Zala 1876 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	18.08 MB
Keltezés:	2010-07-19 11:44:49

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1130
Megtekintések száma:	4931
Leírás:	Zala 1876 január Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: IIMhI jfUfp iSiitktnrtJ l^aaa Hn 6 fr* HH\'w j "Ji MEGYEI É ELÖFIZE r ,Z IA Bégfti érdekli, k( gaadi 1876\'dik, Lapunk óta; iytinl\|k lép Telant* mely t rendelkezési detlen törekszik u i Ij sanyarúbb anyagi T \' meg pályafutását, ái pek voJt magát fenté o«k adhatunk inmá) gvel kifejezést, h tott veudáge less bejutott, ■ hqgy mlí Vonandje meg anya\| Mi társadat UjjásadlótémStöl soki javúlá^a, üjjáa/.ületés Azért úgy mint edd fog fordítani arra, I 5 jkérdóiék ikintetbeu megbeszél való tiszti lért saerény tehetni nép és hasznosnak I . tekintetbe vétele n Ui leszünk; • az ell is ostorozni fogjak a belOl. Közmüvelöd m erre szolgáló eszi ti eaélaaerű felhaszu és szent feladatai k< közművelődésünk tel wt egy kiváló mo -"Mg««lÍTJ feladataink tiak I lelkiiameretei , diésUnk bármely ágba \' engedi, • lapunk m lemény eknek. Azt is 1 sok idegen befolyés< fejlődhetik jogosan goitatúji.és táiwadsdm mindent meg fogún, hasábjain tehetünk, iránti hő sieretettin ! I Nem fogupk u» ▼árosainkat annyira szony okról sem, éa Még bővíteni is fod hány muukatárauol • * 1 Lapunk többi j iparkodunk tenni, 4 T®eó közö nségünkne kor sziu vonalára em A ,lZA.L>J Egy kl Amolyi Jéfig. A k éa aj rooat - Hölgyeim és arai •oltaképen nem la 1 t tánca csak háttere lei kn a tánca maca m bizonyosan eaalateeam ga mgi\'lrr-i véve. sem caoa és ai\| inkább ■ táncáról aaölok, akko M 1 il Sr "Ifi ií ftta lí\' 4-p « akkorjU\| Amehkában a »e i. gaalegoílutik. \|] \|S Maii egV marieíaégWl pWel sít KSfcbet eaújU- ÉhB jfa mnfrMaak fáa Ifc&MHi s\|fa nak, %ogy éj^idíirtjB mint nálunk,ifetn d« 10 a\|n\|>er i« aztikságea 4: an^-a-J^ rfmtmjr által líMaad vw >egéas Ajinéiíka ipariaaányaim. Ka la munka felosMés WjWpére emélíe Amarika késmunk-iparét gjáöjSipaft^; US tette kct heff a Kökké sgy részletai, •gy fogtat tkvéa as ipar kase gépiseié lett\' 2 képzelhM-Un \'gyoriiíijgot képei kitettem, ez tette ast k°K7 amdlv rí iparcikket Málták egy unpér fiUnapen át kéaw7 Amett-r; »án 10 ember néhány Iperfcs alatt kéezit «l\| ff ami étt-vvé teeei azt hogy az európai ábnkk árra aésre soha - fog vereenyeobetci\'as atneHkaiéra!, mert olt! a ntiqje\' [ Miey* el* teljes m^rrbed kitejtetett a az idd kimélés-• Tyort gépies munka által pótoljaI a gyáros ezt "a 7 Í?.1. 7 sojirsl többet fizet munkásának, mint éa eoro-kiállításéra J. segítségével iésak ilyen feleaztáse inég raásj éléé batáaMl A lap alőfizc\'r\'l20a7>ra\' Égy aeetenégMs aam ee«t Ezrééi 2vre 6 Atf f#ségsll«t»4a, t6bb eoiber kat»-1 tw ka LX\| \| 1 ii!\'\'\'riu ~ FMMrtéest meg laem ssSkt-1 OT 011 W j . ÜA IfiiKnji\|füttórijfÜzlit iffl-> Kelt Nagy-Ks^Ucs ábM876, 4. teljéén eUtésaitik a A KUuMMvátdL ^l^léeuíXÜgT f\|; j___\| j 1 llnlijp 1 aagol iédieetti* UaaaeMUi feAK> J eie^baa bdWI J 3 MHI Nagy-Kámz8í\|\| jauuár 3-áb (Ef. M,) &yt\|rni;4lf^orí!bábán a legsajátságosabb 1 : regék egyiket {hallottam. Képzelmemet anntiral jfelisgatta, hldgy 1 éjjel j alíidni nem! !bírtam,ja inikor :\| mégis elaluolfcam,\' (cépy^lmem tovább fonta a rege 1 hzálaít^ ez sakáíg tkijtott. Az 1 ifjúkor reámI nézve j nem az a kar yolt, melyről a kQlrok és regény^ irók oly széfeket tadnatci mondabp.i Gond; és búbánat voltak vezetőim evekén át. Ettem a\| árvaság aanyaM ucenyerét, a a fént eailvtett rege egyes \| részletei gyalcrain eizémbf i jutottak még. A, tanaságot csak most vagyok k!épes levqnni. Tefkivan-esi vagy szikes plvaáóm. a regére l Elmaddom. A szentírás! a kOsvejtlenség és egyszérttaég aa-játságos zamatjáTal inja íe a pai ádicsomotj [melyet az első emberek i elveazitéáek, mivel Isten parancsolatját nem\'fogadák, kij eltiltá Inekik, -hogy a jó és rósz megismerésének fájából egyenek I Voltak a ,régi idobeü olyan emberek,\| \|kiJd a azentiráa szavjaiiT elmélkedtek, s a paradicsomot, melyet másli^pen az éden kertjéqeU ás neveznek felkeresni siefétfókl volna. Régi kfint vekben fenn is maradt egy hagyomány, mely oktatást nyújt arra nézve, mikápen lehet a paradicsomba" jutni. Két jeles ifjú eglykoron a paradicsom felkeresésére indult el\|{ 4e Jélobb egy ősz jámbor férfi&hos tértek be, tadáckát kikéréadők. Ez ősz férfi&ról mr-Érrmiuv4J"r VttF __ \'paradicsomhoz veztot, ismeri. Benientiek tehit hozzá éa szerényen előadták\' jüvletelük czelját. Ab ősz, jámbor iérfiu Icopolyaa meg is hallgatta őket. Be-pBlildm nemes siándéktokat, feleié niekik. A ccél érdemes a fáradtságra, és sziveaen adom át nektek tanácsomat is. Hiabend a paradiciomba jutás egy kis nebéméggel jár. Vizsgáljátok meg fiaim, sziveiteket; tiaztá e az minden szenvedélytől, mert ellenkező esetben nemi iádulhattok úlra\'j Mi mindig, I—^ feleiének önérzejtesen az ifjak, az úr Isten akarata >azerint cselekedtük. Aljas szenvedély be ncan mocskolta szirtinket; felebará iunkat soha, meg nem sértettük, mások hibái iránt elnézők, a mteiuk irijrit szigqruak voltunk, kér-jük\' tanácsodat szent férfiú, nem érdemetlénekre pazarlód kegfelmedétl.\| \' llégyenl Fizd la az i őazj férfiú Itt .adók imind-kettőtbk szádjára egy\|c5a(x)ó fiivet: Erre nagy snuk-Ségtek lesz, mért a paradlcsum ajtajat két tüzes lehellétd fekete Ikutya őrzi, Dúgjátok el: a füvet irataak sa «bk hrfSBay vtfalat kdHIá hé inléiééaisjiiat M mrriayluaéilfal tóglálkbnÉ A flaasau, élaai ntm* éa IdválA éaiakktl Iáié sMIeit eaaotal ia 4. Tsrrátyaaáki eaaraok. Raan aovataok a m lq> \' mmMiimtk, a lagf. itélínték és atfoWMt Mm ) fegyelmi Ibirizágpk birázkodiaát 4a a lebetB! legulj—Úfej} j dSntvMyjáit dyti\|tja. A legktalabbi életba lipá M^ j ■ dílmi tSnrényaéayvet énótS dBntvéaytárra á asafiÉMftp\| \' ségaak kiváló gondíja leeaa. E mellett ajogvaatak kiMtsl ! iimertttéféqek is\' tág tért nyajtank. 6. Bel- é» kOlfölM b»-. éalMn. E^amiagaa bírálatok mindig Idtind jsaakfMMRH } biivAn, «»n rovtunk értékét folyton emelni] tttrekeíttMíff) (. BörtönOgar, jilat aorbaao kasai bfiitSaviaS4»tfaink HaSMT-tetéaa. 7 Bzfcmle a bazai éa kl^tBtdi jogetat HErébél kliA-kai zzellemébcn. lUudapcai, Iftít. deezenilber végén ZílaSjf Sámuel, kiadé, váeai alcaa 6-ík sz&o. Dr. l£jr Tóbiáa, a \' „Magyar Igazzágigy" azerkearttSje. •£. igs — (BSkűItfejelf.) érdekéi id- Bekacbar ftáamelltsa^ bnrgban, lapnnlt buti számában foglalt aaarenfaa kirdktáaa Ezea baxlac itt is a Wiayékaa nyert taasegtk poa<na; él diaerrt kiázeiéae íáltal oly jé kirt nenatt, bofj aoáak. mai hiidelményéije mindenkit a helyen figyelmeztetőnk. » Felhívás. I T. \' \\ [;■ . ilVHU. ilÉli ártgkmMMJWfttU kii folyóra jakadtok. Bfoíy&eaka háborog, mmfcock-tenger trplba, csat egy n^pon pihen éa sima tik-? re ben a) ragyogó nap arainy augarai fdrödnek. Ea aa-^Jr aapja. HdtkOznap bajoaan fogtok\' átfutni, i de Qnnepaapon sém tanácsolnám hogy átmenjetek rajta,, hanem meg kell lesnetek azon perczet, melyben hirtelen a forrongásból a csendes nyugalomba (mégy At, akkor gyorsan menjetek át, hogy Oaáepén ti is pihenheaaetek. És mdst Isten, legyen yeléíck és kisérjen utatokoo. Az Ujak ma-gukhos vevék \|a fflvet és az 6éz férfiú áldásától kisérve útnak indultak; a paradicsom £elév A" Még a végét mondom eL Csák az egyik érte el czéljáU Hosszú utazás után eférték a foíyóoskát, mélyről az ősz férfiú nekik beszéli Hétköznap volt. Háborgott, eugott mikép a tenger. Mig éa- \' dig puszta isivár !tájékon mentek keresztdl, a f6-lyocska másik partján gyönyörű tájkép hrvólag intett ftiléjak. Az egyik készalt bevárni a pillanatot, melyben a folyócska zajongáaból nyugalomba fog átmenni. A másik pedig mondá : A bátor nem fél a kis veszélytől, égy látszik a folyócska nem mély, oda át virulóbb $ tájék, én átmegyek és megvárlak a másik parton. Majdnem életével fizette meg a bátoraágot, a jjviz ereje mindannyiszor visszacsapta a parthos, messze l efelé vitte, s zúzott, tOrt tagokkal fáradtan -és ezersaer megbánva kísérletét ért át áj. másik partra. A másik ifja megleste a pillanatot éi a fo- kercazsri veMeMHff~ nélkül\' érkezett a iulsó partra, hol barátját még betegen találta. \\ ; \' £ J Tovább folytatták ftjokat Végre a paradicsom kapujához értek. Kát irtózatos fekete kutjna, melyek lehellette izzó tdz rolt, lánczokTa kötözve ott vonított a paradicsom kapujának két< oldal oszlopzatánál. Vonitásuk irtózatos vtolt. A két ifjú megszeppent. Ftlvet kéltek a kutyák abból a gyógyfabtfl, melyet as ifjak zsebjeikben hordtak. Az egyiknek eszébejutott as öreg tanácsa, nem hagyta szivét meg-í lágyítani, i a másik ismété sstelenQl caebrkedett Elővette zsebjéből a füvet, s mindegyik kutyának vetett egy részi belőle. Az ég elfeStútült. Bémitő villámok világították be a sötétséget. Az esztelen if-t\|u földre borult, s a láncúiktól felszabadalt kutyák, mint áldozatukra Rohantak reá. A máaik ifjút pedig az igazság és könyörÖlet angyalai fogadák a I parádic3pm. kapuján belől, bel áliiatoa-s ágának jutalmát el vévé; aaálaom. Aa tarlom 1 jél van aaagválaaatTa gyklaaaataUin\' a aaivaa m4aaa#iatokra Sgy aljén táa Wwlnr* fognak jé . ,)- \' \\ \|i(3\|l j[ \| ,\| aj kei«lg3 bétákra vaU takintettel. ! ÍAa aaaksira nésva ninca árdaaaaabb Unsléést aa wskwtf.\' Jobb alkalom aa ily«u tanulmányra aekol atnea, aúat a tán ezt aramban, bár agy klaaé mélyabban kall le-J^IIMkA gyarabat a Játékáéi, a tilafüij Ka ssasalyogl jiS airaaám lO évi taáa] • aorokbaa. — TH- \'rí K Ma vérig liliatsis a t<nialinankia, H aaae káagJJSalpaa aaáliták a^táacaolai aki , ttiri MMali Oaatt M ett « várak* m ÉMki wwigl kassái \'•!\' \'i itHIPillirii még fMÚkt \'a wkmt,asaa látaa s a\'eMttlNMNMaM r ■ 4 L-ljfí xwm ■/ti^ MT ? íiIHKit & alt Mlí JtlllllLLi i ezketfsé^ekre kiráncai leánykáL Nya ka fiatal embert, ki 1 koponyája kemsayiibb részéra, Írogatja mái; eMra ia ai frakk-\| Iának baljára tűietidí érdemrendek nagy sokaságát. Da mihelyt a i prímás ja jelt adja, aaonnal más képet J ölt aa a^éaa terem \' «ini! ottf «gj; kia leányka ! J l t\|j \| Ko de oantáiyozzuk, u! foglaljuk tndomáayoa rend-aaorba. —< A tánesomé, általános beúiztáz aaerint kétfé.a 2.\'} ^j^ljbp^lk\'tl. ntíüV ! j iffffi^ as, ielso éokt álatti!lá(icaoini5k iainét faloaatbaiák A.) Olysldkral kik ás Uéat megéKlemlik. B.) Olyaáokraj kik az Ölést nem érdemlik meg. Ka atolM falpastáStl bblfséaaatieg jjgy üj ki\' lnM! fV jaani; vagria 1 a V Olyaabkm, kik ksfet Uneki ment ném Sábéaolnak. i\|\| ».) OlyadokraJ kik aaért bam táuczolnak, mert ülitek. > A 8.) pont alak lévó táudzoanék faleaatáaa már éváa-keaebb. 1 M \' né,\' ki aüért nem tl, ssert tjkasatá. vesén táncaol. aiMWW táneaoL lért táiicaol, mert naat 01, néavjaiaiaít feloaatbatok a téaiiibsaOi. Hl IW ráken Knmnlniaak \| del aam TT As Mketd Wr V Olyán táocáoa 8) Olyan, ki m ; B) Olyan, ki Oer 4) Olyan, ki ^ Az alinl Akaija üikf tmT ») Olyano km, lük. wÉnééak, da oéU 8) Olyanoftr^, kiknét a tndáz éaaa ak naagakaban ■aanaiMumn aiijiviiH 4.) Hosszút. A táacz lényegére nézve yaiÉaak : ; ■ j Odon tánexoacdk éa Cjéoa (modern} tánezoaník- é maiakat joggal lebeM Mveani szenvedélyes tánezoaodknek, — emezeket szén \'kedélyteleneknek. — Most késsen volnánk as eestályoaással. Mégex ktenyebb xésze veit n dolognak, hatra vaa még a jeiiemsét, da aa pom olyan klnnyO ám. Igaz hogy a tapaaatnláa itt is aaag> állapodott Ítéletre juttatott, da iáába, mindig oakéz dolag frolt ilyen tndománroa értekezést egy bntap ka tárcsa keretébe. Szorítani. De kát Sialamsadar aegit magán, aháay ■agyar kélté oaak termett mind körösztöt iöugéite, éa mrCajalv módjára, a bffvaM js.lamaés helyett éákább klaaakua rigmnsokbao szállal tatja meg sorba mindsiakséi luk itt potánkba vannak ssedvf. A poézis ist Is matassa meg vjgaaslslé árejéL KézSttk tehát újra és taeejOak sorba: Olyaa táaesoaaé aki fll: azt maadja VlrQsmartyval: \' IjKébelébeki szenvedély hatalmi, rég nyagakra \' czill»podia»r aak. — Olyan a kij neaa fll, aat dúdolgatja magátMu; Ktbltsnben szUm feavul, valébaa borzadok, I Mert a kOxOS kályált kftat egyben tó vagyok. (Batjia.J Olyan ak, lak az oléat asm érdemlik i^ieg. Vhebott! Aáaénrral a0Btt sangadeaik 1 ! BánaÜmnak erdejébe ^Ü. Kap világa nem hát í WW krtC, árnyas ardí, ii> Mo^swp ptt a barnai., • . j : , WfrinhüHrl py^^lW\' m HP ■ i"\'flif1, i^\'j^T-\'I\'^i jfollpi\'V mAtAii 11 1 mSfS^rmJ ÜiiM , .iiil íjJitalli H^ffi í M" >»,»>»<»at.a.. ty&HMtíM «i«« Stt Wt HMM 1 I )«» IMIK (H tU>M • frt Uri í«nt 1 \|M aojjkr \' \| I ,.«■.! m«,i l to mm—m MilillaiS t H 1! I i J.iil tMljragrflJ «0 kr 1 I II I I jí .: MEGYEI ÉRDÉKÜ, KÖZMŰ \\ IIH- v J r 1 IMII !$ :íl Mt m ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A. L A mpnyd trd«kt), kocniflTelMéal, tarMflslni éa gnríjftrwifl hetilap I ,1876-Sdik, III. évfolyamára, tapuiikj mai aaámnja 1 » harmadik ly&mba lép Tekintve azt, hogy e cserén) közlöny, ssely a renldelkezésére álló eszközükkel Osttgge-ffe.tleu (törekszik az eléje kitűzött őséi felé, a leg-ganyarúbb anyagi körülmények között kezdette meg ipilyaratásátj ée terhe viszonyok kO/0ttké-pes volt matat fen tartani, azon biztos reményünk-! ujjk adhatunk immár á betöltött második ér vé-g, vei kifejezést, hogy ez továbbra is uives<\|n látott vendége lesz azon családoknak, hová\' eddig bejutott, s hlogy müveit közönségünk ezután sem vonandja ipcjg anyagi támogatását ttíle i Mi társadalmunk javulásától, illetőleg ujjijilazUl\|e tétjétől sokat várunk, mert a társadalom javulása, ujjáisj.ülété&e lorrása a közjó emelésének. A kért dgy mint eddig, lapunk ezután m gondot fog fordítani arra, hogy a különféle társadalmi kérdések megbeszélése által as eszméknek e tekintetben való tisztázására, ezáltal a közjó emeléséire szerény tehetsége szerint befolyjon. A jó, szép és hasznosnak tovább is személyes érdekek tekiutetbe vétele nélkül szószólói, meleg pártoldi lesztnk; s az előítéletes szttkkeblüséget tovább isi ostorozni fogjuk az illem éa a tisztesség határain I jbölUll; [T \| f ,\|\| Ü) , fi.\' ] .; F.{ \\ i « Közművelődésünk folytonos fejlesztése, az erre Uzolgáló eszközök kimutatása sazok mikénti czélszerü felhasználása -— a hírlapirodalom nagy és ssent feladatai kff/.é taAozik. Ugy mint eddig kfomOvélődéstlnk terén nem kerttlte kifigyélmtin-ket egy kiváló mozzanat sem ezentúl is le^Mlífe feladataink közé fogjuk sorolni mindannak lelkiismeretes feljegyezését, ami kSzmüyslő-déáünk bármely-ágban leendő fejlesztését remélnünk engedi, s lapunk mindig uyitva állánd az ily közleményeknek. Azt is tudjuk, hogy közművelődésünk a «uk idegen befolyások daczára csak nemzeti alapon fetWdhetik jogosan Azért mindig ezt fogjuk ban-goztatiii.és társadalmunk magyarosodása érdekebeni mindent] meg fogunk tenni, a mit szerény lajiunk hasábjain tehetünk, a mit hazánk és nemzetünk iránti hő szeretetünk sugsll 1 Mem fogunk megfeledkezni á megyénket\' és városainkat annyira közel érdeklő gazdászati I viszonyokról sem, és e tekintetben lapunk tartalmát ■ még bővíteni is fogjuk, bírván e tekintetben ;né-hány munkatársunk ázives igéretét. U . Lapkák többi tartalmát is minél érdekespbé iparkodunk tenui, s így bízvást Ígérhetjük t. I olvasó közönségünknek; hogy lapunkat minél inkább a kok színvonalára emelni folytouosau buzgólkodunk, • íi—4-f—I \'"\'i1 " . \|—11 !•■" a mi LA, kiállítására ■Sf itségiie A lep Egász 1 Ért 60 k I t Kelt B előfizt. évre fifr.. A JOMdőMtoátSl. [1 ^nerkemciS^ég. Nagy-KalnízkiiL jauu$r S-ia. (Hl jtf ,í Qjyermekkf>rémban a, legsajátságosabb regék egyikét hjAlojttiain; K\'égztelmeniet annyira felizgatta, fogy éjjel aludni nem birWmj milqor {négip elaludtam, kérelmem tóyjál\|b\| fonta ajrege w^álait; ez (okáig tastott Az ifjuk^rjreám (nézve nem az a fiioj* volit, melyről a költök és regéhy-irók ,oly szépeket tudnak mondani. Gond éa búbánat vpltajk vezetőim éveken át. Ettem az árvaság sanyarú kenyerét, Is la fent említettrege egyes részletei gyakran eszembe1 jutottak még A tanúságot csak (most vagyok kepes levonni] Té kíván-esi vágy szíves olvasóm a regére? Elmondom. \' A. szentírás a közvetlenség és egyszerűség sajátságos zamatjával írja le a paiadiesomot, melyet az első emberek elveszitének, mivel Istent pkran-osolatját nem fogadák, ki eltiltá. nekik, hogy a j\'ó és rosz megismerésének fájából egyenek 1 Voltak iá régi időbér^ olyan emberek, \| kik a szentírás szavain elmélkedtek, s a paradicsomot, melyet másképen az éden kertjének Is- neveznek felkeresni szerették volna. Régi könyvekben fenn is maradt egy hagyomány, mely oktatást nyújt arra nézve, j\'miképen lebet a paradicsomba jutni. Két jeles ifjú egykoron a paradicsom felkeresésére indult pl; de előbb egy őszjámborférfiúhoz tértek bej tknácsát kikértendők. Ez ősz férfiúról i?gywjf"\'1"?jHj? tj-^t >sji\'i<i»t,.»ni»ly ia paradicsomhoz vezet, ismora. Bementek tehát hozzá és szerényei előadták jövetelük czélját. Az ősz, jámbor íérrai komolyan meg isihallgatta őkéti- Becsülöm nenaps szándékokat, feleié nekik, la czél érdemes1 a mradtságra, és szívesen adom ált nektek tanacpomaj is. Hanem a paradicsomba\' jutás egy kis nehézséggel jár. Vizsgáljátok meg fiaim, sziveitekét; (tiszta e ajz minden szenvedélytől, mert ellenkező esstben nem indulhattok útra. Mi min lig, — füleiének üneneetesen az ffjak, az úr Isten akarata .szerint cselekedtük. 1 Aljsi szenvedély l>e nem jnocskolta szlvllnket; felíbark. tunkát soha meg ntm sértettük, mások hibáj iráht eloé/űk, a r neink iránt szigorúak voltunk, — kérjük tanácsoc at szent férfiú, nem érdemetlan\|ekre pazarlód ke elmedet. Legyen szó la az ősz férfiú Iit adok mind kettőtök s/á ségtek lesz, léhelletü Ée nára egy csomó favet. Erre nagiszük-mert a paradiusom^sjtaiát két 1 tQzcs «te kutya!Őrzi, Dúgjátok el a füvet A ,/ALA" TÁRCZÁJA. . ■■iii linT—é i-i-rry-H\'fTftrt-T-ii J kit folyóca \|kadtok. E foly&cáka háborog, miau. tenger volnsj, csak egy napon pihen és sima tükrében .áj ragyogó jnap arany sugarai ítrOánek. Ez aziUr ss{ijs\| Hét^tOznap bajosan fogtok átjutni, de Onnepnappn sem tanátsoíaám hogy. itmeojetek rajta,, hanem ineg kell lesnetek azon perczet, mélyben bitleien Ja forrongásból a csendes nyu- , gafomba inegy át, akkor {gyprsan menjetek át, hogy ünjaepén ti Is pihenhessetek.\' És tnost Isten legyen veleUk és] kísérjen utatokon. Az ifjak magukhoz vevék a füvet és az pez férfin áldásától kisérve útnak indiultak a paradicsom feléi. . Még a végét\'mondom él. I Csak as egyik érte el czélját. Hosszú; utazás után elér téka folyóeskát, melyről az ősz férfiú i nekik beszélt. Hétköznap volt. Háborgott, zúgott mlkép a tengwr. Mig ed- \' dig puszta sivár tájékon mentek kérésztől, a folyócska máBÍk partján gyftnyttrű tájkép hiyólag intett féléíuk Az iegyik késelt bevárni a pilisi natot, melyben aj folyócska zajongiabijl nyugalomba fog átmenni. A másik pedig mondá : A bátor nem fél a kis veszélytől, újgy latszik a folyócska nem mély, oda át virufobb a tájék, én átinegyek és meg tárlak a másik parton.\' Majdnem életével fizette meg a bátorságot, a íviz ereje mindannyiszor visszacsapta a pazthoz, messze lefelé vittej s zúzott, tart tagokkal táradtan jsB ezerszer megbánva. kisérletéTárt át a másik partra. A másik ifjú megleste a pillanatot és a. fo-ihujis■ »»i ■ i ii MíáMfin kcresxnri vesce<M4a<" inélkül érkezett a inlsfr partra, hol barátját még betegen találta. \' Tovább folytakták ptjokath Végre a paradicsom kapujahoz értek. Kát irtózatos fekete kutya, [melyek iehellette izzó tbz volt, lánczokra kütóz« \|re ptt vonított a paradicsom, kapujának két oldal oszlopzatánál.. I I Vonitásuk irtózatos voli A két ifiu megszeppeni. Füvet kértek1 a kutyák abból a gyógyfdb&, melyet az ifjak zaepjcikben hordtak. An egyiknek tszé^bejutótt az Dreg tanácsa, nemLbagyta szivfetsneg-iíágyitani ; a másik isméte sztcleaül cselekedett Elővette zsebgébőt a ílifet, s mindegyik kutyának vetett egy résztí belőle, Az ég jelsOtötplt. Béiáitő viüá-ImoH világították p® a sötétségét. Az esztalei if-\' ju földre borult, sí a Aánézaiktol félszabadult kutyák, mint\'\'áldozatukra rohantak reá. A másik j llfjúi pedig az igazság ét konyőrület angyalai fo-I gadak a paradicsom, kapuján belül, hol álhatón I Bugának jutalmát elvevé-i A tancz. fi Egj kis beksúfiutd. Aiaolju almsrattstás-fáls eádádolj* ]-l\'■ JJ,_ ÍM ] \'j \|j \|\| Szslssiandsr. Jelig. A ki asm olvssss el, as osalatkoaik , ás ajki elolvassa, as is osslstkosik liMr.t Inosl sssretaám tudni, ki vállslkosik reá. Szalamander. i Hölgjrmin és araimi £n a liaesril akarok ssélnj és TűlUképeu sem is a táaosról SaaUsmdás mundókámoak a táncs csak háttere less. Sokau asoo véleasáoybsa vaaéak, ho4jr á táaes macs magáhau is valami A kik sat kiásik. Uaén/osaa osalattssaak. En ast tartom, bogv a tánci in«. g» Bisgában vér semmi, léa/sgaélkili fugílom — , a tán •Se* ás otác inkább a, táaesosoá aálkOl. Már most ha én a lisSnál wálok, akkor a táncsoaról á* tánesosnárél kell •Sálaom. Ast tartom \'sjwny be^SesÓntéÜl tárgyain siájbcá jél vaa m(váUastirs Bujri l\|ju elég bevravtétUl. tv Or(mestotai a ssíves o\'vuét, hogy ktlBaOo a lélektani muSsanatokrs ttgyeljen, melyek • mélyaéaeB tnolmány tly-tán feluiurx fgoaí Jeseá, taláa valamioakét M ta kasánál a-Uiselfé bálokra ralá uk.outul. I As abrra nésra ninoa érdaaaaabb tanulmány MSMraél. Jobb alkalom a ilyen tanulmányra aakol >ii unaá a iáuMtermkB, kár a gr kiaaé mély abban kll kin tani. A gyereket a játóknál, a faiadttet a táMSoél moaolyogi olraaém lO éri lÉiskáH«\|l> SJSiaOliá raaaai « eorékban. - IlUi lillla ja UaMmatxn. még áMtAl n «éU4ák a tánoaolaí akarékat, Mm 1.. €7 rárakoeáatalje tnML \| oasragd aM«á s k \'UUvstkaan «f I eahotÍBé^ekre jkíváncsi, leánykát Nya kai .fiatal em beit, ki \| koponyája kei iényebb ;^ásere írogatja mát alpre is m irakk-\| jának baljára ttUendff erdemré\|qdélf nagy sokaságát. ^ Ds mik* yt ía prímás ja jelt adja, axonnaJ mái képet Olt as agéas t rem iNini ! dtt e^v kii leááyka No de oi atályoznik,! Joi foglaljak tadományoa rend-axorbe. -— j \'A tósosomdL általáiaoa beoactáa axerinl kéteeJ \| il.1 Olyat tánczoiní, * ki Ul. \' 2.) OlyM táncsoanÓ, s ki ucm Ul, I f Aa elál dönt alatta UUijuafenok isMát Aiossllptttk. A.) Olyasokra, kiU ás \|Uléat Megérdoö ik. B.) Olyjaáokra, kik as üléat nem érdeUlík meg. Es ntolMj faloastást UtcsáasMjleg így Sí ki lehet JfW» r^tfVl\' P jfflH filHI 1 a) Olyánbkra, kik asárt Ötnek, rtiart nem táncsolnak. b.) Olyanoíkra, kik axéit ilüra tánczolaak, merttínek-A í.) poqrt alatt lér« táncsoaník feloastáss már érdekesebb. j \|\|; \' Olyan tánosoaní, U azán nem ál, mert tánesol. 9) Olysjajjla ssira^\|átsMj>llj! \' Tr\',irTT\' S) Olyan, ki nam miksaal Itándsdl. n 4) Olyat, Iki aaért tánesol; mert nea jdL-. .. Am alkalinaaáara náaraiémét fáloasjthat^k a táaoa oanílt. \' 1) Ol/áaUkta, kik rilf*M> \' tffipöSStohí, de Wijaslii\' I) Olyasokra, kik taiaíaslk, de n« akarnak 8) Olyaa \|is4\|skwisri Vi : 17 Aa ) Qi SU LJifliá-iM.ii liiálíi" íil Jlb.) Olyanö J As Aiáraj—. m ii iSvSliT \|Í HÍ Sorráojek- BiJn iIÍSIÍÜmÍS kik nél j a tudáa éa as akarat aé{ lead p asért lagtíbbet is táncáéinak nésra, (jaj iMAit a láiué4álh t £ kik asépsk ta laaiatntotk. k, ki ata litak 1. rr «4 - 7-1—i Í M v l iJíl ÉilMÉHi i iMiáaMlAyiisi ■. \'.-- --1-!-—1- . . H. ! II;vHisszük f . ri i H A táncs lényegére nézve vannak : \| Odon táncsosadk Lás \| j Ujdon (modera) lánesosndk. amazokat joggal lehetne peyesni szenvedélyes táncsosnékcek, — emezeket ssaa , vedéiyteleneknek — li Jloat késsen Tolnánk az otutáiyoxáaaal. Megai ktmiyabb nisza volt a dolognak, hátra van még- ^ jelletuaéj, da es tuun olyan kOnnyfl ám. Igas hogy [a- tajiiumtal^s itt if biej-állappdolt ítéletre jultatblt, de hiába, mindig nahés dolog kiolt ilyen tudományos artékézést egy ftrlingi\' kis téma kjarctaD* sipritamL Be Hát Szalamander aegit <agáa, ahány magyjar költi csak termeti mind kirBsstSl böngéjzte,\' es nrághyalr médjára, t\|Ur«Ú\' j«.\|emxéa kIytt inkább USiMkaa izmosokban mplaltatja meg sorba kik itt pontokba vannak uadra. A poéaia itt. a mutiusa mag rigaastaló erejét. >\' (Kezdjük tehát njri és maajtnk sorba.; Olyan táocsoané aki 01: ast mokdja VcrtsmartyVal: kKbwába1 aáanvedély \'batalial, rég áyagotra millaf adla bak."! —r Dlyank ki nem (L ast 4adolgaba magibant }>ul ]jf Mablamben Wa (káli, ralébaa. baosdákJuT v itni a küzdi gályák Mat egyb« fa rarytk. 1 \'\' i\' J I (jBtíza.) líjJ»: :: Olyanok, kik aa Uésj nem érdemlik üiag. T>ilkM • Sándorral ^éytttt sengeqeaik íl \| lf! i\' -Bánatimnak jtedejSbe i , t SfChat; jí V4M:siBo, áanyaa arai, I i Kpnyosepg ott] a harikist.f ; . , fs jMjMaft \|£k a« Oléat naegéidatalik, ast i litwwwSTr. IPt T\',u ínc^ \'Tl\'TüóistAin. \'i ILp ^x^m^^^u ,3«táua ti, érv báa aaaUkaxat.\' Aa olyan táatmoand, ki asárt nuk %L mahi mm téMkli j h s l.jjja ! pipli! 1Mg i l^^rfr1^ hj^iiztaégébeki \| k i r oi t ji 1i • . ji 11 \|j: j egpefűletek és jisko ([l^u cxélra, i* Dfébi&rit^ leWT 41 I\' \| \' I \|\|;}ti j incijüldön; a pjas i ^artgw íj,:!;\' \|\|4f ! : , Vidéki kísüg rzáss;!--, a föld? \| allWdfoi, gazdasági f&/eBat ifcMséyk ptte ktsebfc Ntfflaejnk még applcza blFe ta;i uulóknak azalma fonáara^ kloaárkötéare »at. Bttéeévej kezdik, 4- mozdítják éá! ügyet Ha így felérezzük lés Igy umtünk j&(ógYÍt4M 4j p>jt .1 mentre lsezQnk. »I így ilustjd elinoojdjxitjuk a azámuukr i mái-már halotti j azemfödőt készítő jó szomszéduknak ]áH ícz í-tokj! \'LV\| j sárnapí Upág egy remének önérzetes ti tfkozásál , I kiogy3 Hl \' f\\ / 1 , \' \|i! : „Ne áfasátók még sírt • jEoiJ -íjak j J \| ili; \| \|\|i Nincsen i tt méglNép\' halott. I . Am azért, hogy lénye aáppao, \' * , A tűs el nem hamvadott , Jj] Bárha vériaebbel szerezte \| rtja viiij -j- Ijágy és dicső, ha mtűtM van. felette I íj Kein csap által a jövő !tf II \|K J\|\|] * \| Jllf ! II \| \| j vM Hanem ideje is iveit az ébredéinek, i KeletiI véralkatuik^ usyít hajlandó „ar édes mit sbtn lerós*®! Főier télen. Ffleg íöídmirelő magyaf vi dékeinken. \'Ráfogtuk, hogy télen nincs és lehetétlen a munka, I jl\'Ogy csak Emészteni — éhreani ke<l, a qyárou üoazeu karit ott léten áldiaát. A korábbi mu tban í citak jobban Tolt. [Azelőtt \| magyar varjainkban, de nem rég még Somogy. Baranya I megyékben in, lőleg a nő nem annnyii ézőtt, iont, vart, hogy magá áliitá elő egész házi népének pltózetét asztal ea ágyneműit, — ponyva, pártödé) a pokrocz neműit i A leriuelt kender száz filp babrálánáva! betölt é téli hosszú estéiéi! Az erdélyi magy1^ fejedelem uők házában \| maguk i álul i« haainált ée keféli [bútor volt, fi: nKu\| guzaaj kö-tépuflrQ nők utczán úiennte ia szőttek, fontak. Holt már kérés tudna rikkát hajtíJ^.í, már már derogált is nekik. ki Csak jhusz éyy\'el éaelott még uzarpalmna fonóházak ablakai, házi gyártmányú olaj) mécseikkel viligpkitották lki ina* gyaj C^ffit-aiii, a^Lhr hjfferni i flhjranqáry ániaeg, navas néma faluii ntczákra - Eper „bakterok" tértek oe melegedni ily jturájaa fonóházakba, mik a ü-1u\|m élét tát kfilt^isé^ét .\|\|pezwk, meri Maljá> tak idnóba, nemcsak a\' faW vénet, !d«\|\|tá falu saepei] isi teek nyomába persze a faJu intisáíga Íímb^ ily— és volt nyájai tréfa, eúyeleés ajs öregek Meme^elott^ MÜ dal, }átékt de munka ín 1 -I Még i pedig verség; tnuuka, mén amely leáriy elejté orsiiját, a\' rájeso\' legény felkapta, I bíz pedig nyilván bftntetéjit ]kapott, neun ugyan baláloaat, de azégyenlöt, vagy zálog vjáltót, mint népdal\|á(\|k szépen megörökiték ! • ^Ne vedd fel az ortójü mert ki nem válthatom, Ügy faj az én sziVemi hogy ki sem raondhátom 1" Hanem udbbi ni elhittük a németnek, kogy az 6 gyári vászná szebb éa/yfehérebb és olcsóbb, — vétek volna a kender termeié snlLz féle bfajával bíbelődnél? 1 ( — A rokkák felktaültek a pndláara — így az ^eaztergalasuk buktak^ a fonóházak kimentek a dívatb^L Később észrevettük, hogy hamÍA a német, mert abrolssal lepedője csak 1—2 évig tart] 4- mert a lelket beuae esakl * magyar bu-I aábél készült keményitd turtjr, ;nely kimosóuván.t elinál-lik (míg a haua vásznat még -a harmadik unoka is viselte) • de már késő Abk, —• míerpja házi^ipar kiment a divatból I \| • . A rónára halvááy ködök települnek 8 ;cnk félig mujatfák j j j \|i\' rtiLj^li A íánczps alajkflu . u , \' Aj soványpk pedig D^jmady Győz^vsl Ipairködnakj maguknak megnyugvást szerezni, ájtatosan \| mopáván : A nyugodtan ömlő énekeknek) árján j Belsejét, egészen feulebegr. lájtám [ i Egy kibékíti ké« égj yónió tünemény A* ábrándok Ö\|d® j^ffl\' / I Dé most nár elég >it tioit. A azerkeazU5 megharagudnék talán és /á& egéazbŐl semmit sem vcjnn^ fel. ] Majd a ti Ibiről alkalmilag máskor. I. I M . \|T: \| f No \'ikgy^é, igaz a jeligém ! -Adieu. 1 ^felöV"^^^ bSLrátl\\öin tö>tétieftéwl^ \|\' v \| b \|I\| \'Bjsisélyka. : jDühöngiit 1 ktínn a sz^, s hordta iá^ntri íen eső hópely j IrtkeL midŐn jB.Lpen Ml IbárátnŐm egyszbrü in, idé Ízléssel1 bjebutórzott szobájában. ikkádalló me\'leti, i n lelybén ól^nkj • tükláüeolt, melt jótékony lUukgét áraaatott fcz^tl Ül4ki Gsjand ! uiralklodék a Abibu Én jés M.t barátnőm, b 4gy i székeü , ákellenemben ;űlt, 1 nem ^Wárófi e cáQntdUl; parittntenJ: ki \' minthogy 30 érvel fiatalanU Wbétetjt pajn, sfcittekárckáá á[ bá éS fájoatok iátszékj Ui claiult idpn mei engett s* ineiá akiarám készálúarva az ébseh álmodét röUavJrni; mert kisa boldojgialan életfinltben az ít legfőbb iójlkc 5+ az i mait időkre t % lefolyt napokra vitttaemlékcahetkfci aj hogy vissza hiOjNMiM^akj mWunka\' aióa időbe, melyé* 1\'ft)lqet édet-1 nak találtuk UprW kévéiké iriyíeo4ő étet Iák vala, kk-kor ott rél{#y púnkat a kttsd Jen helyén, reazkedtnk a ▼•Máí/tól -4 n félelem kflstmagumkláa tértink, s még aaaaaa kAsdOtieb a sors t^tMU ullfi^r \|7 1H ill ; Kel rU méé alkalmas W kt kooUJÍI^5téa1\'iAo«< »oár kéaaen mi4 a Wkki mint aésaat igyártasányt, M\'é anies^taí mH M UUmi Ébifl^K fest suásara! ! A mm fltf ljr éBiiaUiiűnfeTlysi mártáé ia elbagj-m\\,M Tét 1lUt>aak 4élU]ttk a UmMjU k4ab#aT \' li \'K viaszai á «MhMkca — amik M roltMgif éa lAokjuna rá az aj \'kmmfy[«ttkák!m, stlkkfl p^Mit MÜt iijkBléaOt1 tés tfiukra\|B«Hftés%iBU msutjőt \|í\|I Ím JPsnjyk gW, kapr tileii idsajt emé4azünk ! S ±n gazdaságunknál táhpr tén feldolgDzásin^ ^aáó í i- éf esze Ogyspsége is v^m bépínÖék íiuílM \| J^l lMrar iparé, figyeaaégét, ha. ktpföldre ^n<jűj, rottj is magbáMlj^k, kapva-kapjak.» 1 Aa iráalsst mondta riégUita 4 „Etresz a népj Bialy tü-4omáuy vaW.0 \' Az élet M kiaitja most 1 „Blveas a nép, mely munka uékiii való-1! - ! j] i .\'rf ! \' Dm: .Ti II ifi CZI&ÁXY K^BOLÍ: ^H^Hi^lr1 ri í IrBÉl®! sí 11MW 1 j Csipjp-j^HHbp. No! itt az uj Jobb nagy rosszabb íesz-ej aiut«i lelmuli V Jobbra aammi kílétiuiuuk, (rosszabbra igen, a menyi-; jblep ja mult hibáinák áradata mindég közelebb-közelebb emelkedik! >rfcnkfco^ D» Ltértielófa kétaégba aa«üak ? elejtsük jó keéyPOMt? Neiui búeny. Hisz siját vétkeink Jmeikeztében jutottunk a bmiik iteugerébe, pedig ínmegu által előidézett sorsot béketűréssel otm yíseluí uem[férfias. ! Ugy-e biaony, szép ép ífígylándŐ élet-^Blosopbia es ? Bgjr barátomtól tanultam, ki U biíeltelekköiíyv betíozata a a\|kaii^ával házat vásárolváaj építészi és esépitéi maü-jkajisokka] fog alkosva, a telékJcBtíyvi átiráat addig halogatta, míg az sladóns^ hiteleaői a háaat bekéblezésekkel túlterhelték, utóbb el is árrmUstAk. Házát, pénzét; beru-háaását ekvasstotta, de víg kaOélyá nem, s ha ralaki wirsa felétt sajnálkozását nyilváMtofta, azzal rálassolt „cskk én-magát okozhatja4\'. 