Muraköz 1895 014-017sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.69 MB
Keltezés:	2014-07-24 17:37:23

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1310
Megtekintések száma:	3623
Leírás:	Muraköz 1895. 14-17. szám április Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XII. évfolyam. Csáktornya, 1885. Április 7 14, szám. Štor«!™! irt«k«>af Ukti »la-toup 11 U lt óra kftaAtt — A lap aaallml réaaéra »onatkoaé ■ImUb ktelMUajr Harf Ital J éSS f MMkMitl MTÍM ktldMtt. SUdÖklTAtol I Jflask«! ftlöp k»Bjtk«rMk«dÍM lé* ktUUadik as sWflaatfci dijak ayilttarak U kird.Ua.«. liHfUiek jiUijiui ulmitlatDal. — ■ ■ kii««UÉ( kfMt Iféss érre . Pél évre . Hegyed érre fT« 4 ftrt I trt 1 <H 10 kr. MAGYAR éi HORVÁT KYKLYEM MIKNÖ TÁRSADALMI, ISIÍRCTTIRJBZTÖ t SZÍPíRQDAUI BST1LAP. hetenklnt ftgyw«ri v«Náru«p. i A »Muraközi li.-zti önsegélyzö szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Murakőzi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. "-—gag L.l ij _UI \|»J . fta4ap««Ua: 6K>MW««r A. Y. és KokaWa B kiriL iro4. Bfawtoau 8«kal«k H , Dmkaa M., OptUk A., Daab* 6 L. 4a társ&aál U HarWl Hrllnb«a. 8Ura M. Ai\'tlár fXtitior 10 krv i__ Nemzeti kultura. Az az Általános érdeklődé, mely a években, midőn kulturánk nem félőkért modern alapokra helyezkedett, fVóban tan. — A sajtó szót ejt érte, de hangja sokszor elhangzó szó a pusztában. Mindazonáltal szót ejtünk e kérdésben, mert erős bizva bízással mégis azt hisszük, hogy az eszme nincs elkoptatva annyira, hogy midőn a törvényhozásban szónokok mondják el eszméiket róla, ne hagyjon nyomot a kedélyekben a legigazabb, a legne mesebb, a nemz t megerősödésére legjobban elvezető — íájdalora I - még mindig csak aspiráczió: a nemzeti kultura- SdrCtn hivatkoznak Deák Ferencinek beszédeire, nagy igazságokat rejtő mondá saira. De senki sem hivatkozott az örökigazságra, melyet a haza bölcse mondott ezekben : »Korunkban csak azon nemzetnek van jövendője, mely komolyan törekszik az általán s műveltség színvonalára emelkedni, és azon előre haladni.« És akarunk e mi ? Kétségkívül akarunk í De komolyan a ka runk-e? 11a igen, honnét van az mégis, hogy kulturánk számos nyomorúsága az egyetemes érdeklődésig és annak megjavítására való jószándékig jutni nem tud Meg kell szabadítani népmivelődésünket szómos nyomoruságaiból és mindenekelőtt anachronismussá kell tennünk az antik kor nak régi nagy igazságát, hogy a kit az istenek gyűlölnek, azt tanítóvá teszik. Meri az most nem anachronizraus, Minden (éren érvényesül a bibliai mondás, hogy a munkás méltó az Ő bérére, egyedül a hultura munkásait nem akarjuk felszabadítani az anyagi gondok nyűgeiből; melyeket kétségtelenül népmivelésünk érez meg Mikor a magyar kulturának hódító had járatot kellene viselni és haladunk csiga lassúsággal. Huszonhét éi óta alig emelke-deli valamit a kulturának lett áldozat — Hiszen így is haladunk, a t kétségtelen, de a haladás a modern inkolaészmének. az általános tankötelezettségnek és a szakszerű tanító képzésnek eredménye. Most már nem ábrándos követelés, hogy népoktatásunk legyen intenzív és a 200 gyermek tanuló egy osztályban adassék át a múltnak- Ez is a nemzeti kultura egyik szüksége. Mert nem az a külsőség, hogy végre is minden helységnek van népnevalö hajléka, - teszi ki a nemzeti kuliurát, hanem annak szelleme. — Szellemét pedig a benne működő tamtómbater adja ki viszont csak agy működhet az eszme érdekében, ha az amúgy is reformálandó alsófoku iskolaszervezet minden rendelkezése betartva lészen A nemzeti kulturáért minden embernek tenni kell. Ez eszme valóban csak akkor nyeri el győzelmét, ha érte hazánk minden * m 11» polgára hevülni, lelkesedni fog. Mindenki a maga működési helyén fogjon össze nagy lelkesedéssel, igaz szándékokkal. A millenáris ünnep nagy alkalma hangoljon kulturális áldozatokra Hisz nincs hely. a hol a kulturának fontos szükségeijne lennének. ÉJs főleg: változtassuk meg vélekedésünket e nemzeti eszmény felől. Mert a társadalom közérdeklődése nélkül a nemzeti kultura igazán frázis. Mert a hon az ö nemzeti kulturája nélkül nem állhat meg. őseink a Don és Káspium mellől is magokkal hor-dozák a hazat s magukkal \'szállították azt ide : ugyanis emberek tesz.k a valóságos hazát, nem élettelen halmok és térségek, melyek ezerforma népnek egyforma érzéketlenséggel adhatnak lakást, mint egy jelesünk oly igazán megmondotta. A milleuiumi borkiállítás és a borkóstoló csarnok szabályzata. 4 4 boiktállUdi uobalyuU. Ív Ü» bf rkiállitásban kiájlitható minden hazai fc?,nermény, tekintet nélkül a termés idejére (az évre melyben termett). 2. A kiállítás két főrészre osztatik be, melyek egyikébe a kiállítók »saját termésű«, másikába »nem saját termésű« borai soroztainak. i„Mmkh"tánzáj&. Utazás Horvát-Szlavoiiországban, Irta: Gönozi Ferencss. — KoljUtAi. — Novsaka, kocKiulunk végső pontja csínon hely. A szebbik része bol sétány is van, dombon fekszik, az alsó, külső réssé egy Igen bomu ut-czában végződik. As állomásnál két magyar ruhás Sut la láttam a kut melled. Megszóllilotiam őket. Tinit magyarsággal teleltek. A további kérdezősködés folyamán kiiünt, hogy német fiuk a as iskolában, • lulnyornó többséget képesö magyar lanulóklól •ajátitoilák el a magyarnyelvet. Ott, bol a magyarság lömsgesen telepszik a tani tónál a magyarnyelv Ismeretét 1« megkövetelik s a magyarnyelv ba a temp\'ombsn nem ia, as iskolában érvényesülhet, minélfogva a ma-lyrság nemzetisége — legalább egy időre — bisiositva van. ellenben a mely kósségekben « letelepülés szórványosan, 6—7 eaaláddal történik, 0(1 harmadik nemzedéknél biztosan elszlávo •ódnak. Egyik legnagyobb baj, hogy HorváioMxág-b»n s Szlavóniában magyar sifiletésü vagy legalább magyarul tudó lelkészek elenyésxö csekély •»ámban vannak. — A ságrábi ssemináriumb n általában kevés tuagyarorsxági növendék vau, kik főleg Muraközből valók e gy réese — középiskoláit Horvátországban végezvén, — nem is bírja a magyer nyelvet. Esek Muraköz szUknég-1 leiét Nin fedezik. Szlavóniában a diakovári püspökség szemináriumában Sirossmayer püspök magyar gyülö-1 lete kizárja azt, hogy a — szükséglethez képesl !— magyar születésű lelkészek neveltessenek. — Egyedül a péosi magyar egyhásmegyének Szlavónia Veröczemegyéjére kiterjedő területén vannak e tekintetben megnyugtató állapotok. A vonaton igen érdeke emberek közé ke-I ültem. Csupa sserajevói mohamedánok voltak, kik Klágenlurtból utaztak haza felé. — Közibük \' telepedésemet nem fogsdták valami ssivesen, a mit barátságtalan magavizeletükböt következtettem. Szerencsére saerb-mohamedánok voltak, kik az én muraközi borvái beszédemet meglehetősen megértették s ennek folytán később, midőn tapasztalhatták, hogy viszonyaikat nagyjában inme-rem, igen beszédesekké leltek. Törökös szokásaikból utazásuk közben sem engedtek. (iuggolva, leoseperedve oslbukoatak, osigareltástak 8 mimba osak a muedssi kesergös éneke hivta volna őket, egyik-másik a coupe padjára térdepslve as ablak (elé fordulva (kelei Isié) Imádkozott egésx odaadásai. As egyes állomásoknál, a hol vishes juthattak, árosul-at, kezüket s lábukat megmosták. Bródnál ssáltsk át a Sserajevó felé balsdó vonalra. Verpoljelg a vouat a Szára völgyében, a nem rég feloszlatott katonai határőrvidéken halad, kelet leié. A vidék nagyon hasonlít Muraközéhez. Baltalll gradiskai é Djel hegység barátságos e.dfis lónkéi, jobb oldalról (délre) pedig a bo<znial hegyek hatalmas hegytömbjei kéklenttk. A föld erre is kukorlcsával van a legnagyobb részben bevetve. — A sörön látszó tinzta, fehér tornyok a vidék stlrfl lakottságáról tesznek ta nuságot. A kukorioxát magnak való kender tarkitja. Jól diszllk benn_ mert magasaága mtgbaladja a kukoriosassárét. A községeket szép gyömö\'osösök veszik körül A gyömölosfák nagyobb részt izilvafákból állanak, melyek szép sorban vannak ültetve. — E vidék igazi basája a ssilvafának, melylyel még a szántóföldeket is tele ültetik szép sorban, hogy a szántást ne akadályozza meg. Tavnly igen nagy ssilvatermés volt egéss Szlavóniában. Annyi szilvát e oly termékeny ssilvafákal élelen-oen még nem volt alkalmam látni A fáit ágat, galyai ugy álltak, mint a moru tüzfáe. TehV a szlavón embernek, ki ast mondja, bogy : ha szilva és hal van, akkor áldott SS év, tavaly jó esatendl)« lehetett. K vidék gaidálkodási módja majdnem telj«-sen asonói a Dráván innen eső Ormánság magyarságé-évei j még n cséplés ls egyesö, melyet nyomtatással vagy tuskóhoz veregetéesel végeznek. Ez utóbbinál egy jókora tuskót állítanak a földre, a körülötte levő térséget tisztára seprik • a feloldott kévéből egy vastag o«oaaót kézbe véve, néha Setien, hárman is a tuskóhós veregetik. A sze:;r aztán kibul ; osakhogy as Ily osépjés nagyon késedelmes és (árasztó. Bródtól keletre, tehát Sslavonia keleti rá-azében lakik legsűrűbben a magyarság. Magában Bródbao is igen sok a magyar, annyi, hogy külön magyar tannyelvű iskolára volna szükségük. Ha az ember gőzösön atasik erre, az utazók között lépten-nyomon magyar szót hstl. Néhol egész aiagyar községek vasnak, hol Magyarországból hozott tanítók is mfiködaek. Kivándorolt népOnk, mint est ugy futtában megtudhattam szir^ssn ragaszkodik anyanyelvé hsa A bol a község lélekszámának egyharmadául £ két főbeosztás keretében a már megállapított én Magyarország borászati térképén látható borvidékek szerint fognak a kiállított termékek csoportosíttatni. 3. Az egyes borvidékek termékei ismét három törésire osztatnak, u. m : »Hegyi borokc, uz »Immúnis homokterületen ter melt borok« és »Araérikai direkt termők« borai faj szerint. — E három csoportban a kiállított termékek a következőleg osztályostatnak : a) könnyű (közönséges) asztali borok, b) könnyebb palaczk- és fa\|borok, c) nehezebb pecsenyeborok, d) aszú és eszsnczia. 4. Az egyes borfajok kiállítását illetőleg a következő szabályok tartandók szem slött: a) minden borfajból 4 palaczk küldendő a kiállítási bizottság czimére; b) fehér borok, és pedig ugy a könyebb (közönséges) asztali, könnyebb palaczk és fajborok, mint a nehezebb pecsenyeborok is zöld rajnai 0 7 literes üvegekbep állitandók ki; c) veres borok, mindenféle fajta, barna bordeaux 0-7 literes üvegekben állitandók ki; d) aszú és eszenczia fehér félliteres üvegekbe he lyezendök. 6. Valamenyi alosztályra nézve raeg-jegyezletik, hogy azok a palaczkkülönleges-ségek, melyek a világpiaczon ismeretesek és tekintélyre vergődtek, a fenti szabályok alól kivétetnek. 6 Mindezen termékek üvegei szabályszerűen dugaBzolandók ; fehér (czin) kupak ka) ellátandók ; ezen czinkupak viselheti azon domborfeliratot, a mely az üveg felírásán leand, vagy esetleg a termelő által választott jegyet A czlmlapokon elő leend tüntetendő a borvidék, a termelési hely, a termelő neve s lehetőleg a termelés évszáma 7. A beküldött borok a jury itélele előtt vegyi vizsgálatnak vettetnek alá 8. A kiállított borok palaczkja után 60 kr. térd íj fizetendő. 9. Saját állványon nem lehel kiállitani. 4 bot kóstold csarnok naWjtata Hogy a kiállítók boraival a nagy fogyasztó közönség megismerkedhessék, hogy a termelöknek és borkereskedőknek alkalom nyujtassék a kiállításon bizonyos bormeny-nyiséget értékesíteni és a fogyasztókkal köz magyar mutálható ki, ott magyar predikáoziót h magyar tanítási is követel. Vopolje él Vinkovoe nagyobb állomásokat elhagyva, Vukovár dunaparti osinos város óh az itt ktleti irányt vevő hatalmas Duna folyó ötlölt »remünkbe, mely mellett egy darabig a vonal is halad. E vidék dombos, terület« agy látásik, jó busatermö föld. Itt a kukoriosatáblák már elmaradlak. A mező kopás* volt. Mindenütt tarlók fakóllotlak. A vonat Dályánál nyugolra fordulva ÍC«ék falé robog. Esiéknek régi vára, mely ai 1848— 49 ik évi sisbadságharciban is szerepeli (msgyar késben volt, és as Őrség gyáván as ellenségnek engedte át), a vasúti hídról jól látható. A vár belseje égésién be van építve. A vasúti bidon átrobogva, Magyarorsságban vagyunk. A vidék moosaras, nádat«, hol a visi madarak earei (anyásnak. Sok as erdőség is. A Duna és Dráva folyók által képeseit e szögletben terül el Albreohl íöhérczeg mintaszerűen kezelt, nagy terjedelmű uradalma. A baranyai hegyek már messziről feltűnni k. Elfibb a villányi s Itarsányi meredek oldalú, síkságból kiemelendő begylánosok, aztán a Meosek hegység, a lábánál tekvO Péoscsel, mely fekvésileg — így messziről — nagyon basoulit Zágrábhoz. Baranyai ulasásunkkal Ssl.-LOrinosig megkerültük as Ormánságot, hol a dunántúli magyarság egyik legjellemzöbbike lakik. Minden nagyobb köiségében 2 templom, s 2 iskola van; as egyik katholikus. a másik relormálu, melyek igen szépen megférnek egymás mellett. As Ormánság fehérnépének viselete különösség tekintetében egyedül áll hazánkban. — A feketében járó uazárenusok kivételével a uök vetlen összeköttetést szerezni, a kiállítók nagyobb mennyiségű borokat küldhetnek a borkóstoló csarnokba elárusitás végett. A borkóstoló csarnokban elárusitásra kerülő borok előzőleg egy, a kiállítás borászati alcsoportja által kiküldött bizottság elbírálása alá esnek, mely bizotlHág határozza el, hogy a borok a csarnokban elárusitha-tók-e vagy nem; hogy mily árban szolgál tatnak ki a közönségnek ; hogy minden bor fajból mennyi és mikor küldendő eladásra. Az eladásra szánt borokból az előleges elbírálás megejtésére 4 palaczk (06 literes) minta küldendő, a bizottságnak annak idején tudatandó közelebbi czimére és az általa megjelölt határidőre. Elárusitásra csak oly termelők vagy borkereskedők borai bocsájtatnak, a kik az illető borfajból további eladásra is rendelkeznek bizonyos minimális mennyiségekkel. £ minimális mennyiségek : a) könnyű asztali boroknál 10 hl. b) könnyebb palaczk és pecsenyeboroknál 6 hl. c) nehezebb pecsenyeboroknál 2 hl d) aszú- ós eszenciánál a minimális készlet nincs kikötve. Az elárusitásra szánt^borok 0-3, vagy 0 5, vagy 07 literes palaczkokban külden dök be a borkóstoló csarnok részére. Azon árat, a melyet a beküldő boráért el akar érni, maga határozza meg. Az ár meghatározásánál figyelembe veendő hogy a borok szállítási diját Budapestig a kiállító viseli és fedezi. A beküldő által követelt árat a 2-ik bekezdésben jelzett bizottság bírálja el , ha azt magasnak talália, a beküldőt felhívja annak leszállítására, mit ha a beküldő nem teljesítene a bizottság a bor elárusitáiát megtagadhatja A kiállítás tartama alatt esetleg el nem adott borok a kiállítás bezárása után a beküldőnek írásbeli kívánságára és költségére visszaküldetnek ; ellenkező esetben egy kel löen közhírré lett nyilvános átverésen fognak a legtöbbel ígérőnek eladatni Az eladási ár a kiállítónak esik teljes összegében javára. A borkóstoló csarnokban eladott borokért bejelentett értékesítési ár a beküldőnek biztosíttatik, és az a kiállítás bezárása után fog részére kifizettetni. A beküldő kivánságára a borok eladá sának mérvéről a kiállítás tartama alatt is értesíttetik. A kóstoló csarnok szabályzata a boraikat eladásra bektildő Összes résztvevőkre kötelező, miért is a szabályzat határozmá-nyainak be nem tartásából eredő összes kár 03 vesztesé« a beküldőt terheli. Különösen megkívántatik, hogy a beküldők a mintának tökéletesen megfelelő borokat küldjenek a csarnokba eladásra, H mintának meg nem felelő borok a beküldő kárára és veszélyére visszaküldetnek. Kelt Budapesten, 1896. évi febr. hóban. Gróf Foitetits Andor s k. földmivelésügyi m. kir. minister. oaupa fehérben láthatók. A ruha szabásának fö-jelUge : rövid és bö. Az ing ujjai hátul a derék nyakövéböl ereszkednek le s rendkívül szélesek, igasán lobogósak. A szoknya alig (érden alul érö, a kötése mellett alul, hogy Szélesebben álljon, ki van bélelve. A lábakon hófehér vagy piros harisnyák s apró ozipök díszelegnek. Járásuk kecses, maguk beoiületeaek, értelmesek, barátságosak a beszédesek. Rokonszenves nép. As „Oszták-Magyar monarchia irésban és képben ozimü műben as ormánsági nök viselete mutattatott be a magyar népviselet legjellemzöbb-jeül. A síin és szabás tévedésbe ejtette Uaks&y Sándort, az ormánsági magyarság zseniális leíróját. E viselet, hogy az igazai kimondjuk, nein magyar, hanem délszláv eredetű. Ilyen viselet van Zágráb vidékétől kezdve egés» Szlavóniában s Bosznia jó nagy rószében. Magyarorsságban ellenben osak Somogy- a tíarauyamegye dráva-melléki népénél található. — Lehetetlennek kell tartanunk, hogy a Drávamellék keskeny szalagján élO magyarság viseletének hatása, átvétele volna a délszlávok jelentékeny részének ruházata s nem megfordítva. Sst. Lörinosiöl Szigetvár, Uaros, Herzenoze s Zákány nevezetesebb állomásait érintve, a Zrínyiek fényes neve állal megaranyozott mullu Muraköz Qdesöld területére értem s Csáktornyánál kiszálva lértem haza. Vége. A borok közvetítése. Azoknak a terme-löknek, a kiknek a borkóstoló csarnok részére beküldölt mennyiségeknél több borkészlet is áll rendelkezésre, a kiállítási közvetítő iroda fog rendelkezésökre állani. 1 A kinek a csarnokban kapható borok* ból valamelyik faj izlik s belőle nagyobb mennyiséget óhajt, megrendelését bejelenti a közvetítő irodába, a mely azt azután az illető bortulajdonoshoz átteszi. Rajta múlik azután, hogy a megszer zett vevőt magának állandóan biztosítsa. Bejelentések Minden a kiállítás és a borkóstoló csarnokban résztvevő tartozik résztvételi szándékát 1896. évi julius hó léig a földmivelési m kir. ministerium kiállítási igazgatóságánál (Budapest, V., Zoltán utcza lf. az.) bejelenteni. A bejelentés a szabályszerű bejelentési iveken történik, melyekből két példány álli-landó ki a i összes borféleségekre nézve. Ezenkívül kitöltendők a kérdőivek min* den egyes bejelentett borfajtánként, felsorolásával a termelési adatoknak stb. 4 Bejelentési ivek és kérdőivek kaphatók: 1. A föidmivelé i ministerium kiállítási irodájában (Budapest, V. Zoltán utcza 11. s) 2. A borkiállítás csoportbiztosa Baross Károlynál, Budapest, Üllői út 24. sz. I. em. Ugyaninnét adatik meg bármely kérdésre a részletes felvilágosítás. Kü lön fél ék. fybf fiatitlcs {int ur ő Méltóság e hó 1-én téli, külföldi tartózkodásról Csák-tornyára, újvári kastélyába megérkezett. $aia-$:ombatban polgári flu és leány isk ola felállításán buzgólkodnak. — Mura-Szombat éa vidékének lelkes lakóssága mos-ga\'mat indított meg a szükséges össseg összegyűjtésére. Par hét alatt már közel háromezer forintot irt alá a vidék derék lakossága Üdvözöljük a szomszéd vendvidék nemes törekvését, mely létesülése esetén hivatva lesz a vendvidék gócspont. ján nagy horJere.ü hazafiaa oaélok szolgálatában állani. (ggy tilkis 10a/ Mura-Szombatban egy, a vendvidék kulturális érdekeit képviselő hetilap jelenik meg, melynek előállítási költségeit a lap bevételei nem képesek fe-dezui. Gróf Battyány Ziigmond birtokos, az ottani gazdaiági flókegylet elnöke kijelentette, hogy h lap kiállítási költségeit hajlandó fedezni, ha deficsit mutatkoznék. gilfiHiUünk az érdeklődőknek tudomására hozni, miszerint húsvét hétfőjén d. e. 10 órakor Szilvágyi Gyula légrádi ev. lelkész a csáktornyai áll. tanitóképiŐ-intézet zenetermében úrvacsora osztással egybekötött isteni tiszteletet tart. $úr yolt mult hó 30 án d. u 4 és fél órakor Csáktornyán Battyán külvárosban. E\'é^tt egy pajta 4a sertéól A szerencaét-lenaég okozója egy ki« 4 éve« gyermek volt, játékból tüiet rakott a pajta tö. vében. Nem első éi hasonló mulatsága volt »s a gyújtogató ovodakerülŐ gyermeknek. &tntiékhá rmtóuók képesítése. A cs.ik-\'ornyai kisdedovodában állandó menedékház vezetésére alkalmas nők kiképeztetése czél-jából szerveseit hat hónapos tanfolyam e hó 6-án tartott képesltővizsgálattal befejeztetett. — A tanfolyamon tanítottak; De k kert Józaefné óvónő (gyakorlati kiképzés), Mar-gitai József képezdei ig»sgató (nevelés ó" aze>vezó«tan), Dr. Schwarz Albeit orvos (egészségtan), Alszeghy Alajos polg. iskolai tanár (ének). A tanfolyamon résztvstt 7 nő, u, m Erdős Cornelia Tűrje, Kovácau\'s Ju liska Csáktornya, Martincaevics Julcsa Csák tornya, Paulovics Emma Esztergom öchif tsr Mariska Szt.-Györgyvölgye, Sztlcs Julcsa Nagy Kanizsa, Tkalosios Etelka Hodo»án. A képesítő vizsgálat Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácaOH tanfelügyelő ur elnöklete alatt a tanfolyamion résztvett tanárok és az óvóda választmányának jelenlétében tartatott. Két jelölt kitűnő, egy jeles és négy jó általános osztályzatot nyert, A vizsgálat befejezése után dr. Ruzsioska Kálmán kir taií felügyelő meleg szavakkal mondott köszönetet Ztegler Kálmán egyesületi elnöknek és a csáktoi riyai óvóegyeaület válasstmáuyá nak, hogy kisdedóvódájukat a tanfolyam megtartására oly szíves készséggel átengedték. Méltatta a megtartott tanfolyam kiváló bzellemi eredményét s teljes elismerését éa köszönetét fejezte ki a asaktárgyak előadóinak, hogy a kisdedvédelem nagyfontosságú ügyét oly hazafiúi buzgalommal támogatták A képesített menház vezetőknek pedig meghatóan kötötte szivükre jövő pályájuk erkölcsi és hazafiúi kötelmeit * frertncsétlinűl Járt aranymosók A sze Bzélyes Dráva Légrád felső réve közelében már e hó 4-én követelte meg áldozatát. Ugyanis: Nes»tics István mura-vidi (Alsó-Vidovecs) lakós unokaöccsével a 14 é»es Ivánnal egész uj csónakkal eveztek a Dráva egyik ágán, mely sz áradás folytán ki»zé lesedett és sebességében meghatványozódott. Egy erős szélroham az ág felett lévő hid osilopához ütötte csónakukat, mely felborult a ök kiestek belőle. Neaztics Istvánnak sike rUlt egy oszlopba kapaszkodni s segélykiáltásait érkezett aranymosók kimentették szerencsétlen helyzetéből, de unokaöccsét magával ragadta az ár a egyszeri felbukás után összecsaptak fölötte a hullámok s ed dig nem is sikerült kifogni tetemét alálozít, Kramarits Viktor és neje »»ját valamint gyermekük Ilonka óh az öiz-azes rokonság nevében szomorodott szívvel jelentik jó anyjuknak illetőleg nagyanyjának özv. Kramarits Ilona úrnőnek 189Ö-ápril 8 án reggeli 4 órakor hosszas szenvedés éa a haldoklók szentségének ájtatos fel \'étele után élte 66 ik évében Perlakon tör-tént gyászos elhunytát. - Áldás ós béke legyen hamvai felett! §aldloiá4 özv. Bartha Györgyné ssü). Szabó Anna unitárius papné 1895. márcz. hó 29-én éj,el 11 órakor, 68 éves korában, Lendva-Újfaluban, rövid s.envedés után elhunyt. A boldogult hült tetemei múlt hó 31-én helyeztettek a lendva-újfalui köztemetőben örök nyugalomra Az elhunytban dr. Bartha Gyula, polg. isk. igazgató és Bartha Laj0(l uradalmi iapán, auyjukat gyászolják. Áldás poraira I 4ét ént hir. .Halas, 1790. 