* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 32.1 MB | |
| 2014-07-23 17:12:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  1489 | 3616 | Muraköz 1895 5-8. szám február | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I -.V X1L évfolyam. ... li..- Csáktornya, 1895; febmAr 3. B»«rkaa«t0val irUhaanl lakat *ia-i«»n«p 11 4« 18 óra kötött. — A Up »»allatai rimin r«aatko»4 Hi.d«a kdalaaUny Hargitai JélMf iMiktuH MT*r» klM«4l. \' !i > • , Kiaftékixratal l Fisskal VtMy Wajrvkaraakadiaa UUmíU »i.tófi.tt^l dijak ayUttarak U hlrd«tW lirfcUut jiUijwu izáailUlul. IBJBftm. 1 \\ -Jtt U.",»«B\'Hi IKM fc HORVÁT NYKLYEN HÍGJKLINÖ TÍRSJiDAlll, BUKOTttMi * SZÍPIRÖÖUII IfflUP. M< uj^lenlk hety>»»U«Mi \' A .MurakAxi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, u »Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. KléttaaUai arak: > <i • . ♦ fn .\'■\'JV t frt tfegyed évre . . . v | fn K«T« a»ám 10 kr. "TT".. A MlrtU^k aOf alfrastfctasfr . BMa^wUa: HuMUr,* A. V. és KckaUJa B. hl rá. Itj4. BiaaU*. Hekalak H., Dukaa M., Om)!V ^ Daaha G L te ttraáail U Km+éL lUInba*: *Ur% U . • A Csáktornyái választás lzRal-maihoz. Lapunk nem politikai lap, tehát nem is Ali politikai czélok szolgálatában, de mint Muraköa ösezes érdekeit képviselő társadalmi közlöny, első sorban jogosított és hivatott arra, hogy mindazzal, ami e vidék lakos ságának szellemi körét érdekli, a maga ér-deme szerint íoglalkozzék. A folyamatban levő választási mozgalmak közepette nem egy tünemény vetődik íelszinre7 mely nagyon is szoroB összefüggésben áll népünk erkölcsi érzületével és lelki világával, t á r-sadalmi viszonyainkkal. De neveztük meg a dolgot a maga nevén l Mintegy két hete annak, hogy min\'s-terré kinevezett képviselőn^: a törvény ér telmében lemondott mandátumáról, máris alig lehet vidékünk népére ráismerni azon Mozgalmak folytán, melyek a minister uj % jelöltsége következtében vetnek nagy hullámokat, A választás izgalmai behatoltak a nép féltékenyen ápolt ideól\'smusába: a vallás és a hit szentségébe, s ezzel a családi és egyéni lét legbensőbb világába. A vallás hivatott őrei beleerőflzakolták a hit eszményeit a politikai küzdelmekbe! Mindenesetre nagy hibát követnek el azok, akik tévesztett jelszavakkal nyűgözik le a nép tiszta és szent érzéseit I Avagy volt szükség arra, hogy «z Isten imádását ápoló szószék, egészen más térre tartozó eszmék és tanok izgató eszközéül használtassák föl?!\'— Volt arra szükség hogy a hivők kedélyvilága oly megfélemlítésekkel és a vallásos élet legbensőbb mozzanatait érintő fenyegetéseivel hozassék oly mérvű megrázkódtatásba, amely semminemű pártnak sem lehet czél|a. Oda jutottunk-e tehát a szenvedély izgalmai közt, hogy a szeretet ós béke vallásának szépségét és tisztaságát katholikus védje katholikus ellen ? I sőt, ami ennél is több, épen a szerdát vallásának hivatott őrei ellen?! Tiltakozunk és ismételve t,Mákosunk az ellen, hogy a templom, és hitelét bármely szempontból pártérdekek szolgálatába szegődjék ! A béke és tUrelem odaadásával kérjük a választóközönséget, ne ragadta« a magát túlzásokra oly törekvésekkel, melyeknek el hintői a nyugodt, de talán már késő meggondolás tisztultabb pillanatában, maguk fogják belátni azon kiszámithatlan károkat, melyeket népünk vallásos érzületében okozlak. — Az Isten háza maradjon at Istené, a politikai küzdtér az egyéni felfogásoké! N*<it4r fMtit^ry lé W —\' ---n ■ »»»i i » Mert, ha majd a muraközi nép ki fog / ábrándulni, a korteskedj izgalmaiból, lehetséges, hogy az eldobott kő épen azokra fog visszaesni, akik nem gondltak a feldobáskor házuk üveg tetejére I És a mennyiben arra volnánk kény- N szeritve, hogy e szomorú thémára még egyszei visszatérjünk, leplezetlenül fogunk rámutatni az egyének ét helyek azon adataira, melyek iolen^felszólalásunkat a leg-indokoltabbá tették ! A megyei központi választmány-ttltoőröl. " M\' " r8 ffe s V.- ♦ Wlassit* Gyula a Csáktornyái választó kerület országgyűlési képviselője miüisterrá kinevettetvén, - a maga« képviselőháznak határozata folytán köahirré tétetik ; miete-rint a Csáktornyái választókerületben szűk-ségesssé vált u> k^pviselőválaiitás raejtar-fására határidőül X 1895-i* évi február hó 7-ik napja lüsetett ki, uoely napon a választás Csáktornyán n választó kerület aséfc-helyén reggeli 8 órakor fog Megnyitatni. A válasstái és szavasaUaedő küldöltséfci elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és he lyettes jegyzők az 1874. évi XXXUI-ík t.- OS. 69. értelmében a következőképen vál: sztattak meg: A „M q r a k 3 s" t s: o s a j a. Egy aranymosó czigány története. Irta: JLuU&ch Délu. n. Mikor a vibar elvonult s a oiigány hátának romjaihoz gázolt kétségbeesve látta, hogy as égési élet keresménye meg van semmisítve. Mit tegyeu f Mibe* fogjon ? Meri a bányászatot ez időben stabályoxó szigora törvények eltiltottak a vidékről mindenkit, ki állandó kere-••let, foglalkozást nem tudott kimutatni. — S as aranymosókra nézve még Mária Terésia ast határozta, hogy foglalkozásukat csuk aion teltétel alatt folytathatják, ha állsndólag letelepülnek és áltaadó lakással birnak. — Hátát elhordta a vizáradás s a mi vagyona volt, elhordta az istap. Nem volt más menedéke, ha ében nem akart \'•»zni, mint beszegődni a más muukásának. A bányászattal önállölag foglalkozni akkora cigánynak nem volt szabad. Elment tehát a legközelebbi ^oyabirtokoshoz s néhány árva fillérért boste-gödött munkásnak. Más válassláaa nem volt. Keserves kenyér volt es. Aki egyszer megpróbálta a maga ura lenni, annak nagyan nehe-«*re esik a más szolgájává lenni; — fáradni ók ■ialódni a más érdekében és látni, hogy a* ö nélkűlötései közben saját munkája utáa miként gatdsgasik meg más. (fin bisony nem csudáiko-»o« azoo, hogy as loternaezionale hivei stapo-rodnak.) A ctigánynak dolgozni kelleti, hogy megél-boHaen, éjjel nappal ott volt a bánya üregeiben, túrván és vájván a föld belsejét. A bányabirtokos felügyelője — a huttmann — nem aok időt hagyott neki a pihenésre. A legveszedelmesebb, a tegelhsgyottabb helyre te\'iók a oiigányt bányáax-kodni, oda a hova bányász nem akar menni semmi árért, üe a ctigány nem tudta, hogy tulajdonképpen milyen veszélyes helyen v»n ö. Valóban óletkisértö helyen kellett neki dolgoznia, egy meréez fölbajlásban, a bova a rozzant létrák s kőzetbe vájt léposök segélyével kellel! neki felmásznia, a piszkos nedves lyukba, a kemény kőzetből osak ugy csepegett le a vi« és a bányamécs is alig tudott már égői a nedves rekedt levegőben. E bányaág már mély ló alatt voll, mely fönt a hegyek között össxegyUlt hóolvadá tói s a hegyi vizekből. Nem lehetett tudni, hogy mikor töri ál a kőzet utolsó rétegét s mikor mcakad a bányába a tó. De a közei aranyiartalmu volt s igy a bányabirtokos mindenáron dolgoztatott ezen a helyen is, bár tudta, hogy vestélyes játék ex, a munkás Jó sserenoeéjére bixván, naikép kerüli ki végaetét A czigány dolgozott folytonosan a> nélkül, hogy sejtelemmel birt volna arről a nagy vaaae-delemről, mely környezte. Eszközei segélyével, folytonosan repesztette és bonozolta a kötetet, lágitva mindenfelé maga körül ai Üreget. Nehéz volt a munka, Összehasonló hat lanul nehezebb mint as isten ssabad ege alatt aa aranymoaá«, de a kénysterüség beleszoktatta. Egy alkalommal kalapáosa feltüaőeu kongó hangot adott. Tudni lehetett, bogy a közelben üres térre akadt A gyakorlott bányáaa nagy óvatossággal jár el ilyenkor, mert B tapasstakt meg-t K > T \' < O.ijy« li Ltni? -ti lanilá, bogy ilyenkor durrlég tör elő. A kongó üres hang feliúnt elölte és kiváoosi volt arra, mi lehetett abban at üres lyukban. Egys ere egy láthatatlan erö ineaste dobta el keteiböl estkösftít. Irtóztató durranás követkesett A föld megrázkódott, a bányaUreg lángban volt\' a ctigány elvessié érzékeit s öntudatlanul dobatott at irtóztató lég-ráakódtatásról a kövökrr. Mindez pillanat v.dve volt. De a durlég meggyullsdása atétrepsszté a kőriseket is. Borsaffftó robajjal esisk a U r szikladarabok s a tó vize ellenállhatiauul hntolt a bá-nyaQregbe. A czigány teste véletlenül megakadt egy kiAlló sziklában s onnan nem tudta tovább ^ mosni a bányába beszakadt vis. A otigány száraz életével raegint megmenekült. A terméeset erői összeesküdtek elle\' «, hogr sikertelen legyen minden fáradozás«. Házát elmosta a felhőszakadás; a bányából kimosia a tó vizének leszakadása, kereset és élelem nélkül maradt ismét, as emberek köayör-adomáayaira saorulva. Heteken át képtelen volt testi munkára. A durrlég oeunyán bánt vele, ömueégelte bajái, sta-kallát, egéss aroxát és egéss idegrendsxerét weg-rázködtaiá. Kétségbeesetten elvánszorgott iámét azoo helyhez, hol élte fénrssakát töltötte, — kunyhójának helyére. As áradás már régen elvonult, az ismert patak ismét viaszaiéri kóválygó medrébe, a hegyek és fenyvesek mintha mugls-moi-odiak volna a vihar után. Csak ilt-ett lehetett a nagy rombolás nyomára rátalálni. .Sokáig néste a oxjgány a romokban önnön megsemmisültél s a mint e halványan oslllogó issaprátegre eseti tekintete, aajátságoe érzés keletkezeit lelkében. Hiszen es aa iszap nagyon haeoalU ahhoz, \' a melyből ő egykor a legtöbb aranyat mosta ki. Aa iszap alá kisebb ködarabokat aodort a yiz Í Választási elnök ntk : Góaony Láfliló. Választási jegyinek : Dr. Hajó« Fereuca. Szavaaatezedő küld. elnöknek : Zakál H. • » jegyzőnek: Jeney G Helyette, elnöknek £Óth f \' Margit«y Jó*«eí, . x , Wolíák Rez«3, jegyinek Zrjnyi Károly A választási elnök és jegyző M oltó — a szavaaatszedő kflldötMgi elnök óh jegyző pedig a 2-ik szavazutazedő köldötkéghez osztatik be olyképen, hogy a választási elnököt akadályoztatása eltében Zakál Henrik ar helyettesitendi, A helyett* elnökök és j egy sók szükség enetérei beosztása a törvény 59. illetőleg 66/§-a értelmében a választási elnök feladata leend. A hivatkozott törvény 61. g-a értelmében a válaastókerülethea Urtoaó kÖzaé-geknek a két »zavazatssedő küldöttség köati felosztása én szavazási sorrendje u képpon állapíttatott meg: I-ső szavazatszedŐ küldöttséghea^a választási elnök elnöklete alatt. Csáktornya, Dráva CJsány, Alsó Hras-tyán, Alsó Pusatakoveoz, Zalabardos. Károly szeg, Dráva Egyház. Csehoveoz, Drasko vebz és Hemusovecs. Derzsimorecz, Deleje«, Mura Csányt Đ áva Szent Iván, Juroaevecs. ZrínyiUlv», Nyirvölgy, Jánosfalu és Hzent Rókui, Nagy én Kis Stefanecz, Opporoveoz, Dráva őb»d, Perlak és Ottók, Podbreaat és Szent Kereszt, Fellő Pusatafa éa Felső Vid-falva, Ssent Ilona Strelecz, Tüske Saent György, Turoslscse és Dvoriscse, Benkoveca, IX. HegykerUlet. 2 ik saavazatszedő küldöttséghez, a asa vasat* stedő ktlldöttaétfi elnök elnöklete alatt: Dráva VáHárheíy/ Zalaujvár, Nyircs-falva, Cseresnyés, Mura Király, Felső Dombom, Felső Mihályfalva, Gáborvölgy, Mura Füred, Hódosán, I. Hegykerület, H. Hegy-kerület, III Hegykerület, IV. Hegjrkarttlet, V. Hegykerület, Erzsébetiek, Mihályfalva, GyümölosfaWa, Mogyoród, Mártonhalom éc Turzóvölgy, Dráva Szent Mihály, Miksavár, Orehovtoza, Pallovecz, Pallinoveca, Király-lak, Hétvezér, Ráozkanizaa, Stridó, HstárŐrs, Nagyfáivá, Szobptioza, Édeskut, Ligetfalva, Szásskö, Tótfalu, Dráva Magyaród, Végfal va Vullária, Gyümöloshegy. Farsaugi thema. árja. A oiigáay nagyon bHBoulónsk talált« e ködarabokat a legjobb mnluGnégtl bányakOhöa, gax dag aranyrejtö volt aa egéaa kAhalmax, a melve! a* araaytartalmú begyekről Is, a kunyhó falai kosé »odort a bt vasi robam azessélye, agy psroa* oxel előbb még aa ébeohalállsl küadö, most din-gaadag volt. As uj, a paaar, a fénye« életet o*uk megkezdeni volt neki nehés. Elhagyta a vidéket, elment a leggsidagabb bányavároaba a ott települt le, egyslöre volt ne.ki, de oaikbamar ren- dé* kerékvágásba jött a boldog élei. A duRgaadag oalgáuy nagyon blrea volt a vidéken. Egy lakoma alkalmával éppen a „bálmoera" került a sor. Km a bányán* előtt aa ételek kirélya. Igen jó itei annak, a ki ssereti. A vidéken a lucculusi lakomák »órában aohasem hiányaik ; ha egy idegen látogatja meg e aok »sép terméssel! kinoae-ket rejtő h«gv*k«t, reodesen a bál most i« meg is lelte tik vele. Midőn ö felsége aa ötvenes években .megnéats aa ős Detonaiát, a baosunyi asa-aaonjok legszebbjei főaték sxátuárs a baaalt hegy aljába*, a bálmoat, a mi állitőlag Ö felségének igen ialett. A vidék legalább máig la is igen bftsske arra, hogy aa ételek királva nem vallott azégyent. A oaigány vendégel jé iaflen iogyaeatottAk aa ételek királyát, de a oaigánynak most vem ialett es a fólaégsa étel sem. Eu már minden félét ette« — igy saélt nagy bünkén a oaigány — hanem aranyat, aat neaa ettem még. Megpróbálom, hogy ialik s elö-hoaván egy Qvegben poraraoyat, a báimost ga«-dagon megaranyoata éa megette. Reggelre meg volt halva. A nemes érezek a legnemesebbje megbosiulta magát e próaai kísérlet «iatt. — Vége. - Szint* legkomolyabb tárgy az, a mely tollúnkat et időszerű mondni valókra inspirálja. Éa ne látszassék a legkevésbé para-doxouhak, hogy a mulatozás e virágzó Idejében, a farsangi bohóságok e gondfeledt szezonjában megütjük a komolyabb érzelmek hangját azzal a mohó vágygyal, — vajha •órainkat-nem csak elolvasnák, hanem meg is szívlelnék. Mert nem ugy van már^mint volt ró gen. Ma már nincs kedélyes mulatozás, csak feszelgő csillogás. Az emberiség a legkevésbé sem lett boldogabb, hogy igényeit kifejlesztette. Hanem igenis, boldogtalanabb lett Mert a családokban az oktalan költekezés a legszomorúbb katasztrófákat vitt«\', mert a társadalmat dekomponolta. Mennnyl szatíra "van abban, hogy domokratikus korunkban hányféle széttagoltság mutatkozik a társadalomban. Nincsen olyan kis városka, hol a koteriának -legalább baczillusát ne látnók az egyes vigasságok alkalmára. Ez azonban a családok dolga és legyea kinek az O tetszése szerint, ha a közérdek mul hatatlanul nem követelné szanálását, bizonynyal szóvá 8e]tesz8zUk. De mi magyarok igen messze állunk a fényűző francziáklól, a kiket majmolunk. A írancziáknak lehet léháskodni és ezek között az arra éretteknek elzülleni. De mi nekünk nemzeti veszedelem, hogy a fényűzés, gondtalan kö-nyelmüség ós az ezek folytán elveszett be csület revolvert juttat egyesek kezébe. Vagy a kiket végzetük nem is állított e rideg alternativa elő, azoknak is a gond-talauság e tomboló szezonjában vérzik szi-vök, mert társadalmi konvenienciáink szerint az árral kell uszniok. Azokra a valóban jobb sorsra érdemes családapákra gondolunk, a kiknek a sors kedvezést) nem juttatott annyi vagyont, hogy a luxus e káprázatos idejéban a többiekkel lépést tarthasson, kényszevül az adóságc^i-nálás ingoványába lépn^i, — Odakónyszeriti a hamis felfogáson alapuló apai szeretet mely szerint tartozik gyermekeinek megadni e költséges élvezetet, hogy az szerencsét csináljon, és odakónyszeriti az álszógyen.a félelem attól, hogy a társaság benne a Har-pagont, vagy a félszeg* lelkiismeretlen csa-ládföntatartót fogja kigúnyolni. Nevelésünk pedig nem olyan, hogy a Catók és Catalinák benne túl nagy számban leiedzenek, ne csodálkozzunk tehát, mikor itt-ott felötlik a család katasztrófája - Ne csodálkozzunk, hanem tegyünk ellene, A farsangi íónyüzés e kórságában ám jöjj el te, emberi véleményeket, közérzUle tetet, erkölcsöt átformáló szellemi rené szánsz, tériünk vissza a családi patriarchalis életre, melytől oly messze eltértünk. Ide-oda a\'családi fészek bája kialszik. Ki ne tapasztalná, hogy az agglegények azáma magszaporodik. És dicséretes óvatosság ós okos előrelátás, hogy nem vágynak Hymen kaidat közé. És a felötlött eszme egyenesen elvezet a kérdés legfontosabb részletéhez: kába remény többé és a kik ezekre épitenek, csak szerencsevadászok, a kik azt hiszik, hogy a sima parketten indulnak meg a házasságok. Képtelen régi fölfogás, a melynek ma semmi alapja Sőt merjük mondán^ hogy a hiuságus életnek ragyogó luxusa nagyon sok házasulásra törekvő embert elriaszt Ezórt papák, kár a költségért. Ma a házasságok nem az égben, legkevésbé a sima parketteken, hanem a Járásbíróság, avagy törvényszék telekkönyvi osztályában köttetnek Igazán maholnap arról kell gondoskodnia a szülőknek, hogy leányaikat valami kenyérkereseti pályára való kiképzés által mentsek meg a késői leány pártához, M előítélete« világ ostobasága által fűzött szé gyenkezóstől, minthogy arra, hogy szive választottja, vagy legalább elfogadható ké rője legyen, többé számítani alig lehet. Pedig a nemzet erejének gyökerét a családok képezik, ha a családalapitási kedv megcsökken s helyét az állaudóságot nélkülöző erkölcstelen együttélések foglalják el, tönkre fog jutni a nemzet. E szerint a törvényhozásnak a nagy ós ismét megujuló társadalmi seb gyógyításáról kell gondoskodnia. A íónyüzés kultusza ha kisebb lesz, akkor a hozományvadászás is enyhülni fog A szülőknek már a zsenge kortól munkához ke 1 szoktatni a leányokat, korán meg kell ezeknek tanulniok, hogy az élet nem örök tavasa, melyben tarka pillangókint gondtalanul röpködhetnek az örömök folyton nyiló virágai között, hanem a hamar elmúló tavasz s a rövid nyár után a zord ieő is elkövetkezik, a mikor a könyelmüség és munkátlanság hideg szobáiban és dres kamara mellett nyomorog; idejében tájé* koztatni kell arról, hogy az a nagyon óhajtott fejkötő nem az urizálás, hanem egy magasztos ós nagy fáradtsággal, sok lemon dással betölthető életpálya nemes jelvénye, melyet megszerezni nem nagy dicsőség de mélUtlanul viselni nagy szégyen A sztilők leányaikban ne bábokat neveljenek, hanem honleányokat, kik át vannak hatva rendeltetésük nemességétől s értik, hogy mit tesz az: Magyar nőuek születni nagy és >-zép gondolat I ÍZ- T ;itr.;l 499/1895 kv. Ctáktorayai járás szolgabírói hivatalától A csáktornyai választó->kerülethes tartozó csáktornyai járásbeli községek elöljáró-ságáinak. A folyamatbanJlevő országgyűlési képviselő választási mozgalmakból kifolyólag azigoru ellenőrzés gyakorlására utasíttatnak h fennt megjelelt községek elöljáróságai, hogy a területükön tartani szándékolt nyil. vános pártgyülósek, pártttnnepélyek, körmenetek az 1874. XXXIII. t. oz. 104. §-ának rendelkezéséhez képest, csak az elól-jároaágnak megelőző napon történt előleges bejelentés után tartaaaanak meg, — illetve rendeztethesnenek, — a már. bejelentett értekezleteken pedig a rendfentartása^érdaké-ben az elöljáróság magát megbiaott által képviseltesse, — ügyeljen továbbá az elől-járóaág hogy zászlók és egyéb választási jelvények templomok, imaházak, községi éa állami épületek és nyilvános iskolákra ne tüzeesenek vagy függesztassenek, vagy ha már kifüggesztve lettek haladéktalanul el-távolitassanak, s a kitűzők vagy a kilüaetést elrendelek, valamint a fentebb elsorolt és be nem jelentett nyilvános pártértekealetek rendezői ezen h dósághoz, büntetendő ose-lekményüknek a választási törvény 104. f a alapjáu leendő megtorlása végett mimden késedelem nélkül feljelentessenek. Végűi az 1893. évi április 4-én 228. szám alatt kelt belügyministeri rendelet értelmében megjegyeztetik, hogy uem oly helyen, mely isteni tisztelet tartására van rendeltetve, vagy csak ideiglenesen is isteni tisztelet tartására rendeztetett be, gyűlés vagy értekezlet nem tartható - icm olyan gyülekezés meg nem engedhető, melynek tárgysorozata ugy vau megállapítva, hogy abban egyházi vagy vallási szartartások a közügyekről való tanácskozásokkal válta-kozauak. \\ Ssintngy nem engedhető meg olyan gyűlekesé* vagy értekezlet, a melyre ti nép egyházi jelvények (zászlók stb.) hordozása mellett jelenik meg. Csáktornyán, 1896. január 81-én. KolbenschJatf, szolgabíró, Különfélék. frküldititt. A küszöbön álló képviselő-válasstás alkalmából, lapunk egyik munkatársa ós a muraközi ügyek igaz barátja a következő nyílt levelet intézi a muraközi lelkének be*: , Fő ti 8b telendő Uraim I A gyű Ittlét és pártsseovedély által inspirált hírlapokban gyakian találkozunk azsal, hogy vezető politikusok éa államférfiak a legképtelenebb rágalmakkal illettetnek. Ily rágalom aa, hogy dr. WlaSflits Gyula minister és képviselőjelölt istentagadó éa hogy tervbe Vette az egyháai éa papi javak elkobzását. Az említett ujnághirek a legközönségesebb réga\'mak. Miután tudomásomra jutott, hogy a kerületi papság körében azok, kik min. dénáron a kulturharozot akarják felidézni, ily otromba ráfogásokkal is izgatnak, szükségesnek tartom azokat a leghatározottabban megczáfolni l" T. í " " siomtidságbil. A horvátországi viszonyok örvendetes javulására mutat az, hogy Varazsdon a minap rágalmazás éa becsületsértés miatt beperelt egy hivatalnok egy tanítót, mivel nyilvánosan Stárcseviosáuecz nek (Stárcsevica-pártinak) nevezte. 4 4<gihétm*tjtl gapló\' január 28-iki és megelőző számaiban oly ildomtalan ráfogásokkal illeti a ortáktornyai választókerület képviselőjelöltjét dr* Wlassita Gynla ministert, hogy a közlemény minden sorá ból kirivó ozéízutoaaágot lehetetlen egy pillanatra is félreismerni. A hang és az érvek sehogysem válnak nagy tisztességére egy közlönynek, mely a szeretet éa türelem vallásának szószólójául tolja fel magát. — Egyébként lesz még alkalmunk a »Fehér megyei Napló" muraközi szövetségeseinek törekvéseit és aa általuk annektált jelszavakat annak idején teljes világításba helyezni. Most még caak azon gyöngéd (l) figyelemre kívánunk rámutatni, melylyel nevezett lap szei kesztóje lappéldányaival boldogot és boldogtalant egyaránt eláraszt a csáktornyai választókerületben I r* $nomom állapotok Választókerületünk több helyérői értesítenek bennünket, hogy a mult vasárnap több templomban politikai tartalmú predikácsiók tartattak, melyekben annyira tul lőttek némelyek a ozélon, hogy az illető hatóságokhoz beküldött jelentések a büníenyitŐ eljárás meg nditása ozóljából az iratok a kir. ügyészséghez fognak áttétetni. SLagktrtskidj § vádlottak padján. A budapesti büntető-törvényszék ma folytatta a lopás bűntettében való részesség miatt vádólt Haldek Ignácz budapesti magkereskedő elleni végtárgyalást, melynek eredményéhez képest Vizlendvay kir. alügyész, Haldek Ignáoz magkereekedő ellen lopás bűntettére való folbujtáa miatt vádat emelt. Abele« M.nfréd ellen a tárgyalás folyamán Mauthner Ödön képviselője Darvai Fülöp a panaszt visszavonta minek folytán az eljárás ellene be-■süntettetett; Haldek Ignáozot pedig a tör-▼éuytaék felmentette. A felmentő itélet elleu u97 a közvádló, mint a panaazos felebbe Jelentettek be. gldtg libák illtM ismételve diosérni hallottuk a Pain-Expeller elnevezés alatt álta lánosan ismert Tinct, Oaps oomp. val valö bedörzsölŐ8eket , már az első bedörzsölés után kellemes melegség áll be. Meghűlések elleni melyeket nevezetesen o\'y időben mikor járványok pusztítanak, nem szabad elh mya-golni, ezek ellen biztos é) gyors hatásuaknak bizonyultak a Pain Expellerrel való bedör zsölés. Épen igy fájdalomcsillapító hatásúak csuznál és köazvénynél. A P in-Expeller, melyről jtten szólunk a .Horgony" védjegy gyei el van l^tva, a miért is ezen bedörzsölés bevásárlásajalkalmával, a „Horgouy" védjegyre ügyelendő éi másféle üveg visz-ezautasitaudó. Ára igen oloső, 40]kr., 70 kr vagy 1 írt 20 kr. üvegenként. A ,, Csáktornyái Takarékpénztár* 1994. évi mérleg- ós vagyonkimutatása szerint a Mérlegszámla vagyon és teher rovata 821124 In 81 kr. egyenleget tOntet ki, a veszteség és nyereményszámla pedig 64466 írt 17 krt. A róavvíny. társulat XXlII-ik évi reades közgyűlését február hó 14-én délután 3 órakor saját házában tartja. A közgyűlés tárgyai: a rendes ügyek. A mult évi nyeremény 19649 irt 75 kr., melyből a közgyűlés 2400 frt a részvénytőke kamat Ufizetéiére fordít, ezenkivQl részvényenként 14 trt osstaiékot fizet ki. Jótékonyozélra 410 Irtot ád, a rendkívüli tartalékalap gyarapitasára pedig 10439 frt 76 krt. a pénzintézetet Neumann József igazgató elhalálozása következtében Szeiverth Antal aligazgató vezette; könyvelője Weisa Miksa. A „Muraközi Takarékpénast&r-XlV-ik évi vagyonkimutatása és Márlege az 1894. évről 15661 frt 71 kr. nyeremenyt (Öntet ki. A veszteség- és nyereményszámla egyenlege: 43432 frt 69 kr., a mórlegszámla egyenlege 480392 frt 41 kr. A közgyűlést február 9 ón tartja délután 8 órakor saját helyiségeiben. A közgyűlés rendes tárgyal között van az aligazgató és a telügyélő-bizottság fizetésének felemelése. A 200 darab 200 frt névértékű részvény 4 egyén tulajdonát képezi. A nyeremónyfelositást tárgyaló javaslat szerint a részvénytőke kamat egy 200 frtos részvény után 12 frt, osztalék részvényenként 20 frt. jótékonyozélra 256 frt, külön tartalékalapra 6000 trt. A pénzintézet igasgalója Ssakonyl Zsigmond, aligaz. gatója Morandini Bálint, könyvelője Baumann Zsigmond. 18 A Tinct. Caps. comp. mindig mint Horgony-Pain-Expeller kérendő és csomagolások »Horgony« nélkül, mint nem valódiak visszautasitandók. CSARNOK. Igaz könyek. Nem az a gyöngy igaz gyöngy. Mit a porban szednek ; Le kell előbb szállni érte Sir-kináló mélységére Viharos viaeknek. Nem gyémánt az nem igazi, Mit üvegből gyártanak Keresni kell, mélyea-mélyen Pokolsötét éjielében, Öldöklő bányáknak. Nem az a köny az igaz gyöngy, — Higyjétek el nékem — Mit szokásból hullajtanak, Mikor megjő a szabott nap, Uton s útfélen- Nem az a köny, ax igás gyöngy, A mely hiúságból, Mint kirakat csillogása, 4 Hogy az egész világ lássa, Pereg a pillákról.> Igaz könnyét a fájdalom, Akaratlan szüli, S e szülött a nap világát, Bámuló nép sokaságát, Rettegve kerüli. Mint a madár fél a zajtól, | Bántja öt a lárma; S fájdalmának szent sebeit, Miket csupán könnye enyhit, Nem viszi vásárra. Hogyha titkon könyezőre Véletlenül leltek. Szent fájdalmát, ha látjátok Durva kézzel ne bántsátok Azt a szegény lelket, Mert a köny, mit szeme önte Az a gyémánt, az a bánat igaz gyöngye. i * » Balogh latrán. r i ■ !■\' i.l Az a csöndes • . . Az a csöndes, bánatosan hangzó dal, Mikor este, késő este megszólal, Itt szivembao annyi bánat feléled : »Fáj a szivem, teher nekem az élet I« őszre jár már, künn a mező megsárgul, Zöld levelek hullonganak az ágrul, Zöld reményim I haj ti is eltünétek; •Én Istenem, nincs is már, mit reméljek!« Temetőben vadgalamb búg az ágon, Ott lehetne énnekem jó világom, Búra, bajra, keserített örömre: »Majd jó lesz a fekete föld göröngye N i 4 \' A \' Fekete föld, virágtalan sírhantok l Cuöndben, nyugton jó is lehet alattok, Még zavaró könny se hull tán a rögre: »Eltemeti bánatom az örökreI < So&vay Gjr. Nyilttér.. E rovat alatt köslttttekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a Báli selyemszöveteket 36 krtól 14 írt 66 kríg méterenként — valamint fekete, fehér, szines Henneborg selyem 85 krtól 14 frt 66 krig méterenként sima, oaiko«. koezkázott, mintázotta«, damaszt stb. (mintegy 240 kft-minőség ós 8000 szín s múlásaiban ■jetik), póstabér és vámmentesen a házhoz szállítva "i llákat postafordultával köld : Hen ueberg Q. (o*. és kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zúriohben. •— 8váje*ba ozimzett levelekre 10 kroe, levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztet nek. 4 i Felelős szerkesztő: MARGITAI JÓZSEF. Laptolajdonoa és kiadé; FISCHEL FÖLÖP (8TRAU8Z SÁNDOR) III, tečaj Vu Čakovca, 1*95 3. februaru. Broj 5. FredplAlna Na celo leU> . Na pol leta Na četveri leta • let 4 trt a trt 1 trt 8 ur- ilnlkom moil j« »Y»kl d*n govoriti med II i 18 *oro». — Hv. |>.41ljk* tlSué* m aadrtajaao-»inah, n»J M poil)j»Ju U* l«M M»rsl(ml Jo««f» aradaika ta ÖakoT*o. IVI 1 i| Hl 1 IVI I I I i kl 1 I I \'^\'»l bnjl k«*»j« io k,. laáaUZjatToi K*Utara Flachal FM pora kam m pred pl »U t obmana poill|aJn. an horvatxkor« I mađarskom Joalku Izlaze«! đružftveni luanstvcul I povućljivl 11*1 aa puk, ^Xa^aasi Mtl3ad.au 3»d.arúrra,t 1 to: ttu »-sraJzro. 3a.ad.i3-g. . °lu»hpn> gíaanik: „Meflimurikoga podpomagajuCega činovničkoga družba\'* „Čakovečke Sparkasae", „Medjimurske sparkasse". i t. d. Obaaaa. M yolag | k) raeaa^j«. K Čakovečkomu zbiranju. Nade novine nisu političke novine, zato se hiti ne bavimo ■ politikom, ali pokeh-đob nam na srou leti sve ono, kaj se dulevno dobrobitje občinstva Medjimurie tiče : dužnost je nala, da se, vu nadih no vinah o čakovečkim ibiranju takaj sporne* nemo. Komaj dva tijedna je tomu, da »e je nal, za ministra imenovani ablegat poleg aakona zahvaliti moral, puk medjimurski je vre takov, da ga skoro niti poznati nem remo. A tomu |e sve korteáiranje zrok. Oni, kojim je HaprvoJa i . najvekSa dužnost, da se trsiju zato, da se lubav napram bližjimi diri i da paaiju na sve ono, a Čim srce i dude nalaga naroda u vćri ykopljeju, oni delaju najveklu spačku med nami i upotreblavaju veru aa korteéavanje Veliku falingu su vőinili oni, koji su tomu arok bili 1 — Jeli je potrebno bilo, da su nekoji politiku na predikalnioe odnesli, gde je samo o vari, o Boga i o kršćanskom redu slobodno govoriti ?! — Jeli je dobro i hasnovito bilo na prédikál-nioi korseluvati ? 1 — Dakle doSli smo vre do toga, da bu krdčenik katoKk moral braniti svoju svetu veru proti katoliku, ili kaj K>* vi\'e proti onim, kojim je sveta dužnost braniti vérű?I Protestiramo proti tomu, da se nada sveta vera aa korteduvanje hasnuje! Vu "ne- lm e nade svete katoliftanske vero prosimo gospodu vodje abiraćov naj ne korteduju s verom nadom, ar budu aa malo vröme oni sami spoznali one strahovite kvare, koje su veri nadoj srokuvali 1 Božja hita naj ostave Božja, a političko vojuvanje naj ostane izvan cirkve 1 Ar ako buds kraj korteluvanju, lehko, da bude hitjeni kamen onim na glavu opal, koji su ga hitili I Ako bi pritruoani bili, da bi ovu ža-lostnu themu jod jcdenput naprej donesli, morali budemo osobe i mesta bez ianimke imenuvati I Jod jedno t Vnogi s tem korteduju, da je nai bi vfii ablegat bez vere,\' tojest takov, koj vu Boga ne veruje. V11 ime istinitosti moramo ovdi svim za znanje dati, da je to laž! Nad minister i ablegat je zasigurno takov podten i dober katolik, kak oni, koji proti njemu korteđuju! Novi neprijatelj voöartsva Vu Horvatskoj i Slavoniji pojavil se je novi neprijatelj voćarstva, osobito voćkah jabukah. kojega do vezda jod nije bilo, ali bi mogel biti, ako prevzeme mah, za obstanek jabukah jako pogibeljen. Taj neprijatelj je krvava vud. Da se nadi čitatelji sa tim neprijateljen voćarstva upoanaju, ter da mogu sa fon dauje istog po mogućnosti čim vide vući-niti, opisal bum vu ovom članku. 1. Odkud je krvava vui, i kak se je razširila ? 2. Kakva je krvava vui, i kak živi ? 8. Kak se pojavi krvava vu) na voćki (sad 1 u) i kakov kvar naćini? 4. Koja sa sredstva sa sfondanje krvave vufli? I. Odkud je krvava vud I kak «e je raširile ? I \' / A Krvava vu-. je kak i trena vud, iz Amerike. Tam je ima osobito vnogo vu Kanadi na sadju jabukah. Akoprem je vnogo prvlje donedana vu Europu nego trsna vui, ipak se je polaganije dirila, nego li trsna vud. Početkom ovoga stoljetja, ponajprije se je pojavila vu Engleskoj, kesneáe VU Normandiji a ljeta 1827. vu Belgiji. Za isto t réme vu nekoliko ljetah razširila se po cöloj Francezkoj. Okolo ljeta 1860. pojavila se je vu juftnoj Njemačkoj (Prajzkoj) ter se je počela diriti i preko severne Njemaéke. Ljeta 1880 opažena je bila po prvi put vu Svioarskoj, gde je na sadju jabukah učinila vrlo veliki kvar, a vn najno-vede vröme pojavila ae vu Austro-Ma-gyarskoj, i pred temi Ijetmi vu vekioj meri vu Štajerskoj. Od kud je krvava vud dodla vu Horvatsku i Slavoniju, nemre se reći, povedati, ili je donesena sa nabavom jabukah iz druge koje zemlje, ili je dolla ZABAVA. Nebenki ordinanc iliti poštar. Istinit« prlpevest. Vu jednom medjimarskom sela živela je imenom Marica tena koja je več drugi pat ztmuž otilla. Ona ja bila tak dobra, da joj va celim meájlmurju a niti va ćelom orisga nije moči bilo para najti. Nije ona nikoga bantuvala, odgovarala, nego rsakoms po svojoj mogaćnosti rado pomogla ; gamo jednu falingu je imala, da je rado vgakomu verovala; i poradi toga njeni drugi muž Stef Curilla vile put ju opomenal i malo oitrije, istoga dolio, da >u le porečka ti znali kad kad. Jednog lepog toplog dneva otids Stef na pole na delo, a Marica pak čin je avr-iila domače posle, vzeme Ivelu va i sede pred hižom i pomalo poćme áivat; kad tak pomalo divi)?, nehotice dojde joj na pamet prv| muž i oeli život, kojeg je injim prelivala vu najljepdoj slogi, i suandi se, 4a ravno veada vu kurunnu kop bade S leti, kak je ga vu hladni grob pole iti dala. Tako promidljava-juču najde vaudravec, koj je ravno vezda stu» pll vu dvorište, čim spariženo ovako ju nagovori. „Oh dobra lena 1 smilujte se meni. Vu ovoj vručini tak sam oslabil, da komaj zdižem doge, grlo mi je suho, da komaj gutam sline, jer sam se prigodom jedne povodje razgovori I, da 10 let nebudem pil vode.