Muraköz 1895 009-013sz március.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	39.27 MB
Keltezés:	2014-07-23 17:14:06

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1811
Megtekintések száma:	4371
Leírás:	Muraköz 1895. 9-13. szám március Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. mftrcziusl3. -.....HV^" 9* szám. 0Mrk«t0T«l irUkainl Uht ml»-Jwoip 11 1* — l \|,p «mI1«í r4«Ur Yomtko* M\|sd«B kisltaénjr Hargitai j^lltf iMi k Mi M ticir« ktktwUS CUdófclvaUl i riMk«! FAUy k»ny?k»rMk»d«. 14, kll^Uk u sIMastlrl dijak aj{lM«rk U k»rdtW. KrfcUuk jiUujMio iziniliilitli. • m ÜRAK0Z MAGYAR ft 00RTXT HYELYEN MKGJKUNÖ TÁRSADALMI, 1SMKRITTERJKSZTŰ SZÍPIRÖDAUI HETILAP. __Megjelenik hetenkint eyywger: vanárnap. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarókpénztár« sat. hivatalos közlönye. Kgées éirt Fél érre 4 M i frt l.CH Negyed évrs . . Egy« nám 10 kr WHbHssfc m% MipMUi: Q«MWy«r A. T, ém Kek«U» B. WrtJ. ír+i. Utmt S«kü«k H., DakM M., OfTXk D»«U e. L. 4« Mraiaál U Mwtl \' KrinHm: Mm M. Nv\'Htr pitit«* m 19 »tv Ifjúsági egyesületük. sülét, fogja mondani az olva&dH^ftTIž egyletekben való túltengés társadalmi veszedelmével ismerős. Pedig az akczíó méltó a figyelemre, — ha tekintetbe vesszük azokat a nagyjelentőségű ethikai és kulturfeladatokat, melyeket az iljusági egyesületekkel czéloznak. Más országban az úgynevezett le#ény-egyestlletek valóságos megvédői az erkölcsnek és istápolói az önképzésnek és virág-7anak is, mert a társadalom humanistái nagyon fontosnak tartják, hogy az erkölcsi elduvulás legveszedelmesb, leghajlékonyabb idejében az ifjúság morális, maga alkotta béklyókkal legyen megkötve, a szép, jó és igaz Castiliai forrásából táplálkozzék, nehogy a léháskodás lejtőjén az elzüllés sodró áradatba guruljon- Az úgynevezett ifjúsági egyesületekre tehát fontos misszió vár. Az enyhén vé^re 1 hajtott ismétlő-iskolázás mellett igen ráfér a cseperedő ifjúra, hogy tizenöt éven tul az önképzés alkalma számára megadassék, — abban is helye* akcziót találunk, hol a dal hatalmával verbuvál és a falusi dalosköröket óhajtja serdülő ifjúságból. Heine és Seume éneklik, hogy a dalos emberek gonosz emberek nem lehetnek. A dal kedvencz mu-latság-tárgy az ifjú években, a ki fiatalsá- gában dalolni nem szeret, annak szivét idő előtt megfagyaRztotta a gondokkal tele élet, avagy talán az ilyen, kedély, szív nélkül született. Ismételjük tehát, hogy az ifjúsági egye sületek dalos körökkel kombinálva szerencsés gondolat; hisszük, hogy sikerre vezet. Ámde vélekedésünk szerint a társadalomnak van az ily egyesületek megalapításánál a fődolga. Sokan a községi elöljáróságokat vélik hivatottaknak az ifjúsági egy letek szervezésére. Csakhogy mi, a községi elöljáróságokat egyedül, magukra hagyva, nem tarjuk elégnek at ifjúsági egyletek megalapitására. Oly sok teendő vár ma a községi elöljáróságra a közigazgatás számos komplikációja miatt, hogy még ilyen kultur misszió megindításával megterhelni szinte túlterhelés. Ebben a dologban a társadalom lelkes üterére is kell számítani, a mely a község elöljáróságával kezet fogva, a czőlt, az ifjúsági egyesületek szervezését, megvalósítja. A fizetési meghagyások reformja. Nem szakczikket, hanem ismertetést akarunk adni e sorokban Ennek a törvénynek a czélja, hogy az eljárás a lehetőségig egyszerű legyen, vagyis, hogy a tiszta, határozott követelések a leg- könnyebb módon ős eszközökkel érvénye sithetök legyenek. Az uj törvény szerint fizetési meghagyás utján érvényesíthetők 600 frtot meg nem haladó pénzösszeg (vagy érték) fizetésére. A meghagyások kibocsátása az illetékes járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Fizt* tési meghagyás kibocsátását irAsbelileg kell aZ\|illetőnek vagy megbízottjának kémis. Ha a kérvényt maga nyújtja be, sajátkezüleg írja alá és két tanúval előttemezi. Erre az illetékes járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsájtja, melyben az adóst, vagy adósokat az adósság 16 napon való kiegyenlítésére hivja fel. Ha a 15 nap letelte után az illető tartozását ki nem egyenlíti, ellene végrehajtás kérhető Az adós azonban a fizetési meghagyásnak ellentmondhat. — Ellentmondását írásban, vagy szóban bejelenti, vagy a kézbesítési iv is hátára jegyezheti Ellentmondás esetén a bíróság tárgyalást tdz ki. Ha ellentmondás nem történt, akkor 16 nap múlva a kielégítési végrehajtásnak jött * az ideje. Ekkor a követelés csupán 30 napig biztosíttatik, mert »z ellentmondásra az illetőnek még annyi ideje van. Ebből látható, hogy a fizetési meghagyás csak azon köretelések behajtására alkalmasak, a melyek nem vitásak- Ez a törvény a hitelező javára készülj mert eddig a hitelezőnek, akármily világos i „MmHz"lánzája. Utazás Horvát-Szlavonországban. Irta: Gönozi Ferencz. A mai zónán világban egy ily, közeli vidéken tett ultuás inkább kirándulásnak volna nevethető, mért, nehogy nagyzo ássál vádoltassam, kijelentem, bogy csak aion jogcsiranél fogva nevettem el .utazásnak", mivel vonaton kivül kocsin h részint gyalog jártam. — A koosi- és gydlogutaiánnál pedig még nem hoztak be zóna-rendsxert. Ezeknek még aligha született meg a miniszterük. — A lovak s az emberi lábak mig egénxea a régiek, legfölebb a« utak jobbak. Ts-bát megnyugodhatunk a föntebbi ozimben. Augusztus közepe felé, forró njári napon Ültem fel Varazsdon a vonalra. Az első állomásig, Turoiolg a ronat síkvidéken halad. — A vidék külső arczulata megegyező Muraköz síksági részé-▼•I. A termények főbbjei i» ugyauazok. Hossz kukoriosatermé* mutstkóiott itt is, mint Muraközben. A félig megnőtt siárt sárgás-barnává ezáritotta az aszály (némelyek szerint a kukoricza ia peronoszpórás volt, az okozta korai »»áradását) a szegényes fej guggolt rajta. Turcsin mióta « mellelte futó viozinális «»ut megnyílt, a varazsduk legkedvesebb kiránduló helye. Idővel, miután az erdőn hsgység többen kedvező tekvésse! bir, igeu kedvea ós kényelméé mulatóhelylyé fog válni. Turcsinnál elértük az Ivánosioaa hsgylánoz előhegyeit. Innentől vonatunk déli irányban folyton felfelé halad a hegység oldalán. \|A hegység változatos. Erdők, cserjések, iriáHok\' szőlőhegyek, szántók a a keskeny völgyekben rétek vonulnak el ssemeink előtt, mik között belyenkint csinos kösségek, uri lakok, villák s szétszórtan épült apró parasztházak tar« káliénak. Ha esen elöhegyek egyes pontjairól visszatekintünk, elragadó kilátásban gyönyörködhetünk. Ellátunk a muraközi hegységig, belátjuk azon [szép és termékeny sikföldet, mely a sebesen hömpölygő Dráva melléken húzódik, jobban mondva, melyet h Dráva folyó szeszélyes kanyargással ketté szel h melyen hajdan keskeny tenger terült el, egy kinyújtott karja a nagy magyar síkságot boritó tengernek. További haladásunkban a vidék mindinkább változatosabb kesd lenni, mindig több-több önálló hegyalakzat tűnik szemünkbe. A vonat utja balra, jobbra kanyarog, kerülgeti a nagyobb hegycsoportokat, hegyhátakat, ciuo«okat s a köztük ösz-szeszorult völgyekben halad. A kilátás esak a hegyoldalokra a közel esö kúpokra terjed, A osuosok közt számos az önálló, minden oldalról Völgy által határolt alakzat. Ezeknek oldalai tölgy, bükk a fenyő erdővel vaanak benőve, melyek zöldjéből itt-ott óriási s meredek sziklafalak fehérlenek ki. legnagyobb és legszebb köztük az Ivanosioza csúos, mely Zala és Vasmegye távoli részeiből is jól látható. Egy széles, sziklás hegyoiúos ez, a tetejéig erdővel fedve. Ai Ivánotiota a muraközieknek időjóslója. Ha „füstöl" vagyia felhők takarjak, — biztosan eső lesz. Ivánosiozálől délre a hegység folyton alacsonyodik. A magasabb hegyréeaek — Kanlik hegység ágai — balfelől, dé keletnek esnek. Ax eddig átutaiott terület dioseksxik a legszebb hegyrészletekkel, melyek as idegent igen kellemesen lepik meg. E hegyek általában s részleteikben részini történelmi multjuk, részint szépségüknél fogva a horvát költők által többssörösen meg vannak énekelve. A horvát nép as Ivanosioza s Kalnik hegység vidékét s magukat a hegyeket is Zágorjának, a lakókat pedig zágorecsekuek (hegymögöttieknek) nevezi, ellentétben a Száva síkságán lukókkal, kiket pregoreozeknek (hegyelöttieknek) mondanak, mig a drávamelléki horvátok pridnavczi (dráva-melléki) gyűjtőnév alat ismeretesek. Z«gorja vidéke meglehetősen sűrűn lakolt. A nép általában földhöz ragadt szegény, főleg mióta szőlOii, mely a főjövedelmét szolgáltatta, a filloxert- raegUmadta s kiirtani kénylelsn, Igen nagy úarab területet láttunk, melyek a közel múltban még k legjobb szőlőtermő helyek voltak s ma hajdina, kukoricza vagy kalászos vetemények sorvadoznak rajtuk avagy parlagon hevernek. A gyümölcstermelés itt nagvmérvü s jó fajú gyümölcsök vannak. — A zágorecz gyümölcsét a közelebbi városokban a aikvidéki falvakban adja fi.. A gesztenyét ós oieresznjét Muraközbe ia szekérazámra hozzák eladni. A zágorecz főfoglalkozása a földmiveléssn, szőlő- s gyümölcstermelésen felül a vásározás, m^xégetés és háai ipar. — Uton-utfélen látunk u^zégetö kemenozéket. A meszet Varazsdra a Csáktornyára szállitiák s a piaoton adják et vagy faluról falura vándorolva adnak tul rajta. Házi ipar termékeiket (a fözőkanalakat, fa-tányérakat, moasarakat, dézsákat, kádakat a sajtárokat) is ily módon értékesítik; "\'4> volt követeiére, a kósedelmezö ellen kere »etet kelletett indítania. Megkíméltetik az a\'lós )» az utánjárástól és perkölteégektfll, makaciaági esetek nem lesznek, az ügyke-resö felek olcsóbban érik «1 igazaikat- A törvény az ellentmondásba! a jogtalan követelések ellen védi mag a keresetbe vont egyént, a járatlanabb, tanulatlanabb embe rekkel azemben visszaélések nam lehetnek. A kézbesítő, az irni olvaani nem tudóknak köte\'es a meghagyás dolgát megmagyarázni, de még lia ellentmondásaal nem ia óine, joga van perét újítani, Ez az okos, jó törvény már alkalmazásban van. Különfélék. — g uomsxédságböl. Varazad városi pol gári őrség, fövédnöke Albrecht föherczeg elhunyta alkalmából sürgönyileg fejezte ki részvétét a a temetésen O Felsége engedelmével a főparancsnok (a polgármester) vezetéke mellett hat tisztje áltat képviseltette magát. A polgári őrség fennállásának 150. évfordulóját az idén jubiláris ünnepélylyel akarta megünnepelni, azonban fővédnökének elhunyta miatt a« ünnepély megtartását a gyász leteltére halasztotta el. — ia frt-fáartoa tinctistilyt, Mult hó 16-án ment végbe Mura Szent-Márton farsangi tánczmulatsága, mely a jól sikerültek közé sorolható. — Marssica Károly vendéglős ugyancsak kitett magáért, ami a díszítést, az ételek és italokról való gondos kodást illeti. Igaz, hogy az erős hideg és rossz ut majd lehetetlenné tették a szomszéd városokból való megjelenést, mégis mintegy 20 pár tánczolta a négyest. Fesztelen jókedv uralkodott reggel egész 6 óráig, amikor ia a harangszó intette haza a kedélyes kö zönséget. — tfáluitás után. A »Pesti Napló«-ban olvassuk, hogy lelkészeink részéről milyen elbánásban részesülnek azok a hivek, akik dr. Wllassits ministerre szavaztak. Általánosságban nem fogadhatjuk el a >P. N.« értesülését, mert lehetetlen, hogy lelkészeink között ne találnánk olyanokat, akik »hivatásuk magaslatán« állanának 1 — Kivételek voltak é* vannak is Ilyen kivétel a magáról ós állásáról megfelejtkezett drAva-vásárhelyi káplán, kiről a fent nevezett lapban a következőket olvassuk : »Vugrinecz Ferenci dráva-vásárhelyi segédlelkész adta a minap kiváló tanújelét nemes lelkipásztori érzüle tének. Kodba Márknó, puscsinai szegény asz-szony kereste fel a tisztelendő urat, kérve, hogy mondjon misét beteg férje felgyógyu lásáért. A pap kijelentette hogy ezt nem hajlandó megtenni, mert Kodba Wlassicsra szavazott; azt is mondta, hogy ha haldokolni fog Kodba, még meggyóntatni sem megy el az istentelen »liberálist«. E kijelentések után Vugrinecz páter cselekedett is; ugy kilökte Kodbánét a szobából, hogy az asszonynak kitört az egyik lába. Kodbánó most a csáktornyai közkórházban fekszik«. Nem füzünk bővebb komentárt ehhez az esethez, csak a jogosan felháborodott köz vélemény megnyugtatására annyit, — hogy a vizsgálat ez Ügyben már megejtetett és hogy a t. káplán ur esetével majd a bíróság lesz hivatva érdemlegesen foglalkozni amelyhez a panasz beadatott. Még csak azt kérdezzük : IIol van a hivek iránti türelem ós szeretet ? 1 Bizony, bizony szomorú, hogy nekünk laikusoknak kell erre figyelmeztetnünk a pásztó rtl — ^ ><gehéimtgyel $apló< czimü för-medvényes lap, még mindig foglalkozik a mi választási ügyeinkkel. — Minden számában (elszaggatja azokat a »ebeket, melyek nélkül ellehetnénk, ha dr. Major betegei után látott volua s ha dr. Premus nem lépte volna át a Drávát A »Feh. Napló\' előhurczol min dent; nem kiméi tisztességet, nem érdeme ket, nem polgári erényeket! — Pedig azt hangoztatja, hogy vallásunk érdekében küzd Ez talán nem lehet igaz, mert a mi vallásunk a szeretet éa türelem vallásul Imádkozni tanitson bennünket a »Fehérmegyei Napló« és ne gyűlölni I — $aatpklj. Márczius 16-ikének évfor dulóján a csáktornyai áll. tanitóképzőintézet tanári testülete és növendékei a »Hattyú« vendéglő nagytermében hazafias ünnepélyt rendeznek, melyre a t. közönség ezennel meghivatik. Az ünnepély műsora következő: 1. Nyitvány. Sextett-finale op. B. Hennet 8.-től songorakiséret mellett előadják ; Schlegel Ferenoi, liorváth János, Veínaoht Lukáes, Vendler József, Pelntler Gé»a, Ooldmann Antal és Trlnkl Alaio. kép. növendékek. — 2. Szózat, férfikar, Mest«! Károlytól, énekli a kép. iljuság. — S. Márcziu« ifc Ábrányi Emiltől, s.avalja Trinkl Alajos kép növ\' 4. Kuruc« dalok. sóló fórflkat Káldy ÜyulátóL éneklik: Németh Sándor, Uadosits István, Qold\' mana Anial, Fllszár Miklós, Peintler Gén\' Brm," ner István, Horváth János és Major Károly kép növendékek. — 5. ÜDnepi besiéd, előadja : Felméri Albert. — Vonós-négye«, Pleyeltől, előadják* Schlegel Ferenci, Veínaoht Lukáos, Trinkl AUjo« és Uoldmann Anial kép. növendékek. — 7, Változatok Barlalus Istvántól aongorán előadja : Beér Fereno«. — 8. Tóli dal, férfikar magán szólamok-kai Alaga Gézától, énekli a kép ifjúság. — 9. fl\\ Tavati elmúlt... férfikar, Lányi Ernőtől, b) Talpra magyar, férfikar longorakisérettel Boldls Ignáosiól előadja: a képeidei ifjúság. \' - not höitOatt. A Muraközi Takarékpénztár részvénytársaság tek. igazgatósága, a közgyűlés határozatának kifolyásából 40, negyven forintot volt szives a Kisdedóvó Egyesület folyó kiadásainak födözénére ki* utalványozni. A mikor ez összegnek átvó* •elét elismerném, fogadja a tek igazgatósig ez adományáért az egyesület nevében legforróbb köszönetemet. — Csáktornya, 1896, február 26 án. Ziegler Kálmán, e. elnök. i§tosz Jtítdatités a pár hónappal ezelőtt lezajlott szentpétervári nemzetközi nagy kertészeti kiállításon kitüntetetteknek jegy* -eéke moHt került birtokunkba. E kiálhtáaon több részről adományozott kitüntetések között ő császári fensége Mihailotica Nikolai nagyherczeg a kiállítás védnöke által adományozott kilencz nagy arany érem foglalván el a legkiválóbb helyet rendkívüli nagy érdeklődés tárgyát képezték ; mert általános volt az az óhaj, hogy e kilencz nagy kitüntetés Oroszországban maradjon, a minthogy is nyolozat csakugyan a leg* előkelőbb orosz ezégek vívtak ki. A nagyhercseg érmeinek kilenozedikére azonban az ezen világversenyre sereglet angol íran* czia és német világczégek óriási versenyé-vei szemben egy hazai ozég — Mauthner Ödön budapesti magkereikedő — érdeme-nittetett. MidŐn a hazai inagkereskedelem ily magas fokra emelkedését örömmel vesszük tudomásul, őszintén óhajtjuk, hogy földmi-vetésünk egyéb ágazatai is ily törekvő c«ó-gek kezeiben legyenek, mert ez esetben csakhamar fel fog az virágozni és a válság A ságoreosek nagy szegénysége egyúttal műveletlenségüknek is tanújele. Zágoria tényleg Horvátországnak anyagilag s szellemileg egyik legelmaradottabb része, nyomorúságos és szellemi sötétségben élő, különben jó ie\'kö népét a horvát politikai izgatók 1884 ben zendülésre birták, mely alkalommal saját papjai, tanitói, sióval urai ellen fordult, kiket mint „magyaron\'-okat (magyar pártiakat) azaal gyanúsított, hogy még a tyúkokat is megakarják adóitatni ■ ők ai okai a nagy adófizetésnek. Viseletűk régies. A férfiak nagyobb része rövid inget a ugyancsak rövid s szUkes fehér vássongatyát, piros síinO, elöl pitykegorob«oros posztó mellényt, rövid tulpiános csuhát, booakort vsgy osiimát s széles, vaslag karimájú, (elején elcsapott alakú kalapot hord. A nök viseleténél a fössin síintén a fehér ón piros. Fehér, kurta szoknya, fehér nagy- és osipkés fejkendő, mindegyik vászon vagy gyolcsból, piros derék sjcsisma teszik ki a jellemző nöi viseletet. Lakásaikat egyszerű kis íahásak képezik eg/ szoba, konyha s istállóval. ZágorijAbtn, mint nálunk Muraközben a hegyvidéken, kevés községet találunk. A lakóbáxak elszórtan a hegyoldalokba vannak épülve külön külön vagy 3 — 6 bái ösz-sseverödve. Benne kell születni, nevelkedni, hogy ily •lsárt életmódot az ember elviselhessen. E magányban a sagorecz szellemi szükség-letét természetesen a vallásában találja fel a tűrhető anyagi körülményei mellett ex ad lelkének megnyugvást, es nyújt tápot, vigaszt • sivár helyzetébe való beletörődésbe. A vallásosságon külsőleg as idegen is észreveheti rajtuk. Utaiásoa alkalmával vonatunk több bácsust vitt Bisitrtozére. A nép eit tudta vagy legalább sejtette, azért a kik vonatunk elhalhaladását észrevették : felénk fordulva letérdepeltek s összetett késsel Imádkoztak. Megható volt látni a kis pásstorgyermeke-ket, a mint legeléssö teheneiket ott hagyva a vonat közelébe siettek, hogy a búcsúsok tiszteletére imát mondjanak. II. Vonatunk a hegyek magasabb részeiből ki-bontakoiva egy hosszú s meglehetős saéle, gyö nyörü völgyön robogott déli Irányban. E völgy Biéleln mindenütt szelíd dombok husódnak, melyek legelökül s szántókul húsznál, tatnak. Szőlőültetvények kevés helyen láthatók. Zlatár állomásnál óriási zaj ütötte meg fülünket. Zlatár az utolsó állomás Bisztriozéhez, a hires búcsújáró helyhez, s mit tudva, rögtön tisitában voltam a zaj okával. — Ai állomáson óriási tömeg búosus várta a vonalba való szállást. Egy részük Varassd, más részük Zágráb felé utazott hasa. A tolongás és nagy lárma, a külömbözö vidék bel i tipusok s viseletek nézésébe hamarjában nem birt as ember belelni. Volt köztük magyar, atájeri s zalai szlovén, vend, muraközi, lágoreozi, turopoljei horvát síi). kiknek sokféle nyelvű bestédébe belevegyült a bóosun vett sipok, trombiták, szájharmonikák folytonos szólása, nyeíego-tése, a vendek zenekarának játszása, a vasúti alkalmazottak parancsai, a nép betuszkolása és elhelyezés körüli lárma, miknek következtében a zavar bábeli, a zaj irtóitató volt. A mi vonatunkra a zégrábkörnyék népe szállt be. nagyobb részt fíhérníp; erőteljes, izmos, barna arozbőrü, lármás nép, melynek bálor fel- lépése, életvidorsága igen meglepő volt rám nézve, mert ilyen viselkedést én eddig osak a magyarnál tapasztaltam. A nők viselete igen érdekes, megérdemli, hogy néhány sorban bemutassam. A iejkendö kivételével ruhájuk maguk siöte és varrta sárgás szinü, pamutós vássonból készül. Az ingujak igen bök s bálul az ta^nyakból indulnak ki. S a mi ruhájuknál a legjellemzőbb s legérdekesebb, ezéles s több soros keresztsávok piroslanak a szoknyák alján, az ingnyakon és a kötényen osaknem egészen fölig. A leányok nyakát, ingssellét apró oseoie-becsék: több soros sárga gyöngyök, tükröcskék, mellük stb. díszilik. A kiabálásai — orditozásnak is lehetne nevezni — lett folytonos énekléseik hallgatásába fülem már kifáradván, a ooupó feljárójáhoa álltam ki s elmerültem a vidék szemléletébe. Qözösünk folyton ugyanegy völgyben haladt előbb délkeleti, majd déli irányban. — E völgy, melyet déli felón a Krapina patak öntöz a saávai síkságba fut s a Száva folyó (elé mindinkább szélesbtll. Jobb oldala felől azelid, apróra tagolt dombok, balról meg a hatalmas Sljemen hegycsoport emelkedik. A Sljeme hegység geríncae északkeleti irányban vonult s nyugoti oldala meredeken hanyatlik alá az alanta futó sik területre. Erről ai oldalról nem lévén elöhegysége, 1036 mnyi magasságával hatalmas benyomást gyakorol a szemlélőre. A Száva folyó mellett húzódó lapályra érve, lul as Uszkok hegység keletre húzódó, rövid, de impozáns hegylánosát találjuk szemben, Innen felöl ez is sik területből emelkedve ki, viszonylagos magassága jóval nagyobb hegységnek képzelteti velünk 1061 méter átlagos magasságánál. (Folytatása következik.; gllensulyozva lesz ar óriási haladás által, líauthner további törekvéseitől pedig reméljük, bogy épugy mint maj>terményeink-nek Németország leié hathatósan utat tört, legújabb nagy diadalának terén : Oroszországban is uj vidékeket fog föltárni mag- kivitelünknek. 4 $ialaj\'§ar6tl féle Magyar Nemzet Történetéből most jelent meg a 8-ik füzet, melyben Szent Lásaló és Kálmán királyok uralkodásának története van siokott alapossággal megirva. E füzethez is két gyönyörű mflmellékletet csatoltak a kiadók : as egyik Echter festménye után as augsburgi csatát ábrázolja, a másik Geiger rajza után ait a jelenetet, midőn Saent István elfogja Gyula vezért éa családját. A szövegbe nyomott képek ssáma ezúttal tizennyoloz, — egytől •gY\'g va«y «gykoru rajzok vagy természet után készült ábrásatok, vagy padig egyes nsgyhirü featméuyek reprodukoaiói. — így mind\|árt a füzet elején találjuk Székely Bertalan hirea freskóját, Lássló király átkel a Dráván, utána következik: Sváb Rudolf német király, (a merseburgi székesegyházban levő sirfödeléről, Sat. Lásaló fej-ereklyetartó ssobra. Salamon állítólagos tornya Visegrádon. Kun Lovas. Szent Lásaló pecsétje. Szt. László karoaonti ereklye tartója. Szt. Lásaló és beje Szt. László ezüst pénze. Kálmán király pecsétje Keresztes vitéz sí első keresztes háború idejéből. Keresztes vitézek as eiaó keresztes háború idejéből. Normann gyalogos vitéz a XI. száladból. Zára. V. Henrik pecsétje. Dömös. Ismételve figyelmébe ajánljuk e kitűnő munkát minden magyar olvaiónak. Ára füzetenként 80 kr. 60—62 füzetben a mü teljes lesz Vtt«zary K.o1oh életrajza. A „Korrajzok czimü uj folyóirat egyszerre négyes füzetben adla ki a biboros herczegprimás életrajzát. Az arcsképpel éa kéziratmáss! díszített vaskos kis kötetet maga a szerkesztő Dr. KörÖsy László irta. Vaszary Kolos as egyházpolitikai küzdelmek egyik legkiválóbb történeti alakja. Békés szelleme, fenkölt idealizmusza, tündöklő hazaflsága és íényes szónoki tehetsége beosültté telte a nevét a tróntól a kunyhóig. — Életrajza valóságos korrajz. Adatokban gazdag, feldolgozásban gondos ; több érdekes aktája most jelenik meg először a nyilvánosság előtt, őszintén ajánlhatjuk olvasóinknak. Az ünnepelt egybázfejedelem rokonssenves hangulattal megirt életrajzának ára 1 irt 20 kr. { — előfizetőknek 90 kr. A busz ivnyi kötet megrendelhető a .Korrajzok kiadóhivatalában (Budapest, Andrássy-ut 26.) Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben is. Midőn a nagyközönség figyelmét Unghváry Lássló osoglódi hirneves gyümölosfa iskolájának mai számunkban közzétett hirdetésére felhivnánk, különösen kiemeljük, hogy nevezettnél a százezrekre menő mindenféle nemes csemetén felül még mintegy 1.600,000 darab 1-3—8 éves gyümőlosftt vadonoz van\'eladásra készen, mégpedig: körte, alma, birs, douosln, paradlosom, szilva, prunus-myrobolana, salnt-Julién, beazterosel asllva, eper, sai-meggy, sárga baraozk, mandula és kökényből. CSARNOK. Böjti történet — Irta: Ho&rsy KálmAn. — Hogy a farsang minden körülmények között tövid, as igen élénken fog már nem is sokára mutatkozni. Ugyanis a Bajtó és parlament holmi mezőgazdasági válságról beszél, innen-onnan januárjelsejétől a moatani hBmvazó szerdáig bőven hét hétig tartott karneval uralma óa még sem volt elég A "ita és kefekötők, Harozi bátorság nevet \'\'»elő hadaetyán egyletek, jótékony thea és leves osztó intézetek és ég tudná még miknek tánczvigalma a farsangból kiszorult. Ezek aztán mind a böjtben igénylik a maguk fénjea sikerű töncsvigalmát. Rettenetes, hogy a tönkre jutott éi a bálok miatt eladósodott családapák lábra állítására ilyen jótékony czélu tánoavigalmak nem rendeztetnek. ] Tisztelt olvasóim. De én nem csak elmondánára fogtam tollat. A Kis-vályufalvi hentesek mulatságáról irok, melynek lady patronesseje Pléh Jóasefné aaon aa alapon, mert ő az Ő polgári számitá\' szerinti két métermázsájával a legjobbau tu>:f imponálni. A megalakított ötven tagu rendezőbizottság már annyira a részleteknél tartott, hogy a disztánezrendet és diszmeghivót fogalmazta meg. Az előadó egy kis keszeg képő virslis volt, de a lelkesedé« megnirositotta Ugy deklamálta a meghívót, mint Saacsvay az Eoségaráj darabját. Odáig zökkent, hogy személyjegy egy forint, osalád\|egy 2 forint. Dongái fölsziszszent. Sérelem akar történni a hentesek elité böjti mulatságán. Dongái fölállott. Kordován, asiroa nyakán megimbolyogott hatalmas feje. Homlokán az erek kidagadtak mint térképen a folyók, lábaival toporzékol, mintha nemié rendeaő-bizottsági ülésen lenne, hanem odahaza taposná a káposztát. — Hogy tetszett mondani ? A vigalom beli meghívóval egy kii hiba esett As én gusztusomnak éppen nem tetszik ez a kitétel : személyenként. Tessék osak a kifejezést ugy venni, a hogy a nép ajakán él. Hisaen kérem alásan, a hol személyekről van szó, ott a tisztességes magyar asszony elpirul* Én személyeket a hentesek vlgal-mára nem engedhetek, títyláris módosítást ajánlok, hogy személyenként igazitódjék ki páronként. A helyesek többsége helyeselte az indítványt, de Pléh József fitymálva szólt közbe: Micsoda óidiság — az előre törő moraj dühbe gurította Pléh urat — Igenis ósdiság, mert mit azámlálnak a vásáron is páronként? A birkákat. Kövesse meg Dongái ur, mi nem vagyunk birkák. Hogy túlságosan ne szaporítsam a jzót, kijelentem, ezen bizony keményen összehajtott a trendezöbizottság. — A lapok efféle részleteket közöltek belőle, nagy botrány a hentesek gyűlésén, a széki ába mint argo-mentum, a viaskodó bálrendezők, a sebesülteket nagy gonddal, részben a kórházban ápoliák. A tudósítások azzal végződtek, hogy az ellentábor két hőse Dongó és Pléh elkeseredett pört folytatnak a bíróság előtt Szóval most is igazolva lett, hogy a ki szelet vet, vihart arat. Dongó ügyvédje Csontos Márton volt, a ki azon misztikáé kijelentést tette, hogy a pör bizonyos, bár kissé fortélyos. Semmi azt - susogott boszut lihegve Dongó. — Én boszut akarok. A költséget nem sajnálom. — Még kétszáz forintot se? — Nem én, még annyit se, — Hát jó ! Kétszáz forintért a maga részére libbentem az igazságot. — Szivesen megfizetem, de egy kis rész\'etei fölszámitást kérek. Csontos egyenként bediktálta az összegeket: tény vázlat, panaszlevél, szakértők, napi és munkadijak, informácsió, felebbe -beaés, előre nem láthatókra, az egyes tételek a Dondó felszámítása ezerint 190 forintot tettek ki. Mosolyogva szólt. No, lám, még nekem van 10 forint rebaohom. Mert ast hiszem, most már minden ftJI van azámitva ? — Ördögöt, van I kifelejtettem valamit. — Mit? — Hát az — eszményi bélyeg, hát az kutya ? Dongó ur pedig fizetett, mint a kölee. Tisztelt oWasóim pedig ezek után méltán kérdezhetik, hogy miért neveztem el históriámat bö\|ti történetnek. A megfejt* igen egyszefü. A pört folytatták, ugyanis elegánsan megböjtöjték a pört, tekintettel as eszmei bélyegekre. — Asóta Kis-Vályu-Falván nincs rá eset, hogy böjti mulatságot rendezzenek. Nyilttér. E rovat alatt költőitekért sem alaki, sem tartalmi tekin\'etben nem vállai felelöe-séget a özerk. NYILATKOZAT. i A vidéki lapok egy némelyikében .Nyilatkozat" ozimmel Haldek Ignáoz aláírásával egy nyílttéri közlemény jelent meg, melyben Ualdek Ignáoz tnagkereskedő, a ki rövid idővel ezelőtt a budapesti kir. Törvényszék fenyítő osztályának nyilvános tárgyalási termében vádlottként a vádlottak padján ült, saját kényelmetlen aituatiójának leplezése végett az ellene még ínindig folyamatban levő büuügyre vonatkozólag a vidéki közönséggel egyetmást elhitetni igyekszik. Ezen tendentiósu* híreszteléssel szemben, de annak előrebocsátása mellett, hogy egy bírói határozatnak jogerőre emelkedése előtt senki ember fiával, különösen a még jogerőre nem emelkedett birói határozat által érdekelt féllel polémiába nem bocsátkozom, szárazon csupán annak konstatáláaára szorítkozom, hogy a budapesti kir. törvény szék mint büntető bíróság előtt sanbály. szerűen lefolyt bünvizsgálat alapján a buda-eati k?r. ügyósxsog — mint vádhatóság ivati Iból Haldek Ignáoz magkereskedő ellen vádinditváuyt tett és a föméltóságu kir. Ouria 7307/8. 894. sz a. kelt határozatával éppen a vizsgálat adatai alapján Haldek Ignáoz magkereskedőt a lopáa bűntettére való felbujtás miatt vád alá helytzni rendelte. ff As ezen vádhatározat folytán megtartott végtárgyaláson a közvádlő kir. Ügyész ezeq tárgyalás fejleményeihez képest a vádat fenntartotta és Haldek Ignáos magkereskedőt a lopáa bűntettére való felbujtás hivatalból üldözendő bünoselekményének elkövetése miatt indítványozta megbüntettetni. Az első fokban eljárt bíróság vádlott Haldek Ignáozot felmentette ugyan, de a bűncselekmények megtorlásának szorgalma* zására hivatott vádhatóság nyomban nyilvános tárgyaláson a felmentő ítélet ellen fellebezését jelentette be. Haldek Ignáoz felmentése tehát még nem jogerős és felső bíróságaink vanuak hivatva Haldek Ignács eljárása felett ítéletet mondani; ö maga saját ügyében biró nem lehet és nyiltéri közleményekkel bíróságainkat praeoocupálni nem fogja. Ennyit tartoztam az igazság érdekében kijelenteni, de polémiába Haldek Iguáczczal nem bocsátkozom, csak azt kívánom még megjegyezni, hogy merő valótlanság az á mit Haldek »nyilatkozat «-áhan még eddig jogerőre nem is emelkedett felmentésinek okául felhoz. A kit a Curia jogérvényesen lopás bűntettére való felbujtás miatt vád alá helyezett és a ki ellen a vádhatóságot képviselő kir. ügyész ezen bűntett miatt a vádat nyilvár nos végtárgyaláson hivatalból fenntartotta és a ki ellen végre a kir. ügyész fellebbezése folytán a bűnvádi eljárás még ma is folyamatban van: az ugyancsak hiába fe-nyegetődzik hamis vádaskodás miatt való feljelentéssel 1 Mauthasr Ödfta. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. I ÍL tečaj Vu čakovou, 1895. 3 inaroziusiu Broj 9. ■ ti radnik\')« moti J« svaki đru» govoriti Md \'II i II ▼sro«. — Sr« potiijko tiSaé« m Mdrij^t ■»• viaak, b»J m poéilj^Ja a faM ■m«1M Jmámftk nradaika t« Ohknii Xs4Wl>tT«i fc^JfaUr tiMb«l FÍUpm htmm fftj/U* i >Wi»m imÜIH«. h«n atükor t l\'rcdplatn* mur \|«i Na celo leto . . . 4 írt Na pol leta ... 9 M Na četvert leta . . 1 tri fojodinl broji koSteJ* 10 fes. Obnui m pol«c rgodb« I M raSvaaJm. max]ar«koa Jtilkn iilaieéi druitvenl Knannlveal I povućljlvl IIt kh puk. suisd.tljmdix\\ ><lixlgxo.t 1 to: vu avcOzru nedolj-a.. Služben glfjnik : „Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga druitva\'f „Čakovečke flparkawe", „Međimurske sparkaseu. t t. d. —■ LULI lliXJ«-. K ft T 8. I. Jutro j«. Sune« s« pokaluj« vu Dalu •obioa i budi na«. Stanemo s« vmivamo se i opravljamo Pak kada smo 1 te muke preterpeli, Rednemu »a stolT da popijemo nafu kavu. E\|, al nam ide vtek. On« su mornoeti, »kojom amo ■ po#telje »digli, nestaje, krv kakti da lehkele vu tilah teče. a uoge kak d« bi hotele «am« od aebe poleteti. A stopracn po ob«du » rna" kaval E pak kad vam j« prijatelji, tak po Voljna kava, budem vam pripovédal o n,oj koje kaj. - — Domovina kave j« okolioa Caffa 1 Auareja vu haUflkoj visočini. Ovdi raate kava kakti divje likarje po kamenitih tlih DrugaC je kavino ateblo 6 do 10 metrov visoko. Drévo je vitko, komaj 9 cm. d«belo Krhanja je pravilna, listja temno i gladko Cvét je droben i béli. Plod (sad) »podoben je na oj Crćftnji, m kak lioč« dosreliti, tak premlnja i svoj u farbu s najprvlje je zelen, onda poluti. a na zadnja j« ć«rl«n i fioličen. Ako odpremo öreSnju, nagli budemo vu mesu koičicu a vu njoj séma. Takov vam j« i kavin plod. Vu m««naU>j ljudski Uliju dva »Imena omotana • tenkom ali jakom koiicom. To a«m«nje dobadja vn tergovinu, Gdo d« ga nepomna ? f Kava ovete za malo né oélo ljeto • plodi\'i onda, kada j« več 40 do 45 ljet stara\' Vu Arabiji, gde najbolj« «ava raste, pulOaju da steblo do svoje navadne visine poraste; dolnje grano (svržje) kleltriju, odsekavaju a najgornju držiju za najbollu. Prvi put ovete mladica komaj vu drugom ljetu. Pokehdob plodovi (sad) nejednakp. dozrévaju, treba ih na godinu vi^e put obirati. Na auhih mófltih jesu iroa menjia, ali imaju vnogl vugodneái miris (duhu), ka) se pri ostalih felih stim postigava, da se po-brana trna ostave, da dozróliju. Arabaka doaröva sa 3 ljeti ali i najhujfla dobi zs 10 lj«t isti miris (duhu). Kak plodovi (sad) dozrőliju, tr«ba ih pobratk Na to ih tr«ba očistiti,, t. j. meso i onu tenku koficu. kaj srna ovija, odstra* niti. Pobrani se plodovi presstreju ili na-kupčaju i poléju vodom. Meso počne vreti a sa dva do tri tjedna jesu zrna suha. Onda ih deneju vu mnline, vu kojih se ona drobna kožica od arna samvga odlópi. Po gdekoje steblo daje 8 do 10 kilograma suhih plodova, ali ta su več rédka. Na Javi dobivaju od jednoga stebla stop* ram 0 26 do 0 6 kilograma čiste kave ; vu ĐraBiliji 2 do 2.6 klg., a vu Arabiji dapače i tri. Vz«memo 11, da je najednom hektaru zemljiflća posadjeno do 2660 iteblah, to budu ova stebla dala na jedno ljeto \'278 kilogramov čiste kavo. Vu drugih se krajevih ostavlja meso, da se na sunou oiuéi i od zrnca odljepi. Kavu, kakvo od trgovoa dobivamo treba pržiti (peči), — Stim prijemlje ona ponaj-prvlje svőtlu, a potlji zevsema temnu smedju farbu. Pečena kava nosme dugo vremena ležati, ar bi drugač zgubila svoj 1 j epi miris (duhu), od koga vse zavisi. Pokehdob i pečena kava vu trgovinu dohadja, gledali su da joj miris (dahu) občuvaiu, pak su viako jo<ć« toplo zrno Btučenim oukorom posipali, koji se je\' okolo toploga srna vu tenku kožu pretvoril. — Za fran-cezku vojsku imčšaju stučenu kava s oukorom pak od te mőflovine délaju male tablice, koje treba samo premolomiti i vu toplu vodu hititi, pak eto gotove kave. — Pečena srna treba, da se samelju. Turčin stuie samo tuliko srnja kuliko mu je za jednu poroiju kave treba, pak ih polije vručom vodom Pri nas ostaviju da se prekuhana i preoedjena kava vsedne. Vu prvaflnje doba delali su od kave vsake fele htane i pitvine, vezda ju pijemo samo s mljekom i oukorom ili ćistu črnu. Vu Izhodnih zemljah a po gotovo vu M«sopotAmiji namćieju vu kavu vsak« fele dihalje. Vu Egiptu tg«ju pod kavom i poleg nje kakvo dl^eču smolu, da dobi ljepši miris, duhu. Arapin nosi navök sobom célú sprave za ZABAVA. > Najdjefro povrnuti. Gospon Akolaik iz N. si ipak nije nikada mislil, ia bu radi jedne klobasiće, koja sa mu prije nekoliko golinah okrali I radi jednog starog kišobrana (ambrela), koj ja pri njem ua kvartiru ostal jo* kajkakovih neprl-likab i nepovoljoostfh imal. Ali je ipak do toga doélp. Jer, kad bi jednoć posve mirno a svojoj ■obi bil sedel te po thekah svojih dijakov raznovrstne Crlene poteze i kvake i krile bil delal a k toma svoja pipa pašil, pokali na vratih i notar o »obu stopi jedan lumnjlvac, kojemu je na prvi pogled bilo na lica videti, da ii «je počastilo gradjanstve o Lepoglavi ili Moukaesu priskrbel, o ouej najm© velikoj koći sa mnogimi obloki i med osobito izabranim Srožtvom, Taj obraz kakjl jelova koža, i votli m debelim aganičaim uoeom, bil j« u svojem sah-tievaju, kak to več takovi uviek uavadno, kratek. jer on je samo med posmiehavan\|em i kiseli se dal zosmeoje, ds je samo dol«l po svoju zaboravljeoo ambrelo, koja li sad hoče uzeti, jer je vsni baá sad grdo vricrne, da u« kak ivila as tauko, imprst debelo d«š<lj pada. .Je zuaju\' — veli aumnjivac, p)k1am-ksm bi do preitrađeoog ikoluika bl\| blile ■topil te ga s desnem laktom, iz kojega je voda oa liepo zmoteni pod kapala, prijateljski drokoe: — „Ja sam Hanzek Lumpič, koj je lani pri njih komoru razbil. Jeli se mogu sad na me zmisliti? Ja bar mislim, da je. To je i onak bila najvekáa bedastoća k jednomu kkolniku iti razbijat i krast, a i oiim nikaj drogo oaáel, kak jedno posuleuu hektlkaáku klobasica u komori, a u kiitioi stola uekoliko codullc, koje le »kolskoj dieci davajo, za da imajo doma kaj pokazati ako su marljiva bila. te iz kolih niti uobl moči bilo krivoga paiola skup skeliti. Na zadnje me niau pak jol ktomu na malom prestrašili, kad iu iz avoje spa\'uice s pi^tolom o ruki vau do£il. A kad je Djihova stara pričela kriCatl, sem čez oblok van amakuul i po llebu se na zorniju spustil te Bam u toj meti moju ambrelo o komori zaboravil. Ja vefi po ojega nisam mo. gel dejtiy jer su me Isodarl jofl ou isti dao ▼lovili te k japici o Egerszeg poslali. No, barem sem bil ob<krbljeu čistih dvanajst mi es«oih Em je i to bila za me ireća pri tom skopom vriemeoo. Sad ali sam svoje odsedel, pak bi prosil za moju ambrelu." Da je gospon ákoluik na te galleujakove rieći kakti kačec srdit postal, nebude mo oitko za zlo vael. Na poaabljeui kiáobrao se je dakako od- mah zmiilil, em ga j« sam jol za petdeset krajcarov lleiferu prodal Jer mo je bil urno na zadevi, a to pak mo niti o seoji nebi bilo na pamet dolio, da ga ba tolvaj ikad uazad trebal. I tak si je svojoj irditoati dal podpono odulka, kad je tolvaju vrata pokaial. Ali tko se nije dal prestraliti, to je bil prevejaoi razbojnik. Oa rede : „Ako gospon ikolnik hoöoju iz toga tonova govoriti morem i ja droge lice nsp«ti Goipoo nek nemiele, da se mi hoocvati a paragrafe oerazmemo. Za ono bedasto razbi-janje, kaj i onsk nije nika) nosib sam ja poiteoo bil ksžjeo a i sudbene stroike tem platil mojim dielom oude, Ja sam le doita smraaval, kad sain oieli dao moral po zimi robje prati a i druga diela obavljati, ali je zato ambrela jol oviek moja, pak ako jo je goipoo