1 Még deák gyermekkoromban volt nekem egy atig-• pkaam. Igen gyakran megtörtént, hory mindkettőn káéi elfogyott a kendermag. Versenyt jcopUlgattam kis madaram-; knaL és én azt tapasztált»»n. minél ébesebbek rfltucík, ki. Uanai^m annál .ngabbau, élesebben csicsergett, b én annál nagyobb élvezettel hallgattara. azon tanúságot vonva beiéi\' az anya természet ugy rendelte, mjnél szenvedőbb állapo? -Imn vau aa állati rész. annál inkább túlsúlyra emelkedik ja szellem, s potolj h, vagy lelédtetoi btifa az anyagi hiányt Petíaze, kogy mégia mindennek\' mer yan U maga határa. I^zjén kis madaramnak egyszer csak mégis az lett yésre, hogy a huavéti szünnapokban kaza* utaz vén, barátom pedig kire stigUeéem etetését bíztam! erről megfeledkezvén, stig-licz\'em nem bírván magát nyolez napig caicaergéaael fenu-fartam, őtet hazatértemmel nalva,\'á számára viaszábagyott kendermagot pedig érintetlenül talaitami No ha mi elveszünk, aaon vigasztalás sem marad esá-muakra, hogy a kendermag mWmarad mert fadzonjr azt ia eirUpogúttttk az utoiaó s^mig. Folyamodjunk tehát saeat Jób pbiloiophiájához és vyugpdpiiik meg abban m Hr adtá, az Ur eivette, áldaasék az ő ber^ oaak Mgf mit az7 Ur nekünk iatlott, azt neun íó m^e vissza, hanem in-M.ajB^tr lááx 9 á\'ág <t»0iili tft úgyj volt, hógy\'!;4j iegkisaebb hála! 4el£lta a na^obh, ezt a m\|ég nagyobb, ^égiie igy fokjonjkiutmindannyit: a legoa ty- bb. Petisae, \| bbgy azután, miliőn a tóban cáak a feg-\' uagtobb hal egyedül uazkálz, Ázt csak eaufolás képpen ie-BM»ttát halastónak mondám, Iffa oem léréo több einyelbatő kissébb hal a tóbaá, a (o ősaaéa népségét felaméaaté w ^iagjfobb hal; ísj Itiéijyttlen volt magát aa éhhsdálnak adni\'és ekkor a tarjat többé ueia nevezték halaatá^áí. Oaak ttmai veszem észre, bagy ezen haszöp&iait izó-szaporitásnák morálja!is vao. > Kf , Első morál: Ha azt akeródj hegy tavad halaaté m-^adjön, ne emésztesd fel az ap^ó halakat, hanem engedd tiövekedui, bogy népesits\'ík, értékben emeljék taradat, aa-4ak bevét fenn tarthassák, mert! nemi a tíz, hanem é gye s lakóinak összege teszii azt halast&vá ; az egyesek olpoazm-láaávlal pedig elgusztul a . tó ia. llfiásoduL morál: A. mely wrsot magad erőszakoltál nirakadra, annak köveikezménréit tftrd békével, v\|seld }ó knppél, nehogy nyomorúságodnak % szomszédok még ki nÍEiyease^ek,,iTartsuk meg tehát indám kedélyünket, míg «-adóvágtehajw azt is; eli nem H- imlequálja. •íj iDe e nőnek, kit barátilagizerettem a ászteíteni, íij dalmás és tövises múltja lehetjitt; miért? Elmondom \' rjívidtój —j!\'í: [. \| jll\'ljl\' ■ 1 • JPJ.. városában valék évben, hs^y ott némi surgóa teendőimet végezzem S .m^Uékiegosen néhány Jé barátomat mejglátogaaaam. Teendőim végzése után eg/ pun a váróajTutdzáibán Járkálva, ksÉf néntfimegat iáték, iák kivámcsian e j részvétteljesen nézzek valamity oda aíeték, borsaaa\'tó látvány vala az, mely szexnem elé tároii A kÖ-\' véieáén egy! fiatal,1\' kőrölbelüj! ICff^1 leányka; verébfen, fekürek!; gyorsan sieték a azérebcíféilenhez, mert láttam, bdbjfliti orvbsra ia szükség léén a! »„ ! É ■ * . A szegény tSbb nagyobb sérüléseket, azenvedet\', rne-ljuéi ttromln mint lehetett, bekőték- I A körülállók tói megtudtam^ íjiog}* a szegény a máso • dik emeletből ugrott la s mint ea közönségesen történői • szokott já Cselekvés okát is mondegaMák, az agyik áliitá, hpkyj la leány azerelmes, de kedvedtől a szere em nem vi-szönOátudk j a másik az atyát ekoatái ki nem aksré ked-Tfiluu adni, a harmadik a negyedik szegénységét hozott okriHilő, szóval\| mindegyik iparkodik mást n^ondaki. Miután a szükséges orvost Segélyben s eréncs tleni réSUeajtem, a körül állokhds jodlulva, kérdeztem vájjon hélj luik e nő a pl-lenlae hajlandó őt lakásába szállitani 7 Az elvivére úgy an sokan qjáa Iboatak, de bogy ei éh hoj\' Ikuik. aii senki sem bina mermortdani s csak azézH 1 mokt j mtítatkoiott, i Snily bistoa to\'tiabél merittettek azok, kik , e jfcő dngyilkoasáp szándékának okát oly febiieii hi?dettéM. f Kíijünben nőinkben mer Van; aaoa gyenge, bogy mindenről akapak szólni és hova la tudás nem er, oda a képzelet vüskt mmg I Hr A t e n h a n eliiatároám. hogy e nőt mindé, nek el\|5tt egy véndéglől^ riteteuL eúg lakását me\|; tudori ftvijagfUaáaAm egy oly \'iwaláiol keresek, maly miatidé rotna Bt némi fizetés mellett ápolás alá venni. i. uakáaa vagy cseládjáre* nem tudhattam semmit, mskt M i5 minde^MtaMMilM lak\|et néikÉl hagyta és fto y-tomaa szemrehányásokat tett, .mié* a«m hfjUkihl &t M 1 . .--iwü-filí 1 pirtoTDe"jí^ciíf ^gyáttt^\'ttfJ vél m az eszközök köllő, egypntetű fel használakVa) jLehetséges. Zalftvölpry, 1875. Ueczemb. 31. Tekintetea szerkesztő ur t ▲ „Zala* 69-ik számában „Philanthrop* aíátráasal egr jerélke jelent meg, melyben a salavári községi tanoda ai-ralmas állapota adatván ejő, arra nagyságos Ifodrovits yerrely aulavári apát urnák s a tanfelügyelőségnek figyel me Telmvatik ; i T ; l;JJ Ugy látsaik Philanthrop nem ismeri ja salavári iskola ■OrOlményéit, a akkor bibáaott, ha oly űgybOz szólt, mely előtte ismeretlén. Hu pedig ismeri, aaon eaetben saándékb- Í\'ajan rosszul cselekedett, mert ki valaha Modrovita Gergely ernát uraak csak nevét is hallotta, igen jól tudja, bogy. jő qagyságát a nevelésttgy pártolására, alómozdltMáija sem öaretlen, sem igy kölrvetre buzdítani nem kell1 Á jelen Mtben éppen nem, mhrel a tűzi szeieucsétlanség utáni napion, a helyszintén megje enve, 6 volt aa elpő, ki a köasé-gjet az iakolabáa hely reá Utasára ösztönözte, aa ajftátéág részéről, mely pedig iskola iráqyában semmi kötélé zettaéggel nem tartOaik, i- minden kitelhető segélyt fel-ajánlva. •) Még a boldogu t Öottwiczi apát éltében, átinák felhatalmazottja ngos Bója Gergely akkori tanfelügyelő urnák buzgó küzbenjáráaa I oly tán, a zalavári iskolárai eaere lekig terjedő adakosást tett, telkeket, házakat cserélt hozzá, abátaági pénzen házakat bontatott, épittetett, hogy a tervezett uj iakoláoak caélszerflbb helyet szerezzen: részben mlár aa anyagokat ia béasereste, a kézművese\'i kifizetését nzsgsjánlotta, s hogy mind ennek dacsár* a Salavári ia^ kéla el nem készüu, az a zalavári nép indolentiijábÓl ered, mely a községre esett teAndjlk JLc^ieailéaü.. makanswl tagad) a, habár jeleulegi\' apát nr ki nevez te tése után. is áronnál learelső teendői közé sorozta, Zala várban aftemélyesen ■égjeUnni, a községet uj iakola épitésének a mejrá jlápitott fesTTezet éa egyeaaég lazerijitij megkezdésére felsz«iTlttni, arrú bónrebb adományozásókkalj M őket busditanú.lflddig mind hiában. ; \' j , ;■ ! \| , -i j - \' i ]tí\| Hogy az augustus\' lft-án történt lúagy mér^Ü tűzi sze-j reucaétlenaég alkalmával aa iskola ház is laégétL\| s az ótsi aaáa alkalmaa helyibég hiányában aa apátság ezen épüle-téien, mely leégés előtt korcsma volt, adatott ideiglenesen béta a tanításra, ezért ápájt ur csak köszönetet érdemelj mert hisz az nem volt kötelessége, a kinek ea nem tetszik, varáaaoljo \' elő egy diszee tantermet, vagy kraráaeiitse a Községet, bogy az apátság részéről felajánlott hatalmas segélynek igénybevételé vei aa iskoláké zaft minjftl előpb felépítsék, ée addig Phitantbropnak talán inkább tétszeni U) Lspvak akkoriban htsott Is «rre ih«« tudositast; 44 t»Ry UsasAl > czélja nem U volt, mintha sorok áltsl as i\'ljr küt\|atalsib4» HsbssüI áfái urat oly valámirs akarta .volna figyelmextetnl, a nMit éppca M aaat ol; tSiUani ÜssUlot és nagvrabscsQlésbsn rissosüL 1 — Ugj hhisiilr PWlantro f füüjbb a kflsséfrs akart hatni. laark. Nem menne a dal, meee, a dolog. Ah, caak az együgyttek boldogok." 8 a kiíszívesen táüczol, Tótb £ndrére\| énekli: r-.l&prek- megyek, addig megyek, A míg el nem érlek tt : ( Aa olyan, kJ nem szívesen tánczoL azt mohija Liaa • nyai Kálmán „Szerelem viraaztó-" jávai: j 0Egész falu megyen, de én nem mehetekMii aa olyaa, ki azért, nem ül, mert tánoaol azt mondja Tód LhúmmssI: 4 s f Ezt vad ásassa fáradatlaa 8 homlokán aa\'iaaadás M f; N Eltdrölhetlen nyomot bagy; Es ha répe feltalálta, Öt tagadja meg vezérit! Hátralevő utain Lankadatlan ércakarokkkal . . . \| u i, I Bizony vannak olyanok is, kik sziveaen tánczolnának, de bem tudnak, azt zengik Pap Endréről 1 .Ébredésed késő!" JL kik tudnának éa pem akarnak, aat mondják Lanka OÉifÉi nl: j -A játszi képaelet, s ábrándozás belyskt \\jj . i } Előáll á komoly, számi tó gondolat, Mely nem jár sut élet récényes utain J • . " f, : Olyanok a kik ad kát táneaolnak, mert tuduak ia, akáij-nak is, aet mondják Zalárral „Előre ott az nt ... te látod aat" t Olyanok a kik saépek is lelM^néu^k a jó \|Tbp\|Í!é Mihályt idézik, ki egykor krt moodte: „A mikor \|#tl üdvözöltük v Ij . ]\': ; j.. \' • A mikor aaept jót Uvéstsakj Érkezése, távoaése; Napét jegysett már minálnak " É olyanok kik aecn ráták: Gyulai Pállal dúdolják t ! M 0Jál iliik. hegy ide •htnk.11 , lá kdvérek, kik kftat igea soksaer igen Jé tálMISldk vaepek, eaek meg Peté&yal daiolaak , V^T $ X- •» VwsptAmh. hUmk 4 jé Wfeai inti ssefc-kfcsmmaal, begy TuiiiirtU Mk \'V rtninl\| X. u _ • a aokat megunván, sképpen némít* Ü* #1 * Mwkaéé-kw. „Igaa, hwgji Vtesprémbsa sok 4 wwhár, de »s lőt-tetek f»4k azért ffltönOj. mivel Vteaprémbea nripdbn u-ktadtr hámban tár. nálatok kapatban". fíátmul Mí.i \'I Hely bPHi ekkerjm igéi •kgadő, ka t\'jMMáU egy fogáét 4, irstaafcl i ■uk> Ay réstfatét kéfca mip^Ljliit,. ■£ kalWld \| twkXEm BíUcStSHB- i és vegyes hirek. ■fj- (Ta olvaaftlnkboz-) Lapunk mai ntm aa »lső es • ébn. Ezen eléé számot régibb előfizetőink közti mindnyájan maglupták. Kelleme tleuaégk elkerflléa* tekintet-\' teből tias leletteljesen ielkérjűk mindazokat, kik a lapot tovább járatni Mm ófiajtják, hogy ez slhtáru7átnkal egysserUen lap ssskagjára itrv/ azt vtasaakOidjék. — Sj kik u előfi-lfceté»Í pénzekkel még a outit évről hátralékban volnának, kérjük; eiek u»u beküldését iü előfizetéseik megújítását. II """Itt j, : t - \' \' . \' A klado hivatal. 4-j A fogymjiasluml fniti ifjúság is mozog. Ameghi- tivik Széjjel küldettek már * • tánezvigalom január ló-én >* megtartttni. A főgyranasiumi ifjúság távcsvígalma még tégeltetik odaát annyi tőke, egy inaiio iitorióy-lizlet teljédig tnindsn esztendőben kivívta magának a egri nevat. ! ilHiátóral mint nálunk, hol ja munkát \'tejjés\'nn ell éazítik ÍEgyike laiou ténczV gnlmaknak szokott ez lemni, niefyek- I gyhrbaiiJott jpedig annak cwk egy rétiét, egy <1 .rabkájdt. léi A >kej mindig meghaladja a váltakozást, \| a mi a feu-^^H B\| .. . - pjen jé kedvet illeti mindenesetre ritkítja párját. Kiván- Ssisággal varjak ez idén is, és figyelmeztetjük reá kOzön-íjSgttnkoj \'Reméljük, hogy as idei nem fog háttérbe szorulni Múdei eífitt. • I •.Ir — i Meglepetéa. i A nagy-kanizsai kitdednevelő egyé-aflict választmányának hölgyei Bátorfi Lajos urát, aa egy-Ajt egyik titkárát « utolsó választmányi Uléa alkalmával értéken ezüst tinta tarlóval lepték meg, ax egyesület érde-Üébeu kifejtett buzgalmának elistu»i éseül. \| íj i L ir -J ((tol U idai Syiveszter?) A helybeli dalárdának rtjndes Sylvesteri ettélye aa idén csakugyan ethalautátott. De a triikésik nem malik. A dalárda aa idén elv élvezet-tfcl fog kedveakednl kBaOneégOnknek, hogy még öylveeteri eMélynek is beillik, még pedig duplán. I [ ÍJótékonyczélii álarczae tánczvlgalom.) ilyent fog . __ \'alaptűkíje gyarapitfaára rendezni a kiadedneveló egyeattlet. \| kSnyvnyonlda-réazvény-táriulat\' gondolkodik. A reodeád bizottaág, mely hnsaonegy tagbél, 11: hölgy és ben vagy iendkivdli mellékletekben közíljük . 10 férfiakéi áU, mád megválaaztátott ée azonnal me\'gkqzdá \' \' — működésit, £ túuczyigaloiri vagy febimár lréu, vagy feb-rnar 12-^éu fog megtartatni, és hihetőleg — aaép Összeggel fogja gyarapítani az egyesület tőkéjét! Tw — (tlOljarosagl yálftaztás.) A helybeli iar. hitközség elöljáróságának aj választása vasárnap ment \'égbe. Az eíp járóaá^ eliiSkettl ismét a köztiszteletben álié (Je!»ei Hutttnana Henrik választatott meg. — Úazl vateselnk állása.} A hivataloe lap azt illetd-léU mégyénkröl a következőket i\'rja: Baza és .row jálrep-ent közobazertt; egerszegi és alsó lendvai járásokban az ffsal vetések középszerűek: a vetéseket Mérgek rongálják, melyek, ka e tél folytén el nem pusztulnak, távlatra! ia-uakyubb (isz^t az £szi vetéseknek ki kell ■ szautaái, i a \| kníztltetyS; járásban esők időjárás is bekövetkezett fagyok aaktt neaj fejezhntték be a vetést — i&la EgarszegnSl lijákAogy az ottaui éa vjdAk-béli üatalság áltai Sylveater esteiére rendezett zártkörű tiuiéz-koazora kUiinően sikerUlt A közönség számos, és fényes, a] mulatság majd virudtig tartott. \|l — Hibáig azitas. Lapunk múlt évi utolsó «sáiu\|ín«k tuezarzikkében, a .Ciceró csalódott ozimd részben nAíiaz-tria áll „Austrálía" helyett. H -r Iflójárásunk ar utolsó napokban ismét koiimlyjaU) szÍm öltöttl Szeles givatarui, havas, mely aforgálmat ismét líiepzakasztotta. ük a kalendáriumnak bihetltik, akkor ay< mék. febméroau is igén) kemény idŐ££ azámithatttnk. No d« elméleti tejtegeltéeeket vonatkozásba hoztuk az ígazaágeaoL-i Inlendánniuiiak rnincs mindig igaza. \' gáltatás gyakorlati kérdéseivel: á gyakorlat eredmfn/ót I Lapunk mái számának azon példányai; intttyek portán küldetnek széjjel a roaz időjária kO vétkedében ké iy«a vállalat hihitl kalwld (égi ialésáéavérrel áa lörvlsyb<atovai AoMtrikiban a »eg is ^aUagoAuúik, (oglaJkésik- A fraaraii, éiaee német ée iuU • ry édaát éM mesterség 10-«t 6t tSUbat cainát- kiváló Itrdekkel biró eeetni aaental iá kMtstai aák, kokf fj darák munkának aa elkészítéséhez m* A Törványaaéki cearaok.Eaan rovatenk mi^tiae aiinl ndanki egy, de 10 ember iá sa«ktfgee -jWiflk k8- J a a kk. nimmltőszék, a W ítélőszék ée • fetaM> iti r«láy jáldi bftáaaal van egéé* Amerika ijMrMaaoayain^ J ifisgyelwt1 Bíróságok btráaktxUaát ás a WheU. legtaljsaeMV fts a mttpka faloeetás rendMere emelte Amerika{kéemjinka^ ] döBtvéóyUrt nyújtja. A. jegkJtóélebbí életbe lépi keawiM\' iparát ntári lípairá, ez tett* aat hogy öpbkké egy réealetet, i delmi ttryéaykőa/vet éiínjuí döntvénytárra 4 < as«rk«\|Mftr egy fopit tyvén az (varos, kese gépiese* lett • kápzalls»t> ségnek kiváló gendja lejut, fc laetteU a jogeeetek krMklá len gyoMaaágot képes kiiejMni, ea tette azt. Mgy assely \' Mmertetésének iá tág tért nyiajfimk. 5. BeU é* kBlfGUft jap-iparecikkat nálunk egy ember félnapon IU készet, Aiaerv ! dalom Brdamlegee bírálatok mindig kitfinl mali(i> mkti kában 10 eNiber néhány peiM alatt kéezit elf -f ami ért- j kizván. íézeo rova\'aak értékét iulyton emelai törekedtok. hetivé teszi azt hogy az ewopai mániát .Arra nÁave soka \| 6. BörtAettgy, jateő sorban hassá börtteviszonyaink isáier-eem fog Tersepyezhétiií az amerikáiévá], mert alt a „time \| tetése. 7 Szemle a hazai jé* kííUaidi jogétet Űréből iásB-Is meneyr elv teljee mérrbeá kiiejteteét \|s az idA kímél éa- I kai azellemében. Badapeat, deezember végén Zililjf sel, ajgjjdrs gépies mnnka által pótolja a gyáros azt a I Sámnel, kiadó, váesi ateia tt-ik szám. Dr. Lftw Tóbiás, a többlete,lanuvel többét fizet munkásának, mint aa euró- 1 „Magyar Igazságügy" szerkesztője. pln gyár ok ; \| . \| — iBeküldetelt.) .Érte kje íd. Beke^bsr Sámuel llam- ■A i\|g\|unltának ilyen feltsstása még más áldó hatással burgban, lapunk mai szimábaá foglalt sSereness birBeíéee Ezen ház az itt és a kOrayéken nyert Öíszegék pontos és lÜKtft kifizetése által oly. jt fairt szerzett, bogy aauak r mai hirdetményére laindeskiit e helyen figyelmeztetünk, j: Pdlliiyás. " \| Uaaank iapjai más eg}\'előre hirietU\', hogy az ,rö3t0rtétieiüií éí erríbertáni tongressns" 1874-ben 8toekr hóimban tartott Vll-iki nerozetkdzi 9létében ingumas \' 16-án Badapeatet választótia jösntjöietele széklielrefil, engem pedig i szervező bizottaig, valamiat áz Í87g\|-ban nálunk tartandó gjrfilés eíbökeöl. ; JijdBuatyán azou kiránEágLól, bogr ezen s. gyűr léaeo hazánk mind tadotji&nvilág, mind azon al- i kalnirira rendezendő ősrégi bállitáaban a nilpnk, szer-1 teszéi az országban található, a a nevezett; szakokká is van Amerika belviszonyalra. Egy mesUraéghes nem csupán egy, ne ÍObb ember szükségeltetvén, tObb ember kap-nat munkát 1 fogialatoeságot, ■— máanéazt meg nem szlik- Tétrt, bbgy ez a kii rlil j rilSny" e in cl te ás amáhltai ftz-Let- s ipürjvildgut arra.-á ~ezin\\ onalra, melyen ma áll — versenytire nélkOl. -r IHodálom. E ófizetésl felhívás i .Uagysrl Igazságügy" jogtudományi havi falyóirar\'karmsdik. <a7u\| évi fo-1 lyamkra (y ée VL kO:elelré.V A bírót, 4llamligyMzi, Bgy-j védi és \'kflzjekyz£ kar tObb kit&aő tagjának t ökrcinüfa-; dése melMU szerkeazli éá káadja Dr Boir Tóbiád kir. A-i ügyészi hwyejttes A „Slagyar Igaiíáglicyr1 ára: Bgéstévre! 8 frt. Féléwrej 4 frt. (Negyedévre nem jhigadunk el előfizetést) Az \| előfizetési pénsek ^oitzutalrány atján aLMagyar Igaaaágflgy" kiadóhivatalához (Zilaby Sámuel könyvkereskedése, víczwutcza 9. szí) kÓIdsndőc. 1 A JUagvar IgaaságUgy" megjelenik minden hónap elején sUrfl nyomata bárom egész öt ívnyi füzetekpec. Hat! tüzet egy ^Ötetet képez, A díszes kiállításról a „Pesti Pólfttzetek- ____^ ________tStvényke- zénré vonalkozó törvényjavaslatokat. Törvényszéki Csarnokunk magiba foglalja a magy. kin senimitőszék, a legf. ítélőszék él a felsőbb fokú fegyelmi bíróságok bíráskodását és a leható legteljesebb döntvénytárt nyújtja. Á legközelebb életbelépő kereskedelmi törvénykönyvet érintő dOnt vénytárra, a sserkesztőségnek kiváló gondja less. A „Magyar Igazságügy" szellemi részét illető közlemények s pMagyar Idazaágtlgy" szerkesztőségéhez jqváczi-át- 7. sz) küldendők.-Az első kOtet teljesen elfogyván, az ebbeli megrendeléseknek nem tehetflnk eleget A második, harmadik, vslalniat s negyedik kOtet teljes példányaival 4—4 írtjával in ég mindig szolgálhatunk. Az efjifizetési felhivás tsrtslmáből a következőket adjuk: A sMagyar Igazságügy" megindulása után ss innal és azóta szakaJEatlanuloly széfes elvasókör rokonszenvé; nyerte meg, minővel hazánkban bosssabb pályafutás után s kevés tudományos (vállalat dicsekedhetik. Nem:más okból említjük fel e kitüntetést, mint hogy kijelentetik, missirínt e Eltüntetésben a megkezdett munka folytatására uja >b bus-ditást a lanljadáa nélküli kitartásra] TÖrakvéseínk eddigi méltatását, érdeminket measze meghaladó méltatás it első sorbsn anuak tulamonitbatjuk, hogy sohasem, ie\'.edulk századunk legnagyobb jógáezánsk ama intelmét, hogy, jogtu- íágft gyűjtemények érdél ea \| éa, gazdag voltához képest domáuyututat gyakorlatiasabbá és gyakorlatunkat judomá-ayossabbé Inell tenntluk, A tudomfiyos buvárlatatokat éa sőbii jutnak rendeltetési helyükre. . j -- (Uj Mnsnü. \| Táborszky és Parsch zenei\\ifike\'res-I kedisében Budapesten megjelent s hozzánk bekiildetéti:. .„Aa Haris" deBtan. Koaíaszko. ^ra BOkr. A j/ftszprMlí iparos iljatág körébon érdekes lelol-vásist tárto\'t Kompholty Tivadar az\' éjszakemerikai ipar-ifjuaágokról A következő részletet közöljük belől* ^ 1 I I Amerikában azéri juthat könnyebben a fejlődő) gyermeki Uer.\'settforráih\'iz, mért ott az i perviszonyok smunká-. feíosztísj fo\'ytán kö unyebben alkalmazásba v ebe tők, mint Itt aálunk. Itt-a gyermeket egy meeterhes foadják, tegyük íol asipéazhez \'* aztáu addig; van nála éreken át, inig fel-szsbkdul, aaaz még á-tól z-ig nem képes a esi pót elkészíteni? ítt meg kell tanulnia okvetetlpn a mestert éget i ír j M- ; I ..j.V - !-:-■ ! i 4- ■■■ ■ n gjuviwu ftcusniTn , m uuiipi .1.M...v"J. a jogtadoniány javára igyekestSnk értékesíteni. EjHjn sisel-lem fog ezentúl is irányt szabni fáradozásainknak,! midőn jogi disciplinák külömböző ágainak mlveléséhes hossá-járulunk, és imidőn a gyakorlat gazdsg Kányájából; felhozott anyag tékintetáben aa értékest a sa.i \' elfllaszt-juk. Csak igV számíthatunk arra, hogy tudományuits. .\'indán gyarapodása igazságszolgáltatásunk javulásai fogja je-enteni ée joga gyakorlatunk erősbödésável tudományunk lg haladni. 1 A „Magyar\|gazságügy" tartalmát képezni fogják : 1. Jogtudományi értekezések a magánjog, a kereskedelmi jog. a polgári és büntető eljárás, a közigazgatási ésl nemzetközi jog köréből, i. Cosificstío^ . törvéoyjavaslstok, bi-. sottságí ás parláinenti tárgyalások, Folyóiratunk s törvénykezésre vonatkozó kérdések teljesnyaggyüjteményét fogja nyújtani. 3 KUlföldi törvényhozás és jogszolgáltatás. Folyó- 1 halni, ugy hogy féltem, hogy e nő oly órában, midőn I v\|4 gyáskt nélkül van,, öngyilkossági szándékát végrehajtja, azért feltevem magamban, hogy azon céklád mekvjálanA-aánál, hová lőtápolás végett adandóm, nagyon óvatoS leisek. [Egy hete volt már, hogy védeuezem a város egyik\\ vendegükében, hová őt szállíttattam, gyógyulás tylUen yolt, ngy bogy minden baj pélkül lehetett ót máe helyre vitetni. Ez idő alatt orvoai látogatásaiinat rendesen nála megtevem éa sfeon m^ggyőződéar^ jutottam^ hogy e náti 1 inint; kezdetben véltem elméje zavart, hanem najgy bú fk-, ssik wivéiyTr, jBossss keresés után jegy ösvegynőt találtam, ki baj-landőnak nyilatkoxott, védenesemet magához fogadni. Mi> itták u fizotél végett az ösvegygye! tisztába jövek^ bte-gemet hozzá vitettem. ; ■(. jCtak még néhány napot tOltbeitem a^vároa^ah, mert sürgőié családi ügyekben bazs kellett utaznom a [így néni tárnitám be, mint ezt tenni akarám, védenoaem fl^yógya- i lioát. \| Rlatszásom előtt a beteg hö gytől bucsut vei-ék, megmondám aeki, hegy S.« barátom orvost gyógykaaelé léséra bízom. A őt ápoló özvegynek pedig rneghsgytam, hogy a betegre tfgyeljep, és f^\'gjogyuláaa után csak agy bo-oaásia sl, ha ss tsüleihss Akarna víssaa uMaani, vágy ha pedígl eattlei vary rokonai nem volnának^ akkor i küuná\'. min£Udig mucinál, mig sikarfl^nd neki élstientaTUl£lw-ráat llereeai, fizetését 8..1. barátomnál föl veheti, icij bármi ^gyUn lMlyeltem tanácsot adsnd. j TVknsk bizonyos ssemélvek, kik iránt kOlöoM érdekeltséggel afiáélküJ. begy taunok miért viseitetiak, Es s nő bizonnyal ezek közé tsrtoaott: hajlandó lettese volna érette, sokai á\|tlosni. Egy baréaom kit, erre kUlöuOeen felkértem, idlatől időre vMeneMmt I bogy (étét wdstta Velem. LevaTaíbíl láttam, hogy knő fs\'cHltyaUta etán eemmi szín alatt sem akart máé a savagy terhére maradni, ssolgálatba kívánt ssak azáltal TabateU őt • MhinH visssstartÁztatni, karétflm blaonyos aéi \'■a-^r\'t^ adott aeki «é> aie, kgy s által artkaé(lt«Ü fedeai onnt Jéoní Néhány najp múlva SJ barátom tudatta vlmJ hogy azon özvegy mszooVj kinél védencsein volt, est leányául fogadta s így [ további tartásáért fizetést\' el nem fogaf. J . Sokj idő mait -el azótf i sok évet, nyelt el s semmiség Örvénye én Iegykori védet Czemet már már felejteni kék-dóm, midőn aj vélot\|enség ú lolag Összehozott vele.\' jl Jj A falusi magáávos életetjjéltükéltom megonftán, hogjr P-re költözöm és méri jő idője, hojgy • tt lanettem, de egjrkon védenesemet lemjáfctaíp, sőt ősamtén njogvallvsj vele taiáikosní sem kivAnkooam, inert nem (kellje attól tartásom, hegy e ni engem lénia, vissza fog emlékexai azon1 ilajnos kBríl-Ittényekre, mdyek közt tnegism erkedtünk, aaénban sa ég máskép rendelé "\'II II l \'- Egy napon \| egyik kOlvaroiban betoghes lettem hiva kétzzéggel inaslum o r v o sji -JtSuileteégem i \'teljeáiteeére; ajs ki( írja le isoaálkbsazomáL mídCn a ináramlitett özvegy házához Vezetlek é* a fo\|yoéop eMUOri védsiüssám fogadott. Ilife .Orvoa nrjl mmitikbídék i,si>tsea \| ^ámnoa, Hnert eb S nagyon lietegi^\' Me^önnyUllen érséta magam, \'hogy e nő nem ismertIreám i id^ fniss la relismertetéétől való\|fé-lelem is hiusag telU mórt jdlső találkozásunk éta bkjam is m«gős>4lt.\'ksa\' életviharstnak jele nagyon meglámsott : Beraenék] a beteghes á mí M orvosnál nbm ritkk ka élet malandMagáaak íelM JiUjl \'«létli«m. \|Aá ássaony,! kit éla>1 elének lagfőbb ihwálwiw isasertem tmag, mott as UiAsyuláshos[közel Volt,\' ii halál! lebegjitt Csj fÖM e irrá* mindeál Vonásán vitsáankHlzÖtt. okn, issőlá rí Inát4m mögött Allé leásiyi KiViFöí itH égy kexdé Htéttj ijbifli maradtunk, éiigeaje, hogy megköi ig^alt házain bot vésette, aoki kesert arei ; „Távozsa éjy •r^Bo\'gáléfci a intutáa ogydu »t, Iimjt es al édsaitá meg 4, mslyet leányq JWMtf1 íAr,r ka már anyja fel legyen tüntetve, idős serének és szOkaéganek tartottam ezen felszólításomat már most kőrözte^ni^ miszerint középpontban mükúdó .^zenrező bizottság\' jó elönt tudhassa, kikre és míkn számíthat, hogy nemzetünk müyelódési foka, és az európai eyltnrmozgalmakbin ralá tettleges részvétünk az feszes tudománvos rilignak illően legyen bemutatva. A mi legtöbb időt, készfiTést éa a több oldal-ól való serény összraük&dést igénybe veené, és Talámit .az említett térek en tett tudományos halaiásaákat • nap-., fényre bozza, úgy ennekj méltó bemotatAsát elősegíti, l-öt.i Egy alapos sziktérkép, melybe hazánk eddig ismert lelbelyei, ósrégj sáncai, árkai, pogány várai, halotti halmai ét\'temetkezési területei a rómaiak urai-imáik be legyenek vezetve. E célra felkéretnek kézm^-Iköp&sre a megyék mróiographusaí, raérnóki hivatalai, mnzieamai és egyes lelkes-1-gVüjtíi, ^niazeriut biztos adataikkal, részletes jó "térképeikkel egy általános térkép jkészithetéséc elősegítsék. ] \|4 ! 2-or A congresstu narialpii alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a tőrtéoelesaelétii tárgyakból szer-I veztetni, mely nemcsak a nemzeti mnzetimnak testes -efféle kincseit foglalja magaban, banem a magyarboai j ttidűy^ mnkeumok és egyés szakféjíak £jrégi tárgyak gyüjUméaJeicál tünteti fel a legtanníságojb példányokat jtermészetbea, vagy te\|jes qkadatolt kjstmnokban, rajzokban vagy gypázöntvéiyekbeh, Szás\'auknnk a azom-széd, ország Urenlatíval és gyűjtőivel is érintkezni, fet Éérvén ezeket, bogy .á náluk elófordolő ^példányokhoz 4z iUustráloparallélákatid^igleDei kiállitáa: i átengedjék-3-or. Mintbogy még eddig i^én csekély azon jegyeitek száma, melyek szakértők által rendezett ásatások átkalmival kéuültek^ de aránylag kevés azon lelet is, mely biteteken conswilvá,4n>lna, saftkaégraek látszik, hogy a készttlési idő alatt, alkalmas helyiket, kelift- ( fel&gyelet mellett túápmtaós ásatások történjenek, éa woknat pontos jegyzökönyVei a nemzetközi coagressos nUt a talált tárgyakkal egjtttt bemutat!assanak. 4-or. A fémeknek és Iteváayoknak, arany, ezüst, btbnzj kőtárgyakaak vegytani kámletei, az emberek szerük maival talált állatcsontok maghatározásai eddig el levén bányagalva, biy6natoii.kí)gy a coagressosig • té- j rcn, az őrsiig vidéki egylejtei közt nagyobb tevékeny-\'\' sége mntatkózzéli 16-tr. Pedig a jé birnáv. melyet ezen alkalommal ilág előtt ki akarunk vivnfj Igényit azt ú hogy a :ressosnak értekezéseibe^ illeléseg az általunk vi-lyaink tekintetével, kittnnftf kérdések fejtegetésé ■ beá részt vegyünk, tudományod mankálatainkbao vrtér-ozotepete vigyünk és lehetőiig kalauzolólag beflHyjtfik £ten értekesetnél éa közléseknél a eoagreww fenéi ló hattrofatai azoriot a fránezia! nyelv van hivatalosnak el-fiMádva, mit azért sietek nyilvánossá tenni, hogy saak-i tálkaink mnnkálataikat, a mennyire lehet, e nyelven kéáííthleskéfc eL Ezeknét következtében Usztriettel hivóai fel (ci-j et)L,saiveakedjék nytlatkiiaatl vaüon akar-e aelőbbi\' loninák teeaduiben és mclyikébai réizt venni ? leje kiátliláannk lelheiyi ajlatékra:? remflhetek-ié iri-fzervezeaéó ásatéiok ?! réktt tetszik-^ venni az érkezésben, a kérdései; kitdzetfesébén ? stk. I A í k)viv\|n4& tudimáhyöa já vélemény tekiaáetébői . kw Bk J(cimedet), a lelkes, őIódíí, kitartó részvjStre líés Ö4s: émdkfidéáre; mivel atonbkn Spáliinls az \'ilyen előkés Ijátók bokszabb iáőt veazr.tlc igénybt, jt ■ k&aépr poén >an levő szervezd! bjíottsáignat\| pedig j > korán kell\' min enrtl tájékozottnak iennia, kiránatoa, h fy fnnebbi kén beinkre, vagy a Wnaily ide taHooő mwzaíjatokra ] nér b legalább folyó év aprilt &(>-<ti\| hatii xott fclele-UkU kapjnnk, Qs azokkal, kik MOzrwnlUfcl vállal ■Él Msamei UÉL ^ engta u je, hogy megkéstönjein aaoa UausitMi, ima m« \' jUlÉ ttpmis STi^, kaz érmikkt kozáak, folytonos érintkezésit V^yDak. . , Ai eddig a UllWd előtt W tawwtrs késhet jbH ^ - kÍWWta%. • melyet tilták a neacetl HJftf- \\t3Si" TT í A^MelMtatt, mag m \' F\| \|2iSífc5!KiSS3SB3HÍ \| . \\i\\ . \| llillllkAll I ■\'-■ : H II A h<iitii«it<i»tól ovatlk !! L) akaníovak kiUilié^ére 1 iAAMább U jobbaurnlnca nánUr POPF J.G.ca.klr. :.dv. fogorvoa fojfplqmb^ (BftH Budt, &og uerjpuuM Nr. K. j. malyat mludtnkl maga tgéu küunywi MÉli* o4lMÉ a íf ukaa fogba llle»xtl«t.i mely astáa axlUrdul a UyinraiUkhil «a fo^n—il fciuf lorább rwlU> — St^\'U* »»HJMMI MfBtoML Aiiallierin-Hzajviz Df.roPP J U. <•. Wr. ttíf. fünrirrdt^l Bfeabaa, Auit IVfnwwaaa* Ht l u»a«aW bm\\i firt. 40kr a Ufkitür^bb »/r caűaao í.»fftJ4altnakbaa., S/waáMii^all. a f«fl«» fnánlTf\'r1- 4a aabaUéi; frlolvaattla a UuaA f.W»«t aa macakaAUjroaia up hÉúétjlfcifc, aaitfogó fogakatífcajfuilbuatr&«iUi«Utal uUinttUa;* mid6* a égalujt , éa feifcas toíoden ártalma* kajáétól magtiaxtitja. * fújnak kattanta* MaaaaA®* köl-taóadk «a mar rörid haaaufcJat uifca cltAtulltJ* a keliumetlunaiagut. Anatberin-fogpasta ] íj Dr. Popp J G.\| tjs, kír. udv, todorvos Bécsben. ! I ebm kfáuaéoy a UbaW ftbm%it é$ Éltnirit fautartja. uookivé a íé-film k W MifctifOl kúlcaöoí^{azok romlAaif magakadAlyua a fogkaat MW Dr, Popp J, ti. növény-íogpora.\' i. fogakat oly e6pw dedfl. bogr annak aapenWofl katrnálata Utal nfeaj-—mk i fcOi n—éa— fogtó ejiAWilitUlik, tanain 4 fogak kiMmm é» flftomfkg* » mlitfi >kAbb tökébete» 61. Kaphaiok ; Wagjr-K auiaaiu: Mm MnT gyógju.. Ho—abmn HoMnibid. WaJh oh 3. én F«wbIboflef J. kteijukadéróbani — Páféo; TmImhb J., S»tartafj4«j. Fim r<ar Hlaga M. Wd—A. Zal* Sgaiwgan uód F^ftj<ftj WW JUpr : W«rU VanudooUahf gjógywutén. SAatMB (JCfMMir Kata ököinbaiu«lr«n: MUWi kWweaAe Rudolf gjógjaxér Hatíity-vJdéki SaíörM-^Pö. Flttc E.<J V awpfémbwi i M.yr luaaiuui. uy(JutHard TJvaÜar éa SatUl] 4 Iiífci i fcrrrt • kagmann A. {Braun J tf/ógyM. i.K»va-BaréuybiJ: 8AI«ND\' n Ki ilüptaii; HorvAtb HL gyómjwnéeL firiwÉn; Mílkofor éa Macblchl »IV kt\|i r>y>« ^ r^MÜwidwi iilTiÜl J. itoauwirwd prégyf- Mi MmUba^Mff\' PwM •rtiféér Wi. ■■ifülKÍ: BfabMr tí^M —»f lyMdoÁ üramoQo J »t%»tr4roU; Barwatb.ííaUinün grófjm. — lUku M\| amui bámi h4rar«m flat.yy^h>ri> jgni«mmu — ránfulliuif kftm \|U6« tfWfTM. Kárádon: ZÍid»bAiiMky Oydfjrii. ~ Marpwűlban: KIm NM baH< Chnff gyógy*- ~ PWnatoldvároUI tikica MM — 1mhM»M i Mötlu l u Álaó-Undván: Kr áfMm. — >ii\|iwi m ! íímon fjMmém traknál Hl B r«iákUill • % MtUkWn bVUo«T«U%jáft ■ ™ " lmuaolt 4u\\ «llaárt. «ddig vJitMert baii ivrtk k6i5it, Uafal Uabitlaoul II aUS b«W»t f«ftáljuk «1; mit n tk IMr,t r 1 éfikrV birsalom nlod-n rM^bál kbúinílMt UidÖU Ui irauk a l^réMUl Mbbu kftÖntUk. bort e porok rft<»fttt ümUnM, •eUastiUNllmai MIL M további id$$il^fcl^ Mfi^ijA mái 4fé9$éf ok«U lifájÁt, t r»•/•/,.., WéfM UHtrUr. Uk4* ét M UiU bakiamnál a Ugiobb sikarM >»HlA<itiéfÉlf« • \'a lura U.ü fy^Uatúl arfdáUataiteic. . W6 jí are^i, ^outt^Zaji titaiüámi 1 fty chltóbb orr«»4x«r üaoT-J S «mb«rtaéf aegadelmér Mla6 mMáp. iagt$bb beég**. Mirfinn—I —bl Ep, rfal férfi»k és ajitotl wbalr. ruk, fene. isan i mindéonamQ \|aérQté\| olleu, \|»tb rtlj (ura kannálati mtoiitáual\' TO kr. OKSGH BALIAI-ZSIROLHí I 1 a kftiiitabb lifhalba^aabb orvat! »ar H«rfwib4l Norréft \| "■fíban nam oaarélanffl fa\| a Baaiaraéf mo tUítltotl biln^tair-«mkl Ipí Valódi jőrfo hkimlfuird j ^MM /ia- Ua fi4\|M> bfcHwíáfkbéB lígiobb gji rjbataiaal rád "Wí^/J^f a UjrfdMtabb kétmJmt ** liilltyH ra arall a« Id^fikl ilritHyil^ \' [ Jru 1 üveqkfk hasin lati utasitdual l fit. Raktárak M-KAaiiUa Práfer B4U é\\Sbb Úrék K. gyl.l\'- CiiáHraaáw OMea L.lfjtwyaa. A S^L^m Aaáráa (;AC7» CaM Barüatxkhr A. fraaJ V ZdfhMém bfaláiaéőlt rjtarábaa. Kmrtnném Warli Báidor gyaa \\S . . HHulbarb Z«, gfx. • XltoaMii Űéaeaiaérlta tbtráii gfitj/r « MoiL A. mik. mit hUm B4sÍ-SU. Qfirmlm lUbloá ÍTttV Béaé Tacíffiban % -;<f j imt óv* »• hnj Ail UuaaitaUm, lutgly »a aluUrn Ufi eV óta kéwlutt, ét köaW-rIU«fú Analbrrln tiájvii haao i Un alak baaaiattatflj 4a alladakik A U liftaanaég AoltMdra aa aaaa kaalaliáa kéaaltól amiiMoi falvi iralia baaatoálják. uilnt miaukkal én a aa ját jy Ártmán yaim&t <<Uá Wn. Ranélfof va aladoakit Aftol«aatatfm, liog^r aa általaa Martét \\ Aitaksoda8aAJrIs m,a4««Mr tatjai oa^tiiual j7[0. Popp aa. kixj CéCojroa, Béca BofDO«faao# 9 á «a. kir oaauak jidrar) ealmarrél (WV fájl tagrHEaktai tartva) 4a a t>rr«a/raaa UUtt \|6vjogygjrel laaa alUékra éa mltadaaon kéaaitményak mol/dk afyaa baaónlé, dtjnem éppan i a\|Itt ldrt\|Maaáraléml laaxbak 4látra, bamlaiUanak kiklntóaddk.ogyUbjOM a«i la «aaftafyMaL boorr a ihamUitott Aaatharin »»íjtla. aaljr ^pakraá MtŰTkony U»Uíu,\' alraofeban adatik otr aaért lá. Hafy afy réaat i ral«41 \' J bimere a baoiiaitott által aaarbalaat na imtiijái Méa r4#at(iMf> hoj<r * haibiait^k «Uab íollépboMOks llaatalattal ft\|\|M iá t lljiikf bafyi a bunUitottnak —glttiaH Aaatbaria afc0rlM!k M aMf»«raa«aa mallatt, aálam »a!64l allaa aaanH)a W, i Q Popp oaéM. khv tt4táH fafarvoa wta, BtfXtgaaai 8. Múl 1 -w i HIV\'I M pum1" ■1\' p—yiw^ii f ii i -I I TT; Vasúti Menetrend li ri Mai IjjhlIrM. \'3ÖL; ^ l •• Oia. Potc MA. * 9M Ni, MaMaa, ftwbvét a W—lti 4 H mi \|}\| L 3 1 t. tt 44Méa gtfl Hala faam . . , « \' . r. [ . . 