Muraköz 1894 048-051sz december.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	33.06 MB
Keltezés:	2014-07-18 13:13:14

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1205
Megtekintések száma:	1841
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (287.01 KB) Muraköz 1894. 48-51. szám december Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: i ■\'XI. évfolyam, Csáktornya, 1894 decsember 2« \'48. ,, &wk«tÖT»l ért«k«inl l«fc«t alá. átnptp 11 4a IS ór» köiött — A lap »Milimi Tink re vonatkoa •ind«a kOalamétijr Margltal Jósaef wikaaitö 0avira kftUaa4i. Kiadóhivatal i Ftoakt! fttlöp könyvkereíkedU«. Ida Mldandök u alöfls«(4>l dijak ■yilttarak U hirdaUatk. Bi/detések joUiijoíío számitlatoak. miutM 4rkt íféer évre . . . 4 1H Yél érr . ... 2 tU Negyed érre . . . 1 űrt Egye« nim 10 kr. MAGYAR és HORVÁT MIM MEGJBLKNÖ TÁRSADALMI, ISMERETTKRJESZTff * SZMUMllI HETILAP. ._lietenkiHt ^ujnser: vaiirH»\|». A .MiiTnkOci tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« »at. hjvntalos közlönye. »tg lf»(dUUak j Bidapaataa: OoldUrKar Á. V. ia Xokataln B. kW. Irod. B4ttai Bchalak H., Dukaa M., Oppalik A., Dauba G. L. 4a U.rainil 4a HanidL Br önben: 8Urn M. Biztosítás szövetkezés utján. \' v \' - ( . I (. Az emberi természetben fekszik az e törekvés, a melylyel értékes javait a léha-, lőleg biztonságba kivánja helyezni a kárt okozó behatások ellen. Ez a törekvés a társadalom közgazda4 sági fejlődésének mértékében nvndnkább előtérbe lépett; és alkalmas módokat keresett a lehető tökélyes megvalósulásra. Ez a törekvés hozta létre a vagyon munkaképesség, testi épség és életbiztosításnak mindama nemeit, a melyeket ma ismerünk és ez keresi a tökéletesedés további formáit és fejleményeit ezen a téren. Közgazdasági kulturális fejlettségükhöz képest talAljuk a biztosításnak különböző módjait az egyes államokban, mert maga a biztosítás értékes közgazdasági eszme, a mely a többiekkel együtt fejlődik, és mindig egyre nagy9bb kflrt hódit peg. Rohamosan"\' terjedt el a biztosítás szükségének eszméje hazánkban az utóbbi egy pár évtized lefolyása alatt, a mely idő Deákra éppen közgazdasági fejlődésünknek legélénkebb fellendülése is esik Ez időszerint leggyakoribb és nálunk NfUitir ptUttorM 10 kr\\ majdnem kizárólagos módja a biztosításnak a rés/vényekre alapított biztosító társaságoknál, való kflrbiziositás és pedig legtöbbször csak tűzkár biztosítás. Ezért mint legállalánosabbnál — most maradjunk csak ennél • • . » v , } . • i Ma már sok millióra rug az az összeg, a melyet hazánk közönsége évenként kifizet a részvényekre alapított biztosító tár saságok pénztáraiba, értékeinek tűzkár ellen való biztosítása fejében És pedig 1886—90. évek állaga szerint 36 015 \\l69l-ben 35-883, P8ö5í-ben 86 051 millió! forint volt hazai intézeteink bruttó tűzkár-di) bevétele Ezzel szemben ugyané bztositó társulatok tűzkárokért kifizettek; 1H86-1890.\' években átlag 16 444. 1891 ben 13 683 és 1892 ben 14 610 milffó forintot Pedig tud j valevő dolog, hogy összes tűzkárt szenvedhető és biztosítható értékeinknek mintegy egyharmad része van biztosítva ez idő szerint és igf időveí ezek-ar. összegek még sokkal tekintélyesebbek lesznek. Itt kell rámutatnom arra a szomorú körülményre, hogyha hazánkban üzleteket kötő biztosító társaságok legtekintélyesebb része idegen, sőt, hogy e nemű hazai vál lalataink részvényei is nagyrészben idegen tökélek tárczáiban őrizietnek. Ilyenformán a biztosító részvénytársaságok jövedelmei is — kis kivétellel a külföldre folynak s hazánkban kevéssel marad több belőlük, mint a mennyit a tényleg beállott k A rese r tek megtérítése igényel ^ A mi pedig ezenfelül nálunk marad az sem oszlik meg a biztosító f-lek között han^m természetsze rüen a biztosító társulatok haza« részvénytulajdonosainak jut részben osztalékul, részben pedig tartalékalapok növelésére for-dittatik igen természetes, hogy a részvényekre alapított biztosító vállalatok^évi tiszta nye resége mind\'g a részvénytulajdonosok v* gyonát öregbiti; hiszen éppen e czélbót rakták össze alaptőkéjüket és ennek remé nyében vették magukra a vállalkozással járó koczkázatot Kis hasznot igérő vállalatba okszerűen senki sem fekteti vagyonát, ha az még a befektetett töke elvesztése koczkázatának is ki van téve. Már pedig a biztosítással, lát\' szólag nagy mérvű iőkekoczkázat van egy-bekapcsolva. Ebből önként következik, hogy a biztosító vállalatoknak olyan előrelátással kel- , v«\' f ÜJmUí"lármja. Emlékezés Gróf Zrínyi Miklós a költö 1664, november 18-án történt haláláról. / (Folytatás.) — Irta; Hzokoly Lajos. — A bán vadászai reggel kimenvén, ebéd előtt több elfogott vadak között hozlak egy vadkant i«, melyet a vér ura, Zrínyi e>ó vittek. Zrinyi belliién Miklóstól kérdé: „Óosém uram I Erdélyben szoklanak~e termeni ilyen vadkanok?" Bethlen erre igy válaixolt: »Kegyelmen urain, NagynAgo-dat alćualosan követem, enuél »okkal nagyobbak ia teremnek.. — Zrinyi e sxavaknál mintegy megaiégyenUlve érette magét, a motid\|a Bethlen nek : .Ha (elázik Kegyelmednek, ebéd ulán men-l\'önk ki vadászni, meglélja kegyelmed, itt i« a horvátországi erdököu találunk ennél nagyobbakat ia.« A« altit e« ebéd elkéssülvén, a vendégek az ebédlő teremben összegyűlvén, ebédellek, Zr.nyi ebéd alait — szokósa ellenére — rendkivöl kedvellen Állapotban volt, de okát seuki nem tudta. Ebéd ulén két óra leheteti, midőn Zrínyi Miklós Uethlen és Vitnyédivel egy hintón ülve elindultak Csáktornyáról számos puskással vadénz-ni. Útközben Zrínyi társaival adomázott. Az adoma «z volt : Találkozik egy ember kenyere« pajtásA-val kit az ördög vitt. A* ember igy siói hoxá : Hová ménsz pajtás ? iürre az iileiö igy vála.zol: Nem megyek, U«n«m viaznek. De rosx dolgod van — Szól az ember. — Mér hogy volna — (elei a kenyere« pajtán — mikor ugy visznek, hátha gyalog kellene mennem, akkor még rosszabb lenne. K/.en adomábsn Zrinyi Magyarországra és Ausztriára czélzott: A vadászat színhelyére nemsokára megérke«-tek. OtioknAl a hajtant megkezdték vaddisznókra Kurhéneoz (Zrinyilalva) (elé. Zrinyi levetvén a nagy, bö otizméjAl, puskával bement ax erdőbe, szokása szerint osak egyedül bujkélvén, egy nagy erdei disznót Ifltt, a gyalogosok is lőttek egyet, s ezzel vége lön a vadászatnak. Zrinyi és vendégei a hintóhoz közeledtek, hogy immár hazainduljanak, de a végzet oda ho/Oil egy Póka lelvén nevű fővadészt, (a béoai udvar AMal lefogadott orgyilkost) ki mondá hor-vétul: .Én egy vadkant sebeaiieltem, mentem a vérén, ha uiénna mennénk, elvesathetnSk.u U ihlen Ziohivel rögtön indulni akart a vad-utAn, Zrinyi ezt látva, igy szélt hnzaAjok: aöoi«ém uraim kegyelmelek oiak maradjanak lit.u Viinyé-dinek és Giuios kapitánynak pedig ezeket mondtat „Csak beazélgeKKenek kegyelmetek itt uram-öoséimmel, osak meglátom, mit mond ez a bolond (t. i. Póka) mjudjért vUszajövök." A félhomályos sürü erdőben, a semmi rosszat sem gvaniió Zrinyi Póka után nyargala. Vé\'«tlenül Zrinyi Utált is egy vadkanra, mely Uldóiöbe~eite, Póka iö vadAsa ezi látván, nehogy veaxély 0rje, egy horgos iára felmáHEOtt s a kedvező a tanuk nélküli alkalmai felhasználván, a veszélytől szabaduló Zrínyit puitkaból golyóval főbe lőtte n az elesvén, a vadkan a már putkagolyóval megölt Zrínyinek fején és torkán mély sebeket ejtett. Ez alatt Mnjláni jön nagy lelekaxqjtadv, a< urakhoa, s kiAl ja: hamar a hintót, oda az url A hintóval rOgiön a sUrlibe indultak, de már késő volt minden, Zrinyi kiazenvedetl. Póka István pedig, ax orgyilkost a fán találták. Zrinyi Miklós a költöt tehát a bée! udvar által felfogadott vadáaz, Póka István lőtte főbe igazolja ezt ogy, a magyar nemzeti muaeum ré-gi>égtérát disziiő putka, a melynek exQatözött lapjába a következő felirat van vésve: „Ego suin illa Flineta, ex qua Oomes Niool, a Zrin in 8yt-va Otíok loHula Muraköz in Venalione ab Apro Persecuiu* a Venatoruiu supremo N. Stephano oka. 1661 dle 18 va 9-bris trajedus est. A ne-pote Qabrlelo í>oka P. ao G. D, Paulo Benyov-szky Dominiuja idem conaoribenli dono dala Anno 1755. in perennem rei gastae memóriám." A Póka osalád Muraközben élt, mely a vér-díjon vagyonilag és szellemileg ia emelkedett; igy Póka Imre, aki valószindleg fia volt a mu&«-umi puska .feliráxban ajéudákozóul eialjjelt ■ 1755-ben élt Póka óbornak, a történeti névre szart lett Fóka István orgyilkos vadász unokájának, ax I79u-ik évi Magyar Almanaoh szerint ugyanez évb^ia Zalainegye muraközi jArásában rendes enküdi volt. Ennek (ia lehetett Póka Antal Zalameuye főmérnöke 1820-40 közön, ennefc fiai pedig Póka Háfáel a negyvenei években Kei-ka-Szeut-Miklóson plébános volt, kit egy urad. gazdaiiixi — veszekedő terméaxete miait — ar-•enioummal megmérgezett« s vele a Póka osalád ia kihalt. (6. Dervarioa K. Gróf Zrinyi Miklós költö halála 1664-ben. Előszó. 7. I.) A kurnaneozi katasztrófa után Zrinyi holttes" tét haza saállitoiUk. A vár népsége nagy »Írásra fakadt, ki érexheté, hogy legjobb s legnemesebb urát vesziUiite el benne. A béoai udvar oxouban : „oly nagy örömmai vette Zrinyi b&lálának hirét, hogy örömét alig tudla ax illemkivAnta gyáaxzal altakarni!" (Pauler Vesselényi a tár. Ö»szeö»küve«e. I. 35. I). \' A mint haxaérkezlek a holttesttel, nejének nem merték azounal tudtára adni férje haláláiát. lelt berendezkedniük, a mely a befektetett alaptőkének minél nagyobb tiszta jövedelmet biztosítson, hogy rövid idö alatt lehetővé tegyék — az osztalékon felül — na gyobb tartalékalapok egybegyűjtését és ez zel a koczkázatot minél gyorsabban apasz-szák illetőleg kiküszöböljék. Eme kitűzött czélt rendszeresen rövid idő alatt el is érte, valamennyi eazélyesen alapított és helyesen adminisztrált biztosító részvénytársaság- Alaptőkéjük után igen tekintélyes jövedelmet élveztek és ezenkívül félretettek külömböző tartalék alapok képzésére — nem ritkán — az alaptőkéket többszörösen túlérő összegeket és jgy rövid idö alatt a koczkázat veszélyét alaptökéikre nézve teljesen megszüntették. Mi sem igazolja jobban a biztosító társaságok valóban fényesnek mondható üzleti eredményeit, mint részvényeiknek tőzsdei árfolyamai. Sok van e papírok kö« zött, melyeknek értéke megsokazoroaodott; sőt több olyan társulat is akad, melynek részvényei annyira keresettek és értőknek, hogy a tőzsdékre soha nem kerfllnek. De még részletesebb betekintést nyujt hazai biztosító társulataink üzleteibe a be-csatolt kimutatás, mely az 1891. és 1892 iki üzletévek eredményeit egybehasonlitva tünteti fel. Ebből csak futólag annyit emli tek itt fel, hogy a hazánkban nagyobb üzleteket kötő nyolcz társulat Összes befizetett alaptőkéje együtt 14.425 millió forintot tett, mig mae társulatok összes vagyona nem kevesebb mint 1<6371 millió forintra rug-A társulatok összes nyeresége 1894. évben 2-870 millió, 1892 ben pedig 3 079 millió forintot tett ki. A régebbi ős ujabb keletű társaságok működési idejét egybevetve, az tűnik ki, hogy alig nehányvévtizedre terjedő működésűknek gyümölcse ez a bámulatos eredmény. Kivehető továbbá e kimutatásból az is, hogy a fényes eredmény megteremtésé I)e Zioby kéaöbb kitárt* előtte a litkct, • Zrinyiné mikor (érje boraasató halálárél érteallt ájultan rogyott ötuue. ,v A halott magyar díszruhában, vállán fehér prém«« mentével foködt * ravatalon mely a vár nagy palota nevű termében volt felállítva Zrínyi holttestét a szentilonai kápolnában édea atyja mellé heiyexték el. A kuraáneoxi erdőben pedig a hely, a hol a vére* jelenet lejátszódott, Pignatelli Ágnes her-oisgnö iMjftt költségén 1722 ik évben emlékkővel jelöltetett meg. Aa emlékkövet most is óriási tölgyek vauik A körül, melyeknek viharedzett koronái mintegy sxamíödéllel boritiák b« a réme« helyet. Etek voltak néiaa tanul a rettentő küzdelemnek, mely gyáaxba boritá ax édes magyar tv»sá). Zrínyi Miklös korai és váratlan halála nem-oaak a hasában, hanem egéax Európában mély résxvétet keltett. Magyaromág alkotmányos sxabadiAgáuák erös osxlopát, böloo én igaxságos államférfiéi, korában legtehetsége««bb és legszerencsésebb hadveaérét siratta, Európa padig a török hallom legerősebb fék«xöjét gyáexolta meg benne. Kortársai előtt Zrínyi Írói tevékenysége elhangaó só volt a pusxtábau, pedig Ö láng-siellemQ költő is volt, i a« államférfiú és hadv«-nér kettő« borostyánja mellett méltán megilleti a költő hsrvadhatlan kowonaja i« Zrinyi Miklós a költő, ki mint hasafl. oly sokssor mély megilletődéssel borult I« ax Urnák sxent bajléka előtt s hálát adott a hasa Adás el leoaégeln vett győzedelmekért, n« faiedkexxQnk «1 róla. Hő képe legyen elöltünk, tettei buxditsaoak benntlnket, ha a haxa hivó ssóxata értünk jön. Boruljunk mi ia I« a magyarok Intenének trónuskhox, imádkoxxunk s kérjük, hogy óvja meg tni drága magyar hazánkat minden veszélytől. Zrínyinek pedig, ki a sx«nlilonai kápolnában aluMM örök álmát, küldje el sírja fölé aa örök bék« angyalát. ban a két fő üzletág, tudniillik a tűz és életbiztosítás hasonló arányban rósaes, Vizsgáljuk kissé közelebbről, hogy mi okozhatta ezeket a fényes üzleti eredményeket? A biztosító vállalat működésének kezdetén : kiaebb mennyidben egyberakott — néha teljesen be sem fizetett - alaptöke, viseli a vállalatnak látszólag nagy veszélyü koczkázatát , és,, ennek daczára rövid idö alatt tartalékalapokkal megsok-8zorosodik ős busás osztalékot nytyt! A nagy koozkázattal járó biztosító úr, let állítólag a lehető legalacsonyabb díjtételekkel dolgozik; és ennek daczára egyre fényes üzleti eredmények során izmo3od«k. Mindez egymásnak ellentmond. Valamelyik állítás tehát csak látszólagos, csak képzelt? Melyik a kelts közül? Könnyű igazolni, hogy mind a kettő. A koczkázat veszélye nem olyan nagy mint látszik. A biztosítási díjtételek nem olyan mér-Békélték, mint lehetnének. Nyugati külföldi államokban már régebben feltűnt a biztosító rőszvénylársula-tok fényes üzleti eredménye: ős módok után kutattak, a melyekkel a biztosítást olosóbbá ós ezzel általánosabbá, kiterjedtebbé tehessék. A kutatás fáradozását eredmény kisérte ; ős korunk egyik közgazdasági vezéreszméjének/ a szövetkezésnek, jutott a kérdésnek , társadalmi uton való helyes és igazságos megoldása, a kölcsönös biztosító szövetkezetek megalapítása utján. Mindegyre jobban tért foglalnak ott a szövetkezeti alapon álló kölcsönös biztosító intézetek és mindinkább kelet felé tolják — ennek folytán a biztosító részvény vállalatok üzletének sulypoutját- A szomszédos Ausztriában több ilyen biztosító szövetkezet működik, melyek közül a régebbiek ma már oly alacsony díjtételekkel biztosítják tagjaikat, a melyek a\'-kalmasak arra, hogy működésük vidékének majd minden polgárát körükbe vonják Nálunk ma az egyenes állami földadónak legalább 80—40 százalékát teszi egy rendszeresen kezelt középlerjedelmü gazdaság tÜzb;ztosítási kiadása (jéggel együtt 70—100 százalékát.) A legnagyobb számú kis birtokos és földmives osztályra nézve ez az arány sokkal rosszabb és legalább 60-80 százalékra tehető (jéggel együtt 80- 180 ra). Ehez képest tehát egy terhes második adóval állunk szemben ; ős így elérkezett az ideje, hogy emez ujabb teher lehető apasztásán fáradozzunk. Megtörténtek nálunk is az első kísérletek a szövetkezés alapján való tűzbiztosításra kőt vármegyében. Ezeknél a biztosító intézet ügyeit egy vezórügynök vezeti, ki nyugdijigénynyel bíró és hatévenként választott, rendszeres megyei tisztviselő. Az alispánnak közvetlenül van alárendelve, melléje egy irnok van beosztva. Minden káreset becsű utján — felesketett becsülökkel - állapittatik meg ós a kárösszeget az alispán folyósítja. Biztosi-tási és kártalanítási ügyekben első fokban az alispán, másod fokban a közigazgatási bizottság és harmadfokban a vármegye közgyűlése határoz. Aa intézet részére az ajánlatok a falusi bírák, körjegyzők, szolgabirák utján és közvetlenül a vezérügynökhöz is tehetők. A díjkövetelések szintén közigazga tási uton szedetnek be a megyei másfajta rovatalok mód .ára- Ilyenformán valóban kevéssé üzletkész ós sajátságos szervezetével a megyei közi gaigatás keretébe illesztve is folyton fokozó dó jó eredményekkel működik ez a szövetkezet. »i A mint láttuk, kis területre szorítva, csak egy-egy kisebb vármegyére terjedölog alaptöke nélkül indult meg e két tűzbiztositó szövetkezet működése. Bitalom hiányában osak kevés, kis öazeget biztosító, szegényebb gazdák körében folytak le a keidet nehéz sőgeivel küzdő első ü/.letővek. A biztosítási üzlet mai követelményeinek meg nem felelő szervezettel, a kisebb nagyobb koczkAza-lú biztositások között okszerű dijtételkülön-bözetek felállítása nélkül, alaposabb szakképzettséget nélkülöző személyzettel, s így valóban a nehéz körülmények halmozódása alatt történtek a kísérletek és minden nek daczára az eredmény kiválóan értékes A tűzbiztosítás — mindama nehéz viszonyok együttes közrehatása daczára — olcsóbb, mint a részvényekre alapított társulatok bár-melyikénél. □ Elvitalhatlan tények igazolyák tehát nálunk is, hogy a biztosító kösönségre nézve üdvösebb a biztosításnak szövekezeti alapon való szervezése, mint a rész vény társulati rendszer. Különfélék. — <$\'. $aiicska gálmin kir. tanfelügyelő ur e hó 26 ón Csáktornyára érke-zett, a hol a tanítóképző intézetet meglátogatta, jelén volt az előadásokon 03 az óvo • daegyeaület elnökével együttesen az itteni kisdedóvodánál szervezett hat havi tanfolyam berendezéséről tüzetesen intézkedett, őrömmel jelezhetjük, hogy a ufóban forgó tanfolyam a miniaterum által kiadott utasítás magaslatán fog állaui. Ugyairs már a legközelebbi napokban a munkaterv akként fog naegállapittatni, hogy a tanfolyam ne-vjlésügyi mozzanatait Hargitai József ké-pezdei igazgató, a kiadedneveléa gyakorlati vezetését Dekkert Józsefné óvónő, a kisded védelem egészségügyi táigyait dr. Sohwarcz Albert egyleti orvos, az éneket Alszeghy Alajos polg. isk- tanár fogja tanítani. A tanfolyam vezetését a miniszteri utasítás értelmében Ziegler Kálmán óvó egyleti elnök látja el. - Kir. tanfelügyelő meghall-gatta még a polgári iakola igazgatójának előterjesztését a Szinkovica Ferenoz elhalálozása folylán megüresedett polgári iskolai segédtanári állás betöltése iránt. Kir. tanfelügyelő Csáktornyáról Kottorba távozott. — Qtinya &iuló pénzügyigazgató ur e hó 25 -28-ig a Csáktornyái kir. adóhivatalnál rendes hivatalos vizsgálatot éa rovan-caolást teljesített. — &őtqfüHs. A Csáktornyái kereskedő ifjak önképző egylete ma délután 3 ór kor tartja rendes évi közgyűlését, a következő tárgysorozattal: 1) A választmány jelenlése-2) Pénztár és vagyonkimutatás. 8) A fel-mentvény megadása. 4) A jövő év költségvetésének megállapítása. 6) Az alapezabáj lyok 3. szakasz 21. pontjának módosítása, 6) Netáni indítványok. 7) A választmány és felŐgyelŐ bizottság megválasztása, £flc. Az első hó imitáló pelyheí közt kongott, november hó 24-én reggeli 6 órakor Z-Teakánd kia harangja, mely a lakosságot megrémülve kergette a falu déli végén Bonca Jáuos lángokban álló házához, melyet a vörös kakas rövid egy negyed óra alatt bamuvá pusztított- Négy tűzoltó-egylet vett részt a (űz lokalizálásában, a tea-kándi a szenterzaébethegyl, a vorhoti és andráshidai. Bekk Ferenci szenterzsébet-hegyi gazdaember a felebaráti szeretet szép tanújelét örökiteite meg önfeláldozó bátor-aágával, ki akkor, midŐa már a tető taroa kadt ajtó, ablak égni kezdett,, h lángok között a szobába rohan, 8 onnan egy jaj veozókelő anya 4-6 éves gyermekét kötényébe takarta és saját élete koozkáztatá-sával a halál torkából megszabaditá Bekk hat gyei mek atyja. E tűz 6 szegény nap számos családnak hamvasztotta el mindenét. A tűz keletkezése - állítólag — szándékos gyújtás- - <4 koicsolyiió egyesttlit. Csáktornyán e hó 29 én tartotta közgyűlését, melyen megválasztatott elnöknek dr. Hajós Ferenoz, jegyzőnek ós pályagazdának Na^y Elemér, pénztárosnak dr Wolf Béla; választmányi tagokai Dr. Fárnek László, Vollák Rezső, VAsony József, Sztrahia Ferecz, Benedikt Béla éa Mesterics Aladár. A tagok azá. ma 106. — (gllloxita. Alsó-Páhok, FelsőiPáhok, Rez ós Köveskut községek szőlőiben fllloxéra jelenléte megállapittatván, a fyld-ínivelésügyi miniszter nevezett községek határait zár alá helyezte. 4 ptrlakl sugény tanalókat stgélytiő egy Itt folyó évi nov. 21-én 72 pár csizmát osz tott ki a szegény sorsú tanulók között. — Valóban öröm fogja el az embert azon gondolatra, hogy 72 gyenge gyermek megkíméltetett — talán kemény télben — a rae zitlábbal járástól! Köszönet Perlak minden jó és szépért lelkesülő s bőkezűen adakozó közönségének, mert csak az adakozások tették lehetővé azt, hogy egy népes iskolát kitevő gyermeksereg, tóién a legszükségesebbel, lábbelivel látaseók el. — Kiosztatolt 11 pár új-, 14 pár fejelés-, 89 pár talpalt ós 8 pár javított csizma. Az egylet czőljaira szánt legutóbbi adakozások a kővetkezők: Perlak m. város évi segélye 16 írt. Az őszi gyűjtő iven: »Alsó muraközi takarékpénztár" 6 írt. Sípos Károly, Banelly Sándor, Sostyfics Pál Varga János, Barsch Henrik, Varga Jakab, Ebenspanger Miksa, Lángé Kelem Grósz Alajos Kostyál Ferencz, Horvát Csongor 1 — 1 irtot, Kramarics Viktor, özv Csizma-diánó, spi\'zer József, dr. Tamás János, N. N. 50—50 krl; Sípos, Viener Ferencz, Mol* nár István, Horvát Pál, Plichla Kázmér Bernát Mihály, Zdelár József, dr. Vizteleki Frigyes, Babics Sándor, dr. Kemény, Páv-csecz Róza, Málék János 30 -30 krt; Málék István, Glavina András, Uilaky Balázs Baranasios Ferencz Horvát Ferenbz, Glavina György, Dürr Ádám, Sotinenvald Sándor, Glavina Pál\' Gáspárics Lipót; Nóvák Mátyás, Kozják ^Gyura, Horvát Mihály, H, J. Dolenc8Ícs Luka, Sostarics Péter, Svágell. Gáspárics Vincze 20-20 krt, Pelrics András 15 krl; Jellachich Mihály, dr Schulcz. Préraus, Mlinárics Károly, özv. Mattesdor-ferné, Andrasecz Lénárd, Glavina Félix, N. N. Purgár Tamás, Loncsarics Mihály, 10 — 10 krt. ösazes gyűjtés 42 frt 06 kr., melyet hozzáadva a tőkéhez ós az egészből levonva a kifizetéseket: marad az egyletnek 218 írt 94 kr. készpénz vagyona.— Csiszár József egyleti gazda — Irodalom. Biztosítás mövetkezéa utján czitn alatt egy főzet jelent meg Dobránszky budapesti könyvkereskedöozég bizományában Fel-szegby Ferenoztöl. A munkából lapunk mán helyén mutatunk be részletet. Ajánljuk a munkát az érdeklődök figyelmébe, Ára 25 kr. Qjumtkitnk számára a Itgjobbat 1 Ki ezt akarja, ki nem akar könnyen törő játékszert vásárolni, ki gyermekeivel a játékon gyö nyörködni akar, szóval, a ki kedvenczei számára az elismert legjobbat kivánja, annak a Richter F- Ad. és társa bécst czég szépen illusztrált árjegyzékének áttekintését ajánlhatjuk. Nevezetesen minden anyának kellene ezeo árjegyzéket figyelemmel átol vásni, a karácsonyi ájándék bevásárlása előtt már azért is, mert ezen könyvecske ingyet, ós bőrmentesen bekaldetik. CSARNOK. Emlékeztető. i \\ Emlékszel-e, Mikor ketten Sétálgattunk A ligetben ? • S utunknak hogy Vége szakadt, * Viráglombos Akáoz alatt, Megállottunk Egymást nézve, Egymást fogva Kéz a kézbe, Hogy szemlélők A nyugalmat ! S átéltünk egy Forradalmat. Arozunk égett, Szivünk lángolt, Bennünk egész Tüzvilág volt. Egyszer aztán — Ki tud\|a már? — Szomjas ajkam Ajkadhoz ért, S mig te függtél A keblemen, Mint harmatcsepp A !evelen. A sugárhoz Szólt a szellő: „Nézd, mi boldog Ez a kettő !• * Emlékszel-e, Mikor ketten Együtt voltunk A ligetben ? Domonkos János. A „Vörösmarti kör". A somfalvi s<ját külön Cliónak pos-tamunkája akadt : ama bizonyos éreztáb Iákat kellett elŐvenuie, hogy az ismert lángszavakat irja fel a jövendő elkáprásta-tására. Prózai szavakkal: Somfalun a kulturá-tiak ünnepe vagyon, ennek allegóriája volt az .Ördöngös Vip3ra\' elsőrendű hotel er-kélyén osüngő trikolor, az összes hat osztályú elemi iskolák szünete is fényes dokumentoma volt a nagy napnak. Hogy egész Somfalu lázban volt, ezzel nagyon keveset mondok. De ml történt? Szóljon erről a legilletékesebb ajak, Somfalu é demes nótáriusa, a ki a követ* kező kiáltványt bocsájtotta ki. „A Kárpátoktól Adriáig mindenki megértette a kor intő szózatát. Milliomosok és koldusok sorakoznak egy jelige alatt s Vi-ribus unitis 1 Egyesülnie\' kell a somfalvi intell\'gencziának is. Felhívom Homfalu in-telligentiáját, méltóztassanak az Ördöngös Vipera sámbre szeparéjába (újonnan van vakolva) ma délután 4 órakor bizalmas éitekezletre megjelenni. Ez a nap volt az, mikor az „Ördön gös Vipera" portáaának (egyéb közönségéé időkben hetes a lelkem) S alakra görbült a háta a merő hajlongások következtében. Megjelent Somfalu ésa- éa pénz-arisztokra-cziá)a: az előbbihez (keresztényi irgalomból) a minimumos néptanítót, az utóbbihoz a Segítő Szentlélekhez valamint ai Olcsó Jánoehoi (zimzett Üzletek törvényaaékileg 3 bejegyzett tulajdonosait is hozzá számítót« ták. A nótárius fulmináns beszédet vágott ki. Ebben megemlékezve az orosz ozár ha Iá áról, az egyházpolitikai javaslatokról, az általános európai haladásról oda konkludált, hogy Somfalunak a modern haladás útjára kell térnie, e végből kövqtelniök kell férfias bátorsággal : aszfaltot a nótárius lakásától legalább a község házáig, mondjuk a meggyőződés világosságára!, hogy legyen világosság I Nekünk — szavalta a jegyző — egyesülnünk kell, mert hátra vagyunk olyan alkotásokkal, melyek másutt valósultak, mint easő után a gomba.. (Közbezzó-láa : De már kövesse meg magát az ur : a gomba nem virágzik.) A jegyzőt ez nem hozta zavarba, harsányan kiáltott: Nekünk pártolni kell a hazai ipart és hferaturát. Első feladatunk világosságot gyújtani az utozákon, aztán világoHságot gyújtani az agyakban Uraim j Alakítsuk meg a Vörösmarti Kört. Frenetikus lelkesedés zúgott. A kántor külömbül berekedt, mintha két rekviemee misét énekelt volna. Hogy milyen tüneményes lelkesedés volt, legjobban átigazolja, hogy a frissen megalakult egyesület azonnal elhatározd, hogy billiard-asztalt szerez be. Mert a biliárd uri passzió. A részletek megbeszélésére 20 tag u bizottságot küldöttek ki. Eddig csak haladtam a történetemmel, de most érzem, hogy Homerusz tollára volna szükségem. Mert a biliard-asztal körül folytatott bizottsági értekezletből egész sereg mellékkérdés akadt. Hogy karambol asztal legyen e vagy dupla? A zöld posztó alkotmányos szin, de a piros, az keleti és nemzeti, A husz tagu bizottság majd hajba kapott, Máa megoldás nem maradt hátra: kisebb bizottságot kellett kiküldeni. Azok ta-Ián hamarabb dűlőre juthatnak. De egy négy tagu bizottság se jutott megállapodásra. Két tagu legalsóbb bizottságot bizottságon bíztak mog javaslattétellel. Földi Jánost, meg ^ Paofcort. Földi János erős kéglista volt, a fiántor meg osak a karambolhoz konyitott. Nem tudtak megegyezni. Végre is a kántor engedett, lemondott a bizottsági tagságról. Az ő p\'auumán Nyugat Európa bámul vala ha megtudja-Vörösposztó biliárd asztalt rendeltetett nemzeti színű golyókkal. Most az egyesület egy selyembeváltó hivatal érdekében deputáczióz a miniszternél. JÖs a jelszó: Sio itur ad asztra! Didó, 8zerk. üzenet, / H o dósán. Ugy a közölt táró»a, mint a beküldött történed rajz lapuokoa való, főleg hason tárgvu közleojór • 3kel mindig örömmel Vt»-szQnk. A leírás tv^^en jó, melyért köszönettel tartozunk t — P e r 1 a k. \'/Ar, ember élete. Nem hozunk belőle szemelvényt, noha múltkori verseihez teljesen hasonló. Kár aa időért, papirért ói a póstabélyegérl I Fogadja el tanáosunkat a ne verseljenI Csáktornya- K.. A horvát ver« jó volna, csakhogy ismert egyének klgunyolására szánt közleményeknek lapunkban nem adhatunk helyet. Kérem, szíveskedjék olyan tárgyú közleményt küldeni, a melyben más embertársunk személye ím foglalkozása ne legyenek pelengérra állítva. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. LaptuUjdonoa é§ kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) IU..W 11 n »ar ■ i XI. težaj Vu íiakovcu, Í&Ö4- 2. deezembra. Broj 48. rrSS. Pretplata« MM« \|et Na celo leto ... 4 (rt Na pol leta . . . g frt Na čet vert leta .. .1 frl B iir-dntkom dioíI j« av»kl dan (fo»oilt! H\'d II l 12 mrow — 8v» [>»lIIJk* fini« m »adrtajaao-rltiah. naj m polllj^Jn na Iom Margitul Jft«r« urednika T Ćkk°™ IVI I II feli I IVI I I I I kl I I I >j«d!il brojl koHaJ. 10 kr Imdat IJatvoi .<iiar* rikoUI flllpora kara m prvdplata I obuaa« polilKI®- ua horvalNkor i I mnujarakom Jeilkn lxlaxeél đruitveui iinu»íveni i povuéljlvl Unt xst puk ^XaAmacl »-vetlrH tl3»<SLn JadtuJgrit 1 to: tto. Kársukra, nedlolju._ ninH.^p\' glasnik: „Medjimurakoga podpomaggjučega činovničkoga družtva\'^ ..Čakovečke flpnrkaaae", „Meflimureke gparkasse". i t. d. Obaaaa« m pol«« rtgodltt 1 fgj raíanaja. sv. -.-se Nekaj statistike iz V8ih zemljah. Iz jedne njemačke knjiiice radimo ove podatke, koji budu zanimali vsakoga. Španjolska, Portugalska, Turska, Bel* gija, Švedska i Norvežka imaju skupa tul\'ko dtanovnikov, kuliko i Japan. Kinesko carstvo nasuprot je tak napučeno, da oč\'a Europa ima za jednu devetdesetinu (najmre 4 milijuna) više stanovnika. Ostala tri dela zemlje nemreju se ni prebližiti kaj se tiče broja pučanstva Europi i Kini, ar vsa tri skupa imaju za 60 milijuna du ah menje nego Europa. Pučanstvo zemeljske kruglje neprestance raste. Stanovništvo Europe pomnaža se »a godinu sa 0 96°\|. ter bude do godine 1905 imalo po svoj priliki više 35 milijuna, do 1905. ljeta više 275 milijuna a do 1995 ljeta za 575 milijuna vide ne^o vesda. Od 43 i pol milijuna stanovnikah kaj ih ima Austro\'Magjarska, bavi se 54\'45\\ to je prek polovice poljodelstvom, stoőarat-vom, vrtlarstvom i t. d. sa obrtom i trgovinom bavi se 79 16\'/,. — Spodoben razmer je vu Njemačkoj (Praškoj), gde se 41.56°/, bavi poljodelstvom i t. d., doklam sa industrijom 19.22\'/,. Godiénji proračun Rusije isnosi 3126 milijuua marakah, Njemačke 2673 milijuna, Francuske 2678 milijuna, Austro-Magjarske 2448 milijuna. Engleske 1836 milijuna i t. d. Račuoajuć po glavi dohadja najviše na Franoezku 70 marakah, onda Austro-Magjarska 57 maraka, zatim Njemačka 53 maraka, Engleska 48 maraka, Rusija 26 maraka. Kak se sgotavlja krvni serurii proti difteriji? i Emil Ney pripovőda vu novinah »Franc Ztgu," o svojem pohodu vu fabriki Meister, Luciusri drug vu Höchstu na Majni gdé se déla krvni serum proti difteritisu Pod vodstvom zdravstvenih savjetnikah dra. Libbertsa i dra. Laubanheimera, koji upravljaju fabrikom, razgledal je naročito oajel, gde 8e sgotavlja Behringov difterijaki krvni serum. J Odjel antidifterikum zevsema je odde-Ijen od ostale, fabrike kakovih 5 — 8 miuutah daleko Tu su poleg ceste podignute nove 8grade, vu kojih se izradjuju vse próbe i vse radnje. Tu su i velike ataje za konje, « kemnki i bakteriolozki laboratorijum ter vsake fele kabineti i spremiáta. Vu laboratorijumu spravlja ge difterij ski otrov (gift) pomoću Löfflerovog difte-rijskoga baoila. Beteg sj najmre karakteriáe stim, da se na sluznicah požiraka i dužnika sakuplja Ijepa sgusnuta alus Male krpioe ove sluzi spodobne su na agar-galotinu, a na tom povoljnom tla povnožavaju se i sa sluzi prenefieni bacili na milijune. Ove se kolonije kesnefte prenašaju , vu staklenke, na pol napunjenom čistom govedskom juhom, ter stavljaju vu\'potrebnu toploiu, gde se na površini neopisivom hitrinom pomoójum zraka i kisika pomnofataju. 4 ■ Céla tekućina postane mutna, ter se vu njoj opažaju sive krpe. Tak postane od juhe giftna tekućina, kojoj se primefta ne« kaj malo karbolne kiseline* koja vubija baoile ali nefonda giftne jakosti tekućine. S ovom se juhom praviju prve próbe, da se prokuda njezin difterijski značaj Malim morskim avinjam Sprioa se pod kožu stanovita porcija j<ihe, životinjioe sbetežaju i navadno za 24 vure parnu (pogiueju). Kod rasudbe životinjah pokazuju se stanovita vužganja (sapale) na bubrekih, — snamenje difterije. Fabrika sama odgaja na velikom ove ZABAVA. Toplice. Netko ba mislil, kad taj naslov .Toplice" prečteje ; »Aha, — sad burno nekaj sa adravje čtelil — Ta ba sigurno i od Kueipa nekaj!« — Ali se vkanjuje, koj misli, da bum ja poituvaae moje ćtevce a vru&o) Vodi paril ili pak mrzlom vodom poleval. Neču, nego im hoča povedati, kak onim biva, koji a Toplice bode, jer gospon H. fiJkalii bu se baš iz Toplic domov odpravljali, kad doktor stupi u njihova soba 1 sve već skop gpaku-vauo, za odputovatl, vidi. »Ho, gospodin fUkališ, kaj oni nafte Toplice v«6 ostavljaju ? — Po svoj prilici njim je već prilično dobro, — na svaki način pak bolje, nego ouds kad su došli?" zapita doktor. „Ilvala liepa gospodin doktor" — odgovori fi-kalift .Meni nikaj nefalf. Ja sam sim došel s glavoboljom, ova imam i sad, — imal sam rheumatismus na dtsaoj strani, toga imam i s&d, — bol a ftaladca i u trbuhu imam bift tak, kak sem imal, kad »em sim doSel. Anda meni, kak gospon doktor vide, nikaj n-fa\'i - i zato idem domov. Cujeju gospon doktori14 iMove jednoć isti gospon fiákalii topličkoga doktora pri sdenco, te ga zapita, koliko kupio te smrdljive vode bi slobodno pil? »No, ksk sa spali ?u zapita ga doktor. aNe tak dobroj kak včeral\' odgovori fiškaliI. „Ouda nek danaa jodna kapicu manje piju* — veli doktor. »Je, ali prekvčera sem sa jedna kupicu vide pil, psk sam izvrstno spal" — primetue fiškali«. „Tak? — začudi se doktor — »No pak nek ooda i danas jeduu kup!cu vide izpiju." »Dakle je to sve jedno* — zapita kalil — jedna kapića vifte ili manje ?