Zala 1877 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.59 MB
Keltezés:	2010-07-19 15:04:54

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	887
Megtekintések száma:	3237
Leírás:	Zala 1877 február Közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KM Hfsfetf; VImM fllftf Mejttotssfcsátsr üjfitnhit iUm fttt ni* OMMM tni\| I ém I Éri P4Mvn S frt vt» I M 80 kr HUsImSsj sk: t •-—I-- tillír - m* V kr. HMn MiIillanII I kr Sélfsfdij SO kr Féli Ilom 10 kr. MII M^GYEÍ ÉHAEHÜ KÖZMŰVELŐDÉSI, f AHSADALMf!fi A Zalanwyyei»(hxtl(ÍHávi Evyeuület éi I íiMé » Up —tiii nw» míiib4i> "irtiiiii i 1 UJ vásssfcás Hm Ml m \| IMSwisliHis liwlik mmk Issssrt MM 4 , f I+siruot fis*** mn IS« Wnw* i lérjííi « BM I- W«OnBc II •«. Lm L. ásiláfM, Mpi^, 1 ftséMes* I m. Ü)\|H* A. Mst SHMsftMlflS h 6. szám. Nai iy-Kanizsa, Szerdán AÍ2DÁ SZ ATI HETILAP tfítíb egylet tfiratalos közlönye 1877. február IV. évfolyam. A békeblrós&g.) Angolország összes^ intézményei közt egy sem érdemli meg annyira, hogy utánozzuk, mint a béke bí róság intézménye. Nem mi mondjak ezt vlöe0* v rág megmondt/ik már c«t előttünk a világ leghiggadtabb, legtapasztaltabb állan^íérfiai és meggyőzött Angolország százados praxisa, nem> különben a többi állam sér ttíeu < sigamódú igazságszolgáltatása. Magyarország azon ponton áll, hogy a béke bíróság intézményét meghonosítsa. Lesz-e belőle valami vagy ez is a pium desideriumok közé fog topábbra is tartozni, nem tudjuk. Mi magyarok prókátor-nem* I zet vagyunk ; elleneink ezt mint hibát vetik szemünkre, mi meg némi büszkeséget helyezünk épen ezen Itibáukban, mert ez, bármily oldalról tekintjük is a dolgot, niégis csak azt árulja el; hogy jogérzettel birunk, melyet nemzeti és társadalmi életünkben kifejezésre juttatni törekszünk. Hogy a jogérzetnyilvánulás még nem ismeri a középutat és egyik szélsőségből a másikba sodortatik, az oly tény és igazság, melyet még a legvastagabb Önszeretet és nemzeti büszkeség sem tagadtat el ve-lünk4 £ hibánknak tehát tudatával vagyunk és ennek kifolyása, hogy peres ügyeinknek száma már oly mesés magasságra szökött, hogy as igazságszolgáltatás, bármint megfeszíti is erejét, nem képes as óriási niassával megbirkózni. Ki kell tehát e hínárból bontakoznunk, meg kell keresnünk azon Ariádne-fonalat, mely minket e tömkelegből ja természetes és gyofrs igazságszolgáltatás verőfé nyére kivezessen A békebiróság intézményében látjuk mi ezen mentőszert, hiszszük ezen kalauzt; de csak akkor, ha az mint olyan lép törvényerőre, mely nemzetünk minden árny- és fény oldalát tekintetbe véve testünkből te6t, vérünkből vér lesz, szóval nem mint idegen növény , f •) K heíyeH irányú csikkjét, melynek órrolése tcljewen megegjes táját véleményünkkel e tárgyban a „Veszpréméből vettük át Sisrk. hanem mint jacc imstizált plánta ül- lj(og#ji szegén? ember ügye, ibizo- j tettetik el a nen zeni talajba. Kekünk nyos ipki^etefijieij íó diósabb, öpt magyaroknak éj úrvl mint á tíizes íj! gainagé; ment ajih\'4t sok essitbvn \\ par.pának erős ablára van szttksé- annak} egész jpvő t cisteatája vtn günk, hogy pei eskedósi hevünkben ésaw\\ja, míg á gazda jóknál az légin in in agunkat U \' tyjj, i n \|lihl\|WT nrm IrtTl i\|j t ihát. igfcii zatiiaieaz a t kebíjróság, mely a fonton ügyekben nen diplomatikus perek különösei aaí íiigynievejzett ba gatell-ügyek szí tn talan légibi mellett belátiassák veit tik azon közmondás mély igazságát! liogy mégis csak jobb egy sováa r egyi-zség, upint egy kövér per. Már most csak az a kérdés, hogyau valós tsuk ezen inféz ményt jelen — mostoha körülményeink közt tt, mid/ín az egész nemzet elmondl atja, hogy se pénz, se posztó ? Két léget nem fzenved, hogy legczélsa erübb megoldásmód isíleg ét vagyonilag lj szolgáltatásunk jobbá, olcsóbbá és a \' lenne, ha erkül független polgá ok vállalnák ezt mint\' mi.fő kitüntető nivati It, mondjuk xnéltósá- j egyének döntenének,! Mi e fetfpiást nem osztjuk; a béke] íróságnak íöm pusztán ajz ítélni a ti sztey haueut a rábeszélés, ho$ y 4 porkeledő felek a . hosszas, kiiltséfvs és eredményében ■ elvégre (s bi sonvta an kimenetelű prooessuSoktól eláll ra tisztességes I egyezségre Ié\| jenek, mihez az illető bíró részéről részre haji atlau tárgyilagosság , lelkiismerttoség ée emberszerető jóal;arat kívántatik. Csak ezei intézmény áltyl érhetni el, hogy megfeneklett igazság gyorsabbá [lesz téve got magukra, ^ik az ügy szentsége és ügyes bajos polgártársaik jólétének értéke áltc I vezéreltetve Önfeláldozásukért e fyes-egyedül keblök boldogító érzet íben\' keresnének jutalmat. De hol \|találilunk ma ilyenekét/ hisz a liecsüleies megélhetés súlyos kötelest fcge egyaránt nehezedik gondteli <.vi Íjainkra, úgy, hpgy a magunk baja i i elég, nemuogy! még két is felcsatoljuk? Veiőjfe Legalább, mig ibg* Aem javulnák, le ahhoz a másc Erről tehát, ej viszonyaink í kell moudanur maztatnának; szeri tábornok k. Élihez legközelebb állna, ha fizetéses jjbékebirók alkal- le id\|B is, niiát az egy-álliuLsa szeriut a há- borúhoz háro tn dolog kívántatik : pénz, pénz, és ismét csak pénz, ezzel pedig ugyan nem rende.kezünk. Nem mar^d e^yéb j hátra, mint vagy a járás-, Vagy a szolgabíróságra ruházni az égésiét, de mivel, a járásbíróságok úgyis el vannak halmozva teendőkkél, a mi vjéleményunk is az, hogy a szo g a bíróságra, hol termé-. szetesen egy két \| segédszismélylyél ezután több .1 elleife. \|A íí - kanizsal kerjeBMedeliul UvlQlet l ■ • pftlék A n.-kanizsai kereskedelmi teitülel feb már 2-án közgyűlést tátotta helybeli ke-jretkflde)mi és ípiurbsiik \|helyi»égpibei». mely .küzgyűióinö! a kOfptozOlLbSD értssitjük t. Olvasóközönségünket: . Gebéi Gutmaáu Ii 3.1 JBL ploOk meg-jnyitváu a gyűlést, hzíi élyesen üdvözli a kereakedoaóg nagy azáji unal inegjplent tagjait Az oliiük előadásáLól uicgtiidjuk, hogy ja keresk. gretniuin Ii 5l-ben alapíttatott, ias utol tó éve kiben at >nbau jelentéktelen tevékenységet fnjte\|t \|pú.. A kJereakedelmi ]érdeme képviselete \|az \| éi dekéit felek égy i Foubao Imegkivánja Tek.n tél behozandó in Utműköáésétji a ke-reakedőöóg eréljres jbűl galmát és eljárását. A régi igazgatóságijai} részint i több \'tagjának halála, részint I pic dig másí eseüaéajrek ioLytáu nagy. hezafl\|Dia t mutat folyamiért i azftkséges az uh válás táa. —(Elnök azon jkeLleiutts hirrelf lef i i aeg a gyűlést, hogy a grémiumnak 12:AJ (t -ja vanj melv réaz-ben kama\'tuzó sorsjég) ékből éa paurukból részint 1 kétzpéiizlx31 i UL melyj m fánknál jg^űmőlc^Uz^ltígi van é! Iielyeave! A\'jelentés a gyűlés láűUurntszáslcl fogaatatoi és 15 igkagatósági üig.ujónu a való usegválasktása elhaiárnztatotl.; Az uj választutáoyáak fel- es . oldatról hallottuk e éztaany elleni felhozni^ aáaia ie«z, ai hégy azok aa leljenek. iAs lübb egybehív t^Utni jóváhag fi* yÖj tóvábbá", jhogir tOrvényaaék által fslkivatott, misaerint as uj váltótörvény érteimében ssflkeéres szakértőket as írást iüet^leg jelölje ki. A* aj igasgtiáú\| feladata lesz tehát e négy egyént a kír. törvényszék elnökének tudomására hozni — 1 i Eiuiik köszönetet szavaz a kOzcyft-jQsneír azon bizalomért, itíélylyel 2b ivett át, miután a grémium keletkezése(6ta áll esnek élén, megtisztelték, és kérír hogy ez-, úttal mást állítsanak aa igazgatóság élére. A aözrjríilés azonban kéri as elnököt, hogjr tovább is maradjon meg a kereskedelmi testi-let élén, mintán csak a\|j Ó, mir olyf sok esetben bebizonyult erélyes, tapintatos és bűios vesetése alatt remélheté a sikeres mdkGdés. — ] # A kOzgyűlés a tiszt vitelé km eg választásához fog, [biztosan rejaélve, hogy Gatt-mann ur a helybeli kereskedő testület altalános óhajának engedni\'és megválasztatásába beleegyezni fog. lílnök, ajssavaiatszedí bizottság tagjaiul Weiaa II. L, Haschanzker Mór és Stolczer Gusztáv urakat kéri fel, kik egyszersmind a jegyzőkönyv hitelesítésével is megbízatnak* > Ebenspanger ur indítványára a közgyűlés elhatározza, hogv as italmérési regálé ügyében a nagy mit. im. kír. Ministe-riumhoz fordul miután ezen február 1-én életbe lépett ministeri rendelet a kereske-kédÓség érdekeit nagy mértékben megkárosítja. A választás megtörténvén, megválasztatott. , 1, ElnOknék: Gelset Gattmanm 8. H. ur. a Ebenspanger Lipót ur. FénztárnokAak: Hascnansker Mór ut. Választmányi tagok : Engláuder\' Laj os,! Hirschel Ede, Weisz, Samu, Weisz L H-, Fesselhoffer József, Stolczer Gqstáy, We-lisch Józsejf. Wolheiá Ernő, fiiern L M. Som mer MiKsa, Lówinger Igbácz és Bo-I seMbere Izijael urak. Ezzel a közgyűlést elnök bezártnak I nyilvánítja — J7.J I ] \' l1 A na^y\|kaiii29ft! polgári-egylet orr s* • j!____1l_ í / <ir L* _Lií__t__1 alapszi bályokat átdolgozni, jkur k ivánalmainak\| megfe-j alap zabályok egy köae-ádf* íjOsgyűlésj ejéji fognak .ett, — ÉbOU jelenti grelnium a helybeli ki- wmW hó 26-ki közgyűlésének Íjryy-űlHon yt>. -kanizsai polgári egylet alep-8. szakai za értelmé Ven as esyieu tagoz s közgyűlés napjáról kellő időben értésittetvén, Tent irt napon tartott közgyűlésére \\ 54 tagból j 54 tag megjelent Fischer József nélyettes HnOk ur üdvözölvén aj közgyűlést, saámot ad egy külön szerkesztett jelentésben a választmánynak ez évi működésérőlj meleg szavakban emlékezik meg ezúttal \| a minden jé és nemesért buzgó —- as efylet alapilé tagja és elnökénwk tekint Babochay János urnák jobb léire azeudérültéről, s azon índit- lel iknjj\'üg sima. és . miniden bo- (Af „Zala" tárczája. /s Deák Ferenez, íellemaéséhes. V A dicsőnek már csak emléke él lelkűnkben. A fénysflTvalóság eltűnt és a nagy alak immár a történelemé. ^Élete a táv latból nézve egy felség ss tájkép. A fényes életpálya mint egv tündöklő gyémántfolyam vonul el szemeink előtt elárasztva sugárral és megteimékenvitve a történelmi tájat, melyen átszövődik. Benne veisenyre kel aa ember, a polgár, as államférf, e szónok, a vezér, aa író nagysága. Es nem tudjuk as ember szelíd^ jo szivének, a polgár, törvénytisztelőiének és hazaszeretetének, aa államférfiú lélek magosságának, as egyszerűen nemes szónoknak vagy a körűtlátó óvatos vezérnek, a ki sona csatát nem vesztett, mert mindig szervezni tudta a diadalt, — kétkedve állunk ennyi versenye) nagy tulajdon előtt és nem tudjuk: melyiknek nyujtsuk a babérkoszorút De tudjuk est, hogy jelleme gyémáu-tissta, honszerelme magasan lángoló, aa igazság előtte a legszentebb élettörvény és há küzd a népjogért, alkotmányért, ea erkölcsi küzdelemben törheti se fegyvere mindig : a törvény. Tudjak azt, hogy lélekerejét a kéfc séc soha nem verte le; ál a lelkesedés talneve sem ragadta el O egyaránt ura volt sa elemnek, mély beles jében hullám-eott de parancs olt a tengernek is, mely körülötte háborgott, i4iláspontján? ssely soha más nem veit, mint a jog és igaaség. megmaradt iá{t den y^özok között -nyugódív tan, renoitneile íűl,- djadolmaa méliósággal. Zivataros jdőkl en, tapdŐá e halában a \|6k ^lete földüuiht Tá lett, nem! rejtőzött el, hanem emelt i Svel Ljjártj még aa önkény ée erőszak\' sen nywnatott hódolatot parau-csoló lénye : elségenezj Joiloiue mintha tiszta aoaétbél ett wna: sjaeeréljrlyel tudta kifárasztani áz eilenfielet!;- s bárha a kéz-delem meaejé i ellfnálihatlan J hatalommal saáUt sikra ez eUeUéggel \| q Jupiter toég sem volt soha aki müiámakat stór a nir-kózó elenisk harcsába, hogy tűzre tűket gyújtson ; M í liatalma Iminoig a fék,\| a korlát, a mérs iklés^Ha tekintet,\') az engeks-telés haUlma rolt. O nem ckerub, a mély lángoló kardd .1 vem ki u eimpereket paradicsomaiból, hanem tárt kap jbéieaiigyal, a ki minden I ábomnak megnjyúná a béke és űdv prsaág it sffiekej kötni és hegeszteni. nem eetx kei jÍtnl lés szaggatni volt szolid lelke k idvesn^unkájjal A gálául blélek nem lakk stott (jegy Ivtdéknnj á kepei sólymaival és lelkajnly huvöe összhangban állott kedé^é el, uUgy míziaái tette mága aa élő bnnoi ia. [] Mint fiái amfém Mndkfivéli elmeéllel tudta fMísniei ni á kedvesn alkalmakat Senki nem tui van ideje ita _ ínyija: I d ikjoíj miáek ■IpMj t Ő. Iljá ssplea isá)mitos tűzésében, aa éssttizök I alkal nás magvá-Issstásábán n ^gyonb <jnp]e Ise tkubjék nem volt. Aj fiit Mftt, eifiikhila aáérse Sstte j Se. lél^k mic deni.erejéveL eoée velft, le nem íoai, nqrs\|aliaát ;MSg i kárati tej eeemééy-hogy mid (a ^ egéás 4 ás irá iyt\' vssirt^i aat lette UtiérélJ tárítketU sem nem ssfvsrbatU Van iá! élég fék oisaággyűlés a tértim miadtg\' ni hlllsl smn 11* I ijendületlén\| nyödalom rrtej néhány tkláli és megmutatta szónoklata oly sem az a tori nbm a mérsé: melegít \| nem tikkaszt haaei tnely éleszt,] é\| A [Szó Soka ndm 1 latéinak\' -tisdta u mindig megül gokat. Szerepel mindig az éli vette Mödota rancsolÓ tiszte nem csapong esasl a czélu féllengők de skéde egy téri előtt koaslsütá fejti a iMrdés mélyen áll lés saabstosan kí dsaköaöket és t] ;ól<fási i dióval in jvbl u me.«6. B vm,uihuu ip\\ji ni p, mely perssel,. ha- Jlll i___J ■ - - « I __i_ ű alt) iéi M6 •a képes bélcsesége leceenuemté! a ; zavart a bizlos irányt Ha saólott l, mint ál tiutf napié ieg. De\' az o pséllsme r»--\| r ;it Tj• — szelíd tusává, mely lyári verőlfny, mely ti nj j der Is tavasai ; napsugár, j nel, fl< it és megtermékenyít, k Vlályt sátán áradt í ajkairól. -este ja \|kifejezéseket t gondo-ágja és érzelmeinek hősége Üjé a tiszta ée meüeg han-- e k déldáléaá« ée néldáit litbal vkgyi a történelemből " eemesl egyszerűségében, pali kéiablyeágábán. I Szelleme a Mhok. magasságában, de gSiájta fielé, hangjulaia nem —jelkedjett Minden lagr be-"i ijtazétek csatateív. Miuöenek-1 ja la] MajállAsL tisztin ki-. és; megssilárdija a i talajt, ^menten \' vezérrel! I jucután elöli\' a czéltj megeeebja aa mknsl a félssiaréléás^l kélj egtf i Köisérvénjfü elvét állit qnlnaM £Ís aa{án megindul Inaikáj mak dOátkeMtlén sora jkavkitli eaée Unc»oWiOf \' csa-& ba jeár beeaéde (fotyamá-\'ipjjsdbMS e\|ánJ jmlegüla-. Jq csupán .pihenői tart-J(jk6d, baaem hogy [aa el-leegSiősitso éi Séta támaas-haladkfsson Ssjen állj atíkt M kiinduld d ellenáliUstláB 4 ^tormóizeties bsjreadjébttri. tán egy^Horl,. pedik, de nen soo e n; j^ed-va tamea ■■■■■... tiUgoe elvit mit fiái melyből ződik eszmemenete. Például: aa uralkodás vécczélja nem leket a [hatalom nagysága, a hatalom, csak eszköz, váfczél a« népek boldositása így emelkeldík lépésről-lépésre feljebb ea elvek és icaasáspok fokozatos lépcsőjén. lUgy hogy mdtor beszéde végére ér: meg van hódítva minden pont, erodit-véuyekkel ven rakva a terület és győzelmi lobogó lesg a magaslatba. 0 nem hanggal működik, [hanem ervekkel, nem talhareof, hanem elémes és bizonyít Sem lever, hanem meggyőz. Nagtereie van egyes tételek alkalomszerű felálbtásáben, uiely tételek a mellett, hogy tiszta igazságot tartalmasnak, oly átlátsió és égyazerfi nyelven vannak mondva, hogy mindenki egy pillanatra megérti, élfbgadja, sőt taiátje régi klasai-kusok örökszép mondásait, kOsmoosdásként használja.^ Például : A mit a hatalom erővel vessen el a néptől,! aa idők folytában visszaszerezhető: de a mit ia nép Önkényt elád, ea yeeaVp van, vajgy csak jo aaereacee adhatja vissza megint Taglalásaiban mitAiia a szivekből Saedné ki az jérzést és mintha belátna a lelkek rejtett 1 világába! -annyira általános igazságokat miaud, oly; valódi érisésnek ad kitejezést Mindenki érzi, hogy hangja aa ő vágyódását fejezi ki [és Örömmel hallja, hogy oly tisaéa, saép ujj elven .folynak sa-iát eszményei Kéért forr yele Oasee éreée-nen minden sziv, eezssébea minden lélek. Es ő igattR hadveaér. Megmondja a tervet kiosztja a pa^ancsokati Miaéenlit helyére áiUt ée Skután megadj* a felt ae iiiáelásis. Apró cssjtárotásokoa apai vegyit O a magaslaton áll és tssMnt j de a viadal-ben adkOdai hagy nfinden erőt és Ml rinya ssísseriut emléke t j«\|)riAl«irU8 Hg<l>ÍI1lli»l<Bl\| egyhangúlag elfogsdtatik. Mkéri em elnök ar * kösgyttlést, lUtMlitlt HÍfl^lljék • lelmOlilé»t IBM\' •isi, nem különben ft \|\|vd é?f elnök ft laaatmány és tiaetek megváiaaststását eszkö-atlsi. Kösfelkiáltás utján mmáUttUtUk, WeÜerviBB JásM, Csemits Kái oly, Topo-lics Oyírgy éi V«\|» Lajos, kik * spava-utokM Arntnidfél félre vonultak. A mUÍt éri közgyűlés abbeli határozata, hogy aa egyleti helyiségek u egy lelkes méltó!) csinosan és czélszerüen át-alakiltassansk, a választmány által ujolag javaslatba hozatván. n közgyűlés által azon hozzáadással fogadfaíik el, miszerint 1) az összes kiadás a 12000 frtoí nem haladhatja meg. 2. < a Itgtigi díj pedig 6 fithál több egy évben nem lehet Az előmunkálatok megtételére égy bizottság küldetik ki mely nek tagjai: PÍosser Ignác, Vágner Károly, Outtmann 8. H., Darás Zsigmond és Tom-síts József tag urak, kik a köitiégvetén megállapítása után est jóváhagyás végett egy rendkívüli\' közgyűlésre mutatják be. Bartoi1 József ur indítványa, miszerint a helybeli tüaaltó egylet Összes tagjai tiszteletbeli tagoknsk vétessenek fél, el nem iogadtatik. minthogy a „Polgári-J&gylet41 más egyletet rijint ilyet kebelbe nem fogadhal, de ktUönbe u is az alapszsbá yokban tiszteletbeli tagokról nincs szó. A választmány abbeli indítványa, mi-szerint egy tag "nHáznagyősimmel vá-lasatassék, öl fogad tátik azon módositársssl, 1 hogy eseu leendő háznagy a választmány által saját kebeléből választassák. Kovács Béla tag ur indítványozza az alapszabályok revízióját. Elfogadtatik Ezen revisiónak keresztülvitelére egy külön bizottság vá^asztatik meg, mely kÖvet,-kező tagokból álll: Kperjessv Sándor, Vsrga Lajos, fiartos János, nencz^ Antal és Kovács Béla urak. A szavazatszedő bizottság e közben munkálatát befejezvén, Varga Lajos az eredményt felolvassa. Beadatott 54 szavarst, melyek szerint elnöknek; Fischer Jósset ur 31 sz ; — titkárnak: RosenblUh Lsjos 42 sz.; — pénztárnoknak Bo\'fy Károly 58 fez.; választattak meg. — A választmányi tsgok a következők: Tomsich József 47, Topolits József 46, Hencs Antal 46, Kol-lanch János 43, Wellepiann János 42. Jack Frigyes ,41. Sanweber József 40, Bartos János 89. Kápli Antal 38, Benczik Józset 88, Gödöházy István 84, Csemits Károly 82 szavazattal. Pottagok a következők: Nentwich Gyula 26, Gelsei Gutmann.S. H. 12, Ujváry Illés 12, Darás Zsigmond 10 szavazattal. Más tárgy nem lévén a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Baitos János és Csemits Károly urakat megválasztván fel-; oszlott, -y Jegyzette: RosenblÜh Lsjos titkár. Bartos János, Csemits Károly. — Helyi éit megyei liirek. — Oeak ünnepély N.-Kanlztán A helybeli plébáuia templomban február 3-án mint nagy hazánkfiának Deák Ferencz-nek temetése napján \'gyászünnepély tartatott, melyen a, pólgfei és katonai hatóságok s nagyszámú gyászoló hölgy és férfi-közönség vett részt. Az ünnepély 10 órakor vette kezdetét énekkel és 11 órakor ért véget. -— Vasárnap az izraelita templomban tartatott a gyászünnepóly.. — (Statárium) A hivatalos lap jan. 30.-ki számában olvassuk : A bel- és igazságügyi m. kir. ministeriumok egyetértő-leg elrendelték,1 hogy Zalamegye területén rablók, rablógyilkosok, gyújtogatok és mindezek bűnrészeseire egy éven át a rögtönbiráskodási eljárás alkalmsatassék.— - J n^yJbnlml \| tátaaskör ifBtj fobmár 13 án SAkt hslyi•égében zártkflrtí tánezeetéht randi. Befépli dk: Tagctyatf személyeit] hit I fit, némtWojkaWk siessék lyenkint \| írt. 6U kr. A tisita jövedelem a társaskífc alapit prona gprsrkpítjáíárs jor«j dittatik. K 5zdeteJ$ érakor} (i lapitátí önnepóly) A u.-kaaiisai polgári er let aljúitási Ünnesélyét e feél 2-án este ti rtatoítjijaz egylet nagy számban megjelenj ^gjaíjjnk jelenlétében- A téas-tok s^rát rischeU 1 elnök jnyÉotin mégJ ki az egylet 40 évijl ífennAjlitán&k jjrövid történetét vá solva, Üdvözli ja nagy ssáfo Inal megjelent iagokljtj és \| vjpncw^kafc a az egylet tov Ibbi virigzásáéjjt emeli pohsíát Utánna S akoiiyv kajmánff ar a* elhujiyt BabóoJtay János elnökrőlf emlékezik ráeg inelcgi sza akban egyszersmind sainálátát fejezíj hoj y a jl ár múlt évben felmerült ; indítvány i nők a \| illetőleg elejtetett Pli-bál Fereu< s köz) \'gyző aría 40 éves tojfty gyei naso ilitotta (Össze as egyletet, \|fi«J mokrfttiku szellei utói átjengetji kessédánen szóllojt ai egyeli riésróL laUuóah mo\'ndysj hogy az < gyletes kívülpn^indjig^ik tajgáak lehetnjek tlílön liratásli ^zejjint spjrtmlis érdekéi, e as ^gylejb^n mwideiT1 tag egyenlő 8 (óltak még Hiiiijon Gájbbr ár, és Bartol Jár 0s ur, jtí\'rlíhjál Forsnczuek hasonlatát I Dvább pasi. f- Aj/> ételek és italok \| és Ko vádi Gábor seoéje mellett a vacsora k sdé yeseh folyt la [ és a tagok nagy rési ót; éjBÉi utáni kél óráig tartá együtt. A mult é\|ben jelien Voltak közül azonban ti bben lijitiyzottak. -H- (1 izoItÓélVletl \|iombpla.) Elmondhatnám P< tú\'fivel,! jhsaklipgy egy kissé variálva : J „3z mt tqwtótoáiDiolai uiibe mártsam tollai i, hoM] zsjoS lefoüyáéod hrven lerajzoljam , oly ! ti ven \| oly Rzf p«n 1 u — Igazán ké ségbeff ő gondolati a tűzoltók e Kikerült to-nbalj Jjánsk leíoíyását elmon^ J dani Skan , mikot a szegény [referens egy i fűikébe sz< rul, a 1 onnan nemi láthat mást, mint égig tornyost ló Jrtzarákat, tárka öl-• tözeteket s Jitt ott \| ikinte! vigasztslásul egy-egy sima Lopass \| fejet, s - nem ball mást, \| mint. lösszeillvadt moraját ezon különféle meg i^em névezhet ( hangoknak, ine\'yek a skálából m(í r hiái ivzanak. —[ Íme) a tü- ; csín itak ama bires i berlini >\\ a né\|l :\|ll is. ,S miután \'ininden lobbi (riteríoiija i a siker, azt meg s műteni," hogy a jö-m_# id és iM- egyezertizen- \| ,r 11 liUUlt irják nekflnk A tdínbóJávW S«ybikötAtt táaflPMgaloa, me-] iyat ajjMyi Mi ofc t. álaa\|iár 2^-áa I rsndeaettn■ jigórdefflli,: >hogy a [farsang kro-! miksjába ateny betűkkel iktailass^k. Aay-I syí MM^w mi, > oly \'aso/ottpU telt táocs-I termel] nk íEm twta§sn nem íjátttok. De \| netn tt cioda. A :ld a \| helybeli női egylet, áldásét iaüj Idéi H ismeri, ki máskép is a nőknek (jsá ^ \'onzerejét á dreáge férfiakra már Új SBzti Ita: oá könnyS msgmagya-rázhasja, jmiiasriat a közönség qtm máskép. piiat áj hgmelegebb Akonsseovvsl Tiseltéti éze jót WEony czélá ^stójly íHiiL jmit ím a ftcjf ilólábak {minden ar^nyoo! tul isjándokoU vnydreméjoy tárgyak által,1 valamint aj t íiíiorált látogalásásl 11fényesen bebizépy\|to( tf Havalska egy jótékoby caélra rendejiett e, télyról letetett Imondám, hogy sikerült;, irrol ;azt Tlehet áUnahi, hogy legré^meael b ^ársk^sásod is fejlUl volt, Kem \| keres »pb mbt \|10á ureremény tárgy-gyal yoljt a toirabola kiillÍKvaJ és 3:7 írtot ereann ijyezptt a tiszta) jövedelem. De monnti QUc djságks. menayii t^jfeUldozásba Ikorülietsjtt i derék rendezl n<fknek nsmes törekvésük vjalóiáLása. Valóbsa csak. a nő, a szenvedő eknb^riség iránti tírsejgéd szivével !inem kírnél jfáradságotj nefn Had vissza semmi akad Úytó , minden ésaÍKÖzt felhass* n4L híjgyl cíftk si^nt czéljál, á szegéuyek gyámoditáSát, í elérhesse. És ürvsndhébett is a áéMsktoblü nő, kinek. es^mi ji&beb a samaritai fckándék leg-előszöf meg izüleinlett; ki Mp példájával előállya, jnc roy\'Jrf szeretetijeinol\'tóiágával a hasonj&rtji lüekat; magával Wigájiva, oly soltók ternó tanár tttasitá dolognak Íj* tartom elég vedelem 10 három forint mind fele í a megjelente belépti dijat Tűzoltó egy! az előbbi 6v< k.b\'en tattak fel Iíb közét és -bz< alul Wutskits lirm c érik embeiibiaráti nek áídásós az emberszsf<j tűzi. lUgyjeii "i . u Kaorj emek aagy helyiségei >ltak 11 íjtalán áeiri \| tulzunk, ha száki iát, tekintve az &\'•> krny 1300- -1400 emberre teszszük >tttnl^ 1 melynek- addigi báljai osekólkr lereralményt mu nost a pénnsserzés. esz-jasznukrá forditl^tják. k S \|d\| többi I rendesőktfek is fáradhatlaosáj^a tetjd^ elismttréjrci méltó. (Kéroaka ülés.) A keres alnj testületi krallaztiaái yi _____,____ r__:ed4um testület február 5- ín este tartotta m »g eíko választmányi Üléi ét G. Guttmann f . II. elnöklete alatt. Csík röviden akarju i e helyütt értesíteni olvasóinkat. hogy . választmány u követkei ő ket jel«1\|te ki s akérsőknek \|az írást illet 5-leg és p. Weli ch József, Stolc/er Gu z-táv, Kuausz. I iotdissár és iW(\|ilheim Er aő urakat. — mányi aihat&rpzta!, hogyJ mint isi éstesitésbien » emljtéttt k, Stéi^ianLhoa, jhanem a se p-if ip >z torai i, az átiijat; sz^rkeSztéséiel Stajlqzer bizaitak A\' választ már a küzgyül de nenq a min Toni keresked a városi tanác regáléja UgyéV WcIiscU Józse beim Ejrnő urs Az uj zásá\'ra Ebensp táv és IWoljiei azon, ha minél, több harezos szerez győzelmi jeleket. Ezért ő -hozzá a tábort nemcsak a hatalom tisstelete, hanem a szeretet köteléke is füai és nem csuda, na minden vitéa tttabe menne éite.^ Ilyen ő mint államférfi, szónok és vezér. Nagy bölcs, rettenthetlen katona, tetőtől talpig — férfi. Szive pedig egy gyermek szive : szelíd, emberszerető, családias, derűs, adomakedvelő. Hű és igaa, mint barát, jótékony mint emberbsrát, felölel és támogat minden üdvös caélt; szeréti a társaságot és elját-szadozik a kis gyermekekkel Életmódja, ruháaata egyszerű, tiszta, nemes, változatlan, mint jelleme. Igényei nincsenek. A mije as élet saükségletein „ felül. marad, ast a Szegényeknek adja. O nem gazdag; de mégis gasdagabb, mint a világ minden ura. O mindenkinek ad valami jót :• neki nincs hatalom, mely adhatna valamit. Kitüntetést, rangot, állást soha nem fogadott el. Leg-nsgyobb kitüntetés rá uésvS, hogy a fe-jedtfltiu család atyjának nevesij aa egyetlen gyémánt, mely mellét ékiti. as á könyosep, mely a ravatalon nemes szivére hallott aa iosáaó királyné ssemébő ; minden éke, boldogsága: nemaetének hű seeretete. Mint polgár örök idők példányképe. Há a iejeoelemhes, a törvényhez, aa alkot-másyhoz, hd a hazához és eaasa életét nemzete javának szentelte. Törvény és ittasság vo-tsk aa ő szentségei, melyeket finemcsak ti setéit, kapom lisaielnl kény eaeritett; mert bajthalatiaa volt a Aftrvény Védelmében és érvényesítésében. Íré is von Deák. Is ka a ess a meny -ajíség, hansm a ttiolséf saeriat mérlsgsl jük a szellen Deák íjagy ir<5 nagyot irt) De hanem azt ve akkor Deák U nem irt csa lamszerződésel kotásaival tele! melynek mél két szóI: Deák Saelleméi felé voljtak, a tott lelke szén !iró is volt a sek-e többet, emliteem-e mii litsem-e azt csak Lustksnd nem gyén^ántp alkotmány örö ne-e örökké czikknek, mel napot saerzttt Mibdan az aa irás sn sgy egéss írod alkot i alkkoií J írása mogansiy nelmijeaemésy ;. Delki : hogy mi voU lyok ^lefe »n egyes raigarak fi \|i, „ sának ecsetére gyel^tns [vonás nekünk DeAk előtt. Nems töivéuysink tóab ■ ■ wm M lapsaattály :ervezet kidolgo ingén )L»ip »tj Stnlczer Gu Eiyőjura.k j^öltettek ki. 1:0 tiiiy müvek alkotott, mely-üdése, a iagjíppb eróny,— B csillogó koi ouájat fejére áldotj. minden újöj kmek leg szebb j\'iejádkja u emberi nem javulására törekedni.! t i\|»loi gjouek tebát \'örömükben semmi irigy lég be zavarja «át, hogy a nőké a tanaiig győzelem, Kíteu öntudat dagasztja i zivfl let, al van : tel ed ve minden fáfads^g cs« k azon e mélkednek, hány szegényt léfa et a bevett jövédéiammel gyámolítani, hiny r nyotuortyi hullott köoy-nyéket csill ipitt ini. E® ezen benső öröm, mely szem«ikb«á ragyog) hangosabbaii szóll, intntí li hiísogó zene, mint a vigadók túláradó jolnédve. Ami b kltudósítónak kötelesség is volna,] a ntfjc báj \|i^ól és szépségéről a fényes ^s ízi pi telj< s toi.ettekr&l re taráim, de a tolou^U u< \\yu bosán oly nssy volt, hogy a Meoldes sz sml Űő szerepéből icsak hamar klsoddrt4tolt az fember, nétiai néha lábai kfllönfléla cáizmi sarkokkal oly kellemetlen érintkéjséabrf \| jö tek, hogy snint jómódú tyuksaéni bn- okt s füle szemei elállott. — Az egS\|z bálból csak lebegő alakokat, íjkgkrogót a; éineket, rózsapiros arezo-kat, letópettiiszi lyokat láthatót! az ember, 1 többi egy! ösizebonyolódott csomónak látszó tp. inelppei íiattuki be. mindenkij el kibonyolodását néni vár- elediletlen marad ezeu estély kt, mert a nagypbb része ha nem éjty\\ niireméciyt de mégis egy ked- ves emléket gával liaza. Külöuöl egylet cltiu lelkesülő Ro nek ügybuz tnindeü vára tiyessé léteai Névsora az tomboljára n Kozsás Stern Lipótn senthái itíert govanoané, iVíctoijné, Ali viáán töltött bálról vitt ma- kkefnéü Béci Zsigáoéi \| Ma Baitiuelhé. R hálás elismerési érdemel sz — \'a minden jo és nemesért mbi^rg Henrietté ferhjölgy, ki-fársdozásaáhak sikérült ezen ozáat fölülmúlt estélyt o y fé- ni. I nemes adakozóknak kik a ereménytárgyakkal .járultak. Katinká, Rechmtajér Sainuné, , Bétís; KoseubeUg \|Vi)roa. Eo-Rosenberg Sándbrué, 8chey szejgj Rebabn íiouisaL Tretter stcu&er Johanna, [Kaiser Jó-BAly JózsefnéJ Ostjerreicher \|ienaír Lipótnál ítageudorfer senbérg Hcrmiil Muzsik Ká! tevmftke ( \| Btuprát: aki or volt] © nsm sokat, hanum sőt najnen a keze iráaát, zszük, !a nit ézelleme irt: kat is, Ina ;ybn [sokati is irt törvénykönyveket és álét, .-eszméi rel, ietteitol, al- mánnfl,laém\' t Sáddoi^^Qatoér jT^nnaa) töltött egy nngy IdÖnyvet, cicimle alig ifikét, \' mint e kori!. , ek ii ogépc, \| keiéi mijádén-iova pSak Bgy Szikrája elha? tüz Ul JDe nemcsak^ O sa írós értéImHben.1 Említ-i tint \| pmnkl aövjstjeléntéseit, taszc rü jelirátaijL aV^gy em-nagy\' müvet, mélyben nem-^fegl^eÉeit- porrá" törfce^, ha-izst émélt ai nisgyar jog és véJblméijeí uem él-eéilékéjanhak la híres húsvéti lyéljbeák oiy nagy Unnep-uemaetéijek ? Imi ramekék. Es ha ,mely eskr más írást, toraiat és történelmet edicsakj irt, aa ő az tdtt, njsgannyjl törté léyki ajstl a kérdést, Ej n Hulaj yöiáf, kajs* ibél löjellnek ki, oask igésal fányalahj t4l-a\| tÖrtteSlem abaa; ei n .fT1* volt S m ir Héón* opllpa, a hiuia és á mkg^arifaj dísze. De [nen csak k núenk v»lt )i5. \|Qly nagy \|álakrw nnnt )eák. kinek sze\|Íé\|nel\| alkotása lubat az (élet minaen mezejére lés példájá íjával játhkt as országok batánia nem lehet s, szalcszérösí 5 séfilk és a noiniietiség kizárólagos mértékét \| alkalmazniJ\' Deák tfsa w munkáján ! mjgindol a CBelekjvéáek sjora minden téren! felszabadulnak a] lenffiMk erők ;\| t iléiedj a vállalkozó feejlemJ Eájmig as álam jjogélétét isenaézfi vagy liakólákat emel a ueUemi tíI-jágOss&gTJak : lai Ulktt a aiái itójretó kettős Sparralj hlisgaiBa Ipldein a ke íyértermő barázdát; a \'mMejyekbfcftt jco igj pezseg a msorgoa. munkja: {várak kele kasnak és az cetkarujgép fadejmra késsiti a nejmesitett Vák bőlógéti j uUk épCllnlek köböl,\' téglá-M,\' vasbój; iljnelyeken batipn^okött elet llktetJ SzépüUD si t a várösdk, kbzsógek; jjfval, lneinesbil sp emberek elete, erkölcse. A bazábiu, a hol sokj bflyüU idegen 11 régen még, Has édéB anya Intése cseng nkjmkjkakrél éft saját hkjttkibán, Tüa-dlegen nép\'tatiyák,ssar«olva, hks gazdáját magát a ha-ékllárQa ■Uitá honfi; 4 waf dallamé iffifi^ÉI Uielyekií nem Hbrfjiányezva nemi qémzeti it rithi >eák 1 de ÍKtvdaak t m 4 sao A nismaét i lsetfsből ét S nlon\'osak u.ry, t rn T • i 14 iW s kermátfjr gyeplőit, I éS siját fiaink " riihk tattal! felsty nemzeti-ápfjk, honi 1 térvények sze-illem visszatért a kesei ü Ifoglalta fejedelmi helyét mmt a nép \| lelkületéi Mf) >[r lif l ■ Msrtoifsliri Karola. Budapest, Marton-blvi AatcpU, Egar Wsdorné, Kőatf Merné, Klein Ziigmond, pavieoa IHssssa Ceoa-tosné. Uiigar Dávicfiné fBfombathfJy. Roseo-thai Laaia, Berger pecilis, Vsrga Aaansta, Fischér Katalin, Taraay Mari, Boti La-íoená, Bozsán Katklin, físcher Miksávé, Mi haiovits Károlnél Qfrtsvsld Laiosné. Bölcs Gyorgyné, ÖHi^waid Regina, Qrüu-wald Hedvig ée Lida, Berger Bertha, Czn-kelter Maria, Fürsi Saáli, Tauszik Luisa. Hoinriéli VUmosnéL Heinrích Davidné, Zarka J alia, Weiszj iűdoraé, Fischer Regina, Falcsora é, Gjrész Gizella, - Angelus Majernié. Goldenorne, GrÜnbaum Miksáná, RuzstcsÜaria, Kemeo Adél, Svastits Benőné Dr. Lővy Mór né. Waisz Szidónia, ár. Gra-ner Míhályné, Weinbrrger Hearikné, Fürst izidordé, Fiscber Lacziné. Hetéuyi nővérek Soinmfjr Bertha Gélso Röeenber^ Sarolta Kanizes, Szigeihy Antalné, Panliay Zsig. mondné. Udvardy ígaáoané, Fttm Maria Tahy (to^ália, GrÜnbaum Mérné, Stern Brrta és Hedvig. Pestiné, Schüts Ilelena Gleeingor A. íieclinitzer Jobanpa, Vizy Gyu áUé, Dentsch Betti, Krosets lánosné, Keumainn Lajosné, Ragandorfnr Jakaoaé, Kolín j Múrué, Hajik Istvánná, Neufeldné Isoó Alslosnéj Vesics Tercsi, Háry Gusztin é, Fürst Lizi, Kunig Mari, Ragendorfer Fáni, Ssalay Feriné, Csatomé, Schreibrr Ferdinándné, Arvsy Maria, Arvay Istvánné Arvay Lina, Geiringer Zaigmondnér, Horváth Miklóené, Mcjnd sebein, Major Ja-kabné, Weisz Sánáomé, Grftnwald Farkas né, N. N 5 frt Kobn Mina, Soherczné Huber Magdolna^ Majjeií Mukiué. Hrabov-szky Flórisné. Hamar Xzabelle, Kobn Regina, Major Ruticsj Lujza, Lsedeman Li-pótné, GÚnsberger LfSrihcné, Btrauss Sán-dorné, Weisz Edénié, 4 frt. Weisz Mátyásáé, 8 fit. Szekeres jJózsefné, Handler Istvánná, Hubniszky Ida, Goidner Józsoiné, Paukovics Györgyné, Háry nővérek, Szál-may Jósaefné, roliter Józsefné, özv. Kris monits Jáuosnó, Csoknyaí Jánosné. egy névtelen. Szilly Dézsőne, 5 frt. Hauthy Liszka, Lengyel Jozsofa és Camilía, Kum-tner Mibályné. Fölfllfizetéseket a i eléptídijjal következők adtak i Kónigmayer öj irt Bessenyei 3 frt. Varga M). kr. Graner 50 kr. Bosenthal 50 kr. Kloedfczkv 60 kr. Majiinder 50 krral. Pretsiúsiky 60 kr. Österreicher 60 kr. Ei-senatAdtisr 4 frt. Rageudórfer 50 kr. Sturm 1 frt. Weisz I frt. (Éirsehi 50 kr. Geirnn-ger 50 kr. Fischer 50 kr. H. N. 50 kr. GoldWg 1 fr 50 kr. Csiader 3 frt. He-azöl 1 ft. Fürst 50 kr Isoó Ferenca 5 frt. Ragendorfer 1 frt. Sényi 50 kr. Osterei-cher 50 kr. Mandl 3. 