4\' \' ÍM) t ragfal »i „ I j ..,<..i.í . . ir It llliil M 4"J li .11 St artra. ili ftéaaW (Saombalbaljf. JWe<.QhaW IbU.) . { . . • 6 U rtml i H • . • . J U io «ítf5 •t§e»\|vaajH . , L . . . . ;,{\'• ■ t Í0 Iflailn ttfl TrUatb* éa Préfítbofwi k»raaatii Q éea éa Béaabo 4 4t raejra. •01 Triaaiba éa Pragarboton karaaatfil Oréca éa Béeabo t 9* éébUm Érkaiik Kaaáztárm Öld Ba»k, Eohác, Domborár éa F^mébél\'... ... .a. I délatio, 80® k, \' „ I , .... 4. U .i II 8 JÍIL < M#MBÉM ...í U La ... i... 4 — 4 «\| IMjll aoij _____ii ... ;. ... ... ... ... ..\'... ... 1 67 déiétén. tlt .1 ... i] ... .1. v.. ... ... ... ;9 86 aatva, $l4iBéoob41 (laaabatMy róca-Ojbaly) faléi ..] ... 10 19 • 30» H \'-..(Pm ,. 8 57 raggal. 816 Sopronybél U . - ... ... .... — 11 45 délafltt. 914 BécaWI Qréca, tohMr. Pragrrbor faléi ...,... ... 4 4 xaggaU SQB Triaaafc- éa BéakMI f. t. „ j.. U. I 18 délvUat ÍM Triast éa YÜlacbbél „ „ ... ......... 10 52 aatra MLmHMaMHMlMHMMHMMB Felelős szerkesztő: HOFFM.INN MÓR. Meggyőződve arról, tíogy embertánuLimntk használok, jajánlom Játék ínstiraktlbít O rlice tíadolf. Berlin, Wjljielm \'sirágBe 127i mennyiségtan tanára minden lottójátékainak, a* \'I Rendkívüli kedvező sikert értem el áltnluk. mWel meggyőződésből ignoráltam ez nr elleniJwém«f-ly ct támadások * i \' L evi cz ky, fes^szi 245 l-l ■ Kor rtti aO gnaifra^afl rneine; íst Dtnp^ . io auLJ ud« mÉL I War Mkr réa ZpkwmSm írgind «á\|ra* ff** * und áaUTilí Mtf f»<l ^ ?«Waet Bwm to Hfla« eraparaTwill, ^ feff1 ^ aobaa oder úgUd iu>a#ié- ?fh.?atr re kftufeti Ar verkaate, QáfteMw^aftáTmawi, Wirtb- pftehtén odarverpaebun will, •<*fUriiuw.t»MÍwmasLao iLL rEL vU »am»tlitíi«a Aftai^ebM stticke, Wa^Uael, Wertpf bertőtb^, piare,. Pretii^en - odel- aáí Wer gerómUfta Aua- wm unmer tjiTWcht, kfiufta über Gcachafufirmen Wer einé Anötollung «la Uud fberiumpt Leute jedes BuchhalUur, Kf^áef, Gomptoir Standea wüiichat, iat, &e)cretkr,\| Hauainfpekúr Háuaxneiater . IlkaoiieMMnn I Hér ntb atandesgemi ackt, \| \| I Terehelichen wiil, wabde oob iirtrwsenívolj MOH11ÍZ WEttíZ , A^onceo-Auiaahma-Bareauic Budapest Senritieuplatz Nr. 5 I daaelbat werdén Annoncen in aii^D existírebdeti Zeitungon der Welt; so oen coulantee^eu und billigiten Bedingungen \' aui\'geiíommeu^ilund die einlaiifendéji Offerte uueroffnetifranco dán inaerenteá au^gefolgtJ Lowie allea oben augeffihrte ree diskret und geUiaéenliait venmáellt. \\ \\, IC Waáiiiu oder Attkel jeder Brkncke werdeu in ü(j\|Dn)i8s>bii g mommen dnd uéren Vevkénlachneustens iinld besieiiH r alisirt i i»5 •* ___n n ^^^AAA^yM^w^yl^yia jQQn^^V^AVi VT I mT ém» Mié ímÉ aiaa,\' «■ j 11] Wer ^wgakaa Wt. aia Oni^ik s«in I 1 ?f ^ wtaaaK « MÍTIMS W « tf 1 Uoíftn Wwbwektigt, érné WlrtWkA Oargnrtwif l , 1 1 été. n pacbten mbt, »ml * llmm gedenkt, Ibarbaapt Batk aa iiimíiíü—f , a \| iiww bedwf, dar vertrau eösvolí I i io ds# Altaoecay giyilhna von i 4 6 L Daabe 4 Cl ) 1 r tn WIEN I. i i t )\\ 237 I* Tf V\' 1 ö ^ booooooooooooooooooá Wer tatsek, írMi?4aiacli oder Mgfteek >rreapondiren kar.n. etem kann era jáhrllcher, i urpbaoa ebrenhafter ubd ohne allea Riaiko zc í raielender Nebenverdiénst tob 23$ i \| ML 500. — bi» 1000. - Fünfnumlert bia \| ausend Mark nac^geariesrn werden. Hftbere i -uakunft ertheilt franoo und gratis :< f Morítz Weil jun. Maschinen-Fabrik. , Wien II.. Franzensbrückeneck. 13. EPILEPS I E r I ievéliieg gyógyít Dr KlUlfiéh Drezdában, ban Wilhelmsplalz 4 (eldbb Berlin. Majdnem 800 nkerrtl gyógyítva. 249 —9 fy éri ásuz»k t é. x, nagyban ém iclc»iaa.y "te • n- II ^^^^^^^^^^WWWWWf 1 IffllpiiSliilÉöfípll ilil l I Ifill Ili 11b ii\' 11 flli ;# i wil 18 üiBI jjtf I « BÉ • II I ffís???í Íílt ín f ff ilfb R > aW k£Í{\| jff\| 5 i I n Ti rí 5 H • C r"ís2. íiaS I tei i I fi ál fihíJlp^Hll\'lMíÉ\'^ll Sít I I íl\'yíiMll ilswilwl i \'! m I l\'UF\' i \'\'WPÍ8 rBufi "li?1í»\' p H il lilllílfflliirl Ili1 mmé - \'^t iii\'i^i i 1- ílL^dUi\'ítt ■M\'iiii\'ii UU ■ ím I Ef£000 Szerencse- Ug^K b. német márka hirdetés!!! pwrjl t» (Mi I II FELHÍVÁS 1 \' h hambnrg\\ allan állal Mala«itfft 8é\|) fwmlm ír-aoláábaa %aló réaslff^ésrr, melybea Ab mint 7 mii. 660 000 b. márkánk Haaa eldnyöa 4a U.vaMrthg «Mk 8l.500»oriieay-ml biró pénx-aorajáték áyewméuyei a kövwkaaCk : • gtijí 1 nyeremény eseti. díö.OOj b. márka, réaslqgtsen 1 260.000 1S6000 804)00 60.000 öülOOO 40000 36.00O I imirka; •• 4-«er 30.000 étJá.OOO m, — 5naaor JOOOO I \'S 18.000 m^ 4- JlStOOJ ét 10000 bl, t 36-iior 6000 uM - 46-aaör 4ÖÖD éa 4000 04 I I MOoTée $400 m. - 417-aáer 180GL 1600 é. U.Q00 m. I I lláiW 600 #60 éa 300, j 18$SOor 940 131 IHO éa 1 ét 60; - 2l014^r tó. Ml 18. ÚL és 6 b. márk. 3 miadasak kevés bé alatt 1 oaMálybaa btsonyoa arad- I ményhea jalaak f T A lagkOaalabbi uyeraménybaaés hivauioaan t év (aaaár 18 ra a l-rs vas raadthrs I ! / miéi 4aé aujm éra —k fi / J F r P i •• , tff .I ff JK 1 -ép* * j. » \' ** r- 1 I Aa állam által bistositoll!PMwP «ora(CN&oket I Í•bajtai tilos érvényeket) bg. kinek s legtávolabbi Mdé- 1 Lek te it tnegkfildöm, ka 11 aaakért járó östaeget poe- I tautaivánv által vagy lerélbaa megkaptam. Minden léetlierg megkiapjs tőlem eafát eredeti tort- I jegye mellett még aa állMt eaimerével ellátott játéktér- 1 vet u dij aélkt) a megtQrtent knaái után pedig, 1 köl hogy ím Éelhivstnám. aaotiaal megkttldSm a nye- 1 i remények bivataloa iegysékftt 1 I í A nyeremény péna kiiaé éeét ét na illető érdekelt- 1 bea jralé alkildéeét pontoean\'ée a legtaoroaabb titoktar- I tát; mellett kOxretlenül én etakQalöm. fflüÉP^ Mindennemt ínegrandeiée poataatalváuy varv 1 ajánlott levél által tebetS. J Biaalommal forduljanak tehát aa illa- ^^^ I tők m nfttail JlaaiMkiV ThII 1 ií nncaki iáim bamk- éa váltélalaté^a Bambargbn^. 1 tá». \'—1 —e - ■—rryi—--r lm\' Stf>rdá> ^^LSjB Nagy-Kan Lm J Öjfr«»Mf • 011 •»{■ HMnM 4r ifefct •?«• ftlfrt Kitsvrv I ftt I (rt 10 kr.j\' 1 I fcr, HHHi ilHiiáinli $ NÍ;^HÍj<a(J fcij \| " I I TÜTyfeiSr Wr J— / •wAfli Mi: toré Up oMUswi itaát fiM* ksstá»4»nk lUltúto* ÜJ fé^M lüi 618 «• ll^Mülln MM: 4«fck femnt tewkMt d w/ttínM Í«M sin ktUsssrt ! Pélújtri 10 kr. Jegyei érdekD, közmüvelódési, társadalmigazdászati hetilap Több íigyket hiHrp.t\|Í>s k0iei\|>p.ye., iLiJJL (H Meghívás A &&I& megyei gazdasági egy/ösillet tagjai (tisztelettel felkéretnek, hogy 187^1 ki éri február délutánt! ómkor 4lá-Egérez(lgen> az egyesület helyiségében njiég lartáncl&rtayaszi számoló1 közgyűlésre minél ina-globp számmal megjelenni szíveskedjenek FJötprdulanjdó nevezetesebb tárgyak! ✓a) Az elnökök megválasztása, b) \|A wnfctir állapotának tisztázása; Zala-Eger&eg 1876 január .10. Arvay István ügjyvezetö elnök. fii-ti k ,J. JL\'I l1\' t 1 li . r ir l\'ftr M ■■ jlipHpi ™ Én nemzen Öntudatot ia nemzeti nyelv jalapos értése, a nemiét nyelvélj irott müvek ismerete A nemzeti nyelv, mint a nemzeti öntudat ét hazafias érzület ébresztézé-nck eszköze. B«v«mUm egy Ily oalmú később megjelenő füsetnek, irta: Hoffmann Mér. Vannak olyan dolgok, melyeket, hogy ált-ános érvényre ju aanak, Szüntelen kell emlegetni, lógy .meggvözttdéssé vájjanak még azoknál is, kik tülönben elég jó bajiammal bírnak a jó megérté-lére, de felttletes áttekintésnél fogva vagy nem tárják teljesen felfogni az ily\'dolgok valódi éltétét, Vagy sokkal! csekélyebbeknek tartják, mintsem, nogy érdemesnek találják relök foglalkozni. Az első pillanatra igen természetes, hogy a tárgy, melyről e kis ftlzetke szól, csak szűkebb kört látszik érdekelni; de azt tartom, hogy az ily lolog, ha nem is általánosságokban forgóiédik, és különleges szempontból iá látszik írottnak, mint kiváló hazafiúi érdek,- minden hazafit, kinek nem-sete java szivén] fekszik, egyaránt érdekel.. Es mely hsjzafit ne érdekelne nemzete nyelve, laon palladium, (mely dicsőségét és hírnevét fenn-tartani; képes, SÖt fonnUifcra ©gyödül kópoa. Kopott ssójárás az, hogy nyelvében él a nem- i et, de nem ketésbbé való.\' öJáaE az kár, hogy e opott szójárás értelmét még eddig nem is fogta el teljesen mindenki, mert nemzetiségünk dolgá-an bizony máskép állnánk mai napság, iultekintve ittól, nogy nyelvünk fentartása és fejlesztése nálunk még kiváló politikai srfikséglet ís, és nél-ttle nem csak megszűntünk állam lenni, de még [nemzet sem vagyunk, már azon egy körülményre (való tekintet is,i hogy sok nyelvű hazánkban kétszeres szükség i nyelvünk fejlesztése, elég volna jarra, hogy össtönt adjon és bmzditson ennek ter- Ijesztéséve és meghonosítására ott is, hol tőle különféle okokból [idegenkednek. De nekem még más, neihzeti életünket terjedelmei en befolyásoló okom ih van nélkjBQ nem képzelhetek. {Mftr pedjg a valódi hazaszeretet a nemzeti c utálat biatea és tnegin-gathitlau alapja nélkül céaft pillanatra íeljievtiiö szenvedélyj sokszor a haaipzeretet \| köntöse: mögé rejtőaő alja; önzés és has^Mtlesée,; De a nemzet fennmaradásét nera lehet ís nem szabad a1 pillanatra felhevülő szenvedélyt Ügyön is kétes támaszára bizniJ Nemzeti önt^Uot kell teremtem, .és ébreszteni azután tovább\' fejleszteni s ez által megvetni alapját az oly ;hcaf4^etetnék, mely a némtet Jó ésC rttiz hapjaiéan egyaránt nemes, egyaránt nagy és egyaránt utánzásra méltó . Nemzetünk jobbjaínak müvei a legkiaebb részben ismertfcek még otti ia, a hol ezt bátran feltételezhetné az ember, pedig1 sok gyöngiy, sok drága kő van e müvekben lenkva. Ez nem Jól\' van így A Sohwajcs gyönyörií hegyei, .Chamouni pompás Tölgye elbájolhatják a magyart, de ha több ideig külföldön járt és isnUt hazafelé tér, a hon béresei és völgyei mégis megdobogtatják samtr-Vem a jobb külföldi irodalmi termékekre mondák anathe-mát, hanem azejkra, melyek elárasztják hazánkat ér ről-évre jobban, s a mellett, hogj a roez ízlést terjesztik és az erkölcsöket rontják, nemzetiségünket is lassú, de biztospusztulássíal fenyegetik. Ez ellen csak egy, de biztos óvszerünk van. A nemzeti öntudat ébresztése a mindkét nemdbeli* ifjnságban, ennek eszköze kedig nem lehet jmás mist a nyelv és iro- ] dalom yoly módon"való oktatása, mely Szerint ez biztos nyomokat hegyién hátra az ifjú kebelében. Ezjeszköz felhasználására soha Robb alkalom nem Eiiailkozott, mint most a mi^or a számos fiá és leánypolgári !iskola megnyitásával a i kereskedelmi vagy az ipaiios szakmára/ készülő ifjúságnak és az \| életbe kilépő leánynak jobb kikiépzé^e által csiráját vetjük peg egy o^ajdan keletkezendő müvel-\| tebb polgárságnak. Nem akkrom azt mondani, hogy eddigelé pol- I i gárságunk tálán szegény volna Jiazafíáí eréíuyek-! ben, de bizony azt Se mondhatom,, I hogy ébben fralapú nagrarjon gazdag, hiszen a\' nemzet java elő-! mozdításával csak a saját maga ügn^én is lendit. I De nem foU talán iga^Lá^talansággMvádolni senki, \' nem fog tálán vádolni sötét nésetü (elfogással sem, ha azt momiom, hogy nemzei öntudata kellőleg kifejtve ninoa,\' hogy a nemzet jobbjainak irodalmi, művészi egyáltalán szellemi törekfjéseinek kellő felfógásárfl lel égendő érzéke nincsB.).\' Innen van az, hogy irodalmi és művészi haladásunk a nemzeti jogosult követelmény mérlégévél mérve, oly szomoritó lassú és csekély. A nemzete sorsából gyakran goindolkozo honfiú előtt i nincs édesebb pillanat, mint pikor az egyik vagy a másik téren annak íhaladáiát tapasztalja. De iuncsén vétkesebb közöny Isem, mint mikor bármi lókból polgári kötelességeinek teljesité szeretetből magát kivonja. A polgári kötelességek k(ízé pedig nem osak i* adó rendes megfizetését •zátnitom. Mint valamely nemzettestnek tagja az egyszerű polgárra is azoa kivfll más kötelességek is hárulnak, feltjvé, hojgy az ilyenek teljesité séfe hivatást érez magában, Ja a széndok, mely Őt a fisl-, szóllalásra bírja, nemes, tiszta, Önzetlen és a magánérdektől mentt- Én is bátran bízhattam volna ezt a munkát másra. Talán jobban mertette volna, s talán szava jobban meghallgattatikj De úgy hiszem, ha más különben szándékom tiszta, az még naa ment fel \'a munkitöl Az is tMlvSttSin szól aionlífvül, bo^y valamit a parányi erő ia segíthet olykor, s iUgj mint a természetben, «z emberi társadalomban ia a parányi erők sem nélkülözhetők. L e v fe 1 e i é s. Tapeless, 1&16. január 7-én. TiuUlt kjrrkétttó urí Négy napja, hogy borzasztó hófergeteg szakítja félbs S közlekedést. — Magas Hótoriaezok zárják el as utczá-kaL oly annyira, hogy uagj nehezen lehet a szomszédok-kal közlekedni. — Akik kedden a szomszéd falvakból hetivásárra jöttek Tapolczárs, most már negj\'ed napja, bogy i.c csúnya idő miatt itt vesategélni ; kény tele íiek. I UlOaösea hatott valpmra egy szegény Bzomszéd&lu-beli pórasszony esete, ki kisded csecsemőjét, azon reményben, hogy a hetivásár utát azonnal hazamehet, 5 éves kis lyi .nkájára hagyta, és mos a Szegénykéket műiden segély né kUl, hó fagy és éhségnek kénytelen átengedni; mert ha sár anyai szeretete haza felé kergetné is, is ^nzosyos ha ál torkába történnék az. — Bizonyítja ezt számosok esi te, kik a fergeteges időben a hetivásárról hazamenvén, sir jókat as utón lelék. Ilv barsssstó kemésy télre, s leg-id( aebb emberek sem emlékesnek. Különösen itt a balsr toii hegyvidéktől környezett völgyben szenvedünk sokat as idén, a most már harmadsziór ismétlődő borzasztó b6-fsigetegektőL Szombat óta folyton [havazott; elég anysgot talált a roppant szél, mivel a házak ablakai és* ajtóinak legkisebb réisin behatolva a szánandó helyzetet még szánandóbbá KSe. A finom hó. mit a szél igy ja hásakba hordott la-gyjsaztó hideget okozott; és alig lehete egéáz napi tfiSslés mellett csak tűrhető meleget is létrehozni Akáiyhlbsa ropogó tfls daczára érzkenyen hatott a falakon] át tntnló szél idegeinkre; gondolatunk a jmnlt eseménvivel foglalkoztak ^ lelki \'szemeink előtt lebegett egy [k&l&jidsen fkunkét tantérflakát érdeklő dirgy-j nttt, mivel éppsn a rom idő által okozta szabad idő miatt fogialkosáiattaun vels kizáró\'agj — sziret cagedélmével bebses lapja L i olvasóival is közölni elhatároztam inkgainsij. — A házai tknfUy veit az, mi gondolkozásom tárgyát képezte. A mhlt tanögyijesé-ményei, melysket híven felszoktam jegyezni, nem bírták reményeinket azon mérténben betölteni, mint amily mértékben j el tölték a tanféipu kebelét. As 1B75. év egjrika volt a löbbi ilynemű éveknek és biztató re ménynyel nézünk a] jövő elébe, kérdezvén!; viljjon teliesüksk-e majd ezután tanügyi óhajaink?]— A tanfelügyelet, uj sserveae ; tébea megtermi-e as óhajtott siknrt? ésW á tanfelügjMat uj szervezetében fstyelhetfl tanügyink egyetemes felvirég-í sása, mit mi erősen íhuzüak, lesz-é a kivitel áikexbixtositó T I A siker biztosítás alatt mi azt értjük, hogy a megyet és kerületi tanügyről rMaletéssn ősapán tanférfiak referil- sétÖl akár szerénységből, akár a kényelém iránti Jj Ijaijak. Á minister redsleteíuek a tankötelezettség k< A „ZALA" TÁjRCZÁJA. Az olasz nyelv és irodalom. Az olass uyelv vegyQléke a \|latin; nyelvnek: s külön-iöniéJs iéjszakl nyeürsk vegyttl ékének ; eredett tehát i a latin nyelvből a az ugvnevezett linqua ^tikából. Krisztus után a il0-dik században lett feiismerhető, s a 12dik száj-sadbsn^épett as irodalomba. As olass nvelv különféle tájszórj li Kozttl a Isicfliaí tlittt legelőször fel as irodalomban, Ciallo nevü költővel. A toscáaiai. 100 évvé! később HUoor daho, Málespini es Branetto Latint nevü írók fellépésével, és maradt egészem mai napig as irodsloinbsu hassiUít iyelv. A mindinkább inasát fejlesztő és tisztuló nyelv, la középkorban kevés eredetiséget mutat fel aa "akkori irodalmi termékekben. As e termékeket alkotó középpont a klaatro-mokban s a több olass városokban szép szárainál felálli-trjtt .görjúg latin tanszékekben lelhető fel. Daczára eüuek} Olaszország, mely mind jó latinját mind pétiig nemzeti nyelvét felnasanálU á középkor ▼ége felé fcttna a jtörté nelmi irodalomban, mi ad pedig a költészetbe!),, a tőt^bi Európa el^tt áll, ós minden tékiutetben kitűnő műveket rau-; tat fel. Dábfi Jálicbleri 11266—1811 I! ^vidaj Comoédla (Isteni doméoia czímű aagyssertt költeményével, mint hirdetője ás olasz népköltészet hajnalának (épett \| tel. De nagyskertt költészete iskolának alapjá á ntim vá\|-\| balott. mart utánzókra nem talált Nem less \|aa inban éiv dekteíen e nágy költő életéből béhány vonási kqalenL Dante máius 27-én í866-ben hS etott, rlórenezUsa, né^e tttialdonképen Duraats volt. sDanée aá előjbbisski fléteneall ivíaitéae. Elődei is flóreneSbÓt származottak véltiík. Dante yja jokudós vell, lés on4fek párijáhos tárjkáott^s é wW í/a fthmrtsai esássiri Msnák esküdt alleMge. tojsi k ttslével Doaaa Bellá-val nemsé Dantét. [DáWa 6\' korában vesst! el a^ál. de! nrfatbégrljUfent fesiffi ISI hagyott SaWgyére, a darék anya minden kiUlUtő módén íparkbdott fiának, gondos növelést adni Dante egyik joleÉtékei^fTtaniiója volt a köztársaság állkmtitkára, az itt e helyütt mar egvszer emlitett\' Brunetto LatíniJ ki igen tudós [ember lplt.7gy növekedett ÍDante a legjobb és leg-kényelmesebb viszonyokj között, \'figyss/létL széroén és jól irt, s a ssépmfl véssetekj iránt finom ízlése Volt IA Pro ven-ce /JDélkelen íjrancziaprezág) költőit\' isineré és becsttlé, már\'korán maga is kessmtt kísérleteket Unni a vjersköltés-beii, kttlönwnn lelkesité őt egy floréness előkelő polgár PorCinári leánya,! kanek .jrieve Beatrice \'vofcj kit csak ritkán látott s ki n9ü-ben el is halt; E leányt Snneplé mist an- , gyal^szU jtuhneinényt müveiben, jól ehet ő később megnősült Daníí viszontag^ágteljos életei élt keresntflLs még azon édes avÖmben sem p-ószesiílbetett, \'hdgv szülőföldjén meghalt vjwja. Mintán la q\'uelfek és (^hibellinok egymás elleái harcsaiban részt vétt volna, tndomanfos foglalkozásai folytatása vagett Padoa -i- és Bologojába ment, W a bol-/csészeti tanulmányokra fordított legnagyobb fagyelmet. Dante rövid idő aliltt Bkülővárosában ily Űrt szorzott magának, Ihogy fontos] íkövétségek alintézdsére1 alkalnjaztátott, égyál-1 WIában, sssnették őt használói laz állam Skolgálstábén és 86 éves kofában as úgynevézejt priórik Usnáosába választatott. 1302-től kezdve élete kájóhoa hasonlított, mely a szel\|k által \|fclkórbácso i tenlgeijin ida « tóvá \' tiábyaiik, a nélkfll, hogt nyughelyre \'találna. O számOseteítt, miatán bása feldJliott és kiritioltktott Majd Areaaéban msid Forliban, Pádua, Mugel o éd Luiginiában UléJHák Á ide S tov.a kóbmUlva myugta aául 1 OlassorssAgbijn 18\|0-ig. Í5l0-i ben Milánésan találjuk ők, hol jtőbb ]taái saámflaSt\|akkel agyát VO. Henrik csá^sAr bevoUlás4t üdVőzll. De a S»a-kény költőt k sors tlldőiéJ Midőn 1811 bsa tőbb saáMae-Uttnek ▼iBsiátéréWhasájokbsj me^érige^witt, Wedttl Mnts sAra^ott ki, i hasája földjét nebkjjv^j {^a^d iteia, \|p«dig .lrll»1 lil mint vá^yoM, mint _ esUlága is ijenyieée^. áttairUkSf Mfl\| kovái gyám tatá jy e l-.nlll:V? ^késett kimj keit! áeU W éU "iátdl adtjMMfa . tsássáraak, mint illával Ravonaába ( aeU már el^bb köU4ss4t^ek.-és : 1 ÍM írlili 4s6 ésíAájrj rndták iaéreg NMiíiímm teUhs^i lá ek-ttkéssiU nagy- szerű költeményét ás .isteni eotoédilt", mely körülbeHŰ 1820-ban készdlhetekt eí. í£ költemé^r nagyszeili s ma\|a-nem egyedüli a maga nemében í Le van es fordítva a világ minden müveit nyelvébe, és május 27-én 1885-ben fin-JnOplék a dlcsS koszbrus jköitő 6 százados saSlstése nap- . ját- Szűk keretünkhöz mérten sesefeltOk e férfin életet, \' legyen szabad egy pár rölnd szót jelleméről Is mondani Dante jelleme nemes voJti . G-yillÖlt minden rossaat és alacsonyt. szeretett minden saépSt és nemeset. S esért megérdemli, hogy tisztelettel\' meg mlékeztfink reW Meghalt Bavennában 57 éves knrábaa, 1321 évi iseptambtf 14-éD, s kalló pompával temettetett el. Dante nagysaerft [költéssete aaonban iskolát nem alapithatott, s utánzókra . nem talált; aaonban valódi nemzeties színezetűvé vá t a pro-vencáli lyrai költésset nemesítése a nágv kossorás^tólte Petrárka által, ki 1804-ben született és 1574-beii meghalt-Perarka működésétől kesáve i a j szonáta a canaena kÖlté. ssetí dal- faj lett, malybeá a hágyjobbak, mint « kisebbek tettek kísérletet. Majdnem hasonló nemseties jelentésűvé \| lett Boccacio Decameronjá. Az I5fik ssásadban a nemaetí \| költésset iránvábani érdek] a nép minden réteceibea áítsr \| láaoean ébredett ós a rögtönzésnek legkitűnőbb teh^taégei . fejlődtek a tömeg közepében. Mint aa olasa epbs inssÜMs első balyen 411 Ariost, „Örlandó fnrioso* epokával, S keavencÉM Volt á aemset-nek: 1476—1(88; „A nAastotri , költeményt Sannaaaro \|(1468—1633) vette táxgyákl költésieti munkásságnak : Ar-icádia A saini irodalmat élásaék egyáltalán nem tad-ták megkedvelni, nem volt inytikre. Aa olass fejedelmek íés nagyok mindig pártolói \'voltak a szépirodalomnak máf njabb időben ia. EÍŐmozditák a [nyelvtani táraulatok alakUa- . isát mőkSdtek pnssmL Is a isemaeti kyelv tisaiitAsa ésnesse -sitése kftfftt A: tekintetbei nskv beíolyéssal volt aa aám-demia deUa Ornsca4 malv 16fi^ben egy szötárt bocsátott ki mely 4aneWfti k a?ely sm, banaaáaásak .z^a^ na-crebb vértékWn vaiió ^ij^t^&tyalutoa^iaiá ftalsdatal A kangaatka (soneu) kedvnaoa kóltóí formáns marsdt isielaas^ nalslwasselki a \\%m\\ " \' tCbi»«fe tWitfij ét A«frHat}W B^feláfOHU Homlal UAsdőaek baero megtartására nétvs a kfttigátgetáti köte-j frifr- lelki»aaveteM közreműködni, ttoros köMességűknek] tartekk. 4 A tanfelügyelet ily kánt tlktlmatást, h törvény teigora klmttűl vitele, * ramélt sikert\' bittetittni fogja \| nem káetéf, bol « stát hitg uii LankÖtelet gytrmtk kösttl, ml itt alt ^állongvá fog * egy-egy iskolába kttl-1 dttni; bolétt at iskolába járttá* helyett, pásztorkodás stb vau laott áapírenden, Hjj nUndeten mondottak lelkiitinare-tesen kereéa\'tlvitatAek tanügyünk aj saervesttében, roeg-kozaadjt tk ttrtk által hőn óhajtott tikért. Tehát: tanfér-JUk, tanügyi reftmsekutk A megüti bizottságokban I Hot; m Ima aa újjászervezés mózgalnia reménylett Un a engedi. T % \' Jól tudom. \'hogy egyeti mást bővebben\' lehet kifejteni, tmit eak mell ókén on ó.iu teltem ; mindezeket annak i de-jén (nem nm ha mégegytxer ily anyagot szolgáltató hófer-getág lett ;\| öt in 11 minél elönb) staívet engedelmével pőten lúgom becaes laphasábjaih tárgyalni^ Addig it fogadja baráti ttdvQtlttem, mtlylyel] vagyoa őszinte barátja : FR1EDMANN ALAJOS. ■ T tttt- k naplója. A ásép fionatydk. ±üjrtj) [álmán a flHbnu \' -4-ík számában a főrendek decz. —ki\'1 i Üótérő.l igen elmés referádát írván, mondj i, hogy fttkán látht tnií oly\'tok szép üreg urtt egy csomóban, mint mennyi akk or 1 ott látható volt. p~ Eszttnkbejut $rrólegy angol utazói iák nyilatkozata, Aki 18481 előtt tgy po sonyi örszággyüléi ünket mtgiittsvéii, azt mondái hogy szinte meg-embbent, miiríjA római yilágbt képzelé magát vissza íjará-, ttolva ltm i, mert a honatyáink iné tóságteljesen szép ^lakjaiban i Róma íénvkorabeli daliát senatorokat és világ korinán] \'aój patriciusp kat illátá maga előtt. Hnlr íjl-J [j. A szép Mff tétti erény -4 mondják a ptychologok. Es nagy rtkom irmjttiQ —I mert tzép formában tlőre it ssép lányege\| bini ta ember. — Jpl esik: bogy a mit Athénról utas HM előtt látott és iiendott. At még most i>\| látható és inon lllátó\' honatyáink csoportjára. — vkjba sokáig lelhessen ezt mondani! Vajha ne CfcenevószüljÖn korunk és fájunk j! Vajha, ne ritkulnának! aaok a kegyessel) komoly -nrájastan pirancsoló — humanitástól olvadó nvilt jbecsülettől rag rogó árezók és tékintetek — s ne kelljen ily látom ányt csipán a mult század szülötteinél keresni és kBlcsön^kérii. IjPédSg így jártuik ha ifjaink - iniiit ilem r^g kezdték dandy divatba Mi&i — kaukazi kerek stzén ajtezukat baj isztalan tngolságb szakállal i ontják : (mely jól állhat áz an( ólnak, de nálunk kecskét mutat) hajukat ki»zóp válfsatékkal, kezüket ttt körmükkel st\|. formátlanitják^ „Lenh< sseku pesti\' egyetemi boneztanár pedig t mult bónApol.b^aa ar.on táraaságot ve\'te magának hogv „koponya isn eu kiadása tekintetléből tőbb száz egyánuek — főleg hirh >dt tudósainknak fej — homlok és arcz ssp- \| ?;elléseit megi nérVéki: a hazaiak közt A magyai fejét találta egfejlettebbnek ét a szellemi képessógtk viszonylatára it lAgBAAbályottl )buak • • • A Téli fecske. h miskeIcai szabadelvű kör rendkívüli közgyűlése nagyon aggjoc almasan jajdult fel hazai rota állapotaink soi-[ Att[ Htngo^ta á. bogy ,az országút elsaegénvedésből kövjet-ktftik Utti\' lel ki nyomorf ezzel vesz az tlvhttség tőt a gon-doltt tSA)DAamg it — női A szolgalelkűség — (mert élni tsak kell a szellemiek árán it)^ mondá hogy kevesen vagyunk at í országban, de sokan az országházban tat. tat étlktzdett mar a kormány iránt it türelmetlenkedni; de éppea..}aiea Volt helyi derék képviselő nagyon tapinta? tAtá őket, hogy tultágos hontztrelmttknek ez aggodalom inert ki mit szeret félti tttrelrnlst kért a zaj ét kárnélktlli haladásra, gyógyulásra. V tue idő kell, de még áldozat is — kiici mégis jobb lesz, ha e gyűlés marad ctAk csktM, és nem jönnek utána tájrsai Sok függ is, bogy ne jöjjenek 1 í tosAn megnyi mtgboctájthal aztl de időt áttjlakulásra! \| Bisony \| belátja. Hanlsi laint „tgyts fJ --------11; liormányt^l Előítélet. , Egy Angi >1 egy egéts könyvet irt a keotkt hasznárólr Itn német a lázi ntul tenyésztés hatAnot voltáról — hogy mindtnik mLn< kévéktől ólelinezhetŐ s m4gis hányféleképp 1 kasAnosithAtó. Janóm hát A mi gazdáink nem egy könnyen ktittlják fel ei t ét főleg (irts előitóletpőlj vagy kiotinyliki ▼agy pláne ell e,u$zeuvvol vannAk irántuk, éppen mint a llókia. ttrge-, ijják[ hogy ai (s kányahus Iránt, pedig a tApatztálatok mond-iobbiekből igen élveahető ,pecsenye, eineb Jernssálem^He által nagy hírre veivŐdötl több mint eatr íwcoaátát {Eri i.z \\ ódában, tankölteijiénybeu, műdrámában ] kavjéís kísérlet tétetett, Annál inkább Virágsott At opert st-(jríavrbitlyn#k J [etattatio volt mestere, i 1 \| At -joIaj inak legkedvesebb kői fé s a e t i faja! ja \|kmvklla, á hob 1 fájdalmat lehtlJő regóny, a satira, a söntét, tm táirelmi dal »k és a meto. At oJam írók és kölfők együt-\'jttt ItOrekvéte i ledig öda irányul, hwv aa\' olása irodaioin nemzeti jellegU f^utartsák és emeljéa, njoly mostani titt-\' jtatagában a (ni Híréit tzoauzéd államok által nem kevéssé ftnyegetCttik* J >icsérőleg emiilétre meltdk Ujabb időben\'Mae-diiáveiü; Adrii ni a a- t. mint történet irék ; ] Rolli, minki Nyitón fordító a; Al&erf f f808 mint trjkgikut — Gotti Carlo f VHJíh t lint \|a mű-ko\'uéd^a költője ; ~ Pianotti köl-tői #eIbestéiés4 gjeeeraője, — Nicolini mint dramaticut Cégrs Mssmoí Kj ne ismerné t nlfégyeseku caimű cltsti-kat regényét!? ^[ápioni Sándor, a válóban szeretetre méltó regényíró, ki „Premetsi sposiu czimű regényéivel as ólait bfténeü regén r áj itkoláját nyitja megíAlfieri sikerteleh -kitérletei utáu, mant ta áj (modtrn) olasz tahi reformatona is lép föl, és itdlg A köetkétő jtorténe^i stinmttveival { \|U aoote di (£ tmagaolaM és .Adelaki4 Aa utánzók eleg tottta sora kö rtfkatlk moti, Kik több kevesebb steren-•tévtl m olasz joni középkor aiindea attményeit dolgoaták U\\. 8tkAé\| ee még néhány kaótj ta epoeról itaaélaennk. ÍAa epos helyiéi» et időben, hŐties ueaitetá eeemények kiá-áya ktfvetketU bee Agy ftjt a költőijregényneM lépett, meljr Italaidonkéaet ten« regénv sem epot, hantra sájátságos ve-gyülékét képezi mindkettőnek. 8 takiktetbeu ec^Ig legjobba4 A«ott Tomato OveetJ „Lombtrdi tlla prisM crooiata" cti-má köluményi ben, inelv 16 énekbea van tirrá, és érdehat kAtoiilaátnkra i doél alkafinai Taseo\|mtgttab» Jtrutaáltmével. Heni tart nk tyltttlegetntjk albAny kitálóbb költőü ttávaak ilt hal, rtt adni: ilyentk * B • n t d s 11 o Bettáai i imf* Mmhmi, ÜttfL tíllvío PtIliiaö, Párriai, \|»»»sa, a aaj y mfrattaM karán #lhs4t gr Oiámome Le-llfMi megk. i ttl-baa. Olass kölUkak válóga^oU mnnkáa* bil egy gyijU séay ieieat meg l88t-bao, kUŰa Vsdovt mm irodalom dacaárt ennek kanyAtlik. 4 Ml igtn is lett 4 Itvet, MmttMÍ<! -r lukiul késsiibttí. Dt bál ilyen _ konial, autat eaékra wian (i argumtntuuta ho\|Q\| apfo «jrj« t4 MoUa. iltnemje^rő ktlltne űépünket ItAauktaUii; (inart sokat mtjg Lwktánk, már, miit Apáin % ntm Mokuüi ás Mkiát Ottgéil tm ember ka ttt -r- éá iá mái ^küktít Uláá t ] at\| ebbedi pra] "mB megÁlbejtéiiUiik megkívánja^ skii kitin okra tzoafwik. C^y ósdi rviiiríf Smgetv^r pi^Wa. Egjjr ne»u régi bet Tajjolci Úyáiól Szigttvárrt áttett (bogy többet Ai \'möidjunk) iulsúgoru és jobb tudalma ellen it leketexő \| adótiiit átheljezMtése tlktlmábólJ Aitjt vidékiek, örömttidbtn r<jsz \\7) élcet csináltak, togy Szigetvár ostroma 2-ik bp vitelt kiadás bán fog inegljejenní. éín \\ét íja alftydi sí Űr, ■ J3oídogult aCuibir (ll^ajoa ísSnkl ! iiia trmitan egyj lyen: hogy az éjét ékj enneW bfol^ása ólyab, ininti mm át U a kell^ tanaaprasrot aa ÍMsaee uatárgyak^ j\|ui Ibi siléjölalbeéi, éa eanóihól, iralaWint tfyéb oknft •llett altAllkAégat lantAtidbak ttljts h AnyáDál fogvt ij rtndtasretj mmden ttn tárgy a! a ktllŐ mértékben figytK lembe vető staklkutás st<niltt\|tn tlőnytivel még etak megi laelilólak 4» rtndelktaheim tltekiotat] at«6l, bogy ea\| ithfiannl ktrteebb köittégge jár Jand általán érzett biánjén. eteie égaéő ttflktéaen löbb 4. szülő tryents ftltsolitátárt szándékoznak aa alólirottak lejdteiii aET áíal, hogy terdflid ilaántok s/ám ára a nAgy-j méltóságúI vallás ée közoktatás m. kír. aiiáittar által tage4 MyetetL a helybeli tekintetesJkŐatégi iátölasaiék alatt állí» iendkiyUlij tanfolyamot u/ftaakL melyben\' Mindazon tAoftár-iwak fogflUk az illető szaktanárok által alfadatni, melyek), magasabb női tanintézetek számára tlő kannák irrai . I\' A t. közönséggel szemben a kellő iájjékoAhAtát JeaAinJ I itjábál Itötelteté^lnkntk tattjdk részletesen előtörőiül he- iöídi szflr Horsft,! háiivódik vitődik, mind a tyettőj A ttttr uayaijis eleinte 14-\' vifAcsó aalíingot aj éveiban pompázik. BJcsu és lakoaflilmi ünnepeket dUz-jelmez, tiálon kályha nyárban hüselő, esténként saéflány takaró. ÍJtóbb ko-csivánkot — és ha a íakó\' jzzid :1ÍétákAró. \\ttóbb. áijhét-\' köansipi taántáspál ijyugágjr rtgy könyórtakaró. ^ptán mvhAlegel^etéskbr oloiiiapjaj a tiu .. esÓbeu ás anyéa ... Sári pedig felöld a kútra mentében... 1 Vógre igy kiszenvedve! mtgnujaj életét] elkallók, ázott k...\' sztjgot ka& és j elomeire oet\'ik \| iBknor aztán tzijiaitl ^satjaílT} ólompity-! kéjt gondoaan IcjBzedifc,; hogV ezeket, mint maiiajdék hasz-hoij cije\'ísflbecsélcet más! rúnákhoz jvagjy bútorokhoz basa-I AáÉák ókitésül. ,Maga pedig a ttűj- itténgytaer a < mAeri-láguAn : A kukodetA toldön vagy ^sől^őbeu, mint ráauítte-redol madár nesstőpL >agy íürgfj gyermfkejk lapdájá-tból pislog ki, mmt megviselt tölte/dk. At emberi alet it igy hányódik, vetŐdikJ Eltvervi-rágkik (melyik íanak ne tolpa virágja ?) Awtán jhaaznál és használtatik ezorféfe úton-módon. J&özben pdmpáaiki de tzejived is, — eiiyeleg, de sir it, -i csflggéd de remé) it. jMitJdeköaboti kttid, fárad ás gyötrődik, de folyvást tapasztal 1 Utóvégre ez; is elkallódik és eljeraeire oszlik. De a maradandó lét itátra felhatanálhAtó pitykék nála A tapasztalás b szellemi bánya ékszerei, -i-\'ezeket\' leírja] lebeszéli utódaiuak, «»ert sokszor \|csak tapasztalásból lehöt sok olvtt megtAnulni, mit könyvekből soha. I Mi jó lenheJ nai egy 80 éves aggj— ennyi iv keserű jvAgy akfü- édes) tapasztalásaival lehetne mégegyszer ifjú! 8 kezdhetné életet újra ?