4-dik Február. - Egy jó Nemzetiégből való becsületes ember as egóss nyáron sinlŐdö betegs "^gbe levén, magát ahhoz tudó érdeme-Orvosok által gyógyíttatta, de as orvosságok neki semmit sem használtak, minthogy magyar lévén, talán nem\' ii leg jobban élt ▼elek. Történt azonban, hogy egy étsaka azt álmodta, hogy ha ő Tokai bort inna, ezen nyavalyájából szerentsésen ki gyó gyúlna Kapja hát más nap mindjá&^eez vagy három bütykös Tokai bort, ezzel appródonkéut élvén, nyavalyájából szeren-oséaen ki gyógyult, \'s mir most ollyan egészséges, mint akár ki Egy valaki hát ezen áldott orvoaságnak dilsérelére, ktllö nősen pedig ezen meggyógyult jó AttysflA-nak maga mulatságára, ezen Attyaüságos izeretettel és barátsággal telljrea versstskéket készítette : Áldott Tokai bor, be jó vagy, \'a jó valál. Hogy t«Hk szagodtól is elsiHladt a halál. Mert egy beteg téged, mihelyt kezdett inni, Meg gyógyult, noha már ki akari&k vinni. Pedig osak keveset ivott ám belőled.^ Minthogy az ersiénnye mindig félt le-lölled. istenek itala, halhatatlan Ntoiár, j A\' hololt te termesz, áldoii as a batár. Bár tsak az Halasi homokok között is Fakadna olly forrás, ha több nem, tsak Öt is ; Honnét az orvosság folyna mini a\' Tissa, A1 melynek a\' vizét sok ember \'a ha\' isaaza. Sok beteg elmanne ennek a\' partjára, Teli szívná magát Plótza módjára. Örömébe osztán dúdolná ezeket Az ide le Írott két »oru Verseket. (Bótsi „Magyar Kurir" 1790-ik évfolyamból.) Magyar $imiet g/lrUaiti (millsniumi kiadás) első kötet díszkőiéiben már megjelent. A teljes rnQ 10 kötetből ált 1 frt 50 kr. havi részletfizetés mellett megrendülhető Fischel Fülöp (Strafoz Sándor) könyvkereskedésében Csáktornyán. Ezen műre Vonatkozó prospektus lapunk mai számához mdlékrltetett. „Uj Idők" Három hónapja osak, hogy [jerozeg Kerencz szerkesztése mellett a Binger és Wolfner czég kiadáséban megindult egy képes szépirodalmi hetilap, mely feladatéul lOzl ki, hogy magyar szellemi)* előkelő niveaun álló és minden, izében érdekes olvasmányt nyújt a magyar olvasó köaönségnek. Programmjának második, természetszerűleg kiegészítő pontját képeste, hogy a festőknek is lág munkakört nyit, müyeik legjavát kitűnően sikerűit reproduoliókban közölvén. Mindezeket rövid három hónap alalt megvalósította az ,Uj Idők" cziraü szépirodalmi képes hetilap. De vájjon Jehet e csodálkozni ezen olyan lapnál, melynek szerkesztője Herczeg Ferenoz, főmunkatársai Mikszáth Kálmán meg Bródy 8áu dor és rendes munkatársa minden kiváló magyar prózaíró, versíró és piktor ? Az uj évnegyedben, mely mosi köszönt be, Mikszáth hosszabb elbeszélést ír, tíródy pedig regényt Az egyiket Neog-rády illusztrálja, a másikat Kartovssky Bertalan. A ki e lappal szorosabb ismeretségre akar lépni, kérjen belőle mutalványssámot, melyet a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. sz.) bárkinek ingyen küld. Az é»n Ujs&gom már a legfiatalabb, olvasni kezdő, vagy még osak betüsö generftczió lelkébe is beoltja a hazasxeretot és a nagy szellemek iránti hódolatot. Mulatja azt a 14. szám is, melylyel a második évnegyed kezdődik. „Kossuth Lajos álma" czimmel irt Pósa Lajos gyönyörű intést a gyermekekhez. De van ezen kívül ebben a számban annyi mulatságos, kedvderítő, oktaió és ssórakozlató olvasmány és kép, hogy igazán nagy örömük lehet majd benne a kicsi, nyeknek, ha megkapják. Legyen hát rajta minden azülö, hogy megszerezze gyermekének e/.i hx örömet. Mutatványssámokat a kiadóhivatal (Andrássy-út 10. az.) kívánatra bárkinek ingyen küld. - Az Unfertria, magyar-román szemle, mároziusi (3-ik) füzete gazdsg magyar iarialo<»mal jelent meg. Közleményeinek czime: A va lás-uuió kérdéséhes. Komán szök a magyarban. Magyar ásók a románban. Sinkai György élete és munkái. A preszkura ürankováo monaszteri. Jó éjf Dalok. Szent András éjjele, öugana érsek levele Varga Katalin eliogníásáról. — Hunfalvi; Oláhok története A román nép hitvilágából. Román találós mesék. Román közmondások. A mlr-csesti leány. »l)á ou tíánffyl« Könyvészet. Szerkesztői üzenetek. A román rész szintén érlékee tartalommal bir. Ajánljuk olvasóink figyelmébe A folyóirat előfizetési össiege egy évre 6 frt. A pénz Dr. Moldován Gergely sierkesslöhöa küldendő be Kolozsvárra. A Kert." meljel hírneves hasai magke-reskedőuk Mauthner Ödön ad ki; április 1-én megjeleni il-ik arámival\'a tartalom változatosságát illetőleg még érd«keebb s voiuóbb, mint a minő sz első »zárna volt, melylyel a magyar irodalomban egy oftipásra kivívta a polgárjogot Keriéeettel foglalkozóink csak most látják be, midöu .A Kert" praktikus irányban szerkezteit lapjait forgatják, hogy exideig minő has«not u^nuta\'ó nélkül foglalkoztak tárgyukkal: • kertészettel I Mauthner Odón hazafias missiót teljesít, inidfln egyrészről lajiissta tútüoö magot ad, de másrészről »A Kernben meg magyarázza miként tere jük kertéeze-tUnket a haladás és lellendüié* ösvényére? Ne kertészkedjünk míg "A Kert" el ál uem lapoztuk! A kiadóbivstal (Andrássy-ut 28.) mutalványssámot kivánatra ingyen kttld. C S A R N O K. IMA. Irta/: Kontur Bél» ^ Istenem és alyám, • ki kegyelmet adsz A töredelmesnek, S áldott kezeiddel annyiszor letörléd Könnyeit »zeniemnek : Esdeklő szavamra füleidet nyisd meg, S öntsd ki malasztodat. Emeld föl a bűnök tátongó mélyébe Sülyedt homlokomat; Ragadd fel és engedj uj életet kezd\'oem, Mely le hozzád vezet, S legyen bűnbánatra gerjedt szomjú mellem, Általad vértezett. -a A világ zürzaját, teatem* kívánságát Add, hogy ne is halljam, Az örök igazság fennen hirdetője Legyen csüggedt ajkam ; Jer hozzám Istenem, irgalmas szent Isten, Szállj szolgád szivébe S kiengesztelődvén, lég.y a megrontottnak Hatalmas védője. Taníts s akként intézd Mygó lépteimet, Hfogy Te véled járjak, S fel ne bátorítson kéj-élve soha A külső világnak. Ne hagyj hibáimba visszaesnem újra, Segélyezz tusáimban. Nézzem a világot és minden pompáját Elmúlandó számban. Oh hallgasd meg uram, szívből fakadt imám\' Bár szegény rab vagyok, S te az Ég királya s trónusod a menybolt Ivén tul ragyog ; Add, h gy az emberek ördögcsalárdsága, Meg ne vesztegessen Add, hogy telhetőleg fenséges Fiadat, Krisztust követhessem 1 Nyijjfctór. E rovat alatt köslöllekért sem alaki, sem artalrai tekintetben nem vállal felelősséget a Sserk Nyer»s«lyem Jíuntruháltra való kelméi 8 frt 65 kriól 42 Irt 75 krig egy Mjes öltönyre — Tussors- és Shaniungs Pongeez valamint fekete, fehér és saines Hen-neberg selyem 36 krlól 14 frt 66 krig méterenként alma, csikós, koozkáxolt, mintázott damasztot slb. — (mintegy 240 kulöm-hözÖ minőség- éa 2000 sziu és mintázatbao stb.) péetabér és vámmentesen a házboa szállítva és mintákat küld postafordultával: Hennebertf GK (os. kir, udvari ssáililó) selyemgry&ra ZaHohben. Svájozba cziuuett levelekre 10 kroe, leveleaölapokra 5 kroe bélyeg ragasstandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztet nek. 8 í f Felelős szerkesztő: MAR6ITAI JÓZSEF. , Laptalajdonos ée kiadó; FISCHEL FÚLÖP (8TRAÜSZ SANDOIT) III, tečaj Vu tíakovou, Í89& 7. aprilisa. Broj 14. • ortdnlko« moil )• sraki <laa govoriti Md II i 11 »«ro» — Ih potiska U«u4« M nulriUj »o-vtaak, a kJ M poéHJ^Js aa lata ■a\|ttal JalafW arWmiJHa v« (Wn. b4aUU»tr«i Ki^Uara Fiatal VIH pava ka« aa proJplata I »baaau. potflj^j. IVr«l ataaaa mm f« i Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta ... 1 frt Na ćetvert leta . . 1 frt >H<>i broji koltafa 1$ te. ObaMaa aa po% ! M HlSSafr. mm harvatakor i i »aitjankoai j^slksi lalai«él đruitvriii manatveni 1 povuéljlvl IJrI mm puk. «Ttr.Htxa •^raOci V tU •dleua ]mdLmxLcxm.t 1 to: ttva. a-sraJkrva. xx^d-IJu._ Službeni glaanik : „Mettyimorskeg podpomagujuőega őinovmökoga druttva\'f,,,Ćakovećke iparkasae", „Međimurske sparkaase". i t d. H r a n a. Čuvanje me«a Crez léto se vrlo fletao pokvari meso. Zato \|e potrebno, da su meano« S ledveni čami oskrbljene, gde ne meao more sazvati. Za óuvanje važno je, da ae mesnice, komorice aa drlanje mesa na ćistom dri«. i Prlgotavljanje meta Sirovo meao jest: je pogibeljna Sa sirovim mesom moremo si dovesti u tőlu trib.\'ne (vlasice) i druge \'revnate Irve k«k 1 druge betege. Pri sgotovljanju mesa, kao i pri svakom drugom hranivom sr detvu, na to moramo gledati, da ga s (im bolje probavljim uri-nuno, te da bude tečno. Navadne načini ^ritovljanja mesa jeau kuhanje varenje, friganje i pečenje. Kuhanje,Skuhavši meso s vodom, soljom, zelenjem, dobimo juhu fuha dobri döl hranivih tvarih u sebe uvleče. Zakaj i samo meso u sebi budi menje hranivo. S varenjem, friganjem i pečenjem pri* gotovljamo najtičuije mesnu brinu i naj* hranljiveiu. Raznolike naddve s mesom (klobase, ćurke, salame i/ t> d.) takaj običaju prigo-tavljati, koji se a mnogovrstnimi dihali priredjuju, te u obče raadrailjivo déluju. \' Mastila- Upotrebljavanje maiće, slanine pri pri gotavljanju hranivih sredstvah pri kuhanju, pečenju mnogo branljiveflom i tećneiim Čini jelo, samo se nasmije preobilno mastiti. Melji. Zroate vrati, naročito pak pfleniou i hi t samelju u mlinih. Tak dobivamo melju Melja najvažnije je hranivo sredstvo, is nje ae sgotavlja svak lanji kruh. Melju modi je dugo sačuvati na auhom prosraćnom möitu. Ako melja s feichtne omokri, onda ae skuplja, lehko se u njoj sagnjesdi meljnioa < ime melja otuhkne. U mokrom 1 toplom méstu držana melje fletno se pokvari te postane brezkoriatnom Dobra melja neima neugodne duhe i hudoga teka ; farba joj je bölkasta, te med prstmi ju ribavši, čini nam se fina i ras drobljena Skvarene melje duha je neugodna, tekjo)je kiselasti, farba joj se je premönila (örlen k as ta) i ribavŠi ju med prstmi grmuli se. Naročito morf) postati Škodljiva melja ako je u moj bila hržena matica kaj je u njoj gustoput sprostim okom \'4oči preposnati. T. i. ćrnkaate ljubičasto faodre farbe punkte pokasuje u melji. Melja je negda iskrivljena\' öypH semlja, Ugljično kiselasto vapno, dapače i olovo mote k njoj primélano- Ovakva melja onda more nam Škodljiva za zdravlja postati Melju nemoremo u sirovom obliku hasnovati, uživati, nego kruha t testenine sgotavljamo iz nje. Kruh < Kruh sgotavlja se is melje, kvasa i pripomoójum vode, te se sdigne, samisi i speče. Iz pdenioe prigotavlja se najhranivedi i n aj leije probavljajući se kruh- Temne farbe, is same hržene melje kruh ne sdigne se tak dobro, te jt menje probavljiv. Iz amdse od pieoićne 1 hržene melje prigotavlja se najbo ji kruh, dugo frižek ostaje.. Ječmeni kruh je menj« zdrav, te ga i menje upot\' öbljavaju Snmo tak kio tatarka i zobenog kruha. Ove rasličite fele kakvoíe kruha popravljamo i prigotavljanje njim olehkočujemo, a primjesivanjem pšenične melje. Ima i drugih felah melje, s kojih n«. prigotavljamo doista kruha, ali koje vrlo sdrava hraniva sredstva sačinjavaju. Takva je n. pr kuruzna melja, koja se u p »I Europi troii i skoje se prigotavlja alévanka, žganci i t. d. Melju za\'ržavajuca je i rita, koja je glavna hrana istočnim narodom, ali samo po sebi ju trol<ć. né je dovoljna sa hranjenje Melju zadržavajući je i kostanj. D ber kruh mora biti s dobre melje, s dobroga kvaia i dobre vode dobro pri« gotovIjenom i dobro spetenomu biti. -T" ZABAVA. Jeden, za kojim novoe bieže. Od jednogt, sa kojim QÓvcf bieie, si moj čitatelj dade\' rado pripoviedati, jer mu ae to rie<"(0, dapače kakfci Čudo avieta čini, pol to je to pri titatel\|Q kak 1 piaca ove pri-povesti bsé naopak. Novoi mu jol od ojega odbieie, te kak prtrečje veli: jedan ima novoe a drugi moénju, tak je on navadno „on drogi" i slobodno more nutar gledati do dua, ali notri je praxuo, kak na poóetko stvaranja avieta. Zato se i čitatelj vile krat srdi, da novoi većinom tamo običavaju bieiati, gdo ih je već dosta i vda vrag uviek llstnion na veni i kup nosi. Ako pak novci Jedan krat k-siromaku bieže, kojemu su potrebni kak ribi voda, onda vitatelj uegoji Jala, nego ma vaKSi od srdcs, kuk bečkomu »losarskoinu detiéu. Niekomu siromsžkomu iloéarskomu de tiču u Beču je umrla mati, i jer ju je ljubil vtie cieli svlet, tak se je za njom dan 1 noé plakal i bit je uviek žalostan. U svojoj sdvojno) žalosti bežal je k Dunava te bi oude bil i smrt uaéel, da ga jedau bečki policista nije opazil i lastovitom pogibelju života iz vode zvlekel. Jod ist\' dan je ciela ta dogodovština stala u svih bsékih noviuah, a nekoliko dni zatim jn je Cital u Marseille i jedan bogati fabrikant, rodjeni bečan te je k tomu pil crnu kavu Ov bogati fabrikant pik je noail dobro nećko srdce i u inozemstvu sobom, pak jer je i njega još u mladosti uašla ta nesreća da si je roditelje videl mrtve, a on je samo svojim trudom i po sreći do bogatstva dosel, bil je uesretnom sudbinom Bvoga aemaljki duboko genjen. Suza pomiluvanja pala mu Je iz oka i on metne dvie banknote, svaki [O hiljadu forinti a list te oapile isvana, da poflta ueka taj neka taj list na bečku, polociju odnese, a ova neka toga siromaškoga žlosera poifče i novce njemu preda. Ali se je dogodilo, da Je fabrikaut u onom hipu bl radi nečesa u fabiiku pozvan. On anda zapečaćeni list sa novci zapre u svojo željeznu kasau te na ujega posve sa-boravi, ili pak je mislil, da ga je na poitu poslal, i tak je list u kassi med drugemi papiri spal, dok se slučajno nepripeti, da je fabrikant za jednu godinu posUe toga umri z nasüedniki njegovi su kassu vizitlrali. Pred otimi dakako nije nikaj skrito ostalo. jer n takovih slučajih i isti sliepci dobro vide. Poflto pak sn biii polteni ljudi te volju omrvfeg potuvali, oipelal se jo sada list, kak \|e najhitrije m igel kroz Fraucezka i kros Óvajcarsko te kr t velikn luknja n Arlbergu i na Jnnii, na Salzi, na Dunavu mimo u Beč, te je ves zasopljen doAel na Schottenring br. 11. I zbilja 1 Orde su se još siečali, da jo prije jedue godine dana nieki ruse mladić iz Duueva b>l van potegnjen te je zatim bil u ipitalu do svog podpunog aporavljenja. Ta kodjer su so siefisli, da Je odmah zatim si vzel paináa za Tursku, gde sad valjda turskomu cesaru visoku portu popravlja, Jer je već od davna klimava te se hoće raztopiti. To si list nije dal dva krat reći, jer Konstautinopel je daleko, a dlosari so novci potrebni. Kad pak je u liepu Tursko prispel te se pri austiiji nskem konsolo opital, rekel ma je ov, da ottomanska porte je tak nevaljana, da se vile neda krpati i tak se je žlosero Trst odpeljal te sad onde negde po ambosu tuöo, ako se već nije opet dalje kam odpeljal. Auda otide list takodjer na ladjo te se odpela, bez da je morski beteg dobil kroz Mai marsko morje i k >d Dardanellah mimo u Aegeiöko morje, zatim polag Morso te kroz skroz mokru cestu Otrauto o Jadransko movje, i tak je konačno sreéuo dospejo Trst. Ali nestalui taj dietić već je i od ovud otitel. Trlcauska policija je rekla# da\' Je otiiel o Gradac, a Gracerica ja pri povedala, da je izbilja siiu do^el, ali joj se je • vidi«, da je Krob, koji né jo dobro ^dignjen, zamééen ili n dosta peóen, neprobavlüv je. Neumé »o i* pećnice useti vrui\'i kruh jesti, ar to kvari želudeo, te betega prouzrokuje. Kruh oeobito na vlažnom möatu né jo stalen, nego se pokvari spljeenivi. [Pljesnivi kruh AkodljiT je zdravju« pri pećenju kruha pekari negda i ug-Ijióno kiselaati kovni kisik timsku sol upot-rébljavaju, da bölijega i boljeg izgleda kruha moreju izdavati. Ali ovo obadvoje je lkod ljivo, i toga se öuvttti treba, Mohunasto témenje. Mohunasto sömenje (bob, grah, leća) •u najhraniveie nam rastline. Ove je dobro poslö izkuhanja p<etrki i tak podati te£ko probavljajućim ljudem. Cres pretrévanje izrél<mo je íe mobunah i tak laglje probavljiva postanu/ Mohunasto aémenje moći je na suhom méstu uzćuvati. Krumpir Hranitbena vrédnoat krumpira né je tolika, kak je zrnasta. Premnogo uživanje, krumpira osobito je škodljivo döoi. Čuvajmo «e od uživanja proklilog ili skvarenog gnjilog krumpira, ar guatopit preusroíuje mučninu beteg. Takov krumpir moremo prepoznati po modraatoj farbi i hudoj duhi. Krumpir najmanje gobi hranive vrednosti, sko ga s bélinjem ukuhamo ili ipećemo. Krumpir se mora zaćuvati u nepozabni toplih rupah (repnica). Zelenila, zelenje i sad- Zelenje jedemo ili kao varivo ili kao izlatu. — Takva Je repa, kalaraba, Sparga, karfiol\' loboda, kiselica, zelje, vrtna Salata, ugorki i t. d.>0 su hranljive- Vriti zelja su poueéto hranljive a. Hadi, naroćito zbog dilećih tvarih lu tećne te ublaživo diluju. Za döou ja sad zreli zdravo,, nezrelo pak boles tprouzroćuje. Sad se smöje samo iréli jeeti, ar nesreli sad ćrevobolju more prousroćiti. Gnjili sad neka nigdo nejde. Sada j« dobro moći sačuvati u zatvorenom, su. hom, niti odvifte toplom, niti u jako mrslom méstu. Zbog saćuvaoja znadu ga ukuhati, ukieiti. Gibi. Ima jestivi i ćemerni (otrovni)]gobah. Gobe u obče težko su probavljive, zato je zamaSćene nejedimo. On gob«, koje neposnamo, te nesnamo jeli bu zdrave, nejedimo. Stare Crvive gob« bacimo na stran* — Pred kuhanjem u vök dobro icperimo gobe. t Dihala Dihala zaradi pripomaganj* probavlja* nja metjemo k hrani. Na j val nije dihalo js huhinjska aol. Ali nesmčmo 8 njenim baratanjem slarabiti, ar bi na taj naćin kvar si nanesli sdravju. Prper. papril, cimet, oreleo kumin, flafran, vanUlia i mul tar d a su najposnatija rubljena dihala. Sve rasdražljivo i usuemi rujuće di\'luju, sato je nje umireno trebs upotrebljaviti. Dihala treba je u ćvratvo zaprtih po sudah držati, da svoj i jakost neisgube. Dihala SU, osobito pak paprika i ftafrao vrlo gusto krivotvoreni; (Drugi put konec). Du«a, koja j« izgubila svoje teIo. lir. — Stani, stani gospon mrtvec I savik-nul je Šebeitijauovte. Ti si oatavil vu svojoj molbenicl jedno smuti ivo mesto- Kak si ti mogel svezati h remenom ruke — kad ih vide nisi imal ? Od toga nerazmem niti röé. . . Ali nigdo je né odgovoril. Vu kolibi i po vaoj okolioi bila je mrtva tiiina pre-trgavana kad kad savijanjem vetra. S\'beé- tsj mladić odvile bil bliedi kak da b bil b .lestau od same želje za domom svojim, uttjuiu za BlĆoui, a polag ujegove ponotene oprave audue uije vlovil zlato ribi niti u Koustautiuopola niti azput u morju. I ovak se liat jod jedan krst po»tvi opet na Schottenriagu broj 11. Ali sad je pogodil, jer detić je opet ta stal kod uiekog meštra u me^triluici te je kladivcem po ambosu a k tomu si mislil t »Oieli övöt me uek — — ilobodno gledi, •amo da sam jedan krat doma i da ivake nedelje mogu na groblja jednomu grobu se pri tuliti, kaj me ive tiléil Pak da bi joi k tomu ueka\| penez Imal i mogel majatrom postati, bi mi Ukaj prav bilo, i onda cikada viáe uebi niti pomislil iz Beća oditi, dok me nebi ona odnesli k dragoj mojoj majkici. 1 dok si od to tak a\'m tem premiálava ta baá hoće za pilakom poseguuti, da na jedoem ključu sekiricu zgladi, odpru se vrata i Ült z.Dovci je tu. Siromaški list je skoro tgledal, kak d* bi bil BtradDoga betega, koze oazvaaoga jre trpel. Ou Je bH tak zmazani, pua Crnih ob. raćo» i kaj kakovh piknjih, kak to veó oo biva/ koj dugo vrieme po deliju i po luncu za uekiui takovim bieii, koj bi hotel novce imati, ali DeznajuCi opet mu dalje vujde. Nije dugo trpelo i detić je izbilja postal vriedni majstor, te si je dapače i dragu maj. ■ »toricu naftel. Ófla je ivoju; za govoriti malini »mala u reda, te mu )• »njom. UrobttOBt izgovorila tak, da mu je UVot opet omilM i OD je alobodoo polag Duoava se letal, bo da bi opet nuter skoćij. 1886-Pruski Garibaldi. Najmladjl praski soldat a ondalojem ratu bil jedan pravi berlinski, dvaoajst go-difloji bosooogl zdrapanec. Od je za 7-om compaoijum ceaara Franca garde - Qrena dier regimenU br. 2 iz Berlina d«»bež<I i tiáe ju Dije oatavil. Kompanija ga je nazvala : „Garibaldi-, te je pod tim imiooin bil pozoat ne aamo svakoma greoadleru, oego i svakoma offlclru do obentara gore. Dipaće bil je predatolo-oailiedoiko, pottaSnjemu kratko vrieme cesaru predstavljen. Od je msrljivo zvrlzcal razae osloleos mu posle te je kroz to petal ljubimac kom-pauije. Na zapoved kapiUna znal je odbelati kakti kakov adjutant, te je iakal. ka\| mu ja bilo ualožiDO, d. pr. voda ili kaj drago, a većioom je dolel natrag tak, da ja naloženo mu izvrgli, ćeprem je vise krat bila i Ukova atvar, sa koju au íe riedki oadjali, da bi ju taj dećeo mogel izvesti. U svakoj bitki bil Je s kompanijnm zajedno, a i u odoJ kod KöniggrUtza, íe Ja avojimi zajedno mad kaglami boril bez dl bi samo raojeu bil, i oikada, polag ave po glbelji Dije Diti korak za ivojam compaoijam oatal. Na miesto svoje podrapaue odieCe uo-iil je malu, oa svoje tielo naćJojena greoadiriko uuiformu, koju. mu je kompsoiia iz svojih novac dala načiniti. ^ tijanović preći« I j joi\' jankrat molbenicu, * PO i\'1 me razmili j a vati, pak je vu tom t zaspa1. Kad se je prebudU, bije već dau Svééa je b la dogoréla. Kiselo i srdito pogledaj, je Da prasnu flaiu, a niti sa n je smislil na doživljaj prele«In« noć«. Ou sloli vs« papire niti je nje né pogledal, pak se žuril vu kaltelj, jali nebi tam nadel vraćtvo a« svoj jadni želudeo Podsudeo ga je već ćekal. Dok je Šeba tijanović tuži) svoj U ludeo, i razgleda! je njegov predpostavljeni njegove papire, pak je zak iknul, kad )e dospel do tudjinćeve molbenice: — Kakva je to brb (arija t Vi sto sigurno gliboko sagledali vu fla9u,\|prvije nego ste Üli spat. Poslušaj amice Andro, rekel je doktoru, koji je on <ai vn hižu stupil, ćuj kak je šsbaitijanović napisI veselu molbenicu I I doktor prefltel od kraja do kraja novuC«nu molbenicu mrtvoga i smejal ae g< ohotom, — Dobro ja, goipoda n.o aT hajda da razparamo to brbljav • töl >. pak ako nebude odgovorilo na prvi ubod no>-a, toga budemo bezodvlaćno kak se pristoji pokopati. Na ove rćći predomislil se ja Soba)-tijanovió doživl\|aja od pre le no i, pak mu ne je vs* to ćudno inilo, ali je ipak delovalo onih petdeset forinti na njega tak, da ja on saćel silno prositi podsudca i doktora, da nebi parali tö\'o, ar bi se to sekoiranjem na tuliko pokvarilo, da nebi vile sa nikaj valjalo On je p<>trebuval takaj, da se mol benioa unese vu protokol, pak da ide dalje svojim putem. . . . Kakov je odgovor dobil na ovu svoju rklamaoiju, more se lehko pogoditi. Dali su ma navuka, da nek gledi da se oslobodi megle, koja mu se eto zd ž« vu gornju kondignaoiju iz želudoa, kojega je vö«ra preveő popi tvil. Télo su isparali, pak ar s« nije nallo tragov prisiljene smrti» zakopali su ga- Naskorom se stvar rasiála med ves svét i hoteli su ljudi videti molbenicu duhovu. n je iatrgel diugomu is ruk, prepisal js nju i poćel raitolnaćuvati po svoji pameti. Ljudi, koji su veruvali vu selenje duiah, dokonéaü su od tud stral-nih stvarih. Kak se je tai nenavaden dogodjaj-sa istinu dotrgel, to sey^nepripovéda povsud jednako. Vu jednom ausedoom selu pripo-védaju, da je duia Janola Luis> kad je doktor teknul anožem télo, da je dua vlesla vu telo, koje da se je stalo i hitro pobglo. Skupijal Sebaétijanoviö, koji se ja bojal za obećanih petdeset forinti, belal Je ćrez vse selo sa njim vi0uć iz vsega grla; • - Držite ga, primite ga toga mrtveoa. Vu nekojem diugoin mestu pripovédaju »pet, da vstki dao, dok se Őebadtijanoviö ikropi svetom v»-ioai, dujde k nJemu mrtvec is Kejenti i veli: — Ivane &<aitijaaovićt pobriui as, da dobi« svoj) télo. (ida mi ga badeá dal P A Sebaltijanović olgovarja vatki dau ; — Tvoja atvar se istražuje! I tak to ide skorom dvaoajst Ijet. Priredil t Qlad IT«ir«u<M. ---....