Ikoloik oaiel, tak jo mora oooma. čija je, natrag vratiti, to je pravo i pravica Ako mi gospon Ikoluik za ambrslu dade jedan forint, tad som zadovoljan • ako pak ne tak odmah idem k sudu ja bi ipak rad videl, jeli nakoo moraju i polteoi ljadi štovati, ili j« samo za nas ovde". Kaj li je hotel dobri goipoo Ikoloik ? Kaj bo tak daleko dal dojti, da ga budu pred sud zvali, ili bu bolje ako spainetceli popusti ? Na sadnje makar je stvar u svojoj glavi ob- kuhajo kav®! malu zeljeanu tablicu, na kojoj prži, \' lonćek, vu kojem ju kuha. Ia mesnate ljuske kavina ploda déla pored toga Arapin nekakvo vino, koje ima ona svojstva koja i kava.. Na otoku J»vi i Sumatri dólaju ia kavinoga listja uekakov flaj (teh), koj nimalo neaaoataje za kineskim. i i Naiboljfla kava je Moka. Zrna su mala i zelenkasta Ta kava dohadja rédko vu vekioj méri vu Europu, ar ju ponajviše piju bogati Turki i Persijanoi. Mimo ove fele imamo ih vnožinu drugih, koje raateju po indijskom otoćju i vu Ameriki* Kava aavaimlje vn tergovini jedno od prvih möetah ; pored eukora, riže (rizkaéa) i nekojih drugih prirodnina mislim, da nejma stranog proizvoda, koji bi se vu to« likoj méri vu Europu donalal. (Drugi put dalje. » Priredil i Glad Fersnoe. Pravi put k blaženosti. Né je pravi Magjar, koga nezaboli srce, kad je oue ftalostue glaie ćital koje au novine donesle ii dolnje Msgjarske Alföld zvane. Bolno je pomisliti, da je to nafl čestiti, vrő-deo, marljivi narod, kojega i iuostranski ivét tak pozna; da je za život sposoben narod, da se da od jednog para kolompaže sanoriti, te se u hiljadah združi u tom uvérea\|u, da bude B6 usrćčil, ako ae upre zakonu i redu, oaOmu zakona i redu na kojem ae Čitavi orsag temelji. Povadja ae za vodji, med ko-jimi au oni, koji su zmad zemaljskog paka vodji postali, za stalno misle, da dobro či-niju, te n«opažaju, da nje upotröbljuje par Ijudili koji iztoga live, da nezadovoljstvo ai je* te ili svoje kolo tim vodi, ili pak zraven ta svoju svrhu rabi oue peneze, koje je mnogi siromak sa znojem srog truda pribavit i skup spravil. Ali onda, kada dojde nevolja za kruh, jako ćuva svoju kotu, te aamo drage husti proti sabijam i puikam. Svaki zna, da je onde u istina težkoč«. raćal kak je hotel jedno malo je stvar svi« kak smrdela. oq je anda popustil i platil ambrelu aa tvrdim arebernim forintakom, na áto se tatina liepo zahvali i u prvu krčme oddruće. Jeli pak je goaponu navučitelju n egova zažgana pipa i nadalje v tek illa, nemrem povedati. — No, komaj! Iaak Stern dojde s dvemi riđjani k zsraelskomu gospodinu N., pouudja mu je, da je kupi i hvali je nad zviezde. Zemelski gospodin pregleda .konje, koji su pod jedra kolca podpreleoi i kakti viestak odmah vidi da konji nikaj nevaljaju i da imaju razaovrstue falinge. Ou medjutim Sternu neće odkriti, da le faliuge pri konjih našel samo zgovori, da je nemre kupiti jer je jedan ridjan bolje ■vetle dlake nego drugi, anda, da nisu poave lite farbe, a takova on nemore trebati. Ali Stern ae atim neda odmah odputiti, Q\'go zamoli goapedina, da bi aloboduo pred Diim konje malo poteral, za da bu videl kakvi »a to fini konji. Na ovo gospodin privoli i tom pogodbum, najprije mora poave lagano tlerati, jer gospodin je videl, da se ga drugać nebu mogel riesiti a i baö je on dan bll malo boljže TolJ« te se je malo hotel dale vliti- Samo, da pravomialeéi éovék i to ina, da toj nepriliki nö je to vraćtvo, da pobune puk te ga uvéravaju, da ako par hiljadž Ijudih se gMie^ da oni od dna preokreneju celi or-sag i a ga porazdéle med sebe. Proti nasilju nasuprot aaallom i drtavs, koja je zbog toga, da obrani ioaetek svojih purgarah, ar niti ovaj imetek né je nkreéjeno blago, nego pri uajviflejljndlh ili po njih aa-mih ili p«k po roditelji njim istrudom priskrbljene blago. Pak ravao zbog toga, ar većina držav-ljanah nője »kolna pristati na to, da na razdélenje pustitu priskrbe, uvék bnde državu* oblaat jakfla, pak i onda, ako ne samo u\'jed-noj, nego i a stotinah u atofi nah okolicah ae združe te postavi proti njoj ioni, koji bi bi na ov način rado do imetka dolli na lvhki način. Zabman se anda n&djeju, koji misli, da je dovoljno aamo se sjediniti, skupa držati, da badu najzad ipak oni jaksi. Ta vidimo u inozemstvu, gdé vre par dosetak Ijetah uznemiruju i podižu se posleniki (teiaki), koji au takaj dobro spremljeni i koji vu iatinu vile zroka imaju na tuibu, doćim viaeput doista iietma zalogaj kruha, gdé u Magjarskoj ravniüi Alfölda, nigdo joi od glada ué ja umrlo, koji delati boće, te enda nije nigdar dosta težakah zmoči; na hiljade do~ hadja Ijetomice ouamo a Gornje Magjarske siromašnih llovakah, koji vile nepotrebujuéi, niti s dalka né je tak vrsten težak, kak bolje tivuči alföldskijte^.ak, koje anda aamo samo zbog aile oudé upotrébljuju. Vidimo anda u inozemstvu, da dok ovi teiaki silom nastojiju izvojuvati ai nekaj \|za toga pritisak samo délamUJea nJim nasuprot zakonskimi sredstvi Ume, da u oraaćka apra* vilde postavila svoje ljudi, gdé javno progo-? varaju, pokataju na istinite nepravde ai, mnogo au takvih zakonah izpoeiavali, koji o istinu na dobrobit bivaju težaku- Mofil je od toga mnogo felih govoiti, ali životni primer skuaanja živo poleg toga glasi, da bi nali alföldaki teiaki, da bi «na eilo, koju tim dobivaja, da se na hi\'Jade sdruftjio u obćeuitu svrhu, nebi na to obračali, da fine nasilje, nego Istina nato, da bi mirnim putem nastojali pomoči svojoj sudbini, neodvisini bi dtero pasti konje sa avim po malo ko-racati te kad au u okrugu idač dolli do gospodina veli ov t »Jako dobro, aamo da nije ov jedan ridjan svietliji od drugoga. Zatim si pusti konje u čvrstom koraku mimo sebe defilirati. I opet iato : .Jako dobro, samo da ov jedan nije svietliji od dragoga« I opet veli Sternu nska aada tiera konje u kaau, zatim opet u jačem kaau, ali avaki krat je konac isti: „8ve je dobro, aamo da ov jedan nije svetliji od drugoga. Stern sada sva svoju mudrost i govor-nlčtvo kak najvućensži ablegat akup pobere te pričme svu moguću i nemoguću dobrota svojih koujah hvaliti. „No, anda* — veli gospodin — »Neka jedan krat u gallopu (zagrabe«)okolo potiraju". Stern to učini, ali opet mora od gospodina éuti: „Jako dobro, aamo da jedan nije svietliji od drugoga". Stern pričme opet konje hvaliti i preporođivati. ,No tak nek je jedan krat u karrier! (veliki zsgrabce) okolo daju preleteti." Sad je ipak već Sternu bilo odviše toga, te kak da je u ae doéel veli : .No za Boga miloga, to ipak nije nikakov Gefleftl \'Posli® karriere bi ipak jedan ridjan, kak i do aad, svietliji ostal.* Obrne svoja kolca i odpelja se domov. — E* KfMay. postali od svih oitlbj koji njim bud a poslom budi s peuezi Uh vari ju, koji bi je istinu ti, pritiskati hoteli, Ar doćim nasilje 6ue, krvA I peneze izménjnCi, aebi i drugim kvar pro» nzroCuiuđ, za ljeta i dosetsh ljetah nikamo nabada zadli, mirnim pako putem za kratko bi vréme mnogo doprinesli svojoj sudbini. i Moč u jako dobrom méatu iééu a zaje-dinatvo. Ali da zatim jako zlo upotrébljuju tu silu ili moč, to vrio dobro moraja videti na lastovitib peldab. Iza Ijetah uznemirjuju i1 bunilu vre, pak kaj aa postigli dosad ? Malo, akoro ni s vi#e od ničesa. Nasuprot neka glediju kakve poaledice se tomu, da bi ove a se sadržavajući moć na to upotréWli, da bi se a razuorlke avrbe adružili i osnovali. (Drugi put koneo). KAJ JE NOVOGA ? Vu Budlmprttl, 19. februara. Zastupnička hita dovižlla je nakon eitir-méseéua trajanja proračunsku raapravu. Minister podnesel Lukács je namah flnancljalni jzakoa za godinu 1896 Bilancija iskazuje : redoviti iadatki 421,072 668 for. investicija 20,762666 for., izvanredni izdatki\'20 096196 for., prolazni izdatki 6,597 602 fabr., ukupni • izdatki 468,628.061 forinti. Ukupni prihodi 468,650.267 for„ vižak 22 196 for. Vu Budlmptftl, 22. februara. i Vu včera4njoj kenferenoiji narodne stran, ke iajavil je grof Apponyi da je na véstlma 0 fuaiji aamo toliko istine, da ga ja ml-nister-prezež baiun Bánffy\' pozval, nek« sapodene pregovore. No pokehdob je baran Bánlíy odmah na poćetku izjavil, da ne more vu vojničkom pr\'etati na nikakov« narodne zahteve, to «U to pregovori razbili\| Glrof Apponyi pozval je na to stranku, da ostane na svom atanovižtu, kaj je ona i jednoglasno zaključila. Dugovi razkralja Milana. Način ž vljenja razkralja Milana dosta \|e poznat; on je svojom raakalaée lOStjum ne samo aebe upropaatil, v«ć je \'i Srbiju dopeljal vu velike financijalne neprilike, ni negovoreči o tom, koliko joj je moralno naükodil. Vezd« javlja .Kel. Ert.«, da je malo ufanja, da bi s« Milan kaj prvlje po-vrnul vu Srbiju, ar ga čekaju \|«ko nevu-godne stvari. Rueki oar Nikola poručil je najmre mladomu srbskom kralja Aleksandru pouadanim putem, da bude, éim se njegov oteo povrne vu Srbiju, agrarna bank« .Volga Kama" tužbom utjerl« od nj«ga ona dva milijuna frauakah, kaj mu ih je po aagovoru oara Aleksandra posudila, t«r m intabulirala na njegov privatni imeUk. Milan je onda aadal poétenu rčč, da ae vile neće vratiti vu Srbiju, « zna ee, kak je svoju réC obdržal. Zvun toga duguje Milan grofu Br»jn bivšem prajskom poslaniku, 600.0000 franakah. Grof Br«y bil je vrlo intiman s Milanom, « ov je vpotrébil tu intimaoat, pak g« je rfetavil na pipu«/ aadavli mu poétenu réC, da bude dug za jedno ljeto izplatil. Medtemto^a au pr«él« tri ljeta, a Milan j« kavalirski »«bor«vil Na to \|e minule jeeeni grof Bray doéel vu Belgrad/ da smisli Milana na dug. Milan ga j« odpelial n« va-daaiju, obrekel je, da bude ia tri mesece vae vredil, — a za tim Je odputoval vu Pariz. Grof Bray kani tražbinu satuiiU. Pobegel blagajnik. Blagajnik (kaaapreceptor) pućke banko vu Oassinu, vu pokrajini Oaeerta VU Italiji, Giueeepde Oaravaggio, pobögel je aa 146.000 lirah kaj ao nosna kam. i \\ Kradja vu Budlmpsltl. Pred jednim tjednom provalil jo ne» posnat tat vu stan grofice Károlyi vu Bu dimpeéti ter vkral Lringline od gjungja i dragog kamenja vu vrednosti Od 8000 forlnii, drugi dan po poldan vlovljen je tat pomoću sla tara, pri kojem Je hotel oring line prodati. Medtimtoga mu je polio rukom da od redarstva pobégne, ar ga stražar nijeA dobro čuval. Strafara au onda takaj vlovili. Zločineo »o je dapače odpelal vu fijakeru, koji je atal prev\' vuličnimi vrati oreačkoga nadovetničtva. Za par danov vlovUa ga ipak policija vu Stolnom Biogradu (Szökesfehérváru) sove ae Jurkovioe 22 ljeti star i dijak je akademije. Pronsvjsrsnjo vu Budlmpedtl. Budimpeštanski Öpekulaut Ernyai, koji ja oodi imel menjaćnlou, stavil Be pred par duevi pred sud a. prijavom, da je pronevjeril (aatepel) velike peneze, koje su mu povjerili njegovi \'klienti. Moral je, kak veli, platiti snatne burzovne diferencije, pak je viel tudje peneze. Ernyel se hotel skončati, ali su ga vu tom zaprééili rodjakl — Vsa pronevjerena svota iznosi 160.000 for. Kralj lutrijai. Farkai Melko, koji se odsedel ljeta vu relta segedinskom zaradi prevare, puftöen je 18 februara na Doćekal ga Je brat, i kojim se Je va.] kolil odpeljal na banhof, a odnud je ttiel vu Aráé 4 i p< posnat slokodii Strel i I iz nepazljivosti laatovito döte. » < i Devet jjet stara očenica Ana Bedeković tu Abonyu, dobila Je od navućitelja Rum* polta nalog, da ponese s vomu otcu, koji je strojar, revolvera, noka ga popravi. Ddvoj«, čiča je srećno douesla revolvera dlmo I predala ga otcu, a kak se je obrnula k vra tam, zaöul se 0ns I ona je opala teiko ranjena na pod i malo za tim vumrla, Otec nije opa zil, da je revolver nabit, pak je s nepazlji* vosti sprožil i vsmrtil svoje déte. Samoubojstvo vu mrtvačkoj opravi. Vu petek vu Jutro nalli tu vu bečkoj uboftoici 76 Ijet staru vdovica trgovca Elisa Amon mrtva na njezinoj postelji. Na većer bila se je oblékla vu rartvečku opravu, zatim legla vu postelju, ispila gifta i vzela križa vu ruke, sklopila ih na prsih ter tak čekala smrt. I doista je za kratko vréme starica preminula. Njezine sustanarke (žene, koje su bileftnjom na kvartiro) mislile su, dale zaspala imétek RoUlldab. Pariiké novine »Signal* pideja, kda imótek Itoižilda iznosi vezda 10 milijarda fianaka ; francezka lóra ima od toga jednu milijardu. Ljeta 1877. imali su Rotaildi komaj polovicu od te svote, anda vu 18 ljet se je podvostručila. Preračunalo se je, da bude Uj kapital ljeta 1965. narasel na 800 milijarda* Sa intereiom ove lame penez moglo bi se zderžavati 87 milijuuov ljudib, anda vse ljudstvo céle Francezke. — Ljeta 1800. nije imel ded Botáildov nikaj. atopram pri bitki (taboro) pii Waterlo — počel se je jdigati. Crv v u sku. Vu pokrajini Saskoj vu varalu Hett-stedtu znažla je neku osemnajst ljet stara devojku stralna nesreća. Devojka je već pol ljeta datila veliku bol, kakti nekakvu vrtanje va jednom oka, dok joj nazadnje nije započel popožčati vid (videnje), koji je i vu zadnje vréme ćisto zgubila. Pred kratko vréme na navuk doktorov vtiála je devojka na klinika ta oči va JEIalle. Po pazljivem visiteruvanjem i iziakavaujem. doktori au znaáli, da devojka ima črv vu oku, koji je zadnje déle, strani oéne Šupljine zevsema izgrlzel. Pokehdob jo okn izgubilo vaaku vidnu sila, morali su oke izvaditi. Po tom jednom operacijom javadili au velikoga „pesjega črva\', koji je devojki fcoj* 8® je vu detinstvu vnogo sjednim psetom igrala — érez nos do?el vu oko Da toj betelnici niau oko izkopali i črva izvadili, ona bi najduže pol ljeta jo* živela, ar bi ojoj Crv doőel i vu moždjane. — Zapametite si roditelji to, tor čuvajte decu ed paov I Malo Statistike. Ljeta 1898. izvlečeno iz Seine 27.807 mrtvih tölah, a to iz vode, koju pijeju Pa* rižljani. Iz te vode izvleóeno je 5.6Ó2 pai, 3.807 mačkov, 9 108 itakorov i miSov, 1720 kokolib, 2.942 vUce, 4.203 domaćih zajcov, 789 svinjah, 7 telićov, 4 ježov, 83 konje, 16 bikanov, 2 žrebeta, 13 jopicah i s kaćah. Kina ima 200 miljah željeznioe. Japan 1.912 miljah. Vu zjedinjenih deriavah vu Ameriki ima 2.800 ženskih doktorov. Va dobrotvorsom zavodn vu Parizu, koji stoji pod gradskom upravom^ potroši ae na ljeto jeden i pol milijuna jajec, a kupljena aa za 220.000 franakah. Kratke novosti. — Nadherceg Jožef, koji vsako ljeto duže vremena boravi vu Wöriahofenu na vra« ćenju pri plebanolu Kneippu, podpisal je za gradnja željeznice od Türkheima do \|W0ria* hofena 20.000 marakah. — Vu Budimpešti izgradilo se bude vu razdobju 1896. do 1897. sedem novih vojarnah (kasarnah), koje budu nosile imena austrijan-skih feldmarlalah, nadhercega Karla, Albrech-ta, grofa Nádasdy, grofa Ivana Páiífy, baruua Laudona, grofa Hadika i Eadeckoga. — Iz Italije javljaju, da ondi joá na-vök traje strahovita zima, za — 14 do 18°. Spitall iu prepunjeni, pomor podvostručeu. — Zima vu Dalmaciji. Na putu ismed Drnüa i Knina naflli au 17. februara zmrž-njene četiri muže i jednoga žandara. I vu Sinju so nastradali težaki, koji su delali na cesti. Vu Dabrovniku, gde tak rekuć niti ne-poznaju snega, opalo ga je tuliko, da već tri dni leži po vulicah. Ovakove zime niti najatareši ljudi se nezmilljavaju. A da je ta zima sa — 7* R. vu Dalmaciji puno osjetljivija, nego ii pri nas, razuméva se po aebi, ar n. pr. vu célom dalmatinskom primorju néga nigdl pedih niti dvoji obloki* — Vu Haalburgu, 21. februara. Dneva 20. juniađa odprl se bade severo-izhodni morski kanal. Pri tom budu se po vaoj pri liki sestali car i kralj Ferencz Joi.ef, car ruski Nikola i talijanski kralj Umberto. žem: Tri stvari sa najvekie dobro na svétu. Prvo: žena, — drugo t smrt, a tretje-, neveik* Turski cesar; .Kak to?* Tónije mo guče? Ves 8vöt drli prav te tri stvari za najvekfle slo na svötu 1* Vezir: »A Ti slulaj I Da ni\|e žene, nebi bilo ni Tebe ni mene, — da nije amrtij nit bi Ti bil car, ni ja vezir, — a da nije ne-volje niti bi Ti trebal mene, niti ja Tebe.« mmmmmr Dober posel. Direktor željeznice: „Kak ide Važ posel ?" Restaurator: „Hvala gospon direktor] najbolje idu libice. Nevugodna zamjanat A: ,Ah( aorvua, stari osell B : „Ja vas nepoznani." A: ^Oprostite, moj prijatelj, koji je osel, on Je čisto vam spodoben. Ulje vlévati vu ogenj. , Mati: „Emica, zakaj si ti kuSnula got>-pone Tomeka? Emica: »Ah mamika, on mi je pripo-vódal, da mu je vmrla teca, pak mi se to tak aa žaloat dalo, da sam ga morala kulnuti". Mati: „To da mi vide nebuA včinila, ar bi drugač gospon Tomek na jeukrat zgubil vau svoju rodbinu. —* Nehotična röfr- Mladi gospončec fkoj je doéel vu na pohode) : „ Jeli Nj h smém zapitati, pica, leli su kada na me pomislili ? \' Gospa: „0 gusto krat, a osobito sam gdé zgledala tele.w Priredil t selo gos- kad Glad Ferenoa, $ekaj ga kratek t as. Kaj je najbolže na svóta. Turakic esar (svojemu veziru): „Kaži mi vezire, kaj je najboljše na svötu ?■ Veziri „Svfltli ceiai] da ti iatinu ka-, Zabladil jo. JaSec: Dragi prijatelj, jsli ov put vodi u selo ?• Seljak: »Ah ne moj goipone. Oni bi bili morali jod onde gore na lievo nuter obrnuti". — Jaiec: »Tak sad moram jedan komad nazad jahati? Seljak: ,0 ne I — Samo uek obrnu konja pak onda nek naprvo jalu kak do sad.* — Em. Kollay. Gyura Jurinec Šoštar iz Senkovco. P»o. daje svoju Malinu za leder volkati. Hi n{ broj 8. »The 6re8cham« osiguraju e družtvo vu Londona. Ravuateljatvo za Magjarska : Budapest, Ferencz József trg. 6—6 namera va svojoj palači. Za one, koji ai hoćeja život osigurati, daje navuk i prospekte Qráuu, Ugorta vu, Čakovca; naproti velike oltarije. Ovo osiga-rajućo družtvo ima vide kak 130 milijunah kruna h vrédnostl. — A jedno letni dohodek bil je lani 23 milijun krunah. Za osiguranje izplaitlo je ovo družtvo od 1848-ga leta vile kak 280 milijon krunah. odqovobwi ÜBEDHIX M ARQlTAI JOZ8EF Glavni surednik GLAD FERENCZ Nyilttér. E rovat alatt közöltekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a Sserk. I Hamisított fekete selyem- Égessünk el egy kis mintát a venni szándékolt selyembSl és a bamisitás rögtön kiderül: Mert mig a valódi b jól festett Helyem as elégetésnél nyombe.n össsepödörödik és csflkhamar ki-alsalk, maga után oaekély barna barnul hagyván, addig a hamisított selyem (mely zsiros azina eaallonán less a könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállal a festékanyagtól telittelten tovább issanak) és sötét barna hamut hagy maga utáu, mely valódi selyem módjára soha össze nem pö-törödik, osa k meggörbül. Ha valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporaik, a hamisítványé nem. — Ilenneber« O. (cs. kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zörioh-ben, házhoz ssállitva, postabér és vámmentesen sziveaen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem ssöveteiböl, Svájo-ba csimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéz-tetnek. írnit Graz 23-ga íebtuara 1895. 76 10 15 as 3 Gabona árak. - Cena zlika 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. Buza Zab Roae Kukoricza ó Árpa Fehói bab uj Sárga * » Vegyes » „ Lenmag Bükköny Pflenica Zob Hri Kuruza stari . novi Ječmen < Grah beli » žuti » zmédan Len Grahorka 240. 1895. tk Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a 128 tk. 96. szám alatt kibocaájtott árverési hirdetmény ellen végrehajtást szenvedő özvegy Steiuauer Andrásuó tsQI. Looiá^M Mária által benyújtott íolyamodváuy alapjau eszközölt módosítás folytán, hogy gr. Festetics Jenő végrehajtatónak, özv. Steiuauer And-rásné szül. Loncsárics Mária mint Steiuauer András örököse és hagyatéka képviselője vég rehajtást szenvedett elieui 84 frt 75 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Qgy.é ben a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő a mara-szent-raártoni 219 tk. 80/6 és 81/6 hrsz. a. belsőség kert ős épületek együttesen 484 frt kikiáltási árbsn, VI. hegykerületi 990 tkv. 1280/a ós 1281/a hrsz. a. ingatlan szinte együttesen 160 írt kikikiáltási árban az árve rést ezeuuel megállapított kikiáltási árban elrendelte ós hogya fentebb megje.ölt ingatlanok az Í895. éri m ára. hó 19-ik napján d. a. 8 órakor a VI. hegykerületi közíégbiró házánál éa ugyanezen nap délelőtt 10 órakor a mura-szent-mártoni községbirő házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Arvereani szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10 ]#>át készpénzben vagyis az 1881 LX. t. cr; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított , ós az 1881. évi nov. hó 1-én 3333 \\u. a. kelt igazságftgyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatÓBág. , 68» 1—i Csáktornyán, 1895. január\'2i-éa 41411p. 94. Hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint úrbéri bíróság közhírré teszi, hogy Pokrivács Iván oskolahegyi lakos a ZHlamegye Csáktornyái járás V« hegykerülethea tartozó Oskolahegy (Vuosetin cz) hegyi községben volt úrbéreseknek közösen kiadott és az V. hegykerületi 191 sz. tjkvben 361 hrsz alatt felvett, állítólag 10 kat. hold 860 □ öl kiterjedésű közös legelő fölosztása iránt az eljárás megindítását kérelmezvén, a fölosstás megengedhetősége tárgyában a nyomozás teljesítése és szUkség esetén az érdekeltek megszavaztatása, esetleg ai eljárás folylatása végett Vizl-Szent György községbe mint a körjegyzői székhelyre 1895. évi május hó 7-ik napjának d. e. 9 órája » jegyzői lakáshoz kitUzetett; mely helyre és határidőre mindazok, kik a közös legelő höz jogosultak vagy igényt tartauak, a törvényes következmények terhe alatt azon hozzáadással idéztetnek, hogy az eljárás további folyamán személyes idézés vagy értesítés elvárása nélkül érdekeik képviseletéről állandóan gondoskodjanak. Kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság. Nagy-Kanizsán, 1896. február 21 én. Tótll, elnök- (jlOIJubáS, jegyző. 688 618. szám v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t»cz. 102 § a érteimébon ezennel közhirré tes.\'.i, hogy a perlaki kir. járAsbiró-ság 1894i évi 6079p94 számú végzése következtében Csesznák József periski ügyvéd álul képviselt Mlinárec* Bálint és Francziska ottokl lakós javára Iliásics Auna férj- Kolá-aics Balázsué orehoviciai lakos ellen 42 frt 50 kr. b jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 682 frt 50 krra becsült szobabútor, 1 tohén, 1 drb. levágott Wlgyfa, 1 sertéiól, 2 sertés, 1 kukoriczakas, és 1 hajós malomból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. * Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 5204lp 1894. számú végzése folytán 42 frt 50 kr tőkekövetelés, enuek 1891. évi izept. hó 28. napjától járó 6/, kamatai és pedig összesen 108 frtban biróilag már megállapított költségek erejéig Orehovicsán a helyszínén leendő eszközlésére 1895. évi márczius hó 8. napjának délután 3 órája. határidőül kitüzetik és ahhoz a venni- szán dókozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t.>cz. 107. és 108 §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1896. évi február hó 22-ik napján. Stem Frigyes, 687 1 — 1 kir. jbirósági végrehajtó.^ 686 1—8 COOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOj SPANYOL bornagykereskedés VINADOR BÉCS, - HAMBURG. dlese geaetzJJchoeschUtzte U\| sárral vörös nyomással aa ólomtartó«. Kitűnő spanyol borok eredeti palaczkokban, úgyszintén poharankénti kimérés Szeiverth Antal ur vendéglőjében - Csáktornyán. 676 2-6 O 8 0BT A Vinadoi jegy, ugystintón a bejegysett bélyegaő-jegy pontoe O figye\'embe ajánltatik, mert valódiságáért oxakis akkor vállaltatik teljes jótállás. g OOOOOOOOOOOOOOÓOÓOOOOOOOOOJOOOOOOOO Magyar, német, franczla es angol képekkel ékített MUNKÁK. —o Kő-,- aczél s réznyomatu 4ÍlIMÍT«t Magyar, néinet, franczla és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyvekneklegdúsabban fölszerelt raktára. ( > Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés nélkílli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, ataszok, földabroszok, tervrajzok, főid és éggömbök. Ima- és ájtatossógi !> fitty vek egyszerűen és legékesebben kötve a leggaadagabb választékban. Mintakönyvek s rajsok nóimunkák1ioz * ^ A .MURAKÖZ4 társadalmi hetilap kiadóhivatala. FJSCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) * könyv-, mö% zbnbmökbkb8keda8b kön yvki adóhivatal A, papib-, ibó- óé bajzb8zkózók baktába, könyvnyomdája éa kön yvkötbszbtb CH&ktorny&n. Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. INUSAUI IRATOK. KtPBSKÖYVm minden kor éa nem asSmara, minden nyelven, a lefdfctabb vá* latuiékban. ISKOLAI ís OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, A&MANACBQX BPebkönyvek. Az Összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak » kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- aéggel küldetnok mind helybe, mind videkre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. 8ZAKA08KÖN yVEK, Előfizetés elfogadtatik \' minden bel éskUlfbldi folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. # Mrm/ćtih tnulultzelelbvu hatiAtnmló tnnkfiaifvek folf/fott taktni on vannak. r : • a - v>I\'. " .t —......— Nyomatott Fiacbel Fülöp (SUausz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. márczius 10 10, szám. . ■. ft»«rk«MtöTi 4rUk»»nl lek« t mib- j„up n »« — l lap iMllmi re»4re rcsstkoW „l.d.i k»le»taj Káráltál jélllf Mk«wtl mt4i» >n) Kiadóhivatal t v ma, MAGYAR és flORYAT NYELYKN MIMÉ TÁRSADALMI, 1SMKRKTTKRJKZTŐ -is SZÉPIRODALMI HETILAP. . Z W«K\|ri>Hk lietenkint v»»Ar,,»p. .. , V A -Muraközi tiszti ön&egélyző szövetkezet«, a .Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi lírfctfek jltilJNII SlUllUtllI. takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. K16U..U.1 árak : Kgéss érre . . . é frt Fél évre . ...» frt Negyed évre ... 1 frt Egyes aaám 10 kr. HlrliOs* mif ttfocUtatMki BaSapMtea: OoMbergar 1. V. éa EcktUin B. klrd. íred. Mmbmi 8ekalak H., DakM M.. Öp^llk A., Daatw 6. L. (t tfíiMI HerUl Hi Bnlxu : St.ra M. Nvi\'Vir ytitm» a 10 Sn. vs- Tavasz küszöbén. Kikelet fakadását, tavasz ébredését várjuk. Szomjan epedjük a rügyek kifakadását fű zöldelését virág nyílását- Nem magáért a tavaszért bár a városi élet idegőrlő prózájában lelket üdit a bimbónyilás poezise. örömünk azért vagyon, mert a hosszú, kemény tél egy balsikeres gazdasági év után a pauperizmuinak annyi rettentő jeleit tártla (öl, hogy ezek orvoslását nem az inség ak czióból várjuk, hanem abból, ha minél előbb kitavaszodik. A tél a szegény néposztálynak majdnem a halál. Megszűnik a kereset, a munka , sokan (áznak, többen éheznek. Olcsó pálinka rontja az egészséget és erkölcsét azok nak, kiknél gyönge lábon áll mindenik s kiket erőteljes, intenzív társadalmi akczió nem óv meg eléggé se testi, se erkölcsi megbetegüléstöl. Nálunk nincsenek népkonyhák és melegedő szobák. Humánus egyleteinknek korlátolt mértékben osztanak ki tüzelőt, mert bevételeik a nyomornak csak részben való enyhítésére képesjtik őket. A szegény iskolás gyermekek meleg étellel ellátott száza mellett ezerekre megy azok száma, kiknek hónapokon át nem (Őznek tél idején. Hiszen erről is lehet vitatkozni, hogy a humanitárius intézmények az alsó néposztály lelki elernyülését, avagy a dolog- talanságot és az igények túlon túl való kifejlődését mennyiben idézik elő ^-»»a Ha gyorsan múlik el a télnek szegénysége, nyomora, ha átlag rövid és nem dermesztő tél után következik a kikelet, — akkor nincs semmi baj. Hiszen nálunk is van dolgozni nem szerető lusta proletár elég, a kinek a tavasz csak azért áhitattal várt évszak, hogy jól esik neki, mert a nap a hasára sül; a szegény néposztály túlnyomó zöme nem dologkerülö Tavaszt várva munkát vár. hogy kereshessen. — A dolgozni akaró emberek pedig kapnak munkát, ha kienged a (öld fagya. Lendületet vesz az ipar, melynek bénító gátja a téli évad. 8zorgo8 kezek serénykedése révén uj élet indul meg a városon: uj élettel ui egészséges szellem fuvalata röpül végig falaink között. A tél, Járvány nélkül is veszélyes ba-czillusokat hord szerte a kunyhók tájain: rosszabbat, mint melyeket »z orvosi tudomány doktorai igyekeznek elfojtani. Ragálya gyorsan terjed, semhogy ellensúlyozni lehetne a társadalom doktorainak, kik éppen annak a szernek vannak híjával, mely egyedül használ ellene. Az éhező proletaritus elégedetlenséget, az ezen elégedetlenségből fakadó nagy szocziális bajokat csak formális kereseti viszonyokkal, csak az alsó néposztály helyzetének legalább tűrhetővé tételével lehet orvosolni, mindég figyelve arra, hogy az orvoslás, ne legynn tulhajtás, egyedüli princzimpium, mely az igazságok enciklopédiájából, a bibliából veendő, ez : »Minden munkás méltó az ő bérére«. Javulni fog a helyzet tavasz beáltával minden enetre. Ha gyorsan tavaszodik, lesz munka és a leghelyesebb Ínség akczió. — Minden munkanem fellendül- Habár még elöltünk a rém, hogyan fog hegyeinkről aa öles hó leolvadni és permanens veszedelmünket, az árvizet mi mó> don fogjuk kikerülni? Kikelet fakadását, tavasz ébredését várjuk. A közdolgok iránt érdeklődő embernek oka van örülnie, ha minél előbb kitavaszodik. Felhívás mélyeit tlsxielt kAaönaégOnkhOs 1 Ha van nép a világon, mely előtt szent kötelesség, hogy irodalmához és művészetéhez rajongó szeretettel ragaszkodjék, ugy a magyar nép bizonnyal az. Idegen orszA gok közé ékelve, külső támadások viharaitól, belső viszályok förgetegeitől cokszor megszaggatva, a legnagyobb megpróbáltatások válságos nxpjaiban; mikor élet és halál között lebegtünk, a nemzeti irodalom és művészet tn«tta fenn népünkben as életerőt. tesas A„lhrakh"Unzáj&. Utazás Horvát-SzlavonorszáKban. Irta: Göuozi Ferencz. — Folj tatás. — A Siáva ós Sxljeme hegység közti tér kedves 8 regényes tájrésaletekkel bővelkedik. A Száva itt •olt a hegység déli lábát nyaldossa; a vonat pedig a hegység keskeny peremén robog, Ballelől meredek, »siklás, Iákkal benőit, sxelidebb oldalaiban őzötökkel beültetstt villákúl megrakott s egy egy rommal ékeskedő hegység, jobb felöl pedig a ©»il\'ogó (Uteaekkel kisért Száva folyó a azon tul s Turopolje síkság terül el. Vonatunk keleti irányt vett. Az állomások sQrün köveitek egymást. 3-4\'állomást elhagyva, baltelöl a hegység kékea zöldjéből homályosan fehérlő város körvonalai ötlenek szemünkbe. — Zágráb város nyugoti felét látjuk. A kép mindinkább világosabbá a laljesxebbó lesz.. Végre a város nyugoti sséléo, a déli vasút indóházánál Vagyunk. A nyugoti állomáson (a másik állomás — a központi — « M. Á. V.-é) kissállva, végig haladtam Zágráb város Andrássy uijáu, » mintegy mástél kilométer bosszú lliczán. Szabályos, szép wcza kár, hogy kissé szűk s hogv íelüleie nem leljsseu vízszintes. Itt vannak Zágrábnak legszebb » legnagyobb boltjai a ez Zágrábuak leghosszabb legélénkebb utozája. Az Iliou a Jellasios-térre, Zágráb löpiaczára torkollik. Itt van b. Jellaaioauak a volt horvát bánnak a lovas szobra. A magyar huszártábor-jnoki ruhába öltöztetett bán alakja Magyarország felé van fordulva a (bizonyára nem véletlenségből) \' kardját is erre irányozsa. Jellasios a horvátoknak nagy büsskesége, mert hat szerintük 1848-49 beD „kardja hegyén tartotta aa Osztrák-Magyar birodalom sorsál (I)" A válságban pedig, mint tudjuk s pákosdi vereség után nagyon is harmadrendű szerepet vitt a magyar szabadságharoz leveretésénél. A Jellasiostéren egy lóvasúti koosiba ülve, kirándultam Maximirbe. Muximir egy nagy terjedelmű angol park, Zágrábtól keletre, mintegy 2 kilométernyire. A park legjellemzőbb részlete a nagy tó körQl van. Nyáron a tavon mindig sokan csónakáznak. Egy kis „Grad Zagreb" telirstu gőzhajó (gözcsónak) is Jár rajta a vizén u\'azui szerető közönség számára, mely utazásaival a föld körüli útját 4 krért teszi meg. A park nevezetes épületét egy osinos kápolna, egy magasabb pontján épült oss\'opo* torony s a vendéglő épülete képezi. A park keleti halárát képező utat átlépve, az érseki kisded nyaralö tűndérkertjébe jutunk, melynek ssép rózsái, róssalugosai csodálatot kellenek bennUnk. A nyaraló mellett gHxdanági epületek s tejkimérö csarnok feküsznek. Ez utóbbinak mindig sok a látogatója. A kissolgálánt horvát népviseletbe bujtatott személyzet teljesiti. Viaszaiérve a városba, a Zrínyiiért (Zrinski trg) tekintettem meg, melynek helyén alig két évtizeddel ezelőtt még poosolyás terület feküdt. •— 1878 ban alakították át parkká. A parkot átmetsző utak a széleik két soros platánlákkal vannak beültetve: TerUlele nlucs lulhalmosva virággal. A szem mindenütt üde, zöld füszönyegen nyugszik meg. A Zrinyilér déli határán a horvát tudományos akadémia disxea palotája emelkedik. Előde több apró meliszobbra áll a horvát jeleseknek. (Köztük van Jurieíos Miklós kőszeg várának hős megvédelmezöje is). A tudományos akadémiától délre a vegytani laboratórium modern, czirádás épülete áll. E két középület közölt sst. Oyörgy vitéznek van esy osinos érezsaobran as általánosa elfogadott s megszokott (ormában. A Zrínyiiért gyönyörű paloták veszik körül. E pa\'otasorok lassankint a délre tekvö magyar államvasút! indóházig fognak elnyúlni. Zágrábban is teltünik as, a mi minden na-gvobb, lendületes emelkedésű városban, nálunk löleg Budapesten észlelhető : a kirívó elleniéi az egyes ujonnsn épült paloták és környezetük, mellékük közt. Itt egy 8 ^xaeletes há/, 2-8 dülcdeao, löldszlnli rozsig\' bt- között, amott egy kétemo leies palota a árumpU vagy kukoriozalöldek között vsgy szélein. A horvát nemzet közadakozásán épülő 8tárcseviosháx épen olt létemkor ásott alapárkai között javában zöldéit a kukorioza. Az Hioza egyes mellékulozáin vannak ; a Ferenoz József egyetem meglehetős egyszerű épülete, k »• ;rvát néptanítók kétemeletes gyönyörű sarokháza, mely a horvát tanítók állal összegyűjtőit pénzből épüli, a tanítóképezde osinos épülete, ipariskola stb. Sajnos, hogy mindezeket — vasáruan miután lévén osak tuiólag s küUÖ eg láthattam. As lliozán és Jellasisstéren átmenve szak-kor restaurált székesegyház leié tartottam. — A meredek útról jobbra lordulva, a szabad sétánynak átadott érseki palota «ük. de szépen parkírozott, tisa la udvarába értem. Nemcsak a szép és a magasztos kultuszának saeretete, de a legszentebb hála érzet íb kötelez tehát bennünket arra, hogy nemzeti létünk oeodás hatalmú megvédőjé-nek tiszteletére minél több oltárt emeljünk hazánkban a ezeken az oltárokon megtisztult szívvel, emelkedett lélekkel, a társadalmi egyenlőség őszinte hitvalláaával mutassunk be a magyar Geniusnak kedves áldozatokat- Magyarország intelligensebb vároeainak példáján buzdulva, egy ilyen oltár épitésére hívjuk fel mélyen tisztelt közönségünket. Mi, a magyar kultura szerény napszámosai, meghortuk az alapköveket az oltárhoz. Azokat, kiknél szavunk nem talál süket fülekre,, arra kérjük: segítsenek az oltárt felépíteni, a nemzeti közművelődéshez méltóan fentartani s bennünket támogatva, közremunkálkodni abban, hogy az áldozatokkal, melyeket ezen as oltáron bemutatunk, közönségünkben napröl napra jobban fej lesethessük ég ápolhassuk a magyar irodalom s a magyar művészet szeretetét. Ez czélja és feladata a nagykanizsai irodalmi éa művészeti körnek, melynek iro dalmi és művészeti szakosztálya közös és harmonikus szervezet mellett felolvasásokkal, hangversenyekkel, ének éa zenekarok szervezésével, a magyar szellemi élet kitűnőségeinek közreműködésével, a munkás- és földmives osztály roűvelődesét előmozdítandó ingyenes előadásokkal, nemzeti ünnepeink méltóságos és kegyeletes megünneplésével, közkönyvtárak alapításával és más kulturális eszközökkel iparkodik nemei szándékát megvalósítani. Körünk nem lesz kizárólag az irodalom és művészet itteni munkásainak szűkebb-körű társasága s ezért örömmel fogadja kebelébe a mélyen tisztelt közönség soraiból mindazokat, kik a most jelzett törekvésekkel rokonszenveznek. . A kör székhelye Nagy-Kanizsa, de aa egéez megyében ápolni fogja a szellemi életet, iparkodik jelentékenyebb városaink kulturális mozgalmait elősegíteni s ezért állandó szövetséget tart fenn a megye azon köreivel és egyéneivel, kik a hazanas feladat megoldására vállalkosnak. Reméltük, hogy a társadalom minden rétegéből tudunk híveket toborozni, s ennek különösen azért örülnénk, mert kitűzött ozéljaiukat akként akarjuk szolgálni, hogy társadalmunk szétágazó elemeit közelebb hozhassuk egymáshoz s az érdesebbuek látszó ellentéteket a művelődés gyémántporával köszörülhessük simára. Az az ösvény, melyre a mélyen tisztelt közönséget hívjak, a nemzeti szellemi élet magasan fekvő, tiszta levegőjű szabad bér-ozeihez veaet, hova a politikai pártharozok, a társadalmi torzsalkodások zavarosabb hullámai nem csapkodhatnak fel. Kik áthatva a nemes feladattól, szívesen jönnek erre az útra, tartsanak velünk 1 » • Alapító tagjai lehetnek azok, kik egy szer s mindenkorra 2ö írttal járulnak a kör alaptőkéjéhez. Rendes tagjai, kik kötelezik magukat, hogy három évig (amenyiben ez idő alatt városunkból vagy Zala megyéből el nem költöznek) évenként 2 frt tagsági dijat fizetnek. A kör tagjai nők és^férfiakfl egyaránt lehetnek. Kik tagul óhajtanak belépni, szíveskedjenek erről a kör elnökét levélben vagy szóval értesíteni, vagy az egyidejűleg kibo-osájtolt taggyUjtő ivek valamelyikét aláírni. Nemes törekvéseink őszinte felkarolásában bizva, maradunk Nagy-Kanizsán, 1896. mározias 7 én. kiváló tisztelettel Sümegi Eálmáa eluök. Foór Jáno* ttraelirik. Ka dó B. Béla titkár. ^•wn r.t . K tt lön fél ék. — föáicitus 15-ikiaek, a nemzet ébredése évfordulójának ünnepéi, mint lapunk mult számában már jeleztük, a tanítóképezde tanári testülete és ifjúsága a »Hattyú« szállodában üli meg. — Kezdete este nyolcz órakor. A hazafias ünnepélyre a t. közönség ez uton ismételten meghivatik. — tgircvtu iö-ihit a helybeli polgári iskola ifjúsága is megüunepli. Az ünnepély megállapított táigysorazata a következő: 1. Ünnepi bestéd, előadja: Reehnitier Alfréd IV. osztályú tanuló. — 2. Nemzeii dal, szónokolja Kóosz Károly V. osst. tanuló. — Mározius lö-ike, fölolvassa Baumsieiger Mór VI. osztályú tanuló. — 3. Mikes, szavalja Horlinger Krnö IV. osztályú tanuló. — 4. Befejező beszéd, Urlja Pálya Mihály igiugaló. Az ünnepély folyamán as iljuság több izben énekel. Kezdődik d. u. 2 órakor as intését helyiségében. — £ &araköti Tiszti Önsegélyző-Szövetkezet rendkívüli közgyűlést tartott mult vasárnap,\'melyen a szervezendő fogyasztási osztály alapszabály-tervezetét tárgyalták s véglege en megállapították. Az erre vonatkozó pontozatokat beillesztették a Szövetkezet alapszabályálba s megerősítés végett a nagykanizsai k\'ir törvényszéknek bemutatják. A fogyasztási osztály egyelőre czukorra terjeszkedik ki. — £ls6 &tadván mull hó 28-án a kis dedóvóda javára műkedvelői előadást rendezett Rozenberg Teréz óvónő A műkedvelők gyermekek voltak. Előadlák : »Dezső ezermester akar lenni« és »A mostoha« cz. gyermek-szinmüveket. Ez alkalommal felülfizettek : dr. Mandel Pál orsz. képviBelő 10 frt, Grosz Herman I frt, dr. Helkó 3 frt és Polák Lázár 40 kr., kiknek e helyen is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. — Jdő/aruiunk- Szomorú máicziusra virradtunk. Egész februárban a hóval, hóviharral és hófuvataggal vesződtünk. Egyetlen reményünk volt a tavaszelő hónapja. Márcziusnak egy harmadát már elértük, de a tavaszból mén egy gyenge tuvalatot sem éreztünk* Sőt ellenkezőleg 1 E hó 6 án oly hóvihar keletkezett, amilyen a tél közepén sem volt Az utak befuva, a közlekedés fennakadt, még a városban is alig lehet járni a nagy hó miatt Eddig is sok volt a havunk, 6-án még annyi esett, hogy az emberek már a kétségbeesés stádiumához közelednek. A madarakban nagy kárt okozott a zord idő. Több madárfaj — vesztére — már megjött A szántó vető által feltúrt barázdák helyett havat és halált talált. A seregélyek a városon keresztül folyó patak mentén keresnek élelmet. Lepedőkkel fogdossák botokkal verik agyon és flóberrel lövöldözik a szegény párákat a könyörtelen subanczok. A barázdabillegetők a házakbau keresnek menedéket, de éhen s agyontázva elhullanak, a vadga* As érseki i»k elég terjedelmes, de egyesért) külsejű, sarkaiba hatalmas lámasstó kúriaiakkal, a mi az épületnek, kivált messziről, várkastély-sserü kiuéiést kölcsönöz. As érseki rezidsnosiát elhagyva, a balra forduló ulra tartottam. i£sen ut jobb rászán apró, padlásszobás bássk, balfelöl pedig a szemminá-rium alaosony kőfallal kerített terjedelmes s árnya« kertje lertll el. Ex a pspnövedékek rendes tanulási s sétahelye nyáron. A székesegyház belsejét nem volt alkalmam megtekinteni. Pedig magyar embert igsn érdekelhet. Valószínűleg szt. László királyunk építtette, ki Zágrábban 1093. évben püspökséget alapított a tinnini horvát püspökség helyébe. Aa abszolutizmus, Magyarország gyengítés« ozéljából a kalocsai érsek fenbatósiga alól a zágrábi püspökséget kivon\'a a érsekséggé emelte. Azóta megszűnt magyar püspökség lenni, e helyett a többi horvát püspökségekkel együtt nemzeti irányban halad, minek megerősítésére ez is a Strossmayer által Rómában kieszközölt ó szláv liturgiát fogja szertartási nyelvé lenni a latin helyett. Hiába emelt annak idején Soitovezky az elszakítás ellen óvást, a hatalom nem hallgatóit. A magyar és horvát egyház közössége Örökre megssüntnek tekinthető s as Ur a\' két hierarchia kösött a bekövetkező szertartási nyelv különbsége iolylán osak nsgyobbá log válni. A Zágrábi székesegyháznak milliókat érő műkincsei vsnuak, melyek már magyar vonatkozásuknál fogva is érdekelhetik as azokat megtekinteni kivanó magyar enbsrt. Aa érseki palota udvarán visasamenve, egy ssQk utasán balra tértem. Kz az ut a Merkustérre vezetett, lu láttaui a lariománygjüiás ás báni lak régies épületeit, elöl egy, hátul két emelettel. Zöld redCs ablakai röglön elárulják középület voltát. Báni palotának bizony nagyon egyszerű, szegényes. A Márktérröl néhány lépésnyire a Slrossmayer sétányra (utunk, honnan az egész alsóváros s messze vidék belátható. A Strossmayer sétány tulajdonképen osak egy kis, két oldalról nagy fákkal szegélyezett 8— 10 méter széles sólálö útból áll a meredek hegy tetején; A széditóen lefutó begyoldal felöl alaosony kőfallal van kerítve. A Stronsmayer sétányhoz az Ilioza egy mel-lékutozájából sikló vezet fel( mely ott létemkor nem közlekedett. A vállalat — ugy látszik — nem fizeti ki magát. Ez itt a haladási vágynak inkább egy fényűzési tárgyául, semmint komoly szükségletül tűnik fel, mert a hegy, a melyen jár, aránylag nem magas s épen mellette széles lépőtök vezetnek fel. K sétáimat mind egy vasárnapi délután tettem meg. Mikor bevégeztem, már sölét este volt. Zágráb többi nevezetességeinek s a mostan futtában látottaknak bővebb megtekintését egy máskorra tervbe veit lerándulásomra hagytam. Újólag visszatértem a Zrinyitérre, most már pihenni Kstelenkint, főleg vasárnap e sétahelyen találkozik Zágráb előkelősége. — A társalgásnál sűrűn Uti meg fülűnket a német ssó. Nagyobb részt a zsidóság beszéli. Zágrábban aránylag sok as Izraelita, kik a kereskedők túlnyomó részét képoxik. Ujabban — ugy tats/ik — ők is kesdenek horvátosodni. Czéglábláik miedenütt horvát feliratuak s a fiatal nemzedék társalgási nyelve a horvát Zágrábban, mint azt Varassdon is többször tapasztaltam, már a kisebb tanulók is politizál- í nak. Horvátország tanintézetei — még szemináriumot sem kivéve — tele vannak politikával. A tanulók Sirárosevics a Strossmayer pártra oszolnak, mely pártok egymásnál osak a magyart ós magyarbarátot („magyaron") gyűlölik jobban. Az ellenzéki pártok gyűlölködései s politikai utópiái már a zaenge gyermeki lélekbe belopódza-nak s az illetőt beteges politikai nagyzóvA teszik. 