* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 19.56 MB | |
| 2010-07-19 14:56:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  696 | 1755 | Zala 1876 november | Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 44, Hát. KMé Nnw ap Itekti nuy MojTk«ttik«dÍM, PJ vámtál Aw 111 nu BtoM irt (i <m 6 H WMin 8 M tf*fT*d <m I MMb Nagy-Kanizsa, Szerdát 1878. november K j _111, évfolyam. Mr*(4tj ao b Ili gazdászati hetilap | Hirdetéseket felvesznek : Weiu Mór, Bndapeiten, Servitajter 4. és BécaL, Wollzei e 18 si. iLang L. és Arat, Budapesten, fiirdó-utcza ll sz.Oppullik A. Béét, Stabenbastei 2 sz MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰ VELÓDESJ, TARSAJDALMI ÉS ■ Topb egyljrt bintaliM koatidny* InrtauIM IrMM 1 Hová a által iteM Illeti i\'íilikéajtk HMsa*«*! Ój ><>ottdH utai ,818.1 u. Bfanw MUe bvsUk Ht hsáért kmkid In*\'1**" -Matatok vl«U la kllfctatk j I teára W k ij 119 Mia 1876 A zalamegyei gazdasági egyesület 1876-ikévi November hé 6-ik napján délutáni 3 órakor Za-la-Egfr&zegtn saját házában rendes évnegyedi közgyűlést tart, melyre a tagok tiiztelettel meghivatnak. Főbb tárgyak; a n-igy-kanissai gabona éa bor-vitárril jelentés; ugy az egyesület Háza épitéaé-■\'(H számadás. Zala-Egerszegen, 1876-ik évi Ootober 20-án. ÁBVAY ISTVÁN a. k. QfJTMMÜ •laölf Halottak napján. Koszorúzd mag drága halottad sírját, fold gyarló gyermeke, • a kos/oruzott airhant felett folyjanak kdnnyeid é* átálljon fel hd foháasod a mindenség uráhoa, hogy fájdalmadban, bánatodban m-\'gvigasstaljon. A természet is az enyéeiet köntösébe burkolódzott, • a sötétséget mely körülötted uralkodik, csak a sirhantokon szelíden pislogó mécsek lángja osslatja széjjel Mily boldogok lehetnek azok, kik menten a föld porhüvelyének zen vedé lyeit&l, az énékek háborgatásától lenn a csöndes sírban nyugoazssák örök álmaikat, mely hantok fölött búslakodó szerettei virasztanak es hullatnak könnyeket. Mily boldogok lehetnek azok leiket a kaján irigység gonosz nyelve nem sért, kiket a rágalom rut fegyvere el nem érhet, kiket a földi búbánat nagy terhe le nem et\\jt, kiket a szerencsétlenség éa a balsors csapásai ellen megvéd, a halál bixtoe réve — a sir, & a keresztények epreinek szivében o napon t feltámad a kegyelet nemes érzete, nemcsak egye-sek szivében, kik szeretteikre a kegyelet mélabús érzelmével emléUeznak n*kik imoIcIto o napot, melyen a természet is gyásskOntOat öltött, hanem egész nemzeteknél is feléled aaon drága elhunytaié emléke, ki az egyéniség izük körét átlépve, milliók ssivében drága emléket hagytak hátra. 8 as ily drága hantok felatt ezrek szive zokog h6 imát, mely aa ur istennek ép oly kedves, mint aa illatos tömjénfüst. A halottak napjának kegyeletes ünnepe nagyon régi korba vezethető vissza.\' Eredetét egy \' Odilo nevü apátnak kOazönheti, ki Clugnyi kolostorában 993-ban elrendelte, egy saerzetese azt mondván, hogy az Aetna mellett lakék gyakran aa Ördögök ordittbait hallják, s hogy tőlük a szerzetesek imái és alamizsnák sok lelket elvonnak. II. Sylvester pápa as tgiii római egyháznak ajánlotta a halottak papjának ünnepét éa azt November 2-ára tette át. Ez ünnepet aaon általános emberi vonáa teszi vánnl. Az Jwtffa No- ■HM ÍN- i . |, ,| j-ié| i 11 i| i edyessé, mely a sziV kegyeletében nyi nnep magasztos lényege félre nem érti yérábúé í\'lt natalmas mementó az | emberi szív gyarlóságai nála emlékezik téeére. Nincs olyan emberi triv, mely ha k jó napokban meg u feledkezett istenéről s a I Sldi élvezetek mámorában idői nem talált magáb » szállani | emberi gvarlój valtára gondolni, nincs oly tn emberi iaiv mondom, mély a búbánat és kesen napjaiban ahoa nem foraúlna, a ki ilyenkór még: s támaszt i|yujt és ki egyedül lUmaazt nyújthat [Qsak aa Mápéis ezt felfogni! ki agyssw már elhagyatta érezte nkagát a világon, [kinak feje fölött összecsapkodtak a\' véaa hullámai, s kikelj szivében aaon luserves tír támadt, mely jelöhiírnöke szokott lenni Ma kétségbeesésnek. Csak az képes felfogni, m ihbyi vigasztaló van aaon gondolatban, hogy ellagyatótt-ságában sem kell csüggednie s hogy a cogyelem és vigasz bő forrása nyílik meg számár t akkor, haj elméjét a ípldtektöjl elfordítva arra ékint, a kitől van az élét és a halál, as öröm éa 4 bánat, kittek véghetetlen kegyelmében nyugal nat talál a föld fáradt üldözött, sebzett vándora. H hol kinálkornék jobb alkalma a naagábaszá-lásra, mint künn a haltak csöndes tanyáján, hol minden sírban egy egy földi vándornak porhüvelye nyugszik a I hol minden sírkő arra emlékeztet bennünket, hogy | minden földi mulandó, hogy enyészetnek van jalávétve minden. A szülő, ki korán elhunyt gyermekét siratja, a fiú ki apját vagy anyját temeté el, -aj férj ki azériető hitvestánát adta át a csendes birodalomnak, az árva ki dtolsó támaszát is vesatél minü ide zarándokolnak ők,! hogy megkoszorúzzák drága qjiíjaikat, s hogy b siaoktól vigaszt merioienek az 1 éleire.. : S a nemzet. halottjairól sem felpdkazik meg a hazafi Ezrek, Miket | ugyanazon lelkeaitp eszme, Hgp*»«aon uéyix, zaramiokomaK a nemzet felejthetik halottjainak siijait megkoszorúzni, hogy megemlékpzve a haza boldogságának szebtelt életükről, s leróva a nemzet hált ját, saját honszereltnük nyerjen erőt és uj tápot. L 61v ^ 1 e z é s. Keszthely, 1876, okt 27. A „ZaUmegyei ált. UmitétestDlet" — „Keszthelyi járási kBre f. á. okt. 86-án tartá me| Keszthelyei évi észi kUzgyUléeét, Jelen volt 22 iendei 1 tiiztelotbeli tag éi 2 vendég. A kör elnOkfl, Olwthó! Alajos általánoa 6gyfelem közt monda el megnyitó péasideL mulyben a többek kött ezeket mandá : Törekedjünk óda, hogy a niniskoli á legjótó-konyabb intését l«gv«n. Est at által érhetjük el, ha uove-lésünk) és oktatáannk folytán a rend, pontosság U hasznos ioglalaozáa a gyerm|ekekben szokássá éa igy t arrnéasetti válik ; továbbá ezeket: Lebeajeu a mi Bzemétnl ieloti is a rend, pontosság, haasnoa foglalkozás, hivatalbei i ize retet, hogy utódainknak, oly emlskat hagyhassunk hi tra, mely a „zaIa" tárczája. Egy szórakozott életéből {h^asi isaaét f rendáglflbe bemezt és as atra ismét •ríaitít véa ■saékas. Leviayi hadoagyhoa ment. Levéavit aaonbaa nem uÍAita non; aiolgájának adá a levelet át. „Hit sem tudnád megmondani, ván bajtári, mit akar aa urad e levéllel í« „Tudja a maaji, hát nsm ismered Jt? uem aaokja laol^ájának megmdndani, hogy mit tett, vagy mit akar teani; hm jó volna tudni, hogy mi áll a levélben I" ,Hit aésd mejg pajti I1 De kiasen be ran peciéUlre." „No teremtett*, {01 lehet aat bontani." „TelAb I de elfelejtettem mondani, hogy nem Indok olvaani." .No bia, akkse kár lenne a felbontási de saé a mi aaé, « Is saaretnéia tndni, hogy mit ir aa nr gazdáénak, mert tudod aaiatolyj levelet vittem egy más árnak, egy hajszállal lom volt kUa.* JDr. Báldoav | tanárnak, taéod es\' tanitja azokat a aagy deákokat, kik;orvosok van ügyvédek lennek. „Hm, suret&ém éa Is aa uven émbert látni, és áutj saéüott faoMád? „Bia eUg aBldu basaélt al nekem, keadetben mikor Bumdettam neki Doéter ar, a»« felelte, hegy ét osak aaért nevesili Doetwaak, [mart todM bogy semmit sem tat" \\ .ül pajtái, akkor éa I* dector vagyok, éa M tadom~ bogy aeaa tváok iieiaril [ láad pedig éa ad^járt aat hallottam, ksn aask as arak sasjua sakat tódnak, de elbi-aakaéeWak Is, aat vÍKk, hegy waki ssat tad náluknál tSb- .Hál Mikii még aat ■Uétil, hogy la Qeréfy had \' "---ri <akh* (Utad tUfi osak «égM,W kOVetisre mélté leheeaen; Végüli elaOk, midén alkalomszerű elméikedéeét befejezné,\' IdrSali a UgUrsaknt s a gyOláet megnyitóttuak ny&váuitja. (Éljeit\'zés.)] A mult gyillés jegyzéstOnyve foldliaítatván hitelesíttetett. A gyUlée hamadik tárgyát Ceathó Á. próbf-tsnitása népesé a „méter és deoimoter ismertetáeoréL A tanítás vé> gettétel a gyftlés jtárgyilagoi bírálatot tartott; mely után, (Iqadé urnáit fáradozásaiért köszönetei mondván, tanításét nelyeimók éa jónak nyilvánitá Ksatéij az elnfiki jelen-1 tesják j k6vetkestelt, mély (kbői oask nénányat emlitüok |{ így ní\'ond elnOk : szivélyeá kSazönétet möadjuiik Ertl Ká- -roUf, uruak, mint a kör] t. jegyaójéoek oapn tevékeninaége-ért[j melylyel e tiisuég köriili tsendóket\'a. m. jegyzökönyveket ís gyUlések latáu azonnal hívsn1 elkészítvén, as azokban feglalt megbízások éa más elótaijésstaaek legesekfiyebb habutáit lem szehvedtekJ Munkásságáért kOssönet szavas-1 tWkJ . T fi I Elnök jelenti, hogy a megyei testületi gytüés as évii 2 fttuyi tágsági diiat| 1877-tél 1 frtra siállitDtta le. » Kozma János tomaji tanítót, mint uj tágót bemutatja, i, Továbbá jelenti elnók, hogr uepU 80-án értésér*jesett,l miizerint megyénk taufelQgyelojévé tekj Krób Pál áf lón! kinézve, melynek hallatára kedvei köteleaipgénsk tartá, még | as napra rendkivtÚi Igy Illést öuzehivni, u^lyentmegragadva as alkalmat, fejezzük ki szeretett tanfelttgyelóak iránti ér-. zelmeinket a mennyire lehet kQlsó jeleklálial | is. A rendkívüli gyttlés Krób urat a kör tiszteletbeli tágjának vá-latztá meg, s as okmányt, mely Udv.özlÓ irat is, duaalbnmba belezve határozta elküldeni. A diazalbúmot bemutatja s annak aláírását kén eszközölni. j , j I! 5., Pöltz F. éa Ertl K. iolentéat teamek az ,Eö tv Seal apra eszközOlt gyQjtés eroaményéról. A további gylijtéat máSra ki váuiák átníházni. A gyillés nekik köszönetet szavaz. ] A gyUléa délutáni időszakában elósnSr Bíró József értekezett „Mohamed élete éa működésének hatásáról." Ko-locskáry József. JAz Arohimedea féle elvi elméleti bevesd tésBró^" Újlaki Mátyás. -Mily elvek az érint lehetne népiskoláinkban a helyes olvasás tanítás alsjjján az ifjúságnak kim^vsltetését a ezzel összefüggésben nagy olvospi szerottf közönséget esskOsblni ?u As értekezésekby ómban vita alá b\'ocSájiatván, ebben részt vettek Seitz Károly, Beich M. Nagy jMnriska k. a. stb. Értekezéknok a j gyűlés elismerd köszönetet ssavazott || Több tárgy elintézése után a gyűlés, mely d. e. 9 ji—uit^í, J. o tfiaavi c,ij reget* Egy jelen volt) Zaltimegye törvéayijiátósagi bigottságának folyó 1876. évi November M 6-án tartandi rendes évnegyedes közgyűlésében felveendő I Tárgyak sorozata: 1. Alispáni évnegyedes jelentés a törvényhatóság ál-lapotárél. I 2, Nagyméltóságú magyar királyi vallás és közokta-| táai miliisterium rendelete, melylyel a néhai Lesnyák Márk | alsé viaoveczi volt romai calholikus taufti özvegyenek asS-J letett tyiaziák Rozáliának nyugdíj kirendelésére irányzott II folyamodványát elSÓ lókban leendő szabályszerű elintézés végett leküldi i 3. Nagyméltóságú m&gy. királyi va\'láa és közoktatási ministenum rendelnte néhai Kutby Antal Volt aaestbékállai jl Vonlai aatholikus tanító özvegyének nyugdíjaztatása tár-II gyáboni ; 4. Nagyméltóságú magyar királyi vslláe éji közokta. vagyok, \' urnák, . i\'Syj\'*®\' hojgy; fize- nsM sze- mondani, mondta, i azért gyan pirongatott -hde szój akni szó — ekkpr . aón véleményem kerekedett, hogy tán félso emelsts mjne i egészen helyén> :| I I; \' . ^Hi aat nem Imondhatjuk, hiogy az pysh tndps uraknak ninos eszük ; de miértj pirongatott ?4 flksd aaért, mert mondottam, hogy szolg i ó pedig azt állitá, oogy ssint ary mint én hadn ógyj ő nekem] is szplgán^ mert\' na S parancsolja^ vagy oda meajek, lúgy én kaToncaolhatom neki, tésemetJ ruházatomát és él«memet adja kii1* Jfizzel aat mqndotta, nogy mindenki ur a mélyé^ j „Körülbelül magyarán mondva, annyit akar; de tudod nékem cakk u nsm tetsaett, hogy hogy nincs uolga.* 1 i TI ^^ ^^^ [ „Pajti, ha tadnátn, hegy bírsz hallgatni, akikor mondanék valamit." | .Kítelkedel Inn : aNem kételkepem, de I tudod titok még sj d)l JH ad kezed) hogy semmi körülmény ltözt el ném I rulaz. „Itt- a kesém rá, hogy soha lém szólok tói t."I „D« most tartsd össse ^saedet, hogy megértht sied, hogy mirpl van asó." 1 »Kitáncai vagyok* tünk. _aii muakáa volt ott.\' sóit akarok., ettH „Noirisalt várj, mindjárt meg fogod tudni, Ivalt ott: varfa, sasbiS, ková«i( lakatos, saolga, saóval a mpnkáa oaa- itottartotti tntoa, mint , égiá mostohábbon bánnák Vele: \' aok dolget kévéi isetést aMak hekl, egéssséget felálioaní kény-tale;, éa mi a dolog vág«, ha ta«M(á!ka^ 1 ttluMaúk, kellslai atehet* « 1 It J.1LI?* Wsrialss^ és itakarékoa, akkor n*a> keU neki kalénhú, takantfca* annyit, hogy íreg napjaibaa kegélhet.* Intt vasárnap egy vendéglőben egy gytüi st I tartot-„mankások ^rtUéeének1\' neveaték, körtibe; ttl Xétazás VMWB, wuu, 1BTWI. IMKM, BOOIg*, BOOVOl a PSB tély\'sskMten rétegéből 4- agy mresinoa aaónoUat •loasámlália, hogy á munkás az államban olyas:(i a testbaa a vis éa mégii moatohábban bánnak i | „Hegélhet ?. micsoda beszéd ez, hát btondjad csak te I szorgalmas vagy ; mennyit bírtál már inegtakarjtani ?" ] „Én rólam nem szól még a szent inaa nm, tudod én Jinní| szeretek és legkevésbé számítva, bapbnta 40 kr. kell [ nekem jborra, ha áz öszzegnek csak leled eltettem volna, már szép kis pénsecakém lenne.* ; „Ha eltetted Volna, de miután nem tetted Jel, nioca\' i „Oaok nem iíkarod ezzel mondani, hegy ettél gazdám tehet valamit ?» „Nem költene akkor aem többet mint most.* „Hát mit akartatok gyűlésiekkel j „Nem találtad még $6 V I . [ . j „lián azt mondotta az as nr, hogy nanaegyitek kérje fel kazdkját, hogy javitta fizetéaét V | „Kérni ? kérni T tniuő szolgai asó ez ? nem kérünk mi >tt Jjol kovetelpMIlnk\'* „Követdhettek ? hátha nem adják mqg ?■ „De meg kall adni, halljad oaak minő tervet tett alibén c aa aa ur t* - „Pajti, már nekem sem tetszik, bogy j ar van köztetek, mért mi dolga is van nálatok?* | ,6 i mnbkások barátja.1 ! « „Nekem, é& csak megmondom, iak&n jóvá hagyod, akár nem, ugy teszik es aa nr, miatba hábótubaa aa ellen-léi egyik katonája át jönne hosaánk s azt .mondaná, hogy hozzánk jött, mert saer ét bencUnket. Mit talndass te errffia katqnáról ?• Mit mondok, mit mondok — ao min pásl lalnlhski ber áruló.* 11 \' i Tlí \' P „Lásd én is ezt tartom ettél aa úrtól, vagy áruló, negv várja, Vogy valamely fautoa sMepat viselhet, tek naaznot les, de mondjad isik, ml báeAoa akóriást körösstül Vinni, hagy nagyobb fizotbt kapjatok,?* „Oh nagyon bkos egt gondolat aa. lásd ha n>ár létei K.i jhogy, minden munkál sgyletttnkMa von —• seMt tet is alaUtank — akkor wj napon,! azt botárosaok, ín is aaea napon taindeniu odalépj gaaaá|ja alé éa tyk, hogy ennyi ée ennyiért dolgozom,: ka pedig nem fez in? I IÉ tifli min isten um rendelete Marty JóaaW jakabfai romai tfcoHkua tanítónak nyugdíjaztatása régéit benyitott foly#-modványe tárgyában. ft. A nagyméltóságú közmunka ét közlekedési raAgyar királyi ministeriam leirata, a Keaathely — Bak -4 Regedet útvonalra vonatkozólag. & Nagvméhóeágu magy. kir. Belügyministerinm rendelete, melyei Pintér Lajos, Schweiger Dávid ée Szabó Ferenoa keeathelyi lakótoknak Qáál Miklós tiszteletbeli ezolgamró elleni panasza tárgyában f. évi augustus 7-én 144 szám alatt hozott közgyűlési határosat félő dásával a megye kösönségét aa 1876 Vil-ik t. ca. 3 §-a által előirt eljárásra utasítja. » 7. Nagyméltóságú magy. kir. Belttgyministeritun leirata a legtöbb ajdót fizetők névjegyzékének megállapítása a a választott bizottsági tag.k sorában neián üresedésbe jött tagsági bel veknek választás utjáni betöltése tárgyában. 8. Nagyméltóságú in. kir. vallás és közoktatási mi-j uiaterium rendelete, mellyel Fanzsekovica Márton stridói néptanítónak aggkora\'folytán beállott munkaképtelensége tekintetéből nyugdíjaztatást kérő folyamodványát saabály-saerfl elintésés vjégett leküldi, költségben léívd ugyneveaeét (Csernecs kid meg4 pitéaa tárgyiban tartott hossáfánijáli tárgyalásról felt*tt jíjgyedköiiy-vet aa 0eeae« iratokkal fgyfltt bemutatja. | 26 Kelső-Ssemenye községtől á letenyei Májra folyó part ■OMgflásai által iuőidéasítt maggátláaa tekÍntctéből*Bt}kséges óviotéskedéeel hosatala végett Üoífó évi jatürastus 7-éá és folyti bizottsági IJW plitt jk. szám alatt ka vei | kirendelt küldöttség jelentése. 26.j Mihf lovjicji ístván pákai lakós és érdi felfal vamod vánvs, melyben s pákai községi isklla építési költségeinek pótadó jüvetéa utjáni fedezése tárgyában feO\' zotL sérelmes községi határozatot megsemmisíttetni kérik. ] 27. Vraotsits Károly szolgabíró ur jelentőié. melVel beterjeszti Nejdelícz, Proteiiínecz, Stráhohinecz, ésjHovpszeló községek; elöljárói és! képvuelőivel a közös tamétő megtia-gvopbjtása és aa ahhoz megkívántató költségek fedezése tárgnrábau felvett jegyaökönyvet törvényhatósági jóváhagyása végett. - MMtjSSwk [javaslatba tva tartott vdgaéké. [társainak 28. Sziaethjr Lajos Saolgabiró ur Szeétpétfrfölu község általi a községi legeltetés jelentése, melvei al^etés ^tárgyában 9. A nagyméltóságú foldmivelés ipar és keréskede- | hozott szabályrendeletet törvényhatósági jóváhagyás végétt lem ügyi magy. kir ipiriisteriumnak folyó évi 19976 szám alatt kelt leirata .a folyó évi hó 7.-én s folytatva tartott bizottsági közgyüjesböl a hordók hitelesítési tárgyában intézett felterjesztésre. 10. A közmunka és közlekedési magas iniuisterium leirata, melyben a boldogfai uj községi úthoz szti kiégés területek kisajátításához az engedélyt megadja. 11. Magas magy. kir. belügyministeri leirat, mély mellett a megyei be^eg ápolási alapról készített 1874 és ,187§ évi számadásokat azzal küldötte vissza, hogy hozzá csak csak számadási kivonatok terj esztendők fel. 12 A közegészségé köröknek alakítása, a községi éfl körorvosok fizetésének megállapítása, és szülésznői tartás tekintetéből a községek csoportosítása szempontjából javaslat adás végett f. évi augustus 6-én s folytatva tartott bizott-sági közgyűlés 6612(165 ik. 6524,165 jk. saám alatt kelt végzésével kirendelt küldöttség jelentésót bemutatja. 13. A nagyméltóságú magy kir. Belügyministerium leirata, mely mellett a magáu orvoslás dijjaaása tárgyában alkotott szabály tervezetet vélemény esés végett megküldi. 14. A megyei épületek mikénti haszuositása tárgyában vélemény saás végett kirendelt küldöttség jelentése. 15. Nagy Jóasef Zala-egerszegi járási ssolgatflró urnák jelentése metiben a sála-egerssegi járást aránytalau nagy terjedelménél és a rendszeres hivatalos ügykezelést nehezítő viszonyainál fogva két külön járásra osstatni és annak megtörténtéig a saolgabirósági hivatal saemélyaetét aa Ügyvitel érdekébe^ egy .írnokkal ssaporíttatni kéríJ \\ 16. Küldötlségi jelentés a vernsee íasakóczí Muraszabályozási művek átvétele tárgyában teljesített eljárásról, s aaok ten tartása ugy a folytatólagos saabáiyoaás iránt teendő intézkedésekből. * 17. Szolgabírói jelentések a közjegyzői nyugdíj alapot keaelő választmány tagjául választandó 3 kösségi jegyző kijelölése tárgyában járásonként eszközölt választások ered-j ményéről. 1\'8. Pretsinszky Pál megyei főmérnők urnák Alsó-Vi-doveca községnek "ja drávai védinuukálatokkoa közmunka átengedését kérő folyamodványára véleményes jelentése. 19. Qoricsán, Dráskovecz, Szent-Mária, Alsó-Vidoveca, Alsó-Do\\nboru és Kottori községek folyamodványa, mély-, ben a letenyei murai hídtól. Qoricsányi határig terjedoleg la Mura folvA Altul ftl&dAv.Att ptrt Iinn04l4anlr •"•••••M-lására egy kuldöttaéget kér kurendeltetnL 20L A monostorapáti erdő megvizsgálására folyó évi augustus 7-én és folytatva tartott biaottaági közgyülÓB 5822/160 jk. szám alatt kelt végzésivel kirendelt kUldjött-.ség jelentését aa összes iratokkal bemutatja. 21. A nagv-kanizsai királyi törvényszék elnökének át-, irata, mely mellett Keszthely város közönségének az ottani ">királyi járásbíróság! telekkönyvi osztálya számára ssUksé- \' ges helyiségekre vonatkozólag kiállított köte ező nyilatkozatát, törvényhatósági jóváhagyás végett átküldi 22. Janlc ovics József h. szolgabíró ur jelentése mely L mellett a szoboticzai képviselő testületeknek a szobotúmai ! éa benkovecai bormérési jogok szabad kéabŐl történt bérbe ijadására vonatkozó határozatát, törvényhatósági jóváhagyás (végett bemutatja. [ 23. Krób Pál tanfelügyelő ur átirata, melyben a IJo-dósányi 692 számú telek jegyzőkönyvben 3314 331/1 és 748 6 hr. továbbá a 231. sa tjkberi 22. hr. Hzámok alktt jfeíVett beterjeszti. 29 A folyó éjvi!augustus 7-iki közgyűlés C(. 20,151 jk. saáipu véigzésével kirena^li küldöttség jelentése, a gardi-novéczi községi erdő megvizsgálása és zár alá v itele tárgyában teljesített eljájrá8ró|. I 80 Koronoa Máston és Pánger János zalakt pánv lakosok folyamodványa* melybem özv. Komáromr Adimné, zalakopányi lapoanp malmánál levő malomgát és [víz medjsr által okozott kkrol^ megüngálása végett, egy iktildöttség kirendelését kédk.\' I 81 Orésa j János megrei főorvos ur jelentébe, mely mellett a megyéi bizottságid közgyűlés utasítása folytán; bp-inutatja a megyéi állatorvosokra nésve. oly esetedben irányadó dijj szabályzat tervezetét, midőn nivatalbpl teljesitendő eljárásukon tul magáa felék által igéoybe véietnéz. 32. Kováos János szolgabíró ur jelentésé oitllett bemutatja Komárváros község elöljáróságának azon folyamodványát. melyben Pá jer György házának a község számára szándékolt megvásárlását kimondó községi kftpvaiiltf Ttaa-i tüleli határozathoz törvényhatósági jóváhagyást kpr. 33. Alsó-LiendvalmesŐIráros képviselő testületinek kérvénye, — az a|só4enávai mérték hitelesítő hivató átvétele érdemiében. ! 34 Komlpssy Fprencs nagy-kanizsai merték hitelesítő tiszt jeJentéSe, egy maghatározott iroda átalánynak éa a a hiVat^lnál alkalinazott szolga ruházatának wrnséaáatbe^i megádáaa tárgyában. 35.Báró Wesselényinó született Mikó ör\'efnő; köszönő levele a hoaaá édes aiyja Mikó Imre elhunyta alkalmából a megye közönsége által intézett réaavét iratéit. 4- 30. Pest Pilis Solt törvényesen egyesült unegyék közönsége a személy és vagyon biztonság •érdekébeíBelügy-minikter ur ő nagyinélkósá^ához intézett feliratát] tudomás és pártolás végejtt leküldi.1 1 37. A megyéi főcsenaoiztos ur jelentósej mely mellett a megyei ioglárság részére készitott szolgálati I utasítást elfogadás végett bemutatja., 1 Helyi és jegyei hirek. rr i — A n.-kanizsai kereskedő Ifjak önképző kbre folyó hó 27-én este tartotta ez éti közgyüléaét. A tagok saép számmal jelentek meg a gyűlésen. Elnök: Hoffní ann M., üdvözölvén a megjelent tag&kit rövid képét nyuj ia aa éz évi egyleti életnek, mely nsl nem is legörven detesebb egészen meddőnek sem mbodható. Az egylet még mindig nem erősödött még annyira, hogy működését tüzeteseit azon czéTok felé iránvoztatta volna, melyek tulajdonkopeni hivatását képeznék. Folytoáosan pedig pénaügyi viszonyaival keU küzdenie, miután az iegylet keletkezésekor tett beruházásokat sem fizettette jméjg ki. A pénztári kimutatást ajánlva a tagok figyelmébe buzdítja őkét a kitartásra s úgy saját maga, mint a választmány nevében is a tisztségről lemond A köagyülés szavasamzedő bizottságot választván; ja választás következőképen ejtetett meg! MegválaastattáU: Elnökké: Weileij József,|alelnökké: Neumann Vilmos,igazgatóvá : Heimleri József,\' títkárrá: Ledofsky Lajds, péni-_____ _______________tárnokká{ Roichenfejd[Mór, Jellenőrré :IRoinitz &ynla Vitt ingatlanoknak az ottani ál\'ami népiskola illetőleg a \' lasztmányi tagokká: Fr^nlu Jóasef, Qsjettner Sándor.Pol-magy, kir. á\'lam javára tulajdon joggal leendő \'átjcebleáé- i Iák Lipót, llirschler Sándor, Stern Ignácz, Singéi Samu, jsóhfez törvényhatósági jóváhagyást kér. ! . Heichenfeld Frigyes, Weiler Izidor, Tuschar Ilenrit, Héflfr £4. Pretsinszky Pál/megyei főmérnök ur, I \' \' lll 1 Jíf akkor megszűntem munkása lanni és a gyár munkás nélkül, aa ur szolga s nem is kétlem, hogy e fizetépt akar ennyit fiaetni Imii hiszed, lehet-e nélkül?* v „Nem lehet bia az (javítani fogják.0 „Nem kételkedel ? és nem örvend szived* János paU táa, akkor lehet ám csak^még mulatni ?" „őszintén szólva, éti nem szeretem az olyan fizetési melyet erőszakkal kefl kicsikarni, olyan es mint a rablás." „Gyerek vagy öreg létedre: péua less, es a fődolog.r „És csakugyan azt hiszed, hogy nyertetetek eaael ?f „Hát az ia kérdés, hát nem kapunk több fizetést? „No csak, hadd magyarázzam meg, és belátod hogy voltaképen, semmi hannatok sincs." „Ej okoskodni is tudsz, azt nem hittem volna ?tt „Semmi okoskodás sincs ebbe, — lásd azt várod, hogv fizetésedet javítani fogják ; est várja minden munkás; falu Ive, hogy e reménytek teljesedik is, mit gondolsz, a kinek kétszer annyit kell fiaetni legényének mint aaélőtt, nem fogja e követelni, hogy csizmáit, melyekre okvetlen szükséged van, drágábbért fizesd — a \'korcsmáros kinek saolgáinak kétezer annyit keli fiaetni mint aaelŐtt, nemi fogja-e kövefelni, hogy borát drágábbért vegyék npeg; kfl)ed, hogyha bár kivissitek is, hogy több fisetést kaptok, altkor ép annyival fognak kiadásaitok saaporodni, menynyivel fiaatéstek szaporodik.11 „Ej, mint látszik, te aa urakhoa tartass, tőled keveeat várhatunk." Nem tartok én aa urakhoa, tudod gaaembernek tartom éa aa olyan magyart, ki akár német, akár tót, akár oroeaokhoa vagjr más nemzethez hajol; oe hitvány embernek tartom azt is. ki nem azoknak barátja, ki vele egyenlő rangban vannak.* „Így hát velünk tartass?" „Azt nem mondottam, mert lásd mesterségtek olyast, ásást aa usaérás é. — Az nssérás ha látja\', — hogy vwlakiaak pénars van saükaége, akkor - azt mondja, hogy aaayi éa annyi kamatra oda adom, s mert tudja, hogy fZ- 4 -4H -H i ■— sére okvetlen saaksége van ás embernek — ió m igas kamatot vess, ti ia1 ugy tesstekL mert tudjktok, hogy aaükség van reátok, azérjtf tulaott kösleteléíekkejí léptek fel, „Sok beszednek is egy ssó a vége, tehát nem akaraz Telünk tartani. Áruló akarsz [lenni ?u \' „Árulótok félek más leiaaU, Is ha $ár nem isi tarthatok veletek — ellenetek soha sem lessek; éu elhagy dm »solg^latomat és le várnát is, ha ideje leszs, deí eopa sslm fogom másnak aénysaaifhelysptét ki zsák ip ány ol nt«tt I „Jól van, ti^dom, hogy perélj ember vagy, habár neán nagyon okos." „Gondolj amit skarss, áttogod-e a levelet idri ? I nAt, mihelyt haM||jÖn hadnagy ur.r „De ne feiéjtsd elj mert! nagyon sürgős." Ne félj nem, feledkeaemj én meg a {szolgálj >tW 1, s h|á-bár nagyobb fisetpst isi óhajok azprt a (wolgál^tot pontlé-san megteszem.U1 ] • „Isten veled] I" n Isten áld jón me j lu lí Xí. | j -j\' (Éill.) Zánkai Zsigmond ég a helybeli polgári iakola tanára eljegyezte macának Kapósrár egyik saép hölgyik Kcxjeí Horváth Rózáim kisasszonyt. FeUegteJen bot dogságot kiipiuk e frigyre FeNmeéS. Vahot Imre ár. a mint érteetfflak. ma körünkbe érkezik, és nálunk ia felolvasást tárt, ka jól értesültünk Petőfiről. A felölvaaás a társaskör; helyiségében fog megtartatni* 4-jTfltirétt Trencsénmegyééeii;) Trencséamegyében a tfiavéim^k oly gyakoriak, hory alig malik el egy nap, melv-ben nagyobb tűzvész nem jeDeatatketaék. A nxult naáok-bau Fmáskán volt ily tűzvész, mely a helység nagyobb részét elhamvasztotta, a a szegény lakosokat tmjeeen koldusbotra juttatáJ — Idójárásunk folyton borás, hideg éa eeée; s néhány saép őeai naéot csakhamar lel váltotta a koinor. esős idő és ^orsabban szükségessé tette a szobák fűtéséi, mint azt gondoltuk volna. A téli saison tehát már k$nöMs van. íoz-e sok mulataágot, aa a jövő titka. Hogy la pénztelenség általában nagy aa bizonyos. Majd eaak kiegyez valahogy a kettői —(BakQldrstgti. Köszönet nyilvánítás A budapesti hon védegyleti választmánya köszönetét nyilvánítja azon ada kozók irányában, kik szívesek voltak a török sebesllt kar-ezosok [részére tépést és vásznat gyűjteni és adocaAnvoanL Szenvedők v^gy.sebesültek fájdalmait enyhíteni mindenkor emberi ierényio* nekünk egyúttal hálaköteleskég is tehetségünkhöz kepeist a török sebesültek réeséra felajánlani adományainkat. Midőn idegen hadak, nagy réasben ázsiai vad ésojrdák tiporták vetéeelnket és égették, S dáfták városainkat és lalvainka^, és ölték rakásra legjobb fiainkat, köztük lángleik fi és elméjd hallhatatlan költőnket, s midőn egésa Európa nyugodtan nézte elnyomatáeunloat, medíatió nem történt érdekünkben, osak a török nemzet, s annak nemes kormáava volt, mely ezrével fogadta, védte^ s tartotta menekülő testvéreinket, s enyhítette e nemzet kimond-hatatlan fájdalmait, s törölte le számtalan magyaij család könveit j ezt elfeledni nem lehet, ezt elfeledni háláit tanság, s a hálátlanság undok bünl Ma ugysaaaon fegyver ejti a török liaroziosoru a sebeket, mely biennffbket akkor a porba tiport es mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy hálán kat mázként fisjeazük ki, mint érzelinéinkkel, rokonszenvünkkel ée azzal, hogy a sebesültek részére tehetségünkhöz képest, ha bánni csekély irályban;is, aat adjuk, mi módunkban áll adhatni■ Felhívjuk és kérjük honfitársaikat különösen a ne-ineslelkű bonleányokat, hogy adományunkat továbbra, is vagy a török consulatushoz (Budapest ősz utcáa) vagy. a buda pesti bonvédegylet megbízottjához, Choria Zogmond szerkesztő úrhoz (váczi-oitcza, 16 aa.) küldeni aziveskedjo-nek. "Budapest, 1876. október 16. A budapesti houvédegy-let válasatmánya. Klára áiultan rogyott sógorn< íja ksrjjába. S nem is csoda, Siégy e nő ^SamélcjUt hiszI borzasztó .szavakat hallotfi Qei\'őfy ajkairól. <lex Síy «t maga \'mondotta előtte, í hogy nem nem saarott. ve»tw. m< veeai őt nőQI, Ha bátyi a megelégedett volnk azzal, előtte\'aat vadja, felogv ot nem akarja nőüL ai a hőm szeretett ttrUbra a legmagasabb Íjét e férfiét imádni kpadeiwi volim j im vélte s aa Miat4 érzett Ueieíw>| mondatjsj vele e saa lóban nagy szeretetre, ^in^Upwi mutat, űá, kl egy hölgyet eaaip, se no riszonszsret nem veam el nöu| merk ^véliJ kogy a nő tök éle ságát nem birja nála ttflllblfcii} .snert fél bogj elmúlik aaon í^ől tm elyre a kémei költő\' mon< kél hiv saarelmee ku kunyhóba U megfér, nek uugy Oerőify kkor K Iára, pci tétebate fU, hltti, hoáy vakaa. 8 vCV Ma boldog-r 1 el nő, tta a wiémrahf* — (irtVIOHIHEK.) Versecsen e hóban eml^ar lett az uj bo^* gőzének áldozata. — A temesvári. karánsebesi vasút magnyitása vasárnap £ hó 22-én vo.\'t -4-1 £ hó 22-én keresztelte meg a mertropolita az újszülött herczeget Belgrádban. — Nagy-Kikinda és Hákóialva közt a posta kocsit három fegyveres ember kirabolta, — A lópeatii JEgjyptom-ban nagyban dühöng, naponta 100—120 lé vess eL.| — fi hó n-en este umét k> orozz Önkéntes jött a bécsi \' vonatul Budapestre. Eddigelé körttlbelől 1600 orosz iitazott Budapesten | keresztül. — A magyar honvédség jelenleg B17JOOO emberből áll. — A törökök most a Duna felé, Oroszország határai irányában kezdenek csapatokat küldeni. —- Kis-Ázsiából ,a törökök 140,000 embert várnak. — Medun tö-rök határ vár, melyet a montenegroiak néay hónap jéta ostronaár alatt tartanak, kiéheztetvén megadta magát. —: E h\'ó iS-án a Timok mellet} a törökök a saerbeket visz-szaverték; — A törökök Deligrádod bombázzák. jAa orosz sebesülteket Budapesten .keresztül haaájekba kezdenek vissza szállingózni! — A törökök "Várnát kezdik megerősíteni. —| Dalmáczíában erős földrengés volé a napókban. — Az egyet emi tanulók Budapestea fáklyás- zenét akartak csinálni a török konzulnak — Kimutatása a salamegyei ált tanítótestület könyvtárának aa 1876. évről : 1 1 „Halmay család0 Fáy Andrástól. 