-\' - KAJ JE NOVOGA .? Nadrojvodklnja Štefanija. » Kraljevos vdovic nadvojvodkioja Štefanija apravila se je 26. mareiula ob 3 vari k> poldan vu Opatiju na Ltoydov damlif vTrieete", ikojim je aa večer ob pol 12 vari J." »t é v menažerije, Antuo Koczka, prijavil redaratvu, da aa ma nepozn&ti ta«i vaoći vkrali orijaflku kaču iz kerletke, vu kojoj se je nahadjala* Vu svojoj prijavi redaritvu (policiji) pokazal I« Koczka, da ima i humora (Žale), ar pile, da su se tati po svoj priliki gabunili i dr/al\' da je vkradjeni objekt #oriJalka klobasica« a"né kaća. Napokon dodel je, da mora poostriti pazko, da mu za koje temne uoói nebi vkrall i — oroslau. Medtimtnga oaiel se je već tat I Koczka je moral sam iti po kača, ar ce je nlgdo né ufal k njoj. \\ Zapis — ali za koga I Vu Krakovu je vumrl 8. jauuara 1898. ij«tanekakov Bienkovski Adam, koji je opo* ručno (teltamentarno) ostavil varaflu Krakovu zapis od 100 forinti i odredil, da se ov kapital tečajem od 346 Ijet podjedno ua iuteiei daje, ter istom po tim vremenu, anda ljeto 2288, da se poćneju od narasloga kapitala deliti iutereii med varadke siromake. Varaiki računarski ured preračunaj je, da 100 for. na interel dani s interedi na intereA poleg polljetnu kapitalizacija* iznosi nakon 846 Ijet po 3 procent 3,784.069 for., po 8 i pol procent 21,696.729 for , a po 4 procent 122,721.789 for. — Interei ove glavnice iznosi! bi po 8 percentő od prve avote 113 821 for, od druge svote 647.871 for., a od tretje svoto 0,681.663 for. na jedno ljetu. Engleske novosti. Neki dan se je dogodilo vu englezkom parlamentu (vu orsaflkotn spraviiču), da ae je vodila rasprava o nekom zakonu vu nazočnosti jedinog* prezoa i prodlagača zakona. Poklamkam je predlagaó govoril podpunoin jednu vuru praznim klupam, dollo je do glasovanja (vozitiranja). Prežel je zvonil i ubligati su doili vu dvoranu da glasuju. Po poslovniku potróben je za valjan zaključak nazočnost od 40 kotilgov, a i tih notreba, da su pri debati nazočni. S toga se i hoče vpeljati dnevice (diurnuml) da se ablegati bi mogli vile baviti s posli hite. Ratni psi. Nézdavnja je vuZvomiku driana smotra nad 160 b\'Sunakih ratnih psov (psi za tabor). Komandant 39. peáaOke brigade, goneralma-jor Jožef Sommer, bil je uaaočeu toj smotri s célim étopom oficirah. Psi su donalali od četah (sereguv) razmelćumh dve do tri vure daleko vu gori, zapovedi i opet im dostavljali naloge) Vsaki pss je imul okolo vrata pri kapčenu kolnatu toabu s napisom r »poslan, odnosno „odpremljen-. Psi su izvrstno obavili svoju službu. Osobito se je odlikoval pas „Lord", prideljen drugi kompaniji 26. peačko regimente za tim »Black" od 28. peflaćke r0gi-mente i .Hektor od 8. kanonirske regimente, i Težina naiih banknota. Jeden bečki novčar vagal je papirnate penez«, puk je do4ei do ovoga osvedoćeuja : Na 1 kilogram dohadia 676 komada jezer kah, 848 stotiujače, 680 petdesetaće, 1180 deseUčah a 1610 petačah. ^ Ova milijuna vu tkrinjl za smetje. pokojnici; ali i on ni\|e znal, gde sa penezi. ZisksváU i promotavali au stana — ali vse zabadovo. Onda su nastavili, jol jedenkrst preizkavanjo, nn i ta) krat nikaj. Sigurno da je počinjena kradja, Prefekt policije vodil ju iztragu, doklam se hiža opet preiakavala. Samo nije pregledana Ikrluja aa ametje. I glej čudo I Pod njom te nadjepo 86.000 franakah vu zlatu i dva milijuna franakah vu vsake fele vréduostl. Crna subota za lutrlfu. Od vnogo Ijetah nije po lutrijska upravu bilo nesrećnelega dneva od 28. marciaža, kad su vu samom Beča vu maloj ^lutriji dobljene svote od preko jednog mtlijana forintih. la-vlečeni su broji 1, 10, 26 i 47, tak zvani babji broji. Vu jednoj kol. tud vu Paterskog vulici izplsćeno je na te nomereSe 26 ternah, a vu drugoj 18. Kakti kuriózum spominju, da je jedua kiževlastnlca na broj 47 ekstra to 260 for., ter je ona dobila žestnajsterostruki dobiček, t j. 4000 for. Lutrijska uprava se racdtimtoga nadja, da bu izgubljeni milijun za kratko vrörae opet s ioteraiom dobila vu svoju laku. Orljafi Iz Patisa pileju: Oini so, da orijaéi jog nisu izumrli. Profesor Brissaud izvéíCoje vu jednih novinah, tla j• oézdavnja gledal na jednom seujmu vu da* ari orijaia, koj je bil 47 ljet star, a potiče od selske famih,e iz Haute-Garonne. Do 16. ljeta nije se van-redno razvijal, no onda počel rasti, ter Je do 21. ljeta dosegnul visina ol 2 metra 20 cev-timetra. Sljedeóih 10 Ijet bil je zdrav. Vu 37. ljetu ranil si jo iinjaka, pak je poćel be togu vati i ulje mogel delati. Tak je dospel, da se za peneze poka uje, Profesor Brisand do-kažuje, da ov orija* po avora uBtroju, naročito svojima dugima rukama, jakiml kosti, oa licu i čvistom dotnjom lalovkom, vnogo je spodoben orangutanom, pak je i tak nespreten. »The Grescham« osigurajuće družtvo vu Lou ionu Ravnateljstvo za Magjarsku : Budapest, Fereucz József trg. 6—6 numera vu svojoj palači. Za one, koji si hoćeju život osigurati, daje navuk i prospekte Qráüii, trgortc vn, Čakovcu, naproti velike oátarije. Ovo osign-rajuće družtvo ima vide kak 130 milijunah kru-nah vréduostl. - A jedno letni dohodek bil je lani 23 milijun krunah. Za osiguranja izplaitlo ja ovo družtvo od 1848-ga leta viie kak 280 milijun krunah. LflTERTTABuda\' 30\'R inarci8a ,896> tfUlUUuA 44 29 II 15 19 Gabona árak — Clena Utka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pšenica 6.70-- Zab Zob 6.60-- Rozs Hrl 6 60 - - Kukoricza ó Kuruza stari . • uj » novi 7--- Árpa Ječmen 6--- Fehór bab uj Grah beli 8— Sárga > » > žuti 7 — Vegyes » „ » zmčflan 6.- Lenmag Len 10. -- Bükköny Grahorka Stigla VQ Trst. Iz Trsta putuje visoka gospoja na ishod, naročito vn Palestinu, gde bode vuzmene svetke sprevodila vu Jeruzalemu. Premeniba pravilah vojničkoga reda Mariié Terezije. Njegovo Vsličanatvo izdalo je 8. mare uža previžnju ročnu zapoved, kojim se na predlog kancelara vojničkog reda Marije Terez\'je, F. Z. M. baruna Kuhna, men jaju g§. 86. i 87. §. 86. odredjojo, da vo buduće vai oni oficiri, koji postignu v.težki ter komanderski krit kak takaj i velekriž, iatodobno, ako jol niso plemenitali, postaju plemsuitaži austrijski ili magjarski po svojoj pripadnosti, §. 37 odredjuje, da vu buduće vitezi, komanderi velekrstuici, koji so pripadniki austrijski, mogu poizkati austrijski, a magjarski pripadniki magjarski barunat. Vu starih paragrafih bilo je govora samo o plemstvu i barunatu, a novim se je teksti-ranjem zadovoljita dualističkog premenjbi državo pravnih odnolajah. Nadvojvoda Albrecht i red Marije Terezije Po previinjem nilogo preglasen Je sljedeći kodicil k teltameutu nadvojvode Alb-echta od 11. januara 1898.: .Znakove reda Marice Terezije, kaj sam ih nosil, ostavljam onim c. i kr. generalom, koji bodu zaslužili ve\'e • krst toga reda. Vo to svrha imadu znakovi na stražnjoj strani providiti odnosnim napisom ter predati kancelariji reda Mari\|e Terezije -- a ova ustanova preglasi c, i kr. vojski t Povraćek kraljioe Natalije vu Srbiju. Iz B\'ograda javljajo : Pitanje o povraćku kraljice Natalije priblilava se rčlenja. Due 18. majora naviliia so budu četiri ljeta, kai je kraljica usljed raključka skupštine po re-geneiji prisilnim n« ina odpravljen« iz Biograda, — a bal toga dana imade se ona ljetos opet ovamo povratitj Kraljica se bude opet nastanila vo Biograda, ako i ni va kraljevskom kouakn. Čuje se, da ba nova skupBtiaa odaslala poslanstvo vo Biarritz ter zamoliti kraljicu, da se povrne vo Srbiju, Kraljica je sama zaUksIa ovu zadovoljiOinu. Nadbiskupski dvor vu 8erajevu. Dne 19. marciaža zapoće\'e su radnje kod gradnjennadbilkopsk<ig dvora vo Sarajevu, koje se budu sagradile po osnovi (plamenu,) arhlekta gosp. Jožefa pl. Vancaáa. Poleg nadbilkoga dvora diže se i droga sgrada, vu kojoj bona stanovali kanoniki kaptola vrhbosanskoga. Prodaja Imanja. Herbi nadvojvode Albrechta prodali su pr^ljepo imanje Galllera, kaj ga je pokojni nadvojvoda posedava! vo pokrajini Padovi, a občini Galllera. Vlaatnica sjajne palale vu Gallieri bila je negda oarloa Mariana, tova-ruílca cara Ferdinanda, pak se joi i denos palača vo narodu nazivlje „carskom villom-. Okolo palače Siriju se bujna i plodonosna polja. Imanje je kupil uekakov \'.bogataš iz Genove a muži, poljodelavci vo Gallieri, koji so do vezda s opravom imarja stali vo naj-boUem ednoftaju, boje se, da bi premeujba vlastnika mogle po njih imati zle posljedice, pak su se stoga pobunili. Oblast je morala prizvati žandara vn pomoć. Ukradjena kača. Vo Mi-kolca > ovih daevov viaatuik \\ Nezdavnja je vumrla vu Orsayu, jraj. Hca Marija Tanles, koja je ostavila gradu Pariza 1,600.000 irauaka vu dobrotvorne cilje. Ali gde su bili penezi ? Notar je dal aa znsnj« aeluskomu prefektu o teltameutu, ODQOVOH.NI ÜBEDWIK M A R Q i T A I JOZ8EI«\' Glavni surednik GLÁD FEHENOZ. Hirdetések. 6207-1894. tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, mint telek könyvi hatóság által köshirró tétetik, hogy 8 kir. kincstár végrehajtatónak Bozsek Pál perlaki lakos elleoi végrehajtási ügyében 69 frt 26 kr. töke, ennek 1894 év január 1 tói járó 6/. kamatai, 6 fit 70 kr. végreba tág kérelmi, 4 frt 50 krban eienuel megállapított árverés kérelmi költség behajtása czéljából ^ a nagykanizsai kir. törvényszék, (perlaki kir. járásbíróság) terüietén levő, a perlaki 404 sztjkvben A 664 hrss. a. Bozsek Pált illető «/, lésze 800 frt, a perlaki 8147 sítjkvben A 762/a hrsz. a. ugyanazt illető egész ingat-]an 113 írt, ugyanazon tjkvben A 985\|« brsz. a. ugyanazt iletó egóíz Ingatlan 278 frt kikiáltási árban BÚTORT IN CTU R A (máz) melylyel mindenki fényezetlen (matt) bútorait tömheti. — Kapható : \\\\ 4 WOBAWETI ADOLF «•■«•!•• én k^rpliM b.u tor li aktarab a n 7,0 lAHAZSlHtX 1-4 Dr. Kemény Fülöp perlaki ügyvéd irodájába egy ügyes, szépírással bíró józan \\ ÍRNOK 30 forint fiwtéseol felvétetik. 709 X Hirdetés. 1095 éri áptillt hó 20. napjiu dililítt 9 iiakoi a perlaki kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság üiv. helyiségébeu megtartandó nyilvános árverésen elfognak adatui. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. j Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\'/a«át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vétolárt bárom egyenló rósiletben még — pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedő-. tói számítandó 80 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat ugyan attól 90 nap alatt, miuden egyes résziét után JJVaz árvetés napjától számítandó 60 kamat«.kk.il . együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szoriut lefizetni Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg a meg i1 lapított árverési feltételek, a perlaki kir. járásbíróság tkvi. osztályáuál és Perlak község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. > Kir. járásbíróság mint tkvi hatóság, Perlakon, 1894. deczember 6. 707. Ichrttlvé teeil, höjry a .«obik a miioU« alatt I h»»niiluil»»-•anak, inlrol a krllrmrtlen ei«f i« » la»»il, ragadA« »iAr«<1i», mely ai oli^jfrttékiiek ti «» olaJUkknak »»JiiJn. rlkcrilltrtlk. Kniellett a baamilaU olyan egyeaertl, hogy klkl maga vée»hetl a mUolijt. A pali« nedrot tirgygyal foltörUlhetŐ, anélkül, kw •ItmiUdí fényéi Mog kall kniKnbrtitetnl i szlnexett szobapalló -rtnymási, •Arcáabarnát ét mahagoulbarnAt, mely akir taak aa olaj-í«»Uk r<tdl ba a pallót a egyúttal M?/1 B^rt •«mn« all ilomhatA régi vay ul paliéra Teljei\'u betöd minden foltot, korábbi máiolAst alb; an aiutio issU fénymás (giinezotlenj uj pa.lókr* U parketro, mely «i«pan fényt ad. KülénOeen parsaira • ol^jfeetékkel mar bemiiolt egénen uj pallókra »aló. Oaak fényt ad, onnélfogra nem födi al a famuttrát. PMtlMOMI, körülbelül >5 négytittg mtr. (kél köiépna-gy«in Mohira ralö) 8 frt. »0 kr., »agy •\'/» mirka. A köxretlan mr<rruilrlrick mlndrn vAro»bn, »hol raktárak vannak, Ido küldendők. MlmaniUolA.ok • pro.P akintok Ingván 4« bérmentre küldetnek. A be> AtirUmál te» ék \| JM »Igyiinl a cégro • a gyérl leme, mlv«>l o«t a t8bb mini IttlO í»o léteid gyártmányt »okíelé utánnziakéi baml.lijik, • tokkal reeeiabo, • gyakran a célnak mag nem feleld mlnBiég-ben boiUk forgalomba. Chrletoph Ferenc, i nm nolmllHiiyiat feltalálója h líjrUIll arvártója, Prága, K. Berlin. Zürich. 689 Csáktornyán: crrafflsr testvérssnél. A csáktornyai áll. tanítóképző-intézet szőlőtelepén AMERIKAI RIPARIA SIMA szőlővessző kapható ezrével 4 írt 60 krajcsárért Ugyanitt kaphatók jutányos áron K jó minőségű 4-6 éves alma- és körtefa csemeték. 708 Az iguzgatóság / igtas. Vu /-akoveékoj ora. preparandiji moći je dobiti sa 4 ft 60 Itr. po jesero komadah AMERIKANSKIH LOZAH (venićje) Ovdi moći dobiti takaj sa fal cénu 4-6 let stare ceps (jabukove i hruS-kove). Ravnateljstvo. X ......X k ■""it (Keil $lajos-félt P a d I ó z a i- f é n y m á z («laaar) legkitűnőbb mAsofó-sser puha padló siámiira, 1 nagy palaosk ára 1 frt 86 kr. palsozk Ara 68 kr. 1 kis Viasz-kenőcs legjobb és legegysserűbb beereastö szer kemény padló^siáraAra, 1 köosög Ara 60 kr. Arany-fénymáz képkeretek%lb. bearanyosAsAra. palaosk Ara 80 kr. 1 kis Mindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. i—iü gOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOO:ooooooo o ^ SPANYOL ö b o r ii agy k eresk ed r s o VINADOR ° HÉC&, — HAMBVRU. (J\| sárral =r vörös nyomással aa ólomtartón. Ö Kitűnő spanyol borok eredoli palaczkokban, úgyszintén O poharankénti kimérés g Szeiverth Antal ur vendéglőjében 9 CMttkloruyavi. y — 676 4—6 Jf OBF A Vinador jegy, ugyssintén a bejegysett bélyegső-jegy pontos O figys\'embe ajánltatik, mert valódiaágáért osakis akkor vállaltatik teljes jótál!&». OOOOOOOOOOOOOOOOüOQOOOOOOOúOQúQOQúl 640 l/ni 9t>. Pályázati hirdetmény. Zalavármegye törvényhatósági kösutjainál rendssereaitett nagykanizsai ás Csáktornyái utbiatosi állások az 1890. évi I-ső t. cz alapján a törvény« hatósági kösutak műszaki ssolgálatának szervesésére vonatkozólag alkotott szabályrendelet 31-ik éa követkeső §-ai értelmében betöltendők lévén, ezen állásokra pályázat nyittatik. Ezen állások mindenikével 400 frt évi fizetés, 100 frt évi lakásbár, 10 frt évi ssertárbér. 4 frt 80 kr. évi iroda átalány és kilométerenként ki* épített utakon 8 irt 80 kr., kiépítetlen utakon 1 frt 66 kr. évi uti átalány jár. Felhivatnak mindazok, kik ezen állások egyikét elnyerni óhajtják ; miszerint életkorukat, egészségi állapotukat, nyelv- és ssakiemereteiket, erkölcsi magaviseletüket és eddigi alkalmastatásukat igazoló okmányokkal felcsereit folyamodványukat — a közszolgálatban állók hivatali hatóságuk utján, közszolgálatban nem állók közvetlenül Svetilo* Bruó főispán ur őméltóságáhoa osimezve — nálam folyó évi ápril hó végéig; annál bizonyosabban adják be,(mert később érkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak. As utbistoei állások betöltésénél a kiszolgált altisstek ellátásáról szóló 1878. évi II. t. cs. határosményai alkalmasást fognak nyerni. A kínevezés egyelőre ideiglenes, véglegesítésnek osak az egy évi próbaidő és a szabályszerű \\ issga sikeres letétele után van helye. Zala-Kgerssegen, 1896. márcsiti* 21-én.\' Csertán Károly & k. 2 - 2 ZalavSrmegye alispánja. ao>ar, német franczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. Kő:, aczél- s réznyomat u Magyar, német, franczia ée angol remekírók művei. Ae irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknek.legdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelós nélküli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, ataszok, földabroszok, tervrajzok, fOld és éggömbök. Ima- és ájtatossági »- Inrvsk egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek a rajtok NÓl MUNKÁKHOZ A .MURAKÖZ\' társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) köwyv-, mö-, zbnbműkbrb8kbdasb könyv kiadóhivatala, papir-, ibó- és bajzbszkózók baktaba, könyvnyomdája éa könyv kötb 8ZBTB CnAktornyAn. 1—^ Alapíttatott 1860. évben. ZZT ■ " Szótárak írJUSllil IHAT0. KtrB8K0>YVIK miuden kor ée nem ssámAra, miudeo nyelven, a legdtuabb vA lassiákbao. ISKOLAI 0HT4T1VI könyvek minden nyelven Népiee naptárak, AIillANáCH6E B«ebköt»yvek. # Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen^ állanak s kivá-natra^gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidokre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel ós gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentésok ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. SZAK A08KÖN TVEK. Előfizetés elfogadtaiik : minden bel éskUlfttldl folyóiratok, napi és DIVATLáPOKHA a szállítás mind helyben, mind vidékre leggyor sabban eszközöltetik. * Mcfltt^nk /onhifćzrteibcn ha%»Alani1ó Innhúiiffvi\'k folyton rakiaion vannak. Nyomatott Fiscbel Fülöp (Siraubz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. April i8 14 15, szám. Ss«rkttat4Tl értaktanl lakat mla- Jtaaap 11 11 kösMt — A l»p »Milimi riaiére voaatkoaé HiBd«n MaUméajr Hargitai J én 9 t Mtk«Mtfl MTTf klldwdl. ■ ■ Kiadóhivatal i riMktl Fülöp kCnjrvkeieikedé««. U« ktUaodlk m •I6fls«t^i dijak »/llH.rak 4« klrdtéak. Hirfct&k jatiojwio számillaloafc. üHittkl árak: Kféi évre . \' . . 4 frt Kél évre 1 . . . . 8 f« Negyed évre- . . . 1 frt Egy<» »ám 10 kr. MAGYAR és nORVXT NYELVEN MEGJELENŐ TiRSADALM, ISMERETTERJESZTŐ 4 SZÉPIRODALMI HET1UP. __Meg)elcnlk heten k Int egyftzer: VfiHÁruap. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a .Murakőzi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. HiWkWMk aUk«»ftakak i Bađapaatai: öoldWg« A. T. és KokaiaJn B. ktrd. trW. M«kwi 8ck.Uk H., Bak m M., Ojjallk A-, DhIs O. L. i tánásál U M.rm#L HrBnh.u. 8Unt M. NviHUr f»ti ttorm 10 br> \'Cri t>y usvét. Irta : Dr. Hogáll Jánoa * Krisztus feltámadott Ez tény, bizonyságot te$£jróla az irás, bizonyságot a történet. A kereszténység első korszakában, mi-koron az egyház bölcsője, hasonlólag szer zőjének bölcsőjéhez hitvallőinak vérétől piroslott, e vértanuk sorában megjelent a pogány tiszttartó előtt szent Makrina. A biró sajnálhatta ezt a gyöngéd liliomszálat vérbe fullasztani s hogy eltérítse a halálra szánt kegyetlen hittől, ezzel támadt neki: Ugyan hogy tudtok oly elszánt lelkesedéssel rugaszkodni egy emberhez, ki oly csúfos halállal mult ki a kereszt fáján ? Makrina azt kérdezte a pogány bírótól l Honnan tudod hogy az, kit te csupa embernek mondasz s kit a keresz tények a világ megváltójának s jövendőbeli birájának vallanak, csúfos halállal mult ki a kereszti áján ? Könyveitek beszélik. Igenis, de harmadnap halottaiból föltámadott, ha \'meghalt, érettünk halt meg, hozzánk való szerelmében feláldozta magát érettünk ós meghalt; de fel is támadott és él, él, szakadatlanul. Midőn Napoleon 1806-ben Milanóban Olaszország királyának koronáztatván, a * A nagyváradi káptalan tudói püspökit méltán liivják a magyar Ktmpia Tamásnak. Őrölünk, h gy liua-Téti czikkét közölhetjük. A uork. ü Jurüh\'iánuja. . A balsors kegyeltja Irta : Hzol&r Elek. Ha a szerencsének vannak kegyeltjei, miért ne lehetnéaek a balsorsnak Is ? I Nehogy asonban valaki vitatkozgat kezdjen velem a íelvett théma telelt, sietek, hogy magamat mint a balsorsnak élő kegyeltjét bemutassam. Nevem Peeohy (« peoh éa nem a Péos szóból leszármáztatva) Anaaziftziut; egyébként nyugállományba körölt állami hivatalnok vagyok. A balsors következetes boszantással üldöz uülelésem óla. Auyámtól tudom, hogy szUletéaam napján a bábát a harmadik íaluból kellett a ked vemért haza hozni, pedig előzőleg három évig ki «e mozdult a faluból. Midőn (él éves leheltem, abban az időben hozták mi teléuk difatba — nagy peohemre — »* Uvegdadát t. i. a ozuozlit. Jogos méltailansá-gombau mi lelhetett lőlem, minthogy a legelső »ikalommal alaposan leszoptam magamat belőle, ezután pedig as üres Üveget a falhoz teremtettem. Épen bárom éves voltam, midőn megnyílott nálunk az óvóda és a tarka rétről, virágos kert-hői óvódistának verbuváltak be, hogy helyette l\'ósa báoeiból szavaltasaenak velem verseket a kendermagos pettyegetett lyukról, meg sz arany->»örü kis bárányról. Kövld életem eddigi szabad-»ágát rsbxággal kellett feloserélnem. Hal éves koiotnban a l»t>kötele»ekh<■ o-•oroztak be. íbből aa időből lájó tö-Wkeim nna- havasokon viaszaiért Francziaországba, Ceniš hegyfokán megállapodván, büszkén nézto jobbra Olaszországot, balra Francziaországot, büszkén nézte lábainál a félvilágot, de csak hamar magába szállván, mély megilletődéssel mondá Besierre tábornoknak : Ah, ne ámítsuk magunkat. Mi vagyok én törékeny üvegdarabnál, melyet az egek ura, királyok királya egy pillanatra fölemelt. Nem igy Jézus, ő ott áll az idők magasán, az emberiség élén, az ő lábainál vonulnak el a népek és nemzetek hosszú sorozattal, 6 él éa uralkodik az idők ,végeiglen. ö a feltámadás és az élet. « A kereszténység első korszakában keresztény rabnővel történt. Midőn pogány úrnője olyas valamit követelt tőle, a mi nem fért lelkéhez, a rabnő nyugodtan, de méltósággal azzal védekezett, hogy: Igaz, életem a tied s tied mindaz, ami életemmel végződik — időm, egészségem, erőm, testem és lélegzetem. Mindezt megvásárolhatod. De azért megmarad nékem^-az, a mit semmiféle császár kincse