| 943.6 KB | |
| 2012-12-14 15:28:46 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  355 | 1188 | Rövid leírás | Teljes leírás (4.23 KB) | Zalai Közöny 1938. augusztus 23. 188. szám 2. oldal - Múzeum és könyvtárfejlesztés Múzeum és könyvtárfejlesztés Írta: dr. Makoviczky Gyula egyetemi asszisztens Három évvel ezelőtt csodálattal olvastunk a lapokban a pompás budavári ünnepségekről. Budapest közönsége Budavár felszabadításának 350 éves évfordulóját ünnepelte. A Szent István évvel kapcsolatban Budapest, Esztergom és Székesfehérvár ült történeti emlékünnepet. Büszkén hirdeti a két utóbbi város 900 évet meghaladó fennállását. Pár esztendővel ezelőtt Zrínyi ünnepségeket rendezett Kanizsa városa. Ez alkalommal befutott kulturvonat ha nem is óriási mértékben hozott a város konyhájára, de mégis jelentősen növelte idegenforgalmunkat. A szegedi dómtéri játékokat lassan az egész világ ismerni fogja. A pécsi ünnepi játékok is mindjobban ismertek lesznek a nagyközönség előtt. Németországban minden történelmi patinájú városka és város rendez történelmi keretbe ültetett szabadtéri előadásokat. Legtöbbnyire nem hivatásos színészek szerepelnek, hanem a város műkedvelő fiatalsága. Elég csak Oberammergaura, Heidelbergre, Frankfurt a/M és Nürnbergre utalnom. 1910-ben városunk 350 éves török alóli felszabadulásának emlékét ülhetnők meg ünnepélyes külsőségekkel. Sajnos, a világhíres Kanizsa-várnak csak alapfalait tudnók megtalálni, ezek is olyan helyen feküsznek, hogy értékes épületeket kellene megbolygatni feltárásukkal. A külföldi és belföldi városok és várak, ha a múlt építészeti emlékeinek feltárása ily nagy nehézségekbe ütközik, úgy muzeumot létesítenek és ott gyűjtik össze a patinás emlékeket. Ennek a gondolatnak nem én vagyok az első hirdetője. Az alapkövet Grünhut és Halis gyűjtései rakták le. Sőt ma már, hála a város vezetőségének és dr. Kerkay piarista tanár gondosságának, a gimnázium két termében elég értékes anyagot találunk. Ez kezdetnek szép eredmény volt, de dr. Kerkay áthelyezésével nemcsak a gyűjtés, hanem a rendezési munka is megakadt. Szabadságom jórészét utazással és ezzel kapcsolatban múzeum és levéltár látogatásokkal töltöm. Németországban még a legkisebb városnak is van múzeuma és könyvtára és ezekben igen élénk kulturélet folyik. Múzeum és könyvtáregyesületek gondoskodnak az intézmények fenntartásáról. Az elszakított Felvidék legkisebb városaiban is van múzeum, sőt némelyikben kettő is: Selmecbányán bányamúzeum és az Öregvár múzeuma. Az alig 3000 lakosú Poprádfelkán Tátramúzeumot találunk. Felesleges megemlíteni Körmöcbánya múzeumát és levéltárát, a Krasznahorka-vár Andrássy múzeumát, stb. Örömmel hallottuk, hogy az új rendőrségi laktanya megépítésével felszabaduló városházi épületszárny egy emeletét polgármesterünk erre a célra szeretné szentelni. Polgármesterünk sok esetben anyagi erőt is meghaladó kulturtevékenységet folytat. Most azonban kérjük, hogy a terv ne csak akta maradjon, avagy nemes gondolat, hanem minél előbb valósuljon is meg. Impozáns volna, ha a jubileumi évre már megnyithatnók múzeumunk és könyvtárunk kapuit, ahol részint Kanizsa és vidéke történelmi és néprajzi emlékeit és kincseit gyűjtenénk össze és ahonnan részint kultúrát sugároznánk ki. Dómtérünk nincsen. De a jubileumi évvel kapcsolatban mi is rendezhetnénk egy kisebb méretű szabadtéri játékot, egypár előadásra terjedőt. Témánk temérdek volna. A vár kapitányai között szerepeltek a híres Thury György, meg Bornemissza és nem utolsó sorban Zrínyi Miklós. A visszafoglalási harcokban pedig nem szabad elfelejtkezni a Batthyányiak és Inkeyek érdemeiről. Az ő hőstetteiket kellene feldolgozni. A Szent István évet használom fel arra, hogy a város vezetőségét és közönségét figyelmeztessem az 1910-es jubileumi évre, melynek úgy állithatnók a legszebb emléket, ha ünnepi hetek keretébe beállított, a vár történetét megörökítő szabadtéri játékokkal és egy örökké fennmaradó múzeummal megünnepelnők a jelentős évfordulót. |
