* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
34.01 MB | |
2013-07-25 11:06:18 | |
Védett 0 | 1090 | Kanizsavár története 1600-ig | Magyar történelmi szakdolgozat Írta: dr. Makoviczky Gyula A következő szöveg a dolgozatból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KANIZSA vár története 1600 - ig Magyar történelmi szakdolgozat Irtás ár9 Makoviczky Gyula» BEVEZETÉS Nagykanizsa megyei város, a Balatontól délnyugatra fekszik* A magyar történelemben nagy szerepet Játszott a török háborúskodás idején» Hires végvár volt« Szige-tvár eleste után 1566, mintegy félszázadon keresztül, 1600-ig, a török kézbe jutásig, ő védte Délnyugat-Dunántult, Austriát és Stájer országot a Mura-Balaton kapu közepette« Ezért választottam dolgozatom tárgyául a vár történetének egy részét» Mintegy három éve dolgozom e kedves témán - ugyanis Kanizsa szülővárosom - bejártam a bécsi és budapesti levéltárakat, eredeti okmányokból próbáltam kibogozni a vár történetét« Amennyire szerény latin és német nyelvtudásomból telik igyekeztem minden adatot eredeti okmányokból kikutatni» Kanizsáról eddig megjelent munkák vagy zsurnaliszták vagy műkedvelő historikusok tollából kerültek ki, mesékkel volt telitve és ezeket használni nem tudtam« A levéltári kutatásaimban néhai Takács Sándor munkái szolgáltak vezérfonalul. Felsorolom azokat a levéltárakat, melyeket átkutattam, illetőleg melyeknek aktáit munkámban felhasználtam és azon Írott munkákat is itt közlöm, melyeket felhasználtam» 1« Vencell Gusztáv» Árpádkori uj okmánytár« II. Dr.Karácsonyi János» A magyar nemzetségek a 14«század közepépig« III»Anjou-kori okmánytár. 1?« Nagy Imre» Zalavármegye története. Oklevéltár. V. Komoróczy György» Nádasdy Tamás és a XVI-ik századi magyar nagybirtok gazdálkodása» VI» Hofkammerarchív Wien« 2 VII«- Magyar Leveles-tár« VIII» Dr.Karrfy Ödön: Hadtörténeti-okmánytár a Hadtörténeti közleményekben» IX» Hadtörténeti közlemények» X» Benigna resolutiones. Országos JLevéltár Budagest» XI» Kriegoarchiv. Wien» XII* Levéltári közlemények» XIII« Staatsarchiv. Wien« XIV» Nemzeti Museum^levéltára^ a/^Városi és^kamarai^iratok» b/ Acta^Germanica^ vagy Polio Germanica Budagest. XV» Nicolaus Istvánffi: Regni Hungárici História»XXXIV«liber XVI» L»A»Maggiorotti-P»Banfis Piotro Ferabosco. Külön lenyomat a Hadtörténeti közlemények XXXIV» kötetének 3-ik és 4-ik füzetéből. XVII. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvei-Pataki Vidor: A XVI. századi várépités Magyarországon» 114-ik laptői, XVIII»Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. XIX» Nádasd^ levéltárj, Országos_levéltár»JBudapesj;» XX» Takáts Sándor: Török magyar bajviadalok» XXI. Takáts Sándor: Rajzok a török világból és ennek 4-ik kötete uj címmel: A török hódoltság korából. XXII» Szegő: VégvárAAnk szervezete a török betelepedéstől a 15 éves háború kezdetéig. XXIII.Dr»Holub József: Zala vármegye története a középkor- ban, XXIV. Balogh János: Nagykanizsa város és vidékének hadtörténel- mi múltja. XXV. Barbarits Lajos: Nagykanizsa.-Magyar városok monográfiá- ja. IV. 3 A vár urai» Kanizsa stratégiai jelentősége felette érdekes. A Balaton nagy közlekedési akadálya ide nyomta a bécsi kapu e-gyik Balkán-felé vezető utvonalát. Ez az ut a kanizsai mocsár keleti oldalán húzódó észak-dél irányú dombon vezet a Drávához. Ez az ugy nevezett Bécs-légrádi ut. A mocsár Zalaegerszeg környékétől kezdődik és a Murához vezet 4-5 kilóméter szélességben* Kanizsánál a mocsár összeszűkül másfél kilométerrel. Ez adja a hely jelentőségét, ugyanis az összeszűkülés földrajzi adottsága következtében átkelőhely alakul ki melyet védeni kell* Innen vezet egy útvonal a Murán keresztül Csáktornya és Stájer felé és itt Csáktornyánál csatlakozik a keleti peremuthoz* Pécsről Bécs felé igyekvő ut kénytelen a Kis-Balaton mocsarad vidékét megkerülni és ide csatlakozik Kanizs |