2. „Nevelésle ók-tatástan" Széchy igostontóL 3. .Karthausi- b. Eötvös Jé* aseftőL 4 Szemléleti számtan Hermán Józsaftéfc 6. Be«é- "^yásTlejZ. vaay csak nála mindaat nem lWi, iáit ij\'ltg- Í szerényebb boldogság feltételez." K/ára aat gondolta volna e férfiról, mart hlss hozzászokott, hogy csak jót s nemest gondoljon róla U f sae-telme imádásba ment volna át. De igy Gerófy jaat mondotta, hocy nem szereti I S ez volt aa, mi eszméletét rab Iá E férfid, ki neki anynyiszor szerelmet esküdött, ki oly számtalanszor mutatta volt neki szeretetét, kirdl Vélte* hogy . csak kiaárólagosan neki él, s kinek élni O kivánt, ki eea-ményképe! Volt! e férfiú volt as ki előtte nyiltaa kimondotta, hogy nem szereti. A nőt szív oly talány, melyet ember megfejtem tán soha sem lesz képes. Megvetéssel fordul el a nő aaon férfitól, ki előtas porban csúszik, s férfiasságától megfoeatja magát (4- szolgájának szegődik ; kinek gyenge agyvelejjét ő o^y zaítarVa buja kozn^ hogy csak reá gondolj oeak ő benne látja világát ki minden tettét jónak, nemesnek találja k sp i|r térfiíol égy nő, megvetéssel fog elfordulni, vagy legjobb eeetben kedvét abban leli, hogy vele miat éld bábbál játékát Üsse L de soha sem fogja aat szeretni. Ellenben legyen,a férfiú, mint férfi, ki örjértékérfíl legvan győződve, s mondja a nőnek nyíltan, hogy eme, ▼agy ama tulajdona tetszik, aat és aat *oesaaljai<M iáéval beszéljen vele férfiúhoz illően, ha üy férfiút egy njfl ha nem ia szeret, de megvetni soha sem fogja. Klárái most agy ágvban találjuk, aroaa fölötte halvány, s araaveaáaai a lelkiküsdelmekre a fájdalmakrvi matat. szemei zárva vannak, csendes álom nttgalsa 4 ki tudja, tán boldognak érzi magát, matt hisz aa. álobs lelej-teű aa emberrel búját, bánatát ée nem imsr) áfcamb* éliük át aaon boldog időt, melyet a (Öldön hiába vértünk s kerestünk. Ok Okért nem bir az U| álom öcökké tartnni. Agya mellett ül v. tanár u^altatt áll tUg v. tanár ée egy orvéa. lí A "betegnek minő éttele volt t kérdá aa orvea, a szemeit, mélyek addig Klárán nyugodtak, m tmfrJiérinti PIh !yok ée refék Vörtfcmartltól. 6 , Ny ugot Európa. Apuleutól 1. „íÖiektntáe0 Graber Ágostontól. 8 Vörös marti munkái 6 kötetben. 9. Segédkönyv A. B. C. és olvasókönyv. Mé-saáros Imrétől. 10. „Lohrboeh 0. Eraiehungskunde0 Wmaena Eduárd Milde, 11- -Eneyklopaedia\' von Georg Vilhelm Fridrich Hegel 12. Mikes Kelemen törökországi levelei 2. k. Toldj Ferencitől. 13. A széptan Zsilinssky Mifiálytól. 14 „Polgári jogok* Saeidel Páltól. 16. A aaidó nép ée irodalom története. Dr. Cassel Dávidtol. 16. Xltáláaoa; föld-raja Schvickei J. H.-tol 17. Némettan éá olvasókönyv Po-nori Tewrewk Árpádtól. 18. Utasítás « földgömb ismerieté-. aéte GSncajr Páltól. 19. Ein Wort sa seiner Zeit M. N Rotteubergtol. 20. Tnnodai saenreaés Bili Józseftől. 91. öt év története kiadja Rá\'lj Mór. 93. Természettan eleme Mauriea Reasőtől. 98. Horváth Mihály történelme 4\'JÜ 24-„Bat hányi János" 25. Ungaríscher Schulbote Johán H. Seb. K. 96. „Magyar néptanítók első egyetemes gyűlése*1 Nép* nevelők pesti egyletétől. 97. Vambéry Ármin vázlatai kösép Ázsiából. 98. .A felekezeti iskoláztatás* Bánhegyi Istvántól. 29. Általános számtan és Algebra Mauritz Rezsőtől. 80. Egy képviseld napló jegyzetei 9. k. Országgyűlés alatt 81. „Az iskolás gyermekek testi és szellemi épsége fentartása0 Dr. Bocktól. 89. Aa egészség négy könyve 8. k Bocb Ernától. 88. Történ dti beszélyek Egyházasbik Dervaricai Kálmántól. 84. Geschichte- von Ungar. J. H. Schwíkkertől, 85. Algemeine Geograpfie J. H. Scuwikker,. 86. Die bürger-licnen Rechte rauí Seidl. 97 Magyarnyel vj^ö ny v Fischer Síníontol 88. .A kis héber" Bottenber* Dávidtol. 89. „Nagy szeliemekn Szana Tamástól. 40. Hampden János l*itt Cbatham gróf.Maculay B. F.-től. 41. Neues Organon von J. H. v. Kjrohmantól. 42. „Geograpfie von tfng&„ J. ILi Sohwikker. 43 „Erleutungen v. Hegel,s „Encyklopae-die" Kari Roaenkraoa. 44. Egybáai jog tankönyve 3. k. Dr. Cseky Gergely tói. 45. Taneszközök jegyzéke. 46. Lub-1 rich nevelés tana 4. k. 47. Waterloo Thiers A.-t.). 48 I Lassú viz partot- mos 9. k. Szabó Richárdtól 49. Kétdu- 1 dás egy csárdában 9. k. Bkrtalus Istvántól 60. Magyar nyelvtan Zárav Ödöntől. 61. V. Károly osáazár Preskott után P- Szatmáry Károly. 52. Magyarország fbldrajza Schwic-kor J.\' H. 53. Az emberi nem művelődési történetének vázlatk. Torkos Lászlótól. 54. I. Napoleon első trónlemondása. Thiers M. A.-tol. 56 „Magyar rege világ" P. Szatmáry Károlytól. 56. Az elégiáról. Aigner Lajostól. 67. Nevelési beszélyek Honthy Lászlótól. 68. A szív életéből Környei Jánostol. ©9. „Lord Olive0 írta Maczulay B átdolgozta Szász Káfoly. 60. Képek magyarorsaág történetéből „Schwicker. H. J.-től. 61. Magyarország története rövid előadásban Führer Ignácztól. 62. Geschichte der Un cárn Ignác Ftihrer. 63. Népiskolai törvény. Környei Jánostól. Kelt Nagy Kanizsán október 8-án 1876. RÉ0SE1 GYÖRGY könyvtárnok Irodalom és művészet — • A Magyarország ét a Nagyvilág 44 ik számának számának, tartalma: . Szöveg: Jakab István. — Betyár időkből./ Költői beszélj. (Boruth Elemér) Folyt. — Deák Ferenczről. — Kis virágosa. Költ. (Gáspár Imre.) — Fiumei képek. — Baróti Szabó Dávid emlékezete. (Forrásy Ferencz.) — Tárcaalevél. Vidéken. Vili. Zajzoni (Rab) Istvánról (Porzó) fto»uy4k V>uc»u)r, — Az elhagyott ¥5fczi lémé tÖ Bu- dapesten, —- Egy boldogtalan nő. Beszély (Turgenyev I.) - Különfélék — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzenetek. Rajzok: Jakab lstváu. — Fiumei képek: Térzato kapuja. — A Fiúméra. — Baróti Szabó Dávid, — Zajzoni Rab István. — Baróti Szabó Dávid síremléke, Virten. — Zajzoni Rab István siremléke Brassóban. — Az elhagyott váci temető- Budapesten. — Bosnyák ráják búcsúja Uj zeneművök. Táborszky és Parach nemzeti zenemü-kereskedésében Budapesten megjelent: A Tolonozból. Zsidó zsidó rougyos zsidó. Szabad madár vagy te rózsám. Azért jó a disznótor, Volt nekem egy szeretőm . . Babot vittem a malomba A faluban csak az járja* A szivem a szivem oly szomorú. Csárdás zongorára szeikeszté Körössy Gyula. 60 kr Krk l Krk 1 (Cri Cri) rezgő polka zongorára saerzé Roaenzweig Vilmos. 60 kr. Bölcsész csárdásu eredeti darab zongorába szorzó Kátz Pál ára 60 kr, ~ mm OSARNOjC tr Ti W látszat után.! tffotofafr, | ,! irta WARÖA JANKA-volt [Virult újra a réti és inWŐ közepét ketté sjsblij az átlátsió hegíjí uatatf esik a pZe«iiok| aj völgy közepét ellepő taeiíélé szint játszó buja viráü>k| céoporzatát látni. A pír u ló bajilal első sugaraival megaranyozza a magas fák kon >ni it és az üde lég játszadozni |1 (Úszik a fákra felfutó köuiiv i inpákkal. A méla csendet egy tisztán eseogő mi hang kavarja, fel) „Látpd Gábriella, Zendi szép |fjú és mi idakonj Ju|áj-\'! el „Látod Gábriella, Zendi szén ifjú és lopok kai biR nűiiőjcaz ő korabeli ifjúnál ki Héj napon, midőn a rózsapiros nap aiMonrátra hajlott, I Gábriella hi|»aő mnnkájál keaébe véve éthM f mémméé I Uabaijlzkó Lenkéhes, hogy ott az mM kézimunka és bo-\' szélge(4 közt töltse Midőn az ifja leány, Lenke szobájába nntottj ott a zengeti | fill- ósmlagin ül Ve találta Marosy Emilt barátnpjévftl áa epek előtt ak erevetek egyikén hanyagol hátra döl vo agy iQttt talált, hidecen saemlélta a két zaerolmoa dédeljpéaaiL Aa ifjil Zendi Alfiréd, mtnt P... városának egyik jeles ^^ f^^^ I riÜ^ keádé nyugtalani- Öpllaflj. városi egy órányira a hegU közé W^f}^ melyUlkébon mint egy megmenteit JStnÍOT ^ Alfréd deü alakja és érdekes nlmof viiró ar- iÍ/3 T 9tá6 1 a T 0l(ifil,0 1 ?f li ^érJ üdvüzteőt, ébrenlét és\' álmaiban. DeiaJ ő titkolta. CMk veafnejí k^ríú egy regényes ^jma v>l^etJ njeJyaek ^ ^ h ^ {tÁUJaMk mindig kell iár^lmeia ural- ai?J r! I kodni tudni és titkolni a szerelmet mint siokink kzt. mi H sut ívuuui kvuiu wmviui • fmoiww. ».j í valobaijl mély. De kdlOnÖsen szégyeulette gyöngeséget kogy jtwmtjl\' Zendival szembeit aróza nyugodt veit ,A kűlszin után ugy ítélte a mindenre figyelmas kis LonkeJ bqgy igen ragadta \'el a fiatal ember társalgásának varázsa, panep azzal a hideg köaönynyel beszélt hozzá, melylyel uafümaa kötö- tt; pe. on- kdlönben annyira.0 bájos eper zjieilpU alt a kedves nem vagnr hpzzá sáivélyesebo ? Légy neiii\' is issiv geád. átT a i kétségbeesésnek] — A világ s síitől ; |Emil a múltkor m oAdá t| Gabriellának mnes szivO|| mert nem kinpztu vomaíZeudit tegnapi szavaival »ly E szavak ngy g^önyörf lus ssőke. lei .n; ka ajkáról hangzottak, ki a folydogáló patak rii e ésiUgyes kis ienlórjkezei a tavasa szép virígibó! violáoólIcBokrotl i kptöttek^és[szavait egy% a zöldujoharon elterülő fekete fkemtt barátnőjéhez, kinél eszi lénlyibpet alig lehet kéjpzenií. Világos zsemlye szinü ruha! ö nloft ejl festői alakján,Jmagas fehér homlokán az érteimiséi; kinyromátát hordá, arczsziiie hasonlított aaon halvány pii >s rozsa szi* uéhez mely fokete jsilrtl hajában díszelgett.! £ cép piros ajkán daozos, mosoly| vonult végig a szőke leá lyíia beszédén a mintha e tárgy nem is érdetnlene feleletét, az ölében szét szóivá ftevmft viola szálakat keadte egyenkint • széjjel do-bálui és fölhangsoti *zengő dala melyet a ssiklálu viszhangja. kiiéri: \' L .li \' c . „Hervadj, hervadj száradon ! Mit ikevotex reám ? Nincs kinek letörjelek Hervadj violám.0 „Nos, kész virágcsokrom, szólt a kis *45ke, egy; gondosan összeállított csokrot mutatva a barna Gá\'irieflának, •— ezt Emilnek |adom, — folytatá — tUdom lörllni fog e, csekélyt égnek, jutalmul tőle egy csókot nyéresidek.\' —j Oh! te nemf képzelheted milyen egy .-sók! Elválkatlan kapocscsal köti össze az a sziveket s eljegyez egy iá ásnak a* örök együttlétre.^. | ; .Ne ingerelj Lenke I — kiálta türelraetonlíl GábHella, — majd a. jövÓ mutatja meg, melyikfiuk csoluakja fog az élet aiVátaqában erősen megállapodni és Jmelyiké Miért:\' losséget szoktunk teljesíteni. toha sors zátonyában hajótörést szenvedni. a a moá-\' Vessünk vissza egy futó pillantást a lefolyt | év ese-méuyeíh és Ismerkedjünk meg a két iijú leésiniyal köze-lebbrőlj Lenke egy nyugalmazott őrnagynak egyetlen gyerj-meke a e szerint atyja saeme fénye, mig Gáprijella vagyoi-nos jóikágfalligyolő leánya két bátya és egyj nÖvér húga. A fiatal leánykák között már gyermókkoifban élénk liarátsájff fűződött a minél jobban fejlődtek án^iál inkább neip nelkülözhettók- ogymást 16 éves. -korwiiK szükségét érzi minden leány égy barátuőnek, ki előtt sz vé érzőméit kiöntbekse sl kinek első szerelme gyönyöréről beszélhessen. Lenke mzeretett; Szerelme tárgya egy barna fiatal ember volt, Marosi Emil, ki bajuszát mée alig biita 1 kipödörni, de kijiaintén érezte, hogy sziv dobog kebelében midőn \' abba lUenke méla kék szemei mélyen natolták. i Gábriella saivét u ostromoltak a kis város ifjai, de Infbal kerestek nála éneimet. Ha szerelmi vallomásnál\'felelelet kívántak t51o, az I illetőnek tréfás komolysággs^l aionda : „Azt tartom a barátság ép oly hő lehet iniut al saerelem Megelégszik ön ázzál? — Szerelmet nem talál nálam, elpo lai . dott szivem; mielőtt szeretett volna.". Persze, mogy az ily . feleletjkiem tetszett a város hő keblű ifjaiban s [lassanként el el nuradéztaik tőle. I 1 I „Sokszur mondák ismerősei: „GabiieíiaJmost még fi-■ atal vagy, ne játszszad el a szerencsédet, inert báj korod el-; muílik (juiíut a rózsa, melynek egyenkint hullának le szir-j \'maí.u tt- j, Jnlit bánom éu" szolt iilyenkor köniiyeumüen váJlat I vonitva a s^ép Iszeszélyes lányka. —r Néha Zendi kérdéseire gúnyos mosolygással él szavakkal ielelt. azonban az ifjú modorában is volt valami ^ele bziilotettnek látszó hidegség \\ habár forrón szerette a bájos teremtést, daezos szavait gúnyja élévé) fogadta, mert erősen hívé, hogy csak i^y nyerhetni meg Gábriella saivét. \' (hLlft. k6v.) V égye 8 _ A bécsi rablógyllkosüág. | E borzasztó gyilkosságról, mely egíész Bécset izga-lombaa tartotta, s mely mindenütt oly {nagyi mlagdöbbenéat okozott, a követ kezű részleteket közölhetjük df Francezooni mint kereskedelmi levelező [mintegy hat évig 4lt Klagenfurtban s az ottani táreasél^tbjen bizonyos szerepet játszott. Mult csütörtökön még Klagenfurtban volt ; vagyonos anyja Turinban lakik. Egyik testvére sfázadoz, egy másik tengerész kapitány az olaaz hadseregben. Kedvese, ki Klagenfurtban lakik, ezelőtt hét héttel gyermeket szült A rablógyilkos elfogatásáiól követkézé réskleteket olvasunk : A gyilkos szállásán magas tetejű kalapot találtak, melyuek fenekén .J. Nagl, Klagenfurt" cég Icíme olvasható. Breitenfeld főbiztos hivatalában tegnapelőtt délután egy leány-jelent meg azon nyilatkozattal, hogy azt hiszi, hogy ismeri a gyilkost. Pár nap előtt ugyanitt egy Fran-cesconi Henrik nevü klagenfurti ismertével találkozott, kire a gyilkos leírása egészen ráülik. Ezen jjmentée követ-* keztében minden irányban tudakozódás indyutott ipeg. annak kiderítésére, hogy nevezett Francezooni) Bécsbon kikkel állott összeköttetésben, s hogy a Mendoza néven iámért egyén vele csakugyan egy és ugyanazon személy. A reudŐrbiztosok rája Bécs összes kerül leteit ée külvárosait kutatás alá vették, s este többen köaülök kpdvezŐ eredménynyel jöttek. Sikerült ugysnis oly fénykjénre akadni, melyet a hatóság első pillanatra a. korésast; kyükos ároké* peként ismert fel. E képet a feljelentést tettjiéánynák megmutatták, ki azt a legnagyobb határozottsággal Francésconi arcképének állította. Erre kihallgatták HavU asszonyt (a kinél lakott) ennek cselédeit, a házi lakosokat, s a hordárt, ki a gyilkos bőröndjét a déli vaspálya udvarba vitte. Mindnyájan egyhangúlag kijelentették, hogy a kép aa úgynevezett Mendoza arcképe s a hatóság erre a \\övetkaaőket állapította meg. „Francesconi Henrik 26 éves, itt több iiieig tartózkodott, szorgalmasan látogatta a tánciskolákat k ezek tulajdonosai közt terjedt ismeretséggel birt E hó 6-kéig egy wiedeni vendéglőben lakott az erre követkemS napon azonban az Aziendaudvarba költözött. Hivatását illetőler Francesconi azelőtt kereskedő.segéd és irodai hhlatalnsk volt, később bizonyos ideig színész egy vándortársulatnálL Ismerői őt könnyelműnek és kicsapongónak állitiák, ki hozzátartozónak, kik közöl többen Bécsben élnek, nem égy kellemetlen órát szerzett A rablott összegben, jmely, ntint már téljoaen \'meg van állapítva, 14.500 forintot tótt, kéá darab ezeres. bankjegy is van, melyeknek számaií] következők: 7234S és 31345. Továbbá porosz bankjegyek 100,900,100, 20 és 5 márk értékben.0 j" jj i A gyilkost e közben Sterzingben kihallgatták, >és onnan Bécsbe szál\'itották, hová hétfőn okt#er 23*áp érko- — „Éjjelét nyugodtnak lehetne mondani, esek néha-néha beszélt álmában s nyugtalanul hánykolódott ágyában. — ^Szíveskedjék asszonyom megmondani, hogy mit beszélt sógornője áímában ?" \\J — Nem mondhatom ezt meg, mert beszéde nem volt összefüggő, s igy értelme sem vmt" .— „Habár csf4T egyes szavak is voltak azok, gyak ran ezekből is sokat lehet tudni, mi az orvosnak némi útmutatásul szolgálhat" — „De ugy mondotta szavakat, hogy aaokat nem érthettem" — „Bocsásson meg asszonyom, de lélek, /hogy igy én iit. felesleges személy vagyok, mert a mint észreveszem nem viseltetnek irányomban oizalommal; sógornőjének pedig mint már mondám nem testi, hanem lelki baja van. E baj azohban oly nagy lehet hogy csodállom, miszerint testére már eddig is nem nagyobb mérvben hatott : azért én aaon tanácsot adhatom, méltóztassék oly orvost niVatni ki becses biaalmukát nagyobb méivben bírja mint én, de sáv mondhatom, hogy aa orvosok iránti bizalmatlanságuk e leány kárára történik.\' —-V. tanár né férjére nézett, mintha kérni akarta volna, hogy avatkoznék ő e dologba, tegye azt mit ő legjobbnak tart* —- „Anna" t monda a tanár nejében, „belátom, magam is, hogy aa orvosnak igaza van, beszél a el neki, hogy Klára mit mondott eleve megvagyok róla,győződve, hogy orvos ar szent titoknak fogja azt tartani, mit itt hallani fog1* — , - ; V X — „Tanár ur I mondá aa orvos, legyen megg yőződve hogy ml orvosok első kötoieeeéginkrek tartjuk, mindaat mit betegeteknél látnak vagy mit tőlük, vagy toloft hallunk, titokba tsrtani." I — „Mondjad hát al Annám, mit bemélt Klára ?" -Kedvesem, csak ő róla beszélt folyton, mond te tokái inkább ei to 0 doktor urnák kogy mi Uktént a sae- az orvos ur, elmoiídan-satetnl ihogy gény léánynyalj s akkor könnyen kiUlálhátja hogy imt szólhatott0 „Jól van,0, üljünk azonban le orvos ur, dora a fiörtéátelcet, fölöslegesnek iaitom figjjein egy ;női| egy leány titkát iogjá hallani ^ftökéleteaéju folpslc gea L° mert nem a Iszéicjélyt, hanem a tárgyjiu szükséges nekem tüdni 0 Mjutáni minokeiten leültek volt, V. tanéi ben ecaetlé Klára szerelmét, s Goaőfyvel törté íjt találkozást továbbél hogy kéoysaerítette a hadnagyot, nogf Klára előtt beválj a, mísZerini nem szereti, s igy j nőül néi i akarja Őt venni, fl nTanár ur dagyon szeretni látssnk a dolgot velejénél ^ogni; ipart mákként nem hagyta zsolna e sza\' akat ő előtte mondatisi, holott! iátbattn volna, hógy e szavak Ily szározon, tőle mondva boraasató hatást teeuqenek.0 „Igen, de egyszersmind véltem, hogy e sut vak Orvosolni fejgják e szerelőmtől.0 i .1 „Az lehat de ka e szerelmét jkiüzi is, ali kor gytílölet lép Jieijjtébe, s kétlem Váljon a hallottkk után sierenosésebb lesz-e akkor, mintha! reménytelenül bár, szeréi ett volna. ,Kéram Klára jokps: leány,0 szója közbe] a tanámé. „Igen, de égysaéiamind, mélyén szerető 1 eány, a ha okoaaágj a szerelmet küzdeni keaá, nagyon fé ek, hogy a szerelem leaa a gjjrOaUal0 I j „Do a hallottak után aat híiaaejn, Klára | nem fogja többé Qierőfy hadnagyot sSeiietnij^ nBn is valéaaizlünak tartom eátJ csak aátl legyen szíves megmondani,\' a betjeg szavaiból mit lehet jfriveniíij ha-tragszUrt a hadnagy útra vagy neui n* „pfcm aa eáyikfót lom a másikat; nem yénhi észre,ál- nácslom, hogy az orvoskodássaJ hagyjanak tel, küldjéa ót valaiueljr nyájas laluba, egy oly családhoz^ hoi gyengéd szerelmet tanúsítanak irányába. A történteken, bátran szolhatnak ve\'ie, sőt czélszerQ kezdetben is sokat a hadnagyról szolái, de sem dics érői eg sem inegvetőleg, azonban később hagyjanak fel e beszéddel, fedjék a felejtés filtyolával.* Aa orvos miután V. tanárral keaet szorított eltávozott., • Fékj és nő egyedül ültek a kedves beteg mellett b^yipük ,sem szólt, s mégis egy személyről, Kláráról gondolkoztak. Ki már volt azon szomorú nelyaétbe, hogy egjr kodyes személy beteg ágvá mellett kelle viraaatama, ki tudja midőn lesik e személy leheletét minden mozdulatát; hogy mint éreznék ekkor, az fogalmat alkothat magának mit érzett a házaspár; mert hisz féltek, hogy Klára eleven bolt lesz; mert eleven halott aa, ki szeretni nem tud, vagy ki megtanulni kéuyteleoitetett, a szeretet tárgyát megvetni. Tűnődött V. tanár miként oszlik ftat felleg gyanánt aaon reménye, hogy Klárát boldoggá, azerencséasé-tegye, belátta, hogy miként nem toljesiÉieti aaon ígéretei, melyet Wldokló szüléinek)adott — s ez fáit, fölötte fájt neki. ■ Mint egy fél óra múlva, Klára szemeit! felmna^te, kezeit a paplan alél kivette; s sohajtott kJ\' A tanárué álig vette észre, hogy Klári felébredt, midőn reá borult, homlokát megoaokolva mpniá: „Kedves Klára, édes leányom, hogy! érzed magad?* ,Jól, édes sógornőm,0 viazonaá a beteg gyenge fáj-| dalmás hfcngen, mialatt törekedett moaolypgni, azonban a | moeohrgás erőitetett volt 8 ki már valanéeTv kedves betef-l nek ily mosolygását látta, aa tudja, hogy ionban fáj mosoly j a részvevőnek, mintha a beteg hangos zokogásba lírna. ■Csakugyan Jobban érzed magad, kodra nővérem tH aat kérdeni, váljon ijaz-e hdgy elakarja f saéla a tanár, ki edddig némán szemlélte Kbárát « ^^ rHJ M* bwu^ságot ir^Li A ; _ 1 fW?. *okkal jobban* mondá Kl^a, ^éfs okos sae Leadott, Az orvos rázta fejét, kiseé gondolkodni asután mondá: j „A beteg, ba .felébredt, mi körülbelül ágy fél óra malva történhetik, Mijtf jól fogja magát ulálni, ameay nyiben termésaetas moat még jóról saóIhatunk sl s aat U > |VUUMI. uivuua aura, nsp, és meiti bátyjára fügeaatván M is kelhetiék mát> IllL\'ilí\': ^ (Pslytker.) |1| 1 L 6 b / yads.a Mfe HfocatAeaker 1900 teriniot találtak nála, továbbá »cj töltött 8 m8tü rtyólnrt ét mj várét ssebkendot. A gyilkos elfogatásiról k „N.\' FV Pr."-beri követke-róket olfMrok:, „Egy -Pattién nevű báotá piaoár a hatóságnál jelentést lett, bogjr 6 a Grabenen egv Freueeseoui Henrik nevfl klagenfurti fiatal emberrel taláíkosott, ki ép o\\j kalapot ét rókát hordott, mint * mind a hivatalos hirdetésben leírva ▼no. Aa arcon való tebftfl is emlitétt tett, agy hogy at általa tett leírás egéasen ráillett Mendoeára, Továbbá kideritették est is, hdgy a. vendéglő jelentési ivén e Frenoeeooni né? ugyan azon kátírással volt beírva, mint a Mendoaa név a M&yer .báróné \'bejelentési lapján. -4 KidertUt továbbá aa is. hogy Freoceaconi podgyásaát e hó 13-án adu tel a déli pályán Klagenfurtba; o maga 18-án utazott el oda, és 19-én délutáni 0 órakor érkezett meg. Franoeaconi a csütörtököt Klagenfurtban töltötte kedvesénél és törvénytelen gyermekénél, s onnan a délutáni vonattal indult el, hogy Francensfesten át Veronába n*enjen. A vonat Francensfesteben hosszabb ideig tartózkodj, t a hatóság már csak azért is kttlön#s figyelmet fordított ea állomásra Midőn a vonat aa indóháaba megérkezett, a csendőrség az Összes bejáratokat eláltatta, és és azután körülvették azon kocsit, melyben a gyilkos ült és azt elfogták. Már az utazás alatt fölismerte egy oonduktor a gyilkoat4s rögtön értesítetté arról a rendőrséget, mely a vonattal utazott. 0 szó nélkül, halovány\' arccal átadta magát a büntető igazság, közegeinek. \' Az áldozat felbontásánál a következő meglepő fölfedezésre jöttek: Francesconi három különféle\' módon támadta meg áldozatát. A nyakon a Vágás által okozott seb* helyen kívül még a megfőj tás nyomai ís világosan látsaa-( nak, az agyvelőben pedig revolver-golyót találtak. A gyilkos valószínűleg legelőször a kOtélhurkot vetette áldozata nyakára, erre közvetlen közelből golyót repített fejébb, s akkor vonta elé kését, hogy a szerencsétlen levélhordó éle* tének egészen véget vessen- Kipuhatolták, hogy a gyilkos Klagenfurtban uj kést és revolvert vásárolt Azon körülmény, hogy a golyót csak oly későn fedezték föl, abban leli magyarázatát. - hogy a golyó nagyon kiosiny s hogy a sebhely a bal halántékon, nol a golyó behatolt, alig észre* vehető. De különben is az egész fej és a kuszált haj any-nyiía vérrel volt borítva, hogy a kis sebhely első pillanatra nem tűnhetett föl. i Francesconi, ki e gyilkosságot már hetek óta hideg vérrel tervezte és azt ép oly kegyetlen, mint raffinirt módon végrehajtotta, néhány nap előtt mint kiderült egy bécsi orvoshál volt, nogy vele az arcán levő kelés irái^t értekezzék. Midőn az orvos egy könnyed műtéte^ hozott javaslatba, a minőt még nők is panasz nélkül szőttek klwÉyt nem veit, egyszer csak a földön Mérjelődve hagvá el a lovagló termet, csalódott t feli9 H még le I» dobta a ldön éteiée magát — t, hogy ean/ire meg-a l&Tr 1 „A vándormadarak már mind elkOÍÍOz geb\'b tartományokban, as idén a medvék (j máskor barlangjaikban tóií-alvást jsaoktak s dóin _ ] * MHHIU a vándormadarakat ntánoasák, s délnek ka ;denek gyobb csoportokban vándorolni (t Lj Sserbiábt,)" ik a.mele-roaxok) kik yutanij most na* 4* A múlt évek egyikében Y-ni tflxoltok, meglátva ezt, gondol! éttski-fi ny veit, aa a szomszéd nagy JL-U1 kHMMMIA, Uip|UI»Ta OII, |Vudollák. falu égj tehát gyortan átfutottak oda, de ott Biz\' nem volt ttfs. -r hogy ijiluti jpeeudo Ap [Temet illata "pillanat alijtt betölti, a a már telt gyűlésterembe i a reggelire túlságos mértékl en élvezett I— Belép itanit^mesterJ a a „tOrkjöly" nem épen szobát. ( i /\'—:: „Te Csenve 1 — fordul egyik csendet? érü gyerek gyjaloló saomszédjához. — „van-rt nálad ktnyéj ?M I „Wirjet; minek iir I —i „Kár l most csak T. mellé kellene állted t. a reggeli ikenyereaj&s mellett ingven élvezhetnéd a ana pszot!" (a.) f j Í kurőny. Vasúti menetrend] Schember C. és fiai ca. kir. szab. lilld-iDérléli-iiyáfOiQli |ndape8ten, orazág-uf, Kiroly-kaezálmya sjííjljsilr unnel HÜát kfesiftaánft míodén ítjtM^, antnf, tini-. ssázed hWjsít, marta is mktet s^HfcWTws- * sérf p4s-<elyalt fa-, Mtt-. tim- & sAriattlrjÉrlétaft, taoér Nfcektt MMlMk, cc, llr. malidala iáéi imimh mkb- 1 UUt, vet #ét-sisfeket IúV Árek legolotóbbak Cl t^W Árjef/xékek kiváltra Ifjm 4a bérnieatfe. Saálitói majdnem as\'fitztee magyar királyi hivatalok-, vasutak-, gőzmalmok-, ezukorgyáraknak. m S-S ! kiállani, Francesconi jajgatni kezdett és az orvosnak ; szűr kellett biztosítani, nogy a műtét aemmi ves: levő kelést fölvágták, evó több-izélvlyel ma) nem nem jár. Midőn az arcán elájult Francesconi Klagenfurtban majdnem hat évig lakott. A meggyilkolt levélhordót szombaton délután temet* ték el á postaigazgatóság, nagyszáma postatiszt és tengernyi nép részvéte mellett. A részvét az áldozat iránt és az elkeseredés a gyilkos iránt nagy Bécs lakossága közt.1j Á * syilkost zárt kocsiban vitték a börtönbe, nehogy a nép \' dühének essék áldozatul. t . jEnrico Francesconi született Turinban 185]-ben és fia 1 egy\'felsőbb rangú katonatisztnek. Volt kereskedő^ francia nyelvtanító, utóbb fcugügynök. Francesconi szeretőjének be* ve; Jarnig KAroliu,; csinos, 1? éves, hót hét előtt babázott meg. Okt 19-én a postán járt egy küldeményért és ugyan \' azon napon Szupán klagenfurti oankárnak kifizetett egy 9000 liláról szóló váltót és egyéb kisebb .törlesztett az nap. adósságokat ui czikk-czakk. \'\' — Az X-i köztégben az u) templomra a tváb kőművesek kéményt is-csináltak. lÉdőn a templom már tel-\' jeten kész volt, csak akkor jutott az eevik kőművesnek eszébe, hogy templomra kémény nem való. — Érvényes május 16-től 11876. || / buda-pesti időtmutató óra szerijnt, indul Kinixtáról. hova: Vodst H • I Uj ii ■ . JA Bsám | J • ij T jj J \'1 -I 1- ) Oh 205, Kaséic, Mohács, DsmboTár s Fiaméba aj® F, J[! •• FTT • 212 Bods-Psatre!. . . . . . . . . . . . . . I 202 , „ . . ......\'•..[ .. • . . . . 204 ;-. .... i i, 813 Bécsbs (Ssomüstbslr; Décs-Ujhely felé . , . 801 j.. T.j .. . . . J . ! . . J . ... [. il 815 Sopronba 203 Trissstbe Prs^erhofoa ksrssstQl Orécs [és Bécsbe 201 \\.\' „ \\ " i. ! T ,, ■ ! Érkezik Kanizsára honnét: 215 Easék, Mohács\' Dombóvár s Fiaméból 206 ; . ..] • \' I : 208 Bads-PestrAI 2oi.) M ; 2it VjL 314 Bécsből (Sxambftthelj Bécs-üjhsly) h\\t\\ 301 ff • I Í, ■ : - „ . - - 99 \' 3l6~8opronbél 214 Bécabftl Grácx. Marburg, Pragcrhof felöl 202 Trissat- is BéoébAl J .4 - „ 104 L és ViUachból perc idd. 48 rtg 80 déln. 58 reg 6 déiu. 30 estre 8 reg. 48 estre 38 délu 60 reg. 47 déln Hj&rburgba! pastl&lcoxás VilUcb és Frincestiktb** 9. i.T» \' I, n Ffénceafeetbö Altesti-sérvben szenvedők meglopó gyógyseert találnak a Storzeneggrer Oottlleb, Herltambair (Schwaiaban) által kéuútett mmdtn tekintet* ben ártalmatlan aérvkenöagében, altepti sérvek éa aqyal .bajok ellen. Bisonyitványok ét ktjteOnó iratok a használati utasításhoz vannak mellékelve. \'Megrendelhetek faiekokpen 3 frt 20 krjával úgy magánal Btnrcenegger G.-nél njint a következő raktárakban: Budapesten Tonaágyj szertár ts. Mártához Temesvár. — Peoher J. \' F. gyój szertár hilf. 346 2—1 mmmmmmmmssm Moll Seidlitz-pqra. Csak altkor valódi, L"^ a^>jás a #y «s as éa sokssoroSitott cségem rán leajuivk. Bftsltetft bírósági Ítéletek ismételten eonststáltákj eséfea ée vád-je^ysm mtthsmísitUUsát; asért óva iotea s Hsöasfe|et u íljaa ha. miiitvánjtoJc vásárlása ellen, minthogy esok^ceak ámíts*ra rannak ná-mltva. r- | EfiTT lepeoaÖtölt erodoti dobos ára 1 frt. o. 6 Vjel édl~minőségben » i-ssel jelölt cíjgeknéL F randa borszesz sóval* 1873-ik évi bécsi világkiállításra Práterben tétált, meglát (Megtörtént.) Az Y. deák it felrándult. Amint a egy nagy épületet, melyre óriáti betűkkel fel volt írva ; „Washington". — Az iptzének eszébe jutott a hires Washington, ki amerikában nagy szerepet vitt egykor; s gondol á, hogy jó lesz ide benézni mort hátha valami renon* vttliél tehet látni — Miután a 25 krnyi belépti diSt lefizette égy tágas kör alakú terembe vezették, nol két szerecsen szolga Ót megragadá s egy felnyergelt peripe hátára (Bmelé. — Ekkor a karzaton levő zenekar, mely csupa trombitásokból állott elkezdett egy rettenetes fülhasogató nótát játszani, a deák paripája pedig a zene után taktusra elkezdett ugrálni úgyannyira, hogy a deák, ld erre el- Felelős szerkesztő: H0PFMANN MÖK. i Hirdetések E PILEPSIE i levélíl eg gyógyít "Wilhilmspíatz 4 I (előbb Berlin. 800 sikerrel ^gFÓgyitva. 249 i i ll\' .\'\' : 1 t. ,\\> i I |á legmegbízhatóbb SnBegélriS szere, a esenvtdl emberisének minden belső és külső ^ynUdásnál, % legtöbb betegség ellen, aifdeueinü sebesQlések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt tsbtki iráktekélyek, ftszQk. ssemgynladss, nűndennémB bénulás Is sérü lés- ttbi stb. ellen. * Űv egekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Való di minőségben a f-tel jelölt uégekuél ,, orsch-lialinái-zsirolaie Erohn M. és társá-töl Bergenben (Norvégiában.) . I asen balmsj-ssiroUj ralaraennyi, s • kereekedslémben slifer-dnlo, fej között az egjedtU, melj orvosi czéiokrs Használ bnftó. Art ___egy üvegnek basxaálatl utasítással s«yitt I frt s. é. 1 )Y s lidi minfiségben á *-gal jelölt i^tgekiiU. M* MOLL A., Tnchlanben, pftchst dem Btlzar, Wien. Xektáfl*: K. - Ke n i ss » (k) PMgw Béla gjégf. (*t> éJmmkmm Jm. (i) F«sseIhof«r Jös. (*) Rossnfeld Bi re ■ (*) Dorner & C«á k tér art (xj QCmn vKarAdF----- * * W c etezíst® D Kllllsch Drecdábao, i 4 ajdnem 52 ■■■PVPIPHHHH.(i) Dt L r. grógT. K arád Jknutakr A. trógj. Kep r A r (*)ISotrSdar Sándor gjogr. Sepr | (x*) CwodnóTita lat gjógj. (X*) Küttel latrán gjórj. l _ I fer A. (xj Wünwb F Körmtnd (zf) Biti JAa. B»oinbelkelj (a) FBBst ■ti E7*C7 tr*f7. \' r (xj fttée gj&U öftib (x) «l«dts Qj. (xj PertiM F9IPS- BJÜB-Í,lO^^B* poSTtr XCBB /. Kspii _"dgy. K xpr o n e x s (xf*j Werii Mi jyxJgy. K 6 a g (x*) CttcünoTto Xst fjdfj. (x*j Küttel IstrAa gjórj. Eesslici? (x) BMwi - fer A. (xj Wftn«cb F. Körmend (zfj Hál *" | Farméi fyögí. Seprő* (x) Mhct And. | Farenes crejn. Sopron (x) Mmmr And. |j4| rtese tf) (Bies J. K. gyógy. BAnok-Sr.-Győrwr Uitlbech & gyify. (x) Iműmxsbox gyógy, (x) *" nsk (i)8(bwiri OnsstáVgydgj. JAD. gy^.l 279 Sft-68 Borkereskedők és termelők figyelmébe. Forgó borérivattyúk, valamint ewéUyü szivattyúk é$ ■ fölsgpr&véúyeiki uofmint amerikai nyomó és smívó ruggyanta csővek, hordócsapok, folyóc$apoL oöremt-lók sjitvótsóvrl, ösuekőtókf ssMmalmok és borsajlák legolcswpan és| pontosan kissolgáUatnak l<Sm«U TUTTlUK 340 0—6 ttaletáben Budapesten Wannutcae. raktár asztalos* 6b : kárpité* bulorok, kajtott, nád ■ ée. ! szalma Bzékeklben; ÍTÓTtí SÁNDOR B^Tsalát tésiltiuényü bútor gyári raktára Szombathelyről. SalKsiíR N&gy-KaüiES&n vasututeza a városbázbaa. 1 253 11—12 raktár ruganyos Cgraljak raatráczok, tükrön T* • függöny tartókban Nyomatott FUcheü Ftüöp gyorBsajtójáa Nagy-KtniaftA Itlfti. 45. tzám. JMsáé MVafcfl ; FietWi KtiSp kl*;tbi«k«MM 0)wwtái imm $11 ma NliiM ári , Kf«i éves I frl Félévre M trt Nsgjrsd évrs 1 fri fttí kr :MMNNMr I 1 IwÉkM fiOiii 1 kr main MiIhémM » ki 0é>jr««dif 4) lr Nagy-Kanizsa, Szerdán 1870. november 0. Hl. árfolyam. SwUMW Hevs a Uy méUtmi rénst UMl Uj fáreskés mms ftlijá [jf Béna—1*1 w Jstslsi mi ÍM IssOMl (éiinM ri«tt MÜ Wljili^ %ttttir: CiCliiriM Juj. MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMÜVEEÓDÉSlj TÁRSADALMI GAZDÁSZATI HETILAP ITöbjb egylet híjvutaloni koelOiiyé. \' j ]i |J J i i. r . : [ L Tfc, I I { í \'[ I . \' \' • . ■ i . ! - ji -■\'■\'<{ Hirdetéseket felvesznek : Wejsz Mór, Budapesten^ ServiU-tér 4. & Btxfsl., Wollzeilfe 18 u. JUaug I,L & tkrss, liudapkuíiiiflh üó-titcza L sz.Üppellik A. Béét, $iubeabast«i2flH K uzo ktatás ügy Quk, utolsó tuinisieti utaaiumkra való tekintettel. (iíaiua.) Állami és társadalmi életllakben napi r«nd«a van a panasz é» elégedetlenség. Egy álta lánossá vált nyomás súlya alatt látszik szenvedni minden, • a ,sok próféta és tauáeaaíjó dac/.