• „Dakako, da je svejedno, samo ne bez doktorskoga propisa" — zaklju i doktor. A kad je domov Iz Topl\'c došel, sve je bilo znatitejluo, kakova je to čudotvorna voda i doktor n tih Toplicah, te su ga došli zpi-tavat: »Jeli su se kaj pošteno zkupali? Sigurno njim je doktor kupanje prepisal. .Jesam se kupal, i pet krat svega akapa, kaj tem tam bitu — odgovori fllkalift. »Kaj?« — svi se zaoude — »Samo pet krst, pak zakej tk malo?\' »Je znate dragi prijatelji" — odgovori fiškal — .Jeden doktor mi je rekel, da ss uek deset krat skuplem. a drugi je rekel, da se nek niti jefau krat nekaplem, jer mi bu škodilo. Na to sam si mislil a sredini ostati te se pet krat skupsti i sid nije nijednomu krivoa. »Oho 1" — zavikne mu dragi istttvii ga na ulici — »Oni poslie Toplic dobro vsn zgledsju, njihov beteg se je {rtboljftal, jeli ?\' »O jel" — odgovori fiškal — „Örske godine se malo poboldava tak, da bu baš onda čisto dobro, kal umrem-. Nas« loje je gospodin fiikaln ipak došel do tog osviedoćenja, da su Toplice za onoga zdrave, koj je vcé prija zdrav te kad jodao krat u desnoj nogi i lievoj ruki i malo trganje počutil, a sve mazanje sa raznimi dife< ć mii amrdečemi mašcami nikaj nije hasn\'lo, pisal je ou u više Toplic, nek mu poliju kartu jestvin (Speise-Karte) te kad je iste dobil, pregledal je, gde se po njegovoj formi i ▼olji jede, tam je onda u Toplice otišel, jer je njegovo prirećje bilo ; »Uajli dobro jesti i piti sa trgaujemu kostib, nego zlo jesti i p\'ti a ipak s trganjem u kostib. Mesi&g. Nekoj dljak, koji je insl, vrlo bogatogs, ledičnoga strica, tivel je bađ po gospodski i Vozil se je na zabave, fino Je jel, pil . oblačil so, a k tomu i druge traktiral. Židovi, koji su znali, da bu konaćao cieli imetak iivötinjioe, koje služe Covééanatvo ter imađe z* njih posebni odjel. Poklám kam je difterijski gift ovak izpróban, uoépljuje ae vu razmaku od viSe danah i tjednah vekflim Životinjam, od kojih dobivamo krvni aerum. Prvi obroki sil malit au mali i slabi, ter ae vse vi-e povekflavaju, öim ae organizam privii na gift. Vu Höchatn rabiju vu prvom redu konji,, poklám kam se je Behring osvedočil, da BU oni najsposobnefli za ovu procedura Ima ih tu 50, a vsi au zdravi, ljepo ugojeni i ćisti. Zvan toga aluži za izprobanje i 15 glav rogate marhe, više ovcah i ko-zah ter jedna ]opioa. Dakak, da vse iivo-tinje atoje pod najstrožim nadzorom (pazkom) veterinah i doktorah ter se o vsakoj vodi dnevnik, vu koji ae not\'raju vsi pojavi pri ufltrcavanju i potlji njeg. Istom šest meseoih po uátroavaenju more se dobiti prva doza seruma. Sama operacija vrlo je jednostavna, ter ae obavl.a blago i najvekflom pazlji-vottjvm. Konj Btoji avezan ter mn se na vratu najprvljejobrije dlaka i očisti koža, a zatim se odpre vratna žila (vena jugularis), is koje ae pulti- prilična poroija krvi Zgubiček krvi na hitrom se nadomesti, ter si ista operacija more za dva tjedna opet obaviti \\ Krv se naléva vu visoke staklenke (flaíe) i spravlja na hladna msta. Za 24 vure krv ae je aguatnula i vsela, dočim se nad njom •opala jasni krvni serum, koji ae odléje i pomő\'a a malo karbola ter spravlja vu male ataklenke, S tim je procedura gotova, f \' Prekapanje (rigoliranje) zemlje s , (Dalje). r> • Za prekapanje ima odlučnih regulah. Čija obdržanja su neoprostiva. Péika naprama kakvoéitla i položaja 60- 80 cm dubine potrebno je prekopati. Čvrsto ae mora držati toga da najzgoruja plodnija naslaga zemlje najspoda dospö na \'dno grabe dračne obkopine u grabu poteg-nnvfli, Cim vile se moraju zdrobiti, ar u velikih je komadih ostavivöi, ostali bi i (\'rez letah, te bi grudje činili pod zemljom u ovakvih položajih jako malo hrane podavali korénju, a druge pak strane, bi lasju céviOnom na nepriliku flluživfli, tjo nad njimi bi ae naglo osudilo. • Zločestoga péska na tla, potrebno je prije prekapanja a gnojem prosirti, i tak podkopati. Gnoj mora biti sakakov\|r^l, ar nez éli slamnati gnoj: duboko od araka odstrtfnjen, navadno pljesnivi, od toga pak pogib ljna trsna pljesnivoga nastane. Néje uputno gnoja duboko u zemlju krepati, već zato ne, ar njegovo dé\'ovanje na preaad trsja veCim je délom pogibeljno se jx\\ore smatrati!. Na kaj ae presadno korenjićo na toliko rezvije, da mu ae more basen uzeti, raztopljeni plodoviti déli većinom se na dno u dolunju naslagu splaviju. Ako med prekapanjem najdemo na ilovaču ili glinastu naslagu zemljišta, najistu neodmelujemo, nego ju dosta duboko pre-kopavfli, ostavimo na ležećih méstih, te ju jedino zbog obőuvanja proti vétrom ni. površinu u ténjSu naslagu moremo odmetata Duboko ležeie kiaelastu neplodovitog Crnog tla poslő izvršenog nagrabanja potrebno je prekopaj\', da ova na gornju povráini\', doa-pévái, izgubi kiselast upliv, ae oplodoviti. Pukotine i uzviflena méata, i tak zvane vruće pésknlje potrebn> je od navadneđeg malo glibleSe prekopati. S dubokim prekapanjem, navlastito duboki bresasti poležajih plodovita naslaga tim menje se amé zakapati, ar u doboku mrzlu naslagu trsno korénje nigdar dole nedosegne ushd toga niti nemore toma hasna vzeti. valja naročito za novo nasadjeoje. — Imajući pred oCmi potreboću dubljiáega prekapanja u toj zgodi dubljinu prekopanja [otim povokőamo, da pri prekapanja dno grabe obkopamo, ali pčaka neizhilamo van, da plodovitu naslagu preveč duboko nezakopamo. , .,,. . , Drugi put4dalje. KAJ JE NOVOGA ? \\ Regruti za ljeto 1895. Minister houvéJstva FZM, barun Fejér. 6 váry, podneael je pred nekolikemi dnevl raagjarakoin orsaCkora spravlž-u omova zakona o dozvolenja novakah (regratab) za ljeto 1895. Zaradi toga odpada u«; zemlje krone magjarske kontingent od 43.889 momakab, za zajednička vojska i 12.500 momaliah za bonvédstvo i prléavu (rezervo). Stavnja (regrutacija) ima se speljali od 1. márciusa s \'to 80. aprila 1895. iz reda rudjonib ljeta 1872.; 1878. i 1874. \\ Nadherceg Jožef. i t i; i . Nadberceg Jožef priposlal je vo nedelja kat oličkoj skupšćiut vu Székesfejérvár na rake njezinog prezeéa bilkapa Steiuera aljedfđ telegram : .MoJim Vašu biákupska prečastaost, da sa sakupljeuimi katoliki aa grobu sv. Ste\'ana primi moja najsrdačnija zahvalu za prijazni pozdrav Nek božji blagoslov upre-vadja VaSe delovanje. Za to se jiiolim Hagu. ■ ) Boravek kraljice Jalžabete. . a. Iz Parita sa telegraflraH, da ba kraljici Jalžabeta najprije bornvila na kap Martiaa aa Rivieri, a odonud pojde vu Algir, gde bude stanuvala vu dražestnom Mustafa su-perieur. Na kap MartluU zéatala se bude bralljica s oaricom Eugeuijom. Potres tu Italiji. Kvar, kaj ga je zrokaval potres va varahu Ileggiu vu KaUbrlji, nije velik, ali je tim vek .i kvar va pokrajini. Mesto San Procopio malo da otye zevsema poroflen. Va-smrčeno je 60 ljadih; pod ruSevinom clrkve leži pokopano 47 ljudih. Vu Sant Eufemii usmrćeno je 8 ljadih. Va vsib okolišnih občinah ima mrtvih i ranjenih. Va 17 obd-nab stanja sa tak izkvarfana, da vekSina ljadih mora vani boraviti. Minister prežel, Orlapi je poslal dvé ladje va pomoć, ter je prefekte ovlastil na potrebite izdatke. Vu okolici Mcs\'ne i Oatanije ima takaj vnogo kvara, ter je general Mirri iflel s ppefektom va razna möata, da praži pomoć. Kralj je poslal prefekta va Mesini i onomu vu Reggiu »po 20,000 fraoakah na razdelba. / stričev, njegov, jer Ć« stric sve tomu jedinomu rodjaka avojemu ostaviti, posudiuvali su vierno, kad bi ma novci zldli a on bi ta. kove za opet kakova razsipnost bil trebal. _ Dug je veé bil prilléno velik, Abrahamu najme nekoliko hiljad, Iaaku opet nekoliko, Jakoba nekoliko a Sroleu najvifle, Ali zato nika, stričev imetak te jo« deset krat vekii, négo dijakovi dugi do sada, strle star a po smrti, na koju nebu dogo treba čokati, dijak jedini herb. — Anda moči ma je Joft puno posuditi- nek samo troši, barem bu onda po smrti atriCevoj sve nale. Ovak su ai mislili, dljakovi židovaki vierovniki, te su mu dalje posidjivali koliko i kada je hotel. Dijak je več bil skoro toliko dužan, koliko vf striče-toj smrti herbia iioajala a Židovi bu si veselo roke a ruke ribali. Na jedan krat pukne glas, da se je taj bogati dijakov stric oieuil i da je mlada strina dijakova i sina veé\'rodila. .Ovo diete je pravi mesiaš\\a - reče\' na to dijak. .A zakaj?« — zapitaju ga drogi. „Jer je na ov sviet doiel, da uniiti moje duge — odgovori smejać dijak. Cesar Jožef H-a Množina pripovestih se priporeda pokoj- nom cesarn Jožefu II. Dakako, daje mnogo tih pripoviedkah izmišljeno, alt ih ima puno, koje su istiinte, Ja sam za svoje u Muraköz pisauje takodjer nekoje odebral, koja mi se najme vierotnije čine, a ovdje sala hoću jedau napisiti, loja je skt\'oz istinita, te koju sam od stanovitoga gospoua u Solnogradu čul, koj mi je tom prilikom rekel, da se ]e to njugovoma dedu dogodilo I on isti dogod jaj od istoga svog deda viée krat pripoviedatl Cal. Cesar Jožef II-i jeJnoC opazil niskog mladog ofűcira na straži a cesarskom dvoru, kojega su vide onud probajajuéih seljakah pozdravljali ttm, da su se do njega dojdučl odkrivali. Oo medjutim se je svojom aablom Crink — črink — gore dole Šetal a pozdrav-Ijajućega seljaka niti nije pogleinul, jo manje pako ozdravil mu. Cesar je to duže vriemena iz svog ob-loka gledal, kad najedan krat da mladog« oficira po jeduom služniku k sebi pozvati, Ov pun veselja i svakojaékog u£au\|a odmah pre-beži po štengah gore u grad te se jednako kak svieća postavi pred oevara. Oesar: BJell, oni se zovu F. . . O/flcir: „Na slulbu Vale Veličanstvo." Oesar: „Njihov otac je F... Antun" Officir: „Na složbu Vale Veličanstvo«. Cesar: .Njihov otae je valjda pun > potroéil na njihovo odhranjivanje." Officir: „Jo Vaíe VeličanstvJ, — mi dleca smo svi imali vrlo dobroga nćitelja I. odhranitelja\' Oesar: .Tak ? To mi se čadao vidi I — Kak je oada to, da oni niša uljudniji? — Em oni niti neozdravljaju ljudem, koji njih pozdravljajo, Nek li od tad zapamte to: Prijateljsko lice- i Ikrljak u raki nekoit alkaj, a više krat zna puno doaesti. Sad nek ida natrag na svoje mieilo, pak ae toga neka drže.* Prijatelj u nesreći. Ivan: „N> dragi nnj prijatelj 1 Anda sad je odlučeno: ii dva mleseca ću se sa Jelicom vieaćati. - Ti dragi moj bal ipak gosti dol«!. Jeli? — Daj m\| za stalno tvoja ooltenn riečlH Pavel: „Za stalno, z« stalno I Na ma moreš posve sigurno računati, jer ja sam iskreni ptljatelj, koj svojega nijednoga prijatelja nikada ulje a nesreći ostavil, pak neča niti tebe." Cm. kallay, I va Štajerskoj, to Leobenu i SU Michaelu oöjüílli su 17. novembra ob 8 vur. i 5 minut jaki potres na dva maha. Kvara oéga. Oficir I ućitelj.^ ar bude Nj«govo Veličanstvo i« psr dnevovMmali. Mali posel sa dobiókom jo bolji, nego pourdil novi zakon. $ Kratke novosti. Vu prajskoj je jeden oficir proturedno baratai s navuőitelji, koji au došli na aoldačke vježbe (at mustru), ter ih je * nedostojnimi pogrdami obsipal. Bbog toga ga je vojni sud obsudil na vile mesecor vu relt. Vu suprot tomu je i cam cesar njemački napisal ua osudi ovo: yJa nisam mislil, da bi mogel vu svojoj vojski imati takvoga prostoga ofi dra«. Po dovršenoj kaštigi nije preostalo oficira drago, nego se zahvaliti na slnžbi. Ženo pri muslomanskih visdarah. Marokanski vladar (Isdavec) Mala . asan ima 600 ženah, koje življu vu Maroku, Fecu 1 Meskioesi. Za ovim dohadja po bogatstva harema kralj Ažanta, koj ima tri jesere ženah • sijamski kralj ima samo 600 ženahj persijauaki iah 400, a dahomejaki kralj 250 ženah/ Tarski sultan ima 800 ženah; samo ojih sedem je pravih zakonskih tovar udica li7 a ostala se sova »odaliskamb" Broj doktorah vu Englezkoj. Vu Londonu ima praktičnih doktorah 6690* Vu provincijsh Eoglezke ima doktorah 16.000, a va škotskoj i Irskoj ima ih do 6000. . — Grof GJuro Apponyi, otec grofa Alberta Apponyia, denes je nijstaređi tajni savjetnik va našoj monarkiji. On je rodjen 2&, decembra 1808. ter je imenovan 26. novembra 1844. tajnim savjetnikom, dva ljeta prejdi rodjenja svog sina« Kakti kon-sorvativec grof Apponyi bil je ljeta 1884. magjarskl kancelar i najvekái protivnik Ko* flutov, 1860. postal je judex curiae, 186!. prešaš gornje hiže. Od ljeta 1869. liri vu miru. — Vojvodkinja Tek, koja je voror) ® kod Graca,- podlegla je difteriji Behringov, krvni serum, kojim su-jn vračili, nije pri njoj ni malo deloval, po svoj priliki stog«, ar je prekesno upotrebljen. — Papa Leon poslal je pismo caru ruskomu Nikoli, kojim ga <prosi, da pomiluje katolike vu Krooscu, odaudjene pobune proti oblastim. — Vrćme. Op par danov zaraenilo je Ijepe sunčane dane vrlo meglovito i oblačno vrčme. Meteoroložki bećki zavod prorokuje i u bližnje dane uz prilično visok tlak zraka meglovito oblaćno vrőme us doata nisku temperaturu. veliki za gabićkom. Boljáe je mali ognjec, pri kojeui ae griješ, nego veliki ogenj, pri kojem se spećeš. Is vuske cievi morež dobiti mnogo vode, ako samo u pravo vrieme podmetneđ Isgev. Ovca more ns maloj aieoo* kodi se usteti, a na velikoj pustari poginuti od glad. Tko riđe etvarjh na Jedan krat podusine, alabo bude profitira!. Dva posla sa kak dva stolca, med kojimi je lahko na semlju pasti. U svem delaj lim manje premeubab, jer drva, koja se gustokrat presadjaju, nose malo ploda. Ako su ns stalnom miestu, po-težkoćo, nepremeajaj, zato, jer iste potežkoće, li mosbit jod gorje su i na drogom miestu. Ako ostaviá dolinu, koja je previte vlažna, )udeš doiel u goru, koja je opet prehladna. Promiena nije uviek poboljšanje, to je najbolje iskuail mladi vrabec, kad je is gnjezda opal u kravsko lajua pod drvetom. U cielosti vam savetujem te ae i togo držite : 1-a Nebudete lakomi za novcem, nego se trsite mirnim putem oapred koracati. 2 a Priski bite koliko morete. 3 a Sparajte koliko morete. 4 a Dajte koliko morete. Najailajfli Wekerle. Magjarskog minlstrs-preieža dra. We-kerlea, koji je vesda oavrtfil 46 IJet, obdarila ga je vu jutro njegova tovarulloa zdravim i jakim sioekom. Tim povodom gratulerali su ■inistro»predsedniku kotrigi orsaćkoga ipra-vižća. / Vu Berlinu 16 nóvembra. Prajiti cesar Vilim je saprisegnul novske (regrutj) i držal je ov govor - „Pozdravljam Vas kakti moje soldate. Hoćete li da budete dobri soldati, morate biti takaj dobri krdće-niki. Poštujte oesarevu opravu i znajte, da ste pristupom vu vojsku postali nik j višežega. Gledajte, na vaše zastave i nedajte da budu feovrčdjens. Nezaboravite, da ste pozvani, da branite vérű i red vu semlji, Zato imate da jamčite životom. Kvaterno vu lutrijii -s \' Is Milana su telegrafirali: Neki soldat 9. konjaničke regimente, koja se ondi nahadja vu posadi, dobil je vu maloj lutriji na kva tdrno 160.000 lirah. Skupicina katoUkah. Ovak se napreduje. Novembra 18. bila je va Székesfejérváru akupšdna katolikab, pri kojoj je bilo nasoć-nih blisa 20.000 ljudih. Vu skupščini naj-ofltrele se je govorilo proti cirkveno-politiOkim reformam vlade. Grof Ferdinand Zichy javno je očituval, da se proti osnovam ima nastaviti 1 onda najodločenela borba, kad one poataqu iskonom i dobija previžnju potvrdu, ar božji sakon stoji nad Ijadakim. Zaključeno (dokončano) je nadalje, da se ustroji katolička pučka stranka, koja bude sapoćela akciju. Nadalje Je akupžMna dok n-ćala, zamoliti Nj. Veličauatvo, da osnovam uskrati sankciju. Ali to nik^J nebude hasoiJo, Velika otajnost napredka skriva se pod izrekom: Cvrstvo i stalno delaj, bes diela je siromaštvo i golotinja. Znoj lica je jedina stvar, is koje ae alato kuje. Komu se vedja potiti se taj nije gospodar i nebi nikada imetka spravil, jer tko hoć6 ptičja Jaje, mora ae spinjati na drevo,. Sa saaukanomi rukavi rubače dojde se do finog suknenog kapata, a tko se srami pregača (fertar) nositi, bude skoro i jbez nja okolo hodsl. Vierajte meni, nsprvo se ide samo korak za korakom, neuadjajte se bogatsvu u jednom skoku. Makar da ste kak lakomai za dobitkom, kup zlata se samo tum željum nebuds povekšal Pomalo pak sigurno, bolje nego brzo pak strahomeó. • \' • j Svakdauji dobitak ustrajnog diela, čini covieka mnogo bogatijim od mnoge, makar srečne špekulacije. Svaki dau po jednu Atru-nju, pak imafl sa lieto dni debelo vuka: Najprie se mnra puziti, zatim so boda i bleži a konačno vozi. Cim se vile žariš bogat postati, tim kasnije buá izbilja postal, jer koj ae naglo penja, obićno padne na semlju. Početi kakov poael bez glavnice, nije razumno, kak i sa prašnimi tepi trgovati. Najpredi treba gojezdo načiniti, kokoši bulu same hodile nuter jajca nest. Peči treba onom meljom, koju imii, ako je vreča prazna, nereci, da ai pek. Ostani moj mladi prijatelj rajái malo duže dietió, dok si nekaj prišparađ ; počmi onda leteti, kad ti krila narastu, Bez novca trgovati, zuameuu;e hižu zi> dati bez cigla, ogojs kurili bes ogorka, avieće žgati bes stenja, Neodpovedj mali posel prjje. nego oavie* dočen, da ćel večim viče zaslužiti. I drob« (inje je krub. I loš konj je bolji od prasue Itale. Pol hleba kmha bolje nego ništi* Od sloga do gorjega nije daleko. Znaj, da au mnogi u malih žUcunih velike dobičke $ekaj za kratek čas. Starost volov. I^pan: „Vidite Lukać, ov vol ijadol\'i smo vu jeden dan na svöt.* Muž: „Kaj povćdaja, gospon, to nebi uiti človek mogel veruvati, da bi voli tak stari mogli biti." Na vsaki način. Plebanoš : .Zakaj ti Mikula beži* bos po sučgu ?■ Mikula: „Znaja goapon plebaaol,moj stari neda mi nigdar Igauicu, već kad mi vu ter-buhu zavija-* Dober izgovor. Krömar: .Prejdi nego otiđete, treba da taćan platite U Tri vandravci: »To nikak nemremo, mi smo se célú noć skupa kartali, ter pri tom vse peneze sgubili. Opravdanje. Gospodar (slugi svojemu): „Do bós^ M\'Ska. Ti već četiri dni poučuješ To više nek nebude." Sluga; »Naj ae gospon nikaj nebojijn, deuea je peti don l" . Ljepa prispodoba. Gospon (kojega je muž noseć roda na ramenu nehotice po glavi vudril s rudom): „Ti bedak Jeden, zakaj nepazU kad ide. Ve si me radril po glavi.- Muž: tNaj oprosliju gospon. Cul sem verek kak je zazvonila, kak prazeu lonec." Priredil: Glád Ferencz. ODQOVOBWl UBEDIÍ1K MARÖITAI JÓZSEF Glavni auredoik GLAD F Eli K N O Z u m 4 Buda löga novembra 1894 « 33 28 16 57 73 Gabona árak: — Cena z/tka 1 m~.mázaa. Buza Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bab uj Sárga a », Vegyes » „ Lenmag Bükköny — 1 m.-cent. Paernca Zob Hri Kuruza stari novi Ječmen Grah beli » žuti » zméőan L8n Grahorka frt v kr. 5.75 —" -5.60- 4 75-4.80 5 50-6 25 5.--6 29 5 50-8.— 6.75 5.76 10. - 6.-- Nyilttór. 4\'\' • £ rovat alatt közlöttekért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Szerk. Heuneberg Q. (cs. kir. udvarlszálliló) ae-lyemgy&ra Zürichben,« privátmegren-delök lakására közvetlenül szállít fekete, Fehér és színes selyemszöveteket, méterenkint 45 krtól 11 írt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csíkos, kooxkáaott és min\'áxot-lakat, damasztot stb. (mintegy 240 kűlönbözö minőség és 2000 különböiö szin éa árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. 8vájoxba ezimsett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragasztandó. —r Hirdetések. 5887. tk. 1804. / Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Henrik ügyvéd ügygondnok végrehaj. taténak, Yerbánecz György örököaei és adós társai végrehajtást szenvedettek elleni 960 írt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lóvé azentilonai 14 tkv. 818. hrsz. a. ingat Un 185 írt, a 114 tkv. 168. hrsz. a. 266 írt, 295. hrsz. a. 211 írt, 823. hrs«. a. 281 fit és végre ugyanezen község 204 tkv. 21. hrsz. a. ingatlan 446 frt, 281. hrsz. a. 149 írt és 324. hrsz. a. ingatlanok 238 frt kikiáltási árban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1894. éti dicuabn hő 29. napján d t. 10 órakor <v \' I a szentilonda község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól Is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak as ingatlan becsárának 10\|,-át « készpénzben vagy az 1881: LK. t. c. 48. § ában jelzett árfolyammal számított éa aa 1881. évi november hó )-én 3383. az. a kelt Igazság\' ügy miniszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképeg értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 170. §a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir- fbfróság,~ mint tlkvihatóaág. \' Csáktornyán, 1894. évi nov. bó 23-án. 619 A mint azolött páratlanok a maguk nőmében; három éven felüli ^ gyormokek »rámára a legkedveltebb karáosonvl igándók. Qloaóbbak mint bárinoly más játok, mivol sok óvon át oltartanak 6a móg hosszabb idő múlva is klegásztthetSk ós Mgyobblthaték. A vi Horgony-Kőépitöszekrények ar. ejrvodüli játék, retet talált, ós mindnyájak által tcnnvi országban osztatlan dloaé-a kik ismerik, mogK továbbnjánlfaUk. A ki ozon, a (jna^a nőmében páratlan játók ós a moly valamennyi orsz ismerik, meggyőződéiből foglalkoztntószort még nom istrion, az hozassa hamaifában az alant jogyzott cég által az uj, gazdagon Illusztrált árjegyzéket álatokat — Rlohter-íéle Horgoay- olvassa az abba nyomtatott íelotto kodvozó birálato1 Bevásárlás alkalmával határozottan: Köépltfiszekrény kórondő ós mindon ogyos szokróny Horgony . ; gyúi Hogy nélkül, »Int nem valódi, keményen visszautas!-tnndő; n ki ezt olmulasz^ja, könnyön kaphat kovosobb értékű utánzatot Köépltéwekrények 35 kr.. 70 kr.. 80 \\r.. 5 frt ós magasabb ároa valódi Horgoay- • . Víi . i Köépltös/okrények 35 kr., 70 kr.. 80 \\r., ty a finomabb ^AÁk»t»rüiletekben kéwletben vannak.__ Uji A Riuhtor-fólo Türelmi jáu-iok: Columbus tojása, Villámhárító, Haragtörí, Gond Uz«, Pythaaoras stb. Az uj fiizetek, Kettős játékok fulctto érdokos föladatait is tartalmazzák. játók ára 35 kr. Csak a „Horgonynyal" ollátott játék valódi I JRichter F1. Ad\'és tÁrssu KUO Mtretitt.it kir. tubaáaln. kíépliötMkrény-gyár. Witn, I. Nlbelungen«...« i, RudoltUdt, NQ.nb.rj, Ölten, Roll.rdi«, London E.C., FUw-Yort. O o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o oooooooo 2889-1894 közig. Pályázati hirdetmény Csáktornya város képviselőtestületének folyó évi szeptember 25-én 8. alatti határoraxula folytán köztudomásul adatik, miszerint a városnál egy i r n o k i állás üresedésbe jővén, arra pályázatot hirdet. A városi irnok é»i fizetése 400 írtban van megállapítva. A pályázni óhajtók felhívatnak miszerint kérvényeiket folyó évi de* czember 20 ig ezen elöljáróságnál beadják. Megérintelik: ho&y a pályázni kívánóktól az előirt jegyzői vizsga le-télele, esetleg abbani teljev jártasaága igazolandó. A hivatalos magyar nyelven kivül a horvát nyelv beszélését igazolók előnyben részesiltetnek. . /no Csáktornyán, 1894. november hó 27. 617 OOOOOOOO S vdrost elöljáróság. * - n : OOOOOOOO o o o o o o o o o o o o / o I gyorsan éa pontosan eszközöl a magyar gazdik \| Bankbizományi trodé}* Budapest. i»abeiia u- 43 Az intézet helyi jogtanácsosa ZAKÁLHBNRIK ügyvéd. Muraköi. ■ Sürgönyozim: GottichllQ Budapest. « GOTTSCHLIG ÁGOSTON * i * tea-, rum- és cognac-nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda: IV. Váczi-uU&ii 4. sz. HAKTAHAK: IV. váczl- utcza fi. az. VI, Andrásai ut 23/ A BMaadarlahoBu „Hong-Gon* vároakhoau A vároaház-tér mellett. a kir. opera átellenében Klriteli pinoaék: X. KöbAnya, föjsér utoza 9. bz. Kizárólagos bizományi-raktár Csáktornya, éa vidéke részére »trulila lestfér uraknál. Közvetlen behozatala valódi oh umi éa orozz karaván teák, Jamaioa-, Brazíliai- és Cuba-rumok, francaia oognaook, likörök a legfinomabb minőségben, eredeti oaomagok éa palaczkokban, eredeti árak mellett r\' * ^rjigjxik ktrá&Uia ingj t a ti bitmtntn. .i i i/.i Magyar, német, franczia ét angol képekkel ékitett MUNKÁK. Kő-,- aczél s réznyomata 4iftft»ÍTtfc. Magyar, német, franczia és angol REMEKÍRÓK művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kOtött és kötetlen kőny veknek^legdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által írott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kéfttkfexvek, atlaszok, földalwwzQjf, t<$vr»isp^ föld és éggömbök. Imar és ájtatossági hfnyvtlt egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. lUatakOoyvtk a rajxok Nöimunkákhoz * " !» " m II . 1 7 \' I A »MURAKÖZ* társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (ŠTRAUSZ SÁNDOR) KÖMYV-, MŰ-, ZENBM.ŰKBRBSKEDÉSB KÖNYVJOADÓHIVATALA, PAPIB-, l»Ó- éa BAJZK8ZKÓZŐK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA U KÖNYVKÖTÉS8BTB Caáktomyán, Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. IFJUS4GI IRATOK. KÉPK8K0\\TVK% minden kor éa natn asAoiAra, minden nyelvan, a kgdíuabb vá-laaxtékban. ISKOLAI * OKTATÁSI Wlnyvek minden nyelven. Népies naptárak, AtlfiANáC zsebkönyvek. . * Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak- i <1 ■ i i - - --. -._ rr -l)T--.. ri i»iT tárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett leguagyobb készséggel küldetnek mind belybo, mind videkre. VWékröl érkező megbízások kellő készséggel és gyor- M..... j • i i i i i i i.. i ...................................... . i. i.....i - sasággal tejjeeittetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak " 1 " ...................... ■■»■»\'■> ........ ki akQny vkereflkwl^ által. BZAKAQSKŐN V\'VEK, Előfizetés elíogadtatik \' minden tol és külföldi folyóiratok, napi . és Divatlapokra a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor «abban eszközöltetik. I" ...........■■■■■■ II ______ ___ _ , Megyénk tanintézeteiben hazuálandö tankönyvek folyton raktárots vannak. Nyomatott Fischel Fülöp (SUauea Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam, A. , r Csáktornya, 1894. deczember 9, 49. szám. Sa«rke»töv«l i ritk« »nI Uk.t ml«. 4»an»jj 11 4a 18 óra köaött. — A lap imIUbI rittire voaatkoat Blnd«n kDsUminjr XarfiUl Jó MM* t IMlkMStO a«v4r* ktldaod«. Kiadóhivatal I Ttok«) Fülöp könyvkeieikodin Ida klld«ndök u alöflx«t4»( dijak nyllttarak ia hlrd„tW. Birfcttok jüllDjosiD számiUalnak. mm fe OORYAT ktelteh mecjelkhö társadalmi/ ismeretterjesztő * SZÉPIRODALMI hetilap/ Megjelenik lieimikliil cyyaer: vun^nmp. A »Muraközi tiszti önbegdyző szövetkezet«, a .Csáktornyái takarékpénztár a .Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. " XMtxetéal Arak » Egéez évre . . . 4 frt Wl éret . ... 8frt Negyed évre ... i irt Egye« ssám 10 kr. HlrdrtAaak nig alK*4Utak i Budapaatan: öoldbarjar a. T. 4a KekaUia B. Mrd. írod. H4tba«i SckaUk H., DaJaa M., Oppallk A., DaaU Ü. L. 4a Uraiail 4t Har&ÍL Brínbea; bt.rn U. A\'y/\'<//< />lil»ora ÍO k>\\ Torvény az iszákosság ellen. Minő szomorú és BÖlét képei a társadalmi nyomorúságunknak kínálkoznak tollúnk alá Valahány gaztett vagy társadalmi szerencsétlenség rémitelte az embereket, azoknak közös forrása az alkohol volt. Szelíd emberekből bestiákat, hajlékony kedélyekből kötekedö rabjatusokat Tormáit a bősz* szuállás e sötét démona, az alkohol. Bün* krónikáink mennyire meg lennének fosztva a borzalmastól, ha a társadalmi nyomornak ez öldöklő réme ismeretlen volna. És bent a családi drámák ki nem pattanó helyein, mennyi szenvedő nem törli keserű könnyeit, ha az alkohol bűzös mámora a családi fészekben nem terjeng. Talán a szánandó pauperismus sem mutatkoznék olyan kétségbeejtő módon, ha a testet és szellemed megölő alkohol nem kívánná áldozatának vagyoni elzüllését is Mindezeknél fogva a társadalom filan-} trópjaiuak mindenha kötelessége lesz, az emberiség e démona ellen minél erélyesebb határzért vormi, Azt sejtjük, hogy Magyarország sem nélkülözheti azt a törvényt, melyet éjípe e napokban tárgyalnak a birodalmi tanács ban. Er. a törvény a szoczialis bajok védő. szere és egész szellemét a modern huma-nismus szelleme lengi át. Érdemes belintézkedéseiből némelyeket figyelembe venni. Mindenekelőtt határozottan kifejezve korlátoztatik a falvakban a ^ csapszékek száma. Szombat délutántól vasárnap délig e csapszékek zárva tartandók.* Mily derék, mily bölcs intézkedés Igy szorítja az iszákos, a könnyelmű embert a törvény, hogy keresményét csakugyan haza is vigye Mámoros embernek italt kimérni nem lehet. A megrészegedett embereket egy némely korc-márosunk szeretettel tizölt gya korlata azerint nem szabad kilökni, hanem a korcsmárosnak kell az illelőt hazavezetnie, avagy szállitatnia. És foglaltatnak mindezen iníózkedéoek-hez büntető sankczióval bíró részletek lat Nevezetesen az előbb bemutatott szakaszok ellen .vétő, egy hónaptól egy évig terjed-helő fogsággal és megfelelő pénzbirsággal sujtatik, természetesen fenyegetvén őt az a venzély is, hogy italmérési engedélyét elfogja veszíteni. A törvény ezen védelme nem csak a vendégre terjed, fanéra intézkedés foglaltatik azokra is, a kik részegesek É< pedig; a ki egy éven belől háromszor részegségbe esik, »z három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntethető. Ismétlődés esetén a büntetés egy évre is kiszabható. Intézkzdések történnek arra is, hogy a korcsmahitellel a pálinkamérés vissza ae élhessen. Látni való mindezekből és bizton hi-het§, hogy Ausztriában az alkohol fogyasztás ükOben nem lesz oly nagy. etesen mindazok, a kiket egyéb űzetnek, az államnak az egyén szabad réríöákezósi jógái látják veszélyeztetve, hiszen minden véleménynek lehet valami szép és tetszetős jelszót adni. Talán alig van társadalmi bajaink kö -í?ött figaióhh és font08abb. mint ez, azért kiváló figyelemre méltónak találjuk az osztrákok ezen állami intézkedését, melyet a modern humánus műszelleme leng át. Élőttünk azouban merőben másodrendű hogy a szeszmonopolium néhány millióc-t-kával kevesebb jövedelmei biztosit és igea is teljes emberszeretettel korlátozni kívánjuk az egyén szabad rendelkezési jogát, ha e joggal oly rettenetesen nemzet, társadalom és egyéni kárára vissza lehel élni. • Ez bzükséges, mikor templom és iskola eredménytelenül harczolnak az emberiséget degenerál alkoholó ellen. A közérdek ós magánérdek. , Ha az elmés Phitdrus, vagy a csípő« Aesopus élnének és a közelünkben levő zöld as/.talok mellé telepednének, aligha nem í „MmHi"tárcz£ja, / Egy emlékoszlop története. — Irta: Szokoly Lajos. — Zerinvári Gróf Zrinyi Miklós, a költő, 1864. november 18-An töriént tragikus halála nagy fájdalmat okozott nemcsak magyar királyának a katonáinak, hanem egéai Európának ia, mely nagy érdemeit elfogulatlanul méltányolta : gyászolta öt nemcsak a német birodalmi gyűlés, hanem Pária-ban is halotti ünnepély tartatott tiszteletére-(Bftiorfl L. „Adatok ZzUmegye történetéhez" 1. 262 1 ) E magyar Leonldás halála alán ax ősi birtok, Csáktornya, a* örökségi rend azrint Adám (fát illette volna, azonban — alkalmasint szerző-déa utján — Péter testvére birtokába jutott. Zrinyi Pélsr 1669ben a horvát báni mél-1 óságot nyert; ö ia tagja, később pedig feje volt a Wesselényi-féle Összeesküvésnek, terve azonban a béoai udvarnak ludmáaára Jutván, ez kél »ereget küldött Magyarországra, Zrinyi maga jelent-kezett Bécsben, honnan Béoa Ujhelybe viteleit a itt Frangepáonal együtt 1671. épr. 30-án lefejeztetett, Zrinyi Péter birtokai ennek elfogyása után a gráozi kamarai javakhoz csaloliaUak, Csáktornya azonban Ádám (Zrinyi Mikló«, a költő fia) ki 1688-ban fölováazmeater, Zala éa Somogy főispánja volt) keiére eeett viasza s az övé volt, Adám azonban caak rövid ideig volt ura öai b>r- tokának, mert mint alezredes részt vett Lajos, badoui őrgróf vezérlete alalti hadjáratban a Sa» lánkemennél 1691. aug. 19 én esett el. Adám halála után egész Muraköz, a igy Csáktornya is a gráoal kamarajavakhoz osatol-laiolt. I: Lipót király halála után (1705. május 4) a magyar trónra anuak idősb íia I. József lépett, azonban 1711. ápr. 17 én ea ia elhalá\'ozván, a királyi trón, örökösödés nyomán 1. Lipót király második fiára, Károlyra ssálloit, a hi épen Spanyolországban harosoll Aqjou Fülöppel a spanyol koronáért, midőn értesült bátyja haláláról,JBéosbe jött a 1712. év májua közepén Pozsonyban mint 111. Károly, Magyaror«ág királyává koronáztatott. Károly midőn Spanyolországból hazajött, követték öt uijában Savoyai Jenő és Liohtenstein Antal herczegek, valamint gróf Alihann Mihály is, ezek Károly sorsknak fényében és sötétségében egyaránt oszlottak, diosö és szomorú napjainak részesei voltak. III. Károly királyt uralkodása alatt sok nyilvános ós magánszerenotéilen^ég érte. de volt egy vigasztaló csillaga: egy nö, kii forrón azere- l leit, s a ki viszont benne nem a koronás királyt, hanem a férfiút sserelte, e nö: Pignatelli — Pe-regnardo Ágnes herciegnő voltl Hi gyönyörű, angyali saépségü nőnek a király nemsokára titkos okokból férjet keresett s gróf Alihann Mihály, ki Károlyt spanyolországi hadjára\'ban élete kon<-káztatásával megmentette, a ki Béosbe jölte után fökamarás éa fölovászmesterré lett, vállalkozott nőül venni a király kedvesét, a mi meg is történt. III, Károly Alihann Mihálynak a szép feleség mellé ráadásul 1721-ik évben Csáktornyát s vele egész Maraközt ajándékozta, s egyldeiüleg Zalavármegye főispánjává ia kinevezte. Minek I folylán a gróf és gyönyörű neje Csáktornya várának állandó lakósaivá lőnek, a hol őket, kölön nősen pedig a szép herozegnöt III, Károly nem* csak mint király, hanem mint háxibarát ia igeu gyakran meglátogatta s huzamosb időn át ott mulatott. (Nefelejts. 