Zala 1876 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25.49 MB
Keltezés:	2010-07-19 11:48:12

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	988
Megtekintések száma:	3785
Leírás:	Zala 1876 március Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 9. tzám. Kittié Antal! rtaM Mtíp Hoj»k«r«t»iéM. Ójniroiluíi •«» »U »i\|iti. J EUfntM 1ti . érré 6 M. Ntm » írt. frcpd IMIOm MlrtttaMy* ! ; \' I .1 hMáfcrt (Htlttor r kr. \|>llln lllllllMf t k>. \| Nagy Kanizsa, SzaNin 1876, Méreti* t. H HL tvm Mit Horá i )Up wW M ÍD»W Ilii i ln>\'> DJ nMÉ nlll a BfnonWn l.nUk e»k üp.rt b»kM •? tf\|liái> ittak mm rtliiMlt p. ntliii/n IP kr. MIEGYEI ÉRDEK[Ü, KMM li VÖLÖDÉSI, TÁRSjAJDALMl ÉM GAZDÁSZATI HETILAP Tobb egylet hivatalos kOalOnye. ! ""II -1 I II mm I II rím .1 in mi..........i m ■ imi ll il ■»■ ! _ll---m-tmmamm Az ember, f (Folytatád éi rége.) Jön a fórfikor.i Egyéni életutak próbkköJp — vjaliliga. (Némelyek soha sem érik el: önökös gyerekek maridnak:) A többi korszak csak tréfa poesis: ez a! komoly próza. Erről mérik) az \'emberi itt lent, de tán a felbűk felett is. Ertpl mkmd-ják, hogy amilyen életünk: olyan lesz aalálxiqk — Erről mondja Petőfi £ .Ha; férfi ▼ agy légy férfi, 3 ne izéd hndossoj azt. Minden Dcmostber(ftsnél Szebbén beszél a L]tett.u . Félénk eb a sore csak csabul ! Jé bétraklél szalad Kik izembe szállanak Tele.—j- — Azért ne hagyd magad"! — IS caakugyan ez itt aj jelszó: I „ae hagydIlma-, gájdllf az az; küzdj 1 — A férfi olyan mintapál-f maik: mely ia ráaggatott! terhek súlyától női [[Igy lesz megaczélozvá. A magány fejleszti az éizemqnytj de a karaktert adja az elotiskóln. 1 Némelyek nagyon puha érzékeny szivvellpőn-j nék a küzd homokra. Ezek szerencsétlenek. Mert meg van írva hogy „a jó szív bajjal jár. Easolfi munkába kerUl mig megedződik. 1— És felettébb nehéz a közepet eltalálni, hogy a keményités köz-i ben taplóvá ne fásitsuk azt a kik hus darapotJ mely nélkül még se ember az eubcrl —- Csalódtam, — mondjuk — többé nem hiskekj Rászedtek többé nem k^nyörUlökÁ Szerette n\| és gyűlöltek érte: többé nem szeretelj. Megsértettek : nem bocsájtok meg. Siker nélkül dolgoztunk :lpéiu dolgozunk többé —. Mondjuk hevenyében. — j Ét nem letx igáz: Addig se< igaz mig kimondjul Mert a kinek nemei szive van: aje száz csal után is hisz könyörül —! szeret —( mégbjocsá újra munkál! B\'zázegyedszér is —j meg azután És pz igy férfias —l igy emberi 1 Pediig valamint! a nö csak ugjy nő, ha i :— akként a férfi is csalq.ugy férfi, ha embc férfias. Különböztessük a konokságot a férfiassá\' Az emennek csak vád hajtása, mis a szifr és ollója kell hogy lenyesegessen. Nemzeti, karakterünk is e hiszékenyt me{ \|bo- csájtó lóyalitás. — Hányszor megcsalta őseink et a !i telt bak dás t és 5ies \'ien tói. ész török: mégis elhitték neki, ha szabad jmen igért azj ostromolt várőrség léol v\'ajdt bajnoka . . .. Mily hosszú nemzeti elnyomatás véres jéb helyeire! terítettük nem régen is a „feledés fátyolát !u —• Maradj meg drága nemcetem -4- in Ihoc signo vitaces, —. igy vagy te a ml vagyJ E [nélkül „váltott gyerek" lennél, nem ismerne rád a világ s tenmagad se magadra. —-J^J És » munkát —• még ha nem gyümölcsös is —- erny fedetlenül foly tatni férfias I —) Bisinhus is férfi volt, azért egyik, nap felcipelte kövét a hegyre, jmá\'sik nap legurult, de harmad nap I is- imét felhengergetttf, — • máig is hengergetné baj élne. — A Danáidák látták, hogy lyukas a hoodó mibe ők vicét mernek — de azéijt csak mereget--ték, sj igazuk \'tolt, mert addig ll\'egaláibb dolgoztak 1 És a dolog Istennők áldásos ajándék* —>, mi-óta áj tétlenül termő ÍQflefaleveles paradicsomból kiűzetve véres verejtékkel kell mégujresni kenyerünkét. — j És nem csak a szegény embernek. -— Mai napság már do)goznalt a nagyok, a gazdagok,\' kőt fejedelmek is. pőt terhesebb — tettet lelkeit j>íójbb munka íjút ezeknek. ÜEgy órai szellemi munka 4 — 6 órái testi munkával van asgnybfHi. A munka nem csjak eszközi áj céjjra r—I liem csak azért üdvös meri eredménye\'; vap. de miért göncül", t. i. eszköz és czél egyben/lpomagában hordja jutalmát. A fém kor képe: ia bevégoett munka feletti öröm11 Az Isten is örjllt, mondja az iras, mikor\'6 napion a világot mlegtcrejnténi jberémzé. \'Mi Passiv nagy haszna a munkának: hogy sok rosz gondolattól — hivalkodás tói elvpn., —■ ] i Elvon és inegmeot a kétségbeeséstől I Küzd a férfi a választott zászló alatt. Egyik hazájáért — másik áz emberiségért,! családjáért vagy egy szent eszmeért, s végül látjal hogy mind az hiába. Ü csak kiáltó szó volt a pusztában, ritkján érik meg a babér, mire koszorúzni kéne veleí -)— j Egy Mózes is csak messziről\'látta az Ígéret foldpt, de azért mégis összetöré az arany borjut. i Egy Jdzsef császár halálos ágyán látta, hogy jégre épített — korát előzte meg. Vik»za is vette rendeletei nagyobb részét, de nem szánta mig — mert, szelleme követelte, hogy ugy .tegyen. ; I I Egy Hégel végnapjaiban mondá: egy tanit-J váuyom értett: az is félre értett. De azért végig jlolgocbtt I . j Egy (pasztpllár korunk legnagyobb Szónoka ■— aI köztársaság idealistája, jbvsyczi önkény--1 ies tzámkivetésében belátta, . hogy hazája nincs \| megérve a nagy eszmére. Lemondott i^la — egész 1 elete bálványáról. — Biionynyal belej őrült volna i j— de btelismerte az egyedüli mentő niodót a munkát : bele ment az eszméje elleni királyság országgyűlésébe — dolgozni, a meglevő viseonyok Bze-rint. Nagy szelleme bele omlott volná a tétlen űrbe. A hétköznapi munka küzdelme majd felejti j— szórakoztatja. Vagy más — aki lemond a bír — dicsőség 4— gazdagság és jólét csábos igényiéiről — és az egvszeoü családi élet tűzhelyénél kereti élet boldogságát, -— egy házastárshoz nem éeti meg j-r-nem.péltá#yoljal . . (Tiszteletet a levételeknek) — fárad a férfi — s fújó "széltől is megmenteni igyekezik öveit . . . és nincs élisaierSs. Barátot keres rbkoá lelket: de ritkán talál. Egyik felette inásik alatta áll — az egy színvonalúim állóknál meg hslmaij lábra kap a féltékenység, irigység, legjobb esetben a kOwnbösség; (ismét tiszteiét a kevés kivételnek.) — A hőn érzőt legtöbbször k»-mosolyogiik. jj—\' Sbnbor még gyei meksiben se talál örömöt y- se támaszt { — Igy szenved tár la férfi vilasxtott pályáján hiszon maga csinálta igy . L s ha két élete volna: örömest kiszenvedné egyikei igy is — a másikat aztán másként intézné; de látja, hogy ez aa egy élete legömbölyödik ánélkul, hogy elérné amit kezdet óta kergetett i— i akkor elfacsarodik !— felötlik neki \|« kérdés: hogy hát Tolta képpen mért is él és jkíízd ? hogy .érdemes-e etz élet arra, hogy éljük és küzdjük\' ? Diját nem találjuk itt — nem láijiik amott i . . sötét köd űl a meleg szivre, az ész világára — és lyukát .ka- -res melyen e sivár világból magát kipotyantnat-ná, — őrület [vagy öngyilkossági vágy kerülgeti 1 De a kit az Istenek szeretnek: elküldik ne -kik a mehtő csónakot\': a munkát! — Dolgozik és üdül. Nem azért eleve, mintha munkájától jobb sorsot várna, csak szórakozásból vagy erkölcsi kötelességből j— s mig dolgozik nem érez, nem képzeleg, kedélye addig nyer annyi időt, hogy* Kuszált hurok helyűkre verődnék, öszhangb* jönnek. — És újra születik, újra lesz emberré, férfiúvá, hőssé, síri tudja bár, hogy meg nem nyerheti a csatát, oe helyt áll és küzdve vesz ell .— És elküldik neki istenek a „derűit kedélyt" szellemi „ villámhárítót ez „édes vizek forrását" mely a bele omló ktsersós könnyek vizét is megédesitti. ,,Ernst ist das Lebont Heiter iat dio Kunst" írjuk ajtfiok fölé az életbölcs Zschok-kénak eme jelszavát,! A munkai olyan a férfinak, mint astruezma-dárnak a homok, —I mint a gólyának a széna boglya: — bele jdugjjai fejét s nem látja a vihart, i A méh-rajtól elvesszük -a maga hordott mézet — és ő újra hora. j Leszórjuk a fecske fészket és ő újra rak.. —I Szetrugjuk a hangyabolyt — b a következő pillanatban már hordja, újra takarítja a szorgalmas család -4f még csak nem is tűnődik, csak teszi. Ezért kelle szertni! a munkát — magát magáért! —\| De utóvégre a legjobb munkás is kifárad. Az az sokszor még el sem fárad, mert szelleme fürge még, hancih a testi eszközök: látás, hallás, egészség hanyatlanak Ily embernél a test hal el előbb, másiknál az emlékezet, az itélő tehetség, a szellemi erő hagyja el \'a még erős testet. Legszebb — ha már lenni kell — ha együtt hanyatlanak. ] E hanyatlás az átmenet az öregkorba. - Aki 30 évag nem szép H- 40-ig nem eszes — 50-ig nem gazdag: soha sem is lesz azzá — véli j a közmondás. Bizony rövid az ember valóságos l élete. Ebből is nagy réaz esik a tehetetlen gyer- - Imek és agg korra. A többi résznek is egy részét elaluszezuk. — Sokan még aat az időt se akadják A „ZALA" TARCZAJA.f Az én hazám. g.j — Oltaböl. — Hazám AlSU kékebb,\'saebb ai t S ily tűssel n nap cisk itten ég ZtOdélib a fi, fa, Odébb s légi \|\| S a csacska szél fénytói beszél• f> Tarkább á rét, a madár vígabb Szebb a virác, illata diUabb. A népnek is léte mily ssabad I 3 ha dalt seneg, j . \'A ssít reseg . . Hő napra méla, ábránSos éj — Ölén a mámor és mennyei kéj 1 A nyár ürök, nem jí rá a tel, iuért a siiv, HSn érez itt Hedrei basám, ssép iHdlsj Tiéd e saiv minden lángials I yiralj soká mosblygj fisára — ! Hajtsd kiydl A lét kiktl. gxemek IMKI Axok a fék&e — Msssljw — Öeta : jSpt^mt tiHit. Ások a fekete uemek !... soha ne 4éet* volua 4-B be- ilikor mint gyermek — falun valékL tíajkhdozáaim cél Í)ontjá is ájpj\'tedte berek- volt; Inasan metgídeMÖ ér inel-ett fél flóapojkig reptetém kSnnyelmt gendoktimat, retlen, képzelt régiókba; \'a La kicsinyke jhataligj\'a a talouak Lave mlna"r«: msgcaendltlt, lyu álmákban \'raígó lelkemre szelíd állitat szállt, mely megfejti a csapijugó iljunak, hqgy ás .igéBt" hasán íkivül minden egy éh b csakküd i. bóflo-rék... Iiten tudjaj hittem á néma intelebűieí\' B niegnyn-godva tértem Szerény lakiinkba. Buldog valék ■\' i egy a város zajában terheket riaelni kéizt az gyermek éveiben keres vigkizt, I rágjrik meg- kméém mum^i Ildit, 1 élet, a Mrtil> nyuRoŐnil mi it akkor ^.í ■ ákarvs séín tüiijk kétfáliittiira laitni, pedig maponkiiit végig jniázizi ak lltd-vSzlo igeltot • Snmifátéi \'Maja, hogv mtnasÉ csak Totl és hufiörekjl illusiékbaii Ujasi a „hajdan"! fsltalilni H lej. fár a Dana isptelenebb ptirtjára, hal vissza ájmodai igi^ek- szik ciataka ér mellett tött&tt érákat.__U MTr-ilrT- Té ete inosolygyl konsakáL HiiTtilsn I a folyam aiorájában nem a jrigan sa^ad-tálé és besáéflss tQndéreinek édes! caáeapfása hal Isiik, hanem vidw\' kacagó ssOnttek réinrégéi,\' saefcekbél I i£Gg; érti as ábráadozó, hogy sifrár az élet a isnjhn dz, Uis-íenébél la nralthoa kúráit Uenekülni(a oMtfasa, mely «\|ér-> hetleh délibábként verőfény* igér a éjre VárJ....T \\ Uilkl: kiflii iMsnasira jülletn as ns Duna partjai nslaat s erwj •sabadi t\| leTkeiaet a rokané habokkal, mqlyík \'aiwl .vivélt azt iníaize.:.. le a mkete tengerig, bdl a aí^éf \' lám ok aOMt fo\'drain oly jól érzé m^gát a Sejfetelén \|4I I Moj-knMéapinből csengW női hangok \'tan fej. lekiiJtitl EgV éltes a egy jflstal hölgy áléa^etJoaeT kéledéhek aípiui felé, aiig pár UpéíayiM kAka. " aaédjttkUől Uvjakstám, goukamanle és növisbáék pn alikjaj diaoára aa ilji\|halgvnek uemláiaet íehi Tidra ssábvsl ks^sakUatt álmádo#ásom . nálkit -k< Igy osáaodparea s oondolajúm aa alőkk slUagyott \\< ben saártijaiioak. (Usa sokáig éWeaheUm aaonban lil M Wfit BjrteföW Mint be- ÍB.Íto iulll ii tünékeny boldogságot,! midőn jüiátnm mögStt as előbbi dallamaaerfl hangot iiallám mégcsendQlni; Madainej beszéli a leány nevdőaőjébes, mi kooaa-kat oly meaaze hagytok, hogy tObbé nem lasaltnkképsssk megtalálni í—r Valiban, kisasszony, felel; a gourernante, é» énnek ön as oka. Charbtte folytatá. nysméűbban, midfán nét . tekintve, fogatjutat pillapalával ineg nem Isié. Éá "vsgjrok -oka Hallatna ? idónd a ljráoka neheztel re ; j hát oia nem ízi résen bolroág a teirmésxetben, melyet oly ritkán telvezhetünk f • 1 A gouvernante nem listait. Bizonytalan tekintetéből, mit a tájon kSrU hordozott, könnyen -megfejthetem, hogy sem bir tájékozással holtak iránt. SHiilgyeim, iólék fdéjQk kSseledve, miután at OléatU használt korhadt \|fBsde>ekat elhagytam, távol hagyott kocsijukig kéasaégnl leendkk kalani, ha a helyet, hol as vias- -sas maradt, véledi tudatni méltéstátmak T L_j Köszönjük, feleld aa ifin hölgy, légiés alakjával felém. lebegve, kegyed léragiasaágával tiínondhatlaníl lekötelez jbemiünket- \'Fogatunk a templomtéren maradt s várakozni is ott jfoa reánk Ainst most látta, némává tlstte ajliimat s maimat ! a földhez hilincseli,"Úgy hiszem jsiUrtelea fel nem ismert varázs álatt agyain is jbíucin megujOnt inUködni, 8dha" nem fogom leledni as I énést, mpljr néma caodáléjává avatstt a-Mtallleástynakl j j( [p I I SfÍ£ Két éj fekdte szem Lragyogojtt felém a honiul aelyem \' pillák adói, két fékét? atom , meljí őrült lesáták túrta a meghasonlott ksUlyt, <rtlt csatára ánm agával 1} \\ Hln< ssetask voltak, azok 1 Mis ssaads piUanUtnk ■loriái teremte a ajkjM, rejtett láncuk tottre ^aitá a kihált éraaltasfctall ; . be^édea köu4 két lapjk Veh a sötét imaaé. melyből ehaoassaMt ráltokatban réest, ftdvSt alraahaták ; «dröt, »aly pUáUitnyi íVbli a réaét oha n«p aalkaét \|C - ka életben keretei forgott itju bölgr éezr* rettie ugyan \| változásomat, ds a dslejtŐl, mely ea0m lebtlrtWe tanot>, fo- Hirdetmény Nemes} A páti község határában fekvő úgynevezett] bötofai kocsma, kocsmáitatásl Jog épa-ljfck, hozzá tartozó 4 hold! 1000 81 i aaAntófóld 8 h 660. rét Ö M 1200. Cl erdÓvel együtt ás illet* birtokotok által örök áron eladatni határozta! vén, ennek esiközlésére márcx. 19, d.\|e. 9 órája a helyszínre kitüzefcett, miről a venni óhajtók azjtal értesíttetnek, hogy árveréskot i 8000 frt. becsárnak 10°\|0 a leteendő, a többi költé telek a nemes-apáti körjegyzői irodában bármikor mégtekinthetól ~ I , Kelt Nemé&rApáti, Február 5-ín lo7-6> , I lés Lőrinc/, körjegyző J megbízott árver. I 263 3-3 9r. JJMt Sjekéfft Lehív und Enziehungp-AnBtalt < Wien, II. Obere\\AicgartÍBnstrasse é6. \' Die Anitáit z&nlt nur die Söhne der Elité der Gesellaclaaít zu ihren Sel ülern, wodurch ihr Ton bestini int ipt, ebénso Vfie die Art der Erziehung, der Verpflegung, Wohnu^g ete. • j Besohderes Gfcwicbt liegi iebslt dem obligátén Unterrichte\' auf der Aneigung gründ licbcr Gel&ufigkeit lm Franzi jejecben und Englishen, die a1s Cjnyeraaticniepracben der Zöglínge seintefílbrt éind. 1— Der Lehirkörpér bes telit auB den gedjegendsten gjepríli\'ien Fach-m&nnern der HeBÍdenz.Gomíortlg^wttblt. Schlaf-Izimmer aeparirt. 1 0^67 2 6). FJ \| É j! A limnUitnetól ovatik ! •! \|\| ; rakás ro^ak kitöltésére \|\| sabb jibb n«r nloei mint df.jPOPP J. Q. esi kir. ndv. fogorvot fogpkimWj* Mtadt, ItoguergMue Nri .), inelypt mindenki maga egéai könnyen és lódulom a lyukai jogba flUftttlnV mely mtan szilárdul a f< >g marail tk kai éa fogUnéial jrrva, a Ing IuvmUi rumkuát meggátolja ■ a fájdalmat iiibjjUxuiitietU ,1 Aiiatueriii-szájViz lJr. 1 DPL\' J. U. ea.klf.hdv. fogo^TiUtól- Dicsben, Sladt B ),jn»rgAí»e Sr L üvwak b«n Irt. 40 kr. a legkitűnőbb ater csiixes f >giajdiilmakliau, - vuladisokual, altbÉnua. dagai alai- es sebelnel; tololvuaxtja áiéteto fogkOvet\'et megskadályx>siuraimakj i^J képi déaét; ax Inogó tágakat jéa iudhiM erösltéM általi szilárdítja; • jiuldón a fogakat éa fo bua inlndan artalmaa anyagtól mogtuutiija, a rajnak kellemes friaseaégst kül-eaón a éa inár rűvid liaaiuálat otán flMvoü^a a kellemetlen Magot. j \| Jj : Anatheriu-logpasta Dr. Popp \| J Q. cs. kir. udv. iodorvos Bécsben, j Kun k^axiliuuny a lalidet friMOa^gét éa ÜsxtáaágAt feutartja. azonkívül \'a fogaim ik hó íoliéraúget kulcaOnuzJazukj romlását megakadályozza és a faghuat érötiuití. Dr, Popp Jj Ga noveny-logpora. j \| ▲ fogakat joly siíépen tlpjstitfn, kogy annak naponkénti baimálata által, pata eeak a kÚiüui«M ídJkö eltuvuUttauK, bánéin a logak aoinánoa pl ftaouiMga \|. »mind nkább tükaléteamU. ]i Kaphatokl Nagy-Kaniiaán Belus József gyögysze., ilioaenberg\' K«a«a(kld, Weláck •>■ éa PéMlühóuer J. uimmmnii.-- Pápau: TwJiüpen; Ji Kwu«muI l\'ÜBzten-rgyog^íri\'ax, Siiigor M. \\Vdiks A. Zala-l^gerszegen ? F:, gyógyM«\|riíx: • Kapooitczuu: V\\-IJrJti gyógyszerár. ViUíiadonr ilaltergyugj s/eróía. püunígou 3ÍÜftnié?\' Júuet áauinbatuislyenr i\'illieh »renc(c[t;a liu<loli gyogysz«r. lialárfinrtdékl Sa.-Uör gyóul Ipbic E. ü VészprémbijnMuyr ri\'UMkau, ugyíliuthurjl l\'i radar i-s tlttinál.j r4 : baékMMbérvarUu d Loginann A. Ilraualj.\'gyugysz. Lpvaa-Beréuyl^ii: iicialeHg^ógy-az. mUcizii : HiijrátA K. gyégyttaréaa< Kecakem\'étan; Milkofflr éi áfa^Uleid ;g5fóky* sz..Pálc^ou: Jb\'lti uíi J-exögyas. Künuooden: liorváüc. J. Jjomzeurend gyógyta. Ka* poiv\|tttth Kóbii Ül BSgly ÜéluH m Sc-Uróder gyi.gysz- Slégasánl: Brábtay —Bywkidop; 1KmnúilinJ.HwgétTr»tti Barwatii, Halamon gyógycaj — Kiyan:.Mi-ckltaclipt. és llaniékt fial,ugy tlerzogIfoftcanáU. — Pécsett: Zsoliiay W. éaK, Jí\|ch, : »yTnefy í^y^Kf- ~f Marcsafiö»\| JQp m) Tolnában: Ur^jgybg^n. gyógys^t —{ Sient--UyoH \' Nötbjg.1— Aiao-L^ndvSa: JÜN gyógj^k. — Bóhoneion : ttimoé uracjiál- A Ti 1 =1 ! mikolascihTsamu fény^épéBZ) olaji és szol)afe^5, mázoló Na ajh Kan íitínn \| \| ajánlja 26 év óta feiMlló lUletfet mindennemű 1 szobaz, ttmplom-, ciéfl-festésre é» mintákra ; A legújabb flli-mintái és diiavljasxtéku kárpitok I birtokábai, ajánlja j magát disaitésekre és a V kárpitozást is eívállkl)a. 1 x Fán ts érzzen kiviendu aranyvaá$ok a legpontosabban értesíttetnek Elkészített olajfestékek kaphatók I j Fjényképek a Jegsikerüil^bben kés^ittetíiek I az e czÖlra felállított üve peremben. i Tartós és izicies munkákról valamint a Jegol-I • \| esőbb árakról kezesi etÚk. \| JÜakik a Zöldfa vendéglí átellenében. Ast tapasztalom, hogy aa általam 16;4r &ta kjésiitétt, é\| \|i6 • 1 í ! J 1 ■; \\ ~W\'\\\\ Anatherin szájvis l i hasén bér alitfc btoiittUUk\' és élffadatU. ; í • i 11 J 1 A U kíxftnwg ámltaaára át«esra hamisítás k^si!wi \| ja\'gyanuön felsJöráles haásesljfck, minc minikkel én a sajját gyartraáayáimatelláfc«m I fcnnéffégra mindenlíit ÜgyéluijizUtera, hogy kijáliakío jtws tett Aa&th«írin-Sa«QTÍa ^.adaakur teljés ctóg®!mniél J. Ö. Popp kWrw vari1 fogüfr4B, Bécs Bognergaas^ Ü. siW>\' kir. osatjrak ttdvari caiaerrfll i Wt-fujúTaaagriffekt! tártra) é« a MrtnjftC létett órjegygy^I fesa fellktra\| éa láinttaavn jkészitinénjelj meMjk Ugyan hasonló,;jdtí néml íppen .iMMj Uirl ftflaaarellMet lassosk ell&tvW, haíniaifcáasak tekJntenjiŐk, ^{jfitteMegj\' akt\|s.]Mgi«iyMa\|} hogj i haaükilott Anstlarin MáiHi, mely gjakran kárMkény naJUtfu, bloaoDMS a^ittk él, saártl ia, hegy] jréiit (.Vi IMI I •aárasn J jMnifra a haiiiaitóit alul oao^bulsatjiié tactovadja aifl réazfc BH, hagy s hfemiiiték öjlWa »UéphMjsk: Uijateleitrf Mkfaá sj! •it. tt[ik««öttféiélít % Uamiéitótfcnak asgétmart i AhsfMrin ziaj aat aa tfikdó ntré awwiwH nrii^K nálam válódé aílad cWtélje ki Tjjm i nn (Wa, (kir. ÍM tmmrm IMm> BogatNM K a isi•TBlBu ii \|jl U .1 ií «ui i rí.L; IM Prttücrvali ^immiból vagy bóljAgoól tnciátja 1—>4 fo-nntt nemkülönben tebésiet i ezé 1 ojk ra JI Empcd eur legújabb kóáatllék éjjeli magömlések meía-JudályollVárt, darabját 2 frtfrt baasniliti Of utaeítáaaal egyttt s«étkáld Zleger János Gric$falitiy tfammi^osiUitk • ktiiöalé gessdk raktára!) ! 260\' 6M« ÜyokatoU Fllöp lyomagUjáa j . : r pí Ti iii^ Közkedve^ségQ, oiiiijag megvipsgúlt cs jónak talált iJLft » jfáilÉWMlDr ^w I mellbBteglek PziJmára, ! j — Kj-tí ára 1 rtvegtielL Isr. o. é« : ^ w - l ! I \' foljtonóMn íris mii őségben. ENGKIJOFFER IZOM- és \|tDBti-ESSEKTIÁ J \\ M BMgo aípeBi növényekből. Kifogástalan, ljjtUnó szer \\itcz\\ és iz^áa fájdalmak, szédelgjés, kereszt csont fájdalmak, ideg éjs test gpfemg^ség ellin és e nerattínüszerek erősité-gére mint legjobb llaltágu van általánosan lilismcrve- 1 j \| \| i Ara egy tvégnek ij ft, o. é. ^^ Dr. PRAUN több LjatLi cs ^;intéz^W/ogorvosánaÍj ^^ í II SZÁJVIZE ^TéMATlKON" 1 á foghus vérzése, a k\'Oi^jiftjii lehellel ét fogromlás oKen kitiln\') gyógyszer . S=j Ara ogy Üvegnek 8J kr. o. é. 1 V ^^ Kaphatók: Bonyhádon Becki Sri iche , I széken Osurda! Karojtbvich, Argi- WÁ ovich, Nagy-Kanizsán Belui, Prá\|er, Scl^wars 4 Taúber, Keszthelyen Singer, Mohácson öezerits, Pakson Flórián, Pécsett í ipóös. Kisagy & Simoni, Reeb, La- f gls kioh, Obetko, Stirling, i Szigetvábtt Qrünhi t Kohariu, Veszpréniten Vizner uraknál" -Ha \| Ö2öl\|9—12 KR .Amaaon11 tiálMe nagy Mrmi- j Wmi i vái-osl .Regény alap* Jávára f, bé 12-én táijezvi- \| (aló* taHatétt« Sj bár iga, hogy a tánuvigalómte]áfciiíel sokasam jó, bai «a) jbármtfélé ok miatt eljialasztatik Uz al-1 1 kaloiaa»ai a ahass bölcse41. Deák Ferenfia gyászos jhalálil v aa\|>ohalta aát Uj iie e táuezvigaiom dsuaára e kürfllmónV ir a beállt aózivatkrnak, mely a köilwtpdéat m^BOén oí -dalról megakamögeu jól sikarolt. Az ál&lános jó kbdvnék csak a reggeli 16 ;éka vetett véget. A szia hÜ1 gykoazjoiu\|>óí, mely a termet tttodér palotává varázsolj a aöretkéz^w emlidOk meg : Pataky Mariska, Kaizer Irén. C\|poénhenn mSvérek, Nagy nÓyérek, Kugler p^vérek Grőoer npyérek O ,asznák J. Weltqer K. Lázár Helena k. ^ s több másdk. E táacsvigalyni a Lssegéuy. alapw-ot 813; frttal gyarapitá. A nemss szi^a felttlfísetdk nevei közt tündököl GrJ Fes e-tioh Tasziló ueve ia, ki e\' czélra 60 fonqtot küldői \'; 10-I vábbá az „Ain^uiqn" szálloda tulajdonosa. 8chillinszky K á-J roly-é, ki á\'Urtoti Vértessy Iván egy dárab aranya ts töt>b mások A jótékonysági érzet a jó keastbojyiekr zz$vépól még nem ragadtatott ki. dókáig éljenek;\'! • SajnálaUkl Hegyezzük iueg. hogy hölgyeink a derék 1 rendezőség; nHU kérelmét, mely az] egyazertt s máskor is cxélszerüen hás/L \| uálható öltözésiben való megjelenést .céldzta, figyelorieufki \' vUl hagyták. I . \|\|j; K... b 4 I s^o^Aiaw vL-, Bolond Istók. I Mult vaiárnzpos i.apjáu töiiúnt azon nag^sztiia át-▼áinr hogy egy UrJiÓ iiimját végoaendA, a barátoU téin-1 pjotiába mfntJ Neip tudjbtD, ki l^hpteU, annyit láttaiij hogy magas volt, mint ogy (iájakor pádszáll rajtá fekfetö bársony \| ráüt lévety\' földön lolttázUtta maga [után annak pMal\|ft. ArdzvQ^ááa viduló (korát!jelezte, szép is volt, imntna csak f-a Ulndérek országából azért szállt volna földrp, liógy! ót I Bolond Iztók megijnádjá. —. Msg-meg állt, idestovif tekúit-I gewtt, mintha válzmit Msresett volná : ugy is történt, uiert ! szárazíÖljMt kéréséit, hogy tizstán mehessen templraibá.— . 1 Ismét megállt, kettpt előre egyet hiirafelé lépett ] Bolpnd latok kapusarkánál! szémléité a sárrá! küzd<5 nrbölgjret\' A j nó lépni, {Bolond Iitók szólni nem alkart \'j a nő felhúzta ; I — Bolond Istók lenuzca szempilláit ^J \|b1végre egy elhatáro-\| záskal fel lés lefelé ugorván a nŐ, látta Bolond lstók jmi- ; kétt sülyedt meg sárban * a drága fekete schleppes bársony , szoknya. Ha bolond Istók nem udvaraas, lehetBéges, hogy \| templomb\|il visssatéfí í nép az urnö által elgézóltativán, sár- • baá leli /halálát. Ba ond utók fel és kiragadván a njeg-stturedt iirnőt, azt szárasra vitte, elÓrántva zsebbjovalóját kelten fogtak az elaárazótt fuha tisztogatásához. ÍJá nőtt egy sujszter ficzkój látván a sáros, munkát, szokott suszter tempójával ezt danolta s repetálgatva; í 11 j, i -j .ji\'i" ji r Sohlepp schlspp -4 jicí lapp, Heb heb, 4-Inét, Es bizony mér [nem lész iMbb. IJNo buísuljatok hölgyék, nenj mi «we a Ikjkelet, jniir-tinz M ktlszöbén áll, hoznak azok olcgendl szárító melá* \| get ék ézéleket, melyek kkámatdkrk izárazj kat fognak I cs inaiui a templom felé j - Felelés szerkebztji HQ^FM A \|<N MOR. I I I I * j\| j I \| \|\|\| \| kii I L I \' \\ \' Ijl a: \| Két jó karban lévő Zongora szkbad kézből eladó. Bayépben értesülhetni a Guttr^anc féle házban a ta- !; lajdonosnál. \' Moll a. seiülitzíPorí. iekr i E poéok rendktvüH s s Itgeltér »bb osotcllhon hcliuoiiynUcgyigy . m « hatásuk ilfc^l óiindea, eddig elii sert házit ézorek k&töttl átagáa r aaUtlinal u slsijhelyet foglsljs c\'slj mit üz sok ozet.n, b sssr-\|blr«daleni ihiudén réstöwÖl kszaiukhes I ftldött luila-iratok a lerréislst ! \'wbb«a piuwltjáj\|t,,hogy p porokr5gs0tt uoruld$knál, emési(/iílerW» ífakaé^, mmorMémil, jdrqiofc, »• tofábbi uéi ideg-bajokban, siiMoiojét !mdi, idtkestég okozta [5{éjd$, virloluldt, égl\\l ásíMftdrm, bikfr ás W^Bilirrt hnl&QUUl á legtöbb síkor: qI nlkalnjaitatnak, S sl UgtW htdab gjpgyU&táal eredotébjéstok. . 1: \' 1^5 424-1W) I \|Ji£ra I ereá^i doboznak hasz tálait utasítással 1 frt FU\\a\\\\ BORSZESZ SÓVAL, "tek-j \' 1 A íegmzgbiibsUbb orvosszer izenved5 imherisé^ sége< leiméi* míéden belSó és külső gjruladás, leg böbb bat^sóij", mindeiinduiftBeb fej-, fújj, éi\' fogfájásj régi sérvek és nyitatt Mbsk, rak, jfene, izeib g«ul]adás, bénulás és iPifidenneinQ sérftl ia allén, afib. stb. 1 palaézk árá használati utasítással 80 kr. 1 DOKSCII-IIALH AJ-Z8IK0 LA J. . A iegtúztabb éé legjmtlmtósab i orvosi sjzar Ikrgenbfil jfforfégi-ábán nem cscráendS! fel s inestorsé psaen tisztított balm«jzau\'-olaJ\|iáÍ A válóii prtcA-htdwtdjirir-W^ ««//- é\\iüJö-iajokmal. teropkos lm)~{ ét r«ciífí-betérségben l.gjobh g, ógyhataaéal van; iné^őgjitíá a legidslUbb kmmém§ os cwwti^tal, \\ afamint aS.id^Kaki Urímtfkth Jíra 1 \\ünegnek haszn Ha i «/as«i<i4$ul 1 /VI. Raktárak N -Kanizsán : Práger I éla el<5bÍ> Lovák K. gy. Csdkuifám GSicz L. g/öfJ^T "Aj & trtmkmn !(■{>•\' Andris fjógjsa. Kwi^ BarnaUiy A. gT«. MZipátM Irgalmasok g/ltrabatj. Kmfrúc%d* Wérli Sándor gyss (V b iftUlbsch Ifcjss-JU«M«t« Csacsinévi ts -István gys z.//; Moll A. cs.k. aíárJTssáliU tém»k3.4itni» Fibics J. rgy\\> Bécaj Tuchlaóbeii 9Ü iwliáiffw Pilkb Ferenc gy»x/. ; 1 j I\'; ® I\'\' J jffl likitoiant»; S.fStmn&a Siráljatcsa, s \' készit n^indonnemi TIZEDES-, Hip- te XOSÁpÉRtESEKET, a jmérleg hatjaMgáfct 41 bUelliiu^eért jit 4 I M a lSotéáibb>rt Mm Javttisbkat elfogad 4a Máim I 255 li..10 l \'!i I -Ü \| it 1 ij I 1 I \' 111 1 fii 1 I Í3 \' \| j\| • Em f levélileg gyogjit Df. KUUaCh Drezdában ban W^elpspkU li(eldbb B^rlinV Majdnei ; ! BOO siketre ^ógAtva. 249 9-45) üt- W\\\'\\--- T — IOí Mim. m Nagybanim, Szerdán I87<\|, mycziis 8, Kliw ttvstal; TOSj k^tjtkfnn\|J\|iii. Ojfápwbái «tm 818 mk PIMllésI Ér4:ijí ém 6 fri. Félém s fri. Nafjfé ém 1 fH\|0O kr. toiéWa pilüif HT**\\ Tj k. MMn MHiit—41 I kr, Mjttdf 0 kr MEGYEI ERDEKÜ, KÖZMt Imi 111 éyfolyaw.. ImtmW HáH Hotá lap «.li«í HM kkM^ MIÉbÉHi \| Dj ráiMhéc itw 611 m fiémmMMi lmlsk ewk ismert MM1 ftt^W A jfásbata* rim* mM HlArtest. ■Pjájtt fio n 90 Kr. VELÖDÉSI, TÁRSADALMI éh GAZDÁSZATI kíETILíAP Több egylet hi vafcalos kocloayei y Haszontalan elmélkedések. j(:y:) „Keserű ék kétségbeejtő qlmélkeidésekei41 kellett vplaa soraim jhomlokxatárd tenni, mert mit \|elmoádani akartok, vér könnyeket és kétségbe esést idézett el<5. -4 [ ]\| j I J\| [Hol történt? mielyik megyében ép köiségbenj? nem tartozik a dologhoz, elég hogy migtörtém, és pedigInemcsak ptt, hol! én látwm, lianem a hírlapok szerint — hasonló történi az \| országnak ezer, meg ezer községiben. T- [Több napok, mindig. ugyanazon lottátn. Kezdetben őt hetek óta egyik üfcy&nak lázánál folytonos dobolást hüjl- tzfc hittem, egy kereskedői bukásnál a boltbei i a >rdaágok árverezte tnek, mi ren- desen több napokig a saínyarii pénzvisz napivá vájl.1 — [A napokban1 as < ben az oaiopus dob tart, ném is feitttuőt Jnert az myainki közt igen is pnindeik- on utczába vitt sorsom, mely-szó permanensa\|é válp. -— k ház előtt feltűnő! ez ibér csoport, megfásuh kbeön- bösspgben, az udva: esést mutató némas igban ; előtérben egy ür forma egyén, háta mögött] ban kisebb csoport, Uétségbé* a dobos. Éppen az udv írba lépésemnél;! egy koldushoz illő czondrávai fedett szegény jkiő, aí hidegtől elkékülve, összekulcsolt kézzel rimánkodott az úrforma egyénnek. „Kérem alázatosan a tekintetes) uraságot, lé-< ggei szegény bejteg; térjem,\' és kein iránt, kiket ja fütejtlen szó léikül az Isten hidegje vesz tavasz, férjemmel együtt he-alatt ány hét he Jiat frtot; nél hátralékot. nélkül miudannjjrian ei- fén kedélyesen ízi var ózva, a forint, ki ád forint, ki ád gyen könyörületessé négy apró\' gyermek bábán, ágyi ruha megj — JhLözelget te n kint megkeresün megfizetjük az égés el ágyiruhánkat, hitz a pusztulunk. — [Az úrforma eg rimánkodó nőnek a szal felelt: \' LEzen csomó á^yi ruha husz többfet ? ifi Bommi igéret. ,,Ezen csomó ájjyi ruha tizénöt többét ? í\| \' Bemmi igéret. LEzen csomó agyi ruha tiz forint, ki ájl többét ? 1\' bemmi igéret. j . LEzen csomó ágyi ruha Öt frt., ki ád többet? LTiz kr.a mondá egy valaki, „öt frU tiz kr. először, másodszor, senki többet?- öt frt. tiz kr. harmadszor.a ] \' I a tiz krt. igérőt valaki Vette a nusz fHraj belesült ágyi ruhát, fizetett, és távozotti a kétségbeesett j szegény nő popig ily számlát kapott: -Tadoj hátralék tizennégy forint hetven kr. 4- összes vég! rehajtáai költségek qt foriat kilenczvén kr., marad tehát a befolyt öt norint tiz kr. levonása után adó tartozása a Bzegény családnak t zenöt fojrinjt \' \| TémDke kutjt előbbi számainkból ki«oral\|.\| Ötven kr. vagy is minden vagyonának éláiverezése után adóhátraléka nyplczvan krral . szaporodott; mélynek fediezésére semmi nem szolgálj • áz állam pénztár pedig kapott semmit, sőt !kölisé\|geikre Ju-űzetett nyolosvs^krt. j , Megvártunk még fgy pár jelenetet, melyek mindegyikénjél a legszükségesebb és életveszély nélkül nem {nélkülözhető ágyi ruhák, a szegény családot tápláló tehenecske, és hasonló életfenntartási tárgyak kerültek árverés alá, : rendesen ugyanazon eredmény nyel. — A kétségbeesettek rimánkodását nem nézhetvén toyább,\|Vérző szív vél siettem az embéri igaz-iágBzo\|gáltatás színhelyéről; azon kérdések felett tusakodva: — Hihető-e, hogy a végrehajtást szénvédettek makacsságból maradtak hátralékban ?• nem fizetési makacsságból engedték az életfenntartáshoz leg-szükségesebp holmiktól magokat- megfosztani ?. Ha ily ifizetési makacsság nálok fel nem tehető, szabad-e, jogos-e, tanácsos-e, az lállamra előny Ös-e irány\|ukban azon erőszakos eljárást alkalmazásba veqhi,; mely csak a makacsok irányában találhat mentséget? Az ily képpen földönfutóvá tett ctálád miképpen tarthatja fenn magát? vagy számithat-e gyámolithatására azon községnek, melynek nagyobb\'része ily földönfutókból áll ? s ha a község még is köteleztetik ily szegények gyámolitá-sára, miképpen birja ezt ki avfon néhány egyén, kik egy időibe még kikerülték, a végső árverezést? Mind ez^n népeket \'mi köti majdan á hazához, melynek területén nincs egy talpalatnyijtér, nincs sen^mi tárgyi melyen nyugalomrpt hajthatnák fejüket? mi fogja őket ifrajdan ösztönözni a polgári kötelességek j teljesítésére ? í Aléí) Bacraitstiónl. wB»6t idő van. -<- SxQrke a menQjf, Mint a biUancHos köpftnytjg-f \| j \|Petőfi \| Van tél, 4- de nagy 1 „Jobb is iia a maga idejében kifújja magát," - molidja a magyar ember •■ -j-! keleties reáig-riatióval, — b<5fc kopyit kissé a csigány felíogáshbs is, aki roiss időben érült; hogy hát ezután bizon) oaaa\' jó idő 1 övétkezik, s csak az a bizonytalan, hogy Inikök ? hátha. \| arháink ugy járnák addiglan, mint a jó Toldy Miklós lt>vs! ? i \| \' , ; \| I T \' I No az idén találó az a nótázójáráa is Jne néked ntar-Játi\'ember ltf — Már már liktáriummal tartjuk szarvasmarháinkat, ez nem kerül annyiba, mint a sa&aa szalma. A saláta ecsettel, ^olajjal nem oly drága, miut most t^ykn-annyi rázott kofó. Hanem vári csak béesi sé^or: majd drágán adjuk a nIlind-flei«chu-t ha kiioleltetbetüok! Hát * a szegény, erdei és mezei vadak, ibogj^ kaparnak fivet az Ölnyi hó alul? — Ki tápláliarmosfciaz égnek badarait? A német „madár tápláló egylet" nrnsszé , van. UK különben is cs^t a maga kétfejű sassait szoreti táplálni, i ki meg vajha magunkat J\' % Sserk. Falvaink emeletes házaidái (igaz hogy nincsenek, — f de ha volnának) földszínr01, — az s» béssinról egyenesen az 1-só emeletbe laphetünk ajc az áj padlásra. J# a .héj-ajtó konjháró11 nyílik — ott jár ki most a faluái em- \| ber a kémény melljstt, nem as udvara,lmert az adst inincs \| de a hó tetejére, onnét meg lajtorján t. ryalogszánfn csúszik át szomszéd ja jiszterjeig s ugyancsak ennek kétaényén \| szól be hogy él^ea-e, fáznalp=e ? -4 Éíédt élbek ; Jdé nem segíthetnek, mert ifaguk is bócsap4ábt^ vesztegzár i alatt vannak, de legalább nem fáknak, mért a hó jó takaró a fajó j széltől is. j I . I Ha ez mind elolvad: nsannk nemdsak Pesten, de minden falában. Már-már azt hittük, hogy as éiaakk jégsark j jén és terjeszti fagyos birodalmát erre feté, pogy minket lészorít a . déli aéquatoríg, ahol Darwin szerinti öselődeisk k ; csimpánz majmok ropogtatják a tkókus diókat, — —\'\' miiíb hát öreg«nk mondják, hogy ottól no féljünk, hisz\' éppen s ekkora hó volt 1836-ban is, mégis Itt vagyuspk, akik ra-gyunk, — tehát nem klímánk váltdzik,\' Caakla mailtj4Mt évi télnek „nj kiadása" ez... Azért \|volna jó tartani a „szia esztendős kaIendáriampt l* — IVágyj tán még jobb volna százesztendeig élni, amikor magunid írhatnánk száz éves naptárt — s tapasztalatból tunnókJ hogy\' máskor is volt ^ már ily grönlandi havunk, mégis kipvaazodtunk, faía\'leldbb v nem -H ugy jnnius felé I , \| Fa fa csak újra aöldül majd, fc—: m deres ág j majd csak kizöldül — bárcsak aa Öreg ember nyersülne így újra éven kint, vagy csak minden Qtvon Srben is —-s a deres haj sötétednék vissza, mint az egy Das^baldiá middn Sici-liát megbódítá, — hanem hát { az Jembjorifjité szsrt- csak késnek feltalálni, A vén fába is beiítanak, dé as drsgtlés ellen bem aokat segít as nén Kax \\]i»m4 pémpadonr. pasa-tája sem! — Esek az nélet-biato»itd íntózete^4. is néni az életet biztosítják, hanem a halált: nckor űzetnek, ha meghaltunk,\' — míg élünk: mi fizetünk nekik — tshát pénzünkért halunk, holott ezt ingyen iá megtehejjígi A természet télen pihenj-— kell neki o delirium — e khinai, fehér gyász e hólepel — e zsibhpdt álom a pelyliós hó párnán, hogy uijetővei yirithasson, jk iike^etkor, — A% ember öregségében hiába pihen, nem rxruJ ki itja-sága, i— mert ez csak egyszer nyíló vir^g s akkor is hányszor csípi le dér és kora fagyj l3s hát kiseámitá as „Ö-tökos^ hogy ha iídám vagy csak Hoe Apánktól ikeaEve is ^ mind élnének a holtak, hát oU sürten fern&k • el fe j íöld-tekén: 4> egymásmellé préselvL mint a héring,: j—f- \| íÖlöt-tünk még egy hasonló! 2-ik, Srik és 44k emDeoTéteg 1 Talán mégis csak így van jól, ahogy most vau i De hát szó, asoi szó: — \| mégis sok ez .a jóoóll Ho-vembér óta folytonos vesztegzárbaVagyunk a hótól. Az egyszéri fösvény házigazdánál egy hosszas\' őszi esőben vea-dégeil megrekedvénj kiállt az udvarra s a zimankós felkdk felé emelt kezekkel kiálta tel .Ura<u s én édes Istenem: voltak-e neked 4-ed napos vehdégeid Ez persze oeak jux volt a régi jó vendéglátó bem adósé világnap > -p nagyot nevettek reá a - vendégek s még nagyobbat ittak. Hanem a magyar embernek nincs vére a szoba levegőhöz és Bzobatnuukához. Ha van is berendelt kebyere, busa jé bora: unja ezt ott bspL Hát ajszegényé, aki pi-ptájávlal fütt — ezt is -véknyán adja a tiafik s agyaa annyfi gyufa kell hozzá, hogy \'büzöl&gjön. Kapónként toot nyerőket pedig a napszám munka arinái de kajpa, jtzaaa, nem fpg a hótól, de még a fejsze, s a halászat se. Kosár-kötésű — faragást áem ért, nem sséreC\'Olvasást neté eso^ kott, igy-egy hasznos mulattatn köoyv, vagy kitlapévf s» kai ja Wésa évre a 4—46 frtot* [Hanem untában korcs teába inegy.jA nyári félévben összeiszadi pénzecskéjét elveri egy éjjel 4- mert nem ijudj németki&at egy-egy oktiliteé (pfiifjl bor mellett csendesen, önzőn magában szörpölgetni, hanem. szélesén nma tan nSatfi 6 a legény á csárdaban — s falna Ő parancsolj ott ne koplaljon áenki 1 Rendel és ftzet j mw A „ZALÁ" TARCZ ^JA. Tóth Ede temetésén P"PPKtí( m I j _ 1 ■ Cl 3 ; 1 II J Jöttéi — hoiv menj I... Arasznyi pálya Es hervadhájfan koszorú! A sír; moly hamvaid. bezárja, Virágainkra nem szorul E^éss tavaszt viszesz magaddal, Virág-, meleg- és iényöaönt: Sóhajba^ könybo fúl el a dal, Mely végső utadon\'köszönt I n. 4 Mikor kiléptél a .homályból 8 először láttunk tégedet, Kopott ruháa. beesett sírcod tíogélt egy bús történetet. 8 Upsra taps jött. Ast! hittük véJst Dsrllre váliala bora j \|\| En Istenem, pe hogy volt fége. j Most jött még csak a szomorú i J 111 1 Kicsordult krayttnk a kacaj miatt, 8 te haláltusát vittál asalatt Darabodnál t miattunk szerfelett, 8 te számlált íA a kinő* perceket! Felzúgott a tips dörg^lmesenj I Jött a re}de^ f t hWkm aiaos Jetp 1" Mikor le áll ah, mikor?... ladia tel Mflved égésé -á csak pályád töredék. IV. Megizléléd a mámor kelyhét,\|\| A dicsőség bájitalát 1 De van, tmi sjnnál édesebb még:y j,j -A kéjes perc, mit ihlet ád. Mohén sietve] — lázban égve —>j Már félig sírban inár halott: Az sákotásnak gyönyörébe Fuladt el vé gső léhajod 1 K lis Józssf;\' 11 \' fí • £ T;\' ^ j—- j i . i 111 Í r FTdf[] Gyászbeszéd f Deák Fersncz felett, Melyet ZalaVárme^ye közönsége által réndéastt gyász-isteni tisztelet alkajmávál lőTö-ík évi Bjebrair bp 7-éfl. a Zalaegerszegi pHbánia tdmplomban tartóit K pnigraajer Kár \| roly\| Szombathelyi kanohok és Szentmik óstol cjjimzett Ma-docsai apát. KLikdta Zalavármegye kbzdusége tt \| niU megsakbááitóttk nemzetét aa enyészettől u B. Sir 50. 1. J ; j: ; • I i juí1 A gyász kiomór némasága ttl minden arezonl Elhiszem, ki volná az,. kiliaefyen megrendülve nem állana o ravatalnál 1 ki jvölna aiL nem keseregne S koporsD tdldlu a mély mellett a nemzet; sirva áll ? 1 Egy úyjitott isirtíál niihaen érző szív elszorul; akon sírná) pedig, a melybe njem I csak egy országIaicsőb^gí bűnein a 1Ö.Í századnak jegyik büszkesége temétansipt -M imoxü simái a népek raiilióiaak szemére gyátof köny üljl. \' jj j fVOi ITK I . ± I tisák Fersnoa meghalt. Ki volt.Q ? En ^ondiam meg ti Aat én bém [t\|uqqnjJ Én ésaa jsat tudom, hogy valamint -az égaü egy uabL J^Mát^éráz^baá csaik jSy ©eák lísM renca voll { s vuua»iinV á napi ha lsjnyugsailáL elviszi m»-gával sugáHényét S éltstf melegét t [ugy Deijk midin lirba szállt, el rítta magával éltető bólOsesUgét. s nó- Ulhatatian jelleWu N • \\ \' f \| j 1 FI ^ síin vsássk ésl\|iitt Mi Azt is tudom, hogy egyszerű nf^yaágabah oly magasan áll, miszerint a világtörténelemnek ezeréves lapjait kaik lene átforgatnom, mielőtt méltó hasénmására akadnák ő nem sf tünékeny népsserüS^gnék ideiglenes báltánkaj bah nem ws országos kegyeletnek áliaudö küzpoutja volt, étagf? nyira,(miszerint még ellenei isjdnkéáteleln tisztedet téwino-veí nybatkoztak felőle.; 0 nem! esak jaa ésanek, saívjpUf^ nak ée hazafiságnak egyik csillaga Volt, mint annyi mások • hanem\' páratlan jelleménél fogva O Volt ta goudviselfsae^ azon léjgyedül kiválasztott fértiá, ki j,megszabadította seo^ aotét ítö enyéssettőL^ ÜÍékem pedig inidőn most DeákiFeranca fölött a ggráaai : beszéd megtartását íslvállalni bátorkodtam, szolgáljon iáéul ségeniüi az, iniszertnt sokkal mélyebb tuztelsttol viajslteia a nagy halott és sokkal nsgyoqb ragasikodáasal, Sst» lainegfe irányábau,\'semhogy e saombru de mfgtisatem fos- s hívásnak — még gyengeségem öntudatában is — n« engedelmeskedtem volna. Meg vagyok győződve^hogy o nariy*i- .j adatnak, ugy mint itali, s mint a éárgy mólióaága pneg-kivánqá, megfelelni nem tut(ok: de kzért én, kí nemi csak mint magyar, hanem mint egyén is hálával 1 ekötelezettuuély ^ tisztelője vagyok a nagy halotnak, uttnnak taitanáiu, ba as országos tisztelet kifejezéséhez csekély szavaimmal hlozzá^ járulni! nemi akarnéki. Azt nem teszem, hogy önök ewtt, L hallgatóim Deák Ferenos életét elmondjam. Kissen lieak Zalának arütbujeL iónyo; fliosőoége yolu, — Öa5k ismenék őt a íaőUöril bolV csőtől kezdve keresztül kohidaí veodágsaaiaU j báaán as élet minden körülményéi küzütt. Amntt, • megye Saruiéban számtalanszor hallottak ékes aaéUáiáaak, Wcee%\|(Suea hangjwU Egyébiránt is ik nagy eiuberuea áléi tét és Mázadokra kihawó működését íagy gyáaibwuá keretébe saocitaU nem labat\| oa. a tertauaiamiásk I mvtnkiAa lesz. 1, mml Deák Zalai volt, Zalának hkrneiet aaeraeá, de jaaiaa nom maradhatott. Nagy emberek kis 1 körben ttom mjsor-hatnak i míg álnok a haaa, haláluk u^án a vi% kC^oU^ aa ablakon btóéaőnsk U f~ i raegvori fin él n«m foga<J\| k Onelágttheu i\|gj* ki 11 int htö.Uf tk forintosát L ■ t jó. ha « mosolygó Mósei tű iseád egri font 0* t & elveetJli hajnalt haaabotorkA tAben, otttion aatAn Ma gyír •akti megijednek, hovr u aj a beteg. j- a sirva duzzog > Mnigtt \|)«di\| elveri latén iga téban CMft werilölht (m kor n>Ar titkos maga ia vádol a magát) rágmálnl, de cm MjfeÜni ia. , Kc4tm jó szivü, — Jó 11 alató magyarom, fSok azéj lovagias vonásod, eredeti rósaj piroa kedélyed jofbW sorír Volna érdemae — jobb iráuyb 111 volna fjelbaaználhi tó. 2» imádon), Meretem, >üneivol jjoemieMtt1 _J —- Eredendő büueidi n segít; [majd a néj: oa less a te szellemi „Kikeleted," de ne vegy< •tép jó ioTifftM van benned, n int aa „íakolai takaréktárok mit Berszem Jankó oly szépen Uluatrált. Ckigány Károly. ssért. Petőfink Levelezés. Budaj • • 187P- februfr. Tekintetes ezt -keeetö nf f .mond i nevelép el azn 16.) ^ Iamort igazságaiéi etete \\ elti beniicjm aaon b&za-ma , ameíylyfel most tekintetessége ibea fordulok, egy t o\|y flg r érdekébén, mely becses lapji. hasábjain, ártaniviágyásr 1 lett felhaazriálva. Artem a becies lapja 187b. október b i 27-iki számában köflött egy 1 ipolczavidpkről szóló levele r melyben egy község iskolaügy1. rabbija \| és volt tánitójc, hazug irgalmak ós koholmány >k tárgyáivá lettek téve. • A midőn most majdnem I havi időköz után, fogon jtpUam az igazság kiderítése é dekében, teszem jazjt, azo 1 mc>g^yőzf5déflael, nogy. tekint azerkesztŐ ur a Ibár elké • sett (beqaea lapja arak saAma nég csak teg. ap került kezembe). de aa igazat kiderítő szavaimnak, becsehj lapjába 1 tórt nyitandT - \'Őszintén megvallva, nem találok semmi ambitiót abban,! hogy ama levél liró v iirópőjével feleseljek, de részint saját: érdeklődésem, főkép aaon kívánalom, készte reá, te • kiutatességednek egy, hü, az igazságtól 1 egy hajaziálnyir 1 sem ieltérő képet szerezni, ama, most sl rágalmaiásl és hazugság mérgével így szólván, elárasztott Cs.-Rendrak iái. hitközségnek. . I . I Hogy holvkezdjem ama X Y. pseudonymba burkolódzott rágalmak és merő alaptaiauságau. nyugvó Uadarsé-gok congloraerátióinak inegczaíolását, valóban nem tudori mert azon levél oly kevefléke a hazugságoknak, mintha ásak — uram boosAss — egy jól injekkeveit xAntist látnék előttem s aligha tévedik, hogy ha ál -litomL hogy a pseudonym alatt egy nő rejlik, ki 4 kezéb 1 jobban illő főzókanalat iéliretevén, tollhoz fogott; inogy hW uózzetekj rá nagy egek —egy kérdőjelekkel fölskeselt rántást kev^rjep. Csak ugy hemzseg a sokkérdőjel abban rántás, párdon levélbon, hogy aat olvasván, ugj mintha csupa kérdőjeleket láttam volna janagam pl Még egfroft kedvei X. í! Tán ismerni fogja Indiából azon kigyónénet, afnely hatályúién Artaojrágyásból, önmagába Urai és méieg foga eltörvén, saját testébe hospa a mérget ? Tpdom, hogy ön nagr réozvótul viseltetik juon kígyók hránt I Nemde Tön megértett ?; Hint soraim kezdetén em 11 tettem* rám J.nézve semmi A két/tanitó\'elfioosájtatván L.\|t és A. tanítók és Aánbitio X i-ual feleselni és tán helyesebblett volna \' irjdrgíÍRtióval \| hf Ugatni, de az ígazsAgnak tMoaétam eme Iti-d^ritésseL t « I 1 Sí-Rí ( A rabbinak {tisj\|ékét elfoglalása titAn kézdődfitt csak virAgzAa mutatkoani Oabrendek iskolaüryében» I ő ngyants egy bisottsAgfat yálasatatott, melynek eTnökévfll ő letl kbeveaVe^s minlenképpén oda! irAnyoatá miködiMt hogy aa eddig pangó] és ban/ktlA«nilk indult tenígy,7]vi-rigtó lendületet nyerfeni a tetszett, tt, melyek végre egy nagy kérdőjellé olvadtldL egybe, ijnely X. í.