* Marica ćula se tako tužiti vandravca, odmah na stran metne ivelu, i douese pun pohar vina a i nekaj malo aa gristi. Vandravec ae nije dal dugo trućati, uego si namoćil grlo svoje i jezik se mu odvezal* Marica medjutim izpitiva putnika odkud ide i kam. Vandravec videči, da ima posla s ženom, koja vse lehko veruje, ovakova govori. Moja draga žeua, ja Vam iz.daleka idem, tijam iz nebeskog orsaga, kakti ordinanc. Marica vsa aaóudjenja pita. Vi is nebeskog orsaga dojdete, nu zastalno to mora dalko biti. Niste moguće videli mojeg prvog muia, nezuam kak mu ide kaj tam, bude do prilika dve leti, kaj sam ga dala pokopati. Moguée, da sam ga videl odgovori van* rovec ali med množini teško je prepoznat; au moguće bi mi znali povedati; vu kakovoj opravi ste ga dali pokopati; ouda moguče budem znal povedati, jeli sam ga videl. Oh kad pomislim na to, onda me sram i žalost popadne, odgovori Marica, jer sam ga samo vu jeduoj rnbači dala pokopati.] Oho, vezda već znam dobro i posutim vaieg pokojnog muia,, veli vandravec- Vil« put se mi je tužil, da kak je njegova ž«na skupa, da ga je na smrtnoj postelji neobleće-uoga osu vila; drugi nebeškimi angeyll v u sveteánjoj opravi se zabavlaju, on se mora takorekud gol s mrzavati i neufa ae pred ljudmi niti pokazati. Na ovo žalostno prepovedanje vaadrav-covu, tak se rastužila, da na sav glas plakala i plaćuć pitala vandravca, jeli bude iSel naaaj vu nebu. Odgovori vandravec ravno idem tam verda i moguće hoćete kaj pucu ói ti svojem a mulii ? Oh prosim budite tako dobri, veli Marica, pak ovo sveteluji oprava mojeg ve«dj»4-ujeg mula vu nebu pokojnomu, da at nebude smrzavat, predajte. Dok je pakovala opravu mula svojega, Marica, misiila as je, zato moj &te( nebude srdit, za ovo svoju opravu, ako au obeéam, da njemu na imrtnoj postelji još IjepAu oprava kupim. Kad je predala oto vse vandravo* Marica jo-* go pita, jeli ma oefeade telke sa nositi. Odgovori vandravec ak* jod jedoa » naleto«, pokehdob moro leteti, ter ju mo-reju 1 vUoe na »vojih krilah iz jednoga predela dona^ati yu drugi. Vu Horvatskoj Uiihadja as vu vnogih zagrebeékih vrtih i aadu|akik ter i na pokulaliiču gospodara* kog družtva, vu Slavoniji je službeno jav-jena vu obćini Virovitici, ter se je bojati-da ae je ta vul već vu vnogih predelih nafte umije razširila. Ih Kakva je krvava vu« i kak üvi ? . Krvave vutt ima, kak i trine vu9i, dvé fele, najnare krvava vaš pre* krila i a* krtíi (krilata). Preakrilata krvava vud je podpuno razvijena 1*6 mm. duga vu sredini bolje Uroka, napré i odsada bolje dpičasta. Farbe je f erleckaata i amedje. Po hrubtu, na strani t«!a osobito pak vu zadnjem délu téla za-raflćena je sa dugačkima bélima, gustimi nitima kakti pamuk. Zaradi toga vidi se a« mladioi ili drövn, gde se ova vu* nahad-ja, kak da je pokrit snegom ili bélim pa« mukom ter više put vu malih grudah vi-iijp kakti zavinjene vu pamuka iz granah (avrlja) mladicah volke. Ove niti čuvaju vufli pred vsake fele neprijatelji, mokrinom i mrazom, koji vudim nikaj neflkodi. Krvave vu\'i imaju oči dosta velike a glavu malonn. Sjetila (čutila) su joj žut-kasta, farbe > Aeateroćlankovite. Pod glavom nahadja se kljun (sisalo), koji se proteže do zadnjih nogah, ter je položen po trbuhu, kad je vud mirna, — pri mladih vufl\'h ja tai kljun (sisalo) podugovati, kak célo télo. Tim sisalom se vuSi sahodeju vu koru voćke do like (kofte) odkud moreju sisati aok iz mladicah. Ove nekrilate vufli, r koje su bezepo\'ne t. j. da se vnofiju prez oplemenjivanja sa muijaci, imaju vu zadnjem dólu tćla vrlo vnoga jajeo 80 do 40 i vide, koju, ako se izstitnu (zdruzneju), davaju zamazanu čer-lenu krvavu farbu, od kud i dobina vu) Ime: .krvava vu*" Kada vud leže ličinke mirno sédi na . mestu, gde se je sa sisalom vu koru voćke sada) zagrizla, izležene flesteronožne ličinke hitro idu po grani (po sviiži) ili mladioi dröva, te se zajedu (za-pil\'ju) sa siBalom vu nje. Iz ovih pako već za nekoliko dana postanu razmerno male vufli, koje su zevsema s abo poražene sa prvlje spomenUtiml pamnćnimi niftma. Ali za kratko vréme se podpuno raaviju, ter-poćmeju leći (valiti) i one iesteronolne ličinke kak njihova mati i to 80 do 40 i vile vsaka. Pokehdob se krvave tuži vanredno hitro povnožavaju, more na jedno ljeto biti 8 do 10 rodovah (g< neraoijah), ter more vu Jednom ljetu, ako se \' računa da vsaka vui izlegne (snese) amo 80 mladih Cinkah* iz jedne vuái Vu 8 generaoijah more postati (povnolati se) 167,100.000.000 vuflih. I to silno vnoženje je upravo razlog, zakaj more krvava vufl aadu toliko naškoditi, i zato ju je težko, dapače skorom nemoguće zevsema sfondati. Gda se počmu vuAi vnožiti, ispočetka leži jedna na drugoj, a pokehdob nemreu vse dojti sa svojimi sisali do kore grani ili mladice, odkud bi mogle dobivati hranu, rezide^u se po oölom drévu, a vifle put idu i na korenje. Prezkrilate vufli vide puta svoju kotu prek ljeta ménjaju, navadno biva proti je aeni, onda se opala, da se rode nekakve osobite ličinke, na kojih se na starini téla opažaju krila. Iz ovib krilastih ličinkah postanu krilate krvave vufli. Krilate krvave vuii sudčrne i svétle farbe, imaju Velike oči, a zadniji dél tčla poraslćen je sa bélimi nitima kakti pamuk, Imaju 4 velika krila, koja polože kakti krova prék téla, kada miruju. S početka krilate krvave vufli aediju med nekrilatima dok se vu njih nerazviju jajoa Akoprem su nesposobne kak i nekrilate odletiju iz prvefleg mesta, čim se ćutiju, da su spo-aobne za razplod, na koje drugo mesto na istoj voćki ili ako ih Veter vlovi, moreju jako daleko odleteti, Na novom svojem mestu valiju (lužu 6 do 10 lajoa med raz-pukotine stebla i granah. Od ovih jajec nekoja su vekia, žute farbe kak med, ter su ženskoga *spola, a druga su opet menjfla više zelenkaste farbe, mužkog spefa. Iz vekteg jajoa izide vufl ženskog spola, a iz meni-ih ja|ec vufl mužkog spola; Za nekoliko dana spleme se (spariju se) vu*i, ter isleže Vsaka ženska po jedno jajce, tak zvano simsko jajce. Iz toga zimskoga jajca izleže se jođ one jeseni Ü1 budućeg protuletja za rani nekrilata vu3 koja je opet kakti poćetnio«, novog legla, iz kojega se more šunku metnete, drsgovolje odnesem. Marica odmah donese zadnju Ipnku. koju je imala i preda vandrevcu govoreći da njeni pokojni je rado jel Sunku. Pokehdob se ja vandravec dobro najel 1 napi], prime spakovanu opravu i danku, pak žurno Ide prama lumi# gde si vu bladu lepo sede, da si malo počine. A Marica pak sat* nimi o< mi gledala za njim i mislila kaktbude vesda njeni prvi mul, se veselil kad bude to ■ve dobil i ovoj bude rekel, da nisam otiflla drugi pat zamuži jer je prosila vandravca. da nsk neveli njemu, da illa samu! drugi put, Ćim je doial Stef Currila muž njeni, odmah mu prićme pripovedati, da kak je njeni prvi mu* poslal knjoj ordinanoa, po« kojem naj, mu polle opravu aveteinju i flunku, jer tam tak dobre lunke nema kak mu ora prepraviti, to sam i vućiuila, spakovala spakovala sam tvoja svetefl iju\'epravu i poslala. -Bila bi Marica jofl duže prepovedala da nije Stef jo srdito pregledal i zapovjedal da neka »luga zasedla ridjana, on bude več toga po-t*puha doatigei 1 uavóil vksnjuvati. fitef Curilia leti, kakti ftič na ridaou prama Umi, a Marica gledi s njim i vu Mbi veli, dobar je moj Curilla, ako je imalo grobi ac» Zaista čim dojde do flume, vidi, gde jedan ćlovek éiai, kak da suho álbje bral. To je bil vandravec koj si je tam poćinui i čim-spazi gde hitro jaie ćlovek po patu. hiti kaj je nosil vu gaflćaro, on pak čini, kak da bi Jibje bral. Carilla do njeg dojafle i pita, jeli mo guče videl, kakovog človeka, koj je kaj nosil ? Odgovori vandravec, da ravoo malo predi je po ovo) močvari se obrnul i žurno iiel. Curilla vezda doli atane skonja i moli vandravca, da mu malo pripazi na konje dok on pogleda po moflvari^ kam se obruul onaj putnik. — Curilla otide iz pata prama močvari a vandravec vzeme avoje stvari, pak akoći na konja i otide iz opravom skup. Curilla dojde naaaj i vidi da niti konja niti vandravca nema na patu. Curilla vazda žaloatuo »de dimo, aebi bil on nikomo povedal to, da nije žena vu oeloma sela povedala, da kak je njeni Curilla strogak nosil va uebo. Ksd je prepovedal, kad ie doflel dimo, to neznam, nego vezda videl Gorilla, da nije on vu seli nsjpametneői i ksd god vidi ordh oauca Carilla, ua pamet dojde njegov ridjan. Priredil: \' Kotleta Ignáci. opat na milijarde vuflih povnolati. Krilata krvava vud je anda aa dalnje t renje ve«i najpogibelneSa, pak je zato i borba za sfondati te vuli jako težka. (Drugi pat dalje.) Prisadih Glad Ferenoab KAJ JE NOVOGA? Stoti mrtvi kardinal za Ler.na XIII. Telegraf iz Tonlousa dojavil, da je opdi vnoói 81* januara vumrl tamošnji kardiual-nadbilkup Julién Flórian Despores, oajatareái prelat franceskc cirkve I po dobi drogi seolor avetog abora, Desprez bll ie 14. aprila 1807. vu Oatricourta, postal je 1861.biflkapi 1867. nadbiikap va Toulousa. Leon XIII, imenoval ga js va svom prvom konziatorijnmu od 12. majula 1879. kardinalom. Vezda je ou pri reda stoti kardinal, koji je vuarl aa pon> tifikata Leonova . v ■ • V - . \' \' , Kralj lutrijai Melko Farka«- tiilarl Nekoč vi^pgo spominjani Melko Fark*0, koji je pred vi^e ljetmi vo Temilvaro pre* varom bil, dobil aa maloj lutriji preko 400.000 forinti* a potli obsadjen na težku tamnicu (reAt) od 4 i pol ljeta, ostuvil reH», ter se je nastanil vu svojem rodnom mestu Arada i ta je qdprl tiilarija, pokehdob se je izvućil va re*tu titlsrsku ajj^triju Negda je Farkai bi) va Arada gradski aAelor. Pomilovan na smrtnoj postelji. Vu vuzi ötéin kod Krema vumrl je 19. januara bivjtr direktor financijnh vu Csr-novicah i dvorski savjetnik vu peusiji Ivan Trscieaicki v a 67 ljeta* Va septembra ljeta 1892. stal je on vu Beća na obtuženirkoj klupi zaradi velikih defraudacijab carine. On je bil obaudjeo na 4 l eta težke tamnice. Tcsbievaki je vu reitu zbetežal i. bil daže vremena va Apitalu. Dneva 19, januara ob 10 vari pred poldsa preglasili aa ma potom toga, ka) |e vile od dva ljeta aprevel va reáta, previdaje pomilovanje, no on je bil već tak slab, da nije vile mogel govoriti. Na većer istoga dana ispaatil js duiu. Mrtvo télo odpremljeno jo rodbini vu Lemberg. Dolazak kraljica vu Montono. Njezino Velićanatva kraljica Jalžabeta stigla je 16. januara ob 1 vuri vnoü va Mentone, tor je kak ) lani odsela vu hotela »Oap St. Ma^ia*. 8 prva bilo odredjeno, da ba kraljica doAla va Meatone atopram vu februara, pak sa i sobe stopram od 1. februara bUe naj mijene. Dotićaa je kraljiea imala boraviti va Algira. Medtlmtoga je nenavadna oátra sUaa prisilila kraljica, da pri)e v»a»ena ostavila Algir. Kraljičina pratnja pripoveda da js od sadnjih danah decembra va Algira skorom svaki dan padal anég s defdjom, viher za vihrom bésnil je s barom i bljeskom. Zvan toga savladala je ondi takova zima, da se nisu mogla zadoata obraniti, pokehdob tam manjkaju peći i drage oredbe. Stranci sa severa, koji dodli zaradi blažega podneblja^ ljuto su ae vkanilij pak sa morali céll dan aprovoditi va hladnih sobab. Kraljica js mogla 1 malo letati, ar to ai|e dopustilo vréme. Poklám kam se. js vréme do 10. ja-apara nije premenllo, odlučila je kraljica da ostavi Algir. Kralj Ferenc Joief pohodil je kraljica po etkom februara i osUl ie va Mentoaa i bude Um dva tri tjedna. Kaa se i kod« krá]} povraul vo Beč, kraljića bude išla uá Ki f, da ondi sprovede maroioAa 1 aprila tu evojem dvoru Aehillelo&u. Početkom majula 1 povrne le i kraljica tu Beč. Kad bodu Nj. Veličanstva oa rto St. Martiua, tu polovici mesec* februara dojde tam i caric* Eugenija i engleska kraljica Viktorij«. Francezka ministarstva. • ■ i ,■ ■ i Ministers-\'.vo Bourgeoisovo, koji se dene« očekuje, bude po redu „84 od ob«Un«a tretje fraoc«zke republike, odooauo od Izbora Tbier-aova predseduikom republika- Za Thiersa biia «0 unio dva kabineta, a obedvem bil je pred* seduik Dnfaure. Za M«c |Mahoua opravljal je oaem kablnetab, a predsedniki «o fm bili Buffet, Dufaure, Brogli«, Cisssy, Simon, fto-bheboaet i Waddington. Za Grevya je poslo-valo dvanajst ministerstvab. Predsedniki bili «o im Waddlogton, Freycioaet, Feríy, Gam» batu, Duclerc Fallióres, Brissos, Flóquet, Gob let i Roavisr. — Oarnot je izmeuil deaet vladah. Predsedniki su bili Tir ar J, Floquet, Freyciuet, Loubet, Ribot, Dupny i Caaimir P«riór. Za Periérajposlovalo je samo naioia taratvo Dupoyevo. Ova 83 kabineta imala •u 20 predsadnikab.^Nsjviie s« je] povraOal Freycinet i najdute vladal. Vsega skupa je to tr 83 kabineta Mdela 201<o«oba.]0d tih jtfSomrlo 66, a 186 ih joá šivi. \' Liecnicka plaón. . ! "i \' \' " \' • Glasoviti pariftki cbirorg Dupuytreu j« jednoć jeduoga is familije Bothiohild, na glsiu bogatala, HeöU Isti li je nesrećom ruku vrtgnul, pak j« liećenje prestalo, 1 poalal je Botljschild Dupoy trenu, bna da bi m o ov bil raćun poslal, kakti honorar sa liečenj« i njegov trud dvadeaet biljsda frankab (od pri like flOOO foriotik;. Dupaytren namirom potvrdi, da je prijel poalane mu novce, ali pod namirom napite opasku da on nikada nije mislil, da bi i jedan Bothichild\' liečnika na obrok« isplaćuval. Drugi krat je opet jedan londonski ope~ rateur bil k-niekomu vrlo bogatomu fabrikatu pozvao, kojemu bi se bila imale noga ampu« tirati (odrezati). On je xa tu operaciju zahtieval dvi« sto funtih áterliugah (od prilike dvie hiljade forlntlh) te mu • je i U svota bila obećana Potlamkam bi operateur bil holeatuu nogu temeljito previaitiral te se sa liečnici. koji su već prije tu nogu lečili, poaavietuval, jzrs\'e operateur svoj sud, da će noga i bes amputacije izliećili mogla. Pun veselja hotel mu je sad bolestnik dvadeset funtih tterlin-gal platiti (to je do 200 forinti). „Ali vi ste mi gospone dvi« ato fantih flterlingah obe6alitt — veli operateur. tTo je istina* — odgovori bolestnik -5 .ali pod tum pogodbom, ako mi bu treba nogu odrezati". „Nož siml* — zavikne operateur. I to je hasnilo. Bolestnik j« iiplatil pogodjeno svotu. Treći krat se je opet dogodilo, da je jedan glasoviti niemaćki chirurg bil k FÜrstu hessenskomu radi operacije pozvan, ali Farst je prije ga zapital, koliko za svoj put i dielo sahtieva ? „Dvie hiljade talirah" — bil je odgovor. »Kaj? dvie hiljade talirab iavikne Fürst — »pak «a jednu vuro d\'.ela? -Jim toliko neima niti moj prvi general Jplaće sa tak kratko vriome". wHa" — odgovori operateur — »Onda pak se Njihova visost nek dade po svojem generalu operirati. _ Hasuoviti nauk, i Staro priredje £veli: , Sam jesti, dela tu^ćava«! Ja pak jo« dva ktomu pridaj«na: „Sara paziti dela pametnoga"- i ,Sam delati, dela bogatoga". Tko lastovitimi oćmi uepri-gledava, ved se na druge zanala, te koj dielo sam u ruke neprime, gde le potrebuo, nego po dugih posti zvrtavati, kaj bi asm imal urfniti, oa daleko nedotira i njoegvoj tostoči aud« oa skoro kraj. a Drugo priredje t „Nemalaj vrag na zid. jer dojde." — Tak mnogi veli u uerazme.« Zločestog duba upravu niti fcije moći ua aid, malati, drugći je nobl bil duh. A niti nemre dojti, jer je lanci u vekiveénoj tmiuiti skap. Ć9ui, Kaj auda hoće ovo prirečje reći ? Ako čoviek mnogo na zloćeato0e miali te si je u pameti predstavlja, ili dugo o njih govori, tak m honaćno požeijenje aa njini u srdce dovleču i napokon ih čoviek učini. Ako hočeS da sli duh nedojde, nemoj ga malati na zid. Ako ne*«* zlo činiti, nemoj misliti na nje. 8 »Jedan krat nije nijedan krat". — Ono je najvekta lat med svemi prirečji i koj je ovo znaiél, taj je zlo zraćunal. Jedan ja najmanje jedan krat i tu se neda uit za vlaa odtrći Tko je jedan krat vkral, toj cieloavoje življenje vito oemre o sebi reći: »Hvala Bogu ja se tudjeg* nisam nikad dutnknu) 1 1 ako tolvaja ulov« i obiese, tak onda jedan Vu Budimpešti 25 januara. Političkim državnim tajnikom vo minia« isrstvu financijth imenovan je ministarski sav j letnik Grilncsustiin, úoga će va ravnateljstvu milenijsku izložbe zameuiti ministorijaluljuv-oetuik dr. Jožef Schmidt. — Državnim* taj-jikom vu mioisterijumu trgovine poataibu sav-letnik Vörös. — Magyarska zastupnička hiža nastavi-ra je svoj normalni frad (delo), kaj Jga j« p0-ovinom decembra prekrinala. Na, dnevnom ledu bil je naatavek proračunske razprav« ministarstva za bogoštovlje i- nastava. Poklam kam* je ijvestiUlj^Fenyvessy preporuci prorećun za prijetje,",sUl se4je ml-niater bogoštovlja i nastave ;dr" Wlassics, da razvije svoj program, On prihvaća proračun, kaj ga j« i vdelal njegov predlastoik, a\'prih* vaća i politiku njegovu« Minister uvjerava, da vlada saaatra svojom dužnostjum, da svoje .protivnih« vmiri blsgim* postupkom JJda,ih Josvedoči~o*tom( da i ona smatra religioznost i njegu religiomog čuvBtva kardinalnom garancijom magyarakog omćkog por«dka i da joj pripisuj« naj veki u važnost i jakost. . Za tim je ministar prešel na naatavni program,\'spom«uul naj prije ^pnčke dkol«, koj« nepoa država prevzeti nego občine. Nedostatkl vu srednjih »kolah n«potiću s osnove naukovne, nego s brojnog i pedagočkog nsdoaUtka učiteljskih silab. Glede aveučiliitah drži ss|oister, da )« nemački aiatsm najbolti. Tretje aveu-čilište nije tak potrebno, kak aaavrteoje obed* veh poatojeóih. t iv, Program mintatrov podvrgli sa kritiki Alb«rt Kiss, StreUr, Polonyl, Thaly i Tóth. Debata je odgodjena. Zbiranje. •«. Pri varmegjije dokončano, da bode va Cakovcn zbiranje ablegata 7-ga (vu četrtek) ovoga meseca Pr«seil budo pri zbiranju gospi Gózony László varmegjinski glavni notariat Zakál Henrik fttkaliui, namestni preseli buds gosp. Tóth Istváu tisztartov i Hargitai Jó ftef ravnatelj, noUriuéi gosp. dr. Hajós Fe, rencz ft»kaliai i Jeney GaaztAv ravnatelj, namestni notariu« Wollák Rezsó fltkaliui i Zrinyi Károly navuč telj. \' \' krat nii« nijedan krat. Ali ove je „Jedau krat je deset krat, j« sto krat i j« tiljadu krat." Tko je jcdan krat slo baj navadno isto i dalje šini dok oao na aid* nje uedojd« ono priredje: ,VrÓ ide tak dugu na zdenac, dok se potere.*\' — . 4 Joisa dva prirešja i obodvoje sa ć^ta istina, akoprem ai medjoioboo protaelov«. Od dveh siromaških bratov< jedan nikak nije mogel se odvaüti, da bi si k^j priskrbel, j«r mu novci nisu hoteli samo onak /kros oblok u sobu cureti. On je avlk samo rekel: „Gde oikaj neima niti nikaj nedojde". J tak je bilo I On j« oielo svoje življenje ostal bra. Nikaj, jer nikada nije hotel sa malim početi aa da bi sve po malo do veklega|dožel. Njegov mladji brat nije se tog prireija hotel držati. On je navadno govorili „Kaj jofl nije, more dojti." On je ono maiot kaj je sa diei dobil, skup držal, te je sve <po malo, kak mu je bilo moguóe, poveklaval, Marljivo poslujući i Sparno živeći. Is i>očetka je to navarski jako po aaalo itlo, njegovo prirežje: „Kaj jofl nije mere dojti" daval, mu je gjegjernost. S vriemenom je išlo boljeg te je on sa nekoliko godinab, kros trajnu marljivost i božji blagoslov, postal dobro sto> eči gospodar; koj j« konaćno i sroja i bra-tov« dieco hranil. v. v $ekq) mu kratek čas. I. Otec i njegovi trijsini. Bil nekoj lotec^ koj je im«l tri sine Najstareli je bi malo zažiknjen, pak so ga i zvali i deržali za prlsmojenogs, drogi dva* pak su bili spametni i bistri. Te tri sta e ho-tel je otec isprobati, koj bi rbil najbolti sa gospodara. Prvi den rekel je najmlajlemo sinu, da bi napasel koze tak, da nebndo oa veder, kad jih dimo dotira jele glavoato selje., Sin žene koze i cél i dan je dobro pasel kad, ih je pod večer dimo dognal, ponidil je otec glavoato zelj«, a koze aa pak prav rade jele, — Bekel je onda otec najmlajtemu Binu : »Ti ne but za oikaj gospodsr, kajti nisi koze Uk napaaelt da oebi Jele zeijnate glave". Drugi dan rekel je otec («redjeuaj{«inu pasti i Uk napasti, da gda dojde na .večer dimo, da nebudu jeie glavoato selje. jVezda gnal drugi slu koze oa patu i pasel j« oöli dan daval jim je glavnato aelje, da bi j« domaj nebi jele. Rad ih je pod večer dimo dognal, ponudil je otec kozam glavnato xelje^ pák sa koze i kak rado lele< Zatojs rekel otec|sinu s „Ti takaj nebud za gospodara, ar bsl ne Uk napasel koze, kaj nebi jele zeljnat« glave. Tretji den rekel je najsUrelema sinu, koga su si držali sa bedaka, — naj žene koze, i naj Uk napaae, da nebodo na vešer, kad je dotene dimo, jele glavnato zelje. Ov bedak je pak drugafi napravil,Vzel je najmre glavnato ze^je sobom i oje je na pali ponudjal kozam; kad je koja hotela aagristi, vadril flapil ju je s batinom po giavit i Uk j« delai cóli dan. IZvečera je kose dimo gnal. Otec jim je ponudil glavnoto zelje, a koze, kad au zgledale aelje, taki so oa stran skočile i niša botele jesti. Na to Je otec rekel: No, ti bo* dober sa gospodara, kaj ai tak dobro ,napaa«l koze, da zeijnate glave nećejo jesti; Ubi bom dal goapodarstvo« Navuk: gdo ima drug« u bedake, je nsjvek«i bedak. Priredil:\' Cilad Feiunoz. sam ODQOVOÜNÍ UUKDNIK M A KCilTAl JOZtítóF Glavbi »urednik «1 > GLÁD FE BKNOZ mm Grácz 26-gn januara 1895 aa 18 40 68 59 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. R frt kr.. Búza Pflenica 6.70-—, Zab Zob 5.70 — -1 Rozs Hr* 6.---i Kukoricxa ó Kuruza stari 1 " novi , 6.30 - - 1 Árpa Ječmen 6-- Fehér bab uj Grah beli 7.— Sárga * > » žuti 6.— Vegyes » , » zraéflan 6.- Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka 6. -r — ré^rehijtáa kérelmi ezottal 9 fit 40 krbsn meghatározott árverés kérelmi költségek behajtása czéljából a n.-gykanizsai kir. tör* vónysaék a (perlaki kir. járásbíróság) területén fekvő, Pálovees községi 804. sz. tjkvben foglalt 37ja hrsz. ingatlan ugy a legeló éa erdó illetménynek végrehajtást szenvedett s jelenlenleg annak örökösei Vugrinecz Mag dolna, János, Mária, Éva, Ilona, Ágnes éa Margit kiskornak nevén álló */, részt illető-log az 1881. évi 60 t. cz.^ 166. § s alapján az egész ingatlan 106 frt \'becsértékben, s a páloveczl 866 sztjkvben A-f. 1 — 17 sor, 166/2, 219/3, 243(2, 846/8, 861/8, 861/7, 866 8, 396/a, 41414, 606|8, 610|3, 611|3, 641(2, 585J2 646|2, 668|4 és 677|4 hrsz. a. ugyanazok nevén álló ingatlanok együttesen 368 frt becsértékben Pálovees község házánál 1895. éri január hó 28. napján délilóti 10 éiokv megtartandó nyilvánoi árvetésen elfognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsá • Árverezui kivánók tartoznak a becsár 10°,,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó köteles a vételárt három egyenlő részletben még — pedig sz elsőt az árverés jogerőre emelkedő* tői számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugy attól 46 nap alatt, a harmadikat ugyau attól 60 nap alatt, miudeu egyen részlet után az árveiéu napjától számítandó 6 \\ kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint.lefizetni , Esse hirdetméuy kibocsájtásával egyidejűleg a megállapított árverési feltételek, a perlaki kir. járásbíróság tkvi. osztályánál éa Páloveez község elöljáróságánál a hivatalos .órák k alatt megtekinthetők. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Perlakon* 1894. nov. 8. 668. -J k?" íf ^ a o jj 2Í ,iiifirí||3 ste t\' r ffl®* i/ühifii s wf f* Pályázat. A Dráva-Vásárhelyen felállítandó állandó gyermek menedékháznál az óvónői Állásra eaenml pályáaat hirdettetik. Javadalmaaá^a évi l&O Irt és ssabad lakáé. Felhivatnak mindazok, kik eaen állást elnyerni óhajtják, hogy hivatalos bizonylat tal felszerelt kérvényüket a dráva-vásárhelyi község elöljáróságára oaimezve, f. évi február hó ö-ig nyújtsák be. - Az állás f. évi máján hó l-éa lésaen elfoglalandó* Dráva Vásárhely, 1896. január hó 24 én- Kornfeind Nándor ZnidariC J»k*b jegyző. 667 1—2 városbíró. 4998 — 1894« tk. Árverési hirdetmény. A periski kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatóuak Bedeuek Rozá Ha férj. Vugrinecz Mártouué páloveczl volt lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási %ében 161 frt. 81 kr. tóke ennek 1894. évi Január 1-tól járó 6\\ kamatai 9 fit. 66 kr. 1 Négy regény ingyen! (gelhivds a rnüvelt magyar olvawó közönséghez I A „Képee Családi Lapok« jelenleg már aa oirftif, minden vidékén a legtöbb müveit magyar család hézibarát ja. < . ■ >\' Közkedveltséget ós elterjedtséget na állal ért el, hogy mindig hazafias irányban s ugy van szerkesztve, hogy a serdülő leánykának is bátran a kesébe lehat adni, s e mellett sz atyák, anyák éa nagyanyák ia mindig megfelelő szórakozást és hasznos olvasmányokat találnak benne. A „Hölgyek Lapja\' ozimü. melléklet, a nő hü tanácsadója és szellemi titkára A .Regénymelléklet" évente négy díszes regénynyel ajándékozza meg előfizetőit, saép saines borítékkal, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 írt, tehát összesen négy forint. — \' > \\ A „Boríték" tele vsnlszórakoztaló talányokkal a muliatlató apróságokkal, kérdésekkel, teleletekkel, egyszóval a „Képes Családi Lapok" a legtartalomdusabb, a legélénkebb s mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. A kópék a legelső művészek eosetének köszönik létüket. A „Hölgyek Lapja" mellékletünknek divatképei mindig a legjobb divatnak mintái, igy a*;l8051k évi első szám a kővetkező tartalommal jelent meg: "Háxsmárés tfrsa" regény Beniozkynó Bajza Lenkétől, „Újév" költemény Ábrányi Emiltől, „A befelé fordított kép" novella Muray Károljtől, „A nő feladata" dr. Turnowsky Mórtól, „A sötét világ" Tolnay Lajostól, »Az ifjú anya« költemény dr. Fe\'íki Sándortól »Ab álom« G- Diószeghy Mórtól, „Bál után\' Mészáros Sándortól, „Az időről" szatíra Jámbor Lajostól, „A szép szinésznő" regény Hudoyánszky Gyulától, Előfizetési árak: a .Hölgyek Lapja« oximü divat- s .Regény\'-mellét; xtel együtt Egéez évre — — — — — 6 trt — kr. Fél évre — — — — — — 8„ — „ Negyed évre — — — — — 1„ — „ A „Képes Családi Lapok\' hetilapból mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindaaoknak, a kik ea iránt - legozélszerübben levelezőlapon — hossá fordulnak. A ki három qj előfizetői gyűjt s aa előfizetési összeget utalványon egyszerre beküldi, annak elismerésül »egy diszes emlékkönyvet« küldünk. A ki aa egéss évre valő hat frtnyi előfizetési f <zeget 80 kr. csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküldi, annak ellart srésül 4 regényt küldünk, a ki 8 irt előfizetési összeget 40 kr. oxomagoláai és postaszállítási dijjsl együtt egyszerre beküld, annak két regényt küldünk elismerésünk jeléül és a ki osak 1 Irt 60krnyi negyed-, évi előfizetési dijat 20 kr. csomagolási- éa postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld jutalmul. a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala 629 6 — 6 Budapest, Vadáazutcza, 14. *z< saját házában 6l6i. 1894. tk Árverési hirdetményi kivonat, A. Csáktornyái kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré testi, hogy ss ál lana kincs tár végrehajtatónak, Szklepits István végrehajtást szenvedő elleni 82 frt 25 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ttgyóben a nagykanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) terülstén lévó felsópusztafai 12* tk. 16/a hrsz. a. ingatlan 840 írt. 97/b hrss a 282 irt. 112/b hrw. a 150. frt. 140/b hrsz. a. 78 frt 276/a hrsz. a 869 írt as árverést etenuel megállapított kikiáktsl árban as árveréstvei-rendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan as 1005. évi ftbruái hő iUik napján d #. 10 árakor a felsópusztafai kötéégbiró házánál megtartandó nyilvánoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Arvereani szándékozók Urtosnak az ingatlan becsárnak 10 *]a-át készpénzben vagyis az 1881 LX. t< cs; 42. §-ában jelzett árfolyammal sxámitott és az 1881. évi nov. hó 1-én 8888 ss. a. kelt igssság&gyminiiteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban s kiküldött kezéhez leteuui, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §*a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszetü elismervényt átszolgáltatni. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1894. decsember 16 én. 689 1—I 20/1896. ss. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 108* § a értelmében ezennel közhirró teszi, bogy a csáktornyai kir. járásbíróság 2016/94. számú végzése áltsl a Bzinkovits Mátyás vegrebs;tó javára, Pulai Ztigmond ellen 61 frt 62 kr tőke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 850 fitra becsült pej szórd herélt lóból álló ingóság nyilvános árveréses leendő eladatása elrendeltetvén ennek a helyszínén, vagyis Csáktornyán leendő eszközlésére 1895. évi febraár hó 8-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kl tűzeti k és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak aaeg, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. óv LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet igérőuek becsáron slul is készpénz fizetés melleit eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vólnek érvényesíthetni, kereseteiket vsgy szóbeli jelentéseiket as árverés megkezdéseig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárveroaendé ingéságok vételára aa 1881. évi LX. t.-cz. 109 §-ában megáll*-pi t ott feltételek sserint Isss kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1896. jsnuár 18-án- Molnár 670 1—1 kiküldött bir. végrehajtó. IOOOOOOOO p ooooooooooooooovo XIL ÉVFOLYAM. # . A csáktornyai takarékpénztárral egyesűit önsegélyző atiöveiketvt I. ex. t a g fai folyd M flré^o 17—ób délután 2 órakor, Csáktornyán, s" * í ■ * \' \', 4 \' ■ I a Csáktornyái takarékpénztár részvénytársulat helyiségében tartandó EÖZITÜKÍSftl hivatkozva az alapszabályok 20*) § ára, tisztelettel meghívatnak. TÁRGYAK: \\ 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A folyamatban levő V. és VI. csoporti számadások fölötti hatá- rozathozatal ós a felmentvény megadása. i. öt igazgató tanácsi tag és a felügyelő bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzökönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. Neténi indítványok. Csáktornyán, 1895. január 17-én. Az igazgatóság. •) Hogy a közgyűlés érvénye« határozatot hozhasson, arra legalább 20 ezövet-keieti tagnak jelenléte szükségeltetik. kik fXX) törzsbetétet képviselnek. Ha a közgyűlés nem válhatnék határozatképessé, ekkor 15 nappal későbbre egy uj közgyűlés bivaudó ö»sze, mely a* első közgyűlés tár«yHÍ lölötl tekintet nélkül a tagok vagy törzsbetétek számára, jogérvényes határozatokat hoz. A megvizsgált évi számadánok, az Uzleti jelentén éa a telUgyelö bizottaág jelentése a társulat üzleti helyiségében a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg a részvénye-Bek által betekintbetök. 2—8 O o o 8 o O O o 8 o 8 O o o o o o o o o OOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOCoooo# első magyar bőrönd- és bördru-gydr DUNEITZ EMIL delail osztálya IIUDAPHST, Károiy-körmt 3 Hogy a kicsinyben vásárolni szándékozó közönség ÍKényeinek megfelelhessen, egy közvetlen kicsinyben szétküldö osztályt állított /el, hol következő tárgyak, a legnagyobb válaszlókban és eredeti gyári árakbsn klildeinek szét. Fa-a<lböröndftk különtéle alakban hölgyek óh urak számára vitorla*vaterprov ós bórké/.ibóröndök minden minőség és árhan. Ilftr kézIsstABÓ Kt*k<tk. uti toilette necessairek, oldalutitáskák, nól uti^iHkíik uti plald-axijak, uti t u k ii ró g)öiiKyAk Irfbsaiirvedftk (Gamaschen). Víillé és bankótárcAk Porlefeuillea, skoiatáskák, cilinderkalap tokoh, tiszti bőröndök, di<zruhaböröndök, vadrisztaskók, fegyvertokok é» mjndennemli e szakmába vágó tárgyak. - Nagy választék pénz-, szivar-, czigareüa-, dohány-lárc/.ákban a legkülönbözőbb kivitelben i • Megrendelitek bárminő e nzakmába vágó ezikkek- ben elfogadtatnak. Kćpee Árjegyzék di|m*iit«8*ll küldetik. 