* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 29.35 MB | |
| 2014-07-18 12:54:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  1170 | 3477 | Muraköz 1894 31-34. szám augusztus | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XL évfolyam. Ceáktornya, Í8Q4, auffogztjus 5-én 8*orke»itŐTel trUkeiol lehtt min-4*on»p 11 i« 18 óra ktt»Mt. — A lap »Ml^ral rk r.it« Yot4ko»4 ■lndva k^alamtojr Xar|ltftl Jóssaf luikmtO iMT*rt, ki ld«dí Kiadóhivatal i U. MUd^k aMlMMW 3/f J^T^zám ........A...... "\'..... .111 Hl Ifi***;- : ig 10 ki-.\' iMAR és ÜORYAT NYKLVEK MGJElM T/RSA5ALMJ, ISMERETTERJESZTŐ A, SZfolípLIU JP& __yi^K|€>l<Miik h«t»nkint egyNKer: viuáruap. .. , ... , , Á\' »Jffurnközí tííwti önhogélyzd szövetkezet«, a »\'GsáVlórhyai talíifétf^tíitff«\', á\' ^ r_ iWflJOOfl WSilWiiai. takarékpénztár.« sat. hivatalos közönye. ^^^gpá^iprwflMBfRfTV^- Hl- * n —n---J. l--U--UJMI 1 Utóhftiigok a h^yvidék ünnepéről. A muraközi hegyvidék Ünn*P»égeiröl általános vonásokban már megemlékeztünk lapunk mull heti számában; hogy erre a tárgyra még egyszer visszatérünk, ^Qgy annak részleteiből ia qgyet-mM elmond hassunk, annak oka a hegyvidéken eltöltött órák feledhetetlen kedves voltai. Nem a külaö fény volt ftlt olyan sz^kápráztató, mert a leíolyt események szinteke igénytelen voltánál fogva arra nem is lenne alkalmas, hanem az az egyszerűségében megható s a szó »zoros értelmében magasztos ünnep be^ösége. Ezt tekintve, fényesebb volt az a két >.k i s f é s z e k« - sok íényArban us*ó világváros tündöklésénél. De. .kevés vármegyét is tudnának íel mutatni magyar hadukban, melynek 1 e g elsöembére annyira szivén viselné a legutolsó ember gyermekének szellemi erkölcsi elöhaladását, mint a mi megyénké, ki saját jelenlétével Upit ben-niinket lelkesedni. Hanem könnyű is az a lelkesedés ha magyar ember a magyar szellemnek azt a hódítását látja, milyent aztán nemcsak az ü^siep napján s annak szinterén, hanem — derék tanítóink ér deme! - egész Muraközben, és a vend-1 vidéken örömmel tapasztaltunk. Éppen "azért nem is helyi ünnep volt ám az nanem ünnepe az egész Muraköz s a vendség magyar érzelmű polgárainak, ünnepe magyar hazánknak ! ♦ * * Már a legelső falucskában, melyet Csáktornyáról haladva elértünk, zászlódisz i JhraklfUrníja ? M.r * és mozsárlövéa fogadptt bennünket s kisért falért}) falura; Stridó pedig a szó fjzoros értelmében nemzeti színű volt, »ágyudörgése« pedi$ ellenségeinket ugyancsak megriasztotta ! Hát ipég a^ok a ha-talpias szellemi kartácsok, melyek a rácz-kanizsai főhadiszállásról ékes pohárköszöntök alkjában az ellenséges tábor felé irányittattak : micsoda rémületet okozhattak ott. Pqdig a mi táborunkban nem volt valami vérengző a hangulat, mikor a fővezér a fő spán maga kijelenti: »Nem le-vernüuk, meghódoltatnunk kell az ellenséget, hogy a * hódoló a mi pártunkra szegődve, hivüpkké legyen s maga ie közreműködjék a nemes czél elérésében.« A vizsgálat eredményét és a jutalmak kiosztásának tartalmas szép beszédekkel emelt szép mozzanatát részletesen .ismertette lapunk mult heti száma, itt tehát bv ünnepély mellékeseményei közül említünk még lel, szemelgetve egyet mást Stridón különösen feltűnt értelmes, folyékony magyarsággal elmondott feleleteivel egyik VI. osztályú Golenkó Antal nevű tanuló, kinek érdekében a főispán egy alapítványi ösztöndíj kieszközlése iránt tett ígéretet azon esetre, ha szüleinek vagyoni helyzete a tovább tanitást nem engedné meg, de hajlandó volna a fiu iskoláit folytatni Ráczkanizsán pedig egy negyedik osztályú fiúnak szép üdvözlő beszéde ragadta meg különösen a társaság figyelmét; mennyire kedvesen hangzott a kis horvát fiu ajkáról a tartalmas magyar*, szöveg, mutalja az a körülmény is, hogy Hirachler Henrik nagykereskedő, a közigazgatási bizottságnak egyik kiküldötte azonnal meg- tiMltogtr IV V. 4a X*X4a B. MM Iroá. MvUmt ^ látgmwt rfl\'tinV TnW. 1 1 • \'. ^\' Nyüttér ptÜtortí 10\'/nx ji_ÍJ___i—w i jutalmazta a kis fiút, ki örömnél futott édes apjához, büszkén mutatva fel a »szép papirost,t melyre »öt forint« volt nyomtatva. A társas ebéden szebbnél szebb pohárköszöntőket hallottunk. A köszöntik sorát Margítai igazgató nyitotta meg, éltetve a főispánt, ki most egy éve tett ígéretéhez hićen, hogy a hegyvidék vizsgálatait évről évre meglátogatja, ma is »U látunk, összesen mintegy ötven tósztot hallottunk, a tósztozók között volt: ftvaa-tics főispán, dr. Ruzsicska Kálmán kii; tanácsos tanfelügyelő, Tislér esperes, Vrantsits főszolgabíró stb. stb. az emelkedett hangú pohárköszöntök alapeszméjét általában a magyarosodás ügye s az azf^t buzgóikodók éltetése képezte. A vendégek sorában két távoli vidékről érkezett tanfiörfiut is láttunk, az i^yifc Valló Vilmos kassai íöreáliskolai tan^r, f. másik Lantai Ferencz kun-hegyeiéi lantfó volt, kiket a vizsgálatok eredménvén kívül különösen az a .rendkívüli é*<Je*lödés lepett meg, melyet ezen a vidéken tapasztaljak. Bizony szép ós feledhetetlen enjíékU napjai voltak ezek a magyarosodás terjedésének Legyen ez a haladás állaqdó biztos, legyen azok cmlékére» kik azt elő idézik, örökre Áldott. Kü 1 ö u f é 1 ék. — §jmn, B * i M g y í %örgy, • helybeli m kir. postahivatal tjaMvise\'flje, eljegyezte G rést Riza kisasewmyi, Grów Elek kedves leányát, CfcAfctprny^n tyra tulálunk 1 i Egy pajkos levél. T. Redaktor Ur! Mióta ovodafelügyelő bi-zottsági-tagjelöll vagyok szinte megfeledkezem az irodalom Ápolásáról, a mivel a mi szDkebb hadukban az irodalom rózsá« kertjóbeu nyílhattak igen tarka virágok, blsz az irodalom kertjót ön-tözgoiik sokan. Eogemet ezldösserint mélységes nagy ambiozió hív löl, • közügynek szentelni igaz tehetségemet :i tagja lenni az ovod«buott-ságnak. Végre is miért ue lehelnék ? Tán hogy fiatal vagyok Óh kérem, ha ugy tissteletremél-tóbb a diesöségórt, akár bepuderezem a írou íroumat egy kis Blaba Lujza rhwporral. Egy kis talmi >0**" ség menten megless. Mióta egy kedves barátném bejutott, axóta nincs >éjjelem és nappalom. Ma íoi I Kétségkívül bosszant a dolog, miért nem vagyok ben a bizottságban. Milyen érdeke« i* lenne. A válfsztás elölt tuozaiszámra jönnek a pályásók pártfogásért. \' Milyen keresztényieden jóleső a szivnek magé- pártfogásomat mind a Aarminoz-nejiyven-nek odaígérni. Végre is módjában van az embernek. , Aztán maga a választás. A megye mindég olyan előzékeny, hogy mindég olyan elnököt küld ki, a ki pompás ozukorkákkal látja el a bieottsAg tagjait. At az, hogy ujahban a ogu-kerli-azopogatáa sjwnvedelme a térfi^ra is ráragadt jós igen komikusan nésne ki, a mint a czukoreaopogatás alatt sebesen mozog a bajuszok. Hengeteg ciukrot el lehet fogyaBatani, mig íegyaö a minősítési táblázatot elolvassa & mindegyik név utáu hozzáteszi: „meleg aUiplat1 SÍcegéuy ovó nénikék, pedig nekik mit 4r a meleg ajánlat, a mit esetleg 100,000 kilometer röl szereztek be a mosolygó nőegylet tiszteletre méltó matronájától. Mire ide ór a meleg ajánlat, végkép kihUI és nem k^pes (Olmelegiteni egyet-, le« szavafót se. A meleg ajánlatokról nekem meggyőződésem, hogy osak ugy ér valamit, ha helyben kel és helyben melegítik, akkor osak ér valamit. Különben uti figura docet I \' Valóban szirszakadva várom, hogy magam is tagja legyek annak a bü^ttságqak, ekképt elérem, hogy ,augem > bo|dygitani (ojinak meleg ajánlatokkal. Ámbár a redaktor ar lehetetlennek gondolja, de van egy esznsém. Ha én lüizek as ovoda-bizottsAgi tag: fdivaiba íogom hozni a bixottsággyQlésUoaletteket. fis miért ne? Ha vaa „»á\'»-haogver»eny-ft»tólyM, núárt ne lehetne bizottsági öltöny is. Leszi Es meglátják milyen lesz. Akkor még Kevesebbet fog érni a meleg ajánlat és megeshet, hogy egy egy bizottsági Qlés ut^n olyan\' rögtönzött tánc mu\'atsfaot refidézOnk hogy O^vetni toguak még az égi 0hsrubpk is. No, de , pá ti»*6k iüt hinui, hogy jf^ek, mintha varosunk\' táöczváAyó közönsége a jövö biztató reményeitől \'fcielé^tVe nem lenne-. A dalárda nemosak azért vau, ho0 Lenayeloj^fig ke^rvót ejénakéllé, hanem ex offó, hogy lánozoljon is. Mösora oly gazdag, hogf már a jeligéjéből kitelik három — pieéé. Hát a,kereakftlő ()|, ^jék uieg, ők nocsak .m pudli.^ellett szeretnek táoozolm, hanem H parketten is. Merkur ijfjai azok, ha nem 8Qblf»ingew*k hiyják is «ket, a kik" nem h%-ják magokat, fy » k a s g i-u 6 I az 0 kédvds, feledhetetlen patélyei. Mintha a kanibulti miieü Ugorba-éfl^lő pillanatai között látnám a jövendő nagysikerű ^»télyeket. Kgyqtt Részünk i^lnd-annyian. Uymen ^»z Ő rőpsaUnezáival nem igen csinált kötést. Mincfanki a polgári hásksság \'{de-jót vária. Változhftatlannl eglöít vagyunk, * helyzet legjlőle)?b |Bb|}su fog váftoxol, hóky a rw4e*0W?qttf\\^g vol|, wives a\'Wsití^öi feíolv«á-sokat progía^Wé9a (öl, nem vebol. Elismerésre Q^ltó elözékepyaóg a tisztelt, yálasz|i»a)|jtírt. " Jól a félnek, ha ai «s impertinens Hymen nem mindéi inkább toáiútt osatangolns. Attól tartok, hogy fíywén helyett majd,/wk, galami szemöveges postás-kisasskotty Z*kál Vilmos caáktornyai m. kir. sdótisst jegyet váltott Zakál Henrik köstiszteletbeu álló helybeli ügyvéd leányával Nellivel Gratulálunk I \' — fyúihtr. Iványi Andornak az alíó-Iendvai poJg. lak, egyik kiváló tanárá nak szeretett hitvese hosszas én kino« bete geskedés után julius hó 30, az éjjeli órák ben jobblétre szenderült. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hirt, mely a htl nőnek, a gondos, jó anyának elhunytát jelenti; pótolhatlan a derék család vesztesége. Ny u godjék békében ! — figrtdrilasMtá* $erlakou. Julius 30-án történt Perlakon a jegyzőválasztás Kos tyál Ferenci főszolgabíró által következők lettek választásra elölve:\' Kollay Lajos bottornyai jegyző, Mihócz István perlaki azolgabiró-segéd és Krampacs József Csáktornyái segédjegyző. A pártok hatalmasan küzdöttek egymás ellen s ennek a körül ménynek tulajdonítható a váratlan eredmény. A helyettes jegytőnek Haris József-nek ugyanis, ki a jelöltek közé fel sem lett véve, saintén nagy pártja volt; ennek bivei osztatlanul az utolsó helyen jelölt Krampacsra adták szavazatukat, váratlan fordulatot adván ez által a választásnak. Perlakon az uj jegyző személye eddig ke vésbé volt ismert, de Krampacsnak eddigi működése helyén is meglepetést, azonban — különösen hivatal társai, barátai és is merósei körében — kellemes meglepetést okozott a választás eredménye. A most megválasztott jegyzőben egy tevékeny, szerény, dar lörekvO férfit ismeiünk, A válaaztfb érdemes emberre esett: Krampacs ur jó állást, Perlak pedig derék tisztviselőt kapott — <§ücsu (friktornjan. A Csáktornyái porozinkola-buosut ez évben, szokatlanul nagy számban látogatták a környékből; szerdától kezdve egészen a vásár napjáig, péntekig oly népee volt a város, minőt ewak rendkívüli alkalmakkor láthatni. — gfigyei tölgyül h Zalamegye törvényhatósági bizottsága í. hó 14 én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart Zala Egerszegen, az Egerszegi fögymnasium lé tesitéee ügyében. — $axólálkodó cilgányok. Nekü.-jk, határszélen lakóknak, gyakran és blveb kijut a ft&jerországi czigányokból is, kik a magyar-stá er-horvát határnak rájuk nézve kedvező viszonyait felhasználva, áUátcaap nak hozzánk rabolni, lopni s ha ugy jön OH fog öaSiekötögeinl, mert az általános telefon-korssak erősen kínért. Nagyon helyes, a kis Bjjkösoé úgyis váltig azon panasikodiki hogy a férj« minden idejét a kssiiaóban tölti, ö neki nincs senkije, a kivel egy okos siót válthatna. Mon dicu I As elöiókeny férj megígérte, hogy íelelonhusalt vexeitet be és akkor kiaosza meg m ki» Bökösué a barátnőit akár egész napon át. Tennék mit meg nem érüuk ebben a kis véro»bao. Maholnap már nemcsak sserelmes levelekben repfllBnk Ideálunkhoz, hanem a valóságban i«. lUgyen osak késsen a kormányoiható léghajó I Eddig csak banketteken ijesztgette meg Tsrjagoss Illés a közönséget e sióval: Stkllok ai urhoi, most már repülni, sxállni fogunk a uélkQl, hogy a bor oldaná fai is ember bessélO kedvét, Nem fogjuk a lábunkat törni, legiőlebb a nyakunkat. Gyöuyftrtt kilátások. De nini I Most vessem éssre, mennyi aöld-séget is ÖMse-vlsasa Írtam Redaktor ur. As ovodasággal kesdtem ée a repülőgépnél végestem. Nem folytatom tovább; mert a türelmes olvasó igaxán aat a jó tanácsot adhatná, hogy inkább barianyákat .stoppoljak." össintén szólva: est kellene is, különösen a magam -— kék harisnyáját Blanka. elő, gyilkolni is. Csak a minap került ki a nagy-kanizsai kir. törvényszék börtöneiből egy sereg stajer-ozigány és most újra garázdálkodnak. Tudósítónk a következőket írja hozzánk: A felsŐ-lendvai osendőrség ismét egy sereg betöréssel vádolt czgányt fogott el. Horváth (Kuku) A dám és Hor váth (Ficza) Iván czigán^ok személyében sikerült kézrekeriteni a Hcblenozer Ignáo* vizlendvai kereskedő kárára elkövetett betöréses lopis tetteseit, kik még három tár sukat is megnevezték, mi&t résztvevők. Junius 10-én ugyanosak Felső Lendván, Korpics Andrásnak kárára nagyobb lopás történt, h tetteseket az előbbi ügygyel kaposolatban Baranyai Ferenoz (Czvctko), Sárközi János (Puskás). Csener Adára (Bokir), Horváth József (Finga) és Sárközi István (les) személyében erélyes nyomozás után letartóztatták s ezek mintegy tiz lopásnál való részvételüket ismerték be. A ceendőreég működése több-több eredményt mutat feli de hathatós kormány-intézkedésre volna szükség a kóbor czígányok tolvajlá sftnak véget vetni. — JIalatsdg. A letenyei kaszinó aug 6 én d. u. 6 órakor tombolával egybekö tött nyári tánczvigalmat rendez a község erdejében; este tűzijáték lesz és élőkép, ely Kossuth szobrának megkoszorúzását fogja ábrázolni. Belépő dij szem 1 korona. A tiszta jövedelem a Letenyén felállítandó Kossuth-emlék költségeire fordittatik. — dfrrtuités. A muraszombati gazd. fiókegylet a — vasmegyei gazdasági egyesülettel karöltve folyó 1894. évi augusztus hó 24-én Muraszombatban — az országos vásár alkalmával — díjazással egybekötött nemzetközi jellegű lóvásárt rendez. Czél : a lovak értékesítésének előmozdítása, dija zásokkal serkenteni a gazdaközönséget, hogy mentől jobb minÓségü lovak tenyésztésére törekedjenek. A » díjazásnál tekintettel Jelzünk a nóri (muraközi) fajra, mely fajból a muraszombati gazdasági fiókegylet az 1896. évben rendezendő kiállításra fog néhány darabot kijelölni: de díjazásban bármely fajú és bárhonnan származó állat részesülhet, mert a díjazás egyik czélja a lóvásár emelése. A nagyobb birtokosoktól bemutatott lovakra I só díj: diszoklovél, Ilik dij: elismerő oklevél A kisebb birtokosok\'ól bemutatott állatok az alábbi dijakat nyerhetik el és pedig ugy nehéz mint könnyű lovak után tenyésíinénekért, mén-csikóért, tenyészkanczáért és kanczaosikóért külön-külön I dij SO korona, II." dij 16 korona. 111. dij 10 koroua és IV, dij 6 korona. Ezeken kivül magándijakat is tüzünk ki — A milleniumi kiállításra kije« lölt lovak tulajdonosai 1896 ig évi segély-dijt is fognak kapni, a kiállításra történendő szállitás költségét pedig a megyei lótenyésztési választmány viseli — A dijak odaítélésére hivatott\' biráló-bizottság délelőtt 10 órakor kezdi meg működését, miért felkérjük a kiállítókat, hogy a kiállítani szándékolt lovakat a díjazás napján legkésőbb délelőtt 9 órára a lóvásártérre elő vezessék. Bírálat befejeztével a bizottság az odaítélt dijakat mindjárt a helyszínén ki fogja osztani. — A lóvásárra felhajtott állatok után helypénz nem szedhető. Mu raszombat, 1894. juliua 26. Takács lt. István egyl. titkár. Gróf Batthyányi Zsigmond egyl. elnök. — M\'tYit hink. Megyénk területén egymást érik a tűzvész pusztításai; Homokomáromban számon fő és melléképület, felhalmozott gabonatermés, BessenyOben 24 ház, összes melléképületeivel a bent levő értékekkel égett le ; itt a kár meghaladja a 80.000 frtot; ezeken kivül Fityeházán, Kádon és G e 1 s e-8 a i g e t e u vol tak nagyobb tüzek, mindenütt retteneten erővel dühöngve, sok szerencsétlen embert koldussá téve. A nyomorultak felsegitése iránt gyűjtések folynak. N a g y K s ni-z s A n és Szegszárdon posta- óh távíró-tiszti tanfolyam lesz; kérvények augusztus 10-ig nyújtandók be. tfilasitasok (fiáktorayán A városi tisztviselők választását 4-én ejtették meg. Lapunk zártakor vesszük a hirt: Szavazattöbbséggel megválasztattak; városbírónak Pruszácz Alajos, helyettes bírónak Megla latrán; gyám Bencsák Ferencz pénztárod Deák József; tanácsosok: Tódor József, HirsCh« mann Leo, Szeiverth Antal, Nuzsy Mátyás, Benedik Ede Nóvák Ferenoz. — yumos töhtrcjg, ki 1887-ben a hadgyakorlatokban nájunk íh huzamosabb ideig tartózkodott, július hó 28-án a Bécs mellotti Badenban sétalovsglás alkalmával, megvadult lováról leesett és pár ó<a alatt kiszenvedett\' A szerencsétlenül elhunyt fő-herezeg iránt a részvét általános. — jp a sztriacstT Nagy, kolonozos csizmákkal, osuron viz szürkankóval ódalog be a béres és a gaida a kapitány elé s az idéző czédulát lenyomják az asztalra. — Ehun van ni, begyüttünk a röndölésre. A kapitány megnézi az Írást, s a gazdához fordul. — Megverte kend a gyereket s aztán elkergette. — Ugy ám Bőrösnek fogadtam én föl, nem bornyonak, hogy kiszopja a tehenet! — Igaz ez fiam? — Hászen igaznak igaz, de nem adtak ám önni, oszt az a szöröuoséje, hogy nem öttem meg a tehenet is! CSARNOK- Képek az Alföldről, u. Az ecsedi láptól napnyugatnak a Tiszáig a .Nyírség* terül el, mely délfelé a Hortobágy vizéig terjed. Homokdombokkal teritett talai, melyről nemcsak a nyirfa tűnt el, hanem tünedezőben van a számos nemesi curia ősi tulajdonosa is. Hogy hová lettek ? A kataszter, a telekkönyv, meg a minisztériumok befogadták a volt földesurakat. Hires volt a szabolcsi gentry hajdanában. A fiatal I. egy csókért adta oda gyönyörű hatos fogaiát, mely felért ogy kis dominiummal, egy nemei herczegnönak. öreg korában rengeteg vagyonából, ha semmi nem maradt is, de annak a csóknak az édességét megérezte bizonyosan a halála órájáig. A 60-as években Boka húzta a talp* alá valót a debreczeni Bikában egy csomó fiatal embernek; az egyik asztal végéli félmessz lyes mellett egy kopottas öreg ur ült. A hogy Boka észreveszi, ott hagyta a pénzes kompániát h a bandával odahúzódik Hadd el Károly, szabadkozott az Öreg I. (mert ő volt), nem az a világ járja már, mint hajdanában. De hiszen bánta is azt a hálás muzsikus, kinek az öreg nagy maecenása volt valamikor, s kezdte húzni a szebbnél szebb nótákat. Elandalogva hallgatta I, egyszer csak azt veszik észre, hogy feje lehanyatlik. Megrepedt a szive. Gyönyöiü idyll a két Dessewtfy fin szerelme. i:í A két fiatal gróf, Miklós és Aurai, külföldi Unulmáayutról hazajövet egy sza* boloai faluban nzállt meg. Gyönyörködve nézték egy osinoe leánysereg tánczoláeát a tiszttartó udvarán. \' \' o Mindkettőnek megtetaiett a gyönyörű Szentmarfay Erzsébet\' a tiszttartó leánya, 0 megegyeztek, hogy mindketten egyszerre kérik meg a leánykát. Hadd válasszon ő kettőjük közül. Erzsike Miklós grófot választotta, s a grófnak agg korában bekövetkezeti halá Iáig szerelemben, boldogságban éltek ogytltt, a a grófnak soha nem volt oka megbánni, hogy az egyszerű polgárleánykát választotta hitves társul Egy angol journaliata járt egyszer itt ax Alföldön, A poroezlói töltés mellett egy gatyás paraszttól tudakolta a füredi utat, inkább a gesztikulácziótól mint beuédjétől várva a megértetést. Mekkora volt bámulása, mikor emez hibátlan angol nyelven adott felvilágosítást. Hozta is a Times akkoriban, mint feltűnő ritka esetet Persze Álbion fia nem tudta, , hogy . az a szűrös atyafi nem volt más, mint a nagy miveltségtj, excentrikus Német Bérezi...... Tisza pob melletti tusculánumában . bu«ul Szabolcs egyik legkedvesebb embere Szomjas Jóksef. , Az ingatag nópkegy elfordult tőle, s helyébe a hírhedt O. 0. választatott meg nagy többséggel országgyűlési képviselőnek. ő kérdezte egy szűrös választópolgár* M. hogy jobbah van-e sorsuk, mióta a vasút létezik. Hát bizony nem jobb, sehogy se jót Nagyságodnak legyen mondva. Mert eddig ha volt az embernek két rósz lovacská a, Nagyságodnak le\' gyen mondva, fuvarral megkereshette a télire valót. De most akár meg eheti a lovát. Nagyságodnak le- yen mondva,\' nem veszi hasznát e hallottam de nem emlékszem, melyik bizottságba volt együtt választva a követ kezŐ három képviselő: Szomjas, Boros, Bornemisza. Neki mondta Kádár uram, a hires fő-kortea, hogy jó) állunk, győzni fogunk, de azért alighapem 0. (pép lesz a követ. Szabolcsot említeni, b dr. Józsa Andrásról nem szólni képtelenség, de hát erről — alkalomadtán. Aeaonlap. Szerk. üzenet, f J i \' ! I Többeknek: Térsxüke -miatt a jövő a iámban jön. - EtfjegyicAs azólőoltváayokrá I A Nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. mi niszterium ellenőrizése alatt álló országos szülőoltvány telep részvénytársaság azon czélból, hogy a szőlöbirtokosságnak szőlő oltvány szükségletét a kívántató fajokban \' r : \' és mennyiségben fajtisztán biztosíthassa, az i89Blk ér Urunáu késxiUaiE szőlő-oltvá- i « nyokra már most előjegyzést nyit. é1 \'Mji&tétl hatiiiid 1894. uguiznu tő. Ez előjegyzett oltványok az előjegyzés sörre udje szerint tiljn miunpségbta fognak kiszolgáltatni. Az előjegyzés módja és feltételei tárgyA-nab bővebb felvilágosítással készségesen szolgál alólirt igazgatóság. QisiigoM szőlő olttény tih p rhtréayii/ícuég Arad-Baraozkán • MAnes, u. p. üyorok, Arad megje. f 1 r FELELŐS SZERKESZTŐ íi MARQITAI JOZSEFlii XI; teéaj V Vq Čakovcu, lbö4 5-ga augustusa. H i. i / Broj, 32 ■« i« >J S nr«dnlko» »o6i Ji «T»kl du »OTorftl m*d 11 i 18 yurom. — St« poiiuk* tlíoó« M Mdr»»J» M9-riiftk, »»j m polUJ^jo n» M»rgtt*J i*S«r* irtUlki n (hkOTK. >\'\' ■ I i ZzaatoUstrei Kattan VUoh«l mlpova Ua M pod pl U* 1 obsaan« Fr«dp!a(aaneza |e t Na celo leto . Na pol leta Na četveri leta .\'•iim-.r (f 4 trt 8 trt 1 írt *tf«düü bwji kote** 10 kr. i^® P^Í^K j^twJfe® í ftJ i H* horvátikor i I nagjankoii Jezlkn lzlaieél drnítvenl inanstvenl I povnéljlvl IIm( mm ^IrisuzA »vaűcivtljeaen. Jad.«<iilcx«it 1 to: -ma. »vaOtra nedlalJvL, ,\' »|\'\'i [t \' \' \' Službeni glasnik: „Međimurskoga podpomagnjučega činovničkoga družtvn C „Čakovečke Šparkasse", „Medjimurske »parkasse*4. itd.. _ __ - - - - --—---111 — \'— Godišnji zaključni izpiti "" "-1""1* \' vu okolici gornjeg Msdjimurja. Prefleatnoga meseca juliuöa 26. i 26. obdrlavan je egžamen na orsa^kih školah vu Strigovskoj okolici, kak takaj i syetöani spomen deset godiínjice obstanka istih Sko lah1 Nazočni »u bili: Svastic« Benó veliki župan, Dr. Ruzsioska Kálmán k*, savjetnik, inspektor »kolski; od strani varmegjile dr. Vizlendvay Jožef posjednik, Tóth Štefan grofa Festetics Jenőja tisztartó i Hirscbler Heorik veletrgoveo. kotrigi povjerenstva. Na dal|e Vrantsita Károly kotarski nadiju-(iec, Tislér Jotef gornjo medjimurski podjaS« priat, Marg tai Jožefi čakovečke oraačke preparandije direktor sa vlSe preparandijal-nih profesorah iz Medjimurja i zalavárme-gjije do 26 uiiteljov kano gostov. ;t Iz Čakovca 26. juliu4a vu jutro dojduče družtvo v« 1 Žtrigovo, doćekano je od Strigovskog poglavarstva, učiteljskog sbora, vnAne ljudih i Školske déce, gde je pod velikim slavolukom druitvo bilo najsrčanije priieto i gde je bil veliki župan Zala-Varmegjije\' po étrfgovakom ravnajučem uči-telju Horváth Gyűli pozdravi,en, uz pucanje mužarah I uzlikah \' „éljettf odkud se je preflld vu sg*adu"íetvero-raaredne ákola i stani ufitcljah koja, je bilo s vnogobrojnimi zastavami okinčeno, kak takaj i vse hiže varaaa. Školska déca pri izpitu pokazala su svoj napredek a osobito vrlo dober uspjeh iz magjarskoga jezika, pévan a i deklama oijah, na iznenađenje vsih nazočnih. Da bude joS vekőa sveCanost, kakti na dan deset godiflujice obstánka ovih ors. flkolah i za nevtrodljivo marljivost i uCite ljah i »kolske déce, razdelila íe svota penez od 700 for. medjil marljivu décu 1 zaslužne učitelje kakti nigrada. Nagradjeni su sledeči: Balogh. Fereno vn drugom brežnom okružju orsački uíitelj, Csizmadia Károly dráva-egyház rk. ékole Učitelj/ Danitz 8án. dor žtrigovskl ora. uCitolj, GÖnazi Ferencz ors. uč. vu Zrinyifalva, Herbolyi AUjos ors uč, Vu Királylaku. Hofifmann Lórincz ors. Uő. vu Raokanili, Horváth Gyula ora. ué. Strígova, ^Kaczun Igbác\' uC mura-azerdahelyi, Jeüey Gustav čakovečke Akole direktor, Luttar Miklofl ors. uéitelj ia Ga-nicsa/ Bíajchen Ferenoz mura-szent-mArton-fikl r. kat ftkolnik, Márkus Sándor ors. uó. Molnári, Murkovics János flkolnik vu Alsó Leadva, Tóth Kálmán hodoianski i Tóth Sándor priločki ore direktori, Vörös János közép-bistrióki r kat. učitelj. i ix\' i;!-.-. J„, Na govore Svaatics, Bsuó velikoga lupana i dr. Iiuzsioaka Kalmaua Školskog Inipektora, odgovoril ie izmedju nagradjenih Uiiteljah , orsački N učitelj |VU Zrinyifalva Genezi Ferenoz. )[i;. Okolo poldana otifllo je célo družtvo vu K ckanižu na obed. Pod obedom nizale su se zdravice, medju ostalemi bil je na-zdravljen minister, főispán (veliki župan), Školski inspektor i varmegjinski odbori, domorodni podjafiprist, nadsudeo, direktor preparandije, učiteljski sbor 1 poglavarstvo. Od avetčarov bil je s telegrafskom depešom pozdravljeni barun Eötvös Loránd minister bogo*tovja i nastave; od kojega je odmah dodel Ijepi odgovor, kak takaj i od dr. Wlassits Gyula čakovečkoga kotara oblegata. i ■ Po Ijepoj pésmi „Szózat« i nabavljanju, drugi dan idlo je Školsko povjerenstvo vu II gi kraj breg« vu orsa&u dkolu gde sn slušali egžamena. 8 jednom rftčjum,1 "iu bili dva Ijepi dnevi, koje tam buduči nigdar zaboravili nebudu. KAJ <5\'E NOVOGA ? NJ. VellUMtva kralllca. Njezino \\ eličanstvo kraljica oetavfla je 22. juliuSa vu jutro ob 10. vuri Madonu di Oampiglio preko Dlmera i Mandela. Ordi je ostala dva dana, i satna se novr-nula preko Bozena i Innsbruka vu ISl. A : Nadvojvotttinja Surful«. I« Pítfuna jauljaju : Peta kćerka nad vojvode Fridnka i nadvojvodkinje laabelle, nadvojvodkinje Gabriela, Koja bude sa kratko vréme navgtila eedmo ljeto, zbetežala je od teškog gastrioisma. Dne 17 juliufla pokazala ■u ee prvi pojavi belega. V noći na 20 fnliuAa zJmica ee je tek povekflala, da je pocvanp vi$p dpktorov li Boéa, medju njimi dvorski sav^tnik barun Widerbofer. Doktori au konatatovali tifae- Kakti redoviti d<4tor tongir* dr. Gjuro Kovács Kolik« karta nada vojfka? Za tekuću godinu 1894. stavljene su vu proračun za vojsku i ratnu mornaricu a us tro magja rake monarkije sljedeće svote : 1, Redoviti izdatki aa vojsku 114,882 708 for. 2. Izvanredni izdatki 14,676.666 for. 8. Mornarica 12,517.680 for. 4 0. fcr. honvédstvo 20,012 882 for. 5. Kr magy honvédstvo 16 284.101 for. 6. Seisgi vu, Bosni 8,610.000 for. 7. Domaće bosanske ćete 1,486.0^0 for. Skupa 188,429 481 for. Kralj MIlan vu putovanju. Bivfli arbeki kralj Milann etigel je 21. juiiuia ia Belgrád a vu Bqč, odkud je mahom krenul vu Pariz. Na banhoiu vu Beču dočekali su ga i pozdravili srbski poslanik vu Heću Bimié i potlgnfr m Berlinu, Bogičević. Milan kani boravili kakovih 14 danah vu Parizu a za tim pojti vu jedne anstrijanske toplice. Franeozki taborski aldovi. Jedne novine donesle su etatistički izkaz o aldovih, kaj ih je Franoeska izgubila tu taborih minulog stoljeća. Na podatku revolucije francoska je vojaka imala 120.000 momakab. Ljeta 1798. dignuto je na noge 1,880.000 momakah (soldatov) i od kojiji ie nakon pet Ijet koma) jedna tretina preostala. Nakon deaet Ijet i vojnah vu Belgiji, na Rajni, va Italiji, vu Španiji, vu Egiptq i vu Vende i preostalo je komaj 677 000 aoldatov. Tabori konsulata i oe-aarstva od 1800. do 1816. stajali su po Thiersu 2 milijuna ljudskih iivotah, pO Riohetu 3 milijuna. Krimski tabpr, vu kojem je sudjelovalo 810.0QQ sojdafpv, po kosil je 96.000 soldatov, talijanski tabor ljeta 1869 soldatov 10 200, - feineska ekspeditija 1000 soldatoy. Njema\'ko-fra^-oezki taoor 1^70| . etajal je Francema 140.000 mrtvih i 143.000 ranjenih aoldatov. Zrutil «e most. Rod Videma vu Furlanskoj obavljali su juliuia zadnje prćbe terećenja mosta prefco réke Chiarso vf blizipi Parlava, ne daleko od austrijske medje. Most je bil od oceli i 60 metrov dug. Za próbe terećenja npoet ae je zitl il, a graditelj inžinir Venier je pri toip zaglavil. Ubojica Bolćova odkrit. Iz Buknre^ta javljaju d« je vu nekom aelu kod Tulće odkrit ubolioa bugarskog minis^rf Qpanoijah Belćeva. Zove ae Teodor Ivan Arnaut ter je Srbin. Prije kakvih 14 danah priobčila je bugarska vlada diplomatskom agentu rumunjskom vu Sofiji, Papiniu, da je doznala, da va Tulči neki Boćevarov poznaje ubojicu Belćevljevog i dn zna sa njegovo boraviftće, koje je pripraven odati uz primjerenu nagradu.