nem képes megvenni. Ugyan mi lehet az, kérdezte a rabszolgatartó. A lelkem. »Lelked« viszhangoztatá a meglepett urnő S szabad tudnom mit értesz te ezen szó alatt? Én a bölcselők nyelvén nem tudok szólani, de azt a bennem lévő tudatot értem, a mely azt érezteti velem, hogy van egy lélem, mely a jobb rendhez radtak fenn. Jó emlékű tHnltóm, — a ki mellesleg legyen mondva — uagyon verekedő természetű volt, ez Időben kezdte először alkalmazni az Utenyirást. Iparkodott is, hogy minél alaposabban belém verje aa ütem rendszert. Ast azon ban a mai napig sem értem, hogy mi köze volt a nadrágomnak az ütenyiráahoz. Hagoly-diák koromtól a maturusig a legkíméletlenebből lnoaelkedett velem a balaors. Ha tudtam a leozkét, akkor ülve hagylak tanáraim, ha pedig osak egyszer ls el nem kéazöltem, hintós hogy felhívtak. Két osstály megrepelálása mellett — apámnak hat ökre (ezeknek az ára ment el taníttatásomra), elvégre ia kihúzott aaerenosésen a malurusból. Eljutottam tehát odáig, hogy sem mi lettem, a miből még valami lehel. Az egyetemre nem kívánkoztam, mert bizonyos, hogy apámnak hat tehene és négy lova is a hat ökör után indult volne. — A középiskolában átélt izgalmak után egy évig a szülői háznál pihentem. Ez idő alatt szorgalmasan olvasgattam a különböző hivatalos, .félhivatalos éa uem hivatalos lapokban a pályázati hirdetményeket. Azonban a balsors még mindig hűségesen követett. A nagy szárazság folytán aj vízi biztosi állásokat uem szerveztek. A kasateri becslő biztosi állások is berekedtek, mert épen as előző években végezték be a helyszínelést A phylloxerának pedig ! — bormegiesza voltomnál fogva — ellensége lévén. gondolatnak is sok lelt volt phylloxera biztossá lennem. Jövőm feledi kétségbeesésem már odáig rsytdolt, hogy szándékom volt jegyzőnket magkérni, miként oaspia el a kisbírót, postást, torony Óraigazilót, baloltkémel, bsktert, gonosabaklert, koldmbirót, sírásót, bábát, kéibesitőt és lámpa-gjujtót, <n vájd ezekhez Ktgazertzve a baraago- tartozik. A mig ez a láthatatlan hatalom meg van bennem, — pedig ez nem hallhat meg, — addig nem vagyok képes sem hi« zelegni, sem hazudni. A pogány urnő meg volt lepve. Hol tanultad, kérdi, e dőreséget? Vagy azt hisused, hogy midőn holtod ulán odavetik testedet a többi rabszolgákóhoz, a kiket agyonra korbácsoltak s elegyedett hamvaikat egy közös verembe ássák el, te uia\|d mint öntudatos lény fogsz élni és uj örömteli szabad életre kelni? — Hiszem és tudom, hogy van egy kéz, mely számadásra vonja a szeleket és visszaköveteli tölök poromnak minden részecskéjét, melyet az ég négy tája felé elszórtak és én ujjonan föltámadok e testemben nem mint a tied vagy bárkinek rabja, hanem szabadságban, örömben és dicsőségben örökké szeretve ós szerettetve. Ez a biztos remény él lelkemben. Soha ilyet rabszolgától. Az előkelő urnő tőrt ragadott, mely kezeügyébe esett. Mély seb, mely a rabnő védekező karját érte, volt a felelet e vakmerő beszédre. Feleletnek ez nem felelet e kérdésre. Mi lesz áz emberrel, ha a sirba száll? Mi lesz mégis? Oh, csak derengene föl valami oly ismeret* len világosság, melynek sugara behatolna a sirba s megmutatná, mi az voltaképpen. A költf^t megakarta világítani, de valójában csak >t küszöbön állapodott meg, mint va* lami nemtő lehorgasztott fővel s lefordított fáklyával. A tudomány belépett s megré- tsem zói, dékányi és iakolafUtői méltóságokat, valahogyan osak eléldegélek az ÖsssHzetéaböl, - midőn a hivatalos lapban évi 600 frt flzetésael javadalmazott apáozagyaponoz biztosi állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményre bukkantam. — Örömem szerfelett nagy volt. Kérvényemet jegyzőnkkel megíratván, sajátkezűiig postára — küldöttem. Négy hét múlva megjött a kíuevezésem és egy felbiváa, hogy azonnal induljak «1 Akáozás-Felsö-Kls-Uj-Szállásra éa vegyem át aa ott elte-rCUŐ akáozfa erdő felelt! örködéat. Apám — a Ulelli örömében — hogy ember, hozzá még tekintélyes állami ember válik belőlem, Wienét éa két borjuiái — a ^Ülig-láb Áron segítségével — a bugyeláriaomba bele szorította. Végre ia megérkealsm Akáozáa-Felső-Kii-Uj-Szálláara apáoza-gyaponozot lesni. Akáozás-Feleő-Kis Uj-Szállás nsgyou barátságos kis falu a Tisza partján Helyzetemmel teljesen meg voltam elégedve, mert az itteni dévaj, hamis alföldi «»j«Myöcskék és parázaszemtl, piros pozsgás aroza Istanyok kőit kedvemre vsló életet éltem. Pompás jő dolgom volt. Fizetésemet havonként helyembe küldték. Hivatalos teendőin abból állott, hogy heteként egyszer staiiastikát oaináltam az apá-cav. ,-yaponozok állal elkövetett puaatitásőkról.— Igaz ugyan, hogy kötelességen lelt volna — (elsőbb rendeletre — oly ser után kutalui, melytől as apáoza-gyaponczok elbaláloznak, de mivel ezek után éltem, én bizony nem igen törten^-mariam utána magamat. Már fél évet tölték Akáozáa Fölső Kia-Uj-Ssálláson, midőn leleltes hatóságom felhívott, hogy adjam be szerzett tapasztalataimat az apáosa-gyapoDcaok tovaterjedéténtk irányáról é» kOzOljeut mülve, fékevesztett szárnyakkal, a fojtó le vegőben kialudt lámpával jött vissza, mert pusztán csontvázat födözött föl benne S a bölcselet csak kerülgette egyre s olykor félénken bepillantott, aztán visszahökkent s , aztán elkezdett fecsegni vagy hebegni s a vállát vonogatva megvallotta, hogy a talány nincsen még megfejtve, a rejtélyt még sürü fátyol fedi. Oh csak ckadna valamire, vagy valakire, valami jobbra mindezeknél, a mi eloszlatná a kinos bizonytalanságot. — így vivődött a pogány urnő, midőn apja véletlen halálának hirét vette, mig a rabnő, a ki nap-nap után százával látta haldokolni a hitvallókat, vajmi más gondolatokon merengett szemben a halbllal. Mert egyvalaki a nagyobb és jobb volt a költőnél, bölcsebb a bölcsnél vagy szócsiszárnál, megtette a kísérletet: leszállott először a halálnak sötét nyugvóhelyére, megáldotta azt, a mint megáldotta ott a bölcsőt és megszentelte a gyer mekkort, igy tévén szentté a halált is és a holtak nyugvóhelyét szentélylyé. A legsötétebb estén szállott a sirba s a leg verőfényesebb reggelen kelt ki belőle; illatszerekbe takarva fektették oda s a maga romlatlan ságába öltözve támadt föl. S e naptól fogva a sir megszűnt a keresztény lélek elölt rettegés tárgya lenni, mert az maradt, a mivé ő tette — azon barázda, a melybe a halhatatlanság magvának kell vettetnie . . így már értem az Ur feltámadásla jelentőségét, Lelkem imádatos hódolattá tekint föl hitünk szerzőjére és végrehajtójára és szent meggyőződés szivmelegével fogad örök dicsőséget az umak a világ megváltójának. Feltámadott! Halleluja I A dézsmavültság elengedése. Folyó hó 6-án a szŐlŐtulajdonoso kra nézve fontos törvényjavaslatot targyalt le a képviselőház Régi és égető bajon kívánt h törvényhozás segíteni. Á szőlőtermelőket megszabadította azoktól a zaklatásoktól, amelyekkel he elpusztult} szőlők után is azon szernek chemiai alkatrészeit, melyből az apáoza-gyaponozok biztosan jobblétre szenderülnek. Egészen meg voltam lOve I A balsors — fél évi pihenés után — ujolag rám tőrt Tanácskozást tartva magammal, először is kitűnt, hogy ón fél évi ittlétem alatt egyetlen egy apácza-gyaponozot sem láttam s igy azt sem tudhatom, hogy azok mely irányban szoktak sétálni. Másodszor pedig sajnosan kellelt \'beismernem, hogy én semmiféle apáoza-gyaponoc elleni Öldöklő szert nem találtam fel. Midőu a harmadik sürgetést is nyakamra küldték, ekkor azt a jelentést tettem, hogy az apáoza-gyaponozok nappal, szürkületkor és éjjel — északi, déli, keleti és nyugoti irányban terjed, nek s kiirtásuk ugy lehetséges, ha az akáoifákat petróleummal beteoskendeszük és meggyujtjuk, — Biztos voltam benne, hogy jelentésem elolvasása után felettes hatóságom állásomtól azonnal (elfüggeszt. Éssre kellett vennem ez időben, hogy az akáczás-íelső-kia-uj.szállási (érjek ée apák eaintén feleletre akarnak vonni és pedig Ok as általam nyert szivdiadalokért. Mivel pedig biatos voltam benne, hogy ha 6k függesztenek fel itt as akáoza-faval bőségesen megáldott vidéken, az as én kedves egészségemnek nagyon könnyen megárthatna, bátor voltam tehát egy ezép koromsötét éjjelen Akáozás Felső Kis-Uj.Szállázról buosuzá* nélkül elpárologni. Most ismét ismét itthon vagyok Kökényes-Alsó-Nagy Ó Hidán s várom as államoeitás nagy eszméjének megvalósulását, mely talán majd nétem is juttat egy tiszteletbeli, flzetéanélküii lil-a d osztályú, ideiglenes, magyar királyi állami kerületi illeték- és adóvégrehajtó gyakornok jelolt helyettesi állomást. A mily nagy peohem vazi. még el la nyer-hitaii\' beszedetik rajtuk a dézsmaváltságí tartozások hátraléka. A törvény, mely a szőlődózsnia váltaági tartozások lerovására vonatkozó ujabb állami kedvezményeket biztosítja h szőlősgazdáknak, a következőkép szól : 1 § A pénzügyminiszter utasittatik, hogy h szőlődézsmaváltsági tartozásnak esedékessé vált részleteiből aa 1894. év végéig felsza-porodott hatralékot oly esetekben, midőn az elemi osapáaok vagy a filloxera vattlatrix rovar pusztítása miatt a szőlő jövedelméből be nem hajtható s annak behajtása osakis az ingatlanra vezetendő végrehajtás utján volna lehetséges, töröltesse. 2. §. Azon rolt szőlőterületek után, a melyek más művelési ágban használtatnak és a melyeknek szőlődézsmaváltsági tartozása a kataszteri tiszta jövedelem arányában az 1891. évi I. törvényozikk 6. § ának o) pontja alapján leszállittatik, a szőlődézsma tartozásra évenkint teljesítendő fizetés ozimen 1895. évtől kezdve az ingatlanra az uj művelési ágnak megfelelően kivetett földadó kétazereaét maghaladó összeg nem követel* hűtő. Ha ekként az egész fennálló tartozás 25 éven belül nem törleszthető, az akkor még fennálló hátralék leírandó. 3 3. §. a) Azok után a szőlőterületek után, melyeken a szőlő a filloxera vastatrix rovar pusztítása, vagy más elemi csapás következtében elpusztult, ha ezen területek szőlő vei az okszerű szőlőültetés (a föld megforgatása ea filloxerának ellenálló vesszők ültetése) követelményeinek megfelelően újra beültettetnek, a még fennálló szőlődézsma-váltsági tartozás egész összege leírandó. 6) Ha valamely szőlőbirtokos az előző pontban emiitett okok miatt elpusztult szőlő felújítását fokozatosan szándékozik végrehajtani s ha ebbeli komoly szándékát azzal igazolja, hogy egész elpusztult szőlőjének legalább egy ötödrészét az okszerű szőlő-ültetés követelményeinek megfelelően szőlővel már beültette, abban az esetben az illető egész szőlőt terhelő szőlődézsmaváltsági tartozás behajtása öt évre felfüggesztendő s az öt év lejárta után, ha azalatt az egész te rület a fentemiitett követelményeknek, megfelelően szőlővel beültettetett, a fennálló összes dészmaváltsági tartozás törlendő, ellenkező esetben pedig a tartozásból, a tényleg beültetett területnek megfelelő aránylagos rést leírandó. c) A jelen g a) és b) pontjaiban körülírt kedvezmények kiterjednek az ott emiitett okokból elpusztult mindazon szőlőterületekre, a melyek az 1893. éri január hó 1-től kezdve egészen vagy részben szőlővel sikert biztosító módon beültettettek. Aa okszerű szőlőültetés követelményeit a pénzügyi ós íöldmivelésQgyi miniszter rendeleti uton állapítják meg. 4. §. Ott, a hol az 1894: XII. t. ez. VIII. fejezete\'értelmében hegyközségek alakultak, a hegyközségi kötelékbe tartozó s a filloxera vastatrix rovar vagy más elemi csapás következtében elpusztult összes szőlők után a fennálló dézsmaváltsági tartozás behajtása három évre felfüggesztendő s a három év lejárta után, ha az alatt as egész terület a fentemiitett követelményeknek megfelelően szőlővel beültettetett, a fennálló ösazes dézsaa váltsági tartozás törlendő, ellenkező esetben pedig a tartozásból, a tényleg beültetett területnek megfelelő aránylagos rész leirandó. Ezen három év után, ha az alatt a szőlőbirtokos szőlőterületének legalább felét a 3. §-ban körttlirt módon szőlővel beültette, a pénzügyminiszter fel-batalmaztatik, a behajtást további három évre függőben tartani és az ezen ujabb há rom év alatt beültetett területeknek meg- felelő aránylagos váltságösszcget leiratni. 6. §, A 3. § ban említett kedvezmények oly esetekben íh megadand^k, mikor az elpusztult szőlőterületeken a birtokosok a sző lőmflveién helyett kizáiólag gyümölcstermelésre térnek át. Következésképen, ha az elpusztult terűletek a 8. § a) b) é$ c) pontja értelmében kizárólag gyümölcsfákkal okszerűen és oly czélból ültettetnek be, hogy a beültetett terület kizárólagos \|övedelmi forrását a gyümölcs értékesítése képezze, a tulajdonosnak a dézsmaváltsági tartoaásra vonatkozó leírásokra nézve ugyanolyan kedvezményre van joga, mintha a beültetés szőlővel történt volna. Az okszerű gyű -mölcstermelés követelményei a pénzügyi és földmivelésügyi miniszterek által rendeleti uton állapittatnak meg. 6. §. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi és földmivelésügyi miniszterek bízatnak meg. Ka lön fél ék. &apaak minden olvasójának, jóakarójának és t. munkatársainknak szerencsés és boldog húsvéti ünnepeket kívánunk 1 (fiiMMis Lányi Kálmán zala-egerszegi kir mérnököt. Zalamegye kir. építészeti hivatalának főnökét u, kereskedelemügyi miniszter ur kir. főmérnökké nevezte ki. gintvaés Wüsztner Henrik perlaki kir. járásbiróságt Írnokot az igazságügy miniszter ur a budapesti kir. kereskedelmi és Yáltó-iörvényszékhez irodatisztté nevezte ki. fyrschler sarlk alsó-domborúi nagykereskedőnek, aki kötelezte magát, hogy amennyiben a ministerium Alsó-Domborun a fiuk számára állami elemi iskolát állit fel, ő a leányok oktatáeát ellátó, magyar oklevéllel biró szerzetesnők részére szükséges telket, épületet, illetve iskolahelyiséget és lakást sajátjából adományozza, sőt ezenkívül még a leányiskola fentartásához öt évre évenkint 300 forinttal hozzájárul — a vallás-és közoktatásügyi minister őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. 4 siéptő i gyesül 11 Csáktornyán dicséretre méltó buzgósággal felel meg a város ezépi-tését czélzó feladatának. Ugyanis e napokban fásitotta be gömbakáczsorral a hosszú Újvári utczát és hársfával a Gabonatért. Az elültetett fák szép, egészséges, nagy fák, amelyek résiben már ez idén is árnyékot fognak adni. Ugyanezen utozák járdáinak a szegélyezését is megkezdették- A járdák helyreállítási költségeit egy harmad részben a vároa egy harmad részben a szépítő egyesület • egy harmad részben a háztulajdonosok fedeaik. £drráuy. Már hónapok óta dühöng Muraköz felső vidékén a himlő. Különösen a stridói járásban követelt sok áldozatot; a halálozások százaléka 70 nél több mint rendes körülmények között. Most a járvány a szelenczei fárában ütötte föl tanyáját. A szent-mártoni fárában is már hónapok óta graszszál. Jó volna utánna nézni, hogy valóban igaz-e ez a tudósítás?! &opis. £ hó 8-án éjjel Mayer S. csáktornyai kereskedő segédeinek lakásából 2 drb. ezüst órát és 6 frt készpénzt ismeretlen tettesek elloptak. Az óráknak ismertető jelei: az egyiknek koronája rézszinű s dupla köpenyes, a másiknak hátsó oldala be van horpasztva s szimpla köpenyes. A tolvaj nyomoztatik. S\'á: érts hlnk falából. .1789 21. Dac. Ezen Szala-Vármegyéből egyébb újsággal nem szolgálhatok az Urnák, hanem hogy szükség és drágaság, a\' kétszeres gaboná nak 8 frt, a\' tiszta búzának köbli 4 ftra hágott. Tavasai padig vékonyan termett, kivált a\' zab a\' Balaton mellett ceak ugy termett, hogy a\' K. Magazinumba be kellett adni, én igy magva szakadván, sokan a jövő tavaszon semmit sem vethetnek. A\' bornak »kója a\' Balaton mellett 3 írtra reá hágott, »stik tsrmés lóvén. Tapolya mező Városban #gy öreg őszibe tsavarodott Leány, Apátza életet akatván élni a\' Város középen egy kis házatskában egyedtll lakott, ifjúságában Papoknál szolgált, szolgálattyával egy kie pénzt gyűjtött, öregségére abból kivánván élni, a\' Gonosztevők ezen hónapnak ar. elein éttzaka reá ütöttek, mind a\' két kezén az ujjai között késsel felhasogatták, kezét \'b fejét keresztbe össze metélték, a\'száját Öel-lyem keszkenővel bé dugták, a\' pénziért vallatták, annakutánna mint a\' Juhnak a* nyakét kóssel keresztül szurdalták, pedig pénzt se kaptak nála, mivel másnál tartotta, a\' gyilkos meg ki-nem tudódott, (félő a\' magános élet) Néró Tsászár idejében a\' keresztények nem szenvedhettek nagyobb mártiromaágot mind ezen öreg Leány. Disznót a tolvajok miatt már nem lehet tartani, falkáatul ellopják, a kanássokat levágják, nyárson megsütik, farkas Gúzsba tessik, a\' szarvas marhát a\' legelőről még ai Istállókból ón Udvarokból is ellopják, Házokat, padlásokat, pinctéket feltörik ó» hu az elŐbbani büntetés Systsmája újra nem állíttatik : -főbb lesz a\' Gonosztevő mint a\' jó — Tsak ilyenek nálunk a\' hírek". („Magyar Kurir.) fzmnciéiliiutg. Egy palinai (vendvidéki) földmivelö a mult hétfői csáktornyai vásárról hazatérőben volt. Mura-Szent-Mártonban a dombról lefelé haladva, kocsija kerekét nem kötötötte meg, minek következtében a neki vaduit lovak elragadták s neki vitték a kocsit a templom előtti hidfának. A szekér az erős ütődés folytán szétmállott, a vaj la ülő gazda pedig oly szerencsétlenül esett ki a szekérből, hogy az esés után fél órára, belső sérülés következtében meghalt. &l)igyiés. HofTmann Lőrincz rácz-ka-niziai áll. iskolai tanító e hó l3án jegyezte el Dráva-Vásárhelyen Korníeind Nándor jegyző kedves leányát Mariska kisasszonyt. éMk, Herczeg Ferencz szépiro dalmi hetilapja még csak egy negyedévet élt, de máris olyan, mintha velünk egykörös lenne: megszokott otthonos, kívánatos minden intelligens családban. Hézagot töl-tölt be, szükség folt rá, azért kedvelték meg oly gyorsan. Most megjelent legutóbbi száma is tele van érdekes kellemes olvasmánynyal, szép képekkel. A közleményeket Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Kenedi Gé%a, Bzomaházy Islván, Sebők Zsigmond, llerczeg Ferencz éa mások írták, s már ez a néhány jól ismert név is garancia a közlések jóBága mellett. Nagyon szépek az il-lusztrácziói is, a melyeket ezúttal Neogrády Anlal Linek Lajos, Papp Henrik ós Pataky László csináltak, az operaházi vásárról. — Szóval az »U\| Idők«-nek ez a száma is bizonyítja, hogy ez a kitűnően szerkesztett és ízléssel kiállitott újság igazi, nivón álló szépirodalmi lap, a melyet olvasni és tartani kell. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó : Siuger és Wolfner könyvkereskedése, Andrássy-ut 10. 4 &alaf <§<uótl fc/i Magyar Nemzet Története megjelent 11. füzetben már II. Endre király uralkodásának végéig 1235-ig jutott, s igy a ma első kötete gyorsan kö »éledik befejezése felé. E füzethez is két r«mek kivitelű műmelléklet van csatolva. s«al«y József és tíaróti Lajos munkája •gyík legméltóbb emlékműve lesz miileni-umunknak, s a legmelegebben ajánlhatjuk megszerzését minden magyar családnak. — Egy (Uzet ára 30 kr. Az egéss mű mintegy 1 0 füzetben lesz teljes. — igárkő/i fynúr hírneves zenekara ma vasárnap hangversenyt rendez a »Haty lyut szálloda éttermében, mslyre a n érd. közönség becses ügyelmét felhivj tk: Ase KIhő I ,eATiyklhózuHÍt/ui t\'^y^Billet mint szövetkezet mározius hó 81 -én tsrtotla Ií2 ik tendes közgyűlését. 8ohwarcz Ármin bankigazgató «lnök a nagy számban látogatott közgyűlést meg nyitván, konstatálja a közgyűlés határosstképes-"égól, amennyiben erre 122 tag megjeleni; »kik 1288 jutalékrészt képviselnek. A felolvasóit iga« Hatósági jelenlétből és az évi mérles^l kitetsiik, hogy e folytonosan erösbödö és iiatalúias fellen dUléhbeu levO intézet a lefolyt 1894. évben igen figyelemreméltó eredményeket ért el. Kiemelendő, hogy 5071 jutalékrész többnyire a fiatalabb kor-osstályból iratot! be újonnan. Am intését vagyona 218,126 frt 49 krrai szaporodott és lökéje 1.046,633 Iri 78 krra rug. A díjtartalék 981,684 trt 78 kr. óh 164,176 Irt 49 krral emelkedett. Ezenkívül a nánzjuialók felemelési tartaléknak, mely a tagok javára iralik és a náazjutalék nyereményem szolgál, 31,976 frt 60 kr. én a külön tartaléknak, 12,790 frt 20 kr volt uialhstó. K tőkeállomány a teljesen tehermentes intézeti épülőiben, a 10-v A rosi 26 milliós kölosöu kötvényeiben, magyar korona járadékokban, továbbá takarékbetétekben íih pénzkészletben van elhelyezve. As 1894 évi nászjutalékok, fslesleghányadok in halálesetek után történt visszatérítések fejében kifizetett 111,616 I frt 16 krnyi tekintélyes összeg ezen egyesület nemzetgazdasági missziójának blvatotlságáról legfényesebben tanúskodik. A íelOgjrelöbiaoitság eluöke dr. Alexander Bernát egyetemi tanár a megejteti vizsgálatról olvasta tel jelentését és a felügyelö-bizotlság nevében indítványozta a feluentvény megadásét, ami egyhangúlag elfogadtatott. — Aa I igazgatóság indítványait ujabb osztályok éleibe, léptetése iránt, a matemafoailag felülvizsgált láb-, lázatokkal együtt helyeslőleg ludómásul vették és elfogadták. CSARNOK. "i> Apáink mulatozásai. »Nem ugy van már mint volt régen«. A jó kedvű ember olyan .ritka lesz már, mint a fehér holló. A nevető Demokritoszok talán csak humorlsztikus lapoknál haviflze-tésre csöpögtetik belénk a humort. A mi apások bezzeg másképen mulattak. A mint e kis ártatlan históriából is meglátszik. Egy ízben K. urambátyám echó« kocsira ült, hogy szétnézzen a tanyán Tudvalevőleg a gazda szeme hizlalja a jószágot. Ezt cselekedte meg. M. urambátyám is, azzal a különbséggel, hogy ő meg, mint őseink a rákosi országgyűlésre lovon czéklézott ki. Mire kiértek, veszett idő kerekedett. Az elemek szabad:ára garázdálkodtak. Az égi stratégia küldözte az ő 14 fontosait. — Az orkán paskolta hideg csöppekkel a kint le-vökkel, M. urambátyám a bajusza alá mor mogott: — Kutya idő! Még a kutyámat se engedném ki ilyen kutya Időben. Tőnkre megy a vadonatúj nyergem... Mert tudni való, hogy az uj nyergét most tette föl először, a városunkban dél-csegen is masirozott el. — Gyerekek I — mint szóltok a nyergemhez ? Ezt a kedves jószágot jobban féltette, mint a maga drága egészségét. — Az ördögbe is, pocsékra ázik az a fáin szerszám. De e perczben a sors mentő kezét felé nyújtotta. Echós kocsi poroszkált a hig lity-lolyban, a nyerget féltő férfiú atentori hangon kiáltott a kocsisra. — Allj. Mikor fidelisen föllebbentette az echós kocsi firhangját, kaczagva vett tudomást a kenyeres pajlasáról. — Tel az Isten küldötte vagy. Meg-mented a nyergemet A lovamat a kocáidhoz kötöm és ezt a drága Élenodiumomat beteszem a kocsiba, nézd minő .ritka szép szerszám. Csak kösd fel pajtás felelt, s bentülő kordialis mosolylyal. Legalább együtt megyünk haza. Ott integet városunknak tornya. M. urambátyám elégedetten nyergelte le a lovát, megkötötte lovát egyik lőcshöz, éppen be akar lépni a nyugalmat adó echóba, belőlről ebben a perczben kiáltanak a kocsisra : — Hajts I — a kocsis indit, a nyerget, paripát elviszik és a bőrig áztató jpusztai viharban magára marad a nyergét féltő M. urambátyám. Végre csurom vizesen neki vág a viharnak és a nyereggel, a mely csakugyan kegyetlenül megázott, valahogy haza kászálódik. Itthon persze nfcgy volt a gaudium. De nem hízott tőle a fiskus, .s Mondok még egy esetet, ez meg disz-nótorozáa idején történt. A dáridó után M urambátyám maga látta el K. vendégét lámpással. — A vendégek vig hangulatban mendegéltek haza, útközben a téli szél kioltotta a világot. K. praktikus ember volt. Minők vigyen ő olyan jószágot a minek semmi használ sem veszik PjPufí! a templom oldalához vágta az M. urambátyám családi ereklyéjét A vendéglátó ttr, véletlenül másnap elment a t e m p l> m -mellettVés ott ráismert a lámpájánák romjaira. Hatalmas bosszút esküdött FJhitta újra vendégeit estére, de kikötötte, hogy lámpást nem ad. A ki lámpával akar menni haza, az hozzon magával. Mikor K. ur, a ki vadonatul lámpással felszerelve jön meg. nagy jámborul kérdezte a koma\'sszonyától. — Mariskám, hova tegyem a lámpásom at? Belülről pedig bisszu vágyó szemekkel leste a gazda, hol lesz eltéve a lámpás. De hát K. urambátyám is megszagolta, hogy aligha jobb lesz az ö lámpásának ba biztonságban lesz, kisompolygott és zsebre csúsztatta a lámpását, a házigazdának egy más lámpását tette ugyanarra a helyre. Mikor a hangulat »emelkedett« volt, a házigazda megszólalt; Öregebb róka iegyen az, aki az én káromra tréfát akar elkövetni. — Lássátok meg, hogy fo£ ebben a mimutába eltörni annak a lámpása, a ki az enyémet tönkre tette. Eazel imperatori lépésekkel ment ki , a konyhába és az elképedt társaság szeme láttára vágta földhöz azon lámpást, molyet K. az imént tett arllltala jól megjegyzett helyre. Recscscs I A lámpás a lámpások legborzasztóbb halálával mult ki. Pillanatnyi csönd 1 Est a csöndet K. arra használta föl, hogy kivette a maga lámpását a zsebéből és szólt: — Pajtás I Én nem tudom,\' kinek a lámpását törted el, mert as enyém itt van. Volt aztán nevetés egész este. A mi apáink igy mulatozának. Haáray KáJmin. Felelős íízerkesztő. HARGITAI JÓZSEF Laptalajdonoe és kiadé; FISCHEL FÖLÖP (8TRAU8Z 8ANÜ0H) r \'\\ \' * ¥ Ili. tečaj akoveu? 