\';!.. Vagy végrondelkezhe tné tapasztalásai t is 15rök0»éinek ? ! lí I I Furcsa isi Usihógy a szülő gyűjtött ipónttzrcit hagyja ét/OAgyományozhttja: miért it nem I hagyhatja tudáta ét ttptaztitlátA drága kínoséit gytrinektinek ? 1 j-f-l I Mió/t it kelU a letzírmozó a gyermeknek is éppen ott kezdeni, Ahpl tpjá .ketdtite ? i — Miért nem keidhtti ott A szcrieiniokben is, apol apja végeate ? ! Láttáik, boglr\| inily elid%enithelleá kinot a sztlltmi Tncb M H ff i F I ni De „el esni" I lehet belőle egy r^ezt. Ez elletés.: a ináiokom tapasztalás. Bbldog aki máB klámn tanul, más hastnán okul I \' Szedjük öttael hát áa előttünk JeíMyó és kialyé élet szellemi pitykéit önszellemünk ékitésébtz Ceiyáuy Károly. \\\\ Tanügy. A nagy-kanizsai po\|gk iskolai tantestület a következő köröz-i! tényt bocsátá szét i\\ A nagyméltóságú vallás ét közoktatásügyi m. kir.\' ininisttr ur által engedélyezett rendkívüli tanfolyam strdülŐ leányok szamára. i 1 \' \' «\| " A. tisztelt, szülőkhöz ! Mltalánokan.él mélven érteit hiány városunkban oly tánintézet, melyben\' a \| serdülő leánv kikerülve a népitkolábil, a kor kívánalmainak megfelelő magasabb kiképeztetést nyerne oly istierettkben^ melyek inti ntpság már a leány okrk nézve is elkerülhetienül szükségesek és álttlános műveltség elengedhotlfu kellékeit és ftiltételeit képezik. gondos sztt{őkt kik leányaik jo^b és ctéUzierűbb kiképeztetéseért a legnagyobb ildozatyki a készek, az ily jtanintéze\'t hiányát ágyán almebnyire lonet mag\|áoiok^atáttal pójtoliik, de ^k miguk tuaják^ és értik. hogV a legjobb rwa> ff tantáTL, dtju ét dédig: \\ ai Hn .fPgn tnnt^jgy^kAt, melyek e t^nfol^ainbpbj előadatni íog- lmH, ■ I .11, br i lm; NrsBiMi az ujodslom ét irodalöm \|0rténatne. igykr nyelv: títép- ét kfttentégdt iiiály elméié tinséges b) Nemet nyelv: Irálytan : be Vezetés az íijodálbini ét I irodafoijD történetbe. Hetenkint 3 órán lelŐAdjAl Hoff-44nn Móri1 0) Szim és Mértnn: Méte^-mérték, (wedestCrtek, kt-n\|(iuzámitái. terfllet ét köbszániitás. \| d) Jűkysterü könyvvitel, f \| HeteÉkint 3 órán* előadja:! KoseiblüJh Lá\|bfc / ] ! i t) iTönéátlem és alkotmápytau.!: T [ .y]\|j f) fttüyelodÓB- történet i; gj) FÖldrtjz és.sti wstika. > - I jjj j \'U 41\'\' Heteákinl 8 órán előadja J Sehnfidt Káiolk. Hj h) TermészettAn. m jtl 1 i). Terméfzetrajt (télen állat- ét; átfái^ytAo) \| I n Vefehrtan. különös tekintettel á hiarA éi konyháre \| i \\ Hetcnkint 8 órán előadja:] Morgenbéster János. kV Eijzoíáa 1) DiBsitmények, virágok. HeteÉkint 8 óran előadja: Schalt Károlyi 1) Frahczia társalgás. \| Httenjkint: 2 órán I Eózttvllgyi Ilona assz?ny.\|-Előadási nyelv mtgyAr ét németi I Ezek ázon tantárgyak, a melyeket Unterjűnkbe fel- , vnttűnk, s ja melyek staktterfl, [a köiHlInqényenhkz képest beható tanítása a várt sikert bizonyára eredményezni fogjál \'Elégségesnek tartjuk, ha az értelmet szülőket a tantárgy ik fentebbi sorozatára figyelmeztetjük iítérejsjve a kötelezettség éulyát, 1 milyet nemcsak a szülők irányában, kiknek bizAlntábot égyize\'rűt^ fordulunk hímem részben a nagyméltóságú vallás éá közoktaiásügyi 1 miniszter ur irányában, ki az engedélyt tzáinunkra megadta rétaint a tékiutetes iskolaszék ísányában, nielynak morális tamlogatásáyal vissza ntm élhetünk^ —magunkra {vállaltnak; dél pgyszerámind teljes tudatában hivatásunknak, wllenkeziki elveinkkel, I hogy a megnyitandó tanfolyamót szifra, dt űtet tzavakkal tjánígatsák. A városunkban tett eddigi tapiasz- . talatok bizónyit\|ák, hogy az űrét taavak semmit sem émtk t [rendesen csak ámításra tzámittrák. . \| ÉL leáoynövendékek erkfildtí magaviseletének elltn-őrUesóré a tek. itkolatzéki elnöktéz jóváhagyása mtllett Róktavölgpíi Ilona attaonyt kértük felt ki egysaeremind\' at eloadások {alatt it jelen leend. I A tanfolyain junios hóban; nyilvános vittgálattal ft-jeztetik be. ! : \' fT\' . , y- -I : A belrAtátok f év ll-én ktzdŐdaék a polgári itkpbw * igazgatóságnál naponként. - in A tanfolyam e hó 16-án veendi kezdetét. — , A havi oij. mely előre fiaetendŐ minden hónapba^ 9 oL le. forintban állapittatott mag. [1 Alább köaöljak egyszersmiád az óratervet, melyei; a beiratkozott leánynövendék használhat t i Hsgy-Kanizsán 1816 január 9. > Teljes tisztalettel Morgenbes»er Jánot «. k. JSdkmúi( Ká+oly a. k. Hoffmann Már s. k. Spwi^ Károly 8. k. Mi Roitnblüh Lajo» tJt. Helyi és vegyes hirek. — (Ti tlvuóinkboz.) Lapunk jánu^r 4-ikén megjelent első i saámát régibb tlőfixetőink kÖtAl mindnyájén mtg-J \'kanták. Kellemetlenségek elkerülése tekintetéből tiat-teldtieljeson \| felkérjük mindaaokAt, ttik a lapot tovább jámtbi nem óhAjtjáki hogy az ellutározátukat szerűen a lab saatagjára irva, azt vittsAkOldj^k kat egf-- S kik hanyatlátnak oka a kir állá votórszelUm hiánya, t az egész ország politikai kuszáltsága, mely utóbbi ok ísutonbán >az utolsó években eleéik. I / A —Zi : u~ OJi ne F^dd/azj; rosz néven... Oh, ne tjld ttt rótt néven, jha néht I . Fáradt lelkenilinost it hoajla tévedi \|\' { Mint a madár k tavtszi tájatj\'— \' i Oly hő ifázy^yjal korét aaJÍÖi tégedlf. !\| Saép emjóked a múltnak ködéből, I \| Szauden, int t ragyog most is felém, í Hol roel\|sjtted\| a menyorsaág t éden j Boldogságát, örömét] ialtlfm. \| tiol lajáail áhnattal jnéatem Tündér ortaád, bajnál inosolygéeed, S vágyó illalkttai édet álmodásAAl, ibránd-sAttmyjon fel as éfgbe szállott.^ í MI álmodtam lén, SlqíyíF^ Akkor Mj oodddgla tek szivem mmdec És reméuyát te^eÜlire déil ttép volt, \| í alam álmt j i,f, K"./ ütkoi vágyát, I SB« ; . ft (yÜtáll J tflniér jálomj kéU ^Uá; rálttUll Jat tzUitelén elékn; \' Keléd szárnya \|t lelkem minden vágya, fljMád tütotl a! biaiátó remjéay. T ]\| I Eltűnt immár az ábr^ad. aa álom, Osalódá left fájó ébredésem : Tudom, tudóén. bofryVnttn ltnétts nnvém. Blérbttítn cilíag vagy te nékem. TjTÍ Pk bár tőled örákre tttámOtö^ ; l \' Bolygó gyanknt Q kitár métitl mSmflWmmMűm T i Ktiefy Farsaugi elmélkedés. •Hssdjft cxigá^j ^ Km goddoU a^aáAUI.l Mindif igr TOÍtj » TtUp ««i <gjjnf asst^ mésst Matt1 rf t-t Heti! Utdi medf% tnshMo^Vifi ÉFartank oharneval 4- htohanáli^k. butemetők — gondtők 1 .jlylíiélrt ne kr<fluátok b^t ?vivat?! — Hist rnia-bd, minnen gond egy egy virágját llopja él életűnknek, nk beWjhét e tolvajt amibe lebet.1 — TI Öd mágiát Ionja meg: ai melyén écai a íbajt — . A jó Ittan jó kedvéből teremté <j világot ; tehát jó \|ijre a\' OMnra teremté. , Minden évazaknAk rnn élve: — Qsnnek ^Hmllntt, ak M6 idénre, tafaeanák tM/VS téluek jéghóvi-— Vnla annyinak ÖrAae, azonban naivünkben fakad hervad \| f— mint a felhl kebelébea, mely stivárványil vágk; villámot mutat f-\|- [ jUrÖm ujjongó násznép hangos tanévei lép\|el vidám etktvőre, ftít templom fel 4, töíd fehér k ostoruk kai lÜkoA, esináll virág bokrétáikkal dolmányukon r— t nem piros rÓAsákkAl Arctukon, — da mtllettflk seélrtll a néma tétét Oavegyi gyáta, Isten híaáig ő tjá-^1 eiméikadní 1 kolátu — ron kid # fele\|tkenni vaay m^tíá^l el\'aséikadiu 1 — Hátál bgöttűki pedig kjaUog aa éhet kolátu — rongyai kim erve ssentgtti a dobtó^ó legéuytég tlhtjigálU ptrect mtbslü. dikí I II" lél?ák tlMkeaőrt. Is 1 I rl\' 1 L Ml M \\ JBmÍ\| fgjf Ivóit a nláki életi —. ^Bjprik Fázott, másik Iáival ^ égett At élefilMk is hAtárotAák tkedvtt, u örömöt. A akibet kevés káli. Bákalanl — genditalan^ga >aé\| Mi is áröm Nem it todja, iáiért ne örttlne aa éd«á V Ne ti tudja mág, oka tt lslbetna, vagy oka tt leeé ifin már tndjk. kkpoti már kóatolloi tor-de nettiattáll belRt — könnyedé laria> élveani az 4 moijopoliMA t Azért öaftie^ jS^^jai, á kme I J úH-U* péntekkel mém $ »«Jt évről háiriUékM\'WU-< ajk j Mafrk eaeltsaivtj befcftldásét és elAJbeUwak megejt- A kliáéÉjtfü il \' - \' Fáklyát-teae.) A kelyhe* lar r3) eaflá Idáaafc MvtMHli tiké T-da Mi* flkktráa»e*rul áiateMék «ff ptéMinámkak BehMrg Adolf pnt.: A kiéi Mié Ml> t»»4ík etántW kleieeifH kiaérve (<iin Mii ÍW «ÍMi eg a 70 érdemes ianiérfie Itltfrt felé* • <t tlMld tárwu nevében L4ttA« iMtm UulA uék tíwrsl kieséajfsk ée negyük asjoe édéaÉsKbáa tjfr-t4 Ül w e&berg í\|w\|tU ur mélye* BifMlil^ wmiplt fcl alkalommal Mst jrtfleggel is lepték meg hálájnk. jeléit mely eattst táleaáaj ÜL ée mfivéeailog A négyek sem saslsstthttváa «1 aaj alkalmait többén^íeHbfcrg u J stobájába m«i(úk hol nagyabbak aevében Wsjhi^h \|ttr ur, meleg aza.vaJ«ii>a{i tídvttí£ite az űnjsspelisi, 70 ik alkalmából. -7 A kjicsir»yek még <tó\\ijton IAíoi éljtopi :bm ni>iiMl hangaottak vil»z.a, Ml U kiáltjuk, kogy a yetérán-tanférftit tartsa m<£ ás ig ifrég •akii -I i ♦•IjA ntfly-kanlzetj kaestnóaak 1016, éti domentbsr i ti tartott kí>atgyüJ4én a következő igázgatÓMg [válílU-ti lo I íriog; Elnök: Kbonspanger Lipót; alelnök: Mufhaiiti k< r Bi4i); titkár : Ur Sxukits Nándor ; pánttártok í fóliák V ll \'<>• köny vtániok t Hirseh<rl Jgöácz. — Válásai aáiyi U \|c k Betlelbrlm Gtőaő, Eisler Miksa, Oslsei Gett?>éen H10 tik. IHirseheí Kdei LtWinger leiaal lUwjader TljKm, Olop fmrew Bt«rn I. Mór, Stern Károk, ftsukita Zsjaijjűhd, Ti lel neef Jóxeef,WeisiiDtyfr MórJ — PittakojU llágl\|4lé) £1 e wMhgrr Lob, Irigye! íguácn, flicht? l£6n MUi" fel d MM Weiss Bámsá. -4 M lela-eaeraMjl \|oraettttoltó-egylet önkéotea tj&x-ol ó csapata a felél lítindó mászóhá* költságainftk feddsé-»é • f. »lH7tí. évi jftnttár bd 2\|i-áti Kov4«« Qábbr MMM* . rá ia ( loii<eiR((k0d4Mi mrllntt 1 onoo trrmébftb áiUMÓ U m! ligáimat A báUp/áí IÍMt«i 8KbJblié« Ikwá má Tiliár ir^nri I \|iA\|ryakga Toll k«gjr<« • éug^dnij 8»áiii Iv-j«l ;y I írt. Ctaládjugy 2 irt. — 0 Ejkiliéziitt )\|öuyölét. A o.-kiMiiMáa toma-ag; Ut ái (ri kfiigyttléáát • hó Uíkán volt megturtkiidó. .Mm táu a 1 lfk\|«i«pát)rok árttliaábftii t tagok foláiiek ím l>i lk •tutyi pedig i«)tg nem j\| «pt, a klUgyülé* iuieg ar-\| tuj a e hó 16-ára balaáatatütt: maljr g/ttláára, a tagok 1 jo* U\|; ifllOfi incgliivót kapnak- ! —« A ketzthelyi yároti taoáca lft70-ik február h^ 5-•■ ik m a ^nsogény alapM jarára a* „amazon"j-hriz tiita ptt »zi .1 óda Íiíttgy ta^inábcjii tonoliiitl 0MMk$tOu Unjo\'tl hu t nnáii. A raodoapaé^ a meghívóban külUa<i.«u Ulíiri 1 a . urhilgyaklit, bogV ai Mtát^rfB ag/«aar11 plt$xékb<iü jlc-I {•íjéaéy mag. -j A Qál raodei4 biaotlaág tagjaiul a vá uii Ij faitw* * fctfvatkáiá ulakat kérte felt Fieukj Antal, ?o-lei 4 L. Urtl Károly,jLátár feUU, POlu Pál, Hariánvk J. fciitJrbarfh K. Rleaa Íóa«ti, Máu<l) P é« Nagj- Pietát. I — Karneval. A aoantbelyi m. kir. gaseaiáipj tauii tt4-ae hallgatói által tegAlj-agylettlk javára t K6 l£>-áií íar-tai aáftkOrtl táooamtiijre már ua\|nrban lolytiak aa kld-\| ká laUletek. A rtodaaa blaottmáujr balau/ának lek UaLn; A. ué oradt ojerto uiig B -Magyarodról. I—A kMZthelyi képviselő teatület által nieg^álMalotl lOa. ük.laaáki tagokát, KujJer Nándor várói\| bbrá t ^ó lUo J áll n)4 kflagjttláara hívta egybe. A tagok a viíroai tauáca el^ tj as etkUt letevén ela^ká Baláa Árpád, gaadaaágí Uu-íul életi igazgató tanárt, alelaOkká {VánjtMJ Iváuk, <1 Bíró Jozfefei, géndaokká Nagy Sándbr * pínstádokká $u ok; JánOí u»Jkat valaaziá. Aa iakolaaiék ily mádoo faló m< ^alakulásának, mlndtm viroú polgár, kiu«k a kalyi kul tui prlaajoyok előbbre viu)e caak egy kioait ia aakvioj lak-•xí ki Ürveödbet; mait a eaeni ügy veaetéaóvel megbaott u.ri a aaak ártalma, hazafi aa ügy buzgalma alág biatoaUékot avijt arrra aáava, ho^y hözhaaznu müküdéaUket a kbaön-aáj: [eliameróae a a legjobb aikar koronázza. j— A ketzthelyi .ti&kedvelók köru-ónek alakuló M5aa. 171)4^ »iöthogy f. IA >áo a nagy fergeteg miatt - bem tai tátjott meg, ugyau e hó 16-án aa „amaaoa" aiálioda aanr tarmáb-a leend, melyre mindazokat, kik á kör tágjai leidi óhajtanak, tiaxt^éttel meghívja aa id. bizqttaágjel- Í»M í: I 4 , . 1 ] 1— fk borkareiketiét iránt érdeklődő körökben min-dit liáab lilénkül a mozgalom. \\mj a budapesti borkwae-- ke 151: kijelentették, hogy1 tagjai leaznek a felálittndó bor- § Tebát benn van aa élvek koiaaakábán. Klöunyedéi aik lik egyik gyönyörrel a máaikra. Át lá ugorja néba— míg ie becsüli aokazor — mert rá aa gondol: nem les; 1 in& mi 1. Eletét ia legkönnyebben oda vett aa ifja Azt hí aai KeTtámadajtt már —f mielőtt meghál a, (azért aaerette ttag; Maloleon a gyerkőcx katonákat.) 1 E közben fárfinvjá leaa. Mnnka .. tettvágy — vagyon axi aaóg, kir —• dicsőség egyelőre el ia felejtetik: veQ a •éle« iHvlU örömeit..;. De Idővel kead kifáradni] á < pífaá ba 1 í ÍAx életkor delelp tetőpontján —• ak izzó najp sajtol ti \' ve ijöékét aggódva töfli éa vissza néa múltjára: ,az j árayai Üd I Tölgybe ; }aa ifjukjor édes titkos xománoaoe „dtodonaper k«tkM mipt Bajxa „vándoraM a kodvee bon bfrtánrélil „ Béroaről víaéaaj nés a vándor —• Vígan int JÜM naz^ja : . Ott moaolyg a róna táj; De a mesaae táVoaónak % , \' Térni - faive fái !tt j Éppen így as antbar —- a hajlott kjwr ,elaé gjrádicsáuáj u — LaajpuHkkan — vápa néx ax örökre elhagyandó 1 f]ni éle^ örflmtfklPO főle^ fia nem kapta kl bíeiőle elégikei oaxiály riSatérí fellobban bonnji (mmt klalvó méjas fauna) aa jémtbari nemes élvek vágya —j naoei vágy lohá többé l" Viaáaalát még! a virányos múltra éo ré Iái mát aa snyjéstetrf I -i— Uyenkior moníja astán caínált Jé Ikedvében — LioUgr ellegyezni akarandó a gond és sqyéeaet ntét táiyoiándt pókhálóit : \| l. j (1 J I 1! JBmd rá 4 Ma aondolj a gonddal! I { M — ki túidia meddig buxbalod ? If No de - .agy ájqínk. rnlatba Mkké áinénle mondja a (Íin)aV meg mindég koráak, minden évatanak \' Mmeit; — Uh álllill I " fínxáftkfnak Auaatiriétal moojiaédos német j falvaiban (SoUtia táján t hnshag^ó kaddnJ bokóxatűé, dal JtUékaő aéjfttaii«pp«l ogj temetik el a farsangot : k^gy egy titor-ny3 j\| isxákoeoak lUilpiMN, snhdnoaot, dali ^ttay ;i»Ua-M kbat kísérnek egy! gpdMg. ott bele Ua#tiák\| — á\|ok-kal fen^éeel féligra be ie tWnetik. 0e aa alteifatett le-ágról —hadi rongy tfteefc, kie »di} mv% i űnt arakkiá b$ó jtééi lép elő! . . > V. A1 tivowy* 6Wfc wa-véÜól ^ra Mi a mnnka lietwáke 1 — KnOlft M e^fik ktíiőák Hmm Hmvaát klákaná, begjy: iCswF —iiotrm 1 IT^" , eBsixi iimtef. í i , TI : llw fe tb^ottól a eo4tnae- UH eiáiiUi a kérvényt, mMybea a iSSŰI!iMliWT fel-aaéUttnuk[jmiwemu m aié^ker AUtbaUptetaadé eflIaMel tültorfiiiV kftaé fejgye Iái * más kidaJgMmt b#raMá#-iogekat i borkiiUiüL. jnff ml, mlmOn Udsjeata MkA-dSét. A Urtermaidk a Weakini dteédaa) UmtlÓdf ba#-rásárok Um a leguagyobfc jkWayP^igil iMalji^ ej Mté jeleasMk !á\|«tf aaokon — ijlrr pi yiiéHikaáh maca ki«aL taJetM kabr Midőn á kJ lB\|l\|É wii nypta PrM» Antal É idkébaa (KándjrUtowya if•Mikaá) a MMftboii kiállított árukból mintegy ketvaa teiMsoU bora ^UJmÍ^ UpaUealMk által képrM^e im iU > ienasin réaiéri e\|y , \'AAfi\'kUállljMéle iatéaményl vájn berendeavs j, — Rmd hírek, Belg^btUn a munkáik fa^nrirkea-nékis i» ffámr^rvélelék nyiUwaekó kp\|árJiiM>r \|A kUyiTftU ItIMill \|^toní\'meghiűt,jT. Eky bácai Iwjlrjjé, luMQfis kragujeváijii jfegyver< gyáM aaáuiirai Dél-I i»agj\|rár qmxágból munkMkat (ogádtak fél rfí jlffWl Osxtrikoratágpan WJBOt Iji^atalnek eolt 4 A legeiig ud-vr bál [január l&-éa lesl; ^ kr gMd%\| báal uí halt mej ! l^fjkplelejbb HewA\'onl^tn, á nires ufliíoaaoe ff\' B. íAsi k OMrW háakl ha^ptt kátrs \|MMÍgében. 4 Bé-jcsi láp háú« "aí hijrt, í»ogy\| 1 isza Káléaáti ÉM rtinm fog mm Itet^Jp* Baa^námémidben \|aauir H ál 90 OUt kC Jdifg volt \|Áa oáaai lap IrlaJ bo\|ór ej kéviMrő, gteif eat yW ái\|a tóifogéstalan H-- A \\ovt!éoynkk 88JOÍOD esoffitó do* \'lián fm Kii-ÍBMjjiUi elé^tt 14 Ak #gtöüUUmerÍkaij( áUa-\|4o! aiM gyakorló Ügyvéd vanl f AjU ^Alftldj jlpar* Slp i jaouif \'Hé óta itrét laLkbaa Jslenlk liri— kéfcii a uUiMbb kaaiára la < 10 krfl-f A íbochniai aóbá-Ufi égésnél 12 emberélet Ukt áldoxakut 4[ Ax agr; mar-kfetiligeti Hd Budapestien k \|l»ó iö-énInyittjílk megáji ada> Mk éi a kBilekádéenélt 4 Kdf pkiledalpUa vendéJlőa le-Ut il«xte Magit, hogy a UálKtéa folytéi) nitóonkint lOOOO tm 4r 4x4ÍS kéazit i étejjTIT Ui (Ébkfiidetett) Srdbltea M. plkMbet Samáel Uam-bui\|bau, üpuak aalljwáiwwáá tollak sxeranese birfatéso Ez< íj háx nx itt és a k^rn^éjkMii njferf OstMgek poutius és lU* ret kifliot4» 41 tál- olyí jói bírt szerzőik hogy finuak n 1 (drdetménydre* mindeijkit e he yen figyelmeztetek, Ifi 11 Különfélék 11 I (A „kikel n«oyar eoylél* mult vaaárnajai eatélyée) már Igen !• mai ti át axott M egyletnek Bfiabft} idójben vett (kven* oeuis landd\|ete« Mpgjesenvén Mjmqi uj t^gia a magasabb polgári a katonai tisxtiég aörébdl —^ majdáeiLt valaána^aiyian családodtól ugyancsak ér^zbető volt ax ijgylet gyarapodása a helntég axjdkénen:: pedig a ki ismert ax ^Albrecht PwerM-félfl termet ax tuajal hugv bia bb«b sokan elfér nek egymáa melleit I A re>doaőség is kUlökösen kitett magáért, egy Beléesel \' váltogatott, inttsorral élvoMUŐl éUatatro vMatvéii vpadégeit. Caeglédi ur nyitá meg pongoián a zene előadátokaí; játékában nem] tudjak ma dtcaárjünkiqkább: leéganciáját, áraésdut kifejetMt vegv pOmpáj technikájú"0 V Utiona kötratkexett ax egylet egy a[ barátnék, Hagrfi kisaax ki, Zimay liaaxló dalaiU»fmellehetosen iskofáxott alt haugoa énekelt, ^a\|oeau megtapeoltatve. Kiragad tatra balgati erre a\' közönség Szakács hepedU-miÜvésa ur „Varsói iLdu^óu-ját melyet Oaiflédi ormi- ketkŐpbep jéjtiaikt vak. Eme mélabús bUgyel teon Után, melynek taktusai ajokazclr mini egy hal-\|p\|uó nem«et végióhajai kahgéottak; viala fölünkbe leUil-ládyoaólag ihatott Hannig Ccjrnélia k. a. keringője [Oumber-Ifl). Ugy Müp alá trilláaá lait a- „welser--!,; hogy akár rög tik fölcsap^t volna a „bécbi magyar cgv!etu-nekjne\|n! «gy\| ftdjm 1 „cult»\|r-neinzetu-nek aj járta voba lehíelet-fogytáíg azt aí^i^d-uiripa ttunu-nóiát. dsakhogy jttég Idején vísijcjatar- taataliá őkeL aa „ex a világ L mi\'yen nagyi--aímely- I \|y»I tnegtó\'dá előadásit a kedvelt énekesnő, a inkább igax-tijagyar teinpóbau lelkesült éljenkiáltásbau íárasxták tfidő-\|o\|at Aa eíltély fénypontját! Schubert „Ári Mártaj\|a ké-ppté, luelyeli Cornéha k. t [anyja Hannig aeetonyaác önmaga által aongoráu, a Frölich ur álta). ^éldookim kuérve nlévéaai ihlettséggol énekelt va a, továbbá Beethovennek eky triója- melyet Fröhlioli! Rosenthal éa Botckkeil^ vak (gordonkán, hegedűn éa violán meaterileg lelőadának. SiAinni nwn akaró tepevihar t ^ljtMtcés követé lel két előadási, mely vliótágos orkánutnmá fbkotédék, midőn kslntóbb nevezett mávéaa urak a „Rákóczy„-t rknták elő ráadásul. A zene él ének raettett becsülettel kelyt állottak la taavaltU ia Qfökér ur Ilitanvai Kálmán! „Vadász kaland"-ját saavaU vjlizó egyaxérüséggel, zajoe tetszést aratknak Barát é tmgár Sándér urak humonxtikus szavajmirnyai, kivál\|ké] as] utóbbiuaa auodlibetje, s a melyben j aaegmntátá, mikén taklná elszavalni k ül ö a - kftlpnfél eképeá a j>áp, a jbmta éaj orvos, injáo ínég )— j Hnaak, a KéroiY«aabáa jabmi kttsa a „a«ólata Ot I&iató Ur, egy fiatál ^yalogaltisxt, va jamiutl SchöJ kir, orvosnövjeijdpk ax előbbié cluiáu sjkere $efa páiyáxtal\'k vig-deklamatib ter^u. Végr< , miuiAn a családos vendédeU eltávoztak^ á fiatalság eg)1 kedélyéé j kit riiidéé welMwgra csoportosult \|vala, énekaaó s jó bor melj lej« élflldbgéjyén késő éjfál fltá&ig. \|J; j\| 1 — Hindu háláttáp A fvajeai berae^ii diai dlt^x&l alf ialnaábél több külföldi lab érdekM leirásbk it köxöl a hindu aíépéletből, ígyj egr aUjaitnli levelező Bófnibi Vból fcöbhi jcöxt á aövétkasŐfiet urja: X.j ulr, lakj indiai \'jtdn myliöxó j testűjét egyik bénsáülőtt tagja, meghívott aá d Jatínra,; nogy jUgyak jelen két fia házasságán. Igen nyája na fófeWbít ée 4xt mondá, ÍUb^r mutat oljfaánüt, > míhex fc ghatót Jlg so-nasem: láttam\' El ia veaetett egy folyosóra, í xneljijől\'\|sizét-lléatem as dajráorbaa; ]Ít [eieí-eaerkéUzik n< t - láttkmLi [kik njány-\':éiJ siflÉ cafrknggal ffikmáett fehéfl, k^ c,\' aárga^Jpiros éé iiöjd ttaamtiild ruháikban ültek, fagyit in] áfcb [ngbltak Öt íkossxu sörW Ejőttök tálUk ésl fílgeialevidekba küatült Qeéaaék, mégekkva a hi\'ndi^ \' kcohytta cseme^ tóvel, njihők : riejvaa, ennyf bőikorsfitetnénk etp. jEví^siera iunnak I eaaiai-ijendőnek terinésxetes, hogy Inypnrn sinci j d a liflgvkk a imimlMetnd^nMffaBmiiiiiiiJ\' bompáaa^ jffi Íjak káéit lk\|< AeimL A éohwt i köxött 4ná ibeilélén caMMi i járaak, kik májyj káxápélűkal hordják löHll a Jeveai, va\| r cnriylti éé aa éértÉadg, tálaUt axonnal jnégtiltik Ea :utai t laKnUMokáé ■fimroái éŐposat4 tart,[aaUáLilá férfikka \| kerti I aor kik esti f> éréjtjól toá UWk\|oxt>if így ée ÉV ea Utwlr I aMfjrili* háaaékágot megelpxp pAnn- M^y MtHAteé aijtiabe» ^H egy rmk \| (uintWé 60 #Ar) skámtbra, eUce peaeHtétŐj; jjaUy roppant \| kpitjy 1 kerül iltoil iUU meig amgáaak, de se e.y Mian a kevSsbé ihStSs HSá-dakat ecyeaeiU ie &Mré Qdjfilináybis Iagy Cíő ittffi leáayát, (MtMky 4eÉtakéjUea á\|M ijféátői ikélt-ségelt ttluligaadám két úá még. ige a jfiau aa egyik 18 a aeéaik 17 ée k kiadok rendaeea \| eax \| i ideig eám -f"i i íL • 1 IIiibIHW\'í^ \'\' fí ff f í\' 91 : 4fáea oeak aaoyikaa értiekaa, * metsayíbea pm tAalk U í ifMe, kegy a támla HTMIHttl í kea, laiart a kegy a ttvéemsé eampai TánsA Kftióabaa vaé^ f\' ék fíy tlMéieft, kik eeeoakim 4^ 600 rmpM lyfcwlff , \'lil^lFITI [ f IsWI1 C 8 a t n o II Egy barátnőm történeti. \| \\\\h\\ ! MM&dl} „igérim 1 de hisn 5n nem aaegbaUi, ftaM el e felr \| #1 » fétdiilÉt^ maijától If JJmff éltem órá) meÉwámláJvák, ast éa (él Inaá de htta Ba mint orvos; tudha4a áaL kjüiönben a halálra va» l; gendeUe aam keserű, sőt negyed édsia, matt ius» mtájeMj" ; lés ex, ax élet kinjaitdl menakqléa égy atebíi a jobb JiDfj eéba éa meel I<bfcy UiÍom» lelxxerint (Sknyomj j nmn jaarad pártfogó nélkül, oly Mmb ftmlék mer j me^ kka Iéf ! nagyon sokai aaentedtem ax életben, letea Dntel \|M [ Hervadt kezeit kiyujtá felém- melyekaij ] merkstoitaa saoritoUam meg, vagy naíaai kfé egy ais mf-kitő italt, auionyom^ i \' I\' r\'T: -Oh begéiá nU orrosj gr, Uldm leJsyáto, Míveé, lii* kább laényom: honéi} ék nagy enTfhüíéa ax, ka MflS\|\| j mjemelbé néahettk, aíaly ajak 4>cmááni talH Van nafa, ; pedig értem, fcogy éltem fonala fövfidi4\' Távoztam, kölni a folyoeóa egykori védencasm mai lálkbatam, ki fcdnnyaa szemmel klrdtté, vajjpn ^nyja f«i gyérül-e V ! (ItOlj igeit I bizton felgyógyulj különben menjen keaaá 4 beexélni im Bmlf Midőn tnjUeap M flxvegyet i magpkarrti látogatni, ax I Ittérj rávtlaláníjfekádt Feketébe öQöadtt iéáoyaj fedity, „Orvos ur!" Ikiáltá midőní beléptem, térdre Mllett előttem, miloéjit béláljam «eg jáaxivüaéget, ön életemet Mentette meg.\'1 „Igen é* megmentettem, de e kedves balett tartotta \' Man s mi aa Mmt éá tevék, aknot Mpeet, Mii é nŐ tett Öonel, aaért na gondoljon többé jerre, hanem mondja meg, vájjon mivel mhttirk\' 4xolgétatánl r 1 j . Hangosan kezdett a nŐ aoloogniJ mondapí akart valamit, de szavai a zokogás miatt ae* Valának érthetők, Nemsokára távoztam, magára hagytam; a nőt, mert j jól tudám, hogy nincs kínosabb, utintba fájdalmaink közepette idegenek által navartatunit Elpeaéteaii a temetésre laU intézkedéseket mbgievém Örök nyugalomra nelyattftk ax öavegyet, keMrü köny-I elteket hullatott leánya sírjánál, csak ereval lehetett Őt a \| tóttól eltávolítani, azotiban á ióMkpnjj idd lassanként fájdalmát mely kexdetben dflkoagd viharhoz báeonlitott, eny-hiteni kexdé. Ax Özvegy egész vagyonit araoá védenttemre hagytáj aem volt ugyap e vagyon nagy, <U eMg árraj hogy tkftea^ ! aégeeen megélhetett belőle. Aaon házat melyében aa Özvegy ltkott, védeneaem hosszas unx^lásom következtében et htgyá és egy kénjyelfdeeb lakást! vőnj bélién gyakrfo, ba tfeadlim eegedék, felkereaém. <; J Hirtelen, mietht. gondolatát 1 elakarná űzni magától, megrázta e nő fejét éa sóhajtva mendá í I „Orvoa nr, ma károm éve, hogy e kedves Aí eJbemtttflki három ér\| ;m3y loevée annak, ki boldog, de mily\' vertalea sok ennek, ki \| mindenesetre aóhajtva;mondja: -a nap aém szabadított mag ji&di kínom t fájdalmamtól \\m Oh,; énTborzasztó sokat szenvedek, de legnagyobb ;£ájdalmao\| az, hogy atyám sortéról \' mjjt aam hallhatok.0 • rAtyja sorsáról ?1 kérdetém kivkaexiani j „Ok igen. atyám \| aOiaáról, engedje meg orvos ur, hogy titkaimba avalkattam, mert ób vannak titkok, melyek aa csak egy kebelben ^vannak, eat ezétrepeaztic, fájdalmak, melyek oly nagyok, hogy résztvtvő keblet [keresnek! engedje meg, kogy búmról aiólhemdk l\\ „De kedvea barátnőm, ki tíliotlta , meg, hogy eddu • nem axóllott, ki kényaaniité arra, bogy bó§At el ne beeattje p „Oh orvoa ur, mindig oly agavét volt->irántam. de át-iól tartottam, hogy terbere esnék, a ^gy hallgattam-k l I „Szóljon, kedvea berátném, há tehet szívesen segítek, ha pedig nem, saavakbaa enyhül fai fog iájdalma> „S. megyében születtem, atyám ijómódú .földbirtokét volt, anyámat alig nyolca évet koromban vesztettem, Ok akkor nem tudtam, mily nehéz, éa mily fájdalmas élete van annak, ki anya ftélkfi} neveltetik, nmn tudtam, mit tett aa, egy anyát veaatenij Kíváncsian néxtem a fonpás hintóp . kat és gyönyörű nőket, kik anvám tametkeaésére ÖAaá-gyfiltak ét csak akkori fogtam fel Veeatae4gemet, midőn anyámat a sárba eresztették s a Inehax hantokat raávatet ték. Simi kezdtem j de OMk jflifai MtÉH mily tokai veextettem. LÍ 4\' . L •» I I ili I \'I i " \\ Atrám, mint kétfbb megtndám, anyámonal a legboldogabb házas éli?tetet lUle; >de Öj azon f«mak [ kfiaé tártól \' xott, kik könnyen tudnak felejteni caak hamar aa élét mJ^ moréba vetette magát, tnyáknat fslejtre a házon lűvOlmA-• sok Üarjaiban kenetett enyhülést ívelem egyeilem Wán^ávdl, cMk ! annyiban gondolkodott, négy beve^őáő^et hozatott stámémra, nevelőnőket: mondám, mett eteket mi okbélf nem tuddm, gyakran vjütoamtta. i [t^égre a Mk váltdaáMfcat ▼tlóeaiáüleg megunván, fté«jB nevelőt hozatott számotnrá. Nevelőm alig 20 éves lehetá, én jp^dig. akkor 14-ik évemben jártam Atyám akkor Calakí iakjunlkfit j egészen elhagyván, városba imént éa caak bárom év mnlva tért iteta. £ bárom élj elég Tojt arra, hogy .. köxtem ét nevelőm köaOtt a legbieaeőbb vitxbqy ftejl\|dos > De nem akarom 5nt a tárnygyal i untatni, axerettem ŐL mi-, ként egv romlatlan a\'ir 1 < éves I leányka szeretni kepea. \| Atyám baxajöretele után raanbaiatr éskrevette viszonyún- . kaL neveltetésemet btáirtiidk: nyil^ápitá, a nevelőmet <e\|térfT voijtdtta. I I h T1 H jji- T j Fájt^ eágyen fájt, amidén bucaut vettem Jtől^ ífplflt-; kislgít a; tudja M ég, pég inÜt ném ígértem nekii Ö távi-fj > j tott^ búmmal magamra bagyottj [butultam ; amig)en agy kinóab fájdalom legaláfcb egyi idAré a búmat feleftnté. Ob hieyje metg orvot ur, aOkat elvűiket egy ember, e«t mond-jdkf! hogy a lelki erő jéyéagk peilg ke et iiyj votnai \| kor éa már uem lennék ax áft kMtt t A %»ktL : <vé^ koliiü h ; .JI^^ ilffll 1 W If Pl ifcláfc: \| 1\| ü É JMJ i_j i - - k I 1 -\' i\' •:_i\' • I L_iM i fonm t érzéke, » roe/eaagu lehel let é« fog romi•jlf kítUu\'5 gy6gy«r 1 1 Ara egy üvegnek 88 kii 0- <?, ssrsrjr Laphalók; Bonyhádon Beck, Hmiobo , Cesékájl Oiwdt. Karajlovfak Ari ovlcb, Nagy Kaniaeáo Belae, Loták, Mchirars 4 habar, Keaztbaljrea /mm) Mohái non <i\'Uríi, Pákion íflérfá-i, f»éwti IfcpM Kieagy 4 JHnwti, fWb/í kícb, , i Obwtko, fitírling, h^ígotvároM Örflohttt K^kárítii, Vooapféniboa Vízi arakofU. \' ! t> Ul P flnyerímény 4r50,000 b. német ( márka 11 A hamlMltaaiél ovatik ! I (jyuUüM foisak 6ált<Hléére lianwiiv éi JIri»tikrnfeckmtet4r. Hil\'P J.O.cé,kW ndv.fögonMfcfplnwi4»; l>>—. Hl4t,1k>ku«i\|{iMtf* Nr.X.), melyet (oituUnki »kgk könny*** fc» ^éJilMj nilklii a lyuk» lugb UlwutM, m§\\y mtUu «Akréa! <bgww»dékkl ét aftMMlI 4HMJoriv., » m Wv\|l»b r»n«l4ÜdL mQÉ^i It fkJ4Í4nt ll\|lil>l«<. Analherin-azajvi/, th. POFT J. (1. «• kir ki. fi%Wv4«AI H^m Mk4t BigMiaii. Sr. li Qv^-U M I írt 40 k/ i UAMmHibwtr Mfciw CofO^datnklNii, piMimliai, » hiiii tapuutki- é hI WaivmÜi • Mtotft fufk^rat m my)ri<il[ nrr umjL)U tiplit"; m i «jg\'l fagkkM m t\'«4liua fclui KHt<jat« mUfm » fagkMt k intodtr; i éitthMi Mtogtól ■>\|iMMi\|h • MájMk !»&»■" fiim>>\|it k«i\|* Ml\|li é< Már fQ M UwkkUi alku wllátail^k k kali«nu>tltu«««\|f<t. Anatherin-iogpaBta Dr. Pppp J 0. c«. kir. udv. iodorvoa Bécsben* -j latri kfMtMajr A l«liulet ItaMáféi ák thüMéni l«i»Urtj. tavnturti 4 (i- \|«kmk %f M<im\|iÍ kúkmmoi, (uvk n \'iTfi«>j HwphMil/iMa é$ • íofhU»t «rO«Mf- Ur, Pópp J, G. növény-l\'ogpora. A lf k«t Hj-h-Wn tlMÜlja. hofcr hm Mpnakistf kmmm4UU JOtal i«ui-Lftk k kMMMN («»l{kí» dUVo&UUk, lUUMUI k HWtMtl é»!Éaf««fk li joiudlakktib !4mINh41 KMMéUi >W\|\'KnmW>i : B«Jb» J\'»/.ff arOgy.<«.. u »i\|lill. l¥«iü«bJ. «■ rwUwf J- kertt»k«l.-h PAjAin; Ttkvom AMm fclMMwrM: BklMgkflMMvei M ánéÉyyrkaÉr ■iwimiÉi: Wfrlí iyeowriwk VnnuKlna: II«li«r gj\'%1Mwgfra. HAmm*: P9fém hJn inr^nr\'T11 r««««k»kift, itorrtáii kyur.. JrlUe a<L iinliíwfcpÉíltflJI TiMikdW, ukv(iiitluird TüntUrt«« £ \'^>[1 f; Eadii\|M\| ......A. HmuoJ fy^gw^TiiipapégliatHn^caaf\'1 fc jfatiwÉiif IttrrátlTKi fiiáiliHiMartífá au ?k»am: H«4»l O^fjmL Hünummimi; aprvklk J AaauNn>tMÍ cy^f/tk Kk-- >»i»iaiEafckMiftfi M<jaaai IUWW«KN0M. . -ÖUBykkdŰíiv fcikfi iffl Ük<iwtt: JlkrWM. Seleeee eróML UlWikíja. Mtakk Mi. te HM)< if Imáé — P»fiU:JfiiW KJXfPp.\' akrikloa i Mj0tmmmr flyyjk ~ Mw«kJ\|lM#: JOp il^ll" I\' Szerencse- huomttl Xrtirtfcáfc 1 hirdetés !n pTTTru j, PtóLHlVÁ8 hntubtirg} áltau által biafonUotl nagy péaskíanr-I iOlaitiMi valé réaatfrvéáro, I malybaa tiJbb mint B mii. 690 000 b. márkának Lsea alőayöo fa te ▼•xerfüeg caak 84-500 éonjefj-jgyal biró pénx-ftorsjáték nroraményoí a kfireikeaík : uy 1 nyeremény aedd. tóO.OOÖ b. márka, réezleg«een itaooxm 160000 soMd eo.ooo őojooo1 40.000 36.000 Irnárka: f B-«zor 30XXK) é« á4,000 m, f- 3-ezor 20,000 I én 18.00CÍ m, 29-eeat I5j000 12.000 ée 10000 ol, Ide-szor áu00 m., — 45-ezör 4800 áe 4000 m., 105-eaór 3COO, áe B400 m. T 417-aaar 1800, 1600 áe 12-000 m. H21-«zerffKX) 360 4e 300 , !&&0aor SáO 131 110 4e áe 60; Hf2i014H^or 4SJÍ\\\' 1BJ12. ée 6 b. márt 8 mindoaíek karét kó alatt i óeztáfynan biannyoe ered-rnénykóz íintnak A legközelebbi nyerejményhiuás krralaloena f] év \|aaaár 530-ra • 21-re vaa rwdihfi \\i mm <yé«t tortjégy éta t*k \'8 ifírt. « ^ \' • \'4Í M n 1 / B mgfféd 9 :t . 2 irf. Az lka által itfataoitott eredeti K)re)cgy^kot (wmmi taoe irréayaket) bg. kinek a legUrolabbi ridé-aakte i» áxérkfildttin, ha aa aankért járö ösazeget pif . Untairáa t által Vagy leréibem mogkaptem. Minc ín ráeztTBTÓ megkapja totem zaját eredéti per»-jogy© m« iatt még aa álfám edncráral ellátoü játéktervet is ifiq jnélkal ja megtörtént búzái a tán P«dig1 aaél- j kai hogy arra feihivUttám. enoanai ■<gklliim n atfa ireményei hivatalok [ugfeéaát r A o; kremény pénz kifiaet ékét ée aa illaU érdekalt-;ikaa ndé tiktidéíét fneloeae ée • Iff^niaeább \|Ötokiái • táa mallai köZTetletíttl én vakfolta. \' ICadanaoét megréiétiée pooleeuaTány rágj njánlott lotréi által \|laWt<. ■tealoOTéall fordnliaaak tehát at illa-tdk megreadeíéieikkal: ♦ j [ U. HEBkSCHSa SáJK0IL baák- ée^ráltlMrtftn fiambatebaa. whi\'W^V tfVMrrgWttW^iWf MOkL A, SBIBLI^PORi H ?or»k laedfeltéU ¥ 4 Ittfklt^rf\'bb kb«i UUmij«1 tkgyUt W^jMtéáA Ultkl ittlaéáa.ieééig >JÍ<lem luai asevek kMH, bkUil«m»t uUlf tMntl Mkljáa H; mit mi Mk ím A e biradktijiu\' iub»4n Mn4bél Mtéievbot U14Aa UáU Intnk » Ugimilet MbWa UaivMik. ftoff k WiUirtykAtt] "mUmktM, tmU%tkutU+>4 wntf, \'fféeertikali áf U, 4 tmkbbk m» iéif IdiHi, »<«; Mmit pdt IM liotU fiféjm. • ruUtUi, \\iii(ti\\ touerlúrm, Ukr Mw-M bmlkM hujUnn 1 k liltml klkkl Udb f\|Ujh4tlUt tM^kaikiui. l>lö \'ü -ÜJ» yíra JÍrrrdeii dtbobnak hatinálnti uíarit/utal 1 Irt FKANCm BORSZESZ, SÓVAL. » J 1 Iiaífbub4t\'íba »rtr#kwkr \| >kká»W< •■tkrtk<y Myr» Jui»ji<Hji Ül. . 