50 kr. Fischer 50 k Farkas Dávid 5 fr. Háry 50 k. Weisz Betti 4 frt Weisz 3 frt Grünwald 2 frt Szilly Dezső 5 frt N. N. 50 kr Neumaun 50 k. Kosa 50 kr Koha I ft Graner 50 kr. ScküU\' I frt, Rioaenthal 50 kr. 4Wéin-bergerj 50 kr. h. NÍ 50. kr. Boschan I fr. N. N. 6^. kr. Rosenberg Zs. 1 frt Czu-kelter 50. kr. Braanstein 50 kr. Kerkapoly 50 kr. Cukelter 50 kr. \'Cknkelter 50 kr 1M. 50 kr. M. Sj 50 kr Orosz 50 kr. Nunkövitf 2 50. kr. Septey 50 kr. össz. 72. frt 50. -p\| (Hymen) £ Íhó 5-én vezette oltárhoz a kedvesKiJik Katiczát Paukovits Ede helybeli deréki: iparoi., Örömmel re-gístráljuk, hogy a jelenkor színvonalán álló ipsros családok száma egygyel ismét szaporodott Boldogság irigyttkre. —- — A zalamagyai rokkant honvédek javára. . legközelebb ^nult Január 27-én Keszthelyen rendezett Tombolaestély [alkalmából mindazoknak kik e jótékony csélt nyeremény tárgyak beküldésével és felülfisistésekkel gyámolítani szí vcskedtek : forró köszönetét kijelenteni kötélességéncfk tártja I \' j <. jj N a rendezőség. Nyeremény tárgjakat adtak : Roller Istvánné drb . é virágtai tó edény ; 1Vasaj -r- Gaál Károlyné 1 tintatartó és 1 kési táska, — Bo t ka Jánosné I albuin. s 1. üvegpohár. — Gőcz Aitna l névjegy tartó. — Ssép Láss ló né 1 darab magvar arany magyar 1 krosban foglalva* — Fuly Franciska 2 db. Üveg sórarté. — Tuboly Fai kas né 1 Üvegserleg. — Tubol v Herminjl. kék selyem éra vánkos. — Stok-ker Vilma 1. saivachainu tartó. —- Hoffman Regina II. tintatartbk — Simon János t. levélatm. Simon Janka 1, hamutartó. ... Wüasch Ferenc 1. levéltartó disakönyv -- Kokn Eugénia és Térés 1 virágos tál-caa hímzett kelméből. — Kobn Helen 2 toUtörtK. — Ssigetby Antal 1 kötetkönyv Jókay munkájiu : Csák Nelli i lámpaüveg. —i Saáry Vincze 1 üveg piramis lég-mérő. 4- Kirsohner Xarka 1 fekete edény óratartó —.Bek Vilmosné egy kék üveg palack pohárral ,— \| Breier Sidi egy tolltö-rftlő. Roller Vilma 3 kötet könyv [Páris rabjai, j- Preisach Térés 1 kávés készlet ; Bek Janka 1 hímzett tarisznya. — Gaál tfindréné 1 gyors kiávéíBaő éa I virágko-sár. — j Kerkapoly iMórnő egy borgoit fehér asátalterito. [—j Lenhárd iAntamé egy dinnyevknóvánkos^kelméből. I— Altsettsr Anna V varró esaköa. — Kugler nővérek í bonvéd diszalbum. — Csák Irma 1 hási sapka, -f Linsits Regi 1 csengetyü. — TVss-tyanysaky Lajosné 1 vámé vánkos es 1. feks e elefánt dohány tartó, — iírvav Láss láné l áveg csokot sseleacaai — rovata? Mariska! 1 tintatartó és JftfcMtartt — Reich Károly % dobos lsiéhis3i Ososa-nák Antónia I UaiNt kék ktajvjaM.--PUchta Irma 1 hásáfaU vörös köayvjslső. IJyörgyi Horváth liütlgyuek boiiiat ^yeugUlés követkc leuuy életének ;>8 basa ir4utí széret< U» és ge szivükbe plá i tálui, uagygyá alak az lwteL ** Viltow. U)ia I broaa. niwiái^ — i Oimii Kqftaie 1 étatartó tWi kakassal ] ^ OjtMibiiai ftoaa I huHtvU, 1 kit téfiáaé ni, • I varró nsosssaár. — dobéi- j bar IWrmm egy gyntaiartó. lloehmut Katalin l parcaeláa gyuíatartó. — Fallll fiaettek ! * Ngoe. HerfaUndy Káról v né 8 ft. — llartelendy Láezlóné 6 fr. — ftOröctfi Au- \' taiaé 10 tt. — Ngos Svastics Károly apát fy fi, Svastics Öyula 13 fu —- ifékmér Jáupi t dib. tia frsncos arany, —. lakay Láváié 6 fr.— Keásehl Venczel 6 fr. \'—» kovki Ferenc* 5 frt. —\'G\'aáí Endre 10 f. — Seigethy Antal; 2 fr. 4-4 Unterberger Kereadi 2 ti. Hojczman Ferenea I tt. — lioröudy Jiooa 3 tt. — Luperszbek Sándor 8 fi, — £rtl Károly 50 kr. Sélyomy Lipót 8H-1 Vfllásy Pál 2 ft. Ober-ftchái hatván & ft. f— Csák (,ÍU#zuái]) 1 ft t»0 kr* — Nóvák) Ferencz 60 kr — Takács Jenő 1 frt, öü kr. ViosáBéia 1 ft— N. N. 2 ft - Szilágyi János 1 (ti Kobn Mór 1 ft. — Jósai László 2 tt. — Schütz Mihály 1 ft — (Gyászhír.) Skt.-György} Horváth Ju-dith Özvegy Nedeczkg ^y^rgyné, 8zt.-tförgyi Horváth Qecilia férjezett Cheruel iguáczné, Szt.-Gywgyí Horváth Terez özv. liugysy Györgynél tízt.-JGyöírgyi Horváth Maria férj, Tolna? Károly ué. szomoi odott szívvel jelentik, magok, férjeik és gyermekeik nevében forr >n szereteti nővérük} illetve tógorasszony nk és nagrnénjttfc tíat.-Constantia hajadon ur-betegség után végeel-ztében, áldásos ék tevé-k évében Srt.-A^ihályon fl hó 31-ik napját], hajnali 4 óiakor tör-téiit kiinni tát. A tnegboidoj ;ultnak földi maradványai • f« évi február 2-á i déli 12 órákor a róm. I Az előtte szólók kath. egyház szertartásai szerint Szt.-Mi- 1 liályon bes^enteltt tvén, onnan a lio^szu- I falusi családi sírboltba fognak örökny^iga-lorara letétetni. —■ Az engesztelő szt. mise j áldozatok Szt.-Mihályon és HosszUialuban foguak az urnák beinuttatni. Aldáa és béke poraira 1 -ír A kesz! helyi m. kir. gazdasági tanintézet ifjúsági f. hó,3-án fákljjás-zené-yel tiszteié meg Jalás Árpád tanakt, igaagatóvá iöiténi I ineveztetéae alkalmából. A menet az Ama ;on szállodából indult ki, s harsány éljenzése t közt bojáthatlan néptömeg kíséretébe) i ért, a mindenki által\' különösen tisztelt gaagató tanár lakásáhoa. Az ifjúság érzőin eit Szabó Vilmos hűen ecseteié} melyre ialás A. meghatottan fejelt, köszönetet mondván aa ifjúságnak a megtiszteltetésért] Ezután a menőt vissza indult s még sokáig lelkesen éljouzó Bálás Árpádot. (K.) 4 — Deák ütjnepélyek. Tapolcjáról írják nekünk. Folyó hó 28-álu hazánk bölcse halála évfordulóján helybeli izr. iskolánkban. gyászünbepély tartatott. Az ünnepéjly d. e. 10 órakór az iskolánk t. elnöke és néháay iskolasz. tag falenlétéban Htrauad Zi. iskolánk e^ -ik derék tanítója megjyifé bbsaidévef vetít kezdetét. Slrausz ur rfli id, Hs tartkljdmdiás beszédjében igen izé >ei M megbátóif t f«te-getta aa Űnáéféf leto&itegéQT ^i\'s&an előadta Deák \\ éhünyzit, Is kft önösen iparkodott fttylfc i iejHtlfább \|liii ot, Deák agysáar íléljijjóajjjif \|áa iíén^te ensé^ét kiememi. Feiemn^tl«\|J limszeríbt mindig és miedt nÜoll \|qsakn\| -4- édes hazánk jatjU ti rtfttk ; ázeiih í eMtt, és aat előmozditandó sainda^i lehetőt! meg is tett j ssóval j mégis aektéúe U gyem) ikejCkjel hegy mivel .birt bfanjip a hasa is íio^jy mily lűnesalt vjéti te^tUuL annak el iunyiával. - . j \' ÉHH Ezután Ft- H uhaii A \'kei. rabbi Ivette át a ásót, ki előtt i szóló bsssédjét mint egy fblytaní aj; igb J találnak mOndá Deákot il í Arúb n< kfj /klttinirlt \|< z a! lial aát adta nekünk;\' Ugy 1Í< Ak is kie : közöl te számunkra a szí bi dm Oftl jádqljt\' neküuk alkotmányt, törv< nj t, [q ^eaetet)t plinket a béke édenébe. EZ ■ HH__^H^H Az isko\|at>. ig/ik tigja U [Fr ediasnn A., a felsőiiépifkc a tan ina Oeklc határtalan önzetlenségét ccáéúlfón, jclés tlörLé-j nelmi példazkiok \' altjai uarkoifott a fypr-mekak 1 elfogásul bcja j injért. bes?4«fjóbén a 4a Lem" , A< főne VMnmlm , (MaJáiart" I gy \| tivatUl jaooMr ÍM fl^if \| M mjigUali i\' íBIe j nLő!uí»bérg[M ■tf 59 de 3ö, eáli} liazájál kötelességet gyén.1\' \|negjegvS ho«r ki mintíei. mellék ^-MiÍÉrés kirá- íVjdja isteu mondja i>pu — ■ h >gy ama lyek jOéá iot kbr-irátok is áradjpn, kretbttsak) lehet.u I dlök áfta a már nkl a injeg liatottság nem ogy szemből jlfet látni} tnelyb) \' :»í sttfglimaA MuMk mé i I apoák jfuiaWaal. ptt yh h fr iv [a^qárJiavffan \| ; Steíslbr Aahá \\ taptawtó ilattatlká éa »0estsa\|l N(rHi i hildW ja \|Sstii\|\|-90-lai Uösléalii Stórtnt rlii bén ilO ,eü (jrakbutaW ^bqrgban 57, SLt^tgártbáfi KJMithibdben 32, bc íi; Kfrágábai isii [42,1 Párisb ■Uroauípan «o\| ■bsL, 40 Stoelib Kokiiábau. 64, K Mi breidiUn 86 BiUaikacbWt gtoáá 11 Háoitturabaiij 4^,1 iiéea^ tíujksjrjestbi^u blui (ju, Eddijipurgi \|t(Jni; jl \|l J, JNaa I 3U,i 13o/tioü uttáuan 62, 14- l érdek nélkül I mídt lyát egy uránt hzc ou. , g továbbá velőt;b isaédjé ragyogó, sugarak >ó\|j m nyesték, egy kis ttur és igy bÍ2Lün reii óijylué jjik, hogy oly ifea gyáruk lesztek, ntlyéiii ikre éqes hazánknak szüksége vat, és !ki bészéjdjök álta amúgy is e:fogult iQuaég most tető pontját érte, ei ehotett ki toluló könny gyöngyökként po egtek jsjrtatlaii srczaikóá Végű) igen tmzieU kuriárKunk, Kutt ner L. uagy tapin atosilá^gjul fbjtegi ite, l»og JJeák nem csak j ojitikai téreu pro t uagy •ueui csak ott ni inkáiaodott, UauBm bölc eljárása által a átsadatmn terén) mindé rétegében iparkc détt I vslamit tenni, éa volt aa} ki a tant gjne)t uagy lendületet adott. K. ur továbbá kiemelé, rajiként mi asidók külöu\'ös k eletet tartozunk leróni Deák iráiitjakált^\'imirél Ő volt; az, ki á felekezetek ltölt fennálló erős válaszfalai ledöntötte és az i {egyenjogúságod hazánk ban meghouositoi tá. Ezek! után k\|ive\|ke\|iett Ftt. Neuhaus rabbi ur által í nágjrl halottért tartott gyászima és zári déki^l i J£ülckey Hymnuazá énekeltetett el. Az én«k tián \| ifkolánli eluftko, Tek. Dr. Löventi itt Li[ kijelenté , miszerint Deák napja iskól mkbanj ojáuttajl unnoptiap-nak avattatqtt, fiely kegyeletes ós elót- Irodtilovt — <ki Abal kyeld4 if\'odlaÚ intjökói fdliruár ; ezámaj \| oviiké: Iámmal [jelent Imi neü evejal kori E tji Í1. 4 A klissikai nüidek, lacblo Ozrittinter kj>v^t z s e f J-i Kibin t»\|r. —\| Latin -Úajlo s,\| V a j d «ás4árí a fésftségt aké4 Ü Jr^j \'nfn* 41, Bofos41^b#to ■EjNjtkáÉI üiktm B2, Manche ipcp Wf ^ i Ilonában 66 m BáédtUe* bdj! iiríiW-Jff 1,1 Avwterjdi .tfodao! 4fi Lbai Képpen-lit 6J. tblirij»luüíia NáolUbad MJTuHaw ■■ P ^Jidohbau ]42}j bla^- I]aiHBrri4o\|\|\|au :6lJ í)ul\|llní>«ju exandrtábaa (Ae yof cbUu. 4Í\| Miiaieiblú- mii 4\|1, SknilJá iciskb ;45, M^lrisba\|i M Béinbaj- séniet h t yi]d\| által sáerkjiisztett eti közlöny MII. 10 lérqekes !! tarta-1 legrégibb ifökjté-s ilj». C o tt íf i fit a jiriAy s Virág iBe-jjájrik Károliy.!; — ó\'L iíj p ai n n y ejti J\'ó-- VajHa \\w # lk e ikr panöS} Ifóiharóii D r. K 1 e (t n e r V\\i ktor, Hpke Lja . j[OjH.\| — l\'alatichí Oyörgyr^l, Síz i l á gj i li• t \'v a A. ~ Ak eirópai irodalom irtaiban I—! t\'uldy Fereucz könyvtára, \|X li a I-Kázinczyi ^ereocz.le-kasnojz^ H o r v\| á t Íi D ö -tömény a XViLii saáaadból á \|ij -f Székelj népkíjltó-Tj Nagy Imre. — iro- tünk szt. napon ilőad&s ueui tar tátik; vó- 1 ló c z y Lajos Velei Ojiérey Fai lU e. -r) iKót köd Th aly Kálm si közlemények, daloiu tórtéueti [i n y e y Jó zie Uogy szÜletaU r Kjőróspataki Jánkx — Az Ajk jaibb száma kÖ meg dal \'epertonum, ildi íiziny í JJ—-U\|Ü Kisebb közlemények: \|er a Peleskéy nétariua V. s uom ismeretién kpitő. — 11o zeneinűicilwóirat legu-étkező tartalommal jalent ÍJ Kaszii csillag jár isi égen, nép- Antal tói. tef cauinú -\'.\'töredék Jo-dfliUnubíi Hölal fraucáiae énekesek átirat Sipos nas Em<l nJavé liőrincitől. 3 \| Kócíouie polka Nagy Bélától, jfl zongbrázök és saárnára igei) ajánlgató most jmár\'^hevonlául kétszer megjelenő folyóirat elŐfizétési áfa egész évre\'tí frt, mely a Ikiadj^ kiiva-taluoz j (Budapest, vár országházutcsta fJ4 sz a.) küldendő \| be. Még fo^ytoa olőíiketáetni jaz egéisa évfélyninra. i- — öekuldetetí az Orpheuk zenemüto- lyóirat 3-4 kettősszáma kő veik eső tartalommal Híj dalmő egyvileg Jarotiabél — átírta Hölcif Lőriaea; Képdal eeéra M^ halovíts Ödöntől; Cyeladie keringőI Saabé Lajostól; Iréné lenmiki Mataaaáaar F. Ottótól Hamsai Mid polla francaias Paja-kovite Láaártél; pikjfUt ImmAhii Liekl Györgytől közli Éiüer MMÍv. Dal saflveg aélliil Tolnai G. J.-től. ÍAa Or- fiheus égési évi előfisetéai ára 4 frt &0 kr. i\\ évre 2 írt 60 kr. naéyedévre I ffirt. 80 kr. Kiadóh^atala: Budaéesten lt ker. fő-utcsa 20 skám. 1 — Migyarorazáf m a ÜBfyvitáf 4-ik számának tartalma : Szöveg;: f Szentiványi Károly. — Hogy nincs zsebemben..* Költ. (Szabó Ei.are.) 4- Eltévesztett utak. Heaény. (Vértesi Arnold.) (IV. fbljt) Egy boldogtalan törtenete. (Jaek.)l Regény. (Dandet Alfonz> (IV. iolyi.) — íFővárosi láreaale-vél : Téli gondolatok (E ) Nemzeti színház. — Esti ion latságok Londonban, -j Keleti képek—jl Ketten. (F. J ) 4 Különfélék. — Sekkfelad/ány. — Sjzórej t vény. — Szerkesztői üzenetek, Bajzok : f Szentiványi Károlyi. — Keleti képálo: Ssofták imája a háborúért a foofia-mejasetben • — Gálaea. — Kozákok kémszemjém — Ketteni -r- Uj zenemű. Táborazky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében fBadapes tea megjelent és beleül detett kozzánk Wos wiU KÜe einsame Thrlne. (Mért ég a magányoi köhycsep) Költemény Heine H. Tdrlorhariig és zongoráj kíséretre szerzé Hoch Józlöf ára 50 krl Ga%<láHzat, Ipar és kereskedelem. Heti uzlettudositai Nagy-Kanizsa február 6. Ha \| szomszédmegyéink nagyobb részében tiöbbé kevésbé folt is havaaás, mi \| ugyanezt nem mondhatjuk. —»Most tegnap a várva várt hó helyett jellentéktelen esőzés állott be. A hidfg azonban mégis tartós s igy van remény,! hogy az idő még jobbra lordul. Körülbelül 8 nap ;óta az átak is jobbak, éa e ^körülménynek tulajdonítható* hogy a glsbonaUzletben ismét egy kis élénkség mutatkozik — Különösen élénk ka- j l r\'esietnek örülnek a eaékélyebb baaanemek 79—81 itoB, s a jelzett \'minőségekből jelentékeny üzletkötéseik! jöttek létre; mig\' teljesen tiszta buza még mérsékelt ár na-gjTobbitáesal sem kapható. — A hetivásárok behozatala mint eddig még mindig gyenge, j j Arnk helyi alapon m. mázsa eaerint \| Buza 7273 pr. hect U fi. dOkr-11 £.75 7475 , „ 12 a 25 kr.—12> fl-50 76 „ 701^-12^ Rozs I ! 91,—10 Érti Árpa jobb minőségű erŐs^keraslet 7\'/»—8 frt. Zab. Készletek erősen fogytak, kincstári czélokra némi mennyiéégek pr. m, mázsa 8 frtért: vétettek. i i A Zalaiüegyei jagdasági Egyesület hivaíalos Jegyzökönyve n Zalamegyei Gazdasági Egyesület Zala-Eyernzégmi 1876-ik évi Noveinbér 6-án tartóit közgyűlésének. (folyt, és véfd.) iálő marsának Angliába szállitása a marhavész miatti aggály- következtében mindenkor igyrnem eszközölhető de talán kellőleg jövedelmező sem lenne} a hus szá litás azonban, ha aat a húsnak Üdén megtartása mellett eszközölni lehetne, alkalmas módnak kinálkozi^ék arra, hogy marha tenyésztésünk hus terménye küllőidén is nagyobb piaczot találna. £z indokból a m. iniuisujrium londoni főkonsulunk utján köaelebbi adatokat saereavén a Ba-te-téle hus szállítási rendszerről, azokból a .következőket emeli ki: „Az amerikai hűtött bussaálUtási rend-szerda lefolyt fiorró nyári idény alatt is cséisaerüaek bizonynlt. A hűtött husazállitó készülékkel (Befrigeator) ellátott hajókon fris ökör és ürüljus érkezett lllinoii és Chén-tueky államokból Londonba. Az állatok Kew-Yorkban i^gőzös elmenetelét megelőző umpun vágatvad, le, mindenak egy hűtő kamarába (wolibg ronn) Ifoljrtonos léghuzamnak tétetik \|u a hus, bogy állati melegét elveszítse.] Ezután aa állatok négy résare vágatnak, zsákváaaonba rakatnak és éjjel a gőzösre íszállittalnak, hol a légmentesen alaárt hütiő készülékbe aggatják fel a hást. £ készülék ugy van berendezve, hogy abban aj kőmérség 88 Fahrenheit (—3* Celsius) rolé nem emelkedhetik, de aaon alulra sem saabad esnie, miután már ,82* Fahrenheit) vagy is a fagyponton a ktts érzékeny károsodást sseuvedne. Mióta a [refrigerator a hasszállitást kiterjedt mérvben lehetŐ«tetter azóta élő állatok behozatala tetemesen csökkent, mintán ezek a kotsau tengeri ut alnitt oly any-ayi viszontagságnak vannak fcitévto, kogy aiéha egy egyJiharosb ut közben aa állatok fele is ethiiL £ melléti a sakl\|itási djj U igen magaa « rendesen dar^bonkint ^—10 font sterlingre rng — Ha sseffaoMjok, bocy aa Amarika belsejéből KewjVorkba szálTitott állatok aak 1000 angol méttíöldnyi atat kall tenniök, levákbbá. bogyj a New Yorkban vágott álatok busa 14 Mpif van Laadoséf útban, mindazon által iitt há ionnal i eladható sőt még a húsnak a i óta tpbb iákon történt árcsökkenése dacáéra piJ a vállalat nyereségesnek mutatk ozik, akkor [mindinkább jeleutőséget nyer ázon térdós, j váljon nem \| lehetne-e a mi illattaió gazdáinknak és kereskedŐinkuek js őlLi^r-, ürü lés sertéshússal a londoni kus p aczon versenyezni ? £ kérdés n égfoai olását annál inkább ajanlja az egyesület ügyeimébe, miután oroszországi iiiar i\|akeii( akedők már is) tesznek lépéseket oH czól íjól, hogjy a refrige-rátorral való sa .1 litás előnyeit felhaazual-ják. A relngeraiur loéazülék sáabadalmá-osa Wickt ■ készu.ptí nyilaitko-gy mindé ij szállijtándó darab <lő 5 miUingért[\|kósz á re- nak tulaj dot aott arra, ht állat után & setéii frigerator ri illető vállal használatáért nyel. — ! ,, mellett lliiji (18. Red Otpss retrigeatoi t aelebbi idől en ben fog séhez járull Kzen könyvvel a aatilc, s 4 emeléséra sására háruló tétetik. Űgwft se tő rint Csekáii lyesen igaz alakulásako déki pénzt trno egyesüleibőli ki jzáit iozá to rábbi és J^k Itss Csesai yák JLáaall dr ián Henei Ián iy a ti ttiini ttes tag aa 181 íik éMl kek sorából \|tbi ülté íL \|f(f-[j itamtt ejz 1861 - 18 m évi Idtóak 1871. ltita m «kti liB I mü van. saera I hm gnek Uetiaetéi megklldéadrel ilbita^k ! domás vég itt égyaaejjaalat ügyvezető \| Inft ; éa Tkassy nok uruak is léjdstÜri \| értesít öje. \| 120111—^70 Földinivelpsi-I jipár-kir. ministénuin 19193 876 s Mreskedelem-sz. a. a sás- által T leendő sy annak s [készitéáe kárpótlástj neih iijgé- roszi {vállal lloaó eajenl feltételek erpc ólban Chaekj fpeor^nál lltreetkl már isi UéaaitéM ily valósiihüleg már a íegkö-jL-osaeiiszág n ivszetes rész an IbiMb^S jfajif fogprs\|ss\|tiáa ied^aé-itni, niníi tjeri \'(aaités gazc aközp i Huski ritelj^j! La áaea ma n ói iközjöv idislem loko-Jagy ilönyökni Bgyeldietosé jegtraő-tudo\|cnásáráí kot ei\| gazdászát ibiOsUrWe j élniük Lász^ój ur dr í elSiija, mlsie- hogy aa egyesület uj la miit aa HM sl Htte s^ié igyesület í&oly 1873 vi ar jánál j Hencz ^ \|pé^t \| be jeleáté tte. elása egy^sületí^ri n-ve a taffjk aaonl sn f aa U fO. traléUan viffi^s ▼égaési U- ■y m péastár W . .. , ká.k kiirtásukra alkalmas eljárásról szóló oktatást és úta itást megkülavftn. \| I Tudó mán I ^étetett. ! \| 12 j\|I12[—187^1 A sopron kereskedelmi a! iparkamara 24$5lq76 sz. al értesiti az egyesületet hogy gai francziaorsz igi idei rosz kender és Ion íenmm folytán aa! iljetiő frai\|czia;! iparok kiváló képvisel 5i jkpzfll itöbbed a Éáris\'ian Szekeiő cs. éá kir.J oiztrák-magyar fŐkon- \' áulatoahoa forn íltak azojn kérdéssel :j {hogy nem nrolna-e; ehető a len jta kedderbeni (éjkniejkeny sit ksóglefüket Mttjelekjléa szö-"Velek. (különös m IvitóriaivászoW) gyíártáaára Uaztrák-Magya országból fedUnL — • jíiz emLiti tt főconsulátusj ennélfogva biátoii adatokö t jktván ka osztrák-magyar íeá és kender lek minősége és mindenek feíiett idei term Ué, a Kapható! mennyisége és \| az ín vidéke t ajhelyék iránt, melyek a pereskedés e tt imiében jáleniraégjgelj bírnak, iovábpá azon I c ségékrAj melytekhéíz bizalommal fórduM liidtnél; Valamint aa Osz-trM^Aagyaron iágtjól közép étt • nyu-tdjt. Ifrancziaiirtzágjba 1 yeaetn leggyorsabb és legolcsóbb saáliitási !euköMk?őf, kogy Ijd^d^jiek ala^jjkn képesitve legyen a hozzá i releljáiL . n élŐnyÖk^tl ni^ilyékben, aoiyftán* a mk^váMGSzán rjnészkők \| részisölhetné ue k teíkórt; aa egvébüfejtetj hogy kivánt adatokat mielőbb \|kö\|slené. É megkamsjS • soproni kjeijeskenelmi és ipar kamara émeiiítétui renpeltejik, jhogy ujután! a megyéből addig >sem ] lén sem tendlsrl kiviteljjneln volt, s \' a jgai(Í\|akozön-ég nejn tudhaiván a jövőt, jnem ^ámitha-ott éiqre a falrójéyben törtékljetd lüv\|telra,r megyében K\|\|je\|enlögi kíviUlre í [Ukpmas annviségü É<jndnr éá laa-jkéJalekllaefen ta-áíbaAl de hi \|üUmdó\| kivitalri v#n4 bis-e ssegyéjbUl a Ipákybsm ijnkátb bizton Njmélhstö, ek Hamkqsi jkrájsában náva lolljdl Vidékein a ösHa a lén MraelééUia nép áitUllBosak foglalkozik , OS s épek aafii kisebb íníéaMt kérd< Tekintvé \|a ilms kivitj jen él: kendén mennyiségben Muraközben és a Mura melletti nelységekben jelénleg is kapható és össze vásá. olható. 122113—1876. .Az aradi gazdasági egyesület aa 1875,6jévről saóló évkönyvet egy példányban megküldi. Köszönettel fogsfdtatik s a könyvtárba tétetikl 123 ll\|4jr-1876. A soproni kereskedelmi és iparkamara áz 1875 évi tőjelentése egy példányát megküldi. Köszönettel fogadtatván a könyvtárba helyeztetik. Ii4(í 20—876. Aa 1876 évi febraár 8-án tartott kfol gyűlés\'80.16 szám alatt hozott végzéséva-kiküldbtt bizottság Skuláics István ar által a bikák vásárlására kesére Aott 2000 frtról beterjesztett számadás megvizsgálásáról jjeientését beterjeszti. A számadás mely szériát a bevétel 2000 írt. 47 frt 40 kr. kamataival eryttt 2047 irt. 40 kr. a kiadás pedig, minthogy Báán Kálmán ur kifizetett költsége nem 49 frt. Í7 kr, hanem csak 49 irt. Tkr, volt s ugyáujennyi lett nyugtázva és igy tévedésből 10 krral tökb tétetett küádásba, továbbá Ua egyes kiadási tételek kelyas ta-saaadáiá szerint nem 2018 frt 86 kr. hanem 201d írt 32 kr igy tévedésből 4 krral több számitwtván, a kiadás tényleg 2018 frt. 22 kr s a maradvány 84 frt. 18 kr. volt, ke-lyeseltétik javáhagyátík, s miután a 84 frt. 4 kr. Thassy Lajofe péns tárnok urnsk már befizettetett, mit ez az 1875,6 évi zámadá-sai 92 tétele alatt bevételbe is vett, 3knb-lics István ur a bikák vásárláaára kezére vett KjOO frt össseg és 47 frt 40 kr. kamataira a további Felelősség alél felmentetik, egyszersmind aaoaban felhivatik, hogy a tévedésből elszámított 14 krt az eiryesü-leti pénztárba fizesse be. Erről Lajos pénztárnok ar, s végzée értesíttetik. 125\|IS\|8—1876. Tkassy Idjos egyesületi pénztárnok ur aai 1876 évi május 2-kij köagvtléa 78,66 . a. hozott végzése folytán jelenti, hogy főtisztelendő Szele Ignáes v 1867 évben lett aa agy«rt\|lat rendes tagja, «aly az eayeaS-ő és Thassy ktiiiiÉfal Dr CWindsr ügyvéd nlnnmni IgSíeaági «m\|M telvén, trmr vétaur Lajos •cw I MSI fcEgyébb A rosz időnek legalább axjpn jóhntása volt, hogy kiiér letet tetiem Ölrlcé Rudolf berlini. raennjji»é^U-nár, Wilheímstraase 27, játéfautaeiŰUaival. Csak dicséreteset Imondhatok; ez ürrójl, inert több Ájnfool éé egy 960 o. é frtos Ternot nyertem az ó utisitésai egyszerű iWriéf lel utánJ Átírt lUkteUtet annak, ki tikitciM érdemel. Soproni ! PtJérUa B. n (Aláírás jegyzőileg megerősített.) ElMLEPSld Jtt ílevéiileg gyógyit Dr. KlílifiCh I Iiule \| J\| i , r I I [ jtf IJrezdálan, Wilhelmsplatü 4 .(előbb (Óerlin. Majdnem 80p sikerrel gyógyítja. 358 8— fit M Uadja lUchei Ftltk Hta] PJM LSBXK1 £51411 1868 évi íat ls, is érrs aa ft fri rmmam üsotte, mit «• 186% rnáji május 14g vesetett ssémsdásban bevételbe i vesetett, 1M8-U1I érékre járó 4ss-■Mt< £6 írtra rágó Öt évi tagsági diját Ssele lguács úrtól IsOó Alajus Ügyvéd\' ur hajtotta be. mint erre megbízott ás se adta ál jelentő pénztárnok urnák, mely Oaaeeget aa 1871 évi május l-től 1073 évi reája* l »d vezetett bevételbe Aa 1873 évi alakuláskor Szele lguács ur ittgyen beiktattatott a rendes tagok eo» raba minthogy annnak kilépéséről a számadás bstsrjeesté e előtt értesítve nem Jatt, ■ minthogy Szele Ignác* ur a tagsági dijat 1873 óta nem fizette, éren kint a tartozók sorába vezettetett míg aa 1870 évi február 8-ki közgyűlés 620 1 876 számú végzéee szerint Szele ígnácz ur 1874 évtől kezdve a rendes tagok sorából kitöröltetni határoz tátott, aaonbau ezen végzés későbben \| hozatott s késbefittetett pénztárnok urnák, miat 6 a kamat és tagsági dijjat tartozók névsorát egyleti, titkárnak aa egylet vagyona tisztába hozáaa s errőli jelentésének az 1876 évi február 8-ki közgyűléséi lett beterjesztése végett átadta, igy történt hogy Szele Ígnácz ur ez ideig a hátralékosok sorába iktat tátott. A felvilágosít^ jelentés folytán tiszt. Szele ígnácz ur részére kitett rendes .tagsági díj hátralékok töröltetni • erről ylrvay let ván üg) vezető elnök, \'í\'hassy Lajos pénz- \| tárnok és tiszt. Szele Xguacz urak végzé-aüeg értesitetni rendeltetnek. 12)124-876. Thassy Lajos pénztárnok ur az 1876 évi május 2-ki közgyűlés 61 Öif—876 ez. a. végsésére jelenti, hogy az ollári uradalmat aa 1871 évben részrre kiszolgált 1200, 1872 évben ki szolgált 300 darab csemetékért járó 4b frt — a Csáktornyái uradalmat az 1872 évben részére kiszolgált 00 darsb csemetékért iáró 1 frt 60 kr, Bljky lm re „urat a 12 darabért kr befizetésére felszólította, sági agieeil »ttel j jeyélÜeg tudatni sziviss kedjék. ; lffljiW—löfl* Fő.lsstf sndi Biékely Istviu Dobrc aakif pléiiáno ur béjeUatt, bogy/aa 1873— 1886 évekre áró Jr^ules tagsági dijait 90 írtok ban jThalfSj nok urnojt J1 -ével e rongyé süléiből kii tagok sevábl A bejelfent tisztelendő S#ke tőt kezdve mi hagyatik, ; ser ur a végzési \' ojjos egyesületi pénztár-ts « minthogy 876 jul. élitől twzkpdőtt, as egyelt kéri ofsgát jövőre tyátrü. j \'ÚjdomWl vétetik, fő-\|István mf az 1877 év-eg te»U le ti tagok sorából Ici-41 Tbur Lajos pénztárnok ézbesítésével Srtesitetik. Hfpiwni w \' llFOÉpurraí a -Zala* ímkmk az 1877-dik oly uémy- Árnif István kgjftmUI elnök ur a végzés kíádásáraJ mebtxatik és fslfeia\' mertetik, mfp PítcheV esi mű lap ikuicló jávai, évre — uiintr próba i_____________ ban ssereédjáo, hogy k\'iZnla czimő lap a Zalamagyeí gsadasádí egyesület ftúvata-lo« közlönyévé rálssvtát vánt ezen minősé fánál íogjra. mmdennMM aa egyesület tízgyülése, szakosztályai, bizottságai ügyvezető elnöksége S titkári hivatalától hoz-zá küldendő fegygőköjyveket, hirdaUié- nyeket, Jerleutéseket rúl mtndennemő közleményeket ecées terjed elmében a por-saa hibátla^uj dijtalanuJ\| közölni, s minden I XhsSsy ur jelenti n0\| közgyűlés 67 tán Ssavost JTauj ? 1291f7—l«\|76j Lajos \' egyesületi pénztárnok az 1876 évi máiuf 2-ki .876 sz. a; végzése foly-testferárek közvetítő intézete ütjan a Jitucbiki féle fariyenő éa hernyóirtó ollót negízerezte, annak ára fejé-bon annak\' b< mutatott utánvételi Utalvány 8 frt 20 kr v telbér lejében 68 kr. összese n B frtJ 78 kr fizetett, rmnjy összegnek kiadását hely >enhagyatni kórt. A jelent «beo kitett kiadási tételek a postaj szál!it( levéllel igazolva levén a 6 írt 78 kr k adás hely ben fagy atik • erről ésü!ettől érkcjzŐ közleményt Ur > számokat gypeület a tsttjainak I ni köteleztessék, s hogyl ez érdestbeai vál ■■HfflHHHHfpHpHaa tajiMgA_Iafre4\|aioknt aa\|i Sgyesalei irattárá ti nak e as egypsület tiszteletbeli kVíuU rendes s tísz-ntíkül megkülde- la\'kozáa^ért aa egyesfijet, a nevezett lapkiadó urnák , nagyobb díjazást ne fizessen mint a mennyit as egyesület egykori köz* löftye kiadjfrjábaif. fizom! j volt. I 132. 140—í á76 Thassy Lnjos értesiteUK pénztárnok ur a végzéésel 130127^1876 Lajos egyesületi pénztárnok ur az Ibftí éti május 2-ki közgyűlés 7\|. u végzéssel 187ü < évre meg- Thaasy 64-^1876\' szál egyesület Utk taoa bozhatáa» leivételét; Szigethy Antal eérpM&ú titkár az 1876 évi szeptember bp 2-án Keszthelyen tartott bizettsigi ülésre\', aa <816 évi april de az illetők felhívásainak eleget nem tettek; Reeek Tamás ur lakhelyét pedig nem ismervén a 8 db. esem ét ért jaró 24 kr. tartozása befizetésére fel nem ssélJithatta. Pénztárnok által tett felszóllilás eredménytelen levén, Szigethy Antal egyesületi titkár megbizatik, hogy nmsgu gróf Feste-tích György ur Csáktornyai és ollári uradalmi ügyvédjét, Molnár £lek urat, a közgyűlés. nevében szóllitsa fel, miszerint az urodalmi tisztséget a kitett hátralékok befizetésére szorgolni — szükség esetében a nmságu grófnak az esetet bejelenteni, s őt a hátralékok utalványozására felkérni szíveskedjék ; Büky Imre és Besek Tamás urak egyszersmind felszóllitatnak hogy azon csekély tartozásaikat az egyesület pénztárába Thassy Lajos urnák fizessék be. 127 125—1876 Thassy Lajos egyesületi pénztárnok ur az 1876 évi május 2-ki közgyűlés 7496. 1876 sz. a hozott végzése folytán jelenti, hogy elhalt Koroncz László és Csete Antal veszprémi kanonok urak örökösei neveit és lakhelyeit kinyomoztatni nem sikerült. Szigethy Antal titkár megbizatik hogy főtisztelendő veszprémi káptalan urodalmi ügyvédjét Pap Ferenci urat a Zalamegyoí gazdasági egyesület nevébeu kérje tel, miszerint Koroi.cz László és Csete Antal elhalt veszprémi kanonok örökösei neveit polgári állasát s lakhelyüket ezen gazda- \\ leeodór tudósítására. állapított \|köl« égvstés rendes kiadások h»* vau* 7 tételé tea télvilágouitáskép előterjeszti, hogy a vagyOni állás kimutatásához szükséges iraJ »k altáia még 1876 évi febr, tt-ki ItözgyüJ ós eiÓtt néhány nappal áz rjáoak a vagyoni állás tiuz-vjégftt, ki ec\|uek alapján jelentését betérj esztette — átadta volt, mi-ers is kéri az4 n qO írtnak a költségvetésbe \' Tekintet uovi ü-ai aó végzése ÉoiyUkx urnák teendői vezetésével és dosft szerint lelszer elesével nak lö7ti 7 6\\ közgyűlés 7i megállapított véve hogy az 1876 évi gyűlés 951 lát—116 számú az egyesületi pénztárnok a rendes pénztári naplók umou végzésben előirt mó-s siamadás elkészítésével s uerezetesen saapörodni fog-re az 1976 éri május 2-kí t> 1-4-876 sz. a. vegzésévei ól Megvetés rendes kiadásai 8-án Nagy-Kanizsán tartott közgyűlésre, — az ltf&éfí april 24-én Nagy-Kanizsán tartott btséttsági értekezletbe, aa 1876-éri junius hó 21-én Nagy-Kanizsán tartott köz-gyűlésre, j— áz l876-éví junius hó 27-én I hagy-Kanizsán tartott bizottsági ülésre^ — az .1876 évi aug hó 24-én Nágy-Kanizsán \'tartott gapotaa és borvásárra, — as 1876 ! évi saeptimber 28-án Keszthelyen tartott \'• rendkívüli! közgyűlésre áz egyesület érde-• kében tetz hivatalos utazásai alkalmából felmerült [költségei jegyzékét bemutatván. ■ azon költiégeket utalváajoétatni kéri. A felolvasott jegyzékből felsorolt, az ; egyesűlet j érdekében tett s igazolt utazá-I sák alkalmából felmerültj 130 ft. 40 kr. o. é. kiadás Szigethr Antal egyesületi titkár részére meguiJspítstváú, az a pénztárból utalványoiEtatík. a Thsasjr Lajos pénztárnok ur á végzés és j&yzék kiadásával annak kiflsetéeére ut.isittatik. 