14. április«. Broj 15. ■ ur.duikom moll ]• aakí dn fOTOrít i md 11 i II YWTMB. — It« pUi^Jk Uíué. aa Mđhm« M-vtaafc. aaj m poiiljija u» ím HarfiUl JtiDÍM «i»íilk» n áakor««. PrcđplatH« Na celo leto . Na pql leta Na ćetvert leta . . fo>dll braji košut ie aa I« i . 4 frt . tlrt . 1 Irt Obama« aa pola* ytgrfte \| radaaajm. inuuwljrtre t Ím&Ut* Fiatal Fllipot. ka« w Isplatu i obaaina paÜlj^a. u horvaiakor t 1 »a^ariko« Jfilko ixlaieél družtvenl inanatvenl I povuéljivl llt a pak. ^IsKlaud j«<i®xilcr«Lt 1 to: ttu »-srailru. _ Slulbeni fiasnik: „Mettyiaaurakefa podpomagajuőega Činovničkoga druítva\' C „Čakovečke iparkasae", „Medjimurske sparkasae". i L d. Plemeniti patnik. Vu maloj hilici leti ua smrt pripravna pobožna krépoatna žena. Leži zevsama mirna i tiha. Pol noći je. Već je odbilo dvanajit vur noćnih. Svéfla njezinoga života dogoréva Joé malo, pak da vgasnuia. Smrt ■toji pred vratima. Prav onda doneeel je njoj svećenik Božji Sakrament ljubavi, i Jezuž je veé uniflel vu njezino sroe Géla familija sto i okolo nje zaplakanimi oćmi. Géla ju je familija ljubila- Visok, l\|ep mla-deneo, najstaredi sin majke, i žaloatn* dővojöioa, najstareia kćerka, deržiju majku iapod rukah. Tovaru! njeni i druga dećioa atoje okolo postelje. ćin, ko;i vu aroe dira, koji se lehko nezaboravlja. Vsi su bili teiko genjeni pri zadnjem majiinem dahu. Vsi su plakali: jedni tiho, a drugi, da se je ia hiže ćulo. Samoi jedna kćerka, prav ona, ko a Je majku ljubila, koja je majki prva miljenica bila, ostala je prez susah. Ali ona nemore da stoji. Ona je opala i leži nakli pri dnu majkine postelje. Ona je kakti svun sebe. Na to je majka odprla svoje mile oći. Radost loj se svéti po blédom liou, i blćdo joj ae lice aažarilo „Vezda sam zadovoljna. Oj hvals ti, predobri Bole moj 1« pregovo* rila je majka slabim glasom. ,Ti si mi nut vse milosti iskazal, kaj sam ih od jtebe prosila za ov sadnji čas. Kak mi je milo i povoljno 1 Kak mi vezda mirno i lehko kuca arcel — Budi sveta volja tvoja. Daj da sluibenloa tvoja pojde vu miru. Draga déoa, vmirite se, neplaćite 1 Znam, d« sa mali ćas nećete viie imati ma ke svoje. Moram iti. Božja je volja.jAli mi se budemo, ako Bog da, opet videli. Budite samo radost i batrivost milomu si otou. Marija naj vam bude mesto mene, nek vam bude m^jka O moj Bože 1 Ja vide nemogu.\' — 1 pogleda majka kćerku svoju poleg sebe i pogedala jo temnim okom za enom kćerkom pri dnu postelje, i milo kak majka obiila je okom vati- „S Bogom, dőoa, s Bogom do vidjenja ; mi se budemo opet videli vu raju pri dragom Bogu". — Miloj be-teinici zadéla se réö vu grlu, pustila je majka susu ljubavi — jednu za drugom, zaklopila oči, jod jenkrat je glasno dehnula — i izdehnula Do vidjenja I Je, do vidjenja i to vu rječnoati l Ov Bogom-, kolega nam pravičen dovikuje, kada s ovim svőtim déli, kad stoji na vratima smrti, je živi izjav osvedoćene sanoosvjeati i na\'ega plemenitoga odredjenja. O besmrtnosti 1 "K si ono visoko odlikovanje, kojim milostivni Bog vćini čo-véka spodobnim samomu sebi, kraljem vsega stvorenja. Koliko odlikovanje t Vu razpad* ljivom tćlu, koje bude denes zutra prah i pepel, besmerten duh, duh spodoben ange- lom, duh koji doduše ima poćatek, duh, koji more, samo ako hoće, vuživati sreću i blaženstvo pri Bogu i a Bogom To je naia du-a, poglaviti dél naflega bitja. Koja čast i najviSeéa, koja dragooénost i naj vekda moro se izporediti sa uzviflenoiti i plemenitosti evangeliumskoga putnika na zemlji ? Vse je drugo sa nas atvorjeno, na eluftbu i na hasnuvanje naie A duža naga pripada Bogu i ostaje, kak i On, vekivećna i besmrtna. Sretni smo. — Goristajanje (uskrsnuće) našega Zveličitelja ojaöilo na* je zavsema vu ufanju, da nam bude duda i tőlo navék živelo. Vu goristajanje (uskrsnuće) Jezu\'evo moramo se mi ufati kak vu najtvrdeiu pećinu, koja nikada ni pod éijom nogum klonuti neće. Mi se budemo val dudom i tčlom na vjećni život gori stali (uskrsnuli). I kad budemo na konou smrti stal, budemoi pragu života. — ,Kristu3 se je od smrti stal. Alleluja, Alleluja.! I smrt je doli potepal. - Allo — Alleluja I „Vu tom vuzmenom veselju, Alleluja, Alleluja 1 Mi dojdi ljuedm\|na zemlju, Alle — Alleluja I" Priredil i Qlad Ferenoa. •X ZABAVA. Neprilika s oirkvom. Gorićauci su bili vrlo dobri ljudi, i tka b>i nisu pofkiooga praba zaažli, ipak im je tak nazvsoi njihovi domaći razum tak daleko doeegual, da su aVbja gospodarstva prilično vodili; samo jedino sa svojom eirkvom niti aa Boga nisu zuali, ka) bi učinili, za da nebi bila Um daleko vaui izvan miestt, kak i ko toribaka, i ćim su viže mislili, tim ia se viie zdvojno za vubi česali. Oirkva GoriOancev leti najme skup ia grobljem i fsrofom posve izvan sela, a liepo blrttuo selce proteže prama Muri k-severo — zapadu i bal to je bil najvekii krift goričan-cev; jer akoprem je njihovu cirkvo sa po« zlaćenim križom na tamu ovde na prostora bal liepo gledati, tak je ipak, a oajmre pak bo blata po Tutekovoj ulici mimo Djóbija ne fisla do n)e dojti i mnogi bi titvu (aldov) doprinesti hotel, da bi )u bilo uieguóe u sre-tiiua sela, n. pr. na miesto, gde je kapelica IV. Florjana, potegnuti. »tim pak su bili zlovoljniji, kad su videli, da po aajvtte oaiesiib ie clrkve a sredini aiiestu nahadjsju, te sa stoga odlučdi se u toj stvari porazgovoriti 1 ako «e bude dalo, . nekako v zaključak stvoriti. Pri pokojnom, Jarmiću Miéki — Bog ma pomilaval dulu — bila je bal a ono vrieme krčma. Na dvorilcn tik kuće bila je načinjena zelena hutica, koja je previdljivi Mllka za svoje pivoe lastovltom rukom na-ćinil; a jerbo pak je vriedni moj starina, bil skroz i skroz poUen ćoviek a k tomu i pametan, ikojim je bilo bal ugodno zajedno u dražtvo sedeti te njegova izkustva na pol,a i a gori slušati, to su IJadi radi kojemu za« badjali te med spomenkom, finom se kaplji, com, koja je aviek a njegovoj krčmi se točila te do koje je i sam puno držal, kriepili. Pripetilo pak se je, da je niekog dana jedan vandravec u Gorićane došal. liti je zgledal kak sedem gladnib lietah, i tko ga je samo pogledao!, moral je nehotice zievatl, jer je to bi! otielovljeni glad ; hodeéi kostur (Gerippe), sam za ie stojeći »iguurn ezelama-lionts. (1) Taj siromak se je vlekel traden t nemočen a reéena Jurmiéevu krćmu te se je pri jed-nem stolu med ruženjem i pucanjem kostih sel, a gorićanci kad su ga opazili, nisu hoteli ivojim očima vierovati, već su odprtemi zubi čekali, jeli ga nebudu suućani traki na sun« čani prah preobrnuli. Kad im je medjutim pi va znattteljnoat proéla, nastavili su svoju liednicu te iu sa-viitovali slm, savjetovali tam, jeli ipak nebi bilo mogaće ciikvu iz polja vani nuter u eredluu sela dopremiti. 1 Stari Hatlak prićme prlpovedati, da iu Amerikanci, tam prek velike slane vode a tom poslu pravi oudaki, te idu sa najvećem! kuéami 1 palačami na tetnja, iz jedaog mie-sta u drugo, kak njim se već svidi. Stari Filei je na to dal svoje mnienje, da Amerikance u to ime alm pozvati, bi bilo preko mogudnoiti občinske kasse, a vrbu toga bi on rad videl prugu, koiu bi za cirkvu morali sagraditi, te po kojoj bi ovakova velika oirkva sasvim tiho i voljko se smicala jožče k tomu od Tutekove ulice do sv. Florjana gore v brégf a bez da bi se na komade raspala. Na to se i glalno — živo — polmrtvi vandravec oglasi, bea da ga je tko pital te slabim glasom priéme pripovedati, prije nie> kog vriemena, dok je jod rekaj k »lje pri ja* kosti bil, bil bi mogel ovakovu cirkvicu, kak je gorlćanska, igrajuć iz Gorićan u Prelog ili Vidovsc na plečih odnesti, a kada opet malo k.jakoati dojde, tak boće goriOsncem tu ljubav učinit* i famu im cirkvu polag kapelice sv. Florjana postaviti. Dakako da je na ova ogromnu izjava poitenjak Miflka ueverovauo glavam kimal, jer je imal o stvari svoj zreli sad. ali većina je mnila, da su već tuj primieri bili iivao-rodne jakosti medju iivlaom 1 ljadi, a i sna ie, da elefanti ciele turne eose, anda bi ipak KAJ JE NOVOGA ? Sreću« vuzmene svetice talimo svim nagim poltuvanim čitateljem I Krčenje nadvojvode vu Brnu. Aprila 2. ob 9 vuri pred poldan stiglo je Nj. Veličanstvo vu (pratnji bavarskoga prinoa Leopolda posebnim ougom vu Brna, gde iu ga na banhofu dočekali princesa Glzela, nadheroegi Leopold Ferdinand, Jožef August i Ladislav, knes Saumburg — Lippe uamest-nik barun Spens Bodsn načelnik i generalitet, po serčanom pozdravu s princesom Gizelom i nadheroegi, kralj je prijel poklou dosto-janitvenikah, ter ae je odpeljal nakinéenimi vulicami uz klioanje ljudstva vu namestniöku palaču, gde je odšel i prijel poklon tova ruiice nfmostnikove. Ob 11. vuri odpeljal b« je kralj vu nadvojvodeku palaču, gde su se stali vsi kotrigi dvora i zastupniki vsih civilnih i vojničkih ob\'astih ter sveCanstve. Krečenje malog nadhercega obavil je solno-biogradski biikup dr. Steiner. Kumo-val js sam kralja a kraljicu, kakti kumu, zaatupala je prinuesa Gitela. Nadherceg je na kr«tu dobil imena t Jožef Fereno Leopold Antun Ignacij Marija. Po krfičenju je biikup držal kratki genutljivi govor, a za tim je bil zajtrek. Ob 8. vuri po po\'dan po-unul se ]e kralj sa prinoom Leopoldom v u Beč. Vu Budimpešti, 30 marciua Vu denetnjoj sjednici zastupničke i magnatske hiit preglalen je kraljevski ras-kript, kojim se zaključuje tretja sjeditba eabora (orsaCkog ep avilč), ter četrta od pira se vu pondeljek. Zastupnička hiža^drtala je do 6.\'aprila •jeduice i föAila je neke menjfle predmete. Od ti. do 25. aprila trajali budu vuzmeni praznioi, isa ko\|ih se budu opet vzele vu pretres oirkveno-politlčke osnove. Koliko je vlndara na svetu ? Na cóloj kruglji zemaljskog stanuje vile stotin milljunah ljudi, a ovi imaju 188 rasllöitih vladarah i prezeiov, med njimi je 12 oesarov, 66 kraljov 47 knesov, 17 sultanov, 12 kana, 28 prezeflov i t. d.\' 6dé življu najstarell ljudi vu Evropi ? Na ovo pitanja odgovarja sadnji popis pučanstva kneževine Bugarske, koja broji 3,820 713 duiah. Vu Bugarskoj živi 2668 osobe vu starosti od 96 do 100 Ijet, a 8372 osobe od preko 100 Ijst. Vu céloj j Austriji na primer bilo je ljta 1892 samo 367 osobah starih preko 95 Ijet Prema tomu živiju najstarel\' ljudi vu Bugarskoj. \'Plemeniti zapit. Glasoviti talijanski doktor ca deco Camini vu Livornu, ostavil je ves svoj imőtsk od 2,800.000 lira ss gradnju bolnice ( pitala), sa decn, kojoj se budu ona deca, koja zbetežaju <7<1 difteritisa, besplatno vračila serumom po Behringovoj metodi. Od gda je influenca? Vesda kad influenca lada po céloj Europi zanimalo bude nafl« Citaloe, ako ih pasljive vćiuimo, da influenca nje nikakov novi beteg, već da je ona poznata bila vu Prajskoj (Njemačkoj) već pred 300 ljetmi, kam je donedena bila iz španjolske. Nskoj kroničar is one dobe putoval je, da je i onda prešla po vsem svetu, tsr opisuje : Beteg ov je kakti sirnica; boli glava i prsa ter zrokuje kadija (brehe). Toga betega su imali vnogo Ijudih mladi i stari ; nije mimo i la ni jednoga, ni jednoga mesta, ni jsdne hiže. Vekfiina je abetežanih opet ozdravila, a naročito oni, koji nisu puščali krv i nisu imali vnogo vračtva. Zato, gdo ima influencu, neka posluša staroga kroničara : neka nepuSča krvi i nek nsuzima vnogo vraötva. Velike vojne vježbe kod Pečuha odkazane Meseoa septempra imale su se vn okohei Pećuha držati velike yojne vježbe (manever), ali su vezda po zaključku ratne naduprav« odkazane, ter se budu deržale vu nazočnosti prajzkoga (nemačkoga) cesara vu drugom sbornom području mon»rkijer koja ss bude stopram potlji na znanje dalo. Stroški vojike balkanskih orsafiov. Srbija troli vsakoga ljeta na vojsku 9 300.000 franaka, Bugarska 20,000.000 ion Rumunjska 48,200.000 franaka, tak vu Srbiji plača vsakl državljanin na ljeto 4 5, vu Bugarskoj 6 7, a vu Rumunjskoj 72 franaka, za vojaku. — Srbija dobiva vsako ljeto 14.000, Bugarska 16 000, a Rumunjska 18000 regrutov. Vu Petrooradu 4 aprila. Ruska telegrafska agentura Javlja, da \|e japanski oesar imenoval njemačkoga cara Vilima vitezom slatnoga runa Chryssntema, najvidedeg japanskog reda, koga joljnspo-seduje nijeden isvanjski vladar Vu ru uom pismu, kaj ga je Mikado tim povodom upravil caru, naglaluje se, da Japan ima da vnogo zahvali isvrstnim njemačkim instruktorom, koji su negda Veibali japansku Vojsku i tak joj pomogli isvojevat* denelnje pobjede nad Kinom. Car Vilim imenoval je na to Mikada vitezom reda crnog orla. Patriarka Iztočne Indije. Telegraf iz Saragose je javil, da je ondi 80- maroiula vumrl tamošnji nadbiskup kardinat i patriarka iztočne Indije Francisoo di Paula Benavioles y Navarrste, jeden od najuglednijih kot\'igov svetog sbora. Rodjen vu Basi 14. majura 1810., bil je samo dva msseoa mlajfti od Leona XIII. — Papa Plus IX imenoval ga je 12. marciua ljeta 1877. kardinalom. Od kardinalah, koje je imsuoval Piuš IX živi ih vezda j<>! samo osem : Mersbl,Hohenlohe, Monako, Bonaparte, Oreglia, Ledohovski, Canosfla i Parocchi. Nesrečni terno. Na Ottakriogu vu Beču, i to vu Rörosr-gasss broj 30., obssil se )e ovih dusvov Soltsr Leopold Gtotol, 84 Ijst« star, vu svojem bilo moguče vandravca do njegove prvobitne jakosti dobrom koto m dovesti i tak u fal cieuu cirkvu is polja na sredinu ssla dobiti. Vzemu anda.od^andravca obečanjs, samo neka nastoji, da čim prije k mesu dojde, i kad im je ave moguóo obećal, donaali su mu svaki dan i vsaku uru, kaj je samo kuhinja i pivnica bila mogaóa pruiatl. Govedina i sUuinu i teletiuu, Curke krvavice i jeternlce i klobasice, kuglufe i ciele brege kraflinov, a krčmar Miška jeduog* vrča za dragim nApu-1 ujával Cistom zlatnom kapljicom iz svog podruma, stranjski pako vandraveo ie činil svoja dužaoit, dader ma je sve pot iz ćela curel i izbilja je Ulo j jer iz teuje je postala batina, iz batine jajca a is jajca uapokon ciela krugla i ovak je auda za nieko vrieme mogel svoje dielo r a početi te cirkva iz polja u sredinu wla prenesti. Ali dečko joa uviek nije kaeal volju k-svomu poslu, veé je jel i pil, te ae jsjaćil tjeden za tjednom i svaki »jeden je imal drugi Ugovor te bi se bil i do sudnjega dana jačtl, mau konaćao gorićanoi trpljivost zgubili i wdüjlé izvršenje diela jedan krat za uviek kategorički zahtievali. .No" — reče već posve okrugli Herkules : t? Auda hočemo početi 1 Ali jedno polteno i Čvrstvo važe mi morate donesti, zs da dobro svežem tu vatu kapelicu, jer se drugaé ciglovje na njoj »klima, psk mi ouda iz pleč dole s-curij kak pekovskomu dečku žsralje is preuapunjone koáarel- — Vuže sa gorićanci si brzo nabavili od zakupnika broda na Muri te je sad iilo sve, veliko i malo, mužko i žensko k-cirkvi u polju, za da to veliko dielo i gibanje cirkva iz svog fundamenta vidi. Vsndravec omota vužem cirkvu do lest krat a zatim jakim hrastovim oéCekotn vuže sfrčs tak Ovrstvo, kak hegedolke átranjs pokojnoga Pali-a okolo cirkve napeto, zatim metne kraj vata prek svojega desnog pleća, prigne se daboko i . . . prićme se Hevo i desno po okolo stojećih ljudih zgledavati te im dovikne: „No . . * jeli ba na ikoro? Kaj tu zahman stojite? Nuderte vi muži poprimite vslu cirkvicu pak ju metnite na plaća, onda vam ja odmah odnesem u selo, kak sem obećal dok sem joá bil samo teaja, tak hoću sad, kakti pitana krugla svoja zadatu rleé od\'lati, samo mi ju na pleĆA naprtite I« Ali tad sad Je bila za vandravca sreća, da gorićaoci nemisle naglo i, ksk bi svi pametni ljudi činiti morali ssmo hitrije, uviek stoprv k-ćinu prejdu, kad im se pred oémi razavieti. Tak sa onda gorićanci svit melo i veliko, mužko 1 žensko drtali\' držali svaki svog ksžiprsta dasue ruka ua ćelu te su »iailli, kak ja to najma vsndravec nakanil, i tu su mislili, stali i sta i i mislili. Afi kad im je konačno pričela zorja pacati pred oémi, te kad su iin se pričala ica od srditosti rumeniti i kad sa se <m stisaute lake pričele ua boj zdigatl, onda ... je bilo veéprikasno; jer previdJajni vandravacjo taj hip upotriebil, ta polto nije bil željen njihovih Iterfićov, ćuskih I modrih disavkab, je na jedan krat izmed njih znikoul, kak da bi ga zemlja progutala i nitko nije zna! povedati, jeli je ptoti futekovoj ulici ili proti 3allye-vom ograju \'!; proti ákoii otilel, ali da ga tu vile nije bilo, to je bilo službeno ustanovljeno i potvrdjano. I ovak moraju gorićanci svoj kril dalje nositi, jer njihova cirkvs se svieti joi uviek ua istom mlestu u polju 1 tko putuje leljez* ulcom is Kraljevca a Kottoribu ili vlastitom prllikum pieiJoa kroz Gjurgjsnee, more ju vlsstitimi oćmi viđati. Krémsr psko Milko Jármié je joi poslie tega žival ta Je bil jedini, koj vandravcu nije vieroval i rsdi toga svojim sutarnikom spoćitovai njihovo isbkoumje. Prije uekoliko godiuah je i on pobotno, kak ja živel, umrl i sada počiva miru u božjem bliza cirkve go-ričsnsko u polja. Neka poćiva u miru I — Em. Kollay. stanu. Zrok leži va tom, kaj j« Ootoi prid dvomi meseci na maloj lutriji dobil tern> Od toga vremsua Izgubil je svoj mir, til< ga je ložtarski stolec i ršdko ga je mog 1 gdo doma najti, dok nije zatepel vse peneze Vezda vile nije imel volju aa delo, ter j< odlaćil. da » ternom dokonča i svoj ftivot. Car Villm slobodni zidar. Iz Berlina javljaju, da je car Vilim n znanje dal tamoflojoj velikoj loli slobodnih zidarah, da želi stupiti vu njezinu svezu. Med njemsčkimi slobodni zidari nsstalo j( isradi toga veliko veselje. Oaro se prlprarljt porodom primanja vu lota velika ivetöanast. Vtoplll te Iz Lipe pri Temlivaru javljajo: Tri trgovci hoteli su na čonu prebroditi oabnjalu roku MaroA. No čun je vndril o glavuno mosta i preobrnul ss, a trgovci in opali vn vodo. Samo jeden od njih mogel se je pit vanjem osloboditi, dočim su ostali dva naili smrt vu slapih. Propadaju« varal. Iz Praga jiTljiJa, dajva varalinca Neamarku na češko bavarskoj granici (medji) vo Samavi grozi se podpuno prorsst. Pojedini délovi cestah i vuilcah počeli su prepadati vu zemlju. KomUija, koja je mérila vsake fele objekte, nije moglo dojil do rezultata, pak bu vezda draga komlflija preizkavala, da li je IstiniU tvrdnja, koja se osniva na starih listinah, da Neuaurk leti starom ali zapuWenom radnika. Medtimtoga prepadaja hiše i voliće. Jedna se je več zrnlila. Vulice sa zaprte, itanov-niki delomlce razseljeni. Ljudstvo je dakak ako uzrnjano. t Smrt vu mftsto vračtva. V u Milkolcu popila je bogata gospa Szatmáry na mesto knpice konjaka kapica 100 — peroentne karbolne kiseline, zaradi česa je i vumrla. S nepazljivosti zaaieoila je flaie. Kratka novosti — Vörösmarty Béla prezed kr. tabale vu Gjura, Imenovan je državnim tajnikom vo magjarakom minliteriumu pravosodja. — Vu Rima, 4. aprila. Rimski otec papa bude doskora izdal pismo o sjedinjenja anglikanske i katoličke cirkve. — Vu Lembergu, 4. aprila. Vu cO\'oJ Galiciji pada od včera snég. Oranice sa na meter visoko pokrite snegom, ter ja obustavljen vsaki promet. — Dóte sa dva lica. Na 12. marciufta nailo se vu Zadru žensko dčte sa dva lica. Rodjeno je mrtvo. Cavaja ga vn zadarskom muzeja. — Veliki boiji blagoslov. Poleg Ungvara vo občini Ruokóz žena GátyAa Jožefa cigana rodila je petero deee vo jeduom času, jedna pacica, i četiri dečke; mati i deca se dobro Cntijn; ali japi nije prav. — Najjakfli éovek as svitu vele, da )e neki Satbaman Gjura va Filadelfiji vu Ame riki. Ov zdigne na svoja pleča 8300 fanti ter hoda s ovim terhom zevsema sigurno i lahko. 