4k kUkO gjelkdák. Iikblfci bkUfkiy. wta<toeáw> tH. irti. é* rjgrujM. m jérrtk ét aiftftt MNk.jrkk. reee,\' wea lpaiáfi\|fa mnaMaiMft wéMm faUKt, »tb »jb, 1/ \\ppMtsb ónt I^aJínd/aii utwUU$w 80 Ár. - j 1 nonnÉ lUiiiiAj^siHOiii j A li^Ukktibb éé ImhJtiiatóíJt\'j mM mm\' UwrgnibW Hmmfi Pp ékie k^mpiTÉjen e«it« kw\|fi\| tlwUM< Wa^MMU (A fájidi Ébrévé Jfimi mjtfl jté hUA j^bW )ll\|)lli Mr éá rw^íWbktiNéektii \\ gMbl MffiUiml y.»; mmWai** [i frgi4úik-bi\| Í«M . jj0kt,nfkíaiöínt M Mi M»lrf IlíMN í IJ J \' \' • \' I 111 LiU i L Ara J tiétwfreÁ M 9n <ljUi émflámm 1 /itt,íj, lUktárak H -KantMB : Práger Béli jellfbb tórák\' jKJ jgyr\' I l^j ^nwMAj i® t ^vfc^iflrr i^rLi^fl^giig I ü™.1/\'0!,w \\)r j I imIMÍIM crflafT.i yj"/" PlfflM^JfíI^.f^a íaciu aűiM j ^f Mj^rffift rííL fe? :®T 11 • il [I Jf I Ei 111 \|l\|pMflll f® p Stefii u S\|lM) «M\|Nna OunimW.árxiUTUttkkrt ^MgjÉU BMblf. í irfilki cr^H — Mékmmm\'j HM pn»<M ■éklÍMl, \| Mgp* Órán. ^p^ Ai^rSStelk®, boci »• kluUoi 1G it 4u kJSnluél VkHk%l Aaatheria aaajrit fcma etf imi (wliÉnljlr \|k eHUáltü, A t. h»giik4f kmU4u«ira m bkinMták Mtuitéi\' ^ nfotintUiit h<Bklr<ik bjaakíJk, mink iowíkW » Mj»ifr-rt«éof»iUMUíUioik RMé4f<kn min^akit AffeUepeftitiHa, fttfy ebi AfikUia t^ak\'Utf: áaktfckrtii-áftáfrie .e4eeM» M)m eaégMUMl f Q. ktr Mkrvwi. rJ y k «, kir eaktfal ti4«kri eki\|wtrkl M MMTtakkbáiJUfIkki 4f e iinifci\|wfpi leMt \'JNuH Ué «\|bft«a é» ehfun iéáitin >r.y«i jj»lyüffki U.uupl». 44 ..•»» #épn int Mn fi<iiiK>iiii lim»t «N«i»». ItteMiaMuk ielláUMiia,eiitiéÉ(ll4f ákt m M(M\|\|Ma kegt a \|iaawakl JteaiaeHa iMrlf. m(r onnií táaám y^Aiffil >it»w kt,ÍMÍért leJ han egf rwu «Méll méf$—m J k ^htait tii4\|l ék anMka jnik \|Me«l tt«\| Ibkftia bkiaíkéiaÉ MM^at^kkf. ileeih^l<<l • Mkéijwti a \| e. kéekké^li,\'lie<f e tiÉmlntwIÉ^k fMféemn-i ékélMHe M^tik«a m kteáí MtklmigaM\'wtee pMiikit, Méné veUlt «ilee rtfí^ U. i. d. Pm- ,>eéáéi. bte. eltaH faeeme BipMMMiJk • í m» t-m Le-^wthsUN mmfm^í / raktár: M«u«é«iri raktár: ^ f bútor gyári raktára n^oyos a 5 á^yaljftk O 9 77"" HzomlathelyrőL nat^ok, V 2 botorok, ^ f MiLrfifc í Q a * Nagy-Kaniítsán va^utateza 8 \| JT.^.\| - rro.htob»o.a 8 Pp iLKrö IE Eb lerélifeir jrfdttit Dr kllll^b Dr^dákan, f** ban Wilbel»lá\|j 4 (d^bb Berlin. Ma^nem - I #00 ikerrel gyéfyitta. 246 Z { KAxkadffMéft. ortOkílag mrgr\|za\|áft ée ^nab talált \|IT» \|«\'jni! a^iuiiiiiDr -»• I V I / mtlUiefgek aaám^lrw, Z ára 1 ttvevneh NI isr. o. é» r felytanoeaa frU míaMgaw, I i\' ; I ] 9 aE\\tsKui»pren izotim-immiin t •Mg"\' elpeei Erények k»#I A PCif í<áata)ai<, kttQrié «/>fr arc* <fa í/^rn Ujdalrtiak, k/é^i«lgá«M luirekzt # P ,éar#niI fij<Ja)\'Óik, iHet\' én laeé gyt»#ekég «l\|en én « n<ml mérjcerek rréfiM W K bilftt legjobb hatáaa van általánoun Hiaarr#M f! \' .] r jw I K i Ara wy ftTaynak S ft, é- \' — J l)r. PIUVJN iAbb grata! ca k. lnuáet f^gorrokdaak jV i j SZÁJVIAb: ,STO>IATIkO]N^ I m a forhne térzéeo, a roeratagu lahatlat ée fogromlle elt^e kiiUa^ gyógyeer A i . Ara er Qraroak SS kr. o. < { S I Cajphatók; Bobybádon Beck, Hmioha , ÉW&ékph Opnrda. Karajlovlabj A/fei- W m otUh, tíagy Kariískáo Helttk, Loták, tkhiram k iVober, ICeeztbaJjrea Ámfrt M \| Mobá4 eoa ÍKzarite, Pékáon Kiértéi, VérieU tÜpénsl K»%agv 4 Hí.aon, fteobXa- B I k»cb. Obatko, Hnrling, HaigatrároU Orűnbut iU\|anu, Vaeapvémbaa Viaier Q fV\'! " \' 1 iÚíHlittl íilí I ÍEsll^MrWnÉi Iliit . iSl^^lÍKslf ^J1 S SfcssFJ. si a 1 i t I il IIIi-jÍ ■síi ^s\\ I lEliíJ li & 5-s ^ ] "\'j; ^ I i i lift a miit II k S I 1-11,4 £-5> F Irlí^S®! ^tSJ^Iri^ Ilii ÉliIlii * - 11\| i ^ a Lm jlft * hí íí j síi (J EL5 -3 Is cí l í 8 -< s a. -3 .. ? 1,9 a S\'lsP" Ilii ^ i^íljíiilJliilii « gSliíf 8®l 17; lakisi i s mi t #li3ii JriM ®i\'í-iigi-fl aK«(5 js iiíllljl\'Sfl l\'sj \'Iwljllil 1 ií 1 • :Ts1 ! 5II.!111 ?aIa> tfl-í^fegs J t 1 - \' .. J,\' r i 1-N é\'illlsl^ « la Sí "5 filHIUBl fel f é¥1 \|f Mm flr pfiti ■\|f 1 áS 111 Billiói nlll lífíil Hl .i i3 1 I líjFf i ! 4a & 1 ^Ki piflífl\'JÍLJ\|l 5] ; J flip H i ? ^iii 11 y 1 ii^ii iii sí -1 í pi 1 9. tzáii. \'BW1 Nagy-Kanizsa. Szerdán 1876. január 19. ZALA fW, évfolyam. Ml tfV«** ,:> j Ojm^M «W 911 mtmm ér; . - 9 H ftMtw • IN. Kf74 4«v» I frl 0 kr \| HHNenyfct • >iié> i yiHmi iig^ni V kr. ISImIii MH««M> ér. 4 80 V r »rtmli Mii ? ffevá a UP ntllmü réméi UléU MM\'Hftt Dj rfrléil fltet SIS m]; Bfcnw.Ww ItwMr}^ NmH bukM) Jbgeétefe* ftofaiUf HMÚ WHU fcSISHMk NyMtir: P4tU«íM 10 kr H Megyei érdék ü,kQÍM;ö velIöjdésIí társadaiLmi 4 gazdászati hetilap To(»l> f^ylet hí vntíiXürt liAÉslöijfO Meghívás. A bt la megyei gazdásági egyen tagjai tisztelettel fel kéretnek, hogy \| 187fc-lkl évi február h-án délutáni 3 órakor aía Eger szegen, ai egjpstíti\'t lidyíségébqn 1 megtart aixlotav asz i számoló közgyűlésre iniiji^ na- ijv b számmal iit\|cAgjele.nMÍ szh l»Hkedjeuell IClöiordulandó; neveket<\'sebb tárgyak: á) Az elnotók megválasztása, n) A pénztár állapotának tisztázása. Xala-fcgers2qg 18 7Ci .január 10. r - \|t [ Áryay István ügyvozeto elnök. 4s Farsangi elmélkedés, mely böjtinek is mcr/jqrjm. Ma holnap aiiúyira belemerülünk a panasZ-l otiáöba hogy okikor megelégedésünket akarjuk majdan kiftjeaui, í ha lesz rá ok, (üő kell rántanunk Jiallagi szótárát, hogy ielkereaaük az illendő sza-1 akat a megeléged 8 fogalmának kifejezésére, mert bizony pizony, ha uiég nokáig tart ez igy i elejtjük.! Mintha a (boldogtalan emlékű kracty uto-hatá«a ban csak most volna érezhető. A mulaióhe-yek atmosphaerájára valami titkos bánat fellege nehezedik. A mosolygó szem, a derült kedv nj intik a ( H&k álarezok volnának, melyek n}ögó csak néhány j lillauatra rejtőzött a számi tó komoly arcz, a bánatos kifejezés. j <.[ -. \| • - :\| \| Ne Jegyezgessük, úgy is hiába volna és szp-norú dolog lenne, ha astjjaz egykedvű komor )hyiogncmiát mindenkinél a blazirtság, a kedv-elenség rovására kellene irnunkL ■ De van, ami ki nem elégít a mai mulatságoknál, Holj az a közvetlenül a a/,ivbol fakadó üröm, k lélekből fakadó derültség, mely az! arozot ragyogóvá teszi, 8 nem engedi hogy ott legyein vo-• tása um\|a kényszemek meiylyél \|az öröm, a kedv utin természetes, íjcsak fél, s csak tákárójai As elél \| redetlenkégnek. V$gy annyira neki finomoiitiinkS 1 nár, hogy a feazfcelenaéget illedelmetlenmekl tártuk, a minél nagyobb feazességet finomságiunk ? \| Kern\' speciális esetről beszélek, j ilyenré I nincs • Í,nyűgöm; csak az általános képről vonom le a \| anúságot, mely nekem azt morijdjáj hogy i mu atozás iránti hajlam, (mi a társadalmi élet kifej* ésót nagyban akadályozza) ijesztő mérvben fogy. j És ez. mindenesetre szomorú jelenség. Az életnek meg vannak a maga bajai, d ö meg ■pátiúnk örömei-is\' il\'l j ■ÉlIHH ; Nincsen szánalomra méltóbb ember, mi ut az, az élet örömeit, melyek mai napság a naj \\y ter hek következtéken úgvj is rüviditvék, élvezn akarja, vagy kij ezek iifánít érzékkel] nem bi hfudankon bölcs tanitó moudá már: Vau mánk ára, < van iidő. a pihenésre, van idő a szomó-l ruságra, van idp as örömre. Kinek az élet örömei iránt érzéke, nincsen, az csak féíig ember. A lélek nem foglalkozhatik kpmoiy muékával folytonosan, a Ikedély vídorsága csak ébreszti erejét. A^.égy\'en-v smjy osak igy tartható fenn. De ezek csak elnyé-Jeji dolgok, mik a papiroson megállnak (é\| nem bántanak senkit. De hát mit akirok tnlajdoxlké^eli mbndsni ? Igas ! hogy nem lény es napokat élünk, de még^ókat sem, ez azonban \|elŐitem néni fejti meg alt a talányi hoay hölgyeink feltűnő csekiély \|számmal látogatják a pálókat Azok., kik aítáiicz-vigalrnak varázsát képezik, s kiknejk jogában ál-Isns, hogy az élvedet szinmézét vegyék és epsssák kl mindazoktól és mindazok köteöttj, kik Uű^ösjkö-i rtikbevi oly szívesen felejtik legalább pilla i tavira aa} élet terheit. Mi Unit ennekT az\' oka ? Tuláa á papa fiéma tagkejtéssel adja tudtul, hogy aranyi jn«msiú szabó contót nem fizetheti í Vagy jedig?-. ti . . No de pokféla lehet as, nem is kiráájukj jkajtatni. De hát kezdjenek Valamit e saépek. Hi a pat4 Ivánas években az alföldi izüköíködíík Javáriijdénj Ulk meg egyszerűen, almi szépségükből és bi jnkból I ném vónt le sammit) akkor tegyék ineg aaol ti kikjj mjáskép nem taflnak, ntbit as általános pang is iced] ▼fért. A mulatságokban uem szívesen nélkl löktetj njsjk és mulassanak tisztán a múlatás, nem vajainí mi mellék dolog ked^eért. Van nügf fapbat gjleai m dinon^ dánom. Fáira tabátia búval. Sz >bb na-pof la derülnek még reánk. Foglalóul is k >11 mU\| lsioi fmdai, s a költő i# ast mondja* ha iubuí U T:1 kit.,i k.iht ü\' 11 ! T lai \\í * i-a n i ■* » i! fi sjn ^m io 1 Minden farsangnak leszakaszd vtrágit. ! 8 élj as idővel. Dr. ififrirwAvm Gyerijiekhalálozáö hazáukban. Drj Leszner Rezsó ur, — élőbb tapolexai, most kis-martoui oívyi Sn^00" 299-ik azA\'nában, amily tudoriaányoa asakiamsr^ttel, ép oly moleg hiifaanitás, — de sőt hsxsfi-síggal ea ép m szép, corruct — i\'noudha ;ii p fenkolt irály-^ íy»l jir k Itmziak éa tajaaiboli tóa ^yermskéknek arányU-Isu aagy halán.lóságáról! — Éademea, hogy kf^\'iiistilag mssletwiiük. "\'J • StaUsstioe kimutatja ő, h-jgy ámbár hazánkban nagyobb a áztt ötlek száma\' mint spk másutt, P- o.; Beleíum-ban 83 lélekrej esik\' éVeukint 1 szülött, ná\'ank 24 lélekre,: tehát námnk tebb asfiletik, — inégis Belgium népessége \|pbb!an grsrajMsik, mint hazánké, inert nálunk minden 27 emberre 4— ott csak 43 emberre esik egy halott, s ott a halottaknák oaak 40%-js. — nálunk több \| mint 50%-ja gyermek, J tebati nálunk telénél több a gyermek bal ott 1 1 Ez nagyon meggondolni való szomorú állapot, — ugy npontból! — Mit i nem Éghrl iát fa bumaiiitáai, mint főlog nemzetiségi szem^ Derem a fa, haj idő előtt hull; le virága ? 4-j Mivé less nemzet ttfrza, I ha gyermekei aránytalanul és korai sírba bullask ?;-— Ak európai nép^ládukkal ciak ogr állhatjuk * ki a létérti veTsenyt, hahogy száiáaránybmi\|ís vélUk lépétt tartunk. Fajunkat úgyis szspurátlaunak taiiják I Nem szabad ugy leolvadnnnfc, mint abo^y az eu-.opai tSrük birodalom törzs török faja olvad. Mert idővé) mi i^ ugy jár-hatunk, hogy á mellék ágak nagyon túlnövi * a> törzsöt —j Ott ismeretes oka e bajnak a tolib nejUság. Nálunk e» ok ainos De a dsrék Dr. ur bajunknak val^ okait is szépen kimutatá emiétett czíkkjóbea* Fő nkokósk mondja nejünknek ntutaliscnus--át. K.eLeti nép vagyunk. Sok hajra rámondjuk, összedugott kézzel, hogy na sors igy. akarta." Közmondása a gyermeke halálán kesergő szülőknek, hegy „az! lateu elvette" pedig táú Csák saját szülői gondatlanságuk Az is ktysuioudáaa uépiiukuek, hogy ffhalál elien niucsl orvosság 1 —{ Ninca hát végleges orvosság, de ha\|ált késleltető, -é etet uyajt^ orvosság .igen 1. —jí ^NépÜak már ha orvosláshoz nyul is -f- csak <kéfí(n, a fűhöz, iához kapkodás végpeiözeiben, — akkor isi a j titoksatot, babonás aurussoiáshoz A vaiódi tudományhoz, az erre ká-szült szaktudóshoz kevés a j bizalma. Azért méudja as írás: „elvesz a nép, mely tudomány nélkül való." j I { Azért fakadt ki a nevezett humánus és hazafi orvos Ur SaénT auatbem ára, hegy a „tormószet is, odatörekszik, hogy kirostálja a gyöngéket-1 vagy is hogy a halai is á műveletien, babonás, önsegélyezési!ket elhanyagolóktiál és esek gyproleklsiuéi tartja legdúsabb aratását j£ imiteUtleDségbol folyik, hogy kévését vagy semmitse adnak sí levegő szellőztetés és tápszer befolyására áz élet* halál kérdésében. Pedig ezek életkérdését dolgok 1. Jókaink I a „Jövő száaad iegéuyéJ-b«n leírja, hogy as akk<a majd epidemioe divatba leendő JSkorbuta-féTe iszonyatos belegséget egyedül csak levegő Vélj ssellŐztstáeé^ vei, a beteg áblakaiuak örökös iiyitvatarUsj^val fogják g/é-gyitani.i — Lehet hogy ss akkor majd nem Regény, de va-Tósák lesz. Mért 4-enaesen aki uii ellen vét, akáltaf bűnhődik és ásáltali gyógyul is. A \| levegőt — e minden poiczikáukat kivül-belul kd-rül Ölelő huom elemet nagyjiu ksvésbs.tss^alk.—táu épsa azért, mert óly láthatlanui Enom és mert réinden^tt ingj su munka inélküli ott van. Pedig ebbea él kiudsu; Ü nélkül minden semmi, l^z tüdőnknek, vérünknek, tepát testi éle-tAnkaek első iőfeltételu Minden saUletett ember és áluU legeslegolsőbon is levegőt, kér csak 4au\|á^ tojet és mip> Idon Imást. (Találón feleli a magyar ember milfor pajtása kérdezi, falogy mit vettél a vásárba: vhit leylagőt") ( i A levegő I minden ólŐtoremtménynek — tehát még a növényjokiiek is legelső létssUksége, még pedig ebben a harthonikua vegyitékben, miként azt ü.\'jelsmpŐl t. i. élenV-ből, kOnenyből és légonybŐl v. fojtanyból á teiomtő bölcsen I vegyitetL \\ Tudóa vegrészemk, iniaguiutalták máry j li^gy a leve- Sőbői külön választván az élenyt: as ápbp Üveghaiáng alá oritoti kis madár eleinte ufgyon .is v^ax\| léjekzett, ugrált, de e mohó gyors léieksé miatt Ids tüdője rovvd 10 j alatt megazaltadtj tiszta légény vagy wűmjjf aá pedig hamai\'ábo iiiogfaÍL Levegőtől kapja véfüak fa piros saiái, — zárt h\'elyon tartoskoao emberek halnv4uyjiki , • Látszik, hogy a természet ugy alkdtáí és vegjfité a imákét öyedzó levegpt, amint éppen tüdőnknek, v.éfünknek ólotünknök nélkülpzhetlénfl. ssakséges. j ■]• i : Bontsuk meg aztán mi a levegőnek azou térinésset rendelte részarányát -f s éljünk oly eleméitől megkurtított leverővel, világos, hogy önéletünkst íis kurtítjuk. Pedig ezt tesszük^í ha nem tartunk itiSzta, száraz jó laiujstl mert a szobai ssém^tf penész, injövéfty hulladék, de ínég a szagon virágok, kblak muskátlik iJ; o\|yj \|gőzökkel s gázaikkal töltik meg s\' szobai.ievegőt, linehrek az azt be-lélegző tüdőnket, fflég kisdedsinkst aocvaastják, ölik. I ÉatjtesssOk, ha naponkint .nem azpltőuetnM,\| i- főleg sok egyén lakta szbbánkaf, mert a tüá<5\|és Ve/aj levegőből jénpen ennek haizn^s éleny réss^t, na mar elkkssaálvan, marádTutóbpra a kártékony légrésiL akkor est asjoíi ma-gába, pe astau sorvad tt tőle, pórsze\'\' iéjwaa alig éssre* vehetően -r azért; is nem U\|ss. negtüak. Pedig ikgondul-hatna-, hoay mikor egy (jttkoda\|om vagy cqap»4a Dárateli seobájiból ssábadbálU; Uiily jóizll uajgyot lél^ksik. Pe-dig nipudaui szokja az blájultra vagy \' részoglejifie, hogy l „ngyatek a Uvsgőte, ufkia kiszívjá fejét a mliiair." Anglia ködös levegője sok bort le isess ltjait tévén saüksagossé, — még nők is sokau .vaeqa^ ót^itódik hamar-Jáb^AipeiB tadják megittondan^ mijkef Utak uiMiáfá iset 1 "" ^ ^ Qtt •^ha^apómsoU ittasság elten aUkuVUk aatán a „mértikletességi agyijuk 11 P pá as veti! ftMat^L hogy „ne igyál bort, mert Mái van bene," aevés tagja vélt, mert látták, hogy iezáak és mégse hafcisk rögtön. aztán ugy fordították a jelszót:. „vizet igyál : élet van oea-\' ne * Ezt aztán jobban elhitték és jobban ktWették. Pedig j egyre megy \| Mi se ugy mondjuk hát népünknek;! „Szellőztess, mert különben meghalsz," mert aa emiatti lassú halódást • nrai látván, nem hiszi, ae ugy moudjuk, hoey: -sze lóztess tovább élsz!" Sokszor sokat tesz a kifejezés mikéntje. A foldmivelő nép ueSs Is tudja, mennyire szerencsés hogy nyári életének legnagyobb részét az Isten szabad levegőjén tölti s úrra bem gondol, hogy mit áldoz a tiszt-tisew, szobsjtudós életéből. Hanem aztáb téli életének nagyobb részét aunálinkább egészségtelen^ tömött azobábán tölti népünk egymás hátán, sok helyü^ még áiiataik-ikl U együtt* lgazolá is a fenirt oivos íjr: hogy a nemzetünknél] . imj gyei mek-halandóaág legnagyobb I téli hónapokban, f és még nagyobb az elsatnyul&r — s ezzel az ivadék or-i zágos eleseimvészedése. Mekkora bajok o\|y kicsinynek látszó! okokból ! Már ha a száraz, tágas tén szoba nem kerti is néninknek mindenütt, de a tisztán tartás ésj szellőztetés kéül. Eszeljük Őket e kicsinynek látszó dolgok aagy hord-<raére. Alulirt a helyi iskolának oly feltételiéi ajándékoztam ey szomszédos kertet, hogy a tanitó uráli napközben taü- • pznak megjártatni az iskolában egymáshátán naphosszát jömyedő növendékeket. Sajnáltam as utótnövedék ily tesá, é!kí elsatuyitásá\'. Mert csak ép testbes lehet ép lélek. * 1 ! A miuapi m/ta á^-bau is a rosz és sstk iskola miatt gólalt fel egy derék emberbarát. L Marháink számára gondóekodunk tágas, száraz ió is-Jókról — gyermekeink agy bőszein eitfbss valók! Az írás izerint ezeké as Isten országa, de ezeké , Hazánk fe jemzetünk s fajunk jövője is ! Ezekben éli tul magát az igyes — a nemzet. Ezekben leszünk • itt lenn is halhatok-\' unok. t Iskolákat1 hát — jót, egészségest, világost as utóoi-vedéknek, a nemzettest bimbóinak. Czhjány Káról}.> A képzőművészeti társulattól. j A \'napi események zajából nem ériutte, csöndben de Szakadatlanul folyt a munka a mult pyárow át késő jíarjg a mii csarnokon azon lds palotán, melv czéljábuz -Isséltó (liszben emelkedik a sugáruton s mire e\'készül nem-Eesjsk a legszebb boulevardunknak hanem az égész főváros-; ;nak egyik ékessége,\'disse leend. 4- Aa"!állványok lejde Inogott erélyesen kidomborodó^ oszLopokz! támaéskjodisT1 a [aUzcasruok boltozata s pilléről pilérre haijanak át a félkör alakú szélé ablakok merész ivei.* — teemésköbf! \| rakjott homlokzat tavaszszal teljesen elkészül; ugyanakkor^ luaimd ínég a termek belső felszerelése, dia már ma is lejtíj alatt áll as egész épület, js mint halljuk íÖvő év elején inár megnyílik a magyar mflviéssek háza, melyhez, asmt a koronázási dombhoz egy marok löldet, ugy át vitt értetem-? ben az ország\'minden része s s ne mset minden rétegessel* gáltatoft egy egy építőkövet. — Ssomorá iveknek féáyes i Is derült emlékét fogja képezni as a inű&aar.iok, mert vi-gasztalólag fogja estébe \'juttatiü miadaasyiü-.ikaakL h(jgV az ország áldozatkészsége valóban közhasznú, nemzeti csé- i tokkal szembeu a legsúlyosabb közviszonyok uyomiaa slatt kom szokott kiapadni. [ Érről fényes tanúságot tesz az a küttlménv. hoÉylsi ] műcsarnok, javára a adok árán kivül mar 2i>.».i>Jü fonnloi inegha adó tőke van besseresvp. 8sép oredmény, de a mú teljes befejezésére még iSihtf egy 6ü,0üCi frtuyi öeéaeg szükségeltetik. -J-J I ; -A biztató előzmények utáu nem kéMtkedftak betiásy hogy ef as összeg is/megkerül, és pedig á njplvéuós a4a? íkozások tú ytatása lUftán j Bi ÍKáuybaa tett. nagy foat^e* ságu és sikert igéről lépésekről van tudomásnak. * A műcsarnok építésére alakult oiiaágos bizottság jugyauis kozflebb Mailáth Qyötgy elnttk^ nsynald Lajoé ka-Bocsai érsek, Jláré Hopcsa Ferencz a kirt.fr eeesOoflr^ t0sd» jvarmeflterö, továbbá Jóksi Már, PuUsky ffc»«w, báró Ped-maniczky Frigyes; Báth öyö^v, ^^ Mór s Várady <H-jbor bizottsági í tagon aláírásává! tehetősein városi 1 Örvlésy-jliatóságainkat logyeiLkint Teíbifti a mücsaraok épitéeéstek poriiz befejeséséje »jioigá>áadó alapftványok tételébe. — As er* [ m ég \' Isságos biáittság e flsfhivát kszzéiéte\'é állal kérgen kivül (azon igen étászerü Ssesípomból indult Éki, Hogy, miután {egres baskfiak a ssabaa lorgó czélra mársel^téfcsny 4a-%láspkut\' tottek, az ország polgárainak hagy réssé pedíg, ja íelou smyos viszoiiyok köaött egyenkint nagyobb erőié-\|szitésselt á dozatra nem képekek, most mar S vagyonosabb j testületekén vau á kor s foljag ezeknek \'válik feladatává ja köaműviblődési ezóioknak sen pedig á házai művészet még eddií kereset áldottak UztigssQrtc; luágindtilt iparoi benső kapcaoUtbati állanak csarnok épület\' t tehérmSnte ; teui, hogyí ás orsságds képzi Idemáhyéitje és hivatott ápo Hlycsebb felkar, áaa. külÖnQ-lámogatása tórül, mely téren lm oly érdekék ^uégis as oiS I nos^lemi! t^adhatlandl 1 Meri világosan áll előtt luk aa, hogy a városi testtle- ] I ltok áldozatkész hozzájáru\'ás i mellett sikerülni fog a-mü- ; ön,: as fiz oly m^bq lét esi-művészeti tátesaág, mint kes«. Hójá a műcsarnokban megleste- I toaitett kézcsélokuak, nem Ikiz kényteláé hosszú évSkea \| át saját és a műcsarnok jöveteimét az épitk/.ésré ftftveu 1 terhsk tWesstéséré fordítási, akkor iv7«\\uia\\ inegiadtlhat az áz áldásos tevékenyság, nvslyet esen orsz igos vállidat.j létroj^ttéuH méltán elvárhatjuk s nem oésÜt a* íparmuáeSróJ gyűjtőmééiyei lesznek ea ujl falak kÖzCHt hozzáférhetők J és aUzesén elhelyesve és iaariUüvésaeti tanfolyammal kapcsolatba koahatók, hsnem as sdd\'ia reudei^ezésre éilott Jánj^ lékkai együtt, évonkVnt \\ega\\ább 15.000 forint léas as alaj piték köpött kisorsolandó mAtek vásárlására forái^haté —ií Saótal, azon előnyök, melleket aa Utal kWiaaak kiafl i\|toilU^dth^gy aa moaekfitaal ks^aé^Uttes műossiruok \| Mi íl, ! 11 b w » Waí ndvémt Is » U Bi\|«ÍMVb ml-Ipíar kifeMwiMm btata* Alapot teremttok; AÍvWŐkl titéri terítetek élénk résaváte folytan, asptiiu érvényesíteni bttolyáoát a#a jetaka Mvároa Wn a vidéki polgáiiság »s i .tekintve uon kttrülinényt, \'Wgjfl a mucsar-nék éaitáai tállalkoaókkal a! régleszámpláa Wk íl 878-ban ttotémk, m flspitváiyok tételére felkért várcisojt 3 ávre oástkAtoák fi «u tlvállAndó terheket * ei cfcetben as doaat mérv* Is Alább száll M «lérndő fczéloik iiAgyaágával asfrmbea. j k) I ; 1 J, . 11/ kösél 4\'Iván a kitűzött csél ejőtt, Mlegen} kjell óhajanunk. Ijogfr as országos műcsarnoki bizottság köztiszteletben álló tiqnftl álul megindított befejező lépéseket } éhé tő tegteljjsadub «iker koronázta — j IL 0 y e 1 \|e v é s\| :j i hl Tapelesá Wtdélc. T... mezőváros hírneves eepc/rése a niutt hétén iskola: ttgy-beiji lévéíp* írt a helybeli ráró) kép- \| viselő Uatttleötoi s/ast már kivül a boritókon ia agyi esi- j meste hogy adassék „a ljceresztvén katholikua város közön-aéginek," A )\|épvÍ8<éljő testület melynek tán egy 3-ad I igaigatéságjoák é< válAést\|ánv nsk jegyslköi it ajavastauk. A atujnwalnaflf bLtottm^frl^ jÖÁffiqéih Mór,Marton\'Vilm >s,Kohi jö<$js dner UwAtuakj a iíutMAi inegtejlik^ti a köj^ift-iő Wwf MÓltáftatttti — , Megyii^rattak:. Elnökké bacb Juijj; ujj,/j^wíng^ii, slilnökkéi Weíeirnayet\' M^ij, IrriL\' ^jfnjiuií\| Mór ^egyhangúlag, Ijp^WastArfiptícá Ili Gdöiíj m ftfejtoíelővé:! Halphért Mór,! saértárnbttái; d^Ujn ifUlöp. utok^: köjfjr jMoJf, pp[ Ifcnj)! Milhbffer Ödön, Eptbacjhi d §juuíi, BfuJbirjácJjkl Lejjkey BUrol V! unik. \'—> rL- tlárdá íaatély.) A j?Ií I jdaiárdk &Hvestj>r: éje 1 íjában elhalasztóit éké yét múlt jpedtfajoL nlonoia megnyílt Szarváa veiidéglő nf^jyi tereidében. Szépés pasai fényű, gázzal világit ott Ihej 1 yiséá, mely pájrjái kereai a pilo vmcián. Páholy ok, Szép i í a rendeletben, vaj/ a i fcjgánatlWrijééLm ? a kutyákra ia kUir)fd ason MM btlüöat felakarnák * hatalmasokat pe- lk ?—ti I \' iT \' rtyi práfi tanitókÖr" 1870* aov. j&áa Ulaaea inaik te U rifaitéa köaönaégÉnk kedves múlatjó heiyfj Ipt Miní már lipunk miilc jBaámábkn U\' réiaa© eketleg ópptiii kiem ia katboHkna keresztyén P- már e I cwinzéaen mé Itan i niigbotsankoflván, egyelőre bontatlanul vUiasantiaaitaa akaáál aa ekként! nem neki aaól ó levelet, hégy kereaae iueg a felekezotea esperes ur e keithölikus a dalárda a \|ének4aia\|Uokj>n Ikivifil egjr (jkiJl jpivejtfiK. ia hMU&iutl liively a kOapnapgel tolytonoa idó-l I teávban tirti éa fónyee lanuaáget lett dalárdánk! if áriáról J oaj asprUumroll.\'i Á ínagy Ujrei^ éa 1 ineiíékualyi-leitat berafadetéao, h nagy kapza^ iehetővé tpajiíkj MN >gv\|a tánjézo/q k(5iöniá,i kényeimeaén íyiozdgjhat^ a dézói ^dilaég pedte mindent láthat Uél^üj, ibogyl )i \|ánézbiÓ^ Uatlaavartiá A aUapna^g Agy részlet agyán elóbb tátoaott eL da nagyobb ré«<j & óráig reggal áldoiott Teq>ai^honéuek. vlfbét ia hol iioeas a iei Piflt) mégia akon reményben, hogy tán e küwó tolhibát a beldaim éa beltjartalomb^n igazítva vagy .ÍMUiolva látja b iell^óntá. í)e bizony belül ia oaak oly tör-vényte^^i aüsiirduiníjt talált -4 mert arrá figyelmisteté a íaMrinte ükaűjóíikua vároai hatókágotf1 hogy a helybeli uj flánU javára pultj évben megaskvasott SpS-fkot A tűzifát adja meg. FelUttiettép H knult évi tánáoaktfnyiv; megtaláltatott aa\|an vároai vftgaéaj mely szerint akkor ja zárdának nem ngjatn évenkiat de I egyszer mindenkorra \|00 frt, segély aza-jv^itatott ! íl po iaaen a meffazavazáa és az errei figyelmeztetés azép éalheiVea dolog, -4, hanem nagyban helyielenj a kjéró \'e-\|vélf; caime éa florméia t Mert hát kath. vároai képviaelettŐl ukéjn^ a mely nem létezik* — azon városi, testület pedi.\' a mm ígérte éaUdjat az nem katholikus. Mert még ha o^ész-jbeaji ily felekeketU volna ia egy vároa éa képviaelo teattt-lélé, még akkni is helytelen ós nevetséges\' volna ázt igy -naimasni mai hfllpságjl \\ f \' \\ No és\' miní nemí újság, —\' mert! bőven is ísniere-mal e iőtisztel^hdÓ urnák túlzó —i a j a mai modern civiliaatio niv< au-ját\| aértő túlságos félekea^teaaégeJ—hanem inán uj bijbkat azüít levele (ba ugyan bajok azok) éa mAg aaenderg< Itt aéréimeket szóliitott életre vele, miket ő éppen nem kivájt, de a város se,, most még ti. 1 Aa izr. p slgáraág, éa képviaelőség 4- melyet a levélíró, \| főt»aztelenc ői magaslatból látatlannak lát, (minthá nem iai volnáiímk) - holott a városnak bizony jó riagy részét tcLuák és birjál> is, al helyi intelegentiáuak ia nagyi rószit képviselik : má r oaakpogy \| léteaéaüknek legalább a levélírónál is tjeiét idják felütötték az l»70-ik\| t oz. 20 §-át mely azt mond a^ hogy ha1 vannak felekezeti iskolák melyeit eddig a k üzsógil vagyonból dotál tat tiak, joga van a községnek ezt továbbra is; adományozni, de akkor azon kosHgbe i-máa felekezetűek síin te hasonló arányú adományt MvMélhétnék skoláik számára, i I \| És e végi etes levél óta követelnek lat Ámde * \' áros az eddigi Ukólál adósásait is alígbirjs (mért sáfds és felsébib népiskolája is vanJ) Mi lesz Itehát ? 1 1 1-ör aa, kogy a nép nagy ^észe szidja azon ominoius leyeiliet (nem ái a, az íróját 1) De es is luég hagyján ! volna prj hanem í > i I 2 or egy ivás szendergő eszmét iitt ott nrém4et) is KLjréJlébresztott e1 levél: a ^kösös népiskoik11 eszméiét • — éa! nedíg íiagyoa terméssetosen, mert as izraelita iskola uj j követelése a szerint is nsgyon világosan jogos, — • de As ia világot hogy est is a város nemígyŐsi fenntartani —1 világos1 köv tksséa tehát hogy össse kell venni a 2 Uasnkaágot, — világéi i pénzokokból is felállítani kell a \|töry»nyes köss. iskolát \\ As is vilá cos axpiiban hogy ezt mindenki inkább ase-retí, csak a lev »liijó fétisstélendo ur nem. De hát as ő levele sietteti est: igaz hogy ő maga ártatlan benne. Ssja. aokaaor a botnak éppen a nem- várt végq szakad a ke-zttnkbe 1 déákoaaan uiy hívják, hogy ffnémesÍ4.a Ennyi sok „világos mellett mi „nem világos" inAmár ? hát bigottén t most as sötét 1 — Hát aki msgA nvi-uoir Ósak má it akar aőtétaégbe tartani: azt\' hogy hívják ? As ia vilá (ót véjgre: hogy a korszellem világát sem réka alá boritA ü nenT lehat I —, Jól monüá egy frAnoaia. yértknn hogy : i \|M i „Leütni 1( hét a hajnál kiáltó kakaat — de azért csAk agy elkiJvetkeafk a hajnal!" — j \' \|l ..: ykíi.-: • I - Ceibány Károly. He yi és megyei hirek j!Ji— Báli knaíka. Táncsvigalömra nézve sohasem sso-kott a legjobb omen lenni, ha ai kall haJaasani. A jan. 7-ki bálra azonban rOas időhpiatt történt elhalasztás dacsára kedv teljésen nézett aj tánostfstennőie, mért a fíati ilaági társaskör, npiijé bál rendckőle, mindent el köve tett, hogy la haragvó iatene-ket kibékiue Már bizony a Zöldfa vendéglő teremére rá sem lehetett ismefni k>ly gyönyörűen, oly uléseaen vblit fel-diasitve. Azon ragyogó szépségű hölgykossiorúból, Mely a földíszített teremnek még igazán disse volt s as éleigyOlö-Wt U képes lejt volna, kibékíteni as élettol, a köv^tkesŐ-ket éniHtjük meg\'emlékesét után : Blau Hugenia, t)lenient-aé Palinból, Cáépin Ilka, Caépán Uoná, Caeaznák [lka, Feaaelboffer Liaa.!Qé\|ich Énima. Godina öövérek, Gózony MaiUaa, Gulváal Jénőné. Héncs Antaljáé. Kbllay Ida,! Laky Khét^tné, Maár Adél] Molnár üedvig k. A. éa sok mások. A bála yai tiaktéi Mártinkovitsi Károlyné ő nagysága vé-gésté azok ott aketététre méltó vpnaá. modprávaL \| .(TérAé#gylétl köZQyOlét.) A nagy-kanizsai torna-égylet vA^ruad 16-áá tartá évi IkdagyflLlIaét. Léfolyáaát -rdvneo a kövekkttsőkiben adjak Élnök VMbAch Mór 04-^tefWé a kösgnrttiésré megyeleni tajokat, felkéri titkárt, Hofasann Mórtí hegy a vflasitujáöf meg ^sásából kéaai tett évi Jelentését olvapaa fel. A ieientái éijenséaaal fogadtátoft. lUfk or még békány aaóvaí m«gtp!&ván est, megválasa-tatták a pénztár és Ultár fal«]vbs^áló bizktaágok. As él-1 •M* Ortakot Alfréd léa Eáaler Miksa onűL a máaoffiba : Batiweküd ZaigUond áe Qansel Adálf uraS. kiöíjgytl-}út4leaitéaére falkéreUekj: USwj Alflolf, Marton VUasoe urak Ealphea Mór ur. saég indHványt teaa a eiso<emáséa negtaetáaa Ogyébaa, mit a kAagytléa mee-lartaai katátea, dé a il g^ékU^fcilIsglfliafi aa uj vá-kioML — Aa egyeolniiia tekisíteSében ia Mf> ayilsékaaea so( [— Fótlsiteleodö Sáriit íenyhért úrtól, kii olvas lknadkbAO; láegieleát \|dtfinő tánadAlmi czikkéiM jól isfncirnék, levelet ktptttnk, mplyjbéu A következő z\'ó^ fölvétéíém kél- megj bennflukét. \|BÖzffljak aijiníl á s«bbe\|n, mert általk Sárits Menyhért ur áotalláiiáága Mislil íllityt í Hm 1908/BJ376. Kirí Ugyéas ur szabadlábon levő^ kormáby ikiali^iazás bUntet^vel gyanusitoit, jvplt \| hoínokvkpmirími; lpíkéas Sárits Menyhért lel leni bUnUgvjre vonatkozó vissg^-jptt iratokat ázón mditványnyal terjeakti lelő, tnissérinFnr- Íesoftt ellenében a további mlnvjáldi -eljárás kellő bisbnyi-l ikok hiány^bjól bU-sttntéssél^. \' Végzéa. A bemutatott visenlsti iratok sseriat jfilrth János, S(ohmídt JóUsef da Kacs JánoB tnnuknak abbeli v^J-lpmátaikL \' mélyasavint vádloitt SátritB^Menyhért leltóaz: to-lyo évi Ju)iví« 18-áu a nomok-kotpáróini ^einplomHan aj nép\' előtt a jelén; ^sabádotyU! kormánVt vallástalannak, istenié-1 lennek, erkölcsi éa anyagi bukást előidézőnek nyilfátii-tott,a volna, \'p vádlottnak határozott tagadása, sí 14 Jinj^ 2z isteni tiszteleten I ugyanakkor jelen vlolt I tanuknak el ii»>-eső vallomása folytán aellőj bizdnyitó erővel nem birfán, -j- vádlott ellenében a további btaivádi eljárás k-MlŐ bizony itékok hiáiuvából beszüntetni rendeltetik\' Miről\' a kir ügyész ur, pshassiott iSárits Menyhért, úgy a szerbet tartományi főnöke lértesiteiJdők. . Kelt 4. nagy-kanizsai kir. törvényazék i 1875. évi qe-Cjzembor hó 3-ik napján tartott üléséből. I . i ti\|\|\|I 1 vfi M ! 1 jttM \' jegyző .11 — A hó végévél Macsecz József ur, ^alsmegye i iUo tanfelügyelője! Zala-Egerazegre teszi át lakását. Őszinte sajnálkozásunkat fejezzük ki távqzáaa fölött,! de egyasér ajnind azon reményünknek sdunki kifezést, hogy hivatalos Ügyeiben többasör lesz szerencsénk as általános tiszteletién álló tauíérüűt városunkban ddfösÖlhetnL — A kesithéiyi dalegyitt 1876 jaaaáij i-jén urtá tánosesAl egybékotöttt dAÍestélyét\'legy oly tekintélyes; szarj j ma kösönség részvéte mellett, hbgy azt a nagy tánczUrémi alig fo^AdhAttA be.:\|J{A dajlegyíet\' által előadóit darabók\| lojssl egyszer nem aikerültek ugy, hogy a közönséget tökéleU-8en kielégíthették volna, de annál több tapevíhart aiáttlaikb Fisoh Károly és Harsányi János arak, kik es alkalamiaal kiét gyÖnyörU: remek szerkezetű, költeményt a legnagyobb szabatossággal, kítQnO hanglejtéssel ssavaltak. Táncsra ke- Ü vén a sor, alkalmunk Volt sseilieinket a keszthelyi szépségeinken legeltetni] kik ez alkadpmmal mind egy begy 1-vén, 41 különben ííé az egéss kösönaég a legjobb kedvben együtt markdt reggeli 4 óráig, kívánjuk, nogy azon jb kedv, azon szép öröm, melyet a Közönségnél as uj év elw napján tapasztaltunk, egész éven át maradjon ia keblekben. JLiet.tlh 4- Olvastuk el. Nem titkán történik hogy á vidéki Jasda vagy más egyéb késmüveL egyszer tnászszor gaz-aaaágához v. mesterségéhez használt gépeit javíttatni kényt telen. \'— Ekkor beáll annak szüksége, hogy ám a hibás jór ÉzágA&l téleméS költséggél, vagy a vidék nagyobb \| városába, vagy pedig. aI fővárosba vigye. Így té^ténik \' aztán, hegy mit helyben vágy vidéki kisebb yároskniban 1—2 &\|1t éít a szakértő iparos Kijavítana, Az [O-jszer aanyiba kértül mihelyt a nagy városra kell szojulnia. — Tapasztaltuk esi é napokban, UfidŐn a helybéli saikvis^yár tulajdonoaA, va-Ijsmelf a gépnél bekövetkezett törésf miatt múnk^ábajn fennaladtl\' — (Éta helyben ssakmáját jól értő jgépéaa niuca a gyárosnak nem marad egyéb jhátraj mint Buaapeat VaÍ» íámely gépgvámhdzj fordulni aegélyéri, mi \| yagy 16—lf írtjába került volná; így pedig jaonnAl aegitvé volt a ba ion él sl^g került jiseidréu költségbe \|as illetőnek. Még jöbb iná* tekintélyes férfiú valódi sserencsének mondja, nogy j Keihény i Béla \| gépéaz j ur t ítt helyben \| megtelepedstt, inivéí azakavaá\|>ttaá^A, ug\|y azinté póntös éa \|ütányo\| szolgálata Altjai sokakat megment ajtói, hbgy gépeivel — mi sok\' k öltséggel \| jár — a városba forduljanak Vidüki gaada- tÖsÖniéaflnL Különben érdekelt ipjarösaipk érdekében, em i Qulaaztnaljuk el, e vidékünkre nézve valóban nyere-lényi iék iaoadhatő körülményt, felemlíteni j éa k^máiyj rat, ninf mrnlob. mdértő fiatal ipárost a é. köaön-\' lég ssives pártíogásiába aiánlaniJ Tapolcza, január hó lkán i876,n: 111 IBIifiil] TTf^i^Tír Itosásai folytán kedvet mktattAk a t*aadó as ifi^AŐtíót még es sem foitlitotta el\'éoök. íol itt a kii Ütjf w»«H ( ffiffi\'ho^j íg>fu\|iai enj tott értekíjzl^téresa „Eötrös alap" e asm éj ét elfogafMn, ebeiéből ná\|Ap\|t ványí gy Üjitő* bizottságot választott. Aj ej k0nyy értéjmAbfn Bíró Józaoí,! mint a kör elnöké, ttaágf tagjitít névsse^at Gsathó Alajos, Ertl Károly ééHlcs ál uAkat Mp 16-án alskuló kösgyfllés megUrtására ivtá Jgybe. fflg^álA^tvád tíiró József elnökké. JfiHllKAr ly jetyzővjt (Eéaithó\| Alajos pénistárnokká, elnök iaAtvá-\'ozzap kerebtelsék meg a ZaIaioI ált* tanító testület járási ratinék nagUobp néese^bogy ss^EÖtvöt aiapa-ót elfogadjkj aa átraj vónatkoüó UápsSAbálypkat ndssá mielőbb küldfé! lel Annak vételével! a bizottság azonnsl megkezdi inüködiisét. , Ez indítvány! elfogadtatván, a bizottság elnökét kéri fel. hbgy kz ,áliilátioá tanítótestület! elnökével tegye mágát é«ntk4és^e.