ára anyagi viszonyaink naponként súlyosabbakká látszauak lenni, na a jajgatás éi panasz fokából, az elégedetlenség inihöségébdl, következtetést agarunk vonni a nyomorúság nagyságára. Ennek az okait kutatni sem feladatunk, sem czélunk, s a lots Után bizonyosan be kell következnie a jónak is. Adja is az isten, hogy anyagi viszonyaink minél elébb javuljanak De e viszonyok közepette is egy 1 van, a ini berniünket csüggeduunk nem enged, ami bátorságot (Inthet kebelünkbe, ami hazaáas büszkeséggel töltheti be szivüuket, és es-egy tekintet közoktatásügyünk állapotára, közművelődési intézményeink gyarapodására, s az ezek tolytáu biztosított szellemi haladásra, # A .t az irigység sem képes elvitatni közoktatásügyünk erélyes és lárad hatatlan buzgalmu miuisterétül, hogy oktatáaUgyünk alatta alig sejtett virágzásuak rndult, s hogy igényeinket, a nemzet igényeit teljesen felfogva utasításai és rendeleteivel s/ilárd alapját vetette meg a hazánkra nézve fontos nevelésügynek. Ö ha volna valaki, aki a kákán >m osomot keresve a közoktatási mi* mater ár ténykedése ellen kifogást tenne, csak a rút háladatlanság vádját vonhatná magára, két-végbe vonván a legőszintébb buzgalmat és akaratot, a bölcs belátással párosult erélyt, mely mi* nieterUuk utaaitásaiu és rendeletein, intézkedésein 6e ténykedésén vörös fonalként húzódik végig. Aem szólunk most azon szabályzatokról, melyekkel a középtanodai oktatást, mint a közművelődés fölötte fontos ágát rendezé, sem az uj tanárvizsgálat^ szabályzatról, mely egy valóban tudományo-san képzett, hivatását komolyan felfogó középtanodai tanártestületet biztosít gyuinázium.itnk és reáltanodáinknak j nem említem azon dicséretes buzgalmát sem, melylyel a legközelebb ideig elhanyagolt nőnevelést gondjainak tárgy.tvá tette, s mely egymaga biztosítja számára ajóérzelinUek báláját; \' nem szólok -azon tevékenységéről, melylyel tanodáinkat a szükséges tauszerekkel ellátja, s azon buzgalomról, melyet kifejt* hogy a tehetősebb községekben érdeket ebreszszeu a nevelésügy iránt; — a ki ügy elemmel kiséri a minis te r működését, mindezeket úgyis ismeri Csak azou utasításokat tartom szem előtt, melyeket a hivatalos lap legközelebb közlött sorbau, s mely utasitások, népok-tatásügyünk beb-ő és külső szervezetét magukban foglalva, az administrationalis intézkedéseknek teljes érf hü képét uyujtja. Ezen, az iskolaszékekhez, gondnokokhoz, egy- házi tfcs felekezeti hatósMcjkház intétzett utasitások sok tekintetben tanulaágpaák,.| Azt niututják nekünk ezen utasítások, hogy ískolatör vényünk bármelyik előrehaladottabb al lamiiak térvényével ve telkedbe tik, járná a kiviteli módozatot! mind * azon szellemet illetőié j, mely azokat átlengi, sőt sok tekintetben előiyösebb ; másodszor pedig, hogy ^ktatatásÜgyétiluc szivén fekszik, nófpokutásügyüi^ket la kor szii vonalára nmeim, a j mennyiben pajrnég nem felelne meg egészen az igényeknek. A mi ez utasitásokl aa különösen! itetszett, az bat&rozótt körülírása íz iskolaszékek és egyéb iskolái hatóságok jogaiu ak ^s kötelességeinek. szilárd inegáliap taea az íikolaszék és tamtók közti viszonynak, ugy ez utó )bi jogai és kötelességei szigorú meghatározás, Egyáltalán seholsem hiányzik azon erély és hi.tárózott-ság, mely szükséges kellékeit képeli az ly utasításoknak, ide sehol sem hiányzik eg)|sze *smiud a jóakarat szelleme uiely ez utasjtásokat i.thatja, s mely legjobb biztositéka a m misternek l özmUve lőiiésünk érdekében kiiéjtett buzgó munkái bágáuak. Ez utasiiások szigorú alkalmazása ál lásos következéssel lesz egész oktatásügyüukre. Azoktól tehát, ^ kikhez ez utasitások intéztették, iügg egy mindnyájuuk előtt fontos Ügynek a nem iet haladása és jóléte érdekébén vaió íelvirágo tása| Az utasitáéok keresztülvitelétől függ, a közoktatási niinister ur nemes iuteptióinak megteltei ülése sa serdülő nemzedéknek ^ haza javára leenc ő kiképzése. A közigazgatási bizottságra melyiu k kebelében a királyi tanfelügyelő mint referei s fo0lal helyet,! e tekintetben sjtép feladat vár. . ieméljük és hiszjszük azonban azt ís, hogy a tanítók maguk is. kiknek jogai és köteles égéi körvonalazva vannak, részükről Is meg fognak | tenni mindent, ami azou utasitások minél áönuy^bb keresztül vitelét leketÖvló teszi. Sok függ tőlük is, a közművelődés napszámosaitól, sok függ lelkiismeretüktől, buzgalmuktól. Nem ii» kételkedünk benne, uogy Ők teljesen felfogják a minlster uji\' jóakaratú s/ándo-kál, s a hivatásuk teljesítésében kiiejtendő buzgalmat Iilletőleg ők sem akarnak hátramaradni. Az ös^zmüjtödésnek eredménye lisz azután a teljes siker. ít i I i 1 u.-jkuiiizsui keréőkedö ifjak unképzö egíkté- Ezea egylet Ugyébeu a következő sorokat v^ttftk : Tisztelt ssi^rkeszttf úr! igSo jól t$mertmf hogy tmuUa é* egyletaek tágj* VS^yok s bfky eiiask um eg/ietaek lusw rsdáss, sót fel virágosa ée gvarapodasa tuveoiiu fekszik. \' EagSaa szán oé-basyj, — egyébiráat ueai is egészen meddő év, sem cetig* geszt al sa egylet jövője iram, s intutáxi as egylet eáiK helyoseu, es ezéijaiuak teljesen luegieletólég is iáét a derék Eugedjé ineg, hogy a helybeli kereskedő ifj köre ügyé be íi egyetmA t kttksé tegyek becses Annál is iukiább szflk«éges ez, meri az egylet ím ú\'án isniót egy tll évet jkezdvóú, ts iuiután tpbb tzem többet lAÜ ezen pártolásra in \' felViráguBásához akár egy i||áksaeaiuyivel íjáruli i\'béljt. ssérkepztÓ úr, tapasztatni lógja, bogyj az ej ylet Ügyeit a „zajla" tarczaja. tíoudbiatok halottak estéjén. Létre hu*á letSu a világ üagysaerU géueaetét, melyben nem csekély szerepe vau a többi égt testhez sráuylag yariwuyi löldtluknek is. Korlátúit tehetsegünk nfm engedi, noj£y a nagyszerű gépesel szerkezetet közelebbiéi vizsgál-Uaásuk, s a jelen alkaioiumai nem is sZaüdókom ■ annyira emeikadui, Déivóu, nekogy az Alkotónak fénye megTAkit-son, e a gep ktüöuléie »siuja-binja esz inéi etem tői megtosz-szou. iüiég, na igeuyteleu íóidtink körébea maradok 1 ennek gépezete is Oly elágazó, • nly zajos, hogy az ember sók esotbeu alig tud kitiontakozni a chausüol, , s nem is keli légkörén leiül emelkedai, hogy az ember lkaiuskéut vissza essek aunak ió ü elére, s csak ijt tudja tájékozni magát. A nagy zene boua, oly aunyira igénybe veszi az emoer hall ér zekét, s a munka erejét valkmiat idejét, hogy alig szabhat maganak időt, melyben levétközve a miuden-napi ^on«Lokat, ;kissé a távul levők hé a nagy mánkábói kalOM munkások után veUistné tekintetét. Igen Helyesen t#vé azért az ejuberv hogy idejével özéljkt megtalósitlfatá-eáuafc tekintetéből annyira gazdalkodva, mégis ssabetl a há-rumssas hatvan öl aapuót evenkiui egyet, melyet kizárólag püMum tért muukastai sai kegyeletes emlékének szenteli m lapui la; ee vaia ez el járás oan, amennyiben oly időszakra teve ezt, melyen a természet ietllú virányos víg s Örök iljueagWz íimmIv külsejét, iielyéiee a p\'neamlátaak in&uil időt, végenyészethez hason lé s érre bgyelmeatetŐ őszt ysiassiá, melyben megsárgulva lekakuak a falevelek, eliüHnek a muzőa v|ragait hogy jövőre hasonló pompában yiraibássauak, elitöliözkoduek as erd5k 4e ligetek énekesei kogjf a tóvő évbéa sjra halls«sék évearedeatől hasonló s kedves dalaikat As eeiker ressehilve az jdk^óak^ s*ég pedig te* tj önképző lapjában, megtartott án sikerül bitó egylet í Sorai in- és buzgó tVeiller József urat választotta még elnöknek, [ki tapintatos] eljárásával mar is igen szépen vezette az egVIetet, határozottan bizhatom zz egylet ledsiaradáftábaa I lm a váiáéztiiiány többi tagjai s az egylet ÚsatTÍselÓi ép . loly jbuzgón fogjak teljesitem kötelességeiket. íi ez esetben azt íbiszem, hogy az egy et jelenlegi kissé sziik pénzttgji viszonyait jobbak fogjak lel váltani, s ed által az egylet azon helyzetbe jutand, hogy jóravaló nemes ézéljait mi ad* inkább megközelitbeu. Csak egyet ajánlanék <az uj tiszt*; vizesüknek us választmánynak, iunnek as ajánlásai a msS évi [tapasztslas eléggé indokolja. Az első szüksége* töltet az. hogy pontosságúval járjon fő példával j előÜf Aajáiaágasr | Cawmitas volt a mull évben az, Hogy különféle körűimé * nyék folytán majd a titkaimajd a pénztárntik távoliéi * niiall a ^yutésl nem leheteti megtartani, aokiéor ití—1 . tag közül \'1 jelent meg a valaazUuáuyi ülésekre, a sse lystj az alapszabályok érteimében megtariáni aeoi lehetn • As ily működés határozottan káros befolyiasal van az egy ■ let eletére es. kell, hogy veszélyeztesse fenumafadasát, meri • e. közöny gyorsan elharapódzók a többi tsgokn ia. Fr^if*\' a tisztviselőknek, a valasztmany tagjainakt ludniok katleaa { hogy erkölcsi testületuek tagjai, melybeu az elvállalt köteie-t zeuség teljesítése lelaiMineretbeli dolog, fiiagyéa )él taáe^ I hogy ez nehezítette meg az Ou működését is, inert oly egylet élén állani, hot * közöny napireadea Van, nagyon kellemetlen dolog. t»% éppeu e közöny ioiytau nem telje- { sittettek a befizetések ágy, amint .arra, az {OgylSt kisdásei" -1. nakj fedezbetése czéjából féltétlenol szüksegl lett volna. 4 A drága helyiség, mely yel as egylet rendjelkeitk, s meéyet" f még az Ön előtt működött választmány bőreit ki a kssm- • nó.ói, fölöslegesnek és drágának mutatkozott, miután mind a tagok neui teljesítenék beüzetéseiket,s az egs.etuea sség k Jrégi adósságait es befizetéseit törlesztenie i keilj Mindezek daczára azonban, mint mondani seinim ok síaCs a ueügge-déejra, s az oly jó auspiciumok alatt alakitóu egyletet fel? adni nem kell, hanem inkább mindent el kell követni, bogf auimk fennmaradása butositva legyen, ami. ujr^ osméliaay az áj igazgatóság és választmány eróíyétJl esi akaratától* függ. — A fértias komolysággá össaegyeztetkétdnek nem tartom, ha oly tagok, kik az egylet alakulásáblui tevékeny részt vettek, .magukat be választ! a iák egyszerré akár imk I szélyhől, akár mas okból ott hagyják. aa- egylieiet ipar* koduia kell áz egyletnek, czéljainak megnyerni! a kereske- dőség intelligensebb elemeit, ezeket pártfogásra ,és gyí lilássá i\'elkérpi, meguyerni a kereskedő segédek főnökéit, 4 s végre kell valamit lennie, az\' egyletnek a kereskedelmi Itantargyaknak esti órákban való oktatását illetőleg. így \'azutau az elpártolt tagok i« csakhamar vissza fugnak jönni -ért ezeken kivttl még másokat is magokkal ho/bi. Ez k^t-uégktvli emelni lógja azt egyletet és ennek határozott baez-nara lesz. Hivatását igy fogja kellőleg betöltető, és aaápM Sczélját így fo^ja elérni \'Üdvözlöm tehát Wailer Jósset < urai mint elnököt és véle együtt a választmányt■ ... .-. Ecy éouUéi hu. \' H • IrCZiU • i+r1* ; áék ^i — [(Szerkesztői megjsgyzét^ Mi teljesen egyetértiuk a tisztelt levélíró nézeteivel. As egylet állzpétat i %4 tfJ helyea felfogással ité.i meg, és érvelései eléggé indokoltak és iioeggyőuók, hogy az egylet Ügydinek | vezetőiben Visszhangra találjanak. Kívánjuk azonban, hogy a t. levélíró az egylet körében magaban is ip^kojdjék] nézetéinek érvényt ázarezní, ami anuAl is inkább sikerülhet, mert nem\' (lúafSm, hogy volna ez egylet tagjai közt qgy ii kt asekár megkülöibözteiík. Kgy kis \'{világ o, mélyben < egszebben valósult piegj a téréin tő gondolata, Összhangjaiba i az egészben^ s kalöa álló tökélyben az agjresben, \' meh eszközli, hogy a néea ihelyeei kiegészítője ajtöbbinek. a éppen és okozza, Hogy egymáshoz vonzódnáfcu vonzódunk se életben, valáinint jennek jinujtavál a halaiban is. A tavasz meghozz* az életet [növényeink —- s vivagsúinra. üzéáen v rúinak rózsáink ós véjeknek tartauók lápolásjdtat elnanyaf ölüL J&peu ,az okból kedvesek jis ők nekjjiuk, S \'emlSgekjUk < lvjrulásuk után is a puszta bő szemléletekor a kis rózsát, mély ka-czérau csalogjatta a méhet s lepkét {az egész nj áron tárt keblére. Így uiyiliatkozváu szivünk indulata, ijógy lehetnénk ennj^k iolrláa, ha embertársSak elhlinym jdt es tüijkbe, s kül^inöseis oly alkalommal, midőn még a1 termés: et ts erre ^gyélmezlet bennünket, mint a pihejúni tért mua kasok idején já halottak estéjén. * j j Aa eml>ér eszmél j i vége* esiével bejárja a uagy miu-aisnwég egyes j sugaitl alhir, dicsőség^ minden tör fényét,\' s lázas kebele &nllspiil, Ua látja omberiarsa hamiu táa a ftao-moljj gondolatok barázdáit, - e arczán! a szín bén f* kv<» nyng-islkyág ilnla\'tükörét, összeszedi ínagát, nem- töi magaara, hauoiu tutiul a oser tettek s eszmék porhüvelye nek ^sen-deé honábjs, — a tcjiuetőbe. f MTemW. létflda utolsó idenltSlye, s cselek m^iyeink sssnt szánkóftJlde, melyből az elvetett nagy észm ik Sáj-jad-kánMi fel gyakran ipólva az első munkáéektó^ fc oiaálBr-oeus én Lény télen munkása \' a föld gépesetéink a nnu inittőn i/iódo<4a a kegyeletes sso aásusk ki retreii lilii^ol s élsáram tüleimtöl a zajt^j mii eunok to.-j ása Okoul WMfd fojtlalek s Üdvözöllek, Iiuiiit szereUU, táJHÚml bé-IC;$s ;i|yüg*»élyét, hogy egykor dekém is az légy llbékés ás á jWfjő eleinek csafGaüan lépeskjeT ! ;TémetŐbeu fz [ igazé halott városfalán vagyunk. (Kényözöu kamyezi minden ilelai lépteinkét, Íjai keghalt kedtes einlé fcéoák ápolt féhy ösézegá, mal«. b&tgjó imánkkal a maaasoa a IfmeáM s gyertya^ ég leié líské tör hatoló liuiV i zásunknak, melyek csak irányjok felé törttek, irány/ttaséjr-nak bár az auyagelvieég végtelenébe, mikéiiC k láng bár* hogyan fordítva is tőlieié lebeg. Itt agy megtört özvegy panaszos Sokiégáea vonja flka-kára ügyjelmünket, amott egy-egy árra zokogása ébraast résavétfe, ki tán jobb sorsnak nézve eléje^ ápowjá slbnigr-iával keservesen csalódott. Odább egy tiatal ül gandolata- Íbft tueiülve, komolyan ápolja a kisértatieslténytas elkenrt r LedVes tííredezqtt lejiájánál, szomorú füz álatt iirvirágaiáfl\' ItÖráyezve, tnelyhez hasonlókká tette öröméit al kerlelbet- \' len\' halál, e togadatlan kertész, öröm virágait ast élei ker« tébdl sajatjába illetvén. Jár-kel az ember, nierfastottan á * köriÜmépyekiől; nagy eszméket ápol gondolatában, meiyé-ket tán évszáaadok előtt sejtatt vagy tüdőit az, kiaék út» Rauljában, megbotlik De nzgySze 1 az sikító bölcs intéz* kedése. hogy elkuayt tiai nagy gondolatának fonalát neoí "* izaKitja niog örökre, hanem aa utódok keimbe adja," hogV ^o|i%lolitsak^| le ők, míg végére, e igy as édjM megnyugvás 4. niájd! gyöikyöróívezet birtokába ^jktnjak. Mért hiszen igtm-í-\'^ elágakó a gyönyöréi vezet t\'oi rSss, sok helyen kellett annalf tbegjíztirődpi^ míg végre reánk nézve éidetueiővé lett, s \\gy mkiajve.\'litrejöttél tudjuk osak megbecsülte, s íanuak et| hunyt;\' o*juokait ilyenkor legalább diosőitnu j bs ágy tovább uteuajri tapaszlatnak lehetnénk kénnyé- " 4éu ré*z«set, ka idő ée körülményeink távozásra nem ín-! Ifuének a liaiottak birodalinából. -\'í \' jLlsek a szeUeinuek órája, aa ember lerázza a kor. : mor doadoláiot s vissza siet övei köze, kik közt feladi ^orsMLalyt,! áüt a tépető fáina^. levele is b^rentlelez, aj^L, zegVe a hils őszi szél luvalmátó\\. I ^ L S A lámpzliny még Sgyet - lobban, i ktbsl ÖHikte; mint- eltftna fénye, moly alig tinik fö>, már ts távozik, mint nép emllagos éjén egy-egy futó osillak. Elmélkedve az emberi dolgok menete felött, vizsgáiváj korlátéit elménk állapotát, többször óhajtottam vajba aa bármi belveeekaek as® tilálaá. Mi U meg vagyunk arról gy* •Htt, kegy Wsáler Jósaef ár vezetése alatt es «gjlet meg-tef eellárdulnl ée srőeödni Huirelinától sokat ittunk, s e buzgalmának kívánunk teljes sikert, Sserk Helyi és megyei birok. . — (H^iilrai) A n.-kaniasai kereskedői testület na. Ulavina LÍajoe utftoa, a Zalamegyeí gaad. Egyesület Elnökökéa következő hálafeliratot intézte : Nagyságos ur I A Maf/\'Kaiiiiiáo megtartott vidéki gabona ét borvásár bármily csekélybe i« vegyük annak eredményét, ujéleg eolátanter /bebizonyította, Eog)r hazánk gazdasági ée kereskedelmi felvirágzása crak a két na naet-nasdáezati ág együtt működésétől Ulggt 9 hogy a kettőnek füáífogva karöltve kell egymás czéljail előmozdítani. A n.-kanizsai kereskedői testtflet ezen ténynek igaz* ágát a titmerve, csak meggyőződése sugallatát koyeti, uiikor a megtartott gabona ét. bor vásári a vfló tekintettel Nagyságodnak;, ősaiutén éraett tiszteletének kifejezése mellett kö-seönstet aaavaa azon buzgó fáradozásaiért, melyeket a ga-bouavásár aikerttléte érdekében kifejtett, ea által közvetve előmozdítván a n.-kanizsái kereskedoség érdekeié is. — Aa alulírott testület ősaiutéu kívánja hogy Nagyságodat a kegyet ég még sejk éveken át tartaa meg hazánk, s kölöutfsen megyénk gazdaságának felvirágozáaa czéljábol a jbogy még sokssor legyen a kalma közvetlenül kereskedelmi érdekein* előmozdításán közreműködni, a mely etetben a a.-kaniaaai keretkeddi testület mindig a le^kévaaégeaebben fogja aegédkeaét nyújtani, hogy nemes intentióinak megfelel-fjen. fogadja Nagyságod újra kiváló, tiszteletünknek kj fojeséeét, melylyel vagyunk s t. b. A u.-kanijtni faruk. leitUlit. — < Magyar színészet N Kanizsán) Piros íal ragaszok -pél értesülünk, hogy Thalia magyar papjai városuukba jöttek, itt töltendők ea őssi ivad egy részét, jeles\' szinmüelő-dáiokkal gyönyörködtetni akarvau egyszersmind közönségünket, mely igazán már jó darab idő óta nélkülöxi a magyar ezifcjnüeldadáaokat Egy sajnos körülmény azonban alig baneiu hátrányára ét kárára lesz a varosunkba érkezett színtársulat előadása anyagi aikerének s ea ax alkalmat ielyuég soha sajnoSabban aem érzett hiánya. A komló helyiséget ugyan nem iamerjük, de igy sein képzelhetjük eat elegendő nagynak legalább arra a ezélra nem, hogy abban egy üU-nál több saemélyből álló színtársulat színpadján kívül még annyi ülő éa állóhely ía legyen, a mennyire annyira kényelmes, hogy e közönség belépti dijaiból, melyek 80 ét 0 krra vannak szabva, még a axintártulat is megtalálja aaámadáaát. De ha tuár rziuészeink vaunak, a pabái alkalmat an kissé measae eső helyiségben játazauak, kívánatos, hogy közönségünk pártfogását ne vonja meg Cőittkw Illetéket körökben mindenesetre jó leas, egy kitté gondolkozni^ a fölött, vájjon, miképen lehetne városunkban Thalia papjainak, ha nem it allauiój de legalább aa idő-közönként ide. érkező tzintársulatok axámára^ egy a közönség igényeinek megfelelő ctarnokot létesíteni, — Balassa Károly és öev. Daimay Arthurné szín társulatuk, f. hó ö-én kezdte meg előadásait, Tóth Ede jeles népszínművével a" a ,Falu rosszáéval. Újra kivanuuk i saiutársulatnak sikert .. — Értesítés Ezennel van saerencsém t. előfizetőimet aaegrende\'őimet értesíteni, hogy ,;Noinseti nyelv41 czimü uakára, melynek cximét a tat tatom általános Tolta tekintetébői „Nemzetiség és nemaetí uyelV\'-re változtattam át, íaftÁ alá keiült, ée Fischel Fülöp nyomdász ur igérete-foly-Un aj évre. tisztelt előfizetőim ée megrendelőim kezében MS*» — Előfizetések és megrendelések 1 frt. 80 krjával folyvást eszközölhetők, melyeket vagy caimemhez, vagy Fieckel Fülöp nyomdász ur caiméra kérek kttldeui. Nagy-KaniSsán november 3-án. Hoffmann Mik, " — Vikit Imre. veterán írónk felolvasását illető hi. linkét -ujabb értesülés szerint oda egészíthetjük ki, hogy a felolvasás később fog meglartatuV, mivel helyiség hiánya folytad oly gyoraan nem lehetett intézkedni. — E felohra-Sás kétségen kívül érdeket fog kelteni városunkban és; látogatott leás. A „V. F." írja, — „hogy V. L álul in. hó 29-én Pet6ű Sándorról tartott előedás nem Örvendett oly részvétnek, amint azt aa Ügy érdekében és a felolvasó iránti tekintetből fáMuk\' volná. Konok aa ellenkezőjét reméljük mi Kanizsán Vakot Imre aa ötvenes években és i hatvanas évek elánén szerkesztette Budapesten az általános részvétnek Örvendett ^Kapkelef"-etf amaly lapban Vabot Imre fordított munkát lém vett fal, s a lapnak, mint kedvalt vendégének a magyar családoknak, kétségen ki r ül nagy betyjyása volt a Iagy»r közérzület emeléséra, mely azon időkben egyáfta-Ján élénkebb sroJt^ mint jelenleg. Talán nom követ el e ilürtJTIl iv "" TTFT • sőrék írója Miréil1il^aié|i«, ki fslsmllü, hogy 4 is eryike volt iaoknik, kiket Vahot Imié vezetett ne aa irodi lomba -r^ — (Tbü-istély.) A uagy-kaoizsái társasi ör IB7Ö. november hó llf-én sá|át helyiségében kérfköjfü s lánci; csal egybekötött\' tbeá-estélytl rendez. Kézdeie 8 órakar. [ — (Rttks fiit,) A minap a helybé\'i vágóhídon egy fl hónapos borjúi vágtak la, íbelynek hadában eg)| mMská na^qrságU kis bópju találtatott. : — (Bitórés.) lUsainyánJIüiproBoaamslIetiáhspókban b^ró lulrey \'Nándornak kisebbik Warthiim-csasáj U éjjel a kastélyból fonoáa tettesek elViuék, a közel levő mea^n lej-azéVel próbálták ie(|örní? da miután aa jbém síkérült, két fegrvert ét i cajssát ott hagyták a mezon. A\' | tetteseknek amint hírlik már nyomára akadtak. —- oktober RÖVIDHÍREK.) U én kötél ált (t) A dpvaí klr. tö^vónyszéli u^Vsráu tal végesték ki 0yura Qyc rgye oláh legényt igyilkoláf és [rablás Végett — jÖktóbtr 2ö-áui a bujapeati" népbank rendkívüli gyűlést tartott,! Ai a|Őter-jcsztett jelentésekből kitűnt, hogy a könyvek namxsan vol* Uk vesétva, > vUszfeeség 2^2.743 frt. 40 kr p A: iörök konzul és neje ji\'iflitzbeu, moly Orosz területeit i an jmeg-gyMkoltáttak. — [ Eger Városa saját költségéu Ilon réd .laktanyát fog építtetni. — Keiistautiuápolyban öjtsz lesküvést tedksztok fel, aa önizeeskUvők Midhat pasát, Rrdif pasa liadügyinioMtert, {Jussit paáfa vo t pinsügyiniuiátei t és! más előkelőkét ekartak megtojtani» -4 A blidapesli egydtemí ifjúság a törökök iránti UlntetéseÓrt, a török ko; máahrkÖ* rök en sxóbejött, hogy iniudazou tárgyak, melyeke 1 régente a tOrökék Magyarorsáágon elfoglaltak, aj magyar nemzeti\'-: intézetnek visasaadaasanak. — Ai prágai :egyetem taimlóki is aalntén tüntetésre készültek a budapestielk ellep, le az betiltatott. — Szendrőbon a szerb lakioteág azlorotzjön Lényteee-ket durva kihágáfuk miatt elpáholtak és a városból kiüaték.*-Abnúl Keriin tábornagy serege jeléuleg 117 zászlóalj gyalogság 23 isázsd lovasság és 240 ágyúból áll — Djun szít a! törökök rohammal bevették éa Hohrvatoviba csapat át s de-rékseregtŐl elvágták, — Alezinaoz és Deligraapt is beviti ték a törökök. 4- Kassán egy lŐpor-inalpin felről ibant. — Irodalom és művészet. kztés.Aben közlöny Ír tártalma a jrtól ö re kJ l> s, Abafi — K. a p t u k az Abafi Lajos szorke megjelenő „Figyelő" czimü irodalomtörténeti első jtőtetéiiek V. ÍUzetét. E füzetnek éddekes U kövétkezŐ ; j ás z b e r é n y i Pál, Imre Sánd „A m t g y | r nyelvőr44 nyelvészeti v é s e i Ferenesy Józseftől. — Elekes Ján Lsjostó , Qy ul a i Pál az e gy e t|e m e n,-Lnpuj vajdáról való é u e k, Ompolyi tf. Ernő; íilé\'g egy virágének Balassátol, Thai;\' Kálmán — Márton István három levelje, Kazinczy ! Fe-renczhex, Fe\'mérí Lajos. — Kisfaludy 8 á n d o r egy i a m 6r etlin k é a i r a t a, Sümegi Kálmán. 8 z a-lay László. 1 e v ele Ujváry Mihályhoz, Abafi Lkjosj — o m paM i li ál y két levele, |Sainyey jGerSsou« -"Irodalomtörténeti repertórium, id. Szi-ny«J József. — Vegyesek. . — As „A p o 11 o" czimü seuemőfolyóirat ötödiki kötete lera}abban megjelent novembert füzetének tartalma | , 1) Audalgó fátyol modorában Mosonyi Mihálytól. 2j Egvi veleg „A denévélr41 osiiittt operetteből, Hölsl LŐrincztol. 3) Erdő erdő sürü erdő árnyában, népdal átírat Sípos; An* táltól 4) A máziához,, polkamaaurka Pejakovits Lázártól\' A borítékon : Wjagneriana Ambrot A-tól. Vegyes stn. As előfizetési ár egéaz évre 6 frt. té\\évre 3 frt. A jelen szám 1 fiiért külön i^ megszerezhető, Budupesteu, az ^,Apollóu kiiidóliivatálábaui vár, oraaághás-utcza 94 szám alatt Minden eddig megjelent asáin és kiötet ugyanott Uszállitott áron kapható \' | I —n U| zsnemQvsk. Táborssky éa Patych. uemaeti áenaí mükeretkedétbeii Budapesteu megjelent és beküldotett hozzánk : „Untar freiem Ilimmel" camü Polka franoáise,\' Xra 40 [kr t — Prém H«ifi ** »(jabb költői nemsedék aeyik igen tehetséges tagjának össssegyjüjtött költeményeire hirdet előfizetést Tettey Nándor és [társa, könyvkereskedése (Budapest váci atoza, a vastuikókoa.) A Wyüjtemttiy Jiégyj részre oislik s fog tartalmazni ogy nagydob, közel 50| kta-rábbó) álló daJoyklust; versfüzért hosszabb eJégiatierü köl-teméoyekkel : a íhnrrnadik esonori vegyen köItein|ény|Bke^ balladákat, ódákét s egy költői tiesaélyt, foglal n agábau, Val, kapj a gondviselő kevésbé korlátolt észsael )rttháita fúlna fel a hálaadókat. Pedig mily nagyszerű mégis ez intézkedés tapaszod-kauuk, ha kissé aa euberí dolgok melyére tekintünk, piiy hatású lenne es esetben, ha az ember a rajta egyszer ílköveiett méltatlanságot sohasem feledné el, js mindig ráz előaaör nyert állapotban iéresné ? £lég ez egy gondolat, fcogy meggyőződjünk a gondviselő valódi foglaltáéról. Aa embert rövid életénél még rövidebb életűvé tin-aék s komoly dolgában is akadályoznák az igy nyert loel-leaeetieaaégek, s reáljától örökre el volna ütve talán. | Aa ember különféle visaonyok befolyása által nyeri egyéntaégét, e nem oeekély szerep ját megállapodásáig vagy aaop tal i« ss embertársainkkal való közlekedésnek. As Így én ieégek maid mindegyikéről #külön tanulmányt irm(-jiak, da nem idő éa belyssertt jelen alkalommal. Oaélmmkhos illőleg aaenban tekintsük azon emberi, ki roadoltetéaével tisztában levén tovább is gondol a je< lennél, s aai, .kit osak a pillanat cselekményei a esek kost ía naat aa emberi méltóságnak megfelelők fiiglalkodtatnak. Aa első vezetne a nagy esamétől, hogy földi vándor lásmak rövid, minden erejét latba ve^i, hogy e rövid ván-dor\'áa alatt il ne feoaéralje hiába, é tudván közös sorsún-Itt békeeégben s másoktól aaeretva él embértársai közt. Míg aa. ki mitaem törődik mindezekkel ligg\'l^gg, mint a i saéltél mozgatott levél, s egyeaer esak luíiull, anélkül, loct szembetűnő változást hagyott volna maga után aa lawri társadalomban. fcljílnk azért eeendeeen egymás mellett éltfink gyer- tyája Magától is hamar ellobban, mig ha kttlaő befolyás ielle metlenségek maré saale fuj reá, ettől elősegítve ms/l ideig sem tart! Avagy menj esak ilyenkor Irtésséést ti salában nem levő a sírkertbe, va templomba, t fogod tapaeztnlni, ka életedben min vaiéeágnak tartottál is. asagráakedol most a gondolat t az SSNMfc kt maffeUM jeíeJü^ Varáztál61, könnyebült kebellel téréi vteaaa, s eszmélve esstelenségeidről egy saáaalom BüUft Him legalább ütidited előtt nem vesszü . semmi lelyet 1 negyedik rées ujabb saerelai dilik ée ódák gyűjtési ínye. A kötet, mintegy 16—f 7 ír sajtó alatt Vü. sndháW hét múlva, deeember .első fslében jelenik meá. Külső kiállítása igei szép less. Előfizetési ári i terjedelmes dieses kötetnék fűzve 1 frt 60 kr; díssee angol váesoub* kötve 2 forint QvQjtőknek 6 példány után tísztslstpéldány Jár.1 Ajánljuk olvasójuk Bryelmébe. — -T Vait iMé i „Hárrét" izerkesstőie egv igen életrevaló vállalatot inditótt meg i faltisi nép számára. B vál* laliU csirne j wFa lusi köny vtár,® mulattató, tanulságos, ismeretterjesztő és as é et korébői vett! hasznok olvasmányok ia nép számára. Ha\\ onktnt egy fÜiet, 48 oldalon jilinik jineg, és ára 12 kr., eló&eetés egy évre, f frtl 20 kr- £ füzet tartalma:: Beköszöntő szavak, j— A s^erelj-mes bíró, kbltŐi beszély, Dengi Jánostól; —; Pár sió i méhészet köréből, Qobóoav Károlytól; — Egyről-másról. István és Pál iaada beszélgetései \\ |— Szé< heayi, Kossuth, Deák, irta £mber Károly. — Ismerettár. UjssttlBtt kisdedeink mesterséges tápláíáráról. Dr. ;Tomoeányi|; — Sréfaj tüzér, 4- Arany mondatok. Hasznos Uinivjslók. -f" <4 nagy -világból. »— A falud könyvtár értesítője.[-4 £ jóravaló vállalat megérdemli a pártolást és terjesztést ajánljuk is msle^en mindazok figyelmébe, kik a néppel éHntkésve, e terjesztésre belolybatnak. H Elölfitésl felhívás költeményeim egy kötetére; Adósságot akarok Isróni, midőn — részint költészetem, éssint j egyéniségein barátainak tett régibb] ígéretemet! beváltaadó — költeményeim egy kötetét sajtó ilápocsátomí Tudom én*, hogy .lnter irma aiient tnuzáe.^ De e költemények nem cseudes ligetben, hanem egy vpjúdó kor küsdeliéei közti,s most borongó, májd derengő ege Alatt születtek : s ennek képét tükrözik vissza, ugy \'a mint iz4 galmai lelkemre és kedélyemre hatottak. Változatosság kedvéért a hazafias és komolyabb hángd kültóinéuyek sorába (MÖssses költeményeket" jelen ben j nem adhatván) szerelmi és más ifjúsági dalokat :is ssőitem be. ,„A nyár fejlettebb virágainak testvérei a tavaszi Ibim? bók" . L . . Hadd adjanak azért egymásnak kŐlosödösen szint és életet! í AI kötetnek, legalább is 16 ívnyi finom velin-papsron. csinol Ö ad alakbau, borítékba tűzve, diszeaen lés izljisset leendő kiállításáról a Fránkliu-Társulat kedvezőén ismert nyomdája kezeskedik. Előfizetési ára 1 frt 60 kr. Díszpéldány 2 frt. Minden tíz előfizető \'Után gyűjtőknek egv dUzpéldánynyajjSsólgálökj. As előfizetések decemb. lö-ig szerzőhöz Kisújszállásra küldendők, a mikorra mü is megjelenik. Előfizetés helyett meneudelés: íz elfogadtatjk, ez tesst^ beu a mű utánjrét mel\'ett kÜ detik meg. Ason reményben, borv költészetem bírálatai a fegyverek saja közi is meghallják szavamat, kegyeükbe ájáaí* lottan vagyok jjKtttiffizálIás, 1876 októbsr * honfiúi tisztelettel Illyés Bálinti —r A Goll János által sserkessteU „Orphsus11 zenpeműl-tolyóírat ,1876. [évi 21—21 ketttős szám tartalma: l. Erney jF. Három ssólsmu gyakorlatok orgona vagy harmóniumra. -j2. Oláh Károly. Két prttludintn. ~r 3 _ Qerlel IC. Jolán lengyelke. — 4. Tblnay Ü.J, 3 népdal ab Nagypénteken inossa holló ... — b) Világof kék a dsillá-ffos ...r c) Bz a kis leány est hissi ... —- Ö Paskásy László. Jót vagv roszat ... Népdal.!— 6. fioldís | J. Paula négyes. — 7. Koll J. Valae brillanté 4 kézre. A kővetkező 23 —24. szám tartalma lese : 1. Goll J.j „P.-Valse brillanté"1 (folytatás). — 2 Kidet Mihály „Kstike? körmagyar. — 3. Fest Kálmáu ,.Saját tűs helyen11 lengyelke. — 4. Tolnai J. G. „Romari dalok*1 6. Dr.. Stirke Antal „Rögtönzések" L harmóniumra. -j-í 6. EriveV J. „Orgona gyakorUtokí4 Előfizetési, ára : Kgész évre t2ü0 oldal seaemüre) 4 frt. 50 kr. Fé évre\' 2 frt. 50 kr Negyedévre 1 Ért 50 kr. Egyes rzám ára 80 kr. GSARNIO K, .A lötszut után. KlbsaiétM. Irta WAROA JANKA. (Keljutás ) Gábriella elhatározta hogy kflzd érzelmei ellen ée ?ií-aágot színlelt. Ksen elhatároaásból is kitűnt milyesi lélek lakott ezen fiatal leányban észre, hatalom Gondolkodunk, cselekszünk J s hogy életünk órája e[ közben lejár, m nem hushat fel többé. i Elmélkedem a múlandóságról, nsm ágyán cadk leien Up, \'de legnagyobb imértékben Ily alkalommal, mire még egysaer felujúInának e gondolatok emlé megszűnik itt léLeini s működni fui ezt mozgató fejti gvaoánt szerepel airémon azon Ik,melynek ágain ked vas dalt zeng még moat kis dfünokóm, s szivén et | édes kéjpe meríti. j De nem básulok, kösös sorsunk, s rám úgy skéli.mint a fold laghatalmasabb urára \'aa emberiség fatuma Mondottam ember kttsdj és blsva blasál 1 ! 8ZÜC8 L;| !Íj; Egy szórakozott életéből (FtfylelAs. Osak I maradj nyugodtan, jbl I esik i JM nDehogy, dehogy, Hfftj^ a nyugalom." Klára ^slaélujtott, mintha osak toonjUni akarláj hogy saámára nvucalom nftnos, vagv na osak aaon nyugalom volna neki\'fó, mely blőbb utóbb minden emberre jövend .Íj*, tanár ée nellre fájdalmasén hatott a sóhal, kitalálták, hogy mit akart saael a beteg mondani; ^ Kláti mintha éssre vette volna, hogy őreinek fájdalmat ékozett, lehet, lembin, lédy, i s kor rendel- I vidámabb hangon mondá : | V IM a I 1 .Hány óm van osak kadt denthuűbi- » I I J - . . 1,. .TT Ivae bátyám\' ?u A tanár aeebéréáát elővajvéa reá pillantott ée Ua mennyiségét mondá mag nővérének. rátett volna szólni: de ei A két nő egyedül volt. Mindegyik egy tárgyról " »gy kezdeni, de végre Klára lelsaólalt, idő „8 ti még itthon vagy bátyám Y as Hylitbe H ■lódig es idd tájba menni) mért TS|y ®ég ma _LLJ_- -! w&m kon?