11L Másnap, korán reggel az impozáns M. A. V. indóházához mentem ki, hogy Sziszekre utazzam. Az épületben kedvesen üti meg fülünket a tisztviselők ajkáról hangzó édes magyar sxó s szinte feledjük, hogy Horvátország fővárosában vagyunk. A vonat a Száva szép vashídján elhaladva, sebesen robog a nyílegyenesen délkeletnek futó vasúton. Az a tsrűlet, melyen utazunk, Horvátország eRyik legszebb síksága: a Turmezö (Turopolje). Történelmi nevezetességű föld. — A Száva déli mellékén terül el Zágrábtól Sziszekig. Délen a Szamobor hegység Kulpáig húzódó ága képezi halárát. Valaha a régi Magyarországnak egy kivált-ságos\| szabad kerülete volt, melynek lakói kü ön-bözö privilégiumok utján a jobbágyságra nehezedő megszorítások alól — a lurmezeiek egyenkint is nemesek lévén — fel voltr.k szabadítva. 600 nemes osalád lakta, 2i községben. Volt saját grófjuk, a .túrmezei gróf elnevezés alatt. Legutolsó gróljnk * nemes emlékű Jozipo-vich Antal volt, ki a Gáj által szított lllyrizmus-sal szemben a magyar párl fejeként, vezéreként szerepelt. (Folytatása következik.; lambok ia vesztökre jöttek haza, éhen halnak, vagy as emberek állal lógatnak el A pityer már ki sem tér az ember elől a jár dán, a házak melől, ahová meghúzta magát. A logoly csapatok eddig az utakon találtak egy két morzsát, most senki sem jár az uton, nincs morzsa, nincs mag. Talán hir mondónak sem marad belőlük, mire a hó elmegy 1 A vonatok 5 — 6 óra késéssel indulnak. A hóeke dolgozik előttük, de hogy elérhetnek-e a legközelebbi állomásig, az bi z> nytalan. Az ukki vonat ma délután is próbálkozott , két gőzmozdonynyal indult el Alsó Lendva felé; de hiába erőlködött, nem tudta terhét felvonszolni a mihovlyáni emelkedésre, vissza kellett térnie az állo másra. Sem ember, sem állal nem meri elhagyni lakóhelyét! Ilyen rettenetes idő van ina márczius 6 án. Tudja Isten, mit hoz a holnap? mikor lesz már vége ennek a hosz szú és kegyetlen télnek 1 £ hó 8-án végre az idő megemberelte magát. Heggel 8 óra felé elvonultak a bóval telt felhők. A nap kisülött, tiszta lett az ég. A hó olvadni kezdett. Kate fagy. S ha Így tart ki az időjárás, minden nagyobb veszély nélkül nappal elfolyik\' a sok csapadék, amely hó képében több mint méternyi vastagságban lepte el az anyaföldet. — siomstédíágból. A varazsdiak, mint már többszörbjelentettük, serényen készülnek a millenáris kiállításra- Legutóbb mult szombaton gyűlést tartottak a polgármester elnöklete alatt, — melyen jelenvolt mintegy 60 varazsdi polgár, főleg kereskedők és iparosok. Megbeszélték a teendőket A többi között elhatározták, hogy a város, palosjogának idejéből kiállit mindennemű okiratot- Kzen érdekes okiratok kiválasztására felkérték Do-lanski, Jankovics és Marics UÍrténész, gymn tanárokat.. Ugy a főispán, mint a polgármester mindent elkövetnek, hogy Varazsd városa méltóan legyen képviselve a mille- • kláris kiállításon. \\ . 1 » • — gthtlng fiit gyógysitiammal eddig elért eredményeim^ diphteriában szenvedő gyermekeknél Csáktornya vidékén. I Csrep Ivó, 7 éves, megbetegedett Ivánoveczen 189B. évi január hó 20-án. Lakásomra hozták f. é. január hó íu\'-éu ; kórisme súlyos diph teria Dr. Schwarz A- városi orvos ur szives segédkezése mellett azonnal I számú sze rumot fecskendeztem be ; a gyermek 8 nap a\'atl teljesen meggyógyult II Csrep Katicza 4 éves, a fenti fiúnak testvére súlyos diphteriában megbetegedett f. évi febr. hó l én, befecskendeztetett I számú szérummal febr. 3 án, egy hét alatt meggyógyult. III. Német Anna 9 éves, xeipei erdősnek leánya súlyos diphteriában megbetegedett f évi február hó 26-én, I számú seruminjectiót kapott, íebr. hó 26 án. Meggyógyult 8 nap alatt. IV Bu-janics Mária 4 éves. Bujanics J ivánoveczi lakósnak leánya súlyos diphteriában megbetegedett J 896. évi január 18-án, lakásomra hozták január 25-én. A gyermeknél már vérmérgezési tünetek észleltettek (torok, gége, orr dipbleria), állapota reménytelen volt, ennek daczára II sz. serumot alkalmaztam ; másnap erősebb serum hiányában I. sz serumot fecskendeztem be. A gyér meket még csak febr. hó 4 én láthattam. — A diphteriáa álhártyák leváltak, ennek daczára a gyermek febr. hó 7 én szivszél-hüdéa folytán meghalt Megjegyzem, hogy véleményem szerint a fenti gyermeket is, ha a befecskendezések kellő időben, (nem a 7. és 9. napon) történtek volna, meglehetett volna menteni Felemlítem még. hogy mind a liárom számú Behring-féle gyógyavó a csáktornyai gyógyszertárban kapható. Közli; dr. Krasovecz Jgnácz. kérdésemre. Hiszen váltig azt fel0!cin. No. hol ia hagytam el? Igaz is al H&t-megfújták a trombitát, aztán édes apáin! elvitték külső háborúba; a háborúban <>k francziát levágott Mikor vége volta háborúnak a osásaár előszólította az édes apámat, o§tt azt mondja, hogy aszongya:. Na. nyelves Gábris kend ugyan osak kitett magáért, Mától fogva Vitáz Gábor kelmed. Ijy Aztán Vttéz Katalin volnék én, lelkem, dk a í«lu a rétfi nevemen tiiztel. <§■ Na, de rá ie illik Röviden teleljen a kérdéseimre- Ne csavarogjon dülő utakon. Kora ? S Igenis 1 $ Mit igenia? Azt térdem hány évan. mikor született? S Már azt a katonák tudnák megmondani. § Miféle katonák ? Hát galambom a^irégi katonák. Mert tetszik tudni a háború alatt születtem Mikor ip\'nket vertek. Az a könijfrétfci oaaU volt. No, hála istennek, c«khogy est is tudom Miféle vallású ? (£ A magyar hitet valljuk; ezen volt az öreg apám is j <§ Magyar bitet? Katholikus vagy református. Az bizony lelkem. Egyezer a tisztelendő káplán ur beszélt a lelkemre, el akart téríteni, de biz én . . . § Nfi beszéljen annyit ö&aze vissza. Tehát református • $ Az bis én lelkem, ae hát, már miéit tagadnám. Nem tagadom biz én lelkem. <§. Volt-e már büntetve? Hát ha már me kell mondani, voltam biz én : egyszer Ugy történt, hogy a Tóth kalapon fia a Marcii, kivel igen Hzerettllk egymást, egy «Bte eljött hoznánk, astán kimentünk a pitvarba és ott beszél-gettünk. Hajazen megmondom, hogy megölelt, de ae nem nagy sor volt, mert abbn voltunk, hogy elvesz Egyszer osak ra igához kapott, megakart csókolni. Erre ipeg kijött az éden apám <§ Es nem tartozik ide, törvény előtt volt-s már, azt mondfa el izibe. $ Már hogy én? Nem voltam biz én Osak az édes apámnak volt egy kia aprómarha sorja, de ő ia kiszabadult. J3 (Az irnokhos) Nem volt. Hát már most beszélje el röf-den, de éfti, röviden : Miért panaszolta be Tál Nagy ÍHtvánnét ? £ Hát, tetszik tudni a dolog ugy tör-tént. hogy a kisebbik családom, a Jóska egyszer azzal jön haza az iakolából, hogy Őt rázza a hideg. Nézem a gyereket, hát csakugysu rázza. ..Gyakoroltam én tfsael mindenféle medecamát, adtam neki zöld gállozot, btráozi tintát, adtam \' . . §ltó föláll E már mégis borzasztó I Tudja mit Kata, mm menjen haza, majd kérek egy hónapi szüuetet én akkor kihallj gatom. (Panaszos vigan el) — <gatilozas. özvegy Oamauf Vilmosné szül. Tódor Karolina Csáktornyán e hó 9-én, reggeli 9 órakor, életének 47-ik évében hosz-szas szenvedés után elhunyt. A boldogultnak hült tetemei\' ma 10-én délután 4 órakor lógnak a csáktornyai sirkertben lévő családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni. Béke legyen sokat szenvedett porai ^íett I &aliloiái. Özvegy Terbócz Györgyné ■\'ül. Vucsák Julia urnö hosszú betegség után lolyó hó 1 -én élete 80. évében Hoproo-ban elhunyt. A boldogult hült tetemeit f. évi márczius hó 8 án délután 4 órakor Sopronban tették örök nyugalomra. Áldás és béke hamvaira. — Ungaria ozim alatt Moldován Gergely egyetemi tanár Kolozsvárt óvsk óta egy romáu folyóiratot aserkesat, a melyben a magyar tttera-turát iamerteli a románokkal. — Ujéviöi fogra e folyóirat magyar nyelven ia hoi közleményeket, általuk a magyarsággal a román dolgokat akarván megismertetni. Hogy sz a magyar-román szemle mily derekanan felel meg hivatásának, mutajaax I. II szám kővetkező tartalma: Br Bánffy Deuő. A román nép eredtle. A románok valláai uniója Kómával. A román templom. A román állam in-tézménvelből. Népszokások. Alexandri. Alexandriából. Jó éjt. (Elbeszélés románból. A HákAozy-induló Jussiban. Vajda Katalin, a havasok uruöje. A romáu liga alapszabályai. A román pénzintézetek A romáu varázsköltés/.et. Legendák Az uj kormány leendói a nemzetiségi ögyben. Koneán a/ók a magyarban A jobbágyok Romániában. Sinkei György ó ele óa munkái. A román népesedés Htatiaiikájának jelenlegi helyzete. Kérelem. Kőnyvéazet. Szerkesztői üzenetek. — A derék folyóirat előfizetése egy évre 6 irt. A pénz Mol dován Girgelyhez küldendő Kolozavarra. u Köszőnotny ilvánitáa. Mindazok, akik felejthetetlen sierelelt UIZELLa nővérem temetésén ró«ztveltek, különösen a> érd. ur. hiikUxség, a főtiszt, rabbi ur, a keresk. ifj. ónk. egylete és a fiatal leányok küldöttsége fogadják — szeretetteljes részvétük és fáradnágukérlt — drága anyám és testvéreim nevében mélyen érxett bálámat. " Csáktornya, 1895. márczius hó 8-án Fóliák Izidor I Midőn a nagyközönség figyelmét Unghvárj Láailó caoglódi hírneves gjümö\'osfa iskolájának mai számunkban köxiétett hirdetésére felhívnánk, különösen kiemeljük, hogy nevezettnél a Htázex-rekre menó mindenféle nemes o-<emetén felül még mintegy I 6ü0,000darab 1-2—8 éves gyümölosfti vadonox van eladáHra késsen, még pedig : körte, oper. sBj-meggy( aárga baraozk, mandula és kökényből. CSARNOK. A járásbiró ur előtt — Jelenet. — Egyik megyei járásbíróságunk tí\'őtt fo\'yt le ez a bizonynyal nem sommá, de épületes tárgyalás. Zömök kis asaaonyka billeg be bokorugró szoknyában, ringó léptekkel. B^jos pukkedlit csinál. üiró : Magát hívják Nyelven Katának ? g. Megkövetem galambom <§. Ne galam-hozzon engem Éu királyi járáabiró vagyok. Hogy hívják ? § Igenis 1 Hát tetszik tudni, ugy vagyok én a nevemmel, hogy az édes apám, az Nyelves Gábris volt, de később, — a hogy az édes anyám beszélte — ezelőtt 26, vagy 27 esztendőve. a mikor a mi császárunk összeveszett a burkus császárral, aztán hiába békitette őket a római pápa, egyszer csak megfajták a trombitát, aztán ... Ne tronoJbitáafték, hane« teleljen a Kiadói Aienet. Q. A. KplossHvár. Folyó hó 1 éű atalvá-nyósott 1 frtnyi ösctegel kAsiöneitel veltflb és a t. I.8Ö negyed éri elöflss<énkéut könjveliük el, mivel as még nem volt befissire. ■ __\'____ ______ -Jj! >) ; " ./ „ Felelős aserkeaatő: \' ÜARélTAl JÓZSEF. Lspialsjdooos és kiadó; FISCHEL FÚLÖP (STRAUSZ 8Á00R) III. teéaj Vu Čakovcu, 1SG5 iO maroziasa. Broj 10. t arUaikoa moil i« govoriti md II 1 11 »«ro». — SU po«UlM Ulaó M Mdruj« M> vtiuJk, mJ m poélljaja mm bi* WwrgiiaJ JmUik mnimikm m rr«il\|»\'»l\|M\'«eM I« i Nm celo leto ... 4 fit Na pol leta . . . i frt Na ćetvert leta . . 1 fct Cojrdlnl broji koftfej« to kr Ob »• m pol« r^f^fc« I hl r»iun»J». kUMD^f< fMMan IMwl FiMpov* ka« m \' 1 »HMM portima. na honnlNkwn 1 msic\|ar»k<MM Jeviku fxltaxeé druitvenl zubrnIv^iiS I povućljl vi U«t m puk. ^JjBlauel »-veUKlv tljaeii j«<l»xUcrt 1 to: »vatlcra nmd-mlj-g._ \'Slulheri\' glaanik : ..ifo^imarsfcega^ppdpomaiajudega Činovničkoga dru^tva\'^ „Čakovečke áperkasee", „Međimurske sparkasse". i t. d. ___m_ Kava. u Govoreći o hiitoriii kave, netrabamo d od uže vudirati vu ata\' i. vék,. al» o početku njezine uporabe neanamo nikaj sigurnoga. Fnk i o domovini njezinoj neanamo nikaj politivna. S početka mislili au, da ja to južna polovioa Arabija, sreću* Arabija kak zoveju, pak to je i ponukalo Liaavea, da ju je okratil Cotfea arabika Veada pako mialiju, da izhadja 1» Abainija, ia južnoga déla kamenita Plabaia gde m na had ja okolica Keffa. Ovdi raate doduše kava,kakti divja. Ali i vu južnoj A»ijiy po Banda otokih raste nekakva fela divje kave. A »nameniti putnik Livingstone pripovéda, da vu portugalskoj \\nasalbini Angori vu A/riki raste divja kava po dumah. Vsikak su prvi put počeli kavu prigo-tavljati i piti vu Abisinili. Ondeinji k riče u i ki vala, da predstojnik jednoga kloiüra naiožU Mvojim kaludjerom, da na vaćer ii vnoći piju kavu. samo da more\|u lehkaže akoa« nuvati i svoje noćno bogoslulje avarflavati. Turki pako pripovédaju spodobo« o jednom vučenom Arapiuu koji je okolo Ijata, 776. nadel pri Perzi\|aucih čudno ue kakvo pitr-vinu — kavu Vu Arabiji samoj podomaćil* «« je kava istom vu 15. stoletju. Pod konac 15. véka bila je vad po céloj južnoj Arabiji podomačena, a vu Ijepom i plodnom Jemenu va srećnoj Arabiji bila od ondtf najljepša nasada kave. Da je pri Arabi, a kesnele pri vsih Muhamedanoih kava tak lehko vu navadu doila, nije ni öudo, ar im v^ra prepovéda vino » druge opojna pitvlne„ a oni su se poprijeli káve, da im podežge pamet i okoraži srce. Kava stvorila je iz Arap ina zanosna pjesnika (poetu), kava stvor^a je iz njega glasovitog junaka. Prva pisana vAst o kavi leži denes vu Pariau. Tu čitamo da je mufti vara a et-dena Gamal-Eddin Abu Abdallah Muhamed Ben Said okolo polovine 15. véka prene* sel aa zapadno obala ćarlaooga morja kavu vu Arabiju, pak ju je počel ondi saditi Kava se Ja hitro širila. Odovud prefl\'a je ljeta 1667. vu Meku, gde su ju iz po četka ponajviše derviši pili, potlji je doila i med narod. Domala stvorile su se kavane gde ae je poleg igre, plesanja i popevanja kava pila. Na početku 16. véka bila je kavana i vu samoj Kahiri. Iz Arabije preila je kava nazad vu Afriku. Ljata 1654. donesli su kavu vu Cari* grad, vu kojem je onda ladal Sulejman Veliki. I tu su ljudi odprli razkošna kavane. g{le su se preotimani ljudi shadjali/ da se poleg kupice kupice kava porazgovora. Za malodobnoga nasljednika Sulajmanova Muha meda IV. đali^au pozapréti vse kavane, ar su se vu njih ljudi rajši skup shadjali nego VU mo^ejah (turske cirkve.) Vu Meki iu ju dervifli fliHli, ovdi pak iu proti njoj stali. Na zahodu Europe znali su već zdav-nja za nju, ali prvo zrno doneaal je vu Rim naki Pietro defla Valle ljeta 1616. — Ljeta 1660. vidimp već prvu kavanu vu Mar»lji a za malo vremena preovela je vu tom varaáu tergovina s kavom. — Vu Pari« donesel ju je Soliman aga poslanik turski na pariškom dvoru. Ljeta 1672. viđala se je već „ondi prva kavana Armenoa Paskaia a aa par ljet odprl je Prokope Sioilijaneo svoju,, koja se je do vu nafta dneve saöuvala. Ljeta 1652 dopeljal je VU London ter goveo Edvard« gréku roblnjicu, čiji je muž, Bovman, za kratko vréme bil prvi kavanar vu Englezkoj I njegova kavana još denes stoji. Ljeta 1666. stvorila se kavana vu Amsterdamu Vu Švedsku je do3la kava ljeta 1700. i vu jednom kraju zbetežali su ljudi od prekomemoga vživanja kave Vu Njemačku (Prajzku) doftla je već 1670, ali prvu kavanu vidimo vu Beču sto-pram 1683 ljeta. Ovdi aa ofceade bečke pol ak Kolšicki otel je Turkom jedno vreće kave i aa tu svoju kuraihi dobil je do-puićenje, da more odpróti kavanu. — Vu Berlinu su odprli stopram ljet* 1721. prvu kavanu. Vu Prejakoj smeli au samom ve- ZABAVA, Liecnik i tfve<tenik- DupuytBw., glasoviti franotzki IlećDik i operatenr u svoja vriame bi) ja bezvierao t. j; nije Boga vieroval. Niekog dana dojde kojemu siromsftki plban«4 \'« ooe okolice, ćoviek, koj je svojim mirnim i ćadnim^poua-Aaujim ns liećn ka stanoviti utisak\' naćlnU.I Plebsnui je bil bolestan, a imat je rak na vrstu. Dupuytreu ga pregleda onak na brza luka i onda samo po ivojej navadi otresito veli: nOvde VBÍ,d», tttim. paaMĆi —ns tom ćete uiu/sti nmrleUl« — »To sam ii i sam mi«Ul" — odgovori plebsuuS mirno. — wJa aam lim samo zato doltl, jer iu ma maji faraiki na ta ailtii.". Stlmi riećmi preda lieénlkn aa pregledauja prt frank ah (od prilike 2 for.) te reče: »Oprostite gospodine, da vam • vile nemogu dati. jer um ni »Uboj fs^i i veilki liromsk." ()v mirni usčin, kojim plébannft svoju neroljn trpel, ss je, Dapaytnaoi ui toliko do-psi, da je plebanuča, koj ja iád kanil, oditi, natrag\'pozval te ma rékei ,Ako •• fo nte opersciji podvrći, Uk dojđite sutra u moj •pital, ja bum pripravan, moibit bi ne joi ksj dslo uć niti.\' tiTo Ja moja dnlnoit" — odgovori svećenik* — »Sra pokustir kaj bi mojo zdravje moglo povranti. Ja bnm dolel." Drugi dan je izbilja i dolel, a doktor ga je operiral. Zt ono vrieme jo nije bila navada uspavati ljude, aa da toliku bol pri rezanju nećute, te Ja tak plabinuS pri pod-punoj (vieiti junačkom odvuKnostjum trpel sve rezauje ns sebi. Siromak, niti nije jedan .jaj* ispuatil. Bilo ja tOikrvavo i teiko dielo, ali operacia je irećno pošla za rokom. Dupuytreu je tada svaki dan bil kod postelje boleatuiks, ta gledal, da )e plebtnaén iva polakMc« bila pružana. Usna je sve malo po malo cielela, dok Ja napokou i posve zs* cielila i plebauud ix dpi tala adrav otižel. Jedun godina kaaaijs^ dojde opet pleba« nnft k-liečuiku te mu doneaa kosarica usjliep i h krniskab \\ jabakah. 1 ovak Je ivaka godina liU dan dahsdjai k-Dapuytrenu i svaki, kral ma liabrano voće is ivog vrta douašal Medjatim je doftlo vrieme^ da je i Dupuytreu s be te isi. Balast ja illa ive na gorje, dok ja i s«m opaail, ds ovde vito pomoći na* ima i da iver kaj ja ftivo, jadan krati nmrieti mara. U tom stsuju uapiée Dupuytreu pia banulu Üst, u kojem kratko mou> ovo pisano •talo : ,Li« čnik treba plebinaáa, dojdite 1" i pUtiiMBii je dolel) Hai var«^ dago )• bil injim u sobi zajedno, i kad ja jedan krat sninimi oči iz n^gove sobe itnpil, bil ji Du< puytr«n mrtav — ali je kršćanski umrl. v »v Sparauje ciui covieka treznim« Pisano stoji: „Dalavee, povdan vinu, nebnde bogat"* — Izračunajte vi motkarei, koliko pitje kolta, pak ako nemreta do kraja araćauati, prosite vate lene, nek vam pomognn. Ako samo dvie tri ćale vina popijete i gde koju cigaru k-tomu spuüte, već je kruna zbogom. U lirotiáte nlekog varoflincs ja nmrl stanoviti ćoviek, lati je bil 77 godinah iUr. On nikada nije bil pijanec, a ipak zato ji danomice aa piti i puleuje 80 krajcarak izdal. 8ad nek svaki raćana, koliko bi tsj čovlek počamfli od ivojeg sadamnaestog lleta, anda u vriemenn od 60 godinah bil\' mogel prhparatl, te aa bude aaćadii nad šumom, ako bu za intereÜ račnnal. Ja aam vraćana),\' raftunsjte ta d vil . . . Kak pak pri onem itoji, koj pano pije te hodi od krćine do krčme, koj na vnra dugo u krčmi iedi ? Koliko bi on mogel prišpa-rati? Ima njih koji ovak pijo; U jutro za 20 krajcari illvoviea. Podli aa 10 krajcari viaa», Okolo, 1Ű ore iii opat aa 10 krs)csri fertal vina, Hi za 20 krajcari dvia kupica lik adi i rodovniki peči kava, ost* li ja narod pUőal pore« (Atibru) od toga. Kava je imala poveud neprijatelje Po. najprvlje stali su proti njoj vladari a onda au sdigli ailnu ^raju doktori. Ali poleg vsega toga raaáirila se j« kava silnom hitri nom po oéloin svétu Oua je prodrla vu najnileAe fele naroda i vudrila je i vrat koren, koga nebadu niti vAkovi apuknili Covék nebi niti veruval, kuliko he ka* ve na ljeto troAi. Nnjvifle troii Hollandia ; ovdi odpada na vaaku glavu 7 20 kilograma; satim dohadja Belgija aa 4 84. klgr ; Engtezka treba ia vaakoga atanovnika 0.44 klgr., ar je ondi više teh vu navadi. Naj. menja tro« Koska : 040. Na jedno ljeto potroéi ae kave 726. milijuna kilogramov. Najvifle producira Braailijr.: do 800 milijuna kilograma. Onda dohadja Java i Sumatra pak Venezuela* Najmenje izvozi Natal : 6000 kilograma. Kavar pootala> je ljubimće vsih. I staro i mlado i mu ko i žensko nemre ee je osti viti Im kaj bi počele naie 2ene, kad ae nebi poleg šalice kave mogle vezda pri jedno}, veoda pri drugoj prijateljici zéstati? One prez kave nemreju živeti, one ju rajéi imaju kak Veo drugo — Gdo »na, Kak kava deluie, nebude ae Čudil, zakaj ne ženam vu takvih prilikah jeaik tak lehko obrača, zakaj im miaeli tak lehko> tečeju, zakaj au poleg kave tak „razgovorne" 1 Priredil t G lad Ferenoas. Pravi put k blaženosti. Komaj da jo sedam IJet, kak au se u PeiUDiko) varmegjiji osnovale prve zadruge, te deues ne samo u varmegjiji, nego i n više drsgib mfBtik sa se ove amnož\'le* te njim blagoslov uzastopce taste. Puk so o će osloboditi od lihvarstva? Zadruge je sa fal petletnimi\' ioterefti odkupe, to pokazuje vre mnogobrojnih občinah primeri, da udrolenje koliko sigaruoo bkoijenjuje lihvarstvo. Zemlju bi uče kopiti? Sadanjska zadruga pokazuje, da je i to jako\'dobro moći učio ti sa udra> j ienjem. Falile oče kopiti kaj joj je potrebno, ! bolje oče prodati ? Ns sva ova ia vre naše »adruge u Magjarskoj. I izseljenje već prestaje n onik Gornjih Magjarsklh varmegjijah gdé iu zadrugi tnćita zauzele. Samo je pročitati potrebno oae< broje, s kojimi se obračunavaju svakoga ljeta, ua-mah bndemo mogli razmeti. zakaj je udruženje tak blagoslovljenog utécaja zemaljski puk. Postavim u obćmi Đnuaveče ima zadruga već 880 ćlanah, koji su do konea ljeta nutri 89.889 frtl, ili sa par godin su toliko pri^ Iparali, te su na posudba dobili od zedrage 192.909 frti, dobitka su na dalje dobili lani 3.180 frti, tak sa s penezl prilparanimi- a nutri ufoženimi 6 pustotina dobili van, te sa ipak za prićavanje nabrali dosad 2.224 frta. Sad si neka gdogod predstavi, koliko to potekne a jednoj obćmi, ako joj 880 člana popriliki jeden fertalj millonah forinti med sobom obraća; Koli tegobuu lihvarsku posudba je i ovim mogaće na fal preokrenuti, koliko boljo rogote marho, iljatje zrnje, uzdržavanje gospodarstva «lv»iprib«vitl, s rlćjum na kolike more okrenuti stim siromak ćovek na svojoj sudbini 1 Onaj siromašniji Covék, s kojim varoAka Sparkassa ili drugi penezni zavod ueée se pravo niti spominatl, koji je aamo Da lihvu mogel peneze izhoditi si ako je u obće dobil, ali q« takvu lihva, — sami znamo slučaje — da je na jeden forint na tjeden 10 krajcarah intereža platil, ili na deset forinti deset težaka ili jedna drvanka pšenice bila interes na jedna godinu. Da nebi gdogod rekel, da kaj takvoga samo u dobrostojećih oboinah PeStanske var. megjije more dogoditi, gdé je gustefte prodajua kupovnina, evo u Ungskoj varnoegjiji, a ovoj mrAavo zemljižtuoj,, po lihvari izcecanoj, te sa žgauićne pijaoče skoro na rnba prepad-noati stojećoj, gdfi niti a\'anovnićtvo nö je tak naučno, gdo zna kak živeti Veliko-Kapoftka okrajna> Vereaiona zadruga vre ima 426 éla-nab, koji sasi 16.866 frti priApa^ali, po koje} sa 6 i polstotina dobili od zadruge, te fc zadruga, samo lani okrenola med njimi 63.142 forinta. S radostjam moremo re!,, da bi na tucete mogli iznesti példah iz lastovlte nam ljubljene domovine, na koliko aa, napredovale pojedine občine a kratkih par godinah .sa udraživa., njem. Igda ovakvi primeri pred nami stoje, na zemlji daže domovine rodjene živi primeri, gda vidimo, da zajedinstvo — udruženje i u najmriavijoj eemlji med najsiromašnijim pa kom. kak lépim plodom rodi, nemoramo li aa žalostjo«\' pomisliti, kak bi sačadnjeAe čin« videli oada, da bi ondé a plodnom Alföída, gdé je toliko prilike za zaslugu, kak nigdé drngde u orsagu, da ondü puk nebi pnutare nasladuval, negda bi se na mirni napredek adrožil T Pa su i ove zadruge brez iznimke zmed palca se ppdigavlj « vlastite krvi muži atvo-rili, takvi, a koje \|e moči vére polagati većinom svetjeniki, učitelji. Te paneze aadruge same si rukovodija, rnkovodlja je pukom izebrani, oni, koji med njimi žirija, koji anjimi skupa dólaju, trpijo i trudiju se. Gdo atoji. kaj je na puta toma, da bi pak naalédoval ove vodje kojj negovore velikim glasom, ne ic-praznUi nlgdar po nikim se nemogući izpu-uiti obečanji, nego sami s delom, s peldom prednja e6i vodijo svoje ljadstvo putem usrečenja. . , i,; Koji je usrok, da AlfÖldskl puk se ne povadja as onimi, negp za velikog glasa ko< lompoši, koji mnogi obetfavaja, ali niéesa neiz-puue,,koji# kak i pólda kaže, nevnde k usrečenju, u nje verajuće, nego pred oružje, grozeči ogenj, ubijzjaće bodeže, sablje 1 tiprajaće konje. Bormei kak god bi premilljavalt na sramota, si moramo pjrizrati. da dragoga zroka aenabadjamo, nego tog, da nam narod né jol dosta proavéHjeu, glede toga, koji sa ma pravi prijatelji, da nežna, kak je i drugi put k usaečenju, k oalobodjeuju iz težkočab is liromažtva, kak j« nasilje* Jedino nad vodji paka itoji anda, da si ljudstvo prosvetljija, da ga na oa pat priveda, gdé drftsvaa mo4 nenajdu naaaprot s orodjem, nego poleg sebe i nad tim bdijaću, da buda plod svojih tradah mirno mogli uživati, dapače podpomagajuće je u poslovibnjim. 7odje, teiH odgovornost pred Bogom i , pred ljudmi. Nad prijatelji paka atoji anda jedino, da si pomognu na doetojni način. Navlastito pako gospoda svetjeniki neka glediju, kam vodi čim ljadstvo, ako izpustijo vodatvo iz rukah. pire. Ob poldan za 10 lli 20 krajcari vina. Poslie podne aa jutiun opet za 10 krajcari viua, A na zadnje n večer za 80 krajcari vina, ktomu čez cieli dan samo za 10 kraj J čari cigarah. — Ljudi računajte 111 Dakako, tko bi hotel Aparati, bi moral trieuen oatati, dielatni dan, najme pak pol dielom nikada, niti na pet minut u kréma pogledati tobož: em fertal nije Bog zna kaj. Ono t ob 10i vuri pred poldau i ono : ob 4-i uri poslie poldan po fertal a negda i dva fertala, posve se odučiti, jer ovo dvoje Je već mnogim propast bila: On nebi smel nikad« vile piti, veći aviek malo i to samo pod obrokom. — Na ov način čini áparanje čoviska trezaim to je. najbolje sredstvo proti pijanatva. Žena niekog pijanca dožla je jednoč u kroma, a kojoj je njezin mut jol od jutra sedel, te mu je o poldan donesla jeduu zdela drugom pokrita i rekla: ,Budué da neimaž vriemena domov dojti k-obedu, donesla sam ti g« sim.«; I1 stim metne »dela na stol te otide. Muž jedno, malo zabezeknut, s-onim prisiljenim smiehom tobož pozove odmah "oje okolo stojeće I\' sedeč« supijance, da »nJim obedaju, alt kad odkrije zdelo, najde d faiačec papira, na kojim je stalo pisano t HDobar tek ti Bog daj I Isto jelo t tvoja lamino doma ima«\' A zdela je bila prazna. Jeli to nije príméi za one, koji ne-Iparaja ? Niski majstor se je jjnavčil nvék okolo desete ure\' prije podne malo oditi u krčmu 1 tam nielto jesti i nolbu vina piti Na skoro Je prestal tiiolati te je bil vifte u krčmi nege doma, a detiči aa samo delali Kad mu na jedan krat dojde knjižica o pijanstvu u ruke, koja je počela sa Izrekom : „Pijanee I Kuliko grolev ti svaki dan biéel u čašu ?" 1 on je pričel računati i te ma je pri tom i vruöe; postalo. On si preduzme ii4e nepijaačuvati i za deset godinah je imal tvoju vlastita kaéioa. A kad je goder posle videl koga gde pijauéaje, znal ma je ovjefc dovikuati : »Pijaoeo 1 Ko« liko grolev hiće daoemice- u éalu ?" — To je iiva istina. Kučil\' Ivan gospodina Pelleia je zbe-tožal, ali milostive gospodične kiori bi se bile radi jadoo malo na letoja odpelati. Kudi* le bolestan, tko je bo.\' vozil ? — Poaiie dategv premillavanja s« zmille na volara Joéka, ko\| je gnoja izvožai i drva dovalai. iflaa i on vosi, tak; aigurao aoa i kučirati -- vožnja je vožnja^ jeli sad, velikimi koli i & kočijam* Zova anda Jolka to g* pátaj, joli bi se afal vožnja s kočij u m na ae vzsti. Joka odgovori, da j« to njemu sve ledno, vole pod ternimi koli, ili konje pod koćijum Üerati. On oboje razine, Odmah si je moral Ivanovoga kaputa obleči, konje pod( kočiju zapregoati i na bok sesti. Gospodična veselo poakaču u kočija, Jolka potira i kočija zoikne ia dvonžča. Spočetka je sva\' dobro ižlo, konji su velikim kusom kasali a kočija je za njimi illa, da liepée aeara biti. Na jedan )!i-at se je moralo zaokrenuti a drugu ulica i jer konji naglo biežali, a ko^Ja to uaflo zaokretanje niti za ve« aviet nije mogla pregoreli, pričela je najprije po trih kotačib, zatim po ssmo po dveh) za kun ji s i kotarati, a konačno si je legla kak je duga i áiroka na cesta, a gospodična skupa lajom. Sad su prićele Joéku Ipotati i njegova nespretnost m o pred bari vati. AU jer sa druga nikakova nesreća nije dogodilo, odgovori im oa poave mirno :>„Ja sam samo sadovoljan, da sam va« prehiül, vi več aame splazita natrag u n ta) kuruinjak; ali da mi se ta ueoreća onda dogodila, kad sam ove dane •vakl trat kiafter drv vozilrbilo bi za me puno nepovolnlje, jer bi moral sam opet nametati. Em. Kollay. i Mogu ae opametiti na AI föl diki pel d ah, gdé tak zvani socijalistički vodje visoko og\'a^uju, da neitna Boga, neima blaáeustva posléamrti. Tak mislim, nije mi potrőbao odlirnije tumačiti, njim, kakvo je tomu konec. ^riaćko gospodarsko druHvo oéo jel ljeto« ustrojiti tečaj os ućanja za 0110, koji se tele uputiti, kak Be imaju] aadrugo ustrojiti i voditi, Nadamo se, da budemo se one sestali na gustom, s mufti vérikimi i s-drugimi ua-ravskimi vodji puka. M. KAJ JE NOVOGA ? 1 Soldaćki red Marije Terezije Najvilefta odlika vu naioj monarkiji, koju mogu samo za osobita vojnička djela 1 pred neprijateljem dokssanu korslnost dobiti Oficiri, iopal je vezda smrtjom nadvojvode Alberchta samo na 16 kotrigov. Jedini ko» maudeur reda vezda je fzm. Kuhn (1866), koji je t&kaj i kancelar. Vitezi su : ed ljeti 1848-60; gen. konj. knez Montenuovo. gen. konj. grof títernbarg, gen. koti j. grof Nostitz Rieneck i major Scherpou : od 1869-1860 i fzm. vojvoda Vilim Wűrttemborg. fzm. Catty, gen. konj. Appelf ízm. Fejérváry ; od 1866. i gen. konj* Piret\' podmarSal barun P.elsticher, gen. konj. Becbtolskeim, gm. barun Wagner, admiral Sterueck i general major Mmtluisant; od 1879 podmaráal Pittel. Zvuu ovih ima red jod i tri inozemna viteza : grofa CUsertu od 1861-, vojvodu Oum-berland i saskog kralja od 1806.\' Vu sktivnoj vojnoj službi usbadjaju se samo četiri viteza ovog reda, i to: btruu Appel, barun FejórvAry, barun öterneck i baron Bechtotiheim. Vel k diamant prikaian papi. Novine „Gaolois" javljaju, da je rimski otec papa Leo dobil ua dar veliki diam»nt od 971 karata; koj jo najden vu Afriki. Taj diamant ceniju ua pet milijuua piaatra — vu naftem penezu pol milijuna forinti. < f f% i ) h" i Čudak. Iz Pariza pi^eju: Vu Vieani je pred par danov vumrl osobiti čudak 73 ljeta star. Pufiomfi od svojega 17. ljeta vodil je vu redu raćuoa 0 BVO,imi stroftki, za oprave 1 cigare. Od tud Be vidi, da je: za 66 Ijet nosil 86 hlač i 74 kaputov, za kaj je troSil 40.000 franaka, lml 200.000 rubačah vu vrédnosti od 1600 for. Vožuja vu omuibusu i tramvaju — vu fijakeru ae nije uigdar vozil — stajala ga 1060 for. Neko je v/éme ovaj čudak pil pivo, pak 16 ljat popil 28.786 krlglecov. Cigarah je skupa populil 628.713 komadov, anda vu jadno »ljeto poprečno 11.211. Stomfah je potroftil samo 62 parov, ali vsaki par po 18 frankov. Margarettki otok. • * . 1 • 1 1 «• * , ♦ i \' \' \' f■ \' t A \' Iz Budimpeftte javljajo: Nadvojvoda Joftef dal je zuauja gradskomu načelniku po svom ravuatel/u imaujah, da odustaje od ponude, kojom je ponudi) Margaretski otok gradu sa 8 i pol milijuna forinti. Nadvojvoda očituje, da su ga jediuo vodili kod pouude obziri ua glavni grad, ali da neče praviti na njega nikakve presije., Gradsko zastupstvo, kak je poznato, odbilo ie ponudu aadvojvodinu. Sre^a vu lutriji. iti i C Pri vlečenju vu maloj lutriji vu Budimpešti nasmejala se prelestue stčde urara • <!. $ nekolikim pirftouom Bluoetjno je vile oao-bth postav ilo vu vile kolekturah broje 2, 8 i 8, pak neki burzijauec dobil 88.000 for., jeden doktor 16.000 for., jeden nnvućUeli muftiké takaj Ijepu avotu, a jedua siromaSna teua 4000 for. Svati pod ledom. i iz Batonje pilu : Vu Tornyi, občiui ča. n&dske varmegjije, dogodila se je velika nas* reóa. Selski svati hoteli bu ua aanih prejti örez zmrznjeni kaosi réke MaroS, ali 10 je led prederl pod terhom, a aane, vu kojih.su bili, sedeli zaručnik i zaručoica/ propale bu vu vodu. Na krič z-Slo se je ljudstvo na pomoć, ali nisu mogli nikaj pomoči. Zaručnicu su izvlekli zdrobljenu od ledenih krpah, a njezinu mater mrtvo. Vsi ostali »vati su menje vie ranjeni. Ogenj vu magy. ministarstva financijah / Vu sgradi magjarskog ministra finan cijah vu Bndimu porodil ae je 27 februara vu jutro ogenj, kojega su ognjogasoi za tri vure vgasili. Ogenj se je po svoj priliki od razžarene peči i to vu sobi računarskoga savjetnika Nyiraka vu drugoj kondignaoiji-Bólte tretje kondignacije počele su pucati, pak su je morali jjodpréti. Vu\' sobi je izgo relo vse pohižtvo 1 vnogo svežnjah »pisali. Izpod požarhča nahadja se glavna otsačka kasa. vu kojoj se öuva zlato za regulaciju valute, pak je nastala velika zmetlavina zaradi toga. « Originalni testament. Vu Putneyu vu Englezkoj vurnrla je nézdavnja 78 ljet stara frajlica Hatty Bio-omer i ostavila do 600 006 forinti imétka Njezin testament glasi: »Ja nisam ostala od svoje volje nezamuina (ledična); bila sam tri put zaručena i tri put su se izne verili neverni mufkaroi. 