* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 687.82 KB | |
| 2013-04-23 15:38:35 | |
 | |||||||
Védett  1 | 454 | Somogy 1996-06 - részlet - 698-601old - Tüskés Tibor - Művészettörténeti hipotézis | SOMOGY IRODALOM • MŰVÉSZET • KULTÚRA ZALA MEGYE A SOMOGY-BAN A tartalomból Vers ÉBERT Tibor • HULES Béla • JÁNOSY István • KISS Dénes KONDÁKOR Györgyi • PÉK Pál • SEPSY Judit • SOMLYÓ Zoltán Széppróza BERTHA Bulcsu • LACKNER László • NAGY Gáspár • RÓZSÁS János Interjú FEJTŐ Ferenc Esszé ÁGH István • FODOR András Tanulmány, cikk i BODOR Béla • BODOSI György • BÜKY László • HARKÁNY László Művészet JUHÁSZ Ferenc • TASI József • TÜSKÉS Tibor Képek KÁDÁR Lívia • NÉMETH János • SZÉP Gyula • TAVASZY Noémi Szemle • Hírek *A szerkesztő jegyzete XXIV, ÉVFOLYAM 1996. NOV.-DEC. 6. SZÁM TÜSKÉS TIBOR Művészettörténeti hipotézis Diákéveim városában, Nagykanizsán a negyvenes években az iskolai kirándulások gyakran vezettek a város környéki falvakba, - ha az óramutató járását követjük: - Homokkomáromba, Nagybakónakra, Galambokra, Miháldra, Liszóra, Somogyszentmiklósra, Sormásra, Rigyácra. Ezeken a kirándulásokon két épület ragadta meg már akkor a figyelmemet: a somogyszentmiklósi plébániatemplom és a lazünakpusztai Inkey kápolna, illetve sírbolt. A két egyházi épület külső hasonlósága keltette föl az érdeklődésemet: mindkét épület alaprajza - ahogy akkor gondoltam - a négylevelű lóhere formájára emlékeztetett, s szemre építészeti stílusuk is rokonságot mutatott. Az lnkeyekről és az Inkey kápolna eredetéről tudtam többet. Anyai nagynéném, Szőllőssy Rózsi néni mesélte: - Régen történt... Az Inkeyek gazdag, Kanizsa környéki földesurak voltak. Jobbágyaikkal durván bántak. Az egyik évben Gyümölcsoltó Boldogasszony napján is az erdőre hajtották az embereket. Pedig ezen a napon nem szabad mezőgazdasági munkát végezni. Az emberek húzódoztak. Az Inkey uraság bottal ment utánuk. Az erdőben az egyik fának dőlt, és figyelte, hogyan vágják az emberek a fát, irtják az erdőt. Egyszer csak erős szélvész kerekedett, és a hatalmas tölgyfa, amelynek a báró úr támaszkodott, nagy reccsenéssel kidőlt. A fa földből kiszakadt törzse alól, a gyökerek közül millió vöröshangya A somogyszentmiklósi templom Pezzetta Umberto fotója 598 mászott elő. A hangyák ellepték az uraság testét. Hiába próbálta kezével lesöpörni az állatokat, kiszívták a vérét, végeztek vele. A család azon a helyen, ahol a báró úr meghalt, engesztelésül kápolnát építtetett. Ez a lazsnakpusztai Inkey kápolna születésének a története... Az Inkeyek nevét a kanizsai piarista gimnáziumban is gyakran hallottam. Báró Inkey József - az iskolai nyomtatott értesítő szerint - már a harmincas évek elején alapítványt létesített ,,a papi pályára készülő ifjaknak". A negyvenes évek elején pedig, egészen a háború végéig - erről ugyancsak az értesítők tudósítanak - az iskola 74. számú Törekvés cserkészcsapata nyári nagytáborát, illetve tavaszi próbatáborát rendszeresen „báró Inkey József földbirtokos úr nagylelkű vendégszeretetét élvezve" az iharosberényi vadaskertben vagy a pogányszentpéteri halastavak mellett tartotta. Azóta sok év telt el. De a kérdés bennem maradt: véletlen lehet-e a rokonság a somogyszentmiklósi templom és a lazsnakpusztai Inkey kápolna között? Közben megtanultam, hogy a négylevelű lóhere rajzára emlékeztető templomokat a művészettörténet négykaréjos, centrális alaprajzú épületeknek nevezi. Aggházy Mária 1940-ben megjelent dolgozatában £ Dunántúlon tizenegy centrális térhatású templomot vesz számba. Az Inkey kápolnát nem említi, a somogyszentmiklósi plébániatemplomról viszont a következőket írja: ,,[...]szabályos görögkereszt alakban épült Somogyszentmiklós dombtetőn álló, kis temploma[...] 1765-ben. Ennek külsejéről[...] első tekintetre is következtethetünk a belső téralakításra, mert egyidőben, megszakítás nélkül egységes, világos gondolatmenetet érvényesíthetett tervezője. A falak görbéinek ívelése, a |