- "T^íje m^negyekmáeMteove^ Lflta egy azíveaség.e megkérnélek megtennéd-o f* Liliért nem kedves leányom, mindent, a mit osak óhajtfti * ü Jól vau ! hát tedd meg azt j menj el aa egyletbe.* „De Klára, hogy kívánhatod eSL hullott te — —:" llSbmmi kifogás, vága közbe Klára, éa ígéretedet birooL" Vi. tanár miután nővére homlokára egy oeókot nyo« mott j,és nejétől bucsut vőn. eltávoaott k egy tárgvtjól sae-sem akarta a beeeMef meg-gyermekies, nyá|as hangon mondá: •Kedves kis Annieám, ugy e nem fogee haragudni, ha róla esólokt\' „Nem kedvesem, hiss tudom, hogy még tokká) ifjabb a sep, mintsem teltehetném, hogy oebegedt volna. Ilgy ki-ssem* hory tán bátyám mondotta volt Qerőfynek, hogy a pénzt, mely szükséges ugy kérendí fel ée aaért tnondá, nogy nem akar! nőül venni?1 LMe véld aat, tudja féljem, hogv férfiú létére, iat el nem poiadhatja. aaért uqt mondá, hogy váratlanul egy embertől, ki satlŐiduek adósa volt ée moat meggjaadago-dott, kaptad —\' a pénzt. Szegén^ férjem \\ Kénsilbetem mily uagy kUsdelembe került neki, hogy a hazugságot^ mily Ián az al^ő vo\'t életében, kimondhaasa, de ni? nem tenue Ő, oaakbogy téged botdoggá legyen.11 LOb i kedves, |ó bátyja,* mondá Klára, kí ismét egy reményét vesztette; mart bár látta, hogy Geréfyt elveesté mégis szeretett volna kifogást találni, hogy őt továbbá sae-rethesse, egész lényéből oda törekedett, hogy tátiét fé-nyeeaé, vany nemeseé tegye vagv legalább Iának találhassa. ilyenIfr sslv l uehéa még valakit kévvol btr saeroüi; de l»i ssireti, akkor iféee odiedéul osttng rajta, nem akarja Uay afa* eUbb. moat ia dalolgatva járkált a kertben maffofdeata a virágokra aaálló pillangókat anélkül, bogy ***** oeelekeaik, hallntta a madarak énekét, de étik { hegy aaok a dalok ifim gyönyörködtetik moat már MK/iit mint imI^U Sóhajtva Éli U a kart közepén álló* baka tó aséléw \' i hajlongó Mi ét akácaiák árnyában. 4Háborgatunk kodrot Gábriéllám ?• — hallatszott le fálltaatban háta mögött. A fiatal leány arczán sötét pir Omlott él, fdlvillatjó aaemei fl^MÖr Zendi Alfréd tekintetével találkoztak, azután mosolygó burátnőjét Lenkét kedvese liarosy Emil karján páüanU meg. J \' % Jm«b kttiotl Lenkém ! — Itten hozta Önöket Uraiéi űdvözlé vendégeit Gabriella. — * Lenke cmutelau tekinteti el kéidé. hogy mivel foglal-fcosott Gábriella, minek eltf-te ők jöttek 1? GábrítUa egv nemével a közönynek tgy nádszálra matatva moodá: i „Néztem miként ingatja a szél befolyást e nádszálat egyik pillanatban erre, másikban meg arraj bámultam, Hogy gyökeréből nem hagyja magát kitépni, élőbb szát-seor megtörik megszakad fis gondolám : így lesz hányatva stk ember aa élet \'azinpadán." — As idő gyorsait ti vígan telt el. Lenke Emillel enyelgett és a fiatal ember az üde, rózsáé arcáról, egy-egy csököt lopott, mire hosszan tarjú vitatkozás támadt kettőjök közt, melynek eredménye iámét o-ak egy csók, a béke csókja lett. I \' Gábriella hallgatagon QU, előtte Zendi Alfréd foglalt helyet, kinek szemei a4leányka szép aiczán függtek. „Nincs egy pillantása som száinomia Gábriellé nagy -trám ? | taélt Alfréd gúnyos szúró tekintettel. — Jat sajná jon egy saempilládlábt; a nap sem sajnálja a sugarat, mely a fold legkisebb porszemére esik." - A leányka igen köaönböaen fölkelt és egy virág Agy kösepén csillogó Üveg golyóhoz lépett éa fürtéit igaagatá a rögtönzött tükörből. - „A külső egyedi! nem hódit azi veket. — Hol nihca benső, nemesebb, szépség, ott a kOl alak bármi bájos legyen nem ront* — Mondá czélzó lag Zendi. Gábriella hallotta szavait s alig észrevehető rángás \'. vonult át arcaán. Hiúsága lŐn megsértve. „Ne gondolja Zendi ur, — ssóla fölvi lanó szemekkel— hogy tán valaha megkísértettet^ volna Önnek tet- | saeni. N<j magyarázza félre szavaimat, de megvallom, hideg gunyjai sértenek~engein és azt tartom, jobb lesz ha két ellenkező természetek és foga.mak mennél ritkábban találkoznak egymással." ;i>e Gábriel In! hogy beszélhet?! igy ? — kiálta föl Lenke fteddőleg, — érts tréiát, és ue magyarázd félre Ztndy ur szavaiLu Gábriella e nyilatkozata nyílt viasza utasítás volt Zendi ! Alfrédre n íz ve. Látszólag nyugodtau távozott de saive dobogott, küzdott^miut a vihartól hánykódó bérezi. tölgynek lombkoronája Erezé ő jó\', bogy Gábriella nél* ktt élete egy sivár puszta és fájdalmában halvány, majd I nem átlátszó fehér lett arcza. — — Ezen jelenet történt azon nap előtt, melyen elbe-saéiésemt kezdetét vette. — » i ! • • e Egy hónap letelté után hősnőnket Lenkével beazél getve JLenkéék" szobájának egyetlen ablakánál talá juk f Miért nem jöttél el a jogász bálba Gábriella ? — fe-•Mg*u » kii Lnk« vidoran, — oly pompásan mulattam magam, — a m ... i földesúr fia Sziklai Iván egész este ve ein mulatott j igen kedves uidvelt. el lehtft róla mondani hagy „qom*u il fautu ember j valóban kirí minden mozdulatából laz előkelőség, melyet hiában igyekeznek P ... ifjai elsajátítani.u „liarosy Emil ie ott volt ?u — kérdé Gábriella. „Ah! elteledéin moudani. Oly unalmas volt Emil 1 Gondold csak, azt akarta, hogy a négyeseket és a füzér tátoezot vele lejtsem. Milyen kívánság 1 A férfiak mindjárt áldozatot kívánnak az embertől, ha rokonszenvünkről vannak meggyőződve. É* oaak hallottad volna aaemreháuyá-nyáaait a bál után következő papou! Mintha egy fiatal leánynak nem volna szabad kedve szerint mulatnia I? r—| Hatna mér tudná, — folytatá, bogy holnap látogatásra jön • hozzánk ! V - De az Istenért Gábriella, ne\' hogy valakinek elmond, mert hisz tudod milyen rósz a világ, ha n vei vére kapja egy fiatal leány nevet, legyen az bár a legtisztább, rága-\' lommái szenyeai be és még a legszilárdabb becsület ércé-vei se in vo\'na senki képea a rágalom jelét annyira lemosni. hogy némi rozsda foltokat ne hagyna maga után.4 • Gábriella csak nézte, nézte barátnőjét kit a kis vá- roeban a „sztudt angyalinak (hívtak ét bámul ita fokról, fokra növekedett. „Hogyan változhatott meg Lenke egy Hlvi I idő alatt oly annyira ?* | — k é dé macában. Ea Lénké basonlólsg bámult hősnőnk váll Másán A szép Murija lányka; szilt) tekintete belj itt. bájsko-molyan tekintett reá, ajkától elianle jaczo*m< soly, ott a fájdalom szembetűnő jelét vtvé észre. „Te fazenvedaís Gábriella,u -li mondá kl iönöt no* solylyal." — ]| T : „Nincs semmi bajomi e égűlt vagyok »o dog vagyok- — feleié Gábriella ikenytaarítttt mosolyIj al. Midőn Gébrjellt eltávozott ét at ablakra i ökekíntetl,j Lenke könyet vélt látni szemeiben t; magái an * uttogá : „Gábriellánalc sebzi ; valami szivét; , csak tán nem j a szerelem ?M Es a fiatal leány jójzüt kaczagott e ftltetéséu. v\'PMyt. kőt» Az fthrftud- viliig. „ÁbrándozÁ* M éWUMk BMCI )DU<Jt jMtvt kaat-uüul fe«tc« , «j(ekb e ait\' Hégi dologi hogy az ember ábrándozáaait is liia vágyait, szellemi valamint anyagi ereje, sohasem ;é\'pes any-nyira kielégíteni, hogy a iziv egyik sarkában n : könyézne egy ki nem elégített vágy: egy füstbe szállt jlen ény é« es képzelt vagy való boldogtalanságunknak főokojlVja. Vajmi ritka azon szilárd jelltmek száma, k k legszebb élet ^ményükrŐl, le\'gforrójbb . vágyaikról önmej tagadással lemondani képesek volnának és nem ritkán a b« les, ki elég edzett szellemű, hogy köznapi bajok acéljell^mé i és vasakaratán megtörjenek, egy egy sóhajt küld ily i imbajában letépett virág utéju és bárjnikor igyekszik biilcsé >égével fö-dözgetni sebét, fáidalma• aJ takaró alatt sem színik meg. Sajátaágos az is, hogy szellemi életünk fejlődéivel, tzeT-lcmi kincseink g y rapodásival vágyaink, sőt szükségleteink, párhuzamosan nSvekednekl mintaddig inig az uté íibiak felszabadítva a teremtő phautázia által á reália éleiből egészen kilépve, saját világot [alkotnak maguknak „az á b-ráadok világát." Az elaő emberpár a biblia állitáaa azeniit, j mihelyt a „jó és góuosz lu lásáuak fájából11; evett, fügelové ekbőt kötényt készített i magának ; vsgy, meg msgyarázva a képbe-azédet. szellemi fé^lődésük folytán a ruhazat nélk ilö^hetlon voltáról győződtek meg. -4 Eí! azóta a fügelevéll >ől készült kötényből uszály ok és felcaiczo mázott ruhák fdj lődtek ki éa ki tudja, hdgy a kötény jelenleg fejlődésének! hányadik stadiumában van. íme egy argjuiuentum fentebbi\' állitásomhO bárói át lehetne menni a lákáaé\'xra, a nomádok fel a párisi tulleriakig, iuuéd innét a tápszerre, miveltaég kellékeire, ha alkotó képzeletünkkel akárrók e bölcselkedést, végre I is elérnénk azon hol a fákon adt íacáu ül, a folyókban thea én g éa a szövetek {napsugárból \\ vannak szőve. A milyen; ezen általános kfp, ugy képződnek ben is a fogalmak éa ugy jkatynddZriak át az i lágba Azután jmegtellik a aziv ki nem elégíthető R el nem érhető regényekkel, a melyekről a kölU JÉéklft lepelben méente |j»r Előtted a remény MkfAléw fait, de mégaetri rir Tovább tovább lenSTén, b mig lepketíiruyat keqjet*d Lezug b&ben életed, tSt álak fáljád útién.\' i és a ru-aátraitól azután a folytatni országba, og folyik, az egvéu-az ébrána vi-ágyakkal, igy az >l> gés, t s*i-uás mint; E« ha mi^it Arany Jái^Oa mondja e hiu képzt vts szivárvány, melyet reménynek mondanak nem plfjlMHpkr a aep stem4b6l Uftnké dledelnuieohr SLíly a dm futó vlUa MKgiőrtk, de idnee a«boL" \' Akkor véteki nagy véáek ábrándozni és atj élet esz ,átényi felfogása által egy gépnek festett jövő Jkivárvány képei utáu aóvárogva, lelkünkben fárasztó és endménytelén harcot, szivünkben ezer ki nem elégíthető vágy it kőloeiú. Boldog az egyszerű napszámos, ki mindenül pi kenyerével megelégszik, boldogtalan az ifja, kl fellegikrait, melyek képzeletében épültek ;tünedezni látja, éa az aetber azúrjából a hol ábráodvilága létezik, a kopár ftt dre, a rideg va\'ób* vetteúk vissza legbo dogtalanabb a i yenguinő, ki önmagán ugy mint a férfiú uralkodni nem 4 ir, kinek azivburjai sokkal gyengébbek, de hangaatoaabbi k, kinek ábrándvilága tarkább éa vsflója szomorúbb. A kiábráudolá* t férfijnoál megrázkódtatást idéz elő, de nagyobb szelléim ereje p megrázkódtatásnál i *ak megreng, de meg nem törik éa az életkedv éa férfi* rő gyŐzö- sztietetét tőle elvonni, — de ha mégia megtörténik, \'akkor legtöbb ^esetben.gyüJöiatté válik. Klára azon kevéa nők közé tartozott, kik gyűlölni képtelenuek, kik örömüket, jólétüket csak a szerélemben találják, kiknél a azerelem éltető elemmé vált. „Klára tudod, hogjt- én is nő vagyok; hogy én iaaze* itsttem éa szeretek, de\'ha valaki ugy bánnék velem, mint veléd Gerőfy, lenne aa bár fél isten, megvetném, gyűlölném, soha reá aem gondolnék. .Én ia szeretnék reá nem goudolni, hidjed a legbol-dogabbnak vélném magamat, ha a multat felejthetném, ha aaeo nők közé tartoznám, kik a szerelmet ruhadarabnak tartják, melyet kényök szerint változtathatnak; dé a tar-roéseet nem ily nőnek teremtett éa tehetek e róla, hogy . nem vagyok képea feleitmii\'? Gh akkor hálát adtam az | égnek, bogy visszaemlékező erővel felruházott; mert e tehetség alkalmat adott reá, gondolni, viasza idézni ason szerencsés órákat, melyeket táisaságába töltöttem — de most mily nagyon váltosott minden, szeretném, ha vitázz emlé-i kezűt atm tudnék — de nem, nem! caak aa egyre nem 1 >s teetiiém. ha viaaaaemlékeani neiá tuduék — de nem, aem 1 csak \'aa egyre nem szeretnék emlékezni. -- —\' Klára, Kláial* szó la Anna,, megdöbbenve, te még nagyon, nagyon azereted Gerőfyt Klára hangos zokogásba tört ki éa eaak miután ka-belének könnyek által köonyttléat szerzett, mondá aógor-j nőjéhez: « „Igen, mit tagadjam e\'őtted én még aaerstsm Ga-I rőfyi éa tán még nagyobb hévvel saiut azelőtt, tudom mit akefta mondani, da kérlek ne saólj; tehettem én réla, hágj elszerettem, nem 1 és most hogy merném azon szere-tétet melyet Isttn ttivtmbe flltetett, mart tani én őt, sem 4 Msgem i «a csábított, tőt ahol eaak lehetett, tável tartottnak magunkat sg^ssáttól, hogy vélnék képes e szerelmet szivemből kitépm. Ö rímel bánt velem, igaz, 4a dt\'aMatn állfz ki a tfUpróbát, mig a gyenge nőt jagy rajig-lisatult remény lesújtja, egy ntm teljttCU vágy k szenre-déa kiolthatíha jeléit vési arcátk, azivén pédig mély, m* kán egészen gyógyítható aebtt ejt. Nagyobb várasokban díszes paloták melletti egyazeril aatgénvtt házikók áleak, melyeknek dlledaső fiái íemál-lott vskolktuk, A lakósok kedélyállapotát cfibbemra híven vínazatOkrözík. Amott egy sápadt arota lányka az ablak mellett ül ét hímez, de dacára annak, hogy az! ftrea erszény éa talán az Irea gyomor a munka bevégzátét éa el* «zál Utasát sürgetik, könvvétől megválni alig bír.] Hogy íz bírna, mikor a regény oonyolalatánál tart és kiftUiem váljon H gróf él vette-e a/.t a szegény leányt,; xi oly erényes éa eszes, sőt mdve t volt? Tekintsünk e nŐ mamába jelenébe és jovŐiébe, pillantsunk bele n*ha Isikébe, mscáljuk kedélyállapotát és lá\'oi fogjuk, miiy befolyást gyakorolt rá a város tanintézetei, könyvtárai, élvezetei éa nyomoraival. Egy szegény hivatalnok egybekel egy várdai nővel J mindkét félnek szép hozománya van. Az egyik jó etvágyot és barmadfélgaraa jmredelmet, a másik gyönyörű legajabb divata ruhákat, egy ásomó különféle előítéletet, szebbnél azebb női tulajdonokat, kiapadt eratény éa azinté<i meglehetős étvágyét azámit hozományai köaé. Eisó- nzdagságnk, melyet szereznék, eg^ jó egészségnek örveudo leányka, melyet a szülők legnagyobb örömükre azerenciésen felnevelnek azon életkorig, tTaúdőn iskoláz utasáról kell gondoakodni. Ez idővtl a teendő világ-pélgámé uj aerábs lép. — Szellemi képződéte fej alakot Ölty mert inig\\az Uko\'ábaii a szellemi erők ébmsztetnek éa fejlődnek, addig eezm«\'köie növekedése folytán kedélye ia mind szilárdabb és világosabb alakokban mutatkozik. H Azon sókfé e tévutakat melyekre a lélek ilyenkor vezettetik éa meiyek a fejlődő emborre gyakian döntő befolyást gyakorolnak, itt fel nem említhetem, mert Je vázlat szük keretében el nem fémének, itt csak szorosan) tát gyámnál szándékozom maradni. Tegyük fel hogy az uj tanuló szorgalmasan tanul, sok kitűnő tehetségekkel bir, sok versenyző kőzett magának érdemes he yet vívott ki az első, második, Isőt a kö-vetkezü iekolaévek hossza során át. A leány felserdült és a komoly szellemi munka ki nem törülhető nyomokat hagyott kéjjé yétyen. Ezek között az önbecsülés, nmly vagy a nemes ambitió határain tul nem terjed, vagyl.uüszke-ség^é daccá fajúi, nem az utolsó helyet foglalja jat. Szülői rendkívülien szeretik derék, tegyük fel hogy szbp, iniuden esetre oko« é« mi veit leányukat, jkz atyus utolsó fillérét odaadja egy u) ruháért, as anya gyermeké-uék alárendeltjévé lett, azon egyszerű törvényeiéi; fogvs, hógy -a szellemi erő hatalma mindenkor uralkodik környezetié fölött. Csuda-e, Ita i y körülmények között al\'eánynak téves, aőt egészen feide nézetei vaunak az életrm ? — A milyen azorgalmaa tanuló volt, olyan hanyag aj kázi dolgokban, mert hiaz Ő sokkal szebben rajzolja magának ki jövőjét, seinlliogy valaha a fozőkanáilai, vagy caif ily tárgyakkal közelebb tueg keljen ismerkednie A teremtő phantázia már as iako a falai kdzt ébredt fel, a midőu a uiithoiogiát és a világtörténetet tanulta, azon kívül tokát iolvasott már. hiaz az iakoláuak saját könyv-tára van Mennyivel több élvezetet nyújt egi szép regény olvasása mint a porhanyóvá vált asztalkendők kijavítása, vagy a harishyakOtés gépiea művészete. Es a mamácska aa olyan jó anya, hogy ritkítja párját, ellát ő mindent éa jó-vábágy mindén L Eljő az idő, midőn a aziv húrjának első fájdalmas dt édea érzetet szülő rezzenése, a lányka egész\' valóját átjárja. \' Váljon vnefyík regényhői volt az, ki kúértet kézzel azive szentségébe nyúlt éa a végzetteljea bárt mc^gpendité t 1 alán éppen j azon ÉL gróf, ki ama azegény leánykát any-nyira azeretté^V -r- Most már az ábránd képek egész serege születik, egyik szebb és tarkább a másiknál. Egy egy regény hősnőben önmagát? ismeri fel, a lányka el el méláz, lesüti szeuvedélytől égő szemeit, keblében aj aziv hangosan dobogni kezd,-tekintete keresztül véli törai a jövő aöiét leplét éa ott minő szépeket, minő elragadtatásokat lát t*Ez azon korazak, mely a serdülő leányt, mint a nap heve a gyümölcsöt, megérieli éa mint a nyíló rózaa, mintha várná letörését, ugy vár a leány is, kit? mit? 4» önmaga aem .tudja, — legtürelmetlenébbül eszményképét^ Egy hó a másik utáu múlik, de a várva várt nem jő l Aa emberek,, melyékkel ériutkezni sorsa engedi, oly tzimplákf oly egyszerűek, oly póriassak. V égre vtlahára közéig az eszménykép! — Egy dandi megy a szűk utcán végig, botjával jobbra balra hadonászva, talán hitelezőjéhez siet. Tadjuk, bogy aa etéle embereknek, minő csalétek egy pár asép esem, egy pár arc, nsely tnrora hajnalával verseny es., — Beszéljek még tovább? — As eszménykép megtestesült, meg is érkezett, be is fésskelta magát a leáriy szivébe és ott kényuralmát ^cegalapitotta. mondjad caak nem találuak-e elég példát arra. h >gy éppen minél roeaaabbul bánnak valakivel, annál \'jobba i ragasz* kódunk hozzá, én íj\' igy vagyok, szeretem őt és ki tudja, vájjon e szeretet íiem visz-e atromba\'?1\' ^E ^sefetéf melyet ő meg nem érdemel 1" „Ö nem ér^e^nli. ineg r éh kedvea aórornőu , ne rá-galmMd, ő a lértiak legjobbika, 6 nem érdemlem meg egy saerépy szegény leány aserélmél ? Oh ha grófnő ha koronáé fővel álló nd volnék,,büszkeségemet abbaá lelném, hogy e nemes férfll szerelmét kiritsAl; oh mily édes tőle szerettetve lenni 1 U- éa éa merétakédtem e aaeri lem éde-nébe magamai vélnem. éiJ ki ériéinétien vag rok arra, hogy ily férfi azereasen 1 Merész voltam, bűnhődöm érte!11 „Oaak szeretném tudni! hogy miben áll , neáteaeége ? én alávaló jellemtelen férfiúnak tartom." hal lgi , Anna ! ml" kedVea aógörbőm , . mit mondasz „Avagy nem tartod jellemtelen embernek, k azegi, ki hazudik, íi egy női szivvei játszik ; éa ő hányszor mondád, hogy háségtl éa török sserelrajp ctótt ét raoat katüntl hogy mfnőj] szerelmet érattt kérlelt szavát lazudott, t eskű-iráutad, r; i de mondani, iIli: „rút flka hidegen bir a a Őtted mondaái, hogy, nőül nem mi több? elég ssemteléa vblt előtted hideaan hogy aem aaerét; ofa ez éghez kiáltó; nem ^ábi testben rut lélek lakik I tl&dtet sógornőm; édek Annám, kérlek, ne el, Ő rosszul b^nt velem, aUtmbreia, oaak ne a előttem — mit tehet 6 ról&, hojgy nem birtam ai~. mm~ mes lalhát feltégni 7 kiméketVőt moodá tán, hogj szeret, aem akart megaértehi. Hagyj na mes lélek, cwk itéld őt daltnaad ne- nozzájok hasonlókat hinták aseretni, és 4u eaak aáoet érzkm milv paczaeh áll Wdttek ? \\ l > \' „De Klárii" taakétzU féL tégoruője Uazidjét ; de | az aem engedte neki a azét, htuem lolytatá \\ „Egy vsl oinást teszek neked, tudom; bogy pirongat fogsz! de néin tehetek róla, egy aejteimem van éa ez min den érvelés! és tényálladék ellen azt augja, hogy Gerőfy saeret." i | T\' » ! hÜNpm akarom itt vittatui, váljon as ugynevaaett „állati aelejesség* csakugyan müködik-e as embet^en vagy nem I siik van mi mellette szól, azonban annyi bizonyos, hogy vannak egyes emberek, kik kiváló jeles scátelmi tehetségekkel bírnak; előre érzik, hogy baj vagy iöröm éri Őket,; és mivel saját személyükre vonatkozó aéjteimetk tél-jesülnek, csakhamar arra vetemedhetnek, hogy máaokaak is alcariiak jéaolni r- a igy mesterséget űzve, azon termé szeti ösztöntől, melyei Isten őke! felruházta, babonára Íi c több effélére vetemeduek. Klárának természeti aejttlme mondá, hogy Gerőfy szereti, s azt ugyan nem tartotta valószínűnek, de szerette volna magával elhitetni! i V,: tanárné látva, hogy Kláránál mindent caak aa idő jótékbny hatására kell bízni, a beszednek máa irányt adandó mondá : „Klára az orvos véleméuva szerint egészséged hely* reál tiltása végett, okvetlenül fsJura kell menned, jait szó-\'aaa éhhez ?* Rláts arcza örömtől sugárzott, éa az ÖrÖm oly (fenéé- f;ea hogy lehetetlen azt leírni; a nő szépsége \' ktvá-óau emeltetik, ha köunyek közt Örülui kezd ; étyaa aoz, minlnasürü felhők kőzöl a nap arany sugarait szétszórja. 8 Klára csakugyau örült, mert részint a falu csendes zajtalan lé tiét ugy ia kedveim éa most kűlönftaao hoaaá illőnek! találta; részint mert vélte, hogy faUhblfee tdbb alkalma letz reá gondo\'ni. M .t J- í L ^^BB__ (Falyt. feéf, Léé Í | i| 4 a a TBBfflylj II ; iij v IP ; ■áffeífff \'llf \'\' t Vasúti menetrend | jfcjLAj^fcAA^^iAz^jtAAAAjÉj^^1 I < 1 Schember C. és fisi J < i ca. kir. iab. | ► fe ji r lil<l-inérlék-jryaro*olá lí\' ; ■ * Badapiát«n, orv^^-ut, Károly-ka^zárnya , ^ \' f*Í.H^ * *j4íil)4i e<«fi/>«l saját ké«4iua«ii/| aladoa íaja laga-, serpeayé-. / -\' 4 I tl/ed-, ará*ad bMJait, marba- ó* iitm Ééftwi^ vii L ear- 1 * 4 I priMiiyiil fa*, bzdoa- tkm- w eárferei-lr ■értékért famér 1 titeket «<w(Mk, elr. HtiiiiIxuMK pitrsls—áj Ervényea májú* 16-tfJ 1876. 4 I *M 1 \' . 1 .,BJ4 Aif-L.__i L Arak le4olo«öpfyalc. "fc9 buda-pestjí idötmntató, óm rceirint J ^ kit^ -p <► 41 Szálitói rnaj(iitem u öszsee magyar királyi fiíva- i ► indul Kani2»ár6l. ! X) talok-, vasutak-, gőzmalmok-, cukorgyárakssli. , > 1 botizií ]- ! 13 .a-3 , > Af"? f T f f f f tvf T f f f f1 I V W Mohács, Demlovér a .Fiúinkba j. . . . -i 4 48 rtf •216 . „ I J , [L ! .: L . . J 2 :»J délu. 1 212 Bírna-Pestre . . . lr . • • 1.....4 Ü6 r*t M M * r * i * * F * s- ■ i •" • \'* • " i7 i ni 3p Bécsbe (ÜzoiuLtberjl Ué^l/jhelV ; [elé\' T.j t . I j « > H mOLL 8eidiit/-i>oN. &9l j •• j • • • . .. . 1 , .... . .11 4H e»t»e I H16 Sjjprénba 1 | \' • 3 itá 4Uu. M Tr^ztbeia Prágára^ ^^^ ^^^^^^^^^^ ^ ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ j j •415 E.«ék. MobJs, Deuiborér • KiuujéMl 1 41 déln. V ^^M*MJÍTiít/ üöda-PeJtíél T > 4 JO reg. Tm \' fxg ll <fi . .. R * r 6 déln- Sl l i „ u I •! 44 «4tM 314 lfck-bül (BzotiMtbelr B4es-(Jjhelg[) felfii 10) *J1 Mtve » , - F-H Aj $ 4 CNah akkor valódi. t^L VI1 Bécabfll Gráck, Murbiirg. jPrpgerbóf felfii 4: 12 reg- \'! --- -. --. \' m TriMit- éa BUébfil J „ l| íl düa ■WBn • M •okworo.ított c«4f«B vw kíjMvt. < \'.04 T 4* yílUcbfall . H « I il 1 r- Mt«« Buoutfi birÓMgi ítéletek ismételten conateteltsk ex4f*en 4s v44- iUrburgbs esatlskoUs VilUrb •• Frúiceef«s(b». ^ J*W««> mscliewisittetesét; stert ót» bitem « k4s4ne«^et k Mjen b». ,. ,,[( ,. J Kr*nc«sfestb\'ö niisi trsu/ok vasariáee ellea, mintbogj sxok eeek eaitese* v»uoak sse- , I r í » I : I" \' ll\'í J] • [ : [ff. p i tml U- .......______. v! E87 lepeosételt eredeti doboz ára 1 frt. o. 6. Felelős Bzerkenztő: 1I0FF3IANN MUK. "Vefódi mTr6"sTTb"sn s jetau cUgiM. T IÍJ4.....jh|L - ,J h j\'ll, rraiieia liorstt-Ht ^oial. A ltfpisfbiiliatelib fin»egéljifi sxere a swavedi! eaiberisáy* ||* 1 ■ t | I uek minden belső 4s kQlsó gjuUdmsnál, e legtöbb beteg»eg ellsu, | * nirnPTPQPK " 1 ntin-ieoueiud •ebesfllések, fej-, föl- m Íogf«já<. régi sérm és mjÍU ■ III UVlyWVlI ■ sebek, TMkfekél/«k, o.xók. sMmg/aiedss, mindenaemB i bmuilM es — 4 - ---------------1 ; — i 1 í--------1- m sérft^ée stb. stb. ellen. Üvegekben használati utasítással egyfttt 80 kr 0.e EJ^ ( \\j m P üí I K - ~~V.ru 41 mi n 4 s4g ben > f-teTjelMt gégekaélj , aki » J:i J lln , J Áu f|Or«c;h«Iialiopij-»(9flrcitoge levólileg gyú&\'U Dr. kllliHCh DrfezdAbm, |J ^^ m. és társá-tól Bergenben .{Norvigübau.) | Willielmsplatz 4 (előbb Berlin. \' Majdnem \' K*n wlmm-»elroUi *4i.ni- ,nji. » kereskHtfirJben eiőfar | í • 800 sikerrel gyögyitta, 249 il-62 " \' JÜTorron caiokn i».t^ibete Ar. T egy QvegnékJiatználatl utasiUsial együtt 1 frt. » II I I Ve lódI min6ségbsn á *-gal jeléit caégsknél^! ] > Altesti-sérvben szenvedők , M0LL AVTuchluuüenf nichstdem bJét, Wien. VI\' lUkteOik : N . • Km ui m t^«g«r BsÜgyégy.Kinwwg Jm. [ Kiéilhrfif\' Jut. ^ lUultU Utrn 1,11 Uunac 8. Csákioráva ^ m—i ; i 1 l , | \' L. F-fyvfjr.K arfcíl Bernát*ky A.gWgy. Kap »i»*ár **f*i Kobkü. kapoe* J iLle 1 . . JLiaiLLi-• \\ __1____L-L vt^ ytt ttckrúUar Hándor gjro^y. ILapraas• WcrUM.ran,Kftmi meglepő gyógy azért Uláluak a Sturzene^er ^otüleb, . ul „óü7!^ uv« gjJ^. K...i*Vf/ aokJ 1 Heneauban iSkbwkiKbaa) állal kéiiitatt iniudou tekiatet- , icrU (i; W4i»ck K. Kfrr«ind uf) iuii Jte. a tuebiihel j (a; PUiiek bw]3£lmailan sarvkoiiöu^beai Uteati aéJV«k éa j . auyai bajok ellen. BUouyilváujok ós köexüno iratuk a 1 Klubsch ö gyógy. (a> lrgalmMbos gyigj.iM) Hagsdűs Uv. <*• **waui haaxuuUli utMitáaboa vannak uiollókelve. UegrenÜelbetók J4+ tr^J- Asaienak \\t) S cb.ir. (iasaae VHj\' fazekakban 3 írt 20 krjátal, 6ky inagáual Öturkeuegger iljj^p. Gi-bóJ 11. int a következő raktárakpaat! Budapeeteu Tonoagjri JBBWwfWwWWwwwwwwMIBEl Fi gyógyazortíwr «z. Máriához Teineevár. — Pecber tl gyógy- B mi. . Llt. . . , , .T] M azortar Mariahiil. | . óáb^l* ■ Mindenkinek különös teg/elmébe ajaalcattk ■ iImHa Dr. Fu r 1 y-fé I e áialauüh ! ■ .__I__I L_\\ V W AAAAAAAAA IJ^JJ^jagfe. I. mmm * t ■ l Ikl A \\ JJ A \\\\rml ^J 4 | f S taii/ r.udauüii «tí\'«U*4lo, Sri e 10 « l^Uiuul e*U»piio Éft Ifi /mJTM /mlH J| %J rn 2; iau* aiui 0 sg)r«MrMih»l gj«gjr*- 2 / flj UM Miküwl auKluiKinu U^<ikbM. — iiy ta^dk • 1 rr-r^jiitn \'-- Mf- V u«w>iuru(. bMlM^anMMi, uan/NSgyik iüivu^ mmgiomf mmiammmmá m OfK^S iMMR li Vr "V^tet, h«n»)*M uunu, vi^m rag/ allal Uwila«ln ■ih«t, _ , . , . . . , . n ... , . I • X OM^lumiUuL lUrait- luttSiqfooa, kun>ki«arlv«^ wisama üuaapBsten, orezagut oarp urpzyrieie nazoap, icuiuiikik) - um^ gywn i^tui wmiupkA—i — <ii^h- w \' aiánlía I ttá g^Bku\'Lt yvaelvar icarkáneelee yornik uitia^v iaeg> dtt . I a««L ,Li i-iaié W ksmsuysdcMlc, g«iiy«i« «a, vérkeléMk, miwlci mirigjMtyiigit, fOt- T íegnuoiiiaou Hzoniic-aruii m iuMjjru, múxui tmi, #cr«g,Mivtt.Mn|l «wuiai,i^Ms, p tgnagyobli válaastékbau. a legjutányoab irakün : * W tiTSf^ííS^TT ^ m i. á I \'j Jifi .1T iii. 1 . • Jk. t . 3 lulytáui UlMuiUkAtUA «s mimi, ri^te, Hm.«ítmU wit 1 Fézauiabpr kurui vütyu, 4-12 Irtigj gallérral ( r»j Frt. m uó;\' mcli _ U>1 tlutr c-niU(ll( 4 Awi. - . tiéfrr- ^ m tiórónybőr 1 . U420 „ l£ —00 « 2 kwüUwüiB íkV(M«i)r« —jmm wuikMi -M egysei y kJ \'H | I ,.» 1 ] «jT f|A w\' MM SellU|»*— TMOTIHllMS áHml iSW»kftH Ifl^. S > P 1 ÍB "iT n * • 4iCv " ^X V*ar» m jmUQ^en Iwwely^dl ÜMWH.«I —slk%jn>gy ^ 1 Kyedwór n > 10—450 „ ; . „ !I>0 --ÍOO n jHÉ nu m UMtűikiaM^i ««|wi «wi t»|mwit nmá u*t iiMitten AB Czobolvbőr ■ f 20 Jöü C - ; ttö m Z ^ Mp uiuau * imahu ae^i*^— ^ fi 9 l uf ii I \\ t lik " n , t S ■*■> wbswá nutct es *Miaei ke«<>r«« kMwnteie, uáN a evk S t ökílnka I „ Ü — lD „ „ j K) -4U „ W gy«>gjr«kiM nsai eulum tekt>««UMia. TI S\' ,1 Majom bér ln Ö—16 I | „16-261,- W Kmu ift«(bM4öll>*ÜMi mmiywtk JtlM.^ i^kifte •• IA , mAáJuAw. h H 1.. v*. A aAb egyéMk UUM ■ kfUteM* kivAaem fentekor teJmuu**** Umr M , I jeguiaaarwwr J„ °"T\'n WjiL L » n » W uyitTkiíjmi allal uu< n^Mi • hgHayeateb— >Iism>wi«w \' — fémk- T^ ü 6 i óa u r i b li u d i k, küdmü a O k és ko pl u V e k , I A kn&ti « UgkOlótuMmueb «MUkU«H UMgpruta4t ml iii tokunk ^P v [ aelyeiubártonyból tLuom n | !. L 4a, 00 tKJ j „ ; Z Wlauui igu^a. i I - T« tföréáybdr L tio, #0.\' E A j kr«t AU kr. fegjrubb •*>*»** t (fi. ksJLlni uu- V l-l I li Ml iniH }[Ú\\ n K sífteÉ^I bgvuil lu ml liU»u — Lgj irtnyi UoutagiMl m • I n e P^ni r I f » l!r^HIUr N ■ sísuiwsáiv Mtei W - I uosstóból különféle prémmel. | 1 { & i • *ö«|hm»ü auléwaM^Mö niui. k»«stka tÚMOH JcNűllU\' flft • • i . H m t m m 0n búnaák városba eé utrav&wk •vaiutúgy útra yáló * mutó/^v l gju>- ^ uiZu* il « űCualua T láb yiük. küdmonsaHike kuümujtsap)ták leSoag/obb Hti 9 öLfiSSTSí vlCri.ta.tt. w utesik^nT^ , nrr i ; n. 9 SfíKi^a^iSs©?^ ^v- ö^uje^psKi m Uegiuuduleedk, IkülöuOeen liói .éw ttri bundák«a, lebató & , * L ««• te tlr«*ksdé urU, ku sakuAl akraUeké M Mélik jittérték ueatoe leladáaa kéretik, A» elkmdétók áuittr, Zi Vettette au bUumsui MWw»kMiU0k G IZ 5 véttól tórtéuuek. I| . | Ti) ,1M S fniteSí . T U ^ n ^ Arjtw ték ingyen ^UtU A : M ^T^MJTt I Nyomau>tt Fftlpp g)|oriiájtó||á| . \'j | . • "j Vasúti menetrend Ervényea májiie 16-tói 1876. buda-pesta idötiqntatói óni raejrlnp, Indul Karjlzeáról. hov^J OLL 8eidiitz>|>oH eteee (|éiu. "f. délu Érkezik Kanizsára honnét: Eicék, Uoliads, Dembovér a Fiumébél . m r!.. frT. ,r ÍT xtu . „ 2111 j 8)4! Uéesból (tíxoajbatbelj Üécs-Ujbelt) felél 3oi| j M\' . r„ 1 n i Mf 8lG Sopronból j < 9M Bécabél Grlca. M«rburg. pragcrbjif felél •JVJ Trirait- éa Bteabél J .04 I ,, és VilIacbMl . ; „II ilarburgba csatlakodé Felelős szerkesztő: HüFFMANN MUK Hirdetések levólileg gyógyit Dr. IkllliHCil Drpzdábani Willielmsplatz 4 íelőbb Berlin. Majdnem 800 sikerrel gyógyítja. 249 41—52 Altesti-sérvben szenvedők meglepő gyógyszert talalnak a 1 bturzenog&er Üottlleb, Herisaubaji t^cbwaizban) állal kéaiitett iniudeú tekiutet-beu artalmatlan aervktmöusében^ áltesti séíjvek 6a auyflli bajok ellen. BuouyitvAujok óa koazöuő iratok a haazilálati utaflitáaboz\' vannak mbllékjelve. MegrendelUetők fazekakban 3 írt 20 kr jávai, áky inagánal Öturkenegger O.-uéi n.int a következő raktárakbant[ Budapeaten Xormagyi Fi gyógyezortár aa. Mjáriáhuz Teineevar. — Pecher U gyógy-asertár Mariabiit. í 3áölí4—12 Mindenkinek kUltfutfe tigyelmébe ajinltatik Dr. Fort y-f é I e áuiauos | AAAAAAAAA sahu. DÍAMAIW |>nk»Hil j> MMgfÜ K/onutotá nsehel FalOp gyorsiáji KaoissAn 187fi élet . aa él-da-veeztét Örflm t BöWogajm \\ Ti álkaUtlan kacér «ft4«mliiéli, ti aa taMnk eaívnedvét jÖUOk feltáHa eaívét azámat6kr«t ti megraboljátok ét tttnl0lt a nérbetlen vádunba, — A Sirenek lóinak, a eávárgó iljuí aaiv elragadtatik, enged aaeggváaaolni egy emberélet kevie. — \'Aa eeaméoykép k mint jött, itgv egy aaép napon el i» tant, a boldogtalan [leány ábráud világát, kirabolt parndi-caoniát elvitte magával. — Az olvaaó talán egy regény kellé középén véli magát éa az ecsetelt esetet egy pégá-aiiei lakató poéta agyrémének taitja; — Tévedaz nyájaz olvaaó, a küaélel sivál\' ét puezta kéne ez, minden nap ia~ métlódó jelenei, oly Jyeírt, azembeOtid aziuekkel ecaetelve mint a miudkkel e aorok írója éppen rendelkezik. Az Oii-Uazteletét, ei\'kdlcai értékéi elveaztett uó moat kiábrándult; lelke ezeme előtt előezür jelenik meg a kegyetlen való, tör, ziiui éa rombol a fjemények éa vágvak világában, a aalv Uree ée puazta marad, a kedély legazebb virága, az élet-F kedv, eltouuvad, %kibal az égé tő fájdalom, «gy éa a mi még megmarad a azivben, gyitbatlau eeb. A azegényaég ée a tobeletleualg még cyik moat veez erét e tört világon, az egyiknek súlya ayomj azül lelkében. Két ut bűzhödt élveivel, vagj mindennapi kenyérért tébez baaouló. mely előtte használja fel, a Íme egy ábránd t£l eltérd V— Kevés! — másiknak érzete elkeaeredést áll eldtte uyitvp, a becstelenség: utja megerőltetett munkávság, kttzaés a |— Az első életmód azoifctnadár óle-éluuybe záiatva életereiét idejének másodikon a múlt emlékei csllgguek ólomsutylyal mégt(|rv< * tectet és szellemet. — Ugyan melyiket választja V " világ törtóuote, — vau-e a festett* ROTTEK VILMOS. egyi k rekruta, miuek a korc ama előtti güd\\l • „Aiit csinál k ujjonezra az arra mei CZ1KK-CZAKK. Az idei báróiii-emberes ujborból sokat talált iuni következtébeu lábai uem bírtak, ibe zuhaut, mely teie volt sárral, end ut ebbo a locsaba" Y ! kiáltott az ő káplár. — .— „^lulatok, tímz káplár uraiu!(i telelt ez ueki. — „Te Jóska kaptál „Heilige Ötriczit" V kérdi a varga inas pajtáaatól.