1865. évi. 31. fa. I. old ) A diosö Zrinyiek ösi birtoka igy tehát ajándékozás utján idegen kezekbe kerüli. A családnak utolsó fér i tagja Zrinyi Baldizaftr-Janos volt, (Zrinyi Péter fia) kí a gráozi börtönben mint örüt 1703-ban. nómelvek szerint 1/07 ben meghalt. A női ág utolsó tagja ^edig Ilona, (Boldizsár nővére) ki I. Rákóoay Fereno«, később Thököly Imre neje volt, Nikomédiában 1708. februar ltí-áo hunyt el. ^ Muraköz ezen uj birtokosai nagy gondot forditottek nemcsak a várra, hanem magára Csáktornyára is. Az ^738. évi iöldrengés nagy pusztítást vitt véghez a várkastélyban, valamint a bástyákon ia. Csáktornyának a Szt. Ferenosiek temploma éa zárdája ia igen megrongálódott a földrengéstől. Alihann Mihály és Mihály János (Zalamegye \'öispánja) által azonban kijaviltMtCak. Sőt maga in. Karoly király is befolyt arra, hogy a Csáktornyái vár minél kényelmesebb legyen, valahányszor ö itt meglordul. Allitólag ö építette volna fel a várkastély felső emeletét. Valamint minden mulandó a világon, épen ugy elmultak Károiy király látogatáséi ia Csáktornyán, mert a kamarili« átkos keze — mely annyira bemooskitá I. Lipót kormánysását — még most sem szűnt meg működői, haaom u ból feltépett, ezen gonotz és lelketlen tanácsadók hálójukba kerítették III. Károlyt is, s reá b>rni igyekestek öl, hogy aa 1712-ik évi pozsonyi országgyűlésen lett esküjét szegje meg, nemzetinket alkotmányától foazsza még a uralkodjék fölöttünk két ityen iaffo uieao sstlletnék ihletet és évezredek óta becsült tollúk alatt. Volt, hol nem volt, volt egys«er egy gyönyörű várkastély. Fényes kincsek, kívánatos drágaságok voltak abban fölhalmozva Buldog volt, a ki oda bejuthatott\' Két vándorlegény koncsorgott körülötte. Az egyik volt a Közérdek, a másik a Ma ganérdek, Égtek a vágytól mindketten, hogy a paiolába bejussanak. Hanem hát mérges portás őrizte annak kaprát: valahánykor a Magáné:dek, a mely jóval szemtelenebb volt társánál, be akart surranni, mindig csu fosán kellett visszavonulni«. Utoljára azt mondotta a Közérdek a Magánérdeknek: c — Kedvas ctimbora\' ez a gonosz cerberus sehogysem akaria engedni, hogy a palota kincseihez hozzá férjek. Te sokkal csinosabb legény vagy mint ón; elegánsabb, tetszetősebb a ruh/d is, add ide a köpönyegedet: hadd menjek be vele én, A Köz Muraköznek tisztviselői is bizonyára hiionló nézetben vaunak 8 ép Lázért nyugodtan.né-zünk a 8-ik cyklus megalakulásának e\'ébe. Hazafias üdvözlettel — Csáktornya, 1894. deczember hó. * Zrínyi Károly. Alszegbv Alajos, jegyző. elnök. Különfélék. érdek eleinte börzénkedett: hogy ez bűn, az csalás, de hát a Magánérdek mindég\' be ezökta öt fonni, végre is lekunyorálta róla a köpenyegét. Persze, hogy beengedték; ellenben a közérdeket a palota portása elkergette. Szerencsére fullánkos Aesopua és az elmés Phaedrus már nem élnek s így a zöld asztalok mellől meséket sem mondhat nak. Tényleg tapasztaljuk itt-ott, hogy a mit a közéleti szereplés a közérdek köpenyege alatt elköveti\' az sokszor kellemetlenül bánt. Azt tapasztaljuk, hogy a kinek egy csipet magánérdeke van, az ugy tesz mint a szél há&os kereskedő: óriási reklámmal, ragyogó czégtáblával árulja a silány, hamisított por tékát. Milyen kár, hogy Aesophus és Phaedrus már nem élnek. Tényleg a magyar közéletben azok az igazán kinos tapaszthatok sem hiányoznak, miket kiván a magánérdek a közvagyonra szekulálni. Munkájuk azért veszedelmes, mert titkos, mert akna munka, mert ha piai czolni mer, a^demagogiával szö etkezik ésj magát a becsületesség makula nélkül való\| képviselőjének hirdeti. A magyar.paraszt embernek abban\'^a mondásában még legalább annyi őszinteség van mikor arra a kérdésre: mit tud felhozni a maga igazsága mellett azt vögta v ss\'fa : Instálom, hozok az urnák egy bor jas tehenet , a ki a magánérdekek mellett. Hz olyan színezés mellett mintha a közér deket szolgálná, menydörög, ha megkérdez lelnék, bizonynyaUnem tudna maga igaz eágá mellett másként védekezni, minthogy mellette vagyonilag is nagyon angxzsirozva van. ■ \'■\'.>■ Bizony a mi közéletünkre módtalan baj, hogy a hol tisztán, a közérdeket kellene hzolgálni, kufárok aljasitják le/Ott a becsületes szándékot, mily sokszor egészen másként végződött volna egy egy közdolgunk, ha a magánérdek szövetkezése csöndes egyértelműséggel meg nem állapította volna a dolgot oly irányban, mely érdekeiknek kedvező volt. korlátlan hetalommal. Károlynak az eszme, és kormányának (erve igen tetszett s hajlandó is volt azt kivinni s ilyen körülmény okoila azt, bogjr a király azontúl hazánkat, illetve Csáktornyát kerülni kezdte, exen váltcsást legsIöszOr is Savoyai JenO herozeg vette és\'ire, a ki a kormányzásán is befolyt a a legnagyobb aggodalommal beszélte el annak okát kedvesének : Batthyányi Ádámnó hxüI. Strattman Lóri grófnőnek, a ki nem késett ezen kellemetlen hirt bizalmas barátnőjével Pignatelli Ágnes herozegnövel közölni, kérve öt, hogy a mennyire tehetHégében áll, 6 borzasztó aaándékáról beszélje le a királyt. (Ne-felejt. 1866. 31. az.) (Hazánk és külföld 1868. 616., I.) Pignatelli Ágnes, a hatalmas és síép her-czegnö mindent megígért, a hogy igéretét bistoaan beválthassa, egy onelbez folyamodott, a ez abból állt, hogy üéosben személyesen meghívta Hl. Károlyt nem mint királyt, hanem mint hazibarátot 1722-ik év nyaran egy bizonyos napra Csáktornyára. A király egykori kedvese meghívását, a kit még akkor is igen szeretett, megvetni nem tudván, elfogadta. Pignatelii herozegoö olasa nö létére is igen aserelte uj hazáját t a magyar hazát. Hisz ama várkastélyban tflltöite életének legszebb napjait, melyet a diosó Zrínyiek megszenteltek. Azon kis kápolnában kérte ö is á Mindenható áldását, melyben Miklós, a költö, annyiszor esdett a ma« gyarok Istenéhez, hogy ne hagyja el árva hazánkat. Mindennap alkalma volt látni a Zrínyiek osa-ládi sirbo\'tját, mely föídi maradványaikat befogadd. Nem láthatott egy talpalatnyi helyet sem a vidéken, mely Zrínyi Miklós fáradhatlan tevékenysége, — munkás élete — és nagyságára ne emlékeztette volsa öt. De láthatta a kursántoai erdőben ama helyet is, hol vére omlott azon \'értiunak, ki mig élt, karddal ós lanttal szolgálta a hazát: A trultak smléke s uj hazája iránti szeretete ösztönözte öt arra, hogy honleányi kö teleseégét teljesítse. Vége köv. giatrtiii. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Tkáltsila Etelkát a hadosánl állami állandó gyermek menedákház vezetőjévé nevezte ki 4 &uraközt &as gisztt fiöntklUt harmadik megalakulása alkalmából a követ kező fölhívást intézi a különböző hivatalok főnökei utján Csáktornya és a Muraköz tisztviselőhöz: A helyben fönnálló Mura közi ÖAs- Tiszti Szövetkezet második oyk-lasára az utolsó havi befizetések megtörténvén, az uj oyklua jpegalakitása szükségessé válik. Hogy a szövetkezet czélirányosan működött s a hozzá kötött várakozásoknak megfelelt, mutatja a kicsiny bár, de lelkes tábor, mely a lefolyt kétszer 60 hón p fo\'yamán mellette végig kitartott. Nem hangzatos jelszavak azok, melyek a tagokat a szövetkezet zászlaja körül csoportosítják ; de a tisztviselők jól fölfogott érdeke az az impulzus, mely az egyesület íöntar tánát kívánatossá teszi. A testületi szellem föllendülését és ennek ápolását ez a szövetkezet van hivatva eszközölui. Hogy ez raaga\'ztos ozél, kivált a magyarság szempontjából, társadalmi viszonyaink mellett azt be jogja látni mindenki, ki az egyesülésben az erőt s az erőben a cselekvéshez a rugót látja, azt méltányolj i, Valamnt nem másodrendű az a hivatása sem a Tiszti Szövetkezetnek mely a hivatalnokak segélyezésében áll Olcfó kamat mellett hosz-szább törlesztésre pénzhez juthat a tisztviselő a nélkül, hogy a rá nézve oly tokszor kellemetlen formalitásokon át kellene esnie, a melyeknek egyéb pénzintézeteknél ki van téve. — A szövetkezet két eykluat átélt szerencsésen : meg vagyunk győződve, hogy harmadik 50 hónap oeak megerősíti ai egyesületet s még inkább lehetővé teazi, hogy mieaiójának fokozottabb mértékben megfeleljen. Ennek magvalósításához Te-kintetességed is nyújthat segédkezet, ha bsö vetkezetüukbe beállani méltóztatik A mikor tehát a belépé re fölhívjuk, tisztelettel kérjük, hogy a főnöksége alatt álló t. hivatal-noktársa\'t a sövetkezet ujabb megalakulá sáról értesíteni és a beállásra őket buzdítani méltóztassék Itt áldozatot senki sem hos , mart koczkáztatni mit sem koczkáztat. Egy egyesületet létesítettünk, azt tovább\'a is föntartani óhajtjuk. — A városnak és a £ város lanicsttrméböl Városunk képvi gelőtestülete szokatlan hangulat mellett rend-k vüli ülést tartóit november 30 án. Az izgatottságnak oka Tuboly Gyula megyei t. alügyé\'z lei ata volt, a melyben a kir, Ouria\' ítéletét hozza a város tudomására, mely szerint az 1882 ben Az akkori köz-gyám kezén eltűnt árvapénzek fisszatérité-Hére a vfc\'Os közönsége ulasittatik, A tőke 7888 frt 29 kp. mely az 1882 óta esedékes kamatokkal együtt tetemes összeggé röve kedik. A Pruszátz Alajos városbíró elnöklete alatl lefplyt gyűlés hosszabb ideig tárgyalta a kinos ügyet, mig végre Wollák Rezső ügyvéd indítványára a perújítást mondották ki egyhangúlag A képviselőtestület nézete szerint awváros közönsége itt logta\'anul marasztaltatott el, mert ha az árvaszék a felügyeletet annak idején lelkiismeretesen gyakorolja, az árvák nem ká rosittatnak meg. Hogy azonban az odiozus ügynek valahára vége legyen, Szeiverth Antal képv-selő indítványára a perújítást megelőzőleg egyezségre ajánlkozik a város s erre vonatkozólag nyomban meg is ke-resté a vármegyei törvényhatóságot. Hogy minő ere<imőnynyel, majd holnap válik el ezt a mikor a törvényhatósági gyü\'éseu soron kívül tárgyalják. ^ htlybill iskolánk a mult héten gyü\'ést tartott. A gyűlés elején Ziegler Kálmán meleg hangon emlékezett meg Szinkovies Ferencz elemi iskolai rendes tanító s polg. isk. s. tanár elhunytáról. Indítványára emiékél az iskolaszék jegyzőkönyvében megörökítteti, özvegyét meg részvétéről jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. A megürült elemi iskola* állást egyelőre nem töltik be, mert a helyettesítésről okleveles tanító állal gondoskodva van. A pályázatot jövő év május 15 én írják ki, ugy, hogy június közepén a választás már megejthető legyen. Az állást a megválasztott szeptember 1 én foglalhatja el. A polgári iskolai állást illetőleg meg kérvényt küldött az iskolaszék a kormányhoz, a melyben as üresedésbe jött állásnak rendsieresitését kéri, a mennyiben a polgári iskolábm még egy tanárra tényleg szükség is van. — A városbíró áltat rendezeti iskolai alapítványok átvételére bizottságot küldött ki az iskolaszék, mely nek tagjai Wollák Rezső és Zakál Henrik iskolaszéki tagok. A Királyi Pál-féle 1000 rftos alapítvány kamatjait, 60 frtot stipendiumra használja fel aa iskolaszék a polg. iskolában. A kétfelé osztott ösztöndíjra karácsonyi értesítőik alapján folyamodhatnak a tanalók. hilybili klsdtdáró. Az egyesült választ raánya gyűlést tartott a mult héten, melyen a folyó ügyek letáigyalása után, az állandó menedékháznak vezetésé e, képesítő dajkák tanfolyamának szervezését illeőleg a szükséges intézkedéseket végleg megállapították-A tanfolyam vezetése akként állapíttatott meg a hogy azt a raultkor lapunk jelezte. Megtörtént a megállapodás az órarendre nézve is s igy a tanítás ugy gyakorlatilag mint elméletileg már javában folyik, miről a kir. tanfelügyelő is értesíttetett. A tanfolyamra ulólagosan még 8/üts Juliskát vették fet Nagykanizsául s igy emiitetten kívül még hatan és pedig 5 Kovácrics Juliska és Marlincsevici Julia Csáktornyától, Tkalcsics Etelka Hodosáuból, Erdő« Kornélia Türjé-ről Stiíter Marska Széosi-Szlgetról és Pau-Iovící Emma Esztergomból ve znek résit a tanfolyamon. A gy/llésen kimondatott to-vábbá oogy az ünnepnapokon ég a szokásos heti két délutánon kivül aommiféle szüanapok nem engedélyeztetnek; még a vásárok alkalmával ia nyitva van az intézet a gyre-mekek érdekében fölbivAtna a t. szülök, hogy azokat kíséret mellett küldjék az óvodába b vezzettessók haza\'nehogy a tolon-ngásban útközben bajuk történjék. & Csáktornyát ktrtskidő Ujak önképző egylete folyó hó 2-án tartotta Benedikt Béla elnökleté alatt foyó évi rendes közgyűlését. Elnök a megjelent tagokat melegen üdvö-zölvén, felszólítására Hiischmann Henrik titkár fölolvaaaa a választmány jelentését, melyet egyhangú (elkezdéssel tudomásul vettek Löbl Rudolf pénztárnok jelentése szerint a lefolyt évben 482 frt 30 kr. volt a bevétel, mig a kiadások 456 frtra rúgtuk a maradvány tehát 26 frt 20 kr. az egylet vagyona jelenleg 372 frt 20 kr., melyhez móg 60 frt könyvtár alaptők eia járul. Ezen jelentós egyhangúlag vétetett tudomásul és ugy a választmánynak mint a pénztárnoknak éa a felügyelő bizottságnak a felment-vényt megadták. A költségvetés megállapítása és az alapszabályok egyik pontjának módosítása után a tjsztikart Jeney Gusztáv korelnoklete alatt a következőkép állították össjse: elnök Székely Vilmos, alelnök Z-inyi Győző, titkár Hir8chmann Henrik, pénztárnok Löbl Rudolf, háznagy Heiniich Bernát, helyettea háznagy Koppár Sándor, választmányi tagok : PulaiÉ Henrik, Do ner József, Meider Albert, Spitzer Ödön, póttagok: Hoff. maun Lipót éa Kohn Oltó, a felügyelő bízott. fAg tagjai : M\'áz Jenő és Seliuger Alajos. Hirsohmann Henrik indítványára Jeney Gustav korelnöknek valamint Benedikt Béla lelépett elnök és Baohrach Győző lelépett alelnöknek jegyzőkönyvi köszönetet szavaz • tak. Székely Vilmos elnök ugy a maga mint a választmány nevében megköszöni a bizalmat és az ülést berekeszti. — $talmhin tngtdily nélkül való kimérés. A pénzügyminiszter f. évi 75,250 sz. a. nagyfontosságú rendeletet adott ki, a mely kimondja, hogy az italok mérésétől már eltiltott kimérő, az eaetben, ha az engedély nélkül való kimérést mégis tovdbb Űzné, a harminrzadik hivatali utasitás 562 §a értelmében, a kiméréUŐl újból hivatalból eltiltandó s a kihágás elkövetésére szolgált azeszea italai minden egyes esetben lefoglalandók. A pénzügyminisztert ezen szigorú intézkedésre az a körülmény kény-szeritetie, hogy az italmérési engedély irnáti kérvényükkel már végleg, de sőt már több izben jogérvényesen elutasítottak az italok kimérésével fel nem hagynak éa a minden 2—8 hónapban felvett 5 — 10 f-t bírságot szívesen fizetik, mert a mennyit ekként egy óv alatt bírság fejében elfizetnek annyit megtakarítanak italmérési illeték fejében ; máarészt ped g, mert ai ilalmóréai engedély elvonása, illetve meg nem adása által keresetüktől, kenyerüktől megfosztva vélik magukat. Könnyen érthető tehát hogy az országban, főleg pedig a ÍŐvárosbau, ma már majdnem többen mérik az italokat engedély nélkül, mint engedély alapján. A rendelet különben a pénzügyigazgatóságokkal ez ideig móg nem lett közölve. — (gfonorl $ándor ki mint jellemszinéaz és komikus eléggé Ismert színész közönsé günk előtt, a napokban mint színigazgató mutatja be magát nálunk. Társulatával a nagyvendéglö nagytermében a jövő héten kezdi meg szerepléseit, melyre nézve a kÖ» vetkező előleges jelentést adta ki; Van szerencsém Csáktornya mélyen tisztelt közönségét értesíteni, hogy a vidék kiváló erőiből szervezett, dráma, vígjáték, népszínmű, ope-rette és opera társulatommal éa saját szin házi zenekarommal azerdán 1894. év de-czember hó 11-én becses körükbe érkeztem, csupán 15 előadasra terjedő sorozattal. Holnap fcütörtökőn deczember hó 13-án fogom a > Hattyú« szálloda nagytermében »Lemondás«, Karczag Vilmos kitűnő színművével megkezdeni. Második bemutató előadás a »Próbaházasság« Gerő Mihály enekes színműve. Harmadik előadás, az operette személyzet és a színházi zenekar bemutatásává >A kis alamuszit legújabb operette lesz, »Csillaghullás«. »Asszony verve jó« népszínművek »Az uj honpolgár« érdeke« színmű, »A parasztbecsület« (»Cavalleria rusticana«) világhírű opera. »A Szultán« »A dolovai nábob leánya«, »Rafaei« színművek. »Tót legény Amerikában« látvánzos bohózat. »Charlei nénje«, »Mongodiu ur feleség« vígjátékok. Mind a 15 előadáa itt még nem adatott kitűnő újdonság. — Előleges bérletet nem nyitok, csak is az első előadás után, a mikor alkalma leend a t. közönségnek társulatom képességéről meggyőződést szerezni. A bérlet 12 előadásra szól. A bér let alatt a fenti újdonságok lesznek kötele-zőleg szinre hozva. Bérlet ára: Kőrsék 8 frt., Zártszék: 6 frt. A bérletgyüjtést személyesen lesz szerencsém eszközölni pénteken deczember 14-ikén Magam és társulatom a t. közönség szives pártfogásába ajánlva vagyok mély tisztelettel Csáktornya, 1894. deczember hó. Monory Sándor, színigazgató — <yaldlozás. Mint részvéttel értesülünk, Tkalcsics József M. Á. V. gyakornok, volt papnövendék, hosszú szenvedés utAn Hódosában elhunyt. Béke poraira I — Karácsony mindinkább köalig és evvel sok szülő részére a karácsonyi ajándékok helyes kiválasztásának gondja mindig sürgősebbé válik. Ha mi mostan mint igen ajánlatos ajándákképen 3 even felüli gyermekek számára a Richter féle Horgony-Kő-épitőszekrényeket megnevezzük, igen jól tud juk. hogy ezáltal uj játékra nem utalunk. Hanem épen ez eme kitűnő játék foglalkoz-tatószernek nagy ős ritka előnye, hogy mindig uj marad. Az elmés kiegészitőrendszerek által a Horgony Kőipitőszekrények mindig uj alakot nyernek, mivel mindegyik kiegészítő szekrény ujat hoz; sőt a régi szekrények ezen berendezés által mindig értékesebbé ós mulattatóbbá lesznek. Igen messze vezetne, ha itten ezen játékszernek sok előnyeit megbeszélni akarnók a Richter F. Ad. és társa bécsi ozégtől beszerezhető képes árjegyzékre és mindenekelőtt magukra a Horgony Kőépitőszekrényekre akarunk utáni, ezeknek pompás építési mintalapjai a legjobb ajánlás. A karácsonyi ajándékok mily alakban nyújtása képezi mot mindenfelé a gondolkodás és eszmecsere tárgyát. Bizonyára legozélsserübb éa legkellemesebb ajándék egy zongora, mely ezélból a legjobban ajánlhatjuk a régi hírneves Heokenast Gusztáv zongora termét Budapest, Kigyó-utoza 7, sz. Heokenast ezen üzletet I865.ben apósától Pachl János első magyar zongoragyárostól vette át, 1879. májusban pedig a hires Beregszászi Lajos udvari zongoragyáros raktárát is átvette és azóla a Kigyó-utoza 7. as. házba van külön e ozélra épitett termekben dus választékban, mindenféle kül- ós belföldi zongorák, pianinok és harmoniumok nagy raktára, minden Ízlésnek megfelelő kiátlilásu, fekete, dió vagy matl iában, faragott vagy vésett díszítésekkel,.Heokenast Gusztáv raktárában csakia elsőrendű gyárakból való gyönyörű hangú zongorák vannak, 6 a világhírű „Schiduoayer ós Fiai" stuttgarti ozég egyedüli képviselője, toyábbá a zenevilágban a legjobbnak és legolosóbbnak e\'israart „Tburinglá Zrgán Co* harmoniumjalnak főraktárosa. Nagy választéka van itt átjátszott zongoráknak, valamint minden a ssakraába vágó javítások ia legjobban eszközöl te U nek. Kívánatra árjegyzéket iogyen ós bermenve megküldi. A kinek zongorára van szüksége, aa •zen régi jó hirnevü, szolid őséggel lépjen össze« kőttelésbe. CSARNOK. Egy dő gondolatai. Irta: Rözsa&gi Antal nő (Hajnalka). Azon ember, kinek valódi isteni félelem van a szivében, haxonlit a naphos, mely a nélkül, hogy beszélne, világit és melegít. Ne légy senkinek adósa, légy azonban oly megelőző mintha mindenki hiteleződ volna. Legyen azived as öröm iránt nyilt. de kész a fájdalom és szenvedés harozára. tanulj a bal-somban reményien!, hó időben pedig gondolj a viharra. Akarod önmagad ismerni ? Tekints a mások tetteire. Akarsz másokat megismerni? Tekints saját szivedbe. Ha mindenkinek, ki valamely megrovásra méltó tetiet akar véghez vinni, rögtön valami örömet állítanánk útjába, sokkal kevesebb rosss történnék a világon\' Azon műremek, mely a nö szelleme ós Ízlésének legfőbb beosületet szerez s a melyben mindennap kell valamit idomítania — saját leánya. Van-e máa törekvése a nemesnek és jónak, mint folytonos küzdés azon szerencse után, melyet a természet nekünk szánt. Akkor tünteti ki as ember jellemét legélesebben, midőn idegent ir le. Srnki senki sem ssabad, ki önmagának nem ura. Külső javak birtoka nem teez szerencséssé ha a legfőbb jóval a belbékével, az önmagunkkal való öazhangzással ■ a llazta öntudat bizonyosságával nincs párosulvs. Az nem erény, mely jutalmat nem kiván. Ne félj senkitől annyira, mint öamagadtól, bennünk van a biró. mely nem csal s melynek szava nyomatékosabb előttünk, mint az egész világ tetszése. Inkább tetteik, mint azavaikból Ítéld meg as embereket. Miulán sokan jót beszélnek, de ross-saat cselekesznek, Egyedüli nag/aég a földön a büntudadan ssfv, és egyedüli boldogság, a osaládi kör szeretete- Egyedül önmagunknak élni nem lehet, de ha lehetne, az nem is volna élet. Ugy beszélj mindig a mint gondolkozol, d« mondj el mindent a mit tudss. Ne remélj semmit és ne féij semmitől a földön. Ki mindég vidám akar lenni, as nem osak szerencséjéről gondoskodik, hanem erényeson cselekszik. önmagát leküzdeni, a legnehezebb haros. Erény nélkül senki sem oly elégült, a mino lehetne. Csupán oselekvés az élet s munka as élvezet. A szorgalomnak ninos Szüksége ohajtásokra, a ki pedig reménynyel táplálja magát, az éhen hal. Gyakran gyöngébb az ember m&sra támaszkodva. mint osupán magára hagyatva. Panaszkodás áll] növekszik a fájdalom és hallgatás által osOadesÜl. Ne Ítéld meg mások hibáit nagy szigorral, igen sok hiba van mit magad sem kerülhetsz el. Mihelyt meg vagyunk elégedve, boldogok vagyunk. Aa igaa sserelem önmagához hű marad, akár mindent megadnánk neki, ákár mindent megtagadnánk töle, Aa öregség rendsaerint lassan érkezik, d nagy ssenvedésekre rögtön. Felelős szerkesztő: MARGITAI JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (8TRAU8Z SÁNDOR) XI. tečaj Vu "Čakovcu, 1894 9. deozembra. Broj1 49. fe nr«dnlk»m »o«i J joTorftl med 11 i 1« mro«. — Bf pošiljk* tl8né« M MđriUj* »O-vlnah, »J M Polliján »» ■•nitol J»i«r urednik* T« ókkom Ü5S—i Pređpl«ta« mu« \|« s Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta - . . 2 frt Na četveri leta . 1 írt fojedlnl broji kolUja 10 kr ObBMUU PolH moiU I fij raiomju. Is&teljatvot fc^*™ »mL«! Filipom k mi m pr«dpUU 1 obsnan« potiljka. nm HorvnUkon 1 maftjnrakom Jesllcn lilneél društveni znaontvenl I povnélftvl w puk. .tt.^t! »ttiOcK xljiSimxx 3»<3.«a3Jcr«,t 1 to; vu mvmJsro. xio<S.iya.. Službeni glasnik: „Medjimorskoga podpomaggjučega Činovničkoga družtva\' C „Čakovečke fiparkasse", „Medjimurake sparkaase". i t. d Gospodar mora raSunati. ,0 • \' Tergoveo vrlo dobro ma, da more točan pregled o vodjenju njehovih poslov imati eamo onda, ako vodi točno knjige, VU kojih je označeno stanje njegove tergo-vine. Zato vsaki dober tergoveo nastoji, da budu njegovi račuui ćm točnije vodje-ni, snajuC dobro, da bi drugač vu njegovoj tergovini mogle nastati vsake fele neprilike koje bi mogle biti po njegovu tergovinu jako nepovoljne, Zevsema drugač je pri na<ih gospodara. Oni misle, da gospodaru nije potrébno računati i račune voditi,da more i prez toga izijti. Ali to mnenje je jako pogredno Prav gospodarstvo je jako zapletena stvar\' koja se vide puta neda tak lehko pregle dati, kak god • nekoji miile. Tu moreju onda samo točni računi koju zagonetku vu gospodarstvu röditi. Pri vektih gospo darah je navadno prama dotičnom gospodarstvu vpeljano primjereno knjigovodstvo, koje pokazuje gospodaru uspjeh njegovog gospodarenja, ter mu takaj daje naputek kak ima dalje gospodariti. Zato je najbolje, gde je ikak moguće, da vsaki goepodar sam vodi račune, ar bu stim imal najboljdi pregled njegovog gospodarstva* Gde mora pako račune voditi njegov činovnik, tam računi služe gospodaru opet za kontrolu dotičnog činovnika kak i za opravdanje njegvog dela. Velika vrednost i važnost, koju ima knjigovoditvo za gospodarstvo, dovoljen je razlog, da se jednostavno, prama seljačkom posjedu (imétku) primjereno knjigo vodstvo vpelja 1 pri vsakim menjdim gospodaru, najmre seljaku (mužu). Vu takovom gospodarstvu nije potrebno nikakvo obdirno knjigovodstvo, kojim bi se vnogo vremena trodilo; dosta je, ako se vu posebnoj knjigi ili na nekoliko zešitih arkuőov papira točno zapisani vii prihodi (dohodki) i isdatki kak i ono, kaj se na hadja vu gospodarstvu vu penezi i vu naravu (naturi). K tomu treba jod podpune točnosti i red. Vu svotah, keje se budu gospodaru pokazale na konou (sverdetku) ljeta (godine) sigurno bude gospodar vnogo poučnoga najti, kaj mu bude naputek\' za njegovo dalnje delo. Gdo ne računa, vrlo lehko sam sebe obmami o svom gospodarstvu, ili postane pjoti svojoj okolioi li svojim delavoom nepoverljiv, ter jedno i drugo vu gospodarstvu pogrebno, a za gospodarstvo više puta ima i najhujših pos ljedioah. Za gospodare nastala su dendenes vrlo nepovoljna vjemena, ter mora Vzaki vsom svojom jakostjum i znanjem nastojati, kak bi mogel vsim zahtjevom, kaj se na njega stave zadovoljiti. Zato mora on točno poz navati prihod i razhod svoga gospdarslva, on mora znati, koja grana (fela) vu gospodarstvu dava najvekdi njemu, kaj najmenja prihod, i koji su razlogi vekdeg ili menjdeg prihoda. Vse to bude mogel on istom onda znati, ako bude točno znal, koliko je potrošil ili vu penezi, ili vu naravi za pojedine grane njegovog gospodarstva, i koliko ma je vsaka pojedina grana opet dala prihoda vu novou i vu naravi Da pak to more točno znati, neobhodno je potrebito, da se vse točno va knjigi pronotuje, koje mu svote budu Onda pokazal uspjeh njegovog gospodarenja. Prez računanja gospodar je navök vu kmioi ter neima nigdar jasnog i čistog pregleda o svom gospodarenju, ter vUe put nezna, kaj je njega dopeljalo do gospodarstvene propasti. Kad bi on vodil račun, videl bi iz brojov, gde su penezi ili druge stvari njegvog gospodarstva, koje je izdaval prez potreboče, videl bi, kol\'ko težakov je potrodeno sa koje delo, i jeli se nebi faledo bilo dalo pod dobrom pazkom isto delo obaviti. Iz brojov o izdatkih vu obőa bi razpoznal da li su vu pojedino svrhe potroleni novci ili druge stvari izdane vu naravi vu pravom razmerju prama obavljenim delom, i koja su jedino moguća sa točnim notiranjem prijetka i izdatka vu gospodarstvu, moreju gospodaru dati čisti pregled njegovoga gospodarenja ter ga moreju odvrnuti od hudog gospodarenja, pak ga napeljati k boldema gospodarstvu. Zato je za vsakog gospodara vrlo has-novito, da se upoznaje se najjednostavnijim vodjenem računah vu gospodarstvu, kaj bc žalibože pri nadih meuj\'ih gospodarov vrlo ZABAVA. Ruska početnica. Zanimiva je ruska početnica, koja se onđe u poeetuih školah rabi a podto je za nade gospodu učitelje napos/a zanimiva, boću ja ovdje dielomice , t. j. nekoje diele iz nje, priobčiti. Oaz prlpovieda, t. j. a njoj le Ci-taju pripoveuti, koje za sobom vleča \'niekl niuk, iz kojega mali roski deéak neka haien vadi, Evo nekoliko priemera, iz knjižice od osamdeset i dvie strane. Pisti ja je grof Tolstoj. I. Tvorac u škripcu. Nieki se je tvorac vlovil u mreta, koja je seljak pred tvojim kokofllnjakom postavil s razloga, jer mu je čez noć viáe krat kokol ili piceki, race ai guske znalo ftleti. Kad ga je seljak u jutro vlovljenoga naiel, začel mu se je iz mreže moliti, da ga pasti nt sloboda, jer, jak reče: ,Cuj me i premisli, mili jedu tvoju vlatistost a ja jedem miže, andu je vriedno, da me kakti lasnoviti stvor za gol« poćarstvo i ljudski imetak, zpustifl.* ,To je istina* — odgovori mu seljak - „Ti jede« mide, ali ti jedefli moje kokoši", i ubije tvorca. 2. Konjski tat. Miftka je imal llepoga konja u Itali, za kojega su tati na skoro bili zeznali i odlučili ga prvom prilikom okrasti. Oni lepo jedne temne noći se potajno dofluljaju u dvoridče Mflkovo — bal je pričel doidj cureti, a to ih fe još vide veselilo, jer se po tmini med ša-menjem vietra i deždja liepše da krasti nego po mirnom i tihom vriemeou. Ali dogodilo se je, da je niki ćloviek\' koj je v dil medveda, dolel on isti večer k Mif,ki"te ga zaprosil za staa prek noč. Ov ma je dopustil, da preooči pri njem i medveda da zapre a Itala, odkad aeba mogel nikam pobeći, konja pak Makovoga on sam iz štale odpolja te a škednja za stup priveže — Tati sad doAavii, nezndjući da konja neima a Itali odprave 19 odmah proti štali te kad stope nutar, zdigne se medved i jed noga izmed njih pograbi za taro, koj od straha pričme iz sveg grla zt pomoč vikati tak; da se je gazda hiže i on medveda prebudil te su zajedoo proti dtali dobetali, gdie sa i čadal dogodjaj vidili, ktk je ntjme medved konjskoga tata vlovil. Ovoga su odmah svezali i predali sada 3. Nadjeno blago. U Ovoj pripoviesti je moral jedno mafo preširok. Odmah ćemo vidietite moralni ideal razglabati: Nieki starac i nieki mladić su putovalii ztjeduo. Idući putem i spomenkom se vsieme. krateći opazi mladić na jedan krst na cesti jednu vreću, u kojoj su bili samo novci. Mladić tu vreća digae i reče: »Bog mi ju je poslal, hvala Bogu.* — Starac vided toliki kup novacah veli proti mladića : „Hajié da se razdrilimo.« Ali mladić o tom niti čuti nije dal veleói, da je on sam novoe opazil i sam iz zemlje zdigel- Starac ma se sad prifime groziti, da ba ga sada predal radi toga, jer je nadjene novce zatajil. U tom dok se ova dva pregovaraju, ćuju, gde netko za njimi jade, i izbilja eto ti na jedan krat pred njimi čovjeka, čiji su novol bili. „Tko je ntšel vreću s-novci?« — zavikao ov na putnike. Mladić se aad prestravi te proti starcul tiho reče* „Da na n sada stmo zlo ueizpadne radi naših novacab/ I stim skrije vrečica pod kepenlek. Stari ^odgovori: „Rtdi tvojih novacah a ne niiih, — em si malo prije rekel, rédko dogadja. Vu tom pogledu vnogo bi mogle haaniti pućke Škole, vu kojih nek bi ae oaobito vu zadnjem teč Ju podvufiavali lini seljaékih roditeljah vu jednostavnom računovodstvu, koje znanje bi mogli onda upotrebiti domaj na hasen svojih roditeljah a keane\'e vu lastovitu svoju haaen. N-8im menjflim gospodarom pako preporuftamo, da nek ai toéno notiraju vse izdatke i prijetke vu avom gospodarstvu, da mogu na averfletku godine videti, koje svote su ae izdale i koje moguče nebi bilo potróbno izdati, gde bi se penez dal bolje upotrebiti, i kak bi se dal prihod gosnodarstva po-vekflati, izdatek pomenjflati, ter tak avoje goapodaratvo unosnele vrediti, a sebi polo* žaj poboljšati. Priredil ; Glád Ferencz. Prekapanje (rigoliraoje) zemlje- (Dalje). S prekapanjem podjedno i padanje ravno visećih fidanjkov možemo sravojuvati, ako s dviju ili vile stranah pr&roa visenju obav ljamo njegvo prekapanje S odmetanjein visina viíanjka znatno bude odpadala. Na vrhu vifianjka ostavfli dél popréko prekopavši, razdelimo na deBnu — na lévu. Ako i ova vrst prekapanja malo vlóe bude kofltala kaj raznolikoga smöra započetih graba prekapanje prouzraćuje, iz tog preizlateći videk izdatka bude se na ta] način pokril, da plodovita naslaga na viianjku ostavi, gdö a odstranjenjem mriava r gnojem jako teiko se poprav ljajuće pege postanu. 