2. Jeden slépec videl je bei&ti zajos, plantavi (Santavi) beftal je za njim, a góli porlnul ga je vu žep. — Kaj je to ? •ji[ vdnjja OSA Spomenek. Kuharica (dragoj): „Znu«, Barica, moj kaprol ide zutra va drngu garaizona. Kaj miiliS, kaj bi mu dala na spomenik." Barica: »Znal kaj, dej ma célú lanka, — barem bu osem dni na Tebe mislil." Nehisni nikaj. Žena : .No, mojega sa mula snočka strahovito zapojlli. Jog niti vezda nemrem ga prebuditi.44 Hunod : »Naj ma poliju glava mrzlom vodom." Žena: I to sam próbals, ali onda je samo zamrmljal: Jaga, daj mi ambrelo 1" Oteo i sin. Otec serdito : »Ti nevaljanec, kaj mia-11^, da je meni drago, kajjte vsaki dan moram zbohavati ?" Sin: „Ali dragi japa, niti meni nije v ugodno." * Stražar : „Kaj ti to delate?" Tat: „Pred petnajstem! drevi nalel sem ključa, pak vezda próbám vu koja vrata pafle, da morem povrnutl onomu, koji ga je zgubil." —""* r O lene, zene I Gospa A.: „Kak vam se dopadaju novi sosedi ?" Gospa B.: „To sa vam nepodnošljivi ljudi,44 Gospa A.: „Morti preveé halabnćo." Gospa: O draga, bafl je protivno; oni le nagovarjajo tak tiho, da jo né čuti niti rččl:44 On Ima nivök krivo". TovaraSica: „Naj me vezda miriti, ar ja se irdim, kajti li posumnjal o mojoj réCí.M Tovaruá t „Ali draga moja, ti si izdala ili zgabila vnogo penez. Vu mojem kabelaru stoji napisano, da si prelestni pon leljek imala barem 100 krona." Tovaralica [(srdito): „Tak ? Anda ti veraje! viie tvojema staromu kabelaru nego meni I« Izprobanje. Gospa (svojoj dekli): „Čaj em Jelloi, da kanifi zamu* iti, pak mislim, da hoćeš ilnlbn odkazati.\' Dekla: „Né gospa, prosim, da me i Ana : Naravaki, to ti je jedini prilika, da čovek more pokazati avoj lépé noge." Obećanje, Sadeč : „Ovaj^put prešli ste sam z mod rim okom; čuvajte se vu dojdoóe zločestoga drultvi." Mui (obtoženi) „Bum verek se čaval, da žojiml, gospon sudec uedojdem več skupa,. Na zdravje. Doktor; „Nije moguće, da?) ste ves on teh potrosili, kojega sam vam včera doneael ?« Mulića: „Je verek potrošen^ moj mnz ga je va pipi spodil." Dober* izgled, Notariad: „Kaj čujem, Marko, Vi ka-uite svojega Joža dati za gisara va varal — a zakaj to?" \\ Mai: „Na znajo gospon notarju, ja mislim verek, da bi dečak mogel va varsža daleko dojti i čada) zailažiti, kajti vezda več jSž« kak Toofi notarja!." Skresil: Glád feronci. in J Grao, 6-ga apriliSa 1895. A ftft 86 42 13 ftS Gabona árak — Člena Utka. fleka] xa kratik cos. Pitanje I odgovor. i! Kam Je ilel Jakob, kad Je navriil dvadeseto ljeto? •nud )dfiop«Ap nadalje pridržijo službi, ar ja nečem nigdar zama« iti, od kad sam vidla, kak oni živiju pik i njihov gospon, preflla mi je volji." Dosti. Vdovica (pri fotografu): »Ja bi Vas prosila, da mi napravite sliku (spodoba) mo jega pokojnoga tovaruša." Fotograf: »Zakaj né. Vi sigarno imate kakva njegovu.riiku ?" Vdovica: »Neznam, ili imam njegov paiad, vu kojem je dobro opisan, kak je tzgledal". Njegov beteg. Doktor (dolazečemn betežniku, koji se odmah odpravil ćrez vrata vnn): „Kaj izvolite, itupite samo bliže 1« Betežnik: „Ah, čemu, kak vidim. Vi mi nemrete pomoći... i sami imate kufras-toga nosa 1 Razumljivo. Prijateljici: „KaJ né, Anka, ti si kotrig Kueipovoga društva?« 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pöenica 6.70-- Zab Zob 6.60-- Rozs Hri J560-- Kukoricza ó Kuruza stari „ novi 7.--- Árpa Ječmen 6--- Fehér bab uj Grah beli 8— Sárga « > » žuti 7— Vegyes » „ » zméflan 6.— Lenmag Len 10.— BOkköny Grahorka 7.-- Nyilttér. E rovat alatt köslöttekért sem alaki, aem arialmi tekintetben nem vállal felelöaaéget a Sserk Foulard-selyemet 60 krtól 8 frt 36 krig miterenkint—japáni ohinai sat. a legújabb mintázattal éa színekben, u. m. fekete, fehér és azinea Henneberg selymet 85 krtól 14 frt 65 krig méterenkint aima, csikós, kooskázoU. mintáaottakat damasitott sat. (mintegy 240 különböző minőségben ée 2000 aiin minU zattal]»at.rpo»tabér és vámmentesen a házhoz s>állitva éa mintákat kQld postafordultával: Hennebefg G-. (ca. kir. udvari szál-Utó) selyemgy&ra Zürichben. Svájoba czimxett levelekre 10 kros éa levelezőlapokra 5 kroe bélyeg ragasalandó. Magyar nyelven irt megrendelések^pontosan elintéztetnek. 3 ODQOVOBWI U&EDHIK MARGITAI JOZSEi\' Glavni »urednik GLAD F ERE N OZ. X? 145/1896. B. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 108. §a értelmében ezennel köihirré teszi, hogy & Csáktornyái kir. já- i ráabirós&g 1406/94. számú végzése által Mayer Krtma és fiai vegrehajtó javára Vaboschek Mária ellen 241 írt töke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkal-\' „ával bíróilag lefoglalt és 436 frt 40 km becsült u zob a bútorok, edénynemüek, gazda-«ág> eaxközök, liaztnemüek, konyhai íelsaorelés, tfixifa éa seriéiből álló ingóságok nyilvános árVfrésen leendő tladatása elrendeltetvén, en«\' nek a helyszínén, vagyis Csáktornyán alperes- \| oél leendő eszközlésére 1895. évi áprii hó 22 ik napjának d. u. 4 órája i határidőül kltüzetik és ahhoz a venni szándékozók esennel oly megjegyzéstől hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árvi-íésen az 1881. óv LX. t.-cz. 107. §•* értelmében\' a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is késipónz fizetés mellett eladatni fogni k. Miudazok, kik elsőbbségi jogot vólnck érvéayesithetni, kereseteiket vagy szóbeli je leütéseiket aa árverés megkezdéseig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára av 1881. évi LX. t.-cz. 109. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kel( Csáktornyán, 1896. április 12-én. Molnár 719 1—1 \' kiküldött bir. végrehajtó. 6297-1894, tk. * ^ Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járáabiróság, mint telek könyvi hatóiág által köihirré tétetik, hogy Zakál Heurik ügyvéd Csáktornyái lakós végre-bajutónak Zebecz Jóiief éa társai végrehajtást szenvedették elleni végrehajtási ügyében 94 frt 10 kr. töke ennek 1879 évi febrnár 2 tói járó 6\'/. kamatai, 19 frt 20 kr. eddigi 9 frt 05 kr. árverés kérelmi költség behajtása caél-jából, a nagy-kanizsai kir. törvényszék, perlaki kir. járáabiróság) területén levő, a mura-királyi 738 ez. tjkvbeu A f 2876\|a hraz. a. Kovács Lakács ós neje Türk Máriát illető ingatlan 142 frt, a mura-királyi 690 az. sztjkvbe A 2388/a hrsz. a. Dr. Preszburger Jakab, Ko-»ács Lukács éi neje Türk Márlát illető ingatlan a» 1881. évi LX. t. cz. 166. §-a alapjáu egészben 167 frt, a mura-királyi U88 sztjkvben Afl664/a hrsz a. Preszbur-ger Aladár, Preszbnrger Ottilia, Kovács Lu-káci és neje Türk Máriát illető ingatlan ugyauazon t. ci. alapján 69 frt kikiáltási árban 1Č9B. éri májat hó 8. napján déltlótt 10 órakor Mura-Király köaaég házánál Zakál Henrik felieresi ügyvéd vagy helyettese közbenjötté-vel megtartandó nyilvános árverésen flíogmk sdatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartóinak a becsár Wj«-át készpénzben vagy óvadékkópes papiren a kiküldött keséhez letenni. Vevő köteles » »ételért bárom egyenlő részletben még — Pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedő-tói számítandó 45 nap alatt, a másodikat ugymattól 76 nap alatt a harmadikat ugyan Utói 106 nap alatt, minden egyes részlet után •»árverés napjától számítandó 6 \\ kamatokkal egydtt az árverési feltételekben meghatározott helyeu éa módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg » meg- állapított árverési feltételek a perlaki kir. lárásbiróság tkvi. osztályánál éa Perlak köz-iég elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Perlakon, 1894. deczember 16 , ,716* 69?. tk. 1896. Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Poszáveoz István bottornyai lakos vé^rehftj-tatónak, Zadravecz Francziaka s társai végre hajtást szenvedettek elleni 46 frt 86 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé ben a nagy-kanlasai kir. törvényszék (a oaák-tornyai kir. jbiróság) területén lévő bottornyai 83 tkv. 1908 hrsz, a. ingatlanra 69 frt l 1903 hraz. a. 68 frt; 340 hrsz. a. 33 frt; 416 hrBz. a. 80 frt; 418 hraz. a. 66 frt; 1098 hnz. a. 60 frt kikiáltási árban az ezn telekjegyzőkönyvben fölvett legelő illetmény 50 fit kikiáltási árban éa a bottornyai 620 j tkv. 1191/c hraz. ingatlanokra 118 frt kikiáltási árban valamennyi ingatlan a végrh. t, 16$ § a értelmében egészben az árverést el rendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok ac 1896. iri májat hó 1-ső napján d t iO Órakor a bottornyai köziégbiió házánál megtaitandő nyilvánoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alól ii eladatni fognak. Arveresni szándékozók tartoznak aa in* t gatlan becsárnak 10 ]M»át készpénzben vagyis az 1881 LX. c«; 42. §-ában jelzett árfolyammal isámitott ós az 1881. évi nov. hó 1-én 8833 p. a. kelt igazságügy minister! rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé« hez leteiuii, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §»a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabálysaeiü elismervényt átszolgáltatni. A kir. járáabiróság, mint telekkönyvi hatóság. 706 l-l Csáktornyán, 1896. február 21 én. ; 1199 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat« A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság kflshlrré tosii, hogy özv. Vutsák Miksáné vógreha\\taténak FHipo-vita Bálint és neje Saovár FráucaUka végrehajtat SEnnvedók elleni 24 frt 66 kr. követelél és járulékai iránti végrehajtási Ügyé. ben a ^agy-kanizsai kir. törvényszék a csáktornyai kir- járásulróság területin levő pod-tureni 686 tk. 797/a hraz a. ingatlanra 83 frt; 808/a hraz. a. ingatlanra 62 frt; 1000/a hrsz. a. ingatlanra 97 frt; 1090/a brar a. ingatlanra 31 \'rt kikiáltási árban ; továbbá a podtureni 772 tk. 1859/a/l/U hrsa. a. ingatlan 161 frt frtban as árveréat eaennel megállapított kikiáltási árban elrendelte éa hogy a fentebb megjelelt ingatlan at 1895. éri májas hó $ én d #. 10 érakot a podtureni közaégbirő házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartozuak k% ingatlan becsárának 10^-át készpénzben vagy az 1891: LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óe aa 1881. évi november bó 1 én 8883. sz. a kelt igazság-ügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt övadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhes letenni, avagy ax 1881; LX. t. ez. 170. §»a értelmében a bánatpénanek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átnolgáltatui. 677 1—1 K<r. Jbiróság, minftlkti. hatóság. Csáktornyán, 1896. márctius 29. BUTORT1NCTURA (máz) melylyel mindenki v fényezetlen (matt) bútorait foathatl. — Kapható : v MOHA WEITZ ADOEif milnici én kirpll** butorkaktárAban 7 0 VA UAZ&DOJy, t-i Kell élajos-féli Padlózaí-fény máz (Glmar) legkilünóbb mázoló-sier puha padló asámára, 1 nagy palaoik ára 1 frt 86 kr. — 1 kia palacsk ár« 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb éa iegegyaaerübb beeraaatö aaer kemény padló.aaároára, 1 köotög ára 60 kr. Arany-fény máz képkeretek atb. bearanyoxáaára. — 1 ki* palaeak ár* 20 kr. 708 Mindenkor kapható: Heinrich Miksánál Csáktornyán. 2—12 Í80 tk 1894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Haba litván végrehajtutónak Tkálcsecz István b»t-tyáni lakos végrehajtást szenvedett elleni 36 frt 39 kr. tókekövetel éa járni, iránti végre-hajtási ügyében a n. kanizsai kir. törvényszék, a csáktornyai kir. já\'ásbiróaág területén lóvór csáktornyai 297 tkv. 607 hraz. a. ingatlan 296 frt j 613 hraza 170 irt; 976\|a hraz. a. 186 ff t és 1072 hrsz. a Ingatlan 110 frt megállapított kikiáltás árban az árverést elrendelte és hogy fennebb megjelelt ingatlanok\' ai 1896. iri májas hó 10 én d. a. 8 órakort a Csáktornya i kir. j járáabiróság telekhöuyvi irodábán megtartandó nyilvánoa árverésen a megállapított" kikiáltás lároo alól is eladatni foguak. — Árverezni szándékozók tartoznak aa ingatlan becsárának 10\'/9 át kószpénzbuu vagy az 1881. LX. t. cz. 42 § ában jelzeit áifolyammal számított és az 1881. évi nor. 1 éo 8888. sz. a. kelt igazaágy mini. teri rendelet 8. §-ban kijevit óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy «■ 1881, LX- 170. § a órtelménen a bánatpénznek, a biroaágnál előlege* elhelyezéséi öl kiállított szabályszerű elismervényt átazolgáltatui. Eir. járáabiróaég, mint tkvi hatóaág. 717 Caákiyrriyau, 1895. évi tuárotiua hó a M M M M * M M M M M M M i CO ca ca II g 1 £ «4 Ki cd ^ S?25 f 0) 3 a> H W i K rt o bt> m o W fPP iflitffodjfr M! uroítsf efflh®0 al alf O O o o o o o 8 Árverési hirdetmény. Zalamegye Perlak község elöljárósága hét láls- dedéíéda taelyteévelnek éa két événtt lttl<ásállllk elhelyezésére alkalmai épületeit felállítását r. évi április Hó Sí-én d. 11» 8 órahor a kftzsögi irodában tartandó nyilvános árverésen a legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozónak kiadja. — Bánatpénz az előirányzóit 9366 frt 98 kr, ösz-szeg után 5 százalék. Tervek, költségvetések és építési feltételek a községi irodában betekinthetek. . Perlakon, 1895. április hó 10-én. 716 1—1 Málék (fstvdn városbíró. /7 T H-0 „ZACHERI a w A , Csáktornya: Öev. Gönc« L. gyógysa. Gráner Testvérek Heinrlch Miksa .> Slrahia Testvérek. - \\ Alsó Londva: Fuss Nftndoé gyógy«. Freyer Fülöp. - viVi\' \' \'y. n> /CaV m r. /1 // % A (cctci Perlak: Kramarits Viktor Sosterics Pál. Polstrau: Rabič Miksa. Csodálatos hatású! ügy öl, mint semmi más szer mindennemű rovarokat éa aiérl a« egész világban mint a maga nemében egyetlen szer hírneve«! és keresel!. l.nirrt.tA J«l«l: I A l«pccs+t«lt nve. 2. A név: .ZAC IIHIIIj.. 3J 4 ti t Nyomatott Fiachal Fülöp (Slrausa Sándor) köny * nyomdájában Cuák tornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. npril\'s 8l. 16% »Mm. gurkMatSv«! irUkcmnl l«ht mim- Itaiup M 1,1 ~ i lap (MlUmi riniAr« onatko»4 „lódon kSalaméajr Hargitai jéntf lUiltMili ■•vir« kaidwdi. Kiadóhivatal l Flaakel Fülöp könjrvkeraakedéa«. I4jk\|^\|d«k aa •I6fls«léfl dijak sST&fotÜSU hlrd»Uak. BirMtfi jitíojMtt számittaíoak. MAGYAR éi BORMT NYKLYKN MEGJKLKNŐ TÁRSADALMI, ISMKREniRJESZTÖ 4 SZÉPIRODALMI HÍT1LAP. _Mi\'UjHenlk lieteiikiiit egyuzer: vanAriiap. • Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarókpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. Klilsetéal Arak j Eféax érre . . . 4 M Fél évre . . . . 8 (Vt Negyed évre . . . 1 fH Egyes axám 10 kr. HlrdtOMk Mif »lfeftdUteakt B»4tp««u»: Ooldb«^« A. T. Ss KcktUia B. klrd IrW. Bioabaai Mchalek U, Đaka« M., Opp.llk JL, D»nU O L. U H.r.fl. HM. NtMlJr p t U tor a 10 kr A 4$Jf«frnyfti Általános ipar- \'Tmület alapszabályul. • i Csáktornyán folyó évi márczius 10 én alakult meg 129 taggal az általános ipartestület. Sajnos, hogy most még nem öleli fel az uj egyesület városunk összes ipato-sait, mert 43 iparos (csizmadia) a törvény világos rendelkezése ellenére, vonakodik a testület tagja lenni. Ugyanis a csizmadiáknak 1872 óta van egy társulatuk, melyet továbbra is fenp akarnak taitani. Óhajtandó volna, hogy mindazok, akik vonakodnak az általános ipartestület tagjai lenni a ezáltal .nemcsak a törvény intézkedésének monda, nak ellen, hanem sa.\'át érdekeik ellen is dolgoznak, mielőbb belépnének az általános ipartestületbe, ahol az alapszabályok szavai szerint: „a testület becsületét ós érdekeit" tehetségükhöz képest előmozdítanák. — A Csáktornyái iparosok tanult, értelme« és világlátott emberek, akik a korral haladni skarnak és tudnak is — és épen azért az általános egyesülés elé némely okoskodók által gördített akadályokat a ha1 óság beavatkozása nélkül is el fogják tudni hári tani Ezzel tartoznak saját érdekeiknek, főleg pedig városunk jó nevének I Az ipartestületnek a minisztériumhoz jóvahagyá* végett felterjesztett alapszabályait abbU h czélból közöljük, hogy városunk ====?= i Jhr&kh"Unzája, EGY VALLOMÁS. (A „síé elmek" cyklusbóJ) - lria : l.iptui KAioly. — Az ajtón kopogás hallatszik. Ella ijedten uguk toi u kereveirOi, tnnjd tétovázva megáll.. Nem azért neui telel a kopogiaiásra, uuniüa Uern lialiotia yoIuh, t-öl ellenkező.eg, do a mama éppen uiost tavozou lia/ulrul ós neiu tudja, v«i-\|uu illik e az ö tavolieiébeu... Újból kopogtatuak, mire elszántan kiabálja: szabad. Megnyílik az ajtó s azon egy kiíogásiaUn öliözéku un ember lep be. Szemere Jeuő, az Ellaoska legrajougóbb udvarlója, — Kezeit csókolom kedves Elia nugysád t — Jo napot, üzemere ur. Aig lameriem \'öl 1 Milyen Unnepelyea ma. Csak mint közönségesen kedves uagysád, ós a kedves mama ? A mama ?... A mama éppen most ment el, találkozott vele az utoaán ?... Oh ueui, valóban azt biltem, hogy inhon találom. Hogy hazudik a kópe. Éppen aa elehb lüttw ablakból, hogy aa Eiiáo<ka mamája eliavozoti hazulról. ilUzttu ep azért jött, Up«y egyedül akar •enni as imádott léuynyel, talán akkor leta baior-8ga bevallani elölte, a mit titkolni nem bir. — Szemere ur vallomásban utazik. ~ Tessék, logiatjou heiyet Szemere ur. »zon ipa\'osai is megismerkedhessenek az ipartestület hasznos és üdvös czéljával, akik vonakodnak a testületbe belépni. 1. §. A testület czime: .Csáktornyái általános ipartestület44. Szók helye: Csáktornya. 2 §. A testület czélja : A teatüsleti tagok közt a rendet és az egyetértést fen tartani, az iparhatóságnak az iparosok közt fcntartandó rendre irányuló rrűködéaét támogatni és a testületi tagok érdekeit elŐ-mozdítani s őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról : a) hogy az iparosok és segédek közt rendezett vtezonyok álljanak fenn. hogy a tanonrzok Ugye rendeztessék, c) hogy az iparosok és a tanonczok ragy a segédek közt felmerülő sur\'ódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működése biztosíttassák. d) hogy sególypénitárak létesüljenek. e) hogy az iparosod anyagi érdekeit (szövetkezetek alakítása f!tal) előmozdítsa. 3 § H\'tósági föladat; A testület az 1884 XVII. t. oz. 127. § a alapján a hozzá tartozó iparosokra éa segédszemélyzetükre nézve mindazon teendőket végzi, melyeket hz 1884 XVII. t. cz. 69 — 110. § ai értelmében az elsőfokú iparhatóságnak kel1 végeznie, ez okból : a) h hatóságokat azipirügy tekintetó- ■riM:, — Igen köstönöm kedve* Ella nagysád. Leültek egymással szemközt. Tudja, hogy inaga nekem adósom — kezdó a társalgást El-láonka. — Oh, nagyon tudom, nem felejieitem el. Ha jól emlékszem, Ella nagysáddal szemben fogadást vesztenem el. — igen, igen és azt igéi te, hogy legköi«-lebb uieglepetesbeu tog részesíteni. — Meg is tartom és biztosítom, hogy nem lávozom innen ma auutflkUI, hogy tőbnszörö* megiepetésbeu ne reszesit»em. — Ahl — Ugy van. De mondja osak Ella nagysád, nem tog a kedves mama neheztelni aaert, bogy az ö távollétében bátorkodtam tiszteletedet... — Uh, dehogy kedvéé Szemere ur. Hová gondol. On regi jo ismerősünk, szívesen latjuk barmikor. Ámde, üaüjuk a meglepetést. — Axounal. Előbb azouban hadd fejezzem ki örömmel elegye« sajnálkozásomul, hogy a kedves mamát nem találtam itthon. — Sajnálkozásának es örömének ?... —. Ugy vau. Sajnálatomnak, mivel nem időzhetem iarsa»agabau. — No« es örömének ? — Igen örömömnek, mivel oly dolgot akarok önnek timoudaui, a nit as ö je eulétében aligha emlitettem volna. Eliáoska tülig pirult. Nem értedé ugyau lel* jeseu Jenő szavait, de hát a. Üatal lányoknál oly őnkenyieleuUl lörieuik a pirula«, hogy neroosaz a tudás, de a sejtelem is hjborpnrb* vouja aa srozooskákat. — Ne« értem önt Szemere ur. — Engedje, hogy megértessem magam. Talán emlékezni tog még Ellajsagyeád arra a bálra, ben tájékoztatja és figyelmét főleg kiterjeszti arra, hogy : b) tanonosnak csak a töfv^nyea kort elért gyermekek alkalmaztassanak szabály* saeiÜ Írásos ar.erződéa mellett; hogy az iparos tanonezot parában oktassa, templomba és iskolába járasaa, jó bánásmódban része-eitse. A tanviszony befejeztével a tanoncának bizonyítványt ad, miért is ellenőrzi a tanviszonyt, annak tartalmát, esetleg felbontását. A területén alka\'m zott tanonczokról az 1884 \' XVII. t rz. 77. §-a értelmében lajstromot vezet és kiküldöttei által meggyőződik arról, hogy ezek az iskolát miként látogatják. c) Tanonozisko<ákról esetleg tanfolya* mokról gondoskodik, megállapítja a tanítás napját s gyakorolja a tan tán felett a közvetlen felügyeletet. d) A segédek szabályos szerződéses viszonyainak megtartására felügyel, kiá litja Hzámukrá a munkakönyvet, erről pontos jegyzéket vezet, valamint a területén alkal. mázott segédeket az 1884. XVÜ. t oz 109. § a által előirt lajstromban jsxpivéntartja. 4 §. Tagok. Ezen t«»(Ulet kötelékébe mindazon iparosok tartoznak, kik Csáktornya nagyközségben as 1884. XVII. t cz 6. § a szerint képesítéshez kötött mesterséget űznek. melyen az a szereno.se ért, hogy önnel megismerkedhettem. Akkor egy körtauat e.ötti seta atkaimával azt vitatta kegyed, hogy hz első látás aem elég ahhoz, hogy kei lény egymásba szeressen. En akkor a nök iránti puszta udvariasságból aem mondottam ellent és korántsem gyanítottam, hogy a unt akkor sziute meggondolatlanul erősítgeted, rövidesen saórol-szöra beteijeaUl rajtam. A bal után eddig ismeretlen érzés kezdte azivemet uralni, fisireveitem, hogy ezereimea vagyok s bogy rabja leltem az ön saep szemeinek... A pontok azt jeieutik, hogy Saemere ur a megkezded vallomást lelugzetueikK- aeg toka, igen soka húzta. Ellaoska azoubaa az eln szavak utau annyira zavarba jött, hogy eg} szót sem hallott az egész valiomaabói. Nem, mmiha váratlanul erie volna a meg\'epeiée, mert hisz mar régen se\|tei!e, bogy Jeuo szereli, hanem zavarba Jött az adandó vaia4 miau, meiyet Jenő bizonyuyai azonnal log követelni. Hit mondjon neki ? Hbrm titokban bár, ö is szereti ezt a szép barna tiut, ki olyan regénye* szép dolgokat lud moudaui, hogy elvezet hallgatni. De bál bevallja, hogy szeren? Megérdemlik a téiüak azi, hogy már aa eJ:4 tairomra, a nök boldogító igennel reagáljanak, a un I Jeuő ur téved, ha azt hiszi, hogy Elláoska kapitulált. Most megfogja tréfálni és kosarat fog neki adni... Ugyaa mit fog teuut f Hogy meguyulik majd as arexa... mityeu érdekes leaa... uagyszerU ... pompás... kilQnO, kaozagoll magába Eliáoska, miközben Jeuö ur, uiiut valami végállomáshoz közeledő lokomotív, egyre lassabban es laaaabbau zakatolt, mig végre megáll, eihaigalott. Ki* szhuet nián aztán újra kezde; — Szóljon tehát iMádoti Ella nagysád re-iiiélketek-v 7 Az illető iparos Üzletének megkezdésé-vel egyszei smind az * ipartestület tagjává lesz, annak minden jogával és kötelezettségével. , Nők és kiskorúak szintén tagjai az ipartestületnek ; ez utóbbiak azonban jogainkat i testületi gyűléseken erre meghatalmazott testületi,tag^ által gyakorolhatják. 6. §. A tagság véget ér a tag halála vagy elköltözése, illetőleg üzletének megszűnése által, ez utóbbi esetben azonban az illető tag akarata szerint a testület tagja is maradhat 6 §.