-nak Helybe gondolkozáa módját, tettp \| előttem kérdőbe mertj a ki csak némileg ismeri a rs.-rendeki iskolát;-ós rabbiját. kébytélen leaa bevallabi, hogy \| ama levél ném valami kifolyása a tanügy iránti buzgalomnak, vsjgyl pedig, bogr\'^ma levélben, aaon szepj elv volna; íráqyadoj az\' la-" kolal Ugyekneni hibák feltalálása, leiaekUae és jgwors ir-vuslása által a tani gynek baszaiáini j hanem hogy jaz elfo- Od A. ipartánitónő lAtek szerződtetve, kik Á.TkiiSte-lével kötelességüket hlvan teljesítették. liy tehAt rjem i^int X. Y. Állítja a rabbi volt hAtráuyos befolyással aá iskpla ügyre, hanem a tanítók teflködése mellett az <5 btjzgó jté-vAkenységéntak köszönhetni, hogy maga a tanfelü^előíJur,. diosérve szólíott aa ált&li meglátogatón iskol^ól A7l8Í8j4. tanév végén K. A. tajniió az iskolábani hanyagsáa* r^íatt elbocsAitatvAn, helyetut az X. Y. által emiitlett jbeutSch Ármin leit szerződtetve j de az iskolaszék ennek tehetet^bn-ségét égjí bótíapí mfijcödése után belátván^ őt jogtalanul ugyan, egy havi- helyétt 3 hónapi &ietést adván neki. el-bocsájtotta; ezen jogtalan elbocsájtás az egyedüli igjaz, amit X. Y. levelében lelhettem. ! A tantestfiletbon igy beállott firt az iskolaszék ágy yélte betölteni^ ha ama Tpartanitónőt a magvar és nébnet és [egy- ta\'mudistát a péper tantárgyak elŐaaAsAra ázeírtpd-íeti: de aa ipartan£t5bő I nem birvAn a feladatának megfo-leljii, -engem ki akkor mint 1-ső éves jo^hallgftó nár-dph tanulni megunt grmnasista, itt Budapesten voltam, szólítod fel az iskola bizóttáAgrhogv a tanítói AllomAst fogad-jam el. Tjudván, hp^y jógi tanulmányaimat otthon is [végeihetem, mintsem idegén helyen nevelői AllomAst inkább otthon, b<jl anyasi helysMtemen is jobbau javíthatok, ár]t-nitpi AllomAst elfogadtam. Aat felteheti tel, .szerkesztő ur, hogy egy tanúioi\'jel-láikdt gyranasistára nem bízta volna az iskolabizottság jegy 301 növendékből álló B-ik osztály vezetését, ha tdbetsé^é- !nem bizott volna és; hogy \'ha neui tudta volna, hogy hol gjjrm\'n. pályámiUi végeztem,* neveléstant is, mint Ikivüli tantárgyat hallgattam. Hogy a bennem helye-; reménye nemi bifauU me$ azt mutatja a következő : iS.ajrtáraanj. és társnőm mndorkodásai következtében, nem kevés zaklatásnak voltam kitóve, ae mindazt nem tekioftve főtoiekvésem volt,: a bennem fektetett bizalomnak1 megfe-lelaí A tanév végjén, Budapestre, jogi tanulmányaim nyilvános folytatása vegeit szándékoztam menni és igy bead tam lemondásomat^ velem együtt kartársam és társnőm. I Egy-két nap^a lemondásom beadása után a község bizottsági üléséhez lettem hiva és ott ia szerénységet most mar félre kell tennem) kz iskolaszék és a község} bizott-ság köszüuetet szavaaoti nékem eddigi működéseimért\' és eg; rhangulag felsaóllititatUm, a jövő tanévben is állomáso-ma i megtartani, mindjsa jegyzőkönyvileg kimutatható) te-" allitja anyám unszolására. Eu mert Pestről vizsgám ; mikori bál 31 letl nem mint X. Y. időt kértem, felől levetet napi vése vartam. Ezen unszolására, vizsgáin időt agyarkodó gOltsU ial vágykn dic nak némi meriUtté. [X. \|Y. dig, taigj a személyes bosnú jós ily félé \| hat^lytaian ártani Jta XJ ÍY.-nak\'akoh leveletl\|\|nefybeu ob igaz-lozzátevésévei adatait a bjazugság klkfőjóből t Állítja, hogy a ^os^-rejucuéki jakola, mindad- ibbi nem lett az iskolasaéki elnöke nex jórvéndett, de azóta nem.u; Ez némi igaz 1 A jó hírnév-tiszta íga-rápbi \|)r. non nyugvó Itényálladék a -következő : Mielőtt a Weífife. ijEm ié^i2K»m< tó 1 4lkalmsiva, kik tanítás helyett a g^\|ní.ekkdli játékkal jtöítöttékT azjidÓt és iskolabizottság nemlllevén, iJgójjz even \'át ném {gondoltak az iskolával ÍK.épzeiheti9 hogy miben állott \|\|L Y.-tóJ oly égig magasztalt jhirneve az iskolának áldo^ntkász \| hivekuek." Hogy az éa Lbuzgalkoidasa az _ etOkön jtüláldozás" rói^íbga(ma(\| szerezzek tekintetességedaML csak azi emjli-tem, I hogy jmág niost is igen sokau mzou éldiizatkész hivek közöli az akkori év egész tandijájvml tartoznak és talán 4aóU} sem fiaettek semmit, ha esaki per exQCujtio nem hajtottak; be egy néhány forintot. ka társnőm, kinek lemondását egyszerűen elfogaklták és ka társam, ki megmaradván ugyan, de Cz. A. ipartauitó-nől tovább is szerette volna Kendeken megtarthatni, árra haj ználták foi, hogy azt hireszték el, miszerint a kért \| subveu-tió ha én tovább is megmaradok el fog maradni., Ezen hit következtében elébb 1500 frt. fizetésemet íMX) frtra akartál réducálni. Eleinte vonatkoatam az állomást 300 trtuyi tiz téssel elfogadni és annak küvetkeatében pályákat hir-de teteti, de később belenyugodtam és szerzódtetvé lettem. A. ipartanitónŐ foudorkodásni ügyen nékem kárt tet-de néki nem használtak, távozni kelleti néki Ren- Hogy asonban jövőre ne legyen alkalmam X. Y. bölcs hazugságokkal liarczra kellői, kinyilvánítom hogy X. Y.-nak ezentúl petaláni támadásaira megvető Jíjdlgatással fogok fele\'ni. I I Fogadjál tek. szerkesztő ur- előrt ia Oésinie köszöneteimet sorsím Iközzétételéért, ami aaon örömteljés meggyőződést szerzi pékem, hogy beoses lapja a hazug megezáfo- j lájsn és aa igaz kiderítésére tórt nyitván, váliódi üdvÖ* czél-jálnak teljesen megfelel. Magam lek. szerkesztő urnák ajánlván maradtam- ki—-váló tisztelettel: Budapest, 1876. febr. hó 16 án.j EáffL Sámuel, Il-od óvea joghallgató. Hi fiLelyi és megyei hirék Gi tel , délről. Ez a Valódi ténjf^lindék. íp Nem akartam X. Y Al- iit sait részletesen mjogcaAíolnl ós igy csak az igák tényeke beszéltem el, a tjöbbit X. Y. hazugul hoizzatétt Vagy ali ptalanságokkal szépitótt. Azt akarOm még megjegyezuij hogy most betegségem következtében kénytélen voltam a tanítói pályát és vele Cs kbrendekei is elhagyni és itt mint; 2-od éves joghallgató taftózkodon}. Lám 1 Lám I tanulni megunt ^ymimsistaból év múlva U-od éves joghal\'gató is lehet. — Mily nagy ; ós emberismérettel bir ama liazugságokkalj pötfesz- lő X. jYjí 1\' i\| 1 t \' j ^ • : Végül inélAn fejezhetem ki indagnatíomat az ily cselekvés mjód lelett, níely Által valaki ily rágalmak hal mázává, lén al nyilvánosság laté, hogy egv község Jó hiruévuek öriendő iskoláját és kÖztiszteletbeu álló raUbijac uudok hafugság által bemoiskolva, talán személyes boizujának akarja áldozatává tenni. Az jily rágalmak nyilai hatályialanu\' vissza nataimak tzélbavettől, az iránmáóra alacsony gondolkozás módját i Iparotok mozgalma N -Kanizsán. A ii.-kajiizsai iparosoknak lapunkban Mar előre jebott mArczius 2-diki el őérte kezlete az „OroszjAn í\' fogadó "-éberemében megtartatott. Nagy várakozással niéitünk ez éite-kpleft elét •Örömmel mondhatjuk, hogy várakozásai a Iában nem \'caalatkoztuuk. JJlár 7 óra előtt meiftelt az egész terein iparosokkal, kik az értekezlet megnyitása előtt élénken társalogtak egymásak! az alakítandó egyesdlet és olvasókör fölött. Az iparosokon kivül is voltak iott vslidégek, kik az Ügy iránt melegen érdekelve jelentek meg. Ezek közfii megemlítjük Keváts János szolgabírói urat,Tdzakonyí kapitány urat, a LZalai Közlöny" szerkesztőiét, Bátorfi urat és másokat. — Hét órakor.Kápli Antal ur; talpr^ esett beszéddel nyitotta meg [az értekezletet, melyben soksiór helyeslő álje-nektől félbesAkitva, — szakavatottau, és dicséretre mól tó tapintattal fejftegette az iparosok egyesüléseqjek szükségességét, különösen kiemelve az egyesület működésének két irányát az-önképzést, felolvasások tartása és könyvtár segítségével, és az ÖnsegélyzésL derék polgártársuukaU ki Hjtegetéséuek végén felszúlit)a iparos-társalti hogy aa alap-\' szabályok el készítése czóljából elnököt, jegyzőt és válsast-^> mányt válnszszanak, beszéde végén melegeh üdvözlik minden oldalról. [Utána Xováts Jáuos, szolgabíró ur oly 1 ta\'p-raesett beszédet tartott, s oly saép, ueiues, szívből fakadt szavakkal üdvözölte ez életre( való kpzdeinBuyezést, i hogy őszintén gratulálunk neki e helyett is eröte jas, fbWill^nyozó hatást gyakorolt szavaira, j—I Elnöknek zajos élieazésok között Henó\'z\' Antal i}r yálaszutott me>g, aleluokuek: Káplf Antal;]jegyzőnek Tankor Ferencz ífojegyző iúr és ezeken kívül valasztinanyi tagok : Kolariti dóisef, Barát Jáiios, Marsckal József, Osnmits Károly, Vopolits 0ózseft Hartmann Ignácz, fciamu Jpzsef, Siróz József, Kopftomler Sándor bu torrak tárába 1 még be nem irt tagok le van fordul- n ^\'Sak von»kodv» eugedtúuk tért e soroknak,] inert u sgSa ügy >n4r ______^ idejét U)alu. üarátjai levén sa ig>»sfc\|pttlc • sorok küzleaéi Mm Wf4>l Uctnéqúk JBkmbsn, bogy erek uun már bzcdi lesz a Mks — JjrauMfi tus mag. Omk. tüatctvón elő és például szolgálván a nyilvánosságnak h<gy máskor tudhaslsa mindenki, mit tartson az i(y XI x. bölcsességgel előadott ngalmaktól. Károly, Fái Sándor1 urak. Az aláisási tv Tóth téve aláirás végett, hová hntnak. —• j. — A zala-egerszeQi ügyvédi kamarkj 1875. évi ügyforgalmának rövid kivonata. 1, A kamarai beadványok összes szánta 1675 éfi de- \| cfcember 31-ig 706. \| 1 [ . \' \' Ebből $lyó ügy volt 60M ebből fogyJlmi [07. Névszennt szoros értelembeu vett? fegyeilni Ügy vult. Í2 2. Rendfeaj közgyűlés tartatott 1.1 : Rendkívüli közgyűlés urutott 3. Választmányi ülés 1876. évi septemBér 2ö-tól fog va aa ügyraene^ gyorsítása tekintetéből] vasAniapoukint tar- \| tatván 1875 évi decaumber 31f-én tartatott öuaesen 2$. Az ügyvédi lajstrom. üJ j \| II - 1 Az 1816 évi marcziuS ltfj-án tartott VKlaajstmáuyi ülésen törtéu\| általános igazolás alkalmával m ügyvédi lajstromba fel Vettek száma ItiU. v ] ■ II r Az év folyatnábaá ^elveitteká ltíL ] \| \' A kamera, tagjai közöl meghalt A kamara tagjai köiöll lemondott -11 • A kamarai tagjai ktiadl I közjegyzővé UU 6. 4. A kamara tagjainak száma ;187jJ\|óiíí deczember ál-én 167> T \\ .fj Ügyvéd, jeleltek lajstroma. U l , Az ügyvédjelöltek lajstromába felvettek szAna 09. Saját aiórolmo folytan kitöiöltetett 4.1 Ügyvéddé lett 1. # őket. Pedig Deák Ferencz a szó legszorosabb erceimében \'nagyi ember volt. \|A fiir és dicsőség — s a valódi nigrysAg klteött nézetem sierint, külömbség van. A ki n tliaományikban mélyen jbuvAfkodik, a ki a művészet agyik vagy ^Asik nemébén magasra halad, a ki az pmber}#g )avArá, vagy a közmüveltaég előmozdítására hasznos\' fsltedezéaéket tesz : lehet ijroii híres éa nevezetes ember, léHet az tii^ós. nagy müvisB. nagy hazatí, lehet lángész. — de nein nagy 071 ber; — aki pedig szétdúlt o/szágok romjain js leigázott bj&pek keservéin építi föl nagyságának trónUsádimagasztalják bár aat á hízelgő szolgalelkek M lehet Iliires ^nités, nagy hadvjezé^ .7! de nem nagy ember. A* jdn meWvoződésem szerint az amb\'eii nagyság kiváló cmmnl nem iluk: egy Ma- I cadoftiai 1 Sándorraj tíma illik egy Caesara, egy Timuriengre \| egy ubiapolejmra: hanem illik egy MóMare, egy [Arist^dro \| egy jCntOra egy Vashingtonra és egjf Deák Ferenasre. : I Hojgy valaki nagy omber lehessen, mindenek azükaégis, hogy Jelleme legyen. A vihw nagyon; bánnt e szóval : jellem, pedig ez mszaj&lésrE si reha^iatlan igazsággal Ítélünk, csak; elvétve um alig íegynehányszor szabadna hasznAÍnunk, mert tkjm vés jsmpert! illet meg jogosan* Kjomnloban ott . Feranesj ki nát jalent előtti aaarólva ha rfsz ] elvétve aaórVAuyosan \|fl\|cr\' -f jke-l Deák isagasló alakja, mert Deák jjpllem vil^ Hogy ez I<Jmmí éifcnek liendkivüli téhetsjégB, a mély állam férfiúi bölcsoség a kiolthatatlan haaaszeretet, a szív (lebilincselő jóságai s az elragadó szónoki tebetaég J. özjónokííata olyan voit,, mint 1 a kristály fyrrás, mindei/t meglehetett benne látni, egyszeril teimészétetsség-g< il csörgedezett\' s mégis elragaaott^ Midőn Őt hallóttuk, azt ni itllk, sajat inoggyőzödésUnkot hallljuk; midőn ess/nőit elmondta, i árról voltunk fáieggyőződve, hogy azok ainií ess-■ link is —j csakhogy ip hozta napvilágra. I . \| ! I (Vsgs kOv.jT\' V, 1 Íj . üti; karczolatok ) a Zalai BaJatom part-vidékről 1875 ból. iita: L Dr. Dobrántzky Pétor, budapétu kit. jog ée műmetmni tanár.t \| A^ olasz aat motidja i nézd meg Nápo njeghalhatsz. Éti mjog azt móndoin, hogy ínén \'yt és .{fel a aztán györki kell Bftnden ez és mekbyŐa nithetetlen sseót ja-ért, áruba nem bo- Megmondojn t —fl , J I Aa élit .minden eaeményeiben, ala tj há marajdni önmagAboa, hű \'elvei sébas; a bank ós aa emberiaég elidef vaifcj mélyekért kiűzdünk, bin IftlfU ja oeálapL ikaiem o szent javakat megőrizi a megpróbáltatás Szelj hnártfroi kflat — a népszerűség jn hátalom \| ellenébe jpékó, a Remények tanon bátorsággal ; (•napjai éS a baLors torithabktUnulJ— a I Hl • I ]I \' »den MTft. unu-tel pifosult aa agyáráai ; megvédeni eaeket a bóké és iléMk, k diadal és viadal köat u NttegAÜn) bilién á szerencse veróféoj eSlláfleéiMeB, megájlai erősen eaílár mint a, jkŐUt a hullámok tomboló \| DeAkjfWeacz Uven jeHem volt. áon\' cselskodoto m blaonyí^a. Eaen — üdvössé-ter ni észét hfgónLI nézz bé Zálábk\' . . . éa ak^u kívánnod Sem a halált; mert egyetlen pillantás o bájvilágba txÁ\' glddé lesz. Szemeid előtt kitárulj egy i.büba)ps 0 iinden szépsége. Keikre és \| délkeletre, aat gdúdd^nádl, egy é fiAf gyémánt t\'ekJaikl [lAbaidkjll 4- a nyugvó B A1 a t o n j nUlynek oaéodéa tUkmvol az Apait kelő uapj aranysugarai k kcérkodloak, epenkyi, W- eser oaójkot hintve-a pipefiő hui- 1 lmok ajkaira Minden fényosók nromán, melyeíja saerel-x jaa napaugáraktói I kap a habok nzflz kebele^ megannyi azin r \\ éa tényteuger tálmad. Egy sauvárvány tenger a viztengeren \' Egy kklyin haragos zölden Ite^ntik a njyugvó habok fejők faé* lebegő barna felhőseit; másutt, a hol á] fel-lj\|gek sótét U kar óját M kéklő ég üde azúrja toMölI At, •)]ál, tttáás szlíiM Idt í kséklblnidiu i4f aLokáll mm \'nktst ráamM i Uwruk \\ oHkséUili»iwUbbl tlsr-sHlatskMal Upanii asi mm volt síim áUttgséal, a t&Ant ■ halkUt Is 4üasWaks» . I TT Ti . Ii¥ ÍUW 1 ÜM n mitifc megannyi sötét aotnAuOaba loglalt drágakő, ott j Leg oly égszínkéken mosolyog a tótükúrjuuót maga aa örökifjuság ; a merre meg a csintalan nsUsugarak lopóz- J bak a szeudergő riztestre. ott, mintha caaS a bik^orálóm és j kranyábránq\' alakjai kelnének életre, — egésá tündér vi-! •lága támadás aranyból ósn(zsábó< szüle tett ssinpompának.1 De ki Írhatná le miud e fényjátékot, inelt Mkös váltó-1 aatban szüvi a bűbáj osodaképoit aa alvói] tengerre, melyig lábaidnál oly saeliden, oly neaatelenttl, olyj \| biljrös caendbenT hever, \'inintjaz örök álom maga. 1 l)e mi az V1\' Egyszerre mély zúgás moraja üti meg a halérzéket. \| Lv tó tÜKÖreh barna árnyak vonulnak át, ikpott apró felhő-nyájakát kerget oda feun a szilaj égi pámjtor; — a támadó j tkél; a tó hl veszti kedvét és nyugalmáig eperaöld sain futja el egész mérges testét. Lassan lassan k hntlámek meglódulnak, a habok tbdra elkead sorban kac^otőani; már {már halmon éa hullámhegyek nyargklózbajt eszeveszett nrersenyben,\'egymás utáni; á Balaton harágja kitörj bömbölve támad tel .a belsejében dúló szenvetlely, súg éa U^ölt körülted egy o^ósz ítéletnapi világ, j a bősz áléin luieuuy-jdörögve vagdalja a körülálló hegy okot, n intha kiakaruá (ezredes helyökbol dönteni j \|a inagijndt na; igotyó alig \| inor jalápillantani egy égy felbőróseu, —• I veddl e kalapodat és imádkokzál j . Tjt a Balaton h á b o r 0 g l • ll . I j j I Van olykof, hogy a sáallő fuvnlma ustn bántja ajtir-inésaet csenpéle.ét, mindén nyugodk és 1 Balatou mégis háborogniUamhegjrekknl t ostromolva s smklahagyekot fájjon mi u)s iUhei ilyenkor. hogy bábot lg f 1 VanOti lóg a feuekéu e^itéa, la uí. itokvtnok át tt közt \|elterül. mb\\ai sMldetik,! idea keualáfO a fai 0 8ió osatorna nyomás, yajion pügyógó források, vájjon tttaerő, vagy mi 1 bkntjk keblét V Csak a t I belát a Baiát0n v^sé\|4be, iudQá megmont Északkelet felől kéklő begyórmok MlgyÖu, moly E d e r iöl Ós S z i g 1 i g n mély völgyet kzAmoa pátsik. csergedező I cgyeneare ásott ágyékban isjtt a\\á l Urt karu Balatonnak; különben a Völgy VpftU liia^ á Bojatoii tlkrévol j valaha dMMdbwl 4 Hej jelent é\| bekQldfttttt jnwiánk i \|\|A jmftgyarf királyi gasdntági tapintóik} kertétfriU éltal eli-dáata aánt gytlmölciftS nftvénye\| ét magvak árjegyzék 1876. át. aaám Eaen\| dÚsUrtulM árjegjfMket ijknlja ki fáid* kö\'/AurtgUnk figyjolméife. Aenni szándékozóknak1 [í Asel agy tgr példányával bisonyára ssjvmeu szolgál U jkeeathelyi gátdasági tanintézet . igi&ttóságáJ 4- KtU iólief ur, í kinek eyik kedélv kttlfeményétj J\|> ülvft »óínkj íspttnkbó\| ll isnierücl ■ kinek egybfegytijttijuj jváogaJoll kíitieméiiyeibjJI égy kütit a legdifcsetebb kiálli-í Útban némj^kéra^negjélenlk a pFWMiklin-tánialat41 kfadátuj (ben » lapunk mai tárcsájában melffleiejitjcjyi Ed(e halfe Iára ir i liaíjgulaUteljes É\|\|\|ij\| \| fi tersf költőrnényL í-iáfal. Ajioljuk melege: 1 - mtb Ede.) Ma tagok ejliUiCidezneK, aj" I táltól, ki tudja mit twHW^^PI I \'inét eiry fényes csillag tür t le egünkjrÓl/nagy szél) y5l(finéoj< ife még •p maga ar még a áUzürődütt i te lem tíjze eludt ki, a magyar nép tObbé as flléik között, Az Usttfkö« fellegeken, u tiszta aetberben egj gott éi 4ltfini. ji bulvár leszállt «i tenger mélyébe g^Éjn gyöket teui, 1 ogy ! nemzete oltárát ékesit\|se. eltodo rta, Ide j megfetzi tette erejét vább 5yüjt5tt. Talált iI ki tudj Végre tWukjk a mólyiógből ét egy o \| borit el; de fogy a vár, nég egy robam ék eltűnik i őrién; bt\| kévét marad as Szegé »y Tót\|i Ede, te I voltál \'ceSü ijereítái^) a nép jellem gyön kinctM ossánkülis beküldíUtteJ tyvát eljftsethetni 2frJ olvasóinh figyelmébe, arhoh ej árol a lejnényetebb a fényi(5föltűnt a látl jfcvd fátyfoja ?—[ költője [Tjótli Ede Világfi Ideig potipásan idet magaddal, bblolük est Az íjrívény töbft ismét lábra, állt ét mily éke; kincaek fpnjyj a meréta gyöngy a m hírmondón Jylijtütjted é ittltál, elvitte de nagy 1 mennyit a drága jerő, ind •búvár ét ttt6bbibó[, b nyár, te keveset [De egyeit jó korán m Óinzet irodalomtürténejt<! ét életjejd az óceán révet H-flrök álmod hajója a est küxopén \| % tirt. > tltzod k féol mmmmmmm + hoinlozát\' a inuzták inind nagy szellemed,!tf-gy tirod Tit áldása Jelz c.ttt I agyva ivistza az utókornak teltél, uii i balhatatlanná tett A i nek é rcztab\|.iiUá mélyen bevésteljjnevedetL I nem fog az nét e tllnniimolió. Sokait- hánytatU.K a tort (oriiyosulo. Hujli mái, i a snfcdöjn a vihar \| lecseudesl It det vs sima tükrén tikamlott tó\'\'ja, teltek bbíjgo\'ti, ott találtad a csengőt (UióJi hjtioiuhoai inely alatt hálán ió j fogj aai ándokplm, kinek káiki al étintékj j tzállja. őket mej, rekntt in,; iilkotfon agyukban, ét basád uakj [Mi I \' IR II I I \' l.l — Utútórlokön vagyis febrtár hó lOién délután 3 órl-kor t irtocta a beilaúuozi ur. bitliÖzség, a helybeli izr.U Uáabau jgvátiúateui tiaxieletét, a haza elhunyt legnagyobb polgá ~f,UV JÜcak Feienczuek lelkű üdvéért, melyen it ás egónz hitközség részevévé térti, asszony, gyermek sietett kterarel hol a gyaszlobogo .Iphgett, t mely az eaéiz omzag, niéiy gyászának kitejezéit nyilvánító helyéu, a lebegő alá sorakozva, vonultak az imaházba — iiol a naj^y hazali arozköpu, mélyzöld babérral körúlvoilva és azon gyatz iátyoL uil\'ly aat letakarta, valóban megham érzelmet kixl-tött, t— sol még a taklyak it ^ásomoru világításánál kitűnően ókué — a bár; nem nagy, de e csekjóly hitközségnek lé tszAmához elegendő nagyságú imaház belsejét «p hol \|t njég iuiQujflleutkk uiéitósagot bu ó Sinai: bel atinczi urá-dalmáual^ összes tisztjei — . ét még több udéki egyének kik a ntugy hazaií, ét nemzet haUittjánakJ! ez alkalommal végtiizteljetáket, 1-Öi\|t rniut a ne in se t jó teve jéuek, 2-or, ijiíiit Záiamegye — melyre büszke lléhet, an iák tzülöttjenek megadhassák: ugyan ekkor á\' majd al4 órág tartott I aj-tátos\|ágÍ jután — igeia inogható beszédet tsrtott Kaufnmnn Aduit helybeli \|rabhil ár — jmelwben kiÜtfuÖten mély tejrje-delemben kiéürelte a lelejthetleu nagy ha lati éledének jal-lemtaistaMffát — hűségét, melyejt királyi, hazája t n»m-t sete Ibaui viaelieteitL köiyonaluzta szeli miiségét a moly is te[tW!óly nagygyá, hogyne ve I nemcsak a magyar, de Is egéti ujto yilág Löripneimében it feljegyezve ót tiszteletben tartva if\'bno, és ő volt az, aki a jogért harczolt\'és azt pártolva uiiluít ki inat jogainak támogatására ót bectlótére nem [tui4fcQ<Lett ő uüagat polcs által hiretté leniiié, -rí mffig-elégédett cigytzerU polgan állátáyal 1 haiiein nemes tett által azoni czéít, melyeket mások születés! ját 4uruc iiyát toká gét áltui talai ték wei elérni szándékoznák -4- ő volt jaz aki a kotkim t tsabadtágát a uemzetnelo yér! 6a a-dozat nélkül tbir->á li\|uttatui képet volt, as alti nemzetlek vóregyeuloié-! étéaitetté — leiétitette pedig ez altal it, hogy ez I ea->oigan joggal liem bíró isrCelitákat I ezen égyenleteg szabad állampolgárokká tebni képesj volt t meg szia Intettel, s mely ctupjk — „uemett^g" i — \' etael-bért, ine jjr babérral, nlnt e szeméi; ét bütfckén hoBd- nőtli n agg büszkén hunyhassa kiáa ínat gál jövA ata előtt, maga e völgy it Balaton lwietett; I most kiá-malmot hajtanak a völgyöji átsiető \\)izerek, tzives ázól- a jbbb ^ MAitfMn inAor mnn ir.ivmuitmr rnaninnK. a :ot getB ek uyo< i euy< a m UtáL. mos min fogtb var\| lekdd hűit heiyjét m-> tód; nul ába zött rW kos kot á ki bár l tó belj agti>l vej nemes tejére azon örök söldelő T téve a jólétet ker+tó embernek,Jét várják melyben még több tsiveitéget tevetoek. , rjíp. á Balatonon a Soinogr erdőt magaslatai kösifln-által szép világot kéken. Egészen a parton a I fo-líegyek terde.nek be a lialatonbal melynjek habjai legye nyajdották a tsirtkönyököt i^pen moat , tiej jel gy! lábánál a Vonat, husszuj bodros füstöt lausván maga Jájorábban á Balaíon hullámai tom-bóltak e belyin, a gősparipa szágilldoz rajta. TjivoUob a parton, Boglár {bástorai fehérlenékj egy mosolygo dombvidék vidám aáézáuak meg M^yi rai. rfr Jbogiarról Kév-Füiopbe és Tlssza egy kia Jota-ősQt közlekedik a két jpari kÖzü^.JAz-Taz, hogy kos-ik, a mikor közlekedik. Én áptíljlá Íj-én meg hWlyéi találtam Bogláron a kit ^őwjtnek iiazi h jíljl t mert az ő hónapot tél alatt vjoltliiiejje kihalni,.még is jógszegeiy övette a partot. Klénhrtelén voltam Sszi a-íaearenctet próbálni \| de ffcjdaloknin---»iitt it hássu [• mert A .kompt 44 (luaba íjakiuk\| ide át a tüzet éá li hívogattuk piros uu takaram ét etarnybmbol rogti bf obogoukkal; nem könyörül* rájtiikikL át! nem]öUv vá\'ift 1 ÍX óraiól délután 4-ig á ji hányi apátság fjorvótátj\'ét egyetlen ember kedvééit megakad jlegéts napon, á ekedét^ Különben eiijes tok szó nelip férhet, men pközlekedést a tihanyi aputág tartnk fenn, mioélfo( vá zöiisé^re való tekintet nélkttl rendMkésik is yelej az (átkelő btel it a rávanJ j Bálaton ^kéts északnyiiítU iái Ai4éggé sajuos, hogy a r ir< vidéke Ketztheiytői egész Keneséig el van sárva ÍA ki pél<Üol Fejér vagy Somogy megyéből KŐi e \'akarna menni, aának vmÉJ Fifrtíienj vagy Kf en lati meg kell kell kerüliA a fél TNan^i^K^V i^tojit. liagy sár, hogy ktektttl^bérvárijül Kesthelyig {■lég vttol t iMéáldott vidéket, aielynek egész egy il/en vttuttól vau tuggóbeu. I fH\|t i^i j I I m áfcó-t-]U-riíin \|wfl vm\\ » [ ÍWW\\\' - J rn hatja f^Jén a«dn kb«forukat, tóelyetj nefo a neia\|> aat t»ei m«nnVegáiS)ére, baden^ Umeiétébeü UriAra tettl: bogy^igea Mftf .péretni, „haáájá(,« méMorU éli — < -f ét igy mtgatsiot volt élete — nagy volt háliU,!-^ jael/ egy ,4gé#s aeÖsetóti gprátsbai1 ejtett. \' A beasédet wtáfliríá i I j í íj \') I 1Kné) \' -4 flMirj) jfédéínáByösj fifay^kf1 MeAivát. 1 r.agy-kánlstti lfiaUlig tártaikÖVe vaáároiap 1876lévi már-tiuji 13én, délutáo 4 órákor, á városház atgy termébe ki^ilváood femíVátátát tutftndj, melyre ja áT é közönséget iitsUlelttl meghívja. Tárjpf í Ak léMikikrdL !Tei-mészettudomápyi értekezés Előadja Farkas liátsió főgym-nátiumi igazgató már r. t ur. Kezde\'e pontban 4 órakor. A t kOsOntég kéretik pontostan megjelenni, mert ásat tanaam slatt as ajtó zárva íeend. { I 9nég-kdáif$AÍ fiatalság táraatkÖr^-án^k jslnöksége. A legBMj<»b örömmel jelezzük a fiatalságai tártatkör esen drvendefet ;jnózgalmát ét felhívjuk feözöniégflnk figyelmét ezen felfllvtaátra, melyet időközönként diátok it jfoj^ nak kivetni \' -L (Piknik [Pécsett.) .Gyöngéd női\' kéztől a következő torokat vettük: \|\|tt a farsang mulatt úrik ét tijcsolja»k -4 Fiatal, jörég, fasdag:-\|ós szegény, egyaránt csak vigal-maknak él ejnanokban! A pécsíj pifinflt megtartási napja elérkeiett, mely után • a fiatal, még nagyobb bálokról visszatartottrleánykák só-várógtak leginképb. As én kedvpi kit barátnőm Ilonka, tán ismerik it \'oLvasónőim r — (3 it i4ftztvett •jmulaiaák-ban, ctak it Jaaiwt hogy. \|ó ízlésével ségélyenire legyen, és a szépek közfii a legszebbet kiválasztani gegttten. Szőke fürtjeibe fehér Virágot tűzött, át kedvet karesu íérmetével ön kénytelén I kit] tündéi kékre emlékestetett láz : ^ezer egy éjM mpkg^ből. Kit készülődés a tán, ctakbamar néhány üt-czáu yj&gig menve, a Catfnó épületbe léptünk, < melynek tánostprmében, tarka vegVületá élét stibotf^tt j Ilonka rálel messen tekintett as eléggé fényes terem ditzirétein vár gig ét\'bámulta a ruhák szépségeit s előbb \|meg ctaétogó\' bzájacs.kája elnémált enhy^ báj látásánál. Magam is plmé^ lyedtem egyf-egv rózsás aj-cz szemléletében, é^ elfelédéin, hogy tuUjd<jnképpen -miéijt jöttünk mi ide. — Ilonka később visszanyerte ismét bátortágát, fetszóllított, hogy Sétáljuk, \'körül a termet, és (kerestünk bál királynőt. Kicsiny kacsóját karomra 1 űztem,j ét enyelgétek között á tercet néhányszor bejártuk, -t ^ézd, szólít suttogva, kit barátnőm, háromi hölgyre figyelmeztetve, kik lenegve egymásmelleit tétáltak; ugy hitsom Kucfsenits Elvira, Förster Etu és Gelitt Kmma, mind hárman as eltő helyire illenek, kár volna Őket egymástól elválasztani. — £ valasziáta Ilonkának kitogáualaijk jó izlétérői tőn tanúbizonyságot. Ekkor könnyű leptekkehjon egy viruló fiat a; leány Vity Fánny, melleLe lépdel a kedélyét Vity Janka, ezeket követik: Kecli Alin ka, Madarász nővérek, Üzirányi Mariska. Jeszenszky lika, Forntség Etelka ét Kramolini nővérek. Tettsésünket még tfbbenj it elnyerték.\' de nagyobb íétot isineret enek voltak neveik előttünk, Táncz ét enytlgétekkel mullattuk magunkat reggéligj t uagy szomorúan vettÜnkí búcsút, as előttünk oly kejllemes pianik kínálkozó elvpitnl. t— (Bnrbeadas.) A városház 11-ik emeletében a l)r. Freund-íéle 15 tzobaból, konyhából, kamarából;; ét cselédszobából ál» utczai lakás f. évi május 1-tŐl bérbeadható, a bériem tiándlékosók a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek, jhoLja feltótelek is megtudhatók^ ! \' — (Új zen emu.; Tábcrszky és Fartcb nemzeti senemű kereskedésébénj megjelent s kapható „Gyászliaugok Deák Ferencz lialálára u Zongorára szerzé : Langer Vrictor. ilra 60 ar: ,1 • .1 - . 1 1 L\' - \' j • •j- Meghívás. A keszthelyi in. kir. gasdssági tanintézet dalárdája által folyó évi inártius hó 18-án as „Amazon" szállóba nagy termében, táját \|kebelébeni alakulandó „Deák Ferencz-könyvtiár" jayára hangverseny reudezítetik, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja a bizottmány. Mű-sorozat : 1. szák asz. li „jVadáaz bordal % Lösojnézy tói, eló-adja a kar. 12. LSiebel dkl ama" Fausztból,\' énekli: Kaiser Irén k. a., zongorán kitérí: Hanny Béla tanar ur. liap-sodia hongroise* Liszt l?kerencztől, zongorán előadja: üeck Hermin k. a. 4. „Tőle juunek hozzatórnek4} kettős dal Wu-tcbiiig Komádtól, énekjik: Eperjesy Sáudor ét Gruber György gazdásk urak. ó. „Egyveleg a magyar népdalból" Zsaztkovtzky •1.-től előadja a ka*. 1L" Szakask 6. „liebrí-den nyitány- Mendelssohntól, zongorán előadják: Weltner Adél k. a. és llanny Hula tauár ur. 7. „Wtoltram ábrándja \'TannhUuteBbőLI Wagnertől,\' énekli Dr. í Osanády Gusztáv tanár ur, isougóráiu kiséri llanny Béla tfn^r ur. 8. „Gólyához" szávalat Tompa Mihály tol, e.őa^ja: Szabó .Vilmos gakdász ur 4J. [„Juhász legény" Doplertól, e.6adja a kar. Hely árak b i-lsórendű ülőhely 1 frt 30 kr. \'— Másodrendű ülőhely 11 irt, ^íllóhe y t>0 kr. — Felülfizetétek köszönettel togadtatnak ét biriapikg nyugtáuatnak. Jegyek előre válthatók;:! WÚhtth Férencz ós liázar Ignájcz uraknál, valamint as intését! olvasó teremben lO^Kétpl naponta li— VI óra közt/ Külön meghívók nem küldetjuek szót. Kez dete\'8 órakor.f ! T J - í I I r oj d a 1 o m. I AAloetiichKárolyés Dr. M u tj k o v i c h Sándor által szejjkesztett jMagyar Írók nfivtóraf igen csinos kialljtásbán már megjelíBnt FossonybanL A 39 ivet, nagy öiró\'lü Kötet i^sületés) és halálozási napok j szerint naptár-k/akban torolja elő Íróiakat, végén peáig kerjedélmós pót léknan betűrendet jegyzéke Vau a kimaradt Íróknak. A szerzők tznrgslmáról eclatantér tanuakédild az, hogy 17t> küttet hasznaitak, ós k4Űti irÓt említené^.fel. A; pontos név- . /niutájtÓ, mely a könyv i mellié van aaW \| kétségen kívül nagyban emeli a könyv hátánálhátópágáti j— Ajs ilymujaka mindenesetre könyvészeti \'tekintetben is nágybéctü adatokat tartalmaz j-S A muvélt) külföldöa áz ilyen munkák nélkttiüzhetlen! kilsgéssitjését - képezik nemcsak a nyilvános, jianem a jnagául^önyvtarakiiák it, b- már mint! nagybecsű adat gyUjlemépy\| it megerdjsmli külöliöken iúiüdazokinak párd\'ojgáö!á\|t, 4kfk többéi kövéebé as iradalími^ál loglalkoz-. nak,\| vagy] siket egyáltalán, az érdekei, mi kéttégeukivül baatkik, usnueu é« széllemi ft\'ejiődétére peláljyátstti van, melynek e névtár léhei»lég b& éá ieljet képét nyújtja A köuyV ára t!eme(telméb^s \|kéj>ett elég i.caó\'i ti L a írt hO kijJlét ktipbMO hiindenj könyvkeretkedétbén. \| A „tiayynroiMzag ét u jS^gyví.ogt kitüuŐ képes jheti lap Liánnmatjpl száma á következő taria\'oiíimarjelent nieg : Szöveg,:\'f Totjh Ede j— - Egy fáradt: ember naplójából. Ujabb küklemény. JOpitzky János.j (H^jyUtásl)j -4 i Jtttad-egy I (Költ. Mtjlbényi [Flórái.) — Az ár fit B^ááetM : As\| löt^ibáh. lAsi árvis 188B-ban ^ővftotliól: ^rv\|lsj- bttngwMwk.\', (.Foajsóu tí A ssrga! álarci otJ fiibe-tsiuU liiiitík •lUlM.) Fblytktás. -Í Sakkfeladvány — ttaó^d^W- [ff ^^kiétztói üzenetek. Hajt ok : Tóth Ede. U HudaptaU árv^ái képskl; 1. A ráotvSfoti templomUr Budán. A MpuosixxáHér Budán. A Duna. — Deák Fefeoes nyári kkk lyt a Eldftsttési ára: \|%éts ém gyedévre I írt, 60 kr. f0 fr félévre 6 Ért, Megjelent ét bt küldetett faossáidc-: .A m s e mb t r könyvtára.* Szerketstí I. köteti ]. fele. fieftjel^n minden bé ivta fttsétben. — Előisetési ára egéts 1 írt. — fez első ftset tartalmát átolvi érdekesnek ét egétstégetnek mendb^i ban oleai 1# nyoles ivet Hbet 2 frt ha • Váfijlat minél nagyobb párto\'ás hogy réaqetan azok,1 megUutafák kiadványsa, kik as ! ily j válUAatok vák, nem igen szoktak ?a jo\| Ügyi tenni. BjeroóJjük azonban a légiéből kön/vtáftk, egyesületek ét egyesek Fokeray J eltő napján évre 2 hU félé! va, a vállalatot imn nk, e mellett váló-agyon Örvendenénk részesülne CtUc-, Corvina- térválat terjeszteni hitat-érdekében nlait Melegen ajázunk elmébe; Bolond Istók ja boszorkái yok és kaloitkk között Bolond l.s t ó k. untában kalandozni ment a i temető fejé. Útközben \'3 vén astzonyayal találkozott, {kik erőssen vitatták, boagr a temetőben jejelenként boszorká-nyok vágy kitértetek csincaognak. Egyike látta, midőn vizet hordottak, hogy lábszárig eső etémetegő sarat gyar-battanak; másika látta midto a kereszteket rombolták,.tördelték és némely sírgödörbe leefllvetátették inagkkat, éild-szinre bújtak pedig á másikból; narrauBka erősen tagkátal a kettő ftuitását A fitá tüzesen ét ryoraaa dfiböngő jcxi-1 vskodáisá fajulván, a bárom csak na mar birót jkeréeetu Bolond Ittók bt n. Hégyen meatflnk a \| belytsuére.[ MentQnjk a temetőbej mendegéltünk és. meg-megáiltui, tj mire a kápolnához jatottnnk, nyolez > láb merün el Szonl gyúrt áár-visben, mely,a főutat széliében, hotarában! átfogta. Valóban tok vizet kellett azon boszorkányok, vagy) lelkeknek összehordani, még azon jól átdolgozott sár pea-í pőt, czizraa csiriszt tudtak összegyúrni, hogy temetéskor* ntp, kántor, nép hasa is vibettenek jegy adagot, de marid-j jón iá elegendő a másik temetétze Igaza volt t három csö-pörödött vén banyának, abban/ hogy: tok keretet összetördelve, sok tir keretit nélkül, tok keresst pedig sir n£l-kttl van. Igazán ugy néz ez ki. a teéneiő ma, mintha: be* szorkányok, kisértetek ctak ugyan düÉén^ye garázdálkodtak volna abban, jobban mondva:: mint] valamely csatatér a harca után. Láttuk ason sir boltokat tt, melyeket itibéret-j lenek láb ti tapostak1 össze, melyek álátülyedván, le ét fel bujkálókra emlékeztettek vissza.; JöU a temető íőki\| sértete a sírásó. j Mi uitág sir ásó ? "T & ár haragszik a J>ap ét kántor, nem jöhetnek szárazan a temetőbe." Aliért nem veri azét a kísérteteket ét boasorkáaj-. kat, hogy ne tennének annyi kárt e; temetőben ? i ! 4- „A kárt a téli tok bó okozta, melynek itt kellett inegbánia.* . Igaz az, hogy je temetőben éj elenként boszorkányon vagy I.elkek ezinezognak? kire van] fajának ia, boCT azok hordottak ide tok vizet, azok gyúrták a sarat tördelték a kereteteket ét csináltak lyukakat a sirgödrökí>e 1 \'4- „Hazugság uram. Itt e chdlera házban fekszik pát nap óia két halott egy igen hosssb. gyalulatlan éa egy igen dBvid pirosra festett koporaóbáh. Nem tudom miféléit várunk egy temetést, hogy alkalmilag a pap azokat tt bá-szentelje, mért előbb eltemetni nem] lehet ét ások mellett kesesl^edem, hogy e helyen nem JmKr&sdáíkodtaak. Mig a sírásóval beszélgeténk, sebet lépleuél jött felénk egy np kezében egy kis skatulyát tartva, iitt hozzák uram a bar? madiki hallottat,^ mond a sírásó. Biolond Istók nem annyira, mint a 3 vén attzony, kivincsiságból feltáratták skatulyát és bele j tekintettek. Rpbgy ruhába takaíjgátm egy kis éretlen ha\|ottat lehetett tlhpan látni A nő éy<4 halra született magzatnak állítván a bullát, annak leenqé el ásására kérte a sírásót Így j ét ily tormán jutott Bo Ion 11 t\'ójk a boszorkányok és halottak közé. I v< A halottak; nyugalmát nem kjell háborgatni; tisátelei -ben tartaudó a hely, hol as emberi porhamuvá korhad. £a -ber, amíg élss gondolj arra, hogy wnod kell és tieat h< -lyedet jókor lefoglalni, ast tisztelet és bectben tartani, bogf élettelen téttedet, voltaképpeb p6rhamudat asnn bely mindenki tiszteletben tarthassa. Az élet ugy it gOrOngyifi töriséí, ne legyen as ut is ilyen, tnely sirunkboz veaet Ni 3 Felelős szerkesztő:! UOKflANN VOR. Nyiittér} B. P. Zala-£áersse^ \'Szíveskedjék [végre meígfisétái sts 1878-ik év é^a sdót 00 frf 32 krtj — , \' f; j [[- \|l , í ,#;í\| )N a g y - K a n i r s a. 1876. mátcauus 6. Fit ebei fMp. ?) ás s\'rovst sliitt köxlöfctsksrt nitt IsleáBs • Si#rk»wii 9t AIqU Sch^pf, jLejiis ténd iSrflsijehiijiiifl^j- A patait Wien, II. Obere Augarlenstrasse éO. Di^ AneUlt z&hlt butj dte 8dbae der Elité dér GeéekUcbáit zu ihren Schülern, woat^rchl ihk ToA; bestimmt Utp iebénBb vrie dlc Art der Erzíeb^ng, der V^rbfl\|egüng, rWobiiuiig ete-Besonderes Gejwicnt licttt oebi« dem bbt-liffalen lUáterricbte aujf dpr^ A^iei^utg grQfid-íidher (Jeláufigkeit ira FranfcöBÍtchen und Én-glisbenJ dte a la OkinYeriaooiitebraicbea der Zqgltnge ein^fttlirt »iád.J-\| Der Iiebirkörber bfkteht\' aius den gediegfenaatteti geprtlftein Faeh pi^nnern der RcbÍ de^Űotafoft ge vr ahlt. Scb\\af-kimmer{ aeparirC i I 1 1.261 2 - 6j Seidlitz-póra Priiserralfre* gammiból vagy hólyagbbl tnczátja 1—4 fo íj I . Sínt, nemkülönben \|ií b áii«(i c t é 1 o k r a fimpechear íegujabb kéawülék éjjeli magömlések megá-kadályozábára, darabját 2 frtóri\' haszdálati ntaaitáaaal együtt szétküld Zleger János Uráczb&n, rnmmi-ozikkek • kfllOnle geaiek raktára. \| 260 6—8 Ml KÓLASCH SAMU I fényképébe, olaj- és szobafestő.\'másold ff a ftf\' Kan itidn II ájaiüjá 26 ér óta feunálló üzletét mindeunemu szpbq-, tömplom-, czéfl-fe«té«re e» mintákra) A legújabb fali-minták él daarilaastéka kárpitok birtokábsi^ ajánlja magát dinitéaekra ét aj 1J kárpitozást i* elvállalja. Fém ét énten kiviendő aranyozások a Uegpon-tosabban tdjesittrtnek. Elkésetett olajfestékek káphatdk. Fényképek a legsikerültebben I p] n készíttetnek az e czdlra felállított üvegterembe!. Tartót ét jzUteú munkákról valiimint 41 leool-1 csóbb árakról kttttkcAüt. Lakik a 2Íöldfa v«rxdóglő átellenébon. 1 \' I \' 1 - ILEP8 IE Hl le^Illeg gyógjit I>r KIJHgCb Drezdában, ■jbail WilhelmcpUtz 4 (előbb Berlin. Majdnem [800 sikerrel gyógyítva. 24$ 10—62 HyoButou Fúchei Fftiűp gjoriMjtójia Ntgj-K»niii4a 1816, t! wmmm pülőp \| í ; I m^iH kiadásában meg-jelent W 7 íi i i^i I _ Töváry Jenő:\|\| ;.j \|]J\|j\|\|;jjg[Í í\'" \'[I\'\|{f Továbbá: \' j \|\|\| —íhwTi \'I ■ 13 mm i fi i rt.TBi ! in ÉiteMMMÉni I Regény 4 ! jj f 1 :! gB l^i I Első rész: „A völgy lilioma j {> irt« KŐKifi swaid <íüsztát. [ ^ p Második rész: „Két menyasszony " , <j Fordította GYÚROM ANTAL. I !■ j ]■ K) I A« egész regény 45 Írre! terjed. i \' iSafll J J éj » j , J^fi \| Megszerezhető 15 füzetben is á 20 kr.\' í í Mlndcnj 14 flUp alatt ]CleDlk Dlf£ g, \| ^T* A 4\' kfttet ára 3 írt. \| " j. f *** "fel f [ -1 \| üM#> ívnyi tartalommal, ^ igj \| \|V A regény a lélektani fejlődés alapján mutatja be a ) \| I • ii j \| J ^ szereplő jellemeket; előtflntetve* az emberi szív jó és. rosz olda-j ji^Jj^^JJSÍ^* ÁRA 20 kr. > ^^ z Jait, szenvedélyeiben és szenvedéseiben. A J.t\'j.ztlrmrek csak)\'1 í . j L J í MM Mz els© iiégyfilzet mar kapható. Wk >1 énnyl tér van engedve, hogy az a valősfeintlség rovására tol new \| I rXj \' ji \| csapongjonaz őtjogo^an megületőbatárokonj \|\| \' Az egész regény 20: ÍOzet re jterjftd j Átír ja li. \' h • ^ . r \' " • ■\' j. \| ••[ >- ■ \| \'; \| 1 : j \'•\' • I : ■ ili\' I \' _jj. I \' I oooooooooooooooc ooowoocooouoooo II BC-^TOTH SAMDOB § lo raktár: saját készttményü-^qj raktár: fi § a8Zx0S" bútor gyári raktára; r^jjyk08 \| o ttísT Szombathelyről, j marások, S lo Ubutorok\' tükrök g IQ IhajtoÚ, nád { , i é8 , O IS i Nagy-Kanizsán vasatutáa füirirönv S o \' a varosliá/lma. tarf/kbllí 5 O székekbe a 2ő3 3-4i2 ! J n o ______________________[_______ o j. ww aisiáor tttioai, ■a lapjás a sas és u< eu «ii»»óru«Kott citgeu raa Iéajoajvi. > M JtOatfU iiruiaf i < iuUttl jútaeulua OMMtolaltst aifrm -m r«d- j jtgjtm inígliiiiúiíituusit; azéit •(• iaaa * ttupi^t u iijén jjiu \' ouimajM TaHrJéM cylea, miiuiygj twx MA íjiwn nukl aulra; 4-j\' Egy lepecsételt eredeti dobos ára .1 irt o. é. k f\' .v-^l ojü I ■ Ijit naiejl » H«l j»l>ltjri^ili<t j j Francia borsiéit só fal. A Wmi^bitlutbbb BuegétjiS tiere > cmlwnirfg- un miadwl turf űs tüií f juiulanal. t ügtöp\'b litniH elléa, I 11 miniienneoifi «ImÍM, f^, tül- • IfUjé. mi <»m «• ujllt 11 l ] M^lif rtktaél/U, iaák. tíieaigjtéApm, uiiíiaentiearú be&uiss Ím térül4i \'tk\' •tkitlHL Üveg-ekben:\|használati atasitással együtt, 80 kr ö. ó. ; [i j Í..V»!.\')> di"m\|ntüeg}ben. » f-fej jiaTsit cselnél > J j~1 T Dorscli-lialiuai-xsirolaj. Krohn pL és táraá-töl Bérgeabea (Karrfgiibaa.) K«tth»lmaj-nirol;vj T.Umaanji. » knaMltaku tlittr dvlfi, [fnj koifttt «»bíytdüti:m«lj tmn cielókol hüzuallntó. Xra íjy Magnak hjuaálaU ataMteaal égyatt llfrt. a a. \'.li li ill \'VÜlo3l »in»4t4^r-»>i jéjiít ex^bá"^\' \' t \' ; j \' 1 MOLt A i Tnchlan j ntcEat (lem [ Bmr, yjea. 1 MmC Ót .-K»«l (n niu M^r Áp. («4KímbWí.Ti)\' 1 ; Mfk. FlU(t{of«r (O Ad. BnnllU {in rjc • (xj, S. UoK\'pitkttklrl Lu 1 \'•■J r. (Kó« Áp. % A. Bwmlik} Ap. K»iio»»ir lif. J. Kplm. K.op. [ \' rV\'M i»t5 H- WöH Áp. QtaW «h autu Ap. 1 ! MXitlMta <) r. >va«ath;■ K4Tn4 Joh. Bi&j -J \\ , W OtáeekerittjlÁ* Kiu) Ap, ifiu MtObir AmTvU. I : K B«~k]»».T»«tjt»» tiüWfc Áp. Áttkm. ,Vj - i \'213 f«— 58 i T I- K , I. . Vi r WVWHW ffviMMBKnaMi lí. Mám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. ntárczitfs l4. HL Mii HNM •MMM) WNi >»f Mi i lin ojtiMM HM Ml nn BMMist tri . 7j\|; Nmi Wl I frt NMn I frt> MW I Frt 60 kr I Vattto njnrii f te, HMi MÉUMmS i to, MI/»#dlJ H h i ii»pr 11 ..... \'i\' iw ift" máLo\|l JLJyJly liKm m MM ««ti » hf mtUmt rémét HM U#mUf tfj thiitfc ttot* Ml W Mhmmi* hmm Mt hntri Se^MM hi\'\'" •! IMnW rtaaaa mb !■<»«* Piti totó » L 10 r\'* MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰVEU^DÉSI, TÁRSADALMIÁH GAZDÁSZATI HÉTMP Tot4)\|\|8gjM; hivatalos közlönifi ■ — » \' ■ \'i"\' " "\'IJI,/\' mm Az Iparosok és munkások. i E Ikpofc hasábjain régóta!n«rtn pondíttetetl azj, párosak kérdése, melynekegysserü megvíjdása élerárjl ség»s, hogy az általános jólét korszaka beálljon ;j He it mIt esak a síért nem olqatik m«g, níert & blrtjokpspk érzéketlenek a munkás osztály ínfttttJ k méri s társadalomnak kilencz tized része söm mit ért), Mm nem érzi, mi bája van a hátralépő), tizednek. Ami tOrekvéeünk oda irányul, bogi a (kedélyeknek rnegnyug tatására I működjünk kézre,, ■ pedig \| épen oly ügyre nézwé, mely\' a* fáljaími közredd s a társadalmi jóllét tekintetéből felette. f<>ut«\| D miként fogjuk mi ezt kieszkUzflllai ?\| Azáltal,! hogy józanul fogjunlí. az egyes kérditek, fejtegetéséhez, • buzgó szeretettel a munkáé osztály Iránti, bajain egyenkinu lehetőleg segíteni iparkodjunk. , íjétezaek bajok, ez .tagadhatatlan t ha az-j kán ezekét együttvéve, munkál kérdéJnek ná.mi isuk, jtkjkoe megközelítvén felvett túJrgyunkái a\| •kiJvetfcepíő három kérdőre szándékozom v&lánzblni \| j lfl hfoánan saármazik voltaképeji az, amit manap munkát kérdésnek hívjunk? 5íj miben áll tulajdonképen e\' kérdés ? 