8toga odredjujem da s« interes imetka vsako ljeto na dan moje smrti podeli pet led\'čnim ženam, koje s > navršile barem 40 ljeto, a moreju dokazati, da ih je zaručnik iznevőril." • li". 1 \' ■ ■ . i Samoubojstvo starca. Iz Lemherga javljaju, da si je vu meitu Fokici bliau Kolomeje penzionirani 76 ljet star pučki učitelj Lopatinski na ■bilja grozen način dokončal svoj život. Polejal ie je ves s petróleumom i onda vužgal; naSli iu ga zevsema agoretoga Razlog toj smrti, tomu samoubojstvu je veliko siromaštvo i dug <tra,ni beteg. 1, , 1 ü« ,. - . ■ . . . Zahvala Nj. Veličanstva. Njegovo Veličaustvo izdalo je 27. februara dva previšnja ručna pisma, i tojedno austrijskom ministru prezeiu knezu Win disohgraetzu a drugo magjarskom ministru prezeiu barunu Bánffyu, kojimi se duboko ganuto lahvaljuje vsim svojim narodom na dokazih saučeSča i ljubavi^ izjavljenih povodom smrti nadvojvode Albreohta. Vu Beču je ovo previlnje ručno pismo bilo pribito po svih voglih, a Kneževskl gosti vu Beču. \' ra Uf , -s i --i \' .> • \' \' 1 \'l 4 I » \' "\' * Povodom nazočnosti vnogobrojnih kne-ževakth ličnostih pri .sprevodu nadvojvode Aibreohu vu Beču, bilje vu oarikom dvoru 26. februara ob Sesti vuri na večer dvorski obed, komu su prisustovali prajzki car Vilim, ruski knez Vladimir, vojvoda Ems> nuel od Aosto^ princ Aroulf bavarski, prino Gjuro saski, princ Fridrik Saohsen ~ meininžki, nadvojvode Kario Ljudevit Fe« rano Ferdinand, Otto, Ferdinand, /Franc Balvalor i Jožef August, za tim nadvojvod-kinje Marija Terezija, Marija Anuncijata i Marija Valćrija 1 . Februara 27. bil drugi galaobed ob sedmi vuri na večer vu mramornoj palači carskoga dvora vu Beču, komu au prisustovali: car Vilim s pratnjom, bavarski princ A n ilf h pratnjom, Španjolski marSal Mar-tinez-Campofc s pratnjom, vile nadvojvodah i dvorski dostcjanitvenikah. Tečajem dane pohodil car i kralj Ferencz Jožef princa Fridrika od Saohsen« Meinjngena i nasljednog volevojvodu\'ViUma od Luxemburga. Po poldan pohodil je kralj nadvojvode Fridrika i Rainera ter vojvodkinju Mariju Tereziju vtbtemberftku, da im kondolira. Prajzki oesar Vilim odputoval ie ob osmi vuri na ve^er vu Berlin. Na banhof sprevodil ga je oar i kralj Fereno Jožef, ter se ondi ftnjim serčeno aagrlil i oprostil. Dvadeset minutah kesnefle odputoval je sa zapadnog banhofa vu Monakov bavarski princ, Arnulfu, a ob devet vuri s južnog banhofa vojvoda Emauuel od Aoste vu Rim. Ruski veliki knez Vladimir odputoval ie 28. - februara o poldan ix Be a vu Petrograd. . I ostali kneievski gosti već tu vsi ostavili Beč, a i ved na nadvojvodah krenula je vu svoja boraviSča. Februara 28. pred poldan de Mo je Njegovo Veličanstvo vu ^Bečn audiencije tor primilo velik broj generalah i vsake fele drugih dostojanstvenlkah Kratke novosti / t « . • Vu Beču, 28. februara. Car Vilim »me nuval je pred odlazkom cara i kralja Ferencz Jožefa general-feldmaráalom. Insign je — \' dva mala mardalska Itapifo nakinč nad marakah — predane Njegvomu Veličanstvu. Vu Zomboru je vumrl Mihajlovič Mik-loi kotrig magjarske velikaške hiže, d»ljeta 188 preieS kr, table vu BudimpežU. Star je bil 84 ljet. — Vu Italiji nije bilo od kak ae iju i zmiSljsvaju tak oitre zime, kak je vez ia \'ujt. Vu Tuđinu bilo je 21. februara po uoči 18 grsdolov 0 izdod ledilta. Vu Rmuu i dol-njoJ Italiji bilo 17 graduSov. Spitali su povaui uuduujtiui, pomor je velik, — Vu Beču, 27. februara. Već je gotovo osnova u velike vojue vjöibe (manevre), koje se budu derftala/ na jesen, meaeca septembra. S nadim kraljem dotel bude i saski kralj vu Pečuh. Za manevrov budu ae črez Dravu viáe mostov napravilo. Za manevri bude vadaaija na jelene vu Béllyu. ~, t , ., • Dobre žepne i^stčne vure «a fal oönu —- .OM iÖttl > t\'\' ■ moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru v u Ćakovou (Pijao, Óparkassa). Pri njem si uzimljeju vure takaj za popravek sa fa očnu* •J .\'iisUuJ »I^?.» > odqovobni ubeünik M A R QI T A T JOZ8EI<\' • mi- ... ülavui suredoik OLÁD FERENC Z Nyilttér. E rovat alatt köalöttekért mri alaki, hdi tartalmi takintatbao nem vállal felelősséget a Biarlu Nyersselyem Ba» t ruhákra való kelmét B frt 65 krtdl 42 Irt 76 krig egy teljes öltönyre — Tu«sors- éa Sbantungs Pongees valamint fekete, íebör és saines Hen-neberf aelyem 36 krtól 14 frt 66 krig méterenként alma, csikós, kocakázott, mintázott damasztot atb. — (mintegy 240 külöm-bösö minőség- és 2000 aiin és mintázatban atb.) póstabér és vámmentesen a náxhox sxál. litva és mintákat küld postafordultával: Henneberg Gh (os. kir, udvari aaállitó) eelyemgy&ra Zürichben, Svájoxba c«im<eit levelekre 10 kros, leveleaőlapokra 5 kros bélyeg ragaaatandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan ellntéitetnek. 8 umu Buda 2-g« raarcifta 1896. 24 16 10 35 OO tímbonm árak. — Cena ziika 1 m-.mázsa. 1 ra.-cent. Bura Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes » „ Lenmag Bükköny frt kr. Pflenica Zob Hr* Kuruza stari , novi Ječmen Grah beli j » žuti » zméöan Len Grahorka 6.85-5.76 -6-- 6 50-6 25 -7.50 6 60 6.60 10. -6. - - ÍÉÉI VASÚTI MENETREND CSÁKTOlftNYÁN. Indul Napszaka Kanlxsa felé Pragerhof felé Zágráb felé » Varassdig Bobára Egeraaegre Kráaalk Kaniaaa felöl » » > Pragerhof felöl > » Varaisdrél Zágrábbél ®8ersaegröl-Bobárél Reggel Délben Éjjel Reggel Reggel Délután Éjjel Reggel Délután Este Délben Reggel Délután Reggel Délután Éjjel Este Reggel Délben ÉiJel Reggel Délután Délelőtt Eflte Délelőtt Este 4 II 10 5 6 4 1 6 4 10 11 6 4 6 4 1 9 4 II 9 4 3 11 9 8 Gyora-ptata- és vegye»von»t 39 gyorsv 39 n 07 poslav. 62 vegyeav. 06 postav. 16 » 17 gyorsv. 60 vegyesv. 20 • 17 > 44 » 05 » 28 a 61 postav. 01 n 14 gyorsv. 32 vegyesv. 86 gyorsv. 29 postav. 66 • 22 vegyesv. 60 • 17 ■ 30 * 62 * 42 ■ V Hirdetmény. özv. Bettlhelm Markóné nagy-kanissai bej. t kí 15472 kgr. bu.a, 3952 kgr. maláta, 109299 kgr. 68 6 laj«, áspa, 192927 » 70-6 „ „ 160924 » 70 228674 > 68-6 18066 » 63-6 n » eaég. oaödiömegéhs* tartósé ée a marburgi közraktárakban elbeljeaett következő: 1) 8799. és 4091. tételek alatt elhelyezett körülbelül 2) 4166- tételaxám alatt elhelyezett körülbelül 3) 8924. - . , * \\ • • . , 4) 4000 n • n n • i i ö) 4023. . # „ , „ , fi) 4133. , „ . . , 7) 8965. „ . „ . . . „ ajánlati uton a köveikeaö teltételek melleit eladatik. 1. A a árt Írásbeli ajánlatok, melyek a 1—7 tételssám alatt felsorolt gobonanemüekre össaesen, — vagy egyes egész téte\'ekre külön-külön megtehetők, folyo évi m&r-ozlus hó 10-énak déli Órájáig Dr. LOke Emil tömeggondnoknál Nagy-Kanizaájoi adandök be. 2. As ajánlattevő tartosik as ajánlat átadásakor mlndea métermázsa utáu 60 kr. évadékot a tömeggondnok kexsibex latenni. 3. As eladás lárgykt képoxö gabonanemüek mintái a tömeggondnoknál, as eladandé áruk pedig a marburgi közraktárakban megtekinthetők, a oaödtömag azonban as áruk minöaégeért éa íajaulyáért semminemű sxavatoaságot nem vállal. 4. Ax árukkal adatnak a marburgi közraktáraknál levő fuvarlevelek is éa pedig1 as 1. tétel alatti busából 1 wagonnak f»lad&«i állomása N.-Kanina ; — a 3. tétel alatti árpábél 8 wagonnak feladáai állomása üeleg, 2 wagonnak N.-Kanixsa, 1 vagonnak Ko-márváros; a 4. tétel alatti árpából a feladási állomások 8 wagonra Maroiali, 1 wag. Jákó, 2 wag. Boglár, 1 w Gelae, 4w. Nagy-Kaniasa, I w. Zala-Egeraxeg, 1 w. Sxöpötk, 6 w. Szent Mihály, 1 w. Somogy-Szobb; ax 6. tétel alatti 15 w. árpa lelodáai állomása Boglár; a 6. tétel alatti árpából a feladáai állomások 4wag. Sárosd 6 wag. N.-Kanisaa, 1 wag. Csurgó, 1 wag. Bakk, 2 wag. Sümeg, 6 wag. Csáktornya, 2 wag. Sxent Iván és 2 wag. Jákó s végül a 7. tétel alatti árpából a feladáai állómásolt 1 waggonra Baleg, 1 waggonra Böhönye. 5. Aa ajánlat aa ajánlattevőre tételenként Lülön-külön is, tehát egymástól függet. lenül, feltétlenül kötelező; a osödtömeg asonban a legkedvezőbb ajánlat elfogadására sino* kötelexve, hanem siabad rendelkezési jogát fentartja. , 6. V,evö kötele« a megvett árukat a vételtől nyert irteaitéslöl azámitott legkésőbb 6 nap alatt a aaját költségén a helyszínén átvenni olykép, hogy a vételárból aa eladott gabonanemüeket a marburgi kösraktáraknál terhelő öaaxeget a közraktáraknak az ezen öaazeget meghaladd résit pedig a tömeggondnoknak fizeti ki. 7. Ha a vevő ax előbbi pontban foglalt kötelexettségánek eleget nem tsax, óvadékát elveszti és as áruk ax 0 rovására és költségén újból eladatnak, v Kell Nagy-Kanizsán, 1896.imároaiu§ 5-én. 690 í-i Dr. Löke Emil 8. k. tőmeggondnok. 1 686 OXXXXXXXXXXXXXXXXX XlXXXXXXXWtOOOatXXO ® Ajándéktárgyak na^y választékban_ VJ \'a a li^lJl? M w% § lm •Ili n I P?P ífltf s! }• \|?SM a> M D k. M 00 _Q -O O a POLLAK BERNÁT órás és ékszerész ^Csáktornyán, Főitt\\ az h/ takarékpénztári épületben. i k . \'. • • , r" Ajánlja dúsan felszerelt SVÁ JCZI ZSEBÓRA^ v arany,- ezüst- és chinai ezűst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. SD m ED- I Otenö árak mellett. »0«K»0<XXX^IXX>XXXXXXXXXXXX>000«0<0 / 1 :\|j Magyar, Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent Utazási kézikönyvek, atiaszok, földabroszok, tervrajsok, föld és éggömbök. Ima- és ájtatossági Any veit egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajsok NÓIMUNKÁKIIOl * \|] német, franczia ét angol H képekkel ékített I MUNKÁK/ \|\| Kő-,- aczél s réznyomata Hv- <dÍ8£nÍT«ku í Magyar, német, franozia 1 ós angol I S remekírók művei. kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer- feéséröl gondoskodunk. j Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtalik fölvilágitás. i 1 A „MURAKÖZ1 társadalmi hetilap kiadóhivatala.___ I FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-j ZHNEMŰKERE8KBDÉ8B KÖN YVKI ADÓHIVATAL A, PAPIR-, IBÓ- és RAJZESZKÖZÖK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTB8ZBTK CnAktornyákn. - — Alapíttatott 1850. évben. - íi\| Szótárak. ■ 1pjv84cí1 iratok. kpr8röw«i tniuden kor é« nem Márnára, j minden nyolven, a legdúsabb vá lasilékban. g ISKOLAI is 0ktat4si j könyvek ■ - minden nyelven. Uj Népies naptárak, ifi A & Jtöt A H & C H % H\'; KHebköny vek. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak- SZAKÁ08KŐN VEK. Előfizetés elíogadtatik : minden bel és k U If 81 d i folyóiratok, napi és divatlapokra a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. tárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- séggel küldetnek mind helybe, mind vidokre. Vidékről érk«zö megbízások kellő készséggel és gyor- sasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. 1 MT* Megyénk tanintézeteiben ha»%uá1an<iő tankönyvek folyton raktáron vannak. "Ml Nyomatott Fiacbel Fülöp (Slrausa Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. márczius 17 Ih NZ&IU. 0MrkM«Uv«l irUk««nl Uh«t »1b-Jt.nap 11 I« éra köaétt — i lap umIImiI réaaéra voaatkosé Hlad«a kkaUtténjr M arfItal Jé MM* t uwkmatS aavira HM Ki4óktvatal i flMk«l ytlép könyvkaieikediM. Ut ktUUadlk as alöfl»«tfcl dijak Byilttorak U kird•tUt.k. BiréfUtek jitánjwiii számillaloak. MURAKÖZ MAGYAR a HORTiT NYKLYEN MEGJKLKNÖ TÁRSADALMI, ISMKRETTKRJKZTŐ 4 SZÍPIKODAfJII HÍT1LAP. _Wegjcleuik lietenklut egyggert vaMáruap. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a .Csáktornyai takarékpémtár«, a .Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. BMutéd árak: Efécx évre . Fél évre . Negyed érre Kgyee . . 4 M . . t frt . . i frt 10 kr. i CfoMbargar A. T. és KokgUiu K kird. Irad. S«kal«k H., Dok« M., Opf»Mk JL, D»«b. ö. L. U ÜrwUil U HmWL Hrttnb.n: 8 Ura M. NyiHtir f^tiltorm 10 kr zimkórsög. Egy inkább nevetséges semmint veszedelmes társadalmi betegségről mondunk egyet-máef^A czimkórságot nevetségesnek tarljuk, de nem nagy bajnak. Azt hiszszük, ez egy bárányhimlő féle, melyen rövid uton átesünk, mondhatnók a demokráczia deka-dencziáiának is, ha egészben véve nagyképűsködni szándékoznánk. Mert tényleg most, mikor az egyenlőség eszméi minden vonalon bevonulnak, dekadenczia az a furcsaság, hotfy még az éjjeli bakter is szé-» gyenli rang,át A czim kórságnak veszélyes neme Cbupán az, mely gyermekei kineveltetésében nyilatkozik- Tagadhatatlan, hogy a magyar ipar pangásának egyik oka, hogy nagyon sokaknak derogál gyermekeit ipari pályára adni. A legszegényebb iparos, kereskedő, nyomorgó kishivatalnok, ha gyermeke csak parányit is tanul, kézzel-lábbal azon töri a tejét, hogy családja tagjaiból czimmel járó pályán levő embereket faragjon. Csupán az egé>zen gyönge tanuló kerül az ipari pályára, mintha itt nem lenne kelendő a szellemes emberek zöme. Egyedül ez esztelen és veszedelmes része a czimkórságnak. A löbbi egyszerűen, nevetséges. Szinte nem akarja az ember hinni, mikor hallja, hogy Francziaországban százezrekre menő szédelgések mennek rendjelekért Hát kinek eshet jól egy becsületrend szallag, ha tudja, hogy ezt ép ugy \'pénzen kapta, mint a vadász eszközeit ? Nincs kedvünk tragikus módon felfogni a dolgot. Előttünk bizonyosnak látszik, hogy az ipar mai lenézett, nyomorú helyzetéből ki fogja magát küzdeni. És akkor pálya lesz az iparosság a mai czimkórság ellenére. Azonban a mai czimkórság az emberi ség bárányhimlője, melyből végre is ki fog gyógyulni Egy egészséges életnézlet máris terjed. Az, hogy mindenki egyéni karaktere, tartalmi (és ami baj), anyagi súlya szerint ismertelik el. Ilyen életnézlet véget fog vetni a nevetséges czlmk<V ságnak. ZulavArmegye ős varosai. — Évkönyv a milleniumra. — Ily czimü munkára tscsAjtották ki előfizetési felhívásukat Halis István és Hoffmann Mór, akik a munkát szerkesztik. Meg fog jelenni október havában 18—20 iven és száznál több képpel. Ára 8 forint A felhívás, melyei olvasóink figyelmébe ajánlunk, igy hangzik : Zalavármegye mindenkor kivette részét a magyar nemzet küzdelmeiből. — Elüljárt A Jhrakii"Unüja. Utazás HorvtU-Szlavonországban, Irta: Gönczi Ferencz. — Polj tatás. — Joslpovioh Antal a túrmezei nemeseket ax 1848—49-iki szabadságharcában is megtartotta magyar érzelmükben, kik ama kritiku« időben megható bizonyságát szolgáltatták a magyar nem-ne) iránit szeretetüknek s hűségüknek. Josipovichot a magyar szabadságharc* érdekében kitellett levékenységeért a pesti hadi törvényszék 1861 ben balálra Ítélte, mely ilélet ke-nyelem utján 10 évi várfogságra lett váltoxlaiva. K tiz év uiolsö éveit ia elengedték. Josipovich férfid* büszkesége s hajihatallpnságM nem logadta el e kegyelmet... Ily nsgy jellemeket csak nagy idők képesek teremteni. A lurmexei síkság népes falvakkal van meg rakva. Vidóke mindenült termékeny sikság, melyen nagy kukoricxaiáblák, kalászosok, terjedelmes stdök éa legelök váltakoznak. Ax egymáat sürün köveiö állomások udvarain kedves magyar gyeimekarczok mosolyognak telénk. A vasúti alkalmazottak gyermekei A vas-uii tiixiek ÓH altisztek erre in, mint egé«a Horvátország magyar vonalain, magyarok. Helyzetük itt, ai ideg.n légkörben, elxárt társadalmi viszonyaik kötött sok tekintetben száualomra gerjesztő. Kxt Nak ások tudják igxán érteni, kiknek valaha a \'ár-adalmi elszigeteltség lesiet lelket ö\'ö helyzetében legalább néhány évig élniök kellelt. Ily helyzet köxött a lelket folyton fogva tartó bixonyos löku elborulinágra osak a jövöbe vetett remény vet egy-egy könnyebbiiö sugarat... Mielőtt a már iól látható 4—5 ezer lakósu s nagy fakereskedést üő Szisiekre érnénk, vonalunk közvetlen a Kulpa folyó pariján halad. A Kulpa valamivel kisebb a Muránknál a — ugy tetszik — sebesebb íolyásu. Sxiaxeken koosira ültem, hogy ax innen mintegy 35 kilométernyire fekvő Oszjekovába, utazásom ozé\'pontjába jusssk. Sziszeknél a Szávának nsgyon magas partjai vannak, ugy látszik, mintha egy mélyen ánott nagy csatornában folyna. Innentől a Dunába ömlésélg szabályozva van a ha a vizái ás kedvező nagyságú, a gőzhajók egész Sziszekig járnak fel rajta. A Szávától keletre eső nikság Horvátország egyik legtermékenyebb területe. Itt a vetemények rendkívül buja növésüek. Oly gyönyörű kukoricásokat s erőteljes, magas növésű kalászosokat a Bánáton kivül nálunk aligha lehet valahol látni. A keletnek húzódó, jól gondozott országút mintegy 15—20 km. hosssuságban egy gyönyörű ■ már hosszúságánál fogva is nagy terjedelműnek mondható őserdőn visx keresztül. Ax erdő lalsja vizenyős, mert a nap sugarai osak elvéive hatolhatnak hozzá. Aa óriási vastagságú fák között as aljnövényzet ritkás. Több, a ./él által nagy véniégük folytán kidőlt nagy fatörzs nyugszik a HÜppedékea talajban Közelben, ax erdő mentén nlnos kttxitég s ax emberek mindenüti bővelkednek tűzi a épületiákban, valóssinü hogy « fák olt fognak elkorhadni. Ezen erdőn kereeztűl folyik a Dráva és Sava vitézségével a háborúban, okosságával aa alkotmányos küzdelemben A vármegye ren-dei és a megye kiváló emberei mindig megértették a kor hivó szavát. Ernyedetlen kitartással törekedtek fentartásunkért a magyar nyelvnek megerősödéseért, s azért, hogy az elhanyagolt magyar nyelv elismerteasék hivatalos nyelvül az igazságszolgáltatásnál, közhivatalokban és iskolákban Ezeréves ünnepünk alkalmával tanúságot akarunk tenni arról, hogy Zala ma is az első vármegyék közé tartozik A magyar nemzet 1896 ban üli meg fennállásának ezredik évét — Ezer óv egy nemzet éleiében is hosszú idő\'; a hosszú idő különösen a magyar nemzet életében, mely csak példátlan hazaszeretetével, páratlan vitézségével, az alkotmányhoz való ragaszkodásával és tzivós kitartásával bizto~ sitotta ezer veszély között lenmaradását; U8T, hogy elmondhatjuk a költővel: »Isten csodája, hogy még áll hazánk I« A tnillenlumi ünnep a nemzet történeti fejlődését fogja feltüntetni, s tanúságot fog, tenni arról, hogy az évszázados küzdelmek daczára saját ere.éböl emelkedett a művelt népek sorába, s vannak vívmányai az emberi tevékenység minden terén, melyeket az irigység sem vitathat el tőle. Buzgó munka foly országszerte a mii-leniumi ünnepély ér&kében ; megyék, városok, egyesek sietnek egy-egy kavicsosai köxt levő területnek (természetesen magát a Drávát és Szávát nem számítva) a legnagyobb folyója, a Lónya (Lana), mely 7—8 méter azéles, sekély vizű, magas és meredek pariu. Vizében töméntelen tuskó, fatörzs, ág- s galytörraelék van, melyek miatt vizét itt-ott alig láthatni. As erdő keleti szélét erősen Irtják. Ax épü-leifákra alkalmas részt Sziszekre szállítják, as ágak, galyak az erdőben porhadnak el, a tölgyfa kérgét pedig — bőrcserzés oaéljából — a keres, kedök veszik meg s szállítják el. As erdőből kiérve, végre-valahára egy köz-■éget láMam feketélleni. Igen, feketélleni a nem fehérleni, mert e vidéki horvát paraastbázak egyiöl egyig vastag fadeszkákból vannak összerakva s természetes bsroásfokete színükben meghagyva. Beérve a faluba, néhár. méiwaoit (leoske-rakásu), • többitől eliérö »djü ház tűnik fel a falu szélén. Fedélzetükön a kettÖzÖH és fejükkel töifelé helyezett vonalzó egyeneaaégü gerinoAsup-poaatok s a szegő (él) léiráa fedései rögtön elájulták, hogy Zalából kivándorolt magyar emberek lakásai. K leltevéaembeo teljesen megbizonyosodtam, midőn ax egyik háxból egy köpoxös magyar menyeoskét láttam kijönni s midőn a széles gatyás kis magyar gyerekek paripázó csoportjainak saja ütötte meg fülemet. Koolnk parinak menvén, nem állhattam meg, hogy közéjük ne w.óljak. — Ugy-e tik m(jvir gyerekek vattok? — Ühüm, felelt szájtátva a hábortalanul as egyik. — Jártok-e má* iskolába? — £\' jár e I — Tuttok-e má\' horvátu\' ? — E\' kíesil. — Hunnajd gyűltetek ide ? hozzájárulni ahhoz az épülethez, mely a magyar szellem erejét fogja hirdetni a vi 1 ágnak. Az az Évkönyv, melyet ez alkalomra kiadni szánkékozunk, részt akar venni a munkában — Be lógjuk mutatni benne o mennyire a megszabott szűk keret engedi, Zalavármegyének, városainak, vidékeinek fejlődését, jelenlegi állapotát a kulturális a gazdasági, az ipari é» kereskedelmi, szóval a szellemi és anyagi tevékenység minden terén "iSvcgben és képben. E czélból, — a mint az alábbi vázlatos tartalom mutatóból kitűnik, a vármegye toll forgató embereit iparkodtunk megnyerni, kik szive« készséggel támogatnak vállala lunkban és érdekesnél érdekesebb dolgozatokkal ismertetik a vármegye és vidékeinek specziális viszonyait. Ismertetjük az egyes városok és egyes vidékek történelmét; a közigazgatási állapotot ; a tanügyet és egészségügyet; keres kedelmi, pénzügyi és forgalmi viszonyait, nevezetesebb tanintézeteit; s a megye kö zöliségének oly könyvet nyújtunk, melyben mindenkor érdekkel lapozgathat; megismeri benne a megyét minden részében s meg szereti sadkebb haráját, melyet nem ismerni majdnem a bűnnel határos KözöljUk a megye kiv&lóbb, nevezete sebb egyéneinek arczképeit és életrajzait. Minden közleményt i\'lustráliók kisérnek, s összesen száz vagy ennél is több kép fogja disziteni a munkál Közöljük a kir. törvényszékek, telekkönyvi hatóságok, járásbíróságok, pénzügy igazgatóság, adó-, só- dohányraktárak tisztviselőinek. ügyvédek, tanárok, orvosok, gyógyszerészek, a közigazgatási összes tisztviselők, pOáta- és távirda hivatal k, pénzügyi bizottságok tisztviselőinek, körjegyzőknek, ugy a vármegyei és városi képviselőknek teljes névsorát- A munka, melyre nézve a I megyei közönség szíves támogatását kérjak 1896 ban a milleniura ünnepe elölt fog megjelenni negyedréltl alakban, diszes kiállítással és számos illustrátióval. Vele az a czélunk is volt, hogy megyénk tollforgató embereit benne egyesítsük. Arát a kiállítás költséges volta daczára 5 írtban állapítottuk meg, hogy mindenki megszerezhesse. Az előfizetési pénzeket (legczélszerübb postautalványon) az előűzető nevének és lakóhelyének (u. postának) pontos kii ásával ez évi márczius hó 80 ig HoíTmann Mór tanárhoz Nagy Kanizsára kérfük beküldeni, hogy a nyomatandó léldáuyok száma iránt tájékozhassuk magunkat, mert a kelleténél több példányt nem nyomatunk. A rendkívül gazdag tartalomból a kö vetkezőket közöljük, előleges tájékozást nyújtva az olvasó közönségnék a könyv érdekes tartalmáról: A megye leírása Zalaegerszeg városa múltjából és jelenjéből. Irta: Németh Elek I Zalavármegye tanügye s tanintézetei. Irta : Dr. Ruzsicska Kálmán i Zalavármegye egészségügye. Irta : Dr. Mangin Károly. I A biztosítási ügy Zalavárraegyében. Irta : Radó B Béla. Zalamegye jólékonyczélu egyesületei. (Zala-Egerszeg, Kani««, Tapolcza, Keszthely, Sümeg stb.) Nagy-Kanizsa város története. Irta; Halis István. Emlékeimből. Irta: Dr. WlassicsGyula. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület. Irta : Bátorfi Lajos. A nagy-kanizsai íőgymnázium története. Irta : Kalcsok Leo. A nagykanizsai izr. hitközség löiténe» léből. Irta: Dr. Neumann Ede A hűtelen (Gördövény) Irta! Haigató Sándor. Nagykanizsai tört. érmek. (Éremgyüj-teményem). Irtai Dr. Szukits Nándor. A keszthelyi íőgyranáz um története. A keszthelyi plébánia templom. MütÖr-téneti leírás Irta : Bontz József Héviz-íürdő. Irta : Hencz Antal, őstörténeti kutatások Sümeg és vidékén Irta: Darnay Kálmán. Tapolcza múltja és jelenje. (Szigliget. Ederits. Káptalantóti, Cobáncz Rezi, Szőcz). Irta: Vázsonyi Izidor. Badacsony, Szt, György hegy, Csobáncz Irta: Vázsonyi Izidor Egy elfeledt költőről (Bacsányi János). Irta : Dr. Érnyei István. Szigliget. Irta : Pollákné-Friss Adél. Kővágó-Eörs és vidéke. Irta: Czuppoo Sándor. Muraköz (Domború Kotor. Perlak, Zrinyifalva). Irta : Gönczi Ferencz. A muraközi vendek. Irta: Gönczi Fer. A D. K. E. feladatai a Muraközben. Irta : HoíTmann Mór. Csáktornya (Szt. Ilona) \'a múltban és jelenben. Irta: Margitai József. Al8ó-Lendva története, irta : Egyházas bükki Dervarics Kálmán. Slridó a múltban és jelenben. Irta : Horváth Gyula. Csertamellék (Göcsej, Tófej, Bak, Csö mödé , Náprádfa, Orlaház, Bördöcze, Kis-Sziget, Páka). Irta : Göntér Endre. Muraközből. Irta: Kele György. Néhány vonás Kelet ősköltészeléből Irta: Farkas Károly. A tündérrózsa Rege. Irta : Poor János. Galambok és vidéke (Merenye, Karos, Kis Komárom). Irta: Juk József. »Zug a szélvész, háborog a Balaton«-Népdal. Szerzette: Huber Gyula. Az itt felsorolt közlemények még korántsem merítik ki az Évkönyv tartalmát: a vármegye itt nem említett vidékeit is ismertetjük Közleményeket ígértek és irnak még: Udvardy Ignácz Dr. Szigethy Károly, Szalay Sándor, Dr. Lőke Emil, Hevesi Sándor, Szoraraer Náthán, Győrffy Jáqos, Tu-boly Viktor. Seregély! Dezső, Rosenberg Henrielte; Halász Margit, Keszler Gyula, Tóth Sándor, Róth Miksa, Sparszam Pál, Tripammer Gyula, Donás y Ferencz, Kör-raendy Pál ós mások Drt a közöltekből is tájékozódhatik a t. olvasóközönség Évkönyvünk érdekes tar talma iránt, mely vállalatunkat méltóvá teszi szives támogatása és pártfogására, melyet tislelettel;kérünk. Nagy-Kanizsa, 1896 február 24. HalU István és Hoffmaan Mér, az Évkönyv szerkesztői. a—hu — Magyarorazágbu\' I - — Isten veletek I... Ssivem elszorult e Jelenei ulAn. Hát igy kell a magyarnak fogynia, pusztulni ?... lil kell hagynia ősi basáját, azt a haiát, a melyen kívül »ninoaen számodra hely«, hol nemzetiségét blstoailhassa, megtarthassa. A nyomorúság kihajtja Amerikába, Sz\'avoniába, Horvátországba, honnan csak kivételesen tér viasza. Ott maradva, magyar nemzetiségéből kivetkőzik a a magyarságra nézve örökre veazve lesz!... E községből — nevét nem jegyeztem (el — mintegy háromnegyed órányira Oszjekovára értem ÜHZjekovo körülbelül 3 km bosszú, egy utódából átló, templommal a iskolával bíró község, bol 4 napig maradván, módomban Alit — nagyjában — a néprajzi viszonyokat megismerni s az oda nam rég kivándorolt magyarok a eaek által a vidék-beli magyarság helyzetét ia megtudni. IV. E vidékbeli horvát parasztbázik, mint mAr bnlitém, egészen lábéi vannak összeróva. A környéken még mindig igen sok aa erdő, azért az épiiés anyagául a tót választották a ma as épU-letfa fogyatkozása a drágulá»ával sem biroak a tégla, tömött vagy rakott házépítésre térni. A hám ialai as egymAs fölé helyezett, durván kosolt tőigfagerendákból állnak. A legalsó a talapta, mély a löbhinél jóval erőaebb A tetőzet miniegy másfél méternyi hosszú, lefelé nyaló, keskeny deszkákból, fazsindelyekből áll, melyek a régebbi lakásoknál a nap hevétől meggörbülve (elfelé kunkorodnak. A tetők zsindelyei ninoaeuek lenyomatva, mint más orssAgbeli faházaké. A lakás rendesen egy szoba-, konyha-, kamrából, a melléképületek két istálló- a pajtából áll. A aaobának az ulcza felöl keltő, az udvar felől sgy ablaka van. Bútorzata c«ak a legszükségesebb tárgyakból : asztal, székek és ágyakból áll. A sütő-kemenciét rendesen az udvar valamely árnyas részére, ki a szilvásba heljexik. Ha a konyhában álliiják fel, a háfió felél a szabadba tolják ki; vagyis a kemenoze fele a konyhában van, fele meg a konyha hátsó falán kivül azökel ki. A lakóházak némelyike emeletes. Ezeknél alul a kamrák a istállók, felül a lakásszoba, konyha s kamra vannak. Ai emeletre a széles, karlával ellátott lépoaö kívülről, az udvar felöl vasét fel. A vidékbeli kisebb városkákban épült emeletes faházak, melyeknek uri lakói is vannak, ugyanolyan beontásuak a leljáratunk, mint az emeletes kfiháxak. A paraszt faházak vastag luskókra vagy tölgytörzsekre vannak helyezve, hogj a lakás szárazsága a alsó résaének, főleg lalapfáinak tar tóssága az elkorhadás ellen lehetőleg biztosíttassák. A tuakók vagy törzsek vastagságához képest a ház padozata, illetőleg alapja és a talaj közölt melyre épült, alacsonyabb-magasabb nyilás látható, akkora, hogy ott a gyermekek bátran bújósdit játszhatnak* Ha magyar ember települ a köxségbe a a vált birtokon nem talál lakóházat, valamelyik horváttól vásárol legalább ideiglenesen — faházat S ait ugy, a mint áll, szépen a saját telkére viteti. A községben már rendosen vau oly egyón, kinak a háziolatft* mellékfoglalkozását képezi, — vele az illető a ház nagysága a a távolsághoz mérten 10—20 forintban megalkudik s pár nap múlva a háza már a helyén van. A háztoló 10—12 embert vesz magához, ellá\'ja őket vastag emelő rudakkal, a házai egy ily czélra szolgáló tengelyes vaatag fakerekekre emelteti ■ lassankint tolatja a kivánt helyre. A tolatás, ha a kitűzött hely messae van, mástel vagy két napig tart. Ve Mint tanító a község népiskolájának megtekintését sem mulaszthattam el. Ez a magas tornyú s igen réginek látszó lére* templommal s emeletes, nagy belsőséggel biró, emeletes plébániaiakkal együtt egy jókora dombon van. Szép, emeletes épület Horvátország Iskoláinak nagyobb része. Bementem. A tanító egy fiatal, szőke, oseh ezármasásu ember, nagyon szívesen látott. Beszédünk tárgyat Magyar a Horvát-8zla-vonország tanügyi viszonyai képezték. Én — megvallom — a mi tanügyi dolgaink elmondásában kissé tartózkodó voltam, mert egyes horvát iskolák megtekintése a a horvát népoktatási törvények s jelentések olvasása után nagyjában már ismerve a horvát népoktaiásügy tüneményes párját ritkító fellendülését s más rendezettségét, nem akartam bővebb párhusara vonásra alkalmat nyújtani a ennek köveikcstében magamat a mi, sok helyen igen rendezetlen tanügyi állapotaink miatt a röstelkedésnek kitenni. Elmondta, hogy náluk minden igazolatlan mulasztást büntetnek. Elég kiírnia s az »óbotiná-nál« (azon község, hol a több községet igazgató tisztviselők azékelnek) azt gyorsan s szigorúan végrehajtják. A szegényebb tanulók minden taneszközt (könyveket, irkákat, gyakorló füzeteket, tollakat stb.) ingjen kapnak. Tandij ninos. A tanítót as állam nevezi ki s fizeti. (Folytatáaa következik.) Különfélék. gr. üflasstcs Qyula minister, kerületünk orsz. képviseltjének mandátumát a képvi solőház elnöke végleg igazoltnak jelentette ki az e hó 11-iki ülésen, mert megválasz tása óta a 80 nap letelt annélkül, hogy kérvény adatott volna be. A képviselőház jobboldala zajos helyesléssel és éljenzéssel vette tudomásul az elnök kijelentését* ^ atmilt ibildiséaik emlékünnepét márczius 16-én a csáktornyai közönség az előbbi évekhez hiven, ez idén ia megünnepelte. Esti H órakor szép számmal gyűlt egybe a „Hattyú" vendéglő nagytermébeu a kö • tönség. A nagyterem U Felsége, Deák, Kossuth és Svséchenyi képeivel volt díszítve. Az állami tanítóképző-intézet ifjúságának őnek él zenekara több darabot énekelt és játszott szép sikerrel Beér Ferenoz zenetanár vezetése mellett. Ugyanő zongorán játszott nagy tetszés mellett Felméri Albert tanár nagy batást aratott szép ünnepi beszédével A hálás közönség h kilenrz számból álló műsor minden egyes pontját megtapsolta és megéljenezte. — A .Talpra magyar" ós p Tavasa elmúlt" férfinégyeseket megújrázták. Az ünnepély műsora a következő volt: 1) Nyitány, zenekar zongorakísérettel* lextett Bemethtól 2) Szózat, férfikar Meste tői 3) Márczius 16 Ábrányitól, szavalta Trinkl A növendék 4) Kurnozdalok férfikar 6) Ünnepi beszéd Előadta Felméri A tanár 6) Hegrdü-quartet, Pley\'eltől. 7) Változatok, Bartalostól. Zongorán előadta Beér Ferenoz zenetanár. 8) Téli dal, férfikar Alagától 9) Tavasz elmúlt Lányitól és Talpra magyar Bohlistól. — A programm bffejezéHo ulán tánczra perdült a fiatalság ós vig hangulatban jóval éjfél után oszlott szét/ £ polgtul kkola ifjúsága márczius 15-ét délután 2 órakor ünnepelte meg a polgári iskola helyiségében. Nagyszámú diszes közönség volt jelen, mely egészen megtöltötte h termet, sőf Caég ki is vonult a fo\'yosóra. Az ünuepélyt a Hymnusz nyitott* meg A programm első pontja Rechnitzer Alfréd IV. OBzt. tanuló lelkes alkalmi beszédje volt, melyet as ifjúsághoz intézett. — Utánna a Talpra magyart szavalta Koosz Károly V. oszt. tanuld, mely után a tanuló ifjúság rá in zendített a megzenésített nemzeti dalra FölolvssátU márczius 16-ről Banmteiger Mór VI. oszt tartott. Utolsónak HerUnger Ernő IV. oszt. tanuló maradt, ki Lévsy Mikesét szavalta mély érzelemmbl. Befeje jezöül Pálya Mihály igazgató intézett szép buzdító, hazafias beszédet az ifjúsághoz és kö«zönte meg a közönségnek aa ünuepélyen való részvételt. ^dominjoias Hirsch báró világszerte isméit nemesszivü adakozó, magyarországi intézösége által 100 frtot lUttatott a csáktornyai izr. nőegy\'et részére 4 hilybill köt Iskolaszék Ziegler Kálmán kir köziegyző elnöklete alatt f hó U-én gyűlést tartott A folyó ügyek letárgyalása Után fül lett olvas« a a polgári leány- él fiúibb ólának államoiitása ügyében a kormányhoz intézett emlékirat, melyet a közgyűlés változatlanul elfogadott. A Királyi Pál-féle 1000 frtos alapítványnak évi kamataiból létesített két 26-26 frtos ösztöndíjat a polgári iskola igazgatóságának ajánlata folytán Rechnitzer Alfred IV és Koosz Károly V. oszt. tanulóknak Ítélték oda. é „áfaroJrdii tanttóköi\' választmánya f. évi márczius hó 9 én ülést tartott, melyen tárgyaltatott: óhajt a a választmány az or-»rágós tanítói bizottság gyűlésén valamely tételt tárgyaltatni ? — A választmány nem óhajt. Továbbá tudatja aa elnök, ha valaki az orsz tanítói bizottság által húsvétkor tartandó ülésen résztvenoi óhajt, fordaljon márosius hó 26-ig az orsz. bizottság elnökihez Somlya József urhoa (Bpest, Város-m.ijor-utoza 31 sz )( hogy a vasúti kedvez uiényt kieszközölhesse. A „Muraközi Tanító-kör" közgyűlése napjául juniui hó 8-ika tűzetik ki Mara-Csányban s fölkéretnek a közgyűlés helyén működő kartársak, hogy valamelyikök a közgyűlés napján a magyar b széd- ós értelemgyakorlatból gyakorlatilag tanítson. Megkerestetik a kir. tanfelügyelő ur, hogy a közgyűlésen résztvevő köaa. és felekezeti tanítók napi- és fuvardíjaira nézve a közigazgatási bizottság 206/877 számú ren leletének legyen szíves érvényt izaresni, illetve azt megujitani. Lakios Vendelnek az orsz. tanitói bizottság volt elnökének a tanítók érdekében tett fáradozásaiért s érdemeiért köszönet és eljárásáért bizalom nyílvánittatik, mi a közgyűlés színhelyéről adatik az illetőnek tudtára. A tanügy fej -lesitése ozéljából a választmány kimondja, hogy a közgyűlés színhelyéül szolgáló iskola, a tanításra alkalmas volla szempontjából a közgyűlés által megtekintetik, a használt tanszerek, tantervek, órarendek, anyakönyv, fölvételi., mulasztási , szorgalmi- és a végzett anyagról vezetett naplók mag vizsgál" tatnak s a tapasztalt eredmény az illető is-kolafÖntartóval illetve az ott működő tanítókkal közöltetik. >§X8* perlaki kisdedóvódája javára Perlakon 1896 február 24-én megtartott bohóczestély alkalmával felülfizetni szíveskedtek : Dr Böhm Szidney, Gréiz Alajosné, Hirschl Mika, Kramarios Viktor 8^3 frtot; Krampács József Neumann Ödön, Verly Ernő 2 2 frtot; Bölci Sándor, Csortán Károly, Ebenspanger Miksa, dr. Fayer Náthán, Imrey Ferencz, özv. Mattersdorfer Ja-kabné, dr. Mesterich Mátyás 1-60 1.60 frtot; dr Kemény Fű öp, dr. Vizteleki Frigyes 1-80 -1 30 frtot; Grész Alajos, Seifert Au-tal l-l frtot; N«gy Elemér, \'Spitzer Jó-zsefné, Verly Fefencz, N. N. 60-60 krt; Bnrakkó Miklós, Schuloz Sándor 80 30 krt és Mráz Nándor 10 krt. — Fogadák a nemesszivü adakozók a „D. K E" . perlaki kisdedóvódája felügyelő bizottságának ezúton is nyilvánított köszönetét, — Perlak, 1895. máicz\'us 10. - Dr: Böhm 8yduei, felügy. biz, elnök, Horváth Pál felügy. biz. jegyaó. ídójárás a mult héten megváltozott-A tavaszi enyhe szellő felolvasztotta a ha vat. De nem volt képes azt teljesen megsemmisíteni. Még mindig fehér lepel boritja a mezőt, rétet. A tavaszi munka megkez déséről azó sem lehet — A nyulak most kezdik a gyümölcsök körül munkájukat, (a csemeték tönkretételét) amiben eddig a nagy hó akadályozta őket. A lapályos helyeken fekvő vetés viz alatt áll. A nap nem sütött több napon át. A Mura és a Dráva a mai napig nem áradnak. Lapunk mai ezAm&hoz a .Hungária" műtrágya, kénsav és vegyi ipsr r. t. gyártmányainak jegyzéke van osatolva. melyre olvasóközönségünk és különösen s gazdaköaőnség figyelmét tisztelettel felhívjuk. a gazdatisztek figyelmébe ajánljuk ezen aktuális röpiratot, mslyuek ára bérmontes küldéssel 46 kr. less. Megrendelhető a „Keszthelyi Hírlap* kisdó. hivatalában Keszthelyen. A rtZalay- Barótl (éle törtéuelemaek most jeleni msg a 9-ik füzete, msly a Könyves Kálmántól IV. Istvánig terjedő időszakot öleli fel. A munka nagy erényeire már oly aok ízbsn volt alkalmunk rámutatni, hogy moii beérjük a füzet Bi-.de.« illusztráozió díszének fölsorolásával. KQIöa mü&«Méklet ketlö vau benne. A pogány magyarok lázadása és a várkonyi találkozás, mindkettő öei-ger 8. P. rajsa ulóu kósslllt. A szövegbe nyomott illusxtráiuiók a kövttkezök : Kálmán király exüat pénze. Kommen János o>ásír érme. 11. litván exüst pénxe. 