6ö6 2 6 NyottuUoU Fiocbel Fülöp (Strausx Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. jU.rk**atftT«l irtakasni lakat ala-4,aaap 11 1» köiött — A lap >m11mí1 rimin voaatko*é aladta kltlnii; Harf ital jé MM* t uMkiuK tavira klldMdl CUdÓklTAUl I a! Ftlöp k5nyTk«r«k.d4». 14, kZUanálk u •IfiflMtVi dijak ■yilttarak 4a ktrdaUa.z. Urfctótk jjUbjmd uáiillaliik. Csáktornya, 1895. február 10 BZftm. 6, \\ MAGYAR és HORVÁT NYELVEN MEGJELKNÖ TÁRSADALMI, ISMRRKTTKRJESZTŐ 4 SZÉPIRODALII HETILAP. A • Muraközi tiszti kezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. Klfltta.Ual trak: érre . . \\ 4 frt Fél ávre .... I frt Negyed évre ... 1 frt Egyez mám 10 kr. BlriUOaak mit Bađapaatan: Goldbargar A. V. 4a Bek »tala B. klrd. ir*d. B4«aW*i Bek alak II, Dokaa K, Oppalik k^ Daab« O L. U tárainál ta Harali Krftnban: 8Ura M. Ny\'^Vh ytli\'.toim 10 kr. Kereskedelem. Napjainkban a kereskedelem világversenye oly hallatlanul devalválta nálunk a buza árakat, hogy nekünk a kik tagadhatatlanul agrikultur állam vagyunk, még jó eleve szflkségüok lesz kellő remediumokról gondoskodni és álláspontunknak akkép kell megváltoznia: ha a kartelben álló malmoknak joga van üzemüket felére leszállítani, ha a nagy exportőrök világszerte a ringek hatalmas szövetségével .\'elszöktetik áruikat hol van az megirva, hogy a magyar gazda a maga jól felfogott érdekében szintén ne köthessen kartelt, hogy legalább a magyar búzának világforgalmu értékét megkapja ? Nem akarom áltatni derék magyar kö sönségemet. Az akczió nehéz és valami horibilis sikereket el nem érö. Fájdalom, & métermázsánkénj 11 frtos buza ár, mely a 70 es évek elején mutatkozott, ide oda mese lesz. Ez idö3zerint nincs a magyar búzatermelőknek oly eré lyes hatalmas szövétsége, kitartó kaiteltja a mel y a magyar búzának a világforgalom-ban 11 frtos árt biztosítson mázsánként. Meg is mondtuk miért. Az utolsó két évtizedben ugy Oroszország, mint az uj világrész lapályain mii-1 ókra menő hektárakon indult meg a búzatermelés. A magyar buza még két évtized előtt mint autokrata uralta a tért és Európa liszt vételére utalt más országai más (orritst se tudtak mint Magyarországot. A budapesti tőzsde szabta meg a buza vilálorgalmi értékét és Amerika még akkor a hamburgi kikötőbe jelentéktelen mennyiséget szállított. Ma a buza világforgalmi értékét nem a budapesti, hanem a new yorki tőzsdén állapítják meg és a buza importra szorult államoknak nem fáj a fejük ha magyar búzából nem esznek kenyeret. A világforgalom hallatlan versenye következtében a magyar buza immár a magyar malmosok szerint, nem is lenne versenyképes, ha oláh búzával nem fehérítenék. Sopánkodással hogy mért van az, miként a new-yorki tőzsde áljapitja meg a buza világforgalmi értékét, nein^ segíthetünk. Miránk ebben az elszomorító helyzetben főleg az bir értékkel; ha váljon e lecsigázott árak mellett bár, de mégis a magyar buza világ forgalmi értékét megkapja e? És feleletünk határozott nem- Bizonyilhátnánk könnyesen, ha a tőzsdei jegyzésből ^ egy kis egyszerű átszámítással a budapesti és new yorki tőzzde jegyzéseit feltüntetnénk. De ezt megteheti min denki és amúgy is nagyon kézen fekvő dolog, így állván a dolog, elérkezettnek talál juk az időt arra, hogy a szövetkezetek Ügyét fokozottabb figyelemmel emlegessük. Mert azt hogy — és pedig nagy mértékben - komikusak ne legyünk, valóban nem mondhatjuk : hogy ha a buza ára ala csony, ne adja el a gazda A mi gazdasági berendezkedésünk mellet lehet-e azt ép észszel javasolni, hogy terményeit a gazda raktározza föl. De bál akkor miből csinál pénzt? Vagy a közterhek lerovása nem épen a* őszi időre szól. Hiszen már ae a gazda, a ki csűréből adja el a búzáját, rendezett is azokhoz képest, a kik lábon adják el I Egy szó mint száz : a magyar gazda rá van szorulva, hogy terményét azonnal piaezra bocsássa. Rá szorítják szükségei. De hiszen ép az ellen való lesz a szövetkezet, a^mely a gazdának előleget adhat és azzal lehetővé teszi, hogy búzáját akkor bocsássa áruba, mikor világforgalmi értékét megfizetik. -Aztán I Daczára az amerikai konkurenciának, még a magyar buza híre mindég nagy. Feltehető, hogy ha a szövetkezetek szapo-rodnak és egy erélyes kartellal a magyar buza egyelőre a forgalmat el nem árasztja, a magyar buza most lenyomott világforgalmi értéke megkapható leszi Da azt egyes em> ber el nem érheli. Kartelbe lépve móg a kisgazdák is nyerhetnek, mert többen ösz-szeállva egy-két vagon búzát egyszerre bo-csájtanak áruba, a buza a sok vásárló ée természetesen mind haszonra dolgozó egyén kezéből egyenesen a fövásárló tulajdonába megy és a közbeeső perczenteket is a termelő kapja. i Jmkíz"tánzája, ANNUS. — A .Murakőz\' eredeti tározája. — Irta: Has Ede. Csillagos éjszaka volt óh a meiön sxomoruan bólintgattak, harmatkönnyeket airtak a virágok. A harangvirág olyan búaan ringatta a fejét, v .itba az öszi hervadás azéle auhanna át felette ; — h gyöngyvirágok reszketve bújtak össze a testvéri mereteiben kereeve vigasztalást; a liliomleveleken nehéz könnyek permeleatek végig ■ as ér partján a nofelejtsek mélyen a viibe hajlottak, mintha oda akarnának veami. S aa egész mező felelt, halk kimondhatatlan bánatos sóhajtás lebegett, ugy bogy a könnyelmű éji lipék ijedten meneküllek onnan... Soha, soha még ilyen szomorúság a mezőn. S a tündér, aki a virágok között járdáit, megkérdette őket;: — £<Uh kis testvérkéim, a kik lábam nyomán iakadiok, mosolygásomból támadtok, mért vagytok oly azomoruak ? Felöltek a virágok : Hogy ne airnánk, hogy ne aaomorkodnánk, mikor mindég rosaaabbul éreazük magunkat hí földön. — Mi vagyunk hivatva illatos koronával iouni körül a legszebb hajna\'on a mennyass/onyok lejét. Ah I de hol van ma mennyasszony, a kinek örömmel simnlbatnánk a homlokára. Szólott a tündér t Jó I Tehát azüleeeék lányka, a kinek öröm- mel simultok a homlokára. Legyen ö olyan, a minőnek ti álmodjátok. Aki megváltja ártatlan tiszta szerelmével m bünö* férfit. A kinek nászünnepe h ti diadnlünnepeiek lesz. A virágok, az ábránd, az ideál fényes diadalnapja. Szólott h tündér és a raeaő fölvidult. — A harangvirág kacsagott, a nefelejtsek mosolyogtak, a lipék boldogan szedték róluk a mézet, a mi most édesebb volt mint egyébkor. II. Tulajdonképpen pedig ugy kellene kezd nem, hogy született a faluban egy leányka, a kit a jámbor falu nevelt föl később... így kellene bestéinem. De mint az utoxasarkon rongyokban didergő koldus az életmentő alamizsnára: ugy vágyódik uiánnad a lelkem mele^ érzékeny romantika. III. Az Alarozos bálban a ► panyol grand félre vonta a (ranozia marquist. — Tudja uram, hogy a felesége napról-napra megcsal)«? — £s bexsélt box/á láxwsan : feleségének egyedöli oka ö, a férj. Neki fá|t a nő bukása, fájl, hogy ideálja nem tudott megmaradni mint sxent hitves, de az fiatal volt, követelhette az élet jogait, a férj pedig bamu. hitvány hamu Mindetek után tisztén áll előtti d a dolog — mondotta a lázas ember a hülledaiö férjnek. Egyikünk nem ttirheti a másikat a világon. Valamelyikünk engesztelő áldozat less ax ö bukásáért. Es nyomban Összeültek a aegédek h mellék-teremben. Egy kövér elsxásxi paraszt, egy bra-bandi polgármester, egy polebinettó és egy medve, — psrsze kosztümben. IV. Megtörtént I Károgva repültek föl a varjuk. \'Aa erdő a lövésre visszhangot adott. Mintha az ott lappangó néma halál dmdalkiáltésa lelt volna ; hajrá I Az egyik véresen feküdt a földön. — Malviu... susogta, Még egy kicsit vitatkoztak a segédek, -»aljon a golyó azötödik, avagy hatodik borda alatt fúródott e be, aztán hasa-vitték a halottat, a varjak pedig kiabálták: Kár, kár... y. - • Nem gyújtotta meg a lámpát, had aeokjék a sötétséghez. Uintha a/halott szólt vofaa Osi-kárhoz: — Mért Öltél meg f... Nem a rém szólott Osakárhoz, hanem.egy fényea tünemény: Margit volt. Eljött hozzá a szép asazony a átfonta aa örvénybe rántó karjával, melyek puhák é« erősek voltak mint a hullám. — Te, gyilkos, aki értem öltél I aki bosxu álltál azért, a miért az a férfi a magáévá lett Bár tudta, hogy osak apám kényaierit, hogy hozzá a nábobhos menjek, a ki bo»zut álltál a pokolért, a mit az Ő oldalán átértem s a bukásért a mibe ö taszított. Most a tied lehetek. Lelkifurdaláaok kínoznak talán P Akarod-e, hogy as én ajkaim leheljék a iüledbe: jól tetted. &n birok a furiákkai. VI. És a férfi tudta, hogy ha most fasselánosolja é\'etét az asszonyéval, veszve van. Kpnek a nőnek a lelke örvény. A nagyravágyás, a kioiapongás, a modern élet minden Daemona szivében lakik. Menekülnis kell tőle. De hová? S mintha muzsika csendült volna mag kö-rülötte, mintha azétnyilt volna az ég kárpitja, apró, nevető angyal gyerekek zuhatagja, virágok Ma a kereskedelem forgalma sürgős feladattá teszi, hogy a termelő egyenes ösz-szeköttetósbe lépjen a fogyasztóval. Mig h buza ára 10, 9, sőt 8 frt volt, megjárták a kisebb nagyobb, valamennyien haszonra dolgozó ágensek: ám most a buzavásár minden zsellére kell hogy a gazda zsebébe jusson, ha az adó terheit viselni akarja és örökségét, vagy szerzeményét válságos helyzettől megmenteni szándékozik. . Jegyzőkönyv. Felvétetett Alsó-Lendván 1896. január 24-én az Alsó Lendva éa vidéke filloxera és peronospora ellen védekező egyesület rendes közgyűlésében. Jelen levők: Bzmodite Viktor e elnök, Alszeghy J- egyesületi pénztárnok, Koller Ferenoz e. titkár, Fuss Nándor, Lendvay Mátyás, dr Józsa Fábián, Meszelioi Miklós. Horváth, Ehrenreloh János, Vida Vendel, Tóma János, Gazdag János, .Gazda« lg-nácz, Göncz Ferenci Varga Antal, Mentes György, Biró Miklós, Sáfrán Pál, Kürouya János, Jakab Mihály egyesületi tagok, és Trajber Miklós, Cser István, Bimonka Fer., Huszti József, Rajf Dömötör, felvételre jelentkező tagok. Egyesületi elnök mindenek előtt a jelenlevőket üdvözölvén, a mai napra egybehívott közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Mindenek elótt felolvastatik a választmánynak az egyesület mult évi működéséről.\' valamint a f. é. munkaprogrammal szó<ó jelentése, a mely egész terjedelmében elfo-gadtatik és helyeslőleg tudomásul vétetik A jelentéesel kapcsolatosan bemutattatik a választmány állal megvizsgált mult évi számadás s az 221 frt 28 kr bevétellel és 228 frt 61 kr. kiadással helyesnek találta ván, miután a kiadási tételek kellően ok-mányolva vannak, pénztárnoknak a felment vény megadatik. Egyidejűleg előterjesztetik a fJé, költ ■égvetési előirányzat is, a mely 716 frt 62 kr. bevétellel és 1201 frt 23 kr. kiadással és 485 frt 76 kr. fedezetlen hiánynyal egéfz terjedelmében elfogadtatik. A számadási tárgyalássíi kaposolatoian Fuss Nándor tagtárs ur felszólalása folytán elhatároztatik, hogy a hátralékosok azonnal é« szigorúan szóiitassanak fel, hogy hátra* likaikat, tekintettel arra, hogy az egyesület mostani nehéz vi»zouyai közt úgyis alig képe« kiadásait fedezni, azonnal fizessék be, s ha rövid határidő alatt ezt nem teunék meg (»z alapszabályok" értelmében pereltessenek meg. A költségvetési tárgyalással kapcsolatosan felhozatott, hogy az egyesületnek első sorban fő feladata az amerikai vessző-termelés levén, a tervbe vett zöld-ojtás az anyatelepnek legfö!ebb % részén eszközöltessék, egy harmadrész minden esetre vesz szŐtermelésre fordíttassák Minthogy a zö d-ojtások nagybani keresztülvitele e f. évben azért vétetett tervbe, hogy azon nem várt esetben, ha az egyesület egy oldalról sem részesülne segélyben, akkor a nemesitett veaszők eladásából legyen jövedelme: a közgyűlés elhatározza, hogy azon esetben, ha az egyesület kellő mérvben segályeztétui fog, akkor a zöldojtás osak kis mérvben az egyesület vinozellérje által eszközöltessék. Ugyancsak a költségvetés tárgyalása kapcsán felhozatott, hogy a helybeli uradalmi főbérnökség kerestessék meg az iránt hogy az egyesület részére szükséges ojtó-házat és vinozellér lakot feláljitani szíveskedjék. az egyesület kötelezi magát, azon esetre az épületet jó karban fenntartani; ha erre azonban az uradalom hajlandó nem volna, akkor legalább is as ép tési anyagnak egy részét szíveskedjék adományozni. — A közgyűlés ezen indítványt elfogadta és as egyesületi elnököt megbízta, hogy ezen ügy ben magát a helybeli uradalommal érintkezésbe tennni szíveskedjék. •A vinozellér -fizetése 200 frtban ét szabad lakásban állapíttatott meg, a azon kivűl a vinczellér által nemesített minden sikerűit nemesitvényért neki \'/• biztosíttatik. A vinozellér kötelessége \'/faő sorban állandóan a telepen dolgozni^ azon kivűl pedig az egyesület tagjai által igénybe vé-tettetik, a midőn is az igénybe vevő tag által minden napra a vinczellér fizetésének egy nai»ra eső részlete aa egyesület péuz-tárába befizetendő. A vinozellér az egyest! leti elnök rendelkezése alatt állván, a tagok igénybe vétele végett az egyesületi elnöknél jelentkezzenek a a mennyiben a telepen munka ninos, a jelentkezés aorrendjében az egyesületi elnök a vinczellért átengedheti. Koller Ferenoz e. titkár bejelenti, hogy Poppel Ferenoz e tag ur kijelentette, hogy mindaddig, mig a vinozellér lak a telep n felépülhető lesz, Ő a vinczellér házát hass-nálatul átengedi Ezen ajánlat köszönettel tudmásul vétetett. | Tekintettel az előrehaladt? időre, a vinczellér f. évi február hó elsejétől hatá • rostatott felvétetni. Előterjeszti az elnök a zalamegyei gazdasági egyesületnek határozatát, a mely szerint az egyesület segélyezését az eddigi működés, eredmény éa siker, valamint a lövőre tervbe vett munkaprogrammtól teszi függővé. Az előterjesztés tudomásul vétetik és az elnök felkéretik, miszerint aa egyesület nevében a választmányi jelentés, a költségvetési elŐit ánysat csatolásával, ujabb kérvényt intézzen a gazdasági egyesülethez. Felolvastatik a nagymólt. földmivelés-ügyi magy. kir. minister umak 78J01|94. számú magas leirata Wolí Lipót és fia kit* martoni borkereskedő cség szőllőtelepén ész lelt ujabb szőllőbetegség tárgyában. A magas ministeri leirat tudmásul vétetik s az egyesületi tagok felkéretnek, hógy annak értelmében a szőlőbirtokosokat minél szélesebb körben figyelmeztetni szíveskedjenek. Minthogy a szaklapok szerint különösen a Rupestris szőlőket támadja meg ezen ujabb betegség, dr. Józsa F. tagtárs ur felszólalása folytán felkéri a közgyűlés aa egyesületi elnököt és titkárt, hogy az egyesület anyatelepéu létező Rupeatris szőlőtőkéket kiváló gonddal többsaör megvizsgá ni szíveskedjenek. Felhozza az egyesületi elnök, hogy legújabban „Gebrüder Basán" ozégtŐI egy ajánlatot kapott, mely sse\'int lege ső minőségű rézgáliczot 1 ^ írttal métermássánként még olcsóbban szállítanak mint a mult évben, felveti tehát azon kérdést, vájjon nem látná-e a közgyűlés szükségesnek, hogy eltérőleg a választmány javaslatától, mégis foglalkoznék az egyeaület a f. évben is rés-gálioz közvetítéssel — A közgyűlés többek felszólalása után felkéri az elnököt, miszerint^ helyezze magát érintkezésbe a helybeli kereskedőkkel, szóllitsa fel őket, hogy minták bemutatásával tegyenek ajánlatot s a mennyiben Basán ozég ajánlata nem kedvezőbb, kössön szerződést a legkedvesőbb ajánlatot tett helybeli kereskedővel, határozottan kikötvén, miszerint a minőség ellenőriztetése ozéljából az illető vállalkozó kereakedő egéaz rézgálicz készletét aa egye-sületi elnöknek as elárusitás megkezdése előtt megvizsgálás végett bejelenteni tartozik. Az egyesület alelnöke Nuazer János, volt alsó lendvai lakós levén, miután ő Alsó-Lendváról végkép eltávozott, az alap-siabályok értelmében megszűnt egyesületi tag lenni, mert ő csakis a helybeli aradalom képviseletében volt tagja aa egyesületnek. Minthogy egyesületi tisztséget osakia egyesületi tagok viselhetnek, a kösgyüléa az alelnöki állást üresedésben levőnek tekinti éa az alelnöki állásra egyhangúlag Magethy Géza herozegi uradalmi felőgyelő urat választja meg. Alszeghy József pénztárnok kijelenti, hogy Ő, mint községi biró és mint iparos, nagyon el lévén foglalva, nem képes a reá bisott tisztnek ugy megfelelni, a mint ki- böségszaruja ömlött volna alá az égből. S a lényben, az éjben, aa ifjú emlékek hajnalfényben megjelent előtte : Annus a kiosi leány, a kit a faluban-elhagyott, hol suhtnez éveit töltötte. S mintha vad fekete paripák vágtatnának előre a mélység felé, s egyszerre lábuk elé hullana egy szál virág: ugy tett az ö gonosz, szörnyű végzetével a kis Annus. 8irt és a könnyeken át mosolygott Látta a kis lány alakját a a legszebb kép az éleiben a mit könnyeken át moaolyo|va nézhetünk. S most beszéljünk egyszerű, minden fellengés nélküli nyelven. Falun vagyunk. Annuska fehér babos kötényt visel - Egyszerű népdalokat dalol Iskolázatlan hangon mint a pacsirta. A falu lebiggasztotta a azenvedélytöl, vihartól tépett férfi idegeit. Nyugodt józanságfal kezdett nézni maga körül 8Öt már unta is magát egy kissé. VlL Kimentek sétálni a kertbe. 8 a virágok, a kiknek\'vágyából óhajtásából a kis Annus született, a kik megáldották egéaz életére, tiszta, ártatlan, illatos lélekkel titokteljes hangon biztatták; Most töltsd be hivatásodat, a miért születtél. Annus szótlanul haladt a íérfi mellett. Mlröl is\'tudlak volna; beszélni a világfi és a szép falusi libáoska ? A térfl azért beszélni kezdett, kereste a leány lelkében a vizzhangot. Elmondta, hogy ö mennyit szenvedett. Hol találjon vigasztalást. Annus egyszerű, naiv, ártatlan lelkéből fakadt a jó tanáos. — Hol találjon ^vigasztalást... Imádkozzék. 8 rá nézett tiszta, imádságra tanitó szemmel. 8 a férfinak azt kelletett vo\'na akkor mondani : bizony-bizony imádkozni togok én, a te szived lesz\' az oltárom, a te szemed imádságos könyvem, ártatlan édes fiatal lány. De ö nem éltette meg a lány szemében a virágok lelkét, ö egy egyszerű falusi fruskát látott maga előtt, aki azt tanáesolja neki, hógy higyjen abban, a mit az ö világa régen kikaoza-gott, kigúnyolt, eldobott. S a leány romlatlan bitén fölkaczagott. Mintha a nap borult volna el. Mintha sso~ mornan hajtották volna le fejűket a virágok, mintha végzetük árnya borult vplna a kertre sötéten. * VIII. Aztán Oszkár sokat nevetett a falun, a kis leány félszegslgein s megfoghatatlannak találta, hogy tűnhetett ily aok időt ezen a helyen, ö, a kit vaekaposokkai tart fogva a nagyvárosi élet, az ottani nők káprázatoa bűvös lelke. IX. S a virágtündérek újra kiszállottak csöndes, pihenő éjszakán a búsongó kelyhekbfll; odalibegtek a kis Annus ágya tölé és hüa harmattal enyhítették annak égő homlokát. — Vigyetek újra vissza — rebegték a leány ajkai, ti akik e világra küldtetek. Csalódtatok beonem, nem tudtam betölteni hivatásomat. Nem vették éezre, hogy őrangyal vagyok, a tiszta szerelem nemtője. Nem tudok már as élettel megküzdeni édes virágtestvéreim. Szálljunk el mindnyájan a földröl. 8 a viráglestvérek elvitték másukkal a kis Annust a romlott, fekete földröl. Tulajdonképen pedig ugy kellene végeznem, hogy Annuska kiheverte a osapást, aztán térjhaz ment egy uradalmi gazdatiszthez, — de mint az u\'ozasarki didergő koldus az irgalom nyomára, az áletmantö könyörületre, ugy vágyódik utánna a lelkem as én sivár naturalista históriám kös-ban, óh romantika. vánná, a miért is kéri h közgyűlést, hogy lemondását elfogadni ás helyébe egy uj pénztárnokot választani szíveskedjék- - A közgytilén lemondását tudomásul veszi és Ferber Józsefet egyezeti pénztárnoknak egyhangúlag megválasztja. Végül Fuss Nándor egyesületi t»g ur indítványára az egyesület elnökének tapasz, tal t tevékenységeért és ügybuzgóságáért, melyet «z egyesület ügyei körül kiiejtett. * mit ő kiváló érdemUI fel, u közgyűlés jegysŐkÖnyvi köszönetet szavaz. Egyesületi elnök a meg nem érdemelt kitüntetést háláa köszönettel fogadja, s ezúttal is kijelenti, — a miut ezt akkor tette, a midőn az egyesület tagjai őt ezen díszes állásra fölemelni méltóztattak, - hogy jövőben is legfőbb törekvése leend az egye aület érdekeit legjobb tehetsége szerint előmozdítani, a mit ő csak kötelességnek Jsuaer, nem ismervén a kötelességteljesitéanek nzon határát, a hol az érdem kezdődik. Kéri a/, egyesület igen tisztelt tagjait, hogy részesítsék jövőre is, mint eddig, jóakaratú ti mogatásukban, szolgálják ők is oly hiven az egyesü\'etet, a mint azt ezen vidék szó\' löszeiének felvirágoztatása megkívánja. A jegyzőkönyv hitelesítésével Fuss N. és Lendvay M. tagtársak bízattak meg A közgyűlésnek több tárgya nem lóvtin,. hz elnök által, miután a tagok buzgó részvé-teleért köszönetet mondott, az ülés bezáratott. Ezzel a jegyzőkönyv helybenhagyva aláíratott. Szmodita Viktor Koller Ferenoz «. elnök. «. titkár. Hitelesítjük: Lendvay Mátyás. Fuss Uéuador. ranrrr-—1trrrt : Különfélék. Képviselő választás. Dr. W I a s a i c s j Gyula minister e hó 7-én a csáktornyai választó-kernlet orsz. képviselőjévé választatott meg. — A küzdelem mindkét párt részéről óriási mérveket öltölt s itt-ott a nép érdekében meg nem engedhető eszközök igénybevételével történt. Bsadwolt 2500 szavazat, a melyből 1280 szavazat dr. Wla-•ics ministerre, 1220 szavazat pedig dr. Major Ferenozre esett. E szerint Wlassics minister 60 szótöbbséggel győzött. A választók bevonulása impozáns volt mind a két párt részéről. Eltekintve a közel lakó választók kisebb osoporijaitól, főleg két nagy osapat bevonulása lűnt fel ; u. m. az al»ó vidékről külön vonaton érkezet 6u0-nél több válasaló, kikhez a Dráva-Vásárhely felöl érkezetlek osatl&koziak, miálial közel ezerre növekedett a vasmi indóház felöl, a varazsdi zenekar kísérete mellett bevonuló Wlassios-párti választók serege. A Major-pártiak legnagyobb lömege a hegyvidék felöl jött, a kik Szent-Ilonán gyülekeztek. — A pártok felvonulása utáu a ki»ebb és n»gyobb kapatok vezetőinek jelentébe szerint hozzávetőleg már következtetni lehetett a zöld tollasok (Wlassics-párt) győzelmére. — A fehér tollasok tömege határozottan kitartóbb volt, min a /öld tollasoké, mert daozára a hózivatarnak, helyéről meg nem mozdult, a a lelkészek vezetése mellett rendeMbben járult az urna elé mint a zöld tolla-•°k, a kiket a vendéglőkből kellett összeszedni. A zöld tollasoknak csapata túlságosan nagy térre volt ooncentrálva, ez okból a sok kijitró miatt •\'kalom volt adva az ellenpárthoz való szökésre, legkevesebb 100 szavazó szökött át. Sajnos, hogy * fehér tollasok vezetői közül akadtak olyanok, * k\'k a zöld tollasok közé menvén, az ellenpárt-boz osábitgatták Wlassics minister híveit. Egy le,k6az majdnem áldozatává esett a nép dühének ; ■ csendöröknek kellett a magáról megfeledkezel« \'élként a zöld tollas nép dühétől megmenteniük. y ilyenféle onábilgatás a szavazóbi/otiság előtt u többizben előfordult, miért is az elnöknek egy \'•Ikészszel szemben komolyabb eszközökhöz kellett nyúlnia. Wlasaioa minister egész nap 100 -200 többségben volt, kivévén délután két óta Iáiban, » mtdön dr. Majornak volt 1(3 többsége. Ezután * *la*aioa minister pártja állandóan 50—10 több- séget volt képes kimutatni. A záridS nyolcz óra öt perczkor tűzetett ki, a mi<lön mind a két párt minden erejét összeszedve küldötte tűzbe osekély tartalékát. Az egy órai határidő a legnagyobb izgatottság közt lelt el. A Wiaasios-pártink tartaléka is negyobb volt, ugy, hogy szükség eseiébtm még 80—40 szavazatot össze iudolt volna hozni, de erre nem volt szükség, mert fél 9 órakor uz ellenfél (fehér tollasok) teljesen kimerültek. Nagy izgalmat keltelt a zöld tollasok közt az a hir, hogy a zárdában a fehér tollasoknak még szax főnyi .tartalékjok van ilrejive, a mi nem bizonyult valónuk. Az eredmény kihirdetését a W:as*ios pártiak óriási lelkesedésnél fogsdiák m a leliiö vidékiek tenekara trombitáinak harsogása mól-lett a renkivűl zord idö daczára vonullak végig a városon Wiassiosot đltetve. Megjegyezzük, hojjy a Wlassios ministerre történt szava-tatok közül a íelsö-vidékre esik 062, az alsó-vidékre 018, ösz-szesen 1280 szavazat. K.ií3itíVtízéHek. Z«kái Vilmos csáktornyai kir. adóhivatali tisztet a pénzügyminiszter ur uz alsó-lendvai kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevozte ki. — Dezső Lajos oki. taniiót és tornatanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, a Csáktornyái áll. segélyezett közs polg. iskolahoz segédtanítóvá nevezte ki. Aj; ujouczoz&ft a osáklornyai járásban mározius 11. 12. 13. 14. és 16-én lesx, Polgári elnök: Cserián Károly alispán. Polgári orvot: dr. Kraaoveoz Ignáo/. m. tb főorvos. A perlaki járásban mározius 18. 19. 20. és 2l-én. Polgári elnök : dr. Tuboly Gyula megyei biz. tag. Pol^ri orvos: dr. Hóbin Szidney járásorvos. A sorozásra felhívott állítás kötelesek száma az egósa megyébin az első korosztályból 3.767, a második korosztályból 2 389, a harmadik korosztályból t.98> • igy összegen mind a bárom korosztályhói az egéaz vármegye területén 8.126. líal&Inz&P. lmrey Sándor lenlii körjegyzö e hó 4-én éjjel ti órakor éleiének 32. évében hosszas szenvedés uián Frano/.ensfeaienben elhunyt. A boldogultál Dekanoveozen helyezik örök nyugalomra. Áldás poraira I Csáktornyát polgárt ltáayisko/a Városunk ós vidéke nagy közönségének régi óhajtása indult valósuknak a Csáktornyán felállítani tervezett polgári leányiskola engedélyezésével. Dr- Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur február hó 4-én mutatta ba az iskolaszéknek az ezen ügyre vonatkozó a városi elöljáróság ós iskolaszék már régebben felterjesztett kérvényére érkezett ministeri rendeletet, melynek értelmében vallás- és közoktatásügyi minister ur ö exellentiája hajlandó a Csáktornyán 1896. évi szeptember 1 én egyelőre két osztály-lyal megnyitandó községi polgári leányiskolánál a szükséges tanerők évi illetményéit, a kinevezési |og fenttartása mellett, az állampénztár terhére elvállalni. Az iskolaszék legbensőbb hálával fogadta minister ur jó indulatu gondoskodását, mert hiszen alig szükséges indokolni, hogy e földrajzi s nem zetiségi szempontból egyaránt nagy fontosságú határszéli városban, ily intézetnek felállítása múlhatatlanul szükséges - s a nőnevelés terén szellemi s hazafias tekin tetben egyaránt magasztos hivatást fog betölteni A\', iskolaszék — mint értesülünk — kérvényt terjeszt ba a közoktatásügyi minister úrhoz, melyben köszönetének s örö mének kifejezést adva, aziránt fog folyamodni, hogy a már fenálló polgári fiúiskolát és a létesítendő polgári leányiskolát, a felügyelet egysége, a vezetés egyöntetűsége s az ezen iskolákhoz fűzött művelődési szempontok hatályosabb érvényesülése czéljából állami jellegűvé tenoi méltóztassék. ségtelen. De hallgasd csak meg az én hadjáratomat. Terv nem vezérelt. Az urak elhihetik, hogy a lányok nem számításból járnak a báiba. Engem a táncz, a zene csalogatott* Könnyű fehér ruhábán voltam alpesi rózsákkal Most már mikor belépőmet a mama leszedte rólam a bálieremben megtanultam mi az izgatottság, ugy éreztem, hogy ha egy jó csárdás tánczosom menten nem ak:id, ebbe a ramutuinba elpityeredem. Hála a gondviselésnek ez nem következeit be, egy valaki nyújtotta felém karját, ón ezzel lárlam le föl a teremben és képzeld néni, az a tökfilkó az uj kormányválságot hozta szóba Ott hagytam az unalmas írátert ós a Tordy leányokhoz szegődtem Egy pillanat az egész. A czigány rágyújtott a csárdásra és a kormányválság derék férfia tánczba vitt. Mi voltunk az elaő párok, néni. Visz-szavonom a tökfilkót néni, mert tánczosom kitűnő gyerek, szép a szeme, hunczut a bajusza és ha az élet csak tánczolásból állana, higyje meg soha se választanék mást. . . . Mert tud lánczolni és ón egy« szerre a hetedik menyben valék mikor a barna legény elfogódással kórt föl a - — második négyes-e. Aztán a mama mellé vezetett, anya szegről végről ismerte. Lovagom azonban magunkra hagyott és a czigány dobogóról mindig engemet nézett. (Erre esküszöm nőni, pedig elhiheti, hogy én oda se néztem rá.) Jöttek az elbizakodott [tisztek, persze mind a második négyest óhajtották, kosarat adtam nekik- A Torday lányok ugy látszik többet láttak, mert mosolyogva kívántak szerencsét; az én tánczosom Miklós László államügyész. Ez jól esett Higyje meg nénike, aranyos jól esik az embernek, ha az első bálon az e ső csárdást és második négyest egy államügyészszel tánczolhatja. Aztán hozzám jött, nem tudom, nem rosszul tetlera-e, de én — - elmondtam neki is mindent, a mire ő azt jegyezte meg, hogy szeretné, ha a személye is pzámitana előttem, nemcsak az állása. ^ soupénál őrült kedve volt az ügyés* urnák, Vállig a legkedvencebb nótám után tudakozódott [és azt akarta a czigánynyal elhuzatni Másnap vizitelt nálunk. Jobbára a mama beszélt (Tudod néni. ez neki szokása) annál többet néztem án gavalléromra, ő csodálkozva, hogy nem vagyok bágyadt, sőt 1 a mire én igy feleltem : De hiszen maga sem bágyadt, sőt 1 .. Másnap együtt sétáltunk a városban. Nekem úgy rémlett ezt suttogták körültem; ez boldog asszony lesz 1 Bizony a hir ós kombinációk hamar terjedtek, de még se hamarabb, mint »0« megkért, harmadszori látásra egyenesen tő\'era. Nem hiába, hogy »háromc volt mindég a kedvenc számom, harmadik na* pon leltein bo\'dog, nagyon boldog Nénikém most már nem szabad többé bálba mennem. Miklós kért rá, de, — hidd el — nem is vágyom. Nénikém aztán eljere ára nászasszonynak 1 Ezennel szivemből ós ünnepélyesen hívlak. Utolsó farsang napján esküszünk. A Tardy lányok is koszorús-le&nfok lesznek. Mindenkinek hasonló boldog farsangot kívánok és azt hiszem igy minden leány meg - esz elégedve írj a te boldog Eizadnak. C S A k N O K. Farpanpi levél- Nagynéni, drága 1 * Nénike te egy rettenetes fotográfus vauy. Egy szép asszony fegyvereit írtad le akkora hűséggel, hogy az sok Ekkora strategi ávál a poltron férjek kapitulácziója két. Felelős szerkesztő: . , MARGITAI JÓZSEF. Laptulajdonos éa kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁD0R) XII. teíai Vu Čakovcu, 1895 la februara. 8 uradnikom motil j« sraki dan govoriti Msd 11 I 18 t tirom. — 8ra poilljka tldaća aa aadrftajaao* rlaak, naj aa -«liljaja na lata •■nr*f\'*a Jalcftt aradalka r« Ćakorac. *v I«4»UljBtT»: K^ltara Ftaahal FIII pora kaa m yrWplaU i oksnan. poHl|«|a "i ■ "ji ■■ Broj 6. Prr«l|) atM ncna Jet Na celo leto . . 4 ^ Na pol leta . . . I frt Na četvert lete . . 1 fcf dojadi al brojl kotUja 10 Obaa*na M poln I tki radnaajn. mm hervnfakon | maH|amkoM jeclku ftmlftxeél đruitveiil EHiinMtveul 1 povuéljlvl llnt asa puk, ^XsctXsussl mrrm^cifrtljgdgn 3#<fLiitoat 1 to: vu m-rrm.Iru Tflutbeni guunik: „Medjimurekega podpomagajuöega činovničkoga družtva\'^ „Čakovečke Sparkasse", „Međimurske sparkasse". i t d. ________— _ ^ . ____»l-J J________ Čutilni organi i njihova radinost. S póSlovanjem putem dćla pribavljamo Si livež opravu. Poflle sijse sudélovanjem tfutiltfih orgahah moremo obavljati, atrSa« vati, i ravno ibog toga moremo uvidéti, od kóli velike znamenitosti je čvrstoga čutilnih ustrojah i pazljiva njim njega.; Ovakvih čutilnih organah ili ustrojah pet imamo: vid-, iltfb-, vonj-T okus- i pipanje Oko je čutilni ustroj vida. Mnogovrstni uzroki moru délovati ékodljivo na oko. Tak predugo bdönje (skoznovanje) pri pre velikoj jakoj svétloeli, ili razpravljanje s jako mali stvarmi, naglo naatupljenje 0 tmioe u veliku s v 6 ti ost* g leda vanje u sunoe, u od bijajusu se sunčanu svétlost. Oko neame se a čitanjem i pisanjem pravile siliti Pat čitanju potrébna i dovoljna avétliost. Kod pisanja na to se mora paziti, da svetlost s löve strane dobadja. Večkrat je tröba pokucati eamo 1 jednim okom ČU tati Gdo nem ore dobro Čitati s jednim okom, ili jako nikak nemore čitat s jednim okom\' naj 0 tom namah Iftčnika ubavf>sti, Vrlo dobro čini oku fifitanje u slobodnom proetoru, navlastito razgledanje u zelenom polju Sigranje, osobito loptanje. jača, vjetba oko oi\'janje a mjerenju ■ okom. Nedržimo nikakvu »tvar blizu k oku, negledimo ni*t s jako bliza. Priučajmo se k tomu. da kod čitanja, pisanja svigdar 26 — 80 centimetera bude od očih nam odaljena knjiga ili papir. Ova daljina odgovara zdravomu oku. Gusto pran e oka smrzlom vodom oživi osvézi otrudnjelo oko, te odstranjuje kod déoe oeobito ćipanje oka. Ali treba je paziti, ako je oko ovruöilo, u pr. gda ustranemo, da se namah neperemo s mrzlom vodom. Čuvati je treba oko od praőine i od^ svakoga bantuvanja. Neima svaki bistrog vida oko. Ovakvi da dobro mogu videti naočale nose. Ima kratkovidnih i dalekovidnih Ijudih Ovi po trebuju svaki druge fele naočale Naočale nezabi, niti ne kupuj nigdo dok mú léCnik ne je oko pregledal. Nekoji čovdk ne |e u stanju svaku farbu na čisto razlučiti, nego izkrvljuje- Ovo nazivaju slöpom farbenom slčpotom. Ova-kov Covék more veliku nesreču prou-pzročiti, ni pr. kod željeznioah, gde be-table za oznočenji-upoznauje farbe mogel zameniti, te streskanje željeznioah iipos lavati. Uho jo ćutilo sluha. Nesmémo zanema-riti onu regulu, da uho čisto držimo, da nomioe ga izperimo te iz uha u njem se sakupivflu usnu mast od vremena do vre* mena odstranimo, — ar zanemarivfli ova, mogli bi uzrok gluhoati prouzvrćiti, flto se sa fipricanjem izvraóiti more. Nesmi za čiflćenje uha Jpičasto orudje, kak je n. pr. igla hasnovati, te u obće u dubljinu uha se nesmö čistilo uha umuti. 