8) \'hogy lehet rajta segíteni, — vagy jobban mondva: mennyiben segíthetnénk mi rajta? I L Meg nem engedhetem,!hogy a munkái kérj dél, azaz azon különös bajtik, melyek Európa összes államainak • tehát Magyarboq munkásait joly annyira zaklatják, korábban, mint a folyó jszásad kezdete korai keletkeltek volttá. Koletke-télükre kttlOnféle körülmények működtek közre. A múlt tiásad végén a munkás éi iparviizoj- I nyok terén már (sámo elavalt s változást stegől-sen követelő mozzanatot szemlélünk^ melyeiknek megváltó/tatán, ha nyugalma* időkben, fontolva háladój józan embereknek vezetéto mellett! haj-J tátik} végre, a munkásosztálynak javára i üsvérií , szolgált volna. I>e akkor egyizerre á fránozia fof-rádalom támadt, mely szabadság ij egyenlőségi eszméi, tekintet nélküli erőszakoskodásai, mér \| inkább pedig >» bélöle Keletkezett háborúit áltJR mindken eddig fenállót halomra döntött. Ezen szej-i lem következményeivel együtt Francziaorszí\|g há-\| táraik tObbé kevéabbé átlépvén, Kémétors tágem keresztül hozzánk is átszivárgott, s jvaiktainlt tájr-•! sádalmi agy iparviizonyainkat ia tökéletesen meg-váltbzUtá. [Ugyanazon Ldűro esik a gépésietnek nagy-\' szert fejlesztése la, különösén a gőznek alkalmi-zásal által, mely által a nagy ipa-r flgészen uj irán rban indult, i hatalmas, eladdig merőben lehe«tlen lendületet vén. Hogy pedig ez ; által nemetak a számba s jelentőségre nézve tetemesen felai aparodó gyári muokásoknak helyzete egészen megváltozott: hanem a kis Iparra, t az ez léltLl kép beit dselt polgár\| középoiztilyra is ;mélyen ható lyás gyakoroltatott, azt szükségtelen bőveb- ben bízonyUgataom. Ehhez járult a(Üábóruk után I a tőkének « a pénzüzletnek roppant I ktfeüeeztése \| az állam-kMesOilOk által,, melyekbtín fájilalom, tokán még! a ;{kózbékéi!ek legerősebb feiptésinkAÍt U látni véUtékU Aaéta növ/^edett a tőkéhek hatalma] s pedig épiin riétn a népek fa vára. A negyedik] a közlekedési eazkOzők ikapiiírí^ Útiban s ajt ebMl folyó szabad kíitöiláe<lébett fekszik, mely tettleg már Jóval előbb] létetett még mielőtt Mrtényhosásilag kimondatotl volna. Ekként lehetőté vált a nagy ipar számára jsziíksét ges munjkaejrőket tömogesen beszerezni, melyek ki-vétel \'faélfftl á kie kési — s földipartól vonattak é), s élszánt vezérek keze alátt ae időről időre beálU üzleti válságok alkalmával veszélyesekké válhatnak a nyilvános rend és békére nézveli —■ \' Leginkább pedig a materiálisaikul elvek elharapódzása okoóá socialit bajain kai. ; Ettek eleinte esak a munkaadókat, nemtokará pétiig ;na-gokat a munkásokat Is szállották tnegj. A valódi IJberalis elvek hely^bklaijra nézve, miben álljon aa emburpek e földon jteljesitendő feladata, a l\'öldi javak becse, t jelentősége, azúr s szolga közti viszony — ezek helyese az uj divat szerinti tudományú^ allamgazdaizat az önzést tette, mely a vallásra alkalmazva 4 \'szegényeknek megvetésére s kizsákmányolására, s viszoét esteknek a gazdagok irányábani irigykedésre és gyűlölködésére vezetett. Ezek a ma létező bajoknak főokas; de vannak még mások \|i. Ezen igen rOvid előzmények után átmegyek\' a második! kérdésre: miben áll, volt4képen ja munkás kérdés? Minden embernek, tehát a munkáinak, is azázi annak, aki mindennapi kenyerét mindkét kezei munkája által keresi, arra, hogy jól érezze ma-\' gát, három dologra van szüksége: 1) biztos jö-< vedelem re 2) társadalmi állási a s 3a nyugodt ke-\' délyállapotra. A ki ezekkel bír, legyen az magas-rangú, vagy alacsony helyzetű, tudós vagy csak közönségen Uoeritikktl bíró, títm! f.Uaí ember, áz! boldog\'; aki pedig kénytelen e hármat, vagy akárcsak egyetlenegyet e három tényező közül nélkülOzni, az elégedetlen. Igaz bizony, hogy sokan magok out annyik, ha szép jövedelem mellett még sem tJlják aszal, amijök van beérni. Azonban vannak, fájda-lotn, sokan még olyanok is, kik minden szorgalom és ügyesség daczára sem tudnak többet szerezni, mint amennyi éppen szükségos arra, hogy a magok n családjuk puszta életét továtyb tengessék,\' acról pedig, hogy a jövőre, áz örökségre, bizonyos, előre nem látható eshetőségekre, például betegségre, egyéb Ínséges állapotokra valamit félrp tegyenek, szó sincsen. Hogy minden ember bőségben éljen lehetetlen, de nem \|s tBükségea: de szükséges, hogy legalább annyit kerítsen, ne- hogy mindjárt a első pilaeatbaa, midőn Ön vétkén kívül munka nélkül vao, koldulásra! keltjén , \|tezét kinyújtania, hogy magát éa családját (■• I iirthfissa. Igazságtalanság lenne! már moet, ka \|és6« semmikében sem kie légitől tő állapotokért Iá mUnkAadókau gyártulajdonosolat, iparos mes-tereket aat. (elétősekké tennők, fipt, ezen, i álli-beralia elvekből, nevezetesen a tsorlátlao verseny- j bői származó viszonyok ép oly nyomasztóan \| ar munkaadókra is nehezedaek, s vannak knrolmé-Üyek, melyek kOzt még a íeggásdagabbj gyártu- i lajdonosnak/ minden toppant segélt forrásai mpl- J lett sincs- módjában mankáeainac bíztok ezistén- \' tiát síerezhótnij 8 ezen bizonytalanság, ec a« általáool elégülltlenségnek oka.] A munkásnak, hogy megelégedett legyen, to-vábbá megfelelő társadalmi állásra is vao szak-1 sége. De ily állása épen nineeea. a mai munkás j osztálynak. Haj dán ez máskép volt. A régi ipar-J rendnek számos hiányai és fogmtkozáiaí mellett mégis az a íjó loldalk volt, hogy szerint mindenki,! az ina* nem kévésbbé, mint a legény és a mester határozottan tudta hová tartozikJ mik jogai míg ko- j teleseégei, s hdgy ennélfogva határosbttaa Jcörvo-Í bálozott, szabad küzdtere ia volt, melyen jogós s ; tisztességes uto\'n azon nagyravlgyásnak tehetett] eleget, a közjóra valamiképen ktwremükOdhetni. A munkásnak s a mesterembereknek meg volt a maga \' illő \'állása a társadalomban s sttért megelégedettek is voltak. A jelenkor mindut felforgatta,—j kirántva a munkást természete* jviszonyaiból, ezek fejében az \\t. n. szabadságot adta neki, hogy mi-j dőn a választások alkalmával szavazó jegyét aj vederbe dobja, akkor, ha tetsak,- az képselheti magának, miszerint a közügyek vezetésén őneki is befolyása ván, hogy a kormányzati Ügyekre! befoly 1 I I \' I De még a biztosított jövedelem s a megfelelő társadalmi állás sem elégségesek arra, hogy sl munkást elégedetté tegyék. Igen oktalanul valaki azt i mondta, hogy a mu.kl«UrJJ« óortimi egyéh ítnitit ptitrts :,fir7"H morkértlós; — sokkal inkább Iziv a kedélylkérf dós az — mejlékesea aztán mia<ieneatrs gyomorr j kérdés is. Az ember nemcsak Kenyérrel él, hanem főleg szellemiekkel, melyek a {kedélynex nyugáft- 1 mat, megelégedést szereznek. Pedig, a kedély n y ii gallm a, a léleknek eme megelégedetiségi megnyugtatott voltá, békéje, ez az, mi ma nap \| minden osztályainkban, magas\'és alacsony ran \| guaknál egyaránt hiányzik. Az uralkodó kort szellem, az ötuée elve, ■— a f rationslismus —r I s materialismus, ezek azon tényezők, melyek a munkások vallásos hitét .megingatták, úgy hogy 1 elkerülhetetlen bajai, gondjai a táradat mai közt immár az egély nyújtotta örömeket, vígasztalé-sokalj s reményeiket nélkülözni kénytelen. Pedig, \' szerény jövődel\|m, alacsony \'tangu társadalmi 41- A ,^ALA" TAIIC^ÁJA I Hozzá!.. Hogyan fsláihtnilsk l ; Ssivpm bálrán/a tégedet, Miként a osillaoet Mmj» \' Kiásna ént is\' Ieótdt; yftirj lbrit<»u i»* ser. Hnijéwival veszémnak, De (mint titkát ujtaramttf Ssivsmhsn agy megtfrízlx\| I j TeUntÍM I htt Irsilmainat, Asiégr kérlek, oh UkiotMl \| imldkom* kis sjudféi Bcv sé aka iMiuntM kinc; OtwoiU ki idvaoM taarad Szwsltastfi édes stamokal Hajéin a végveskéiybe\' ktsd, , Haj SssMtlr t* liss* ok* if , 1 tjt Mfli fol«Uí\|\|? * biho\| sjk MeLelygal tuil)aj kinaitQ TI . Mis éa Islktrn Mába vári Mwtolygí sjkd\|sdj im f A M, «MÍV tirk* i\|a, Kittien Ulasáf ité, uei/otk B*vvWt éita j Oubidd, Mnmíl Lsjma I á* W a hagylsUat A latrb* juttasd i^is végrJ CljúáéM há, rfltjal * s*» MtassMI a artsak féJ(i Kliépok én a sírból ís: OUndolkodom saléksdsn I Gyászbeszéd JtáMf Jdnol i 0\|ák Fsrsiez felit! ZUv(lrmsgjr* kfisSnsécs alul Mn^alstt gsásjs-iitojii tiisWUt alkitlMával 1870-ik éri Kibniir hó 7-jíh * Zll«8srasgi nlWáni* tmplotabo urtotijKönlfm»j<,r Ki-roly, ^x«<nbatl\|«lri ksfAnok és Siealmililiml csimsnlljMÍt dootaí apiU KÍa\| 2!aivárnisgy kOtOoMti. , „KJ rosaiaabaáltoUa niqaút áz] epjn KfesMifl* BJ $lr fiO. 1.. \' KtlyUtáa ét rígío. : j BdloMiségét! nem csak mi, lmnom iájgl báinalU Mid ja JcUzdriirpoink kSMp)1 hainrUC salkáok^] midén •laOtétült UtkOrdi ^ra.\' \| MNSS niivblt vi- jVfks és vihtr U l t kitésltt qiidtn i Vt- cléfra vesMé ntlítat eltalálni ély kéls* Vi iédi nfhlaségskltw álltánk skeqibón, vaay iármáajrnyal I kiil-la kuidonIliik ■ f«ndorkudók VMMÍ]r\|itSkja «ikrt : OUnit a nyagudt IbIM jiiflt tűre kormányé^ a 1 b&tpk aalanat sl bátor,"kl as igasMág pAi/.fj&yil véitssV* to i* íja cillggoáJtt j I a büicS, kinek évstssiigáli megtért az Arim ny éa gonuitlig. Mart » akkor is sUrsn vélt, tmdpa1 séksa S«t(yadostu, lÍ akkor\'is ramllt, midén tokn r.t«ggadaUl - Iáért voM p i gnaévilisk klvüasttoa tériiW, ki jtfsgi ikditotM almi aaUt s nyliasllli. f nagy ambernek éO. ivsd tai Urj Ip hf na* \| jnáj. k«déaitél a IHrMBjMiaMrtc fogttsk HwisH én saéiaai; éa a rSvií bsssédsnltsn esak gyt M D«ák iMUigyebb ^ »f Tél H HUI«MMMi amlékatatlban TlSSSI iWwill [JAi\|ÜabáttMi[ j(8liv)ll»iit peremi tlián i uUb ldOun\|\|{ mftMlUM liMátnuU\' VésMybea Mt téinc mftik, lktn»4> nyunk éa aaOiMI Ittttok. Akkor kaul >m MrtokMai^l Hf tévasams, fáj fenék aléitélat ar»lko< adj Mat 1656 •«t hhtékmu mdxtwak a* HMaj áitai lobst\' bl»-WMtoíl\'niSak «I «léiM« létméUf ifuolvaM. am Ili IJ-V 1___, iT H\'lil rombolások éa boaténysk által, mslyak Ut iij étttis i\'hv ; bads&g eaéga alatt gyakoroltam^ — Psdig amint vsa igax i éi hatni" arany, ngyvan Iga* és )^slábiwn ff . ^r\'rfJCT \| díotn s egyik,j annyira aiaiatoi a másik. íígyik 1 a péMK \' diasdségs I boldógsigaj másik asoknlk gylliiit* Is atf-tora. As igas i*bádtg a* ótznék jél ignsn^nsk kit agár- j sása f— a* áJtsabadtig a* írillííntífc uomfrá tiíV\'"f A* \| áUsfibadjag a pokolból gfzSljig foj, mint a iájáu^g wil-j laimMSk mérges Ishallste—j ** igfu utUncUig.u Upf] sséii (iá mint s iitaoi iélskoak assnd* fiiytlmaj A Mi\|) Ur Idka utj a jiíiliaaiát —\| \|Do Ijógy vittamssjk u oléjtib érint it s\' most már \| \' foiodés fáty\'olivai porított korizakr* rüvidaa J aat moi»dmn:\| i] ml ashés nnpukat éitlluk I ..j As isbtriifa, qtsjjwMr \| *k prUníjljinopiil ogy csikk j\'alaht ag * hiriípollianJ \| maly!gyfMcn fdjjvillanwóstala tma kadllyakat, a reméimj I keltett a hiÜggsdU hsssé akivakb, siwt sl i lása taahd tágadk, ** slkousányiiak Ishitd visststsarslay J4i. öiok I tudják t íiUgatéim, hon! * pukl^tjt Deák iMáTT Msgss elméje Is Aiy aolassslg* a ttWt pajda* tts4r oszlopként ;tUndök\|lltt aj látüi* ,kori«Hk hunjitjiW, \'s W löié is otat, nWlven liaiidnuik kaíl. hogy aj neitaet alkM] máayos jogainak birtokkbá iámét Hjinkaasnij Jégért, tl Ulnylst, isataágért dobogó ItirloSk éitotd meleg* W Usni\'niaVi^é á aattggatagat, btggsdt BMgfbololáa* Si mérslOilé M MtsImUMMMI, öutlst uem IhmM k uapldtalan tissta li»Usn# Wattmat garjaaaiatt It Uplált Is tdwt, W\'agysdgsté á kbtlledés \|— ** obsjtatÍ Mk •ersniitM rogdt Htjait. I<lk)uurts muukáadágát áldása, sikW Wvsjtie, a Hasa MkotnUmyluaak wMMm L>ák »di« a ntttysakiU tnüU áitlll btb.tuimtutta, a gondfilltiisk asoe ttiváisastott férfik,kiUojssal ta assustél as «nylasauél. M fs . y^\'HésUk »kirt aa emWik Unéaetábi* g aUot, \'4ly .kátd s>nttik6lÍUálÉva WtAatU \| l* . tp«Usatek Mkopi sjiakéá, iWnk Mii* a oly tissta ísvaUklSl vai \\:wiHm1 FW I] PpBBffM_! i\' I__ t(MM H— s •iám. Nagy-Kanizsa, Szsrdio 1878 IWL iávfolyaia. <r« níA MNta* rt»«>i<llti TT11 r n ti ti mm* Hl i umi DMMM Ir < . I ht Mim ■ fai Ki/** "» IMM kk: ! r f fa Mjrifdlf ® h IM tirtii ■ tm a bf II i« il rfaUt ffctf \| \|) i twfcr >«<■"• 0j IÉ(M) kMW # X ■.Iiimw Imiaai Mt* i^iSMfcat rn<iiiit rima M« HMM it fí»lí i»opr» Xl I r MEGYEr ÉRDEKŰ, KÖZMŰVELÓI>tóSI, TÁRSADjÁLMfftH GAZDÁSZATÍ HETILAP Több egyitt blrntsdoa kftctoojr* •ünmaai Az iparosok és munkások. Ju lapok hasábjain rigót* aum pcfidittitétt az párosok kérdése, melynek egyszerll megoldása slég-1 séges, hogy az általános jólét korazkka béaiijon; I de i mely esak azért nem oj Idatik megj, mert a I birtokolok érzéketlenek a mupkáa Osztály iránt, I I méri a társadalómnak kilepcz tizpd része Mm \' Mm éjrti, tóm nem érzi, mi baja van a hátralevő iizednpk. Ami törekvésünk oda iráarynl, boyy a kedélyeknek megny ug tatására működjünk ytözré, l pedjg épen dly\' Ogrre nézve, mély m állami 1 közreid s a társadalmi jóltó tpékinfelette\' foatoJ. íDo miként fogjuk m\| ezt [kieszközölni ?j Azáltal, hogy józanul\' fogjunk az egyeli kérdések fejtegetésében, ■ buzgó szeretettel aT munkás osz-\' tály iránt, bajain egyenkint lehetőleg segíteni Iparkodjunk. • Léteanek bajok, ez tagadhatatlan, s ha az-J tán ezekjat együttvéve! munkai kérlésnek neve/J zuk, akkor megközelítvén fölvett tárgyunkat aj jkivotkeíSő bárom kérdésre száitdékozpm válaszolni I In honnan származik vpltaképen az, amil manajp munkát kérdésnek hidunk?] í) miben áll j tulajdonkénen e kérdés ? a) hogy lehet rajta segíteni, -j- vagy jobban mondjva: mennyiben segíthetnénk mi rajta? i 1. Meg nem engedhetem! hogy a munkás kérj Jés, azaz azon különös bajok, melyek Európa összeg államainak s tehát Magyarbon munkásait oly annyira zaklatják, koraliban, mint a folyp százak kezdete körül keletkeitek vjolna. Keletkezésükre különféle, körülmények működtek közre! A múlt század végén a munkás és iparviazól nyok terén már számos elárult ■ változástsürgőt sen követelő mozzanatot sze^nlélllnk, melyeknek m«w\\álfoztatáas, ha nyugalmas. időkben, fontolva halíu .6, józan embereknek vezetésié mellett haj-tátik végre, a munkásosztálynak javára s Üdvére scolgjált volna. De akkor egyszerre a franczia forradalom támadt, mely szabadság s egyenlőségi eszmjii, tekintet nélküli erőszakoskodásai, mér inkább pedig a belőle keletkezett! háborúk által minden eddig fenállót halomra döntött. Ezen szel* lem Következményeivel egylltt Francziaország határait többé kevésbbé átlépvén, I Németországom kerei ztül hozzánk is átszivárgott, \|b valamint táf-j sada mi agy iparviszonyaíoknt is tökéletesen megvált >ztatá. Ugyanazon időre esik a- gépészetnek nagt-i qperl [\'fejlesztése is, különösen a gőznek alkalml-záia által, mely. által a nigy Ipgx egészen \'ij irán \'ban indult, s hatalmas, eladdig merőben tehe ;etlen lendaletet vón. Hogy pedig ez által nem :«ak a számra s jelentőségre Inézve tetemesen feb: aparodó gyári munkásoknak pelyzete egészen, még változott: hanem a kisiparrá, s az ez áltál! kép \'iselt polgári középosztályra ps mélyén háló befolyás gyakoroltatott, azw szükségtelen bővel-! ben bizonyítgatnom. Ehhez járult a háuonik után1 a tőkének s a pémztizletnek roppant kjíejlbiziése az állbm kölcurjnök általa melyekben fájdalom, ao-i kan még a kózbékének legerősebb biztosítékait is látni vélték. Azóta növekedett a tőkének hatalma, s pedig épen nem a népek javára. A negyedik a közlekedési eszközök szap orításában s az eb bél folyó szabad költözködésben fekszik, mely tettleg már lóval előbb létezett még mielőtt törvényhozási la g kimondatott volna. Ekként lehetővé vált a pagy ipar számába szükséges nnnkaerőket tömegesen beszerezni, melyek kivétel nél kul a kis kézi — s földjpartól ■vonatták\' el, t élszánt vezérek keze alatti az Időről időié beálló (Ízleli válságok alkalmáivá! veszélyesekké válhatnak a nyilvános rend \'és békére nézve, —- Leginkább pedig a materiálistik\|ia elvek elharapódzása okocá socialis bajainkat. Ezek eleinte csak a munkaadókat, nemsokára jpi\'.dig magokat a munkásokat is szállották meg. A valódi liberális elvek helyébeJarria nézve, miben álljon az embernek e földön teljesítendő feladata, a .földi javak becse, s jelentősége, azúr s szolga kUzti viszony -l— ezek helyébe az uj divat szerinti tudományos államgazdászat az önzést tette, mely a vallásra alkalmazva a szegényeknek megvetésére s kizsákmányolásárai s vjszont ezeknek a gazdagok iráuyabani irigykedésre és gyűlölködésére vezetett. Ezek a ma létező bajoknak főokai; de vannak még mások isi Ezen ige4 rövid előzmények utáíi átmegyek a második kérdésre: munkás kérdés? miben áll vo(taképen a Minden embernel^, tébát a munkáspak, is azaz annak, aki mindennapi kenyerét mindkét keze munkája által keresi, "irra, bogy jól {érezze magát, barom dologra van szüksége: 1)1 biztos jövedelemre 2) társadalmi állási a a 3) nyugodt kedélyállapotra. A ki ezekkel bír, legyen ac magas-rangú, vagy alacsony helyzetű, tudós vagy csak kozönsógoa ismeretekkel biró, vAro»t Vagy fuluoí ember, az boldog; aki pedig kénytelen e hármat] vagy akárcsak egyetlenegyet e három tényező kö zül nélkülözni, az elégedetlen. Igaz bizóny, hogy sokan magok oka annak, ha szép jövedelem mellett még sein tudják az zal, amijök van beérni. Azonban vapnak, fájdalom, sokan még olyanok is, kik middnn szorgalom és ügyesség daczára sem tudnak többet szerezni, mint amennyi éppen szükségos arra, bogy a magok családjuk puszta életét tovább tenges pék, arról pedig, hogy a jövőre, az örökségre, bizonyos, előre nem látható eshetőségekre, például _ betegségre, egyéb Ínséges állapotokra valamit I elkerülhetetlen bajai, i;goadjai Is táradal télre tegyenek, szó sincnen. Hogy minden ember I immár az egély nyújtotta örömeket, bősigben éljen lehetetlen, de nem iá szükséges; I sokat s reményeket nélkülözni kénytelei PPMMMMMaHÉMMH bogy mindjárt ac «lő pillanatban, jnid£n On vét- 9 kén kitol msaka nélkül vaa, koldalásra kelljen kepét kinyújtania, bogy magát ée családiéit fen- [ tarthassa. Igazságtalanság lenne már most, fest ezen, seinotiképen sem kielégíthető állapotokért j a munkaadókat, grártulajdonosokat, iparos mas- j tereket sat. (elekekké tennők. Sőt, ezen, ac állí-1 beralis elvekből, nevezetesen a korlátlan verseny-1 bői szármaaó viszonyok ép o\|y nyomasztóan a; munkaadókra is nehezednek, • vannak körülmények, melyek közt még a leggazdagabb gyártulajdonosnak, minden toppant segélyforrásai melH lett sincs módjában munkásai a ák biztos «xístBo-tiát saprezbetni. S ezen bízenrtalanaág, ez az: általioos elégületlenségnek okai A munkásnak, hogy megelégedett legyen, továbbá! megfelelő társadalmi állasra is van gzak-l sége. De ily állása épen n ín csép a mai munkás osztálynak. Hajdan ez máskép Volt. A régi ipar-j rendnek számos hiányai és fogyatkozásai jmellett] mégis Jaz a jó oldala volt, bogy [szerinte mindenki,! az inas nem kavéebbé, mint a legény és a mester! határozottan tudta hová tartozik! mik jogai Snigjkö-j teless^jgei, \| s hogy ennélfogva határozottii körroA nalozott, szabad küzdtere ts kolt, melyeaMogps d tisztességes uton azon nagyr^vagyá#nak (tehotetd elejgetj a közjóra valamiképen [közreműködhetni\', A Áunkásnak s a mesterembereklnek meg volffa magai illő állása a társadalomban s szért megelégedettek is] voltak. A jelenkor miindezt felforgatta^—( kirántjra a munkást terméazetes rviseonyaiBúL, ézeis fejében az u. n. szabadságot adta neki, oogyImi] dőn a választások alkalmával UzaVazó jegyet a Vederie dobja, akkor, ha tetszik,- ac kíipeelbeti magának, miszerint a köz Ügyet vezetésén őneki is befolyása van, hogy\' a kormányzati ügyekre befolyj! De még a biztosított jövedelem s a megfelelő társadalmi állás sem elégségesek arra, Bhogjr a munkást elégedetté tegyék. Igen oktalanul valaki azt mondta, jihogjf a múnié&oli tí jfa Mrami ^Kyéll ímínt pnsats \'gfySt\' rnorkérdés — sokkal inloabo p.iv s kalélj\|kért-déa ac — mellékesen aztán mibdebejiQtrékjpmofir" kérdés is. Az ember nemcjssJc kenvérrel í i, hsaiScs főleg i szellemiekkel, mélyek a jkedélynea nyrtgali-mat, !megelégedést szerelek. 1 Padig, s kcsdélf nyugalma, a lélékneSc enm magelégidettsém megnyugtatott volta, békeje, qt az, mi ma nap minden osztályainkban, magas és alacsoty raa> guaknál egyaránt, hiányzik, láz ucalki dó Ikop-Bzellep, az önzés elve, W a j rationalii mnsí s materialismus, ezek\'azon tényezők, melyek a [munkások vallásos hitét megingatták., ijgy logt ÉBÉrift asdtala- Pfdífi de szükséges, hogy legalább annyit keressen, ne- \| szerény jövodelom, alacsony rangú társ^dalqü ál- A „ZALA" TÁBCÍZÁJA. Hozza].. Hogyan felejthetnélek el Szivem bálványa tégodot, Mileént a csillaess fia/s Kiséraoi én is féd\'todst ; Bár ellioritáéu is la sora Hullámi r«l ramUlnuk, De mint titkát ájtersmM y—Szivemben ugy inegAmlek 1 Tekintsd s bű érzeliqeijiet, As égre kérlsk, bh tekintsd I Imádkozó kis ajláadrél Egy mi nekém lagaac^obb kincs; — Onímondd ki Idraosojssavad Szerslmem édes Saunokal Hajóm á végvesiMljjW kflsd, Ha tnHlli te lássa oUa ? • j ,8 te asm felelsz? e bíbor ajk Mosolygói tudja kínaira? Hit Su lelkem Uába várt, Mosolygó ajlcud adj\'a iib 1 A saót, antely alsM* vlsx, Kietlen ifjúság delén, ] / Melynek kssrv«t jSiWd / j Ob.Udd, Ortauaár áliUláa I \| Legysn 1 de bár a keJyUlent\' j;> A sírba juttasd Is véfts, ElUldttíd bá\', «lká»l f sasi Mspsjbál a w\|MUnái , K^sMé^SlB&iM^ T Kilápek éa a árból is: Oeadolkodom smláksdsn I \\RáMy Jinoi. Gyászbeszéd Deák Fsrsaéz falsttj majáét ZaUvármegye kBaOnsáce által rendefiétt gyász-istani 4isstel«t alkalmával 1876-ik évi Fsbiuár bi\' 7-dn, a Zalaagersaagi alábánia temploinban tartott Kinupnajar Károly, sxo<nbatuelri káyaáok ás Szentníiklóvol caimselt Ha doasai apát Kia4ta ZaJavármsgys kOsOuaág. „Ki msgltaabaditoUa nsmaetát aa onyísiett\'íl" B. Sir KfljUtM k ré(«. 1 Bölcs sas ágát nem usak mi, hansm aa agáai iulvoH vi-1ig bámulta. Midijn kUidoiméink kösapetts vása ás vihar Hányta sajkánlUt, midőn olaütétttlt IátkOHUlt S a kitűzött eaáfra vaaast utakat eltalálni oly kátes vőlit }\|- midóa valódi\' nabáasácokksl álltánk ssemban, vagy ármábynyaj, kai-. la kOadanttnk s fondorkodik veszélyeztik.a! sikert : O volt, a nyugodt lelltU [jeiAa kara kormányos, a nislos kalauz; a bálqr, ki aa irrt-ág paizaával vértezve oobá s« csUggédott; á bok-a, kinek óvatosságán megtört as ármány ás gónöszság. Mart í akkor [is ábrán volt, jimdóii! sokan aaanyadostak, o akkor ia rámáit, aldóo sokan csa^tedtoztek. Ezért volt 1 a gondvisoléiiék kivtfaustott tárfia, ki msgaáabaditotu aam-aatát aa tqyásattál. \' E nagy tmbernek .40. éven tol tetjMO basanos mtt-kadásairíl a tbrtánatlapok fognak ráaaUtasen stétsni j én a rOmd bsaaéJsaban oaak agyat — Daák jMtukyobb m(J-\| vW (4 aklrom ttnök emlékezetében visaaaMSaf I J A saapajtság fblyilláut ;perczei után jwiinw\'u ídók as-baáedtek ksslaaftl \\ ssaá^ybaa veit ■i1iiil4»ak alkotni 4-nyaak és naaastf létttak.\' Akkor a hatalim \'WrtsMaslaél agy tóvaasmal tójy feaák móltélet aralkoéaw, ibsly saarint aat khták: a mM .amk aa tahéayiklt4 lábat bia- taM HAM* látsaétag i\|aaolv»tóa aaon i rombolások ás bűntények áltsO, melyek itt ts of badság caége alatt gyakorol latiak í~ Padig ami is bamú aiAuy, ugy van Igáz as áiayabsdséc is.1 dics4.\|as egyik, anájrira utaiabs a jsásijt. t^jril dicsóságe ia boldogsága, másik aaokaali gyaU tora. \|Aa igaz aaabldsag aa észni>£ as igaai^gn \' záaa l— aa álaaabadaág as ónŰáanssL szomorú álsáfnadrág a pokolból gízülSg\' fol^mint lasÉMek márgas lsheliete — aa i^aa aas szili kiá mint as iMaai liliknek aasada fuváln Ur lelke uti a szabaidaág, —. Ve bugv visakamaajak as alópb érint aU i I íálfdes látyolával uoritott korszakra rlvideu j mi iJUb napokat áltflnk I . J As jaabariaág Inak firtfrn Ünnep ín egy eaikk jelmt meg a mely j egysz^cro falviUan/oats a busÍLkedilyuketJ \| kelteit a csüggedő baaafi asávakpsa, mart, aa 1 utsnak,, as alkotmáayaak lebato viaiaaaáareáaát J uidják t- baigatáim, hogy e izikkeÍDeák irtai jHagaa almája áa mély uölcaewiige a szenf bajcían l\|a-j] onlopkáoi \|.Undökl5tt a lattal .koraiak hoináljábaul \'a léié áz utat, melyén lialadnudk kat. bogy a tjnw! aiktit- \| mánvoa jogainak birtokába ismét ájutliiutsun. rlogirL " lÜMri, iaaaaágárt dobogó uüvinw Sitaid inplege laand bavivá a csQggataget, higgttlt megfoulbláial pa méraaklá a türalmetlenekit, j önaáM nan UiArö kab4le3J szeplőtÜlen tiaata jallaaw Waalmat [\|ai\|Usiall íltaplilt fmuira és láus, áa egttdngeté a kBadedis E- aa ohajtjAt bákáa ki-L" acymUtas ^ögBa udaiú Ualkiiamanlaa muúkátijgájl isww) HnáaaJ sikár fc&vaps, a baaa ilkotnéinyának bírnokában yjuu \' 0ál Uedlg e\|Wa^yszerű mllte által Mbauafifetta,(bogr ó\| a gotdrisaláaosk ssoa kiválsaatott fárfia, ki mfca«alLiliÉiM la atamasát aa aayéasetUI. ( in.agysti WTi dán m \' Jlvba t Is á asa- ji utvamMla i\'J l S-a, M&ljL ■cpjpl}} oA laTil "ifi • i Uioál nilr aagi^ma- j i iriajiokDÓa, I j a rsmái^t \' 1 líeiíl öXI jfl Hl mur-\| y ■ \|TroUS»tpU nekem aa cfenbkr& Úirtinetél i alakit^ a mely kaid és vímUkal Uóditra ren] gskikf- mutaaaatok aeksm 4ák«L malysak \' Által fant babérk««eer4 o)J VavaU ptva T iffl_!__ : I ! 11 Ildoaat ^Inélküíölói mellett az em-b#r Bgflftin tapldog • megélégetett lébpt, ha áz ernkr»\'ki»t gyakorolja, hite ünnepein annak 0rö-Wilfenj oestozkodlkj malasztjai — g j áldásaival tiblllk+sik, • n foldi lét nyottforaíc t^-1 remény-tefjeé"\' a JÍ)vt5be tckirvt, A vallásos déaneki a{áátétek sok he- lyütl & családi vir/pnyoknak felbomlását is vonta maga ultán. Jól tinl<>in, hogy vkn m íg elég dcrók, bectáletei ée tiszteletreméltó munkán csalid, tue lyékpeaj bóség és gi^zdagsig néftJcUl családi bol-dogéágcht s ínég nol^óz Időkben I is megelégedettséget találunk. De ezek mellett vannak szeren-l eáét l<w húztartiiok is, nem raerjt a munka hiány* zík, \| raJy a munkabér ctokély\| hunom mcrfc a csali li és \|iizassági\| boldogító (erényük hiány ózná kJ Otl aztán ugyancsak létezik a oj\'ijnkáskérdés és pMig annak Irtggonozabbr nlerrie a oaliat minltter kinevaaéeét 6 felsége apőetóli király" gyakorolhatván : igy \|r[a kit Ml végett is \|preg üpff megkérdeztet Ulfeltéjrl Ijogy miért „apostoli" éppen a inar/ar I Éiráljr r wt a iwrvényből nkm tudom, tfe aat tudom E \'ttr j1j4rí Hunyady Jinot orizáj&íkorraáiiyzó, mist Ilyen s M egy ptrelatut kinevezésit ezt aa akkori pipa a koiilria jógiéi annyira oljarnorte, boSr a koronát képvitélŐ I Oahysaynák öhkezálog Irta, hogy halyeten tett* a kineveli éitj <4- (jje[ djg tóul király nem :yjpJt, sem apostoli nem vol — tbáta főpatroftatut nem az apostoli királyt, die Megy \\i<jrmág kii rslyát illeti I Sárit? MenyMrt. (Véga kíivotk.) 1 : Előre vagy bátra megyünk-eV jl lemar Fii közalapítványi kir. Ugy igazgató ét koro-ti\| yóapnek már 8. röpirata veteti lel q kérdést á gon dolkóai hazafival. A iWutójbbi -emléttira afl íllen nyílt ti-aakjkfdi -4 do .mély /y Umélió in\'dtgnjUióviU szólal fal a .ij^aM ÍM& regjük Oydiyj Aladár ur, t- ugy- nitaem á\'4íaÉai jozán jnjuljígontia iMw többségének ball-, gatágnjel valláséval, —[ rlaiuaruak. azon tunjóktrata ollpu : uiolyb<n <j:, a kórotia-f)zétottUgyétzi\', é\|>pbli o ii&zt. korona Joga\' lolloL ere, a bddapolti erazágot kir. e^yjptoinet, kátho-likoja ja gye tortinjok \'éa a kath, egyház tulajdonának vjndi<-káijjaJ — \'ftkmorcén és jobb tuoMlina allém MO\|)hir.niil\|kal. fj\|D(ia iaaSn mag ía kapta a liiagáót Cryürgy A. úrtól " 1—41 ski a nHon ttu. Laimibau cuak hamarjibaD, doj mé-gia, pu y i lapo««iggal éa tartotó inaiogLkasatijwggal irt osik-Bével\|\|oár rongygyi tépja ason.r~ ctákit a imagyar ultra-mobtájdizn ut kadféért irt törvénytjlau< ét vajlétlau omlók-irat (t »ót kimondani moijtfo: hogy da, éprian agy tizo tett (orpua ü^yónitóJ a ts. korina elleni meréeatóg : letagadni ükái iii!\|a k oronától, hogy naiá azé, ami aaé 4— h lataffkdui auua krlaki iák éppan Öriziiio! kóno I... I Aztán hamarjában kímulat u it QyOtgy A. nr, hogy 6 l^ir. ortzl ogyatainánk-hOa ajlkullban ceak it ö pUtpök (Fáziuái^ l#oz.»y ét Lip-payi járullak uí. e. I.\'5,Oi)u trtial —■ a többi m. o. 6 millió ▼agyouit 1 oronál királyaink adományozták! a nótáit v. magvakzak tdt hazafiaktól! (kik ktizt bizony a hittoria taa-ríntí jpcatati áni ia tok, tán tfiiöt tzámmid it vplt) roá taált, — aajtovább adományozáti kütalettéggel reá azállt javadalmak \|t Uradalmakból. t J v t T0rv<5 uyatan it az drtzágé az egyetem, iriort lám or-tzággyUléal Luk gondozza Jkvadalmait, uilcnőrzi bevétel ét kir játéiit, — tót tettleg it :az oi bzágé, inert koronit íejodelmua) nevezi ki óa erdtiti meg tanárait! —\| t ezekközt ugy r igebben, mint jolen eg U prötistánp tjanárok it voitikíjft V innak. l.jMégit ellenkezőt állítani: amint egy létzrői valótlantág, uro ilyilt ^törvénytérlét) —• nút G yjO r g y ur jövő jczlakében tzaktzer&bb\'rétzletOkeéggel igér bebizbnyit-tani, addig it az emlékiró, ellen, kérdőre vonó fiatgálatot Vél megtud tándóuak. \|£s niiirt is mott iratnak ily retogt ad cziakek V Miért éppan InoBt ? Az (dók jele ez V — A 19, tzázad inivelttógi mveau-Si ez az erőltetett leiekezetettee V... Alkalom volna mott ily] felekezeti inger kadétre ?... Kecidivázná a törvénybe iktatott;íjog-jóB vailátegyenlőtég ?... Nem 1 ~ Céák dobperált vóglopbánattai az ily emlékiratok a régltUatölgó iméoanek, mely IklUaláta előlit még egy uagyot pitlaut 1 í- 1 (V jgaázlaió\'djtiuk, — neini ctak nálunk, — így vau a mott ja j vas mark u Bitmark orsiágábau is; igy jvaii a bölot Tbient at al józan tzabadélvU1 Oambettat hazájában is. Ott ia\'aiakdlt ecyeteiui kath. tauáot^ —1 tőtlla vá[i\|aztáaokra it ffUni<Ma ;\|UtE,w Talin ián éppen ezeknek vitzhaugjául erepité világgá H. uflisjezep emlékiratát? megmutatanaó, hogy itt it vannak j,biveku] (?) kik hatonló követ fajnak. íTo csakhogy itt .a ;ilíátallku hasájábau, a mi felvilag\|tult. uazliiiat cle-rúsudKhal Hl vittzhaugja jíoru akad yiBBznaAgila 1 Itt a nbeák Feronczu«ek hazájában tohata ijvolt túlerőt aa ultrámoutaiiitmut, — mert itt és nem rói történt aa ii: hogy jő Feltégéuek a oultut ininitter kilievezotét ní — jaz akkori értek-primai aggódott, hogy k ellvén áíái hát ha ai e etleg prOtettant v. izraelita lenne ?U\| Mondá, \| a jübbil ÍOldió\'l, hogy két oldali kitté fel volt árkblva t A aasnt kjordna aaent jóga meg volt őrizyé nálunk idáig — t mag istk esutiii is Felekoseti háborúr^k tsirn Ivóit 4 t nem it wsa tofia, bízzunk a olsnunajc.j de a f épnek it toleráns, felvilágosult i bazafltágibaij. Kgy két iwétol jrieija /eainál köavéletnéuytJl Egy két fectko asm csittéi nyiim\'L VÍnnak —j ívannak égyénekj 4- csak iti e vsgyjet faiak ózetU Balaton vidékén it, mint a T... viroti étjparaa, akli a várothatótágnoz irt levőiét agy ii\|ta, hogy a ^kath. Hr otnalki adaaaé\|cn ntjként a multr_„Zalá4í-baa\|leírví volt. .1 Aá őS\'tíadabtonyl tövibin, T.Ördomicz köztógben it él ■gy jó preg plébinps ur, aki a. ihult héten Guláeaoa egy jnaial uri part etkettetfén, nem irta be tanukulJaa a mony-atazony tagúját (pgpr íol iíamart Ügyvédet t a tiennyS»tzo-nyi ház\| régi jó baratjatj aam a I vőlegénynek lejtő jizbeli iógorát (egy veaapnéii^t törvazékl bírót, \| mert1 véloílenUl mindke^tón prota^tant urak... keretztélét tzerint t -4 ps-aia a jó ittteff jól] iJmtiri őket, fí5lleg az ügyvédet, kiijol jő l^t ltwl-lki igyáml eszel mint 1 B61-iki gyaa binóval etoyUtt ■ l\'úngiltj, t azóta it házánál kedvet veuaégU) í-^ puszival tt9gadui>\| tíokta, ••}-)• mégit sktt\'!ti tanuul í^ 1 eIdoaetiaigbői II noin-jfogadván,, igy inogbotráuljioztatá a tö\'n.Cge\'t (it<\'kik Mirdetjük az egyeníp^éget 4-,mondja a jiép —1» inégia a lauutoapk maguk] Üözt ily oktatah rauatrát taaz bak yallia fialt I) \'éa uiegboiruikéztatá a azabadslvü mavaltaégérdl if beoaU\|eteaaégérŐl niraevea Ojröinjapát, 4> aki. Héaa ei in-aignatiójt nyíltan jnagaialáirnil 1 do azégyeneljttk órazá-ooa lapba tenni M- néiii mi értlink, a neiu ia ap Öreg ur flimélet^ért, aki eatlalig érdemli, (hactak nem. la fauuebb ijt étperete proatiój^bói tette? ..) hanem vidékftnk ■ me-\|kénk fó hirnoveérL —\| de iti e mogycí kit Uapuukban Jhalgatni/gyáva btln volna. Mert a komanág v. bérmá-liaitil inAg meuthető ál urotea(ananak mellőzéacL --> mivel ott ugyauazou valláabaai nevel ét t igér a kereattapa (ám* nlr ma* ielekezetU it j ígérheti é» teheti azL) Ibaueia ás eaketóti tanú kisárápa i. mentiiotlen azáoanaó \|bigotton®. As 1 ten bocaáaaa n)egí aa öregúrnak, •• kár 4olt nékie ily azellemazegényaégi bizonyítványt adnia önmaga nllen. De miért ia oiy gyakoriak moat újra ez\' uüakurua eletek Y Moat mikor mar a ráják ia tanuakodaák török táatauieutom a török; báró előtt. Miért e jelek feufl ia alant \'l llitra mennénk ?... Néni 1 A világbeliemnek haladni kell -4 halad ia — a hal kÖsben néha atagnál v. kiaaé hátrál! ial de hanyatt nom iáik 1 Megyünk.előre ha laaaiui ia, aki ném megy s vitetik, jva^y ...megvettetik. I Jöjjön ia, feUvilagOKodaa —« a te oraaágomi — Tcm-plpmba járhatunk ktilöu (inárha ugyan járunk \'<). do Maok kezöa oltár" vau a haza, emberiaég. neveléa, uüraadalom aat. ierén, ahol együk áldoznunk aaebb, jobb éa aiKjeretabb t —i Fjejedelralink jelszava ia, lám ,Viribut unitit If. — Nagy éclionyink it azt moudá: „oly keveteu vagyunk inagya-roi, hogy az akaaztott kmbtrnek it élni kellene ír Ét mi kivetek ia aséthuaók lsgytfnk eW, nyelv vagy UereaZtvbs kdlöipbaégé miatt...?\| Nem -{- éa nem I — Cziyány [Áarow. De&k Ferencz életéből. ! • - I 1 I \' iL * • »J Lapunk egy barátja egy epioodot közöl veliluk Deák éldtéből. A beküldő ézt evek előtt olvaata valamilyik to-ly< iratban, de melyikbed. arra! maira aem emiél ezik. Az ep boA mihdenaaotre érdekea. közöl\|Uk azért t. ,(Ivaaóiuk-; ka iá. kiket; bizonyává minden érdekel, mi a UicaŐUltra vonatkozik: 1 1 I A utgyvenea években lerándult az akkor nég erőteljes, da\'iát Deák Fereiiéz rokonai látogatátára K. ..yék-uel Zalamegyébe. Kgy forró nyári délutanra köVatkezólal-kol yatkor magához A kf* N.. ..y fiukat iifcveli\'ijÜk- kel együtt elindult létáláji. Metazehalaatak a ,falujól az or-azá (uloii, ogv faladba koroixtUl, tágat, luetSenyolló róna-sáu közepéu* inolyon te Jobbra, te balra nom látssott te-hofl kő, bokor. Kopár szant^iőlfi volt az, ainpddigl ptalc a ellátott, t a szekérút lp \'ctak annyiban különbözött Jcsu IHi n«lf árakban j ocsolya tuiUogoU a Ugnapi fró+bbóL Jtí a tikéra tél legeiét tett a fala otjorditf iÜkorfm k ka irányiba rtek, jé félórinyl távoltágra lehettek a ftűut 1 E plííaiw ián valam fekete Utasig íátajiotl kiválni i catr-dánéi]SÍ i fors futaiiibaa ii\'Sjmjodóífc e^eijétsn a. 4tát k falé. A >n: ta volt, agy JbŐsz vadilft^ mily tok eiabi i mt f-caufitdtt \| ir a faluban. Kste\' ugritokban köztiedet a altildk falé. s fa j ratfállt, it tgatra emelt fejjel íasimttolvaifa légben, i >1 aj a neki rugá zlcodott, t tzttgyébe fágott fdrel^ előre i íegz< tt szárvakka rohant e^yeneaen annak a fielynek, aho öei k Fejrencs élt a báláira rémült kit fiuklufl et a ne előviL Menekvéséi taó tem lahetettL a ialn aAkál tivola bvoll,\' semhogy azt ugy futiáasal elérni reményük lehetet voln t, hogy a bika utol ne [érje: te fa, te épület, ta máa men dékbely aj közelben. Megdermedrt álltait meg tehát aa o -tzáguton i nem tudtak egy tapodtál Sem tenni, lábai k mintha gyökeret eresztettek volna a földbe £ kőz >en s bősz állat! mindig közelebb jött^ kitágulj orrlyukai b I tzi -tzogva lövjelt ki a forró pára éi nagy kerek tzem ii hi • ragot fényiben úsztak. Itten lehet Itt Irnlmta egyeli [tl \| - DeéU Ferencz az utolaó eillanatbán előreilltT bor r rohamában a vad állat őt taliljá légelőalörj Aa pad % aJi \\ volt már uz lépétnyi^a, amintj előre aaegzeU szarvai al b^ -tafllten roljant. Már ctak éppep a aaekarut mallatl ali -oaony iötdlinyia, kit árok t a noctolfja yálatztá el, i épen neki Hkétzfllt, hogy ezeken > isi karaitól vette iagá( A véletleal volt-e,\' vagy pedig valami megiáag^aráa látlaa erő, hozta ngy magával, oogy jaminc as atalsé ugrást ia kél saUft msgtánni t lejét felemelté j vérben ijutsó tzemt; legl először U K)eák Ferencz merev tekintetével találkoa ioakj p A vadállat(azörnyü rohantában égyjazarra megállt, n íntha kővé vált volna t megmaradt abbaii al belyájitben, a netyj ben akkor jvolt, mid^m tekinteté pinbeijl tzominel uitaü koaott. Borsaiztó pillanat volt ez I! Aj bŐaallt vadállati t le tzögezve tartá az emberi tzem delej el folyupa a a maga; kgy ráznatl.n eső elég volt azt 6—6 lépóai^yil távolban u egál litaui, bogylmeg ne tehette az utowó ugijUtl Deák Ferenóz foiyváat merlSn Jnézetfli a raegd madi bika mozdulatlan azemeibe, mely nem tulta (tekintetéi mátJ fölé törd kuni. Több porcáig néztek igy egyiniara moz luiatt lanul. a akkor Deik anélkül, hoky az illat azelnéről, caendeaen hallaat hogy indul)in lataan a gyermektjkk Azok megindulták, de[ menni, ott maradi a halJkan jeleiité a bikára nézett, hogy már jó távul i jÖ ap, 1 a nem vetette \| Brennut kardját a kjáridót mér-legébér lianc m a iog éa igazaág fegyverével fogta föl aa ellenánk jéa Snállófáguuk ellen mért ctánáuókat? O aa, ki egyedülik UrVény éa igAzeágra hivatkozva az <agéaz világ előtt jjtöwete te basája jogát, éa ezen nagy váltaid munkáját téri nélktl I adva át az utókornak. jMoiidjá tok meg liekoín, ki aa, ki égyazerU azerény-aégbepa, feávo a hatalom éa méltóaág kbveteléaeaek még gyanújától ii pda emelkedett nagyságában, homiah feljebb emberi éa po gár nain emelkedhetik ? ki \' magaa Tegyaaorü-régóbjcjn gyi aot rgiv%ía)ánájl az egéta vi&g bámiló tiaate-latét, ecr nconaet bá a kegVefetét, t egyjtzeretett királyúé drága4 koiyeít nyerte meg jutalmul ?1 \| tgajsL ai út a pöltő mond f rí J aentebb e föld, honnak áldott alapjai ü jUlléta, nagy tzivt benne nyugesaol. rí j & Bn^epn a multak ezredévi Tapia, M óta nagy név, bosiá taittozcü f Boctjáni t hazafias éraelmem elragadtat, pedig tudnom keHaoa, ttog) Isten hásába^i besaélek. Igen lateuTiiáaiban. £ nagy etak r ravatala épep laton hiaiha illik. Mart oly tiaatiuj mint i hazaazeretet oly titatán lobogott ázuvében a bit lángja. Villát nélkül nem ia leket eeiki nagy ember, \| ttivel á iiagy lég Utalapjai. + jellem éa crköloa \|j- vállát (aélkul nem i képzelhető^ ()) 1 énnekem volt alkalmain it-I marmjji nágy oinbőrnek ütapt vallátottágÉt, t aa állialen- yire ra-roaelben taenlét levette Jroln^ odaaaólk a nevel SbözJ il i falu fel, le^nakyobhi fiu nem kkarú bátyjának, ki fel, \'vitt] vannak, már elér ék aj hidat, onnad már elineneklilhetneik. lEkkor Déák egj lé-j péat kimérteit meg hátrafelé, ezakpdátianu(\|\| a bika azéi leiral ffi meieaztve tekintetét. Az áliat nem moadiut. Így köv itke-j zett a máaooik. a ha. ina\'dik lépet uL lattan, óvatoaai . i bika még nsndúig mozdulatlanul matjudi, A liátráláa folyt} caendeaen, arczczal mindig az .állat leié. ilár annyira ja-i tottak, hogy a még mindig lebüvjölvle ájllóljbikának aa naéti nem vehették ki többé, de Deák inpg akkor ia odand zett, \| ahol a szemét sejté. De annyit még jól vehettek, i togy az idomtaljsa állat lábai elkjezdenelsl caendeaen, .de mi idtg jobban reaaketni, mig egyszerre Jteaiének jltöbbi izmi i u rángatódzáaba jöttek, miré az állat, iiiiutj valami da ejaa L álomból jébredve, hirtelen felvágj fej éti agéaz tettét i »eg-rásta a ogyot kanyarodva, etzeveUelt tutáaaal rohant ritz-aza á .csorda felé. Mindpjiájau megvoltak meutve. Sebe) léptekkel ha-1 ladtak a falú felé. de már a háznál I Daág Fereocaet alig j bírták libái.1!-Ígyoá kellett fekadhiel Ki yioUj merülr i. a ugy éraate magit, mintha minden; tagjit ötozetörték y< Ina. ! ELtiali: AM MIM t, Helyi és megjíei hirek. — Deák Fereucz Hiobrg Zalamegyéi en. I ürömmel cegistráljuk. ^Zala-EJerszogrÓj érke tett \| azon birt, hogy dioaúult nagy hazanktianak, D iák . Ferencznela Zaifimegye utolsó Jé v negyedet gy ilé-sénck határozata értelmében Zaiamogyében e a»e-lentiő pkuiékszoborhoz n^agyúióltóságu báré fi ina Simon ü ritka jétékonyangaróiL j ismert fqur, mint l^gblsu adákozó 1000, azaz czfcir ösztr. wt, forinttal járult. Azon hő rbményunkuek ad kifejezést, hogy \|a megye lamóbaágiu laziiveaen adakozni c\|y skoborra, \|mely Zaíaineg>y6nék csőségot ámzadok múlva ia, h^detni fogja dóknak1. nk og di-as dtó- Ífo Idi hogy ó nagy ember azivlingjival uemaeteimiek fdny-, át gja ia elbamvadlnn I Íj (Nem nem én biaom a magyarban I bil om \| ápórl, mórt Deák Ferencz airjánál á (kifejtptt gyáis ált d moat mutatta,: nogyj a nagyért éa jóóA, a bpcsületórt éa honfi ojréjiyért nMg ai elkarapódaott önziéu e tzatóosvi-lái fcoan ia lelkesedni tud ; a\'amcjljf jneinzetoeii yaa a honfiért ijept iránt lolkosedéa j — ^ az aj nemzet télradhet[ -j- lde el I ne i íveazhet! ható Itteni kJ a aaiveket éti veeéket viatáÜja, aa I jebbaa, kegy a nagy halottnak nemet talye ment ^Makodoti is enóhoa aa életben,! aa élet JStolaé pí 6? -41 Mrn.il Umféiiui liböl bbé Dsák Fariencaa Magyareraaágua I. Aa il-Saaaég, aa ön^étteltn haaafiság^ a í iegteate- t aa eb* alüt meggyőz< dét, a páratlan je\'lem, a tiszta aslv, bek lobogó tatot -—láng ehamvadt örtt\|tel 0 nlpei Istene! ki gotodvleeléeedjjiljál I kiviltptMt l fitt heaaink, hogy msipiapem ta as tuyeattttő + gandviteu «ed kegytlmébfn mt. ■ ■ JtóéW imáját jls, linidőn tájátj fiiért hozzád iinádkojzik, sik ét kéri Téred: hofeyiijvalamint nagy ha ottuuk láb ia élküldtea földi angyalodat^ ugy diósa sirja el i 4 tfrOifl béke atog^alaÍ! An^ei\|. nden Te podig nagy Itten, irgalinatsághák ^a\'átuák latene j ki Ugy gyátiolé ortzápnak fnnyi mijjghallgatiaa \|: i^tflgáaü ineg e bul. ildtad a lemaetét ae en- Uti Marodíolatok , Zalai Balaton pari-vidékről 1875 íwf1 Dr.í Dobrantiky Péter, pw/apiM iír. Jog lét pwtgyettmi indV. jlllWMliU : Dt térjünk vatak a \\gy ö r k i mágatI Ura. Eaaakkeleten amtohitkeatralit félkörben gyöi^yö rU hkly-vidi t tertK el. KBaveilen ja tópairlon Bado oaony lUalmas heg háta má^aslik ki,] aa, latén U arra tarai itett^, logy fyor ;ter< njen \'rájta, még pedig olyan, hogy p\| rja ne he^j d bét órtaágon. Dw Ka ta itt ám olya a, azőlld nf(lvje(^f pogf kllftílidi atyé^kAai, akik osak[ ánayit tudnák mólntik, mi netn vagyúaa egyebed,jmlol 0Bol yárei, (laikéaan, iaetoi Kanáaaea mdpoglasénf - \|-h m [>adem M ]km* atyáuknai iá yegtaielhitaUll Ut, bog r mi a .Qiütir >tan igáaabaii 11 \| A vaaaprémi püspök, Terttyánezky. BoryJy. fank és misek taőlíői v^ótágot nüntasső lók j ú<m mit bog M r ra VI- BHfen k buzgó imádko-ravata- RSlé. kllld javában foly benuök mindenfelé a mlLtlLjjiabár a aaOliSt gazdák nagyén félnek mér aa jfiji fagyékj\|íl; da hát! ha ily nagyon mkéaettl aa iaÍt í— miit feaináWnak t Aa \|üdŐ még mindig hidege laaelea : alig mOadnlliatolt még ki al fé-aatrből as eke, pechig ilyenkor mér, anmt mondani taokáa aa öave^yaaasony ekéje it elvégezte dolaii máskor. I No de hát minden ugy vau jól, ahogy vjau, éa aohaaem tolt ugy, hogy valahogyijó aa lest volna** -J- agyi zalamegyeijde-rók ur Mlesnnoudiaa tzerint tíadactonytoi éjszakuyugalra egy o\|yaU takarót oan-kortüvag\| állj mintha csak mondva oaknáltáil volna. OXk-hogy et\'á cmkoia veg egy hatalmaa hegy. mely égénin önálló áÚáat foglal al éa erdődiaaeá kúpjával büaaaéa uralta a lábaihoz terűit völgyeiét* ifia a ázanjalyóaf kup, mely I aa felhők lebegoek felVtta, moat ial olyas mini egjr élé w kán: a gullcij [begy. [Tövénen naradübnu fakvéeién Q u 1 i c a kölaége lelt nyUghelyet, d völgy, melyen i fürge ér fut át, agy bájos ikert. I minőt a terjuéáaet U n iák Ünnepnapon gondolhatott Mi. K.ilröekqrUl idágán illó f»b-gyek. 8 z i g 11 g e t rom koronája, aa odeftcui kegyiiiea kék Öyje,\| 8 il n t g y Ö r gly begyén e k \| kiguggoló i oaai, a Otoniuls csüuka ormán ágoskwó ro ind lile IÍ-kik, a torohJhegyM MHbgyeedM fu-(a41 körzővel ki-inért küptetőjé egéaa abroéu övedzik a guljtoei bájot hölgyet. Itt yala mitaiflt ami rege és ktttésaet; éa tanár bttvöji bangók^ pcinaulnek taeg ! lelkinkben az étaa emlékeaet húrjai, ba láijukla- bozzánkiintegoeő hegyek rt ok-ék! ragtikeaaíona ormait [ U uiinéert regénél I az eb i> r«ge ét feúindan koltéMStnél 1 szebb falóéig ttti itoagá a caudaalép jtájrméaiietlv V, 1 \' l\|\| l\'l TT. I 11 \| UÍI . sf^ A goláeá begy millelt éa előtt iymMftlfelé magi •en emniaedüé fel a Bsenágyörgykegyé, űrnél biu ktol ctoaodtoaaivaL U begyatlkW^örUl a borágkeazoruja ÖVI mint egy. éráAtoMén gáMdág\' titáiet Mt fiháa meg bódebér piana&ia kedi a biay testét éa eléHn larki ^^^iM\'iiy^^ \\ \\\\\\\\ \\\\ Ssola éa ozautgyörgy köaött éaaiknyigura Oaol orma mag^lUI it iegéklr^ romdiadémlání^ A költő Iftite éfcai S A mmtMkm\\ ftatakáol ttrealftr ele séfeMrt Njpllft< A úa^káfeii*! fiaUlaáfei társaskör m%-etyő Hféat u«d Irányban, metat ^mniÚíiI k kiválóbb feladatai közé toft\'Jfe felsdatá abbkn népastrü tudományos felolvaAáSűk rtiídesése \|íl-y—ljéVé legyen kttsuiüvelődésnejk. A us^y-ká^l-alaleqLi társaskörnek uon ritb {szerencséje van, kiizé számíthatja fái. Turh mHJUszIÓ: fogymJa-siumij igazgató urat, aii a felolvasások] sotát oly íp-troae Ptióvaí ^nyitotta meg, melyre a ] társaskörnek cáék rrstuáíöi iéhet Ha I olvasóinkkal azt áldatjuk, bbgyff* felöli aaáa dsime: „A négy éviuk jolt]tt\|H~ s hoky ral-olvas U tárgya a természettudományok köréből volt véírfe, akko • még igen keveset mondottam, utevt, a pasat* cziip, M m itben semmitsem mond a felolvasási szelemdusí vollja, magi ss tartalma, a gondolatok saép nyelvien va,ló kif< aése, as irály correetsége és sok más egyébről, mely! Fsrkás igazgató ur oly gyönyörű egész^F alkotott, h(_ válóit sn nom tudjuk, a felolvasót dicsériflk-e előbb, kim voas4, érdekes, élénk és figyelmet keltő [plőadása annyira kieléj itette a \'nagy számban megjelent, ret, \' agy ai munkálatot, mely a tárgyat dotná lyoaággal kezeli, mint amilyen szél téti a gyakran nehezebb elvont fogalmak] vaján it helyezni akarnánk, legfeljebb a\| ségét lehetne, ki szellemdós bevezetéaéb elmés kOiSolé oly ailapos tu-nyelvbe Ölték-ia. 8 ha e fiié Iolvasó aaeréftv-inagát nagyon felolvasáa közben tíi-Kttzönaég mint már éa a felolváaót ele- gyen é ének áflítottá, hogy azonban mágá annál többször desavouálja, éiqüb m na\'gy számmal jelent meg, adása végén lflkesen megéljenezte. teivexen gratulálunk a fiataláági társaskörnek déinéi lyezéshez, s óhajtjuk, hogy \'pinél köve* »e. előbb itfní. Éa A fiaf kU tik Oáborf első (lu üdvözli toaat. Is is Ezt rendesen a höl{ egyszer1 jóinugam , is • kf második ek szokták leveleik; után ragyok vele élpj. fél után vetett dHO. auisaat dalárda iénytelen w leégi társaskör, a felolvasás után a órakor este ofcjy sas vacsorára gyűlt össze helyiségénén, hol JjLovaas fülbemászó muzsikája mellett kedélyesen í megült© butjének sikerét. Aa elnök Bot hó Imre ur lelkesen Ite Farkas igazgató urat. Volt mqg szálán töpp kedélyes vaeaoránek caak a késő \| . : £ í". : 4- Az árvízkárosultak ügyében. A n egyesülve a kisdednevelő egyesület több lelkes hölgyével, kik a tombolát illető rendesést azives készééggel vállalták magukra — tombolával és tánQzvigalomnxál egybekötött hangversenyt rendez e hó 22-én aa érvi■károsult ajk Í ia v ár a. — Midőn a nagy-kanizsai dalándának és * ve lik egyesült hölgyeknek ezen hazafias vállalkozását a legnagyobb örömmel tudetnók u olvasóinkkal, megsúghatjuk egyszersmiud, hogy a műsorosat a legjelesebb darabokból vau öáizeállitva tat. közöuségnek nagy elvezetet igér. -t— Kedvek hazánkat nagy csapás látogatta inegi ismét, az érj-vizsujtbtta, vidékeken testvéreink közöl ézijeíj és ezren, hálk, lék éa\| minden nélkül vannak, "itt kétszeres! kötelesség [é segély] Es jótékonyságáról ismert nemes azivJLl közönségünk ismét sietni fog letörleni segíteni a szenvedőknek arczairól egy pár könyet s a dalárda kezdeményezését szivéé lesé meiegdn pártolni* Tombolái tárgyak kéretnek a kiadedne-velő egyesület elnökéhez, ngys. Martinkov\|itjj Károlynéhjz küldetFi. — akarj rendezui a vára. Mi enuek i E./J ogy t. bará-KLeazthelyen — iotekonyczélu műkedvelői előadást keaathélyi fiatalság az árvízkárosultak j nein Vagyunk barátaiykö.tséges volta hiiati.