^ Papiniu je telegrafiftki na znanje dal svsji vladi, a ova je vputila orsačkoga fiškala vu T« Ići. da B Boćevarom pred uzme .ksj treba. Ualea toga aatvoren Je Arnaut, koj je bil sluga erbskog konzulata vu Sofiji ter je priznal ćin. Oćituval je, da je imal pri činu pomagača, koji je taka] služil vu srbekom konzulatu, a vesda ee nahadja vu Rusiji. Umsrstvo i pokušano umorstvo vu Trstu doktora dva. Nikolića, jedna oA nsjposnatesih lićno»ih tršćanskih, Nikolić je ostal neozledjeu. Jauežić je vlovljen va času, kad je hotel drugi pat atroljiti. Tvrdi »e, da je pljaoae i da je od ljeta 1890. već krat bil zaradi tfžkib betegov v u Sp^\' <p, gde ga )e dr. Nikolić s marljivostium ^raćil. Od aeknliko meseioh zamrzil je Jaqe>l(J na Nikolića stoga, •r ov nije hotel izpeljati na oj*m operacije, za koju je Janeftić mislil, da je potrebne. Dru^i ju, zloö q počinjen va do& va Jlvahooj vulicl Tr^vec Guiseppe-Itevere ostavil )e po pol noći h d verna prijatelji re«. taofaclju. Hoteći, da M/Joe va fijaker, koji je na vulici Čekal, opazil je na predmeta sedala slu£aika Joftefa Erata pak ma je Ko-v i u ii u 1 neg doli side, jer mu aetreba paradnoge sluge. Krat je poslafial, ali se je takt zatim hitil na Bever* i nožem ga tri put vubolvu vrat Pokebdob ma je prereza! vratno ftilo kucavica, vamrl je Revere za öaa, — a Krat je zatvoren. Va Trsta izpeljana sa pred par dani dva iločini, koji su oode izazvali senzaciju. Pavel Jaoežić, 81 ljeto itar pekarski detić iz Ljubljane streljal je pred poldan va bli zini gradskoga ipitala iz revolvera on primarnog Spoti na dvoru. \' M I Poznata je činjenica, da menje vile tií kotrigi\' nade kraljevske hite 1 rajimaju kopjaki i port, — ali zvan toga bave ae b&i i drugim fl portom, ter sa poznati kakti izvrstoi jahati bicikliste, veslaj strelci, pl-vaci itd. Nadvojvoda Otto postat Je kkk izvrstan jahač, koji za trt vare dohadja na konja ia Öoproaa va Beé, Vezda se vježba nadvojvoda na bicikla ter ie ufa, da bade za dvö i pol vure došel iz j^ća vp Sopron. Izvstni su biciklisti nadvojvode Franjo Ferdinand, Eugen, Franjo Salvator i Albrecht Bal vato r. Vjeáte sa veslačice nadvojvodkinje Štefanija i Alíca. Izvrstni sa itrélcl nađ kralj, uadfojvvde Friedrich i Otto ter nad-vojvodkinja Marija Valeriji. Lawa-tennia razmeja majstorski igrati kraljevua-vdovlca Štefanija, najv dvojkinja Marija Terezija i princesa Loisa Koburžka. Plivaći sa ikoro vsi kotriga naieg kraljevskog doma, — ali osobito volija plavanje nadvojvodkinja Marija Doroteja, Auuunciatta, Elisabeta i Mar-garita. dostojalo zagrabiti, jer ja sam samo pet forinti prosila, a eto sam dobila deset". Sad se ceear dobrostivo nasmije i ljubko joj rede; „Samo si zadržite i onih drugih pet forintov, jer bi se val verkleo opet mogel kojom nesrećom potreti — taj nesrečni verklec, — a baá a oao vrieme nebi ja bil u Praga, a bez meae, kak vidim, ga opet nebi mogla dati popraviti." ZABAVA. »- _______ Cesar Franc Lieta 1888. zadrta val se je cesar Frana oa.nieko vrieme a Praga, pak kak je bil osobito dobrog srdca gospodin, dopustii je, da svaki, bil on velika* ili samo gradjan, bogat ili siromak, slobodno k-njemu dojde te ako ga kakva nevolja tiflće, ma se slobodno i zaafaao pritoži. Med oatalemi, koji sa ma svoje nezgode do*li pritntevat, dojde jedaqg <j«na i nieka stara majka, koja ma se pritoži, <da joj Be je niekim nesretnim slnčajem verklec, a kojim si je i avojoj dieci krah slutila potrl. Ona zaprosi ceáara, da bi <M>tpl pet foriuti dati, sa da si m>re varilec dati popraviti, jer fabrikaot joj ga neće prije popraviti, dok novce nedonese. Gesara se odprtost majkiaa dopade i on joj preda bankpotu, skojpm si anda nek dade svoj nesrečni verklec popraviti. Ona se a svoj poniznosti liepo zahvali te joi doda, da bu sa njegovo veličanstvo svaki dan fioga saolils, za ds ma gospodia Bog podiell po* voljno, zdratlje, i ćim najdugli život. ^ ■Kad je već hotela oditi i do vrat doflla, zapazi, da bsnkaota, jkoju je od cesara dob^l*, nije-jetaia sego deaetača. Obrne se odigah natrag i veli: aV»fie Veličaustvo se je Kaj je v*peči. <U niekoje selo dojde novo izabrani gos-pon navuéitelj, pak jer je ledičen bil, oije imal nikakovog gospodarstva niti |e doma kahati dal. Jedna seljakiuja veli svojemu mulu : „Mi imamo maloga Fereks, koj ^a za jedoo dvie liete počel a flkola hodili, hoćemo gospons nava^itelja jefau dan ^jjedu pozvati, bade se bolje s-asmi i s Ferekom z poznal, pak kad ba ov moral ,a^abo4i,M, bade ma gospo n navući tolj bo Íjé i te ba imal vifle paska na njega." »Dobro aada* rr veli muž — bum ga sa ova nedelja .pwval." I tak b^e v činjeno. U nedelja dojde pozvani gospon navuči-telj k-seljakn na obed. Dok sa pri stola se. dell, stajali sa se gazda i gazdarica ćesto od StplSt gazda, da donese izpraiujeua «fl«ia opet pana na stol, a gazdarica opet, 4a nosi jelo is kuhinje. *a ovak jc-stola slpžeći ohodva od stola, on a pivnica a ona u kah&ju otiflli, reče mali Ferek navaćitelju : .Gtppon flkol-nlk, da bi oni znali, kaj je v naáoj peči ?" U tom dojda opet domaćiaa i domaćica opet k-stola, on s vlaom a oaa jestviuonj to nade gospona navoćitelja, nek jede kak da je dossa, kaj je Bog dal i lietiaa donesla: kiselo zel|e llaninom, sira z-vrhnjem i droge takove stvari. Navuéitelj éuvfli od dieteu, da ie nekaj a peči, pomisli, da to mora pečenka i kolaći biti, te se žito pri finém zelju sa iridkom slaninom i ostalih jestviaah spriéavs, da vi^e nemre jesti, čuvajući se, da ba na sadnje tim bolje mogel po pečenki i kolaćib vodi-rati. AU obed je na. jedan krat pri kooca a pečenke i kolnéov neima. Domaćica je prićela stol poapravlj^ti a domailua je otUel a pivnica po jofl jedna flaša vina, te kad su ovak obodva iz sobe o4UJi, zapitf navoćitelj mal^a, joj ; opet dnjim sam pri stolu o|t*l i ^Djete drago, a kaj je n vafloj peći gBh nečem njim (po»«đMl* Forek na zadaje ipak ^rpvno.po^fne po Jclapi do gospoos navaéitolja te ma pri* leptne a abo i »Nafta mačka ima Četvero mali maćićah n petM 8ad ma je pos^,lo žal, da se p|ri zelju aa aUsiaaklss mesom jpr fckajflći na pečenka i kolaće is peči, ostal je gUdeto. Vu Trttu, 24 ]ullu«a. Ovdi i vu Italiji vlada tropska vrućina. Včera Je ovde bilo 81 gradoa Oelsija vu hlada ; vu Mletcih 81, va Milano 88, vu Palermo 84, ?a Jlreesl 86, a vo Brio-dižo 86. Regulacija valute. 24. joliuSa bo službene novine vo Budimpešti i Beću na znanje dale na regals-oijo valote odnoieće se iskone, sankcionirane 9. juliuSa vo Maioni di Campiglio. Budimpeštanske službene novine bo dale na znanje nsjprvlje zakon o odkopa jednoga döla zajedničkog visećeg dnga va svoti od 200, milljooah forintih. Ovim se zokonom ovlafltojo obostrane vlade, da sklope aporazom sledeóega sadr-taja; 1. Ka osnovu peneznog i valutnog kon-trakta od 11. augusta 1892. odredio je se, da se od zajedničkog visećeg doga od 812 mil. for. vu držaoib ootah odkopi 200 mil. for. Ov odkup biva tak, da 8e iz prometa povlećejo državne note po 1 for. a. vr. i jeden dél državnih notah ostale kategorije. 2. Dalnje izdavanje državnih ootah po i for* a. vr. obustavlja se čim ae ov spo-razom sklopi, t. j. odmah b oglaőenjem. Vse državne note po 1 for. otrnuti (prestale boda) .81/ decembra 1896. kakti obće plativo sredstvo i oigdo ih nije vide dužen po tim termina prijemati kak platež. Ko do 60. juuiufta 1896. dozna su ih pri* mati vse državne blagajne obedveh plovic monarhijo, i vsi uredi i kakti platež i vu zamjeno. Podpona im vrédnoBt ima utronti 81. decembra 1899. ljeta, potiji kojega termina ih olje vide dužna prijeti ni jedna blagajna (kasa) niti oblast. 8. Zvun forintaćah povući će se iz pro meta državnih notab po 6 for. i po 60 for. a. vr.\'toliko, koliko bo treba do svote od 200 milijonah forintih. Državne note ovih felab nepovlaće se zevsema iz prometa, već se bode samo njihov broj pomenjial. . 4. Na mesto državnih nota po 1 for. i obaljenog döla državnih notah po 6 for. i po 50 for nebndo ae već izdavale državne note, nego droga platežna sredstva. Obedve vlade izdale boda na osnova čl. 8. penezne i valutne konvencija za 20 milijonah for a. vr. srebrnih kronah po 1 krooi, ostatek zamenil se bude srebrnimi forinti I notami anstro mag|arske bar ;ef, za koje ae bode vložilo kod banke zlatne vitaoe po 20 kronah. 6. Obedve vlade olotiti hoće succeslvno i prema potreboći kad banke zlatne krnne po 20 kronah, do najvileže svote od 160 mil. for. a. vr. Od te svote odpada prema kvoti na Magjariko 48, na Austriji: 112 milijuna forinti. Pod kojlmi je uvjeti (pogodbami) dažoa austro-mag jarska banka primljeno zlato za* meniti Brebrom i svojimi notami za kolanje i I zalog opet povrnoti, ako ae zatlče, usta novljnje posebni kontrakt « bankom. 6. Iz prometa povlečene drtavoe note sfondajo se. J Posljednja četiri élanka opredeljojo postupak kod provedbe. Soglasno s ovim zakonom preglaSena je i naredba, kojom se forintače opozivlju li prometa. Bećki službeni list oglasil jo oz gore spomenuti zakon joi i zakon, kojim &e mi* nistru financijah stavlja na razpolaganje 224 milijnnah krunah vo zlato (112 mil. for.) da ih kod baoke vu sraojba dene kakti jamstvo za oova platežoa sredstva vo meato opozvanih državnih ootah. Tretji zakon ovlaičoje ministra financijah da salinske zadužnice snizT\\ia 70 mil. for, Glasom poeliedojeg iskaza nadzornog povjerenstva (komiöije) za državni dug na* hadjalo se je va prometu 69,077.067 for. va državoib ootah po 1 for* Vsi zakooi i naredbe stopili io vu fcrö-poBt ter se bodejn za vezda 20 nilijooah forinti vo zlatnih krnnjth položili kod banke, a zato staviti vu promet Bebrne forinte na mesto papirnatih. Od ove svote odpada 6 milijonah forinti kakti 80*/. kvota za Mag* jaraku. \' Pri plebanuta Kaelpptl. Iz Wörlahofena javljaju sljedeée: Ovdi je vezda vse ž vo i paoo. Deoes je od 9. marciofta 1891* IjeU počemil prlapel simo 40.000 i goat. Plebanoia Kneippa konsol-Ura vsaki dan okolo 800 osobah, meg njimi Francezah i Poljakah. Med vezdalvjimi gosti nahadjaja se nadvojvoda Leopold Sslvator i Blanka nadvojvodkiaja. Nadrlja au najavili avoj dolazek kardinal — nadbižkap prstki grof Sc^Onborn, nadbiikop genovski i general milosrdne braće. Nezdavnja je odprta Ije iliStna urada, kojom opravljajo milosrdna braóa. Vo sgradi stanuje do sto betežnikah. Raki vlistu. Nekoj gospodin iz sela, da svo|ega prijatelja o varoSu iznenadi i razveseli, podalje ma jedoo torba rakov, samih s bal omalnemi Škarjami. U to itne oproil jednoga Beljaka, za kojega je bai znal, danas neima nikako-vog posla, nebi li on hotel ove rake k-gospo* dino Zak&lu o Čakovec odnesti? Seljak obeća, da boöe, a ov ma oa to preda pano torba rakov i lista, o kojem mu na znanje daje, da mo poSilja petdeset omainih rakov. Seljak vžeme torbo z-raki na pleća a list o žep te ae odputi vo Čakovec. Bilo jo vrlo sparno vrleme, koje poštenoga človeka lienim čini, a to je i nafl putujući seljak IzkoBll a ponoj mieri, jer komaj, da je jednu vnrn po žarkem aonca ovak potoval, počele bo mo noge trodneti a glavu mo jo san odbadjal. Zevajoči spazi na sienokoéi, ne daleko od pata liepo razgraojenog hrasta te te mo se je činilo, kak da ga ov n svoj hlad poziva, da si malo odmori. On obrne 8-pnta oa sienokoSo, sedne li pod hrast i jer je liepi hlad bil prićme mo se dremuckati. Nemogući se protiviti naravnoj sili ana, pre* tegne se kak je dug i zaspi kak da bi ga zatukel. Jeli je bila torba, o kejoj sa raki fvastell, razdrapana, ili se je kojim Bločajem po nemira rakov sama odvezala, neznam, ali toliko znam, da kad ae je seljak probodil, bila je torba prazna kak mnogi žep poslie plaćanje porcije, a niti samo jedan jedinoati rakonja nije za vriedoo naflel o njoj ostati — svi bu ae po sieookoSi o priločnoj visokoj travi raziili. Seljak si riblje oči, ceSe se za vabom, ogledava se sve na okolo, ali badava — raka niti jednoma nit tora nit glasa. — — Kaj bo sad? Misli si. — Eh znam kaj, lista odoesem gospođino Zakálu, a od rakov bom tibo, pak onda niti nebude anal, da sem ma takove oobII. Zmilleno, vćinjeno 1 On ae Btane, prazno torbo skop zmota i metne pod pazdoho a s-listom hajd o Čakovec. Dojdnči k-gospodina Zakáln preda ms liSt i veli: „Gospodin Molnár so njih dali liepo pozdraviti, pak su Njim poslali ovoga lista.« Gospodin Zakil odpre lista, te kad ga pročita, veli seljaka : .Ovde oatri u listo su raki.M „Ah hvala Bogo44 — odgovori seljak — „Ja aem oz pat, zoaju, jedno malo sa* dremal, a onda sa ovi raki jo« bili o ovoj torbi, kad pak sem se zbudil, morejo so premisliti mojega straha — niti jeden rak o torbi, već lem mislil, ds io mi po sienokoéi vuili, pak eto hvsla Bogo svi bo o listo. — No zbogom oa| ostanejo gospodin flikalioi I* E«. Kollay Dobre tepne i atftne vure za fal ceoe moči dobiti pri Pollak Bernata vuraru tu Cakovco (Pijač, Šparkaaaa). Pri ojem se usimljeju vure takaj is popravek sa fsl- cčua. Zdravice. Hajdi složno skop pijemo. Pak ae lepo veselimo. Sloga treba da^ držimo, Ako piti ml telimo. Koj ae drži biti muder, -Tai mi treba, da je ovder, Neka doma ide spavat, Koj se znaoia nemre slagat, Bog je gazdi dao vina, A On daje nama svims, Z«kaj onde nebi pili, I — Veaeli z gazdom bili. Dragi gazda mi telimo, Do do zntra tn sedimo, Samo ti nas vroo sluti, Da se nitko nepotoži. Kad se stanemo od stola, Rečemo ti zbogom hvala, Zdrav uam bodi gazda vek# Da nam pojde vince v tek. Uczkovics Tamas. $ekaj jra krattkias. Mat: »Hej, gospoa sosed, jsli kaj rodi na toj jabuki ?• Skolnik: „Kaj bi nejl Lani sem stepel od n|e 5 jabuk i tri Utó, a ljetos Jožija." Krčmar: ,A kskov komad želijo, da Njim dam od race?* Gospoo; „Vse, svod glave 1" Znati željoost. A: „Kak ste zadovoljni i valom gazdaricom ?" B: „Dobra Je, samo mi ss tial, ds je odvile soatiteloa." A: „Kak to?\' B: .Neprostaoce as pita, gda ojoj bodem platll kvartiraV« Priredil} OlAd Feren LM Graz a8 <t* juliué* 1804 35 §1) II 04 2 fkmm titka. í m-.mázsá!. m-etüL j li kr. Búza Zab 0Z3 akoricza 6 . f. vTér lUb Sárga a Vegyes » Lénniag F^flenica 5 75 Zöb 6 26 Hrš 4-00 Kuníza itarl\'i rib vi jJihén Grah beli ! ö. - > žuti » zméSan 4. - 1 TM 10.60 ííyilttér.\' Egészael/em, nintá?útt Foulárdokat (mintegy 480 kölönbtaö fajban) métereoként ;rtól 8 Irt 65 krig, valamint fekete, fehér és »»ine« *ely<smsab*itek« 46 krtól 76 krt fehér_________________ 11 Irt 66 krig sxallit — sim«, kocikft«, ininun, »Iingun, ««iu»n«m egy 240 féle dt*p0»írt6 és 20Ó0 Mlön-bftxftMin s árnyalfttbín) aaSllit póatíbfer és csikós, virSgo«, damasxplt minőségben (mint- és 2000 MII in)i______ . vám mentesen a privttmegrendelOk lakására Hennebeig G. (<*. . kir. udvari ssallitó) selyenogy&ra Zörloh-ben. Minták póstafordulóval küldetnek. S vágóiba eximketl levelekre-10 iMröséa leve-le»0 lapokra 6 kroa bélyeg ragasztandó. _ Eaen rotat alatt, költöttekért nem Vállal felelőséget a Baark. _u ODGOVORNI UREDNIK MARGITAI JÓZSEF Glavni »urednik GLAD FERENOZ Hirdetések. a I, kAnr » MtÜ * bímUi alatt I kuffUUtlaa-Huk, mir.1a kiilrmUn iu| U • laa*4, faáUTisirmfiU, tlkrrűltr k«W, aaílkíl, ssln*Mtt nabapaUÓ - Séajmási, - wLraáabaraát U lukimltmát, mIjt akir f*k m olaj-fMUk (Ml ba ft paliti « *«7«tUl Mart U «4. BUrt fjvlal alVa1»»«kaWt rfci Tip nj DftUifft X«U*M» *•»*« atlndtn raktárak ektu.ok I ♦ I «J J4I14* puiMn ■ Oaak baU rifl TftfT ul pallóra T«IJ*««n b«lM B iltot, kMrákbi ttáMUUt »lb i va« aaaUU Mntt Majmi« (ninexetlenj m.ljr m\'paaMajt ad. Z61 i■ »Ma tr. (kit k »lipo a- PwUwées«. kBrtlbal«IMí4fy»»8fintr. (kl nrUfu *aoUxa rail) » frt. M kr., ra«y »\'/, mirka. A kftaratlaa ■•miitUMlt ailnđrn tárót Krati a« ■HNi4«l<Mlt ■lađrn virotban, ftkol t a« mak, MaktMaaJik. MlouuniiaUtok fcpwp-nw U bfcmaatra kttldatoak. A ba*i«4rUatUl l«.ik M »IjrUal ■ aicr« a ft tjirl JaflTra, mlral »U • t«bb mini HM ctirUMUr* iu>0tuki< ba«u4>ik, • tokkal raaaaabb, • rraLraa a cilaak mag n»n MM slrM«- I ban boiaik forgalomba. "i i €hrl0toph Ferenc, i ttlUl urtoillé - lüyUü Ullililófi k KTNU iTiriiH,! Prira. K. BrtU*. Mrteh. Osák tornyán t OMÜtK TESTTÉItSKSrftL. 1XXXXXXXXXX300IÖOQKXX( Ajándéktárgyak nagy választékban. i r POLLAK BERN ÁT órás és ékszefé^ Csáktornyán, Főtér, út hJ takarékpénzári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, 11 arany*, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. .-o Ajándéktárgyak nagy r á I a a z t ék b<a n olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javitAsokat jótállás mellett a leg- olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. .....- ......- • -.............. Űtc*ö árak mellett :xixi xxxxxxxx Sittjük ss Ánsrikai szőlővesszők eladása! A 30 holdhál nagyobb területű »Sándorfctlep Újvidéken« f. é. November havában, Ripária, Pertali«, Solonis és Jaaapitz alanyokra készült 500,000 darab fáaejtványaiböl a tökélotoaon Saazeforrt példányokat, jutányos árak mellett eladásra bocsájtja. Ez idén a legjobb bel* ós külföldi bor- és csomegeesll££ajokb61 ,| 420 fajnál t3bb került ojtáa alá, és alólirott teleptuisjdonos kivánatra, bővebb magyarázatokkal ellátott részletes árjegyzékét a t. cz- érdeklődőknek iagyea és bérmeatve szívesen átküldi. A telep zfildejtáaokkal is szolgálhat nem különben, — mint ojtáai ezélokra mint pedig iskoláztatáira alkalmas amerikai alanyokkal Riparia, Sauvage, Portálta, Solonis és a Rupestris külfiafóle válfajaiból, — mint sima, mint pedig gyökeres vesszőkkel — nagyobb mennyiségekben; — v^gre a már hordképes ojtványokból az ojtógalyoir is eladásra kerülnek. 664 1-6 $damovics (Sándor i gjridékia. h\' > Eladó tenyészkanok. Alulírott \'föbéfnökségnél 22 darab számfölötti 2 éves szépen kifejlett tilsfenöi fa| tenyészkan együttesen vagy egyesheg eladó. Venni szándékozók forduljanak az 1668 „ Uradalmi FébérnőkBéghez /tlsó Lendvara. NyomatoU Fiacbel Fülöp laptulajdonosnál Ceáktorntán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. au^nsztus 12-én StarkMKttv*! érUkMMl l«k«t mi«-inu; 11 4a 18 ór» kliin — \'A Up imIUbí rtnér« vo««Uoa4 n\\U*m t«il«aéi; Marfltat lélllf HMkMrtl Mtkl klW««U. fcUdóklvatal I FiMfel.rflWp kftajnrktmkOiM. Ida kSkUiuWk aa •löflutfcl dijak r, mjiHUrék 4c hlrd*tW. szftm 1 |i.;i UN a I III\' Kféaa érre . . 4 W N évre . . >. \'4 M Negyed érre . . . 1 frt Kjm mám Í0 kr. *A€TAR éi flöRTÍT ITUltt IKJKUM TÁRSADALMI, ISjKRflTERJISZTÍ * SrfpiROMUI mifí. Wenjelenlk heten kint ^ywen TjwármnB , . ,, A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, m »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi BirMsrt jlUíJCttfl llállUlUlL takarékpénztár« sat. hiwtalos közlönye. a—apa—m_iujl\' j___um_ ■ ■ «■. .A. T. 4a ii tyaMfö\'filfy lí.V\'O^k A, DaaW ö. L.f. tj^fUál ^^nUL Brftpbaa; 8t*rm X. » Megélhetés ős becsület. A megélhetés gondja folytonosan munkára, i kitartásra ösztönzi az embert. Bizalommal, nagyobb reménynyel küzd, ezen-ved az ember, hogy a társadalmi pozicziót magának biztosítsa. A mai társadalmi fogalmak szertnt minden embernek maga iránt való legelső kötelessége az anyagiakban való előmenetelét munkálni, megélhetését biztosítani. És az emberiség saját |öl fölfogott érdekében, buzgalommal igyekszik ezt megvalósítani, csak hogy ezer féle módon mozdítja azt elő. Innen van §z, hogy több ember nem csinál lelkiismereti kérdést a megélhetés eszközeinek megválogatásánál. Azt senki sem fogja elvitatni, hogy a tisztességes megélhetést leginkább a s z or g a 1 o m, takarékosság, tiszlakezüség által biztosíthatjuk, 8 ha szorgalmasak és tiszta keztiek vagyunk, remél hetjük, a mit csak a gondviselés adhat, nyújthat nekünk a segedelmet, melylyel becsületes igyekezetünkben megsegít bennünket A társadalom jobbjai pedig tárt karokkal zárnak bennünket abba a kasztba, a hol tisztességes megélhetésünket munkálhatjuk s családunk jövőjét biztosithatjuk. Még akkor is, még abban az esetben is, ha a világ balilélete félremagyarázza törek- vésünket, a rágalmazó epébe mártott nyelv« kicsinylőleg teszi meg nyilatkozatát: megnyugvást találhatunk lelki ismeretünk tisztaságában, melyről mindannyiszor vissza pattan az irigykedés, rágalom nyílvesszője s többször mint nem, a* sebesiti meg, a ki elég vakmerő volt azt ejleqünk irányítani. Tapasztaljuk, hogy a becsületes munkást, kötelességét buzgalommal, kitartással, szorgalommal teljesíteni igyekvőt s a ki hamis keresettől elfordul, éppen azok igye: keznek sárral dobálni, a kiknek arczárói egy elpalástolhatatlan érzés pirja sugársik le a a kiknek a zsebében tisztességtelen uton összeharácsolt pénz cseng. Azok járnak fölemelt fővel, azok Igyekeznek sokat mutatni, azok tudják keresni a feltűnést, a kik élelmes kapzsisággal szaporítják azt a vagyont, melyből némelykor csak azért gyakorolják a humanizmust, hogy port hintsenek a világ szemébe, s kierőszakolok annak becsülését. , ■A ^ A társadalom nem ritkán érdemetlenre pazarolja becsülését, de többször megtörténik, hogy a felismert kapzsiságot sem ítéli el szigorúan, mert az embert pénzéért, vagyonáért értékeli. Magának a társadalomnak kellene lennie igazságos birónak - a mely elitélné, mocsoktalan köréből száműzné azokat, a kik akár a szegény becsületes emberek tönkre juttatásával akár más tisztességte- NyilMr p*Ht**r* 10 kr» t--ll-^UU^ len uton szerzett vagyonnal jog- és érdemtelenül dicsekszenek. A társadalomban egész raj keletkezett immár, a mely folytonosan bűnös spakulá-eziókkal Üzérkedik. Vannak, a kik előre fontolt szándékkal buknak meg, hogy ezzel a bukással kereskedőket károsítsanak meg, lázítsák a becsületes szaktársak közt óva, féltve őrzött bizalmat Vannak, a kik olyan szándékkal vesznek kölcsönt, hogy azt sohasem fizetik vissza, axza! károsítják kezeseiket s megnehezítik a becsületes ember nek való kölcsönzést. « Szégyen pir fut végig a becsületes ember arczán, mikor a mások vagyona után való kapzsi sóvárgást látja Lesújtó társadalmi tünetek ezek 1 Különfélék. — Qyiitíút. Nemes tóthi Szabó György köz- és váltó-ügyvéd f. évi augusztus hó 4 én reggel rövid szenvedés után elhunyt Keszthelyen. A boldogultban Bernják Károlyné urnfl édes atyját gyászolja A temetés nagy részvét mellett hatodikán ment végbe- - Sihtljuü. Goldstein Béla, a déli vasút oaáktornyai állomásának főnöke a szombathelyi állomás főnökévé neveztetett ki. Helyére aa igazgatóság a budai államáé helyettea főnökét Pilita urat neveste ki. í „Murakh" tá rosája Véres találkozás. A branyiszkói vérfürdőt megelőző éjszaka csúnya, hideg zimankóval köszöntött be. Zúgott a szél- fagyasztó fergeteg tombolt. A tabori tüzek bamvaxó ssiporkáját fölkapta a magasba s valahol az örvonalakon tul, a Scblieok táborára szórta le hamvát. A bonvédek félig dermedten, éhezve és (ásva kuncsorogtak a kietlen hómezön, a végtelennek látszó jégaivatagon a csoportokba verődve álmadoztak az édes otthon, a barátságos, meleg hajlékról. Mindenkinek volt valami édes emléke a múltból, a mire jól esett visszagondolni most, a közelgő halál rémes éjszakáján. A oecdes, kihaltnak látszó tábor, északi vonalán, legszélső őrtüzek hamvadó parázsa mellett, két iiju közhonvéd Uit a fagyos rögön s tekintetükkel eltévedeztek messze, az osztrák eltörik vonaláig. Sokáig Qltak szótlanul s hallgatták u tombolo vihar éles sikongksát, mig végre egyikök panaszos, bánatos hangon megtörte a nyomasztó osendet — Nem tudom miért, de ugy érzem, valami súgja, hogy a nap ma utoljára áldozott le lölöttem. — Gábor!... — És ez a sejtelem nem aggaszt, nyugalommal tölt el, osak ha szegény anyámra gondolok A halvány asozu bonvéd ez utóbbi «sa-vakra tenyerébe hajtá fejét s egy nehéz sóhajtás szakadt (Öl lelkéből. Majd félegyenesedet t, kezét társának vállaira fonta s mélyen rezgő hangon mondá: — Kgy fájó, szomorú titkot szeretnék reád bizni, Dezsői — Bátran elmondhatod. — ívek óta hordom eltemetve mélyen, szenvedve annak gyötrő sutya alatt pokoli kínokat, de tovább már nem viselhetem, megöli a lelkem t — A lelked ? — Azt 1... Megáll a szívverésem s örölel környékez, ha rá gondolok, hqgy itt van melletlem, közelemben, az — osztrák hadseregbe n... £ szavakat a megdöbbenés fojtó némasága követte, mely peresekig tartóit» — Sok idővel eielött történt, Dezső, hogy egy dragonyos ezred állomásolt Váradon s az ezred legcsinosabb Usztje szivesen látott vendége volt a város egyik előkelő házának. — Nos, ez mind o«ak természetes dolog, — válaszolt a másik, — különösen, ha véletlenül lány is volt a háznál I — Volt, més pedig szép, ilju leány, ki ma már egy szerenoétlen, aoraverte asszony, áldozata szerelmének, a dragonyos tiszt lelketlen-ségének... — És ez a liszt van ilt a Scblieok táborában, a branyiaskói begyen ? — Ez í... A nevét jegyezd meg jól. Ugy hivják: Gdnther Károly. — S a titok, melyről beszélni akartál t — Günther aa én a t y á m I • — Saent Isten 1... s u a megcsalatott leány 1 — ö az én szerencsétlen a n y ám... A dühöngő zivatar bugását e pillanatban keresztül harsogta a tábori kürtszó, mely az ör-váltáat jelezte. A két jó barát komor gondolatokba merülve von^t be a zászlóaljhoz s ébreu Várták meg a reggelt. A branyiszkói birea napvirradatát. Mikor a keleti égen felpirkadt a hajnal s az előbukkanó nap szétöaiötte sugarait a csillogó hómezön, a magyar hadsereg egy osztálya .csatarendben állott a meredek hegy lábánál s Guyon ,, ezredes kiadta aa emlékezetes parancsot : — Elöl dupla lenung; hátai kartács 1 Utánam fink I A honvédek szemükre húzták a sapkát s a branyiszkói hegy füstbe és vérbs boralt. Két órai heves, emberfölötti kttzdflsm után Schliek táborában takarodót futták, futásnak eredt az osztrák ármádia, osak agy kicsiny, el-ssáitt csapat tartotta még magát s szolgált fedezetéül a bömbölő ágyuknak. Guyon szuronyos rohamot vezényelt. — El őr e1 A fegyverek v^gaőt mordultak, aaután dol- {[oaott a szurony éa a kard, patakokban omolt a vér. De a csata meg volt nyerve. Aa utolsó azoronydöfést a bánatos honvéd, Gábor adU egy ositrák ezredesnek, kinek a zsebében talált papirokon egy név állt: — „Gün ther Károly.« Milyen csudálatos ldök is voltak stok 1 f JBibó Lajos. — Áthelyezés. Ángyán Aurtfl osáktomyai kö»ti«zteletbeo álló h. plébános óh aárdafőnök Varasodra a klerikusok tanárAvA helyeztetett At, helyére c*Aktornyai quardiAanA Weber Vinote kanizsai vikArius vAlasztatott meg. — Pemeos XAvér Zágrábba, Purgerios Kvirin pátar ZAgrAb-ból GaAktornyftra helyeztetett. — Primiozia. Ehrenreioh NAndor mura-•aerdahelyi körjegyző fla NAndor e hó 5-4a tartotta primio^iAjAt. SajnAljuk, hogy a szép ünnepélyről oaak elkésve, tegnap kaptunk értesítési, azért jövő siAmunkra voltunk kénytelenek hagyni annak közlésé*!