11. vagy Vak Béla peosétje. Vak Béla pénxe. Henrik osztrák örgrót és bajor hsr-csc pecsétje. III. Konrád német osászár esobra. III. Konrád oeásxár keresztes hada. VII. Lajos íranozia király keresxtes hada. Keresztes vitéz, s második keresxtes háború idejéből. II, Oéxs király peosétje. Manuel császár pénze. Barbarowu Frigyes osászár. II. Qéxa király ezüst péuze. IV. Islvftu királyiérme. Egy-egy (Uzet ára 30 kr. — Megrendelhető Wodisner F. és fiánál Budspset, Andrássy ut 21. A. ponyvairodalom végnapjai. „Ki ksll sxoritsni a ponyvnirodalmat^ez a jelsxó évsk óta. Igen ám, de a milyen könnyű volt ext hangoztatni, oly nehéz volt ezt mego«sl»kedni. Hiáb* volt egyes kiadók és írók minden Igyekezete, a Hüvelyk Matyik, Patkó Baudik, Argyilue királyfi meg tündérszép Hona, m>g a Béla király víggal kevert szomorú históriájs osak a. után ia ott ékes-kedett népünk ládafiában a biblia msg a zsoltár mellett. Hogy miért volt ex igy, msm kutatjuk, kölönösen most, a mikor látjuk, hogy ax „Országgyűlési Értesítő* kö- és könyvnyomdájs részvény -társsság Néplsp, Volksblatl, Vlast\' a Svst meg Popurnl cximü néplapjai ugyanosak szorítják í -ielé a léroxmunkákat a ládafiából. Ei kell ismsr-nünk, hogy szt ax óriási munkát oiakis sgy oly vállalst képes elvégezni, mint s ki».dó részvénytársaság, a mely hogy vállalata félmunkát ne végezzen, a nyomdaipar legújabb vívmányának segélysvel, a hétsaint nyomó nagy körtorgógépeel oly lapot képes sdni a nép kezébe, a mely nemcsak tanít, ismertet és mulattat, hanem szera-gyönyörködtetö} színes képekkel is bővíti a uép ismeretköréi. S a milyen osinos a lap külseje, épp olyan érdekes és változatos a tartalmi 1». Megtalál a nép e lapokban mindent mire sxükségs vsn. Heti naptárt a ozlmlapon és a legköxeUbb esö országosvvásárokat. Iaiván gaida ellátja a gazdát sgy hétre való teendővel a gazdaiág minden ágában ; Miklós diák olyan vonsón, érdekesen fejtegeti a nspi kérdésekelt mintha osak profescor lenne ; a Krónikában megvan minden hír politika nélkül, pl. nsmosak hogy mit osinál ax országgyűlés oda fönn Pesten, hanem még s japán-kínai háború is. Nó\'árius uram, a falu ügyes-bajos dolgait ismerteti, aa öregdoktor msg vigyáx z gazda egésxségére igazi r«o<ceptekkel; húgomasszony részére meg ott van a baromfitenyésztés — és a mikor elfáradunk s sok dologban, ott vsn a „Mulattató", a melynek történetei hol könnyet fsossr-nsk ki s gazda meg az anyjuk szeméből, ma\|d meg akkorát nevettet velük, mint piox kis korukban öreganyjuk ax 0 bohókás zöld disznó meséjével. És mindezt osak évi 2 friért. Jó lélékksl ajánlhatjuk tehát földbirtokosaink, egyesületeink stb. figyelmébe e valóban hézagot pótló és missziót teljesítő vállalatot, hogy Hzt oselódjeik és munkásaik köxt lerjeszsxék. Még osak azt jegyez-sük meg, hogy e lapok 16 oldalnyi terjedelemben magyar (Néplap), német (Volksblatt), tót(Vlasr « Svst), és román (Poporul) nyelven jelennek msg. — Mutstványsaámot kívánatra szívesen küld sx „Országgyűlési értesítő" kő- és könyvnyomdájs részv. társ Budapest, Vármegye-utoza 11. Midőn a nagyközönség figyelmét Unghváry László cseglédi hirneves gyümöloaía iskolájának mai számunkban községit hirdetésére felhívnánk, különösen kiemeljük, hogy nevezettnél a siáxex-rekre menő mindenféle nemes o-iemetén felül még mintegy l.öüO 000darab 1-2—8 éves tyümölosfe vadonoz van slsdásra készen, még pedig : körte, alma, birs, douoaln, paradiosom, szilva, prunua-myrobolana, saintJolién, beasteroael aailra, eper, taj-meggy, sárga bsraozk, mandala és kökényből. Felelős szerkesztő: MARGITAI JÓZSEF. Lspiulsjdonos és kisdó; FI8CHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁ00R) I r o đ a 1 0 111. Divat a. nr»ezőgrüBduHógban ozimü röpirat — irta ífj. Wsnninger Mátyás, uradalmi kasznár — hagyja el legközelebb a sajtót. Kzsn röpirat behatóan fogja ismertetni a divat káros befolyását mezőgazdaságunkra, gyakorlati slapon oknyomozólag tárgysljs as olosó buzs kérdést, párhuzsmban fejtegeti az állattenyésstés ós hizlalás üzemét, rámutat a gszdatárssdalombsn mutatkozó bajákra; szóval felsorolja a gazdasági válságot előidéző körülményeket és msgjsleli a kibontakozás irányát. Különösen a földbirtokos osztály és lil tečaj Vu Öakovcu, 189& 17 marcziusu. K Broj I i. ■L. —L..........1 . . 11.11 ii. m 6 arvdnlkoa mc^l j« araki 4aa fnrarHI M4 ti I IS Ttraa. — §»• poHIJka tl4ać« M *dr»a)a m-riaak, mJ m pOllJ«JU »» ■wrglUl J«tofa uWilki v« álkim rr<il\|> h(u» ve um fer Na celo leto . . . 4 tri Na pol leta ... S frt Na őetvert leta . . 1 frt >J«)IbI broji koMaJa 10 kr. Oba.an. M pol »g ^(odba 1 fcl računajo. lrt>M)rtv»i Kapara 1W..J Vflipova kui m yrWyUU i oUaa«. potlIKja m harvntnker i i max]ar«koM Jrsika lxlaseél dmítieul zuaiiníveiil 1 povuéljlvl IN t ia pnk ^Xxlaad taj®d.#xi 3»d.»rOorat 1 to: ^ru »vaOcu. n«d.13ia.._ 31uthen\' giasnik : Ms4jimursksfa podpomagajučega činovničkoga dr-iltva\'" ^Čakovečke flparkawe", „Međimurske sparkaase\'4. i t. d. m ■■» ni-iii . — Odélo. Kolu živinah dlaka, perja pokriva, ovo ■jim brani télo od nepogodah vremena Covčk li čuva i brani t«lo ta komadi odéla, brini ee aa opravu. Glavna svrha oprave je sa adravetve-nog« glediUa ta, da brani od sime i da škodljivi utžca, topline po mogućnosti umanjuje. \'I Oprava u obće naj bude Oiata Pod r a pa n a oprava je aramota, sama-aana j« pak pogibeljna zdravlju. Oprava naj bude komodoa, da ae u njoj dobro moramo Čutiti. Béla i svétle farbe tvari ia odélo odbijaju avétloit i toplinu, temne farbe su pak protivnog svojstva Od liane tkanine oprave je toplija kak od guste tkanine, ar u prostoru nala-seéi se zrak toplinu dute pridražava. Vunenóa je oprava toplija, ar najdute pridržava toplinu tMa, ta izvanjski »rak neprebija tak lehko érts nju Vunena oprava najbolje prééi prebijanje vanje-1 ke feiohtnine/ i umanjuje naglo iapari^ vanje znojenja, koje bi lahko prehlndu preusroćilo. Zeavim protivnoga Utéoaja je platno. K vuni je naapodobneža u tom ob-siru svila, te kao med vunom i platnom stoji jod pamuk. Spodoba oprave ili odéla mönja ee polag naroda, ne umné mode, po naćiuu poslovanja i poleg télesnih dö\'ovah. U obio naj odélo nebude niti jako prostrano, \'niti odviée tésno. Osobito je Škodljivo, ako nam oprava, koji god dél téla atiflće težK Dovadjajući nam krv u svaki ustroj toplinu, život potrebno je da oprava neprACi obticanje krvi, kak to zapréCuju n, pr. jako tösni ovratni ruboi, Sali remeni na hlačah, čarape, törnie cipele, čiime, Sve to more teške bolesti prouzrokuvati. Opravu ai moramo prema dobi léta i kakvoći vremena prilagoditi. U obće je »imi potrebno toplije se odavati, i u tu svrhu iz lažne tkanine, radje je temne farbe bolje, nego gladka, gosto tkana oprava. U léti je gladka, svetle farbe platnena Oprava najpriliönefta. U protulétju i jeseni, gda je vréme jako prominjlivo I vkanljivo, uviek je treba toplice se oblasti. Đeoa i stari ljudi, slabi boležljivi u obče naj se toplije oblaćiju, kak jaki odrasli Od pojedinih telesnih dé ah oprave. U obće gornji dél téla j glavu, vrat, hladno dél órévo, noge tréba je toplo držati. Glava vre od lasi bivfli obranjena, uvék naj samo po slabo bode pokrivena. —wca m U sobi navlastito pak za spavanja ostav-liajmo glavu nepokritu. Težka j topla po-krivala za glavu (dibel žkrljak, kapa, rubeo o glavu ni su idravi> Vrat se nesme s ruboem zamatati, nesmő se tesni ovratni rubeo žal nositi, nit s viaokoatoječim kragenom rubaća, ar to je sve škodljivo zdravju. Osobitu pasku treba je obraćati na rubaće i u vobće na bölo rubje. Cres tjeden barem jeden put\' ali poleg potréboée i vi šepufse moramo preobleči čisto Nespavajmo u onoj rubači, éto smo ju po danu nosili, nego ni oblečimo spavaću rubaéu. Upotrćbljuju«v anda kao bćlo rublje neposredno na kožu prilagodjuć, predni9e, je vnnenost pamučna tkanina nego platno, ar je mnogo toplija i bolje povla i znoj. Rubaće ia flanela naročito su hasnovits za slabiče, osobito u mrzlih i foichtnih okoli ah. Pruslek i kaput neka nebude tősen, da u primanju zraka se prsna s g\'ob slobodno more fliriti. Hlaće takaj naj nebudu jako tesne te si nentlakujmo želudca. éréva s čvrstim hlaćnjakom remenom ili pasom, ar si time moremo betega pribaviti. Nazeba preieiohtnjen.e nogah mnogim je belegom vrelo. Bosimi nogami po mrzlom podu uö js uputno hoditi, naroflito pak ako je télo uinojeno. Obćenita u pozor njenja. ZABAVA. Proročanstvo. -Joá sa ovog sretuog vriemeaa, kida ie svaki prorok istinu proroknval, ftivei je na istok? Ali, jedan mudri i smuten vladar. Oa je već bil star i sled postal, bez dajedož-vel veaelja prestol«-nasledniks imati, sii jer ga je AlUh (Bog) ljubil izpuoila mu se je os jedaa krat ieljs. Ssd je usatslo posvad a državi veliko veselje i Ali js dal s\|ajoa zabavu, k kojoj •u ivi mudraci njegovog kraljestis bili poavsni, sa da sudbinu aovor-\'djenoga iz svizdah pro riöa Novorodjenl pak je bil čudak od dleteta, jer komaj da je svietlost ovoga svieta zaglod-kiül, veA «e je svojemi melemi uitolcami i svfetllmi okeki tik slsdko ime jal, ksk da mu se )e srdćece veselilo, da je oa tak l\'opi avlst dole I. Ali pak se le dvoaUuko nad svojim •mej ući m ae dietetom veselil. Kad ia pak mudraci aa v.tu iskrečimi se zviesdami s«kUpl\|eui itali, sve je napetoitfa čekalo proroćanitva. Culo pak ee ja samo sve dobro, te mu je avaki. veselomu 4«<Jareca, samo sve dobio 1 sréc\'tf o pođfcuuol mieri proroknval. Na sadnje pako stupi Ssadallah nsprvo. v f — Taj je bil najstariji i najmudriji izmed njih. Oa je dugo premifllsvsl zviezde i smie-žećegs se novorodjencs, zatim reče svečanim ali umiljatim glaiom, dočim je ua okolo ivo zamuknulo: „Ali tvoj ain nebude nikad stari" Obče osupoenje je nastalo te su mnogi nezadovoljuo pričali mrmrati, zakaj je otcu odkril te ga tim rszžalostil, pak makar je izbilja tak a sviezdah ćitai. Na to otac dleteta srditim pogledom skoči iz stolca te aakrići • .Dobro starac l Ali jaj tebi, ako al lagal I Zakliujam ae ovda nad tobom i tvojom diecum ae atraloo oavietiti 1, Mudi ac je mirno p\'iiluial grožaju, sitim se nakloui i otide, s ostali su preaenećeul tam ostali. Nuvorodjenao ae je medjutim u zlatoj zibki poiamehaval tak glaano, da ae je činilo, diete iamebava odhadjajuéega proroka. I tko bi mialil, da je ono nearetno pro-roéauatvo oa razvoj mladog princa uepovoijuo dlelovalo, taj bi se vkanil. Joi nikada nije imala ona država tak veaeloga prestolonashed« nlka, nego sads, a kad je stari Ali umri, nikada tak zadovoljnoga vladara, ali i mudroga, nego li je bil mlsdi Bsu Ali. Nu ksd je i on prič.-l sied postajati te as je njegov ieetdeseti rodjendan približava!, obkolili sa ga maogl takovi, koji jal i nazlob u srdeu nose te su mu rekli; .Gosponel Nije li on prorok arsmotoo lagal, koj je prorical, da ti nebude* nikada atar ? 1 rije li tvoj otac njemu i njegov m nasliedoikom pod zakletvum se obečl osvie-liti, i to straino,ako ée lagati ? Jož živi njegov ain Saadallab, átovau i bogat med nami. — Zmiali ae aa zakletva tvoga otca te ga pre« daj luda ili sudi ssm vrha njega." Bea Ali pako je bil milostiven vladar, te je odurjaval krvoločnost, uu kaj je njegov otao pod aakletvom izjavil, ipak je moral držati. Pozove aa soda dao svog rodjenja mudrace i puk u vrt, na ono raiesto, gde je negda stari prorok krivo govoril, te reče Saadullahu : „Jeli ti »uai, kaj je ovde uegda tvoj otac prorokuval, i ua kaj se je zatim moj zaklel ?" „Zuaiu goBpoue 1" — odgovori mudrac miruo. t Pak uetrepečež nad kaltigu n, koja te čeka? — Zapita Beo Ali dalje. — Sad se pokaže gizdavi posmieh ua uat uieah Saadullahovih, zatim stupi na stube trouaia ta kreaeéiml se očmi glasno progovor: ,Rieć proroka je vekivećua istina i laž nikada ueokalja ujegova usta l Gledajte ga — aa>oga vladara, élje lejaai doduáe sreberno kak auieg aviete, sii lice je mladenački po-amieh zadržalo. Jeli je auda moj otac lagal ? — Zar je Bea Ali star?« -- Na to zaori neopisivo veselje, a uazlob-alakt au ae izmed mao2ius izgubili. Vladar pako med suzami veselja i posmiehWanjem p; Kada znojimo nanaglimo sa slaéenjem, osobito, ako smo oa mrzloic méatu, ar se lahko nahladimo. jjg Mokro, navlaženo odélo, neo.suSajmo na sebi. To je za zdravje pogibeljno. Ako je nam oprava namoklo, izaléóimo ju čim predi aa sebe, te si töJo zrobavái do suhoga preoblečimo ee u drugu suhu opravu, j I Tak učinimo i onda, ako nam su se cipele, ćižme, Čarape, (fussotlui) premokle. Naročito se pri bolestni mora paziti, na to, da si neoblećeju takvu bélo rubje, koje né je aevaim suho. Opravu bolestnih, naročito pak pri-lépijivih betežnih neoblećimo opravu pod nikakvu oönu, ar bi Um lehko betežni postali. Negda je materijal oprave sčemernom farbom farban. Osobito zelene farbe opravom za bal su se oglftanja i smrt prouzročila. Čuvati se je treba ovakve oprave. Betežno dete. Doktor: Poslali ste po mene, G4e je betežnik ? Mati (bežnoga deteta) : Ovdi je posel o najem siromašnim Ivekom, gospoa dok-ior I PomWite, prosom vaa. kak sirotček trpi --* Ja neznam, kaj inu je— od jutra opada neprestance. Doktor: Opada? Mati : Neprestance, gospon doktor. Doktor : Na pod ? Mati: Na pod 1 Doktor : Cndnovito— Kulikoje Ijet star ? Mati: Četiri i pol. Doktor ; Hm, hm ! Vu tih ljetib moglo bi se to d,U) držati na nogah. A kak je doftlb do toga?— Mati : Ja nikak neiazmem. Vćera je bil zdrav i skakal je kak veverica. Vjutro denee sam ga oblačila. Oblékla sam mu sidje iz trouufla, zagrli m u drača te ga nazove svojim prljatuljom. Rieéi proroka pako su od sad u puku jog vile vriedile nego do sad Parabula, bas za sada. i Nitki seljak, koj je joi negda, u staro vrieme kroz éumu jahal, putujuoi od nekud u svoje rodno miesto, sastat seje, sa jednom sUrora tenom, koja ga je nagovorila, da joj dopasti odzad na konja se sesti i Snjim jahati. .Tko si ti zapita ju seljak. »Ja sam kuga. — odgovori žena. Prestrašeni seljak podbodo konja, koj je skočil kaj jo igda mogel Ali stara ga pograbi za vuzde te reöe seljaku; t Zakaj hoóeé beiati ? Moibit misliš, da ja tvojega konja i bez tvoje pomoči ne-dospem u selo? — Ja mozbit gde kasnije dojdem nego ti i to jedina razlika, jer da dojdem, to je sigurno. Budi anda pametan te me pusti na konj, da sobom jalem, ja ti zato obečujem, da se tebe i tvojih nedotekuem. ,Sedni se na konj" — odgovori seljak, a onda u jakom kasu pričme prama selu kasati. Z kratko vrieme zastari seljak konja te Be pusti u molbu zs da joi ovoga i onoga t« joi u koje svoje rodjake od kuge oslobodi. Ova mu obeća sve sačuvati, ko.e god joj je nabroji! i sad seljak opet malo laglji podpodo konja i kasce Idu prama selu, stara tena, iliti kuga odzad za sedlom. Kad su veó bUzn sela dojabali, zauatati itomfioe i hlaéice, a onda aatn ga postavila na pod, a moj mali opal je kak je dug i flirok. Doktor: Morti ae je détep«8k\|iznulo? Mati : Prosim vas, gospon doktor I Zdignula sem ga, a da je opet opal na zemlju. Zdignula sam ga vu óudu i prč-bala eam, nebi li stalo, ali ni te moguče Probala san sedem ili osem krat. Na kratkom, gospon doktor, )a neznam kaj mu je, da pada neprestance. Doktor: Cndnovitol Jeli bi ga mogel videti ? Mati: Raauméva se. (Ona Je odiéla vun i donesla je lineka vu na naručaju. Dőte je zdravo i rumeno). Doktor . Preljepo izgleda. Postavite ga, proaim na pod. (To ae vöinilo, a déte ae zrušilo). Doktor: Jofl jenkrai, ako smóm pro* siti. (Opalo je kak i prvlje). Doktor: Molim jod jenkrat (Dőte ae opet zruflilo). Doktor (zamiiljeno); Ćudnovito I (Prigne ae do Iveka, koga mati podupire, deržeč ga izpod pazduha); Poveč mi Ivek. jeli te kaj boli? Beteino déU : Né, goapon doktor. Doktor: Mor ti te boli glava? Betežno déte: Né, g §;ion doktor. Doktor : Jeli al dobro apal? Betežno déte: Jako dobro Doktor: Jeli bi ttel tanjerček dobre juhe? Beteino déte : I kak rad, gospon doktor. Doktor: Dobro. (Vu svojem osvedoče* nju). To je hromoet, plantavost. Mati: Hrom- Sveti Bdže I (Ona zdigne vu zdvojnosti ruke vu vis, a déte je opalo) Doktor: Žalibože 1 Podpuna kljenita vost nogah Vi budete videli, da su noglce ma\'oga proz ikakvoga čutenja. (Prigne »e k detetu, i na jenkrat je zaviknul): Ah, ah I (Vu serditosti): Kaj govorite tu o tromosti, plentavosti, gospa. Mati (ćisto presenečena) : Ali, gospon doktor seljak opet konja te se opet pričme pogadjati i prositi za ovoga i onoga. Kuga mu obe a da ča svdkoga sačuvati, za kojega je goder Ae I jak proeil tak, da je več skoro cielo selo b i zprosil I ona je na zaduje obeéala, da bude samo sa desatemi zadovoljna, a sve ostale cfeloga sela koče postiti nedotaknte. Seljak zajade n selo I koga onde ostane ciek jedan dan. Ali o groza 1 Ne polag nje-zinogi obečanja, samo deset, več petdeset ih je umrlo. Seljak odbieii k-kugi te joj prijme njezinu nevieru predbacivati i ostro ja koriti, da svoja rieč nije držal, reč je miesto deset, petdeset ih pogutlla. BJa sam moja rieé držala, — odgovori stara — »To je istina, da je petdeset ljadih umrlo, ali od kuge ih je samo deset umrlo, a ostali četerdeset sa od straha pred remenom boleetju umrli.* Kaj se učimo ia ove psrabule ? — „Neimaj strah pred Influencom lw -r- Praktiku«. Nlekoj gospon mi je povedal: Ako Uo-éem, da bo moj mali dačec, oa kriči peter, zaspal, tak mn samo pomažem prsteke me dom. a zatim dam mu nekoj ducent kokoÜ-->tö perak u roke, da se Injimi igra. Diete odmah sedi mimo te snimlje pera, koja te za med prijemlju, iz jedne rake u drugu, gde se opet za prsteke prima. To čini tak dago, dok vrhu toga i zaapi. Em. KolUy. Doktor : Dali su ga vsi vrazi I I ja verujem, da se nevoljno déte nemre deržati,-.\'. > Vi ite mu obedvo nogioe postavili vu jednu nogaviou 1 Priredil t Glad Fer«Host KAJ JE NOVOGA ? Potvrdjen mandatum Mandata dr. Wlassits Gyuie ministra i nafleg ablegata je vu orsačkom sp/avižču 11-ga o. m. proze) ore. spravi\'ča za pot-vrdjenoga izjavil, pokehdob minulo je 30 dnevov, bez da bi proti mandatu gdo molbenicu dal nutri. Desna stranka oraačkog •praviiéa je sa burnim »éljen krikom pozdravila naflega potvrdjenoga ablegata. Kraljica Jaliabata. Kraljica Jalžabeta, koja je 2. marciufti stigla iz Kap. St. Martina vu Ajaccio ni Korziki, izéetala je dne 8. toga nameta do dvora Punta, vlastnlčtva vojvode Forza. Kralj ;ca je eéli pat od 12 kilomettah daljine onamo I nazad prevalila peiice. Kraljica bade za koj dan odputovala na Krt, gde ju bude pohod i zet vojvoda Ferencz Salvator i njegova tovaruáioa nadvojvodkinja Msrija Valerija. Žnjimi se bude kraljica povrnula va Beč. \\ i , Kralj nasljednik (harb) kneza Metternlcha Jedne bečke novine javljaju, da znameniti dél ostavničme poko;nog kneza Metternicha vezda p; elaai na kralja Ferencz Jožefa. Leno (her-bija) Johanisberg na Bajni, na kom raste glasovito rensko vino. prikazal je cesar Fo« tenez 1. ljeta 1814. knezu Klementa Lothara Metterichu. To je leno imalo prelaliti samo va izravnoj luci na mužke potomke, a pokehdob- Je knez ftikard Metternich vumrl prez \' r« vftkog potomka, to je leno postalo slobodno \'i pripada sada prvobitnom gospodaru. Grad Johanisberg sagradjon je od ljeto 1722. do 1732 na razvalinah benediktinskog kloštra, koji je obstojal od ljeta 1090: do 1668. Beriuljak je visok 185 metrov i za* prema na 16 hektarah divnog vinograda (gor(c). Prvobitno je pripal biskupiji Fulda, Napoleon I prikazal ga 1807-ljeta marlalu. Kellermana. a cesar Forencz I. ljeta 1814. kneza Mettericha. Vino, koje raste na tom brefculjku. spada medju najskuplja (uajdra-žefta) na sveta. Evropski vladarske hlfte. Prema najnovedem gotajskom dvorskom kolendarn: prlboječi vse premenjbe do danas, im« h..aibaržko-lotarlnlka vlać.\\juća hita najvifte mvtkih živućih kotrigov, tojest 81, Za njom sijede biža Romanova va Busiji sa 25 i hifta Hohenzollerova sa vsimi ogranioi sa 25 muikib kotrigov. Cetrta je na rada bavarska biža Wittelsbach sa 22 kotriga, a onda sijede ; razni Bonrbonci sa 24 kotriga, Orleancl sa 18, Meklenburžahl sa 15, an* glezko-hanoveranska hi2a sa 12, danska bolsteinska hiža sa 10, hesenka bila sa 9; razne saske hiže sa ukupno 82, hiza Berna* dotte va $vedskoj sa 8. hiže Savojsko-Oavig-aanska va Italiji sa 8, biža Oldenboržku sa 7 i WQrtembežka sa 7, hiža badenSka i gréka vsaka ia 6. bita portagalska 1 crnogorska Petrovićsh Njegnžkih vsaka sa 4, bita belgijska sa 8 i hiža Obrenovičah sa 2 ma ka kotriga. Panamlno vu ttalljll h Milana pISu: Slinu senzaciju izazivlje ovdi odlazek zastupnika Oomandinia, koga je □evidom nestalo. Gospon Oomandini, prvlje iareći radikalac i repablikanec. podkupljen le po vnogo poHuvanom gosp. Crlspiu, koji sad progoui zbog spodobnih stvari!) vnogo poito-vanog gospona Gfolittia, — pak se je prekjnoć preobrnul vn tarećeg pristatu vlade\' Ooman dini dobil je nalog, da pripravlja izbore vu Milanu i okolic1, pak je vt«mel)il Orispieve novine „Uorriero del Matico." Crispi mu je vn svrha agitacije priposla! iz penei izuikuul. Od 15. februara nestalo g«, a tvrdijn, da je preflel to Svajcarsku. Draga slika. Grof Visone, sin bivieg dvorskog ministra kod kralja Umberta, tsjnik vanjskog ministarstva i neko vröme talijanski poslovodja vu Berliou, gda ga ja i car Vi-lim s odlikom prijel, poiinil je velika prevaru. Izgubil je va jednom rimskom klubu na baccarataAsilue peneze. Va zorju, kad su se stali od, kartanja, jo» je bil duteo 16 000 frsn. Ka to je plemeniti grof izvadil iz žepa knjiticu chekovah (iekovab) jedne berlinske ürme, Iztrgnul je odnud jeden list ter napi aal na 26.000 fr. i svoje ime „Evo vam% rekel je, »doznake na 26 000 fry vzemite 16.000 fr., a ostatek mi povrnite. Njegovoj ftslji bilo je zadovoljeno ter mu je odmah isplaćeno 10.000 fr. Ohek je b i poslan vu Berlin, a već drugi večer stigel je iz Berliua te legram „Gosp. grof Visouekod naleje banke ac-creditiran m 60 roaraksh." I grofa VUona išćejn tid ouda zahman; vele, da je otišel zaradi pramembe zraka vu Tunis. Wahrmanov dvoboj. Sin pokojnog magjarskog zastopnika i novčara Wahrmsn Mórica, Ernest Wahrman, pobil se je pred nekolikimi dnevi s nekim irancezom vu Nizzi, ter je zadobil na prsih tetko ozledu. Zrok dvoboju i ime protivnikovo nije poznato. Na vélt o dvoboju poáel ja ja-deu od rodjakov Wshrmanovih va Pariz, kam su ranjenika prevezli, no Ernest Je ondi vu subotu vumrl od ozlede. Ernest Wahrman, koj ja bil 84 ljeta star, služil je kakti rezerve oficir va jednoj draguuskoj regimenti. Iz Beća, gde je neko vréme ti vel, polel je va B Igija. gde je kupil velik dvor i rszkolno tivel Po smrti svog otcs nssljedil (herbai ja) bliza 2 mili* juna forinti, a od ouda je poćsl škrtariti. Kupil je imanje va Magjarskoj 1 hotel je vrediti gospodarstvo. Pokebdob nije bil ote-njen, herbali budu njegov lmétek njagvi dva brati Vugodno iznenađenje Gyarmatskom poljodelavca Mihalja Pap desilo se ovih daoah vugodno iznenadjenja Pred 16 ljet bila ma )e komaj po jednoljet* noj tenitbi oteta mlada ena po nepoznatom čoveku. Pap se medtimtoga nije briual, da ju poltće ili uajde. — Nézdavnja najavil se je pri njem mut Gábriel Soki iz Ants, ter mo je povedal, da ma \|e on pred 14 ljetmi otel tenu. Vezda je on» 8oki postal Nazare-nso, a po regu\'ah ove religiozne sekta, duten je, da vse, ksj n je njegovo, povrne onomn čije U (vlsstniku). Tak je 1 vezda dopeljal ženo, da ja povrne Papa, a piidodal je I rezultat toga krivog posjeda, potero döoe. Pap je dakak stlm odkrićem bil tak nemilo genjen, da je vzel batinu, da, i do U čas vudiral po pokornom Naznrenou, dok je ov malo né vumrl. Vezda bu vu ovoj -pravdi Mdil sudr Kratke novosti. — Margitajski sudeo Sipoš, strelil se je pred par dnevi s nesreCne ljubavi. I njegova ljuba hotela »a ja vubiti, ali ja oslobodjena. — Vu Mifikolou otrovalft se je Gisela Guttmann, tovarutioa defraudanta Daniela Guttmana, koji ae je vtopil pri \'brodolomu „Eibe", — Iz Trata javljajo : Ovdi padaT silen finög a poleg togs lada ljuta zima i ofltra bura. Trst je zevsema zasipan snegom i odrezan od vsake sveze svétom. I vu gornji Italiji p&da snég. Telefon s Bečom je prekinut Ia MleUkah telag aflrali sa s Ovdi lada silna snOžaa vijavica. Vés promet vn lagunah i na kupnu spróCeu je. Kvar. je vallki od bare. Juftna teljeznica lavlja, da je obustavljen vsaki promet na prugah (fltreki> Ljubljana Trst i Sv. Peter-Fiuina — Vu Beču je od snbote do danes za-pal sÜen suög. — Influenca, koja jt ovoga ljeta vu Berlinu, Parizu, Londonu Uda, za vladala je i vn Biću tolikom obsegu, da val ftpitali su prapani i da već nemreju nikoga prijeti. — Vu Beća : Nadvojvodkioja Elisabeta, majka ipsnjolske kraljice regeutlce odputovala je vu Madrid. Po tom se sadi, da se je beteg kraljičin pogorSal. — Vu Rimu, 8 marciula j Rimski oteo papa piijel je kardinalski sbor- koj mu je gratuliral k rodjeu"d»nü i k danu kruuisanja. Papa je ponovno izjavil t\'vu /olju i ufanje, da se budu istočne cirkve sjediuile sa zapadnom, makar im se koliko opirale svetovne vlasti. Papa je zaključil, da vu duhu pozdravlja kakti jeden od aAjznamenitráih danah vu kaltarnom tivotu ljudstva i cirkve onaj dan, koji bude vjerskim sjedinjenjem udahnuti narodom nov tivot. — Vu Velikom Bećkereka, 6. marciufla. Nasip uz moravićki kanal predrla je včera voda vu širini od 17 klaftrov. Dva sela sn poplavljena. V^e se je osobah utopilo. Vojnička je pomoć poslana. — PraJzki (Njemački) car i carica vu Opatiji. Iz Berlina javljaju, da Vilim car kani s caricom i familijom meseoa aprila opet dojti vu Opatija. Vu Velikom Bečkereku, 7. marciuša. Ljudstvo mesta Velika Margitta predrlo je snoćka kod Moravice nasipe poleg réke Te-meJ, da odkloni poplavu Gruntaš Yan Roysn tomu se protivil, ter je strélal na ljade, koji sa ma odgovorili iz puikah. Borba je trajala pol vare, dok nisu muži preobladali i predrli nasip na 10 klaftrov duftine. Slapi sa poplavili 8000 mekot zemlje oranice« Vide jezer svinjah se vtopilo, kvar }e ogromen. Željeznička sveza med Verecem i Velikim Becke-rekom je prekinuta. — Va Esztergoina i Gjuia je taka) poplava (potop). — Vu Budimpešti, 7. marciula. Viera je ovdi punih pet var se zléval detdj, kak is ćebra Vezda opet ide snég. — Do konca fenruara povlečeno je iz prometa 60,960 140 komadov papirnatih fo rintačah Jot ih je va prometa 6,988-221 for. Mati: .To je od njega jako nepristojno, kad več vezda misli na jelo.* Protivno. On : „Anda\' vezda imam va raki dokas, da me vkanjujeá". « Ona: „Kaj, ja da tebe vkanjujem } Ni. suprot, ti meo« vkanjujei Nisi li mi obeća), da budet za osem dni stoprsm dimo dofal, u ti ai se eto već drugi dan povrnul !s s sAnda gospa, vi imate dva brata ? Čudno je ipak to I Pred.dvemi tjedni sporni* nal sam se s vaflim bratom, a on mije rekel* da ima samo jednoga brata". Raztrešenst. A: „Kaj misli«, koja je pri stolu naj-vekla raztroáenost ?" Školski humor. NavnCitelj; <,Poveč ti meni \'Joika, od kakvoga betega je vumrl Herodefl ?■ Dijaćec : »Od influence; Navučitolji ,Vu kij se j« pretvorila Lotova tena ?tf Dijačec: »Vu s&lcttangl.« Oteo: „Kaj tuliš tuliko?" Sinek ; „Mama me je izstukla i rekla,\' da nisam aa nikaj«. Otec: „Rekla je istinu". • Sinak: ,1rekla je, da bum i takov nevaljanec kak i oteo." Pitanje 1 odgovor. 1. Zakaj ljudi nose oipele na nogah ? •iaí[8 au jjisou nfojraou ay 2. Kaj je najbolje na buhi ? tuojjpod ehu «q 8. Koji nam ljudi jemljeju vse od v usta ? .fi^itq) i?»íua 4. Kaj ja riba kad je osoljena 1 suha ? 6. Gde se sadi, kad sa ide vu Školu ? \'ep; os jh \'ipiijjm 6. Kad ima ćovek toliko oćih, koliko" dana vu godini? •(«j»nuef -g) viinutf «8o9niQ 7. Kaj dóla guska kad stoji na jednoj nogi ? \'•u tu n&up ouSjpz Priredil t Qlad Ferenoa. Gabona árak — Ciena zitka 1 m-.mázsa. - 1 m.-cent. frt kr- \\ <£$ekaj xa kratek čas. Nepristojnost. Jedna mati ostavila je prvi put svoja kćerka na samo sa zaručnikom. Kad je zaručnik otiiel, zapitala je nti kćerku, od ćeia su se razgovarjsli. „Prem\'sli si mamika«, rekla Je kći, — Ja sam se morala sratnu-vatl, kad me je zapital, jeli znam kabatiT" Buza Zab Rozs Kukoricza ó s Uj Árpa Fehér bab uj Sárga * » Vegyes » „ Lenmag Bükköny Pőenica Zob Hrž Kuruza stari , novi Ječmen Grah beli » tuti » zmčflan Len Grahorka 6.20-6.80 -6.-- 6 76 -6 50 -9,— 6,— 6.-10.60 6 75 - ODOOVOBNI UBEDNIK MARQITAI JOZ8EF Glavni surednik GLAD FE RENOZ E rovat alatt közlőitekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a S ser k Foulai d-selyemet 60 krtól 8 frl 35 krig mélerenkint — j^pftni ohinai sat. a legújabb mintázattal én sxinekben, u. m. fekete, febér én színes Henneberg selymet 35 krtól 14 Irt 66 krig méterenkint aima, csíkos, koozkázoit. mlntásottakat damasztott at. (mintegy 2<0 kű.önbözö minOsógben és 200Ó szin minta sállal sat. postabér és vámmentesen a liás-hoz Hüállitva és mintákat küld postafordulta-val: Hennebei\'K Q. (cs. kir. udvari azftl-liiA) selyemgyAi\'ft Zürichben. 8v4jcba c/imzelt levelekre 10 kroa és levelezőlapokra 5 kros l>élyeg ragasztandó. Magyar nyelven iri megrendelések pontosan elintéztetnek. 2 mi Graz, 9 ga marciöa 1895. 20 05 52 #4 72 HIRDETESEK. Az Alsó-Lendva-Lenti uradalom ffl» bérnökségénél ; 200. mtmftzsa vetésre alkalmas tavaszi bükköny (kisebb mennyiségben is) az alsólendvai vasútállomáshoz szállítva métermázsánként 7 frl »5 Iá réri eladó. Venni szándékozóknak mintát küld a \' (gőbérleti számtartósdg 693 1—1 Alsó-Lendván. 2003/p. 895. Hirdetmény. Alulírott kir. törvényszék közzé teszi, hogy Erzsébetlak (Jalsoveoz) község közös úrbéri legelő illetőségének felosztása czéljá-ból határnapul az ottani községházához 1895. évi április hó 3-ik napjának d, e. 9 éráját ttlzte ki, s arra a távollevő érdekelteket ezen uton megjelenésre idézi 691 i-i a kir. törvényszék. Nagy Kanizsán, 1895. Márczius 7-én. Tóth elnök. Dr. Fiacher jegyző. Hirdetmény. Zrínyi (Mártán) külvárosban levő ingatlanom rét és pajta eladandó. A rét esetleg parczel-lánként is eladatik. Bővebben értekezhetni 607 özv. Szy Antóniánál VmáUtmrmrám. Előfizetési (elhívás l\'IJU!1 Viast\' a Svet \\ czimü négy, magyar, német, román és tót nyelven, külön-külön megjelenő gazdasági néplapokra, melyek a leghasznosabb olvasmányt képezik a nép számára. A hetenkint 19 oldalon megjelenő lapok a legszebb aziaayomatu képekkel vannak ellátVa. Rendes heti kalendáriumon kívül közlik aa összes vásárokat, az egyes gazdasági ágakban hasznos tanácsokkal szolgálnak. — Képekben mutatják be q gizdaségi esaközöket, valamint az álattenyésatés Ügyében tájékoztató rajzokat közölnek. Ezenkívül az Offosáf éa A világ ea«-méayeit népszerű modorban iamertetik. x • 7. i E gazdag tartalmú néplapoknak kfllőúr külön az előfizetési árat t Egy évre csuk 2 /rt, félévre i frt. Tömegesebb megrendeléseknél, pl. törvényhatóságok, uradalmak, egyesületek részéről 20 százalék árengedéat teszünk. E lapok megrendelhetők as OKSZAGtiYÜLÍSI ÉRTESÍTŐ KÖ- ÉS KÖNYVNYOMDÁJA 694 l-l rés.vénytAraasé^íiál §ui(ipe$t, födrmegye-utcza 11—13. sí j _ Mutatványszámokat, bármely nyelvű néplapból ingyen szolgaiunk. 686 6—8 A „Csáktornyai tárházak részvénytársaság" közhírré tessi miszerint f. évi Aprilu hó Z 4ii 4. m. 2 órabor Csáktornyán (a társaság,^helyiségében) III-ik rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. cz. részvényeseket ezennel meghivja. Azon részvényesek, kik azon megjelenni óhajlanak.\|kötelesek részvényei ket a még nem esedékes szelvényekkel együtt, a magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaságnál Budapesten (Nádorutcza) vagy pedig a Csáktornyái tárházak réazvénylársaság pénztáránál Csáktornyán letenni. Csáktornya, 1895. márczius 18. Az igazgatóság. 1. Jelentése aa igasgatóaágnak ét felügyelő biiottaágnak as elmúlt flaleli év me-nstérfil, 1894. ev Uzleti mérlegének bemutatása, Jóváhagyása, a tUxta nyereméoy mikénti feloesiáa* éa a íelmentrény megadása. 2. As Igasgatéaág válasatása. 8. A felügyelö-biaotUág válasatáaa 692 t—1 coooooooooooooooooooooooooo ooooooo SPANYOL bor ii agykereskedés VINADOR HÉC&,,— HAMBZJHQ. 8 OI o o D\\ aArral / í / vörös nyomással as ó\'omtartón« —O— Kitűnő spanyol borok eredeti palaczkokban, úgyszintén O poharankériti kimérés , \' Szeiverth Antal ur vendéglőjében C»akloruyán« O O u— « » »»iwuwi \|W6J\| "B) — — •— - —I-OJ-----I "C--t ~x>J r------ a figyelembe ajánltatik, mert valódiságáért osakis akkor vállallatik teljee jótállás. g OOODOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOJOOOOOOOO o A Vinadór jegy, úgyszintén a bejegysett bélyegafl-jegy pontos O 676 8 6 <* Magyar, némst, íranczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. Kö-,- aczél s réznyornatu 4iis«iv«k. Magyar, német, franczia ós angol remekírók művei. Az irodalom \'^bármely ágában s bármely nyelven megjelt-nt kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt á raktára. <* - Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. » Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb, készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazasi kézikönyvek, at aszok, íöldabroszok. tervrajzok, föld és éggömbök. Ima- és ájtatossági l> Ah; vek egyszerűen és legékesebben kötve a leggatdagabb választékban. Mintakönyvek s rajiok NÓIMUNKÁKHOZ * A „MURAKÖZ" társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZBNBMŰKBBBSKBDA8B KÖN YVKI ADÓ HIVATALA, PAPIK-, IHÓ- és RAJZESZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖN YVKÖTBSZBTB • % CnAktornyéin. Alapíttatott 1850. évben. wL Szótirak. IFJUSiUl IRATOK KÉPI8KÖ\\YVRK minden kor 4a nem axámára, minden nyelven, a legdúsabb vá-lasstékban. ISKOLAI u OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, ALÜANACH^S ®8«bkönyvok. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készqn állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- séggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érk^ö megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltainak ki a könyvkereskedés által. SZAKÁCSKÖNYVEK. Előfizetés elíogadlatik : minden bel- ós k U I f ö I d I folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. * Mcyfjf\'ttk lanlnlézrtrébm ha* t nóta tulo tanhfinyvek folyton raktaron vannak. Nyomatott Fiacbel Fülöp (Strausa Sándor) könyvnyomdájában Csákturuyan. III. évfolyam. 0g«rkwatAv«l irtcktinl Uh.t mim- jMnap 11 i« 1* óra köafttt — i lap n.ll.wl riwirs vonstko»i »iud.B k»slMinjr Varci tal jéxaef »MtkMaUS ■•vir« ktldMđ«. Kiadóhivatal i riMh«! FtlBp könytkerenkodéM U, kaUandlk aa •10fl«t«i dijak BjrilH.r.k ia kird.ti**. lirM jitiijMio számitlatnak. Csáktornya, 1895. márczius 24. l2< 8ík ai? — fagyán MAGYAR és BORMT NYELVEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ SZÉPIRODALMI HETILAP. M«^\|«»leiiÍL; lieteiiklnt egyazer; vasárnap. A »Muraközi Hszti önsegélyző következet«, a »Ceáktornyai takarékpénztár«, a .Muraközi táfcaréínénttár« aat. hivatalos közlönye. \' HilMUd árak: \\ Egéé« évre . . . \' 4 ftl Kél évre . . . . t ftT Hegyed évre . . » 1 tri Egres saám 10 kr. Hr4«UMk »H •l(Wga4tataak i Bađ.pMt.: GoUb«rt«f A. V. ia EckaWln B kird. Irá. Biwfeai BchaWk H., Đak** M., Opp.llk Ju, D.ub. 0. L. . tárainál i« hsrafl ftrflnb.n: 8Ura U. Nyi\'ÍUr pttltw 19 kr ■1 1 .. ■ A társadalom szive. Alkotmányos szabad államokban a törvényhozás működése mellett, csaknem egyenlően fontos tekintet, hogy a társadalmi mű* ködén miként néz szét eszközök uláo, melyek a humanizmus czéljaihoz vezetnek. Sőt ez még fontosabb, a mennyiben igen sok törvény nehezen hajtható végre, de a mit a társadalmi közszellem óriás karja ápolásba vesr, az nem papirra irt törvény, melynek némelyike ez élet szükségeiből meritett követelése a kornak. A társadalomnak, mely már a czivili záczió gyrírs vonatára fölkapott, temérdek teendőt kell teljesítenie és azokat ugy in-lézni hogy önzés és balítélet és szerencsétlenség szirtjein hajótörést ne szenvedjenek. Minálunk is — talán elmaradottságunk ösz-tönzö érzetében, — hatalmas kezd lenni minden téren a cselekvés buzgalma. A társulási szellem az emberi Önzésből materiális czélokért manapság gyorsan gylljti a hivatott erűket. Ez az egyesülési kedv kétségkívül a nemzeti közvagyonosodásra hatalmas molor és mint ilyen elsőrendű tekintetei érdemel ebben a materialis korban. Hanem az emberszeretet költöi zoinAn-cza kevéssé csillog át rajta. Már pedig az anyagias előrehaladás vágya a sziv nemesebb érzelmeinek poezisével adja meg a társada- A „Mmkh"tánzája. Utazás Horvát-Szlavoiiországban. Irta: Gönczi Ferencz. — Folj tatás — Az iskolák állami jellegűek. A taniló, mii^t kántor külön dijazáaban részesül aa egyházközség résaóröl. A tanitó a lelkészszel hivaialiárai viszonyban él, nem ugy mint nálunk, hol a kántortanító helyzete néhol igaaán szolgaian. Horvátországban oklevél nélküli tanítók nincsenek. Nálunk 2000—3000 munkakerülő, léhütö bitorolja a tanllói ősimet. A felügyelet az ia^olákra ssigóru. A tanlel-Ugyelö minden évben múlhatatlanul meglátogatja kerolote minden iakoláját. A tanfelügyelők a tanítók köréböl vételnek. Horvátországban a népoktatás terén előforduló ujitáaok hálás talajra találnak. Ott n.ár be van hozva as álló iráa, mely nálunk az experi mentálásban oly aiépen elpovány< aodotl azután — kimutt. A alüjd és máanemü kézügyesitő munkák (mint pl. a fiuknál a kötés, borgolás) már •zámos iskolában honosodtak meg. A tanügy terén mindenütt mohó haladási törekvést találunk llorváiorazágban. E bei-aétgeiéMUnk uáu megtekintenem ax emeleten levő két Untermet. Az egyikbm taimónö isnit. Horvátországban, a hot kei tanítói ai.