-if\'Óval tekintélyesebb Összeget kapnának városunkból az árvízkárosultak ha a JEérfi és női dalegylet" rendezne azor óléira jótékony • e+w diloBtéHyt. FigyéUnébo ajánjuk e pár sol t az I illető 2 nek I 4- Örömmel értesültünk Keszthelyről, tűrik Reich Miksa ur, derék községi tam "betegségébői felépült. Kívánjuk, hogy egésas(Sge minél tar tósb lejgyen moet már. \' -pOr. Czanády Gusztáv, a keszthe.yi in. kir. j gazdasági tanintézet jeles vegytanára a. böjti esté^eá igen érdekesnek! látszó ingyenes előadáaokat tart a népszerű vegy- , Uu köréből. F. hó 9-én tartotw első előadásán tekintélyes sáámu szép közönség \'— nagyobbrésée nő —. je-lent meg. Az előadás tárgya as éleny (oxma volt, me. lyet kísérletileg be ia mutatott. Legközelenb 1 vagyis f. bó 16-án ésti é. órakor a levegő másik alkatrészéről —: légeny-roll— I tart előadást. jKLi r. 1.! I 4 A keszthelyi etémi itk. tantestület f, hó l tién tartott értekezletén Eeien Mikéa ur ama indimjiyát: „tartaa-sólc minden év január . 28-án az elemi iskola kebelében „Deák-Jünnepély" — ielkesedéasel elfogad ti. i--j i -f A ael-zalaí takurókpénztar t. hó 2f>-ón tartja meg kösgyQléeét Hirdetmény* A délralai takarékpénztár kebélében • szervezett gyűjtő- és Önsegélyző egylet reudéá évi közgyÚ4 lését 1876. évi Lároaius hó 26-ik \'na^fán reggeli * étikor M.-Kanizeáa a városház termében íjrtmáfi,1 melyre a 1 részvényes tszokat azon kéiéaael vsai sserencséek ét^jg-hivisi, kospr tauá okozásunkat személves 1 megjelevéeflk állal támogatni\' szivéé tédjenalu A közgyűlés tárgyai léeodeáek; \| Aa egyleti éji öknek a társulat üzleté fSetti jelentáee.] g. A társulati -a* imaxlások éa könrvek 1876-ik évi Ibltf-j Vizsgálatáról! jeli ütés a ezek jóváhk«yáék. 3. Aa ala\'éasa ! bályok módoaiaá ia as uj kereskedelmi törvény ék értei raé^ bén. 4. A feltmMlő bizottság megvála«dása« 6. A társulási választmány tagjai közül az alapszabálybk >l-ik §-sa ér-í leimében kilépet^ 6 tig, Üs pedig: Ba^aolj Gyula, Kben-spanger Leo, Horváth Károly, Beíchenfqld Marcus, Strém Vilmos, Wucakíce János nrak helyett ujak válasatása, vagy jsmiiti megválaastása Szavazati jegyek aa egylet helyiaéjffében márczius hó 23, 24. 35-én a részvények felmutatása[jmelíett átveendők. Kiélt la gyfiftő- a öusegéyző egylet évi márcziiis hó 4-ilc napján \|tartott választmányi OléMbeg. Az iga^gmtó választmány. j -4 Balt reqdazatt f. bu 11-én Naspee-Viden az nirj hitközség, egy fiavös intézmóny létesítése céljából.}E bál,! daczára annak, ltogy múlt bó 26-án ejgf hasonlóan zárt-i körű tánczvigaíojnnak volt színhelye H.-Vid, r- elég jó. sik\'e-1 tilt j s nem íuóndunk nagyot, ha állítjuk inaueriot minden tekmtetbeu föléli multa aJTelőbbit; \'inéírnekj hallomás aze-rint 50-; frti diíipitje volt a rendezőség Uzon\| czélazerűtlen eljárása miatt, ÍUgy meghivásait „bárönujl k^zdőjdik az ember41 féle elvvel\' 1 küldözéj [ szét, még a ielyj int^lligentiát sem méltatva arila, hogy látogatását kikérte rolná.) A szép Számáial ÖBszeseudglett látogatók, jelentékeny részét a vidék 8zolgáltatáíunurt UAaníraáról, Bajomból, Já-kóhól, tízakácaibp \' Böhöoyéről, Csákányból,\| Véaéről, Len-\| gyeltétiból, Kisrx)BucsrŐll] Sánolyról, Béré chr bői. in kéről, fii.-Vidrói stb. helyekről érkeztek kedély és arcoki virágául a azép koszorúnak, mely két colosé-ra foszolva járta né<! gyeseit a kanizsai zene^ciér játéka inelleti Aj terem ügye-J son decorált falast sokszinü lampionok inéaéé fób\|ye vará-l asolta valóban széppé 1 l-U—\' A hölgytüzérboi el nein mulaszthatjuk. kiemelni\' Ur, Kubnné a Braun Aiuáliá uraőket, kik íoilettjük eiegantiáiával s kedélyes inodoiiukkal méltó helyt foglaltak egy keltőjük közt megosztott bálkiralynői trónon; továbbá Qyőngwsy Ilona, Kreinsíer Pálné úrnőket helyből, valamint Berger nővéreket jN.-Kauusáról a Oüusber-gur úrhölgyet Bfrényból, kik mondhatni legtöbbét táncol ván, adtáa ielét pbbeui routiujukuak. Ottl láttuk még Kalmár Eliz, üonigJKohn, Cukker, Handelsman, Weisz úrhölgyeket- s több uikaokat helyből és vidékrel, kik egymással mintegy versenyékve igyekeztek jól választott öltözékeik mellé uyájaa teaúkelenséget tükrözni. —r Uiceérets rendező; bízottsápiak, nevkzeteaen Berger Karoly és \'Kremsier Fái Uraknak, kik Drj Kuhn Minály főorvos ur tapintatos vezetése mellett iníkdeut elkövettek, hogy élvezetessé tegyék é szép álomként lefolyt éjpt.\'Elismerést érdemel még Kiss $ándor táncreudékő ur. ki finom saloniassága és kedélyes- i ségébŐl mindenkink sietett osztani , nemkülönben a kellően arangirozott Ikredencznél működő Berger Károly né e Ürucker Károlyné úrnők, a mért a Oáli köiönség legkisebb igényeit megelőz^ készséggel igyekazének. teljesítem.; —- Tiszta jöveddfmé e tombo ával egybe kötött tánezviga-lomnak 100 frt folt I (K.) — Csurgón szombaton f. hó .il-én as ottani nőegylet áílárezoa tánczvigálmat leadezett, mely igen kedélyea volt ée itíd írt. 50 kr. jövedelmezett A izép számmal jelen volt hölgyek küzüij különösen kiemelendók: máit báliorályu^ a bájos Koiiu Kozaj kisasszony; továbbá vViater Boza. Mar- I gvtit Evéllin, Baliunon s, a t. kisasszonyok. Különben a tánczvigalom alig\' nevezhető álarczosnak, mert az álarczoa-nak, szarna csak négy volt. Ezen körülménly a rendező bizottság hanyagságának tulajdonítandó, meft megelégedvén hogy a tánczvígaljoinnak álarezoa neve, annak valósítására, keaó tevékenységet nem fejtett kL • ] K. ti. — A „Magyérortzag és a Nagyvilág márczius 12-iki 11 az. a következő jélos és érdekes tartalommal jelent meg. Szöveg : Az adimézó nöieg uru. — Egy fáűkdt ember nkblójából. Ujabb közlemény. (Opitzky Jaaos.) (Folytatás.) — A múltból. — mKöIu Somló tíandor.) Tizenkét hónap 11L Máreziua. — A zsidónő Hartmann Mór. tKölt. Szekula Oyula.) — A sárga álarcsos Elbeszélés. ^Wilkie Collius.) Folytatás ~ Irodalmi levelek. — A fováróéból: fiiagy mo- \\ sás — (Porzó). — A berberi lóverseny Rómában. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény, j— Sserkeaz-I tŐi üzenetek. 1,. t Rajzok! Azladoiná^ót fföreg uru. — A budapaati ár1-vu. (Az jujpaati útról) A Margitaziget felaő része. A szesz-finomító gyár. Bóínai ísrsang: A berben-ló.verseuy. — A tengeri kalapács. rir^iTirfTTI-l J L ^\'llPpi Bolond Istók fejszóllal $ Tixkironjtak íeJgegélyezése tárgjálmá Bb 1 o n d \| sió k Öaaze-riaaéa iárta aaonVid ékek ét, mely al-ket azájrvizkegyetlenül sújtott. A ki öly csodát, minő a mostari árvíz, ném látott, aa nem ia lüipzep^cjti a nyomorúság Is^isifir sabb fokát Falvak, városok a íviij alalt. elmerülve, vágyon\| élet aszalj elveszítve, utána a Mámjsgyobb szegénység, áj pedig ply s«egényaég, hogy I maca kenyér, oinos pénz, fnely által ezernyi szerek életül ^pUlni lenetne. \| Földö^ futóvá lett éoer íne^l I ■■ Ü kiái r ezer caaiafl, maliónak testén, lelkén nincs egyebe, azért i\| nsmoxi^értt imádkoznak, hogyi kje Isten asál\|a meg azok ^ szívét; lelkét kiket ama bor 4 zssztó veszélytől megmentett IIJ jólélkektől várnak segélyt,; temérdeken alamizsnát, hogy mondtassák: „áldás iazáaa-! koók lelkeire." Miként halljuk és lá(\|ük» nagyon ia élénken mozog! minden Jó létek, törekvés az adakozás. Ha /valaha, ugy most van nagy szükség a nemqs érzület tettleges feltöntej lésére áldásos és bőkezű afakdféaptl B o 1 o ti d Istók az ádakozianak két neméliameré] fcjgyike a közvetlen,! -4- másiké a; közvetve valé adakozásj jtílsŐ esetben az adományt \| el kell I vinni a. községházba,1 itt leteüni ée e helyről egyenesen kiosztó központra kűl-j nenL A kész pénz Ugjóbb adossánjr. Máaík esetned táncz-vigaimákat éa tembélákat kell rendazni, hogy a nyeremény tárgyakra 2 forint, a piperére 25 forint, a reudezósi költ. Bégekre 100 frt, a károsultakra peéig%pót gyűjtemény jns-\| son. Pa ugy }átezik,j hogy nagvon \'sok helyen a nyomorul* tak számára az oda azánt néhány filléreket is táncu, siralom —! vigalommal kívánják öáazejgyfijteni 1! . . Qyáazruha asszonyaim és nem zené, nem vigalom most, midőn milliók Ikönnyei saaporilják es ostromló 4rri! izét! Gyűjtő ív kezesekbe való,!hogy a szenvedő1! számárai szánt garasokból egy fillért se kellessék piperére, lakomára, vígalomra, hegedű taurra elfecsérelni! Adjátok mindezeket minél élőbb azon szegényeknek^ kik éhezők, ruházatiénak, s nem ^udják hol vsln életűk, hol bázájuk 1 Bolond Istók aaegéapr (erény, garasonként teazi félre nqre naponta nincs szüksége, nogy legyen mire szá-\' OÚtani a „véletlenben. Van neki! egy Ikis cserép píxise, .vanr abban néhány hatos,\' ma lesz sl napja, hogy össze zúzza és azt ] a mi benné vau, olvusatlan viszi a bíró házhoz,\' hogy küldjék Pestre \|az árviz károsultak segélyezéaére. £n-nek fejébeu Bolond Istók feleségével egy pár hétír naponta vékonyabb azelet kenyeret fog metsaeoi aa oMmMU Szerkesztői üzeuetek. Wr k. a. Pécsett. Kérem velem ll sdressáját /tudatniJ hogy költeménye üdében néhány szét írhassák. . Lt. N.-K. — miért rejtegeti beloees nevét? A köl-{ teményt szívesen közlöm, s a további összeköttetéenek isi örülök, ide mégis szeretném, haj becses nerét velem tudatni\' aztveakednék. Cá. K. -r Ma ir^k hosszabb magánjeveíeU A kar. számból van Imég, tehát kűldhetek Egyelőre ia szíves üdvözletemet \| K. — Keszthely önnek ia magánlevél megy. Be-j oses tudósításaiért szíves köszönetemet küldöm. Feleld^ szerkesztő: HUPPMINN M ÖR. Ny iltfór) BL\| P. ttgyjvéd Zkla-Egerszeg 1873 ik év óta járó FUlöf. Szíveskedjék vágr# megfizetni az 90 trt 32 krti — \| 1 Fischel ) is a lérst alatt; költöttekért psm fslslAs a Suriteti s • SCIIEMBEE ül és fiai 10 füt Ára negyedévre-2 frt. 50 kr,. félévre 5 frt. egéss évre ült Ajánljuk a jeles lappot a magyar csalájlok figyelmébe. pendülj meg — láttára — vísszabüvölt einlékezetÜnkbe^ es\'szíxate halljuk a regeédes ajkakat, midpn kandallóhoz hir< a beszédes lélek, nogy aztán mondasia \| sóvár kedél* lyünkdek: „Csobánczvárról édes kedves, im halljad, egy! \'agg rege.M ^ Minden oly bűbájosán érinti é helyen leli \'künket: természet, rege, költészet, tdrténélpin, emberén, barátság ée vendégszeretet ~ mint egy yarrázsálom vph! nuí eí faerengő lelkűnk előtt £2 ia gondolám eleget magamban: Istenein, raenn báj, mennyi gsadagság t és ily parlagon, alig ismerve Ü: nŐrihazánk fiai által. íj Ha tagjaink fijnal^ ha betegek yagyuk&p elmegyüpl sokason -a measze külföld fürdőibe, és ast aj kevés pénzt iii amelyei gyakran kölcsön kérünk, a kültölduek visszük Ui magunk. Pedig e drága haaában annyi a gkpgyforráa, aiy -nvi a báj ! — Keszthely mellett ott van aiutalmaa Hévl\' vic nagyeserŰ iblanos kénes forráaaival 28{\|4j1t R. terűié-szeles hőfokkal. Aig tud róla a világ valakit Még csál: meat keid kire menők £ nyári idényre ia Mentkeastt nsár! nébánv\' angol lord ée több kűíföldv főur. ! ÍH ott ran néaka a gyógy erejű Batytira, hullámai uj erőt éa éiptet adnak. Lrf Ee aa egées hegyoldal GyörökténKgEdkJ^álg! hely volna nyaralók es parkok számára. Yiüée^reéí^iig k ur á • a k" való hely. A hegyek közül és a \| Balptonijóu] jájrtkel átuű aa éltető légáramlat, magával hp^dvs aa érj-dőlt; illatáé bálzsamát. & e bájos fekvés j jjj kauái hegyik gyényöHl csoportjávjsl ssemben, kilátással sl téngers(yi iíaf lUCttara. 4— Mit oeinálnának e helyből a ayáleeiaik vágy ws olalzok\'? ! ~ \' ] I ■ I I Valóságos paradicsommá varráaaolnák mllátk éa l\| teik telepeivel, -.i Es most aa eke kesogatla o drága éei, sok helyütt aaég aa sem, mert konárad áll. Msso lené akkor- ayárára a genfi, brisnai, vagy vier waU-aUedü tó boa mennünk. Edsa barnánk adhaéns üdülést 4a flaeé^s I Aztíin mennyi drága vizerő vész el még e földön kellő felhasználás nélkül. Az a 60—\'?0 irialom, melyet a zalai -vizek hajtanak, mégj csak a kezdet kezdete: ae \| e helyen egy nagyszerű gyáriparnak vannak [még dús előfeltételei. Aztán a borgazdasági is elárvult yilig {tud a termelő forintért megválni drága jó borátólJ: nincs aki ▼egyé-\'Néhány kémesi üaér volna, akik azttfei lelkiismeretlen kotyvasatásaikkal nemhogy beédesgetqék\| a külföldi fogyasztót, de még a betévedt borkereskedőd isi élriaaztják. Pi n eze-egyipLboncsarnok éretd siükség e helyen. Kövessék ajdtorék zalaiak is az erdélyi plncaé-egvlet nen^é példáját IWteanakj merbizható ügynököket a ktíl^ földön szerteszét, flqasók él a fogyasztók szüksogleteif, lé^ tesitsenek állandó ijsszeköttetéseket j de a ufllk galambra hiába várnak: jéegiw magadon és as latén il siegit, e már régi dolog. J I j \| I \| Majd el ia feledkezünk, hogy szemlét kell tartanunk a yidék felett, csak viaszai hát még egy bu^sü pillantásra \| a. g y ö r k i hágójai . \| Ellőttünk a hegvek kék koszorujaj. Szigliget, áz Mh daliára letelepcdeji filuval éa romtakart tetmmlregényed sen néz át hosáá ak« Ha pedig éppen hátrawrouleáuk: á\| szent-mihályhegy kápolnára esnék tékintetjűnk. B begv. vagy inkább do«i ibj S mannoaan áll bs s Bélltokbi éa eM hagyjsitoitaágbjail a ihemeUj juttatja eezInkbeJ a ki teteiéa keteéte hajdanái un aa Uiái, mely aa <egbé viszi Tel a SÍB.f Mihály hegyén, k edvss félkörben a Balaton délnyugati partjain áílapöaik m ig szemiínk. ; A meddig teák ellakünk, miadaddiglan jegy as ur el drágái f^ldekeo l: éprttf FÖJteHics Tassiió. A püszta, mély) ^Trbi^ és;[ KwatkqU kűsött, ama hirls méneseket táraáJ arép éftül ilefrel éa tÖlg;eaeivei kedveken Üti a Balatonpartra V 11 kii iil es. kir.\' szabadalm. hídmérleg gyárosok Budaptit, ortzágut ÉárOly kattámya I \'ajánlják ezúttal tujál gyáHnidnyaikat, mindennemű fbaUau, serpenyő Urarfsa, uuoaoi és marhamirUpe-k4tt kotor játszó mérlegeiket^ metrikus, vas it stfitoa rés túlyokat, ürméfekékst, 1 ailíi, j fmkér pléhböly erih és öo\'/ ím ffríóőt, marüíksk, sc#s<iMá palák, es, kir. staba dalm Petroleum 4- mérték apparotósykt leaé- drótsxfaik. Legolcsóbb árak, 0 Árjegyzéket kívánatra ét bérmentve. ^ Szállítok majdnein minden m. kir. hirítal, vusutj gőzmal^ioi, csokorgjár s* a. ti; si a. t!, részére. 174 l—3] m l Bt. ai«U s«k«ff, . Lehxv und Erslehonge^Anatalt Wien, IL Obere AuQbrtenstrasMe 40. Dió Anstalt z&blt nur díé Söbne der Elli te der Oeaellachált zu ibren ScliQlern, woduccb ibr ITon beatinknU iai, Wbébai) wic die A^rtderj Erpilébung, der yerpflegtragi W^koung «tcj Beeondereé Gewicbt Hegt tiebat dem dl ligaten Uo^errioato auf dér Anbiguug grUud^ licbefc Geláufigkéit Luk FranzöeÍBcheu und Üu-gliah^u, ditf ilal OonverettioQsapruoben aer Zögljikge tingeítthrt eind. Der LebrkOrjkar boatbht &ue dep iediegendáieii gepiüíven Fiéb-máapern der LÜaiaieBz.Comfiorl gew&hlt. ^cblai-^ \|» úmaver aeperirt ^ (267 4 - ^^^^^^^^^^^^^^^ j ];\'\' jj\|A j Legnyel^lc más tóbbféle srámos\' ^Oa ^uILelc. közt > KteJj . * egyesülettől Angliában Wm^m^ a 08 leg kimerítőbb verBenykisérletak után, melyek az £ I összes pyirak csiplógépeijeljjxarta\'tok, 400 alranN^rintnyi első dijat ^■ofegjfe^ggr a legjdbbl cséplőgépekért kettős tisztító művel ésl?ül<5nit<5 hengerrel, .fl^^gC^Ki^^^^C ugy^ziütéji a [100 arany frtnyi első dijat a legjobb szalma elevátor- ^"^^tf^jjjfcpMjppflfjflpp\'F\'tggg^ ért, mely egyidőbeb alkalmaztatik a cséplőgépnél Megrendelések lehetőleg jo időben meg lé lei ni kéretnek. L Rak tar :i Budapesten, gyáir- ,és 3 báTány-utcza sarkán. I Ár Arfegyzékek Ingyen és bérmentve. Iroda: Budapesten, váczi-körut 32. a Schlick-féle Tanon tödé átellenében I \|8i iMoLL Seidliti-pora. Pr^9ervallf«» / gammából vagy hólyagból tacaatja í— 4 forint, nemkülönben ! sebészeti csélokr a" Empechear legújabb készülők éjjeli magömlések! meg- 1 kadályozására, darabját 2 írtért Ua^síüati « utasítással együtt szé&üld] Zieger János Gráczb&it, , ! gUmini czikkek s külöule gfssek raktára. 260 77—8 ] MIKOLASCH SAflflU fényképész, ólaj- és szobafestő, mtolo [ iNagj^KiinijetiSn ajánlja 26 év \|&ta] fajnállé Oslstét mindenhému szoba-, tsmplom-, czég-flMtésrs ét mkiUkri A legújabb falilJi\|iták éa áasválaaatéka karpitfk birtokában,\'anLlja magit diaaitésekra a \|j ; kWltozMt iB elvállalja. JPáé \\ts érvreá kiviendő aranyosatok a itgpon-tosabhan tdjeéUtetnek. Elkészített I hajfestékek kaphatók. \| Féüyké^eik a lQgsikeraitejbben ax e csélrá jfeljűlitott) Üvegteremben. Tartós é$ űIHa nunkákM valamint ej legál- cMÍ ártkról íejttktdik. T sihik a Zolldfa veáidégló átellenében. ■ ■ ■ ■ ■ ..... . . ..... . EL Pl LEP SÍÉ levélUeg gyógyít Dr. KUlischj Drezdában, ban Wilhelmsplatz 4 (el<5bb Berlin. Majdnem 800 sikerrel gyógyítva. M9 II—52 1 J \' 1 \' í^íJ^sál^laiegj f: ^ 1 Tóváry Jenő: \' ] I 1 Jű BI \' Továbbá:\| , j í \|j ! I \| ^mmiimiMmmimáVi fmnmmmmmmtmnMl 8 k" Regény 4 kötjjtben, 2 részben. \' j \| ; /j { í \'>(\|\| ,\|i \' :j I . li■ Regény. f, fk FAsö rész A völírv liliomau i «WAL» «tfSKYÁV 1 i ™ J vJt \\ LJ I 1 FÍrdiloUa GYÚROM ANTALI I JS Második rész: .,Két menyasszony.r • \'! (■■, • 3* ü rM \| Ae egész regény 45 ívre (erjed. \| SMlDÜeiI 14 D&P Alatt jeleDlk ffleg J Kii - Megszerezhető 15 fUzetbenj is á 20 kr. o e^y füzei, ** \| m^ A 4 kötet ára 3 Irt jj\| 3-4 ívnyi tartalommal. % A regény a lélektani fejlődés alapjón mutatja be a () rfiLSpC^* ÁRA 20 lír » .sereplő jellemeket; elötüntetvo az emberjl szír jó ée rosz olda- ( JoP^ato\'"* * tolt, BwnTedélyeib«in és ezentffdéseiben. j A képtelemnek cg«k R első liéstJ fft»et Dlftr lltiplialó. Kj annyi tér \\an engedve, hogy az a valőpzlnüfég rovására tüll ne)) T ! j ! \| I Si csapongjojn az őt jogosan megiiujtó határokon. Tlíf ) Az eglösz regény 20 füzetre terjed. ^ "f a _ . £" SJ.\'.\'iiii Ti a- & jSL" X x j- - pllíl^allx A i s iúlúi f. :l I fi va-t O XÍÍÍ . 8 = s.lí\'l % ÍZ £ l\| ^i. X l« Is® siLihi hí -rí fi Ír R X ®J isi —111 US5;!! * i? I B aII Q x 2. y yl lü^k 3 ILI lí 131 x x\|s Í\|1]\|\|\|Í5:1I\| ifjöíáj íSí ! iil-f\'\\Umií álöísti Igíig , mh Lw« X 1 M^fl. í. ^^ - = B * L . rn H Csak altkor valódi, Lt:. lapján a au m ax én iok»zorö»itatt cségefl vsa léhromra. Böntetó biróaági ítéletei íudMim iconatstíltátj czágvm é* Védjegyem niegb»mi«ítt»fiéi; aairt «vá intem • köx&oséy. r m í\|jm Sa. BMtr«i\|M ráeárléea ellen, jaistfaegj aaaM c«k ákaiaUra naaik na-mitra. — . Egy lepecsételt eredeti doboz Ara 1 frt. a é. . Val éSI mTnée4g bep a iféieá ^elÉt cjéyeknéL ■ ■\' V Francia borszesz sióval. A legmef bii b a több taMfürsS áseré > ^eaeited MiWaaéf-nek minden befifi ée Wlfő Kjnmmíűr a legtöbb b»tef»ét éUia, mindennemű iqbeiüléeek, fej-, ÜL- ée lögfijia, regt mttsS ée Mjfiit eebek, rákíekillfek, ttaaöfc ^semgjulapiu, minde«»«mfl béaobíe és téribe efeb. iti eliea. Üvegekben használati ntaaltssssl együtt 80 tar. o. é \' Valód p \|ml i 6 efejmj af-^l Íelftltí«»<É«tag ^ \' ! TI DorscU-lialmA\|-z9lrola\|« Erohn M. és tán-tol Berte&ben (XorvégiáWn.) Kata hálmáj-iirdlaj r&UmSntwt S ktreekédelembss elSfor-dalő, faj kSaStt aa efjed&li, mely orirbei txélekra h,i«xualhatá Ara agy lnnili hssraijaB altsHássái együH 1 Űrt a. . T a 1 éiá\'l minéiifben ^^B jélfü ^égéknéir " \' 1 MOLL A., TnckiaiiDeji^ D&clLSl dem Baato, Wiftn^ iWpoc G^.rKanuTF (a) Beu Prikjp* ip. Iz^Uea ABMÉMB. U> Joe. F« iull (x) U BmmSÉÍ. Sa»M (TS. Dmr. C MkiU\|M. SS L.Mci Ai.KérM A. Bj—eéiky if liittilt lkH> J. r«i.üa (af®) Vtafi Ar Oftw (f) StAe Ow Api K a«(V«fr •j(x)i A S iMiMbt tel (fi WSMek. lL4r««aé ue, Joh. Rkta. SiUaw4« j .uu fM POIkh Ap. Oaé.nbjart (ai And.jM«áT A\|>, (a) L, Kotafcr A.jv. ?». r6ee frt) 9. K. Bépa Af Báaok\' 8u Qeo«j»«a AfTtV (1) ap. U> SMmternc^ A^^i, BeétiU^^,^ Kik ie 213 2468 II wám. Nagy-Karfa a, Swrtán 167$. március 22. Ili évfolyam. KtMi MtsSrt; . . Ll ■ TWm4 b4tfitoaMÉI Q^ifwlái atwllj i ifja ítrm \| bt HIIh t M. MpW Í M 10fit, MnpS <o te IMA «->»> . ■in«u I tútk BUj \'r\'-T\' MÜfaMB- 0) rimfca aMM IU • »mi Műn Mt4 M kraM \' rtii mi íU< MM tmixa* f«»ll..r. pb kr MEGYEI ÉRDEK Crj KÖZMO VELÓbÉSI.jTÁRSADALMI éh GAZDÁSZAftl HETILAP Több dgylét hiviatalos közif>nyo. 99SS Az Iparosok és munkások. f6i jlaU. la rff. \| Pe mikép lobot segíteni? Urkijm, erre izi felelem, bógy mindenesetre segíteni \|.ell, mert százr ezrek és milliók szenvednek o társadalmi kérdés slsjt, ée ha becsületesen éa azonnal nem ajijp tik]segélj, ugj nem esak Magyarítón, hanem égési Európa társadalmi rendje fenyeget re van. JDé hogy valóban segítve is legyen, t czélra minden oldalról Kell közreműködni maguknak a munkál jóknak, de ugyanezt kell tenni a jcsaládnak 1 és községnek, az államnak és a felekezeteknek, egyenkint és Osskesen, elméletileg ée gyakorlatú Ing, a különféle munkásosztályokjsnuksége szerSnt és kzon segédeszközökkel, melyek a\'nevezett táj iiyezűk természetével megegyeznbki És ba még {iem vagyunk is képesek a modern nemzetgnz-dássat téves alapelveit, és az uj törvények hiá-l nyit érvényen kí vül helyezni és uj jogviszony okai alkptni, arra mégis képesek vagyunk, bogjy en Utóbbinak útját egyengessük, és másképen is te-.] hetünk Valamit, hogy a társadalmi bajt, vegyjel-hárítsuk, vagy legalább enyhítsük. Nem lehet tagadni, hogy napjainkban a npp-jneM mind testi, mind anyagi ereje túlságosan igénybe van véve, ée pedig nem csak az úgynevezett tőkének birvágya, hanem miága az állam által is, a nyomasztó katonai terbek éa az adók küwtkeztében. Ez ellenében kötelességük a njép-kénviselőknek és a sajtónak szavukat szüntelen felomelni, míg meg nem hallgattattak és a iör-, vénybozás utján az ohajtott segély bem nyujtatik. Hasonlóképen oda kell törniük, hogy az uzsora törvény reformáltassék ; mert alig Zsákmányolta-1 toti kt valaha annyira a nép, mint idióta az uzsorára nénve büntető torvény nem Intézik. Ezeníieuül,. hogy még néhányat nevezzek, óhajtan dók lennének, öljT törvényeké, melek a vasárnapi-,(éjjeli-, ünnepi, s más egyéb munkát szabályozzak és a munkás o-, kat az egészség és élet veszélyei ellen biztosítják.\' I Továbbá elő kell készíteni az utat az állami segélyre, mely az állampolgárainál! minden, ész-tálját egyaránt átkaroljá. Valamint tőkepénzesek\': állsm biztosítékot nyernek gyakran jkétes vállalatok tál, épen ugy lehetne a középosztály a munkások részére állami előleget, vagjy kamatbiztosi-. tékit nyújtani nagyobb vállalatoknál, p. o, közös épiikezések kivitelénél, vagyil pedig drága gépek megszerzésénél. I Sokkal könnyebb elérni azónpan a másik czélt C i., hogy a létező ipártörvények hi-ánmi\'elhárittassanak, ba csak a munkásoké* iparosok egyesülnek, egyetértenek és együttartanak. Hogy ipart&rvénypínk hiányosat;, «s igy javítást igényelnek, azt mindönki napról,t napra! jobban érzi, belátja és a kormányok is elismerik. Javaslatok is tétettek már! több oldalról, hogy főleg az knasok és legények illető rendelkezésen jvál-toztatni kell. De, ki fog jobban fölismerni a!va- lódi gyógyírért, mint tnagak a kézművesek, kik a létező bájukat naponkint érezík ? és lehet-e\' sikeresebben e fajokat megszüntetni, mintha az egyes osztályok egyesülve az, illető helyén kifejezést adnak alapos kívánságaiknak? Ha a kereskedelmi osztály a kereskedelmi joggal bírj miért ne nyerhetnének akkor az iparosok is ménkáo ée iparjogot? Az egyesülésre iszüksége van és az egyet-tértés erőt kölcsönöz. Minthogy a társadalmi kérdés esak egy alakban joldhatő meg, a társadalmi szpkségen pedig egyetlen eszközzel segíteni sesn leket, azért ajánlatos, npgy 1 eh é tőség szerint mindenütt életbe lép tettesének a külMféle iparos so-géiyegyletek. E tekintetben azon ta&doa kell legelőször a munkásosztálynak magáa segíteni* bogy törekedni fog a legsürgetőbb szükségeket felfedezni és azoknak megfelelő intézményeket megalapítani. Do erre nézvie mindenki örömmel és áldozatkészséggel közreműködjék.] En ezen intézményekhez sorolom: áz iparrend értelmében {létező társulatokat és a régi czébeket, sőt a productiv — társulatokat is, Iba azokat kedvező viszonyok megengedik ; továbbá az ittas — legény és mesteregyleteket} a takarékpénztárakat, népbankókat és hitelegyleteket, az aggok — betegek — és temetkezések egy Létei; ide tartoznak a legények szállási és munkahelyiségei. Igaz, hogy ezen intézkedések által nem fog még a társadalmi kérdés megoldatni, de a különféle bajokon ,és szükségeken mégis segítve lesz, vagy\'azok legalább is enyhit-tetnek, é« már ez által is sok van elérve. Leginkább pedig szükség Ivan arrai hogy a munkásosztály erkölcsi és vallási élete ápoltassák, Számtalan esetben a házassági viszonyostól függ a munkás boldogsága, vagy. boldogtalansága. Ha értelmes, hű és vallásos neje van, ugy biztosítva van amaz elégedetlenség ellen, ami minden társadalmi baj kOzt a -legnagyobb. Hivatásának fáradalmai és kellemetlenségeért kárpótolja őt a hű nő, kí őt szereti \'és szeretettel fogadja, okos takarékosságai gondoskodik a \'szükségesekről. Istenbe helyzeit bizalmával látogatja és ientartja, jól nevelt gyermekei által neki örömét szerez és szelíd befolyása által megtartja vallási kötelmeinek gyakorlatában. Véle és általa élvezi az egély nyújtotta vigasztalásait, örömeit és reményéit, melyek mellett egyedül tftr az, élet értékkel és csakis igy viselhető el. Hogy azonban a családi élet áldása és. Ijóláteménye a munkásra nézve megőriztessék és nehogy a munkások különben is nem nagy bére saját neje és gyermekei által még inkább lonyo-maiséit, e végből szükséges az ünnepi szünet biztositála éa a férfiak, nők, valamint a gyermekek m\\ihkássá£ánlak okos mérséklése. Bárcsak belátnák a gyárok és műhelyek főnökei, hogy\' ők nemcsak Istennek tetsző müvet visznek végbe, ha munkásaik erkölcsi ós smyagi javat előmozdítják, hanem egyutt»l saját maguk-fkai is jót tesznek I De uraim 1 ha nekünk sike- rülne is e különböző irányban segélyt- és kSay-* uyebbsége* szereznünk, Haljon ezáltal annyira meg lenne-e oldva a társadalmi kérdés, hogy a szegénység és szükség eltűnnék éjs mindenütt jólát éa boldogság uralkodnék? Távolról sem nraisnI de azt mégis elérnők, hogy számtalanok, kik most boldogtalanok, elégedették leimének és hogy a baj fény ég (5 jellegét elvesztené^ De erre sérve is szükséges, hogy mindrrla közreműködjék. A szegények, és szerencsétlenekről, jkík még ezeken kívül is vaaaak a szeretet^ázak- és a jószívű tehetősök buzgalma és szeretete fog gondoskodni. Ha a „Culturkampr\' mély egyedq! a mamin ónt bálványozza, a szeretet téré® verseny küzdelemmé fog átváltozni; ka minden párt versenyben fog munkálkodni, hogy a szegények és szűkölködőknek segélyt nyújtson, akkor uiaim a győzelem biztos, mert la tátongó mélység, mely a gazdag és szegény közt támadt, betdopdik ; a vérző sebet a a szeretetnek balzsama meggyógyitandja. Ebben rejlik a társadalmi kérdna megoldása, amennyiben ez a földön lehetséges. \| Sárüt Menyiért Nagy-kanlz-sa várót rendeztet ni fog, nyilván szólni akarunk e Javas lathoz. Jóval mait időben képviseli közgyeiéiben katározta-tott, hogy a várót, helyrajzi és épiléazetí szempontból ras-dezteisék, róert azt tovább tárni nein\'tshst; hogy s város e két szempontból folytatva\' életfogytiglan azon rendetlenségben maradjon, minőben óseinK hagyták. G határozatból fo yt ki azon javailat, mely bizottságilag egy kis könyvecskében hozaistt \| a város lakéi közt hozzá azólbátás végett kionucotc. A könyvecskének homlok irata es: „Bizottsági javaslat a varos izabáiyoslaáréi JL-Kám-saán 1876.* [Legvégül e kitétel]olvashatót: „Jelen munkálat-* aak szabály rendeletkép leendő tárgyalása J.876. április hó 3-rs tűzetett ki. A város tanács.* , \' Tekintettel as iránt, hogy e javadat könyvecske alak- ban azért osztatott ki a városi lakó—ig közt, hogy asas tartalmát megbírálja, a maga idejében hozzá ssolhissse, agy nem különben az Unt, pogjr sz izabáljiendeíétté fag érvényesíttetni, méltányos igényt tartok e bslyan as a hozzi szóiihatásra^ nehogy ntóbb mondám ieheisen „már klsd* fju is azért szólok e helyen jas ügyhöz, .bogy" véleményt cserélni, a dolgot jól irisioi lehessen, mert szokás mondás : „ahány as ember, annyiféle lehet ss iztés Is vélamlny.* Megragadva as alkalmit, fehsólaiáaotsat itoressn a javaslat hos lkötöm, ugyan ÍS4 j Ha emlékem nem csal, ngy tadoa, hogy a bizottság nem lett, felkérve javaslatot Maii as ápteSeetbsn, meg-\| bízást ciak ii arra •nyert, hogy a ssabáfyosás mi kéasn-; jét a város i s k h e I y.s eti n s k iizabáiyozáie sflrsi-I inazza. És, ba végig slvassakla köáyvecikét, ast fogjak ta-: pmtslni, hogy a javaslat \'mind a íoet tárgyra Tosittoák, mely. kettős javaslat- ól azon megjegyzést vagyok bátor hozni j" bárha a kettő egyike la másika nélkül még osak I képzeletben sem áilkaí meg. Ihol aj ssabályrsadstst hess j tálról van jszó, még sem Ulom helyeiül a keltőt sLvál-hstlss üuzéfilggéibe hozni, mait misdseyikéask különiány-baa terjedő;.sülön természete! van. E xiézpontból. kiisaalva az volaa slustss véleményem, hogy midőn a virtw tekhsly setének szabályozása jayasis&ról van szó, ehhez as en^-Ifttessének lel olyan javaslatok, melyek szorosan] vévi as építészeti- Szabályokhoz tartósnak. Midőn s megkülönbí- A „ZALA" TÁRCZÁJA.j éás dlk ka üti karczolatoki tt Zalai Balaton part-Tldékröl 1875 bol Or. Ooáráaszky Pstsr, otídapttii átr. jog éí műfffj/elestijl tanár. \'fífitA De nézzünk viiraCmég egyszer a dtéb salai hegyekre,] Uidthií minden begy egyjegy egyéniiéd yoios. oly kttlB-\| oly Kiálló miadesik. t>ni egy Ciuisfolyo bsgyUnes\' tzemeink slőtt, habéin egy váltósától iMKresapurt kil-lBn. W hflgytagjaívai. Hejh fárasztó la kos la nem kaptaiierü I sgylststSsIg, slskgssdayág, SuUlé képőzdéiek jsHsgét, Is inert "ilkiirilm kéj cw{ ort, azért legtünbnyíre szabályos ds bagyesopurl ku-lekyhangn sgyala-Ijlianem ötletekben Léissík ! e hegy vi- j Ml SS Sglaf hegy- tyagy esoaka- rtolzéjjel ias- liá ka\|léaa~vftlgyeb húzódnak, si, anyi gyl Eltd talajakos izépeti niegtéremtvi slslisirs isakslgasl CSakhocy Zalának!; tlegjy- gssdsgslgs Mis t, nincs elég ikintófiildje, s ssért, Aj slpsOíjsIgs tnlatt a a omnWooi megyékre vsa szornlfa D\|w«\|iliuft ki-váii issgtay ssstsodóklMni; de annál jibft la tSbb a tora. Ssnipssi tulajdonképpeni sasdsgslgát. Osak * sosiaa asisisinslna vén mielőhb ssjRkség s lislyss — s arra hogy Kővigő-Uri is Boglár késéU — aj bálaun áarskán — kSdskedó kii sssvisrglsLtjé Zsis Iwlg SsasskHó hid-Uti fsstortssilfc t I 17 \' v TFJ « ■ ir As srdék gysags Ühsn állanak, litktlk, irtatnak, W gslmtesk. xtf a ua(M is sskssss- és+sáybél . kapják a Illjilk IHmiiI T,rt\'-JS volaa sstútslgsl j MSSt S alUftl sifssstalaak s sságsssgiovl srédk Is j a kopár ho- i__U__i_ gyekről a lessakadó esővíz Issodorja i&ájd a kevés földet is, és ciak a kapass unklabordák fogHak. megmaradni a a régi erdőkIsssrns lejtőkön és ormokon. Seaü ia, sem legelő nem less, sőt sAg a völgy talaját\' is elrontja as esővízzel leomló kavicagörgeteg. Azért jó less a jövőre is gondolái, dtllő él iitiséiekai íi befiUitáni. Éi most IsMn veled bájoi táj, mily annyi szépéi éa jét1 egyeiitesz. He csak rfgék és romok legyenek orinaid ékei, hanem áldjfan még a munka Is nalidás Istene a jóiét Is slőissnstel [szto Valóságával isi J A gyBrki hlnórói leszállva utunk as elragadó galá-jem v&lgyOa visz át Balra a isent-György hegyin tnl Ta-poicza (Tó-polcza) váras fekszik, ahol \|K.ékknti köZaégb is, akót egy laéniavAs fsnrás van. K.sstln azépen mbveit ssőllő-jhsgyek kiikt (itléjjünk azon párkányonj melynek öveieté-bsn egy tif jnedénúcé — n rlgi káli} völgy, tsrfil sl jé tiirmő erejű j i alá n 10 ijo I d ek ke Illír ksssllékkal. £ jliölgymodencze ddlkéleti bárkányln fskssik Kővigó-KOn liiezővároiJ )£ helyen mel keli aliapodliank isveu fiivag-UiL E helyet megkoronázta a tsrméuit, őimflvesask osa-3u bizonyságai vis, Csak njíldáal a miliőket a jkőltát" izíkla-jtéiigureberj rakott 1». od faiadén idókré j megkoizoruzta a Urtlnclsm 0 slhacy«lt kzentegyhiz árva romjaiban, Isiid a ttp. rémsl finSOk, alak, kótáWik, kÁspotsOkima-mnványaiUsa lés egyibbl régiségek, mik «ly hjraraglipk-siarü aliaé áhitáttal beszélnek a jelenkor gyermekeihez Utttat idők niigykágárilj <4 ... ■alaadisigáről. A ikőUlt máink tálÜUe il^neki My ssikiahstWksi irt Ispjá. Kgy naisl kadslt bossan dambuat sa, mely [tOküsUsaa ej iran bsritva ériási Uziri dajsbjikltal, éppen agy, láiiffiisj a i kü-HÜálló tiaokláó hsgnsk valaasljike háayta volán be iglaa hsnsSk ésabi4Í>aiJ,aVlielyit. Távoltól néavs; jrtiptha Ute-jais ssiusimstkl(r ériási, csordája detdlne. ott kjrvsrUma. fisÉsa fslsll IrdakM dokumanturn sa, ast iélWMglsi Ifor-elsáig SssMasl a har/kt. Vsasióa moqdá, kogy » surtká-aytu sgésa Csnhéiesig vusal ki ta^a,:, vaijan f M>r\|a^, _ il \'IffflmíV -fclaL\'Pt\'1: it ii lí U iaHllllWliifeltaa Kővágó-Örs határa,a [Balatonig terjed. A; hegyeknek a Balatonba ereszkedő lejtőjén azép szőilőaltetvlnysk ; vannak. Klsretiea a tó\' parton izeílá- hnlllnn-iiokhan srsss J kedikile s hegy a tóba, Is B gyöngéd völgyhijláiök éa \' dombhátak kitűnően aikaimasok nyaralók Is parkoknak. I Ábrahám él Bsdscsos/Hfeil a.níf srt, ^Olönben il kedves I Kgetlkkei Is csererdőkkel von borítva, (mely Isi s forró j talajnak édes gyjrmeks; isiMilsssiis partszegélyt kápegvs • a Balatoit érillogó tükréhez. Vf j I i I • ; i Assutian mindössze is nevesen isSisiik mig aa itteni J nyári WudUlst bájait; mert a sxőjlőgszdikon kívül alig vetődik más ember e kedvei sogba, pedig a kBaisksáés nyáron át iönnyS e helyen, [mert Rir-FlIOprH Boglárigj \| la vissns, oávargősös naponlpnt. járja a Balatont; —; Ds \' hát rlgi .dolog, bogy ignoti nulla espUs, majd máskép Issa még as. valamikor. As itteni ursaéMnt népálgs íi gyógy-éroje nyomdokaira fojgjá min vezetni as utókort a nagy Rómaiaknak^ kik iunnrik él éldelik s táj Itéllemeit \' Benn! ia városban a sav nyeUvéa besaélaoni csapa, barát, csaM teitvér és rskosi aki Wjst ahelybeu vendé«P-naretlt bujrkórébé; A poharak vigla cieddfllnéV, halnak aa aranybslláim ittssitsf, ajkon éi aziveu mpgárad sa ét. kés tnsleg Imlsngése, Is sgylsgy jó kívánságban összeforr annyi szerető lélek, j víg sonar\\Sa(egymást Btelgeűk mait jelen és }0vő : emlékj v)sEMá és rdméiqr,, Ilyen a kedélyek élsls\'k zalai, bálatqpgarti — tűzhelyein : forró, mint ttass\|kégysaial\| izzó gyooira j nyílta,-■int a ragyogó Balaton ssshsd tükre; éa tissta, műit aa aranyhslláia, mely hsgyeinsk\| saőtlótőjin lakná. A holtember, tspsésssti rege,ítÖrténelem, nak ésjn-Wo igy Mstksnnsk és vamksíkssekknt alkoinak bij nlá-\|0t, — ott van a magyal paraáiessm. I mé+Umim, at ótotanám, légfii mindek jtvaaiat ■tánMfgfl mMi öftüió, igy aytrné erylke%áváree Mp^llpMliiif, mémk padig #£ fárot építéteetéMt\' eaa-Wy w4tna étiméi. Midőn e mtgk tlünbö«tetéat indítványozom, korántsem tftadelpk im, Im0 i bísotttágnak e tárgyin vöniikozó \'Javaslatát Öh korántsem, tőt nagyon It] rkgatz- kódom ahboz, Mrt belátom, hogy városunknak aehí un ltui valódi Tárté kllltai mind id% még \| grízott-\' tágat k érintettem javaslata, kA ntui fs betűszerinti jéij-elem-Wt, mégis nagy rértben f-ganatosittatni nem fog« Egyéni meggyőződésem elfogadtató A hozott jiruUl sza- bály rendeletnek ia, n építkezésre vonatkozó megjegyzések [ kihagyásával .j llídŐn anról vap szó, hogy a Tárót fekbelysati tsa-bftlyostassék, 4 tarkélatot pontból kell venni A ktiriiulátt át magái lapodáat, MfAO ia. a): korvoaetoanT kell minden előtt a város tefjepsked-Sitté Át tovibbjának határát. b) Heg kell állapítani azt az \'irányt, melyben szabA-1 lyozandók a már léÍM rendetlen aégek. c) Ki kell jele&oí a tsttktégtt uj utczák, oj tér ik azá-\| mát, helyeit ét tárfWtát. Hil a foganatosítandó szabályrendelet e káros ear-\' kolatoe alapból inemtteték, ott belyes irányt vmhmú a kiindulásban, megállapodásban nem leket. t A biiotteág izj e három aerkolatoa alapból mdult ki, midőn áaegállcpodáM keresett javallata hozatalában] ét éppen azért, mert egyéni nézetemmel nagyon is megegyez-tethetőiiek látóm a megál lapodáat, Üdvözlöm inditijányát és I el it fogadom,! bárka az oly messze terjedő, bogy annak be-i tüsztrinti fogspatosíUsát kilátásba tenni nem tudom, fe nem mondom lehetetlenbejc, miszerint jöhetnek nem véli viszo-rztyok, melytk [a íavatlatnak betűszerinti foganatoiiiását it tsüktégjetté tdenolk- 3. A hozott javaslat nagyszerűségét, messzi [terjedi \| tei\'uaéeaslét sc aki seíéi tAgadhAtja Megbízással tán én it i Eaton lét alapi ottam volns meg, tudva azt, bogy Örpk időkre {terjedhető sza lályj rendelet megállapításában minden eshe- betőségre, lefai tősqgre legjobb gondolni. Helyesen] jbozte A i bizottság java latát, mert jól tudta, bogy a városoknak beit jellemvonását, belbecsét, értékét, állapotát ét teláintéyét 1 mindig jazokns k nslytete állást és\| korny ezete határozta közvetkezve, i ia sjárpjsunkat elvéere ily jellemvonásokkal czólunkj bély erezni, mit tenni kell. Akkor ctak béleegye-■étünket kell hozzá kötni, hogy a javaslat tzabályjrkndeltte fogsnatositaas< k. 4.; Midőr a !javaslat betűszerinti jóváhagyáfia kÖrtÜ fordul meg a határozat, a következő megjegyzést vagvok bátor bosni. 1 ín á főutepa éjszaki részén álló keitéknok ét ttántó 1 földek iek (lep 9. 1) megnyitására a főutcia éjszaki oldalon 3 ház kitajátitását bozoinjavaslatba. Sajátítsák ki A korona és i. liabocssy féle bátAk közti ház; Megy, legkivált a B tbofchay fé.e ház; vagy a polgári épület a keletről i zomszedos házzal együtt. A két elsdlnint legilletékesebb , a j két utolsó egységben elfogadtató. £ kettőt egység >én, azért, bogy az ^uicza helyet áJ eléggé tzélet legyen. Egyike a mátik né^kjUl semmi szin alatt sem képes teegfel ilhs egy főutezába vezető utcza tejijmészété-nek.\' JÜ rész >tiL oda járul alázatos véleaéaytja, mél-toztassék a kC zgtülésnek a jelzett tér leendő megny\'ijhntátára é 8 háahelyn< k leendő kisajátítását határozatba .Aózni oly ®egjé\|\|yaéete ,ibogy a melyik \|olcsóbban fog kisajátíthatni At sAjltittasBíkj kij i fl. Mind iiek előterjesztése után legyen szabad azon kérdéti intézi am a javatlat készitő[ bizottsághoz j\'lmi birta Arra, ttogy nc n hozta javaelatba a jBatty háni uteaának teendő megnyit faát azon tőrre, melyet a dóli oldalon a temető lét fcáz közt beteiepiiendőnék javalt ? Hitz tat jói Uulja, ho\| f a jelzett utczájnak déli vége azMs térrel ctak iá a vai alá! beinettzéteu \| építendő híd állté hozható közlekedési c gytégbe, minek \'tzUktégettégét ugjv hittem káttégpe von u biegerditetéssei teá lehet. Erre vpnAikozó-Ug szüksége \|ftlk£rni a közgyűlést, legyen taiiiet figyelmét ejtárgyn ié kiterjeszteni, ét oda hatni, bogy. e nevezett u cza eg; j a vasúti bemettaésén építendő Qd által a túlsó ! érrtíl k ilziekedéti egységbe oozauaesék. <. Mégfl II tlinot egyéb kiváooi valóm a kivetkezőknél á ihit \'lltfnflja tí a közgyűlés: legyen tisztán önálló a vá-\| rot fe t^eiyzí wnek szabály rendelete. \' (radja ki a közgyűlés, bogy,» várót fekh«\|yzeti sza-. báljoi .ááiübai kozott határozatit nánd addig nem sogja. sza-j bályri ndtlettíi fogaoatositatoi, mis egy, annak megfelelő épitéa sétíljszi Mly javaslat nem fog készittetui, utol tó szabály endele W tárgya)Utván iá \'kettő, a kettő \| egyszerre emeli steék t ínrényes épre. 1 Mflmfl Ki a közgyillés, hogy a szabályrebdtltteket i\' miadig e ugyanannyiszor • kftegytU* tjbéli jévába\|yátár vtl fogjá ŰideménytAol, f«lVtatni tekintettel a 4mr\'mo-nyiknt ét i fogtoAtosítást SAttkaéglI kőrfljményelre^ j Midőn A táffyáak czélbt vett sttbályozása tárgjyá^an boptt blzMtáágí Evmm ilMlie mfegjeg^éit bkii, t«t gf>4dolinj mtgamÚtu jobb dfbb mint később tíümbmtáf mtrt nem MétetfenJ begy aték ddein klzdovöiieg\' ée hal íjnitAgjtfái végre lebetetlen^é^ tetti t szükséges mefjegy. téi ik hozatalát, legtlább mi fán rétiemről, azéít i ie t nondotta^nak ttoret IjgyesscebeD tartását és artna bei i leendő! mtgvitatását ( , Teráiiky JÍ ■ I k Le felesés. Budapest, márttz. 13« (A „Zaía" ered. tudtísitása) Három bete Uá kogf nykkunkon a» árvíz. Ükén fogbttó az lé 18-tki, jtaért tem to t, mtrt itnnak 3--4 nap alatt végt volt, de metj a\' rémületes viátdmtffaek te véjle, te hottzt, — de még ettk kárrá mithtié. ideje sincs í kmgy mikor fuj tAkArcidéu mert a nó a mágaaabb begyekről még most, még Atááaf olvad v%képpA4, t így folytonos táplálékot Ad e habárén tzör-njttegntk 1 L ül 1 é Budinak dontípArtí répze úszik- A ráca várót falóét ráca; VelencMi AZza£; a klllömbtéggel, borv a nagy !enctéb«D ctak ejgy sóhajok hídja" volt — [ittl pedig mbcs ugyim híd, deanhál több a sóhaj 1 Bad^tllsk egVrésze, éa az tgétt Ó-Buda fjirdik, nem ki llönben \|a rett éa Újlak közti ártér, tele caupá gyárok-k J, fatelepekkel ét mtmkiflakokkal, — azaz [hogy tele >lt, mertj jmost már mindent a földdel egyenessé Ttpifjtt a jég mieé a víz egyesült hauíma 1 — A gyárak fewiutek, a födelek!úszkálna^, a bástetők fölött csolnakok ás éhet k Inyák kpvályognajk az iszapos habekon Itt ott jtgátko-d k ki kn kétségbeesett kémény, egv-egy mtgáttnb gyár tí lep, me(y még áll ngyao, de-kegyelmet könytrög a gyil-k >e elemál 1 — , \' A Margitsziget - ez i tündérkert ma már égy te-n ető —í kisepert óriási törzsekkel —^ fa bulláik^Al jOBómi lienek indult; házak saétmálló falain ölet vízár létikkvavf gS isaap ... egy nágy örvény, hol nem rég fldtj tantjéazet éi drága müvéezet togtoi^ kezet, közkedvettégtt Jótséf fő-birctegilnk költséget kertészetében az élet bája {«[őrö>» n ei nezsSgtek, aliol Budepett tikkadt népe uVárola élet-frisüíést, a vidéki émber páratlan csint, mtfízlétt, -f a ktíl-aidí pedig méltán irigvlett Eldorádot talált, .J ma egy bíeitzapeU halott, bomoa saemiödőveL Mortdják, hogy a főberczeg lemondott rólA, millióit olt hAgyks az Örv&vbe temetve, nem épit fél sefumit, I -f- hagyja uralkodni a végzetet Budapest elvetett így \' koruná\|ából a legszebb gyémánt diádemot — — az az hogy el veszténk, de éo nem hitzek e sétét hirt hordó inly oknak, hanem hiszek az ember fenségében és fcattraában, mely ha akarja fékezni bírja a féktelen elemet étzsztl, pénzZti, {jóakarattal. A derék főherczegnél pedig iáin tietek egy Itt vannak, —* Ctak eltő ét méltó elaeterettétében nyilatkozhatott ugy, —- mint a sokat ktiitött apa pAzzrló fiAhoz mondván „nem költök rád többet, ugy! aipce látszatja, — távozz nem látlak többet,"... éa neujaekjára- iné-gia ujrAl keblére öleli Azt, mert édea gyermekei —»a nagy tömegnek pedis kedvencze, reménye t büszkesége I .. Ujuest, Káposztás inegyer elmerülve vannak .