133 i32—-1876 Thassy Lajos egjeeületi pénztárnok ur bemutatja a pénztári\' kimutatást, mely -évi nov, 4-én a pf készpénz, 1 darab b, ezüst egy fortos Dr Osánder István ur kin- és váltó ügyvéd zaiaegertsegí lakén a salaae#y^ gaaázsági egyesület rendes tagjául felvétetvén, errőfngy ő a jelen végzés és fai. vételi okirat megküldésével, valamint Tbassj Lajos egyesüleU pénztárnok ur is as egye-sülét rendes tagjai sorába iktatása végett\' a végzés kiadásával értssélfstetík Egyébb elintézendő tárgy nem lévén, elnök ur a menelent tagoknak szíves közre működésükért köszönete nyüváni-tása mellett a közgyűlést befejezettnek jelenté ki.--Árvay István a k. ügyvezető elnök, Szigethy Antal s. 1l Jegyző, Farkas Davíd s. k hiUlesstő tag, Theede-revks Károly a. k- hitelesítő tag. EfjjfUftéti feOwót a ,F ALU Hl OA.Z U A." 1877-ík évi folyamára. A -Falusi Gazda1 :gy uj év folyamba lép. közé petmtari ok [ur részére pótíólag 60 Irt, megszavaz tztik,. a költségvetés rendes kiadási rovata la tel vétetvén as 18? 6)7 éere ezennel utüiv inyjoztatik, s erről egyesületi pénztárliok ui a végzés kiadásával értesíttetik, l3j 130-18^6, dldp ur — a Na^jr-Ksni^sán iila"!; eztmü lap \' kiadója azon ssztl elő, hogjj a gazdasági lapot niva£lps közlönyévé lkén az erveiül etet annak setében a feltételeknek vele ; Fiödie! megjeletjő nZ ajánlatot térj egyesület azo vaiassza, i i( elhatározása sseriot az vi Dúr. 4-én a pénztár- ban volt, 377 ft 27 kr esdst két \| forintos, 3 d 6 drb ezüst húszas Tudomásul vétetilL J 13496—1876 A török saentmikpsi gazdasági egyesület 1876-évi szeptember hó 21-ik napjára IJöröhjszentmiklósra kiirt termény ée gyümölcs;kiálilásSani részvételre az egyesülethez intézett felhívása ; 135104j- 1876 Ugyjansnnak azon \'kiállítást October 8-ra, elnapoló értesítési; — 136 102- 1677 A Kjecskemét vid< ki gazdasági egyesületnek Kecskemétre 876 October L 2. 3. napjára kiirt {termény 1 isllitásrai fe bivása. Az krattárba téte ett. 131141—876 DrJ Czinder litdán ur, köz- és válté ügyvéd, [z^Jaégerszegíj lak ós 1877-ik évtől kezdve I magát a sdsamegyei gazdasági egyesülő^ rendes tagjául felve;etui kéri jelen számával Térek vésünk ezúttal is oda tog irányulni, hogy a Faiasi (issds1. aaeu legolcsóbb és egyetlen képes népies lap a jövő évfolyamban n bő és érdekes tartalommal kedveskedjék szíves olvasói na k fteméíjak, hogjr whli^i jeles munkatársaink segély ável7 kik közül Kodolányi Antal, Lávay Jenő, Rodíezkr Jenő, Tormáy Béla, Orubíczy Géza, Molnár Lajos, Oldódj Istváo, Biri Pál, Kb-ner Sándor, Nyáry Gyula báré, Henscb-Aipád, Ziinszky István, tKunszt János neveit említjük meg, sikertílns fog a magyar gazdák rokonszenvét továbbra is megtartani. Lapunk egyik rovatát a községi faiskolák rendezésére kiküldött ministeri biztos: Lukácsi Sándor utasításai cs kimutatásai fogják képezni, mire a néptanítóaat, lelkésze kot és községi elöljárókat különösen figyelmeztetni kívánjuk. A gazdaság, főleg annak a kisgazdát éideklő ágaira, ug>mint a kertészet, gyümölcstermelés és borászatra £5 figyelmet fojgunk fordítani. Ábráink, melyek tekintetében eddig is igen sokat tettfink, ezentúl is minden számban leaznek félts Iáiba tok. A gazdákat a termények piaczi árairól folytonosan tájékozandó, minden szánban valamennyi gaad. terményünk árát közölni fogjuk. Az üzleti nyilttérben, valamint a szerkesztő postájában mind a kérdésre szívesen ssolgálunk felvilágosításokkal S a szakmába vágó tárgyakra nézve esetleg megbízásokat el is fogadunk. # Előfizetési ár aa eddigi, félévre 1 frt, egész, évre 2 fit. As .előfizetési pénzek legjobban postai utalvány utjáu a ^Falusi Gazda* kiadó-hivatalához, Hudapest, nádor utcza 6. szám intézendő k. Máday Izidor, Badapsel, V., türdó-uicza 7 sz. A JTg!dmírelééi Erdekeink* ée a .Falusi GazdáTa-ra együtt előfizethetni Lég-rády testvéreknél, Budapest, V^ náder-utcza 6 aa. negyedévenkint 2 „írt. félévre 4 (itS egész évre 8 firttaL Az \'előfizetés aa „Ellenőr-re küldött előfizetéssel együtt ugyanazon utalványlapon történhetik. Felelót szerkesztő : HOFFMANN KÓK T 2 frt egy valódi hajfonat 80 ctm. hoözu, sűrű, töltelék nélkül, fésülhető és mosható, az egész tiratára. moHOft egépznégeí1, ho^Fzú emberi hajból Semmi áraitfts! Megrendelések a hajmustra beküldése után pontosan s kívánat szerint postai utánvétel utján eisközöltetnek, Zlmmermánn Maríamlfstrasse 62. szám. 31^4-6 első és legnagyobb hsjfonntgyára, Bécs, Gróf Beleznay Árpád fagyás — tyúkszem és — büstyök elleni tinkturája, mely as akkori szerek közt, legjobbnak 1 eghathatosabbnak bizonyult be, ée biztos bafáaa több bizonyítvány által meg van próbálva. Főraktár Magyarországra nézve Budapesten Neruda Nándor ur gyógy fűszer ke-\' re szedésben hatvani utcza 10 sz. as aranyj méhkashoz, továbbá kapható Budapesten Török József ur gyógyszertárában király-utcza 7. s. fcs minden Budapesti gyógy-j tárban. Ara egy üVygnek 1 fii. ée 60 kr o. éJ Aa ismét eladok ilS lerovatott kapnak. tr S Min I Mindenkinek különös figyelmébe ajánl tátik Dr. F o r t y-f é í e átalánoft SEB-TAPASZ, í O^lsIlBt iSliy ■i c íl»e c? •fttTYJ k«Mfb« a egy ütfgnek 1 frt. és 00 I Iadok ift; lerovatott kapni B i z o n y i t v á n y. gróf Bele Hogy a gróf Beleznay Árpád ur állal feltalált és mostan nyilvánoe használatra! bocsátott fagyás ellent tinktura\'az eddig áln ta\'sm ismert minden ily nevezetű szerek] felett kitfnő eredménynyel ée biztos sikerrel használtatik, ezennel bizonyltom. Pest 1801 nov, 6-án Dr. tíftray János 161 4—6 orvot trft-fcsl b BMMer vsu m}^ Hu mstanteB 343 8—10 Sflf rendkívüli **}\' éfl h&ún álul kaMsé •■ láss «asfcSs6l kibMril huakbsa. — ör n&ham, Hihis I in—lg, Urtji^jft »Ofp. BtpSléMk, ksn^És Sttns. v^gü Tsgy égé* Akai ■ ^fimUsit AsrSss rw^y núhMzanak, kssMUfa, nmf gMmW^^Mg^wi Ijjérimf^piMad -4 jP f11 lak. \|lsü, tálj\'jgok, ^okolvsx icarboscttlBs ketnényadr«ek. \|njiítah, vérkatásek, Tél/ss hháhwk hfjj\|fi—ti ojj/éreg (mIbé, naniaa 4s a^aiMÉnk liM saAs; Ovi i£Udi»k. és sskak. a^linia ■Sok ai aalr sÉbakM vak imKmBmU, -4 % kerűlbcüsa Ilit iwíl ms jskss Mkifse V\|p« s Ml t&u ét méhfoláBki* sSBfSe tin —jss ilfltnli, kssyH ssk nMiri mótet «s (l\|)MÍas8UI köns»«\|_ gyócrnlám nem s^Sia i lÜMk Km wcbMtkSks swtyesk > »«bb tgytok ssésnss-s lillslí B Imíi, » i nk SJÜiiiie által mér rwts s MiméUs süs IdTfiB és ligli>11 niisMi sMtskeas m«v«báh k akerdós ii 11 ii Isj iliill. Ibcrs, silwl temáktal m>lkss Is lllritlllfc/jél MpiMMl és halUnul Ijsam. , \| ) Bfy cMMf Itt 10 ___ sitáMftl SgrOU postás kildv* 10 ftsl tskk ^"^Jkfll Unkb nslbtiMJij mmm iiUakisrtfc Ili\|iel Miiig is\|\| nT raSSSr : P • 11 s a t6bÖKJÓZ3EL_ sy Isimmé— araál kkaH-elsM T-Oi mkm slsit. a gnisii y f iT-\'- • t irrr ^is " IBOBSZKY L. grXJ- SrOHÉKTift: ÉftAVV L « DIgl OY. étémjmmtm ls>-»wll KiFOlVlMI öt K. Iigllla BBOKOCl Ot m r. ft ll il ; TEJFEL J. — ■■■ A L cs. tjltjssssáss és fcsiiall snk, Wk tsktfat jfeipÜil l^llssail bssfia, íilaiHn il, ütttia « ylljss M1HHH VOKTY UÜSUXIOS ni W - lilMiil I i .ánaif^, kí OHUTSS . Matt klvttal ; riwt) rtl«f tilpHinMki DJtáreakát Itew Hl Ilin Eiítiiítiii 4raV\' l(4u ím S fi t rU«r» t írt. N egyed rr» 1 ftt 60 far Hírit Imiaytk: 1 tiHtn pttiuoj ifjnui t ki MbnSn hlrlil—41 I k> Biílji\'gJij K kr. NymMr: r• tt ta 0 r» to kr K ÖZ MŰVELŐDtes\|l A Zalamegyei lAKm 7. szam. rÁ.RS ApAjLMi fc* CSazdíA^ZATI hetilap Gazdasági Egyesület és több Jegylet Mvütaló* közlönye ■■E\' ...... \'MEGYEI ,ÉRbEK\|ü\|\| M fatrtMM Irtát i Mi » Up mllnnl rtoM (1118 mlufcjil [WldimWk i üj rarátÚt nteia Hl as [ ! WijtnsnUtísti letelik catk bmtrt kattkM) fortdtatjiit f Ihlntob iImm rm ilMttatk. Uird.iUtk.t libwatk: Welu lUr T~\'l"" i Berfiu-Ur 4. U Béci L Wollmllt 18 o. Ltag \|L fa ttnL BüEmUi fttrdfl t>»n 1. tt- OppaUk A, Bfcs. Imii—bujái ^agy-Kanizsa, Szerdán 1877. februá r \\< IV. évfolyam. 1061 u. i. 1877 - Zalavármogye főispánjától Hirdetmény. \' Áz 1877-ik i évi tncgydi köz-muiika beosztása, lés az utópitószeti költségvetés megállapítása, valamint a múlt évi november hó 6\|áú s folytatva tartott közgyűlés i2\|\|E\|!2? számú határozatához képest a zalaegerszegi járásnak elcsatolás általi megkisebbitése tárgyában javaslat tételre kirendelt küldöttség véleményes jelentése — sürgős természfr-tűknél fogva a törvényhatósági bizottság legközelebbi rendtjs köz gyűléséig el nem halasztható intézkedést igényelvén: o végből folyó 1877 évi márczius nó 5-én Zala-Egerszegen délelőtt 10 órakor rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni, melynek tüzetes tárgyait kizárólag a fent elsorolt ügyeik ké-pezendik; — Miről a t. cz. bizottsági tag urakat ezennel értesítem, és szíves részvételre, tisztelettel felkérem. \'r Zala-Eger szeg, 1877 február hó 8-án. Főispán ur \|ő méltósága megbízásából. CSUTOR IMRE roj k. alispán Zalamegyel Gazdas&gi Egyestllct. Jajjn íiTT Meghívás A megyei Gazdásági Egyesület folyó 1877-ik évi Máfczius hó 4-én délutáni 3 órakor Zala-Egerszegen saját tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tisztelt egyesületi tagoknak minél nagyobb számban leendő megjelenése kéretik. a (folyó Kanizsára májusij ok megtartandó esetleg] ezzel nyész á dozatainak Jvjoit éri február Tátfcjrí ! ügyekén- kivül a Nagy--írvezdtc, s az ottani qágos yásár alkalmával te nyész állatvásár, össztKapcsolandó te-ajt ki á 11 liáls mo- apitásaf. I ,-Edursz\|jgürt Ip77-lk 1 i rvay lMuán s. k. Ügyvezető! elütik. negál Z kiá- lló 6 ide helyezett jill tj kikel álq ■ álakban e/omoru kénével, jppgy fUlébe súgja u vigalniak szljjruví u baladó halan- dónak ményU qilod pulvii verteris a ftjigjW líb BzayaKat:\| ek et hu Hí in va/5 szerda-\' j Ljtngjy fiival ( mtól vidítok nyári est képébe í szokott elmúlni évuu-kint az év azon kzaka, melyet boldog, boldogtalan farsang néven ismer. Jelen évi körülményeinket tekintve azoi iban bizton állíthatjuk, hogy langy fu való mtól vidított b o.-r o n g ó n; ári est képébén múlt el az idei far iang, maga alán, hagyva Á vigi zik, a átjárj e [szavak suttogja az rúló fiatalsjí virágba a, e: eat a- temp mélabús -ár tOltik el a dallamokká ejliujak \|\|1 igköri i megváltó minden rétegét i szellemé. Ezt .Itt a kevíi annak ngulati inijánt g. 11 élv^i t az om o iáji a le Wf" . szokb i i még; caakj a vi-figyelmeztiítö (fgnek kéklielhöi, nája. ijrúelynek mondás ó zetével k — s búfelejtö ,t keblet i?o wiár, a guek t az öt megi lciző fellegeket légkörén, vagy tán u jabbakat vonva reá. Fájó érzet, mit a farsang virá-gival enyel sgni szokott fuvalom, annak vigalriai s ezernyi bohóságai, fülünkbe sig, mely a haldokló sir-nern csalja Bzeineiuk\|>e coata köunyeket, »öt m-idöviszony ok kifolyása ertl gyáazkönyeket, me-trv talaját áztfttják, hogy annál! magnsabbr^ nőjön, s bennün ket egén/j n elfödjön a \' csapások b viszóntagsl gok kórója. döazald, a farsang behan tolt pírjánál állunk, telve gondolatokkal, emlékekkel s tán ujabb ke servekkel. Kiadjpi végleheletót a far BaiigJ tompán \|hangzik el !itz\' öt elfödni hivi tott végső rüg moraja s a sir zárvi. van. D.jj ili jgnyihk azon pillanatban a másik, s kikel \|fyeljile jaj mult évben netovább, a gát, melyen átjárást oikis az isteni dol-ikintő einberi^é\|z el nem ifinerve vigalmait tovább Sgtelenében. gokat talál, a mebnjyibeii annak jelentőségét terjeszti azltdiök v Pedig ha bepi net uagysaerUségt t, melyet tapasztalunk, ha yalali ely dicaö ( honfi, vagy bármely mai, nagyszerű gon- jánál éppé i a válás o kább az okozta kei lyek a lces dolatért bainokilu; rderejll I s jelent-Memenjfo ; komo, piilveréin re- merjíik azon jele- küzdő {egyéniség tervének npm valósulnatáai esetében sikerplunsttg i alak jában falmatat; s belátva aitaak lehetetlenségét férfiasan megaojá nL igát a végtétnek ; lehetetlen pb :ném ismernUnk kr. ösz-szes keresatéhyséi; \'hamvázŐ szerdai öntartóztaÍAs4\'la\'H magasztosságát; le hetetlen nlem csudálnunk annak erkölcsi jelentőségét az élet iobbféle nyilvánulásaiban Az ember a ség s jólét legl légkörének megi tán hem ii í\'ogl felül vagy: alul cselekménve\|G patak, fútllrendel val ragadja\' töb lili tudomány, művelt->b fokán, mindent elö színben lat, s Ikodiatják e polcon álló gopdolatok s nt rohana bérezi etése utján, magá-olszörös jsniétlés ál- tal könnyen kitéphető bokrot vagy a meder kődarabjait, — míg ka a patak hatalmát s rohanó erejét gátló hegykebel i ennek forrása megtagadják tőle a .bő anyagot az emiitett siker előidézésére, szeretettel engedi magához- simulni a gyenge nefelejtset is. - Jelenlegi viszonyaink nálunk is megtermik lassankint azon időt, melyben veszítve a régi boldogabb idők erét, körülményeinkre és a rá-jok befolyással bíró elemekre is többet tekinthetünk. De kérdés: nincs-ekésőnkz ily hasonló alkalmakkor? Vajon létezik-e földünkön, vagy hazánk viszonyai engedik-e megszületni az eddigi siralmas állapotnak más irányt adó Éroszt, ezen isteni szeretettet,\' mely a hajók Chaoszával egyesülve a béke s jólét magzatát nemzi az azt epedve váró nemzetnek? Kérdés, mondom; s bár ez lenne végre azon idő, mely hamuvá égetné szégény népünk boldogtalanságát eszközlő bajok kóróerdejéL melyet] öntöznénk bár vérünkkel , öntöznénk pedig addig, mig csírázni kezd a boldogságunk Úgy éjt magában rejtő kisded mag, mégis bizton várhatijók, hogy fültünAjk egy napon egUiikre a vigasztalás Virágvasárnapja a béke olajágával, oiely pompái zöld színével -reményünk valósult kép2t alkotná. Addig azonban Isten tudja, mi vár reánk ? Nem horitják-e be tiszta kéknek óhajtott egünket annyira a bajok fellegei, hogy a saabadság napja gyenge lesz sugaraival azt áttörni í -)- \\ \| j , -UhQtsen I»te»\\t\' A gondolat is iszonyatos 1 Különben rajtunk is áll részben az ügy tisztázása. Ha zivataros idő után az ég derülni készül, jótékony szellő jelentkezik, mely a nehéz felhőket tova- <A „Zala" tárczája. Deák Ferencz jellcrmzáiiéhéz. (Folyt <■ vógu.) Van a nuizetnek koronái feje. Van anyja a uemzrftnek,\' msly nem árva tObbé. A gondviftoléa áldja meg a nemiét feláAgés sxftuút I Van büszke, díszes, életerős szive a basának j a ffiv&rps ma már valóban ma «ar főváros, a hol a nemzeti hangot nem értő szülőketj gyermekeik tanítják az anyanyelvre, és mcaáink, téreink, házaink, a hol csak a kisdedek besjsódos nyelve dadog, a nemzeti nyelv iskoláivá emelkedtek A nemzedéket, mely most fakadt ás nő, érett korában nem less sstlkség, magyar nyelvre, magyar erkölcsre tanitaui. Ha 1807 éta iskoláink saáma nagyra nőtt: ba népűnk kUziitt az elemi rnivelt-«ég 40"/0-i6l 67",-ra emelkedett, ha a íend ás -jogélet annyira szilárd alt, hogy ma már áwtai hírként vennők a nemrég mindeuna-íos poetakirablásokat és sinfelssagatásokat ia látjuk hogv a nemzet] utain, épületein nem pusztán idegen kés dolgozik és keres kincsekot/ hanem ott látjuk mérui, építeni, alkotni a hasai erőt és elmét, ha itt a sső-ke Duna bal-partján, birjutdk bérketrecbe ssoralva, de mécis 8—000 növendéknek asalleai tápot nyqjva, munkálni, emelkedni látjuk hazánk egyetlen műegyetemét; és ha látják, hogy a közszellem oly hatalmasan hájlik a reális térré, hogy 1807-ben mégcsak 800, ma már kKzel 000 polgár keresi a technikai mtveátséget a sseréuy élűn k ■i falak köst magasul De alkotta e legújabb k ségben Ax ő mlive lya van uj müve,, bog r megindulhai o den téren. tQnket; as velle nagy gyermekei epiteni s csei mogmi i veset beimt kísér mind csak a nm De n mérték M hozzáJ Deál Valamint lyeknek csupán nea Deák p«ldá ssályban ál igasságot napelemei bátyává sagot j tOrhi és igaaság aibeaj nesa latét s { hak ismerni a f nyé emelni letét í^; á nek és 4 gSaalcLllsisl melyek a . báltérből imliduijUnnou1 ki-Ik diíliső szelleme, a> mely ineg íemzoti ébredés\' és cselekvés iráL Az! ő műve, hogy egyes- i történelmi népteslíréreinkkel. hogy\' nemzetünk szavának su- lél a népek tanácsában. As ő megbyilt a pálya és hogy jtt\'aa !alkotáso\|c inujikaja min-As o aielleme randesi \|kllzélo-\|\| ő lelke neveli a népet. O nö-j s as intézetet, \| ■ hol a nemzeti anuluajkl ut&t, bíaat, hajlékokat ijtlmérni a földet, melynek kin-irhetlenek. Es I as I ő szelleme ifckot tovább is. Iie\|képek fénye-j in öavnnyén a\|s életnek, S hol a blecsUlet as as igazság jár Ítélhető még]Deák .nemzeti : sem. £ merték; kicsiny ő ■tnák mértéke u 4--nmberiség ion erények és ipraseigok, maik élő megteateauléee volt, nem jeti erények ás íjgaaségok: ügy a és Uatáaa is jviágrasaélé; vi-néptMtvérekit kiegyeatetni; o istauli jvalamell\' mozaik állam lösött, a férfiúi bseletvás ni ii a mérsékletetl ^s méitányos-tlenniné tenni a jellemet a jog békáé, de hajmawtlataí kövaté-áljiMttiií soha árnvt a beosü- li ifií\|nÍK; ha klUdeni kell, nam ■ ülőiét szeuredályét, de erény-még I éllenaink emberíea lümá-dosnl [ egét álatjau ét neinsct-iarislgu» áa imádsággá ma-a - haaiisseraiut: íMeBayak, nctik a magyar sairhes \|wé. i ka, «s« rint D< í tan I bikk, hanem i követi egyetemét; Hét \| as szentelé nsgy élotf caak a maj;y»ré, igastágai! - Ezek felséges ál bég ukomo 1 ts I es: I kjaban Hfő tí £■ }yet \'beotüli iBált iíógj. £ sseut, kötele felemelnünk hadd \| taníts osület hitági isátáinj: ü bölcsetlége fékesse a I termsinkbe, nyekre ét ] tliL^J legyen patr arcpá^ megufuto ét ét álliuuk hogy [ mÁjq hus éá kelj iognnjk: :leil nek nSnysuc íi]l I bi Inom enged .fltisel izek Bzirtoii I \' ps mi lyot przobp kqtt, . kotiol De Uérdeni Deák] ho^nli tetteivel Ba HatéMára al A ml koasji P Oaesái w ssersé babi \'hiLIF\'BM i re hívják ás emberiség apostol, ki »\| tanoknak a magyar Deák nem áuém mint erényei át eriségé I esi; sények - álienák Deák pléttttnk ét ac emberí-as a példáhrkép, me-kUVotiíUuk-\' jcigyeietei át a ázohrat, ttépet kell Uini éHei al ni ii A M iíul fMi léo< ity öjtái i inkra ! a templomba, trény, as erkélet, a be-a törvjinyhaaáaba\', hol ;anácsadé éa mérséklete i ténved^yeket; egyleti, tanítson polgári eré-tre ; házainkban, hadd nemea kbteuékoibön n tiszta osa\'áai életnek ipát lelktlnk ikösepébe, idők vihárfl fargeteset 11 Igorén hullámok hábo-;v i ágité torCyulak, mely-■eset a bisMit révbe ét Irnl élethajékkat a vé- gyilkj elő a keasorut, mért aéréből a kigyalet költ neg a tsent hamvakat iljji n kpssora illeti meg ikii f \|. glóriát, miivet dioső Uitdiu\'i i £ késaitetl, leltaaal ha- rufa giuutioak mélté kese kulik máis értelme vagyon-ntá ;át, a ki vármesoktin B tzheti aranykierona,; a k áldást termeistett e uriistu\| \'lütd mint Oereat, ba- sakaláaSokkal, övezxe azelid, jé fejét az általa kdott béka pálmaága áa fOasOnk emlékére szivünk éraenheiBőt nefelcjts-ko-azorut. — Magasztos árnya as elkBltösöttnek, fogadd \| hálánk és kegyeletünk sserény de ssives jsdéjátl: vedd kegveten a meg-emlékefés sserény kossoruját, melyet álaé szívvel itessnek hamvaidra nű gyermekeid. Te nelded, ki békét, sseretet, áldást aráaa-tál a földön, legyen enyhe a nyugalom, ad. jon örök békél as ég I Árrá tanitád nemzetedet egykor, hqry teljesítse kötelességét. Emelkedjünk fél a kegyelet e ssent Ünnepélyen erős határozatra ée itt, e Pantheonbau melynek oltáraitél egy évezred során át nésnek le reánk netoaetllnk halhatatlanai, tegyllnk ünnepélyes ssent fogadást E ssent hamvakra togadiok, hogy követni fogjuk a dioső nyomdokokat^ Dolgozni fogunk két késsel •rnyeditlen lélekkel magunk, basánk, aa emberiiég javán, mikédt Deák dolgozott. Hüséeünk megingatlan marad törréuy, király, nska és aoecsület iránt. Véeaek idején csüggedni nem fogunk soha király, jog éa hasú védelmében; mert a csüggedés halál. Előtt ütik nyitva áll a tér a dicae példa hin int a vezéri izé: haladjunk előre a pályán, teljesítsük köteleeeéjlnk I. ->- Dr. Dbbráttmkf PHr. 11 kergeti. Nálunk ia Kire Jön ez a szent ügyért való lelkesedés alakjá ban, melynek miire az ég b föld bo-rűtlan képe. Mily alkalmas pedig e nap, — melyen as egyház hívei hamuval hiutik fejűket —-I a ránk bisott haza esent ügyéért való lelkesedést előmozdítani, meggondolván, hogy életünk csak egy, b ezt azért kell áldoznunk, kitől nyertük, — szegény hazánkért. £z azon nap, mely as emberiség minden egyes rétegét az eszméhez vezeti.! Az előtte meghajtót már elker(llh?tlenül, a jdölyföst, az isteni dolgokat mibe sein vevőt pedig az egy hátnak a mar napon minden vig hangulatit, gőgbt a Isten tudja mi mindent át nem ható komoly szózata Mementó homo, quod pulvis es,] et in pulverem re-verterisl j I cs. a • wm ; M szátink i4>Lm!\'\| tény\|zőjéjí\| képei anntjrs, huj \\v annak fejlesztése és g%ti\|a S [iiiáMi kórfijáitynÁk íőfi volt i. á sza mű kereskedelemből kii A n.-kanizsai kereskedelmi testület a rogale jog ügyébpn^ mult választmányi gyÜtésének határozata élteimében mind a várvsi hatósághoz, mind pedig a soproni kereskedelmi és iparkamarához átiratot intézett. melyet egész terjedelmében közlünk. Reméljük és óhajtjuk, hogy a nevezett testület lépését siker követendi ; mert eltekintve azon jolentékeny kártól, mellet a szeszekkel váló üzht az uj rendelet által szenved, részünkről á súlypont azon körülményben fekszik, hogv a íegale jog előbb vagy utóbb bekövetkezendő váltságánál első sorban a községek lesznek felhivs jelentékeny áldozatok {hozatalára. Minél magasabbak a regále jávadalmak, és a hivatkozott reudelet áltál csak jelentékenyen felszállnak, annál magasabbnak kell annak idején a .válság-díjnak lenni. Nagyon érdekében fekszik tehát a városnak minden lehetőt megtenni, hogy az emiitett rendelet káros következményeinek 4 eleje vétdssék, elég ok arra, hogy városi képviseletünk erélyesen kézébe vegye az ügyet: Tekintetes városi kanács! j A tisztelettel alulírottak mint a Nagy-Kanizsai kereskedelmi testület képviselői és megbízottjai,\' bátorkodunk ezennel a tekintetes városi tanács becses figyelmét, egy oly miniszteri (rendeletre irányozni , melynek káros következményei mind a kereskedőkre, mind pedig a .termelők és fogyasztókra, de közvetve varosunkra egyaránt háromolnak. Ugyan is : a nmgu m. kir. belügymi-nisterium in. e. decz. 31-éről kelt és f. é. febi J-én életbe lépett, a szeszes italok árulását szabályozó rendelet második pontja honi csemege és külföldi borok s. a. t. italok árulását azon megszi ritásal engedélyezi, ha a bor és sá&szes ital ára literenként üvegestül legalább 60 kra van szabva, ez intézkedés midőri egyfelül a külföldi, versenynek tért nyitJ más részről a hazai termelést és pincze kezelést tetemessen károsítja a mennyiben az illető kereskedők e rendelet folytán a versenytérről leszorítva, törekvésők ben megakadályoztatnak, s igy ezen fontos áruczikkl mely neinsetgazdá képezi, oly tánio ágas koriilánynak főfeladata a ■ftzbjaa kereskldelerpből kizárstik. Ügtfljn fsen masoUikI pont • nyers szei i árulás it \|is szajbájyozza és azoá mjeg-ssoi iással I e igédáíyezi, [hogy légalábjb fél, és 1 sgfeljebl Jegy hj\'ertí tartalmazó hfpe-csét Jlt Üvegükben áinilhjató; -- Kr.cn, isme-Ireti if kereskedelmi q^ikket; illetőleg, I mely has ónkban\' cayÓb\'terméczetés gyümölés szeszei ; mellem Toliailal gyanánt nem I használ! itváu est pán a guqasági és {háztartási, ipái ót) yögjwé bz és gyftgy»zeréBzek nélkülözheti mi kolldl ai köze tartozik is, melyi a\' min steri rpj ideiedben iaézeft törvény ho-Izati iikorí; lm iánkban Iforcalbin j tárgyát nem két este, a f< ntebb niegázóriiott árulás modor i által iá\' vásárlást részben, és ugyan a kis bb fogyasztókra nézve megnebeziftetik, naj yóbL tyénnyiségljen pedig a csomagolás és felszerelés kö leéget áltál tetemesen mej drágittatik. Nem taítoxik ugyan\' hpz-I kán c. de mSégps foleiúlitonfljj még, mennyi-• per károsod ík ez máltai a gasdászattaí kar-\' olt e járó .SzWezgyártás ip. iij- ! Az öjöaijk pont a [szabad kereskedés tárj yát kénskő, köíiíít enényekbeni (italok elei ás át SMuá\'yozzá ésIezen czélra\' mint\' Jeg isebb Űrtartalma oírany 50 literro ála-pitt itott mpglj Miután vidékünk \| köztuao- . máiilag szyljpkbeu és gyümölcsösökben gazing, a szol lő tu ajdonos közönség pedig töri öly és HyUmÖlosjieleijlegéből a mennyiség arányálijozj pálinkát éget, mely tierme-ipné a vÍ8zpi\|yokho2í\'\| kénest, de többnyire kise bb mennyiségeknbn [szokta olarukitalni,\' és t skintvej bngy á kereskedő pálinkakész-lpté. többrjyijje ezen répzlefes bevásárlás utjá í kénjjtelpn boazprózni, \| szerény nézetűn] ; szerint ez áruqzikk árulása, illetőleg l^es; érzésé az idézeti rendelet folyun egy-álta án megnenezittetilc, ennél fogvk a keresi edő az ár^iczikktol részben luzáratván a s: ámos termelő kPzöitség csak is\'a\'re- i gál jogokait élvezőkL inint szabadalmas 1 egy ulárusuh Unkényére bízatok ; az idézett i pou nak azon intézkedése inely szerint \' l\|qteu:ok, melyek hordóban szállíttatni nen szoktak, csak pecsételt üvégekben, 50 litert tartalmazó zárt ládákban árusítható k, szintié nagy mérvben nehezui a for- \| gali iát, és á hazánkban leginkább és elősiet otettel élvezett, gyümölcsszeszek mint sz V a. törköly! és sep^opájinkával való, keresi eaést tökélyetesen tönkre teszi, me.t aifo jyasztó alig lesz saját :házi sztikségére, kép is egy üveg pálinkát b^sZerezui , hu i nak a fcöbjbször említett regál tulajdo-oos( k tkvkéuydre ne n bízza magát Ho\'gy njíl) minőségű italok j áruiitatnak ily szerű egy dáruság Szabadalma inelle.tt azt ugy bjss: Uk felesleges \| megfejténi\| Tekint\|e[ncrgy a hivatkozott rendelet egy 140 éf jelölt hozott tprvénj kifolyása, és m>gy ez idő óta forgklmi yiszonyaink nagyban meg változtak oly annyira, hogy ,e \| törvény a jcjLen \|helyzetr\|e éppen jnei^i AL-kal mázható. ekint\'ve I hogy ezen! a kereskédjst in\'egsioritó .\'tqrvójiy á kereskedeloin és ipar szabadság eszményével liomlokdgye-nést pUenkezálí. ekiutve hogy e rendelet, ha egész szigofrU alkalmaz tátik a kereskedőt iparost és\| fogyasitól \|egyaránt sújtja, és ■tekintve végire hogy e íenaelet [által a! város érdékei\| csorbát szenvednek á monnk iben a \| fogyasztás \| csökkenése folytán- első sorban «a városi ! közöáségnek jö-v^dlmej, dó közvetve a viros bevétele fo-gyatMosást szenved, továbbá hogy a megnehezített , forgalom a városi péuztólrnak ívividltóst okoz, de főleg lkogy a bíztok ki-látásHa helyezett kisebb kir. haszonélvezetek svegváltása alkalmával, ezen rendelet köveil bér íip hőket kral ow letl tU fcöveii Bokniil tüh/i4i ( már ii lévén, s m zigora tulosigázott haszon-f éigom tuls/gos ter- elem me járuloák a teklnte-i ácéhoz, niiuUriot a felsorolt \' tánvolvi J imioden befolyásé-méltó a»sék hogy e rende-mely n felbökött hátrányos eken k vül még a surlodá-as tért nyit,! inielöbb a kö-mérten enyhíthessék. 4 Jelen napldja. Tmoria éa prakin. „V m még egyi más — lassúbb, de liszielen és.1 aljas nemzeti halál a jközei eUsogényüiés " Deák F. isrozeti kÖzelszegéliyedésUiik egyik M-j sok ak szériát ásí ls, —- högfo az ^Ulés l évvel esteiotf eltörölte az törvénj t. és felszsbádltá az uzsorát, üku tái gyává tette á pénzt. jS>k theo \'etikus sok szép theoretíkús 6kot Iti idótt fe hozni akkor \'aa eltörlŐ törvény jjr tellett - - sőt tudníik [még most is. ő okúk volt: hogy {hát lám a pénz ojy iái gy! mint máz;" [Tehát ha más kl s^ab 4 az a\'kki, legyen az a pénznél isi I anem é ipen e fő indékuk téves. — mert ja pénz í emcsak tárgy) vagy dolog, hanem a tárgy lkat egymássál és az em-\| oerelck ^ Össze! :ötő oly valami, mely minden tiái gyat ké pvisel, minden tárgyat kipótolj f rljehát he m \| olyan; táíjgy,\' mint más égyéfciárgyák. flUát i^li ugj beszélni és csak ugy ^ntézkddni. mii t f közöuséges tárgyakról is, czaz ez ok miátt sem helyes. Igazolta ezt országunk 5 évi életének praxiJ;/ <jfi be m tl a thsoria — és más a praxis D Aj nemze i közelszegényedés küszöbére futottunk* melytől nagy peákunk mint dísztelen halált< 1 féltett benünket, s melyre iipgy Skéchenyi ik azt mpndá hogy „előbb az erszpny a/.ut[in; a szellem {ps szabadság gyarabikáss^1 in< rt elsz^gényÜlt nemzet mi véltté éjs szabad iá nem \|ehet, inig megfordítva igen. Akartuk j k Svktni ebben is a cultur-ál lain6k!at, psd g I tudhattuk j volna, hogy n^ncs aosolut jó törvény,j 4— ftogy a mely törvéijy jó lehet Sphveitznkkj az lehot hogy uám jó ! török v«gy múszjlca iországnak (a tölttfto itt^posztat^l lám inbggvpgyüU a beteg niagyar, ap meghalt i» pp.teg német.) Jy^ágM stálusTÍe Bopyoktóh nemzeti jellemektől, c inkától m* ok mástól függ. Á magyar kelleti könnye Imii vérű, op-tiinisfa, urhatnác i jnemzet. . Itt az uzsora törv. ellörlóse elítt, bankokat\' hitel intézőket kélntt volna fplálitknL; eljqbb az ipart, k^roHkedést, gaz lászatót jnjegpdzeúi a sza-badpéUzálku nál oi újához i Tán a tűrök sarczoláiB idejében sem I afeadt meg ennyire a pénzforgalom? 1 Nam is.lciuldá. ,* I híj r) Miért vesj ődnék az iparos iuasisal , kaptafával ? Köi nyebbon ! kiadá pénzét ka-matraj 4- hisz u ég takaréktári betétnél is ksTpótl teá 8—JO\'M, kamatot — könnyen munka pélkülj: s\| líh\'eteit jniellétte ur, vagy bojgy íkavéház töltelék 1 Miért rezkirolsna gyártelepre a gyáros l—I a kqreskediő? Miért mivelne pláne mi-éri bérdlne földet a bérlői? melyik föld ad ndki 20\|—30 inreekitet? {pedig enüyi kaink tóti üjtibe is kap. \|A iszabadkairjat hát CsÖkkeuté az ipart, kéreskeaést, inezőiazdászatot. j — tehát a A DhI)oh ucája. (Elbolzélés.) Hogyha nyári estnek alkonyában Nyugodni szállsz sÁrü lomb honéban, Ott Sümegnek regenyes határán. Dabos erdő mohosi árnyas táján ; . üa ott lel a rém nyugalmas éjjel, Es körülted minden szerte széjjel Néma h<j)tf mint síroknak hazája, y Ijesztő mint méla hold sugára; Egy hang tisztább mint a tenger gyöngye, Meghatóbb mint bus anyának könnye, Qyászssabb, sötétebb, éjszakánál, Lágyubb nyári reggnek harmatánál, Mttgtörődik éles sziklaszirten, AUonódzik rajta saárny szegetten, £lsuban a bokrok ^ürü galyján, Századéves tölgyek] koronáján. I—• Ott a távol ködbe burkdlt tájon. Sötéten áll a Dabot arája, Tárt karokkal les áz áldozatra, Tőr, gyílokkal tör a martalékra. Arczain a szenvedélynek árja, Szép szemében a uoszu parázsa, • Piros ajka csók után sovárog \' Tárt ka\'jai ölelésre] várnak Ifja, fel ne hadd buzogni véred, Fuss e rémtől, hogy ha kedves élted, Forró csókja gyilkol, mint a méreg Karjain a hajnalt meg nem éred. Csárda áll as erdő koszorúzta Sziklafödte hegynek oldalában ; Hej I híres a csaplárosné lánya, De tok legény jár kel udvarában. Meg nem unja ezerszer dicsérni!, Barna Eszter nyiló rózsás arcát, Csokra termett pici piros ajkát Anyám I kelj fel I megvirrad a hajjnal, Hess«okára megtelik es udvar, Kelet télül már e nap is feljött, És ki\| nászút Öltöztesd fel ölti ztesd fej] Ugj\|\|megj( NésM: jön Hej\| zajos nagyo l)br&»8 roegjt öl lányodI esküvőre, tiszta feketébe, majd az erdő szélére,f kedves vőlegéuye. ia a dabosii csárda. Ma esküszik Barna Sára lánya, Futila, cseíófl, hord, viisz\| nyakra jfőre, Sütnjak föiiwk már a náazóbódreii Ott yán ujál miud al tag, koma, sóg^r KéznŐ) kézro lárdogál az óbor, Az ttvégek Uoíia^em ürülnek, vikadók \'már Iminu kihevölnok. A menyasszony tiszta feketében, As u Ivaruajn áll már útra készen Menn i is mar, áz aa hogy repülu >, Ha vi lakijultjába nem lépnie, \| Sugáx legény, nyalká defail termet] Nem Liábsuja li)abokban térmétt^ Bodor hsjjá kzéles vállát I éri Piros tikal leány csókját kéri. Hová OsZtkU ? Hovjá tutsz előlem Állj n sg! Mérlek.