ás Van sservesve, as egyiket tanítónővel töltik be. A taniténö, ha férjhez meg/ állásáról is le kell lomnak azt a tetszetős üde szint, mely a szervezet egészséges vérkeringésére vall. Jótékony nöegyletek! kell-e fejtegetnünk azon fogalmat, melyet e szó kifejez, azon áldást, melyet a szeretet kiapadhatatlan forrásából árasztanak el a nöi kezek a társadalom elhagyottjai számára! ? A tapasztalat, az önfeláldozás és a kimerülhetlen szeretet ezer csodáját tária föl az emberiségnek a gondviselés a nOi szivet magasztos czélok eszközlésére alkotta. Innen az a fo gékonyság, mely ugy hangolja kedélyét, hogy mindent a mi a lelket és képzelódést megragad a, hogy mindenütt ott van, a hol a sors csapása fájó könnyek letörlését feladatává tette. És mégis az irónia hangja mily gyorsan kész a férfi ajkakon, ha halljuk, hogy az emberszerető nöi szifet a házi tűzhely melől elhivogatja az irgalom, a sziv szava. Jól meg van osztva a tevékenység köre. A férfi nemnek kötelessége világos, kikép zett értelemmel érvényesíteni a szellemi kincset a ha?a érdekében, vagy hös kézzel a kardot forgatni. A nő tf férfr seb bekötö zé8ével, a lázbetegek enyhítésé vei, az árvák és ügyefogyottak ápolásával érik el az erény dicsőségét, mert szivsugara szélesebb körre nem terülhet. A mi nem azt teszi, hogy a nőnek a fájdalom könyeinek letörlésénél, a kolduló erény vigasztalásánál, az éhező nyomor enyhítésénél nyilik a társadalomban — az otthon szentélyéről nem is szólva most — tevékenységi köre- A socziális nyomorúságok közben a mi lelkes honleányaink azok, a kik a béke olajágát lengelik felénk. Valóban Ok a költő szerint, az emberiség szebb és jobb fele. Ismerjük ezeket el és támogassuk őket hatékonyan a\'tár&adalom nemes munkájábsn. Különfélék. Áfarcútu íS lict ftrtdótt Az örökké emlékezetes nagy napou örömünnepet ült o határszéli város magyar közönaége, s bár a fény és pompa nem nyilvánulhatott is oly impozáns módon, miut más városban, de a honfi sziv megdobbanása és a honszeretet nyilvánulása egyenlő volt minden mtgyar hazafiuéval. Az oroszlánrésa az állami iskolák tanitóáé, kiknek élén Horváth Gyula igazgató állt, kinek lebilincselő ünnepi beszédében az egész szabadságharcz főbb pont-, jat érintve voltak. Elvitte magával a mult verőfényes tavasái napjaiba a hallgatóiig«^ ma,d a vérázott harozterekre, h sötét világosi temetőbe és aa aradi Golgotára. — Megrázó volt beszédének befejezéae, mi lőn Istentől ama jogot kéri, hogy feláshatná, életre támasztatná a szabadságharcz elesett félisteneit, mvginuiatVa nekik a pzabad, ön- assá mondania. Mind a két tanterem jól volt felszerelve. A tanítók asztalai fölött a királyi pár olsj-szinnyomatu képei, a bán. dr. Krsnyavi tsnügyi osztályfőnök éa a megye löixpánjának alakjai voltak láthatók. E képek minden horvát iskolában a min-deb obosina hivatalos helyiségében megvannak. A faiskola tissta, jól gondozott volt, szép nemes taju törpe anyafákkal és ojtványokkal. Ily rendezett állapotokat találunk a tanügyi téren Horvátországban többé-kevésbé mindenütt. Mikor jutunk mi ods ? Előbb nem, mig Magyarország iskolái államivá nem tétetnek. As ss idö pedig — sajnos — igen messzinek tatszik. VI. Miután Oujekovo egyik legiellemzetesebb köxHége Kőrös-Belo vármegye déli részének, a hová a magyarok egy réaze kivándorol, talán nem les* feleslegss, ba népét a gazdasági viszonyait is megismertetem néhány vonásban. Ezek, ha ö-aaevetjük a sa\'amegyei magyarság s a muraközi nép gaa-dasági viszonyaival, meg fogják velünk értetni, miért vándorol ki szegényebb népünk Horvál-Szlavonorazágba. Az ottvidéki horvát nép általában igen jó lelkületű, türelmes, jószivU. — A bevándorlókat semmiben nem háborgatja, nem téltékenykedik. Ellenkeiöieg őket sieretettel fogadja, a bol lehet segítségükre van s irántuk előzékeny Megtették pl , hogy a jövevény msgyarságnak a templomban hs első ppdnkat engedték átt\' maguk hátrább hu-xódiak, egy részük pedig a padok mellé kerüli. Nem ily dioséretre méltó a munkásságuk s gazdálkodási cnódjuk. As itteni nép meglehetősen renyhe, dolog- ... . \'V , v ;>\'! lalan. Földjéuek csak egy réssét műveli meg — s azt is hogy 1 — más részét parlsgou heverteti. Különben egy közepes (25—30 hold birtokkal biró) gazda még a legnagyobb szorgalom mel-lett sem voina képes összes földjét megmunkálni, mivel egy-egy háznál 8, legfölebb négy munkabíró egyén van: a gazda, feleségével s egyetlen gyermekével, avagy a gazda szülőinek valamelyike. £ nép is oly szaporállan, mint a mi belső somogyi reformátusaink. Egy, végső esetben két gyermeknél többnek nem szabad születnie, nehogy a család a birtok elosztása, elaprósása által elszegényedjék. A lakosok, a ml a birtok mennyiségét illeti, vagyonosak, azért e vidéken szolgalegény nincs, cselédet e vidékről nem \'ehet kapni, ennélfogva a munkás kézhiá^<o<i segíteni. A gazdálkodás módia egészen régies, Azt a minőségében első rendL óldet inkább turkálja, semmint sxántja s lmigy-amugy műveli csak. A trágyázásra vajmi keveset ád, a föld annélkül is nagy termöképesaégü. A kalászosok óriási nagyságúvá nőnek, a mivel szemhozamuk mennyiség t minősége is arányban áll. — A msgoakeuder 4 méter mr^ sságnyira is megnő. A fü buja s kitűnő minőségű. A rétek háromszor kaszáihatók. A földet csak egyaxer szokják felszántani. A gabonát nem tövénéí, hanem térdmgaaságnyira aratják le j megmaradt magas tarlót lekasaálják a a szalmát vQnn hagyják — elrothadni. A kukortezaszárt ,sem tartják érdemesnek behordani. A rétet némelyek csak egyaaer kuszálják. holott háromszori kaszálásra terem. Megvárják, mig a íü elazárad a akkor, mint télig késs. de t«rm4seteeen sokkal csekélyebb értékű e roseaabb minőségű szénát takarítják be, » jssó magyar államot. A hallgató-ídulástól remegő hangon „éljen\'\'-\\ .ifözolt a gyönyörű beszédért. Kram-patits János, Balogh Ferenc«, Haraaithy István éa Danita S urak nagy gouddal szerkesztett felolvasásai ; ugy Szolár Klek éa Hoffmann Lőrinoz urak szavalatai magokkal ragadták a közönséget, amely elismerés által adózott a sikerült est rendezőinek. Nem soroíom fel a távol maradt .magyarokat", inkább elismeréssel adózunk Peterka Teodor káplán és Jeszth N. uraknak, akit — bár programm után — megjelenvén köztünk, szép tósatjaik által emelték a lelkes hangulatot. - Köszönet Kalchbrenner Ferenoz vendéglős umak a pontos kiszolgálásért, valamint a kitűnő ételetek és italokért. A társaság magyaros lelkesedése a késő éjjeli órákban ért véget jÜgy jelenvolt vendég. — fUntor tanító-valósítás. A kolori üre sedésben volt kántorlanitói állásra Petroviče Mihály vizi-szent-györgyi kántortanító válasz tátott meg az e hó 7-én történt pótválasztás alkalmával — $anitdválasitás. A tüske-szt-györgyi üresedésben volt máaodtanitói állásra Berlek Győző oki. tanitó választatott meg. — &opás. Szoboly Mihály hodosáni íöldmivesnek e hó 21-én éjjel ismeretlen egyének ellopták a sertését A tolvajok ezen kivül még néhány luddal is megkárosították a lakókat. — Agyonütött« ápolóját. A nagy kanizsai közkórházban tegnapelőtt egy dühöngő őrült egy hasábíával agyonütötte ápolóját. — A hasábfához az ápoló gondatlanságából jutott az örült. gigy omlás. A Déli vasútnak Légrád és Zákány közötti szakaszán a légrádi állomás mellett f hó 16 én esti 8-9 óra között a vasút mentén meredeken emelkedő hegy-tömeg leszakadt, magával ragadva egy két hatalmas törzsű iát, melyek a sürgöny dró tokra esve, 8 tartóoszlopot is kidöntöttek A szerencsétlenséget ideje korán észrevették a a vonatok késéssel s átszállással közlekedtek az éj folyamán. 16 án reggel már a forgalom teljesen helyre állt. £záz érttl ezelőtti újság (a »Magyar Kurir", megjelent Béosben 1790-ben) ke- rült kezeink közé, melyből néhány, főleg megyénkre vonatkozó közleményt irunk ki Érdekesek az olvasóra a 100 év előtti viszonyok s az azon korbeli gondolkozáamód és a gondolatoknak kifejezése, azért szószerint közlünk egyet-mást a Magyar Kurírból. — íme itt egy mutatvány 1 „Szala Vármegyében. 1790 13 April. - Kedves Barátom! Oh ha tudnád rawlly igen felserkent és buzdult minden, Státusbéli személlyekben, Magyar-országban az Magyar vér; t»k ebből az történetből meg értheted, hogy ezen most folyó esztendőben 1790 ben 22-dik Mártziuabau, T. Szala vármegyében Báuok Sz Györgyön, az Fáróbóli Plébánus Urnái, hat, rész szerint Papi, rész szerint világi Urak ebédelvén, oda találkozott menni egy még második Pruszsaus háborúban megsebesíttetett Barkó Regementjéből obsitos Német Jánketliben és saruban öltözött Ma gyar katona, kit minekutánna az Plébánia háznál ebédlő Uri személlyek megkérdezték Volna, hogy hogyan merne Német Jánketliben és saruban Járni Magyar országban ebben az magyar világban ? — azt felelte : Uraim I nékem abban kell járnom, a miben leg oltióbban lehet, ha az Urak mást tsi-náltatnak, mingyárt el vetem a Német illyen amolyan teremtette kabatját, mely feleletére az ott lévő Urak annyi pénzt adtak néki, hogy azon egy Magyar kurutzos Mentét és tsizmát teiuáltátott magáuak. galdlozds. Plichta Kázmér ugy saját, mint gyermekei Elemér, Viktor nemkülön ben Rezsek Tamás és neje Fábry K Iái a és az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti jó nejének és szerető anyának illetőleg leányuknak, Plichtáné Rezsek Ka-rolin úrnőnek folyó évi máiozius hó 17-én éjjeli 11 órakor hosszas szenvedés és a hal doklók szentségének ájtatos felrétele utáu élte 28-ik, boldog házasságának Ö-ik évében Perlakon történt gyászos elhunytát. Áldás és béke legyen hamvai feletti £rrknyttltn mathaltrtltk. A föld mi veién-ügyi miniszter elrendelte, hogy mindenki köteles a többé már tulajdonában nem levő állatra vonatkozó s igy érvényét vesztett marhalevelet az illetékes marhalevélkezelő nek beszolgáltatni. Viszont a hatósági köze. gek, marhalevélkezelők és állategészségrend- öri szakközegek kötelfesek ellenőrizni azt, hogy bármi okból, tehát: tulajdonátruházás, leölés, elhullás, vagy más hasonló körülmény folytán érvénytelenné vált marhalé, vélek pontosan beszolgáltassanak. A ki e rendelet ellen vét 7- amennyiben cselekvés* vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esnek, kihágást követ el, mely i00 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. E rendelet kiadását számos előfordult\',vissza-élés tette szükségessé. £xi; a patkányok tlltn A hova egyszer ezek a kártékony állatok\'beféazkelnek, ott ugyancsak meggyülik velük a baj s vajmi nehéz aztán a kipuHztitásuk- — Erre néave száz meg zsázféle eljárást és szert tanácsolnak, do egyik sem egészen bizonyos hatású, egyik helyen használ másik helyen nem. Most a „Falusi Gazdában" egy gazda a következő eljárást ajánlja a patkányok ellen : Hh sok a patkány, végy egy tányér kukoiiozal sztet, ezukrozd meg jól, helyezd el oda, hol legtöbb van, egy másik tányérba pedig tölts friss vizet, hogy ihassanak is. Ismételd ezt egy hétig. Most végy egy kilogramm gipszet, osnkrozd meg\'ezt is jól, tálald fel nekik, de a vis el ne maradjon. — Felfalják ezt is( és iáinak rá nagyot, a gips« kivánja, de veeztökre mert a gip,z kővé válik bennök ós elpusztulnak tőle! — Ezen eljárást merem ajánlani, próbáltam és fáradságom nem volt hiábavaló. Én ezen szerrel igen eok patkányt pusztítottam el, mások ia, a kiknek ajánlottam Az egész el\|árás különben oly egyszerű és olcsó, hogy bárki is megpióbálhatja. (garomn ktdrilökntk, Az állatkert régi jónevü baromfi-tenyészdéjébe, az egyes törzsek kiegészítésére és vérfelfrlssitéi ozéljá-ból, Anglia elsőrendű tenyésztőitől érkeztek kitűnő tenyészpéldányok As. igazgatóság már elfogad megrendeléseket tojásokra; ár. jegyzéket kívánatra kaid bórmentve, éa a baromfi tenyésztést i letőleg készséggel azol-gál felvilágosítással hozzá intésett kérdésekre. Kópés árjegyzék 60 krnak készpénzben vagy le vél jegyekben leendő előlegei beküldése mellett szintén bérmentve küldetik meg a megrendelőknek. gj kutésutt sz&klap. Folyó hó 16-én „A Kert* czimmel ellátott, a keslészet ösz- A hásl állatokkal hanyagul bánnak. Lovaikat, ökreiket uiég a szénás s öllás szekérrel is luttatják. Otthon, ha a legelőre járatja, enni nem ad neki. A lovakat még télen, a hó leeste után is a legelőre tereli — legelni. Már ast nem ludom, mi módon vezették, tanitotiák rá a lovakat ». hóban való legelésre, ds tény — mint egyhangúlag állították — még bokáig érö hóban is képesek künn lovaikat jóllakatni. A lovak a havat szájukkal eltúrják s a hol fOhös juthatnak, lelegelik. Ebbe az áldott földű Kanaánba kezdenek a mi magyarjaink s ujabban a muraközi nép is kivándorolni. Eladó tőidet itt mindig kaphatni, egyrészt mivel — mint már emlitém — az oltani nép a biánysó munkás kéz a a régi jó időkből eredő dologtalanság, Ímmel-ámmal való gazdálkodási módnál fogva a földnek osak felét vagy báromnegyedrészét műveli meg s a parlagra saánt le-rűletet-mennyiségen. mint fölöslegen ssiveaen tul ad, másrészt a mulatni vágyás, a pálinka mértéktelen élvezete, adója lefizetésének elhanyagolása adósságba hajtja, a mi bői csakis földeladás által véli magát képesnek lisstáshatni. Ezelőtt 6-6 évvel U00—400 írtért igen szép birtokot lehetett itt veuni, házzal együtt. — Egy magyar ember pl. 4ö0 frtért 16 bold kitűnő minőségű földel vett egy faházzal, gyümölcsössel s kerttel együtt. Hégi lakóhelyéről saámos tsgu családiával együtt kihajtotta a megélhetés nehézsége, a nyomor, s Itt a vett tőidből igen szépen, mondhatjuk ; urasán megélhet. . Egy Másik magyar gasda 600 frtért vett egy 14 holdas birtokol, báaaal a belsőséggel. A megmaradt 400 frtnyi pénslölöslegén egyes horvát gazdáknak borjukat vett (párját 40-ÖÖ írtjával) fele nyereségre, s néhány év múlva a 400 frt kétezer forintra nötl. A mi •— Kőrös-fielovármegyébe — kivándorolt murakösielnk sem kívánkoznak vissza, haza, söt folyton többeket vonzanak ki. A ki Muraköaben zsellér volt, 400—600 írtért eladta 1 és fél -2 hold földjét s ott ma 10— 12 holdas gasda s a maga kőházában lakik. A muraközi közönséges szegény gazda ki ingatlanaiért itt 2—3 ezer forintot kapott, \'ott azért a pénsért egy nagy terjedelmű gazdaságba vonulhat. Allatában a Horvát- Szia vonországba kivándorolt ssegény, de serény munkásságu nép néhány év múlva jómódúvá losz s a visszatelepülésre többé nem is gondol. A szülőföldjén birt kevés földjét megtanulta, mert kénytelen volt rá, jól megművelni s most nagyobb területű birtokot is oly szorgalommal s buzgósággal használja ki. Muraközben egy hold iö\'d 300—400 frt s egyes helyeken alig lehel földhöz jutni; Horvátországban 60—60 frt. Itt s Zalamegye más tájain is, ha a földet rendesen nem trágyázzák, a ter-más nagyon silány ; olt a löld alig kiván Islényi trágyát, mert as őserő még ninos kihasználva. Nálunk egy közepes, 9-10 holdas birtok 3- 4 ezer forint, oll ugyanannyi bold tőid leg-fölebb 700 írt, tehát egyöiödrésznyi ősszegbe kerül. Muraközben a földeket a nagy versengésnél fogva harmadába, felébe adják ki s a felvevőnek ezen ielűl bizonyos összeget h 7—8 napszámot kell szolgálnia, ott (Horvát- Salavouorszságban) ha véletlenül valamely főidre akad egy-egy részbe kivevő, a megmunkált föld lerméséséuek kétharmadát kapja s eeak egyharmad része marad a kiadó gazdának. Ott a rétet is kétharmadába veszik ki, szol-gálmány nélkül, inig Muraközben a meglehetős vékonyan termő rétek egynegyed részbe adátnak ki, holdankint 8—10 napszám szolgálással. A legelök a kihasitás folytán nálunk nagyon kis területre apadlak le, néhol, mint a hegyvidéken, egészen felosstattak s a rájuk járó állatok ssámához képest aránytalanul kicsinyek vagy rosszak s a mellett drágák. — A szarvasmarhák után néhol 3-4 frlot is ssednek legeitelás fejében, minélfogva gazdaink nagyon ia korlátolt számban tarthatnak bási állatokat. Olt egy egy községnek ezer—2 ezer hold terjedelmű legelője is van s a legeltetésért osak annyit ssámitanak, hogy abból a legelő után követelt adó kiteljék. Egy-egy gazdának 8-10 darab szarvasmarhája, 40—60 darab dissnója jár ki. Egy 1600—2000 lakosú községnek 4-6 kanásaa s 8-4 csordása van. Muraközben a kukoricsassár a széna után a legszükségesebb takarmány; némelyik gasda egyedül avval teleltet ki a almul is csaknem egyedül es szolgál, ott a kukoriazaszárt még alomnak sem használják. Nálunk a nép, a hol osak szerét teheti, a lehullott faleveleket össsegyüjti s almul hssnálja ; ott a falevél elmosásnak híréi sem hallották. Nálunk egy közepes szekér széna 12—15 rl, ott 6 -0 írí. Aa árpaszalma, mely itt 7—8 Irt, ott 1—2 frt As alomszalma, mely nálunk j- egy szekérrel — 4—6 frt, ott 00-60 kr. — Nálunk esy muraközi szekérre felrakható falevél 1 Irt 60 kr.- 2 Irt, olt a falevelet, ha útba esik, sgyszerűen elégelik. (Folytatása következik.; ggea ágazataival foglalkozni Ígérkező szaklap indult meg. Az előttünk fekvő első szám kiállítása fényesnek mondható. Bátran állit-hatjuk, rideg kiállítású szaklapjainknak megtermett Ízléssel kiállított „Figaró Illustrée"-jánok. A lap havonta kétszer — 1 én és 16 én — jelenik meg 4 frtnyi évi előfizetési ár mellett. Felelős szerkesztője, a gazdaság terén eléggé ismeretes szakíró: Ig«)i yve. tozár, a „Gazdasági Lapok" s a »Szőlőszeti s Borászati L«p« szerkesztője. Főszerkesztője h a laptulajdonosa pedig Mauthner Ödön, az Europaszerte ismert fővárosi matfkeres-kedő Kertészettel foglalkozóink figyelmébe ajánljuk az uj lapot, melynek kiadóhivatala mutatványszámot kívánatra ingyen ós bérmentve ktlld fialajr- Baráti féle Magyar Nemzet Történetéből immár a 10. fUzetet veszsük kéz hez. Aa Árpádházból való királyok kora folytatódik benne, még pedig III. Istvántól IL Endréig — A füzetnek ismét két szép műmelléklete van, melyek egyike Székely Bertalan egy festményét reprodukálja I Endre koronáaását ábrázolja, a másik pedig Geiger J P. rajza után Szt. László harczát a kunokkal tünteti fel. filSAiitiii ftlhlvái Keszthely ismertetése ciimü munkára Ára 2 forint A mű körülbelül 20 — 22 nyomatott ívre terjed. — Nagyérdemű közönség 1 Több évi kutatásom és fáradságommal oda törekedtem, hogy munkámban Keszthelyről minél tisztább képet nyújtsak és hogy ez által a várost ismertté és kedveltté tegyem. Ki városunkat a természettől megáldott előnyeivel, az uj kor keretébe illő nemes törekvéseiben fölismeri, lehetetlen, hogy meg ne szeresse I Ez a meggyőződés vezeti tollamat, midőn a Nagyérdemő Közönség, főleg Keszth-ly város becses figyelmét e)milleniumra ki adandó művemre fölhívni és az Ugy párt-fogását jóakaratába ajánlani bátorkodom. Ki vagyok a Nagyérdemű Közönség iráut — Keszthelyen, 1896 márczius havában kiváló tisztelettel Bontz József. A megrendelések folyó évi május haváig a kzarső nevére — plébánia Iák — int^zendők. A HZalay-Baróti féle történelemnek mosl jeltnt meg a 9-ik füzete, mely a Könyves Kálmántól IV. Istvánig terjedő időszakot öleli fel. A munka nagy erényeire már oly sok Ízben volt alkslmunk rámutatni, hogy most beérjük a ftl/.et gszdng illusztrácsió díszének fÖlorolásávsl. Külön műmelléklet ketiő vau benne. A pogány magyarok lAzsdátta és a várkonyi lalá koán, mindkettő Gei-R«r S. P. rajza után készült. A »zöveghe n) omolt illusztráoxiók a kővetkezők : Kálmán király ezüst, pénze. Kommen JAnos o<ás/ár érme 11. István ezüst pénze. II. vagy Vak Béla peosé\'je. Vak Béla pénze. Henrik osztrák őrgróf és bajor her-czeg peosétje. III. Konrád német OHáHzár szobra III. Konrád oeászár kerexzte« hxds. VII. Lajos IrHDozia kitály keresztes bada. Keresztes vitéz, a második keresztes háború idejéből. II. Géza király pecsétje. Manuel császár pénze. Barb^rosia Frigyei onászár. II. Géza király ezüst péi^e. IV. István királyiérme Egy-egy ÍÜzet ár« 30 kr. — Megrendelhető Wodisner F. éi fiánál Budspest, Andrássy ut 21. S ha ilyenkor jó a próza S a világzaj bombardója, Elnyomja a lágy zenét, Zsongva hallgat rezgő húrja fis a lelkem elfásulva. Nem csaponghat szerteszét. De a bánat néha napján, Az örömnek helyet adván, A dal játszi operette: Búbánatom merő frázis És szerelmem oly banális, Szivem mindent elfeled. Oh, de sokszor kínos ágyon, Fekszem néma éjszakákon, S megszólal a czimbalom. Reszket, jajgat minden húrja, Zokogásba, jajba fúlva, Tépi szét a fájdalom És ilyenkor, bárha várom, Elkerül az édes álom S visiók után íutok. És e rémes, vad zenébe Szivem, lelkem összetépve, Megpihenni nem tudok. Eljön tán a perez; s örökre Elnémulva, összetörve, Elhallgat a czimbalom. Ha a bánat széthasítja, E8Y golyó lesz csak a nyitja S meggyógyít a sirhalom. V-s v Dub&nyi Imre. Nincs !i«lyi hir! - . . (Egy riporter tragoediája). Jelenet a kaszinóban. Egy ur (becsapja íbosszusan a lapot), így én is tudnék lapot csinálni. Üres tárcza, nagyképű politizálás/ de helyi hir minél kevesebb. Második ur. Pedig egy vidéki lap első és legfontosabb kelléke a bű és jó helyirovat. Első ur. Ügyes riporter kellene. így megbukik a lap. Chorusban: megbukik a lap. (A lapkiadó a szomszéd asztalnál ül és fültanuja a jelenetnek ) Rohan a szerkesztőhöz. II. Jelenet a szerkesztőségben. A kiadó (magas hangon ) Szerkesztő ur, baj van- A lapot mindenünnen visszautasítják, mert nincs elég helyi hír. Vagy lesz a holnapi lapban hat hasáb helyi hir, vagy kijelentem a lapban, hogy a riporter egy lelkiismeretlen, lusta fráter, aki annyit ért a lapcsináláshoz, mint a hajdú a ha rangöntéshez. Szerkesztő (két hanggal feljebb a fülelő, de maknem asztal alá húzódó riporterhez) Hallja 1 Miket kell nekem hallanom a maga szépséges szemeiért. Vagy leaz a holnapi lapban tiz hasáb helyi hir, vagy felspékelem az urat erre az ollóra. Értette Merjen még egyszer előleget kérni . .. Riporter az után magához: Ai ollótól egy igazi újságíró nem fél, hanem az előleg kérdése bánt. Az összes kutforráeok be vannak dugulva vagy gombolkozva. Egy kis pletyka sem kering. Isten neki, végig házalom a hivatalokat. I. helyen. Riporter: Kiadó ur, valami érdekes hirt Kiadó: A nagy-baromi kisbiró udvarából tegnap ismeretlen tettesek két tyúkot elemeltek. Riporter (kétségbeesve): Csak ez? Kiadó : Furcsa, persze. Rip. (savanyu arczczal elkullog). II. helyen. ; Riporter: Tanácsos ur, nem akadna valami a lap számára? > Tanácsos: Absolute semmi A mi e hivatalban történik az titok. Az ember nem lehet eléggé óvatos. Egy-egy elejtett szóból hasábokat írnak Tessék gyűlésekről referálni. Riporjer: De ma nincs gyűlés, helyi hir pedig kel). A tanácsos: Nincs! Punktum. Riportert Köszönöm A\'ás szolgája. III. Rendőrségnél. Jó napot biztos ur Hogy és miként? Mi újság ? Mi újság ? A biztos (mogorván): Semmi, ha volna sem mondanám meg, persze mikor hir kell, jók vagyunk, de bezzeg kit ütnek, szidnak minden lapban mint a rendőrséget Nem történt semmi, álás azolgája. Jelenet a riporter lakásán. Riporter.: (az asztalnál ül.) Hiába nem történik semmi De hol a belátás. Minden szerkesztő zsarnoknak született. Nem ad többé előleget. Hát hogy élek én meg — előleg nélkül Már három hónapra kiszedtem a flzetéaemeL Az utczárr. csak nem mehetek lakni ? Ej, irjunk egy riport czikket. fiuuiácxiós öngyilkosság Ma délután városunk túlontúl nyugodt életét egy azenzácx\'ós öngyilkosság híre verte föl. Szaladár Aladár, lapunk ismert riportere, a városszerte kedvelt njságiró az Előleg városnegyedi lakásán felakasztotta magát. A szerencsétlen fiatalember már két órája meg volt halva, mikor a kéziratért jövö^szedőgyerek lármájára feltörték a szoba ajtaját. Rémes, borzasztó . . . stb. stb. Következnek az alfejezetek: Az öngyilkosság oka, az öngyilkosság hatása, as öngyilkos életrajza, a szerkesztőség gyásza, előkészületek a temetésre. vMikor a czikk kész, borítékba teszi,, megezimezi. a szerkesztőségbe küldi éz az üres fogasra felakasztja magát. Szerk- üzenetek. CSARNOK. Czim balomszó. A szerelem czimbalomszó És a szivem czimbalom, llol cresezendó, hol piano Játazik rajta bánatom. Egyszer fájó méla ábránd Lágyan szól a czimbalom, Rcménytvesztett bús danáját Elborongva hallgatom. Többeknek. Köszönöm a ssives msg-emlékeaést I Htridó A tudósítást hazafiúi örömmel olvadtuk. Sxép, hogy a stnyer határon sem Jelejt. keztek meg a nemzet ébredése ünnepéról. Nagy értéks van ennek itt s hstáron, talán^ nagyobb mint a hasa közepén, főleg, ha a horvát ajkú, — hazafias nép is résztvesz ezekben sz ünnepélyekben. Üdvözöljük a kezdeményezőket I Légiid. P. Későn érkezett a mull számra. Kösaöaettel vettem. Ladberg. K. A sok szép apróságért köszönet I — A serum ügyében- külön levélben vá-lassoltsm. Nagy-Kanizsa. H. Leveleiteket olvss-tarn. Mikor látogatsz meg. Leveledre szóval fogok válsssolni. Htridó. H. A régi tározára majd annak idején kerül a sor. Zala-Tesk&nd. F. Versei megérkeztek. Mihelyt lehet, közölni fogunk közölük. T.-Hztv-Öyörgy. B. és Mura-8zent-M4ria. K. Megkaptam. Kösaönet! R&ez Kanizsa. K. As egyik igen hosz-svu, nem közölhető. A rövidebbek jók. Kősölnl fogom. Hodosán. A tudósítások még jókor beérkeztek. Kőssőnet I \' Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. w Laptalsjdonos és kisdé; FISCHEL FÚLÖP (8TRAÜ8Z SÁNDOR) Iti tet] Vu ćakovou, 1895 24 maroziusu. Broj 12; 8 urodnikiiH »oil }• tuki 4«« fOToHti m4 II t II tii* — St« potfljk« tilaée M udríUj«M-viaak, »«J m potilj«J« a* teta ■a«\|ttat latah uWiIkt n óakevae. l\'rrdplAta« «•■• \|«( Na celo leto ,. . . 4 fart Na pol leta ... t frt-Na četver« leta. . . 1 fct 1 tojrfUl br.il fefta ü .1* ObnaM m pol«« 1 AŰ rataaafa. iii»m«iiit K^pter* riMhal rilifOT. ku m pnifUU 1 ikmM poll\|^J». mm hr\\sst«kor i i waKjarakoa J«aikm fjriaseél druiteui SHanatvenl 1 povnél)ivK IImI xa pnk. mvmJKl tlj»<l«Ma 3»<lixicxait 1 to;, vu »TratHra "fiiuibeni "glaanik : „Mornarskega pgdpomagajućega ćinovnićkoga druitvft\'W „Ćakorećke Sparkasse", „Međimurske sparkasse\'4. i t d. n^jUtcr Čistoća. Čistoča je jedno najpotrebitije i najjakie srédstvo aa uzdrtanje a travja i od betegov po moguénoati obranjeaje. Čistoću prije svega drfimo pred očmi H tan, pohiitvo, hižna orodja, a rdčjum sva kaj uaa obkrutuje, drtinao u čietoči i u reda Oprava budi nam navšk čista. Koliko je odbojen smasan i neuređen tevők I * I télo ai u čistoći držimo Kroa iaparivanje i zao enje kote, ne* praštano aa smaa pojavljuje na našem tšlu. Ova) smaa moramo odstraniti. Ako ga noedpravimo. bitóé nam na kvar, & na obrazu i na rukab nam se takov s^uas skupi Za to je nabh »dno potröbito, da si obraz i ruke evaki dan ■ friškom vodom i eapunom operemo. Sapun le sa to potrébit, da nam na koti saku pivšu mastnu smaa odstrani. Samo ^voda toga nemore učiniti. Vrlo potrebitaéno danomioe aa sve do téftfina u mraloj vodi prati. Ovo naai ob-tivi i otvrdne télo. Od vremena pak do vremena treba je okupati da si tako oilo télo do korena oćistimo. / Kupanje. U zimi moremo u mlačnoj kupelji pol ur« dugo ostati Po lčti (mrzloj tekućoj vodi dajmo prednost. Niti u jako mrzloj niti u jako toploj vodi se nekupajno Najbolja je hladna kupelj, samo oznojeni ne idemo u nju U hladnoj kupelji ja dosta, ako fertalj ure ostanemo. Prije kupanja nemojmo jesti. Velika brezumnost bi bila s punim u kupelj iti, dok prebavljenje traje • Mnogi su već tivotom platili prekdenjem ove rö* gule. Poslé jela, atoprv nakon triju ura pojdimo u kupelj* U kupališče pojdimo mirno, da se neiavrnćimo. Po lahko ae shlaóimo, te se negrijmo dugo na sunou, nego omivdi se, spustimo se u vodu. Za kupanja giblimo se u vodi- Operimo ai dobro avaki kotrig Ići«, čuvajmo osobito, ako Djesnamo plavati u duboku vodu iti. Neidimo u takvo méeto, kojemu dubljine nepoanamo. Ondó bi lahko potonuli i utopili se Poaljé kupanja neogrčvajmo ae goli na auncu poduže. Ovo ćeetoput prehladjenje more prouarokovati Posle kupanja vrlo je probitečno gibanja, detanje ; aamo se oinojenja ne silimo toga. Umétno i lékovito kupanje. Umétno — rudno — Hi lékovito kupanje samo uslöd Iščnlčkog napu\'.aa upotrebljavajmo. Ar je délovanje kupeÜitah raanoliko. . Kaj jednomu hasni more dru-gomu Škoditi, ako nerazumno upotrébi. "i-1, m^u ZABAVA. . Od Oni na Ti. Kak ima jedan dragoga nagovoriti, o tom odloćuje navada okolice, a ta nije posvud jednaka ; em je jo* negda Švaba rekel, kad je iz Lindaaa u Kemsten se vos I« pak je polag )ezeri&a ImmeuKe videl svinja Iz drugog kata jedne kuće gledati kroz prozor: ,Druga zemlja, druga navada « — Zato éoviek inora ući i vuha odpreti te ae polag\' navade ravnati. Ima okolice gde si mat i tena medju su\'uoo „ Vi« govore, kak da in ae stianjski a opet ima mieatah gde avi jadan drugomu „Ti* govore, kak ja to n. pr. a Vaiserskoj dolini ki aj Solnograda, gde isti plabauu* kan asu „Ti* veli, av kanas plebauuáu takaj. Tko bi tu hotel kakovu novotariju vpe ljati, ta j bi ako p svojom novotsrijum teme-Ijito vgreznol, Gospon plebsuuá is Baggala je to izkusil, jer on je avojim farnikom je\'noč predlottl, kak ie to nepriato)!, da oajproateil kravar i oajzrnazanija dekla naiaaatoiku bo>jemu .Ti* veli; ali je na to od \|edua dugo,eiečue babe dobi) oégotor. „Ka ni \| gospodinu Boga „Ti film\'. . > Njege vlaslh i noktah. Lasi a i redovito češljajmo. Kotu glave držimo ćiato, umivajmo. Lasi ae neameju jako Čvrsto plestl, čvrsto kefati ili nepazljivo ćetljath Time lasi polagano grdni postanu, pa moru i izpasti, kaj već na koti glave moru s^i betegi pojaviti* Ruke treba Je danomice večput oprati, te nokte izčistiti gda kad odraaati. Nepristojno je grizti nokte. I noge je je večput treba oprati, naročito med prstmi. Nokte u sredi dublje odretemo nego na"krajih. Druga jedna tena si je predlog gospodina plebanuia vzela k-ardcu i kad je jeduoC radi njeziuoga betetnoga dieteta pohodil, hotela je otcu duhovnomu pokazati, da i ona zna biti uljudua, ako jf treba. Na jedinom stolca pak a sobi je sedel onakov hrdjavi maček, iz kakovoga si Valseri snađu rukavice i kape za ximu delati, stari najme poznanec komu je slobodno bilo vTi" reći, a pri vratih je došel gospodin plebanui u soba, kojemu ae je stolao moral ponuditi i »Oui« redi. Žena anda u svojoj uzbunjenosti sve smeSano zakri i t „Mačak, dole nek idu iz stolca a Ti plebauui se na njega sedi.\' — 8a staram Manim s* je meni samoma jednoć spodobuo dogodilo. Dok sam jog Školski dečec bil a na koncu Ikolske godine sam bí iz ruk gospodina plebanuia nagradu sa moje dobro učenje, jednu knjitica, slobodno te od samoga veselja kak sem dug i dirok na pod se skopital, onda je Mara bila jo* mlada tešakinja, koja je a istom miesta staouvala i meni više krat pozlaćene klpoe prikazati znala te kad je dodla knam na divio, óudnovite pripoveeti pri* povedala a pri tom naraviki meni „Ti" govorila, ja pak njoj „Vi. Zatim su me latinske ákole na dugo vriemena odvlekle u varai a poelie toga opet »am otiiel a učiteljsko školu, i opet zatim a Duša, koja je izgubila 8 v oje télo. Bilo je o poMan. Bubnjar je javljal, da se bude nekaj za suanje dalo, i vu varaAa Kejensku zillo se je Tuogo ljudi okote sluft-benoga obavlj»ö\\ babnjara. Ova budemo objava evo do slovce pre^tampali: »Poleg sela Markovkina nagli sa denes mrtvo télo. télo: To tölo muškoga je spola, ima sive o£<, černokoino lic^ podogovsti malo zavrnuti nos^ kostanjeve farbe lasi. Sudbeni ured kotara Keiensk želi doznati čije je télo. Ako li bi se nsyli rodjaki, ili i sam vlastnik, nek se javi va gori reéeuom selu, gde se bade iztrsga odpočela 1 Preéli sa tri dani... a nije at, javil liećniku flkolo, ia koje kad sam kakti novi liećuik a moje domaće miesto dojel, t« so jednvč po ulicah gore dole áetal, dojde jedu« stara tenćica sa pamakom na glavi proti inéni, gledl ma jedno vrieme a zatim reče: .Ja bi skoro rekla, da aa Oni Manko. No nego kaj, da su O n i, pak veliki a u takaj zrasli, a joi ktoma i maj a i brada 1 — Ali )e već pano godinah, da ste od doma otišli, te s t e se a tadjiai negde puno učili i sad ste gospon, pred kojim se Ijodi odkrivajo. — Ali kaj ne, domov a a ipjtk rado ide. Je tak je, stranjsko miesto ja samo straujsko, a doma je doma. Jeli Mauko, sad T i ostaueé doma pri naa ? Z n a š, tak »pametni smo mi ne, kak si T i i bi nas mogel deset krat prodati, ali trice, vieruo srdce »amo med med nami najdeš. Makar je izvana samo sve pamuć,uo alt znutra je topla krv i pravoga kroja srdce, a to ba Ti godilo kaj ne ?" Ka) sem znal vćlniti f Podskomce sem zrakom ćez o i se po-tegnal, te sem stara psmučuu Mara u krčmu za sobom pozval i isti hip sem tojum bra-tinatvo pil. —• Je. to sam ačinil. — » Čuduovita jeka. Jeka iliti poglas ja. brbiavka. k mora uigdo. Podiudec vzel je as sobom doktora i piaira éebíltija\'ioviőa, pak se odpravil ru ,elo Markovkiuo, da ondi započetu istragu dovrli. Vlastelin selski doćekal je komiliju jiko pristojno i pogostil ju. A pisaru, koji je po zakonu moral prenoćiti pri télu, koje fle je imalo dragi dsn parati, donesla je dekla hrana, poitenu flaSa vina, i za jaćenje ;eludca, nekakvu sa dobrom igauicom porné-Jiua želudećno tiukturu. Poklám kam jo SobaStijanorié va redu vredil vse svoje papire za drugo jutro; pil je kak le treba ns duge gutaje, pak si je razmidlaval o tom, kak je on bil prvlje ne-inatsn éovék, pak ksk se je oankorom podigel i obogatil i t. d. — Do penez je navarski ns takov asćio dotel, kojega nije smeti v sako inu odkriti, ali kaj sato . . . Žcbajt janovič js bogat. Tak se je s takvimiji spodobnimi miaeli od piitike jedne vare zabavljal, izpil js zadnje kapljice svoga dragocluoga vina, i ravno hotel, da se da na nove misli, kad ali zaCuje nsjenkret sa léve strani glas: BaCi Ivan Őebafttijanovió! Ptosim te seviema pokorno. . . . Šebaltijanović, kojega sa te rééi oporne* nule ua njegvo javno uredovanje, pripravil ae odmah kak bude pisai* Nagnul je glavu nad papir, pak se niti ogledal, zapita) je oibiljnim glasom : » Kaj hoiel? — Ti si vu ime suda razglasil, da ae javi gospodar ouoga téla, koje je mrtvo naj* deno poleg aels Markovkioa. — Dobro. — Na — pak, ouo je telo moje. — Dobro. —• Ja budem sabvalen. . . . — Dobro. Jeli je pokojni bil tvoj sluga ? — Ne, truplo je moje, pravo moje tolo — Dobro. — Morol si misliti, koliko trpim prez téls.\'Proširi te, pomoii mi ksk prvlje.... — To se vse more, ali nemrem vse na jeukrat zvriiti . . . moram te prvlje poslniati, •vedoke pozvati, vpeljati vu protokol i t. d. — A nebi li ti malo namazal koja.,.. -— Vu tom — bude! zadovoljen. DeJ mi télo, a ja ti budem rad platil petdeset forinti. Na te rćći podigne^ őebeétijanovié tetku od pitvine glava, kak da bi hotel, pogledati vu oberve onomu, koji gevori, da vidi, jeli mu more veruvstl — ali oo je nó videl nikoga. — Dojdlte ssmo noter, rekel je, kaj nsbuts zebli vuci, — Im asm ja ovdi, i nisem daleko od tebs» Öebe.Hijsnoviő okresnol je svéóa. pak si je ribal oći, i kad je poleg svega toga né videl nikoga, ssrormljsl js serdito. — Kogs béss I Ksj sam js oslöpel ? Im Ja vas nevidim, dragi moj prijatelj I — Ne ćudi se, ksk bi me videl, kad nejmsm télsPI — Za Istina ja te perasmem. Dej da. te barem jenpat opazim. — Naj bude l Na jeden ćas morem se pokazati, ali bum vnogo moral preterpeti. Tu skoél iz jednoga temnoga kuta hUe koturajufa ae prikaza, i komaj kaj se\'je pokazala, nestalo je uie. — Oprosti, drsgi gospon, pregovoril je opet isti mukli glas, ti si niti promisliti nemre! kak ae je teftko pokazati du\|i prez téla. Dej mi molim te moje télo, a ja ti bum dal i vite od ono obećanih foriutah. — Rad bi ti poalatil, dragi gospone, ali za istinu, ja si nemrem premisljiti, kaj govoril, ... Jeli ima! pismenu molbenicu ? — Ja — ? Pismena molbenicu ? Ksk bi piael, ksd nemam töia ? Boái tak dober pak mi napisi molbenicu aam. — Lebko je reći: napili ... ali kak mogu — kad nerazmem kaj govori\'? — Ja ti budem govoril vu pero .... samo pili .: (Dragi pat dalje. Priredil t OI ad Ferennz -a, — KAJ JE NOVOGA ? Prihod od duhana vu Auttro Magyarskoj. Glasom iavtttaja obadvih miolstaratvah financija h bil je prestroga ljeta 1894 or-se kl prihod od duhana vu Auatriji 68.962.449 for., a vu Magjarskoj s HorvaUkom d ]Hla- uviek zadnju rieć imati, ali barem nesuprot-slovi te neodgovara »Net ako ae »Je krici, kak to negda znadu žene črniti, već odgovora istu rieć, koju )oj ćoviek dovikne, bafl tak kak dobre diete, ćini kada ga mati ući otec nal ili zdravu Mariiu ili cielo pozdravljanje angelsko. Jednoć je medjutim niekom varoiu na promenadu bila éudnovsta jeka, jer oua je odgovorila .Krava", ako seje viknulo „Vol. Ali je ipak bila prava, jer je prirečje : „kak u damu krićiŠ, tak odgovor dobi«. Po rećeuoj promenadi se je najme letala jedna varolka liepetica te je kroz steklo avakoga miertla, koj je onud prolazil, a za sobouu je vlekla dobar komad svoje predruge svilu« oprave, kak da bi od vrtlara za zrne-tanjo bila piaćena Jedaq mutek iz sela svojim čerlenim licitarskim štantom pod pazduhom, drukal je nedutno za njom te )s nado brezanimi drveći, nad cvistnjaki, nad vodu rigajućimi kamen timi pozoji i nad morskemi dievojkami toliku do padnost natel, da je okolo gledajući a pod Doge nspazeći, uehotice ua on diel preduge oprave zatel, kojeg je, ili bolje r.:kuć, koj ae js sa Hepoticom kakti taksi vlekel. U prvoj srditosti ae je odmah liepotičiua izobratenost pokazala ; jer ona srdit osakrići : »Vol, kaj neimal oči U glavi f" M uie k pak je bil rodjeui Cavljao, koji svi imaju laku na debelom sa vabi. Zato se niti nije ns ov titulul zgubil, nego je čad-novita ali prava jeku dal od aebe: »Odpros-ti te" — rekel je — »Ja nisam znal, da a ovom varala krave tak duge rep(e. imaju I* Čitatelju ae ova jeka dopada, a i mutek je bil sam sobom posve zadovoljan. Zato je sad otiiel iz promensde u vara* te je bil takove volje, da bi ae hotel opet jefcu igrati, ako bi se prilika prutala- I prilika mu se je u varalu nutri pružila : Jedna velika kuća najma ie tu pred njim stala, sa koju bi rečeni mutek bil radje znal, neg<> Bog zna kaj, ćiia je i za kakovo porabu sluti, jeli sa nutri kvarteruiki ili sam gospodar po stengah gore dole hoda i iz turske lule puli. I uut dojde do njega jedan m^di podbriti goBpodićić. koj ga je na jedno staklo, koje je u desno oko nutar pritilujeuo nosil i pri tom ss kesil, od pet do glave mieril. To ravuić uijs sve nikaj Urodilo, ali da je rečeni gospodićić hotel tetca seljaka izsmehivati, to nije bilo dobro i saaiutilo je kaitigu. Jer kad ga je mutek zapital, ćija i k će m u je ova ogromna kaća, odgovori gos-poaićić, da je te aoraica sa seljake, kam se nsjnae nori »eljaki zatvaraju. Odgovori maek; vonijom 46,196 381 for. ili skupa 110.158880 for. Naproti ljetu 1898 pokazuje se vu Austriji prihod vekli za 2,847 577 for , a vu Magjarekoj s Horvatskom i Slavonijom za 1,992 601 for. Prema ovim podatkom dohadja na ava» kog Btanovuika vu Magjarakoj, Horvatakoj i Slavoniji godiinji potrolek od 2 for. 70 kr. za duhan. Kaj se specijalno tiče potroAka duhana vu Magjarskoj, Horvatakoj i Slavoniji, izkazuje miniitarstvo da je minuloga ljeta izputeoo 529,838.396 komadah cigarah, t. j. za 28,068.648 komadah vide nego li ljeta 1898, Potrofteu cigaretahiznosil je akupa 672.147450 komadah, t. j. za 52.807.613 komadah vile nego li ljeta 1898. Od pojodinih felah oigarah prodano je : tak zvanih „kratkih« 231.877.600 komadah, — kuba portorikah (po 5 kr) 71317.659 komadah, - portorikah 65,188 500, — kratkih raagjarskih 59,472 200, - virgiuijah 85,957.150, - britanikah 81,006.900, — regalitan 8,088 900, — trabukah 15 027570, — milares 2,845.100.;-- pauatelaa 464,150, — vevey 442.900, j - kratkih virginkah 648.000, - magjarskih v rginkah 7.602.367, — havauah 421.700 komadah. Prihod buruuta (tobaka toofauca) iznosil je ljata 1894. 