ét a kai íltött tanyát ott, ahol nem ré£ aa embef ipara pezsgett. A2 egész Duua mentén eltűnt a Duna éa helyébe lépett at ja tenger, mely hajdanta ■ rónák végtelenjm.lakoU, mikor még a vaskapu utat néra jiyitott neki ae aseé tengerbe. Oa Buda fokáról nézve oly nagyazerü látvány ez — oly azép volna, ha egvuttel oly furalrnaa nem voltai. I Hát még a szegény Csepel-bsalókoz a egfébp vidéki bartlakék?!... Itt Pesten a kiöntött város ré^z átmenekszik a száraz részre t talál meleg szobát, mellig részvétet, puha kenyeret, ét muukabiéit, de a vidéki iaiutiak, a távof szomszéd falvakba is biápa menekülnek, f— azok u ugy uaznak. barmaik tgy-egy (kopár dombrtí terelve ében bömbölnek fedél éa takarmány után, — ninca gazda, — nincs juhpátztor, aki tegithestenl még poittjiuát sincs. .. Végre egy-egy gŐzháfó gázol el {hozzájuk, a kormauy éa egyea emberbarátok gondoskodásából bust, kenyeret, ruhát otztogatva a pillanatnyi szűkség enyhítésére 4- ? — de hát aztán?! Ki állítja vitsza ennyi ezer ember íleomlott fészkét, családi tűzhely éti— múltját, jövőjét V! Biaony-bizony megoeheiült i az idők járáta felettünk l Az nr már tokféltkipp látégatott beuuüuketi Küldött ránk perztelyő atzálrt éa dtrnmtztő fagyokit, Cholerát, dögvészt, sáskát, egerhadat, rozsdát, pbilloKem.l E* j ez mind nem elég..f Nem elég\'a tönk, a bukás, tk\' anyagi ét erkplctf bankfQtt; az Itten Itrősebben supntbtta meg ostoréi ét ránk eretsté a vizözqnt l Bt éa tebefÜek ^ áidem t ks^t, m^f bizakodottaágunk, eUiijaláfph bevá fül volna, bogyka A gMWlfíeeMe Al)élok1»t aess l&tp a véeeea : 9é»f- állj ét tét{ meg: f £ csyátbtn Ismk A józAmtáa, tettre intés, igaz útra iételé^He® elég üekttok a ttusyegnaí-J^e:í — í: 11 ffj ! N ff! Mondják, béjor át 17?Mki árvís 90 napig isitstt... Ujni )áttík eladtllk, de most tnavit nábeaebb fenae IdáJ-\| laZT—- Táa most rötídebb less 7 Hicyttk a jobbat Itt Bédsmeelen középláWukbea, iskolákban, templo- \' I tsokbaa, kstiértyákban, tőt még a királyi palotákban át I fedelet nyer a hajléktalan ée kenyeret ad aekj * jótót< ; kön/Mlet^ A szegényeknek nincs bajuk, kenem akiknek va ; I lamíjök volt — azok szegények ! i Szűkség —ttegéuytég mindig fáfén markolja meg I tMvémet, --- de a szegény uem mind érdemit meg a kö- \| nyöfflletet. Vannak kfc^Mk, kik a tetarotbaa baJáttntk, \| éjnek idején kirabolják aa elhagyott kévéket. Mások. \\í \| ket [éppen kenferftnkön tartank; összedugott kézzel né- > tik pe mulatnak rajta, ahogy mi vizbeé sárban eviezkélvt mentegetjük la magánk én másoknak holmiját. Hiszed, hogy segítenek ? Ha hívod Őket: ofy bért kérnek, bogy inkább veszni hagyod vagyonkádat... Byeo itt atott abaa-génység egy része: á közömbös, romlott proteteriát... Azt hiszem, hogyha At édes közhazát kéee j menteni: tat it ily összedugott kézzel néznék etek ?! — Vigyázz dréga nemzetem: bogy az iijr fészek nélküli kakukk mjuiarak serege ne tzapetodjod földeden, —, begy sebete ísráerjük meg közelről e 9Uzaan^rik<t ée asAnt-qa ttlott"-ok hazátlan szívtelen hadát f -j- OriMk, védjük, istápoljuk a bújtok oa, vagyonos, józan, munkás ét iparos osztályt, — mart ugy látszik ezeknek vsa stzéite ember-tártaik java ét a haza jóléte iránti -4 Engedje az ég: bogy jövőre örvendeteasebbet írhattak — mielőbb I — (Adja Uten ! SaedL) T D. P. e e ^ : a j I I Dr. Dobránszky Péter nr, pesti lur. jcjg éa műegyetemi tanár, — % műegyetemi tanári klr egyhangú határozata szerint megbízatván: hegy ott, ea októberben leendő Deák ünnepélyeit endékbeezédet tartson, —■• miért it ne-j vezett tanár ur. mint halljuk a nyárén Zalába fog leráo-, dulní, — Kehíoát és egyéb helyeket! személyesen megnézve, a nagy halott emlékéhez bem adatokat gyűjteni szándékozik. Midén erre a zalai illetékes! köröket figyelmeztetjük, — ugy ezek nevében ie bátrak [vagyunk a derék tanár urat biztositam,^ hogy kedvét vendég leend itt ét tárt karokra találj Ttpolcáü, MárcziUs Ifon) Tekintetes tzerkeeatő nrt (Lovegiastájgára számítva, remélem, hogy becsen lapjában ame serok \| közlésére egy kit tért nem fog megtagaunp Jói lehelt, hogy agy tekinte-j teaséged, mint a na^é.demÜ olvasó közömiég illetlennek fogja tartani, ha mint nő vitára kelek]; de \|tartatom eszel állasom éa női méltófcá/omukk, ót így! kezty&t búzva, £nf gel öcsém által eléld dobott mocskos kesztyűt felvéve, salát jellemem védelmére, éa bogy vegre „Lsraelban csak-r ugyan béke legyen mai," annak, érossne \| szerint arczul-csapatával együtt vitazaméláatoux. Mindenekelőtt ama megjegyzést kell Itennem, miszerint fingéi ur & lapía 9. ssamaoan kfczzélftett levélírás aí kalmávai igen kavartnak latszik iennii eaért levelében it a logika, a következtetés sal Annyira össie ven zavarva^ hogy as ember azt olvasva^ a babyloni torony építésnél képzeli msigat, és hegy össze kuszáit ín vemben „ni az igaz mi a vaIó,) azt bölos Salamonként embetr naia tudná megmondani ; mert Amit az egyik pontban igáznak mond, ast a másikban 6 maga czáfolja meg. így egyik pontban azt mondja, bogy szerényaé^sm kötelességem bsven teljeaitém, közvetlen után na pedig, ms-azerűit feladatomnak nem voltam voláa képes megfelelni miért ia őt hívták violna meg a tanszéket elfoglalandó. Édea joghallgató öcsém ! ugy tytsztlL miként már ti-" felejtette, jvarjr jobban mondva elakarjtí felejteni, hogy mikor as 18Í3/L taaév végével Pápáiról Visszajővén, akkor K A- ur önkéntes \' távozása kUsietksÉstébeu, — nem pedig, mint Önnek hazudni tetszik, hkjgy hanyagsága miatt távolították volna el, a tanítói állomás mfcgürült,* Ön más által irt fo^/amedváuya által az álUúbást-! kérte, ét aiact el nem nyerte, igaztag érzettől áthatott keble j«kéjt annyira fel volt izgAtva, hogy ka t. i. tebetségébdl telt volna, dr W« urat, aa itkolabizoUttág elnökét A nyilvánosságnak be- •i És bgjtt lajwflkbsn Wsartssk nrilvsanttk. Hsat is saak s, fsl«xól»16 Iplf7 tissti tokiatetbol ktstMk t íwssfcbl Isvslst PssrtL A- korhely. — fiejs a Hpétybél - ÍJ KALMÁR IÉIÁTÓIm S. üágypénteken moaaa holló a fiát, I a vÜág jkigyótj békát rám kiált. idjA meg hát ea a világ tsemembb, ek mit vétetteéi én életembe?11 j - _ Ml Egy U iflpA, rekedt bang éneklé végig o iftpdeli Két-dotA utcáj y, felrázva eltő álmukból a békét Uókat, kik égéi i napi ifatstó mezei m^nka után álomba jtemetkesve edzők tpirft ö\|t tAgjaiktt a ^holnapura. .Bigó -ftsU" -mondogatják a házakban, a mint egyik, -Jc eíőttj[nyers\'kurjantása hallszik aa előU> rekedten\' dak ónak a lázai másik oldalukra fordniva adják át a tso-bákj ctendet jbirodsimát ta eleinte félve cirpcíő t mind-] JblU bb 4ármátabb ÍÜnsöknek, melyet a ház legidősebb tagja t mátf otr érti k sutbán, éppen! mintha örök életfel bírna a bit«iiny.flér)a\|2 pedjg nem, deák utódról utódra száll a sö- Ot {M«oly-jJ \' ] Aa ufc^ nébájiy pillanatra kihalt lón, méf tgyhangu kog^gáta érJrJi , laki tíltt Mol , lagfsitb \|j amist At M megszűnt \'a kóbor legénynek, ki T egy fáktóll éj KomályVkból kifebériő hátiké e jyet^en eb i va vnilt még e anerestté aová r saemeit ti ka ewét benestébe, bol Bíró Mi ncí, a Ikld tya akdta aa ^aaak álmát. ört\| anyja ép-i ytAtlA félbéeaaludt imáját e latéi atokogáea a, högy felverje msreagéeéből P stát^ ki pH M sdbaijél ksbléiőí hAgyja el A aaerény vitdfllót s tér M Má mvtaíaa léptekkel a atekérutra, mint a k U aterini ppji it tadjk hova indult? em i ekárn má* ujabban fslhangzó énei e jelezte eá tka métre ment a átállt végig a pihenő fká b«t Mf M T I .Elvennélek, pogy há ; adnának, i)e mi heaint mondom anyádnak. j Megtagadja telem dcetedet —-Nem tudom jja okát, Imi leket \' \| 1 1 A dal yégeztér/tl lirtelen megállt a legényJa leámult az uikakanyamlátnál világló ablakra, mely ptlnaó mécté-vel azy láttáik jvendég jcsalogatkara volt hivatva, j&pvolt a falu korcsmája, j ÍPista mosdulatlaü jm&radt, mintha kűzefött frelnalma-vájjon betegye-e! lábát a küszöbön, mely jó hírnevét ibárj ugyie aláásta, vagy ...js itt ttzébe JutoU\' a Ipaj-tások dfVSMikodáta, kikj egy idő óta leU yisgzkroniííaát atenteakedétnek nevezek el a mi több, egyike a, czilnbo-rákniitk oly léiéi it ^mlegatett, mintha erazénye lapult yolnt meg s és tartaná ót vástaa á\' vigtársaktóL tí EI gondoláknál magasra enjelé fokosát M legény, s mi gyortitétt lépteit E korctjaa felé iránrfetL tompán ogák áj kii : j II \|fiát maja megmutatom, hogy nem lapültj meg 1 A becsületre nézve pedig) már mindagy, akár J íejll... akár PgyJ; a kit egykser Mqraely^ek \|neveznek, birátesnhában it az lets a. Ibal koretmárot,jeb!aa ingét I ktujtpljá a szennyet ajtó előtt] fekötájrpl nigye\'t ütve azon, kogy iegysizerré tárta főn előtti. í j \|i 1 \| JHél bori ide gdtda, tíz. butt itezét 1 kiálta az ágyon fetitnM \\ csaplároshoz, is ka fél pra mu\'.va a LVkk44 itt nem aeattdon, kendet fsktstsU ide eimbalbk^ák l A vég fetMngő i veit ifi á azanál oly lér as közepén rést t i. addig hordatta a jbagylevét, bár jelig Ízlelt bel£e, mig a csapláros megadta magát t! bo^Aánatot kért, bogy töbet nem szolgálhat, minthogy e váratlan eterepetére nem számítva, csakis egy félben Jevő „efcyakós"* hozott el a nzsídóatóL „Ntó kell több" -r- felelt hetykén Pista, mart ctak ast akartam megmutatni, hegy kerül meg bagysliáritota-ból egy két italra való. Mondja el kend Mihály iiokiaU ttájtt fimtÓknák it, hogy a Rigó Pista megitta minden Iá--rát! Édí kend ? „Hl it mondom ám, Pista tz$gáet f rHo hát I* Eszel neki indult eá aj jónak, honnan njag egyszer oda ttolt a sunditó cimbalmosnáli: -Te, hogy kííssenek fel, hogy Is váa as az enyimíjT:; Józtí előszedte kalap-szalagja iuellol íverő pálcáit s elkezdte rozzant azerszámán kitapogatni S nótát: „Szomorú füzága hajlik a virágra, . Fái a szivem érted falu szép leánya «-\' Fáj a szivem érted, de te ast asm bánod j Vau neked náltmaál gyOkiyöaübb virágod 11 A végső hangokat már aa quáárol balgatta Pista 1 a mennyire flmttlsnaágtól nehéz lábai ángedék, tietetl el1 a hátak előtt, melyeknek advarábéí nyikorgó kttgém inr-deté a hajnal közeledtét. Szorgalmas gazdák birmokat ita- I erőtel simáit tl csákánya a hosázn asztalon, hogy as líösepkn rést I láttAtott. A komoly fellépte kötstkesménye voltj ázi ilogji mi aUt\| la fél 6ra letelt [Volniii a tíek etimbalatbe Uár oUdol-gokott at AMÉtl végén, tiasits Uvolban A mulatótól, ki előtt Ult ttvegek eréss táborA áüu 3 Ufó éjfélutáaig dftsölt ott Pkrta egyntagU, • [beál • itrimktf néha á haagoladan cimbalom htriai kfti ("fW m wjr wM iM:; al.:Lill.yaii lil i Mii H u Makor a legény Menociék háta fM ért, a falu \|Lg§ esebb lyánya már künn volt ea tsdvam\| t vizet meti ts egyetltb tehéifnek, mely vörüsktárMa Wk tptlideri bükvá dugta kii a léiig nyitott élajtfo. M npgau Mmu" — köatöetá a korbaly a «\|o«» gnekodó leányt, vbt korán ftluikiptattjU.* I^iidjeál lattá megáitk Pista Hc*!u Un a küeaöptét viszonozva. Azután p^ténkodva hozzá tevé a szép gytr-tk:i m UlMk, ktlnmd jóval elébb lelpdlantoU atW l \' (r^ftnnu iil Jegy MK i> \|«( i aálrttp kén• Ám* yfi dik, i ítélt* ÍM lev H aUtt, ifi tiW MBfi raiük. olk. ía volna belttjse teftft._____ . v áltátolitásával 1814 Unévb«u jvollta iBé\'kl). \|o\|y aa íakileblaottligot nem Ön fel, k^Uo ép oly Tikni«i4ib haau-fri Általa felbosotiakbau. sikerdásan mflködött\' 9 havi időtartama ím, mért váMfcálatján uem vilék jelen, oank i- éa ha GÉetalán Engel öcsém {{(felejtette kesébe juttatom* hogy fen nemzett mü-" ködéül Íej<M alatt néi egyjjaeir adott Ma urató nvilvá-uumaJaéoknak alkalmat és ba L. I. ur, — ki állítása urriJt J)eo0.4gitált f-l befblyáeát fel oom haasnálja, bi-aouy \'nett tüdéw, hegyien jár Engel barátom Ml; j Neynléetaai íemarete pedig kitűnik abból ia \| melynél fogil mógádaa tekintélyt azerzendő a gyermekeket oly kegy »tlep nmdbo verte, hogy áltála a kedélyek nem cse-" kély máttékbei voltak ellene felizgatva. Ha foíjdorkodó karú raaJ-jvagy [kartáfsojŐje figyelmeztette, miazeHnt a bot-btnti tóalj nem ! iskolába- való, magát mentegetődzve azt feleltajikmit! nem k4nea magának másként I tekintélyt ■sere tniij.; Azj bizony elhihető ; mert magam is tapasztalom, -a grarmekík játékát észrevétlenül figyel epiiijel kisérem, hogy a gyermekek inkább engednek azon játszó \'társuk-L nakj ki -niSn&jáH vcrekedésfe kész. Mi pedig Einieí. öcsém tová jbi! inar adásra való fels zó\'litáaát az iskolaszék részé-! r$l i leni azj mint b^ lapja ^43. nem pedig a 21., mint Öcsém j uram meiidja -f- aoámáben;X» Y. által emiitett miódon tör- unt.1-1 j i\| In! jj ] 1 • Annak! megitélését pedig, hozy szerénységeié meny- j nyiri képes kötelességének megfelelni, bizonyába nem — ImU r mi «t [joghallgató iák gunyolá, — henczegő gyermekek] e BKzzftkj hanem értelmes tanférfiakra, miijt tek. Krób Pál irt1\|ZaIa«aegye, tanfelügyelője, ki hat baví időközben kéta! ,er ievén Caabrendnken, annyira megvolii a vezeté-aem alatt áló! oaztalylyal elégedve, hogy másodszori haza utaá fcsaj\'utjjn kiismerő bizonyítványt küldött, melynek hitelei másolatáé megtekintés végett ezúttal bét orkodom tek j saeifcesrtő uriiak beküldeni. fcdes öcsém 1 Moét engedje, hogy valamit Ja fülébe süglak a J Ama ipartanitóúő, ki állítása saerínt kdtelességéj nek nejo tüdőit megfelelni, két évig volt Kövi-Eörsön afl ísko übij legnagyobb megelégedésére a leányiskola vezetésére 1 mégblzvá, hol nsgOs Bója Gergely úr, akkori Zala-meg ye \|tanfelügyelje jíö72. év elején tett becsfs látogatása iát U por erninsociam b bapjüállra ia aat moo d)á a n fának- hívja a bésaygyer L magyar legény; •Sjljoj atoyától lettél Rówefán tömettélI* Pkf 4 mereneae rW ííny ia aat dalolja iKinek ninoeén szeretője Zalában, Menjen ki s\| zöld erdőbe bujában Ifja f\| a fapldsUra : \' Hogy tiincs neki, hogy nincs neki, I Szeretője, bábája.\' Azt hiszem hát, nogy nem lenne nehéz nájonk a rendszeres jós szakszerű fa^nyéaatést — kerti ipar^ hamarosan DHjtI* emelni, de ajjmi népinknek keleti indolenciája megvárja, hogy .paimncsolva legyen." Hokzá szökött a boldog emlék fi (r) robdtos világban, ~~ 0 íi- >• f \| óhajtva varjuk : bái hogy aaon emlegetett fkormány « fa vmiörvényu-ről, mielőbb kihirdetet* tfirvápy a Jiözségek kötelezve legyeaék javáslat nyéj váljon, utalk, iktató é bogy ■ ■■■■■I s deleld \| helyeik \'beültetéséra .. Mét dűlő kllu Imáiral \| ige ipar anltjóni} Cpi n meodiesérŐleg nyilatkozott Ugyanezeír Csabronaokén mint oszUlytanitó vélt alkal-iés két! nembeli gyermekek tanitásávau volt meg- biz1 a. 11 !■\' J \| Végrl azt is megsúgom öcsém uramnak.: hogy i kéf telén i£ai tanítónő ni. é. aug. hó 22-én Szegeden sku ábte egyhangúlag lett miig válását va, de már aaon az akkor a t ipoltzaT ukolahoz1 lón kinevezve, hol jelehleg szintéa két nen^beli növendékek tanításával van megbuta. Emlékezzék kedves Öcsém még arra is fiakza, kogy képtelen tauitónd .mindenkori vizsgálatjan kettőn s jtíleu volt, -4" dr W. ur, mint iakolaazé\|.i elnök mily mSj ;dimíér«eg nyilatkozott, éa ha nem tud a, moi idom, liogy i>r. (VYl ittctól ia birok egy hogy a nép sűja^í a földnélküli Jánosok (kik üstén nálunk nem nagy számm\|ű vánna^) egy kis iriroégfiől, hogy neki nem lev£n fája, mosnak se legyen — dei puszta ne* gédea+égből kivágják a fát az ai mellől, de í ha tudják-: hogy ba kivágják: jMŐ évben mecint nekik koll közmunkaképpen ingyen peültetni, maja akkor nemi teszik s így rövid évtized múlva fás kerttjé lesz e szón órszág3 — Udy is sokat leitiport maist e tavaszi-jégzivatar Jj —f Lám Jó-imi fŐherczegüna is i^tóp példával megy elöl \| -}- [ a ked-N r— TioeziEkolát nyit aártw tUéo Marouy Lajoa székes fejér vári jóhírű tánerteetter te , kxtmj Szkryao" ytndtelG termében. Á >tanuíó i/juoá^su ceti 6-T, másoknak 8 -10 óra i&zti időben. Tna-díj i Juá heti Idényre 7 £rt L4káoA • Burát Ji* non vr báliban Tan. Marosay ok nemcsak a társnő ftánczneiaeket, hanem kívánatra oole táoeso« tanít. Nevetett tánezznestér ur Ulnitáon ■ fejétrári közönség előtt nagy álismerést arat, binzí özük, bogy n pártolást itt ío mégéráemlL Jl jj — 8.véd nól nágyoo. Ory órtesfllftnk, hogy ezen ki-tünŐ négyes magyarerszágí kőrútjában ffenivsét is meg-fi>jm látogatni KJÜ- és belföldi lapok elragadtatással beszélnek ezen négy hölgy művészi ósa^éről; s figyel mér tetjffk előre is t> közönségünket eme> ritka műélvezetre mely őt várja. Mind a négy a stockholmi consei r\'alwimtl került ki, két alt és két sopraa hangot képviselve. A n^kanlzsol bankegyesOlet penztáii forgalma 1070. óv ves Margitszigetén, X ia ő váílaha és Deák Ferencz sírhalma mgáé!. körül fáait- az új mezei bi- Ji Hadd jöjjön hát "az a favidtörvény rendőri törvónvnyel lupcaolatban^ —• múljék pl az a __ zopytalanság, hogy mézei károkén a károsult- gazda szol gapirótól,. járás^iróhón ettől meg vissza lópson-fueon I A vám és bankflgy mellett ne felejtsük ia ínjezŐ . ipar emelését, — hiszen njémzetünknek ez a jó fejős tehene — ez! a föld az, melv mar annyiasor uj erot adott Iá lesütött magyarnak az újbóli felemelkedéshez I... hógy ne csak nboldogasszonyoku legyenek a kálondarínmban, de boldog emberek is e hazában! .. + Ckigdny Károly. tétjük is uéllett további maradásra szóbelileg meg-■melyben mÜködáseiáetlilíotŐleg á legnagyobb mege égejiését nyílvár nitj i éá ugyan DrJ WL ur vo.t az, ki a le folyt Itanévben, mei t hpyzBtemeti javítandó adtain be lem< «)dásoniaL tize-tés kvitás kilátása !r krfi\|T i í bi>raiból\| kitükúk^ hógy ki akar ártsa i; fájjon én X Y vágv öcsémuram V ugy hiszem az utób )l, Különben nem. heiizségnej levele ugy a hazugságtó\', melj a lkptal an ad;U tokát saját egyénisége védőmére akart felljaokuálni, mi azí nban szabndelvtt jógtudoshoz nem illil l. \|lert^ ha a: t tar ja taláh, ^a czjél szenteaiti az eazközt, akkor la Öcaé n úrimnak éme jeligéhez : semmi köze, me t cáaki talán ne n LotroUI tanítványa V 4-1 -4- — íjégül Jcmyilatkóztaiom, hogy. rágalu aira jövőre mp vei ő Hallgatással tógók válaszolni, mert se n ioőin, sem kei l-vé s daséüiuram irka-firkájára felelgetni; tjogadja, tekintetes szerkesztő ur szsvélyeeeégoért Ős: intej köszönetemet és mély tiszteletem kifejezését, melv -\\jí 1 i\|aráatam Helyi és megyei hirek. -r- A negyed év ledével tiszteletteljesen, [figyelmea-i lapunk t. előfizetőit és olvjasóit aa előfizeléaok szivei megújítására. Lapunk minden snámából meggyőződhetnek t. olvasóink, hogy érdekes közleményeket iparküdunk^bozni a társadalmi élet a közmfivelődéé és gazdászat köréből, ki váló figyelemre méltatva a megjjei és helyi -érdekekot is £a lesz törekvésünk a jövőben iá, mi annál inkább fog si kerülhetni, miután mankatársaink száma egy kstfinő tolla gyarapodott, ismét. Előfizetési ára a lap homiokán: látható •^ \'Lapunk kladsia lfisohel Fülüp úr, a l>sllárda hangversenyéhez szükségelt nyointatvjáiiyuKat ingyen készítette el, cáak a papiros költségeit S7ámitváu fel. Nemet azlneizet. öchulz Gyula német saintársulata múlt hét csütörtökön [kezdte mer helyben előadásait. Eddig károm daiabot játszották, és ma kedden, kerül szinre : „-Angol a csarnok leánya," czimji operetté, játékáról kesőbb lesz) szó. Most jérdemül rój étel Febrnftr hóboa k. Pénztári maradvány január hóról. Lejárt váltokból í Botétekből Felek küldeményeiből Kamatokból, 4 ru bízó mányi osztályból Eladott értékpapisok ós idegen értékekből Eladott nemes érca pénzek Eladott szelvényekből Kiadátok: j Váltók leszámítolására Betétekre Felek rendeletére I * Kamatokra Értékpapírok és idegen értákek vásárlására Betéti kamatokra Pénzek és nemes érezek vásáriáaána I l 2«1300e 7016230 22580 -a 21341013 6264 H I100--fi63im 34 <m 86ÓS0 35SST8 Ara bizományi osztályra Szelvények vásárlására Költségekre Pénzkészlet Február 29-én 287786 ÍC 17100-26615{f1 177941 136111 13148 1414 600a- 99560) 116316 13840,13 m A wzintáh»u&t iuk \|fel e.nómet szí ni gtízga tónak, hogy a szánlap czimét a jiéitiet sáüveg előtt, teljesen: közli magyarul ia k amit eddig líiiony . még egy német aziulgazgátó sem tettí — — Megjelent: Adatok Zalaimegye törté ne béhez; Bzer-knazti s kiadja Bátorti Lajos a j,Zalai Közlönyt- szerkesztője, 1. kütet 11. fjízet. — Ej füzet 4 ivból^ dekes tartalomból áll. Tar igen ér- ókL tAimtr AnadJ nép tani tó niő\'. II. ; L é 1 e k ii a p l ó j Boldogasszony. öKemJ olyan boldogasszonyokról sajólolj, kiknek jó fé •jfik valn, —\' mert ilyOn sok van, hanem a Lgyümölcspjtó [Időgassjíonyról,^ mertf ilyen csak egy tan jagv esztendő-az üdén piano még egyse volt, mert! mjárczius 26-ésik. I— Meg aatáü gátról akarok szóllaui, nogy Liiká- Sánddi egyik jeles nemzetgazdászuok élmtíndja, bogy izak-Aiberikában van egy Mfa ünnep" (aprilj 15-ikeh éej kerjti iparunk szentelve, ugy hogy p napon a fórtiak nők, kicsinye és nsgyja, a fzegény é milliós égy iránt ci upán latenyészcéssél loglalkozik — egyebet fenni :e na-p in tilos ! De veszik is hasznát, mert g rttmöldaeikbŐl vi-Ül g kereskedést flánek. No ennyire még sem vittük,—láin- 0 ir a soproni aszjrft gyümölcs -és a kecficoihétij szilva s ba-r c^ mkú\'iM küHÍ»\|di kereskedelmi czikk k, de az időben 1 megelőzzük az dtmenkaikai, mert ami(gj ümdlcsoltó napunk 2 ) 4nppjü eWbbj esik -f- >geá, hogy \' ca sk á kalendárium 1 an és némely fontos gazdánál, —• ha komkác hat mégis i >htatja,jjiogy jój őseink,, kik e napot ligy elneyeztelcJ jpTe-t asal voltak nfaáeíiyésztés iránt—amon tai példa némlfjís; Hogy is ne jf... Iiiszen-uagyobbára töldmivelő önsság \'igyunk; máig lo.és leizünk, die legyünk is még spkáig, 1 igy ezjédee anyaföld ne fuespu ki ábunk\| afoéj-f-Ap r énjén át idegen kezekbe. A löldmives pedig j kell,] kokf beszéd Suhayda Jánostól. j i barátságba legyen n fákkal, hisz i U jeget színakl együtt sóhajtanak eg ■ területen élnéit, a á szelet, a foldrni- testvé-buosu-ber- ss búbánatot, -in a fa hüaet ad amanm ik, ez öntöké t gyökereinek\',!^ tékát ló barátok a (Öld lelett, kyiívfajld alatt. ~ ^ Kákócal fája ma g U Híres L_ ró^pom aa altfdön. Keazthelyen máig ís Virulnakj aj íjB;_ «n)reták, miket! a híres Festetics korábam KLeszáliélj^re votkinl gyűlni szokott magyarirók éve^kint bmlélcüj ttl-Sttok. Özomorufüx jávorta. csipkebokor ott kaerepelnek, íliAóii népdalainkban, legendáinkban .. A jussáit nem en-edo magyar embernek példabeszéde is aal liogy pnyjém tini a idiótáig" a ff7 sailva láa gazdaaág" is o\|rsaág0s kös-tondás nálunk. A sugár jegenyét ia séeretf aj magyarom-mert egyea nemaáti jellemével t ImMoitljn fejét és \'OaeeM áll# mint egy felkiáltó jel. lŐaOKérfy legénye-tfél nagy sserepet )áUaik aa ,iglt <ajeé is, — sőt 4é o hegedűt - caúnhalmot — o neáioeti saiwigasoUOÓ- l!i talmac Császár Ferencz ; emlek-HrFplso-Eöii és prépostsági Mó-róczá Dánieltől. — aróniká az örsr prépost[ pásztorbutjá-rfl. — 1715-ből, kütli Qózou ljure. 1 — Zala-E^erszegen az áryizkárosultak javára ijó\'té-konyc/élu felolvasás volt. Olvpiatak Remete >ée Policzer urak. Az első felölvásás tartalmáról nem bírunk tudomással. P. ur humorístiKua\' felolvasást tartott a természet elemeiről. A; jelenvolt küzünaég lelkes^éljenekkel jutalmazta a felolvasókat, a tiszta jövödeletn &» írt. voU. A természet elemei czimű humonstikus felolvasást lapitukban kbzölni VBiik íf . \'í Cr\' v 8 ;j ■ — A n.-kanlz«al dalárda ^a árvízkárosultak javára rendezett hangversoiayét ma taurtia meg következő ansoro-iattal: 1, Magyar négyes. blőJdja a daláji.^. Nyitány lSemiramisM czimü operából. Kongorán előadják Lieaaner Hermina úrhölgy és Wilheim Senna kisasszóny. 3. Humonstikus szavalmányjj Ollop Imre úrtól. 4. A naphoz. Vertes kar Schubertul, előadva 4 hölgy és 4 ur áljai. 6. iéethoven: SonataJj op. 2. 3. sz. 0 dnr, 1. songorán elő-tdva Oliop Ernő ur által. 6. Hajós üdvözlet. Előadja Kártsoh-aroff Leon ur. 7ljkz árviai hajós. Költöm. Vörösmarty ihálytól, előadja Hoffmann Mór ur. 8. Egprveleg. Zsaso-Lov^zkytól, előadjal la dalárda. I I A hangversenyt táncs követi. A azünójraj alatt pedig ombola lesz, melyen Magy-kanizsa^ nemealelkü hölgyei ltál ajándékozott fiyereménytárgyak \'fognák jkíaorsOltatni. A műsorozatoir meghívok I gyanánt tekintendők. " I Belépti dij 1 Jm. Canládjtígy 3 Irt — (Tombolajegyek pénztárnál és szttjiet alatt; bO krtjávai eladáidak. I ! Belépti jegyien a pénztárnál, családije^yék elóré válthatók, Belus Józseff és Prkger Béla urak .^lógyasOrtárai-nanl -L FelülfizetéUsk köszönettel fogadtatnak- éa a helyi lapókban nyugtáménak.\' jf-f Féínztárnyitás j ja,i kezdete 8 óiakor. \' ■ í HlI L I Amint érteattMnk, közjjnapgünk nielég rilszvétet tanúsít egyelőre a tombolái\' nyeremények adakozáaában^ a melyekből már vátkkozáson\' feüttl gyűl eejfbk. Kemóljük, bog& a hangvenenj, melyről\' jpvő héten bőrmben ! imuk, miniden tekintetBettl\' sikerül ni rag. -r- Zaia-tflerskeíról érte^tenek béhnü]il\|^ ;]hógy Ottani takarék pénztár az 10Ü Irtot j a Zalaiinegyébeii frtot adománypzottl — Vettük Zsla Égerszögből a /Zalameiytól Gandaaági-Egtesülotu \| februM 8-áu éaíjllbtk köagyüléséifi\| jegyzlőköiiy-ttttJ Logitökelibbi] számudk\'bail kezdjlttk el Klttüéeét, teije- Kelt Kagv-Kanizsán 1876 évi márclias hó 1-én. — A „Deák Ferencz emlékezete" czimet viselő a legnagyobb octáv-alakbaaJ268 lapon, 15 képnél: érdekesbitett má, melyet a Deutech IL-féle művészeti intézet adott ki, előttünk fekazik- Meglátszik rajta, kogy mind jre-í dalmi, mind művészeti kiállításra mivé méltó igyekeeett lenni az elköltözött nagy hazafi megdicsőült szellemébea. 8 bár nem kétkedünk bonne, hogy eazel eleget mondtatok arra, hogy e mű a hazája nagy fiai iránt kegyelettel visal-V tető egy magyar jcsalád hasából se hiái^osaék: még se mulaszthatják el az alkalmat, bogyj ugy .a szerkesztőség, mint a kiadóhivatal iránti elismerésünknek ee oly rövididő alatt \| aránylag ólyj csekély árért /böki ár 9 ^t.) kiállított műért néhány r&fid sorban kifejezést ne adjunk A lá o könyvet kesébe veszi, mely már külsőleg is kifejes a nagy embjsr elveszítése fö.ötti nemzeti mjdalmaty {f kegvelóttel láthatja hazánk ej négy fiának törtéueú aseményakben és vi ágmozgató eszmékben gazdag életét elvonulni lelki mei előtt, a bölo^őtöl a sírig, oly ■émloláoségasl és tortáé ne ti háttérrel, a minővel Deák Ferpnckről ólat- és jellem rajz eddigelé meg nem jelent. Nyomról nyomra kis éri. aa a tett-dús élet nevezetesebb momeittumait • a legszigorúbb tárgyilagossággal tárja felképét és mutatja be nagy alak ját a.haza bölcaének, számos iliasnratáó csatolván az ér? dekes és vonzó szöveg mellé A g^ndj és szorgalom, meáy-; lyel a szerkesztő* Tfirs Kálmán, e jter edelmes munkát Bszr azeállitá. becses és vonzó közlemények, melyekkel muaikar társai (Jókai Mór. Salamon Ferrnck, Hegedűs Sándor, Visl Imre, Szatmáry (työrgy, Ágai Adolf) müvét gazdagiták, — történeti értéket adnak a műnek si ielil emeük a szokások alkalmi albumok színvonalán. NevaaoCer és Órdekee adatok gyűjteménye az, melyekből felmagasodik ama nagy sm-ber alakja, kinek esslékére ez a mn készült. A „Magyarország et Nagyvilági8 cz. kénes hetilap 21 sz, á köv. tartalommal jelent meg: Ssö^oj: Qolümnrk K. Esftst lakodalmunk napján. —: tKöit. Laáka Oasztáv.) —.Egy lé- ^ radü ember naplójából Ujabb közlemény (Opitzky Jaaea) A sáraaálar* —• Naeizeti fo futás. —A svéd női négyes. kF. JJ ózol. Elbeszélés. (Wilkie Collins. Folytatás —idbáz (Nemó. i — „Giornale LaBaadiOTa.* Egy lap olais uti naplómból, -r (Falóczi Iipót)]— A fővárosból: Hnn* versezyben. t Porzó.; —levelek, -f KfllöoáélélL b^inuututi részletnek ^ feíállitandó Deák szoborra 500 J®> ^^\'TT4/?!\' P^ig „ritka szép köl- l\| tői tehetséget11 tulajdonított, A cainoa kiállítása könyv március hóban fog meglő int. — Az elofisetési pénzek (példányonkmt 1 frt.)zaer- eőbös Pozsonyig (Convent-utcza 353. skám) küldendők. Hat előfiaető után egy tisaulet néldány jár» Pozsony, 1876. februárhó löl delíuessége miaft (ipunk Itfvő Tlsktelt óWasójközj nségünkél. saattal foglalkozókat annál1 Iá.\'(ukább tíát^f Övő számán oz mellékletet adunk különössé* lenénjrre dgyólme itetni, eiluti a éitesüléeu 8-án Magy4Kaniad n rendkívül gaadaeági \| — A nálunk kedvelt bécíi fénvképirb reaatül utaatábau Zala-Egersai gen is fog e K^lul^ky^ a [közönéit; iflfrolégodéééfc \| kertül ki magánski mint aá Dl ualí Kaniasán ai-, \' ilig s gazdá-1 (fdunk o köz-j saennt attril! ^gyqóá lesen, ockmann ke* idejig időzui. is oly mér* Koroda Pál Melóá uiekwiéi UOI^AlSS iűtllML; _ 6CHEMBKR C. és fiái oi klr. taabadalM. hídmérleg p&roé IWfpMt, orttdpui Kértig ktui^dVny* \| ajánlják sirattál tMk fpdiimdnpmtitaí, \| Btiadenoii I Jewai. mmcmyS Ifá^n, ttdtadoi ét wUw^llj h* j* ko»mr JdUi4 mtrUqclkd, mtríhu, ¥4* á tál rM rityokit, tírmMékckti, fából, Mérj W/AMi; i éf • fVefcM, fmmérUkJt, §t átérték m, m MoUdalm Ptiroteum — Wrtfk1 frppmrotá VAf- dróUadfék Legolcsóbb árak. 0 Ár jegy tékek kívánatra és bérajmÍTe. MT Szillitdk majdnem mindpn m. tp hivatal, ruat, gőzmalom, czakpgyár \| j a. t. 8. a. t), részére. 1 Br. Al4a fefctff, Lehk> ttnd Eralehungs-Atjutedt Wien, IX. Obere Atígariens^rassé M. \| Die Anitáit z&hlt nur die SöUne der Elité derjj Oeselljschaft tu ihron Schülornj, wodurcb ihr Ton beetimrnt i«i, ebento wie!Jdie Artper Ertiebung, der Verpflogung, Wcjlinung etje. \| Besonderes Gewicbt Hegt nefalit dem pb-ligajten Untorricktío auf \'lr Aneigiing grUpa-Xichér Oellufigkeit im FrantOtitoapn und Englishen, die als ConvorsationBapmcbon flór Zttglinge eingefubrt sind. — Der [Lehrköirper besfobt aup den gediegendsten geppofton Faph:-mannern dor Residenz.Comfort gewahlt. SohlaíV zimmer soparirt. (Si7 [ \'kéretek. § \' rr^Ü^J BaWr: t I ! I ! Iroda: Budapesten, gyár- és 3 birny\|nt<a sarkán, j 275 Budapesten, Yáczi-körnt 32. a Scíüick-féle TasÓntodé átellenében. MOLL seidiít» Jf y4 ( csali alghor valódi, S^tür. l&pjáD • u é§ ki éo afrkMorwitotfc ctoam vsa hnjo^ra- B a irtató bírósági1 fölétek isifaatMtoa ölteniük uipa jegyem ■itfiiHli^ltwtj utrt érajfrH* * kvlüniogtt as ily* ka. mhítriajok ráwirWM Hl In. . minői imí cmk émiuarS WW MitfS. —, i Egy lepeoaótelt eredeti doboz ára 1 írt o. é. \' ki.":\' "f sí\'Ül rpTi\'a * ■ < I f j a la Jpt ca^fcaU I " ~ Francia borszesz 8óvai7 á ltgBMfbiibatfrbb üyio ««re > aaaavrdl nek miadefe bsiaó 4s küUú grfofouá?. a legtöbb lüiáM awa mindsnoemfi nIn(1<n1, lK[flfj fa toff.jÉ«. ri\|í arvMés]ajft\|l Mbet, rákfokéíyak, «L««0. taMgjMftfa. mlndanaaiaS bénuUs m% •értHa «tb. Btb. allén. Üvegekben hasznalati utaelXáaaal együtt 80 kr o. é ; . ,. ials Al\'inVb ft »é"g"bcti cK^iéll" r . t norscli^ial(QÉ\|-z8irola\|. I Z-TZua ILea tAmá-tOl ftergenben (Norvétaíjábtu), 4al4, fjVtoMi tTtori tU^kn bMtailMtf. Aft 1 tBT (iva«nek tamMi M U 111 .....[^vtl^\'i tow&Á^átiTNgialjj&H r\' \' j.i J HÖLL A ; Tuehkauoen, McEit dem Ba»h ^itó iíÜ «) *** tei^k^lT1 Wfr 4ca rJSuj Aá lUieuíkid. vi f j1^; r• I»liattfflk WftU Ap »Q• K«1r Uwfwrln aI• itbhl (,i r«MInifttb Ap.piií-b«iji «TJ^ ^^ MIKOLASCII SAMU \| fényképésa» olaj 6s szobafestő, mMold Nagy-Kanitidn j ajánlja 26 év óta fetiaéllé Oaletét mindennbmü •zoba-, templom-, cttég-fsatéert és mintákra. A lejgjujabb faliminták é« dniváUattékof kárpitok biriokában, ájánljá magát dUaitA^ j ^ % ^u^tjtfMt is elvállalja, íján ét érwmMpiMtö arahyoMáéok u leypon* I e«éal»)aii tdjuitMnek. Elkészített olajpstékek lApliatók. Fényképek i logBikerftlbbben kémttetnek mí • és4ka fejulitott ttvcgtcromWj TmtU é$ MíM\| catamttti ál kfot- b^ driUfdí ktáuMih. J I L^kik aj WalBai^benl^ Áts ém társai ! divat- ét kéaamhák raftára Budapesten, ttservita-tér 0. \|n« 1 öitwliííduttlt a á.á kftltatéeaak tiidoiaivut kossl, rlut í« tsvuul Kfcsyfi vilé évét MaMi, pérM MtlK esjrtWh Maíuy., mérni-, máiérik tat. MA ai«plvkattfa ír attnk\'; VaaJ m\|;\' válkMtMtas a l»gjobb mtaötégbad Nea^éMb ^átttk RtjtMffmind mcámU^i, hogy s nihiU IteMü a éé" u. ^ttSáttok »ttl % lijHobb aHul divat aa«Htn% MrUnik, MÉH- BlT\'i iitsiliihi Mflka^aa iéétt kéttl«Ék,tmlsta >n>4" feM fttóislj] * 1 «T« , i FQAlp ayoawájvóján N\|y-lUiüaÉB SyonUott m Közkedresslgfl. orrnJag megvizégáit ét jáuk talált J ^^^ I í!:># JM«ö(DTÍiIMiDrS Eb m#li betegek feéméra, ^Hn 5 j i\| léra 1 ifeveaneh 97 Kr. o. é« Sgm -C folytonosso frii mind»égben« p^fMBj \| I iMílLHOPPIRNIZOI-és IDEG-KSSBNflA JA Í&M S éutgo alpesi nAvéoyskbdL oRan 5 KifogásUlan; UUb< tzer arcz ét izoin fájdalmak, szédelgés, kereszt BBmB csont fájdalmak, ideg n tett gyengeség ellen ét e nemQ mfiizerek érfolté- jffl^ö m Bére. iái fit legjobb baUm van általánosan elitmerve- KMSMS \|ij 1 11 ára egy üvegnek 2 ft, o. é. i g ! í _ h . --^fo 0 Dr. PKAIM több grata cs k. intézet fogorvosának fyföSg 1 HZÁJVIZK ^STOMATIKON" ^ 11 I • t^iíüTr Cft il fognuá vérzése, a roaiasaga ltbellet ét fogromlás elles kitttn^ gyógyszer. c© == Ára egy Üvegnek 88 kr. o. é. == Kapbatók: Bonyhádon Beek, Sraiche , Keséken Csorda. Karojtovich, Argi- Qggtól . ovich, píagv Kanissán Bcjlus, Práger, Scbwars 4 Tsaber, Keszthelyen Singer, KiWCTB ^ Mobieson Qesevhs, Pakm Flórián, Pécsett \'Siptfcs, Kisagy é Simon, Re eb,!La- QtraJ XÍ kiob, Dbttko, Stirling, ! ftzigetvárott ÖrÜnbut Konaríts, Veszprémben Visner jfa^tfc 6 nraknit 22& 10^12 , /VVl 511 -S ^ r í fií Ű jji^ sT^, ÍÍO K g a Sífa -taiíjsi 5 \|í!{ I\|\| X CHf § 3 «gs-55l a-m \| i\| fát x K 9 • sf^i :hsssi - l ll s i jé! Q Kii 51 lillséi Ifi l ö 111 X B\'®5 - 4 Sin !« i H x ^iFj.SPKHmi -ilí iiill R Bll IrliJlííJlli ^li^üp ll^ő B«i í I Svlrrililli !•ilpil sli^g 14 I i^&mmmmm IS. ném. Nagy-Kanizsa, Sierdáa ,1878. márczius 29. Rleü Wf íftsf i rte^i tajtfc»M\|aé4sa $»stfcé> MA Imu wetetSMsr. ■ m émllM $ iHi K(yM ffr* I IH y^^^M^É • 4 f Mfl^PMVI I I MihL f III nlw MHH-II » I ÍO tr \\ V <1 sLi—,1 II 7 \' ; " , I I . Il II I•■ U \' í \'\'Lf ™ Hl Méfm. ilcti tartasd Mi • (? HM nM Mali Iiiij^r HUmiMfr ÓJ «mi Ml él ImiImmH fessaMf! l^iini"* fj Klcftmtok i«n mm P* ti Ur> r« 10 ftr.; NfEQYEI ÉRDEKŰ, KÖZM0 V ELÓDESI, TÁRSADALMIí\|H GA£DÁSZATI !HETILAÍP IfÖbb egylet ,\|ií vata^a közlönye! . 11 16 75. M e r h i v ó. A ^ala megyei gpdasági egyesülőt 1876 ik éri Ápril 8-ánj délelőtti 10. órakor fríagy-Kani-zjui a Városház termében rendkíyjüli gyűlést ta rtr melyre az egyesület tagjai tisztelettel megvannak. [.; ; . \' . I j\' ; • ! Tá^gy: 1. a nagykanizsai raáju&ij országos ; sár Alkalmával megtartandó teoyófk állat ^ —\'\' én borkiállítást agy ezeknek szakosz jájyi bírálat; n ellet leendő lelárusitása iránt késziíptt szakosz-ti lyi; Itejpvezetncik — általában a f< jgánatositáa-hpz ! tartozó teendőknek megállapítása. \|2. A nagykanizsai gabona vásá . (3» A keszthelyi bor kiállítás. Zala-Kgerazegeq l87Ő-ik évi Martíus 21 énJ Árvay IstvóJn m. k. ögjvezet«* uliröir. \' [ \' , iá az; de végig ielqntve aa itteni zsidó hitközségnek sok áldozatot, fáradtságot munkát m pénzt igénylett, most viruló községi és egyébflíhtő\'zmé-mcin, lehetetlen őrömmel nem tekinteni a haladást, mely a b^kés egyetértés, a józan \|i un kál-Uodás szüleménye. E józan haladásban, lélekemelő irányban való laeumpt ülő ZBÍdó papiiak sue. Fassel H. B,, ti ném mély elméjll bölcsész is, i etil tusnak o] kifejlesztésében a jubi-nagy ré-banem dományos is van része, aak zsidó pap: mi a bécsi ti y nemes Lipót főrabbi ss alsó magyar ssónofcietol \| nagy-kaaieáei zsinagógában, ez elsői Zalában, ulic tgéea Magyarorsaág-ban 1 £ szónoklat akkor nagy sensstWla csinált nagy rni* nyeket kötöttek kossá héber honfitársaink ms gyárosé Iá -•ára nézve; csalódás ktfvette-e aj reményeket t egészen talán óén, de sok réeeben igen ís.j Lősr Szónoklata kinyomatott ét a megyében szétosztatott! Pár évvfl ezelőtt az éa kesémhez is jutott egy példány átolvastam is tartamából e kifejezési jegyeznem meg magamnak »:* Uram, Istenem döntsed le azt a tálat, mely ember éa ember között Tán 1 Harminca ér után a rendek! zsinagógában már hálát beguf hallottam azokért, kik aaemper és ember közttyvő falat ledöntöttékjéi ezrek Jttet az jsls^ érdem Óért: B#ák akadémia által kiadott jol-bölcsészcti mi^nkájibéll ^nézért. Á fal tehát ledBoleie^i de a rom halmazok T r . I mindlO m••<» viflnalr máir áa ocívlrw tál I tiaiditaiiMfelr fFasfiel Hirsch B. E lapok tisztelt olvasói bizonyosan megbo látanak, ha ^ helyen egyszer a zsidókról is szói* 1 )k. Nem igen szoktam azt tenni, hal kiváló font t >s bkom nincs reá, s azon vádnak taég bizonyof tn jkr nem tettem magamat, hogy^ mindig csak iázzam közel fekvő tárgyakról szeretek szólni.\'-l^Ör ül mén yr mely engem erre készlL bizonyosan 1 imént engem azoknál is, kik nem azivesen ol-asaák, s ha a körülmény ném, talán a modor a ] aelylyel tárgyammal eljárok. A n.-kanizsai zsidó hitközség lélecemelő Unne->ettll április 1-én, papjának 25 éves nubilaeumát. maga magában csak oly tény, mellet néhány áz^yal az újdonságok rovatában lehejtne nj.egem-líteJ\|i; de ez nekünk tekintettel azon személyre, kinek neve czikkttnjL fölé van írva, s tekint,vé a nagy-, kanizsai piidq hitközséget sokkal fonlokabb, mint-ftem!. -bógy azt) csak néhány szóval lehetne elütni, Szerencse, hogy e sorok irdját senwiáem ismeri szeméi Vek bálirányozójábak, de olyannak talán igon, a ki szíves készséggel hajlik meg a legcsekélyebb érdem előtt is, ha tiszta, bárkinél találja. — ! 25 éve, hogy Fassel H. B. a náUy kanizsai zsidó hitközségnek papja. Mikor a boldogult Lőw Lipót ünhen Pápára ment, hogy az , ottani zsidó köaségnelc két egymással; hevesen vimitkozó tábö-rátl egveáitsp,! mély munka azonban jU boldogulj* np.lt babérok helyett töviseket ho/^ít, akkor \'kanizsai hitközség Faszéit hivta még papjának, kíriek tudomány6^1 híre idáig is eljutott* Alig Vo\\na lehetséges egy kis vezérczikk Méretében egj olyj zald^ hitközségnek történetét, mint a nágjy kanizsai, csak vázlatosan eitnondani.j4zélunk nem eléggé kitűnik, tiem azoMak egyike, kik megcsontosodott tUrelmetlenségöikben hitközségek kebelé-t^n a rút ekivodás léi egyenetlenség lángját szítják, a helyett, {hogy í aj béke szószólói! leeúénék, Hanem azoknak; egyike, ]dik a nélkül, Oogy rid^eg oationalismusba sülyednéoek, felvilágosodott, emel-Ijedett azellemöknől fogva, ititközségök [élén ma- áok lobogtatják a haladás zászlaját, s szószólói-íindennek, a mi a cultusban is nemeiült izléet, Valódi isteni tiszteletet \'áful el. , : L A n.-.kanizsai hitköze6g pedig kétszeres örömmel Ünnepelheti meg Fnwel jubilaeumi t, mert intézményeire nézve\' a haladó zsidó községek elsőinek egyike,\' sok fókintétspen az etoó. Ne vegyük elt oly I csekélybe. Ku tusunkban semmi sincs, mi polgári jés hazaűui köt élességeink tielj esi télében gátolna, i^ég kevésbé ott hol a cul-tüs a nemesült isjés oLyjfokákérte el tníst Ela-nizsánJ.Es Fassel H/finnem . egyszer Ivett alka-mat hiveit meleg szavakban \'a * hazafiúi és polgári erények gyakorlására buzditam. Fassel H. B. tudományos működésé .folytán, több kjitüntetés és érHemrend tulajdonosa. Nagy tudományával azon párat Ián szerénységet párosítja, mely cáak is a valódi ^ddományosság sajátja. Ha 25 év€>s jubilaeuma alkalrmára melegen üdvözöljük, ez üdvözlet csak eay kisded lej/élke azon koszorúban mélyet Fassel számára a tudományos, felvilágosodott férfiak, és az <5 számos tisztelőinek nagy csoportja fejn. Tftrtsá meg az Uf Isten ezt a derék pfpot hitközsége számára még számos évekig; Hoffmaim Möf. K „ZALA" TARC2frAJA. Tava8z. Elmúlt már a tél haragja Langy szelecske lengedez, iKú pauk, a fagy fogoma Mar szaladva cetfrgedez. áálaéraet kél spiveVnnen, JjSpiii pánaes. 9uz! a hoiisu tél után jóu ! Ssép tavass. Mégis minden uj tavaszszal Kétely talti ksblfmet. Mégis mindig bús Szavakkal Kérdeném a végzetet: Vajon minden hosszú tél hoi j Uj tavaest ? Vajon minden uj tiavasz hol ■ \| Uj vigaazt ? )ás a lányka, hervad* árosa. ! Tél orál\|( a kebliben, lleft ki szítét fogva tartja, EMiagyá a hdte\|en. (Sírba száll, de végszavával I Kérdi sai: \|Ád-e IsMn tört virágnak . Uj tavasat? — Hojnrha hosszít tél as élet, I BáoaUólt, Oremtslsn. BtafS mégis végig éled. EUgr uvsss ott tul Issnc Mit feDegss s fásalt ajkkal" !> Wptea sat \\ Levelezés. T. urrkaMttő ur ! — Azt hittem, hogy a ausbrendeki több százrm metid Izraelita hitközségi tagok közt akadni fog valaki, ki a,Za-lában közölni fogja mind aatl.mi f. é. február H-én a nelybsU zsinagógában törtéatl Csalódtam ! A Rendeki izr. hitközség körébeu alig Volt méz idáig ply nevezetes ünnep, mint a fsbruár 17-iki, moly a basafi-aágMfk ugy, mint a nemzetiségnek egyaránt] aaá ms^ a tisztelelet. A hazafi Ságunk á jiagy Deákért tártott reqatotn, a neiiuetiségnnk az ez [alkalommal uiuiidutt magyar szónoklat vaiának á tisstelét jelei. — I \| l 1 Ezelőtt kiJ UlbelUl harmincz évvel méndótta. Líw mindig meg vannak még, és ezekéi 4 kell tivolitannnk De hogyan? A rendeki rabbi ur, jmegmalatta hogyan és hol keli mozdítani a bajou, midőn magyar hítssónoiáátot tartott ott, hol\'még magyar szó soha jsem hangsotdmídón\' magyar bitszónoklztot tartott azolqiaki kik ilyet még soha nem, hallottak. Útját nyitotta 6 a közlekedésnek, jelezte az irányt, melyen hitszorsosainak halad ni kall, ha minél előbb ofiá akaiúak jütuí, hová ók is vágynák;! a hazát ép agy mint a nemzet Isikét, a magyar nyelvet szerető és tisztelő osztatlan magyar nép kebelébe. Hariaincz év kellett tehát ahhoz, hogy Zala megye egyik legnépesebb és a kanizsai után talán legrégibb *na-gógájában az ösezes haza által tisztáit Lőw szavai visa-baugra találjanak. Harminca év l sok 1 — de a történész azt mondja^ rája: a népek életében kevés, vigssitsljnpc mi is magunkat eszel, és reméljük, mert remélhetjük is, hogy a másik-harminca és után tmár nem kell emiitebünk sat, •hogy hsaánk egyik vagy másik zsinagógájában magyar szónoklat tarts tátott, vagy egyik másik izraelita iskoláién a -magyar nyelv köröl i yen éa olyaa haladáa történt. JEÜgy-jQk : hogy mind ez akkor már nem lesz újság, hanem már rég megszokott óság. Higyjftk: hogy akkora a magyar nyelv izraelita honfitársaink, közt éppen agy csslá^aöri, társalgási és\' irodalmi nyelv lesz, .mint ma azok közt, kik magyarul mondják i az istent.\' L Ee miért ne l Volt-e egyetlen qgy hallgatója Weiss jrabbi urnák, ki őt épen ugy meg Inem értette, mint, nőkor utus szemiti germán szó járjsJ Éa a gyermekek 1 [esőken meg az öröm. mosoly volt látható, midőn anyanysl-VtlkÖ4 ihallották az\| Isten igéit, lajen anyauyelvükön a ímert a rendaki izraelita I gyermek csakis magyarul hess<L de-tanittátik a német (nyelvre b azért, hogy mint keresaedl nek sz&kségesót, est is tudja, hogy szükség esetében: használhassa, és nem azért hogy a túlhajtott germán editora által a magyar nyilv váljék nálá mellékessé. Így vpn jó és helyesen. Tanuljunk idegen nvelveket is, de sohsáém aa anyanyelv számlájára. Köszönet Dr.j Weísa urnák a kezdeményezésért, köszönet neki annáliakább is mert, s csakis pár ivi ittUKO óta tette a magyar nyelvet sajátjává,: és pad g majdnem (kifogás nélküli tökélynreL Mint halldttain, a rabbi ur leiratán harmad szombatonként magyarul szándékaik aa- istdmszol-gálatot tartani I; adja isten hogy pgy történjék, hogy í semmi skadálvra ne találjon. Bok ilyen ralibit a hasának mint Dn Wsisz ur. sok olvan tanárt, mint Lűb iguácz nr és a második harminca évet nem fogja csalódás követni. I A templom éa aa osko\'a a nemzetiség édse aayja. Nézzük a rom, kaih. községeket : ott hol a templom és oskola magyarrá léttf ott pár évtized alatt magyart^ lett aa egésa község, as moldvai^ csángó testvéreinket mi jpuss- • titja ki végképpeti ? nem-e az oláh iskolázás és af olá-hul tartott hitoktstá^^ R en d isik i. KUid-S Isten népna sirba Uj,tavasat ?i Hogyha rab a Éa kinosM 8 zbi\'dong rémei ^ hosssu éjnek Mem v^rad még hajnala, Kél a nép bdtejt szivében Ily panaaz: I Mért Ineih .jő a (hosszú télre Már tavasz ? JI Uazke nemsst larnoka, Távo) JBospórus nyögése Hf Sáirokkö sóhaja, Mind aat \'kéi^dJk, mul e végre Néki is örökl nyara? 8Láiuoto)Kra szil a végzet, {hjtfincis málksfli. Hő! keheitek silbsem élvea j •tiWlgy tavasét. [ fts a tél örök honában ! Oit ,a\| zordon éjszákon, J Hosseu éjnek látyolibau j Var éavassfáT völnr. halomJ I \'Htjába\' rajai légsaivére I \|ÍMn Ijde aaJ Tél honában álhftsm lészen I m wld itavsss.1 JÉ^j a tUa, a l\|a\|r kshslben, Vagy aa éraslem kifagy. 