4 Za prekapanje je najbolje odgovarajući doba godiln;a jesen i zima, ar je zmrzljavica i feichtnina utecajnéi ćinjeuici protivnoj ob-stojnici plodovitosti zemljišta. Za korist potéranja i razvijanja presada na novo prcsada na novo prekopanog pőska do pre* sadjivanja potrébuje se jednomčsečuo na dno lédjenje. Pri atrukovDom prekapanju obavljenog posla osob to je treba na to paziti, da ae vratno obavi. Zbog požureuja posla pri strukovnom obavljanju, doista upotrebljuju vifle takvih ziahvaUja, koji a sadit ae ima-jućem traju né je na korlat. Tak n. pr. potlje Izkopane grabe atlzaél sloj zemlje, nasmetjuja na naslage ili vrate, nego Bve na jedeupuft odagora doli tgrou ili )u dole u grabu zgrua. Ili pak slédeőu prekapat se lmajuéi temeljnu vrata zemljišta, izglétvijo, oslftd ćeaa ae ista i odprtu grabu dole zrafll. U niti sločaja nemoré posel btii podpun, ar 1. rahli otvor neje zarvflen, 2. na vile^méstlh ostane naslaga neprekopaui, 3. uajvekfla je falinga, da plodotfla gornja naslaga, nedospe na deno grabe. Vide njih izbegajućl trošne prekapanja nastoju isto s oranjem nadomestiti. Da je s oranjem »amo délomice koma] mogaőe dobro svrieuo prekapanje nadomeaćlvati, to ]e\' jako naravskl. S prežnom silom jedva da bi bili mogaőe pak l najvećim najplujanjem dosta duaoko orati. Plitkost oranjanja nastoju na vifle felih nadoméstiti; nekoji dno brazdi-nog tla, predi nebi se sledeči red brazde za njeg prehitil — s telaki tam priseljenimi na jednu lopatu prekopajo, tak kak se to belgijanski lenaki povatelji uavauni Činiti. Dragi potlje navadnoga pluga jol pod zemljiflnog pluga rabijo. Ore podzemne predpriprave, poglavito se u onom slučaju upotréb-ljavaju, ako podzemnog tla od zgornieg sloja bolje vezane i od ovoga iidaSoije zmóBO ili 8 prekapanjem a pogibelj postavljate nebi bilo uputno. Vekflu pazku treba je obraćati na pripravljanje zemljiflta onda. gda želimo na atarom gorićnom tlu novo traje zasadite Trsje ja tak kak je i svako raftée po njem zauzeto tlo ravno u onih mkterijaiih naCiujuje airo-mafloim, na koje je najvećma imalo potrebu. Lehkose more pomisliti da Ukvotlo, ua kojem jem je čruz 50 — 100 lét moreblt još i črez vile Ijet gorica lebdilo »ivotarile, ua koliko )e iztroflouo na gorico gledeć upoplednu najpo-tréhnijega hraniva. Vidi se da posle presta-rolog trd j a uamak novo trsje né je savésuo zasadi vati. •> Drugi put dalje. KAJ JE NOVOGA? i \' Kraljev jubileum* Novembra 28. obslužaval je cesar) kralj Ferenc Joftef petdesetgodlšajloa svoga vitežtva I kotriga reda zlatnog runa. Dueva 23. novembra 1844. zezval Je cesar Ferdinand 1. vééé reda komu je predlotil, da se nad-herodg Ferenc Jo/ef oberflter va S. dragua»ko\| regimenti, nsdherceg Ernát, oberflter vu 4. kiraairakol regimenti i nadheroeg- Ferdinand Karlo dBste generalmalor preglase puuoJjet^ uimi i kotrigi runa. Vitezi reda jednoglasno aa va svojem Lvpraviiću odobrili ovaj predlog, ter je drogi, dao najsvetéanijum naéinom aam cesar chef i aouverfta reda podelil mladim nr.dhercegom vi težki vadarec 1 insignije reda. Ooda je red zlatnoga rana imalo 40 vitezov, od kojih ie bil oajstarefli nadhercag Karlo i od kojih jol živi jedini nadherceg Albrecht. Car Nikolaj II. vlaatnl h austrijskih regi mentah. Nj. Veličanstvo imenovalo je cara Ni. kolaja U. ruskoga vlastnikom (iuhaberom) peflačke regimente Aleksandra 1. reskoga brj 2. i odredilo, da nlanska regimenta carević nasljednika br. 5, ima va buduée nositi na«« lov cara Nikolaja II. Ruske o\'Jlike našim oflcérom. Car Nikolaji II- podelil je, kak iz Pat* rograda javljajo: vrhovnom nadvornika nad-hercega Karla Ljudevita grofu Pejafteviču velekrst reda bélog orla, komornika nadpo* ručniku grofu Balmu red sv. Ane III. raz-obersteru Őadeka\'1 •»spovednika (komandantu) 61. peiaake regimente i obarstera Longarda komandanta 11. alanskoga regimenta koman« derski red sv. Ane, kapetana Novakovića i ritmajstora Berghofera spomenutih regimentaq komanderski križ sv. Stanislavi ter obedvem nadporuonikom (otoflajtnom) vojne deputacije Balsu i Tomića vltözki križ reda sv. 8tacii lava. Vojni attache (ataáe) va Petrogradu, kapetan vu glavnom stopo, Teodor Ilordt, ko« ji je sprevadjal nadhercega vu Petrogradf odlikovan je komauđerakim redom sv. Aae. Telefon Beč—Berlin. * j * » « telefonska sveza izmedju Beča i Berlina, sada je dovrflena, ter se je već 1. decembra predala prometa. Na češkoj granici kod da ueéefl s menom dieliti, jer si je sam nadel i sam i digel, anda da sa i samo tvoji.4 Obodva budu sad vlovljeni pred sud Btavljeni, odkuda je starac domov dolel a mladić obsudjen ostal. Ovde je, kak sem rekel, morat flirok. Dobri starec je takodjer hotel vkrasti, a kad nljo mogel, nije mu se niti nikaj nepovoljna dogodilo i on se povrnul domov. U pripovesti za stare ljude moral bi na svršetku i ov ka&tigovap biti, ali.kad se dečineka pripoviest diela, misle mnogi da malomu nije potrebno dokazivati moralni ideal, jer to nadmaáuje njegov joi nerazviti razum, veé je dosta prilagoditi se njegovomu duhu. 4. Orehova svrž. Ova priča (naravski samo za dieca) bi reOi, da je puna llepih i originalnih mislih, Nieki bogati trgovac je imal tri kćeri. Kad je jednoč iSel na put za trgovinom, za-pita je, kaj žele. da im donese. Najatarela zaprosi gjungj okolo vrata, droga prsten a tretja reče: „Netrebam nikaj: ako se uz put bal na me zmislil donesi, mi orehovu svržičku\\ , , . Trgovac otlde, zvrái svoje posle i kupi gjungj za svoju najstareSu i prsten za druga kćer. Idući domov kroz veliku flumu, zmlsJi su, da je najmlajga prosila, da joj donese orehova svržička, pak zide iz kol doli, da za nju jednu vtrgne. Na jedan krat opazi a niekom grmu orehovu avržićka, koja nije bila navadna, jer je nosila zlatue orehe. Trgovac misli u sebi, to bu dobar dar za moju kćerku ter ja odtrgne. Sad se iz nenada pred trgovcem od niekud stvori medved, pograbi ga za raka te mu refe: „Kak si se ti podafal moja grančcu odtrgnuti? Za ov din potrebujen od tebe tvoje življenje i ti moral umrieti„. Trgovac se je pričel medveda liepo ma-liti, da ga neskooća, pak ae je ispričava! stim, da ga je njegova najmlajda kćerka prosila, da joj donese grauőicu , a on da nlie znal, čija je to grančica Ssd se medved u nntri gene te ma veli: „Opralćam ti pod tum pogodbum, ad kad domov do de0, ono, kaj prvo pred te dojde, ■eni dal.« Trgovač skrufleno sve obeća i medved ga posti dalje. Prva »Boba, koja je pred trgovca dodla, kad je domov doftel, bila je njegova naj* mladja kćerka. Jednoga dana, kad so bili svi doma a najveklem veselju, jer su se dvie starije kćeri bađ on dan zaručile, vide kak kočija dojde u dvorišče. Oai gledaju t medved ide iz kočije. Svi se zapanje. Medved pristupi k-trgovca te ma reće: »Polag nafle pogodbe imad mi dati oao, kaj je pri tvojem dolazka iz putovanja prvo pred te do9lo, a pošte ja ooda prva pred te došla tvoja najmladja kćerka, stoga sanr si sada po nja doSel i zahtievam, da mi ja izročil. Kad to Čaja mati i ostali gosti skapa spravljeni prićma svi plakati, Jer o toj pogodbi im otac nikada niti rieči povedal nije. Mati i sestre se bite na dievojka te ja n.ed suzAinl bez prestanka kušnju, a otac kakti okamenjen na strani stoji t« gleda sad avoja draga kćerka a sad opet rutavog (koamatog) medveda. — Sve je badava, nižt nehasui plač i javkanje, pogodba mora zvrlena biti. Oni ja obleéu, reća joj\' zbogom i pred&da medveda. On ja posadi u kočija i odpelja se Injom. Iflli ia, sa, iflli sa sve do jedn« veljke dame. U toj lami sa stali i medved skoći i« kočije i rede t V0vds je nala kuća, hajd za meuom." 8im tatapi a jedau 4pilua dievojka za njim. Ida/ idu, ida te dojda do jednih velikih vrat, koja sad medved odprt i dievojka odpelja u posve kmićai podzemni, hodnik te* reče: ,Hajd za meuom." Dievojka je od straha drhtala, kak liba oa vodi, Petűi araid* spojoue su 21. novemora od ob« dvó sír^i Üce, ter sa prvi nt tolefouu ras Rovarjait odsjočoi savjetuiki Obentraut va Beču 1 minlstrslni^direktor Seflćr vu Berlinu. i [Zarobljen lajtnant. Is Napulja javljajo, da je barna Passa vauti; lajtuant va rezervi, jah»l na Apaneir ru selo Bosano, Putem navalilo je na njega 10 raabojuiksh (tolvajov). koji su ga odvlekli vu Sumu, pak vesda potrebuju familijo* koja je jrlo bogati« 600.000 lirah odkupnloe. ! Kossuth Ferenc magjaraki driavUanln. i < . ► , Miniolster Hierooymi p iposlal je vu subotu gradskomu načelnika va Budimpešti svedočbu, da je Kossuth Ferenc primljen vu msgjsrsk-u državna ivesa. — Kossuth Ferenc polotil je 26.\' novembra o poldü va ruke na čelnikove prisega magjarskog državljanina. Oprano ilsttvno biljega (marko). Inozemna! industrija va novije se vrčrne stala vnogo baviti vrlo unosnim poslom, pranjem austrijskih listovnib biljegah (markah ) Vsake fele ageuti posijali su vu iuosemstvu vuoftinu austrijskih markah, pokebdob t>e crnilo, kojim se marke označuju, dade lebko kiselinami ispratui. Tak oO\'Sćene marke opet au se uvozile va monarkija I ta s nova prodavale sa •/, céne. Erar trpi tim veliki kvar. Dakak da je prepovedano preprodava Čem kupovale ali poleg vsega toga nemre se zloporabam doskočiti. S toga je poštanska uprava stala mislili, uebi li listovne biljege učinila sa drugu porabu nesposobnimi, kad bi ih na mesto crnilom, prepikali s tenkimi Iglicami, Vu Njemačkoj (Prajskoj) sa stanovite pošiljke već,obstoji ovaj sistem* A . ./i „ .. i i\'\'-V.\'f \' \'""X. • \\ 1 \'V"\' i V\'" Vjenčanje ruskoga cara. •• \\ Vu Petrogradu, 26.uovembra. Svetćauo carevo o bavi jeBO je vćera o poldan priobćeuom programu. Ob \| oldrugi vari po poldan gru vali ia kanoni s festunga i javili, da je te je mislila, da joj je već kucnu! zadnji ćas življeuja, ali pomoći se nije mogla, tak moralo biti i ona se je eudbiui sa svom trplji-vostjum predala te sa medvedom koracala. Ne jedan krat se začuje velika halabuka, kak da bi grmelo, sablisne se, — i nut po* ataue svietlo, te sad dievojka vidi, da nije pod zemljam, kak joj se je to u tmici pričinilo, već da je u jednoj velikoj, liepoj i bogatoj palaći. Sad zaéuje liepa mazika i vidi, gde u bogato odielo oblečena gospoda k-njoj dobadjaju, njoj se duboko klanjaju i veselo pozdravljaju. Na jedan krat dojde opet jedna hrpa klanjajoče se gospode a med njimi je bil i on medved, s kojim je ona a ts palača doSla. 1 opet se sablisikne te ia medveda samo medvedja kola opadne i pred njom stoji llepi mladi princ, koj )n ruku prime, te ioj reće ; „Ja nisam medved, nego kraljević jednog velikog kral>stva, i boča tebe za svoja žena uzeti, ako privo-Ijujea«. Ona začarana od liepote svega onogs, koja je do sad vidla, privoli« »veStenik je odmah tu bil i vieudauje se je on hip obavilo. Sad su tekar poslali po otoa i mater, koji sa i d> Sli te ti kfterku već samuiau nuli. Sad se je svatba vrlo veselo obdrftavala. Mladenci su poslie toga Jo* dugo i sretno Sivleli a uviek su orehova svr?ićka kakti najvekSu dragocienost ćavali. obavljeno vjenésn\'e oara Nikolaja II. s pi Incesom Aleksandrom Feodorovuom. Oar \' carica primali su vu carskoj paleći gratulacije Vu Petrogradu, 27. uovembra. Povodom careva vjenčanja Iziflel Je manifest, kojim se odpuflćaju vsake fele dugi kruni, globe i porezni zaoatatki. Vnogobrojnim osobsmj osu-djenim vu relt, robiju, deportaciju I redarstveni nadzor prikraćeno je v/önae ka»tige. Zločioi, počinjeni pred 16 ljeti, opraičaju se. Osobe, koje su obsudjene zaradi sudelovanja kod po\'Jačke revelaelje ljeta 1863., moreju se slobodno po célom orssgu kretati. — Po jednoj petrogradskoj vöati je car Nikola II. svoj« miuistre vrlo srčeno prijel. Ministru izvanjskih poslov, guspona Giersu, izjavil je car na njegovu molbu, da ga sbog zdravstveuih, reslogah odpusti, sr ga noge vifle neslofe, odgovoril je car „ja oiti netre-bam vafle, noge, ^već valu glavu,* Prema tomu je Biguruo, da bude Giers i na dalje ostal na svom mestu i ) Em. Kollay. Vu Djakovu 27* novembra- Vnoći prevrtana je kasa ovdašnjeg kr. poreznog ureda umjetnim (kuultnim) načinom i iz nje je vkradjeno 600 komadah po 10 for., 66Ikom, po 6 for., 684 kom., po { for., 760 sreberuh forintaaah, \'300 krunab, 800 avdsekserov, 280 sekserov, 180 po 10 fllirov, kufra 6 forinti. Vu Budimpešti 27. novembra. VćeraSnji dan donesei je privremeno ako i ne definitivno röánje latentne kabineteké krize. Kriza je bližnjo vrčme odstranjena poklam je Njegovo Veličanstvo ministru predsedaiku dr. Wekerle-u obreklo. da bu za stalno tečajem ovoga tjedna sankcioniral oirkveno-političke zakone. Onda će sljediti razprava o preostalih osnovah vn magnatskoj hiži, pak ako bi hita ove osnove ponovno zahitila, neće kabinet odstupiti prvlje nego li se dovrši proračunska razprava. Na dalje pišu iz Beya. Minister predsednik dr. Wekerle vććal je včera pred p >ldan s minist i dr. Pienerom i Wurmbrandom, prijel je za>im pohod tajnoga savjetnika Pápaya tqr je za liml pošel k grofu Kalnokyu, ikojim je včća do poldan. ^ Ob^2 vuro po poldau bul je .dr. We-kerle vu audienćiji kod Nj. Veličanstva, kod koga je ostal pol vure, a ob 4. vuri odputoval je vu Budimpeštu More se vesda kakti za segumo uztvrditi, da će potvrda trijuh već raspravljenih cirkveno-politilkih osnovah za kratko vréme sijed ti j da če za tim magnatska hiža preostale dvö osnove vzeti vu nonovnu razpravu Nafoaluönele se oprovrgava včst, da će Njegovo Veličanstvo pojti vu BudimpeStu Sankcije če slediti vu Beču. Opozioija je napustila očekivanje interpelacije o putu ministra prozeSa vu Beć, da mu nedade povoda, da izvésti o relativno povoljnu uspjehu. — 27. novembra M nister prezeS dr, Wekerle do3el je na večer ob 9. vure vu Budimpeštu ter je izravan podel vu liberalni, klub, gd su ga čekali miujster Hieronym i vnogobrojni ablegati, Vu klubu je ostal pol vure, ali nije držal a nikim formalna konferenoije. Duže vremena ae je razgovarjal s prei zeSom zastupničke hiio, barunom Bánfffem po svoj priliki o Butraflujoj »čdnici sabora za koju je najavljeno od opozicije vifle ioterpelaoijah o političkoj situaciji. Vu klubu bilo je i vnogo liberalnih magnaUh. pak ae čuje, da se budu oni, taćajem tjedna zestati vu dogovor. Pred dohodka Wekeilova bili an vu klubu nazočni I ministri Fejćr?Ary, Eötvös i Lukács, Szilágyi nije bil niti v era niti denes vu klubu. Naprotiv vdati, da bude magnatske hiža već budućega tjedna vzeti vu ponovnu ravpravu eftkveno-poliliike osnove, tvrdi se s druge strane, da bude rasprava stopram sa devriene proračunske razprave i time ie za to vrčme odstraniti akutnost eventualne krlio. Esztergóm, 27? novembra. Knez primas Vaszarv primil je včera znamenitu telegrafsku obavjest, na kaj je odmah\'odputoval. I na\|bližeia okolina primeaova^nezna, [jeli jé doputoval vu Beć ili vu Budimpeštu, — ali vsaki naslučuje izvanredni politički dogodjaj. \\ Kratko novosti, — Politička Korrešpondenca javlja, da papa kani va budućem konzistoru imenovati 6 kardiua\'ah. Spominju se kakti kandidati papinski nunciji Vu Parizu, Lisabona i Madridu, n onsignori Ferrata, Jakobini 1 Oretoni-Nadalje kani papa pideljiti kardinalski klor buk autuoskom b\'lkupu Perradu, ako se i ovaj pata neuzprotivi fraoc-zka vlada, to. nadbiskupu vu Besrgesu Boyeru\' — Novi mletački piMarka, kardinal Sarto, dolel je 24. novembra vu Mletke, da vzeme svojo stolicu koja je dva lje(a stajala prazna iza smrti kardinala Agosttn a — Kolera. Iz Lemberga javljaju. Vu Borszćzovu je kolera ponovno stala harati. Do vezda je zbete&tlo 76 ljudih, a vumrlo ih 26. — Vu Beču, 28. novembra. Kraljioa Jalžabeta odputovala je vu subotu na dugi boravek vu Algir. — Vu Rimu, 27. novembra. Vu jutro ob 6 vuri 10 minut bU je potres Domo d\'Osoli, Mantovi, Padovi Parmi, Veroni, Bergamu, Breacii, Bologni i raznih drugih möstih. Potres je bil valovit. — Vu Petrogradu, 28. novembra. Včera je pregladen carev ukaz, kojim se podeljnje nagrada raznim činovnikom i ublažuje kadtige vojnim i pomorskim kaž* njenikom. Carica Aleksandra imenovana je che-fom (Sefom) telesnogradske ulanske regimente. — Vu Parizu 27. novembri. Novine javljaju, da japansVi Mikado kani iskati ruku jedne europske princese za svog sina nasljednika. Dobre žepno i Stöno vure za fal oenu moći dobiti pri Polak Bernatu vuraru ve Čakovcu (Pijac^ Žparkaasa). Pri njem se usimljeju vuro takaj za popravek za fal-očna. ODGOVORNI UREDNIK MARQITAI JÓZSEF Glavni aurednik GLAD FBRBNCZ Oglas. Ste laže, Vage za štacun bu za prodati vu Al.-Domboru kod. 628 lllbles fttetiliia« Buda 7-ga deczembra 1894 38 84 4\'i 21 81 Gabona árak, — Cena žitka 1 m-.raázsa. 1 m.-cént. 1 frt kr. Buza Pšenica 5.75- — Zab Zob 5.60- .— Rozs Hr* 4 75-4.80 Kukoricza ó Kuruza stari 5 50-6 25 uj " novi 5.-- 6.29 Árpa JeCmen 5 50- Fehér bab uj Grah beli 8,— Sárga * » » žuti 6.75 Vegyes » „ » zméSan 5.75 Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka 6. - - Nyílttőr. táat szenvedő elleni végrehajtási Ogyében 25 frt tőke, ennek 1894 évi május 15-tól járó 6°/, kamatai 19 frt per, 8 frtlO kr végrehajtás kérelmi, ezúttal 6 frt 35 krbao megállapilott árverés kérelmi és még felmerülendő költségek behajtása czéljából a nagykanizsai kir. törvényszék (perlaki kir. járásbíróság területén fekvé Szoboticza község határán fekvő 228. sz. tjkvb«n felvett s \'/» részben végrehajtást szenvedőt, egy-egy ötöl részben pedig Matyasecz Ilona férj. Klatici Imréué, kiskora Klarics Mihály, Kla rica Katalina és Klarica Verona nevén álló lOja hrsz. a. ingatlan és tartozékai agy a legelő és erdóilletraény as 1881. t. cr. 156 §-a értelmében egészben 520 frt becsértékben Szoboticza községházánál IQ94 éri dtctimb \'hó 24. napján délelőtt iO itakox. Csesznák József perlaki lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttóvel megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatul. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsá* 10!,-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban klktlldótt kezéhez letenni vevó köteles a vételárt 8 egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedőtől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugy attól 30 aap alatt a harmadikat ugyanattól 45 nap alatt, minden egyea részlet után az árverés napjától számítandó 6 % kamatokkal együtt az átverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. lárásbiróság tkvi osztályánál és Szoboticza köiBÓg elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekiuthetök. A kir. járáabiróság, mint telekkönyvi hatóság. Perlakon, 1894. saeptember 20. 568 1—1 E rovat alatt közlöttekért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vAllál a Szerk. Báli 86lyem82Öveteket méterenként 46 krtól 11 irt 65 krig, valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket i« mólerenként 46 krtól U frt 65 krlg — aima, csíkozott koczk&zott mintázott, damanzolt stb. minőségben (minegy 200 különböző fajta éa, 2000 különhözö szin a árnyalatban),ipóata-bér és vámmenteaen a privát megredelök lakaira szállít : Henneberg o. (cs. óh kir. udvari siállitó) Helyem gyára Zürichben. Minták póslatorduló val küldetnek. Svájciba oximzett levelekre 10 kros bélyeg ós levelezőlapokra 5\' kros bélyeg ragasztandó. ___ A mint azelőtt páratlanok a inasuk nomóbon-, három évon fölüli ^ gyormokok számára a legkedveltebb karáosonyl tyáudók. Olcsóbbak mint bármely más játók, mivol sok évon át eltartanak ós má hosszabb idő múlva is kiegészíthetik ós nagyobblthatók. A valód Horgony-Köépitöszekrények 4293—1894." tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, miut tkvi hatóság által közhírré tétetik, hogy Tóth Karolina szoboticzai lakoa végrehajtatónak kiskorú Klarics Lörlncz u. o- lakos végrehaj- [ az ogyodiili jú\'ók, a mely valamennyi ................a kik ismeri moggyózödósből A ki ozon, a maga nomóbon páratlan játók ós országban osztatlan dicséretet talált, "ós mindnyájak által tovúhbajáiiltatik. A ki foglalkoztatószert móg nom ismeri, az hozassa hamarjában az alant jegyzett cóg által az uj, gazdagon Illusztrált árjegyzéket és olvassa az abba nyomtatott folotto kodvozfi bírálatokat. —■ liovásárláA alkalmával határozottan: Rlohter-féle Horgony-Köépitószekrény kórondő ós mindon egyen szekrény Horgony Ab&Éj&r gyárijogy nélkül, mint nem valódi, keményen visszautasi-tnndó; a ki ozt nlmula.sy.tja, könnyön kaphat kovosobb értékű utánzatot Köépltöszekrények 35 kr.. 70 kr., &0 kr., 5 frt. ós magasabb áron jjy a finomabb jktékszertUlctekbou készletben vannak. Uj! A Kiohtor-fólo Türelmi játékok: Columbus tojása, Villámhárító, Haragtörö, aondUrf, Pythngoras stb. Az uj rJzetek, kettős játékok folotto órdokos feladatait is tartalmazzák. Egy játék úia 35 kr. Csak a „Uorgoiiynyal" ollátott játók valódil Richter F. A.déa tArssu KI,S o.itr m»KT; kir »i»b»d»lm kA«pltAti<krtoy.ftyir. Wl«n, I NibelunirenK«ii 4, Rudolitadt. NO\'nktrg, OtUn. HotUfd»m. London E.C Kt.\'Tork. w sál Muraközi takarékpénztár részvénytársaság Csáktornyán. A muraközi takarékpénztár részvénytársaság gyűjtő és előleg üzletének ütődik Cftoportját kővetkező feltételek mellett alakítja meg: 1. Egy-egy részlet után betenkint 50 kr fizetendő, az első befizetés 1895. évi január hó 2-án veazi kezdetét. 2. A befizetések csakU 208 hétre terjednek. . 8. A takarékpénztár egy-egy 104 frttal befizettet réazlet utáb közvetlenül a 208 hót lefolytával 114 Irt 00 krt fizet vissza. 4. Az eképen 10 frt 50 krt kitevő kamat 5\\ kamatozásnak felel meg 5. Minden részlet után az egéwz Összeg 114 fr< ftü kr előleg adatik. 6 A Fzokásos alapítási költség nem lesz fizetendő. Tekintettel azon körülménye hogy gyUjtö éa előleg üzletünkbenl résztvevők egymás Irányában egyetemleges kötelezettségben nem állanak, továbbá hogy gyűjtő Oaletünk Walább la 12 héttel előbb lebonyolittatik, ezen üzlet ugy a részt-, mint köloaönvevőnek igeu ajánlható. A többire nézve gyűjtő és előleg üzletünk 1887 évi február hó 17 én kelt szabályai mérvadók. Kérjük tehát azon esetben, ha ezen csoportban részt venui hajlandó, miazerint nálunk jelentkezni vagy azt levélben velünk tudatni szíveskedjék. Csáktornyán, 1894. szeptember 6-án. & mM láaájíiztár igazgatósig 621 1-3 Kiadd. Egy jókarban levő jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadóhivatal. i 634 1893—941kl termelési évad Budapest vidéki magyar királyi pénxügyigazgat&skg 67642. Nem a reklámnak, h$m a sok wer ember iiuii k ,k személyes továbbajánlásnak, — \'fílCHTEfí-m TINCT. CÁPS1CI COMPOS.-t (Horgony-Pain-Exp ellert) u utolsó 2ö év bon jó aikorrel hasinálták, — kösronhoti oren igazin l.istoM hnüUú háziszor nagy .eltoqesztórót é» általános kodveltsógét m- . ____!.!____J Pain _ Vvrut1lnr+\\ tlKftn/ÁHUnAI ogy üvegot mindig kószletbon f< is, mint tevexetí, etbáritó szerno! tartani, hogy azt negbQliaekail alkalmazhassa. . Ezen rég jónak bikODyult háziszornek ára igon olosó, tudniillik 40 kr., 70 kr. \' frt. 20 kr. üvegenként. — K --\'---- Budaposten Török Jóxmof Kapható a gyógyszertárakban; ____r................1 gyógyszerésznél. — Cilik a "Horgön/1 v&jjögygyel ollátott üvegek elfogadandók. Riohter-féle gyfa\' Budolstadtban, ThUringiában. i oxxxxxxxx******** ixixxxxxx * xxxxxxxxxq x. 1894. Srsi hiMú István utódai budafoki cognac és borszeszgyáros czégnek. Kérelmére a budafoki coguscgyárban az 1893-94. termelési évadban feldolgozott bormennyiségről és a fizetett szeszadóról szerkesztett kimutatás mellékelve ki cdatik. Budapest, 1894. aug: 14. Fináczy m. p. KímiiJatás* A Budafokon levő Gróf Keglevich István utódal cognaogyára által nz 1893 - 94 termelési évadban feldolgozott bormennyiség: összegezve: 1,195,780 liter ezután fizetett termelési adó összegezve 12555 frt 69 kr. Budafokon. M kir. pénzügyőri szakasz. 1894. nug. 9. Gurszky Rezső m. p. szemlész. Nyilvánosság elé BC csakis mi "M hoztunk tevékenységünkről hivatalos adatokat, ezzel ismételten bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, bogy cognaounk meg bishatóság tekintetében telili mul minden más gyártmányt. Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1882-ben alapíttatott és az \' ♦ éa •• cognac 1885 és 1886 ban » 1888-ban » 1Í9I ben hozatott általunk forgalomba, méltányos ama bizalom, mely gyártmányunkban helyeztetik. A fentiek által bizonyítékát adjuk mily kiváló szoliditással dolgozik gyárunk, és elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, mely i I i r i i jI r 55 kiváló jó cognacra súlyt fektet; a kizárólag díszoklevelekkel kitüntetett én mindenütt kap. ható Gróf Keglevich István coganc-ot fogja vásárolni« r > Gr EEGLEVXCH ISTViü utódai preme«, tori oogaae 4« fcers«sfyár igazgatósága j* \'08 U -O jO V cd N »mm M U > X <V M 0) <D M 00 -Q J=3 O \'5T u J •v Ajándéktárgyak nagy választékban. POLLAK BERNÁT órás és ékszerész \|tj Csáktornyán, Főier, az uj lahnrékpéminri épüieiben. ca Ajánlja dúsan felszerelt . SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany.- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. .. » Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért % V. m iq Ül K Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. w ©• m 05-TT OtCHó árak tneHeii "Ml \| # \'WVWWWWWWVW ylYWVWY\'WWW^tf^V Sürgönyczim: Gottschüg Budapest. Telefon 57 86. GOTTSCHÜG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac-nagykereskedó BUDAPEST. Központi iroda: IV. Váczi-ulcza 4^6Z RAKTÁRAK: Vi. Andráss\' ut 23. „Hong-Ooog vároakhoa" a kir. opera átellenében IV. váczl- utcza 6 s z. A „Mandarinhoz" a városház tér mellett. Kiviteli pinozék: X. Kőbánya, füzér utoza 9. ez. Kizárólagos bizományinak tár Csáktornya és vidéke részére Straliia testvér uraknál. Közvetlen behozatalu valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaica-, Brazíliai éa Cubarumok, franczia o -gnaook, Jiköiök a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és pahezkokban, eredeti árak mellett. ^rjigftik kiránatra iogjrta it béimtatri Nyomatott Fiachel Fülöp (Strauaa Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyniu. Csáktornya, 1894. deczemlier 16 5Q. sz&m. gaerkaaatfivel 4rtak«inl lehet min-deaoap 11 4a 18 óra közdtt — A lap szallamt ri«Ure Yonatkoaé Minden köl»uiéuy Hargitai JÓIItf laaikeaatö aav4ra klldMxU. Kiadóhivatal » Vlatke) FttlBp könyvkei«kod4a* Ida ktldandOk u e!6fl/.ei4»l dijak aylltUrsk 4a hirdet^«. ( \' V fj / 1 , BirMí jotiojosu sídtnítUlaak ( V Kgéaa évre . , . Hrt Kél évre , , . . 2 irt Negyed éro , j . 1 frt Kgyes Mám 10 kr MAGYAR fc UOÍlM MLYKN HECJELKNÖ TÁRSAI^UIL ISM£RETTERiESZTff b SZÉPIRODALMI DKTIUP. Moj^í«uik lieleukiul luMÚniap • Mu:iikfi/.i Iis/.ii őiihegély/.ő szövetkezel«, a »Csáktornyai takarékpónztAr« takarékpénztár« «at. hivatalon közlönye. a »Muraközi HtrfaOaak «4« alá>gdt).tak < P^apaat*: öoldbargar A V. 4a UuMi » kir. írod. BioaUai Bokalak EL, Dukaa M., Oppallk A-, l)r nU G. I,. 4a Uraáait 4a Harati. \' Rrlnbaa: BUn» 14 \'tlijr ytliltof 10 kfk ■ A nép szépizlésének fejlesztése érdekében. A nemzetfentarfó római erkölcs mily nagyot esett, mikor az élvhajhászó rómaiak formulázván egy utczai zendülésben követeléseiket : a császárságtól ezt követelte a demagóg szónok a felséges nép nevében : panem et circenses I kenyeret és játékot. Mintha oly nagyon megflnomodva lett volna már e korban a nép lelke, hogy a testi szűkség mellett, egyértelmű lett volna lelkének tápláléka. Ha igy van. szeretett hazánk római elődeinktől messze esik, mert ha nekünk rövides programmot kellene adnunk, megbízottunk aligha igy nem szavalna: A pánem mel ett a circenses helyett inkább adjatok egy — adóleengedéat. Már a komédia csak maradjon a római uraknak. Pedig nem egészen ugy van. A mivé-lödé? géniusa eddig ismeretion területeken ok kupái és ide-oda nincs már messze, az idö, midőn a lelkitáplálék is szükséges lesz a magyar föld népének. ízléséről már is beszélhetünk És bizo nyoB őszinteséggel meg is dic-őithetjük a nép izlété\', mely egészséges észszel gyü\'öli a szertelent, az obskorusl, a frivolt. Valamelyik etnográfus mondotta egykor, A „M u r a k ö z" t á r c z á j a. Kury emlékoszlop története. Iria: Szokoly Lajo. — Folyta t Ab. — Midőn Károly 1722-ik évben Csáktornyára jötl, Pignatelli herozegnö, a magyar urukkal egyet értvén, nem a szokott módon, hanem ténye Un-nepélylyel fogadta öt ; Károlynak ex feltűnt. — Mire való < ? mii jelentsen ezen flnne-piea Hln, hiszen tudod, hogy én ide nem mint király jövök? — Engedie meg felséged, ma ugy fogadom, _ ugy mindaddig, mig egy alázatos kérésemet nem teljesül. Ha csak hatalmamban áll. Es mi lenne az? — Ne törekedjék Felvéged a magyarok alkotmányát csonkítani I Ezt a kérési Károly király nem várta — Ezúttal .igen" vagy „nem" föliérlen ff. leletek köxt válogathat felséged. — Legyen tehát : igen I teljeaiiem óhaj\'áHAI. — Megesküszik rá ? . \| — Igen öHkÜMzöm I — Szeretném, ha Unnepienebb alakot adnAnk a dolognok, jerönk a kApolnéb« a esküdjék meg olt. j Károly ezt « megt«"e u szép asa<ony kedveárt a keitöjUk jelenléiében elhangzott az ünnepélyes »akti. melyre a* öt lelUggönyüsrtil ablak-mélyedénbői előlépett főurak rámond\'ák : — Hallottuk I hogy az egyes nemzetek szellemi élvezeteiből határozottan lehet Következtetni a népek Ízlésére A bikaviadalok idegrázó jeleneteiben gyönyörködő rómaiak Ízlését elitéljük mi, a kik irtózunk az emhervérlöl: de azért ne higyje senki, hogy a azellemi élvezetnek, a lélek embertelen kéjelgésének e neme ki-irlódott a földről. Nem I a bikaviadaloknak még mindig meg van a u-iguk közönsége a haladott nyugat klassikus földén is Nemcsak a spanyolok, hanem a francziák in tudnak még gyönyörködni a szórakozás e nemében. De nálunk az e faj U vérfagyasztó lát ványosnágok, nem bírták megrontani a ma-, gyar nép egészséges ízlését^, A magyar nép egyénileg bátor, de a játékod vakmerőségtől visszatartja keleti büszkesége. Csepűrágó és pojácz alig lesz a magyar. A magyar ember mulatságaiban nem hajhászsza az idegizgató dolgokat. ( Nálunk hiába az erőlkWrfHvalos áramlatnak, nem fog állandó UUijMalálnj a kül-jöjdi verismus és naturalitapuB. A tőről metszett magyar nép lesaék csak megfigyelni — erkölcsi undo-t érez a nyílt frivolitásokra, a ki mi nálunk a franczia pikáns irodalomban és színpadi termékben kedvét találja, az nem magyar, hanem ir.digeua. A tősgyökeres magyar nép nem barátja a szélsőségnek és határtalanná. ízlése még a legegyszerQbb* foldmives embernek oly kifejlődött, hogy meg tudja vonni a határt, melyen tul az erkölcsi fogalmak szerint az undorító kezdődik. Szépen jellemző veutís népünk lelkében, hogy ne erkölcsrontó Ízléstelenségek és véres látványosságok soha sem vonzották. Mintha a nemzeti génius tartana őrszemet, a nép egészséges Ízlését megmételyezni nem engedi. Mindezekből azonban nem a? követke* zik, hogy éppen ezért a nép ízlésének fejlődésére mit éem tegyünk* Azon keli iparkodniuk, hogy a nép lelke az ő egészséges ízlésének megfelelő táplálékot kapjon. Mert habár nem is hallatszik fel az egykori »panem et circenses«, a római nép zendülése a históriai tanúság, hogy u népnek szóra koáa kell. > 11 i. , \| A kik a népet vezetik, azoknak íő£r gyelme keli, hogy arra irányittassék, miként a uép egészséges iz édétől el ne tántoríttat. a<!jk. És e tekintetben, mert a magyar népet aerartii veszély sem fenyegeti, kár lonne annak az optimismusnak elfognia, hogy a nép is. lésének kellő irányításáról nem is szükséges gondoskodni. Károly egében meg volt lepre, mentegette magát, de miután az e«kö mAr megtörtént, az urak kivAnatAra irAahan is kiadla, hogy a magyar alkoiroAnyt aértetlenül hagyja, (liaxánk éa kült. 1868. évi 616. I.) Az eskü napján — mely gyönyörű nyári nap lévén — délután III. KAroly király, Pignatelli heroxegnö, Savoyai Jenő herozeg, gróf Aithann, gróf Batihyányi AdAm éa neje Slraltmann Lóri kikooaikáztak a kursAneczi erdőbe. Az erdő sűrűsége akkor máa kiirtva leti, s vadkanok nem tanyAztak benne ; kiosinált terv szerint a királyt épsn a\'on helyre vezették, hol Zrinyi Miklós a köliö 1664, nov. 18-An a bécsi udvar cseiszövé-nyei folytan orozva agyonlÖyeteU, a gyönyörű herozegnö — kicainAlt terv szerint — in ujhól könyörgött a királynak, mikép engedie moR, hogy azon a helyen Zrínyinek emlékkő álíit8»>3k fel, a király még kevésbé vArta e kérést, de miu\'An lAtta, hogy kelepozéhe került, a főurak jelenlétében nem merészelte megtagadni kedveséoek kérését, a ennek folyiAn as engedélyt msgadla arra, hogy axon a helyen, hol Zrinvi a köbö megJialt, emlékkő Aliittatbartsék fel, otupán aon jogot tartotta fenn magAnak, hogy az emlékkő felírása a& 0 kivAnsAga szerint fogalmaKtassék. Pignatelli heroxegnö ebbe beleegyezett, a még azon évben a saját költségén fel i« ál ltatta Zrínyinek az emlékkövet, (Pethy Frigyes : Világtörténelem napjai. II. köt. n»y 18. 612. I.) A köszobron ex olvaahaló; AN. MDCLXIV. Die XVII nov. Hio oadit inviotus, quondam interfeoiua ab apro Zrini praeda suis, hostibua apta mágia. Qui Int mille teros lerro superaverat hote«, Viotor ab fmmani vinoiiur ipae tera. lile quidem lini vit opus, vitaoque labores Ad palrie infelix incipii eaae labor. Ille quidem nustros mirabitur aethere oas\'us Klebii a> iiiiur nontra ruina necem. nSor« bona, nil aliud" mediis servavit in armls rirlpult futó, sors mala, nil aliud. Quatn ait iu humanis sors impia prosoima rebus, Mortis in hoo speoulo quiaque videre poteat. Az emléklapon a feliráa azt állitja, hogy Zrinyi Miklóst, a költőt a vadkan ölle meg. de ennek hitelt adui most már nem lehet. Maga III. Kiroly király is jól ludta, mikép Zrinyi ax udvar Ármányának lön áldoza\'ává, nehogy axonban néhai édas atyjának I. Lipót királynak a magyar nemzet szivében mély gyökeret vert átkos emléke iámét felújuljon, a würxburgi egy««t.fl állal (Pau-ler Gyula : Zrinyi a költő. Vasá.-napi ujsAg 1853. 