\' Azon tagok, a kik még ez ideig semmiféle ipartáraulatnak tagjai nem voltak, belépés alkalmával tartoznak a testület pénztárába belépti díjul 2 irtot, akik pedig az alapszabályok megalakulása után lépnek a testületbe, azok 10 frtot, azon tagok pedig, akik oly ipartáraulatnak voltak tagjai, a mely ipartársulat vagyonával együtt^ beolvad az ipartestületbe 1 frt belépti dijat tartoznak fizetni, mely alkalommal minden tng megkapja áz alapszabályok egy példányát és egy nyugtakönyvet. 7. § Tagok joga és kötelessége. Minden tagnak jogában áll . a) Y&1 testület gyűlésein személyesen szóval.és szavazattal résztvenni, — a szavazati jog másra át nem ruházható, kiskorúak jogukat testületi tag meghatalmazása által gyakorolhatják oly formáu, hogy egy tag a magáé mellett még egy szavazatot gyakorolhat. b) a munkaviszonyokból eredő súrlódások ćs peres kérdések esetében a testület közbejövetelét, illetőleg segélyét igénybe venni. c) a testület által vezetett munkásta-tisztiki adatokat megtekinteni és a testUlet közvetítését a munkás esetleg munka szqr-zésben élvezni d) a testület által keideményezett közös vállalatokban, esetleg az általa létesi. tett szövetkezetben az ezekre nézve szerkesztendő külön s za b á 1 y o k értelmében résztvenni. 8. §. Minden tag köteles : a) az alapszabályoknak^és az alapsza- KIlAoska előre örült a jó IréíAnak, melyet vóIhhüAvhI el fog érni s ssért télig lesütött szemmel, félig pedig Jenőre aandltva adta meg a választ. — Valóban igai&n nem hittem hittem volna, de... — Kérek határozott vAlanst, bAjos Ella nagysAd. — Nos igen, én hatAroaott válásit akarok adni, de ígérje meg, hogy nem fog neheatelni. — Ax igaisAgért sohasem szoktam haragudni, szóljon tehát bátran. — Tudja meg hát, hogy az én isivem már nem szabad. — ön mAst szeret, — kiAltá a aApadt iiu, miközben idegesen felsiökkent a kerevetről. — Ugy van, én aaeretek. — Akkor hAt nincs mit keresnem ax ólök köaiM, — kiáltott JenO, mikOxben hevesen kapott belső »»ebébe, mink a ki legalább is forgópisztolyt rejtegeget kabátjában. Klláocka rémülten látta, hogy mi kövelkex-ménye leit ax ó tréfájának a a mikor Jenő xse-bébe nyúlt, hogy abból (a hogy 0 hitte) plsxtolyt vegyen elő, sikoltan, alélva dölt végig a kereveten. JenO egy ugrással mellette termett és heves oaókot nyomott Ellácska eperajkára, miközben a xsebéböl elővett arany nyaklánozot hódolattal tUxte aa időkőzben (valósxinQleg a oaőktól) magához tért Elláoska hattyu-nyakAra. — Hogy megijesztett maga gonoaa. — Booeáson meg legbájosabb Ella nagycád, én csak szavamnak állottam és betartottam a meglepetéet. • • A sikoltásra rémült aroxoxal besiető azoba-eAuynak o»ak annyit mondott EJlAceka, mint )eaép Heléna ax 0 Qanimedjének: — Terka, hozzon csak egy pobár vixet. bályok értelmében hozott határozatoknak pontosan elegei tenni éa általában a teatü-let becsületét és érdekeit tehetségéhez képest előmozdítani. b) az alábbi kulcs szerint megállapított tagsági járulékot pontosan megüzeni. c) a reá esett választást, megbízás kiküldetést elfogadni és abban legiobb tehetségéhez képest eljárni. 9. §. Dijak. A beiratási díjon kívül, mely tagság tartamára egyazer s mindenkorra fizettetik, — minden tag évnegyedenként 25 krt tartozik a testület pénztárába fizetni. A dijak a késedelmező tagoktól az 1884. XVII t. cz 138. § a alapján közigazgatási uton és közadók módjára hajtatnak be. 10. §. A testület ügyeit a közgyűlés és az elöljáróság intézi. 11. §. Közgyűlés. Minden évben egyszer éa pedig legkésőbb márczius thóig rendes közgyűlés tartandó Ezen kívül, az elöljáróság bármikor hívhat össze, nemkülönben az iparhatósági biztos kívánatára, vagy a teatületi tagok \\ részének írásos követelésére tartozik rendkívüli közgyűlést egybehívni A közgyűlés egybahivása legalább 8 nappal a gyűlés napja előtt meghívó jegyek által történik, melyekben a napirend táigyai világosan kiteendŐk. Napirendre ki nem tűzött indítványok ssak azon esetben vétetnek a közgyűlésen tanácskozás alá, ha 10 tag aláírásával leg alább 4 nappal a gyűlés napja elölt a választmánynak beadattak. A gyűlés határozatképes, ha a tagok többsége jelen vqp. Ha az első ^Összehívásra a határozatképes szára rapg^nera jelennék, az összehívás 8 napi határidöa belől ismétlendö, mely esetben azelsö alkalommal kitűzött tárgyakra nézve a jelenlevők száraára való tekintet nélkül érvényes határozat hozható Személyes kérdésekben, választásoknál s más ügyekben azon esetben, ha 10 tag kívánja, titkos szavazásnak van helye. A szavazás rendszerint kézíaltartás által tör ténik. Az elnök csak szavazat egyenlőség esetében szavazhat, midőn hozzájárulása által az egyik vagy másik indítványt határozatra emeli. A közgyűlésen a testületbe tartozó minden tag, ki a politikai jogok gyakorlásától felfüggesztve nincsen, szavazattal bir A közgyűlésről jegyzőkönyv vezettetik, a mely szabályosan kiállítva és hitelesítve, az ipartestület biztosa utján az iparhatóságnak bemutattatik. 12. §. A közgyűlés ügyköréhez tartóz nak : 1. Az elöljáróság elnökének és tagjainak megválasztása. 2. A testület jövő évi költségvetésének megállapítása. 3. A hozzájárulási kulcs megállapítása. 4. A száraadások megvizsgálása. 6 Szövetkezetek alakitána, 6. A társulati tagok és segédek közti viszony, ugy nemkülönben a tanonczok ügyének rendezése végett javaslatba hozandó szabályzat tervezetének megállapítása. 7 A testületi vagyon hovaforditására vonatkozó határozat. 8. A jegyző fizetésének megállapítása. 9. A számvevők választása. 10. Az alapszabályok megállapítása ós módosítása ; ez utóbbi határozatok azonban a kereskedelemügyi ministeriumnak a bel-Űgyrainisterrel egyetértőleg jóváhagyás alá esnek. (Vége következik.)4 Kü lön fél ék. — tfabtleam. Dr. Krásovecz Ignácz tiszteletbeli főorvos, csáktornyai érdemteljes járásorvoa e hó 16 án töltötte be orvosi működésének huszonötödik évfordulóját.\'— Ebből az alkalomból barátai és tisztelői közül többen délután 8 órakor raeglelentek a jubiláns lakásán és értékes aranyserleggel lepték meg az Ünnepeltet Zakál Henrik ügyvéd tolmácsolta a serleget átnyújtó bizottság jókivánatait. A jubilánst sokan má sok is felkeresték s üdvözölték. Mi is kívánjuk a jubilánsnak, hogy a szenvedő emberiség javára az Egek Ura sokáig éltesse I — $öli:tngét. Húsvét éjjelén 11 óra 20 perczkor Csáktornyán erős földrengés volt észlelhető, mely többször ismétlődött. A földrengést földalatti dörgésszerü moraj előzte meg. Épületekben nagyobb kárt nem okozott. — Aa ijedség az egész városban nagy volt. A lakósok az utczára szaladtak s nagy részük az egész éjt ébren töltötte. — A vidékről a földrengésről a következő értesítést vesszük: Folyó hó 14-én húsvét este 11 óra 10 perczkor hatalmas földalatti morajjal megelőzőleg 5—6 raásodperczig tartó" földrengés verte fel a lakosságot első álmából. Alig tértünk magunkhoz, 8—10 perez múlva, majd 25 perez múlva ujabb, de rövidebb ideig tarló rázkódás ejteti bennünket félelembe; negyed 6 ig még kétszer ismétlődölt, összesen tehát J vagy ötször. A rázkódás folytán az inga órák megálltak, falak nyíltak meg, kémények dőltek össze. Az épületek legnagyobb részt repedéseket szenvedlek. (Stridó, ápr. 12.) — ottorböl értesítenek bennünket, hogy a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi ministeriumnak 14590J95 sz engedélye folytán, Kotorban folyó évi május 6-én a szent-kereszt napi bucsun iparvásár is tartatik, tehát a kereskedők és iparosok is kirakéd-hatnak és árulhatnak szabadon, csak épen marhavásár nem lesz, mást mindent szabad árulni és venni, — <4 rtttsiiat-gyOrgfl körjegyzőséghez tartozó V. hegykerület, Gyümölcshegy, Gyümölcsfáivá, Mihályfalva és Nyiresfalva községek képviselőtestülete Vízi-Szent-György székhelylyel postahivatal felállítását kérelmezte. A pécsi posta- és lávirda igazgatóság azon esetben hajlandó a postahivatalt fel* állítani, ha nevezett község kötelezi magát, hogy a létesítendő postahivatal jövedéki bevételei által nem fedezett fentartási költségeknek kétharmadát vagyis gyalogküldöncz postajárlal berendezése esetében évi 120 frlot, kocsiküldöncz posta esetén pedig 420 forintot fedez- - Mivel az elöljáróság nem hajlandó a szóban forgó összeg fedezésére s a mellett serami közszolgálati ok nem igényli a postahivatalnak a szóban forgó helyen való felállítását: a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi ministernek ezen postahivatal felállítását nem javasolja. $UTincsétltajé£ E hó 16 án a Csáktornyái temetőnél levő vasúti átjárónál M. helybili lakos fia egylova* szekérrel akart áthajtani Rókus felé, amidőn az Alsó Lendva felől délelőtt 9 órakor jövő vonat közeled tt. A ló megbokrosodott s nem akart a * «s-uton átmenni, mire a kocsin ülők Iejzál lottak s a lovat viasza felé tolták. A ló a kocsival a pályán megfordult, de már nem volt képes a robogó vouat elől kihúzni a kocsit, melyet a gép teljesen szétzúzott- — Emberben, lóban baj nem történt Megjegyzendő, hogy a közönség kéréeére erre a veszélyes helyre már állítottak egy kis Őrházat, de a sorompókat még nem helyezték e!. Aa újvári útnál levő őrháa sorompóit viszik a temetői átjáróhoz s ennek az őr* nek le«* kötelessége a vonatok érkezése idején a temető melletti átjáróhoz menni b 0tt a sorompókat lezárni. kis ziad&lísrt adott okot a csák* tornyai, legutóbbi vásáron a csizmadia sálraknak ujabb elhelyezése. Ugyanis a csizmadiák között egy társulat áll fenn, a mely társulatba való belépés ideje szerint foglalták el az illető iparosok a vásáron helyeiket. Ebbe a társulatba való belépés 60 írtjába került minden osizmadia iparosnak. A kik nem léptek be, azok csak leghátul foglalhattak helyet a igy megtörtént az az igazságtalanság, hogy a ma iparossá lett fiatal ofizmadia az 60 frt lefizetése által a vásáron megelőzte azt az idősebb iparos-társát, aki 10 — 16 évvel előbb kezdette meg a mesterségét mint ö Ez a szokás sok súrlódásra és panaszra adott okot. Mig végre a kereskedelmi minisztérium akként vetett véget a dolognak, hogy a kor (a czég ala pitásának ideje) határozzon a vásáron a sátor helyének elfoglalásánál s ne a társulati tagság. A ministeri rendeletnek bem akartak némelyek engedelmeskedni, azé,t a mult vásáron csendörök közbelépésével állapították meg a sátrak sorrendjét. Most már aztán békesség lesz. (£liegjrziuk Vidovics Rókus muraközi ssületésü kereskedelemügyi minisztériumi tisztviselő eljegyezte Semsey Lujza k. a. Budapestről. - Kayser Margit k. a. Kayser Lajos ujudvari kasznár leányát eljegyezte Egly Ernő puszta-vacsi gazdatiszt Vadnay K&roly életrajzajalent mag épen most a dr, Kőrösy László orsAgazerte elterjedi „Korrajzok" oaimü nagybecsű vállalatában. A hármns füzetet Vadnay arczképe és kéziratosáéban közölt elöljáró beszéde di»ziti. A 266 oldalra terjedő könyv az elaö érdemszerlnt való Vadnay-életrajz irodalmunkban. Megismertet Vadnay ifjúságával, kalonaóveivel, szabadaáKharoii szereplé-Bével, külföldi kényszarazolgálalával; bemutatja azután Vadnayban a novelláiról, a regényírót, a kritikust, a dramaturgot, a azerkesztöt • az embert. A rendkívül gazdag adatok feldolgosását és osoportositáaát ugyanaz aa alaposság éa élénkség jellemzi, mint az eddig megjelent Korrajzokat: Ferencz Józaef, XIII. Leo pftpa. Koasutb Lajoa, Jókai Mór éa Vaazary Koloa legújabb biográfiáit. Vadnay Károly életrajzának bolli ára 90 kr; de leleárban kapja, a ki barmincz füzetre (bolti árban kilenoz forint) öt forintjával előfizet. A ki két 6—6 forintoa évi előfizetőt gyűjt, az harminca füzetet kap ajándékul. A hézagpótló, aöt nélkülözhetetlen irodalmi vállalatot, melyből havonkint két siám jelenik meg, jő lélekkel ajánlhatjuk olvasóinknak. Bolti áron minden nagyobb könyvkereskedésben kapható. Kedvezményes előfizetés-sel a .Korrajzok" kiadóhivatalában, Budapest, Audrá»ay-ut 23. azám alatt rendelhető meg. Az első magyar Altal&nos biztonitó tArHUH&K mult hé 28-án {tartotta közgyűlését Csekonics Endre gróf elnökiele alatt. Az igazga-ség jelentése azerint a lefolyt üzlelév kedvező eredménynyel záródott a az üiletév minden ágában haladás és fejlödée tapaaslalható. A tüzoaztály díjbevétele 268.899 frt 80 krnyi dijezaporodáat mu\'ai, a Jégosztály díjbevétele 203.8GI frt 31 krral több mint volt aa előző évben. Az intézet tartalékai az előző éveikkel összehasonlítva, a következő emelkedést mutatják : Aa életbiztosítási díjtartalék 24,187.183 frt 1 krról 26,910.036 frt 66 krra; a tüa- éa aeAllitmánybiztoaitáai díjtartalék 1,918 416 írt 98 krról 2,020.000 írtra; a Uvay-alap 79.110 frt 68 krról 80. 979 fr! 39 krra, a tisztviselők nyugdijalapja 626.667 forint 42 krról 681.490 frt 66 krra emelkedett. A nyeremény 1,110.687 írt 66 krt teáz ki, melyre nézve igazgatóság azt Indítványozza, hogy 50 aaázalék 144.913 frt 66 kr. után az életbiztosítónak nye-reményréazeül, 72.457 frt 78 kr, 10 százalékot, U 10.587 frt 66 kr. után a külön tartalék részére 111.063 írt 77 kr. 6 százalék az igazgatóság nyereményoaztalékára 66.632 írt 26 kr, 8 százalék ^316 írt 13 kr a tiaztviaelök nyereményoezta-lkára • 2 százalék 22.210 írt 74 kr a tiaztviselöi "Tugdljalapra íordittassék, osztalékul egésa rész. »öoyenkint 230 írtjával 690.000 frt fizettessék ki ■ ■« ezután fenmaradó 114 866 forint 98 krból frt 76 kr. aa idei rendkívüli köebaaznu "dakozáeok tartalékába téteeeék a az igy »aradi 108.946 frt 23 krt a külön tartalékhoz oeatolják, mely azial 500.000 frtra emelkedik. A közgyűlés az indítványt elfogadta, a jelentést tudomásul vette. As igazgatóságnak e a felügyelő biaotlság-nak a fölmenttel megadta a egy részvényéé indítványára aa igazgatóságnak köszönetét szavazott. Végül a felügyelő bizottságba megválása tolták Batthyány Géza grófot, Giozey Samut, Jekeltalnsay \'Lajost, László Zsigmondok és Szitányi Izidort. Az intézet ez idén jótékonyozélra 9036 irtot fordít. DOFFMANN HENRIETTE HOFFMANN IQNATZ jegyesek Körös. Csáktornya. CSARNOK. Századok alkonyán. Irta: Balogh Istv&n. Szálljon az égig, zendüljön az ének I Napja lehunytán hosszú ezred évnek. Zengje a róna, orma a hegyeknek, Hála imáját a magyar nemzetnek. * Hadd legyen a dal ezer év viszhangja, Búnak, örömnek hirdető harangja, Búnak, őrömnek nyíljék szóra szája Érezze újra magyarok haxAja. Harsogjon a harcz harsány riadója, Lengjen a szélben Árpád lobogója ; S győztes csatáknaktűldomását üke, Búgjon a tikon Lehel hadi kftrtje. Hol annyi hősnek véreznie kellett: Szójon az ének Ssjó}vize melleit; 8 hol sirt az ármány egy nemzetnek Ásott, Öntözze könynyel Világost, Mohácsot. • ji. t 8 vészbe, viharba im most is a régi, Élnek etöben Arpád-ivadéki, Döröghet az ágyú, harczok riadója, Hadúr a magyart megvédi, megóvja. Szálljon az égig, zendüljön az ének I s Napja lehunytán hosszú ezred évnek. Isten I ki által hazÁt nyert e nemzet, Engedd megérnünk a második ezret A végrendelet Szegény Arabella I Nyolcz éves volt s már árvaságra jutott* A jóemberek megszánva, hol egyik, hol másik fogadta magához. Sokat szenvedett szegényke, kivált ha édes anyjára gondolt, kitől nem örökölt egyebet mint szépségét 9 jó tulajdonaágait Atyját nem régen vesztetté el s a nagy csa pás alatt szinte azt hitte, hogy szive reped meg fájdalmában, — midőn atyja halálos ágyához vonva, e szavakat dadogta, hörögve a halállal: — Gyermekemi Nem hagyok neked egyebet, csak szivemet, irántad való mély séges, nagy szerelmemet. Ez volt Arabella öröksége ; ez volt a végrendelet. • • ösmertem egy dúsgazdag olasz gyároet fösvénységeért mindenki kerülte. Gyermekeit ép ugy nevelte, mint bármely olasz munkás, azt mondotta mindég: — Engem aem neveitek a mégis meg segitetett az Isten, — dolgozzanak ők is meg lesz érte a jutalom. Én is dolgoztam Ez az olosz nem iamart különbséget idegen a rokon között; egyformán elmondotta és osztotta durva nézeteit a a helyett hogy a sora üldözte volna, még övezte a szerencse. Ha máa gyárosok áruikat vesz-teaégre adták, ő kitartó volt a rövid" időre szép haszonnal adott tul azon. De mint minden szívtelent éa (ösvényt elér a szenvedes) őt sem kimélte a sors. Egy szép napon a gyár kéménye eldőlt és éppén szobájára esett a kémény, a szoba nagy robajjal bedőlt éa a vén Harpagont aranyai olvasáaakor sújtotta halálra De, hogy a pohár még ezzel ae teljék be, egészen Agyban takvö, nyomorék maradt, folyton azzal a gondolattal tépelődve, hogy halála után rokonai sok fáradsággal gyűjtött vagyonát eltecsérlik. Midőn végső óráját érezte közeledni, orvost éa jegyzőt hivatott a sokáig tanácskozott vagyonáról. Végrendelkezett akként, hogy az utolsó akaratáról szóló okmányt halála után csak két év múlva szabad felbontani. Bizonynyat azt óhaitotta, hogy emlékét a reménybeli örö kösök kegyelettel ápolják és hogy legalább a halála után is boszantbassa ökéf, flflkus elhatározásával. A rokonok sötét gyáazt öltöltek, a vi lág elölt h i ven mutatták nagy fájdalmukat, tulajdonképen pedig a szivük majd kiurolt örömükben, hogy a tetemes vagyonban fog nak dúskálódnl Az ilyen erőltetett gyász pedig nem szokott sokáig tartani, - A vén Harpagont három hónapra már roccocóban gyáezolták és Ittak a medve, akarom az örökség bőrére nagyokat és alig várták az évforduló napot. * * * A temetőben pedig minden [vasárnap egy kis szőke leányka jelent meg s gondosan ápolt három sírhantot, kettőt, meri abban aludták örök álmukat övéi, szeretelt 5Pja és anyja, egyet pedig jó azivből. A temetőőr is peczkesen ment el a szépen gondozott sirok előtt, mert még a temető cfcőszben is megvan az ambiczió, hogy ne a beomlott sirok hirdessék a mulandóság uradalmát A két sirt tudta a csősz, hogy miért ápolja, de ezt a harmadik sirt is miért részesíti gondozásban as árva leány, nem tudta fölfogni Nem íb állhatta meg szó nélkül. Válaszul a kis leány zokogásba tört ki, itt nyugszik apám és anyám, emitt senkim, ugy tudom apám halálos ellensége, én azt hiszem istennek és enyéimnék kedves dolgot teszek, ha ez elhagyott tllenségünk sírját gondosom. Kiegyenlítem az ellentéteket, mert a halálban békesség lehet és semmi gyűlölet. * « • A gyáros halálának évforduló napja elérkezett, a család és rokonság újólag gyász-asint Öltött Szivdobogva várták a végrendelet felolvasáaát, mely ekként hangzott: a összes ingó és ingatlan vagyonomat annak hagyom, ki nem feledkezett meg rólam éa siromat legalább néha meglátogatta és ápolta«. A rokonok le voltak forrázv, pört indítottak azon az alapon, hogy rokonuk őrült volt. De a törvény az igazság ethikai alapján állt és igy a kis Arabellának ítélte a százezreket Ha volna kedvem kis elbeszélésemet folytatni, megírnám, hogy a kia Arabella kezeért, hogy esengnek most a parhie-vadászok. Cz. D. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laplalejdooo« ée kledé; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) III. tečaj Vu Čakovcu, 1S95 21 aprilisn. Broj Kl • ur«dnikom moii Ja svaki duu fOTOrid m »d It I II rwW. — Sva poilljk« tituó« m m visak, b»J M polilj^ja aa tsas ■avgttai Jatefa aredaika rv áakavaa. lre«tplatn» cena \|«» Na celo leto . . .. 4 fH Na pol leta . . . t frt Na öet vert leta . . 1 M ■ w ■ ■ m a ■■■ ■ ■■■■ m m m .m m m ■ »>di«i breji koštaj 10 Xj4»MJ»tv«t O^Uara IWkW FUiyora kaa n (MlfUU i aWaaaa potiljka. m« horvstakor t 1 MKlsrnkoM Jeslkn Islaieél družtvenl eh«i»ív»ul 1 povučljivl ljUi e« pnk, m-rrmJK±tl3m<3Lxx jmdLmxi3crei.t 1 to: Tru. . Obaaaaa m poUf r«f<x!b« 1 reíttnaja Službeni glasnik: ,,Medji murskega podpomagajučega činovničkoga drultva\' C „Čakovečke íparkasae", „Medjimurske sparkaase". i t. d. Kolerina liiža. Čedni]! kokandski atanovniki dugo su hlepili a« tim, kak bi naselili vu svoje mesto nekoliko olganov, kojl bi mogli tu ljapo živeli i né uavék ae klatariti. Oni au ee dugo dogovarjali i na zadnje dokončali, da budu barem jedna oigaasku fam liju ovdi nastanili i kak je tréba k redu privčili. Na kraju sela bila je već nekoliko Ijet osamljena i aapulćena hiža. Niti pros-jak (bógeo) nise hotel vu onoj hiti nastaniti, ar su ljudi pripovédali, da vu njoj stanuje kolera, Mudro kokandako^bćinsko poglavarstvo dodlo je na misel,\' da bi ta hita dobra bila aa c\'gane. Hiža, pak da bi bila i kolerina hiža, bolSa je ipak od flatora. Tak au oni mudi ruvali i derftali,. budu 0 tom t cigun osvedočeni. Selaki notarjud pohvalil je tu misel jednoga mudroga .prisežnika, ter je jol dodal, da bude to nnkanenje o naselji vanj u još oblini diku doneslo Stvar bu morti doSla vu novine ter aa nju bu zeanal céli svöt, a morti i aam kralj. Ako on sato zezna mogel bi morti i nadariti čim obćinu, a najbolje bi bilo, da joj prikaže ognjogasnu ipricnlku, ar bi to bilo najhaanovitež« sa obćinu." Gospon notarju pogledal je čabesno slavno poglavarstvo, pak predatavljajuć si vu duhu, kak bi Ijepo bilo, da bi na njeg-vom kaputu denes iutra alati križ na čer e nom pantleku vieel, kak je to videl pri gosponu vioekomuAu Ognjogasna iprioalka najéla je na občf odobravanje, a kokandsko etanovičtvo po gledalo je, jeli nebi ipak odkud dodli črni oigani. Njihova se želja na akorom izpunila. Zt Metili dane do^lo je vu ae\'o cigansko družtvo od trideset i pet kotrigov. Komaj kaj se je érni áereg spustil na trate i po* C«1 sdigati Šatore — ov put pres ikakve préőke eto obćtnskoga poglavarstva pod vodjenjem birova tamo, ter suiaabub-njali, kad su se približili k etanu ciganskoga vojvoda (vajde). I sami oigani stari razkotaóili au oči od Čuda, nesuaiuć, kaj ta parada snamenuje. Birov občinski raztolnaCil je vezda vu Ijópem govoru,* kak kokandaka občina želi, da „naseli* pristojnu i po tenu oigansku familiju, ter je odlučila dati toj familiji hižu na kraj ada sa ■emljilčera, koje joj pripada. . ; Cigani su gledali vu čudu- Ouda su deriali dogovor vu svojem jeziku, koga nigdo nije raamel. Onda je ciganski vajda slupil najprvo i počel se pogadjati s kokands-kimi otoi. — Hvala Ijepa na dobro) volji, rekel ie on, naslanjaiuć se na batinu srebrom »kovanom, snamónje njegove lasti, ali o itvari potrébno je prvi}« dobro premisliti. — Dobro premisliti ? Kaj tu tréba premlflljavanja ? odgovorili su poglavari — Anda, prvo, kaj bi plačala občina ? capital je v<jda. — Kaj je né dosta da vam obói ia prikažuje hižu i veliki falat zemlje? — Istina, hiža je hi?a, ali od nje. nemre čovek živeti. Pak jeli ja vu hiži pohižtvo ? zapital je vajda. Občinski poglavari gdledali su se vu nepriliki. Nato pak bogme niiu mislili. Kaj bu »vét rekel, ako začuje, da su konkandci hoteli razavétUi cigane prez pohiitva Po kratkim dogovoru bu odlučili, da budu na občinski stroiekJcupili pohUtvo. Nu ovo pitanje bilo je nepriličnoga, nego se je moglo i misliti. Vajda je potvabuval trideset i pet posteljah, isto toliko stolcov, nekoliko stolov i jkrinjah, ter i druge fele pobižtva. Po dug>>m pregovoru, sporazmeli su se, da se budu vu hiJft nastanili samo muž i /.ena i njihova deca Taj zakonski par bil je Balaton Fe i i Kereked Mara, koja je znala i nekaj p/eiti, ali i na konju veselo poskočiti. Troje mali cigan ekov pripadalo je toj familiji. Odabrani Ferl zvustil je rét, da povó svoje posebne želje. ZABAV A- Novi novci. Miftka je bil jeden izmed nsjjačih gaz* do* u Hododianu, on je bil u petdesetih Meti h starosti, crven a obraza i jak za videti nj tlelu, pak ipak nije bil moguči, da u svojem gospodarstvu svikam sam dospe, a kam dospe, a kam gospodar svojimi očmi nepolukne, zna se kakovo dielo od družine i ttfiakov bita. K tomu \|09 i beteien, sedel je vlfte pri zele> noj peći na velikem stolcu nego gde drugde. To je bila stvar nepofoljna I\'Njegova kći Marica, bila je ravnlé u svakem i svem vieSta, ali to pri gospodarstvu sije dosta, gde ima družine i težakov. Tu je\' trt.ua veća okretnost i ozbiljnost, — tuje jedcem rtečju potrebna rauftka raka* »a jedan krat boležljivoma Miflku kros glavu pojde: jeli nebi bilo dobro da Marica zarnui ide. Ovak llepa pucka je već aigurao i dama na to mislila."Neje, em ženske sa sve jednake, pak makar i muftkaice onak tobož is visokog dole glede, em zato ipak ce zua — se vrmo kuker je I Mii k a Je tu stvar odresh botel na ćis tom Imati, a bat ma se )e liepa piilika prn-%i\'a, kad mu je Mstioa i di k bctežnomu pri peći na stolcu sedečemu, sedalo popravljala. Ou ju po glavi pogladi i reče: „Je, je, sirotu se uviek mućifl s tvojim otcem". »NikaJ zato« — odgovori ona — ,S»mo Bog daj. da skoro ozdravite." „Neima mnogo uade" — voli opet ou — .