1 nllstusit, vagy péghototlon I SkenvedéiyM tjabW vagy { \| psak reinéuytjuj Isllogvára. ■ Ad vigaset: id ea Isten djüt jkebslusk Uj Urasat. A. koröelyj \| I i- K^ji a .nipéUtb^l j — j itjáLMáa aávAiréiM : Jj [ . VTpifUtjL) j \|:\|\| 1 ■ „Azt akartad mondani ugy-e rózsáin, hogy lej asm fe-küdtom?" ffNem biz én Fista bácsi. Kztán, ha ugy volna iis, mí ^ köatfm.volna nekem ahos?a „Mi közöd... mondá gondolkodva a legénV." #ár I volna közöd Man<f«i. akkor mola nem köreimábéi boto-lyognék hasa. Ekl" „Mi baja P\|ita báesi? kérdé résavéttel a leáiiy, létére a viaaeí tek dézsát s a kdrítéshaa, mely. ^t a ^igénytől elválasstá, köielébb ment I „Idi bajom Mancai? ildjob meg aa lstea, hogy kérdezed. Hej, sok ia én bajom rAasáml í. Vagy aat gondolod, jó kedvbinbŐl veszem nyakamba aa éjsaakát, s hogy ÖrÖm nekem a kerosmát bújni s Ns hidd aat lusoi, de lásd, mikor ugy kerül mindenki, valahová csak keli hogy mailjei;. ^ „Dehogy kerülik, osak kelmed hiszi ugy: I inkább mindeaki aat mooSdja, Jobb voláa, ha korcsma nelystt tkz-teseéges házakhoz menne, de nem kjell neki senki ...a fa-lubah, mintha rátkrtós volna" jf • N lí.H JHegv mondod Mancai ? Senki ntm kell a tsluban t Hej Mancai, Mantsi, ha te ugy udnád Íj.,41 „Mit Píiu báesi ?f „Mi haé^sna jmondanám\' el Mwwjil, úg^r sem kiaaéd te azt, p — nem mss már énekem sfcski el világéit l* I ] Ifi szavak iikr oly beiulŐ mdalomiaal voltak! elieoadva, hogy a jósaiVü lékav egéésen áae^ba^va kOeeMeU a le\| gényhea a hármai lágy kezét éátette a legény bárha kesére^ mely a kenttés felsői ééesin pirsat t%Mitr1 ÜXIsr > .Pista saéh t, Manóéi énl LUj totábo uáaski i nehogy , Um. Islsu t^djss mit gondolna és\\óled^ HHI I W T \' l XFI , 1 ; J i • j , ...1 íí Íl\' < E1 \' w ;- w\'f f X 4 1 e k napi (j j & A nhfcy Deák és a kis D&ko-hwan lf\|p- Halhatatlan Daák-uok tssti halála alkalmából minden tísl és külföldi htflap —\' párt ée ueia: etiségl kUlöib-ífie nálkttl ja világra aaéllé angol „TitfnaMol kedve, • raooiis- tthoin és i»)4t hírlapok összei sége, t Mén a ^Mégyar-ailatiiw ig kizáréls/r mind, de i\'ic ina loróttáfi a aigy fcíüott írásit tartósé1 uroiréi ét kegyelje t adóját. Ssejbb-aiUaaébb szavakkal fejezték ki, hogy őu imcsak a Máénak, de Kuronáuak halottja, -r- hogy jútm! higgadt íöl-oimiím Délkj)l most más formája Tolna [4 imcsaki a tea-gyer»oastrák birodalomnak, de tán Európa; ftt Ida brossának ia. Elaeveaték <5t magyar Mósesnek — Yi singtohnak Cetének, — Oinciuatuanak. Usszehason liták korunk má«ik 9 nagy magyarjával (Széchényivel « Kosutlttsl.) Beisme \'ík, hogy nagy azejnvedélylycl lehet ugyanosakj bagy ujj téo fe-ket kivim, de meglevő nagy dolgokat csak! eszélyes m kgy higgadtsággal lehet megtartani. — 8 eat j lette ől - A mindig nyugodt „tálba öntött tiszta via,u aki lovalt ae sn-gedte sebessen hajtatni — oly fontolva haUdt. 0 a lo >oa magyar vérnek fényes kivételé, de aa izgalma* küldi j lo-matákiiak is ritkasága, aki legyőzött elleniedét se gyömre lta IH^^MMifaMHM ért agyon, de barátjává tette magának és (ügyének. & roadnem példanélküli életének sikere 1 —! ttján ő leá náltákazon aúxipmát, hogy „non ininor estlvirtua, — qujam quer ore parti jtúeri 1 j , Érdeke* leasa összegyűjteni Európa hírlapjainak azon heti ea érdembeli nyilatkozataikat, mik mamében mind-egyre odamennek kit hogy ily nagy halott; alig voltjée ang leesz mostanában, - de e nyilatkozások külömbfplo Íormáí. stylistikai és indokolásai oly széb j változatosaik, hogy érdekes tnozaikot csinál, aki eaeket ! ijjsszegyüjti \|\| A legnagyobb elmék a legcsattanosabb kifejezésekkel öltpa-teafék fai bucsá tiszteletüket r~ a! legroagyarfalóbb augkz-butgi és pánszláv ladbk; ij- \| A nem legbőbb" magyar barát, a „Neij j treie Presse" még azon- igazságot ujj bevallá: hogy boldog ó^ nem veaz-j hai el oly nemzfeí, mely ily nagy embereket ajcül éa temet — a hogy temetése oly lélekemelő diszpomjpéjju volt,, ani-j uőt csak a magyarfaj képea felmutatni azoknak, akiket attétj-- — W !il Hanem egy lap se volt Hosaianájával oly naiv, mint? a pesti romáu „Federatiunea." Es a játnbér J— Boka ja a dicaősséget, amila nagy halott glotóa lényéből ránk jnka- Karokra viaaaMgárSix — bele kiált egyh^igulag: fcokyt t Deák-unk jétoriááib Macedo-román (V; éreaetü volt p-by\|\|énfj H^tnyadynk és--Korvin Mátyásunk is «— -rA I i! No hisaen — nem ugy igaa bár, de oát mi meg hagyjuk étet hitében, sőt büszkék vagyunk Irpá, hogy ^üiu-keaégét ts a mienk bői képea caak kiképzelai. \'C— Vajba a hitsj viáné hát oflz, h<%y — már ha e szeripte román eredetű nagyjaink la, ez edea magyarhaza szeretetében létlek ily ikiagyokká : ezeket [jelölné ki raagyprfald kicsiny hóméinak, követendő j példákul bár I — I I Korvinnál a római hangzáau névbél véli az, de Kia-lejtl, hogy azon időben divatos volt a neveket latinizálni a a. ieggyökeresb magjyar neveknek legalább jTégHyUabluját latinosan irni. h- A \|nDeáku nevet tán llpáko-romanx>u Saébél Óhajtja szármoatatni V... Pedig a Deák név oly jregi csafádi név Zalának nyugoti sarkán, hogy as itteni magva tok nem ia Árpád magyarjaibél, hanem ezek ős eléditolj—-a hanuokj éa ávarök ideaaorult magyarjaiból származni taHátnák $ több rérai szavaik és máig] is feltűnő őapaf \' kaUs aéokásaik fiolytán olyaknak igazoltatnak. If A[.Uéák^ családi ősnemességét Mátyáé kirá\'yig 4kzi. egy zalai néprege, jmondván : hogy mlér \| ama migy kirwy egykor a Ikesztnelyi begy lejtőn utssván, kocsÜK-rékíaseíje kieaéljt, a már-már -kereke ia kieani éa kocisja felbjbruíui kéaztlltéb : az ott szántogató ős íj)eik. hamiuná-ban egviki ujját dugván a keréksze\'g Üres l^ért ; meíté meg sha^y kiwy felAtlléséL \| >lmde ha e 2 család eredetiségét — i a 2 nagy emberiségét nek?k adnánk ia (miiként nem ad. uk,) na felejtse a jé „Fedcratíuuea" hogy — hála a n nagyarok lUte-nénSk 4- még saámos «oly sok nagy ember lak, nagy na-íaftjjés liagy álon ibölos ragyog a magyar históriánk nan-tbeonjápanj kikh tz ő még távol sógorságot I ae bir felül* kuláini.] : pT ! Ott van \'pA mos" a-bölcs nép vezető -- ott vaunak a .posktaéseri szei: Ődés" a kötél és vérrel pe ssétsléi, kik ott bar\'Hadinr nevéy al, de i oly böjes és oly sza >a\|d slkotmányt fdést kötöttek, hógy anm k gyökereiből és ánnak árnyaiban htta< Ittink, ezredes fogyva bár, de törve nem - ■ velük együtt I liacaak annyiba. ím: fiúsában osifon [ssérstte a a dákok^Vía) — hívék ^ Mae- — aa államalkotó 7 vaaér lén i»égae vk f ,dákoromán ?" D tán 8st.»Ist?án l^gVj[állAfD rendesé optii ffcltfftott npfajokat (a így Iib\|rtr többjlalu nemsetet ktenyebb kormányosai ?\|íJ lgak\| da és csak sikket volt íg4sj míglen s honfioaág érzésé^ el volt á ^aíbzatiaégi fijf lérzéanél. \| l"Ff És tan ka ^aranybulJaPU magyar mjigna karta álkjh t<! i — a prMmatika $ánctia kjésaitm Is magyar álíam fér-á tk viltalf rf dik vérnélkjí; Is. Ne igyjékeszék, hát elKwálni nagyjaink áradatéi, 4-inkább tömörüljünk a #agmr!zt; koronáijak esreldes ri-" hi rokat kiáiJott Asgise aláJ-H mint böleafelődeink. If • .. o iz tj uk an velők ennek raintarté Tammánját, \'de fal ném psatj4kll\| \| Kinizsiről mondja nésregénk.: hogy holjta után la sáyotflövé a íörököt — t. ÍJ márványszobria — midén a fel-iáméig török ráduplázott (ha wyan volt már akkor dupla §uaM 7) visszalőtte a golyot » lövőre — [Peákunkrél pa-ig elmondja majd a ;nistomj]hpgy koporBÓjábab is kioé-kilettje a magyarságnák elldolít, mert párt éa fajklÜÖmb-ség nélkül állták körftl ravitálát és együtt köqnyeatek ve-lünk, és éppen most a duaijzfnus égető n^gy kérdÓseinek szerződési ujitása mérges korszakában Koszorúzták meg a dualismus alkotóját jUSld fcoUzoruik olajagávah... Vajha nelfóltnyadnának el e béke jw aöld levélei ja köaalgé bank, vám S quota tárgyalások izzó kám ku Iájába a í-\|— Vajha ne 1— Öngúny Károly. ír —Br— M w Helyi éa mejcryei hirefc A nsgy-ksnlrasi éslirds 22-lki ksj^vsrtasys és Lapnak mait számában jUsatflki hogy a njuy-kaaí aaai dalárdá 22-én tartja ínég tpmboláVaj e^bekö^Et hangversenyét as árvizkáraaultak jáfára, ssecicértük aiyisert-«ííid olvasóinknak, hogy e hangvsrsearrol és tonibíjIáról asé-lünk még A mint tiaztel! olvsaéink lapunk mai lehelé államszerz él üde miaiglan i» vihatok zajában \| —r Kivonat A kiskknizsai városi i Képvise-lősógnekj 1876-ik évii mártius hó 5-én tartott Ű16-séMl. ; Jegyző: Hófer Feréncz beterjeszd a kiskar nusai városi templom és\|\|birói számadást részletei és összeségben az 1Í7I5 -ik évrei A képviselő testület átvizsgálván\' a bómutátott számadásokat, middn! azokat i^ittden tekintetben helyeseknek találja, s mint !a 1 várakpzás-nak kivánalmilag megfelelőket elfogadja, tudván de az iljletŐ biró éa tejaplom-gondhólc ur saját őszinte vallomásu nyilatkozata után íb, íj— miszerint nem csak Összeüllitása, í banem a meglepő eredmény keresztülviteléinél ís csak egyédll — Hófer Ferencz jegyző ur odaadó s érdeknélkuli önzetlen buzgósága tűnik ki, — nevezettnek egyhangúlag az legész városi közönség , nevében ptUtó elismerést szavaz;; s általában mindeddig la nép jólétt-t el(5mozditó kitűnő JmüködéBeért, ugy tapasztalt ügyszeretetének továbbií mcgtarthatísaj iránt akkor hisz elég bálával e^ Iúttal adózni ha ritka péMányszór(1 érdemei méltánylásának [ liirlapi 1 ag is nyilvános kifejezést aldl a követkézőjkben. Tekintetes Siz^rk e s z tpjlú 11 \| A kiskanizsai képviselő testületi s vele a közönség; nevében kérjük j egész tiszteltei becseB larijába közzé tenni egyhangú elismerésünk éa bálás I köszönetünket Tttes Hófeb Ferencz városi jegyző , urunk iránt azon alkalomból, midőn tegközelebl) a biróx és templomi számadást örömteljes megle-pewsUnkre a legcorrectetyb és leggazdálkodóbb eredménynyel mutatta be, tartoztunk volna fanntisztelt ur iránt már egyebebben is bálás elismerésünkkel, de a jelzett mozzanat, mely már a tiszta, hazafias, polgárszerető ö>ntudatban is feltfililhatja méltó jutalmát, annyifa meglepett mindnyájunkat, hogy kötelességünknek tartottuk őt, mint szeplőtlen működő fárádtyatlan jjegjyzőt a nyilvánosságnak bemutatni. I Fogadja llófer Ferencz jegyza arunk leghálásabb elismerésünket[ s azon felül fotrán ki-kiyánjuk, hogy a Mindenható ajándékozza meg sok basonló jegyzővel a! magyar nemzet bizalmas községeit 1 — A képviselőség. 1 41 meggyőződhetnek, bőven kijut9ti nekünk ebbél. I Hogy « aorrendet megtartsuk, röviden fogunk azpliani a Leíölyt jó. tékoay eséla mulatságról, mely a mint alább kiittyik kerek 1000. mond ezer frtot juttkott aa árvízkárosultak ja vára. A nangverseny a dalárda magyar négyeeém vette kezdetét; ntánna Le\'nn ei Ha\'rm ina úrhölgy ea Wilheim Bslins kisasszony játszották zong\|>ikn „Se-miramia* dalmű nyitányát, gyönyörű praecUIóvaí,]a nagyszámú díszes közönség tapsaitól jutalmazva, Kőjeétkezett Az árvízi hajós; Vörösmartynak iBÉB-ban írott költeménye, szavalta ugyanezen évben Laborfalvi Bosa, —\| Jókaiué a pesti nemzeti aziapadon. Itt Kanítsán szavalta \|s sorok irója, kinek annyit talán azalfad mondania, hogy a költemény, mely ma ia hatéaoa, nagyon tetzzett, s hogy Laborfalvi jEtéza azt 183S-ban bizonyosan gyönyörűen asavalta a pesti nemzeti sainpadon. — iLövetkezett Scbu^en va-gyes kara: A naphoz. 4 hölgy és 4 ur által, — inJelynak oetanitáaát heteken át Kartaluqaroff Leo ur ritka buzgalommal teljeintette, melyért résaflakréi is melM köszönetet érdemel, kedves öashanaatta1, a közönség lelkesen megtapsolta a fiatal műkedvaioket^ kik többazdréa hívás ulán még agy kia dalt dal a királyé" zengettek el ritka praeciaióval Köszönet Eo^aubeig Zsóáa, íu>z»avblgji Szidónia, Welisch F atrny éa Wllhaim Selína kiMintoiwsk-nák. — A fiatal conaarvatoriami növendék üUoo fcrnő ur, müvéaai technikával játszotta Bethoven01; punata, 2.j op. 3. az. C-dor 1. sí .as isteni zene hangjai édes álomba ringatták lelkünket, (melyből psak a kiÖZönaég zajos Lapsolása és éljenzése ébreSztettj -fel, a azután még Kpazler egyik etűdjét játszotta [ép oly mezterile^.: Nagy rejméoyieket kötünk e törekvő ihu telUuégéhea éa lévőjéhez. Üllop Imre ur bumjiriatikua\' szavkllata és dalával, melyeket mint általánosan Ismerve vau? [ő oly kitüniő^n tud énekelni, félvíditá a kedélyeket Ka jiLartzchmaroíF Leo url Mjt mondjunk ő ióla,tnazeu o] minden bzéBon mü véaz.Üang-jáuak bámulatos szépsége alig szorul jdicaéretflnkre,»tHa-jót üdvözlete* czíiuu dajat, a küzuuség oly ábitattál haii- f;atta, mi it a valódi művészt hallgaUiT szokás- Megérdemelt tapsokban -rézzesült,\| miket ő résasről még egy aal mü-vószi el ének lésé vei viszonzott. Fogadj á a mi el^amer^aüiiket ia a művészi élvezetért, 1 melyet uyujtou. — A haugversauyt a dalárda által énekelt K«aasakoyszky 1 egyvelege zárka be. Ami azutan következett, az hölgyeinket illeti, azokat, kik a jóság uemtői, kiknek tazive a leguemeaébb aci-zclemnek, a tiszta önzetlen embersaeretetetnek tauyája is. Minden nemes hölgv kebelben a jóság angyala j lakik, azért a nemes női sziv maga a könyörület, a részvét. Mindig kéazek letörülni a uiyom\'or könnyűt; a csapások által sújtott felebarát számára, ha tejoni kell, nincs láradtaág elég nagy ; lét. iut éa asaladgáll kér ha könyörög éa eok-azor követeli. így tettek jaina newea Hölgyek ia, kikjsf elismerésünk mellett itt méguevezimk. Mártinkovita Károlynó és GelSei Guttmann Heurikné, a kisdednevelő egyesület elnökei. \|kik a tárgyak gyűjtésével és pfondezésénéütíencz Antalné, Bláu Eugénia, jScharca Irén \|éa Plihá Ferpnczné úrhölgyek, kik a tárgyak gyüjtéae és a kártyák Eladása körül vívták ki aa egri j nevet. ír—, i flfcradn»ánltá»»j •juiki-mazza meg keBlük nemi?s öntudatáé Jüvül\'még asop édes érezet iaj mely miaden jiemes szívnek legédesebb [jatalma, az hogy súlyosan sújtod embertársain i Ionos nelyaétét ők is elviaelhetőbbé tették. 1 Még v\|d\|űtird kell jiiegeiaiékjúa-nem. Ez a dalárda fáradhailan llángbiualmu jrlnélia Lét winger Ign^cz. ur. Reggeltől esttg, oalofcon át] fáraéuuuau buzgólkodott az ő kedvqucz esziucrje ukereszttávitelén, fujtott és azaladgált, és •depk jó szive nefties érzületének ujabban is ifényéa tanúbizonyságát adtaü Magilleti ot az wiama-rés, kívánjuk ia, hogy á^ fitenltartsaUmeg ót bokáig. — Ezzel tudósításunk^ b\'eiejpzetinék tekintjük, f 4 icjáyzéke azon tangyakuak,;im ilyak a i vizár- által károsultak javára IÖ<$-ikiéri marcá. uo 5í2-ére rendezett tombola alkalmára befllUbsttak az adakozók álfáival. — Uiv.j Darázs Farkasié , 1 látog Itd jagt tálasa.— Koha Lipóíhné, 1 órapapuos. jr- ha^rilli kabiiáutn^ 1 chinai fékUe tálcaa, i s^iVar szipka, j- Valaacalos vsmsí-lia 1 kagyló porczelanból, émarté.— j Oav. Vjlgnér; tanár né, i lámpatájosa. — Ják Kduáhlné, Dávidné 1 tintatartó kosár alakban — pár kttrti táuk---Undruant 1 djs».sai- — — én pedig a st nem akarnám, hogy miattam bar aaé érjsn " jlgaza van kelmellnek,!u — mond gciavja a leány dézsája leié ment. ,ÜK7-e hát igaa, részám,. amit mondtam ? Isten vei £ d. meúvdo^odra MknczL pedig jnég valamit jiugjr sserettUm vtolia viíad beaÍ4liu,.í. da régen saeretttem yolha má/\|L. No j imf máskor szógá n, hanem mónd csalt, jugy-e te ham táriSM Ingem ol/an roaz ambarnak\|?a jí\|„Mem, uetíjLPista hácsi \\u szélt a leánNr ;4.igaszUlÓlkg a ágr „lé azarr^1-^1" ái-i--^^ L--0-Jlix-^^jj mintán esetten ballagott A názakhabi melyeknek ablaka előtt piejtve élballa-gotffj kétértelmíleg mondogatták: „Rigó Pi^sU volt." IHiáé Pista. Ki veit? mi\'volt áa a Ri^ó Pista, kii a mily keresett tart. tt önmagáról, ép oly l^lyéjpett tagja ▼olt a falának ? Kimondom, bár kevés aa j^l" felőle1 mondani lehet, jVisia egyetlen gyermeke volt égy vaáyoáoa rriolniir-rs\'slájrlnrr a mint ilyén [u. n. el kényeztetésein! növekedett faL^aÜlaá korán elhalván, meglehetős vagyont hagytak ör(^4égÜl reá, ti pedig as alig 14 éves k^efmakei, egy köfeiivelfid élalpfl Umart nagy bátyja vette magához, gotu-ját vUsleudő % fiúnak, pemkttlÖnben asép aaSaSa pénaéni k. Gondját^is viselte, hogy mikor Pista aa u. n. érett korba lépeti kifogástalanul tudott egész napot semitlevésben j >1-tölUbi, a béna. mint értékűién tárgy lorgétt I esén a utá ta még csak goad#(atát U annak, hogy kaaét kui kára emel e. Msvéléje példáját követve, azt hitte a ta^i Lalatlan if u, hogyijol oaalskaaik a caak nérfetett aa ittrétt »yertjó ala-ratts figyelmasteiésakem !\'4 il í i 1, < jjüte ezéltálan éleUt önként feliamsrfd S 1 ánytvlaaa( itt iéa^it a tapaszUlt bMások Után egyenes álra vinni aka ta séf bavé« a „korhely" 1 annyira bélyegző kifejezés terh ilé rabéra fordail magvetéa és gyttlöUtUl Uatlá találkosnla. \|\|f^Tui2 a még élnem sülyadt lélek sg^r íokoussen^ ss iMli r¥Í:T Htl líl IlJLÍIiyi; éL példányképfll Pistáiiak kebelre, mbly biztatással ui llét.iránti kedjvjét ?ntött volna belé. £ mellett kliértek útjából s az anyákaak eíég volt e két j szót moudaui: Pis^H hogy nyugía\'an csecsemőik megbuimyásakodva váljanak szelídekké. j JÉfzrevétte, tudta ék jól az ifjú embdr. visasatért te« hát já megkezdett? Ösvényre, \| merő keaerttaléségbél. 1 csupa dackból. Hadd legyén hát —\| gondolá, okifli mért kjerülni, lesatk korhely l 1 \| Pedig de jé szive tolt a fiunafc 1 I Oaak egyetiah intés ka/lett volna saolgáTand Kétdoifib fiatalságának. ] Nem volt senkinek! egy Hé szava hoszá, ez jfáji legjobban/-! \| 1 f 1 ,1 [ Hát tiintís már sohbl agy lélek, ki ha vjojaaédá#t ném is, legklább szánalmat ékeaniM irántam ? goadblta sokssor s ilyenkor falkerekedve aa ivójg meg sém állt, no) nem egy-aaat kiét éjjel norpélozvf átvlrasztott Mint látták á leirt rsggalen ia oiinan tévelygett haza. J Lakára éi fén taUrozatlanság miatt \| ajjapfíláánSk Indult háza egyik még lojghaeahálhatébb s „ sgényesu bútorzattal ellátott szobájában vetetlen ágyra 1 evaredett s bár fáradt1 pillái becsukva valának — nem biit aludni. Manci széb alakja raasoWdott lelke jelé. a hallotta .dsUigtf maki ss síid hangját.; Ugy tetszett neki, mintha é eáay nem volná égéíssn ifigsi rt-fffr. a mennél élénkebben idMéé visaaa a reggeli jelenetiJt, Ínnál Inkább erősbült be de \|á hit, hogy MMáéainak jó éaifja van. j j J I I j Pista sseiretté e leányt fégtől; a valaaáhyasor .nejéül kérni határost! aal, láthatlaa kesék éda ^ajsolák aasmei sléj a vádat: lkotbaly fjMyiln > 6 maradt sTrW, a lelkére nehezült bál borba igyakesvén temetni. I Beszélt 0 már többször> Manoaival, dal igy s kizá-rélag Öamagáijól aaég soha ahU szólt eldlbi annyit 1 Miért nejd^ondtain már ItOblM is I vádolá magi A a legény, hadd tudta vél na meg, mennyire s mióta Sféraunlt É véjgsaé tág tért saolgáltata gondolatnak, miknek saérlé :talé kalandoaása alsík aárt pilláira valahára álom Békééiu Tfflp r S T ■ ■ hIKh-rBH álmában átérezte a családélet boldogságéi, birtja Maa-a a legszeretetteljesebb feleségét [a «s Alma határozó caiban a légszeretetteIj lett életére. l}él fájt volt mikor ágy á ll elbeMá s egy órakbr knár kocsin útba volt Tacna felélj Hdgy mit kereaetl a kis vidéki városban, megfejték a következő napok,, melyeken jsraki tőmiveedk oly rendben bózák; Pisla házát,, hogy örsm volt rá aéa ni. A Éas verte: ^jjv\'ar!letarolva szinte mo^tlyjgoit aa utc\|uka\| bÉj;járók kélik , meg nem foghatták a hi(telm váltésás okátj —. Pista pedig reggeltől, estig yt« \|ái1í m uikásai köztj a jazé-lid komolysággá négatá okét szőröz\'a nra, kitt legfal\|abb ia botolóinak képsalék őt, a«niéq mar lapok éta még Oaak feléje sém ment a korcsmának { (Folyt, követi) Sokat jártam,.. ; Sokat jártam aöld sédé >e, 8 még aem leltem smt itőre l Árván élek a Világon. Mint bás madár a zöld ágon. Sötét örömem $niéke, I Mióta elkaaerité Aa a kis lany olr Wti eu, Azóta könéjézik lsaémt m. w TT i TI • Mégis aa áz egy \| gejndt lat Osalatja ek bánata ni át i Ham én vagyok Iaal enradül, Aki igy él, Ütőik Mkll. Mali iwr I \' í , V 1 ] • b^ 6 chinaá tányér, Iléim I ttüi ttatatwd, 1 ád Leailvafaé, 1 táloaa, \| tű pám uarenceaiékbaii, lámpa lap. — Halaay kapitái^yBé, 1 könyv, Unaér* Pllgerfahr <>s/ Ksanné, 1 munka kosár, 1 szék óra{artó. Dűrkeaz fatW4*! I dieadoháufctartó poicselláuból f~ ftirczek Mari i 1 sihé\'gr, 1 auakktáska, Berényiné, 1 pár pongyola fczi-né. i órálarfcó ü Püsclíl alearedeerié, 1 sze lencse. f kámia, 1 Ua>«l«rtA ptitMllát)Wl. —j; Berecz tátiéira 6, íljflMJB kuairka, (bölcső \'alakú ) Oszésatfné, 1 album fotogmé-ánk Luastíjéié 2 jálcza. Ralcheofélé Sándornéffl d»>hány tartó jlíilhómrné, rbronnr ssivanertó Wra-kyné, * (enfemaku tűpárna —1 \|>eutaclmé, I diazdsrab pnrdMlláitbár -4 Hauaer János, 1 kfny Vejtár ctillagoki^— simámé, 1 tű párna, 1 óratartó,?! muakakosár kékr ~ Dawacbáaá I páliukakészlet, 1 óratartó. 4- Szilvágyíné, 1 agéái venaa pálinka készlet. — Tandor n<5vérek, 1 tűpárna tahéiigy öngydi szszeL — Kürschner divatáruané, I fehér caepo virájkosárka. — Berger Eliae, 1 kagyló rekesz. — Ejoch Ml h Ily né,\| 1 pipsitartó. — \' ;* j I - . iLŐvíngerWnácz, 1 zeebkendőiartó. 4 Welisch \'j Jó-zefa, 1 levélnyomó. — Guttmann Anna, 1 dolgozó kosárka. — Molnár Viki, 1 óratartó. — Kaiser Juíia, 1 ékszertartó.\' — 3íüUér orvoaixé, 1 illatszertartó, j— Eiainger Henrikné, 1 i ujiakefe, — Weiss Hedvig, 1 boöbouisri. — Scherz Irén [2 léjnpatálcza. 4 Plih\|l Gábrielle, l\'aapkaj— Mártíáko-vicsijViinia, 2 névjegytartó, 1 porczjslántál i* Blau ififca, 1 pipatartó. —f fwílneith Regina, 1 levélnyomó. — Nedjecz-kyué Palinbői, 1 ékszertartó. — Sommer iJeka 3 Írt).jfM1-Blaii Szidónia, } óratartó. — Guttmann V erona, 1 illaflszer tárté, -fe Tóth Sándor 1 zsámoly -j- Ebentpahger Szidónia, 1 leyéljftjöinó. —j Blau Maria, 1 ; virágtartó.! — ^ScurMjer Lajqsné, 2 üveg! pohár. — Rosenféld Anna, I lámpatáicza. — FeseeUiofier jófefin, 1 lámpa. ( Badiérsosky Fántikr \| I iomiálesaj — < Kocsis Anna, I óratartó, I dohány tapriűíh-Weiémayer ültilik, 1 Virág kosár. 4- Baíhrfch Liádkjj 1 dolgozó kosár, -ff Masehantzker Jenny, I szobrocska! ]l— Scherz Selina, 11munkakosár. — Ditrischttein orvoénéji 1 illa Sfpkrény^ .4 \|Engli£ndec Lujza, I lámpatáicza. .—fi ÍBIo-szer\' Angyalka Ji frt. -r- Lövenbachj Jóseta és Freund fitá-rolina, 1 henger ialfiku\|\| párna. I— SpitzeriRosa és ! VVldUz Julcsii, I {hengerJalakui párna, \\— YVolheim Regina 1 Jtű- \' párwu öoldsebmidt jjbillika, 1 látogatójoW kosár. 4 garázs Malvin* 1! nyakkendó. —Darázs ilóuaj l aSztalkekiHÓ Stern farolta,\' 1 dohány tartó. — Laki Qábriella 13 db.) virágtartók és gvulstartó. — Lackenbach ltebeka, 1 [hörgőit jetager. — TJorencz mérnökné. kél képecske* ler IrénéJl tűplijna. •41 Buchvizer Andréaí <1 tűpárnái i — Szeiél műkertész 1 kamélia csokor, j— Freund doctoriló, 2 asztalkendő szulag. — Ledotszky raulin 1 illattartó. —(Bellis Teresia, 1 szivartartó Thermoineterrel 4f Weber 0u-lianá Palinból, 1 asztalterítő. — Hoffuiann] Mari, 1 vajasdoboz. —\' Giünhut Selina, 1 pamlkgpáinWil—I Lőwinger Friderika, I kÖnVv. ^Rajta fiuk.) — bzukits prvosué, & frt. — Lcszner Herminá. 1 zsámoly. — Roseufeld Berta I io-hánykészlet. — Kohn Lina 1 tűpárna. — Ötoszváry Li ika. 1 lalikoSai-. — \\\\aidita Irma, 1 szőnyeg, -j— Wajdits 11 >na, 1 lémpatentó. — Kurács Etelke éa lréuki 1 virágostkor pamutból. — liencz Maivina 2\'virágtartó. — Decken pá rónő (2 d.) 1 könyv éa L levél nehézék 4-. Hehigateii bárónő 1 csörgő bab. — íGulyáané 1 tintatartó, — Zadubá íjsz-ky Klá^s, J2 dnl) táaita himzéa, seres pohár.! Virga Ilona al zredeatíé, 1 kosárka. — Pisakor iSzidóriia, azimr-^tartó, 1 Jeg>- s tptartój ~ Wlassits Mari, 12 házi sa jka, illatazerdoboz. -r] Erdőai Marij I to^ltörülő.j- — Portic jju-Iiskít, 11 táj-cza. 4- Knausz Bódi (B db. i óra-, látogatój ary-éa tfiiartOij- öibucbninó ^9) munkákoaár,{ tjfitartó 3jdipjoz. — Babpdlxai Kaiolína (3) tűtartó, dáma és]: szivar sziuka. — ^soikbor gróthé, 1 házi sapka, -j- Csizmadia Lina\|áia-aauouyl óratanó. —Hajgató Sándor, ] ii. könyvi sáját köliemékiyéí. —f! IVVuchskics Mari, lí kosárka. í Sonjmjer Johánna 5! frt 14; Újvári Illéaná i Irt. —• Bartos Jánoqué, 2 frt. — Klein tMina ^fogvájó tartói — Grodiiiá ]ViimkjÍ2) tűp4rnaJ iáinpatálkza. Szuchouiel \|Gizella,j 1(2) akivjarUár-csa,j tábori üveg. — Godina Angyalka, 1 türölköző tfrtó. — Peulsoh Teresia, 1 tűpárna. — Györfyi lánosijé, j 1 [ ázi-varnartól 4- Vágier Aranka, 1 órátártó. ->-1 Horváth Plei-ier jAuiia, 1 keaatyűtartó\'. Chinoíányi Eaulin, tl beiiger alakú párna. » Pressbúrger! Nauett 2 gyöngy kosár. — ÍOhi-norányi BorUlan Józefa, (2; óratar tó és MUik^ndő Iszalag, i— (Viasz Uíézlónó, 1 ékszertártó. —liPíeifer Lujza tisztáit hölgyaknák éa urakuik,. kik a foly l ilJ 92-éu aa M\|UA jwira readc^ett hangveree ij át tombolára, nieleg emberbaráti éráéiük éa aemes szívflc sugallatát követve nagybefaA kékraműködMk által ol/elő-•n\|oádi<ák jk nkgyékéim elkeiiü a a felebarát ewttkiféltlfl gfesitésére o\'y Öu4et\|en(\|) [jl sénvbéu kÖ2f\|eműkÖdőkjiftk WiuMm Selipa kUáaas^nj[e műviáafst jpngprajétélnik, rio Welíach Fanúy léaáaVölI jeles énekük.; Kaijtachmaroí adott dalaL.OUop Imre éa Valáank álul szíveskedtek sodía hongroise" czünül müvét z el. Weltnen Adeljk. a. s Hanny sohh, „Hebriden nyitány"-át zoi BerényliŐl, l kul utartóftj^ Babos Tuboly Ilona. 1 tartó. -4- Özv. ílorvátli:Francziska.il Luj virág- ban sny a kŐtŐ. Eichpergj Na-álinból, ] do kopárk 1 fogvájó Szigfetny Károlyné, 1; türölköző tartó thalia, \| ékszerű hó. 4f Clemeni ALipót hánvzó i asztalka, j— Réchuitz RosaJl aza Blau Eiigenía 11 örülköző. tartó. — Blau iartó. 4- Hegedit] s Matild 1 szívartárcza. 4-I1 Jánto I vpág csokor, t— iSeidl; jl virágcsokor. LakofínjéL 1 kosárkáéi 1 therinometer^ 4-1 Dobrovitcs Elenaj 1 ABC kőnyj(.j\|— iíeniwídh Gusti. — Mantuanoué, lj táleaaJi— Burgteaué, 1 sótartó 1 ^Ttf P°Mf T Öraudjjiere, lj hímzett j^áviia. —• Botfv JjUlii, f zacskó. — Jeazancki Rdzi, 3 f^t. lombo-lárjö —4 Dobrín j iToni ÖL tányér. —I \|/aíilfizetok l) A hjmgversenynéLVargaezr.2 fi, Éis^er Henrik £rt,<)ttesli Áiitalnő 4 írL, ÍWeiszmayer iiór 2 írt., Lovák.lEde I fU Bogjüi Ödön 1 árt., Lőyjnger lgnáíiz 6 frt., Löéinger larlel lüjfrt 1 Rechuitk YVílnUs 2 frt, Oyöitfy JánOsna 2 ifrt., p eherz Zaigf 1 frt.i Kbenspanger Leon; lí ifó.j .Fürit ni állatyrv 6a 1 fíti, Ö. S. ül i t. Uarjltan bér.ő 3 iVt, dilberbjftrg; Kárdi f Jfrttt Kocáis Ferlucz 1 ftft., SzÜca: liittos Unár l\'[fri. Rappai tattár 1 frt báiLn lgnjttz 1 Irt., Pijager Bertalan 1 Irt. inolzer Gusztáv 1\' itt., Koö\| Adoli j 2J £rL, POschelj alezrede 2 frü Scbamda sJázadoajz fa. ^Lőmrip&er Lajos S frt;, SoUogyi Mönrik i frtL Scherz RezéŐ 1 irt, Kaiiheáaek mnii ítiszpi 0 frt, érbss Hudllf i M Vfe-liacfa Laíöa 1 írt. WelUaoh Józaet (frt, Lédofsky [Ármin 1 frt, Jfaaeel 11. B 2 4t, Glavina (Lajos B frt, Ke£e\|j\|ky M. B fit., Eícbba rg BoOy i fri., Wldsiu Gyula 2 frtj jSdltörz Zsigmoádnő Ö ix L Lengyel Ignatánp 2 frt L Karcaag Isjtyán 2 frt, íotbó Irijié 2 fHJ Laky Krtstof 3 frt, llalasy Ká-rolyft írt, H. N 3 frtP Walbach Móritz (Ífrt, Grühbsim«téle z»ne társulat 10 frt, isszeaeb 111 irt T gHToénboliái ál. MdrgeUbessei bt kr.JMIju József 90Skrn Tandor reenaB)kr, Ifikixaaglst^ 10fjrt.JBabócsai éfckr., Tötik ÁJ kr , Kl lei Ami a 20, DObrin IréU 1 ;frt,j Kttbn f}0 tr,, Jürüiiliut Ö-\'ülöp 3 Irt., GrUniiut He ifik 1 frtJSkihe-tens! 2(X ktu Hoeínberg 60 kr., Zskal 2 fr;„ YV. W. éOltr., Cttésiilá Jrerej (a bO kr., jOaterreic iier 90^ Axehtí 90 far.,yvtrj W. 5 «20 kk Aintmaun főhadnsgy 2 frt í OtMÉSt uie? Kálmáoné 1 rt LoVák Ede 1 frfc., Gauml 90 ki. Bet, teihéua (iyősé f frt, téwínger Mól 4 Irt. Dalárda 14 frt. öeejpeei Ml írt \| Ai fételftsei Itt ös4éá I6S frt Fogadják á neisieéWeb-iH 4dakMk ée \|sltiifijfitJld legméfy ibb hálánkat LjMager\' lgüá m a dhUárdá sloöke. NyilváJtfjl kositMet\' A ns^-kanizsai dalárda alul- " mindasou igou — lyilváffl I kosuMiet. A nagj -kanizs írt éln<t teége ká vee köuleeaégéneií ismert ]ütk, névssei pjfit pO\' háogveiw szner Űermjna tarhdlgyaek, és ;0:Iod Ernő .:;ur4akü;\|ítik jagerg Zeofia, \| WiÚieim Sélínsj- -Szidónia kittMsz^nynsk, kik urnák, kjf m^jrMileg elő-loíTmann Mór \| urak. kik ^siBa-ept sikeréhez flMni; 4 to-ábbá a kisdbdnekelő ógyea\|let több válsáztmányi kölgyé-ek, kik nemes buzgalmuk lián az oly nagyázeiu menriyi-Sgben egvbegvüit tombolauirgyak gyfljtéeét, a kártyák oldását eszközölték, a tombopát rendezték, la az árvizkáre-jultak javára\' egybegyűlt ösipei gyarapitáééhoá oly na^y Mérvben jánfltaki névnerírtt Martinkovíuj Károlyné, Grí-sei Guttirfann Heárijkné, Scltórck Albertnéljljakí Kristófné, Koch Míhályrjé, PIKÜU Fereuczri4, Hencr Aptalné, Darás éa tadubáiiczkyné uíhplgyekuc\'k. ugy az utólagosán rendezett ioinbolán a kártyák eládáaái eajdtözlő: Wejiach Fanny, Tri- Í»ámer Róza, Kocjís Inpia, Hésdnberg ZsófiiL Horváth Tilda, \'ortier Julcsa, Rózsavölgyi \|»zi\|dónia, éa Blau J&ainilla kia-kaazonvéknak ; ugk a hangvfeUsny rendezésében fáradozott Gansel, Silberbergi Woljieim íjeljx, Gózon Sándor és Török Tivadar uraknak pagypecsü]\|áMaozásukéri legmélyebb há\' Iáját és k\'HKÖ^etét kltejézui.4- A nagy-ka nizitai dajárda 1876. fcvi február 26-án:\| tartcitt üléséből. Lőwinger ígnácz elnök. Hoflveriravt renddzjett a keszthelyi p kir. \' gazdasági tanintézet Isllgktósáaa t é mártiuJ l8[ára egy saját kebeléb,eu aléiűiannó n0éák Feréncz-Hönyjvtáru javára.. Az „Amazoof! sz 11 oda nagy I terme ez alkalommal zsufo-láig megtelt müélket kéreső jdlszes közönióggel. A hangversenyt az intézet énékkara Losonozy „Vadász b\|ordala-ával nyitá meg JSzutái^ BecU Herinín k.. J. valóságos vi-rág^épor közj^lépjstt az emelvényre a Liszt Férenss nRap- zongorán nagyszerűen játszá Béla tauáF, kuk Mléndels---—T-i- » rt --j 7éngoránjátaaák, a közönség- nek szintén rpg ójhajtoit müj-elket szereztek. Dr.; Osanády Gusztáv tanáy, magán éneke Uülönös, tetszésben részesült. A hangversenyt á\|c énekkar. Dppler „Juhász legény, szegény jjubész Kgéqy, stu.u cziléü dal eléneklééévej ziárá be, melyet a mi izTééunk szerint elég jól énekeltek. Hogy ezután táucz következett^ s az Reggelig tartott, kérdéseú kívüli 4r.t 11 \' \|\|! Í J] j : I [ . k\|L;4 — Muraközy Pál, keszthelyi segéd lmkéez, az árviz-káiosultak részére 112 frt 4 krt. egy daimb jlO francos a egy db. tn leír. Aranyát gyűjtött a azt az jiUető helyre be-küldé — 4r Swéd négyet. — A városunkba készülő svéd ué-gyea egyik tMjáMk megbetegülése folytán ] értesülésünk szerint sz áltkla. tartandó hangverseny caák április 9-ón fog I megtartatni; [nirej ismételten {elhívjuk kiízjönségünk b. figyelmét. 14-7 Dr. Ceanády Gutztiv. keszthelyi Igazdasági tanintézeti vegytanár érdekes -árilváhoe élőadnáiiól, már egy alkalommal megemlékeztünk. F hó 16. és 23>-áuismé£ szerencsések voltunk előadásain jelen lehetniJ Az előadás tárgyát ez ntóbbi alkalommal a viz — képeké. A egy és • tél órátg tartó élőadást a nagy számú közönség éber figyelemmel hallgátá végig. Csariáay ur előadása végén kinyil-\| váuitá, hogy (előadásai sorát ^relőre bezárjajj; de tapasz-\| talván az érdeklődést máskbrfis készséggel tart valamely közérdekű tárgyról előadást. Szavait snünnt nem akaró „é jentf kiáltások követék. Midőn Csaiiády urnsk a közönség nevében köszönetét [mondanánk, kéfjiík, tartson leg-^ köze ebb is inét bármely közérdekű tárgyról előadást va gy telolvasást mérsékelt belépti díj mellett az • árvízkárosultak javára. A közönség nagy számmal mégy s! örömmel viszi a jótékonyság oltwárá filléreit j ~ Ph...... . — A zalaegerszegi! önsegélyzöf egylet 1875 év. November bó 21-én jp7 sz. a. kelt ki>zgy(lléil határozata folytán, a ÍJ lló 20-án tartott igazgató Iválasztmányi gyüléa álialL a kórt répdkivULi kO/.-^yUléanek az iitraélita iskola iparoittályában leendő megtartása fi é. április hó 30-\'áá 4j u 3 órára tűzetvén ki, melyi-e a t. cz. tag urak e^ennél tttz-teletteljefien meghivatnak. A napirendre\|kitűzött tárgysorozat a következő : 1-azör. Az lOniególyo egyletnek népbanká leendő átalakítása érdemében felvett kérdések végleges i megoldása ; 2-szor. Az alapszabályoknak az, uj törvények szabványaival megfelelő \| öszhan\'gzásba hozandó (iiódositása. 3ázpr^ Az Jegy let né tani megnyitásári, vagy a vagVönnp.k alz első 6 éveu belüli jíelossnására vjonatkozó inditjváúybk taijgyalása. j y Fólkéijetnek aj t. ejt. tag urak indítványaikat a\'z igazgatósághoz f. 6. kprilis 22-ig Írásban beterjeszteni a ezen ha^áijiclőn tul azok j tékíintetbe üem vjétetde\'k. Hubntkzky Adolf Jámbojr Sáimu \| , [ tr9>f I)eiuitsc;h Manó j \' titkár -i kÖaíVélö. Jj " \| " I ,1 k nltónök . 1-4 A Özséfii bábák réiideiése tárgyában a „Somogy" f. é. február hó VP-ikji szágnábah Somogy Inégye tÖrvéuy-hatósági nagVgyülüse \| kifo\|ti\|sából a kö«jelkékó éa követésre tniéltó ihatárpzatbt jhtízta: Az álasidó választmány I véleményes idleiitése kiaéceté- jl ben beierjeatti a ihegyeij tiszti \|3orvos ujínak a bábáaaat i ügyben: tett iiiditv^nyátj [ ] . .Határozat. l j . Az állandó válaaztniánV véleménye ellbgidutván, -r e tárgyban í«Íj. évi Május liivi közgyülésbén 139. aa. alatt alko\'ot4 aaabalyrejinellst felülievénitéaévelJ dgjifelől utasíttatnak szolgábiró urak, hogjr azon közaégekétj mély ékben1 kellőleg kik épzekt bábjákl néiM léteznek, kipUhátolvá^aaokbáni;! egy egy étre hivatáésal biijó nfit Válaaatassánkk^ éakiképaété-áöket a íéráli orvosok éa\| bábákkal tc^jeá téssók, mégis Ter-sánczky Józsii aalasnJgyer nágyfkanizsai jar#e orvoa álul kiadíétt aa falu bábájá^ ckímü RézikÖby Vbtl fovábbá a akü-léazetben pélkulösUetllsn ésérjsfeUkeudőt injiuden községgel mulhallanál és mietőbb bkaa4reátetvén. jtspkbfc á köastoi bábáknak hajnHiáUtraladapik : lnásfe\|pl «Jiliái nak ée béíbákuak ^sjghakyaiikj hogy a klawi ^éfák Iti-lanitáeát kötelességüknek ismervén, özeket Jdőauakonként éa kÖijegyaŐéégek&áni öakse%visaák ée J ikegkivántató ok tatáéban réasiaaUaék j mivégbŐl tekintetül K járási bábéit szerény fizetésére, eiyuttaT alreiideltatik, hocv valamint a 1 fő- ée )áris órvo^wraknak, ugy a járási MhUnrt U kör- I IT* \' f WW \' } JJ M - . f ; utazásaik alkalmával a községek ingya □ févart kisjfótgP-tatni Ikíféfekek ;.nemkM&nbeá még eírsádeitstik ás k pky a község bábák a azabályreddalaSlár egál lapkőit ssfll{N dijákOtt JüVől, a kŐsségi oénztáraU4l I ölfeségve Attíegbi^ toaitandér évi fizetéaael elláttaassnsk I a tagyobb közegekben pedi\| két közeégi bába ^endeams ttesék. Me&eknek foganatosítása, illetölegj ellenőraése ezdí-febiró araknak illetőleg üaztí Kor oaoknak faladatnr ? aaon hozzáadással, miszerint tiett jatéski déeflk < redményt-ülétSeg a bábáesatí figr állMról időnaki nkání % gyenelt jelentést (Üdvözöljük TenánczkyJózsef Laiüzsa i Lrás orvea űrst folytatva tartó aaon mipjkáss^gér, melyfa n igazán legyen mondva, nem magának, hahem < sakis mi gy éjéinek, ! a néj3«ek én a hazának éli napjait Ugy 1 ehet mos lam, hogy haladó korában, nemezek anyagi, d^ s: ellemi i iunkaszar gs\'ma nnndig fiatal életerejére míztát < tjgedje s a min-denhatójmgy testi ée lelki ereje MioÉyhi tlan leg ren; Adjoa isten ao\| ily férfiút a hazának, megyéo »k ée >nek, on nesakttlöaben minden családoak oly j jeli isadus, j i családfőt minőt lelsÉénk Tersánczkv József ojrvoi ur uag] becsű személyében, azeietve tiszteit Oolgártársuj kbán.) (Szerit.) ■4\|Á keszthelyi városi Tanács az »razágoa rizkárosultak javára gyűjtőivel nyitván az erédm ny a 9 0 forntet túlhaladja, mely összeg rendeltetése\' hel rére klh etett Legközelebbi szombaton ugyancsak á v tkárosul ak javára tombola Irendezteti kJ nemeskefilÜ as emlitstt károsultak javárai egy musseaveioi eioauas is rendeztetni fog, ugy hisszfikjhogy Kes thely varos kOzÖn-eé^e jótőkonyságának fényes ^elét adja. fid ás kii bje Kezst- ; — Toldy Ferencz emlék — ünnepi ly. Folyp hó a tudomány és műe^etemi olvasókör ] ludapeeten .Tolly Ferencz \|emíékünnepélyta rendezett, an elyen a J buldogeít özvegyé* éa árváin kivil az öaazea egye emi tanárok éa anftp számban az egyetemi polgárok ia meg elentek. i Az> ünnepélyt Ráth Lajos joghállgi tó ór, nfini as ql-vasókör elnöke, nyitá meg rövid vissza úllantáso vetve aa elhunyt psgy hazafi életpályájára. Ezután Kéhedy Géza joghallgató úr. felolvasta saját nályanyértés emlékbeszédét „!Toldy; Fei incz falap, aaaely-oen rövid vázlatokban elősorolja Toldy Ferenci működését fellépésétől egéaz haláláig, a azután néhány,] de aa érzelem melege áltai áthatott, szóval buci ut vess a nagy há-lottól • vigasztalólag citálva Díeák Fera icz ezen szavait: nEn nem esem ketaégbe az iifjuaág jövltje feletti mert lj^-tom az ifjuaág törekvéséta Ezen megható, felölvaaáat követte Kendy Géza pályanyertes költeményének „Toldy Ferencz felett* el szavalása, melyet gr. Featetich ur bölcaészetlmllgató iiié lyén. átér-zett hangon adott elő Az ünnepély végén Rátu Lajos, ai olvasókör elaöké, köszönetet szavazott a tanár: uraknak b% as egtretemi polgároknak, hogy ezen ünnepélyes alkalcanra ilyjízép számmal megjelentek, részvételükkel \' az ünnepélyt I -4 j ahhoz méltóan — csak annál magasztosabbá \'tévén. I Y. R. J, I imuiuvivu uyNHU • ▼ issrwu U JSVSTS ideztetik, a nyereményiárg rakat a keszthelyi nők küldik; na végre még megemi tjük, hogy károaultak javára j egy mU edvefŐi elóadáa ís Felelős szerkesztő: HOKFUljN MÓI. Folytatás a mellékleten. 14333 •76. , Árverési hirdetmény. Alalirt kiküldött végrehajtói a polgi tk. rát. 403 §-a értelmében ezennel; közlliré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. tdrjrénjyfizékjnek 14?3;876 sz. alatti végzése folytán vagyon bukott Müller G-yojla pacsai lakos csőd. ügyé fen \|b íróilag lefoglalt sio-babeli bútorok, és boltbeli különféléi czikkek 8259 frt 29 kr. becs értékben nrilvánol árverésen 1876-ik évi april hó, 6-fen pácsán alperes lakásán azonnali készpénzlűzitési mellettel fognak arvereztetni, azon megjegyzéssel,Iba ezen árverésen vevők hiányában a lefoglaltj tárgyak el nem I adathatnának, azok azonnal n.-kánizsára siilllt-] tatnak és a városházi hélyipégbep izQksÉg eseten a polgi tk. rdt. 406 §-a ézerintl eme krveréskn becsáron alul is. eladatni • fógnakL Miről a venni szándékozók ezennel értesíttetnek. Kélt N.-Kanizsán I876 évi iaáirtiusjiő 20-áo. gyed József 978 1—1 ki Küldött vaflrskaiei SCJiEMBEK C. éá fiai c^ kir. 8zabadalm. taidmér eg gyárosok Budapest, országúi Károly i asídmydr ki : ajánlják eaaltsl $xját gyáftmanyáikc í, mindenncmoMf i balahce, serpenyő ftsem, éeÜSMea 11 MsiéMNW-kt, kosár jéUió mérleyeikety nftétrt^iz. , vas M idp^tt réz fáiyobáÍL űrmértékeket, píbU^ fl fr p\'ékUly o4i és vörös rétből, famérlékik, easafisaü vabfk, ai, jáiri szabadalm Petroleum -fj lér ék ^ppmMMfc a • í ^ j, vas- dr\'Ótesifffék. Legolcsóbb ára t. ^ Árjegyzékek kívánatra és b rmentva. Aj Szállítók majdnem mii idea m kit- hivit&l, vaöut, gőzmalom, o inkorgfár t a. t. s. a fi;!, réoé 274 3-3 ^AAAaaaÉÉaaiaÉi m^A ■ j Atfl és) tArsai ! női divat- éa kéSzruhák íaktára k ; i Budapesten, Séétvita-tér I. sa. I ffiátdíkoduuk. a é. kbcépSéessk tad máaul ho a!irtat aftavaaii Waayra Ivató divat teíéék. pár ii anéam J dsiaisay , pUetét-k fallkék kV. M u«nrt rak 1 ;bés. áigy vsiaa»iatbés s UgjoBb atnfséff1 sn 1 llla^UstikAfksUk. • ] . Ali 1- afjssaTsmind is»f«m\\it]%L bop a n iák kéasi p \' jjw vaMlaaésk\' élatfc a l«civbb pikiseiTeitet i leriat tkft \' kiiöobU UsámenéiNÉ esBaans ^eai alak. »U l<Mkét ttnl\|iii\|j . . \\\\ djjLja-lW \| guruit- > A éké arat f Fürl\'í U sulsu- I j Üö! 11 i H OOOOOOOOOCOOCIXX)OCX>XN 5 \' KE K T ÉS Z ijlSEBT I j Q \' í . ie?lrt- 1 \| ; 1 la 1 o. j»J»O1J-I u \| Q \\ egy edül nain\\ létező I ifi < 3). Févi« -féle szik víz önmaga kfszitéaehei mami- \\f \| zóknak legalkalmasabb I 7 ; O 5 PARIS 1 SZIhVIZ-KESlClEKfclNKK 8 Sr j ijydrí főraktáréi ÍJaguarwr Ág réaalr.. W \| 4kJ A ftSiliYlx, mint kcUuröal üt, ifiadágei. Q /X nánoe eltekben orkoil>g readd l ital. aaar m Jy N/ fej álíalano* kaeinalatbk j&tU í 1] 1 V#j: O Ké«neÜlékcl»k Sft elén* •a-.bop Q iíS\'rsfé&t hogy Mritn a minién eryfa.da: al&aa melle- 7\\ XI V <1$- . kelt utMltáat; bárUl Ut jj- kHUn), W mindi h>U & ) grirtlac ki ntlteél 41ata>- Q / I ;jy lábk ém ölesebb akll^ i kéaalif X axcmkitül pedig peáefféb ir, ^ V^v^B rfac, Umonade ^ sitö iuio* jeliő- f> /\\ éSSs \' Ktáeáboa la alkalaugrt. T I \' X X 1 A készülékek f I 1 * I X V 2 4 6. 8 10 $e$c«>r«* V G «rt s-í ia— is- f«.so íi— i; T T O A ftllüua mlnéaea* »««U 1 f«t ítídwa X tartarScam és egy ey fél font sxikélegttlart Irnuo caéquigofc NS Q (kan, csemagxxnkut 2 írtul MarUtattnak Q /\\ Í3U lrml»r4Í meablxfiMoit uti otói astltfti dij jW %<* gép nagyeág* s»t«nt 40—75 kf. f (J i Egyúttal alakjuk, és Andibe li tfobk gyfcrüWJ Q /kiannaae, a tiutatlaaMfacal fogta tg—iHyt< n táaa- /< ( ti tó ás jj>itó j 1 y O vízszűrő készülékeinket, 1S4 C Q xnalyek 2 frt 66 krtól 96 írtig tat utu k MiMa. Híreknek C 1 A r»jiokk»l ellátott iit»«rití üj«\|yiéMNl adfcteaa noiAtujk r Cin Seqen fúr öie JÍÍcnfcf)Oeit ist meioe Ertindun^g, die Trunkkvioht im löcbitem Stádium, mit auclií ohne \'Wiaseö Tádikal\|zfc bet~ len, oline der Gesündheit oachtheiíg u aéin, Tau-•ende vbn Famili^n verdanken jominör Brfindung ikren, b&utliohen Friedea und eUeliche« Qlttck; umaome^r bitté iqb genau auí ináinea MkiDjea aoibten, ídft tcbon Hacb^hÉber auígpaucbtleind^ de-reb Mittel ohné Bt főig ist. Rétié ttirendi - noUda •ieb Tértxauensvpli direkt aa mii b wenieii. ör. Kbneúky iu Stettin iPreuteL\'i Sitt 1-6 r 1.pte^f \'fii Íj! ! [ kiadásában ípegjelent ífliöl í L ; S \|f fli Töváry Jenő: • I i j Továbbá: ^ - nssassssBsssml ! I K 1 \|\| í! Regény 4 kötetben, 2 íc.zben j % \\ Regény. j- \' ^ FÍsÖ Tésli La vigy lilioma."\' $ P^ ÍWAIB ^USfiTÁT. W \| \| MÍk\|X: lét ikenyasszol" j 11 J, 1 Az égési regény 45 Ivre terjed. \| ^WW 14 D2ip alatt jelfOllí IHeff ^ K \' Megszerezhető 15 flizetben is á 20 kr.; $ \| T; 1 efry f4izefr T A 4: kötet ára 3 írt, \| 3««4 ívnyíj ItirltfonimfiiU I M L regén jr a léidktaniij fejlöd«8 alajpján mutatja be a § ARA 20 kr• Baereplö ioUemekét; elotüntetve az emberi ftaiv jő és rora olda-yj fll^^j\'j tj [ # xoj E\' iáit, ^hkedéljyeiben és \| szenvedéseiben. Ak képzelemnek eBakX^^\'elsd ÉlésyíPf©® már kapható. ^ Ls annyi tér Tan engedje, jiogy ai a valÓ5zínflíég rovására tol ne)(\'í \| \'F i. ^ I jl - Tjfe^ - ja kir. gazdasági egyesülettől Angliában í^^^HB^^BbS^ í fffeS^^By^ Ltj legjpontojabb és legkimerittfbbj ver§enykisérletek után, melyek az \| ■: f jösszei ^yának cséplőgépeivel tartattak, 400 aranyi foriutnvi elaó lliját ■ ^^^r^^y^^SBaf ^IfS^i gpjigj^?^^ r (eéplőgépekért kettős tisztító művel és különítő hengerrel, L^ 1 tigya^i/ttén \|a 100 arany frtnyi első pijit a.legjobb szaltnia elevájtor- ^^Jl^f^g^P^^y éri. mely egyidöben alkalmaztatík a cséplőgépnél. Ueffitytdtlések lehetőleg fö irtóben megtelelni kéretnek. Árjegyzékek Ingyen é éérmeJflve ft&akitar: r \| T i 1 * Iroda:! Moll ^eidiitz^oraa \' t] Csak atekor yalédi, \' Lmr-i Up)áa a mm fa «x én aaksxoiWtotc ciegeut ran lenyomra. j Buntetk blróéagfi lufetekj ismételten conitakaltak esésem M jröd-j j«gyeui iiiegtsnu wi t c» tisiát; auerfc ónt iuteiu » Ic&uiiuégei i* ilyen lia- ? misitTiuivoK {vásárlási Mlea, miathogy uok eak aaitasBe [vannak .aaan 1 .mikra.j \' j 1 jl. \'< f \| ■ : J I íj \' í 1 Sg\|7 lepecsételt eredeti doboz Ara 1 ó-tt o. é. mrf I i 11 ^i » \|i i IP ffln i^TB g b e u a^XHittkl wlflit ctégeluél. j.j Fraueia uor»i.e»i£ v j i\| iegmegbüíiatöbb f5nsegclyx5 széra a azanvrdji einbertMg- j miadeo beisö éj kilap gyutadaéoaL, aj legtöbb uete^M^g ulieLJ m mia i«iuiefnfi Niwilléwt, ftl- « ta^fájú. régi j sár vek es nyi\'Ü! aabék. rkafa^elj\|l\|J tttfadk. BMtégyiUdpaa, [miudenaetnu beaulka m < MiB« jwb- aUea. 1 - j Üreffkbto haaznalati utasítással egyattj 90 kr- p.jé. \' j T> fa <T1 ajTn^légűü >TY--teTjyTU ^<gekt\|éL\| .\' j j Dom\'h4iuliuai ^irolaja Xjrolm JbL égj Ursá-tól Bergeábaa (NpJvrgiábaa.) kahalcoL-a^ivm v»l tma ih^í, L a«TMte4l«M4tMHi kdaait uarljf •rvuétjcaéleara lakeaalbalfr. iAnk ! aiy •vapMk kaamtatl ataaitátaal ^yütt l frt. t. . 