\|U-j I fuj zeimmú) Táborasky Paradb nemzeti seaemaktres kedééében megjelent éa hozzánk \|beküideteit\| „Szso»éíéina l erederil megy ir műdal. Irta Losondz^r. Zenéiéi női k£tép- \\. hiugra songira kísérettel szerzé; 2»may László, ára 60 kr. \\ \|[ r o d a I o ni. M lfle\|jéié Jt s hossánk beküldéjett; Akis bír ttí k ; (fö 1 d ti 11jé . Is 4 c r v e z é a e a kis birtokosok \' orscágua • földhitel egyi itülete és az eszel szövetséges mesőgasdsSági jelöleg jegyijeték által, irta: X>r. Kí(kujay^Gyuia. /Tüzen ci jnosan kiálliloÜ 124 j nagy tr lapra terjedő tfütei-a kit fa írtoki földhitel szervezésével fogkttcozik. Kern czélunk ezatlal az előttünk fekvő könyv bővebb ismejrte-létévell fog\|\|sl Ito^ii, csak jelezni alcartak. Aj könyv bővebb ismertetésére különben ia Égy e Szakmában avatott tblítt munkatársunl at kértük fel. As Úgyet azonban mi ia o y lontoanak isn prjílk, hogy előre U; figyelmeztetjük reá sOjnéégünket, es einlit\|üa: hogy a muuka a tárgyával Map-csblatnán lév j különféle érdekek ! szigorú szémmeltarfásá-ii Jr tuadémáfiyos készültséggé! fejtegrti tárgyát, inin-dekiütt jcieníe ve a gyakorlati érdeOLeket éa előnyöket. I Ai előle ges\| tájékoztatás szempontjából itt kösön&k A Ihiinloa tartílmáti A munlía á bevezetéssel együtt á [következői szaki tkokból áll: ¥) Mik! történtek moatanáig a kitblrtokoaok Kbldlntele érdekében\' U) Vázlata a kiabuto-kosok orss. földhitel egyesületének. 4) A mezőgazdasági előleg egylétdL 6 A szövetségi egylet ék viszonya as egye- , aülp^pen. 6) Míkép sentae elő a kormány és törvényhozás a szerveset 111 vejöttét? 7) Ellenvetések a tervbe vett hite\'\'aservéset le! leni ^ A Schalze Delitzsch-fóje előleg egyletek a ga\'ipa aí „Rustical Kredit Anataltu \| s aa esekkel roko\|s bel és külföldi intézmények. 9) A kísbírtoki hitel szetvezetj\' háti ta a kereskedelem és ipar felvirágoztatására. \|10* A legközí lebbi teendők. ! Aiánljak mielőtt bővebben ia hossászólnánk t. ólka-sóink figyelmi peJ , ; , II I «»\' s C\| 8 ara io k. Egy barátnőm tprténete.j BesséiykeJ r 11 I \| I , j k Atyám vutskérkeséte után gyakoriak voltak a ven- k dégkk nálunk]]muattak s kártyáztak, azonbsn Atyám nem időtöltés végett Kártyázott, Ő mint állítólagos barátai suw»-gásátíól kiyehwtejro, a -viljág ssjábssi egész vag/onát éikjél-tötté s most láártyásás álul igyekezett rongált snyngi jvi-oiiyát hé\'yxUálutani, nyereségért kártyázott. Azpnbjku mint reudesén)[történni szokott, h valamely hínárból "kl4 akarunk vergődni hogy aunál jobban esünk belé, Atyjfca* is a kártyásáa kost még vagyonának maradékát is vesra. Egy estei élénken ment a kártyázás, atyám, mint rendesén vesztetu ellené egy hatvan éves hírneves, kéjeata kártyázó ajántótta neki a kártyát.; f „Uram H szó la Ő dühösen tnincs már mii nyetmi tőlem, vagyonom j teljesen veesve van a nincs mi visstis Inyeteé astJ" 1 ; „Oh pedig most bisonynysl nvart volna uraságod.* I „Hm., tán még aem oly asegény uraságod, * „Biztosít mv szegényebb vágyók, mint a templom egeiie,u ssóla iyám ingerülten a fájdalmas hangon. I „De ha jelna nraaágodnak egy jóaaágA, mely ellan \|_éln otveneser rtot teszek." I .Mi u as, szóijön mi as I* 1 iö A pénzte vágyónál H UTi premontrei áldosár és ai taááírénak e \| minotégpen] Felségé ál kicály, a Ferencz Li UtflOtiétét. SoétiMihálj esztl elyi rgámfim: tanintézet fetó ci \'éMemw ettaemsIU, U Réssel •reád lovagkóresztjőt adoijnanyoztk 1 pS (Uev.) 4. A „Maié frtlé Pretté-^t a hírhedett magyárénfree-ier b eisi ltDot, me^y mindig sni bénnünkét,; több mv páll] »nyb an élődik a lőilturihhig ibarbajr mjagysr kösönsigep á iésstl slvi basA&aa „Polgári olvksó jegyletwj neih tiidja ké-l l}(Ub< l kipaszttónilUévén \| áánák az egtletl MokknM«M{ itálo aa pártja \' ]\| : f\|\|\|s\| lift n I\' \'\\[ \\Bgyliüp1 jMBIjD rósz a m, Is at. Utoaán léteső rákaf tartanak, i toelyék tat mégtánutdják. a Legkfiaslébb \| egy Itk »«» ledtntö ol ála^éafakn Mtt, talán \|A>IMbés ifieUntrtráiL ^ tspta, M&T^ váaá Ea meg & tétáat; ds a kiirtandé méfaároe ki miasenbt as ottsni éjiüjaéi k Is W k_4®r íTflfl* i hyyo ^ \' oli ákjainélT egóáx éérág ,1M a a legelőről haa\| héti zavargást oktts-ba menő leányt kobéa- k, a hs több íé-fi ajaon-is tépik. —1 As ím a Mt a gyepmester Azon atA-fbAn a kutyákat fogdossa \' Aa ökö nvi tUbeéokék* sőt a kis test* „De hisa jtu^om, uraságod.ast nem tesai kártyáira, túdom urasagc\'d nem akarja vagyonának egy réséét visaza-nyérhi;a „Szólljon, vágy a halál fia, mi as, Amivel nyerketaékt* „Na, én fáiya kezét gondolám.** \| „Mit léái isom kesét, leányomat önnek f* Na, hísi en \'mondám, hogy uraságpd nem teeadi ést nstelen k ncáet kártyára, tudtam, hogy nem akatja onának éj jy réssét visszanyerni.11 „iU!" kSlítá atyám, „kártyáit idet44 jíJ "Nem 0\| y aram, aséíjunk világosabban, ba éa vjssk-tak 50,000 fos htot fisetek, ha ön veast, leánya kese enjéat" 1 \| LOidöJ áll!" „BecsiUei ssavát kérném!" 11 „Becsűle kavam rá jtí A melíóMAzdbában hallottam a jelenetet, oh nem bá-fjoiáj leírni, mit akkor éreztem, a pokol minden kiaja sem maljja fel akkéri píjdsJmara. Mint mettkövülben álltam helyemen, bámulatomból ijtald az-rázottnfel, midőn as öreg kéjencz ott beun mondá: megyek szép I arámat üdvözölni m 1 jfe asavaJou a szobában bangtja hahoták: és styám; káromkodása kötaté. En e\\tsavak hallatára ssennal elkaptam azon háaa, hol USmaKgotl 1 egesebb éveit, hol sasiét Tri édtnjét, {fé égyizerjttniod a pokol kínjait is áté&Ufc. kóboroiUm, inig ide P.-b« érkeztem, kelmunkát pádig siem kaphattam, éhségtől véget ikarák vetni; okkor mentett még ^mlkÉ : III t I jjl ..Ili kérdém kíváncsian, a pamlagról l m. j\'Terv nélkjül Jala nem MidUyni HthiyA, <bt«bttt«iŰ f „Es ai tm plrik Ili M ii mánkodék a nfl. \\ iáitok mo^a \\i illil^Bl MiiUliL 1 jL i.klktili •• 111 tpTái ittd rála valamit? -Óki mondja ti- kevesek. De mégis valastál. mit tud ae kinosaoa, a biaonytalaasán11 ri ipknUtátaam volt, mád 1 váreebáa siMtaik,* kiálts a at,\|e taagával rabol félig ájultan rcyet et^a 1 1 UhMÉl Jegyzökönyve L megyei gwdfiB&yi Myutiki ZaUEgtr-líffl-w! évi !Mm tartót) \| JpJilW: \|&rfftjr Ifiván ügyvesető élnŐk . - Ngos Modrov Oerrélv, MÍá¥árl apát, Glavina,jLajos, Fark** Dá^id. Hfc Sltublicji kf"6!\' Qjttrvaríjii Nyjjí JánoáyThafc o1 May er Jakab, Bessenyei Erna, KÍ<er Zijigmoitf, jFerehéz, Skublles litván, Bogyay Antal, Saüiy Dfcj-kublios Zsigmond, 3»igethy Antal g-fliiági jfePW (urak: ez utolsó ugy is mint jegyző, /frvay István elnök, ur, üdvözölvén a megjelent tagjp-sainte örömét nyilvápifá a felett, lidgy a tab^k ma-számban megjelenni qzivejikedtek, mart caalhetatlén tékát látja abbén ás+n érdekeltségi! ék j mdljrlyclja gasdesági egyesület iránt vieltetí>ek, mi egysz^ramjnd nyílt taaasá^aannak, bogy afcaadasági egyesület általánoead elismért oly keznaapna intézmény, mely ha rendeltetésének és ezé I Iá -uak (tevékenyen megtelel, a megyei paadáazati értítikekfct, • aa álul a gazda közönség anyagi jólétét előéóaditla, mely I hasznos működéiért él fogva viaaont a gazda közönapg b u JJétáraogatására bizton izámitn\'atvánJ a gáz-dasági egyeaület felvirágzását, aa egyesekre! éa az jállainra áldA\|pa hatáeát, annak maradandó fennállást teljes jogjos reméayuyel várhatni. [Ezután a közgyűlést megnyitott nák nyilvánítván, felhívja ,t közgyűlés különös figyelmét, a^bn b\|ecsel ununkálatrn, míelyet aa 1876 iki évi aagostus t-i köagjülée 70,98. száma végzéssel kiküldött biaottaág. ka egylet píkerasb működése végett 108,$76 az. á. olpterjéijz-tott i mely; Javaslat ak egyesület tagjainak a mai\|közgyjü-Usre Mii meghívásokkal egyetemben, egész terjedőimében Uieg Isi küldetett^ A bizottság 103,876 aa. a, beadott ja-vaiTata napirendre kitfizétvén a felett a közgyűlési idnála hozás! m haU-ozás a következőkép történt meg. 8Í,103—1876. \' A gcydasáyi egyesület vagyoni állapota tisztába lö-ftta ét biztosításáról. Felvétetvén a kiküldött biaottaág Ijavaalata L pontja, melyben aa egylet tóvjábbi sikeres fennállása és müköd&e eV)föltételéül az egylet vagyoui (állapota tisztába hozását és biatoáitáaát jelölvén\' ki, véleményezi, hogy a jelrálogilag nem pi^ioeitott, sem be nem fiaétett tőkék, valaáiint a hatrelékés kamatok és tagaági dijak ia behajtaaeanak j s ellnek kapcsolatában felolvastat ván a i. é. auguatua 2-iki kqa-gyülée 87 96 aa .a. kelt végzésével a rendes tagsági aij hátralékosok tráua1 vélemény adással megbízott küldöttségnek Vl9)876. aa. a. beuyujtott jelentése több rendes tagsági dij hátra ékokuak \'a követelések rovatából, a a hátralékosuknak a tagok sorából kihagyása, mégis a hátralékoknak behajtása végett kir. járásbirósági vidékenként áá egylet tagjai közül megbízottak, választása iránthV\' I A közgyűlés a bizottságok véleményét s javaslatát elfogadja, inert meg van győződve 1 miszerint a végett, hogy a gazdaság? egyesület az alapsubályoK pau kitttaött bármi vállalatpa bocsátkozhassák, bármi Fontosabb éa nagyobbszerü alkotást rcagy mh-ködéat kezdhessen, szükséges hogy a rendelkezéséjre allft pénaerejét ismerje, mert csak igy lehetséges biztos számítást á az egylet pénzerejének megtel* ő intézkedéseket tenni: ia közgyűlés tehát az agylet legelső és laglényegoflebb teendőie, éa további aikeres fennállása a működése előfeltételéül ilz egylet vagyoni állapota tUatába howását ja biztosítását tartván, • minthogy le végre a gazdásági egyesülejt már a mait 1874-ik éri uoíemberi és 1875-ikévi fébiaári, májusi éa áugua-usi közgyűléseken oly értelmű ha tároaatok^t hozott, logy aa alapitói [tőkék vagy bekeblezéssel jelz&logj-ag biztositassanak raj^y befizettesse uok, a jüátrálekos Lámátok éa tagsági dijjak behajtassanak, ezek telje-litéee azonban a (határidő a mai napi közgyűlésig ki-erjaaztetett, a kDagvftléa ezennel határezatkép] ki-ond\|a, hogy ezen határidő lejárván ez meg nem ibittatik, hanem a kitűzött határozatok értelinébén alapító tőkék, malyak eddig sem be nem fizettc\|t-k, sem jelzálogilag nem jbiztósittattak, valamint ékos kamatok ée dijjak ia azttkaég ea! ében bíróilag ifl behajtassanak. E végből hogy az illetőknek e befizettetés megkönnyítessék a Balatonfüredi kir. jbiróaág kerületéfe Mórocxa Kálmán iirj a tapolczai kir. ibiróaág kerületére Cafgó Pál ur; sümegi kir. jbiróság kerületéra Takáls Alajoe ur, a keaathelyi ^kir. járásbiióság kerületére Dsesanák Láazló ur, a nlur kanizsai kir. járáabiróaág kerületére Martiíikovica KJároly ur, a letenyei kir. jbiróeág ker. Caigány Bartalan úr, a lendvai kir.aj n-róaág kerületére Horváth iláaaló úr, a caáktornyai k jbitóság ker. Hoíyá^ Öyörgy ur, nok egyleti I eln" a Zala-Egerszegi kir. járápbiróaág kerületére Tn Lajos pénztárnok űr j gazdasági egyesületi tagok, illeti járásbeli hátralékosok tartozásaik mennyisé, kitüntető névjegyzéknek megküldésével megbizatn a felkéretnek, hogy! a^ illetőktől a lefizetendő alapi tőkéket, kamat £rendea Cagsági dij háttafékttkitt\' venni, a beveendő Összegeket Thaaay Lajos plénki nok ur kezére Zala-Bgerazpgre az egyesületi bá beküífleni, —í a netán behait anokká vált náti kok iránt pedig fkörülménvea értesítést adni, • u^ pénzt as egyesülieti pénztárnok urlioz,\' valainiát a be-íajtott háti alékok és lefiaete t alapitói tőkék kimutá a a netáh- tíenkjthatlanok gyanánt mátatkdzó követelések iránti Körülmény ea ée indokolt érteáité süket legkésőbb \|187ttik éjfi jinuár hó ll\|ig 11 irvjly István ügyvezető elnök nrnos beküldeni saiveskedjjjs-nek: üíjvezető elnök ur utasitutik, hogy a beérké-naő értesltésekiet! ée kimntatáaokat az egyleti péAjs látnók ur 1874,6-lki számadásai íneavizagálására a M/ff —876. számú yégzésael kiküldött bizottaágÉal közölje, a meljr lag^szersmijnd utasitUtik, hbej a r érkaaendő érUaiíésbk) fölött a jövő l87&>ik élji féb\|U-rttári közgyűlésig éleiuénjt, • aaek agy a aaámaaáa vizsgálat eredménye laarint az egyeaüíet vagyoni ál-Lapota felül aa egyaetleti pénztárnok árral egyetértő-leg leltáraaerü kimutatást Urjeaaaaen b\|e; -ír utaaitUttk [továbbá ügyveaetőj emök ár, hógv aaon aladitói Ü5-pékat, melyek L816 évi január 15-ig eéff Jbe ni&n paetteinek, som jelkálogijail nem biatőrittetnak, vé^H péat minden háttralékae kamatok ,é> rendes I milat a jelen kai^nmát iférimihf la pewtoa ia paHassoa, mire névvé aa alaeaeabályok értélmébanjéé Wltlii ia felkjaimaaüUik hogy ú Méaaégi atiet mondott kövauléeainek perotoni Seka jtásái íUróeági járáeoakéat te aljáró ügyvádat e mmkA váiasathae— • ■ighalJmisAmsl ^ 4 \' ~ " im4k 9fÍ fabroM ltJH 1 Ezúttal a küldöttség 112876. azámu e őtariaiz-MM érteiméi «n AfiisiU DáaleL Banlia háld Károly. DaniU Antali ZM István, KI Farkar Kálfián, mint a kífc ^UmlM BÍ NUiMli&iS Horváih J^idiI KÍffiv M Taiááa, Kfil Laiof főndáaa. 8phin)ttlör Jáb ! Alafes, Weumim Ján<M mint kfk réeaiat iimeirej le m\|igyéb(ft dikjsltöztek, Uáimt vjagy\|al!k\' benannyira Adóztatást spenvédtek, Hogy; I behajtása törvény utján tom kétMl^f^ a rendes tagok sorából Öaeaea tartozásaikkal egyjütt kitöröliiettek. T Mg. Gróf Battyhányi Zsigmond ur íekUtjttel arra. hogy aj gazdaaági j egyesületnek olnötej e jyéázés xnegküldSfé^r ísméulve felszójit^tik, .bojra; .íuhmm\' Bliililíillli Feuenea, Öaér- lot ,!iwíí T 4KI jUnat ta^saottk, M, Véátko igfn gyakran \|léa neljÁT a ya»H«>áfn 11 hátra lé kok ltnak, se m j azflkaégesnek, íokadhatóoak aam «m javai aeági egjaeflljil aMkkely tőké, kannal [ée rendes tageágf dij Urtozáaaí t az 1Í76 ik évi fenruar havi közgyüliaig annál inkább jewtni el ne mulasjjsza, minthogy íkftT^nibén ugy (tUintétik, hogy az egyesületi tagok \'aorábjSl egyelőre leendő kiÉjágyáBápalj bejienyugszik jj j kijalentt fzcinbanj anagyasaPM Deienyogazia i j— j ujeienu aaennan, a* egyesület, hpgy a Of. Ur elleni alanitói t^keu hátijalé-kos kamatai éa rendes tagsági dijak iránti követlelé-sét teljes léi vényben toyábVra ia feiníáryelí- Mindé; iekrŐl ilrvay Istváii elnök ur. ugy a \| já-\| iitáénMflitt 1 "idékenaént megváláaatoil js^tótírtag urak, és Tbaaay1; Ilajos pénatárnok ur a. végzés megküldésével azzal jénasittetnek, bogy az alapitól tőkék aa lala-pitó tagok álul be pereltetáaökig még (főldtehénaentési : vagy szőijőyáltsági kötvényekben lefizethptők, ahogy Thiaasy Iiajjos pénztárnok1; ur felhiyatik, miszerint a ! már eddig jelzálogi bek eb lezés végett kezére átadott kötelezőkét Jelzálogilag kebefezhesse\' be, a \|mire a szükséges kiadások aa alapitói tagok terhére előlegkép a pénztárból ezennel* ntalványozUtnakü 82\| 108—1876.1 A gqzüasági egyesület székhelye, és hözgyüléii Myti iránt, i A kíüdötúég a 103 aa. a. beterjesztett jár^aUU- TL pontjában! előadran. hogy miként egy réesről a gazdasági bgjréattieMek I $60,1-ik évben történt alakulása idejében ha-aánk akkbr ifenn forgott politikai viaumyainál (íogva nem csak czélszerü de azükségesis volt, la iga ad i sági egyesület közgyűléseit Zataj-Egeraaegen, mint ajmegye székhelyén Ur-Uui azon tekinlétből is, hogy az akaon élénk ipolitikaí érdekeltségnél fogva a megye azékhelyén ösaaegjralt közon-ség egyszersaiind a gazdasági egyesület közgyűléseiben is réazt vehessen, sI viszont a gazdaaági egyesüjet közgyűléseit e a megye székhelyén összegyűlt tagok az országos és megyei közügyek feleit ia eaymással értekezhessenek; ágy másrészről a .változott politikai viszonyoknál fogva mbTt már ezen ok inegazünvén a bizottság nem tartja annak éem szükségét, sem meggyőző indokát, hogy miért kelljenl a Zala-megyei gazdaaági egyesület székhelyét és közgyüléskit Zala-Egerszegeu tartani, sőt az egyesület virágzott élete hanyatláaá^ak egyik okát éppen; azon körülményben látja, hogy a gazdasági egyeiület közgyűlései a megye közgyűléseivel egy napbiij Zalk-Egerazegen tarUtnak, a mikori a megyei iskolai tanács agy egyé b megyei bizottságok yá-laaztmányok. s politikai kölök üléseiket tartiák, igy a gazda közönség tŐbb oldalról érdekelve és elfoglalva ljévón,\| a fgazdasági\|!egyesület közgyűléseire oly oaekély számban je-enik meg, hogy linagát érdemlegesebb ét nagyobbeaarü\|na-tározátökra eléggé jbtvatóttnak nem éreavén, egyszerű tfry- I kezelési mttködélei\|i kivül mit seiu eszközölhet: azért a bizpíjtság a gazdaaági egyeaület ujabb tevékenységre áta»ar kaláakt ágy véli megtörténhetni^ az egyesület Üdvjöiepb mükudéaéTt aszal remólii eazkÖaÖlhetni. a gazda közÖnáég órdelqót azzal látja iáUpolhatni, ha a gazdasági egyeseiéi szék • helye Keazthelyre (étetik át, s a közgyőléaek is Keszthelyen tartatnak} mint aliol az országos gazdasági tanintézet felállítva,! ppe^éjgoB. gazdáazati szakerők összpontosítva, a áajiidaaon eleinek, a mikét te elmélet éá tudomány Unit a gyakorlatban alkalmazva megtaateaitve vannak % hol a;gazdaság-egyesület a Uiiiniézet I közreműködése és támogatása mellett a legsikeresebben működbetik ; miéit ia a btaottsik a Zala-megyei gazdasági \'egyesület aaékhelyét jövőre állandóau Keszthelyre átteUndőnék a köigv üléseket ia ott tartandóknak vélem én veob : £ javaslat beható tanácskoaás után, a melyben Bés-seuyey Ernő tag ur álul még íelhozatott, hogy a székhelynek Keszthelyre áttételét még a Unintézet .mellét^ íil-állitott kísérleti gazdaság és különösen a magas fokon álló aaőllőmivelés és borkezelés gyakorlati S az abbéli meríthető lapaszUlár ée tanultság is indokolja t ^.a közjgjy ül és Q lavina Lajos Ug ur indokolva kifejtett el lenin-ditványát egyhangúlag elfogadta és a következő határozatot boa U c .Habár ja közgyűlés a gazdaaági tanintézeteket)a ! földiniveléa és általán a mezei gmwászat fejlesztése [ [ ]\| és emelésére nélkülözhetlen szükséges éajfeletU jótékony: hatáaa intéaménvnek tartja, a mién ifl a keszt-\'heljyi Unintéaetaek feléllitáaa, ffli az \|87B,44k élv jjf folyaknában la magas kormányáéi szóba hozott meg-•! I aztthtieléfle1 ellenébe annak\' Keszthelyen fe^n^ő tiyáboi í I meghagyáflal iránt a legnagyobb \| érdeklődéáéel, a leig-tiaztább jó akaratul risfeUetvéaj, :jtol9 kiiél^etett teljes i erő ve I; ék. buzgalommal ugy\' a társa\|Ualmi téréi, valkmint a megyei törvényhatóságnál és a magas kor-ímányjnál köfsremüködötti Imeljr haaáfias ^uUogatisának ia irédinényje lŐn, hogy sj késztbelyi gaaiiaági \|unm-téaét Ott-tóvttlbbra meghagyatott,, J fénnállása ttiztbisj-. tottuak remélhető, s i^r ja \' gaz jija s áttii \|q g sület táinOgatU ágy éddig is éa . iogja támogatói !;tebetlege szerint jövőre! is a t:krnli^t; é zjo\|t e t, ■ iár báli a \|tanintézet nuat \'—le;rendeltetése éa jhl-válásánál f<jgvaírM<egFeflüleUt támogatná nem képéa U Is [az; egweaület^^t^bm ilsj\'lmáylijli -^Nhabkr ito-\'tOYáb^^ ajgjazda\'sági^-e^eagletV bénápu. flfjop gazdésaati azakerŐket, melyek ai j!\|unintéke.t: korébejn aa enélet^jléa jgyjákorl^ti oktatáa tarén Ijinnkodnei valamint kellő mérvben jntéltányolja azon sokati is, milyoket a taáintéaft jmMéti létkiő ki\| gaadákág 6b ma\|gais fokon illó \'^ölfőmivmee korlati borkezeié folytatásából jtytühmai lenét[ imf&d-aaéjltif, takintetbej véVe,: \|Íbogy itók^alsági:!\' egjjeaülét ve^nanakj közgyűlése jmint testűíot sem Jéém [alMil-maa, fliem msm hivatott, sem anyagi, idővél és rtn^al-\| tertésáw n«m bőr ijr/a, hjogy iljr minPfégeiben l-s tká-intéa44^en \| elmélete vjagy gyakoi^élii unaaerü tat alibé-MkfW totibbk ijiflflél őezefi Lédé iaOalnHeeMi padig aa !f«t blépléfi jeleqtéeét bilsfjs—se. öl j \|: JíteTCjLj^l^^^^ \' I. • ■ Ur ja gaadaaági, aggreetlat k)örébaa 1 mmmtM rr és boráaaau ssakesatáhr , agy is ttliiMéa^( mik Mik, Iry neki móaléfl^ wélem n n-3. LiMd KEE MiJW, eredményeit működik, 1 u naki mód és\' etkk hogy a Kei sthelyen feltalálható eJtkkMivdl» éfl MeAÜé vred ée felaiaU szerint alMaknaaaa, a lyre áttéumék,\' Vjgy a k mert Zaja\|Efferazeg rMw,\|nogtf a ---pyeufiletteljilletj rÖfvid utólag és sürgősen érh kikránj valara aajon bflét h hozott valam közgyűléshez tárgyalásába^ fJfPl • nR 4 A\' Mgyei KaZit-Hí ezélaaarünek, hogy a ZdM -Egareaacről yüléaek mind ott\' vén a megye ssékhal egye \'vezető tiaztviapí _ eg ügyvezető elnökéjve} kmák, a tőle vélemény ti t gyáki-abban előfordult, ás elő£ordtl\|iu a gazdssági egyesület közgyüjjéién y határozat leírtán rögtön a mégrei kell fordulni, vagy a megyei küafl^éfl előfordul valémely nemzetgazdászati \' yySJ i* nemi gazdaközönséfcet igen érdeklő a megye ! közgyűlésén fli sürgősen elintézendő oly tárgy, ama^y felett hogy a megyei gazda tközöneég saját agy a megyéi fl országos Krdekek szempontjából nyilatkoz-haasék, éa annak értalmélaa a törvéayha-\| t ó 8 ág í közgyűlésen nézeteit ny ilváni t h aifla, érdekéit érvényeeitkease felette^ szükséges mindezen előnyök elesnének,! ha \'az egyesület székhelye nem I Zala-Egerszegen, mint a megy.e székhelyén lenne; —. j azért jmár a eaélszerüség is követeli, hogy aZalanae* gyei gazdasári egyeiület székhelye Z.-Egeraaegaa, mint \| a .megye azélfhely/-é legyen, á minthogy ennek ]df»j I Jeaéet aduk, már ak egyesülői alapitói is kikötvén ti \| ijllik aa allapázabiUyok 16-ik 6-ban, hogy az agyeaüJet közgyűlései rpndesén Zaia-Egerszegen ~ mint a ma-\| gy®» és gaadasági egyesület .székhelyén tartandók, da II éppen azért nem is szükségei! hogy az egyeaület asék-heíye Zala-Egerszegről Keszthelyre áttétessék, mai \|\| az alapszabályok IB. §. értelmében a közgytílééek rendesen ugyán Zaia-Egerszegen tartandók, de ezeken j kijrül Keszthelyen vagy a megye más községében ifl i\| tarthatók közgyüléjek. a borászati szakosztály pedig \| eddig ia agy is Keszthelyen Urtá üléseit; de továbbá \| ajgaadaflági egyesületi tagok legnagyobb részének érdeke is köve^au, hogy a gazdasági egyeaület köagyü- I lései rendesen á megye székhelyén,-- a hol a megyei közgyűlések végett is megjelennek, tartassanak, M a gazdasági egyesületi közgyűlésekre utazással külön idő és költség veszteséggel ne Urheltessenek, hanem \| a, megye aaékpelyéol összegyűli közönség egyszersmind u a gazdasági efcyeflülat közgyü éaében ifl részt vebeAén; \' azon felhozott nehéamény pedig, hogv a megyei \|ia- II kaja tanács, jnegyei bizotuágok, választmányok,] a politikai körök is k megyei közgyűlés elaő nabján ji Urtván üléseiket, ezek miatti a gazda közönaégiaj I daaári ogyeaűlet közgyűléseire csak csekély aaát jelenhetik meg, —[könnyen megszüntethető agy, az egyesület közgyűlése a megyei közgyűlés napjára téteaspk: — mindezeknél fogva a köz\|_ határozatkép kimondja, hogy, az egyésűlet alapsi jlyai 16 §. értelmében á Zala-megyei gaadaaági ei \| sülét székhelye Zala-Egerszegre lévén az alapitól \|j által kitűzve, ezt onnét, az alapszabályok megvf ! tatása, aa alapítók vjlágoaan kifejezett akaratának \| sértése nélkül máshová átteimi nem lehel, aaéi bgyesület székhelyei továbbá Is Z.-Egerszeg mii j [méjgye székhelye leénd; az egyesület őszi és tai \| rendes közgyűlései Z.-Égerszögen a megyei közf I sek második napján tartan dók, — azonban 1816\|-ik évtől kezdve rendesen egy nyári közgyűlés Keszthe-ülyan lesz Urtandó. a borászati aaakoaztály padig ülpeait \' rendesen Keszthelyén tartandja. 83 103—1875. ^esai^eiyan \'ttItCTP _ i i ill t 1 I llíVl 1 i A Nagy Kanizsán tartandó tengész áüat. bor é$ ga< bana vásár, és\\a Keszthelyen tartandó borvásá rj ározásáról. Tárgyalás alá [yéUtcjtt a bizottság 103,875 sz. adott munkálaU IIL résaének I-sŐ pontja, melyben zottug jövőre mindén évben Nagy-Kanizsán a májoai oi gos vásár alkalmát tec lkéflZ állal-T— s bor rázár. — Keszthelyén pedig mindén évben őszazel borvásár rendezésit és tartáaát iavfaUtba hozzál — éa Szily Dezső tag ar iadit-ványa, Augaatus végén gabonavásár tartása iránt: A gaadaaági ágyesület azon Up\'asatalattól indit \' (tatva, hogy a. közéletben az adás vevéaeket aa Uía-;dó éa Vevő közötti] kö csönös bizodalom legintiább megkönnyiti, s a kölcsönös bizalom által eloidékett {gyakrabbi éríntkesai a termelő ée vevő közötti pflz-azeköttetést élénkíti, biztosítja, és állandósítja, maevan ! győződve hogy agazdaközönaég érdekeit előmozdítja s eízzel egyszersmiria a gaadáaaat emelését is eszközli, ha ja^azda közönsége: ily irányban erkölcsi tekintetével támogatja^ ennek elérése végett a biaottaág javaaktát elfogadván, e határozta, bogv a gazdásági egyeaffiet jáltal jövőre minden évben Nagy-Kaniaaán a mmnai országos vásár alkalmával az egyesület vasetéae\| ás jfelDgyeletfl alatt tenyéaa állatoknak és bornak, láia-gaptas hő végén gabonának, Keszthelyen pedig minden évben ősaael bornak eladás vé gett kiáUií \| vagyis N,■Kanizsán [a májusi vásár alkalmával lanváaa állat éa bor vásár, augastos végéa gabona vásár, KoUt-Jhéjyen pedig {5sszel borvásár rendeztessék és eék oly áltaUkos módozatok szerint, hoflj a tolffcelfl lillétőleg tenyéisztŐ ak eladás raj kiá liUndo tárgj Ibefelentvén, é\|s aaják költségén a vásár flzinheli [állítván, azok a gazdasági egyeaület illető szakoitá-Ijtm által megjvizagállUaaanak, a azok iránt véleawm adjanak i naiv a vav4k által mindenkor megtekmt-j jhefő, a aa ekkép vizsgálati bírálat alá vett tentéaa ■ (állatok a korok ázutáá az egyeaület felügyelete! ifeatt la tól^jdonesoa által eladásra kiállittatván. a szál (tályi adott vélkménjje agy részről a kiállított I (minősére felül a Terőkaekj erkölcsi biztosításul m6T-«U, 1 másrészről aa az áhal hytütott elŐnv a tenyésitok Ss termelők terekvéheit növeli, mig idők után a [viá- . aámak éa kiálitáanak érdeket^ az álul a forgalomnak . \' ; lendületet adajnd,! ml ismét köMetje" a gazdászatna is BótákonTan hatni, éa előeaádteni fbgja. Hogy pédig Uz:>álúf a gasdssági egyeaület; saját érdeke is elömo(z- " jditUsséki ezen tenHaz állat, bor ée gabona váflánln-pKpt ia fienntebbi mádon ! az jegyesület H\|iaa alamftó rendes tarioknaln Ugyan iigyen, nem Ugoknák mbaa mérsékelt díj fioetáa mellett köivetxUhlL m qrégzés tehát ak áUattenyéaatéai, fbtdmiveléai áa iéaaalT wakbsztáWoknak I ülatő saakoeau lyi alnöketk tjáa a végett lyésa állak, bor lódozataík réflnI >b a létetitée iránt Itean, s aát m teendők fer warkaaaVót 111 kL nqgr ivén elkatározott §abosatéÉNoh Ta haeunAő dftkk kivitel MmttadBb^i tiyeailiáraaeut, éa 8vé ik éAlilnlÉil mSSXmSSSSSS^L wmáaxmt itm- ; a nlsMa t aoikaéna I Élesítés! Legjobb forgalomnak fóraudd aiilMémet Uh-láaiiiiMán kedved feltételek mellett bét be adóra. A feltételek\' megtudhatók alulíri tulajdonosnál. Fleischhacker József. 264 2—3 Kia-Kaoixaán. Wer dmtech, írannóaiifb oder eogllseb cörrespondiren kann, dem kaoo eía j&brlicber, dlrrcbaus ebrcnhafter und ohne allea liiaiko zu erzielendor Xebenverdienit von 233 4—6 3Jk. 500, 4j bí# 1000. —\' Fttriftiunder bii Ipuscnd Mark oiacbgevteaen werden. — N&bere A^ubkunit ertbeiU franco und gratie; Moritz Weil jun. Maschinen-Fabrik, Wien II. Franzensbrückeneck* 13. (gartmann Ignácz este; 1 kéezU míndenoemö ÉS KOSÁRMERLEGfcKE\'T, TIZEDES- HI0 I MOLL A. SEIULITZ-PORA. k 1 ÍM * Porok rtedkirSli • ■ U^Uróbb oootokboa bobUopyaltapáfy \' \| ■ F■■ kataoak által aiadoa. oáái( cliamofk han tuíttk tihátt, »űf % \\ \\ kotatlual u eU6kheljet fníuiják el; mit ax »k om,» lUÍ\' • ■ I kiáoAaUm aüados ránlu&l koioiBkhax kOldött haU-intők a UfréwW * m\|m uauaítják. hogy p porok rb%i>>\\A itintA—knál, twUtUkitmUmU tduf, fjm»mi§nil, ftét»\\ « tórákká i4j U»§ kqjtkktm, »md>jUfát ■A í^l/llllj okutu fifááfa, 9:rUlmlÁM% ráfftl fcfuerUra, Ukér fa km$m- , m4 kéméwm hajUaaái k lofiobk aikörrel alk»lausUteak, ■ » kftir J, ut gjogjhU«t erwiuUfajexUk. 186 SS—100 »j ijii 1 eredeti doboznak használati utasítással 1 fri 1 FHAMZIA BORSZESZ SÓVAL, IT, A. lapinglmliilikh orfonMt luaraái embotiéig aofodelmir ■J Minden kobó fa kftkő f/oUdái. ItfUIbb bategsá. mia\|oaaáMl»ok \| Irej-, flí. fá fogfájáaf régi oérrok éa nyffcotfc oobok. rák. fedő. oson a I gJfÜ""\' Mebiio áo laihdooneinQ aártlfa allan. otfa. «tb. j \| 1 paiacfk áré használati utasítással 80 kr. i ijlOKSCH-HALVAJ-ZJSIKOLAJ. i. I J A l«gtúitább fa llo^hattitáeAb orrool txor BcffoáMl tf orráji-wtmmméloedlj W a nártorfakMán tíixtitott lulmáJtrir-cUnal c i A rklódi Drtckx\'katméjirir-l9j mell- át tééí kfí**1, m f**\\ i ta - fa r«oéáeo-bUfoáfofc^oa legjobb gyéffhmUmmi ?»tf; taffltj4gfltj! r* a igüilubb Uwofaf ág, Umné&knl, valainiat u Urmtfki- Ara t üvegnek használati utasítással Í\\fth Ej ktárak H -Kanizsán : Práger Béla el<íbb Lerák K. gy. L l Ti !1 dl V : IlíI tl: I ! • • , C lawfán Gtaet L. gypgjrot. A IkM Saéiao kfianu < . I dá BerfiáUky A- flpf // ria<lM JrgnimMot [íyttrábia. 1 I WorU Sáojfoj- gyta. V\\ MiftUlfai^k C- igpx. L \' iMif CHeoiaártti tttfán Moll A- etk. edr-Málílá \' I tiliftfc w í srv Báeo TKhMá 9. \' . I Püích Fáifoc flí^U Et1 ILEPSIB \|;r jfeyélileg \|k-ógj-it Dr- Killlsch DrnAáku, 1 í \| j Wlá \|W^fa\|Lsp1atz 4 (elp^b Bedfn. iMiydnemj í 1 1 j i i j W0 ;Bkwrtl pétyin. 249 8—62, « iiníirtnin ÉÍ^. FF^ ; iil\|E\|t t rhp : Ic&rafMf űáSk l \'Hí* nmvAfiBiK 7i.t.iiiuWái fH^tiainiifci 1 v-B m-V li W ■i.ipi.BU yJyVLj II A ksnUlléstél ovatlk t\| Lyukai foicak bilöl(é»ére mtémmUkt éo mmmkmmmim.ér POPf J.O. ec, gfr. náv. fug^rvtti (agploinbéja Báe. Jftudt, Botfa irfi— t.%.),máj9i \|fcfci<iaH magá kikiLjm k» OJdalum lélkSlaljakM (bgb* ftWarfhl, aájr mMtm ncHkrdol ■ fiigManáHanl 4o fogboMal •m*f(rrn, ^Toáterákk r nriiail —ggÉli\|}» íájdai^uu megacüntetí Ánatherí npskáj viiz Dr. POP* J- ö, ia ldr- oér fagwráaUL a4wb«k Sognergu^ Kr. 1. ftregek baa 1 öt rr- 1 \'y-1"-"! Ili iiiiii«fMl^ilniikl^jiitáii\|k»ál. a rocbtu én aabaioal; flHolvMsUa n IMMMAvM aa mnkiálWwM awMk aj képjutiiaét; áaUjogó fogakai éa f xfboa mftétm* aitai Müiníítj; a uéébm a tokai faghM B^rfaá árUlmaa M/ngK4 a azájiótk kojltw fri nirlgrl kJl- anOoéaéa aér rö iá hownálai otan eJtiroililJa a mMobmA—műt Anatherin-fogpaata Dr. Yopp\'J Q. e». kir. ud< iodorroe Béotbeo. i mmrn tfm imtoy a lehelet fma«a%^ li[ilnlBÉ\|hii ftumljt 11 iniliil a b>-fÁjmk hó ífhért égit k üUm/mót, aauk ruláet ÉeagakelUyesaa éa a f.»ghia< arflobtó. Dr, Popp J, G. nOrény-foí^pora. A íogBknt «ly mimm iwdÜa. lu^ír uná naji ojkéntí ki—klafa álul nem-aaak ■ hMa\|4\| ■ fau «JtárüliUatik, hanaiu a tímmk MotBon é* áaninaiáji la ■laiWnliÉkk tik liliiíÜ Káöbattk i aog-KniInli ; Haiáa JátLi gycJnm., U<mmihirg SaoPOfiM, Wafcch J. 4or« ■ÉUnSir Aktnakedrácében. 1Féh>TTiiÍh»hK Siwllftna. HwmiiIJ^p1 M\'\|irW W«isA faMTgaiwég—i Jawll-%gyágymfaoa. Kani ii arain: w f gJ^graaoKn Y»iMÍ»a:Hfhr»i<lkiailfcii 4&mg«n: jjomtr KaJaC Saawhatl VUoaParaaesárflhÉliygy/ai Jai. HMár«Widéki Sfc-Uyör-n«a PfMt £. < . ¥■!