655 \\.) oly le irást ké-siteUtt, mintha Zrínyit csakugyan a vadkan öile volna meg, Pignatelli herozegnö tehát — nehogy óhajtott terv dugába dőljön — kénytelen volt a valósággal ellenkező tartalmú ielirást elfogadni, igy jutott ax emlékkőre ezen valótlau kitétel : hajdan a vadkan által megölt Zrinyi, a disznónak prédája. Pignatelli heroargnö volt leiiát aa, ki a haza szerető alyjának, nemes jótevőjének és bátor ol-talmatójAnak ayásxos bel)ét, hol vére kiomlott, közel a Drávához — mely mélabúsan morogva, sietva rohan tovább e szomorú helyiről — emlékkővel jelölte meg. Boldog ax a hsaa, melynek ity honleánya van, és míg boldogabb ax a honleány, kinek ily die«ö saerep jul a közös édea anya t a Szent haza iránti nzerslétét megvalósítani. Áldoxzunk ax ö emlékéoek la. Tanuljunk tőle lelkesedni és bőn aeretni e kedves, sokat ase»-vedett édés magyar hazát! Vége. Figyelmeztetés. \'A postát igénybe vevő közétuég érdekéken. A karácsonyi, postacsomag forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s oly rendkí vüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tertetnak be, a királyi posta a legkiterjedtebb intézkedések ós a legna gyobb erőmegíeszilés daczára nem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményei vagy nem érkeznek meg rendeltetésük helyére, vagy ha megérkeznek nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve; romolva slb. — A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való pontos betartása a csomag 3orsát biztosítja, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban ajánlom, mert ezek nek flgye\'men kivül hagyása az államkincstárnak kártérítési kötelezettségét megszünteti. \' Minden egyes küldemény a tartalom nak megfelelően, de minden esetre jó anyag gal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, .játékok, gyümölcs, szö vet, kalap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandók. Ezüst és aranynemüeket, továbbá pénzt, a fennebb felsorolt tárgyakkal együtt cso mfgolni nem tanácsos, mert esetleg kártérítésnél figyelembe nem vétetnek s már a nyomozásnál is h tényállás kider tését hátráltatják. A csomagoknak általában ngy kell göngyölve lenni, hogj\' egyrészt a göngyölet, (burkolat) a küldemény tartalmát külső be folyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat ós a pecsétek megsértése nélkül hozzá férni ne lehessen, más részt, hogy a tartalom más küldmnényeken szállítás közben kárt ne tehessen. A csomag tartalmának minősége, természete, a hosz-szabb vagy rövidebb szállítási ut a vizén vagy szárazon, vasúton va,gy kocsin való szállítás majd egyszerűbb, majd erősebb és tartósabb csomagolást igenyel. A burkolat összefoglalása végeit a küldeményre különösen a varrásra, illesztőkre és zsinegre annyi pecsétet kell alkalmazni ahány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsétek megsértése nélkül felbonlaui ne lehessen. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csomagra irt összes czim-adatokat kell tartalmaznia A czimzés a szállítólevél adataival egy behangzóan, tisztán, olvashatóan és tüzete-tesen (vezeték és keresztuóv, társadalmi ál lás, lakhely, község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utcza, házszám, emelel ajtószám) magára a csomag göngyöletére írassék, hogy a czirazett főleg, ha a küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nőikül feltalálható legyen A Budapest és Bécs fő- ós székvárosokba szóló élelmi bzereket tartalmazó küldemények fogyasaiusi adó alá esnek: - A bor és húsfélét ta\'talrnazók pedig bárhová szóljanak, utó\'agosan fogyasztási adóval terheilelnek, szükséges tehát, hogy a szállító leveleu és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint meg-jelölve legyen (pl. 1 pulyka, 2 kg szalonua, 8 kacsa, 2 kg. őzhus slb ) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen meg-adóstaihatás czóljából felbontatik, mi a kéz beaitéöl felette késlelteti. Végre még felem ütem, hogy a torlódás lehető csökkentése czél ából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nrp biztosan tovább kül deni lehessen, igen kívánatos, - hogy a kül* demények feladása a délelőtti időben történjék, e czélból intézkedtem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál f. é. decz. 20 —24 ig bezárólag, a küldemények a déli órákban ia felvétessenek. M. k. posta, távírda igazgatóság Pécs, 1894- nov. 30. ^Különfélék. f gtasrsiés A vallás- és közoktatásügyi minister ur Nagy Károly keszthelyi polgári iskolai rendes tanítót, a osáktornyai áll. ta-nitóképző-intézethez a szépírás, rajz és kézimunka tanszékére a X-ik díjosztály utolsó fokozatában egyelőre ideiglenes minőségben segédtanárrá kinevezte. — ginsruis. A pécsi kir. posta- és távírda igazgató, Molnár Ferencz k<r. posta ős távirda tisztet a pécsi kir, posta ós távírda hivatalhoz áthelyezte, Helyére Hirschler Mór ideiglenesen nyugdíjazva volt s újból kinevezett posta ős távirda tisztet osztotta be. @úrriU>rnág és a mllltnlumt kiállítás. A varasdi főispán mint kiállítási bizottsági e< nök, az 1896. óvi budapesti kiállítás a Va-razsd városa és Varazsd megye területéről kiállítási bizottsági tagokul kinevezte : .Bily Iván alispánt alelnöknek, Jagiő Károly titkárt főtitkárrá, Kukuljeviö Boiidar kerületi előljáró\', a történelmi szakcsoport titkárává, Lypold Ármin megyei mérnököt a technikai szakosoport titkárává, Groti - István megyei tanfelügyelőt a Jar^tóy\' szakosoport titkárává, Kraljević László megyei erdészeti fel ügyelőt az erdészeti szikcsoport titkárává, Horvutina Márk megyei gazdasági előadót a gazdasági szakcsoport titkárává, Mpkovec Iván gyakornokot a bizottság jegyzőjévé Ezeken kivül rendes tagokul kinevezte: Badl birtokod Krapina-Topliczáról, Biuder plébánost Ludbregről, Farkas kereskedőt Krapináról, Femen városi tanácsost Va-razsdról Hönigsberg nagykereskedőt Va raasdról, Ivan an plébánost Zabokról, Kie* pach birtokost Krapináról, Kiss nagybrto kost Saulovecről, Dr. Kiss képviselőt Va--•azsdról, Kollenc birtokoBt Piegradáról. gróf Kulmert nagybirtokost Brácsákról, Leskovar plébánost Valentinováról, Mraoviö fegyh-igazgatót Lepoglaváról, Peschke birtokost Cerjeről, Pisaéic birtokost Zlatárról, biró Hauch nagybirtokost Martianczról, R;eger plébánost Bisaguról, Salkovics gvardiánt Va razsdról, Turkovié nagykereskedőt Varazsd Topliczáról. A bizottság önnön magát ki fogja egészíteni szakcaoportonkint 4-5 taggal. A varazsdi hetilap rokonszenves hanggal hivia fel munkára a megye közönségét s a többi között a következőket mondja : .Sok százados kötelék idz bennünket össze a Bzt -István koronája alatt álló országgal. Harczban éa háborúban együtt szenved tünk, örömben és bánatban osztozkodtunk, a nehéz időkben as együttes fájdalom még iobban egymáshoz csatolt ben lünket, hojyne lennénk most is részesei és tanúi az ő (t. i, Magyarország) és a mi dicsőségünknek! £ káromkodás tilsa. Zágráb város elöl járésága tekintettel a horvát orsz kormány belügyi osztályának november hóban kiadott rendeletére, közhírré teszi, miszerint az Is-ten, Bzüz Mária, Krisztus, asentek, ángya lok, a Irt stb. káromlóiát 100 írt péuzbir tággal, vagy 14 napi elzárással büuteti A rendőrség szigorú utasítást kapott, hogy mindenkit, aki káromkodás által sérti a vallásos érzületet, va<»y a tisztességet, jelentsen fel, Vagy kísérjen be. Nálunk sem ártanának ily szigorú rendszabályok az Istenkáromlás ellen. Némely vidéken kezdetben szép ösx-szeg gyűlne ös»ze a büntetőpénzekből. &agplkosjslőlt Egy kéményseprő e hó 12 én délben, közvetlen a drávai hidnál a Csáktornyáról Várasd felé robogó vonat elé állott, éb a gépész többszöri füttyjeleire sem akart kitérni. A gépész a vonatot teljesen meglasitotta s fütőauyftggal megdobálta az elkeseredett embert, mire az leté t a töltésről. fiopás. Drava Vásárhelyen, a nagy ven\' déglóben feltörték az Istálló ajtaját s ellopták a szolga ládáját ruhájával s megtakarított pénzével együtt. Tudósítónk fölhívja » c«end. Őrség figyelmét az otlani éjjeli Őrökre, akik miatt akár az egész községet ellophatnák a roszlelkü emberek. $zalay-<§cuóll félt »Magyar uemzet történetéiből most jelent meg a harmadik füxet, mely a germánok, az avarok és a frank-szlávok Magyaro szágon va\'ó uralmának t.Á gyalása után áttér a magyarok Ős történetére, különösen pedig a magyar nemzet eredetének és ős hazájának ismertetősére. A szöveg most is kiválik amaz egyszerű és világom stílusával, melj menten minden tudományos sallanglól, forrásidőzettŐI, csilla gos jegyzettől stb. tisztán a müveit nagyközönséget és nem a történettudósok szűk körét tartja szem előtt A füzet illusztratív disze pedig ezúttal is oly gazdag, hogy e részben még magyar vállalat még nem multa felül A füzetben foglalt képek közül kiemeljük az osztrák férfiak és osztrák nök két csoportképét, me\'yek a néhai Pápai Károly 188 - 89 diki tanulmányútja alkalmával eszközölt e edeti fölvétel nyomán készültek ós melyek még sehol reprodukálva nem voltak. N gyon érdekesek az ugor nép-tipuaok rajzai is, valamint a msgyarok ős hazájáról való tájképek. A szövegbe nyoma-\' tott képeken kivül a kiadásig két külön mellékletet is nyújt: az egyiken a Traján-o-zlop dombormüvének kőt ré zlete látható: .Traján seregével átk\'l a Danán" ós „Hircz rómá ak ós dákok közt." A másik egy rend* kivül sikerült, szingazdag ábrázolata Szeut látván koronájának. t>lán a legjobb chromo-litograti -urt munka, mely eddigelé magya1\' műhelyből kikerü\'t Maga e külön műmelléklet bolti ára ia háromszor akkora mint az egész füzeté, mely 80 krért kapható minden könyvkereskedésben A mű előfizetési ára: negyedévre 6 füzet 1.80 frt felévre 12 fűzet 3.60 frt, egész évre 24 füzet 7 20 frt. §ollnajr Qyala már több mint 20 esztendeje szerkeszt kőt ifjúsági és gyermeklapot- Ajánljuk a szülők figyelmébe. A „Ha z-nos Mulattató\' fiuknak való képe« lap, kö-zelébb ^23-ik évfolyama indult meg- A „Lányok Lapja" ifjú leánykák képea uj-Ága, már es is 21-:k évfolyamát futja. Mind a két lapnak állandó mellékletét képezi a .Történelmi arczkópcsamo\'t", mert méltó a magyar fiukhoz és magyar leányokhoz, hogy midőn tu egész ország az ezer évei Ünnepélyre készül, ők is megismerkedjenek azon nagy alakokkal, k k szerezték és megUr tották a hont. A .Hasznos Mulattató* vagy »Lányok Lapja« a Történelmi arczkóposar-nok melléklettel együtt negyedévre 1 frt, félévre 2 frt. Ki most előfizet, egyszerre megkaph t a a lap uj folyamának eddig megjelent 6 első füzetét,, ■ ugyancsak 6 füzetet kap a történelmi arczkőpcsarnokból, melyben már edd g, időrendi sorrenben. 23 fényes kivitelű nagy alakú aiozkép éa élet- o raja jelent meg, s közelebb Sít -László 0« Könyve« Kálmán királyok következnek s végül az egészet külön kötetbe lehet köttetni As előfizetési pénzek poeta-utalványnyal . egyenesen Dolinay QyUla szerkesztő cz.me latt küldendők (Budapest\' Kecskeméti u 13,) Mihelyt beérkezik a negyedévi 1 frt, vagy félévi 2 frt, a ionnal megküldetik az\'eddigi 6 füzet lap és 6 füiet Történelmi arczkép csarnok. E gyönyörű kettőd füzeteknél be oseaebb ós é tékeaebb ajándék aljg várható a asrdülő fiuknak vagy leánykáknak. 4 (gőrároti &apok, mely 81 éven át mint az egyetlen magyar szépirodalmi lap, a müveit és előkelő közönség kedvenose volt, oly reformon megy keresztül melyet as olvasó közönség kétségkívül általános tetszéssel fogad : e hé 16-tól kezdve szép-irodalmi jellegének megtartása mellett po litlkai tartalommal is fog bővülni és mint politikai és szépirodalmi napilap fog megjelenni* A lapnak ugy iránya, mint szelleme ós beosztása is teljesen elütvén a többi hírlapokétól abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a más hírlapoknál elfoglalt jeles irók ia föl fogják keresni dolgozataikkal a Fővárosi L\'pok at. A Fővárosi Lapok ezentúl is a müveit és előkelő közönaég szalon lapja lesz Ugy politikai, mint szépirodalmi része magas színvonalon fog állani Sohaaem fogja sérteni az illést ós az erkölcsöket. Továbbra is közöln fogja a hazai és külföldi szépirodalom legjobb termékeit, költeményeket, elbeszéléseket, regényeket Értesüléseiben pontos, megbízható és érde-kea igyekszik lenni. A mint a szépirodalomban a jó ízlést fogja képviselni, ugy a politikában az eszméket s nem a személyeket szolgálja. Az igazat megoaondja minden irányban, de hangja és modora méltó lesz ahhoz a müveit közönséghez, melyből olvasóit toborozza. Hogy a tattalom ily kibő vitéae által sem a szépirodalmi sem a politikai rész megrövidülést ne szenvedjen, a lap terjedelme megnagyobbodik s hétköznapokon má^féliven, vasárnap két iven log megjelenni. A terjedelem növekedése ós a tartalom k«zdag dása deozára az előfizetési ár olcsóbb lesz: az eddigi 16 frt helyett, csak 14 frt. E szerint a lap előfizetési ára: egy hóra 1.20 frt, negyedévre 8.60 frt, félévre 7.— frt, egóaz évre 14.— frt. — falnéitit Qákloiayán. Monori Sándor színigazgató e hó 15 án mutatta be társulatát a közöuségiiek, mely elég szép számban jelent meg az eddigi előadásokon. 13 án sxiure került Karcsag „Lemondás" czimü színműre. 14-én pedig Geró .Próbaházasság\' czimü éuekes színműre. Tegnapra ,A kis alamuszi" (Bokor operetje) volt kitűzve. Részletes tudósítást jövőre; most csak annyit, hogy a Bziutársulat érdemes a pártolásra, mert tagjai között aok tehetséges ós szorgalmas m&vész van. A. legszebb ajándékok. A vidéki kö-xönség, mely mostanában tömegesen rándul fel Budapestre, hogy karácsonyra és újévre bevásárlásokat tegyen, a különböző csábító hirdetési alán-latok köiölt alig lud választani, — alig tudja magát elsxánni rá, hogy mii vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi közölt legszebbek a Sternberg Armln éa Testvére féle Kerepesi uti bangsier Ipar telep kirakatában láthatók. Egy egész házal foglal •I • nagy vállalat, dúsan felhalmoava ugy a föld-azinten mint ax emeleten a legkülönfélébb xene-karbeli s műkedvelői hangsserek aa öasxes róa és fa- fuvó, verő éa vouó hangszereken kivül zseniális combinálióju diax és játék hangszerek „harmonikák és harmoniumok mechanikai zenélő müvek, magától iátsxó xeneesxköxök melyeken egésa operákat lehet lejátszani, xenélö madarak melyek a legszebb dalokat fütyülik atb, egyik legazebb ée legérdekésebb tárgya aa egésa ipartelepnek egy niokelböl kéaxüll karácsonyfa állvány Mely üuuepies zenekíséret mellet! lassú ütemben forgatja a karácsonyfát. Ará 86—32 frt. Ennél szebb karáosonyi ajándék alig képzelhető. Aa telet maga valóságos látványosságot képes, melyei a közönség csoportokban nés éa kQI0nö«en «sta kelt feltűnést, midőn aa egéas ipartelep villamos fényárban úszik megvilágítva aa egésa térséget. Ea a kereskedés a fővárosban annyira népazartt és kedvalt, hogy mostanában mindég zsúfolva van, a személyxet alig győzi kiszolgálni a közönséget. Ml, eaen kta szekrény fi forintba kerülne P Ai átellenbeni űzletbsn ezen ö-szegért »okkal nagyobb szekrényt kapok 1 Elhiszem válaasolá ax etadó, de figyelmeztetem, hogy azok közönsége* utániatok, nálam ellenben csakis a valódi Horgony Köépitöszekrényeke^ kapja, osak tessék exen szekrényt nyugodtan megvenni, ha valamivel kisebb is, mégis sokkal jobban fog ezzel mulatni, mint a nr.gyobb utánzattal. A vevő «1 fogadia a sxekrényt, de látható \\oll, hogy nein volt vela megelégedve. — Exen esemény esxemb« jutott, midőn aa idén először mentem karáosonyi ajándékokat megtekinteni és az Ősietekben túlnyomó lag a Horgony-Köépitöezekrényekat kérni hatoltam. Én ennélfogva felkerestem ax esetlag Ismerős urat, ki taval a Horgony-Kőépltösxekréoyt vett« áe megkérdeztem, hogy hogyan van megaléfedva a kis szekrénynyel. „Nagyon jól" mondá nem gondolná az ember, hogy mennyi Mulatság rejlik ebben a kis azakrényban, az idén bosiávásArlom a megtelelő kiegésxitőazekrényt. Valahányszor fiammal építek, őrölök, hogy annak idején az utánzátok nagysága által nem hagytam magamat tévútra vexetni, mert ismerősömnél láttam egy ilyent, d« az, aa \'in szekrényemhez képsst s«mm<." Néhány nap múlva volt alkalmam, hasonló kedvező Ítéletet a Horgony Kőépitőszekrényskről hallani szőlők és gyermekek egyaránt gyönyörködtek a pom- Sáa épületeken és örQlnek annak a berendezéanak, ogy a kö éa mlntakézl«t, a kiegésxitöszekrények hozzávásárlása által, évről évre nagyobbítható. £n annálfogva ezen érdemes ajándékot a szülök-nak első sorban axon megjegyzéssel ajánlhatom, hogy a Kiohter-féle Horgony-Köépitöszekrány-gyár Bécsben kívánatra bárkinek saivesan küld árjegyzékét. CSARNOK. Gábor ur házasodik (Legényélet viaiója.) Néha az embernek vislói vannak. Csöndes alkonyulaton valamelyea ellankadást éreztem Mintha a Nirvásra, a semmiségben való feloszlás környékezett volna meg. Ablakomon alig szűrődött át a sxitáló őszi eső halk\'zöreje. Fejem hátrabanyatloll nagy karos székemben és lehunytam szemeimet. Meg fogok halni mindjárt. Ez a különös gondolatom támadt. Halő ember előtt, a végső lehelletek utolsó pillanataiban még egyazar el szokott vonulni az egésa földi világ: a napsugaras tájak éa a fájdalmak zordon emlékei. Legalább igy mondják a psziohológok éa a viviszekoióval bíbelődő orvosok. Ereztem, bogy idegeim zsibbadnak éa a végfeloszlás utolsó fázisához értem. Vártam a földi világ utolsó felvonulását szemeim előtt, ugy a mint a tájak elszaladnak a gyorsvonatok ablakai előtt. Oe nekem egyetlen kép jelent mag. S az az egy elvonult. Csak nézett rám feketa szemelvei, osak mosolygott rám édes, piros ajkával, osak szaladoatatt kerek orczáoskáJn nevelő, parányi gödröoskéit. Láttam a homlokára kondorait hamis lűrteii, lelt állát és tehér fogait, telt nyakát éa hóból formált kis kezeit. Az Uilus alakja volt. az édes kis leányé, a kihez osak ábitaltal tudtam közeledni és a kit fájt látnom, ha egy-egy pillanatra nem ugy tűnt föl, mint egy: egy o\'tárkép, Ellua, a kicii Elitu a kit ott hagytam fehér •xobácskájában, kis leánykori bábui közüli, Ellua augárzott elém. Ettől megrémültem. Sxemben találtam magamat önnön magammal, egy másik, érzem fiit le v«l«m szamben. Az én ruhámban, aa én apró hörosög azsmelmmel. Rágyújtott egy oxigareltra éa fujla a füstöt. Végignézeti arczképekkeí feldlazitett legényes szobámban, aztán egymásra tette lábait és beszélni kezdett. Nos, hát itthon vagyok? - Szent isten, gondoltam, aa aa én hangom, az én meghűlt torkomnak akadozó, asinnélkfil való hangja. Itthon vagyok ée moat mielőtt Ön maghalna, •Imondok egyet-mást, hallgasson l Nagyon őszintén Mi fogok beszélni, ön még mindig abban a bátor képzeletben van, bogy az ifjúság olyan, mint egy márványból kifaragott szobor, a mely évazáxado-kon keresztül »em kopik el. Tekintsen aa én fejemre I Látja, a kihalt égi testnek, a holdnak tel. vonulását leje búbjára. Nem érez a szivében valami králerszerfi ürességet ? — Hallgasson osak és Ügyeljen, Mielőtt meghalna. majd elmagyarázom ml volt és mi ax ön élete, s mit navaznek önök életnek. Uát volt fiatal. Ezernyi tervek ax agyában, llluslók és kiduzzadó érzelmek a szivében. A tarvek kergették egymást, ax érzelmek versenyt futottak, tekintsen szobái falaira, a mosolygó nő arozoknak egy részér« már nem is emlékszik, pedig ön azt hitt«, bogy egész lelkével rajongja körül mindnyáját. Báloxva, korcsolyázott, párba, jozotl, hejehujázott. Emlékszik édes anyjának aggódó arozára, atyjának bosxua szavaira, hiszen annyira volt ön, hogy nappal már jól Mm ér«zta magát, osak mikor s gásfény kigyulladt; akkor érezte magát jól, halványuló fáradt arozával, száraz fényfi szemeivel, ozigányazö melletti Nézzen rám t Láttam, hogy másik énem meggyúrt bál ruhában fáradtan dől le reazk«tő jobb aarjára s dideregve összetörve reszket, mikor én «ltombo!fi báli éjszakák után a legveszekedettebb pálinkái, a dzsint öntügettem fél pohár számra« Másik énem folytatta a megriadva vettem észre, amint homlokát megsimította, fején a haj gyérülést, szemei mellett a fáradtság, az oktalan izgalmak ránczalnak képződését Gondoljon csak a maguk l«gényéletén«k folyására, Hát tiszl«sség, hát oksz«rfiség aa, hogy ax öaök boldogságának útja a más szép asszonykájának tapétás szalonján vezet k«reaztfil. Mi as eredmény? Eröv«szts«el járó hiu küzdelmek, a melyeknek eredménye szívbaj és ld«gbetegség. Nészen ide, lássa Már r«szketn«k n kezei, fogyóban van a rugalmasság semmiért. No, és as a vendéglői élei. Regg«l a kávéházban, délben a hotel étkezőjében, aztán ismét « kávé- x házban. Mindég osak azért, hogy a pecsétes frakká pinotér«k jó indulatát bistooitsa. Otthona rideg. Semmi melegné««, semmi szin«. Nino« is benn«, csak ha alszik. Érzi, hogy «z ostobaság. Ha «zt az él«t«t folytatja, mit vár a jövöben. Majd én m«gmutalom. Már n«m várhat s«Mmil, Mag fog halni rövidsn. U« mit várhatnak társai? P«raz« a mig ön belegeu hánykódik, Inas« ellopja a szeme világét is. Hasztalanul osinál adós. aágozat, még ainos semmije. Üres a fej ür«s a aziv, üresek as élet«rek a Üresek a szekrényei is. Hát majd meghal réssvét nélkül. Még osak a szemét ae fogják be. Eltemetik könnyek nélkfil. Egy (öld terhével kevesebb leas. Az el n«m égetett levelekből pedig megtudják, hogy aa ön «géM élete Uhasag volt. fWíSnytam szemeimet, bogy n« lássam a mit láiuom kelletett. Másik én«mn«k üres sMtü* gödrein keresztül jött ki a ozigarelta ffiatj«. Nem volt rajta sem izom, sem bőr, osak osont, osupa zörgő osont. A saját visszatetsző atakom vigyorgott rám. A halál állott föl és kösl«d«ll felém. Eh I ostoba fiozkól kiáltottam és felugrottam helyemről. A vlsiö el is ttlnt. Hanem az éd«s leányarcsj az Ellus szőke •jecskéje, bogár szemei s píros ajkai egyre szívesebben, egyre étetteljewbbeu. egyre forróságot keltőbben domborodnak ki s egész valómat átha-tólag éreztem s lelkem elhatározása paranosként izmosodott: meg kell házasodnom l Holnap Megkérem Ellus kesét Qábor tur gyötrö visió, e kemény elhatározás után elment egy I«ftay barátjához névestére. Sok erős p«ssgöt ivott a nagy kkrtyaaddsságot csinált. Másnap vá\'tó glránsok után kelletett ssa-laduia. E pénzb--jszábau kéuytelsu vol; megfeledkezni E-.-\'fró., akinek gyöagy-szivén és ramek szegein fcivttl —■ semmije sincs.... Krtpó. Szerk- üzenetek, Ludberg. K. A szép verseket megkaptam Nagyon figyesen van össseáiUtva s a nép öröm-m«> fogja ant olvasni. Köszönöm. Barany a. K « r I « a «a Ignáos. .Az öreg zenész" és ,Mily«n a törők ?• megjöttek. Mielőbb közölni fogjuk. Köszön«! I Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Lepialajdonos éa kiadó; FISCHEL FÖLÖP (8TRAU8Z SÁNDOR) XI. teöaj Va Čakovcu, 1894 16. deczembra. Bro 50. B ordnlkoin moti ja (Takt 4a gororiti wo<l ti i IS yarom. — 8t« poüljka UM* M Badrtajam* vlaait, naj a* pollljaju b* I«m ■«r\|IUI Jtefk tircdalU n (kán. Xxdmt«lJatTo: flj^U"* »Uwbal Filipova ka» m pr»4plata I »banan« pc»il)aJu. aa horvaHkor « 1 Predelata« eeua Je t Na celo leto 4 írt Na pol leta Na fielvert leta 8 írt 1 frt f«jdlftl broji kottaja 10 b. Obaaana m pol pofodba i h) raOnuaJa. I m jarako« Jestkn lilaieél drnitvenl znanMtveni 1 povuél)ivl IM ia pnk. »TraJclfrtljaefn 3»<a.arücrat 1 to: tto. sortira, xxexlol^ ..... Službeni glasnik: „Mectjimurskoga podpomagajučega činovničkoga druživa\'* „Čakovečke flparkasse", „Međimurske sparkasse\'. i t d. \'j.\' on ju i.m -i j--u a—U\'U-liHU ILIUJI\'.T-J—Ji tu.1 -\'■ Prekapanje (rigoliranj«) zemlje. (Dalje). v Na \'ovakvom iztroženom tlu saaedjeno traje aamo. nevolno životari, prmvo rodovito traje i« toga nfgdar nebude postalo. Vka-njuval bi vi, koji bi veru val, da poslé nekolikolötnog počinka, »a koje vröme, branive čestice goriinoga tla a druge strani ii veliku, i brez gnojenja dovoljno oplodedi i na toli, da bi jeden neViSe treni nasad črez deiatek lötah mögel ondéíiviti. Drugi pripoznaju doista basen gnojenja, ali gle deč na ta uporavljenjö jako krive pojem imaju Glede toga mogli bi koliko god primerah navesti. Med mnogimi poznata mi )e jedno vekflega prostranstva gospodőinsko trsje, koje kak sam prije spomenul nezgodno osnovali. Staro trsje su izkopali, te su mu mjeBia uvaatopc; zasadili 8 trenom rozgvom. Osnovatrfj trsja, tak je sudil, da se nasad slabo razvija, s gnojenjem budem tomn nazadnje pomogel. Po ;eba gocenja se je taki u prvom lelu pokidala u gnojenju nebudući menjkavost, med redove au obilno zakopali gnoja. Do 10 leta J« nasad dva put bil pognojen, pa je i denes u jako ža-iostnom stanju, broj trsovah črez poviou je kri£ljavoga uzrasta, neplodovita. Poleg istoga gnoja, s menjSim trojkom valjano uredivSi posel, u brez izpričnom dobrom stanju ravno i redovito novo trsje bi mogel zasnovati. Ponovit se imajuče staro trsno zemljište na sledeči način moremo na rodovito moći dovesti Staro trsje na turnuSe razdöüv i, od toga svakn jesen obilno pognojimo (valjan način gnojenja, u članku s naslovom, Gno jenje budem opisal). Usléd gnojenja stari trsi prvu godinu č^ratvo drévo doneseju; sledečega protuletja izrežimo trsove na duge pipe. Vei ećkrat ae stari trsi na tóliko popra-viju. te tak bogati rod donesu, da je za vrčane preoajdemo jod za jedno lőto je pridržati. Ako je tlo jako mrSavo, jedno Ínojenje nedovoljno, iimenuvđi dve leti, ve léti, gda je prvo gnojenje opazilo se ve3 izcöauti potbrčbno, "je gnojenje joS jedenput. Sledeče jeseni potje bratve zemo staro trsje pod prekapanje. Ili pak iz ob« novit se imajuóega staro trsja gorioah trsje na koliko je moguće duboku izpresečemo te gorilno zemljište kak oranica basnujemo nekoje leto, za koje vreme ga barem dvaput pognojimo. An« najmrflaveáim suhim péskovitom tlu navadno sna dobro uspéti protuletna rep ca i pohanka. Zeleno gnojivo rast ine se joi aa vrućine iza podpunoga razvitka se ima podorati, da pred prekapanjem preprhne. Da razmetani gnoj ne je shodno podkopatl niti je to preporuöni postupak, to vre bčžeč spomenuh. Nö je shodno, ar nesreli gnoj koreničnu plesnivoću more prouzrokovati zreli gnoj pak predi nego bi sa novi nasad, koristno mogel slutiti, svekinom se upod-nom zemljištu i zgubi. Od moje strane preporućeno popravljanje goričnog tla s pretőönim gnojem iz sledečih je zrokov probita no. Utecaju gnoja več i prije prekapanja i na taj način hasna uzimamo ea pred izkorénjenja stvarih trsovah dati nam moreju gorioe jedno dvoju rodovitost, čime se jeden dčl zasadjevnog troika nadom0$Čuje, te kakti pognojena oranica poiinjeno go-rićno tlo takaj je znalo dobru rodovitost dati. 2. Gnoj uslöd obdölavanja u sasvim sprhlom stanju dospi na dua prekapane grsbe. 3. Spojivii se gnojne hranive sla nače sa gornjom plodovitišom naslagom zemljišta u sppjii se drže, na taj način fu podkopavdi temeljnog korenja razvija nje osebujno uuapr.dimo, te kak nam poznato, ovi naftinjuju naipoglavitiSe ustroje trsovah brez (esa nemore obstati za ftivot sposobni trs. Odzdofa gore dospéSvi mrSavo zemljište potlje é gnojenjem moremo plodovi-tim načiniti. Tlo, zemljište starih goricah od starih je vremen&h uslöd naatavljučih povaljava, njah, a poprek tako rekuč prepune spreple- ZABAVA. Ruska početnica. (Konec). 5. Lukavnest (prevejanost). • . I I • t i I N\'eki seljak najde jednoč drsgi kamen i odnese ga cesaro. Dožatfli pred palačo, zapita slogu za cesarat .Poredj ml dragi, kak bi mogel dojti do cesara, jer ism naSel dragi karneo, pak bi ma ga rad predati poflto zuam, ds je njegovu. .Dobro" — odgovori sloga — »ja ti pokatem pat do cessrs, ali ti mi uto moraš dati polovica od onoga, ksj dobil od oesara. Obećaj mi, ili nedojdeá pred cesara". Seljak obeća i sloga ga odpelja k-cea^ru. Cesar vzeme dragi kamen i zapita: „KJakovu nagradu boćeđ za tO, kaj si bil tak polten ta si nadjeno onomu vrnul, čije je bilo?" Seljak odgovori: „Daj mi petdeset batinah, droge nagrade netrebaaiV plačal, sem Tvojemu slugi, da se bűm ánjlm diélil u onem, kaj od Tebe uobim. Dakle bude za me dvadeset i pet a dvadeset i pet sa njega.« Cesar se toma nasmije, pretira slogu odmah iz službe, ali seljaku da sa nagradu hiljaitt rubaljah (ruski novac). Ovde ruska početuica oči, da je preve janost zakonito oružje potlačenoga, slaboga čovieka proti, jakSemo: 6. Opet lukavost. Dva seljska su se prepirali, jsdao dragomu {e spočitava), da more pano piti. Jedan reöe na jedankrat: „ Ja bi mogel popiti oielo morje, a ti toga nebi mogel udi uiti. „Zavadljamo se", veli mu drugi® za hiljado rabalja, ds ti toga nebui mogel". .IIoću", odgovori prvi, te se razida. Dragi daa dojde on drugi k»prvoma te donese hiljada rábaija, veleč mu . „Evo tu je vadilnga, idi izpij morje ili mi plati vgabljeno vadlingu." Prvi mu odgovori: „ Ja aam se zavadlal, da bom izpil morje i to hoča učiniti, ali se nisam zavallal, da bam i sve potoke izpil. Zastavi ti sve potoke, da nebudu a morjo tekli i ea onda morje odmah popiti". P/sac po.\'etnlce je ovde svoje mah fltevce odviše ovlastil, da neuiorajo sluáati svoju savieat« Vzemimo na primer dvadeset diece od sedam deset godlnah stare, te im pripo vledajte o seliaku, koj se je zavadlal, da bu popil morje, mozbit utbu niti jednoga dieteta med njimi, koje bi ga proglasilo prevejaucem Svi dvadeset si budu mislili: tTo \|e zlobnik" Kratko, ali hasnovito prodežtvo. Jednoč je pokojui kalocski nadbiskup Haynsld doznal, da se je ob<Mo9ki načelnik jedne povek#e občine u njegovoj biskapiji sa svojim plebanuiem, radi nein>taih Btvsrih posvadil i svi napori za pomirenje, od strane plebanuSt, su se naj tvrdokornosti načelnika razbili, kaj je gospodina plebaoaša neizmerno žalostilo. Nieko vrieme za tim dozna kardinal, da je uaöeluik po uiekom poslu o Kilocao prispel te da če se za kratko vrieme opet domov povrnuti. Isti bip ostavi kardinal svoja palaCu te se odputi o gostiono, o kojoj je načelnik odšel, za da ga posieti (pohodi). ZpazivSi načelnik, gde mo kardinal o pohode dohadja, nije se malo začudil — reći bi osopaol. — Kardinal pak dolavsi u sobo reče : »Neka mi dragi gospone odproste, da njih mojim pos\'etom bunim ; ja sam samo doel, da njih zaprosim, da mi jedno BUoovito stvar pri njihovem gosponu plebanuio obave." „Ćtm morem sloviti ?u odgovori naćeluik. " Prijatelski se smiežeći, približi se sad kardiual n»öeln\|ku te ga obima rukama u svoj navočaj objeme i na prsa pritisne. „To je ono, kaj njih dragi prijatelj prosim, da pri svojem gosp. plebanuSu obave" — veti kardinal. Sada je u»£đluik kardinalovu namiero I teh)em skorénjem a dol« povaljenimi korö-uaitim trčkovjem. Morebiti mi nfc je niti potrébno reći, da a prigodom prekapanja avaki i najmenjfli »aostatek korenja pazljivo ■prvljajmo, ar ovi kao brez životni WQwtatkí nagnuvfli k pljesnivoči mogli bi iskrivljenje mlad h trsovah prouzroči. Poavemasno tabranje i odstranjuje »amo onda moremo podtld. kako težakom od toga stanoviti dél odpustimo (\'I, ali 7,-nu). InM u drvah skupih tésnih predčlah, gdö svakog sUrog trsja prekapanje dragovoljno jpreuzmeju za ono trsje i korenje, koje ge >■ gorlćah izkrčuje, brez avake druge plaće. Prigodam prekapanja nigdar se nesmemo spozabiti i« skupljanja hrufićov i črvah, Ima predélah sretnih takvi črvi, kak zgubljeni najdu u péaku, da jim -kvara komaj poznaju, u najvifle mftetih su medtim pravo prokletstvo novo zasadjenju trsja, ar u prekopanih péakuljah, ako Ukvi \'Crvi u prllifinom broju zostaneju, u izmenjkanju drugoga dtla rafl\'a presadjene rozgve sve do jednoga moreju unultiti. Prigodom prekapanja veliki dél njih pod ruku dospö. Prekapajući tetak si medtim neuzme toliko truda, da bi a motikom ili lopatom na vrh zemljiati doneiene črve pobral i skupil, ako mu neobeóamo toliko plaća za to, koliko za vredno do to »vrfii. Koliko je takvi ćrvah vi e ili menje tak se i ustanovljena plaća za skupljanje vino, tganioa, penezna nagrada po leg toga izmenjuje. Posebi se razml, da aprilikom prekapanja ne samo takvi kukoi nego i druge vrati, kak n. pr. konjake uši Ud. imaju se sakupiti. , (Koneo). C KAJ JE NOVOGA? Budimpešta, 3. decembra. Va uasgjirskoj zastupničkoj hiii m dnevno« reda bilo je tretje čitanje osnove zakoua o prezplatnom zajmu, k »ji bi se imel rotirati magjirskom kazališta (teatra) za vesele igre. Pokehdob je neki dan zaključeno, po predlogu vlade većinom od 26 glasov, da se vu tom teatra moreja predstave i na drugom jeziku, ter je naročito označen maksimalni broj od 50 nemSkih predstavah, opozicija (Ijcvi stranka) bila je nikanils, da osnovu pri tretjem čitanja zruSl. Ov je predmet bil prvi na doevnom redu, a opozicija je dovela vu velikom broju na Bjeduicu, dočim au koíX\'\|í liberalne straüke va vekácm broja izostali. 20 ablega-tov liberalne stranke prodneslo pismeni pred-log, da se glasovanje odgodi do zotra. No opozicija je proteitiiala ter je na\'konca predlog opozvan, a desnica je predložila, nek bi> poimence glasaje. Glasovanje je započelo, a na kraju je preglasen rezultat. Od 412 veri ficiranih magjirskib ablegatov glasovalo je za osnovu 96, a proti njoj 98,\'doklim je 217 bilo odsutnih. Btem je osuova zah.ćena 8 2 glasa već ne. Putovanje Njezinog Veličanstva kraljice • > Nj. Veličanstvo carica i kraljica/Jalža-beta odputovala je 1, decembra ob 6. vuri 15 minut posebnim dvorskim cagom iz Beča vu Miramare, gde se je 2. decembra o poldan ukrcala na carsku jahtu „Miramar", 8 kojom je krenula vu Algir. Vu pratnji kraljice ua-badjaju t>e kakti zamjenik vrbovaog dvorskog raefltra general major Berzeviczy, dvorska gospa grofica Sztáray, dvorski aavjetnik vitez Klsudy i dVKeki savjetnik vitez Fe ftlik. Njegovo Veličanstvo kralj iprevodil je kra* Ijicu ua južni bauhof. Malo po 6. vuri stigla su Veličanstva vu zatvorenih dvorskih koćijuh na banhoi, g le su bila pozdravljeua^po prometnom direktoru i drugom osoblju. Kraljica je bila vu črnini opravljena. Kad su proAli dvorskom ćekavni-com na peron, s;revodil je kralj Nj. Veli čanstvo vu Balonska kola, gde se je srčeao s kraljicom raziáel. Jeden čas pred odlaskom ostavi I je kralj vagon, ter je ostal ua peronu, dok je cug geniji. Zatim se je kralj povroul va dvor. Razbijena kasa kr. poreznog ureda vu Djakovu. Kak smo veo javili, da je bila razbita kasa kr. poreznog ureda va Đjakova va noći od 26. ua 27- uovombra 1894. Konétatovai je delegirani škoutrlrajući komilar pomoćni flnancijalni tajnik g. Južef Kvaternik, da je tom sgodom vkradjeuo vu gotovom 9796 for. 17 kr., koja gotovina? saatoji od sljedeć h fo-lih penez; ,540 komadah po 10 for. 5400 for. T 551 komad po 5 for. 27Ü6 for., — 684 kbtaada do 1 for. 684 t r., — 740 kbmada va srebra po 1 for.v 740 for , — 232 krune po 50 kr. 116 for, -318 komadah va srebra po 20 kr. 68 for. 60 kr. — 281 ko- \' m »a d vu srebro po 10 k\'. 23 for. 10 kr., — • 172 filtra po 5 kr. 8 for. 60 kr., — 51 fer-taljov 2 for. 4 kr. i 282 krajcarov 2 for. 83 kr. " ! "V \' \' " Nadalje vkrsdjono je dragocőnostib, i to: 5 maaivmh zlatnih prstenov, jeden prez kamena, a ostali sa kamenjen razne farbe vréd-nih 60 tor., 1 srebsrua anker vura va flka-ulji od žutoga pleha, srödnje vel\'čine vu viölaosti od 10 for., — 2 sreberue žlieejsa fubu, vródne 8 for.,\' —* 5 slehernih milih Icah z% kava, tröInih 6 for. 59 kr-, jedna sreberna žlica za culpajz, vrőJna 4 for. 50 kr.f^— 1 srabernl tmarijafl vn ob\'.íkf pale ovanclge sa otisko u slike Majke bož,e, vróden 36 kr, 1 zlaten prsten se čerleoim kamenom, vi é len 3 for«, 1 srebernl remontoir sat (vura) vrédna 15 for,, 1 debeli zlatai vratni lanec. vi&ien 60 for, J6 zlatnih prstenov, vréduih 42 for., 1 zlatai pečatni prstan vn težini od 6\'/, cekina, vréden 22 for. 50 kr. — Do vezda je pritvoreno vide ^sumnjivih osobah. \'\'■\'i\'.. \' 1 1 » Zadnji dnevl 4 i 20 krajcarom. • i \' \' \' * i Pazljive ćinlmo požtavrie čitatelje no-vinah „Medjiinurje" i ostale, da drobni penezi i to: areberrii penezi po 20 kmjcaror i drobo penez po 4 krajcara (četrtik) giltaju samo do zadnjeg« dnevi ovog* meaeo. tojeit do 81 decembra 1894 ljeta, po mladom ljeta nebada viSe valjali, niti ••se nebudu za platež prijemali, niti\' odkupljivali. Na naredbu flnanc-minlstra budu se iz ovih areberujakov po 20 kr. nove k<-nne kovale a četertaki budu se na drago nekakvo hasen obraali. ; i ; . • i Amerikanska reklama. Na vuglih vulicah va Zagreba obraća / \' taráiméi te lusoimi očmi kardinala odgovoril: „Z najvekflim veseljem, i to joi danas hoću njihov nalog Izvršiti. Takvoga Angela mira, kakova je Vd» emioeucija, nikada jol nisam videl-. / Zadubljen u misli, povrne se načelnik domov te dolavfii u svoje miesto, prije nego bi a svoj dom iáel, od pati se izraven na faro v k-gosp. plebannln, za da svoj dotivljaji koj ma se je kakti jedna seoja videl, svojemu plebanniu priobói, Poslie kratkog spomeaka ga zamoli sa dopuflčeoje, da ga slobodao zagrli kak ma je to kardinal naložil. Obodva se zagrle i pomirenje med načelnikom i ple-banuSom je bilo gotovo. Zreseljem sa od ssd obodva, jedan drugoga podapirajućl, na dobrobit duševnoga i tlelovuoga itaoja občine i fare zajedno dieloval«. Vuglenar , Gospon pl. P. sin jedne odlične familije a.Praga, bil je a poćetka 1850-tih lótah dobrovoljac pri jednera hussrskem regimentu a Venetii, kad ma na jedan krat plcmo dojde da ma je otec neusdano umrl, a od imetka na kojega se je držalo, da je priličan, da skoro nlSta nije ostalo, te je «ln samo neko liko stotinah dobil. Ovo razočaranje na jedan krit, ga je skoro joi v fle razžalostllo nego i isU smrt otčeva a to tim vise, jer si je bil ssmosviettan, da u svojoj mladosti nije lirot na nauk iKaval tak, da bi sada i bes imetka mogel beibriiuo u budućnost gledati. Ökrb auda za svoja budučaost prevagnula je sve njegove ostale misli. Kad je iz vojske izstopil te za kakovu službiou kaj gde pokučil, ali badava, obrnul se je proti Beču, kam je a jeseni 1859 a godine doflel. Tu si je odmah kupil jedua mala kolci i dva psa te je sad za snažnoga hus»ra postal — vuglenar. 01 ranog \|atra jutra do kesne noći je on vozil vngienje sa svojemi psi na kulcih od kolodvora u Beč. te si je tako za se i za svoje pse, ako ne i Bog zoa kaj, ali ipak svakdanji krub, ztslu žiti mogel. — A\'i njegovo vuglenje je bilo dobro, mera poAtena a svaka aarićbioa podpuno zvr^eoa, i tak je dolio, da su sh njegove mudterije (kunti) sve vile povoknavale. Med ostalemi muflterijami svojemi, je imal i k jednoj plemenitoj familiji a praterskoj vulici vuglenje voziti; a a toj familiji je bilt jedina kći; kojoj je Tugleaareva jeduostavnosa i osobita pristojnost u oči pala. Oai je uviek gledala, da je vuglenir vrh svoje plaće joS kakov falat pečenke ili kolača od njihovog atola a pipir zamotano dobil«, Orak je prođlo nekoliko miesecih te se je u vugleuarovih prsih, polag ćutenja zahvalnosti joi jedno stanovito ćatenje napram njegovoj dob\'OćiniteljiČi probudilo, koje on medjatim, gledeć na svoj danainjl stalid, je za sebe zidrlal. Ovi mlada gospodična je bila jedina/ koja se za njega siromaka mala I pobriuiti, te ga kad kad i izpitivati. Poflto bu se inda po negda i u spomenke puščali, odkril joj je jednog dana svoju sudbinu i svoju familiju iz ko;e izhadja. Od tog dnna se je med njimi počela ljubav, dakako u svem po tenju, razvijati, koja su medjatim, ćim se je iialje razvijala, tim većom tajnom morali dižiti, dok konačno ni,e kći svoje njgnatje naprama vugicnira roditeljem at očitovala i povedala, da je taj vaglenar gospodin pl.. P.. . Sin pokojnoga savletpika a zeraal\|8koj vladi »z Praga. Iz poóetka sa se roditelji malo opiral proti tomu nagnatju, akoprem je n\|eziai oidabranik iz plemenite familije i sin visokog-činovnika, ili kasnije su svojoj jedinici poa postili te sa si zaljubljeni vieraost pred oltarom zaprisegnuti, , ,. tl Sad au vuglenarska kola znlknala, a zaćr njenoga kaputa i hlaOe je zaimeoila kavalirska oprava. — Sudbina je hotela, da te je jedan vrlo bogiti rodjak mlade gospoje k-mladeucom\' doselil i onde kanil a mira iiveti. Ovi gi liepo prijeli i do smrti dvorili a on njim je za to ostavi! eléli avoj, do pol milijuna vriedni imetak. , Gospod ia pl. P.. . ire joft, te je po-siednik velikih dest kućah a Beča. Sreća ga nije pooholla, bafl tak, kak ga oegds nesreća nije mogla dole pritisnuti, te oa rad svoje doživljaje prijateljem pripovieda, a njegova vuglenarska oprava visi a jednom ormaru liepo spravljeaa, a jednoj o i njegovih sobah. _ \' Em. Keliay. paiuju obtfofstro ov oglas, sastavljen na ama rikauku: wNa galge zm«uom, ko su mojs visa patvoraua (delana fóliln> Narod hpr~ vatski 1 Purgari prestolnice 1 Ds se prestauete tuliti na vsake fele delauoga vina, to sam Ja, kakti prijatelj obJega »dra v ja, odprl trgovinu s vinom. Pazljive ćioim osobito aa veliku zaliku istrijanaki 1 dalmat:nskih vinah i vsih k rajo v Istre i Dalmacije- 10.000 krunab vu zlatu onomu, koji autentično pro-uadje, dokaže, da su moja vina foliina delana, kaj vila, samoga seb« predajem sudu naroda, da me ili kameuuje ili aežgatl da na lomači ili napokon gilovtlnirati, kak su to Franceai včiulli sa Oaseriom, Komu je življenje milo, nek nesaboravlja na adresa: P. GsflparoviČ, tergovina vina aa veliko. Kokovićeva volića broj 8. t Produkcija duhana v u Kubi/ Minuloga ljeta producirano je na otoku Kobi 800 milijonov cigarah najfiaeőe fele. Od toga je 40 milijuna komadah potrošeno na samom otoku, 118 milijonah komadah iavožeuo je va njedinjeze drla ve (va Ameriku) a 142 milijuna komadah vu ostalje zemlje Vrftdoost produkcije duhana »računava se na 60 milijonah marakah. Burni vožnja fltiraaiara-. Kak je javljeno, spravila se je kraljica Jalžabeta 2. decembra o poldan va Mira-raaro oa svojo jahtu (dami f), „Miramar", da pojde va Algir. Kraljica je nsedtimtoga morala gbog vihra oa morja pat prekinati i dragi dan o poldan pristati va laki va Palja. I va časa, kud je Maljica ostavila Trst, vladalo je oodi bu-ruo vréme, ali se je éinllo da bude oluje skorom prestala. Kad je jahta več bila na debeloj pučlai, bara se je povek« lala ter jo jahta vsikak morala da izdrži slalo borbo, pokehdob je aa pot od Miramara do Polja 60 morskih miljah, koji drugač damftifl Lloydovl pre valja ju za 6 tor, trebala je skorom pouih 84 vure vožnje. Suglasno javljnjo iz TraU i Fiume, da je morje uzbibano borom, plovitba Je delomce obustavljena. Is Polja telagraflrali so 4. decembra: Zaradi neprestane bure na morja, koja po ivoj priliki ueče jol koj dan miuoti, odločila je Kraljica, da se uebode vozila po morju, nego bude putovala željeznicom vu Trst oteo papa u aezval konferenciju kardinalah, da vččaju o sjedinjenju iato ne cirkve. — Vu Porizu. 0; deoembra. Od ljeta 1888 iskani toljanak! mornar Alfredo Or sini, sin Orsinaija. koji je počinil atentat na oesara Napoleona III. vlovljen je. Orsini jejvu pomorskom arsenalu vu Spexstt ljeta 1888. v noči s nožem vmoril tri svoje paj-dale, a tri je ranil. Onda su ga in contu-maciam obsudili na smrt. % — Vu Dráva-Vásárhelyu su zločinci vu velikoj ofltari\|i p> noći razbij Stalna vrata, i siromašnomu slugi odnesli ladicu s opravom i a p neai, koje si je siromak prlSparal. — Poleg obči uskih straž-anov, kak oni po noći paze na imetek ljudstva, bi lehko vsaki mogel odneati vse, do ćesa bi doáel Dobro bi bilo, da gospoda žandari bi iznenada koju noč malo pregledali, kaj se vu mfstu dogadja. {" — Kraljevna vdovioa Štefanija stigla, je 26 novembra iž Be\'a u Opatiju, gde kani neko vröme ostati. Kraljevni au doče kale zastupnik! tamošnje kupaliStne uprave i kotarska poglavarsta. Visoka gospoja stanuje vu »Vilii Angiolini.8 — Is Madrida javljaju : Najznamenitesi ovremeni španjolski filozof, kardinal Ze» flrinő Gcozalaa, koji boluje od rak rane, lefti na umoru Več na protuljetje preglasili su ga jenkrut mrtvim. Gonzalezu su vezda 68 ljeta. — Nakon dugog bolovanja vumrla je vu Varzinu kneginja Johana Bismark, tovaruiica bivžeg prajzkog kancelara knesa Biamarka. i odnud izravno prök Italije va Marseile. To se bu sela aa damiif fraoceakog drožtva, i kojim bo potovála vo Algir. :/- Pobégel arenUater. \\ Jakob Welaa, arendator Fabrickievoga imaoja Nagy Rippeny pri Požono* pobégel je vo Amerika, ostavli 60.000 forinti duga. Waisaa sa obóeaito držali bogatim poáteoim fiovökom. * .4- Kratko navoatl. i — Rumuujski major Bazi I Ponaru proneveril je n&davnja 200.000 franakah pak je za tim iz Bukaredta pobégel vu TemiSvar gde je kupil putnu kartu sa , Budimpeštu. Ta je isnikual. j — Vu Gradcu ae je etrefil Muogo-dilnji dobrovoljec Teodor Gerl. ar au mu odbili molbu aa aktivirauujo vu vojnoj služb. — Bura ( viher) vu Trsta doatigla Je hitrinu od 86 kilometrov sa jednu vura. — Engleski književnik Stradling atrelil »« je vu San Remu, ar je tu Monte Karlo izgubil na kartanju 800.000 fraoakah, — Vu Mimu, 6, dooaaabr. a Bivaki Dobre žepne i stene vure za fal oönu moči dobiti pri Po\'lak Bernatu vuraru čakovou (Pijao, Óparkassa). Pri njem se uzimlieju vure takaj za popravek za fal oönu X. Mekaj za kratek čas. a Mladi dóktorant N., doSel je iz Beča na ferije k svojim roditeljem, ,koji su vu jednom malom varaSiucu etanuvali, ietal se je taj mladi doktorant p ed svojom hižom po obedu jeden, V vu tom toga je do$el do njega jeden stari doktor i rekel mu je: — Mladi prijatelj, hodite s menőm, ja imam težkoga 1>etetnika Mladi iSel je odmah aa starim, i kak su obedva vu h\'žu betežnikovu stupili, rekel je stari doktor betežniku : — Vi ste jeli jabuku, a znate da sam Vam to oStro prepovedal. Betežnik izuenadjen ,od kud je to doktor mogel znati, priznal je, da je isamo jednoga režnja pojel. I mladi doktarant bil je sačudjen, od-kud je stareo znati mogel, da je betežnik jabuku jel, ter ga zapital na povraćku : — Klarisime, molim Va«, povečte mi, kak ste znali, da je betežnik jabuku jel ? — Nu, pak ste né vidli belinje na peći. Prella su tri ljeta, a naS mladi doktorant zvrSaval ja več kakti diplomirani doktor praksu, vu istom varaüncu. Jednoga dneva žuril se je mladi doktor k jednomu svojemu betežniko, i srel je na putu staroga doktora, ter ga je zaprosil t — Klarisime, ja imam težkog betež nika prosim Vas hodite zmenom Stareo je iSel\' rad, i kak su vu hižu beteftnikovu stupili, vikne mladi doktor na beUŽnika: — Vi ste pojeli konja, a znate da ja to pogibeljno za Va«; Betežnik sačudjen, odgovori slabini glasom: — Bog žujimi, gospon doktor, kak bi ja siromak pojel konja 1 gZatem kak su obedva doktori uetežzika pre ledali i vraćtvo mu prepisali, povrnuli su se ditno. Kak bu iz hiža betežnikove izišli, zapital je stari doktor m\'adoga: — Za Boga miloga prijatelj, kak »te mogli tak slabom betežniku roči, da je konja pojel ? — Nu, kaj ste raorti né vidli konjsku kožu za pećjum, odgovoril je mladi doktor. Nije težek posel. - Prvi inad; »Kaj mislil Ferek, to mora težek posel biti, kad m&jster hari maldiroviou ?\' Drugi inaS: „Idi, bedak, da bi to težek posel bil, em bi ga mi morali obaviti I-4 Priredil ; Glad Ferencz. \'Horvátsko magjarske izreke. Horvat magyar mondatok. r. i S Ll Navada postaje nam drugom natarom = . szokás második természetünkké válik. Čuvajmo se zlih navadah, = Tartóikod-junk a rosz szokások. Privöimo se na ravno držanje töla. « Szokjunk az egyenes testtartásra. U bodu, za södenja nigdar poklavo ne dižime telo. =r Járásban, üléskor sohase tartsuk görbén testünket. 8 grbavim držanjem téla moremo si bolest pribaviti. — A görb», egyenetlen testtartás által brtegségeket szerezhetünk. Zla je uavada nokte gristi, s odprtimi ustmi poa\'iišati, peneze a zube primati, pre« vije klijati — Kosz szokás a körmöt rágui, tátott szájjal hallgatni, pénzt a szájba fogai, tulságosau kiabálni. DuSevua nagujsnja i strastvenost oplivaja, na zdravje =a A lelki indulatok és azenve-délyek befolyuak as egészségre. Radost i uhvauje ogodno déloju. -m As öröm és remény kellemesen hatnak* Tuga, žalost, briga, sramota i bojazan mogu tölo i dnh o bolest spraviti. A bú bán«t, gond, szégyen éa Melem testet lelket, megbetegíthet. Srditost mnogo faliúgah zrokoje. A harag sok bajt okos. Naglo i nenadno veliko duževno uzbu-djeoje more i naglu smrt proazročit«. A hirtelen nagy lelki felindulás rögtöni halált is okozhat. Učimo se vladati nad svojimi da evoimi nagnjenji. Tanoljoak aralkodai lelki indulataink felett. ODGOVORNI UREDNIK M A R Q I T A I JOZÖiSF (ilavui »urednik GLAD F fi R E N O Z •I i\'d Tj j ? J J LÖM Buda 7-ga deczembra 1894 S 84 41 21 81 Gabona árak. — Cena zélka 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. 1« JSL Buza PSenica 6.70- Zab Zob 5.60 - • 1 ■ Rozs Hrl 4.60- 6.— Kukoricza 6 Kuruza stari 5 70- 6 10 . uj B novi 6.-- 6 29 Árpa Ječmen 6 50- Fehér bab uj Grah beli 8.— Sárga » » » žuti \| 6.50 Vegyes » , a zméőan 6.60 Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka 6.-- Nyilttér. * £ rovat alatt köztöltékért »em alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállál a Saerk. Egémel/em, mintá ott Foulárdokat (mintegy 450 különböiö fajban) méterenként 76 krtól 8 trt 65 krig, valamint fekete, fehér és silnes selyemsaöveteke 45 krtól U frt 60 krig axállit — nima, kooxkAn, oaikcM, virágos, damasxolt minőségben (mintegy 240 féle dispoHitió én 2000 külön-böüösíin b árnyalatban) aa&llit póatabér ée vám menteeen a privátmegrendelOk lakására Henneberg O. (os. kir. udviri aaállitó) eelyemgy&ra Zürichben. Minták póutatord nlóval küldetnek. Svájo iba oaimiett levelekre 10 kros éa leveleié lapokra 5 kroa bélyeg ragasatandó. QOOOOUOOOOOOO O DO 020 1149/1894. , HIRDETMENY. , r ■ c Perlak község elöljárósága részéről közhírré tétetik, mise-rini a község tulajdonát képező: I. Placi! lielypénx§%edé§i Sí. Ilulu#ml joir, 3. KAaátfóliid én 41« Ulemi Iilvílá^iláN folyó deczember hó 23-ón, délelőtt 9 órakor a községi irodában kezdendő árlejtés utján, 3 évre bérbe fog adatni. A feltételek a községi irodában bármikor megtekinthetők. Perlakon, 1894. deczember lü-én. $rampats József sk. jegyző. 627 <IjSalek István sk. bi ró. itöszekréiiyek A mint • azelőtt páratlanok a maguk iienióbon; három óvón felüli ^ gyormekek számára a legkedveltebb karáosonyi ajándék. Olcsóbbak mint bármely más játók, mivul sok évon át eltartanak ós mé hosszabb idö múlva is klegészlthetók ós nagyobbíthatok. A v HorgonyKoépitoszekrények a« egyodüli játók, a mely valamennyi orsxágban osztatlan dio« retei talált, ós mindnyájak által a kik ismoriír, meggyőződésből tovább^jánltntik. A ki osen, a maga nőmében páratlan játók ós t ma^a foglalkoztatószort még nom ismeri, ar. hozassa hamarjában ax alant jegyzett cóg által a* uj, gazdagon IHusztráK árjegyzéket é« olvanna az abba nyomtatott fölötte kodvoző bírálatokat. — Ilcvásárlás alkalmával határozottan: Rlohter-féle Horgony-Kóépltíszekrény kérendő ós mindon egyes szekrény Horgony ^jS^jS^l gyáriiogy nélkül, mint nem valódi, keményen visszautas!- ^R^^IkI tandó; a ki ezt elmulasztja, könnyön kaphat kovoaobb órtókfi utánzatot ------,---elmulasztja, KtépIttUzekrények 35 kr., 70 kr., kaphat kr., 6 frt. és magasabb áron a finomabb j&tóksxertixletekben késxletben vannak. "W UJI A Richtor-félo Türelmi játékok: Columbus tojása, Villámhárító, Haragtör«, Goadüzé, Pythagoras stb. Az uj füzetek, kettős játékok felotto órdekos föladatait is Urtalmaxxák. Xgy játók ára 85 kr. Csak a „üorgonynyal" ollátott játók valódiI Ftiohter F1. A.déa t&raeu - SUfl Oi.tr ,u»KY: r.i.t t, kir. Mftbadtlm. k«4plt6M«krfa7-f7Ía ~r g^ Wl»a, I. NlfelunftcoffM« i, Rudolit.dt, NOmb.rj, Ott«, Holt.rdi«, Lm4m I.O., Muraközi takarékpénztár részvénytársaság Csáktornyán. A. muraközi takarékpénztár léssvénytáreaBág gyűjtő és előleg üsleténok ötödik csoportját követkesfl feltételek mellett alakitja meg: 1. Egy-egy részlet után betenkint 50 kr fizetendő, as első befizetés 1895. évi január hó 2-án veszi kezdetét. / . 2. A befizetések csakis 208 hétre terjednek. 8. A takarékpénztár egy-egy 104 írttal befizettet részlet után kösvetleníll a 208 hét lefolytával 114 irt 60 hrt fltet viwsa. 4. Az eképen 10 frt 60 krt kitevő kamat 6\\ kamatoséinak felel meg. 6. Minden réealet után as egéss összeg 114 lr< 50 kr előleg adatik. - 6 A szokásos alapítási költség nem leaa fiaetendő. Tekintettel azon körülményre, hogy gylljtö éa előleg üslettlnkbenl résztvevők igymdt Irányában tgyittmltgts kötilu.ittstgbn mm állanak, tovfcbbá hogy gyűjtő üzletünk legalább la 12 héttel előbb lebonyolittatik, esen üzlet ugy a résat-. mint köloeöuvevőnek igen ajánlható. A többire nésve gyűjtő ée előleg UaletUuk 1887. évi február hó 17 én kelt szabályai mérvadók. Kériuk tehát ason esetben, ha esen csoportban résst venni hajlandó, milserint nálunk jolep.tkesni vagy ast levélben velünk tudatni szíveskedjék. Csáktornyán, i894. iseptember 6-án. a <8 i muraközi takarfikpónztár igai^tösága. 681 2-8 ■A ;síC \' 5618. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy Padosiczky Amália férj. Nagy Sándorné be-latinczi lakós végrehajtatónak, Osary Mihály és társai végrehajtást szenvedett elleni 161 frt 84 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tör. vényszék (« csáktoroyai kir. jbiróság) területén lévó VI. hegykerületi 77 tkv. 1688/6 h bz. a. 868 frt s VI hegykerületi 728 tkv. 1683/e h. ss. a- 91 frt és VI begyke>ület 729 tkv. 1963 h. ss. s. ingatlan 88 frt kr. kikiáltási árban ax árverés telrendelte és hogy i fentebb megjelölt ingatlanok ss i895- éri január hó S ik napján d i. iO órakor s VI. hegykerületi községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen s megálispitott kikiáltási áron siói is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak ss in gatlan becsáráoak 10\|.-át készpénzben vagy az 1881: JLX. t. cz. 49. § ában jelzett árfolyammal számitott és az, 1881. évi novembei ból én 3383. sz. a kelt igazság ügyminiszteri rendelet 8 g.ában kijelölt ővsdékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 170. §-a értelmében a, bánatpénsuek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. K<r- ibiróság, mint tlkfihatóság. jbiróság, Csáktornyán, 1894. évi nov. hó 2 &n. 626 OOOOOOOOGOOOOOOOO &548 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat * A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a MurakÖ/.i takarékpénztár végrehajtatónak, Nóvák Ferdinand úgyis uru) kiskora gyer. mekei Nóvák Ilona, Mária, János ós Ferdi, nand t. és t. szerinti gyámja és Dr. Hajós Ferouoz ügyvéd mint az ismeretlen tartózko. dásu Nóvák Fereucz és Mihály (észére Uue-vezett ügygondnok végrehajtást szenvedők elleni 100 fit tókekövetelós és járulékai iránti végrehajtási ügyében a D.-ksnizsai kir. tör. vény szék a Csáktornya! kir. jaráabitóiág területen levó Csáktornyái 875 tk. 86/b brss a ingatlan 74Ö frt kikiáltási árban as árvetést elrendelte és hogy a fennebb megjelelt ingatlan az 1895 ért január hi> 6 án d «.10 órakor. a csáktornyai kir. járásbíróság telekkönyvtárában megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartósnak si ingatlan becsáráoak 10\'j9-át készpénzben vagy ss 1881 LX. t. cr; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi oov. hó 1-éo 3883 sz. a. kelt igazságflgyministeri rendelet 8. § ábsn kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy aa 1881: LX. t ca 170. §>a értelmében a bánatpénznek a bíró-ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály szét Ü elismervényt áUzolgáltatoi. Kir. járásbíróság, asint tkvi hatóság. CtáktorojáD, 1894- ukt. 80. 625. Nem a reklámnak, hanom a nők ezer ombor általi a kik a személyes továbbajánláanak, — RICHTER-túlB TIHCT. CiPSICl COMPOS.-t (Horgony-Paln-Expellert) az utolsó 26 óvben jó aikőrrel használták, — kósionhoti ozou igazin bizton hatású háziszor nagy oltoijosztósót ós általános kedveltségét Ki a Tind. oapsici comp.-t (Horgony-Pain-Ex pollort) köuvénynél. oxú/nál (tagszaggatáinál), keretztosontfijátnál. fej- és fogfájátnál. oslpfájdalomnil, fájdalomoslllapltó bedörzsöléskónt alkalmazta, abból ogy üveget mindig készletben fog tartani, hegy azt meghBlMekilél íh, mint levezető, elhárító szemeik alkalmazhassa. Ezen rég jónak bizonyult háziszornok ára igon olosó, tudniillik 40 kr., 70 kr. és 1 frt. 20 kr. üvegonként. — Kapható a KVÓgyBzortárakban; Budapesten Török Jókmof gyógyszerésznél. — Csak a „Horflony" védjogygyel ellátott üvoger elfogadandók. Richter-féle gyár Rudolstadtban, Thttringiában. m i OXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXO j • \| Karácsonyi és újévi ajándékok. I * W -00 k •o .a QD K o •z? \'CB X 0) M -K S* U M 00 jO -o O •7-1 bi a> POLLÁK BERNÁT le-"-.\'. Fölér, az uj lakarćkpemlari épületben. ,—EJ ~ Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru rnktánU. - Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. T n 2 /rttél, 200 frttg, r 9 K)í(XXXXXXXXXXXXXXXlXlXXXXXXXXXXXXXXX)* Sorgouyosim: Gottachiiy Budapest. Telefon 57-86. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac-nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda: IV. Vaczi-ulcza 4. ** RAKTÁRAK: * IV. vaczl- utcza 6 sz. V>. Andrássi ut 23 A „Mandarinhoa" városház tér mellett. „Hong-Gong vároakhoa" kir. opera átellenében^* likőrük k> Kiviteli pinozók: X. Kőbánya, füzér utoza 0. ez. Kizárólagos bizományi-raktár Csáktornya éa vidéke részére itraliitt leslvér uraknál. Közvetlen bjhozaialu valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaiot-, Brazíliai éa Guba-rumok. franCzia Cgnao-\'k, a legfinomabb minőségtan, eredeti csomngok és palaczkokbsn, eredeti árak mellett. £rjtgjxik kívánatra ingj m h bérmtntvt. Nyomatott Fiacbd Fülöp (Slrsues Sándor) könyvnyomdájában Osáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. deczember 23, 51 gzáfii. flwrkMKttTtl irUktanl lakat ■!»• Im»»P 11 4« 18 óra köött. — A lap imIImbI riuUr vonatko«4 «lada k&alaaiiny M arcltal Jézsef asatkaaatS Miiri ktUd«uU. BUHUií irtk Kgóss évre . » . 4 flrl Kél érre . . . , 8 frt Negyed én* ... 1 írt Egy«« hAjb 10 kr. KUdÓklvatal i FMm! Ftlöp köD/rk...kedÍM Ma ktbWtk as .löflteti.1 dijak ayüttarak h klrd.lW, MAGYAR és ÜORVAT NYKLVKN MGMNŐ TÁRSADALMI, ISHKRXTTlíRJKSnő <s ^IRODALMI BKTIUP. üft«^)elenlk lieteiikiiit e^nxert vatiAruLp. A .Mirnkör.i tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár. IrfcUttt jiUljMU számíttatnak. takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. .Muraközi \\ Blrdaak »ig alft^adUtaak i Budap«aUa; (faUlWgw A. V. h fekstaia B. k Írd. Írod. fiieabsai Sckalek H., Dmk«r M , Opp.Hk A, DaaW Q. L . 4a tir^iil ia Hanttl BrSabaai 8Ura M KARAC80N V. i . Szép vagy karácsqjiy. jkyaepe, mert visszavezeted az embereket oda, ahol az 6let örömei laknak: a szeretethez. Mert valóban nincs életöröm a nélkül, hogy az ember az emberi érzések gyöngeségein ellágyulni ne tudjon. A tudomány elménket hatalmassá teheti, de szivünk boldogsága a naiv hitből táplálkozik, mely a csodaszerüség bájtíval vonja fénybe illusiónkat Végre is minél tudósabb lesz a világ, a társadalmi nyomorúság annál siv&rabb helyzeteit tárja föl agynevezett fölvilágosullságunknak s ml epe dünk egy cseppnyi boldogságért, a mely felüdit mint hervadt virág a nyári reggel harmatától. \' A föld, melyhez a költfl szeriut baj és öröm kötöz, sivár lenne a létért való küzdelem amúgy is nehéz sebesülései között, ha az emberek értékét lángeszükhöz mérnék, nem pedig szivükhöz. A fin de aiec örült versenyében nivellálódik minden, még az átlag-emberek lelke ia, az emberszeretet nemes apos\'oflai fogjatok össze hogy a maihoz hasonló va-rásafényü napon az embereknek legyenek Uu-nepi hangulatai Még korán leaz a túlzott pessimismus nak egy kis erkölcsi nihilizmussal vádolni ezt a kort: még nincsen veszve minden mindaddig, a mig lesz ünnepe az emberiségnek. Azért a ti nagy feladataitok, tietek philantrophoké, hogy az ünnepj hangulat legyen és maradjon. Hogy minél általánosabb legyen a belh-lebemi jászol nagy öröme, legyetek nemea emberszeretettel rajta, hogy a legszegényebb kunyhó is megszerezhesse karácsonyi poe zisét. A karácsonyfa misztikus világjánál ragyogjon a bájos öröm .gyermek naiveág-ban, öregeknél a boldog visszaemlékezésben, legyen az örömnek tuláradása önfeledt dőreség, csak le tud-a rázni az ember a rea-lismua keserű tudatát, azokat a hétköznapi gondokat, melyeV az embert bűnnél alka lomsr.erUen el tudják téríteni az idealismus tói, a melyek csak vaddá, kárörvendővé és keserűvé tudják tenni az embert És az idealismus melegénél vessen lobbot az emberszeretet melege Nincs a emberiségnek boldogitóbb eszköze, mint yz. Szent karácsony, tanitsd meg szerein: az embereket-Szép a karácsony ünj-vcy)«^ A tenyő-galyak naiv gyermeköröme, a bethlehemi myateriumok, az egyházak ünnepies harang szava, mely hirdeti, hogy békesség adassék e napon a jó\'karatu embereknek. És ha a mai napon mind ezzel betelik a lélek, korán van az emberek morális elzülléséről beszólni. Oh, te szép keresztény ünnep, mely annyi embert visszavezetsz az athe- ismus taposott ösvényéről- Oh, te szép ka* rácsony éjszaka, mely annyi fásult szivet engesztelsz kii Légy áldott le szent ünnep ; te miudeneket megáldó isten köszönjük né* ked, hogy a fenyögalyas szent karácsont lelki megenyhulósünkre, hitünk erősítésére megadtad. A tietek, boldog gyermekek a mai ünnep és a mienk, a kik boldogok vágyunk li általatok. Örömünk egyesül a tietekkel és ebben az ünnepi hangulatban hirdetjük, hogy az emberiség egyetemének erkölcaét nincs még okunk fé\'teni. Van még ünnep a világon, a mikor lefoszlja az ember lelkéről az élet harczának minden tapasztalását, a hitellenség baczil-lussait, melyek a kenyérszerzés nehéz mun káiban minden alkalommal oly hatalommal irányítják a Bzképsziu felé az ember lelkét Ünnepelünk tégedet legszebb ünnepe a télnek. Symbo\'uma a tis>U emberszeretetnek ós legmegbízhatóbb diadala a hatalmasan érvóny<nlő demokráciának Hi»a a m megvhüó ia eay zsupfonatos istállóbtr^la« letetette Somból csupán emberi naival népeket vezetett be a humaniaiuua nemes eszményébe. És évezredek után áll a filantróph, kereszténytan s te vagy en^-n«k legfönségesebb, legszebb üpnepe, szent Karácsony! IJlmt I? 11 mi íj t. Magyarok és románok. (Károlyi Ella grófnő cxikke a Parin de Revaubon.) • Biaonynyal nana ismereten olvasóink elölt hofy a tranoaia éa angol sajtót a bukaresti román liga «lárastja a legtulzot\'abb rágalmazásokkal az erdélyi oláhnág elnyomott helyzetéről. Ez indította hazánk főrangú hölgyéi, hogy egy ilyen támadó osikk ellenében ax elökelökelő páriza folyóiratban mégvédjen bennünket! A külföldi, különösen\' franozia lapokban hazánk rováaára mostanság megjeleni cikkeket, mi ili Magyarországon — osak mély 6* keserűség- K1 vegye« megütközéssel olvashatjuk. A minket rnyezö, különböző, de ellenséges érzelmű nemzetiségekkel való viezoayainkrói, e oxikkekben nyilvánítóit vélemények a frauoiia közönség állal — mind«« gyaon nélkül ugy vannak elfogadva, Hint a réasrehajihatlan igazság kifejezése ; hogyne bAalaoa hát ax minket, mikor mi látjuk, hogy ex mind alávaló hazugság I Ezen igazságtalan Ítéletek — mert nem magyarázható inanként ax iráulunk nyilvánított ellenségea érxeleoi támogatásai kény Merítenek engem arra a kötelességre, hogy bár közvetlen érdekek kapóba nem ia fttx bennünket Fraacziaországhoz. tájé axivvel kárboxtaloui amax Ismertetéaekel, melyek Magyarország éa a tra-gyarok feiöl a frsno4Íaországi sajtóba jutnak és a mely iemertetések minöaége magyarázható ama köreimén ybOl, \|hogy határozottan ami iegeogesx-Ulbetlenebb, mart legigazságtalanabb elleuaég«- r inktö! származnak. a midfln •<( mondom, értem a dákóromanismm központját, mely Bukarestben Hxékei ás a panszlavisir.ua irodalmat, melyek leginkább Ártottak hírnevünknek, ha már egyéb roHiuat nem tehettek. Mindax, ami e két forrásból folyik ezét, annyira egyoldalú és nyilian rágalmazó, hogy azt hiszem, nem leax egészeu liasx-talan dolog, ha a franozia olvasók egysaar valahára már más szempontból is fogják ezen ügyeket előtUntetve látni. Nem remélem föladatomat oly leljeaen megoldani, miként az igasHághoz hiven, hazám beo«ü lete és hirneve szempontjából azt óhajtanám, nem pedig azért, meri azok, kik a mi királyságunk Hxlávjainak és románjainak velünk vald viszonyát régóta megszokták o<ak a lázadók szemével nésni, azok csaknem meggondolatlannak és nevet égésnek fogják találni, ha a legpontosabban annak ellenkezőjéről próbálja őket valaki meggyőzni. Ne feledjék nemxetók egyik közmondását: „A ki egy harangot hallgat, osak egy hangot hall. lgiMág\'alanság lenne azt el nem ismernem, hogy a mi oláh polgártársaink bírhatnak tökéletesen alapos egyéni panaszokkal. Mint nemzeti-»égnek a mi olábjainkr.ak nincs és nem is vo\'t sohasem okuk a panaszra, ök tényleg élnek mind ama polgári jogokkal, melyeket a magyarok úgynevezett elnyomók, — visszavívhattak. A múltban, 1848 előtt, természetesen másként voli, meri ax oláh mint paraszt, mint iob bágy robottal fizetett de hát ax, addl« ax idáig közös sorsa volt mindentéle parasztnak Magyarországon. De a szolgaság megszűnt, a parasztság — magyar, oláh, szerb, tót és másféle, a kik o<ak voltak Magyzrorsságoo, — egyformán szabad és polgár lett mind. Azelőtt az oláhok helyzete kéiséftelenUl roez- szabb volt, de hát az egy torira volt a többi párásítókéval, mert a küiömbözö nemzetiség daoxára, külömbség sohasem létezett. Azooban foglalkozzunk egy kiseé Erdély bekebelezésével, mert Itt egy gyakran ismételt hamis állilást kell kiigazítanom. Mi <r0M ax az Erdély ? Ez bizony egy kis Magyarország, sokkal fUggetia-nebb, sokkal magyarabb és gyakran hazafiasabb, mint a másik rész és föle« aáért nevezetes, hogy főleg 6 vitle a főszerepet az osztrák ház ellen vivőit harozokban —» régen. Térjünk azonban a főkérdésre, oláhjslnk legnigyobb pauasxára. Nem egyéb ax, hogy kötelezve vannak az annyira gyű ölt magyar nyelvet az iskolában megtanulni, mert ezen kötelezée alél magukat lölmentetniök nem lehel, hn ax államnak valamelyes hivatalnokai akarnak jenni. Ellenfeleinknek emez állítása, megvallom, \'tökéletesen igaz, hogy 1848-ig a latin nyelv haszaáltatott hivatalos nyeívvül, csakhogy ebből aitán őket is éppen ugy érinti az a következtetés, hogy a régi idők ezen hagyományát osak nagyon későn semmisítették meg a magyarok a — a helyett, hogy sietlek volna — nagyon későn követték máa polgáriasul! államok példáját, melyek régtől fogva eaját nemzeti nyelvókke. élnek a régiek holt nyelv« helyett. D« hát mi at, a mit mi miod«a hazánkfiától követelünk ? Egysxerőeo ismerni a magyar nyelvet mint ax állam nyelvét és «nn«k követ kextébtn kívánjuk, hogy elemi isko\'áinkban tani* taaaék ax, az o idegen oyelvök melleit, meiy«t a magyar állam sohasem veit tekintetbe, de « melyet azért senkinek sem jut «M«b« az oktatás és «gymá< között való haiuaalat tekintetébői Mkóba sxoritani. A polgáriasait Európához föllebbenek most. Lehet e ex másként ? Léteaik e oivan oreság, melyben az állam nyelv« ne !«gy«n kötelező V a \'Elhasznált pósta-bélyegek jótékonysága- As elhasznált pósta-bélyegek jótékony »ágának czélja létesíteni azon péiuerőt, mely lyel a független Congo államban működő rabszolgaság elleni jótékonyság, uj gyarmatokat alapithasson, mint a művelődés gyű pontjait. 