11 ^ \'. T 4 \| a Iéé Í[mjnd4{bett a Jejfell caégaáapii . j íj ( • nacbíüeui HcMlr, WypjT \' Í lWtir.-Kiiliu In Bk PWftriAp, («f; IcaaakM. jf»> «rt \|-j, n »ti [- éijkiiiifiil Mare a (ti a fDwroir. 0 tJfckth ur a. t» ke tfc«t»ÍApJ aa«ak toátmeakj Ap. m f^lfr r.i.iiVuirra. W«i ap <t> F""1"^ iffw^tiPlüB fiC WoCáaa^irf (a> ámá. iU^ Tfe Tittím-Ap. B«4ák SL Oe«rS4B w rudá i^uAgralfUu v \' ** J« vjpto* Ap. ^pli \| ] 1 (. [ 11 i ] i\' i í" K Mills Ml; K) __jpil \| l-A t I >llkOLANCti ISAiHU \|\| IíéuyképéS\'A, olaj- és &zo\|bafesto} mázolt • i \\ Na <f y- i>an iáét! u i f ajiulja 26 év óla fennálló üáleiét laiudenueiqU { szoba-, teinpiom-, czSg-fsatésrs es mintdkra. , \\ 1 20y —6 . - ; intLmm -j- \' Á legújabb tkli-uiiaták éa daavalaa^teku túráitok birtukábau, ajánlja ^agát diasitéaekre éa a kárpitozást ia elvállalja. . Z ( Fan tts trejtn kitnvMÍö aranyazasok a leipon- Z tosatfőan ÍHjestUttnek\\ Kllaénzitett olajfestékek kaphatóik. i?éüykepek a logsikerüitebueü rtjft kőszitteuief az e czúlra felállított űfregteremíeu. \| ! Tari/oa és Ízletes rnu/lkakról valamint a. legolcsóbb árakról kezeskedik. Jutfckuk a Zolatii Yentlógló Stellénében. £—____-___is< L • [ \|—y Bt. uu ftekeff, ■ ^eiav und EmeUixugi»Anstali 1 Wien, II. Obere Augartenstrcússe 46. jiie Anstalt -zahlt ourjdie Sübue der Elité der UesellscUatt au ibreik IfcJchaierD, wodurcb [ itír Tüu. bétítiLumt iát, ebejnso wie die Árt dér \| \| Krziebuüg, der IVerpáegjupg, Wolinung etc. j Besonderes Uetvicbt laegt nebst dem obligátén Unterriehte aut\' tipr Aneigung gjrUnd- \| , ÜcUér Uellutigkáijt im f]r\|undSisotiea ubd 1 giisbeO) die ais[ \|Uottvón\|atioo»spracboii der j ZAgiiage eingefOurt sindj.]— ^ehijkörper^ : bestebt aus den gediegendaten geprüttefi Fach- I ! maunernder Hesideaz.CotHtort gewaiih. (Seblaf- I aimmer separirt. : -F C^^^ 4 r "I 1 yomatott FiacU Födop kyormitóiiUi Naü-Wáiaia II ti fir 41 rf1 ]___Melléklet a J Jegyzökönyve^ é inlfr négyéi fuidwdfi \| e^ye stift Zelo-Jy- ] ms§m 181é ikmJU\'rár hó pán taipM kOif^Mésénck. Jelenlevők: , irvay latvá* ttgyvesetd elnök, Glaiina LejtJ Skab-bca Ut váu, 1 eckad JJevid, U« Ferencz. j Szily - DtneŐ, id. Skubjtf* Lét ilÓ, Üiigothy Antal gazdasági egyetüieti tag urak 2 —■ « MtWN láf ia mint jegyző. [ ~ 1.17 147<>. \' ./irvay tván elnök ur azót -emelvén\' előadja hogy audAt u eg \'eeü.ei megjelent tisztelt tagjait üdvözli, nem • ka Ugathatja I, bogy azon általános mély fájdalomnak kife-fteeésl aea4.ua, nmiyet aa epy^tttlet utolsó közgyüjéte óta ^ Spsak Feren t nagy hazánktxának t lj8fdik éri január b-éu bsköv tkezeU elhunytával hazánkat ért nagy veiz- * t«ég fe ett 11 ország minden igaz gyermeke, a ,\'különösen j Eaia inegya a,\'a melynek ő szülöttje, fénye, dicsősége volt, ezen gazdi »agi agyeaüiet, bizonyára tuég boseso evek éo- j kn .át kazah li bánj íual keseregve hordozj szivében 3 — bi-leu a boídu jult npgy tér hu, aj ki hazánk állami® ágát tea- { Tádamiólag t íztositutta — volt egyazerápnand azon iegbéa- I \'góbb egyik ezér tértiu, a ki a politikái: a törvényhozási Íjalyájúa tett elaó iöl lépésé tói kezdve a hűbéri kötelékek nggazUutetés ire, a birtok viszonyok readezésértf; irányozta 1 lemos lelke, a lángelméje törekvéseit, ial 6 törvényhozói Vezér szerepi fese a.att születtek lueg -az Úrbéri, arányosítást, j kagosltáai, Ut >bb aá ősiségi éa úrbéri viszonyokat rnegszün-ja—é, W a szó lóváltsági törvényeit, a melyek mind sztiksé-Lm létalapja t keplszik a birtok, szabaddJ tételéáek a ez jaltai jegy pu gárosUlt (civiliaa.flj l\'üggetjen államiságnak, inéit ftzabad hintik aelkfcl oU»zerü m4zőgazdsHzat nem fejlődhetik; g ázdauzati iejlŐdés jiélküí a I közvagyonosodás 1 Len emelkat butik,jaz állam é« k/olgárainak, szüfttséges va- %i kyom; jóllóLo nélkül az ai.am vagyoni tehetsége, tekintélye, j luáilósaga, >eí-> éa kül veszélyek elleni megvédése nem i leazkdfcÖltethc Lik ; a boldogult,. aj ki Magtfarujrszág} államié- i kének ujjá a kólója, egyszersmind a haza imlliói!jobb lété- i .pek megtere utó\'jö volt, a ugy al jefen mint az utókor örök- 1 (háláját érde uelte ki. A megjelent tisztelt tagok mély fcue^aaiottaég bét látja, a treü, hogy azoknak \' leghívebb érzelmeivel t .iáikőzik, midőn kijelenti, hpgy.a Zálatncgyei igafdaaági eg e»ület L»eak Ferencz a boldogéit nagy állam- \' tértin I ós pélxJ ány azértt hazáfi ei huny ta lelett az orazág mély lájdalmában teaergő szívvel osztozik, hogy hervadhatatlan \' jhazaütii érdéi nemez nagyságai 4-; a i»aza boldogitáaara a -lörttueleuibei ritka öuzeüeuaégipl, és tiszta hazafiúi. ke- ( beüti szentel taradalmaiért üaitjac, — mint a mugy e azü- 1 lőttje fa dicső tértié iránt mindénkor érzett tiszteletének, zeretbtének, ragaszkodásának soha el nem muió {érzelmeit }>» emjékét, — a hazánkat sülyoa veszteségképpen ért tyáazes elhui y ta feletti mély lajdalmál jegyzőkönyvileg ufejeü, éa azl a nemzet nagyszerűen nyilváuitoti lájdalmában • (áat utókornak jegyaéköuyveben is azomoru tradiuokep át-kdja. Hely el (terjetztéare a közgyűlés a következő hatá-tozatot hozot : \| I I i l - u( yvezetó elnök ur á közgyüléa áitaiánoa ér- i zett méi y liajaalmát oly iiiien ea igazán tolju^ácsolá, bogy azj őszinte bű érzelmeket vitEzatíükröző melég azavakb tn tett nyilvánuláat egész terjedelmében ma- 1 1 . gáénak aiiiorvén azt a köigjlUlea Ijatarozatakép meg- i \' állapítja a maradandó emleanl jegyzőkönyvbe íktat-taijik, mf yaarimítd •UmmUU, bogy-; iájdalmának kül-jelekbei is tanúsításául a megye által kimondott hat ne ti gy á azban ia banatoa szívvel részt veendL; j I, lbI6. Ügyvea< tőj elnök ur előadja, hegy 1875-ik éviinovem-jer bé\'Ö-iki Löigyftlés »3tÍ0ö al. a. üo2 ott \'végzésével az illattenyézzté i, a tjtidmüvelési, és a b( raszati szakosztályok elnökeik utján megbízva s(utasítva lettek, bogy mi- i Után azon azl mu végzéaael elbnározva lön; hogy iSagy-Kanizsán a n. ájusi országos vásár álkal uával tenyéaz 4l-(atr éa bordái árj áugusztus végén gabon i vásár, — Keszthelyen pedig lazaáet borvásár tartaesék, e vásárok megtar-iásanak módú taka, részletei, a tiketendó dijjak, a minden-fgyéb a létea tek ea kivétel tekintetében sziiaaéges teendők vant tervezet t fés szabályokat készitten sk, Is az LÖlÖ-lk évi február k Izgyülésig betérjeszszék, h >gy azonbau mindeddig a manl alkt vagy javaalat pe nemi küldetett, jralóaai- . iUleg az iíleb • aZakiosztalyokat a tél folwamábau majd nem folytuk tartó ti Közlekedési nebéségek, rósz Utak, aa utóbbi r -Ipónen p külíl ntMtn i.peilig mint a jelen, gy ülésere megjele-leué^ben ia a kozlejtedéi mégakidhaftayoli aggodalom tar-L \' ipztatv^n viss sa az összejövetel éa válaaztmauyi lilét meg-arthatáaától. Lnditványozza tehát iniazemnt a védettl hogy p* él novemberi közgytliés elhatározábafértejmétíenla jel-tjett vásárok i métariathassanak, á szakosztályok utasittassá-nák, hogy eg r Záros batáridő alatt a lentebb jelzettí mua-kálaiaütat az ügyvezető elnökséghez küldjék bei aj mely munkálatok t eérkeztével azok targyalátá a a további teendők élrend< léte végett az ügyvezető elnökség által^ fUgj-^aáiaaára egj rendkívüli ad íioo közgyűlés j volna egy ne-bívan^^ a me ^tartandó. \' Og rvezatő elnök ur által líett javjaslat\' elfogad-tatván, } a jáliattenyészté»i, a íöldműve.ési ót bornazaái szakoszt Mik illető elnökeik utján szorgolóíag tblké-retnek é i aiegbizatnak, hogy a mi it id/Ő-ut évi nö-vambév^ mi JtözgyÜiéa öJ xü\'á. sz. a. hozott végzése értelmét en! a ioiyo 1876. évben Jbí igy-Kaniisán a májusi váal r alkalmával megtartatni latározott teiiyéaf-: állat- éa borvjáaár a augusztus végsn tartandó gáüona vásár, tcvábbÉ a Keszthelyien az tsazel megtartándó-na\|t tan szett borvásár módozatai, részletei a fizetendő dijjak, a mindén egyéb a llétesité y éa kivitel flekin-tetében «(\|kaégea teendők íiránt t üveaetet és szabályokat k éaiitaenek a azt f. j lttfö-i i évi márpzius hó . L^-ig az ügy vetető elnökségnek a Ulhatktlanul beküldeni tzi< aakadjenak, ügyvezető eli ík ur utaaitt^tván, bogy aa< Yi munkálatok beérkeztével ákoknak jmeg-vízagáláa ira, A további határozáara éa minden elgyób többi int Ézaedéeak elrendelése a t djesitethetéae Jczéí-« jából még\' a/folyo Í87tf-ijt évi april hó elaŐ fltíAxe íiágyKinizsára rendkívüli kőzgj -üiéac öaasehifni a azt jó id íjén kihirdetni ne ierhelte isék.; Erről azl illető szako ztfclyok elnökeik utján mtgit ilgyvézeto elnök ur i Végzéa kiadásával értesii tetáctk. 8\|19—ib\|0. \| ■ j ÁJ tgV& üh\'L pagyoui állapotúról Mtorje$Mté$.\\ A Zalaa egyei gazdasági UgyeaCLh tiiejk aa jegyekület vagyoni 1 állapota tisztába beataa éa biato dtáaa caétyábélméf \|U ;874fik évTuévaotbar közgyűlésben uegiuditott. aa Iö7> ik évi íkbruén aíájUs augitaatua ii november ki kftagvüléaeibeá loiymtott loUxkaééaai filyténaa eredmény-357t Uíesélsglaá agyee«let vagynai álb nótáról SeegyM-I jJÜ titkár által títaa4Uteti kövstkeaő kimutatás terfesa-W\| _______1___ ií .;f ífwisp Jl: t É t\'T í in p • { 1878\'lk évi márciim bk 29-lkl 13-1 í ^ 1 l r : 1 J! 1 Aa egySatlat fennállása éta annak alápité tagja^tözg) a tekintetet Faliul ujrodatym illetőleg annak taUidanoaS Ft öl Bugen Flandriai Gróf, Szász Cpburg gothai berezeg t ő; fensége áltál tett lOOO frt a. é afapitfi 0kt 18634Í évben leéaettetvée Csilláéi László ét Farkat Dárid urak* nak kölcsönkap adatott, kik ia aat a számadások tsntigft k szerint 1867-ik évben vissza fizetvén,,az Satzeg bevételbe a vétetett, éa sééaiagéaaaertleg alazésfUateit Ezen 1000 ft C a-é. alapitól tőke tehát a kanaatok éa (tagsági dijjak yonteif G bt nem fizetése miatt felhasználva lévén, if a behajtandó Z hátralékokból helyreállíttatni {avaalatba botatik. 1 , Töj f 8 Szinte még aa előbbi i években nmgu.jB> Sina Simon ni által 600 irt -f- a néba\| oon 8zéncsy Ferencz ázom* bithelyi megyés pBapÁk ur által 200 frL alapító tékék le- fí fizettetvén^ tekintetes Séilyey Léazíé aímaki köieaönkép ki- ^ adattak, a mely 800 frt. — kölcsönről kiál\|itott formaszert b kötelezője akkoron betáblázva lett ugyan,.azonban a te- u lak könyvek készítése éa közzététele alkalmával ét nem\' 0 kébeleztatett, a betáblázási) előbbeéget elvetetette ? azükaé^ k gea tehát az iránt intézkedni, bogy 800 fii! a. é. köv^telée ^ jelzálogilag átkebleateaaék a ekkép butoaittaaaék. j. Az előbbi években íjattersdoifer —r MartenÉtivi 8énH dor 200 frt a. A aUpkő tőkéjét lefizette a 4a Thaesy Lajot: T urnák kölcsönadatott a kii is ugy nyilatkozott, bogy azt ^ rövid idő alatt viaezafizetendi: kívántatik tehát az iránta! j, határozat, hogy a kötelezvény jelzálogilag jbokeblesteoeék- j a ? arvagy ennek elkerülése végett a nsaiafizetéare mily r bátáridő tűzessék ki? ,1 i] j- 1 £ í ■ j í ll1^ \\ . j Nagyméltóságú Somatch Pál ur az egyesületnek renH £ dós tagja volt, ő azonban az évi. 10 feniS tagsági dij-: i nak megfelelő tőke fejében 200 forintot kéeapéozoea « lefizetett: igen meltányea éa jogoa tehát, hpgy nmgu. Som-] aitb ifAl ur az alapító tagak sorába vétették fel, erről vég--; zésileg t a felvéteti okmány megküldésével értesíttessék;j t az általa lefizetett 200 frt ja. é. pedig nem; mint évi folyé j, bsvétel, hanem mint alapitp tőke kezelteasék a T v. ^[7 I i a Ezeken kívül alapité tökeiket kéazpénzben a követe y kező alapító tagok, fizették bar \| Gróf Batthyány Fsrenca or 200. Bercaa Sándor n 2Ö0.J . Grót Ueym Sándor • J \| 200. k Hereaeg Eazterházy Pál ■ n \\ ] 200, . Gróí Featetick György J 400.1 Gróf Featetich Tasziló „ \' j 200. * Hertelendy Kálmán aj- f (éOüii t Kovács 2>aigmoad püspök ur ! 200. Tihanyi apátság 200,1 j Zalavari apámár ! 200. \| Hereaeg Batthyány Fülöp ar örököaei 1 600.1 r I / B j j j j 1 gestesen 9000.1 ( A IV. éa V. alatti készpénzben befizetett ezen alapi tó I i tőkék a Zala-Kgerszegi takarékpénztárban \'elhelyezve ván- \| nak. — 1 ! I \' tl ■ i ( I [If. : j i Földteher menteaitéái kötelezvényben alapító tökeiket 1 befizették a következő alapítók. \| i Gróf Krdődy István ur ! 1 ! f 526. t Gersaó János „ í 210. £ Marki ignácz oa. püspök ur J 210. \| Hamaaetter Vincze. . \| 210. Simon Vincze csornai prépoat ur \\ 210., Yeasprémi káptalan I _210.. 1 1 öttassen 1575. i I jviL ■ il, !, . É Egységes állainadóaági kötvényben 2D0 frt. alapité t tőkéje törlesztésére farányi Ferencz kanonpk ar lefizetett i ó db. 100 frtos kötvényt 300. 1 I VIIL I \' i Szöllőváltsági kötvényekben alapító tőkéiket lefizették i a következő alapítók : • j I I - < tíogyay Lajos ui m aradé ki I 200. Bo^ray látván \' 200. BeSaenyey* Ernő ur 20u. < Bezerédy Lajos . „ maradéki 200. Beaerédy Sándor ur 1 200. Betűs Jozaet J \' l I 200. Chisrnel ignácz n t 200 Czigány Bertalan n j •II 200. Dervanta Akoa n • 200. kc9J Laazlo „ í I • I 20U. Fának Károly 9 2u0. farkas JÜávid „ : j 200. Gáál Kndre j L j 200. Gyömörey Gáapár ur 200. Garger Vida lm\' II lí ^00. özentgyörgyi Horváth Pál ur 200. Zalaberi Horváth Mór \\9 i 200. Széntgyörgyi Horváth Imrej örököaei Cherni 1 Olivér éa Gyula uraz. j 200. Inkey Láazló ur ( MiI éüO. lnkey Kálmán ■ J I J 400. Ináey Ferdinánd 9 ! i 20ü. Kocsmáros Hep. János ur Mi ^ I . II 20ü. Koppány Fermioa után Kofáét Károly ur 2^)0. Kömgmayer János ar 1 2ÜU. i űrjei prépoetakg 200. KiaiJPál maradéki \' II \' \| SWO-J hagy József mkradéki I 1 ! SltK). hedeoaky Jenő ur I r 200. B. Putheani József maradéki I , 200, B, Putheaai Ödön ur \| \| 200. 15. Putheani Géza 0 ! { 200. Polgár Ignáicz plébános ur jl {• 20U Gróf tizéohenyijIstvánná uijhölgy 200. Gróf Kaéchenys Béla ur { I 200. Bkkbliea GAbaij máradékí 2U0 I bkttblics István ur ;! \' 800\' Szabadhegyi Sándor ur \| J0 Tolnáy Karoly] - M 200* Yida Lajos jar buujadéki \|\| - . J. 200* i Valentini Mérten jur 1 - j)\| : !. 200.] Valrga Imre aidzrWiet úri \| ]j / I \' \|\|[ \| Jb\'ráakevéek iKájolyj őrnagjy j ut \| «I ; I " itastkenl^BR I Jelzálogi bekebleeés végett uj köteleinket éüitettak I ki ja \'követkw alnpUé tágek£ Bokjlay József íntáb Bogyay Odöa ar l íj [ 5100, 1 Begyay Harvátk Tera«a úrnő . I • \| JÖO. I Moiiiár Alajoa kr# , ILI 200.1 Oreak Ferenc L , jl 1 {> ; 1 HiV \\Í , • \\MMk \\ \' > Mkl számihoz. _ ! J graLkaa ttsk ur " ^ jj j £aee köt^taők jelzálogi bakai 11 aiil IslAakaaatfgdM téa4p tekét pécsttársak ur ataaitai do ieeM H Az tgyeaftkt 1875-lk évi--Lé —a tarttl közgyüléaa -ea. a végzésévai t frrtketteM a követkefl alamtó tagok öaaiaa tőke és kaatt tartotáaéi H Oáayi Uván-é ] . M Qkiu Jaroslav-é IL I \' í Zs lábén Horváth Fareneft-é éOH Inkéy Kaaáaér-é ]\| I 26H Szaió János ügyvéd taassdékí é l__íJgH I Ugraaazaa; végzéabéb intézkai ée aeeríki Qmmtf roly éa lnkay Mim urak felaaélit mdók vUtaSk, moth tSkd a kamat tacftéaáaaikát 90 nao Jatt fit élték la, Walefl beu nry tekintetnek, hory az egyiat tagjai HMli kkMté^^ téambe megnyug oaznaz, ezeknek 1 ik helye kzonban nisfl eddig pontosan ki nem tudathatvái, a véjna nékik afll késlasifBthetett, igy CamÉy Károly ar 200 fn — a apitH tőke a gO frt. kamat — \'lnkey Ád im ar 400 frt aUpüH tőke a £80 frt kamat tartoráaaí ffl( gőban vannak. H Aa 167S-tki évi november S-l i köagyÉUa 86 az. M vécééaével Gróf Batthyány Zaipaon I ur íSaáóüttUotL kufl iUOUrt áé. alapité tőke, a 180 frL kaaaat tan«zaaáta t2U lyé február köagygiéaíg annál iaká >b fireaéa meg, aiifl hogj kfilömben ugy tekintetik, hog r az aiatoító tagolt mI rabéi töröltetésébe belenymgazik ; i felhívás ailehére is H fizetést nem teljeaitette, mért ia mo ft már á végzéa fog^H natomtaodó ea az egyeauet követel baa feoakilSsáral rnífl Batthyány Zsigmond un a 400 frt alapító [tőke a taazaH kantai taatézáaaíval együtt az alap tó tagolj aorábói kikfl gyaadó volna -r- ■ I Aa V. pontban jelaelt kéazpé ízben befizetett SlapiiH tőkéken felül a tékák kamatjaiból éa rendm tagaágj dijH jakbíól a tett intézkedések t oly tán befolyt Saaaagből llfl a ZiEgerazegi takarékpénztárba él lelyeatetett, a anea feliH a pénztárnok! ki matatta Saerint a \| énztárbak készpénz ba^H van \|473u83. ■ ( J xiil m I Lzek azerínt még al következő alapító tagok ilapitfl tökéiktői aam nj kötelezet ki nem illitottakl asm padig azfl keaö>énzben vagy úrbéri! vagy szól őváltaági kötvényekna^fl meg nem fizették u. m-: öaazeaen 56 taa 11,2-K) frt. aiS pito t tőkével, a melyre nézve tehát az lg75-\|k évi nov. ^-kfl aözáyftléa 81 az. aLtt hozott végz tea moat már fegaaH toaítnndé. — 1 XIV. \| ■ I Üzen biztoaitatlan alapító töt sken kivül az álapttl tőkén lő74-ik egyleti évik bezáró la ; fizetethan volt kamat B jaibéi az I87ó4lt éri májáa l-ig reaa lett pénz tárnoki aiima ■ dasbnn kitett tartoaáaokb&l aa iddk >zben telt fizetések 11 vonása után ia még hátralékban vas 3876 frt-, a melybenl benn loglalutik Gróf Batthyány \'U igmond araak fttfl Csuzy Károiy urnák 60 frt., lnkey . Idám urnák 280 frt. —■ öaaaéaen 520 írt. kamat tartósáéi, i mely lgJ írtnak tör-l lésea 60 írt és ^80 frt kéjeseknek idig nem erémttÉaa utáni it a^ 1874-ik évig bezáróÜag vezetet, számadások alapján al tartozásban lévő éa még Uanajtaadó [kamatok ötazaga dséftl írt, melyek behujtáaa irádt tehát a fttallő intéakadtnek fo-l ganatositandok. I ■ \| Az egyeaülati pénztárnok urnsit aa 18l5-ák évi májnál 1-én\' lezárt számadásai aanriat a randea taga^gi dijjak hát-l ralék összege volt 6225 frt a. é. a miből aa ngyesniet köa-l gyü.ési végzéseivel elreooslt torléaalt —tovgbná a fpéns-l tárnék urnák az 187ó-ik évi februai 4-ig leaíutikiiaalatatai I azerínt tett beázetáaak után, a reocse tagsagi élj hátra lé-1 kokjöaazege az íslónk éri april 3t\|-ig letoiyt időre Itehát I a még folyó 1075,6-ik évi tagatgi Idij hátniékokat sem I azáu^tvaj tesz \'ÓJÜJ írt I ebből azonban tik 1375. £vi nov. 54ci köagfUéa 8L az. a.\| végzésé ioganatoai\'tasa képpen még f irtandó tlróí Batthyány I Zsigmond ur által ba nem fizetett t wdea tagsági díj tnr-1 tozat 2ö0 frt melynek leVenáaa atá i marad löato. rendea ■ tagsági dij követelés, a melynek, falihajtáaa Irént a kellő ■ intézkedések ioganatoattandeiu 1 \'Mely előterjesztett lamutatáa aontonkiaá ) tar gyaláz éa ■ tanacskozáa alá vétetvén a közgyűléa a koveuezo végaé- I aeket hozta: ^ I A kinantatáa 1-ső pontja I alatt a Fü^p I j Eugen Flandriai gróf ur ő feoiéga, mint ^ palízá uro- I • dalom. tulajdonosa által befi^etitt 1000 Irt a. á. ala- I j pitó tőke a szamadaaok taunaága azánntjt\'eimartit kin- I dáaok fedezéaére lorditra lévauTper lüütí forint alapité I [tőkének, helyet Uitáaa alhatároatatak / la pénaiarv I Inok ur a végzés kiadásával uaaaittaükJ högy a \' költ-aégvatésilag megállapított, siíiiétŐieg miág utalványo-Íaaiidó folyo kiadáaok kielégféaWtán í«nnmarad6 rendes togsági dij, éa alapító tfcka kamat bevémAekr [hői lüüOnt. aé. jelzett alapító téka helyrét 11ífáST vé-jgett ezen tiaazegat míslőbb öaa legyüjtem %yeÉtfljmékt,> ja aa a végre megtakarítandó I uzeget egy aAMn ba-(téti könyvben a Zala-Egerssegi takarékbenztézbá ke-lyezné el, aaan megbizatásána* miként\'teljsaitéés fa-[lyamáról pedig aaáumdáaainák beadása Sor kftMk jelentest ia tegyen. 14 Öéllyey Láazló urnák köi »önképpen kiadott aa alőtnrjaaatéa iL pontjában köt lixrt iMA\'üá. áéJ aia-ípitó tökéről kiállított éa bekebiazve vott, ee a! islak-üLÖnyvek köazétételekor átktbh ztetni aámalateleá kötelezőn alapuló 400 jfirt áé. e\| yesttleti I követeljenek• . iSéllyey Léssió ur íogatlaaaira leiaálogt áikablaataté-jaéaak aaakéalaae ezennel eikan roztatván, pénztárnok •ur a végzés kiadásával annjak haüadéktalaa taéjaai- i [tétére uuaiitatik, a egyssemnu d aa átkebleaém költ-laégak Séllyey Láazló ur áltál 1 mnúA viaaiatérités ki-Ikötéae meuatt a pénztárból ats iványoatatoiak. 1 11 iL Ii: ! Jf ! TkaaSy Lajos egyeatleti j énztárnok Urnák köi- 1 jeaönkép kiadott aa alÓtarjaaÉléa Ul, poütjá alatt4nn- \| tett 2üu trt aá, tőke tartson nak viasaa únaléstce jlo77-ik évi január hé 14g Inti "idő engedteük ; éa ar-(fél a ;végate közlésével ámaitt itik» I • 1 \| Hagy méltóságú Bomsieb Hál ur, asikt a Z»alá me-\|Crai gazdasági egyesületnek tii forint tri du\|al ren-das tegja, na évi tagsági dtínalá magíeiéió tókalfejé-psnJtal tonntot a. hminetfinj aa agyakftWt iránt m-Mp é Wtaláuoeau fcsmerz bikafiaágSlml tTlreiÉtfftl I A oaea nemee tettét a köagylUéa UéltAnylé eliaaeséeeel ft Zala-KX) féajut J.lisiló Kp h fw étUmel issenek- gPP^P ^ tiflMM Mt* ÉP IMMI tyiteteit, * liliMáiii i ti^ifUf yMfr* átffí** uiifli i«ráW iktatja, e w^Ws Apf fcÍé\|B<ÍiáfItt >egfcÍUéetv< L táv as e^eeileii béötárno)i ml Is a végiJe kia-«\|H Mw értaailettti hetit ossa, hogy iMn San-sieb P41 urÜUl lefttetett SPO Mii. rm mlat folyó bevétel, hetem aekl ftJspiiő keeelsedő < a aértet-Itetl (teakma^. i I Ah előle* jeestis V. ^otáijAbatl érintett Kg m-seégi tak»rékpéoUrbao elhelyezétt SC slaptiójtőke aikéattktteléee cséljábóí pktbli VMM indítványt yfla.k#f/ uiftk ilintám ft káestéoWbea befolyt w befolyandó alapi takeréfipéuslárba eíielyeivs — bíztóa érték államp+pirek be fektetve, ttgy Jelzálog! biftoi lett magánosoknsk költsön kép kiadva kezeli -e f ej közgyűlési; taná<;akozáa különös térijéül ki- \| MUtsJk, éj a kftzgyOléai meghívókban jeljsteasék, esőt íi dolinái fo\|£ tR«rt 4 befolyt (és befolytindé tőkék így Mik ideiglenesén hely estetnek lel a takarék pinalárba, -— addig t i. míg as egyeiilet-ysk-gyom iJlenote teljéien; tisztába hosatiks a bebftjtéajdé kö vetel étek befolyni fognék, mely körttlmérjy ijlmd edd\|g i vég] be nem következett, — Hkublieá Likaié or Indi vénye mint még idd előtti a«: alapiig tő&ék beftzeu et f ft* egylet vagyoni állapota rendezése megtörténő idejére fcsJásstftlváu, as V. pbijt slatü érintett 90Up U rírie készpénzben befizetett alapító tőtténejM W a Soinúich Pál ar Aju< lótott 200 írt fteasegnbk idol inoat tér ! szinte éjspiló tőkének s Zalaegerszegi tftktré) pénztár bau Isti elhelyezése tudomásul vétetik yij VÍL VIII. Hogyja kimutatás VI. pontja szerint féld tehermentes tésí köt vények beu 1676 Irt. a Vil. dohaim* riot tg rséges ál lft«t Idősségi kötvényekben 3UU Irt a a VilJ. I ont] •serint izől lő váltsági kötyényekblrí (($00 ft4. ft. é alapító tŐkJ gyanánt beíizetetiíti tudoujáaul vé ! tátik. f \'\' íjj] t I J i . ]f iíjpSn j f j IU lx. leli fténsléréot íj_ \' Mtislék IMUi ltx rtlhégn \|fcy-rearlietalraezáilci-Ifl feljogoeWeti^ ur is a végsés I kj- ? -—-\'—rí—v «—y jegysék és Tbaaay t^jes scye«( UÉÜ Ipállílftadft Mftdis U 4 kiadásávftl a b«kajiáifa mi v I f« válaaatáara, ré^séf i as Igjvi állitésára rnegbisalik a hiUsiOli Kndl agyeeftUi pébsOrpok áfláeával ^rteaJt^tjk. T (V y k«vd.) élollöszeti és tloijtaztti J lerelezéé^s I tj Daij-kaiiisflai m. klr« éllas-mybizi taoodáM Dr. Tér«iétky y^W éá JiMfUg Ptitr tanii^ UyiáiklMH kifáyéeábél. í la3nzl3Tl Sagy-Kanas, 1876 tiártzioa 6. i pjéggel \'j-8 érakot Tereioesk/ irral a fegyhási kblápk mettt\'isif ft b«1\| éldáfiáa folytktáeára. ffl, ar mielőtt as eldsoáef mfgk esd ette volna : # A M)b •áilftmivelée, borkér^ítéa éa pmosegiudálkodás kor^fbiji könyvi vftlamittt LSsttféaseti éa IbötAszati titkok gy >i\|ényM\| esiml — álula iijt -4- nig/bicsU munkáiból pgy déídán^ti a nevezatt íékuláusk MjÁi idéko^ni asivel Aca Imre legybáslelÉgyeld, vftlft4iíét s levelezá laeglspé asívse ajándékokért ,aser4 néllltoM1 njriUábitblták Megfegysi itt] ja leveleséi begy ft nftgy gond- 1 W \' hl (n ábrát tártál ruak meleg k1 taft* Bíf\' M: folt. Is e ktfts ittlét A) knnatatáa IX. pontja aserint IBocrar O^lőn, Motnái Alftjoa, Oroiz Fsrenos Svaatica Kldk uíak, Bogvaj ilé^vátb Tkeresift uriirt, éa Hoó$ Pál éiáraijléki által ^K) íVt alapítói tőkéikéi kiállított kotelesiflik-nek jeisá\'qgí bekeploztetéao eaxktfsléiére Thasay La-joa sgysattmti pénztáritok Ur esenuel \|ilaaitta\|űkt k a asUkBékrá bekablexéai kriltaAgek a pélistárbó uiftiljvA-nyostsíiislc ftUbivacjrán pénstáruok ur, hogy a kjlit-aégék Jegyzékét aspknak a kttteUsdk kiállitéiiél le-andd yisassitériiteté^ iránti intéskftdéa végett a jövő kör-gyttléaée téijeasssa: ba. I \\ I 11 X. Ajs eldterjeastéa X. pontja aserint Oaosv Károly éa Inkéy Ádám slapité tag urak lakhelyei határozott pontoalaggal mind eddig kitúdhalók nem lévjén, a igy nékik as- jjö7>ik évi f-4—jió — iki kösgyüléa -f— azámii végzéae aei\|i késbeaitetheivén, • egyesületi titkár ur tovjábbra ía utaaiúatik, hogy ások lafclielyéi kitudni; iajjekessék, a a hivatkozott asámu végsést ne-\| kik\' klÚdTei métf. n J 1 \|^Li ;. íiintnogy Gré^ Batthyány Zatgmond ur as 1870-ik ,évii nov. fl-ki kOagvüléa 86. as. a. hpsott végftéaável kossá intésett felaséliitáara ia 400 írt. s é. alapító léke a 1$0 .ifrt j o. é.. kamat tartésáeát eneg nem: fisétte aaoo ^égsés értelmében $ a 400 foriiit alapító léke a éaasea kainst «ártóaáiaávál együtt, jöytfre ax ala^ité tagúk eorábpl kibftgyátik, afc égyeaiiíet kovc-talftaének iennlartáiaftval tar ozftaa töröltetik, a eJről pénztárnok ft ívégsjis kiadáaával értesíttetik. xii. n : 11 li\' Hogyj aa alapiió tőkék kamatjaiból a rendet tae-aági díj jakból bebsétett dsázegbdl 11U0 frt aí é. ajZ.-egerasegi takarékpénztárba élboly estetett, 418 Irt. 8d\'kr. padig ft pénatárbasi késaletbeu mogtartatott, ! tudomá-aul vétetett. jl XI1L XIV. I A kinmtatáe Xiil. bontjában B. Apor Sándor mmeadéki lévedéaboi foguútatnak as alapítók névjegy-aékebsa, mert ók már tubb évvel es előtt B.\'- Apor >Báu\|dor batála folytán kösgyttléai határozattal, az ott előádott fennforgott körülményeknél fpgva az tgye-stílét követelése alól felmentettek, a ők az alapítók sorából ki hagy attak : ugyanazért tí Apor Sándor mi-radéki jövj5re as ftlipitók névjegyzékéből kihagyandók alapítói tőkéjük a passea kamatbátri ékaik [pedig a követelési jállftpotbél törlendők tessáék, miről egyesületi pén^tárnpk ur a végzés kiadásával értesíttetik; i Aj. flőteneszkett kimutatás Xlll. pontja alatt megneveafttt többi ialapitó tag urakról, kik i L 41a-pitf tőkéikről sem,a bekebiezéare alaealmfts jaj kötetősöket ki, nem állitották, aem alapítói tőkéiket kamat tartósáaaikat kéazpénzben, vagy a tőkéket fVld-tehermentesítési vegy azőllőváltaági kötvényekben meg nem fisettélj, aa aiftpiló tóke a ösases kamat tarto-■^rP\'H**^ asükaég esetében a törvény rendel atjáu is btHsjláffP aa l8i«ik évi november 3 ík kőagyttlés 8Ü(Ü. aa. iu kosoit végsése folytán! \'ezennel elftatft-nrtlnlik, s; Járvá/yifttváu ttgyvésető tinók úr ft jelen végsés ugy a jelen névjegyzék éa Thassy Lajos egye-saieü péustárnok fr álul kiá litandó kamat I kftUftlék kínntMér kiadáaával a behajtásra a aa ftjvégre tsflkséges i ügyvéd választásra ée réaaére az ügyvédi megbatakaxáa kiéllílázára — megpisatik a külöuoaen is taljtgontlalik. — Krről egyasers-nind egyesttleti p&stáruoH «rj úgy as iiietó aUprtó tat urak. azzal énatiiltt— kJ hogy aa 18l6-ik évi\' november 3-ki közgyűlés 81,101 es-s. hu-aou végzése saeriná bepereitettsükig alapítói tőkéiket tftlileberaentesitém vftgy! ssóliő váltsági kwvésQMk ben behsetheUk. -f Xt j As dlltr\|tHáfts XY« ponüa alatt 8606. ITeviutbau kktu rtoiss tagsági dij bátraiékok kösött Óréf kBftt-\| Ujátr 74gmtt4 ■r Hí n !4- li\'H" •ta)TA#l jt foglaltatván, miaiiktgy 4 eaee festeget Í8?Mk éti »oy. mi kMg/tUé^ a btstütég* g^sére is ft nem flsttltr snnak következtében a &I80 j fo^i ^ éíft rsodeel tagsági djj bálralék kötetfljés^lfból < tMlitlÜu j Oróf Bttlbyáift Zmtfmotd ftr a rendes u-mak sorifavl jövőrd kiWyatik, m erről agyeetlafei péus-Sbrnnb «r[ft kiftdiáaávál ÜHiiMiMI A Utobi rtndts teftkiéft t rsnto lyágiklil bát-v ftmkiikitr ft l^rr K.«des utján b#\|tni aajllflWk évi ntve^ber kösgytlés .81 108 aa. a.> buaott vMáse élteimében azsuael elbftáryttailk, \| ii^ay l letVám ig^veseté eiaők tt a )eieo végaés ugy a uév- radsággal irt nittikák elstbbiks, melj uír nftgyazertt itiüj hogy az traságo^ gssdaaáfi egy ^gyeiknél Isi olynNrvbtn kötötte le. linUstnnt s nevttsett egyilaulet é páratlkn, —1 de főleg aaját tapasztalai nywhán, irf müvei — rilkft ditaéro flUmdrtesel jutáim .zta, ei\|n4l fogva , ezen , állftlam is eléggé ismert muft-kát Uátor vagyok ajánlani ajaatlétsét -f s borászattá fog-jajkoíni szerelő gazdák jfigytllmébej Is inkább: nint- Itcigy előadásunk caakia oly kÓrre szbnítkosik, uut.elkárUl-béuet luduía kell a legegjya^erübb gasdíának is [TJ ur jótak lálU az iamétléat; ebből következííj as híjgy nem csak \|ej mért nagyon nütáe\|módnak. - H 1 i: I jl f Azért tartotta jónak TJ ur as ^aitMéet, — meri eléd e őadáaát illet&eg a lapílai; történt küz\|é4beu több aaji !»hiba lordult elő; azért tehát há nem eg^aapeu is ugyan, át az » 1 ""HOMWIr , WIIVI kUTBitOtlI M . orvos ée gssfláss, f-J- de igenis pseds\| Ogus jól\'tudjftTfts^ hogy ad ismétlés Itlke a ta- éoáao-ajáo- első élőadá btn fel neiu jegyzettek Ihiánprát ezúttal dijk levelemben pótlólag luegemliteui leazek bátor, . elad levelem eiejfujiláaet as érdek lettek figyelmébe lani bátor vagyok. Ugyau\|a jelzé : ) 1. A fúUt/uryataról} \|-H hogy e raluiétet rendeae i jőss-azel ások ás végfesoi, mert télen at a felforgatót talaj] meg lágy : belőle as ártalmas tónemek kivesznek, — poriftnyó leaz, melyben bistoaabban megfogaihaanak éa gyorsábban leilődnek a tőkék korábbftn ia húzzák j gyUuiöleaükel, de te^méuyttk több éa becseáebb is less. Lunek miképeni végzését T. ur t4blán krétával] jmu-tatá be a hallgatóknak, mit meglepő fnésültaéggel é* éber ügy elemmel lítssólag azért hallgatták, nézték, mert e(muu-ka elŐttUk iameretlen voli i A fttforhotiuról levelező I-aŐ leve lében azt monuétla, hogy a közíalakat idővel I lehet után forgatni: hibásai ítér-tó£t e« feljegykép, mert esi tenni azért utm szabad, utbogy a víz megszaggathassa a forgjatott résseket 2 A föfyuek meyteriúékenyitéttröl és Urmókeny dilapoí-buni Jontartdiu módjáról a kovztkezo mf&tgyzftl koMttá: Uivelnünk kell a talajt, hogy es íáltal ft fftid ttjmrőt nyerjen, mert a tőke életűnek, egósseégiinsk és gyümölcstermő] képességének csakjia ea nyújt biztosítást. Ide tartesik a földlargatás 6a éveojkinli rendes \| j ibég-mtukáláaáu kívül. f. A tráyyatiis. Trftgjyátni csak ragyaképea anyagukkal lehet. Trágya kédee auyagnak caak egyedül ily tfttgym lehet tartani : az állat- uúvéuy, lémcly ásvány — éa nOvénytestb\|L egyenesem vagy együtt iaen. 4 tér szerfölött nagy táperővel bír ráu ; mégis m maga minőségében mint méreg ihat a növény életére, ezé^t I ia, hogy trágyának lehessen használni; elh^szuáláaa előtt &H) annyi aulyú vizte , vagy tőiddel kell elvegyíteni s elkor-iftáítani. ily trágyából 1 hold tőidre 150 kilóg, éppen elt-gendői VágóaZézeu könnyű ezt hordókban öaazegyd\|teni. A asoreiftócs kötöm; és szörhuiiauiék, trágyáié vél vagy vízzel ,vegyitve mint állati részek elkorlftadt ailapotban oly trágyát szolgáltatnak, melyből egy holdas 21 \\nazsa\'jó hft-tást képes bepUonyitanLJ Füstöknél, Imnteseknék, gyap -mtstenaknél kjöunyü ások btsserzése. As elkorlsaztáit teremben teliesitbetni* .1 • j Az emberi Ürülik igen hasznos - trágya. Bbből egy holdra elkorhadt állapotban 30—40 mázsa untig elégendpi Hstása meglepő. Hogy a jtoágya késiitéli iránt a Imllgaitók figyelmét még inkább érdekelté icv/i T. ur lelnljondot^a, misiexint Gntesuan az emberi ürülék nem ámyéjkozik vermekben, hanem! e czélr^ két akósj ta pun kiló ras matkolaljikkfti ellátott, belül gyáutázott hordókban fugáinak fel. Kzen üijülékek . kiazálütaaa puhto4bau ja kiszámított időbeni ugy teljesíttetik, nogy a megteli edény tedele bt* ta^aaalatikf s míudeu keuénjéSen bttsl áraazthat^ sstg nélkül tegr bizonyos helyre L sárösot kivul elssállrtlfttilL bél ttrmékek aa edéuyekb\|ől kiüuteuiek, ja ittamint említ re -1K 1 ü< volt, bszonyoaj ineunyiáégü földdel vegyik ve gép által Ösz-s^t gyuratnak j az igy slkénaftlt ▼egyitéir gyUTmássá alakit-tatik, a^gyurma* — téglinydad alak Íoímaba teszik, L özz-aitrtkják; kihagyják ssáritftni s így pfns őrölve, saUbtlt-bán áruljak el; Megjsgkjnavén azt,\' misserint aa enjbéri ürülék laeon* liií a vsrtea, ftzórt kell oly m4rtf kben vegyíteni ezt is A- tiint a Mért. A haiiUiUilok Ürülékei mint istillőjtrágya köztíi\' enoáén meg kell jegyeznühk, hogy mik a^strtts mftrna trájgya hassnftlbatú auftlolnáM míuóaégbdn a ! többit isikor-\' bajdT állapotban kell használni; méjrf tok ipftó tárgyat és ItrUékot Itrtáiiuazváiu eLek a tőke \| által hasonló nuuú»ég-bn szívatnak: fel, mely a musterjedpa endel menetét akadályozza, a bor egészségének tartóssági & megtámadmeg • róbftJftJ — As istftli trágyából] tgt holdra lü ) máiaa tt llktM i uttkiT-j; j 14 stWiiMealsáu Ide IstátnitunK min Ita aaáraz éa nytn pritéátly u\|; ni.! saalmát, \|ala\|elet,J fftftgi i és nomoiJ inin-déft \|b)/ény hulladékot, Isgked vei telibe » pedig; a aad\|lU-nyWti Megjegyezvén, hbjpf[\| a nöjvéfcy Tágya legtöbb ke-méayiló estkrot képea kiíejteni ft ttot Ibeu. [ÍR legutóbbinak, mi ként Üaainálát iról tbuít lttwak-bttt kiteriedtta értek esténk: Valamiül ft Mfg«M\|\' répáuftk Uá jyisásró La. ÁM tUmlum mén, ÉÍal ftttángr Um a uóváujr uigya ü 1 1 pl 11 n keverékek sjrirptláttl gyorsan sssktsKt ásofelts egyltt ki ttod asolgáltal, de szárzaoa elhint ve s tttgtts^ aseáii sí latafl és nmptttitj ft bzőIÍÓ tftukjtft, m állftl f ft btftMMéli írnrmbiú pedig iaask ssirányáti ilyUib^f windea; két ÖJke k5sé> Jl aMlien mt tHm* uat% ttfgséges. M tidtffdjdéí UUufsök, rflvidtbbek ét fett tabbak lehetnek, ftlgg es m Mduek ttoórflségwl. Léper jébdl Xl^ Uláoor^zaGSysí vehetni fel a követkéső ipadi sert} Utm forgstoti, tiiflfcor jMUbrrnk I8l< kegkiváálft, hogy i inden jétj év tiftlvft trá^yátlseadk , a kevéabbé :Wínssárftft ffll-det tltgendő minden foárot^ — ft íamitatj pc rfaaoyó k> lajt minden i év rftu^va trágyázni, j A irdgyáníé módpt többféle. Legolcsóbb mM a trágyát a aftdl^ő sorrendek köftt elsarsi. de IftgftfÉnlil is, ősért ilyéoiiép ftd ft gftft, ft tőke pedig ígérj lelttbtes ien táp tat ti, azért is ipmn á költségei a gyefeírijUa a Íveli, réstről eetk a esakáll, gyöktrek asaptSodnak, k ^Itség a vermeléeei\| trágyaiás, de előnyösein éitlrt a trágyá kélt Isisen iulftiteáfá válik ft tőkéntk^j Lf kód m ily t közt mélyen k^k^MUUtjuk a földet, bele stórja t a te ée viasza betakarjuk A trágya mennyizég mmhatározdaa la üftgya sioőeégMól függ, mert as egyea lágyai nemek JeHeaMésé\' él émnve lőn. Két tőkének a sáslenés istálló Itágyábél teg«Bdg]8. össfte marokra való, perrá LorlaaztnU, [vagy eg trftgyááél egy egésa medeftoMvel azdkaégeitetík. \| íj ,4 tarffomak kdrot /útidra soha ném oiftnM el, ni4űo at fcözvetleu a t^kegtökériétére szórftiik, le^gkií áll, ha idég ném tatul át aa eijedéeen. A jó elkOrLtsztOU - egytrág&-1 nakj spka nincs iljr árUiinas hatása, taamitt as elkos£ms>< tott gyepazinuek magának. I At , üUétiierU: Ültetni! aurrendjébee legu utumy/ mert Uy .ültetés i«ód álul úgy lehet mondani: uteza ao&k íoimáiodyJtii, á, tilágoiiság, melegség, jlég, íegi Lönnyebben átjárják k ióldtt\| tőkéket, fertőket i jő ültetés mód álul nagyon élesztetii a tőkék élete, érlelhetik azok terménye. Ugy lebtt pedig kereszt sorrendbeu ü\|tetni\| bal a bettfce-teiidő tért liumzábsa, \|kereszben zsraég után kkpával jtl-Votmlozauk. a jtivooaiosáe \\ után minden kérésit je.heíyre egy egy tmtét ttesünk ls. \| Forgatott földben begye kórováli a keresztjei helyen lyukai^ farunk, mint a sátoros, midőn aálnrt T«r, est vl-csér Hormaa iu szé.eartjtk \'L láb mélyen sjztáa beit teás ssflk ft be(e szóft (vessőt vagy késs gyökeres Itőkfct, egy másik nspszáiuoessl a luidut karróval üozzá terítetjük. Vágy a kis keressjjelféoy közt l\'\|9 láb mély fészkes ásunk \|és ebbe xeuzlik \|le a. vesszőt, tőkét, ilykép UltelünkS a iellorka-tott és nem forgatott földbe is. A cziicza (.furu) utáni Ülteteat soha seiu találtam tlyj bízloának, mint ft feazekbeúi ültetést, mert a c mess ap ad ha nem lehet; annyira légmenteaeii ültetni, mint kftpa után fészkekben. Máatk hibaja a ezueza iránti ültetésnek, az is, hogy a, tőke bot egyenesen állván ba marálb I meddő marad korábbftn leéli uiftgát \\ j — lka ennek az , niert a vessző meggörbítve nem lévén , a nádv keiingée nevezeleeaen élénkebb, sebesebb, az pedig mia-deuben Ugy vani hogy a nyers sebet élet gyorsabb éllst-logyatkozasl okoz. ilógy tehát ez ültetés biztosabb termést, fogamzást adjuu, fészkeket csinálunk,\' és ft vuszdket, kőJ kéket középet inegliajiva, illetjük elj üyenképj s vesszőnek, lőkénék fele a fészek Ifeuekén liárántoi mkszik, felej pedig á fÖklazinré botegyeneaeu irányoz tátik, minthogy Its állftl ft vessső derékén szegletben meggörbül, p görbülés által lassubb nedv kenngéá eszközöltetik, moly) mini^ mondám, korlát ozzai ia no vény gyors éiőtét, bíztu»ija a gazdagabb terméstv. Lj] , j. • > A UiejpitétCidó. Legbiztosabban megfogan tik as őszi. ültetés, okozza est azon körülmény, mert ősakoj alvó növények rakatnak tl; a ijöld átázik és ílégmentest n takart aj tav^azi Ültetésnek jókor kéli megtörténnie ée ilőbb, mit-sem s nedv mozgásba hoztuk, mégit tekintett d az iránt, bbgy as őszkor,:télen ielmtakált föla vegyalléd lkára néáve elouyósebb; jobb az Ülteiéit márcziUs, spirális lónapokban végezni, arra vigyázván, hogy /árbaine kerülj< nek a vesz-] szók a tőkés, éa hogy légmentesen történjék 11 ÜTteté^. A napszámos ha lels^smerellen^ nagyon fa tnyagul jüi-teL uieglehet est tudni a leültetett vesszőről, lökék buza-i gatásá által mert a jól letetlek egy könnyen 1 uem kihns-liaióki tr j k J; tíim tettzÓkd vagy g$j):ret lükéket jobb. tlónyöeetib-c iiUeini) előadó aít megjegyzi} hogy neki minak ittó siketjül, mert nagy goudbt fordít az ültetés módra, mi gis jobban javasdlja a késs gyökeres iőkékk.li telepitétt, mert úgymond: midőn s sima vessaőveli telepítessél í Ü percuat ve? steségre íebet száinitaiii, akkor ft gyékti W tőkéjűiéi síig megy 20 percsentre. Ea éppen azért, inert ja kéaz gyökeres tö Léveli tele picésuek a sima vesszővtli telepítés felett elő lyt ad, kai-vélyssen sjáuíá ft ssőllő iskolázást, illetőleg a gyl aereztetftst. 14 púma tfttiők ét kééi yyöfccret [hruJfmtuna \' arra figyel -meztoM a! hallgatókat, hogy mielőtt lazok bór mellékel is elültetnék bütósitsák magukat a rügyek, vésszé 1 ée égéssé-< gek áÜaptitjakről, azután ugy kósanétg el azt kat,- misénI fszáksSgeii . [ [ . k mily véöző ketté metszve nemi züld, rü{ yei leceipve, feketék, .purlaastbatók, Ss liem elül tehető, meriromloltlfAs egésséégfs sima ?es»xo egyik alsó r^gye jdLtl lebea ha nagyon fközel aíipára kellé metszetik, Eafssiéól jvégig nveg-Usatoeatta husatik le ugy, • hogy egy\' rügy la mid színivel ájljoo íüjdun kívül. Esdn kívül ínég egy rügy meghagybátó,Ja többit el Ml távulitani: iniudeu ily Ültetvény kap jelvényül ^gy szál száiW uütőllő veeszőt karó helyáct. Qyókeres tőkék átrakásánál a gyökeret < rőaen vitaza mII metszeni j hogy ugy nésaea ki á: gyüicerei rész mintha fiákéi bot yblmu Azért keli ezt tenii, mert ft gyökerűt a neteale belylSn j kgaasánsk leggyorsabbsu. j — ta ha a Kökének e égendő hoaazá vteaaóje tnL legUuu caoaabb \| a \| toké lejét a iéasek fenekére fekteUilj annak « gyik rétét aífeldlftiiirtfetnÉni.éa ebbfl formáliC tybol .a tőke fölét. _ípjf telepékifi gondolni \| ktU arra jisf Moyf tfpyeen * ruka«ri>iá U a fajúk legjobb ázoikt fajazeri at különlvá-jáaokban, vagy] legalább minden egUmáa utáni sorrendben érakiii. llytuké b üzletet U vezethetái, Aki az >nban I delet vésetni némi akar, a fajok ösaaelragyitáséi 11 lega) Lbb ii arra vigyátw n, .kogy ctiak is az IgMütt j ér<! t, az 1 gy-.inühek kstétl ^aaenek öéest, mert Blenkftső íáetben 1 zou rossttyk leend 1 Stéve. body midőn ttÁÍŐjmek bgyike érik, á májjiks értilc b, egyik yVtn az eryík mai) ábau ft lná-\| k falj diaalik; \| bban, s láW egy év® -ii\| tU aillmtUat ■ffijJ minőéégü burra\|miuóre syré^idet bd liveftkint aakret lUSlki, ki aaAőfl^okl iiPÉ módiftj azámitani. K A jövő elladás Iá megtálaaztáaa ta tao rátfti uognak ■ 9. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. március I. f HL frftlyf. IMI WYsUk flyfcil ntoy ti«ribf«aM4ii . Pjfámkái IUU pl8 nu EUflntM éri . írnf 6 frt. FMm I frt, VtJti (m 1 frt 60 kr WrSetataysk-. I i tl<M,i i\|ytMr 7 kr. Ilki In Hililliill 1 kr, MIjegdij 10 kr \' • mmm Hot 4 Ur wiW M BWt Halielajil MIluHfc E) rtné* afcsa 111. ■ WnU«t iímsrt kmM tei\'"^ EáairaSet rbra Ma Nlliülfc Pali Utit W kr. MEGYEI ÉRDEKO^ KÖZM ÚVELÖDÉSX TÁRSADAILMI ÉH GAZDÁSZATI HETILAP Több egylet liivataloa kqzlöaye- E Az ember. •• (Folytatás ia röge.) f Jön a férfikor. Egyéni életünk próbaköré—j valósága. (Némelyek soha som éripc el: örökóel isaaradnak.)-A., többi korázak csak tréfa, poesis: ez\'a komóly próza. Errul mérik az ém-\| blert itt lent, de tán a felbök felett is. "Erről mdítd-l ják, ho£y amilyen életünk: -olyan lesz halálunk. — ErrőJ mondja Petőfi: j f j fi\'j .Ha férfi vagy légy férfi, S nát sz&d hudésse ezt, Minden Demosthenaanél Szebben beszél a „tétt," * Félénk ab \|a som csak eaabol I A bátraktól szalad Kik szamba saállanak vele — —! Azért ne hagyd magad I — S csakugyan ez itt a jelszó: „no hagyd ina-\' gad 1" az az küzdj 1 — A férfi olyan mint a pál-j mafa: mely "a ráaggatott terhek súlyától női így lesz megaczélozva. A magány fejleszti az érzeményt, de a karaktert adja az életiskola. \'Némelyek nagyon puha érzékeny sziv vei ■jönnek a küzd homokra. Ezek szerencsétlenek: Mert ineg van irva hogy „a jó sziv bajjal jár. Es sok munkába kerül mig megedződik. — És felettébb nehéz a közepet eltalálni, hogy a keményités közben taplóvá ne fásitsuk azt a kis lltus darabot, mely nélkül még se em ber az ember.! — Csalódtam, — mondjuk — töljbé nem hiszek, Rászedtek tőbibé nem könyörülök. ; Szerettem és gyűlöltek érte: többé nem szeretek. Megsértettek: nem bocsájtok meg. Siker nélkül dolgoztunk: nem dolgozunk többé — Mondjuk\'hevenyében. — És nem lesz igaz: Addig se igaz mig kimondjuk. — Mert a kinek nemes szive van : az : száz csalódás után is hisz könyörül — szeret — knegbocsájt és újra muukáll százegyedszer is — meg azután is.\' És ez igy férfias — igy emberi! Pedig valamint a nő csak ugy nő, ha nőiee — akként a férfi is csak ugy férfi, ha emberién! férfias. Különböztessük a konokságot á férfiasságtól. Az emennek cdak vad hajtása, mit ja- szív és ész ollója kell hogy lenyesegessen. Nemzeti karakterünk is e hiszékeny, megbó-csájtó loyalitás. — Hányszor megcsalta őseinket a török: mégis elhitték neki, ha szalbad menetelt igért az ostromolt várőrség leolvadt bajnokainak . . . Mily hosszú nemzeti elnyomatás véres sebhelyeire terítettük nem régen is a ,(feledés fátyolát 1" — Maradj meg drága nemzetem — in hoc t\\ signo vinces, — igy vagy te a mi vagy. iE riél-«\'. kül „váltott gyerek1\' lennél, nem ismerne rád a világ s tenmagad se magadra. — És a munkát —>- még ha nem dyümöldsöz is — ernyedetlenül folytatni férfiapl —. Slsipltus is férfi volt, azért\'egyik nap felcipelte kiivét] a hegyre,: más^k nap legurult, de harmad nap is- mét felhengergette, — s máig is hengergetné ha élne; — [A Danáidák látlák, hogy lynkas a hordó mibe ők j vizet mernekde azért jeaak meregették, s igazuk volt, mert adjdig legalább dplgozr tak 1 Éa a dolog Istennek áldásos ajándéka j— mi -óta a tétlenül 1 termő fügefaleveles paradicsomból kiűzetve véresj verejtékkel nll megkeresni kenyerünket. 4- És nem csak a szegény embernek, —\| Mai napsá£már dolgoznak a nagyoki a gazdagdk, sőt fejedelmek is. Sőt terhesebb —testet lelket ölőbb munka ját ezeknek. Egy órai szellemi munka 4—6 órái testi munkával van arányban. A ui un ka nem csak esáköz la oélra —♦ nem \'csak azért üdvös mert eredménye van, de mert ,,\'önczél" 1.1 i. eszköz és czel egtbep. Önmagában hordja jutalmát. A férfi kor képe? I Ua bevégzett\' munka feletti öröm" Az Isten (st ttrült, mondja az írás, mikor 6 napon a vil igot \'megteremteni befégezéj. \| \|\' I 1 Pasnv nagy haszna a munkanap: hogy sok rosz gondolattól >— bivalkodástol elvon. —[ .Elven és megment a kétségbeeséstől! Küzd a férfi a. választott zászló alatt. jEgyik hazájáért — másik az emberiségéit, csaladjáért; vagy egy szent eszmeért, s végül látja, hogy] mind az {liábaL 0 csak kiáltó szó Mólt] a pusztában, ritkán érik\' meg a babér, mire koszorúzni\' kéne vele..