í—- — „Kaptam ftizi óu, csakliog/, az euyém igen keaerU volt, mert kap«aiávai osztogatta a uiajeztraiu**\' felelt ez .neki. — — Ib4ivba.j egy napou kora reggel beállítanak Jola-csics előőrsei aa X-i majorba eu ispauUuz, a csapul vezető kérdi németül az ispajniol, nogy vannak-e abban a vidékben honvéd-huszárok. Aa ispau az átellenben levő hegytetejére mutatott s mouda hogy ott vauuak. Krre a csapat vese tő uéhauy szót mondott juarczosaikoz, mire azoz. Va4tutasnak eredtek, inert goudolak, hogy a huszárok ,mar nyomukbeiá vannak Az ispán ürült, hogy megtudta csalni a uecskókat, inert a hegy tetejéu uum huszárok voltak, hanem egy falka marha legelt ott, miit a kod miatt uem igeu lehetett latin. — A B-i heiites oly borzasztó kövér volt, hogy midőn egyszer gőzösön utazott, teherszállító waggouba kellett ueki Ului, mert a személyszállító waggou ajtajáu ueiu fórt be. l — Egy valaki ogy térsaságbaii következőkép dicsekedett fiáról ; „Az én llenrik tiaui igen jól tanult az idén, buonyúváuya majdnem mind 0-tös számokból ali ki, mégis jutalmaataiu szorgalmáért őt s "Vettem ueki egy arauy* órát" r— (A deák t. i. atyjának azt hazudta — hogy aa 6-tüa számok kittluők, Holott . azok secuudat jelentenek.) — — -lia Tseruajefl\' seregét a törökök elpáholják s hátrálásra kényszerítik, úgy Ő reudeseu azt szokta jelenteni, hogy ., csupa elővigyáaatból voná vissza seregét." — feleség: „Édes férjem hol voltál ily soká V1* . — F é r j : lf A kávéházbau" — — Feleség: ^Alkalmasint megiut kártyástál, nemde eltaláltam V4*. — j —\'Férj; „IgelÉj kárlyáztain14 — — Feleség: „Oh te rosz ember,. ha inégegyszer mérsz kártyázni, ágy nem tudom mi fog küztilnk történni !** ,No no, ne oly tüzesen édes kis feleségein, Fé rJ: bisa én csupáu oaak áaért kártyázom, hogy egypár forintot nyerhessek s azoq neked névnapodra egy szép kalapot akarok \'venni.\'4 —• — Feleség: ^o es már más, igy tehát nem bá-uem, ha kártyázol44 -í — „Sógor! a kend. katona tia az V-ui ütközetben oUséu44 -r- ♦— „Ha eleaett majd felkel, hisz az nem baj, csak agyon ue Jőjjék, meitt az már baj volna44 — -r Meglátja egy 4eák a könyvárus kirakatában a „Mokány Berczi\'Méle naptárt, s kezdi a czimlapot olvasni, melV-nek végén ea állt: --[ „Csak 0 hitvány pioaula*4 —j Adeáf gondolá hogy csak 9 krajcsár a nevezett naptár s meg* akará venni, de mily nagyot nézett, midőn a , Jaöuyváras uuhjdá, hogy á fttí hitvány piczul»u 90 krajoaárt jelent, -r ^Unroiiy. Vsaat KKum Kesék, Mobseé, Demiovér a, Fiujnjfiba : -Tj, . J Btna-Pestre . . . T . L! . m r ,]; .]..[. . . ÍBÜi; — ^ • • ♦ • f . -Jf. aia Bécsbe (SaomUtbaljI Béc^lJjhelV felé ||.| L . k 11 Sypronbs I 1 j il il i áOJ Tneaatbe éa Fragarfabfon kersea^j Oráijz éa Béeshs 1 41 délu. 11 U e«t»s \' 4 M reg. * 6 déln. 9 44 estve 10 •27 estre 4 / $ reK 11 \' W déla 4 12 reg i il déla 11 .tt estve ós Kraaceefestbe. íj Fra|icesfe»tbö Cwafa altkor yalódl, apjaa s sas és a# éa eekseoroaított czégam van leajjotnva. . BSsteté bírósági ítéletek iamételten eoaataláltik exégéan és véé-jegyéiu uiegliamiiíttiUsát; azért óva ültem a késteeé^et ai il/«n b*. miiitránjok raaarléaa allea, mintbogj szak essk aaiust» vaunak számítva — - * \' v! Egy lepeosételt eredeti doboz ára 1 frt o. 6. Va 1 éd.i mlaéségbsaa z-eael jeléit caégekMél. Francia borszesz sóiul. A legmegbízhatóbb önsegélvzé \'szere a szenrtdfrj emberiség, i oek minden belső és külső g/uladásnál, a legtöbb beti^ég ellen, # njiniismieniQ vebesélések, fej-, föl- éa fofftgéa. régi sértek és ajilt j sebek, mkfelélyek. SszAk. azamgyaladee, miadenaemB M bóniilas éa 1 aérftjée stb. stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr- o.*. _ Vjs 1 é dl"minéaégben a t-tet jelölt czégekné)) [ omli-liulinaj-%§ii\'olujs Krohn M. és társártól Bergénben .{Norvégiában.) Kttn tulmáj-zsiroUl valinlouMjI, a kereskedelem ben elúfur* dnló, faj között at.egyedaii,iaelj orvosi cxélokra bsesflslbato Ara agy Bvagaék használati utasítással együtt 1 frt. a. é. Valódi uiiuöttógbuu a *-gal jelélt czégeknél^ MOLL A ,\'Tuchlauüent nachst üom Buzujr, Wien. . lUktántk : N . - K• ui ASa<a) 1\'rager BstSgyégj.<tf> Joe. Fléilhrfir Jo«. ltuMuiuld 11 ars s ^zi Ourucr 8. CtákUráva i.x^ ti>—i L- v. gyógy. K arad BernaUky A. gjrógy. kap és vár ixf/ tvobnjj. kapós-v álr |z> Hckrúése Sándor gyógy, aspr s uc • a (sf*) W\'erU M g+^gy. K 6 • >■ g (r| Csnosluovita lat "gyógjr. (?) kftlíal Utváa gyúgjr. Kiuikm (a) Zohfaá-lorlA, (x; Wúnncb K K úrin • ud ixf; Uali Jáu. a tu inb » ihel j l\'Ulicb Fsnuicx gyógy. Sopróa <a> Moady And; gyógy (*) Mnbár Vo- résaa (z*^ Ma J< K. gyugjr. Üauok S». Ujürgy (ij kibic gj ógyJ KAghib (a; Mltlbsch S. gyógy, (m) Irgaliuaeboz gjugy. ixj HagadSs Qy. gyagyj hrilM Jkrl. gyógy, bxalonak (t) S chwars (iiuztáv gy^gy. 273 16^-58 4f. szán. Nagy-Kanizsa, Szartfáá 1876. novMtf IS. IM. évMfrn. tett MVstal! MhM ftttf kSnyvktrwtadfc Uj»áro«Uit iKu III mms - ÉfrirMii / *|*ss ém 8 W FflirA • ín <>HT*é ám í M 60 |tr *t—m t kr. Maki MiliilwB I hr Sfljifclf) p kr ZíAtiJi Hofi « lap iiilliálHml Watt Méa*P> OJ véi ítél >Mu Ml. ■ SátMIMIa ImUlMl bmsrt kmHfl H\'^it i ráilitáik Hmm m Citltidi 10 kr MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰVELÓDÉSI. TÁRSÁDÁX-.MI «« GAZDÁSZATI HETILAP Több egylet hivatalos közlönyei Hirdetéseket felvesznek : Welsz Mér, Budapesten, Sefvitá;-tó| 4. éji BftsI., WollzeílelSsA L»ag h. és jársa, Budapesten, fdrdő-uteza I. sz.Opp«liik A. Béci, StLbenbastei 2 az mm „n ^ H i i w Zala-Egerszeg november 8. 1876. Ztlunegye bizottsága f hó 6-án. kezdte meg jelenlegi szervezetében utolsó évnegyedes gyűlését. — Szokás és szabály szerint legelsőbben is fojol-raatotött aa aliapátii évnegyedes jelentés, mélyből sajnosan értesült a közönség arról, hogy a megyében a közbiztonság ross/.nl áll, valamint a neveláa és közoktatásügyének állapota is sok kivihni valót hagy maga utáu. — Aa alispáni je-leptés türvényszertt intézkedések végett a közigazgatási bizottsághoz áttétetett;\' a közbiztonság helyreállításának tekintetéből a szolgabirák erélyes eljárásra utaaitattak, különösen kötelességükké tétetvén, hogy a községi őröknek rendes kiállítása iránt szigorúan intézkedjenek, és arra a községi elöljárókat felelőség terhe alatt utasítják. Az alispáni jelentés után mint rendesen, ugy most is F. saólUlt fel, búcsúztatót tartván a megyei önkormányzat ravatala felettegyszersmind üdvözölve a közigazgatási bizottságot, melyet miután a megye köabizalmát kiérdemelt férfiakból sikerült összeállítani, indítványozza, a bizottság fejezze ki jegyzőkönyvileg a közigazgatási\'bizottság iránti bisalmát. Ezen felssóllalás ellen többen szót emeltek, különösen a közigazgatási bizottságnak két előkelő tagja is, el nem ismerve aaon állítást, hOgy megyei önkormányzat a közigazgatási biaottaág felállítása által megazünt. volna; aaon tekintetből pedig, | mivel a közigazgatási bizottság tettlegeis működéséről a megyei bizottságnak tu-domasa sem lehet, következve a bizalom nyilvánítására, vagy megtagadására még alap sem létezik, p indítványt ídőeiöttinek nyilvánították, és a végzés is ily értelemben hozatott. A megye aaámoe éa terjedelmes épületeinek fenntartása évenkint jelentékeny kiadásokat okolván, miután a jelenít gi körülmények között azok nem szükségetek, közülök a Szántói, éa Tapólozai-aknak, ugy a Zala Egerszegi fás kertnek, és ebben lavő épületnek árverés utján leendő eladáaa elrendeltetett. A Sümegiekre nézve a becslésre és vélemény adásra kiküldött bizottság jelentése kielégítő nem lévén, az ujabbau is megbízatott, arra is utasíttatván, hogy a városi elöljáróságot kérdezze meg, nem lett volna-e hajlandó a megyei épületeket megvásárolni ? Nagy Kanizsa vároanak kérvénye, melyben házi szükségleteinek fedezése tekintetéből a bor és ser adóra 35 ssázalék pótléknak kivethetését engedélyeztetni kéri, a ministeriumhoz pártolólag felterjeaztetett — r. I. Haszontalan elmélkedések. \'(-)")•) A megyei tnuíika befejeztetett, vagyis in ltftbb aj rendkívüli zord lift miatti szünetel,; jván tehát ijló ariis, hpgy pár órát az író ászul mellett tölt*Uuk. Ojly tárgyról akarok stvéikedni, mely i e megye nagy résséré nézve életkérdés. jelentékeny országos érdekkel is bir, a megye 30—40 négyszög mértföldnyi területének felvirágaksát, vagy el puszta I fisát berd ja magával, azon felül tetemes államvagyon megseauai-a illésének, vagy hasznosításának kérdésével is összefüggésben vau. -— Bár az Isten különös csudája által a közlekedési rainisterium valamelyik tagjának kezébe kerOluének igénytelen fjóraiip, talán indokul szolgálnának árra, hogy a rainisterium magának kellő tárgyismeretét sze rezzen ez Ugy bet), mit k megye számtalan | felirataira tenni elmulasztott, a hatóság, ide vonatkozó felterjesztéseit mindenkor mereven elutasította, a nélkül, bogy tudomást szerzett volna j magának arról, tulajdonképpen miben áU azou álismérdekfl tárgy, mely* figyelmébe, felkarolására ajánltatottJ — K fontos, a megye nagy részét pusztulással, az államot tetemes veszteséggel fenyegető tárgy a Keszthely — Bak,. — Begedei ország ut —■ i Hogy még annak is, ki ezen útvonalról es áunak jeloutősége felől mit sem hallott, tökéletes fogalma lehessen arról, s| ainisuriuinnuk ide rágó intézkedései — sajátlag nem intézkedései — mily 1 felületesek, hátrányosak, sót az . á)lamra nézve, tettleges sárral járók, elmondom ezes ; útvonalnak egész genesisét. — Ki IZalamekye térképére csak egy (utólagos pil-ikhtást vtjt, fel [kell tűnni előtte, bogy etzen uiegye j szélességéhez aránylag, ^nagyon hosszú; hét völgy és Íiégy országút metszi keresztül, hosszában pedig semmi j \'Dizágos közlekedés, kivéve, a két végét néhány mért-6l3 hosszúságban érintő állam-utakat A megyebeli\' utak beosztásának hátrányossága fokozódott az utóbbi evekben jetesiteut vasúti vonalok által, melyek egyike bziute keresztül szeli a inegyét, másik pedig Koraar-városnál érkéz ve e megyébe, nagyobb részben sz áf• tlain úttal parallel fut. Utaink egyetlen állomással sem\' iállanak kellő combinatióban. Az (annyiszor elátkozott Bacbkonutakbau, midőn a megyei lakosság sem egyesleg, semi testületileg nesi ikérelmezhetett a megyehatóság saját ;ös*-j tö\'néból kezdeményezte, a fóbb hatóságnál ilei Isi ! eszközölté sz ugy nevezett Keszthely- Bak- Bégedéit utvoualnsk kiépítését, mely a BaUtonmelléki állam-\'1 útnak Keszhelynél folytatását képezvén, onnét mintegy! 10 mértföldnyi | hosaziságban, a Szent Mihályi vasat állomásoá, innét pedig Göcsein keresztül, Muraszombatnál, esetleg Bellatjncznál a már kész posta útba szakadval Balaton mellé két Stájerországgal egyenes ösz szaköttefcésbe hozná, j A ki tudja azt, hogy Ballatonmelléke mily roppant mennyiségű bort termel, tót hogy a bor majdnem egyedüli terménye; melyből még a kenyérnek is kikerülnie kell; a ki tudja, bogy éppen Stájerország azon fogyasztó, mely saját silány mustjának értékesítése tekintetéből a túlságosan édes Balatontaeliéki wat—k megvásárlására kényszerülve van; a ki iadja, Balst— mellék Stájerországba mily tekervényes, hossza, annál fogva a szállítást drágító összeköttetéssel juthat; sld tudja.\' hogy Balatonmelléke mily mérvben szenved szükséget tűzi, különösen épületiában és ki végre azt is tudja, bogy Göcsei terjedelmes, százezer holdakat haladó rengeteg ós erdeiben tűzi, épület és műszáki fának mily tengerét bitja, mely azonban a közlekedés teljes hiánya miatt nem értékesíthető, egész erdő részek tai-éltség raistt korhadtak, a fák kidűlnek, áz erdőkben évenkiat nevezetes vagyon rothad és pusztai el, U mindezt - tudja, vagy ka ezen szerencsétlen vidékbeii lakó;, még érzi is, csak az képes felfogni azon határtalan károsodást, mi ezen útvonal kiépítésének késedelmessége folytán az ország ily jelentékeny részét sajtja. De nemcsak a Ballatonmellék, és Göcsei sínyli ezt, banem hasonló hátrányt szenvednek az útvonaltól tá- \'■ volabb eső vidékbeli birtokosok is, mert ezen útvonalnak kitűzése, építőiének megkezdése által a korábbi utvonalok részint megváltoztak, részint gondozás alól kiestek és most 30 —40 négyszög mértföldnyi területnek száz ezerre haladó lakossága azon Mohamed ko-porsói helyzetbe jutott, bogy a régi utak megszüntetése, az uj ut kiépítésének abbaa hagyása miatt mia-den forgalomból kiesett. — Valóban, mintha szándokos depopulatio volna á, czél. — Göcsei érzi is ezt, mert sz utolsó évtizedben nemcsak a lakosság száma megdőbbentóleg fogy, ds már kisebb helységek tökéletesen ki is pusztultak, agy annyira, boy szoknak csak neve: létezik, de házalnak, lakóinak nyoma sincs. Midón a Bacbkorszakbeli hatóság a megye általános érdekének oly nagy mérvben megfelelő ezen ufe-voualt megállapította, azonnal államerővel annak létesítéséhez is fogott. — Az útvonal nagyobb részén elkészültek\'legalább 5—6* mértföld hosszaságban a föld-munkálatok. mintegy 3—4 mértfold kavits burkolatot kapván, iniut teljesen elkészült ut, a forgalomnak át is adatott, és a közmunkából gyéren j kijutó tatarozás mellett is utvonslaink jobbjai közé tartozik\'. Majd az egész vonal hosszában elkészültek a sok ezerekbe karült kóhidak, melyek közül azonban evek óta több be-fedetlenül áll, ugy mint azt a kómivee hagyta, minek folytán a mi még össze nem omlott it, hssználhaüanná vált. — Azon körülmény tehát, hogy sz állam ezen balos jelentőségű útvonalnak kiépítését hosszabb iáéra felfüggesztette, nemcsak sz illető országrészre nteve hátrányos és pusztító hatású, hanem egyszersmind köt- Uu-tóihoz kívánt volus uokni. Asalttt hatsluuau baiedetl ■jelleme as ígmsnak, jóvak ás népnek ffrikkávatéeágába, éa mSgOtte váltoaatlao fényben feküdt as, e mí beaala-megjpBá — aa aljas. E rsgyagó költeményben Olths Mk •mlékat állított kSUtftánáaak — Schillernek. Népesertsige éppen aaeo röppent befolyásra viheti vissza, melyet mflvei a nép erkSlcai érstletére ryekorel-tak s igy i béoai aémet nép osak büszke lehat ana, hogy a költőnek kflaadzkorás utján oly nagyszert szobrot emelhetett. Mért maga magát tisztelt meg a nép, mély nagyjainak emlékét tiszteletben tartja. H- I. Egy szórakozott életéből „íl« hava menjek ?\' As tálad függ, tudod én nagyon czeÁtoém, ka serit-leiakbes mcnnól, ott csendesen ápolnának éa aem lesaeas idegenek közt, hanem szeretni fognak, taínt saját gyermeküket aLásd, kedves ségorn£m, én is éppen arra akartalak kérni, hogy szülőidhez mehessek, ha már cankugyaa\'falaaa akartak küldeni.\' .Nem akarunk küldeni, de aa o»vaa kívánja éa tudod, hogy ha nem mennél el ás valami baj árae, féljem Jh4kkt szemrehányást tenne magának " űBin szívesen megyek, da mondjad; meddía maradiak falun ?• .Míg felgyógyulsz, kOrÜlballl 2 vagy J hiaapig." ,S nemde kedves, meg tagea ti ésjd bátyámmal látogatni ?* „Minden esetre, de külüabea, rnág ssOlank a áo\'Sf-r61 férjemmel, de most nyugodjál, nagyoa ■IfVTAtltlft I •ok bméd A „ZALA" TÁRCZAJA. Schiller. Népek ée nssizetek azon elmelermékekben maradnak fenn, melyek alenyesatflk atán hagyumánf kép fenmanidnak. Eaekbdl tanuljak megismerni aa elenyésaett nép szellemi haladását, erkölcseit szokásait. Da nemosak tanuljak megismerni, hanem tanulunk is beldlOk. igy képeai egy év-earedak előtt virágzott nép, a görög népnek irodalma úgyszólván éltetd kovászát a jelenkor műveltségének. Népek és nemzetek tehát csak a bála adóját róják le, ha nagy] férfiaik, nagy szellemeik emlékét barmiképen megtisztelik;1 hisz ezeknek nagy részük van a népek és nemietek szellemi haladásában, erkölcsi tökéletesedésében, sót a menynyiben ezek működése általános emberi, s nem éppen kS-lönleges jelleggel bir. minden müveit ember tiszteletét és becsülését nagy mértékben kiérdemlik. A bécsi németek ily nagyszerű tiszteletnek ée becsülésnek adtak kifejezést! nov. 10-én, mint Sehiller ssU etése napján, midén a némej teli g legnépszerűbb költőjének, ki erkölcsi hatás tekintetében kéuégenkiVQl felülmúlja GOthét, aa oniversalis költőt as akadémiai palotája előtt álló nagyszerű ércassobrái léj leplezték, a azt különféle Onnepéiyeségekkel ejgybkOtákj Több német irodálomtOrtéaéea, és joggal, mindig meddői nek tartotta azt á kérdést, vájjon Qotke vagy Schiller njw nobb-e ? Mert aanak is igaaa van, aki aat mondja, hoéjH Qöthe vo:t nagyobb, de ismét aanak is aki Schillert tártjai nagyobbnak. Mait e keltő közül egyikaein pótolható aj másikkal, ők kiaMaaitik egymást. Így Oöthet kall naH gyobbaak Urtanubk, ha a költői müvek művészi tökélyét éa befejezettségét vsessttk tekintetbe. De ha vesszük aaon nép-szentséget, melylvsl Sehiller a német nemaatuél bir, a aaos roppant erkölcsi lefolyást, melyet Schiller müvei a aes* setre gyakoroltak, kéteégeakivül Sohillernek fogjuk aa el. •őségét adni — Schillernél a keltés aat aa asaaiéayi lelke. •edés magasstos tárgya .volt, mélyet nem szábad az élps . ée tréfa Tátikává tenni.\' Sohular sémáik sem írt. aiéit saját lelkesedésének melege, s as eszményi ssépérsék át nsaa lengne, aaért ő aj leyaarfobb mértékben hivatva volt as arkBlos és a saabadsíág Jköltőja lenni. — A mit Schiiltr Klopstockra mond, a ÍMsisiés költőjére, aa kevés változtatással magára Schillerre is illik: „As 6 apbaerája mindig aa esamék országa, és knindent. amit dolgoaik, a végtelenbe képea átvezetni. I— As elveaetet, melyet kSttői mü. vei nyújtanak, a! gondólkoaási érő gyakorlása által kéli megnyernüuk. Az érzelmek, melyeket ő oly benaDIeg tfsl hatalmasan, benáfink éjbreszteni képes, :érzókf81otti forrásokból bugyognak elp. innen] azon komolyiág, aaon erő, saoa fenségTs mélység, mely jmindent jellemez, mi tőle jő, innen \'a kedély folytonos feaaültaége, a melyben müvei olvasásánál tartatunk." Akár lyrai költeményeit Olvassuk, a melyek a benne leMtt, nagy eaamék és bölcselkedő gondolatok benaüahet megragadnak — sva; legnemeiebb éraelmek egéss világát táiják elénk; akár balladáit olvae-|uk, — melyekbén aem annyira a szigorúan körülirt müballada, hanem inkább aa elbeaaéléa nagy mesterének bizonyul; [akár (drámai munkáiba mélyedjünk, melyekben a világtörténelem nagy alakjai! élnek és easlekcinnrk, s inélyekbon a történelem saBvétaékével világítja meg a haaa-szeratetuek, ia nagy édselmeknék és eezmüéluiek Ösvényét; akár tOrtéoelmi munkait olvasvak, melyekbea a befejezett olaasikus irály íjsgad meg bennünket1; akár bölcsészeti és saépéeseti munkáit vegyik figyelembe, malyakban mély erWIcsi éraeltel [bíró bávát a saépség és erkölcs örök töi-vényeinak katstksébsát — minden mUvében ama napfénynél tiaatábh ragyogása gondblkosáseal találkosuak, mely as erkölcsi érzület nagyságával osak fokozódik. I Ennék gJtSnyörtbb kifejeaást nem silkstott senki, mint OOtua aaoa utáooshatlan kölLeuiényében, mely „Epi-log aa Sohillers ülocks" oaim ab tt ismeretes, s Isaefyaek egyik varssaaka pcáaai fordításban igy Masniik: .Mert 6 a vaienN veit I A bttsske szó dörgjé tál ha-tallassa á kangoa lájdaltaat 1 Vad vlhár utáu, háltak a HpiL.lfl-\'l.1 - fíPJ 1 1111 >J .\' 1 111 . 1 1 wtn káros fts enaágra la; de kötvetlen veszteséggel is tár, a mennyiben százezer napszám eredménye, soU esertkkel -UMtjett építkezések megsemmisülnek, r&z-j ben megsemmisülitek. A megye többször felírt a miolsteriumhoz ezen aagy résiben kés* utvoimlhak államköltségen leendő HJMIetes kiépítése végett — Végre az állam keze-* láee alá veendőnek nyilván itatott 1874 ben, de csabf elfileg, mert aaáU mi aem történt, a megye pedig aa uták roppant mennyiségéhez aránylag caekély közmunkái alapból alig juttathat ezen vonalra annyit, mi a tew jea elenyéaaéató) leendó megmentésre kívántatik. — 8: a ministerium -4- az orazág azomoru pénzviszonya indokáj ból — az utvodalnak kiépítését folytonosan elodázza]] mi által az építkezésekben addig szenvedett roppant\' károk naponkint ujabbakkal tetéztetnek; a megye nagy! rófze a közlekedési eszközök megzavarása által szej; génységbe, romlásba süly ed Mind ezek j folytán a megyei bizottaágnak noyi! S-iki közgyűlése az országgyűléshez feliratot intézett! ős Aazvea i képviselőit annak erélyes támogatására fel** hívta. — A megye nagy részének lesújtó állapota annál [ szomoritóbb, minél igazabb az, hogy a segítség sokkal) csekélyebb teherrel járna, mint a mennyi jó a bir tol kosság jobb léténen, az adó alap emelkedésében esz* közöltetnék. — ] Megkísérteni a nagy baj orvoslásának\' egyszerűT j az állam ojabb terhel te tásó vei nem járó módozatát ja-;! vaslatba .hozni. ] A muraközi járásban a megyei utak általában oly jó karban vannak hogy azoknak fenntartására a népesség nagysáca miatt különben is feleslegesen lé-j tező közmunka erőt a megye felhasználni, nem blrjaJ Adja tehát által az állam Muraközben lévő, és kfln 1 önben ia csekélti furgalmn útjait a megyének, melyek a megyei közmunka erőből könnyen fenntarthatók ; az átadandó muraközi utak helyett pedig ezek fenntartási költségeit fordiisaj az állam a Keszhely- Bak- Regedet útvonal kiépítetlen részleteinek jó kaiba beljezésóreJ Ez által azvillanj terheltetéae nélkül,\' sót tetemes álla mi vagyonnak megmentésével nyerne a megye, nyerne a nagy és népes kidék, száz ezereket érő terbiéuynekl értékeaitéae mozdittatnék elő, mi az állampolgárok jó-j létét, adóképességűk emelkedését is vonná maga után. p.Í-; • y ;v.\' II ——frr, -gf 1 Egyleti viszonyaink különös tékintettel a kanizsai dalárdára Etabár egyleti életünk é> Viszonyaink már több oldallal lettek megvilágítva e lapok hasábjain, talján nem lest fölösleges az ( gyikre — másikre még egy fjató piln f lantást vetni. mozgalom -r fájdalom — nálunk szal-j;i g rögtön lángolt fel; — egyletek egy-j letek után, testületei i testületek után keletkeztek — fájdalom mondani — mert amint gyorsasággal fellángolt j épugyj gyorsan el is aludtl és ma csak sziporkákat látunk még, melyek szintén el fognak tűnni. Aa ember yalpban megdöbbenve áll meg, midőn tár-! sadalmi életünk az lutoUó években való fejlődésére pillán-1 tást vet. ott, ahol ama társadalmi élet as egyletekben vau képviselve. — 1 . A kor sselleine joggal várhatja vívmányai fokozódott | fejlődését és a léi ea ült intézmények megszilárdulását, virág-i sását — lépést tartva saját feltartózhaUan rohamával. Ez oly tény, mely logikailag kizár minden ellenvetést ée mégis mily roppant ellentéteket látunk, figyelemmel szem.| léi ve éppen e tényékét. Nézzük első sorban a dalárdát! Városunk egyletei közül ez látott először napvilágot ée a közönség által épugy anyagilag, mint szellemileg oly Iroppant támogatásban részesült,. hogy biztosítottnak véltük övojét. — Bírt eS |egyl«t mindazon tulajdonokkal, { melye-Lat a kor kivánalmltfios képest feltételez; bírt ktllönösen aaon üdvös jelleggoj, mely ily egyletek főczélia :! tagjait itass* testvériségbe n fűzé össze, míg a társas életre is jótékony befolyást gyakorolt. fiz előttünk mei A dal+rda időnkl bérkossoruzottao tért Az egyesülési taatűznek nssonlóli Bár UtalW iaUgaa tényezőként mőködöM Itt a dal. A dsj, a magSsstos, saent hatalom, mm/ W emberi kebelben fslébreeatJ aa éMlmak mindoa nemesebb tevékenységét lés amast az Istenséghes olyan fiyil a kweütí f— A dali! csak aa itrsekeny szív tudja fe fogni és mél-táuyolni -r és !á dsl a dalt cultiváló inlhsmáaye iránt vámunk tjemiáskeblfl közönsége .közömbö aégjpf ° tudna viseltetni ?j| Elsjénm tánU taousított nagyi aérvu eympá-thiájából ijf hamar fogyott volna ki f I >ghatatlaa I ti kirándulásai alkaln kával csak ba-ua — mindenütt vár >«uuk tisztei-etetése ée becsft!|teté$ét j emelte egyrészről, mi,; másrészről a társadalmi élet, a Upttjéri összetartás péídánj képét mutatá be és hagyta magái utan nyomait mindenütt. Kérdezze\' á t. olvasó a budapestieket, leszthelyieket, csurgóiakat, mairbuijgiakat stb. a „kanizsai < aláráa^ felőli véleméovöHről. j—Azok bizonyára állitásunlat cdak hite-lesitendik és csodálkozva fogják tudomásul Venni, hogy ily egylet Kanizsán a j működő erők folyton is elpártolása miatt romlásnak indultl -4- Akárminértiü alkaloidkor, ahol a város valamely ünnepelt férfin üdvözletére +- méltó alakban al art tündökölni ott voltla dalárda-Imelv a polgári kö^én öletnék, a magyar lelkesedésnek. oíjr lélekemelő hatással birt tolmácsa lenni; ott volt á dalárpa alapszabályai érte] nébep is, ha aa isteni tiUtelét kiváló emelését követejUél ■ a körülmények ; — itt volt egy szóval mindenütt; a dalárda, ahol fenyes pillanatokat mulat fel városunk ujabl története. Es ea* egylet ma mér végvonaglásbán • ekszik, nemsokára "mcgaztünk lenül; -f- közönyösség áld< zata leend. — A kaszt-BzailemJ de még felekezeti előítéletek is kárhozatra taszították a —\'onmagara hagyatottsága mell Ht néhány év óta már a vizbo fulóncjz hasonlólag egy nádi zálra] kapaszkodik, mely is maid megtörve — a menekü ni kívánóval eáyütt zahspandt alá a mélyéégbe. Szerencsétlen viszonyai közepette a mii den ezép és n+mesért lelkesülő Lövjinger Ignácz urat bir a megnyerni uéhány év előtt jclndkcfek, ki a legnagyobb áldozatokkal minden áron törekedett fenntartani ez int &zinéayét városunknak. " |< J I \' A dalárda történekében nehezep találunt elnököt, ki buzgósága-J áldozatkészsége- és az Ugy úránú lel késül tsé-gében vele pay oastályba sorozható volna. 0 páratlan • tekintetben I és mindez sí ter nélkül és m mint mondám — közönyösséggel találkoz k 1 Türelméből végre Is ki? fog fogyni és lemondásában a „kanizsai dalárda" utolsó döfését .Útjuk. Vajha jtérnéuek viásza az elpártoltak ama zászló alá mely egy nemesi művészet ápolása ép társas életünk élénkítése ezé Íjából bontatott ki í j | ■ | Singé • Soma. (Folyt, köv ) I A „Zalja-Ejgers^egi szövetkezeti önse-: gélyzÖ egyletről." A „Zsla-Egerszegi szövetkezeti önsegé yző egylet" -18755-ik- évi folyó idősza- f. é. November J-ón, tartott közgyűlésében s eebtember 1-én [kezdődött s Öt évre alakítót kasanak 4— minthogy beterjesztett üzleti forgalma azt mutatta, hogy az jösszes egyleti tagoíknak tmzsbetétenkint igényelhetett frt. kalcéön előlegjei a remok éső juta-\' Ukaik által az a év lejárté előtt is piegyenlfthetnek folyó |876-ik évi beozeinber Bl-éu lezárását s aáS 1877-ik évi január 1-én teZaődő uj Ulőszakasziiali alakítás át elhatározta. A j2^a|a-lágersBegf szövetkezeti őnseg&lvző! egylet" czélja, az egyleti tagjainak alkalmat nyújtani heti betétek által tőkéit gyűjteni s nekik az egvlet zza >ályai szerint notibetétmr által törlesztendő kölcsönöket ad i; 4- de salát szöveékezeti tagjain kívül senkinék mást ak kölcsönöket vagy] előlegeket nem adhat sajái tagjai heti betétein : kívül egyUbb betéteket el nem fogadhat, és ^emmtféie más | Üzletet ném folytathat.; — A módosított alapszabályok szeHüt iÖvő e ^venkiat következő yéy Január 1-én kezdődő fes három évi idŐtar-| tamra tériedé szákaszok alakitatnak, minek LÖvetkeatében 1 áa 1877-ik\' évi Jtouár I-én kezdődő ! időszakaszra1 az aláírások ezennel megnyittatnak. Az jaj ifiősaakasz megalakultnak tekintetik, ha lega lább 500 lazaa I ötszáz törzsbetét aláírva mindén egyes J törzsbetétre ÍK) kjr. mint alapitási hetiét aa a|áiráakor |efi-1 setve leend* | Az égyljet tagja/polgári állás éá személy külömbség 1 nélkül ^ninUehki lehet, ki magát as egylet t igjául aláírja Klára lehajtva fejét a vánkosra és csakhamar a jól-tevő álom zárta le szemeit ------ V xu. 1 BÜdosy á tanácsterembe\' visszament ott hosszabb ideig foly még valaánely fontos iskolaügyről a tanácskozás és aatln bkaafelé indult Kartársai egy kávéház előtt elváltak tőlej Ő pedig ooa be ment. Renaes vendég volt Ő itt Ai \'n\'em egy ízben ^mutatta szórakozottságát, a miérf is általában a „szórakozott tanárnak^ nevezték. Egy asdtalboz tilt, hol több vendégek ülének, kik han- eosan a politikai helyzetről vitatkoztak. A török azerb há-oru volt a oeszéd tárgya. Miután aa egyes felek véleményüket hallatták felkérték Báldosyt nyilvánítaná Véleményét ; és Csudák csudája tanárunk ekkor szórakozott volt, hanem a beszéd fonalát felvevén mondá: Ma tettem e tárgyról némi jegyzetekét, ha az uraknak tetszik meghallgatni „Oh felette saivesen veszszük, nagyon le fog kötelezni\' bennünket 1* mondáik mindnyájat), arcaukon a kíváncsiság ée aa öröm látszott] Báldosy kabátja mellzsebébe nyálván, hogy a jegyzeteket elővegye, kézébe azonban Gerőfy- szolgájától átadott levil fett, aat mővevén mormogá: „Aha majdnem elfelejtettem e levélről, melyet ma kaptam volt, nézzük! mit írnak benne ?tf Báldosy a levelet fe bontván olvasni kezdett: „K*d-vae barátom I* „Ah valóban, Megtisztelő név, de ki as irója ? OerŐ-fy 1 valóban nem emlékszem, bogy lett volna sseréncsém ea úrral ta\'álkozni.*\' ^ Tovább olvasta fenhangon a levelet: „Miat tagnap «léra láttad éa szeréursétlen voltam, vesztettem." „Hm. éa láttái* volna aat ? azonban lehet, tán meg faUdkeutam. sőt valészinü is, da aézaflk csak tavább." A levél további olvasásánál aroaa miadinkább komolyabb latt, hirtelen Mia)lott as eldobott borítékot fairévé L olvasta: .áa égre I* kiálta a dolog komoly, nagyon ko-m[j% «iudea további szó aÜkll^aaa sleUtt. rárta Tanuló szobájába menvén, ott esolaája „András, n^m kerestek ma ehg^m r* „Nem keresték Doktor urat, hanem nétíány levél érkezet^ „Aha a levél, jó hogy őszembe | jutattad dosy, \'magát egy karszékbe vetvén, fejét jobtíiárajtámasztván, hosszasan gondolkozott: a maga olé| ezé ott i| „Eletet elveszté, de yanje joga erre r a mintj vesszük .van ia,\' nincs ia; ép Oly MtéMié adhatja valaki életét el. l)e mépis, miért bem állna szslbadaágunkbai olyasmin tnhu ni, mit meguntunk ? mi flérhünkré válik ? Ki tiltaná mdk hogy e ka bátot ne ténjem| szét, ha ínyemre nincs ? ÍB a spnki I S nagy hasonloság Van aa élet és egy kaliát ti st, az életet Idirékto ezülőlmtai nyertem Ja kabátot pedg ai azoktól {örökölt pénzen szereztem. Éb ez un nagyo i mjegunhatá életét I í— M öngyilkos nem: akar lenni r|S mieitlnem ? lim! előítélet I csak tanították volná jvile, hogy aa embernek kötelesség^ ha életét megitnta, hogy f|őbe lője magát; kétséget sem saenved, hogy aa emaer nem tenne macának s^mre hányást I De Oh. a- férde nevelési és im most engem eszköznek, véli, hogy agyába én küldjem al golyót, vagy én hasítsam hetié fejét — minő előítélet l mintha ez nem volák öngyilkosság. Miudeh ve* mély, mélybej az! ember magát szülmégtelénl ll dönti >8n-gyiíkolátíi kísérletnek tekinthető. — 4- De Ur eszközé nem Itoszék I [C000 frt j ér egy emberi élet, legyen az bár á lég* mtváhysmjb isi —} — Dé oaak tudnám, hogv 1 ;i (cjgyen es z Gerőfy. —»I— Aha tudom már, bizonnyal c b azon | hadnagy, kilj a tancávigalmon láttam —: nh ez n eeérí ea öez-saeg«t, eaak áa ereuetisés; végett is. No ea s Bbmufk ea-gltbetUnkj deimi; módon?" Gondolkodni keadett Báldosy. siemeit! b iaária, ás igy t^agfou Urméaaetea, hogy a éaolgálótL ki hk lépett, éssre nem vette. Heeisasau állott ott a ekolgáli, váita, hogy Báldosy lelnék rá, de usegUnván a váTakoaást háta 1 möaé lépve válél liseé metérinté, iBonbeAÍ siket te enttl. nevén saólitá, de sikertelenül. \' [ P [ „Alszik italán ?" mondá a ssalgáló Andráshoz. mi állal magát eryszerismind aa erylet aiapaaabályainak aláveti ée aaoknak megfelelni tartozIL Mimleokinek jogárban áU annyi töra^ietétei írni alá. a menyit akar, csakhogy minden egyes térzsbetét után 60 kr« alapítói betét as aláíráskor lefizetendő. Miniden törzsbetét utáu Jheteákínt 60 kr asaa Ötven krajezár heti betét vasárnap délelőtt 8 —12. vagy délutáni £ —{;0 ára közt az egylet helyiségébea aa egylet pénztárába\' befizetendő. Ezen neti benzetéaek taljeeíséeére az egyleti tagok magukat az egész időszakzezra lekötelezik, s e kötelezettségük alól felmentésnek vagy visszafizetésnek csak az alapszabályok 18. 19. 