1890 november 1-én Szt.-Trudóban (Belgium) látott* napvilágot az elhasznált pósta-bélyegek jótékonysága, a Benhmans-Szt.-János társulat néhány gyermekejnek üdvös kezdeményezésére. Ezen származásának 6s első sikereiben szerény jótékonyság azonban szükségképen oly \'jelentékeny mérvekel öltött, miszerint arra a gondolat\'a juttatott, hogy 40 millió elhasznált pósla bélyeg eladása által Congo-államban gyarmat aiapittassék 300 felszaba ditott rabszolga számára. A sajtó nem késet^ apostola lenni ez originális ideának ós igen gyakran a kétkedő lelkek utópiáinak tartották ezen uj jótékonyság tervezetéit mely ép oly idegenszerű ctéljában, mint a megváló\' sitására használt eszközeiben- Időközben a jótékonyság mindjobban fejlődőit s bámulattal szaporodtak lel a mindennemű érkező bélyegek kötegei Európa minden országa, az Egyesült államok, sőt még Ausztrália is sietett a zsenge iótékonyság iránt érzett rokonszenvüknek kifejezést adni azáltal, hogy hosszú évek alatt összegyűjtött pósta-bélyegeket szereztető számára, Három év zajlott le, mikor 1893 június 18-án a lapok fennen hirdették a fényes eredményt, hogy a 40 millió póstf bélyeg együtt van, b ez apró papirda/abkáknak 1892, februárban megkezdeti eladja bizto-sit-4a a jótékonyság teljes sikerét. Hála az kollégiumokban Apugv, mint as el\'emi iskolákban. Európa országai kedvexöbb ethnograflai helyzetben vsának, mint a mi országunk, ez kétségen kivül igas, de hát ez mitsem változtat a jog kérdésében. Avagy nincsenek-e lengyelek, szlávok minden ielé a német birodalomban f Ninosenek-e lengyelek, Szlávok mindenfelé, finnek és tatárok az orosz birodalomban ? Es ugy-e nem vonja senki kétségbe a két hatalmasságnak axt a jogát, hogy az egyik német, s a másik az orosx nyelvel használhassa, mint ax állam hivatalos nyelvéi. Van-e Német vagy Oroszorsxágban\'\|olyan — bár a legalacsonyabb fokú bivatnlnox, kit meKlüroének egy pillanatig is, ha sx állam nyelvét nem ismerné? Következőleg exen elemi igazság szempontjából nsgyon megitélhelö az. hogy mit tartalmaznak azok panaszai, kik mauukat ugy szeretnék feltüntetni, mintha egy gyűlölt elnyomatásnak áldozatai lennének. MagyarosxáR előtt két út áll. Vagy iöniarlani éa meg«röi\'eni habozás nélkül és kifogástalanul Magysrorsságot a Kárpátokon belül, vagy elnye lelni iasHauként nemteleuOl a keblén élösködö ellenséges népek állal. Ha a magyarok lemondanak \'elsőséi/ükrö\', ba- gyávák vagy győngég lennének .azt fönlartani, mini nemxel elvesxnének, mert a külső ellenség nem hiányoznék belső ellenségeinknek. Hanoin hát nem mondunk la. Történelmünk elég tanuhizony-ág erre, meri az nem egyéb mint makaos küzdelsm a létért, olyan kllxdelem, melyet szavakkal ecsetelni lehetetlen és a milyet a kerek világon uiás nemzet nem tud felmutatni. És ha tixsxázados küzdelem után Ma-gyarorsxág szemrehányást tehet önmagának, e szemrehányás bizonyara nein abból áll, hogy áthágta volna jogait és elnyomta volua erö-zakkal a sz\'áv és oláh nemzetiségeket, hauem hamarább abból, hogy nem fogta fel eléggé, misserínt itt rejteit énjének melyet folyton sxemmel tartani, Védeni és erősiteni kellelt volna. ... A magyar nemzet jellemének egyik végzetszerű alkaleleine a rendkívüli közönyösség, nahát eme köxönynyel könnyelmü«u és annyiszor hanyagolták már el hazánk valódi érdekeit s esek közölt a törvényes és jogos kötelességszerű megtorlást, z ex irányban annyiszor okulhattunk saját kárunkra, bogy ezután bizonyosan ovatosabbak lebttlUuk..........Domonkos Janoa. Isteni gondviselés áldásának, mely nagy dolgok létesítésére a legkisebb eszközöket is felhasználja, ime az elhasznált pósta bélyegek jótékonysága által szerzett pénzerő lehetővé tette 1894. január hóban, hogy megkezdhették a gyarmat alapítását. A Felső dongóban az uj gyarmat 400 hektárnyi művelhető területen fog létesülni, melyet a független állam e czélra engedett át. A gyarmatot kezdetben egy templom, egy iskola, egy árvaintézet s lakóházak fogják képezni. Az ifjú házaspárok azon fiatal emberek ós leányok összeházasítása álfal fognak képeztetni, kik a független álam különböző helyein levő árvaintózetekét ényleg látogatják ; ós lassan-lassan a gyar inat mind nagyobb mérveket fog ölteni s akói az egykori rabszolgák mindig áldani fogják az igazi művelődés jótéteményeit. Az ujabb gyarmatok ez első köré fog nak sorakozni s igy a szerencsétlen Afrikának egy uj része fel fog szabadulni a rabszolgaság igája alól Kitűzött czóljának elérésére a jótékonyság elfogad elhasznált pósta- és okmány bélyegeket, valamint levelező lapokat, melyeknek kegyes elküldéseért kéri a jószívű emberbarátokat; e czélból mindem nemes-szivü emberhez\'felhívást intőz, mivel a czél melyet követni óhajt, az egész emberiséget érdekli. Az igazgató-tanáci nagy hálával fogad minden oly ajándéktárgyat is, mely a gyarmat ellátására jó szolgálatot lesz, s a rael^ létrehozza az előbbi rabszolgák pénzerejét, ilyenek: (különösen élénk színű) Bzövet (szélek) darabok, melyek a négerek öltözékeinek anyagát képezik: gyöngyök, apró üvegáiuk. ócska iró-tollak, férnpapirok, szivar végek stb. A mi a bélyegeket illeti, különösen felkérjük a sffíVes jótevőkel, hogy, 1 ször: az e használ levél-, újság és okmány bélyegeket, úgyszintén a levelező lapokat el ne dobják, hanem azokat megőrizni szíveskedjenek (Hány száz. meg S\'áz forint pusztul el övenként egyedül Magyar országon azáltal, hogy az elhaszná\'t levélbélyegek nem gyűjtetnek, melyek csekély fáradozás mellett oly n/\\gy jótékonyságot szolgálhatnának I) 2 szor: hogy a bélyegeket ne tisztítsák és össze ne kössék, hanem a borítékok-, illetőleg a czímszallagokról egyszerűen letépve, összekeverlen csomagolják be Tehát nem az eg4»z levélboriték, hauem csak maga a bélyeg kéretik. A mindenféle ajándék ős küldemény a következő c«imre küldendő. Van Mons Alfréd urnák, állami lanár. Turócz SzU Mártoji- felállítani tervezett állami iskola helyisége érdemében tárgyaltak. E hó 16-án pedig az alsó-lendvai polgári fiúiskola államosítása ügyében tárgyalt tanfelügyelő ur az ottani községi iskolaszékkel. Ugy halljuk, hogy az építkező) már tavaszkor megkezdetik. ganitdrálasstás, A mura-királyi üresedés ben volt másod tan tói állásra e hó 16-án egyhangúlag Horváth Ferenoz tapolcsai oki, tanító\'választatott meg. 4 ialamig/it gazdasági sgjssülti t\'aztujitó közgyűlésén elnöknek újból a megye főispánját, Svastits Benőt választotta meg, az ügyvezető elnök Háczky Kálmán, titkár Orosz Pál, pénztáros Csutor János lett. 4 csáktornyai társaskör helyiségei mult vasárnap bocsájtattak a tagok rendelkezésére. A .Hattyú vendéglőben a társaskör czéljaira berendezett helyiség az igényeknek teliesen megfelel s a tagok szép számmal igénybe is veszik azt. A tagok száma 80. A társaskör választmánya és vigalmi bizottsága elhatározta, miszerint a tagok és család aik részére Sylveszter estélyén házi estélyi rendez, melyre a tagok részéről vendégek a vdékről meghivhatók ) 4 Csáktornyái ksrtsk Ujak önképző egylete 1895. január f>-én a »Hattyu« szálló dísztermében jelmei-tánozestélyt rendez A méghivók e hét folyamán küldetnek ki, és a kik olyanokat feledékenyaégből nem,kapnak és arra igényt tartan >k, szive kedjeuek Hirch-manu Henrik egyleti titkárnál jelentkezni. Az eslély t\'szta jövödelmének fele a városi kórház-alap fele pedig az egyleti könyvtárai p javára lesz fordítva. Megjegyeztetik, hogy h hölgyek jelmez nő\'kül ia szívesen láttatnak tghlró A szegény tanulókat segélyező egylet Perlakon a tá aaskörl helyiség nagytermében 1894 évi deczember hó 81-én, saiát pénztára javára tombolával ös»iekö-tött zárlköiü Szilveszter estély t rendez. Kezdete eate 8 órakor Belépti dij 50 kr. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáziatnak. — »Ki világi jókkal bír s felebarátját ínségben \'átja és »z vét bezárja előtte, miként lehet aszal Istennek szerelmet? .Istennek ad kölcsön az, ki a szegénynek ad.wB(Zsolt.) — Tekintettel a jótékony czélra, a t. közönség tisztelettel kéretik, hogy bármily csekély értékű tombolatárgy ajándékozása áltat — melyek t. Sípos K. gyógysze ész úrhoz küldendő1« — az egyletet felebaráti ténykedésében támo-gtni kegyeskeljók. ^ aillintamt kiállítássá, mint lapunk mult számábsn IS megemlítettük, Horvátoraság-ban is erősen készülnek Ujabban ariól ér teaitenek bennünket, hogy a megye föis-páuia Dolsnski tanárt megbízta, miként Varazsdmegyében levő régi uri házakat templomokat, irattárakat keressen fel s kutatásokat eszközöljön, hogy a nevzetesebb régi- okmányokat s egyéb történeti nevezetességű régiségeket összegyűjtvén a budapesti kiállításra felküldhesse. stomstédbil Va azsdi siomszéda nk tudvalevőleg 1895 ben Varazsdon gazdasági és iparkiállitást szándékoztak rendezni. Ebben az ügyben i mult héten Rubidó-Zichy főispán elnöklete alatt gyü őst tartottak, melyen egyhangúlag elhatáiozták, hogy tekintettel az 1896. évi budapesti millenáris kiállításra, a megyei kiállítást elhallaastja. Ugyanily értelemben s ugyanebből az indokból nyilatkozott a kiállítás elhallgatásáról a horvát bán és a zágrábi kereskedelmi kamara is K a 15 ii félék. <§oldog ünnspiktt kívánunk a karácsonyi napok alkalmából lapunk minden olvasójá nak ! Legyen minden családban béke, szeretet, öröm és mege\|é^edé< a kis Jézus születése emlékünnepén 1 Boldog ünnepeket! <£thil]iiés. Az igazságügyi rainiszte-Rupp Lajos -zigeivári ki\' járásbíróság! al-ieg\\ zőt saját kérelmére a Csáktornyái járás btró-ághoz áthelyezte. % — $a<slcjka ff álmán kír- tanácsos tanfelügyelő ur e hó 19 én az esti vonallal Csáktornyára érkezett, hogy jelen legyen a képezdében megtartott póllanképesitő vizsgán s részt vegyen az igazgatótanács ülésén. -Ugyancsak e hó 17-én Mura-Szt Kereszten volt a tanfelügyelő ur, hol a királyi mérnök és járáai főszolgabíróval együtt az ottan gf/ fama helybeli Iákés házánál tartott lakodalom alkalmából Löbl Rezső, Pulai Henrik éa Htrachmann Henrik földiek indítványára, a helybeli ssegény gyermekek felruhásására 10 irtot gyűjtetett össze, mely öwseget a fennt említett urak kezeiből átvettem éa a szegény gyermekek nevében a jŐesivü adakozóknak ezutou mondok köszö netet. — Gáspárica János, Csehovecs kös> »ég bírája. fltlalut.it Csáktornyán. Monory színigazgató társulata lolyton telt ház mellett \|At szik. £ hó 18 án volt a bemutató előadás Előadatott Karcsag Vilmos .Lemondás" csimü ssiumflve. A ssindarab értékét emelték a szereplők, akik öntudatos játékok által u kösönség tet-zé«ét ugy as első, mint a következő szindsrabokban megnyerték — Deczember ,14-én ezinre kertlll Geró Ká rolynak a „Próbaházaaság" czimü énekes ssinmflve, melylyel élvezetes estét Béreztek a jelenlevő közönségnek. Szombaton a „Kis alamuszi" operett adatott. A sentkar jó, a szereplők nagy igyekezettel játszottak. Vasárnap színre került az „Uj honpolgár" osimü bohózat. Vasárnapi kösönség számára készült darab. HótfŐn ,Char ley nénje" adatott. A közönség a három diák osinjain nagyokat nevetett. Kedden a »Dragonyosok« osim alatt egy régi mulattató ssindarabot ^elevenítettek fel. (A tiszt urak a zárdában). As előadás sikerült. -Szerdán színre került Herciegh Ferencz ssinmflve: »A dolovai nábob leánya« Az eddig előadott darabok között a legaikerul tebb Közönség közepes számban. Csütörtö-tökön adatott a »Madaráss« előnyösen ismert operett, telt hás mellett. Az előadás minden tekintetben sikerültnek mondható. A színtársulat tagja1 : Monory Sándor igazgató éa neje, Ágotay Ferencz Bombái G. Kiss Nándor, Lendvai Nánd »r és neje, P, Nagy Linda, K. Zádor Róza, Márkus Ilona. Palotai Andor, 8silágyi Aladár Szalóky Dezső, Csanádi Lenke Kölesei Elvira, Szilágyi József H .Ildii V., Tomanóczi, Zá-gonyi K sat. ffudorseyn egy ujjonnan feltalált szer a tüdő és gégefő hurutja és tuberkulózisa el len. Est a szert as es\'éki kir. országos kórházban dr. Schwarcz J egészségügyi tanácsos a legnagyobb sikerrel kipróbálta és az eredményt ea évi aseptember 12-én 6730. sz a. kiállított bizonyitványnyal igazolta. E kitűnő szer kapható: Budapestem Molnár és Moser korona herozeg-Utcza 9. — ffalálocás. Steinauer József kotori tanítót súlyos csapás érte, midőn f hó 18-án. rajongásig szeretett kis fiuk, hüléstől kapott tüdőhurutban, jobblétre szenderült. Vigasz tálja a példás szülőket a Mindenható szent akarata, ki elvesztett szeretettüket, az angyalok sorába iktatta- gülitmiaysk msytWist. A magy. kir. államvasutak igazgatósága kéri az utazó és ssállitó közönséget, hogy ugy saját, mint a vasúti szolgálat érdekében a szállításra feladott podgyászokon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezenkívül még a csimaett nevét, polgári állását és lakását megfelelő címfelirattal a maga részéről is kitüntetni szíveskedjék. A osim legalkalma-sabban magára a burkolatra vsgy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papirra Írandó, s osak ha ez nem lehetséges, azük-séges ast a darabhoz erősítendő fatábláos-kára, bőrdarnbra, vagy erős lemezpnpirra irni. A közönség a vasút ily irányú támo gatása mellett a helyes kiszolgáltatást nagyban megkönnyili éa gyorsítja, s klllönö>en ga ran esi át sserez magának arra, hogy a vasúti kösegek által aránylsg igen rövid idő Alatt végsendő felvételnél előforduló, teljéién ki nem kerülhető téves bárcsázások ős el-hurczoláaok lehető legrövidebb idó alatt ki derittessenek és helyieigasittaasanak. A karáosonyi és újévi flunepek alkalmával rend kívüli mérveket öltő podgyász- és gyorsáru forgalom különösen kívánatossá teszi, hogy a t. közön iég esen kérelmet figyelembe Vegye. Qarícsonyt ajándékul gytrmiktkntk leg-czó\'bzb übb előfizetni „Az Én Ujságom\'-ta, Pó a Lajosnak a gyermeklapjára. - Nagyon olcsó, rendkívül tartalmas, értékes és kedves ajándék ez a gyermeknek Nem muló értékű as mint a játék v«gy egyéb osecse-beose, melyet minden vasárnap reggel türelmetlenül vár a gyermek Tele van es as újság mesével, verssel, regével, sok-sok ssép képpel, d mulattató apróságokkal. — As Én Ujságom előfizetési ára negyedévre 1 frt s ezért tizenháromszor köszönt be e gyermekhez, tizenháromszor okoz az neki örömet minden negyedévben. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága deozemberl rendes kösgyQlését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. bó 10-én ós folytatólag tolvó hó 12-én tartotta. JUlnöklö főispán őméltósága üdvözölvén a szép Bzámmal megjelent bizottsági tagokat s utalva a lárgysoroxatba felvett lontoaabb ügyekre, a köagyülést megnyitoltnak nyilvánította. A közgyűlés első tárgyát ax 1876 évi VI. tez. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottság válasatott tagjai sorából kilépő öt tag helyébe uj tagoknak titkos azavazás utján eszközlendö választása képezte. A kilépett öt tag: Bogyay Máté. lláoxky Kálmán, Skublios Gyula, Skublios Jenő és dr. Vialendvay József közigazgatási bizottsági tagoknak újból megválaaztaitak( A paosai járás 4j községe a járás Bzékhelyén telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróság és adóhivatal (elállítását kérelmezi. A szent gróthi járás köaségeí szintén külön járásbíróságot éa adóhivatalt kéret-meznek s kérvényük támogatását kérik a közgyűléstől, amely a két kérvényt együttesen tárgyalta. A közgyűlés elhatározta, hogy a paosai járás községeinek kérvényét az illetékes minisztériumhoz pártolólag togja felterjeszteni, mig Sst. Qrétbra nézve kUiön járásbíróság és adóhivatal felállítását nem áérelmtsi, hanem ooupán azt, bogy nevezett járás székhelyén a szolgabíróság megmaradjon s az alispánt megbízta a szent gróthi járás oiy kikerlektérti tervezetének elkészítésével, amely tervexet szerint a járasba felveendő ösases köxségek mind a sümegi járásbírósághoz és adóhivatalhoz tartozzanak s igy osak köxigazgatásilag képeznének külön járást. — Előterjesztetett Eitner Sándór bixct\'xági tagnak hz érdekeltség nevében beadott kérvénye, amelyben a Sümeg- Héthelyi h. é. vasútnak segélyezését kéri oly iíkben, mint a vármegye az eddigi h. é. vaautakat segélyezte, — a közgyűlés 62 szóval 49 ellenében a szóban forgó vasút segélyezését határozta el. — Ax igazoló választmány elnökévé az 1896. évre 8xigethy Antal, tagjaivá Bosohán Gyula, dr. Cainder István, Nagy Károly iöiapánitag kineveztettek, mig a közgyűlés részéről Bo»fy Lajos, Cautor János, Fischer László, Handler István és Krosets János tagodul megválasztanak. —Alsó Domború közaég állal a Walser féle tüzoltóaaergyár részvénytársaságtól vett tűzoltó szerek vételáráról kiállított kötelezvényt a közgyűlés jóváhagyta. — Nagylalud, Tótfalu és Zrinyifalu községek folyamodványa a Csáktornya—zrtnyifaln községi közlekedési útnak a törvényhatósági utak hálózatába leendő felvétele iránt — a oeoportositáai eljárás megindi\'ása végett az alispáni hivatalnak kiadalik. I-£özÍKi»as«utA,ni bleottoftgi ölé«. A megyei köxigazgatáni bizottság deotember havi ülését Svaatlts Benó főispán őméltóságának t\'nök-lele alatt f. hó ll-én tartotta. Az alispán &vi jelentés felolvastatván, az helyeslőleg tudomásul vétetett. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen időszakban a miniszter elrendelte a balatonfüredi „Erzsébet" azeretetháznál a fertözflbetegek részére szüksége« elkülönített helyiség, valamint a fiók-intéseinél azUkséges több helyiség műszaki felvételét. — A molnárii állami elemi iakola felépítésére vonatkosé szerződés jóváhagyat u — A galamboki r. kath. iakola felépült s rendeltetésének átadatott. — Ezen időaaakban volt Caákornyán, ahoi a tanítók épesd« több ügyével foglalkozott. Ugyanitt aserveztetett a menedékháza^ saeteaére képezendő egyének tanfolyamának körv, anyaga éa egész kivitele. — As egyházi főhatóság kikttU dőlteivel réazt vett a kolori r. k. iskola azeaaélyl ügyeinak sUntésésében. — A hetysalni adatok begyűjtésével pótolta az Alsó-Domboru közaég által kért állami iskolára vonatkoaó okmányokat. — Kir. segédtanfélügyelö meglátogatta a lenti! r. k. éa izr., a lenti—szombathelyi, kerka-teskándl, kerka-sztniiháiyfai iskolákat. Utóbbi két helyen balaazthatlan tavaszkor aa Iskolaépítés. — As évezredes országos kiállításra vonatkozó ujabb miniszteri rendelkezés alapján az érdekelt tanin-téxeteket felhívta. — A miniszter ezen időszakban az alsó-lendvai áll. aegélyzett községi polgári fiúiskola államosítását kimondotta; a város által felajánlott telek telekkönyvi felvétele, a gondnokság kinevezése, a város kéaxpénzbeli ajánlatának befizetése, az építkezés iránt leendő javaslatra nézve a kir. lanfelügyelöséget felhívta. — Kir. tanfelügyelőnek a tanitói árváknak a tanítói árvaházba valé felvételére vonatkozó miniaxteri rendelet alapján megtett intézkedése tudomásul vétetett. — A pénxügyigazgató jelentés« szerint a vármegye területén november hóban adóban befolyt 500.446 frt 12 kr. ~ Aa árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál október végén hátralékban volt 2976, novemberben beérkezett 2,674 h igy elintézés alá került 5,660 ügy-darab, amelyből novembar hóban feldolgoztak 2,890 ügydarabot é« igy november végén hátralékban maradt 2,660 drb. ▲ lokomobU- éa oaóplőgépkezalők taxifolyama, melyet aa állami ipariakoláoál a Nagymélt kereskedelemügyi m kir. Minlateriam évenként rendeani szokott, január bó 2 án nyilik meg s mároxius bó végéig tart. E tanfolyamon a gŐz-mozdony (looomobil) a a különféle rendsserü cséplőgépek szerkezete és keselése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 18. életévöketj.beiöltött, irni, olvasni tudó lakatosok, kovácsok s különböaö gépgyárak főbb munkáaai, továbbá gasdaUastek, birtokosok, géptulajdonosok. A belépők erköloai bizonyítványt tartoznak előmutatni, a nem önálló munkáaok ezenkívül, ha munkában állanak, a munkaadótól kiálittandó muokabizonyitványt, ha nem állanak munkában, munkakönyvüket tartósnak bemutatni. A tandij 6 frt, a mit előzetesen, a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratá-aok f. évi deozember 15-től jaguár 2-ig tartatnak az intézet helyiségében (Budapest, JVIII. kerület, Népszínház uiosa 8. sz.) Vidékiek a tandij és a bizonyítványok beküldése mellett levélben is iratkozhatnak. A vidékről jövö tanulóknak január 2-ig nem szüksége« személyesen megjelenni aa Intézetben. A. legHzebb aj&ndékok. A vidéki közönség, mely mostanában tömegesen rándul fel Budapestre, hogy karáosonyra és újévre bevásár-lásokst tegyen, a különböző osábitó hirdetési alánlatok között alig Ind válasmtani, — alig tudja magát elszánni rá, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi között legszebbek a Sternberg Ármin éa Testvére féle Kerepest uti hángszer Ipar telep kirakatában láthatók. Egy egész házat foglal el e nagy vállalat, dúsan felhalmoava ugy a földszinten mint az emeleten a legkülönfélébb zene-karbeli s műkedvelői hangszerek az összes réz éa fa- fuvó, verő és vouó hangszereken kívül zseniális oombinatióju disz és játék hangszerek „hsr-monikák és harmoniumok meohunikai zenélő művek, magától játszó zeneessközök melyeken egéss operákat lehat lejátszani, zenélő madarak melyek a legszebb dalokat fütyülik atb, egyik legszebb éa legérdekéaebb tárgya az egésa ipartelepnek egy niokelböl készült karáosonyfa állvány mely ünnepies zenekiaéret mellett laaau ütemben forgatja a karácsonyfát. Ará 25—32 frt. Ennél szebb karáoaonyí ajándék alig képzelhető. Az Üzlet maga valóságos látványosságot képez, melyet a kösönség csoportokban néz é« különösén este kelt feltűnést, midőn az egésa ipartelep villamos fényárban úszik m«gvilágitva aa egésa térséget. Ea u kereskedés a fővárosban annyira népsssrü éa kedvalt, hogy mostanában mindég asnfolva vaa a személyzet alig győzi kiszolgálni a közönséget! — papunk mai n L^áboi a »Magyaror-"-ág« politikai napilap előfizetési felhívása van mellékelve. Ajánljuk t- olvasóink figyel^ mébe. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Leptnlajdono« éa kiadó ; FISCHEL FÖLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) XL toéaj Vu Čakorou, 1SÖ4 23. deczembra. ^Broj 51 mr \'■■" \'!—"•» 1 1 ■ pnPT—rrr.itF=Wr= 8 nrrdaiko* M j^oílti ua«l II I IJ - Sve iwílljk. M^riUjaa* Tinák, o.J M pollj«J« M i«M »ríHl J«#ft» wWaika n 0a« l\'rrV\|»t»ÍM» r«MM f« t Na celo leto ... 4 fii Na pol leta ... t frt Na ćetvert lete . . -Itfct foj«dini broji Mti)« 10 fe. ObMAiM m polft .m«* i M raioaaja UUM&W91 KmVUta FlMbal Filipova ba M pM4pUU i obanao« poitj«J«. horvátkor i I mmvi\\rkom Jralkn Iilaxeél družtvenl rnaustvvul i \|»«v učljivi UM m pnk tX3Blaal g^süd^taj»d.»3a 1 to; vu »vOcu. aagdUrtJ^ ~>Íuihorv glasnik: „Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga diužtva\'r „Čakovečke aparkiwse", „Međimurske sparkasae". i t d -— ,1 ■ .............CML .,.1.-------- ■ .■-■i^—X..-----Ai-OJ------Í....J-- •fTT Bom Sveto pismo, U knjiga ntđ knjikami, naprvo nam postavlja novu, do vesd* ne-vidjenu itM1^ koji «e je na svetu božičnu noć pokazala nad pokrajinom Judejom. T* je yéla dopeljala do hetlehemske stalice tri kralje, koji au tu vu jaslicah uaili ZvelU&elja s v éta ; donesli au mu svoje dare: lemnjan, zlato i plememitu mast pokleknil se {>red njim, ter su mu se poklpnili. Qd te svete vu Betlehemu nőéi avéti ne kakti ivotloet fudnovüe o»e »v^ade boiično slavje érez vukove tamnoga svéta, raaövétlmjuöi mu tugu i nevolju. Poleg sve naobraienei Ćudoredne vrline pojedini^, odebranib lic&fc, ostalo je pogan tve P"fito kak neobdelano i anélno polje; Ogrezlo je bdo vu mrskoj pohlepi aa vu-titkom, vu nasilnoj okrutnosti; ivét je počival kakti va aimskoj smrzjavici lenjal je samrtni aen, dok Jeaufi nije poalal ćo-vék, dok nije odpoćel novi način iivota, dok niau nastali novi odno^aji med narodi. Délnikom tih novih blagodatnih tvor bah célo je deneSnje pokolenje ljudsko, pak obuzeti gepjenim čutenjem ljubavi i naqeh-njeni Čuvstvom »ahvalnoati, dići j u ljudi veako ljeto rodni dan Zveličitelj Veselo spévanje: »Dika Bogu na visini, a mir i veselje Ijndem vu nizini, koji su dobre voljet" glasi se iz milijunah grla, vu vsih jezikih Sirom oéloga svéta Svetlost se toga velikoga dićenja rassvétila kak svéde širom svéta Blažeči i kroteči strasti ljudske ba rem na kratek čas dvéh danah izjednačuje to dićenjea vse nepril ke med narodi, tisi jagmu, pretrgava neprilike vu javnom Životu. Jod vide utječe to slavlje vu život pojedinca. Pak jeli je i jeden tatav dan, koj bi déoi Ijepdi i veličanstvene-i bil ? Gdo bi prem slil, gdo bi opisal blaženstvo časa, kad d£te, puno znatiželjnosti i ufanja, vodjeno vjernom rukom brižljivih roditeljih pristupi k božičnomu drévcu ? To se drövoe preléva svetlom avečicah 1 sjajem nakita, a njegova sjena pokriva jaslice s deteflcem Jezuflom. Kak li se žare oči déce sa čista veselja, kak im je puno srce blaž na i radostna čutenja 1 I odraslog tovéka, gledajući to, obuziralje nekakvo čuvstvo, onj se zmiftljava otćinnkoga doma, svoga nedužnoga dötinstva; vezdaánjost, koja vu ne-prilikah i borbi boravi, pretrgne mu se na božično večer vu mirnu prošlost, čini mu se ono blaftenu, spokojno doba détinstva : pričinj* mu se, da čuje sladke röéi materinih vustah i nekoč vu nedužnosti izgovorjene molitvioe svojih drinskih vustah, pak na-dehnut vérom i ufanjem obraća poglede svoje k nebo k vé^nira zvezdam. Zaista, uspomene na dötinsko božično slavlje jako sivi vn prsima • ovöka ; svétlo, koje se avevdiljno ia božične svézde Siri, tulike je sladke, tajinitvene i preoblgdagie snage, da öovék i na svom težkom pfttu vu tudjiui, vu najtežem položaju, iVU ,#»j-iakdoj borbi, božično slavlje oéni. Vu jpra-Sumah i velikih gorah Amerike, vu pješčanoj Žegi i velikoj pU"U># Afrike, vn preakAftej, nepreglednoj ravnici OCflftua, v; »redili (a-mrtne Aiftine ledeuifc .krpah flevernoga J#tora, vu silnoj ftari Qkvatpra : vsigdí uftidftnao Covöka\' putnika, koji na k»ožič qbustavlia korakajo trudnih nogah avojjh; pak :na mesto da svojom Mlatom mieelju hludi po da\|jini. svraća ju k #amocQu aebi, t#r#a božion aku svojeg sroa vužifte av.éfiu jj^ba^vi, sv.\'du miloga ječanja, ili ai déla p^v^ bi) žičoj k od lepezujog lista, palme, ^mr« kine grančioe. Pak kak god na velikoj rőki Amsnwmk morskoj pustoši Atleoskoga ooeana, kak od na vrućoj obali Brazilije i dm letaMh oljanah severnega »krajnika: tak se joi i a jeiere drugih möstah, lirom zenwliajkoga 0 vrij a, najrazü\'itijim naitoom, po aUartn-ki h navadah di<H božično slavlje. I nas obuzimlju isti osjećaji ; gladino 1 nastojmo o tom, da ae ueositvrn eni ob-čuvaju i vérno averflavaju od aUrqov ««Miyu l ene nam Ijepe navade i običaji, pak vu to ime od srca kličemo vsim: Jez»9 m je narodil 1 Srećen i /eael uaj vm« bude božić I Slad Fertnei • ZABAVA. I ** Zsubri Jdtzsi Najpoanstijl razbojnik po imena, je a nadem puku Zsnbri Jozsi, pak aem zato, jer o piipovesti razbojnika trebram, vael, da je .^i toboj bil 2ubri, kojega ovde i imenom navadjam, za da se bu lagije pripovledati dalo. Jednoć dojde Žubri, dakako nepoznat a krčmq, sedue se za stolr podboči glavo na r^ku te raamiftljava, kak ga je ov i on pajdaS oatavil te kak je sad sam samcat ostal. „Ne* — misli si: — „Veé se dauas nikomu vie-rovati, i ako bi človek mislil^ ov ili on je poétea, tak bfl on, kojega za poštenoga držiš, j« oajvckéí buucvut." Dok je on tak raaaiáljaval, dobadjali bu ljudi jedan za drugem o kičma te su pili koji staro, koji novo — »A jeli vi znate — veli jedan — „da se n naioj okolici, od nekoliko doi veé Žubri laditava i n obližnjih lumab skriva. Zutra bude lov na njega ,avi p u pozvani • puAksmi, gospon Skolnik bafl sada svoju suiiže, tem iftel mimo, pak sem videl > a gospon Terboez sa svojo sad nosili k ke«»čv, da njim kokota gore zkaje. Gos poaiu sbdte, efekuut, jto>ri# I svi diDfi, koji Imajo ciele puáke, budu sátra flumu obkolili i Zubria vlovili, — ako se bu dal.* Žubri to poslaša te si misli, da me nebi tko ovde sad prepoznal, jer onda sem i bee Xerboczeve puške bez kokota, zgnbljen. Drogi pivec opet rrće : ,To je opet krika za oikaj, — em 2ubrl ss svojom drožinom sedi u vuzi n Vácz-o« - Žubria odlebne - Hvala Bogu nije prepoznal. U tom dojafle na liepora sivcu mlinsr iz Srdifiča a krčma To je debel, mlad, u obrazu čerlen ksk jabuka i u obče zdrav kak karika čoviek. On stupi u sobu te čuje, gde se o žabria spominaju, zatim veli t ,Od tog Žubria sum već toliko ćul govoriti, — ja bi toga čovieka ipak hotel jedan krst videti „Samo pazi. da ga nebufi prije videl, uego ti bo drsgo" — veii mu na to jedan izmed pivcev — .Km ti je i onak, kak se 6uj«, o ovoj okolici * „Ab* — odgovoii mlinar — .Ja još za dana pojdem čez Sumo, a onda dnjdem na ce»to, pak ako bi joé zvihu toga mi Be kaj Ukvoga hotelo pripetiti, ja mojemo sivcu dam ostruge, pak ga niti deset Žubiiov aes-doatigno.* Kad je to Žubri pri drogem stolu ssm »rdeči čul, p<xove krčmara, zapita za rsčuu plati, stane se i otide od aiki ga piepsnsn i Usput se sretne z ieduemi prosjsćkemi kok, na kojih je presjek bez noge sedel a polag njega je a kolih ležala batina, po les-joj je hodil, kad je iz kol a;del. »Dajte" mi pnjateij" — veli ma Žubri — „vsáa kraku, evo vam foriut za aju. Ne daleko od ovud aem idući krivo stal, pak me sad ooga tak boli, kad stanem na nju, da bi svaki krat zakričatl. U prvom sela vam kolsr za petdeset krajcari drugu nova napravi," Prosj»k mu odinah sa forint svoju kruka proda te se rasidn. Ne daleko sretao dva pijani vandrarcui Žobria popevajać te i on dalje otidu. Kad je Žubri u Suma doSel, obesi svoja kruku visoko na je nu Bvrž na hrastu te se sedue polag puta, kakovih deset korekv od-hr»sta, na koj je kruku obesil, i potegne lievu nogu, k-sebi tob\'>Ž da je betežoa i oa ua nju nemre stati. Sad najedso krat dejale putem na svojem sivcu mlinar, te si zadp" voijno podfučkava. Kad pak dojde do naieiU\' sde je Žubri sedel, zaprosi ga ov plaéuilim glasom : „Budite dragi prijfttelj tak dobrar, pak vćmite dielo milosdabsti jednomu si romsku Sepavumu. Dva pijani vandravci, Ooje ste valjda i vi sreli, sa mi ive moje krajcare koje sem na proáajl dobil, oduzeli, a jer lm je to premalo bilo, sa mi moju kraka tam na on hrast hitili, gde se Je med zvržjem vadržala, a ja sad iirom«k bez nje aequrem niti korak napraviti, nit1 si Mm po niuediU. Budite t>k dobar, pak mi ućup ^gsegniU\'- KAJ JE NOVOGA ? \'X Dobre svetke 1 - S»lm nafijm pofituvanim čitateljem, prijateljem, i euradnikem telimo dobre 1 Brečne božične svetke i na evaku hižu i familiju Bo2ju blagoslovi ! Kraljica vu Aiglru, Kraljica Jallabeta stigla je, kak je več vu kratko javljeno, preftetnog četrtka na franoeakom prevosnom parobrodu (damfiifu) »General Ghansy" ia Marséba vu Algir Prevos bil je hiter i lehek. makar je morje ( bilo vrlo nemirno. Kraljica je vu pratnji svoje dvorske gospe, grofloe Sztáray, »va kopijah pofii a vu svoj hotel vu gornjem igradu Algiru, koj noei ime Mustafine Četvrti Odovud se pruia Ijepi vidik na morje i na okolifine vile Guje se, da bude kraljica ostala dva meeeoa vu Algiru a zatim pojde na franoezku Rivieru, gde ju bude opet pohodil kralj. Nadherceg Otto Nadheroeg odputoval je iz Beča vu Trst, gde se je ukroal na Lloydov darn^if „Bea trika« i na njem odputoval vu Egip tom, da se onda oporavi od posledicah netom preboljele influence. Vu pratnji nad-hercega nahadja se samo komornik i ober-latnant barun Berg. ter tjelesni jagar Seloer. Sam nadherceg putuje pod imenom baruna Kleehofa. Boravek vu Egiptu za vezda je opredeljen na tri tjedne, ali bi se mogel i produljiti. Vu Rimu, 6- decembra Rimski otec paaa pozval je kardinala Rampoilu, Ledochovskoga, VinaeenZa Va-nutellia I GaUmbertia, koji au bili nazočni sadnjim konferencijam iztočnih patriarkahi vu sjednioi. Vu toj sjednici ustanov jeno je sredstvo, kojim se zakliuftek spomenutih konferenoijah izvrfiuje. Zaključeno je (dokončano je), da se iidade apofltolska kon-fltituoija, koja se bude za par dnevov , preglasila. Apostolska konštftuoija o istoínih oirk-vah sadržava 18 kotrigov s kratkim elogi)em o arkvah. Kotrigi odredjuju auspensum a diviais sa onog latinskog svečenika, kojj probada sjedinjenog katolika obrne na latinski ob edi progladuju da latinski sveOeuika, onde dužen. gde neima Istočenog aveo-nike, obaviti a iztočnjaci iapovöd i pričest po njihovi oeremoniji (obredu), ako to oni saželiju Latinski kolegiji i 2 nski pensionati. vu kojih borave pitomoi mora da imadu istočne svečenike. Prez osobite dosvole pa* pine prepovedano je Ustrojstvo novih latinskih kolegijah na ishodu. Izto^njac\', koji su preáli fc^Jatnski obred, mora\|u se opet povrnuti vu istočni obred Mjefiovite Zenitbe moreju le sklapati pred svećenici obedvih obredah Žena more\\ onda vzeti obred mu£a. Jurisdikoija melchitskog pat-rijark preteže se nad Melohiti vu oéloj otomanskoj deržavi. Odkup južne željeznico. Iz Budimpešte javljaju : O pregovorih zaj ih je nekoj dan ovdi vodil zastnpnik austrijanske vlade, odjelni predstojnik dr. Wittek s ministrom Lukácsom glede odkupa južne leljezn ca, predrle su javnost vftsti, koje nisu podpuno izpravne. Zadnji su pregovori imali svrhu da ustanove rentu, koju bi deržava ponudila južnoj željesnioi, po-kehdob po 27. konoesione isprave vse fitreke (pruge) južne željesnioe sačinjavaju jednu nerasdeljivu cjelinu. Obedve vlade imadu se anda prvlje »sega sporazumeti glede same rente, ko\|U bi skapno ponudilo družtvu južne željeznioe, a za trm gled< kvote, koje če Zapasti jednu i drugu polovicu monarkije. Gled,e cfilokupne rente, koje kane obedve vlade ponuditi družtvu i koja se osnaóuje sa 19-6 m lijuna forinti nepotftoje meritorne raslike vu mnenju, razlika postoji jedino glede repartioije vu kvoti, a i ta so difereuoija obaljuje na jedino 200 000 forinti Vu ovdeSnjih vladinih krugovih nadaju se, da se bude i ova diferenoija vu budućem dogovoru isravnati, pak da se bude onda moči stupiti vu pregovor d družtvom južne željeznioe. Proračun grad« Beča. Pred tjeden dni predloien je gradskom f>oglftvar«tvu vu Beču proračun grada za joto 1895 — Dohodki varafia sračunam su na 12,463.730 for., a isdatki na 42,8486Í0 forinti. Prema tomu isnosi uetto potreboča 29.884.049 for. Zaradi toga predlaže se da se gredake dare i nametki pobiraj u dovez* dafinjo) visini — a isnose 20,654 960 ,for. Ost-tek ima se pokriti iz zajma sa vodoVtd, po kehdob je svota od $,326,760 \'forinti i namenjena p oáirenju vodovodr ter biag-aj niekim v ifikom od 8,004240 forinti. \\ Viovljen vkanjitel .3 > s Va Badimpefiti saprt )eovih dsévov na prijavu grofa šoaoAifc viastnik menjač« nice Vilim Gjrčri, drugać Grttaberg, ar je proaevar»l grofu depót oi 4000 for., a razoiit drugiua strankam do 80.000 for., i > Pebégei favni notarjufi. Javni notarja i v u Feketc-Gyarmatu, Jožef ZacbarlaJ, pobógel je ss svojom tov-ruáicom „ a pisatelj ionná- Ilouom Kalló«? Zo-cbariaá, poklám kuk je defrauderal tudjih pene« 40 do 50 000 forioti. Zschsrijsl bil je katUfl i lutrijai. Sagedinaka paprika. Iz Sredina javljaju: Prefiestnog tjedna obavljena je na ovdešujam pijacu obsećua iztcaga i punfikcija paprik«, .pokehdob bu se več dugo s raznih strauah digle toflbe, da paprika rnöia s vakojaćkimi itvsrmi i farba. Veliki odel polioije obkolil je a tržnimi komo?,ari pijaca, avgisdski nadkapetau pofiel je h ftiuovmki od stranke do atrauke, vzel iz vreća sa próbanje papriku, koju su kemičari odmah istragili —»as« tim je vsa foliiaa paprika koufiscirana. VréJuost zaplenjene pap* rike cčoi sa us 6 do 8000 foriati. — Va ođtaism nebi Škodil* revizija i pri drage fele ter go veo v« IzsollU se vu Ameriku. Popisni ared vu Vafiiagtona izdal je izved i o oiobah, koje ia se ls dragih strana h avéu doselile vu Amerika.toga tave-ća rasabire se ds se je do 1. juli uda 1894. ljeta doselilo va Sjedinjene severo-smerikan-ske države : Iz Msgy. i Horv. Do ljeta 1890. 