** \' \' — #plAtjl irják. Fjlvó hó 6-én Un-ilepelte főt. Gadó Mátyás íégrádi rk. ple-bánoa áldozárságának 26 évi jubileumát tisztelői és barátai körében, a kik szép számmal »öttek össze kifejezni az Őszinte szeretett és ragaaakodás tiszta érzelmeit a hiVatásÉToly fenségesen teljesítő pap s a barátságot oly sokra becsülő Jó barát iránt. Elsőnek a község elöljárósága éa képviselőtestülete tisztelgett küldöttségileg kiknek szónoka Kovács Gyula községi jegyző szép és hatásos szavakban tolmácsolta a megjelentek s egyben a város közönsége érzelmeit, kiterjeszkedve amv feledhetetlen tények és maradandó alkotá-sokra melyeknek az Unpepelt Légrádon töltött 22 évi lelkéazkedési ideje alatt vezére s megteremtője volt. Azután aa izr. hitközség Hirschl Arm n elnöke, a tűzoltó testület pedig főparancsnoka veietése alatt tisztelegtek az ünnepeltnél. Maid az egyesek, Ismerőtök jó barátok fejezték ki szerencse és Udvkivénataikat. Az ezüst mise délelőtt 10 órakor tartatott megóriási közönség rész\\ételével, a mely alkalom mai főt. Filipecz Vincze imbroveozi és főt. Czimermann Ferenoz alsó domborui plebá nos urak segédkeztek az ezüst misésnek. Mig az ünnepi szónoklatot fÖt Golub János mura vidi plébános ur tartotta, mellyel remekül oldotta meg nehéa de magasztos feladatát. Aa ünnepiee isteni tisztelet végez, tével fényes s igazán lucullusi lakomára gyűltek össze a meghívott vendégek a jubilána barátágoa házánál, akik között ott voltak Merkly Antal ur járási szolgabíró, Gayer Lajos ur ludbregi bérlő, Hirt\'chler Ödön ur az alsó domborui Ujlaky Hirschler és fiiai czég képviselője, a kör. nyék plébánosai, a környék elöljárói a képviselőtestület, az izr. hitközség s a tüz oltó egylet képviselői s még számos magán egyéD, kik U ünnepelt házi gazda lekötelező barátsága folytán a legjobb hangulat ban maraduk együtt az esti órAkig, a mikor aa önk. tűzoltó egylet sikerült fák lyáa zenével tisztelte meg a jubilánst, szeretett elnökét Igen sokat még vacsorára is visszatartott a kedves házi gazda, a mely alatt akkor élte el a jókedv tetőpontját s tartott a kora hajnali órákig, a mikor egy saép nap emlékével gazdagabban oszlott el a kedves táraság. Sok ilyen pspot adjon paég az Ég Muraköznek és hosszú boldog élettel ajándékozza meg Otet t Egy je len volt — Felhívta. Azon t. tanító urak, a kik S hó 23 án megtartandó megyei tanítói közgyűlésen részt venni óhajtanak éa ingyen szállásra igéayt tartanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat velem minél előbb tudatni. CsáktornyAa 1894. augusztus 10 én. Jeoev tiusztAv aa elaaAllAsoló bizotUAg elnöke. — fíibílwn Bottornyán folyó hó B ón Ünnepelte az ottani plébános ftdő Kollay Jeromos ur lelkészi pályájának 60-ik év-lordulóját. Már a kora hajnali órákban toraoklövések, harangozás és zeneszó jelez, ték a községben az ünnepélyt, melynek lefolyásáról röviden a következőket |elent-hetem. Az egész község ünnepi díszt mutatott, az épületek nemzeti lobogókkal — a plébánia tér pedig egy gazdagon di saitett óriási diadalívvel — voltak ellátva. Alig 8 óra után megindult a községi elöljáróságok éléu a tisztelgők nagy sora -a tűzoltók és aok jó ismerős. - A bevonulás az isteni tisztelethez oly impozáns volt, hogy azt leirni, alig lehet, oly nép tömeg — nemcsak a helybeli, hanem a vidéki fárhkból is - lepte el a templomot és annak környékét, hogy azok számát 2 ezerre lehet tenni. A lelkészi kar — csak nagyon kis számban volt ugyan képviselve — mindazonáltal az isteni tisztelet nagy pompával és négyes énekkarral végeatetett. Ez után következett a jubiláns ismert vendégszerető házánál gazdagon terített asztal mellett a lakoma, melyen vagy 40 személy volt jelen. A toa8ztok nagyban folytak éa alig értek véget, míglen a társaság a késő esti órákban széledesni kezdett. — Bóttorny&rrtl értesítenek bennünket, hogyne hó 5-én tartatott meg Kollay Jeromos ottsni plébános áldozárságának jubileum« a közönség és tisztelői nagy részvétele mellett. A plébánia hivei küldöttségileg tisztelegtek az ünne-peltnél, Kollay Lajos vezetése moilett, aki a hitközség nevében szép bestéddel üdvözölte az ünnepeltet és átnyqjiotta a hivők ajándékát, egy arany kelyhet. Az ünuepelt lelkósa köunyezve h meghatottau köszönte meg hiveinek a szép figyelmet, kikkel mindig a legjobb egyetértésben volt, s — úgymond - egyedül az szomoritaná el, ha valakinek közülök szerencsétlenségében és bajában nem tudna, segítségére lenni. Exután a tűzoltó egyesület tagjai tisztelegtek teljes díszben paranos-nokuk vezérlete alatt. Most számos lelkész kíséretében teljes ornátuaban megy az ünnepelt az Isten házába. Elöl a hivők serege sásalókkal, azután két sor koszorús leány, a nagyszámú rokonság és jó barátok. A baldakin alatt feszülettel kezébeu az ünnepelt halad körülvéve a gyertya-vivők éa a segédkező lelkészek u. m Köt Filipio« Lajos dekánoyeoxi (nanuduktor) — Berk Feiix belioiai és Kollay Levio Hlaveticzai plébános urak által. Az ünnepeit az oltár e ölt érczes hangon intonálta a ,Veni Sanote Spiritus\'-t, ami után az ünnepi miaét szolgálta. A szent mise alatt szép szavakkal méltatta, szónoklata közben Kralits botlornyai káplán ur aa ünnepelt érdemeit. A kóruson Kermáu bottornyai kantor vezetése mellett 8chubert miséje adatolt elő quartettben a legszebb sikerrel. A mise végón .Te Deum lau-damus tartatott. Miae után az ünnepelt há*áoál nagy ebéd volt, melyen Vrancsioa Károly íősao\'-gabiró ur, az ünnepeltet, Kollai Jeromos jubiláns a pápát, a királyt ós az érseket éltette. Most muraközi szokás szerint Kecskés Ferenoz sient-mártoni plébános ur mint asztalrendexő feszi át a szót, a felköazömő ielköszöntőt éri. Az ünnepélyt emelte a diadalkapu, a moznár durrogás éa a köaönség őszinte ragaszkodása ós szeretete. S számos üdvözlő levél ás »ür^óny, érkezett! az ebsd alatt a jó kedvet (okozták a perlaki zenészek, ugy, hogy a fiatalság lánczra penderüli. Mi is hozzá járulunk az ünnepólyhez azon ösziate óhajunkkal, hogy az Egek Ura a jubiláns áldozárt, Kollay Jeromos urat hívőinek, rokonainak és barátainak örömére ós az egyház javára izen soká éltessel - jftghtrds. ö Felsége a király születésnap a alkalmából f. ó augusztus hó 18 -An délelőtti 10 órakor a helybeli izr. imaházban Ünnepélyea istentisztelet fog tartatni, mire az igen tisztelt közönséget teljes tisztelettel meghívja a csáktornyai izr hitközség elöljárósága fyáktorajrán, f. hó 4 én végbement választások eredményét lapunk zártakor vettük, azért csak mintegy érintettük azt. A választásoknál, főleg a birói, helyettes bírói és gyámi állás betöltésénél volt nagyobb küzdelem. Az eredményt Vran-osits Károly főszolgabíró este 7 órakor hirdette ki, mely szerint Pruszács Alajos 224 szavazattal, Molnár József 171 szavazata ellenében választatott meg biróvá. A helyettes birói állásra Petrics Ignácz 166 szavazatot kapott 8 igy Megla István 226 szavazata mellett 79 szavazattöbbséggel választatott meg ; a gyámi állást ugyancsak Pelrics Ignáozczal szemben 74 szótöbbség gel Benosák Ferencz nyerte el. Pénztáros- nak Deák József egyhangú szavazattal lett megválasztva tanácsosnak pedig Hirsch« mann Leó 287, Tódor József 284, Nuzsy Mátyás 283, Benedik Ede 242, Szeiverih Antal 282 és ifj- Nóvák Ferencz 169 szavazattal választattak meg. A hivatali -esküt az újonnan megválasztott tisztviselők hatodikán délután 6 órakor tették le. — M\'ghlró a zalamegyei általános tanítótestületnek Csáktornyán 1894. évi augusztus hó 28-án d. e. 9 órakor tartandó közgyűlésére, kapcsolatban dr. Ruzsioska Kálmán kir. tanáosos és tanfelügyelő ur zalavármegyei tiz éves működésének megünneplésével Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó 2. Elnöki üdvözlő beszéd. 8. Üdvözlő költemény irta Körmendy Páí langvizi közs. elemi iskolai tanitő ur. 4. Visszaemlékezések és irányelvek előadja dr. ftuzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelő ur. 6. Elnösi jelentós az egye. sülét egy évos működéséről. 6. A pttdagógia a társadalom tükrében — felolvad Hoff-mann Mór nagykanizsai közs. polgári iskolai tanár ur, 7. A népisme (ethnologia) ós a tanító — felolvassa Gönczy Ferencz állami elemi iskolai tanitó Ur. 8. Felméri pádagogiai rendszere - felolvassa Altmann Mór nagykanizai izr. polgári iskolai tanár ur. 9. Inditváuyok tárgyalása E közgyü-lésre a megyei tanítótestület tagjait b a tanügy barátait tisztelettel meghívja, Zala-Egerszeg, 1894. augusztus 7-én. Udvardy Ignáoz a megyei tanítótestület elnöke. — é # perlaki kisdedóvodája javára f. ó julius hó 8-án nyári tánczestély alkalmával felülfizetni szives-kedtek: Dr. Böhm Sidney 6 frtot, özv. Hirschler Jakabnó 6 frtot Grész Alajos 4 frtot. Rubesch Sylvia Alberti grófnő 3 fttot Ebenspanger Miksa 3 frtot. Dobrin Ignácz 2 frtot Kramarios Viktor 2 frtot. Verbanohics Nándor 2 frtot. Banelly Vilmos 1 frtot Hirschler Ilona 1 frtot. Haris Károly 1 frtot. Dr Kemény Fülöp 1 frtot Lubics Károly 1 frtot. Mattesdor. fer N. 1 frtot. Mittelhauser Ferencz 1 frtot. Szernecz Antal 1 frtot Sostarics Pál l frtot. Peczek György 1 frtot. Verban-ohich István 1 frtot és Filipics Lajos 50 krt- Ezen. a jótékony czélra teljesített feltll fizetésekért há\'ás köszönetét nyilvánítja a „D. K- E « peólaki ki-dedovodájának fel-ügyelő bizottsága. — Perlakon, 1894. au-gusztuH 1-én. Dr Böhm 8idney f. b. elnök Horváth Pál f b jegyző. £ Qasparlcs <gmltk. A folyamatban levő gyűjtésről legújabban a következő kimutatást vettük Perlakról: Perlaki tár saskör i0 fit, Perlak község 10 frt, Osznák József 2 frt, N N lO kr. N. N B kr, Csiszár József 60 kr, ChUyil Pál 60 kr, N. N. 10 kr, N. N. 20 kr, Z Z. 20 kr, N N. 10 kr. Az elemi fiúiskola V.,VI. o»zt tanulói tizen: 61 kr, összesen 24 fit. 26 kr. — Kostyál Ferencz főszolgabíró felhívása folytán: Kotor község jegyzője ivón! Kotor község 6 frt, Kele György I frt, Pollik Lipót 20 kr, Spiegel József 20 kr, Pollák Henrik 60 kr, Pataki V.ktor 60 kr, Medved Lajos 30 kr Vlaasics N. 80 kr, Pollák Ignátz 20 kr, Kollay Rókus l írt, Braun Uernát 20 kr, Fuss Rókus 20 kr, Rózsai Mór 40 kr, Szalai Gé*a 80 kr, Somogyi György 40 kr, Gregureoz Antal 40 kr, Matos Mihály 10 kr, Vidovics Mátyás 1Ü kr, ÖBszesen: II frt. 10 kr. — Szt-Mária község körjegyzősége ivén: Szt -Mária község 2 frt, Alsó Mihályovecz község 1 frt, Pavlioí Antal 6 kr, Kranjecz György 4 kr, Gas-parics Jakabnó 6 kr, Wolf József 10 kr, Musztár Simon 6 kr, Vlach Elek B kr Vlach Tamás 4 kr-, N. N. B kr, összesen: 8 frt. 48 kr. — M u r a-C s á n y jegyzője ivéo: Mikloska Iván 10 kr Grenya Mihály 10 kr. Pongrácz Tamás 10 kr, Pongráoz Verona 10 kr. Lepogla veca Lénárd 10 kr, Schulz Sándor 80 kr, Spiegler Lajos 10 kr, Golenya István B kr, Bergoveca Iván 10 kr, Pongráoz Lörincz 10 kr, Czvia György 5 kr. Koosz András 6 kr, Fridrik Nándor 60 kr. Kis György 10 kr, Rechberger Jakab 10 kr, Meszárics Bartal 10 kr, Ribios Mátyás 10 kr, Spiegel Albert 20 kr, Schulz Sámuel 10 kr, Varasanecz Lénárd 20 kr, Pol ák Lázár 10 kr, Vádija Bálint 10 kr, Mura Caány község 2 frt, összesen: 4 frt 86 kr. - MuraKirály körjegy aösége ivón: Mura-Királyról Fisohl S. 20 kr, VeVbanohich Nándor 20 kr Mittelhauaer 20 kr, Lubics 20 kr, Tánczos Ferencz 20 kr, Habus Pál 20 kr, Eisen-silldter Károly 20 kr, Bihar János 10 kr, (Kovács Antal 10 kr, Dobrin Ignácz 80 kr; Dráva-Egyházról: Dráva Egyház község 2 frt, Jaklin János 20 kr, Bedeninczki András 20 kr, Dolenecz Jakab 80 kr, Kutnyák János BO kr, ö s s z e s e n: 6 frt 10 kr S pos Károly által előzőleg kimutatva 60 frt 80 k r,\'együttes ösz-s z e g: 109 frt 64 kr. - 4 Qbpáilt* tmlékottlopra ujabban begyült összegek kimutatása. Kostyál főszolgabíró úrhoz folytatólag a következő adományok folytak be: 1. Szoboticzai kör jegyzőség 6 frt- BO kr. melyhez járultak : Imrei Ferencz 1 frt, Bartal György, Szo boticza, 8tefanecz, Vullaria, Orehovloza, Podbreazt, Derzsimorecz, Sztrelecz, Palo veoz, Jurcsevecz, Benkoveoz 60-60 kr. 2. Mura-Vid jegyzősége 2 frt 20 kr., mely hez járultak Mura-Vid 2 frt, Végi Vinoze, Szterbat Fülöp 10—10 kr. 3. Dráskovecz körjegyzősége 8 frt, > melyhez járultak Dráskovecz, Caukovecz, Konyáry László 1 — 1 frttal. 4.Dekanovecz körjegyzősége 8 frt melyhez járultak Dekanovecz, Domasi-neoz Novakovecz, Tivadar Ferencz 2—2 frt 6. Alsó Domború jegyzősége által 20 frt 20 kr, mely összeghez járultak;. Alsó Domború község 1 frt, Feletar István, Simoniéi István 20 20 kr, Buzsák Már-ton, Horváth Antal, Szmolek.István 10 - 10 kr, Pichler Imre, Kobn Károly, Utasi József Rezsek Ferencz 30 80 kr. 8zla-mek József, Vörös János, Miszer György, Igrecz Mártonná, Goldscbmied József 20-20 kr, dr. Szabó Zsigmond 1 frt, Hochwarth Vilmos 60 kr, Mayer Mór 20 kr, Neustadt Bernadt 1 frt, Kengyel Ferenoz, Kmetyko Gyula, Korber János.\' Rosenfeld Ede, Haidinyák Jakab, Vámosi Tivadar, Hqjdinyák István 80-80 kr, Sohwartz Simon, Stefios István, Horváth Vincze, Lőke Lajos 60-60 kr, Ruzák János, N. N 20 20 kr, Újlaki Hirschler é* fia 6 frt, Hirschler Henrik 2 frt Hirschler Ödön, Schlesinger Izidor 1—1 frttal. A perlaki gyüjtőbizottságnál begyült összesen 149 fit 44 kr. — §atai hlrtk. Gráczban a Szl -Mihály templomnak uj harangja felhúzás közben lezuhant s a nyta ülő építőmestert és egy másik uj harangot Összezúzta. -V i h o d n á n szénarakás közben egy parasztgazda a villába esett és a rettenetes szúrás folytán, mely a nyakán jött ki, három nap muiva szenvedett ki. — A hovédszobor mellé díszes parkot készítenek, vasrácsos«! környezve. — L u gos mellett öt fürdőleány közül kettő a Te-mesbe fuladt, hármat egy kertész mentett ki a mély \\izből- - Moszlavlnán a kolerin jáiványos jelleget Öltött. - A Kosauthszoborra eddig 171 25? frt. 83 kr. gyűlt össze — Fonyód mellett egy első raugu fürdőt építtet Zichy Béla gróf a Balaton mellé. — A D a n a folytonosan tartó ss&rasság miatt roha. mosan apad; az aldunai részen a közlekedés beszüntetésétől félnek. - Zen tán a czigány prímásnak a leánya háromszor mérgezte meg magát, kétszer megmentették, most meghalt. — Suooi a harminca napi koplalás befejeztével Budapestről Olasz orazágba mentt győzelmet hirdették és biztosították választó polgártársaiknak — megbukott És ime az elmaradópártnak bukása szülte az utóhangokal t i. eme, most már a megelégedetten pártnak egyes tagjai, uton útfélen azt kürtölik, hogy a haladópárt intézői, választó polgártársaik fölött befolyást, az úgynevezett pressiót gyakorolták és hogy továbbá választó polgártársaik szavazatát pénzért megvásárolták. >\\ Milyen tisztelt Pslgárság 1 A közönség köréböl.* tfálau. A „Muraköz* ez évi 30. számában egy hir jelent rang, nem is tudom, miféle oxim alatt, a melyre mos* miután a körülményeket teljesen ismerem, — kötelességem válaszolni. — Nem régiben egy 6 tagból álló kupaktanáos ült össze, hogy elégtételt szerezzen magának ott, hol a tanács tagjai a hibásak. — De Igsn, igen csalódtak, mert még mindig igás az a régi közmondás: „a ki másnak vermet ás, maga esik bele." A már emiitett számban a többi között -éjjeli lovagok" éa rablótámadásról van szó. — Ez érdekes 11 Oh szegény karaván I talán Afrika pusztáiba képzelted magad, mikor társulatod ismert tagját a legnagyobb illemmel elhívták ? fis hogy tudtad ezt rsblóiámadásnak deklarálni. — Lehet hogy a nagy félelemben másra nem is gondoltál miut rablókra — ós mikor emberi baagot hallottál — ezt is annak vélted. — Hiszen . elegen voltatok I — és mégis egy emberi hangtól any nyira megijedtetek; pedig meg nem is kiáltozott, ----a karavánoknak bátraknak kell lenni és mindenre készen I és ti 1 De miért hívták félre amazt? Azért, hogy feleljen arra, a mire kötelessége lelt vfrkiá — és ö ... hallgatott. Mert mindenki arra legalább — a mit másoknak mond, — ha tud, miut ő tudhatott volna — és ha lehet, mint neki kellett volna, ,el«lni tartozik, ha kérdőre vonják, pláne, fia a kérdezőt illeti, a hogy itt illette. \' As elhivott tag, a véletlen folytán menekült meg a rablóktól" (L. Muraköz 80 sz.) Véletlen ? Ha most véletlen, egykor kellett, hogy valami történt. & ez igaz? Mi lesz a felelet,? Utazásuk közben, mint mindig, Isten keze alatt vagyunk, pedig egyik tagja a karavánnak oly csúnyán tud káromkodni. Ez is úrhoz illő dolog ? Tanulja meg a karaván, hogy jó hírét mindenki őrizze, éa másét ne bántsa és üdülésre.szánt idejét ne mások rágalmaxásával töltse, ugy szintén ne küldözze a „karaván" tagjait, hazug híreket viendő másokhoz. Jó, hogy felhivta a helybeli rendőrséget az éberségre, legalább az urfiosok illedelmesebben viselik majd magukat az u\'czán. E rovat alatt közlöttekért sem alaki sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Szerk. Nyilttér* Qtóhaagok a folyó hó 4ln fsiktoinyin vigbt mint rdjosi &löl)úós&g mtgr dl a*/tájáról: Ugyanis a Csáktornyán megválasztatni kivánt Elöljáróságot, Csáktornya város valamint az ahhoz tartozó külközségek mélyen tisztelt polgársága kebeléből két pártnak intézői képviselték; vagyis a haladópárt éa az úgynevezett elmaradópárt léptek egymással szemben akczióba. Erős küzdelem után a választás eredménye az lett, hogy a felvilágosodott elemekből álló haladópárt lelt a győztes, vagyis ennek a pártnak választópolgárai részéről kijelöltek lettek nagy szavazattöbbséggel és a közönség teljes megelégedésére, Csáktornya város Elöljáróivá megválasztva; mig ellenben az el maradópárt, daczára annak, hogy eme párt intézői a választás megtörténte előtt a teljes Az elmaradóit egyes tagjainak eme kifakadásai nem egyebek egy alaptalan hazug és felháborodást keltő rágalomnál azon eljárással szemben, melyet a haladópárt. tiszteletreméltó tagjai választó polgártársaikkal egyetemben, a közjó érdekében tettek. Különben pedig igen is beigazolható ténykörülmény, hogy az elmaradópárt\'egyes tagjai voltak azok, a kik a választó polgárság szabadválaszlói jogaik és akarataik fölött ugyancsak az úgynevezett erkölcsi pressiót gyakorolták s határozatot adták egyes választó polgártársaiknak arra nézve, hogy független választó polgári jogaikat ne a haladópárt részére merészeljék érvénye-siteni. hanem ellenkezőleg az elmaradópárt által kijelöltekre adják szavazataikat. Mégis továbbá az elmaradópárt volt az, a ki a már létesített és létesítendő intézmények eltörlése és a régi rendszer visszaállítását czélzó jelszó alatt a választó polgártársak között, még a választás megtörténte előtt, mintegy két hónapon át, szónoklatokat tartott, gyűlésezett 8 annak 99 tagból álló közremUkŐi, a válaszlókat folyton izgatták s az egész választási idő alatt oly becsmérlő kifejezésekkel illették a haladópárt egyéniségeit illetve a volt Elöljáróságot, a mi egyáltalán, ha szabad és független választók 1 jellemre nem vall. Sőt ellenkezőleg, eljárásukkal önönmaguk értékét, ugy látszik tán egész öntudatlanul, — igyekeztea alább szállítani A mi pedig a törvények korlátok közt megtartott és befejezett választási eljárat illeti, az elmaradó bukott párt jelesei, ama híresztelésekkel lépnek legújabban fel a választó polgárság közt, hogy a nézetük szerint sérelmes választás ellen, a mi egyáltalán inyjükre nincs, felebbezéssel Illetve jogorvoslattal fognak élni, — vagyis ily uton kívánnak még mindig a Polgárság közt imponálni s a haladópárt választó polgárait izgalomba ejteni. Csak hogy sajnos, ezúttal tett kifogásaik és híreszteléseik alig ha fogja tudni, egy 12 éven át a város érdekeit képviselő. és ujabban megválasztott Elöljáróságot megbuktatni 8 azek ismert érde* meit pellengére tenni. Különben pedig e város igen tisztelt közönsége, teljesen nyugodt lehet választó polgártársaik által teremtett helyzettel és az általuk megválasztott Elöljáróival Hisz ők lévén Csáktornya város vezéregyénisó* gei és szereplői, tehát az erkölcsi feletősség őket terheli. Miután pedig a megválasztott Elöljáróság, választó polgártársaik teljes bizalmát birja, ennélfogva tehát Éljen a haladópárt ób az általa megválasztott Elöljáróság l Te neked pedig elmaradó párt, Isten veled I . n 668 1—1 . £ Eaen rovat alatt, közietekért nem vállal felelőséget a össrk. 7KLKL08 SZKÜUUQSZTO > I MARGITAIJOZdKF ■mn XL tói] Vil €akoirott, 1894 13-ga augustusa. Broj 8\'2 L\'ll\' • ^uíKOM P+M j# trnki.**« «W*tl )1 i II TW«. 0Y» po*HJ*# M MAHUOam- Háai, »«j m p«U]M« a* »** ■ttfliM MA PrMlpIaUi« OM« I« i Na celo leto ... 4 fit Na pol leta S iti Na őatvert leta .. 1 írt ^MUi m MWi 19 kr. rUelNi mtpv* lcw» M ~ \' ....................* - CmmaBS« \' ^ ftU/>UU t ub*a»n« poWJ«j». mm hmatAer t I Mifanko« Jeilka lalaieél dtraitrenl naDitvent 1 povndjjlvl Ifit ia pirk pJfMüMmá mx*mJel*tl3mđ.9xi 3«d.«wa3crat 1 to: -rra mvm.lira. usKlIJa. Multam glawifr;)tMetflmiurtl«>ga podjxnnagajuflega fijinovni&koga druttva\' C „Calcovečke Iparkassa", „Međimurske spaitasae". itd/" tHWUlllli>—tJw-W*1 Historija i zemljopia. IX. Vöra Tak je pustil Bog, neka «e ljndski rod razvija naravnim načinom, pri Čem je pro misel njegov vendar ravnal. Bog ae je mv ral takaj javljati (ovéku i opomlnaii ga, neka ne**boravi na nevmertelnu si du u i aaduji oilj po smrti, pri čem je i pošiljal ljiutau «vo e poslanike, bilo to Covékabilo augela, ter tak naaVÖfldal gveliČitelja i očito-val kaj i kakva je njegova volja. Osobito odebraJ ei je jedna familiju i njaain potlji narod, da Čuva vézno obavljeni botji nayuk i «*kon, Oteo, i potlji otec otoov bil bi gospodar i bil duhovnik, koji je narod i puk evoj vuCil navuk i zakon božji, a vu iwe svoje i svojega naroda Bogu rekel HVöÓanu molitvu 1 alduval Tak je Hugp bivalo. Potlji, kad se fje uarod rav&ael i aapbrazil, odabralo se aa duhovnu sluibu posebno koljeno naroda, po imenu duhovniki. Ali kak su doflli ljudi na to, da "u zaboravili na jednoga pravoga Boga i pobeli pofltuvati krive boge ? M prvine iu vsi ljudi verovali samo vu jednoga Bega; nu jer je Bog nevidljivo, iskal je Covftk kak hi si leže Boga držal vu pameti i njega se br«e nétií. Sunce itak gleda b neba, kak da je oko velikoga Boga, k tomu miluje ono zemlju: kaj bi anda prv|je, nego klanjajući ae i moleći Bogu obrnul ee k suncu ? déci pak i vnukom pokažuvati pistom vu njega, veleči da Bog vse vidi i zna Koljeno po koljeno do3lo je vremenom na to, da sunce drli aa samega Boga, mesec pa ko i avözde aa menjše bogove. Ogenj za oblaé> noga vremena imal je za moljenja i klanjanja samo opominjati na sunce, nu potlji, osobjto kad je i ogenj Čudna stvar i tolike čudne moći, počeli au i njega poftuvaii kak hoqu moč i nazadnje kakti boga. Pazeći i gledajući puta i hod zvézdah i zvésdovnih prilikah, poieli au ljudi n>im nadöfati imena tivotinje, a poštujući avésde, prenesli su itovanje ha samu životinju Zdignuli su životinju vu nebo, i zatim potegnuli su ju dolje; pak ae ponebesanoj i poboženoj poklonili jesu. Tak. je dalje tfllo, da skoro već nije bilo avéri ni živo* tinje, koja nebi bila obožavana Dokle su narodi zabludili vu takovu štovanju, moreš suditi ako znaš: da su mudri i umjetni Misirci ili JTCgiptonci vu prvom varašu avoiem, vu velikom hramu (akkvi) poituvaü i obožavali Crnoga vola. Pripovédali ou si i bajali najmre, da je veliki i dobri njihov bog, koj je zemljom dugo i srečno ladsl i vnoge zezidal varaié, vumri, a du a mu odifila vu vol imenom 4pis, va kojem au ga nagli i cirkvu zezi« dali. Taksv Apis, kad bi, Bog oprosti vumrl, onda je narod se za njim laluval, dok duhovniki nisu naBli novoga mladoga Apiea, i njega s velikim veseljem nastanili su vu oirkvu. Nenftogući si óoték pomisliti duha zvnn kakti da ima télo, poöel je zato is, seaqs i tttu toga Boga I njegove nood slikati (malatl). nek slika i kip na njega se Ifrvo smisle; nu kaj je • prvine čovek AtovaJ samo kakti kip bož i, potlašnje pokolenja počeli lu se pred takvim kipom kakti pred Bogom klanjati. \' - Rimljani i Grki brojili su svoje boge na vnoge jezere. Povrh toga vpejjavaji su med boge kakti poluge ljude orakje tedne bajke, kakov je budi na példa nečeup, vn pesmi i pripovesti takaj za malo né Krv ljević Marko. Potrőbno je ra*no sapametUi «: da se to vse nije ni onda diralo aa prave boge, nego ee je pofcbuvalo k*kU spodobe vigjih bitjab, pak silah i moćih. Bilo i« ljudih pogauah né malo, koji se étves vae to priznavali samo jednoga velikoga Bsga, ter kr vobožtvo i poganstvo nije b io pov. sud jednako alo. Ar nigdar ni8U za veru držale vse fele naroda jednako, niti veruvali vsi s istoga zroka i raaloga. Visoke i duhovite misli samo bu za duh, za razsvetljen i naučen dnh; a čim je menje duha, tim «e jakfle kak po jeden dovék tak i poves narod grabi sa stvar, grabi za kaj se oko i vuho grabi. A po svojoj naravi čovčk je privržen na oboiavanja — Krivoboltvo je vera surovoga naroda, a pofitovanje jednoga duhovitoga neizmernega i vsemogućega bitja je vera naobražena naroda. Cim je bival najobraženiji narod, tim je jakte vse do-vad al i a jednoga boga, i obredom i navadom bogoitovnom podmétal Ijepde misli i ZABAVA. I <MM v • Cudüovii jítublak. U selu D ... bu kile pri ^edaem dobro atofečem siti opet »e beatem beHaku gosti. Kčeika Rozika Ja Ükl sa fmU Roke, eioa jednog d«m»čeg i opet dobro stojećeg Sel* jaku. Kad sa vieičani i ostali gesti is cirkve daéli te si aa stol posedali, spazili su na irediai stola »oblaka, m erveaimi i bielimi vrpcaasi (psntleki) i jjeduim vienofim na f~ kroven ofabdaaaga alati- Bvi sa bili . aaati-lel uji, kaj iaj prase* fiteblak ovsk liepo naktsčaai ia as sred i u i stala snamtnnje, sli nitko se nije ofal prvi pitati, svaki je öakal m drugoga dak kn pital* jerb« Je ta clelu stvar svaki zagonetkom držal. Svatbeni obed iliti gostovanje, takopram irobfljen, jedan krat je, kak ive drago as »vlste, k-kaacu MM, sli Mubiaka se jod nitko tftje doteknal niti sa njegovo zfftaeva\' vanje pita). Teda negda se stase ziraOaiCin otec i reče; tDragi moli j^osti! Is vsi h céih sem mogel Videti, đa ste ivi znatiželjni, kaj ov prasea Stablak anacseaaje i zakaj ovak liepo Bskinéeni i ovisnéani ovde stoji. Pokto znam, da ova zagonetka mi nitko nebi mogel rieiiti, hoča vam ja sad ja odgonetnut\'." „Kada se je ova dievojka\' koja danas ovde kakti zaručnica sledi, rodila, zaključil sem ja i moja Žena, mladenkina mati najme, ona dva poliča mlieka, koji a taj itublak vlezuu, za nada kčer svaki dan prodati a za to dobljene novoé za nju na stran metati. Ako je na konca lieta gde koj forint od st^tinj\'če íilel, to smo onda tih par groflev iz svojega dodeli, za da bn podpnna stotinjača te smo onda cielo, svuke godine metnali a dtediona (ápzrkassu) gde je onda aložena glavnica opet kamate nosila i ovak kapital kapitala rodil. U naflem gospodarstva ae je ovo malo oovac svaki dan moglo posve lakko na stan metati. Kad nam je kEerka dorasla bila, predali smo joj toga Itublaka I rekli, da oni novci, koje svaki dan za ov doblak mlieka dobi, so njezini. Ona je sada eama( kak prije mi za mlieko dobljene grole spravljala i (ovala i tak je iz tih mliečnih krajcarov kroz dvadeset liet dolio tri jezere forinti skupa, koji boda sada skop • Stubla-kom a njezino novo gospodarstvo potovali i onfle vi leđni dtel k-ostalomn imetka mladea-cov sačinjavali * Zatim se obrne proti mla* deucom te vel*: .Držite mi ovoga fitablaka a poáteoja, jer on je k^vaöoj sreći gnatao podpojnogel ftf Ovak je govoril zarafiaićio otac a mnogi od prisutnih svatov si je mialH: „Ah 4a bi samo i pri nas doma jeden takov Itublak se nahadjal I* — Ali mieato takovog »tubUka se gusto krat ushadja vinski vr« i tgaaiéoa flaša, koji još nikada niso oikaj priflpsrati, nego dapače potepti pomogli. Čuđnovatjo snuboö«B)6. U liepu kćerku niekog bogatog trgovca se je ne davno zaljubil jedan mladi željeznički činovnik te je imal to sreća, da je i ona njega ljubila. Kad se je poslledaji krat svojom dra. gum razgovora), te žalostno joj oCitoval, da ima mklo nade, da bi njezin bogati otac njemu siromaku hotel svoju kéer ga ženu dati, hrabrila ga je ona, da nek samo posve zaufano otoa joj za njezina raka prosi, samo jedino je to, da kad ba ga otac za njqgove odnolaje I imetak spitaval, onda neka bu odprt i neka nikaj nehata ,1, jor samo na taj nafiin se bude njezinomu otca dopal, a ako bi saaxo jednu lat povedal! a natűfc" Ali isiin* Je i to, da je cWekö pretežna fel ina tak«) vu naobraleaih narodih vu vnogem pogledu krivo o Bögu i hožjena vladanju mislila, i da je pokvarena volja ljudska aa vsaku strast i slogu imala vu rodu bogOvah i božioah svoj usor i ugovor. Lažeo, vkanjltel, tat imali su is« govora i mo\'ili »U ae za svoja éine bogu Merkuru blodniki eo ae zaklanjali saavoju božiou Veoeeu, preljubniki za vide fcogo* i bodicah. V*fca čedomorke (žena, koje su svoju deca vmarjale) imale su od nekud svoga bp». Molpha, Kada zJUn, opakim delov misli narod poštovati boga, nemre niti dru-gaC biti, nego da si« navada, aločent obitoj \' opasna prevrgne vu ijft, vu drugu narav ljudsku. Po nekud ivoflU ae bila »i^110 vufopim i ugltdjepjm narodom ljupka narav tak, da <jHe nij? pojm»y*lo otca ni majke, ni rod rpdft, niti se je mpgl<> (fcti n)| t eru ljudsku, Nije tom« WU sobPP0 ^ríva vwa ltfivoboJkSi.nego nevera Jer »• vuceneée fele nwoda prosvfttljjw ra»um bil je lgriyQbofcku veru ontavil j drial obrede (ceremonije) samo tafcti uarodjjp obiCaje,, a volja aa veru jednoga Boga i nje#qv kak ga SSflunp Wa prepokvarena ; aa nevuCene pako i surove fele oaroda izvrgli se bogofltipjmi čifl« vu s1q dflo i nepadobSčinu. Nije Bog prepustil pustoj sudbini ni plemenah krivob«2kih, nego promisal božji i nje vladaj : razsvétil vu dufli dužno spoznanje. kak bi valjak) pravo i bogomilo delati, pak je vsaki eíédnji čovck imal toliko milosti božje, mogel znati toliko vere I toliko obdrža<ati zakona Bogom vu duflu mu zapisana, da se je na račun zvelićitelja mogel zvelićiti. Veliki čudesni dogodjaji i blagodati i fcačtlge božje, mudri i krčpostni ljudi vu vnakom su narodu i navčk delovali kakti glas božji. Po takovom, dokle nam hi torije pripovédaju, vidimo »bilja vu onih vremenih vnogu preljepu krćpost i divnih krčpostn kab, Puno je držala narode na vozdi mud* rost grčka, rimska, misirska i indijanska ; nu do taj CftS i\'opueale av«*e I karike, i do ti čas se drufttvo ljudsko razklimalo, dok nisu duhovjti Dsudrozopnei zakrinuli: „Ili w*>ra prepsati svét, ili Bog mora pos- poslie bi se njezin otse za njega pri drugih opita! te bi oa njegovu laž doM, onda bi cieU stvar aa naseke bila izgubljena 1 otac im svoju privolu nikada nebi dal, jer ou samo ljubi odprte, pak makar i siromaške karaktere, a nad sve mrsi potmajne prili-zavce i laže«. Ovak an4s fodroieni, otide mladi činovnik domov, gde je cielu noć nes pavajuöi premiílaval, kak bn to kaj zutra ifilo i Jeli bu po vol jao lupalo. Drogi dan u jutro aa biti a s vojn naj-liepin odeću te žestoko kueajačim srdeem se odpnti k bogatomu trgovcu, gde je pliedeći dialog (speaaaaek mad dvamij poöel i „Dobro Jutro I" „Dobro jutro I Ksj je njihova želja V ,Odprto rečeno t- doöel sem za ruku njihove kOsrke prosit." „Ta —a—a- k. Imaju kakvega imetka ?