128.004 for., t. j. za 3.159 for. menje nsgojjeta 1823. Prepa I varad. Ruske novine plteju, ds jt v a blizini Ashsbads leteći varoá Kućau 17« januara zbog potresa prepáiévá zemlju, Jeden forln-gal, koji je prav..toga dneva ob 11,. vuri pred poldan oatavil Kućan i polal proti Ashabadu-Meiedu, pripovéda, da je, prava llvii jeden dél puta, zaćul silna podiemua grmljsvina 1 tutnjavu, kak da bi bilo apro/.euo do ato Itukov (kanooov). Ona ).tutajav* je ■platila konje, da su se poplstili i počeli betati. Kad se je obrnul foringal, s pazil je zs sobom stup dima i praha, \'V;aa/tim je izniknul izpred,njega oéli varal Kućan. Ku-liko je ljudih pri tom prspalo, jol nije poznato, vaikak vnogo jezer. Konzularni agent, koji js liveJ vu Kučanu, javlja vu Aahabad, ds 17. jaiMA\'/i cbćuUl jski potres^ odbežal „To bi moglo biti, jer ss vas varotća-ncs — prez samsre bi bila za mnogo premsla 1" I ovo nije bila nevaljana jeka. 1866. Magjartki junak. Naj mladji brat pozsonjakoga apothekara gospodina Ivana Vavrecaka, Koloman Vav-recska, Oberlientenant kod pHaćke regimente Baron Steininger, zkazal ae je junaćki u bitki kod Kćoiggrtttza te je ta i junaćki umri. Najprije isprii-.teljske kugle a Ihva raka (rame) f^odjea, zdržal je gjegjeruo i na dalje a ognju ocKratko vrieme zatim doleti mu kagla opet u noga. Njegovi kameradi sa ga hoteli na miesto, gde se a rata savijaja, (Verbaudplati) odpeljati, ali oa ia bitke nije hotel van, te njim ie magjarski odgovoril i „Ah ksj to, to meae uilt nepaći, jot samo pri ovam napadaja (Starm) moram polsg biti, em jol morem hoditi, —• Koštaj da ie ove rieđ izgovoril, doleti kagla U -\'40 junačka prsa proba&l, — Oast njegovomu spomeuku t — Lm Kollay. ni polje. Za malo minut !ift prvoga vađarca slsdil je drugi, koji je vsraža trotil i pokopal Au glibokoj1, pukotini. Oo sam koma) se je oslobodil. 3200 fsrlntl v u peći. Novine pifleju is Bačke Topolje: Muž (seljak) Škeudorovlć Pavel prodal je oezdav-nja oftU sala piftanib svinjah za 8800 for. Dobljsnje peneze, 8 j«>^erke, premenil je vn stotinjaće, pak ih sa/dvem. stotiojarkarai zamotal vu platno i porlnnl vu ttrosok svoje postelje, pokehdob si je mislil, da aisa dosta tegarne va ormara spravljeae. Dragi dea za tim moral je SkenderovkS na pat, pak je I aa Istinu otláe), a nije domsj nikomu p »vedal ia peueze. Tsk se je dogodilo, da je njegova tovaruMca, kad \|e korila pe\\ va kojoj se je imsl krah peći, vzela iz strotoka va \|postel\|i slamu, pak niti nesluteći na slo, hitila sa slamom i Pavlove peneze va ogeaj» gde sa plavnuli i zgoreli\' Kad je Pavel dragi dao dimo dotel, hil je prvo, kaj je ćal od tene, da naj napuni atrotoka slamom, kajti je onu staru potroiila Rćć po, reö — i tak ss je doskora stvsr razjasnila. Skenderovift malo da nije oboorel od žalosti. Izgubil Je snsmenit dél imetka s nije mogol sa to nikoga ^krivit nsgo samo svoju Satljivost. Vu Budimpešti, 13. marciusa Batni minister general konjsniétva pl. Krieghammer izjavil Be je#"kak se pripovéda, va privatnom razgovoru s kotrigi gornje hiže, da se odlučno protivi nsrodnoj magjarakoj vojaki, magjarskoj vojnoj akademiji i magjarakoj doljnjoj realki, ksj bode i va delegacijah odprto izjavil. .Hazánk pile, da je kardinal Rsropolla rekel kardinalu grofa 8chőaborne i bilkupu Stsinera, da vatikan nije sklon tomu, da po želji Austrije vtiái kršćansku aooislnu stranku a po želji Magjarake, pučka atranku Samoubojstvo vu Opatiji. Vu Opatiji se je Ő. marciufla nt-«hl huaaiski lajtoant Reményi, koji je malo prvlje svoje amrti priobčil odloku samoubojstva poznatoj iedooj gospod ji. Ona je doduše odmah polla z« njim vu aobu, ali vile nije mogla zaprtćitl čina. Reményi nije ae hotel povrnoti k avojoj regimenti, ar je atopram odsedel rešta vu fsstungi. Pokehdob da nije mogel najti privatna mesta i službe, odluči! je vumrćti. Krvni serum vu Beču. Vu Beču se vesda prodava domači krvni\|aerum, kaj ga proisvadja profesor dr Paltauf vu državnom zavadu, us sljedeće vrlo snižene očne : Br. 0. 66 kr., —- br. I. 1 for, 60 kr., br. II. 3 for. 60 kr., br III. 3 80 kr. — Céne au anda sa 7, "i-žene, a to po najviše stoga, kaj su več malo né va« derftavs same počele proizva-djati seru na, pak je vaada navala aa strane postala menjta. Strotki za odvoz snftga vu Baču. Grad Beč preuzel\'lje lanjskoga ljeta vu vlastitu režiju odvos snéga. pak vesda l)uto žali taj .dober posel.« Do vesda pot rofteno je na ćilčenje vulicah i odvoa anéga va nutreénjem grada pol milijuna, a vu gradski kotarih 1 milijun forintih, a pokehdob pri tom ni\|e v računan atrošak sa od-vos anćga, koji je opal zadnjih danah, to ae bude nkupna svota vsikak povižila na 2 milijuna forintik lieelivanje vu Ameriku. 0 tom je magjarsko ministarstvo trgo • vino isdalo službene podatke za mesec november 1894. Spomenutog meseca izselilo se is Austro Magjarake vu Ameriku 1966 osobah (1187 mužklh i 778 ženah), dok ae prvešaga ljeta izselilo istog meseoa 2696 osobah. Broj izseljenih od januara do no* vembra 1894. isnosil je vu našoj monarkiji (isuzemti Poljsku) 20 340 osobah, dok je prvelegajjeta vu istoj periodi [taj broj isnosil 64.217 anda 1894. menja ss 43.877 osobah. Mod iaseljeniki bilo konoéml89l: 7986 iz] Magjarske, ljeta 1893:7.26 461, nadalje 1485 is Ceske, a 10 870 ia ostalih krunovinah monarkije. Kratke novosti. — Vu Beru, 16. maroiuta. Grof Kal-noky pohodil je vöera baruna BáníTya ter ae dugo snjim rasgovarjal. J Barun Bánffy i barun Josika obedovali su pri ministru Kállayu Na večer odputoval je barun Bánffy vu Budimpeštu. Minister poljodeletva grof Fpstetits se 15. marduta povrnul iz Beča, gde je bil od Njegovo Veličanstva primljen va »udienoiju. Grof Feztetita doskora će podneti saboru osnovu za pobolšanje gospodarskih oduo-Sajah - Vu Budimpešti, 16. marciuSa. Već denes pokazuje ae velik interes za razpravu oirkveno-politićkih osnovah vu magnatskoj hiži. Vezda ima magnatska hiža 345 veri« fioiranih kotrigov, od kojih će dojti 240 k raspravi. Vu Beču, 16. marciula Njegovo Veličanstvo imenovalo je fzm. baruna Schon* felda i generala konjanićtva prinoa Ludvika Windisohgraetza inipektori vojske, a pod-martala grofa Hansa von der Schulenburga sbornim komandantom vu Lembergu. Generalu konjanićtva baruna Appelu vu Sarajevu upravilo je Nj- Veličanstvo milostivo ručno pismo, vu kojem naglašuje, ds ga obzirom na važne usluge, koje od njega jot očekuje i akoprem je na njeg* vu prvom redu mislil, nije imenovalo vojnim nadzornikom. Major Somogyi, bivši krilni adjutant ■advojvode Aibrechta imenovan je kraljevim krilnim adjutantom. — Zadulnloe za — Homera Dva parižki dijaki, vraćajući se nezdavnja iz krčme pijani, navrnuli su se mimo iduč k bližnjem plebanutu ter su ga nekaj pre-drzko zamolili, da bi metu služil za Homera Plebanot, namesto da se zmöta i razljuti, pramiaM si je hitro aituaoiju, pak im je rekel: »Drage volje, gospoda, ova je misel vrlo Ijepa." Vezda iu ae obedva dijaki začudili, a jedsn je zapital: ,A kad budete gospon plebanot metu služili?" — .Im naravuki, kak mi prejdi donesete\'smrtni list (smertov-niou) Homerovo. — Vu Ruskoj vojski služi\' do 12.000 židovov. Od,njih niti jeden zaradi vére nemre postati lajtnant. — Kraj prez deždja. Vu nekojih predelih gornjega Egipta, deždj je zevsema nepoznat prirodni pojav, a vu dolnjem Egiptu prejde\'vitekrat po nekoliko ljet, da deždja néga. Dobre žepne i-sténe vure za fal oénu moći dobiti pri Po\'lak Bernatu vuraru vu ćakovou (Pijao, Óparkassa). Pri njem si UZimljOjU vure takaj za popravek za fa * • 4 OéJUU- (li e kaj xa kratek ías. Na izpitu. Pital je navučitelj vučonika: .Kaj vidi! ober sebe vuni, kad je nebo tisto ?« ^ m Vnćenik odgovori: .Nebesku boltu 4 Navučitelj; .A kaj vidiš onda ober sebe, kad je oblaőno ?e Vučenik : .Ambrelu (kišobran) * A Vu vagonu. Jeden gospon, koga je rado aeblo, vosil ae je sa jednom gospom na želinioi. Gospa ai je obloka\| odprla i gledala vun. Gospon veli: .Milostiva gospa 1 prosim naj dopus-tiju, da obloka zaprem, ar vidiju, kak ja vuni zima,« Na to mu gospa odgovori : .Ksj onda nabu vuni zima, ako obloka zaprejo" ? Namestnik. Mut: „Kaj ti je dotlo na pamet žena, da si jopoa kupi a ?« Žena: ). Vidiš dragi moj, ti naveke odid\'t iz doma, a ja pak da nebum sama, kupila sem nekaj, kaj tebe nadometćuje." Pri gosponu plebanutu. Nekoj muž doíel je k gosponu plebanutu i dal forinta, proseči: „Naj gospon plebanuš elužiju jednu metu, da mojega suseda vrag odnese.* Goapon plebanuš mu forinta daje na zad, veleči mužu: .Kai <§i mislil, em ti an&S, da ja nemam posla z vragi." Muž veli i prosi: „Naj aamo zadršiju forinta, pak služiju mešu, naj ga angeli odneseju, aamo da bu odnešeniu. v __ i Proti glavoboli. Jeden seljak je v jutro sa 10 kr. žganioe spil, pak ga je za tem jako bolela glava. Žena ga zapita. .Kaj ti je, da si tak tuten ?« On odgovori: .Samo aam sa 10 kr. žganioe spil. pa kak me boli glava. Žena mu veli: ,Ahl zakaj neai pii za 15 kr. kak ja, nebi te bolala. Skrbna žena. Žena svojemu mužu, koji se uprav na lov (vadasiju) spravljal: .Miška,?zajoa, kojega kanit streliti, sem ti već vu torba spakuvala, aamo pasi. da ti nevujdu". K. J. Kihanje. »Bog pomcsi !" reče onak svojemu starom dedeku.J „Nespametnjak I Im se mi nije kihna\'o, bil je samo moj stari kaáel." ,Nu po tom pa vamlBog naj pomaže," odreče mu vnuk. Vo Akoli. Učiteljica: ,Iz dobrih malih dievojćloe zrasteju velike dobre devojke, a kaj po-trebujmo od velikih ? poveć Marioa 1* Marica; „Drugih malih devojćio.\' M Kutnjak. odqovobni UBEUlflK M A H Q I T A I JOZ8EI.\' Glavni suradnik GLAD F E R E N C Z Nyilttér. E rovat alatt kftalötlakért »cm alaki, sam tartalmi tekintetben nam vállal felelősséget a Sserk Csáktornyán a Zrinyi-téren, volt Pulay-féle IltV#>, évi aprili* hó l-löl Riérlie adalili. , V Föltételek megtudhatók 701 l-l Wollák Rezső ügyvédi irodájában. 787. tk. 1896. Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré tesii, hogy .özv, Vncsák Mlkaáné végrehajtatónak, Gol\'.ub Rozália férj. Flincaecz lmréué — Plntarics ht»án éa neje Öollub Genovéva és Horváth Péter végrehajtást szenvedők elleni 200 frt tökekövetelés éa járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévé IV. liegykerQleti 219 tkv. 433/b hrsz. 66 a. frt; 483/c briz. a. 104 frt; a IV. hegykartHeti 786 tkv. 481/b hrsz. Pmtsrics Iván es Golub Eva tulajdonául felvett ingatlan tele 828 frt 60 kr. és 768 tkv. 663/a/2/a/2\| 1 braz. In-Katlan 148 írt kikiáltási árban az árveréit ezeunel elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 18UÜ- ért április M í7-ik napján d 1. iO órakor a IV. kegy kerületi községbiró házánál meg. tartandó nyilvánoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alél ii eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in-gatlsn becsárnak 10 ]#át készpénzben vagyis az 1881 LX. t. cz; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3833 sz. a. kelt igazságftgyministeri rendelet S. §-ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenui, avagy az 1881^ LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. . - \' 787 Csáktornyán, 1896. március 6 án. Hennoberg-melyem osakis akkor valödi, ha közvetlen gy&ramból rendelik — fekete, fehér és sslneseket 36 krtól 14 frt frt 66 krig méterként — sima, csikós, koo-káaott, mlntázotlakat, damasztot sat. (mintegy 240 különböző minőség és 21)00 mintásaiban) sat. póslabér és vámmentesen a báihoz esállilva és mintákat póstafordulóval küld : Henneberg Q. (os. kir. udvari ssállité) BölyemgyAra Zürichben. Svájciba oslmsett levelekre 10 kros és leve-Itiö lapokra 6 kroe bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéitetnek._1 baláro«rti<n Cbriitoph-íél« lakk kérend6. Valódi csakis fél és 1 kilo« ÜT6f- pdacxkokban Buda, 16-ga marcifla 1896 11 31 - 75 41 21 I. hrttft-4 t..il, hogy Mobák » rniaolia »Uit \| h»»aiiilttt»» •«n»k. inlvel a krlliiuetlen >iaf ia a laaaii, ragadóa .»iradi., m.ly á» olajf.atikn.k A. «1 olajtakknak .»JiiJa, rlkrrflllrtlk. Kmellett baatoilala olyan egyaaertí, hony klkl mi(t YÍ«.ih.tl a miaoliat. A palló nedre. lirgynyal feltftrűlhatö, »cilktll, b<xy ulroaitend fényit Mog k.ll kVIfinMit.lal i salnsxett azobapaUÓ - fénymáav, .argiibarnat 4a mahagonlbamAt, ta.ly akir c.ak ai olaj-fealjk fSdl b. a pallót • egyúttal Unrl la ad. Kiírt egy»rint ai: %lm»ih»tó rígl rugr <il pallóra Teljeaen bflöd mludcn foltot, korábbi nUsoliat atb\| van »tutin lsxta fénymás (izinezetlen; uj pailókra éa parketre. mely c.upan finyt ad. Kiilönttaen p»r«tr« • olajfcatékkel mar bemiioll egiaien uj pallókra t»1ó. C.ak finyt »d, ennélfogva urin födi .1 a fainuatiit. Poitacaomaa, körtllbeltll 3^ nigy.iKg mtr. (kit kBtipna-gyaigu atobira való) 6 frl. 80 kr., vagy »\'/, mirka. A kOivetlen mrjrrndfitilmlrn váróiban, abol raktárak vannak, Ide kűldrndok. Mmiamátoliaok proap rktuaok Ingyen 4a bérmentve kllld.In.k A be»iairlianil tea ék Jnl vlgyianí a cigre . a gyirl l.g^re, mivel e«t a trtbb mini 1 HM) éve léteid gyirtroiuyt .okf. lé utanoxoik ia Iiamlaltják, a »okkal reaatabb, a gyakran a célnak m.g nini (elold (nlnöaég-b.n honik for(»lomb». ChriHtoph Ferenc, A valódi siota^lló IhyléK lílialálojj k es v etf flll eyártója, iPrátca, K. Berlin. . Zflrlch. 689 Csáktornyán: Gabona árak — Clena zttka ■ 1 m-.mázsa. « 1 m.-cent. frt kr. Pöenica Zob Hrž Kuruza stari n novi Ječmen Grah beli » žuti » zméSan Len Grahorka Buza Zab Rozs Kukoricza ó ni Árpa Fehér bsb uj Sárga » » Vegyes » „ Lenmag Bükköny OXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXKXXXXXXXXXO M 0 I Ajándéktárgyak nagy választékban. I # % VASÚTI MENETREND CSÁKTOJUNYÁIV. órás és ékszerész Csáktornyán, Főtér, az uj takarékpénztári épületben 8 Oyors-£ póiU- é« ^ vegye«von»t Napsxaka, ^ Kanizsa felé gyorsv Reggel Délben Üjjel Reggel Reggel Délután Éjjel Reggel Délután E«te Délben Reggel Délután poslav vegyesv, postav. Ajáulja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy válaastékban olcsó árakért. Fragerhof felé gyor«v. vegyesv Zágráb felé » Varassdig Bobára Egerszegre ÉrhCilk Kanissa felöl postav Reggel Délután Éijel Este Reggel Délben Éjjel Reggol Délután Délelőtt Eaie DélelOti Eele gyorsv. ▼egyeav gyorsv. postav. Pragerhof felöl Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. VaraMdrél » Zágrábból Egerssegröl Bobáréi vegyeav jj • I ^f Olcnó árak melléit, \| • 0KXtteC*KXX!XlXlXXXXXXXXXXXXXXKKKKXK 5 ífSVJI^MÜ \'JfPSP^T? »t. Birtok eladás. p Síridón egy la k ház és hozzá tartozó kert, rét, szántóföld és erdő továbbá Erzsébetlakon (Jalsovecz^ lévő szántóföld ugyszinte az I-ső hegy kerületben szóló, erdő, lakház és présház szabad kézből BE nxonrcal eladó* 5 Bővebben értekezhetni a tulajdonosnál Filípics (Kálmánnál, <§tridón. 699 ! Magyar, ifi német, franczia es angol M képekkel ékített I MUNKÁK. ■fj - o - ; j Kö-,- aczél s róznyomatu 4ÍB£ttÍY«fc. Magyar, német, franczia ; j és angol m remekírók művei. b;: * jf\\S8 M \' > Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent Utazási kézikönyvek, atlaszok, , íöldabroszok. tervrajzok, föld és éggömbök. Ima- és ájtatossági l< Onrvolt egyszerűen és legékesebben ! kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajxok nöimvniíAkiioz 1 kötött és kötetlen könyvekneklegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által írott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer- zéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legpzivesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. i <i> . i ■ " A „muraköz\' társadalmi hetilap kiadóhivatala. ! \| 1 - FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) \| ! KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKEBESKEDÉ8E KÖNYVEI ADÓHIVATAL A, PAPIB-, IBÓ- ét BAJZESZKÓZÓK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA ét KÖNYVKÖTÉSZETE j \' . CH&ktorny&n. i m -^ Alapíttatott 1860. évben. I :v; Szótárak, g IFJUSltil IHATOK KÉPMSKÖNYVRK I minden kor én nem axAmára, minden nyelven, h legdüsabb va-lAHiiékbao. 5 ISKOLAI ú OHTÍTlNI 1 könyvek \|í minden nyelven. ] Népies naptárak, I AiMANACaeS, í zsebkönyvek. 1 * \\ v A. Az Összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak- SZAKÁOsKÖN JVEK. I j Előfizetés elfogadtatik : minden bel és külföldi folyóiratok, n;»pi és DIVATLAPOKRA I a szállítás mind helyben, \| mind vidékre a leggyor H sabban eszközöltetik. ; * m tárában megtekintés végett készen állanak s kivá-natra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- séggel küldetnek mind helybe, mind videkre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyor- sasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök ós jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. i « • Mt* Megi/enk taftlnlézeleébru ha%itúlnn<1ó IntthöttyreU foff/fon rakltéton r a ttunk. ■■■■■■■■■MMHHHHÉÉHHHIBHIBHIHHHBHHHHHltÉHHHHHWVtfítfttHMbiflHHHIIIB Nyomatott Fiacbel Fülöp (Slruubt SAndor) küiiyTiiyoujdájObau CuAklorDjíJi. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. márczius 31 13, szám. < ■vr gs«rkMt0T«l rt«k««nl lehat uia-d.uu.p 11 is 18 dra kÖKÖtt — A Up »MlUmi rA»»4re vonatkoaé ■liud.n kisleminy Margit! Jilllf IHlklutO Mfill ktldeedl. KlAdÓklTAUl I riMk(! FftlOp könyrkere»k«d»« 14, kftldandik u elflflaeti! dijak ajUUarak ia klrdetiatt. Djmo számíttatnak. MURAKÖZ MAGYAR és RORVAT NYKLYEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. _M<K)eIenik lieteiikiut eyywzer: vasárnap. »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár., a .Murák takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. MdflzeOel árak t Kgéea évre , . . é fH Fél érre .... 1 frt Negyed érre ... 1 frt Egyes asám 10 kr. \' HirtaOeek »if elN#MalwUk! BadapaeWa! 0eMbri«r Á. T. is KdtaUln B. kird. Írod. Biaekmi 8ehalek H„ Dukaa M , Opjehli Á^ Daub. G. L. 4a tárainál ia HeraéL HrflnUn Stara M. Nyt\'tiir yeltljwt * 10 kr. Munkás-előadások. Előbb Békésben, majd Csongrádon, most a szabad hajduk között, majd a dúsgazdag Bánságban, legutóbb Tolnában so-cziális tünetek mertlltek föl. Magyarország a szellemi épidemiának Európát járó veszedelmét e! fogja kerülni, ha az emberszerető, humánus társadalom összefog. A templom és iskola fontosságát hangsúlyozzuk, melyek nem lesznek kicsiny csolnakok, mert nálunk a társadalmat viharokkal fenyegető helyzet nem lesz. Miként a filloxera láttatlanul, de folytonosan terjed egyre nagyobb mértékben veszi hatalmába nálunk is az embereket. És miért? Nem valami rettenetes, igaz socziális okokért, hanem nagy részben azért, hogy a kézi munkásnak az ö pihenése idejét egy érdekeit szivén viselő társadalom nem irányítja. öhajunk a megyében, városunkban, hogy a közművelődés emberei indítsanak akcziót a munkás előadások érdekében. Ez a legfonlosabb eszköz a társadalmi s s el lemi ellentétek békés kiegyenlítésére. — A filantrópia munkaszünetet biztosit a kézimunkásnak törvényileg, a pihenő munkás fentartás nélkül át van szolgáltatva a költséges és káros szórakozásnak : ma időszerűbb mint bármikor hangsúlyozni, hogy a lJhrikh"Urozája, UtiizUs Horvát-SzlftvoiiorszáKban, Irta: Gönczi Ferencz. — Pol j tatás. — Nálunk egy közepes nagyságú lölgyls 10— Irt, ott a legvastagabb tölgyfa is megkapható 5 forintért. Ezen összehasonlításból láthatjuk, mennyivel könnyebbek ott a megélhetési vissonyok egy löld-mívesre nézve, mint nálunk. Nálunk, Dunántul a sok és igsn nsgy terje-dsIruO uradalmi birtokok s (ölsg a msjoráluaok, mini lekötött birtokok a szaporodó lakosok fold •zenésének s terjeszkedésének gátat vetuek ; a földek iu ott annyira elapröztatnak, hogy s legnagyobb szorgalom mellett is osak nélkülöaéaekkel lehet rajtok a szegény földmivesnek megélhetnie. A löld folyton drágul, nehezebbé válik a azerzés. K körülmények késztetik népünket a kivándorlóra. A« egyéniségére s fajára büszke magyar emher-sl kall hagynia szeretett hasájai s idegenbe »* általa eddig lenéaetl, semmibe veit horvátok ■özé kell települnie, hogy mogólhetésél bistosii-baasa, A kivándorlás Horvát- Szlavonországba még nem szűnt meg ; ellenkezőleg: mindinkább-nagyobb mérvei ölt. Muraközből is folyton szállingóznak ki. Hh magát a népei kérdezzük meg, hogy »ölért hagyja ei saülöföldjéi, azt leleli; »Éjjel közélet vezérembereinek, a honoracaiórok-nak, ügyvédek« orvosok, lelkészek, tanárok és tanítóknak össze kell fogni, öntudalos akcziót kell kezdeni, hogy minden vasár- és ünnepnapon a kézimunkás és földmives gondosan előkészített, vonzó, népies nyelven irt, vagy előadott szellemi táplálékot nyerjen, hogy apránként kedvelje meg a nemesebb szórakozásokat, terelődjék figyelme a munka becsére, a szorgalom és ész halalmára, a különböző ismeretágak mezejére, hogy tisztuljon felfogása, oszoljék halvéleménye és tanulja meg a társadalomban a munka becsét. Mi nékünk népirodalmunk nincs. Az állam a jó könyvek kiadását beszüntette, mert nem tudóit konkurálni a ponyva irodalmával. Jókaival élén a legillusztrisabb emberek álltak össze, hogy a népnél megszerettetik az erkölcsös, magyar irodalmi munkál, mindhiába. — Okozta a terjesztés módja, a vásári ponyva selejtes, férezmunkait és czégéres erkölcstelenségét szintén csak ponyván lehet ellensúlyozni. Ez az oka, hogy a Szt- István társulat \|ó könyvei sem terjedhettek ugy el, a mint azt igényeiheinék. Pedig a munkás felolvasások mellett egyenrangú tényező az olcsó könyv is. A könyvkérdés azonbán nem rajtunk múlik, ellenben a munkás-előadások teljesen a társadalom mulasztása folytan késnek. Pedig a hol a munkáselőadásakat ügyes, szakavatott i nappal dolgozom, gyötröm magamat s nem birok semmire sem menni; örülök, hogy megélhetek. Ha azt, a mim vau eladom, ott azért a pénzért annyit vehetek, hogy jól megélhetek s szerezhetek is. Olt is az a nsp süt rám, a melyik itt." Muraköz délnyugoti részéből, mint a mozgolódások jelzik, a közel jövőbben jelentékeny saámban fognak kivándorolni. £s e kivándorlással szemben eddig lehetetlenül állunk. Lebeszélui a népet e tekintetben uem lehel. Segitség, a mivel a kiköltözés ellensúlyozható volna, eddigellé nincs, tehát bele kell nyugodnunk. VII. További utamat Sziszektől Bródig vizén óbajtoiiam megtenni, de a Dráva vízállása ez időben igen alaoaony lévén a gőzhajók nem közlekedtek, ennélfogva a mintegy 40 kilométernyire fekvő Novszkálg, hol vasúira ültem, kocsit kellett logadnom. Ousjekovától keletre a vidék már dombos. Utunk Szárió és tovább a Pounj hrgyoioportok déli nyúlványain vitt. A vidék mindeuait termékeny. Nagy lerttle* lek feküsznek parlagon, sok az erdőség s terjedelmes legelők vannak. Itt-ott egy-egy coport ozigánykaravánt láttunk as erdő szélén. Kolompárok, magyarán UstOs ozigányok voltak, kik e vidéken igen sokan vaunak. — Ntrn osoda : jó világuk van. Ka, legelő elég van ; tüzelhetnek a bátran legeltethetik lovaikat. Meg I* látszik rajtuk a jó mód ; szép lovaik, festett koleszlijük van s maguk is igen jó szinben vannak. — A uéppel barátságos viszonyt tartanak s a nép állítása szerint a lopást seui gyakorolják. Uraosonioza és Itepuanioza fahásas éa fatornyos (erre van a fatornyosok hazája 1) kis férfiak vezelik, olt a jó,hatás szemlátomást mutatkozik .»Társadalmi, erkölcsi, sőt polili kai hiányokat áthidal, többet ér mint száz kötelező munkaszünet. Benne megszűnik az elégedetlenség s a hangos szavú, félelmes fenyegetőzések hátrább vonulnak. Tehát rajta 1 Ne engedjük elveszni\'az időt. Az ipartestületek vegyék föl eszménk fonalát, vonják bele a szükséges tényezőket : ezép\|dolgotfmiveInek, mely elsősorban az ő feladatuk és ha elmulasztják, félreismerik kötelességüket. K Q lön fél ék. Xintrnis Czinzek István oki. tanitót, a MuraközJVl. hegykerületi állami iskolához a valláb- és közoktatásügyi minister ur rendes tanítóvá nevezle ki. ^thtlyiús- Kercsmár Dénes Csáktornyái járásbirósági Írnokot az igazságügy minister a nagy-kanizsai kir. förv székhez helyezte át. fiőrjtgyri rálasitas A hodosáni, elhalálozás folytán üresedésben volt körjegyzői állásra e hó 23 án három) pályázó közUI Kisfaludy Gyula helybeli aljegyző választatott wg 54 szótöbbséggel ixomstídságból. A magy.\'kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz a varazsdiak azzal a kéréssel járultak, hogy nyáron va- községeket elhagyva Kutina raezivároskába értünk. Kutina magyarul birs. Ez elnevezés hely-rajai vonatkozásból való származását bizonyítja az itt éa vidékén lelhető sok birsfa, \'rneiy erre alma\'a nagyságúra nő s nagyon termékeny. — Kulina járási székhely, melyben járásbíróság is van. Itt is jelentékeny számú magyar él s a kereskedők egy része beszél magyarul is. Kulinán egy ideig pihentünk. Ez idő alatt több Somogyból kivándorolt mágyarral beszéltem, kik ide hetivására \|öttek be. Kikérdezgettem tőlük. Kivándorlásuk oka a szegénység, de némelyek, kik otthon is megélhettek .i volna," egyedül^\'szerencse próbálásból hapyták el azülőföldjökst. ,A komám és szoir^ggj-dm /kigytlttek, hát.\'Jr.ioadok én]ls utánuk fíiónök," mondta egy élemedett koru volt somogyi embe; A szerenosevadássok között persze Izraelita is sok van. A mely községben eddig bolt vagy korcsma nem volt, olt rendesen magyar zsidókat találunk. — Kulinán ott létem alkalmával épeu zsidópap választás lévén, a vidékről bejölt zsidódnak mintegy felét magyarul hallottam beszélni. A pályázó rabbik is magyar szülelésüek vollak. A Kutinától keletre folyö Ilova patakon és ilusszaln községeken átmenve, Pozsegamegyébe, NM.I Szlavóniába értünk. Szlavónia I Valaha magyar föld volt, Magyarország közvetlen része 1 A régi Tótországot (Szlavóniát) valaha a mostani Varazsd, Körös-Belovár és Zágrábmegye képesie. A valóságos, u. n. ős Croatia (Horvát-orsaág) a Ssáván tul, a Dalmát tengerparton feküdt s melyet Verböczy „Corpus Jurisa" emlit, a 16 ik.szásadban már török birtokká leit. A mostani Horvátország csak a nevét örökölte a réginek. « s % sár- és Ünnepnap délutánjain a ssomaséd toplíozai állomásig két különvonat indittaa-sék Itt ugyanis a szépészeti egyesület Va-razsd város segítségével már a mult évben azép mulatóhelyet, parkot ée vendéglót létesített s a varassdiak ezt a mulatóhelyet óhajtják hozzáférhetővé tenni — April 15 én a varazediak 136 bioiklistát várnak reggelire, akik Bécsből Pettaun, Varazsdon és Zágrábon keresztül Konstantinápoiyba bicikliznek. — Honvédlovak eltartásra Varazs don april hó 14 és 16 én adatnak ki a vállalkozóknak. Kiadatik 17 ló, A vállalkozó vagyoni állapotát kitüntető községi bisonyitványnyal felszerelt kérvények a harmadik század parancsnokságánál adandók bt. £ ssipitó-igyu&lit válastmánya folyó hó 22-én ülést tartott, melyen jelen voltak: Moraudini Bálint elnök, Ozvetkovios Antal Bencsák Ferencz, Neumann Albert, Neumann Simon, Prusátz Alajos, Salon Péter, Öt.ahia Károly, Szeiverth Antal válafatmáuyi tagok Elnök jelenti, hogy a városhoa beterjess telett Bchuleg^tól Sáfráníg készítendő gya logjáré költségtervezete, melyben kérelmez-tetett, hogy a véroz járuljon e.költségekhez egyharmad ré«zzel; az illető háztulajdonosok szintén egyharmad réazazel, mely utóbbi részt a város lenne szivea az illető felektő beszedni. A város hajlandó e munkálathoz azon összeggel hozzájárulni, melyet eddig ie a gyalogjárók fenntartására fordított Es évben azonban az egyeaflletuek több segélyt nem nyújthat, mert az évi költségvetésbo fölvéve ninoaen Azt azonban a város nem vállalja magára, hogy a háztulajdonosoktól a rájuV. eső egyharmad réezt beszedje, mit jelenlevő városbíró mindjáit indokolt i\\Ezek folytán hoaszas eszmecsere után elhatároz tátik, hogy miután vannak olyan háztulaj donosok, kiktől a rájuk eső egyharmad részt beszedni nehéz volna, s miután a váró9 6em adhat es évben a költségvetés keretén belül 456 frtnál több segélyt s a/, egyesület sem rendelkezik olyan ősszeggel, hogy a legutóbbi választmányi Qlés által elfogadott munkálatot teljesíthetné ; ennélfogva ezen határozat akként módoiittatik, hogy a gyalogjárók csak Sohulegtől Ham-pammerig éa a szemközt levő oldalon a még hátra levő rész készíttetnék el teljesen Rosenbergtől Sáfrán házáig pedig csak egyszerűen feltöltetik. A gyalogjárók mellé fák ültettetnek. Fásitaudó lesz még a Ga bonatér ia, továbbá, ha a hástulajdnosok hajlandók a költségekhez hozzájárulni, akkor Schuleg, Strahía é< Sonneuberg előtt is elkészíttetnék a gyalogjáró. £i<U if előtti \'hitek A Bécsben 1790. február 3-áu megjelent „Magyar Kurírban" olvassuk a következő híreket: .Pozsonyból az iratik, hogy egy napon sem jő fel az Isten egére ollyon, mellyen Reklutákot ne vinninek ott keresztül. — Azon Barkó köz-Huszárja Kinits, kiről már ezelőtt való Levelünkben emlékeztünk, hogy egyedül 3 Törököt fogott, e mind a 3-mat bé-ia vitte fogva Bukarestbe, ezen vitézségért emlékeztető pénzt nyert. — — Zágrábból, Jan. 19-dikén azt irják, hogy 14 napok alatt 2500 liszttel terhelt szekerek rakodtanak itt le. Itt ie 18-dik Jan. vala a\' közönséges Vármegye gyűlése, hol a\' Bán Gróf Balassa Ur Ő Exellentzíája egy igen érzékenyítő beszédet tartván előre a\' Statusok elŐt, mi\' dón ezen beszédjében Ő Felségének azon kegyelmes ígéretét jelenti, mely szerint Ország-gyűlését kívánna tartani némely érzékeny jószívű Hazafiaknak teli tölt Göngyvel a\' szemek, és így kiáltának tel; Éljen második Jósef és Gróf Balasi \| s. t. — A\' Nádméznek — vagy úgynevezett Czukomak a\' külső-országokról való beho-zattatása, egy Jan 21-dikén költ FeMges rendelés által egészen megtiltatott Erre nem aok szüksége vólt eddig is a\' mi Ha zánknak. A* a kies-aszszonok reggel tejet ihatnak kávé hellyett, ha pedig kávét akar* nak inni igyák szin mézzel — e\' még egészségesebb — a\' Férfiak pedig Szilvapálinkát \'s füstös szalonéval felestökömölhetnek — ettől a\' fogok m$g nem feketedik. — A\' mult esztendőben a\' Szent Mihály Vásárakor Debreczenben egy 500 forintos Banko tzédula találtatott Debrec/.enben; azért a\' ki azt megtudja bizonyítani, hogy övé vólt, az Árvával egyesült Liptó vármegyéhez follyamodjék. Nem nagy hité ez Izraelben ? Az maga, ki ezen 600 frtos tzédulát találta, viszsza akarja adni annak, ki azt elvesztette. Ennek a\' legjobb szívű kereszténynek közzől kelletik lenni — Az Alvinlzi Magyar Gyalog- serge ia 24-dikén Januáriusnak ki-indult Belgrádból, de hová szándékozik nem tudjuk. — Azt olvasom egy levélből, hogy már Belgiumban 47 Atiglus famíliák telepedtenek meg; kik a\' kereskedést és más kézi mes-térségét folytatnak. - Az Anglus egy szomszédjának 24 ezer népre való minden-féle tegyverl ajándékozott kész pénzért. — Azt írják Jász városából: »De hogy van valami a\' Békességből ? Potemkin maga-is Péters-burgba ment egy néhány napokra. tflgau albam Az alföldi ínségesek számára megjelent díszes és nagy elismerést nyert Vigasz album megjelent és l forintért kapható Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvkereskedésében. galálozás. özv. Zozolli Mária csáktor-nyal birtokos és háztulajdonos e hó 24-én Grác/.ban ahová orvosi tanácsot ment kérni, 83 éves korában elhunyt. As örök világosság fényeskedjék neki I <§!aháné dalai legszebb 102 magyar nóta : Dankó Pista, Farkas József, Horváth Fábián, Leviozky Aladár, Mócsy Lász\'ó, PalotássJ Gyula atb eredeti dalaiból. Ár« 1 frt 60 kr. $&ry fi/ára daloskönyv 104 oldatos diszea dalkötet, aa 1895. év legdivatosabb s a népszínház deszkáin diadalt aratott legszebb repe.toir darabjait tartal* mazza. w Küry Klára daloskönyve" tartalmaz 35 magyar uépdalt, az 1894 -96. év termékének szinét javát, továbbá Abt, Be-cker, Brahms, Charmichael, Kücken, Mayer Hellmund, Nessler, Rubinatein, Schubert, Taubert s\'.b. hírneves dalszerzők legszebb s legelterjedtebb műdalait magyar szöveggel s Küry Klára legújabb oouplet és chansonjait - A nagyhírű mClvésanő legújabb, fényképévol a aláírásával díszített remek kötet ára 2 frt. Kaphatók Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvkereskedésében Csák* tornyán Az anyakönyvi kerületek beosztása megyénkben a közigazgatási bizottság javaslata szerint általánosan körjegzöségek szerint történnék. A kerllletek száma a/, egész megyében 119 Muraközben önálló kerületek: Légrád 2798, Perlak 3880, Alsó-Domboru 3341, Kotor 3611, Muravid 2082, Muraosány 8202 lélekszámmal. — A többi ksrUlet székhelyét, a csatlakozó községeket ée lélekszámokat a kővetkezőkben mutáljuk ki: — A csáktornyai járásban: 1) Csáktornya, Zala-Újvár, Drávp Szent Iván, Nyirvölgy, F. Pusxtafs, Felső Vidalalva, Sxázkö, Jánosfalu, Szsnt Hona, Dráva Szt. Mihály, 8425 ; 2) Dráva-Vásárhely, Zrinyifalva, Dráva Ohid, Édeskui, Egerszeg Nagy-falu, Tóifalu 3968 ; 3) őrség, Belioza. 2Ó49 ; 4) üoitoroya, Murs Szilvágy, Ferenozfalva, Mikóla 2745; 5) Mura-Siklós, Kristóffalva, F. Királvfalva, Mura Szt. Kereszt, Bányavár, Zsedény 2731 ; 6) Mura Szerdahely, Rétbál, VII. és VIII. hegykerü-let 3557» 7) Mura Szt. Márton, Mura Nyirád, Héthás, La pán y, Tündérlak, Nemes Bükkösd, Györgyike. Majoriak, Ormos, Blkásd, VI. hegy-kerület 2891. 8) Stridó, I IL III. IV. hegykerü-let, Erzsébet lak, MurafUred, Gáborvőlgy, Ráoz-kanizsa, Ligetfalva, Határőr, Végfalva, Magyaród 5467. 9) Felső Mihályfalva, Zala Bárdos, Károlyszeg, Delejes, F. Domború, Mártonhalom, Hétvezér, Turzóvölgy, Királylak, IX. hegvkerülel, 1953. 10) Dráva Osány, Cseresnyés, Miksavár, .Dráva Magyaród 1536. 11) Visi szent gyÖrgyi \'körjegyzőségből alakiiott anyakönyvi kerülethez tartozó községek : Nyiresfalva, V. hegykerület, (iytlmöloshegy, Gyümölotfalu, Mihályfalva, Kne-xoveoz 2754. — A perlaki járásbsn : 1) Szent Mária, A. Mihályeveoz 3066. 2) Draskoveoi, Csu-koveoz, Uporoveoz 2168. 8) Hodosán, A. Hrás-osán, Turosisose, Dvorodsose, Falinovecz, Tüske Szt. György, A. Pusziakoveoz, Osehoveos 4550. 4) Dekauoveoz, Domasineoz, Novakoveoz 3494. 6) Szobolioza, Benkoveoz, Jurcseveoz. Paloveoz, Sztreleo.z Derzsimorecz, N. és K. Siefansoz. Pod-hreszi, Orehovioza, Vullária <800. 