\' ha nemi rettegss tőlem, Ha ei yededL még el is kiaérlek, Ha ielHradsz, karjaimon viszlek, j— Ne {fárkdjoU édes PisU bácsi, Magami magjyek vőlegényem %várni. 41 VőIógáAyid P — HoVá Ms ébadta -4 I Nem láio^ fiogy itt lelőjed áü alt r-8J Pia!a b« ckíL Ibocsáasob el ké.em, \| Hisz lát aL Hogy nlnmu Mórásam,\' Elég vo tímár I Már elék a tréfa 4ó Tesz, llű(gjyha möat már abba\' nágvjja. Tréfa? I em az, nejfn \'u^y van as kínosára Te lézZs t láz lén kedveslfeleeégem Te léez s bábosnak kottonáia. Juhász ] \'ifcU raegirigyleü pária, össaeay lt á nép as udkarodba, Azt Uaa idJ hogy esktt véked lesz ipa 7 Előbb h klí ialttoys* b»\| as éjp^x Hint m i ji V^ M\|W1tóesé\|ül Ne nxánj p»zter az erdő szj&lére, Bálnám, hogyha gyászokj v«ge lenne. Iswij Kucljkjj mennyire szérétlek De há másnak karjain]lelnélek, iFejfoivana ákkar szilaj vérein, .. Ne In 1\| ne menj M ordos ísóíro kincsem. \'Elyiszjek a rengeteg firaőm, Eliejtkk a íáknkk süjrtfj^be Emzzjek a págv világba messze Mák országba, másik világrészbe. Csák }pjj velem, Imondjá Jnhász Pista, Léry 4 Dabos utáuák galambja. Jiftína IEszter nem hlallgajttá végig gzegény legfeny heves esengésit, \|Elsuhs\|nt. mint felriasztott Sármány \' Vigau ílejtve zölai eraŐ virányán. yelszól; csalit lassú robenúm, Es a ifinek Jnémá hajlOngása, Hallatszott és látszott mint sietve, Füiott Eszter kedvese elébe. Láttál o már oroszlánt dühében, Es\|villámot \|szikrasó isimében ? — motorvál ábtlétet, z egész csorde reszket ? fokosát OMgimsia, ksjpe, félOiáMi árda HkdWÁbóllJ ereid ki iujabp\| I 08; al szkiő szájrnyá c«endea magányába tó Bslrna fisftorj arca, al ho\|lószárnva \'volna bt fö\|ék a klompl Oo tejé re beáknyalt fölgybe (Láiitál felhő Mely előtt Juhász Pis Náifojhüt iEltpíiik a oi Jó Iterákntő Koesizprejt A Dabosna Hej I bééül, {Sem \|Es i etákint Mint áM> mnW hal oi, ugy c Nászi.^p köselg, ásör Limg. toboi a patyo a inén, rejpül 4 né\|j apraja kiváló ttail keble, lOtfg a saivé. \' öUpöl a c»engŐ. lÖWtf a sörénye iwl wmsmm •zorralmat, a munkásságot, —1 tehát akli •rkölcsösséget is; de lekosá e hiúságot, lédérséger, szédelgést, szivtelenséget .Azt mondják, hogy uzsora törvény. Jellett is volt és less uzsora Igaz — dt sk félig. Mert addig míg- az uzsora tilos yiolt, r—r sok embert vizssatariott tőle a szemérem, törvény tisztelete —1 legtöbbet pedig a törvénybüntetésétőli „félsz". Félve, rejtőzve dolgozott az uzkorás láhujhe-gyen holdvilágnál olálkodott mint a tolvaj. Még Ügyvédjének is félve 4 szemközt vállá meg — ez pedig mérsékelheté á „pénz leolvasás igazolása11 (pecuniae numeratio) fe~ nyegetóséyel. I>e mióta a törvény köpenye alá bujr hátik : fenyegethetjük istennel, ördöggel, közvélemény megbélyegzésével a legszeoi-telenebb uzsorást — ő csak kinevet, de sőt neci áll följebb. Ha a aáros utón elakadt kocsit kisegítenünk kötelesség (pedig ez) ha ennek elakadását kizsákmányolni s az égŐ ház* ból, a zavart felhasználva lopni bün : akkor Ifelebarátunknak pilanatuyi pénz za-varátj szorult helyzetét felhasználni is bün bizonr I — frehát ne törvényesítsük a bünt, "Ne mondjuk a tolvajnak, hogy jár-ha f z emelt fővel, nap világánál. Hadd ólát-kotijék csak setétben (ott {ám önáata verembe is eshetik ) Maradjon a kertek alatt távból az igazak oiszág útjától. O be más a praxis ;— és más a theoria 1 —,. J Belátta ezt törvényhozásunk is. Azért állita vissza most az uzsora törvényt* Jócskán későn —• de !jobb mint még utóbb 1 \' Hát a „kisbirtokosok földhitelintézete* hol késel az éji homá,yban?! Jöjjön el a fe országod 1 Örök ölé átmenet. 1848 óta önökös átmenetben élünk— Solitikai és társadalmi tekintetben még pe-< ig. —• theoretice — előre meneteiben jj mert alkoimányois nép képviseletig, felelős! minisztériumig és a szabad sajtóig saL men-1 tünk, — mik a cultur államok főfő létfeltételei. De hogy eddig jutva — és ezek mellett is mi minuen hányódáson megyünk; keresztül : isten s megmondhatója. Pedig t— mondja a magyar közmon-i dáa — „amely követ sokat aánynsk vet-j nek : az nem mohásodik meg.tt r • Mi rajtunk teljesül e közmondás. Korábbi évtizedek, mint p. u. csak az Í8l5-ki francjziafutástól 1847-ig Hazai \' életünk csendes nyugodtan — miutatálba öntött víz — stagnáltf legfeljebb irodalmunk uj nivéaura kapaszkodása — s egypár nagyobbmérvfl actus a törvényhozás terént végül a 84$ ki védegylet — vetettek néhány szelíd hullámot államéletünk hajója körül — mint a dagadozó szeHem előhírnökei, — de pzek mellett egyeseki ugy mint községek, sőt országunk — tnidt ilyen is — nyugodt békés árkádiai napokat éltek. Még lenállt a közmondás hazánkról hogy „önzsirjában fulfdtf — hogy „tejjel mézzel folyó" ország ez. Mos^ már irigyeink se mondják ezt rólunk. * Most lót fut! minden ember, alig ér j reá imádkozni, házi istetaeinek, barátságnak vagy más gyengéd Vágyaínak áldozni, — mégis aliff és kevés bu^ja a raját anyagi statusquoját fentartani M4 szegény és boldog egy iránt 1 Miniszter küzd, fárad és tűr — és nem bír eledet tenni. Amit ma megépíteni hitt : holnapra elelvad. Rendkívüli időket élünk 1 1 Most béke biztosításokkal fekszünk s európai hábort hírre ébredünk. Este olvassuk a,bank-váuikiegyezési ígéreteket, a regül a mai ünne^Alynkk hőse, De már nem fll,™aasan fár a sárjge, Gyorsabb nála a szerelem szárnyé, $iot, repül üdve világáí>a. Szerelmese két kitárt karfába. Két szé\|> virág egy csokorba íonva, Uarna Eszter és az Ő galambja ; Két folyónak egybeauhanása, Két világnak egybeolvadása. \' Gyújtó villám aaurtiseta égen Gyilok ott az erdő rejtekében, Válj 1 ne még ? oh ne siess ugy végzet. Eltörieni ezen boldog éltet. Várj csak addig, míg aa első csóknak Elvei aa idegekoen vaunak, Ne old meg a boldogság mosolyát, Ne gátoM a kéjözönnek álját. Puskalövés l -4- Ki lőtte azt ? I merre! Hej csupa vér Barna Eszter melle, jét Halovány lett két Uliam arcza, Vértől habaik róssabimbos ajka. Esküvésre készen már a sátor, Torkát köazörui már a kántor, Sára assaony csak el el megy nésni, Jennek e már varva várt cselédi. Sára asszony ókzüft bajái tépi. Megérkeztek várva v\|it\\selédi. Ki ád vigaszt ^ört szivü agyának Eszter sírján mind zakogva\\&lluak. Ilogy ha nyári eztnek alkonyában Syttgodni szállsz sürtt lomb ttbnapsn, títt Sümegnek regényes ha\'árán Dabos erdő méhos ára vas tájáu. Ott a távol ködbe burkolt tájon Sötéten áll a Dabos eráia Tárt karokkal les asiéraoaatra, Tőr, gyilokkaljtAr a martalékra. Bt>ticr Vilmos. tl már miutigyi ktmot Mm — Un^ •eáftikk!. Ma né\| iubt4l«lv8 kormány Holnapra már itt lehet i- reactio ! Hajaaálon ftgnek nagy dolgok. Q;om» kiitllMk. Dify \'események. Borotva élén álluk. t Csaknem a„lét s nőm lét4* köst lebegünk Hová lyukad uak ki S... Ksm csuda ha a kedélyek izgalmasak. Apathia let* a abból vagy zűrzavar ? Isten na adja egyiket m! Inkább egy kivésető Ariadné fonalat 1 Civil inatio. Ssép dolog az a civilisatio. Emberi * rendeltetésünk is. Hanem bit sok „méreg fogai" Tannak.!... Azért tűnődnek rajta még hírneves írók is: hogy váljon az egyéni boldogság „nem virágzott-e j,olbán cs emberiség ős* nomád élete korszakában ? Csak egyről az írói puditiáról, az irodalmi morálról szóllok itt: bogy mind volt ez nálunk eddig \'t— és hová civilizálódott V „Igaz — mert nyomtatra van" mondta és tartotta eddig a magyar ember, —!any-nyira respektálta Quttenberg szeltem-) Sokszorozó gépééek szüleményét. De ha —-mint a napi sajtó némely része kezdi — egyéni vagy pártboazuoól sat. kicsinyes pillanatnyi érdekből olyakat ír, miket knaga se hisz : hamar eiéftiík a civilizált Amerika „humbug" sajtó irodalmát.— s a közvélemény éppen ast nem hiendi, ami nyomtatva less. — De az nagy szellemi és erkölcs^ re-cidivá lesz ! .. Czigdny Károly. Helyi és megyei liirelt — A nagy-kanizsai ípartársulitnak 1877 január hó, 27-én tartott tánczvig^linán befolyt összesen 268 frt és pedig jegyek után 214 frt. 50 kr. s felül fizetések után 53 frt. 60 kr, mely utóbbi összeg miqt tiszta jövedelem a társulat könyvtára gyarapítására fordittatik i a nagy elkfi felUlfi-zetőknek következőleg nyugtáztad^. • Pichler József 1 irt Kbenspaiiger Lipót ur 2 irt. Ebenspanger Leo ur 2 frt. Fóliák Henriette ur 1 irt. Eichberg. Boldizsár 1 frt Gtross Albert 51 kr. Riifg Pal ur 50 "kr. Plibál Ferencz. 2 frt. Karczag István 4 frt. Scherz Rezső 1 frt. Kocsis Ferencz 1 frt Lőwinger Ignácz 2 frL Be-íus József- 4 frt. Eger Ignacz 1 írt !Wol-\| Jicíin Félix 1 frt. Heim Mihály 2 irt Jiaum-gartnér H. 2 frt. F. G. 4 frt. Ft Berzay Elek 3 frt Knorczer Lároly 2 frt. Osseszli 1 Antal ur Á frt Samu József 50 kr. Tasch Simon ur 1 frt. Szőke Ferencz 2 irt. Szeidl Ágost 1 frt. Simon György 2 irt 50 kr. Bognár István 50 kr Dr. Schreier Lajos I frt. Ebersberg Konrád 1 frt. Fi\'cher Józant 1 frt. Krompacher István 1 frt* Vaj-dits József 1 frt. Sallér Lajos 1 frt. — Melyekért egyszersmind az ipartársulat nevében köszönetemet nyilvánítom. Hencz Antal társulati elnök. • — A Konstantinápolyból hazatérő magyar ifjak múlt péntekeu érkeztek Triesztbői Kanizsára. Már Csáktornyán is kitün-te/Ő fogadtatásban részesültek, Kanizsán pedig több százra menő közönség várta és üdvözölte. Az indóháznál Yaiga \'Lajos ur tartott üdvözlő beszédet, a melyre a küldöttség vezetője Szűcs úr Tálaszolt. A bevonulás zajos ovátió mellett tórtént. Este 8 órakor fényes banquett volt, melyen a. tnasztok bosszú sorát lehetett végig élvezni. Később a -hölgyek is lejöttek a karzatról s volt tánca kivilágos kivirad-tig. Kora reggel a küldöttség fáklyákkal kisértetett ki az. indóházhoz, s itt búcsút # véve tova robogtak Székesfehérvárra — (Jelmez estély) A n.-kanizsai schla-raifia, mely közönségüuk előtt még múlt évi hölgy estély érői kedves-, emlékezetben lefz, márczius hó folyamábuu jelmez estély t rendez, mely inusorozatásiak gazdagsága és érdekes voltávlsl a közönséget nagy mértékben meglepui és mulattatni fogja. Az egész mflsorozatot jelenleg még • nem közölhafjUk, egy körülményre azonban már elóre is jóuak látjuk a közönséget figyelmeztetni, mely abbau áll, hogy a mulatozás érdekeben a belépés a jogosullak közül caak azoknak eugedtetik magi kik jelmezben jelennek meg. Előre is figyelmeztetjük tehát szép hölgyeinket, hogy minél szebb, eredetibb jelmezről már jó eleve gondoskodjanak. ~ — Jotekonyczelu gyeruiek-szinielőadás Nagy-Kanizsán. Szombaton február 17-én 1877, a kisded óvod a és a nőegylet javára az „Arany Szarvas" vendéglő nagy termében adatik : Mátyás deák Vígjáték egy felvonásban Kisfaludy Károlytól. Személyek : Turu Márton, öregbiró Weiaz Ká-rolin k. a. Orzsi, leánya Weiss Szabina k. a Kántor Weisz Irén k a. Upor László, főispán Ditricbstein lika k. a< Mátyás deák Hosenfeld Adél k. a. Kisbíró Weiss Gizella k. a. Több urak. vadászok, nép. A dolog történik egy faluban a Bakony szélén, Ezt követi : Nagy gyermek-symphonia (RombergtŐI) Igazgatja OÍlop Jfirnő ur. Közreműködők : jZongora Rosenfeld Adél k< a. Hegedű Weiss Saabina k a. Csalogány Eogttuder Cecília k. a. Kakukk Robiin Sarolta k. a. Trombita Johannáén Emma lu a. Háromszög, (Triangel) Ollop Kánai k. S. Fürj KnrtT k ánui k. a. Kelep IfeÜler lma k. a. Dob Roeeafetd Káró1/ ®f. Est k»véti : III Schwert dee Üe-moklee flchwae t in Sínem Akt von G. Patlita. Pereont i. Kleister, Bnehbinder-meíeter, FrL K roline Weiasí Selma, seias Frau, FH. Írem 3Veí««; Pkilipjpiae, seíes Toehter. Frl. 1 ettí WelUclu Vritz, Lehr-junge Frl. Babiie JíVéiss; Karlj 8tahlfeder, Elementárlehrer Frl Adsle Boienield. üelyárak: Az\' első fajároftuo* 1. fit 50 kr. a többit k \| írt. ill^elVj 60 ír. Deák ée gyern ek állóhelyek \\ ftOj kr. ÍA karzaton 1 sor l frt 20 kr.i 4\|óhelyek BO kr. Fel(Hfizetése k köszönettel Uogaatataiak és hírlaáilag nv ígtáztatnakj Kezdje égy fél 8 órákor^ A i előadást UraonoraMu követi: legyek eleije válthától Rosenfeld Adolf ui keresk;edésében ás az előadás es- téjén a pénztári ál. ifcőfizeLi lapunk I le^k^L jfmertetni ioéj kt BO kr. -kdzilebÜi Imi otjfk. U í költemínveicet (■áiaaínak egyikében 4 Maayarerstáfl éa a Nagyvilág 6-ik számáojsk úurtUmpű: í^öreg i jPriTaldszky Jáaoá — Ehé-Tesztett utaki rVéAesi AijnoUÍ) iV. folyt) JSnüékézés ná£r ^yámnM (Öít (fosa La-)oa.) 4 Keleti képek. — Disaebéd a magyar ifjak tútteleijíre Köusununáaolrbsn. Se^Uában.[(F.j — Bádapttst Is^óházaí. ^olbebheveri byuja ) iBécei tárézalevél-Kőhány nótaiCisbőL (Pojrzó ) -L EgyboL-.dogtalin történet^ (Jacki) Bsgényi (Dáu-det Elfouz.) ÍV \\ío\\rL) -f Különffilék. j£-r\'SáklöéladvánH. — Képrejtvény. -C Szer-\' keztői üzenetMk. A rendezői Meghiváa. A \| nagyi-kanizsai társaskör vasárnap ^77 jSvi febríár hó l»án délután Í6 órak ii? a trárosháa [nagy termében 5-flc nyilvj nos ^elolijasijLát tartfuja melyre ^ n. é, tfzjönééget Hiszltelettel meghívja Tárgy: . lz -aljrás jelenetei Elet és lélektant érteke lés, előadja!: Fkrkas Láktsló főgymnásiumi i ;pzgaió r. \| UJ úr. Kezdete pontban 6 órak »r, vége 6 órakor. A nssy-kaniysaj társaak elnöksége. Hajsok ÍÍFriraldszky Jánqs. — Keleti kepék í Mepokajsiczki Aríhdr tábornok, a délij orosz Üladssreg töíjssluúránzk főnöke. Todlepen Edjs tábornok, \|a dáloroszországi véd müvek fögazratója. Hazaté. Ő basibozu-kok. Előőrsi J találkozás; a fegyverszünet alatt. I— Sevillában — DiszebeTt a magyar ifjak tiszteletiére KÍonstantiuápolyban. f- A magyar ifjúságnak ez idő szerint egyedüli [komélyabbi íiákiyu-folyóirata a „Hasznos Jau attktó* uj évi óta feltűnően^ t—I (Erdekéé hangverseny.) Azon bires I gonddá szerkesztésben jepenilt meg j a leg-^lí u-^áiitJd-x—I a i i- i - i-: L:_ i jelesebb iróM dtílgozatalval találkozunk a spanyol] heg3Un\|Uzészl Sarasa t e, kiipir >údapeH\'ji fellépésével telje- nevét bwesi és sen igazolta Dbr tanár kíséretében Nagy-Kanizsára jŐ és márcsua l4én hangversenyt ad, a melyre e őre is figyel méz tétjük t. cz közönségünket -4 Zala-Eherszegré) értesít ^ hogy ott e- hó d-én, Cerkapoly Balázs árvaszéki ülnök, tüaőgyul idásban meghalt. — Az elhunyt derfek^- b c«ü etes jállemü férfin volt. Béke hp ni vei re Zala-Eger zegriől1 irják nik üirk 4" A zí la-eyerszeyl fiatalság több tagja fj évi feiiruár hó 4éa a sörház helyiségeiben zái tkörft \|ánczjvigalmat rende zett -4 Tekin ,ve a vigjalinak tulajdonké peni telsdatát, hogy I V\| ij minden egyes résztvevőnek a jó mulatáshoz! kötött reményei éeljesüljeiek, bátran elmondhatjuk, \| miszerint a far ang eddigi viga! inai közöl, leginkább ez f lelt meg czéljának. — Száműzve lévén . a feszésség, ezen — hogy ugy mondjuk i tka j—ja mai kor. vigalma inak, mi sem i kadilyoztk, hogy a jó kepv és vigjadás \'lej főbb fgkát érje el.- Azért könnyen megi isgyarázható volt a tánozo-lók lekangoftsá ga, aidŐm kivilágos; kiviradt kor a mamák; ak Indulasra intő és enge dékenységet m m ismerői szayá felhangzott. Általánossá lett aIpanaW: miért van ilv korán vége! ledig ugjijí meunyjvel kosa saabbra nyúlt mint; divatos szempontból tartania szabs 1 lett yoiná. így látva mulatni ja. fiatalt Agot,i :übWé^iytjelenül eszébe juthatott a ko q oly ab b\| szpintólőnek, nljsze-rint éhez hat onlólt ljeUettek, a ma ■ már csak birből isi iert pnégi magyar dalídÓk. — Azonban n^m< sak keaéLVességre volt I vigalom párátli n j de hölgy koszorúja is bátran kiál hatta volna a versenyt! egy magajjb rangú sl is. Valóban alig tuidi iánk nehezebb sze epet, mint Páriséra vjLllal-kozva^ igazsáj ;os ítéletet mondani; i nert lehetetlen vol ia feladatunkat részre! aj ás nélkül megöli áui, hacsak a jelenvoitak mindegyikét len részesítenénk az „uany-al inából." — 1 í-— Gyási hír. SchilBnszky, Qizell keszthelyi 0AiaasonM szálloda tulajdo nak ritka széj i tulajdonokkal bíró, ke fiatal, alig li i éves leányai f. hó 7-é lencz; hónapi kulyosi betegeskedés megszűnt élni Á drága halcjtt Mit tei £ hó >9-én dél itání 4 órakor roppant f közönség kis\' 1 — Beán majorja í Irod BieetŐbe. A harangok\' nélar szt. Miklós bus zúgása, t kegediisöjk szomóm zi néje, oly kedves lá iy:>ör$Knyugal^jnr% kiklséré^f aekor a szív >k legmélyebbjébe hat s a szemen át kÖi nyüt facsar, fi ieléuetetl látni megható volt. Nyujgojdjéi a korán elhunyt s béke leng^ei por\|si\| felett ij! . — 1 j[ ■ íim Hymtn. Kika Igitács Székes-Fehérvárról \| el {egy szia nrl Fjieukch j keszthelyi orvos müveit ellcUOcSdves léánvát Erness-tín kisasszon rt -4 Tatorek Ruaolí- vörsi főerdész ped g a bakiokbail váhott jegvet Bischof Marci a kisa«\|zonrnyal. Fellegtelen boldogságot 1 ivantmÖ no^ifi 1 ~ í — HaM lotásj balogh \|János, köxtisz-.teletben állót kesithelw nolgár, f hó 8-án 96 éves corábkd meghalt. A megbök dogult\' — mi it e ajórjok trflja hallja néháby évvé dzelfttjj öhmStta részére koporsót veti, i lejybe f. ho 10-én; örök nyugalomra el is hplyfa^ék \| Ijjj kedves folyóiratban, melyei] éppdn ezért jó lélékkeí ijánlhátunk az ifjúság és szülők figyelmébe. Kjülönben isi feleUe olcsó, negyedévre ll frti mi Dolinay pyúla szerkesztő neve jalatt I Budapest. Józ^sf város, Ósz utcza 15 sz. küldendjx. A .Hasznos Mu attató" nem kis gyermeneknek, hanem a fejlettebb \| korú, komoly torelprésü, ön* képzés iránti fogékony értelmes iljuságnak van szánva a egyik czélja oda hatni, nogy tartalmas, kényt alakú füzetei által az !s~ kolái és népkönyvtárak megklapitliatók\'legyenek, s e czélból a kormány már két ízben ajánlotta á vállalatnak népiskolák s felsőbb tanodák általi megrendelését. —A „Hasznos Mulattató" 2-ik tÜzete következő tartalommal lelept meg: 1 Honfiidalok, Illyés BáhnttóL 2» A siketnéma Elbeszélés, K. Tóth KklmántóL 3. Magyar Zászló. Költemény, Mikszáth Kálmántól 4. Kinek tartozol legmbbet, Msyer Miklóstól. 5-dik Hogy járt Vörösmarty a j jSnánezczsl ? 6. Török regélt s történetek!\' M — th Kái: máutől. 7. A Feri órája. Elbeszé\|és, Doli-nay Gyulától. 8. Adomák. \|9. A rabszolgaság és a rabaSo^akereskedáa H-tíól. 10. A hangyák harésá s játéka. \| Okén jután Ke-nesey Káiinantól. 11- Inhen-jpnnan: Ka-raoesforgalomi )Papirsáabólr Festői őszinteség. A király ajándéka 12. Vegyes közlemények. -4- — nA Hántok lapja" Ezen érdekes s nálunk teljmn úttörői folyóirat már harmadik évi folyamát futja, mi eléggé bizonyítja, hogyl hézagot pótol. E lap szerkesz tése nagy jtélidkt, mert nem kőkeményekkel a beszélyekkel van az tele, hanem azokon kivlif jó nagy rébzét a gazdaasz-szonykodási és háztsrtási rovat foglalja el, melyben askmós, takarékosságig rendre, értelmes háztartásra ked res és Imegnyero módéiban oktató apróbb köslenjényekbeq értelfnes gazdaasszouyok s mixelt anyák adják elő áéaeteiket, Upasxtalataikat. Ily tapasztalali \| jegyzet évenkint ÍJ—400 szo kott közöltistni s azoknak az anyák is nagy hasznát vehetik, ij „Lányok lapját minden koiiöly törekvésre, müveit n óvó. )ó gazdaasszonnyá lenni fcágyó honleánynak jó léltkkel lehet ajánlani. Az anyáfc igen jól tennék, há a divatlapok mellett ezeu gyakorlati hasznú lapot is megréndel-nék \' leányaik Számára. A i2-dik füzet következő tartalommal jelent, meg : 1 Egy sír költemény, Kis Józseftől] 2 A pajkos 1-loiika. Elbeszélés, Mikszáth Kálmántól. 3 Egy serdüln líeáuykának.) j Költemény. 4. Hogy készül a makaróni meg mis kereskedelmi téitfiafr Julcsa j nénitőL 5 Erzsike é« Jolánka Leveiei Qaál KaröÜnától 6. Bölcs monjlátdjk. 7. Adomák. 8, Szilárvi Erzsébet. I&ölteménv, Városy Mihálytól 9. A megtest^Ölt félelem. VárositóL 10. Jegy zetek a gazáaasszonykoÖiás ét háztartás köréből. 111] Fejletek. 12. BérdeaŐsködések. A ^Láilyók Lapja\|M irfendLki^Oli Urtal-maseágu éa diázes, szalon kiállítása mellett mesés olcsó, negyedévre I trt mi Dolinay • Gyula steieircésztői csime alatt Bujclanest Józsefváros QsS nijdza 1 ./is, alá küldenuő.— KOsgazdaság. OyttmöloadLlnkat vjfatjftly ifönyegetl I 18754a évben, Arán megye Maros-menti vidéke és vele Röbb jsaomsaédos szilvásainak róppant mennyiségij,vöröS sail kálnám siajbSri íöldbirtokoé ___ hói 7\|énTlíégstti A tüa éjjel volt I volt;\|a\| ÜöVetkez^ évben pedig reája oltat s 4 a még a saoiitott a<\|lá igi; naévsli ptáíri tek. I — A si Brenceéfleui ég, juk p Mgyá iaflan^\|bó történt »lom én éa (Ítészét — Ml\| eleit Iá b iküldetett kesaánkr Sktöt is az sjkölba I an^yi hernyó lett, hogyba ások mindegyike porü teLL-J^gglJ\'J I\' • . tll:l .. ugy haU^H bisOnyár* [kjiÉértílne á rég időiől vajúdó magyar nemaeti föggetien bank] 81 Menny és pokoli áldás ás kárhozat egymás mobsim jonnea; es urv lauria, hogy á. terméssetben a régi ! Ültőktől ia megénekelt „kftsép-ut* csak a poesiabep van meg, \|s a prózában, as élet mmden- . — itt ___________________ napiságábsi Biincsí holott csakis e« lehetne Dalos aei ő,TkMmm4 a^ek ♦ isia fiajgaté az életnek kofdogsága. áa emberi nemnek Sándor. Aigi ar (L4\|« bfik^usáaya. Ara 1 tgysdüli üdvössége j átn aa ninos igy I Amak idejében a tengni liUafij möks pálinkának főmtmtt íű, ée tdvSkrt, hogy as emberek olcsó áron mégis találtak részegülni, ámde a munkátiaosági kéj és mámor után csakhamar bekövetkezett a kijózanodás, a beszámolás és a visszafizetések hajria ís .. \| s boldog atyánkfiai édes álma eloszolván, a rengeteg gyümölcs súlya alatt szomorú tűzzé alakulni kényszerült szilva fák erdeje csakhamar pusztulni ésj veszni indád: mert a természet, a mit ap egyik kesével ad, ugyanakkor a másik kesével el is saokta venni mái alak és nemben rendes jutalékát . A [fold visszakívánja fölhasznált erejét a fa pépig joggal követeli kellő gondozását, és jss emberek mit sem tettenek; igy kímaraébatianal bekövetkezett a véss . £i bár a határtalanul rengeteg számú hernyóléesek ott csüggött a iák háladatos lombján i mentőkéz mécsem siete azokon segíteni: kevesen n^yan hozzáfogtak, hogy szűzi állapotába vissza helyeaaék a gyümölcsfa életét és termőképességét, de a nagy tömeg írgal matlansága .kizárólagosan hagyatkozék a gondviselés kegyességére___ Hatósági rendelvények jöttek, hatósági ia-tézvénjfek mentek : ám ezekkel szemben hiányzótt egy erélyes kéz, a mely a kimarad batmn ssükségünek bizonyéit heroyóz-tatási [munkát közérdek szempontjára," a kénysner módjával is iparkodott volna keresztül! vinni és vitetni, és mertértént, hogy a hernyók milliárdjainak milliárdja linóban íz ádász sáskasereg falánkságával felfialta nemcsak .a duzzadozó termő rügyeket és \| fejlődésnek indult leveleket, hanem ^ezenkirül kiszívta a fák életnedvét is Miből azután az származott: hogy rövid időn ezer és ezer sziivafs kiszáradni kényszerült ; mely esemény már magában véve is káros, de ha azt tekintjük, hegy az eddigelé fadicalisan elmulasztott hernyóztatás mily dalamitások alapjául szolgál, akkor f% közérdek szempontjából eredt hazafiúi kÖ4 telessqgünk parancsolja, hogy ideiekoráír felhívjak az illető hatóságok figyelmét és éberségét, miszerint az ez idén is szertelenül nagy mennyiségben mutatkozó hernyó fészkek hova előbbi leszedetése nemcsak redelvjényileg a papiroson, hanem tettleg a gyakorlati élet mezején is — költekezéssel bár — az erélyeszég egész szigorával. ha mindjárt es a pénzbírság terheivel is járáa, klzárhatlanul eszközöltessék ; kfi-löndee a szigorú eljárási mód kellő alkalmazása nélkül — mások hibája s hanyagsága \|miatt, legnemesb gyümölcseinket is nemcsak a veszély, hanem a végpusztplás és enyészet fenyegeti. Tehát hogy ez ne történpessék: minden községben egy- egy ellenőrködő s független honpolgár mint a<fr hoc kinevezet saakértd kéli, bogy figys-lemmel kisérje a teljesítendő ebbeli munkákat] és kisérje akként, hogy a hernyó-fészkék leszedetve megégettessenek) ns pedig s közutak vagy mások kertjébe há-uyattássanak. —1 f\' Nem tréfa dolog ez. Itt tennünk kell gyorsan és határozottan. Saját határán belől minden köztörvényh atóság kötelesség-szerüleg is hivatva levén a kellé intéake-désekj^t megtennui: a szakértőket községek szerint összeállíthatja: a mulasztási tsetek, továbbá a hanyagul vagy rossaka-ratulsg teljesített ternyóztatáá munka után szedett sarcabol, a szakértők mint ilíetők napidíja fedezhetvén. (FJE) Kagy Zoltán. Gazdáazat, Ipar és kereskedelem. ÍG y a p j u v á s á r. Budapest, tebr. 4. Múlt heti üzlet igen gyenge közép-ayi-rat egy brünni ház számára 104 frt iával uagyóbb mennyiségben vétetett Készlelt agy ^ mennyiségben szaporodott, hegyi egy-nyirötü és kétnyiretü, homokgyapju, orosz — péregon — egynyiretü és krimi friiér és ssjürkével. Haiigulm meglehetős emelt krdelt. A kötésekből "miitik, • mist nevo-zetessebbeket: gróf Zichy Nen. János finom somogyi posztó-gyapjuja Francaiaorsaág számara, gróf Oziráky-féle finom és középfinom posztó gvapju és gróf Huayady Im-rerléíe középhnoin posztó-gyapjú beifóld számára, továbbá Plsohy földbirtokos igen középfinom posfto«gyspju és Gsrliczy báré banálí fésű-gyapjú itteni üzletek számára. jOyápjuislet vBécs, íebr. 3, Kft-Iönö4 üzletpsngás. Készletek nem knves-bedték, sőt ujak által kevéssé növekedtek. Vevők nem voltak, tehát vételek sem eszközöltettek. Szerződések iránt nincs kedv, előforduló esetekben mult évi árak irány-adók:. Ily vétel történt mult héten FrSn-csíáOrssag saámára vonatkozik es Zichy Nepómuk-féle g^yanju nyiratra, körülbelül 20V métermázsa, Brünn rémért Cziráky grófjféle gyapjú mintegy 200 méter mássá vétetett A tnö ve Védések oljj részi etekre en-gedddélyeztetnek, melyek mult évben nem voltak szerződésileg eladva, hanem csak nyir^si idő után jöttek eladfisra. Szerkeztei flsenet \| F. A tapolcaa. — Ajbeeeély sét a jövő vaámban kezdjük meg; folyUtását. í— üdvözlet. ükii i ri-ii iiii . ja (yrsáfi «ón in" ! \\i r; EP1LEPSIK levélilpg gyógyít Dr. Killlsch ézdilbuu, jVV lhelmLlatz 4 (előbb nlitjj Majdnem 800 li terrel gj\'ógyitva. 868 b-62 8pníal(oi>84iomnn! r^rtjíint unb ifi burd) Ilii Qa^MMinip »u bqirtrá, oiuTűtijig in Ph, }\\lsohe 1\'n Bmchiiaud 1 iin\'gi\| Gross-Kanizsa. My fejteri en Icines Palastiés obrr Der ápion öc& p^on^eimiiitflers.J ^tflortftn öíüinau öom Oerroffrr bon! „IWaria ;li)c rrtia uiu> brr toiuurjc ^npft", „^riiiA (tUgai iii tj bcT Ukiflrrffra", „ttiit WtMfter m ;bcr Jtuttf, i^iunt^e UútbHier, - /f3?ic (Öcljeíinjnffe bed ^réjrs",; tjuiic áüiibcriMHcn", Xtai flrnjie $aus" u- j. n». in ca. [16 Liul\'cr uiigcii ii 25 KreuHür.l (ftjift rin g rumit igei, ftugtcu) rrfdyüttt nityS unb] crtytfeeubcs {Jcii- uub Sutciiflcmalbp, luoidjcis bar bej lirotr Víuiüi uur ben Uc\|\'eru cniroUi, cm löilb, bab bi< realc toic bic ibeale Jtokit im tfluflr burdjcilcii laáijuiib I mii brr art tym gnu^nlm, vbc\|u?i\'id)eii, )rbrnÍ£rfrr aniiuu^rubru eipradp, i^rufte^ nnb Uroits, ivir quntjt\' bares un& Hknucniugcs luicbcrgiclil, ín Íoiücimcid)cii] ttJúbcrn Di<ir, bem 4Íc\|cJr auf ber (yíjjdjidjtc lUuljlocMijme töcftaücu\'úuftaiuijv\'it ls\|t. (inb jpniit bír jUqitcrun (inra 4»íluslr» oörr Jrr 3iou In $oIi\|tin i&trrs rinr iSdjilbmuui aus brr Sirflííljtijit, in orii {Juu&aj brr díujiuimil tfcijiUU, bir allrin im iSianbr í\|f bie greUcii, ba# vlii^c uerlt\'tycnbi\'ii ^aruiii 411 milbrrni mUi brnrn Dos £d)ia\|al ojt btr oMdjidjtc brr atíciijílKi mi rrtbt. I ®iejer £rifliiial í){oinan crjtytiltt in ra lói unb\' Midit inrnr Sle i* i\'irfrrungen, « á in fdjbnrni grourn jjcuaformai, jrbr lűtrfrrnnfl mit rinrm Qrftjrn, rtfectooUcn occnrt Umf^Iag gttyrftet. rtfcctooUrn Srrnrbilb aufflcjtaim itiib in iUu\|trratrm JPreis jeder Lieferuug nur 26 kr. : iBeftcUuii\|\|cu iiiimui jcbij fcUudjfjaubliwfl entgrgrn unb brforgi bir ^íjrtfr^uiigcn püiutlifij. Priieiitjvollo J^i\'ümijiubilciorJ Hiidj íüíuifd) cíiijjri\'iiijiui, ober unringna^mt. VIml) jfícl len unt brn ^rúuuiiu-raáim auf ^}ii\|ijd) Dirr $rai iiai (Crlfarbenbrud; jur tfcrfflgung, iiuiuJuii ,}jpci rri^rtibe, ltebeit0)pii(\'bigc Ütenrebtlbcr; i. un jllÉftt ruurrtonunJ 2. Vor üciii \|08(tf> íOlqji\'iiiiild.j lir ^raiiiioii i íujb 21 fiub im ^to5lffad>rui punytuoiicii Cciiarucubrud aiiflijir lijjt unb briiebig riiúrlní obrr 010 vtfrgcnflOdr ,V» prrj toiiibm. O^br briiribru íjat bir ^apidrgroi^ doii tfnuim. unb (o\|trt irbc«,^lait uur ii p. íjudift rlr gautrn unb bauerbaiieu ürriirr U)olbrai)mrn (bao vilb auf líeinuxinb grtpaMut, in >blinbrúi)t\|eii unb grfWJtifiO tu\|ccii bic beibrn ^raiuii\'ii, indufioc itkrpatfuiig tu kiitr, ^uiainmen nur ti \|l. Jin Kuujt^aubcl ifi brr ^nrioi berfeiben, ciugcraíjmi, ao fU Viuit) lirnrii nur alt 0. unb \| 4 $rAmten in oirrjr^nfa^em Oelfarpejtbrutf i^Javicr groijc »ti 12 tfeiuimeter, ibtlbgrbBe iUcruiui. fúr 1 btr ifitdnumeranirn be Mertei ^erftruai bir brrfl^m{ lm tbilber; 3 Eeee honuno nad) uuidp Honi unb 4,1 MaLur űoioruta uadj buido Honi. IjcrUtl^ itunftbtdttrr, lueldje ebcnfallo ptu Jülau nur 1 jl. itip. ctugcral;mt iiij jdjdnem elrgamrn Maimén inclufioe nxpadung, ^ufaűu mrn nur ti fl. toften. A., iiartlebeu\'s Vorlag in.Wien.J 1—1 Altesti-sérvben szenvedők meglepő gyógyszert találnak a Stúrze-inegger oottileb Herisauban (Schwaiz-bau) által kóuitett iniudea tekintetben Ártalmatlan sérvkenöősében, altesti It^érvak és anyai bajok ellen. Bizonyítványok ét \'köszönő iratok a használati Utasításhoz vannak mellékelve. Megrendelhetők fazekakban 3 frt 20 kr jávai ügy magánál Sturzoiieggor G.-nál mnt a .ko-vetkeaŐ raktárakban : Budapestén Tormá-ygí F. gyógyszertár sz. Máriához Temesvár. Pecner J gyógyszertár MariahilC 262 2—6 mmm immmmá^mmmmmémmimmmmmé ! ! Mellliele«rneh !! 80 év óta koholt és cj^vosi jóváhagyás fulytán \|fl íoki: orosap kinró\|\|ült a F \'"•\' 1L. -.................n I 1 \|ip iliisaoBBIiiM: 2 f M íH6-\'^61^\'\' fi i! F-I• ti! [1 Hl -1 \' I \' I ; I "ÍJ . pufi\' j4 ■ I— i I \' 1 \' n > ÍM U [> Mindig í\'riia minőségben kapható \| \| Egy üveg ára 8ö kr. j li iq^N ^ gyöngeség elleii fljj Kiigálipfer l izom ée idegefiiehei^já. I! ;ar\|)i\|íatiklaB\| Imvaei iiövónyekböJ ■Kétaé jenki^ijl i (elesí azer rheuinatíkas arcz- éji ciontn fájdul iiik, szédülés, jkereaztíájdalmuk, ideg- ós tost gyein eaég l elldn, IkU önösen pedig a n e m z d r é[ h z ovi g y e u g 0 s ó g 0 óm ebbői gyakran uk^zott, t e h < tfe t l b n b ó g ellen. \' jj\| Aru, egy üvegnek 1 frti • I^JHj 0 g f 4 s e 11 e \|i! I • \| . Siomadkon, száfriz. \|M\'J firuiin bécsi fogorvoBlól. j J Egy • ejeiiiék bizöpyult szájvíz & foghus épentariásaj és er ísjtésjjré j, a szán rosz szaga ellen lés keze Í5dő íogroj iláa állon A;ra egy üvegnek 88 krU főrakl n1 Uagjarors\|agi: Török József gyógyszert ira, I Nagy. kuiuzju: -Beuisl József gyógyszert. HozOnterg \| Feren< z. ltuktár iMagyarorsság minden nagy ibBI I \'\|u4ü J\'r >n\' j ^ ^w^^ ww * 3 : g B f * fi N Pi ll^llf fi 1 i1 I ^ I b 5 Reá » o- ^ r c O I S v III ü b £ I 5 * tl 4 rllls 5 l \| lí* I § S ^ fi t £ í í P i- & í^s & 8 ff § g r g g* s: C A.I B ^ X h. f, h Sg 5? *« ZE S t 11 f lí 5 fltli i N E E: =- £ — ? ff l-e ® «-• » C: - ««. ffl € I 1 ff- í5 8 K & f Jl- ■ B »"£• a 5 n ^í. i f I £ A Bili ■ r!s f = B- * tía .. \'23 r - tg" «3 ö ri:! I • * : 1 £ s. s g • s^ a "* \' 4 L\' & TWÜ i Ht. r K WlYynW^ • . \'L M-s ao r§ tl-ís \'s ■ p ő ff. s1 ffffSci J.r \'jiC R5 ^n: P fe! t- -1 <n S e - -it \'t F ~ -•Sf= síi aorifg.