139 204 - . . 1890-91. Í8M6/ „ . 1891 92. 87.236 »i . 1892-98. 23.601 „Je je\' — odgovori mlinar — „srel sem ja one dva pijance bađ kak se u áumu dohsiljs, tak su popovali, daje sve ivenelo." I stim skoči iz konja, sa da siromaku njegova kraku iz hrasta dosegne. Kad je do hrasta dofiel, na kojem je kruks visela, premifiljaval je, kak i skim ju bu dosegnu], jer je bil* dosta visoko. U tom vriemeoa se Žubri kakti strelica hiti na mlinarovog sivca, podbodne ga a petami n tedčine i odjaie. „Najte se prijatelj srditi11 — dovikne mli-nara, koj je sabezeknat ta stal -- .em vi i pečice lahko domov dojdete, s domaj izročite svojoj teui od mene — od Žubri Joiijs — liepn pozdrav ?d Ves osupnjen i prestraien, da sa ga Doge komaj nosile, oddruče mlinar domov i pi i— poveda, kak se je Žubriem zestal. Oni okolo Stola sede a on pripoveds, meliu pak tira ■roje navadno ruženje. 2ubii za fertal vure dojavše do melina — UÖ j« bilo kmično,--- <ez oblok vidi, kak mlinar svojim nekaj rukami maiuč pri poveda, a ovi s« čude, meliu pak rui, da njegovo jabunje pije bilo moguće čuti, odsedne, konja na vrsta, ia kvaku piinže, a sam otlde pieéice da\|je Veliko čudo nastane i jod vlfie pripo-vedanja sliedi, kad mlinar van dojdaći, najde svojega sivca za kvaka na vratih privezanoga. Princ učitelj. Dok je joá princ Friedrich, potlaJnjl niemački cesar, prestolonaslieduik kil, rado je znal na svojem imanju Bornstedt onak iz nenada u ákolu dojfi, za da vidi, jeli se svi predmeti po propisu predavajo i kavako marljivost pri tom vlada. Jednog daua ddeoj opet princ nenadano, polag navade,- u Ikolu i tam uaj\'le mladoga učitelja spuséenoin gls vom na prsar skroz žalosturga sedeti. Siromak je nekoliko minutah pi »je toga dobil piamo, u kojem mu se javlja, da mu je mati obolela te ako ju boče još zivu sate< i, nek , odmah Itiliezuicom domov dojde. Ali kak bu odmah na put se spravil ? B«z dosvole svog pogls varstva nesme fikoluoati viti. Ovak premiSlava jučeg, najde princ u Školi te ga zapita, koja ga nevolja tiić^, da je tak žaluBtao. Učitelj mu cielo, iilreiio poie, a princ mu odgi.vori: „Samo se n»-ka odaab os put aprave te H neka voze domov, js prevzetnem avu odgovornost ua se-" .A ikola ?w - zapita učitelj, „ Nju bum prevzel dok se povrate" — odgovori princ — »nek ae samo ture, da oi mater jofi živa najdu. Ja znam, kaj je sina mati. Hajd, hajd, nek ida, da neba prekasno. • Komaj da je ačltelf ti" »kole otifiel# odkapči princ sabia f poćme diec« a čteoja pojačavati. Kad je atila bil gotov, reče: „D eca aad hoćemo jedno malo geographia vzeti, da vidim, kak ste daleko. Donesite mi globuBa". Dieca več na dobrota prinčeva navćens, posve rsvnodufiao i svi akkora odgorore: .Nemamo globusa, nas gospon učitelj je u vlek m i csto globuia vzel oou veliku iopta tam oa peči.- J priuc jo je sad vzel i injom poduéaval, na koliko se je dalo te je o to vrieme, dok se ačitelj nije povratil, avaki dao pred i po poidaa miesto ajega deáel škola držat. Kad pak je je oćitelj povratil, naiel je a ikoli rssaih stvarlh ss podućsvsnje, med ostalemi i jednoga liepoga i velikoga globusa tak, da od aad vUe sije moral geographiu na velikoj lopti dieci tumad\'Ü. Kallay- Dol jeta 1898—94. 14.896 •• Skupa 242.702 Iz Cesk e Do ljeta !890. ^ 182 729 » » 1890—91 11 768 ■ V 1891—92 8 688 » • 1892-98 6,648 » u 1898-94 2.636 Skupa 161.004 Iz Aust. zem. Do ljeta 1890. 218 416 » » 1890 91 80 916 a i • 1891 — 92 84.664 ■ » 1892-95 30.678 • • 1898-94 20.678 Skapa 384 848 Po tom iznosi broj doaeljniksh i Austro Msgjarske monarkije 788 644 duž«. Naž glavni kouzulat vo a\|8dinjeaih deržzvah cčni brojjvezda ondi živućih austro-magjarskih naaoljeoikah oa V00 OOO dudah. Veliki je kvar, da se nezna bro) tih isseljenikah i po zemljah, ar bi se onda mogel podponoma opredeliti broj po narodnosti. Horvatov li Horvatske, Dalmacije i Istr« živi denea vo Sjediujenih državah bíiso 100.000. Dobre žepne I stene vure sa fal oénu moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Cskovou (Pijao, Sparkassa). Pri njem ae uzimlieju vure takaj sa popravek ss fal oönu: _- Stari muzi kas. Istinit« prlpoveat. Nije bilo vn ćelom selu sretnešega mladića nego Curilla Stef cužikaški primaj i kak nebi bio srečen, kad je najlepia devojka vu c&om selo bila njegova saručuica, Curilla Janke lepa kćer Magda. Kad ie sunce tsžlo, kad je ive vtihnulo na večer, Stef i Magda bu sedeli vn ?rtu jedan poleg drugoga prepovedajući jedan dragomn kaj kaj. Oni au bili uavjeke sretni, svaki dan bole i bole su plamtila njihova srdca od liubavi. Magda je bila jedina kći Curilla Jaiue a Stef ta.no sa svoje vseti Stari Curilla Janko sav zveseljem gledal misle, kak se rado imaju ier mu nehotice dožla na pamet njegova mladost. Stef i Magda su bili iedau drugomu zaručeni i već ie bilo odredjenO vremene sa veiijčanje. Magds je msrlivo iivKla sebi opravu, da nebude iram fitefa i ujom Obod va Stefi Magda težko su čakali taj aa ujj blažen dau. — Oui su stanuvali n jednom malom tihom mestu. Selo se je samo na večer mulo r»sveselilo, kad je mlade* is polskog posla pjevajući dirao išla. Jednog dneva celo Belo postalo bućuo, ns sve straui se je govorilo, da su došli soldati vu oelu, i ds pred hitom birova pleAeju nagovarajući mladice idu »mirni, i mladići s veseljem su stupili pod sastavu, na kojoj je bilo napisano „Sloboda i jednakost\'\' \' Mati sa susiiima 0( ima se oprostila od sina svojega, saruCnica od saručmka svojega plačuć rastala govoreći „idita prva je doroo-vinar neka Vas dragi Bog éuva I i mi budemo se aa Vas molili.\'4. Zaista vesda se i Magda prestrašila, kad je Stef dal na znanje njoj da i ou ide na obrtun domovine. — Čudnovata su bila ona vremena. Kad bi moralo biti venjćauje, ouaj dan je tu?uo plakala Magda, i gorke suze točila, sama sebe pitajičl, gde je veida moj &teff nije li v<ć moguć« vomrl ovakove misli su mučile Magdiuo tužno srdce. Vreme Je po malo ižlo, Magdino rumeno lice svaki dan bole bledo postalo, i Srni lepi oči samo žs* loati turobnost sh je videla. Čekala je mesto vaućauje i gosti svoje karmine. Stef, ou je hrabro vojeval sa domovino\' nije se on bojal kugle, jednom rećjum on nvjoke u najvekdoj pogibeli bil prvi, a i zdravi ftiv izižao, Jer ga je hrabrila i čuvala Magdiua ljubav. ^ Težkč je čekao onaj čas, kad bode opet mogeo zagrliti Mtgdico svoju. A i ovaj čas se po malo pribhftavao, ali za njega žalostan. Po dovršenim ratu (bojo) bili so dhno puščeni soldati. Stef ssm vesel odmah diino ide sa nakanom, da oženi sa Msgdom. Kada tako preinižljaju> i ide prama svojem rodnom selu i dojde do batara svojeg sela postaue malo i gledi ono\'mjesto gde je svoje veselje i blago ostavio. Opet ide malo po pota koj koj vodi poleg groblja vo selo. Vetreč po malo nile drveča/ i kad kad se ćo\'je mili glas zvona. Sprevod je, misli vo sebi Ótet i zaista niše prevario, jer . kad dojde do groblja vidi da da devojke vu beliui stojijo okolo jednog novog groba, znamenje da so stojo prijate* ljicn sprovodile o najhladni grob. Stefovo srdce strsšna misel je obišlo, pokorio se malo i kad je video plakati Ijodi, odmah se je osvedoćio kuga ao spre vodili o grob ovaj novi. n Srdce mo je jako kocaio, hoteo je da ide k grabo ali noge au mo odpovedale službo, hote) je govoriti ali od Žalosti niti refi uij>< mogeo isreći Gledao je samo i tužuo plakao. 8irota Magda od tuge i žalosti za Stefom u\'je se mogla doćekati svojeg saručnika jer je od velžike alosti svaki dan alabiđa postala i na zadaje u hladni grob na poNinek išla. Ako veé božja volja nije hotela, da budu skupa na ovom sveto, bodu se zastali tamo gori o nebu gde nebudu tuge i Žalosti, nego vekivečno blaženstvo. Zadnja reć kad Ie se već dn4a plemenita delila od telo bil je. Stefovo ime, želja njena da mo nesla daju na auanie ako dojde živ dimo, da mu je varna bila do kraja, i da jedina ljubav i žalost sa njim ju je o grob spravila. Nakon više leta video sam po selo hoditi jednog starog mužikaša gde uvjeke nosi se sobom gusle i vse ga pozna da je to fturilla Stef, koj posle smrti Mgdine nije imeo vedro veselo lice I nego naveke žalostan. Kad ga tko spomene njegove Magdice naveke se mu oči napuoijo lazami. — Vidi se svaki dat gde ide na g\'oblje i cveće goji na grebu milo svoje Magde, i moli se za zveli&njo duli\'njene. — Pomalo i Curilla sam ostari i kucne zadnii čas, jedina /elja mu je bila da ga poleg Magde zakopaju, ako nesu mogli biti o životu jedan drugoga, barem budu vezda u hladnom grobu počivali. — Onu želju ie izpuuila i jednu poleg drugoga poriva, a lepi spomenik imaju postavljeu sa napisom : Tu je Curilla Stef sa zaručnicom svojom Msgdom. Priredil: Kerleža Ignac. $ekaj za kratek čas. Vugodoo betežnik. Doktort »Jeli »te betežui ?" Betežnik : „Dakak, drugač nebi bil vu poitelji." Doktor: .Ode ste betežoi ?" Betežnik : .Vu postelj . Doktor: „Kaj vm fali ?" Betežnik ; .Zdravje. Doktor; „Joli bi vaa previziteruval ?M Betežnik : »To suaju oni najbolje". Doktor t „Ako budete tak odgovarjali, naj van vrači vrag". Betežnik :. »Zovite ga, i onak nemrem srami nikaj opraviti- Pogibelj. Muž ; ,Anda kaj fali moji ženi ?« Doktor: , Ja neopožam nikaj pogibeljnoga." Muž; .Jeli ste joj vidli jeslka ?" Doktor: „Nisem" Mož t „Ouda nisu vidli glavnn stvar\', Silo sa ognjilo* A: „Ja vas ve<* gledim, gospone, 1 sodeč po Vašem velikom nosu, držal sam Vas za Židova, no vezda sam ćol da niste lu B: „Vid.te, gospone, kak se ćovek lehko more vkanit\'. A ja opet gledajoč Vas i gledajuć Vafla velika vuha, držal sam Vas da ste osel, pak se veselim, ds ie nisem vkanil«\' Vo kavani. Gost (kelnero) : „Vo kakvoj\' ste mi po* sodi vo jutro dooesli kavo ?" Kelner: (gledajoč posadu, prestrašeno) ; „Naj oprostijo gospodio, ja sam se pregledal, ak sam vam donesel kuharičiao kavo." Gost: Ali zato je i bila jakža i .bolša ego navadno." Da se opravi. Gospa: »Mikloi, kak si se ti podnfal veliko butelijn najbolšega vina vzeti ispiti ?M Sloga; »Ah milostivna gosps, moral s^ra, da se za str>thom okrépim, ar sam potrl njihovo veliko zercalo vu palači." Vo menažeriji. Krotitelj živinah: »Moja gospodo, gdo od Vas pojde smenom vo kerlitke, tomu bou dal odmah 100 forinti. Mož: „Naj dajo meni sto rsnjžkov, js pojdwm i prez njih v kerletku.4 KorotitelJ živinah „Za istinu vi hoćete V Muž: „Zakaj né, tamo prvlj« moraja te divje meremu vun i" Smrdi. Sudeo ; ćujete vi birov, js moram ns moju serditost vam to re.\'i, da kak ssm opasil, vu vaflem selu jako smrdi. Birov: „To je istina, gospodin sodec, ali to jim od toga dohadja, kajti amo već pet ijet né snašili grabe niti ksnale. Su.lec: ,N> Jakob, pak šakaj u«?tf; Birov: »Z»to prosim pon zoo, ar je občina odredila, ds mjeden obćioski poglavar nesme na občinsko delo Iti, s oa koji je prvlj© kanale snsžil, njega smo sa prisežuika zebrali, sito njim vezda vse tak smrdi." Na spovedi. Spovednek: »No poved mi vezda. kaj imad na tvojim dušuom spoznajo, — vesda se spovóda-, tak istino govori 1" Muž„Oh, oh 1 js sam moju feuo gustokrat buhtl." Spovednik (srdito): (>Naj mi pov6dati# dobre čine, — tvoje grehe bi ja rsd zoal I" Navučitelj: , Cemu su mosti ?M Dijak : ,Mosti su zato, da mora voda pod ujiml teći-, Prispodobi. Gospon (pr< bauhofu): „A zakaj se Ti plačem kumek ? Muž: ,,Vušla ml je moja koza, pak ju nemrem najti. Morti su jo oni, goapon vidli, ima prav tak ćerleukaata dugu bradu kak oni." Priredil t Gl&d Fei-enoi ODQOVOENI ÜBKDNIK M A It G i T A I JOZ8EF Glavni auredoik GLAD FüHSNOZ Nyilttór. * E rovat alatt közlöilekért sem alaki, aem tartalmi lekiutelben felelősséget nem vAllál a Süerk. Hetraebet\'K (ca. kir. udvariszAlliió) se-]yoiií^yftx\'a Ztii\'iohben, a privAtmeRreu-delök lakAsAra közvetlenül szAllil fekete, teliét éa színes selyemszöveteket, méterenkint 45 krtól II irt 66 krig postabér és vámmentesen, aima, csikós, koozkAxott és mim Adottakat, damasztot atb. (mintegy 24<) kűlönbrtzö minőség és \'2000 különbözö szin ó» Arnya-Istbanj MiniAk postafordultával küldetnek. Bvájo/ba c/imaett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragasztandó. 4229- 94. tk: Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság m nt telekkönyvi hatóság á>tal közhirré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatára vógrelujtatón ik Horváth Eokus alsó-mihályovcczl lakos elleni végrehajtási ügyében 8 frt tőke ennek 1893. ju\'.ius 1 tői járó 6\|o kamatai ö°\|0 késedelmi kamotai 36 kr liátr. per, 6 frt 80 kr. végrehajtási kérelmi és ezúttal 10 fit 6 krban megállapított valamint még felmei ü\'oudó költsógek behajtása végett a n.-kanizsai kir. tOrvényszók perlaki kir. járásbi óság területén lévó Hodosán község 626 sztjkvben felvett 1112 brsz. ingatlannak vógr. szenvedőt illető fele része 120 fit becsértékben továbbá a Pálinovcce községi 261. sztjkvben foglalt 415/b hisz. egész ingatlan 142 frt becsértékben az alsó hráscsáni küzaóig 42. sztj-kvben felvett 172 hrsz. á. egész ingatlan 124 frt; és az ugyanazon községi 104 sztikvbeu foglalt A I 1 -4 sor 9/a, 12/a, 107\|b és 294/a brsz. ingatlanok a legelő és erdő illetménnyel együttesei) 874 frt becsértékben 4a pedig a bodosáni ingatlanok Ilo-doBán község házánál i89Ü. eri január hó li in d. #. 9 órakor A pálinoveczi ingatlan Pálinovecz kttz<óx házánál ugyanazon tiapon d. e. ií órakot az alsó-hráscsáni ingatlanok pedig Aiso 11 <ásCH&M közaég házánál ugyanazon napon d a.3 órakor Tuboly Gyt<la n.-kanizsai lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános á> verésen el Yognak adatni Kikiáltási \'ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bccsár 10\|.-át készpénzben vsgy óvadókképes érték-papirbau a kiküldött kezéhez letenni, Wő kö- teles a vótelárt 8 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől mmitandó 80 nap alatt, a másodikat ugyanattól 46 nap alatt, a harmadikat ugyan attól 60 nap alatt minden ogyos részlet utáu az árvetés napjától számítandó 6/ ka. mátokkal együtt az árverési feltételekből\' meg. határozott helyen és módozatok szeiint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibtcsájtásával egyidejűleg megállapított áivetési feltételeit a periaki kir. ibiióság telekkönyvi\' osztályánál és Hódosán, Páhuovec és üráscsáu községek elöljáróságánál a hivatalos órák alatt wegte-kiuthetók. » Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Peilakou, 1894. évi ezeptembur hó 17. 883 l-l 3802-1894. tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. ját ásbii óság, uuuL tkvi hatóság által közhírré tétetik, hogy Abliuutecz Vinczo perlaki lakos végrehajtatouak, Abnua-recz Antal és társai elleni vógreüajiasi ügye-bői! 80 fit 877, ke töku ennek lbüü. evi szeptember hó ö tol jaro 6°/, kamatai, 44 frt 27 kr. költség és 8 frt 6o kibau tzen^ei megállapilott ár verés kérelmi köitsóg behajtása czóljából a iiugy.iuinz.-ai kir. törvényszék (perluki^kir. járásbíróság ^területéhez Uiiozű) a^periaki 327. sz. tjkvbeu. A 1. 2061/b, 2064/a. 2081/a. 2287/a. 2718/a 2824/b. 3431/b. 3412/a. 8712/70 hrsz. a felvett mgatlanutk Ablinarecz Antal, Ablinarecz Mária ifj. Habián Lénái duó pe laki Ablinarecz Mátyásné szül. Abl narecz Fiaucziska és Abiiuaiecz Viiicze ottoki lakosok tulajdonául \'elvett 3,4-ed része 916 f<t kikiáltási á\'bau 1894 éri dictimb ho 28 napján délelőtt 9 órakor ezen kir. jái ánhii osá« m ti t tkvi hatóság hlv. helyiségében Dr. Tersáncikj Üyola felperesi ügyvéd vagy helyetlese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentibb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVát készpénzben vagy óvadókképes érték-papirban kiküldött kezéhez letenni vevő köteles a vótelárt 8 egyenlő részletben, még pedig az elBÓt as árveiés jogerőre emelkedőtől számítandó 80 nap alatt, a másodikat ugy attól 46 nap alatt a harmad kat ugyau-attól 60 nap alatt, minden egyes részlet ut&n az árvetés napjától számítandó 6 °0 karcaikkal együtt az átverési feltételekben meghatározott helyeu ós módozatok azeriut leflzetui Bzep hiraetméuy kibooájtásával egyidejűleg megállapított árveiéai feltótelek a perlaki kir. járásbíróság tkvi osztályánál és Per lak község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A k>r. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 882 1—1 Perlakon, 1894. szeptembor 4-én. A Rictiter fele Horoony-KöépitöszekrÉnyek ▲ mint" azolött páratlanok a maguk nomóbon; három óven fölüli gyormokok Rzániára a legkedveltebb karáosonyi lyándók. Olcsóbbak mint bárinoly inán játók, miről sok óvon át eltartanak ós móg hosszabb idó múlva is klegészithetök óh nagyobbíthatok. A valóba Horqony-Kőépitöszekrényehr/ a* ogyudiili játék, n retet talált, ós mind nyi\'yak által a kit Umorit, moggyőzódósböl továhbajánltatik. A ki ozon, a nm^a nomóbon páratlan játók ós országban osztatlan; dicsérik, »v . >■■\'»•» .j > » m vv ■. ^ .. ..V...--VV." • j" * v — ^ " foglalkoztalószort móg riom isnion, a/, hozassa hamarjában ní^\' alant jogyzott cóg által áz u], gazdagon illusztrált árjegyzéket ós olvassa az abba nyomtatott folotto kodvoző bírálatokat. — Bovásárlás alkalmával határozottan: Rlchter-féle Horgony- Köépitőszekreny kórondó 6s mindon ogyos szekrény Horgony pir gyárijogy uólkül, mint nem valódi, Umónv<>n visszautal- "ff tando; a ki ozt olmulasztja, nem valódi, koinónyn Yisszauta-si- , aztja, könnyön kaphat kovosobb órtókd utánzatot. Kíépltíszekrények 3ö kT.. 70 kr., 00 kr., 5 frt. ós magasabb áron a finomabb játókmerüilctekben készletboa vannak. UJI A Riohtor-folo Türelmi játékok: Columbus tojása, Villámhárító, Haragtörí, Bondiizt, Pythagoras stb. * • — ■ ■ . ... . ... .. .. játók ára 30 kr. Ai uj füzetek, kettős játékok folotto órdokoa föladatait is tartalmazzák. Kgy Csak a „Horgonynyal" ollátott játók valódiI . Riahter F1. A.déa t&rua. Rl>4 omtr m»(?Y citi.it kir. »«»b»(l»lm. \'.\'^v Wn. ríny-ujir, Wl«n, I. NlbeluntceoK"\'* . Rudolitadt, NOrnbtrg, Ölten, London Í.O., Ntw-Ywt. ól Muraközi takarékpénztár részvénytársaság Csáktornyán. i A muraközi takarékpénztár részvénytársaság gyUjtő ós előleg üzletének ötödik csoportját következő feltételek mellett alakítja meg: , u 1». Egy-egy részlet után hetenkint 60 k: fizetendő, az első befizetés 1896. évi január hó 2-án veszi kezdetét. \' • 2. A befizetéBek CBakis 208 hétre terjednek. v 8. A takarékpénztár egy-egy 104 írttal befizettet részlet után közvetlenül a 208 hót lefolytával 114 Irt 60 krt fizet vissza. 4. Az eképen 10 fit 60 krt kitevő kamat 6°íe kamatozásuHk felel meg 6. Minden részlet után az egó«s összeg 114 fr< 50 kr eióleg adatik. 6 A f-zokásoa alapítási költség nem lesz fizetendő. Tekintettel azon körülményre, b^y gylljtő ós előleg üzlettlnkbenl résstvevők igymds irányában tgyitimltgn kötelmttségbin nem állanak, továbbá hogy gyUjtő üzletünk legalább ia 12 héttel előbb lebonyolittatik, ezen üzlet u>?y a rósst-. mint kölcsönvevőn^k igen ajánlható. A többire nézve Kyfljtő és előleg üzletünk 1887, évi február hó 17 én kelt t-zsbályai mérvadók. Kériük tehát »zon esetben, ha ezen csoportban részt venni hajlandó, miszerint nálunk jelentkezni vagy ast levélben velünk tudatni szíveskedjék. Csáktornyán, 1894. ezeptember 6-án. i muraközi takarékpénztár igazgatósága. 621 8- 3 h i \\ 1§93—04-lbl termelési évad Budapest vidéki magyar királyi péasügyifazgatfeság 67642. IHr • ^ ^ " Nem S reklámnak, hanem a uoV ezer ember általi a a személyes továbbajánlásnsk, — RICHmjtíj TIHCT. CiPSICl COMPOSrt (Hor gony-Pain-Exp ellert) as utolsó 26 évbon jó sikerrel hasináltAk, — köszönheti ezen igazin biztos hatású háziszor nagy olterjesztóeét éa általános kedveltaógM. Ki a Tinct. oapsici comp.-i (Horgony-Paln-Eipellert) kíuviaynil, czúznál (tagszaggatásnál), keresztosontfájásnál, fej- ét fogfájásnál, oslpfájdalomnál, fájdalomoslllapltó bodörzaolóakónt alkalmazta, abból ogy üvogot mindig kószlotbon fog tartani, hogy azt meghUé«ekitél is, mint levezetfi, elhárító szornox alkalmazhassa. Ezen rig jónak bizonyult háziszernek ára igon olcsó, tudniillik 40 kr., 70 kr. óe 1 irt. 20 kr. üvofionkónt — Kapható a gyógyszertárakban; Budapesten Török JÓXB9Í gyógyszerésznél. — Cfcak a budafoki cognac ét borazeszgyároa cxégnek. Köreimére a budafoki oognacgyárban az 1893-94. termelési évadban feldolgozott bormennyiségról és a fizetett szeszadóról szerkesztett kimutatás mellékelve ki* adatik. Budapest, 1894. aug: 14. „Horgony44 vódjogygyel ellátott üregek elfogadandók. Riohter-féle gyár Bodolstadtban, Thttringiában. IXXXXXXXXXXXXXXXXX iXXXXXXXXXXXXXXXX Fináezy m. p« i Hlmnialass A Budafokon levő Gróf Keglevich látván Utódal cognaogyára által az 1893 94 termelési évadban feldolgozott bormennyiség: összegezve: 1,195,780 liter ezután fizetett termelési adó összegezve 12555 frt 69 kr. Budafokon. M kir. pénzügyőri szakasz. 1894. aug. 9. J Gurszky Rezgő m. p. szemlész. Nyilvánosság elé ac csakis mi hoztunk tevékenyegünkről hivatalos adatokat, j ezzel ismételten bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, hogy cognaounk meg bishatöság tekintetében ielttl mul minden máe gyártmányt. " Tekintetbe vévé, hogy gyárunk 1882-ben alapiualott és «zr * ée ## cognac l«8tt é« 1886 ban » • 1888-ban a 1191-ben hozatott áltülunk forgalomba, néll&nynsj ama bizalom, mely gyártmányunkban he lyeztetik. A fentiek által bizonyítékát adjuk mily kiváló szeliditassal dolgozik gyárunk, és j elvárjuk, hogy a fogyaaztó közönség, mely jó oognacra «ulyt fektet; a kizárólag d>8 -oklevelekkel kiöntetett és mindenütt kap. ható Gróf Keglevich István coganc-ot fogja vásárolni. Gr KECrLEVICH ISTVAU utódai promoa tori oogaao éa beraxssxgyár igazgatósága O -Q 43 OD N •p« M CJ S? <JD s "S M tO JiC k« 03 N OD jO O öt 0> J Karácsonyi és újévi ajándékok. L POLLAK BERNÁT \\ . , i _ órás és ékszerész jSl Csáktornyán, Főtér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg« olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. o ® \| ír 2 írttól, 200 frttg, "»g I J w Wv WVWWWW v VlW IW WV WWW WWwWV\' ca* Sürgönyozim: GottschHg Budapest. > Telefon 57-86. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac- nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda : IV. Vaczi-nlcza 4. sz RAKTÁRAK: i IV. váczi- utcza 6 sz. Vi. Andrásai ut 23.. „Hong-Oorif yároikhoa" a kir. opera átellenében. A „Mandarinhoz" a vároüház-tőr mellett. Kiviteli pinozók: X. KőbAnya, fflzérntoza O. bz. ♦ Klzárolagos bizományl-raktár Csáktornya és vidéke részére Stralila testvér uraknál. Közvetlen behozatslu valódi ohinai és orosz karsván teák, Jaraaioa-, Braziliai ós Guba-rumok, franczia o-gnaook, likörök a legfinomabb minflaégbeu, eredeti csomagok és palaczkokban, eredeti árak mellett. ^rjsgjxék kívánatra Ingj én és íérmsntrs. Nvomatott FbcbaJ Fölöp (Strauss Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. 429J—94. tk: Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróuág mint telekkönyvi hatóság AUal közhírré tétetik, hogy sz alBÓ.mnraközi takarékpénztár részvénytársaságnak Blazsinwdcs Simon perlaki lakos elleni vógr— hajtási ügyében 460 frt töke ennek 1894. év április 10- 01 járó 61. kamatsi 4 frt 66 kr. óvási \'/,°U váltódlj 21 frt 84 kr, per, 13 frt 96 kr végrehajtás kérelmi ezúttal 9 frt 85 krban megállaptott s móg felmeiü\'endó költségek behajtása végett a n.-kanizsai kir. törvényszék perlaki kir. járásbiióság területén fekvó Perlak község\' 2301 szt)kvben felvett felerészben Blazsiu08ÍC8 Simon másik fele részben Safranica Jusztina neven álló ingatlan az 1881. évi 60. tcz 166. § a alapján egészben 198 frt becsértékben n. a. közs. 2048 tjkvben foglalt 8109/b/l hrsz fentiek uevénálló ingatlan ugyanazon tcz alapján egésrben 44 frt becsértékben, a perlaki 2049 sztjkv-ben foglalt B ugyanazon nevén álló 3109/b/2 hrsz. ingatlan u, a. tea értelmében, egészben 44 frt becsértókheo, a per* laki 1682. aztjkvben ugyanazok nevén álló 2\'290/b hrsz. ingatlau u. a. tcz.alapján egészben 176 frt beevértékbeu, a perlaki 1681. bz. tjkvben felvett s ugyanazok nevén álló 2290/a hrss. ingatlan s hivatkozott tcz. alapján egészben 186 frt becsértékben a perlaki 3264 sztjkvben foglalt végrehajtást ssenvsdót illető 2186 hrsz* ingat au 105 frt a perlaki 1949. aztjkvben felvett s ugyanót iiletó 3110/a hraz. ingatlan 88 frt éd • periakt 2802. sztjkvben ugyanannak nővén álló 8109/b\|3 ingatlan 44 írt becsértékben Perlakon, alalirt tkvl hatóság hiv. helyiségében i89B. iri jaaaár hó 9 éa d. t. 9 órákét Oessnák József perlaki lakós felperes ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. — Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10\|. -átikész-pénzben vagy óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó köteles a vótelárt 8 egyenlő részletben még pedig ss elsót az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 16 nap alatt a másodikat ugyauatlól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 46 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek aperlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és Perlak község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megte kinthetők. — Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. — Perlakon, 1894. Bzept 20-án. 835 l-l ! Négy regény ingyen I (gelhivds a művelt magyar olvaaó közönséghez I * » - • • • A „Képes Családi Lapok« jelenleg már az ország minden vidékén a legfőbb müveit magyar csalid básibaráija. Közkedveltséget éa elterjedtséget aa áHal ért el, hogy mindig hazafias irányban s ugy van\'aaerkeaztve, hogy a serdülő leánykának is bátran a kezébe lehat adni, • e mellett az atyák, anyák éa nagyanyák ia mindig megfelelő szórakozást és hasxuos olvasmányokat találnak benne. A „Hölgyek Lapja\' oiimü melléklet, a nS hü tanácsadója és stellemi titkára". . A „Regényiaellékiet" évente négy diszea regéoyayel ajándékozza meg eiőflse-tölt, szép szines Kvótákkal, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 frt, tehát ösasesei? négy forint. — \' A .Boríték" tele van azórakoatatö talányokkal s Hallattató apróságokkal, kérdésekkel, feleletekkel, egysióvnl a „Képee Családi Lapok" a legtartalomdusabb, a legélénkebb s mégis a legolcsóbb szépirodalmi kópés hetilap. A képek a legelső művészek eosetéaek köszönik létüket. A „Hölgyek Lapja" mellékletünknek divatképd mindig a legjobb divatnak mintái, igy az 18C4 ik évi első szám a kővetkező tartalommal jelent meg: "Hásmár áo tArsa" regény Benioikynó Bajza Lenkétől „Újév" költemény Ábrányi Emiltől, „A befelé fordított kép" novella Muray Károlytól, „A nö feladata dr. Tornowsky Mórtól, „A sötét világ" Tolnay Lajostól, >Az ifja anya« költemény dr. Felek i Sándortól, »As álom« Q. Diósaegby Mórtól, „Bál alán" Mé*ároa Sándortói, „Aa idöról" szatíra Jámbor Lajostól, „A szép szinésanő" regény Rudoyáasaky Gyulától. Előfizetési árak: a .Hölgyek Lapja« ozimü divat« s .Regény"-meliéklettel együtt Egész rfivre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — -v — — — ö Negyed évre — — — — — 1 » 3 » A „Képes Családi Lapok hetilapból mutatványszámokat ingyen és bérmentve kUld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik eu iránt — legotélsserübben levelesfttapoa — hozzá fordulnak. A ki bárom uj előfizetőt gyűjt s as elffizetési összeget utalványon egyszerre beküldi, annak elismerésül »egy disies emlékkönyvet« küldünk. A ki az egész évre való hat frtnyi előfizetési őrseget 80 kr. csomagolási és postaszállítási díjjal együtt eKysserre beküldi, annak elismerésül 4 regényt küldünk, a ki B frt előfizetési összeget 40 kr. csomagolási és postaszállítási dijja! együtt egyszerre beküld, annak két regényt küldünk elhmerésüak jeléül és a ki csak 1 frt 60 krnyi negyed-évi előAsetési dijat 20 kr. csomagolási- és postasaáUilási dijjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal sgy regényt küld jatalmal. V 629 1—6 r44 a „Képes Családit Lapok* kiadóhivatala Budapest, Vadászutcra, 14. sz; saját házában. A JW \\ FOVAROS LAPOK mel 31 éven át Magyarország egyetlen nzéplrodalmi napi lap fa volt, deczember Mán poll likai Itdrlalommai bővült s e naptól kezdve mint szépirodalmi napilap jelenik meg.t A müveit és előkelő magyar közönség szalon-lapja. $inden politikái párttól teljesen fügzetltn, szókimondó\' njsúp Szerkeszti Portolt Malmain Kiadja az Aifieieeiim r. lárs. A magyar szépirodalom összes kiváló tehetségei s árpolitikái irodalom jelesei pártkülönbség nélkül legérdekesebb munkáikat a »Fővárosi Lapokcba irják. — Megjelenik minden nap, finom papiron. Terjedelme megnövekedett. Előfizetési ára olcsó: egy hóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, félévre 7 frt Egyee ssámok minden lapelArnaltónAI kaphatók. HKDVB/JÉNY A „EÓVAllOXI UP0H" ELÖFfKBI\'ÖI 8ZÍMÍfM\' bessAllltott Áron rendelhetik meg Magyarország Irggasdagabb divatlapját a „MAtiYAR KAZÁR t, mely hetenklnt jelenik meg. A „FóvArosI Lapok\' óh »Magyar IlasAr« egjOtlea előflaetéal Ara negyedévre A frt. Kívánatra mutatványszám. A »Fővárosi Lapok" Kiadóhivatala, Budapest, Ferencziek tere 3 szára. j Nem találhatunk alkalmasabb, értékesebb e<\\ czélszerübb ajándéknak valót, mint egy jó m■ A könyv oly maradandó becsesei biró ajándék, mely minden más tárgyat fölülmúl A könyvet nem unjuk megl nem megy ki a divatból! hanem egy örök emlékül szolgál. ESnyvot rangkülömbsóg nélkül bárkinek adhatunk, mivel az irodalomban találhatunk minden • * műveltséggel biró és minden koru egyén számára valami alkalmasat. Raktáraimat különösen a v • O alkalomra választékosan rendeztem be, eu msrr^oancLZiet leg^jeleaelDTo i x o đ- su 1 jocl át XL kivül, még az idegen nemzet ismertebb műveit is megszereztem, ugy szintén választékos gyűjteményt tartok ifjúsági iratokbél, képeskönyvekből, emlék- és imakönyvekből, fénykép-albumokból a legremekebb kiállításban, irémappákból (teljesen fölszerelve)« Íróasztali tintatartók ól, valamint a legújabb divatú LEVÉLPAPÍROKBÓL, melyeket a legelőnyösebb feltételek mellett számithatom. Az igen tisztelt n. é. közönségnek szíves figyelmébe ajánlva, vagyok tisztelettel Fisohel Fülöp K könyv- és papirkeresk í • ■ • . 1 I » . sk CsAkfrmyéím. Vidéki megbízások kiváló figyelemmel eszközöltetnek.