20\' jg§-ban megállapított ecetekben van helye. A ki az uj szakasz működése megkezdése után két hét alatt aláirt törzsbetéteire a heti benzetéeeket nem teljesiti, zlapitó betétét és i jogát elveszti. Minden tag betéti könyvecskét kap, a melybe törzsbetétei száma, s a heten kínt teljesitett betétei, s kamatfizetései bejegyeztetnek, s az átvevő betétezedó által aláírásával igazoltatnak. Egy könyvecske legfeljebb ceak tíz törzsbe,étre adatik ki, ha tehát egy egyleti tag tizaél több törzsbetét lefizetésére ír alá, aláirt törzsbetétei tíaenkint külön folyó számok alatt külön könyvecskékbe vezettetnek be és soroltatnak ki, A heti betétek, kamatok, illetékek, szóval aa egylet pénzei az egyleti tagoknak nyuitandó kölcsön előlegekre forditatnak; minden egyes törzsbetétre 75 frt as az bet- ;! venöt forint o. é, kölcsön adatik ; minden köleáön után ü* l évi kamat és 1%-ig emelhető negyedévenkiati illeték mely mindig as igazgatóság által meghatározandó, ée pe- : dig akár egyszerre akár pedig minden azon könyvbeli törzsbetét után a heti betétekket együtt az igazgatóság által meghatározandó ősszegben hetenkinfi részletekben előre $zetendő. A kölcsönhezi elsőbbségi jogot a sorrend határozza meg, mi végett az összes tagok nevei az egylet közgyüli- ! sében a közgyűlési elnök által sorshúzás utján kisorsoltatnak, s e sorrend a jegyzőkönyvbe iktatta tik, e |a betéti könyvecskébe bevezettetik^ A 3 éves időszakasz .ujartával az egyleti .tagokkal a leszámolás teljesíttetik s a mérleg szerinti törzsbetét jutaléka kinek kinek kiadauk, illetőleg nyert kdicsőn elöiegje kiegyenlitteuk. Az egylet alapszabályai, melyek a zala-egerszegi kir. törvszék álul az lö76 évi juníns i4-én 23681876 ss. a. hozott végzéssel tudomásul vétettek, ugy a tek. kir. tör- ! vény szék. irattárában, valamint aa egvletnél is eredetben megtekinthetők. Ezen szakaszok szeiint as egylet eemmi féle üzérkedést, nyerészkedési Üzletet nem folytathatván 8 az alapszabályok szerint, a legkisebb viaszaélés ia lehetetlenné téve — s czélja a heti betétek pontos befizetésére lett lekötelezés utján egyedül a szorgalomra és takarékosságra ösztönzés, —a tőke gyűjtésre álkalom nyújtás és serkentés, — Ugy az előlegezés által segély nyújtás levén : kéuógtelen hogy a szegényebb sorsú néposztály jój létének előmozdítására, segélyezésére, de egyszersmind önnön javára is ezen szövetkezeti egylet utján mindenki ieghatá-lyosabban közreműködhet \' j f * Ezek előterjesztése után aa igazgatóság jelen aláírási ivet a t-cJ közöuséghez azon felkérésselj bocsátja ki, hogy i a jelzett közhasznú czél elérése tekintetéből az egylet uj szakaszára az egylet tagjául minél nagyobb számban belépni rziveskedjék. Jelen aiairási úv a zaláirások beszerzése s a törzsbe* tétenkinti 60 kr, alapítói dijaknak as igazgatóság felelőségére az aláíróktól bessedése végett oly \'megbízással ée felkéréssel adatott kii hogy az legkésőbb f. |l876. [évi No. vember hó dO-káíg az igazgatósághoz mulhatlanUl s még aláírások hiányábán is beküldendő leend, minthogy a De-czember hó 1-ső vasárnapján tartandó köz^yfllésa a kölcsönök sorrendje végetti ki sorsolásnak teljesítetni kell. Az egylet helyiségében az aláírás naponkint bármi-, kor teljesitnető. Kelt Zala-Egerszégen 1876 évi November ihó il-ént „A\' Zala-Egerszegi szövetkezeti önsegélyző | egy le* igazgatósága." Dciítsch Manóim, k. vezér igazgató. Miszory Ignácz m. k. helyettes vezér igazgató. Fistmer László nz k. helyettes vezér igazgató. Nagy Károly m. k Bechnitaer Li-*jpót m. k. Fiaoher Miksa m.j k. Bajáa József mik. Ra-^gendorfer Samu m. k. Ro«enthál Ignácz m. k. Baohaitz Qotfried m. k Ruzsíts Károly m, k Piríty Lajokj m. k. Szigethy Antal m k. köz és váltó ügyvéd, mint as egylet ügyésze. i , „Nem alszunk, hanem elmélkedünk,* válapzolá ez. „Elmélkedünk I hitvány .pimasz, hát te is uradhoz számítod magadat?11 „Ssámitom-e magam?4hogy is kérdezheted, hát nem sgyütt voltunk tanulni, nem ^áyütt tettük a doktor vizsgát ?* „De egyedül loptad meg urad, gaz if „Pszt, lelkem Katicám, csiklandós egy dolog ea, ne szólj róla, ha feleségem akarja lenni. ■ De mivel nem akarok as lenni 1* „Hm, hiábat 10 éve már hogy ezt mondod, megvál-tozhatnád már e nótát I* I „De ha nem akarom ?*! „Majd akarod, láad kedves caicauskám, lasjsaoekán majd belátjuk, hogy bia nem ártaaa,ha a jó, szelíd András, kinek egy lűs pénzecskéje ia van, okdalunk mellett U állna, i szóval: megérem még aat aa időt, sírva járta a házom előtt; no mit ezólunk hozzá ?■ „Nem mólunk, ha nem ha nem hallgetea, maid ütünk, de most aat paranoaolom, hogy uradat keltád feli®! „Hisz mondottam már. nem alesik, hanem elmélltaiik.4 „Lehetetlen, hisz fal kellett volna már ébredale, hosa-ssu csevegésed közt" . „No látszik, nem érted a tudományt, mim^ján fölébred, hogy saólitsam angol, spanyol, göröd, Örmény vagy franczia nyelven „Bessélj magyarul, ugy is tudom, hogy egyebet nem tudsz, semmire való t* „No, no, látszik, bogy nem is iameraz, de ma)d jobb Idők is jönnek.tt l Ezzel oda lépett a tanár ezékáhaa, vállat érintvén hkagosaa kiálta : „Doktor ur karaik 1" \\7\\ \\ .Ah 1" kiálta Báldosy, mint agy varáashatásra saéké-rli felkelve — keresnek f" | „b^en is, keresik t* Valóban sietős lehat aa urnák a menny bemenetele, hm, hm ée hol van?* t „Itt áll.* Helyi és mojryei hirek r "A „ZalaMfyal Saxti. Eiyaailat" elnöke, ds. Qlavine *r» * n -kaaiaaai keresk. testület által, a n-kanLsssd ^WM *s borvásár körtüi fáradoaáaaíért küldött hálafel* tratra. Qeleei Qutmann Henrik árnak, mint a N.-Kauizsai kanak, testület elnökének oaiméhes következő válasst küldött r Tekintetes kereskedelmi testíllet! Örömmel vettem a nagyon tisztelt kereskedelmi teef tületnek 1876-ik évi November 8-án kelt nagybecsű nyilj vánitáeát, melybeu a N-Kanizsán megtartott gabona és borvásár körüli fáradozásaimért köszönetet szavas. A gabona és borváaár megtartását Zalamegye, gazda-sági egyesttlete rendelvén el, nekem csak annak j vógrehaj-tása körilii teendők vesetése jutott; mit annál kőnyebben: teljesíthettem, hogy N.-Kanissa városa és a nagyon tiszteli kereskedelmi testület által buzgón támogattattam, miért ajj nagyon tisztelt kereskedelmi testületnek vissent őszinte j köaaönetet mondok* örvendetes nagybecsű levelükben kiíejesett ftaon kölosö-nös önérzet, hogy „hazánk gasdászati és kereskedelmi felvirágzása e két fontos közgazdásaati ág együtt működésé-\' tói függ" Csak e meggyőződés és e kettő czéljának köl-caönös előmozdítása segíthet hazánk felvirulásán, éa mindi két^ részről az adás-vevést valódi nemzetgazdászati for-;í galomra eme i és megóvja attól, hogy mint hajdan, as f adás-vevAs c«»k speculátió, és egyiknek a másikon czéí-zott nyerésskedése legyen. A nagyon tisztelt kereskedelmi testület nemzetgazdá-j szatí meggyőződésének fontosságát Zalamegye gazdaságii egyesülete teljesen osztván, a gabona és borvásjrnak N>-j Kanizsán leenaő megtartását a jövő évre is már eleve; elrendelte. Ki is ismételve Köszönve az irántam nyilvánított*! ór-[ zelmeiket, kivá\'ló tisztelettel maradok hl \' A Tekintetes Kereskedelmi Testületnek alásatos Usz-telőjök GLAV1NA LAJOS Zalamegye gazdasági egyesület elnökei Palin, November 12-én 1876. —? (Théa estély.) A n.-kanizsai táreaskör f. h. J lj-ón j szombaton este tartotta meg első, tánozczal egybekötött thea estélyét, melynek sikerüléseért a legnagyobb élisinq-. rés illeti meg a rendezőséget Az egyszerűen; de nem kevésbé nagy ízléssel feldíszített terem, hajnalig a legke-délyesebb társaságot látta falai közt. Fesatelenség és jó- j kedv ritka mértékében voltak együtt Mi e sikernek, annál inkább örülünk, mert teljesen igazolja azon régebbeta kifejezett föltevésünket, hogy a társaskör életrevaló egyesület, amely már most városunk társaséletéuek, nélkülöz-hetlen, hangadó intézményévé fejlődik. S már moat azokon1 a sor, kik e^dig bármi okból magukat a társaskörtől |távol tartották, hogy annak tagjaivá legyenek, nem éppen egyedül a Társas Körnek érdekében, hanem aaját érdekekben is. — Ekkor lesz városunknak a társaskörben olyan\' intézménye, mely fokozatosan növekedett erejével nemcsak\' (avatva, de képes is lesz sokat tenni* —iDeák Ferencz születésének emlékére.) a! helybeli községi elemi\' tsnoda egy kis ünnepélyt rendeseit e hó 14-én. Reggeli 8 órakor a tanuló ifjúság szent misét jh%llr gatott a plébánia templomában, melynek végestével a népj-tskolában összegyülekezve, értesülésünk szerint Hajgató Sándor úr vázolta a népiskolai és felső leányiskolái taÖven^ dékek előtt Deák életét és jellemét — Deák Ferencz születésének emléke a helybeli nol? gárí tanodánál is megünnepeltetett, hol két—két osztály^égy terembe összegyűlve a polg. isk. nyelv és írod. tanár a tanuló itjuság előtt szabad előadásban jellemezte Dtoák Fe» renczet, a megye nagy szülöttjét, mint honfiét mint embert, mint a király és a nemzet bölcs tanácsadóját, kinek \' elhányta mindenütt résivétet keltett, hol a hazafiúi, emberi és polgári erényeket becsülni tudják. Onsetlen és taio-caoktalan jellemét ragyogó példány képéül ajánlotta a tanuló itjuságnak. — (tgy 14 évet if|u öngyilkossága.) Veszprémből írja nekünk B G e hó 10-én kelt levelében: „Egy !Hol-lósy Dezső nevü, 14 éves, a gymnasium 4. osztályába járó , tanuló, — a helybeli ügyvédnek fia, e hó 6-án pisstolylval vetett véget életének. Atyjához czimezve egy . levelet, hagyott hátra, melyben öngyilkosságánsk okául életuntságot hoz fel, mondván, nem akar többé szenvedni, e miután - ttz élet örömeit nem élvezheti öngyilkossá lesz. — Igen szomorú jelét látjuk korunknak abban, mikor már 14 éves tanulók — is életuntságból. öngyilkosságot .követhetnek el. — A szerencsétlen ifjú temetése f. hó 9-én tartatott A tanár maga közé nézett, de mitt^n nem látta azt kit vélt mondá: „Hisz itt nincs senki, semmire való |_ vagy pardon rosszul fejeztem ki magam, nincs oly ember, kit nem lehetne használni —- hát felejted mit mondottam és mondjad csak, hol van az ur, ki keresett Íu .Nem mondottam tanár urnák, horv ur keresi." „Hát ki ?• 67 9 A tensasszonyvszo Igái ója." „Az. aha 1 látom már, mondja csak — szóla a szolgálóhoz fordulva; ugy-e sir kedves anyám? szegény nŐI* „A tensasszony miért is sírna?" „Miért, szegény ieáov, de nem éited azt, nem tudod, hogy egy anya mit érez ilyenkor ~ nemde néked nincs gyermeked ?" „Elfelejti Doktor ur, hogy nincs férjem l" „Igazad van, bár a férj nem közvetlenül szükséges — no de mondjad, ugye- anyám szólni akar velem^ „Meglehet, hogy szólni is akar." \' f? • „Meglehet ? ugyan hogy szólhatas igy, hát mi másle^ hetne, a miért ide küldöttek ?M „Hogy megkérkezem Doktor úrtól, váljon vacsoráját szobájába hozzuk-e, vagy le jön az ebédlőbe ?M „Lássa oaak az ember," morraogá Báldosy, mintegy magános ssólva ~ „mint csalatkoztam, aat hittem hogy megtudja már anyám aa egéss dolgot és eleve féltem, hdgy szegény sírni rimánkodni fog — no de jobb igy — 4? „Felhozzuk a vacsorát ?" kérdé a szolgáló. „Minő vacsorát ?u vissonsá Báldosy, kit a kérdés gondolatából felvert „Hát a vacsorát" ^ „Jól van, hozzad fal, kérlek anyámnak mitse szólj arról, sít hallottál A szolgáló kisaant Báldosy fel alá keedé járni, gondolataiba elmerülve, , maga elé mormogott: „Eeshftse én legyek ? — 6000 forint ? ián lehetne sság segíteni V kftzréss^ét mellett. A végtisstess^adásnál [jelenvolt a veszprémi kegjyeárenqi gyinn. tanuló ifjúság, g rásslobogóvaJ, s á tanári jStrJ és nagysaámu résstvevő kői uség. rr " — Űrméayl József főispán tyj ő Méltriáak, a helybeli polgári tanoda számára több k«ünő | fra iczla i rajamintát {kilőtt, melyek &Mjj különflsen UgybeciUek a finom kivitelű narv mesterek után készüld tanuJnU nyfőí. — 1 — Főtisztelendő ét NaQytágés Kádai Rudolf, g/őr-tankerületi főigazgató ur el kó 12<4n érkéz* tt párosunkba,{a kegyesrendiek helybeli iőárymnásium látogi .tásiLra. r- flHyMK.) Fellegi JVÍctor, k ffi^ nairiütétí fogalmazó és as Apollp zenemüfolyóiral szerkei nője e hó fl-éni kelt egybe Iliyald Ilona ki a. Díváid JóSse \\ m. kir. pénz-Ügyi tanácsos leányával Selmecsen. Gyászhír. ,Ü*vt Aildrássy Kár^kné grófi ő, küldgyminiss-terünk anyiaJ í hő 10-én halt még Szőlőt ikáa {Sátoralja I Ujhely; mnllelt) 77 éves korában. A* agg , ^rómő, ki éven-kint á tavass egy répsét lateoyei Ssép kas él vában töltötte általános tísswletbeni részesült A Qetenyeí iskolás gyermekeket minden esztendőben] vissgálst alkálin lva| meg szokta kjándékoani, k kiket | különben is szívélyes, nyájas- bánásmódja által láesnyert. — . LetenyérJl hárnam indultak a grórnŐneU Tereoéeem leendő tatnetesére, F ilyjBemát, tíss-tartó úr ; Filíppácsícs r. k, | plébános és Tan ás Ferencs leto-áyei tiolgar. f- Örö4 békis lengjeil a deré : hénleány sirja tólött — Jj .[ 1 ! [ L f* (felolvasás Petőfiről.) Veibrán írónk, [Vahot lrare telolvásána Petőfiről,! amiejt utólag is értést lünfc csakugyan e hó 19-éti vásárnap |lesz a városház terein iben, melyet e ezélra városunk egyik nemez hölgye szépei i fet fog díszítem. Miután eddig hozzánk az e felolvasást illető megliívá? nem érkekett,\' hallomás után közöljük. ■ olvi sóinkkal, hogy a belépti jdijak 1 frt; illetőleg öO krij^n vaun ,k megállapítva Mi bíatosan hisssük, jhogy Vahot Imre felolvasáaa nasty közönaégét fog vonzini a városháa terméb<. A tárgy fölötte érdekes Is a felolvasó szemé yisége eli g piztositék a felolvasás kitűnő volüára. Különöse|i úfjaiuk éa tiatal hölgyeiák figyelmét hívjuk fel e felolvasásra, nehogy a [keserű \'igaziág vádját vonhassák magjukra, ra< ly Petőfi ei soraiban feksaia : „Lesz e gyümölcs a fán, melynek lin^s virága, . Avagy virág vagy te, haaáin ifjúság a ?! { \' . Jaj as olyan kertnek I Ja] mjág annak is, mert megverte iz Isten A hol mint ti vagytok, magyar ifja] VUágék teremnek." Tisztelt munkatársunk és barátunk C ügyvéd úr, kinek jeles tollával már jó idő kőztek olvaaóink — egy idő őtá gyeng őszinte óhajunknak áduuk kifejezést, hogy L barátunk minél elébb épüljön lel. — (.Egy ember, ia kl villanyt eszik.) U iprémból írják nekünk : A veszprémi gyuf elején egy munkás fogadásból egy kanal sdacáára annak, hogy cisak három ;órával en utád |hivatott az orvos, Ur., Öandoríy Miksa került ezen ismber éleiét inegjuielitoui. J sége ugyan már teljesen helyre vun álliti azonban a gyárból aaonnal elbocsáttatott. — (tzust menyeuzoj Maylánder Lipót malomtuiajdonpa és lbirtokos 6 Uó 12-en családja, asáinös rokonok és isinerőLók köH nyegzojét Kívánjuk, nogy a derék polgái és [jó családapa éije meg az arauy mennyegzőt is jnl erőben egészségben._ 1 — Muraazombatüói e hó 4-érői a következőt írják a „Budapesti Kaipilapnai u-nak : A regalefjog megszüntetése imár évek] óta hangozta-tik s mégis kii tudja, mikor tog az megtörtéLui. Egy adatot kiváncik fölhozni arra liózvej hogy a • regalejog mono-polizálásaj egyes helynken mily károsv nemcsak egyes városokraj de egy egéáz vidékre lik. Városunk egy 110 községből! álló t kerület Iközpontja. Itt van sí járásbíróság, adóhivataL szolgabíró hivatal, ztb uol mindennap számos ügyes-bajul einber mégfordul, sőtj adó-s ulás ügyekben igen gyakran majd a megye központjából la másnonnan torzulnak lmegl nálunk oniborek. 8 daczára e sjélénk "forgalomnak, \' mégis osak égy olyan fogadónk v »n, —- melybe ssáUni lehét, egy szobával. Ez nagy"baj aa ille .ökre, de még naglyobb baj vidékünkre • városuakra. Várói i életünk nom birfkifejlőüni, mert a mindon tekintetben váiósi kényelmet nyújtó s bozzánk másfél. ÓHknyira fekvő stájerországi Re-gedébe sislt mindenki s ellehet mondani, hory es idegen váitos vidékünk] központja. iPedig niásképen 1 ehetne ez, ha a ijegalejog monopolízálása! városunk gyaranidásá^ tönkre \' nem tennél Voltak panaszojk s kértényok j a< i| mind hiáj^a, a ícgale mlofdíjnos mindazí; nem akarja megl állani s nem ilyen zigány Károly, óta nem talál-ólkedik. Azou ^yancsak Vess-igvárban 0 kó lÍlányt evett; tek megtörténte ttrnak mégis ilenleg egé száj büntetésül gtttóriöld; gőz-tíartótta ]neg bén es&üst me- akar oly fogadót építtetni makacsságból, a »ely A kWs-•ég igénvének megfeleljen, másrészt vidékünk anyagi lendületének elómos^tója legyen. A sok fjanatnji • esek közt tekintélyes férfiakéra, mint sdófelügyelő s irtások, aa |tteni szolgabíró as általánoean érzett bajt orvoSohol kívánván engedélyt adott egy szálloda nagnyiiáaárai oly mUm\\ azonban, hogy a regalejog ne sértessék meg. E^rre a re-raletulajdonos fellebbezett privátim és dírnctl utdn á megyéhez s ott as ügyet a regale tulajdonos javára döntötték el. Ksuttal tartózkodunk minden megjegvaéetől, msrt ez ügy jelenleg a belftgyminisateriumhoz follsbbeztetett; most csak fölhívni kívánjak az illetőket, kik ez ügyben! dönteni hivatvák, hogy ne tekintsék aat, hogy aj regale ta-! Ujdonos a kormányhoz közel áll, haneifa tekintsék egy oly vidék anyagi vissonyait, melynek ninos viuokja é igy nem szabad megfoss tani lehetőségtől, hogy gyarapodjék, más uton teremtvén magának kereskedelmet^ ée égy kös~] pont minden igényeinek megfeleljen. De még tekintettel kell lenniök arra is, hogy vidékünk népe ée aa itt magi nom szállható utasok ne idegen országba hordják pénzünket ne legyünk kénytelenek magvar pénzael stájér várost gya-i íjapitaui. Orvoslást várunk a kormánytól és Hisssük, hogy «jgy vidék népének óhaja többet fog nyomni,! egy magyarj ^nem akaromtf-nál. — cOlcsó könyvek.) Fiscbel Fülöp köi^rvkereekedá- ( sében a következő folyóiratok szerezhetők meg leszállított olcsó áron: — - Vasárnapi újság 1860. 186.ln és! 1B62 évfolyamok ; kötve egy egy évfolyam 3 frt. 60 kijávaL -fe Hasánk s a kíülföld 1867. folyam !kötve. 3 kötet 3 frt. — W a 1 d h e i m s illustrirte Monathefte. 1866 \' teljes ío-1 lyam 410 lap 1 frt 40 kr. — 1866 íoly. teljél tjfrt 40 kr, MussestundeL illustr. családi lap 1862 és a863, folylam; teljes 452 oldali egy-egy 1 frt 40 kr. — A „Qar-tonlaube" 1^73. főlyamal 14 füzet 3 irtOier L*nd und ) Heer. 1871 (24 tüzet 3 bt) 1872, 1873, 1874., egy-egr folyam 26 tüzet. Mindegyik lolyamnek ára külöa Sífrt Z kr. Megrendelések postai utánvét mellétt a míg a készlet tart aaonnal teljesíttetnek. — öBESkI w? íf vr í • \' *| - * I \'; ||| ,-J — (Rövid birak.) Antonelli bibomok bosszú betegség 1 után meghalt — Strouasberg a moszkvai esküdtek által vétkesnek nyilvánittatoR. A büntetés a napokban fog kihirdettetni. — A párisi husz temetőben ISüO [óta 742,022 liulla helyestetett el. — Klapka tábornok isméit Konstantinápolyban tartózkodik- i— Dr. Hurajr István bálaton-fü-redi fürdőorvos, a telet Budapesten tölt^ndL.lr— {Pozsony-\' I banje hó 9-én az ottani német színház százados tennáliá-sánák ünnepét Ülték meg. — A „Pozzóny-vidéki Lapok" • november ll-ki vezérczíkae, keserű, de nem kevésbé való igazságokat tűz ezen tényhez. —: Nagy Kíkinoa és Bánát-Komló között a gyakori rablások miatt jaz ójeli jpostaíá-rá a fel van függesztve. — Európa egyébként enyhébb \' mérsékletü hejyem is szokatlanul nagy á hídig.\' W József főherczeg családjával együtt Olaszországba átázott, ott töltendő a telet — Az uqolsó azon gránátosok] közül, kikfj számra 800-an mint testőrség kisérték NapolentJElba ssi-getóre, e hó 3-án 90 éves korában halt j meg ia Párisi Lá-rochefouciuld nevü menedékhásban. Neve £jtutin.L* s a becsület rend loyagja volt;. — Irodalom és m&7észet| v £zalátt a Szolgáló vacsoráját félhosta. asslaláról a köuy-I veket lerakta, snegteríté, éé as izlétes ételek ímellŐ egy pa-J isiozk finom bort is teitt Míg Ő fel. és alá 4ár szölgája, a bort egy üvegbe töltvén, laésacakán el fogy a ztá ab nélkül, hogy ura észrei vette volna. Aiz ételek\' hü ni kendettek. szolgája gondolván, hogy aa étkek kihdlyéiJ jósagukból vesatépéqék; avagy á hosszú állás és vi^akoajb közt ékessé lehetett — as ételeket ia lassacskán < jemészté. Végre a tanár hdzzá fordulván mondá: LAndk\'ás még nem hozták fel vacsorámat ?u ■ \'„Vacsoráját ? de hpgy is nemi hozták v< Ina fel ?" A tanái a térített asztalra nézett, oda i .(kart iülni, de látva,, hogy az ételek elfogyasztattajk volt, sz ligáját kérde-| Izé, váljon az étkek hova jöttek. | „Hiteltanár \'ur, ette azokat meg!* „Lám, lám, András, majdnem egészen elfelejtettem, de a borti Vf -M ezzel aa üres .paliusakot fé emeltél ni ni ■ est is kiittam í" • ^ n. ; 1 \\ ■ „Ki a vacsorát essi, annak a bort 1 is i jí kell csak |inni.tt < i ■[• r-\'M ^ .1 | Ux ;. „Igazad ván. avagy nincs is igásad p; mert hány ] einber él annélkül, hogy a vacsorához jiort ék és kányán vannak kik bort isznak as vacsorát yein esztek.0 De hagyjt&k most elj ~ hisz ugy is MiŐ este Man, tanárunkat, kinek egyeoüli hibája I aszó rak izettaag. Hibája 1 ha a szórakozottságot hibának nevezlie jük ; ámbái mi nem tartjuk j annak, inert a szórakozottság csak j akkor ,*SMtmaeik« ha egéssen égy tárgyon Ic^UngMnik avagy hogy gondolataink váltóénak, kapselő tehetségünk lágyon gyéréén működik, iiinbár a szórakozottság — Jleig; en a kettő, imfrt, báráaelyik is aa oU —* kártékony lekéi, még sem < inondhatn9k aat nevetségesnek, meri tel}ei»e <« illető. róla kegy őt a torra ászét kiválóan megáldá? 4- iffl i 1\' |xm. r. II i mi QerŐfy asobájában vágyunk. 1 ftl-l Bagseli Q W leketT *l \\ \\ öwrőfy egV karszékben dL Láthatni lógj aa éllel nyugtalanul tölti. W ,. V-MM H \' FI 1 T » Aroaa halványabb 4olt, mint azelőtt; 4*ost felkél ■ (Uj könyvek; Az Aigner Lajos, budapesl könyvkiadónál megjelenő „Magyar Köuvveehás" b- czjmtt vállalat-; uak most jelent meg 31—35 füzete. E fűzetek tartalmát ■képezi : 31,) Tennyson: \'Bnld Király idiyll. Angolból^: I Csukássy Jóhsef. (20kr.) $1 é« 33. sz. Sz a n a T a m á s ;l I -A két Kisfaludy. (40 kr.) 34. sz.) Tdrgelnjev : Aa | óra. (20 kr.); 35. sz. V á r a d y Antal: Két költői be- | szély (20. kr.) . — . \\\\] V A I- |]ij J 1 Ezen olcsó vállalatot nem elég melegen ajánlhatjuk I olvaaóiuk figyelmébe. Ez! igen becses] olvasmányokat tar-! I tálmazó füzetek, melyeket olcsó áruk atllönŐeen könnyen megszerezhetővé tesz, ifjúsági és egyéb könyvtáraknak ia ajánlhatók* — l — Uj zenemüvek. Táborssky és Patich nemzeti aene-, műkereskedésében Budapesten megjelent | Erkel Gyula. Saldosné kedvelt dalai. Hal eredeti ée székely népdal, melyeket Baldosuó assa. á „Leápy kérőben* és inás néfissinművekben a népsainhásbán leggyakrabban szokott énekelni. 1 Körül van Saatmár kerítve. & Kerek aa én kalapom. 8* Vörös bort ittam as este. Ragyogó csillagom galambom. Csicsáéljnál ég a vilég* 4 Sáeretlek an- mintegy órahonszat rakosgatni kezd"—^Somagol^íevel^ ket ir, pecsétel, szóval mindazt tessi, mit tenni szoknok, ha egy oly útra készül as ember, honnan visszatérés soha sincs. Ssomóru mŐtét es; de aa ember saját sibrsáaak kovácsa levén, okosója sareneisétienségének. Ezt kön ven beláthatja minden ember, )i mégis legtöbbnyíre másoknak j avagy Istennek akarjuk szérencaótleuségünket tulsldoaifani, holott ha as ügyet furkésabi akarnók, belátnánk, hogy rit- | kán köretkezhetett volna másként. n János ltf ssólitá Qerőfy szolgáját, ki akfiabea belépett volt „átadtad-e a leveleket?-.Jelentem alássan átadtam.* | Csend állott be, melvet hosszabb idő Után Öerőfy szakasztott meg, szolgáját követkesőleg felszóiijíván: ! „Hün szolgáltál János, habár néha-néha rosszul ia bántam veled —, Íme vedd es órát 1 " — ezzel zsebóráiét elővette — „emlékül és elismerésül hű szolgálatodért. Bé-rockét két évre is átadom, csak arra kérlek háasmat el ne 1 ha^yja4f még ^linden rendbe nem hoaatott, mert meglehet nem térek iae vissza — a leveleket melyeket irva s esi- íj meave asztalomon látsz, tidd majd oda, kikbsa szólnak, azojk közt találsz egyet, melvben ÍL kapitánynak alánlak H-r jlorék, magyaros embejr ő, jó helyed leás majd nála • í }■}, Jelentein alásan, hadnagy ur, bármit mondjon is a világ, bármit határosnak ii a többiek, én öitt dam hagyom eh szolgálatában akarok meghalni" „Tudom, hogy derék ember vagyr de feikaa nem lesz szükségen szolgára.* I \'„Nom less ssttksége szolgára? Cesk tréfál, még soka «em láttam tisstet szolga nélkÜL* .1 „Hsűi lessek többé tiszt \\u \\M »Bármi is legyen, én nem megyek tőle, kabát fizetést nem adna ia, ha száras kenyéren kellene k élnem, nass hagyom el hadnagy urat soha, jelentem alásan 1 * — A hadnagy elérzékenyült a hűség a tisata jelére; mert hiában nem maradunk énéketleaek aaok iráni, kik M"****! "eretetet vagy bizalmat mutatnak irántunk. Ka által magya^áakató, hogy ssivélysseággel ilaeilaftili^iaital syeUm 5, »eéhsly «4u • Fiadfalvi halit tóba. 6. Asért ff a a a diaewéter. ^faiekbangra zongora kísérettel, (vagy ao agarára |É|M kiit*.) /te BO kr. - Magyaroméi ét | Nagyvilág 45-ík számának tMUlM: Safveg; t Or. Prokesck-Ostan Anial -- Otfaááffc Ilona, Klli. (Illjrét Bálin* i — Egy boldogtalan nő Buiy. (1*rgenyev Iván.) Folyt ~ A tiaonkét hónap IX. November - Meghajtott jróka. <F. J,) A kis torkos (F. J.) 4~ Teogerssem a kárpátokban — óh ina gaadasági viszonyai Olvasó asztal : „Yessnléi yi Ferencz ÖazsseoskUvése" (Imiiéi Peranca.) — Hainháp és tana. (Nerno.) — $zobaeziczita álma. (F J.) — Betyár időkből. Költői beszély. (Boruth Kl«mér Vég* KűlOufélék. — Sakfeladv. — Képrejtvény -- <8aerk flzonetek. Rajzok : f Qr. Pokcsch-Osten Antal. T— A kis torkot, - Meghajtott fóka. — Szoba-oziczns álma. — \' Teil-gersaem a Kárpátokban. CSARNOK. A látszat után. Elbeskélés. Ír/a WARÖA JANKA. * 1 \\ \' (Végvi II. . # A\'szrevétlenMl múlt el egy év. November gyünk oly időben, midőn légára ralai ^váltja fel. Az hóban vá<| a lanyha meleg napokat a hideg éjszaki csipősszél fütyülve vonult végig aa utezakop és az emberek borzuugva a hidegtől burkolództak be köpenyeikbe. II óra lehetett és délelőtt, midőn Marosy Emil gyoik léptekkel Lenke lakához sietett-* Bő köpenyét néha néua a szél széjjel fújta ekkor látni iehetei egy díszesen össze állított kamélia csokrot, melyet keaébeu tartott. \\ Lassan léptbe át a kapu küszöbét és vigyázva meg- j keittié a pitvart, egy mellék ajtón lábujhegyen belépett 1 egy kis szobácskába, már előre ÖrUlvén a meglepetésnek, melyet gyönyörű csokra által kedvesének saere?. £ nap roggeléu volt Lenke születésnapja. Marosy Lmil körül nézett a szobában, keresett a csokornak alkalmas helyet és mosolygott szerencséjén hogy oly észrevétlenül jöhetett át a pitvaron; de a jövő pillanatban figyelni kezdett. Hallott a szomszéd teremben beszélgetuii meg mert esküdni rá, hogy férfi hang volt. Egy sajátságos sejtelemtől megkapatva leskelődött a kulcslyukon és csodának\' csodája, kedvesét Sziklái Iván kaiiábau dőlve látá. Nem mert íiinui szemeinek és haiga-tóani kezdett. „Egyetlen boldogsága életemnek, te vagy édes szerelmesem kd&ves Lenkém. Oh I vajba to is ugy szeretnél engem mint én téged lu — hallá szenvedélyes hévvel beszélni Szikiai Ivánt, Emil. | \' „Szeretlek, jól tudod szeretett nemes Ivánom ! — felelt erre* érzelem reszkető hangon Lenke, - képed elfog-lslá q*i vein ben a-helyet, mélyre csak egyedül te tarthatsz számot; irántadi szerelmem üldöz nanpai és éjjelen.". Ekkor hirtolen világos lett Lmil ag)ábán minden, megérté hogy miért volt oly tartózkodó majd egy év óta Lenke iránta éá sötét szemtödő ború t legédesebb remé-ínyeiré. \' ! .• | * [ Néhány pillanatig tántorgott mint ittas és nem lévén képes lábain ailani térdre rogyott. E zajra a teremből ijedten futott ki Lenke és az. ifjút megpillantva, leirhatlan zavarral rebegé : „Euiil l" Marosy Emil fölkelt a földről, iegyőzte fájdalmát és lesújtó tekintetet vetett a hűtlen remegő leányra, vette a Végzetteljes csokrot, Lenke lábsiboz dobta „Születés napjára" ! — Kiáltá, többet nem bírt moudani, őrjöngőn föl-fcacaagott s elsietett. A szép Gábriella pedig busbugva Uji varró asztalkája mellett.1 szpiitei ugjf ragyogtak mint két, a fényes mennyik),o ti ól lehullott árva csillag könyben íürösztve. „Nem, igy nem élhetek* tovább", ~ rebegé, -r és Olfedé kezeivel arozát; — „Alfréd !M sóhaj tá, ugy vágylak látni.- 1 E perez ben az ajtón könnyű kopogtatás hallék A fiatal leány gyorsan letörlé könnyeit, azt hitte Lenke avok iráni is, kiket kezdetben gyülöitUnjc. De a combiná-j tió vagyis usychoiogiai igazságnak vajmi sokán estek már áldozatul. Nem egyszer halljuk, hogy egy szülő lányát férjhqz -kényszeríti, mentegetvén inagat azzal, hogy majd Összeszoknak, igen, összeszoknának, ha /» férj elég türelemmel vagy szeretettel viseltetnék a nő iránt, hogy éveken át ragaszkodjék hozzá, hogy szeretetét elnyerni törekednék. kL)ű sajnos nem egyszer történik, hógy az egyik tél a várakozást megunván, zsarnokká less — de zsarnok csak férfi, nő soha sem lehet f— De feltéve bár, hogy össze is szoknának, elszámítva a boldogtalan időt, mely ssttkségeitetetf, míg e változás történt, vagy mondjuk meg as eset beállott —yz házasság édességét, gyönyöiét soha som fogják élvezni i mert a házasság édes gyümölcse csak saeretet mezején teayészhet ésvirágozhat. Mas tekintetből! ie nehezen szokhatík a nő oly fér fihoz, melyhez kényszeríte-ieu, mert a nő a férjnek, a nő legmágasn kincsét, szűzi-ességét áldozza fel j pedig ő e kincset cssk a szerelemnek adja önkényt, így bedig térjében csak kinosrablóját látja, kinek legszentebbjét oda adui kénytelenittetik — s igy két ember élte boldogtalanná vagyon téve; ha csak egyik vágy másik fél oly pótlást. Es ez eseti alávaló, hogy a házon kívül keres kár-nagyon helyesnek találoni Rousseau! saavait: „Ha okoaa i volnánk, ritkán kellene erényeseknek\' ükség a nőnek erényesnek lenni, ml»rt térj iránti szeretet kizárjz as erény-iberf, lia kénytelenittetünk erényesnek: nőnél, ki férjét nem szereti, kény-; teremtmény a földön, ki szerelem «|gy I lennünk j" mert ks férjét szereti, telenséget, míg elle lenni — és ea pl saoi» mért nincs után nem vágyódíl rátatlaaul, va| ipes szeretni hogy senkit sem lehet kényaaoritai I De al is térülik tárgyunktól\' (Foift. vi§Ji képe V. csak aa által lőn előidéava. hogy köoyelmin oly férjhez ment, kH nem rt azon erős mogyőződésnek hódolok, [Jtb Ignác* estist ábjl ajtót ftpyítá HT Zendy lápéit hősnőnk ka-ará^orn ti ügy- mert jln I nsai mm áléba i 4o « Alfréd léfeti 43 ée OábvjíaUa roegéöb Hátrált —J; „Bocsánat ksdves nagysád, szóíU Alfréd zioít megcsókolva ée balysTfoglalva, — berá _ társam érdek éme jövök, Nagysád emlékezői ílg aeoa ifjúra kí napjában oly gyakran tett sétát iblakja a i2i.<i; „Emlékezés, Igen. ^ mondá Oábrieila 1 idegen. [ \' „Nos, aaod ífju fölszilitott hogy legyok a közvetítő és kérjejn mag Isaámára fezét- eloízőr nagj iád feleletét vjgyem neki • izutái« „őw inajd maga fogja tí keresni kedves szülőit. — Oábriejllá U^gyaftm, $ falalat ?1 „Örökké liány marsjdok!" „Es ^niért jmarad Örökké leánrln 1 „Mert ryüfölöm a férfiakat!* „Es miért gyűlöli őílét?a .Mert kiállatiasok 1 jmert csálffk ! tem Aat!"\' M Alfréd mélven fölsóhajtott. Föjkelt s fog elválni oorsm „Nem kell el vinnem feleletét, miután ó barát, as én nalláatomul szolgált. Nem azon ifjúról beszéltem ki nappal bétáit, el ablakja mellett, hanem rólam, ki az jőszí rémes éjben, susog-tam ablakja alatt a kedves „Oafcriella" nevpt. Itt nincs\' Hirdetések: lém szíveibe-\' ^ondolá most j tk Ügy társ a! többé helycfcn. laton bizonyságom, Hogy hfien igazán hangon menjen tökéleteaen ó szemeiből Gábrídlla, te sze-ídy keblére re ttom önt; de á szívnek jparauczdliii nem lehi t, ellenszenvvej viseltetik irántam aaoa kedves, lény, ki iazivemből a nyugalmat övökrf elrablá. -Isten önnél Gábriella l Legyen boldogi, Zendy Alfréd rneghajtá magát, és távozi j készült. „Alfréd I Mólitá meg Gábriella suttog* kezeivel elfÖdé zavarában; piruló arizát; — oki ne hagyjon nL" — Aa igazi! saerelem néma, ide végre mákis kitör. — Zendy Alfréd meglepetve állotjt, még ne^p mert hinni szemeinek. Gábriella az isteni hölgy, ott állott előtu megváltozva; a szerelem mosolygott üdvöt ho és midőn as ifjú prömrael j fölkiáupti retszVl" — a azép hölgy, lángoló arczát Ze rejté, ki ót bensu örömmel ölelte nMtgához. Alfréd lemondott utakási tercéről és a varosban maradt — Szükséges ej mondanunk ? Egyj hó letelti gUlték a vidám lkkodalnutt 4 11 • I ; . I # Marosy Emil idővel megviffaaa|alódoit lennek hitt, megtette azt - az időt Balzsamot fájó sebre és utóvégre ke8jógyult as Azonban Lenke sajkája hajótörést szenv4dett zivatarában. Amiként ő lett hitszegő ahhoz, k szerette, ugy hagyták őt al hűtlenül mások. Most magáqyba vonulva, él, elpazarolt ifjúságán seregve. — Azért tanácsol jaki ne higyjetek a láts: A vidáman csörgedező I patak nem váj k lassú csöndes ielülotü folyó jviae. CZlKKiCZAKK. — A G-i faluban két aplako84ót a templom kórusnak ablakait csinálták, a midőn már kész volt a falu bi-ráia kért tőlük nyugtát, jáelvot az (sgyik tót )a következőleg |rt: „Mi alülii-tánk nitelessen bizonyitánk, hogy a templom kórui m e g a b lakoz ott Ubrigajfánoí és as Onyim pajdáá^( 41- ntán, me- anit ő képte-csepegtetett mint őt* az élét igaaán ke- ltünk. — örvényeket, es o adott tközben — Egy Y ji ember ! elment a vásárra, ie neki utravalóuj szűrújában jó zsíros lángállót élkezd emberünk a lángállóból falatozni, s érezte, hogy szájában olvkor kii psplr darabokat is tesz be i langallóvnl együtt, de ő azzal nem törődött, hanem szépe i elfogyasztotta a lángállót! A vásárba érve egy csizmát .kar venni, de rémületére a Iszflrujbaál levő 10 Irtostnem i láta • csak később jutott neki eszébe, hogy; aát a lángállóval együtt megette. hurony. Vasúti hienetrend Ervényos május |6-tŐI 1876. A badajpesti iíljitmntató, óra »zeHni. indul Kanizsáról 1 \' . • Női Vonul\' í íjtárn Í05\' Kssák, Moháé*! 0oinltov4r i| Fiainitm 11. r6 i Hiiifn-esirtrs .. . pl \' ; . . attt IÚr«ht\'i8samt>itMlirl IMes* jOl u . siti SiinronUs THsssttxf I rsjpráufoZ I 201 i ^ .1 $16 Bsték, Mnlmc., 206 .. 1 tus Uudn-F^tr«l "fül- . Öu! hí 314 ItósbH (Ssoiu Kin ÍSspraubAl :714 jB<csb61 tíBsci Í12Ü2 Trle it- «5s\', Be 5R VÜ Ijhsljr fe)é rewtoj 0M« (m B^ciU Érkeílk Kanizsára | ionnét: ! Doniltuvár 1 Kiamébél I bs Ul hel.vl Itfci kHairs. Pr hból Alarblirfl UjbMj) f«jlfli ffl j.\'i. feUof frlftl ö I , i. a ctátlarokÁit Víllach és F^lelóa fezerkeaz í HOFfMANN irtai isé iési, mi Ors perc léi. 4 48 «l 8 30 délu 4 s69 ttf.\' 3 a délu. M 30 pstvv 16 8 reg. 11 48 festve s 88 délu- 4 . 60 2 47 délu 41 aéltl. lt SStVS 310 reg 6 délu. 44 satrs trz (fctvs ;4 -r*f 68 a«is ttt délu T" Fraacssfhatbs. Fteabesfsstb\'i • DIANA NT 8AM(I, isto éra Budspoatsn •ruAfét bárO Orezy-féto hárl«>, ajánlja le^flnomabb szőrme-áruit legnagyobb választékban, s legjutányosb árakon: Valódi PésamabŐr karmantyú, 4 -lífrtig; gallérral 6-26 frt. m Görénybőr r Nyeatbőr . „ Ozobolybőr p Skünks n Majom bőr • Jégmadárbőr NŐi és u r i b u n d á 16—60 12-60 16-100 36-80 15-40 15—26 12—25 f-20 ; ij-36 „ 10-50 S 20-50 6-16 , 6—16 , 84-15 \'Zekék gyapotbársonyból p< „ selyembársonyból finom „ a n w görénybőr n 9 9 nyestbŐr n posztóból különféle prmnmeL „ selyem-failleből skflnksprémmel. Urt bundák városba ém utravalök szintúgy útra való lAbtytik, ködmőnsarülc, ködmönsapkák legnagyobb választékban. Megrendelesek, különösen női és uri bundákra, lökető lecrövidM>b idő alatt teljesíttetnek Vidéki megrendelésok-nél a mérték pontos feladáaa kéretik. Az elküldéaek utánvéttel történnek. (Car Árjegyzék ingven szolgáltatik ki. 348 2-3 ködmönök és kfpenjek lézsmabőr prémmel 80,40,50 írtig, 46.60,00 w 60,§0,1» f „ 100tIÍ0,200 „ E pilep8ie levélileg gyógyít Dr* KtlUsch Drezdában, Wilhelmsplatz 4 felébb Berlin., Majdnem 800 sikerrel gyógyítva. 249 42—62 Altesti-sérvben szenvedők meglopó gyógyszert találnak ia Sturzeneggar Gottlieb, Herlsauban (Schwaizban) által készített minden tekintetben Ártalmatlan sérvkenöeeében, altestí sérvek anyai bajok ellen. Bísonyitványok ée köszönő iratok a használati utasításhoz vannak mellékelve. Megrendelhetők fazekakban 3 frt 20 krjával, úgy magánal Bturzenegger Budapesté sa. Máriához Temesvár. — Pecher J. G.-nél mint a következő raktárakban: Budapesten Tormágyi F. gyógyszertár sa. Máriához Temesvár. — Pecher J. gyógyszertár Maríahil t 345 5—19 Moll Seidlitz-pora. CnaU Mltláor valódi, ipju |s ssf ás ss én sobssorosltott eséfMB rss Isnysásva. BSntstl bin\'wMjfi iiálst«*k icmétolten con^tstdtM OtéfMi ás v*t« m«tflisziisllUtását| asért óts lutsot * köiMs^rot mwtVányoK vsaárláss sllfn, míntbo^y osok csak ámll Mjroi uf (Ira bs. (kasra ráaasá ss4- tnltra. Bgy lepecsételt eredeti dobos ára 1 frt. o- é \' Val ád 1 MlaTHc bsa s zHw^Jsfslt m^kaáL. Franci u borszesi hó val. A Isffmtfblshstobb BasseélrsS ss^rs s smw4I saiWrisSf. ipi minden belső á kftlsd fj^uuil, a IcflMli brlsfafe rlUií, tqlndenneinü ssbssBl<Mk. féj-, fll- és fogfsjé». nki sérvek ss ««y<ii sebek, rákllkéljilr, BssSk. ssonigjaladás. alattaiiMl béaala* ée sárft M sib. stb. sll#a. Űv egekben használati utasítással egy fitt 80 kr. o. e. _ | V>léd< zialijtbis > brtjt iiijt\'tiiél orscb-liiiima|-zfilr«il«|e Krohn M. és társá-töl Bergen ben [(Norvégiában.) Kxen hstmÁj-isínilnj riluliuil, a; ksveékséslsmhsa stóf«r» Jtilft, faj kftsfttt ss scjsálll, mély orréit ciélokrk baasaélhsté. Ara s®y Bvsflask hssrtálsti atasdésssl sgyitt l fH. a. é. V a léé I mlséséfWs í •^aíjsTöft cTéíeknéf. 1 MOLL A-v íuchlauben, nftehat tlem Basar, Wien. , Mikiink N Kiniiiim Pr^if Ws^kqfcr Jm. (i) M wm lélfo • (x) rMger Béla (jácT. (ki) BumoW| Ja (>) kim (i) Dwwi t OilTiiiraya n)Qsitt A.néfjr. áap«s vár UiTf> Kába 4. stpot-j. Kaproivc t* W«ellLgjáC7.aassS| •) Kflttel Istráa syófj. KS»«ir«ty Ct) i«á (ct) Béta Ján. S t»ak »thtlj (*) IHlfteb Fy—ei ntn. Sopron (x) Imt AmL gyógy íx) Mbteér L. tjéfV. Ve-rláss tsv) Há«s J. K. sjéfj. (*) VUás gyán. U) IJÖbseh t. nráfj. (*) InslnuAhos gyá«yi (x> U«««d&a Ov. «yágr. (a) Nw M zy^SJ* K. sr á m BvnauskjA.fi vár (^)8ebrÖder 8Aud ur fji*y K»pro«e »»ut*) W^UM syéaj K 6 •»•« (xb <Válásiitü Ut grágy. (*•) Kflnal btváa gyágy. assslbely (x) SeMeT wf A. (s> Wtaarii F Kftrm»nd (cf) Bála Ján. S xamb a tbtly Mtlek tyégy. (* ■aalaa aa (t) a s k w a ?• Qessiáv gyágy. Nyomatott Flachel Faiö Mag}-KaBÍBán 181$. i 47. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdio 1876. noviiHby 22, Hl évfolyam. Kjarfé Wvktil: rtwksl nMf k&by vkénutdén/ ttyvéiMkéi iloa MI Kim EjlUnttal *r»;i tm ft ftrt FMtjra I fct Nigjríd Árrá 1 frt 50 kr * hHlii p«tíUor «nLli « kr. Mbáún hlnbliuil | kr Bflytgdlj 30 kii: MMffl •sarfcssiM Mi l . [ Ho.í > Up mtUteü iM OkM tMn*;it Wllnllt < tTJ rintbát MM III. m BémmfUm l.r.l.k Mk Ua>m ktukttl bf^MMk •( Kiíratok rima —m ktlM»k megyei iérdekü, közművelődési, társadalmi ÉH qazdászati hetilap Tobb eígy Hirdetéseket felvesmek : Weis* Mór, Budspesten, ServIU-téré. és Béesl.j Wollzeile I8sz. llng L. és társa, Budapesten, fürdó-uteza I. sz.Oppellik A. Bécs, Stubenbaste i2u et hivatalba közlönye\', 9612.220 jk. I Llés|,es kiírás Zalnmegyétúk Zala-Mgtreiigtn 1816 November 6 in i fohj-• tátva tartott mtgyi i bizqtltdgi kSigglÜii* jégyzSkSngvél 61. Cj lavina Laj >t bizottsági tag ur felszóllalása folytdju az évneg; edeokint tartatni szokott rendes közgyűlések szénának megváltoztatása a illetőleg annak az 1870: 42 ik történj czikk 41 § a által elrendelt tavaszi és őszü vagy is éyenkint 2 ren des közgyűlés t irtásában való megállapítása hozatván kérdésbe, határoztatott: Tekintve, hogy az 1876: Vl-ik törvény esikk életbe lépte foljtán a törvényhatóság kebelében slakitott küzigaz jatási bizottság közvetlen hatás körébe több oly iényegep tlgyek és teendők mentek át, melyek azelőtt közgyűlési elintézés tár-\' gyát képeitek, s a melyek tekintetéből az előbbi4 időben szükségei sé vált évnegyedenkénti közgyűlés tartásának ii doka ma már fenn nem forog; s más felől figye embe véve, hogy a közigazgatási biv.ottság a törvény rendelete szerint a folyó ttgyek elintézési végett havonkint tartván renaes ülésezését és a cözlgazgatás öss/es ágainak állapotáról ssólló részletes jelentését fél évenként, terjesztvén a törvényhatóság közgyűlése elé, már ez okból is nélkülözi a czélszerilség alapját az évnegyedenkénti közgyűlések tartása, mert az által a megapaaztptt ügykörrel s teendőkkel szemben a törvényhatósági bizottságnak nagyobb rés/t gazdálkodással foglalkozó tagjai szükségen tol s így indokolatlanul vétetnének igénybe;.* végre, tekintve, hogy valamint egy felől a közigazgatási bizottságnak a közigazgatás összes ágaira s tüzetesen!a közigazgatás vezetésére ugy a pontos foganatosítás ellenőrzésére kiterjedő közvetlen hivatása és a törvényhatóság bizalmának választottjait s a szakközegeket magában foglaló szervezete kellő biztositékát szolgáltatja a felmerülő ttgyek s teendők gyors és sikeres elintézésének; ugy másfelől nem kevésbé nyújt biztosítékot az 1870: 42 ik törv. czikk 42 §-ának rendelkezése az iránt is, hogy az ott a\'költségvetés és számadás tárgyában elrendelt tavaszi és őszi I közgyűléseken kivül a netán fölmerülő körülmények által igényelt rendkívüli közgyűlés ölsze-hivattassák: mindezeknél fogva a közgyűlés az ed-i dig évnegyedenként tartani szokott rendet közgy ü-I lések számát az idézett, törvény alapján s az ügy-1 rendre nézve alkotott .szabály 1-ső pontjának megváltoztatásával ezentúl kettőben, illetőleg a tavaszi és őszi közgyűlésekben olykép állapítja meg, miszerint a tavaséi köt gyűlés minden év vfájus ■havának —- as jőszi pedig szeptember\' havának 1-ső hétfői napján és ha e napra ünnep esnék az artía j közvetlen követhető keddi napon fog Ategtartatni. j Miről\'jelen határozat kelllő tudomlü végett nyomtatott példaayokbpn a bizottság . öi szes tag-iáinak, valamint a megyei tisztviselőknek és i közigazgatási bizottságnak is kiadatni íenJelntik Uj [Kiadta. 8V1A8TFP8 BEI BENŐ féjegystf. Piti Ittrt 10 kr.f k. A jó falusiak télen. (Hmnn.) í Hamarabb mint hittűk vol na, békö 87öntött hozzánk a ksméay, hideg tél. Hó fedi házainkat rétjeinket s a mező virágai heilyett ablakainkat jégvirágok díszítik. Gyönyör] Lödhetünk bennök. A mezei munka nagyobbára ; negaaünt • a föjdmivesnjek azonban kétségen kivül lesz még munkája a ház. körül. Számítgatja aratásának, szüretjének eredményeit, fontolgatja , lik lefizette adóját, egyéb tartozásait, marad e még valatni a hosszú télre, mely a szobára utalja. Bizony ;j sovány számadás jön ki sjok helyütt, — panasz az sjkon, keserűség a szírben; sem a szántóföld, sem a szőllq nem fizetett ugy, hogy volna valami! túlságos tejbe aprítani va]ó; sok helyütt sem az adósságok sem az adó \'lefizetésére nem jutott, a telet elég; nyomorúságosan kell keresztülhúzni, míg a tavasai munkálat megkezdésével raj remt ny nem nyilik. Addig itt ott kölcsön keli kéregetni, a jószívű hitelező ád egy1 kis kamatért, amely kiosinek csak azért látszik, mert a szükség e pillanatban nagy, s máskép nem lehet a<giteni De pa igy megy esztendőkön át, a teher nindjóbban növekszik, » az egész speonlatio végre oda: lyukad ki, hogy dobra verik a joszágot, torba \' min! dig egy darabot. így sűlyed a nép lissankint a szegénységbe, tudatlanságba. — De lem addig az atyámfii! egy jó köimondás azt ta rtja: Segíts magadon, majd aztán ás Isten is n egsegit. -4 Hiába mondod, nem lelhet;! megteszed a munkál\' dat nyáron át becsületesen! Jól van |ól; de aa nem elég az üdvösségre. Mit kezdesz izon a hosz-szú téli nabokon és estékenj mikor a hó elfödi az nt nyomát is, s a padka megöl a kutyát sem kergetné ki az ember.: Kipipálod, el búsulod az időt a kályha mellett, dsélédjeid, háza éped is el^ trécseli, legfelebb jó] rosszul egy follot varr vaj-lami eltépelődött ruhadarabra. De ji volna, hí egyetmást tudnál faragái, készíteni, á a háznépe- det is reá bírnád tanítani. — Milyen szépsa mai* nának a téli napok és esték, szorgalmas munkában. azokat a munkákat még meg is fizetnék éa nyomoruiágoi időben ia volna mindig egy pár garas a szükségesek beazenésére. — Földmiveiő népünk tehát a telet, ha nem is egészen, de aagy részben mnnkálstlanul tölti, a helyett hogy hasa nos foglalkozással magán és háznépén segítene. Es a munkátlanság, henyélés aaonban még a ld-aebb baj volna. Sokkalta nagyobb ba) aa, ami eb* bői következik. A tétlenség unalmat saQl, az unalom pedig korosmába hajtja az embert, ahol azután rovásra megy az ivás és dőzsölés, melynek a vége sók esetben véres verekedés. Ima a munkálatiamig és tétlenség következményei. — Menynyi bajnak a forrását lehetne eldugaszolni, menynyi rosz következménynek elejét venni, ha köznépünket a tétetlenség és munkátlanság mocsáréból ki lehetne emelni a munkásság és tevékenység tiszta mezejére. Mennyire elősegítené es közbiztonságunk javulását! Mennyivel keveeebbet lehetne hallani a vasárnaponként még tőrtfénni szokott kihágásokról éa vérss verekedésekről. Mert a tevékenységnek nesn esak anyagilag gyarapító ereje, hanem erköloaileg javító hatása is van. — Menyire örülnénk; ha a jó falusiaknak is nyílnék már egyszer tehetségéinek, bármily csekélyek is legyenek eaek, értéke-sitésére. A legkisebb kezdet\'eges siker minő öss-tönzésül szolgálna nekik erőiknek! jobb kifejtésére s mint lehetne útját egyengetni annak, hogy fokozatosan emberileg méltóbb életet éljen, a igy mindinkább boldogulása felé köaeledheaaék. Csakhogy falusi népünknek két nagy hibája vaa, amit annak, aki vele ozélt akar érni, tekintetbe kell venni. — Először kevés benne aa ösztön, amely valaminek a megragadására kéastatné. Másodszor nem szeret valamibe bele kapni, aminek hasznát mindjárt be nem -látja. Ide járni még az ia, hogy osak akkor tesz igazán valamit, ba keményen reá parancsolnak. Népünk ezt a sajátságát nem lehetne jobban illusstrálni, mint azzal a ténynyel, hogy midőn egyvalaki egyvalamely falu bíráját megkérdezte volna, hogy miért nem íosinálják meg aa uiat, ez utóbbi az felelte rá, hogy: .szívesen megtennők, csak paranosolná valaki." Az a , Hajh ! ráérünk arra még"-féle vonás is aok nemes ssflk- A „ZALA" TARCZAJA. Egry szórakozott életéből (FolyUtát.) Garófj aUHékanyttlva Olt. átvonultak előtte lefolyt ímí átélt ex tatáréi, 1 a uelUni kép, vajmi kevéssé tlln dOkM lehatott 1 Do hqnu is volna as ? <5 katona volt pedig e pályát legkevésbé kedvelte, s tán as okból,hogy híva-; téaáhos, legciíkilyebb kedvet Mm éretett, vitte ét arra, hogv kártyázásra vetemedjék, mely ké*(bbu snvedélyévé vált O évekkel vagyis egy évvel elóbb OrSmittasan focadta volna a halált; mert ekkor egyedül állott, >ttméknek vagy jobban mondva egy etamenek sem élt, de most másként állott a dolog; szerettetett t volt egy ember, ki bán ragata-kodik bottá s oh mily nsbés lehet a halál, ha esak egy Mremtmény ik vagyon, ki bennOaket aaeret, ki bán ragass-kodik bottánk. Lovényi Antal belépésé savará flt fel tsomorn és iáj-dalo\'mtelt gondolataiból. ■ „No pajtás, al a manó, miért oly tsomoruan ? ha, ha, ha, farau egy história es I, „Mi vaa oly fuiresa hehne ? de alj le I" — Lovényi egy ssékbs vetette magát „Mi a fúrat*, bogyis kérdosbeted est, mit vétettem éa néked tegnap vasry tegoapelótt a táDotvigalmon, hogy párbajt akarta vivni ?" „Én teveled?" — „ít velem, hát ki mással, avagy átkötött, nsm te Vt-tad est a levelet t" eszel átnynjtá a levelet Qerdfy a levélre feltekintett s kiálts t n/Ltkosott es a Mastire kelé rétseget Gráter, e\'eeerélte a leveleket f — „Me, no 1" kiálla Lovényi keagotan nevetve, eeak ae oly hevesen, éter* vettem éa a tévedett még otthon, mlbtlyt a boniékot mefláttam, ée hssséU el, ad a manót akarsa ríl ámbár enel a tanárral j ht fábe linéd, est a déréi. fiatal Smbert Ittenem van, elte golyómat ttjvedbe rSpiteaém, mért kar volna érte, (tevés Uy túdótt találhatni I" „De ninet it arról Mó, hogy 6a St b, megérdemelné, legaUbb^Uijóianoanék.\'\' „Fenn a mennyekben ? " vetó kdtbe „Akárhol it, én ét béiatam nem tkarol „Tehát mi a,man&t ilurn vele7" — I Qerflfy rOvideien kOtOlts btrátjávml a íegnapi vtttte-ségét, bttároutát, nem hagyván él V. tanárrUi Ulálí tém „Teringettét, kir lenhe mott sst Qáhi ielhes utatnod, holott taeranotéd klUafibén állata. " „De ninos mód méniktthíi." . „Tán mégit volna V"! , Ninok!" ! „Mily ktnáyen mondod ta a saót, pajtiéi, hit nbvénd-a bájot Stidóniáról fnigfelédkettéi, vaa ott pénk " i .Van bitón, de nem nekem való." j . jTalési Deaa.ja4aaHj I »Adna. de i nem kérik tóle." .Hm, hm, jb^sskalia vagy t* „Vedid amint akarod, de inkább megl alok, minttnoi hotaá tégelyért folyamodom." 1 |Té|jy amint akatis. de tán mégit vo na m\'ódj a ntkfllétreTotak idtfl njernetnéuk —\'aki vaa egy okos gondolatom I" \' „Néked; es valóhtin ct oda lenne 1* SEj pajti, pil\'gettjuumor es, de jobb s, hs ikeve nk la veesély elli mintha júUggedn&n\'; 1 de halld < f;ondolatoro, áldoaatot hótok a hariUágnak, ha e atot valéUtom; de te Ua|, kevls vesateni jralim e földön, ée értsd Mi#tien tettek mindent ,S U ss, mit unfti akaawjf »•■» egvéb as pa^tt, miathégy névért dnek keaét rendem ; n«ül vetaeia ék adótágodat kifiasl ms i* j „Valiban, ha nem volnék ily taoyiora helysetben, Bevethetnék e gondolat felett* ( „S mi volna ezen oly nevetséget f „As, hogy eten hiedelemben wta, hogy nővérem kezét néked adná." j 1 „Sj I Hát tnlajdonképen mit vár? a világ tudja hogy itraéhta leány ét ha bár nagy vagyonnal bir ia, miad a mellett megtitsteléinek tarthatja, ha Levényi hadnagy neki kotét ajánlja." 1 „Tévedtt benne, a tmennyire én ót itmerem, kesével taivét it el akarja ajándékozni, tokkal mlveltebh, mintsem! aa üret ősimet et egy régi nemet levelet elegeaddnak tartani, hogy reá jBvéjét épitie " 1 „Tehát mit akar S tnlajdonképen ?" „Ssívet ée lati símet !* „No est nem találja aálam, tehát Bti a manóboa kted-jttnkfl" „Legjobb leta. ha Doktor Báldoiyt felkeresed és fölkéred, hogy golyóját rBpitse szivembe 1" „Est egyelőre nem teesem, hanem segélyt ftgok ke-reanL" „De nem fogta tslálai.*\' „Ki tudja, et\'ak akad tán még valaki, ki kateaal be-osttletOnkre péntt ad," 1 1 „KBtve hittem, oly világot élünlc, melyben mindeiilli pintére kellé és elendo bittoaitékot kér ás est nem adhatom — éa ennél lógva aem ia\' mernék péntt felvenni, mert ninnt miből viitaa&Mtni." „Sokat nver, ki időt nyerl" válataolá Levényi ; dk add saavadat, ha tegély klnálkoük, aat Viassa aem utasítod) ígéred aat?" -Saiveeen tettem et Ígéretet, mert ttent ét namM Utelékek ftUnik ta ilethea." Levényi éppen távoani kéesAlt miidn aa Oteg saeláa belépett ée katonai módon kOtaOnvén ijedten mondá : „Hadnagy ur, jelentem aláaan " 11 „No mi baj 1" (Kp ur aat saecdja,1* „i I kíá \' • 1 ,\'in ... . l I séf*s, fontos intézkedésnek ssegi | ssárnyát D« mindiokább ssfikedgessé, #«t elodaabatlauná válik, • Ml mindnyájan belátni gépesek vagyunk, hogy kösnépünk valamely haeinoa foglalkozással töltse a téli időt, Nagy reményt helyesünk ugyan abba a mozgalomba, mely a háai ipar fejlesstése körül megindult, de a mozgalomnak általánosabbnak kellene lenni, hogy gyors és gyflmölosösö elterjedésnek örvendjen.. Köznépünk lakásai, hajlékai egészségi szempont-bél^ de más szempontokból is sok kivánni valót hagynak maguk után. Egészségi szempontból, mert nem elegendő világosak és tágasak; a tisztaság igényeinek nem felelnek meg. Köznépünk nem bir aaon éraékkel, hogy hajlékát saját szorgalmából lakhatóbbá, kellemesebbé tegye. Pedig csak egy kis utmutatás kellene hgzzá iletékes részről, egy kis akarat az ö részéről, és es pénzbe sem ke. rülnq. Tudjuk, egyszerre nem megy minden, hogy sok buzgó akarat hajótörést szenvedett már, közönyösséggel, rút háladatlánsággal találkozva; de éppen azoknak, kik hivatva vsnnak a nép erkölcsi és anyagi emelése érdekében valamint tenni, nem szabad osflggedniök, lassan de bistosan\'padihoz jutandnak, de — tenniök is kell* vállvetve, egyesített erővel. Az uzsora. (X. Y.) A I magyar országgyűlés szabadelvű pártja a napokban targyalta az uzsoráról szóló törvényjavaslatot, melyiet a kormány a parlament elé tenni szándékozik. -4- A legkiválóbb képviselők, szakférfiak, sőt maga a ministerelnok is egyenesen . ki mondák, hogy e törvényjavaslattól nem remélnek kedvező sikert, miután a világ már régóta anuak beismerésére jutott, hogy a pénz jnem fényit he tó s egy törvény szűken vont határai között szabadon nem mozdulhat. A t5ke| nemzetközi és cosmopolitikai jellege folytán árúczikké lett, a melynek árát a kínálat és kereslet természetes törvényei határozzák meg. A kormány pedig a ós törvényhozás mindent köteles megkisérleni és alkalmazni, hogy egy bajt, a melynek lépten nyomon akadunk szomorú nyomaira, s a mely társadalmi és gazdászáti, viszonyainkat teljesen tönkre tenni képes kevésbé veszedelmessé tegyen. Osak helyesléssel talál-, kothatié tehát azon tény, ha a kormány legalább ki Bérletet tesz a törvényhozás utján ártalmatlanná tenni az emberi társadalom e fekélyét, s ha nem is sikerűi azt egészen kiirtania, legalább a törvény organumai ne kényteleuittessenek az uzsorásoknál bérencz szolgálatokat tenni s a kamatokat illetó mértéknélküli igényeik ne birjanak a jogszerűség bélyegével, ami akkor történik, mikor tőlük a törvényes élispiert kamatoknál magasabb követelések behajtását kérnél Azonban tudjuk azt magából a tapasztalásból, hogyj ezen a bajon csupán törvények által nem lehet segíteni. Ha azon-! ban az emberi társadalom magát existenciájában fenyegetve érzi és azt is tudja, hogy gonoszlelkű, önző emberek a legüdvösebb törvényt is kijátszani képesek, akkor nagyon szükséges, hogy az önsegélyhez folyamodjék. Az egész társadalomnak kell egyesülnie az uzsora ellen. Bz oly nemes egyesülés volns, melynek sikere el nem maradhatna, <Az országgyűlési szabadelvű párt egyik szellemdús, érdemes tagja, Szontagh\' Pál az említett pártértekezleten azt m.ondotta, hogy a törvény* javaslat benyújtásával azon remény biztatja, hogy az uzsoráról szóló törvényjavaslati vita folytán a közönség fiz uzsora (liu^eklt becstel eueknek jfogjá hogy fzeu vélemóoy ál| iláofsaá fog{lenjai, Mutatást méfc M szivlcjlnüok, jiltáwos méj t ÍMntem és Ezen ujj-etésseljkell büntetni az u»oijából aj riép v4ríu tipláíktjzB jpióciákat; I ha márkáén vagyunk képesek gonosz; mmterségüket peszüatetni, k I kejU zárnunk ókét a becsületes éa tisz-{eletűakre tüó tó |embpr*jk sorából. 4— Sót] szükséges, polgárai egyesüljenek a j közrend | él len légeji ellen iElég ez furáknak érsé- tisztélótbeli I állá-úí ejőttök tjapácskozza fölött, a vegyék fi-nem be- lágra és munkjénágra szoktatni1 akkoi íamar megszabadul e g\\ Hogy a nitélviszon; ictlen es/.köz a ozél elé feryleti önyörüséges raák világok tói. ok jojbbítási. szintép nélkülözésére^ az v lágos. viszonyaink becsyigy- ■ogy a házi lieöL_— gazdászati és társadalmi alkalma kínálkozik a tái\'sadalomnak keny megbüntetésére; lóbbé kevésbé minc gyál bírnakJ hivatva érzik magukat sok el foglal ásáraJ Azuiiban ez állások kaf árva maradjapaw, ók] np űléspejsene ne i iák és ne határozzanak embertársai: jóléte {öz«égi városil ésl egyébI választásokr ál ne velem be óketj. Mindenütt érezzék ck, hogj £sülefces emsének társasagába valók. Krisztus kiMergette a kalmároíatlsten templomából, kergessük > ki az uzsorásokat, i vérsz( po pióczáit áz emberi társadalomnati a becsület temploi iából, í hadd fizzék gyalázatta mesterségüket, de legalábbh legyenek negbélyegezveJ Ha emjelfettj iparkojdunk a népe t józan takarakos-a társaidalom CSák- érdekében en léayeget lég kösDsn-ek s hivs-hoxzáasat-egylet kez- (V oly tatain ) \' III j I :!:;ji ! Jtí M ÍJ ! .[V \' j! . • IA „kaniaaei dalárda" a köz-haszon, az álialários jóté-:onyság terén is nagyban működött, sokizben a nyomor-, z elszegényftdeltség érdekében mint kpderaén jezo | szállt Ikra, ameni^yire - - erejehfcs mérten —11 tőle ki tellettj Minden mbzzinatt, lépte íal haza-, j a áentelve, 44 minden uton-ínódon nyomat* ménynek bizonyul be, moly, a város, de mind gárnak különleges figyelmét I és pártolását nel icsak í hogy megérdemli, | — do mi több h-MTa z a f int i a z n t k ö t e-1 e s sé g é v é tesz]. A dalárda) további mnnállása, városuuk áll; korunk viszonyai az idővel városiiletünkl kölcsönöztek néki — és nélkülözése csakhamar yálnók érezhetővé számos alkalomkor) | Meggyőződésünk szerint a városi kttpvisel^ járásával köpnyen volna megnyerendő Iiz ügy lalnoki osztály és? a tanítói testület — lés ezek Jakozásával egyszerre vergődhetnék vissza amaz detlegee fényes ál! áspoutjárarj de leginkább azon j tóbb Íronásaiban, hoiry nagysrosodhatnék, iogy elpó sorban a lazai -r- és igv a: tán nemes rendeltetése igényeinek egy-ilialában erőteljes* n és sikerrel volna képes inpgfele ni. •) Azon rempnynek adunk tehát kifejezést, Ihogy e vá-os nagylelkű köz5nséfféi lelkes.ifjosága ezután behatóbb tigyelemre méijatji i dalárda ttgyét és egy könnyen nem engedi roxnba dőlni amaz IpttletetL mely [ra*éy I áldozatok árán volt létesíthető, mely korunk egyik kiválóbb vívmánya—■ és me\'ynek egyszeri felbomlása unSn nehezen likeiülíie azt innét felépíthetni, j j Ragyogjon előttünk példája azon ; nemes férfiaknak, kik oly lángolóan tusiak lelkesülni ezl: intézményért, kik csakis az áUtaUnosság éidekében önzetlenül mi st is jönfel-ildozólag ráüukálkodnak ez egylet élén — kik a tüskén pokron át és álhatatosan előre törnek jobb i jövOt, — az átkos osztály-; vallás és máselőitéleii válasz leibmbo-lását czélozván a társadalmi életben. \' \' r Feltevésünk és bizalmunk városi közönségünkben nem lehet hiú ábránd. Tud ez lelkesülniImindenI íó .és ne-jmesért; csak eky kis szelecske kívántatik, miely a tüzet hatalmas lánggá növés zsze fel. Hadd narépédzék tehát a szalmatüs tova J-H elragadva erős, örökké kifogyhatlan tápanyagot es hatalmassá kép- ") K éskinvtbén nsm «rth«-tQnk egyut e csikk t. jik\'árkiro Is bármi alsóban prsHijiot gjakorolnt. i hogy ti t&gji legyen, [— oe Mrmi noti.ns íntentiókkul | bírjon i«, Msm lehettfégefinokfsei^i csélhúsj vexetBnpk. Kéisliok skori [bibéje abbsn [fqk«ak, bogy kevés sx4(uú ttjgjni sem igen lérte a az ésolrdramt o«gj»u gyéren latog.ttjakj f nzért mi jpesek ss egylet kábelébe édesgetni. sód ve fényt vsssen mossse távolba, megvilágító dsn pontocskát, ahol még setétséf, elfogultság hoool! I f . Hőst míár átérünk második sorban a vkanissai k e r|é • k e d e lm 1 i fjiak ö n képső k ö ré"re. Néhányé vs, hogy társadalmán a meglehetős kontingensét képviselő ifjabb kereskedelju osztálya a sociaiisti-kus ssellenitŐl érintetlenül elssórt nyájként párolgott sserts szét és szakmabeli érdekeivel, korszabta igényeivel mi|ga is sliasrült a mindennapi élet aürzavarában. L , Végre egynéhány sarjadéka azon szereoosée gondolatra ébredett, hogy itt is az Összetartozásnak, a bár sok-oldala, de vifórs mégis ^alálkozó érdékeknek egy irányt — ooneentráló pontot létesítsen, A terv csakhsmar ténynyé vált; as érdeklődés általános és hatalmas mérvet öltött és Itt is pillanatnyira édes illasióknak túdtunk rabjai lenni. De meqdig is tartott es ? Az Üdybs és oly felséges czéln eszmének szolgálatába a kereskedelmi osztály öregje apraja jelentkezett rövid idő múlva; de cSak a megalakulás! időpont is volt rá elég hogy megha^onlások jöjenek napvilágra. | Az érettebbnek nem couvenált a fiatalabb, a világba lépő és amarra szorult ifja; a vele való társalgásban nem akarta magát beletalálni csakhamar megíeledkes-vén az ügy pzéljáról. mely szerint ainaz ifjú (a vele való társalgásban imfivelődjék, tanuljon, hogy később ő is méltóan tölthesse be helyét, — saját érdekében és ea általánossággalszemközt. Az osztály különbség — habár határozottan jogtalanul,\'— itt is felütötte tanyáját éa aa oly saép épületre oaak-hamar felidézte as átkot, mely végelenyéeatéhez nagy lép -tekkel VHzelité. # Ej^y maroknyi lelkes réssé a kereskedelmi ifjúságnak nem al. .fia egykönnyen ott hagyni a teret és csodálatra méltó \'kitartás és erélyességgel minden áldozat ée nehézségűken keresztül csúszva, maiglan is habar egyaránt ingadozó alapon fenntartja amas egyletet — és még most sem sk^r reménységéről lemondani, hogy nemjes törekvésének boldogabb jövő int. ! Adja Isten! ( . J|; ■ Singer ISoéia. ) (Fólyt.1 Uv*) íj 9\\\\ Levelezés. írójával. Mert ismelyj egHet jiiom | tartjuk it a dalárda lolíiesíllnek 4*okát jsem ké< Ssert. Qyör 1876. nov. 18||án. A győri m. kir. áll. íőrealtanoda hálaérzet mennek igen szép tanújelét adta f. hó 17.-én aaon öröm ünnepély rendesése által, melyet Kerényi Nándor helyettes jigazgató ur nak a vallás- éa közoktatásügyi minisztériumnak előterjesztése folytán ő császári, királyi apostolt Felsége] álpiiíi ^rendes igazgatóvá való kineveztetését ünnepelte. Délután; 4 órakor a rajateremben gyűlt össze as Ösa-szes tanulóság. S tnidőn a tanári testület as ünnepelt férfiú által kísértetve a terembe lépett, szűnni nem aksjró Isiket élíenzek között, az ifjúsági zeQeegylet megkezdte a „die Fftte" czímtt indulót játszani Alig hangzottak el ] a kitűnően előadott\'zenehangjai, midőn Klein Jakab íőreáltanódai VI1L osztályú tanuló a következő beszédbso üdvözölte az ünnepelt férfiút: Tekintetes igasgató ur I Mélyen tisztelt urunk I, Szeifenopéaazon állam, mely felismerni képes nagyjait, s boldog azon nemzet, mely e nagyokat bírja; és ép oly szerencsés azon intézet, melynek kitűnő vezetője van s boldogok tanulói, kik ily vezeiő alatt jrannak} Boldogok vagyunk tehát, mi, kik ez alkalommal én egy kitűnő férfiút, ő cs. és aposoli királyi felsége által kinevezett igazgatónkat vagyunk szerencsések iÖaben tiszte iheini.1 Ki mond -hatatlan a mi* örSmÜnk, hogy elvégre az érdem jutalmazva lett Mert tudva van, hogy Ön as intézet fennállása éta ernyedetlen szorgalommal, vaskitartással és busgé törekvéssel ön^zgeté a haza kertjében növényeit, melyek jelenleg ugyancsak bimbóikká\', vagy itt-ott kifakadó virágjaival kedveakodhetik, de reménylheto hogy azon növények gyümölcse megérvén, édes ize által e hasának kedves lest és a dicső kertésznek méltő babérkoszorút sserea. Örömmel és hálatelt kebellel fejesem ki tanuló > társaim nevébea legforróbb köszönetemet mindazon jó indulatért; melyen bennüaket e pályán vezetett; mindazon megszámlálhatlao jó akaratáért, melyet minden alkalommal irányunkban tanúsított Kérjük tek. igazgató urat, ne vonja meg tőlünk atyjai őrködésének bölcs intézkedéseit és mindig tanúsított jó Száudokát. A jóságos Istentől pedig kéljük, hogy engedje meg e szépen megkezdett pályán tovább j haladnia, „Mit mond ?" „Meg akar halni.M , Ki akar meghalni ?u „Hadnagy nr akar, jelentein alásan lu „i£s ki azon ur ?" kérdé Gterőfy kérdő eg nézve barátjára De fölöslegessé vált már, a felelelet, mert as ajtó megnyílt: és belépett —Dr. Báldosy egyetemi tanár > Csodálkozva nésett a két barát egymásra, mialatt Báldosy magát meghajtá: „Oh es az arcz I" mormogá maga elé. M „Báldosy ur ?" kérdé Gerőfy. „Ugy ? soha bein hittem volna, hogy névrokonom van, hm, hm Inm, hm; de gondoltam volna-e azt, hogy ily ar-ezot is lássak életemben.* „8 mi oka annak, hogy tanár ur szerencséltet ? -kérdé öerőfy. „Mi oka, hm, mindjárt *bkot keresnek as emberek J--ds igasok lehet; a természetben nincs olyas, minek ka nem lenne, miért volna éppen as ember tétté ok nélküli; Istenemre e férfi arczát taiiulmányozni már elég ok volna, bis kár volna érte." OerŐíy már már haragra akart lobbaui, mert tudjiák, hogy azok kik szenvednek, sokkal idegesebbek, mint a rendes körülmények közt, élő emberek, azonban Levényi őt vtseaa tartván Báldosy slé lépve és mondá: JFoglaljon helyet doctor ur Bálaosyt e pár saé felvert szórakoaottságából s muL-.táu leült kérdé: „Gfrerőfy hadnagy úrhoz van szerencsém ?