- 3 őfei h \| lí^s-\'lll Ib^s í\'ill- r tu^ lls-iilli \|ir« Cl Jit.2 _ Slllírl !síf fetel llfilf I sí -ii5 it!-, >mi Í?;ikí H- í i í Is IS 1, 3 sígg l s- 55 O 2T 3 p .. & VI S ri^tPT gr trj a CC ■ Jf- S S" ff • S-s 8 a . fg S®áBo p p •». s 5B 5- s* * • É %% ^lllg ^ s-fíT « 3 l £ BL r 5 fi\| pr 2 ict "1 lf - cn?; ; ? <? pf 5 g^a.r^ ■ I Itt f\|p i! íf\|if\|f tírg —1: s ít s fi ? e-38 I I ?Ü Ifi iülfWte 1 1 teH líHilclf 5 Ii! Htt\'UttVí I ■ iCft B 5 JTb ^ " p a 1 o" cr1 ^ ■ ? a O.J-2 p b >P o a. g-lí^oaí B\'g . k I M ifiHlí I f i2 B. $• Sí- fc fHh g-s ■ 2 T Q S qi fr CO 9 ö é-S&frta ^ J* =r f 7 SrrS E ? ? g í nscHEL P"1 Tír x- ön? w ÍJ i j kiadásában megjelent ^B\|káplia\|ó\| , 1 y \| fi--i—K —:—:——HiH—i—ior 1 »—S \| -■■^UátRM^JfU—■ 1 I Regény két Jcötetben. ÍM j E^^^ír^Sy^^^lSS^ Az e,BÖ j E ^ \' 1 r \' 11 T ;:\' _ T j Cranozla császárnág korából, XX j C A s^kicswaxe N 11 jiJlj^^ll^^ I V W: \| ^ wj v I M l i ,,4W;!IUN\'ÍI i BARBOIX ROGER. tt- Wt Fordította. M I : \' I \' \' fi "L j !\' \' ■\' !< v Sv IC GYÚROM ANTAlj. I I \' MttoWij ni\|[:; wí^étj ipetbl mfcw^ ; \|\| j\'. w 1® \' fi " \' i •jM 1 j Ii l\| \| h . \|, Jjj_M\' I • Ml Fordította: ( jUw Jfc Ara az egész regénynek (21 kötet) í ! M a négy kötetnek KÖYÁRY BÉLA. \' jE H 4 írt. 1 I t I \|[ IL 1 Ml i;i 3 ^ \' \|j\|j [\' \| 11 1 I \| Ára 80 kr. ^ j \|\|j ^ t Továbbá megrtndJlMI f •! . \|\'; t! " i ^ninden ítJutók és\' utalványok, lapok és folyóiratok, r \' flVIndeDféle nyÓratlltYainyOlKÜ » I > wRjUy naiiytürjedelmü munkák minden nyelven, }\| ugymiLt:j \| íj] \| \' jl . M . j jl ELÖOTTOYOMATÚ RÜSZLETIVEK, 3®., 3J eljegyzési ét esketési jcyyck, számlák, karlo^éfek} Aor^O(ft(immpk és névjegyek, • tTáh I á 2 á í ük éö QVáSZCZéd U I á k 9£ IC LBV^LFEJEK ÉS PECSÉT02 íMpi, \' . f ; j fü 1 ÍK Rn hivatalos táblázatok, falragaskok. i czégMyo»iaj;u j RéSZVénVCK, ie Tooxltélaioiif \| í mm 1 ■ # oklevelek és czimkék slb. stb. Jfe VE beviupéirléuii jedyek . j I \|\| j \| j\| I J \| ;. «fflifPIF ! L TfT \|. ]• p !\' jTT \' .\' • !• tQ! 9\| VAHÁBI. éfii H 1Í:JL YM N K-p mG V\|E K, \|l\| pl \|\| :i ! II\' \\\\ mpirlínj \| • \\ SE f ír kereakedóöi irjíkdiiyváJ j j : L I •! j v .1 , • ; j Bk a •% A legdíszesebb kuJlitásban jutányos ^rakpeilett készíttetnek, f 1 ^ [\| !;!\'; H FtooWj FftldpT^l^aLyJ^I111 \' ■ ! HStatal; \' CMbal nMf kés j \'hliiMdi Ojttio.ku Ihu t\|\| uim HÉMM Srati Kffcí »«• ♦ M rétém t frt. Megja* lm \| H 10 tr IWrtMi^iilii • 1 I Ilin «ffmm t Itt. lllaín "-\'i-\|mii \| k> <M)/«fdl) \|0 kr MtMr: Pillliiri 10 kr KÓZMÜVELÓDÉSI, A Zala/megyei IMIM 8. szám. MEGYEI ÉRDEM üj m litmiMI Mi: Hati • Imf mllliiil rfewt H Wtf HiImIi\|l> tttii i rt; Bj láimkém riw tU as Bli—ImU Ml lp«l fcsaekM löp4lUnl ú IWnM tÍMtsM m Klfcmt ■MllllSllI tel II 111 WíSb IItt BafcfMM. Sirriíí, I^IAIIIM L V4«ll li k Lug i ■— «- <->11ih» A, Mm. SnH.il.ns l a. AJRS^DALMI fw GAZDÁSZATI HETILAP Vazrtovágl EgyeilUt é» több \|egylet hivatalközlénye --I l__L agy-Kanizsa, Szeren 1877. február 21. IV. évfolyam. /iftiainegyel Gazdasági Egyesillet. ioi isit ] . r ■ Meghívás A megyei Gazdasági Egyesület folyó 1877-üc évi Márczíus hó 4-én délutáni 3 órakor Zalaegerszegen saját tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyrp a tisztelt egyesületi tagoknak minél nagyobb szám-\' ban leendő megjelenése kéretik. Tárgy: • a folyó ügyeken kivül1 a Nagy-Kanizsára tervezett, s az ottani májusi országos vásár alkalmával megtartandó tenyészállatvásár, esetleg ezzel összekapcsolandó te-nyész állatkiállitás mó- í. dozatainak megállapítása. Kelt Zala-Egerszegen 1877-ik évi február hó 6-án Árvay litván i. k. Ügyvezető elnök. rint a párbaji ál meggyő/a érvekkel támogatott sz lárd véleményemet kifejtsem. Bár miként tekintsék a párbajt és vivókajt, k< Uégtplen, liogy a pár-baj-viyőkj k< ízvetlenül. vagy köa-. vetve gyilkos >k, kik a legnagyobb mértékben véjtenek al legfóbb lény, önmaguk; sz(l léik, barátaik, jótevőik és az állam iránti legszentebb j kötelmeik ellen Miért vívnak ? Hogy a .legfőbb lénynek sBol gálatot tetyc lek ? Nem, hanem, hogy a legfőbb) lét y által számunkra kitti iduzesint életünket as lelkünk üdve és a tár \'a használj úkj támadóiéi.! —i ek agprual^ CBak és nem ra veheti azt el^ mikor Mierti vivnak ? Táján, megmentsék ? Nem, kenőt meggyilkoljanak Vélemény a párbaj-vívásról. Korunk e divatszer ii maniája, m#ly főleg az intelligentia köréből szedi évi áldozatát, és ámbár nem oly kirívó mérvben, mint a7 öngyilkosság — de mégis aggasztóan szaporodó számban bénitja, fogyaaztja amúgy is nem igen szapora faj — és nemzetünket. Tudakozódásunkra, hogy mi adott a párbajra alkalmat ? többnyié ily választ nyerUnk: a megsértett becsület. A párbajról sokféle a vélemény.\' \| Némelyek azt a legrutabb bűnnek tartják, melyet értelmes ember elkövethet. Mások ugy vélekednek, hogy főként hadseregnél Ja párbajt nélkülözni nem lehet. E tárgyról a sok olvasás és elmélkedés ama tény leges elhatározásra indított, misze- zött cél éllen ő dicsőítésére, sadalom javái lag lépjenek gondviselői urai, az elet neki tetszik, hogy áleiöket hanem hogy -r- Használni nak ? Nem, gyent, bánat legfeketébb iránta 1 — nálnak j? De hasznot tag ik talán embertársaik-1 tanem családnokra fezéit, gondokat] hoznak, a 1 álátlanságot tanúsítják agy az államnak hasz-íogjy l hiszen azt egy ,tól] fosztják ímeg. Azt lolvi stam, hogy ki párbajra vonatkozólag rancsolatot tdotJt kii „Megengedem a párbfjt, d< mint tithknal; annak, ki a vágja le ] fejék XIII. L a párbaj! hal azonban a v Ezt Olfejr gatio alapító), nyira szivén tározta, bog j becsületet ál bői egyletet A „§ala" t arc zaj a. .Férfi sorsa a nő." Nem as agglegények sorsát értem — mert ások nem fUsték sorsukat nőhez (meg is érdemeljék as agglegény adót.) Mert márfaa jogegyenlőség van, legyen közös teherviselés. — De tán ítér as agglegények sorsát is a nők na táros Iák ilyenné ?-. Tán éppen a nővilággali első érintkesésök sikere, ás akkori elijeeslő Sélda éa korai csalódás tette őket oly ri-ag nőgyülölővé ? Nem mervén többé próbálni, nem mervén többá remélni ? A nagy világ fia, nagy világ leányai csáb körében kora élveken suturáivá fogékonyságát veszti aa ídylli némi vonsalom és a családiság szentélye iránt — s blazírttá lesz. A laluai legényhez pedig eaetleg hűtlen leas babája áa elasáatábau duhajjá lees 1 Nent/e^ezek sorsát is nő okosá.?..J Egy magyar kösmondáa mondja, bogy: női kezek segítenek bennünket a világra — a ugyan női kézek zárják le haldokló szemeinket. Így éltünk eleje ée vége as ő kezükben levén : bizonnyal éltünk közepe is. — Egy diplomatáiéi kérdesték egyszer, hogy mi okból látják néha a királynék uralkodását szigorúbbnak: „mert mellettük Úrfiak kormányosnak, inig a királyokat nők befolyásolják" (eleié. Jéluuak a fent irt oaimU regényében V eszményi regény hőst ecsetelvén, — Waktaeileg, da mégis a gyakorlati életből, festi le, liogy volt, míg 1-ső oldala mellett, növeli 2-jik egyén kjét vas karaktert hagyja magát rosm — éa mkn remtő alkolá 5 rik aem hajlik eaőcaepéek ál igsjza vc it irta hogy! .Bólé llogyt a Dó Ugazi mikor ast irta kösött férfi b hosszú éllet viltozi akire legtöbb SztJ Ági Isten a nőt a rémleni: akk^r rabszojgajávál egy fejedelem ily pa- aao h határozott fölté- tel alatt, hc gy I a bakónak miádig jelen kell lennie, és oátáaikat megöli, azonnal pEzen parancs a pár- baj barátaim k hevét kissé lehűtötte. íjos franczía [király alatt katlan1 volt. Halála után váJi düh ujrl föléledett. iiulpice f— oongre-a és «iső főni)ke any-vdtté, miszerint ejlha-a becsület [ellenébe a tja. Él czélbol nemesek-alspitott, melynek wg- jai saját kezűleg! aláirt esküvé! kör telezi ék magjukat, i hogy soha senkit párbajra ki pém hivnak, kihívást el nem fogadnák!, sot segédek sem fograk lenni. Ezen kizárólag katonai • ^etbe csak: ojly ej{véuek_ VSlettek föl, kik háborúban bebizonyították, hogy bátorságuk kétségbe nem von ható. Az eskufolrma ez volt: .Alulírtak jelen okmányukban nyilvánosan és Ünnepélyesen kijelentik, hogy semmi kihívást el nem fogadnak, semmiféle ügyben párbajt nem vivnak, éa ezen elhatárolásukat minden alkalommal nyilvánosan kijelentik; kinyilatkoztatják továbbá, hogy párbajt, mint olyadt. mely aá étzszél, az állam jólétével és törvényeivel ellenkezik, az üdv és vallással össze nem egyeztethető, megvetik, -r- anélkül, hogy bemondanának a jogról, miszerint az! ellenök elkövetett sértéseket, a mennyire éllésjik éa születésük arra kötelezik, niinden törvényes utón visszautasítják s, a. t. Ezen egylet föllépése magára XIV. Lajos királyra is mély benyomást tett. Hossza uralkodása alatt nem volt rá példL hogy párbaj-Vívásról vádlottaknai; megkegyelmezett volna. De hát a becsület;- a beaeület I Vájjon, abban áll a bécatllet, ha valaki azt moádja : mivel ez megbántott, agyonlőttem, vagy családja és az állam terhére nyomorékká tettem? A vendéei Háborúban két tiszt ösz-sizekoczczani. Egyik kihúzta, kardját, ^ másikon könnyű sebet ejtek, mire ez le akarta szúrni. Ekkor s jelen-Volt Donnisson tábornok igyj szólt: ,Jézus hóhérainak megbocsátott, és egy keresztényekből álló hadsereg katonája meg akarja bajtársát ölni ?" E szavakra a két tífezt megölelte egymást, és a. sérelena el volt\' feledve. Vajha \| minden párbaj vívónak ily barátja akadna 1- uod jellemes: derék félifi mi neje al szende Seritajvplt — [s mivé lett a HannaVréi-lázáSB&gában 1 ii! Egy laspu tiaflaalian \| A \|i jellomazilárd férfi azt hinnéd, hogy tnem löngépb lio állal haMá-imnt szikla, mivé a te-CaijlódolL a szikla sem tö-ugfsu, de s folytonos lassú 1 atmpsodik. jjj-bat \| Gjarainak mikor azt g oaak uky Iellet férfi pálya, mailé tföl«r a koronája.^ voÉ grőjf Miké Imrének is hagyT: iNagy események ■rát jkell jut embernek, de egy fplyamára egy át as aMKsék van." ston pedig ast mondá : i „Ba férfi! uk-ává akljrta volná te-fatéftőlj alkotja vale, 4- ha aaáutaj volna: I híhetőleij já-bábél lídzand itta lléáraJ de inível társául rendelte 9 old .lábéi fatte kiJ\| Erj aki dimjkas prsg kudós kéraes-tetvéo, hogy pij a Idtefjfbb ál életben I? felelte ,a izert lem f Kgy fiatal bölosásS . padig azon kér .ésrelLiuall leffnagatabban a világon? tele é „ai dp.J „Háti aa smUtio?" aérdék tíle, - „4a psak alM valé, Ihogy köselebbl rir en ij íijjhoz." \| Diák F írenaZrol mondják bogy agy-kéndezti tvánl mi véleménye van a Ifelel i I „Miidin beeatUetes eljaber m ije a n{ I" Ék lehetne est \|é-in< okolni (ha kl nf> hinné) ai főj élei* eaélja a Idr — aaer nőkről T legfőbb éea lak lantiak — mert kJ fény a írangvígy: jaz sokasor görbe lajtorjái kapaúkouk a magasba.Kinek fő czél vagyon, a\'péns, ta mammon; annak keblében sávi helyett erszény vsgy kő fek-szíK. De a kih\'ek eszménye a no: — as sseret ]... a sMretet pedig Isten s as Ur is szeretetből terémté a világotll f— „A ki szeret, as nem lehet boldogtalan —I nem lwat nemtelen nrzésü soha* mqiidjjl Eötvös -{— a híres [ Kjaithansíjábán. A magyar nép őe jellemében fekaaik s hők éa csalwdíság iránti [tisatélel, 4- mert áuibár keleti nép volt,\' még íb soha se dívott nála a tobn nejttség p-Jsőt törvényeink kttlönös kondoskodáwal voltak a nők Iránt. J- Q A, régi racsaink a nőkéi inkább tisztelték. — ne/íket is anyjukJél vették — örökaégttkej nem a Baknak de leánya- Francziaországbaa Camhrai megyében Maubeuge község lelkésze egykor elhagyatott helyen \| sétált. Egyszerre közel sűrűségben fegy-vercaörtetéat hall. Gyorsan pdasiet, * 1á<JU, liogy k:it ti*t kardra viv. A megdöbbent vivék lebocaátják a. fegyvert, áa egyikük boazusan kérdi a lelkésztől: Mit akar ön itt ? A lelkész a legszívélyesebb részvéttel feleié: „Azért jöttem, miszerint meggyőzzem önöket, hogy minő; esztelenség párbajt vivni. Önök vívnak a becsületért, éa bátorságuk bizonyítékát akarják adni. Dj én azt mondom : aki párbajba bocsátkozik, annak a becsületről nagyon téves \'ogalm<ii vannak, de még {nem is bátor. — Nem bátor, mert agy barbár előítéletnek hódol, melylyel szembeszállni nem elég erős. Nincs annyi lelki ereje , hogy magtudjon bocsátani; rabja a büszkeségnek a haragnak; pulya, mert nem tud vadságának parancsolni; —I A becsületről is nagyon sajátságos fogalmai vannak, midőn -a becsületet egyedül a véletlentől, vagy a vi--vási és lövési .Ügyesség és gyakorlottságtól teszik függő vér midőn továbbá személyes boazuja kielégítésére egy élettel játszik, mely nemcsak az övé, hanem a társadalomé, családé^ életuráé." — E szavak ntán a lelkész megkérte őket, hogy a béke urának, nevében hagyjanak föl a vívással, és a szemközt álló felek kibékültek. Maga Bonssean is határozottan kárhoztatja a párhajt „Aki derülten párbajt vivni megy — igy ír — nem egyéb vad állatnál, mely I egy másik vadállat széttépésére indul." A becsületét szigorúan féltő, soha sem fogja kezét embíervérrel bemocskítani, hogy még tötb tiszteletben részesüljön 1 A becsületes ikuuk hagytál Ly curj volt azabad hogy ne törvénye szerint pedig nem nássajándéko) adni azárt, ____J de as erény jöjjön tekintetbe k nősüléinél. As áaainaiák leányaikat a piaoson ugy ádtak férjhez I j hogy éTőssöir L miveltebbe-kell Biobbb\'kejtj péiuiért, 4r lutJ&bb\'-a kevésbé kapőssákat pénaaeljlLil as vlŐbbiek-érf bevett péhtből\' több toldalékot adtak emesek mellel dnitájt pedig erankial olaa-llendő VjaSatl ét lás^okat i aztálytt legénylá latt as\' alaő -keváU. 11 {nép torsa feliig égessen a á nőeSléet, ugy höfj egy jjja vál^spták aTegáayekei és á Uéayoket, akkor a A régi aifikálták a aatán ki első •est. nő áe Egy Iibl Téletianre bis köattnaepen k tft\'T^ -jL o. ___ii__i ■ legényeket bekQldvén, akit a söntben fo-.gott es kivezetett, as letfe nejévéj Plató törvénye sseont misiüen férfi 80—85 éves koráig nősülni tartozott, ellenesetre; pénzbüntetésre éa gyaláéatra méltónak mondatott A régi romaiak törvényei pedig — <k még a magyaroké is — a nőtlenéi s magtalanul elhaltak javait as állam ráasére confiskálták. — Ugyan a romaiak tuskót huáattak — erős munkával adaték a nőket, hegy erős fiakat ncjvettieasenek. — Minden konsak foglalkozott lóhát a női kérdáaael, — vagy ia fő fő élet kérdésnek tartották a nők sorsát áa viasonyiüt a társadalomban. Ét méltán ia : A nő nemaeak a csecsemőnek természettől rendelt dajkája, a gyermeknek alaő oktatója, de ő aa ifjaaág kalausai a a férfikornak la meghitt társa. Egy szavai a női behatás többé vagy kevésbe, jira vagy roeara, de minden eaétre határos ks ember aorsa följltt} 1 t A férfiak éa nők teendőit a természet világ osatj elkÚlönité. Hivatásuk teljesen el-lentétea. Egyik ae végezheti a másik teendőit. Egyik se asontluttjs le a a másikat a maga teréről. As emberiségnek aa emberfaj oaéljaira nézve mindkettőre egy-iránt szüksége van. ■a4áoh tehát egyoldalulag ítélt, midőn székfoglalójában mdndájhogy a nő gyengébb testi ée lelki ereje védelmet, ápolást kerek — mint az élhjigyött gjyenn\'ek a herviadó J virág, a magdenaedt madár, — mely a ftrfi segélyéért esf mondrjáu: illat, dal, iaaa, sománoa, ouudea talmad lése. i mondMA: illat, •si ma: ja- Mibtr B«fiért«tt UoiOUtc helyre állítását törvényéé utón eszközli j i(«Máf« Ootuditáhoi ée a jövő biz* to« jutalom reménye horgonyához köti boiinráfji kielégítését. Ei ai én szerény nézeteim Sáriit Menykért. Nemzett hmik-dók Nagy-Kanizsán. A „Nemzeti Hírlap* egy bécsi sűr-göuye arról értesít, hogy a nemzeti bank újonnan alapítandó fiókjai között, -- -feltéve, hogy a két kormány közül egyezség jó létre, amely különben, ha a jelek nem csalnék, létre is fog jönni, Kanizsára i\| jutna egy. — Mi ezen tudósítást, habár csak valószínű, igaz örömmel üdvözöljük, mert benne jelét látjuk . annak, hogy a kormány városunk jelentőségét felismerve, kereskedelmi érdekeink helyes méltánylása mellftt a bankfiókok felállt fásánál rólunk sem feledkezik meg. Nagy-Kanizsának kereskedelmi jelentősége azonban nem ma és tegnaptol datálódik. Olyan időben midőn as egész kereskedelem hazánkban még nagyi n kezdetleges volt, a mikor még alig emelkedett a csere és hásalás nivsauja fölé, a mikor a külföldet még csak nevéről ismertük, Ksnissa már több előkelő nevü, intelligens férfiú ssemélyében jelentékeny kereskedéstűfcöttgábonában borban és terményekben, dácsárs annak, hogy akkor még nem kötött egybe a vaapálya a tengerrel, aa evvel való Közlekedés máris jelentékeny volt. Ugyanazon uton kereskedőinktol gyarmatárúk is hosattak be és Kanizsa rakhelye volt mindazon áruknak, melyeket más földrészekből ksptunk és egyszersmind igen jelentékeny vidék kereskedelmi központja a másik birodalmi fél kézmű és egyéb gyári készítményeire néaire. Kanizsa kereskedelmi testülete az egész országban kiérdemlett hírnek Örvendett, a mi annak ügyességét, loliditását és lelkiismeretességét illette , • fáradalmaiért a jutalom sem maradott el. As utolsó évekj fájdalom — a ross termések, pénzügyi kalamitások, és egyéb nemzetgazdászati miseriák folytán fájdalmas sebeket vágtak kereskedelmünkön. A vasúti hálózat niá-nyos építése, a déli vaspályatáraság az ő mindent, elpusztító tarifláival minden igye-kezetünk és tevékenységünk dacaára, nagy károkat okoatak, ezeket érezzük. De reméljük, hogy egy viszonyainknak megfelelően dotált nemseti bank-fi ók felállítása által Kanizsa előbbi hatalmas virágzását vissza fogja nyerni s a haladásnak és művelődésnek oly dicsőségesen megkesdett utján, támogatva és hordozva j az anyagi jóléttől tovább is fog haladni. Mind derék városi képvisaletttnkhös, mind pedig az érdeklettekbes azon \| nyomós kérelmet intézzük, hogy mindent elkövessenek, miszerint városunk aaon előnyök birtokába jusaou, melyekkel egy bankfióknak helyben leendő felállítása kecsegtet ■ —ha, a mint bevezető sorainkban irtuk, erről egyáltalán szó lesz. A sajtó városunk és városunk kereskedelmének jogos igényeiért mindig a legkéességeseb-oen fogis szavát latba vetni. X. Y. Z. Levelezés. Zala-Egerszeg febr. TÍ80telt SierkesMtó ur! 16. Folyó évi febr. 11-én tartatott meg, a városunkban 1872 őszén Schulze-DelitscHi „Selbsthilf-Ver ein"-jai mintájára, alakult tMssgé ysŐ pgylst es fvi kösgyflléss, mélyet « on körülmény, Masariarlesen közgyűlés m lettjk tagok tudomására hozva, m Üköd fcse 1876 év tfégével búsért, első cjjkiu nsk eredménye, — a rétidén évi késgyl lésekbál még ftyntesabbéj Mit. — 1 A z egylet igazgató elnökének dicséretre i lé tójWontOMágfaJ és vilájgoe, köny-n»en i rt he tő modorban szerkesztett jsleo-téltéből kitüái miszerjnt az misdetileg 6 énre ti rvezcjtí első üzleti időszak, ennél már jé ral korábban -i 4 év és 4 hó múlva -f\| bef jezte thetett, — ugyanis [ekkor már ajtörzii jeléten kint (egjr tözsbetét 50 ke,) külcsöi képelj kiadott 126 frt tőke teljesen törlessi ve lejt a rendet heti 50 kr. oeté-tökkel s mérjjpár foríot osztalékban ís ré-siesíth tők vó fiak az i?gyl« tagjsli — F:nnálláaa Óta ezen egylet városunkban o ysn leletre valónak és hasanosnak bizonyi otta \|m magát,]miszerint;most.már annak cégiem meggyek erezése is biztoái-tottnak tekinthető; a mit különösen abbéi is bizU n körUtkestethetni, hogy \| a lefolyt; elkő íí őszakj\| törzsbetéteinek száma nem I hcigv n egfogyntt volna de sőt \|náid egy ötöd r<! issel fkaporodoi t ugy annyira, hogv azok s; árna, jái egylet működésének, 1877 jatt. 1- én markesaett, második időszakáéi btin mir maján em 200)-et tesz ki. £ énk \|eamecsen re adott alkalmat a kozgyti ésen [jazon körülmény, j miszerint ezen \'a segélve és és a tőke gyűjtés köny-nvü m< don való létesit betésének cséljábél alakult egyesületet is felhasználják némelyek űi érkedmik esak öseül s pedig oly méaon, hogy Uk egylet alakuIá\|ajtor egyé-seki 10 15 s\|u 40 törsibetétet is aláirtak s ha a könyvatstyék sorrendjének megálla-pitáaak >r (sf ii\| a sorhszás által 1 eszközöl -tetjept) tzok eiérleg magas számot nyertek, a Mely körül nénv miatt ss egylet éltei nytijtot kölesÍL felvehetése csak jó későn, tán [egj vagy jinásfél ét mulvx 1 ett volna realizál! ató, es esétbeníe befizetéseket meg sem) ke idve nem is léptek be az egylet tagjsinme somba} -— !ha azonban köny-vecikeiz szerencsésen kis számot; kaptak, akkor cky kél hétig, barakván a heti be* téteket, köny éc^keikel pár, 8, 10, 15 sőt néha en i,él ia tpbb forintnyi fel Él fizetés mellett ttenge Iték cserébe oly egyleti tagoknak, kikne i az egylet által nyújtott kökcsönrt oly szükségük volt hogy ezen csere di st sem sokaiták megfizetni. Ezen cserénél egy n amely esetben kiköpött ma-\' gas cse e díj i s annak megfizettetését tette pái egyleti} tag megrovása tárgyává s félhívt k a 1 öxgyülést ezen yilszaéléseket gátl< rend izsbályon életbe léptetésére. Szc rintenj azonban ezen cseréknél (ha máx azok megengedtetnek) elkövetett ily 1 nem i viaasséléseket meggátolod alig leketne; < Itekintvesttól,miszerint esei gátló feltételei által I az ingyen barátságból, vagy cspk cse lély díjért megcserélők (a! luk pedig a \'cs réfők aránytalanul nagyot/b réssét képezik) sujttajnának egy pár visszaélést elkövető tag miatt, s tekintetbe véve vi-szoút az in körülményi miszerint vissza-él<5a mind ?nkor és sninaenütt fordult és io. dul is előkisibb nagyobb mértékben é a visz-szaélés m ndenkor fog magának kibjuvó ajtót taléjlni. b íjosanl lehetne módot találni ezen visásaeléi ek megakádályozására, j — azon mód ugy mis, melyet egy egyleti tag ajánlott s a aly szerint a^éjj fisetéa mellett létre jött cseré érvénytelennek mpndatnék ki, egvál alában nem akadályozná meg azt, mert ai iszköaölhetné sikeresen azt, váljon I a cs< íréért flzéttqtett-e díj vagy nem, azon mó l pedig, bogy a csere egyáltalában, ne < ngedtessék meg, soakal több hátránynyal mintj praktikus elŐnynysl járna s pedig ki lönösén ázokia nézve, \'a kiknek pénsre előbbi IsaükségUk levén, mint tán j vall melyig Io barátjuk vagy j ismerősüknek, a kivelI ingvért vagy pár forintért is könn ftn mekéserélhetnének, esek a csere illetése m egszühtstése I által ezen eeffd esslOfotdl inog; leesések fosatva, — m*t est, bogy égy kés sjgyéetől vagy cse^e éijet ne Terven nm^y mlkiismsretlenfSérkedő, nem Síadáljfisnaa meg ezen csere mertiltás sem, láss a bajgy áserr dij kikötőjét mi sem akadáljMisná ez esetbeé is. hsyy a szükségelt isjltyegetj a cserét onajtó tag általi lolmi jMállé szerzése mellett ő maga fel ée yegjlfl s kft a kölcsönt ssükséglőnsk magas fiamat fellett át ne adja, — de meg ísnpétlem nagyon is igasságta\'an volna Sgv párj könnyelmű ember miatt a aagyobb ajZuiu, pz^n ceers előnyect mindeo veszély íi uzsoip nélkül élvező egyleti tagoktol ast megjjaradni. Boüaánatot kérek T. aserk. úrtól, ha tán egjj ; kissé nagyon is béveé ki terjeszkedtem lesen csereügy részletesebb mélta-tasábs, azonban annyival ís inkább jónak véltem: ím körülményesen előadni, mert a közgyűlésén oly hosssas és élénk vitára adott esén ügy\' alkalmat, miszerint e miatt a, közgyűlés forrna szerint be sem ia fejeztetett, neuiem csendesen! észTevétlenül saét-fölyt. —\| A közgyűlésnek ezen lassanként! ^sáétfolyáitá Is férma szerint ne nem fejeshe-tése annál sájoosabb víolt, mert esen kÖ-rflmény miatt néhány \'mér tenni szándékozott indítvány is elmsradt, a mik között ugy húkem egyik lekfirjrelémreméltóbb leandettTsá, s az egylet tágjai is egyhau-gélag níagukéy^ tették volna, mely as egylet Iddigi s jövőije ís egyhangúlag megválasztott, derék iÉasgató elnökének, D\'eutsch iíanó ur helybéli kereskedőnek, kívánt a l .Özgyütés által [köszönetet és elismerést i ziav áztatni, ügy buzgó s az egylet msködés i szép eredményének e érésében, as egyei ület jeles és tág - isméi etü. lelkes ügyésze Szigetlíy Antal ur mellett, mondhatni dC ntő tényezőként szerepelt tevékenységé irt, mely indítványt a tagok hi^ szem ani yival is inkább magukévá teltek volna, m írt az egylet elnöke valóban sok időt elfoglaló tisztjét minden díjazás nélkül veze ite és pedig az eddig elért szép sikerrel. — Vár >eunk jólétének emelkedésében s jövőben esen az önsegély intézményére slspitott takarék bank nemi kis sserepet for iátsaeni. a: mit hogy • minél nagyobb mérvben elérni í sikerüljön néki, azt annál jobban 1 ávánbatjuk. mert 4árosunk biz vajmi oeikély előnyben fésseéült az njabb időben, inig a aaomszédságbmi lévő városok mind j&ább és inkább emelkednek. — Tánj megfogja engedni t. szerk ur, ha egyúttal pár sort írok városunkuak az ujabb idipben tett haladásáról, csakugyan az egész! elfér pár sorban >s abból áll, hogy a megye uj derék főispánjának kinevezte tése s körünkben való többszöri meg fordulása éta ss utczavilágiiás javult meg teteméseni a mit, habár nem is oly mérvben, as Iitcsajálrdákrél is elmondhatni, a mennyiben \| a tanács aaokat száraz időben is száraz lábbal h -sználhatólckjá tenni mind inkább lei\' inkább, még pé4ig dicséretes és lankawlan kitartással törekszik ; ugyanis minded háztulajdonosnak kötelességévé tevén hálU elŐtjt a járdát íjidiatlanul és sárban való benaülés veszélye nélküli pra-tikabilis ájiapotba helyesni. j lifigy már jó régen írj levelemben azt jeoyeztem meg. hogy „a regale-jognak megváltására vonatkozó !h^aetei)net egy jötf levelemben fogom t szerk. ur engedelmiivel előadni," — [én ajtain ígéretem teljemhetéaét más iránvbaníjj nagy j elfoglaltfágojb miatt nem Válinattam be, városunk aöntŐ befolyású egjénei isónbad ugy láiszik még mindig ezeii Ígéretem be váltásának bekövetkezésére várnák, mert e^en ügybe\| most ia ab-banl á helyzetben vannak, a [honnan kiindultak t. I a\' felett gondolkodnak, hogy ! „bizony íp jó volna ha a rigale-jog ugy a szájába repülne ennek a érdemes városnak; u — majd ha drsaággyülésileg el \| Isss kstá/osvs a roplo- fogok kéay—sr megváltása, akkor naasa rogniut még vá-rosuk atyái arra as idón,; adkor még aái de tán 1 9-ed aon^ri váltságflssssgért is megkaphatta < volna a várcjs a regale-jogo-ka£ mert, hogy a kényszer Váltság olcsóbb net£ less ast a szŐlŐ-d^zma váltság s egyéb váltságok \| eseteiből^ bőven tapasztalhatta mindenki! — Tanügyi és társadalmi viszonyainkról is jónak tartanám írni egjretmáet özén levelemben, azonban es már u^yís oly hess szara nyúlt, miszerint mát ís attól tartok hogy t. szerk. ar azt a köalésre kissé nagyon is hosszúnak fogja találni, azért ásókról irni, t. szerk. ur becaás sngdelmével, inkább esak egy jövő alkalomra halasztóm a magamat igen tisztelt aserk. ur becses jó Indulatába ajánlva maradtam alázatos szolgája í. 4 y - r. Helyi és megyei blrek (Az alvás ée jelenetei.) £z volt czims aaon falol vaaásnak, melyet ML Kar kas László fŐgymnázíumi igazgató ur a városház teremében az elmúlt vasárasp tarüott. Az élvezet melyet ezen felolvasással a nagy számmal megjelent hölgy és férfi közönségnek szerzett, megkurtította aat a 70 perczet, melyet a fölolvasás igénybe viett, s a fölolvasó feltevése dacsára a hallgatók egyike sem aludt eL Farkas igazgató ur nagy mértékben bir azon. a tudomány népszerűsítéséhez nélkülözheti en kellékkél, mely valamely elmélet legszárazabb pontjait és részeit érdekessé, élvesetemé képes tenni a laikus részére is. — Az az egészséges humor, mely legeredetibb ihatásában éppen a legkomolyabb erkölcsi talajon nyilatkozik, az Ur tudományos elméletek egy-egy nehezebb pontját jobban vilárítja meg, mint 40 peaeetikus magyarázat, a melyben végre is mindig marad magyarázni való Es ez egészséges humor az, mely Farkas felolvasásait nemcsak jeli emzi, de egyúttal aonvira élvezetesekké tessi. — A tudós felolvasó igen helyesen két részre osztotta a feldolgozott anyagot, rz első részben, felhasználva as alvás elméletéről szóló leg-. ujabb tudományos kutatásókat és eredményeket) is, annak physiologUjával, és phyBiológiái jeleneteivel foglalkozik Különös elismerést érdemel a felolvasó aaért is, bogy esen részben megismertette a hallgatóságot Reier jenai tanárnak a német orvosok és természetvizsgálók í mult szeptemberi gyűlésén tartott és íeltünéet keltett előadásának lényegével., -fj tanár ugysnis évek hosszú sora óta forlajkozik as alvás jeleneteivel, éa elméletének megértésébea több mint laikus képzsttség kívántatik. £a elméletet fűzte Farkas igazgató sr telofara-sása folyamába azon világok, vonzó alak-ban,; melyben mindenki megérthette. A felolvasás 2-dik résae as álommal és jeleneteivel foglalkozott Szó volt itt a megjelenésekről, s a visioklól is, melyek • nek ártéke a tudomány j előhaladottaára tükrében a kellő módon Jszállíttatott. Ha van valami, mi e felolvasásnál még aa élveseten kívül is fokoata j örömünket, as aaon valódi, maraaabb szempontú és aaért tisatább szanadelvü felfogás, melv ép oiy távol áll az anyagéi vü iránjy szőrszál hasogató s csak merészségük\' által csillámló nrásikaltél, mint minden tudományos kutatást , perhofrescáló . és ép jaaért tudatlan vakbuzgósagtól. Ez nemcsak érdeme a tudós férfiúnak, de kivá\'ó dísze akatholikus papnak és tanárnak is, ki szeretettel mélyed tárgyába. Kz volt aáon arany fonál, mely a szigorú logikai rendben egymás utáni kővetkeaő gondolatokat szépen egy-bekapcsolá. — Igy a legnagyobb elégült-séggél távozhatott a hallgatóság a teremből. tői, de a Ihü feléség még az alkssztófá aUtt is mafláénak vallja a kiviégzefltet , Ha [a csalánból a Így erdekek elmaV. radhak : llelyettok legtöbjazör [vetkek tolakodnak e őtérbei \'Nincs a gyermeknél biztosabb őrt a bün ellen, -f s ha több sa-jon£ a hibban -p irja Kazinczy — „ki-osi\'ie egyíyilág mozog kprüloitünk tt Az I üzleti élet könnpren élfásitía a férfi szivét és jelleméi, —• s caak a családi élet melege áhhitja vissza azL \| A Izérelenj (mondja Bmmerson) ss isgmk keoslből kipattanói szíkraJ mely ^t csap a másik saív.rejtekébe j-i- egéss csoport férfikja és nőre - ugy hogy végre tiszta lángja bemeldgíti széleá e Világot I A nrfi kedálv viharát tí^ak a nő szelídsége csillapíthatja le. I A net, anyát egy féíjfi sem pótolta ki, még sohju A jó nőben merssentül á férfi, a ház. A férfi a céaláoesss — a no aaive annák, r\| mejv irányt ad a Mrfi erőnek. \' Theseus bátran megy Taj saörnveteg iabjrintjátta, de női kéa adá neki a ltive-zető fonal ]■.[ I \' I Eötv le móndá: snőm ée gyermekeim körén kii ül á«y • vak életviajeny, melyet nekem mtg nemi keaeritéttekjí ^oína." \| Kasi icsy mondá: .Ittkea vagyok sze rsndséa, h holl tolnék hát éjjé repósétlen LÁtb tr moi^á: Ra k idején nősülés* soha se eihnefr. [ 1 A férfiak néha aa U bele u kívüli) teliát aőíes tulajdono mobon IsJslUtnl sssme kat Mert a történelem mutatja, hogv a nők gyengébb természetük s szűkebb korlátú neveltetésük daczára is gyakran nagy tehek rugói, de sőt tény esői is valának Egy D\' Arc Joh anna forditá meg a futó frankokat a győzelemre. Egy Katalin szabaditá meg Péter cár bekerített táborát a törököktől (mit ha nem tesz : tán most keleti kérdés siuos ?) Egy Rozgonyi Cecília, egy Visegrádi Klára menté meg Nádorfejérvárt és a magyar sereget. Egy Szécsy Mária előtt hajolt meg aa ellen tábor hősi vezére. Egy Perényiné Mohács után a Bat-tyániné egy Damjaniesné Vi ágos Után, míaor a haza és férfi erő tetsshalálban al-éldozott 5 ők magasodtak telhirdetve s nem* set feltámadást I — Hát as érzemény világában irja gróf Miké Imre: .itt igazán nagvok, itt ragyognak télies fényben, itt nélkülöahe-tettének a nők.* , A nő házi körében több mint ő képzeli s mint mi hisszük, s a milyen a férfi tud lenni. . . A nő lényünknek 2-ik lelke, mely egy más boríték alatt él ugyan, ds velünk folytonos érintkeaésbsn van aaon gondolatok által mikst ő ébreszt, 11a boldog vagy kösöld aat agy nővel, néad mennyire birja smelni annak értékét Boldogtalan vagy ? figyelmeim\' rá, mily egészen osztozik oáaatodbaa. Szem-sugaraiban enged a fagy, felolvad eharmat gyöngyg/é válik a szenvedés. — A legelső kórháaat nők alapították. A háei isteneknek (miként a romaiak a kés aeaUemet, erkölcsét. nsvesték. fáéi * eők, — a háai tflshelysk elj őrei hogy a lobog i genj és natnva\'d I A bólén nemcsai: az embp esi I sz önfelsd tos bef idiL sseréáti amint j \|s nő rakosgatja: vidámén vagy igjjrilkol^lar, mele-melengeuőn, vagy ssemétgödörré szerelem köznapias fogalom szerént g, de jjal tisztaj toüaéges. önzetlen köveikpáményel de oizonvitéka is erköldű kitűnőségének. Az erköl- Ek üdén 4 a jellé Iveáaépi élesíti. A köst vá (pség iránt gsrjédt áraii\'atba való elmerülpi) mutaqa. a nők magasa-lyását. es isteáij asenvddély taijtjá folyvást ifjan szpjés e yijágot i Ifemesbiti let Kyájbaságra I általános szivé-i buzdít L még aa értelmet is ör slŐtt m sok hii? tuczat mosoly kezdeti bünteWp most e — a a A szonyá de a fi V német átlábol JAk nsm li sára eeye, m«( legtudósb és kébsettebb iamberek n a legtífbb hü uérelmea. ulái ráljfllmerengvén essményképe ndá: „OMmesteW hallratlkk. mint is könyvét Csejvéréeea felér egy onettet, \| vj^ád egyi kötet epigrámát, d egy égess csopcjrt lyrlkdst u : ató momá márJ jhogy aa émber en ery natalmaa I egység volt de bŐI Isteni által ketté vágatott, így m\\k tél Mmajtosikla.másik féri után saeretetj áa. mely! őket egyésjti nő osaa Ükkor Uübatlk tgásj ass-ha a szeneimet! ismerni mertánulta, rfi la csaffl akkor;lehet lérlafA. — Dnsslem tekintatébéu — (iria egy lélektani I^hré) féifil ée férfiú f köst atlau\'örjJjhy tátoaa. ^sm! foghat-K szorosan sgymás kesét —J a! igy ssAmitléf embartáraa ^gyámjalitá-a eUL — aat í egjenefsn nő t J évér vagy peje uMlbátfe < Bjarát, tesívér, epa sllordul a bánöe- unna t Önmagukba, bog k télik megtagadott < I) tel át mm tejértjééi orsa to í rikasán agy aaomjuhos-mésaetükön » és haila-Ba hirtelen kérdőre fognának t mondá egy angol iró) hogy mutassam ki Isten hoÉsánk való jóságának legdöntőbb bizonyságát: alig hozhatnék fel egy hamar mást, mint a férfi és nő szel lem közti „báios külembséget vagy mint egy magyar költő mondia : „A férfi villámként jár aajfal fényesen, A nő járjon mint fuvalom csendesen ; Mtr amannak nyomát matatják a romok; Üdülés jelölje, akol a nő forog I* Székács mondá : „a házasság oltárán nem mindig nagy áldoaatok lobognak. .— ezernyi esetben kicsiségek által tartható vagv rontható el a] háai ssÖvetség, — főleg ha eifelejtők oda bevinni a derült ny áj sasé got, Jelnéséet és jókedélyt, feleselés nélküli elhauntni tudást jBurns a költő 10 résare osstá a nő tulajdonait Négyet a jó kedélyre, kettőt aa értelmességre, egyet élénk szellemre, egyet a saépséjtre, a többi két rését ssét-osztja a nővel Járó egyéb tulajdonokra. I A nő kedélye —- vidám hangja olyan a hásnál, mint as esüst harang, moly Imára kivjsl be a vándort Ha a fsleség boldogító jmenhelylyé vs> • ráasolní nem btrja a házat: akkor isten legyén irgalmas a ssegény férjnek, aki igy tényleg hontalan) Ugyan Borns végrendeletül bagyá fiának „nőd válasstásában óvatos légy, mert innen eredhet minden boldogságod vagy •seren csétlenséged: Toquevill mondá Ma fenkölt saellemÜ aő észrevétlenül is nemeebki férje aaáa-dékát a törekvéseit Máriád Orje) tudtomon lűvtl érkezik felettem oslUanit, nyur-tst ée derültsége nem ssíelk De aMO-lemi tüklöm ia e. Ha jót Űf* eaéllok, kmmtuMS megérni vive mob sailárd IyJs%N«» • eegy-beaioiii tár* e Htm lottui^mi li8aBué\|ét i t^Jiasésrh koronkénti r—dtién által yim köttlasts. ö Wmijo^ub • közönség féisméeyéüek tolmác* vagyak, ka aat j mondom 1 .Vivat eeq^eual — (létitoiyttüi gyermsk-wlsi el ós- I \\ A mait ssámunkbau jelaett gyermek-nini előadás a kitüsött napon ssom balon \'megtartatott- A köaönség nagy számmal jelent meg, ■ a ,8aarvasM véndég\'ő nagy termének mind alsé uésőtere, mind pedig A krrset, válogatott közönséggel a ssufo-megtelt* A mint a múlt saámuukban kijött sorozatból kitűnik, aa első darab Kisfaludy vígjátéka : » Mátyás deák" vplt j^i ebben szereplő fiatal leánykák sikerűl-l«p oldották meg feladatukat. A bátor fellépés, értelmes ssavallás, helyes hangbor-éusás, kifejeaésteljes játék és tisata magyarnyelv tekintetében a fiatal működve-fők ast tették meg, a minél többet várni ép oly nevetséges, mint jogosulatlan volna. As treg biró t Weisz Karol in; ki oly szívesen emlékezik vissza a Hunyady János melleit töltött oly dicső háborús napoki a. oly becsben lattja a ku ácsot, melyből egykór tisztelt tő vezére ivott: a tőről sza-v jtadt I pártás m agy ár leány, Orzse (Weisz Szsfciuj ki szeude szerepét annyi szinpa-diss otthonossággal játszotta ; a Turu Márton iregbiró nevenapjára kicsípett falusi kántor (Wsisa Iréu) ki annyi routinual ta-ji(ta magát bele a saját nagy érdemein syargalóusó, minden mást fitymálló, de hi-ussgaért méltán bűnhődő, htu kántor szerepébe; Mátyás deák, kit Eosenfeld Adél ioljr kedves biztossággal játszott, — a fekete szakállú, komoly arozu főispán, (Dit-Xichstein lika,) ki csodálkozva látja királyát as egyszerű fslusi biró házában." fess-Helen társalgásban, s ki csakhamar megérti, {hogy Mátyás még ismeretlen akar ma-jrsdni: a vörös lajbi a, hivatala méltóságé -jtól áthatott kisbíró (Weiss Gizella,) mindnyájan megérdemelték a tapsokat és kihi-Ivásokat, melyekben jeles játékukért részesültek. — A második rész Romberg nagy igyermeksymphoniájából állott, melyet a mű \|vészi zongorajátékától ismert Ollón Ernő ur igazgatott s igen jól sikerűit. Mind a {zongorázó (Eosenteld Adél) a két hegedű j: Weisz Hugó és Sabin) ugy a többi hangszerek teljesen és derekasan megfeleltek kötelességüknek. O^lop ur, ugy a kis műkedvelők is ssjosan tapsoltattak és I hivattak. , Az est 3, része Putlitz sikerűit bobó-• sstá: „Dss Schwert des Dámokles " volt. Kevés változtatással itt is a magyar darabban* szereplők működtek, A tudományos > foglalkozására nem kevéssé büszke könyv. S kötő "mester (Weiss Karolina,) ennek fel, lége i tőről pattant rsálbtikusabb világné-■etteí bitó mestemé asszony (V\\ eiss Irén,) ezeknek naiv leánykája (Welisch Betti): a mesterné kosztjával nem mindig megelégedő inas, as inasok valódi koronája (Weisz Sabiua) a bárány arcau, félénk, minden szót és kifejezést megfontoló, a pedsnteria első fokát járó elemi tanitó j (Eosenfeld Adél) összevágó, biztos, élénk és ügyes játékuk álul a legnagyobb derültségben tárták a közönséget és játék I végeztével zajos tapsokban és kihívások-ban részesültek. Kihívásban részesült a né met darab rendezője is Auerbsch Paulina, i As előadásokat táncs követé, mely három óráig tsrtott. A mi sz . est jövedelmét illeti ss a két egylet részére 250 forintot hozott együttesen. — Különös elismerésünket nyilvánítjuk \| Weiss Hedvig úrhölgynek azon fáradhat-lan buzgalomért, melyet heteken át az előkészületek megtételében kifejtett, s a si-; kerhez nagyban hozzájárult* Fölűlfiaetések : * Lang ur 40 kr. Plihál Ferencs ur 80 \| Knortser Amália 1 ft. Lőwinger Ignácz ur --------p-, , . . .— 8 ft. HO kr. i seseüéefre J^émf ur 00 kr. Veszte r Imre t r 40, Viynies ur 1 ft kr. Bosnyák Zoltá > 40 kti VágMr ur 40 kr. Chínyorány ur 40 kr, Koosi* Uf 40 kr. JÉbenspánger 1 ,so 4. 40 kr. Bslus Jóséef ur 2 ft Mayer tofer M 1 ft )ikr. jMba-i nios Kálmán 1 ft Pijtier Béli (K) kr Ho-eenberg Feren is ur 49 kr Örünkdt Ál-íred ur 1 frt. .Otttuifon Víldiop ur 4 frt. Osss. 24 frt., 1 ) kr. -i — (Sara te iMwiritWi)[Már oskUí számunkban c nagyhírű hegedű virtuóz msrcsíus l-jén tartandó hangversenyéiül, melyet a kitű lő zongoraművészszel Dóor tanárral együtt rendes. Midőn \| most n}ár alább as éxdsk »s és págy műélvezettel kecsegtető hangi meny müsorozaját is van alkalmunk ol asóközönséaünkkel megismertetni, előre is elmondPtánuk, hogy a bécsi ós kUlföí ii sajtó egyező ítélete ize-rint Sarasate, rí int hpejedüyirtttoi as újkor legkívállóbb s űvéssamek egyike ée né\| mely tekintet >en a legkiváílóbbakát fölülmúlja. A k( 1 földi áajtó luaclám mellé állitia. Ilyen el zstssi ijlr meU4tt köteleséé-güuK a márcs iusQ] déglő nagy téri lébenlljanverse^yjzŐ művész felléptére, műt érető {közönségünket e\'Őre is figyelmessé; tenni. songéra egy ki fog megistnerke í rozst a követke 1) Beettoven. • op. 47. zoi Sarssste éi n.) IIL) a.) Reinsc b.) Viiöhn ó.; Ch. Ló)v elősdjs a.) Chopin b.) Baff P előadj IV.) a) Graun b.) BrŰll c, Eubins előad) Som gorajj foor tanárban ts s művésa kezelőjével Iniiégünk j a mdáo- (A.Jioojl) 1 II hegedűre : lé (pkvotte) ód. 129. zé^goracíaésp op. 2 I\'1 M) o ob. 52. uj U). . 0. (Ess dur) dur auitnől. y, Toccata Door A. « Kootutns op.. acludlum a ö-j Saraiste, Quigere.\' gnácsL Ábránd on.i íjéin, báli jeleiist No\'-9 Door; A. 8-qól.l V.) — Wiensi sky t í Aírs russes. előadj Jegyek a 2 frt, zárt- és Wajdits J,ózsof este a pénztárttá válthatók. Kekde Sarasét e. — hangvpisenyhez : körszék kai^zátszék 1 frt 20 kr. köuyykereskedéfében és záiiszékek és beléptije- gyek Fischel Ft löp lo5ny vkereskedósében A. n^k a n i z b a 1 baultegye<Qlot- pénzt&rl íc jan lAt BevM^l ány december Pénztári nlaradi hóról. \' Lejárt váltókból Eladott nemes i rcz pólnzekből Kamatokból Betétekből Hitelezők folyó /írubizományi c Eladott érték pa Eladott szelvéin ö Bzárqlójban ztálybol pirokbój ekbŐl Kiüt Adósók folyó sz Értékpapírok és sárlására Költségekre Betéti kamatokr . Váltók leszámiU Betétek visszafii Kamatokra Nemes érez pén Értékpapírok jlrubizo mányi Ezüst vásárlásáfk Pénztári készlet ö Tu órakor. — galiba IQT\'7\'. év ^ llóbaa frt esés 0. 35034 120985 341 6586130 37073162 21996344 031 90H78 143822 é. frt.;32235555 tmlsbaá szelvények 1 \| 54 lására etésére\' iek vásárlására vásárlására tályrs január astsesén o. 81-án. é. frt - t-Eis által fsbr. lŐSi top és vidék® fisiálUga rendesett zárt kört iájsea- 5447387 \|\| 89417b 577 58 143210 283467 87 177ő5l88 127[ 104 $618611 3031\' 42 p> 5582895 san tudss beszéln i, tiojgy akár reggelig \|eIM halgaaBalak." As önfslálddsó [tíű nök CBÜlagokkéntí ragyognak történ imftokbsn . V: esselényi. Miklósné, ki mindaddijg fáradótt; míg férjét Kufsteinből kínozta; ós Zrínyi Ilops ki férjévsl Tököl r Imrével s jjörjlk fogságot megosztá hal >láig; Fradgepán ] LstSBn Aije, Zrínyi P. llS" fejesése után utá is Hált. Bacsáhyi ne e B QsíbrleUa {férjét Kö-vetie menekülő fi Ltásában ! külföldre, Kqa-suthné még más nl ág részbe fcs. Franklin ne s pedid a jjeges tentíei torlaszai közé jáf ^ ott veszett férjéért J1 Tánosicsné < vekig rejtegette — "Wft. hot Sándomé 3 é ig ápolta slmébéteg férjét Illéséé ládái eristt fjöldöii feküdt [U ssegény Ült fér jé v il pknasatalslnu\|, sŐt vi gasatalva. jJ—. Batthyáni L; jos^, Bainjanilcsné. bor<\| tÖnben buosustal el martyr férjeiktől ■ férjeik emlékével ébgielt - és ébijé sztik életre a zsibbadt neinse et. 4- Bornemisses Anna, volt ferjéhek Jjó szelleme" mely éi ksspr mjjgfogjé a pslldslj a kegyetlen Au j kesében. \| Öróf Míkó mre iiajasjérőh ar üdvösölt lelke ÖsatOoA 07W8* WTo^eástslmbén. Jókairól írj - egy éleílrója hogy nneje nélkül nem lebe ott jvolnil sjttfl a miyé lett" ugy öchillei aeju KÖoliiÜs nélk U. Lesstng se Köai j asszony nélkül. Hsrd sr is rajongva ir\|\|s[nejéről. \|TÍrá°.B estély fényesed sikertlt, a mélyen félenvoltak városunk] ée a eisgye lsgaseblf böl-eyel Chemel [Okuláné, EUjik I&vánné. Mi baloviu Kánnyné, Mészöly UJosné, Bsily Dessőné, Qyörgyná, AnüIts Isa, Bogdán Mili, Bógysi Elrir, Botks Erzsiks éé Arnnralks, Botka Poün, Egerváii Mariska, Grsoer jüpdvíg és Kordéi Öreéz Oi-sslls, Há^y Erajsike, Hetényi MstfidJ Horváth Ida, KŐnkiáayer Etti, ViUna és Emma, Martonv Rósá, Milutieovsts Olga és Da rinka, Nagy Mshska, Raj ki Bella és Anna Skublits Elsa ék Mariska, Sládovils ÍHóza, Sólyomy nővérek, ílümegbi Mariska, Mmm és Botka \|9zet^ly Máriska, Szidnly Fáni, Szigethy ^Kzcj li. Tatty nővérek,\' Takács Laura, Takács Vilma és Vészlu Tercsi ur. hölgyek.)— jl teremben visssaiáaradit egy fehér MŐrszöreiü fekstefehér báklóval ellátott bednin, a tulajdonos kéretik drJ [Qári Isivá\|mfl a lakhelyet és caimet tudatni. —> ifi\' \' I I — Hytnónj Böhrn Endre kssathelyi kereskedő eljsuyests Ösv. Oppenkeim lg- « nácsné kedves \'s mivélt leányáu 4ózia kis- I asszonyt. j I j j. J ■ ! fjyátzhlr Laky János/ Koskthsly #árbs helyettes pirájs s a klízs. iskolaszék tágja t. hó \'141-én meghalt. Tetoetése f hó ltPárt a \| tanúiéi ifjung s inog esenj kivül igen nagy saámu közönség/ kíséretében ment végbe. Áldás és béke boraira* — \'\' \|— ÉHklójryí öyulá a jövő nyári színi-Idényre Kessihélyre \'megy / nagy számú s ]6 erőkkél rendnl^ezŐ társulatával. Színház még niucp, de sl derék válialkosó ^sluígaz-gató — egy halljuk — fogj építeni. j£ljen 1 — Tapoldzcfról irjáu nekünk: minden jó ha a végei jó mondja a közmon das. No ha szT igaz: ugy jó lesz nekünk böjtünk is — nyarunk is t mert farsangunkat jól vegeztilk. ^ Tegnap ugyanis félpr 12-éu Moizsr ur nagy venaégfőjébsn Oly takaros kedélyes és jóízű poig. zártköiü tánczestélyünk volt, mely ntkitja bárját, s mely a lenti közmondás reményének egészen megfelel. Nehéz időket éltnk ugyan, i—jj dé hát nem csak kenyérrelj él az en)bur:\|—- a kedélynek is kéli tápot nyújtani -jf akkor könnyebben ndrdja napi terheit s test és lélek. — A kedély az embernél igásáti olyan 1 mint a „hangvilla" a zongoránál. 11a jól van stimmelve, ssép bangót ád* Aat embernek pedig munkaerőt és munkakedveit ad, ■ ezzel sinkat adott, j— Ezt a fesztelen [— rangkór nélküli- — kedélyes - jó estét nem feledjük a borús böjtben, de utóbb se sokáig- Ez esténaen csillagokként ragyogtak csinos, derék Itánczosnőmk, mint t Mayer Liszka k. a. Kemény Béíané úrnő j— Gróz Hermina ugy a 2 Mojsor kisasszony — és a többi is — nem ám ihinfi tálló icsillag" de miut mozgó, táncoló Icsillágok,! s mozgó sült aztán pefsze meguiozgatá a \'férfikai — bokától a szivekig 1 .Jó) kedv láz élet füizeite Ezzel legyen szivünk csufdoltig tele" Mondja a] költői Hát legven Ugy 1 — Iliss jó kedvel jó kedélylvel nem látjuk oly sötétnek a naplblajokst. I fi.. F. Deák Ferencz emlékszobrára Mihaj-lovits zágrábi érsek 500 frtot adományozott. T — Teljes , holdfopyajkozás less febr. hó 27-én \| este; látható Európábaó. Ázsiában Ausatiáliában, a csendes és inaisi tengeren. Nálunk a fogyskkozás* áltslános kezdető 6 óra 45 jperczkor este, ja>\'teljes fogyatkozás kezdete [7 óra 43 neraskor, a teljes fogkratkozlá véL;e 9 ÓJá 10 ^erázkor. a fogyatkozás láutalános vége 10 I óra 17 pereskor lesz. Mis időjárás szeszélye tslán ossk nein fog 1 bennünket e szép látvány gyönyörékői megltoszisaiJ 4-1 — Lápunk legközelebbi számaiban egyik tisztelt munkatársnak fordításában Hsuff Vilmos egy kitűnő besselyét fogjuk kűsölni tártzánkbao. A n -kanizsai bankegyesület harmadik évi rsndes közgyűlését /. 1877 mérethű hó 17-én dilután 3 árakor Nagy-Kanizsán saját helyiségében tsrtandja. meylre st.es. részvényeseket tisztelettel meghivjS. A. közgyűlés tárgyai, as alapszabályok 40 f-a értelmében á) Üzleti jelentés, — a számadások és mérleg jóváhagyása,- a nyeremény felosztása a felügyelő bizottság ; jslsntése alapján. b) as osztalék meghal ávozása. c) az igazgató tanács 2 tagjának választása a kisorsolt 2 tag helyett, kik újra is válsssthatók (as alapszabályok 15 §-ban foglalt v korlátozás ngyslembs tar- , tásávaL) d) a felügyelő bisottság megválasztása e) a netaláni indítványok tárgyalása Azon tisstslt rész vény ss urak, kik a közgyűlésen ssavazaatí jogukat gyakorolni óhajtják, as alapssabályok 35 §-a érteleiében fel kéretnek, hogy saját nevűkre szélié s még le nem (árt szelvényekkel ellátott részvényeiket C hó 25-iől egész márcsias hó 7-ig as egyesületi pénstárnál a hivatalos órákban letéteményezzék. ÁM iijaigaió tarács, Irodalom művészet - — Magyarország ét a Nagyvilág .7-ik számának tartalms : r ■ >. • * Szöveg \| Ed bem basa. — Nehéz idők. Dupont Pierrs. Költ, (Gsukássi József.) E tévesztett utak. Regény (Vértessi Arnold) (VI folyt.) f— Hölgykarzat a Far iámént megnyitásakor a Westminstei-palotában. — Kurd harcsos ázsiai Törökországból. — A diszkard átnyújtása Abdél Kerím basának-— Bajsok a vasúti életből. IV. A gépin u. hely. (Wachte Kát oly) — Fővárosi tár-pzalevél : Színházban. (Porzó ) — Népszínház. Zene. (Neino.) —- Egy boldogtalan története. (Jeck.) Regéuy. (Daudet Alfonz.) (VL folyt) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Betűreltvény. — Szerkesstői üzenetek. Bsisoks EdlAm basa, as ej török nagyvezir. -r- Höljykarzat a Parliament # megnyitásakor a Westminster palotában.— Kurd harezos ázsiai .Törökországból, — A diszkard átnyújtása Abdul Kerím basának )— Az Apollo zénemÜfoljjSirát legújabb száma következő feartalommsl jelent ! meg : Lassú és fris Kovsrcs Emiltől: Ér-dekesen kidolgozott hosszabb zongora ábránd, melynek lsssujs Tóth Kálmán .Törött fáról messze repült a madár* esímű költeményére íratott, mely költemény a zenemű homlokán mint jelige díszlik. Anyr nyiban is érdekes ezen, a jó gevü szerző által 1862-ben Barátiban irt zenemű, mert szt először\'L, Hollóssy Kornélia ieledhet-len énekesnőnk éuekwte 1863-ban Loaon-eson sdott nyilvános hangverssnyben. A dsl csakhamar népszerűvé lett s a győri csigánysenész Farkas Miska áltál saját neve alatt „Ida lassúja" czimmel adatolt ki. E féle visszaélések nálunk ma is gyakran fordulnak elő, mit telette sajnálnunk kell. Zenészeink oly népdalainkat, melyeknek szerzője ismeretlen, gyskrsn saját neveik alatt adják ki, vagy bsárdáwá dolgórva át, a címlapon nem a „szerkeszté, gyűjtötte, vsgy átirla" egyenesen a ,sserzéa meg-jel eíéssel bocsátják világgá. Némelykor meg á népdalokat, s^át szerzeményeikkel egy füzetben vegyest sdják ki. Mások ismét ellenkezőleg saját eredeti saerzeménye-iket mint eredeti népdalokat teszik leszek, arczán önérzetes elégültség biztosítása ragyog, — s ha lelki ismeretem vádol : atezaján is felhőt látok, r— s valamíg ugy sseretem őt mint most, nem tarthatok attól, hogjfc valami rossba sodortassam. Széchenyi István nagy szelleme is a családi tűzhely nfelegéből merítete lelkesedését, mit egéss Ünnepélyességgel ismer be — mondván: „hű élettárssm, iobbfelem, tiszteletre méltó feleségem yala aa .aki előbb, mint bárki — már akkor is felfogta eszméimet s vágyamat: Szolgálni a hont, mikor még alig volt egy két hŐ kedély, mely megérett és méltányolt Volna. O volt ss kiben a legmsgaistosb germán költőnek asszonyi ideálját felleltem — f mely nem piperében, nem divat hajbássathan sat. nyilatkozott... nski kössönöm lelkemnek ne-mssbŰltét, nski fogom köszönni üdvösül-temet.M — Szemere Bertalan költői rajongással bálványozta derék nsjét, mohdván „asm ismeret nemesb asszonyt, engedékenyebb tiestább női terméeaetetj -rj soha sem láttam sresot. mely a nyílt éd derűit ég-bss annyira hasonlítana. Mégjna beteg komoly, még ha eaenved sem sutét, minden bsjsi közül kipillant derűit lélke, mint a félnők közül as ég kékségsi ki kítűndö^ kőinek, olyan ő mint a görökorsaági ég- Gyulai Pál ugy rsjso^a a valódi nőt: -Ueseságbaa hallgatag vagy, hol annyi alkalmad volna feltárul olvasottságodat, és ksoéAsdui gondolatiddal. Oly kevéssé sss-rstss itisrtuBsi t pedig ettfceaL mikor ketten kámzsa vegyuak, ély <eééeu oif% oko- tösmartr csendes béldog házassá-.jági Lauráról iijs . Gyulai, hogy annaz szemléletére, nősült jnsg Ő is. De \'még Petőfi fenekmlen ssivUt is a nő bíráj betölteni ckak. adért dalpA : -Otsmpen a le^díjfcgáob pjldi kiiics — Oly boldog vagyon hogy reményem sincs 1 Miért is volnajnekem a reményT A Jnél továboat" már eŰnteih éu.4^! Vajha átérésnék a nőkl hogy egy férfi aki mindezeket tudjp, keresi^ Szomjúhozza és véletlenül el npmr érheti:! mit érez akkor as?L jájna minéli tflbb \' nő felfogná saját nagy hivatásukat I bogy lám ugyiaj menynyire uöntöleg Határozzák a férh pályát — a világot\' ? I akUcjr nem rebesgetnéinek fölösleges hő emánésljpáeiot; 4- de ákkor a férfiak cj ee mondaSák, mit az e^ySssri férj, neje Kérdésére, lUogy nmegtartsu» az ezüet mebyngzptV"... Kufelé „ne biz, a«t bá-nom sk Sgysserik I is\|u — Haneírj Tempávsl mondanánk ée móneandjuk nőuakrol\|: uKinom sulyáVsl ka örvény felotti \|r Mi tárt fenn engemj?.., lelked slkisjkesed.11 Cfújdúy K. hee ái ikbáá n undá Kgy sagyalt sd M ég m .\'fsts^ss wibsrstk ÖonjlviMlé kkiUt OrsZgyslom jmálnt ss tstea tégsd adott MksL. fáia, vigasss és ^ol^gsá^l, ft-J még >1 villanó goadolski 11 tajjm Kaasacay a mybsn adá fieg s is •egyek vágyuek. twPPi Uémoémé Klhigystvs utáni nlst s &égi itpstelwijiJi iiésttvevé ksjbsllsl sayhltai Htm JÖU seskl filém. }l\|jt MJM L Jött igen a búnak és fájdalomosé Vad holló ssrsgt: Ennolc tanyája voltí sí és árra ssifsai, Ba költözött bele, \| Mögviaelte lelkem k tspasstaláSDsi Nobóx iskolaJa. Oh, hssjesor jott Imár setét felleg gyasást A oBttggedte nija. \| 8 elüste rsmésje sftsleé sugarát, \'KI ÖrQui6t annak : Puiits lett e kebel sslsl aa a háj. wsl/ask Laíiöl kihaltak. > Oh, di moet — oh.l és sóit airt Irtl salvsss Ojra reméli lelkem \| A mit annyi vigygyal ciüfgedre óhajtott S kevésstt, — meglelten. Te vigy as te Yagjj as létét bée élelam Réfeij vért hajnala : Ki eliaihhsél ksbel klhalr óraüUbejt Te kitéd fel s\|rs, Dalraj fakadt ismét I bennem as ; ésMlem Égi lánggal, hémli Siersiemr&l ssél ssj mini a csalégsnyé Tayssi ksadetéftl. Lsfyés tied a dal, jegyes tíeá - sélv, A síiyUI j5n sms» i \' i A mi dalra kelté Msmts itlvem «gfh — — Ts nky ss s tsnm. Jbkfp % fonat gyára, Béca, tíi. azáro. uríahillatraaBe •IHHitMWII .O — • \' ( "I\' fc. I J t^ \' ia M tf « II L- M I Zab 7 egytjsUle Aprak Ifi 6 frt. ftO kr 904fp frt" holott uok legjobb esetben osak utólag válhatnak népdalokká, a ha bár aa egy-eeerü dalformábaii vanriak ia irva, mind addig mfg a nép által nem éuekeltetnek, a népdal elnevoaáare szorosan vére igényt nem tarthatnák. Mind ennék végre aa a követ- i „r-j „j^jj-u - jz__.hűi keauiénye, hogy ma Ulnap^ogy dalrél vagy SL ii^^ÍSttI ^ csárdásról sem lógjuk epodiítice állíthatni, \| dMeltfttí ! hogy aa ea vegy ama zeneszerző szerze- I . f * aernánye. he bár aaokon a\' valódi vagy ál saereó nevét kinyomtatva látjuk is. Aaon viasaaélés, htogy mindenféle uépdalokat mint X vagy J Y énekesnő kedvence dalait adják ki melyéket esen vagy ama népszínműben saokott [ónokolni, csak másod rendű jelentőséggel bír. Sokai nem árt, pl. midőnl Blahánéi azon dalai gyanánt melyeket a „Falu rjoszá-ban" szokott énekelni, eddig már legalább is 30 dalt adtak ki, melyek-l nek legnagyobb részét az említett színműben eein is éneklik. Ezt csak futólag akartuk megemlíteni, s visszatérünk aa Apollóra. A jelen jfüzetUen megjelent még „Humor" cziin alatt egy zamatok inazurka polka Nagy Bélától* A zongorázok és- énekesek számára igen ajánlható most már havonkint kétszer megjelenő folyóirat előfizetési ára egéss évre 6 frt. mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, vár, országházuteza 94 sz. a.) küldendő be. Még folytán eló\'íizotliotni aa egész évfolyamra. Ai prtXBűps imagyar gazdasági t jj. tagjaiho^ l Az aniáágos tne-szíÍi ivevő ren-iebruár hó 25-kéri as űsletférlu makacsul. He tehát addig a \| boltben! hagy, míg árra kefél a sor, á náz I béren Iqivülm ég öO tálért fzetek. . \'"Aj pi-H-i háztulajdonos szive ily esetekben nesnj kérlelhetjejj, amellett aa uj I bérlő vjálló udvarias, saereketreméltó férfin volt, ki a háztulajdonos \|iránt bizalommal viseltetett, mert azonnal kifizette H Urakor fo^a tartan* k zöátel- ! W Monnai ainaette a egyesület t. Sff Ugjf^iTnélfokva1 hazafiúi tiszíblottel f#é^M ho©f eH"1 JJ H^ jwj^y "ükk T0,t> kÖzgytlU sen az egyesületi űgyék iránti ff^fiflJO m6«» J buzgó .éssvétűk Unusitása v&u mpl Wba helyefheMén. _ „önnek számosul beu< mjgjeleilji szi^áföedjefekJ 1 FfT ®WLkárAra» PTl KÍUk le ülés főtárgyát \'^ mult étel egy isüj. oonutijja.^ — El kösgy leli. inut kálód Asr^í, a lip. é. sz&iijadásej és f.[é.\|köl ség vetésről szó\'lÓ jelentésen kívül, két jigas gatóWálakztmányi tag J választása képezem i. Kétt Budapesten, löt7. február 1 j-éji. G \\ Szapáry Gyiua egyesitic tjj elnök, Gazdííszaf, Ipar és kereskedelem. Heti üzlettudósltát. Az Lbnorinus időjárás mely még mindig ébren tartja a téli vetésekre gyakorlatidé káros hatás iránti aggodalmainkat, annyira befolyásolta ei heti gabuaűaletűn-kot, hogy aa árak Jtovábbi i esaállitása megakadályoztatott. Miután azon kivjül a készletek itt és az álljomásakon többnyire fogynak és a készletek tulajdonosai aa ujabban felmerül harczias híres folytán tar-tozkogók, a gakusüzletben az íráuylatiiak tartósabb megszilárdulásának nézűuk eléje. Mai jegyzéseinknek osak névleges érvényűk van : Baza 76. ő; frt 12[60—70 76. 4; „ 12.00—13 frt Rozs 9 frt 50 kr. irpa (tör) 7 frt 30f-60 jí (jeariMiIk. z udvarias nzoinszé\' (Kémetbői) B AIR ÁT ÁLIM OS. * „Ha a kiadást rjelh reatelli, ám legyen !u raóndá a háztulajdonos és az alku megköttetett. — Az uj bérlő [ munkálkodáea minden más hájban feltűnést okozott volna, mert ( elég különös volt; azonban itt senki sem törődött vele. Ahelyett, hogy az űalet el-j rendeződéhez fogott volna rögtön, és így gyors intézkedés által aa üzletből ígérkező uyemséget kizsákmányolná, a falszekrény elkészítése látszott fo törekvése lenni. — Már a legközelebbi napon mun-I káat hozjott magával ék ekkor megkezdő dött a kalapálás. Az óifalazat igen aailárd volt, és nenv lehete oly könnyen noldogulni B. székyáros egyik lególónkébb ut- vele, A még a házban levő bennlakók, aa I czájában nég! ffendáll ottj egy kis jódouszerü Jgy kelftkezett roppant neez miatt magu- hák melj nek he Ivébe végre, már [a legkÖ- kon ki\\\|Ul voltak ; aíettok a roppant nesa • zojebbi t vásasaal pompiáa uj épületet szán- után tudakozódundók ; \| de a bolt zárva dékosott tulajdonosa áljitUni. U-I Gazdája yolt, és a kalapá\'áé tovább tartott.-- tehát a bérlőknek felmondott s ezek rész- Midőn as elhívott háztulajdonos megérke- brb ki i költöztek a házból. -4- Daczára zék, fóíiiyititták az ajtót- Uj bérlője mun- anbak, n égia ItalMkozoljtl valaki, ki 4 hét- kálkodái át [negpillantván, ijedten folkiáltá! tol Szt ( yörgy napja ejlőtt, a hákban levő j Mit esi l [itt ön, hát már dlőre összekos- kis boltc t bérbe yenni szándékozott. — kadjon i. ház fejűnk1 fölött ?\| 4 Okul föl iózá. hogy bizonyos mennyiségű ndakTsaives engedelmét használom árát adóiig fejében kellétt átvednie és ott; fel, szólt nyjugodUnlabérlő.^j— végeladás szándékozik dendeznii £ czélra _Dráfért nem káli] valóságos alagu- a helyisé]; igen alkálmaé volt és négy hét i ut vájni ! flisz utoljára á szomszéd laká- elegeudŐ arra, ho^y az ármenpyiség el-1 gába jut J— k öljön. — - Az ij bérlő igen illjedelmeei árt ígért, mélynek) elét azonnal, félét pedig 14 nap mtilvá szí udékozott lefizetni, — és még az sem ijész é el a bérlettŐL midőn a háztulajdonos i :ijelenté, hogy a ház sz.étbontatását néháu ^ nappal ut Gjröigr efiőtt fogják megkezdi ni, a mikor a fog költői ni. — J „Húz fölülről kezdi és la bolth iz úgyis kéirfbo öbbi bérlő is kiél a szétbontást n éruea" monda A inudkást a kÖabpjptt szóváltás sem akedálvH zá 1 és vigan folytstá kalapá\'ását; az utolsó szavaknál I azonban j valamíg mormogott ppgáí közt,!, mit amaz nem értett mire a bérlő azonnal valiuuolt: nVilljai be maga, hogy boltja kicsiny és emiatt nagy falszekrényre van szűksé-gem.a [\|l \|l Del hisz még nem jnyitoHa meg Űale-tét," jegyzé meg a háztulajdonos, kinek osak méit tűnt fel, ho\|^ egy ódon ládán kivfil semmi sem veit a [boltban. vUh gzzd \' uram, azt gondolja, kddvem van, áruimét i a por és szeoytői elrontani f* kérdé a ke> reakedŐ vontatosan, és\' csakhamar utánna tevé: A dolognak nemsokára vége less, és önre néave zöa^nyös Jehet, mi házában történik." — A gazda csakugyan megnyugödott, Unnál inkább, mivel Önmaga nem eaenve-4ett a zaj alatt és egymástól udvariasan és békésen váltak él. -t- Mapok multak és a bérlő, ki űalete berendezését oly sürgős \| valaminek tartotta még moet sem nyitá meg üzletét Valóban bűnös késedelmeaés volt. A szomszéd házban sem volt kevésbe háborgató a nesz. A varos leggazdagabb bankára lakott ott és az irodában általános volt a megütközés a rkmitő kalapálás ft. lütt. — A főnök a tárgyat nem vette oly komolyan; nevetve beeaélte el nejének, hogy a szomszéd valósaínűleg alulról kezdi a náz szétbontatását A zaj végre elnémtil és így többet nem is törődtek annak okával. — • . I .: j A nagy váróéban { nem ér rá senkiinások körülményeivel j foglalkozni, űzlet-férfiuk legkevésbé. — I Egyiké a fiatalembereknek megtud* bár, hogy a szétbontásra szánt házban valaki még üzletet szándékozik nyitni, de ezt is elfeledték volna, haj bérlőnk aa imént mondottat, önmaga nent hozza szomszédai emlékezetébe. — Már a rákövetkező napon jött a bankár irodájába néhány ara-I nyat fölváltani, mivel úgymond, valakinek 1 ajándékot kíván adni, mely illeinszerűén csakis aranyban történhet. — — Ez ember valóazinűleg vidékről jöhetett, mert egész nyíltsággal közié a pénztárnok kai, hogy a számtanácsos ur szomszédja lett, de sajnos még nem rendelhette; pe üzletét mivel nem órkevett meg az, \'áru. —■ Oly bizalmas, barátságos valami volt ez ember egésa lényében, hogy a pénztárnok átal-lotta vele azonnal visszautasító hidegséggel bánni, dacára annaki hogy egéazen elfogulatlanul folytatá a beszélgetést, bár csekély váltási ügyé gyorsan lőn elintézve. I (Folyt. kOr.) Felelós szerkesztő : HOFFMANN MÓB Gróf Belezuay Árpád tyúkszem; és — büetyök elleni A kereskedelmi és iparbank . Nagy-Kanizsán f. ó. márcz. 11-éo d. e. 9 órakor Nagy-KaJizaán saját helyiségében IX* rendem hö/iK^ttlését tartandja, melyre a t részvényes urak ti íztelettelj meghivatnak. I A közgyűlés fcirg 1) az 1876 úzletévröl szóló jelentés;\| 2) a zárszámlának — a felügyelő bizottniiny jelontósévol egy előterjesztése; és az igazgatóság felrafnteeitéjse; 3) az osztalék meghatározása; 4) a szavazatszedö bizottmány választása 5) 4 igazgató választása; 6) egy 3 tagból álló felügyelő bizottság Iválasztásj Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. Jévi fe 3ruár \|pó\|4^n. \\z igazgatóság. K 371 2-3 részvénytársulat fii I tínkturájhl mely as akkoiii szerek közt, a \' legjobbnak loghathatosabbnák bizonyult i be, és bjzto^ hatása több bizonyítvány ál* • tal meg ivan próbálva. • Főipktár Magyarországra nézve Budapesten] Neruda Nándor* iir gyógy fiiszer kereskedésben hatvaniutczaj lOíez. az arany méhkashöz, ltovábbá kapWól Budapesten Török József ur ^yógysskrtáiában király-utoza 7. m. És minden pudapesti gyógytárban. Ára egy üvegnek 1 frt. és 50 kr o. é. < Az ismétTélajdök illő lewatoit kapnak. r B i z o n y i tjvlá n y. Hogy a ^róf Beleznáy Árpád ur által ; feltalált és mostan nyilvjános használatra bocsátott ta\|yás elleni tlnktura az eddig általam ifmert minden ilyj nevezetű szerek i felett kitllnő eredménynrel ée biztos sikerrel használtatik, ezennel bizonyítom. Pest 1Í61 nor, "B-áb DrJ IGaray János Söljöjjjö _ \|\| orvos ... 