■ imt to; Mayr Tl^iHnjliigTQiefcial Tlnikr én lildT — Székea&feáj iém t; Mgmann A. Btauin /.gyétAuLlA^SwIiiiInái: HofolnrgWjr-la- SalnroÉn: H rvöh K rt in iíii Kficakom^ten JIBfcrfw n Ma i MiU tj i j ■a. htom; Piai énJ. fjégjm Sflnn—áes: Ulrvilk J. Söttt»«nrénd gjógfKa- prr£nxt Kobs J. Bfljp. Küuaéc SckMgnr gyágnt 1> a—fti I ftixhaar gjéfjm. — tkrnjkMAoo :----flíii I Tiffl 1 iiMí. SaldaaB gi Ijjfcn RayíuiíMi ■fcüi I Sfcén H< rMá fial,yH»>«IgoIexuáf ^fjjuMiSaalnér W.é»K. lUnh. Iflugyépm i«idö»í ^dobáttKkr — Mkrexsdjlriüi KSw rj ágii— x^niá i a bm* itIju "! INoáMiiMinMiaa^i 1fcif\|fi8\|in aotUg. — AioO\' J—i7éná ps gyAgy. BateMMiife Smmn \|}mm tttmkoái Égr ó T a "gy Aft^MiaoUtMe, W; w Wt Um V, ér áta káSuS^T kfttk-d- rolUgfi-í Anaiberla sujvli \|nu mo alá a knmiottetfh áo eléj»dktUL A t. kei lOuoég AalUaér. aa .aaa kaaialté. kéaaiU.i ^fjMasoa iilooeroU kaa ibo^u, «náat »l«4kk»l áak M^ááfyártaiáarrnia^olláfeom HMi f» «jifH«nkit SfrolWeláéoa. M} éljiMe UhHnI ABoOkeriHleáj na har W)ei! GÉMoatol f O- P<»pf .cn. kár wirari fcfirTM, \|4o \|l<y»o»nino a ou Mr. joootrak wlfirí >coIbmih1 íkát-t4é nylfiii 41 wtr.) áo a Unfiyiik Wáott ^rkfjáf^ kon oltitra áo «I««ih i éfáméfwt amljái •mm ko>«alá. ao a«m SMea itt Irtrt f«<MtW4 Ml laoi—> 0lle0r»« ^iiljHni\| irttatigir.ijyllÉjlij rné ü aijn mm. taft a bipliilHÉ ItmkiHii •aájrlou mmj f/okraa Sáctákoay kai ikjiltn UaOik oL akárt U, b%y aft rááot »k\|ádi aStim / tfraoe o kowkrfkott ÜM ooorkeláot ao •áa«oo4l— aé« JM\| k« rr á ImaialiH oüttá r«lUpkMa«as Hmédmd MUéé a s e;< kijnnéá a, kofi • ao^toáioho^k ^mgémfmé aahawia «■ «MÍ M4 lÉBiiiila e>«ik#i mhm vgUfá olka mmm* U. F ; i. T líjö. iPfri » á te aA- eioari Vm^ ftlpaaaaMea 1 « tat »- la jp AiipI ^\'W\'i^feijijtiTj [1 FISCHEL fifeit\' I g kiadásában meg-jelent \| \'\|\|j!\|! 1 \| \' fl B Tdváry Jenő: \| f L! \|®l\|ffli • 11E9B fl \| „Egy úri kastély titkai" 1 H \| . t Regény 4 kötetben, 2 részben. • Mm4 I Klso részs „A vöjjry lilioma.^ \| Második rész: „Két mén)asszony" ig \| 4 i Az egész regény 45 ivre terjed, j kl Eb \| Megszerezhető 15 füzetben is á kr- M 1 A 4 kötet ára 3 fri! \| H A regény a lélektani féjlAdés alapján rontatja be a szereplő jellemeket; eltüntetve az em- M berl aziv jó és rosz oldalait, szenvedélyeiben és szenvedéseiben. A képjelemnek nemcsak annyi tér van engedve, Kogy az a; valószínűség rovására túl ne é«apongjon_ az] öl jogosan megillető EM ■ J határokon, ! \| - 266.V3 B\| FfayeLéaj SZer8BC8B- iS^EEl bl uórnet[fnirka bírQStéS ! !! iaeejr ^B oa^-á \|! FELHIVAS j ^ a U«NTgl állam által Mataaltalt aagy péaakiaar-1 aaláaa«n Taló reaatvevéare, melyben ftdbb onnt h mii. 690000 h. márkinak J Kaek eldajée éa termerüleg eeak 84-ö00aor»fegy-gjel bírói péaa-aonyiték lí/ereinéa/íí a kttreikazák [ • I yy l ayereinéuy eeetl> 4o0XD0 b. márka, réwüegjftaea 900.00^ 1W0(» (8WKW $0,000 60.000 éŰLOGP 86LOŰU \' mirka; f f^mot 30.000 éa 24.000 in, — r3-eaor 80000 f éa llxxx \'m;, 29-ízsi isjöoi* 1x00ü ea 10000 m^ i 86-eaor á>00 ra., — «45hszőr 4d00 éa 4000 au,i 2Ű6^aAr ^ 9600, éa É400 ml. - 417-eaer itfoo, 1500 éo UXXX1 m. r Tí2Uzéi 600 mi éo 300 , 18820^ör 240 131 1® éa éa éo; - 91014-taer 48. 24, IS, 19, ée 6 b. márk. 8 mindetak kerpaTké alatt i oeatáJjban biaoigroe ered-\' mépyhes latnak. A- égkt>®«íebbi njrereaéogrkaaáa bivlaloaaa f évi Jatwiár BO-ra a 21-ra via rendelve 1 mm gjűggg éfirxjtgy ára cak 0 /rt. / / li 7»r . . ^ ! jíjf • t x 1. "ot » ■ » Aa elem áljai biateeitoU eredeti ^oxaijagycket j (oeraroí tfloo énrényekel) baknak a le^táralabbi viii- ■ Lekre ú {pegkCÜÖőai, ba ax aaokért járó Hteaegot poa- • t iiulriok által vagy lőréiben toerkaptam. Mindén réaeirevé megkapja telem aajii eredeti ion-jegye máiett m% áa állam eúairévál látott Játéktér-ret ie dii nélkol a megtöftóat basát atán pedig, anélkül bogyliarra felkitatnim. aaonaal megkfildOiiL a mya- f. reményaM kivatatoa (egyxékét. A njareménir pénz kífiae énét ée aa illető érdekeIt-kaa raléláUtftldéaét aoatoau ée a legaaoroaabk atakter-táa mellek kOeTftleaOl éa wkllaiam. \| i^pM\|\|MuMÍ6iQeiafi megsendeléi poetaetalvány tagy Z ajánlott leré^ álul teketd. feiialomjnal fortfadlanak tehát aa ílle- t^k mefrtmdeláeeikkel : ^P^ i\|l ttucsu iüiou baák- éa TáítAftaleUbea H a m b a r a b a n. \\ V \\\\ ! IV í • I 1 MÉH III Métm. mm Mnm ptaks klt^bmiMéN. üjvároshi* IUU (11 mm ■ [ pPalM, éri . j %4aa érr* h frt Mtij 1 itt Hfjmi érro 1: írt 6oj \|r nrMTMlj\'ll . I ImmUm \|»thcr «tyiv f tar. taU»dn Hiimnii » $éi]Há\\j m kr I T [jj\'j fl«iU ípf mákéi iám* ffitott Hfiul UJ rdniMi Urnfll p H \'WWKlu Mt máé kmmi ItoéM * KWrtéé rMé* m MUM NjfWkrs P>rllli«rá 10 fcr. MEGYEI ÉRDEKV, KÓZMÓYEf.\|ÓpÉSÍI, TÁRSADALMI\|h GAZDÁSZATI HETILAP \| \| Tttbb <^ylet hírajfeua* Hözlönyai ! ,4 M -LiX \' <Mm Meghívás. A aa(a tnégyei gazdasági egyéalllat tagjai tisztelettel félkéretnek, bogy 1876 Ikl évi február 8-án délutáni8 dmkor Zala- Kger Hzegen, i ak egyesület \| helyipéyében ímeg-j iarjjatíd& tavaszi számoló közgyűlésre piiné kyobb számmal mégjeliwni szijvesfyedj ejnek. \| tordülandjó jnevézeteBebb tárgyak: a) Az eluökOkj megválasztása. \| b) A pénztár állapotának tisztázása. ! Z&ia-E\|amg 1876 január 10. \| irnj látván ügyvezető elnökJ i\'l Hl l Ha H- elnök ár pljMnr ép! VrtlMftstés mellékléseivel, ugy Hkniilitj* I atván éa F\'prral Dávid megbízott urak vállam ja t jThaáisy Lajos egyesületi pénztárnok nr ia a jelen végzéa kiMápáral 6rtP»iU©taek j \| ígai-ieisö. Keutkelyen \\ at d évi* üti borvásár alkalmával \| tartanát kiállítás wkatérdtfmrél. A ktllMiUg a 19É675. a. p. bepdaítl munkálata IV. kvaslatua hozván, bugy miutáu \|mjár tőbb ér óta Himiféle kiállitá nem tártai tojt, a már jpagállimí bjálypk, pzerint a jutalmazásokkal összekötött b< ita- (Mui aemia pwabálypk. szerint a jutalmazásokkal öeszeköjtölt bojr, szöliő, kyMbAka kiállítások a jövő évben a körfcmény ékhez képest (UQgtai laaaaaak. a aok í iránt \'a kellÓ ialéi ksdáseir Jé lde\|6b m áttétessenek. litra \|évf or, azőllő, Jegyzökönyve II a tala-megyei gazdasági egyesület Zala pyqww 1875\'ik évi november 3-án tartott kő. igyül&énel:. t \'Mtlaf mustra- c$<J(nok felállítana elhaiát oza iát ól. (Váge.) 184; 100—876. Am állandó termény különösen gyap. A bizottaág 103Í75. aa. a. beterjeaatett Kg> u és mun látatja 11. tésse 2-ik pontjábáu a gazdasági egyesüld aaé^i elyéb u holyiaégeiben állandó toruiény éa kUukiöaen gyat ju da itómag inuttra ciaruok ielAllitáaát Iiésráu javaataiD i . A gazdaaági egyealllut. hogj a termelő éa revp jköaött iamerkeaéa^ a kereale\'et éa kinálat t meg touv-nyitae, aa eladáam kéea termények meg iaiuerl etéaet iaaakOaOlje, Zala-Kgorazegen mint, az egyei ülőt wkhef lyén éa ennek helyiaégébeu az ügyvezető < lnÖ^aég fpa> Mnrelete, ée titkár vezdtéae alatt állandó termé\|iy különösen gyapjú —j éa vetóuiag mua ra cai íruóa. \'alállitáaát ezennel elhatározza ofy módoa ttok ai érinti idgy a terraeMk által elpdáara uáut ter nényej l, küf lönöaen vetŐuiagok, továbbá gyapjdk beki ildött muaj termelő neve, lakhelyé, teruiéuyeji meni yiaéj ivel, p tenyém állatok peaig leírásaik ai érint, jegyiékbe véve nyilván tartaaaanak. a a tu< lakozó Luak knegtekintéare készen álljanak. £jmn must ra cs!i rnok használata ia a termeld egyesülüti tagokn tk in yreu, nem tagoknak mérsékelt dij Eaetéa mellet L engei Te tik meg. E&eu végzés az igazgató válaéztmány iák éapzak-paztályoknak illető elnökségeik utján azzn l adatik ki, nogy a muatra csarnok felállitáaknak módnzatai, réaz-letei, a fizetendő oijjak, ■ minden egyébb a 1 é teáit éa t, kiviül tekintetében ezükaégep teendői l iránt körülményes tervepetet éa aaabályokat, (pro gr amin) k.é-•zitvéu, az 1876-ik évi febrnán közgyűlésre beteájeaa- teni aziveakedjenek. 85. lA\\ oasdasá\'/i egyesület Zala-Eger végi hói a kiépítése elkaláro^ásárol. A gazdasági egyesület még a a 1873- k évi \' ruár hó 4-én tartott közgyüléae 5. zzámul vé\| elhatározta a Z.-Egerazegan lévő belsőségen épület < kve le^t, i teremi feb-lévei iová\' az nek atlár o p aá Lt közgyűlés k az épitéJte ne-rí vál- p beterjesztett a elfogadott .terv szerint az féapp t. L az egyesületi kertészlak megépi ;v épület tfibbi részének ia t L a tanácakozaai , # titkári iroda helyiségnek a beterjeaatett épitéa vezetéeével megbízottak véleménye iád szükségesnek yagy czélaaerftnek mutaltkoaó toztatáa szerint kiépítése, s ezen h\\ 1874-ik évi novemjber hó 2-án tartott ■rátnn végpépével is fenntartatott, s caak PPI Pnltl leges foganatoahása függesztetett fel ps egyps&lei tári állapota javulásáig, minthogy tehát Piteleo lkőa-ayüléa öl 103 — 1875 az. a. tett erélyes jfitéakédéap folytáé az egyesület biaton remélli, bogy aa almitói tőkék kamat hátralékjai, ugy a rendis tagsági dijfhátralékok is aa 1876-ik év első felében befolyni lo\|uakt a az egyesület \'pénztára oly helyzetbe iön, hígy tn ép í-téai költségeket fedezni képes leeno. mjhl&bri lo vábbá az egyesület a jelen kőzgytllés 84; 1.03—IB15 az. akít hozott végzésével pp állandó muatra caaruoknak aaI egyesület helyiségében leendő felállítását ellatíj-rejzta \| pp pedig bérelt helyiségben mind \'a\| tér sápike. mind pedig a folytdnos változás nehézzégei miatt ném léteaithetŐ : a közgyűlés az Í87Ö-ik évi febiruájr kaé 4-én 54k asáin alatt hozott határozata folyt pj&j&ferespfpa vett telkén, melyed már a beterje ép élfögpdott tPrV IPPrinl aa épület egy réeae k ertéaalak ielépítvb ia íján, aa épÜlaTtöbbi ia aa aa agyeaülot bápÉnak a 1 Mterjesitejtt a caélaaerttuek vagv aaükzégeanek matptkoaó váll 1 tással asodósitandó tarv szerint, a kMUÍgvjstéa t4& belőL p a ipmő legbpgyobb költség fcim«l< a mindenoen p oaélaaerüaép mellett a legnagyob) kjarékoaaág azm píőU tartásával ajánlatok fmt \' WkopókkaOí spabaé alki Pt\|án lepndíJ kUfi^téeb má ■IUÉÉrialaHN» 4a ipUksatsri MfilMir termál pérnií#bó psmnnpl Ptalváajoataák, éptkeaée vmiásMl és ftjP»atoeitáséal ij w áribi p ttÉ István, a tett >atn- k mU—sli aaakoeatáJr Farkas Dérid w\' ÍMW létvén, a, kartéaaeu ée mlkJNUébe kaoaPtalát mnlbaiiaaml tzükségeepek tPrl-J pedig oly epéibél Iá bogy ugjanaeon köalöfiybep p fasdaaági erjetiületi tagoknak eladandó terményedre : vo-- >ozó hirdetményei a általában a gasdéasalra vppatkoaé (rtesitő éa todssinzó kézléiaényri is aa ügyrepető alnikpéf titkár nlián belktpspanak, Bpflok «BB égyektiiet egy lapot pp lalap elnökség mt keapék,\' bogy: 1-ér a kiadó a lapot a iCalamegyei gazdasági mp^ IjUlpti tájéknak olcsóbban p. o. \\ vpgy \\ előfizetési áron éa küldie \| elérése tekints tébéi aiápMa a bizottság, kpgy egylst közlönyéül válasatván, latján lapon egyességet léteaiteni m> 2r i lap nb«ti előfizető taejainak TPindafii fpáMr, tat, melyéi az egyoísü3etl^taloa k^zlaÉiffíijWlffcliiB mpg. lápitb inéitétiasei A íözgyülés ezennel éthaliropip^ kogy A jövő \| 1B70-Ik évben Keszthelyen Pa egyasélpt áfiil tartan-dá ősbi borváaáron kivtil egyutrauiiud a már megál-"i\'llPliro Uvő szabályok f a jövő fn ^ytiinöica tennél állapota, körülményei szerint a me^ve máé vidékein gWümÖlcsi sző 1 lő és bori kiállitáscik ia rendeztessenek ;\|é* tartaaaanak, s p [végfe p jszükpégea intésiedéaek jó , lopjál megté^essenejt .ürrŐl a kertészei éé a azőllő-azpti éa borászati szakosztályok elnükeők utlán Jelen j véjgzók leadásáról értesiktetnnk, a kJllő intézkedések \| m£gtételére, s jelentéstikt»ek a jÖv<> > májusi közgyü-l lésig beterjeaztéséie utaaiiatnak. ( 87103 — 1875. \| A gaxdasayi vándor tanítás felöl. j]A •bjzittaig 103 875. az. p. beadott mftnkulaU V. ré-azébeu a I gjazd^aági vándoitaaitás íntéáménjésipk meghono sitáaát éa alkalinazaaát szinte ajánlván; A gazdasági egyesület helyesli l én elfogadja a I buwuvág azon nézetét, hogy a uép koijébep az ertel-m#a mezei gaadáazat terieaptéaére s előinozditáaára felette izélazerü gyakorlati éa jótékony batáau intéz-iiiény a gaadaaagi vándor j tanilás. lamelynek tehát mégbonesitását és .plkalbissáaát különösen megyénkre \| vonatkozólag a gyümfil^iésaet, szőllőizét éá borászat kövében igen óhajtja, e tekintetben azonban a gaz-daUlgi egyesület korlátolt vagyoui körülményeinél Jogvia mit [sem tehetvén, meg kell elégednie egyelőre jlázzal, hogy ezen intézmény életrevalósága mellett > .jnyilátkozvián, annak támogatását s az\'eszme \'lentar-i tááát tíc5bb! teendői közé aorotja. s miuden alkalommal legmelegebbjén pártolja; mién ia anupk élptbe léptetése\'ói Zailamog^ óbcíu á borászat és spőllőspetj köré* ben miár az 18TC. évben alkalmazása; végett a -mgu földjnijrelési-. ipar- éa kereskedelmi in. kir, miniateri-umot feiirátilag megkérdi, s egyszersmind Zalamegye tOrvKnybamaán bizottságot inégkeresni határozta, hogy kzon felirati kérvényéti a biztosb siker reiné.hetése végett pártolólag felterjeszteni sziyeakedjék. Eunuk folytán a következő kérvény\' intéztetett a nagyméltó-aágu földm ipar- ée! kjerealuidalmi m. kir. miniater. InAosa ; I Nagyméltóságú föídmiveléai, ipar- és kéreake-delmi m. kir. Miniater ur 1 A Zalamegyei gazdasági egyesület a mái!napon tartett közgyűlési tanácskozása folyamában napáreadre kerülvén a gazdasági i^áudor tanitáa intézménye, a J közgyűlés pcrybppgulág pkkép nyilptkozdtt, hogr föld-mivelő nép Körében ás értelmes mező gazdáazat ter- Íeaztésére a előmozdítására, ez áltál alnep anyagi jó-éte a vagyoni emelkedése, ezzel kapcaolatbau a munkaszeretet, takarékoaaág, azorgalom fokozása, a közerkölcsíség javulására felette csólsáerü gyakorlati és jótéaony hatású intézménynek tar ja \| a gazdasági Vándor tanítás intézményének meghonositaaát különösen megyénkre vonatkozólag a gyüinölc^ószét, \|spőllő-SPet éa boráasat körébpn, mint amely I gazdaaági ágak . mivelésével msgyénk. íakósságá,, a megye ppoutp felette alkalmas talaj viszonyainál fogvaj már eddig is általános elteijedt mérvben 4>glalkoaoftt jhbgy iigy a vándor taniítáa utján p vazdáapati tndoináiíy ezeii ágak-beli tapasztalati eredményeivpi a közvetlen elméleti éa gyakorik ti oktatás úti ao iú égis mer keítetvénj, azok pljkpímkzásli és t^rje jztézével p miondptt! földmivelési ágak értelmes és eredményes! fejlesztése\' az ekekkel öasaekétötd fentebb jUiett egyém és \| éUamfc ányagi \'és erkplcsi hasznok erédményeatethessenék B gazdasági egyesület azonban korlátolt körülményeinél Ifogva mitjMim tabétvén, Magyméliéságodat haaafiui bizalommái felkéri, hbgy a gázd^aéji vándor taiiitás intézményét a p6 ^76. évben ) különösen már megyénkben, á azőllőaaet íiMibii \' " kOltség pui Uaitáa aTkalmázását éliogadiján, annak ékatljp lépte-tésére p ssfikségea kéltségeket megadja. Nákyméltó-aágödat pedig tisztelettel kéiftk, hogy Stmy bekövetkezése [eaetére a \| mondott tanitást [■pgyénkben már\| á 18764k éjv folyajhában a szóllősáei éslm- mag, • eper I iák olepóbb, p. o. \'t vagy áron kftl4i< lijppás pz egypsftlpt pénztárából fizettessél - 8kjr bogy az égjesfleti tagoknak a ga ad jósatokra ronptkozó tuaakozó •vagy; értesítő közleményei, mIyek az jgyeaülét olnökaége utján jutnak hozzá, jutányos iíj mel-pt iktathassanak bej a lűrdettesaenek U ! A közgyűlés a bizottság jaraslatáf azoto pocinak mellőzésével, hdgy a 2-ik pontban emlitétt diíjazás az egyesüldt pénztárából fizettessék, elfégpdjp, a jcübn végzés kiadásával Arvay István llgyTéwto ; elnök urat inegblzza, bogy P megyében megjelenő lap kiadókkal a javallatban előadott czélra t l ia egyesület részére egy közlönynek, mely egyszersmind jtt-egyesületi tagoknak gázdászatokrs . vonatkopó ta\|p k<mó és órtesitŐ közlönyül is szolgáljon, ekkéjp éey tudakozó és értkai tő lap létesítése iránt értéemriC, a közgyűlés jóváhagyása fentartápáopk féltétie alatt sierződést létrehozni igyekezzék, s az eredményről az 1876-ik évi februári közgyűlésre jelentést tegyen. 89ÍOO -18Í5. A „ Nemzet gazdasági egylet" in egalak uláaát ttiéptván Inpazabályai ecy példányát, és tagok gyÜitéae véiett ery láirási ivet küld —j kérvén egyszersmind ezen egyesüle cözleményei egy példányának megküldését, értesiMp1 a nrletet, hogy az egyesület megkeresésére a mjlköü^se k5-\'ben esiS Ügyekben közreműködését a legkészségMebben \|ánlja éa szolgáltatni fogja.! A „Nemzet-gazdasági egylet0 megalalftuáaa tn- domásul vétetik, — a megküldött aláírási iven tagok ÉpÉIÉipp ezen egylet részére IsJánTitt • köszönettel fogadtatik, egyadBfiMÜtki az egyletnek aaját közlönye léení i gyűjtése elrendeltetik, l közreműködés ( részére mejndildwp s jár . tTebék alkalmazni, Tei vécskt N méltóságod tárczáia UtSésjvetáeének országgyűlési tárgyalásaporl már oda tni kényeskedjék, hölgy a törvényhozás a vándor isi pípmt tmaak. SáU-Égpraaég juáJ 10$ 875. as, i Jaltán, Hstppfmt aiuoaaoaan m \| MAáyp s ifpreaálet működésének, mi eeyszérsminap* irán^ ad ia nagyon lehaugolja, hogy aa egyesület ] Wll\'l UiiMrf(Ío#< \| Wzöl ptj tti íi^imteg. ^^éPmi[ÜT ai pp éilpiiN. fbeíu alkalmazni naélíóptpapék. pi tisztelettel Nagyméltóságú J Iwf5. nojvember Mki ~ alápétosl i 88,109—1876. , ^ áf j ifőj/őv^ Meijg^^. ^bjdeijaattest \|VlL a \| .1 : H m. kir. Mi rrfT" .. lakon esetre, h(______ bak a nNemzet-gazdasági iegylet elhatározta tik. 90103—1875 Gyöinörey Gáspár ur, néhai GySmŐrey Gásjjár ala ttó jt&g alapitól tőkéje és kamktjai befizetésére 3 darab B3U,7846 és 4998: számú mindegyik egy száz forintról * \| íólló és 31 db, szelvénynyei ellátott sző iőváltság) kit- . \'Payit küld oly kéréssel, hogy kdes anyja után mind ő, •• (ind pedig teatvérp Dr. GyömÓrey Vincpe . sumeghl kir. 5 lirój ur az plpnitó tagok aocába felvétessenek* A beküldött három darab mindegyik egy azáz forintról azóló éa 81 db. szelvéuypyel ellátna 17380, 7646 és 49d8 száma szőllőváltsági kötUny a pénztárba beutabványoztatik oly knélen léssel, nogy a két darab 100 frt. kötvény nyel néhai üyömörtyitás-pár ur alapitói tőke tartozása ugyan rorleszlwnek, i tekintetik, bogy azonban -a harmadik 100 frtia k&t--vény, amely a készpénzben, fizetendő kamatok \'törlesztésére kü detpttj-caak tőzsdei áifnlyaia asenia 7& j&tban fogadtatván pl, ez GyOm&rey Gúspár un í^váca csak ezen összegben aaámitandó be s kamathátralékai {ezzel ennyiben törlesztetvén, a netán terhére maradó !kamattartozás általp kiegyenlítendő eeud, Uminak \|megtörténtével Thpssy Lajos pénztárnok ur Jf t^ébki .íGyömörey Gáspár ur alapitói kötelezőjének ajfizétist tdljesitett GyomÖrey Gáspár ur kezére vja^raádáaára utasittátik. Ajtón kérelmének pedig, hogy ^elhalt Gyömörev \| Gáspár ur plajpitp tag jogán, nemÜBak a £set\|sl tap-SésitPti Gyömsrejr Gáspár, ur, hanem Dr. Gytmörey jVincze ur is pz plapitó tagok sorába felvétessek az {alapszabályok, 6.1 fi aa értelmében Itely nem adáthatik. iGnől Gyömörey] Gáspár pr,éavTbaaay Lajoa^éaatár- * jnök ur i jelen Végzés kiadásáról értesittPtnsJtJ : 91,104—1875. A Kecskemét vidéki gaadasági egyesület a Kecskéén 1875-ik évben septembpr 26, 27-én rand^pen4ő úr kiállítás előrpjsát megküldi és az egylet j^Özre-\' k&dését kéri. A kiállítás hely távolsága miatt, e megye Ipadp- t közönségének közremCkfidéSe cpéleaertiea ée nejreap-.Epp köitség s [idő felhasználása nélkül eaáköMhető ; bem lévlén, tnéomáspl vétetéti 92 106—16Í76 !\| - (Hál Endre alspitó tag ttr ^lapitói ;tőkéje lefizPtjéáéü : pB.ru. m 2086 és 2087. aaámu mindegyik száz \|trt»l ! \|ké\|és 1Í87Q. évi ^maár l>től kiadva II db. saplvékktt fejében kü január l>től kéadve \'tl ott aaöllőváltaági kötvéáyt és] lüuaatok 11 Ílpus) tftn foribtot o. jéj összeget beküld, kérvén, anjft rtgi á fdlyór évi február 3-tkil kősó- itól kötelezőjét, valamint \|______ \' 1310l\|~B75. száin piptti végzéaével Tbpspj Lajos iok úrnak kiadott ujjabbii köte epőjét visszakdatm, ,1 kapcsolatban Szigethy Antpl titkár, apóval ^yUll \|£4t dkrab 100 frtoa kötvényt éa tQ frt. kéibénz, tjr Lajos bénxtaruok urnák nyagtp melle\'t PsárAUtsL I fiéL Endre alapító tagi pr idtal tói tőkéU kifizetőére UkildAlt, két daiab "il4vái^áfji kttyépy éa.p kamatok ktsl^éPé41ÍW i % fénitirba ieaenneí 1 IwépB \'ú pénatprppk ur ^ vénéa IAmNI ennytbf % ^tpasalkt i^ iftrp árnak, pgj féf isppI fiftwitiC SSrii^SSfití MMlnl •Artt •) kBteleaft Urlssaástolgálteeea. frríl Qál fhtni W K végiéi megkald4a4»iO 4reaittetik. á H Báró lityik e&ny Gézi V, mbt a megyei lóítenyéaí M eetiaág elekének 611875. aa. «. kelt twn megWeséaér jWg* • nmllga löldmivoléaj- ipar-, i* kAreakedelmi in. kiil. rainUuriná .által I259!)[75, aaáinu leirattal e megy4ri undikMttt lótenyéaa Jutalom dijoaatáat ezen óvljétí Air aó-Lendváii éjktóbor hó 27-óu déluüuij 2 órakor rendelte megtarUndSdlik, amelyre a gaadaaági egyesUlot.el ja jindsí hívta, OgyVeiwő elnök or aaóval joloiilvéii, bogy nj gazdái-»Agi egyesül jjt képviaeltelAiárs Horváth Qyörgy filoít-pg/f lati elnök Uu leérté fal. ! j ■Mt;\| Bpamáml vólotpit. iil i I \'ítájiíl 94109-^1876. \| A följiímvoWiit-;, ipar- ép \| ker-akodelemUgyi int kir. mmlateriüm j»iíO\|íi,76 as. liUtt & \'^aazdasAgiSzemle\'\' a bécai kÖíUtómtá»\|>il\| fczinió mi] ekj példányát megkildi. 1 . .\' kflasönettel logadtatlk, a tttfnyvjj&ljtö- eltetetni, éjjjl a kl^yvjjegyzókbé.jbétafíettotiii rendqftotik. Jl 95] 110—1676 V ,;:>)( \' - Supos jHaroly egyesületi tag ur i\| perlaki azedreskert kaaelésérfl a^ámadáaát u 1871-.1870, évekről 112 frt. 16 kr. kéazpéozzel Ipgyütt beterjeaztvén, Szigethy Antal tiW kár szóval jjelenliL nog^ ezpp ötszöget Thatay Lajos pénz-] tárnok urnsk \|a bemutatott nyugtája szerint kezére! adta SínOB Károly ur lllil beküMÖtt a Tbassy Lajos Í" leuztárwók ;urnák a fijtk&k\'i által] már átadatott 12 JL 15 kr. a pénztárba : beírtál tájik, —j- a a számolások mai riaaealliáral Jítryty István kertészeti "uk-J, oazlályi elnök ur 4a a j kertéazeti \|aaakoaz;Aly e .Végzés kiad itáw jnegbizatik, jelenteae pndig a jövő j\|{jj>J I \\ . raári nj igylllearo olvdttalvnu. r ■ 1 Ili 96,11 ij—l$7ö. I Horválii [György fioK-pbjylptí elnök ur ac 1876-ik évi májua hó l\| kqzgyülée 6% is. a. hozott yogzésó folytán \| a perlaki ■ ie jreajrertről .jelentéaét beterjeszti. ifrray látván kertéazeti szakosztályi (olnük or-j \| nak á:a\|l adatik ki, bogy S jelentés alapján a per\' laki ai ed rea kert iránt a jpvő februári közgyűlés e jayaslt t«; "beterjeszteni Bziyesk\'odj 5k. . U liTffl 97,1:13—l»I5. . j NjigyBi M p Simon Vjneío nr psorj >ai éa tUrjei préposti \' alapitói toki jq lpturUaztéióro egy darai> nagv-vuradi 10641. aaáuiu s eg; tM. ».üpro»i 16\'J71. számú mindegyik 100 frt- i ról szóló j ói\|l [87G. évi májiia 1-tpl keidddd ?Ö j azelvéay-\| úyol ellátott it ilteíhermeuteaitléai ttlttvéim boklíldyón, Szige-tby Antal tit tar jelenté, bog)\' okokat ÍTbaaay Lajos pénztárnok uruac iji bemutatóit uyustija uerínt már átadta. ] í atraágps Simon] Vinose ur csornai prépost által 2XI frt. alapitói tőkéje] lefizetésére bokUidütt a péuztá: no k urnák már kezéie adqtt. föld tehermentesítési ka trí nyak a pénztái ba] beulaltatnak a Tbaaay Laroa ] ié\| iátárnók. ur uUsittalik, hogy amonnyibBn a kamatik ia IkieeyenlitVék, az njapitó kOielezvétiyt eredeti m azolgált&ssa viaszai a netán hátralék kanta- i tok irávt]peqig lótUstel«ndő\|ICiaa jLaioa tttrjei uroda-j - mii kor uaayzó úrhoz ióltluljen Arról nagyaágoa Simon Vilit ur, ugy fótiaztelendó Kiss Lajoa ur éa ..Tqúiy Lajos pénztárnok ur végzésileg érteaitletnak. P l j 98,114-^1816. I Tbkáay ílajos egyeadleti pénztárnok ur jelenti, [hogy < \|Skabliu lat\' án, Szent-gyürgyi Horváth I Pál, Czigány Bertalan urak. nogia ininltgu gr. SzéchenvS Iatvánnő úrhölgy, ] ugy néhai V ida Lajoa ur maradékai alapitii tőkéiket szol- I lováltaági k<j tvanyékkei kezére lefizették, a azoknak akik it kamatokat is kiegyenlítették, eredeti kstelezőikel viasza-adta, akik p sdlg a kamatokkkl bátráléÚban vannak, azok-i ijak eredeti lopalweleit yiaazlatartotta. i Pi nztáriok ur jelentéaej tudomásul vétetik, a a befizeti Ltllazőllőváitsági kötvények i a pénztárba beu- i taltatni kjlhogy a kezére befizetett kötvények azá-taait a knnütátáaba bevázeaaa éa k kisorsolhat min-denkor figyelemmel kiaórje. Erről a végzés kiadáaá-íral 4rt( úttetik. :\|j pl Jf, \| 99\|11Ö+1876. Thaaay I iüajoa pénztárnak ur betüutatja a pénztári káaxpém monnyiség. kimútatásót, mely az elint 1816. évisnp-Tembtr i-ánlajlpénztáiban volt I db: ezttst 2 frtos 3 db. estist 11 trtoBj O dbl ezllit knaáas, és-509 frt. 61 kr. o. 4. 1 Tdddmásul vétetettr ÍlOOjUBj—1876. : tiazjólpiidb türjei prépostság alapitói tőkéje lófi-2 drö.;üj m. H4,4á!íj6b 21,458 számú mihaegyik janttéir t-\|án eaeaékes 4a továbbá 81 db. szelvény nyel^ ellktottl ilzőlldváltsági Ulitvényt beterjeaztvén. A befizetett azóilőváltaági kötvények a pénztárba bMtaltabu, b Tbassy íiajos pénztárnok ur a véezés ItiaöÁsáróll értesittetik- hogy a mennyiben a kamutok ia\' 1 jegyeniitve vannak az alapitói ! kötelezőt a fötiazr telindő tttrjei prépoataág részére \'fötiazte\'.endő Kiss Laj ia Imntianyzó nr keiére,\' ki agyazeramiud erről . jelen vegies közlésével érteaittetik, Szigelhy Antal I \' lívényo visszavétele mellett azolgáJtaaaa 1011103-1-1816. I \\l\' gazdasági egylet as 1875. évi október 11. toen BazdaságjegyeaU\'ethes ; intézett ineg-dráa/ hogy a sajnos tapasztalat azenni havink éa koroMnyúnk, sem szellemileg, sem támogátja tÜldmiyeléail állapotunkat oly közgazdasági érdekeink helyes feliogá-aával pái tolnU Jtellene, a végett keresi meg as egyletet, kogy az erdayil közgazdasági é\'dekek Ügyében törvényeké hozatala^ — p íöldmivelés éa altalján a mezőgazdászat különböző i igttinaÜ országos pénzér^vpl nagyobb . ínérvti támogatása véaetz a kópvisgló n&zhoz intézett kérvényét ezen •gyaaülel foufaUilag támogassa! a hozandó határozatról pedig a mogkefeaí erdélyi gazdasági egyesületet értesitse. \' \|k0zölt kérvényben ia kifejtlett okokból a kös-. \' irdélyi gazdaság ogyosUletnek az orsság-iaelŐházhoz fentézmt kprvjónyét hely\'pa\'el-logatni ós • Ivógeit a mélVentisztelt kép-réazéről Is kérvérivtleg kizen] közgazdasági érd^keijktje oly fontos wryben hazafias! gondoakpuás .•Msre a jalsett llráhru (Bsréfayek hozatalára éi erről a megaeres) ItlazmUj erdélyi rsaija eallletet a végsés 4 felirat megkttldéBéíel il WUroau inek kÖTetkeatébsn a kövellwd felirat iatéa- t4pTÍselő hásbos I 7ka tiaatalt kápviselőbás I Aa erdálvi gaa-aa 1876. 41 oki. ll-4n 6871B76. tal4aatt iratában közölte valUak 4 m4-kápriaalíliáaboz iotáaatt slásstoa kérvá-ifhea M ard4lyi birtok s egy4b kOagazdiuigi Hi«4l4il l aiWMbb udv«a Wrv4«ek ho-a földiatsl4s • 4t»l4a a ai>l\|Mdá aa ] nj lf 44 er-kérvényt onziB vonat- tilkir- Visi iá. Aí Erdfel ! 697\|876. sz > i keresésé len pl\' isai törvéayhi , anyagilai ( mérvben. ,miát i?y« vén 4a fali a4 IDI X «aagi aa a ÍT+ aa«H 4r4r«keknk LzáMa DÍassrőtel aa 44^<<jJ nsapröbb mérvkra IMaA efőmosditását a a végett a asUkaágea U«aaegak inegaxavasáaát kérelmssá. Ui Umagyaj aazdaségl egyeaUlei a mái napon jtartolt kösgyOléaében a megtartott tinénifrnup s as UntaMM mindén oldalról mpglbntiláaaj utAn \|ij»\|)n megauaaol 4wa[jttH>U\| (tasaerinl tekintetbe nnwa asonTkonUf íiiónyt\', likig/ itj Itw 4a gVánipsr a\|\|r aj kandMajjaí íeréii Eijropa lútnbb\' álISmkí általrjafuyiM nlasuí ; ti válva lattünk, Tioiy haaánk népségének zöméi major asm pg) fdttl N földmireléz, taeaei gafdáazat éfeljájram íetmöleitje yanj1 saoHtva, \|4á n\|moas& Mekuek foglw-1 koaáaát, kereset módját, élet fenurtizit, de \| magán éa kösjövédelmeinknek ia legjbistosb Üa iegtágjuHl fan, rását az képeíiez asoq téri a milyen a Jegaceren-4sépebb. legbitslosabb a leggyorsabb haladást, fejwdéajb] \| Ilkédást magán] é> közjóvedelmeink fokozttói ők el, ha a insgas kprmápy és törvéuyhuzáa gjnól kÍTálóbb] gondjaiba fogMta, azel igi erővel jámenatta, istápolta vqlna. IS Mkinteuiól jfogfa, bár érezzük a kő: i\'ak a félwjauláug suyosan íreiátiK netteaei t, de 4p4n asért, liogy a inezőgasdássat ej jövedeLme gyarapudáaával a tewalcr vii lyiueaaék, jnelegen óhajtjuk, bon • Kivi ilo országban aTiaqzqgaMáazati érdekek jr éa törv4nyho\|tsnak ia kiváló gondjaiban részj mokF mind\' sasUeisilagj mind pedig anyagil lerőtel jalőaegitiessanek, támogattiusiuiak, juisrt i tij&coietf és bizalomteljes kérványUnknea f\|«i\|é! tíazt^llj képvisslőbisat mágkérjjik, bogy I gazdasági egVleti. által beterj^esleM eies1 éa boliatóltan&cskozá4 alá Venni, aa In ijíaza bjriok és közgazdasági\' ügyeire i a kérvényben róaaletesire elŐadeit törvények ilatba tételére az illető kit) miniaitesiiiinok^ aúr i, az ildvös, törvényaket meghozni, allatán pedig\' ld(nívoÍ6\'si\| és mesőigazdaaági érdekek tátnogatá-a kllltiégvétéadk targyaláaáuái al alker remélhe-végett \'a kellő azükaégea Uaszegeaet az eddiginél óbül inírvbpn megszavazni hazafias gondoakidás-1 Legyeskedjék. 1 A mélyen tisztelt képvíaelőháztiak alázatos azolgája. \'102114—181» ji A Somogy megy éi gzdáa»gt ogyosíllej az I8n6, évi au^ustus \'J-án tartott koagyi^ésábólTközülvjtu a um. földiái reléai ipar 4a kefe^kedlsleuiügyi lur. iniuiiteriuiukox a kii taógi éi magánérdek kezeléae éa fentarUiaa iránt mielőbb töi vény alkotáfa végett iutésett feliratát, annak táiuOga-haaouló szellemben felirat intézéare kéite íueg as égMe\'tet. i íj ■ A guzdáaági egyesület sainoaan tapasztalja, bogy mint a kérvényben la igen hivjan kieinulvo van, habár a súlyos mult éa jelen idő!f loiybitiosan nevekedő terheinek csak némileg is t\'edeztietése végett, de mindamellett nem menthető kóunyulmUaéggel ordaink kezelésébLn oly megdöbbentő visszaóléa Követtetett el a ttzeuk folyton, Tmaly ugy a törvényhatóságok, valamint ja kormány j és törvényhozás őrködő s gondoskodó intézkedéseit a legsltrgősebb4n ig4nyfi; ettdl inditlatvaj Zalamegy^ közönsége már a iuiiln évben kérv\|luyt intézett a , iiijtjgas iuióisteri^]hhos áítaláb&u egy Rendszeres érdőúirvény és ba ez még hpssaabb i^őra biiaódnék a községi erdőit t\'entartáaa és ]gondo-zásaziráat rendszabályok életbeléptetése végette a gazdasági ekyeaület teuát a aoinogymegyei j gazdaságú egyeéUlbirteihivasánski a legkészsűgesebbeu tesz eleP get, és {as erdőtörvény mielőbbi meghozatala végett a nm. fÖldmivelés ipar ós kereskedelmi, m. kir. minist^ riuiuhoz intézett kérelméhez csatlakozván annak lmi\| előbjü Mlieaitése, végett ugyanazon ninéltl kir. ministeU ríumot leltratilag tiszteletteljesen megkérni, s erről Somógyujegyei gazdsaági egyesületet értesíteni hátát roztál \| Knuak következtében a következő kérv4ny in\| tézteteit a nml földmtveléa, ipar éa kereskedelemügyi lur. miniateriumhoz i ; Nagyméltóságú ^\'óldiuivuléti, ipar éa kereskedem delemUgyi kir; lunisleriunt) A Somogy megyei {gazdasági egyesülőt az 1876 \' évi augustus 2-áu taijtoii közgyliléiéből a végett ka-raate meg a zálaiuegyei gazdasági ngyeaültatei, bogy egy általáuoa reudazilrus erdőtörvény mielőbbi meghozatala Végeit a nml kir. miniateriumhoz intézeti kervéuyét, ezen1 gazdasági egyesület ia fellratllag tá-iniogktná [ i E megkereaéa^a Zalainegyei gazdasági egyest! et lU7o. évi havember a-iki közgyűlésében Itanáóskázás .alá Viétatyóu, k . közgyűlés határozatában aaok mégj győzddósénpk adut kú^jezéat, iniszeriiitj sajnojsan jtai pasztaija, bogy ba bar a súlyoa mult éa jelen idők fdlytpiioiau nöypkedatt terheinek cáak liémilaigea té\| dézéáe végett, {de mindamelleti séininikép lu nenl . nientliető j kiinnyelműaéggel nemI cwuqI láz; urapalih\|áMj s egyes birtokosak, de a községek nirtokiábsln lova erdők pusztitáaában (inert kezelpanekl nem ial mondható} i oly I megdöbbenitő rombolás és v^sas414t kövjst?