6) Mura Király-Dráva Egyháa 2404. Itt a tavanz! A virégfakaaztó kikelet fu-valaia közeledik. Duzzad é* fesllk a rügy. Ez as időszak, melyről oly találóan mondja Madáoh : aas egész természet mini egy nagy sziv szerelmétől dohog". Költészettel teli a tavasz, de nem veszélytelen. Soha olyan könnyen meg nem hü- Pozsega-, Szeréin-, Veröozemegye vagyis a a mostani Szlavónia XVI. századig ép oly magyar terület volt, mini akár Győr- vagy llevesmegy. IV. Béla 1224. és Dénes nádornak 1228-ik évi okiratai tanúsítják, hogy szent Islváu és I Béla e Szlavóniát csakugyan bírták. Okiratok után azt is tudjuk, hogy a mostani Szlavóniában már az Arpádházbell királyok alatt laktak magyarok, annyian, hogy községeket is képeslek. A régi hely- éa családnevek bisonyi-tása szerint e Szlavóniában, mint magyar területen otthonos volt a magyar elnevezés a a magyar szó. — £ két név : Horvát ée Sslavonország, azon oknál fogva, hogy egymással egyes politikai dolgokban, mint határterületek össseköltetésben alltak a idővel, a bonyolult politikai viszonyok melleit a nevek feloserélődtek, a régi Szlavónia a mi nem volt, — most annak neveztetik. Hevesi Gábornak 1689. évben kiadott „Par-vus Atlas Hungáriáé" (Bécs, 1689.) a mostani szlavóniai megyéket még magyarországi megyéknek Írja. Horvát- és Szlavonországot a XV-XVI-ik században állandóvá vált török becsapások miatl a védelem egysége s könnyebbsége végstt II il. Ferdinánd egyesitelte, a mit akkor, Magyarország politikai tehetetlensége mellett, minden ellenállás vagy csak óvás nélkül Is könnyen megtehetett. As 1718. évi 92. lörvényczikk törvénykezési s közigazgatási tekintetben Pozsega-, Verőoze-, Szerém Aa Valkómegyéket viasza, Magyarorsság-hoz rendelte oaatölni, a mely törvény azonban ténvleg sohasem foganatosíttatott s Szlavónia ma ia llorvátorsság réssé, Mig mi bslenyugsaunk abba, hogy e minden kéofget kizáiélag közvetlen iragyar területei képezatl 8 nagy megye Horvátországé s vissza kapoaolását nálunk egy párt sem követeli, addig a horvát ellenzékek programmjukba foglalták Murakö/nek Horvátországhoz való csatolását, pedig a horvátok egyetlen egy komoly érvel sem hozhatnak fel arra nézve, hogy Márnköx — a jogfolytonosság elvénél fogva — köxjogilak Horvátországhoz tartozónak volna tekinthető. VIU. Kutinától Novsskáig i0 községen baladtunk át. —• A pozsegamegyel a mint később alkalmam volt láinl, a többi azlavoniai községek is többnyire egy hosszú utozábél állanak, melyek két oldalán a házak sUrü, zári sorokban sorakoznak. A magyar és cseh bevándorlók házai jól megkülönböztethetők a benszU\'ött szlovénokétól. A magyarokét tömött falukról és erős, lépcsőzetes zsuppozatukról, a csehekét egyszerű, könnyed szerkezeik-, osinosságukról s tisztaságukról ismerhetni meg. Szlavóniába a legújabb időben igen sok eseh vándorol, ki<, mint iparkodó, ügyes nép hamarosan jólétre tesznek szert s bizonyos tekintetben csivllizátori szerepet játszanak a szlavóniai parasztság között. A bevándorlók néhol egészen u) telepeket alkotnak, nagy félreeső birtokukon magánosan élnek. Utamban — az országút mentén — több ily magánosan álló magyar s oseb házal volt alkalmam láthatni, melyek körűi voltak véve seb-tiben összetákolt melléképületekkel. Körülöttük msgyar, eseh leányok vagy fiuk teheneket öris-tek, nemzeti dalaikat dúdolgatva. Némelyik már „opánkát" ia visélt. (Az opánka délszláv booskor). (Vége köyetkesik.) lUnk, mint ilyenkor. — Igaa, hogy a meghöléa folytán fellépő köhögés, rekedtség ós hurut ma már könnyebben gyógyítható mint régente. Különös sikerrel hassnátható e/.eri bajok ellen a K é t h y oflftbii gyógy«aerésa által kisxitett pemete oíukorka. Gyermekeknek in adható. — Kapható minden nagyobb gyógyaaertárbaö. papnak mai sídmihot a Ganz és Társa budapesti vasüntő éa gépgyár rénzvény-társa«ág petroleum-motor prospektusa van mellékelve, mit a t olvanóink b. figyelmébe ajánlunk. CSARNOK. Apri lís elseje. Mint a hogy az angol parlament pin czéit hivatalos deputácz-ó járja hivatalos komolysággal, hogy százados konzervatívig mussal konfronta\'ja; ha valyon nem akarják a törvényhozás házát feldurrantani, mint századokkal azelőtt, olyan biztosan vette a szokás hatalmába április elsejét a vidám be-ugratások, a balekek, a jóhiszemű gimlik megtréfálásának nagy napját. Az ám április elseje ! Akármint uralko-dik a spleen a megjózanodott századon, apáink naiv, jámbor mulatsága vig tréfára sarkal, nem lehetetlen, hogy most valami politikai pártunk ezen a jelentős napon fog programmot adni. Az április elseje nem hazai népszokás, sőt ellenkezöleg/ más országokban jobban, elmésebb változataiban van elterjedve. Kjész Euro;ában divatos. Keletre a keleti kérdés vitte és a mint Bulgáriát az európai hala dás viszi, teljed el az április sokósa, jóllehet nekik nem Gergely pápa csinálta a kalen-dáiiumokat és a maguk időszámítása azerint éppen 13 napig kell még várni a felültetések vig tréfáira. Nemcsak a kontinensen, de még a ködös Albion partjain is divatos az áprilist tréfás rászedés. Albión fórfia ezt a mulatságot »April fooU-nak nevezi és derékül uzoválja. A franczia kedélynek ésjlelmésségnek azonban valósággal normacapta van az Ő április e\'sején : az ő »poisson d\' avril«<\|én. Nncs a fetfllielés veszedelmétől se íki megmentve s azt hiszem, ha más nem egy két beulle-ward lapocska magát a köztársaság elnökét is felülteti. Az olasz is vigan van április elsején az ő calanüreoóján és hogy a németnek túlontúl megvanuak az ö Aprilsnarrjai, aligha nem mmdenki tudja. Honnét eredt ez ártatlan ós kedves néoszokás, eddig senki sem tudja. Kétségtelenül at áprilisi időjárásnak eay operette-diva szeszélyével egyrangu szertelen változékonysága, az ő csalfa, hol napsugaras hol fogvaczoglaló volta, terjesztette el az április bolondját. Altalános népszerűségét legalább bizton ennek köszönheti, ámbátor, hogy a történetből sem hiányzanak a figyelmet ér demló mozzanatok, a melyek azt igyekeznek igazolni, hogy valami szörnyű figurás kormányintézkedések április elsején suggerállák ez emberiséget, hogy ezen a napon és pedig kölcsönösen - fel kell egymást ültetnünk Több neves történetírónk bizonyítja, hogy az április« tréfa eredete igen régi, még a kelták idejéből való. Ezek április elsején bohó vidám lavasz1 ünnepeket ültek. Vezéreket tettek meg nagy ünnepélyességgel, rendesen valami félkegyelmű hadfiakat, a kiknek nevelséges pózolásán kitűnően mu láttak. Elmúlván a márczius elseje, a talmi vezéreket kíméletlenül kiakólbólitották és a napokra terjedő zajos tavaszi ünnep e tréfás de ironizálással fejeztetett be. Ám lehet, hogy a kelták tavaszi ünnepeit elfeledte volna az emberiség és április elseje nyomtalanul eltűnt volna a vig tréfák világából, ha a XVI. században IX. Károly fel nem eleveníti Ugyanis azt a famoxus és népeit bámulatba ejtő rendelkezést tette, hogy az uj esztendő nem április, mint ed dig, hanem január elsejével kezdődik : akkor ezt a rendeletet famozusnak taU ák 1664-ben, mig most igen meg vagyunk elégedve \'a januári uj évvel, különösen ha az uj évi borravalók túlságosan nem kívánják zseb-beli készségünket Mennyivel szerencsésebbek voltak őseink IX Káíoly ismert rende lete után 1 Akkor is szokásban voltak az uj évi ajándékok, de a rendelet uHn az emberek januárban az áprilisi, áprilisben a januári ajándékokkal biztatgatták egymást Szóval, a mint láthatjuk, az április bolond jának népszerűsítése érdekében Igen jelentékeny körülmény szegődött, a miből azután annak világos tudatára is eljutunk, hogy őseink is szerették az ajándékokat elkerülni, ha — lehetett. ____11. K. A birö előtt (Apróság). Alig lehet 16 éves fiatal viruló leány s egy ágba fonott hosszú hajában még hosszabb a piros pántlika, a mely a végén illedelmes csokorba van kötve. Lassanként a felek eloszlanak s mikor aztán nem marad ott senki, elfogódva lép a biró szobájába és szemérmesen jó napot kiván. V — Adj Isten! Nos, mi hozott ide, mi kell leány? Verók Julcsa összerezzen s kendőjéből egy nagy, élesre fent kést vesz elő s leteszi a biró asztalára. — Ezt a kést hoztam föl maguknak téns ur. — Hát minek az nekünk te, Vera,^-szól a biró s nézi, ha van-e rajta vérfolt, gyilkoltak-e vele valakit? Julcsa elpirult egészen a füle hegyéig. — Minek ? Hát a Gyurkáé ez a kés, azt mondotta, megöli magát vele ha nem szeretem, tegnap felejtette nálunk. Oszt otthon uem merem tartani. £s most itt akarod hagyni 1 — Itt vigyázzanak iá maguk, té\'s ur. — Jól van ! A kés itt marad. És legközelebb bezáratom a Gyurkát a miért téged, egy ilyen szép leányt, megöletett, — kedveskedik a biró. A szép lány megrebben, mint a fészkén fogott madár s babos kendőjének a szélét a szeméhez viszi. — De — szól töredezett hangon — most már nem akarja... Nem, hát megváltozott az eszejárása. — Meg ám\' — Aztán miért? Verők Julcsa két szép pirba borult ar- czát eltemeti a köténye sarkába. — Mert hát, hogy is mondjam, megígértem neki, hogy... hogy, hogy... szeretni fogom; S könnyedén megfordulva, olt hagyt* a birót poros aktái között, hadd csináljon a késsel, a mit akar. Hitetlenség. Hiába esküszöl örök szerelmet Nem, nem hiszek bflvös szavadnak. Nyáréji álmok csalfa fénye az csak, A melyek ködként Baétszakadnak. Hiába esküszÖ! örök szerelmet. A szivem nem hihet tebenned. Csodás va«y, mm\' a fénylő napsugára, Melyet a nyirkos éjjel elfeled. Hr/abovseky L«ajow. Midőn a réten . .. Midőn a réten elmerengve járok S nyilnak körül az illatos virágok, Megszállja szivem egy mosolygó álom Az életet oly szépnek találom I Ezer torokból cseng a bájo< ének. A rózsa csókot ad a kis pillének... S mintha szivemben is az édes vágyak Reményekkel csókolóznának 1... Bródy Albert. Bérezi hang. Heinetöl. Ford. Hae Ede. — Sicáll csöndesen szomorúan a lovag A mély völgykatlanon — Vajh kedvesem hő karja vár, Vagy a zordon sirhalom. Viszhangzik a bérczfalon : A sirhalom. Tovább tovább tör a lovag, Sóhajt fájót,fnagyot : Nos, hát nyugalom van ott! Választ a bóra. adott. Nyugalom van ott És a lovag arczán köny pereg. Oly busán csillogó ! Ha nyugalmat csak a sirban lelek, Ugy nékem csak a sirban jó. Há tompán zug a szó: A sírba jól 8zerk üzenetek. PerUik. M. A jegyiöválasatásról axólé hirt már a múlt bétán bekUldöllék, de már kéaön, aaért oak most kösölhetjttk. Tudósításai! más alkalmakkor ia kérjük. Mura-Kii-ály. Nekaj sa kratek óm. — Jöuni fog. Mtt-ldó. A jövö saámok egyikére maradt. Köuöojük I A Magyar KLurirnak egyik axás év •101 li aserkesitöi üianet* igy ssöl : Ama minden Német Uj-ágok között nevezete« Nájvidi Újság itieo Bétsben újra nyomatlalik, éa sokkal oltóbban adatik mint as Originál ; ennek Ki-adója bivséges asolgálatját ajánlja a N. Magyar Publikumnak. --A Budai Poatu hivatalról egy igy igaiiiolt Levelünk: per Öten, á Tokay jisasa-küldateit illy rá-irliaal; Gewiaaerer Ort. Arra kéretik eien Hivatal, nyissa-ki jobban h aatmit és aa igy igaaitott Levelet máskor Tokajba és ae Bétabe küldje vissssa. A Tinct. Ceps. comp. mindig mint Horgony Pain-Expeller kérendő és cao magolások »Horgony« nélkfll, mint nem valódiak vl88autasitandók. Felelős szerkesztő: MAR6STAI JÓZ8EF. Laptalajdonoa éa kiadé; FI8CHEL FÜLÖP (8TRAUSZ SÁNDOR) XIL te«) Vu Öakovou* 31 marcziusa. Broj 13. i iMiikw M«Í > ITÜIlu w JTTIT^ TTTH ITTT\\ TVTJ ir«»«i\|n«i«»«•»)•« as® MEDJIMÜRJE S£ radaaajm. ma li erratakor t I ma* Jarak om Joalku liliueéi druátvenl »«niitv«nl i povuéljlvl ll«f a puk. ^ Tty.im arA g^raJzAv Ujad-an jadLarOExat 1 to; rrva. avaJca xncdLalfta.. podpomagajućega ćinovnićkoga drultva\' „Čakovečke Iparkasse?, „Međimurske sparkaase". i t. d. V1«k«i kasa m i IUiiu "luSbeni glasnik: , i----U - Urana. » . Sa »tojna déle našega téla aséinjaju voda, bt"1 lan) ko v i na, maati i aoli. It tih nam ie télo skop sestavljeno. Time da živimo i délamo ia svib tih materijah danomice veliku množinu nade télo upotrébi i iapraani Ov« izgubljeno,, potrošene dele je anda s ravno takvimi saatojnimi Ceaticami tréba nadoméaéivati To se s biva na taj način, da jemo i pijemo. S jelom i pilom primamo u télo ei hranljiva tvari. Ove tvari potrébnrt su sa uzrast tHa za uzdržanje 1 za oipoaob ljenje sa diNlo. Hraniva tvari su oue, ko.e najbitni\|e sas toj u- éeeti naéega téla raoreju nadomcsčivati. Ovakva su éieti bélanjek jajeta, mast, cukor, škrobovina, voda. ViAevrstne hranive, tvari sačinjavaju n raniva erćdUva. Tak je n. pr. kruh hra-nivo srédstvo, ar ia bélanjkovine, ikroboviue •lane i vodene hranive tvari zeetoji. Ugodna smela spajanjem brauivlh tvarih E odaje hranu. Podpuno hranih azmo ona raniva sredstva raora dati, koja sastojne éeati téla — bélaujkoviuu. malt, uglji ne sastojine, soli i vode zadržvaju. AU i ove samo onda, ako su u takvo) formi, da nam tel »/teo more pr baviti. Zato je poUébno hraniva arédstva aknhanjeiB, varen em, pečenjem prirediti dobro, da se lebko moru prekuhati. Jela i pila dohadjaju nam Cres u -v želudac 1 ovde, kao i U Crevih Be proba-vivša, iz njih aa usdršanja, umnožauje potrebita hraniva arédstva U krv se usrču Cim brže 1 lehkešH se koje hrauivo sredstvo u krv uirće, atim aöv za Mehkile probavljivo zove. čim više hranivih tvarih zadržava koje hranivo sredstvo, n pr. bMaujkovine, masti, st;m je bolje hraniva More anda biti jedno te isto hranivo •■čdstvo vrlo hrauivo, ali jako teško probavljivo i obratno Mléko. Najpodpunie h anivo e édatvo je mlöko. B idući je u njem iva ona hraniva materija, koj* je za uzdrftanje, uzrast téla potrébita. Mléko je za déte jedino priliéno i u sebi dovoljna hrana Mléko mora se u čistoj posudi držati, i to na čistom i hladnom mé\'tu. Najprobitačnija posuda sa to je porcellan žgani érep ili oinasta plehnata posuda Od betežne krave ml^ko nehasnujmo. Mléko ae lehko pokvari* NaroČilo ako duže vremena i na toplom meetu stoji Dobro mléko spoauamo ro dobrom teku i po tom, ako ga u vodu. kapuéin \\ te je dobro mlöko, onda mlečna kaplja dole sédne u vodi ; dobro je mléko, težje od vode. Na dobro oči-ćene nokte kapnuto mléko ae neraaide, nego zadrži svoju okruglu kapljavnu spodobu. Dobro ml^ko nadalje je gusto i béle farbe, nóje anda rédko i modraste farbe Med prstmi ga ribajuči spoznamo, je li je mléko maatno (tuato) ili ne. M éko navadni gustoput osobito u va-roiih iskrivljivati, kvariti. Vodu u nju lévaju, te ga ublraju ; navadno ikroboHnu, melju, moždjaue, pepelinu i kreidu znadu u njega umésati. Tak znadu i oču p>navl\|ati osobito gustoću mléka vrhnja. Ove ne tamo da vkanljivost poćinjaju nego au i zdravju škodljive la mléka agotavljaju puter i sira. Puter Puter zadržava mastna sastojne délé utléka ; dobivamo ga ia gustnine mléCne kroz mutenje. Puter. osobito friiki, vrlo je teCeu i lehko probavljiv. K. putru kruha jedimo. K uadržanju putra potrébito je hladno méato, da ga driimo u pivnici, ili ga u vlažnu capu zamotavAi, postavimo na hladno mésto. Puter se lehko pokvari Tomu Vre osebita duha odava. Sir. Sir dobiva so ia aedjeuog mléka. Sir je vrlo hranivi. Polag toga, kak ga iz obranoga mléka zgotavljaiu, je lošiji. S neobranoga pak mléka mástntói air dobivamo. Mastuiši je air leže probavljiv Skvarjenoga pljesnivoga sira ne\|edimo. Jaja- Med najglavlteše hranivo srédstvo spadaju jaja, koja au u obće vrlo hraniva. Utvrdo kuhana jajoa au težje probavljiva. ZABAVA. Dobar odgovor. t i Ima na svtata dosta stvarlh u kojih su ljudi jedan drugomu spodobni kak jajce jajcu i gde se sve razlika italida I pieduosti p" plemenitom rodu a ništa igubivaja. Ovak najmogfaéuiji kralj nije bolje, Coviek nego najsiromašniji prosjak a najplemenitiji grof se nije drugsC rodil, kak i njegov kmet. A kad pak dojde viieme za oditi Iz ovoga stranom vesologs, stranom punoga ialosti avieta, onda svetomu oteo papi neide drugač, kak siromajkomu patra kapucinu, ce«aru, kak seljaku a magnata, kak prostomu soldata. Pri usuku i po školah je iato tako. Tu neima uiti grofah niti tneštrov, niti dvorskih aavietaikov niti seljakov, već aamo dijskov, a nagrada aeooii najplemenitiji po roda, nego vifes snanoeti, te éeja dieca viaakorodjenib samo ouda itallá svojih visokorodjeuih rodi« teljah puuim pravom sa u set i, ako buda duševno se boreč sa nauki u prvoj glidi stali, te ae aa taj u<éin prednostih po ujibovih pradedih »asluženh, svojim trudoa vrieduimi Giadoat na plemstvo bez vlastitog ple menitog čuvstva i znanosti padne kskti Šrtva (aldov) smieánosti jer ako izbiija uCeni i duboko misleéi ćoviek bi imal stalila poltuvati, tsk mora i osobu štovati, to jo tak sigarno kak ameu u molitvi. Ja kao prijatelj puka bi, ako ove istine uebi a mojoj spomen-knjigi zlatimi slovami bile zabilježene, i zato se veselim kad jedan neustralljivi Coviek sviedočauitvo istrni dade, ksk je to jednoć je lan kućni uCitelj vinstruc tor) uCiuil, kojega pisec ove pripovesti tak dobro posua, ksk telegraf brzojava ili fiškal juristu. 4 Nieki kuCni učitelj imal je uajme jedno grofovako dirte poduCavati i pohranjivati, koje med\|ut\'m je k-ivemu imalo vile volje uego k učeuju i čidnom ponašanju Dećec je žalibože jol od svoje raba ke anal, čiji je sin, pak je mislil, da grofiću ae ui)e tréba s-nauki puno glave treti. Oa je auds imal uviek svoje misli sad pri ivojein osleku, sad pii konjeku, sad prl_kokogih s onda opet pri jelenih u áomi; a kad )e došlo vneme za u« iti se, onda je bil raitrešen ili osoran, kakve )e već volje b I, negda dapače neotedao i grub-jauski, jer je mutim da se proti gradjsnu čovieku več sa rana mora na visoki konj popeti te ga iz visokog dole posprdno gledati. No ali kučui u itelj je bil muž, koj se uije bojal koprivu i bez rukavice prijeti. A da je bil od ouih plaieč h i prilizavaiaéih se l\'udib, bil bi svojemu ueuljuduotnu učeniku okolitajuč uajponiznije rekel s , Ako u,ihova visokorodjenost proti tomu n kaj neima, tak nek mi uedostoju zameriti, ako njitn se usudjujem reći, da su jelno malo dečec one živinice, koja med lasi po glavi hodi." Ali ovak, kak je već taj kućni učitelj bil, nije dugo zbiral, nego kad je grofič jednoć uogoin o pod vudril i na knjigu pluuul, odrezal mu )e bez oklievauja: .Oni su vušivecl* Grofiču se je to rieć öinjla, kak neéuvena prevzetnost, zato vudri nogom opet o pod, stiauu šsku i kakti rak črleui krikue ; silos-pon uavuó telj. Ja asm grofi" »Istina- — odgovori poave mirno uöitelj. — »Anda su grofofaki vuiiveol* To je bil dobar odgovor 1 1 ssd moram još primetuuti, kaj ne je najbolje veselilo i ksj mi daje pravo na misel, da je iz maloga srditka ipak joá niešta pravoga postati moglo. Stari grof najme, otac toga neuljodnog učenika, bil je na toj plemskoj giadosti svoga •ina posve nedužan ; jer kad se je mali pri ujem vrbu grubjanstine svog kućuog učitelj« r>ižko ee jajc« po tom poant, da je u m ed i previdljivo: ako rukom alreanemo neftl puC%y u slanoj e« vodi sédue, Jajca modi ja duže vremena sačuvati, U pepelu, U paljevini (trgovina), u plevah Znadu ga i U vapnenu vodu umakatt, ili 8 uljem namazati, i aatim brze ga abiravii ■praviti. Meso Meeo aaőinjava jedno najpoglavitelih hranivih srödatvah a* ćovdka. Meeo ^je u obče lehko probavliivo i vrlo hranivo. Naj hrani vije naeso je od domaćih si-gavoeh i od ptioab, u obćeod onih tivotinjah, koj« »e • rastlinitvom hrane. Meeo od div-ljih grabežljivih živinah né au navadni ljudi umivati, abog njihove odbojne duhe, Najbolje je govedje meso, koje je amed svega mesa najhranivede. Redovito svétlija farbe i finiše kože marha bolje »aeso ima, nego temne farbe i debele kože. Ovćije meao u obCe je lehko probav ljivo. Manjkavost tu ima, da je odvile tusto t« po loju zaudara. Svinjsko meeo dovoljno je hranivo, ali buduč da je redovito tusto, nemore ga svaki želudtc lehko probaviti. Ako ss osoli, tad Be le£e probavlja. Teletina i ovčetina menje je hraniva. Konjsko meso mnogo Ijudih jede. Zdravo hranivo jelo daje, ali nije tak tečno kak drugo meso. Od domaćih pernatih životinjah js piécetinja i golubinjetina lahko probavljiva, te je hranivo, kak guaetina i puretiua. Divljetina (zec srna- i divje svinja meko) u obče je hraniva i vrlo lehko probavljiva, ali né je prilično sa svaki želudeo Pernata divjać (divja raca, divji golob prs* petica, faoan i t. d.) lahko su probavljiva te u obóe hranivo meso daju. Ribje meso js u obće hranivo i lahko probavljivo. Pokvareno meao. Pokvareno, gnjilo meso, ili crknute živine meso ne jedimo, ar je to pogibeljno aa zdravje* Ovakvo se meso niti nssms prodavati. P.ikvarsno meso može se spoznati po temnočrnkaatoj ili zelenkastoj farbi i smrdljivoj duhi. Nesmöje se takve živine meao jesti koja je bila betežna Živinu, koja js u srabu, kehu fli u kužnoj bolesti né je smeti niti na klavniou voditi, niti pak tuOi- Ovakve se imajnči poruliti, b dlakom s« i s kožom moraju na-mah zakopati Ovakve bolesti, od marhs moru na lovöka preiéi med uajstrahovitijimi mukami neiabö\'.ivu smrt prouiroéuju, abog česa i najveću pasku iaiskuju. (Drugi put dalje). Du«a, koja je izgubila svoje télo. u. Sebfltijsnović vzel js arku! papira i pnkelil gori étsmplina i rekel je: — Kak ti \|e ime, prezime, stalili éaat? — Zovem se Jano! Lula« — A tvoja Čast, gospoos? — Tudjinec, plemenita!* Óebeitijanovié napisal je na oavsdnem formularu s velikimi slovaml, aamo pri imenu je napravil fsliogu: Slavnomu uredu vu Kejeusku. Tudjiuec Őavel Julaé, plemnuital, veli. .. — Á vezda dalje 1 — — Pili vas, kaj ti bum govoril 1 Js bi rad. — Ja bi rad . . , kaj ? — Ja bi rad imel avoje télo. . . . — Do vraga I poćel je Öebaltijaaovié i hitil je pero. Ti ae zmene norca riélaft \| ? — Nikakov način, piši dalje 1 Petdeset forinti za jednu jsdiuu molbenicu, to je poltena plaéa, a kad mi izrućia télo, dal ti budem jo! petdeset forinti. Pisar js opet pograbil pero. Dvadesetoga novembra putuval aam za poslom vu K, putem vu Kejensk. Bila je sima, da je vse pucalo, puti su bili hudi. ... — Stani 1 Ne zameri — ja toga ns-mogu pisati, to se tiće jedne oaobe — a osobnosti prepovéda sakoa o&tro. • .. — Dobro. Pili auda: Z ma je bda grozna, i od straha da mi se nezmrzne du£%: vu télu, i ar uije bilo druge pomoći, to — po svojem već zdavnja obiéaju, uavsdi — ostavil sam télo. . , . — Gospone, smiluj ae I — zaviknul je pisar. — Vmiri se i pili dslje, ar kaj sam mogsl drogo véluiti, pak tskvs navada, kak i aam soa.4, nije proti sakouu. — Js — ali . . . kaj dalje P — zapitat je pisar. Izvoli pisati : Ja sam izletel iz svoga téla, poklám kam aam ga dobro namestil va kolih. Ja aam ga ualmre postavil tak, ds ni)e moglo opaati, pak sam ga privezal rs-msaom za rake. Na to aam se požuri! do najbližele polte va afaaja, ds bade i koojf tiran zimom i gladom, doAei sa meuom. — Moram ti izkreno reči, da ai bil jako nepazljiv pri tom. — Na polti sel sam si va zapećdk i ogrljal stopil sam si svoju duéu. ćekal asm jedna vuru, ksj bi po mojem rsčuau moral dojti konj. Ja aem odllel vu dvoriSće, ćekal sem opet jeduu vara, dvć, «ekal sem céis noć, ali niti konja aiti téla. Kad je bila zorje, požuril sem ss, gde sam kola ostavil, ali tu oiaam uslel niti kols niti téla. Siromašno télo je prez samojs zbog droucaaje kolah p«» do zla boga slom pata opalo iz kol i tak doapelo sudcu va ruke, a kouj je za dragimi koli odilel bog zaa kam. Ja sam izpitaval zabadava . tri céle dane, i eeznal sam na zadoje, da \|e audčija va Kejeusku razglasila, nek bi ss jsvil vlastoik nekakvoga téla. J* soda molim ovim slavnu gospodu, da mi ds, gors rečsno télo, ar js ono moje. Nazaduje molim isto gospodu, da mi télo prvlje densja va hladna vodu, ds se odmnsue. Ako bi se istu télo padom i abog lime vu čem pokvarilo. to malim doktore, da ga na moj račun vračijo. To vse potvrdjujem, kak to i zakou potrsbujn avojim podpiaom. — Anda dobro . . . dojdi i podpili. — Da podpi<sm ? To je lehko rsCi 1 Ali ja nemam svoje ruke 1 Im one sa mi ostale kod téla. Podpiii me as opasku ; vu pomrnikanju laatovitih rukab. . , . — Né, oprosti odgovoril, je Sebeltijauo vié, ti iléel od meue prsveć Zakou prepovéda, da se priiemljeju molbauice, koje niau prema propisanom formularu složeur Ja se morsm svojem uredovuem poslu dristi reda, pak te ,«ea?.ogu podpisati, nego us opasku, da ti ^szusi ćitsti ai pisati. —- Kak hoće! — aamo podpili 1 Pisar je podpisal: „Ar molitelj uesna pisati, podpisal sam ga ja ua njegvo molbu* i. t. d. — Hvala ti liepa Ivan Sebeétijanovió I.. • pritužil, a v plemeniti grof sve kak je bilo saznat, napisal je isti hip rečenomu učitelju list, u kojem m\\x je Uepo zahvalil za atrogu dis-cipliuu nsd njegovim sinom, a listu priklopi! je baujku od sto forintih za dobsr odgovor na nepioinilljenu grubjsnltiuu. — Nije malenkost. I)vs vinski trgovci bili su si sosedi tak, d* su njihova dvoriáéa jedno ns drugo grani čila a a sredini je bil )edan zdeuec sa obodvoja dvoijjfta. Joiče njihovi starci su toga zdenca val j da skupa nać niU dal-, te ga ua graoici izkopali tak, da je polovioa istoga bila ns jednom, a druga polovica na drugem gruntu. Kak vile krat, tak se i sada mei ovemi dverci vioskemi trgovzl porodi svadja radi d»ori4ćat jer da je tobož dobar komad istoga »I ou drugi priavojil — ovak je najme prvi tvrdil, — t« drugoga pri sudu tužil. Tuženi si vzeme tilkalila, koj ga ie imal pred sodom braniti, te je ov prlčsl svoj govor sa zdencem, kojega su najmo obodva pokojui atsrci ssds živućih i prsvdsjuéih se kfoicov, oa medji dali i&kopati, te su jedaa • jedne a drogi s droge strane istoga rabili. Tužitelj psk js dokizsval, da }e ideoca samo oiegov otac i to ne oa medjl, već os svojem tlu dal izkopati, a posle je istom aada živući sused svoje dvoridće do zdenca ratfllril. Tuženoga fiikal sad pričme svutu svo-jum joridiékom soaoostjum rečenu atvar raz« glabsti te pričme toga zdeaoa od prvog temeljnog kamena opisivati i jer se je o tom govora samo zdenec te sdeoec Cal, pretrgae ga predsiednik suds a govora,, jer ds ss tak neznatna stvar, ksk je ovde a\'eoao, gde se o gruntu delsi je to tobol odviáe rtećili. „Kaj?« — odgovori fiékal — „Zdenec uozuatua atvar ?• — Prosim gospodina pred-stednika, za vinske trgovce je zdeuec glavna stvar 1" - — — Čudnovati brieg Nieki narsvoslovsc, koj bi sve starine u naravi hotel oovimt novimi napraviti, potoval je osobno od mieata do miesta te iskal različite znamenitosti, koje js ouds hitro o svoju knjižica ssbilježil. Dojde 1 do lvsolćlce. gde, ksk priča poveds, coproice Imaju svoj sastanak ts drže apraviifta i to: oa Ivanjska noć ts oa polaoćku. Učenjak ae us brdo spiojajač aaataue jednog vuraždiulkog dijaka, koj je dole idué a ruki ima! odprtog Zeoophoaa ili Deaostea« — neznam prav — te je is njeg* čital, jer akoprem je pri profesora Jurui\'ća nastranu, zato ipak na maturi, koja ga u Juuiu čeka, uerazmu Sale. — Anda dijak öitajufl i prevsdjajuć olint« hiöke g »ore, dodje do atranjskog učenjaka, k.v m odmah lojim u razgovor pitati, misleéi na Uj od IvaoJICice vile saznati »Auda to je ta glasovita IvanjSčioa veli proti dijaka. — „Je, to je" — odgovori dijsk. ,A osbi li mi tnali vi ko)a etr«luo priču ili dogadjaj, o lom briegu povedati, \|sr ćujem da takovih ima nsbrojeuo pauo4 zamoli učs-njsk dijaka. — „O desta vam ih mogu povedati. < — • odgovori lijak — .Evo prije osam dai aa ovuda jedan par novovieačanih gors na brieg otišli a natrag nUa nikada doSli.* — .Straloo U — začudi se oéeojsk ,Pak kaj se Je snjimi degodilo ,No, na dragoj strani aa dole otilli * — odgovori dijak. — Em. Kollay. Pobrini a« ta itvar i glodaj, d« kaj prejdi dojde kraja. Ah. nemres si predstaviti, ksk je to attalno kada éovők iggnbi svoje telo. Vezda moram iti k mojoj teoi. Naj me ispustiti, budem ti zahvalen (Drogi pot konec.) Priredil: ^ Qtad Ferenos. KAJ JE NOVOGA ? Premenjba ljudstva vu zemljah krune ma Ijjarake (jata 1892. I 1893. Ovih dnevov je isdal kr. rasgj, statia« tiéki urctd osmu knjiga svojih publikacijah, vu kojem se nahadjaju podatki o premenjbi ljudstva vu zemljah kroni magjarake lj«ta 1892. i 1898.\' fBroj aklopljebih tenitbah iznoail je ljeta 1892.— 162.702, a ljeta 1898 ljeta 166.511, t j. 1000 dudah 92 odnosno 9-8 tenitbe. Ovaj je broj va osemdesetih godinah isoosil 10 prooent, anda se je vezda pomenital. Broj mješovitih tenitbah iznoail je 1892. ljeta 22.977, a 1898. lista 18.191. Broj rsspitaujah 1898. ljeta 1889 Zanimivo \|e, da je prema konfesijam Cvjeram) na 1000 fteuitbab doálo raspitan) pri rimO-katolikah 06. grko-katolikah 18, grko-iztoćnih (vlahi) 77, — evangelika!), s. k. 22-8, — reformiranih 348, uaitarcov 100, lidovah\' 14 6. Brol porodab iznoail je 1892. ljeta 712.608, — 1898. ljeta 768.222 ter zaostaje ta ljetima 1886, 1887. 1888. N\'jvekftt broj porodah iskazuju grko katolik! i rimo-katoliki, a najmknjil protestanti 1 ftidovi. Broj zakonitih poiodah iznoail je 1898. ljeta 696 261=91.797., a nezakonitih 62.961 —8.204,. Ovaj ae je broj razmerno poboHal. Po spola rodjeno 1892. ljeta 866 690 muške 1 847 019 ženske déee, 1898. ljeta 889-649 muške i 868 678 ženake déce. Na ovom smo mestu priobčili iluibene podatke o porodih i Ženitbah, a vezda dodajemo brojke vu pomoru (mrtvbj i prirastu ljudstva va zemljah kraue Magjarake. Ljeta 1898 vumrlo je 664.941 osoba \'ili 311 od 1000, a 1892. ljeta 618.766 osebah Ili 86 od Jezere. P -préCni broj pomora bil je od 1881. do 90. ljeta 82 4. Prematrajućl odnolaje va pojedinih dé-lovih zemljah krune Magjarake, te ae pokazuje najvekši pomor izmed ja Drave i srbske gra« niče. Va 8réma dosiie pomor strahovitu brojka od 62 na lezero, va varmegjiji virovitičkoj 49, vn poteškoj 46. — Slavonija anda nadkriljuje pomorom vae zornije vu monarkiji. Vu Msgjarakoj najmenjii je pomor bil vu erdeljskih varmegjijsh, gde n. pr. vu fogaralkoj varmegjiji vumira 221 od jesere-Popršćuo vumrlo je vu Magjarakoj 846, vu Erdélju 268 oaobsh od jezere. Po vjera h vumrlo od jessro osobah : rimo-katoiikah 82-Í, grko-katolikah 809. grčko iztoćuih (vlahov) 848, evaagelikah autr. vére 28, -reformiranih 296, uuitarcov 22, šidovov 186. Med Umi bilo je 1892. ljeta 812.706 muževah, 808.060 lenab, — 1898. ljeta 288081 muževah i 272.860 ženah. Osobito velik je bil pomor déce, od koje je vile od 80 procent vumrlo ispod jedne godine a 20 proceut vu dobi od 1 do 6 godinah ▲ uda polovica mrtvih odpada ra prvih 6 godinah tivoU, a najljuteSi neprijatelji déce jeau difterija, oapiee i Ikrlet. Nsvarni piiraat ljudstva iinesil je 1892. ljeta 93 848 ili 6-3, - 1898 ljeta 208.281 ili 11\'4 od jezeie. Proporcja sa ljeto 1892. bila je tak niska, kak je nisu pronutovali reč 20 ljet, a prirast ljeta 1898. bil je roenjll, mora se saktja Ivati, da se puéanstvo ualjed vse iedke?»ih porodah vso menje povuaža. Ovaj se pojav medjutim opala vu cAloj Europi ter ae upozorujo, da se bude dalu\|e { padanje naravnog priraata pučauatva moglo saprčćiti jedino aoUeojem pomora. Oélokupno puéauatvo Msgjarske > Erdélja sračuuano je koncem ljeta 1898. na 16646832 J duše, Horvatske i Slavonije na 2.282 303 duie, a vsih zemljah krune magjaiké na 17,808.644 duše. i \\ Nj. Veličanstvo kraljica Jalzabeta na Krfu. Njezino Veličanstvo kraljica Jallaabet stigla je va sabeta va najbolSem zdravja na Kri, t«r ae nastavila vn avojoj vili Achilleim Med ti m toga očekuje ondi pohod nadvojvodkiuje Marije Valeče i tovaruša joj nadvojvode Fereaca Salvatora, i kojim i bode ae povrnala vu Beč. Njemačka (prajzka) carska familija ne dojde vu Opatiju. Zadnjih dnevov čnle lu se vlati iz Opatije, da več 29 marciula méseoa dojde tam njemačka oarica s décom, a car Vilim da bi keaneše doiel. Medtimtoga tdegrafirali su iz Berlina, da vu tsino njih dvorskih kru-govih nije nikaj poznato o putovanju carice i cara vu ^Opatijo. i i 1 Zarukl srbskoga kralja. . Čuje li, da bude kraljioa Natalija doála meseca aprila vu Biograd jer da se imadu onda obaviti i preglasiti zaruki kralja Aleksandra s 18 Ijet starom prin-oesom Sibyllom Helenskom Zaklada kardinala Schlaucha. Veliko-Varadlnski bišknp, kardinal Sohlaucb, stvoril je zakladu (fundaoiju) od 180 000 for., od koji se ima 160.000 for. npotrebiti za uredjenje katoličke više gim-eaaije, a 30.000 for. za podignuče vidje ienske Ikole vu Debrecinu. r Novi blškupi. i Papa je vu konziltoriju imenoval nad-biškupom fogaraškim Viktora Mihalyia, biškupom kotorskim Ferenca Uoeeliinia i biškupom šibemkim Matiju Zannonia. Izpunjena želja. Saroii Jožef vu občini Erdé-Horvát vu zemplinskoj varmegjiji nije imel déoe, pak je vruče željel, da bi mogel dojti do odvetkov. Nazadnje mu eeje ispunila želja ter mu je pre4estne nedelje rodila žena četvorke, dva aina i dvi kčeri. Sini su od mah vmrli, doćim su kćerkioe zdrave. Testament jednoga poete, Nezdavnja vu Petrogradu preminuli ruaki beletrista Nikolaj Semenovič Ljeskov oetavil je ovakov testament, kojega veada preglafluju ruske novine : 1. Molim, da ae po moji smrti moja télo na vsaki način razpara i rezultat ob dukcije zapisniški ustanovi. Želim, da se Ustanove zroki mo\|ega betega na srou, od kojega sam vnogo trpe!, ikoprem su doktori dokažuvali, da je moje sroe zdravo Moje tSlo nek ae kaj priprosteše i kaj faleše pokopa. 8. Nek ae nad menom neobavljaju nikakve ceremonije, a kak bude moje télo po aekciranju opet prooto opravljeno, na se poloti vu raku i ova zapre. * 4. Pri sprevodu nek mi 9« nedrže govori. Ja aiiam, da je vu meni bilo desta zla, i da nezaslušujem hvale i ialenja. Gdo me pak želi kuditi, nek sna,* da sam 4se i sam kudil. 6. Za mene ne treba zbirati posebnoga groba,\'to je prez vsake vrödnoeti. Još prosim, da mi nigdo nastavlja spomenika\' derveni križ bu dosta. Kad i taj ostari, pak ako bu gdo hotel, da ga aameni s\'drugim, nek to vćini, ja mu napré hvalim na spo-menku. No ako ae nebi našel takov čovek, on to znamenuj«, da je prešlo vréme moga spominjanja. Nebi Škodilo, kad od ove prevelike Ljoskovljeve . ednoati nekaj nasljedili i drugi moderni velikani. ( Prirod pšenice. Lanjskoga ljeta urodilo je po preoembi službenih tergoveókih uredah vu jezerah metričkih centih pšenice vu Evropi 184.000, vu (izvan evropskih zemljah 129.300, na célom svötu 818.800. Ova je produkcija od ljeta 1893. postepeno nula od 261.000 ua veada«njy visinu Od evropskih aemljah stoji na prvom mestu Rusija sa 44.008, sa tim Franceaka se 42.800, Magjarska sa 17.600, Italija sa 14-760, Njemačka (Prajaka) aa 18.000, Španjolska sa 11.000, a ostale zemlje vse s menj-imi prirodima. Od izvan evropskih zemaljah prvi i vu obče glavni produoent su sjedinjene driave severo amerikanske sa 62 000, a sa njimi istoćna Indija sa 32800 tiluéah (jezerah) metričkih centih. Vu posljedinih 11 ljet ipak su Sjedinjene deriave nazadovale, ar su ljeta 189 j« imalo makaimalni prirod od 86.000 doćim je Rusija istoga ljeta imala samo 22.000 proizvoda, a Francoska 26.960. Pokehdob se produkoija pšenice od ljeta do ljeta pomnožava, naravska je pos. Ijedica, da oöna p^en ci i melji pada. Tak je na budimpeštanskim terlišću \|lanjskoga ljeta vsriirala c na sa 100 klgr. od 6 for. 25 kr. do 7. for. 90 kr, ter je konoem decembra minimalno 6 for. 60 kr., maksimalno 6 for. 90 kr., — doćim je najflnesoj molji opala céns 18 for. 40 kr, (1. januara 1894 ) na 11 for. 70 kr (80. decembra 1894 ) a najprostešoj melji (br. 8 ) od 6 for. 80 kr. na 5 for. 40 kr. Poleg svega toga neétejemo nigder, da bi krüh bil faleii, makar su céne i ostaloga žita kak i melje primjerno pale. $eka) Ma kratek čas. Pitanje i odgovor. 1* Kam ide vsaki őovek ? \'fjdstf 2 Gdo akaćs višeše, jedna baba ili jeden jeleu ? n\| ep \'oj\|oi\|A w ipojja suo ai Saqog "liepjA isjaiau 8. Kaj ima čovek na raki, kad ide vu vareA ? •AO)8jd jaj Glád Ferencz ODGOVORU I UH&ÜM1K M A ROJ T AI JOZSKi« Glavni »urednik GLÁ D FERENC Zl Nyilttér. E rovat alatt köalöttekért Mm alaki, Mm tartalmi tekintetben nara vállal fslelOeeéget ■ Saark Henneberg-nelyera osa k in akkor valödi, ha köavetlen gyáramból randalik — fekeU, fehér éa siineseket 35 krtót 14 írt Irt ifi krig méterként — sima, csikós, koox-káaoit, mintáaotlakat, damasztot sat. (mintegy 240 különböxö rainOaég éu 2000 mintásaiban) Mt. ptotabér éa vámmenteeeu a báihox axállitva és mintákat péetafordoléval küld : Henneberg O. (os. kir. udvari Mállité) selyem gyékra ZOrlohben. Svájciba oslmaett levelekre 10 kros ée levelesé lapokra fi kroe bélyeg ragustandó. Magyar nyelven irt megrendeléMk pontosan elintéstetaek. 1 A Graz, 23-ga marcifta 1895. ** 61 39 20 II 14 \' Hirdetés. S A csáktornyai áll. tanitóképaó-intéaet exőlőw \\Uvpén AMERIKAI RIPARÍA SIMA kapható earével 4 frt 60 kraj caárért Ugyanitt kaphatók jutányos áron * jó minőaégtl 4-64ávas alma- éa körtei« oeemeték. 708 i-t Az igazgatóság, X X iglas. 7\\ ;oj ore preparandiji ^ 4 ft, 60 kr. po jeaero W (SKIH LOZAB \' Va fakovsékoj ore preparandiji moći je dohiti aa komadah AMERIKANSKIH LOZAH . , (venićje) \| Ovdi moći dobiti Ukaj aa fal c«nu M 4-6 let stare cap« (jabukore i hrni- ^ kova). Ravnateljstvo. * - tímbona árak — Clena Utka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. \| frt kr. I Buza Pflenica 6.20--- Zab Zob I) 6.80- — Rozs Hri 6.---- Kukoriczá ó Kuruza stari { uj » novi 6 76-- Árpa Ječmen i 6 50 - Fehér bab uj Grah beli 9— Sárga » » žuti p 6.- Vegyes » . » zméöan 6,- Lenmag Len 10.50 Bükköny * Grahorka J . 1 6 76 - > í> 4 VASÚTI MENETREND CSAKTOHHTAK. H Győri- Indul Napasaka <5 8 póiU éa fii T6gy®»T0U»t Kanixsa t elé Reggel l 4 lil 10 £ 39 gyorsv » Délben 39 - » Éjjel 07 poslav. » Beggel 5 6 A 52 vegyeav. Pragerhoí (elé Reggel 06 postav. » Délután 4 1 6 16 * Éjjel 17 gyorsv. ZAgráb felé Reggel 60 vegye". » Délután 4 20 • Varaxsdig Este 10 u 6 A 17 > . Délben 44 • » Bobára Reggel 06 > Egerssegre Délután 4 28 9 Rrkaalb Kanixsa felél Reggel fi 61 postav. Délután 4 1 9 01 n ■ Éjjel 14 gyorsv. > Este 82 ▼egyesv. Pragerhof felöl Reggel 4 11 86 gyorsv. > Délben 29 postav. > Éjjel 9 66 a Varaasdról Reggol 4 22 vegyesv. » Délután 8 60 Zágrábbél Délelőtt 11 17 • Este 9 80 a Kgersaegről Délelőtt 8 62 ■ Bobáréi Két te 42 a Pályázat Kotor rom kath. iskolánál lemondás folytán öregedésbe jött állandó menedékházi vezetőnői állásra pályázat hirdettetik. Évi fizetése 156 frt készpénz és 44 -frt lakbér fizetés a község pénztárából havi elöleleges részletekben fizetve. a. Folyamodványok f. évi aprll Eló 1§-I\|T főtiszt. Vofrln JttUON isk. sz. elnök úrhoz küldendők. Kotor, 1895. márczius 20-án. (Steinaaer $ÓMfísf, iák. as. jegy só. 702 1 1 fifogrin idnosy lak. ea. elnök. oxx>aaaoiLX)acx Ajándéktárgyak nagy választékban. \| % Hirdetések. Lukovnftk János péküzletében egy tanoncz azonnal felvétetik. * o u cd M N O ^oT >■ X O) M CŰ M 00 -Q jQ O 4) 1—3 706 l-l POLLÁK BERN ÁT órás és ékszerész ^J Csáktornyán, Főtér, Mz uj takarékpénztári épületben. ( 1;\' A Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, j arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy t á I a s 11 é k b h n olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg- 11 1 \' ** olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszkOziflm. oa 3 T Ofeaó árak mrilett. ^»OOOOC»>OKIX!Xíxxxxxx^xyoaaoaoü&otxxxi T 540l/ni 95. Pályázati hirdetmény. L. Zalavármegye törvényhatósági köautjainál rendszeresített nagykanizsai é csáktornyai uttfíztosi állások hs 1890. évi I-ső t. cz alapján a törvényhatésági közutak műszaki szolgálatának szerveséséra vonatkozólag alkotott szabályrendelet 8l-ik és következő §ai értelmében betöltendők lóvén,\'ezen állásokra pályásat nyittatik. Ezen állások mindenikével 400 frt évi fizetés, 100 frt évi lakásbér, 10 frt évi szertárból;, 4 frt 80 kr. évi iroda átalány és kilométerenként kiépített utakon 8 frt 30 kr., kiépítetlen. utakon 1 frt 65 kr. évi uti átalány jár. Felhivatnak mindazok, kik ezen állások egyikét elnyerni óhajtják ; miszerint életkorukat, egészségi állapotukat, nyelv- és, szakismereteiket, erkölcsi magaviseletüket es eddigi alkalmastatásukat igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat — a közszolgálatban állók hivatali hatóságuk utián, közszolgálatban nem állók közvetlenül Nvnatic« BniA főispán ur őméltóságáhoa ozimezve — nálam folyó évi April hA végéig annál bizonyosabban adják be, mert később érkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak* ** • * < Az utbiztosi állások betöltésénél a kiszolgált altisztek ellátásáról ssóló 1873. évi II. t. ez. határozmányai alkalmazást fognak nyerni. A kinevezés egyelőre ideiglenes, véglegesítésnek osak az egy évi próbaidő és a szabályszerű * izsga sikeres letétele után van helye. Zala-Egerszegen, 1895. márcsius 21 én. CsArtiln Karoly s. k, 704 1-2 . Zalavármeyje alispánja. Magyar, német, francija et angol képekkel ekí.att M UNKA K. —o Kő ,-"aczél s réznyomatu 4iitaiv«k. Magyar, német, francija ós angol remekírók művei. V Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. \\ j.Ví: Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer-> zéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, ataszok, földabroszok, tervrajzok, föld és éggömbök. Ima- és ájtatossógi a dnyvek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajxok \\ <> I n l \\ k Á K HOZ ►< I- X A .MURAKÖZ\' társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZBNEMŰKBRBSKEDÉ8B KÖN Y "KIADÓHIVATALA, PAPIK-, IRÓ- és RAJZBSZKÓZŐK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTBSZETB > ^ . .. CnAktornyAn. •-^-ž- Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. Ittlttltil IRATOK KPK8K(hYVRk inioden kor ós nem ssámára, uiinden nyelvsn, a legdúsabb választékba a« ISKOLAI ,s IIHTATAM könyvek minden nyelven Népies naptárak, AIIKAN<SI«S »webUöny vek. > Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak 8 kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- séggel küldetnek ihind helybe, mind vidékre. •V • ■ Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyor-sasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentésok ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. SZakAOSKÖN í\'VEK. Előfizetés elfogadtatik : minden bel- és k U I f ö I d I folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. flt\'fjt/ftik lanlnt^zririhru hatnílnmiá tanhfinifvek /otf/ton raktáron vannak. Nyomatott Fiecbd Fülöp (Slrauss Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán.