Zala 1876 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.1 MB
Keltezés:	2010-07-19 14:55:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	853
Megtekintések száma:	3772
Leírás:	Zala 1876 október Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 40. nát Nagy-Kanizsa, SzerdÉo 1876. október 4. i H»U1 Í tatM rvtf Ma;tkeraekeáéaa Ojvárotháa ilm 518 sxnml IlMnItil ara., I fan k irt, Nlm I írl. N«(tjrW »rr« 1 Irt M kr í W>« pl>>\' H)«ir t kr. lityin Hillln II i k> Mjh^\'Í 30 kr > ) ^---- ÉL évfolyam. Snrteotfl kaSa: j\'doTÍ a lap iivilrmj jénat lllílfc k&tleméajrjli HlbaMit üj iíMiUi «W» »!«-«>! MmMIi. 1 ti telek iWk liiMTl knekMI f1 KélnM tími» Jujin HMrtwl lÉMOr: Betti tibrkl III kr NfEGYET ÉRDEKŰ, KÖZMt) VEL.őj>lÉSfI, TÁRSADALMI jOAZDÁSZATl HETILAP rrinL\'LlU í L__»_iXj ____1 _JJ TM>Ü fegMIét hí vatsÚAn közlönye. Hirdetéseket felvesznek : Weisz Mór, Budapestenj Servita-tér 4. és Bécs íj, Wollzeilo 18szí liang L. lét ItlársaJ BudapeitlUf(ü\'d\|\|-utczajjLsz.Oi)ije\|lik A, jBécs, Stubenbattei 3 az. Előfizetési felhívás z ninuvni érdekfl, közművelődési, t&iraádalkni és Kizclftazüti lietiltp III. évfolyamának utolsó njegyedére. Kiöli/,etési díj a „Zálá"-\'ia helybea vagy postai szétküldéssel: áz t okt — decz. negyedre\' 1.50. Nagy-Kahizaáu 1876 szeptember 19. A kiadó hl vatul, Zalamegye föispáujáimk fogadtatása m n.-kaul/iHul indóhá/.uál. Zalamegye újonnan kinevezett főispánja; ür-mányi József ttr 0 méltósága október l-én délután %-2-kor érkezett Budapestről a kanizsai indó-j házhoz, innen tovább veendő útját Zala-Egerazegre, hol az október <2-án megtartandó rendkivllli megyei közgyűlésen szókfoglalAsa mellett a megye részéről leendő tiz bizottsági tag megválasztása megtörténjék Nagy-Kanizsa város képvi .e.ői, úgy a hatóságok és a különféle testületek városunk polgármestere ál-1 tai eleve valának értesítve főispán urnák keresztalj utaz tárói éa egyszersmind felkérve, hogy annak üdvözletére a jelzett napon éa órában as indóház-; nál megjelenni sziveakeüjenek. A képviselők, a különféle egyházi és világi teatdletek nagy számmal gyűltek össze, a zászlókkal díszített Indóházban, hói a főispán úr üdvözletére ós kiséretére ide érkezett megyei hatósági tagokkal együtt a vonat megérkeztét bevárták. A tűzoltótestület teljes disz-l ben álittatott fel parancsnok Hencz Antal ur vezetése mellett az tnwóhási peri onon. A vonat megérkezvén, a vagyonból kiszálló főispán ajelenvol-j tak álul zajos éljenekkel Üdvözölte tett s az 1-aő Osztályú váróterembe kísértetett, mely azonban a jelenlevőket csak kis részben fogaduatta be. Itt elsőben is Osutor lm. e alispán ur által ttdvözöl-tetatt meleg szavakkal, melyekben szónok azon reményét f-jesé ki, hogy a megye főiepán úr erélyes és böloa vezetése mellett bizonyára tel fog virágozni,Nkiváuván a főispán árnak, hogy ennek elértére az ur Isten élete napjait minél hosszabbakra nyújtsa. Alispán ur me eg üdvözlete kétszer alakíttatott félbe a jelenlevők zajoe.éljenzése által. Másodízben a város nevében érdemes polgármesterünk Belus Jóasef ur Üdvözölte rövideu, de ve-lőeen főispán arat, ki agy az alispán mint a pol gármeater beszédét meleg szavakkal viszonozta, az elsőre nézve örömét fejezvén ki, hogy első lépéae al- kai mával, mlkotjnég működését meg bem kezdette, ily bizalommal találkozik, ígéretet tevén, hogy a közigazgatási bizottság él<n, mely te p Felsége meghivta, a megye; felvirágoztatására mindent el fog követni, a tnásotlikra uézre pedig, hogy ismeri Nagy-Kanizsa város haladat, a ennek bár ke-reakvdéae, mely a megyében agy is nagy előnyt nyújt neki, felvirágzásához járulni, szintén a közigazgatási bisottság feladatiihes tartoaikj Mindkét beszédet lenes éljenek kd\'retlék. Ezutáu a bemu-tatások történtek. ! Polgármester Ur bemutatta a várnai képviselői testület, ás külön többet ennek tafcjai közül, Ükkel főispán ur késet szorított, azután aperronra menve a tűzoltótestület tisztelgését fogadta, melynek fontoa éá nehéz feladatát fciiepfn ur néháhy szóban méltányolta. Ezzel j as Üdvöllő Ünnepély Nagy-KaotMán \' v4get ért. Főispán iur azután az ebéd-libe ment, ott várván be az Egerazegre (menő vonat indulását, mindazokkal,, kik az október 2 diki gyűlésre Knínizaárót szintén Egerazegre indulandó k valánakj \' \'I v r{ E gyűléssel Zalamegyére : nézve is uj aerája kezdődik a (közigazgatásn a k ; akarjuk remélni és merjttk hibái, hogy\'a megye Jobb, virágzóbb jö-▼pjére. Zalamegye közönsége bizalmával oly férfiakat fog megtisztelni, s olyanokat fog a közigazgatási bizottságba választani, kik jelen viszonyaink közepette a j jellem és hasaszeretet paizaával felvértezve ihindehUtt és mindenben a megye és haza jólétét fogják szemeik előtt tartani Ezen első és sikeres munka gyümölcseinek eményében \'lelkünkmélyéből üdvözöljük Örményi Józsel, főispán ur ő méltóságát, ki a közigazgatási bizottság elén szép, jnagy\'tnegyénket veaetni fogja. Nemzetiség és áevelés. jlMMruMi.) (Hmnn,) De nembsakőrei voltak ők nenizeti nyelvünknek éa veleu nemzetiségünknek, ök éb-réaztöi voltak annak Ja lelkesedésnek, mely a házi fenntartásának mozgalm ereje. A nemzet gyászos, szomorú natijaiban ők> adtait e gyásznak \|8zivjetrázó kifejezést, s a nemzetj Wöm napjaiban, ők zengtek lantjukon lörbméneketi szívderítőt, lelkesítőt.. S mi\' kor a nemselt aléltan aiunnyadozott, megfeledkezve önmagáról, upága nagy múltjáról, az ő mennydörgéshez hasonló szavuk rázta fel. az alóloságból, a szivet, melyet még as\|imént a kétségbeesés kese rJUége töltőn be szlnigleu,- az lő azavuk nyitotta meg újra a reménynek, a szebb és jóba jövő reményének. De mi páledatlanok vagyuuk hazánk e nagy fiai iránt. Minél nagy >bbak at 3 érdemeik, annál nagyobb » mi háladajlanaágunk\' irántuk, mert szí- yiinkben nincs meg egészen dicső nevük kegyeletes emléke, b a helyett, hogy beteg nemzeti kö<-érsületünk gyógyítására azon tiszta forráshoz; za-riuidokoluáuk, mely nemesi tiszta, hazatias leikuk kifolyása volt, asztalainkat elárasztja as [ idegen tehnék, mely müveltségiinket gyarapítja ugyan, dél többnyire a nemzeti érzület kárára ou, hol ez teljeBün meg nem gyökeresett még a asivban. ; Azután régi igazság az, hogy a betűi öl, a atállem pedig \'éltet; a kinek szivében elewn forrása nein nyilik a nemzeti érzületnek, az a juyelvet taiáii csak a gyakorlati ozél eszközének tsrija, éa valóban számos nevelő \|vanL ki megelégszik vele, ha a nyelv tudása a gyakórltUi czélnak megfelel. Már más helyen is hangsúlyoztám, Itogy a nyelvoktatásnak csak egyoldalú feifogasára mutat puísstan a gyakorlati czéiuak szemmel tartása, az anyanyelvre nézve ez Valóban szégyenitő \|Js csak néhány idegen ayelvre nézve állhat fend, miut haszuossági elv, azokat tiaztán csak a haszáálható-aág oiéljából tanulván még. A hazai nyelv oktatásának \' egyik nem kevéabé fontoa oldala, as idealia icze^ melyre törekednünk hazafiúi kötelességünk. ;Ily módion a nyelv tényezője a hazafiúi ér rálelnek, la I nemzeti közérzületuek és kulcs, mely e\| érzü-\'lei elzárt forrását a szivb -u megnyitni képes. N-agy és hős férfiú nem lehet mindenki, a világ i urának böHoaepégére mutat, hogy nem csupán óriásokkal hépesjteSte be a világot; de hazáját szerető becsületes érzelmű polgár minden ember lehet éa kell is, hogy legyen, mert azon egyéni szabadságén, \' melyet alkotmányoe állam polgárainali nynjt, jszj alkotínányps állam viszont megkiváuhatja polgáraitól, a szeretetet, a hűséget és áldosatkéazséget, s ezt jönkényt felajánlani a hazának, legszebb kötelescége a polgárnak. ( De a földön mindent tanalni kell,1 mért születésekor nincs gyarlóbb teremtmény a \\ földön, mint az ember. Még érzékeinek használatai is csak korlátolt ekkor. 8 a csiráikban nyugvó észehnek, (na egyáltalán csiráikban nMg vannak már a kisded szivében is) csak kjéiiőbb kelnek ki kplönüéle bwiatások alatt és indulnak lassú fejlődésnek a legkülönfélébb befolyások következtében. Szülőhelyünk benső azeretete kéuégenkivül -velünk azlir lejtett érzelem, melynek legerőaebb öntudatára jutunk akkor, midőn idegen helyen kénytélenittetink élai sleitoésztő honvágy égeti keblünket, a Kisfa-liidy károlylyal együtt felsóhajtunk:! \' Örük tavuk bár löldel itt jiBrűle, I Ott k termésiot deli gyászra dtla, S hkgjr völgyet tori fifj, sas, köd, hi, kUi: De ott tabadl t a gazdftglét ólöbíl, i A földi talpnak bóifke laklioljiiböl, Vadoa bertero rlana-Tiiazanda (jfoljrt. ktr.) —"j—--—í- goaabb kém sem lelt roloa képes egy könnjran tá jffcuii. Baj « I sretnbe jutni akarnánk, e társaiba, melynek falai kitt nUjlr, a sáijioB ember áletboldogaágát temetlé vola el; .akkor a máaodik emeletbe kell uieuulink, a huabau oa^rnokot véci\'g llalndra egy ajtó. elé érünk, a mely egy liégysiög-leta saébába vozot, meiynftk kiirfubelul két méíeinyi a hosaauaaga éa két méternyi axéleaeige. E szobában egy Agy, kép széle, egy asztal állott, — azonban bár lakva pom vd.t I- egy ] luTügjgd . lámpa által meg lett világitvk; nem velno aa jeuibjtr hogy e terűmből máa ielé is ehetne kijárat, Ju azaujiaa aj haa titkaibau ottbouoa, aa a aaobá egjjik szög- . „ZAJLA" TARCZAJA. ---r^- Egy szórakozott életéből „Nemiia leai aallkaég, Hogy valamit eladjunk, megj-kiaárem táu kölcsönbe is bírom e pénzt kapni." ,Jtit61?« kérdé Klára kíváncsian. „Ne törődjél azzal, csakhogy meg lesa, majd lassankint részletekben lefizétendém " „S uemde kedves bátyám megengeded, bogy mi il jimlbattink a üaatáabea? „Ha pénzetek lesz szivesen." A lBi.(ir neje edigelé gondolkodva áilotl éa most nonl dá: mit adsz, ha eltalálom, bogy kitdl akarod e pénal kérni ?« — \' t. „Kitdl T A tanárué férjaj füléhez hajolt áe sugá ; „Báldoay .Untrt6l." — „Igazad van" tI—nmk ea nevelve, nejo hornioká. gyengéden kezével érintve áe mosolyogva lo.ytatá: „di most a kia Klárikára itt vár a nagy lela<Ut." „£s mi az f" „De nem ladom megteazed-o ?" YUegy is kérdaabeti bátyám azt." j^Mo írj Oarélynek a tudasd vale, bogy a délutáni órára sltát-om," Klára bátyját magoaékolá aa abádldbdl Urllmíltaaiián elsietett, hogy IJerdfyt bátyjához rendelje. Ha • régiek, aa essbert joggal egy kis világnak navesi ták ; mart betűét minden elemet fdltalálhatói, agy morális sesifthál is annak uevezhetd, mert benne minden \|á és rosa ImajdOBaág található — és a mennyiben egyik vagy •sáetk ■■kirbie valamely morális jé vagy rees léeulybaa Wa, >aaythse wseJtah, hogy ea vagy aoaas Idjelleavonása. Vannak ugyaa oly emberek is, kikben egyen találhatók aa emberi nemi jé és ross tulajdonai fülótte ritkák;lihort részint a nevelés, I réaaidt a nyilvános éleL a kör melyben valaki forOg, toszíkj azt, hogy aa emberben egyik wagy taásik lulajdouság túlsúlyra Kap — aaért soha se bossttpk ítéletet a roaala, ne dies.érj\|lu fölötte a jót; mert ki inldja váljon saját éraeine-e, éa milyen ember lett volna bslejo más körttlménySk közt. Ezeket enlkaégeanek tartottam oldre\' költeni; inert egy helyre • vésetlek kedves olvasd, mely \|a legtökéletesebb roaaaat zárja magába —J agy hazaid játazé asuSába. Meg-bocsájtbaté a réazeguok ha iázik ; áiert aa ital természeti aztlkség, a <5 naak azon hibába Sautt, hogy határ vagy mer-ték\'ot nein ienier —- éa Végre a teriuévzet aaji t Uniuagát megbOntetil US a játszó, bUr íilltévu, hogy litlő .öltés csel jából kezdi lls i a! játszást [— loiár altkor jia vétkaz k, úiert aa okosaág paraitpSulja, hogy áz Iddt balizuosvkki .1 löltaUk ; éa lOkéletMaaI alisUlyéd —I Jugy szólva as állal boa alázza magát, wiadji ^seuvedélyévM válik, iuidiu azért ji laziik, liugy nyerjen ijl uysii eméuy ukvelleiiUl nias euibor ka áu !—jiimn egyaaer beldogiaga aláattlyailékével történik áa saáuiialan eaat van airal hogy valaki ■ kártyával életét i i «il veszté. Nézd ceak j dgyssor meg a ^zauvedeiyas játsaét, I a egy kar-tyára nagy ökueget rak ; upjttl \'inog csajt aroavou ásAjt, míut Ulkrösdduelt irajte^ kéuág, lUiuéuy, bit vissza, ui int villognak eaemeL hol a páua/e, hol a kártyára insl/e. ullo ifolo fölemel —\' [válóbaii kl egy il.Y embert sas 111 léit mkt egytoser, aa nttra iiidiidl atjú, hogy aá[ojy ember Isteu I lasuui^iépe. Banki sem [kefSa magát oly annyira lölsmelnl éa alaáUiysea-tanl, mint na pmber. Inkább ! megboasájtan^m M embarnek, ha éhakgét, esillapltandé Itelvajláara vetMiidttiki salat hogy t uiolaá fii-léiét , melysM tán családi álak \' kenyeret vehatae .il sav kártyára Msa}J\| H T f . P. városian Is telt egy titkod \|átsa& szuba,aa , r •ijflrláiy lioz\' ozimsatt [tendáglíban. A veodégla egyik I igtávolabb aeé aaobája vdlt e oaéira kieseméivé, a moudli aljuk oly nagy óvat ósággal veit e asoba válasatva, hogy • legiurfaii- letéhlw ima ha kéayeli Jreaet -akkora ustjuk, lilén, ott a falba helyaett rujén agyat íjyoiu és kan a pad ésat egyik darabja, melyen egv. ember isaaa lesaálliat kinyílik, ínueu egy lépcsőjét lefelé - : és ismét egy aaobába tártuk ; uialy \|alig\| .ebetfál naijut aa elébbi í— e azuba — ha eiuuea usfta. vilugitva nem volt — aetátaág ura ivdik beuiia. j—* Iláj e. lalwt középéit isaiét agy rugó vati aláaluiazva, -f* Bijrk ni, .uíiVos. idóaózlieu bárumaaor uyontva, lálee csengés jbailajsziM Jalaut, mely eabubau Unt csak itnitpa kuuig gj\'aj> uáut bkasatO — kevés vártatva, míut egjy lelelaiut — jSuV cStjuuptyU éles haugját \'balljua ; must isiilét hUtut nyo-iiiulilt aíuiar oiiilitétt t ugóra —az az etahivaíntai uier gydzí ai\'ml, hogy haztbai-atuk vagyuua és a plulloim «(jyik dantl)\|Jajaeruazaedía áa lepoeézeiet latiuik ; mély ugyóJzva r4; logy skvoaba Vi-aet; uibijlbeu a bejárás a iso situraá öc-tolaisusu k tetózetról\' vezet. I A Jaisaó-terein, hosszúkás alakit. Csinosan ba van bu» toreava esi aa eled píllauatra lutúdjátt é«aie veuzvkz, kogy v Itl.k »i oue.* autberek Ualk veszélyes játeaukát. T)a náz-Wtíilk. á até a jelenlevők után. I 1 Wfl hosasakás sOld posztóval bevont eaztml mailéit M\'jUlbwIUI tía swiaály Ul. Miudeuík elitt «áy pjalatábtat, melyön mi bosaaokás darab kréta függ. 4- FT I [ ,1\'aMoml* kjállta agy rikáoasló hang, melynek talaj-donosátaii Uerdly hadnagyra Ismerllnk. M Bi rfctoiU t víasooaa egy agyaorubába \'öltözStt körfll-bellii H í évea fekete b^ju féiítl, ktuak kék eSeaeibea oa- A rnhipiir kíf^lÖdésőnek nkndrtlyai haé&Dkbtit)) résáesült uerodi ipirklál ti legnagyobb. gáncsot it Aa általános elismerésben lilásat), melynek féövje* sikerű ettiémitvUa, feltttuőeu iasén \' volt képviselvtf h fegyhási és börto<ipar, e as égési orsaágbél csak agy állauifegyhát: aa iliavai és két királyi ügyéasnégi börtön : a nagyváradi és egri ál itott ki fagyOiteaek, illetőleg rabok á tál késsi-tett iparc aik ke kel. Okait kutatva eaon hiánynak, mellősésével a keleti indo entia vadjának, uein gondolhaluuk másra, inftit a valódi okra, hogy hasaikban «a ideig a, rabipar tejjesxtéaére vajmi kevés gond és fáradság fordíttatott. Nem saétok itt a» áUaun fegyintézetekről, Vac, Ifyav&\' \' Lipét-var, Sxsmoiuivár, Márianosstra stb., mert esenjintér setéknek már eUSbaladott iparuk van, kár hogy nem képviseltették magukat, miután es alkalommal ki\'ünt volna as állami legyintésetek kereseti képetsége és forgalma —juely Sdővel aa intézetekre Jiorditott Költséget és a tegyeiíczok ételmeaését ia fedesnijiogja,— hanem szólok egycdüi akir. ÜgYésaségi börtönökről; melyekben a munkáitatái, illetőleg ipari oktatás oly néhtjzen fejlődik, mikép azon kír. Ügyészségeket, melyeknek börtöneiben dologház lett felállítva 1872. éta, ujjaikon könnyen képesek vagyunk mogssámlálni. Pedig önnek elmulasztásából roppant nagyszámú gazdasági kár háramlik aasánkra, melynek erkölcsi oldalát ha tekintjük,\' a kár kissámiiihatlauná válik. \' Mintegy 5000 m\|unkás kéz heVer évenként dolog uél-• kül az összes hazai börtönökben, « nfcajduem fél iuillié forintot emészt föl anélkül,\' hogy eaeq össaegből munkájával csak tizedrészét is vioMuiéritcni képes lenne j£» ki énuék oka ? Az állani\\^z államnak efíg gondot ad! a tcgybüzi ip. r iéntarlása. s körülményei között nem tehet millió befiki. régeket a kir. Ügyészi\' börtönök dologházánál iülállitásár A királyi ügyósS^. k ? Ezeknek magasabb hivatásuk a jogtej esztés terén és nz igasságssolgáltatáauál e ennek ellenőrzésénél annyira igény be tan véve minden idejök, hogy esen /ontos fröteless^geikuck is alig tehetnek eleget a. rcáf jok holmozoftt más teendők, mint rsbélelinesés, ebből kii-lolyé ssáinsjdáaok és a büüfeuyitő vizsgálatok nyil vántai/-1 tása miatt, S jha ebboa kötelességeiknek eleget tesznek, az \' esetben mufautási vád nem érheti óket, Egyedül oka eztiu iiiu\'asztáfpfcnak hazánkban a kö-zöntég, és pedig a közönség azon része, mely késmtflpar üaésévol foglalkozik. Ezen Tegéssségeá- józan gondolkodású réaze haaánk .társadalmi Osztályainak nem gondolkodott még a rabipar mikénti felhasználásának és ez által mind, magának, mind pedig a, köznek mu\'aastása által ielaaámithatlan károkat okozott. —i \| Mert k rabipar fejlesztését egyedül csak iparegyesületek és testületek vihetik keresztül, mihelyt az egyesek vállalkozásivá fog fajulni, alapja less egy olviselhetlen mo-nopoliu ínnak, n^ely alkisebb ipart elíogja pusztítani. Vegyik csak, hogy egy élelmes vállalkozó kibérSi valamely királyi -ügyészség elítélt rabjainak munka eiejót, s állit tol néhány* kézi gépet s olcsó munkásaival nagyban gyárt némely ipartarJyakat, es esetben a kisebb ipar vele nem lesa Versenyképes, és ha esztergályosok pusztuluak el ha asztalos jmuikiU vállai, ugy az asztalosoknak csinál te-1 méuyteleu jkárt, s azok megélhetését és adó képességét kérdésessé teni. Es ez igy megy! minden iparágat illetőleg, miért is as iparégyesü)eteknek, lipgy ezen roaznak elejét vegyék, jó eleve gondoskodni keii ennek megelőzéséről és pedig ugy, hogy sajátj kezeikbe vegyék a rafyípart és annak fejlesztését. E^yen válalkozék,ha épen a rabipar terén akarnák j tőkéiket gyümölcsöztetni, inig egy részről odiózussá válnak azvu polgártársaik elett, kiket uvomni fognának vállalkozásaikkal, {másrészről la kezdet nehézségeit nem fogják köuy-; nyen lekUkdhetni, mintán ellehetnek készülvo arra aa ilv léié vállalatoknál, hogy az első évi befektetés vajmi kevés I százalékot) fog jövedelmezni. De nemcsak eaoiij szumpoutokból nem ajánlatos as I; egyesek vklalkosáaa,]bnatiii még azon .fontos tekintetből! h sem, mely la munkálandó ipaiág uiéaválasstásánál ás egyé-] I sok akaratának erkölcsi szem pontból gátul ssolgáland, ml- .1: \' j\| í I\' » I \\ m ) WrotfMtiliiin ii taflrhM lAvniír^ n honi cinket s b»tdnőwii tf«t-JtofftMt „Atjuldl l\|>NrU\|>l)»l\|snnsl #s4lei»rüti>iM\'k> UtiöH >itvf»ii\', inert a béiis Kíiujtwtc éfr9k»t nagysa i^lyMMkiMk jm : iii vUintöfenóK tattyik* jüáaUuk í/rin<t«ok klv » lgn fvnS\'>« Ogyiranl vistlMtevki v I v\| [ v Wf\'k után nem mlnd>n iparág alkalma arra, hog# á Mfény •serenosétlen li 9UiíTí—A p™^ ^ TW * - r • * nyi^tson, mi osfk as hea kÖtOtt wewwm un, min a izajwiy egyéneknek csak némi ébó ukoaast alakító tehetség igénrb^véu lének • \'ütött mánka kiaárásával érhető el aaért a rabJpar meghonositásá\'nál i z, hogy ipnregytaülaiek ailjauak és pe< ig kö a folytonos hal kikérésén. Eletfeltétjcl ennek élére cáqkis vetkesőleg J Egy. oly párosban, h(i\| kíj-ályi Ügyész*gi börtbn van, aa Ipartestület pimban véve la ielha^snáihaté mi nkaerű saámát, tauáoak tsmáuyt tart arra néave: oiily J^ará pat mii ▼eltessen a raqokkal. MidenskehSt figyelembe veendő, hogy a vállalst álul a kisipar el ne nyomaasék\| hogy a művelendő :jpi riignak klvitéu piaca\' lffgren, vágyj verseuyképeaséggel bírjoia a behozatal ellensúlyozására, nogy oly mivelési iparág (legyen mely alakító üj ^ességet igényel, mely nem heiyhez kötött és nem áít as sgéazségnek. Ha pedigj ily iparág nem lenne ,inegbqnofcithité. as esetben mindaá i)n iparosok bevonandók lennének a társulatba, kiknek i jarát műveltetni] szándékozik aa egyesület. Például H J asztalos műhely lenáe feláílitva ajrabdo-\| logbáaban. áz i setben azon városban lakó miniden asztalos iogositya lenne bizonyos megnatározott árakon aa] általa készült iparczU keket a rabdologházban mintegy gyárilag késiittetni, a I LéfazUlt tárgyait luját belátása iaerinQ érlé-kesiteiá — Js e i\| esetben élőre meghatározhatná, ho, vagy két segéd munkáját óhajfjfi e a rabdologházb tékeeiteoL i—^ Azon eset ijpki, ha ily iparegyesület vállalköi \| tározta, l a ral ipar niiveléséré rá azánta magát az bisanyos osztal íK .kikötésével, mely a bruttó; iövijdelem egy negyed réi Bánéi kevesebb ilig lehet, szerződik [aa állammal e rendet fizetés és nycremény-osttalék! kiláíásával egy! ügyeasb fii M iparost a mi ijikavezotésével megpja és knegkeadenai i lUkttaéfeét A kozdec <jliő féléve sok hehjézségekkel fog kftzdeni de miután.Dikt<laitVa van srrólJ hogy a börtönök ka élésé vei megbisati 1 ilrMfi Ügyészeknél Síindenütt a (egna jyobb támogatásban f >gj részesülni, haéy a fogház felÜgyeK némi aaázalékb ihj réssjesitetnekJ mii fokozott fel Ügy eletök iolytáu méltán ineg is érdemlenek, ha a rabok keresményükkel élelme Már pótlékot ssjcezbetnek, mi rájuk életfeltétel, laa téetpen munka negbsstáa elve melletl el nem \|fog i maradni. Mily anya n! és arkölcsi hl$sna less a rabipar nyitásának, as kieaáfaithstlsn U- és. akik ^seii czél se végett a dol gUi élére állanak, okvotlen a hasa é > psriség háláján H fogják magukat érdemesiteni, ( Tóik Mór (Hitatalo«) A hivatalos lapban ólvaaeak, Krób Zdamegye eddigi másod tanfelügyelője ideiglenes taa-IcfeJőjéJftyörfff Jáno ur pedi^ ugyan-e még^ébo tol- kr ilolyi és iQOjrvei hirek. \'Lain Eyvrnzv következő t^yirfttoit vettük: Ürményi Józsot égerszög melqg < i a legnagyobb 6e flf\'ói ketldeiL reg^;el a föis-vati-leg- t végbe. Mind él ítiifapáni pán úr ö ríi61tóság4t Zala óvá\|l fogadta. A beiktatás melegebb l^lkesodóBsel meii székfoglaló, mind pedig k főjegyző fóljkjösiöntö beaséde jegytökönyvbe vetetni határoztaltolt. A közigazgatási biz^ttepg tagnalvk választattjetK: Gla vina LiijjoH, Caertáii L, Piitlieány, Mártink* >vica Károly,iThasáy Miklós,SkublícaIstván, l^Usenyey KrnÖ, ilorvútb í llllir, Sélliy IJi8zl6f ArUy lat* van. -p Jföis^án ü méltóságánál fényee, kin^lyos estély nzfu aseinólyre néate a 8Í- ItaU- eléré-> em-A. I.) P jo/ndk jósolt Ui>\|jr\' loi ráfi á uek. t gjen ía étzrp lehetett ienní, hogy pyak^au virraMtott éje-\| ket át \'éá kinek mindéit arcavonáaai eléggé bí^onyiták, hogy J\| nein aUegerkOleróaaebb életmódot éli. ilurútom I iégy ki«eé I óvatoi. pgé«si ragjonodat elveaated ina, iia e kártya nem í eikertit, f— r - „Ej! Antal ne ctaregj, reaatek, mintha nem elegoi veaztekteni volna rnáf —\'valtoaní k\' ll * kártyáitakt ok* Tetlenttí n/erek.14 gl!)* ha viwtnilc, UhCr iniiidnniiek vég ; vég<« Nkkor a kii Klárának is." iííttlIgauH rivalgott rá dórŐt\'/, e nnnt\' nevet fte beoa telenift^d, nogy a )át«a6barlangban •fnlilvd." Mint egy varaaithatáara, as ftgégtt támetág fblkdlt Ülő-S helyéből ée, kiáltán^k tKi kérjük aat hédnag/ urtél. bog;. « termet jáUaé-barlangnak nevexae, nem ivmerünk oly lényi, iunokj nevét, meg n# tíaitelné as, ha e négy fal kttst emfttik«M wH«ép tiastelet, monnogá Qerőfy. Bj! veté kösbe, egy kttpcsfts férfiú — ki itt » bankár taerepét játasotta ét kinek l\'oglalkosáta a játeaáa vo\'ty. e). urak, ki less mindjárt oly iugorült; meg kell • éí lehet a hadnagy urnák bocsájtant, ő ma kissé a malheurban van ; veast, teeai idegessé ffA.a ördög kérte as Ön kUsbeujárását uram, hallgasson 1" Aha vessem már éssre, hogy késsakarva sseretné a pert, hogy jószerével eltávosha«»on ; mert e rongy pár saás fo-. rintőt pnit veastett sokalja í nÁha, ínmorjlik már est H As egéas társaság a már említett katonatísat kivételével, mosolyogni kés iett; miáltal Gerőfyt roppant haragra gyulae\|ctottáa. 8áuakosoUg nésett Levényi Antal igy hívták a másik tisatet, kartáraáraj kíváncsi volt,tudni, hogy es mi tető less i^"\' Jötjének te! dOrmőgé OorŐfy a társaságra, tekintetét végig járatván rajta. Éism tudjuk, váljon e társaság v^rta-o i parancsot i avagy Qirof; hangja és tekintete olyan volt e hogy e len. éím a#«a lehetett, Méüaaul leültek. gTartom I vegyen kártyát mondá Qerőfy a kár- iiluu e váhtH/.lás fö ki\| iniu tin l-iböttno áriv(t«»7>i^Mn\|li UtliAKI t ltuzun aerk-) Íjuk u mégy itt toljftfc ;fyrUi4u\'rik »t fo-0é, o/ikkUnkb^n \|kil\'o« t, tud .ujuk ol vh fiúi ú reodkituli li^gy vkul\', rtgOl Üléi liannUt vetett é» inog ^«té»»el, melyrt oaak mjmdjt t VsmMUooi ; mennyit kall oMtté áJlé ami\' Oseae^lvaúa;! \|imindá t tyára megvető p egy (caloná képe setneml A] bankár oaak MOO fitot QMif tárckáját «lórrttt«,\|aa abba levő pén^ kiirítf f de wíiilán uei it vo\|l elég, aa egyik n0\|4Íbitt. alé plnj» caérhes foiidulva, lőle e^y yifipt kért. Ha aa jíyjfélji [jelo netekhns ssyltva lehetett, dgv mkinfnybe nyulij o\'iuíafi eat váltét, IréeiHikftit kivett — é« a hirfimgynak átadi. derőfy e vfltéj klállitá, megvetéssel pjdá 4 bankárnak 4* I M át ve vésnél m^gvátŐleg mosolygpui mintha mdndanlaaamá ffea Is kévéset éá* ;FMarentssera ja lliadnagjr e mésolyt Maaré uein vele, mert lullielyt a vá\'fltiit atadá kartársa kaijánát fogva aliiaoba egyik v&géhea vptM^é • mondá : Pisüí ka» Vonai biiosttlotaiLwk eleget tetteit most még kOnttyei kl\| yorgődh ito) á nlVábél, jő) haad« Mam mehetek .barátom, már sokkal tObbet vosstettom, ibinteoirt inegforiulüaseak, jéu&rfuom kell) vagy nrérak vagy UJukro vagyok téve. l)f most inéi oem vagy kinkre téve, mlg a vqsstétif «dSa ír ^\'" eéget ulnaeddel, vagy< tjOukro téve de l\'élek, hogy hs Jtr haaál. nem lii jáUasaál, kiváltom, hogy ne ndHsheted, addig nem vagy tovább játsaol,] ugy \|árss Nem, nem f >nem mehetek, mert ttyetrnl fogok, {njrar* kell, mert hlsa már eleg<t vesatettem. .Bsta \|er hasa !* rtMem P „Jól van hát pajti, man) teljesüljtin saavam." isten vei „itrmw.4\' .J Esael Levéoyi kiment, GlerŐfy pedig a játsté assUl-kos tért vlaaaa. Es alatt a tftbblek vígan tova játaaottak, kol kajbél esend állott be, aa) mikor a kártyát OsatOtUk, teentl midőn a bankár a végsetes kártyát ssámára leemelte, n^irtyit Idé is," kiáUa Qerőfy m assulhot aPái, jfeijfi Dokki nefrestetett ki. (7oro«egyl«tí élei) 4 nagy kanisaai tornaegylet l hó 4-éü aieidáu esti 6 órakor kesdi meg raadasi téli tor-rpirs a tagok körösvény által vannak értesítve. A tornátás a tán társas Gsaaeiö vetett tart a ^Korona* vendéglőben A rsndes tagokon kívül a torna-egylet f^VMan látja ja téli toraásfé megkesdéaekor mindaaokat, kik p^ erőtedső igyakfilatok üsésére hajlamot éresnek magukban.1 Kívánatos volna, ha a tornaegylet a téli gyakorlatok kesdésekor jminélj inkább erő»ődjék. (foatot országot ertekezletj A fővárosban a hasai ipar érdekében sseptember hé 27-én igen íonloe érte-ItesléB tartatott Olvasóink emlékesni fognak m \\ oraságos mag^sr n&képső-egylet résséről kibocsátott s áltálunk annak ^lején közlött azon felhívására, melyet egy j oraságos érteközleü mlegtartásá tárgyában a hasai nőngylet^khem intézeti\'aaoti kérdés fölött tanácukosandék: „míkjétit karol-tasséi fel lekcsélaaerfibben társadalmi úton a majgvar ipar." As éttekekle* sseptember 27-én valóban meg iaj tartatott, melyán a következő egyletek voltak képviselve p As oraságos xiők\'éRaő\|egylet; a magyar nő iparegyesület\' ;l a Fröbel egylet; a in. gasd. asszonyok országos egyesülete ; as orss. msgyár idar egyesület; a Táháta egylet j a pozsonyi, kassai ssékejy házi ipar-egyletek; a mhkolcii tíllnr-egy et; s a aaemü, [kolozsvári, pécsi, hevesmegyei, .aradi, sáros-mfcgyjéi, gyöngyösi és budapesti j<kékony-nőe^yletdc. T jjiz értekezlet Vörös Pálnét és Ssáss Károst válasz-tóttáJjnegj elnökökké ; jegyzőkké Hegedűs Sándort és Qel-léri\' Mórt.I Vérös Puliié, meleg lelkesült azavakban nyitotta meg Uz üJ ést a melyben anyagi téren valé nag^j hátrama-dásúnkat íejiegeti, s családokban háztartásokbaa; nők ré-ssérŐpl eay szerűséget és a hasai ipar támogatását kívánja. A bwéd éijenzéssel fogadtatott Ézután P. Szaíúiáry Károly határozati javaslatok terjesztőit be, mely az Országban létező nőegyletek együttes működését czélozza. E határo sa)i! javasi atdt érdemlegesen megbuzélendjünk lapunk leg~ közelebbi szamában, ij fHladBgy. A nmlt magyar kii* kOaoktaflásugyi mi-uisztér ifr reiideietait közlik a ssepL 23-ki lapolcJ mely resn-deletek écélyes Yoganatósitásá nem csekély aérvpOn moz-ditaniij elój tanügyünket, kiváltképen a rendes népiakoláz-tatást. Külöuciseu ki emelendők- as egyházi hatósliaios inté-sett Rendeletből következő pontok: hogy a tanktitclee gyermek ék pcbtqsau öeaseirassanak s a népiskolai térvény sse-réut jaz iskolába járatásra kényszeríttessenek : bpgy as iskolák! fiei nem vitt tanulék mulasztásaikért a azüiők bün-tettaMenjek ; \| hooy á törvényéé szorgalmi idő ; mindenütt meglUrtsUélL; hogy a tanítók felvételi anyakönyv és mn~ laszti naplét vezeasenek ; ;hogy aa iskolák a jariUcségés tanaserek ! es taneszközökkel tel legyenek ssaravto : hogy egy \| tfmtó Ö0 növendéknél többet ne tanitson; hogy a fejb-kezeu^ iákjolákban a népiskolai törvény 133. § -a értelmében a taaitásra jbgositof t — tehát képezdét végzett i-t- taniték legjjének lalMalmasva stb. Ezen időszaki rendeleuea csak a ivégrenafté közegek erélyessége szükségeltetik; azt tapaes-jta ásbpl tudjuk, hogy a hol a törvény szerinti Irán deletek jvégfenajloi buzgalmat és erélyt fejtenek ki, otu a gyerme-kek iskoiftztatása pontosan és kellő rendben töinnik, ott a tauiipnak maködése megkönnyiuetik j ellenben U hol a tanügy iráojt az elöljárók köaönyösek a törvény yégrehajtói pedig erélytelenek, ott a rendetion iskolástalis jévról évre jism^ődilj. U H® K.) A zalamegyei gazdasági egyesttlet 11876u.évi szeOtembir $8-án Keszthelyen Sz nAmazontf-h« caimsett ssáilbda nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, -irvay ístviil, Ügyvezető elnök, üdvösölvén aa egybagratakal, kö-sAóaetet moad a tagokbak as ügybusgéságérií hogy ily Ptlff ssáiabam (17-jén) toltak szívesek megjelenki. Ezután jUtkltj áltld felolvsatatja a földmüvelés, ipar és kereskedelemi minisatemek as egyesülethes intéaeU leiratát [mely^on as,! 1816-lk évben Párisban tartandé ijnemsetközi •világtárlajtban Magyarország részvétele iránt asji agyeaület-tol jkér vileméuyt. A gyűlés a leiratban foglaM 5 pontot M4kini tárgyalás alá vévén, követkaaő megállapodásra HuZM V I ] " : , \| !V-taör. Aa egyesület, ssükségesnek és krránatoenak tarija, hdgyj Magyarorsaág aa 1874ki párisi viugtirlatban irés)t vegyen. [] iMorJ Aa egyesület remélli, hogy as egyei ágak mec-felflő kéjpviáeltetése mellett a kösönségben a kiállítási haj-\| laqt megless, ha a kormány által anyagilag is ^ámogattatik -U—- .-Sslwienl" vissonsá a bankár, ki asalatá-megtudta, hogy Seiőf/ váltéja aanyit ér, miut a kéaapénip „Ssjvelen ssolgálok hadnagy nrnak. teéik !* essél egy kártyát [emelt le ssámára és astalávsió udvariassággal étigfujtouai f „Hanoin asl kikérjük hadnagy uraál* moU egy másik IkátfiyMéJ kinek tele arca a, vttrOs felduasadt o^rra, arra ma-KÍJIt, ftwínem oaak a játékot kedveli, „kikérjük" foly-tatái rástE mély hangjával, hogy ismét ne legyen oly ide-ge4 mini barátom előbb mondá\| haha ideges; léi talált ki-fejeaís<< lolyutá nevetve, mialatt hegy gyanfat emelkedő ha& kéj kieeéveij fogta. I, L\'fctí éá önnek aat mondom" vissonsá OerŐfy dörmögő al,]»hogy ne sákmtelénkecyik, különhjsn érést etem öaiin hégyj kard Hlgg oldalomen. , !nNo, 4°tu mondá aa előbbi, mialatty^eaa elhalványodott {s igf orrának vörösségét még jobban klemsUi, ,nem voM öly Jrowsul gondolva, ne haragudjék hadnagy ur. j i „Hkllgasson hát asntáa," mond Gerőfy, még folytonosan inkevült hangon, [Mennyit less hadnagy ur kártyájára t késdé i a baa-kár Qerőfy kártyáját ás asstatrél felemelte, kbsQnyöe pillán-tást vetvén rá nW) fftot « í ; A MnVár a \|már leemelt kártyájára egy máslkat tett és (assan fii 1 felé bsusatatta aa vájjon ekbu. kártváját ée kémlelőTsaemmel fciéate aat. wVesatettem- áaéla kártyáját felmutatta Ksután mindegyiknek a tett Qaszeget kiesette, de most\'^uraim, miután már hajnalra jár,, jónak látnám, ha jeky kis^ frissítőt vonnánk. „Pincaér, bort ide t* \\ ][ A pincaér ott termett, Váltán a pinoaárek jelvénye a febér Mid\| volt la alázatos bangón kérdé ; milyent méi-tós^Uk (patanosolni. I. j\'-Wlml ugy, ki ált a Gerőfyk nem azért hagytam én al táöbtvigtónAat ott, hogy «hdkkel iu bornál tOltotm aa időt ^ ii■][.■ 1 smennyire Ógifi MM^i I MhM? kmiilm anyagilag « támogatni. , As orseáf kéj vieeltetéeét e»ak oaon kiállítási Murtyak* e Ml Éuterjasatew ŐWk, polyák hazánkban na* \|wfi \'oMfritoMk Onr«ifA mik. 4-n. A költségek t ijebb saálUtáaa céljából m egye-»SiU klváétönk látja ü l, bot * tárgyak terméeaete éft téf.gkt» mge4i * gyújtsa ényee (volleotlv) kiáUí\'ázokuak (MV9ft<Hkk nt Itiiukl rendi iféiéi f iNim Aa egyesület i süségesnek tártja. hegy a kiálli-tfuj íérgytyt elküldés előtt kellőleg megbirálteásanak. hí. Aj ftftCT-kftolaoft fiatalság társasköre (. hó •{5tt l\| órakor, a kör i\| helyiségében (a görög n. e. <>seég \|áoának 1-sd emeletén.) alakuló kösgyülést toíg ani j A kttagyttl br tárgysorozata: l. Pé^tsiári jelentés « kör vagyoni állapota felől. \' I. An „ígWtjjiÁtó váíki ntroány" lemondáea. ! 3 Aj -igazgató vála atraátijr" válaeztása, A. Aa ért kÖÍuégveM s megállapítása. Asj alapszabályok isetlegee módosítása. \| 0« Méii\'áui indítvány >k. Nágy-Kanksán 1Ö76 októ >er 8-áii (JmOgvernony. e hó folytán.) Práger Hermina kls-aUzotiy kinek ntsj reneé iyekre jogosító bengját es elmúlt laJosszal vk»tt alkalmunk 1 állani e hó folytán ismét hang-víJawíiyt ke zül tartani vá ősünkben Ez érdekes haugver-^•syre, m4y körülbelül jo! Ltóbcr 20-i táján log megtartatni, előre figyejmeetotjük köfcfl aségünkstJ — r CEpr",a> e»tély tombolával) A helybeli kereskedő ifjak [öképző köre j Ivőwiéten kedden tagjai számára « ás Önképaőkftr javára k< iMjpee eetélyt rendes tombolával egjrbékötv* A kör tagjai cz uton U értesíttetnek a leendő éMp6i. í— (mrdetmóny.); h agy-Kani xsa Város tanácsa ré-i4ről — kíyatkosással a\'m kir, belügymiqíeteriumnak 1868. éti julius I kwöusége ifi — í.) Hí jottot pW oíutd mr véL. a (pálinka nér^ni regula \'j rfJLg fi van jogosítva aá e elsrusitására ó ^éii i3.H2 \\r, a, költ rendéletire — a város urlódások és kjellemetlenségük elkerfllbetéie vééi tn estelik gy-e város területén a pálinka mérbeténi un ^vi október In 1-étól kesdve Neutoan Ferdítő as urodaloitttfl liassonbérbe, minélfogva uiint g bérlője e város területén kijbá-nlitett aaoeses italnak kicsinybem 2.) Pálíiika égetdk g Sleg áub a regi bécsi ter Urmpriókü edény\' 3.) höry a bejegyaet el :ben árusíthatják el cségü auyag, iüsser és vegyes Mer f ■ J JRI . ^ , ■■■ ká-eskedókTédesitett alkol ul tartaluiu fanoui italokat, név* ■z frint: liqaeur, ram és n sogliot. csak kfl őleg dugaszolt, le laosételtj fogy ón-lemespsl lesárt, csimtnel ellátott Uve* m kbeo Mutosk eK 4.) hogy csupán vj ndége^knqk uftoi. H 6. / boty pohár ankét ® a kereskedő birnL \|) hedv { kik itebbi 2Ho pontok alatt felsorolt ube nén\| vennék, és bá egekben, [vágy poharan IMO. VIL ti oa. értelmébsn fognak bUateUetni. ft.«lt Nsgy^ILaikiasáo ^ártmányeikat csak nagvban, vaskónak inegfelttlÓ oö luer és Wd esi ikrásaok és kávésoknak szabad t is ssosaes italokt kiszolgál- urak álul iparosoknak vagy mbokuak ék házi czélokvk kisebb mértékben kiszolgálható tusa szesznek (spiritos) Isgalább dO Eeaome fokkal kfll z itlil mérési jog gyaaorlár körül a megszorításokat figye-miuó pálinkát kisebb edénvekben ként árulnának, az 1836 VL és - —pnj-( Wti már peak asért U, nével Zalából egyetleo kláilbé érd4m éremmel tOntesae -ki, de még miiül eatj kifejtett ÖgyeJiég44# fogti meg M éldMlír E Irodiilom ós Qiávészet. Uegr^ndelééi fellivás WN í. m HT ll;iJA M v oaímQ\|\' 900 férfí négyesben irt ersdati amgyar uépdilra, Ue a Oeoe- fi Inéiig irodalom uréa jk&Ulukjntfuk, száratlán olkr gyO\|teméaynyel uléliioaaák^ melyek s ember aemeselw mnJjUtatéeára, liioiii, va íllsos és sseliqebb érselmeluek {íelköllése és ápoláás pséljábél vAnytak iuvs. Egy (hiányt á«onb«Ía mindegyíkbeii taposatélunk, ez p^dig ax í pogy egyik sdm „tú a g y a tH J Ks«n sajnos tápasztalat nuzdktoáa alulírottat erre, Uogv kedVes hazánknak igén sxép rég éé szebb uj népdalaiból akként állítson ÖMze nagy gyttjtpményt hogy az aépsaerü és i^indeuek ifölöu magyar maradjaa s mégis a zene j kivált #értluég}iesekjet énekld polgártársai igéoyeinek ss4)eg-ielelMlt; sot lolcsébágára nézve le lépes legyen, más áem-seteltnak hasénló gyűjteményeivel i%r—uy%tú. Utolsó [kelléke folvtáu otalátjos ts kíván lepní^ s ugvau ezen kellék hiátt^a következtépen 0nincstf it nMg népszerű, nfgyobb dalgyüjtenkénjünk férfi-karra. Gyűjteményünkben lesz köHllbelUi 200 népdal kpny-nytt kcnetráivpan,Jmolyuek elÓfiiétési ára 1 Irt. o« éM boiti ára i frt. 60 ik^ lész. j Hajnálattkl kéli kijelententtbk, hogy ioly villalkiisóra nem találtunk] ki le gvUjtemént Uy, nálunk szokatlan [szerén^ bolti ár jnegiartasa melletti mely nagyobb elterjedé-séuélt egyik fptéujle, kiadta voláa. Azért jiui maguiikjvál-lalkofcunk es időssorü es hézagpótló váilalaira ieméfvén, hogyInemzetünk qslked velói és lé nekápolói azt P j- JPtóédíW sarj síi — Egy magyar -eUnJ M lemefttUm adat a „Fau morgatta" esarsd)érÜA (faraid— Utas4« a Mrant Pfaai Uaoe coodálalea úbmitíL PoáBd-«árd; {KaiÉrtJ {- Különfélék. ^ ^akkfelsdváirV. i+rék> fény;— Szefk. Ooea. IR^adk sj pr H Kltht Adgtía Jövete a poUánát — Kogoly-lzlka. 4-Ignatieff tábor»ok. — Felső-tevárj Erdélyben, (&f.i Mfkó Imre nyaraló kastélya. — íí „Atka-aeumf a\| FaélJI kiadésábóL Vejryiiw és löBuvolái pártíogásolfikal fjei tüntetni fogják. . Ha a német jtiemzet olcsó jlalkOny»ek által, [mélyek szátnlalan kiujdá«tj\' érteje annyira haladt, hogy majfluein minpen \'iskolázott íember zeneértÓ ; hogy éppeu moLt jtíay-reutlilban a zenem ti vészét diada.at ünneplik: akkorj aj ma-gyar sem iogadbatja^közönynyel esen elsó, népszei\|Ü,\|olcsó népdé ^yUjtemen^m s megjelenését taláu aláírók vagy eló-fuuiiik niáuyaImiajt kérdésessé nem teheti. Előfiaetésl péLzek legczelsaerüebbeu postai utalráuy nyal. valoiniut az áláiráii ivek lp£4é6bbeu f. é december Hó közepéig küldendők az alulírottuak kiadóbivatalaboz. Gyűjtőknek ÍL) beküldött elóüzeidre egy-egy tntae.et póldáfi^nyal sajolg^jlunk.\' ] \' visel í j! löf hasonlít vnlaéiély cint »\|isp beváMroif ban neme gabopian Buda pesten, Q876. augusatus hó 1-én- ÜÜLL i JÁM 08. zeaemü- j— A Goll Jánbs áltáJ szerkesztett ffürpüeustf folyóirat 1876J éVi\|l9— «ü keUói szám Urulinn; 1. Barocáa X! K,edve* ouxhtr dal zongora ki»éreitel.— Tolnai. Képdal p. — Goll J. Andate valtozatukkkl. — 4. DaUíy J. Jslvottk daiittdoól 2 kivonat. — 6 :iz»A>y B. Klegy-belogy Polka fr. — 6. Stefáu P. Németbolyj len-gyelke. - 7 lifuely J. orgona gyakorlatok A követkézÓ 21—22 saltt Urtalma lesz : i. Erney J. fiárom szólamai gyakorlatok otgonávagy baraipniuinra. J— \|SL Oláh Károlyi Két prttiudinrn, \|— o. Geriijy M. Jol\|n Itingyelke. — tj Toluay G. J 3 néédai a) 1816. saapumber 80-áu. A városi tanács. — 8&rWtÍ Jó,nos I Öz- év váltó Ügy vé^ lakását Kászt-bjiWr^l Tspdlczára tevén át, t. é. október I én ügyvédi Jijodáját meg\| is nyitá* — Keszthely föl írják nekUnk : — Zaiamegy o et yeUen kiállítóját — Fátyol J keszthelyi cnpészt — a i zegedi országos kiállítási bizottság ftgyelméie sem rnéltd .ta. Ugyan is as általa beküldött tlrgyat — egjy pár rnttvéi zileg kiállított, vörös selyemből készült pompás disz női izipöt, mely a maga nemében rémek volt, mést a ktálliU e végévei lougyos papírokba be noinagolvof tte abból il \'élig kilógva: oly állapotban k\|iUjé élkiáiutó kezéhez ICesztfa elyre, hogy kérdezni keli ; valjun ez volt-e az la beküldött! czipő? A vörös selyem a piszofc nll fekete. —\\A kiállítás intézői ezen cselekedetükért riiéltó megrovást érdemelnek. I y íigvelmetlénség a kösöuségbrfl w kiállítási kajlaiuot kí< ti, látván, hogy as ügyesség ós a^ányla^ nagV anyagi ál< iozat ily kevés li^yeleinben ressá-stíl/ ElvártuU volna a bizottságtól, hogy Fátyol J k«szt Magtyjpéntekenjiaéaia botló f;os< X\| — c> tf,* [a\| kis lleány váíjste Jót vaj üégjfK -r ^ „ Előfizetési élri: lf]géss évre kr. Negyedévre 1 fft. ösilla-; i\'^skásy Paulai oldal senemüre i 4 frt. 0 kr. rangú „Buch moly k. mi* feless kos mint X Bsivesen szolgálok 1 ha parancsolja, sót kötelességem sHdig helyt illni, míg csk egy fillérem vanM és miuláaj a Jjjftfinagynak p^y kártyát átadott és iáját számára is egyet emelt kérdé 1 mennyit teszen a hadnagy ? ,WAz egész Ossaeget meIr elétte vau, igy hamarább \|ö* sjtlnjk czélhoar viszonzá Űjff^ry, mintegy raeggy(?zódve, hogy ifcost okvetlenül nyernie 2elf« Azonban majdnem hinnünk kell, hogy minden em^or éUtében vannak egvns napok, melvben a ssereneeétlen^ég esatlakjoaott és ax ily napokban minden eröfessitqie, Tündin tette sikertelen Ily iispja lehetett rna Gerölyriek ip mvrt iitólsó remény<ugara is eldnvészett, A vesztett. T\')nkr« vágyók téve I kiáltót, mély sóhajtással, magát égy asékbe vetve]. „Hyolca ezer Ötszáz hatvan forint!" mondá a bankár rideg saárax hangon a pineaérnek intve, ez azonnali az siiíbbi műtétet ismételte és Gerófruek -- egy váitot adott át, mert ki hinné, ily helyeken la vaunak alapszabályok e»e\|yaek egyike ez volt. nogy k fodfrsni nem tudjs, annak éatUoal irta alá a váltót „Polytossuk még a játékot kérdé íías hangon, mintán a váltót átvette. „Polytaeen a raauó ír nMo pinózér, akkor bort ide a legjobbiaból \\u A pineaér sietve távozott és csakhamar viseaatér, eívát italkO. ik agéee társaság most oly mértéktelen borívái oak édé -ragét, Uogy egynéhányon ott a asztal alá esteli tfcbfaéak pedig már akkor middn a nap magasan állott táveatak mássoroeen kaaa ée eask köat veit Gefóly Meagy »s. L 4 b l $ n d 9 . 0si/t, se?.) ike ez volt. hogy ki a vesztességet pénzzel Más ni nem tudja^ onna k váltókat kell adnL Geróly öku- bankár ud va-« -t bj Világos kék a azt hiszi ö. Iiibszat L.. Mépdn. 6. Bőidig J. ollÍJ. Valse brillanté 4 késre ■ JKmfc 4Ü 60 kh Félévre 2 [fk 50 Egyen* szám ára p\| kr. \| j l-t- A talákm&aypl^ köayjfo.tf A Frauklintfrsulat nagybecsű k^Vanyainajk sorát ujwiban i^zakirodklmulakbau kétségkívül kortzákoi alkotó, és minden esetre plsó nagyobb telenlösfegU vállalattal gttdagitotta A német der Erfiiidungiin jnagvar átdolgozásáról vau itt sz4 müvét a löldműviénél- ipar- és kereskedelemügyi m«\| niszter megbísiUibpl. éi as országos in. iparegyesUbt ügyelete klatt iFreóskav \\)áuos szerkesztett. E iaü 4 kötetben, mintegy 860 ívnyi terjedelemben és több ezer képpel jeKeeia meg. Két belemként egy füzetet aduak kl bélóle, • esbk 4) kiért külön ts kaphatók. Eddid négy Uzst jelent még bblóle, ritka szén kiálljtáeealf s olw vál toxatus tartalominái, melyet mégjelőfisetési felhíviisá utáu sete reinénylotiliek A ssers^ Freéskay János ugyi^ojs egy-általin nem volt fordító. A nBucii der Erfinduugenl mü-véljek csak tájékoztató alapját; képeste, e mellett \' Atmbéu több Külföldi és hazai munkát is folhaeznijit, lel-kíMmereteseu aikutatla aa egyes I magyar/ iparágak I törté-neuétL \'kü/önös géuuot fordiitott a műszavakra, ée tónb régi. má már csaknem elfeledett jó magyar ssót eiovenitett íel ohj sauyíra, liiogy le rnü még nyi/vésse ti ssemponjbó) is jeMiilMkeny helyet foglal el. A ma négv kötetre jJn ter-veljvé,!1 mint emlitdk. Aa elsÓ kőiéiben a nyers anyagok, eromjüves, a mjáaodikbaiv ugyansx >knak vegyi feldóláozAsa. a \|\|amiadí\|cbarj atermésseti erők felhas^ná ass, a negyedik befn a mindennapi élet vegytana 1 an/iaU ieldolguavaJs hogy a mi); teljes leityeni minden tár sím sí mi létben ismera ipar-tárgyat és tálllinányt felöleljen, «Aon esetre, ha a Itösön ség á munlutt jpártplui fogja egy Ütődik kötet is Ing meg jeféttnL rnely a sokszoroao. mü vés cetekét t a gyorsLrlet ko-és köjiyviiyoiiiiatáist fametszést, :jy réa és aeelkaifopt stb fogja\'kartalmasni. A* eddig tnegji lent jnégy ÍÜzetbjeji a gé-péezéjlen kívüli a lakato^ság bádogos, Órás. ötvös és lesztei-gály^ri iparokban tertéut. ueveseteiébb flelíedesésetí vannak ismenetve. Mindezt valódi müvésail islessel készülés igen vijágéjs rajzok [kisérikT É mfl em elfogva as ipar\' As vele egVüti a mUvsiddéát tárgyalja. Eltekintve asonbáu esen tod<^ftjényos jelentöjtágtóf, alig leheti oly ága as ismereteknek, mely amw\| ssépot, éraekest I nyujüiatna, mint eaen isféerétág. melv a terméjssettel s megéllietéssel \'ikUsnó emberi éss furfadffps es lelieméiiyes rnjüielyébe vezotj I be és egéss méltóságban [mutatja be a tetynilö sséUemet, a mint folaí békéin ulaj kod ni / s azt fokonklöt ssolgálatba Itiajtaui igvekeslk. IteményíjUk, hogy e éagyz»básu mtt kellő pártolásban le fog Részesülni s a FráiiliJiii«tással^t áldosntkéss-ségét Uy nagyobb s mttfelteégünk [Európai színvonalra hs-lyexéaére muiHaiiai)ul mógkivAntktó rnü vea kiadáeára nésvs a kököny nem l»É\|a leipbasstanf. tíleaen alig Van ImÜvelt Iparos, taaár és kereskedő, ki e\| ráenltát néítkUlÖálJetué s biaounyal hiányos Volna miuden, nyilvános könyvtár] mely-bein e mtt nem volna meg. I, (A. t) — A Máflyamrsiáa ét a NtayvHáo 40 ik színának tartalma i fláMekjHSl IL Ellíut éé iguatieff. Hl A válto-xatosaág kedvért l Vig beasély. (lUuka Gusatáv ) Folyu-táe. U- Egy ná\|y író egy ssép királynéróL X Ismaetí ssinbáx. (L F.i» —, A Keidé, püspök fia. Ballada. iTwlnai Lajos) — Ha)kaiélt: F^goly-lalaa^ (F. J.)TJI HaÚi-Uivár. Az gAtkeftioettán11 uj Peitfft kiadáoáhól. (K J.) Á Deák\' síremlék pálya^iftvkl. jüü F.) \' T^aléviík, WÍken ÍV, A Maios vöfgjUit+ Eádua-lippai! Utkok. 41 Uü iáreaim \\T A KfMyné 3Mfttl<>ft Királynénk mift míndia, ugy mos * fölette otbono«ae érzi magát QödöIlin. A .fi P. Jokraár Uidósitása sze int 6 felsége most kftveseebnet lovag^Ö, de sn^él töbet kocsizik a kis (Óhercz«^tŐ társa-saságébanj A minap Lajos bajor berezeg hajtatta a ki rályajéj négyes fosaiét* A berezeg pörge magyár kőlapot dirijtt uajszával e rövidszáiu pipájával nagyon magyar földesúrhoz. A kis flherezegnd gyakfcau bithaté G«>dölló atczéla, Ifult hétfőn i/,L l o^r c -ságo# vásárt tártoltak, a királyné leánya eljött ItV/i Jk k és nevelője: Be rák kisasszony tár«aságában 1 ég/tmást babái számára. A főberezégeő azoa-íkk játszik, mbit más kis leányok, hogem szor-tauulja már a külföldi nvelveket Vaa magyar, némát, fn nczia és angol ne velőnké. Királynéik lafoez-tályíé f g döllfi\' kastélyban négy emelet és négi földszinti szobából ilL! Kedvencz fovairal sokat foglalkexíklakirályné A Uoetéi \' iétálróíban JéUnleg 34 hétas és bséios ló van Mindezek kílérólag a királyné számára vannak föltartva. Az ístAMk Malfldl mintái az ole^pánciáuak és czélszbrllsúgnak. A itidött\' ovaglóiskoiabaii a kirá:yné sokszor elmulat nMeoa-zepinevt klii arab csődöre ügyességén. „Menazéi^ nagyon, okon é t lüü\'t lé Tad ffappartíro<caíJT k^t labeu járni karfkán i tugréni stb Nagy élénkséget kölcsoiip* most a gödöllői í dvárí életnek a királyné u.iokabu^ánaa r Valler-\| eee slori bárónőnek jelenléte, ki szenved ?iyoseln loragoL TCB. KJ 1 !\' I \' # \| # (ken ra próba.) Egy boldog férj nem bízott meg Iteiíesaégfsl neje szerelmében és azért elhatározta axt pró-bára lenti. Madzagok ée ágynemüek eegélyével, emoerux^y-ságu bábut készített, melyet sajac ruháiba öltözeteit és a padlás egyik bomályos szegletében felak4sztou; Ő maga a kémény jnögé vouta inagá; ée várta nejét, kit iaz ÖugyiU kosjág rettenetes száudékáról érzékeny levélben értesített Cmlcbamkr hallotta, a mint neje cselédjével a padlxseu feU tipegett. \'L Ha a sxainár magát felakarta volna akzsxuoi -4 momlft mAr rég megtette volna! De valóságba, ott há^ tul lilgefj tfokünk a kötelet el kell vágnánk, Alari, ered a kbnynába és hozd az örng kést, de ne nyarguij annyira, ment még eledel Mari, hallod, most jut-eszembe, hogy a konyha aé« egészen életlen; eredj inkább a Ziéft nénihez és beszéld el neki ezt a mi szerencsétlen esetünket és azután kéli egyi éles kést. Mari, Mari, hallod>e 1 iSsófi néni utóbb nem isilesz otthon: tegnan azt moudta, nqgy ma a piaózra? kell mnnuie! Meu) inkább a doktorné aiezonyság-iKál a legrövidebb utón, a hídon át. igy egy j negyedóra ma\|va szépen i itt lehetsz. Mari, hailoa azután l^éidezd meg egyiuttal, hogy! jobban van e már a legkisebb nak monda ineg nelm, hogy ezépen tiezteltetern; de Mari, alt ezaiodj már annyira! \'Visszajövet hozz egy kilogramm .ceukfot, de\' ne a sanik bdltostól, mert az igen durva* Igy,j Jinoft mar meketsZ.[ltt függ as uj ruhassáritó kötélen ; pea^g valami régí kötés is megtette volua. Iiát még a temetési,ímennyibe fog kerülni 1"(„Az ördög vigyen el\', kiált a féH\|!és dühösen ugria elő\'a ké nény mögül: az asssooy mekbotík, a fétjf fzinién, Mindketten legurulnak a lépcsőseién, míg a házi gazua kidugja fej át az ablakon és mormogj .Mindig egyimáson nsA\|ignek — tnludig gyengédek — maidig olyanok miuk a galambok !a (0.) A tatárokról \' i^. liat^oknak előre álló erős, osontoe arózélük van. Ige4 aniVi ssein«kk«l- — \'ezért neveztetnek „kutyafej[íek-nekj.í líibttík rövidek, e átálában a legtöb\'i tatkrialaceony, sovány, lekntebarna arczezinbél és legtöbbnyire Ihimlőbe-lyeáek. ÍFQlbk tövén és homlokukon rövidtfe nyírják hajüj kot, balaezi, élleaakált és hoM^u hajtekérdset visilnaki i\'e-jökítetewt peejig kiborotválják. Férfiak és\|nők kiftánl vi\| selneif ntzqag szövetekből, lelyem. viasakoe iisf«Jta; vagm btírpl, ijnelynik esöröe réssét kifelé fordítják! -A mi^t é mi Ujaink. — Fejükön sajátságos niagas bersüve^et viielnelil.Gjunybókban laknak, melyeket VessszölibŐl fön nan íjsájo aé mohával fedik\'be E gúny hők tejejabéu egy nyílik ván, mely ablak és kemény helyett szowail me^t a tÜaJ íguárliőjokbau, folyton lobog. Tömérdek .Jójjiií, kecske, teve ás Üsai-vasmarha nyájuk van. FőUplálékplaat a ht\|s kenyeret nem í$iuerík. Mindénr a kezekkel ese-irés utáii ceizm/jnkhoz, vagy a úihöalMUk kestt* rimk nyájaikkal ioglalkoznak és nyiIskit készi-gyetmekeket már 3 éves korukban Jproj ültetik, ícrragolnak és sokén köoülök olyan jól JÍtok, mint harezosoki e mellétt rendkívül inunkásojc, eiláfc- kéuiisl, nöfef( és k#tjjA\| tofipki a rjők i macuk cr vai rjikbü •zár rnái t, ép 90U Ugy mostoha fia és mostoha anyui, sógor •óg UkgYon feleségé Ku köz leji: osp nal bői I rn IIPIUMIVVM * UIVHVIt IVUUMTHI iHHHBiMWi ■ konyhád rüliát és csizmát varnak kijzvitgatiák a >rnö. A \| básasságttyrést^ fi lopást halállal bttatefik, aaért cevé tolvajlas töjiéiriik közöttük ; de máa népfaj elsiMátltani* vagy vagyonát elrabolni érrayül sak* mldják Ue. Káibitó italokat — kivált m lótejből [ kéasdlt rviiimi öli k Ej* iiort sxe- (öhnolhászák a tevéket stb. Előkelő ifiríljerekuek on!felül is felesége. Unokatestvérek elveszik nagy meanyieAgbon Isznak, de aáéHl egymás smi esivódnak, nein verekessnek. -t Assaényok \|e* n kétértelmű kifejezésekkel nem élnek, f r alkotó Istenben blzznek, de mellette még egy iitenök van, minOk a nap, hold\| stb. aikjli csinál* lé táagttkaak selyem ssöveteoből báiványokatJ melyak-bnrr mik megvédeté«ét várják és áldeanak is sakieik. t Hej) llllmg \' Valami \\\\ szomjusilKróL I ii . j (Véfs.) 1 11 Tn Í Teitl manka n soomjuságnak nagy iényetőli Ez iái-1M1J f Ibrrózéfk^ tehkt két okozat köxísel éi egy.de-hatlanti megkivánjk a tolWaAk beVi-A iUs mellett dolgosak, a kasaásók eraikeklr mkld-I0l\|rteti0san Aaomjaznak. A táaea agyauaao\| nkfiól Ma I a j saomjaeágol tánoavigalom tehát jblliftt H a jée érősitő és nttaitd italok nélktt) álig tifiíefity1 T A peksálés szintén szomjúságot okoz,-: A\| skAi iák! a iban eugólyukja msUett egy pohár oetO^n^ * I I p ff] npi T r\|:!\'\| p pp if \| r \' \|; Ij I [ p \| torén?- íUA^^^^ bíjla-ijestí időtmutató óra szerint, ll^^^rV v) I? Indul Kanlztáról. j , Jt/ * ^ ^ boWfI \| \'U\' i pmm: fMák a Iákor lalóili J^ Mol ÍM, Domborít a VíatáéU.....4 4d r»f 1 i ■ , J J j........f I 30 déla. apjMi » intm ét am ám tekaonmUAt uégm eae WjW» 2$ Bada-PeaM . \| , . j L......4 fi® wf [ I BSet«c4 bíróugi ilélewk I—iétHw wtüitáitft et4fB ét ríá- 9 " \' J • í • \' i- • • „ [ . « - Jj WL f\| t 44fa. jSgVWi mghnjuifct»t4ái; aaért 4e» íattm kSaSeatprt ** íI/wr IÁ. JJf m .11. \| • .fi .. . J I, i • . • . , 11 30 wtee miéiainrok r áaártáaa dlw. mtaJbagv «ok íx&Umt* <uuk ka- S\|B B4caba (Síp&íiethely. jB4es-UjWtf f«U . . . . j. 6\| H reg MIm. fll c - u- i \'! \' 1 \' • • ÍM - - • \' - 4 S tíEgy lepeosótelt orsdetl dobos ára 1 írt o. é 31p Sopronba I ! , [ I 38 déln. ■ t • 1 \' T - 11 . 20\|l Trieaatbe U Pragerbofoo krrrvatll Orícx ét tié< iU 4, 60 reg. I Vttéai niDiiirMa a i-«i«t jtiUt .gi§, „ j ■ TT j : rr \| 47 déhL . j i 111 i■ i i t \' ; i Érteik Kanizsára [trADCl* bOltlZeftZ KOVAI. I Hondái\' \' W\\ 1 A lniftiwl Otn a Ii«fr4l 4oWuéf \' ■ aek Saladé bel» m kftial wflUíüfl, a kfttto fe->g«tg .i - ,, i .[ lW , í „J ..... .. * I oitlMfttai eeto«414eek, tf, M -éa rgfij4a régj 4:ri bt nri Jt le»Wt4rf Hya4b4l t/j t i i2ü i Ue^ekTnklek4!/Mr; a«4fc «gjtlUZ mindSLmt bfctatf, é* SJLj p \'i. F- Ji ii!!? Mrllái Ab. »tb. alím J(D Badvriitm I 4 30 reg- - f Tv . ^ .. i . _ \' . 2üi .. • [. i o44i«. Üvegrekbezi fnirnálntl atasltáesal agyfttt 80 kr.0.4. 2«\| j I 1 \| J. fiatys i \| i\'j : " \| .. _ . l \| < i i 3Í4 ÍJ4ccb6! (ftlömba^lielj B44Ujh«\|jí) f«Ul ÍJ j 2? ettot f j j" mlaliégbpp » f-tol jtH<> ílUopronwi hl N ni AéS: noré»cIa-Iialmai-zmirt»lai« 2Í4 EéoMI Gtkct, Vkrbarg, FrtgcrUtt M4I • 4 I li reg. I\\\| \| ^ . " . " . . " . tri^jt- é B«c.-<b4i T v I 21 déta. I j BLrohn M. és társlktál Oergrenben (NorréfíáoaB.) kúft I 4* \\miaibMl \' .. 1 j lll -- Mtee; up I Kxea balta ij-zatr^UJ tdummmji, a kantkMamUm tWor Mutorén cutlaioíM »»llarb ét Fn^cwfrstW. jjj dulil fai káidtt aiegyediU,orroti csdlakra ka«s«ibal4. Ara " ^ : " ^p^^\'* >\| iavl^lM^^t^avfittlIH.. é Va lódi amtiéfki a \'-fal jtiólt czégekaéL Felejfa szerkesztij: 1Í0FFMANN MÖK. 1 MOLt A-j lachiauDCD, naclidt dcm Bdzac, Wien. 1 1 ! ■ r— Mtot: i.-taali»a(tj Prigcr B<kgj4p.(tt) > MoWcg Jm. (gf VmméMMrJm. BoeiAU Btrta w ÍM 1 CiikUra^ ibOtei ^VWWWVWlWWV/VWN LT4^ér.lC»raj4B«n«taa7 A-gjegy, ÍLmp otrár uf^ Kate/. Ka^aa-rjWUUUUUUUviAJUUUUUUUWl ri{ OH7- AipraieiaixfíWalEiyv.U.M! -j, , , . r w (gfj Qaiéanif I. gfogj- Itaál István gyegy> Keealkeiy (aj Miá- Q Kir ra. szabad, katonai míózet Q Í5 i \' H.^«,npct(.« o röjeke Uf; Bttt I. IL gj^gy Otm-%tAiyéta W WMe gjógy- M \' X uuaapeeien W uÍÖUa é. fjagy.\'W gyógy- t> Öe^áfiB Oy. gjegy. (X> Mckt J? Az ii\|tézet a követ^e/.ü bzakokbói &U; w ^Tj1^ XI JL Előkészítő folyam az egyévi ütikóuyteai vízsgilatra w 1 —rg ;1L L n á tártalék tiszti L Q TlTT^-f ~ --\'7t" ------ • • -íf..,- i- 5 XttXXKXttKXMiXXX XKK»HUKX < /> e n atén/LaaolgálhAdapródiL jc .. * V V. üégyuaaUlyu kadétiakula a mel/beo a \|3 Mvea k II 4\| y BA Ift %•■ ^ ví üüToutíékek retetnek fbl éa készíttetnek elő aLarü w ^ Jl% U ö Ei JA iTLe ^ O H^nf Ktzdati oktobwj hé. O <1,, , f . , x . . . , . M A A növendékek kirénatrí n intézetben kapnék A ^ n^UVariOSpOlffOTl é Kereskedelmi \|\| A B&áiláttt éa ellátást.: Bővebb tudóaitás, a prograicm é« A jr UjUiUHÍCLVijU effUOe/CŐlÖtt flOCeUtéJe. JT X f6irtái!,k M j K 5 üudapeet, 4. ^ ^ X Helinerle Pereuez A m , Ax intézet uirvényecertUeg berendezett 4 osz- M naioui aoruBA otc^a ! w1 T, 0 ■ , . , ~ A 3>g 9_10 j A sT) iáira polgár, Ó iMzuUjf kefeaeenelmi kúaepUBoOi \|\| ^ I . . A 2 Hn^vtswieből áiL vrY^yY^yyy^yy^y^yy^^* y ^ ! Azon ui&k. Uka polgári. reáiiakoU. tégy ál- 2 * .jy.meaiam é^Uo oa^uu/iu ,o aike rel berégSuus Jf i . _i_ HjlvaÉjf euuek megteleld Mféúii vizsga letét Váltéi K j fj «értítuégüüLöt beigazolják ez íubézet etaő osztályéba JJ . \'véöetueü. tel s a ó ielső oazuúy bevégzése után w WeiSZ és Rosenfeld II _ I 3 ^^ élhemek, hogy imát egy eves önkén- ^ teli k&.uuju kotelezetuegujuiea megteleiáetuák, a ^ 5 u^^ogy meeiiev ámón vizsgáiéi alá vetni len- £ - ö^fl-ey^rr^-iia^^r kö^a^ X "T A * Tiíl a AZW L ii r ,L__* ajánlja geadag választékú es Icijobban berendezett * , ] A a uovendekek aaemélye. felÉ^e- \|\| \' valódi iLiiiPritai \' » e? UtTn aUtl ^^ • ^^^auj" kalon fagykhsm- _ , . fi wniorilaai , M mrn kísértetnem Uatettai nyelvéit: Magyar éa né- ** bőrppszto, butorpehely, vászon lószőr, kötél met Azonkívül taníttatnak a divetosl^gen nyel- H Í I\'AííZOMAíNY ÁRUIT. I m Tbf ^grammot kivantia bérmentve ea ingyen. \|\| fehér éa azinea 1 * ^ ukoU ev f é •MPWober kezdőduc, a jg gradl, ripsi, zwielchen, acbirting íutószónyegeit, fa más e ^ ^ mindennap törtfenek- ^ T J nembe tartozó árucaikkeit. í 3* • I \' ö — 1U w amk. lpinvétel \|MalieU eszközdlt megrendeléeek 24 jóra alatt ft\|f \|\|\|\|J\|\|f \|\|j\|f \|\| J\| • \|roooooooooooQÖöbooooooooooooooööb g Wr^TOTH HAM)OH mei g raktár :\| JWTfl«j4t készitményö raktár: § = ^^Naií 8 butor Qyári. raktára o i I s Szo\|mbathélyrŐl. matracok, p I ^^^In^^gjjjH^ Ij 8 a Vtti o^lia/luiiie o ^^ i". . [ • l j I. OOQOOf\|fX>fXMWQO<XOOOr>QQQOQQQCVV^QQ l^or^d bortit\'lityik iml nnmt r,„tUyA tvaiiyip és föksereloénymk, k^wihí \| -^wvwwvw jwériArn\' nytmő és színá ru ifjyanta esővek, iormtesopok, fofyócsapok, \\ borcme- k \| ék ssiíjcsópelj ÖsMsekólok, stolómalmok és bőrsajt ók legolcsóbban és pontosam ^^ ■■■ D 1 li R P ÍS 1 R ^^^ UssolgáUatnak _. , \| t \| ^■yfl^L^ Btw II 1. \' » \'•\' , \\ J^H^j^j 8CH«»eUL fSITT^aKK jfj W b levéUlég ctr^pit Dt WUtach 111 1 H9 Wühelutspláú A , (előbb Berlin. Majdnem QH r i ; 4 ^ ö^^ ae^i I í Kyomatótt FtocW íálöp gyoMah^te Nagy Kaalal tflttí _ _____ _l^F M i; ■ Il i ü lÜjj^ : \' ••\'\'* 1 i ! li i -l Borkereskedők és termelők figyelmébe suti menetrend L SeidJitz-f>or4 Érvényes májns 15-től 1876. a-jjesti idotmritató óra Bjserin fttdo! Kanizsáról. bora ? •\' ■ \|í. J pere I4S. 40 nf 80 441a. fiH nf I 44l«. 90 estre 8 reg. 40 eetre ae d4i ii. 60 reg. 47 441a. randa üomzeaz nówml [Anl asere a tUmtrÁA íj 41 \'lélo. Ifi 11 eatrt 4 20 reg fi 0 441a. 9 j 44 tetve 10 2? eetre 4 j & rag. 11 ftS 441. 4 li reg. H t\\ dele. 11 I — eat»e Krageeefretbé. Free<eef«rtb6l. tatlatoeáe Vili art ét Felelős szerkeszti: ÜÜFFMANN MÖK. JŰQltlt A-, laciiiauoen, nSchBtdem Bazár, Wien. MtoA : taalnaftj Prigcr BSagy4p.(«h t mhiig M (») I\'m^IIi <ir \' r W Baree m Defaer S C«iktor»<xy Gteei U ^ gy6y. gara4 BarmttSy A. gygj. otrkr txj) Ütksi J. Kapot-r r txj^chtóder Mieiir gyegy. aaproac z iJ&or. M.Ses«g (xfíjClMlfeftiU la gyógy- Kiás István gyegy* ICe astbely (pj hUé-tori. (íj WImcIi K Sorat>4 luu Jia. a ae s b » tfatl y HiBefa fe«a gyógy- Hbpr«o (u Mtmy Ami. gyegy (x> Meémtr L, ejegj Ve rícka (tf) Sén I. IL gyt^pr i»é>« h Ujjagi W ÍM gyógy. Sé^Ii fx; Mtlfaefc á. gyógy. IrylMaS t gyógy. UagUSa Oy. gyegy. \|sj PWklei Jáó.\'gyógy- eaaieaek elein Umui gyógy. Kir m. szabad, katonai intézet Budapeatea Áz intézet a köYeteezü uzakokbói áll;; \| X. Előkéazit<5 Folyam a^egyériönkényteai vizagáiatra 11L L . [ * 9 ■ a tartalék tiazú L UL I, t ahanvéd „ , - L ÍV. L \| 9 a tényt szolgál hadáprédlL V. Négy osztályú kadétiakiola a melyben a j3 lévea növendékek vétetnek íbl és készíttetnek elő a tiszti vizsgára. Kezdete oktobeij hp. A nOvendékek kivináfrv az intézetben kacmak fezállást és ellátást.; Bővebb tudóaitás, a programm és peirátÉí^k az igezgatónálL \| Jtieiinerle Fereuez haioui karuoe atcaa. 3\'ifl 9-10 ,; H nyilvános polgári é kereskedelmi n H tanodával egybekötött no veidéje. n H üudapeat, ofváágüt 4. az. H ^ L Az intézet tórvényezertileg berendezett 4 oaz-H] lálya polgári, 6 oszuUy aefeaértelmi kSzépuóioda \|\| eo tiuw veidénél áiL \| J ^ ^ ! Azon Ujak, aik a polgári, reáliskola, vagy el- ^ lv agyéineaiBin 4 ataó oaztaiyaz jo aike rel bevégezlek, ^ Udvasjr ennek megtelelő teivéieli vizaga leiéi yáUai K gt \'érefeiaégüket beigazolják az uilézet első osztályába JJ J \'védetnek fel . a a 3 telsó oazuúy bevégzése után w ^í azon joggal élhetnek, hogy íiiint egy eves önkén- \\\\ telj ka.onai kótelezeuseguknek megteleiheinék^ a ^ I K uelktfl,hogy magukat kuién vivegslai alá vet&á len- 9Í u«uek kötelesek. Jg A nOveldébeu a növendékek személyes felfegye- w letem alau altnak a lanu.mauyaik knlón ógy^tem- ^ a> mai kísértetnek. Oktatási nyelvek: Magyar és né- ^ hK uiet Azonkívül Isnittainak a divatos uiegen nyel-je veit is. Frogrammot kivantra bérmentve és ingyen. \| w Aa iskola ev\' f é szeptember 1-sején kezdődik, a jtr belraca ok aug. 20-tól fogva mindennap történnek. ^ S 1 335 d—10 W Rosenfeld káryiUia óá nyergea tlzlcUzorek raktára Budapeaten nagy koroaáutcza 14. szám galatt, ajánlja gazdag választékú es legjobban berendezett . valódi amerikai i bőnMiastó, butorpehely, vászon lésaőr, kötél ! í\'AtíZOMáNY ÁRHIT. j fehér és színes gradl, ripsá, zwielchen, schirtíng futó szőnyegeit, és más e nembe tartozó árucaikkeit ötinvétel knaliett eizközdlt; megrendelések 24 {óra alatt {342 1—1 íj teljesíttetnek. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÚ U ttiTüTÓTH 8ANDOH I^TBaját készitményü raktár: Q btóflr qf M a raktára S>/aoknbathélyröl. raktár asztalés rogaüyos faljak matráczok, tükrön ftnrpitoM bútoraik, hajtott, Nagy-Khüizsán vasututeza a vuro^háAbani 263 10—12 föggöay tartókbAa szalma székek! mgimint , j ftorcmé-pontosai* WtélttM érópil Bf. KlHiflch Drezdában, WiihtítóspUti 4 .(előbb Berlin. Maid&em j t0Í Aettel gy6g)iiva. -249 52 Nyomatott Fkckel Fülöp gyartujjuSián Nagy-Kasiaik 18)6 saSaéseekaek ndndtf van valami italféléjik öltöző szobá-jaUsn. TS\|jf pedig aa utolsó felvonás után azonnal Jsietnek [ viImmj ital mérd helyre. Nem kevésbé seeretik ktabt-kftabe \| m ifa.t oreaággyttlési saánekok, mlitdem pártbelieki 8 aa j qgykáai aaónoanak a sekrestye valamely titkos saaltréayi-ben bisoeyosap szintén van valami innivalója. Ai ének hasonlóképpen tényezője\' a NsaÍM\|ufek• Oanterea amant bamores 1 /ipoly régi. mint általán! ismert tgeeaáe. Heves légroham aaintén Tokosaa a ezomjuságot isert nloárítilic Ml — A bájos, édes aee« em is szomjúságot okoa.ÍA bor, \|\\éép fietal istene Apbn ile kedvsse éa AmatbuntPaphus, í Gindus s a legceodása ■ istennő egyéb azentelt helyein a I keltők énekeiben mind Utt és mindig kristálytiszta viztt MMh forráaek buígyogn.ik, csörgedeznek és mormolnak szelíden toldogálé tttkirtiesta patakok, s a fák kitkijesatík süld duaíombu. friss árnyékot nyújtó ágaikat, váltézatlanul \| karmalgyőegyaiazltett amaregdzO\'dl pázsit fölött. Mohammed \' parediesoma a hívőknek gazella szeuitt hourikat ígér, ki* : merithetlen tiazta kut mellett álló árnyékdos pálmák alatt A szomjúság érzete a legélénkebb érzéki észlélet. Nem bír ugyan ama B\|adinmmal, ama kellemes előérzettél, a mely az éhségnek; mint étvágy előjár, itt van az hirtelen, átmenet és közvetítés nélkül amint a tiopuaokbaij az éj-szaka, a mihelyt érezhetővé teszi magát azonnal követeli a kielégítést. — * . Idejében való ke)égitése azonban hasonlithaflan élveset is azerez. Ki nem slécitéae ellenbvn a legirtózatosabb kínokat idézi elő. Rosszullét éa aggodalom ma\|<fném aeon-pal megjelennek, a aa aggodalom perczről perezre (bkosédik a végre a legiíizonyubb pokoli kiuni lesz, és p^dig annálgyor-sabban és behatóbban, minél iukább enyészik a kielégítés és csillapítás reménye. A kinek csak egyazei életében #volt alkalma valésá-goa azomjuaágot érezni, annélkül hogy .azt csillapíthatta volná, es föltétledttl elismerendi . Mily nagy iáértékbeu azámitja különbed az emberiség a ki nem elégített azomjuaági érzetet a legirtózatoakbb kin-. nak, arról a népek képzetei adnak számot a pokol büntetéseiről. Sehol sem hiányzik a szoüujan elhalás képe. Es épenitgy azon kínzó eszközökben, melyeket az ember veleszületett kegyetlenség! ösztönébeu az ember kiissatására kigondolt, a szotnijau elveaztés módja is ijesztő szerepet játszik. —. [ f Hogy aa állsu\' élet hamarabb megseünik nedv hiányában, uiju( szilárdabb táplálék hiányáuak következtében, az eléggé iamaretea. ;K kiiloubaég, oka egyrészt abban fekszik, hogy az éhrohajló erőtlenség és gyengeség foljftáu hal meg, míg a aaoiujanhalo egyidejűleg iázt is kap, mely mindinkább tokozodva ői emészti, azoukivttl minden kilélekzée egy bizonyoa mennyiségű vizet is inagaval visz, ez által a testbeu a nedvesség folyton növekvő\' veasteaegét- Okozza. Mi példán\', pénz, — becsület, — hatalom, y— boszu, — szerelemszomjról szólunk; szélünk szomjazó képzelemról, szomjazó lélekről l sat, tnindoly kifejezései, melyek aligha azereatek volna féltétlen polgárjogot, ha épen a szomjúság érzetének eleveneége éa elleneinatlanaágában nem j találtak volna elismerő jogosultságukat. Myiittér) Alulírott fogorvos ajánlja magát a következő esetekre 1. Leghevesebb fog tájdalmlk azonnali megszüntetésére a fogak kihhzása nélkül. i. Advas fogak ploulbirozására arauy vagy más tarlós ányaggal a mi által a fog még sok évre használhatóvá vál és nem fáj. 3 A ki ueiq igazitható foguak és gyökérnek fájdalmat nem okozó uton a kéj-gaznak alkalziazasa melletti eltávolítására. Cs. kir. udvari fogorvos tí. Mathé Domonkos. A vácai és \'kishid-utcza\| szögletén nvasutkőa baz L emeletén. Biídapeston ugyanott .tétetnek a legfinomabb zo-mánCs műiogak, \'légnyomás által tartó egész fogsorok stb. a legújabb amerikai igénynek megfelelŐleg a tegiilobb ár mellett. Mnukáiataiéi\'t Jótáli aok é\\lg. •/ /J nral alatt ikózSöitert feltI6iu>eg«i nem rallal Viifeat M Knék, Moliea, DaaaWvir a Fíor^éU álí . 212 ft«4-Peat4 »» JM 9IB B4caba (SxpibUathelv. 04es.UjWI^ feU M .. • rí. / rTrnrr.. ^ra? 31f> Sopronná I 2«}1 THeastbe fa Pngerbofcn kereesUU Orées 4e fiécalo fOR -LM j I I I if\'v ) I \' i Érkezik Kanizsára hon nét: \| SÍ E#aék, M\'iaia. 1 «eiWv4r a KiqjaéUl ÜXI tiada-pectrSl 901 \| * • I íii í u • L 3li \|J4caból (Siénbalbsly IMcfe-üjhejy) feUl adt 9M Sopronból a\|4 P4caMI (Jttc. m Triayt- anr Mkrburg. Pragcrb\'oí felöl éa? Beestél bUl ISJ J8 a«fc ^mirnám belsé ét Mb4 gjsls&únuU, a legtSM mlasaoaeaifi aeWMléeek, tf. fll- éa íegfi^éa. régi l 1 asbek, rakfekélyek, lalk. sewegjaladm, eúeáaae •4rl\|ái aftb. stb. étim Üvegekben fnarnáliitl ataaltAaaal együtt 80 kr. o. a. —f nu;4l1ilet.4gfev s ftal i»4tl ca^fceéL- orsch-lialiuai-zslrolaie Krohn ÉL 6a társártál Bergenben (Horv^üban.) Kxeo balaij-ninUj vaUsaoaayl, a kwikililaitn etófor-dila (tf kAutt tt efje4tü,a»l/ ervosi cs4lakra kacseaibalé. Ara i egy iv^asfc bawaslstl etasításszl afyfitt 1 írt • » v a lód i »ia4aégWa s -pl jelölt esSgvkaét. aítÜhUkv Porgó borsiit«Üy«k val uh int emeltyű i.iaaUyuk és fölásereloény&k, amerikai nyomó, és ssinó ru gyanta csövek, hormócsapok, folyócsapoüy lék síiv\'jcsópd, tsssehőtok, stolónuthnok és bőrsajt ók legolcsóbban a kissolaáUainak í . scBerreLa tkstysezk flzletében Budapested Wurmntcza. \\ 340 2—6 m 41. uim. Matt WfaM \| WW 1% kh\|tbn4iM> tíjiro.líiU ita( Ml 1U> iiuhiiii h;, é»a B M, ritíirt\' S ft\'t\' Kfjté étn IMHki HÍrdciac«y«k: 1 faaáVa yeimi f kr Maki\'" fi In It i W Bélrfí\'llj tl kr Nagy-Kanizsa, trthién ÍI76. október N. 111 v\' í \' <J \' . . • ]l 11 ; í.iv . i í rt . I r I I .1 í HL évfolyam. totwN kvSa: H«eé a ka? mm..... iMt HMM kUh ■<■!■* Oj rírnbM Itat Hí «* flli4i—fctf.i. M «k M NA« ItyiiHf\'\' ?! féairaáet -rima mi Hllekaik NNMtn 10 kr. QAZDÁSZATI HETILAP MEGYEI ÉRDEK 0, KÖZMŰVELÓDÉSI.ITÁRSADÁLMI j Több, r-qylut hifoíiilos közlönyei \' : 1 Hirdetéseket felvesznek : Weisz Mór, Budapesten, 8érTÍU-tér 4. ésBéesifc, fWolixeílfl 18!SÍe. Láng L. lés qbia, jtedtpctinifarM-uteu L íz-Oppt-liik A. (Km Sínben b*«f i a "\' 1 1 " 1 ) : ; —• .,-•—■ \| in .jih - TI ) ■ i i j ■ - ■ r • i x i. ■ L ■ 4 I - Előfizetési felhívás Z A át t. tat ayei érdeltü, Uőssmttvelöd.ésí. t/irwvlalml <Sw RazditH^nti lietilup •\'< , III. évfolyámárfak utolsó negyedére-\'Előfizetési díj a, „Zítkt"->ra helyben vágy pos-szétküldéssel: az okt - decz. negyedre 1,60. Nagy-Kanisaáu 18.76 oktobar ló. A. kiadóhivatal. Zala-Bgerszeg 1876. október 5 Valahára tehát Zala megyének ia van főiupdiija "és pedig a javából. Lelkünk mélyéből UdvUzttljük a\' szerencsés választást, még inkább főispán Urat .magát, ki a helyett, hogy kitfinö hazafiúi érdemekkel tetézett politikai hossza pályafutása után a méltó nyugalmat élvezné, feláldozta magát, hajdani fényéből a legutolsók sorába hanyatlott megyének rendbe szedésére Az ég adjon nékie erőt és kitartást ezen Herculesi vállalathoz. — Hogy arra kéjies leend, pár napi itt időzéae alatt i-t fé-uyéf)feli tanúsította. — A közigazgatás minden ágában! jártassága egy pillanat alatt feltüntette előtte hogy e megyében a közügyek — hosszú idő óta — mentek ugy a- hogyan, de nem vezettettek. Tökéletes decentralixatió, minden központi mozgató áero nélkül Minden hivatal dolgozott, aaját belátása szerint, megállapított rendszer, felügyelet ellenőrzés és Oaazbangzás nélkül. Nem osódá tehát; ha ily állapotban a megye csak hévleg létezett, nem pedig mint egy bizonyos czélra, elébe szabott hivatással működő erkOlcai testület, mily nem ia lehetséges egy határozott gyupont nélkül, honnét a cselekvés minden részre kisugárzik és . hová leszámolásra visszatér. Szilárd hitünk, alapos meggyőződésünk, hogy Örményi József főis- között fogadtatott.. Onnét a kanizsa\|soproni i vonattal i délutáni 5 és fal diakor a szent-jván-íalaj-egerszegi állomásnál ál megye székhelyének JcOzej-lébe érkezvén,j ott várt* Zala-Egerszög \'városának uagysaámu küldöttsége. mely ő méltóságát kjazál-takor lelkes éljenekkei fogadta, békisérte a váróterembe, hol ír. Horváth Károly helybeli esperes ur, mint talj kuldötuég ass írnoka; igén talpraesett beszéddel, ttdvOsttlta, a* mire ő luiéltösáda épén a szónok besjqéqébol felvett essmemenet folytán\' tar-tptt találó válasxszal kOszOnte meg áz irányiban tanúsított jóakaratot Ennek megtörténte atán főispán ur la reá várakozó saját \| fogatára, ült s a városi puldottség által kisérvs a városbi hajttatott. Üdvlövések és ja csoportokban reá várakozó lakosságnak jéljenzéséi közöíti Beérkezése után a megyei tisztikart mutattató be alispán ur által. OktóbW 2-án reggeli 9 órakor a! plébánia-tfmplombaq tartott ünnepélyes „veni sancte"-ra nagyszámú biaottaági tagok s a tiszt.kar által ki slrve jeleni meg főispán ur. Istentisztelet végestévet a megyeházi nagyteremben alispáni ur elnöklete alatt kezdódDtt a megyei bizottság ülése, mely fényes küldöttség által kérte fel főispán urat a gyűlésben leendő megjelenésre, főispáni székének elfoglalására A, kllidöttség vezetése mellett főis pán ur a gyűlésterembe tartós éljenzéfc között megérkeavén felolvastatta kinevezési okiratát, annak megtörtéüle utáo. letette a főispáni esküt; atsékét és hivatalát ellaglalta Ki még ezen pillanatig némi tartózkodással volt főispán ur irányiábjn, önkénytelenül is éljenzése kre ragadtatottIfóispán. urnák mély tapasztaltságot, lelkes hazafiságot tanúsító, yiinden tekintetben a jelenlegi viszonyok sy.invona ára emelkedett beszédé által, tjwlyet, ugyj rivastics JBenó fő-jegyző arájuk arra\' mondott felköszöutőj beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvije vezettetni, kinyomatni . a a bizottsági tagok kőzött kiosztatni határosta a IcjJzgyüiésl _\|r; 4" minc pánsága ily gyupont fog lenni megyei életünk- ■ Jén, következett a napirend második\' tárgya, váltén Adja az ég. E megye minden buzgó fiának feláldozó támogatására s/.ámitliat, de legyen ő a v e z e 18, kinek a vezetésre semmi tekintetben sincs szüksége. De szóljunk ő méltóságának megyénkbe érkezéséről és fogadtatásáról Október 1-én, délutáni két órakor a buda-pragerhofi vonattal a nagy-kanizsai állomáson a megye kebelébe étkezvén, az indóháznál a megyei alispán ur vezetése és szónoklata mellett uagys/.ámu bizottsági tagok, Nagy-Kanizsa város elöljárósága és polgársága által lelkes éljenzések Berlakon jmelyek pgyesű-sozdífá-ufben az it bieat-teMy- ait, hogy A „ZALA" TARCZAJA. Az utolsó dalokból. Ssfllefmbes — Kun-iiient-HikJcii, okUbcr >. 816. — Rmhi- iStoI Mm otljonomtál 1 Hord magán süc élet tengere: Kínéi njrogalmam, fékte]imv víbaijs Kgftk lieljrst Hám fcefg^t. Knrtidf íágjok, rágjon megjiibenní —\' Ti kfttUtek\' ádnék (nk rcliidnll Nnpra nap tkn\'j ciéljóim nnduk . . Áimji álom Ueuln mér! Sok tmealmiwy, mind nieg&nnyi tik Kmtlflrs rét hiábA rár -rí .... iply kfffc 11 pédlg* Alit kiváljak: \' YájliájDfyiirer vetem Ulibátnétok I Uukiatek éftriniuak némán : Ul/ kf-tei • :már oljr >okat Wekál r Tarká tafM sillu. melj knfnl rémjtiI, Iftfél óletíilu tifál — , Debóyv témjré], gjinrél mott regeket, Mikre lelkem Hrrá m£I MMetf Boni ntfn dari\| eaáll u áfre ...i Vajk ukM ii Ihm Umjtnfoml Ham biazátn méri kavaaaom léxaji^tt — íjl>e eSIjéit remíiijrílllagom. Át link még dieMay áMemfcan 1 Bs n»i lenek innák kDrfiíkktn-! U4I§ la Ml éljetek \| e ka én aem —V" UfaŰM Ut U lii\|ll)ililj. j* lém, tMaM ■Hfllliil $ aá örfimkaa én székjetetniiuéltó házi urat találni, ki egétzenu veadé-gc\| íiríyjtí. figyelem és gondoskodás volli I Olktóbtír 8-án a megyei ikSltaégvatás ivóit a\' gymlcanek egyedüli tárgya, melyre roualkcKÓbög a nuiwyd ogy k&vényt határozott a minisztériumhoz kiddciu, melyet IcheUtlen asó nélkül lu^yiá, a vti\|ás ék közoktatási miriiazteriumnak figyelmébe nebi iyáóllwi. A tárgy ez. — Vasutak a mrgyénok tefjedilmrs és jó karban íetff épületéi;] bó9\|dogaHb i(Lökben a megye ás gazdasági let köitr<?nüködésével a selyemtermelás [elSj sárit síkeresen használtattak, legutóbbi id ott állomásozó honvédzászlóalj I által bérbi uk de a boavédségnek onnét lett elköltŐz4 ián nseasn. niaradtak. áj megye kusdnsége figyelembe réne a Muíaközben, de a Murán inneni vend-iajkd lakos-s:íg kizStt is a szláv agitatio folyvást műkMik, az elemi tanítók legnagyobb részben .horvát vagy stájer aziíraszásuak, a magyar nyelvet nem éitik, abban a tanulókat lyain oktathatják, sőt nemzitellenfcs széliéi íben oktatják a reájok bízott kisdedeket, «{— knl5níis«n figyelembe yjéve, hogy még ilv] tanítók sínese! i"k kellő számban, mert léteznek élliart őltsé :gé]i éi lített nagyobbszerH iikolldtázak, melj ék tanítók hiányában évek óta > üresén állanak; ro nlásnak kitéve] vannak, mindezen okoknál fogva 1 inagye kwzöusége. ffiliratlian megkéri a miniszteriu raoVive-gjje ijlta) a megyének perlaki épuH-felt s állitaon oda át lamköltségen a horvát és vend ajkc nevelési igényei>iék megfelelő modorban vt-.\'iid nranparafidlátei í íj lí lapokban már ! többszőr történt felszólalás aj inegyq horvát és vend-ajku népségének nemzetiségi tekintetben történt elhanyagolása iráft, végre nagy kéií\'Vn felszólal a megye\' is, teljeji ráinénysé-gímk lehet t^bát, hogy a minisztérium a szerfelett Uatfli tárgyat figyelmére méltatja, s a megye ká-rejmé vet ejeget tenni fog. \| í\| r. i. Nemzetiség és nevelés. ÍKolvliHf.) A hazaszeretet azonban magasabb foka ason szereoetiiek, melyet születésünk helye iránt érzünk. 1 Ez salkebb körű, s mi .természetesebb, inint az, j hogy 1 benső vonzilmat érzünk azon hely iránt, 1 mplybeu bölcsőnk állott, melyben gyermekkori 1 éveinket töltöttük, » mely már a gyermekkori ém-{ lékek gondolatánál is, bárhol tartózkodjunk, biso-j I ayos édes varázszaal száll fel emlénkben, bármennyi .m isi válasszon el e gyermekkori események meg -történtének idejétől. Ama szeretettel [egy ország j népével érezzük magunkat egynek, s [büszkévé .nepsftg foatíjl- A beiktatási szertartás .ilyképen — reméljük mindkét lelnek teljps megelégedésére befejéztét- gkris a közigazgatási bizottság tagjainak megválást tasa, mi délutáni három órakor\' érte \'végét s az eredmény kihirdetése, a bizottság tugjainak délutáni négy órára illésbii lettl\' meghívása után főispán ur az ezen napi; gyűlést eloszlatta. Esti kllencz órakor, a megyéuén fblállitiaudó Deák-szobor javára tombola tartatott,! e tekintetből főispán ur estélye hat és fel órára hiv, Ltolt hói is a meghívottakból százan- felül jel :ritek meg.\' Ha a gyűlésen; arról jgyősődtüsk még, hogy! R&s- ! tesz k gondolat, hogy ugyanazon szó I hallatára pán ur egy kőjtéletesen a helyérd illO f ífisztvfistílő, njSllidk ikeble dobog fel hangosabban, hogy milh-tíStélyén jó{ I esett nekpák benné egy 1 adélyjes és \| ókat Lgyana on érzelem lelkesíti; büszkévé tesz 1 réut vétéékj Vésdor níati majd ba Tégcst éliej: I Meaéimnak gdm Jesa hossza . , vége. Kulinál Öszi tárcza. (.Oazi laliafilkedia. — Tircxainn kétség!) lesés. — A ssidók iateoi jilillulii aÜsst >— Savanyu \'s; őlö és [krimi, háborúi —ri\'Ksnísaai társas köri bankett. —) Ejgy yeepfénjes fiszi napnál szebbet w k ellemeaebbet nem képzélljetelcj iaagamdák. HaaenUt ez 4a á relteaat fér-liaboa.\'—A ávábnál todfalavilsg ezen éVBza : akkor jö el, ímikúroaz jOw év«t már 1 tulhaládla. Az öszj nk csBudes, Jyugodt i^Uemo mem hirí 0. gyermekkar könto jrelnitt jválto-ítli inijaáSSW j I >a ifjúkor mindent fe peraaeK hevének jel-. jegével; A-j íplifiu j jblleinét (megérlelte a tapaaataláa. l^gáaa lénye, derült és nyugodt á kiirnyefcetiSre jóttíkí by befolyást tyakoiol. Ilyén ás Ou iLl vagy legalább ilyeanek kellene feuniei N«m f Utaas váltoxékonyaága, nem a nyár eihéaztö forrósága\' je)l«m4ik, Fianbru az (legjobban lene Így mondva) a mi esakl közeuéii vám jQasdag gyádj3\|éseip in aa latsa jáldáaa maUilcozikí Napbálaí sokszor oly méla jjok,\' mint a Eyáréi és tMtteléi Bdék lés frissék és valódi él \'esetet nyuji tók, akkor, mikór köd nem borítja a JégkOrf. Saeratem aa (Seat, habár á herváaáará fii yelmwtaL A fUtasa fiijpit Im\'iiiár évik éta cáak a fibéták fi mtásia szülteJ \'tormékaibán lehet él vaui. ett is sokssor dbdi ó légktírBp it — vatázknéliűtlii udáMlenkégben i — »fiya at nem hiába srveiik a savanya ubcjrka évadjának , a savi nyu dbofka Jlqdvaís+ifcg — Msetí.\'s es M évaaalt 2j vi gy méklsbb lt "-nyi im\|W tf ellett még MoEamed paraii aumábau "is mán "ketiojneildcí iehétj L- De ás éaat jCn ni m az almait aseptembari Ssxtl értem, fmikat aa siabér iiec i léii kabát Máir sévsktfaa^, mtfl a >. ttjaoaktikat ; Saasedágdoké madárkákJ ttikor meUgebb tártómányökliá il MUlntk ; aa ty«* oktéUri Sast Utslk\'Alatta, mikor as; 1 ur« caak a Bíhi. ■ I : PISI r igge ekj és esték emlékeztetnek, a nappalok padig jété-I ít Dny melegségbea rénesitenek boldog, noldogtalsnb folóasi nap legssebb akkor, mikor ét látató köd fedi •a mc axá s ax üde friss légen át nem joly fairén \'iézae : a 11 áp sugarai, bantun szelíden s mégis oly jótékony melegséggel) az ilyen melegség a fénynek bizonyos nemért! blr. Ha kSltd volnék ás ujabb idéjáráa sujataágos voi-lánál fogva dssaxel énekelném meg a tavaszt, éri ugy ia a ppetá. [raj gyanakodom, a állítom, hogv á tavasa időjárás ajtöta olyan természetellenes, mióta o.y sokap éneklik meg. ni mTyngyok poéta, pedig nemrég ia rám akearták fogni, j Skeré riéln moat est az úasi tárcsát valahogyáa befejezni, nem \| bb,< sak három\'kis baaábara szeretném nynjtáni,ue mikor al- j tjjzdt m lirni, ax iddjáráa beillett volna ténnekl i pa fsai hangalat csak nem akart megjönni, mikor meg folytatom, oly j meleg van, hogy beillenék: nyárnak ia; ilyon körülmények kjixofi iiíkább pénzt olváasék a tárexairáa hílyétt, A tárcsa nundi; csikk akkor axép, mikor a tárexairó! wy tárgyról ijevej; binane. Up a néhánV kis hasábot be keT. tSUeai, a fia caerbis hagyván engem, ricsetét tálalok aaok elé, kik űs: i akrcáát elolvasásra; méltatják. A ricset pedig i. o!-sóii 1! fitt á I\|ires német lyrikus Heine mondotta, ajárí-■k t toiü eledele. A ricset kOISnfél* átsiet, keverékebői \'ájl, J> i\'diál i— kása éa jbérti. Est biaonyajuá legelőször ftyaai alaki kezdte, kinelt aa egyik és másik veteméaylól gr f iehje kevés volt, hát öaaxekaverte.. Ea ax ember nacy tdví \|s ata aoberíaégnek, s a házi asssonyokai maga irCt Ok tálara kötelezte. Legyen itt is emléke jdibaérve. Ipriipos ! aaok ksdlréért, kiket érdekek legyes ntt jeléin! itvk hogy a ,Saarya-b»n ebből aa \|mbí eleíetíiöl eljm sk I [technikus kifyaése különben „Sálat" minden Jonrt kMn lehet kapni, puhél is Váuaik, hogy íp ,3x»rvá»* mgad 1 dkrék Véndéglóaen^k figyelme mia&éarc kitárjeiL I ■■ kivánjnk, hbgy nemes foglalktUsÉgábMl a fi f^ft masakák felzavarják. Még akkpf xnlfkbb „S^lat* n iut udxka> Ad vocem moaskal Aa eMmetáranláa fojy-U n fci tömbe1 játnak aa >14 savanya sx51^ malyak^k -ki-K ttbjw talán, aa atolsé napok nyári malaga iebit, ha lAt) Ilii __LJ_ ja a nemzeti érzület kat kivéve ama te-ialános emberi mp-minden nemzetnél \| ely irányokban i a i a fajjelleg megegye ágai, a kil-a tevékenység aion annak iwi gondolat, hogy van egy oltár, melynek tiszta lángjában mindenki áldozhatík, hová nem fér hnn<Uii<g és a párto ság viszálya. De a honsserelemnek nem szabad pusztán oly (fiúik lennie, mely sem melegít, aem éget, csak Iáit gol Ha még oly oeendes, de áldásós tevékenységben kell Nyilatkoznia Egyszóval, a honeseretetnek gyakoroltatnia kell, valamint a hit is, oeak ax erények gyakorlásában találja legfeuségesebb\', és áldásba megoldását. A nemsetlétnek a többiek között ez is egyik nélkttlOzbetlen fttltéte. A tevékeny hon-szerelem pedig a nemzeti és népélet minden tüneményeiben nyilatkozhat!k,J fentebbieknek pedig kiválóan mozgató ereje, iju Az igaz, hogy bizonyos irá vékenységnek egyes ágai a kodé* jellegével birnsJc, n egyaránt szttkaégesek, de kOzerzület érdekében sz(l\|cs őrzése. Ilyenek a művészetei túszét, az irodalom, egyátalán téréi, a liol a nemzet szellemi haladásában különleges faji jellege mutatkozik, I Ennek kiváló képviselője az irodalom, a nemzetitek, a különféle irodalmi és költésiét i termé kékben nyilvánuló szellemi élete. (Ennek anyaga és eszkOze pedig a nyelv, j \' Itt mutatkozik azon kiváló szerep melyre az irodalom termékei hivatvák. Itt azon nemes, magasztos hivatás, melytől bár iróink mind áthatóvá lennének. Azon hatás, melyet az irodalmi termékek a nemzet összeségére gyakorolnak, viszony-l lagos ugyan, mert az iró is korának fia, és toulá hatalmasan befolyásoltatik a körülötte zajló mozgalmaktól. De a költőt és irót jói lélekkel áldotta meg az ég, Ami kortársainak nagy többeégénél, hemzete nagy tömegénél csak öntudatlan sejtelem,] melyre kifejező szót egyik sem talál, azt az ő jos-lelke látja, szive jobban érzi, és lelkének- öntuda-- tává, meggyőződésévé vált, s igy a kOltő és (ró j; sokszor nem leiija hanem elő is késziti az eseményeket. S nem jog nélkttl mondották irodaiam-; j történészek Heine és Börnére, kik a juliuai forá-1 dalom kitörésekor Francziaorezágba mentek nogy ők a későbbi német eseményeknek előkészítői voltak sőt a juliusi forodalomnak is okozói. De I a amily nagy a nemzet Íróinak hivatása, mint a nejn-j zetj jvaló\'ságos nevelői-é, oly nagy a felelősségük ia és éppen az előbb ecsetelt hatás viszonylagosság gánál fogva, miután misem hat a- nemzet közerő sóletére, gondolkodás és cselekvésmódjára oly áta-j lakitólag, mint az írott szó, különösen ha ezt meleg meggyőződés érlelte meg. . j" j A sajtót azért mondják a 6-ik nagyhatalom-] íiakj A különféle pártok a sajtó utján iparkodnak aa ő meggyőződésüket másokban i* érvényre emelni S a legközelebbi mult is bámulatos példáját mutatja ez átalakító hatásnak az angolnépben, nfelw azelőtt egész szimpáthiájával árasztotta el a tarö-j köket, és tiladstonre fellépése következtében, különösen pedig hírneves röpirata folytán elenszenvvé érlelte ama rokonszenvet. — De épen, mert e nagy hatásról 1 megvagyunk gyöködre, nincs hatalmasabb tényezője a nemzeti • érztllet emelésének mint ez, s az ellen hí fel ben-J ntlnket, mi est akadályozni képes volna. C»ak fu-jl tólag említjük meg, hogy itt van egyszerimind forrása a germanisatiótól való aggodalomuak is, ■ meg kell vallanunk, hogy ez aggodalom most ép oly! jogosult még mint volt. azelőtt. Sehol sem oly jogosult pedig, mint nálunk Magyarországban, hol nemcsak különféle nemzetiség lakik, mely saját valódi vagy képzelt nemzeti jogaira féltékeny, hat \' ji) 1 iLpc r . wfw nem tiíég számos Uafát magyarnak névezt honfiú van, Ubél a puszta névnél több ninci merfi j \' Kekünk pedig nagy szükségünk va t arra, hogy nemzetünkben ne piMk a most még fyltflnően hí-ányzó köiérzfllet Oflvekedjék, hanem h tgy a nemzet izápordjék is. Mindkettő egy eszkOi által érhető el; ja [nemzeti neveilég áltat Nemzettesi ükben \| kell otvasz^tani mindazon . elemeket, a ki c\' bárminő okokból v»^y hajlamokból idegenkednek tőlünk és idegenszerűségüket akár megszokj ságbjól akár meg nem érthető ellenszenvből levetni nem akarják, és beható figyelem tárgyává kell tennj azon eszkOiOk legcsekélyebbjét is melyekét a nem/.eter sedés czéljára felhasználni érdekünk j& i kötelességünk egyszersmind. Koránt sincs Mzel az mondjva, hegy az által az embernek, mint egyednek általá íoa emberi. oséQai szem elől tévesztesienek. Ez ismét jnégati-ója volná lázon kiváló tényezőknek, milye* szükségkép nagy hasznos és üdvös kiegfaz tését képezik a Haji pellegnekJ S ezen nezetpt csak azok valják, kiket dosmopolitikai eszmékben váló elfogultságuk azon tévhitre vesetett, hogy a \| különleges nemzeti műveltség az általános emberit szükségképen kizárja. Ez azonban téves feltevés. Minden nemzet bizonyos erények és hibák birtokában van, imélyek speoialiter azon talajból I nőttek ki, melyfekből a pémze\'f maga. Bizonyos tekintetekben ezen!erények és hibák Összegéből le lehet vonni az illető nemzet fan jellegét a jellemre vonatkozólag, bár nyilatkopk ez számos külsőségekben is, sőt e külsőségek határozott jegyei jama jellegnek, De azért tévéi felfogás volna például a nemzeti [jelleg megőrzése ozéljáböl az erények fejlesztése mellett, a hibákat is iparkodni tentartani, mivel ezek sajátságos vonását képezik a nemzeti jellemnek. Ellenkezőleg!] Valamely nemzet igen . híven megőrizheti\'faji jellegét, ha azon hibánat, melyek uzinljén ismertető jegyeit képezik amanpak levetni lipeílcodik. Mind erényei, mind hibái tekintetében a magyar nemzet országának politikai ; fekvése és saját helyzete folytan sajátságos álláspontot foglal el az európai népek sorában. A magyar nemzet legtobblfaji hibája ázon sajátságos világtörténelmi szükségletre vezethető vissza, mely őt a keleti és nyugaü népek közé helyezte, hogy a keleti bar- Ügyveseté elnök u Idvísílvéq a Wgjelsnl tagokat Isit isést sJ a feletti örömének. hogy ssoe rassSove, mi-JI: ti egyeefiletnek ÍmÍiIwi essSsWasdutt lik\|\|. lantos tárgynak megfelelő réasvéttel e érdekeltség- rl fbg megtartatni — fényesen átkerüli): jalutiln, ka köígyülés tanácskozásának tárgyát, mlkéet S közölve vala a földmivelési ipar- és kársak [Jieteiiumnik leirata képezi, melyben Magyarországnak u étiben mogtart&naó párisi világtáríí^on részvétele t érintést kíván, a közgyűlést megnyáottnak öyilvá- én. ken •fkiréK-. lúr. ni- 10Ö—876 földmivelési Felolvastatván O nraltúaigin&k Budapesten DÍnister ipar tynfe\'. , .„-..-.. barizmus és a nyugati civilisátió közepette közvetítő szerepet játszik. És —j talán nem áévedek, ha állítom, ezen közvetítő szerep eddigelé sem azt engedte meg, qogy a nyugati népiek minden jó tjtilajdjonságát magáévá tegye, sem [pedig azt, hogy faji hibáit magáról levesse Sajátságos szerep [ez, ibélyet az éurÓpai politikai éonstellatio magáé intézői legtöbbször ignorálnak, j Pedig ha vannak dolgok, (a mint í— fájdalom j- vannak ia) ]k melyekben\' hátramaradánk, e szelep az oka és kon — a népek történetében majdeem páratlan I engedékenység, jnelynél fogva a kebelünkben elő litt ott1 elszór kisebb csoportú más nemzetségbeliek évszázadok folytán szokásaikat erjkölcseiket, faji jellegüket teljesen megőrizték. kvíge Mt ) i és k ss^éltfjpliai ____ i\|878 iseptj S\'-kn 1.1 ss. a. kelt leirata, eluök ur eWterjsssté, hogy mi-nmtsgá js értesitjS jelentésnek fi é. ssept. ké Ib-ir ftllnrjssstését kiránta illőnek tactotú, ntisMriüt Q íjnak élizetesen bejelentessék, hogy é kívánt pontok-ilotes vélemény beadására csak a közgyiiléa lévén is es oly rBgton mag nem tarhatván, a jelentés a íaflra fednem teljesítethetik — eloads továbbá, hogy ikwn jelentésében, a lehat tárgyájra ■ áltádlánósság-0 Nmltéságának némi előzetes tijékjoibatása régett ■esület iámért uésatei értelmében \|kiterjeszkedett\' a ialyT\|e\|entés felolvasás áltat a kOxgyttLésnisk tudomására é> bírálata alá tarjeastétélt. — Ügyvezető elntk ur tett intéskedéM s a föld pljr! ipar s kereskedelmi minister uir O Nmságához jtatt jelentése egész terjedelmében helyeseltetvén a-kugUlés ast magáévá tette a minísMri leiratban ki-jteti pontokra nézve padig határosaiké}) kimondja miszerint : t! 1-flr a salamegyai gazdasági egyesület nemcsak ivánatoBnak, de szükségesnek is tartja, hogy Magyar-razág az 1878-ik évi páiiai világtáriatjén részt vegyen. 2-or as egyesület azon hitben van, hogy akiát-lité közönségben a kiállítási hajlam \|ja kellé áldozat készség nem hiányzik ugyan, azdnbsU a ulínistari leiratban is jelzett súlyos kSrülméoyekiiBl fogva a leg-jop.b igyekezet mellett is as egyeaak áldozat képes- Jegyzökönyve A tálamegyei gazdasági egyesület Keszthelyen 1876-ik I évi sttpterhber hó 28-án tartott közgyűlésének. ; Arvay István űgyveaeté elnök, — Modrovics Gergely -zalavári apát, Gróf Deyin Nándor, Báré Putheani Udön, \' Báré Putheani Qésa, Cswisnák Lásalé Gyulai Gáál Endre, . Koller Ferencz, Trsztyánsaky Lajos, Báán Kálmán, Nedeca \| ky \' Jené, lUeischl Vencel, Bálás árpád, Saigetby Antal \| gazdasági egyesületi tag jurák ez utóbbi ugy isi mint jegyző. aége nehézségekbe ütközik —[szükséges tehát, hogy a m, kormány minden lehető eréltrfyel a kiállítási ügyet támogassa, mert csakis ily támogatás által lehet as egyesek hajlamát és áldozatkészségét emelni a nure nézve az egyesület a maga réssérél,minden lehető támogatást Készséggel felajánl. 3-or Az ország képviaeltetéaét caak azon kiállítási tárgyakra véli kiteijesztendőknek^ melyek basánkban nagyobb virágzásnak örvendenék. 4-er As egyesület kívánatosnak tartja ugyan ott ihol a tárgyak természete és térfogata • engedi a gyűjteményes kiállításoknak osaportonkint leendő rendezését, ugy azonban, hogy a mellett ne záraasék ki [egveaaknek saját költségükön a kiállításban az egyéni j Irééstvevés. \| ö-ör Végre ax {egyesület véleménye az, hogy a I \'. kiallitaifdé tárgyak [elküldés előtt eló,igei ráaarehaj-\' latlan bírálat alá vonattssssnsk. Ily értelemben !a jeientés a nmltéságu földm. ipar és kereskedelmi minister útnak Oly bizalomteljes felkéréssel határozta ti le\' felterjeaztatni, hogy kiállítási biz-taspkul lelkiismeretű megbízható egy éjiek megválasztásánál a legnagyobb óvatossággal eljárni méltóztassék I A salamegyei lóienyésa bizottság I elnöke nságos Pátháani Géza ur értesiti aa egyesületet^ hogy a f. évi létenyész dij osztás Na^y-Kanisaán f. é október hó 8-án f),g megtartatni s felhívja, hogy ason magát egy küldöttség által képviseltemé. Nságos gróf Deym Nándor, lnkay László, Koller Ferencz, Baán Kél mán, Talabér Zsigmond egyl. íag urak a végzés megküldésével felkéretnek, hogy \|mÍBt aa egyesület megválasztott küldöttségének tag-íjiiTf. é. október hó 8^án Nagy Kanizsán d. u. 2 órákor megtartandó lóteuyész jutalom [dijoaztáasál az Bgy\'esülefet képviselni sziveakedieaak miről egyszara-Uítíd a lóteuyész bizottság elnöké in] báró Putheani tléza ur is a vénéa közlésével értesíttetik-:— \| \| A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére I megválasstot-ik Csettnák László, Bálás Árpád urak-, nem lavéii elnök ur a ímeg- megbizattak. ÍEgyébb elintézendő tárgy ienti tagokuak köszönetét fejezvén, ki, a jközgyűlést be jezattnek nyilvánította. Jiírvay István m. k. elnök, Szige-Üiy Adtai m. k. titkár, Ósesznák László m. k. hifejlesitő Jgyletij tag, Bálás Xrpád s. k hit egyl. tag Az ételek valóbsli ízletesek voltak ésl dicséretére váhiak Kíjprczor konyhájának. Az Ügyes kesji főző rege-mektnek a főparancsnoktól kezdve a tányértarülő szolga-leányig Szalamander csendes kössöneWt szafasatt Voltak-e toisatokV Hogy ne lettek, volna ? A kör tisztáit {elnöke első szakitetta félbe a falatozáá szorgalmas munkáját élII tetjve a kört. Utánna a kör alelnökaí szellemésen köszön/ tölte lel a kör uj tagjait. A beszéd ifonalát Karkas vette át, kiben azt a tulajdonságot fedeztem fal, [hogy világ a farkast tartja éheslnbk, mi i^indlg, diinél szól,\' annál inkább szoiájuhóasuk a Farkast, a kör elnö kére igen szép toasztut mondott A kör el " le nam szüretelik. A krimi háború tudnülUk nagyon kriminálisán végződött a muszkákra nézve. Ugylátssik, hogy most is emlékeznek rá. Az éleseiben boldogult Saphir, napi tárában akkor egy politikai verset irt három rókáról és a savanyu szőlőről, a mely körülbelől igy kezdődött: Volt egykor hárma róka Hi-cji-rólra, FtjénÁiljew paróka Pl-pá-psróu, A Krimb* malitok blroman Hl-hé-háromaa, Mert ott k legjobb szőlő, vna Sil-nMilIS nn. fis szépen el van mondva benne, hogy a fal nagyon maga* volt s egyik róka a másiknak hátán sem volt képes azt a szőlőt levenni, akkor azután bevallották, hogy bisonjf — savanyu. Ugy \'látszik, hogy ehhez a savaayu tzjőiőbez most szeretnék a ézukrot valahogyan megszerezni. A táécaalró as ilyen dolgokba bele nem ssélhat, de ast dia, faoeÉH \' ■■■■H a kivjánt mértéket, Magyarországon kevés a ezukorgyár, it keveset is gyártanak itten, gyártanak itt más lolgokat Igy például a ki csak éri hozaá, iparkodik ni körülbelül tudja, bolyha az idei caukor-aratás meg is üti a knjtnt s de ba ezt akáa \|olgo! a maWar" teni, hogy hát egysaar ő már maga is tudja, ki as ur a háznál. Ím épen á uemzeti kösérzületnek ápolására ssük-ségesBk as olyan egyletek, miut pél\'láol a „kanizsai tár-Bbskttr", maly a fogaás veszedelmes időjét sserenoaésaa kiállva] becsületesén táplálkozni képes ivén, most már faj-S^djkj s nyolezadikán tartotta kösgytll> it, melyről más helyes szólunk. A közgyűlés után min molyau sok paeda-gogiai belátással bíró kör, a test f< tartáséi is számmal tartvátf, tagjainak agy szép része 1 t rcaer uram kiaabb termébe gyűltek össze, hogy a .akodáa iáradalmai utáo a fajátazáa élveiben gyönyörk íjénak. Gyönyörköd-tek ss. As ialéaas égyszerüséggeí lissitett asztal fél két áeétéí^ssdve a saorgalmas tevékenység utánzásra méltó fékdéjit mutatta. I niig a többet Férkasra iáíó iá ó szavaival, melyek Jvillanyfolyamként éri izmainkat, ko-aöntötte fWIra kört, ái kör ale ■ jw sokarél küssöntötte. Azután Simon \| {Gábor uj- iúindig ta» atik \| nevető i >11 i .nöka padig; >i sajtó képviselőire, kii a nemzeti ^szellemén kilsdeoek, Farkas ur ugyanazokra, \' mint olyanokra, kik valamikori paéták is voltak Saalarbander akkor fogyasstotta el aj n^rolczadik qsászárasemlyét, erre poéta nemi képes, pa éhes Simon Gábor ur a távullevő Koeb Adolfra; t küldetni határoztatott, jrelem együtt mondtjd : Hála Is-Hk Ugy-é baives olvasó, tannak, vége a tárcsának Egy szórakozott óletéb tfcl Gerőfy télmámorban Jkawá el a ii Í ^ "J1 ~ " S! télmámo Ida lég éslszabadban « Vrcaa as éjjialiBée kBvatki következtében halaváay 1 födaé, hogy borzasztóan ajtaja előtt örag aaolgája „Hadnagy áram jelet kyaaeaédvea s katona mó ,Hal\|\|éaa vén saola ül, aem akarok senl Aa ersg saolga Iffáiás e lében és á lelkierő arosa BjmffttK ivedett. ÍRáaába HH, - ion köaaöntve t \| rivalgott rá & \| által háborgattatva Ma nézett úréra kinek táv- Éi 4411 esSSjssaUdsr, \| I Ithágák Eli bárlanjgoL aa I I n ia \'tllüséil i Inagf issitésa \' qsaa j •ad í vissaatük- S>et k jkrve, saoba és sala w- fjk "fWi, she«rl\| tCjfaTkbearfataWam lennii menjr á világ sgy játék .IMÍnsSir iIfBITIT [ I I I ■ ■ ■ -1-L. ILI -1- \|l......... josaai alatt mormogá: „Ezt nem érdemlettan meg, az öreg ur soha aem bánt igy velam, de saegésy ifi ur beteg, de rugydn beteg lehet, látszik rajta." Eszel sarkán megfordult és küstöntve kiment. Hiátán Gerőfy magát egyedül látta aa ajtóhoz ment, ajst magára vártai Egy (székre vetette magát és felsóhajtott: JVeszva és tönkre téve." Hosszasan nézett maga alé, tekintete1 olyan volt, minőt csak őrülteknél vagy olyanoknál, kiknek: idege lelki küzdelem következtében túlfeszítve vannak, láthatni. Egy vártatva mintegy magához szólva mouaá: agy szó as, veszve lenni, midőn sk élet tavassá mÓBoiyg aa efab\'érre, veasve lenni, midőn ss ember legea-jrobb földi boldogsága, szerelmed bir, ée minő szerelem 1 ih ajjöldöu nincs tiastább, nemesebb, azeutebb ssaralesi, lint Klárám, szerelme, veasve lenni midőn as élet a leg-sgyiibU örömével, kinálkosikl I Oh hárenuSMres nenéz s Íjaiéi legy oly embernek, ki ifjú, aaaret es rasaél. És ki kosta e vesztességet ? oh 1 ha azt as átkosbtt bankárt kelem kaphatnám, oh. folytatá fogaival viotorogtatván, Foh mily élvesat volna keselmat vérébé mártani l" —J,Db," iond\|á\| tovább „nam vagyok-a igsiségtalsa 7\' Aa ember téremtője által subád akarattal tőn felruházva; ki Icédlta. hogy egy kártyára egéaa vagyonomat, életemet gyeim ? Nem, nem akarok igazságtalan lenni csak magam ágyék (vesztemnek okozója, nem tahet senki li&ta, hogy e engedélyemet nem bírtam leküsdezti. szereti gyenge oldalát más k&- De as ember annyim HH éenyével, betakarni. Játazottaml hus as egész élet l^ iéték. sgy kártyázás. Hányáaor tettess már] élte sóskára, báuysaor láttam már a balált midéb száját Ssás fegyver torkából reám vicsorgatta ás isiért tettem hasáért l V saendá tovább; lábaival erilseá a padlózatra hogy a saoba bútorai inoni keadattok — .ha éa >ogm kasa annyiszor éltemet V és most a Játékért Semmiért! amra, as ná\| tokkal irt koczkáataU okoaskb volt j Kart él> ■art Helyi éa monyéi h!rekv Aj n.-kaaUaai iéreaikör kAigyüféee. A u.-kaoissai társaakör é hó Mh vasárnap délelőtti II órakor tartta így évi működét után kilagy ülését. ű tagok igen ssép ssáiumal jelentek stég. Bothó Imrs elnök ur megnyitván a kösgyü-lést aa ntójre megállapított napi rend értelmében kéri a pénz-Iár felttf vissgálatára kiküldőn biaottaknot jelentésének megtételére. E bisottság előadója Farka Láss ló igazgató ut a bizottság ivaréban jelenti hogy a pénstári ssámedások minden tekintetben landbaa találtattak s a aevételek ét kiadások kő* Öt ti arány annyiban kedveeőnek mutatkozik a mennyiben a még kint levő hátralékok behajtása után agy kis többlet mutatkozik a tártat kör pénatára javára, A közgyűlés helveslő tudomásul vévén a génstári bizottság elő-adójának félentétét. elnök Bothó Imre ur helyet indítványára a napirendtől oltóróleg az alapszabályok módotitátát illető netánl indítványokat vetsi tárgyalát alá, melyek leg-toutotabbjaJ hogy a natalsági tártatkör ősimet egyszerűen tártatkőrre váltostatja, a módosításnak az alapszabályokban ▼aló keresztülvitele a leendő választmányra bisatik. Aa alapsaabálypk 3-dik tárgyát a tisztviselők ét válatstmány vmlatatáaa Uépezi, aa .utolsót illetőleg aa alaptaabályok szin-tén annyibaln módosíttatnak hogy 6 válatstmányi tag helyett 8 váltnatatik meg\' szintén elnök Bothó Imre ur indítványára \|A választások vesetétére ssavaaatsaedó bizottság választatván meg, titkot tsavasát utján megvál assto ttak: Elnök : 3othó Imre, alelnOk : Laky Krittóf, titkára Takács Jenő, pénztárnok ét köuyvtárnok :.. Lovák Ede, ügyész : Lengyel Lajos, háznagy : Bogyay Ödön, Választmányi tagúk : névtorát a jövő számban közlendjflk. A nagy-kanizsai! tártatkörnek ujabban megkezdett működéséhez őszintén sikert kiváltunk, a mely ismerve a megválasztott igazgatósági tagok puzgalmát nem \'if maradhat al. Jj — A helybeli tornaegylet ugy a tusoltótostülotnok elnöke, Waljbaoh Mór ur. ki már hottsabb idő óta tartózkodik fürdőben, a napokban tér ismét vissza. Azon, reményünknek adunk kifejezést, hogy e visszatérés teljes egét stégbe ii történik. — A nagy-kanizsai keretkedo-lfjak önképzőkörének általunk mult számunkban jelzett, as önképzőkör tagjai aaámára ét annak javára tartaudó tomboláját a legközelebbi vasárnap estére halasztotta, miután as elnök ét ezeket tk illető ,bizéttság oly gyortau megtenni 1 képes nem volt Í- Baláton-rüredről a következőket Írják a jeloten erkesztett L Veszprémnek. — Nagy ünnepe lesz iövőév ájus 20-án [Balaton-EUreduek, mely valódi nemzeti ünnepül kínálkozik. Ugyanit e napon fogiák Kisfaludy Sándor aj szobrát leleplezni, melyet Zalamegyé közönsége ritka áldozatkészséggel a mostani isiéttértőnek helyébe késsitie-\'tiett As uj szobor készítője ifj. Vay Miklós, öntője pedig \| Bécs egyik jjó hirli gyárosa volt. Kül$uös, hogy a regível \|em tudnak imitevők lenni. Eleinte azt akarták fel hátánál ni ujabb öntéshez t ez ekkor a költség 2000 trtnyi lett volna. —Zalamogye azon-1 ban kész.vo\'t $000 irtot megszavazni t igy a régi szobor jjáutatlanul maradt. — As indítványozók közöl Écsy László I\'. füredi igazgatónak nyilatkozata talált legtöbb helyetlésre, f- O ugy Miit a régi tsobrot a badacsonyi szőlők ljíros iHófája alá kívánta helyeztetni. Szóba jött a tzobor öpsze körelése it; ez alkalommal Jókai /életképeiben felszóllalt. \| Szerinte legjobb volna a régi szobrot az uj fürdőház udvarán, vagy a (parkban helyezni el. ha pedig ez nemjtör-jtéunék meg, vegye ímea valamely . közel lakó magyar fwur, . jVtgy helybeli villatulajdonos t állíttassa fel a saját park- I jábáu. — „lla senkinek tem kel], — úgymond Jókat\'— \| kész vagyok magam megvenni e kicsúfolt, detronált ssob-\' j \|ot; de a Lóránt keresztíiara „vasfejű bácsiját" összetöretni \|em engedem." — Jókai e nyilatkozatára a mult1 hatan I megindult szépirodalmi lap, a „Hölgytutár"hoz humoristi- j fut választ Jónásnak (.az előnyöten ismert szerkesztenek: 1 IL Papp Mik lótnak) tokából. — BLttlönöt figyelmet éde-íuel az, mit Deákról mönd: Deák F. ugyanis elnöke (volt azon bizottságnak, mely a tsobrot létrehozta; Jókai tehát annál inkább véli\' föutartandónak a szobrot. minthogy ehoz Deák neve tttződikJ— Papp M. ide vonatkozólag ezeket \|TÍ£é. .MidŐn egyször báró ifiötvös" József Deákkal Qala-fton-Füreden az elŐtk a bronz monstrum előtt megállott az Erfg ur igy szólott { „Tó Józsi, mégis csak jobb lett volna, na ebből a sok\'brohzból mind moziarat öntöttetek volna, Olyan kurta il nyaka eaagéi félteni a futaQjiéttól." fy Sándornak, Mm Mi résalU^kről azon tsefény inditvÜnyt kqózi adJ4 Zaiamegyé a régi taobipi ja ne^satí mu^acn)uak,ifiit aa ^nost már^jgyis osak törtjlaejti tm/ékj; új* I as keM^ ázUtjuk, pjuk éjt »ao íblyó életének itán sem a niliéraést a\|ijirUol történójf<\|iállitát ájúí^e^ifertedi. A nen\|aeti muaa «n bizonnyal mg esen ei[H5knék )e yU\|égé-bew alkalmas tört találni. — (Gyói vhln) Alulírottak j Ujdalottimal ;Uit ijzivel t u d&ljják bensőig taaratett éliat atyjuk j ÍMutŐjég nagy atyjuk H rtchjer Gyula wriiak AJtM^omíboru hó^-áa déli 2 órakor, hostias tsenvadés után 07] [évében ti rtjént gyászos elhqnytát Alboldjotulipak Ihült tetjemeí (t hó\' IP-én, kedden! Idélutfo 8 órakor, ScAilesidger (fyttla ur hál Iból a napy-kajiizsai izr. iemetőbeo fogjn»k Ör^i nyuga\'canra tétetni. Béke hamvaira\|r \| A temeléa általános réáavétj közt tkrtatptt neg, é as imbptant me let tanuja volt laabn köatitsieletnak é í iiei «ttí léinek, mely >en a boldogutí régzesUlt. A köztit: telet bon áHp osalád c (én általános réwrétben találhatja! vigaszát, Hf — (B< kllld etet t) A „Haza" életbjajtosító éi temank 187 L évi Septembet háfi Usletkimutatása Az összes é ivényben levő matotitások összege 1^032, frtl 00 kr. 1 iz évben betolyl difek összege 2«>f71 ) frt kri! 1868. é\\ óta kifizetett kábk összege\' 1,679041 frt kr.jAz ötta t C. évi Sept. BÓL íl>íztosjtottaknafc! adHt vérit kölcsö lök összege SUjmJfrt. 28 kr. As ösises talékok östa egé pr, 1876 dckUmber dlfén 1,691,^84 97 kr. A „Haza" életbiztosító és hítelbknk I© (rt Mária Krisz m bl- 85Í7 KI 96 köt-tarírt, VIDHIREK.) József nádor fókáját, a 18 éves inijj főhérczegnőf yktóbor 1 {0-én avatjuk Vf\\ a Koákith i nemit Hölgy-rend fejpüjerom \' uszonyává. —r hásáb mJ Turin mellettItssdádi tuinepély leás közelebb!; unoki bugával, Móssléhvi lika kisasszonnyal fog égy-bekeüni ott Imbrozovics Bé ajkpzlekedttsUgyi osztil ly timá-csos. — As utolsó horvát klsály] Z\'voiminir megkórouáata-tásátisk nyo ostaásados évfordulóját e hó folytán I \'ényeaen akarják ne ^ttqnepelni horvlforsságbaa. — Az U nnepély azoubau, mi itáu nem gyUlt hfejkellő ÖssZeg elhalaszt itotli — As f>^oss öe kénytosek napolja esálíiuáózua^ bu< lapesten keresztül, 5 -10, tőt 20 tűre nehő csoportokban is — ,120 némef fegvt erkóváos utazott a napokuan Budapo iten \' keresztül Belg ádba. — Olaszországból küldöttség irkesett Budlapestre, hogy ott a hadsorog számára lovakat vásárol-, jon. — Trei cséuben állomáiosó 71-ik gyalogezred- Jegéuy-tége között a szembaj nagymértékben uralg. — A szerbek szeptember Itf-játj a Morava pgész mentében, n^eg kezdték a támadást. — Bobevicsnéí a%[\'orava folyón kér^sstü] vert török hidat t szerbek a leveg\|>be röpítették. — Deuárád környékén \' 8,000 szerb katona van. — Szeptember 28-áu Alexinácz é Deligrád között a szerbek verecéget stenyad-tek. Sze] tember 30-án Djünisz falu mellett a. Lörökök Horvatovios hadosztályát, mely nagyrészt oroszokból állott megtemmitii sttékl A Porta és Montenegró kíttat íegWer-tzttdet köttc ett 4 hétre. —■ A szerbek Orosaovtaágbol 3000 lováé i ozákot várnak. , i As Ibar melletti, ladspreg paranctnoká rá Alimpicset neveaték ki — Románú. vaut-ígazgatóságs rövid idő alatt 400,000 frankot vett t lön vonatok rt, melyeken orosz önkényteteket tibál A Kauk4susban jelentékeiy örosz haderő van t totitva. — W ü nyomdász ki jelent: XJj tzélyekeq ki mákat, vegyi képeket ;e akaitoltak, ttapon- ÍM fezi ApplUI 4) Imre csárdás, lUri 3iao§Ul A töne jtdrléntlme Kapi OyttUÍŐl — Was A- M-Uyfeneafijerysék rfi A borltékaa ágnarfaaa Ámbra ft}« Az el%s«té« ár egéaa rj. \'félévre\' ffrt: A .jelen szám külön i\| megtse-Á4 előfizetés vidékéi 1 egczélszerüebbpu a paeta ^í^tilokíjííl iKMtautalványozat utján eszkozőlhötő, Budán lJk>w Liaflőhiralalábaif visivárot fóiítcza 220. ta. ai eddig megjelent szá<$ ét kötet agyaaott leszállított plUto. j A Magyarország ét a Naoyvilá\| 41 ik tsámáuak (Öves : A változatossáfr kedviért í Vii íf tAp JkUntten irU ka Imái: ISzŐveg losatottág kedviért f Vic beszély Qjikztáv]} Folytatás. — Isten veted. Költ, (Szabó 4\' Utazás a holdba. Pfaa\' ilant csodálatos kaUnd-lEugardí (Qolyt — Aa egyptomi hárem. Patkot Nfpapjából. M Tárcsslevél: Vidéken. V. Erdélyi saój ■iMajda\'nuiiyad. — Szebeuí lányok. (Porsó) — 4 ptoíi-Cüurti óriás szőlőtő — A bécsi várpalotából: 11 A !l\|irodalmi cancellária. - A svájcai udvar kauufa. (.F.)—4 Társat élet taru íUÍka BiUre.) Iáit tPoe Uák léráí. Ham Háuoru é>\| [béke. -r Mesék, (Qregute Ágost) Tá -r Külöiirtlék. - Sakkfeladvány. -Szórejtvónv. - Hzer. tizen] Rsazpk: Orosz katonák megérkezese Belgrádba. — A bécil varpalotából : I. A birodalmi oanoelláiia. 0. A svájci udvar kaduja. — Séta eunuk hátán. — Tuti isi aők Kairé utcsáín. -r Háború ét béke: Elindulás. linzatérés. FeJb rodalom ób rattvészét. nemxeti népnaptár. Fischel Fülöp tekókeny dásáblan és Kőváry Béla szerkesztésébeh meg-amzeii népnaptj&r egy kisebb\' ét nkgyóbb kiadás. M mdkettő elég tartalmas ét költeményeiden be (il< kQphatsnu ismereteket tárgyszó czikkeket; borászati kös loményeket, Tersánczky József todlábóll; ado- s közleményeket, tréfás magyarázattal ellátott magyarországi vásárokat tartalmazza. A. nap- tári rész fis gondosan van egvbeáliiWa. Ajánljuk e naptárt i. mert meglehetős terjedelme mellett uát 25 Ikr. a nagyobbik 3i ki. Atp o (1 óa czimU senemufolvóirat ptttdik kötete legujabliLn megjelent októberi füzetének tartalma a közönség olcsó ii. A - Az jgyelinébe k sohb kia 1) Abrand R liosatro négy meo ós Júliából, liagurányi Józseftől. ST) Oag-»s,\| Lantot Gábortól, 3) Bolygé^^j1^1 rítt legalább nyereményt vártam —- de átkozott tort, készttettem. Vesztettem, lefogom tehát adótságomat fízetuij!" Ere a felhoz lépett ét egy tzegen függő erősen tÖl<* jtött revolvert vett le, kitté tsemlélgette ét tsóJa: í „S e fegyver, je kis golyó, véget vetne j minden kötelmemnek, nem lessek senkinek aaóta, valóban rózsás egy remény tenkinek sem adótá ienni,* tudni, tenki tem zavar penntink nyugalmunkból e szóval : „fizess !" — De Imiiiő nyugalom ez a halál ? ha 1 miért borzadok Halál j vége líragy te az életnek, vagy kttssöbe, melyen át egy jobu élethez térünk V As okosság, a tudótok véleménye as elŐ-állitja. Miért vagvunk olv hiúk, hogy ast tartjuk mi ambe-rek magunkról, hogy a koaláilaí nekünk ét. csak nekünk ambereknek int egy jobb élet — de van taivemben egy j^aiami, mely as okosság, a tudósok nésetét tönkre tetsi és aa utóbbit hangoataija és ha áll aa, hogy rám egj jobb élet derüiend, akkor nem fognak-e hossám a túlvilágon e szóval lépni : B fizess !u nem fogja e Isten mondani, jhoss-itaabb életet tsabtam tsámodra ét te iéreg merétzeltedlgond-; viselésem finom saövétét sséttépni, es időt fisetd. -j- öngyilkostág 1 ha 1 boraaaató tzó. Borzasztó, hogy as iember jjwtehtŐl belehelyzett önfentartáii ösztönét megveti és ön-igyilkos lesz, Megbocaájtható, ha valaki ea örülttégi rohamban teszi, 6 akkor nem képet taámot adni és a fájnálmat nem is éni, a fájdalom nem válik nála kinná — ad én oh tudom mily sokat teszek, mily nagyot vétek — de jbectfl-lsum panuaosolja , meg kell hallnom 1 ée meg fogok aalni 1" Hoesaabb hallgatát állott itt ba — nés Kláráin, ah, aa aa angyal, oh mint fog aa simi- — t na túlvilágon elém lépend, ka 1 borzasztó, ha elém lép. nyájas tekintet helyett lesújtó pillantást veteU rám, és kiáltani fogja: „Gyilkos t e világot Isten as amberek Örömére teremtette, mindenkinek kimérte aa öröm részét — nekem tégedet adott örö-— de te — gyilkos kezeddei — erőssakkal mjegfota-tottál örömömtől, midőn öngyilkos lettél — vaaatétt örö-mönsV, földi édenemét. iU a magas teremti kegyes taiae elélt fised. Ha I moadá és borsadás íutá minden táciát át ,Klárikám11 igy tsóland hoartm Oh átkoaott, bsrré Utteos. Miért a fáHslmtt éppen nekem, [ ctak vsiam bén ily roatnnl n eereV Bal Ma gylikat \| aaael eldobta a rewoWsrt — „de meghtl mért kések I* — eaaal gyorsan feltmelte a It j fceoUkáv* lefé aat — „talán volna mód a hojgy em- wz D<sm kell, gyéarl ée BafksalMmaa- nélkül, hogy öhgyilkot legyek \| de engem a halál idegen fegyveiwlotol került, de hátha erőten elébe, köavetlun kö-ojébe lépné ; ? — de hegyim ?a 8 itt fe ét bal\|íesére hajtva gondolkodni kesÜittl £t minő gondol\' t volt les ? Mit nréáhet egy oly férfiú, ki arról gondolkolik, hogy hogyan hálhatna meg aonélkíi I, hogy öngyilkos ;ie( yen ? pmi hoata e férfiút ennyire ? A kártyázás. Azt ipondják, hogy « tzérelem a legnrőkebb pedig tévednekj a Játszás szén vedé mert képes i játszóval a MzerelineÉ felejteni váljon ha Ge őfy játék köst volna, ennyii a vitte e -volna/ „Öngyil kos lenni, csakú De nem mMtat-e ogyszersiniuc, elszántság ss lliséget ahbos, íbgy egy életet, ta;át ket megtenni gondolatot^ — nchesebb a I fcjnalmat egy h( aunak erőjist iiét halál által 1 met vessUtto nL megvetéssel tovább nem >1 íietek T De Voh a tán még mAd véremet félk írnéni, hogy ujj Nemi e: t nem \'tetsemiT ye, j tokkal\' sokkal h ősebb, \'elmet,felejteni; mert térdét, Rlárára, szerelmére \| oildöit dolgot ? Jteni ífW MekBn- nráp oly nagy vétek ea ^nerészségp^átorsáf ra isitsük. Ha fám iloin, szerelem, kéttég ltot n^m gyilkolnám magamat, mért adná e kokkal életen át! vitelni, mint vetnie De lénylttij MsflWt ni esta mm ■■■■ ■ fog n ak tői e i u álfordn! inenekUlni ? lil í mbstl bal níö isg fizesse adékspfaiti\|i t lég iségye^i mar reátij néaVe, * i aeghá- hogy töbp isién tevé már esi és hogyant pirongatof iára, midpn 15le pénzt kéiteml netá, nem, inkáijb lok, mintsem djra lealázzam magamilt De, asir is arról van iuo, hütfy életemet továbbra fetíiiitaiuájn, .áuom [arról, hogfr mii inődbn kérüuheltnéa halál ka\|rjait» ■,! ahiiéjlkfll, bog ff öngyilkos legyek?" Hosszal bj góndolkoaás ífáti ama {hatánjztjtót hogy valakiv d párbajra megjj ét ugy intézi \'el hii hojgy ej párbi jbau 6 életét vossfce. [De klvel v vns véietlenségbő a tjinpsvigalmi jelenet jutott estébe éi tervét építve iróatsUláhos lepett éji követkeső két irll -d As ^gyit levél, mely Ürj. BálAoey tanárnői v tésve igy ha^gsott ;T Tiaatelt Uram 1 í fft hogy oeak pá rbaj tett meneti aj álUlhatU iMlmi mihd ketŐnkre I: I l I . ■ hopzá, dolgot, ílost erre evieUt ivás ős kérelem a magyar néptanítókhoz. AI m agyaror\|zági néptanítók II. egyetemei gyűlésének 60rés bisolftága Beák Ff rendnek (. évi janaárttó 28-áií történt dhnnyta alkalmából tartott rendkívüli jgy^léáén eí határozts, jjnitzerint: „felhívja Magyarország íittzet népta-nltdit, j oUnént oda mflködjeuek, hogy ezéniid évenaint minden né^>oktatáti intézetben megttnnepeltess^k Deák Fe-renóz s; Uletésének napja, mely alaalom\'mal\'a; mfígdicsőUÍt ólótíóből mbritett a a növendékek felfogásához mért e\'őa-dksbkbari állittasték a serdülő nemzedék élé! nemzetünk blispkes^ge, hogy erényének tisztasága, magasztos (példájának hat unja által [nevelje nemzetünket, hogy ja ^épiskola zsenge fjurága minél elébb megismerkedhessék a Uegne-méijeDb hazafi eszinényóvel. melyet ő hagyott ijekfink, hogr az egés í nemz^ -j- példájának, nyomdokaink ikőv^téáe által J— emeljen neki oszlopot, örökké állandötiH iji U\| yanesalkalommal a ^fővárosi néptanítóik Bgy\'élttle-tei (is a kegyelet szint érzetétől áthatva emelek fel hálájo-kátl a n eoizetek sorsát \'intéző Isteubez, ki Deák Ferenczet jidm né jiüiiknek, hogy országunk védő oszlopa, fitfinak pél-dátjnuta tó atya legyen, s elhatározták, miszerint felhívják a fpvár >b összes néptanítóit, hogy megragadva azeu. a nevelés k irttl inegbecétilhetleu hatalmat, melyet a megoicsőüli Deák I erencz, élete, példája s a nemzetnek irautaj nyilvánuló. h/ijája nvujt, a serdülő nemzedék fogék\|ony\| I lelkébe Fereoioi Oltsák ,] >eák F^reácz szent emlékezetét; fehzóilitákj t meg-bizják\'elnökeiket,\' hogy Deák Ferencz rövid t a gyermekem ált lI is feltoghstó slakba Öntendő életrajasáiiak tzer-keaztóairol s kiosztásáról is gondoskodjanak.UT.; j \| Jb2\| ;y8zeritiniud elfogadták a lő városi, néptanítók egye -j sül étéi iz egyetemes gyűlés 50es bizottságának! indítványát1 s kimoi dotUk, miként „ezentúl a fővárosban mindion egyes uéíp\'isko ájában évenkint m egünnep el tessék Deák .Ferencz emléke oktiéber l7-énu. tí hogy az ünnepélyek tartásához anyagoi szolgáltassanak, „ felszóliták az egyéneines gyűlés 5Q-es bizottságát, miként Deák F. életrajzának bqvebb is-, merteU le c^zéljából szerkesszen egy könyvet, mely a népiskolai növendékek, t egyetj mely a népnek felfogásához mért legyen e kxinyvek kiadásának gondjait aj főváros népianl ói rfállalják iuagukra az orsságbau létező összes ta \| niloegy etek bizalmára támaszkod vád. annyival is] inkább, \| mímel a beiolyú jövedelem öly. alapítványok, lótrenozásársj foilditan ló, melyeket a népiskolai növendékeiiiek gyűjtéeé-bőljázoi ié\|Lolák ipeilé állíthat a Ili. egyetemes tatutogytt* lés,i me:yékben Deák Ferenoz tanult/ . E hakrozatólti végrehajtása czóljából az ogyecemes ta-uitógvülés IpU-es bizottságának központi 15-ös álbtzottslga a népiskolák uövéiidékoiuek felfogsaához mért olvasmáuyo-ka\|t\| kószitüii!, melyek Deák Ferencz áruzkópéyell 32 la^ra terjedő füasHtben fognak megjelenni, I Bizalommal fordulunk azért hazánk tanítóihoz : eaij;lpö2sö\|jó^J azt, hogy október 17-ke, Deák Fjefenjcz nagy uevóheat jlialhatailau érdemeihez ttíélt\'ólag ünuenelteasék l~gaűóm uJJau, htjgy nőin én voltam az, ki tlőtkör sértette uriUágodatj azéi tj mindennemű előnyt önre, nnnt a sértett fdlre rahá^nm átj Segédem még ma önhöz vagy segédéhez, ha azt megnevezni tzivetkedik, fog ínenuí, hogy heljr ttbi-ríll tanácskozzapak. T^eröiy. mósik levélben, melyet Levónyi Antalhoz intéttett, ki[íyotk(>zü\|{je8 irta KedLvos bárátoiu inti tegnsjp előre J lálttad, éuj tserenotatieni: valtam v^áztetKomJ és p^dig annyity hogy körülbelül ÜU0O Irtot nem vaiyokj képet fedezni; iiecsületein tiltja, hogV tovább nej óíjek j fde öngyilkos nem akarok leaui, mát ínódol keres -tem á iialál kezébe juthatni. Kmlókszcl, hogy! tiegiíau este egv iféjmiivat tíáldoty ltauárrkl bajjoin volt, őtjnia fevnlben párbajia szólítottam fel. Légy szivei,- keresd fel lakásat ét tenu vslelJ szükBÓges intézkedésekét. Szeretájém, t»a piss-toljf iétln^j (választva ét ha oly távoltágból lőii^, Itogy bit toffl éltiiwálhjat. Iniéskedéseidnél csak azt tartta szém előtt, hogy nem,\'akarok Öqgyilkot lenni és hogy meghaláom kell.] ttly&jpl és csókol barátod Gerf^. Mfiut^i a két levelet újra átoltatta, borítékba sürta, és bsiiq\|>z^s\|j ajtójához ment, aat felkárta ét paol^tjátj be- IL szöhtöti rajjla, h fM ust( elbil >lt .in- tt&nkei tiaaim j w m U- nteve, 1 j^rlig tsolga tiizteletteljesen állt ura ellőtt ét kö-j áijnbah állása nem volt egészen biktos,; látaaott >gy tokkal mélyebbben uéaett a pohárba, miuft aztj ié \|jreuffe nemei — mert o tisttewéá<« aiestersé-viq t a hU szolga mielőtt a katonaságnea jött volt! volná Émkt ineg bort Ittál t* , im alássan hadnagy uram, nem beirt ittam," i fittét ittál gáÍY* asóla üerőfy injüaleaan. tm ijilátan pálinkát ittam.* übet! ittál, semmire való mint ke^tkekbod ét - 1 : .... ■. I#eljt kl?.) I : »tg népiskoláinkban; h\|*»4-ji\|k fel ea alltalom tett fötyitáta foglalt olvasmányokat • ennek miné mennyiségben leendtf elárasi fásával tegyék lebr bniT Ferencs nevére, a ftéptaniték. által,J Ui növendékek filléreiből is, aWpitvány lététbe 4 két irayi terjedelem bon, 16-odrét folyé hé ÍO-én fog óefi! IegtátoUdp moI borltékbi Ani október iMk■ u orsai jelenni, li vidéke tartandó Deák-Ünnepélyre elkászüih essen efc • 4 megvétele iránt növendékeiket értesíthessék, Ará i ttátlithanmk i jrégbfll, hogy (Mitótáruink m q hó 17-én M lik őszülhessenek! {fezeinek 10 kii leend Ál llóÜMttUi pénzek fttzetek egy-egy ipoitai F. tUdókoi (belváros, megyenástér 9. M.) utalványnyal I Vodianer lOldedddk. Megrendelések utánvét mellett is történhetnek As eladott példányok után a megrendelőknek 20°\|0 adatik^ A nyomtatási kíHuégek után begyülendd tiisU jövödelem — á fentebb idézett határozatok értelmében — azon iskűlák mellett fog Deák Ferenca devére alapitványkép letétetni, melyekben Deák Ferenci tanult. Ez első alapítvány e kesztpel^yi gym- nasiutn mellett fog felállíttatni, mely alapítvány tóvi kamaraiban ezen intézet látogató néptanítók gyermekéi kOifll — a legjobb viseletű a íegjelesb tanuló fog —neraketiség- ée Jbt igjobb viseletű a legtelesb tanuló fog vallásfelekezeté való tekintet nélkül —- részesül Magyarország Oaaiea néptanítóinak legbusg^bb pártolását kérve a remélve vagyunk Budapesten, 1876. október 4-én a II. egyetemes ta-nitógyüléa nevében ügytárai szeretettel: Péterfy Sándor Lakics Vendel Mfl ss &P-esbUotts. kSsp. slblsqfctsáf slnOks. s kftzp. ilkitotmi jcgjsűjs M bi VMt SssH 205 feftj M» iUHÉfl Vtí Buda-Pentjf WM 6MB ma BécsUj (S* miistbriy aoir \' abÍ i 016 Sopronba jflOB Trieisíbe m Í1[ asuti menetrend. I trvipyea méfL Ifytől jfl7$. 1 Q&peati időUrjnitató óra bernit fedni kUrI Eaárél. • bUn : " ff o\\ í tác«, DasiWtif a I jliiHbsj F I PrsfsrbofoB kan r-io tllUréci és Bécsbe m < fi 41 m aíl I wm j\|4«. 18 \|0 <Íélu. [m- 1 <> fás; fO íMM Is J\'fi # délo IS 47 Ma. mSÜM 9f4 U^fWl Griet, m TMmát\'\\é» Aá» ffiJJT^ ^ Wrimtf, PfsfwW HM 1 \| m ff tág •ásaWM - j « § ifi J I tl érni fiftéM ] ( ; Ifi ;\' fi \|1 -esW lUrWrffW eastIa«3oxia TUlasi fnptmímtb* L „I;_„ f Usfrapsslsstaii Érkezik Kanizsára I bonnit: Moll Seidlitz-pora. jrj Csiilá a Bíor TaKxIi, Lj\'íSS spján a hím Ss ss ín sokszorosított cs4gsm vaii lenyomvn. BOntetA biróssgi Íteletek isniétolten coiiRtntiiltsk crégpm ás véri-jegyem msglismisittaKaát; azárt óva intem s kOtBosá^et sji[ ilyen bs. miBifcTáyyok ?áasrlása ellen, minthogy aáokcssk ámiUara fiinak «zá-mitva. —,,, Egy lepecsételt eredeti doboz ára 1 írt. o. é. Val dl\'míii6ségbsp a i-aael jelölt czögöknéíT F rancla l»orszé»i% hóviiI. A lagma^blsbatobb őnnegélyie6 atere a uenrniil Hmberiiég\' nek minden bslaő é* kttlaö ^yuladaanál, s legtöbb l)«toji\' mindennemű sfbesttléiak, fej-, fQl- és fogfájás, réfi HÓrvi sebek, rákfekéUak. ttasftk. szenigyulndáa, mindennemű sé lés stb. stb. ellen. Űv egekben használati utasítással együtt 80 !kr o. é. V a 16 d 1 m i n 6 aég beu ü~tCtal jelBÍt cziigeknét t ka, I>onjborér 9 lluDiébOl 1 í ^41 déla. S2 IJJ ■ TL ! I : MJ1skr» K . i 4. r** M , \|t i6 délu. R 4 I 9 I é4 aatra 9K 10 \|7 Mtvs M .5 H- vByy s_s a_a S-S \| i > HÍ w déia. IHHÍHMHH 215 Essék II J* 1 • « Ü0.1 Bsda-raatr fw\'T 4- Cl i I í\' ■«."] 314 IMesbHl (S ombathely Béts-Uj iMy) 301 j:ft 1 iii j. ----- 310 Sopronból Mindehkinek kflldnSd ■ >r. Forijr^f igyelmébe ajánltatík éle átalános mily r4ml kl ImUm álul Uat es^ki esakarat HHiiijéiitrJliiii\|ti M«M< mgfinviAav. wriu- rify klilÓnneinfi rí a ■tiilssslá érlaB Is ttomat Usfck. s «fjn—iwnlD«I [weMrésJ \|kbak — uy b^jok » työkfyyi tnnént (l>roa\|, > aa\|tfaa) spa váff4 vagy éféa álul unwulluió ■MitMgnnUok. ké—^fckélya^ j (eootnélék) f- ineglcp<") fyprá fiJtiloinr»in»ptiew h- röjpow tok, irtimAk, ItAljrogok* t»oklr«r émrbaMÜw i»w»alf w^ü^pu) iMinéMyedéaitf (•oyatUask, vécfciléack. iniodan imrikybaugSar vóItm fakéljck, ÍAtx\'l> kflrOraméwf, tMBBS. eauiilaJt, Ukwlrfláa és ro^i«adulAsi)k l»«lyi w a folytán Ubtylfckadások, és Mb«R fáj., f«ké4««tt fHT női mail. -.[Sok nó már csíráUé roll •nlórákbVl. f karftlbsUtn életve«ély«» a«bé«l nfitétMk aMOMsévsi — rtutn ha—tUtg által m«n»kull meg j teljuMn lH)inély«<lt bt»riniiieiinl Málka, rás> él méhluUakJa cavpáa ti«u{ Upawutk r<W\|d kW I""\'1 tán anayirm UvtOaik. hogy anitéH a tMtból ka^0w4g>t«i asal~ Sfll, Mbéad müle* ét fájdalom aélktf könnyen kfbttAtatO, mire-gyógyuUa ■•ni aokárm beköretkedk. ! I K»en {nacUcaaiMk* ayégySMr. im-lynek jfl«Mégr Bxáinoa « külön«"»» BváMiaa bánn^urjrelrattUi IcMnycMbbcn •li4rt«rtel«tt aabb egyen* Urűlilés la •ikerdiU 4 b^Jokuu \|a tuűlausl igal kisebb Ital már régen imbensog->gSég ellen, rék és nyílt Mnuláa és 0 orsch-lialmál-zsir<»\|aie Krohn M. és társá-tól Bergenben (MorvégSábaa.) Kxen bnlmáj-tsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előr«»r-dttló, faj k6sHt az egyedüli, maiy órrosi ctélokra bassnálkato. Ara eoy üvegnek haainfclatl utasítással együtt 1 frt. o. ] Valódi minfioégbt>n a -gal jelölt czégeknéU 1 MOLL A.v Tuchlauben, náchstdem JSazarlWien > gyógy. (t) Hoaa«bA\| J< er 8, t\'itkturoyi (i) L. Kyégy- K ará tl Bernatikr A. gyógy. Kap o« vár (xf) KohnJ.\|j^a^ r-.ár (a) ticbrOder Sándor gyógy. Kaproncza(r (l) Caacnoovíta lat. gyógy. (?) Küttcl latrán gy< Ka ni saa (x) Práger HéU Kosenfeld II a ra a (x) D«nm\| Ji^WerUM. gyógy ____________^gyógy. Keaztliély[ far A. (x) WOnach P. KOcmend (xf) Báta Ján. Baombathaly F—ti gyógy. Sopron (x) Mascy And. gyógy (a) Molnár L. ■ récie (tf) Béca J. K. gyógy. I)ánok-Sz.-Győrgy (xi Kibic gyógy. IBtlbwh S. gyógy, (s) Irgalmaabos gyógy._(x) HegedQa Oy. gyógy, oxalonak (x) 8 c b virt \|Jos. (x) "IQöncx ... - poi KA asag (X) Schlei-(x) PllIIdi Iiegy. ?► klei gyógy. Quaztáv gyógy. I«) Part MÍAVie^VA- inartatel aiünnoniübb -eaeteklliaj inegpnibált HMkaSaál éa inónyeinéiífog\\a, indyék liaaaualaia által még leremek, jól megalaijitóu és altarjüdt kirét ket» Ütag ára 80 kr., na^ylbb csomagé 1 frt. ÍmHiMÍií nta-lt postán küldve 10 kit il több. — W caufugnál imány Mtn teljesíttetik. \' Inti küldenienyező rakU Pastajn TOKUJ gyvgySaarésé urnái király-utcza 7-lk aaám alatt . 1 - Kaphitó: M.-Katisán : PKáj IKtt 11. gyófyw. BOB8ZKYX gyógy. SZ.-FKHKttV \\K: BKAUM I- H ÖlLUALI^ (1Y. \|(>"KViráa- KapoavArott: BÜ PüSVA»I Va»pdta^ FKUKNCZ K. Zágrábban. HEGEDI 8 OY. gyójyaa. Uyon.t 1.HUNKU W F. Zlrepsat\|TEJFEL J.— ,1 T r i I U • A t. Íz. gyógyazeií-ti éa kan (kadft tuak, kik raktárt( tl^aMlm ^ hajlandók linóénak, felásólittatnak. mtazcdqt u részlieti ajái; A sasa gyégyiw kinWjékaa KUKTI LASZI/ÍHííZ eámaavk S\' (Bácttaroe FerenczUr 719 sx> baki idant axir«a^odja«k, kf-S deláaekat isjpontoaan teljeait. ; • . , Vidéki bénnentas Ura ak áluli inegm»deleaek aij áraak I kéazp^nsbenl beküldéaa, ▼agy poatal utalvány. vágy utánvét meltett tüa-H téntéa legpuOU>«abban taljeaittetnak. VmUk szerkesztő: HOFKXANH gOÍ Kiállítása és eladása alfljbiiBlrom é» florenczi rajárviány- 8 üól i készült műtárgyaknak, antik 2 raihta után minden római, eirutk, * öoinpéji és medici edények, adríani, S gOKZoIi és florenti csészéknek, sok • 8 fpli^ képzeleti tárgyakkal, szöbák, S (érftiekf kabinetek diszitéséré, — $ Ác eladás csak neiiány napig lart S igen alacsony áron] m z eladási helyiség a városbáE-ateiá- m báli a városház átellenéaen léteik. \|\| KKKKIKIKKKKKKKKKK ——---^-X Sijlj tí ü 8 ER M.f \| H nyitoüno8 polgári és kereskedelmi y j)f tfinodáoal egybekötött nöceldéje. y X üudapett, országút 4. ss. H Az intézet türréuyéterflieg bereodetetf 4 omz- ÉÉ tAlyu polgári, 3 ossuily kereskedelmi küzépunoda éli fiuöVeldel><5! Ali. 1 2 Azon iljak, kik a polgári, reáliskola, vagy el- J gj>\'ioaaaiuui 4 alsó osatáljtát jó sike-Tel bererezték, vjegy ebnek inegfeleiú felvételi vizsga ; (et^T által érettségüket beigazolják mm intézet első cszjjályába J# Tjótetnek fel ■ a 3 íelső osztály berégv.éae után S i ekoá joggal élhetnek, hogy mint egy éves linkén* £ tfek katonai kötelezettségüknek megfelelhettek, a igéikül,hogy magákat külön vizsgálat aló. rcfini len- ■ uónek kötelesek. i M 9K A\|n9veidében a n9vendékek személyes fitIügye- w létem alatt Adnak s tanúiinányaik külőa 5gvelem-\'; nsel kisértetnek. Oktatási nyervek t -Magyar és né- H met Azonkívül taníttatnak a divatos idjegenj nyel- X 4 vjék! is. I Program ni ot kivAntra bérmentve ésJneVen. Az iikejla év f é szeptember 1-sején kezcÚaia, a beiratá-iok aug. 20-tól fogva mindennap Uixflénnek. S 333 ü—10 IC n XKKKXUUKHWMXHMXXUKUX O ÍOIPEPF^ wSxiSíaffiA. i P I L E jjP vS IE Kllllsch DWában, vís5 levélileg gj\'ógyit Wilhelm$plAtz 4 800 sikerrel (elóbb Berlin.\' OgyitvA. 249 Borkereskedők és termelök figyelmébe ot;.; Majdnem 37,!—52 \'•\'^^IKiSKvcC ty rffiHr /OÓOCXXXXXXXIXXXXXXXXXjN ^ Kir m. szabad, katonai intézet ^ Budapesten f1 X Áfe intézet a következő szakokból tüll; X . Előkészítő folyam az egyévi önkény teái yizjjgáíatra ^ w - i a tartalék tiszti » n y o H1\' L n »honyéd , . j 1 , Q j/\\ If* \|t n a tényl. szolgál hadaprófii r\\ jC y. Néejjosztályu kadétiskola a melyben a lp eves X w nnvénaépek vétetnek pil és készttetnék előja tisati O vizsgára; Kezdete október 1-én. * I Wj A növendékek kivonatra az iotézetben lapnak ^ siállást ióa ellátást Bővebb tudósítás, a progrfmm és ^ be iratások az igazgatónál. 1 rS Heimerle Ferenfcz X három ksnu atexaf ^ 325 10-10 7 ^ OOCXXXXXXXDOOOOOOQOOC Forgó bőrsrivattyúk, valamint emeltyű snuaüyi it áf /^wie^/iynyes^, úgymint amerikai nyomó és síivó ruggyanta csövek, hot dácsa falj t folyécs^pokl borémel! uivíesó9el} össsekötók, ssöiőmalmok és borsi jtók ős \\poi^osat^ kiésolgáltatnak í j \' ll . ijf • ll "-k • ; SCBCOTTOLA TKSTVEftSK 340 3—6 üzletében Budapesten W^rmutcaa. XCtd^-. ílflklgaÉr^vWfis ■ ■■■■■■■■■■ Közkédvess£gfiJ orvosilag megvizsgált és jónak talált \\ű /ílrtaái íij?\\Tt™í Hyowitott FlbdUl ftUlp gyormjt^jéja _11_1 111 •• 1 Kt 1.1 i T11 \'íllL_L ■ m t rmÍIFl ^f I Közkedve^égfi. orvosilag megvizsgált és jónak talált f m PMMÍÍMM** 1 mellbetegek saámár.1, ára 1 uveynelL \'87 kr. o. «V I \'folytonosan fns minőségben. ENGHIilOFFER IZOII- és IDBtí-KSSEMÜ J \| N sza (ós alpesi nOvényekb^L \'iKJíogá Jtálan, kitödó ss erfarcz és izom fájdalmak, kereszt son; fájdal nák, Ideg jfcá tes t gyengeség ellen és e nerau míLszerek pröeité-ére iniat 1 ígjobb hatás i van Általánosan elismerve- \| iára jgy üvegnek 2 ft, o. é. 111 ! i : . j [ tó I i \| \| I I I>r IPftiDl1 tdt)b gratri ce k. intézet fogorvosának ; pZiUVtöia „STOMATIRON^ a £oghas wf^sM, á roluS q lehellht é« fogromlás ellen kitűnő gyégvszer. ■ i I , , Ajra eiy üvegnek 88 kr. o. é. 1 i KáphalkU s BotíjfbáiU BecL- Sriiohe , Eszéken Csurda, Karojtoviiih, Argi^ >vh IpaMg^Mm iFW^JN^wara iUsr, Keszthelyen SingcrjB Moháo^n UMriU, ^aM^t lUéiU^ Péosett 8ip6ea. Kisagy 4 Simon, Kb, U. beb, UbetKo, Stirling, aaigetvárott Gr&nhut Kobarita. Vesapr^mbem Vianerfl m m m\\mm\\m ■ f ■ ■ í ■ ■ « i Kt\|y-Kioiain tM8. • Ií [•=- • • / „ i • . 42. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1876. joktóbe UaSé WVaUI: 1 , M\' Fllftp kAmf vkarelMttae. UjtatokIiaz ntesa Ml hu OMWMflirií, KM tr» fi fr\| F«l«,r» S frl Negjcd írijt\'l frl 50 kr ■nMaieysk: p ImM^M fketltftnr ? kr- Irtbairtn llll hllall • kr ®ély«\|pílj 80 kr ___ Ma. IBWlBwwlí ■■■■yiidlÉliiÉMilHÉBriliiÉiW MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZMÚVELÓDÉSI, TÁíjfeSADALlJíjlfc* ÖAfZDÁSZATI / Mfr J j flíftbÍJ egylet M vitmlort jifozlon ; \| HiWe\'«\'ket felvesznek : Weiitz Mór, Budapesten,ServiU-tér 4. éírBéciI., Wollzcile18sz. tatig L. és társa, 1 uilapnsten, ftirdó-i DEAKi táti re •FERENCZ b/iöMé-e tiítpjiui. - •\' i <• •!• -N -Kanizsa, október XI-én. \' i 1 i - II/ T íHmnn) A haza bölcse, megyénk örökké difi! vil s lllítttj , kinek porladozó tetemei a ke-téjmető sírboltjában pihennek, az\'1813-ikév október 17 én, szlllejtett. A kee vejet vz esetbjeii kötele \|8égBzeril tényén kívül, minden magyar ember \'Önmagát; tiszteli meg, ha a jellemnagyeágáak, e diűsÖ a\'akját, melyben a polgári erények ritka mértékben egyesültek a legönzetleíisbb \|iazafís.(ig-gsl és államférfiúi bölcsességgel. emlékében minél tülbszür] .felidézi Az elhunyt hagy honfiú születése napján mi téíjlnészetescbjb\', minthogy véle foglalkozzunk, ke-gyikletteljes szívvel emlékezve v ssza megfutott életének dicső pályájára és emlékünkbe visszaidézve azon fájdalmas megrendítő benyomás tj melyet elhányta nemcsak n haza határain belől, hanem minden il tt előidézett, hol a haza iránti feláldozó szerétet, a jellemnagyság, a polgári \'erény, nem üres hangzasú nevek. — Sokan, népek, nemzetek,. irigyelték \'ölünk, míg élt, de v miénk volt. A -inig élt halandó volt és halála trtte őt halhatat-lanuá, s ha életébeik büszkék]voltunk a legbölcsebb magyarra, halála oda emelte őt azon dcislény övezte alakok\' közé, kik irök példákként tündöklenek a világtörténelem lapjain, n ez alakok egyik leg-diésftbbike. az emberi nagyság valódi példája — Deák Ferfncz. E dicső névnek fénye nem fog enyészni soha. j A történelem fentartotta a népek és nemzeteit nagy alakjainak nevét, még akkor is, mikor a lény mellett otti volt az árnyék is. De Deák Ftrencz nevét néni homályosítja el a legcsekélyebb ártiyék, a r jy életirója jól mondja, hogy életében meg a rágáloxn sem talál kifogásolni valót. ! Legyen tehát emléke mélyen sziveinkbe vésve ég élete, ha aszeretete, jellemének tisztasága és nagysága mindi.y líjlinknak és különösen törekvő [ifjúságunknak ragyogó példái. ! Nbmzötaség ös nevelés. (Veget "■. I ÍHmnn ) Mi mindig csodálkoztunk azon, hogy ezen kisebb csoportokat, melyek évszázodokon át nyelvüket és szokásaikat megtartották, a körülöttük lakó magyarok nem voltak képesek egészen magukba olvasztania finnek oka egyrészt ugyan abban keresendő, hogy az évszázadok előtt itt hasát nyert. más nemzetiségű csoportok nyelvükről és hagyományok szokásaikról az uj haza kedveért sem .akartak önként lemondani, .másrészt pe- ir Ki lll.évfofytgj tnrtauMI Ma: HW a lap aadftaeí iW UtatS Hiketyl ÍÍmím<IÍíí TQ TiteaUs atrta Ml m. ! f j BfnaaatMlae WMr uat faatr pétttWl «• Minták riusa arai kSMataak. : r j : jpw 1 ! I Peti tanra 10 kr. HETILAP iteta 1. sz.Oppellik A- Bécs, Stobeobaitei 2 «. a hazát, meljjben mltr évszázadok óta kk-az l\'skola, az listenitjíz telet nem \|émlé\|tez-émliert arra, hogy magyar \|fal- ezalatt néni cetipán uz iskola falain belől Hanem értem a tiffsá- A „ZALA" TARCZAJA. Löw Lípftt emlékezete. — Halála évferSaléJéa. — IPajolraatatott a jncjgoli olvaióagyjtít iltal ronűozolt LÓw-ünnepílycQ okt. 18-in.) Oldökld angyal iszerte jára, Halálos árnyék járt nyomába, Ka caedruaok halomra dőltek, O gyászos éve volt e Zöldnek, Melyt Dana-Tiaaa árja mos,\' A végsetes Sort te kesdéd meg, Kit ma elgyászql fohász, ének — Egy évé moet 1— egy éve most 1 „A tudomány fiijkentju ment el 1" Sóhajtott fel százezer ember; „Maghalt a hdsJ a reformátor 1" Zokogott fel egy egész tábor Közel éa tátfol. annyian ; De egéaa nemzet ajka súgta MiirQIve gyáaaba, néma bába: „As én igaa és bfi fiam I" Pádig beleadja nem itt rengett, . 8 mely ajkán oly ékesen zepgétt, \| A hom nyelv — kamatos tolylyel: Vem aaivta be u anyatejjel. Nem gflgyOgé mint gyermek ast: De aaire reeaketett utánna, Ét agy /elitta áat magába, Mint harmatot a ária nai ssel Idegen volt eohk, eokáág — t* kiadta káte4, sord eaatáit át Mayaek a aMtség ellen, digj határozottan abban találandó fel, hogy a tna-gyar veleszületett tolerantiájáttál fogva -4 nüi Ily. ben egjy kia nemzeti DÜazkcalg van\';—\| megtifrte ..maga mellett** i idegen nyelr-jt és szokásokat is, illetőleg respectálta azon kegraeletet, melyet a Köj réoe jött kis népeaoport, nyehíe éa hagyómán jror azobásai.iránt fentartott, vegtii pedig azoln lujeg\' boó átnatlan kozönyUBségbenJllmely t bbé kev< febé miaden k\|eietí< népiii-k Sajátja, IBieíylypl sokszor leg v talisapb érdekeit is szem euill t vesztette. A tért nem ritka «set, hogy egy tősgyökeres mtjgy megye Uö/épében egy két íjémet falnra lakad f... eiiibér, a njelynek polgárai Jugynn ké\'s^génk\|JvOl széretih Halt, d i fetjki ás enibert arra, Ihogy Is falvak vak Ap emlilettein okok a közel\' bbiek Van uon-ban meg sok uiás körblméiiy, mely az említett áh lapptoi előiuézt)e s folytonosai! befolyásolta. I Ha soraim folytán többi sör enilitettem e jUt: Nemzeti pevéléb, akkor én azoln neveléat.^rtem, mely" a gyermekeknek nyuitalik: dáuuii és állami nevéleat ia. ; Aj modjprni viliig különösen számos mpgbeosUl hetleu vivnkány t niiitnt fel, inelynek létrehozajé^il tisztán a tiirsajlalmi agitatiat: e szót nemeseba értelmében vi3ve, lehet tekiiitenUnk. C nk felette skuk-Bégesjaz, liogv ily lálrssdalpfi mozgalomban az e moftgahnat veziett) féiltak épiigy céljaikkal jnint eszköie kkel legyenek tisztában. Aszenvedélyek felikgatiisii faiéikül is békés utón mindend el lehet érni K mínthqgy mai napság bizonyos érteleniben magyar társadalomról is lenét szólani, e magyar társadalom Ikétségenk vUl elég fbntoa Bzerepreí van hivatva e magyar nemzetiség érvényesítésében. Lassan és Biztosán a legnemesebb czél érhető ugy el tareádalmi u on. Sokszor bizony a mit; a ti rvé-nyek szigorával, z-ellenőrzés lehetetlensége inéi lett, vUrni nem lehet,; eléri la; jóakaratú bbzgfllom, a iiemea akarat. Ha társadalmunk nagyrészt n ímet volt eddig,] iparkodjunk bentie érvényt szerelni a magyarságnak is. Ne s/émilzzük, de szoritsuk ti laaealaként j társasköreinkből az idegen nyelvvel együtt .az idegen szellemet,! de óvakodjunk, hogy mi magunkj is majmolóivá legyünk a\'idegen szellemnek és nyelvnek, a mint ez tirsasköreinkben tényleg megtörtént. A tárahdalmi békés moegialomnak mindig tiagy átalakitó ereje volt és sojcazor lig képzelhető caekély eszközökkel szép éa! i nagy eredményeket vívott ki. De szükséges, hogy az ily mozga mak intézőiben ae érély éa kövjetkezetesség párosulva legyen az önzetlen odaadással Az. önzés sohasem1 teremtett ereiltnényt A tiszta hazafiúi erények sehol sem mutatkoznak nagyobb hatásunknak, unint ott a hol egy nemes ügynek pártolókat nk\'a\|-uijb 1 IWU szenapí. Nem ignorálhatjuk egészen azon feljajdu-lásokat, netlyek a társadalom állítólagos vagy igaz aórruptiója felett a napi sajtóban időközönként Kein erűinek, a felerészben sem szeretnénk ezeknek I ítélt adni, különösen az erkölcsi corrup-tiót illető eg; de nem is látunk oJy setétep s ennek folyt ín nem is látjuk okát t kétségbeesésnek é-i elckügi fedésnek, sőt inkább azt látjuk, hogy megfeszített .nuukálkcylásra van szükségünk minden téren, s i jyl azon téren ia, mely fontos nemzeti érdekeinket előmozdíthatja. A polit kai okoskodás éa habzói talan szőrszálhasogatés mezejéről; le kell térnüiíit i hasznos és csendes munkálkodás terére. I Az nnzáf boldogitásának elég nehéz njunkáját végezze a kormány és a népképviselet. m\| \| pedig liiketüllei, kisebb k rben iparkodjunk, hazafiúi fel-íjdiitttnkiiik úgy megtelelni, a mint azt nepueti-ségi erde tünk megkívánja A negatív kritika he-1 lyí be lépjen a positiv cselekvés. Társadalmunk-1 bau fennitk még oly osztályok, melyek \'lazafiság dolgában éppen csekély ér elmiségük következtében lem számítanak. Iparkodjunk értelmiségük által őket íemzetiségünknek meg: yemi, hogy filisz-ter fe fog fsuk egyszer már odáig érjeni hlogy be-; lássák^ miszerint a nem et érdeke sajált éiidektlk is Aft, if ömniel vallhatjuk be, hogy népünkben nem léhe:ne valami kiváló példáit találnil a tör-; vény irái .ti tiszteletlenségnek, a ha itt ott találko/.ik ez, kevésbé valódi gonosz szándékból, mint egyéb körülményekből - nyomasztó annyagiíjiszony sat magyarázható ki. Ami azonban sok bajnak iés akadálynak kútforrása az egy neme n kó\'teleBffégéiH zet hiány ának. mely z erkölcsi és értelmi [képk zettség fcgyatkozásáinik tudható be A k teles<ég-Irzet hiá; nyeit az nemz stek liya morális baj, de érezteti kövétkezmé-\| anyiigi: fejlődésben is s úgy egyeifek -minth életében s-ok rosznak okozója. Mint I egy illési Titánaaellem, Haragvón, zordan, egVedül I . . J í Volt pillanatgydziiJX a kétely; j „Ó végy, urain{,magadUo\' végy el! A te -szolgád már kMerfllt." \' Mert eh-faja — örök gyalázat I\'—J-, Volt elad, ki ellene TUadt, Meghurcaolák nevét la aárba ; — KikSa(witv» — megaébalva A nagjjiaác éa fény alja ez !.. Qyég^ln lehelni száz sebére, K j tt ai Múzsa aaépjíestvére, Ki ánlglal, gondot ejl jgjyez. Bfivöa; ólén aJTudonjáiiynak, Szántára uj ifluaác támadt, Búvár lelke aj ködbi mélyedt Savult. i penéiaea rékiaégok . -Nyitjái kutatti vakmerőn, A bolt bétO aeki fBUledt Eb beszélt catidabtflckeséget. Mely tova cseng —lrt»k idén. Éi jlítt agnr nap, a mtly iihe^hojtte : Kttzdose bél rítt ka natuVra, \'wrtStimtktoyiflJbékakéí\'eiiAállaK Ünnep tolt -4 a vilagOtaágnak lyllágriL kMá aonepkl j Be bá\| A ínapat váfTá lpíve — ■ Setét baját a dér nJegfekte : Ilmát jmMifjopott vh\|« 1 pieediltaflek éda-ssá\|rajiiia, .]\'"[. \' De fiija Mfb mig «-■ ciak hada fájjoh \| Asajk aiógibtb meg-hieff nioQzczku, n 8 thég n«m nikabet\|4k Vped bnaaaan Kflny nélkSl a terei fiián - -Moadulat, hang még éHe élnek, . Ott tehát a hol önkényt magára válljiltjJ:"-tele zet tségrő)\' van szó "z önmeztngadásuak Idsl aze-mélyes áldozat tételnek nem csekéty mértéke ázük-l sége-; A I nemzetiség érdeke pedig ezt\' ÍHöjveteli\| azoktól, kik a társadalom "bármi módon v«16 alakulásara IbefolyiVssal akarnak lenni. Vannak ilyen férfiajnk ps hegyeink is. S azért éppen nemzetí-j ségünk érdekeben üdvös hatást várok az oly tár-\| sadalthi nozgalomtól, vagy inkább egyegUléstőlJ mely j irányával és c élj hív 1 tisztában lévén ma-gáyálnhálcyaroBiiÓlag akar hatni környezetére. Hogyj ez nem inujden, s hogv inkább <"-ak ,egy tényezője azon öeaaeijárásnak, melyet nemzeti nyélvünk i a nemi eti érzület: elterjedése czéljából szükségesnek ti irtok j az kézen fekszik ÖsszmSkndéaröl ék ténvezőről \'szóltani. í \' I I- ■ . i i igent mert itt sok/éle tényező Usszhangtó működéséből yáj-jiatnnk kellő sikert és eredményt. \'la fff 3r- w IS atiéid még álmodnak véted 1 .... ! \|As <\|dahangra még korán 1,:.. Fülünkbe csendül szavad ércze, i Mint pattogott ab, élca az élcarel SdkrázA elméd azivárványa A asiporkákat miként hányja, Ürliki forrásbél pazaron — Bmíjt a asék — amott aa aaatal — Ba itt a kBny v — már nem m.t-asatal, Te túl vagy a vtgri lapon. Hdsttk hánynák — regék születnek! Yj Mkhplnap te u agy jelensz meg, Mih^j a szent harcsok bajnok-árnya, Emberfölötti iagaaeágba\'. Fejeden a honvédcsáki, Piros vér a lengő taláron . . . Mint tünemény - miként egy álom CsatstkSdbd1. fM-(clsiáU6 !! .... A\'iSS Jót fel, I Kirjy, szórakozott életéből i L fl\' • \' ym\' áabpnak a legnagyobb sértés éa fájdálu ta. ha a keolké nit jelíttük említik, nem tndom, hon a goay iw hntsnan tijedhet, de an-iyi bizonyos, hngy a Ufeiagyobö réeae jrá itléj bieit mOaterségttk, mely nem ftituuah va 6, ! férfi ®rft inkább magtemmiaiü mint \|Mi fe«\|ü\|, de másrészt Htesterséjrflk, mely p. " \' H«sz, 6ket hajlani mely < fJ®"^ Sseilak ^ hogy kbránrtoaaanak — k legtöbb aaab6 oly 41k. Ali » há nem ér — ahmauiiea, ha ca_ .,_ és ha\'áhrándoaáaa rBgoasmévá nem válik ; Web eok lyen a legnsgyobb tártáénak tartják, ka a aa4>á náwei ♦rét igénybe ner aaanak — k D/eo tényezők et iakolá, leányaitik oeveléae sat A ^tfretkeaft cáikkekten ezrilamlunk ezekről egyszersmind aaon merényleteket, melyek n iskolai. háái e kOlönöaen a Wnynerelée terén eeraseti u/elrflok ellen elkövettetnek.) Zulu MfHtji Tááéi f főispán, úr székfoglaló Wttf\'á VTr Sviu»titi Be a A föje rm Zolnmtytyé Jyóispt\'tnjii é% udv\\tri tanácson «í Za lom rot/e SZÜL? Tisztelt közgyűlés! Felséges Uram k parancsával már ^nár venni h boldogító U -Kírerszeffröl és urnák jeles üdvözlő bestédét : Crmenyi József es. k. kamarás ö méltóságának 18Í6. October bízott sin közgyűlésén tartott )GLALÓ BESZÉDE ráljom jobbágyi hódolattal fogadott lankadó erőmet ujjabban igénybe gmagasabb bizalmának jeléül Zala vártuegiye köalgazgdlá* i vezetésének tisztjével szerencséltetni kegyeskedett. — Bizalom nagy sági nak. é* az annak mégfeleld hálaér-1\'iDek iuéne azon kii cinek becsében rejlik, mely a meg-tisztetqttre bizatik, • «z az, mi miiidea szerénységem.mellett í\'ín lelkesítő büsake éggel tölt el, hogy királyom kegyel-me. hazám oly gyérnél tja fényének megérzéséi bizta hűséges gondozásomra, mel t amint a torinéizet miuden ado mányira bnegáldott tenné kény dús, kies, gyönyörű vidékeivel, úgy fiainak minden id< ben, a szivet rázkódtató szomorúakban, !ép úgy mint a boldogabb időszakaszokban tanusi-\| tott reijdiiletlen hazafis igával főleg pedig egy dicső néfnek sugárzatava tfiud>klik1 melynek emlékét, ha az, a személyes tiaktelŐk ől álló ii ast élő nemzedékkel sirba száll is, a magvjar történelem, i nig es ország fson ál und, felejtetni non) engedei du —- M nekutáuna kine veztetéseiu, mely áJto\' oly szames és legkedvesebb emicket magok után hagyott jeles férfiak helyibe lépek, ép azo a időponttal vág egjybe, melyet a á uagyméltóságú kir. I «»rmány a f. évi Vl-ik a közigazgatási bi tottságokról sz» ló törvénynek a jelen közgyűlés égyiz t "tárgyát képesé. életbeléptetésére választott, — nem lehet, I ogy ezen, az országos közigazgatásra nézve, oly fontos cfteniényt ez alkalommal néhány szóval meg ne eur-lits^iu. Aj köfcépkori szárulok ólta egymást követő korsza-kuknak a mint felé ira haza<k>an is észlelhető élvezet vosult — hau kíván J Vtjsí gyenlitesseuek, es ; kadályok _r __ fll\|eg pétiig szorgalmának, iparinak eredményei bUta nak (preudheasenek, illetőleg í hatásosan mj}gvéieaaai>ei bqgy személyéi és vagyonát frdeklő jogai tisktelejtbeá ler-taaeanek, és há sértetnének t»«id, hatásos eljárásial jdlég-téttp illetőleg kárpótlásJioa juthasson. Caak rminBszáknek élyszete nyújtja as erköleai [ösztönön kívül a* halá aiers-tétnek vajmi erősen ható anyagi indokait — é# i ti aa mi mind tat megadja egyéb ? mim ason közigajtgat m melyet lépető tökélyre emelni az aj [itívény kitűzött, ezé ja. 4-f ■ Térvény I — szentesitetk torvéaynyel áljunk szembea tieeteH közgyűlés; hazafias ]kötelességünk e lzerí at becsületes egyenes szándékkal mindég erő megfeszítés s< I annak minden előnyös részleteit a kormányzottak érdek ében) kft-löhöseni azért ás kiaknázni ugjretezni, hngy midőn e-t örvény aaíffrálya^ némi részleteink dsélr^vezetŐbbekre vei > javítása mjitatkózuék kívánatosnak Takkor, a tényleges műlmdés tapasz Uljásábólltárgyilagosan!levont következmény k a döntő helyen lapnál méltánylottabb sújylyal bírhassanak 9#kftnk, \|kik akár állatni akár vármegyei h nál fogva a kézigazgatási bizottságnak törvdnyp tagjai leazünk, nekünk, a törvény és mínistAn \' világossu -znbjj elénk teesdőitiaet, melyeknék ellenőrizni a rái megye köz\|in«égének roppant lisztje ijogi is. — Amint á\|\| parlaiiíeutária éléiben raia íjunk-raiicMlta ntézlcjedéa eljasiUsét ontowágá. or»z a kir. mindi őf-ngedte elősá&ére álaaztása a kftlön-. fel fel eine keiő szelleme, -j- a polgát osodá^uak, a tudás é& as i smeretek, úgy az áitaláuos mivelődés de tagadhalat lauul végre a vagyon és nem gyors, is, haladása vágynak, mindezekbŐI önkényt folyó öregbedése motozhatni áluláuosodksa^ oly felette na^y mértékben és váltoaatosságban nevelte természetszerűen a népség min- . den osztályának a közigazgatás körúti # igényeit, uogy a kir. kormánpr égető aaUksérünek kellett, hogy elismerje, legtü- .• zetesel^b tanácskozásnak affeletti megejtését, váljon a léteső közigazgatási reunszer a lakosság jogosalt igényeinek megfelelni képes-e ? Így tttat fel a reformszüksége, s igy keletkezett a jelen törvény. — Neui lehet hivatásunk tisztelt közgyűlés, ezt \'akár elemezni, akár alka iuazá»átiak reái..%.ató eredményeiről jóslatokat ko ez leáztatni. Lehet htTgv eieu törvénynek is mint miudeu ^emberi műnek sz é etbeni eredményei ti ími tökéletlenségeket fognak i el mutatni, a kivitel némi i ehézségekre vezetni, azonban sokkal • iukább ivagyok meggji ótaődve a nagyméltóságú Miuisteiíum \| érzetéről,aminthogy k« lelkedhetuéiu : miszerint részéről is leUébeiebo tigyelemin< 1 kisértetvén ezen törvény hatása, a \' mmidotj esetben a va ódilag azttkségesnek mutatkozó és lelietó javításokat alki tmányos utón eszközöm ne sietne; mert htazen a haza öi állóságának megőrzése mellett, amit az ország, királyának kormányától főleg követel csak is as a mi ezen törvénynek tárgya is, — egy jó közigazgatás, iniuek ntánáa ez az e jyedttli utja az álta\'ános jólétnek és megelégedésnek. Nam kívánhatja i honpolgár, hogy az Ő jólétét és annak gyarapodását kizárnia j a kormány eszközölje, de igen . is jogosam kívánhatja, hogy mindenik előtt as e csélra szükséJes képesség megszerzésére a kormány illetőleg helyhatóság által neki mód és alkalom nyujtassék, hogy továbbá abban, mit g yarapodáaára Önszorgalmával miveloi I -j. I \'{ ; . -j^Ke \'!•> \' > itt wkMilJuk mg aototri\|ii/Mlut, 1, ul«n»jjnkat tlutrlrlUl fvlkérv^. h-.\'ity inuukaiik gyufi me^jclt imt nrveé elA6ae4feik álul Itltnnmi" tenni axi-frtt«ljliifk. A ni unkának, n el y HHtl nyomon Irrm l\'f terjedui, iIúAnímí ára I fa. 20 ír. A dőlMtraclut vagy esetleg megrtodeléeekal e hó rg% kérem I. »J!xátn kf t«l«ii Húffhéanti Mur. korináiiy hatadmá bizalrgávál 4\|őaiti de egyitzeri ködni I ván bifjaiva a feleit, ibogy az, túl a lürvédj korlátokon ndj terjeztetheasék,jógy. Zala t, képvi is, a niindenek; «lőtt megejtendő bizotímányí tagok után hasonló k"t!elességteljeejtéb vár. — Minek 4faui;a az elembiiek éssaeállítá^a éi böző korinány^iti azukok MéptviseíŐinek együtu mes egy mást teJvilágppiió és kiegészítő közös tanácskozái ánál fogva a közigazgatási bizottmány ézenbeszökőleg a rendszer alajijkn működik, a váraegye közönség ének mint ellenőrködésfa jogosított tekttUetnek alkotmány feladatává leaz közigazgatás bizottisányát nehéz f iladatában folytonos ébfr hgyelennuel Ideérni % annak működését hatalmas hatású\' helyesléséve. ^vagr — bölcs észr jvételeive , könyitem, egyszersmind pedig es által az önkoril ányzátnak szibadságunjtkal járó elvét lent;ártani - E szeriut a választást \| melynek küszöbén \'álank a tisztelt közgyűlés annyival raiayebben ejteudi i leg, mini-hogy ha valahol, itt a politikai tekintetek ákf lályt nem támasstanak. Hála á mindinkább faSéfcredő miveltségi i zellemnek már általánosai azon igazságnak üdvös elismerése, hogy a politikai és .közigazgatás neihj csak merőben kfilöi bözik egymástól, hanem as utóbbi azj elsőbbet teljesen kii is aáija s kell hagy kizárja. Jaj azon vidéknek hol a- po itikai pártok mint olyanok veszik közökbe a közigazg ktást, nem mintha elméletileg igy kellettjei lenni, de mert i politikai vélemények mclletti tulheveL érdeklődés, a Oaall atatlannak vélt meggyőződésnek szenvedélyes védelme, js a mind ezekből fjolyó általános ingerültség a hajlékony 4mb iri aserve-zethen oly türelmetlen á laridtott az ül, mely iieiu árt ugyanazon helyeken ós .Qtelekvéureknél. melyeknél ozl a törvény áljai korlátolt joggyakorlatMaá némileg kitolván képezi, de; igen is árt ott, á hol neai csak a törvény de miudeu neímeaebb érzés, rend és igazság szeretet a iegUrgyilago-safib a réazre^ajlatlkuabb el járást követelik, — I ; , i Mióta sb igényeknek liLijka tömkelege á köp igazgatást szuktúdiftikáa^nyá alakította azóta az ebben vali \| jártasság mplleti a.jpulitikai rvéleméur árnyalat másodrendű tekintetre száll; lei. Ez által a közigazgatás érdeledben tágulnak a kormány ép ugy a kormányzottaknak buafir»»LjÜ>rfráiai« I s la niint érdemlett hírű orwiatól, nem tekiutre se felekezeti pélitikai valiasai a szenved\')] Ihalával fogadjk a bizton jse-gitő aizertj: ugy agy vidéke y jobb közigazgátáai koi-saakot ohwtl vagy reméí, jóiéíe. en emefkedjsiéi\| előlegesett hála érzéisei várandja elisinect közigazgatási I elcintelnek-tíl, bár lliáuyau lentiének ii közülök politijiai lézetükkU-luubaégérpl ismeretesek. \'Bizton vagyok e sze\'iat, hogy a t. váriubgy • közönsége a kórós petfezek utáu bekUvMtkező választujiukl al legjolbb-jái közül: mindé.I más tekintetek nélkül azokat jelóletidi ki Diaoitiniányi tagokul, kik r^sidnt hajlamuk, \|réaaiut té\'nyle- ngyaloorljottságuk, részint áitaláuos szaWtadoi iáuyuk i és éklődtsUjknél fogva a rrtájbw váró uagv féla< latnuk J»iz-tios aikeijét jreméltetik. Abból amit előbb inuaidani azerencaeaf ral ék. világos, hogy eziu törvénynyel szeijiben nincs közténk senkii jkire ást akár í közvetlen akár köjsvetve, akár iilüköd re, akár ellen Őrizte,! kötelességet nej róna, a igy a Imit a nagy Ájngwl jengérnagv as ütközet előJt, csak azon rövid, Befejgjjifruu-esot hiraera ki: hogy f^Aagli^ el várja miude igyau számos kivételek és ezeknek i talzsobddbe, ezt oda viszed Lírányi barátómh I neki, ha oj nincs ott saolgájansk aaod\' éa I kogjf mihelyt gnzdi>ia liazá. jbij, átadja neki;,\' I levélét, ezt jobb zsi nedbi\'i tas^ud — azt • Ivjsí teinre.uj • íj „Áz Megyeteinre, ssis liz \'t nAzMegyeiem, nem tudid hol vaji az ^ 4he \|i, még boha bírót »om hali ottan iHáti azt tudod-e, Uogjf hová járnak a illetik őket. Vjionak tissteletjés becsület. Gérőfy szolgájái nem sértett volna jobban, minthogy oeki előbbi mesterséf ét szemére hányta éa csak is e sértés vitte a Szolgát annróa, hogy a mennyire bírta egyenes állásba (helyezte mag;it és ünnepélyes hangon monda: „Jelentem alósi n, nincs kecskelábom és fejem tiszteletben és katonai szo gálátban őssűlt u „Qsöndl" rivalgott Oerőfy éa eszel a beszédet félbe aáíakasztm. .Aa öreg ssotga elhallgatott és tiszteletteljesen állott ura előtt, azonban Utazott a~czá&, hogy csak nagy küzdelem következtében engedett e kényszernek. Vafi az emberi jtaraiéasetben valami, mely aa erőszakot nemi tűri és később vagy előbb miuoen kényszer megbőszülje ^ magát. Nagyon elvetemedett ember lehet aa, ki* az erezikoskodást szótlanul tűri, ki legnarjrobb erejét nem feszíti, fapgy ellen álljon ; mert hisz as a féreg is igyek-szik azt megmarni, ki reá lép és ember tűrné azt, hogy Istentől iieki adott szabad akaratát, lábbal tapossák V jNe/n ilyen eieber nincs. Getffy kiolvasta szolgájának arcsából, hogy inogséi-tatta és résaint saivjóságának, részint azon körülménynek, hogy nem akarta senki haragját a túlvilágra vinni, mondá: r János, megsértettelek 7 Bocsáss mag, nem késaakarva tettem, bbcsáas meg. oh ha tudnád, mily sokat aaanveflak.11 Az (Öreg szolga, midőn igy hallá urát szólni, lehajlott megragadta kasét csókokkal baliuozá ast el, zseniéiből könnyek peregtek. O urát őszintén szívből daeretíe és tisztelte, részint pedig aaoknál, kik valamely Wazas itáliai é -tek, soksaor éeslelbetŐ, hogy ők mint a jó, mint a rolizhoa könnyen bájolnák : majd aa fém* világot szeretnék megölni, majd magölelni és oaókolni f Hadragv ur I uarancsol ja és a tűsbe ia snagyak érte, — (aientsm alássanr ^Jól van I ismerlek, hogy k4 mbar ▼agy, de ne* ís (ofok rólad aaagfaladkaaaI7 mart figyelj jól, kogy mit aosdsk, kél larflet fogak áladéi, lei Itt es egyik est tedd ikitől i no^y tanulni, siók, kik urvouk í Al.U tud iteiura IKMII1 ^ „Ahk tudom már áz (Suiversiia vagy a (fizni szokják." ~Az 1! az, hát ezt aj (eve lel elviszed az pgjy teiegkérdázed, hogy hojj van Dr. Báldosy tíiijn ted el kieséi ?w r . # „Báldosy, hogy ia fele jteuéui, hisz elégsz tam nálaJ soha nem hitft^in olna, uogy belőle tanár légyen." I [ívJ \\ „No! ez piciin az H iuiou lá Öérőtyj mosoly 9bogy a ntevet nem fóldjiéd. (iát Báldosy. tbWt fel -neki dg Iev«.fti\| átadbü ér etáél ? - L ,Mwt mc\'b^taz \|UJ I gJalenteuii alájfan uam! uiéhjetak.^ I\|nU nem birnsAFlába d, annyit ittál V" ny, eMajiahazan tartva mi gát vissaa, hogy fcáladföifj jjf , \' F il m.tjij aaért, hadnagy u j [moudá i ii luegsércVB" — liánomI uert i\'nég beszélni válóm vitt . JB tsfl aaW jÜlpiib egy leveliit ho iuk, tessék l1 • hoztfL 4 laffálst?* kérdé Qa^őfy,i anjiélkülj inagneata volna " My kordér.- ^Oérofy egy pillantást; agy (dákok-\' agy ügyvedek akdmak kijiuiV\' ho^yaa\' ua- keáettl remegni ki Jlra !• mondá áof\| Kutak távoaása Után vetett 1\'wién^ "lat\|s — ea egy i levelet telbontá es ott fele)- er viáHárol-Doktor vagy gva, 4® jő kíhlvatod, nondár Qerő-haragra na Iga mintegy hogy kö^flasaégét megtaendi411 ágy szabad legyen \| nékem «a a tiséfeU közönség figyelmét arra irányoaoi, kojg? itt ia az onkág elvárja, miszerint mindnyájan kötél esetünket mag-teejidjök tisztviselők ép Agy mtot neta a^M, mert: — a közjónak minden magyar ember tiaatvíeel^je. Zalamegye főjegyzője Soastils Bénának 1876, okloher 2-án Zalamegye bizottsági közgyűlésén a főispáni székfoglalás alkalmával tartott üdvőzló beszéde,\' Mél tóságos Főlap án mélyen tisztalt közgyűlés ip í A főispáni beiktatás — mely most tartatott — egy megye nyiít s határozott czélzatokkal bíró köáélatében bárminő körülmények között is mindenkor oly BMaoly jelentőségű tényt képez, mely elől elzárkózásnak pelye nem le-hetin ném főleg a jelen pillanatban, midőn aaaal egyaaera-miiít a mai viszonyok kérlalhetlen erejével érlelt ujabb korszaka tárni elénk a közadminíatratiodália szerves térnrked^seek, s o y fe.adványokkal, melyek ifta bivatvák hogy sikeres megoldások által próbakövét rakjak la aa őaBormányzat gyakorlati értékének — ason érielemben, a rniqt ast a körébe uta t állami fontos érdekék elataaitkat-lan követelményűi előnkbe szabják. Áthatva e moggyőwWéstdl, engedje asr Héltóságod. I s Jegyen kegyes a mélyen tisztelt kiacffni helyt adni köaérzülete tolmácsolására irányzott felesóílalásomnak, hogy Fffiepáa\' ar ő méltóságát — midőn e törvényből folyó b rályi elhatározás alapján megyénk kormányára lép — mély tisztelettel üdvözölve, egysaersmint gyenge aaavaim mértékével \|jelezhessem azon álláspontot, melyhez]e megyekő-söBÉaége egyetemi elideg^nitbetlen jogot tart van, az ahhoz való ragaszkodás köte.ékébe kész fűzni es önzétleu s őszinte bizalom: szálait Méltóságod iránt, kit a megye élére hivatott Főispáni állásánál fogva törvényhatósági imUködisánk veaiénylp s elnöki tisztsége illet meg. Eánek alapját első sorban a Méltóságod* Ütal székfoglaló beszédében komoly figyelműnkbe és e mlékezetünkbe véslve előadottak szolgáltatják; mert, aa egy\' csélra törő a csupán I fokozataiban kűlőmböző de lényegben együttes köíhivaitást teljesítő s illetőleg egymást kiegészítő politikai tényezők törvényileg szabályozott viszonylagos működése megkezdésekor kívánt s kifejezett bizklotn — mint azt Méltóságod hatigiiilyoznr méltóztatott — bizalmat kelt-. — jés iléltőságod által velő értékűk teljes aranyában elő; tüntetést feladatok kall hogy taálkozáat adjanak a megol-dáa céljából arra hivatottaknak, hogy a számukra törvényileg kijelölt hely betöltése végen hazafias teljes késesé gűkkel jsorakozzanak £ sorakozásnak egyesítő hatalma jván Méltóságod kesébe letéve, ~ szellemét a hssafisaaágnak kebleinjcben törhetlen erővel élő érzete adja, — az jelöli ki jsoka nem tévesztő bistos irányát, törvény sérthetlen jogait és elengedhetlen kőtélézetts^é^J az állam —^ a köá-r élet ezérsaeres igényei lankadast nem ismerő teendőit, a mindezek zár kövét a- polgári hűség, a törvény s korszerű Isaladiut biztosító alkotmányos intézmények he* Való ragaszkodás és beláilapotaink javítására — rendezett fejlesztésére irányuló ernyedetlen törekvés : — iiae! ez azon álláspont, melyre Zalamegye közönségének bizalma helyezve vau ! azon megyéé, melynek lelkiismerete nem hordja macán legcsekélyebb arnyát aem a hivatásából — a kaza éraekébŐl és a korszelleméből folyó kötelmek megtagadásának, es a mely megye — szive vérével összeforrt emlékét dicső örökjefii őrzi, a honszeretet és polgári nagyság ör$k példányainak! felt alapon öuénaattaljaaen építjük abbeli reménvfinket, htígy lééltóságod — kit egjr hosszas közpályán mindig tisa-telet^er^artott hazafiságának, magas Szellemi t«la)donai-nak\|,a\| hivatalos közszolgálat terén szerzett érdemeinek, tanúsitéU erélye és reudsseretetéeek országos közeiisme-rése kiér\' megyénk elnöki székébe -4 a möst életbelépő törvénf által bővített megyekónnányaél hatóságának nagy terjedelmével teljes érvényt fog saeresni mindazon feláda-tokoakL melyek egyáltalán a törvéay teljesedése és tftse-tesea közállapotaink javítására hivatott közigazgatási vitel kJlrében az ep oly malhatlan mint i helyes és üdvös megoldást elangadnetleuűl kövotelik. Fogadja méltóságod e reményűnkben mély tisztelettel kijezeit üdvözletünket, mit azon ho ohajtásitnk kiaér, hogy ííalainogye Főiapáni állásában e megye érűekainak 4s magas Jhivatásának szenelendő táradoaásaíra az ég a kívánt siker áidását és abban méltóságod főiapáni. működésének legboldogitóbb jutalékát adja! — >z és átadod I agyod licki, V e uiaiodÍK.-1 ed azljágy. : Ki ára írását ükra táinasz- t azülő i i r --FTSíi éa At olvasta. I fiú al BII „Bátyja hívei," mormogá magában — „mit akart es tőlem V A szerencse kűssöbéu állnak, ézt irja Klárám. Tán cáélt félt érni ? Csalatkozol ssegéuy leány Én elértem jugymij cxólomat — de te, te, bár soha sem Ismertél volna inbg, miért kell éppen ast, kit oly fölötte szerette boldogtalanná tennem ? oh ha kél életttel birnékJ oda adnám, jhögy e leánytól minden ba}t távol tarthassam.]— Jobb lenne tán, ha e meghívásnak nem engednék. — Nem, nem még jegyszer látni akarom. — El megyek Tán egészen másért jhivat bátyja, tán meg fog dorgálni, hogy merészeltem nö-vérét kzeretni — Bár sak igy lenne, £ ekkor nem Klára -által hivatna, -s- El megyek! Öltöző szobájába ment, át-öltözkfi4ötl és eltávosott, hogy V. tanárt telkeresse. yi tauu\'ószobájában gondolkodva fel éá alá jár, néha néha Ictváncaiau as ablakn oz néz, majd Íróasztalához ül, egy kJöáyvet vess föl, olvasni akar! de csakhamar félreveti, meglnsaik arcaán hogy boaaaukodik a felett; miért nem képesítkrelemmel o-vasui. Haj ! uagy gond zavarta a gyengéden! Szerető bátyát. Ktyja jó módú. földbirtokos volt, asép yagyonna) bírt 4 azpnoftn mindesi már legtöbb földbirtokos te esi, pazar-ott, kevés gondot fordított gaadaságára, de \| anuái többet fényűzésre, ssép lovakra. Háza folyton telve>volt vendégekkel, kik vidáié napokat töltöttek — elkártyázUk aa Öreg úrral \|éa el is fogyott- laaaanaint péuza , i még ehhez járult, hogy inéuánv éven át roaz termés volt, W pina, szükségben -t tttberások, véraaopék kezeibe esett; 1 oly] emberek ke sébe,]kiknek nem aa a czélja, hogy niuzüket tőkesiiaék, baneta hogy ászt, kinek pénzüket költsön l adják, tbnkre tegyék, f- Igy járt szegény atyja ia. Halile <9őtl fiát láa-gáhoal asóUtottá és halálos ágyán meghagyta i neki, hogy nővérének Klárának, ki akkor álig lehetett114 éves, gaz-dkg iemt aaerezaen, hogy őt boldoggá tagjL. Anyja netn sokkaUélte férjét tttl. Ő skegj&uv, aames tői származott. Satlői ugy kánysá^xitmtdl öt a gas-\'.•haa; hosaaas hááaaéletben átélte aAd^Sen kínokat kot egy hő, ki saeteleai után vágyódik, ery oly fér-ellttt ssenved, kit nsm szeret, ^aja kívánó sáApáé« ••11 tt i Helyi fe mwvi Jiirek. rV (féldroagée.) Nagy-Kanizsán csütörtökön október n délelőtt 10 ért 8 pereskor ptoct földrengés volt éraehető. — Pénteken október 13-án déli 19 óra 36 ( p«iíik«r ismét földrengés volt, mlj 6 mAiodprtiig Ur* tóti A löké* oly erős volt, hogy * isobábao livA tir^jik inu\|«i kezdtek. — ■ 1 — Ki«0verseny Práfcef Hermina kiiMMon/Bik, a fi-j <a\| nagyreményű énekesnőnek, városunk szülöttjének, laj buák egyik előbbi eaámában jiliiU hangversenye. e ha ?2 fn vtiiroip fog mcgtArUtoi. A műsorosat, mely igen érdekesen van Összeállítva, a következő \' \| 1.) „L Lombarai oueiából, Verditőf. Zongorára idák V érteti Tvréi ét Sarolta kisasszonyok. \| Haléti: „Zsidónő" — czimü operájából énekli a baiig versenyző. 3.) „Magyar Rhapaódia" — Liszttel, zongorán előadj tHlop Ernő ur* 4 ) Kettőt dal nFauftt4a operából, éneklik Bitcbitaky Mikta úr ét a liangvertenyaő. 5,) „1. Lombardi" opera 2-ik téeze; zongorán előadj \| iák Vérteaey Teréz ét Sarolta úrhölgyek. . 6.) Magyar dalok: énekli a hangversenyző. 1.) Dal. Énekli Bischítzky Mikta ur. • MayerUeer „Proféin* ctinitt operájából (O fiamJ) énékii a banversenyző. Helyek ára : Körtsék 1 írt. 60 kr. Földszinti ét kaij-zati ülőbe y 1 Irt. 20. Belépti dij 60 kr.; deákjegy 30 ki. Várotuák t. közönségének figyelmét alig saüksége jtylfciyui e hangversenyre. A hang versenyző fiatal művésznő, ismét haladását akarja bemutatni művészetpártoló közöri-séfünknek, mely bizonyosan sietni fog az ezt oly nagy (Dfrtfkbet megérdemlő szép reményekre jogosító fiatal ml-vésznŐt pártfogásában réeaetiteni. \| A halhatatlan emlékű Kisfaludy el nem talált saobía bolya helyeztetése tárgyában felmerült különböző véleménye- j kéjt, engedje meg t. taerketatő ur, írják a „ V.-anek hogy én it \| egy gyei szaporítsam Magy Jókaink: ez ügyben nyilvánított i nagylelkű áldozatkészsége igen méltánylandó ugyan, — de \| jobb. lesz az ipátra és máskorra. Ha már hozott áldozatét a judományt ét munkásságot elismerő t tisztelő hazafi ; tékze ezen áldozatát azzal, hogy ajándékozza aat azon k Ugyan is a budapssü izr. nőegylet leány árva nsesnen aa elhunyt tagok faMkém gyáezfioaepély Urtatoif As Ünnepéi jr délután 41 órakor vette kezdetét, e pédíM -balott« I mi r r , ■ • • • , néjét pedig Pndiuaun budapesti főkántor sserzették. Aj ptOgH ramm ban ugyan ki volt téveJ miként föntnevez ett ének megH tartása előtt az egylet plnőkcj,; Bísícz Dávidoé, UdvőajlŐ bestédéi tartand, de aa egylet titkára kijelenté, miszerint! családi ügyekben el létén utjizve. személyesen nem I vehátj az ünnepélyen rétzt és igy as üavözlŐ beszéd ia elmaradj A „tudottak emléke" után Dr. Kobn, budapesti hit* szónok tíkajmi betaédet lartpb, melyben igen ssépjtn és találóan fejtegette az egylet éééljá^ ét eikettlus működését, különösen pisáig iparkodott éket nyelvezetű beszédjében aa árvák kiadólyéré halni, melynélfogya „itt az mtézetbedr úgymond -f-i kárpótolva talá iák mindazt, mitől a tóit őkm él tők hajnalán megfosztotta, Buzdította őket elismerésre és bálára, serkentette őket kitartás ét szorgalomra. Köszönetet szavazott azj árvák nevében az egyletnek, mely ily hofderejü munkát ivállalván magukra, nem görnyedt meg aanak súlya alatt váluk, tót kitartás és anyagi áldozatok ál\|al munkakörük mindi ukább nagyobbodik) Meg-emlekeaett továbbá az egylet \| elhunyt? tagjairól it, Ikik jp szent ünnepélyen nem vehették ugyan részt. de azon édes tudattal költöztek át Jóbblétrjej. miként utódaik a iLilenek évvel azelőtt megkezdett nagy munkát kitartással l\'olyui-taudják. Nem mulasztotta el ez alkalommal a derék szónok hazánk nagy vesz őségéről, Deák Feren^zrőj megemlékezni, ki bazáuk nagy fia, aa áriák atyja ét a védettlenek jvédője volt Dr. Ko\'.iu besaédje utau az íntézét egy nagyoob növendéke Zvllliuge^ Babbeta, maga és testvére nevében iinát mondott, milyet oly meghatóan adott elő, ugy át tudta a hallgató közönséggel éreatetnl, hogy egy szem sein maradt tzarazon. Ak ima után „feltámadunk" czimfl énekei énekeltek a növendékeid, melynek befejeztével á közönMg el-osziott. Külöuót elismerést érdejnel m intézet derék kauitó-nője, Kiss <^izela kisasszony. I ki ép oly taptntaloásággai neveli mint tanitja növendékmt ée a műértő az intését ta* lai köaé lépve, azounal t\'elisisWi, hogy ott mes^ernől munkálkodik. n A téréin mely igen tináepélyesen volt diszitve ztu-iolátig vo\'t tele és az egyleti! tagokon kívül nexeskteekj, jelen voltak. Msgpe Bója Gergely, budapesti ie<Ugyelő ur Itek. Káth \| Karoly t\'ÓpolgárJester, Öcitveiger , \\vaprmau, de aa araikpdó szélvihar kövelkastébeo a léggömb más iráoyt vett ée 0 órai utaaás után Chavra kÖaelfáél tae-reattééen kjsaálltak. — Koronkán a múltkor halt mag Bálán Fereáes, CDldmivee, kinek 13 napja hiányzott még a teás évből — Ödémából a szerbek egy olasz légiót váftiek. — Boasniábao fDespotovics szerb-orosz felkelő vazér éeapatja, mély 5000 i imberbőí állott teljesen feloszlott^ mert nince nekik kadvfk többé verekedni. Lapaok mai száma előre nem látott nyomok miatt egy nappal később jelent még.! crt egy kis elnézést. — daj akadálj Kérünk trS Irodalom és művészet . _ a ____■—________- - ________ 4gnek, melyben a derék iró tzüíetett. Ennek legyen fhl- J Schotbergei* ttb. Vak\'ét "taáijiot hölgyek..boraim ain msh adata, boay a tökéletesen nem sikerült mü oly helyre kJ- • éhajom] kiiejezésével zárom be, vajha mielőbb lelne oly littassék, hol a lakosság aat látva, a késő maradék, saáaa- iutéaetttnk, melyben édee bazenk összes árvái abbadrésze- dék;után is büszkén gondoljon egykori szülöttére, ki kéhes \\ sülhetnének, miben eddig még csak a fővárosi árvák rjíi- vrdjltí egykoron egy alvó nemzetet halottaiból felrázni t Túj eaetüJbek. [ \|i \'/Klflí,^ A^NA élafre ébreszteni. T------LXL— ,0 \'\' 1 \' i u: ö • Lajos-Komárom, 1876. október I2J Varga Mátyás. r -r Lów-emlékünnepóly Szegeden. Pénteken este ke-gielettéljesen ülte meg a szegcdi olvasó-egylet Lőw Lipót, npliaí etegedi főrabbi halálának évforduló-napját. Minttke-gedi levelezőink egyike irja: nagyszámú t díszes kösön^ég íelent meg aa óivaaó-ecytet dísztermében. Ez ünnepély Mjuaunyi „Szentelt baniók" czimü ksndaiának elóneklésóifel ktzdádött, melyet a szegedi dalárda praecisióval adott elő. Azután Kiss Jóaeef fiatal kö tőnknek ez alkalomra irt „Liőw Lipót emlékezete" címül hangulattelie« költeményét o vaata íÖÍ Sala mon Zsigmond ur (a költemény t barátunk ^Ktts Józeef ú* rendelkezésünk bocsátotta t tárcsánkban olvasható.) A rendező bizottság elnöke Maid Hoffer Endre ifó- \' reáltanodai igazgató mondá el Lőw fölött az emlékbetaédet, melegen em ékezve meg aa elhunyt sokoldalú érdemeiről. Végre a dalárda énekelt Mendelssohntól egy gyönyörű dalt, („Viszontlátás") mire az emlékünnepély, melynek ntn-dezéfce. által aa olvasó-egylet bálára köteleate maga iránt L0W tisztelőit véget ért — iSzerencsétlen ásítás.) Nagy-Bectkereken mim a „Temeei Lapok "-ban olvastuk, egy ceinoe özvegy eljegyeztette magát ée pedig ceinoe pénaügyi tieatvíselőhez. I Az esküvő előtt azcluban valami uyolca nappal nagy malbjeur ette a szép özvegyet: paryot talált vőlegénye előtt áeitáni e {\'ezen ásítás alatt berakott sorfogai imádója lábai elé estek. Aj vőlegény ez álkalombia! nemi szólt semmit sem, de más \' náp reggel a követkeap torokat intézte mátkájához: „Tegnap délutáni 4 óráig imádott angyal l Ma reggeli 9 órakor csak madame 1 Minthogy ná\'arn ígbn sok lenne a rágnivaló ön pedig jó saját\' fogakkal nem bir, azt hiszem hogy há> Iával fogaaja azon knelentésemet. hogy szabadságát vissza\' adva-s magamat továobí barátságába ajánlva, — megmaradok nőtelensúgemben. X. szám tiszt." — Budapestről irják nekünk : Folyó hó 8-án agy igen nevezetes és érdekes ünnepélynek voltam szem tan lia : oki. nőtanitó. " — i Aj nFalu rosszau-nak eredsts.) A kolotvárí LÉbredés* erre vonatkoaélag a következőket írja : „Göndör 8ae-cor nem költött alak, hanem (tabÓ Ferenczuek, egy put-noki lókötének, a máéa — ooakhogy költőileg átalakítva. A fiatat Gubó csakugyan követett el ezekemből bnnt, de a börtönbői kiszabadulva aat nyerte el, kit szeneteu. Jliii, ezután sem javalt meg, banenj folytatta gonoza életét, I s akárhányszor rajta vesztett^ myideut tagadott. Szmrecsánvi putnoki ügyvéd — épen midőn Gubó ismét börtönben ül — beszélgetve Tóth Edével ez! esetről, emez arra a gondolatra jöit, hogy Gubó alakját dráiuatizálni kellette: pzuure-csányi pedig, ki szintén foglalkozik irodalommal, 1 ujanlt; — t míg Tóth a fiatal/Bukóból a mindent Gonoaa Bitté:: Szmrecsáuyi az öreg Ghibót rajzolt jábao, melyet bár kevétté tikevüit <— ma U adnak la ván-Üortársulaték Gömörben, vaiódi nevöket tartva meg 4r (BpkQldstétt.) Az embérí test azon betegségei között, melyeik különféle körülmények alatt vesaede lehetnek ét nagy óiknál kicsinyeknél gyakran előfoi eltó torban állanak az altetti liérvek. ,Mint tok rendkívüli kedvező sikerrel járó te jetenjárUlmettan __ szert ez e>len ötuizenagger Gotklíeb, Hecizauban, ap<>enaelli kanton, Öcbwajczban, sérvkenőpét ajánlják. brtenyt \| tagadó darab- Imeeek dúlnak ssetben gyógy- 0 (RÖVIDHÍREK ) Aa ardi 13 vértanú eének napját, október 6-Ík4t Aradon a minoriták mában nagy számú közönség i jelenlétiben megül gyászmise után kivonultak a vesztőhelyre, hol váa a honvédegyiet alelnöke bésaédet tartott. Gaoa-féle vasöntödénél a közök Itsdügyminieterium löveget rendé\'t meg aa Uchatnu ágyuk réeaére. Batthyány Elemér pár héttel Meljött légbajozást tat ban, s aa volt szánoéka, hogy Páriából ily uton tér háaáj^ kiv égezte té-;emplu-lék. \|A VeHán Ii\|t-hu( \' -4j (Naptárak 1877. évre) A Franklin társulat magy. , írod intézet által Budapestne épen most küldettek be taer- t kesafőségüriknek következő közkédveseégben részesülő] cá> j uoean ét pontosan kiállított, s a legnagyobb goadőal szer- [ keeztett 1877. évre kiadott naptárak. ~jr „Aitfíín bdeti naptára" vagyis csa\'ádoe báaigaz- I 1 dáknak és I gazdasszony oknak, népnevelőknek, helységi elöl-1 járóknak, iparosoknak és fölamivelőknek való képesf ka- L endáriam 1877. közévre Alapítá Majer István, tzerlaesztí Kőhalmi K\|imstein József tanár. Közleményekkel Pérger 1 Lajos. Kövér József, Zibrínyi Géza, Varra, Tóthfalusi Béla, Maazlaghy Ferenca, Somogyi, stb.-tŐL Tartalma: Aaer-j kölcei vílágJ 11. Gazdák naptára- IIJL Népnevelők eapUra IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában a nagyvilágban, VI. A ■ művészet országából, VII. A természet világából, yin. Tréfák mezeje, Számos képpel, 22.,évfolyam. Ara liűzve 60 kr. -r; 9ProMa>is uj képű naptár" 1877-ik évre. Bodon Jóaeef, id. iKisa Áron, Dr. Kiss Áron, Bonyhai Benjámin} közreműködésével szerkesztette Dúzs Sándor tanár, 23. év-i folyam. Több képpét illustrálva, ée a protestáns eg/háa--tiszti névtárával, ára ftzve 60 kr. í JWtui gazda naptára" 1877. évre. A magyar! gardák, kertészék ét tanítók teáméra, Ébner 8án\|or,jEntai Ferenoz, Grand Miklós, Grubicy G. Kunszt Jánpt, ÜLávajH J.> Liebald Béni, Molnár Lajoe, Molnár István, To^msd Bélel e többek ldöaremüködéeével szerkeszti Máday Izidor 13i-k évfolyam Számos ábrákkal, ára fűzve 80 kr. — .ístfirci naptár" 1877, évre. Kalandoki hunesé-j telk, tündélregék, csodás\' tünemények stb. gyűjteményei 16. évfolyam. Sok képpel, ára fűzve 60 kr. ; 4- „Hontléd naptár1 az 1877-ik évre. (Egyúttal katonai naptar) a magyar nép számára szerkeszti Aldor Imrei 10, évtoíyám „Báthory István lengyel király aa oroez péke l eaöveteéget fogadja" nagy caimképpel (Matejko iestmj&nye\| \' után) s több képekkel, ára fűzve 60 kr. ; 1 — „ML nép zászlója naptára 1877. évre* A magyar nép számárai szerkeszti [Aldor Imre. 9. évfolyam. ,,,\|fttyás király legyőzi Holubart41 nagy cimképpel (Wagner .iest-njénye után) Sok kieebb képpel, ára 40 kr. -4 „naasMlá naptár" 1877. Saerkeeati Honfi Tiham^ \| 7] évfolyam. „Arbues Péter* nagy cimképpel, (Kajuübad festménye után) Több ilipttrátiókkal, ára tűava 40 kir. 4. JNfmMctí nagy képű naptár" 1877. éyije.\| Szép* irodalmi át iemerntterjeeztő tartalommal, esámoe képpel. Szerkeszti! Aldor Imre. 9; évfolyam. Deák Fenenc íinagy arcképéve Közleményekkel Tóth Kálmán, Saáea IBéM lfilesa Béla stb-tőL A magyar birodalom kormányzatit; közigazgatási i törvénykezési s tiszti oaimtárával, árajfüzve 1 ft; ~ „U mnyyar nők Adsi naptára" 1877. évré. pzer-kpezti Beniczky Irma. 9. évfolyam. Képekkel m naplót jögyze te kitel ellátva, ára fűzve* 60 kr. J— Jfiurdsioli naptér" 1877. évre Szerkeszti Dr. jlyáry Ferenóz. A iöldmtvelétí minifterium megbízása ft>\|ytán. í évfolyam.TTöbb ábrával. Tartalma: Természetiudotaányi j rész. 2. SlőMezeti réea. Gábor Józseftől. 8. Boráazati rész 4Í Apróba közlemények. 6. Házi tauáesadó. 6. Mulattató rész. BorMorosolyák, ára fűzve 80 kr. 1.1 LM I ,jpéú\'c fannet naptár* az 1877. évre. SHa Mldor fmre. I, Árfolyam. Képekkel, ára ftizve 60 kr. 44i J/pdfos naptárM 1877. évre. szerkeezti Gellévi Mór az Alföldi! Iparlap eaerkeeztője Számos fsmetue\|tel\| 2-ik évfolyamjára fűzve 60 kr. volt és ifjú éveiben nem egy imádója akadott, de ő szentnek tartotta aaon^esküt, melyet férjének teft —bű maradt hozzá; habár egy vagy más iránt kelt is érzelem szivében. Halála előtt fiának egy szeretette jes búcsúlevelet irt, nem akarva, szent bivattatáaábao rátolni; ée e búcsúlevélben meghagyta neki, hogy a kis BJárát\| soha se kényszerítse egy oly léi fihoz, kit nem egeret. £§ es órában, midőn Klára kinyilatkoztatta, hogy Ge-rőÜy hadnagyot saerati ée midőn ő éppen a hadnagyot várta, esaébe jutott mind aa atyja — mind az anyja végakarata. Gaadag férjet paereaaen nővérének, ea volt atya végakarata ; aa anyáé pedig: hogy ne kénysaeritse egy oly férfihoz, kit nem képee szeretni. Ha Klára Bádosyt éze-retnó, ha önkényt koazá menne nőttJ, akkor mindkettőnek végakaratát telj esi tené ; de igJ á dolog máéként áll :T\| mi teirő legyen ? Furcsa egy tünemény, hogy a férfiú mindig anyját szereti jobban míg a nő az atyát ? Tán már akkor mutat-k<szík( nory a nŐ. kedveli azt ki neki imponál: míg a férfiú aa er őnek áem, da igenis a saép szónak n^jol. S az eliemert dolog, hogy aa atya mindig több eaigorral bán Jyarmekével, mint aa aoya; míg ellenben aa utébbi min* ig több szeretetet mutat mint aa előbbi. Kern tudjak aa anya iránti nagyobb fokú eaeretet birta-e V. tanárt arra, hogy arra határozna magát, hogy anirs akaratának teea eleget, avagy meggyőződőtf 4 arról, a ily boldogtalan oly háaasélet, melynek alapját nem a Cserelem képezi, avagy sophiema szerint gondolta, hogy atyja paéancs&ta, miszerint Klárának gaadag férjet szerezzen, de petaneaolta egyszersmind, hogy boldoggá tegye — ée miután gaadag férj ée boldogságé feláránál már lehetetlen — aa mtóbbi paraaoeaak eugedett* Nagy gondoa nehezedtek V. tanárra, mi oeoda tehát, hogy göndűaő osibukjál elővette, mely finom török dohány-ayfí megtel lőtten agy áll váa f ón állott; reá gy«Jtva aa\|ya-kai szívott ée erősen f^jta maga elé a kékee kellemes il- latot teríesatő füstöt. Szemeivel kísérte a felszálló fástielle-geket, de leeak hamar ismét gondolstofba merült! — pipája kia udt. I I I i ] Halk kopogtatás hallatszott aa ajtón- „Szahad I" kiálta V. taáárJ pipáját a ssobá egyik szögletébe • tevén. Az ailó megnyílt ée Geröfy hadnfjgy lépett pe^ fr-ezán a búskomorság láteaott. I ^ A leendő sógorok egymás előtt meghajoltak. \'„Fogjáljdn helyet 1" mondá V. j tanár egy saéure mutatva. > Mindketten léűltek. I R Hosszabb bsllgatáe állott Ibe. Tapásztalhatjuk( gyakran, hogy éppen akkor, midőn valami fbntos tárgyrólaka-ruok szólni, epen akkor nem vagyunk képesek gondolam-inknak kifejezést ádni, mert mindig attól tartunk, hogy nem bírjuk magunkat helyese^ kifejezni. így láirt V. tanwr égre i hossass hallgatást megunván, felszólalt.I ii. Végre „Bocáásson meg hadnagy \|ur, ha b^torkoqt^m gambos saóllitani." önt ma ,Legyen meggyőződve taiur ur, hói mam i ■ vui tosom e o^eghivázért, mert ugy mit mindig, legssebb óráim kÖsé számitom azokat, melyeket háaában tölthetek." kössone ttel tar ugy iont is a mMs^ vagyok győződve arról, de hagyluk aa rieeségot j áttérendUnk aaon ügyre, meliérT badnag jr , urat bátorkodtam magamhos hivatni;* „Kiyáneeian fogom hallgatni." ,A tárgy, melyről eaólni akarok, sokkal fot becses MTI* tdeabb. mintsem ka miaden hervaaetée nélkül elmoadhatnán i. Szülőim korín elhaltak; két testvégek maradtunk, én éá nővérem. Szülőimnek aaon igératjet tetumi hogy randédk<Mh\\ fogok aejról, kogy Klára boldog légyért. A OoldSga A ki* löaféle, sa egyik ember abban!a másik ember \'ah)! leli boldogságát de ánhyi bizonyos, hogy minden emb í boldogságának alapja a nsveiét sk nft aa egyet ember tettéik s sŐt aton JUlásra is, melyet aa életben elfoglal, íbefojjsáasal bir Keni lak rom ugyan állítani, hogy kü ső kördliMiiyek nem volnának befolyással, de aunyihironyos, hogy 4 aa* velés főssprepet játszik. iSlső feladatom, hogy ssíllennek tett igéremt eleget tegysk, ás volt hogy Kláráaák jo na-velést adjak.; S ha Klárát megnézem némi Önérzettel! mondhatom, hogy e tekintetben feladatomnak eleget eektem; nem részésitetto/n a mai modern nevelésben, mélynek fő-oaéljsl ImKy a nő több idegen nyelvet tanuljon, felületeeen, hogy meijtanulja, hogyan kell effektálni, bőket fogadni stovelét, hanem ugy neveltettem ót, hogy a legnagyobb palotába, de a .legssegényebb kunyhóba te beillik. Ilííagy gondot fordítottam eatvaeniesitéeére és erkölcsi ssvéiteté sérq, Ugy! hegy Kláris minden körülmények kést, uabfár nem is béldog, de csüggedő nem lesz. M Llgtjz mind a mit tanár ur mondani szíveskedett, aa irigység sem tehetne Klára kieaeszony neveltetésén kifogást." I Ha Klára férfiú volna, kinek feladata aa élet; iküád* • terére lénni. hogy bátran elboeeájtanám, de így jqő, \|s \|gy feladatomnak még nem tettem eleget. A nŐ hivatása nő lenni, világa a család, rendeltetése a férjhez menés. 8 hlgyje hadnagy ur, nem csekély gondot ad az jhogtt ejgy nopek oly férjet szerezzünk, kiről tudjuk, hogvi [boldoggá taattdi s gssdagság mulandó és én soha eem fogon arra j nétni, hogy aaon férfiú, kit Klára magának kiasemel^, gaadag legyen ; hanem oeak azt fbgom tekintetbe vénülj ÜsOta jeíl^emü-é, e erős akarata-e, hogy nejét boldoggá U»f I végre; a mi (ölkellék, hogy Klára szere ti-e ? A tanát viSSga szemeivel kitérte a haduarjr arcait, mltttha ku akarná aroavonásaiból olvasni, vajfoal tmUlő benyomást ittknek reá szavai. De ez uyttgtalanul wtmljm, itpMv a egnagyobn fájdalom látszott, de ki \\á 1 khátná\|le aáom tájd iéist, mely keblében dülöngött, legftbb aa«rtm-otiéléi melyet osak ruménylhetatt\' most elébe teStt^m ugy ssóiva mi gklnálták vele , da.ő nem nyúlhatott uUuaJ mert ké4éa n játszás átka feküvék. — A Magyamnzftg M a1 Majnfv^g «fík wámáUjí s tartalma • AzÖreg : Gyulai Pál. — Utot Költőmé ly. (Pal- j ui(y8&.) j/jj] változatl-ste kcdVUrt 1 beikéi?, j (Lexika Oasatár.) Vég. Or<j»sz jkatoniik jme^éirke lése pei- I giéílba. -f A tízekét héoap. X- okljsitatv — lie ené\| — I Artézi kutak ét jkhki gejzír. U- : \| Vidéken, VljKay é\| Kis-Kapuson. -] A segesvári csata sj inhe\'yéo. \| íPmJT), — Veszedelmet be! yzei. — pursé a 1 ül Utaké a holdba. \|f Pfaal í ani caodálatU Itajlan] jai, (jPofe Eduárd.) Vége. -r Különfélék pemzöjti szinháa. jp Sakkfeladvány -P Szórejtvény. t Szerk.: üzentek. \| Rajzok b (fytilái Pál. - Orosz katonák mejtérkeiése j Belgrádba. Űucsuja lugastél — Vessjedtfmes. helyzet. \|; -r « Az artézi . kuk Rá Ajtón. —\' 1 erejigés. l\| TU\' CIKK-CAItK. \| . . \| I ji-4 Yi „Káti nóni jöjjÖi hajnar ki a* itczl ra, mert földindulás van\'" ! 1 — ] — K .,!nö üfi\'ődjön velle kend, csak hadd uduljpn, legalább a roijz krtimpliföldem ] helvébé niajd t dán égy ; jobbl jön ,4 —•\' j • . .i 13 Intik : „Hej Zwiejjolesz úr Lo va wcj&y il y kdfán ; reggel\' s mit visz abban a két hordócskában \'T— [ Z w i elb e 1 o s z : LA. vasútra sietek, - nert ina reggé) sok orrac lot itt kerejutfll menni ét <upfcnak viszek J ki sáiritust éa petróleumot1 1— 1 s t 6 k : „liös aztán mit csinálnák azok i csúnya oroszok a apirLuc.»zal és a petróleum in aM ? • \|— Zwi«boleii: „Hát pia\' azok a spiri ust Petróleummal keveirve megisszák" I— ü — Is t ók: „Hogy rághá kü a gyomrukat; Ide képzeljél csak Zwiebelesz ur, lottóban mikor a muszkák bi-záukpa törtek, az én kukonc&a \| földemen minden tököt megettek .nyersen.a —- — I Ir • \\ V> il « * Í\' I k> I i—- T a n i tó : „Henrik fiacskáin mond el a napok iieveii41.? — I Henrik: (Szépen torba elmondja) Januír, Heb- • ruár, Március stb. ** •t- Tanító: „Hát megfordítva eltudnád-e inbridaii"? H e u r i k : (Hátatfdrdit a tanitónak és isin ét a árba elmondja) Január, Február, Márcziut stb. — ~ I jL X-i horvát ember vitt magának birkákat,! s hallotta, bogy azokat betenkénfl egyszer meg is keu sózni j de a fielyett, hogy a sót a birkáknak inalni adta vofna, azokat vele behintette - —r I • ll ••• V\'.. t \' . I Belgrády: nTadja uram bátyám, hogy miképp lett Milánból egyszerre szerű kirá\'y u r +- .. — Z i m o n y i: „Nem, hát hogy-hogy" ? 4 Be 1 grá.dy : „Igen egyszerüeji ; ugyanii a lui-faiigos tTschernafeff generális katonái közt sok pál nkáb és WU tkit \| osztatott pzét, s jiiidón az.ok már ! részegek voltlak, ekkor (ildállt Tsolieranjeff ét elkiáltotta magát a tá borban: 9&ljeu iMilán szerb király" I mire a többiek ezer meg ezer torok bál ezt utánnk. rikácsolták és igy Milánból ak irata) ellenére kiiályt c.»máltftku.\' — 1 ^/KffoHjfi j ftl ÉMH Iái^ÍÍÍSÉM Vasúti menetrend Érvényes május 15-t^l ,1870. bada-pegti idötiiutató éra ascsrirtt, Indul Kanlzairdl. hova : Kohacs, DomUvár s Fwméba fU ,; \'S t. .1 .. • • Budi-Pöbtrii .«...]...... mm iiH.ir. w . . L . . sm \' Lí. . . [ . . ... . aiS BéctU (Szombatbclj, Béea.Ujbtlj ídé m IÁ ... i. ... . Bl6 SopronbS 90S Trtystbe és jPraf«rMtfoa kemstfll Oi B)i :\'. i. • T w 1 ésors Crták, Hobiíbt, Dombovár t FiuiuébóJ liud; PetttW Üéct wl (Szoinbatbely Bécs-Ujhely) fe!6i Sopasabkl BássMl ÍGncs, Msifbiirg. Pr«gcrbof f«U) TfieSit- lis Bécsből .. J és TlUackbél > ! ..T } Msrburfbs r«atlaJíosas Villach Íicdifrítbe. c—ftmhb Felelős szerkesztó: JIOFFMASN 5IÖE A magyarországi néptanítók öO-es bizottságának 15\'öb albizottsága valóban elismerést érdemel e nagybecsű ni unkájáért,< mely igen megérdemli, liogy nűelébb s\' minél nagyobb mennyiségbeu elteijedjen. Ne legyen e hazában város és ialu, melynea gyermekei számára meg uem szereztetnék e könyv kövessenek el tanító társaink mindent, hogy még a nép között is elterjedjen. Gondolják meg ugy-táraaink, hogy e könyvecskének terjesztésével o a^eplj jó és Í0iz érzetét, a felebaráti szeretet erényeit # a legöii^et-leuebb íiazaszeretet terjesztik és oltják e köuy vacaké ti rfl-vusók sziyébe; gondolják uieg egyszersmind, hogy u könyvecske terjesztésével mily nemes, caélt mozjditanuk eJÖ s hogy ^ a" teendő alapitvény néptanítók gyermekei szántára le én szánva —7 ez■ által öumaguk a pályatársaikkal is l\|jót tesznek; 1 TtVgrnndelhető posta-utalvány nyal vagy utábvétel iuel» lelt Vodianer F.-nél, belváros, meggeház-tór 9. az. u. Meg-ende!dknek 20% adatik. . í • I Altesti-sérvban szenvedők meglepő gyógyszert találnak a Starzoáegger ííbttlle^, Herislnban (Schwaizban) álul készített minden Wekintejt-beu ártalmatlan sérvk\'jnöoaében, altesti séívek les a- yaij pajok ellen. Bizonyítványok és köszönd aratoki a használati utasításhoz vannak mellékelve. MegrendelheMk íazokokpan 3 frt 20 ■ krjával úgy mágiánál jStuigenegger G.-nél jíhint n kövefraktárakban\': Budapérren Tonnáryi F. gyogyazertár ez. .iÍwmsjioz Temesvár."-!- recjier f gyóffjr-Msortár MariahiÜ. \' 345 l—12f HXHnHHHKKHjmnXUKXHkX* \| 11Ö8ER Mii \|\| nyilvános polgán é« kereskedelmi \| n tanodával egybekötött ^wveMéje. JÍh 9 «u Budapest, oA»^á-ut Íz. 1;A 1 X x Az. intézet türvényslcrUleg bérciidezett,4 jsz-\|jK tályu- polgári. 0 osztály xereskcdóllnii középtai oda aK •Q.^ ós.tinöve14(Ml .11 ## JA-Lvl . I. n I Azoii íljak, kik a pullgári, r^ \'tlibkolu, vc^) al-lQ X gyibnarium 4 Alsó osztálmt jó sike i el. bevégoz ék. Q I X ^\'•tí/ ennek megtelelő l-l vétől i vizsga . letét illaí\|3\| IS 6eitségUkej beigazolják az intézel első osztály iba \|j\| I vétetuek fól \' s a 3 íeléd osztály • bevég\'éóe 1 tán IS g azon joggal jéihetnuk, hogy uiíuí égy jévéé önl én- 2 1 .X tolcj k.i onai kötelezettségüknek intí^leleilijeInek • ífl X nélatíi,hogy! nmgukat külön vizsgáját alá vetni éti-IX uéfsek kötelesek. \' J ! • ! • X < A 11Öveidében \'á növcildók\'ek szetpelyfd felüt ye-JS Tj leteitu afatt jallnak- s tanú ináiívaik káléu igyfl X mell kiaéiteniek.1 Oktatási Liyeivék : iíigy: r éa né- \'q X ("Ct! Azonkívül jtaníttatnak a divatos idegm h/el >X V- kroki iPrograu^not kivanjtia bériikeiitVo di iiij^j en. 0 Az Likola éjv* f ló\' seeptcunbeij 1-sejéa Ikejdőiíii, a. B peiiwá ok áug. I^Q-tóI fugW tiiindjeiiniiki JÍrtéin ek. jg S \'I • 333 ijühio. \' \\ A ).\' _j .! h : f jx nntyuxxxHwXtunHH^u** unKH**n nnnnnnnénn 1 Kiállítása és eladása g B alabástrom florrnc/i márvniií- X Rju^t készült műtárgyaknak,- i Hiink » B mima után minden római, elru«rk, Jf X pompeji ös medici edények, adriaiii. IS K jjozzoli es florenli Csészeknek, sok • X B félé képzeleti targyakkall sznbak, 5 S termek, kab^neteU díszítésűre. — S X A/ leiadás csak néhány napig tart X B f igen alacsony áron. Mjt-t-^B 5 lí betyiség a vároHház-ulo/it- 5 B [bal, a vároataás átellenében \|ét$lk fi matott u ^sctiel Falap gvonaajtójáa Nagy^KaoixaiDi lé^f kMulat taté naptár a gyönyörűséges i — A MtQyar«má\| 1977. siaiiaddre Megcsinálta vala egy asairemo\'kus. Szál tartalma : ^söveg^i Qyulai m— iUttstrááókka), ára taave 4U ki. M — » A maififftr nép ipnita 1377 ík éVreú Kéfres ka-eadánuni »okféle\' hasznos mulattató o)Vasii)tánynyal él-j átva. 8aerkeaati Tatár Péter, ^ra fűzve kf. T ^ ,,Ms« (U—trirUr VoUfJcaU útirt^ ítlr Üugan und Siebeitbúigén euf das Gemeinjahr 1377. í\'reis goh. Vb kr. líj fa!í nfptár az 1877 évre. Egy egész tv ára 20 kr. * J - M«gjctonl:é* hoaaánk bakQldetat^: Lerálzae-rinti ok^atés a iu\'< hii-t nyelv ön tanulására, Tousaatut Lnngen-scheidt sainnVd<«a4re szerint irta Koder Adolf 20 [jls 2í.j levél. 43 én Icívke. Kzen kiUJnóeu szeikeaztétt taljköujr-vet ismételve ajái^^k minditzok íigyelmébe kik a némei nyelvet keltenie nKl^r után inegnkarják tanulni, j —- Megjelent : „Deák-em ék.0 Szerkesztette és kiadta a magyarorsaági Néptanítók 11 egyetemes gyttléae ÖO-es biaottsagának közb. albizottsága. Ara lö kr o. é. A11 inzta jövödé eiu a kefcztlhelyi gymnnsiUm mellett néptanítók gyermekei számára letesitendŐ ^Déák Ferenc alapítvány-ra foidíttátik. Budapéat. Kyomatott Vodiáner F.-né. — E három nyomott ivreI terjedő, Deák Ferencnek jól találni arcképével ellátott s! igenf diszes kiállítású könyvecske n ol-vaamányt tartatmaz. Ezek címei a következek ; 1. [Deák Fereucz (költeménv) Komocsy József^AI. A jDeák dsalad eredete. 3. De:ik Balázs, kö Itemény) Qnray jái^öst^}. 4. Deák Ferencz ifjúsága. . A, cgszobb iáklyásxene. 6. iNagy idők 7. A hajnali harangszó H. Az igaxaág gyózelmn. 9. Peák Ferenc lejvelc. 0 ^0«ák Fereucz erkölcsei. ! 1. Deák Ferenc, a. szegény ek és árvák atyja. 12. Enge jétek ff kisded eket hozzám Ijöniti! 13. Deák Fereticr dl, (költ eiAéwy) Sárosy Gyulá\'ól.í 14. Deák Ferenz végnapjai.^ 15. peák Ferenc f temetése. Ki Deák Ferencz hníálára. (költemény) Gr Zichy Gézától. 17 1876:111 Törv^yczikk (Deák Ferencről. » Akár az egyen olvasmányok tá \'gyáuaU -(Uegválatztá-sát, akár azok feldolgozását tekintsük, e 4 lapra te Ijedd \' könyvecskéről bátfan és jó lélekkel inondh íj fajt el, in»gy nagy nyoreség gyermekirodalmunkra nézve, valóságosjszeí-lemi kincstár ez, nielybdl sok bzópet, jót és hasznosai tanulhatni, s kivált a sziv és jel lem képzésre bír igen jisgy értékkel. Olvasmányai olysuok. hogy azokat nem csalt az elemi népiskolának minden osztályú növendékei, de sl középtanodai \' ifjak, sdt még a felnőttek is élvezettel s jiagy haszonnal olvashatjuk. * bé tihf ét Prngerliofon kemstfll Orées éa técé* Érkezik Kanizsára honnét: óra J»#f 4 4S] t 00-. déls. 4 58: Hf- tg f;. 4%. II] 30 1 setf* ftq a i- 11 i 40 ■rftn a: » Ok 4 so ! Hff. .47 éíBL Cwalá altkor valódi. íis mtadea <taWs csim «»i»já« s im é» az én soksioro^tott czégein vnu lein va. J10nt-tS Lí rostigi ítélitek úmételtea consUtálták cZégeui és vejd-ji?j^yeiu njsgí uinihittiitáKÍt; azért éra Intern s kötOnsé^pt az iljsn lúi-iaisttvaa\|rok vásárlása Hlen. minthogy nzok^csnk émitsanl vannak Éá-biítra. f- " • . ■ \'V\'- \' j • Egy lepecsételt eredeti doboz ára í frt. o. é. rancia horssv/ Kéfiils C gr 4 A la^ma^bisbatoab ftvaeféljsA aaa scanrrdi emi>eris4^-u k mindaa iwlw ét külső ^vuL«iii»Mal. a legtöbb betgég ellén, lolndpuunnfi robeaflléwk, fej-, fül- ók fog/aj éa. réfí airvsk és nyüt sebek, ráktól!4lyuk. Q«s6k. sxeitigjaladáa, nilúdetmeais bóurtUs jé* tb. atb. el (••!!. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr.\'o.ó ValAdi mi i?G ajg ben a f-tol jelöli czégeknéi. ^ DorMcli-lialináj-ztiívolaie Krohn M. és társá-töl Bergenben (Norvégiában.)\' kmi haliaáj-ssirak«j vslainennyl, a kereskedelemben ilifcr >fuié, faj között ss Sf/adlli, mely orvosi csélukra haalaálbató. ATS s«y ftvsfMk használati stssitásssl együtt 1 frt d. é. V a lóé 1 iniat»i\|Wn á -faÍ jelölt ezéjfeiual. MOLL A., Tncblauben, nüclisi tleai Ba/ar Wien. ILUiink H . - K»ni • « ix> Krifar Uéla gyégy. (af> Hwientary Jm. (k) tawlkofcr Jot. <a) aatnfrU Bareaim ÍUtnm H. CstklorSya(s) Olái L, v nán K >fáí íWu«uky A. «t<i«y. K\|H\'»vár («t> Kobn J. K a p o>-v\' r <i Hclir-ídsr Staáo» gyén, Kapeonc aaiaf/ Warii M. gj-gy. K fi • aaá (n cwmiwvw la kstúi latvSa gjégj. Kasatlisi/ (a) ikknf fér A. (a> WtMsAi F. IL O rm«od (xf/ BMa Jém. mvmki ayéct\' lövim (i) Mesej AM, EJH3 SAaoS4sp b a lb«l j (») rUHtfi iwviki griff\' sopron (x) Mesej sj°s7 <" Molaér l ktc7> vu rftese (a«> Héca i. K. etHj (a) fMe syégy. SCnkb (al MWuA. a. (S) Irgmlm»í»M S^W <> Hefpd$a Oj orégy. (a) Ieriü«t ■ áém. négr. HtSieaak (i) lik oshu* \|jm ;^73 aa—68 — n ■■ i —— i i ■ [ Serlozdéknelc. t i-i í ipi 1" Mj J - \' m fii ^ E1 p iLf> 8 im t lerélileg g}\'óg>it Dt". KilliSCll íteezdá\\an, t^ilhelHiaplatz 4 (élőbb Bériia. Majdnem i 800 sikerrel gyófcriUa. 52 .tj^f;L. \\\\ 1 • .1 H \' VL\'^ Moi Aj Seidlitz-pora. \' , ; 1 .1 wWw^ ^ il 43. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán Ktetfé fel vitai: $m ÍWI^AnNss. Ujváwhái atcsá 518 smiu EUSretésJ éf;Y tor? 8 fifa. PéMm 8 frt Hfjt4 érrs I frt 60 kt NftrMifeiyék: i t WW Hrw í töbMrtn NrüsifcMI • kt \| . B«x«if4ti 30 kr \\m. pktóbei) 25. 1 mm I. évfolyamj MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰVELŐDÉSI, O&.vfet; lil 1 Tmyií TARSjA.lt> aifcrüo íjttetosekpt \'fölvesznek : w-eisz Mór, Budapestéit, Sevvila-tjér^.jéáiWcil., Wollztíto If sz. ] K19 száin. 11876 \| A zalamegyei gazdasági egyesület 1876-ik évi Nayember i hó 6-ik napján délutáni 3 órakor Zn-$\|Jfeiméfifim saját liáznban rendes évnegyed! köz-g)\|llÍ8t tant. melyre a tagok t sztelettel ínegbi- Va inak. Fobir mr<;yuk: a H Igy -kanizsai gabona és bór vá [árról jelentés, ugy nz egyesület báza épitogé-\| s\'ámadns. Zala-Kgerszegen, 1876 ik évi Octbber 20-án. ÍEYAY iSTVÁjN s, k. Uíryvi^utiö elnök. 1 — O méltósága olinpnotkor mondi. de bén\| utolszor A rajzókat fczakavstottauj megígérve cgyszorBinina, llogy frn\|ibzia\| faiam deijdL Mcjgteainté \|i méhékiutelesi litógjatá az eLemikjttzségi tanoda i sÓbb leányiskolát. iltiBÓijejLébóa %cá királyi OgyésU Zala-EgerszogrÓI,- Bkja* Józsi ur Wágumr Károly iskolaszék! eLaS Ltovái \|ícOiaíÓi». \|iíg Li., ( AjLMI üm GA ZDÁSZAT1 HETIíLaP tárfeá, £13 itüíipc»sti<>11 j fdrdq-i - h ogy el ősi ulákat azután n $a\|l \|s 1Í lak, ^iloiwijnyóy Qjyí " [polgárán ó.liivjataítJ ok^u óizlá $r tót los, nrálta j i; ögj ■ m Nhgy-Kaiiizsa, oktöper 24. Zalamegye fttisp ínja. mft Ürméujyi József úr, u nnegyébmi teendő körútját megkezdvén, ma dél-iitnu fél kettőkor érkezik Kanizsára. Nagy-Kanizsa vtj\|\'Gj&&nak lakossága azives Örömmel fogadja Zalaiul jye főispánját, a ujegye ügyeinek első vezérét és vezétíJj H, kinek a közigazgatási bizottság élén megkezdendő működését, azon meggyözödéászerü bizalommal üdvözli, melyet egy bosszú élet bö H\| I tapasztalásai,, ,a haza szolgálatában\'szerzett elisma* \| nim ví, rév önkénytelenül is kelt - Üdvözöljük ö mél- 1 iKazkato t újságát varosunk kebelében ur Wagner Károly UaolaBzék! ekíífj\' LCovácjs fJáuoa gamro urt M irt inkovit.i Károly &j kOsígazgktjísi fijiíJo\' taijnj és móg itübben. Estf hót órakor iinpOs&qs fékWA net indult meg a városházától. a Szarvai* voiielégip elé ó\' méltósága szállva volt. Itt a szózat c»óaekjLé\|$e után Íny Lajos föjégyzÓ ur ttdrttzMte í méltóságát, \| mii tu Szávákkal viszonzott. A dalárda a sután még Wh&iy ónukelt, erre a \'fákiyásmeuétben részvott uagy Itö^ü eloajflott.! ! : I 8 órakor a több n.iut sz&zteritékü bimkett kezdő Fóispán ur megjelentekor zajos ó jenekkel fogadiatotS A.ioastok hoészú sorát jórdeineit . [ördeineB óolgáriMestéiiink > tctvóii O Folsógéjj az, iuiúf Sxsrfcetxlff Irttfs; ■ Hirs \|s lip nsHeHÍi réSsát jtletó kftslsmáeysk kftjéiziik i Uj Vároakái oleu 618. sx. \| ;[ Bfmánte^M j\|»rtl«* cink laaitrt ksaekbAl bgs^t^fsk sl iMnjkk vissss nsm ktJáelask. NyStürs PstJ isers 10 kr 0£i Égi stfi zo li Mg pá1 bei ÍZI i* 6)«g iség künjk \|is t Jött IfiL: É mint a ríi teszUhk,:\'! trikuf< vo sok pénz tcia I. Kz.jOpp^llik A. Béés, Smbcnbart, Ú2tL -tt» hát, míitt az előbb említett gazdának, lus Józsjcjf úr Nyitotta mek é szei életi királynót és a fenséges (laa ádot. Á tiirsaság Allya hallgatta végig, a rövid, de t^lpralepetlt toasatot. — \\iMas-sits \'Antal törvényszéki olniik, 6 Nagysága a jóispánt Bzöiuötlfe fel, a főispán ur viszont llojkesodóít Ikolíd aii ban Zalavárine\|gyo egyik fényére,jlCauizsiirai 4Í Fót. ü( Kector, a niinisteriumraPllbát Forencz kitUitóen sikorált kkj vak-rzáy rüzüJjO azon tia/^ta hazafias érzülettel, mely cauk yiss fénye annak, mi főispáni flz\|lcéuék elfoglalása á kulmából tartott le kesitő be-ttzIMébői kisugárzik; Üdvözöljük őt azon forró óliaj- besA édl 011, f^páu úrra. Kovácji János, szolgapiró az itrazságszolgáHntás élén álló másait!! Antal IQrir^ny elnUkre j Szalay Lajos fójegyzó ur jOiengery Antalra, ros kipviseiőjóré;,. Farkas! L&sz\'ó, fogymiui; igazkató , szelloindúi beszédben, a uagy-knniraai kir. vónyszék tagjairaj Bossenyey Zla-.eiorszcgi ügyísz, jKanizsa hölgyeire. —< iiajgátó\' Sáu(}oíTft nép\|»eVo-" cnyei I " rt zékí Kja-iuini tóir. lésr rdj VVlasssits Antall iBőssonyei OyÖrgvreJ \'ífolsjjá i Jjdr határtalan lelkesedést keltő, rö/id dks .velós lainégyé fiaira.\' -4 Schrewer orvos jtidjjr a tóáaal, hogy vezetése alatt megyénk, hazánk a békés Ügyére.]— Tiíboly Victojj biengd rijnekbon í< Jjődés t avat hozó öflivényéből ki ne ragadtassák, j Bátórfi {Lajos törtjónelini Visszapiilwitáásál 4< fw\| ..WIL..Z..II..L. .. ... o íkálrZo ^51/írUö zi. ! Siraón Gábor, a fóispánrá ! Or. Freánd ZábiW)M: i-jh. nekjii k szükségünk vau a békés fejlődés ál diiiaira. ^ z uj közigazgatási bizottságra nemes, szép feliadat vír, s ennek élén szebb és nemesebb arra, szavakban Zía-liáia ogés sség\' a jff ispánt j — ]iurí Kanizsa kell szálú nojnk azon >magaa polczról; malyre te ijetségisintinék tálbecs Illése ragadott; la keli mondani! nk >k olyasmiről, mi szerencsésebb [ ffkörtíl-mé(iye)c ftdzt,lovŐ nemzet igen könnyen mérhet, 4e mi né n. És vajoij mi az, mi jnem nekübk való? Mi ;ai, ni njem mi hozzánk illik ? Báritily társadalmi áll isi Vea\'.ünk szjemü^T-re, miudx nütt egyet (tapasztalunk, azt, boJy mindenki máinak, mindenki többnek akar látszani, i valóban. Az aristok rátákról itt ijzót sem izdknak legnagyobb liésse mindig excen tfcés az is marad, mig a nagy birtok, a a Jellemnek próbaköve lesz. Enjíek szomorú következménye azután, hogy napwinkban s- egyik ősi birtolí a másik után kerül id^gm kézre A társadalom tölbbi fokozatán ha végir jiillan-\' tuuk, senkit sem találunk a maga hely£uf a földesúr, ha grófot nem, de bizonynyal bájról játszik; a kereskedő földesúri tempókban tetszeled önmagának; as iparos kiosinyh a tisztességes műhelyt és hiyatHjli iroda után vegyik; a napszámos, ha hal.tudji, hogy ráazorult valaki, rátartiblT a pá-váiiul ; még a koldus is csak még az előtib húzza össze magát, akitől éppen\'alamizsnát kér]! E társadalmi j ánjczo lat Iíe\|yvesztett nagyobb szeméit a nők ,«egi ;ik összefűzni természetük- és eddigi neveltetésötben rejlő nagyravágyásukkaJ. IjLebbt e azfitáu c lodální, haja esjilád anyagi \| ereje ezen erfítetett és; természetellenes törekvésen nségtöiíik ? Simon Gábor, a fóispánra ! Or. Froikiijd Z úgij váras,; tisztelt lés {szeretetti polgérinbslerére, Bmiis (Jójziefi-éj j Farlcas iga/gató_pkoson szólásánalk egész.eiejövpliJi\'BZiíbzd-\' ság eszméjeérí tór; LrikJ Kristóf ps peiBeijyWJ Oyoigyra P \'tapasz---\|----- —Q^. ^------- ------T7_ ---— —1-iP^WIiPfPP, jL ,, tdtének irazdatf forrásából meríti azon bűvös erőt, távdzótt ;-a Hrsafág egy rósze poáij még dgffl t Imai adbit1 uiély Ujj Lehet-e mit niegütődnünk, ha látjuk; hogy család csalid ^ áii posztul és a rövid ideig fitogtatott di-csősjégnje k és gazdaságnak -mlág c^afrangja sem mirad a:; egykori féiny emlékéül? Ha ig^z az, hogy a természetbeni Winden as talásainak, kjétségbevonhatlab hazaszere- < Jóvál 10 óra után a főispán ur lzijos éljenzések \'höspttjj oksági viszony és így kérlelhetetlen! törvények i teremteni, fletre ébreszteni, építeni,; tá-1 W1.1^ W.T* l«4 éa fciitartahi van hivatva. Hisi - ép oly szellemdúsan, mint a helyzetet\' tisztán felismerő tapasztalásból mondja főispán úr remek székfoglaló beszéde végén : A közjónak mitiüen magyar emjber [tisztvise-Entvén azon érzületet, mely a legerősebb • mellette lke, Mi ■ a teendő dk ? A mekebelif ökrös gazda1, inidőu sz kere ela-kadtj. szekerén! ülve maradt.éál: erkulesne/^köry\|r güt^i hogy sjegitsen rajta. Herkulesi lőtt teimett MJ\'Izt tauácsolá ne ti : v$zállj le szé- Bzerint t irtéuik, akkor napnál világosabb, hogy pueztuln ink, vesznünk kell, ha továbbra; [is ezen iránybai baladunk. A magyar nemzet, mely annyi tornyosuló veszély közt inneh-onuau ezejr évig fémi tudta magát t irtáui, lehetetlen, hogy életerővel ne rendelkezzék, : lejiétetlbn. hogy jelenéből: biztos jbvőt ne tudjojn alkotni! £ tudat bizalmát Okit belénk rainmagink és jövőnk i^ánt, bizalmat jdzan válla- Jffyesita kapocs, melkr béke idején a biztos fejlő- teredről, rftóajdd me^ és told a kerékét] ósap] todd ■■ _ ______, _______ JTJ«. W\|___ (lést és virágzást, vejzély idején a fenntartás le-! meg ^kreidft, a/utárT könyörögj aZ ! istenei;hez, I lataink, bizalmat a bizonyos tóker ir^ntj csaklépr : v \' érni-.. ití r- -.T l hogV Mégttaqhpk; mert amit \'magad elvégezi etsju, - - r „.i . . • ^1 1 - -\'\'árfer •■■JJ- éhIUI l^tőségöt ügyét biztosítja . Legyen ttjra üdVözíJlve; p méltósága váró- hi&bii kj^rjd íílkbaS, kívánjuk, hogy közművelődési, közhasznú i égy ép intézményeinkkel megismeirkedve elége- é i etten tldvoz/ék körünkből, T Főispán úr Ó méltósága délutáu fél két órakor érkezett várositrikba. A házak n^uiíeii zákslókkal voltak li Mdiszitve, s fogadtatása városunk közönségének jó hirne \' éhez mélt5- volt. A díszes városházába kísértetve főispán i f a különféle testületek tisztelgését fogadta-, s mogláio-j^ittá azután .a polgári tanodát uéháuy percéig idózve inind-gyík osztályban, a másodikban1 a rajzokat tekintvén meg. A mpgyar elakadj mégf( \'Vő m az istenektuL helyesen ezt igy fejezi ki; segíts magadon éi az isten is ségut rajtad. i A mi jalót\'iiik sr.ekere lettíink\'a sokat akarás süpped az ország ás egyeseid csak a mineriában vetekednék egymásísal. lW még luindjig az \| elakadt j szepceren ülünk és lamentálunk jobqtfa, latlientóluiifc balra; ostromoljuk az egét kéré kél, jhogr Békítsen Szomorít helyzdtüfikön. Ciák a v.«k nem játja, hogy eljárásunk Helytelen. Ne- jünk az6n ,utrii, melyet a haladás iés \|iermészet szabnak elénk. Ha Valaha, bizony nyál most itt az idő/ hogiy az óriásit bel- és kólválsá^k! Iközt né széjjyeqéljeu s.-nki az lenni, Ami vaiówjq; mert kiki cenk ivzon körben érvényesítheti coétirányb kes i^gjbVáuyafbfiij j sanj tehetségeit, melybe őt társadalmi raágfokozaU helye,:i; lés ha e kőiben érvényesiti azokká eleget tett ö ámaga és hazája iránti köteleáségehek Ko-rtink fej világosodot^sága tiszteletet VivoU ki a becsülete^ munkának minden téren ; társadalmi saó-tárnnkb Sl (lassacskán kezd eltűnni á „sAjlgai mun-kajjm^j fbé/yógző elnevezése, mely (eddig oljr éles yomoruai^, cs nék- vk, „ZALA" TÁJFiíCZAJA. 44- N,.aió <™lókköwyvélw. - iEf]r eaokructlui iladiMlinf./ Tűnnek arczánk szép rózsái, Mint a rózsa ékei j Rózsás arczu szép jövóníket Halvány való követi. Mint ak ószi szél leiosztja Kertünk legszebb diszeit, Az idő íb minden kttlzzint üatalmába bokeriti Te as Örök ifjúságnak Tündökölsz eszményekiát Szflfód rózsás kis kertjéiban, S szellemül, ki rád tekitit. Szedve rózsát hadd veszitsüuk Arczáinkcól minden bájt, -De, megfoszt iáinkét attól, Veszazen el, tégad ha bánt. Hadd haladjon iQuságudk, Ceak maradjoa as erénjr, . 8 heraMklÉt, ipi képzi a^nak, Eoalékadrá a remény I Setéilyí LJ hogy vaSaa szerze Kfif Szüreti ttiiezft. ii ószi utrczái^ak. ibti tárbaát PH^aiíű-t legalábbinoggyi zodést osá[is,. Sa\| nvájr ne in mertem CjlnGye; sl nem olvassa senki A szün mindenki, ha máiért inem, ____jíjdÓ nijágának, vaí, ión/o\|lyan sovány-e lozou tái a piuánnek az idei sztirqt ^érkezett, f I; JÍSom bánnám, ha inost \|vólotljonül szülők gazda, likőr «e\|n, ha szólóm k^zepubon savanyu kép< ágnom a savanyu szóló min ít. Kom rut ingvjs ptoJ inrkor i yon vágyaim jannak, \|éf \|sgj)fépú iélvén •íol- meg á la italt kifejt viopsj. . . ( annt lenki .sem képes élyeími tló\'l iink —• l\'intóve lio j snnpk, ánt mi visaszuilk, haivá\|yaiuk npii voíoáilakl m-1 (jgyejlpn, ártatlanok\' — so n \'polieza sem slláásék A jóisten, kia {vésőket Iriásgálja, jli\|\|j"a,i fhdg izőlóin. Kgy kii. ut^ngjmdoUozással én is jki, jtlttajpÉ Hnfii kijjlörijibn taláttii okát; dé; ném karosom . kéjrieílietlen tétijbeu ós ennek lprikájábái\|, vigasztaló legreh benne, po botd jgaob telhetek ni in3 szUrct ide jóban sp >(ís aa a\|í; á k _ --------------(gazMÍ i; dús áldást yagy csekély torlnósp ^úzzon iiul éíjol<Sjs go\|ndo\|omformft\| igy ki1 kodik :\| Rósz a gíijwt, ■ í\'iiiaj jobb, ogy kiispimár ázlert is, mulatjni kel \|ti>bb U, Morálisnál. jJó a sZÚjrei, unná is inká^j. .inalaMi illf í csak a f miént udnWm kWfls kéf szürgt gaadk i^twpr veszeu kell nopaasuai. —i uo a uiuvi, fans Örömök: napjsn éli. Száz utoffljirott és niegUirail .u koaí szpdedeti az iitnu áld^sftt a tőké , Bárcjc sok szedfi gOlo kéznek tulajdonosai mind p»oretnék nz ipjak-öú^í t. I\|i eajek á bogyóa tudvalövílegj azt a nedvet f^\'aUák ban, liieljr viraoni az igazci jgot tsrtalmA/\|zH. S Tia n ságldl 80 íasem ittasul Imeg az ember, jelé ami ajk, hogy as omoeriHfg.,sóhasein VolSt nagy bővébou neki,* esik a* örömtől zjé^ss^ miegittasului Ja szív, innón vaij öröknnfámor, de ignwgipkinbrt egy szótár sem ismer még. idei szüret azonban ismétj egy -taDasztálással gaz-t.elíöteit bénnjlukét. (Üránil- boosá i Ha sajátságos nk. neih tesz jniudnyájunkkt bölcsészeikké, a világ yi fakultása sem képes erre, meg aaok seml .hol diígabl\|á idmájrásliin vamipeiji yi fakultása stm képes erre, méjg aaolt semj _ a djijűlöip it pénzért és fó szóért ) in absentia lehet még-szerezúa El nőin képzelhetőin, mi icsodát látnalk ebben, i miélrí dllüzik a kormányok, líikcjr már feleségre is ssart lehet top ui In absoutia. Ea azonban fajdalom í eh ogy —■\\ vigf sztal bennüuket a, sovány szűrőiért, ós milyen íidosp i tprtónt ez nj>eg az idén. jüsak%y suttyómba szed- ■ÉÉlili^ tela se n csO ték uese i történt ez iaeg az inon. psaicugy suttyómoa le n: iniíoniitt a saőlót, iokan azért sok fiélyÜtt hofy mjások ne lástáki miszerint a ió terpésn\|^ még sem: koHlt! jki bblóle sjs idénl llyo\|iK< aagum ulUá\' czámban isteni eledelr«Í) ss^tád, nágyobt) joűgia^ az Slhatw rnbst isteni italról, melyben egy Mm ránt ft* Ipf a \| ! a borászathoz értök bájjHaufe tnllomáu zzer dolgok ii vaajnak. A borrtak oj^ébiránjt 4 ko Uga van aa ígáMtiitti Mindkettőt! labwt Minaked(^ja\'U>r és ad I is1 aa a JtülOnMé* van, tögy, m b\'^iktto^ilaa\' ték«a lanli bkssnilaU állattá MlaosonyiCiyf 1 jö\|tk utjkui M^aklrés ^dt\| 1 mln ig mí Uhsia mlskoj szóin ubolzni Köst ik méi elsÓU \\k méir ■ i em lartl \\ % Ai iíai or áautjia \' legjobb, ba a jpyö mnény^vel táplálja magát az ember. Örekra csak t niai adhat ea iiy. A rofz után bekövetkezik a jó ts. ^etke isék isi mart a mi sok, as sok, és sokjáig csak aa a, kiuoiD á \|áda.\|0^ekénJpenés\|edtet meg; a régi husaa-saljDé báiky vmi ilyaft-^UisonyjMaláii Qssae\' is (ehetne számláig ítníi Iiteu, iiUnts meg a nagyobb bajtélt D\|e miost filéj is, le4a a sirálombó\\ s egy tárcza karatébé njetn illii Jéreiuiás siralmainak egy fejesetei lU Dej mikor ttou oru <id\|$ vai(v Azok a szép vorÓiénvbsí napok e\\-tOijtok, i az ék Pati$inkéut Igazán olyaá saVrke. rniul a bakkiano >os kmi&ayeg. Ködttrbos levegő IneliáAcmt a ftUlre ! éjsiakt si]él mo^íos\'.tja lombjuktól a fltttaLti A tneg-sirteiiU 1)vélekiileliullatiak ágaikról, do még itiUilis közben tán adá\|iré\| baszémek, Susognák 1 . — Aalambér is far ll A4 emberiség törzsfáján .egy levélke. A tkalU Siala Isfbía t írziBWról, de, még ebuliás k«zbe€ isUdsokJá : tááadkn t \\ Ti nkoskouó emberek, kikel balblkésieknek kiv- HP í ]fé kik az nSí gaazigbt katatiátoa, no bánt^iáék a levélke \| SuaéflU továbo ia, mikor aj Jwí Istépi támao^nk. , j \'.n. Hp; i \'Jil^ji <1 tetftt batárt ront m i&jifi ée iteliemi mun-Mlka4ás kö«t A mai kornak egy ée helyet jel-etave.van : éssasel és késsel.\' Est kell nekünk is magyaroknak követnünk, kik eddig , fájdalom szavainkban demokraták, tetteinkben pedig aris-tekraták boltunk. A külföld sokban igen, de ne mindenben legyen mintaképünk; ami ló, ami szép; ami fidvOs, ott, meglehet, hogy ide kószánk átültetve a leg-veezedeliaeeebb növatketményeket vonná maga Után. Utánozzuk ast ágy, hogy nemzeti egyediségünket fel ne áldozzuk ée mi magunk is ipar-kodjuuk faját estünkkel élve Onnáflólag valamit létrehozni, mert es nagyobb OrOmet, nemesebb élvet tzeret, mindha a külföldnek összes vívmányait vakion magunkra aggattuk volna. Végre a mostoha időjárás szeszélyeit játssuk ki a jövedelmek legdúsabb forrásának megnyitása f— a takarékosság által, Mi magyarok e jövedelemforrást még nem ismerjük eléggé; mi ast gondoljuk, ha pénzünk \'van, hogy azt mindjárt ssórni keŰ, vagy] van rá szükség, vagy nincs. Pedig, jmeghihetrak ezen egyetlen egy erény gyakorlása által nem egy, de tflob mostoha-termő év Szükségeit bőven de bőven fedezhetnők. Hazánk földje minden mjég oly fonák időjárás dscára is terem pég mindig annyit, amennyi valódi életszükségletünkre unos-untig elég ; hogy luxus kiadásainkra Ítem teremhet eleget, ne csodáljuk, sőt őrüljünk eg alább nem fúlunk saját zsírunkba. Észszjel és kézzel! legyen tehát jelszavunk. („V.-m") A hazailipart terjesztő és védő egyesület Lapunk egyik előbbi Márnában említést tettünk eaen egyesület alakulásáról. A mosgalom nagy fontosságáról meg-WroaOdve lévén örömünknek adtunk kiiejesést fölötte. Teljesen tiastán látjuk as egyesület czéliát, kevésbé lisstán vehettük azonban ki, hogy ts alakuló egyesület miképen akarja e nemei csélt elérni. Ennek mindenesetre tok módja, számos tényezőjs van, sínem fölösleges dolognak tartiak, ; ha t. olvasóinkat megismertetjük a „Budapesti Napilap" i október 16-iki számának egy csikkével, mely minden I esetre vidéki n«5eeyléteink és iparos-társulataink megfontolására méltó, Uűán esek köréből as egyik másik indit-j tatva érai magát aa ügyben szintén felszóllalni, mi aa esa-mék tisztázása czéljábSl jcsakis üdvös lehetne. ▲ rövid be-\' veaetés után e csikk a következőleg folytatja: „Előré bocsájtjuk azonban, hogy mint a hasai iparügy őesinte barátai szólalunk] iel ée reméljük, hogy sorainkból inkább jé Indulatot s ügjy buzgalmat, mint sem kedvet hiu gáncsolásrs fognak aa érdekeltek kiolvasni. ]» Első torban ama nesetünknek kell kifejosést adnunk, i hogV as egylet as eddigi letett eszmék ée sserveseti javas-\| latok alapján nem felelőst mg ősimének j mert as iparpár-: tolásnak ü terjesztésnek soknál többféle útja-módja van, ! hogy sem aaokat egytől jegyig felkarolhatná. De nem karomat]sl fel még a legssükségesebbeket sem, !\' mert — miként eddigelé tervesve van — nem terjesske-dik ki aa iparoktatása,! nem állit fel munkaiskolákat és műhelyeket, nem osst ki munka-anyagokat, nem terjeesti 1 a divatos vagy legalábn olsserü földoleosási műtéteteket, P nem is látja el elmaradottabb iparosainkat jobb munkaess -. közökkel sat. Sem kereU meg mindesek végett > kösségi és városi hatóságokat s nem fog)a szorgalmazni a vidéken ostágszerte alakítandó bizottságokat — szóval as ipartermelésnek fokozására és tökélyesbitésére nem teks, tervbe vett javaslatai alapján aem tehet lépéseket; hanem főkép csak egy oélra szorítkozik, mint es ideig határosottan ki 1 nem mondott. 8 e cél: ason pénznek, mely most külföldi i iparcikkekért a hasából kivándorol, minél nagyobb réesét haaai\'iparosaink kezeibe terelni. Ha igy állították volna fel a osélt és ehes képes for !\' múlásták volna a megoldandó kérdéseket, ugy nem agasná-nak oly Ösazegy íijthetlen csoportokb ssét a nézetek, vé lemények javaslatok, mint ma is tapasztaltuk, jólehet ma • már sokkal nagyobb volt as össshaugsat, mint aa előbbi v fllésekben. Társulatot vagy szövetséget alakítani ily feladattal, nem nehés dolog. Csak as a kérdés : lehet-e a köz (ssabad) adásvevést a kijelölt útra terelni tjoikép ? Ssép s hang- zatos saavak által t Olesóbb árak msUsü 7 Csinosabb iparcikkek adásával f stb. A ha aa illeték megoldottat* te" kintik eit, méa egy más igen fontos kérdésre bukkahnak, t L arra: váljon Tehet-e a haaai iparcikkeket msgóusi altéi, mitől a jó bort ée más kapée cikket megóvni nem lehet, hogy k. L eser meg eaer kisboltot idegen cákkekotfne áruiion valasnelv kidiosért honi pég alatt Bs már [nehés lelaáat. Kivihotlennck bmonyult [ as ellenőrzés lehetősége már 1846-ban; pedig akkor országos apparátus dotgosott es ügyben. Mindamellett óhajtandó, hogy la dittiaEválás sikerüljön a igy ason péősnek, mely most oastrák f külföldi ipsjrcückért basánk területéről kifolyik, minél nágyobb része nanaí iparosainak kesébe tereltsseék/J\'. Hanem a mi a pártolást és tarjesatéet illeti: ne téveeaaük össze a fogai -makat. £zek oroszlánrésze még íesidei* saóba sem 1ML — s a fenn elősorolt eszkőzök éa iixtézmények nélkül] kivált a „terjesztés" teljes leheüeitaég.* Ha igasán ssivünkön fekszik hasai iparunk teríeas-téee ée megvédése, as e csikkben mondottakat nem lehat figyelmen kivttl hagynunk ily nagyfontosságú ügy előmozdításánál a legcsekélyebb tényezőt sem léket kicsinyelni ée figyelmen aivül hagyni, s a legkisebb akádályj is el kell náritani. NŐegyleteinkré és iparos tárulatainkrp hála-datos munka vár, tőlük függ, hogy egymás Ügyét kölcsönösen előmozdítva a hasának tegyenek szolgálatot. Aa Ügyet figyelemmel fogjuk kisérni. © Helyi és megyei hirek. — (lemét földrengés.) Nagy.Kanizsán t. hó 21-én délután 3 órakor ismét földrengés volt érezhető, a lökés 3 másodpercsig tartott. — — Rtblö oylkossáfl. Hajmeresztő eseménynek színhelye volt e hé 18-ján éjjel 12 éra körül a Becseheljr és Letenye közti Pola nevü helység. Es esemény részleteiről aj következő értesülést kaptuk. A mondott napon és arábaa három ember közeledőit a nemrég idei költözött Weisi nova korcsmáros hiúhoz, r— A hás elé árye a valószínűleg I rablási szándékkal jött emberek, kik Weitt hálószobását kétségen-kivül jél ismsrték, az utcsára nyiló ablakok egyikét min-1 tán as elsárva nem volt, fblttséitották és ketts as kblakon\' át a szobába ment. As ablak ^nellett, annak [félszárnyáig! árva áll a korcsmáros nejének á^ya. Míg e ke\|tő a szobábs hatolt, a harmadik gyertyát gyújtott és bevimgitcfc^ erre felébredt] a korcsmárosné, s még a világosság vsló okát nem tudva, oda kiáltott: ssomszéd vigyáazon, mert meg-; pruitja as fistököt; erre ea ssintén eloltotta a\| gyertyát s >s kiáltván társainak Üsd I as ablakon át a saobába hatolt. A korcsmáros ágy ii meglehetős nagy ssobánakssib\'aka átelleni fala mellett állott, a zajra felépredt a 86 éviea de érőtelje^ korcsmáros is, s a sötétben is kgya mellett kék embert pilr lantván meg, mindskettőt megragadta, s velük ^irkozni kezdett Irtózatos tusa lehetőit, ae három fslfegprverseit ember ellen a védtelen korcsmáros semmire sem meheteti. Homlokára károm baltaütést kapott, sebjei életvessé yesek, s egées háta\' telve van fekete (foltokkal. Á korcsmáros félesége, kit az e^yik esiakos valami tompa esskösasi, hihetőleg puska tusával ütött ágyba főbe, gvertyát akart gyújtani, ne est az egyik czinkos pnegskadályosta. Ekkor valószínűleg essébe jutott, hogy as ajtó nyitva van, is lassan köseledve aa sjténos a méssársséken keresstül az utcsára menekült, fellármázván a fitlu. A nép ösSzecsödÜlvénJ a csinkosok ott hagyták Vérébek a koroeaárost és ssttő B«-csehely felé menekült: még kétsser vissza is lőtték. Másnap reggel a helyszínén a viasgálat megejttetvén, 4 erős l^yanában iorgó égvén fogatott el, a vlstgálat erélyesen oly. Weiss súlyos oetegen fekszik, felépüléséhes I kevés a remény, miután valóssmülegjagya is megsérült ÓngyilkottaQ. CsernyeftSldjén egy Bidlin Pétemé nevü isssony gyógyithatlan betegségben ssenvedvén, iérje honn nemlétében, s miután fiát elküldte hasulrél, l. hó 174én magát agyonlőtte. A boncsolásból ^kiderült, hogy a nő csakugyan ; gyógyithatlan betegségben saenvedett, s as utolsp nspok különös fájdalmas ssenvedésli érlelhették meg nsnne az öngyilkossáai ssándékot. \' 111 l. \| .-. Felhívás a nagy-kanizsai ipar munkásokkos 1 Vasár nsp aaas október hó 29-én délutáni 4 értkor A Komlóhoz cimsett véndéglő termében alakulási ktisgjtülés; fog tartatni a következő napirend mellett: 1. Egy ipar mnnkás beteg és önképső-egylet klakitása. 2. A tervesett alspssaDál/ok telolvasásaés elfogadása. 3. A tisstviselők és válasatmány megválasstssa, 4. Indítványok, interpeuatiék és eayébb egyleti ügyek. Ipar-munkások ébredjetek öntudatra s tömörüljetek egy testté, hogy erősek lenessünk küsdelmünkben. As egyibehivó oisottság. — (Gyátzhlr.) Blau Szidónia sáját, úgymint testvér-l átyja Blau Ferdinánd, sógorai és ssámos rokonok nevá- ben esőmé* ssírvel jelenti forrón sseratait iérle, 01atólef sógor és tistvér Blau J, P. urnák (Blaa M. fiai cég tára-! tagja,) ffrnmu elhunytát: ki ssétkSdés követkeatébea t hó 23-án életének 66-ik évében jobbiétre ssandorfllt A Wl-dogultaak kait tetemei sserdán f. hé 2Mn délután 3 érakor fognak öröknyugalomra áttétetni Bóké iaavséra I — (■sfürtást) Kit ar atasott Kaoisaán ksreestSl Csáktornya felé. Mindkettő véletlenül eayedfli került agy coupéba, s] egymás allenóbe helyesték el magukíst, minél nagrobb kényelemmel akarván adózni Memoárnak As egyik frálevecsea a másik Csáktornyán aaart iriasállsai. Mislőtt Kanizsáról indultak, mindkestó megkérte a conduk-tort, hogy keltse fel óket as illető állomásokon, a áit aa késsségesen meg is ígért «— De a condncteur maga is kissé álmos volt! talán. Elég as boasá. hogy aa urakat felcserélt. A ki. Csáktornyára akart menni, ast Králjevaesen keltette fel, ki is ^zállt ez, s alig nézhetett körül, belátván, hogy aem jó Mi \'en jár, a vonat megindult. A mánkat pedig hűségesen <Usáktornyán keltette tel, ki nem igen ^kellemesen érezte magáit, látván hogy még messzebb is vitték, mist a hogyan voltakápen dukált. — — Vettük a következő sorokat Tanfelügyelő vé lett kinevestetésem alkalmából hozzám érkézett jüdvOslő táviratok ée levelekre, elfoglaltságom miatt egyenként nem válaszolhatva, ~ e lapok pasáblaiban is fogadják szívesen az illető iskolaszékek, iskolaszéki elnökök és jóakaró barátim, szivét megemlékezésükért legforróbb kQsad-netemet —• A tanügy terén kifejtett eddigi szerény mükttdéspmórtl, as elismeréeteljee sorokat, igen szép erkölcsi megj utal mai árnak tekintem. — Magamat ltovábbra is jó indulatukba ajánlva s hathatos kösremüködéeüket a jövőre is kérve, teljee tisztelettel maradok Zalsí-£gemsegen, 1876-ik évi október hó 18. Alázatos ssolgájok KROB PÁL tasfsltgfSlt. — Zalt-Egertztgről október 21-én vettük a követ * keső sorokat: A Zala-Egerssegi fistslság több tagja Bnagyon tisztelt főispánunk Örményi Jésse? ur Ő méltósága szék foglalói s alkalmából a Zaia-Egerszegen felállítandó De ákssobor-tlap Urán folyó 1876 évi október hé 2-án este a Zöldfa vendéglő nagy termében tombolát readeaett: I s ámbár as I estély ugyssélva rörtöosött és csupán csak fal-ragaszok által volt pár nappsi előbb közsétéve, mindazáltal homlokára tSzütt ssép csél nem tévesstatte el hatását jem a ssép eszmék iránt mindenkor lelkesülni tudó hftl-gyeinknéll kik ia falragaszokban foglalt felkérés folytán versenyezve küldötték be az estélyen kisorsolandó legesebb nyereménvtárgyakat, sem a helybeli s vidékbeli közönségnél, mely as. estélyen igen ssép ssámbsn gyülekosett ösase és valóban ritka busgslommal sietett tárcáfáuak tartalmát a bazsfiasj csél oltárára, a tombolajegyeket áruló bájos hölgyek kezeibe flriteni. A legklfogástalanabbul vesetett,sas sgybogyüjt díszes közönség részéről mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel és feszült figyelemmel kisért tombo-Is játék asti 11 órakor ért véget, a midőn Csicseri Ferenos czigány sisnéjéra a fiatalság táncsa következett, mely a tánczestélyeinket jellemző jó kedvvel éjfél után 3 óráig tartott, -r A mi ts estély bájosabb hölgyeinek névszerinti felsorolását illéii, ast ason egyszerű okból mellőzöm mart különben okrotlenül ssrsrbs ksllsos jdnnftm, mb taifis, a sok köpől kinek adjam a Páris simáját ? — A begyült tissta jövedelem 316 irt 72 kr. ée hat dsrsb ezüst húszas, mely- a ssoboralapbisottság elnökének, tek. Csutor Imre alispán urnák adatott át — (Hlvstslee) A m. k igazságügyminister Gibbon Eriord, %-kanissai kir. trvsséki aljegyzőt a budapesti III, kerületi párásbirÓBághoz helyezte át. —\| Pragér Hersiins kisasszonynak mult számunkban jelzett .hangversenyén díszes közönség volt jelen Amint értesülünk a fiatal énekesnő , ismét ssép haladást tanuaitett, \| úgy hogv nagy reményű jövője iránt alig merülhet fel két- • ség. A progtammban jelzett darabokat lutünő praecisiéval • énekelte, s lelkesült kihívásokban; tapsban és koszorukb an I réssesüld Előadott darabjainak mejdasm mindegyikét is j mételnisj kellett A többi sssreplŐk is sikeirel feleltek meg I feladatuknak, különösen dicséroleg szólnak as ifjú Oliop ErnŐ úri valóban művészi játékáról. • — \|A B -ktnlztal kereskedő ifjak önképző köre, t hó j 27-én, pinteken esti 9 órakor, helyiségében köagyüléet tart melyre m t. tagokat as elnökség es uton is megnivja. . —Ji(TáüdztSIÜtát) Schönberger tánca mester nr ismét várésúnkba érkesett. és táncsiskölát nyit a Magyar Király-hos! cimsett vendéglőben. Ajánljuk e jó nevü tánctanítót ! a tanbkédvelők figyelmébe. Egy szórakozott életéből ÜL Hosszas hsllgstás állott be. V. tanár várta, hogy most Gerőfy nyiUtkotásávairelóIép, hogy KJára keaét megkéri, mart niss eléggé világosan kimondotta véleményét, de es hallgatott „Igas,11 folytatá % tanár beesédét hogy fölötte szerettem volna, ha Klára Báldosy tanárt oirta volna saeretni, mert e férfiúnál meg vjagyók győződve, hogy as életbol-óo«ág két főkellékét, szerelmet és pénst talált volna, mert bidje meg hadnagy ur,! hoay az életboldogsáj^áhos aa utóbbi is szükséges, de sokkal jobbnak tartom a házasságot pénz nélkül, sseretettel. mint sseretet nélkül pénssel. Azonban egy latin példasao ast \'tartja, hogy „as ember terves és\' Isten véges." Klára má kinyilatkoztatta előttem, hogyBál-dosyt nem saereti, hanem egy más férfiút, és ugy én tervemről elálltam." Ismét ssünetet tartott V, tanár, várta, hogy a hadnagy most felszólal, dia hiában; csodálkozott tanárunk e haflgatáaoa, hisz eléggé nyíltan ssólt vele; csodálkozott, hogy a férfiúnál ast lelte, mit katonánál nem mindig található, (szerénységet visstatartostatást, mert ennek tulajdoni-totta V. tanár a kellemetlen hallgatást nQr6tju hadnagy, nővérem ma vallotta meg, hogy önt saereti I » ■ „Ha ltf kiálta Gerőfy ülőhelyéből felugorva. „Mit?" kérdé csodálkozva V. tanár; „tán én vagyok as első, ki est önnek mondja; avagy tán aem viszonozza nővérem szerelmét ?" „Legyen meggyőződve tanár ur, hogy nővérét ffilötte szeretem ; esettem a legnagyobb héweL ssiveeon áldoanám érte ájtemei éa ha tőlem függne, soha nomálvot felhő nem borkásiá saerenoeéféaek egét — Oh kimonakatlannlí sse-iet«m, hiaa ó oly jó, oly neasae asivt, oly ssép, hogy aUg merem saemeímel fs angyalhos fölemelni. „Hisz akkor siiaósn rendién van. hadaagy ar, ÜiSa le, Oa vjsstaanss Klóra aaarelmét, nőül tkerfta veaai?" Oaak nagy nehezen bi^s (Hrőfy azon fáidtlmatJ melyet most érzett, leküsdeni^ de éreste nehés felaoatát jnvu-godtnak kelle neki láttsani^ habár akhiinajdaom(kottpna-sítá keblét „Elfelejtette tanár ér, ihogy anyaai körülményeim —1 .Hagyjuk ast bsrátomL gondoskodtam In árról is, a ssüksé^es pénst megkapja tőUm.a \' \' I • I „De nem fogsohátom : el as áldosatot, j1 ön erőmmel akarom én nőmet y^tsérolmi,\', „De hiss es Ösaaeg Xlára öröksége I" -4 I M • .Klára maga vallotta be, hogy vafaryOntelan l" Gondolkodott most V. tanár, mit Teleljek e férfiénak, mi módon birhatla őt arra, hogy e pénst, mely bistoeitó-kul volt leteendő, elfiegadjtk a jó báty\|t oly j anáyira • aae-rette nővérét, hogy annak boldogságát még lnsurriág iárán is meg skarta vásárolni; átért mondái: „Igen, vsgyontalsn volt, do nsm as, mert atyámnak egyik adósa, hőnek nagy ösaseg pénst i külcsttisö t, tönkre ml as én, mcÉfleaBo-megy át" rXtnem jtttván. most megvsgyonosoüott és elép beesfllétea az örOsösÜknsk az adóságoft lerója: igy tehál ni hanem Klára vagyonát fogadja lel ée ea aagvon tea, msrt hiss a nővel annap vi^yona [ia fermre ; „Tanár ur, nyil tan iogpk önnel tsotiu ; dn ni >vé vehetem nőül r „Miért Urdi\'láeglepetten a tanár, k\|zs áson Éása, melyet á péna iránt felhoaott, eloeslotti" T „Igen, de Klára sohaéem lehat nőm l" ! kifo- ____\|l" értem már, katona\'ur oaak járkál resamel eeak aaórakoaáa kedvéért szerette tnáaltlet aaarelmét elótta: mit &l tórödik vele, ■ mAvo inog la reped — mi paél\|a volt aa^ elérte, kelik vele, kogv a nó aaivét is széttépU ; éli \' hogy In asattl Uvasadv4 —» ugy mint agy iával dic-ekedni, keetben véres mester pe aljas Ut egy nóaek Ltttlmtl vallani, Végre játókssér gyzaáat elkeUL ~ Oh átk Üatenövé-vegyl inkább " »most bár Óicéekad-as tudói nyert w^m . oaak- , a Unan, UéIS^4ui ée 1 ír osott hogy kl- lgÜL aövérem aeeál , ill rnwr i It L1 1 111 kii: .1 . Ili, .r , I „ájs égre kérem tanár ar, hsllgsaaon, széttépi amvsmot, oh ón; mi angyalt fölött szerettem, jobban szerettem mint Sa-magtmsjt; ne igy kellett cselekednem, nem tehetek máskép.u :„Hs, haj nem tehet mást, igtn: tudom nem is ÍUs-nék 0nJiös»máa módon cselekedni; de sat csak megteheti, hogy nővérem előtt megmon^jt, hogy én kínáltam meg Ónt kottvelfés ön megvetette, est cssST megteheti, hiss katons, elég bátorsága van, néshsti miként vérmk áldozata !" I y \\ „Bocsásson, az égre kérem, bocsásson ti tanár Url" rimánkodott a hadnagy és aa ajtónál ki akart maani, de tanár vissza tartotta. „Maradjon 1" dörmögött reá „maradjon, Jha nem akarja, nogy a vendégszeretet torvényeit megsértsem I" A szobsajtóhos lépve hangoean kiáltott: „Klára, Anna, ]ertkk be, jertek 1" Gérőfy remegett, mert hiss, ki is lehetne nyugodtan, j midőn egy eseretett lényt vár és tudja, hogy e lénynek, \'kit ánnyira szeretett, kiért mindeat megtett volna, ó feg>a \| mófct a haláldötést adni. iji «H V.- tanár neje ée Klára ssetw léptek a sso-bába, tudták, hoay Gerőfy itt van és várták is, hogy1 V. tanáir ót ssobáiokbs karjánál „fogva fogja ót bévesetni éa ót mia^ lekndő sógoiát be togja "mutatni. Ki vállalkoznék arra, oádani hogy asit érzett Klára ea idő alatt T és a tanáráé is on j örvendet ; mert hisz Klárát testvérileg szerette. Jlapl volt rájok nézve, midőn a tanár hívását hallották, kivJncsUn néztek egymásra, de nem vettek annyi időt, hogy sfcymáabus aaóljanak, sietve eagadtok a tanár ktvá- Ha már a hivás volt előttük meglepő, aláftniav* moly VJ isnár saobálában eléjök tárult, ijeastő volt, Ott állott fy j mint oly ember, kit halálra Ítéltek, maUatte állott a hadnagyot karjánál fosva, egyik kaaévsl hsait, kai komiokáról a ma\|Mtei törölvén, „sálára 1" tsóla a tanár „ea anon ftórfta, kit Uftest mö tudom nélkül asttelttl V1 I edten néaett Klára sógornőére óe nitSgril TÍSSSS M\|4 W eotoUr A Ö-ától k«dve Ugysiason hó végei! ÍL^IiTILlÍÍ011^ w«S taaoda tánrk tm wwhw io-moi km«ti ugyaaaeoa hó véptg ** itófraí sugáruti. d épületében Budspesten UMn?£t ü\|ftö 10 HP 12 órái* fognak eszközöltetni. aa oktatás pedig aovember hé elejín fog megkeodŐdni ▲ fölvételi föltételek * kdvstkesők : ii elŐkéfsaületi ocatályba felvétetnek oly növendékek kik egéee polgári iskolát, valamely tanító képésdét, vagy algyaaasramot, vagy alreál tanodát jó tikerrel végeetek t a rajsolásbél némi kéeaülteéget iaaaoíhatnak. A feleőbb vay saakosatályoka ellenben eeak Olyanok vétethetnek tel, kik aa előkészületi osztályt, eshetőleg ma-gaeabb oeetálvokat jé sikerrel végestek, ■ a rajzolásban már megfelelő gyakorlottságot ssereztek. Ae eeti tanfolyam leginkább iparoeok saámára tarta-tík, kik aaakmájukra való tekintetből a rajzolásban maga-kai tovább képeani óhajtanák. Aa általános és rajzbeli ismereteknek biaonyos; foka aaonban aa eeti taniolyam látogatóitál is megkívántatik. Aa előkéssüleú és as eeti tanfolyambeli oktatás tol-! jeeen ingyenes. A szakosztálybeli rendes tanuló beiratási dijai 2 irtot, tandíjul félé ve nk.in t 5 frtot a vendéglátogató, .vedig, kit a tanórák! rendje kevésbé kötelea, félévenként 10 frtot fiaet. Aa intését által nyújtott saakoktatás gyakorlati és ] elméleti. A gyakorlati tanágak: aj A figurális rajzolás és i festép, (aa emberi alaknak élet után festett tanulmányával ! befej eaŐleg.) b") Építészeti rajzolás (styltanulmányok.) cj j Ékítményéé és iparmüvéeaeti. rajatlás és festés djlMintázál e) Fametsaósset. Aa elméleti segéd tanok: Sikmértan, ábf . ráaoló mértan, távlat és árnytan, festészeti bonctan, műtörténelem, módssertau. 4 • jp - j í A beiratáenál a szülők vagy gyámok beleegyezése j igazolandó. A rajzban» való előkéssültség valamint általános képzettségük kellő fokát a felveendő növendékeknek hité- I les bizonyítvány "hiányában - eshetőleg felvételi vizsgálat utján kell kimutatniok. Megjegyzendő végül, hogy az Üreeedéeben volt öss-töndijas tanárjelölt állomások, nyilvános pályásat utján már f betöltve lévén, az ujonan belépő növendékek állami sé- \| gélyre e tanév folyamában nem saámithatnak. As orss. m. tir. mintarajztanoda és rajatanár képesde igaagatéeága. 0 (RÖVIDHÍREK.) A philadelphiai neinsetKösi kiálli-tásbau mult hó 27-én osztották ki a dijakat — As 1878-ki párisi kiállitásoa Magyarorsság is résat vess,, s ea nem fog anyiba sem kerülni aa egyes kiállítóknak. mint f bécsi kiállítás, mert a francsiák \'nem kivánnak nelvpénst — A váci siketnémák intésetében f. hó 15-én esti 10 lórakor tfts volt, s a 20 ölnyi melléképületet elhamvasztotta. — A magyarországi összes vasutakat vezérkari tisztek járják be, kik állomásonkint megvizsgálták, hogy as egres helyek miként használhatók fel a háború czéljaira. — Október 6-ikát N-Kik indán is megülték a gyászmise alatt a tempóm tornyára fekete sássiót tűztek ki. Est meglátva Siinics főhadnagy a 4& gyalogezredből; rátámadt a barangolóra, bogy merészel az akasztottakért fekete zászlót kitűzni ja toronyra. .A mígijedt harangozó be is vette a sássiót, Simics éppen azon nadcsapatban tiszt, melyet azért küldtek j Kikindára. hogy a magyar-ellenes ssláv Üzelmek ellen hasson. — Brassó környékén a farkasok ágy elszaporodtak, hogy j fényes nappal * TÍsrvn WImUW jtUatkwMk, — Z«bovik« k nires lovas, oly ussóöltözéket talált fel, melyben a ló minden uehézeég nélkül úszik s kevésbé fárad el, [ mint a járásban. — 2b mázsa csempészett dohányt foglaltak le a múltkor Lónyán a finánczok. — Czogléden egy nő ejőször venni Belgrádban — Románia is mozgósítja Bécsben ejy \| pénzes-levélhordó! meggyükéi lévő 14,00a frtos pénaee lévaiét elvették- -íj A) görög kormány is 09.000 embert mósgéjntt. — A vŐijüeironaf szo-ro^^na^^dőé^és vjoltj — As Uehatiusjágy\|ik késsitése [r-\'i ;\'[>!■ \\ HwKflte mwr\' Irodalom és művészét Alólirottnak szerkesztése és ^kiadásá^anj már megjelent a „Jogáés-Neptár" e\|ső évfolyama jl877-rd At% 1 frt 60 -k^zárJR f Vagyok bátor a t ! szerkesztőséget ezen megjelenésébe figyelmeztetni, \| mert ez eltérolei sso káétól, a maga nemében egészen djlkflij 4 tással bir, ozélja pedig : Icsinjv és csélsaeHhi zsebnaptár as eddigi bel beoss-é\|» fogva, k külföldi min- smjára való nap-ijistbriurn, a bi- kissoritani a nálunk mecponoeodott német tára saerkesatett ügyvédJnaptárakat. Magában foglalja ez az év minden i tári — napi jegyzéken kívül aa összes m róeágok (a legújabb reductiók és váltc^ásbk dtán \'pontosan összeállityaj, ügWédek, közjegyzők stl). leljea hitlslfi név-jegyaékét. a bélyeg-törvényt, százalék kÍMámitási és sok más egyepét\| a mi urjr as ügyvéd, mint mindeU jogász és laikus ember előtt éroekkel pir. \| fi nsptár egyik téblája ^ala-táblábój áll m^iyhes saját, aj találmánya kétféle csávar-iréntirtó van alkalmazva. Aa iróntartónak két végén két különböző ti L pala-írón és köaön#éges irónyessző van beleillesatve. Az efső a pklatáblához, aa utóbbi pedig rendes irópanimioa jvaló. A palatáblai réea letörölhető jegyzéseKrp és, számolásókra szolgál. A fentebb rövid vázlatban előadottak után reménylem hogy naptáram egyszeri látásra is megfogja nyerni a t. szerkesztőség tetszéséit, mely esetben méltóztassék becses megrendelésével bizományosom Tettey Nánllor j könyvkereskedő urbos fordulni (Budapest, vácsí Otosá, a Vastuskó-hos), a hol sainre uésve vörös, kék, setétaarn4i aöld és meggy ssinŐ példányok köst válasstnatni. Magamat becses ágyelmébe ajánlva, mkra^ok Budispesten, 1816. október 11-én I SZÁNTÓ JÓZSEF köz- és váltó-fgyvéd- — A Magyarország éa a Nagyvilág Í3 ik számának tartalma: Szöveg: Bakunin Mihály. — Beiyár időkből. Költői bessély. (Boruth Elemér.) Egy boldo^Ulan nő. Be-Ssélv. iTurgeayev Iván.) — As igazság. MöltJ (Dömötör Pál.) —! A temp lomba. — Fiumei képek J—\' Tárczalevél. Vidéken. VJI Brassó népe és vidéke, -r Csángók között. — (Pornó.) Rajzok a vasúti életből. (Wachflel Károly.) — Népszínház. iNemo.) — Különfélék. Sakkfeladvány. — Ssó-rejtvény. — Szerkesztői üzenetek. ] Rajzok: Bakunin Mihály. — Fiumei képek : Veglia szigete Hhlászkunyhó a tengerparton. Gherso. xin-háláraok (5 rá 11 omáaa. A Frangepán várkastély — A templomba. Vegyes \' 4- E\|y szívót élet. Az első francain\' forradalom . alkalmával, midőn as angolok által megsaállott Toulon városát bevefték a köztársaságiak, a királyságait föntartani lllPillMP\'i^l 1 JfJ ÍJ! ■ I óhajtóknak egy roppant tömegét fogdosták östae á városban és tömegbe állitva kartácsokkal Uvöldöziték \|e Őket Midőn már áriád elhullottak i,Mr«MMiHk, egy hang HaflfÉsKttt; .aki még él köslüetékt áUjjm fifl* • kös-távsas% éneknek msgbocsát* ^bístatásra tíjbben fölemelték fejőket ÍÉrrf rögtön egy lovas csapat\'veséQveltetettV szerencsétlenekre, kik gyilkos vasakat élőbe, h lottba egyaránt bele málták isig csak mesdoít valaki a szerencsétlenek kösÖL I^eesállt a nap. A borzasztó eseményre \|s8té\| fátyolát boritái aa éj. Mély csönd volt-. Egyszer a százak vérétől áztatott téreri a wáriiralan halott között gyöage sóhaj rezzen át a légbe j n\|jd fölemelkedik egy alak és ingadosva lépdel egv arányiba I „Ki vagy r* kiált egy hang — egy őrt álié katonajf— „Ölj meg" !feleLé as ing4 alak. „De ki vagy ?u kérdé j: ismét as őr. „Én vagyok azon szerencsétlenek közöl, kimst ma e helyen a köztársaság le kartácsol tátott Mézd, fejem össze-vSgdsflva, czombom karom ^tssarva, löl nem gyógyulhatok és négy jótéteménjjt tées velem,* ha megölsal szwnyü ki-noktól szabaditass ^neg „De én katona ▼agyon és nem hó hé] 1 feleié az - őr. „ölj meg kérlek; az embens^r szent nevére kérlek ölj meg!tf Az őr megnézte a rimánkodót, látta, hogy feje ösazezuzva és testén tíz mély sebből szivárog as életnedvei mint gyógyithatlan sebesültnek, megadta a „kegyelemdöfést" átszúrta ssoronyáv^ raéíiót I Másnap jöttek a borzad almsk sainteréeől ettemetni as állatias düh áldozatait és bámulat! az átssnrt egyén mégis ér. Fölvette egy sirásó, lakására vitte, bel gondos ápolás mellett as egyén felépült 1 H E borzasztóan mersebesített, XVI-ik Lajosnak egyik tengéréss tisztje vélt, név sserint de Launojf. (8a.) \' 1 jj ( l-r Vadászat a tenger fenekén. A „V. és V-L* érdekesen irja le egy búvár utazását a tenger álatt s különösen Jutnak küzdelmét egy kaidos hallal. „Nsm kísérlem meg — mondja -4 hogy leírását adjam annak ss állatnak, mely félénk közelített, feltévén, hogy olvasóiig leírásból ? eléggé ismerni fogiák két tulajdonságát erejét Is kegyet- j \| Ienségét Ellenfelek közel két méter nosssu volt; [kardja j pedig egy méter bosszú. Kivonván késeinket, állásba helyeztük magunkat — A szörny eleinte hatiljosadannak ( látsaott — egy kissé eltávozott tjfflünk — majd][megállapodott I s kíváncsian nézett bennünket kis pislogó Jiszemeivel: asután rohamot véve, felénk jött: azonban aa iinnyt/oszul választotta s ez okoszta vesztét A búvár ngyaois tanulmányozta minden mozdulatát. S mintán sikarült aj! támadó lö-késtj elhárítani, oldalról került a szörnynek s ejgész erejét vei megragadván kardalaku nyúlványát, hatalmas csapás k nlért a tengeri szörny fejére, melyre nagy lydli támadt a hal fejének bal oldalán s vére nagy sugárokbaii bugygyant I a séboől, köröskörül pirosra festve a tengfert Égy második majd egy harmadik csapás is követte az elsőt, ! mi közben ja búvár egész erejével ránehezedett a zzöreyjre, míg ez réajitŐ bukfenczeket csinált, hogy kinzójácól megszabadul-jonJ Erre mi is, a mérnök és én. szintén elienjeulnkre vetettük magunkat s egész erőnktől vagdaltuk)] hol\' fejét . hátit és hasát, válogatás nélkül, a mijét érhettük. A ssörn/ ereje csakhamar éaemlátbmást megiogyötr, tmgjj végre egy tttolsó csapás, mely beleit vágta át, véget vetett életének. Téste hanyatt fbruolt s lassan fÖlsaált a viz smnére. Minthogy nem volt kedvünk kitenni magunkat egy: ujabb vadá-fzsT eshetőségeinek, melynek kimenetele roszsjbb is leheteti volna, iparkodtunk följönni a levegőre. Ef baleset nélkül sikerült is. Erre levetvén öltönyeinket foihalásztuk a kardoshal tetemét, mely a vizszfoén nszkalt [Nem tudom hogy huss ehető-e ? Matrózaink azonban mégiji fölvagdos tálTs elköltötték. Mi csak bőrét tartottak meg, melyet „Igen bátyám és ugy is van," válaszold Klára komo-molyan, mert némileg megsértette őt az, hogy (bátyja kedvesének szerelmében kételkedett. „l%y van? ugy vanl még most Is m°nüod ezt; no mindjárt meglátod mennyire terjed a szerelem. — Gerőfy hadnagy ur, nőül akarja-e e leányt ?■ „Már adtam erre feleletét0 mondá Oerőfy erős hangon. mert fájdalma elérie azon pontot, hol miWesünik. hol már közömbös a világ előttünk — és ekkor ITegköselebb áll a megőrüléshea. mondja „Kem annyira vagyunk, .itt nyilván ákarja-e nővéremet ?u „Nem I- • „Pista !tt kiálta Klára, hossá akarva me^ni „El tőle, leány, ne merj hoaaá közeledni, ki, nőül nem ér- demli ő ezt meg, el tőle lB eszel nővérét visza^taszitá. „j^ista I" rimánkodott Klára, „Pista ttfbbéV Némán, szánakozólag nézett Oerőfy Klárára, szeretett volna neki mindent elmondani, azonban vélte, hogy tán jobb, ha e nőuSt utálni tudja, tán kevésbé fogboldog-talan lenni. Azonban csalatkoaott; nem szon nők közé tartozott Klára, kik ha látják is, bogy megosalták őket utálni tudnak ; nem, ő továbbá is szeret; enynitőbb íétt volna sál-vének, ha sserelme tárgyát veeati, mint ha látja, hogy aa megcsialtaL „Oda, áldoaatának adjon feleletet, tán-e feleletet kigyógyítja, mondja neki, szereti-e őt vagy nem * kiálta V. köijt képeztek — van tán mégis valami a „dftktor\' ősimben, tudósnak tán azért neveztek, mert akkoriban] tudtam meg, bogy mitsetn tudói. — Hm, hm, Hm, dtajd gondolkozom én még e dologról. No továbbá tsioárnak is nevesnek: mert esek az urak oly ssivesek, előadásaimat hallgatni l De mondja csak, hát ön\' ki légyenj ?" 1\| ,,Jelentem alássaá. Horvát János a becsületes nevem, Oerőfy hadnagy ur szolgája vagyok s tanár uírnak egy levelet hoztam " Ezzel átadta neki a levelet Báldosy, a nélkül, bogy a levélre reá is nézett volna, ssebébe tette és kissé ingerülten mondá: ]; :\'] „Hát Horváth János ur, nem sségyénaj ön magáról aat mondani, hogy szolga, utálatos, embert mlgbeestelenitő szó ez: „szolga"! minő joggal szégyeníti jpnraíz emberiséget annyira, hogy magáról ast állítja; ,,szelgiu, tán saért, inert pénzért hadnagyának szívességekét 11 tesz, illetőleg csak akaratát teljesiti, azért még nem szolga « j ,,Jelentem alássan, hát ast akarja doktor! ur. hogy azt mondjam: „ur vagyok lu csak oda megyek hdjr a küldenek, pedig aki másnak paranssárs tesz, az syl^s, \| ; U f„Igen. ki mindent más parancsára tesa, <as szolga, :dej nem azért, mert másnsk en^edelmeske£kjj hanem mert bemutatja, hogy annyi szellemi erővel Qom [pír, tiqgy ön-akarata szerint cselekedjék, de ön nem iaoln, bizonyosan fijwtést hus, s annak ideiében ön parancsol)^ gazdájának, hdgy fizetését, illő élelmét rohásatát adja s vjkf Ön paran-osol gazdájának, tehát ekkor a hadnagy sjTöa saolgája volna, mert a mi a fizetést illeti, ő engedelmeskedik önnek.4 1 „Igen, csak volna miből engedelmeekedni." j lanr-egy, kiroi szujoüt nem gonaomcoanaűt, aiaet as 1 „De ha azi tennők fri, hogy mindenki, lk ki engedel-ég nem áldott isi meg, kinéa-bár az élet fentartásáért is \| meskedik, szolgá, akkor znindnyájan szolgák folaánk, mert küzdeni kell, aa \|s elfelejti köztüicl a bánatot. A jó kedv mindegyikünk kénytelen engedelmeskedni, baja felsőbb I,E1 kell mennie? és hol volna dolgai János bácsinak?11 „No megmondom, nekem as univáriitára kell men- I nem, \'oda^ a hol azok a doktorok és ügyvédek tanulnak.11 I nMi a manó, János bácsi tán dositob vagy fiskális szeretne lenni, ha I ha 1 ha 1 akkor majd \|ha fogam fáj, kihúzási ingyen, ugy-e ?" „Kiütöm én ast most is, ha akarod, a nem kell érte fizetned, sőt ha akarod, még én fogok évte fizetni egy kis bort: de lelkemre, sem fiskális, sem dbkltor nem akarók lennL", ■] TWW* I „llát akkor mit csinál János bácsi lm egyetemen ?u j kérdik kíváncsian ?■ { „No, nészetek ide kölykök, ládátok ezt a két levelet, eat. ás egyiket oda kell vinnem, hadnagy uijam küldi; a ! másakat pedig Levinyi hadnagy uramhosl viasem, értetté-j tek a szót ? s most csend legyen 1 iLerosmároe, adjon égy I félporczió innivalót la \| I j , A korcsmáros egy Jókora nagyságul poharat, borral . töltve, nyújtott át aeki. János ast egy ajij&asal kiitta, keae hátéval Májét letörölte s mintán bajasof hetykén Itfáó\' \' dörte volna, eltávozott János aa egyetemhes ért, ott elŐ-szereisz . ^ .§ u adrftr0Q m deákok éleseit kélle kiállania. — Mert tudjuk, hogy a legpsizánabb, legvigább kedélyű embereket a deákok köat találjak, de* waj is csoda; azon korben élnek, midőn aa emberi élvepeteket hajháss- mindamellett hatják ; kivetkőztek már a gysrmekiességből, oly kevés gond jak van, mint a gyermekiek L* hlss a gon- I dos szülők ellátják minden ssükségeesel, őt-sseimmel vigyáz- \' nak, hogy kedves fiak hiányt ns szenvedjen, s \'ha van is j köztük eav-egy, kiről safllőtk. nem gOndoacoaiaak, kiket as ( „Nem \\u válaszolt Oerőfy, s karját kirántva a tanár ka-keséből kisietett; Klára pedig ájultam rogyota sógornője karfába. X. I r or, ha Ön Bal-Vissonsá János, As öreg János elia^ult, hogy az urától átvett. leveleket rendeltetéeök helyére származtassa. Utköaben egy korcsmába tért be. hogy — mint mondá — gőst vegyen magához, mely eatáa hajtja a lovakat János jé ismo&s lehetett a vendéglőben, mert belépve, aajod „éljen\'fiel fogadták „Csendesen gyermekeim !* mondá Jánosi .nem érek meet rá veletek mulatni, csak egy kis ssi verőált őt, lábmoe-ditét vssask sjsatáa megyek; sürgős dolgom fran." János bácsi", saéla aa egyik vendég] kin tfieglát- •aotfc, hogy szere te\'t volna aa öreg sae Igával mulatni, tér- I _____ ■ áiastmn annak költségén , „mióu olyan vissáatartéakedé, j wtudós<,\' pedig egy ember sem tudós, csák yílbetjük, hogy h0$7 J"ény jé baráttal nem akar egy pohatat üríteni P1 taánnltj talamit, fiadig saihél tovább tkaolont, annál inkéEk .Teremtettel eat még senki ssm mondotts, hogy nem belátjuk, bofcy wk sem £doak,is ereden, bory ép akkor. t^V^^ ^ csak Sgy kicsikét, ssidőa belátom, bogy míUem tádok, akkor adták a tadó^ olyan, mint a ívl(anyoeság, át megy as [ mindenkire, kik egy körbe összetartva állanak. De el le tértünk tárgyunktól, bocsásson meg kedves öleséé, de a visszatekintés oly iól esik, hegy. örömem telt, habár csak rövid időre is, n mult araqy fcáráséból meríteni: János, bsuU már említettük volt, a^ egyetemhez értj a ott, mjatáa a! deákok éleaeit eltűrte embert reá bírta, hogy Báldosy tamárt Inhjs. Báldosy. kijővén, először hoss Jánost, áaatén nyájas anoleaal mondá: „Hát vóVsas akar ap ur besnélni ?• „Jelentem elássan nagyságos dok desy tanár fr, akkor önnél akartk ssé miután egyenesen állva hPssftnt „Mo igen, ama Bálaesynak nemesnek j ndoktoru-natk te mondanak, de ea olyan caim, ráelyet ember nem érdemel mert tudja barátom ^doktor1 annyit teea, mint >laa, egyik fiatal osztály teremből néste aa öreg tű ebb egy iteeére valét issom , mert éet^Ta dolgom, [ sah a doktor oaWet; s Vagy araim ; — \|m«Má a deákok- 1 nak, kik Wva tanáruk köaé csoportokultak, agy, hogy ♦ \'il t \\ ü Sk • \' I parancsnak, majd \'külkörülménvaknek j—r le Igaa, hisz várei fognak Tám a teremben, hát mit is akár barátom ?d TV „Jelentem I alássan Oerőfy hadnagy ortoí letelet hoztam", mondá János kissé meglepetten, j „Hát adja kérem hamar, kevée időin van.4 j „Hisz jelentem alássan, már átadtam. I „Aha igaa, már majdnem elteleitettem, de mondja csakl mit is akár hadnagya ama levelében n í „Nem tudom jelentem alássan, tesáék psakj a levelet momasl.1 \| I „Igen, no de moet nem érek rá, mijá hbnn j elolvasom s j azkln felelni fogok neki, de hol is lakik nadnagya?, 1 „Jelentem slásssn N. utosa, 613 sk^m pda^.^ „Jól van lói, kérem önt uram — knom lójának — szíveskedjék a caimet felírni.* •! Miután a felsaólitott taauló kivádajlmi ckimet átadá, Báldosy a terembe ment Visa pedig Jánost körükbe lógták s uíra 1 Aiulátuij keadettek vele s csak nagy nehezen birt, tőlük lifiabkda^ú, feltette aneaben magában, bogy soha többé de^ok kMé nem keveredik, soha aa egyetemnek belsejét uesn ^éaijmeg, .{ 1 \' (felja. köt4 I i I • L A b (i f iis á c 111 3jík tana- Hesité s a lA deákok HyVjttMlf I 111 %erkesztó) Üzenetek Mindén kinek különös jBgyalmébe ajánitaiik Dr. For ty-féle áalános ; - Y, J. k. a. Pécs. 4 A beszély két! v!etti k; köz* lenájük, mihelyt sorit keriyük. ; — Ós.. K: urnák. K -0ö. (Levelemre kérte 1 órain bjo-cses válását- [J /F. A. \|4- T}ápo!cza. — Semmi tfjsfgj? íöayv^m ügyében a héten magánlevelet lógok irniJ j Felelős ezerkesEtótl HOMMA NN MÖR. í i jp 1 fi HrH^ Vasúti menetrend i Érvényes máji s 15-tjői 1876. \|"t\\ A buda-pöiái ijdoin atatö óni nzeriu L. r indul Kanizsáról, hoia : Vonok .mim \' j Ij. "1 ! j Óra pero 146. M5 lasék, Hohács, Donjbovlr s fiaméba . li . . 4 4ö réf 414 ]i, „ . ] * 1 r . \'Íj- . . ü\| . . á 30 déla. !\\ J ■iiaa-Ptstr* . . 1]» ; . . T . . . . 4 68 rjf Í02 ;,]...! • ik \' • \\ l ...... * .6\'íWlo. hm in », r. . - i 1. \'« . ••[ 4 . . tini , n soa«wi» 113 .Űenbt (biüiu »»th#lv. ítto-UjMi felé . . . . ű [8 rig. jf.i \' T .1 \'wj. [L. . . I Íj-, . . li . .-11 . -48 ealhV 116 Sbproab 1 I \\ 3 \'M délu ÍO.t Trifiatli > ék Pr.ig<rl\|éfon Leréuttl Oriox és Bércbe 4 60 w. sói \|! 1 i l !• i I \| • ]; j iW\' \|4tiplit . I\'\' i ? f i I í \' • \'1 í\' \'•> 1 \' f p j f 1 • I Érkezik Kénlztára • I. I honnét: Í15 Enék. 1 óliacs, Détnbovér ■ Fiúméból it 41 délu. KM! \'L\' \\ i, ír J a 11 11 fttt Boda-Paitrél ÍT 1 4 2<J r.-g. iUl „ \' \|j\| ; j l \| Bf \' b délu. ülj L 1 I . i L ! 9 M aatfé 314 ItécabCl Siombatlftly Béci-Ujhely) frl4l 10 27 eatTé 301 L \' ! Ü l j [ , „ •[ . 1 4:5 rek Biti Soiirutibi 1 • II I \' Ü 53 délé 2U Uécsl öl Sriexl Mac\'bing. Pragvrbol] felöl 4 regi. 202 Tri«>it> iá Uccsböl .............jl - Bt déli íOi i Mi VÍllacabél J, „j 11 - estvíe [ ilarbnrgba c«at\|akosá« Villarb c» Fijahc jafeatbe\' I I. i t \' " » „^Fmnc nfeauJj niilv, ítfdtrv úli j\'í «lril«Ml4. ^iflátalMU liáiiM i IMI L6gyon«bt, ÍWW^bfi a amMnédBa nmiiffUWS láá wnv&il klfiiaaiaia l^j ikk+t ■ — Ify li^iSfj MflikSni , Krtiíi 1iim■ ír 1 Ttj"vij^1, (,<>raw jwádéej jenaSit bc«. tianpAi rnmm, vigy émt* illal l4wlli>Sl íjJ^rr tf^4rf itaiiiaf v4gy ir-r)»«anuok, >mlii4llyi>\| aay* (Malltii íkíi— mttfimi KP"* ftJjNV\'"" ^Tlaj^M—at [ iSápaM áMÉIn* idk/m iStl Ulvogt.b, wSkUm ^arbaueulUí i«urtul* mJI^U). kiÉian WPL a»jr4wwkl dilii «iii(gjtnla\|ait>k. gCí- ;v4lyeá J ik4r>k t?**1 \'H- ujjfóMK, fc Mmmór®. vaObw, y aeraal. laii HÜIIM e ■niénlnSi i■ lairi <auí; knmiit ufliii fiítytnol UHtclfi.kadAiik. p4 sebek. \|ijiir hkéifmU vtigf \\náf Ii.il íá»I . 4i aa nü tmkr cMrálaui roll walftfSMlét, ^— • kttS»l»«n kiaaiw kii \|áli(i-—luaíéimik mtflMalfil -H •ajUMI «m W M Milaaytw MMmlMn w—wHt r\\ ign a ti »lÍK tlBljin bt«atlvedl iM\'nifliiii ■Alk^jviyr tmk m n"Isiil.i kji ősei? lafMBaSk rS^li Md hmiUlt* 4#jr- léaj «uin iriUlStaalk, ■fieáa á loaklfH ámteS gwgyal im\| hen aakim Miir«lk4i)k 1, :cti MM«nbacaflHi<iÍMi DMicjm-f, UicJyii^k jibtiig^ MIIÍW md\|) í\| \'énk iiiwa a mWH Bvéwlrm l^mftiir ícJiuumtíai" Mva-hv)\|v\|u; «i {ílitl már Nm a tmk\'aji ii\|iIhii ■liaiiiiiiii [ iaai klvbii éi JijaküiünnuinfitíL áaetaklwé oMna-ökéli keUaieál «M AlMaS aikarUá* eréSiurn/ciMrl /ojq, wal^ak binutlM Éhal an iMtkjUi UMnimii, júl ucg«Upi\| i\| v» jakcvMA Um kfifakafiji UmI lapulj kolJ«. \' Eky jMninag art SO ir., na^jrolib <ariiiiaj4 1 ín. Inataalali a>* sitkual uitin noatAa Ulwi 10 Mai IC-U1». Ügy trt»i tkonigaal kfaftb wálwmáujr Mta tclMttatik. UqUad UHwémií raktb: 1* a a I a a TÖMÖK JÖZUtF g/fgjra44r4M ttriwl Uti^aitu 7-ik aaáia »1»U i j \' \| Kkidjáiii: N.-Kanuaáfa : PUAD£B 1). nrégyac. Kümt^ii, 8TÁM-lt\'UCSZKV\|l.. gy.igy. HZ.-HKIIKKVÁU. llll kt\'N L éa D1£UAJ;1}A , QjCtngti*\' Jfapoarügn: XAPOeyÁkI rrógra. Va^iiaSaiftén-VHRBlaK. bnibU. HKííKDCS pl. srAgraK. (Irj^i ilEUKER F. JSbaaka \|]T£jm. J. —j 1 •Aji. Ul gyógyaMtéaJ c« kambtf arak, kik raktárt UiilkM h«jbuilú k lrain<-tiek, MaaSÜUafnak. ■ nrfaaarint a rfazbr.i) aiiailatmlut uú Dökraer kiúimAal KUkTT I.ÁSZLúlfOZ czimotvuj Unitra ilUrsvArfa IFcreucztór 719 él) bekSManl áiivt-Lmljem-k, lé inrgr<íii -•lolóiok eI i. 1.1 mij Irljesa- 1 fcjjnp Vidéki béruMBtaa levdek áliaB awgiaa4»l«yal^ u ának kr«i píjfuUTur i bukúlilc»<:, vnuér i> »slat Stal \'mj ragj uiún\\%i inéllctii t téatéi iMmMbSu t<\|j«aK«ia(k í .u k Die Weltin.Waflen. í)ic VVellt in Waflfem Die Welt in Wattén, i Dio Welt in Waffen. Dio Welt in Waffeiu Die Welt in Waffen. \| 3cit9e)(^id)tlid)cr fontán üon ttrtbnr @torm, 1 crfdjciiit focOeti ín 16 bií 24 iílnftrirtcn \' fiidp^^ra á 25 fr. ö. 2B. (mit jfcíjőncu, grfötnacfoo&cn ^raniicijj Don benra brreité gmei oorlirgen. ^rnu^inirratienfn torrbrn in jrbrr Str^ánbinnfil eá§rnsminrn sBorrfit^ia bei $)b 9ifd)rlt 347 f-l vr.\'jtafyio. tL ^artlrbn\'é Brríag in 2Bün 1 Schembar C. és fiai \' á caL kir. saab. i ► j hiiHiiértéli ^ároKok I BmlBpoBten, Karoly-kft^zárnya j [ T ajánljak asannal aiúát k4akiteiénya n.lndwi laju h\|a-, aarisaM k \| . T ii/éd-, Máza4 hídjait; marta- éc eabsaa mirtélislt, ne- fa kárt f \' tarét ssKait fa-, bádog-, ilnn- 4i airQSrcr űrmértékeit. Valkér ) J tekéket ér tetaak, es, kir. eaaba4almaarttt petroteununsré NtkM «Y Y lókat, vsa 4rat azefeket \| l a T « jtep* Ámk [ietfolcf»ö^l>ak. ] \| á . (ÜT Xi\|«fjiékak kirkaatra Inf4a bétuuntva^ pJl Je i SaAlltéi majdnem aa 5asses magyar királyi iilwa- XL I talók-, I valutak-, Qözn&tmok-, ezukorgyáraknaf [ U I 1 i hr^ \'Q m szenvedők a Bturzekeggrér Clotl lieb, aü készített minden leU ntet- séien, aiieati aéme): éa knybk éa köszönd iratj k a mefllékelve. Meffrenéel) etdk úiy magánal bturjen) gger aki>áu: BoAanesteto Moll Qji re mos vár. — Peoher Jl g; égy* 345; i- 2 Altesti-sérvbi meglepő jgyégfiaert találnak Herisaiifean (Schwaízbin) ál ben ártálmatlan sórvjkénö aayai bajok elléni Bizj)nyitM haaSbálati utasitásbss vannak! fsaekokbsn 3 frt M) wiáral 0«Hn4él mint a kOvsikesőlrakaj \'Fj; ^égynaertáf aal Márjáhok j —1é:c^ár tisbi\'í. Nyomatott PiafiM Ftídp IN^EjiDiaáa Í8T6 barátom kitdaieteM a dolgoaé aaobájában egy ttveg-sa^cráeybea dHa, eralékeaeteül a tenger alatti kitXnéuláé-aak, melykea baeonlét nem tett sok ember a világon." CZIKK-CZAKK. : k — Tica: .Csak minket is legalább iuterálnának va-lajbjivá,\' igy legalább a kttsoledd telet kényelmesen\' kibuá-nái>k.* — — C a I o a t j. £at már magam asm bánnám, mert leg kevesebb . 50 frtot Kannánk ogv holnapra fenntartáai-pénat, a taros Miodragovies Láiár telkeid vesér is annyit kapott, kit a múltkor bÖ4aá\|tottak Saékesfejérváron szabad lábra, de jí is folyamodott a további intornáltatásáért, mert megr szerette a magyar kenyeret". — * ; — Egy csordásnak, ki marhákat legeltetett egy erdŐ-beoi, e fogyott a dohánya, sokáig tépelődött, hogy hol végy esi dohányt; végre egy fut lángos ötlet jutott neki eszébe, — ugyanis as erdőn kecesztül menő vasúti-vágá-nyojkhox mvut és a közeledő vonatnak már niéssziről eU kezdett iurkéabotjával intOgetni, mit a vonatvezető észrevett; s veszélyt sejtve megálitá a mozdonyt. — Ekkor a csordás a ceupépan áld urakhoz fordult, s inondá: „Megkövetem: alásban as urakat, Legyenek oly jók s ad ion valainellyik egy pipa dohányt lu — A vonatvezető pedig miután látta, hogy nincs semmi vessély, .hanem » csupán csak egy pipa dohányért kellett megállani, mérgelődött a meginditá a moadonyt. — j: —r „Éány éra v an földi" ? kérdi a aomogyi ember a mellette álló göcsejitől. — I \'-4- „Éppen most vert négy vékonyat s tizenkét vastagot". Felelt es neki. —\| 1 j — Egy gőzhajón egy rendkívüli szépségű nő utazott, a útközben egyszerre hat fiatal úr kérte meg a bájaa hölgy kezét. ^— A azép nŐ a legnagyobb zavaróan volt, mért nemi tudta magát elhatározni, hogy a hat kérő közül melyiket jválaszszs. r elkérte ■ tehjit a hujóskapitiUiyt, hogy adjon neki tanácsot. A kapitány >a következőket mondá neki: „Nagysád ugorjon a hajóról a vizbe s a kórok közül n* ki kegyedet kifogja menteni, uzt válaszsza jöveudőbeli férjéül". — A nő úgy is tett, fogta magát s beleugrott a vizbo. ; meglátjuk ezt a kérők s négy közülök egyszerre utáona ugróit s megmeuték imádottjukat. —A nő ismét a hajós- kspitáuv átázott fn hoz fordult • kérdé: „Mit csiná jak most ezen átázott (négy kérővel41 — „Válasszon nagysád egyet a két száraz kérők közül, kik a hajón maradtak" — A nő min- kérőt választotta, ki den habozás nélkül aa egyik -ía* eky gróf volt, — száraz kémektől, mórt . \| — A légrádiak igén félhetnek mulo hónapodban egy magyar geologust, kit a külddtt volt ki; \'muszka-kém gyanánt fogtak el, s irgalom nélkiü éjjelre a pinczébe zárták. t Szurony. kormány minden mOLL SeWlitz-pora. h -CL ? r / [ Csali althor valódi. Ííta,"\'^ apjáaj a aaa éa aa én aokasoroaitott cxégem van le nyomra. li BSntető kfréaári Ítéletek Isnlételten conütatáltálr ezégem iá* véd-je^rete nK^aanaittatáaát; azért óra intem a kfaftnaéget at ilyen ka. miáitránjok raaárl4aá ellen, \'mintliogy azok csak áipitaara vannak fsa-uiitra. — . 1 Egy lepecsételt eredeti doboz ára 1 írt. o. é. Valódi mlnéa^gben a -8 zef jelölt cxégeknél. . -------i Francia ItomeKx sótal. A legmegblxbatobb Sn^éljiA asere a Sianred4 einberiüég-Ji«k miiylen belső és k&lső nrulaaáenal, a legtöbb betegség el leit,\' mindennemű sebesülések; fej-?, f&l- éa fogfájás, régi sérvek éa iiyilt . epbek, rakfakélyak, fiaiékL iiéuigjoladáa, mindenaemfi bénulaa éa sértjéa atb. stb. ellen. tSv agekben hasznalati utasítással együtt 80 lcr o. 6 _____ "i Val4di míu4afgbaa s t-tel jelölt ctégeku^l. Dorttcli-liulmái-zsirolaie Krohn M. éa tlraá-tól dergenben (Norvégiában.) Ewb halmáj-ialrolaj valamennyi, a kereskedelemben előfor-4al^.faj késStt as egyedüli, malj orvod csélókra haasaálhaté. Ars j egy üvegnek használati utasítással együtt 1 frt. s. 4. • V a 1 ód 1 ieio4a4pliea 4 fsl jelölt czégiknél. MOLL A , TiichlaubeD, niichst dem Bazar, Wien, j kaktSrak : V . - Kani k««(«) fiA(«ff Bélagyégy.(rh noeeabeeg Joa. (x) ,; FaMttaCar Jw {) BnwftM Uaraa (a> Dorner .8. Cska toray a (a> QSeaa : , L f \|7ti0. K r a 4 IkraaukY A. fT\'YT- R p •>■ vSr («+•) K->hn J. Kapu, r éíf-rix; BcUrCnler lAa^or fjngii Kapva aa a a (t) W«sl(ia40.Kt aaag OMokoviu lat gyégjr. (rí Küttcl István gyógy. a«aalCaly <) bU^ U* A- it) WftMtk F Kürmcjid uef) llaU Jéa 8 a • m\\ a tlialy (M) mitek Faraaaa Crtgy- Sopron (x> PaaM Aai gyógy (x) Holaár L. mrögy. Va-r4a«agaS>. Béca J. Jí. gy<%y. liánok-Si.-Oyúrgr (xi gyógy. Zágráb (x) MiUfaub Lmgj. (s) lfaalMaSaa gyógy, (x) Hegedű* Gy. gyógy, (a) Perklet Jé*. gyugySeaaloaak (s> a ah vara QoaaUv gyógy. i 273 34—68 \| i !\' [ í- Serfőzdéknek. , g i\|l§ I.t . \| . a I j - Lm \' 111 ^ « f ;\|:f JiT-t]Tj • i \\, \'.-"T^T^Lf 1" 4 AltoQti.QÓrvhfin STPnvprlnk + BW r m r-ra^ r tsr1^ r ^m^ 9 , EV 1 LEP8 IE j jeyblilcg gyógyit Dr Killiscll Djezclábu.n, . Wjjhclin.splatz 4 <eióbb Berlin. , i^l4\|fiiiem f ,800 bikerrel gjiógyitva. 24Ő