* X nlgea ; barátom aa," viszonzá Levényi, Qerőtyre mu-atván. Báldosy Oerőfire nésett, fejét megrázta, mintha egy gondolattól akarna szabadulni, és ezután mondá: wGerőfy hadnagygyal kivánék szólni tu „Ssívss késaséggel hallgatandoin tanár urat l* saé la nDe az Qgy, melyről szólni akarok tán < lyani hogy egy harmadik, Í-—r ^Kérem tanár urat osak bátrán tessék sselni, barátom." í „8 hogy es ügf ben is, melyhes válósziuül tg jöhetett, nem íjagyoa ídegin, elég lesz^ na bemutatom nagam. mit eddig vígyizatlanjágból elfelejtettem: [Én Levényi Antal vagypk. A tanár meghajtá magát. „Bizonnykl wnár úrhoz jött ezen llevél, nelyet hpz-zátn intézett vblt barátom ?* - „Igou. aj vé etlen játékát űzte a két livéllél ;] de hagyjnk sok leendőim vannak, GerŐty hsdnigy lurr — mondá emelkédetttshb hangon Lön oly lépésre szánta magát , melyét Mak legnagyobb kínjában! ssokoti as ember | tenni, de uevetése sokkal vallásosabb lehete, r lintsém arra < szánta volna magjU, hogy öngyilkos legyen, éi e Vallásos inevelés nagyóti Jó, szép és nemes; —N mert tnön | magán \'tapasztalhatja a (vallás jótékonyságátj Vajmi szerencsés aa, -ki hinni, v illását kün megtartani tádja — De aát vMli Uiadnagy ur, káivel vallása ei , Öngyilkosságot í erősen és Izigoruan tiltja, nem psikeaet hibába, ha azt fogja mondani, hogy nem gyilkolom maga nat, hanem eme vagy ama férfi kezébp tegy vert nynmok, é i arra aény-| szeri te ni,Íl|ogy[ reám lőjiön. Mit goiidol neih l ugyilkosság Ss? 4- Mép egyszerű, hanem kettős aogyilkoiiág és még több. Öii életét vieisati, de megtörténhetik, ho| ;y «J másik félnek lelki nyugalmát 14 elrabolhatja, iinerjl to yi őt egéss életei) át génaolai: gyanánt üaid, hogy Ugy leml ert gyilkolt -4|í 8 valóoin axoé bűn, melyet önnön magán p kar elkövettetni. soklcál psékelyebb hatáeu, mintj | aaOa 14n, ínelyot ezáltal embjertarSMi követne eli Mert ml a! hs 141, a lelki ismeret, fély topos I fundalásai, al bűnök Ifolytonc i tudatához képest Báldosy elhallgatott és QerőfyiU nésett; es lesújtva Olt, mert Mnáek Uartá aa önekilkoMá lép elébe ki aslyis érvekkel bobiion mód, melyeit maglusak választott sokl öngyilkosság. Mittevő legyeu tehát? t és idoat egy fárfi 1 hogy a hal ál-bünö( áy a hal Jmi f I Báldosy csakhamar belátta, hogy Gerflfy min tűnődik és\' imigyen folytatá bessédjét : „De nem is leend ssükséges, hogy meghaljon. Vess-tett saorgalom által a vessteséget helyre lehet pótolni; és inig erre képes leend, íme fogadja a saűkséges összeget kölcsön gyanánt tőlem ; és ha ezután is véli, h«fgy megsértettem, akkor szívesen adok elégtételt, de osák rendes viszonyok közt" j „Soha 1" kiálta Qerőfy, ki nem volt képtelen mást mondani t „Uram engedje, hogy kesét ssorithasssjra, ön derék ember és ha valaha emberre lesz sxükséege, emlékessék arrólj hogy örök hálára kötelesett iHm, hm, örök hála 1 nagy szó 1 osak a teremtő örök, de1 sokat késtem már," eszel egy osomag pénat as asztalra tett és eltávoaott A két barát hosszasan Ült még ssótlanul essel Gerőfy fejelt és kiálta: , „Megyek 1" I „Hová?" kérdé Levényi.. f {„Nővéremhéa, mire a halál sem hírt vola% arra, e féufin nemes lelkűsége bírt újra segélyért folyamodom és Istenemre mendom ezután életmódom változtatói fogom* , „Ssereftosét hozzá, bár én is mondhatnám est I* L I uksésl a két barát együtt elment Xlll. Z. megye egyik legregényesehben fekvő talujába kisér j kedves olvasom. Nem tudom, váljon hajlammal \\nrsa-t k Tfúsi élethez; de bizonyos vagyok abbaa, hogyha eres sfensaenwel nem viseltetel a aajtalan, de\'; keUemes tamsi élet iránt; akkor R. falu megtetaaeak fog; akaratla-I ami vágyódol a faluban osak néhány hetet is töllhetni. £ 1 lalu körül magas hegvek hnaódnak- mintha csak őrök gya-I uáht állnának ott, hogy a falut védelmezzék \\\\ alWu egy I maga egy csinos kerthez hasonlít, melybe saáinos lákháa I van építve Mem lelhetni egy háaat sem, melv előtt msyas I fták nem állaá&ak. A falu méllett egy patak ctergedes, II mél^^^ malmot hajt, melynek kerepeléee aa j|iss falun *ety aaeeial m göröttgrök yagy talán töritek kel benőtt legye*, baae«a illatos virágokkal hintett it legyen m, melyet » ••álaí* fckaéé roaták illatjukkal áreeataaaek el, »ág taáaiet aMokt tt béptaheeeen t drága bazária^ uüteerínt aa etek hanem dk ie elmondhatták aat \\ Lön ve* aa, kinek bölot vetetéee alatt a utatelt tanári Hat erélye nekünk oly blatot alapot teersett, mtlfre a letfne-gyebb ée legteebb épületit készíteni törekszünk " Éjjen ivkáig! • boldogeág kött nevelje e drága bon tzUlötjeít, E beteédro aa igaagaté nr egy kitund beaaádHen felelt, melyben megköeeöuve aa if)ueág figyelmét, latette Őket kitartó teorgalomre, munkásságra áa jó magaviseletre, boay igy aa ífjnaággal meg legyenen elégedve a baaa nagyjai fae lagvleő magyar — a király. Hangot éljen tét követte tza-veit, helynek Teeailtapultável Dr. Seombaty Ignáot, a tanári Uttület legidőtb tagja üdvözölte a dictoített fértfut, kér* tovább ia bit almát ét baráteágát. Erre egéeeeu el* érzékenyülve felelt aa ígeagató nr. raegkötaönve a figyelmet ét kitfintetéat, 4- melylyel a tetttllet tagjai iránta riteltettek, erre minden egyet tanár orral kezet szorítva, aa i(]a> tág lelkee éljeneétei köeött foglalta el helyét A lieaee ünnepély a fŐreáUenodai dalárda ének eldedáta ée e ^eneegylet „Királyné öre" czitntt opera jét a -Cagliottro* eeimli zenedei ,*b<>k eldedáea után hangot él* jenaétek között befejeztetett. Mindenki megelégedetten tá* vozott ae ünnepélyről, lelkében aeon kívántággal, bogy „ae anuepelt férfiút Itten tokáig éltette t* litnacack Béla, i r-jfUft t Helyi és megryei hírek .(Erzftébet nujijúii ) FölsógeR j.királynénk jricvb napját ítélet as országban kegyeletül ünnepelték \'meg mindenütt. Hódoló tisztelettel és szeretettel emlékezik minden magyar ember a fölséges fejedelem asszonyról, kiben a nemzet védangyalát látta szomorú, bánatos napokban ; ki a nemzet szivéhez közledett s Ifihez a nemzet ragaszkodik az alattvalói hűség tiszteld szeretettel párosult érzelmével; ki édes bazfii nyelvünket! olt\' szivelen beszéli, s kinek magas eréiiyei oly fényesen tündöklenek koronájának ragyogó gyémántjai mellett $ ki a bon valódi anyja a szó legteljesebb ée legnemesebb: értelmében, őrködjék a gondviselés fölséges fej-fe j ea elem a aszón \\ unk drága élete fótöj.t. ! — Vahot Imrének, Petdfi Sándor élete ét Máról tartott lelolvatáta ttép számú közönséaet vonzott a városházi termébe, a minek annál inkább örfiTttok, mert amint a lej* pókból érttülünk, e felöl vet átoknak nem akadt közöeeég^ sem Stéket-Febérvárott tem Szombathelyen. Különösei hölgyeink jelentek meg negy teámmal t a tanuló ifjúság voltfjelentékenyen képviseíve. — A fógymnáriupii neuo-kar Berecz Imre vezetése e\'att derekatan vitelte magát ét megérdemlett tapsokban réteetült Vabot Imre fe\'olvaaár tát kiienatilac közöljük feljegyzéseink után. A veterán író inén Kesttnelyre megy. Kívánjuk, hogy ott te legyen hiány közönségben. —* Meghívat. A „keszthelyi dalegylel* folyó évi november hó 26 én aa r Amazon" szálloda nagytermében tánoa-ezal i egybekötött rtndes dal estély t rendez. Belépti dij: sae-méljjenkiut l frt. — Kezdete 7 ét fél órakor. — (Tombola.) A aala egerszegi Ifjúság f. évi Novem-ter hó 26-5 a a „zöldfa" vendéglő nagy termében az oUa-bókör könyvtára gyarepitáaáre tánczozkl egybekötött tomboláé renüezeud. Beléptidíj 50 kr Tombolajegy kr Kezdete 8 órakor I — |f], Donátiy Ferenci úrtól, kit lapunkban Közlött | több tikerült novellája után itmer küeöntégünk, lejtközo-Ubb eey regény kerül ki tajtó alól, | melynek előüzetéti ára 1 frt. 50 kr. letz. Érről még bővebben fogjuk éiteei-teni közönségünket. — A regény ctiiae : „Lady Crovvet Ellár (Állatkínzás) A tok egylet mellett etodáljuk. bogy-Kaniztán még tenkinek tem jutott etsébe állatvédő egylet alak Hátára felhívni a várót lakótait Már erre pedig igen nagy tzüjciég volna. Mert aa cttkugyan embertelen kegyetlenség, amit toktzor Kanizsa utczáin látnunk kell, mikor két lovat látunk egy tok máetányi gabonával terhelt koeai elé fogva. A tztkéruton etek hegyján a tze- erŐÍU I páré «ták kslhdtet a letiet, htfcái\' a mágtaakadáeig itatva aMfáij As oetoroeapáeok érjj-e^y attagon k£-romkodó tse jkitmtépen ugyleeléa MHBto m e#k De eat kál látni, kojfj mily áegyetí«ttJ Ua^aiák a* ovit, mikor velamely h^a, kapujába fordul a toréaypagee ágre terhelt koeeiv. [f § mikor e tdppedéket caeiooiábau meaakad a koctl ; ee elmtánl feUlbelad minden kjépaelaet. Neveket fogunk eétltajai, na est ismételten taetikttljus t felfogjuk kérni a kkpi tjányl hivatalt, hogy ae Uy áílmiulátok aak elejét vegye. Mirjdennek van határa. i. \' mtöMSftt fofvajl IS) fenttterttúall közöljük a köi ve^kezd hírt: jLaafviaea t hé 16-én j ejjel nepáoy egyéa tört be a kotpemarot lákátába, • oi lltetet, fehér ruhát ét egyebeket lop máteap reggel a•]nyomosát az uton hálófökötöt 4- találtak:. A fcyenu cxigányokra hkmlt, kiknél rövfd ku rab re akadtak, ni ely be a korpsmárí Aa ott leírd nllgy ezigányt azonnal ell kitérték. A korcamárot lkára fköralbl Az IB77Hk é vi ojönezoiát. A megküldte Budapett fdv&rot tanáctádtik |ét valdmepnyi törvényhatótágnak a iövd évi ujonczozatl {eldinupk4latok io-ganatositátáróA tMló rendetetet Kteb /miaitz egyúttal tud tje] a batÓMgokkal, bo gyei rendezési következtében, :az egyei beosztás a egyhamar nem fog teljéeeiwbe meb Hü w aa ujunozozas ez által halasztást tzenvedjen, a| jövő évi eo rozáa még a régi torozójáráeok tzeríw lete foKeeatotitan dó. A ha4köteleaek köztégenkénti ÖMaeiráeán vember 90-áÍg be kell fejezve lenniel i — (Öleié könyvek.; Fieche! PttlBp köny ben a következd folyóiratok teereanftdk i olctó áron : 4- Vtárn|api ujtág 1860, íppi^JQ aá 4 IiérJr ludat/, k lel. Mjgiudítiatván kenddlrubát ét tgy t I által I a Bocakai át után egy re had a-ntfvt volt jegyezve, it fogták lét Kaniaaára •1 jaOO fiira rúg. hoDvédelpi miniezter Hatagadott Petdi a eeaeerakra ée kritikátokra, e a alábbiak lámeiátel ronantei feüagetták, bér bAtaka fék öáerefére ét ennek teQet tadelábaa veit Isgatottaáea wd-att sokaaor beteggé is lett s egy-egy tá mt léi aéáa aek rendelet atz uj me-j írások áj tn(: nehogy f. év no- erttkedéeé-lieszállitott mok ; kötve , üatá kötet 8 frt. 4-Wáldii egy évfolyam kim ö 8 frti irt) d ifeBI. évfölya-aLi— kötve. 9 i m t illuktHrte Monathefte. lyam 410 lap 1 fit. 40 kii h- 1866 fpiy. telj Muatéstunde q.fjilluttr. cealádi 1873, folyamnak ára külön 3 jmig a kétz-47-flk számának iád ett a ö teljes fo-2 fr. 40 kr. ep 11009 ét 18- 68, folyam i teljet 452 oldal, egy-ejgy í frt UO kr. — A „Gartenlaube® 1868 folyam*- 14 tüzdtB frt.—! Über Lend und Meer. 1*71 (34 iüzeitiS frt) 1873^ lj»74, egy* egy folyam 26 fUzet. Mindegyik frt 25 kr. Megrendelések postai utánvét let tart azonnal teljetittetdek. — — \' Magytrortzag ét a Ntgy^ilag tartalma: 8zÖveg: f Antonellí bibornok. N Ide t kova eliöp- f»en ifjutágom. Költ (Dengi Jánot) i— Aki nim akar ur enni. Elbetzélét. (Mikszáth Kálmán.1 U Keled képek. — Tengeri vihar* — Bájtok á vasúti életből. 1L A mozdonyvezető. Wtchtel Károly, TÍroztlevél : [A leányokról. (Porzó) — Folyt. 4 Stinháztk. (Memo) — Különfélék;. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. Szerk. üaepeteket Rajzok: Antonellí bibemok — Keleti képek: Ebéd a háremben — Yertenyi futtató kozákok, f- Tengeri vihar — R«)vid hírek. Kémetórtaág különösen jookonomiai okokból ntm | fog részt venni a párizsi viUgkMlitátou. — Budapesten iqereettül majdnem naponkint\'utaznak hazafelé oross katonák éa tisztek. — NagW-Váradon 1 a gyermekek kOtOtt nagy mértékben uralkodik a szamár hurut — Beláss Kálmán debieczeni népzenetfrulata Bécsben hangversenyez. .— Aue-bach Bartbold, a hirnevee német író, a bécsi Concor<£a egylet helyiségében Bécsben Litnauról felolvasást tart — A redikália mt^yv iijutágla jövő év kezdetével „Ifíu MagyarortaágM eztmd táraadtlabi lapot indít meg. —, Antooelíi vagyonát kMlbelül IDŐ millióra beoaülilc — Dem>eczenbenTathUtikai klub alaUilt — Széchenyi Ödön [ grofot a japáni konaátiy felaaólitá, hogy Yedaoban tűzoltó osepatot saervezzou A csinos fehérre meszelt templom magasra nyújtja fel tornyát. A templom mellett egy ceinot ház áll, mely előtt egy gondeean ápolt virágkert van. Ablekait erőt az őilő tőiket koszorúzzák — ez a pepi lak. Az egétz ctaládot, mely öt tagból áll, a reggelínéi ta> Ujjuk. — .Anyótom,* aaóla e pep, egy tiaateaaégea őtz fürtíl, körülbelül ftatven évet öreg, kinek arczán e tzelidtég ée jámbortág láteeott, nejéhez ki valamivel ifjabb lehetett nálánál ; -mint leányom iije, sógornője ni érkeaik meg.tf „Hozza itten I mondá ea nyájat tekintettel. „Rendbe hotUd e-azoÍ)áját?u -Természetet, mihelyt mondád, hogy vendéget kapunk. Jól van kedvetem, ctak aat kívánom, hogy ezerény lakankban találná viaaza azon lelki nyagadalmát, melyet! egy gonott tőle rabblott" „Reméljük a i legjobbat a mit tehetek, teivteea fo- j gom tenni." -örerelem vesztett szegény leány, szerelem kívántatik felayógyuláeáhoB, ad aet neki, ioobat nem adhataa." „Leányunknak fogjuk tekintem " „Fiatal a tógoinő?" kérdé egy körülbelül 18 évet leáay,rki eddigelé hallgatódzva állott. „Igen még fiatal, aedvee leányom." „Oh mint örvendek I*4\' „Jól van leányom, eeek ragaaakodjál bün hozzá, de nagyon félek, hogy nem fogtok* egymáenoa illeni.*| „Miért kedves papám r* „Mert te leányom vidám, örömtelt vagy, nem tudod mily aegy fájdalmat okeebataak roae emberek; 6 pedig masényetől trerelmétől mtgfotatátott* A ki volt már esőn tejnoe helyzetben, hogy egyik ▼egy máaík reménvétől megfeeeUtott, Jd ae eesl bérekben ttár eaelatkoaett, ét e reményveeetée, ott let kot ás követ-keltében, bét taoesoru lett, aa tudja, mily nagyon fái ea, be maga körött vidám areeoket lát j ai mindia raíeUett e látványnak it lehet jő következménye, mert képet bennünket aérétre fekeeeteai ée igy eoybülétt nyajtaet; Miért boldog, ki mátok örömében örülhet. Uh ífrndt*. S A R N Q KL I T| PetöfllSándor. Vahot Imre (flolvaidta piyoaidn. Vabot Inirej veterán ifónk, Petőfi Sándoft-ól Urtott felolvasása ttép számú kÖzontéget vpázolt e városház ter mébe. A felolvasjUnál a fógymnaaiumii tenekaij működött közre, a ielolVetát előtt b3táto>tan játszván el a Szózat taép dallamát ét (Petőfi Hoáfidalát. Azután VaUót Imreié pett elő. e köaöoaéfftől éljeeaéttei fogádtatva. Felolvasását Pe«Őfi álulános lelíemtétévjtl kezdHtth. Petőfi! rendkívüli tünemény volt, mely teáttldokbtn egyszer jelenik meg Meteor imely fényével mindenkit meglép ét ép oly hamar eltűnik. 0 aépvieelŐje volt éjmagyar faj sajátságainak, magában egyetitve minden erénymt, a J fiöiihyen piegbocaát-netó gyengékkel. Fényét tünemény, mtlypek sugarai átragyogják: aa egéta világ irodalmat Költészetéből!:rítke sok-oldal ósággal 1nSr| amellett I töagyökpras r megmr; majd játszi, enyelgő, mejd iámét komoly és zord. tőt nyert, majd teeliu, ketei*go| majd megint élettn metsző, gúnyos. Köl-téeaetének tulajdontágai, azon genlelit jerő, mely költétae-tében nyilatkozott egy magyar, költő? iskola alapítójává\' tették. í- j U I í L Dtj ő nemetek mint költő, hanejoaj mint emme\'r, Jiaaafi ét honvéd ugyan aton geniálitással btr.* Exiétaríkua kü-lönzködésti miatt gyakran tenakedt 6 társadalomban, mert ő nem volt a gyakorlati nmtüikoByiitá embert I nem hasonlított aaoo emberekhez, kflt a világot ugy vasaik a mi-Tyen Veiében. Azért it folytonosan ingejrült volt la világ ét as emberek ellen LegelŐeeör Poatpnyban látta (Vahot Imre) az 1841 országgyülés íidéje ehdttJ hol Boréttyán név alatt mint tzinéta másod harmadrendű] taerepek »t jáUzott Itt gyámolitották őt Vehet Sándor ft Lieenye; Kálmán. 1844-ben állított be Peatenj bouá mogorván. — kopott ruhában magét keleppel,Is hiaonyok Mftcaetet ofl ízkeséggel mondá, hogy o már ketonel U vOlL !Befogad te segédaaer-k etetőnek a Pettí Divatlap knellé, ét jóéinál tátott neki Gto-konay féle megyer ruhát, sielylyel müzlién járt végig Peet utczáip. Petőfi eettlei iránti teeretetétek gyengét példáját heeae fel: midőn tt i. „J.ánibs vitée11! caimü IttMuiméayeért 100 fVtnyi tiszteletdíjat eldőlt, ae OgatJ ötteeget I ttüieinek edta it, kiket akkor, míétáa eleeagéajMtek. Dána-Veoeá-vdl Ptatra hivott fel. Petői aegédUeékeaatői olinőeégben negy eeenalaMt feltett -iái, j így kogy Vahot etitttbr iO—SO kjfttménybő} válogathatott Sokan aklier. mj&Uí Petőfi a aDivat1 tp\'oa kiyÜímát lepi a nem djolgoagatotL Vahot Útfél aaeai vádolták, bogyód i yer^kdáAől hakanálja fel • küllőt, pedig ütetéae köri lb&ül 1000 pengd foiiatra ment w^jMai ea akkoSi Időbea V igelább ^ anny\\ toll) mint »a i4e% el tadott epedni Elkeseredett, tollát ttkaser félre dfbta, t paetttt keeervet teavakbaa tört ki Dyeeker vall teüktéjree, begy Vekot Imre őt bátoritee. buaditea, vigaet tmja. ügy ama kritikának, mint e batorítáanak volt tikere ; néuél keményebben csapdosnák a kritikaeok , k& aat (úgték reá, hoiy költészete nyert, pártat, annál eeebb vártákét irt — A közvélemény azonban jobban Uélt felette Petőfinek napoakiat nagyobb lett népeterüeége. 0 seega tanácsolta neki/ hogy ezentúl ne eeak a .Divatlapé ba dolgoznék, hanem a többi ezerketetőknek is dobjon egy-egy kenetet, ekkor azután beköeaöotött a többi lapoknál is, luk kapva kaptak Petőfi vertein, még a „Honderű" -nek U juttatott mely lapot pedig Petőfi teljet tJvéből gyűlölte. Midőn Vahot egytaer tréfából teemére lobbantotta Petőfinek, hogy a „EonderüH-be it küldi köluméaysát, mely lap nedijg aa öveivel teljeeen ellenkező nézeteket véli, akkor Petőfi elaaégyeite magát, áa elátkozta az egéét rtndtr világit. Vabot egyengette neki aa utat, e esott már nem ő neki kellett kiedót keresni müveibet, heneet a kiadók ée Uptzerketetők őt kereeték fel A magyaron kívül teíjeaen betaélni mát nyelvet nem tudott, bár ae eagolbél ée fraa-diából fordított it. Mindig rögetzméie volt a mfivéesí élet, ctak mintán a pesti nemaeti teinbátoen megbukott, ábrándéit ki teljeeen. Deotára annak, hogy Vahot Imre eeak kát évvef volt időeebb Petőfinél biaaimaaabb baráti viteoay ném fejlődött ki köztük, míg tegédeaerkeeetŐkáat nála vek. Sl mikor azután egy barátja unszolására ea orteág több vidékét beutazta, mely átje valóságos diadalmenethez ba-tonlitott, az elválát volt az ő felszabadításának ünnepe* Ea utazás tok nagy etemének lett szülő anyja. Aaok közöl, kiket barátságában részesített megemlitendok fltő torban : Vörösmarty Mihály, kivel aeonben politikai néeeteík eltérése miatt ietzült viszonyban volt. (Olvatóiak talán ítae* rm azon mérget verset, melyet Petőfi Vörötmartyboa írt, t melynek ez e refirainje: „Nem én téptem le homiokodréL n eged tépted le a babén."—) A vele egykorúak köeöl J lkait szerette különösen. Tompé Mihályt, Vakot Sándor é Kerényi, mely két utóbbi megőrült: míg Tompával ée H erényivel vertenybeo énekelte meg az^Krdei lak"-ot — petyaó Gáspárt neve miatt nem azerette, Vahot Imre ezt Avarra keresztelte. A színművészek közül Ecretty Gábor éi Megyery voltak barátíai, a zenészek közül pedig leült nöten Rózsavölgyit kedvelte. I Petőfi igen ezerelmet termétzetfi ember volt. ÉltŐ tierelme egy igen fiatal leányka volt Vakot Sándornak ségornője, Etelke, ki Petőfi szerelméről azojnban mitaexn tudott, ugy epedett ő utánna 8 mikor e képaelt kedvese meghalt, akkor irta remek költeményfüaérét, Czypratlom-bok Etelka sírjára: tőt ki it járt a tirhoc. hogy ott bánatát kiaokoaja. — Má+odik szerelme Mednyáaetky Berta volt, ki a költőt ugyan nagyra beceülte, de sserelmét nem viszonozta. Cenk utazása közben iemerkedett meg Szendrey Júliával, ki imádátig saeretett neje lett, f kivel a politikai viszonyok rotzrt fordulásáig boldog napokat ált A felolvasó 1849-ben Budavár ostroma alatt találkozott Petőfivel a Doiaparton, ki e talál kosáénak igen örvendett Itt b izeimet vallomások tt tett neki Petőfi. Bea tábornokot Petőfi rendkívülien taerette Azt mondá róla hogy túlvilági lény. Elmondja azután a tegetvárí oaata alkalmával történt halálát, ellenkezőleg aa eddig fasáotsétrt jutott vertiókkal. Bemet t L hat kozák vette volna körül s Bem apó, kit katonái ae imádátig dicaőitettek negy va-szedelemnen volt, ekkor hárman tiettek megmentétért Petőfi, Lázár ét Zeyk Domonkos: dt mindjárt a küzdelem keadetén egy kozák golyóje leterítette Petőfit Zeyk pomonkot pedig kit aa oroaa tiszt megadásra szólított fel. magapiagát lőtte főbe.* Bem véres boeant állt Petőfi halálát a felolvasó egy tragikai hős halálaként tünteti fel ki a szabadságért meg akart halai éa meg is kelt — A felölveeáe második réaaében Petőfi hivatáaát váaol-ía a világirodalomban, megemlékezik a fordításokról ét fordítókról ét jelet költőknek ét nagy férfiaknak Petőfi fölötti Ítéleteiről. A felolvasót, felelvaaáta végén a jelenvolt kötöttség élénken megéljenezte. — Szerkesztői fizettetek — B GyŐr. — Közöltük. ( — Cz. K. — K. Rö — Köszönettel vettük, e ttonban már elkétett, maid a {övŐ tzámban. r— L J. ~ Ct. R. Majd ha a munkálat végét köaöl-ttlk, levélben. Elvünket illetőleg előre Ít nMgvaQuk, begy Őszinték vagyunk. — FA. — T. Semmi uj tág aa n a vidéken? — E. K — K. Az érdeketbeket folytatva it kérjük. Felelés szerkesztő: HöPFMANK HÓS. Vasúti menetrend. Érvényét májút 16-től 1876. j A boda-pegti időtmnUtó ór* sgerint, indul Kaalxtárü hova: Yeaet wámj 05 Öwék, Moháét, Dtmber4r « Fitmébt . . . I . is TT ... •» , . . , . . J . 18 Mt-Mjl .•..•••...«.\'.}. .08 I .< . ......................I :.-J 04, 1 M.. * • •*• • • « -» . » - i f 13 Hfeabt (Ittmitthtly, Btet-UjMy ftlé . . . I . ^01 J ^ § i\'% . , . \' . 7t. . « l . 16 Skartnkt 03 Trlétttbe á* Prtferkofoe Urstsltt Oviét ét Bécsbe trkezik Ktt utara honnét: Stft gtték, U^ktea, Iitmbovái • FtetíékÁ 80S I L .\'\' m áé!u ftieti íoi TIT-1/ T Ife di j4 il V, i * . \\ 1 1)4 Sitkéi (ütemkalhtiv merU]b#W> MM T -J [i ji: - ^. r MétPeseMI mj4tsMl-«bMt,«eibar(. rvtftekef fsW 90) TrU^l- it »<ttkll . ■ „ M \\ é^ Vttteekkét H \' J, SirWrfW tsattakntét ón nerc ftéé. 4 • V \'ft 80 Ma 4 86 vef 8 S lia 11 86 svtr. 6 8 ve« • ti; 46 étért J6 48a 4 f 10 nr 41 Ma. ii il éfta 11. 11 wtn 4 » «H t imB. » U sefeet 10 81 mfevt .4 » i«f It 6S Mk 4 IS rw. ! £2 VílUrk tt Frtasesl DIAMANT SAMU Mindenkinek kfllönO* Agyaim éb* tfáalUlfk Dr Fort j-t* l e áUÍános uto én Bfldt^ttlM, országát káré Orery-féto háztoa, ftjáal)ft lesÜDomibb tsoraie-éraii legnagyobb váls— fékbaa, i legjutányosb inUo : Valódi Péasmabdr ksrimaalyá, 4 -lllrtíc; gBÜémd 0-* frt . Otrésybdr . 6-20 , >* tf-60 . „ 8*rs . 13—36 , , «-60 , „ HyeetWr „ 10-50 . „ 36—100 9 „- Czobolybér , 90-80 . > . 3&-8Ö « ff Skünks 6-16 , , 15-40 , a Büyombdr a 6-16 „ „ 16—, - Jégmadárbdr „ 8—15 „ . 12—25 . H4t él art bandák. ködmdoSk it köuto; ek Zekék gyapetbársonyból péesmaWr prémmel gö, i\\ 60 írtig, „ selyembáraonyból finom a , 46,60,60 , n • . görénvWr. 60, 80,120 „ , . nvestbdr . 100, 160, 200 „ n posztóból különféle prémmel. m selyem-ftillebdl skünksprénunef. Uri bundák városba ót utravalók szintégy titra való íabtyíik, kodmőnsaríik, ködmönaapkák legnagyobb vár lasztékban. Megrendelesek, különösen ndí és srí bundákra, Jehetd legrövidebb idd alatt teljesíttetnek Vidéki megrendeléseknél a mérték pontos feladása kéretik. As elküldések otán-véttel történnek. |C«r Árjegyzék ingyen szolgáltatik ki. iróly »—JkMJi gyógytrej0, diikiaif. éxUUl* BJélfiaal cáJUpitf batáaa állal Ugriwiak ImUiumTiU mmmmím gyókacas zjügyu-M MrtfcSl kTllMiMl balafcW f- Ily. bajuk tllai tkgjthfíl aőbornt, Hrfcii harwég. liirtyá»gjífc (i)i i ap j aegiiwj aáadaUMmé Mfffoáu, WwpM saru, r»gy wi flul timftiM jebdt, megfmrrazáa ik éaréT vagy tiMibirn-tff. WHkmMl, MMk (kfMritt; — meglepd gyor* (^^BMMiylMM —\' mmS MPM* tok, gümők, tályjgok, pokolra* (ttffinWÜM tinattüa maUgn*;, jratg-lwh}i<hik, g—yalliwb. Téitilásilr. adal J iaidgyb«tigMg«B. gOr-▼dyea fekélyek, hgyéege—l, qflfiMfr 1—f eg| va ft» ta^érpgm, eauntapá. HiiwiHi éá megnu*lal*»"k hM ««; tí/rábhi a uéiéa fcjytáan UUiiakdiMk, ée MUk, W*, • Uéljutl rag/ már gen/es ■ mm rorll. — Sok a* a*r fdrlka dák ■JIÍiéIiHJ— • köRmben d-kerűifcettea étatvanétoea miid njOiétAck dilllkiaiid egyedéi IM pM aebUpMZ fcmmllte ÜM MMUil Mi Vém i l«0e*eo boJiydt UnibiM iiáHw, no ifc- rája éa snebfoiái-kja mmfám m WMMk rtp léd ímmÍUiU MI\' Un unln elótfiuik, Mer azttfán i tratból »(m£Ám^gmm aulU kii aabSH) möt«t éa OJáaLw oé/kűl kőnwytn mire k Mb f/l%j rtii nem aakiffm Ukövetk«Íc Ezen mégUcaúlbel\'leu niki^a, mtlyé«k jj Iwiif ietfdtekr aUlb egyének wámw i k6J>j«úi ktnatin ww* rdmatatkau bizonyítványai Alul már a lagtá]r«Ml|bM alUmeneiett —jrend-Űfik jű IcKkúJötuaeniflbb MtokM Moiitwi bkiáatoál 4a nh&tfr ■kardéi «radméayaiaéi fogva, amk twwnyti: álul még tiarult Wjoétpn la eléretnek, jól mcgaiapúí-tt éa elterteJt; birét Mámgjafae katlanéi igaso^a. Egy ccucoag ára 60 fcr., nagyobb c-numé 1 fit- bajanálail jiU-Almí agyfttt poatáa küldve 10 kml tőbU -Tligy frtayi eaouagsál kiaebb atábttmáay-aaai U|MlWflu \' KOttpimÚ kaiMasyaaS raktár: Feiüen: TOROK JUfUK* gyógyazarUa urnái királv-uteza 7-U| iun alatt Kaplmtó: I^InbMo: FBÁGEK B.jyl»g)aa. Hümegen. STÁM-80R&ZKY li. gy-\'gy. BZ -FKIIÉKVÁK: UICAÚN (í éa UlKBaLLA OX. wtoraiiB Kaposvárott: KAPOeVjRI gyégy*- Veszprémben. KKKKM"/ K Zégrábbaa. IIKOEUftg OY. gjMgyáa. (íydrót LEHKER P. ZireMa : TEJFEL J. — A t ra. gy<jgy««r"u éa kanéakadő urak, kik raktári aliéUklai fe^|Ua4>>k lennének, f<B«dlhUt»ah, j mUzerlnt/e Mwhw ajánlataikat ezen gyogyu«r kwudt4jfcliez FORTV LÁSZUUlOk rzimezve: Budára (Rácirároa Ferenczter 719 az.) bek^ldaui MÍvfeskeíijeűek, kl daléidhat la pcirtnaaa laQaait. [ .. a- V»d«ki hérawnUs\'lévaiak kluli LigrtifaMuk az Inak kéwpémbaté br.küldéM, va^y puaui utalrany T*gy{ után* <4 mri\'ftl tua-feiotáa legp ntoaabbao teljéit Ütnek- I j „ . _ <S>:>U altkor yalóill, tJ\'Sl á aaa éa aa én Mknoruiitott czégfjn m lsnyomvá. fiéiiteil birkiiri JUkUk i*al«1«ltin co*ftaláltak stégem k véé-ff|»s ■whámi*itfot«<át; átért Intem a \'késéeséfsft át íljren ha. ■umtféaysk ráaárlááa mintít^j átek M^fc ámítaara vuilk «iá- lut^va. — •\' Egy lepecsételt eredeti dobos ára í írt. o. é ! i. ^ \'(* ^ \\ l x«a2e( jetőU czdgektiéC Francia lior*/.t**/, f^éial. \'. A l«gmegbizb:ttohb őw—félvtl as^rs á az ao vedé atnberiaég-nck mibdán belwí fta Vilii |/ilidaiiu], i legtöbb totagtég ellen, ujin-iemifjuu aebá«|láeSk. fej-, föl- éa fcgf&jáa, régi férrsk éa n/llt ! Hbtk, rakfvkéljck. ázemgjuLaéáa, uiiiidennemö bénplú da ÍPt\'rkláB^té. aib. «Urn. - ( - Üvegekben használati ntasitással együtt"80 kr o.é i^,.\\ T^VÍéId dl min tf áf Wa > frfcel jHblt ctógeLuéi. Dorscli-lia Isii j i r« B a j • Krohn M. és társá-tól Bergeafeen (Norvégiában.) Ken b vjin tj-/,*ir.»! tj réiittean/l, áj lramik«1»l«i&lHin | elófor-! dsló. fáj IMU »/. sgjredfili. id&Ij orvo«i C^élokm liéasnalhajtó. Ara sfy üvegnek használati utasítással együtt 1 frt s é Va I ód I mlnéaegben á *-gitl jelölt csépeknél. Bda tdaaém. Iá k r \' fffijaJjrstíre — pápu#Uwfai ta ián ti Bfta gbftn Jilw émm. • te twwn á< h- aÉ e*f«ttaaS g. IJt. MOLL A, Tnclilauoen, n&chst dem Bazaf. Wien. Raktárak : V . • K a n 1 a a a (t> IVager Béla gyógy, (tf) Baaanbarg Joa. (t) Fanalbofár Joa. fi) Rfiaanlald Ba ra é Ia» Diimr | Cté a td r a ja 7k) Qdaca I- ▼ gy*ty R 4 d Bematzky A. gvAgy; Kapoavér í«t*>KihnJ. Kapót yk n (I) Scbröder Sándor gyógy. Ka p íjo n c t a («ff) Werli U. gyógy, la 6 a a ag f*«j CaacafaioviU lat: gyógy, (r*) Küttel latrán gVógy. Ke aat ha Iy (s). gchieT-fcr!A. (t> Wfinach P. Körmend (xf) Ráta Ján. Tao m b a th ely íx)\\|»illich Faraocz gyógy.. 8 o p r oo (a) Uezey And. gyógy (*; Molnár L. gyógy.^ Varé ei • (**; rB*ea J. K. gyógy. Bánoké-Oyónnr (Mi Fibíc gyógy. Zégrt^ MHfbach 8. jn-ógy. -ti) Irgalmaahoz gyógy, (x) Hagaá&e Gy. gyógy, (x/ P rklet Ját. gyógy. Ui a lónak (i) 0 ekeant Qtaatár gyógy. 273 88—68 •rlntt. Ima e«aatrrrp*: .Illett éMaftataaa la án B—na»* NI h nftti»at*a «ii |rfaaftta lfHa«sfil/ «t»|a NSt femfel^?. lhraMt.1 eo kr. •si^aí" 10.80,14-17 i-r^" BtnmttMaStr «al Ué« nriönk «u Ml |ra«e|ffz|r HrtferUé^ |a [ Ma trH irtaiénét tftá«. | OH Lr fkela\'l niljiiiie" 9|| |,r d»sSEféalfSQ1 »»• Má UaWaHrra* w iaS*?ftt értőéi. Itaa SHaajáaSa (raa#ral far rta atil> an aá«v da MM )i|i iSw tUta | : i i»f|TtM 3i»sEn<_ _IomBwlI - ; J Altesti-sérvban szenvedők fdin íil- ctfi <üi|« |H»I leVéliJieg gyógyít Dr. Kllliach Dre^diában, Wilbelinsplaitz 4 (előbb Berlin. Majdnem 800 sikerrel gyógyítva. 249 43^—52 Pliimó j=( Bté*Saa| yp> faSaa#aa>J> THEODOR KERTÉSZ HyomatoU Flachil Fülöp gyorroj i! j 1 ü C ffiS Süj It)^? 1 könyvkereskedésében kaphatók az 1877-ik évre szöló dús tartalmú d| ■wé agymluti - o^ . M L . r ■ j \' J ^■ra^t UJ nemzeti népnaptár. Szerkeszti Kdváry Béla. Ara kís*kiadás 26 kr. nsgy- \\ WogI Volkakaldnder 66 kr. j iff Ws?\' kiádás 36 kr. j \\]| flUstdrreioiiuehér Volka-Kafoodér 60 kr. é JSft ■jaOv Atbeüaeum nagy képes naptár ára 1, frt. W WienJer-Bote 36. kr. f f •]r ! 1. .^J^J^H W,rO?<> n „l!;, » 60 kr. X fteffin. Volkskalsnder 80 kr. j Mj ■ /^i . Családi naptár ára 80 kr. Y) " J.__L, Aí , „ .. „L7 . QA km Bucaánsxk/nagy\'képes naptár 40 kr. « ^ \\*Vch<m* Pf&mie) 94 p- [ ZM mm ^. ügyvédek njaptára I frt J 3 tZ\'^! Jmh\' k ^ fffto , \' köxségjegyadi naptár 80 kr. S ! R?««iger. Daa neue Jahr flO kr. | fgW IllU^ Koddttnyi gaadasági aaebnapUr 2 frt. I S) i l iustrirter Faiilien-Kelendér 36 kr. ■ || HM Ügyvédek zsebnaptára I frt. 60 kr. I (J H*^ öescbafts and Auskenftakelender 48 kr. | tfpf/ Ij^Q Istválu bácsi neotára XXlI-ik évfolyam. Fflave (60 kr. j ^ Heuor Krakauer Sohreibkalender 60 kr. >sJpj nS^ii Protéatána uj képet naptár XXIII. évfolvani. Saerkesati Doas Sándor, p Broséer Bilderkalender 48 kr. ! ^ Fiave 60 kr. J Waldlieims Cojnptoirbandbucb 1 fl. IlJf c> Fal obi gazda naptára XHl-dik évfolyam. Saerkesati Mádái taidor. FOs- 4 lotiakalender lUr dia elegskte Welt 1 fl 20 kr mC llTUf vd 80 kr. f \'£• ( 1T ! . 4 ftr alle Stljde 1 fl 20 kr , /fíX I Lidéjrcz-naptár XVI-dik évfolyam, kép«kkelt tarta\'maz bűnesetek-, cso- / lugoíiieur-Blalebder 1 fl. 60 kr. ! \'VÍHlM lm dálato. tünemények-, tandérregék-, vadáss él utika\'andb^at atb Fü»- I | rroBTm6\'g Notízkalender I ÍL 10 kr. áW MU&, ax \'aii i ■ La ; L , iial f .vnu (» 1 i Qiiimíb Kalender 1 fl. 00 kr* ^JM JMr, Honlréd-neptár (egyúttal katonai naptár), saerkesxti Aldor Imre X-dik ^ f Lsodwinach. m 1 fl. 60 kr. ■ Mépká»zió^japtára.0 Szerkeszti Aldor Imre. IX-ij évfolyam. Füsve 40 kr. I fejeg^ardjts ^biftskaieijdeT 1 fL 26 kr. ^ |jXr£ Kositb-naptár. Szerkestti Honfi Tihamér Vll-dií évfolyam. Fűzve 40 kr. ) Volkkkalender fttr Ungárn bnd Stebenbürgen á 60 kr. \\CX)\\ Jll^Mpr) Nentaeti nagy képes naptár (azelőtt jé barát naptár), IX-ttik évfolyam (. | |_| I ^JP Fűzve 1 frt 17 . ! j jj ! ! • . I SFp ^"Í&^^Fü;,. Ö0 kr. i I h I <fHromÍ-\' fU k4Pe" képa.-, Koa.ath-a.pUr, || l^yv Borászati naptár fűzve b0 kr. i Gposep Bilder«, Ohristlijrhe-, Kasauth-, Pe\'eter-, Ofner-, Baa- ÍTO mlny üeveasUnk I Tttave 40 kr. G . Kéroeubarger Kalender. 1\'mA Het^rídtf-neptár. Kötve 1 frt 20 kr. ( ? J :Ai X. T ^! iL ° ,.. v ,\'i . , [ Naptári jegyzék gazdák soámára. Kötve 1 frt , } Tfldrezk naptá % fali nadtií, Block-, elqjegyzéei-, 6a jegyiét $£■ j (parios naptár. Fttava ftO kr. S I ; t najptar a^ a. t» MUD9lla50rfUDII 3i,DIIVOUUK i r J-1J i ^ meglepd gyógyszert találnak a Stutzenegger (tottli^b-Herisauban t^obwUaban) áltál készített minden tekintet, > ben ártalmatlan Bé^vkenőosében, altesti séry^k és ^ anyai bajok ellen. Bizonyítványok és köszönd (iratok a i lir.áználati utasításhoz vannak mellélrielvje. Hegreádelhetdk . £ fazekakban 3 frt 20 krjéval úgy ^nagánal Stuijenegger 1 2 a,-jiól mint a kővetkező raktárakbanq Budapesten Tormágyi > ^ F. gyógyszertár sa. Máriához Temesvár, j— Pecher 9 gyógy- % szertár mariahi *L [ 346 6-12 3 3 1 f | | I 9 . { . I I I "j. |