21* frt egy valddi hajfonat 80lbtm. hoszu, aűiű\| töltelék nélkül* i féiűlhetóLés mosható, az egész tisztá-ra mosotn ^génzpégopj lxoöszú. emberi hajopUj : ■ T H 359 6-6 Semmi ámítás! Megrendelések a haj mustra beküldése után [[pontosan s klvánát szerint póstai úténvétél utján eszközöltelek, . íZImmcrinaiin 6ouv«rnaptesok Ejszaknémetországizk nyelv és zeneisme-re tel, francaié és angolbők, nevelők és tanítók! Bonne-ok éjszak németorezágból, ffyermekkertésznők és schwajeai bonne-ok, komornak re. s..t ajánl tatnak Beok Júlia asaaony neui* •zetkOzi iskola Ügynöksége által Béca <45. Praterstrasse. 373 1-rl Ti I . . jM Lotto-Nyeremény. A ki egy biztos ternóra való, valódi kiállítással játszani akar, forduljon Orlicé Rudolf, matheinatikai tanárhoz Berlin 6-W. Wilhelms^asse 1Í7. Ha valaha egy v&llalat ayilvános elismerést érdemel, akkor esen urnák utasításai aaok, kinek htrneve mint mathomatikus fényesen bebizonyult. Ezen utaeitáeokat aa illető küldi 1 frtnyi kártalanításért, a magyaré aatokkal együtt. A refer en s. 3u7 1—1 #\|PH9Mli«NI«0VM«SVIfM\|\|lllllk ^________^ I rr liPíiisíiii sfin s tl l» il&íIíllíSwj ílf lísafi Ci pjf jíp IJ§1 JB s 11 ii4 3K ti! ^ Ítfi3fWft?7il ?#\|f Pliliilfíil Wi Ifit II Hi ® w Iliiig J fMm^\' ^W l^^^ f iI Ss r i\'S B • r jSf i iliidi^líi mi PiP 1 ®^Éf1 ii * SS l ® í a h K •-i- X3t ü^blfplí^ll íil Sitr* IpaHi ll 9 K 1 « - t s • • 3 ii I:^ ti liTfaliiíS\' liiljilJiis -1 ii ® i I s -11« ! » § Ili-a Wmí^I^m\'ÍbFiSkIIIiI SI k I § . i z 8 ii: 3H m MÍ JwMílilMI ÉIlii ^ít§ > I II íj W w \|1fliiliii líl I s-i! i s Í 1 lir laíirfi ftíilKlI.11 I»I bili 8 uv B I \'ítíllJifíls iH\' \'Hij!í,1íl3íi33 riSIi f S is égik Wlj - ^aa >S 11 flflHMHKlj. «ljg plllllII jMi lili H13\| m nirtiMMinnlff Í tttá unitit lujkst n^f Ha}ifctrssksSSs* QjflmUi ilm Ali «uU» W\' llétnéÉal Ara:: ém I f»i fttém t fri Kgjrd «rs 1 fri 60 kr WfcüNÉii^; * I >míIii yirtír H?w V kr. tflhertti \| kr Séljsgdij SO kr. Mtttr: Ptlldtri 10 kr ; K ÖZMÜV ELÖDÉSI,1.\' A Zalamegyéi Á FÍS AD A LMI MÖAZlbÁSZATI H ET ILAlt xaxfla&ági Egyesület és töbti egylet hivatalos közlönye MEGYEI ÉRDEKOJ txsriusxtil Ma: ffo« s kp nÍíemi rkül IIM Hal—MldMftfc Uj tiréí> átess fifIL ss BArwetHk letelek csak hí irt kseskMl \|ift4jktea »? WaW riau-Ma -{ HWiÉiiket M«Mok W«m Mér Tfcli\|miL. B^rvfte-I Br • 1 W.iUril< II ML u^ L. te tan tkü^tm I- it Opptiük A Bm. tf huh^nj ij 9. szám. igy-Kánizsa, Szerdái) r877.1 február 28. IV. évfolyam. A nyomorúság. (Hmnn.) Art lehetne rá mon-\| daoi, amit Petőfi Megyeriről moii-; dott: .. Van-e, aki nevét nem iemeri? a ? Bizony kevesen vannak, a kik leg-I alább nevéről net^t ismernék , — z a kik köxelepbi ismeretteégbe is jutottak már ,/Sehol szívesén lá-i tott vendéggel1, azok egy keserves j nótát tudnának róla fújni, még be-\| illenék szomorú játéknak is. Mi is \| elfújtak már elégszer, ha kényszer I és körülmény kezüukbe nyomták a \| tollat. Most is egy általános tekínte-! tet akarunk vetni h e 1 y z ekünkre \| és ha bár megvilágítás nélkül is eléggé ismerjük annak kritikán aluli nyomorúságos voltát, még sem irtózunk szemlét tartani felette, .minthogy 1 az ember még a nyomorúságot is képes végre megszeretni, hogy csak társa j legyen, mert tudvalevőleg az ember társas lény. No de az ilyen társat vég^e is megküszöuné mindenki. Ha i azonban itt van és az ember kOny-uyü szerével nem szabadulhat tőle, akkor nem marad más hátra, mint-r hogy farkas szemet nézfink vele, i mfntbogy capacitáljuk, a nehogy tel-! jesen hatalmába k eritsen egyezzünk I ki vele. Valahányszor el-elgondolkozom népünk sorsa foltftt (és ez igen gyakran történik) ép annyírá szomorkodom azon sok csapás fejett, melyek őt folytonosan érik és zaktatják, mint bámulom szívósságát, kitartását, és \| azon csodálatos erőt, mely nem engedi egyhamar bármi fölött is csüggedni^ hagyni. Es oly! igaz, mint belső meggyőződésből ef edt felkiál tása ez költőnknek : „Isten csodája, hogy még áll hazánk.u De azt iW csodálom és kérdezem magamtól: Honnan jő az, hogy ugyanazon nép, mely a tagbaj nosabb körülmények es viszkinyok között annyi szilárd 1 itat tást annyi szívég erőt tanúsított, ugyanakkor, mikor Ő maga már é rek dt* sorsáliak in tévője, nem kéTBL«Múlr^rgf5aai^t detteljes kisérlel tételek (tömkelegéből, nem bír egys: er . mar Önerejéből reá lépni a fejII dés és biztosi virágzás szilárd, ol r könnyen megnern ingatható, talán atára. A ktlls$ jelek után azt keileiK hinnünk, j hogy népünknek ug) an nagyi . el fent állási képess ge , roppant kitartása van, de alkotási s továbbfejlesztési tehet lége kevés. Ámde a törtéueliqet víásgálva mégis csak az ellenkező nézett e kell Jutnunk, és a dolgok összevet éséből imígy következte tnünk \| Ik tnis van népinkben elég alkotó és! 1 ejles/tó\' tehetség, de az eddigi körüli lények és viszonyok annyi akadályt gördítettek ez alkotási s fejleszt* sí munkásság elé, hogy e nemzed, alkotmánya daczára uem volt ké$e i eme tehetségét a gátló körülménjy ek ellenében, kellőleg kifejteni. íme it; van csirája mindén nyomorúságunk uak, melyuek békói alatt elég keeer résen nyögünk; Munkálkodásunk ík inden \| társadalmi téren, még min iig a darabosság, a kezdetlegesség: [ellegéc viseli magán. Sok fáradosású ik áz elsietés folytán marad haszontj lan, hiábavaló és sikertelen. Drági áron \'szerezzük meg olykoij a tanúságot, s azért bujunk bele sokszor egyik jroszból a másikba. Lelkese lésünk is sokszor té-vutakra ragad, s számtalanszor van okunk \| belátni hogy lelkesedésünk más tárgyra < rdemesebb lett volna, De ez még mind nem tenne semmit Csak száfl tolnánk egyszer már komolyan kör klményeinkkel és viszonyainkkal csak vetnök egyjszer latba akaratul k egész elhatározjásá-val és!erejével tehetségünket,1 még azt is, jmély j árlagoii hever, s kné* Jyet csak tbjttré kellene\' ébreszteni, ragadnék nieg egyszer csak, a czél tiszta határtózott kitűzésével az esz-kűzöket, s lelkesülnénk igazán keve--jtbb zajjal^ • annál tartósabb hévvel olyan ügyekért, melyeit lelkese désünsrc valóban méltók t ■ egyéb érdekek hiábahajhászáiá helyett lépnék egyszer^{ir. elszántan az igaz érdekek szolgálatába s a divat és luxus ellen ne 1 plyau védejgyestilet féle nehézkes a pparatussaln akarjuk síkra szállani, lianem mutassnk ki könnyebb és czélhozvezetőeb eszközökkei ezea hiábavalóságát áz egy-szerű, takarékos dis/.szel szeidben. diákkor kiszántjuk a nyomorúságL fájának életadó nedvét s önmagától meg fpg szűnni, inert hasonlít\'ez egy ezerfejü sárkányhoz, melyet tyjenkínt elpusztitaui lehetetlen, Talád akkor \| az ür Istenj is tenne hozfcá valamit. J Legyen úgjr! Meghívó, i A n -kadiasai tiszti Önsegélyed «övetkezet 1B77 évi máröaiua bó 4-én, délután 6 érakér, Nagy-Kenusán, a városház nagy termében tartandja ovi rendek közgyűlését, melyre a t. cfc. tagokVzeunel \|meghívatnak A közgyűlés tárgyai: ] 1) Az igazgatóságnak > lefolyt üzleti évről jelentós^ és a mérmg eloterjeSZ-téa&r; 2) a feaigyéM. bizottaágnak az évi számadások ép mérleg iránti nelentése j; 3; a felQgyele bizottság \\szsgálata alapján az oaztalék iránti ba4áros4t; j t 4; az ahipazabályok móeositáaa^ A „§ala" tirezdja. c i az udvarlau ozoiiiBzéd. (Németből) \| SARÍT ÁLMOIi. (Volytotá.; Egészen ugy viselé magját, mint valamely beesftletea Kisvárosi, ki ió szomszéd-jánál van látogatóban ; kérdezősködött .míndenréL aa árfolyamról az üzlet menete és a bankház t fai ülte után és a pénztárnok mindinkább egyhangúbb lévé feleletből sem háborgattatta magát. Végre sok kftszftnet nyilvánítással távozott kezetfogva aa irodában levőkkel. 4- Azóta a bankár embereivel mint régi barátokkal bánt. Nem mehettek Üres boltja előtt el aonélkfll, hogy ki ne sietet tolna őket üdvfeölni és bogylétttk felől tudakozódni — Mosolyogtak a jó I vidéki föifttt, és mindenki iparkodott tőle mihamarább távozhatni. — Ha a fiatal írnokokat szomszédjuk magaviselete kellemetlenül érsnté, agy ennek barátságos előzékenysége a számtanácsos cselédségénél k#dveaő fogadtatásra talált. — Ezek ellep ia oly édes nvájaseágot tanúsított, mintha vevőivé akarná őket megnyerni. Meglehet hogy valóban aa volt a rávess mesiter esánflleka, ssert egy alkalmat sem mala^StoU el\| hogy arra menete lókkor beszédbe áe bocsát kos-aék tetflk, és mindenkor elhalmozta őket dicséretekkel és a eeeiédséyj igea osiaoe-aak és sserén/nek áüúotu ol — fővárosi \| roppant \| Igen ituisá (bsán udvarias vélt ő, mi lakósb n nevetséges, és ezt csak kiváncpisága multa fölül. -4- Mmt " 1 fólvilágositást, rfink* ciinoe ala Amellet kilátás melyikük meg te Es. véére \' kielégítették, ái a érdekli a özat( szédja iránt oly viseltetett, hdg] lemre, másnak fai kázott, 5) az siapeaabályok 15 ; értelmé-bon. vagy más okból kilépő igazgatósági . tagok keiyébe ujak választása ; 6) a 3 (agu felügyelő bizottság meg--i választanai 7) a k6zgyttUs"jegyzÓk^0yvéaek ki-telesitésére 2 taguak megváUtfStinái; 8 ) netaláui indítványok. Azon t. cz. tsgok réáz^.e, kik a köz-* í gyűlésben részt venni óhajuuiak. \\ez ígaz-j. gatóság az alapzza fagyok Öl § . jérieuné-; \| ben, a közgyűlés meuyitásáig, btliéptí jegyeket fog kiszolgáltatni, melyek ^egyúttal ; a szavazati jog igazolására is szélgálaiid-\' nak. — Nagy-Kanizsán, 1877. évi felruár hó ] l8-án. As igazgatóság. I A u.-kamzaai tiszti önsegélyző sifactketet latijainak staticájq Az 1&73 évi febrnár 3-án megtartott alakuló közgyűlésig beléptek 77-eh, 417,— I 10 irtos üzletréóznek, vagyis 417Ú frtnak j aláírása mel.ett; az 187ő. évi febrnár 3-án I megtartott alakuló közgyűlés utáu 1876-évi ! december 31-ig beléptek 57 en. i 24^ — J 10 írtos üzletrésznek vagyis 24 JD írtnak I aláiiása meheti; összesen tehát 134-en 661 \| — 10 .frtos üzletrésznek, va^tris 6610 fru-nak aláírása\' mellett Az évi üzleti év folyamában részint üzletrészeiknek másokra átruházása, részint hivatalukból történt kilépés folytán a szövetkezetből kiléptek. 6-an, 23, — 10 frtos üzietrészbek, vagyis 230 írtnak visszafizetése mellett s igy 1876. évi deczember 31-én 128 tagét számlált a szövetkezet, kik mindössze j 638, —■ — 10 frtos üzletrészt, 6380 írttal ittak alá, melyből azonban részint egyezerrel részint havi részletekben as év végéig 480< firí volt befizetve, tehát 1579 fn mes megfizetetten. Az 1876. évi deczember ;2!-é^t meglevő tagok közül az alapszabályok 6-a értelmében üzletrészeiket ósak 5^-en fnondot-ták föl, midössse 5t»,\'— 10 frtos üzletrészt, vagyis 590 frtot^mely összeg, a jmennyiben az illetők \'fölmondásaiktól idő! közben A w.\'Juwiz$ai íisitiönsegélyző $z vaflyon-merleye as 1876tiki üzletévrol: tkezet Aptiva: PénztárinaradVány 1876 évi december vegén \|L . .\' Kűlönlevő előlegek (\|[876 évi deczember (régén!I v • 4 Meglevő anyag és snyag utáii \\ követelés Üpczemíber Végén 691 frt 76 kr. Felsserelési alap értéke . . 25tj, ; —, ; Pasai va 16 fijt, — kr. A tagok üzletrészei . . 4801 frtj — kr. 393 írt 05 kr. ÖSsseéen: 5625 L 81 „ J Tartalékalap . . . . Pénstár jövedelem, összeses 5625 fit 81 kr. Na^y-Káoizsán, 1876 évi deds. 31-én. A n.-kanizsái tiszti önsegélyző szöjretkeset igazgatósága. ji\'P. H.) -4 Megvizsgálta és helyesnék találta a ni-kanizsai tiszti önse-gélyz« szövetkezei felügyelő) bizéttsága. Nyuli György s. k. Zádubanszky Lsoos s k. Boasanyi Károly i. k. Bárthaj s. k. igazgató. Cimpoueriu Dénes s. k. aligazgató. Koachitz Izidor a.:k. kfenyvnvő. mindeh érdekelte) a m?. {történt és különösen a Uél kérdezőaköidött a legekről. Kérdezősködő kedve végre is minden émjbeit ; de ő leginkább! aj uő-liiváncsisfigának kielégíté- valódi \'kisyároa! szomszédságban bankár einnérc csekélyebb tárg határtalan volt] kifárasztott vol nembe* fordult sét illetőleg. A számtai lécsos szjtkácsnéja és [szobaleány á kfesssJ ggel adtak mindénre :neive Hnálinkápb mivel eihW-és igen\| udvarias vpltlí-4* >S helyezte, hogyha vala Ukilc neki, nőül vbtfndti <4\| epejdá beníne, ha mindervía üja vegre c lona nenne, na minaegyifc remélt?\| —]\' Aj Mt ártatlan kiváncsísEgát báir olykor \' feltűnő voli, hogy a számti aácSos háztartása oly igefi cáot. — Oazdagissóm-fvállogatblt údvariassággai bár netn méltátottl fittye1-négts feltűnt. — a sai mSanácsos nejével kik^csi-r.nnnal a bolt aj tálához rohant, mélyen (necháit i imapát és olv tiszte lette 1- I\'eeen üdvözölt) I Őket, mintha fejedelem lajtatna; el ew IS. Nem törődött ő szal sem hogy kosi öntése nsm VissodostalaLt, mindenkor iréisi állt a gazdag urat; •ölhetni. \| —j ! A ssétÉls 3ácsos neje végre figyelmes lőn reá, \|- • nKi 4áeb 4nber kérdezéJérjátől. .Hess tnáo nt vissonaá es kMnjfÓMÉ, tugy kisséoi i ssegény ördög, ki á saéd házban I boltot nyitott, miel Itt az lerontatott volns: amintj hallom, azonban, j eddig nem jötlt j íétfe semmi; bizoiyára hi^1 ányfcik a nleg\|ava> 1—r nDo ily! \| rövid inőrea vá aszo\'á a ssán\|tanáososneJ — Férje vállat vont} mintha mondani akarná; „Mit törődünk es ember [dolgaival ■r- de nejét ily vatsjsa nem eléinté ki. — U a város lernemésebb és legjobb nők egyike volt; szegények és szerencsétlenek iqíndenkor segélyt találtak nála. j— Jussi vüsége határtj nem ismert; és ha a számtanácsos nem I jo!y rdppánt gazdag, a nejét nem ssereti vala oly! oensőleg^ bizonyosan pátolta Volna Rendkívüli . jótékonysági baj Umájt, Habár jóságáváf \'. viai tétben netn mon^á . \' Az i tapasztalatok fosztatnánk, ilyféje keserű lás és niegcsa [tólág megtudta olykor,1 hogy aéltekL azért a tdvábbi jó-áujfitatla magát éá gyajkran lóban szomorú * volna, na oly in, azon [szerencsétől - mftg-jöjckal lót tenni \| w{e! t- az naszolk tarczai mögé a csa-tás Uílütt, csak olvan^k húzódnak,! kiknök embertársaik jqva vég len SnzŐ tulajdouukná! fogvaj tej jesen Közönyös. J—\' Es ma ia] szánalmat érzett ély ember iránt, kit\' férji ^szegénynek* mondott és bizonyosan nejjéiségekkol kejett Iküsdenie. Noi ssolg»a\|iasélyaete által máx értesült az uj ajj^ijispédröl, ki ólv megnyerő udvarias modeiru és kinek olji \'roppant házbért kell filetai, apnélkűl, j UoW laletét iifca<»ílli«liiI lüi-i 1 * m megnyithatná-„Mi lehe( nyiüuuja^i joi illtáty ké idám, valósain a ssekón) á { ismét, óssiníleg, ény nem mert a szükséges „pénz hiányábau" vani — válaszol á férje. „Valóban szerencséöenség0, hogy oly sok ember találkozik a IfŐvárosban, „lolytatá," azon reményben, pogy itt azonnal megguzdagodnak és mivel la körül ményekkel ismeretlenek, legtöbb I esetben tönkre is mennek. — „Segíts a szegény emberen." I— Á számtanácsos beeső raosolyjyai né-aett nejének nagy sötét ssemébe: Ceh kár hogy Krősus nem vagyok, mert readkivüli jótékonyságodhoz mérten, sserény fagyok! Ámde as ember még mindeddig nem Vette Igénybe segélyemet, és hogy en tmrkinek kínáljam azt, ahhos indíttatva neiá ét sem magamat Mindenesetre késő lesz] üzletének megnyitása, mert mint hallom szomszédunk már az ünueéek után megkezdi a ház. szétbontatását. Neje uem vá\'asaoli erre semontl be-kelle ismerni e, hogy férjének igma van. A ssámtanácsoenő ismerte ea kmbert, mert háza saámára már dolgozott egyét-mást és szorgalma és lelki ismerejtessége által bizalmát is birta; de még asl is tapasztalta hogy érzékeny becsül etérsése van. eddig igen jó anyai viszonyoknak örvendett és cask váratlan bukás álul lőn iljj rögtön a legnagyobb nyomor áldozatja Oly embertől, ki blj nehéz sorscsapások által csüggeteg és teljescli mi gtőíve, könnyen várhalé volt; ^ogy fimye jetéseit végre is kajtja. „Itt segítenünk kell!« mondá élénken és térjenek odanyujtá a IcveleL „Es ember aligha; fog többéi föfca-pasakodniM vélé a saáistax^oeos; L mor már nagyon mélyen sülyeestié és \| K i.iri\'1 •I Ma állanak. ÍB1% év spril lérs io-lyttl fcc tétetni ) N -Ksnissán, $876 évi deczem 81-én. A s igazgatóság. 4 Jelek napló)i Hol Van h<U? Ősapáink bölcsessége szerint már akkor kellett nekünk, mini e sok idegen •lem kösé ékelt nemzetnek as osztrák szövetség. Nagy Deákunk ia est frissité lel. Ceak as a baj jhogy a szövetség meglővén — alig van áEÖvetséges 1 Parolázunk 4 alig látjuk kivel ? — áldozunk ■ alig látjuk bogy kinek ?] — Ausztria rossakarói rég kimondták reá hogy inkább csak [„geográphiai fogalom u £ gunyvád azonban tán sohasem igazoltatott még annyira, mint a múlt hónapok reicksrati vitáival a keleti kérdés tárgyában !... A kormányzat külügyi politikája L i épp$n nem volt sslávoul, — de Ausztriának mint ilyennek — mig mint ilyen akkor subsistálni — nem is lenet kívánnia. hogy a Dunja torkolat fölött orosz uralkodjék, — mégis dacsára mindennek, alig alig volt a Heichsrztbzn\' as éppen uralkodó kormánynézetnek 2—3 szószól-lója 1 .. Mert a sok apró sslávelem orosz, as ideális németeleni pedig nagy Németországhoz szítván : ailig marad- Ausztriában valódi osztrák, mely Ausstriát mint üyent lefedezné, s oly kevesen vannak kik belátják hogy Ausztria mint ilyen és {Bécs főváros is mint ilyen csak a jelen duális-unus .mellett subsistálhat i — ugy hogy mi Lajtán inneniek méltán kérdezzük nogy „holvan hát a mi ssqvétségünk, miért any-^yit áldozánk .. .1 Bizony fura helyzet 1.. Hanem e sicdicta „geográfiái fogalom" uak még neve és nevének nimbusa is —• valjuk meg, — szükséges még nekJttuk. Csakhogy drága a szövetség. É* valódi i osztrák érdekből mi is szükségesek sőt uél-kttlöshetlenek vagyunk neki Csakhogy — mint látjuk — kevesen képviselik a valódi I osztrák érdeket, Azonban mint fejőstehén is szükségesek vagyunk neki — tehát mint ilyet igyeaeznél^ jokarban tartani — hiszen neki tejelünk. I Czigány Károly. Helyi és megyei hírek. — Az erdeklettek figyelmébe ajánljuk a lapunk mai számábkn foglalt utasítást a a népkönyvtárak felállításához. Mindazok, kik faluhelyen az ilyenek felállítására befolyhatnak, elismerésre méltó érdemet szereznek maguknak, na a népkönyvtárak ügyét népünk közművelődése érdekében előmozdítják. Kevesebb áldozatkészséget, mint inkább meleg érdeklődést érdemel az ügy és \' beláthatlak erkölcsi hassoniial lesz népünkre. Bárcsak minél élénkebb mozgalmat jelelhetnénk vidékünkről is es érdembeu. Valóban hozzá kell már látni. / — A kereskedő ifjak önképzőköre a legközelebbi szombaton zártkörű estélyt rendes j melynél .a tisztelendő Szilvágyi Gyula ev. lelkész ur felolvasása mellett tombola és táucz is lesz- As estély sért-körű lévén benne* természetesen cssk a meghívottak vehetnek résst a meghívó jegy előmutatása mellett. — B. Polgár Gyula színtársulata az elmu\'t vasárnapon kezdette meg előadását a „Szarvas" vendéglő dísztermében. Midőn olvasóközönségünket a jelenleg körünkben időző magyar színtársulatra figyelmeztetnék, utalunk egyszersmind „Iroda- lom iult M mely tatba miatt óhajt Fyi noho; ott 18. szinti darai nek tnéljffc páito la művészet" rovatukra, melyben elér ilőadásai érdemlegesen méltatva lesznek! óh íj íjuk, hogy e «inrárulstnak, >ek összjátékát csak ké dob fogjuk tnét-£\| be legyen panasza a réssvéthjén/ M körünkből távoaní fog; de aácís uk 4\' Pe<ig • színtársulat érdekébea, a tehetséges igasas>é iparkodjék\| mi-4nsrsbb megismerkedni! városunk\' he ssonyaival és a közüusjóg igényeivel, y azután fársdozásai sikertelenségét Éresse, a liql as oka volkaképen nincs egyébinujt a vároaupkban i Oűaő rsnlat as előleges jelentésében jelzett okát ha nem is a magasabb igények-] megfelelőiig fogja előadni; ugy re-k ném lesz panász a részvét- vágy jáshiány miatt sem. Vederemo 1 Érdekes élóadas Oombováron. Olvasóinkat tálén érdjekelni fogja. a1 következő a nevel kihagyásával közlöú izinlsp Cóín: ment. ,r nem kell hozzá, miután a szövegbői i eleget lehet érteni a uttvesetes jelenségre nézve. Uj csak sz, hogy Docsy Lajos egkitünöbb hazai sesüukilsunk. — ássi k ; hát: {- Göthe Vilmos világhírű tragé Dócs Ltii liája, legkitűnőbb hazai aesheticusúi»£ Lajos által rímes versekben fordíir^ 1, oz. közönség 1 Kedves kötelességet ívélek teljesíteni az kai, hogy a \'koszorús, klassi :us költő Göthe Vilmosnak et évjez-jredék e ;szóló \|és évezredek í bölci észetét paaál anj összefoglaló halhat atlau niüfrét inagyi r nyelved bemutathatoju, atucoinány, szépéi zet, bölcsészet és hazai nyelvünk haladási iák éld tanúbizonyságául. £ város lelkes közönségének hazafias pártfogása\'le-betóv i tette nekünk, hogy e nagy ziáilitást kiv4n< tragédiái eddigi pártoltatáaunkhoz mól tó mg ifényesén és oly nsgyszerft díszlet — é» I tűzijátékkal állithassuk elő, mely a legnagyobb színháznak is bessületére V^lné Llombó v ári színház. A nagy vendéglő terméken Mártán Béla igssgatáss alatti dráma vígjáték és népszínmű társi lat által ÍÖ77 márczíus .L.n adatik itt először: £)r. Fauelt a szellemi idéző. Göthe Vilmos klasii&us tragédiája 5 felv. és 1 előjátékkal, vénekben t\'orditá Dócsa Lajos (Rendezi és kiállítja: Erszényes István.) A tragédia psaksszs : 1 „A megtért öngyilkos," 2. Auirbach pinczéje és s bűvös asztal.a 3. „Faust szerelme" 4, „A szent-ge\'.lérthe-gyi bcwzorkánybál Walpurgis éjszakáján." oT „As\| örült." j darpbbsú előforduló uj \|díszleteket, u. m. IA rágó patkány. 2, A re d ülő varjú. 8. A (tűzokádó csörgőkígyó, 4. A tüzet skóró vadkan. 6J A tűzhányó kecskebak. 6L A JOO éves bagoly. 7. A azt [-Gellérthegye Walpurgis éjjelén Festette1; és kiállítja Krszéiryes István. A darabhoz szükségelt bnogáKa tüzfényj tüzjáték és hulló csillag- -eső DJ. Eirich páriái vegytanári készitinó-uijrei. 4- Kezdpte 7 egy- tél órakor. Látogatás Szász Gyula műtormé- bjsb. /I „Székest\'ejérvár" czimü lapban a követ kezk minket is érdeklő kösleinény jelent meg: pár a mii vész sz egész haza dicsősége, mégis a saü\'őváros az, énely szülői fi^yelejninel s ktválló érdekkel \| kell, ho(hr klsérjbl szive inagzatat. Kezdő muvéssünk, kinek \|műtermét \| meglátogsUaid, városunk szülftttq. — A nágy városok a létérti ne-hés kflrdelaiek verítékes, szinhelyei, hol ja bides vámitás, nyervágy, önérdek, szédelgés fsglyasstó ridégségben főhősként szeie-pelnekT hol a sxiv meghűl s az érzelmek eliUaankk $1 ilyenek közepett mily lélekfl-ditő hálást gyakorol ránk a művész termét sz ideál hazája \\ Oásr hol az élejt sivár v4ndorlasai között a lélek megpihen. Sajátszerű benyomást csinálj Száss Gtr. míterme a látogatóra< nésve. Falainak sÖtétvÖaOs i lapszibéből bizar rendellenséggel emelkednek ki szobrok, reliefek, csodka embeftsgok, jwtik s modern mfi-dara bek- Hogy szemed s lelked igazán al-bámtljoa, tömérdek: lényképekben szem-lélbf ted s rillg legn elese tesebb m áréi ekjeit a legrégibb görög asobráastól s ieg-ujab » időkig. Mdtörtéáelmi tanulmány képek! pa ] • aiákpkban. [ \| Tekioteied aioabsn a terem colosai vonják msgukra mintegy paraacselélsg.. t— Egfessy earrarai márványban, élénk kissé oripos éa éles ares-voíiáiaiyal ojy életgazdeg, mintha minden percwcm késsen volnsl sssivsllatával téged elvatlUéulni. igazán ho It lélek. Mellette Tóth\|;Éfídre van fejlődáii stádiumában, vastag vonásokban már megismerheted, kit as egész haza tapsolt. Itt I van a színművészet KŐriflhuia ísj Tisza Kálmán még durva sgysapso, a teremtési geniusa még nem szállul meg. A színi hölgyek, nehogy ez irigység elsorvassza őkét, szintén képviselve vsnnájk Bensa Idában. Mily eredeti mellette József fŐherczeg hun talált mellszobra. Itt. meeismerkedheiel a pénzarístokrátia képviselj éve! is, Rózsa úrral, ha tetszik magyar, na nem, hát német szalon oostfi-inében". Magát a művészt aatikszerűség jel lemziJ jnéhs ugyan Tillff vonalakban is dolgozik, illenkor hssdníók művei a ssini festményekhez, melyek [távolról sokatmondó s kifetjwdus jeleneteket tárnak ÍÖL — A finom [érzés melegségei, alakítása komoly iskolawerfiséget árul ej. Aj .műterem válassfal által elválasztott második\' része, Izsó, nemrég elhunyt nevezetes leirű szobrász műveivel van telve, melyek részint kiegésáitésévjal^ részint több -szörösioéiével vau Szász Gv. megbízva. E tekintetben ő a nagy müvén szellemét oly hűen iköveti, hogy e kekiatetben a belé holWeS reménynek téllesed megfelel. Itt busul még mindig a iUusulp juhászu jól-iéhet mr parjára skadt as Larató nőben," melyed lzsó tervmunkábau (modell) hagyott hátra p ifjú szobrászunk oljj ízléssel s oly sikeriei dolgozott ki, Imintna csak Izsó lehelte vi Ins rá szellemit! Izsó és Petőfi mily két íjftypazellem ! ^Minnketfő búsongó természedi el merengnek az alföld rónáin s ns természet csendje csak lerösnti a fájdalom benyomását." As irányi bár, rnalyat Izsó meahoabfifottj könnyen cartcaturává kor-csolhati mégis e genrs művelésében Száss Gy. szerencsésen kikerüli a Soylla • Cha-rybdiseket Al műterem kiegészül, ua kedves olvasóm, I belé képzeíssj magss háromlábú forgatható kerek asztslbkatJ melyek segélyével U kidolgozandó tárgy [különféle meg-világosllásban részesüli A szögleteket hosz-szu ásitéso körzők támogatják, hói pókok fonnak művéssi hálókat Ál kis tükörről sem szibad megfeledkeznem ; ha a m&kri-tikus igén feIborzasztjaj haját, szépen ismét köznapi rendbe hoshatjk. De hogy nés ki maga a művéss V Szép-p, deli-e, nyájas-e vagy mjarosus ? Ki tudna erre válaszolni? ízlés d< Iga. Engem nyájasán fogadott ; szerbiáui ir sapkájával nsgy] complimentet csinált; x^kete szakálla!s bajusza közepett örvendetes s mosolygó ellentétet képesuek fehér fogái, elannyira, bogy kérdéséin, nincsenek-e, earrarai márványból?--Ssü- lőföldie Játogatúit kiváló ssjvélyességgel fogadjaazok kedveértkik Budapesti o rándulván, őt meglátogatni óhajtják, lakását s műtermét ások számára ide jegysem : Uj vásánér 41. se. a gázomAter mellett az Aüidrettj-féle házban, i - OiMendetes jelenség, hogy hszánkban is végra valahára a szobrászatijnüvészet is fölveri sátrát, S annál tírvendetesebb minél mostohápbak a Viszonyok, melyek a tudományok ■ szépin ti vészetekre nézve oly ked-vezőtlenlfsőt mondhatnám nyomasztó pres-sióval hatnak. \| Pap. -t] Mosdoeról \'94 nekfink: E lapok olvssói vUóssinüleg ismerik a régi elemi iskolák L/rripartikusát" iHármjp kis tű kört* & Ebben a hármas kis tükörben ,Somogyin. következőkép illustráltatlk ; Somogyban almát, saűvát, Körtét eleget ehksa, De a tn/lo/nányoitban, Kevés résst vehetsz. — 8 bigyjék t olvssAa, a kis tükör eme mondása nem miodm slapnélkfili volt sőt némileg még most ■ ráillik aaegéuy megyénkre. — Éa ugyan nemi vagyok tanító, de ugy hiszem a nagy szakférfiulis igazat fog adni ha ast állítom : A közerfcölcség főkelléke helyes és okszerű népnevelés. — Mért nem olvasunk Jmás megyéről is Séta Pista féle históriákat? Mért nem malik el Somogy megyében \| egy év is, bogy hogy a rögtön ítélő bíróságot nem kellene i kihirdetni ? Két mód által lehetne a közerkölcsi.; \| séget szilárdabb alapra íáktetni: 1. Eltekintve a népnevelés jobb karbs helyezésétől — felnőttek pktatása áital. De a felnőttek oktatása nem ugy rí-endó keresztül, mint némely hol veken dívik, hanem szív és eikölcsnemesítd olvasmányok és bessélyek taglalása, történelem és a te tin észét tudomány ok elemeinek ek-sserü előadása áital. 2, Népkönyvtárak felállítása által, -i Mert amit ér az oktatási ministerium bus galkodása, ha a hasóságok hez menesztett e tekintetbeni körrendeleteinek kivitele csak kiáltó szó a pusztába, csak pium, desiderium. Gyakorlati erélyes kivitel kell ide mqrt a ministerium csak utssitást ád, a gyakorlati kivitel a Hatóságok ssent kötelessége. —- Ha néhány sorommal jcsak a parányi, figyelmet keltettem ife, eléggé megjutalmazva érzem magamat. Adja Isten, bogy dgyi legyen. — Társadalmi többi viszonyainkról, Somogyin egyei népnevelési statistikájáról tek. szerkesztő ur engedelmével jövőre. — ü. Gy. Irodalom és? mtvészét „Dalos Mező" Költemények, uia Hajgató Sándor, Budapatt Aigntr Lajot bizományi /a 77. ára í fii. E tis ivre terjedő költemfnyfflaet, harmadikát képesi szerző eddig megjelent költeményeinek. Az első két fftzet Jaike--lejt czim alatt jelent meg. \|— Hogyha* e legújabb költeménylűaet bírálatába és ismertetésébe bocsátkosunk, lest legjobban és legsikeresebben úgy véljuc tehetni, ha keressük as összekötő kapcsot, moly as emiitett fűzetek között léteak ; ha egybe-behasonlitva % külön időbpn keletkezett költeményeket megál lapítani iparkodunk, váljon mutatkosík e haladási akar a költői felfogás, akár a nyelv kezelésle, akár a forma művészi és technikai I be végzettsége tekintetében. Ast is vizsgálnunk kell, váljon az első és utolsó füset között tágult e a költő essme és tárgyköreJ — Azt is szeretnők megmondani a Jóakaró olvasónak, bogy ámbár ezen ismertetést baráti kéz iqa, senkisem jogosult hinni, hogy eaen kényelmes lepel alatt, élve a pajtáakodás kotlátlán szabadságával, amint as irodalmunkba! már túlságosan elharapódzott, hízelgő Imsgasstalások-dal szándékozik as elárasztani a költőt, ki az ilyenekre saámot sem tart, a ki azokat mint léha ürességeket szépén meg is szönné. Irodalmunk féuykomban mikor s KÖlckevek, Kasincsiak és nerzsenyiek sa> rútlan lábbal jártak a ssent Parnassuson, ők voltak barátjaik munkálkodásának legszigorúbb bírái is Inkább Tpará\'ságot ve- legközelebbi negyedben ismét hiányoznia fog a házbér „Azt én nem hiszem" buzgolkodék a Kttő j nő szorgalmas rendes ember és ismét föl fogja magát segítem." „A számtanácsos annyira meg volt győződve az imént mondott nézetéből, hogy nem felet jrissza semmit. A jövő igazolni fogja nézetének helyességét, és nem is inja* radt több ideje állítását bebizonyítani, mert kirándulások czrliát elérték és a kocsi pomi bás a legnemesebb stílben épült nyaraló előtt állott meg. — A számtanácsos teltvéréé ki teljesen visssahuzódva élt az Üzlettől és itt távol a város idegigasgató és kábító zajától irigylésre méltó csendéletet alapított magának. As öreg bankár rendkívüli előszeretettel viseltetett a szép művészetek iránt és hása kedves gyülnelye volt Apol fiainak. A család tagjain kivül ma is megjelent néhány festéss és szobrász és as asztal fölötti társalgás oly vidáman oly ssel-. lemébresstőn folytattatott. hogy a szám tanács osrié egéssen megfeledkezett a levél tartalmáról mely lyel még az imént oly nagyon el volt foglalva. Ebéd után, midőn a társaság fssste-lenül csoportosulni kezdett, a házigazda sógornőjéhez fordulva monaá: Meg kell netted mutatnom uj kínosamat, melyet épen most szerestem és el vese\' é a számtanácsosáé képcsarnokába, mivel tudta, hogy a szép művészetek inti szeretetét ő te osstá és művészi munkáért lelkesülni képes. it beszélgetés közben éppen a fővárét élénk utosált bsfjták maguk után 1 % koesi tova robogott pompái nyarslók méllett. [ As első húsvéti Ünnepnap volt : rendkívül gyönyöjü szép tavaszi nap, és jótevő napfény nyugodott a földön, és rninj denki kisietett a izabadbji, az utczik nyor masztó Izükéből :ényteleii i visszaemlékezett a szám< iő a „Götihe Faust^-iában ecsetelt O taiiáCBOi husyéti llnnepre. Mily vidáibak és sse-rentsésusk látszott ma mindesen ember, mintha lemmi nyomor uralkodjék a rvilá-goul... liát valobán nem uyomasstá! gond e nevető, tréfáló embereket ? Néni , ott vojtak ismét a magdkat kibzipólő nyomor alakok a, hogy a [vidám husvéthangulatot számuk na kizsákmányolják. Ezen iparszerü kolduson jól tudjak hogy jily nspokon a legkeményebb kéz is adakozásra nyílik ^ juíámtsuáeposné zsebébe nyúlt, hogy ton fekvő nyomoréknak alamizs-son. Erszényével levelet is" húzott röviddel utazási) előtt lón neki e,de mitsiettségében ssebre dugott slkalommal nem sserette Vára-; férjét. A levél tartalmát tudni vélte, bltouyosan kérő levélj de mégis elakarta cüvseni. . >>rsás 1" ssblt férjéhez fordulvs és Idött többé as előtte föltáruló gyö* le#él tarUlmáüsk többvolt elmerülve, mely íükalióas iolt arra őt 1»\|sonyosan hatni Szegény kézműves .véglő ibsésétien Mgélyét vessi igényba. Egy űafetbani^ánsk bukása által, keserűen szetaett iragyetiától megfosztatott. Holnap, mint a íegyed év Végén, háebért kelleud fizetnie, és ks es pontosan nem [iűrtéaik, a háabl valé kiküldetés fenyegeti, ée egy as nát nyuj ki, melj kézbesít mert oly koztatnt vélte, k azonnal nesz töt nyörü tijképnel \\ sstfri el^lvasá\|ábs^ teljesen izgklotn kétbégb kor teljesen tönkre van téviq 200 tallér-nyi kÜlcBöht kér, mit lelkiismeretesen viss-szafizetend, mihelyt tantét erőhöz jut — nl£á pedig holnsn a házbért meg nem fizethetem" vttgzé a\'kérvény írója, akkor saját és enyéim életének véget vetek, mert e Iségyebtl nem bírom t alélni, nogy erővel utczára ssórasss^n enyéi nmei fés födél nélkül marsájuuk. i. \|l; A jűgmogliatűbb és legegysserűbb szavaktlsm [kóré j őt s i lerenosétlen. mentené meg Őt a végbukás tói —* örökig Kála-datos leanu\' aNém megható e:,?" maadá az öreg ur, kis életképre mutatvL mely alatt nmár ikéső" volt olvasható. Szegabyes szobát ábrázolt á zip, — teljesen kiaszott nőalak tteküdi a padlaton, as utoli«yihijt\| látszoti kilehelni, mig félig; inegtíjjri szemeit: egr poinpásan öltöz-ködött Ictfnbra ^nerebstéjj amely éppen ak-kot lépejti joe as aj^ón. Blily ijszem re hányó mosoly mjbeut: el a hsldoaln jaj kain, nehéz vád mmuiáuk árija uia vb, Ikl segélyével \'oly későáj jeleni meg. . I, ., A1, Megrázkódva állóé á jeles kép előtt és aaouniu eeaébe jutott ama levél órája, - A easUay\' kézművesi biaoftffbsan á legnagyobb Q\|lki télelein kjözt vatta válaszát, és ^ninde ím óra növelheH s bizonytalanság kínjait. 