* „Neimaai bal »ikakvoga*. »Oada imaju sigarso dugov?« 9To imam I* ,A koHko?« aTak po priliki jedno osam sto forinti." „Mwti su i ovu, koja sad na sebi imaju na eiero kupili?" »Žalibože 1 to je krtina.a ,Onl au mi ćndnoviti snnbok I" »Njihovo priznanje u,e veseli." tati zffeVitelja". Taj kak s« već nekoji mudroznanci aam> previdi! i rekli, mora da bude Bog sam. Dofllo je vreme Bogu Zve-liöitelju, i enoatupll je prav onda na zemlju 1 (Drugi pRt d*lje.) Secundioije u Podturnu, Velika 1 osobito liepa svečanost se je profile nedelj«, dne 6 o. na. obavila n Pod* turan« Veličastni gospodin plebanué Hieronym Kollay slnžil je taj dan svoju zlatnu meflu te tako obslnžaval petdeset godišnjicu svojega me*ni«tva. Dugi je to eis godiaah u kojih mlad i kriepak človek svojn pretežku svećeničku dužuost, aegledeć na dan, noć, liepo ili grdo vrieme, vile krat 1 sam bolestan, prama zdravim i bolestnikom saviestno izvrdava dok ostari. Nije to labko sadaaje vrieme svećenikom biti, ona raanovrstua bezobrazna na« padDja na sv, grfcvu I kojih danas toliko ima, da bi se pravi krfićenik razplakati moral, )z4MN pravi jotfat Kiyptaíev sn*hijut« t« pogapa usta iwbp^llfah rasku-živati svojimi molitvami u do|rwe$#poj žr*yi sv#mogp<ema Boga. Miti Ad 4f»4e«et 1 četiri gpdi. nah, sUb na tielu ali kak željen jak duhom, nastopil je godine 1844. upi predragi svečar Hvoju svećeničku dužuost te je kroz niz pstde^jttb gadjU»b junaW boril proti svlpa bezviersklm iu|pad^em «v. m»ter crkva i na povierene mu ovčice ivoje fpmike. Pak kak^v je u te ljnte borbe itjlfil? rr Ljuta borba j$koat tiel* te ga skröe. A jeli je 1 dragog mm we£»ra skrhMa- öledi ga) Tn mu dehadja úaalatiötvo farni kov poo vodstvom domaćeg g. bilježnika Ljudevita Kollaya, koj ga liapam govorom a ime fare i občine oslovi t« «dar, saatojeći U zlatuog keljha i pateae a ime zahvalnosti i fltotasja od strane (arnikov preda ? Svečar se med suzami svojim farulkora zahvali te med oatalem reče, da js uvisk kil mad njimi zadovoljan i vesti, ledino bi ga raalaloitilo, kad kojemu izmed njih n njihovoj tagi i nevolji nebi bil mogel pomoć pružati, Evo zatim izazlanstvo ognjogaeoev u psradi «p«t pod vodstvom svog vojvode g. „A jeli njih moja kćerka hoće?\' „O je, ona me hoče.* „ Vi dva bi valjda hoteli smofemi »ovci životi,* \' ,Ah to bi nam vrlo, drago bilo^ jer ja imam kakti željeznički činovnik samo osam sto forinti plače." Trgovac ikim* Zglavnm te pozoye svojn kćerka u ^obn, koja mu potvrdi, da ovoga, ovde nazočnoga gospoda iz clfllpga Brdoa ljubi. „Tak — tak -r- Ti ga anda veé viáe viiemeua poaoai?^ .Poznam, dragi tatek.* ti gs poznifl kakti pofltepoga ^op^kn ?v fSigaraoi Drugać ga aebi ljubila*. „Ti valiđa pezpal 1 njegovu familiju?« „Ah dragi tat«k, poznam, to sn Ti svi sami vriedni i poflteui ljudi, i kojimi se buli dičil i pred cielim svietom na nje držal, kad éüjimi q rod^i^tvo »No ja napokon nelügoa nikaj prot toj ieaitvl/ veli na to stari gospon te ide k-kassi, iz koje vs«me deset stotinkib, ove preda svojemn budućemu zetu i veli : „Tak, sad léi najprije i poplati svoje duge. Ob Ljudevita Kollaya, na kojega o8lovi|ea}e se c opet svöCar kratko ali jezgnovito zahvali. Sad aa ga videli i ćuli, pak kakov je, jeli ga je borba tolikih godinah akrhala? Eno gledi ga dragi čteveel Sad Ti ide a pod punom svečeulćkom ornatu u proeasstji pod slavolukom pred farovakim domom podignutom u crkvu, kaprod faraik! «a zastavami, zatim dva reda ovienésaifa dievojftioah a napokon mnogobrojna rodbina i prijatelji. Ur, bok mu stopa kakti manadoetor VeLečaatai gospodin Filip\'ć, plebanuA dekanovskl, a kakti asistenti tangiraju volečastna gospoda Berk, plebanuš belićki i svećaror nećak Ltvin K illay ple* banuá slavetiéki. A svečar ? Sigarnim korakom kriepkog tlela eno aa k»ižk3em a raki kofaoa kakU kakav mladić po4 baldahinom. Veličina i jakost duh« nije dopustila skrtlti tieio on koraoa veaelo dl, zdrav i — bi roči, mlad u oirkvu. Doiavfli pred oltar jakim i kriepkim glaspm intonira ,Ve?i sancts eplrltya lű te clelu svetu medu kakti kakov mladić odpieva. JV^ II. <ne$UH» Ofllori u prodiki kratkimi, ali liepimi i prigodniml rlećmi domaći gosp. kapelan vplečaatni g K ralié sve ara, Utaknuti! njegove zasluge i gah«aln<>it farnikov* Na koru ae org u Lm i Izvritoo spwr vadjajući, odpieva Schubertova meda u quartetu pod v.odptvom i prgulanjem do-floačeg izvrstopg orgai^ijte KJerm^ua, kojemu uj^oženi trud na čast neka služi. 8a ,Tp Peum l#udomus,< i blagoslovom bude crkvena svečanost sada dovršena. Poslie ftV. mele snktyp\'la se rodbina i ^09gobrojt^i prijatelji avečara, preko tri-dpset U faimom dpnfU^ k.ohedu, kod kojoga su pod gruvanjem mužarah zaredalo adravioe, jedua liepéa od druge. Prvu izreče pogl. gosp Vrautsits, Veliki sudac čakovaćki, u kojoj je predoćil dugi rad svećeničkih duftnorttih svečara. Drugu izreöe svečar papi ILeonu XIII. Tr« óu opet izreče svečar nje-govornu Velióa^stv^r prepqiloetiyojpij Fereno Jotefu Kpotično tat ver tu izreče opet svečar Nadbiskupu zagrebačkomu Dr. Ujurt Posiloviću. Kada su ovime službene zdravioe bile dpvrdene, prevžeme stola rana tel jstvo veloć. gosp. Keökóa, p Jebanu j Bt.-Martouaki, te je obed u najliep^em redu, saaladjon liepimi zdrayicami, u najliepšom redu tekel. poldan dojdeč sim k-obedp, pak ako bog Ti jedan krat svoju kčer z a m u a daval, to Ti onda željim, da bu Ti prvo poznanstvo sa Tvojim zetom falofte, nego Je moje.41 Istina je. U niekom družtvu kotel je nieki grof Hečnika svo,e gospe malo uavijati, pak jer se taj doktor najbolje u ženske bolesti razmel, zvali ftu ga svi leaskim doctorom, polag t<>ga pako hil je aviek i ^porodom i .ostalim ženskim bolestim, kakti u toj straki aavrien, zvan. -— Bečeni grof anda hotel ga je iz obieatl smleAnim napravali te mu veli: »Gospodin doktor, oni ravnić vučen ćoviek, ali ja bi se ipak hotel zavaditi, da oai neanaju, kak dugo žena diete uo«t\'Pa .Ja mislim, da ja to znam", odgovori doctor ^r- „nego ja bi ae zavadljai, da oni gospodin grof to nehaja.« a Oho I" t— veli na to grof —m »žena nosi diete devet miesecih." „Ne, gospodin grof, — zaključi ,sad liećnik — »žena diete nosi tak dugo, dok samo zna koditi." Naravski, da je aad smieh bll na docto* rovoj strani, a grof ga vise nije bockal. Em. Kell«v Svečaru bo joS pod obedom nazdravili veltf. go«p. Erkinger, plebanu« eemeUnski, koj si je prijatelja iz »usodna biakupije po hodil t« ma Čestitat doflel i U Ime rodbine pogl. gosp. Bok Kollay brat svečarov. Na koncu jo* je pod obedom prispiela telegra-fićkim putem čestitka üirechler iz Dubrave. Da pod obedom nije manjkala i ciganska muzika, raaumieva se aamo po sebi. Preložki muzika®! su evoje 1 uöece neumorno vlekli te ivojum iavratnum igrum i mlajfljnu na ples osokili. Ovak se avrtila jo sveCanóst seouDdicijah u Podturnu, koja će «vlm prisutnim duge u pameti ostati a svečaru doviknjumo ,Ad multos annos" Živio nam mnogo godinah na veselje rodbine » prijatelj ah i hasen sv. matere orkve. Eat. Kollay. KAJ JE NOVOGA? Koliko jo do vezda kovana krunah ? i Glasom izveflća peneznih kovnicah vu Beča i Kremnicu nskovsno je od septembra 1892. do 21. jnlioia 1894. ljeta müijunab forinti vn krone ; , Vn Beču VuKremaici skupa Po 80 krunah 131.249 80.010 81L259 Po 10 . — 10.861 10.361 Srebernih. 88.679 16.687 60.816 Po 20 (ilira 7.396 4.643 11.988 Po 10 „ 3.176 * 1.842 6.018 Po 2 „ 0.917 0.887 1284 Po 1 - 0.190 0.067 0.267 176.606 113.113 290.488 Céla zaliha nakovinah kronah i drobnih penez krunske vrödoonii iznosi ands 290,488 000 forinti. i Naredba vu pradmetu odkaza i odkupa državnih notah po jednu forinta a. vr. * Pokehdob je na temelja ovlasti dobivene vo zak. čl. XXIV. ljeta 1894. koji je de-nea stupil va krépost, sklopljena izmedjn vlade zemaljah krone magjarske i vlade kraljevinah i zemaljah zastapinah va care* vinskom v6ča, nagodba glede odkupa držav-nih notah od 200 milijonsh forinti a. vr., to sporazomno sa ministrom fiaancijah vn care* vinskom védő zastopanih zemaljah odredja-jem odkzs i odkup po cesarskoj i kraljevskoj zajdeničkoj sredižojoj (ceotralnoj) blagajni (kasi) izdanih od 1. jaliufta ljeta 1888. datiranih državnih notah po jedna forinta s. vr. aa sljedeće modalitete: 1. Drtavne note po jeden forint neće se poCemfli od deneftnjega dana vUe izdavati. Kraljevske orsaćke kase i uredi, kak goder i cesarske i kraljevske zajedničke kase i uredi nemoreja polemli od deneiojega dneva vide izdati njih nahadjajoće se ili onde uni lazeče se državne note po jeden forint austHjanske vrédnostJ. 3. Glede ovih državnih notah po jeden ioriot s. vr. denes postojeća ona obćeuita abvezanoat, da se državne note imaju pod ldotei pri aiati, prestaje danom 81. decembra ljeta 1896. Ove se državne note imaju anda to privatnom prometa primati va nominalnoj vrédaostá, odnosno va plateinoj vrednosti koja je §. 22. z. él. XVII: 1892. asta* novi jena, aamo do akljoćivo 81. decembra ljeta 1896. 8. No kr. orssčke kase I uredi, kak goder i cea. i kr. zajedničke kase i oredl do?.ni sa ove orssčke note po jeden forint a. vr- primati pod platež jo« do 80. junio»a 1898., a orsačke kase, kojim sa povjerene agende kasah za ménjanje, kak god i cea. i kr. zajednička središnja kasa dažoa je primati iste i va otlj ménjanja na druga zako nita platežna sredstva, ali ta platežoa sredstva nemoga biti orsaćke note. 4. Poćemfli od 1. jalioAa ljeta 1896. dn 81. decembra ljeta 1899. primati ée se ove orsajjke note po jeden forint a, ! vr* samo kod orsaékih kasah, kojim so povjerene agende kasa za ménjanje i kod oes i kr. zajedničke srediinje kjse (blagajne) va cilj ménjanja na draga zakonita platežoa sredstva, ali ta platežna sredstva nemoga biti orsaćke note. ^ 6. Posije 81. decembra 1899. neće se ove orsaćke note po jeden forint a. vr. vifle odkopljivati, ter će izmakom ovoga termina prestati vsaka obveza orsaga va pogleda :vih orssčkih notah. , Va Budimpeflti, 24. joliala 1894. Kraljevsko magjarsko ministertvo fiaancijah. Katolička akcija. Badimpeltaqske novine javljaju o kato ličkoj akciji, koja se već opala vn pojedinih varmegjijah, a ide za ustrojenjem i organizacijom nove srediinje konservativne stranke, kola bode pri sljedećih vseobćih izborah za zastupničko hifla postavila svoje kandida to. Ovih danah priposlal je knes Livije Odes-calchi pismo svećenstvo nitranskoga dekanata, va kojem pisma, opominje knes protivnike cirkvenih i političkih reformah, da se kaj vile pribi te i sjedine, pri dem da valja ostaviti na strani vsaku vjersku i narodnoso protivnost. On ističe velika potrebu organizacije srediguja konservativne stranko ter je već sam prevzel vo svojoj okolici zadaća, da izpelja organizacijo ove stranke, ter je vn taj cilj nstauovil dotični okrožni odbor, komu je on prezefl. Knez se ufa, do se boda ova-kovi odbori za organizacija stranki astanoviii po céloj zemlji. Glede odaslaoja velike katoličke deputacije kralja, da ga zamoli, nek nzkrati sankcija cirkveno političkim zakonom, predlaže „Magy. Áll.", da se na jeden stanoviti dan pozovn vn Budapefltn zastopniki vsih katoličkih obéinah, ter se ovde organi-zujo kakti odaslanstvo kralja. Time bi se iabeglo, kakti da agitira samo niže svećenstvo, d očim bi se s droge strsne ojačalo dinastičko Čuvstvo i osegoral moralni uspjoh. Položaj vu Europi. > Papa Leo XIII. razgovarjal se je ovih danah sa rumunjskim poslanikom Labovary-jem glede položaja va Earopi. Izmedja ostaloga je sveti otec naglasil, da ga sa vsih stranah svćta nagovarjajo, da podigne svoj glas va prilog sveobóegs svčtskoga mira. Pred dvemi meseci je ovakov pokuáaj nahadjal jofl övék na préCke i poteškoće. Osobito Fran-cezka neće o tom, da čaje. Ipak Be je oo vesda odločil, da izjavi vu prilog mira; zato je izdelal osnova za eucykliku, koja bude potrebovala vseobde razornienje. Ova bude enciklika izašla za one, koja bude za mesec dana obznanjena, a ticala se bude spojenja „Sizme" sa Kimom. Ako se i nemogu očekivati i odmah praktične posljedice od one papinske poslanice, to bnde ipak moralni upliv pape vn prilog vseobéega mira biti od vrlo velike važnosti. Kolora vu Galiciji I vu Ruaiji. tV\'i Po statističkom izveetjn austrijskog zdrav-stvenog véóa zbetežalo je vu Galiciji od kolere va razdobju od 7, aprila (kad se je kolera prvi pat pojavila) do 81. lulioša 687 perflonah, od kojih je 825 vumrlo. Najviše sa zaraženi kotari Zalesiczykl i Borszczovo. Zadnje vésti o koleri vo Busiji gl*S(, vrlo nepovoljne. Vn Petrogradu je od 82. do 28. jaliufla zbetežalo 463., vomilo 126 Ijodih { vo Kronstadtu zbetežale je 88, vo» mrlo 19 ljudih; va Varšavi od 16. de 21. jaliufla 120 zbetežalo, 61 jnrtvi; vu guberniji petrogradskoj 416 zbetežalo, 60 vmrlo; va goberniji varflavskoj 866 betežnih, 188 mrtvih. Kolerom je zaraženo jofl dalnjih 18 gubernijah. Orgulja notre-damake clrkvo vu Parizu. Ove parižke orgulje se vesds popravljajo s temelja. Ove in orgulje jedne od najveklih na svéta, s kak se dokazuje najpodpone e, kaj ih ima. Orgnlje imajo 86 igarah na 110 registrah i 6 klaviaturah s jedoim pedalom. Zvan toga ima 21 pedal sa pojedine déle I 6000 žveglab, od kojih sa najvekže 6 metrov visoke. Orgulje obs\'ža 10 oktavsh, tojest vse glasove, kaj ih more Ijodsko voho razabrati. Vse so odesbe na orguljah takove, da se igra vrlo lebko. Pučki učitelj 90 Ijet etar samoubojica. Dneva 14. joliala na večer dogodilo se je čodno i grozno samoobojstvo vu Igl6-o. Devetdeset lj»t stari penzionirani učitelj Gulyás Jaooá legel je najmre na Sinje, a dojdoči loelcug tak je prešel prök starca, da ma je glavu zevsema od trupla odtrgel. Va njegovem lepo nagli so ovo notacijo : „Mislim, da je devetdeset Ijetab sa jednoga učitelja dosta. Sudbina je već predosta zmenom delala komedije". i Umorstvo vu Pečuhu. t Vo Prćuho vmorjena je 80. jalioda neka stara gospa Ana Graf. Kakti ubojica odkrit je i vlovljen koćijađ Ivan Feld. Starica je živela samotno i jednostavno, ter je ves svoj imetek, do 100.000 forinti ostavila varaflo Pećuha. Neprijatelj izgovorah. Nerdavnja je aa Rigi Kolno boravil oek gospon, koji je bil izvsnredno nezadovoljen. Došel je da vidi izbod sunca. ,Vezda sam več po tretji pot ovdi — i navék vid m samo meglo — i meglo", zagrmel je on kelnero. „Ali gospodioe, odgovoril je kelner, im mi nemremo . . — „Nikakovih izgovorah", pre-kinal ga goepoo, „ja toga netrpim. Donesite mi knigu za pritužbe." Uvoz talljanakoga vina. Prvih pet meseci ovoga ljeta prispelo je va Fiurau 290 849 hektolitrov talijanskoga vio a, anda za 66.196 hektolitrov viáe, nego li va istom razdoblju preflestaoga ljeta. Sume Horvátoké i Slavonije, a Sume .Horvatske i Slavonije saozimlju denes — kak javljajo „Erdészeti Lapok" — 2 666.876 katastralnih mekot, anda 86?|. cé.e zemlje. Od ove koliöne sume odpada 740035 katastralnih mekot ili 28*|» ua privatni posjed, — 719. katastralnih mekot Ili 87*|, na vlastinćtvo imovnih obćinab, — 677.346 katastralnih mekot i]i 22°/, pripada varašom.o dnosno občinam, — 644.281 katss tralnih mekot ili 209/0 na orsački posjed, a napokon 86.660 kaUstralnib mekot ili *\'/• na vlastuiötvo horvatskog svećenstva. um Buda 4-ga augusta«* 1894 52 05 10 41 15 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pflenica 6.26-6.76 Zab Zob 6 6.50 Rozs Hrl 4-4.60 Kukoricza ó Kuruza stari 6 60 . .. nj . novi J Árpa Ječmen j 6.- Febór bab Grah beli 6 - Sárga * - » žuti 4.— Vegyes » » zméóan 4. - Lenmag Len V 10.— bUkkttn bikes 6.— VASÚTI MENETREND csAktoknyAn. InriMl Napssaka 1 Gyors-póttá- éa Tegye»Yon*t Kanissa i olé Reggel 4 39 gyorsv » Délben lt 39 * » fejjel 10 07 postav. • Reggel 6 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel 6 06 poetav. » Délután 4 16 n » Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 6 60 J vegyesv. > Délután 4 20 • Varassdig Este 10 17 > t * Délben 11 44 N Bobéra Reggel 6 06 > Egersxegre DélutAn 4 28 * Rrkeilk Kanissa felöl Reggel 6 61 postav. m Délután 4 01 n rt ft Éjjel 1 14 gyorsv. . * » • Este 9 82 ▼egyesv. Pragerhof felöl Reggel 4 86 gyorsv. » Délben 11 29 postav. > Éjjel d 66 • Varawdról Reggel 4 22 vegyesv. * Délután 3 60 <• Zágrábból Délelőtt 11 17 / a K«ie 9 80 • Egerstegröl Délelőtt 8 62 m Bobáról Esie 9 42 * • ODGOVORNI UBEDWIK M ARÖITAI JÓZSEF1 Glavni surednik GLÁD FERBNOZ Hennebet « O. (ca. kir. udvarisiállitö) so-Ivemgv&ra Zürichben, a privátmegren-delök lakására köxveilenül nxállit fekete, lehér és axines selyemsaöveteket, méterenkmt 45 krlól II frt 66 krig postabér és vámmentesen, nima, csíkos, kocikásott ós min»á«ot-takat, damasstot stb. (mintegy 240 kfliönbösö minőség és 2000 különbösö síin éa árnyalatban,) MintAk postafordultával küldetnek. 8vájo»ba c/imsett levelekre 10 kros és I evelesölapokra 5 kros bélyeg ragasstandó. Cena iitkn. — Gabona árak. A helybeli gőzmalomban több szoba-butor estleg egyes darabonként szabadkézből eladatik. Felvilágosítást ugyanott. 670 l-l | Ajándéktárgyak nagy választékban. I JJC Ü -Q U co N u •c? u- •JD a aS M V J* l-i 4) NJ 00 -o _o O •r—i 61 (U i—3 POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész Csáktornyán, Főtér, az uj takarékpénzári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt ^ * SVÁJCZI ZSEBÓRA-, \' \\ arany«, ezüst- és chinai ezüst-áru \' 1 raktárát. \'i .ft A \': * Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. S Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg« olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. , Olcsó ármk mettetS HIRDETES. Yan szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy Csáktornyán, a Szent-Fer enczrendtek hálában (Föt^r) JUayer Jánoa-féle ^ fodrász és borbély üzletet 1894. évi július hó t-én átvettem ée azt a kor igényeinek megfelelően berendeztem. Midőn a fentieket tisztelet tejesen tudatom, kérem a nagyérdemű közönséget becses megjelenésével szerencséltetni és részemül azon biztosítást venni, hogy legfőbb törekvésem leez a belém helyezett bizalmat közmegelégedésre kiérdemelni. » Teljes tisztelettel Bafanlcü iándor fodráas éa borbély. 669 8-8 U UcleimegDyliáD Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy hélyben az lakola-utczaban, özv. Márcziua Józaefné urnő házában, e hó végén, divat,- kézmű- és rövidáru-kereskedést nyitok, a hol kalapokat, ©alpót, nyakkendőket, fehérneműt s e szakba vágó egyéb csikkeket is árusítok. Több évre terjedő helyi tapasztslataim s elegendő töke képesítenek engem arra. hogy a legkényesebb igényeket is minden irányban kielégítsem Abban a reményben vagyok, hogy ugy az áruk minősége s olcsósága, valaminí a nagy választék mellett figyelmes ós lelkiismeretes kiszolgálat által t. közönség tetszését is sikerül kiérdemelnem. Miért is jóakaratú támogatásáért előlegesen is esedezem. Magamat s üzletemet a n é. közönség kegyes jóindulatába ajánlván, kiváló tisztelettel vagyok G67 1—8 Zrínyi Viktor. A 404» tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat, A Csáktornyái kir. járásblróa^ telekkönyvi hatóság köshirró teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak Bááu András és neje Mihálicz Anna Zalsujvár* lakosok végrehajtást szenvedettek elleni 86 frt 40 kr tókeMWetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagykanizsai kir. tör-vőuyAzék — a caáktornyai kir. járásbíróság területén lévő zalaujvári 468 tk. 47|8|a brsz. a. 160 frt; salsnjvári 44. tkv. 833. brsz. a, 11.08 frt, 848. hraz, a. 65 frt; 48/a. hrs*. a. 72 frt; és 298. hrsa- a. 166 frtra becsült ingatlanokra fui árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte éh hogy a fefitebb megjelölt ingatlanok az iQ94 írt aügusitw hó 29 tk aap/án dililótti ÍO órakor a zalaujvári község biróházánál dr. Toboly Gyula felperesi Ügyvéd, vagy helyettese közben jlttével a megtartandó nyilvános árv.eié-son á megállapított kikiáltási áron aló1 is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat lan becsáráuak lO°|,-át kéexpéozben, vagy az 1881: LX. t .-ez 42 §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3838 ss. a. kelt igazságUgymlüiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékkőpes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LXft t cz. 170. §-a érteimében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiálitott szabályszerű elismervónyt átszolgál, táthl; Kir. jbiróság miut tkvi hatóság. Csáktornyán, 1894. juliua hó 6 án. IOOOOOOOaHDÖOOÖOOOO0OOOOO( II í r il e í ssi «5 ii v. A Csáktornyái állami tanítóképző-intézet kéztartásához szükséges hus, kenyér, zsemlye és liszt beszolgáltatása verseny utján, vállalkozóknak adatik ki. Felhivatnak tehát a jogosult iparosok, hogy ajánlataikat f. évi augusztus hrt 22-ig az intézet igazgatóságánál adják be. Csáktornya, 1894. évi augusztus hó 1-én. O tfflargitai gózsef g 666 1- 2 igaigató. IOOOOOOOOOOOOOOOJOOOOOOÜOOOOOOOOOOO Főraktár: Budapest, 1894. augusztus 1-181 saját házban VI,, Váczi-körút 57* sz. K Ü H N E EDE gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult 1856-ban) ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatlan s több mint 14.000 példányban elterjedt HUNGARIA DRILL és JUBILEUM DRILL sorvetőgépeit leszállított árakon, hullámos terOletr« „M O 8 O N I DRILL" le«uj-bb, le0»Oy>««rübb urvaUL Sack-féle ekék, két és többvasú ekék. Laacke-féle szántóföldboronák 12-féle nagyságban. Laacke-féle kedvelt rétboronák. Rosták. Konkolyozók. Kitűnő szelelő magtár-rosta (33 frt), meglepő munkaképesség, V E N T Z K Y-féU FÜLLESZTÖK. Szecska-ésrépaváyók stb. Árjegyzékek bérmentve. Főraktár: BUDAPEST, 1894. augusztus 1-tól saját ház VI., Váczi-körnt 57i ■P» ölaJfMUkotk U M KaMllMt • ktMoiUU^H • aOsoUM. A palló ■ •IrmUai Un tU M M ol«Jtakkn«k .»JilJ«, ■xln«x«tt »sobapallA - rénymási, Orgi.barnit fa mi »>.»«9*] barnát, naJr akir eaak U olaj-fwtík ttdl b. a pallót . acjmtul Uayt U ad. K,4ri .frwá.t «1. «JnuUli ri«1 tmtt uI palUre Trljctn bfíöd minden íolt«t,\' k«SbbÍ kiulii Imnu tinymk* ( ___________________ 0**k tUji »d, uaAforr* n.m födi «1 a femtutril PMUeMMUft, k9r01b*l«l M nífx.ittf mlr. (k<l k&Wpna- I7»i«u uobAr-------r . . •ib j tan aiatin Mrm.nlT« kOM.ta.k A bo.iUrlUnil uWk iJ.2\'/7 N«*«1* • • nArl iffr*. ml»«l «>l a U)bb ralm fTirtJWUrt .okŰU ■UaoxUkfi hamUltJik, Chrflstoph Ferenc, i Iliül utonili -léirbtt feltalálója b «y«in ítM|i, Prága, K. * Berlin Zürich Csáktornyán : j \' ORAÍER WÖTVÉREEfflfcl. \'1 |i< H SColtéjok is Aierikai szólóVssszök eladása! A 30 holdnál nagyobb területit »Sándortelep Újvidéken« f. é. November havában Ripária, Portalia, Solonis és Jtcqutz alanyokra készült. 500,000 darab £áaojtványaiböl a tökáleteson öaszefortf példányokat, jutányos árak mellett eladánra bocsájtja. Ez idén a legjobb bel- és külföldi bor- és atomogetsőlgfajokból 420 fajnál több került ojtAs alá, és alólirott teleptülsjdonos kívánatra, bővebb magyarázatokkal ellátott részletes árjegyzékét a t. cz. érdeklődőknek ingyen és bérmeatve szívesen átküldi. A telep zöldojtiaokkkl is szolgálhat nem különben; — mint ojtfcii czéíokra mint pedig iikofáztAtáira alkalmas amorik&i alanyokkal Riparia, Sauvage, Portálls, Solonis és a Rupestris külöafólo válfajaiból, — mint sima, mint pedig gyökeres vesszőkkel — nagyobb mennyiségekben; - végre a már hordképes ojtványokból az ojtégalyolr is eladásra kerülnek. <£damovics (Sándor g Sjridékta. ||| Nyomatott Fincbel Fülöp laptulajdonosaál Csáktornyán. XI.évFolvam. <«M t > > ni um>nr \'j1 f Csák tornja,11894.<dötfu8ztu8 19% \' .....„„m .............. 7 rl \'\'r^j^jj^jLii^ J, tflwl éiukwnl Uktt «!>\' inn*p tl és IZ te kMH, — \'A Up M«IUmi ri«s4r« yo»*tko*4 ••IMm \'ktel«t*tey Margital (iliia»íiMMk< HUÍmmU. JKiaAóMvAUl i iww n% ktojv Uk klMudtt i i d^iittaMk i ia UtMM • \' 7«i U K> ♦ »I • ül 9 • *Mkl J, i »t. . éW Fél éjjre ». "« JliAt d Négyed évi^ • ,,, 1 frt XftTW «Mi 10 kr. liéUnk.jiUijttu uánlUUii. cHt- "IMTAR és AORTÁT KTILVBÍ MÍGJKiötó TÁRSADAMW, WmmM VtíiiWm-Mái 1 ftfejtfeUriiIk ^j^tf véMrikú^: A "ú " I«"-".•"",\'■ x- \' \' \' \' \'\' \' »" Vfiil i V i jt Jl. <A »Muraközi Uszü önsegélyző szövetkezet*, « »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« aat.\' hivatalos közlönye. t\'i\' Mi\'AUtúv Mk&úémk arfg alft#»fttat**fct J........1,- I IfliiUVinn .,..- A W Aa ^J?. \' >ft)fP & WTw» jswL \'tötk tL, tottMM.. e MéW\'fi.\'L.^aÚál-i 9. íáJáiiZ^l írtUUMSt Sttta W. Nyütttr |.)U iDr. Ruz8ic8ka .Kálmán 1884-ÍÖ94 évi téfvszerü munkájából, melylyéj, hogy a közoktatási kormány a bitóság és lársáda lom áldozatkészségét s lelkes egytitt \'érzését ekkép érxénYfiSitette — hervadhatían érdeme mari elügyelőnknek Tíz éve annak, hogy a közoktatási kor-mény dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőt vármegyénk tanügyének élére állította. A megye tanitósága jövö csütörtökön Csáktornyán megtartandó közgyűlése alkalmával fogja megünnepelni kir. tanfelügyelőnk megyénkben való működésének jubileumát. Ez az ünnepély megható tanubizony séga azon ragaszkodásnak és nagyrabecsü lésnek, melylyel nemcsak a megyei tanítóság, de az egész vármegye közönsége viseltetik a kir. tanfelügyelő iránt, a ki kiváló szakértelmével széles látkörével S odaadó buzgóságával ezen hálfls közbizalomra teljesen rászolgált, sOt néhány év élöít ki-rályi kitüntetésben Is részrfsött. Nekünk muraköziekneknék különösen jól estk, hogy a megyei tanitótestülét Csáktbtnyát választolta az Ünnepély színhelyéül, mert kir. tanfelügyelőnk a nagy kite«M&>tt váamegye . tanügyének óriási gonddal Já«ó vezetése mellett annyi oda adással o&olgálja nemzetiségi vidékeink kulturáját, hogy nemcsak a muraközi nép-oktatftsfkgy szervezésének, de jövö fejlesz-téeének körvonalai is kibontakoznak tiz Azért a midőn határszéli vidékünk hazafias örömmel járul a megye ttMMMA-gának szép ünnepéhez, kívánjuk, hogy megyéhk szeretett ülr. tarifelügfélőjét az Egek \'Ura megyénk javára és díszére üa-gyón soká éltesse I Az ünnepelt kir. tanfelUgyelO életét a kővetkezőkben ismertetjük : iDr. Httssieeka Wálmán flBi9. Okt 22-én Sátora Ifa-Ujhélyen (Zemplén uü.) születelt. Főgymnásiumt -tanulmányait Budapesten a Kaaöáh végezte * szelíd s vallásos anyja hatása alatt a hatodik osztály befejeztével a kassai papnöveldébe lépett be. innen püspöke által a "budapesti köz-póflti semlhftriuírlba küldetett s az egyéle-men ölvégíízt theóld#tai tdtfütáftnyait. Már itt a magyar egyházirodp\'jai -iskola jegyzői«, az énekkar vezetője, a növeldében több ünnepély szónoka volt. Hangversenyein elöadókép vett részt szép zongorajátékával. Alig husz éves lévén, a théológiai évfolyamok el végeztével, píUpöke óhaja szerint az aulában nyert volna alkalmazást^ mindazonáltal korán elvégzett tanulmányai által megfeszített idegzetével nem találván előnyösnek magára nézve aa irodai munkával kapcsolatos udvari életet itt helyét el sem foglalva, ftfpásztora ftefoégfoMéé**! harmadfél évet gróf Széchenyi Pál fWteábah tmrottvvmint \'Balnak toeveWje. fcztttfth kilencz éven át bflrti Séörtyey Pál\'Volt Országbíró fiát nevelte. Még mint nevelő nyerte el a budapesti tudomány-egyetemen a WHcsésset-tudorságot, a bölcsészet, neveléstan és azéptudományok csoportjából. A sajtó által elismeréssel fogadott »A XIX. század-be li í ran c z i a s p i r i t vali s m u s a c s t h e t i k ai munkásság«« czimü érdekes tudori értekezesét akadémiai felolvasás követte S c h o p e n h s u er A e a t h e I i k á j á r ó 1. Meg is jetont a* akadémia kiadásában A Kiafeludy társaság egyik évkönyvében feedig »Hartmann és S h a k e s p ea r e Jul i\'á j a* ozimü tanulmánya jeWnt meg, melybe* készültséggel védelmezi Shakespeara ásóban forgó drámájának mübecsét s hőseinek idealisrouaát HartmSnn támadásaival wtem-ben. A »Budapesti Szemle« a hranokia bölcsészet köréből hozott töle tanulmányt. Irt még egyes közlönyökben számos társadalmi s irány-cxikket, tárczát Főúri körökben Vdlt hosszas tartózkodása rendkívüli hatással volt tadományos s társadalmi képzettségének fejlesztésére. Boldogult Senn.yey Pál báróval éa családjával ép ugy gróf Széchenyiékkel tett ,gyakoirt éa hosszas külföldi utasásokat. Ezen UUiZá-sai alkalmával alkalma volt idegen okrftsft-gok nevelésügyét megfigyelnie, mely i Jlmklf tárosija VAVOX&BV, Dr. BUZ8IC8KA kALMAN kir. tanácsos, Zalavarmegye tanfelügyelője tlz éves jabi-leamára. ie04r. aag. 23. (s«(it hazánkat már e boaua esred alatt } Sebezte aa elUo éa tépte öafia Derűre boru »ali, Az elárvult oamiet 8xámaca hioyuor kAssUlt «ulyo» rabiga ? I Hénea jijud verte íel a csendet: A haza betege© gyógyírért eeengett I Sten vadéi t ? d« réfte naetMánU ai ég 1». Sötétlő bornál y búi bontakozott fény nyel Egy raayogö <}«lllag, n«*e: népneveié« I El»«örta «ufar4i, melegét ezert^ezéjjel, SaáritM a kteyet. a raményágon Virág pihastette fejét a virágon. Caak aaalmiHgunytiéeeka láda a Megváltét , Népoktatásnak I* as volt ataiObelye. SnAsad wult el ét «noot a népneveiének TUx4M intek Msétt lobog Mövétaeke, Mely urnáé* lángjával annyi eaer lelket: NeoMMié, «Mfyarrá, honfivá teremtett t Elmatandó minden, örök o*ak az eaama, Ex a »ivet, lelket nemee tettra hevít; Népért kttsdOnek : — bála Ieg»x6bb dija, Sirzartával 5 nevét én biti bem veWn. Neked is jó volt easméd. s vitted diaira, Ugy a miut a némset ssélieaík akarta I Megtetted azt, a nitt embert erő bir ; Szavadra épfllt fél a szellem otthona, £« bol a magyar asó awk elvétve bungaott : Most ott a hon nyelvéaek szentelt temploma I Magasítóé volt munkád, a szivünk is azért Szeretettel nyújtja ma feléd a babért. Egy égy évtized az Idők tengerében Kic»i buborékként oly gyorsan semmüfll; Etet, évekre halmos ss örök-mait éa Század nyomán század a sötét sirba döl Nem a Te tiseded, blsian minden peroza Munkád as öröklét lelkét réléhsiié 1 Szeretet vezérelt bennünket a helyre Éa ünnepeli velünk te ie, szép Marakös... Szeretetet hoztunk ajándékul Neked, A mely minket örökre Teboszád kötöz 1 Álljon is aa oltAr, szerelet tüzével, Azé szentelt lángja, ki minket vezérel. Lobogtasd aAszlóakat tizedek sorén át, Leikünk buzgalmával. Vezér, követtek t Hódítani szivet a magyar hasAoak, A szent küzdelemben as latén is velünk I — S a Te kezdett munkád diadalra vezet : Horvát a magyarnak nysft majd tektVArkezet... Muraközi térek suttogó szellője, A magyar ima hangja üli wárnyafd ; Marakös gyermeke édes hodi nyelven Dalolja jó szivének nemae vágyait...... S hö fohász rezdül At a dalon, imákon : Hogy Téged, Ünnepélt, as latén megáiddjoa Kormtmdy ^éJ. f Kérdeztem az Szakától. Kérdeniem aa éjszakától, Örökön miért gyászol f Kkwoda aa ö halottja. Kiért könnyét, harmatkön^ét Mlaljaf Aa éjszaka leiaökajtoU { , A íaég mind öaazebaJloU i Sugtsk-bugtak ott felettavn, Amit mondtak, a szivemmel megértettem Akit gyászol az éjszaka, Senki más, mint Árva maga. Bertli a nap világát, Könnyeivel neveli a iöld virágát. Sauway Qyala. figyeléseket ée bö tapasztalatokat tanfel ügyelői pályáján érvényre is emeli- Még mint Sennyey Pál báró nevelője vált meg a lelki béke nemes ideatismusá ból a papnövendékaég jelvényeitől azok huaz évi viselése után., Növendéke érettségi vizsgája befejeztével pedig alig egy évig\' Zemplén vármegye kir. segédtrafel-ügyelöje volt, mignem 1884 évi julius hó 7-én Zalavármegye tantelügyelőjévé neveztetett ki Ide tapadt életével, hatásá val, egész egyéniségével Itt alapított boldog családot is, elvevén feleségül 1887-ben Mihálovits Margitot, ki őt kedves fiúval ajándékozta meg. Működését szeretet és tapintat jellemzi ; a tanítók törvényes érdekei nála mindig védelemre talállak. Községeket aa oktatásügy iránt melegen és visszautasit-hatlan érvekkel édesgette, azok figyelmét ébren tartotta, példára buzdította. Egyike volt azon szerencséseknek, a kiknek fáradozásait a legnagyobb siker koronáyta.; Ugyanis Uz éves tanfelügyelői működése alatt/ félmillió forintot meghaladó összeget áldoztak az iskola fenntartók tan* ügyi építkezésekre. Majdnem másfél Bzáz esetben történt teljes, vagy részleges iskolaépítkezés Számos népiskolán kivül ezen időszakban csupán a magasabb jellegű népoktatási tanintézetek közül két közép-kereskedelmi iskola, egy polgári fiú iskola, két polgári leányiskola és egy felső leány iskola szerveztetett. A szakiskolák közül hat iparos tanoncziskola, három kereskedelmi alsó fokú iskola állíttatott Ma kerületében a népoktatási tanintézetek száma 428. A kisdedvédelem az egész vármegyé ben lendületnek indult. Tiz év alatt kilencz U) kisdedóv da nyittatott meg, az utolsó nyárban pedig két állandó és barmincz nyári gyermekmenedékhAa állíttatott; már négy helyen menedékház vezetésre képeeitő tanfolyamok is tartattak. A tanítók száma a hetedíél százat meghaladja Az Iskolák háztartása majdnem ötödfél száz ezer forintig emelkedett, mely bői a rendes és segédtanítók fizetése, az előttünk fekvő utolsó kimutatás szerint 286,648 frtot tesz ki. Az állam 98 ezer községek 96 ezer, a felekezetek 87 ezer forinttal iárulnak már évenkint az iskolák fenntartásához. A zalavármegyei nemzetiségi vidéke ken közel 60 tanítói állás szerveztetett 10 év alatt. Ezen időszakban készült el a határszéli helyzeténél fogva nagy fontosságú csáktornyai állami tanítóképezde nj épülete. Csáktornya, Perlak, Stridó mindinkább érdekes góczpontjaivá válnak a muraközi oktatásügyoek. Hogy mit lehet csendes, zajtalan munkával elérni, csupán a muraközi begy vidék áll. iskoláinak legközelebb megtartott évzáró vizsgáira utalunk. Mindenkor sok erkölcsi jutalmat talált a tanítók ragaszkodásában és sok örOmet azok szorgalmában s példás magaviseletében , nem is csuda, ha a megye tanitósága minden bajában vagy szenvedésében őszinte bizalommal fordul jó szivéhez Nyíltan rá mutat mindenkor a még sok alkotni valóra s a tanitógyülések alkalmából, ugy iskolai valamint társadalmi téren jól ismert szó noki erejével igazi lelkesedésre gyulasztja őket Végül hiányoznék egy szép vonás a képből, ba nem emlékeznénk meg gyöngéd családi életéről, nemkülönben még életben levő édes anyja iránti legbensőbb ragaszkodásáról Különfélék. — É $aUigtí a király születése napjának évfordulóján, tegnap d e. 9 órakor a osáktornyai Özt.-Ferenozrendiek templo mában ünnepi mise tartatott, melyen képviselve voltak a helybeli királyi, megyei éa városi hatóságok elöljáróság, tantestületek, uradalmi tisztikar, közönség Amisét fényes ggédlettel Weber Vinczequardian mondotta, a kóruson pedig Ozompé Károly vezetése alatt kis leánykák énekeltek meghatóan. Az izr. inas házban dr. Bchwaroz Móses rabbijelölt gyönyörű beszédet tartott, aa énekkar Spitz kántor vezetése mellett Bzópen énekelt --- Dráva-Vásárhelyrőly ott is megünnepelték 0 Felsége születésnapját A templomban Vugrineos Ferenci: káplán ünnepi beszédet mondott, Qlád Ferenoz kántortanító magyarul énekelt A mozsarak dörgése 8 a nemzeti <%0|plók lengése valamint a közönségnek az ünnepélyen való részvétele nagyban emelték az Un- epélyt . . u n — &(lassít* Qfula kerületünk orsz. képviselője jövő hó \'elején kerületünkbe érkesik, hogy részt vegyen 8án a csák tornyai szépitő-egylet által rendesendő népünnepélyen éa a 9-én Perlakon tartandó emlékoszlop leleplezési ünnepélyen. Ugy Csáktornyán, mint Perlakon már ú folynak az előkészületek, hogy szeretett képviselőnket minél szívélyesebben fogadhassuk, latén hozza szeretett képviselőnket körünkbe I » • * • • — Sdróiőljűk megyénk tanítóit városunkban I Kívánjuk, hogy Muraközben való időzésükre örömmel gondolhassanak vissza 1 — JtMjvtá Czike Ede a magyar államvasutak osáktornyai állomásának megbízottját központi szolgálattétel végett Zágrábba helyezték. Helyére Mandel Lajos Zágrábból neveztetett ki. — glgfilmixtitis. A megyei tanítói gyűlésre érkező tanitók legnagyobb része aa áll. tanitóképső-intésetben kap lakást. — A közgyűlés 28-án a képezde tornacsarnokában tartatik, melyen a közönséget szívesen látja a rendező bizottság. Az elő-értekezlet a népiskolában tartatik 22én d. u. 6 órakor, aa ismerkedési estély 22 én este a Szeiverth-Vendéglöben a társasebéd 23-án délben a »Haltyuvendéglőt nagy termében. Egy teríték ára bor nólkül 1 frt. \\ - -é köstgcu£atásl bkotUig azon alka lombői, hogy dr. Ruzsicska Kálmán királyi tanácsos tanfelügyelő, az augusztus 14-iki Ülésen Zalavármegye népoktatásügye tiz évi történetéből a fontosabb adatokat elő-terjeezté, Skublios Jenő bizottsági tag indítványára tanfelügyelőnek, tiz évi odaadó buzgalmáért s az elért nagy sikerekért jegyzőkönyvi köszönetet a meleg elismerést szavazott. Másodszor pedig a megyei általános tanító-testületnek e hó 23-án Csáktornyán, Russioska tanfelügyelő tiz évi zalavármegyei működése megünnepe lósével kapcsolatos évi nagygyűlésén, a közigazgatási bizottság kiküldöttei által vesz részt. A kettős indítványt a főispán igen ssép és elismerő szavakkal, az összes bizottsági tagok legszívélyesebb üdvkivána-tai mellett mondotta ki végzésül. é fdspirta-obtlUdk pár nap múlva elkészülvén, Perlakra fog szállíttatni, a hol átadatik rendeltetésének. A perlaki gyűjtő-bizottság az obeliszk felállítása ügyében folyó hó 11-én. gyűlést tartott, melyen megállapította aa emlékoszlop feliratát, s kitűzte a leleplezési ünnepély idejét. Az emlék helyére nézve fenntartotta a korábbi megállapodást, a tüzet-s kijelölésre dr. Böhm, Sipos ós Málék küldettek ki, a kik a felállítás kiviteli munkáját is ellenŐriani fogiák. Az ünnepély rendeséaóre néava a következő határozatot hoata : IdŐ : 1894. szeptember 9 én d. e- 11 és fél óra. Az ünnepélyes beszédet a perlaki bizottság elnöke Kostyál Ferenoz tartja. Méltatva a vértanú életét, működését, az emlékBzobor megalkotásának\' történetét, utalva a dráva-egyházi szQlŐház falába beillesztett emléktáblára. mivel ennek átadáaa külön ünnepélyességgel nem köttetik össze. Végül az emléket a bizottság nevében átadja Perlak község birájának Málék Istvánnak. A bíró a szobrot a város nevében — annak megőrzését és fenntartását ígérve — átveeai. Az ünnepi beasédet Glavina András horvátul tolmáosolja. Az ünnepély után a nagyvendéglőben .ankétté rendeztetik. A meghivók szövegezőével, azok kibocsáj tásával, nemkülönben az ünnepély egész rendezésével Kostyál Ferenca, dr.. Bőhm Sidney, Sípos Károly, Málék ístváu éa Tóth Sándor bizatnak meg. A osáktornyai gyüjtőbizottság a perlakiak határozatairól jegyzőkönyvi átiratban értesülvén, Vran-chícs Károly fŐszolgabiró elnöklete alatt két ízben Ülésezett, melyeken szó volt a felirat szövegéről, s a porlaki biaottaágnak az emlék leleplezési ünnepélyére vonatkozó határozatairól. Egyúttal átírni hatá rozott Perlakra, hogy az ünnepély pro-grammjának végleges megállapítása ozéljá-ból — a dolog természetéből kifolyólag — a perlaki bizottsággal együtt közös gyűlést tart, melyre megbízottként Vrancaics Ká rolyt és Margitaí Józsefet küldötte ki, Margitai József a csáktornyai gyűjtő bízott ság pénztárnoka takarékpénztári betétkönyvben bemutatja a osáktornyai bizottság győjtését 1898 jnnius 8 tói bezárólag 1894. június 30 ig. mely összesen 172 frt 86 krt eredményezett. — $tllibbttU A osáktornyai biróvk-lasztás ellen az ellenpárt a közigazgatási bizottsághoz benyújtotta fellebbesését — Primioia. Öröm Qnnepet Olt folyó évi sugusitus hó 6-én Muraszerdahely mezővárosnak és a muraszerdahelyi körjegyzőséghez tartozó községek lakossága, mert esen a napon Mntaita be első miséjót a Mindenhaténak a murasserda-hulyi templomban ifjú Ebrenreiob Nándor leg idősebb fia Kbrenreioh Nándor szerdahelyi jegyző urnák. Már kora reggel mozsarak dörgése éb-resstette fel Mura-Szerdabely és axomaxédos köxségek lakosait és a harangok kedves zúgása templomba intette a buzgó kalholikusokat, hogy részesei legyenek az első misének, melyet az újonnan felszentelt pap a mindenhatónak beaiu-tat és áldását vegyék az öregek,\' kik öt mint oseosemöt ismerték, — as ifjak — kik rale ifjú korukat töltötték — vele iskolába jártak, — ▼égre a gyermekek, kik tole jövendőben a katbolika bitvallás tanait elsajátitani fogják. Délelőtt 10 órakor kezdetét vette aa inteni tisztelet, alkalmi szónoklatot mondván az Istennek szabad ege alatt Gáál István rédio»i plébános ur magyar, ennek végeztével pedig Vugrincics drá-vavásárbelyi segédlelkész ur horvát nyelven. Délután egy órakor ért véget a szent mise és a primioiáns áldásának kiosztása. A primlciáns szülei délután 2 órakor 120 teritékü lakomát adtak, melyen részt vettek a tiszta tehérbe öltözött koszorús leányok, álsó-Lendva, Csáktornya és a vidék értelmisége, ugy a aauraszerdshelyl körjegyzőséghes tartozó községek . elöljárói és jobb m Odu birtokosai. Megtisztelte beesas látogat ásával a primiciánst, ennek szüleit és as egybegyűlt di»<es társaságot a kerület orsz. képviselője dr. Mándel Pál ur ő nagysága, kinek ez alkalommaü megjelenése annál becsesebb az ünneplő társaságra, mert ö — mint halljuk — egyik távoli fürdő kellemes élvezetét megszakítva, a bosszú fárasztó utasás kellemetlenségeit semmibe véve, leple meg tiszteletével axokat, á kik erre valóban el sem voltak késaülve. Aa első elköszöntöt Tini ér Jóttsef sselenozei esperes plébános ur — mint a primioiáns monuduotora — mondotta a primlciánsra, szép szavakban ecsetelve a lelkészi hivatal előnyeit, de szivére kötötte egy a Mai uj kartársának az azzal járó kötelezettségek pontos ée odaadó teljesítését, kifejt vén, hogy a lelkészek részére éppen a leien korazak-bau nyilott meg az alkalom, hogy ss egyház tanait as eddiginél több eréllyel iparkodjanak híveik, szivébe vésni és az egyházat minden hívatlan beavatkozástól megmenteni. Ezuikn iámét telköazöntöt mondott Tisler esp. plébános ur, dr. Mándel Pál orszkggy. képviselő ur $ nsgyságára ; felemiitvén, hogy már az eddig tapasztalukból mondhatja, miszerint bármely jótékony-ozélról van azó; vallási felekezetre való tekintet nélkOl, késs anyagi áldozatot hozni és hogy e tekintetben jósslvQségéról e választó kerület mindig szerencsés lehet meggyőződést szerezni. Szivreható felköszöntőt mondott még a primi-ciánsra Hajós Mihály alsólendvai ügyvéd ur utánna Kiss Pál aUólendvai esperea plébános ur, Poszilovlta ur zágrábi biboros érsek 0 Emi-nenozlájára Gáál István rédiosi plébános ur, a jelenvolt közönségre pedig nagy meghatottsággal a primioiáns. mégis Tislér esp. plébános ur Gáál István éa Vugriueoz N. segédlelkész urakra, mint a kik a msl örömünnep alkalmából\' rájuk bizott kötelességüknek várakozáson felül dieateljaeen megteleltek. A szebbnél Jszebb felköszöntök sorozatát végre befejezte Hajós Mihály Ügyvéd urnák a olérusra mondott felköszöntöje, a melybén mint élete derekát túlélt katholikus vallású a lelkészek kezébe látja a katolicizmus sorsát letéve és azért mig egyrészt kös önetet mondott a klérusnak as egyháziak dolgában tanúsított ügybuzgóeágáért, addig más részt abbeli óhaját fejezte ki, hogy a katholikus klérus as egyházi tanok terjesztése, a népnevelés, az erkölosösséa előmozdítása mellett híveiben a tiszta vallásosságot nemosak megőrzi, hanem azt teljea erejéből miudig szilárdabb és szilárdabbá teendi, mert úgymond : vallás nélkül nines boldóg családi élet, vallás nélkül Dem létezik erkölcs, nem állhat fenn semmiféle társadalom, társadalom nélkül nem állam, és igy a magyar katholikus klérus csak igy tanusit valódi haza-Hzeretetet, ba biveiben a vallással együtt járó erkölcsiséget a legmagasabb fokra emeli. Mindezekből kitűnik, hogy Muraközben, horvát ajkú vidéken és zágrábi egyházmegye területén folytak le a fennt elősorolt felköszöntések, azok kivétel nélkül magyar nyelven mondottak — és igy kétségen kivttli, hogy Muraköz Magyarország-« hoz ragaszkodik és szép hangzású nyelvét is elsajátítani igyekszik. A délutáni isteni tisstelet után 4 órakor megkezdődött az udvarban a szabad ég alatt a lánoz, melyet osak rövid időre szakított meg a 9 ó/akor kezdetét vett vaosora, mely alatt Grabovecz András muraszerdahelyi orvos nr ismert humoros éiozeivel mulattatta az egéaz közönséget, mi közben a cxigányok Által előadott jó darabok melleit as egész közönség »Isten áldd meg a magyar" ral elkezdve, vigan énekelt. A lánezvigalom a késő éjtéli órákig tartott j u egéaz lakoma alatt és a tánoz alatt is — a zavarnak, elégedetlenségnek legkisebb jele elő nem fordult és a jelenvoltak a házi gazdának a szíves vendégsseretetet megköszönve, egymástól a legbarátságosabban elbúcsúzva, eltávoztak. Egy jelenvolt. — gtpünntpély. A Csáktornyái szépítő-egyesület folyó évi szeptember hó 8-án a Zala-Újvári ut melletti Jalna erdőben (rossz idő esetén a Hattya vendéglőben) nagy népünnepélyt rendez. A programm igen változatosnak és mulatságosnak Ígérkezik. Lesz: kivonulása varazsdi zenekar iá-téka mellett, ördögmotola, panoráma, versenyfutás, mái-famászás, léghajó felereszté*, táncz a helybeli, és a varazsdi zenekar közreműködésével, török kávéház, laczi konyha, bengáli tüs, Stuver féle tűzijáték stb. Htb. A Zrínyi-térről a mulatság szin-helyiig omnibuszok közlekednek. Belépti dij 20 kr. A rendező-bizottság a követke-zőkép alakult meg: Diszitők ! Morandini Bálint, PruizAtz Alajoe, Salon Péter. Tűzijáték rendezők Czvetkovita Antal, Masztnak József és többen a helybeli tűzoltók közül. Zene- éa omnibus rendezők Bernyák Károly, Hirschmann Leó és Wollák Rezső. Étel. és ital felügyelők ós beszerzők Czvetkovita Antal,\' Bernyák Károly. Hirsch mann Leó, Megla \' István, Neumann Albert, Neumann Simon, Nuzsy Mátyás, Petrios Ignáoz Hztrahia Károly, Szeiverth Antal és Todor József. Panoráme rendezők : Masztnák József, Neumann Albert Helybeli kiaaasaonyok felkérésével megbízatnak: Bencsák Ferenoz, Czvetkovita Antal, Hirsohmann Leó, Masztnáa Jóaaef, Neumann Albert, Saeiverth Antal éa Thor-day János. Pénztárosok : Air eghy Alajos, Benosák Ferencz, Neumann SitLön Nnzsy Mátyás, Pálya Mihály, Thorday János és Zrínyi Károly. A mulatság délután két órakor kezdődik a részletes programmról a kiadandó falragasaok utján értesül a közönség. - Mt£hlvó. A muraszombati keress* tény nő-egylet.saját pénztára javára 1894 évi augusztus 20-án Muraazombaton« a „Sétatéren" (kedvezőtlen idő esetén s ,Korona" vendégfogadóban) Piknikkel egybe, kötött Zártkörű Tánoavigalmat rendes. Belépti dij személyenként 80 kr Felűlflzetósek köszönettel fogadtatnak éa hlrlapilag nyugtáztatnak. Kezdete délután 4 órakor. Az étel- éa italadományokat özv. Veren Ferenczné úrnőhöz kérjük küldeni ; ugyanott lehet a szíves adományt már elŐré ia bejelenteni. Kérjük a T. Hölgyek és Urakat, a jótékony ozélra való tekintetből, lehetőleg teljes számban megjelenni I A közönség köréből.* Hosszas vajúdásának ugyancsak hang zatos perorálás lett a vége Talán csak nem tekintett önelégülten soraira, melylyel az inzultus tényét meg nem történtté akarja tenni. És, őszintén mondva, nem sikerült, mert nem elég oaák ráfogni, hogy hazugság, rágalom, vagy udvarias cziróga-tás, hanem be ia keli aat bizonyítani. Szeretném tudni, minek nevezné Ön azt as eljárást, ha én »a legnagyobb .illemmel önt útjában feltartóztatnám, sőt mi több. egy társaságból kiszólitnám, s a hátam mögött rejtőzködő markos fogdmegekkel, káromkodással igórt arczulcsapással ajánltat-nám a szentek oltalmába. Abból, hogy az Ígéret adománvnyá nem vált, még nem következik az, nogy a szándék sem volt meg, mert mire valók voltak a jámbor vitézek épen nem helyén való czifra közbeszóláaai, ha. nem kihívást ozéloztak ? — Hogy mégis jól helyben nem hagytak, azt csupán annak köszönhetem. hogy ugyanaaon Uton és ugyanazon időben, véletlenül, több tomerŐsÖm sétált, kiknek közbeiötte nélkül aligha adhatnám meg itt önnek a felvilágosítást. Ebből azonban — mint ön állitá - nem követ-kezik az, hogy az emiitett procedúrának már többször is meg kellett volna törtéonie, mert nem e\'őrelátás, hanem a véletlen mentett meg »A legnagyobb illemmel« történt megszólítást illetőleg megjegyzem még, hogy Krisztust is csókkal árulták el. — De meg micsoda fogalmai lehetnek önnek as illemről, ha valakinek egy táraaságból való elssólitását is ildomosnak tartja Ily hallatlan durvaságokkal ssemben csak nem lehettem udvarias ? • l(• I 0 j i u t/« évI\'^ Afrikában sem oly veszélyes ám, mint minőnek ön aat tartja, mert higyje el, hogy ma már sokkal szolidabb viszonyok uralkodnak ott, mint néha itt, e vén Eu-rópában. %« Eaen rovat alatt közlőitekért nem vállal fa-lelöséget a A mi a mások előtt mondottakat illeti, azokért mindig ée mindenütt helyt állok. Hogy akkor kellő felvilágosítást nem adhattam, aat az önök tapintatos és finom átjárásuknak tudják he. Hisz a szóban forgó estét megelőző napon — többek szemeláttára — egy óm hosazat állottam ren del késésére as illetőnek, hát nem tudta akkor kimerítően éa békés ötön elintézni a dolgot? Miért kellett neki egész appar* tuaát mozgósítani. Talán, hogy a kívánt Válaszokat karhatalommal csikarják ki be-lő lom ? Hogy a kellő felvilágosítást m uton nem adhatom meg, aat talán be fogja látni. Ha igen? Ugy ne legyen annyira korlátolt, a keresse ott, a hol meg is kaphatja. , Egyébként tisztelt nr 1 Ne kavarja fel erővel a ssenynyet, mert talán nagyon ia szép dolgok találnának napfényre jutni, miről ön — egyoldalú informálás mellett — alig ha tud valamit. «Nésseo osak kissé alaposabban »uját házok tájékán, körfll: fog találni ott elég uemesítendő valót, a alkalmazhatja erkölcsi oktatáaait arját tűzhelyük körül. —é. CSARNOK. Boldog rab. Rab vagyok, ssért nem busulok; Tőlem minden bu áe gond elfutott, Rab vagyok, de Teremtőmet áldom . . . Hisz e rabság földi mennyországom. Rab vagyok, de imádkozom: »Isten 1 Hagyj engemet holtig e bilincsen !< Hadd viselje folyvást mind két kezem Lánossidat, oh dioaő aserelem I VAromey Mihály. sa—a—ataci, SÍ ■ s\'aiivti\'i\'». j ---^—-*-■ - - —■■ r rii— Nyílttéri Selyem hamisítvány Égess««* »I «gy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepődőrödik ée csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván, addig a hamisított selyem (mely zairos szinü saailonás lesz s könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállsi a festékanyagtól teliUetten tovább izzanak) és sötét barna bsmut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha Össae nem pödő-rödik, osak meggörbül. Ha valódi selyem hamuját összeuyomjuk, elporalk, a hamisítványé nem. — Jíennebei k GK (os. lir. udvari szállító) eelyemgy&ra Zorioh-ben, házhoz szállítva, postabér és vámmen tesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönvökre való akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből, Sváje-ba ozimzett levelekre tO kros és levelesóla-pokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Ezm rovat alatt közlöt tek ért nem vállal felelősséget a >t(. , Baerk. Felelős szerkesztő j HARGITAI JÓZSEF. i » . > ti í •: a ~ * La p t olaj donos és kiadó: F1SGHEL FŰLÖf (8TRAUS2 SÁWWffi) könyvkereskedése. i J II. ufaj Va GfffroronV 1894 *9*ga augiratafo i. ■* Broji 80 \' éA. .\'.L.—-\'-JLii—! J- Mi__.u. JaiL\'-tü-LLüj 9ÉM1 ft « \' " UNIBSMMI. MNU J#r itiU ^rprtii mM U 1 1* - tfr* p«4ljk« UHh * «*JriUj« mo-rtWh, b«J rt po*JlJ«J« lééi tfMvMhi-MlteCW Műk* v« * »!> (< dÉtrO ! MNM tiM^A\'MÉirrir Na celo leto . . , 4 Art Na pof leta ... f hrt Na četverT lett . . 1 Ért ffyáht10 Kr. k ?>t< «1* f Jéiíll fahweél dítiitvenl inanitvenl I povuélJWI II«* a» puk. ^ fT j»d.»:tilfcroit 1 to: -<ru. anroklan* Medalj SSbejjTUČeg.l öinovniekoKa druilva\'f „Čakovefike iparkaase", „Međimurske sparkaase". i t. d. sr>> Historija i zemljopis: ; i. • \' i Mlámkam je Zveílííteíj Jezuff Krigtui Óosporfln áldhVát aldov mira, postavil cirkvu i duh božji njll potrdil: raste, arn.o otuStarde, prötiSja kvas Bvetibje. Itak \'e bilo narecHehd .\\ Í(ÍU ljudi, bogodűh1, ide aerfcg tóatf VU svét pak nazvgflča svétu zvelfrenje, vuči navuk, vući zakon, déli svete tajne božje milosti, a gdo prijlmlje, vu njihovu stupa oblinu Apostoli kak sami obUMsU dobéfll gkréaj* vrtdna lovéka, pak na njega svetim redom oblast prenose i novoj ga občini aa poglavara postavljaju. Raziflli su se ajMtali.lMafcidvčta, kud koj ide, proteio granice obćine božje, a sam poglavica Pele* a desnom rukoaa Pavlou* vtemeljil atoUeii vn sr éta k I gradi Rim Vsei vu\'velikoj male oblina drže ae skupa; \' kakti jednota. i oá vtee. kotrigov aaatavljeua Célota YeŽS vse jedna vera, ufanje i ljubav i jeden vrhovni poglavar, kak ie vsha jeden Kog-, jede« spas, i jeden duh vso oiivljaya. Ali kak je /esmA prorokuval, tak je i b ío. Stal se je ali ivét proti samomu kralju pak ustaje tulikajfte proti kraljevim naméfctttikftm I\' Službenikom. Sáöe meč, vužiže ogenj, davi voda, trga divja avörad; vojuje se pismom i knjigom, ob mamom, latju i vkanjilom: gine krAčen puk sa veru na jesere i milijune^ &tfda god dojde na-svesti telj Jeauleve vere i po krsti se puk i vena počme fiviti i delovati t mora se tud aemli/a uakvasiti krflčenoaa krvjum. A vu rimttom. cesarstvu drži progonstvo pune tri stotine godinah (ljetah), 1 tolikom bes-nočom, da na koncu oefl?r Dioklecian spomenik« gradi; nek sna i pamti svet. daje satrta vera kržčandkal Pak zvuu vanjskoga neprijatelja stal se ]p ailen neprijatelj a nutra: joJće aa apoAtolah živih, puk vaake stotine potla stavili ae ljudi od psavzetnoati i giz-dosti ili. zloće, ter bi navućali navuk protivan na vuka oirkve. X gde se je cirkva oslobodila neprijatelja vanjskoga, anutraAnji sprevadja nju neprestanoe i po vse véke vezda vu ovoj, ve vu onoj priliki. 8a svim tim, čim je Deuklcuiauur nasljednik Kon gtantin Veliki preglasil krićenoma puku slobodu: potfttá ae, d* je tofcina naroda vu carstvu krAćena : kakti is zemlje gori-stajuča oirfcva velika i jaka, i prem iu ju kidali, pokaza se kano jedna obćine, Vrlo ljepo govori o jedinstvu cirkvenona av. oSeo Ciprijao : „Kak vsi tsaki »slaze ia jednoga sunea, « steblo jé i vse grane ia jednoga koveaa, tak su véé po svétu razsipane ojwüne s jednom c rkvom skopčano. Pak kak god je trak vn suncu, grana vu stebl«, tak je vsaki krAčonik vu oblini cirkvenoj; a gdo va- njoj* nije, Uj je ta^jin, koj néma déla vo občini Jezuéevoj; ar komu cirkva mfcf kom nije, touau ni Bog otoem nije, takvomu ni ista start mučenička nikaj nepomUe." Priredil; QIAd Ferenc®. i Záraystvot UpUv plivanja* n» čovččiei téloi Plivanfe, plavanje od vemg« je«irasna po zdravje čOveka: Ako. hoćemo uzdrf at i zdravje, trebaf da se, kai vefi ÍUplje»o., Vnogi sa vu takvih odnoA^ih, da * doimaj prirede vset kaf ka treka aa kapaaje* Im adu kupaNf/év, gcfe mogu vt» toploj Y rrt ttnftif vodi svoje télo okupati. Većina ljtnfi ipak npučerva na narav, koja njim pruža, vil ráki i potokih prilike svojp tfllo ista taik. gojiti,, kak osim pri domn. Pri kapaaju vn aa savi> dohadjaju vsake fele prilike, koje zapreOttjti^ da sa ljudi redöviti kupaju. HajglavneJa prčČka redovitom kupanja va naravi je temperatura. Gdo ide v« vodo neredovita, jeden put vu. tjedno ili jod red)«, taj se bud« vsaki pat prehladi) i tim lagubil volju za dalnje kupanje. Za to mora vsaki, koji hoće vodom svoje zdravje podkrépiti, redovito dan na dan sa kapati, da ae ajagovs kola pri »Ci o» preroembu temperatvr«. Naravno da se ovo poetigava pomalo pri- _ m a. f \\ > Jk , H i .Hi t ft U-V vuča ö j em a né naglo. Glasoviti Hufeland iskal je sroka te-lovne Jakosti predja vu tom, da sa aa redovito kupali. Kupanje sfriftk« télo, i povekáavs delatnoeV, snegu { bistroćti duha Pbslje kupanja ćuti se vsali frižkefli, lah-kei i i čvrstefti i more vnogo lete svoje redovito delo nastaviti. Sgodno boda, dm naprvo stavimo glavne regule, kojih sovalja držati pri kupanju: ZABAVA. -X Dragjl moj, prijatelj! Ja« Ti irnssÉ fednog strica, Kot V-PodtuttM ítiiöpkag, tlela, idravog lica, Kogg ima isuraa. to aij* kakov betežljivi Í nemočen starao,, ili v v^ralb neduWjivÍH Jíoge čvfit kak tarao. I ti 3 < " Fleten kak tfáttt ptfba, U mišljenu brzi, Okretan ksk vevartoa, Msaost nviek mrzi. Oc duševno i tielesno Zrav je kak Ualov Pak mo. želji«« da ga, keano Skrije gt-čbaa Cttxina. ■ i ., 29*fc m* ziraMh a to« staaiu l)ugo joite ilatti,. Za da svomu obečanjn Jeukrat se oddaži. Jer je skoro već pol vieka Što nam obečoje, Da bo doAel sim k nam sprAka, Znaaai da s\' rukuje. Alt badav» — Vrlesae teče, Njega ni od nikud. Rako čajen, rsd< se Aeóe i\'s m okolo sviknd« Nil pak samo liepo troflta, Üoflastek svoj javlja. To ga ravni6 nist nekoflta, Zato i ponavljs. •j , > Već je mozbit dvajset pnU Se obrekel dojtl, \' 1 da samo bolest ljuta priećit će ma pojti. A kad vidi, 4a nestojl Ova priečka ljuta, Onda volt, 4a se bojt Itak falekog pata. i • • \' t • Negds, dok js otac bavil Živ na ovom svieto, Većkrat na put k nam se spravil Vzimi i po lieto. Ali od kad nam js mati Ta ostala sama, NemreA njega sim do vati, On Ti neće k-nama. Mi bi ipak ga fteljeli * Pri nas videt jednom, Skupa znatni (kak se veli) Med rodbinam vriednom. A1 za poziv on nehaje Nit se med nas neda, Samo dojti pbečaje, Tobot urad reda. .Muraközi4 Ti moj preselit Prijatelj kak sr eb re, Possozi ml a toj sili, Pak ga drakni v rebro. Idi k-njemn; pak od moje Strane ma spočltaj 1 ObeAanje ono svoje Zaét\' nedrü ? — Fuj! Reci ma i to zajedne, Da je kod nas čista Ljubav, i da dojtl vrledno K nama je zaista. \\ I. Prtlja nego idoli v« nodu; esvedoči se. kakve je glubljine. Ako je plivalnica vrndjena, onda- morati aanftl gubijiua zaradi skskanjn vu wdu. KAJ JE NOVOGA ? Politiki. ,, i ebrekelr da budbv na vik bobolotfraa isttoa. Vi e od ftoaucjaine Mnaife. koj*tt*fti It*Mp», tlaci ga dudoroéaoi ataaie zemlje. N* MJkuiU Ciktoria uebrteu se zato, ar ondt »ljepota kraljica. Politička fcmal prepada; an ja aaittdHzgubii vera va državne. urodU^, koje se pres ksžttge lanttal cu Baaaovuiidk^ daHj zl opora bav političkog apli«% oal#be<le*ja-Xaaionga k diogovah* psea paaí jejiioah os tala« izfrfcga odbora* tedmacva,. d»ok4e<* držaojei Badalray •***• va* to je nezreOn Tat mM ja. dado naroda; a njezino gori stajanje (Ssfejin. noć ) prva je i najsveteda dužnost. Ab<*g«ti, koji sa BI zitnazali rake, moraju otttritl komoro, pak ako sqdd ne^ozovu na odfeovoriost Gioflttla, koji zemlju atepel 1 opttstbHi^ to bude on (Bonghi) p redjel i I, da se (Jlottfti stavi pod ofttnlba. iCuenal ie vanredno ozbiljan čas, kad treba da seoftlOboda idealfaaroda. €Hed* finaacijaJnoga. potožaj« rskeli frr Aongki, da ga morata pokdJéaU priklanjat m vaih padračjih, anda i vw najoom pr*-račnnu. Crispi zaslcžaje za svoja akciju vu lusnigiani ii na &*ihji padp#ne< priznaj, no iskra tifjajo. jo& mek pod pe#elom Tréba. se pobrigati, H patiHen* pak, jer je aaravo<v da. pak neće; da bode sido* sn*l*lpe aapravdj, Xa ta nepazda izviraj vei p udu bata«« nafto date. Napram vanjskim Vlastitu đnžna je lt*> lija, da vodi potltfka susretljivosti minu Oa neveH, da ilalfjn mora tzst spiti iz trojnog saveza, već se taj- savez mara ratré* áiti, onda bode nestalo i dvojnoga savez* i prestati tiska, pod kojim deaea friirče ev* ropska kultura. Milenijska idolba v« Mhuptfti. Do vezda os k Jela na osnove iii bar dozvoljen prestor za sljedeće »grade na milenijskoj izložbi va Budimpešti i Paviljon za biiterijsku glavna skupinu, 6000 kvadrat metrov. — 2. Nastavni psvljeu 2600 kv. m — 8. Pavljoe sa goabalaéku iztotta 680 kv. m. — 4. Uzorna počka Žkola 8000 lr. m. — 6. Sanitetski paviljon 1460 kv. m. — 6. Dječje zabavláte 700 kv. m. — 7. 2. Nigfiar nejdi tu vodu aa čisto praznim želudcem, ar d more poatati\' mučno (hudo), — obratno niti punina, osobito po obedu, pokebdob je to za probava pogibeljno. A. PrH>liža*wj s* kapatik pomaft, da sa »a anwpi* r nemsvruCSl. 4. Kada dojdefl vu kupaliSto* atótí gornje odelo L hladi ae nekoliko ćaaoe va proatoru, koji nije iavelen.propwhu (pugluítu), Da ae zevaema od znoja o»uai.-\\ vu vsužih je danih skoro nemoguće i nije niii petrlbno* Onda se eléCL 6l Ako Ueznal planrtf, idi ftltro vu vodta, phvvae naj skoči. 6. Neplivač nek dala tuliko kretanja vu vadi,, kolikoi DOpse najbolj« ako kula ksetojs« pievauja r élm guster-e va vodu zaroni (podurkne). Plivač nek kuda vsake fale plavanja i romenja. 7. Alo ima voda temperaturu od 12 do 14 gnufatov Reamura nesmel duže od J do 4 minute vu nfoj ostati. Kod redo vitog kupanja nesmefl d\\iže vu vodi zdržati od 8 do 16 minutah. ft. Ci m najđea iz veđb, omti se, ako ie zrak kladheái, hitro i ribaj se aa grabom tkaninom, da krv proti koži eirkulfra. Otad* obléöi najprv^e čarape (Monfc), gače; hlače i onde, stoprajaaj oipelo. t 9. PVi vetru i zločestom vremenu je dobro, da še izmedju oblačenja glava nekoliko puta obrite a nó de sa Jfadak na gla%u dena- Í0- Posije kupanja ne stoj na jednom meatu,, nego se gibaj. Ako blizo atanuješ, onda idi stranputicom- Vu zimi idi hitro domay b oad» vet^bai đomai proat* vježbe. Glád Ferencz. Magjarski kormanj (vlada) déla o hva* levrödnoj i hasnovitoj nevotacijj« Dóla se najmre o ukiooéu male lotrije,, za čim ved odavne teže vsi pravi prijatelji ćadoredja i blagostanja siromašnoga maloga paka. Vlada je odločila, da malu lutriju zameoi rairednosi lutrijom. Ora vladfna osnova pribliioje se već svojemu oživotvorenju. Dotičui zakonski pred logi već sa izdelani. Minister financfjah dr. Wekerüe pqvel je pregovore sa i dogimi od-li n\\taü bankovnim! zavodi ter je siguren, da bu (toftto db povoljnoga rezultata. Odmah, iza ovih uspjelih preguvorah minister financtjah dr. *Vfekerfe podnese! badé zastupnički hiži ovu zakonska osnova skapa sa budgetom za ljeto 1894. . v • . , ii —. Budimpešti asJkupljsai sa bili vsk Školski iaö pek tori iz eöloga araaga, koji se se pokJonilii narom« sainiatrot nasUaa barnnn EötTŐw, ter tom prilikom na^rvo. postavili manjkavost ioltitucijo školskih IsSpektorsá va Bi«g|arsko^ gde nj. u«maja aikakvoge opredeljenoga delokrog*, prema autonomnim varmegjinakim organima, kaj znatno oteščava njihovo delovanje, ter se to vn ikolstvu opaža. — Vu pogleda agitacijah proti sankciji cirkveno-politićkih reformah, doznaje .Magyar Ali." iz najmerodavnijpga zviraejka, da vezda nigjda. neonsii poslati Nj. Veličanstva tepa-tacijo, da moli sa aksaCenje sankcije sakooa o gradjauakoj isnUbl vee da ti Oae, dok oe4e magnaika. hiša prijeti sakoa o verocakosa dece. Kad U» bade, onda badu katolički kuro-govi ikap« svojisai biftkupi zamoUU, nzkrata sankcija. Nanore se ni pomhliti> ral« sporna* nula novine,, da* bi se UAkupi azUručav*li (kratili) DMofiaimi biti kod áepatacijet,dapate je zevsama stalno, da ba bmi kaez-pnsaas, kakti pozvani savjetnik krune voditi pred kralja sa hiikopi sjediajene katolika Msfjsraks. .. : v \' ii < < <• Vu RimM, 6. auyueta. i i , . • ; / V . ♦ Bongbi ablegat je polagal radan< a svojem kratkom delovanja va brsttčkom spravttću. Zehvalli se jesbiračem na jednoglasnem Izboru Jer mi samo bi željeli Ga n na dem kruga Imati i t njim veseli Odtieravat toga. Je* ma to po tiho rtči t Svoja rteć kof drži, Veliki je, ni joé vadi Je on, koj je brti. Zkt^ ands nek na skoro Na taj pat ae spravi, Nek neradi onak sporo, Da a\' nezabrdjavi. Liepo ak ga nagovoril, Mort ba Teb\' mogaće,, Da sve zaprieke oboriflj Želje aa nam vrnCe. I ak u tom bal polaéil Veću od nas sreću. Ter ga na put bal odlsčll, Zabiti Te nećs. Na dar za trud pripovieati Dam Ti „sine fine,"* Kolko samo b,:do vlestt Mogla Ti v novine. Tvoj iitanf: Eer. MMtey t Sveta obitelj a biegu. > Vn MMsa vremen ti, kad je kralj Hero** ded zapovedal obijati, neduinu dećica betlehemska. Javi se angel bolji u sna Jotefu; reöe ma, stani i zera t déte ! maler njegova, i beži va Egipat. Ostani tak dugo onde, dok ti ne javim, jer bode Hevodel iskal d6te da ga pogobi. Svieti Jožef posluhnul ja zapoved božja, i odpravil se je odmah va Šgipat, Vu tom biegu dogodil ie Cadnoviti dogodjaj. Kad je sv. obitelj bežala pred krvniki kralja . .erodela, najdejo poljodelavca, gde seja na svojoj zemli plenica f Bober taj človek dopasti siromssnim bjegaoeoao, da ida prek njegvog polja i podvori jib z jelom i pilonu Predi neg sa dalje krenali, reče Marija sejaku. .Prijatelj, segamo doflU bnde ljadi, koji nas preganjajo, piUli hudu, jeli smo mi ovad Uli". Rekel bam, odgovori sijač, »da nikoga nesem videl. Né tak, odgovori Mart|a, to bi bila laž i grehota; nag ti\' po več prava istlaa. Tek ako te badu pitali, odgovori jim : Isii sa o vade ravno kad sem ova pflenicu sejal, Zahvali se sv. Obitelj se>£a i odUli sa dalje. Drago jntro dojde sejaff na polje, i Čadom se začudi, videči, đa je pose jeno aeme niklo dozrelilo i urodilo z obilnim rodom. Dok je on to začadjen premitlaval, eto U vojnika Herodejeve, koji ga pitajp za ble-gunce. Jest, videl sam ljadi u koje pitate. Odgovori an fr*+ ssaáa» kad sem ovu plenica sejal. Onda neau to- oni Ijndi. ko>e soš ifttomo. Odgovorili sn vojnici edilfi an dalje. Držali 8U prez dvojbe, da |b #ngn več lomu^ kad srela pdenlca. Ne je njim moglo biti ui na kraj pameti, da je bog éadoi atinši, da si obćava ljubljenoga linn od siobe Hereielove. s v Dk T. /idvavio«! Hvala nalsm goapoéaru, Na njegovem milom daru, Hvala nfennr na milosti, A na reCi naj oprosti. Kad nam prejile dW tri jutra, Buda prazna čreva zuutra, Vil kaj Cu sutra red, \' Neba vreme sim doteCi. Ko) bi rekel, da je dosti, Nestalo ga bes milosti, Onde hoče dosta Mtf, Kad i groba nsCr piti. ÁvHjoh t« oalobad janje 600 kr. m. — 8. Paviljon kupaliStab i sa mineralnu vođu 800 kv. m. — 9. Paviljon sa rudarstvo 4000 kv. m. — 10. Paviljon sa pivničarstvo 1000 kv. m. — 11. Paviljon za vinogradarstvo 2(>0 kv. m.; — 12- »a vriljsrstvo 460 kv. m.; 18. sa dnhan 600 kv. m.; 14. za vodo-gradjevine 1200 kv. m.; 16. za r.bogojstvo 800 kv. m.; 16. za lamatotvo 1000 kv. m., 17j sa povremene iilogbe 1000 kv. m. ; 18. za svilarstvo l2oO kv. m.; za poljodelstvo 4540 kv. m. --< Vn induatrijalaoj skupini najavljeni sn ovi paviljoni: sa gradjansku industriju 8700 kv. m.; za komunikacije državnih fteljeznicab 2400 kv« m. j sa grijaćoico 900 kv. m.; za strojarnica državne Željeznice 1160 k, na.; za mlinska industriju 2600 kv. m. ; za in dastriju cakora 1800 kv. m.; za industrijo flpiritnsa 800 kv. m ; s« pomnazajuóe in dastrialae suoke 8400 kv. m., sa Ganzovu fa triku 1600 kv. m.; glavna strojarnica 10.000 kv. m., glavna indnstrijalna dvorana 16 000 kr. m. i . • »« * Bosnu i Hercegovina dobila bode 7000 m.; izložbeno selo 700 kv. m.; Horvat-tka i Slavonija 1000 k. m.; paviljon ratski i pomorski 11 000 kv. m. paviljoni varala Budimpešte 1600 kv. m., menjši privatni paviljoni 8600 kv. m., restauracije 4800 kv. m., čarde 1600 kv. m., kafaue 1890 kv.m, paviljon sa šampanjac 800 kv. m. i Dvorana sa svetčanosti obuhvaćala bode 2600 kv. m., sgrsde sa administracija 1600 k v. m. Po top iznosi do vesds več zapremljeni prestor 472.000 kv. t. j. za 172.000 kv. m. viée nego li 1886 , te je odredjeno mesto za izložba premaleno. Nenadjana barbija. Familija grofa Zichija va Bnjiskea dolla je de neasdaae herbije. Njezin vnogoljetni gosp. činovnik Ssabó priskrbel si je imétek od 86 000 for. pak ga je vezda teltamenUlno ostavil grofovakoj familiji s motivacijom, nek njegov imetek opét pojde Ura, odkod je i doflel. Trideset danah posta Vn Budimpešti je va nedslja dovrtil poznati talijanski majster posU Giovsni Buccj trideset danah posta, ta koga nlje nika) Jel niti pil zvan vode i nekaj malo svojeg eliksira. Succi je tečajem tog vremena izgubil nekaj vite od 12 kilogramah težine, ali )e ostal vse vréme zdrav. Vu nedelju na večer, kad je mlnnlo vrémé posU, Succi se je prikazal va Wnlfova cirkosa, gde je s velikim apetitom večerjal. Succi je leč vida poti postil po trideset dsnah. » \' Kolonizacija ciganah. Va magjarskom ministerstva nnnternjih poslov dovrfena je ovih dnevov zakonska osnova o kolonizaciji Ciganah va Magjarskoj. Osnova izdelana je pri sudelovanju izprobaoih mužkarcah, Ur je vn tom Nadvojvoda JoAef dal vnogo izvrstnih tolnačov. Ova osnova temelji se na načela prisilnoga nesel jivan ja. Va Msgjsrskoj ima vn vsem, koliko se je to moglo kod pučkogs popisa nsUnoviti, 270.000 Oigsnah, najviše od varraegjijah nagy-kQkflllödkoj, a najmenje vn liptojskoj. Po predležećoj osnovi bnda Oigani naseljeni po občinah, i Uk da ba vu vsako) velikoj občini nő vile nego 6, ciganskih famllijah. Vu Badimpeéti, Fiumi i dragih vekftih va-raiih nebudn naseljivani Oigani. i • ... I/.\' \\ •v Anarhistički atentant. i Iz Madrida javljajo o originalnom anar-bističkom atenUtu, koji je neadavnjs Izpeljan na vrhovnom sudcu d\'Andradeo. \' D\'Andrade patova\' je vn poétsrskih kolih is Ferrola vo Betaso* Patem približi ma se jeden prosjsk (bógeo), a pokehdob sa gs d\'Andrsde i dragi putniki preslabo nsdarili, počel je |prosjak silno paavati i » Ako se nebuU odstranili, ja vas bam dal s mesta va re«t zapréti, viknnl je sadec*. — ,A, ksj iU vi jeden od tih, no psk dobro, pak dobro*. —. „Je, ja sam vrhovui sudec d\'Andrsde i — No d\'And. rade nije mogel dovršiti, ar je va Uj čas prosjak skoöil na kočija i zaviknnl: »Ah to mi je baš drago, Ukvoma sam se lopovu već zdavnja veeelil, pak mn je prnžil pod nos revolvera. (1 y , \' V \' 7 i\'1!\' ■ * \' Na sveća nije revolvera složil, a sločinoa sa sgrsbili: „No" rekel je on, kad je videl, da nehasni se suprot sUviti, — „ov pot te je vrag zvelićll, ali drngi put te nebade svelicil, ai Ube, ni! kralja*. Vu Lombargu, 9. augusta. Magjarski ministri pohodili sa po poldaa opet izložbu, ter sa se dali vagati na Fair> banksovoj vagi; dr. Weksrle važe 118 kilogramov, Lukács 95, Josipovlch 86 kilah. Svi smo ljudi, «vfm je vmreti, AI ne onda, kad se verti Medja nami ćafta vina, K toma rasa lepa fina. Sam kralj Ferenc Jožef veli, Da nal vinee razveseli, Zato pijmo vino zmožno, 8ve do kaple verlo, složno. Zbogom an0a gazda mili, Veseli ssao-iaBaá biti, Zatra se nemremo siti. Nit se ovsk veseliti. Liczkovlć Tomaž. . ^Popevka. Pimo braća vince. Voda naj stoji, Voda je ve mrzla, K srca zdrava ne. r Glejte brateci mene, Koj sam voda pil, Meni je vaqareti, Drugać mi je na. Meni je vomretl, V mladoj mladosti, Ženu ostaviti, V togi, žalosti Mene sakopajU, V Jezolevu klet, Mene dojdn gledat Jezna s Marijam. Noge mi obrnte Pod vinske gsnUre, Glava ml obrnU Pod vinska pipica. Pipiea ot IkrnU, Vince naj earl, Ksj se bade telo Grešno krepilo* Dva trgovca. ! Kad se, je ieljesnioa i med Kanizsám i Pragerhofom gradila, došli sa dva Prelotčancl na tn misel, da bi dobro bilo delavcem a Kottoribi, gde ih je radi postaje i mosta najviše bilo, zganicu tržiti, jer to bi im moglo liepl profit donesti. Knpe anda jedna velike flsša od trih polićah Šljivovica a Prologu U injom odpute n Ko t to rib a na trgovino. Kad su došli van iz Prologa, yeli jeden : »Sad ja flaia nosim, pasti mi, da jedan krat gutnem iz nje, jer mi je sa kriepost potrebno, da bam Ugle nosi^1. »Ne I* — zavikne drugi — .Ti snai kak smo se dogovorili, nijedan od naa nesme od te žganice piti, jer to bi trgoviai škodilo" »No ti imaš prav" — odgovori prvi — »Ali evo ti desetico (sekser), ni a ti dam za to» da jedan krat slobodno gutnem". „ A to je kaj drago* — veli dragi — .onda slobodno jedsn krat gotni, jer na ov načio nebnde kvara*. Zedjni da onoma drugomu desetica i po« tegne pošteno iz flaše. — Za čw> dojde red na drugoga flaSa nositi te ksd je videl, da je flaia dosta Imehka, reče : »Ćuješ prijatelj! 1 ja bum jedan krat gutnul, ali i ja si hoda kopiti; — evo ti desetica, da u trgovini nebude kvara.* To je naravski onoma dragoma bilo prav. I Uk Je svaki od njih svaki čas is flaše gatuul, s desetica je od jednoga k-drn-gomn sim i Ura svski ću vsndrala, dok ia konačno a Kotteriba srečno s prazaom prispielf. D. T. i i {Nekaj za kratek cos. On ; „ Augelek moj 1 Vi se plačete ? Kaj Vas je rastužilo moje očitovanje, kaj * Vas je razžalostila moja ženitbena ponuda." Ona: »Oh ne, moj gospone, Ja se pls-čem od radosti. Moja mi je majka navék govorila: „Puca, ti si Uk bedasU, da se niti tele va t*be zaljubiti neće I pak vidite, vezda se je to ipak dogodilo.« Frajlica Emilija plesala je s gosponom Alfredom, pak se potlji srdito maUri pritužila : — „Oh mama, oa me jo Uk jako k sebi preti8nul!" — .Stim bolje ! Tak je i Tvoj otec nagrajsal". A u g u s tuš. Vezda ae odmaraja Velika gospoda, Ili plja jansćki Vu čast svoga roda; Ili idn na morje, II vo kupelj koju, — A mnleki počimlju Žeti žetvu svojo ; , Vsak se mslo natmien K svojoj hiži vozi. Makar zatra bt oral I na jednoj kozi I Priredil: öl Ad Ferenc*. LOTU Grao 11-ga augustuša 1894 82 62 64 IO ?& Cen* lUh«. — OmhmHm érák. 1 m .mázsa. 1 m.-cent frt ur Buza Pöenica 6-6Ó — 6 Zab Zob 6.26 - 6.60 Rozs Hrl 4 26 — 4.60 Kukoricza ó Kuruza stari 6 76 „ novi Árpa Ječmen 4.60 - 6 Febér bsb Grah beli I 6 60 Sárga * » žuti 4.76 Vegyes » > zméflan 4.60 Lenmag Len 10.— bükköny blkea 1 6.— 010000000000000001 Hirdetmény. \\. - r\' ., ODGOVOR*I UBEDN1K MAHQITAI JÓZSEF Glavni a urednik GLAD FEEBNOZ Hirdetések. Hirdetmény. Melynél fogva Alsé-Mihály ovecz köz* aég elöljárósága ezennel közhirré teszi, miszerint a község tulajdonát képező éa 8 ssoba, i konyha, 2 éléskamra, tgj pincsi és i raktáriét valamint ahhoz tartozó egyébb melléképületekből éa 1 konyhakertből álló ugyneve-zett »bilid korcsma* lakás f. évi augusztus hó 2ö-án \'•■, ........ .......4 délután 2 órakor 1895. január 1-től 1897. deozember 81-ig terjedő idő tartamra nyíl vános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek A. Mihályovecz község házánál bérbe fog adatni. . . As árverési feltételek s szt-máriai jegyző irodájában a hivatalos órákban bár-mely napon megtekinthetők, A.-Mibályoveczen, 1894. évi aug 16-én-#//, Gorlcnánecz József s. k. körjegyző. Babus Antal s. k. 572 l-l biró. Kiadó lakliaz* Van szerencsém a Szük-utczóban Mátánovics-féle házban egy 4 szobából, konyha, éléskamra, pinoze stb. álló utczai lakás f. évi október hó t-jélöl ki-adandó. •» Bővebbel a háztulajdonosnál * t f \' \\ * , > Mátánovtcs Péternél. 573 1 - 2 Csáktornyán. A Csáktornyái állami tanitóképzö-intézet köztartásá-hoz szükséges \' ! . t hus, kenyér, zsemlye és liszt" beszolgáltatás« verseny utján, vállalkozóknak adatik ki. Pelhivatnak tehát a jogosult iparosok, hogy ajánlataikat > f. évi augusztus hó 22-ig az intézet igazgatóságánál adják be. Csáktornya, 1894. évi augusztus hó 1-én. 1 M<wgttal Ibmi 666 2—2 f - Igazgati. ÍOOOOOOOOOOC)OCKKXXOOOOOOOOOOOOOÜOCM38 • s (Jzletixiegiiyliag. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becse* tudomására hozni, hogy helybeu az Iskola-utczában, özv. Márcziut Józ«atné urtrt hazában, e hó végén, \' * - V divat.- kézmű- és rövidáru-kereskedést i nyitok, a hol kalapokat. cslpöt, nyakkendőket, fehérneműt g e szakba vágó egyéb czikkeket is árusilok. • . / Több évre terjedő helyi tapasztalataim s elegendő tőke képesítenek engem arra, hogy a legkényesebb igényeket is minden irányban kielégítsem Abbsn « reményben vagyok, hogy ugy az áruk minősége s olcsósága, valamint a nagy választék mellett figyelmes és lelkiismeretes kiszolgálat AKal t. közönség tetszését is sikerül kiérdemelnem. Miért is jóakaratú támogatásáért előlegesen is esedezem. Magamat s üzletemet a n. é. közönség kegyes jóindulatába ajánlván, kiváló tisztelettel vagyok 667 2—3 itr- v »i Zrínyi Viktor. . ■ • : \' •• -V" ....... ■ • í ír . , • I 1SSL.. . _ .......\' SÉtayok is Amerikai szihsá skk! i . A A 80 holdnál nagyobb területű »Sáadoxtelep Üjvidéksn« f. é. November havában, ZUpária, Portalis, Solonis és Jaoopsz alanyokra készült 500,000 darab fásojtványaibfcl a tttélstssss öm s forrt példányokat, jutányos árak mellett eladásra bocsájtja. j. Ez idén a legjobb hal és külföldi bor. és asaasg«ss*l££aj*kb61 420 fajnál 1öbb került ojtás alá, és alólirott teleptulajdonoa kívánatra, bővebb magyarázatokkal ellátóit részletes árjegyzékét a t cz. érdeklődőknek iagyaa és bérxnsatvs szívesen átküldi. A telep zöldojtáaokial is szolgálhat nem különben, — mint ejtisl ozélokra mint pedig iskoláztatásra alkalmas amerikai alanyokkal Riparia, Sauvage, Portáiig, Soloni« ós a Rupestris különféle válfajaiból, — mint sima, mint ped»g gyökeres vesszőkkel — aagyobb mennyiségekben; — végre a már hordképes ojtványokból az ejtógalyoir is eladásra kerülnek. 4 664 8-6 &áamovics <§indor SjrUUkiM. K\'Vji í í li*«l»lil«aitbb f»*«««r ■ k« mrm, baf/mAi, »arrébb f< Tökéletes fortőtlenitéaI Teljesen szagtalan I ÖNHÜKÖBÓ L$ \'.\'A Füraktár: Budapest, 1894. augusztes Hőlsalát házban Vl„ VáczI-kOrut K ŰHNE E I> <E i ■ ; f , BolftUl é« küll fírtít-lonittf ét ci á«>ui nlttf t*a«f- yVW Wm- / alom t Miatta. nota O t&Mff^ fjAftainy ns«r iw™- | Különlegesség: r emb«ri &t ráró«! haliadé r /kok (pari. éa gAiéXiiglör-tik«»ltAo YAroítiMt.tiil ét tfésslote« tor- »„ „ ,---Mk*«\' él ero bl*oiijrItWbiyokk»l uiro*on uol- " lfMg»tó#átf. •rakás«* ^émmgémmmim- tkok ttd» alak báa Arajtk -b«roiide«**k, kórhink, Ukh jnyik. itkolik. JparwtHata* /V Jok. *>á lodák gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult t856>ban) pánija általánosan kedvelt, egyszeraségóbervfelülmulhatten s több mint 14.000 példányban elterjedt HUNGARIA DRILL és JUBILEUM DRILL t1 • í ! ! -sorvetögópeit leszállított árakon. HHrM| hullámos t«rOUtr# éPaOSOm DRILL" Ugujabk, ItosgismAU swnüi 8ack-féle ekék, két többvasú ekék. Laacke-féle szánttfÖWfcarenák tfrftle nagyságban. illfftW« W^í rótboronák. Rosták, KonKolyozók. Kltanft mM, rogfltár-rosta (33, frt), joegUpö i > Jkm \'•ari VEN T^K T-fél« füllesztök. i Szecska-ós rápaváyóh. stb. irjegyzékek bérmentve. Fftraktta: BUDAPEST, !8W. augusztus 1-től saját ház VI.,Váczi-körút57L K _ .., ....... ______s_____\' Magyar, t> franoiia 4a angol képekkel kitett Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent tr-.i- •—n-r rí: ■ vr: !íftí< < • > M V N * 4 .......^^ ..«/i> ftőy aczél .8 réznyop^tu 4UxMÍ?«k. Atwv, fnuooiía és angol \' remekírók *öve;i. ♦ m " ■> OÍRTIJl nr.VWU \'Inl.\'Tf\' k/J t öt t k Ö tetje^D könyvciKq^klegdú^abban fölszerelt j ■ - raktára. * V I í V Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett •Moyvekoek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer »li ■ i1" ...i .. i i i-i ■ ,..— zéaéről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyuj tátik föl világítás. -i-1\'1 \'tv UtaiAai kezikönyvek, atlaszok, (Öldabroözok. tervrajzok, föld és éfl^teMk, —o— Ima és ájtatosság! klarviJk egyszerűen és legékesebben kötv« a leggazdagabb .válasz* tékban. Mintakönyvek s rajsok tfOl HTUNK A K HOZ * A „ZALA" politikai hetilap kiadóhivatala. RSCHEL FÜLÖP »A* KŰNVVS afi-. ZINKWÍKKKKNKKiftNI! HÖWRIABÓmVATALA PAPIR-, 1HÓ t.H KAJZ8ZKK S.\'RTAHA. IÖNYVNYOMDÁJA LS köNYVKOTfriZKTK Natty-üaniKBúm. £ AJj^afpt <fybeja, m A .MURAKÖZ* társadalmi hetilap kiadóhivatala. Fischel Fülöp (Strausz Sándor) » .»• KÖNYV-, MŰ^ ZENBMŰKKRBSKBDASB KÖN YVKI ADÓHIVATAL A, PAPIH-, IHÓ és BAJZSZBB HAKTÍJB.A, JCÖWYVNYOMDAJA éa KÖNYVKÖTK8ZBTB Chíül tornyán. t Alapíttatott 1882 évbent vmiuuuMi. tímWm* m iiidt^t kojr.éa í^s^j Márnára, , mindeo nyelvsn, a legdúsabb vá-, Ustlákbau. Szótárak. twi * OttmiSI . kényvak. minden nyelven. T\'C !(\'!.! ! Népi«? UUAIVA6II««, t T* TJ »j "V \' !\' \' \'•\'ti BHebkönyvek. M t / / * A« összeg irodalom termékei a könyvkereskedés rak- szakAobkőn VVÉfe. » , ElQQzetéa elfogadtaUk: . mindeo bal- és k U IMI dl folyóiratok, napi és : DIVATLAPOKRA, a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor- , sabban eszközöltetik. 11 > * t^ában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- séggel küldetnek mind helybe, mind videkre. Vidékről érkező t^egbizások kellő készséggel és gyor- sasággal teljesíttetnek. 11 1 ■ r \' \' . Inodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak Jti a könyvkereskedés által, r^ MÍvjftyénklanUiUUrtelbrn használandó tankönyvek folyton raktáron vannak. Vwtel Fülöp (Strauaa Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam. —S" Csáktornya, 1894. augusztus 26-án ÍBI srKm min r\'t\'j-Ltt- 8»»rk<w»tflr«l *rtek«»nl ]«k«t wtm-, d.nn.p 11 fa IS Ara ItWtt. — A Up »Mllutrtl ritmir6 vonstkosé • aaind.n kö»l«minjr M arfItal J*SS*f tWlkHltl MTlrt , kftldwMti. , Kiadóhivatal I riKbtl rtlOp könjvk«rMk»dfa«. Id« kttldandflk ia elöfl»eti»l dijak »yliifaf«k fa Kird«U(wk. HirdeU&ek juUojom iUmitUtid, MAGYAR és HORYXT MYStVKN HSJKLUt TARSADALHI, ISMKMlTIRJKZrl<s SZÉPIRODALMI mm, _Mc^eleKlk fcggklMt vnánap, j. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »fcsáklornyai takaiékp4jiztár«,a »Aíurakőzí takarékpénzjfrn \'syfasfrivatalós közlönye. 34. WÁVk stmmmmta^mmrn! sns&zstéai áradk i KgAtt évre 4 hfl Fél évre .... 9 Vt fcíegysd évre . . t iti Egye« Értéi 10 kr. fcr|i >-*»--«. I um m. * * ai i XUTBflMK M| HI9fMnraftK V Wlpél<lll 1 A. Ti ll Kck«Ui> B. hML itUi »M»«\' Muai. DsMe*« Q*p«Hk A., >H»b# a. u,fa, tir^ü fai*«T*fi. BrBuUa: BUra M. " *\' i Nfütttr p.WíWri ÍÖ M ■...........11 i ■ ■\' < \' ^\'i wi *1 A taiiftgy éa magyarság ünnepe , Csáktornyán. i £ hó 23-án tartotta a zalavármegyei általános tanító-egyesület ez évi nagygyűlését Csáktornyán, mely több megyei no-tabililásnak jelenléte s a gyűléssel kapcso latos jubileum folytán a tanügy diadala és a hazafias érzések megható ünnepévé fej* lődött. Ugyanis e napon üunepelte a megye tanitósága dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelőnk tiz éves működését Zalavármegyében; ünnepelte pedig Csáktornyán az, okból, mert kir. tanfelügyelő Muraköz népoktalásügyének fejlesztése állal ezen 10 év alatt kiváló érdemeket szerzett Az ünnepély a csáktornyai áll tanítóképezde tágas tornacsarnokában tartatott, mely ez alkalommal virággal, koszorúkkal, zöld galyakkal, nemzeti szinü zászlókkal és egyéb jelvényekkel gazdagon fel volt díszítve. \'( , .. <) ; Megjött az ünnepséghez : Svastics Benő Zalavármegye főispánja, Skublits Jenő földbirtokos a közigazgatási bizottság képviseletében, Balaton József apát-plébános és Tislér József esperes, Csáktoroya város elöljárósága, iskolaszéke, birói, ügyvédi és orvosi kara, az uradalmi tisztikar, izr. hitközség, számos más vendég Csáktornyá ról és a vidékről s több mint 150 tanitó a megyéből.\' A naggyülés Borrendje előtt Udvardy Ignácz középkereskedelmi iskolai igazgató mint az ált, tanítóegyesület elnöke Üdvö- Á„Mmkh"Urízája wmwwi iiéihiJ ....... itttmmmmmmtmmmmmmmmmá rölte a főispánt, kinek a tanügy iránt nyilvánvaló nemes érdeklődése megyeszer te ismeretes sVW^JPljfomből őszinte és lelkes Az elnök meleg üdvözletébe fflfUpÉs vrv tanügy fontosságát és a tanfelügyelő tfz évi buzgó munkásságát méltató következő szép beszéddel válaszolt ,* j %UšttU kangfülhi ! Igen köszönöm a azives üdvözletet és nsm tartózkodom gnnak kijelentésé tői, hogy kiváló örömömre szolgál megyém általános tanítói testületének jelen közgyűlésében részt vehetni. Kettőn forrásból származik ennek indoka. Egyik és mindenesetre a fő indok a benső érdeklődé.* népoktatásunk éa a tanügy iránt, melynek melynek magasztoflsága kell hogy mindnyájunkat áthaason, és euuek, nyilván tanúsítását én mindenkor tiszti kötelmem közé soroltam ; - ugyanebből, folyik máaik indoka is megjelenésemnek, mely közvetlen Önökhöz vezet Uraim, a kik a Un és népnevelés ügyének hivatott tiszti munkásai | Önökhöz azért, mert a nagy és feláldozó munka, melyet Önök a tanítói hivatás lelkiismeretteljes betöltésével végeznek, a Haza erkölcsi és értelmi jövőjének van szentelve, s mert snnak üdvös sikere nélkül ninos nemzeti emelke dé«, nincs nemzeti felvirulás: e meggyőződéstől Áthatva, részemről is tanusitani és kiszolgáltatni óhajtottam a tiszteletnek — a becsülésnek és elismerésnek azon erkölcsi jutalékát, mely Önöket méltán megil\'etiy p a melyet megjelenéseinken nem Ugyan parányi egyéniségem, hanenn megyekormányzói tisztem képvisel. Örömmel teljesitendőnek véltem azt es alkalommal annyival Inkább, mert a jelen tanítói közgyűlés ünnepet is ül, as érdem ünnepét azon férfiúnak, a ki mint megyénk királyi tanfelügyelője 1Ö év óik áli élén közoktatásunk ügyének, kis év/9fe\' Vécére Önök hazaflaa munkásai* gának, tis év óta éleaati buzdító szellemének — nemes asivének és lankadtat nem ismerő odaadásának lángjával n hazafiúi lélkeaedéa tüzét n nagy nemzeti, oltáron, melyet a népnevelés és közoktatásügye képez. 8sent oltár ez uraim, övezze azt mindenkor körül hazafiai lelkesedésünknek nem ssünŐ érzete, áldozzuk arra kivétel nélkül mindnyájan egységes áhítattal imádott Hazánknak azt; a mivel nékte tartozunk, a mm t tette azt a ma oly méltán megtisztelt tanfelügyelőnk tíz éven át, és a mint Önök tanítói hűséges munkásságukkal folyton cselekszik. Legyen ö véle, legyen Önökkel, s legyen közös szent ozélu munkásságuknak üdvös sikerével a jó Istennek boldogító áldásai A zajos éljenek lec8ift«i*iu&val Ud» vardy Ignácz elnök tartotia megnyitó-beszédét a nemzetiségi vidéken működő tanítók magasztos hivatásáról és fejtegette a fontos okokat, metyek a tanító-egyesületet arra „Jó napot kedves olvasód A Budapesten megjelenő „Ssivarvéggyüjtök Lapja" czlmü eaakköalönyuek legutóbb hozzám érkezett mulstványszámában egy hirdetést olvastam, melynek legtetején tárosára csime ékeskedett. Oly barátságosan, oly hivogalólag kiáltottak reám e kövér fekete hetük, hogy önkénytelenül elolvastam a hirdetést. A hirdetésben Bzép szabású, hossiu ideig tartó, julányoH ára czipőire hivta fel a »kedves olvasók" figyelmét egy budapesti óriási lábbeli raktiriklftjdoooa. Hogy azonban e lábbeli vaRy a raktártulajdonos-e" as óriási? ast hamarosan nem (adtam kitalálni. A hirdetésben eldicsekedett as órláai lábbeli raktártulajdonos, hogy miufl saereaoaés ember Ö a mióta saját háza van, mert most már Dem kell többé házbért fiietnie. Mivel pedig ö nem önzS ember, hadd örüljön más is az ő szerencséjének, azért tehát ■ raktárában (elhalmozva levő lábbeliket mesésen olosó áron pazarolja el a szerencsés ve-vöknek. Mikor én est a boldog önelégültségtől, páratlan Önzetlenségtől és lángoló felebaráti szeretettől áthatott hirdelfat1 elolvastam, olyan óriási tiszteletet és bámulatot kssdtsm érssni az óriási lábbeli raktártulajdonos Iránt, hogy ébredező érzelmeim azonaai az Íróasztalhoz hajlottak és reám parancsollak, ml<éat lábaimnak hallogstás nélkül czipőket rendeljek. Mivel padig jő nevelésű emberhez nem illő a czlvakodtst, érzelmeim óhajának sző nélkül alávetettem magamat és síeltem a kívánt megrendelést nyélbe tttnt. A megszólítással egyszeriben készen leltem. »Jó napot kedves óriási lábbeli raktártulajdonos url" A levélírást azonban télben kellett hagynom, mivel Gubats Istók helybeli lakós levett kalsppal, „\'esés jó aap"-pal és azzal as alázatos instánozlával köszöntött be hozzám, hogy álüt-sak ki néki két iárlatot és pedig as egyiket egy darab dara szőrű ökörről a komáját Illetőleg, a másikat meg egy darab egérszörü szamárról a* 0 részére. A mig a járlatok kiállításával bajmolódfam, az irodába épen bejövő princiipálisoro véletlenül meRpillantotta ak általam félre tett levéltőre-déket és Gubats Istók eltávozása után nem tudta megállani, hogy meg ne kérdez*e : -öcsémuram ! Talán valamit rendelni akar?* Eta, válási helyett elébe tettem a beszédes hirdetést és kommentárul előadtam, hogy potom 5 frt 60 krért két pár kötözni való borjubör-regatta cipőt fogok rendelni. Ezék után a büszkeségnek bizonyos negédségével felestem meg, hogy as én jövendőbeli állandó udvari lábbeli raktárosomnak Budapesten saját háza vao; igy tehát ezután mindig tő- és szákvárosi czipökben fogok járni. Prinosi pálisom malicziozus mosoly lyal aj kán hallgatta végig beszédemet, midőn aztán szónoklatommal dülfihöz értem, pipára gyújtva arra kért, hogy addig na fejezzem be levesemet, a mig osak a rajta megesett éa általa nyomban elmondandó, szintén megrendelés ténya körül játszó tőrténetecskét régig nem hallgatom. Csibukra gyújtva, karosszékemben hátradőltem, hogy illő kényelemmel hallgass«« végig as érdekesnek igérkeső sort, a melyet principálisom a következőkben adott elO t „Ez lőtt pár évvel én ia érdeklőddel olvastam* egyik budapesti ezipöraktárosnak Hirdetését valamelyik topban, ha jói ^.\'éLu^ra n „Budapesti Hírharang* ban. „A ki erjr aa mer I" es Volt a hirdetés tetejébe bigygyesztve. & reklam által megvadítva, rettenetes merészség ébredt fel bennem, elannyira, hogy egy pár napra meg is kaptam s czipőket. Ki Wa le azonban meglepetésemet, midőn a csomagból egy iüzös és egy oauggoe ozipőt húztam elő ? — Azonnal méltatlankodó haofo levelét intéztem a lábbeliraktárochos, hogy miért nem Jár el nagyobb figyelemmel az expediálásnál s egyidejűleg visasakdldtem a felemás csipöket. Hat nap múlva megérint H as ajahb csomag. Kibontottam, két darab v ilóeágoa eauggos ozipő volt benne. A felpróbálásnál azonban sajnosan kellett tapasztalnom, hogy az egyik ozipő épen két ulayival rövidebb a másiknál a igv ezeket sem használhattam. Uiabb felaSlésam tudatában oly nagy toku boszankodáa fogott el, hogy msjd megpukkadtam mérgemben. A (Cipőket nyomban visszaküldi«m. Mir« bosszúságom ösztönölték, hogy ez évi nagygyűlését Csáktornyán tartsa meg. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Biró József keszthelyi polgári iskolai igazgató alapos indokolással ter)eszté elé az előórtekezlet egyhangú megbízásából azon indítványát, hogy a megye főispánja a tanítók sorsa és a tanügy állapota iránt mindenkor tanúsított legbensőbb érdeklődé seért, a tanítóegyesület tiszteletbeli tagjául megválasztassák. -v A n»szülés kitörő lelkesedéssel fogadta az indítványt, melyet elnök azonnal határozattá emoit; főispán ur pedig ujabban is nagy ékesszólással köszönte meg az egyesület Ügyeimét. Most tért rá a nagygyűlés a kir. tanfelügyelő megünneplésére, melynek folyamában a szeretet és tisztelet oiy jelenetei játszódtak le, melyek Őrökre felejthetetlenek maradnak. Legelőször üdvardy Ignácé elnök adott ékes szavakban kifejezést a megyei tánitó-ság forró ragaszkodásának és 10 évi fáradhatatlan tevénység által kiérdemelt nagyrabecsülésének a tanfelügyelő iránt. A csák-tornyai iskolaszék nevében dr Krasovecz Ignácz iskolaszéki h. elnök üdvözölte a jubilánst Margitai József a csáktornyai áll. tanítóképezde igazgatója a következő megható beszédet intézte kir. tanfe\'ügyelöhöz: ZKaqysáijos királyi tanfdügfcll ur ! ■ • v • v, A Csáktornyái áll. tanítóképezde tanári testülete nevében szivemből üdvözlöm Nagyságodat Zalavármegyében való erédménydus működésének 10 éves jubileuma alkalmával Tia év aa ember életében már számot tesz, de hatványozottan szásiit annak as életében a ki est a tíz évet oly odaadó buzgóiéggal é* lelkesedéssel töltötte el a Un ügy terén, m\'nt Nagyságod. Nagyságodnak e me« gye területén tett alkotásai közt Bok&t köszönhet képző intézetünk. Nem egy szer hozta Nsgyaágod közénk a béke olajágát s \' a lelkesedés szent tüzét, s nem egysaer fokozta bennünk példájával \' a munkakedvet, élesztette bennünk a haza*seretet lángját. Velünk örült hiva* ■ tásunk sikerein s velüuk aggódott ba jainkban. Bieretete szeretetre, szorgalma szorgalomra, tapintata tapintatra tanított bennünket A mai szép ünnep a mi örömönk ia ée a Nagyságodat körülvevő általános tisztelet és szeretet a mi büszkeségünk is. Egy igaz öröme van as embernek az életben, a régiek által igen találólag nevezett siralomvölgyében, s ez az igazi öröm a hivatali éa emberbaráti köteles-aég teljesítésében nyilvánul. Nagyságod azok közé tartozik, a kik nyugodtan örülhetnek, mert kötelességét ugy is, mint a megye tanítóinak vezére, ugy is, mint emberbarát teljesítette; hisz Nagyságod hivatalos működésében mindig tekintetbe tudta venni azt, hogy a tanitó egyúttal gyarló emberis. Ebben találom én Nagyságod k i fű agánké egyéniségét s ebben a nemes tulajdonban látom valóban nagy sikereinek alapját. Fogadja tehát önzetlen szeretetünk éa tiszteletünk igaz biz(ositékát;szÍVesei**aymai napon. Fogadja el hálánkát, mint igaz sswrti4&$l*i€gigasabb meg nyilatkozását 1 Lefestettük Nagyságodnak areaképét e szép nap emlékéül s ime átnyújtjuk azt. Mását intézetünk tanári szobája számára készítettük el, hogy mindennap láthassuk azt, a ki lelkileg mindig velQnk van De Nagyságod képét és nemea egyéniséget szivünkbe is mólyen bevéstük, a honnan sem az idő vasfoga, sem a kor, aem 8<mml körülmény ki nem fogja törülni soha sem. Legyen üdvözölve Nagyságod még egyszer általunk, és áldja meg Nagyságodat a jóságos Ég minden jóval és éltesse Zalavármegye, Muraköz és a mi tanitóképzőintézetűnk örömére és javára igen, igen soká! A beszéd folyamán feltárultak a tornacsarnok nagy fülkéjének eddig zárva volt ajtai, melyek mögött jubiláns kir. tanfel ügyelőnek a képezde tanári kara által meglepetésül festetett s kitűnően sikerült mellképe, melynek Gaal Imre képezdei rajztanár a mestere, volt elhelyezve. Díszes keretét a koszorúk és rózsák egész özöne köritette. A kép átadásónak jelenete könyekig indította meg a jelenlevőket, kiknek kitörő lelkesedésével egybevegyült a képezde telepén elhelyezett mozsarak dörgése. Ekkor Skublits Jenő a közigazgatási bizottság kiküldöttje méltatja kir. tanfelügyelő tevékenységét, fejezte ki a közigaz- wmmmammmsm szánni kezdett, megjöttek a legújabb ozipők. És . pedig mind a kettő oxugos volt, mind a kettő egyiorma nagyságú volt, banem borzasztó kimondani is, mind a kettő b a I i á b a s volt. Minek möndjam, bogy cseppet sem indultam lel e qualificálatlan eljárás lelett? Hisz ugy seta hinné azt el uramöosém I A legnagyobb izgatottaág éa boszusáf közt lihem iróasstalosahoB éa a következő levalst intéztem a czipőraktároshos: , .Egyáltalán nem tisztslt uram 1 „Maga egy borzasztó ember I Uát azt „hiszi az nr, hogy az ilveo magam fajta sze-„gény falusi embernek kél ballába van ? Nos, „ha azt hiszi, akkor az Ön ssellemi sötétségéhez képest a legsötétebb Afrika valóságosan „szemkápráztató íénytl Edison féle villanyos .lámpa I Érti ? 1 „Ezer szerencséje as urnák, hogy még „nem készítettem el az ebadó kivetését, mert „különben azonnal felzónáznék Budapestre és „önt bobjában felkeresve, addig verném fejé-„hea a két ballábaa ozipőt, mig oeak meg nem „eskttduék rá, hogy annak a szegény falusi „embernek is csak egy ballába van. „Kelt stb. • , , , Semminémü tiszteleilei: »N. N. körjegyző." Csomag ment. C»omag jött a postáról elhozott óriási skatulya óriási ezlpöket rejtett magában. Ilyen nagy atipöket soha neiu latiam. A czipőrsktáitM bizonyára kárpótolni akart IÜP-- t \' \' ...... \' \'J u . • velük a tengernyi bosszúságért és a czipök ide oda küldözgetésénél általam kifizetett annyi sok postaköltségért, miért is levelemet véve, ijedtében elküldötte as Üzletében talált legna gyobb ozipöpárU — Különben jöjjön uramöcsém és szemlélje meg a legnagyobb igényeket messze túlhaladó cipőket, a melyeket osak azért nem küldöttem vissza, mert attól tartottam, hogy egy telje« bizonyossággal bekövetkezendő ujabbi hibás expediálás esetén vagy az epe önt el, vagy a guta Üt meg bosssuságomban < Prinoíipálisom — elbeszélésének befejeztével — bevezetett a konvhába, a hol két ellentétes sarokban megpillantottam as óriási ozipöket. Principálisomnak halk „oziozicz* hivó hangjára az egyik ozipő csakhamsr megmozdult és belőle a ozirmos maoska ée hét darab apró tarka oziczn bujt elő. Egy füttyentésre pedig a másik csípő mozdult meg és mélyéből a mopszli kutya tűnt elő, utánna meg három kis kölyök-knlya bandukolt. A hallottak és látottak friss behatása alatt szó nélkül oaontam be as irodába, ott aztán először is a megkezdett levelet ssakgattam szét azután pedig — hogy többé a kisértémek ki. téve ne legyek — összetéptem a „Szivarvég-gyűjtők Lanjáa-1 is, a melyen oly hivogatólag, oly biztatóiag és oly oskbitólsg kiáltották a kövér fekete betfik: „Jó napot kedves olvasói" Szoláur Elek. gatási bizottság elismerését és köszönetét — Balaton József zalaegerszegi apát a papság nevében mondott őszinte elismerést kir. tanfelügyelőnek, megémlékezvén a fele* kezeli hatóságok iránt mindenkor tanúsított tapintatosságáról Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő legmélyebb meghatottsággal következő megindító beszédben köszönte a ragaszkodásnak és nagyrabecsülésnek iránta a legnagyobb közvetlenséggel megnyilatkozó jeleit : Jgen tűitelt k\'ólgyülit ! Nagy osorbát ejtenék a reám néave oly magasztos ünnep összhangján, ha megindultságommal próbálkozva, hassta lan igyekeznék méltó kifejezést adni an • nak, a mit ssivem e peresben éres. Oh igeu tisztelt közgyűlés! a mit Önök nekem a kortársak elismerénében és a pályatársak ragaszkodásában e pon nyújtanak, azt nem lehet, megköszönni ; azt osak leszolgálni lehet: annyi hűséggel, s szeretet annyi fellángolásá val, a testi és lelki képességek annyi erejével, a mennyit az erkölosi világrend noéitán követe] viszonzásul attól, a kinek több nyújtatott, mint n mennyinek elviselésére képes Legyenek is meggyőződve igen tisztelt uraium és hölgyeim, hogv a mai napon irántam érdememen fölül megnyilatkozott gyöngédségük által reám rótt nagy erkölcsi kötelességgel éltem 1 minden napján lelkiismereresen fogok leszámolni. És ha talán egyéniségem és hatásom nem is fog magasabbra nőni as Önök szemében, Isten segítségével bátran ígérhetem, hogy azon magasságból, melyre az Önök szeretete állított engemet, porba hűlni soha nein fogok ; mint a hogy mély hálával ígérhetem azt is, hogy Zalavármegye hatóságainak, közönségének s tanítótestületének becsülése, bizalma éa ragaazkndása utolsó leheletemig drága kincse lesz életemnek. Ez a kép pedig, melylyel a Csáktornyái magy. kir. áll. tanítóképezde érdemes tanári kara meglepett, drága öröksége marad fiamnak apja emlékéről; nekem pedig egy örökre kedves emlékeztető azon nagy és nemea hivatásra, melyet a csáktornyai áll. tanítóképezde derék igazgatója és tanári kara itt a hasa határán, Muraköz tsnitóinak hazafias neve énében, a hatóság és társadalom közmegelégedésére betöltenek. Most pedig forduljunk igen tiszte!t közgyűlés azon férfiú íe>á, ki a megyei kormányzat ezer gondjai közt ia alig két hónap alatt másodszor jelenik meg Zalavármegye tanítói közt, hogy lássa szellemi törekvésüket, nemes Irányukat. , Az ü jelenléte ünnepe a mai ün-nepn. k s nagy megtiszteltetóa a zalavármegyei tanítótestületnek. A miért midőn, m>nt Zalavármegye első tanitója forró köszönetet mondok Méltóságodnak, legyen kérem meggyőződve arról, hogy nemss érdeklődésének erkölcsi haszna tul fog áradni e nemzedéken mint a hogy szép emléke be fogja sugároani Zalavármegye tanítói késő unokáinak szivét is 1 Forró köszönetet mondok a közigazgatási bizottság mélyen tisztelt kiküldöttjének nagyságos Skublits Jenő umak s a paptánui üdvkivánatait tol-mácso\'ó nagyságos Balaton József apát plébános urnák. Taitozom a történeti igazságnak annak kijelentésével, hogy tanügyi téren ennyi sikert nem érhettünk volna el azon odaadó támogatáa nélkül, melyet, o« hogy Zalvármegye közigazgatási bizottságától, pályám első perozétől élvezhetem, mindenkor büszkessége \'maradt életemnek. Valamint igaz örömmel tölti . el szWemet azon tudat, hogy exen tia év alatt a tankerület egyházi főbatósá-•-,1 faival éa lelkészeivel akkép mliködtem együtt a magyar kultura terjesztésén, hogy áldásos munkákat sem keserűség v «em félreértés nem zavarta meg Köszönet a messze földről ide fárad1 kedves vendégeknek, kik szíves megjelenésükkel nemcsak a hivatalnoknak, de a jó barátnak is feledhetetlenné kívánták tenni a mai napot Végül őszinte köszönetet mondok Csáktornya város községi iskolaszékének • és igen tisztelt közönségének. Kívánom azivem mélyéből, hogy a magyar müve lödésnek és érzésnek általuk itt a határon kigyulasztott őrtüze lobogjon mindig büszkén és szabadon a magyarok Iste* nének ege felé 1 A vtharos éljenzés megszűntével Hoff-mann Lörincz rácz-kanizsai áll. tanitó szavalta el nagy hatással Körmendy Pál tanítónak a tanfelügyelő jubileumára irt lazép költeményét. ,! A napi rend további tárgya kir. tanfelügyelőnek »Visszaemlékezések ós irány elvek« czimü felolvasása volt, melyben a zalavármegyei népoktatásügy tiz évi történetét vázolva, kifejtette irányelveit a kisded-védelem. lanitöképzés, \'leánynevelés, a tanítók társadalmi érvényesülése s a magya rositás nagyfontosságú napi kérdéseiről. A felolvasásból felemliljük, hogy Zalavánne-gtében ezen 10 év alatt 1 középkereskedelmi-, 2 polgári leány , 1 polgári flu-, 80 nép, 6 iparo8tanoncz-, 3 alsófoku kereskedelmi iskola, 9 kísdedóvoda, 3 állandó- éa 80 nyári gyermekmenedékház nyittatott meg. Aa iskolák évi háztartása 438 ez r frtot vesz igénybe A tanítók évi fizetése 800 ezer frtot közelit meg. Teljesen uj is kola és tanilólakás 85 városban és községben, 66 esetbin pedig tanterem, vagy csak tanitói lakás építtetett esetleg egyób álala kitás vagy javítás történt. Ekkép te\' át ezen 10 év alatt összesen 161 iskolánál történt építkezés több mint fél millió forint befek tetéssel. Százat meghaladó tanitói állás szerveztetett, az iskolázók száma az ulolsó statisztikai kimutatások szerint 61,668. Ezek közül 11.860 horvát és vendajku növendék. A tanulságos és nagy tetszéssel fogadott felolvasást melyért a nagy gyűlés kir. tanfelügyelőnek jegyzőkönyvi köszönetet sza vazottHoff nann Mór nagy-kanizsai polg.isk. tanár »Paedagogiaés társadalom« czimü nagy készültségről tanúskodó előadása követte. A közgyűlés ezután több belső ügyét intézte el s a jövő magygvülés helyéül Zala-Egerszeget tűzte ki A gyűlést a Csáktornyái »Hattyú« szálloda nagy termében 160 terítékű köz-ebéd követte, melyen számos és lelkes pohárköszöntő mondatott a királyra, a közoktatásügyi ministerre. a főispánra, a jubiláns tanfelügyelőre, a közigazgatási bizottság kiküleöttjére, a jelenlévő apátra, a járási főszolgabíróra, a kir. járásbíróságra és ügyvédi karra, a város ejőljáróságára éa lelkes közönségére, a képezde igazgatójára, nejére és a tanári karra, a tanítóegyesület elnökére. 8 magára az egyesületre, a rendező bizottságra, a jelenlevő hölgyekre, a festmény készítőére stb. A kitűnő os\'gány zene mellett eltöltött köaebédet a tanitók által szépen elénekelt Hymnus sárta be. Aa ünnepség napján számos távjrat és üd vöslő levél érkezett kir. tanfelügyelőhöz. Meghívás. Dr. Wlassits Gyula orss. képviselő ur szeptember 8-án kerületünkbe érkexlk Hoay sseretett képviselőnknek raioál ünnepélyesebb fogadtatását megbeszélhessük s ebből a csélböl a fogadtatást elökésxité bixoltnágot megalakíthassuk : felkérem városunk és vidékünk t. válasxtó-polgársi és közönségéi, misxerint miuél számosabban szíveskedjenek i hA 29 é* (sitrdáa) d. a. 3 órakor Csáktornyán, a köss. népiskolában megtartandó értekezleten pártkölönbség nélkUi megjefe&oi I Csáktornya, 1894. aa«. 24. 1 Kiváló tiaatelttel I Többek megbisáskból: Hargitai Jóstel, szerkezztö. f* Különfélék. ».i * n .t,.,. ■ < ,-\\i, -• fyastici §tné főispán ur ö Méltó sága e bó 22 éu Csáktornyára érkezet* a az áll tanitóképezdében szállt meg, hogy másnap résztvegyen az ugyanott megtartott Uni tó gyűlésen. > Kíséretében voltak ; Dr. Ruzsioika Kálmán kir. tanfelügyelő Skublios Jenő birtokos és Balaton József apátplébános ö Méltósága 98-án d u. távozott Csáktornyáról Zal a-Egerszegre. — Kinevetaé* A osáktornyai polgári iskolához a közoktatási miniszter • ur segédtanítói minőségben Pastiossky Jóxsefet neveste ki ax innét Homonnára áthelyeselt Bresanóosi Béla r. tanár helyére. \' , • — Eljegyzés. Dr. Vensiiáner lzor stri-dói körorvos jegyet váltolt Freyer Janka k. a., Kreyer Fülöp alsó lendvai. kereskedő kedves leányával. §ottoiayia folyó hó 22-én vezette oltárhoz Tiszai Kálmán dekánoveczi. tanitó néhai Schebál József kedves leányát. A mint tudósiíónk értesít bennünket, a menyegző rendkívül díszes asztal \'mellett a legkitűnőbb ételek és italokkal a menyasszony mostoha atyjánál Weber Mhály urnái a kivilágos virradtig alig ért véget A menyasszony igen sok díszes ajándékot is kapott ismerősei részéről, kik a szülök ismert vendégszeretete folytán nagy számban jelentek meg a lakomán. — (%\'jézjíti. Steiner Jakab viniczai földbirtokos eljegyezte Neuwirth Irma kisasszonyt, Neuwirth Albert helybeli kereskedő kedves leányát. | Qióf gttfitlt* §jötgyai Ischlben vasárnap 68 évee korában meghalt. Gróf Fes te ti oh György né, sjületett Erdődy grófnő érdes anyja gróf Festetits Jenőnek és gróf Festetich Taszilónnk Az elhunyt, ki osil Iagkere8ztes hölgy és palotahölgv is volt, 1849 ben ment nőUl gróf Festetich Györgyhöz. A osáktornyai uradalmi tisztség Inchl-ből sürgöny i leg értesülvén a gyászhirrŐl, a Zrínyi-vár tornyára kitűzte a gyászlo-bogóL A megboldogult temetése e hó 23 án ment végbe Molnáriban, a hová a csáktornyai grófi tisztikar 2 tagja is elutazott, hogy képviselve legyen a temetésen Az elhányt grófné lelki Üdvéért a Csáktornya« urad. tisztikar e hó 24 én tartatott a osáktorny«! templomban gyászistentiszteletet. Áldás a megboldogult grófné porain ! — galálo\'is Samu József a csáktortornyai volt áll. tanitóképesdéok 1890 ik évig buzgó igazgatója elhunyt. - Haláláról a következő gyászjelentést vettük: özv Samu Józsefné, szül. Pikkali Borbála a maga és gyermekei, illetve unokái nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetetlen kedves férjének, i legjobb családapának Samu József nyu gal mázott m. kir. áll. tanitóképzŐiotézeti igazgatónak f. é aug. 18 án rövid s kinoa betegség, a halotti szentség áj tato« felvétele után élete 66., boldog házasságának 42. évében történt elhunytát. A boldjgalt nmnes lelkének foldi maradványai aug. hó 19 én d. u ft órakor fognak a felső-várisi sírkertben örök nyugalomra tétetni; aa *hge«stelŐ szent mise áldozat pedig ugyauazon hó 21-én d. e. 81/, órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. A drága halottat siratják még*. Ozehéné Samu Ma-thild, leánya; Czehe Győző, vaje; Írén és Győzőke, unokái; Samu Rozália, testvére; Grésló János, nevelt-fia. Zentán, 1894. évi augusztus hó 18-án Áldás legyen a ^isaenvedett nemes lélek emlékén I StutforélÉttid* Vizí-Szt. Györgyön e hó 21-én volt a tanitó választás Meg választatott kántortanítónak Petroviča Mihály drás-k veczi tanitó. 1 - < i * g) wooat A közigazgatási bizottság megkereste a dunántuli vasutak igazgazgató • ságát, hogy a Zala Kgerszegről d. a. 2 órakor Csáktornyára induló tehervonáthoz egy személyszállító kocsi csatoltassék hogy a kik reggel Csáktornya felől Egerszegre mennek, ne legyenek kénytelenek este j 6 óráig vft akozni 1 Engedélyezésl< esetén a cséktornyaiak éjjel fél 10 óra helyett, már este 7 órakor megérkezhetnek Zala-Eger-szegröl. — Özomoru dolgok. M a r a-S s a r-d a h e I y r ö 1 tudósítanak bennünket, hogy ott a múlt béren két nap alatt hi»rmau ugrottak öngyilkossági ssándékbél a vasúti bidrói a Murába. KűxUiók Kegl Mihály és Balogh odavaló , molnár koosisa bennveszlek, Kodba István azonban jó usxó lévén, meggondolta a dolgot » kiúszott. Kodba a vonat elé feküdt elöstOr, asonban aa őr elkergette onnan s csak aiután választotta a Murát. gfllrános k&sxőnrt. Csáktornya város tekintetes elöljáróságának, valamint a város nagyérdemű közönségének a f, hó 28-án városunkban^ megtartott tanítógyülés alkalmával nálunk megfordult tanítókkal szem* ben ugy a város fellobogóztatása, mint a tanitók beszállítása és elszállásoltatása körül tanúsított előzékenységükért kötelességének tartja legmélyebb háláját kinézni 1 A fogadó- és elszállásolási bíaottság. CSARNOK- . > ■ - • - »X 8ok nagy búval Sok négy búval jártara én már Életemben, Sok ssomoru nóta mozgott ,, A sxivsmben... De még többet rá se bistam J\\ nótára, - r A IJgy sirtam el hulló kőnjük • Alakjába. - 8 most ludom, hogy igazán csak As a bánat i A mihez már semmi köze A nótának t 1 \' A mire atár kíJnyü sincsen A saivskben, Mit elsirni, eldaiolnj Lehetetlen I H > •JUJ t : Heaboloeka Mihály. .i Felelős sxerksastö i. , MAR6ITAI JÓZSEF. Laptnlajdonos és Madé; FISCHEL FÜLÖP (8TRAU82 SÁNDOR) könyv karaskadása. Ml \'Ül H >ii MU1 ; < / y íí u^üft1 ídiiu 11 teíaj U Mi Vu Čakovcu, 1894 26-ga augustuéla. Broj 84. . U i iíMl " >1 * «r*d»ikotu u»o<l J« »Taki <Ui Jtfm>rf<í II i II féW. - po^tj* tMM* « \'Mmm, %•} M ptow* JMiHk v* i I \'» rredplatna ona fe s 1 \' \' \' 4 f V/ j Na celo leto ... 4 írt Na pol leta . . \' . \'i frt Na «etv<rt leta .. I fit \' f^HUml broji JttftUji 10 1». Obsasa« m ptht y4c#áWi M U« tom m Éa hervaidker a I panjarakeM Jetlka lalaieél áraüveal snaaitvenl I povuéljlvl Unt sa pnk. 9 Y^-i^rm-A 3 • cloaajcr eit 1 to »aretira. j i ÍÍÚJfceOi rfaltík\'r,,rtíe5)iittttfAoía podpomagajuöega činovničkoga druida* C „Čakovečke Iparkasse", „Međimurske sparkaase". i lT ■ -...........—1----------------------- .•I\' i-jmš HiStorija i jjerntois* »• » * . i . »;s - * \'ii\'. • h i * / ■ i\' . I * Vik cirkVa deli bo óá aj)o3tolaWh vre men avojom upravom na délé, íia pokrajine i vekA* krajine »ii aurkveoe ifato**. Predel iU okružje, nad kojim atoji bükup, zove aa biákup^a; a se opravu biskupije drli si b&tap o boku duhovno včče (duhovni atol, konztatoriuin), Nadbiskup (arhiepiskop) reklo ae bud« vu wtvenqj krajini prvi bidkup; a no samo da je vrhovni pastir vu svojqj btokupiji kak i drugi bi\'kup, nego povrh toga ima jo) patku na ili manje bifl-hupah i b4k)"pijab okolo sebe, koje se onda vse skupa zovu oirkvena pokrajina ili provinca. Drugi bikupi napram svom prabiAkupu zovu ae bilkupí pođručnioi, ar au kakti pod tyegvom rukom i odvjetovnici, ar VU pitanju i poslu kaj se proteže na vsu pokrajinu ina)« edvjet. votutt> ili glas mbiBkup, koji jo stolotal vu prvom gradu (vazalu) zemlje, zval se metropolita (od grCfee réó metropol U glavni grad). Primas ili prabiskup prvostolnik zval bi ae vu ćarevfai, vu kraljevini ffl vn VAn narodu one) prabftkup, koj bi vfodera korunil, vu skborh i drugać obavlja! najckJH\'neSU duhovnu službu okolk dvora i sabora. Duhovne Oblasti nejma prttjstolnik nikakove vakse nego i drugi prabrtkup. j, * (Patriarha (oteo vladar, vladar otcev) Wre ae biskup, k<\\ji js imel pasku u du-hovnuvlast nad vae nadbiskupe i biSknpe vi?e oirkvenlh pokrajinah ili narodab. t »Vu atifca vremena krlčanska stolovali su patrijarhe vu Četiri glavna grada rimske oarevine: vu Kimu, i Aleksandriji (vu Af* riki), vu Antiokiji i Jeruzalemu vu Aziji, a naj posije vu Cerigradu. Rimski biskup ili sveti otec papa je vrhovna glava vse cirkve po svćtu, a kak 80 sdfatene vu njem vse Čast« upravne zdve se posebioe patrijarha i prvostolnik vsega zahoda, t: j. vse Europe i Afrike. JoA se vu potladnja vremena napravila posebna vrst oirkvene časti i službe, a to je kardinal Hiti stožernik rimski. Stožerni-kah mor« biti po reguli sedemdeset, po cirkvenom redu prvi su za papom, vsi skupa kardinalski\' sbor aa svojim sta-redfooaa, jesu vrhovno papino vWe, i pojedinoe načelniki ili kotrigi eborovom sa upravu različitih oirkvenih poslov- Prebiva Ujih vekSina vu Kimu i okolo .Rima, a ostali drugod po evétu vsaki svojoj biaku« piji, kak je gdé koga cirkvenoga glavara papa tom častjum odlikuval. Kada papa ♦umro, kardinali imajo privilégium novoga isebrati i okoruniti. a * Vu Jezulovoj oirkvi kak je jeden Bog i JeznS. Ima biti takaj jedna vera jeden sakou, jedete aldov (mela), i jedne svete tajne. Navlastito sv. me8a Vu svojoj pogla-vitoj misli i vu poglavitom Činu ostala je kak i mora ostati vu vaoj cirkvi jednaka; nego aloiba, način, rfid i jezik, kojim se obslntava, razvilo ae vu rasličitih krojevih i narodih rasličitio več od apofitoMcih vremen, a tak i okolo sv. lakrtfmentah. Po takovu postaje vila obredah ffi liturgijah Liturgije jesu prvo izhodne i zahodne. Izhodne poglavito jesu: Liturgfje jeruzalemska ili sv. Jakoba apoltola, koja je vsim ostalim izhodnim služi\'a za plan. Liturgija antiokijsfca je ista. samo sasavakim jezikom. Liturgija aleksandrijska sv. Marka. Dvč bizantinske (carigradske) liturgije, jedne od sv. Vasilija I rabi aa nedelje vn velikom posta i u veliki tjeden, pak sn »eke bad »jake; druga a*. Ivana Zlatoqsaika, koja navadno rabi. Obedve au ove oarigvndake spodobne onoj svetoga Jakoba, na grčkom starom jeziku, a ove su dvč keeneSe prešle i med Šlovinoe aa aiovinskim jezikom. Joi ie znamenita obsegom liturgija jermenaka* Ima na ishodu jol menjiih liturgijah, koj se zoveju po narodu ili po poletnilra. Zahodna je eamo jedna rím«ka latinak a liturgija, a kaj vu njoj ima raslike, to \'e svojim zametkom i biljegom s ishoda dolio Tojeat zvan rimska broji se joA liturgija milanska ambrozijanska av. Ambrozija, gotička ili moaarabska vu Španjolskoj od Gotah, i galikanske liturgije vu Fraooez-koj Vse su mala prememba od rimake> a jezik je povsud latinski. Jeziki lídovski, grčki i latinski,\' zato ar se vsakim njim već a početka služila služba sveta, avali au ae jeziki sveti. "t KrSčeniki na svćtu broje se od prilike ovaki 1. Katoliki piök 200 milijunov, od 2 A B A V A. Me štor aabijaC. 1 > ■ Pred jedrio petdesetem! lletl je u Tirola omrl Jakob Horn lati jo bil obSiustki kovat, navaduo bu ga naaiveli .Mešter za-bijsč." A kak je ou do toga imtaa došel ? — Jer je imsl tc navadu, da kud god je hodi}, avikam Je sobem u žepu kladivca i nekoliko čavlov nosil i gde je onda putem idnć apazU, da na čiji vrati Ui plotu deska Ili letva fali* to |e en odmak svojim kladivcem i čavli popravil. A mozbii I zato. jer je kroz svoje zabijanje občinaki kotao postal. Psk ksk se je to dogodilo? Posve na-ravskl, k*k< bndete odmah čuli. DomaČi kovsč jo umri te sa se za to miesto četiri Čversti dečki prijavili, koji au avalta obeča-vaii; a on (Js sSmo analo na jednih vrtnih vrati ^zabijal i zato ovo oalasto dobil. Na jedni vrtni vrati onoga sela je ve£ nekoliko tjédulh jofluk desko na pol odtrg-tijena visela. Jedan vnndravno jf putem dolel n sele a^aaivli sa pol odtrgnjenn de«ku, rosegoe n lep po kladivee i čavle, pribije deska na svoje miesto. To je is da- leka gledal občinski načelnik. To se je njemu čudno videlo, da jedan posve stranjskl človek nemrfe visečo desko gledati, koju je gospo dar vrta sigurno dvadeset krst videl, bez ds bi ju bil popravil. On ga je hotel nagovoriti, ali tondfavec je u selu zniknnl, pred« nego bi ga on bil dosttči mogel. Dve tri vare zatim dojde načelnik a selsku krčmu i onde spazi rečenoga vand-ravoa, gde tyti jednem stola sam sedi i kroba večerja, „Ah idravo 1« — veli inu n s čelnik — »Drago ml je, dragi prijatelj, da srno se ovde zesUU.* Mladi človek ga gledl i nema odknd to poznanstvo, .Niste vi on vandravec,* zapita ga načelnik — „koj ste ttialo prije ovde u selu na jedni vrtni vfati deska pribili?4\' — ,Jesam ja* -odgovori vsndrsvec. — ,No snda dobro! Hote aim kum Andraš* — veli na to naćel. nik jednomu onde aledečemn plvcu — »pak se ovoaaa vaodravcu liepo zahvalite, da vam js vrtna vrata popravil.* — Sused AndraS se nasmieli. strsnjtkomn se zahvali i skup s-nsóelnlkom k njegovomn stola sedne, a ostali p\'vćl ao njihov fepomenek prlslalkivali. Bpomenek je tekel o mestrl]!, iz kojega su saznali, da je náfe vkođravee zvOčenl kovsč, zatim o vaudranju i poznavanja stranjaklh orsagov iz C«sa aa opet OSvIedočili, da je nal vandravec pnno toga prepotoval i pano ae navčil. Tim se je a svih leljs pobidila. da ov vandravec, koj jol ktoma ima i za ebče dobro misli, kak je to pri onih vrtelh vratih dokazal, ostane kakti občinski kovač n onom selo, Meáter sabljač (jer sad sn ga već ovak nazivali) je moral ostati i kad je joft k tomu drugi dan pokazal avoja vieStina s podkivanju konjsh i u vračenjn marhe, niti jedan človek nije bil u sela, koj nebi za njega glasoval. — „Ov i nijedan dragi bade ovde občinski kovao 1* se je reklo. I tak je mester zabijać posve Iz uenada postal občinski kardmid a selu, koje joi prtd tremi vorami niti po imenu nije poznali Plaća je imal tri sto forinti, kvartlr svrtom i jedna ral oranice. Kad je pvri krat aa svoju oranteu iiel, da ju vidi, apesU je na poljskem putu jedna \'jamu, koja j« bil* takova, da bi se voz labko prehiti i, kad bi kotaó u nju dospel. Beljaki sa svaki krat, kad su iz polja u jesen prirod domov vozili, rečena jarnu se oko)e*njoin zemljom spunili, aH su kotači zemlju opet zrezali i jama je bila kak i prije. Melter sabijsč im U rekel, da to moraja nekoliko iadlc proda dopelisti, ako hoćo, da ka štetno« AU <mi aa odgovorili, kojih ne*vié« latinskoga. ©JUreda iü liturgije, i grčkoga ob«eda 4 i pol milijuna ; a ostali izhodni obredi broje »amo stotine jfczerah 1 jezero. 2. Ishod*e carkvs s rimskom stolicom DefljediujeiW (vlaika vera); 7tV mL IM ovimi broji naiviie obred (siooo ruska cirkva i, ostale slav. jesi ka 64 ml; nestorijanski 6 ml l jermenaki 3 m.,; habesinski blizu 2 ml. ; raskolnik i vu 80 akadah <80 (ele verah) po ruskom cesarstvu do 6 miiijuuab; ostalo se brojj na velike jezero, 8 Protestanti: 80 milijunah, Oni su raskomadani na 40 velikih, i 110 malih skafah (felab Vere). Od tud se broji 18 milijunah luteranah, 16 uiil. nngUkancah, 7 kalvinah itd. Židosah se; broji malo već od 6i»»lijunab. Mshauaedaaoah brqji se do 170 mi, ali au i oni rasitoljeni na vnogn i velike /dule. Pogani nov bilo bi anda po vslikom računu okolo polovine (nekoji pUu do 600 ml.), a na četiri au vrsti razdejani, od ko|ih jodna poStuje jod navtk kipe kakti boge, — Kršćanska Vera ako i nljeorbuhva lila i svojim krilom zakrilila vea ljudski rod a to je svojim dahom n» ves delovala ter prosvčtlila iste pogane Vosa samo jedna more biti prava. Jedrna prava vera nosi spro (zveliőenje). Vsaki je pod uvjet aveličenja i prez ikakvoga is-, govora dntan uz božanstvenu veru prionuti duhom i tićem. Odo je pvoa svoje krivnje izvan obćine prave božje vere, ali obdrlava na* u k i zakon, kak mieli da je pred Bogom i p ed svojom dudom pravo, i sklon je vsaki tas\'poprijeti vee, kai bi dosnaJ, 4a je bolja naredba t budo svetilen 1 Nije zveličan po onoj avojoj veri, vu k oju je brojem apadni, nego apalen po božjoj milosti i svojo) dobr»j volji čres beaaslenn živu veru — Usaprut prava vera neče zveličiti nikoga, gdo je vn\' njezinoj občini samo mrtvi kotrig. Po naredbi boljoj mora se prava vera Siriti, i vsaki osvedočen o pravoti » btílanstvenosti svoje vero teleti i delati, da bi brać* i druge vete prolla vu njn ; nu to ima bivati pres ikakove sile, nakanom plemenitom, naöinom blagim i razboritim. 8 kakovim ie duhom i sroom gdo se prilagodil za veru svojuto nek sudi Bog:, » ti gdo s i da si, poštuj osvedučenje ljujih druge vere i hovu svetinju, nit ma kojim načinom đlrlj vu svetišta ujihova uiti j duhovnu služ-bu. Vsaki poStuj svoju veru i njezino naredbe obderž*vaj> i po satom* njezinu »bzira li Vi, niti pusti ma komu vu nj U dirati; ali ka) ie javnega ljudskoga življenja i drugovanja : drugoj pio mjerilu poSteqja, dok ti ota za vaakoga jeđuaka mora dopuSća, i 4rŽ« drugi zakon. Jjudski. iiaj je, Bog vezom krvi jezika, vezom skupnoga oUjti i dobra sdružil, i kaj po zakonu naravi ili sudbine ide skupe, to nemora bi U, da vera rasdruÜ. -vrr P 0 H \\ V, i > I \'JU. D-. Wlassits Gyula orssaki zastupnik bude 5 ga ssiptoonfeft iva DaS zbirajoči kotar doSel. D« budemo nM*ga postevanoga ora. ablegata čim Ijubezaale prijeti mqgji i 4a 4\\ komisijo izaberemo, ,koia bude sveć*ao«t no-radila,: propisao poötuvan0 ofeinstvo uaSftga varaAa i okolica, usj se ;! iii X9rga (ra srida) fldseow ok A mi iuq , l>. . Ali\', ii r, ,)• t ti {i 7 , vu Čakovec vu varaSka ikolu uz konferenciju potruditi dostoje. i ,. li <: ♦ , y, Čakovec, 1894. 24-ga aug 3 visoko poituvanjem ! Vn ime toogih: 7 iT-\'<j|i »trorttí Jetei urednik. KAJ JE NOVOGA ? Kal kotta mir Europu ? Nov,ne »Bud TsghJ.„ sastavile , sn o tom na temelju troljvtnog prosjeka sljedeći rslun : milijunah for. na dolu tor. Rusim . 696.2; - 4,98 Njemačka (Prajzka) 4fl$.7 - 9?! Franoeaka . . 462.8 — 11.80 Englezli* . . 4UÖ2 u^r • KM> AuslroMagjarska • 103,6. „wr .,, , ft.34, Italija . .180.6 — 6.07 Spanjolaka . .80.6 4 60 Turaka . , 62.0 — 3.10 Nisox«ui«ka . 37.8 — 7.47 grsdsko-Norvtika 25.4 — 8.66 Belgija . . W6 - 8,70 , JI2.2 - 4,6(5 R0«»Moj^a ,19 8 - 3.8S ftvajparak« . 19.8 — 6.8# Danska . \' . 18.0 . - — Siö? ,, Buftaifefca . , 12.4 u,.nm 3 (ti (irtka ♦ 11.2 — 6,00 S«Wje • 6.2 i( - á.fe PO ovom popreénom računa, va tara nije ubrojena godina 1894v tro#i Bwripa vojsku (soldate) 3t*0-8 milijauev fOflUSpv ni l}eto, ili préko « for. pa dféL Na proiV)*ta i materialno blsgotfaaje aetroli niti peta stran rečene svote. vof!?•..-,• . . i Ftoortkatrgftvečld prssjet vu ttuipi. Pomorsko-trgovački promet vu litimi va I. pol ljetu 1894. bil je vanredno povoljan. Pe StaMstiAko* kürt u pomorske oblssti iznosil je ves uvoz 8,329.998 meter eentov (1893. IjeU: 8,04B.MIL), I izvoz 1,146.866 mat. nsdtsv (IM9&. i^etn: 1,161.688). suda sili ipsrnmot nM7&.lp8 mt. cnt. : 8,40^009 ,mt. ,0.) 04 glavolh pre4m^t4b uveženo je : 1»94 \\m» metr. putnih : k»ve d. « , „ ; 14 030 jolnod voća 59-850 96 970 *ina>> , ^gOUöO 4^2 880 gume i smele . 19 390 #M0P »lio ♦ d« 16a 1&790 juto . . 161 170 *0t.<W> rito . . 881.660 WfimQ petroleja . , 28^80 W 300 teljeza I octM40 300 \\MQQ kemMf. predm „ J^0,Qft0 Ove naSi bnfa- pokazujn, da je promet s pranimi predmeti prekomorske trgovine jos mali, pak da sa vsa nastojsnjs, da ae n. pr. digne ovoi, kave, pitala bez nspjelna. Većina uvetéuth predmetih\' jesn »arovlne, koje slale lakalnoj ili zemaljskoj industriji, od koje fiopunjka trgovina nejma preveliki da ktomo neimsju vrlemena. A kajje mefttar rabljsć napravil? — On je svaki krat, kad Je na svoje polje Jlél, os put nsbrll pnne ruke kamenja 1 n onn jama bltll, dok nije za dvie godine bila jima podpnno zavožens. „Jeli sad vidite ?" — aual im je reći — vd* je svaki od vas, koj je iđei s prasoemi koli aa polje, po pata na kola oakral samo nekelttto kamena h, kad bi već ova jama hila savotaaa*. Sad taj vriedoi občinar počiva na grobjo, a občina mu na svoj troiak, svaki duflni dan polaže na grob vienac i u/ge svieće. Jednoć su ga nekakovi drt^vni posl tršili, te je onak samilljon itilel na »etnju i u svojoj zamiéljenostl zib rt vi t pred gradom za diecu jabuke kopiti. Potem idućega su ga dieca sa svojim 8eptaofem: „Eto ga staroga gospodina, taki nam ba jabuke \'{Utal* okra-tevals, aprvince sve Iz dalekoga, ali za ćas sve bÜle, dok se hrpa diace -nije tak nago* milala, staromu gospodina u blizina doftla i a pravom smislu riečl, bal neprltftins postala. 8ad se st\'oprv kralj, kakti iz sna\' probadi, na zajedno i zmisli, da je zaboravit jabuke kopiti. U neprilikt, kaj bn stollkom diecum sada poče1, koja su ga med larmom i krikum okrutavala, zdigue batinu i onsk na pol v Sali zeStrpče z-noginli izavikue; „Jeli budete iSli od ovad ? — mará vHtfllu lw" .Ila, ha, hs,a — se prtCraa dleci smesti — „em je danas ćetvrtek, danas neima Škole, kaj niti to neanaja, a kralj saf# Friderik se nasmeje te mrmlajućt: „Imára drugoga posla nogo se brin(ti,J kld vi imate Školu a kad ne\', — otlde dalje. • V v. Srati i Školska dieca. Praski. kralj Friederik veliki imal je n**adn, da kad je .isel ua Setuju, nvlek |e na pijaca pred svojim grsdom Mpil od filarke pnse tepe jabuk, koje je onda nz put idoć med diecu bital te se sladko smejal, nad njihovim se iahanjem sa kotnrsjućimi jabukami. Već .iz daleka, kad je iz svojeg grada u Berlinu iziflel, ifllo je med diecum ieptaaje : »Rva ,ga, staroga gospodina, bude nam Jabuke bital." znaroenitoiti, na svojem patov^nja nadjene, spravljal, Wl je med setalatái I Napaljskomu kralja predstavljen, i to kakti njog, koj po silioje knjigo, u kojoj su sve yo ,zhaqtenitih U<l4ib, n ovom stoletju počiajepo beda«t,oče, zapisao*. Kralj ga napite, jfll je 1 ott « toj knjigi sa4i ne^pretoosti nspolni? Putnik o,4prs M.\'gvi i prjčfioe list po isto Iskati, kad BOplen krat sé zaatavi i puič^e M a glas ćteti; „Mileča aprila ove godine je Napa I jaki kralj jedaoga Arapina aa dvanajst hiljada eskinah n Afriku poslal, sa da onde liene arabske kooje pokupi 1 kralja n SUln-dopel^. „Pak ut*i to dollo kakti beduti čin a Tvoja knfiga^*\' napé** taktlj. „Jer óe Arapiu skup b novci a svojoj domovini ostati\' odgovori\' ipntnik — „a uebude nikakov« koejo kspoval i Sujimi ss n Bnropo vračal". „To neimaft fNvvo" ^- rell mu na to kralj •— „jer kik bude pak onda s-tvojom knjlgnm stalo, ako Araf in ipak nazad dojde ?" Odgovori putnik 1 „Onda asi ono miesto, gde je sada vale velMlaastvo napisano, posve jednostavno, samo toga Arapina napigeA*. Kufea JbeftasiUTcah. • 0 ii^ »\' 1 i., r \' \' i; A(1 IJ^aV Nieki putnik, koj je sobom raznovrstne torbe i Skrinje vozil u koje je rasne I ! haseo, Povoljneti jt traueitni promet i jalnim voćem (sadom) i vinom. Isvežeuo je : 1894. 1898. vn metr. Centi: cokorn 128 780 198.640 slivah . • 14.510 16 000 rile , -. 16 946 64.610 papire . . 6 780 6.120 kem. produktab 12.970 9 680 i tréalovioe 64.640 67 110 minetalnih vodah 18.880 18.900 Mrlje w . , . .. 440.060 o 446 000 kuroze \'. i. - 14 980 .; 70.840 ; ječmena . 108.000 . 129,800 graha (fal Jlja). 169.940 172 78Q,, daücab (dogab) 28.86 mll. kom 80.86 mil. kom. Osobi tó je bil povoljan isvoz gradjev" nog i gorivog ) drva, premda je izvoz ie célom nekaj zaeetal proti lanjskomu ljeta . ■ i f > i i>. >< h ■. , Otud je* otražmestor. ■ Vu táükolea obandjen je pred p»r dnevi baearaki stratmeSter, koji je 86 lj«t prez kaltlge slutil i aaradi toga bil je .o|li kovan alatnim krito« za saslnge, a vesda je degradiran i na dvč ljeti vu lolt obsud-len; ar je 1800 for, U regtmentske kase potegnnl i potrosil. \'■i\' Bréy od kamena toli. . » \' \' i. s • Vu Romanskoj prensdjeno je brdo (brég) koj sastoji iz jodne jedine \'masivne gromade od isme kamene soli Tenka kora od ilovače ča v a jo od deždja. Pokehdob je vnRsmsoj-skoj sol orsačka vlastitost, to je kormanj (vlada) céloga bréga dala obkoliti soldačkim kordonom (stražom). Vu BumonJikoJ medtem-toga i na dragih mčstih ima najčliteSe soli, ali je vaikak čudno, rkaj je ov od soli sastavljeni brég mogel vile jeaer ljet »držati uplivom vremena. cčlo karpatko karpatko gorje na visini nad 1800 metrov. $uduči papa Vu Vatikanskih krugovth se najveksom stal nosča tvrdi, da je zdravstveno stanje papino Isvrstno. Poleg vsega toga opate se sgodnom, la mjerodavnih kragovih potičuča vést „Gaz-sette di Venezia*, po kojoj se kardinalski kolegijom vrlo ozbiljno I živo bavi pitanjem o ličnosti budućega pipe. Kakti kandidati imenuja se oeob\'to kardinali Vannatelli i Caplcalstro, nadbiskup cakvanskl, od kojih osobit ova posljednji da ima najviše nade (nfanja) Đakak da prepolčsmo odgovornost sa ove glase gori spomenutih novinah. Prlzer pred tudom. Vn\' Napolju raspravljala se je pred sudom 14. aaguita\'a totba pjevačice Claudie Mariani proti njezinomu mota zaradi rastave leültbe. Pokehdob su vsi pokosi (próbe) • stali zabman, da se tena izmiri s malem! potegoui je Msriani nota, ter je vadril Olaadia četUi pat vn prsa. Pjevačica donelena jevumirné< vn ipital, a ubojica vn reát. .! - -li tili) i U > j • ! Dohodki duhanikoga monopoli. • ■. Dohodki duhanskoga monopola porasli sa va prvoj polovici ovoga ljeta. Po slalbunih podatcib obóiustvo je *o ovoj polovici mo-narkije potrosilo 248,905.048 cigarah i 296,629.687 cigaretah. Naprama uspjehom istoga razdoblja va prelestnlm ljeta za 16,948.616 cigarah više, a cigaretah 82688898 vide. Veklom potro!n|om porasli ta i dohodki* ovi sa izaosili vo prvoj polovici preSestnog«\' ljeta 21,460.196 forinti, a ovoga ljeta 22,586.018forinti; vitak iznosianda l,J86821 forint, Zanimivo je, kak ae potrotnja dnhaua odnosi prema broja ljudstva. Prema popisu pučanstva (ljudstva) to je od 17,460 000 ljudi vsaki Covők ljeta 1891, vu Hag.arikoj popnSU na ljeto 27 cigarah i 28 cigaretah — ljeta 1892 28 eigarft i 81 cigareto, a ljeta 1898. 89 cigarah f 86 cigareta. Va Horvitskoj tiijo tak povoljea rezultat ,ar dok je vn Magjarskoj ljeU. 1891. po perSon potrošeno duhana za 8 forinta 42 krajcara isnosili su vu Horvatskoj samo 1 for. 42 kr perlonl (osobi). — Novine „P. L • se nadaju da bude uprava monopola dsbena vninterea nflavrfienja produkcije.dahaoa z nsmenito diglo, potrošnju osnivanjem novih fabrika. Kratki novosti- Svéttka željeznička mreža Bnčfl na Tatrah. Í Zakopane javljaju, da je oodi 14 augusta va jutro padal snčg, koji je pokrib Izračunano je točno željeznička mreža céloga svčtar koja je postojala 81. decembra ljeta 1892.; célokupna dužina željezničkih prugah vn célom svétu, iznosila je do tog« dana 668.967 kilometrah t. je vi e šestnajst puta nego opssivsnje zemlje ns polotnik (ekvatoru). Stroški za fpodizanje vsih tih praga (Itrekah) nacóloj zemlji iznose; 174,882.000.000 krunah Ili 266.666 kruna od prilike po kilometru naproti dölovom avéts ovak so deliju željeznice : Europa 288 817 kilometrov, Amerika 352.280 klm.,Aziia 87.867 kim-, Afrika 11 607 kim. i Australiji 20 416 kim. Naproti veličini zemljilči, Belgija ima najviáe teljcz nica na célom svötu: 18.400 metra na kvadratni kilometer, a relativno prema broju stanovnika Australija ima najvile 180 kilo metra na 10.000 stanovnika. — Nejmenjla ftenaka na svétu je vezds prez dvojbe nekakva frajlice Paolioa is Ho-landije. Stara je 18 ljet, visoks je 80 colov a tetka 9 fanti. Na izhodnoj strani Etne pokazuju se ogojene pukotine, zaradi Čeaa se očekuje provala vulkane. — Vn guberniji petrikovskoj vu ftoaiji kolera se jsko siri. Do vezda je dokszauo 106 mrtvih i 282 od kolere betežnih. — Vu jednih francezkih noviuah dsje se na znanje povodom pogobljooa Oaserijsta statistika od IjeU 1866. pogubljenih (na smrt obsodjenib) zločineov. Pod cesarstvom od ljeta 1865 do 1870. obsudjene sn 198 osobe na smrt, a samo 86 ih je bilo pomilavaoo na deportacijo. Za Mac-Mahonova predsjedn čtva od ljeta 1878. do 1878. \'obendjeno je bilo na smrt 176, a pomilovano 112 oeobah. Z% Grevya od 1868, do 1886. obsndjeno je bilo oa suirt 211 osobab, alj je samo ovrSeno 49 osudah, doćim je 76 poetotkov osudjeoih pomilovano. Pod Osrnotom osodjeno je 167, smsknuto 68 osobah. Bezkrajna nevolja. Nlekl čovlek, kojemu je sve naopak izillo. kaj je goder počel, te ma nikada nije nikaj hotelo po volji i sa rakom ispasti, kad mu js opet nekakovo poduzetje zlo izpalo, vea zdvorjen zavlkne: „Oh Bože moj I — Ja miillm, da ako bi se bil klobnćarlju vuö.l i klobučar postal, tsk bi se aigurno ljudi bez glav ns ov iviet rodili\'. Em. Kollay Popevka. Od Hanikt devejke. f Setala se V zoija Naoika devojka> . Po gori viaoki, Po polja Mrokim. One je počula Konjiča brzati, Konjića brzati, Junaka plakati* Junak glava zdigne Hanika pobegne* Nebeži — nebeži, Nek mi ran véli.e Ako ja. ozdravim, Tebe néostavim, Ći ti ja vnmerjem, Konjič ti ostavim. Junsk ie ozdravil, Naniku ostavil. Ona ga je klela, Da ga je zaklela. Nedsj ti Bog dobra, Nit pre cirkvi groba. Sehnnla ti telo . Kakti v leti seno. Sahnalo ti irce, Na makovo zrnce, Soli se ti glava, Kakti v leti trava. Sodi se ti telo, Kskti v leti seno, < V jutro pokoaeno > Večer iknp eparvljeno. »The Greiham« Pr »The Gresham* zvanom london-akom drultvu (vu Čakovcu je upravnićtvo pri Graneru stacunaru), je moći tivot osigurati. Toje8t plati, gdo ai hoće život osigurati, po letu veklu ili menjiu svotu i to poleg.toga, kak je gdo star i kak svotu hoće da dobi, pak ako bi vnmrl, herbom imenuto društvo spleti onu svoto, na koja je bil iati osiguren, ili ako doživi na p. 16—20 letab, njemu daju istu svotu vu rake. Tak je moći livot ženskah i decah osigurati. Ovo drnžtvo ima Bvoje glavno upravnićtvo vo Buda-peStu. Cena ziika. Gabona árak. a t. 1 m-.m&zsa. — 1 m.-cent. Buza Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bsb Sárga » Vegyes » Lenmag bükköny PSenica Zob Hri Kuruza stari n novi Ječmen Grah beli > žuti > zmčSan Len Grahorka « ^t kr_ 6-50-5. 80 6.26-6-10 k 20-4.60 <50 1 Buda 18-ga augusta«* 1894 AO 50 16 58 l& Nyilttér.* Egészselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 460 különbözö faiban) méterenként 76 krtól 8 Irt 65 krig, valamint fekete, fehér és ssloes selyemsaftveteke 46 krtól 11 Irt 66 krig sxállit — sima, kooxkás, csikós, virágos, damnszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositié és 2000 külön-MxOssin s árnyalatban) ssállit póetabér és vám mentesen a privátmegréndelök lakárára Hennebei\'K O, (es. kir. udvari szállító) selyemgyára Zttrioh-ben. Minták pósta fordul óval küldetnek. Svfjo aba esimsett levelekre 10 kros és leve-IsiO lapokra 6 kros bélyeg raga»»tandó._ Ksen rovat alalt köslöllakért nem vállal felelősséget a Sserk. •OOOOOOOCMOOOOGOOg Kiadd lakás. O ö Csáktornyán a Széna-té en i(j. gtumana Miksa ^előbbi Hochfluss)-féle házban egy két ssoba, konyha éléskamra sth. álló \\ utcinl lakás azonnal kiadó. Bővebbet a háztulajdonos .Neumann ffiksdnal \\ Qiáktoinyaa. 675 1 3 , i . •OOOCOOOOIOOOOOOOÍ / Mura-Siklópon (Vratise-neoz) levő korcsmám részére egy csapláros kerestetik, A korcsma esetleg azonnal átvehelö. A föltételekre vonatkozólag bővebben értekezhetni Gold Gyula vendéglősnél Slrukoveczen. II ♦ —\' Vu Mura-Siklósó (Vra-tinincu) se za moju krčmu jeden hrtmar t isée za vino vunlocili. Krčma se taki more prekvzeti. Vise od toga razgovarati se moći pri Gold Gyula oőteriaáu vu Réthatu (Štrukovec). •té*»er * hsR/máa, é* •«»*•>•» I<siblaissali»> ter« _ _ láii b«(0(«i|sk sllsa Tökéletes fertőtlenítés r Teljesen szagtalan 1 ÖXMÜKÖIÓ TÓMGSlÓHé- ČL0 NETTEK. Bslfílíl it kttlföldl azabadal- /V< mak I 8sobtl árnyékaié-/ kok mindenféle tetaze- US* alak ban Árnyék ^ mék-berendezlek ^^ kórhizak, UkU- nyák, Iskolák, ipanrillala tok. szál * lodák »tb. ré asáre. v A ti1.5t-lenltő és ssagtala-oltó tőség-pori T««««, alom I Mladen-, neoaft Hbn Kjártr-.iuy, nagy raktár«. KUlBnlegettég: 1 hullád dMágl i szt UUi eabori H városi hulladékok Ipari- és gaidaaágl ér-tékeiltéM. Támtlut tisl és elfuvafozáal vállalatok ner" vaaése. jfatrágyafrártás Hénletee ter-vekkel, köfuégYeté*-kk«l é» eredeti bizonyítványokkal udvssen szol-; gát , as Igazgatóság. Aa ervaéia* klasgésB«^« IsaássálUl «ai»anS«ra-■ •m «JAaslva»llt Kiadó Van szerencsém a Szük-utczában Mátánovics-féle házban egy 4 szobából, konyha, éléskamra, pincze stb. álló • \\ utczai lakás f. évi október hó l jétől ki-adandó. Bővebbet a háztulajdonosnál , Máiánovlct Péternél. 678 2-2 . Csáktornyán. ílxletmegiiyltás. Vsn szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy helyben az Iskola-utczaban, özv. Márcziua Józaefné úrnő házában, e hó végén, divat.- kézmű- és rövidáru-kereskedést V nyitok, a hol kalapokat, cslpót, nyakkendőket, fehérnémOt s o szakba vágó egyéb csikkeket is áruaitok/ <\' ,. . ✓ Több évre terjedő helyi tapasztalataira s elegendő tőke képesítenek engem arra, hogy a legkényesebb igényeket is minden irányban kielégítsem Abban a reményben vagyok, hogy ugy az áruk minősége s olcsósága, valamint a nagy választék mellett figyelmes és lelkiismeretes kiszolgálat által t. közönség tetszését is sikerül kiérdemelnem. Miért is jóakaratú támogatásáért előlegesen is esedezem. Magamat s üzletemet a n. é. közönség kegyes jóindulatába ajánlván, kiváló tisztelettel vagyok C67 3—8 Zrínyi Viktor. lűiimyk ss Amerikai úmú Msi! No- A 80 holdnál nagyobb területű »Sáadortelsp Ujvidéksa« f. é. vember havában, Ripária, Portalia, Soloala és Jaoqusz slanyokra készült 500,000 darab fáaojtváayaibfcl á t&élstssea fimefbrrt példányokat, jutányos árak mellett eladásra bocsájtja. Ez idén a lsgjobb bel* és külföldi bor. és oaaasgess615£ajokb61 420 fajnál tóbb került ojtás alá, és alólirott teleptulajdonos kívánatra, bővebb magyarázatokkal ellátóit résizletes árjegyzékét a t. cz. érdeklődőknek iafjen és béraeatvs szívesen átküldi. A telep z6látásokkal is szolgálhat nem különben, — mint ejtisl ozélokra mint pedig iskoláztatásra alkalmas aasrikal alnayokial Rlparla, Sauvage, Portállt, Solonlt és a Rupettria kulftaftls válfajaiból, — mint sima. mint ped g gyökeres vesszőkkel — aagyobb mennyiségekben; — végre a már hordképes ojtványokból az cjtégalyeJr is eladásra kerülnek., \' l 664 4—6 i Adamovtcs <§indor SjrUUkiü. ; tutárosottan Chrittopb-fél« Valódi c«*kl«>! M* t Klip. p*U<*koVb»« j j kárendff: AJafittato.t 1860» (ívben szakácskönyvek \' Ubat0v4 tani, ka®r a »»obiv » miaoUa »Inu 1 kaaaalluttu-uútk, mlrW • kelVmttlan »«■* * ly«!, KIO\'W« .«ir»<H», .. 4« «a ol»jE|y»k »41*« tlkarflltetlk. Km.lUii • ík«.ai)»u olyaa »trn*ré, hof/kfVf m»»a W««h.il I a »AaoláaC A p »IIA uxl\'N lirjrayal íaltírttlbaUl, ut\'lkUl. kW alraastaa* Hujit. Mo« k.ll k«ISoM>t*lai| ■*ln**»tt »sobajMOl* - ttnymiai, j artiiWntt U mahalo* Ibarnít, »♦») akir M olf>-r»»Uk »dl b» » paiiAi • ni«««\' I« Sa<li •OV"\' •UUrnUÜ r4«l tMT uj paJlira rajjeaen VfM Alltat, korábbi miroUUt »lb | ran Vlutih *laxt* fénymi* (»lineioUwij * I Hl »allékra 4« WWjÉa<r«, mai* Mopiu Haji ad. ICÜliaSaan áílíll ">»\' bwaikolt —t*f* M^kra »aló. i Oaak Uujl »<1, aniiílíoiva oam fBdl al a f.muiuit. FmUoouu, kOiUlUllll « mlr. (k4t k«a4paa- fyaifu .»obira vali) 5 (VI. W kr., va<y »7, aOrk% d W9MT1 vaiOJ a 11». »v »r., »««7 » í, i. A kAsvetUn oi^raodcUaek alndrn rároaban, aha) rak vannak, ide küldendők. Mli>taioi»oli»ok 4a pro.p .k Uránia birmaatra kUld.la.k, A bariaAHiaail Ua.4k tmast • »okkal raMtabb, • gyakrau a cilaak ma* n» rak U rak aktatok Iral s«t a libb ralal xiakia hamlilijik, am falaid mlatfai«-ban koaaik forgalomba. Chrlatoph Ferenc, i mkt amurt • rtnriitt íiititírtu b urmtt irtortu, Frájriv. K. Berlin. ZArJch. Csáktornyán : flURAiroii Főraktár: Budapest. 1894, augusztus 1-HI salát házban VI., Váczl-körút 57\'- sz, KŰHNEEDE gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult 1856-ban) ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatlan s több mint 14.000 péklányban elteijedt HUNGÁRIA DRILL és JUBILEUM DRILL v sorvetögópeit leszállított árakon, hullámo« tmrCUmtr* „MOIOII DRILL" l*guj.bb, U0.uy»*«rübb aorv«t6t. 8ack féle ekék, két éa többvasú ekék. Loacke-féle siántóföldboronák 12-féle nagyságban. Laacke-íéia kedvelt rétlwronáfc, Rótták. Konkolyozók. Kitűnő szelein magtár-rosta (33 frt), mgty munkaképesség. V E H T Z K V-f él« FÜLLESZTÖK. Szecska-és répavágók stb. * Árjegyzékek, bérmentve. Féraktár: BUDAPEST, 1894. augusztus 1-től saját ház I VI.,Váozi-kÖrút57?, \\ német, franczía és angol képekkel ékített MUNKÁK. Köaczél s réznyomatu í ■ v Magyar, németi franczia és angol remekírók wöm. Az irodalom bármely ágábsn a bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt \' \' vak tára. bármely szeraö által írott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer zéséröl gondoskodunk. Az Irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtalik fölvilágitás. Utazási kéziktfnyvtk, atlaszok, löldabroszok, tervrajzok, föld és éggömbök. ___ Ima és ájtatossági kttnyvek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajiok NÖl MUNKÁKHOZ i a nZALA^pe«tikaMietllap^ kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP *0*yv-; wfi-. ik^kmCrkrkskkdísb kö\\yvki\\dóhivatala papir-, lRlr ÍN RAJZSZKII RAKTÁRA KÖNYVNYOMDÁJA ÉS RÜXYVRÖTÍSZKTK Na(?y-K.anÍK8An. ».,.,. A »MURAKÖZ\' társadalmi hetilap kiadóhivatala. /WVVN VV^N\'Wv.. v v \\/W VVs^V^aX^a\' V y V wwVv%A ^^^VA/W Fischel Fülöp (Strausz Sándor) KÖNYV-, MŰ-, ZBNEMŰKERHSItBDfiSE KÖNYVKIADÓIHVATALA, PAPIB-, IHÓ ás RAJZSZEB HAKTÁJBA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTESZETE C«AkjtornyAu. —Alapíttatott 1882 évben. 1.111 wus.tei iRAfOt. Rttmtom* micden kor éa nem mAmAm, ___________________ »Meo nyelv«, a legdü»abb vfc , tájrában megtekintés végett kéezon állanak s kivá-lansiékbae. \' —;—\'\' \' --- — Szótárak. KSfiOI.Al OKTATÁSI könyvek ; mittden nyelven. ^ Népies naptárak, itKAirics^s ssnebhöny Ajs összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak- natra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind videkre. »■■■"■ ■\' \'»■—" ■ \'t......... * •■• — -—------ -■. Yidékr51 érkezÖ megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. \'t r, }. ■ ZC-"\' "T \' V Irodalmi közlönyök és jelentésok ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. Előfizetés elíogadlatik: minden bel- éakUMSldi folyóiratok, napi és i. i) í IHVATbAPOkHV a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. > , ■ s . \' ->» ■ WIMBI\'I 11.11,1 I I ___________ tofcfht^nh tantnt#ieteiben hanzudlando tankönyvek folyton raktáron vannak. ■ \'■iíjíi. xV-y. ■-:>■\'- ... ■■ - ■■ .: . ■_ Mywwilatt Fiechcl Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyonsdájábsn Csáktornyán. r ■> a« v.- - *:*>:. .tM \'v^wn. . |