— LI j \| Egy Mózes is csak messziről látta az ígéret földet, de azért mégis össaetöréj az arany l>orjüt. Egy József császár halálos ágyán latta, hogy jégre épített — korát előzte mag. V úaza is vette rendeletei nagyobb részét, de nem szánta tneg — mert szelleme követelte, hogy ugy tegyen. Egy; Uégiel végnapjaiban njondá: egy tanítványom {értett: az is félre értett. De azért végig dolgozott. legnagyobb szó-i, S\'vajczi önkény. Egy Casztellár -r-1 korunk noka — a kl>z társaság ideális táj tes számki vetésé ben belátta, hogy \| hazája nincs megérvel a nagy eszmére. Lemondott róla — egész élete bálványáról. — Bizonynyal bjele őrült volna — de telismerte az egredüli\' mentő modót a munkát: bele ment az eszméje elleni királyság országgyűlésébe dolgozni la meglelő viszonyok szerint. Nagy szelleme bele omlott volna a tétlen űrbe. A hétkjöznapi m inka küzdelme majd felejti — szórakoztatja, Vagy más —■ aki lemond a hír — dicsőség — gazdagság és jólét csábos igényéiről — és az egyszerű esaládi élet tűzhelyénél keresi élet boldogságát, — égy házastárshoz nem érti meg — nem méltányolja! . . ([Tiszteletet a kivételeknek) — fárad a férfi — s fújó széliül is megmenteni igyekszik öveit . . . éa. nincs elismerés. Barátot keres rokon lelket: de ritkán talál. Egyik felette másik alattal áll — ■ az egy Bziqvonalom állóknál meg hamar lábra kap a féltékenység, irigység, legjobb esetben a közönbösség (ismét tisztelet a kevés kivételnek.) — A hőn érzőt legtöbbször kimosolyogják. — Sokszor még gyermekeiben se talál örömöt — se támaszt! — Igy szenved tür a férfi választott pályáján hiszen maga csinálta igy . . s ha két élete volná: örömest kiszenvedné egyiket igy is — a másikat aztán másként intézné; de látja, hogy ez az egy élete legömbölyödik anélkül, hogy elérné amit kezdet óta kergetett — ő akkor elfacsarodik — felötlik neki a kérdés: hogy hát volta képpen mért is él ét küzd ? hogy , érdemesre es élet arra, hogy éljük és küzdjük\'* ? Diját nem találjuk itt — nem látjuk amott , . sötét köd ül. a meleg szívre, az ész világára — és lyukat keres melyen e sivár világbői\'magát kipotyanthat-ná, — őrület vagy öngyilkossági vágy kerülgeti ! De a kit az Istenek szeretnek: elküldik ne kik a mentő csónakot: a munkát! — Dolgozik és üdül. Nem azért eleve, mintha munkájától jobb sorsot várna, csak szórakozásból vagy erkölcsi kötelességből — s mig dolgozik nem érez, nem képzeleg, kedélye addig nyer\'annyi időt, hogy a kuszált hucok helyükre verődnek, öezhangba jönnek. — És újra születik, ujrá lesz emberré, férfiúvá, hőssé, aki tudja bár, hogy meg nem nyerheti a csatát, de helyt áll és küzdve vesz el! — És elküldik neki istenek a „derült kedélyt" . szellemi villámhárítót — ez „édes vizek forrását" mely a bele .omló kesersós könnyek vizét >s megédesitti. „Ernst ist das Leben: Heiter ist die Kunét* írjuk ajtónk fölé az életbölcs Zschok-kénak eme jelszavát, A munka olyan a férfinak, mint a struez madárnak a homok, — mint a gólyának a széna boglya: — bele dugja fejét s nem látjva vihart.\' A méh-rajtól elvesszük a maga hordott mézei — és ő újra hord. Leszórjuk a fecske/észket és ő újra rák. — Szétrugjuk a hangyabolyt — a a következő pillanatban már hordja, újra takarítja a szorgalmas család — még csak nem is tűnődik, csak teszi. Ezért kelle szertni a\' munkát — magát ma-agáért! — De utóvégre a legjobb munkás is kifárad. Az az sokszor még el sem fárad, mert szelleme ftlrge még, hanem a testi eszközök: látás, hallás, eigészség hanyatlanak. Ily embernél a test hal el íjlőbb, másiknál az emlékezet, az itélő tehetség, a szellemi erő hagyja el a még erős testet. Legszebb — ha már lenni kell — ha együtt hanyatlanak. - E hanyatlás az átmenet as öregkorba. Aki 30 évig nem szép — 40-ig nem esse* — 50-ig nem gazdag: soha sem is lesz azzá — véli a közmondás. Bizony rövid az ember valóságos élete. Ebből is nagy rész esik a tehetetlen gyerekek ós agg korra. A többi réstpek is egy részét elaluszszuk. — Sokan még azt az időt se akarják 4- A ,;ÍZALA" TÁRCZÁJA. Az én hazam. . i- Olaszból. — Hazám fölött kékebb, szebb az ég S ily tüzzol n nap csak itten égi! Zöldebb a fű, fk, üdébb a lég \| S a csacska szél Fényről beszél . . Tarkább a rét, a madár vígabb Szebb a virág, illata dúsabb. A népnek is léte mily saabad 1 j S ha dalt zeneg, A sziv rezeg . .\' Hé aspra méla, ábrándos éj — j ölén a mámor és mennyei kéj I 1 A nyár örök, nem jé rá a tél, Azért a sziv, I II5n érez itt. Kedves hazám, szép Itallá, Tiéd • szít minden lángaata I Virulj soká mosolygj fiadra — Rajtad kivül A lét kihll. Ki. B Azok a fekete etetnek / , — Mamolre — Ötlet: «&af«ó* (Bála. Azok « fekete sasnak I... soha ne néztem rolua be- léjük \|. ",t. i. iP _ Mikor mmt gyermek j— falún valék, ka]audozásim cél ja az árnyfsdte berek [voltl; lassarfasergedezé ér mellett fél napokig reptetúm íünijyelinti gondolatimat, isma-i 1\'\' * " 1 bak ícsiiijké iiaráugja a falunak hitt ál uiakban Hugó lelkemre _«.._ —j-----j—, ^—-j __.egf«hté a Aaapougé.Ujunak, hogy az „ígéri" hazan kívül minién egyébb csak Köd .. bubo-- retlen, képzelt regiokba;\' ■ nave mafia"ra megcsendüli, szelíd áhítat, szállt, moly n rék:-.r Isteii tudja, hittem i godvá tértpm szerény laku néma intelemnek ikba. Bojaqg valék! iMoit,l hogy a város z íjábim torliekst viselni készt élet, a férfiú gyermek évei ien keres vigánt, vágyik meg- nyugodni mint akkor .. s í karfa sem tudja elesigáaott lelkét áhítatra szitui, pedig i mpoSikint v.égig imázaa az üd-djsL hogv minden csak kBd és vOzlé igéket s ISmnagáíél- I m buborék É L.. Ulusiékuau h le- íszi ja „baMan?t feltalálni jár a Dilna nébtelenebb pl rtjára, hol vissza álmodni igyekszik csacska t{ mellett ttillStt örákifllJijí izgalmas élete mosolygé korszakát, ^asztalanl a folyam gáté és bfcsaédes tUúdérei: naiiem vadul kacagó saörn érti az ájbrándizó, hogy sivár kz élei lenébél a múlthoz kiván r lenqktUní hatlen délibábként reröféuj I ét s Morengvd ülteié szabadi u lelkoujet a! rohan i vivék asjt zaassM.... Is a ji" lámok sötét fodrain oly jö\'l MelrangéaemMI csengi tókintékj Egy éltes s egyj zelodének a part felé, alig szédjükUől kivéhetém, gou lgéső alakja dacára jaa Uju vidra aaabva, megszakított Egy máiodporcz s oondolal ii bon ssániyalának. oem tol \' b mognyu- norájában nem a vigan szalad-Caacaogása hallszik, és, melyekbél ínog-s esztelen aa,, ki je-a múlthoz, mely elér-jre vár.i...^. rek Irétun ér s i lMina p< babokks I keua tang n lénw.itfiA néi Ikaz fatslrull pát lépi vlsrnaitta hOlcroek ilmödbi aa alé Avsslx káig ii .raá felett a erosztém 1,1 nralyak magákkal irigl hol a eStét hol-\'i a fénytelen lélek H rázlak fal.- Bátra élénkjén oseyegye kS-lyitt tálam, ltint bé-iqtrendék valának. szemlémet lehotí rlK isi szálait kereaém. in elhagyoU légkér-letém azonban aa agy ágst a un\' uéa i is tQnékeny boldogságot, midén hátam mögött aa elSbbi dallamszerü hangot liailám megcsendülni. — Madame, beszélt a leány nemfénéjéhez, mi kocsinkat oly messze hagytuk, hogy többé nem leszünk képesok megtalálni. — Valóban kisasszony, felel a goavarnante, és annak ün az-oka. Cbarlotte folyta tá nyomósabban, miután aaél tekintve, fogatjukat pillanatával meg\'nem leié. fii- vagyok oka Madame ? mond a (yáuka neheztelve; hát fin nem szívesen bolyong a természetben, melyet oly ritkán élvezhetünk? A gouvernante nem felelt. Bizonytalan tekintetéből, mit a tájon körül hordozott, kfinnyen megfejtbetém, hogy nem bír tájékozással hollétük iránt. Hfilgyeim, szólék feléjük közeletlvei miután aa ülésül használt korhadt fUzdeiekat elhagytam, távol hagyott kocsijukig készséggel leendek kalauz, ha a helyet, hol as viaa-sza maradt, velem tudatni méltóztatnak. — Köszönjük, felelt aa ifjú hölgy, légies alakjával fölém lebegve, kegyed loyágiassagával kimondhatlannl jfpktf-telez bennünket.> Fogatunk a templomtéren maradt s várakozni is ott fog reáqk. A mit most láttam, némává tette ajkimat s magamat a földhöz bilincselt, Ugy hiszem a hirtelen fal nem ismert varázs alatt agyam is percre megszűnt működni. Soha pem fogom íoledni as érzést, mely néma csodáléjává avatott a fiatal leánynak I ^ Két éj fekete izem ragyogott felém a hosszú aalyoMi pillák alél, két fekete szem , mely őrült csatára hivta a meghasonlott kedélyt, érült csatára önmagéval I] Minő szemek voltak azok 1 Mig Szende pillantalak\' glóriát teremte as ajkra, rejtett lángjuk tettre gyujtá a kihalt érzelmeket I Egy beszédes könyv két lapja volt a sötét saempár, melyből chaoaszeril változatba^ vészit, Bdvttt olraabaték; üJdvöt, mely pillanatnyi volt a vént Soha nem sztnőt \| Aa élewsn keveset forgott iija hölgy észre vette ugyaa íláltoaáaomat, de a delejről, mely engem lebtTöleo tartott, fo- m \\eeAmiuni amit betegséggel töltünk. Bízott rö M ftg tétti élet Ét nem bírják feltalálni,! Logy újra, ^egíelejjék\', .mint a!« j csizmát. Szánandó a« el tehetetlenül t agg. — Árnyéka csak korábbi önmagának, Kzer szerencse, bogy ások ie, kik erőteljében isiherték, szinte igy vele elkallódtak. Kevés tartja meg ifjúi erejét éa ke dél vét. Legtöbb asémbes sürgölődő lesz, mint száradó falevél. 2Ü Egyben inponálhat még az örog s ez a higgadt bölcs tapasztalás. Azért mondja a magyar ,.jó as ötíog a káznilu .. . Jó aki babéra in nyughatik--— aki szép múltja emlékein k.érődzhetik. Jelene —• jövője ugy sincs. Tán látásukat azért veszi el a sors. bogy a távol szép bérezek székellŐ ormai ne költsenek benne vágyakat .? Mily szerencse, bogy vágyaik is lelohadnak, bogy nem kivánják, sőt hiábavalóságnak tartják az ijfjui élményeket. Mily jó hogy a sziv is együtt öregszik gazdájával — mert fel-lengző vágyakkal — röpülni már nem birván — agyon vergődné magát mint szárnya szegett madár 1 , " Mégis nagy bölcsön van ám elrendezve ! — Tehát kell lenni annak, aki ily bölcsen berendezte \| V:, . Igen : Van Isten — okát senki mástól ne kérdje . .• De akkor halhatatlanság is van 1 Szellemünk tehát öntudatunk, — kell hogy folytassa léteiét ha testi összeköttetésből kikél .j . . Nemcsak hinnünk kell ezt, de következtetnünk kell és lehet . . . Hogy mily formában ? • . No ha azt is tudnók,, akkor már élve megszűnnénk emberek lenni. £ jövőbeni létezésünk mikéntjének ismeretlensége — az a hómály az a mély Ür, mely megdöbbenti a bátrak bátrát is. E félelem ellenszere megint nem csupán a hit, hanem ismét a logika, a józan következtetés: íL i. Szellemünk halhatatlansága nélkül csupa komédia volna földi életünk, még pedig tragikus ko-J média — mi pedig drótonráqgatott lábu komédiások [volnánk, sőt még ezek se, mert ezek a színpad deszkáin szereplésük arányába kapják zsoldjukat!, — az élet színpadán pedig ily arányban se —\| itt sokszor a hamis játékos teszi, el a jutalmát; mig éhen hal a becsület. ,— — Uem 1 ily. komédiásnak nem tereintette Önképére Isten az embert 1\'. . . Kell hogy a leszereplés után, a színfalak mögött legyen az aranyos gázsi kiosztás, — de hagy mily aprópénzben ? . . Hiu kíváncsiság — ugy sincs megmondhatója — ne is legyen 1 — Ily következtetéssel bátrabban megyünk a I végfcaafába, — de azért jó szoktatni elménket ahoz a ponthoz, ahol a végnek kezdete kezdődik. j No kicsinyeljétek hát azt a keresztfát az útfélen! sőt nézzétek naponkint tenyereitek M. M. betűik is,melyek intenek hogy „mementó moriu 1 A ki mindezeket éretni és tenni tudja : azon teljésül joligém, hogy: holtakor ő örül (legalább örülhpt) 4 mások megsiratják. Ceiyány Károly. Vész és gyász Magyarországon. (Hamvasó szerdára) Megint ....megint baj és gyász?!... Még le se vetettük az egyiket — már is itt a inásik országos csapás: a dűlő! árviz l — Uj meg uj meglepetések, rázkódások sürüen következnek egymásra. A journalista nincs tárgy-szjikibjeii... fájdalom 1 I Sokat vétkezhettünk mi, vagy apáink ?... Vagy tán ÍN togat FéW, aa lírás sserínt nfl gyón nseret bennftjfkét as ily sűrűen í... Vsgjy tán1 kitartókat be i hogy sok Ii >és !l: «rT Boldogemlélü őseink — nem hiába [Bú kőiből) jjöktek, d i szerettek itt is vja,! jnellé i megszállt knagyar városaink dkgyobplnéose a jára rakódiott. — Jó Osztón is volt ed tólük vénség jjij an élei. 8sép is. ttoicj ís* aMor a r gunk czííííérét is i ijilky folyam jeUll \|4»! e [folyók habjain íátssaeák, irierengíjnpk. „Ssép, de v tázedelmes 1 mondja valaí ly k kölfcMu, A folyókra is [ráillik ü... H megfordulnak sarcaikban és terméeietpllebeo^ folyik — ömlik, mint niost a Vág-Duhk?] A dánskM irná, ha i aost iratnékj — psdtg hát jci * jégóriása az oka, de elég arne, hogy\'szárnak] ~ i ipHRipipRMIM ^yfiigalm£i,\' vagyo iát életét, elvegye j. Kárpát hegyháti tót testvéreink Igorok most alig i fgylik a magyar íf Ut lá- lllözil elepedni.! ítíyók tiaH ja vjs najele-\' likőr prszjá-népdsleink is i nlre valame-egrné. mikor visszafelé Biblia; BcsU- Íjbófé Hs\| ezreknek sikpöld v Ub) ól Pféf* jsO> zjilatti I Virk--jjjói há itt ina volpa dárooj aliis-aegitsen, -H-oda vesz és Pozsony inenni se íp U— meg- ájulj \| épített sm+ de megne-Sptjaló szivár-iá\| járván Iá a habo- jbyjá^t... A szép „Cfealókös" elkárt szigetté \|lett amott kimagasodó Gázokkal -f ndai is csónak menekülne a kiöntött ártatlan lakóséágL. Huj pán ja éjjel sürgőn jrze a miuistjéríumhozj hogy i Csónkkot, kenyeret és dttnamitot kUldjun, me í a város, a .megyei — a minisiériuin Bécsben \' bap jkért ilveket számukra, m^rt innét hozzáj Jöhet eddig mar kidőlt a tólegram oszlopa folbák sttrgönyzés nélkül is. \| i j Jó eitjbcri HÍlpny mulandóság ! $ liomókij berí kártyavár I -+■ Drága mementó mjori4 el [Szegény hazánk -r szegény nemzetünk hezült az idok járása felettetek I . Hói a vigái vánv ? hol a megváltó, ki hajdan széraa li a vizeken: — Jeleméit mentÓ.keaévejl m!ógdoij\|á\| kat és^ azok\' elcseddesedétiok ? > ó ég mutasd e „meutó kezet/! hiaz mt gpuhhÓ dtük méri [a multat s jovonaót \| • L e y\'6 1 e z é i Nagy-Kán i ess, 1876. évi február1 M 122-én.. > Kedvéi barátom j Légy ssives becses lapodban ia követknziój sorokat közad tenni, már ónak azért is, mert\|;el«5ezür umii { mindennapi eseményekről) Órtesitem a közönséget, inámd^or oly fonto^ szőllőszet és bdrássati közleményeket bézok a haladói 1 kivánó szőlős gazdák részére, \' hogy/ eziek alkalmazása által magyar .boraink órtóke, —\|inolyro oly nagy szükségünk van, ejnelkodui fog,\'— s ezótŐs gazdáink e téren esyik a másikától átvéve a praxist, — mit a meggyőződés teremt meg, néh&uy óv mulv4 egész . kerületek lakói szakavatottal! fogják művelni jszőlőtalajaikat, a tőkék elültetését, ezeket a talaj minőségéhez megválasztani stb, melyet majd Későbbi ; ezikknmben fogok kifejteni és hogy honnét meríteni ezeket, az is n^ajd alább lesz látható. - A nagy-kanizsai fegyházban fegyeiiczek részére felállított tauodában a tantárgyak vozetéséycl tekl\'; 1>»\'. Laki Kristóf kir. ügyészI ur által alulirott [me^bizattam. E megbízásnak tőlem teihetŐlégi iparkodtam s i^arUodpin megfelelni. —\'1 A tantárgyak egyikét a gazdászattau képezii Oly könyvet óhajtottam a íegyencz tanulók réezére megszerezni, melynek idővel: nagy hasznát vehetik. Megszereztem magamnak jelpá borászunk tek. jTersáncj&ky József orvos ur által irt JSÍEŐllászeti és botássati titk\|oku czimU gyűjteményét, az áitanulmányóztam j ebből tantottam nekik , előadást. Amint az olső előadást bevégeztem, többen kértek tőlem olvasni valé gazdasági könyveket. 1814-dik évben a keszthelyi gazdasági tanfol^an^dt hallgattam: itt több gazdasági könyvet kaptam, —« de kaptunk mindnyáján tanítók, kik jefenvoltohk, ezen könyvekből adtam a nevezetteknek, hogy olvasgassák; de átlad\'tan^ k főutcáim- zett borászati titkok \'gyüjtOményét is. iJzt nagjy érdeklődéssel olvasgatták; de -j- mert a szőllő! alkatrjészei bon-czolgatásánal az egvszerű pórhóp a csereny, sajvany, s effélét nem értette még, sőt a tals) művelést, a ásőllőültetés módját sem tudja, hogvan kell ^ azért én czélszerűnek véltem először is a fold forgatás — rigoldrozásról beszélni. Egyszer a többek ktjst találkoztam I tek, tjersanczky József orvos úrral \\ elmondottam neki fégyencn I discipuli-saimí mennyire óhajtanák\'elsajátítani a . azőllőniuvelést és borászat alapelveit fiz érdeklődés annyiiia megtetszett az o^vóii urnák, az általa irt! munkából előadásokat tartaná megígérte. E xiem remélt, szerenose nagyon meglepett, szívósságét előre is megkuszöntem. inert tudván jazt, nogy tapaástalatfii nyomán irt \| művéből kitűnő »bon ázunk oly «lds44«l ^» n»ely reám nésve leend a legnagyobb üaszponát Eljött aa óhajtva váírt nap febrnár hó 20-án reggel j \'L 9 érakor szerencséi te tett bennünket tek. Tersáncaky nr. i ssákat meghalladó fegyencztannlók mindnyájan egész sstélbttol fenállva várták aa érkező urat. \'Megkell említenem, hogy tek. doktor^urke<iye« meg-lepŐ iíiodora, jó előadó tehetsége, nyájas arcaa lebilincseli a na) lkaiéi Mielőtt Tersáncaky ur as előadást megkezdette volna jelismerését nyilvánította a magas kormány aaon bölcs iiHőzkndésénekj miként a fegyencnek szellemi kéneséséről is oly i nemesen gondoskodott Ez után megkezdődött az első eSŐadás, melyet yöviden megkísértek leírni. l^IŐször arról szólt előadó ur, hogv mily czélszerűtlrn oly sBŐllőinivelés, hol a talaj nincs reuaszerosen ólkészitve és a tpkék sincsenek sorban egymáshoa kellő távolságban Ultetté Mindenkor az életből merítette hasonlatokkal fÜ-szorekto előadását. Ha valaki okszerűen akaría szŐllŐjét művelni, akkor eLőszÖÍr. meg kell ismerkedni neki, hogyso kell elkészíteni földjét arra, hogy szŐIIŐt ültethessen belé; mert jagymond vilamiút az ember megkívánja, hogy jói megvetett ágyban; fokhessék , ugy á azőúőto talajának is jó puhára keli elkésidítvO lenni; ezt pedig a földforgatás — rigolerozás -4 által érhetjük el. Elmondván az okát, hogy U\\ a föld felülete közvetlen érintkezik a világossággal, a nap mele-géveL levegővel; pedú; a szőllő ezektől cveri a\|lezukor-ariyaíjrt, mért a föld f2lmelegítése után érik, a sz^tó; o\'y szjöllotőkók, melyek alig egy — sőt fél lábnyi tá^lságban állnak egymástól, nem nyerhetnek - kellőbe megkívántató tiszta tris éltető levegőt,, lombos leveleik elfedik á nsp sn-gáraitj igy a meleget is; a fürtöket nem^érlelik ínég a tőkék, a ittftök rothadásuak indulnak amint kevéa 4to ősik , a sűrűség -miatt a levegő nem száríthatja ki a fürtöket. Oly> szőllősgazda, ki azt hiszi, hogy ha sok a saőllőtőke, sok bora terem, az csalódtk. Hogyan törtépik a foidforgatás ? Van például \'t hold \| földűnk, melyet szőllőíiltetésre használunk ; azt kétfelé vágjuk 2de legalább ű 2 láb mélységrjo árkot ásunk; a told felületét, melybon a leg-\' több táperő létezik kissé távolabb, dobjuk a kiásott helyi-aógtőly mert éltető ereje iniatt ennek keli az árok fenekére kerülni, — s hogy miért, majd a szőllőültetésnél észleljük. Amint ez. megtörtént, folvtatiuk az ásást tovább is az el&ttUnk álló áfkot ismét a földszmével temetjük be -rr s igy folvtatjuk, mig a föld felének végére érflnk: a ssÓI-lonclk használandó másik felét megfordított iráuyoán kezdem forgatni, meit mindegyik végén üres árok márad fen, b bogy munkát kiméljek, mig azért veszem a megfordított irányú rígolirozást, mert az egyik végén kidobott földet a megmaradt ; mélységbe hányjuk j a föld másik végén ugyan ezt teszszük. Ily munka után teljesen porhanyóvá tettük talajunk s hozzáfoghatunk az ültetéshez. Mikép történik az ültetés? Zsineget lógunk ; akar szélességben, akár koszában akiarjuk a sorokat kezdeni, a zsineg mellett kapával a sort kiteleljük a jó talajú löldben egymástól 2l( láb a rosszab taljaju [földben pedig 3 láb távolságban 21,, láb mélységre e illtetjük a vesszőket. A föld puha talajában a azőüővesző gyökerei könnyen találnak maguknak utat az elágazásra; a földforgatás. áltyd pedig a töldszine, táplálóbb részébe hatol a gyökér, hol elég táperőt nyer, — gyorsan erősödik, a kellő távolság miatt levegő átjáija; a nap melege a für-, töltőt Jjól megérleli, ha eső esik a szél a fürtöket gyorsan megszárítja — s így nem rothad meg. Lehet-e, a földfbr-gatast eszközölni minden tálajnál ? Msgjon tporodsk liolyen notn alkalmazható * féld forgatás, mert ha nagy eső esik, a puha földet medréből a völgybe sepri le, — s csak a helye marad meg; d* ez.n ugy segíthetünk, hogy a forgatást darabonként végezxuk ; e^y darabot forgatunk, egydarabot keményen hagyunk -s igy (tovább, tuővel amint] a felforgatott föld kissé keménykedett, as elmaradottat forgatjuk fel. Trágyázást mód, s ennek nemei. Valamint - az ember jó] tápláléka több irót, a rosz táplálék kevesebbp irót kölcsönöz a testnek;\' ugy a földnél is a jó trágya jtöbb, a rosz trágya kevesebb ideig tartó tápprőt ad a földnek Elterjedt, érett trágyát kiváu a szőllő. Minő trágya nemek alkalmazhatók a szőllőnél? Alkalmazható az állatit-, növény.-, uti-. berek-, iszap stbJ erjedt trágya (Uj telednél, mielőtt a f&ldiorgatást végezni ; akarjuk ;í ültessük be btvaszszal kapás növényei, hogy a földet ez által jól megpoiiianyitsuk, vagy a netalán földbon található fagyökerek, törzsökök s egyebektől megtisztítsuk.)\'Sok gazda aat gondolja, bogy ha a trágyát kuz- galma .is alig lehetett, mert különben nem kéitleate volna oly rétatverőn tőlem: 4- Beteg ön, uram ? Ea édes hangra magamhoz jöttem, mint az indus, ki cobra capella tekintetétől előszoborrá,változik s csak annak sziszegésére bir felocsúdni. 4- Nem vagyok bete^, feleléni hirtelen, de bizonytalanul, imert megsebbzett szivem jutott eszemne. 4- Ha ugy tetszik kSígyeim, folyUtáin, indulhatunk s ezzel utunkat a part hosszában a sótérnek vettük, honnan egyenes irányban a templom-tér felé fordultunk. Ko- ! ceijuk ott várakozott A hölgyeket besegiténT; előbb a gou-vernantert, utánna növendékét. Mikor a fiatal leányt emelik karjaim, fűiébe súgtam ,e szavakat: y Hogy soha no találkoztunk volna! O iiedvev tekintő rám, azután hirtelbn pir futotta el saép fehér arcát. Mindent megértett... V Méma fejbókok a kocsiból s a két telivérmén elra gadta tőlem aat. ki akaratlanul szivén talált. E naptól feledve lőn a múlt, a korhadt füzet többé nem látogatta senki s ábrándjaim saüntolen egy lényt ölel-tek. kinek ki nem fejeahető sötétségü ssemeioen örvény nyilt számomra fogva levék. — Mint Őrült fntkozám be a főváros utcáit, templomról templomra jártam s rendes látogatója levék a nemaetl színháznak, hogy nyomára akadjak az igéző gyermeknek, kiről még csak ast sem tudtam : a főváros lakója-e s vájjon nem tagj>e a hauteoréme „ne nyúlj hozzám osztálynak Körüli elül egy heti. kémkedés után találkoatuuk/ A Deák-utca egyik fényes kirakatu boltjából lépő ki gonvoinanteiával, ép mikor én is a bolt elé értem. Kohanó lábaim a pillanatban legyökereatok s működni érném rajtam ug)ran aat a delejes hatást, mely ama végzetes napon rabjává tőn. — Valahára I sásogám a helyett, hogy üdvönöltem volna a kftlgyeket A aevolőnő, ki lobot bogy éears som vett, tgy benn feledett áruezikkórth a bóltba visssajfévth mi marádtunk, szemközt szótlanul. \' Én. törtem meg a hialleatást. ! Nagysád, szólék, egVeuen szót liallgasson s hogy\'másoknak fel nei [tűnjék, adja át: k kis tegyünk néhány léjrcst a járdán. j. A csomagot Mivetdom apró kezeiből s if indult meg oldpomop ;— Megőrülök .. jtitjt ki ajkamon miiitegy ö mire,a leányka szánalmai;kifejező arCcálj nézett Bocsásson meg a Izzóért Nagysád ■VfVJ.WWBw.. Hllí^ a BBW.V4 V. MUgJI\'VU \| VODU vart j lélek viszhángja volt1 hz bócs^sson 1 neg. N agysád oly saépr.. szemei ellenállhatatlan.:., rebegjétn halkan Ihogy csak őjfiallhatá, kit a jöVők. menők oldaladhoz kénvszentének. A"nevelőuő utol ért bennünket, üdvÖalém.\|Felismerte bennem kalauzokat. i Hideg árosa a j hála kife(ézéséi i\|ltó\| fel, jr-1 a mint kö-szöntésemet viszonozta. magunkra meg tőlem, dsomagot s kíváncsian ükéntelenűl rám. esen, gtem, a za- ismetrŐsünkei feledtük liiflOgatá éra felkérni mi ngyolmektotés vojt linkem fönbemnta- ogyjén uségemmei, rásukkkl. i \' kosajtáfif, beszélte l nfztpm utánuk Lovagias —{• mondá Ő, i tásossra. . jTeljomtiotteni\|,j! j -i f i\' I Ugy látásik, meg vólták olékedvel mertiimajd egysaeiín boldogitöttak inéghi Lakásunk Eolr^pa snauoaa, l4}-ild jL a kedves gyermek, mire j^jváljmk. SókáJ s egjfsáer ugy tetskntt, mititM essméiiyk^pem isii vissza! te-kintett volna. Ha érdekel lém I; gondolám I _JB__ kÓst merész Émakkal iagátébi amúgy isiaklatotílelkemet. j j j i Wll ijl] \'f 1 \' i I 1 1 t! li j Másnapra haftá oaUm látogatasomat^ ea ludhbUkt meghiúsult. L\'homme propjse et Dieu disnose, mint a íranczia mondja An beteg 1 »vék, betng testneg Helysemet sulj oebitá kedély állapotom, de arvoeosn nyugodtan mondta, majd Meggyógyulok. Én meggyógytltam, doHTl^-. Fél hó nrnlva nem csak ágyamat, da szobámat is elhsgyhatám. Valamelyik kávéház óriási tűkre előft ugy találtam, ntintna a szobai lég, vagy inkább kiállt szenvedésem félette Jérdokes szinnel vonta volna be arezo-mat IA szerelom hiúvá tett Is egyszer már tervezett látogatásomat Iá következő napra állapitám meg. y Álmatlan [töltött ej elazé meg a napot, melynek dél-tánján az ^stnoretlen széphez indulok. Egy győrinek szorongásával, ki oxamenre késsül — lépdeltem as „\|£urópab szálloda feléi. Mikor a tárt portához értein, vittek be azonegy arany s ezüsttél dúsan futtatott érckoporsót. I Bzorongásnm borzasztó ,sej telemmé vált, sehogy sem birmmj elűzni magájntól. A ssállodá portása ott ült ssokott bolyén, én feléje mentóibj Kinek a drága koporsó? kérdém Őt. 1 p- X comtessenek, raeít. j I \|4--Ssállásuk itt ? BlgÓá. Első emelet, il4-ik lakosztály, jd lu<nyatt estem e szavakra A ravatal megtekinthető, mondá a portás, ki~énre-vevé asomoru érdeklődésemet Felmenteik Aa első emelet folysóján a gouvernante jött otomTT j ■ r ! jmínt meglátott, alig felssáráradt könyei ismét elő-törtjökfj \|r-j \| ftj Későn ! szólt barátságosan kesét nyújtva elém. én irtózató fájdalomtól álmboott boldogságom ily módoni ronjba dókén skólni képtelen levék, helyettem elhalt árusom meijevaége beszélt. 14 Akarja látni? kérdé a nevelőnő. most éppen látogató nincs k ravatalnál. I Fejemmel intettem e beléptünk. I 0tt rktt4 * drága gyermek fehér «umtiW bevont : ravatalán, meiVuek körzete az áldozat kedves virágával, a \| szende tavassi ibolyával dósán behintve volt. \| M Jü gouvernante felemelte aa oaüattal áttört fehér selyem I i feli \\ \\ \' I . ví ^II-:. I I v etleu I mellé m^ aattí • llkM Itiifi) \|m4í\| mijoí csalódik, ki m t«n, meri m Alul i Öke MbbÍMt Ml#\|i^gMk vib kitéve, mi éledre kérnie batá •ti van, é beteg tőke pedig gyümölcsöt aem bet, tŐ\| tok atetbsm ki ia kai aa éessterdtiVu trágyásás kövttketlében. Legégetőbb a juh éa létrágya. Legjobb a szdfőnek ea éreu mai Kai rágy» j A eaŐ»IÓveeeeŐ ie igen hattno* trágya, ba értünk eienek keaetéei áriájához Ttvassastj, mie-lőtt a metszés ideje esketett: a hegyen ásnunk egy meglehetős isély t megi* ágy ásandó taőTlőbirfokukhoa méit kiterjtdésü gödröt; amiattavatataal bevéjeeszttk tj metszést, kössük kévékbe a venyigéket, e dobjuk a megátott Södörbe: t temessük azonnal be, , V—3 éven keretttül-Ö—70 saeklinyi trágyát gyUjtbetttnk igy öisse. mait fÖ-ér ma}dnem a jé érett marbatrágyável 4- Méjg van egy mát módja a venyigével való trágyázásnak. Egjy törzsökön a saollőbtn metszés alkalmával lerakott vjenyigéket apróra összevagdaljuk ; tt összevagdalt részeket a szőllő talajára elszórjuk t ktpálátkor alátemetjük. Némethonban a azőllőveeezőt oly nsgyságu kévékben kötik, amennyit ölbe ösezelebet szőri tani. A torok közt árkot ásnak s a kévéket ezekbe betakarjak, mely 10 évig it eltart s szakadatlanul jól terem a szőllőtőke. Az eltzámlált trágyán kivttl még alkalmazható jaz nt-czai és pároló liamn; mert ez utóbbiból a lugzól kivétetett, ■ \' i» j \| Végül előadó W egy titkot mondott el a hallgatók-nak ugyanit: ha van a szőllőben olyan üres heljjr, mélyet tán némely gazda haszontalannak tartana b ületsiüntt bole burgoudi répát, ez persze őszre megérik; a megérett répából minden szőllőtőke mellé adjunk trágyául egy-egy répát ; .fogjuk tepa ztalni, hogy a jövő évben tz igy trágyázott tőke, mily kellemet ztmatu, mily termékeny és mily szép szemű szollőfürlökct hoz. Minden negyedik évben trágyáznunk jtell a; szélieket, vagy — ha észrevesszük, hogy ezőllőtőkéink vesszei csappanni kezdeuek. mert ez elég iamertetőj jel aira, bogy már a tálai tennő erejébő veszített. Közel 10 órak or orvos ur az érintettek peftjezésc után koctira ült s K. be távozott. Isten hozza" mielőbb körünkbe 111 \| 1* Ha szerkesztő barátom tért ad lapjában a következő előadásokat it közölni logoin.* Juhám Pi-ter} i s • rr/jriux\|iMÍ íi»sImÍ pufit. kérelem óh figyel uie/.tetés m országon kiállítás ügyében Folyó évi magyar országos ipar-, termény és állat-kiállításra nézve az összes előisinertetési nyomtatványok és bejelentési ivek nagyrészt azét vaunak osztva, s a hazai nagyközönség között közkézen forognak. A naponta érkező uagy»zámu ké ilezőxkodések és rendszeres bejelentések azt bizonyítják, hogy ezen fofctos ügyben tett kezdeményezés egészej okadatolt ét célszerű volt A 1(5. csoportra osztott kiállítás Öiiáll4 szakosztály(yal véglegeseu megalakulták j élükön egy egy szakavatott ét Ugy buzgó férfiakból álló szakbizottsággal egész Szabados-tággtl működnek. « Ezáltal el vau érve a tzabadon moaoghatásazon előnye a mely által az ilyen nagy inunsában, a rendszerek liiuiifca megosztás folytáu, a csoportok külön egészszé való kiddin-borítását biztosítják. A végrehajtó bizottság föladata az önáálólag inükijdŐ: csoportok munkájából egységes sgánast alkotni. MinH+Son tekintetekre uózve a közmuukálkodás £ legjobb uton ós a kellő erélvlyel halad. Ez időszerínt még a csoport-bizottságok felhívásai ménnek szét a vidéki szakfférfitklioz ét tzaktpttUletekhez. S ezzel be lett fejezve a közfigyelem és közérdeklődés leU kÖltétének a kiállítás helybeli vezetőitől függő föladata. Következik a nehezebben mozdítható vidéki nagy tényezők felkeltése s ezen országos nemteti közérdekű eszme-körben Jraló cselekvőleges bevonáka Ila az egyesek és testületek közérdeklődése a megindult mérvben halad, ugy nem csak ezen országos ügy érdekében, de magáaak a kérdéses vidéknek közvetlen érdekében is, némi önvád* fog támadhatni mind azon intéző közegek lelkében, kik ezen szerény kezdeményezési, de már is országos közérdekűvé nőtt Versenytérről saját termelőiket .mégis lekésleltetnék, vagy épen lemsrasata\'nál^. Nem ok nélkül mondjuk ezt, mert a míg kezeink között jelek feküsznek egyes vidékek nagy buzgalmáról ; addig némely vidékről panaszok merülnek fel, a befolyni hivatott -intéző közegek mozdulatlanságáról. Az idő még ugyan nein késő. de igen is elérkezett nek mondható; különösen arra kell e tekintetben utaljunk, hogy p. o. a borkiállításra nézve már is oly szépszámú bje -jelentkezések érkeztek, hogy ha e tekintetben a rendező bizottság, a bejelentkezések sorrendjét, a korábban érUe- ) Szívesen veszem Szérk. zettekre né** \| belybeoaetásnál íwnó/méjtiktil wárja venni, a bőséges bely és e tekintélyes ditsee térfogát dacára — habár es egy köbyjojyen ítil bem szárny eltelik U- is elbelyeáée, aj btjelentkadp dörrend után itdlve, némely még be neixj jelentkezett, de minideneeet^e várható tekintélyes bortermelő vidék rováeárá éebetaékJ Mert minden éettteHlségi ét idombeü tekintetek fi- \' gyelemben tartáss mellett, it Tm\| végrehajtó \'ée rendest bizottságiak a csoportok keretét ét alapját\' képezd kíállii- ! mányokat? eleve meg kel)jjelölnie, e at általáoot térbeees-tás részletes keresztül vitele re nézve jaa egységes képet Önmaga részére meg kel) álkotnía. I « A nrit a borkiállításra Qétve mlr it jelezhetünk, ugyeo azon körfljinény * néhány hé alatt minden egyéb tárgyra nézve be fog állhattni. I * De máskűlömbeu is, nobt már maga a kiállitási pa* lota 5400 □ méternyi térfogatával kész elhelyezési tért byujt, ugy az itteni oehelyeskedés, valamint az itt\' el nem helyezhető egyéb tárgyek befogadásira szolgálandó ideiglenes énUletejt fölállítása; biidnyot elptervekrt, t ezek alapján folepi\'ést és okszerfl beréndetéttj igényelnek, ö mindez bizonyét időbe kerül. Mind ezeket öttaegesve a belypet képe a következő : Szeged város közönsége a, kebléből Llskult ^ízottság által becsületbeli kérdésévé tette, ugy a kiállítási tárgyakuak, valamint a kiállító személyeknek, a I lehető legmagSarabb vendégszeretettel való elhtlytzétét. A jelentkezések tömeges megjelenésre nyújtatnak kilátást.] A versenytértől esetleg mégtt lemaradók, vagy 4 kevésbé jói elhelyezhetők, csak it önmagoknak illetve vesérfiaknak tulajdonithatják hátrány áikfct. Az Ügy országot kÖtügygyé nőtte ki rnagá^, minden liivetaloá és saaktettttletnek, valamint az e^es %esérférfi- aknak ét a legszerényebb résztvennij akaróknak is^ ezent kötelességükké lett ezen í időben taorgalmaahi. ügyet, saját körünkben á kellő szemfödőt s éiylíeciukva látám azokat a rizemeket, mélyekhez hatonlottoha nem láthaték. Ne, ne ia lássak soha):.. \| .{.\' —- Engedje érinteuein, zokogtam jobban mint mpna\' ám a nevelőnőnek s feleletet sem várva egy zsámoly s\|e-\' gélyével at ideál arcához hajoltam. Szenvedélyei csókkal tzenUégtelenitéin nreg a! hideg ajkakat, egy csókkal melyben óriási esérelmein teljés lángzata képviselve volt. Azután behunyt szemeire tspttts.\' tám tekintetemet t ugy tetszett, minths a fagyot pillék felemelkedtek volna s látni engedék azokat a szemeket,vinc-lyek beha\'ó tüzükkel lángra bírták ezitni egy kihaló lélek hamvadó zsarátnokát 1 Les/álltam a zsámolyról, a stemfedél Ismét ráborult a síi meny asszonyért s én néma késssoritástal búcsúzta rn\| a gouxernantetól^. Neki kötaönhetém t szomorú rtndetvo^tt. — Holnap egy levelet veend tőlem, szólt Ő t aztal elváltunk. j » [\'. • . • . t Másnap as ígért levél csakugyan megérkeaett Egy miniatűr arckép hullt ki belőle — Oharlotte volt. Éppen azok a beated tt, mély titku szemek ttéstekjip* ám a képről, melyek két íaben földbta szögeztek. A tevéiből tudtam meg, hogy tüdőlobban tyalt meg a A főrinebbiekihez még csak azon megjegyzéet kell hozzá csatolnunk, hogy ezen a m« kir, minisztérium fő-pártfogéea alatt állp orsiágos kiállitásra nézve a rn. kir. aöz^azdpsá^i \'kiállitmányok előzékeiig elhelyezésének állandó fikyelmet szentel. Hiaánk közktucseiuek önmagunk által való>mpgismé-rése és nnátokkal való megismertetésé folytáu, nemésak erkölcsi és anyagi teikintélyűnket emelhetjük, de nemzeti Ifta-vagyonubkat és munkásságunk eredményét is értékesíthetjük ezen nemzetközi vásárral összekötendő országos köaki-á liláson. , Az időstak nehéz; de anná\' \'inkább kell törekleduünk az európai nemzet-családok között való megál hatásunkat és megélhetésünket bíktositaui s annál inkább meg kell ragadnunk az ide szolgáló aiakat,, módokat és eezköidket. Az országos közkíálliiás- négy nevének megfelelhető rendezés kellő mérvű keresztülvitele szempontjából kérjük a kellő Időben valé bejelentkezést s a befolyásos kiirük és vfzérféréak kellő közremüködétét. Szegeden, lö7p. évi mbituár 10én\'. I A vrArehajtó\'bwrttiCM. Helyi és megyei I hirek. Korcsolya egylet táuczvigalma. {(Nagy-Kanizsa február 26-án.) Az ortzág szivét jégov \|cörnyezL s mint á boa kígyó áldozatátrvégpusztulással fenyegeti; mi a szép ünpe-pet üljük meg s hálát aduuk a jég hőseiuek, hogy ily szép ünnepet rsndéstsk nekünk. Az ország! fővárosában ezrek jajltialtásui, a nyomort szenvedők veszeklései töltik be a levegőt j jtélve remegve tekiuteuek a légre, mely minden perezbeniuagyobb s nagyobb veszélyt (hozhat ; mi vissza emlékszüuk a sikamos pályára, a szép órákra, melyeke ) rajta töltöttün^. Ott j bánat. í itt !vigi>ág: lott jajveszékiés, itt öröm kifakadások; ott a haláig itt életi E hasonlatot nem azért teezem, niintha szemrehányó akarnék lenni: erre sem okom, sem jogom sincs; hisz a czél, melyért inulttuák,szent,mert jótékonyadé a hasonlat önkéuytelcuül felmerül bennünk, kik az öröm közepette lelki szeiuink előtt latjuk á borzasztó dlemí csapást, mely hazánk egy részére bekövetkezett, l.njuk a uyoiuást mely a csapást kOveti, s Utunk számjtasuoaaL kiket a. Cstpás sújtott, hajlék nélküli kenyér nélkül, miadeuüktől megfosztva iszonyatos \| kép!\' . Megiut bebizonyulta kötinondát.# Uirvt vígad ^ magyar ! Ütsz nem volttá mulatók közt cask egy is, kinek közel rokonát,, jó barátját, jó iisinerősét nem fenyegette volna az árvíz veszélye, s ha e. perez ben a víg zene hangjai víg ködvve) tö tik el a kedélyeket, a küvetkező ipílla-natban összerezzent, mintegy magához tért kiki mert ki tudjt, a fpnye^etd veazély íiixlv mérvekét öltött 1 Igy váltották fél egymást folytba a ^vig haugulj -t; a íélelem, a jó kedv ét a baiséjteleii,■ A kórcaolya egylöfc táncavigalmáról akarok tsólani; tehát bocfjáiíatót kérek a kitérésemért; ut általános aggodalom indokolja azt: hisz napi) renden rolt az ettélynek részben koinoiy színezetét t ellenkezőleg a féktelen elemmel, nem engedte a jó kedvet niedoób( 1 túláradni; De a komolyság mitsem vont le az este éxjdek ességébői; a férfiak ex által sueretetreméitóságttkbóU lolteém veszítettek, a nők; peaig.nyertekJ téert érdekességük it emelte. A mulatság fényét volt r nem oflya: i, mint a Uold-é mely bájosan vonz, de nem vakit, hsnesn o yan, mint a nap-é, melynek tekintatét szemünk (nein türj el és bár Auraira a meghívó-1 ezódula brszágss^rte hirde te, hogy a j tisztelt napon fél térét néki iniszbrint egysisrü {létközrunába méltóztassék vonulni j e felhijrás\'mitsem használt,, mért a napok teljét fanybeü ragyogtak a saégéi y bolygók, [mert á .terméések töíjvényelyarariceoliiá neki: csak ritkán tért ki egy ily bolygó \| útjábólJ s ka \| megtörtént annak az óriás tcnlepp jüstüjtbs volt az oka, me\|y aautái leiiimtlan rom-bolást okozott.. -Ili\' \' ■. [" y] Neikem mag csak kevés ssóéi van \\ a tánca kora kes-dődött ét kétőii ért a jó [kedvet- s< mini sein zavarta, ctak egyetlen égytseo JuMUUsotk le a ka tatból egy kéjtes termésaetü kunougatis : de at lllétőt nen tokára mqgtze-j liditették. 1 ■ T n azép crermek, ki végpilleaettiban arcképét nekem ttáátk. Taijon mind éraalmak inditák e tettre 71 A kíe képet máig ie őrzöm t égy tekintet rá i1m,1 hogy kifteUs támadt aaerslmest nagyságát át éreaaem ! Körüli-belli éjfé leheiett, midőn a fereinj egyik jimtig létében msttálloam \| ktllettem állott egy oeolány, kijegyj nem tévésbé i sieliemídiit a következő, általam ^rortfaUiltg leljegjfe tartotta\| „Ko^ckoiáizoigáji, nagysámII miként JjCöszldnöm^1 ami ti korotoláfcj as ctak 14>mtob atam Miért } , Ntgyaa trolit a Ikprceolakcjtipőm • jmért fáj korcso- kis jöí tselltmdnt kari korcsolegén f nyel izett; párbeskédet mulat ?" ét ön?* Begy íétatík femek at a kéjt* kerest lány, IbmI h I ttttüeé korcséItttét járta.* \' \' i [, Oly jól, begy ast luttem, a k orcaelymputbaa myé\|\| mikor vele tásesoltam. Tehát Ön koroseláagol e korctoláayért f Koreteláii-fári f Aat különben, ba igás vataa, ae nm* dadám meg. Korceoláa \| Nem fél öu, bogy a gás — korcsoláogok kislassaekt \| Azért vtansk a koreaoláaspák á akkor köretek^jel fognak világítani. Korcsolókolom kesét nagyeám! Korctolárevotr I Korcsoladien / e A) A meghívókon feíhivatnat a hölgyek, bogy mM" 1 nél egyszerűbben öltözködjenek ; mire való tehát eaa nagy pompa ée fény ? B) Fordítsd mtg a dolgot, barátom ; mekkora cett volna e pompa ét fény, ba a hölgyekhez e felhívás nem intéstetik I • e A bemeneti jegyekre es volt irva.: „E jegy a bemenetnél fe1 mutatni kéretik.* Aa ellen nincs szavunk, bogy a meghívókat magyar nyelven nyomatták, tőt örvendünk rajta: de a magyar nyelvvel kitté több. magyarságot it kérnénk l Eemétjük jövő évre éz it meg lett. — A keszthelyi lür. járásbíróság, as igastégügymiaía-teraek f hóban kiadott rendelete értelmében telekkönyvi hatósággal ruháztatott fel. A keuthelyf Izr. temetőben a hófavat tetején egy emberhulla maradványra akadtak. A szerencsétlen neve, kit valószínűleg larkasok téptek szét, ez ideig nem tndstik — — Jótékonyság. A keszthelyi takarék pénztár éz évben is szép összeget szavazott meg a helybeli szegény isk. gyermekek ruhával való segélyezésére. Tudtunkkal a takarékpénztár e nemet ssivü adakozása folytán II leány s ugyan enuyí fiu részesült segélyben. A gyermeksereg nevében bálát kössönetet mond K... b... — Német színészet. A mint értesülünk a legközelebbi napokban márczíus 12-én német tzinétzek ütik fel sátorukat Kaniztán. Schulz Gyula ét társasága VarasdróL Meudják, hogy a társulat kitűnő erőkkel rendelkezik. Márczíus 12-én a Carr színház repertoir-darabjával: A két árva — kezdik meg előadásaikat — örvendetes mozgalom. A veszprémi tanfelügyelő-iég a noszlopi zsidózugiskolát bezáratta, utasítván as illető tenitót, hogy a tanitóképességi vizsgát tegye le, különben a tanítói pályáról letiltatik. — Ennek következménye az, hogy az érdekelt szülők gyermekeiket nyilvános iskolába iparkodnak adni. — Kíváncsiak vagyunk tudni, bogy esen dicséretes eljárás fog-e utánzásra találni ? — Bekövetkezik-e, végre* valahára; a magyar zsidó műveltségére oly káros következményű zngiskolák bezárása? — Szép Zalában is sok ily kiirtandó fattyunövés volna; sokat ramélünk tanfelügyelŐségűnk erélyétői. Nem az a kérdés hány óráig legyenek a gyermekek az iskolában, hanem mily szelíeak-ben neveltessenek ! (r l.) -r jAzon megindító gyáezbeezédet, melyet iőt KőnigJ mayer kanónok ét apát a Deák Ferencz requiem alkalmából Zala-Egertzegen tartott, jövő számunkban köaöljflk. KYEREMEJT \'és YESZTESÉfi SZÁMLV 1875. deotember 81-én. T E R II E It írt kr, frt. \|ka > Tőkésített kalhatok juniut 30-án.. .. 12691.85 n decs. 31-én.. .. 1378846 2543080 Betétek után kifizetett folyó kamatok I 1767 — TürUlék alap kamatja...................41531 Nyugdijalap „ .?...._____________• 41531; 83068 Rétsvény kamkt.......................................T25Ö — átmeneti kamatok 1876. évre................588127 Visszatérített kamatok..i...................3296 Vieszleszámitoláti kamatok.............j 206 28 Kíntlevő kamat t m. évről ......: 336412 j0684 63 Titzti fizetétek____________...................."5IT551 Üzleti költségek...........................! 751 72 Napi biztosi dijak..............................561]— Jövödelmi adó..;......................„..jJ 111811 As év kösben kifizetett jŐt\| ad.............65 — Leltári árulát ..L..^........I-.........26.-— Egyenleg mint tittta nyeremény......1, ■ : 1 1 Ér i \\ r-zsri-J __ \' • w - -t \'_JÖVEDELMEK: " TTTTTS Nyeremény áthosat a m. évről.......j átmeneti kamatok a „ n ......481855 Kamatok váltók után..................J 1953693 „ kötelezők „ •«..... .......««áj 1894453 L előlegek . .................................166459 9 Késedelmeik után................441 69 4540572 Folyó ssámlák utáni kamatok........} 2377 35 Dijak.......>...............................] 30510 Nyómtatyánynk..........................70 42 Hátralékos kamatok..................615655 Értékpapírok utáni kamatok..............562 53 947199 Nyeremény értékpapirokbaa . ........ "HK&ÍB j\'n stelvényekben .........33 77 „ érezpénsben ........... ....ji 46 66 4550^1 91 — 1117562 T5Ó5594 n 649 (4 5555TO Nyeremény felosztás : Béétilleték (tantiéme)........... Tartalék alapra Nytigdijalapra ..iv,.i....v....... Jóték tony adományokra......... QsfctáUkra........................ Nyeremény átvitel ........... ^6 U17 2000 — K)00—í 1050 — 6000 —\' 806 1117555 Egy részvény után eeik rendet kamJ 6 —* ■ [ ks S s oeatalék.....filB0 összesen ; -r wfcZ » \| Z.- Kg eres eg, 1875. deesembajf 31-én. } . ; J^i Mstosr Jémf \\ L könyvelő.