\' te tett \| pl ia uélkttlj hölgy a fekozala iaiiyésítés Jugyanjj ou életbe iéuteitstettTvolna, a e műltödés űzetik foly-tonoeán, hol még anyagot a jelsnbeu ia, hogy le pUM: titás a legkomolyabb( aggodalommal tölti ellaa egyletet U jójrendó iránt, la ezen Uselmekuek niegakadilTof zaaa UgVJa törvényhatóságok, valamiül a korn^ány és Iörvéniliazá4 őrködő és \'\'gondoskodó intézkedléseiti a legsÚríőpébaen IgényjL Éttől indittatva a Zalainegyel gazdasági egyeaUet a legk4ésségesebbm> \| csatlakozva a Somogy megy el gazdasági egyosUlet által es prdetn-ben a, JMagyim. kir. mbjj^iumhw{inteti kjé\'rTín\|yhjezi\| ezennal Uastelettelleaaa I hzzáfim oiaojíalnminaa magkéri a Mm. kir. miniateriumot, liogy az erdőknek, eaan I uagv .közérdekű fontóaaággal birú vagyonnak, minden renaszer nélküli pusslitáaai megakadályozása ^ végett egv általknesad rendsMrea I s KtjlÖnÖMn a Itöztegj1 eraők fenlartáaát 4a goodosiaát nMoaitÓ és mágában jroglStn enlőtörviinynak a taryén\|lll)záU utján miatőnbii megltékaUlai iniát a JCfllséfija UÖrVéui^M intéfkedér sekelj\'[tnóg sja otsaággyüléa jelen időaaaka alali mejg-tétetni kegyesk»dj4kT Uaaafiui tlaatalattal I a Hagyméltóaáge kir. minia-teriumnak j I . jj M4rti\|o« azol\|4ja.\| 11\| Ügyveaető elállt ár élőllrjessli, hogy 1876 4 Mp köagyűUa 36\|76. aaikna végsiaével Skab tag ur utaaitva Utt, kbgjl aa anaolllet r4ea4re • bikák megvásárléfiiakeaére adott 20C0 adásit tarjsssaaa be; aaua meghagyásnak asonbi .....nKnk , \'^HlPw! lett alega nr bejalel közgyülé t mire • asemélyssea feles v^\'t SkaVlies bMt\' ■■ÉÉH \' 876 4vi febréari \|US Tán ny44a írtróli saémarftstf I malhatlannl beter- elenti, begy egy I, begy azáinadáaát a jövő be lógja terjeasteni. Blráblits István ar e végz4a kiadáaáral ismétal-ilhivatik, hogy a felvett 900d( \' f8. évi AbnUri közgyüUsr* jeaJani el ne molasasaa. Ifeyi Jf l;\| jói T <4rvttr István ügyvezető elnök nr 4 Báán Kálmán urnái állomásozott aa áiWsréa megtartására kiküldött üg- Horváth Mór nruak as 1870- 4»i november 8-111\' közgyűlés 4. számú végzésével belybsnhagyott jelen- I tése Szériát. Báin KAI mán ur r+aatre fónsatelendő Polgár Ignács urf[által 180 frtob megvett tenyáaa bika Arit v»vő \' iBáári KAlgiin nr az 1878. évi novJ 9-iKi közgyűlés 4(108 ! 0878 4s 1B74. évi fsbruár l>9 1874. \'námn V\'égz\'4atfeli meghsgyáaára ia mindeddig 1« nem fizette, \| fiarvay Istváfa Ügyvezető elnök ur a ; végsée kiadáséival útahit^tik,\' hogy a 180 ifit. o. lé. váteiá* évi 4tv. a-tól kamatjaival egy«t Báán KAInkin UrtÓI Urviny utján ia háiisa be, miiől \'egy-UerMtind Báán Kálmán ur f* jelda végséssa! érte- filMat.;\' » 106 ytleé jeyyiQköiiyo, ItUeUsítüirűl) sieti jegyzőkönyv jhitelesítésével idősb Skttb-6 éa Farkaa Dávid orsk bízatnak meg. Egyén* elintézendő tárgy nem Iév4jj, elnök ar a meg- Ispjjt jtagoknnk sikeres hazafias köcramSködésHk4rt I s :tízgyUlés ügyvezető elnök nr ügybuzgó fáradalmaiért jegy- \| tőklinyyildjt Iwvii)\| köszönetet aaavasván] elnök ur a köz-\' i gyűlést beíéjesettnek nyiiVinitotía. Array István: m, k. eluök. — Ildőib Skublits László m k. P Farkas Dávid k. Hzigatliy Antal m. k. jegyző. l\'antl»eoii. [asznak kiuose egy elomló rom, — egy szentelt fájdalom lf Tied hazám Eötvös. lf ■il A réii görügük ét r^nikialk elhunyt jeleseiknek aro\'zkjápeit —í még iukÁbb ezobrait, egy e I vegre épített caarookbá i jókt&íc Oesze gyűjteni ps J lyilvánóa küzszemlére kirakni —- kegyeletül a mult \'ánt éa quzaitó például a jövőre! — E diezcsar- ] okot\' ugy Uivták hogy „Paatheonj" — Nekilnk I Ilyen még nincB ! — A ml elhunyt jeleeeiuket legfeljebb a m. tiu- j dományorÁkadémia — vagy Kieíaludi táranaég j ília ezeknek tagjaik voltak) szokják egy egy em- I lékbeizédttel — a szépirodalmi lapok egy egy eni-lékirattal 1— egy-oda rajzolt tenyérnyi arcskép 1 másolattal — a mióta akademiáukiiak háza van I ennek falára i tett uc/.kép kifüggesztéssel asokjukr j megtisztelni. ] Egy Két; ssobor készül az utóbbi idíikbeu [4-t lassú küzftdakozás utján ;— néha hiányos el- 11 keseléssel;—I vagy hibás Kivitellel, mint Kisfaluéi j\| Károlynak nem monumentális de j „monatruali^ ] Lsobra B,-(FUreden . . s ha egyik másik nagyujj- II hezen elkészül, tttnüdllilk hol és hová legyen az. [ kllitva? neki és nektink is illeni3 helyen? I Jeleseink még idáig oda utalva vannak, hogy maguk ürökibsék meg magokat — hátrahagyott : müveikben! No est teázik is. Gtindpljnk mi tán,1] hogy a cégi Patitheonok\' fényes csarnokai -t a obeliszkek a pyramidejk Bügár csluosai [ügy is halomra dűltek, — a liirés Memnon szobrokat a Sahara homokja — t j pjercülanum ét Psmpeji diadal ireit a láva ár hamuja, — Babilon tornlyait, Ninivei bástyáit Chink kőfalait, Dárius függő [kertjeit — mind} de miud-\| annyit, mip ember kés einéit: mgyan ez emberkéa eltörölte már ! Az ó v^lág olassicttását a középkor \' vaudalismuta, a pogáqy mór remekeket a kereas-\| té^iység vaícbuzgÓBága törölte el, - a keresztény j joltárokat a török düh - sikálta el, Biek aaecsetjeit \' még á keresztes hadnak szent ve záréi. 1— Egyik émberkés, la mátik emberkézi munkáját sokáig meg I nem1 türi 4- s ha «s megtörténnék it — nem tűri M[; .ji id\|i — jA1 Pluok, Ssokrstesek ij\|- Cicerók szobrai el-\| enyésstek. Év ezredek visxontagságai meg a mtár-Váayt is megprlötték, melyből faragva voltak!- \' De müveik aaok a kis japró betűk — e fe- 1 jcets kit gjnómok, e holtan it élői lelkek, «„síelem Óriás ojt" máig is élnek- tSt élltetnek, ezer meg sér smbent vesetniik, fjgaaaitaluaki Az uj kor min en nagy tembere a régi remekírókból bS uagy-yá, — mindpniknejk w egy egy kedvenos köny-e a görög vagy romai classikusdk kBs\':L —» ány eWqer, van ki mar minden iránt elfásult, as léttel is megpasonfottj de sgyedljli örömét, viga szát ezekben feltalálja.] —f \' \' J As ,,<lraJkméc»\'l\| lángjai kialszanak, de a ce- , mekirók apró betllibeu lobogó örök igazságnak Szellemi lángjai soha! Elterjednek] esek fii be, fába, I levegőbe njegnleveuitik la köveketI j] a féíholta] ut, inert k szellem Berzsenyink jtzkvai skwint l koporsóból kitör eget kér!" —i: V Sdlonll—Licurgus szobraik plp\'oirla^Ltftk, de bölcs tarvihTjüfcet ismerjük. ^Ips^s ktttáblái •W\| töredeatekl\'de a rájuk irt „tíz páraaosulai meg-maradt; Bölos 8aUmon kardját — melylyel a oi-odó kék anyának as egy gyermeket elfelezni >rt% volt —l rég megette a rozsda — « királyi bmit iijimslyről a böles ítélet diktálva volt, —í eböloslJitélst íeumaradt ; — : I V .IMt\'Ut! wS^kftdllQk ;\|Au m\\ — elhunyt je-•seinknek Vantbeont illiutii ? gondolván, bogy oijLa raaradanddt ttgjr m éJIit hatónk, mint alól ;sMpdí« • mfük írott mttvaíkkel j • De aaaal még ía tartótunk: hogy iáikor táaosuak, elbuctátuok aagy tzellemUktttl -fph veitikban de . aíoapi lapok batábjsin! ! A muh év végén i» két Begy szellem bucsu* sott él tőlünk : Toldy Fs^anos és Báró Kem&ní Zsigmond nagy hasai, iiag)\|irp mi ad a kotttf Alig látni: hol pótolhatók hamar r- , Ki ki tudja: kik ét mik voltak Ők a magyar [ka-iának ée nemzetnek. A lapok iéezletezték érdeme-ruefket. Aa akadémiában, Gregoi éa ■Szátz \\ Cárok mondanak emlékb\'-saédet reájuk. \| Mindkettő abban tttutjkj főleg : hogy oly ni gy magyarok voltait éa \|niégU mentettek a magvar ember közöa ugyezdlrdo eredendő bűnétől I a túlzásokba eső ssemrsdélyieeségtfll. Higgadt k$jsép uton járt mind a kettő mindenben. Mindegyike nagyon de nagyon itereté a hazát, ée ép aiért dva féltd ie azt minden tul fajtát tói — Éles, m\|ly, de nem víaaza riasztó kritikus volt mind a kéli<5, inejnteu as irigy félték enylcedátttfl, kicsinyes flOr-ztalkoaástdl, retctiót szüld dOfftdésektdl, anélkül hogy tzellami fölényüket éreztetni igyekeztek volna, de Ja szerény tehetséget mindenütt méltatva és felkarolva. I jjgy látszik hogy egyedül a haza és nemzet Ügyének szentsége -4 a melyért élték — sugározta be őket és ttigalmasta (feszes tetteiket, míglen oei k éltek. Legyen félettük könnyű a hazai föld 4- és netéz érettük a honflbá I ]-- Á mely nemzetnek , jelenében" ily nagy La-lottjai vannak: annak még m ssze van halála! pOt i áa nem is lesz ?! —i Cityótiy Karoly; Visszhang. \' Meglepetve ol vattam e becset lap f. A l-aő szátna-baal.Zalavülgy lö7f>, deczerab. 31"-róí kelt „r. L" aláírással kilátott cziakét ; minthogy aa. ngyan e lap m^ é. 52-»k •aáaába, jó akarat azeiletnébea irt, rövid közleményem va-lódl értelmét félre magyarázza. Ez okból voltam bátora kö-l vetkező, uyi atkosat közié tételét kérni ! Ismeive n.y». Modrovits Gergely salavári apát úrnak a un- és uev elás ügy terén is kifejtett buzgó munkásságál, leljéseu meg vagyok! gyónódvej arról, bogy ő nagyságát ak-l kor ia, midőn a ralavari r k {népiskola ideiglenes tanhe-■lyuégettl a volt Koicaioa szobát átemelte ki t engedte át használása végett, uem tudva, hogy a nevezett helyiség tan tere ninek használva mily káros ] ehet, azon jó indulat veté-roltk, miaterint a tok tofranctétlenséggnl megküzdött föjd-1 "ég gyermekéi, kik as 6 kegyuratága alatt állanak, vallás erícplcsös .nevelés nélkül egy \'peresig se maradjanak. ■ Tud va ezt, legyen meggyőződve nr. 1 " hogy alólirt d ^bgysága igen beetet nevét nem azért hozta.nyilvános tírtre, mintha tán aszal eiigmert fényes érdemeiből cssk egy pa-ráuyit is olaaart volna famáMositáni Nem 1 mert att tenni oly! személy irányában, mint d. Modrovits G. apát ur,1 jki-l»ez, hasonlót bíróitokat kivánbk hazánknak, hazafiúi Dfln 3 vOma. N j 1 közlemény i rój aj. ismerve ó nagysága ember- bem ti azivét. szerény somival csak ama fájdalomtól atóalrja I őt megóvni, mcL\'v érné akkod ha az ő általa átengedett rom terem az iskolás gyermekek ée tanitó testi szellemi • éltében különféle bajokat (rövid látás, teati és szellemi j eltArptlftet) idézne eld.t i I Nagos Modrovits G. apái ur Zalavár község szellemi » eiytó érdekeinek elóbbre vitelére tokai lendített s hjsz-I szik fog lendíteni Magunk valtunk egy ízben fül- és ilem \' tan&i, midőn a község lakósaihoz intézett beszédében, kik ót teity egyszer érzókényen megbántották, a azt. irá* eme saatralval élt: „aki engem kővel bajigál, én kenyérrel ]ha- jitorn vissza lu í- 1 • I Eae^bŐl kivebeti -r. lu bogy Philantbrop egy Missé isiden a zalavári körülményeket; valamint aat is, £ogy benna nem volt .semmi rost akarat, mikor ama feitf ményt irta. jPbi\'anthrop. 1 HeJyi Ó8 megj\'yei hirek. -- Alarczot bál. A kisdednevelő egyesü etnek febtuár i-éh tartandó táncsvinlmt aaj előkészületeket tekináva fényi snek ée remélhetőleg j övödet mezőnek ígérkezik, j aij lldiös\'ezéit ü i kisdednevetŐ egyesület alaptőkéjének^ ráp táífcét tekintve, mindenesetbe kívánatos. Ennek ka] bet ntegemlithetjük, hogy e xáncavigaIómra karsatjej is hapha^k lesznek, és pedig jas 1-so sorban I firtf \' jáy ^í, második sorban 1 frtiával. Kívánjak, ho^y u\|s áavigelom mjnden tekinteteen sikerüljön. U A ssgy-kanizsai kegy^snendi katb. (Ógytáiú tanulóinak táncs vigalma a hó]l&-éir igen iól sikerült gymnatíiim .segél v-egyletének \| tőkéjét - 215 Írttal gyafapl-totau Hogy a jókedv nem hiápvaott a a tánct kuriUtRu-ig tartott, test talán említeni ié fölösleges 1 zal töny bó t9\|éa ZaCe-Kgereaegcn a \'L kiviradu veapkor A zsla-sgsrtzegi ifjuaág e torna-tUsoltó egtlet\| ól-1 könyvtárának gyarapítására folyó 1818. évi január Zjae-Kgereeegcn a „Zöldié" • csiinű vendégfő nagy tarémében táncsosal egybekötött tombolát rendez,1 melyre kival czimaett uraságod (és caaládiátj tisztelettel meghívja \| j a ilnéesdtég Belépti dl): 40 kr. Tombola jegy Ifi kr. — Keédete L « órakor. 1 I — iefikWáel A kessthelvi ifjúság egv réead f. bó \' 29-an Gyarmati La)ot ur termében „a helybeli kórauta Jávám zártkörű tánczvigalmat {rendez. Személy jegy 1 Irt. CeZádjegy 2 frU Kezdete fél B órakor. Félülfiaetéijek kö-aaöhettaTlogadtetnak. > (M^-jj , tllS fcmilty Velt\'a keeetbalyi gaad. tabinMaet \\ helyiségében e bó i^éá déielfftt 11 órakor:* 8oóS Mftélv /\' ^rrtmontrei kanaaok ée a keszthelyi gaad. intését tadára-uak ttsuiapólye, mslfsn a jelet íérianak e minMgbaa eaei-, aoq érdemei elismeMsefl! adományotott Fer«icz-JótW Hod lovagkeretaije tttaetett tel Balét Áffád igSSgaté áUl.i Aa ináepél/éB se iotéaat növendékein kívül tekintélyak aafmu VWnrtg relt leleaii Aa InnepoUat Baláa Írnád éd dfáler Artúa ttdvöalék. Mire es érdemrendjeiül fslékesnett ttarn-f4i Sédé ar, állt se emeWéMa, t mldhlMM Cheféi— I— irálijileW SüfiiiWa aoaeielé a^ es^erf Vendel tetéet, tovéUá a kkrály ée királyué tfttyv értelaaéi atb> beeeédjt naa^j katée^ idézett tid. Aa ÍÉtletlí Ar. dal-^gyesSlaté Soés betaéda a tán iédl t^égyssbae .Hazádnak reodSltlIenfll „J kuk4 sasbetasas éatklé Sttg Jétttí, karmeetar vtaetété mellett. Bálás íraftd frrirTiiiir mond ván a teadágkosaovuaek, tt Osnepélyt baéM. \\L*J) fél0m! Ketttkelyen réaavét hiány atíaM-^fíem alak elhatott áitg, tfbb lelkes férfiak éltei inditváayba hozott pfnlkedvelők körer F. bó l&te hintett Hskáilé k^zgyt-léere oly csekély apáma közösség jtfsat mag (még az, ia-dítváayozé nrak ndkányáoak ia m^gfótrt a bntgtliaÁ) kogy jd. bizottság kijeleatté miazerix4 a tovdbbi makÖdéMl viaz- . 1 wJ\\:. r r (Lfr) -4 Térezflts matt lapunk mai számából Is elmaradt a tárosé, mintán la ztiamegyei gaai datiáel egye-silet novemberi kö%yflléaének<érde\|Ms ée iemtas jegyző-kett/vét annyiszor merazakitaai asrim akartak, 4- Jövő számunkban ^egysnefjnanid érdeket csikket botnak^ a mait számunk irodalmi .rovatában rövidén említett: íDr.i Kaku-<^ttlának A kiebirtoki töldhitel szervezéséről irt mun- J r-t Hibásan közöltetett ni mali fámban mégjeleut ^Keszthelyi járási tábitókSr caisse aiatt bekülddtti köt e-ménybee Biró József indítványa. Mérjük eképp kiígézitaci: „kerestették meg a LZalam, ált. taostó tattflltt" elpöke. a kérették fel, bogy a^on esetre ha íáéAti köretnek nagyobb fétze as ^Eötvös alapJ mellett, nyilatkozik, az arra i vonatkozó alapoz, hozzánk .. stb.tf I ff (jLevT I — A falaton ét Vidéke\'\' láraazarketztét/l Bzcátz Koly polg ítka t. vetát át. —1 Tisztelt szersesztó ér! Minthogy t ^Baltfon ét Tidéke* keszthelyi lkp — melynek téléven ét tára tzer-keéztdje valók kiadója (alias aserketztój Bógor György urj lemondásom indokait olvasóival közölni elmulasztotta s helyette legutóbbi száHnábanj oly módén köazöai még „fáradozásaimat", mintbal a felmondó ő és nem ée lettem volna -jónak láttam uraságod kedvelt lápjában ismertetni, miszerint? én a. nekem élvétetet fog síkozás tói önként léptem vissza, melyre egyik okot a fővárosba leendő költözésem ssolgáltatá. — Kérve soraim szíves közlését, a szokott udvariassággal maradtam tisztolt szerkesztő urnák N- V\'iden 1676. Január 20. Kalmár Béla. — UJ UÉowstr A f ÍM(lis-T«riú^ UkUimUi íwmi uéktij, tivissébaa aisbbaa assgjsláet s igso csinossá kiállított káejvst küldeti Ss sssckssstáeégtakaek bmv ysdif: Bsrnsi^n. a israisxia kényre 17 -IS ftsst. Kgj-«fy f bsst sra 50 kr. t tUtj ftset tsrtaltu: XViJu főzet Sépsalsti uUsas s mjadeastcbs IL stk. — A Olá-psijs nscjssgttsl stb. Az égi LftaeuiAsjskrét »tC- XVIII. fiMk A nsp * ss élet L U Ai éUt forrsss. As sr* íssn-urtu lörvés/a áa örésmosdtfoy át u eaiitji -- Az sgyMrresstt bt-suysg. — A lii lesic. — Kul«ú és Mtó InoxgsB — llikéot vsltesik ai k\'auifii bőre s rilsgftrbse. — á nt^fotl^K cs s sodíacai féaja \|* A toljN ospfogjstfcouM jséus lS-sa IbéQ. — Ilit tanolkatank » fogjitkpiáMkMl stb. XIX. flMt A ssp és sz élst. 11. — A etlét ssilUguk «■ s vi- I tsgtr ktd/sl^sL — As tatécl^k.As .ssSusr — Hugj IsbSt I .mibí s (sa/aagsrak vagji trejtL A asp mint ss élst elftfeltétel* <(l \| . rsndsiclslu Ib7&. £lsé jfaxst, a hsrssksdslai iSrrsoy-1 zftaj slslbslep^tésérs rokaiksxo rendslsiaisl Ars ílsvs SO kr.] FéulsUr s métsrmértésksl vsiu ssémuUsbes ss iskoiaí1 hsssaa-istra Sisrkssxts Horda* Gusstar. EgjsMBSiniod pétftsst u sitiU szsr-kssstett vUMlaisrss oUstssMs." Ár* toxrsiO kr. Auigaben Saincoluog zum Kechnsnimít den Mstsraussea far dss Sebulgsbrssbs vsrfasst rss Guixtar Kordot. Zogleicb eln ErganzBDgs-hs/t zu ssúisr Mstbodlschsn Anlsituag záxu Hschnsa mit den Mstsr-lüMsen. Pnli 40 kr. Ölesé; könjrtár 15. m 16-ífc füzete, 18 íuztt. Iifilna és hlussg Beitsty, IrU Ksménj Zságiéond. Főzve 30 kr. 16. ftsst. HernzpL öz«>-morujsték Ot fslrosssbsn. Irt* Hogo Vletör. Fordítatta Ssasz. Karolj. Fűzre 30 kr * \' . Történelmi kteyvtár 18. 19. Itzats. Ára sgj-sgj füzstask 40 ár. 18. főzet, árpad 4a s sssgjUvk letelepedés. Irts Dr. toldj Lásiló. 19. fűzet. Msgj.tr nemzeti vértifmk. í\'h jk\'dor Jrnre". .4- Az „Apollo1\' aaimű zeneműfolyóirat Ötödik kötete legújabban megjelent J első számának tartalma:. 1)! Valse Magurányi Józseftől, 2) Fonó dal. IL Virágos réteii. Saion darabok Wachtal Auréltól. 3) Báli emlékek, ksriagp Hagy Bélától 4) Két kedvek népdal, „A falu rosszából" Tj L Szerettelek én. sokáig. IL Fogadásom tiltja azoTetnL Zongorára átírta id. Ábrányi Kornél. A borítékon ifilőfizetéai felhívás — \'A zene történelmi p.epi Gyulától. Vegyes tlóüse-tési ár,egész évre 6 fik, télévre 3fru A ielen szarn I frtért klilöu ia megszerezhető. Az előfizetés vidéken legesélaze-rűebben a postahivataloknál postautalványozás után eszközölhető. Budán az\' 9Apolló" kiadóhivaujában iskola \| utcaa 6öl. sz. a. Az eddig megjelent kStetak leezállitott áron mogazerezhetők; és podig egy kötet leesillitott ára 5 frt. bármely két kötet ára \'J f^t., három kötet ára 12 frt mind a négy kötet ára 16 frt -4 Fischei FólOp [kiadásában legújabban ineeje eut : -A ő & n utján." Éegény irta r BLőnig Kwald Gusztáv. Forditotta: Gyúrom Aktal.. Minden 14 nap alatt megjelenik egy egy füzet, 3_4 ívnyi tartsloininaL Ara\'fl) kr. As első két fOzet már kaphatót — Az egész regény 8t> füzetre terjed. — (Népünknek as uj mértékről) j ^aló fogálmaina k illustratiójául szolgáljon két atyafinak e párbeszéde J Ügy ngy komé, már most á vaaat is ki Iával, adják." -r- „Nem kilával komám, hanem filigránnál." „Hem is\' tüdőm ki gondolta ki ezen nyej[vkxnoainitó saókaL: a minek nőtték be Magyarországon ?" p— No hát,tudja \| komám ez<j az uj mértéket Garibaldi okjoskodta ki s a mi eddigi mértékünknél nagyobbra ssabtjLOtakhogy a asidók nk gt^dagodhaéaentk\' Több községben peá g nyílton zúgolódnak az uj mérték ellen, mondván, hogij aat a tudatlan bépmeg esalásárr é megkárosítására a zsiqÖk hozták be, kiket már ís töpb helyen la elkeseredett küakadátokw illetnek. Népftnaet ezen tévhit és sötét tud atlanaágból erejlő gohdolkoaáai módjáról felvilágósiiani néptanítóink, de lejmukább papjaink\' vannak hivatva Aa utóbbiak ja szószékről magyarássák meg a népnek as jaj mérték lényegét és kassnét, mt által jsemmi esetre Sem fognak pipfanatiót tlkövetoL mert a felvilágosodást,\' tudományt és fismerotet (cnrjesztő szavak épp oly szentek, mint aa evangélium igék. Rövid Mrsfc, (Felséges királyataaonyttnk enMa, a inalt bétsn súlyosan megbetegedett: de már; jobbad van, Kirílyn$n\|c Münchenben tsí^ózk^Öijc. 4-> Névtelen lévelefc Vei fenyegetik Lőcse városát gyújtogatók, azzal fenyéga. tótvén, hegy as égést várost Telperzselík-: -4-, Fehérvárott Boldosné la mnlt napokban vendégszerepelt. — Angliába^ nagy ínlsíjgalom van 1 séflsftfőbst a nők noUtikai jogsi érd©-kéMu\'Felyó hó 804n jPozsonVbkn TbWj Kálmán ékdeket falajfakaj tart; TárUkdálniL mö\|^s»eti és létttelődéei tí-M^ajjÜdrél IX BélréW FfreueaMedelainféfe alatt. Mube-bnsfaca felkelővesére UiáéeávonulL\' tr- tstééti nMtréMadnlaif CÍ8 ITT a r o o Bolond Istók 1 bálokba jár és elmondja mik* léUU. ( j ] A mióta eettmat tudom, bál mindig volt a lazaangoa, c\\ Uá ten és még eaak a világ világ maradj a a ai\| egy fér-fiu jét egy no érá fognak Measbatoas^ tekbaa fkp vattai i, nem azért, mintha valaaaiféle dtkSt tánezoe yáltilj ka \|tfli inkább azon ókból, meri szeretek gyfajUtiBdaf au bok jó kedvébon, de salán meg kieste két aikid a était va I szívem, énéésaa, adj a szépek látására usráa mt pnyire aj élatae szárét ébredrvai Es aat hé laklak lag-inJ á\'ob megt«b«UiL bol a poaapz, kedély ét vígtlom iávSn-gá aa aisdwí, a mi az értékek életre Ta lóságét tetvÜla-ny mi képes. Ez okozta, kegy ez évbe* ts részt Vettem a le\| cözeiebb megtartott — „aebei* ét ^Btndoatoe balbaa. 041 Istenem í ba sok szépet láttam svkbaa, legki fáit a u« elbálban - osivamet majdnem azét repesstetts as ja sok ■ Őség, —\' mit csodálat nem leket, atert a merraj eaak nl (ett az ember, k lönbség nélkül angyalokat, tftodévaket Ik tátott t magát a tündérek ábrándot világában lééptal be ie. Volt abban oly aok\'azé^ lámnoty, bogy az eatbar neve ket nem ia volt képe* eszébeo megtartani. A tata fia la I valami féle fényes, caifra napiroetal csírízelték pa, a A Igönyök Bécsből érkeztek, ae még a garádWqt \|s pekj.. tó t fedte, csakhogy azok az angya kákr- valami kém meg ne \| hűlték lábacskáikat; gyertya annyi égett, mint ahány cs (lag ragyog az égen, volt ia fény, \'majdnem bágjr aieaat vi Mát nem vesztette aa ember J 3—6 forint mint artáit azé\'ben aifidibaa, agy rtpükt a ctatéba egy egy személyi kártyáért, aaért aatáaténőof ki (ott őrfge tpraja világot virtdtig ka bírta a lába i a jé bc f, pecsenye, pezsgő örömében kinálkosott és ihatott, eft etett ia mindenki sunyit mennyi bőrébe fért, laj tudni ill k pénzét otthon nem felejtette A bili öltözék kivétel o4 Ikül feltűnő és költséges volt, v legfurcsábbnak tfiát fel aa i bogy minden szoknya után valami lepedő féle portéka ci iázott mászott, aepejrte a lábak el® a • port ét lénysaá te te e padolatot. Néztem, kérdeztepi, de senki sem tudta m igmondaní. bogy mire való legyen az, Sanyit vettem éezrt^ Iu ry nehéz lehetett, mert midőn ezen nők lépcsőkSa mente rfelfelé , egyiket az édea mama a aysikst az é$ee papa ví te ölében kedves lednyoctkája után a bálteremig, bel le ették ée földön hagyták csuszái, mászni, mist aaoaéa \'a m ry szán után kötni szokott kis ar ánk át csúsztatni a már lo poa aa erdőre. Az ifjú nrak nem győzték dicsérni szem-b< ti, elfordulva szidalmazták, agy mond: „ily ■ öltözködés ■m illett tánczolni lehetetlen," és agy is lett, mert tánot k< aben legtöbb féczlívé lett; legázolták, leőporták, mintha éi léke nem lett volna, pfdig dehogy ia aem voltj volt báa, ai Lak, mert aagyoa sósnál többet ért aa a csúszó mászé sí íknya lepedő az egéaa öltöaéknéL Kdaőnb hállogattaat, h( gy „acbtipp-schlepp" a neve, mátok ^ttoknya söprünek ni Vették. Egyet megléptem és ez 3 méter, busszá voiL H így mennyi visivásit okoztok azok a < echlipp eckleppek, B2 lanya seprűk, arról csak snnak lehet tuuoiGátt^ ki a m ilatságban réát vett. Egy boltos, egy szabó ét egy soaatar töpienkedr* ejts i az ajtó mögött, a majd alig.tettek [egyebet feUstka-d M egyike a másika a fölébe súgott, tejüket ciáyá^gtÉ- \' ti L ue érteni nbm lehetett, bogy mit bessélteki A énssn cí pa is voltok jelen, és ezek egyre mán jegyezgették a n íreket, ngy mond: „ilyen ai világ: itt! a bw, vigalom ét éi eldorádo otthon a aira o\'m és szükaég.; itt a pompa éa U iy, a háznál adósság adóhátralék ét éxecutio, az ország v; audáeban, itt niaee gond a naaltra a jöjróre, halad a TÍgb* lc in az élet, emelni kell aa adót még. eaak leket.1 Bolond Istók aggódik, ugy mond t mi -iese így1 ma \|b ftuap a világból, és legkivál^midőa az e nberck jégna ii \|mennek tánczolni, hogy nyomorúságod rv&itött fillérei-kitt magas sn álló hold és csillagoknál álfloahaaaák: kS-v iketik „a macaauza" bal 1 melyben kogy minél számosabban jeled^enek meg, már eaak azértj ia kívánatos, nmt czélja a „kisded ovóda* tőkepénzét szajpoiituii aa áldás te idiézmény minél inkábbi bíttositbatásáraj Lea« tehát álare^ dUmino, t tudj Isten még tSi; különben ma ngy is annyi an álarca, bogy az ember, alig képes maga inasát feliamerm. JB volna, ha valami olyan egylet keletkeznék^ utely aat mo&-daná: Szabadítsuk fel a fényűzés rabszolgasága aki magunkat az eavsterü öltötködés által, ée moudjun ki minden tártozkodás \' nélkül, kogy az egyelfáaek caélja mag^ tftui ja fényiaétt, ebben utat módot kijelelni a\' igy takarékossággal gazdálkodással egyaaerntiteii a oaaládi^körökst tart á udto ütötte, d múlva leéiét likaikéi néhány nap * ^ ekei •mkr\' jobbán van éa — [A Londoabaa nem Irég meg KnüMMld fliiilnisj iiéliskaajmhpMjIenei 10 -nsülio fant sterbrtftt Wsz. — A Belgiumban strlektelo mUtkások ttámt I5,00D! \|apkn caiasár{a reior!inot-refot\|n 1 tátin bns) be H\|l emelté tlHwmijlk :áltolánoa »rb fejedelem anvja. Obre-atttl. lUuinyady gró^afi Poasony biroealtaában. Legköíe ebb e badköeelaneltséfat. — WUMk uoviu jkiisi ftjedeletánő att ben e U N4o kelt ^gybe OlkJiM iaiH i Irodalom. i A „Földmivsléei &dekeink" caünü gaadaaári la^ melyet 1863 óta Mádav Izidor a gasdaköaönség folytan nfvekedő részvéte mellett szerkeszt, 1876. érrai szóló ali* fizetési felhívása meUbtt az 1875. évi toljam tartaicajagy-ékét kt/ldte be aae&eattótégünkhöt. Ezen urU u®)^.1. a& saerint e lap 170, névazerint előeotolt t e gatdavuág szakemberek legieleebjeit marábta fnr á é muakatáraaa mjéllett aa 1875-kk évben 400 tőczikke^és it60^a torta-loífajegvzékbe foglalt1 regyea k^zlményt bo ott — aa Üt-len bi^ek a hasonló állandó rovatokon kívül- lap tartalmának gaadag volta ée élénkségéről számiét ad a követknad rovatbeoastás : Minden ssámbae boa eAr ai nipi kérdésekhez stóió vesércaildket és négy-öt na-Tobb eredeti csikket; minden a gazdasági gépésiet terén \| el ntrülŐ újdonságot a legkiválóbb ssaknmberak által Uj- , f mjarteít, a magyar-óvári gép kísérleti állomás jelentéeei baanb • j átondó rovatot képeznek; ad mulattató olva» nánvul aaép-trpdalmi becsesei is biró eredeti tárcatnaikket, tnelyiiek ájtgyá a tarméazettudományok- vagy a;gazdal élttbtf 4aá ijfritve, a lótenyésztési rovatbtu, mint áa ösazet lótanyéaS-tod jbiaottmányeinak elfogadott közlönye, minden e tsakbk vágó kérdések kél tüsetasan foglalkozik, e te ítirül minden aafcmban boa gaadoaan kéaaí\'ett ábrákat ée ?.aen .rovatok bia: „Bel ée\\üfbld% ^Létenyéeatéei tteml■ „Szaké gy-léiak^ mdködése", „Vegyes kötleményékj, „Szakirodale^, JfpohV »Méhetset" „ICertátset* , JUnsr saakWpak ttbmléjt", „Földmivalist ststUztika", LMh okváitozáeok, plbriM^ok^ „Kiállítotok-, ^Vaweayek", Oléaek batár* apf, Beérné^ kivek11, „VtféeékMm k Wfaldöo" ada* din teámban tömör kivonatban kftafe a^aAest, ati a (Mk 4ye\\éal édelilő nálunk ás )a WMAdBa Minerták „\\idék-tédéafctáeok" rovata alatt aa orttág míaétu vidátM Mft Hlvid tudóaitosok kAeléaávsl a gasda-kötön séget aa ^éet eü eág pidaeági állapotáról ryorsaa éa ir>anr\'»lea tM, oknakafr 4 „aarkf íJbBi toláaatt le> elek tavata ala« uu .>tl m Vasúti Menetrend fadal! Kmánárék. imL legieL y^mmmmmwwmmwmwmmmmm Ház eladas. ! Hagy-Kaníaáa i Hnnyadl Utcjea. \| fagyon ezélszerü la kilókkal fafcamarák- J ploczével és kerttel elütött iáz ked- j feltételek mellett eladó. Bővebb értesítést nyerhetni. < Marcmica H&en Hunyadi atc/ában. 167 1-8 3X3 béeake (Swiibiihiiy, BéaJfcjWy «-)[ « . » >o» H H » - j • i/ \' • 203 ftieeS^ésJMfirliefoe k\'L\'«fSilVáa éa Béeaba 301 TrttftW és Prs»rbofofl kmstttl Őrére «a BfesU Érkezik Kanizsára 316 tnék. Bobén, DoaWrár éa ™d4H1i ... ... ... 90S J I -Ul i > 1 » v- h 303 Bö<Up»tr4l ... U — — f^ — — • bot j „ ... 4 — — -4r r\'^ H""""" 014 BéeafcSl "(iiiüWiiy rii.t^iij) MW------ m^lnu \|]» • 814 Béeattl GréS, \'ÜarWvf. fnígirEőf fel« ... — « Í00 TricMi- én éceWI ff í i? •» ••* ■ aQ4 Trieet ét VIÍUcWI , ^ ~ ~ - dlhaán •Étr* OKFMANN Felelőn szerkeszti !! Confiscálvaü oocoooooooooooooooooo Értesítés! II Legjobb forgalomnak örvendd SUlödémel KIs-HibIzíéb kedveső fslUtelek mellett béibe adom. A Wtételék sseg-tudhatók alulirt iulsjdonoek\\ Fleischhaoker lözwf. tbi I -I ) SLia-Kaabsáa. OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOO mmr ! eme étellé sacht, eme eolchel aaj W er vergeben ha, etn Graadatllck sa^ ! verkaafen wtasebt, ein aolofase zu fcaufen íbeabe^btigt, eine Wirthachaft, Oecoaomiegut ( kc.\|u jpaobtett aucht, jeinfe Oeechaftsempfehhmg zu erlaseeu gedenkt, űbejrhsupt Bath zu Inaertionsswe-áte^bedarf, áér wenda aick vertr 0116I1S VOll! ín die AlinoneL Expejlitioa Tola 6. L Daube & Co in WIBíí £ 1 W íl \| I fíortmann Jgnicz likatismestar S Kanizsán- Hiiiiyataza, kés>it mindennemű » á io nnnntéiimmmnuHnMmín^ WyomáiaU \|pi«l Mit? gjorwMN UH 1 I mI i alkalmat ií Wy •17 feeeUlea alak- llw>ajUaaL ■seltÉ/sCsft et a <MÍMiiijfc toflá^ mélára NasákT7 i „ayiKCbeo • a gfakerUti 4 etbe vjkfi kéalésil é» tudakoaáaek, vakmii nt ee ezekre adott vA\|a\|a fMaHfA Aji asleta rtrratra klUMee áffelmet fordít, és Am %eg a következőkről köafil keténktat réssletes la-Idilli- j ImáspeeH öeeyA (ab<mafer«slom behesetaT és badapeati gabooatőaade forgalom, éa árai, bims^ Peeti aSrkaváeán forgalom és ártfk, tmdapeatí érté^t4as-éétÜ a gazdát érdeklő pangok, a termény tőzsdéről a ga-^eainÍAk és vetőmagvak, aseaa etb. jegyzéeei, rövid »-iietti, a gab<msttsletrői. Budapeati kaaések éa árak. Béeai aaarvsamaHmvásán forgslem 4s árak. ugyanonnan a borjú, Jak ée eertésváaári tadéotáe a, béeeé Japjatalet éa árak, béeai takarmánymaryá^r. Bo-rMUrWapMalet és takarmáafnmgflzlet Páns« •fjjf: réaár. Ua Vüiete i tadéétáa. FaSzlet b Végre vidéki pfitt tudéattáaok az oraság minden részéből. ^ ▲a ábrák, melyekkel es olvssé m\|aden ■zámban tar lálkozik, jobbára eredeti rajzok alán kéeafllaek. As l»Tö-ben megjelent 52 számban 113 ábrát sdot^melyek száma és kiállitáas tekintetében s lappal egyetlen magyar szafc-lap se versenyezhetik. A -Földmivelési ferdekeink0 eiry . tott tVen gyakran (1875-ben nwíTTékietekkel, be- t^kSt e^zer/b\'tíőn, megjelen, öőfiretési áraí bó^ IfrZ 3 Sraí fii. 50 kr.. félévre 8 frt, egész évre 6 írt A JFslu4 Ossda- czímü, bávont kétszer egy^ ku. iven megjelenő népies nyelvezetű képes kppsl es fűlt aegytá- 4, télévre 4 fr^jac t™]:\' ^a? osvaa a fek elősorolt azakféiíak közresifiködéee mellett rfKg s gyakorlat kérésével foglalíosik, • tekinteten kiegéazitő réssé. As előfisetés. pén^ Lég^y tasvérekhfz rBudapest, V nádor-uWza 6 az.) küldendők. -tli wi\'i\'-i iiHi i i!» I Ili ff iildlSÉ® n i tóSíSit 4Hit: Űm h\'* 9h BiUHumi Ml I - illSffp IPS il íliifci \|i - a 311 íJIIsfi=?rlsl-c U -íliilPsfllfit tSÍIilrS BiaH r- itprMllMij ^ ?lllNllll^llpslö\| 1 ilti liS3\| íippii í I il S#®lrí \'I \'sí ríwí nHíSíííí Ui ímfliiüldl -lm M* ^hi wsrail I lílflfl Ma \'I; ill iilij«imm siilil : kmm ■ 31\|I!í1hi 11 má lili SI II Moll a. sbiulitz-porí. -ex E perek rendklvUi • a legeltérőbb eMSaS^e b»bíxonyaJt^yf7 jfJL 21 I katáaek által erfa4«a. eddif «ftsart kési kSaStt, atefaS ft- ^ly haUtUnal aa eUfhehret fecUJák é; mit & ggjjfc S « Uredalem niadta rfefcl Ée««aEbrt klld»tt hab-íratok a W 2 g S TJE í • jp^\'íF^e^ ÜL Ilim -Oj^í. mmm»rUull, fíróik m tefaUka ««•• in SriiL^ okozta ^fS^. . rto&ctíi, véftl kfOérUirs, éék éa W 5 « dA \' Ü ZZ^ hljí^l alsóbb rikáml - a tHjjr £ 2 m "W ! té.bP^bat«{ ered^nyextok. ^ pr^a « ^ S ^ift ; Artl eredeti dobóinak hannálati uUmláual í fri JjCg A f Mf \\ruma borsm SÚVAL. -SS* i i \| g gyoUJlii bénulás éa mlndemiemQ eértléa átlea, m % ^ í palacsk ára használati utasítással 80 kr. ^ 3 ® DOH8CH-BALIAJ-ZSIR0LAJ. Ilj ffl S A lestiaztább é> legbathatóaabb orveai BeffWiMl gecvág- ^ _ 5 Q Tu A^a 1 üvegnek hasMmlatí utasítással 1 ftU * Raktárak H -Kanissáa: Práger Béla előbb Lévák K gy- 5C \| - \| i CUkumm** G&oet L. f/éfjea. X Bfr—ém S«ey Andr^ J Uk Ul \' MBf KmrÁÁ Beraatsky A. gtN. V tLrééémm B^M > li Salior ^ gy«- § . llRtelb^h g^ * I Moll^á. jár «alitó S [ sETsai.-Ofég-. Kiblcx J. nV Bécs Tucblaubei. 9. K JK R\| gwkadfw Pllieh Nwe CJW^y ^f]^ /Jl —##»»—aaaaaa—aaaaaaaaa • ^ff j j Köpkcdvességü. orv^ltg ©egrizsgált és jtöak talált i jmm a(D7imiDr^« mellbetegek: számára, j j ára 1 üvesnelk 81 Kr- o. é. i l\'t * 1 folytonossá ária minőségben. S EjkGELUOFFBK IZOMf I ü E tí - ES S B \\ TIA J 4 Z li I ssagos alpesi sövényekből. Z I Blifogá8Ulan, kitűnő szer arcz éi uo^n fájdalaia\'^ szédelgés, leereszt S cackt ^>UlaasjIideg és teA. gyengeség elleo és e nemű műszerek erósité- • sére mint legjobb hatéau van ájlUláűosan elismerve- I • 1 ■ Ara egy ttvögnek 2 a, o. é. ,, 8 1 j \| j)r ptttUU több gratzi cs k. intézet fogorvosának 1 (szájvize -STOMATIKON" X a fpghaa vérzése, a ro.zszaiu lehLllet éi fogromlá. ellea kitlnő győgyszer Z \|[ r Ara ogy ülregnelt 88 kr. o é. 1 M \\\\ Kipbaték: Bonyhádon Beck, Srsiebe , Esséken a -slL iKSw K*nliaán^Belua. Práffér, Schwarz & Taaber. Keszthelyen Sager, m u^lLte^^pSks^ FlórSi! Pécsett Sipőes, Ki ml & Simon, BseíLa-1 ^ ^ Wt^eszpr^bea Jtznsr W uraknál. Zi—----^>^^^»««>aaaeasssssi