1 ifiért váljon, Ő jhólna\|yjj; ? ki tudja mi gátolj id őt jó ssándézk kiynelében, inig aztán mu lienesetre későn vpnej ? I TotlJbb nem voltjbyugsjma a vidám társaságb fr, fölkereste fedét, u éppen néhány bar wival vhistaaiá tűt Ili és agéssau tlosodálk+iott, midőn n«e iaetmal tálé IA vosásról besaélt, hogy még éia teljesíthesse a szegény folyamodó kérvényét. A számtanácsos félig SJfeieitatU már a történetet; de ismervén nejének ily dolgokban való akaraterejét, ésj mivel eltekintett attól, hogy hasa kisépe, lehetetlen volt kivánatánsk ellenszegülni Taláa nem is tehistte volna; mert igazáfa sserette nejét, és mikor nem érti as okos nő, még s legÖnfejtibb férjét is, láthatlan ée mégis ei^s kötel éknél to^va vezeüti ? nlgaz, most jut eszembe, hogy költségem nem futja ki as öesaeget^i es ismét igénybe kell vennem segélyedet8 Most aztán a vhistjátiiséaa kérdésben forgott mivel nejét haaa ftelle kísérnie; Ssereácséré kibúvóra találtál WlNem fáradnál magad hasa a pé# sért ? Itt vannak a kulcsok Férje többesör rendelkezésére bocs^ totta volt a pénztárt ily esetiknél j ismerte a Iákat nyitját és ha aa elvett péos helyébe a mennyiséget megje^lő pa; irlapot odatette, minden rendjén volL —- A számtanácsos nejének űpyeesge s lolkiismeretségében bízhatott: Ő is oly óva tosau zárta be a pénssaekrényt és a sao-bákat, mint as öreg ptaaiánjok. Neje szintén örült, bogj illő mentség gel hagyhatta ott a társasagot, Sógora sem kisérlette meg őt visssatartani, mart tudtá, hogy e szeretétre méltó, de mégis kftlOnös természetű nőnél, ágy sem használója semmit. — Midőn a számtanácsosáé kocsijában Olt, ! as imént látott kép lebegett előtte, Sógora aat mondái, hegy sohsem bír biaonyos i^fadnlái nélküle képre némii, I fcfcátf—as igazság slIen Vé-roh^ Sok ktNHMi támadott eb inkább a saessélyekre né*®, de két léjiT1^1 kmoB u irodalomra. A«ál» Unbb mödret nyitott nugá-^ irodalmunk fo\'yója, % munkátok saá-MAporodoU, ia irodalmi termékek utáni lettel a kiaálal U nagyobb lett (ka uabad e prózai hasonlattal élni) • a költő Yjdelmek melleu\\óli be kevée van) aa egy-mrfl cajtalanul munkálkodó költőt ia ügye-lemre keli méltatnunk Hajgató Sándor kül töményeitel a bi~álóuak igen könnyű dolga raa- Hiazeu ő maga, ki e* által egysaers-Hiied megmutatá hogy tuaga magát ia ia-ttieri, — i»i»en ő maga nyújt utmutatáat #re néave aaou Arany Jánostól vett sorok -kai, melyeket jelűre gyanánt költeményei elé teaa Azt mondja ugyanis: -Verseimben van e érdem, I Sok \'se bánom, soh\'se kérdem p Házi mécsem szelid fénye Nem hajósok létreménje, Nem á tenger lámpatornya, Mely felé küzd száz vitorla, Mély sugarát hltatse távol • . . . Elég ha nékem világol. £ sorokban Hajgató Sándor költeményeit jókban jellemezte, mint azt bármelyik bírálója tehette volna, j E sorok azt mondják t. I, Hajgató Sándor nem a megrázó szen-l vedélyek kqltŐje; gondolatai nem a világ ssjábau az emberek fölötti kétségbeesés ke-lerűségében támadtak átszűrődve a sziv binalán; Véss és vihar, mely sujt és ledönt, mely megrázza az ezeréves fák ko-lonáját és félelmet gerjeszt — nem Haigató eleme ; és nem. jeleine néki az epesztő sze-\' relem, mely kínjában nem lel helyet, hol a sziv gyötrelmeit kipihenje j Ő ebben az értelemben nem a lobogó lelkesedés költője, mely fel akarja rázni a nemzetet tes-pedésébőf, vagy irányt akarna jelölni hova merre forduljon. Nein tudjuk nincsen e benue mindezekhez a képzelem ereje szűkség s és az alkotó tehetség; de hiszSzük, feogy megvárj, plőttünk is a fekvő füzetben pem találtuk ennek felvillanását. De ha ez nincs is benne, van sok más benne arai figyelmünket felhívja. A mit már több magyar költőben tapasztalhatunk, Dalmad.y Győzőben és má sokban is,\' szerelmei verseiben, mielőtt megnősült,, sokkal közvetlenebbül, nyilatkoztak a sziv éraelmei, mely közé itt-ott egy erŐsebt hang is vegyült, már a kép-\' selein merészebb röpténél fogva is. Nősü-Jése után csendesebb folyásúvá lett a szerein^ éraelein, és ez a költeményekben kevésbé epjedŐen mint inkább bizonyos háziapai kedélyességgel nyilatkosik. Az egyikben másikban oly természetszerűen hogy míntejgy oda képzeljük — látva a családi képet, — s pi pát a boldog apa szájában, a házi sipkát fején és azt a kedélyes mosolyt melyet igazán csak a családi — Mai yarorsiág ét a Na\| yviláf B-ik számának srtalma: SsÖve : Hayes BL Botberford. fUíolsó e^ém ittho i. Költ. (MeOskemétl Fefenczi) A sebest lt. (F. jl) 4- Eltévesztett utak. Regény. (V trteev ArnojcL) (VII. folyt.) Egy asszon diplomata (jfeményi Aiuorua — Qalaczi vásár. A hold-imádók. — Töros hatái Tár Erdélyben. A esodák világa Keleken. —4 lAis kérem én] Költ (Déry L. ( yula.) — Ég és fold között (F. J.)f — A fehér {kalap. -4 Fővárosi tárczalevél: V méses hetek első napjaiban (Porzó.) — í sinhásak j iá. é. és Nemo.) — Egy boldogtz an története. (Jáck.) Regény. (Daudet AÍfoi z.) (Y1L folyt) • Különfélék — Saicki iladVányj -r- Képrejtvény. — Szerkesztői I enetek. j Rajzok: Hajés \|B; Rotherford, Az amerikai köztársaság jíj elnöke. —\' Törés Ignatíefl tábor-g és föld Falusi könyvtár. 22. fizet A meaő-wt-fasds>Lrra káros rofarok ismerte-tése és azok trtásuódja. itta pr. Nyáry Ferencz Ssámot fatnetesotfl ábrával, ára füzvs 60 kr. Jókai U munkái, lob füzet. Népszerű kiadás. [ r Elbeszélések. (Két mejiyegs — A A magyar Petőfi. A hossauhaju hölgy.) határvár Eri élyben. nokné f— € alaczi vÁsár.- — között. \|r-\' A sebesült]-^-. \' . — UJ Zi nemű:\' Táberszky és Parsch nemzeti zenei iflkereskédésben megjelent és beküldstett I ozzánk : I Murmelnde Quelle. Polka Mazur zongorára szerzé Fahrbach Fülöp árja 50 kr. ÜJ lónyvek A Franklin-Társulat Budapesten i: mét néhány, kiadásában ujab bau megjelent s \|geá csinosan kiállított könyvet Pjküh ott bjf izerkerztőségünknek, ínég pedig: közhassbu családi könyvtár. 16—18 füzetei. Égy-c gy fűzjet Ah 40 kr. 16.; fűzel. Az anyák könyve. A gyermek első navj lésének I legfontosabb kérdé-eirőL lfu )\|r. Ripcke G. A. ForditotU vérontás ángyi la. -ura Amerikái >an Ara fűzre 40 r, Olcsó kő i^vtár.i —35ÍIfüzetei. 2\' fílzet Stifter Alb«4 BrigiUa beszély. Néinetbí 1 ford. B. J. Ara fűzre 20 k. 29. fáz sí. Gautiher Ttó&ophíle. A lé-Ieltesere. Keg iny. Franciából ford. Sze-kula Gyula, á a ftizve 30 kii j \' 30: füzet Macaulay TjB. Bijon. Angolból forditot a Bl P. ára íftive ikr. 31. füzeti Jerrold Dougíaa Ziák Mór Beszély. Magyarította Beléáyear ;GÍ Ara fűzve 30. kr. [. 32. füzet Eynaud Albert, ^erizade. dala. BeszélyJ Franoziából \|fbrditóttá Hu- K BeniOzky firma. 17.! fűzé. A nők apró kötelmei s ezek foUossá{ ^ az \| djletben irta K \'Be-niczky Irma 18. füzei K. Beniczky V Bal lUpoáság a salonban. Irta rína. ! .. szár Imrej Ára fűzve 20 kr. / 33. füzet Cauczor nyei. Ara ftizile 3 » kr • 34. fűzel. PrescoU lll E. \|8ehilffer Magdaléna "Beszély. Angolból ford. Csu káaay József. ÍAra füzve»40 B^r. 35. füzei. Sayonus golk betörése Hagyarországbji Franéziából fordította Takáci Istfán, Ara fűzve 20 kr. \|\|. Történelmi kény \'tár a magyar neg-és ijuságnak ajánlva. 29 —33 fűzé lej. Ara egy-egy l\'űzetalek 40 kr. (íes költemé- 1 Eduárd. A mon-Igtíaf m -1242. 29. fűzet gol foradalomj 30 f izet Cromwell Olivér éjsj az an-Irta Nagy- István. ] A régi inagyj&rok iiuyelts4- gének történoras. Irta iDr. loldy Lásiló. ■ 31. fűze\|i Az első magyar király. Irta Aldor Imre.. 1 « IJ \|1 tt. fftzat Lengyelország vdfnapjai Irta itldor Issra. 33. füzet. Oráoiai VOmos vagy istenért és a hazáért Iita Aldor Inra UazUáizat. Ipar és kereskedelem. — (abaaárak és gabaaUrtekaéil— a budapesti tőzsdén az 1876. évben. Az árak a lefolyt évben — a tengeri kivételével — emelkedtek és pedig következőképen ; VbH a métermázsa évi átíág ára buza rozs árpa maláta zab tengeri 1876 ö.72 7.74 6. <3 7.17 7.67 5 68 1876 10.97 8.38 6.44 7.3 V 8.24 5.67 Az áremelkedés tett e szerint: busánál 12%-ot rozsnál 8L-ot árpánál 5%-ot malátánál 3.-ot zabnál 7.-ot tengerinél —2"„-ot ^ A gabnaárak 1871 óta következő ár ingadozásáét mutatnak fel : Volt a métermázsa ára: • buza rozs árpa zab tengeri í 1871 12.18 7,85 6.30 7.47 6.80 1872 13.32 8.26 6.87 9.25 f.82 1873 14.76 10.69 8. 3 6.64 7.82 1874 13.08 10.35 8.06 8.53 8.70 1875 9.72 7,74 6.(3 7.67 &.68 1876 10.97 8.38 6 4 1 8.24 6.57 Látjuk ebből, hogy a buza, rozs és árpa ára 1871—1873-ig, a zab éi tengeri ára 1871 —187 l-ig, emelkedett, hogy a következő évben, illetőleg két évben ez ár, jelentékenyen leszáll, míg az utolsó év ben ismét emelkedő irányzatot tabuéit A legmagasabb árik a követkéző hetekben jegyeztettek: búzánál és rozsnál december 12—19-ig, árpánál junius 4—17-i^, zabnál juuius 18—24-ig, tgngerinél junius 4—10-ig. — Ellenben % legkissebb árakat találjuk : buzáuál julius 30-tól augusztus 5-ig, rozsnál január 9—29-ig, ár- A ktjreskedelmi és iparbank részvény társulat Nagy-Kanizsán 1B7G-ÍKÍ záisz^mad^u Mérleg szápila Vagyon sessm <öröm képes! nyújtani (ha egyébként niiícs mái bai mellettte) Hisz maga is elmou dja különbén abban a kedélyes versben, \'melynek a pzjme: „ Végin a czámo.a Jó lesa talán itt mindjárt kimondani. Iiogy Hajgató Sándor költészete ott szólí legjobban aiivüokhőz, hol a családi életet, annak szerény csendes boldogságát festi. Itt- azután 1 sokszor eltalálja azt a hangot, amely viszkangot kelt szivünkben. Es pedig azért, mert éppen családi élet az, mely ellentétét (képezve a külvilág zajához, atűkkörü dj} annál boldogitóbb eseményednek festéséhez, megkívánja azt a szelid kcdéíyhangqlatot, melyről minden himport még nem tíert le a keserűség; mely napi fáradalmai után megelégedést képes találni azon kis társaságban melyet a világ semmi féle társasága sem képes huzamosan pótolni. \| \' (Vége kör.) i i Hojfmann Mór Tartozik Bútor és iirfrdasaerek Alapítás Értékpapírok ésIslorsjegyek I Adósok köl elezv^ónyekie és folyó Ezüst és ai ínypénzneinüek Részletivek Szelvények Vál-ék Házbér Pénzkészlet számiara t eladott sorsjegyek 64991 Részvénytőke J780 i Rés zvfeny szelvények (még fel nem vétettek) 13)821 69; Ves ztésségi tartalék Tartalékalap 1876 évi január 1-én 4 460 frt: 68 f. -évi beruházás j {8C9591 f , 8650 Hitelekők folyó .sámlában \' (41825 Betétek I^2(4ü404 VÍtmeteti mérleg kamat M750U 3w09o5 559533 58ij \\ 463 frt 51 n i kíiltség számla Jutaljék számla Nyeremény mint egyenleg Bytor és ir ídaszerek törlesztése lOr 0 Alapítási ki ltölóg Ertékpapiro knál Költségszán Jutalék Tiszta nyéti la Ezen egyezőnek talmit gentsch \'X mégis „különösnek« sőt „túlzottnak" ogja szándékát találni. <— Miért matat a legtöbb ember csupián zon fájdalom és szerencsétlenség iránt észvétet, mit a művészet eszpiényképiíeg lutat Ue, míg a világosan és valóban elő Ink levő nyomor mellett figyelmetlenül (haladnak 1 — * A nemes hJJffgy azonban ma inkább zé azon boldogságot, mely a jótétben tjlik, mint egyébkor. Mi volt mindazon vezet, mit a vagyon rneki nyujt^. azon v4ló szerencséhez képes, boldogoklcá te->toi azerentsétleneket. Sietteté tehát kocsisát, nehogy elkés-k. Végre megállt a kocsi a kapu előtt, annélklll, hogy átöltözködött volna azon J sietett az irodába ott a hatalmaz vas-tét nesz nélkül fölnvítá, és most gyorsan ladt a mellette levő pénztár felé. ~ A kulcs már a lakatban volt, tnidtfn Jönös nesz Üté meg fülét, ügy tünt \'föl Itte; mintha ottben pénztekerosek dobat-t vojna a Midre, t- A számtanáicaosné meghökkent és ma foitá lélekzftét Az Ünnep csendet használva talán rablók törteit be V — i sz mégis lehetetlen I Hisz az első jbé-ati ajtót jól, bezárva találta és a pénz-ablak nemcsak hogy erősen alvóit flárva még erős vastáblák által is védve volt gyan lehetett világos nappal az otcai-betörni I Talán tévédét; és újra hall-»daott — Most éles ftle érfelmeseo hallott ipc mormogást ós a között ismét aa ill- észlelt sajt, ni uxt hangzót\', miat I Mtekaroeek ide stefa dobása. 1 Veszt^ és nyereségi. számla 100000 332 91443 143219 619520 9210107 1984-79 422 45212 ; -6000 5B5355S Követel 2010. mény 221 Érték papüokj és sorsjegyek fzáiula EzUst arany és pénznemuck « 200 35.99 ígérvény jegyek J 876806 Szdlvényeknél! . J4^2 12 Kamat és Jutalék számla OOéO Külföldi pénzneinüeknél TS55555-J 70355 IÖ9 89 545 16007 1450087 1D<55 T5SB553 (gichbt Tg §erialan titkánf N.-Kanizsán] 1876-iJc, voi deaz^ml^r 31-én. fii Isii gatmann j H&nnk elniik. I .[ §[llop Jmn pénztárnok nérleg, ágyszínte a veézt és nyereségi számla megvizsgáltatott ai fő és mellék könyvekkel Összebasonlitatott és meg itoti. Miután aa igazgatóság jutalékul, mii BH Jl ÉL tjén részvény u(án\|6f frtot fizetni szándékozik ezen ajánlathoa beleegye éhünket adnukvi : §iiinyi fifstf Halphta gór. Nem csalód Dtt -i— ott bon n! szemtelen betörők a legnob i> inünkában voltak és a legközelebbi )pei ízbén bizonyosságot szerzett macának,\|mtrt világosan hallá ezeket mondani : -Oh, mát negj meg i^it hallottál í Valódi nyúlszíved W fSfti\' j6nne 1 — Ily liiz-ton sohse in volt mkijí mindenl a leg kedélyesebben kiürith Jtüiík. Inkább néz utána, hogy készpénzt ne hagyjunk itt." —\' már kíakará dulásában, ae higgadságát 4-j nem merészeltek. vissza semmit Tehát mágis bejlörők 1! és hogyan mr-tak a jól elzjárt szdbába jutni > Már-yit ni az ajtót aa első fölin-•i lerspcséjére visszanyerte Személyeket, kik betörni m lehlet oly könnyen mea-félemlíteni és I bi onyosan nem irtózták ,____Jtol, Ma fblíedezéstől tartanák. Óvatosan] viisdttépett tehát és lábaj-hegven kiosont a flzjfcáb\'ólj hogy a jleglli-sebb nesz által i em költse fel á tolvajok fiayelmét Bár niljr roppant izgatottság tölté el belieféL :ttb\|Őleg mégis megőrjít* szokott nyugalmát Öjrorsan előhívta a kb-j csist és tudattá ve e a fl)lfodeaési. A becsülcjtes emjber magánkívül voltJ ly\| Wrjí íi4t re r. 1-) Két ezredj év dlulnt a yégteljonbe, 8 fáradt natni ni nfeindig nem in nvug hátik { elmerülve. Meg, sfjr[hál jrin pihenve Egy képről11 jnézifcra tévédet. 8 e képek o y isSonyUtókf mikor, keb Wm, és mikor !sa%iend Pihen Dobofol Ssdnkj • kíntól tott? Mikor tal ilok végre nyughéjypt;? I Sarkam, Uvistől vérmk szüntelen Csak rönffrlepel borija testemet, 8 lelkemfkét ezred ióta ros^sldés. Egy átokjj sulvoís kin&s terhjo \| alatt. Sötétbeti pisodort egr kié ttMo\| A bősz vihar, sötétben vitte öl I Az em^eijek szivébej s Ülteti Setétben pl* A csira fej Iadott. Mert a sötétség nedyo öntttae Két ézne^fóta nő a psira már Fejlődvé nőve, !^usán, ▼astacanJ Terjeszti ki a törzs már ágaitj S útját inatii állja a buja. növésiiek Semmi, mert hol omjbersziv aébbg Oda lopódaik árja, Illata A vad növésfi fi gyÜiriÖloáSdek. S az illátdt besáiva kábul ej A fő. az ágy, s keuJényodik a iziv S a kis tsjuyának nyugta föbiáv(trt, Miként : hm szél sivitna ezüutelen. p zavarbóljlészen tektvérgiralol^t ti a gyűlöletből végije gyilkjláa. B ki egyszer gyilkolt, vért Ml látnia. Ki tudná lát gyökeatűl dünűaj ki E fát, jnikpr gyjike ja föld ffléti AUógja esa ed évek óla már, j 9 Ua törzs női lehullt is eá)fl iktól B sk Üdvai ió vijj&gnijk ad heliet, Nsik ér sokat* 4- fij ának rif aÜttltj TWasza már, nyjara. jós ouie u;;— Es nsze dú iap íii gj^mölcsozotti — -Mórt dós vjolt ám tavasivetés^ js. Gymmöloee volt: keserv, Uto, Halá\'htrgéi, tta böriön, és! sok más laíiaatáa, u MinŐ emberi találmkwr, ördögi, Hóhér szívekbe álUlltetetU s Elmúlt az ősz s a tél is beköszönt, S rég várom, bogy a fa már halni fog Mert hisa a tél halál, — és törzsöke, Belül már porhadoa, de nem hal el, S egy nagy vihar még ki nem döntheti, Pedig halála megvált engemet, Az ezredévek óta üldözöttet Pihenni vágyom én I Miért Nem dőlt ki, már, hiszen a napsugár Szárítja ágait, s nedvét vasai. Az egyik ága mely a francaiák Hónát karolta át, már eltörött, Több ág lehullatá már lombjait, Porlasatva a tudás siqgáritól. Átfogta a magyar haaáját is E fának egyik ága. de mivel, Sötétség mellett saiv is honolt, Ez ág nem birt úgy fel virágzani, Es kis vetés után a ftld nem ad Bőtermést vissaa ősznek idejéh. De élt aa ág, s még most is él, Mert törzsökéből húzza nedveit; Míglen nem jönni fog egy uj tavasz, Mély más virágokat teremni fog, S tuelynek világa sséjjel űzi már A saiv sötétség gyásaos fellegét, Akkor boldogság lesa a fiHdüü itt, 8 pihentetem kifáradt tagjaim* Aaüig bolyong hazátlan tzűntélen, E földön itt kifáradt saelleme* De majd ha b£ke less, pihenhetek} Míg majd az yr dicső hívásira Új\'életemre föl nem sirkenek Mér, páttál iMutembftr 8 (Mg, zibnál iwp(«m< ber 17 Ti, tengerinél január 23 -90-ig. A tőzadei gabnadalet (ett m emliiott öt gabuanemben a* utolsó évben 4.W3«000 méter mássá\', ellenben 1876rbon 3,809,000 méterutáasát; a gabnatőssdoi forgalom tehát a* utolsó évbelit 419.000 métormássá-Vttl tuhlaladja. As egyes gabuanemüek szerint volt a forgalom : (méter-mázsában) 1876 1875 busa 5.316,000 3 038,000 rozs 193,000\' 181,000 árpa 164,000 184.000 . zab Jf3l,C00 > 16 >.000 tengeri 324,000 244,000 Tebát minden egyes uabiianeinnél — az árpa kivételével — emelkedés állott be. liep\'czében\' csak junius augusztusig vélt némi forgalom : Összesen 3t,C00 métermázsa; átlag 16 frt 33 krJ Az olvasmányok nieg választására Irányzott ovatoss&gl észleletek. Ma nap minden polgárpsiijt ember közvetlen környezetéhez az olvasmányok is tartoznak. Pedig, nenéz a szivet rósz befolyásoktól megóvni, ha környezetünkben kártékony elvekkel istalalkosunk. Napjainkban nagyon divatossá vált a regények olvasása. Pártolom as olvasmányok e nemét, ha a sziv, a Kedély nemesítését czélozsa. Sok regény azonban csil logó, behízelgő külszín alatt mérget csepegtet a kebelbe, mert előszeretettel hirdeti a nagyrsvágyást, kedéiységet, hiúságot bossut, gyűlöletet; sőt nem ritkán a kicsapongás!, .csábítást. párbajt, hazugságot, dicső tetteként rajzolja, mintha azok követésére másokat is akaina buzdítani. Az ily szellembeu irt regény az életbon mégis termi keserű gyümölcseit. Közelebb egy fiatal ember • azért lőtte msgát ssivén, mivel elméiét az őrületes regények egészen elbolouditották. Nyoloz év előtt - - mint olvasóink emlékezhetnek — Berlinben <»gy ember a legnagyobb templomban az isteni ssolgálattal elfoglalva levő prot. papra süté fegyverét, és midőn tette okát illetőlég kéraoj-e vonatott, azt vallotta, hogy a gonosztevő a roBZ regények által Ingerel teteit a gyilkosságra. Francesconi hallatlan réintetteiről is beszélik, hogy a .rablógyilkos Gerstecker regényéből merítette az őt akasztófára vitt gyilkosság eszméjét. , Nagy feltűnést okozott közelebb Halléban multj hó 22-én két gazdaságtanuló, egy hannoveri és egy orosz közt végbement pisztoly-párbaj. Az előbbi két lövést kapott mellébe és májába s reménytelenül fekszik; «mg az utóbbi nem sérült meg. Egy p.\| dók köi vést Mi sultal regéli rőan .Joliéi szelle meg az mindéin [s^giti szeplő zék. I ik piwtoly-párbaj két ervosnören* l ajá egyik ja térdé bp j kapott \\fl-desekj vallomásai oda közpoátö-gy a dos^rupüv ssblléinlnin j irt olvasása [okozója jvoit, vakmo-gsotpserű rémületes [ lépéseknek, iv rozs irányú regény és kéte* nás olvasmány nem mindig szülj hgyUkroafcágot. vagy \'párbajt; \| de stoetre mégis owkéazití, sürgeti és aa olvasót arra, hogy becsületesi és jelleméből lassankint kivetkőz* ekkéi ( a rátitil tál nj szívül meljet a ktjlU suk ; ám kellémps egyszerű KÖjiyvek és rósz -ijipaaswl oly kő nősén, {ti teszik, kettő né élet, {Alj könyjveki felső ! éa i llÜtloiIKÍ lg szórják lég nyil takarók rol; cll([.i teientjó^Je nes uto rozottian a békés ládi óle tetik föl iránti k meko.ik \\ ntflH tisztátalfjn két órteflu nak, hogy déjyeketjl az! ilyen 1 ii sza murik bűnöket engedi : b Haj az. ji p geszt egy lése a ro hidpg dicls követ\' el U emberhez gybnge áldozatát s Hiábi életet fes érdétnlt plántáljuk tapasrtaln Nem gyelpifl Jóra, Diosen de n besRÍÍ t. 31y 31 vashiányc destructiv ui, m ignamesOlűnk,. kre áyersséget nket a asűkségds olvasmány hasznósra, éS; csak ezután — inul lattatókra iordit-angSdjllk magánkat azok oldala által elcsábitiStní. Azért mellőzendőiknek yélem óly melyek csáliitó öltönyben a jó lüfti batár von jili lerontják, és a lant a bün ösvényére j vezetik ; y ekjet, melyek a vallást akár egye-1 adják meg, jakár uavetségéssé állás nélkül jiincs o^kjÖlca, s a j étiül! pokollá válik a társadalmi házsi fi tűzre falónak tartja oly melyok a fejodelem \| es annak \| ió közegei iránt & tirtzleletleuség, 1 ragy pláne a zendülj magvait \| eni különben rj melyek jnegvető-toznak a szorgalom, ununkfl és j ágról ós égyéty társadalmi orény- .\| ii magasztalva ajánljaa a fék-a könnyelműséget. Minden ogye-áró b rendszerető einpi r liatá-veii az oly kÖiiyvekeL melyek isi élettől elakarnak vjii ni a csa-viselhetlen börtön ffyw tot tüh-gyermekekbeti elölik Ü szülők Tetet, a szülőket elvonják gyer->jndoH vallás-erkölcsi ne velésétől továbbá telvók az, éraékíség képeivel, sékamlos ijilét< klcel és Üségekkel és csak arra szolgál- ir^nyuskat elkerfll- kat yálsazszunk )>a-ölyeknok jótdkuny szel le me ál-nelyekből essünkre és reraéjhelünk. Sfátite Menyhért. 8 kezelése -f I Ctabltás a ni ^könyvtárak alapítása I Urgyábaq. gyw /. Általános elüek, A nénkönyvtápak! felállítása a nép< oktatáiji tanji^ózptekkpl totésba nél mii inányoi s átálá ibogy a sadalm: i un y / ; a Kozséei népoktatási tanintézet-ödől tjmítió bizjUsék meg. összeköt- téjrAnj^k, Uiutejgy az iskolai könyvil irak I Ajleményekéntj s kezelésével lebetőljg s \' Vöd A ú\|6ókö\|ivvtáiakit népszerű tudo elősdásokkal kall kapcsolatba hozni an lélretőleg igyokeaui kell.. azon, ok a> község összes szellemi s tár-működésének közpanljául szolgáljanak. Külön népkerti\' előadásokat rendező ÍDgyesUl itek s bármily más társadalmi és judomul yos társulatok alakítása külön a iiépköni vtálakról: csak nagyobb községek beii tan icsolnató,\'még a Ku\|ön olvasó h lyiségoa kibérlése j is azon időire baiasztandó mitló\'n a nőpkönyytárak eazijiéja mer gyökeret v\|< rt. 3.1 A napkönyv tár ijk alkotásánál afe- 1 s nem ovatos szívben (a\| szenve • ngra lobbantsák. Megletet,hogy > alkalmilag jó elveaet is bele-ijába; meglehet, hogy közben ostoroz, az erényt pedig győzni sel hibáját még nem, teszi jóvá. mocskos képére nélja oda füg-így erkölcsi elvet; ha elbeszé\' aságok lánczolata és ai erény retével végződik : mégis! árulást {erényes és erkölcs ellen) és azon jasonlitható, ki a tarkas-vermet jellel bevonja, hogy kiszemelt s imái könnyebben megfoghassa i a mondják az ily irók, hogy az mi az életben rosz, az nem eg, hogy könyvekben tovább Amit nem illik látni. hallani, azt annál kevésbbé illik leírni, irt tehát óvatosaknak lennünk az lolvasni inyok megválasztásában, hogy lekózetí^ kerültesi abból é nagy su érzelem érzet áu< ollones k politikai pártkülönbség i ;, különösen oly Uxjánybi ssigoruau . hogy lentétek szánnazzanak; ellenben yt kell fektetni bánnök- a nemzeti Jbreáztóséro, a polgári kötelesség-fására, 8 e czólból minden hazaagy jerkölésroutó irány szigo.runn elkerülendő. 4. \|A népkönyvtárak szorosabb érte-; lemben véve tisztán csak sz nleini népiskolát végzett Felnőtt egyének; számára álli- ! taudók,\'jS így a népkönyvtárak alakítása alkalmáym sem a tanuló isjuság, som az í ugyneveajett- értelmiség, som peoig a ma-! gasabb oktatásban részesült! íl\'júság igényei i nem veendők tekintetbe.\' ^ nép foglalao-zásmódjának megfelelőleg népese bb s műveltebb klárosokban ar iparés; s kereskedő I osztály SzámMa, a fÖldmivBlvkétől külön népkönyjvjtár is alakitháté kivételesen,\' s ha la töldinjaelöké már eléggé megszilárdult 5. A népkönyvtárak azarvezésénél s jvezetósónél a pépnek mindenkor kellő működési tért kell adui, ólfajtaíjdó azonban, \'hogy a itanitÓKon, iegyzőkon s papokon {kívül a község értelmisége is részt vegyen la nvuiik^oan, jde mindig: óvatosan s úgy, Pjliogy a inagukP óhajait, rnint a nép indit- jváuyAt s ibjitárojsatait igyoMeszenek érvényre [juttátui-B pemmit so eróiiakpljanák mind- addig, inig azon esseae saámára a kösvl. lemenyl meg nemi nyerték. II A népkönytftdéak ulapüiUa 1. A tanító mindenek alőit hsssoa oda, hogy, mint a törvény is rendeli, bármily csekély iskolai könyvtár legyen. £sn-tán a legfelsőbb osstályok\' növendékeinek s különösen as ismétlő iskolákba járó kitűnőbb tanulóknak ad jón < oly könyveket melyeket szülőik is haáznosan s gyönyörködve olvashatnak, llycinekül ajánlhatjuk a, mellékelt sorozatból ajs 1., 10., 17., $ \|25«, 30., 34. szám alatt lpvöket. Ha a aaü-lők maguk ssámára is kérnek olvasmányt\' jadja oda számukra a, 4.J 7, 8, 26, 36., tg alatt levőket, de oly teltétel alatt, hogy irninden egyes darab olvasásáért egy krss. pzárt keli iizetniök. —• 2. Ha öt leinőtt egyént nyert meg már ily módon, beszélje reá őket, hogy fit zosseu mindegyik 20 krtL s ezért rendelje jnég számukra a „Képes \|Néplaptf-ot (Fraa kliu társulat, egyetem utcza 4. sz. Ara égósz évre 2 frt.) Mihelyt többen jönnek össze, hacsak liuszan vannak js, kérje föl, a jegyzőt s birót, hogy a község hááában adjoii olvasó helyiséget js ehhes fűtést s vííágitást. Ekkor rendelj^ meg másodsorban a „Falusi gazdatf czimű gazdasági la* pot (Légrádinál, nádorulicza 6, sz. Etéií évre 2 forint.) — 3. Ezen működésével kapcsolatban igyekezzék a tanító az iskolaszék által ods hatni, s egyúttal a növendékek által is terjeszteni, hogy esténként - kezdetben igen ritkán, s harmao, negyedízben már s másodszori sürgetést is megvárva -j- egyét inást felolvasson a uépnekllly „csa\'ógató* felolvasás gyanánt első sorban ajáulhatjuk a, következőket : a) 1 Petőfi János vitéz-e^ b) Robinson Crasoe egy rövid népszerű fe dolgozása. c.) A „Természet könyvéiből: „As állati t. élet fejlődése" cimú sorosat (IX. fűz ) melyben a csirke kikjelése van megírva,- továbbá -Képzeláii utazás a min deLségbe" (16. fűz.) -Az állatok ösz töne" (2. fílz.) cziinü fejezetek. d.) I Jóaai nA négy mázsáé serfőző liumo- ieskjé.a Aranytól „Jókia ördöge u KLözben-közben egyes , apróbo tárgyakat! is fel kell olvasni, igy p, o. az olvasó--köuyvekből Jókai „KLolduS gyermek0-ét. egylegy csikket a lapokból, mindig ma gyalázatókkal^ kisérveV? i (Vége köv.j \| Felelős szerkesztő : HOFFMANN KÓK H vCR DETÉSE IKI: X s X X X X I x 1 X X X 300ÍOQGO01 __________ (A kereskedelmi és iparbank hszvénytársulat Nagy-Kanizsáit kán saját helyiségében ülését eledel meghivatnak. f. 6. máicz. ll-6n d. o. 9 órakor Nagyl\'Kartí IXs rendem ILO/^J tartandja, melyre a t. réazvényes urak tisf A közgyűlés tárgy ■jl) az 1870 üzletévrol szóló jelentés; \'2) a zárszámlának — a felügyelő blzöttitó előterjesztése; és az igazgátóság felinél 3) áz osztalék \'meghatározása; 4) a szávazatszedÖ liizottmány választása 5) 4 igazgató választása; 8) egy 3 tagból álló felügyelő bizottság választás. — Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. évi február hó 4-én. 371 8- Milhofer Ödön hatóságilag engedélyezett MáloffintÓMrtében mindennemű arany* ezüst és ék- gyek és értékpapírokra is nető legnagyobb összeg adatik, ■zertárgyakrs, valamint sorsis-a lo- a legraérsékeltebb kamatok fizetése mellett. v Postán küldött s nemű tárgyakra hasonlóképen késa vagyok a megfelelő össseget pontosan és gyorsan átküldeni. $14 1-86 .T —---------1—:------r-------p t O-T J", £ A Jl s í \\ d a t 1 rp^n s; r: =l\|i - II \' ílfs , I ^ Ksvotobb isint S 1 , 5 . J rt g fe g B 1 f {—^ iivttg] ttom KüWutik [; ? i N S í qö \| f~" 2 1 altét. I \' 25 , 6 I , $ gL o 1 M fcí WtZM ^ Z2 _ aiA V ^ BFcfl « M 3 £ ^ Bt^ W fel £ • t . W S £ jr\\+ fe ^ ® s g-aí S-s i. si í 1 - 3\| aoT ~ \|jt* looss6 i ilíi Hl lBf^^^$■aSíil §fl IhHl E IS "í C B 5 2 f S5ps Sf^ IC fi !trl B a Ws s ^ll^-iri I\' mm t .s- \' DEa E ^ ^ o 85 J a ° £ ^ 30 --g S f \|pJi BEl ar » eifífíii"5^ íilll^llS » II! L te , 1 N1 ^s-a-gKi® v JJj l Td2 -ka mi \|: H-1 V- S \\ HM « # j a I Hi°wnw»q»»f \' ír ^ K 8 fes. m Ni® va«wu. — ÍS « 3, & S Srfc ft s 1 r^ [ «^ifaCww ^^^ y^pJ I ! • IY\' u: Éttli EP ILEl\'SIK : létről leg gyógj\'it Dt. KIlIlBCh Drezdában,! WilhekmKpUU 4 (elóbb [ Uerlin. Mají uem 800 sikerrel gytoitvá. \| 35 J 9-Í2 I jl : • \| i ! 4 lif :-\'Ji d 1 \' LlÜ r k nAlf iMilítMIIf kBéi >00000008000000C ) Sármelléken C Brtgyay János i I j ! \| birtokosnál J 9 tObb jeUr darab ültetésre álkal- J 1 más 4-t-í) éves nyárla eladásra \| j I kéasen áll darabja 10 kri , o. é. , K B ciomaglelás nem szám ítUUK 71 .1 I megrfndelétfek Sármelj ikre posta - 1 \| ) 41 Kesztkely kéreti iski f. I J ) 375 t-jS . J Om —■ Boldog karácsonyt I Huuepeltem, mert egy utasítással, melyet egy pár héttel esélőtt 0 r 1 i e é Rudolf tanártól Berlinben, Wilhelmsstrassá 121. magamnak hosattam egy saép TERNÓl! áyertetn, melyéit a fennlneveaett tanár urnák legmélyebb késsönete- met eszel kimondom. ■ Ot««n D. Kaékaleta. H ses l -l ■ — —i