1 Trzanje natezanje ndareo na uho tulenja kričanje u uho jako lehko j[more pokvariti sluh. 4jJ Nos je čutilno orudje vonja duhe. Jtko je zla navada i Škodljivo je kod defe, da 8prstmi si neprestano gletirju u uho. Potrebno je brinuti ai# da ae nos u čistoći drži. Snovanje zatupi ćulilo vonja, teiupljinu nos neprestano draži. Ćutilni organ okusa smje-ćen je u šupljini ustijuh Usta si svaki dan afrikom vodom operimo,> te se brinimo za čisto držanje zubi h Zube tréba je i meso njim svako jutro skefioom ali ne sjako mrzlom vodom oprati ili 1 malo alkohola zadržavaju om vodom dobro i čisto izčistiti. čutilno orudje opipa je kola, od čije njege smo vre rekli. Novi neprijatelj voćarstva. III. Kak sa polavi krvava vui aa vo^kl i kakov kvar načini ? Prvlje amo spomenuli, da krvave vuši po tölu, osobito pak ua zadnjoj strani téla poraščena sa bélimi guatimi uiti ua spodobu pamuka. Takaj smo rekli, da se zaradi silno hitroga povnoiavaoja nahadjaju krvave va~i vu gradah na kupu (skopaj), ter zaradi toga Izgleda grana (svržj ili mladica, kak da je snegom ili pamukom pokrita. To je prvo zna- ZABAVA. Dieca, poStujte roditelje! Grof Spork, general kavaleria, bil je sin jednog priprostog ladanjskog plemenitala iz Delbrücka u Vestfalekoj, te ja samo avojim junačtvom iz prostoga, soldata do ovak visoke časti dotieral. Njegove Miloge i hrabrost pravedno ocieujivajudi, izviail ga je cesar Ferdi nand III □a gtofa,*AliySpork je zoto sve* jedno ostal on krotki ijneoholi Spork, koj j • i prije bil. Niti časti niti zvanje, »lava, redovi i titululi nisu ga mogli iz njegov« prijašnje jednostavnosti genuti. On le ostal onak jednostavan i pripoet u svem, kak je i prije bil samo prosil soldat Kada je lednoí. Jofl za života svojo matere n domovinu si dolel, počastil ga je bla-kup PaderWnHki i pozval k-obedn. — Bea znanja generalovog, pozval je takaj i njegovo mat«r iz Delbrttcka tak, da bi ona već pri biskupu se sa svojim sinom sastala, prijo nego bude u otčinaka koća stopil. Bpozivom sa-jedno je biskup naredil, da se starica kskti pleaaeaita gospa obleče fokoMob Je mati grofa. Akoprem na rada, ali na želju biskupovu ona to učini, te u gospodskoj opravi dojde k biskupu, gde se jo imala svojim linom, grofom, sastati. 1 Doáavéi Spork k biskupu, predstavi mu ov njegovu mater, koja je tu u bogatoj opravi oblečsua stala; ali Ópork ovu plemenito gospoju nije hotel prepoznati kakti ivoju mater, on je čvrsto tvrdil: „Ovo nije moja mati, ]er moja prava m«ti je jedna priprosta fteoe, a ne giadava, po modi oblečona dama*. Starica na to i odloži zlatinu te sleče po modi opravu i postavi ae, navadno oblečena pred svojega sina. Komaj da je general ovu po purgaraki oblečenu staricu spazil, skočil je is stolca i med velikem ju je na ardce pritianul i kuiu-val veleči; „Je, je, ovo jo moja draga maj-kica, koja mi je zuala one liepe pripoveati prlpovedati, dok sem Joj bil maliu. II. General Valington bil je za prassidenta sjedinjenih državah u severnoj Ameriki izabrao. Kad je izbor prelel te kocka na njega pala, posietil ai je najprije mater t« jo re kel ♦ „Narod me je aa prvoga činovnika drtare »abnal, pak sam zato do»ol, da Ti draga nama zbogom rečem, kad bu kome godloam mog predaiedničtva, nadjaos ae, da burno ae opet videli". „Onda me več nonajda* ovdo" — veli mu odlučno mati — ,Ali samo idi dragi Gjuro, kam te sudbina odredila i boiji blagoslov neg te prati I" Poslie ovih rieőib pritisne ai ga atati nježno na prsa, a aio je tu ves potresen stal, ■pusti glavu na s«-dce ai matere, a drhčuds materine ruke počivaju mu, blagoslivljajuć ga na glavi Vaéington je aaze točil, te se oi|e bil mogući sa materom raziti. Kooaćoo mu s« je junaća mati silom is rak iztrglz te time gauutljivom prizom konec napravila. Njezina alutoja Ju nijo prevarila : Njezin sin da ju viie nevidi. Ona je eaarla osemdeset i pet godinah stara, mirno, pokojno i blaženo. Glas o njezinoj smrti potresel j« sina praesidenta žestoko. Oo je odmah pisal list svojoj sestri, u kojem je rekel: »Gabifcak matere spada med najtežele i uajboJeele, jedino se zaoremo, mi napose tresiti, da nam je Bog naflu, do ovak visoke starosti MČuval i do smrti u jakost tak duiovnoj.kak tUlea-noj sadrftal tak, da je bilo ba< ugodoo io>oa» zajedno ovde živiti i drugovati, koja vreća a Uk visoko) suroeti riedkim n d t« I fada. menjö, koje se more već ii daleka opaziti na granah i mladicah jabuke, vlflepat i na gorn|em korenu, ili ua ateblu ueposreduo ober koreua. Ako se vadi nahadjaju na mladici vu vellkof vnofiui, onda in mladic« zevsema onotane »a bfelim pamukom, d očim, gde su * uii vu aanjioj vnofini, onda je i toga pamuka me* nje. Oda vn3l dojdu nu grandu ili mladicu, ia slialjkom se odmah zajedu (zapiliju) vu kora i to pod liku (kotu), gde ide sok i od kada oni ozimaju svoju hranu. Poklám kam te krvava vufl vrlo hitro povnoiava, raziđe it po célom drévu, ter na svih graohh sile tok i« dröva. Gde god vufli sa Bvojim sisallj kama ia dröva «l|n sok, povsod oitaueju rane. Ur fruge, proti kojimi se sok dröva ualjed tiiauja vuii navök vekfle. Vu početku su te «oe na granah male, kegnese pako Jpoataueju ive^vflkše ter se i navök viáe voofe, dok nije céla grana pnna takovih frugab, ter se ua zadnje posuli. Cim je vile granah i mladicah oa voćki okuienih od vuflib, tim je vekia pogibelj sa drövo, ar voćka uvók više soka gubi, froge vrlo lehko pozebn, ter do srca razpucaju i ako dojde mokriua k tomu, onda lagujiju. Vn takove rane vrlo rado doUzi gljivica (Nectria dltisaim*), koja prouzrokuje rad rauu na drévu, ter tim pospješi propast voćka. Krvava vu| najviše škodi voć- kam Jabukam, .premda se je opazila več i na brnikab, ali samo na gornjem kraju korena, V. Kaja te sredstva upotrebljuju za ion-danje krvave vuii? Kaj se povnažanja i Sirenja krvave vufli tiče, jako je apodoban trsnoj vufli, ter bi ae moglo reči, kaj je trsna vus za tra, to je krvava vud sa voćku.jabnku. Razlika je vn tom, da voćka more vile pod nadati nego li trs, i da se krvava vufl pri vočkah jabukah pouajvifle nahadja na mladioah i granah gde m je leže proti njoj boriig nego li proti tri-roj voli, koja se nahad\\a na koreuu trsa. Pokehdob se krvava vud }ako vuoži, jer krilata kervava vu3 jako lehko daleko leti, ko,u more veter i vtiče ia jednoga predela vu drugi preresti, vrl • težko se je zato uapiehom proti njoj boriti, akoprem ima zato vsake fele sreditvah. Uspjeh fondanja more se polučiti samo onda, ako i né tak podpun, da bi se zevsema sfoudala, barem vn toliko, da se pomenjflava, da voćke netrpe va ivom razvitka 1 da ih ne vnlflte, ako se krvava vafl fonda na vse strani, t. j. da vsaki pojedini, koji bi isto ▼u svom aadujaka opazil, upotrebi za fondanje poznata sredstva, ter sevsom odvaflnoatjum ista unidtaje. Ako to badn Sinili samo nekoji, a dragi né, zahman bude trnd onih, koji bi proti njoj branili, ar bude navök dosta legla va onih aadnjakih, koji proti njoj neće nikaj deiati. Kaj se vsake fele aredstvah tiče, koja su ao za fondanje kervave vufli hasnnvala, ima ih vide, koja sa se pokazala shodiiml ali j« fondanje krvave vuii tsSko zaradi sil* nog povnožavanja iste, i pokehdob je letećia, to more vaaki < as opet dojti od.druge koje atnni na vodke, Pouajprvlje morajo se vse mladice, na kojih se krvava val aahadj.-t, odrezati i zežgati, na svrijn, steblu ili ober korena nalazeće rane. moréja se sa kefom dobro namazati sa aljedeóim kojim iredstvun ter od krvave vuii očiatiti i to: j I. V« klgr* Crnog ili ze\'enog šopana raztopi se vu 8 litra vode ter doda 100 gramah sode. 8a ovom se nam*iu vio rane 1 vufli koje se tam náhadjaju. II. 4 déla karbolne kiseline raztopi ae vu 100 déiov vodenog glafta (Wasserglai). III. \'|a klgr. Ornog sjpuua raztopi se vu 7 litra tople vode, kojemu se doda 1 liter ulja i 1 litra alkohola (90*1,). IV. Kakti uajuoveae i po izprobanju uajbolle je ireditvo lysolova raztopina. 1 dél lysela koji se dobi vu apotekah, liter po 2 for. 60 kr., poméfla ne sa 100 dölov vode. Sa tom tekućlaOm nama/.e se vse rane i vsa razknpana ménía, gde se vul nahadja, aa ko-foiu, da so vuk unitti. K-kti vrlo ligumo i dobro sredatvo je i petróleum. Vuii Be odmah skouCaju, samo pri mladicah i mladih grabah petróleum zetge i gornju kom. Kada je voćka namazana, Izreieja se vie namatane rane ia oštrim notem, ter kt?soeSe opet ua novo na-mufluj da vul nemore opet na isto meito.-Ako su rane vek;e, naj se keanele uamaftn jbk za cepeluiin vojskom. Preporuöa ia takaj i mast ili loj, kojom se mogu rane uaiúazati i to osobito zato, da vu| na ranah sa maflćom namazanih nemore uspjeti. Voćke se >budu od kvara krvave vufli mogle najbolje obftuvati, ako se dobro n|e guju i ćiste, da krvava vul uemie imati pod korom voćke svoga. Ugla. Ako se steblo i grane vočakah namazu vu zimi sa vapaem, da se sfondaju zimska jajca, koja le uaba djaju vu pukotinah, vuogo;bude stim ifondalo vufli i voćki bu hasnilo, Vu zimi treba voćke i dobio gnojiti, b»rem viakoga tretjega ljeta, da imaju za-dosta hrane, da se mogu ćim bolje razvijati, da im krvava val nemre toliko nalkoditi. Ako se je krvava vui pojavila, naitabl«, nad korenom ili va gornjem korenu, onda ae keeno va jeeeni ili va zimi .kad zemlja nije smrtnjeoa 1—1 i fertalj metra liroko okolo dröva do koroaa zemlja odkopa, ter se polje sa 1 do S kante, po veličini drčva ja vapnom vodom, ter se ua 8 cmtr. debelo nad koren dene galenog vapna i opet pokrije aa zemljom. Kak smo već spomenuli i kak god sa najnoveka izprobauja dokazala, najbolje je upotrebiti novo sredstvo lyaolovu razatopinu, da le /njom osobito vu protal|etju namala vse rane, koje su nastale usljed vu|i poáterk-rope vse grana i mladice sa tom tekućtaom. Jol bolje pako je, ako ae rane tom tekućinom vn protuljetju malom kefom dobro izperu, izrežu, ter onda jol jenkrat isperu, da se vufl i vse iegio more aevaema sfondati. Dakako da nije sa dosta voćke samo jeden put očistiti od vuiib, nego ih treba barem vsakih 14 danah dobro pregledati, ter ako se vnli opet pojave, to delo obnoviti. —■ Samo tak m buou mogle voćke (sadje) jabuka obćuvati od . propasti krvave »uii, koja more vnogo1 kvara vćiniti* ako ae nikaj nevćini za njesino fondanje. Zato paz* ljive Činimo nase gospodare, da pregledaju svoje svadovnjake i gdfl opaziju gori opisana krvava vq|, da istu poćmu odmah foudati, ter je bn moći prvlje obladati aego li one prevzemeja mah i dok nenapraviju vn Badnjaku kvara vekflega. KAJ JE NOVOGA? 1 Zbiranje ablegata. Vu Oakovou su 7 ga o. m. zbirali ablegata; dr. Wlasaits Gyula minister dobil je 1280, a dr. Major Ferenoz 1220 votu-mah. Dr. Wlaaaits Gyula minister dobil 60 mas Premiiljavanje i ufanje, da si sada sreéne*ega života uživa* nego otde na zemlji, mora nai tieiiti, a k tomu je dužuost naáa, da se stvoritelja svega i njegovim naredbam dragovoljno podvrgavamo-. III, Drngi Jedan primer prevelike ljubavi napram roditeljem je siiedeči : Peter Sigmaier krčmar u Mitterolangn u Tirolu ipadal je med prve borilce koji su ie 1809-e godine na strani Andreasa Hofera borili. Poilie junačkih borbah podlegla je konaSno ta hrabra ćeta bavarskoj i francez-koj premoći* Sad ali je stoprv nastalo barbarsko i noćoviećno poatupanje od straue okollh Bavarcov i Francezov sa preoblada-Dimi. Jaj li ga ivakomu Tirolcu, koj so je i najmatye n ovom za dom i rod boja i rod boju junački izkazal, jer taj je bil zgubljen 1 I Peter 8iegmaier je bil na imrt stre lanja po generalu francezkom Broustiern ob »odjen, ali se je dosta zloban za izvršenju odaude tim vugnnl, da je na ćudni način pobegel. Ali francuzki general bil je dosta zloban za iznajti nedostojan i prosti naćin osvete. On da vloviti Petrovoga liedoga otc« te ga odmah m i ea to lina obsudi na smrt. Medjutimi je bilo odredieao, da se odsuda za tri dni, ako se sin Peter nebi sam postavil, ima na surim zoraiti. Komaj da je Peter Liegmayer ova groznu zavoped zeznal, oitavil se je dragovoljno pred generalom, akoprem je &to-prvok tri tjedna bil oženjen Dietinja ljubav Je obladala vrhu svega premifllavanja za mladom ženom, nad svojom, mladostjuna i budnč-nostjum. Krvoločni franoezki generel, je ovog« junaka dal streliti. Dne 14. jauuara 1810 stopal je Peter Sigmaier hrabo k-imrti, Srtva (aldov) dietinje ljubavi. —- IV. r \' Konačno evo >joS jedan liepi primer ganutljive dietinje ljubavi • Za rata sa slobodu izkazal se je jedan francoski soldat u bitki kod ByUu pred očmi samoga ceaara Napoleona I. na toliko, da ga je poalie bitke vlastoručno k rižo m počaatna legije nakinč 1. S-ovim odlikovanjem n Francezkoj je takodjer stauovita plaóa skopčana, koju dotični kakti penziju doživotno uživa. Odmah poilie bitke pisal je nafl deko* riraui soldat svojenan itaromu otcu# siromM-komu »kolniku u Grenadi, iliedeći liit: ^Ja sam postal «ian Ckotrig) počastne legie te Ti dragi moj itari jap^í ovo vrho toga pošiljam moja moja piama, i prepulćam Ti, da za ovo odlikovanje dopitanu penziju, koja iinafla dvie sto petdeset frankov (100 f, u nalem novcu) mlesto mene, dok bul giv, zdigati moted. Za istinu r 1 Ako moue moj« cesar za to naplaóa, jer iám svoju doipoit vćinil, tak miilim, đk sam ja jofl vlfle onim dutan, kojim imam sa svoj život zahvalan biti. Moja največja želja je bila uviek Tebi dragi japek zahvalnim ie izkazati a unt kak ti se hepa prilika treila, da mi je tO moguće izvesti, — evo danai svojom zahvaJaostjum>r poćimam te gratoÜram, 4a mi )e moguće, jol ktornn materiainoma vedrim i junačkim čelom pred sviet na svetlo kiti i Xebi na dika služiti.« Svaki, koj ae jol sieća, kak sn u staro \' vrteme bili ikolniki plaćeni, osobito pak oni, koji su već oitareli, može si predstaviti ir«6a starca, koj na jedan tekrat sad dobival ato forinti penzije i to n gotovom sraki mesec isplaćeno. — lm. Kollay. . j Votuuaov vifle^ tak je on izebran, tojest potvrdjou i uh dalje za ablegata. Cakoveć kog abirnog kotara. Smrtni dan kralja v i<a Rudolfa. I 80, januara ie je po iesti pot obavljat dao, kad je blago pokojni kraljević (kronprinc) Rudolf vo cveto svoje dobe oimk tragičnom imrtjum Mayerlingu preminul. Knk vsako ljeto, tak je i na ov dau vu jutro vu Major llolkom klofttru služena tiba sveta m^Sa za zvellčenje pokojnikove aule, a na lős (raku) pokojnikovu vu cezarskoj grobn\'ci (gruftu) vu Beču položeno je riže véncov. Vo ta je srvbu naročito dolla iz Soproua va Beč vojaićka deputacija pjevačke regimente br. 19., kojoj je pokojuik bil vlastoikom. I njemački car Vilim po navadi je poslal na Ičs vdnca Vu Balgradu, 31. januara. Cini ae, da je istina vést o zarukah kralja Aleksandra • prinoesom Sybillom heoenskom. Zar aki imali bi političko sna-menovanje po tom, kaj cje brat princesin oženjem sa sestrom oara Vilima. i Kaj taji mali Aifontino. i Mali španjolski kral) Alfonzo ili kak ga narod zove Alfonsino, slavil je nezdav-nja svoj deveti imendan (godovni dau) pak je tom prigodom prijel gratulaoije vsega dvora diplomatah kak i vlade i vojske. Deputacija generalah predala mu je |qoq pri-l\'kom poiastnu sablju, divnu toledsku radnju. Kad je Alfonsino odpustil generale, poćel je sabljom mahati pred majkom, a kad ga je ona zapitala, kaj želi k imendanu, odgovoril je njoj : „Ah mamika 1 Vezda imam lak ljepu sablju i tuliko soldatov, prosim te-»apočni već jenkrat kakov tabor I" Novinstvo vu Italiji. Glasom izkaza službenoga statističkoga ureda izlazilo je vu Italiji konoem ljeta 1893. vaega skupa 1897 novinah i čašo pisah doćim ih je još ljeta 1871. bilo samo 796. Najstarefle a^ novine gGazeta^di Ve neaia*, vtem.yljena ljeta 1806, Oasopis »Annali del Accademi dei Linec<" vuJRimu, poč\'majuči ljeta 1604. Dnevnih listovah izlazilo je 188, nedelnjh 627 mjesečnih 448. •—"^Politi kih bilo jo vsega skup 696 Naj-razgranjeniji su listovi, koji se trže po 5 oentinah broj ili po 6 lirah na ljeto. Vu Rimu je izhadjalo 266, \' vu Milanu 228, vu Turinu 180, vuFirenoi 106, vu Napulju 86, vu Genovi i Palermu po 49, vu Bolovi 87 novinah. Istoga je ljeta prestalo ialaziti 644, a počelo izlaziti 677 listovah. Vu inozemstvu izlazilo je 180 talijanskih novi-nah| a od tih 38 vu Auatro-Magjarskoj. prino Alfred Sachsen Kobtiržki zarućil s voj-vodkiujom Elnom Wilrttemberžkom. Prino Alfred sin je vojvode Alfreda Edimburžkoga i tovaruöica mu Marije, sestre pokojnog ruskog oara Aleksandra III- Pokehd»b je vojvoda edinburžki 1893. zasel nemački tronud vu Koburgu, to je prino Alfrod vezda nasljednik tronuSa Prino |e rodjen 16. oktobra 1874. Njegova zaručnioa rodjena je 1. marciufla 1876. kakti kći pokojnog vojvode Eugena W0rttemberžkog i supruge mu priuoese Vjere, rodjene velike knjegi-nje ruske. ^ Zima vu severnoj Afriki. Vu ssverooj Afriki je ovoga ljeta takva zima, kakvo jođ nigdar aigdo si nije zapa-metil. 8neg je tak silen, da je oug zapel pri mesta Selifa, ter au putoiki to morali čekati tri dni; dok se prekrčili puta. Zmrzlo se je vile ljudib i poginulo vaogo iiviuah, Vrédno da se opona\'a. ; $ekaj iá kratek čas. Mul: „Gospon doktor, prosim njih, naj mi povéju, jeli, Istina da Anófanjo ékodi mozgu ?u Doktor : .To né, ar gdo mozga ima, taj nelnófa44. s Vu Japanu postoji kak javljaju, jedno dražtvo, koje se zore „tombola—klub*, Kot-rigi plačaJu na mesec 12 do 60 for; onda se Igra tombola. Tri su dobički. On, koj dobi prvu tombola, ima jula da preživi 12 llet vu Evropi na račan druitva Dobitnik drage tombole ima istoga ju*a na pet Ijet, a tretji jedno ljeto doi. — Ovaj put bil je srečen dobičnik nekakov Haya Goor, koji Je već doiel vu Pariz. On je nakanil ostati 10 jet va Europi, ter ju vau proputovati/ - \\ / Porez (porzlja) na mastače. Jeden belgijanski ablegat predložil je nézdavnja zevsema ozbiljno va belgijanskom sabora (va orssćkom apravidća)/ da se za muatade porcija odredi, Po njegovom račonu mogel bi orsag imati 20 milijunah dohodka, ako bi viaki odrasli Belgijanec platil za svoj kinč (mnstač) tamo 10 kruu\'-A na ljeto. Doktor: n2al mi je, ali za istinu, ja moram vaflemu tovaruflu jednu nogu odre-zali*. Žena: „Za ime božje, kakov bu to kvari Prav pred tjedeni dal ai je napraviti jeden par novi čižem, pak kaj bu ve žnjimi napravil.* — Otec: „Mladi gospone, ja sam videl, kak ste, kak ste vu ovom kipu moju kOer kyínuli, — pitam Vas odprto i na kratko: Jeli ju kanite vzeti ili . . Mladi gospon: vJa mislim, da nije baö potrébno odmah vsaku devojku za lenu vzeti, koju öovek kuflne" I Oteo : .PoStenjOovek nemore ali dru-gač napraviti 1" Mladi gospon: »Žal mi je, da sto mi prekesno povedali, zdavuja oženjen". ar ja^aam —; veó Vukl ljubitelji mužlke. \'„Pitanje i odgovor. 1. Koja je spodoba Jimed jednog ataroa i jedne zločeste cigare ? •efu£o aoid ^avu ns «q 2, Zakaj jedu atare tene vu flpitalu viáe nego mlade ? •q;pejm oSeu quw}i op;A n[«]jd| na ay 8. Kaj je stara frajla ?\' •BjapodsoJS zoid jba;q 4. Kaj je najteže držati? \' — jjoaoj oj p«q \'^fH Priredili Qlad ITei-enosz. očnu* Rodjendan njemačkoga cara. Car Vilim obslužaval je pred par dnevi svo; 86. rodjen dan. Tim povodom bil.je istoga dana vu bečkom carskom dvoru gala obfd, koma su? uz cara i kralja Ferencz Jolefa prisustvovali: njemački poklisar grof Eulenburg s kotrigi poklisarstva, aa timfzajednićki ministri, obostrani ,rainistri-predsedniki i d<orski dostojanstveniki. Za obeda nazdravil |e JLkral j ^ Ferencz * Joief caru Vilimu.na kaj je aoldaoka banda 46. pjeiaćke regimente igrala \'prajzku*himnu. Visoki zaruki. Londonski .Standard« javlja, da se ja Dobre žepne I stene vure za fal oénu moći dobiti pri Pollak Bernatu>uraru »u Jeden cigan mulikal Hol je iz gostovanja j ^^ ^ 6park«"«>\' Pri - d mo vo svoje selo vu Maconko, a kad j® uzimlieju vure takaj za popravek aa fal ptehad »l črez lamu, nahrupili su na njega vuki. Kam bi siromak, nego brže bolle na drčvo, kad je splazil oa drövo vu siluom strahi poćel je igrati vu gosle, da je vse zvenćilo po lumi. Vuki sa si veli, pak su posluiali vu čudu a poleg toga doftli su i drugi; nu srećom, ćuli su ta zdvojna motiku nekoji ljudi, dobežali su da drövi i oslobodili au tužnog cigana, ar su vuki pobegli, niti su se nő zmis-lili na komad ciganakoga mesa. Najvekda biblija- Najvekia biblija na svčtu nahadja se vu Rimu. Pisana je hebrejski (židovski) a vaiei 320 fanti. Komaj ju morejo tri muškarci nositi. Ljeta 1612 daval je Jeden židovsko syndikat papi JuU|U 11. onoliko zlata, koliki je knjiga težka. Naproti vezdaftujoj cőu kodtala bi biblija najmenje 900.000 forintov Vadaslja na lisice vu Mostaru. Va varafla Mostara tak au bile liaice prevtele mah, da nije bilo hiže4 koja nebi bila pretrpela kvara na guskah, picekov i paranih. Zaradi toga držana je ondt nezdav-uja na vraikom teritoriju hajka tor je alrel-jsno 18 haicah. t;r,7 I ODGOVORNI UREDNIK MARQlTAI JÓZSEF Glavni suredoik GLAD FE RENOZ Grácz 1-ga februara 1896 88 Z 75 ft I tínhona Arak. — Cena ziika 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pöenica 6.70-- Zab Zob 6.70- - Rozs Hrš 6.--- Kukoricza 6 Kuruza stari • . » «j * novi 6 50-- Árpa Ječmen 5-- Fehér bab uj Grah beli 7.— Sárga é » > žuti 6.— Vegyes » 9 » zméSanj 5.- Lenmag Len 10. - Bükköny - Grahorka 6.--. Nyilttér. E rovat alatt költöttekért aem alaki, aem tartalmi tekintetben nam vállal íelelöe-ségei\\ a Szerk. Henn,eberg-«ejyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, febér éa színeseket 35 krtól 14 frt Irt 66 krig méterként — »ima, csikó«, kooz-kázolt, minlázottakat, damasztot Hat. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 mintá-gátban) aat. póatabér és vámmentesen a béihoz szállítva én mintákat póstafordulöval küld : Henneberg O, (os. kir. udvari szállító) »elyemgyAra Zürichben. Svájciba ozimzett levelekre 10 kroa éa levelező lapokra 5 kroa bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1 Bérbeadándó. Alsó-Domborun a főtéren 439 szám alatt egy laklláz ttz-leilielylséirirel kiadó. A ház kővetkező helyiségekből áll: egy üzlethelyiség, két szoba, konyha és éléskamrából. Bővebben értekezhetni Simonira Istvánnál, Alsó-Dombo-run. 6880 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy — Zakál Henrik Ögyvél által képviselt -öiv. Vutsák Miksánó szül. Zagurszk Amália végrehajtatónak, Filipovics Bálint ós nele Hzovár Francsiska bottornyai lakosok végre-haj\'á.et szenvedett elleni 24 fit 65 kr. tóke kOvetelée ós járulékai iránti \\égieha|tási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir- járásniróság területen levő pogureni 536 tk 797/a hrsí. a. ingatlan 83 frt 808|a hrsz. ingatlan 62 frt, lOOOja hrsz. a. ingatlan 97 frt. 1090|t braz. a. ingatlan 81 frt kikiáltási árban, továbbá a podtureni 772 tkv. 1859|a 1|14 hrsz. a. ingatlan 151 Irt, ezennel megállapított kikiáltási árban az ár-veréat elrendelte ós hogy a fentebb megjelelt ingatlanok a« ÍQ95 éri adicihu hó 6 Án d i. 10 órakox a podtureni községbiró házánál Zakál Hentik felperesi Qgyvád vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen a meglapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingván becsárának 10*|,-át készpénzben az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelzett áifolyammal számított ós az 1881. évi november bó l én 3338. sz. a kelt igazság Qgyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értókpapirban a kiküldött kezéhez >*tenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §-> értelmében a bánatpéuiuek a bíróságnál Elégés elhelyezéséről kiállított szabályszerű •liimervényt átszolgáltatui. K«r. jbiróság, mint tlkvl. hatóság. Csáktornyán. 1894. évi deci. hó 29 ón. 678 1—1 I !Négy regény ingyen! (gelhivds a művelt magyar olva«ó köasönséghez I A „Kópea Családi Lapok« jelenleg mir az ország minden vidékén a legtöbb müveit mngvar család hásiharáija. Közkedveltségei és elterjedtségei na által ért el, hogy jmindig hazafias irányban a ugy van szerkesztve, bogy a serdülő leánykának is bátran a kezébe lehel adni, s e mellett az atyák, anyák éa nagyanyák U mindig megfelelő szórakozást és hasznos olvasmányokat találnak b«nne, ! A „Hegyek Lapja\' ozimft,jnelléklet, a nő hü tanáosadója éa szellemi titkára A „Regénymelléklet" évente né|(y díszes regénynyel ajándékozza meg előfizetőit, szép színes borilókkal, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 irt, tehát Összesen négy íorint. — A „Boríték" tele van|szórakoatai& talányokkal a mulktlató apróságokkal, kérdésekkel, (eleietekkel, egyszóval a „Képes Családi Lapok*4 a legtartalomdusabb, a legélénkebb a mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes halilap. A képek a legelső művészek eoxeiének köszönik létüket. A .Hölgyek Lapja" mellékletünknek divaiképei mindig a legjobb divatnak mintái, igy az 1805 ik évi elaó szám * kővetkező tartalommal jelent meg: "Házsmár és társa" regény Beniczkyné Bajza Lenkétől, ,Újév" költemény Ábrányi Emiltől, „A befelé fordítod kép" novelU Muray Károlytól, HA nő feladata* dr. Turnovraky Mórtól, ,A sötét világ" Tolnay Lajostól, »Az ilju anya« költemény dr. Feleki Sándortól »Az álom« G. Dióazeghy Mórtól, „Bál után" Mészáros Sándortól, „As Időről" saatira Jámbor Lajostól, „A azép sainésznö" regény Rudnyánszky Gyulától. Előfizetési árak: a „Hölgyek Lapja« ozimö divat- s „Regóny\'-melléklettel együtt Egéaz évre — — — — — 6 Irt — kr. Fél évre — —— — — — 3, Negyed évre — — — — — 1 „ ~ B A „Képes Családi Lapok" hetilapból mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik ea iránt — legczélszerübben levelezőlapon — hozzá fordulnak. A ki bárom qj előfizetőt gyü|t s az előfizetési összeget utalványon egyszerre beküldi, annak elismerésöl »egy díszes emlékkönyvet« küldünk. A ki az egész évre valő hat frtnyi előfizetési összeget 80 kr. csomagolási és postaszállítási dijjal együtt egyszerre beküldi, annak elismerésül 4 regényt küldőnk, a ki 8 frt előfizetési összeget 40 kr. osomagolási és postaszállítási dijjal együtt egyszerre beküld, annak kél regényt küldünk elismerésünk jeléül és a ki csak 1 frt 50 krnyi negyed, évi előfizetési dijai 20 kr. csomngolási- ós postassállitásl dijjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld jutalmul. á „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala 6^9 6-6 Budapest, Vadász utcza, 14. sz« saját házában OXXXXXXXXXXXXXXXXXS^XXXXXXXXXXXXXXO 9 | Ajándéktárgyak nagy választékban. | • jjí \'2 o 4> Cft N M ü \'CÖ > uo sS U M -tt Im <v M QO -O O bi <L> 1—3 POLLAK BERNÁT órás és ékszerész Cs áktornyán, Fölér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,* ezüst- és ehinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó ^vitásokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen ós gyorsan eszközlöm. Otcnó árak melleit, Ö*K**OOOC**XXIXlXIXXXXXXXXXXXXXXIOOOOO*Ö 09 3 wr 6278 1804. tk Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyti kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Hemik ügyvéd Által képviielt, özv. Vucsák MiksAné szül. Zagorizki Amália vég rehajtatónsk, Golob Rozália fér). FUocaecz Imréné és társai ellen végrehajtást szenredett elleni 200 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási flgyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a osáktornyai kir. jbiróság) területén lévő IV. hegykerü\'eti 219 tkv. 483/6 hrs/. a. 66 frt, 483/e hrsz a 104 l-t. kikiáltás árban; a\'IV. hegykerületi 736 tk; 431/6 huz. a. Pinháüica Judu és Golub C\'»d tulajdonául felvett ingatlao /ele 828 frt 40 kr. és 7^3 tk. 658/a 2/a 2/1 hrsz. a. ingatlan ez utóbbi a végib. t. 156 §-a értelmében és 148 frt* kikiáltási árban az árverést elreu delte ós hogy a fentebb megjelölt ingatlan az i 189b. éri márci. hó 2-ik napján d t 10 órakor a IV. hegykerfileti közáégbhó házinál meg tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezői szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10 "l.\'át készpénzben vsgyis az [1881 LX. t c>; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a% 1881. övi nov. hó 1-éo 3833 sz. a. kelt igazságügyministeri ren lelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kézé* hez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz 170. §\'Z értelmében a bánatpénznek a b\'róságuál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszetü t\'liamervényt átszolgáltatni. A kir. járáabiróság, mint telekkönyvi hatóság. i Csáktornyán, 1894. deczembor 28 án. 672 l-l 90000000000000000 OOOOOOCOOOOOOOOI O XII, ÉVFOLYAM. A csáktornyai takarékpénztárral egyesölt » _ , önsegélyző nzövelke$el I. ex. tag fai • * a folyó évi február lio 17-én délután 2 órakor, Cátrcp, a csáktornyai takarékpénztár részvénytársulat helyiségében tartandó ) ■ ■ O § o o 8 Etzara&isKB \\ hivatkozva a/, alapszabályok 20*) § ára, tisztelettel meghívatnak. TARGYAK; i / 1. Az igazgatóság jelentése. >• 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A folyamatban levő V. és VI. csoporti száraadások fölölti hatá- rozathozatal és a felraenlvény megadása. 4. öt igazgató tanácsi tag és a felügyelő bizottság megválasztása. 6 A közgyűlési legyzököuyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1895. január 17-én. Az igazgatósig. •I" %t\\ ifi 8*) Hogy a köagyülós érvényes határosatot hozhasson, arra legalább 20 eaöveU kezeti tagnak jelenléte fliUkségeltetik, kik 000 törzsbetétet képviselnek. O Ha a kösgyülés nem válhatnék határozatképessé, akkor 16 nappal későbbre q egy uj köagyülós hívandó íW/.e, mely as el«ö köagyülós tárgyai fölött tekintet nélkQI a q tagok vagy törzsbetétek Haámára, joRérvónyes balároaatokal hoz. Jz A megvizsgált évi saámsdáHok, as Qsleti jelenlés ós a felügyelő bisotUAg U jelentése a társulat Ualeli helyiségéből a kösgyUlóst 8 nappal megelőzőleg a részvényesek által betekinthetők. \' ~ " 41 / I 8 «OOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Az első magyar bőrönd- és bördru-gydr DUNEITZ EMIL BUDAPUgT, Károly.kóra( t Hogy a kicsinyben vásárolni szándékozó köaönség igényeinek msgfelelheeeen, egy közvetlen kiosinyben szótküldö o»atáiyt állított lel, hol követkesö tárgyak, a legnagyobb válasatékban ós eredeti gyári árakban küldetnek szót. Fii-utlböröndök klilöníóle a\'akban hölgyek ób urak számára vitorla-vaterprov és böri<é>.ibőröndök minden minőség ós árban. IIAr keziutazó <á«kák. uti toilette necessairek, oldalutitáskák^ női ntitáekák, uti plal4-»sl)ak, uti tnkuró g)Angyök lábssárvedök (Garaaschen). Váltó- és bankótórcák Porlefeuilles, skolatáskák, cilinderkalap iokoh, li>sli böröndök, di-zruhaböróndök, vadásztáskók, fegyvertokok és mindennemű e szakmába vágó tárgyak. — Nagy választék pénz-, szivar-, czi^aretta-, dohány-tározókban a legkülönbözőbb kivitelben Megrendeltnek bárminő e szakmába vágó ezt k ke k ben elfogadtatnak. Kćpe« árjegyzék díjmentesen küldetik 6h6. 8 6 i" k Nyomatott Fiachel Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1S95. február 17. szftm. 7. Ž Sa«rkMBtóT*l irtektsni Wk»t ml«- i».n»p H 1* <Jr» kö.ött — l lap smIImbí riuir« voaatkost plidn kSak«4aj K*r|IUI Jásaef uutkiuUl Htift k»kW« Wadóklvatal I jtMk«l VAlöp köny»k«r«ik»d4»#. U« ktUwálk W «lőflxet4»l dijak -^jjUUnk ia kird«U»k*. \'lirfctftek ]oUdjwid szároiUaloak. ■ ■ / Kl»*a«tt«! Irak: ím . . . 4 Art Kél ávre . . . . t fii Negyed *nre ... 1 tri Effy« nám 10 kr. MAGYAR fe BORVÁT NYKLYEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ % SZÉPIRODALMI HETILAP. _Megjelenik hetenkhit egyszer: vaMárnap. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« aat. hivatalos közlönye. wm »MapwUa: 8ol4b«rg«r L. V. és KokaUta B. kirí. ifi. Mmkmi 8*halak H., buk« M., On*Uk JL, Daab* O L U UrUnil fa ImA HrSnUs: 0Wn» M. Ny !\'*> y4tii~» * 14 kr. Jelentés Lendva és vidéke íilloxera ós peronospora ellen védekező-egyesület közgyűléséhez. klatiti t sgytsülttl közgyűlés I A íilloxera és peronospora ellen véde kező egyesületnek mult évi működéséről jelentésünket a következőkben van szerencsénk tisztelettel előterjeszteni. A lefolyt év egyesületünkre - nézve a nehéz küzdelmeknek éve volt, a mennyiben egyesületünk teljesen magára hagyatva, a legnagyobb nehézséggel volt csak képes megfelelni azon feladatoknak, a melyekre vállalkozott. Még 1893. év tavaszán folyamodtunk a magas földművelésügyi magy. kir. minis-teriumhoz, hogy az egyesületet gyermekévei* ben segélyezni méltóztassék; kimutattuk hivatalos adatok, a kataszteri birtokivek nyomán, hogy 9000 katasztális holdnál nagyobb terület leend e vidéken megmentendő és regenerálandó; kimutattuk, hogy több százezer forintra megy azon ö*sz«g, a melyet a magas államkincstár állami adóban fog évenként veszíteni, ha e vidék szőlő-szete elpusztul, s igy eltekintve az első sorban figyelembe veendő közgazdasági érdektől, már pusztán a financzialis érdek is szükségessé teszi, hogy ezen vidék szőlő-szete föntartassék, illetőleg regeneráltassék. A segély kieszközlése végett az egyesület elnöke minden irányadó tényezőnél interveniált, az 1898. évben egy ízben, az 1894. évben két izben személyesen fennt járt a magas ministeriumnál, mindazonáltal a mindenkor megújított ígéretekén kivül, egyesületünk eddig miben sem réazesült. Egyedüli kedvezmény, a miről megemlékezhetünk, a magas ministerium részé ről csakis az volt, ho^y a vidék részére a tapolczai állami vlnczeílériskolánál 2 állami alapítványi hely létesittetett. A lefolyt évben azonban még az is teher volt az egyesületre nézve, a mennyiben az alapítványi helyek létesitéséről oly későn értesült, hogy azokat 5 nap leforgása alatt kellett betöltenie, s azt az idő rövidségénél fogva, csakis 50-60 frtnyi segély megajánlásával a^zközölhette, mert más feltételek mellett vállalkozó nem akadt- A száz forintnyi segélyezés roppant teher volt az egyesületre nézve azonban ezen áldozatot meg kellett hozuunk, meri vidékünkön képzett vlnczellérek nincsenek, tehát gondoskodnunk "keííett arról, hogy a f. évre egy jó vinczellér álljon rendelkezésünkre, a mely czélunkat el is értük, mert a vinczellérek egyike kiváló jó sikerrel végezte a vinczellér iskolát A folyó évben e czimen segélyezésre nem volt szükség, mert a kelltí időben kihirdethető pályázat folytán segélyezés nélkül is voltak jelentkezők. Az fegyesület czélja a peronospora elleni védekezés támogatása ia lóvén, 3000 klgr. rézgáliczot]| is közvetített\'részben az egyesületi tagok, részben pedig az egyesülethez nem tartozó szőlőbirtokosok és községek közt. Ezen?rézgálicz a szállítási költségekkel együtt 761 frt 49 krba került, s abból juliui hó végéig 2722.\'kilogramm árusittatott \'el:; leltári készlet tehát 278 klgr. az elérusitáa kilogrammonkint 26 krjával eszközöletett, befolyt tehát összesen 707-72 frt, ajleltári készletnek pedig értéke, a mely mennyiség az egyesületi^ elnök pinczéjében\'van elhe* lyezve, 72 frt 28 kr. Minthogy az egyesület a\'rézgálicz vásár lására pénzzel nem rendelkezett a annak árából alig folyt be valami,"az elnök sajátjából előlegezett e czélra 600 frtot ugy. hogy ka mai költség nem merülvén fel, a rézgáhcz közvetítésre a költségvetési (\'előirányzatba felvett 50 frt nemcsak hogy megtakarittatott, hanem a r^zgálicz közvetítés az egyesületnek 17 frt 96 krt még jövedelmezett is; ugyanis a 300 klgr. rézgáliczért, ha egészben el lesz adva, be fog folyni 780 frt, a mi szemben a 761 frt ,49 kr. beszerzési költséggel, 19 Irt öl kr. nyereséget\' mutat j az egyesület javára, azonban 278 klgr. szeptember haváig eladható nem lévén, a választmány felhatalmazta az elnököt, hogy a szükséges összeget kölcsön utján fedezze; felvétetett tehát a helybeli takarékpénztárnál váltóra 59 frt; a kamat éa a váltó árát 156 frtot levonva, a 19 51 írtból maradt az egyesület javára 17 frt 96 kr. i i »it i A „U u r a k fl z" t á r o z áj a. A szőke apród. — Irta: Knbor Tamás. — A szőke apród volt az operaház egyetlen ballerinája, akinek nem udvarlója, hanem annak rendje és módja szerint eljegyzett vőlegénye volt. A legssebb tagja volt a korpodi ballelnek s az operai elöadáion ót rendelték ki első apródnak. Az apród (ehér trikójában, kék selyem köntösében s hullámzóan leomló szőke hajával a legel-ragadóbb jelenség volt. Miuden látosö az ö gyönyörű arozának szegődött, melynek szenvedő »»inte bus kifejezésével sajátságos ellenlétben ▼olt nagy kék szemeinek indulatos, olykor haragos nézése. Ilyenkor nz ö vőlegénye fogcsikorgatva állt a jobboldali földszinti bejárat oszlopához támaszkodva és látosővel követte minden mozdulatát.. Ennek a látcsőnek szóltak a szőke apród haragos tekintetei. Ez a látosö és esek a szemek folyton czi-»»kodtak egymáBsal A látosö Hzt mondotta : — Már megint kacsőrkodol f Nem kértelek e o°gy ne szépítsd magadat annyira. Hogy iparkodj • tömegben eltűnni, hogy ezek a frivol áronok ne kéjelegjenek láiásodban? Ob, hogy nem verhetem mindegyiknek a szeme öregébe az ő átkozott látómasinájat. A kék szemek pedig daozosan villoglak vÍbhie« — Mi közöd hozzá ? Tán nem tudod, hogy ballerina vagyok ? csak nem oxufíthatom el ina gamai, mikor az a kötelességem, hogy szép legyek I Hogy ezeknek tetszem P Mi közöd hozzá? Megfizették az árát, joguk van hogy engem néz-aenek. Éh szépíteni fogom magamat és kiáltok az első sorba, mert nem akarom, hogy táraaim közül valaki elémbe vágjon és elhalássza előlem az apródot. Ha te dtlhós vagy miatta, ne jÖJ| a színházba. Csodálatosan jól értették egymást, így, a szemük villanásából. A fiat«! ember reszketve az izgatottságtól rohant a színpadra és várta a mennyasszonyát. Ökölbe szorított kezekkel rohant feléje, mintha megakarná verni, de midőn a szőke apród mereven, büszkén szegezte rá szemét, h fiatal ember meg volt babonázva. Alázatoson, félénken közelgett hozzá és forró csókokkal boriiotta a feléje nyújtott kezet. A szőke apród királynői méltósággal engedte csókolni a kezét, aztán odavezette a színpadi oonlir egy zugába. — Ülj le. — (iizh, Qiza, meddig tart még ez a komédia ? Istenemre mondm, már uem birom tovább, A büszke, hideg tekintet ilyenkor meglágyult, va\'ami szivbe hasogialó, szerető melegséggel nya-godott a fiatul emberen. Édes barátom, nem tehetek róla. Terhemre van ez az élet, de véges-végig kell állnom ezt a küzdelmet, vagy a mi boldogságunkból nem lesa semmi. ,i ,. ,. , ./\' , * i . > UK, . ■ i,\'„rte—Baaa A szőke apród földböa ragadt szegény emberek leányn, a kinek keresetéből táplálkozott még négy neveletlen gyermek. A fiatalember padig egy előkelő özvegy asnzony egyetlen fia büsske, szigorú erkölcsi felfogással, aki hallani aem akart róla, bogy fia egy ballerinát vegyen nőül. Ha egy szegény varróleány! akarna elvenni, semmi kifogásom. De egy ballerinát, aki naponta eser ember előtt szinte meztelenül mutogatja magát — soha I Vftlaszsz kőzte és köztem. ó ekkor választott. — Választotta a széke apródot. Egy este fölkereste a színpadon és egy karika gyürüt húzott az ujjára. A szőke apród könnyezve borult a keblére és megosókolia a kezét. — Giza, mondotta, boosássn mag ^ekem isten, a mit teszek. Elbagyom miattad ösa( édes anyámat, a kit essel tán a sirba taszítok. De máa mód nincs, 0 uem egyezik bele házasságunkba éa én rólad nem tudok, nem akarok lemondani. — £* mért nem egyezik bele édes anyád f A fiatal ember megfogta kesét és könyörögve szólt hozzá. — Giaa, lásd, olyan nagyon fáj nekem anyám előítélete. Nem a szegénységedet, hanem azt kifogásolja, hogy a színháznál vagy. Lásd, hiszen ismered társnőidet as az előítélet olyan érthető. Ha ismerne téged, tudom megbeosülne. De az aa előítélet. Nézd olyan jó volna az ö áldását megszerezni és olyan könnyű. — Mi módon? Hagyd itt a sainészetet két három hónapig. Élj otthon a tieidnél, majd addig góndakodom rólatok és aztán... A rézgálicz közvetítése nemcsak szoknak volt előnyére, a kik az egyesülettől vették, hanem vidékünk Össz6n szőlőbirtokosaira nézve, mert annak következtében, hogy az egyesület kilogrammonként 26 kr j&val adta a íézgáliczot, az összes kereskedők is kényteleuek voltak ahhoz alkalmazkodni még 1893 évben 40 45 krt fizettek a szőlőbirtokosok ; mi tekintettel >zen vidék óriási szükségletére, a szőlőbirtokosok javára ezrekre menő megtakarítást eredményezett. Beszereztetett a tagok részére ugyan csak az egyesületi elnök által elölegzett pénzen 100 kgr. raffia háncs, a beszerzési ár a szállitási költségekkel együtt 73 frt 34 krt tett ki; a raffia kilogramonként 73*6 krjával helyeztetvén ki, befolyt 73 frt 60 kr; az egyesület javára jut tehát 16 kr. Az egyesület anyatelepén a lefolyt év ben a szükséges metszési, karózási, kapálási és kötési munkálatok eszközöltettek, ezen munkálatok összesen 79 frt 40 krba kerülvén, szemben az előirányzat 80 íerintjával, 60 kr. megtakarítás eszközöltetett; a telepen mutatkozó hézagok pótlására az óv késő őszén döntés eszközöltetett, a mi azonban a telepnek csak alig\'7»• részén volt végrehajtható, a mennyiben a munkálatok az amerikai vessző késői beérése következtében csak későn voltak megkezdhetők, s mert költaég hiányában nagyobb napszám adható nem volt, kevés napszámossal voltak foly-*tatbatók Ezen munkálat a mult évi munkaprograméiba ugyan felvéve nem volt, azonban az múlhatatlanul végrehujtandó, mert az anyatelepen mutatkozó hézagok pótlására legalkalmasabb im)d Költségei a költségvetési előirányzatba felvett trágya beszerzési és szállítási költségből valamint a rendkívüli kiadásokból nyertek fedezetet. Az anyatelepen a szllkségea karókért a választmány a helybeli uradalmi főbér-nökséghez folyamodott, s azokat az ingyen adományozni szíves volt Hogy az egyesület további teendői iránt kellő tájékozáwt szerezzen magának, s hogy a fllloxéra elleni védekezés, illetőleg a szőlők regenerátiójának aikerét bemutathassa, különösen a kevésbé művelt szőlőbirtokosokban az önbizalmat fokozza, mult év szeptember havában egy tanulmányi kirán dulást rendezett a Balaton vidékére. Ott megszemléltettek Lesencze Tomajon gróf Deym szőlői, Tapo\'czán az állami te- lep, Badacsonyban a községi telep és a herczeg Kazterházy-íéle szőlők. A kirándulás rendezésénél főfigyeleiu fordíttatott arra, hogy a nép rétegéből le jryenek a vezetők megnyerhetök, mi végből hat községi eloijáró lett a kirándulásban való részvételre megnyerve. A kirándulásnak megvolt a kivánt kedvező hatása, s \'úagyban fokozni fogja a múlhatatlanul megkívántató i önbizalmat, a mire főleg oly óriási munka kezdetén van szUkség. Tervbe vétetett az anyatelep hézagainak a ssőlőiskolábao levő gyökeres vesszőkkel való ki pótlása is, azonban az nem volt 1 eszközölhető, mer* a tavaszszal beállott esőzésre a szőlő oly rohamosan kifakadt, hogy akiültetés nsgy kárral járt vulna, eltekintve attól, hogy a már erőteljes tőkék mellett as újonnan kiültetett tőkék elsatnyultak volna* Azután a pótlásnak legozélssertlbb módja csakis a folyamatban levő döntés leend. A permetezésre és a permetező gép beszerzésére a költségvetésben 42 frt vétetett fel, azonban a peronospora az amerikai ültetvényeket nem támadta meg a f. évben, miért is az megtakarittatott. Felvétetett továbbá a költségvetésbe 8000 db. gyökeres vesszőnek és 60,000 db. sima vesszőnek eladása is, s e ozimen 260 frt lett előirányoava. A gyökere« vessző a folyó év tavaszán tényleg eladható lesz, azonban sima vessző sokkal kevesebb less nyerhető, mint a mennyi előirányoztatott, mert a döntésnél a nagy tőke és h sortávolság miatt igen sok fel lesz használva. A kiadás összesen 471 forintban lett előirányozva, a a tényleges kiadás osak 323 frt éi 61 kr. volt, tehát az előirány »ott összegnek Jtöbb mint fele megtí/karit-tatott* Az anyatelepen előfordult k\'ilső munkálatokat Koller Ferencz e. tittár vezette, a munkásokra a felügyeletet az egyesületi elnök vinczellérje gyakorolta, kit as elnök díjtalanul boosájtott az egyesület rendelkezésére. Végül tisztelettel jelentjük, hogy az egyesület a lefolyt évben két rendes közgyűlést éa öt választmányi ülést tartott jelentkezett felvételre 3 tag, ■ jgy H tagok száma jelenleg 123. Az egyesUlsti alapszabályok értelmében a következő éVi költségvetési elŐirányaat minden év november havában megtartandó közgyűlésen volna megállapítandó ; mu|| év november havában e c^élból nem tartatott közgyűlés azon okból, mert a megyei gazdasági egyesület közgyűlése decj. havábau tartatott meg, h attól, valamint a magas ininisteriumtól az egyesület segélyt váryán, a költségvetés összeállítása és » közgyűlés megtartása elodástatott annyira mennyire oaak lehetett, * hogy az \'esetleg nyerendő segély mérvéhe« képest állapit-tassék meg a f évi munkaprogramm és költségvetés. Minthogy azonban költségvetés nélkül a folyó évben már kiadásokat eszközölni nem lehefc, « mert a megyei gazdasági egye« sülét a segélyezést ;az eddigi, valamint a jövőre tervbe vett működéstől teszi függővé ai egyesületi alapszabályoktól eltérőleg, — hogy a gazdasági egyesület kívánságának eleget tehessüuk, s a f. év január havának második falében, avagy február havának első felében megtartandó gazdasági egye« sületi gyűlésen kellően felszerelt kérvényünket előterjeszthessük ; a márcs us havában megtartandó számvizsgáló gyűlést »^"költségvetést megállapító közgyűléssel\'egyidejűleg javasoltuk megtartani. — Van szeren* csénkezek után a választmány állal megvizsgált számadást -/. alatt tisztelettel előterjeszteni. A folyó évben végrehajtandó munkálatok ezek: Az anyatelep hézagainak pótlása döntés által, mi végbő\' mintegy 75 siekér trágya lesa beszerzendő, szükséges metszés, négyszeri kapálás, kötözés, s miután már a í. évben zöld ojtás fog eszközöltetni, háromszori permetezés. Az őszszel vessző szedés, csomagolás, elvermelés. Minthogy most már az anyatelepen oly sok munkálat lesz, hogy ott egy embert állandóan alkalmazni kell, s mintán már annyi értékas vessző lesz ott, hogy a» az álandó felügyeletet múlhatatlanul megkívánja, ott egy kisebb vinozellér ház kap -csolatban ojtóhászal lesz felállítandó, ugy, hogy annak idején, midőn az egyesület uagyobb mennyiségű fásojtást eszközöltethet, a vinozellérlak mellett egy kisebb ojtó-ház h legyen, Az ojtóház, valamint a vinozellérlak költségei a költségvetés keretébe ugyan nem illeszthetők bele, a miért is a választmány azon javaslatot terjeszti elő, n.ut.\' iránt — ElisrlasHum magamat vsled f — üe, (íixa i Hiszen ----.A »zőke apród bárom lépést hátrált, astáa karjait összefogva mellén, hidegen, >határoaotlan mondá ; — Nem lesxem. Ha éden auyád a szegénységemet kifogásolná, volna bennem annyi jóság, hogy magam kérjelek : mondj le rólam, tisiiel-ned kell édes anyádat. De hogy szememre lobbantja az én tisztességes munkámat éa beosüle-I«uiben kételkedik, ezzel megsértett engem éa én elégtélalt kivánok töle. Ha férfi vagy, meg rogod azt nekem azereznl,ha nem,\'akkor nem érdemelaa engsm. És én megmaradok a színháznál csak a sért la,\'mig a te anyád meg aem követ éa oly méltónak nem tart hozzád, a miijen vagyok. — Itt algyUrfid, majd csak as édes anyádtól fogom viaazaiogadni. éa ennél maradt. Lég**, daozos ambiozióval iparkodott aa ö színházi karriérjén előrejutni. — Fáradhatatlanul gyakorolt, tűzzel, sainte rakoncátlanul táneiolt és szépségével. tftaeaségével oeakbamar magára vonta a figyelmei. Csinositotta uiagál, kacérkodott, a nagy tömegekböl iparkodott klvállni.és nem lörödöltjtaz ő vőlegénye elkeseredésével, mely vad éa ieserCP aaemttbánjásokban nyilatkozott. l\'t — Semmi* közöm! honád, ha nem biaol bennem,\'akkór anyáddal egy nézeten vagy A ssöke apród ksdvenoze leli; a\'közönségnek. A karban as eUö sorban tánczolt«s nem telt bele egy esztendő, belekerüli a második quadrilba. Már nem öltözött ki apródnak, de a SHE síinbáinál éa a habituék még mindég a szőke apródnak nevezték. Idővel kezdtek róla pikáns történeteket ia mesélgetni és az ö szerencséden vőlegénye ki nem került a párbajokból miatta. Mind vadabbul, mind elkeseredettebbben folyt keltőjük között a küadelem a litert üvegjét majd kiverte a fiatal ember lázaa tekintete éa azoknak a nagy kék szemeknek daezoa vhuuavillanásába idŐTe, va|ami beteges őrületes ^arag i« vegyült A gőgös özvegy a8M0nj előtt nem lehetett róla beszélni. kiment löbbssör aa operába éa nézte aat a leányi, « kit fia el akar venni és ,ö fokozódó kaozérságát a csak megerősödött a« ö ellenzésében. lliiuen már ugy emlegetik, mint aki a töb-biekel rontja. 8 mintha lg«.« lelt volna. Támadtak udvarlói, akiket nem utasított vi„M. A vőlegénye már alig tudóit vele egyedül lenni. A dacos játékból, k* TÜ *\\ T k*"d,etb«D sértett büszkeségéin S V^e meM VHlÓ8á8 lfl,t. Megfeledke. zett mindenről, Belemerült •* árba, melyet csak Ut.Mj.nak lámasatoit Megakarta .nu.atnf, ho„ ,0 tud rosszabbnak látszani a többinél és mégis megmaradni illetlen, megközelithetlen nőnek. -Játszott a tűzzel és maga Nn Ye,ta észre, hogy vére meghevült tőle. Előadás után. ha völegén" karián kilépett a kapun, aa udvarlóknak sürü tömegén vezetett kérésziül „;Ulja. végig szorított y pár luezal kezet és egyik-másik\' lovább Urlotta fogva és frivol jelentöaéggel saoritotU UlAüt. A szőke apród arczárói eltűnt a pirosság-Szeme körül nagy kék karikák képződtek és sokszor, nagyon soksaor nyughatatlan tüz lobogoti bennük. A hangji, ha beszélt, ingerült, rekedt volt. Sokszor elfogta as érzékenység éa sirt, »irt keservesen, — minden ok nélkül. Az ö szerencsétlen vőlegénye betegnek hitte. Egyre kérte saivreható ssomorusággal, < hogy hagyja akba as emésztő, ozéltalan játékot. Legytn ugy, a hogy lehet, elvesii édes aayja beleegyezése nélkül is. Ilyenkor a szőke apród távolba vesző merő tekintette! hallgatta .éa osa k5 szomorúan rásta a fejét: — Nem lehet, nem lehet\'.l — Egy eaztsndő múlva már megint tánczosnö lennék. Egyszer, midőn a szegény fiu lábaihoz borait és ugy könyörgött neki, a szőke apród xokogva vonta karjait nyakn körül ée szaggatottan mondta : — Nem megyek, nem megyek I De leszek a le szerelöd... a feleséged ugy sem lehetek többé. És a szőke apródból ms|ántánozosnö lett, as a szerenosétlen fiu pedig kibékült édes any|ával. ás miuden este továbbra is ott van as operában éa szomorú, síró sóvárgással nóai a szőke apró-dot, a ki kétségbeesett bravourral »\'lejti a legne-heaebb pas-kat. Előadás után pedig oda áll a »zinpadi bejáróval szemben egy sötét kapualjba és leai, mikor bontakozik ki a saibongó tömegből as ő elveszett szerelmea^angyála... Arra kivánosi, kinek a kocsijába száll. / miszerint e ozimen évenkint 100 frt vétessék fel « költségvetésbe, M nbból törlesztessék a kölosönkónt felveendő építkezési köttsó*. Ezen munkaprogramra 1201 frt 83 kr. kiadással lesz végrehajtható, a melylyol szemben 716 frt 62 kr. bevétel 411 reudel- kezésre- Ezek után van szerencsénk a költség, vetési előirányzatot \'||. alatt tisztelettel elő terjeszteni. A költségvetésből méltóztatik látni, hogy az a legszigorúbb takarékosig elveinek megfelelőleg szerkesztetett, s abban uz előterjesztett munkaprogrammal megfelelőiig csakis Ugy vétettek fel a kiadási tótelek, « mint a helyi viszonyok azt múlhatatlanul Mükaégessó teázik. Kérjük tehát az igen tisztelt közgyűlést, hogy a költségvetést az előterjesztéshez képest egész terjedelmében elfogadni és a 486 írt 41 kr. hiány fedezéséről pedig gondoskodni szíveskedjék Bátrak vagyunk erre nézve indítványozni, hugy a mult évi számadás, f. évi költségvetés ós ezen jelentés melléklésével elsŐ Horban a m. gazdazági egyesülethez forduljunk kérvényünkkel, a mely a segélyezést a deczemberi közgyűlésen már kilátásba ia helyezte, forduljunk továbbá újból a magas miniateriumhoz éa a berezeg E z-terbázy-féle hitbizományi uradalom kismartoni igazgatóságához, mert ezen uradalom itt első sorban vau érdekelve, s nem kép« zeljük, hogy tekintve azon fontos közgazdasági és szocziális érdekek, a mely a 9000 kai hold szőlő megmentéséhez, 36 — 40 ezer ember existentiájának biztosításához van fűzve, hogy a folyó évben is és minden oldalról sikef fülekre fogunk találni. De ha az bekövetkeznék is, t. közgyűlés, lassabban bár, de el fogjuk érni azon czélt, a melyre vállalkoztunk, telepünk az idén már teljes lesz, óa »zemben azon nagy kereslettel, a melylyel különösen az amerikai gyökeres oltványoknál találkozunk, a jövő évtől kezdve az oltványok egy léezé« nek nem egyesületi tagok részére való eladásával módunkban lesz kiadásainkra fedezetet találni, s lassankint telepünket ugy kiterjeszteni, hogy a vidék szükségétét fedezni képes legyen. A miért is kérjük az igen tisztelt köz gyűlés felhatalmazását arra i*, hogy azon váit esetben, ha egy oldalról sem kapnánk segélyt, a folyó évi hiányt kölcsön utján fedezbefflük. Hézgálicz közvetítésnek szükségessége a f-évben uem merüUfel, mert a helybeli kereskedők halandóknak nyilatkoztak ugyanazon minőségű rézgáliezot a szőlőbirtokosok rendelkezésére bocsátani, a mely áron, s a minő rézgáliczot a mult évben az egyesület közvetített T. K. Méltóztatik látni, hogy ea egyesület nebóz viszonyok közt is képes volt megállani helyét, s a rézgálioz közvetítésével mária szemlélhető áldásos missiót teljesített, pedig az egyesület csak a jövőnek «gye*ületo | Csak a jövőben fogja a vidék megtudni, hogy mily hatalmas tényezője leend * vidék anyagi és kulturális haladásának ** a szerény egyesület, mely magára hagyatva, évekig a létért küzdve, caakis tagjának hazafiságával éa áldozatkészeégével ▼olt képea feuutartani magát. %y szebb jövő hajnala dereng felénk, lelki szemeinkkel a távol jövőbe tekiu-tUnk át | Ma puszták és elhagyottak azőlőink ott is, hol a filloxera még nem pusz-t\'tott; átlagban holdankint 7—8 akó bornál Wbb nem terem vidóküukön, tahát 03-90 arer akónál nem több a vidékünkön 9000 ka*, holdon; mekkora lesz a külömbaég ha majd 20 év mnlvi holdankint átlag 30-40 heotoliter terem, vagyis 270,000 — 360,000 hektoliter a 9000 holdon Hogy mit ieleutenek ezen számok, ahhoz nem szükséges bővebb magyarázat, különösen ha meggondoljuk, hogy az egyesület feladatit képezendi a vidék viszonyainak legiukább megfelelő szőlőfajták elteneaztése. s egyforma bor előállításának előmozdítása, egy borvidék megteremtése. Ji mire az összes tényezők megvannak, hiszen tudjuk, hogy egyes kiváló bortermelők pinciéibeu milyen kuüuő bort találunk I S hogy e- vidéknek nincs hírneve, annak enaki« az az oka, hogy itt senki h< m gondolt a szőlőszet és borászat általános emelésével* T. K. Igazolni fog|a működésünket a jövő, s a várható káprázatom eredmény megérdemli, hogy áthatva az egyesület missiójának nagy horderejű jelentőségétől, az egyesület a maga összességében, s annak tagjai egyenkint mindent elkövessenek, hogy az egyesület működését minél Hzélesebb körben érvényesíthesse, hogy a szőlőbirtokosok minél nagyobb tömege, minél hamarább reszeaüljöu az egyesQlet jótéteményeiben, annyival is inkább, mert az erők tömörülése, biztos záloga a sikernek. Alsó Lendván, 189Ö január 1B én. Az egyesilati választmáty Különfélék. — Kinevezések. Kántes Menyhért oki. lanttól, a csáktornyai tanitóképzö-iniózet végzett növendékét a vallás- ós közoktatásügyi minister a királylaki áll. elemi iskoláhos rendes tanitóvá neveste ki. — Orl Itezsö volt csákiornyai urod. tisstet, a magyar-óvári gazdasági akadémia tanársegédét, gazdasági tanintézeti segédtanárrá nevezte ki a földmivelésügyi minister. Uj vnsut. A kereskedelemügyi minister Mandel Fái orsz. képviselőnek és Hajós Mihály ügyvédnek Nagy-Kanizsától Alsó-Lendváig, gróf Batthyány Tivadar orsz. képviselőnek pedig Alsó-Lendvától Regede felé az ország határáig terjedő Yasuira az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A „Csáktornyái Takarékpénztár" részvénytársaságit f. hó 14-én délután tartotta meg nagy érdeklődés mellett ez évi rendss közgyűlését. A fölmentvényt ugy as igazgatóságnak, mint a felügyelöbizotlságnak megadták. A Neumann József elhalálozása folytán üresedésbe jött igazgatói állásra a jövö 3 évre Szeivarth Antal aligazgatót, aligazgatónak Hirschmann Samu igazgatósági tagot választották meg egyhangúlag, ki helyett Mayer Hermanu került bele az igazgatóságba. A kilépett igazgatósági tagok : P«o*ornik Ignác*, Tódor József, Strahia Ferenoz, üernyák Károly és Csaka-thurner Hermanu újból választattak meg. — A fölügyelöbizottság tagjai újból; Alszeghy Alajos, Hirsohmann Adolf, Pálya Mihály (rendes); Probszt Feiencz, Heinrich Miksa (pói). Jótékony ozélra 410 irtot szavaztak meg; ebből a népiskola 10, a polgári iskola 20, a nőegylet és izr. nőegylet 30-30, a tűzoltó egylet 50, a e*egény alap 70, az óvoda ós a városi kórház alap 100—100 frtot kap A Muraközi Takarókpénzt&r e hó 9-én tartotta rendes évi közgyűlését löt. Horváth Lajos proviooziáiis tiszteletbeli elnök vezetése mellett. Elnök megnyitván az ülést, meleg szavakkal Üdvözli a megjelenteket; konstatálja, hogy 126 jogérvényes szavazat van jelen Felolvastatott as igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentós, —-melyek tudomásul vétettek s a telmentvény megadatott. Az igazgatóságból kilépő 4 tag (Kiszelák Lajos. Neumann Vi\'mos, Rosenberg Rezső éa ifj. Neumaun Miksa) újra egyhangúlag megválasztatott. A telügyelöbizottság tagjainak újra egyhangúlag megválasztanak \' Margitai Jóssef. Neumau Bernát és Neuman Samu rendes, Banedikt Béla és Löbl Mór póttagoknak. As aligazgató fizetését a közgyűlés nem emelte, ellenben a felügyelő-bizottság liszt eleitdijat igen. Az elnöknek, igazgatóságnak, igazgatónak, felügyelő-bizottságnak odaadó fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönet nyilváníttatott. — A jegyzőkönyv hitelesítésére Prinuátz Alajos és Mózes Bernát küldettek ki. Végül elnök a kös-gyűlést befejezettnek nyilvánítja. A cs&ktornyal iparos polgárok által f. hó ö-én tartott tánozvigalom alkalmával 28 frt 80 kr. felül fizetés történt, mely ös-ueg a helybeli szegénvek között leendó kiosztás ozóijából, illetékes helyre juttatott. A helybeli kereskedő ifjak önképző egylete I. hó 2 án saját helyiségében igen sikerűit háziestélyt rendezett, — mely alkalommal Kobn Gyula, Müni Jenő és Kopjár Sándor igen sikerülten szavaltak. Kohn Gyula Petöf) .Nemzeti dal"-át és Endrődi »Czell bucsu" czimü költeményét, — Münz Jenő Dezső Józsefnek „Kát szem" ozirnü monológját, Kopjár pedig Peiftfioek .Az örült" ozimü versét szavalta. — Az elöadáat jux tombola követte, melyen 74 ruszint értékes, részint tréfás tárgy soroztatott ki, az utolsó nyereményt Kopjár Sándor teljes életnagyságban egy ládába csomagolva képezte, a mi nem osekély neveiéire adott okot. Ezen »értékes* nyeremény „szerencsén" nyerője Baumann Zsigmondné volt, ki azonban a kis tárgyal, miután nehéz volt basa vinni, az egyleiuek volt kénytelen ajándékozni. Ezen estély a könyvtár alap javára 34 frt 77 krt jövedelmeaett és igy a könyvtár még e hó folyamán lesz megnyitható. A fennti estélyen a tombolajegyek eladását Herliuger Olga, Luria Vilma, Dorner Fánni éa Bayer k. a. voltak sxivesek elvállalni, fogadják ugy ezek, valamint mindazok, kik tombolatárgyakat voltak szivesek ajándékozni, a csáktornyai keresk. ifjak önk. egyletének hálás köszönetét. MeRhivó, A „DKE" perlaki kisdedóvodája javára — 1896. évi február hó 24 ón — a polgári társas-kör termeiben bohócz-eatélyt rendes. Kezdet« 9 órakor. Személyjegy 3 korona. Felülfize-téaek hirlapilag nyugláztainak. T&nczmnlats&g Légikdon. Folyó hó 10-én az ö. I. egyesület tisztikara, pénztárának gyarapítására anyagi és morális tekintetben jól sikerült tánozestólyt rendezett. — A mulatságot megelőző napokon dühöngő viharok és bavazát dnosára nemcsak,* helybeliek jöttek el, hanem a szomszédos vidékről is meglepő számban joleut meg a közönség, ugy annyira, hogy a nagyven-déglfí összes helyiségei alig bírtak befogadni a vendégekel. A négyest 2/ pár járta. A határozottul) tűzoltó jellegű mulatság a legkedélyesebb hangú iáiban a regéli órákban ért véget. Ez alkalomból íelülfizetni **>r*»kedtek : Kiedl Jenő (Libauoveoz) 1\'8>», Gado \'SÁ., Gayer Lajos és Rojákovios Ottó (Ludberg) 1\'50, Steflcs István (A.-Domboru) 1 30, Kohn Károly (Alsó-Domboru), Farkas Ferenoz, Mosgai Mária I—1 frt \\ Vámossy Tivadar, Löwe Adolf és Slarkl N. (A-Domboru) 80—80 kr.; Mikler Gyözö, Kováts Gyula, Friedfeld Henrik 76—75 kr.; Viola József, Weisz Vilmos, Gránioz Károly ós Gadó Lajos (Alsó-Domboru) 60—50 kr. Lausch Lipót, Sohwarz N. (Sopron), Fridfeld Miksa, Goldsohmied Fölöp ós Lubits Györay 30 —30 kr.; Murkovics Ferenoz 26 kr. Az egyesület ez uton mond őszinte köszönetet a t. adakozóknak. Nyilvános köszönet. A helybeli „Csáktornyái Takarékpénztár Részvénytársaság" tek. igazgatósága a mai napon 20, busz forintot juttatott kezeimhez, mint a közgyűlés által a polg. iskola tanári könyvtárának gyarapítására megszavazott adományt. A mikor ennek átvételét a nyilvánosság előtt elismerem, fogadja a tek. igazgatóság leghálásabb köszönetemet.— Csáktornya, 1896. lebruár 15 ,Jn. Pálya Mihály, polg. isk. igazgató. Köszönet nyilváníts. A „Muraközi Takarékpénztár" a helybeli ssépitö-egyesQletnek 40 frtot volt szíves ajándékozni. — Az egyesület iránt tanusiiott ezen jóindulatáért fogadja a fennt-nevezett takarékpénztár igazgatósága egyesületünk legmelegebb köszönetéi. — Csáktornya, 1895. február dó 15. Cavetkoviea Antal, pénztáros. " . Buosaüdvözlet. Mindazon iamerösimnek, kiktől >t«£\'*iélyeseu el nem buosuzhattam, ez uton mondok naivélyea .Isten hozzáda-ot. Zakál Vilmos, m. kir. adó-ellenőr. Felelős szerkesztő: M A H G I T A I JÓZSEF. Laptulajdonos éa kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁ00R) \' ; « \' vV ■ I ÜL teéaj Vu Čakovcu, 1895« 17» februara. Broj 7 . ■. -. \'i -. - ■ ■—— • srodnikom »ol! )« svaki <Ua govorit m*4 II I il varon. — In potiljka Ufa4« m Mdrft^jaM* v visak, naj m poltlj^jn m ím Jtlifli uWilki T« Ökktm l\'rcdpiatna r«un |«t Na celo leto . . . 4 fo Na pol leta . . . 2 trt Na četvert leta . . l fct Ob.MD. M pol« i u rataaaj«. Cojedlni broji koMaja 10 kr. Xafetoljatvei BJ^tera Vímím) Fiiipova kta M phrfplata t okaaaa* po*ilj»Jn mn hervatakor i I naiclarakom Jealkn lilaieél đružtvenl xraniiNtvenl ! poviičljivl lt«l sa puk I Tnr.im^arA avllkiv- tljeden 3«d.»xHcr*t 1 to: ttxl evctlcru nedelj-u._ Hnflhen« glasnik : „Međimurskoga podpomagajučega ginovpi^oga^družtva^ „Čakovečke ftparkaase", „Međimurske Hparkasse\'*. t t d upuataiene prostore, kajveć niti na znanje neuzimaju na polju obrane ućinjenog napredka drugih občinah. U ta k vi okolnoatlh onda zbog nauka i razjai\'jjenja na nje ae obraćajući oni mali posédniki, koji več ovdé ondé opaženimi peldami ae opametivši, poprimili bi ne na podignutje gorio dobiju doistine naputek, ali svek*inom takov, da i onu volju zgu-biju, koja su imali k tom u. Je su medtimi. i takvi gospodari nadalje, koji ae odluče, te utemelje, menjfli vekfli proator, samo žalostno, u mnogih slučajih u tom neima hvale, neima zbog toga, ar zahadjaju uto brez »vakog pred-bežnoga plana\' miuisiduč strukovni naputek, neizaberu fele prema okolnostim, te držeč* ono načelo pred očima da po I oženje a čim manje koštalo bude. Ovak s onim prividnim prišaranjem ne samo da je sebi kvara nanesel on po aédnik, izgubivši U prostor ves uloženi kapttal, nego je kvara ua nesel s tim občinstvu svo}e občine, navlastito onomu siromaškomu gorioe po sédateiju, koji vidiv^i brezjuspčflnu példa izgube volju k položenju goricah; ar tražiti uzrok bresu spésnosti držiju za suvidno, stim vide, buduó mti po-sédatelj ravno to naglasuje sve moguće sam ućinil, pak mi ipak nf» je uspölo, auda je c<Mo gibanje u\'.emeljenja brezuspöíno. U ovakvih okoloostih obfiimtvo nadih malih posédaíelja brez strukovnoga znanja i vodje samu sebi ostavljeno zdvojno gledi - —-.-« u budućnost, zna ćutiT da bi se nekaj ma-ralo učiniti, da ga drugo nečeka nego nevolja, ali brez preavétljenog vodje, na sebe upućeni, nemore ae ničega pri.eti. Da pak ollufni popularni posčdnik elédom svojeg i druitvenog položaja, koji je u svojoj občini za vodju zvani kak Ičpe uspehe more na ovom polju postići, ob tom govori nižje činjenice Abauj Toma varmegjija BodókŐ Váralja, Bodókő-Ujfalu i Arka občinah gorićni posödatelji, su pred razmörno malojvrőmena takaj se k spomenutih prije obćina gorjć-nim posédateljom se mogli računati, s ra-dostjnm medtim mogu reći. da su samo bile, ar ie dene« več radostno pokrebaoje na medjah tih občinah. Priznanje ovog pokrebanja ima se Ka-ger Jožefu HodókŐ-Varal jskomtj plebanoíu prisati. On je bil, koj je vidil vidil veličinu te nevolje te 1892. na protulétje na imanju méstne gospodčije osnovano poloienje pazljivo je sprevadjal, te se |e kak položitel| k tomu priložil, potrébno strukovno znanje si je pribavi! te korist občinstva svoje občine na srou noseći, to je ondé uoönio. na zamudivši nitj jedinu \'priliku, da gorićne posčdatelje\' 9 navuk* naputki na obranje potekne, sam izvrdujućom peldom uvők napred hodeči, pobivoi time on občem to popri eto i nagloSnno načelo, da Je otvore nje goricah samo veleposédnikom moguće. Prvi radostni uspöh neutrudljivoran mu nastojanju osnovanje ua dionicah utemelje- Na hasen obnovljenja naših gorio. Slédom svojega poslovala stojeći u eaveau a« občinstvom od viáe obćinah, gde se trsje goji, imam zgodu njihove nazore glede obnovljenja gorioah proučavati gda bi njihov uspćh želil na javnost iznesti u ovih oénjenih listih s dozvolom gospodina urednika, činim to • onim uverenjem, da s£«r,m morebiti suviino dčlo izvršil Cimjenica je ta, da obrana naprama upuatu&enja fiolokserom, koja u nadoj okolioi, te mislimi obćenito, s malom iznimkom niti s daleka neobstoji, kaj v SSda je mnogobrojnih občinah, gdé gorioepoAe dujuć« občinstvo ne sama da ua obranu u občem niti nemislf, već sa obrani usuprot tomu, d h je jedini izvor svojega dohodka izgubilo, j oá uvök odtudjaje. Ovomu odtudjenju \' mlitavosti zroka audnči po izkudanjih, délom u pomenjkan-ju vretuog znanja, ali poglavito pak u ono /aioeinoj okolnosti mislim naiti da u po jedinih občinah u imetkom i društvenim vivojim položajem, kak i s popularnost)um aa vodje zvane osobnosti, koji kak n sva ko| agodi čina, tak i na ovom polju i morebiti u prvom redu imali bi bitizvanl na poslenost, 11a mesto medtim, da bi si potrébno strukovno ananje pribavili, te na nje upoćen siromaške gorićne poaödatelje sna-vukom i presvfeenjem obakrbiti i potioali na čin obrane oni sami prespoelono glediju v Z ABAV A. Prevejani koöaraS. Kolara! Vrbec dobeži |ednoč 1 gospodinu fiikaliiu N. Uk naglo, da je atoprv onda zpaail, da na vratih nije pokućil, kad je već polag Btoleka gospodina fiikaliá« stal i ov ga je srdito od pet do glave z očmi mierll. — Oberne ae onda natrag, atupi do vrat te poHnči — barem iznutra, kad je izvana za-boravil, zatim se sedne na stolac, noge metne ftirom, kak je bil navaden pri pletenja, kődarab, podpre se lakti, obrafa med rokami svoja kosmatu kapa kakti uaelinako kolo i veli: „Gospodin tlak ali á, sad imam i ja jedna pravdo i da bi zoal, da jo dobim, odmah bi jo započel te bi jo Ural od Atenge do Iteoge tljam u gornji kat gore i vrlo bi me veselilo, ako bi i oni gospodin Alkalni pri tom isvoj lonec koja Ilica dobili a moj saaed vniar, bi motal plačati, dader bi ma kota pucala*- Sad ai fiikalid prićme ruke jednu o draga tibaii te prate naUzati, da aa pacali i odgovori 1 „Auda mi povedajte valn pravdu od kraja, apametea človek najde svakej sekir porišče.* .No* — veli Vrbec — »Stvar je posve kratka 1 -- U našoj sobi najmre je sUl jedan atari ormar, u koj smo si naSu sveteš-nju opravu spravljali, ja l moja iona, koja je to svaki pondelek nutar spravUla. Kiomn je anal kad kada i koj novi komad dojti, ako •u vrbe dobro zrasle te su tene puno kodarah za flake trebale á frajlice košarice za njihove < ljubezoike, dok sn potlara na sahon ostale, i avoje košarice rade nazad vzele.u. Na jedan krat dojde moj sused važar kmeoi, — i neka si premisle kaj mi je rekel 1 - Ćaješ metlar — veli meni, koj sam ko-áaraskl me ter — sad bi već jedan krat bilo vrieme, da mi mojega ormara povrneš I — Kaj ? velim ja — ti konoplar, tvojega ormara ? — Je, odgovori on, ti flibjogulec, mojega vrmara hoća, kojega sem tvojoj sta roj teci posadil, onoj, koja je pred petemi godinami pri tebi umrla. — Je, — velim ja — 0 tom ja nikaj nezuam. ovak bi mogel svaki dojti pak reći\' Daj mi\'tvojega stola, kojega aam tvojoj teci posudil, ili daj mi tvoja ura, koja sam ti teci posudili — Ormara sem ja od moje tece herbai i 01» iz moje hiže nebude idel pak puuktum. — Tu aad jo* nije punktum, zavikue on, metue dva prsta a asta i zafu< ne, dader su se obloki stepali, oa to fnčkan e dojdu tri vužarovi detići i odnesu ormara, a on gaheujak je mene iza toga za vrat držal, dok je sve čisto gotovo bilo. Zatim i on za njiuii idući veli : Ovak ij ćlovtk mora^ po svoja stvari hoditi l — Sad metni punktum ti vrborezec stari | A sad bi ja samo rad anal, jtli bi ja ta pravdu, kad bi pred pud došla, mogel do* biti?* — Na to fiškal, dok si koljena rible, odgovori : „Pravda je tak čisto kak bika, kad sa namaže i Bkefa. To vi morate dobiti, niti to drugać nemre biti* jer vi sU bili duže vrie-mena, nego to zakon zahtieva, u p<-fltenom poaledu ormara. Stvar ja zaaUrela i zalež«na \'te burno mi gospona vužara još i seradi silovitog uasrupljeoja u tudju kućn i radi aiiom otiuanja na raćuu poteguuli. Auda samo hitro I Vi merate vašu pravdu dobiti a važar bude toga ormara — skupo pUtil.M Dok je to ovak flfikalié atvar razlagal, obračal je kolaraš svoju meliukapu u rukab cve luenje po meuje, dok ju posve neaaatavi, kak da govor gospodina fiákaliia nebi bila voda za njegov melin. — I kad je gospodin fižkalil zgotovil i pobiedonosno svojega kli-euta pogledal, zdigne se Vrbec pomalo i veli : * Je ako je to tak, U ijedan posadjeui ormar postane za dve tri godine tudji,- kak pesek, koj se ksusedu privči hoditi, onda U staru kopanju rajdi natrag posaljem i ktomn uekoliko litrov aúrovaa platim da me vuftar nanamoći". Sad se flžkaliž osupue i zavikue ; „Človek, jeli ste se zmetali ili kaj vam je?4 juče »&<>ric<> gradeče družtvo*, Čija; temeljna pravila preuzvifleni gospodin mi-| nister »a poljodčljstvo priznavfli i državnom podporom je milostivo nadaril. 8aznavši odmérenje državne podpore s mnogo, atrukom silom je poprijei se k pripravi poloienja, vidivti, da je na najviflelem »vanlćnom méalu, koji njihovu korist na gro u noai. _ Na dražtvenom poloienju i na prostorih posédnikah iu i do vezda polagano tekle priprave, te u sred Umarajučeh poslov radostno poadravljaju znoječi gariőni po-»édetel.i ljubljenoga si plebanufla, ki nežaleći truda danomioe je ondó med njimi, dajući njim nauke, pomoćniou ruku podavajyói, pobudjućom ufanje gojeóom rć\'jum olahko čujuči njim na poduzetju Sradostjom opaža pazljivi gledatelj ovo poslenoet, i to je sve zaaluga jednoga po-pulanoga odlučnoga mužu. Neka najde dobro zasluženu nagradu ispunjenju ufanja, koje postavljal k težko-mu poslu. Prigrlite zato ma gospoda, koja ste ilédom arččnih okolnostih u svojih občinah zvani za vodje poslovanja, poprimite ovo plemenito nastojanje, nežalite atim skopčanoga truda 1 ćime sebi u konačnom uapčhu najlépflu nagradu, hvalu i uezastareluzaslu gu osiguravate. U tom zauhvauju. da aam Harno morebit jedinoga zvanog muža mogel s jednostavnim! ei redki za ovaj plemeniti posel, marsamo délomice predobiti, mirna si polatem pero Oraveci Stefan. Strahovita katastrofa ua uiorju. iz Lovestofta ua uaiiaiočnijoj toéki El-glnke obale doda je vésf da je veliki putnički parobrod (daméif) „Eibeu vlastnićtvo sevtrc nemačkog Lloyda ualjed snza s dru gom jeduomllad|oin potouul Od 310 patnikab oilubod jeno je aamo 19. Med oslobodjenimi nahaja se neki Vevera iz Ćvake Po toj vésti mora,o bi se zaključiti, da se je do 340 osobab vtopilo. Druge vö^ti medtlmtoga j«vl)t}n, da se je vtopilo proko 200 osobab. Poslednji telegram Iz Londona od 30 januara ob deveti vuri na veder giasf : ,E be" srazila se je jutros okolo 6 vnre vu severuom morju, B0 mfljah od Lovestofta (Dorsetshire). Na parobroda bilo je 240 putnikali i 160 mornarov, a od svib je samo 20 osobab oslobodjeno, do im in ee ostali vtopili. Oslobodjeniki uadjeni su po ribarskoj ladji »WindfloverM ob 6 vur po poldan vu najhujšem stanju ter dopeljani na obalu Dalnje vésti javljaju i »Elbe* srazila se je s englezkim parobrodom ,0\'atbic" ter je namah potonula, Oslobodjeui putnik Kar] Hofmann pripovöda dopisniku .Standarda" : Ja sam iz Grand Islanda vu Nebraici, Po hodil sam rodjake vu S v eru oj Njemačkoj, ter sam se povraösl dimo vn Amerika. 8a tsnom i sa 12 Ijet starim sinom Heuryem ukrcal lam se 20. januara vu Bremana na »Elbe." — Žena i déte vtopili su se, ja sam sam oslobodjen... . Đilu je okolo 6 vur vn jutro, mi smo još leiali vu sun. Najenkrat očutill smo silen vndarec i začuli Bino groino sazivanje I viku. Strah^ zdvajanje i metež od prvog su časa onemogučili oalobadjenje. Kak sam ja oslobudjen, neznam. Vsi imo pobegli Valubn. Tu se je vse zdvajanju vrtelo Ja sam za jednu ruku vodil žepu, a vu drugoj déto, no aa čas bili su mi odtrgnjeni i vsč je voda poplavila stražnji dél parobroda. Vse se je tiskalo aa čamo« föune). Dva čamci za oslobadjanje spuščeni bu va morje, nu jeden je taki pred našim! očima potonul. Cul se je glas: Žene napred i a zatim: .Déca najprvlje 1* Dalnjtb se momentah nezailljavatn, samo znam, da sam se našel vu 6auu va društvu od kakovih 20 osobab. Sad je .Elba" potonula. Pogled na propadajuču ladiu i na osobe, koje su vu strahovitu kriku i strahu tonale, — bil je tak strašen, da je svakomu otimal svést. Malo zatim nestalo je vsega. Mi smo se vu Čamcu ua zburkanih slapov ture i vure zibali, nemočui, kak prez pameti, dok nas mje pod večer zatekla ribarska barke „Win. fLiver\' i odvlekla nas na obalu\'(brég). Parobrod .Elbe\', ladja od 4610* tonah bila je medju najbolfiiml severo-njemičkog Lloyds. Bremen le ostavila 29. jaunara. Imala je pujlj vu Nju Jork, Baltimor*, Ju2nn fAh nesem" — odgovori ko?araš — .ali sam ta cielu dogodovAélnu jedno mslo zmeflal, jerbo sam hotel aeznati kak stojim. Ja sam Vužarovoj teci posodil ormara, te sam ga po mojih detičih dal od onud odnesti, jerbo nisam nikaj znal od zsstareloiti i za-leženja. — No a sad su mi barem u tom oni gospodin fltkalid oči odprli, Liepa njim hvala, pak zbogom naj ostanu I« Nekakva prenienba. Kralj jedne države gled kroz prozor svojega kraljevskog grad* na množinu ljudstva, koje svojim poslom zabavljeno, se vala po ulicah velikog varofta, kak morski valovi po vietru. Ov nosi na plečih trba, kojega ili je kopil za svoja porabu ili kani na dobiček prodati, on tam vozi ua kolcib robu treći tiera četiri konya koji su pod trh podpreže-dí i jednom riečjum svaki nieftta drugo, ali ■Taki svoje tiera. Kralj gleda kroz prozor i duboko zamižljen kakti u ssnji nepomično stoji naslonjen. .Bole moj, sve je u gibanju ■amo da sebe i mene uzdiži. Puk evo radi Q tn ivrha rokami, a ja i moji tolnaéuiki gla vom i tak to sve se liepo jeduomu drugomu Riblje za da mu nebude na putu i opet se ■utaje, aa da sjedinjenimi silami preoblad« težkoće i dojde do cilja. U toj sanjariji, kak naime on sa svojimi bolnačnikl mudro ravna državom, a gradjan se opet brinu za ostala, koja su za život potrebita, zapazi na daleko od grada, kak je vol, kojega je mesar a mesnica vodil aa da ga zakolje, vušel, te beteói izraven proti ogromnoj sgradi, gde se je baš nabadjal ured zemaljske vlade Hiti nakratko rečeuo ,Vlada", bropil, te dojdući pod velika vrata nuter a dvorišče zginul, dočim mesa i pano svieta su aa njim beiali. Kralj zazove svoj pobočnika (adjatanta) te mn u flali veli; „Ovde dole je dvorski lov i Sad budu sigurno ljudi opet vrba toga dnsirtke (Witz) pravili. Naj d*r pasiju kakove budu to dosietke pak mi aatra nek dojdu povedati," — (Drugi dan) Kralj proti adjutaotn. ,No jeli ie već ka) o včeraSnjem lovu naflaljivs*?" Pobočnik : Na slulbu Vaše Veličanstvo 1 Puk veli najme, da je pri Vašem Veliéanstvn morala nekakova premenba Sistema nastati jer. . . . Kralj: „Jer, no samo dalje, samo nek zgovore niftt se nek neboje. < Pobočnik : »Jer — je sad prvi krat vol, bez protekcije u vlada doflel.\'e — U naglosti pri branemu-Filkal branitelj : (proti ludcom) „Moja gospoda . Ovde se paragraf 88 nemre vzeti, jer je onda bil preveč pijan. Em. Kollay* Amerika, Ishoiui Azije i Autfcvallja. Z\\du |i put došla je iz Nju-Jorka va Bremen 15, januara. Eoglezki parobrod „Orathic* od 470 tonah voaii je vnglenje. Ladja je s preda oštećena, ali nije predrta .Orathic* otiila ja na popravek vn Rotterdam, Sraz je skrivila gusta megla. Parobrodom „Élbe" zapovédal je vrlo isprobani kapetan Uössel, koji je m vsimi oficiri nale! grob va bledniU morskih valovih (slapih), Oslobodjen je samo tretji oficir Stol* berg, koji pripovéda, da je .filbe" pogodjena va sredina, predrta i da je sa 20 miaatpri burnom vremenu potonula. Do ovog časa nije toćno ustanovljeno^ koliko te je osobah vtopilo, niti koliko ih j» oslobodjeno, ali je vrlo verojatno, da ja do 800 otokah izgubilo život a »amo ih 90 oslobodjeno. Oslobodjeniki pripovédajn, da jt na pa» robroda bilo 178 putnikab i 146 mornarah, ali neznado, da li ie zvan njih jo* gd* oslobodit. Med patnik! bilo ih je raznih straaah-svöta, Amerikanoah, Nemcab, Austrijancah, Oehah, Puljakaü, Slovakah i Magjarak fipafleno foilobodjeno) je samo pet putnikab i to : Karlo Hofmann iz Nebraace, Eugeu Schlegel iz Fürtba, Jan Vevera is Ceske, frajlica Ana Bčcker iz Bremena i nrki Botben. Od momarov : tretji kapetaa Stollberg, maflluisU Neussel i triuajat mor« narab. Od vtopljenih patnikab imamo vjerojatni izkaz potopljenih msgjarakih putnikab. Vtopili su se; Bálint Suzauat Bálint Štefan, Bálint Viktor iz Zemuna, — Bleéko Marija, Jalžabeta i Andraá (Sáros), — Drucker Fán ni (Tóceé)* — Trobáca Marko (Somos-Ujfalu), — ttzuchy JáuoA i Pavel (Seepes), — Banszán Matias Szabadka, — Autouyi Gyura i Bessák János (iz nečitljivoga mesta), — Benya Janođ i Turcsáuyi Mihalj (Szabadka), — Cslasmar Gjura i Jauoé (Öoporc), — Pie. záz Gjura (Bobró), — Solár Éva (Lakaár-Újfalu), - Kovács Gjura (BalaH), — Baboe Mfcri i Jené (Eperjet), Gajdod Mihály Teplicska), — Ooós Jánuft i Szabó Audraó tíicse), — Bodnár Mihály, Frauyo Jáuoé i abora Jánoé (8zóplak), - Hudak JoZef (Paks), - Borszék Marija (Dolo), — Mo-terkó László (Podoiin), — Puha Julia (Krompacb), KAJ JE NOVOGA ? Put Nj. Veličanstva na Rlvieru. Carska jahta Miramar* dobila je nalog, da krene put fraucezke Riviere, gde bod« na uslugu Nj. Veličanstvu caru i kralja Ferencz Jožefu i kraljici Jaliabeti za njihova boravka na rta Sv. Martina kod Mentona. Nj, Veličanstva kralj patuje ovih danak vn najstroža iucoguitu pod imenom grofa Hohe-nembsa na Riviera. Kraljeva komora dobila je aalog, da spremi isključivo civiluo temno >prava kraljevo na pat. Kralj patuje ovaj put krajšim putem preko iobbrucka —- Bozeua Milana — Genove, čim bode prilparal vise od 10 vur patovanja. Vu kraljevoj pra|* nji bude 10 do 12 osobab, medju njimi vrhovni konjudnik geueralmaior princ Bndolf Lichtenstein, glavni adjutant general koaj, grof Paart dvoraki savjetnik Claudy, po jedaa činovnik od Vojne i kabinetake pisarne i oe* talo podvorno osoblje. lamedju Beča i Cap. St. Martina uredila se bude couriraka služba za célo vréme kraljevoga boravka na Riteri, anda za kakve tri tjedne, iz Beča bude vsaki dan polazil jedeu dvorski coarir na francezka granicu^ a Um bu ga čekal courir iz Men« tona, koji bude žnjim izmeni! spite. Samoubojstvo princa Sturdze. Od već javljenoga samoubojstva princa GJurs cJtrudze, pitaju ia Bukarešta: Pokojni prlne, koj je bi) 24 ljeta atar. bil je sin pozuatog rumunjskog senatora Uregora Stardze i kćeri jednog pastira Htopram pred tremi ljetini legitimovana je ova 2enitba. Mladi princ bll je ljubimac roditeljah pak je denes »utra imel herbati imetek od viSe milijanab. Pred kakvlmi tremi ljetmi spoznal se je mladić vu svojoj hifi a mladom šveljom Gl-salom Boga, kćerjom jednoga šoStara, pak ju je osobito zavoljel, Iz toga odnolaja rodila se devojćica, koja je vezda Seat mesecu v stara, ter te nahadja va Jala na doječtvu. Kad je stari Sturdza zezoal za to,; nastojat je da ikloue svog sina aek ostavi odnošaj i veklom Sumom penes odšteti svojo Ijubovcn. Nego mladi princ stalno je odbijal, dok ga je otec né nazadnje nagovoril, da se je pred tremi tjedni oženil sa 17 Ijet starom bojar-kom Marijom Kautakuieno. Ali vn hiftnem zakona nije bilo sreće. Na Gjarin poziv doSla je Gizela Boga iz Krajova, gde ae je pri sestri zadržavala, va Bokarelt, pak se stanUa pri rodu vu Stradi tfebastopol. Prino Gjuro odluőil je, da osegura badačaoat svoje Iju bovice i svog deteta, pak ja alofil Ust, pismo, kojim njoj ostavlja 20.000 frauka i doživotna rentu 8000 franka. Vu naglosti ostavil je princ ovaj spis na svojem pisaćem atola, a kad se )e povrnul dimo; nije ga viáe .našel Princ je znal, da Bpisa uigdo drugdi bije odnesel nego njegova Jastofita tovarušica. To ga je zmčialo. Na većer 1. februara večerjal je mladi princ vu družtvu svoga roda pri roditeljih pak je bil prividno vesel Sljedeóoga jutra ob 6 vuri stal se je princ, opravil \'sa samo za silu ter je pošel k svojoj ljubici vu Stradu Sebastopol. Imel je ključa od vulićnib vrat kak i od njenoga stana, doflel je vuhižu k njoj, gde je spavala. — Nezua se, jeli su se oni prvlje jofl razgovarjali, ali kratko vréme iza njegovoga dohodka bili sa obedva mrtvi. Princ li je po svoj priliki sel na poa-telje poleg n|e/ ter ja je iz revolvera strelil va src«, a zatim je opalU dragi Šas va svoje sroe.--Mladi princ bil ja veoma izobražen čovok, miloativen i dober. Kolikojpapirnatih forintačah Ima jol vu « prometu ? Do konca meseca jannara 1896. ljeta povraćeno je vn glavnu orsaćku blagajno (kasu) 48,362.626 komadav papirnatih forintačah, ter su one i afondane. Tak je ostalo koncem januara Jol vu prometu lamo 9,880.786 for. Selski bogatal. Iz Oséka pifleju: Vu Petrijevoih kod Oséka vumrl je ovih danah seliak (muž) Toma Furlić star 84 Ijet. Furlić je oatavil imetek od 160 000 forintah. a od toga |e odredil 20.000 for. sa oirkvn, flkolu i za druge cilje. Pokojnik bil je \'navaden muž (seljak) pres potreboćah. Za svoju perflonu trebal je lamo kruh vsakdaSnji, s imel je samo jedno jedinu opravu, koju je navék noail. S delom i marljivostjum, ter Spara-njem priskrbel li je imetek, kojega budu vezda dobili dva njegovi rodjakij s— dva kanasi. Plebanuš Knelpp vu Parizu. Iz Bernajjavljaju, daje plebanufl Kneipp ovih dnevov držal javno predavanje o svojim vrat enju, komu je bilo nazočno do i 1600 poeluSateljov. Vu Freibnrgu kod Berna Kneipp jo delil tolna«« vnogobrojnim svećenikom i perflonam, koje su ga »prizkale, Tim je »godom priobćil, da vezda ima vu Wttriahofenu 700 betežnikov i da na jedno ljeto vrači poprečno 10 000 ljudih. Kneipp je odputoval vu Pariz. Fluma i okolica. Ia Fiume javljaju: Denes je veó deseti dan.tda je na magjarikih orsačkih.j željez nioah obustavljen vsaki promet. Suög nepre-stance pada, a oštra cbura puSe. Odovud do Komorskih Moravicah ima mčstah, gde je snég na 6 do 7 metrov visoko naneflen. Na fltreki (prugi) stoji do 1000 vagonah, nakladjenih zvekflim délom s drvi koje čekaju na odpremu. Tergovoi imaju velikoga kvara, ar moraju brodovlastnikom plaćati za čekanje parobrodah znatne odštete. Ovdi pada snég prez prestanka* — a od jutra javlja se isto od vsih stran. Tragadija fivota. — Vu Szabadki bili su neki dan svati j bogatog mula, kojim je bil nazočen i posjednik Gjuro Tenič. Po gostuvanju predal je Tesió mladenjki Ijepi dar, doklam je izgovoril par réSi, opal je od kapi (božji bič — šlag) pogodjen mrtev na zemlju. — Vu MiSkolou bilo je takaj goatuva-nje pri nekom Tóthu. Vu pijanosti dofllo je do Bvadje i tučnje, ter su dečki Béla i Lajofl Osathi ter Karol FarkaS v ubili Tótba (gospodara). . — Vu Sopronu strelil se je 5. februara huszár Peter Banji, ar je aprove noć prez doavolje izvan kasarne, pak se je bojal kafltige. — — Jeden den prejdi obesil -se je vu Keékemétu huszár Novak Ivan, ar ga je srce vleklo dimo, kam nije smel iti. Priznanje vu snu. Kak javljajo iz Temi*vara, ondi je ovib danov čudnovitim načinom vlovljen jeden lo» pov. Rano vu jutro pokral je nekoje stvari iz Izloga onde\'njeg štacunara Makaa Stepera Sumnja je odmab pala jednog fipoljarskog raeštra po ime Kećkifla, koji je pri sudu tajil. No policija ga ipak prök noći zadržala vu žandarskoj sobi, gde je Ipoljar hitro i tvrdo zaspal Ali. vu snu je podjedno govoril: .Skril sam dobro; né tam — gori najžu.« Nekoj od faudarah.ižel je taki k oni hifi i zaista našel je najii pokradjeue stvari. Ćuden sprevodi $eka) za kratek čas. 0 Fridrlku Vilimu pripovódaju ova auuk-dotn j^Kad ie kralj i*el jenkrat vu Uskoj svetloj opravi Setat se, srel je mljekar.cu blizu Sans-ioucla i opazil, kak ona bije, tuće osla. On je dofiel blife i zapital ja, zakaj ae je tak/azsrdiia. Plačnim glasom odgovorila je ona: „Ab^ Bofe, moram m žuriti, a hurmasti^osel neće šepniti genoti*._Ako ne-dojdem vujjjpravo vréme vu\' Potadamusgublla bum vse mušterije (kónte). Gda bi imala koga, da bi vlekel oaUjZa^uha,!« ja da bi ga bubala, već>l on iáel. — Kralj pograbile ozbiljuo osla za vuha, mljekarica ga flap^ a korbačom i osal je za istina bežal, kaj \'je igda mogel. — — Dojdući dimo, pripovedal je kralj .svojoj toraruáici, kaj je delal. Kraljica nije bila oaizadovotjueSa, terma je rekla 4 »Dragi Fridrik, tfjji mogel vćiuiti to kak priuc, ali kak kralj----.Draga moja", preki- nul ju je, smčšeć se kralj, — i moj otec pokojni je ponnul uapró vnógoga osla". A: „Jeli vi poznate uforaáa Ókrtiöa ? Vezda su ga ipak obsudili na dvö ljeta rešta«. B : »To jedinv, kaj si je poáteno zaslužil A: „Cuješ, novi navaćitelj mi ge n\'kuk nodopada# proveć je nekak gizdav." B : .Ja toga nisem opazil4. A: »No poglej samo, kak klobaaicu jede s vilicom«* 4 Gdo bu bolje lagal. Prvi Juaft Clujei Ivek, naš gospon ima jopica, koja igra va klavir". Drugi inas j „Atf ,to ti Je né nikaj. Naš pak gospon imaju jopiču, koja igra ua klaviru a éetirimi rokami repom obraća nóte, a poleg toga jo* i popóvaM. Gospa: .Čujete, ja toga nebnm već terpela, vi inate vsaki tretji dan ldrngoga šoča.« \' Dekla; „Nije ni čudo, kadfpri nas nig-dar nikaj pofltenoga nekuba", Skril bi se. « Nedeljni jagar hvalil se> kak pogadja zajce. Na to mu je rekel jeden muž : „Da sam ja zajec, ja bi vam se skril, gze me sigurno nebi naőli*. — Jagar : „A gdó to?a Muž : .Vu cirkvi.« Priredil t Qlud Ferenoz. Vu Champatamu bil je nezdavnja originalen sprevod. Gospon Saylor. jeden od najvekših ljabiteljah psuv, bil je odpremeljen na vekive<vni poćmek. Za mrtvećkiml koli morali su poleg tištamenta iti naprvlje njegovi 62 psi, k onda ostali, koji su za njim tugovali. Po sprovodu priredieue su bile za pse karmine, Dobre žepne i stöne vure za fal oftnu moći dobiti pri PoHak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijao, Óparkassa). Pri njem se uzimljeju vure takaj za popravek za fal očnu* „The Gresham\'\' osiguraju« e družtvo vu Londona. Ravnateljstvo za Magjarsku : Budapest, Ferencz József trg. 6—6 namera vu svojoj palači. Za one, koji si hočejo život^osigurati, daje navuk i prospekte Qráatr, Ugortc »u, Ćtkovcu, naproti velike oštarije. Ovo osigu-rajuće družtvo ima vide kak 130 milijnnab kronah vifilnostl. — A jedno letni dohodak bil je lani 23 milijuu krunah. Za osiguranje izplaitlo je ovo družtvo od 1848-ga leta više kak 280 milijuu krunab. ODQOVOBNI UBKDNIK M A K a I T A I JOZ8EF Glavni »urednik GLAD FEBENOZ Nyilttér. K rovat alatt költöttekért sem alaki, asm tartalmi tekintetben nem vállal felelöeaéget a Sierk. Foalard-selyemet 60 krtól 8 frt 85 kri« mélerenkint — japáni ohinai aat. a legújabb mintáiattal és ssinekben, u. m. fekete, fehér éa asines Henneberg selymet 35 krtól 14 (rt 66 krig méterenkint sima, csíkos, kooskáiott. mlntázottakat damasxtott sat. (mintegy 240 különböző minőségben és 2000 axin minta gáttal sat. postabér és vámmentesen a ház-hos ssállitva és mintákat küld postafordultával : Hennebet\'K O. (cs. kir. udvari szál-litó) aelyemgy&ra Zürichben. Svájcba ozimxett levelekre 10 kros és levelexőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nye.ven irt megrendelések pontosan elintéxtetnek. j m Grácz 1-ga februara 1895 88 52 2 15 51 Gabona árak. — Cena zlika 1 m-.mázsa. "Buza Zab Rozs Kukoricza 6 • aj Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes » „ Lenmag Bükköny - 1 m.-cent. frt kr. Pöenica 6.70-- Zob 5.70--- Hrš 6--- Kuruza stari » novi 6 80-- Ječmen 5-- Grah beli 7.— » žuti 6,— » zméöan 6.- Len 10. - Grahorka 6.-- 68Ó2. 1894. tk. Árverési hirdetményi kivonat.* A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Henrik ügyvéd végrehajtatónak, Vuru-iíCj József és ne|e Flincsecz Katal\'n bokkösdi lakósok végrehajtást szenvedett elleni 40 frt 68 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir.\'törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévó VI. hegykerületi 678 tkv. 2386 hrs/,. a. ingatlan 480 frt éj 2310 hrsz a ingatlan 32 frt becaárban az árverést elrendelte éa hogy a fentebb megjelölt ingatlan az Í696. ért mirci. hő ií-ik napján d. i Í0 órakor a VI. hegykerületi közéégbhó házénál Zakál Henrik felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól ia eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10 l.-át készpénibeu ▼•gyí« az 1881 LX. C cz; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságflgyminiateri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §•» értelmében a bánatpénznek a bíróságnál •löleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű •lismervényt átszolgáltatui. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1894. deexembor 31-én. 675 l-i 6298 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak, özv. Ozár Mihályné mint t. és t. szerinti gyám által képviselt kiskorú Ozár Máris és Mihály végrehajtást szenvedett elleni 70 frt 01 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehatási Ügyé-ben a nagy-kanizsai kir. törvényszék a csáktornyai kir- járásbíróság területSn levő zala-újvári 690 tk. 78/c hrsi. 64 107/a hruz. 17 frt; 168/a/8 h.sz. 107 frt; 197/c hrsz. 82 frt; 809/a hrsz. 17 Irt» 668|c hrsz. 119 frt; 68ö|c hrsz. 81 frt; 7.7|a hrsz. 68 frt; 725|b brss. 7$ frt kikiáltási árban, ós a zalaujvári 691. bz. tjkvben végrehajtást szenvedetteket Vg részben illető legeié és erdó illetményre 60 frt kikiáltási árban elrendelte * és hogy s fentebb megjelelt ingatlan fle Í880 éri miicitoj hó 4 in d u. 3 órakor a zalaujvári községbiró bázánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron; alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók taitozask az ingatlan becsirának 10%-át készpénzben vagy sz 1881 : LX. t. cz. 49. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 8888. sz. a kelt igazság-ügyminiszteri rendelet 8 §.ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni,, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §-a értelmében a táuatpénau^k a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatui. 677 í—1 K"r» jbiróság, mint tlkvi. hatóság. \' Csáktornyán, 1894. évi decz. hó 26 á<>. QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO\'ooooooo S (f*1\' SPANYOL r g bornagykereskedés § m viNADOR O yLgfffkVijh^^rj BÉCS, — HAMBURG.\' O ^iSéP^^fl.AirJy i -— U| z Árral i vörös nyomással as ólomtartóa. Kitünö spanyol borok eredeti palatfzkokban, úgyszintén poharankénti kimérés Szeiverth Antal ur vendéglőjében Csáktornyán. 676 í—6 A Vinador jegy, ugyszintécTa bejegyzett bélyegzfl-jegy pontoe O figyelembe ajánltatik, mert valódiságáért osakis akkor vállaltatik teljee jótállás. oooooooooóooooooooooooooooooooooooo OXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXO \\AJ ml\' a lá* 1 Ajándéktárgyak nagy választékban. POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész Csáktornyán, Főtér, az nj takarékpénztári épületben. t ■ \' Ajánlja dúsan felszerelt ( SVÁJCZI ZSEBÓRA-,\' arany,- ezüst* és chinai ezüst-áru raktárát. iT". Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. sással 9 Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. __Olcsó árak melletl, 0MI^IOOO€MKXXIX!XIXXXXXXXXXXXXXX»OO&»í \\ *r első magyar bőrönd- és böriru-gydr DUNEITZ EMIL BUDAPG8T, KAroly-körat S, Hogy a kicsinyben vásárolni szándékozó közönaég igényeinek megíelelheaaen, egy közvetlen kiosinyben szótküldö osztályt állított lel., hol kővetkező tárgyak, a legnagyobb választókban óa eredeti gyári árakban kUldelnek szét. ( FantlbArAndAk különféle alakban hölgyek és urak számára vitorla-vatarprov és bőrkézibőröndök minden minöaég éa árban. Bör kézlatasó íánkák, uti toilette necessairek, oldalutitáskák, nül uütAskák, uti plald-azljak, ali (nknró g)Ongyök lábssárvédök (Gamaschen). Váltó- éa bankótáreAk Porieíeuill iskolatáskák, cilinderkalap tokoh, 4 tiszti bőröndök, diszruhaböróndök, vadásztáskák, fegyvertokok éa mindennemű e szakmába vágó tárgyak. — Nagy választék pénz-, szivar-, czi^aretta-, dohány-tározókban a legkülön-XV bözőbb kivitelben Megrendeltnek bárminő e nzakmába vágó ezikkek- ben elfogadtatnak. Képes árjegyzék di|m«n<esen küldetik. 666 4 6 • Magyar, német, franczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. Kö-,- aczél s réznyomatu- Magyar, német, franczia és angol V REMEKÍRÓK MŰVEI- Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés nélküli megszerzésőröl gondoskodunk. Az irodalmi termőkeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, atlaszok, íöldabroszok, tervrajzok, föld és éggömbök. Ima- és ájtatosság! LAnyvaU egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajzok NŐIMUNKÁKHOZ * <i> A .MURAKÖZ- tarsadalmi hetilap kiadóhivatala (MSCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKERE8KEDÉSE KÖNYVKIADÓHÍV ATALA, PAPIR-, IHÓ- éa RAJZE8ZKŐZŐK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTB8ZBTH Cs6k tornyán. L. vv*n X ■ \\ N/< > Alapittatotl 1850. evben. Szótárak. 1NIJ8UI IRATOK KftPI8K0NYVRK minden kor éa oem a*Amára, minden nyelven, a legdüaabb vá* laszlékbao. ISKOLAI ú OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, AIKANACH6& a«ebUöny vek. " "« A t Ö88X68 irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak 8 kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldétnek mind helybe, mind vidokre.~ Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök é» jelentések ingyen szolgáltainak ki a könyvkereskedés által. C -7« SZAKÁ03KÖN i"VEK. Előfizetés elíogadtatik: minden bel őskUlföldi folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállitás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. Megyénk tanintézeteiben ha»%uálando tnnbfinyrek folyton raktáron vannak. Nyomatott Fiacbel Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. III. évfolyam. BT- Csáktornya, 1895. február 24; -JjlXy 1\'JJU1. AMrk«rat4T«l érUkasnl lek* t ml*-4»«n«p ii él Jt <N kMKt mm i Hip eselleari rinér* vonatkos* ■Iádon kO»U»*Djr Harf Ital JélMf saatfceaatl aevtre klld«U Kiaáóklvatal > Maste) WMUf k6ayrker««k«d4M U« kaU.nálk u el4fls«U*l dijak a/iUterak éa ktrdetta«i liríetfek jhUojwii szánilUtiil. 8, nzám. llllMtM ársfci . . 4 fel Fél ént . » I fel Negyed évre ... 1 frt Egyes nám 10 kr. IKYAk és HORVÁT KYKLYKN MKGJKLKKÖ TÁRSADALMI, ISMERnTERJCSZTŐ 4 SZÉPIRODALMI BTHAP. \'_Megjelenik hetenkliit egywer; vnaArnap. A .Mu-aközi tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarlkeéutAr« sat. hivatalos közlönye. A Csáktornyái kerület mandátumának átadása. A caáktornyai választókerület nevében e hó 14 éh d. e. 11 órakor adta át egy küldöttség dr. Wlassics Gyula vallás- éa közoklatáaUgyi ministernek képviselői mandátumát. A küldöttség vezetője : Gózony László Zalavármegye főjegyzője a választási elnök, jelenvoltak továbbá: Zakál Henrik ügyvéd, a szavazatszedő bizottság elnöke, Tóth István urad. tisztartó ás Margiiai József képezdei igazgató, választási h. elnökök, Wollák Rezső Ügyvéd, vájasziási jegyző. Szilágyi Gyula grófi litkár, Pruszácz Alajos városbíró, Banelli Sándor kereskedő, Sipos Károly gyógyszeré**, Hirschmann Leó kereskedő, Vtzmathy Sándor községi jegyző, Plichta Béla körjegyző, Verly Ernő birtokos, Vidovics Rókus tisztviselő. — A küldöttség ezen tagjain kivdl hatot a hózivatar okozta közlekedési akadályok tartóztattak vissza a Budapesten való megjelenéstől. A mandátum a vallás* és közoktatásügyi ministerium dísztermében nyújtatott át dr Wlassics Gyula ministernek. A küldöttség tagjai félkört képeztek ; a minister kilépett a jelenlevők zajos éljenzése között hivatalos szobájából, mjré a küldöttség elnöke Qózony László főjegyző a következő szép és tartalmas beszédben adta át a Csáktornyái választó kerület megbizó levelét: 11 A« • iT« Isksétfa S Mri tati. léset*! Sekal«k H., Dtkes M., Offelik JL, Daab. 0 L.it tirftiail it MmM. Hrtr.U*! Stan M. NfViI (*tit~r9 i« kr* ■lil\' T" Nagyméltóságú minister ur 1 Kegyelmes urunk I Életemen keresztül hiven megőrzöm e pilanat emlékét, midőn a csáktornyai or~ »zággyü\'ési* képviselő-választókerület küldöttségének élén a kerület képviselői megbizó levelét nagyméltósákfodnak átnyújtani szerencsés vagyok. Mindnyájunk öröm" annál nagyobb annál közvetlenebb, mert a kerület a közpálya ezen koszorújával vármegyénk kiváló szü\'ötte irányában tanúsíthatja elismerését. Az idő óta, hogy ezen kerület nagyméltóságodat.képviselőiéül megnyerni szerencsés volt, közélelünk nagy átalakuláson ment keresztül A felvilágosodás éa a szabadelvűsé* fénye, mely nem sokkal előbb még oly messze távolból derengett felénk, reánk bocsátá termékenyítő sugarait, megdobbantotta a nemzet szivét hagyományos eszményeiért, a szabadság és jogegyenlőség eszméi diadalutra kellek és szentesített törvényekben foglalták el megvivhatatlan végváraikat. Méltán nevezhető ezen korszak hazánkban a szabadelvüség renaissanceának, a parlamentben kivivott fényes győzelem után azonban, a melynek nagy méltóságod oly előkelő tényezője volt, a harcz még nem nyugodott el teljesen; a szabadelvű irány ellenei politikai közéletünkben még eddig nem szerepelt hamis jelszavakkal igyekeznek a törvényeket mozgásba hozni s a megtévesztett nép vallásos érzületét a reform-eszmékkel, sőt szentesitett törvényekkel szembeállítani Ily küzdelemnek volt most színhelye a csáktornyai választókerület. — Ezen Uerület összes intell\'gencziája a nagy nemzeti érdekeinket fenyegető veszélylyel szemben felfogta hivatását, s a szabadelvüség zászlója alatt egyesülve indult a választási küzdelembe; lelkesedését pedig rajon* gásig fokozta a pillanat azon jelentősége, hogy Nagy méltóságodban Zala vármegye és a kerület féltett büszkeségéért s a szabad elvű irány egyik legerősebb oszlopáért kell síkra szállania És most, midőn a kerület győzelmének jutalmát az arra le&méltóbbnak, Nagyméltó Ságodnak felajánlja kérem, fogadja azt kegyesen, mint a kerület hálás elismerésének és változatlan ragaszkodásának ujabb nyij-vánitását, nekünk pedig engedje meg azon tudat boldogító érzetét, hogy Nagymóltóságodat Zalavármegye és választókerülete immár örökre övének vallhatja Gózony főjegyző üdvözlő beszédét a küldöttség tagjai lelkesült éljennel (ogadták. Wlassics minister átvévén a mandátumot a a következő, tetszéssel kisért, országszerte nagy figyelmet keltett beszédet mondotta: Mélyen t. barátaira! Alig harmadfél év alatt másodszor részesülök abban a szerencsében, hogy a csáktornyai választóké rület bizalmával megtisztel Kétségtelenül a legnagyobb bizalom az, a mi osak polgárt érhet polgártársai részéről. A midőn ezért AJhrakh"Uroiíja, BÁNFFY KÚTJA.*) A hepehupás, erdöprém«s Zala dólnyugaion, kftsel a Murához sikba olvad. A sikon minden derfls, minden ragyogó, naplényen. — Elnyújtózik messze a muraközi és stájer hegyek kék báaiyai alá. -— „Bolyhos erdők, ssétzavart falvak, lére« kaszálók, szántóföldek tarka négyszögei éa a Mara (elé siető szeszélye* (olyánu patakok halója borítják. Meoaze a kékelö távolban a Tótság egg templomának tornyai emelkednek kö ét erdö-iiátrak (ölé. Mesaairól csavarog a Mura iebér sxalagja; partjairól ingó, »»ürketalu viai malmok oaerregéee hallatszik és zöld gyepen tollanzkodó sirálycsoporthos hasonlóan ölnek meniéu hófehér falvak. Ua olvad a hó s dübörgő morajjal viazi a Mura a niájer bavaaok v iáét : a patakok, folyók, melyek ugy szaladnak, bogozódnak rajta mint a hálóazövei szálai visszafordulnak, elöntik a sikot piszkos árra\', a cea k gyepe« lagúnák tlde iftldje iá*szik itt-ott, melyek köxöt\' a holdtéuyea vízen, j mint apró fekete gondolák, vadruozák járnak-keinek.\' ♦♦) Derüli kék ég borul a napfénye* arozu vidék (ólé a kék levegőben mint víz fölött lebegó szúnyog rej, ezer paoairta tart isienltisateleiet. A Dobrai begyek v*g*ö nyúlványainak a •ikra néző oldalán lúgg egy kis kőaépkorbeli vá roska. Alaó-Lendva a liodvai Bánffyak eaykori *l E Ő»s0r E. Dervarics Ká\'itan dolgost* föl • mun dá» .TOriénett bonéi rk ca. kötetben ♦•) .álsó-Le dr. és Vidék«-. .Turiaták Lpj*« vára. Alatia kioai fehér város, körülölte aöld azfilőhegyek, bolyhos szigetek koszorúja, melybe mint fehér éa sárga rózsák fehér présházak, sárga agyagbasadékok szűrödnek. A vár rrögöit egy sikba omló völgybf.3 f) Vadkert ligetei alkotnak árnyas íolyosóka/, mi.jt^ alatt zsiroa agyagfalak közt görgeti a kavicsot egy kia gyenge viaíolyás. Régen mensxe borult el völgyhajlalon, dombgerinozeken a Vadkert, mikor a Bánfiyak caörteiö özei, szarvasai, agyaras kanjai, búgó galambjai tartoltak benne lakást. Ma szőlőkertek vannak helyén, a kertekben a vidék régi urainak a szlovéneknek aient fái alatt, óriási báreak árnyékában pinczeházak körül gazdagon termő gyümölcsösök, melyek egyikére feljár füle-mileazó melleit nyesegetni, oltogatni, ki annyi fiatal lélekbe oltott tudásvágyat: — a kis városka jó öreg tani lója. Szüretkor feltódul a házacskákba a alkon lakó magyar, bessenyö-ivadók, felhangzik a dal, az agg lindvai vár megihleti lelküket a regélnek •gyei-mást a régi urakról, szép asszonyokról. íme egy a sok közöl. • * Hutó-vonyó Lendva és Hoeszufala közt Sat. Jánoeban lombsátor közé bújva mélyed egy kis kut a Bánffy kútja. A kut s a róla ssólé mondat Bán ff y osalád egy asép aeaxoayánek emlékét örai. H égi história. A hollós király ölt akkor Magyarország trónján, a hollós király, hl nemcsak igaiságoe és nagy lörökverö volt. hanem lovag, a siót asszonyi érteimébea véve h. Országa e tájon is szűk voll neki és 1480-ban vesére Sza-polyai István tágitott is ngta, midőn a regedei várat (Radkeraburg, Stájerorsaág) eHogtei».v A« a Nzép stájer vár úgyis vágyódva nés i vas-zalai tikra I Mátyást ott is megszerette a nép, a azlovéo nép mint itthon a magyar ; mondataiban dédelgeti s várja vi«aaa a hös, a daliás .kralj MaljaíM.*) Dédelgették másutt is, Lendván, hová gyakran lerándult hö emberéhez Bánffy Miklóshoz, hogy a törököt szemmel tartsa s taUn még másért i*. De sokszor fogadott idegen követeket, de sokszor irt rendelő leveleket a lindvai vár szép termeiben. S ba már idefáradt budavári fényee palotájából, ugy tett, ahogy tenni szokott a jókedvű király, ha nem Ölt a trónon: beált vig embernek. Vigan volt, ha jókedv uralkodott s ha.nem, maga te« re m tel te meg ^ jókedvet. Lendván nesa volt nehéz. Bánffy M\'klés felesége a szép Sagani Margit a mesék ^országiból való gyönyörű asszony volt, kinek szépsége iránt — á monda rofcea nyelve szerint — maga Hollós Mátyás sem volt érzéketlen. Udvarában ott volt sokszor a bogár Osáky Máriá, a baru Drágfy Katalin, a szőke Frangepin Céiia, Báthory Eezier. Vig kacsa], édes dal oeengett-bongott a liodvai vár termei1 eo 1480-ban is. Ott volt Hollós Mátyás. Augusztus 28 án gyönyörű reggel ébredt Lindv * körül. Pasar készei -lórta, a mit s király •\'\'lhU4 hagyott: az aranyat aa és széjjel a u dombokra, a vidék falvaira, erdőire, — ouliogó karattk gyémántot a rétek tarka viráfssöayegére. Fenn s várban ébresztőt fúnak »Bánffy katonái (a völgysor aege-zogs eljátszik a hanggal), lenn a városban tülkölve hajtja a pás tor s harangos osordát. Utosaajtók oaattafuak, asa- *) Krtasbl (Dogodiviliw A^snk« «s*«la. V Oridsi. 1846) smlitl. hozy stéJes-s loT^u ésl k k í jltl- koutak vel« Mitrts M]4<aUi.ól saélva Ifj it» ,0a Je us sft\'iip Vog*rkoj ueDOxnblen Uaa.iú tudi ttajerWU W kranjske »aredal »eeull le ga .daj fcvalfjo*. önöknek egyenkint, de ar egész választókerületnek a legnagyobb köszönetet mondanám, ugyj épen azoknál fogva, a mint tiszteit barátom a választási elnök ur megérintett : eszembe jut a párhuzam a két választási küzdelem között- Az első választási küzdelemben két országos párt állott egymással szemben, a szabadelvű párt ós a nemzeti párt. Mindkettő a maga elveiért, eszméiért teljes erélylyel, lelkesültséggel, a politikában megengedett fegyverekkel bátran, férfiasan küzdött egymás ellen. A küzdelem akkor is élénk volt, tudom, mert akkor közvetlen tanuja voltam ennek- Ma távol állottam tőle, de tudom, hogy a küzdelem sokkal hevesebben folyt. — Ma nem egy országos párt állott szemben egy országos párttal, hanem szemben állott egy csirájában levő törekvéssel, mely pártot akar szervezni az országban, de nézetem szerint, — és erről a felelőségteljes helyről mondom ezt — oly pártot, mely, ha csakugyan létesülne, Magyarország általános nagy érdekeit veszélyezteti, mely Magyarország nagy, egyetemes czéljaival határozott ellentétben áll - De t. uraim ! Sok minden lehet egy politikai pártnak alapelve, irinya ! De hogy hitfelekezetek szerint csoportosuljunk pártokra, ez lehetetlenség- Az ilyen csak mu lékony tünemény a politikai élet küzdőterén. Ezt tennünk nem lehet, nem szabad, hacsak a politikai életet a reakcaió oly süppedő talajára vinni nem akarjuk, melyen aztán nem fogunk megálhatni Legnagyobb, leg-dicsőbb vívmányaink, szabadságunk lenne koczkára téve, a régi magyar hagyományos türelmesség szerzett dicsőségét vesztenők el, mely hazánkat e tekintetben a többi európai államok fölé helyezte, mert oly vallási türelem, mint hazánkban, nem létezett sehol aem. És most mindezt koczkára akarják tenni a pillanatnyi szenvedély által való elragadtatás miatt, És miért? Csak azért, mert oly nagy reformokat hoztunk be. melyeket a magyar állameszme érdekében meg kellett hoznunk, de nincs is egéss Európában művelt állam, mely e reformokat már meg ne valósította volna. Tudom, hogy az önök iérflas kitartó küzdelme nagy és nehéz volt, mert az el lenség oly fegyverekkel is küzdött, melyeket a politikai élet terén megengedni nem lehet. Az oltárt ós a szószéket tették az egyház fórfiai a politikai küzdelem színhelyévé — Oda, az isten házába vitték be a visszavonás üszkót hol vallási ihletséggel kell minden pártnak megnyugvást találnia. Hogy fognak ott vallásbeli vigaszt tslálni azok, kiknek a haza éa valiás nevében az volt mondva, hogy elkárhoznak, ha a szabad slvüsóg zászlaja alatt küzdenek. Meggodol-ták-e azok az urak az egyház szentélyében, a szószéken, hogy ezzel leginkább azokat sértik meg, kikben egyénileg is élénken él a hit? A kikben egyébiránt erős a hit, azok az ily kicsinyes szenvedélyeken túlteszik magukat és továbbra is ragaszkodnak vallási meggyőződésükhöz, de a sérelmet nehéz lesz felejteniök ós ha felejtik, nem a félrevezetők érdeme lesz. Az ország nagy érdekkel nézett a csáktornyai választásra. Nem as ón osekóly személyem, hanem meri tudták, hogy e kabinet az egyházpolitikai reformokban az elvek regisztrálásához feltétlenül ragaszkodik éa hogy épen e kabinet, kultuszminiaterének akarták; megmutatni azt, hogy választókerülete elfordul a kabinet egyházpoliükájától Nem csak én, de az egész szabadelvű közvélemény teljesen méltányolta a küzdelem fontosaágát, melyet kifejteni méltóztattak a liberális elvek, a haladás érdekében Nagy érdemeket szereztek maguknak, midőn váll-vetve, önzetlenül eszmékért lelkesülve vit. ték diadalra a szabad.elvüsóg zászlaját. Ezért újólag kifejezem legmélyebb köszönetemet a választókerület minden polgárának és kérem, tartsanak meg barátságukban továbbra is. A magam részéről igyekezni fogok méltó lenni a megtiszteltetésre melyben már másodízben részesíteni szívesek voltak. A minister beszédet a küldöttség tagjai kitörő éljenzéssef" fogadták Ezután a minister a küldöttség minden egyes tagjával kezet szoritott s Őket hivatalos szobáiba vezette. A küldöttség tagjai helyet foglalván, a minister a választás részleteitől l a muraközi viszonyokról bizalmas beszélgetésbe eredi, a távozni készülő küldöttséget ismételten ott marasztotta 8 végül külön mindegyiket megszólította s délután 2 órára a „Öontineutal* szálloda dísztermében rendezett ebédre meghívta. A diszebódeu a ministeren s a küldöttség tagjain ki fül résaí vettek : báró Bánffy ministerelnök Perczel a szabadelvű-párt jegyzője, dr. Pleininger ólat, tan., Molnár elnöki titkár, dr. Caury min. fogalmazó, (Terbócz oazt. tanácsos gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg), kiket a ministor — házigazda meghívott As első felköszöntőt a házigazda a m nisterelnökre mondotté, a ministerolnök a küldöttség tagjait s a csáktornyai választó kerület közönségét, Wollák ügyvéd a választókerület nevében dr Wlass cs ministert s képviselőt,{Peresei a Csáktornyái választókerülelet óltetta. Majd dr Wlasaics minister választókerülete összes választóira s külön a küldöttség tagjaira mondott több szellemes felköszöntőt. U. ra- Gózony László vál. elnökre, gróf Festetich Jenőre s annak jogügyi tanáoaosára. dr. Pleininger Fereuo e a aa uradalom két jelenlevő főtisztjére (Tóth Istvánra s Szilágyi Gyulára); Zakál Henrik és Wollák Rezső ügyvédekre, a perlakiakra (Banelli, Sipos és Verly), két munkatársára (Molnár min. titkár és Margitai igazgató) Hirschmann kereskedőre, a Budapesten lakó muraköziekre (Terbócz, Vidovics, dr. Csury), a jegyzői-kar képviselőire (Vismathy, Flich -ta), Perczel Benőre stb — Dr Plein ngsr Ferenoz oszt. tanácsos két isben mondott felköszöntőt, melyekben muraközi actualis tanügyi kérdéseket ajánlott melegen a közoktatásügyi ministar figyelmébe. Margitai és Siposs a minist«\'í, Tóth a minister cia-ládát.,— Gósony a minister édee anyját, Szilágyi dr. Pleiningert köszöntött* fel. Az ebéd d. u 6 órakor ért véget, mikor dr. Wlassica minister a jelenlevőktől egyenkint elbúcsúzott Másnap a küldöttség tagjainál a minister látogatást tett. Pénteken este a küldöttség tagjai s a Budapesten lakó éa tartózkodó muiaköaiek »muraköz^ estélyi" rendeztek a „Nemzeti*-szállodában, melyen 80-an jelentek meg. Saámos felköszöntő mondatott dr. Wlmssios Gyula ministerre) Svastios BenŐ főispánra, Gózony Lássló vál. elnökre, Hirsohler Henrikre, a csáktornyaiakra, a perlakiakra s a leienlevők több tagjára A kedélyes mulatság osa k éjfélután ért véget. tócso\'x nyitanak, s nemsokára, mint a lezárt szempillák, u várablakok szárnyai is kitárultak. Az ébredés zaja egyre erösbödött a vörös bástyák mögött, az udvar kövén patkók oaattog tak, szilaj mének nyerítettek s jöttek elö sorban a sötét boltíves folyosókon fényes urak, lóra pattantak h buo*ut intve kirepültek a bástyakapun, az agg diófákkal fedett várut homályán a város a város sugaras utozájára Hosszufa felé. A sxél vitte Mátyást s nyomában szálltak BánfTy Miklós, Öaapolyai István a szepesi gróf, Ceáky, Báthory, Drugeth Miklós és Drágffy véres esaiák daliái. Elmentek azon az uton, mely ma ia Hosnaufalun át Turnisohára, a onnan a stájer Ragedébe vezet. Aa asszonyok a várablakokból soká Integettek a kis vágtató sereg után, aztán mulatoztak, nevetgéltek i végre — unatkoztak. Régebben könnyebben kuruzaolták aa aaaaonyok unalmakat, a lindvai várban már két mődon állott a vásár. Ott bömpölygetl a stájer alpesek vizét a Mura ; halai után egyre hálóznak a koótl éa petoshási halászok ; néhányan oda kivánkoatak. A másik párt a Vadkert vadjai után vágyódott. Kgéaa kis magyar-török háború ioljt köztük egy ideig, végre elökerOlt kis exünt táloxán a sorsot Tntézö kooska, a az a Vadkertiek javára döntött. Újra elevenebb élet rajzott a várudvaron. Komornak siettek parancsolatokkal, apródok készülődtek a vadáaaaihoz, csatlósok rendbe hozták a paripákat, a sölymász karján rlkogattak a kitanított madarak, a siakáo* pedig nekiálloM a saiáahaz-foséehea, mert vadászat közbe« a konyha U köteles magáért helyt áUani. Kis lélóra múlva kitárult újra a báatyakapu s«árnya, s hienes lepktk szálltak ki a mohos ösi várbél. Patkó e»attogott, kürtszó öblögetett, száguldottak könnyű ir.Lükksi a iehér paripák. Nemsokára oda volt a Vadkert csendje A völgy-böl völgyháton át máa völgybe szállt a kis aereg, de vad nem ugrott el előlük. Mikor a dél sem hozott szerencsét, letelepedtek a* erdő egy virágos szönyegtl tisztására, honnan beláthatták a derűs sikol. A távolban erdő közöl kilátszott a turni-sohai templom, mely a BánfTyak sírboltját örzt csendes kebelében, s melyet „Johannes Aguila plotore* olyan sxépen telefestett sxent László hires tetteivel. Még távolabb kékeMeltek a muraközi Robádia s a stájer Alpok szelid fodru hegyhullámai: a Kapella, ésaaknyugatra a Stradner Ko-gelnek, a stájer Gellérthegynek, a stájer boszorkányok gyűlésező helyének halványkék osjpkéje. A Kapebától nem messxe a Slovenske gorloe (Windisohbühelek) egy Murára néző sötét leny-vessel prémeset) emelkedéséről áttekint Kegede fehér vára. Egyszerre mint egy sereg kilőtt nyil, egy kis csapat örvös galamb süvített el a lisstás feleti. Hamar leoldották Cxiosa sólymot. A gyors-sxáruyu mndár ellódult az apród válláréi s a galambok után sxállt. Nemsokára látni lehetett a mini a íorgótxél állal a levegőbe sodort levelekként ott lebegtek, bugdáosollak az erdősálor feleti egy ideig, aalán Oxicsa viaaxatordult s odaujtette zaákwáuyát úrnője elé a pántra. Báthory Eester-nek könnye pergett a kis pihegő állat láttára de a vadásxkedv megujult, paripákra kaplak s\'to-vább száguldottak. IJxtek koroná« asarvaat, gyomlábu özet j hoMkufalusi jobbágyok rúdon ozlpeltek a vár felé as elejtett vadakat. Késő délutánon már viaszaiérésre kürtöllek, midőn újra ös ugrott fel előttük, s a habosra nyargalt paripákat nyomába korn.ányoxlák. lijra elkezdődött a hajsza, a tartott nagy sokáig. — BánfTy né mellől »orba maradtak el vadáaatársai, egyedül repült a vad után. Az csalta nSint Hunort és Magyart a gtm. a nemsokára östölgyes sgy tisztá»ára ért, melybe belenyúlt a várat környező mocsár. Sürü nád és káka tükrözödött vizében s fűzbokrai közt sivított a nádiveréb. — A paripa odatoppant a mocsár ingoványos szélébe s e zajra a feneketlen mootárágyból vad dühhel kelt ki egy vadkan. BánlTyné felhevült piros aroza halványra váll, a paripa megbokrosodott s ledobta köanyü terhét a mérges vad elé. Térdre állva vágta feléje lándzsáját, de a vad leteperte s agyarával belevágott puha vállába. As úrnője nyomán járó »pród éppen jókor érkezett, megölte a kant. Kürtjébe fujt astán. Váltogattak a kürthaugok, a mocsár fel« száguldott a sxétaxórt kis esapat. Lena a mócsáron tul a dowbaljon, porosan léptetett a király csapata a vár felé A azokatlan sürü kürtölésre a kürtazó nyomán, éppen akkor értek a vadászukhoz, midőn Banffyné aebeit egy közel fakadó forrás frisa vizével ápolták. A nyugaii eget befeetelte as alkonyat pirosra, mikor Bánffynét paripára segítették a a megerősödött ősapát a várba tért, hol már várta Mátyást Pozsony város követe. A leirt helyen áll BánfTy-kutja. A mocsarat betöltötték, a forrást kúttá ásták, gráuitletetejének homlokzatára az elmondott jelenetet vésték. A kut gránitja elomlott, aa erdőből kis liget maradt meg, mely közé SxentJános íebér há-xaoakái telepedtek. Most tölgykávájs van a Bánffy kútnak s naponként lejárnak hűs vízért dalolva * "^Hánoa. leányok. H*ombatíai D. Különfélék. fiabbt ítíaraUj. F. hó 14 ón avattatott fel dr. Schwarz Mór városunk szülötte Buda pesten a rabbiképző-intózet imaházában rabbivá A felavatásra Csáktornyáról a szülők (Schwarz Jakab rabbi ,ós neje) is ielen voltak. flankUt. Perlakon e hó 17-én 60 terítékű díszvacsorát rendezett az ottani intel Jigenczia annak örömére, hogy dr. Wlassics minister lett a képviselő. — A társadalom minden osztályából megjelent választópolgá rok nevében meleghangú táviratban üdvö zölték a ministert és képviselőt Számos felköszöntő mondatott íőleg azokra, akik a választás sikeréhez tevékenyen hozzájárultak. 4 Csáktornyái takarókpénztárral egyesült Önsegélyző szövetkezet folyó hó 17-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Deák József igazgató elnöklete alatt. Beszámoltak az V. és VI. csoport forgalmáról. E szerint heti betétekben 149004 fr. 30 kr. folyt be; előlegben kiűzettek az év folyamán 160835 írt; a szövetkezet tartalékalapja 1174 frt 98 kr. A fölmentvényt megadták- A kisor »olt igazgatósági tagokat: — Csakathumer Hermant, Graner Miksát, Pálya Mihályt, Pruszáts Alajost és Polyák Mátyást újból választották meg. — A felügyelő bizottság tagjai: Hirschmann Adolf, Wollák Rezső, Zrínyi Károly (rendes); Masztnak József (pót). A Jegyzőkönyv hitelesítői: Macskássy Sándor, Bors István. 4 korcsolydiök mulatsága Folyó hó 16 án a „Hattyú* szálló nagytermében a helybeli korosolyásó-egyeefllet vál sztmánya »ikerült táncsestélyt rendesett s csak sajnálhatjuk, bogy a Csáktornyái intelligentia nem volt képviselve teljes számmal A rendezők — kiknek élén dr. Hajóz Ferencz ügyvéd egyesületi elnök állott, — minden lehetőt elkövettek, hogy aa est fényességét emeljék a mi sikerült is őnekik. A jelenlevő hölgyek csinos táncsrendeket kaptak emlékül. Nem voltak sokan az estélyen, de kik ott voltak, jól mulattak — Jelen voltak a következő hölgyek : Beér Ferenczné, Payer Pálné (A-Lendva), — Hajós Mihályné (Alsó Lendva), Hirschman Adolínó, Kujál Ferenczné (Dráva Szent Mihály), Laubhaimer Oszkárné (Alsó Lendva), Mózes Bernátné, Neumann Albertnó Ruzsics lstvánné (Alsó Lendva), Rieihmüller Árminné (F. Mihályfalva), Weisz Miksáné,. dr. Wolf Béláné, Vrancsicd Károlyné, Ziegler Kálmánné úrnők és Hajó» Ella (A Lendva), Benedik Jozefa, Gordignáni Emilia (Alsó-Leudva), Krasaovecz Etelka Luria Vilma (Siófok), Riethmüller Karolin (Ajka Vesz prémmegye), Vrancsics Irón kisasszonyok. 4$yilviaot köszöait A „Muraközi Takarékpénztár Réezvény társaság" igazgatósága 40 frtot, a „Csáktornyai Takarék pénz pénztár Rósavénytársaság\' t igazgató ága pedig 80 frtot volt azives a helybeli jóié kony czélu nőegyletnek ajándékozni. —- Az egylet iránt tanúsított jóindulatukért és szi vea pártfogásukért fogadja a két takarók-pénztár tek Igazgatósága éa annak nemus saivü tagjai e helyen ia a nőegylet legbá wbb köszönetét. Csáktornyán, 1896. febr. 20 án. Bernyák Károlyné egyleti eluök. é Csáktornyát takarékpénztár részvény Paulát f. é. február 14-én tartott közgyűlésének határozatából, a Csáktornyái önk. tűzoltó egylet javára utalványozott 60 azaz ötven írtnak átvételét az egyesület legme-\'fgebb köszönete mellett ezennel nyilvánosan njrugtáaom. Nuaay Mátyás t. e. elnöke. XóiiőnilnyiltanUii A „Csáktornyát és Maraközi Takarék ónztár Részvénytársaság* tek. Igazgatóságai sziv«aek voltuk intézetünk könyvtárának gyarapításába 10-10 frtot adományozni. Midőn ezt a nyilvánosság előtt nyugtázom, erkölcsi kötelességemnek ismerem a fenti intézetek tek. Igazgatóságainak és intésetünk iránt meleg rokonszenvvel viseltető tisztelt tagjainak testületünk nevében legháláib köszöntemet kifejozni Csáktornyán, 1896. február 20. Jeney Gusztáv igazgató tanitó- gyürinos kősn9net. A helybeli Kisdedóvó Egyesü et aluptök Mnek gyarapítására a helyben székelő »Csáktornyai Takarékpénztár« tek. igazgatósága ez évbeli is 100, egyRzáz forintot volt ssives indítványba hozni, mit a t. közgyűlés el is fogadott.— Sietek ez összegnek átvételét elismerni a érte az egyesület nevében legmélyebb köszönetet mondani \' Ziegler Kálmán, e. elnök. a. Csáktornyát éi a muraközi takarékpénztárak oly kegyesek voltak a cáktornyai iar nőegyletnek és pedig dőbbi 30 frtot, utóbbi 40 frtot ajándékozni Fogadják ez uton is as egylet nevében leghá\'ásb kö sö-netemet: Wollák Rez őné elnök. — alsó ltndvai takarékpénztár XXII. üzletévének kimutatása és mérlege az 1894. évről küldetett be hozzánk. A veszteség és nyeremény számla egyenlege 71697 frt 82 kr. A mérleg számla egyenlege 900203 frt 21 kr Tiszta nyereség 12668 frt 7 kr A takarékpénztár 400 drb. részvénye 86 egyén kezén van. A közgyűlés márczius 20 án tartatik meg. A részvónytársulat vezérigazgatója Fuss Nándor, pénztárnoka Matyasovszky Vincze, főkönyvelője Ceukica Qylünőlcsfa Unyéntisztés at dllamrasatak menda. A kereskedelemügyi ministerium az államvasutak üzletvezetőségeinek utasítást adott, hogy a vasulvonalak mentén levő s a vasúti czélokra nem szükséges terülelek, valamint a vasúthoz tartozó állomási ós őr-házi kertek, agyaggödrök, szabad rakodó terülejek és egyéb üres telkek beíásitására nézve* előterjesztést tegyenek melyben az éghajlati és talajviszonyok figyelembe vétele mellett a legalkalmasabbat! ülteihetö haszoníák ós gyümölcsfák nemeit is meg lelöliék. A minisztérium a belásitást mielőbb keresztül óhajtja vinni s a felmerülő teendők ^látására külön szakközegeket íog alkalmazni. Ezek fogják a részükre kijelölendő teiül«ten a befásitást vezetni és ennek keresztülvitelét ellenőrizni. @ogr a tjakok tilsa is tojjanak arra igen jó a paprika. A tyúkok nagyon szeretik a paprikát és az amerikai baromfitenyésztők ki is elégítik e kívánságukat, a mennyiben 10-12 tyúknak való táplálék közé minden miaodik vagy harmadik nap kevernek e^y kávéskanálnyi paprikát- Minthogy azonban a paprika kétségkívül izgató szer káros volna, ha a kellőnél nagyobb mértékben alkalmaztatnék. Mindenesetre meglehet ezt az eljárást próbálni, a mely valószínűnek is látszik, mert a paprika egészséges fűszer, elősegíti az emésztést s ezzel együtt aztán a tojásra nézve is kedvező befolyással lehet. Természetes azonban, hogy sikert csakis ugy várhatunk tőle, ha tyúkjainkat máskülönben is kellőkép ellátjuk étellel, itallal, aztán pedig meleg, egészséges ólról gondoskodunk számukra. — Mérgezén. Folyó hó ÍLán »ste AIsó-Mihályovecaen Pongráos Gergely basánál sgy ismeretlen asszony éjjeli szállást kért és kapott.-— Másnap reggel arra kArte a háiiansxosyt. hogy burgonyát lö««ön neki reggelire. Mivel azonban u hA*ia»»*ony kenyeret aüiöit, nom taljesiibette a kivánnágái. e tnialt megharagudott as idegen asuionjr h bosszúból valami mérges anyaggal be • büdösítette a asobát s eliávoxott. — Amidőn a há»iusazony a konyhából a **obába lépett, két kin gyermeke elméletien állapotban a padlón feküdt. A megrémült aaya a legkisebb gyermeket karjára veszi s a legköxeUbbi szomszédhoz fut vele. A azotnsxédassxony as anyával tiet a rencsétlen háxba, hogy segítségére legyen. Alig fektették le aa ott maradt gyermeket, a* anya és a szomszédasszony is rosszul lett ; az egyik az ágyra, a másik egy székre rogyott le e8i«é-leilenül. Most már négyen vesiiették el es»méle~ tüket, mire a szomsaédok közül egy ember I4p a ssobába, ö la rosszul lelt, de nagy nehezet: haza vergödött. Az esetnek hire hamar elterjedt a faluban, a nép fteszeíuto|t, ajlót, ablakot kinyitottak, de a bűitől igy ia alig tudtak lábukén állani ; égö gyertyát adtak a mozdulatlanul lekvö haldoklók kezébe. Rövid idő múlva a gyermekek hányni kezdtek s Jobban lettek, az anya azonban osak akkor (ért maaáhos, mikor vizes ruhát tettek a fejére és mellére. — A megmérgezel tek túl vannak a veszélyen, de még nem gyógyultak fel. Az idegen astaony, eltűnt a faluból. Eljegyzés. Mesterich Aladár Csáktornyái gazdatiszt e hó 19-án jegyezte el dr. Stookmayer Frigyes soproni orvoe kedves leáayát Annát. — Gratulálunk a kötendö írigyhea farköil fandor jeles zenekara ma vasárnap a «IIattyu» ^szálloda ^éttermében fog hangversenyezni. A n. 6. közönség pártfogását e helyen is kérik V zenekar tagjai 1 Nyilttér. E rovat alatt közlöttekén aem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal íelelöe-aéget a Szerk. ^ _________ Episode az idei farsangból. • A csá k tornyai korcsolyázó egyesület bálja at idei farsangban egészen más formát nyert, uj ruhát öltött magára, ós pedig — díszmagyart, mely őt a nagyságos, méltóságos vagy pláne nagyméltóságos czimre jogosulja fel, tehát a szónak legszorasabb értelmében artsitoksátla. Talajdonképen nom a bál gondoltatik arisztokratának, hanem a nagyságos, méltóságos és nagyméltóságos rendező (főrendek) urak, kik azonban íáidalommal díszmagyar helyett a legelegánsabb Lakai-frakkban —. (Hlatkó Kaufmann Pollák Gyula, Deutsch F. Károlynál részletfizetésre is kaphatók} jelentek meg. — A bál szóval nagyszerűen sikerült, Wlassits 0 exelentiáját is várták. Ha vidéki jelent volna meg a bálon, azt hitte volna, hogy a rendező-bizottság tagjait vagy a bécsi Jokey-club, vagy pedig a nemzeti casmo exmitalta ide, de a korcsolyázó egyesület tagjait hiába kereste volna mert azok csakis eszközül szolgálnak és tőlük a tagsági dijak a meghívók kiküldését megelőző napon lettek beaiedve és a gondolt tayok megjelenésük Által, ha készpénzen vett frakkban is jeleutek volna meg az elémi kívánt nagyságos, méltóságos éa nagyméltóságos arisztokrata jelleget elrontották volna. / 681 Tihb korcsolyázó sgysiületi ta« Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptalajdonoe ás kiadó; FlSCHEL FÓLÖP (8TRAUSZ 8ÁD0*) XU. tečaj Vu Čakovou, ÍS95 24. februara. Broj 8. ü di«Oti>*.<>«> u.uiiI je SV*4l lifca govorit\' nixl II i 11 v uro ai — Sve pi>4i(Jk« ,U4eée »e wwlnUJ* »o-rla*k, n«J ee poáilj^ju m ím* ■av|IUl ielefa oredaU* n Ótkoree. IldAtoljstvoi Ksthel fillpor* ka« ae yretysU 1 obssaae potiljka. horvaUbor a 1 frrilp\'atii« ce«« ]«, Na celo leto ... 4 fo Na pol leta ... 8 frt Na őetvert leta . . i trt Pojedini breji kofttaja 10 ObsMie ee poleg zgodbe I fe] rataaaj*. iMKjarskaM Jemlku Ixlaxeél đražtveni zuanatveul i povué))ivl l<Nt »n puk, ,TTia.r,i mvmtel\' Jeđ.exiicx«,t 1 to: ^ru »vailsru : Iii^-iv glasnik : „Medjimurakoga podpomagajučega činovničkoga družtva\'^ „Čakovečke áparkasse", „Međimurske sparkaW. i t. d 4 JtM-H \'ILULI-J.1. U-O-W_LL»tJ.IUZi.-r. Nekaj iz gospodarstva. UUsr tia pri sadjsiiju voćkah (sadja). Već krat se <3uju tuib«, kak nam vodke (Sadje) neuspövaju onak, kak bi želeli, makar da ih mar jivo i paaljivo njegujemo i makar da im^ju ljepi polotaj Ponovna podpuna opažanja pokazala su, da vu većini slutnjo v vodka oslabe Ui* prepadnu sbog pomanjkanja hrane, a to aato, kaj au p<>-zadjene vu tlu (/unduéu), koje neodgovara naravi dotii ue voćke. Jabuka ljubi maatnu, gliboku ilovaću, koja je v latna ali né mokra i moé varna Ona uepjeva i na iemliifiéu arednje kakvoće, ako je gliboko i po nekai peskovito. Hrudka ae vn pogledu zemljiftća lehko zadovolji ako je ono suho i toplo, ter more tilje vu oju prodrćti. Tlo mora da \'nije »bito, ar kad bi bilo puno deidja.pak ae okolo dréva bi vlovila voda, jako bi mu Škodilo. CreSnja uspjeva najbolje na auhom ilovaatom tlu, koje je^pomé*ano sa nekaj piaka ; samo kisele ćreSnje imaju po nekaj r^jfte mastneđu zemlju. Sliva uipjeoa vaakom zemljiidu, a pogotovo godi joj maetna vrtna zemlja, koja nije suha ne mokra. Oreh ima rado ćrnu i rahlu zemlju, makar i ne bila vrlo gliboka, on Siri avoje korenje pod povrlinom, ko.e ide dalje vu Širinu nego sama kroSnja (atrije). ZABAVA. Sgodno gnojenje voćakah (sadja) od velike je vainoeti. Voćar mora saiadi toga poznati hrauive tvari voćke, ter prema tomu zemlju oko uja oduzimati i drugom ju na domeetiti ili pako gnojenjem ju popraviti. Najbolje je da ae sadu pruta dotićno gnojivo vu formi tekućinu, i to različito prema go diflnjoj dobi i prema oilju za kojim idemo Kak tröba novi oadnak olivjak póvat1. Već je tomu deset Ijet, od kak vuCen voćari svoje augradjane opominaju. i to vaakoga ljeta ponavljaju, da nepodiiu nov* alivnjake nabavljenimi iibioami e korenjemi nego da mladike iz semena izvode Vse próbe, koje sn vu tom pogledu vćinjene, ispale su povsud i vu veih prilikah — da nemore bolje biti. Pak i mi sami anamo iz isprobala, da au iz semena podignuti slivnjaki vnogo stalne«!, duieg su véka od onih, koji su iz ribicah podignuti Pri sejanju koióicah, sa póvanje mladicah, treba )e vzeti koSéioe od najdebljeéih i najzreleSih slivah, i onda budu slivnjaki i rodneSi i zdraveli i trajnefli. Kak dugo nosi koja životinja. Kobila \'nosi 860 danov, krava 2*0 do 286 dana, koza i ovca 124 dana, svinja 120, koza 68, mačka 66 din* Na ja oih sedi : kokoS 21 dar, guska raoa 28 dana, pura 29 dana, golubica 20 dana. Zornija za cvétno toglleo Vseme ee navadna mehovina pak se osudi vu toplo), sobi tak, da se med prsti da vu prah zdrobiti. Ali nesme se suSiti na peći, ar onda postane odviSe suha i izgubi ledno od naibolflih svojstva, najmre elastičnost. Ov prah vcini vsaku zemlju kojoj si priméöa elastičnom (pru>ivom) i na taj ríaóin nefe se zemlja zgrudati, kaj se gus-tokrat dogadja pri zeml|i za teglece. Me« hovina prepuna i vodu Prah od mehoviue podržaje dugo vremena i gnojnost, ter se i najslabela zemlja more mehovrnom vCi-niti plodna. Najboléi krub. Najhran veii i najbolji kruh nije on, koj se déla od finoga bć\'oga br^tna, melje, — već érni kruh koj ae déla od melje, pomééane i posejami. PreV ovi déli Sita, koji eu za hranu motd|anom i Sivcem, odlučuju se kad se odstrane poeeje Vu zem< ljah. gde se ponajviše jede ćrni kruh, nejma tuliko bedakov, kak ondi, gde ae jede samo bili krah. Dober hraniv kruh upliva ua zdravje i jakost naroda, neg bi gdo vuprvi mah i pomialil. Joli mljeko dobro. J\'li je mljeko dobro najpriproeteée ee more izprobati i to tak, ako se porine vu mljeko igla za Štrikanje i okomito se van potegne. Ako ostane kaj ml jeka na igli, •v Gizdavi 8o»tar. Prije kakovih petdeset godinab, Al vel je u Pédtu ni oki ioltaraki meflter, koj je bil od OBih ljudih, koj- zuadu, da bil ćoviek tko mu drago, ako samo svoj posel podpono razine, avole dufnoeti podpuno zVršava a ktomu j« poiten, da u dvuitva éovieéanakom vile vriedi nego l| Čoviek sprazuom tikvom, lien, pak uaakar bil i plemeoltog roda. — Ov naS auda Soltar bil Je vrli delavec, oaoba intelii-geuUa te je i u toj mieri do sebodrSal. On le dopisival a* viSelimi ljudmi, bil je prija telj osobni mnogih ua glagu umietuikah to je po tom i imal razlog, da ae đtlma. K-ovomu anda dragocienoma kamenu izmed éoélaroT dojde jednoć nieki mladi preujavljaé — Francuz. Isti ae pred nalem Sof,táróin piićme preujavljati, kak je on to boi fiuoga iod» i odbraujeua iz Francuzke, kak au mu na jedankrat aad oa putovanja zmenkale ćifme, koje ujemu samo on fran* cozki Éofetar a Parizu zna po volji Daćinlti, te oa, akoprem osvledoćes, da ovde a Peštu takovih MUiov neima,, kakov je oo njegov a Parizu, ali ćiime aa mu zmcnjkale. Pariz J« daleko a bos ntmre hoditi, zato je doSel evo k-oaSemu éóitaru u svojoj sili, da mu kakve takve ći/me, makar i nebudu takove kak su one pariiké, napravi Ovak — i joS{ toga vile uaklatra taj franouzki gigerl ualemu poátuvanornu meitru, kojemu je pri tom, dok je to frfanje fraucuzko poslušal, od nezadovoljstva krv u glavu navlrjala i lice mu farbu promeujalo, ali je zato tiho bil te proti niti jedue rieći prigovori), dapače ae je jo^ po» uizneiega vćinil, nego ie izbilja i bil. Ovak vea u toboiuioj ponizuosti se prigne, da Francuzu za ćižrne mieru ,vzeme i veli: vJa bum ujim uajprije je inu ći/mu napravil i ako se bu ouda vidio, da je dobra, zatim drugu te se bude i u tom gde kakova falinga mogla popraviti. Francuz je ua to privolil, aamo je silil, da se m ci ter nek žuri, jer au mu ćiime za silu — Tretji dao za tim douese majstor giger* Hun, koju ov odmah i obuje. Nut ćudol Ciima je k-nogi stala, kak zlejaua podpuno je pasala, uigde tiskala. — jednom tiećjum Francuz se je zazabil, jor tak po volii ćiteiu jol za svog življenja nije imal, „Dragi majator l" - zakiiii vea veael — BUitro nek idu idu domov te oek i onu drugu dogotove, jer kak vide, falinge neima nlkove". — Majstor odmah zaproBi gigerlovu nogu da mu more ćižmn žuti, polag koje bu ouu diugu delal ; ali eto opit ćudol Kad majstor potegne Minu iz Doge, ostala je Cima na Ék nogi, akoprem je izeutu majstor u ruki držzi. Bile 90 najme obodve ćiime gotove i tak umietDO jedna u drugu metuuta, da se js mislilo, samo je jedoa. Francuz preko misre vesel zavikoe: „áh to je dobro, da je i druga gotova I Nek jo hitro Bim dadu, da ju obujem 1« Ali uvriedjeoi majstor ga gizdava pogleda od pet do glave do glavo, te tud reću : „Ah ovu drugu ujim nedam, oek oni idu o Pariz k svojemu meštra nek lm on ona druga n a-napravi, a to more sad tim* lsglje je« n|\'m ja ova )edaa za formu ostavljanu*. — lieće i otide. K veo, predstav ljač (színész). Jedao oajzoamenitijih theatristov do da-nas, bil je londonakog theatra predstavljah Kven. lati je bil visoko naobraieo te je naiied toga l s oajvećjom gospodom obč\'l. Londou8ko cielo gospodstvo bHo Je iretfro, kad je koj mogel Kveu* oa veöerja pozvati a ov je poziv prijel i dolel Njegovi odgovori, ua iznenada stavljana pitaoja, au zoameoiti, kak se je uaime uviek i hitro znaf znajti. Jadan takav spomeoek hoću ovdi napomenuti. Jeduom prilikom ga je londonski biskup zapitat: „Kak to Uva, da mi avečeuiki, polag "ega toga, lio tak vafau i iaitoitl navok onda i® i nije porađano vodom ili óim drugim. Da povrtelje vu zimi netlra. Ako povrtelje vzimi polira klice ne iamo da je sa go*po<arioe vrlo nevngodno, nego i gubi povrtelje vnogo na svojoj llanti. Jeden gospodarski list raztolnaćuje, »ko se hoće tak povrtelje do lieta da netira gaćuvati, treba ga vzlrni posipati s drobno ■tučenom marlećkom solju (Looksalz). Domaći kruh. navućaao, neimamo u poku takovog uapieha, kakovog utiska vi predstav^ači u theatru ua vate sludalce delate?4 Kven mu odgovori: bTo je poave jednostavno, mi predstavljali u theatru govorimo o umirjenih stvarih ta«, kak da bi bile iatinite, a vi svećenici pak govorite o istinitih atvarih tak, kak da bi bila ismiáljeoe\'. Jeduoó je na nekoliko vremena taj Isti Kven otilei iz Londona na ladanje, da ie malo friškoga traka vije, oude se je u jeduoj oétariji naatauil te si je drial jednog\'koujica, ikojim se je okolo vozičkal. Na jedan krat mu ne&tane konjića — netko ga je vkrall — Kven poalie toga ietajaći se okolo po polju, aretoe jedooga oudeéniega seljaka te ga zapita, jeli mozbit u ovoj okolici ima kouj-skih Utov? — »Ah toga ovde neima* — odgovori seljak— „Mi smo svi poiteni ljudi, ali od mekog viiemeo« se ovud poteple jedan komedjas iz Londona, oieki Kven, moguće da vam je on konjića vkral.* — Beljak usjuie uije ga pozual, — c(1 t - ? ~ \'T /, Dobro sredstvo. Gospodm Doctor N. it Čakovca bll je jednoć potvaui k-starovičuoj gospodični N. u. P. koja je bolovala na plućlh, Seludcu; trbuha, glavi, brbto, kritecih i t. d, — J«r vnogo pi(al od komiHJe. Odvećer ob 2 vur je obeda dal, gde je takaj i minister preal-dent baron Bánffy naaoOen bil. Pozdravili su bí\\ lépirni napitnioami minist\'e, Čakovec kog k\'otura zbiraóe. ptrk medjimuraki. koj se je tak lépő držal pri »biranju, člane komi-ije i t. d. — Drugi den na večer iziflli su se izvan komisije vnoga vu Budapesti stanujuća medjimurska gospoda, do 80 č\'anov, pak su vuredili medjimursku večerju, gde se je po staroj medjimnrakoj navadi vnogo toaatiralo* kad je gospodin doktor o sobu stopil pričela je oua svoje litanije pripovedala, kazala prstom gde ju sve boli i peče. Jezik joj je prj tom ilel tak, da on klopotec na najvISe-áem étrigovskem brega, ismo je jedna iz daleka posve tiha mufcika proti njezinog iezika k topotanj u. — Doctor ju hoče pitati, jeli puno žedja ona to odgovori i ktomo jol doda, da niti apetit joj nije naibolji, san pak po noči osobito joj niftta nevalj*, Jer aviek tenja od svoje pokojoe tece, koja je znala Jo§ vite i hitrije, nego ona, — a kad ie tr jat o prebudi, onda ju na HevoJ nogi palec boft a on desne noge pak samo drmi. . t. — I to njezino klaflanje je na ov naSin bez konca i kraja idlo tak, da gospodin doktor joj nlka-kovo pitanje glede njezine bolanti aije mogel postaviti, jer ma mije dala, da do rleči 4o)4e. Oo je na v«e moguće iiaöiae probaj da do rieći dojde, ali svi naperi njegovi\' bili\' so badava guvofila ie ona i to — samo ona. — Gospodin doktor a stiski, netnalnéi kak bi do rieči doflel, na jedan krat se nečemu domisli te gospodićni veli, da mir jezik pokatr, kak je to pri bolestaikih navadno. Oua pruti jezik ia vuat, a. doktor veli; „Tak, aad ga uek ovak vaui trte, dok bum ja zrvizitlraaj/sm ostalog tiela gotov.* — <> lm KotUy. Tragična smrt. Vu Velikom Varadina vamrl je 8 februara barnu Feliks Gerliczy 76 Ijet star. Za dobe absulatisma njegova je hita bila saztajalitće odličnih preltimaiiib patriotah i po I i ti čara b, a sam barun ćovek velikoga znanja i iskustva, ter pravi dobrotvor siromako*. Barun Gerliczy vnogo ja trpel va svojem £ivijanju. Iagubil je jednoga siua va mladoj dobi kakti vojnog pitomca, drugi se ie ua vaduljl nesrećom strelil. Njegova kči Jalta-beta vumrla za kratkim zamužom s barunom Bélom Podmatiickim. a pred nekolikimi dnevi vumrl* njegova vnućica Ilona Podmaniczki. dlan barun kuinal ja je na raki pak se je stim ogiital. Malo zatim bila doktorska pomoć zahman. Barun Gerliczy ostavlja dve zamuftne kćeri i siua Ferenca, koji je oienjeu s kćerju ministra baruna FejérvArya* Talijanski prestolonasljednik — zarućsa. Iz Rima đoili sa glasi, da se je talijanski kraljević napuljaki princ Viktor fimauufll, jediuec talijanskoga kralja, saraöli s kćerju princa Walesa, princesom Maad. Kraljevića Viktora Emanaelu ima 26 Ijet, on ae je rodil U. novembra 1869. va Napulju. Princesa Maud najmlajša je kći Walesa i samo 14 dana mlajia od napuljikoga princa. Ona se je rodila 26 novembra 1869 Ako se obistini ova visat, onda bede taltianaka kra-Ijevka hita došla vu blizu rodbinstvu s sn-Klezkom, danskom, ruskom prajskom, Ivedskom ramuujskoui vladarskom hitom. Ku\'lko ima vu Italiji sveöenlkah ? i Na na ovo zaista zanimivo pitanje od* govara sluSbeua Statistika ovuk : Meta se sluSi vu 20.401 fari i 55.304 ctrkvi od 77.128 svećeuikah, NajvekSi broj svećenikah doUsi na pokrajine jutna Italije, Napulj, Salerno, (Jaaerta, Avelliuo i Benevent, gde na 3 miljnua du^ah dohadja 12.548 a veće-aikali, doč\'m vu Plemoutu ua 3.700.000 dudah dolazi samo 6842 svećenika. Na Siciliji ima 8415 svećenikah. Vu vsib thi bro-jih nisu vur«ćwiani redovniki i opatice ter bogoslove!. Vf/.ftak broj vslh osobah duhovnoga stanja Isaoai viie od 100.000 daSah. grotutaui ti obrazi ua katoličku rfero, Radosten js pojav, da naiega vremena najvekSi vućenjaki obraćaju na avetu vérű katoliku. Tak se iz Holaadije javlja, da se je va Leydena, va toj matici proteataa tišma sa oéla onamoiuju zemljo, obrnal na katolička vöra glasoviti vaćenjak Serruier, direktor velikoga etnologijikoga muzeja va istoimenim varaáu. Njegovo se je obraćenje vsakoga dojmilo najdubljele. Iz toga se opa£a> da bus, ooat i véra né samo da lisa v a opreki,. nego da se dimo alatu. &Jadttro m alom ifH* . i • Vezda m broji, da na šamija Sive l„l,6Q0000liadlh, i & va Karopi 881200000. va Aiiji 8*4,000.000, va Afriki 127,00.9000, vu Aastraiiji 4,730.000, va Ameriki 188,670,000 KrSćenikov se bro|i, da ima 500,000.000 i to or^gelika 200.000.000, rimokatolika 195,600,060 f izftodnifr pravnshmilh (vlahov) 106,000.000 Na dalje je židovov 8,000 000, Muhamedr*cov 180,000.000 a presi vére 818,000.^*0. — čulimjuM, 9. /Urtma. GSlokapni dohodek (Prihod) od vsik m»° Domaći kruh dobiva IjepAi tek, ter je i zdravedi, kada ho vu me ju vzeme voda, vu kojoj su ae poeeje izparile. Voda se čres krpicu precedi i preostale poseje nek se da|u learhl Preporučamo ov na in priprave ddmaćeg krsha — naflim gazdaricam. KAJ JE NOVOGA ? Mandat Wlassits ministra. Mandata novo izebranog ablegata gosp ministra dr. Wlassics Gyule je 14 ga o. m vu Đudapetti prek dala jedna komidija Ova komiiija stala je iz sljedećih perSonah : G. Gózony László varra, glavni notariuA, Zakál Henrik odvćtnik kakti prezedi zbiranja Tóth István tisztartov i Magitai József ravnatelj kakti namestni prezeđi zbiranja, Wollák Rezső odvétnik kakti notariud zbiranja, Szilagyi Gyula grof. tajnik Pru zacz Alojz varaéki birov, Banelly tíándor trgo-veo Sípos Károly apotekar, Viamathy Bándor notar iuS, Pliohta Béla notariul, Ilirachmantr Leo trgovec, Verly Ernő knjigovodja, Vidov os Rok činovnik. Preuzvifleni gospodin minister i čakovečkog zbirnog kotara ablegat dr. Wlassits Gyula prijel je komiíiju vu palači svojega ministériuma, gde ga gosp. Gózony preže* pozdravil i njemu mandata prekdal. Goap. minister Wlaasite je lépő odgovoril i prijel vu ruke inandatuma Na to je komi iju \\u svoje sobe pozval, gde o okolnostib Medjimurja n m Debata • krvnom serumu prsti difteriji. Vu bečkom dokterekom druttvu do vrtena je pred dvemi tjedni rasprava o oilterijvkom krvnom aerumu. Profeasot dr Montl priobćil je statističke podatke o porabi aeruma od konoa oktobra do koooa lieta vu rasnih gradovih Bölokupni bro) vraćenih iznosi 3888 oaobah, od kojik js vumrlo 713, snda 18 poatotkov. Ovi se broli dele ovak : Vu Heću 287 betelnib, 54 vumrll«-22 B postotka : „ Pragu 110 . 14 „ «=»12 7 B TrHiu 262 „ 46 » —17\'8 » Budimp 36 6 , -^14-2 n Berlinu 1109 „ 193 , —17 4 » Parizu 490 „ 64 „ =-»130 „ Lond. 1190 w 278 „ =28 3 Pri vsem tom valja uvažiti, da su ovi broji vrlo nepouzdani, jer se anda i takovi alućajevi difterije i vratna vuSgan[a javljaju i vraća vu ipitaiih, koji se prvlje nisu pnjavl\'ivali Profesor dr, Monti ipak drži, da serum bitno upliva na po me ni »vanjo pomora. Poginulo 400 Ijudlh. 1» > t. . Vu dolnjo) engleskoj kući (oraačkom spravisću) p tobćil je 8. februara ministar tsrgovine Bryoe. da je usled službenih iz-v Stajah za vréme od 20.. deoembra do 17. januara ovoga ljeta vu blizini engleske obale, vsega skupa poginulo na veake fele načine 4<)0 ljudih. a 586 ih je oslodajeno. Ljuta sima 1 bura srokuvala js . ove nesreće. gjarskih šeljeznicah isnosil je Url 107,047.612 forinti t. j, sa 6.401.920 forintih tU« nego 11 ljeta 1898. V Qtdno pr iptćtnji l Dneva 9-ga februara tektičoga lata ob 9 vori vjotro dogodilo s« je tu Dolnjem Mihaljovco tu bili Pongrác Gregora Čudno pripeóenje. Ornoga na večer dolla je Pongrác Gregoru a stao jedna nepoznata žena. Ova je Cez noč onde prespala i vjutro rekla, da bi njoj domaća gazdarica za zajtrek aku hala celoga kalampera. Kajti |e pako gaada-rlca ravno onda kruha pekla, ulja imela vremena da bi ovoj ipunila želja. Na to se ta tudja žena razsrdila i od iala hita sa nekakvom imrdećum otrovnom (giftnom) stvar-jum zasmradila — i odilla. Kada je domača žena iz kuhnje vu hitu stopila, več njoj je dvoje male dečice zamrlo i ua podu doli letalo. Tutna mati brtebolje vzeme najmenjSe dete i beti tniom k uajblitnjoj auaedi, a ova Injom opet nazad vu dotično hitu, da vu pQinoö priteče siromaškoj detci. Ali komaj au dečicu ca mestile na postelju, vad se je i mati ove detce na svoju postelju izradila i zamrla — a za njom pak i aaseda stolca je prabitlla i omamljena doli opals, Ovak je četvero zamrlih duftah letalo vu hiti, dok je opet jeden insed dofel, ali komaj da je va bižu stupi), već je i on zamamljeni postal i postal i tetko se k svomu domu povrnal, Ov tateu glas se je brso razširil i dobetali bu sosedi i sosede oprli Hrom vrata i obloke i tak su komaj mogli va biti obstati. Nesretnikom pako avim drtali bu goreča duplsre va rokah, kakti ds njim bude zadn a vara. Ali sa kratki čas počela su detca gori hitati (bljuvati) 1 po tom njim malo olekšalo. Samo siromaška mati je jod uvek negledajuča ne« govoreča letala vu postelji. Posije dalujega nametanja deli su joj mrsio vodu na glavo i prsa, pregledala i ove rečPrekla : Kaj sej« pripetilo ? Kada si dečicu opazila da njoj je malo bolje, odleglo je i njo1, pak vezda vsi skop bolje čotiju. 2ena#koja (je ova neareča zroka-Tals, je v ušla. v i ^alamratki tud. Novine „Königsberger Alig Ztg.« pri p > -vedaju, ds je na prajzkoj granici nézdavnja jedeb sodeč izrekel pravi salamonakl aod. — Vo nekoj oštariji popravdali so ae dva gos-poni zaradi kišobrana (smbrela). Vsaki od njih je dokataval, da je kišobran njegov Pred sudcem dokatavali obudva to isto, pak je tak postalo potrebno, da se pozovejo sv«-doki i odredi drogi termin. Medtimtoga počel je deždj padati, a audeo ko ji oije i tnal pri aebi svojega kišobrana, poslotil se je na povračke dima prepornim kilobrsnom. Na nesreću zaboravil je sodeč taj kišobran va Oš ta rij gde ga je opet negdo tretji hitro odneael. Neprika bila je velika, nego sudec nije izgubil glava, nogo je va bližnjem šts* cuuu kupil uovi kiftobran, ter ga predložil jjrot»vnikom na al)edećem sada. Pokehdob nijeden od njih nlje mogel vu tom kitobranu prepoznati svojega kitobraua, to ih je sodeč obodva obsodil na globa zaradi nepotrebnoga pravdanja\' (T; ( ■ * JkandaU rs &onit farla. I (u Iz Torina javili so 13. februara sije deče:Včera je opet vo Monte Carlu dogodi) tragičan dogodjaj. Gospa Leblano iz Algira, 82 ljetna^ vdovica#o koja je va osem dni vo igračnici izgubila jeden milijun franakah, povukla se je va kot palaée, gde je s krićom: gadiea mes amis", atrelila. — w Sin amerikanskog novčara Fokss, stanujući vu »Hotel dss Auglaia-u« vu Nizsl, dal oadi vloviti svoga prvelnjeg prijatelja, tobotujeg grčkog trgove* Papalerosa, koji koji mo je vkral 250.000 fraukov, ter vo va Mente Oarla zaigral. gtalj kakti hünlaxtalh. Vrhovni direktor privstnih imsnjsh Nj. Veliéanatva, baron Cbertsk, popisal je ovih dsnah kupoprodajni koutrakt, po kom prelasi tak svani »Philiphof" vlastnlćtvo poznatog fabrikanta Filipa vitess Haasa vo posjed kraljev za avotu od 1,600-000 for. — Phi-liphof nahaja »e namah iza opere, a sagradi) ga je arhitekt König bankira Z\'ehrera, koji ga je prodal markgraju Pallavic niu, a ovaj Haasa Phiiphof jedna je od najljepših palačah va Be a, gr*djena va Itilu reaaisauce. Govori se, da bode vu toj palači stanu val nadhsrceg Ferenc Saivator i nadvojvodkiuja Marija Valerija, kad ostave Lchtenegg. Vezda je vu palači jockey-klab. 1 ! 14, j \' < Qtrtta ibaatavaaogi toramla. Iz Rima javljajo t Stanoviti Angelo Montena odgrlzel je nosa svojoj tovarušici, ar se je podavala raskalašenomu življenju. Tak ju j« sa navftk kattiguval. &imtdja kotta <§oaoompaguta> * Vu Rima je 10. febraara slutil , prvu svetu mešu princ Ugo Bonoompa ui-Ludoviair dacca di kSora, jeden od prvih velikafah rimskih. Knez Ugo bil je dva put oženjen, prvi put s markezom Viktorijom Patrici, koja je vumrla ljeta 1886 , i drugi pnt s kneglnjom Altieri, koja je vumrla 1892. Od prve žene ostale su mo dvö kćeri, a od droge dvO kćeri i jeden sin. Ova obiteljska nesreća kak takaj i zgoblček znatnog déla imetka, prinakali aa napokon koeza Ugs, da se po« sveti Cirkvi. Poveril je avoja déco rodjakons, poćel se je vočiti teologijo, pak je vesda saredjen. Pri prvoj svojo) meli podelil je sveto pričest avojim trim najatarešim kćerim, Knez je vezda 89 Ijet star. Balonom na tovorni ototor- lz Stokholma javljajo: Vu včerašnj") sesiji švedake akademije znanosti obrazloi\'l je švedski aScouaut Audré svo| predlog, kak bi se moglo s balonom dospeti na aeverni stoter. Obzirom na povoljne uvjete, kaj ih pruža polarni kraj sa zraćao putovanje, i obzirom na dens*nju vrlo razvitu halonaku tehniku, mogel bi na Spitzbergu pušćeni balon prevaliti put preko severnog sto* ra sa kakvih 80 danah. Stroéek je izračunan na kakovih 130.000 svedskih krunah. Kratko novotti. — Vu Meutonu, \\li. Nj. Veličanstvo oar i kralj Fereuc Joftef pohodil vtera pred poldan ceaaricu Eugeuiju, a ona j« kralja sprevodila do blizu hotela. Po poldau pohodili sa kralj i kraljica kloštra Marija Annunciate. /i j — General Görgei Artor leži vo Bo-dlmpešti težko beteteo. — Vo Hotterdama, 15 . f«brasra. Dvé ltotine iklisajuóe se dčce opalo Je vč«ra va morje, ar «e je prederl led. Ćeterdeset Be ih vtopilo, ostali su oslobodjeni. — Vu Kodnju, 15. februsrs. Ovdi lada najoltre*a zima od 20 Ijetah. Vse an lake V simrtnjeae. Parobrodarstvo je obnatavljéno. Na zemlji leti suég 6 metrov vlslu«. Vnogo selah je zakopano vo auögu. Sekaj ia kratek íai. Po večerji, Staounar; „Vi se rasmete vu muljku gospon doktor. Kak vam ae dopada gl^ moje kćeri ?« * Doktor: „Prezmožen je !• Staounar. .Ona popéva vsaka pésmu s mésta, pak ako imate kakovu Specijalno telju, onda bi mi vrlo drago bilo, kad bi ai izebrali zevsema po svojem guatušu. Doktor: vOnda budem tak aloboden pak Va« zamoliti za — jedan falaćeo sira.* Silo za ognjilo- Kuharica (fltacunaru, koj je bil veliki grubijan): „Čujete, sol, koju «te mi vćera dali, bila je strašno gruba 1" Staounar: „To {njje moja stvar -ja je nisam napravil Kuharica; „To Vam rada verujem, ar onda bi još grube^a bila." Sreća roditeljah. — „Kak je Vatoj kćerki gospi navu-čiteljioi ?• — „Ja i moj tovaru* vrlo «mo srećni ste partije.. Vi si to niti premisliti nemrete, kak navučitelj našu kćerku ljubi Kaj god si ona aat«li, vse njoj to moramo mi. odmah kupiti?" Komplimet. On: „Ljub«ana frajllóa da ste va Afrjki, vi već nebi ti veli.« Ona: „A zakaj né?« On: „Ar ste odviše — „apetitlih.« Pojmljivo. Gospon (kurflmitu)t »Pak kaj vam j« gospone ? Vi st« tak zamišljeni la Kurámit : »N\'je ni čudo, ako sam Već mi ve« dan ide po glavi — jedna krava 1" Priredllt Glad IPevnoM. »Tho Groocham« osiguraju^« družtvo vu Londona. Ravnateljstvo za Magjaraku: Budapest, Fereacz József trg. 5—0 namera va svojoj palači. Zs one, koji si hoćeja život osigursti, d«je navuk i prospekte <Qitmu, trgtrtt vu, ćukovcu^ nsproti velike oltarije. Ovo oaigo-rajuće druttvoima vide kak 180 milijonah krunah vréinosti. — A jedoo letoi dohodek bil js lani 23 milijnn kronah. Za osigarsoje izplaitlo je ovo drottvo od 1848-ga leU vile kak 280 milijon kronah. / ODGOVOBNI UBEDHIK MAROITAI J028EF Glavni soredolk GLAD FB BKNOZ Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem alaki, sem tártaitól tekintetben nara vállal felelősséget a Siark. Henneberg-Helyem csakis akkor valódi, ba közvetlen gyáramból reudellk — fekete, fehér éa színeseket 35 krtól 14 frt frt 66 krig méterként — alma, csíkos, kocz-káioit, mlntáaotlakai, damaasiot aat. (mintegy 240 különbözö minőség és 2(>00 mintásaiban) sat. póstabér éu vámmentesen a házhoz szállítva éa mintákat póatafoHnlóval küld: Henneberg G. (os. kir. udvari Kiállité) selyemgy&ra Zürichben. 8vAjosba cslmzett levelekre 10 kroa éa levelező lapokra 5 kroa bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1 UH Buda 16-ga febiuara 1895 8ft 11 86 19 15 éiahoaa árak. — Cena zélka 1 ra-.raázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pflenica 5.70- — Zab Zob 5.70 - Roae Hrž 5--- Kukoricza ó Kuruza stari s novi 6 80 - - Árpa Ječmen 5 - - Fehér b*b uj Grah beli 1.- Sárga * • » žuti 6- Vegyes » „ > zméöan 5.- Lenmag , Len 10. - Bükköny Grahorka — 51. szám v. 1895. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX« t-cz 102. § a értelmében ezennel közbirré teszi, hogy a perlaki kir. jáfAsbiró-ság 1898; évi 4458p98 számú végzése következtében Varga L«jus nagy-kanizsai ügyvéd által képviselt gróf Festetics Jenó zalaujvári lakós Ja*ára Krizsai Mihály m.-királyi lakos ellen 112 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján fölülfoglalt és 860 írtra becsült 1 ló és 1 tehénból álló ingóságok - nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir jbiróság 288|p 1895. számú végzése folytán 112 frt tőkekövetelés, ennek és pedig 41 frt 50 kr után 1887, november 1-tól 28 frt 50 kr. otán 1888. november t tói 28 frt 50 kr-ntán, 1889. november 1-tól 28 frt 50 kr. otán 1890. évi november 1-bö napjától járó 6"/, kamat aés pedig összesen 40 frt 17 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig beszámításával a már fizetett 24 forintnak M.-Királyon a belyssinén leendó eszközlésére «95. évi márczius hó 4. napjának délután 4 órája határidőül kltüzetik és abboz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t-cz. 107. és 108 §-a értelmében készpénz fiwtéa mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron •lul is elfognak adatni Kelt Perlakon, 1895. évi február bó 30 ik napján. Stern Frigyes, 084 l — l kir. jbirósági végrehajtó 4627 — 1894, tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, mint telek-■öojvi hatóság köshirré teszi, bogy Pavceeca Per,*kl lakós végrehajtatnak4 Pianecs Mihály ngyaoottani lakos végrehajtást szenvedett olleui végrehajtási ügyében 82 frt 50 kr. tóke. ennek 1894. évi április 14-tól jáió 67# kamatai Va \\ váltódj 28 frt 90 kr. per, 6 ti t 65 kr. végrehajtás kérelmi, esuttal 8 frt 15 krban meghatározott árverés kérelmi ugy a még felmerülen 10 kétségek behajtása czéijából a nagy-kaulssa\' kir. »Övényazék, perl-ki kir. járásbíróság terültén fekvó, Perlők községi 1102 ss. tkvbsn fele rési er végrehajtást szenvedett, fele részben pefV euuek ifeie Lagos»ár Julianna nevén álló 442 hra«. ingHtlau 54 frt, 1920 bras ingatlan 182 f.t, 2298 brsz. ingatlan 126 frt. 2690 ingatlau 178 frt és 2892 brrz. ingatlan 12 irt becsértékben ss 1881. évi 60. t. cz. 156 g-s alspjáu egészben, mégis ugyanazon tjkvhen foglalt 2889 hrsz. ingatlannak végrehajtást szanvedó nővén álló fele réir.e 169 frt becs értékben Perlakon alulírott telekkönyvi ható »ág hivatalos helyiségében a telekkönyvtárb*n 1895. éri már ci. hi 9. napjin dél/Hü 10 étakoi Osessoák Jóssef periski lakói felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttéwl megUrtaudó nyilvános árvetésen elfognak adatni. Megje-gyestetik, hogy ezen árvetés á<tal Pianecr Márkus és neje Oseszár Luczía javára 10414| 69 ikt. ss. a. bekoblezett a 442 brszból 8 köznek éa 2298 brsz. ingatlan fele részének használati joga nem érintetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett beceár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10*j.-át készpénzben vagy óvadékképes papir-ban a kiküldött keséhes letenni. Vevó köteles a vételárt bárom egyenló réédétben még — pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedőtől számitsiidó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt s harmadikat ugyan attól 45 nsp alatt, minden egyes részlet után as árvetés napjától számítandó 6 \\ kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatárosott helyen és módozatok sznrlut lefizetni Esen hirdetmény kibocsájtásávaTegyidejüleg a megállapított árverési feltételek, a perlaki kir. járásbíróság tkvi. osztályánál és Psrlak község elöl iá> óságánál a hivatala órák alatt meg tek nthetók. Kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Perlakon, 1894. október 10. 678. Pályázati hirdetmény. A dráva-szent mártpni (Somogymegye) röno. kath. magyar horvát iskolához iváModjanlló kerestetik, ki egT tanteremben önállólag tanítani köteles Évi fizetése >50 forint és egy bútorozott ssoba téli fdtésael Kellőleg felszerelt folyamodványok az alulírott elnökhöz, ki bővebb felvilágosítást is ad, intézendOk. Dobos Henrik 682 helyeitea plébános, lak. saéki elnök. Hirdetmény. i özv. Bettlheim Markóné n.-kanizaai bejegyzett ozég oaödtömegéhez tartozó a Csáktornyái tárhásakban levő körülbelül 56098 kgr. buza, 94177 k$r. árpa «s 4180 kgr. árps roeiaalja, ajánlati uton a következő isitételek mellett eladatik. 1. A zárt Írásbeli ajánlatok legkésőbb tolyó évi&febrnár hó 26-An déli 13 órálgr Dr. Loke Krnil tömeggondnoknál Nagy-Kani«sán leadandók.*—.Az}aJánlatok s a busára, árpára éa árpa rosta aljára külön külön teendők, 2. Az ajánlatot teví tartozik sz ajálat átadásakor minden méteripáasa otán 50 kr. óvadékot a tömeggondnok kezeihez letenni. 8. Eladás tárgyát képesö gabonanemOek mintái a tömeggondnoknél.\'az eladandó áruk pedig a oáktornjrai tárházakban megtekinthetők, a c»ödtőí»ef azonban, az áruk minőségéért semminemű szavatosságot nem vállal. 4. As ajánlat as ajánlattevőre feltétlenül kötelező, a osödtömsg >«onban c legkedvezőbb ajánlat elfogadására sinos kötelezve, hanem aaabad readelkezési jogát fentartja. 5. Vevő köteles a megvett árukat a vételről nyert ;értesltéatöl ssámltott lekésőbb három nsp alatt saját költségén a helyszínén átvenni olykép, hogy a vételárból az elsdoti gabnanemUeket a Csáktornyái tárházaknál terheld összegeve tárházaknak as esen ösnzeget meghaladd részt pedig a tömeggondnoknak fizeti ki. 6. Ha a vevő as előbbi pontban foglalt köteleseitségének eleget neaa tesa, óvadékát elveszti és as ártak as ő rovására éa költségein ujböl eladatnak. Kelt Nagy Kanissáo, 1895. évi február hó 21-én. 688 Dr- Löke Emil s. k. tömegffondnok. 705 P. 1895. Hirdetmény. Alulírott kir. törvényszék felhívja mindazokat, kik Sztráhoni-necz (Nagyfalu) község úrbéri közös legelőjének felosztása által érdekeltek, hogy a községházához 1S95. máre?Jan lió ll-áo d* e. 9 ómra f \' : ; | í\' kitűzött tárgyalásra megbízottat rendeljenek, mert ellenesetben a felosztás érdekeikre való tekintet nélkül fog eszközöltetni. A kir. törvényszék ^íagy Kanizsán 1895. február 7*én. I $óth s. k. §r. (gischer s. k elnök. (k H.) jegyző. 679 1 1 első magyar bőrönd- és bördru-gydr DUNEITZ EMIL BUDAPUST, Károly körut S. \\ Hogy » kio*inyben vásárolni szándékozó közönség igényeinek megfelelhessen, egy közvetlen kiosinyben szétküldö osztályt állított fel, hol kövttkezö tárgyek, a legnagyobb választékban éa eredeti gyári árakban küldetnek szét. Fa-uMbörAndÖk különféle a\'akban hölgyek és urak számára vitorla-vaterprov és bőrkőziDŐröndök minden minőség éa árban. BAr (kézlátasó iá*kák, uti toilette\'necessairek, oldalutitáskák, »Al utli&ekák, uti plald-e>l)ak, uü takaró gyOngyök ^lábasárvédók (Gamaschen). Váltó- és bankó tárcsák Portekuili >8kolatáskák, olllnderkalap tokok, tipzti böröndök, diezruhabőróndök, vadásztaskák, fegyver-tokok és mindennemű e szakmába vágó tárgyak. — Nagy választék pénz-, szivar-, czigaretta-, dohány-lárczákban a legkülönbözőbb kivitelben ./; /i ■ ■ -i <• v * a i •> • ■ y > i« " ■ - \' * Megrendelések bárthlnö e nzaktnába vágó ezikkek- ben el/ogadlalnak. t ■ k ■> \' \' • • I i - 1\' képea árjegv\'ék di|inente8*Il küldetik. 666 5 5 Magyar, német, franczla éa angol képekkel ékített MUNKÁK. Kö aczél s réznyomatu 4Í0ibí?«L Magyar, német, franczia és angol REMEKÍRÓK MŰVEI \' * —a—. Az irodalom bérmely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen köny veknek Jegdúsabban fölszerelt raktára. i " \' - V 1 . • \\ Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelée nélküli megszer- w zéséröl gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvi\'agitás. Utazási kézikönyvek, ataszok, íöldabroszok tervrajzok, főid ée fggéuibök / Ima- és ájtatossági kInyvek egyszerűen én legékesebben kötve a leggazdagabb válaaz-lékban. Mintakönyvek s rajzok NÓIMUNk A k IIOZ \' * .7 "W> A „MURAKÖZ\' tarsadalmi hetilap kiadóhivatala. ✓VVWW ■ FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰZENEMŰKERE8KEDÉ8B KÖNYVKIADÓHÍV ATALA, PAPIB-, IBÓ- éa BAJZESZKÓZŐK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTBSZBTB Csáktornyám. » V Vvx ^ VV» " Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. \' INUN Ul IRATOK HÉPKSKÖNYVRK minden kor és nem saámára, minden nyelven, a legdúsabb választékban. ISKOLAI ss OKTITASI könyvek minden nyelven Népies naptárak, áiilANáCaOS, ssnebköny vek. Az öbszóé irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában raegtekintéo végett készen állanak 8 kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. \'•■•■ jži TTTT • . . <■ >f . w Vidékről érkező megbízások kelI5 készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. . -í. t ■ . : ,. . t \' Irodalmi közlönyök ós jelentések ingyen szolgáltatnak i * mí 11T7I i ki a könyvkereskedés által. szakácskönyvek. 3- . ,, Előfizetés elíogadlatik : minden bel ós k U I f öl d I folyóiratok, napi divatlapokra a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. jflrqtfénk lattlnlézefeébfn hanfálandó fan\'Ant/rek /ott//on raktáron vannak. " -rntf Nyomatott Fiacbel Fülöp (Strauez Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. |