„Ali plaća za tvoju dobrota uebude manjkala. Zua« Marica, gospodin Bog ti bu zato dal prav dobroga muža". »Mula ... hi, lii, hi, ... a tko bi ua to mislili" — odgovori Marica, te sa poćr-leni kak paradajzi. Je, več je .vrieme, da se o t*m sporni namo* — veli otac, koj je zajeduo i opazil, da joj spomeuek nije neugodan. — „Več sem si o tom viie krat mislil. Kaj mislié, ako bi Tonček ... Ha? — Jeli sem ti gustuda pogodil ? Ti mala copruica, ha „Touček ... no je, Bole moj — no je kad otac zapovieda moraju dieca posiušua biti* - odgovori ona. »No, no, köemu toliko liećib, draga kčerka, ja mislim, da ti u ovom slućuju nije bad težko poalubuuti, samo mi je drago, da aem ti s Matiée\\em Tončekom žilicu pogodil, t »8- Matičevlm Tončekom ?\' — i Marica smiežcća se pukue zrukami skupa, zatim veli; „Ali dragi Japa, ako se \|a o Tonfteku spo\' minam, onda samo mislim Tuučeka Bla/eka is öehovec, a ne Matičevog Tončeka iz Bv. Gjurgju.* - Staromu Miáki je bil i Toućek iz C-bovca jeduako po volji kak i ou iz sv. Gjurgia, pak je zato Marici rekel, nek ga kojuin pri* likum k-njemu aim podalje. Marica je s-veseljem odgovorila, da njegova lelja more odmah izpunjeua biti, j«r čavski Tonček bal sad vaui stoji, - kak je najme viže krat vani stal a brz da je stari za to notri znal, — Poslie jedne minute je čavski Tonček stal a sobi pred hate/.uim Milkom, otcom ,Marice, to je drbćućim srdcem vrtel svojega dkrlaka med rukaiui, kak so meliusko kolo vrti. Govor, kojim je Tončok. stiromu M\'éki pnpovedal, kak jako ima rad Maricu, nje dugo trpel, Bpouienek je ua skoro prežel na druge važne stvari. Touček .jo pripovedal, kuliko več ima svojega priftparaiioga Imetka i koliko bu jod dobil po iTtnrti svoje itare tece te so Je ponudil, da ako mu stari to sve nebi veruval, da mora i Uočo mu dokazati, ali zatim odmah i: zapita, kaj Marica dobi, jer u ovom slučaju najbolje zvone go« tovi novci. Sad se Ml: k a polobla za vuhom te odgovori, da s gotovčiuum uebude nikaj, )or kaj Je imal to je prelio na njegovu bolest a stranom ua pobolšauje gospodarstva, i 011 sad novac neima. P< slie ujegove smrti i of11 dobi doBta. Ali za da bu Touček videl, da I se ou uoáali, Uk mu sad izjavljuje, da M: — Ponajprvlje ja trebam konja, rekel j« on odlučnim glasom. Obćinskl poglavari b\'li su čisto izne-uadjeni. To je čisto naravsk , nastavil je Feri, ja se moram poprijeti kakve god msštrije. ___Pak kakvu mettriju buA poflel s konjem ? — Hapil se budem trguvati s konji. Poglavarstvo nije moglo nikaj dodeti proti toj trgavini, zato je bilo odlučeno, da mu se dade konj, kojega bu izplatil na obroke. Birov je bil izebrani da mu da konja iz avoje Stale. Jod isti dan počeli su vredjuvati hitu. Selo je bilo zadovoljno s novimi stanovniki, kojim su dali zvun konja jofl i guske, ko-kofii, svinje, pohištvo i drva. Onda je novi purgar prisegel, da b i poštuval navade i zakone Bela, ter da bude 2ivel kak pošten purgar. . Cigani su se plakali od ganjenosti, a i občinski birov prolejal je nekoliko suzah, Ostali o\'gani namestili su se onda pred kolerinom hi£om vu blizini svojega wnaseljenika\\ Vu Jedan dan počinjeno Je onda vu Kckandi vifie kradje, nego drugač vu deset Ijst. Kada je nazadnje vkradjena notarju u tačka s duhanom iz ž»>pa, izdal je on za poved, da ee družba nosi iz sela, razuméva se zvun naseljenika, ar drugač ju bu dal na silom odegnati. Okolo pol noći pokofiil je negdo živo na birovov oblok. — Gdo je ? zapital je oáter birov, i stal se je iz postelje. — Ja sam, Feri. — Kaj želifl dragoo? — Moje je družtvo 0 iiálo. — To je vu redu, tak je i tréba bilo. — Ali su mi odpeljali vso troje dece, gospon birov. — Nikaj zato, ti rí joá mlad. pak bude, ako Bog da, JoS di\'-Ce. — Ali, milostivni gospon birov, oni bu mi odpeljali i konja. — Dali su te vrazi! zaviknul je birov. Moiega Mačka su odpeljali. — Najte se srditi, dragi birov, ja bi mogel tu pomoói. Dajte mi;hitro drugoga konja, ja auam. kud su Jopovi .obrnuli., »a jednu vuru bum ih ^ostigel, , pak aa ,&rö vure imat« obadva konje — Ta ti valja, Feri, ja vidim,, da si ti mudra glava. Za nekoliko minut.kesnele.hiti se Feri na birovoga Ridjana i kad je idotel , do putnih vrata, viknul je : — IIej, gonpon birov? — Kaj je, Feri ? — Jeli znate gdo je odjshal na Maoku ? — Neanam, poveč mi. — Moja lena Mara a^tootm I on vbodne konja, ter je odjahal. kak da ga veter odnesai. Kolerina liifta vu Kokandi jod je i vezda pusta. Vu solu néga niti novo og-njogasne Iprioa\'ke, a od stanovničtva nigdo neame niti pomisliti na naseljivatjje oiganov. 6. F KAJ JE NOVOGA. ? Budimpešta^ 8. aprila. Vu zadnjoj sjednici* naagjarake zastup ničke hite od subote nastavljeua je posije trećeg Citauja dau prijt prihvaćenih zakonskih osnovah, razprava zakonske osnove o uredje-uju ifike Haba. Minister poljodelstva grof izjavil je, da se Uflak potrebe odnosi ua uove raduje, ua potetkoće kod izvlsativsnju, ter ua kvare, kaj ih je uaóinila povoduja Hiža je prijela ova) zakon vu ob\'oj- i posebnoj debati, ter je predsjeibih iza toga zaključil sjednicu odgodiv zasjedanje hite do 23 aprila. „Bud. Oorr.« javljaju iz Beča, da je magjarski minister-preze.barun Bánffy pre devćerom vó. al sa grofom Kaluokyem, ini nistrom-prezeáom knezom Wiudisch-Graetzom i grofom Wurmbrandtom. Rad\'\'se^o\'ustanov ljenju zajedničkoga povračuna 1 magjarskoga parobrodarskoga družtva. Nadalju javlja .Bod. Oorr." da je vezda već posve stalno,\|ds;bude zastupnička hi\|a koncem aprila vzela vu razpravu zakonsku osnovu o recepciji tidovah, kak takaj mod fikovanu osnovu o slobodnom včroizpovčdauju, ter će se drjati prvobitnoga sastavka, i OJbedve osnove „doile budu , pred maguatsku kilu vu prvpj polovni majuS. --Po vuzmu obderžavale se budu <vu Beču zajedničke miuisterake kouferencijvda ustauovsg zajednički, proračun. , Ouje se, da j« M\|. Veliönnatvo ualjed Atentata, ua Uedtziev, spomenik odgodilo avoj dolazak vu Budimpeštu. — /Vu Budi^pefltl, 8. aprila. Minister presei barun Bánffy povruul an ,jo Iz Beča ; čuje se, da je uavel Mj. Veličanstvu ope momente, koj1 bi mogli biti uMui za razpust sabora, Bánflyu pošlo je za rukom, da osvedoči kralja o uezuatnosti ateutata ,»a Heuciev spomenik. — Nuucij Agliardi dolel je 20. aprila vu Ostrogon, da véda e primasvju o, pastiiskom pismu, koje bi okolo trojakov imalo Uiti vu Austriji i Magjarskoj. Papirnat« forlntačo Do konca meseoa marc\'u\'a ovoga lfcta iinillo je vu glavnu orsačku blsgauju (kasu) 52,062.202 ,for. papirnatih forintaćab, kojo su unlfćene. Ojfclo je joi vn prometu same 6,321 169 for Trjrfoaot I ini Ijet vu rasta. Is kazuione (retta) vu Davi odpulčen )e ovih dnevnv neki J. B,,k ji je oudi ju vsem sprevodil 16 Ijet,,.»Prvi pat dotsl ,je tim kakti 21 Ijst stsr Ječko izradi flrabeft-uoga umorstva ter jo odsedel U Ijst vu rettu. Tri dni xa, tim kak su ga postili iz retta pa ^lobodu, \' napravil jo mvr#;grabetao umorstvo, ,pk jo bil absudjen na 20 JJet retta. Vezda Je pretrpel i tu kacigu ter se je povruul vu svoje roduo mesto pri Budim-peiti- Vu rettu nije mu bilo zlo, jer je oatavil reita sa 106 kiUh tetiue. Pitanje je vezdajeli^bu pak vezda s nova kaj ppkutal ? 1 Pijani voli. Iz \'Monakova javljajo : O pijanih volov pripovédaju novine sljedeće: su najure morali iz aekpje pivovarnice odpeljati pivu na ž^ljezulćki banhbf, nu hodili su usko vrćum po mali I sumn\'ivo, a onda su se prebi ili po cesti, pak su se počeli. valjati, ter ih je faé bilo mogctče nstirati. da bi se podigli. Odmah prizvan kcrlmit konSUtiral je, da su voli se — oplll. izpostavilo se je da su voli vu dvorltću pivovaroice (fabrike piva) stali polsg lagva pive, ter da. su odtud pili. Hvala Bogu, ksd se nije obistinila rčč, da je tivina vu pijanstvu razboritija od čoveka i vnogi bujpivopiveeji- vinopivec usklikool. Nadvojvoda Karlo Štefan. Nadvojda Karlo ,,$jtefan imoiuovau je komandantom austromagjarskog ^\'uc^ bro-dovolja, koje bude zastupalo nad- monarkiju kod otvaranja se vero •Ishod uog pomunkog kanala vu Kieln, Vu eskradi budu ratne ladjo ; Marija Teretija\', j Elisa beta« i „Ferenc Jožef". Oar"Vilim zabavljen je vezda pripra* vama Sa ovu £svet£anwst. Broj eflcielnih nazočnikah sračunava. se a?. 4000 oso bah, a po telji carevoj imade se odbor pobriuati i za sttje4tenjei neslužbenog občinstva, koga bude na jezere \'Posebni ddV.sr ima da s« pobrini za\'ebekrbu soldalo^ )d 100 ratnih ladjah/koj« «e boraviti vu 1 Klala. Bude blizu 60 000 moruarah. Austrijski grof toai ^apanozklnju. \'Grof Ueurik " Ooudenhofe, .poslanički rica onda, joá prek svojega diela dobi sve četiri krave, dapače i »Sekicu-, koja je ću« dačiu u mlieka davanju. Na to je Tonček postal malo zbuojeo, te jo oćitoval, da mu je Baiica iz Priloga takaj pozdrav poslala te inu odkrila, da u za muž dobi gotovih pet sto forinti!) izvan toga, kaj joft po smrti roditelja!) bu, lierbala. Ovak su se ovi dva joi nieko vrieme spomiuali, dok Marici nije trpljivost zmenkala i ona odpre vrata, pri kojih je vani njihov spomenek prisluškivala te stupi u sobu. Matici nUaj ulje bilo žal, da su za njezinu zdravu i okruglu osobu ua to rekuć trguvali. Oua je dala otcu prav, da se za gotove novce ovak Junački brani, jer kaj si človek trudom priskrbi, ueda rad od sebe i a °pet Ju je Touöek veselil, da svojuin zaručnicom gledi čim vite dobiti. Tonček se ead I lepo preporuči te zaprosi, da stari nek skoro odluči, jer prelo/ka Burica hoóe od Tončeka ua skoro ćuti #Je i!i .Ne. Ovo poslieduje rieći nisu Maricu niti najmanje lazdratiti mogle, jer je dobio znala, d« je to Batno Toučekovo izna astje, kojim bi Nogel od tvrdokornoga Miéke nekaj novac u teuitvu dobiti, ali ?allboe vual je to i sUri Mii-ka bal tak dobro kak i kćeika mu, Jer I« kroz oblok videl, kad jeJTonček otiáel, a ^»lica ga sprovad.als, kak ju je pri vituem plotu, na raztauku za vrat, objel i skuAuval, da der je sve pucalo. — Haf ha, koj je tak zaljubljen iliti zanorjen, ion vzeme pucu i bes krajcara novac. Tonček je dotel drugi dau - i tretji dan ; ali mu je bilo badava staromu dokazivati, da prelnžčauka komaj na ulef0TU,,Je\' rieći fleka. /Stari Mika je samo poamehce Od-govaral, da on bi rad nekaj dal svojoj kčeri, ali da niti naima sto forinti vu gotovfliri pri rukl, kamo li pet sto, koje Tonček potrebuje. Tak je Tou ek jeduo , malo . mučeči s Marica glasnija postala, jer ipak je to stanovita stvar stimi rautkarci; dakako da \| je prelotka Barica kozlćav, al. . . . Je, da bi čoviek samo znal, kaj je u tom slučaju čineći. Ako bu dragoga odgovarala, da netraži novce od staroga, to bu 1 njoj Skoda, Tonček je ujoj potajno doduSa sve liepo govoril, ali za pucu neima ažurnosti, dok od oltara ueide. Več se je u tom slučaju na svietu doživelo, na kaj tovisk nikad nebi nit mislil. Je, da bi človek znal aa koga, koj bi tolnsća dal l — (Drugi put konec.) E»,Kollay. 4 tajnik kod aűstro-magjarskog poslaničtva va Japana, ožonil se bude doskora sa mladom Japanezkinjom iz preltimane familije. Zaručnica pripada za sada jod budhismu, ali ae je k vuzmu pokrstila. Qrof Henrik, koj je vezda 86 Ijet btar, opravlja ovaj poslániőkimi poslovi vu Japana. On je sio pokojnog grofa Ferenca Ouudenhovea ter ja prije deset ili dvanajst Ijetab bll zapleten vu Beča vu jednu ljubav u affairu s mladom nekom francezkinjoc?, koja se je ond» jtrelila( kad ju je od ostavil na cedilu. Ovo sije prvi slučaj, da se evropski diplomat ženi i Azijatkiojom. Prije vláe ljetab oženil je njemački poslanik va Kini, Braudt, klusskinju s otoka FormoBe^s kojom i denes živi va srečnnm zakonskom stalilo va Viesbsdena. Selba vticah. Kustos prirodoslovnoga muzeja va Beča Nikola Wang. drial je neki dan vu Beču vrlo poučuo predavanje o selbi vticah. Predavač je najprije odgovoril na pitanje, kaj nuka toliko vticab, da vsakoga ljeta ostavljaju naie krajeve ? Ou razumi va; da toma ulje uzrok oltra zims, koja one moreju i podnesti, več pHrodjeni nagon na »elbu i povraček va stara domovina. Ovakova je selba jedan od najdivnijih pojavah va prirodi. Dan i noć leti takovo jato pticah célom jednom stranom svéta/ dok dojde na cilj. Helgoland je jeden od velikih punktamov, na kojoj se vtice-seiice odmaraju (počivaju). Hitrina, kojim se vtice sele, opravo je zaćodjena vrédna. Imade malih vtičicab, koje va jednoj \'.aoči prevale put od 400 geografičklh miljah iz Egipta do Helgolauda, auda od prilike 45 geograflčkib miljah za jedno vuru. Lastavice prevale vile od 4 kilometra va jednoj minuti, Doklam Ikvorci i deve navadno letijo va visini od 500 mstrab, ima vticab, koji se zdigneju i do 20.000 stopah (lahov), kak su to ustanovili astronomi. Zanimivo je, da kod aelbe, koja se večkrat proteže preko 1000 miljah, sudjeluju vtičice, koje so komaj Sest do ozeui tjednov stare. Glasoviti ornitolog Getkes, koji je 66 Ijet Motril vtice na Helgolanda, potvrdil je to, da zračne struje najodlučnije djeluju na selitbu vticah. Kakti stvorenja, koja živeju va zri^a, vtice sa izvanredno osjetljive za atmosferičke otiske i pojave, ter je va njih vaoreduo razvito möstoo lazpoi-navauje. Ovoj okolnosti ima da se pripite, da se iste vtice, koje su na jeseu ostavile svoj rodoi zavičaj i sima sprevodile vu fttrkoj Afriki, opet na protaljetje 8e povračaju vu sto stara dolian aa sjeveru. Potres. zabilježenu Visina ter raste jol uvjek aa 2 oentimetra za jednu vuru. Na južnoj strani gradskih napisali voda je dostigla vrhunec tih napiiah. Mnogobrojni tešaki delaju, da učvrste nasipe i odstrane pogibelj Nasip izmed Segodina iCs ongrada probuflen (predret) je. Vu okolici Arada narasla" je röka Marol na 4 metra nad navadnu vodostaju. Vu Pečki nahadja se 840 hižah pod vo dom. Viie hižah se je srušilo. Ob.ina srbski Bok pri Bečkereku čisto je poplavljena. Prök 200 hižah se porušilo, a 700 ljadih nahadja se prez krova. Izvcz jajcah. Vu novele vröme neizvažaju se više jajca is Italije, Horvatske i Magjarske na sjever kak vezda vu Skrinjah (ierAlogih), — Več sa jajca potereju vu plehnate posude, iz kojih se izsiže zrak ter se hermetičk zatvore. Vu trgovinah jajca se vezda točiju na pipu. Ovaj je način izvoza puno faleli i segurneši, a poleg toga čuvaju se jajca od kvarenja. Kratke novosti. — Tapoloza, aprila 10. Pri voiiziranju sa buduće ablegate, bilo je votumov vsega skupa 2066. Za drtavnoga tajnika Vörös László bilo ja voturaov 968, za Koflut Ferenoa 1108 votumov. I tak ie KoSut Ferenc izebran sa orsačkoga spravilče ab-egata sa 140 votumov večine. — Vu Parim, aprila. Osnove i plani za svétsku izložbu ljeta 1900. definitivno su odobreni Zakonska osnova o vjeresiji podnesla se bude vu juliušu orsačkomu spraviflču, Strošek za izložbu Céui se na milijunah franakah. — Vu Beču, 10. aprila. Mrtvo tölo nadvojvode Albrechla preneslo se bude 20 aprila vu novi dél kapucinske grobnioe na definitivno mesto. Znamenit napredek Mirkóczi ; „Nu, gospodine Vihtler, kak Vam ide ? Vahtter: .Hvala, nebudi vurokov iz vrstno. Pred Četirimi ljetni, kad sam ovli bil, n>Bam imal ni prebitoga krajcara vu žepu, li aenes, hvala Boga imam 50.000 foriutov doga." Zlo poprijel. Notarjul : »Jakob, vi nebi smeli držati svinje tak blizu biže.u Jakob : »A zakaj né, gospon ootarjufl ?• Notarjal ? ,To nije zdravo.« Jakob : »Kaj. nije zdravo. Zdraveie ou bogme, nego Vi i ja l* Samo je falinga. Mati t „Poveč mi Francek, kak ti je pri majstru ?■ luas : »Zlo, da nemre biti gorke. Majstrovica kuba samo one brane, koje ja •iajrajái jóm.* Mati: „Nu, pak---• Inad : „AH ja nedobim uigdar od toga." Zoamőnje zdravja. Doktor : v Vezda sam Vam prepisal novo vračtvo. Vaaki fertalj vure vzemite po Jednu veliku žlicu. Morete takaj popiti i kriglec pire". Betežnik : , 1 pivo vsaki fertalj vureP* Priredili / Olad Feranoa. Nyilttér. * E rovat alatt közlőitekért aem alaki, aem artalmi tekintetben nem vállal felelOaUget a Szerk« Na vozmene dneve je potres bil ne samo pri osi, ngo va Štajerskoj, dalje vo Magjarskoj i vo Italiji- Osobito bil je potres Jaki vu Lalbachu, gde je vnogo kvara napravil. Zima na Izlandijl. Iz EeikjaTika, glavnog grada Izlandija, javljaju, da je minula zima bila ondi nenavadno blaga i topla. Vu februaru I marciulu imali su pravo protuljetno vrčme, nikad leda. Stopram 22. maroiu« počel je padati snftg. Ribarenje na izbodnoj i sahoduoj obali otoka bilo je vrlo usp ešno. Za seljake (muže) bila \|e zima tim povolj-neša, kaj nisu trebali držati blago vu štalah. Poplave v u Magjarskoj. S raznih stranah juine Magjarsae dolaze vésd o velikoj poplavi. Tiaa pri 3«gcdinü prikoiačila jo najviéeéu do ves da fleka) xa kratek 6as. Rumenilo srama. Žena (svojemu moža, koj je pijan dimo do»el, i kojega je pred putnemi vrata dočekala) : „Ipak si Jota, kakti Ipundija dolel pijan dimo. Kaj te uó sram?" Soštarski inal (idući poleg biže): „Kaj nevidiju gospa, kak ga je Bram, da mo je nos počerlenll 1* Pred sudom. Sudec: „Kaj vi nemate nikakvoga srama ?" Obtuteni: „Kaj nebi imel, im priznajem, dragi gospon sadeč, da sem tat 1 leujak; ali snaju 1 takvih ljadih je tréba.* Sudec: ,Kak vi to mislite ?« Obtoženi: »Nu znaju gospon sudec, kad bi mi vsi tati i lopovi postali polteni, od česa bi oni vendar živali?« Dober odgovor. Gigerl: fKaj vam vaša debelcča nikaj je né neprilična ?d Mož: „Prav niti malo, samo me srdi, kaj me vsaki bedak za to pita." Henneberg-Helyem csakis akkor valódi, ba közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér éa színeseket 36 krtól 14 frt frt 66 krig méterként — sima, osi ko«, kooz-kázott, mlntázottakat, damasztot sat. (mintegy 240 kUlönbözö minőség éa 2000 mintázatban) aat. póatabér éa vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat póataíordulóval küld : Henneberg Q. (oa. kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zürichben. Sv^jozba ozlmzett levelekre 10 kros éa levelező lapokra 6 kroa bélyeg ragaaztandó. Magyar nyelven irt megrendeléaek pontosan elintéztetnek. 1 10 A Buda, 18-ga apriliSa 1896. * H 56 21 28 14 Gabona árak — Ciena Uíka. Gospa : B Velim vam, draga soseda, da spametna deea rédko kad do starosti dojdu.* Mali Ivek (koj je te rééi čul); „Tak? - Onda ja od zutra počemli nejdem več vo Ikolol* 1 m-.métzsa. 1 m.-cent \| frt kr Buza Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes » „ Lenmag Bükköny Pšenica I 6.80- Zob 6.70- Hrž 5 60- Kuruza stari „ novi 7.-- Ječmen 6 60- Grah beli 8.— » žuti 7 — » zmešan 6.- Len 10.- Grahorka 6 -- ODQOVOHNI UBEDH1K M AltülTAl JOZ8EI«\' Glavni aurednik $ GLAD FSUfiN CZ. Hirdetések. 1270 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat, A Csáktornyái kir. jftrásbiróság mint telekkönyvi , hatóság közhírré teszi, h »gy Toplak Jakab szt. ilonai lakoa vógrelujtatónak Szternád József ugysnottani lakos végrehajtást gzmvedett elleni 20 frt 6 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Qgyében a nagy-ksüizsai kir. törvényszék a csáktornyai kir. járásoiróság területen levó VI. hegykertlleti 48 tkv 187 hrsz. s. ingatlan egéssben 226 frt. 149 hrs«. a. egészben 7 frt, 122 hrsz. a. in. gatlanok Szternád Józsefet illetó egyharmad lésze 86 frt 34 kr. 129 hrsz. a. egészben 63 frt, a VI. hegykerületi 1611 tkv. 160 bns. s. egészben 112 frt ós VI. hsgykerületi 1612 tkv 218 hrsz. s: egész ingatlan 80 frt kikiáltási árban ss árverést elrendelte éi hogy s fentebb megjelelt ogéiz ingatlanokba végrehajtási törvény 166. §-a értelmében" u 1695. irt janim hó 11 ia d t. 10 órakor a VI. hegykerületi közaégbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított .kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak ss ingatlan becsárának 10\|,.át készpénzben vsgy az 1881: LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az Í881. évi november hó 1 én 3383. sz. a kelt igazság ügyminiszteri rendelet 8. §.ában kijelölt Óvadékképe8 értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avsgy az 1881 : LX. t. cz. 170, §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. 718 1—1 Kir. jbiróság, mint tlkfi. hatóság. Csáktornyán,. 1896. április hó 8. §00000000000000000000000000:oooooo© SPANYOL bornagykereskedés VINADOR o o o o o o o o o o o o o u o o u o o o u o o o BÉCS, - UA 31 B U it G. = U\| zárral vörös nyomással as ólomtartón. Kitlinö spanyol borok eredeti palacskokban, úgyszintén poharanként! kimérés Szeiverth Antal ur vendéglőjében Csáktornyán 676 5-—6 fi i k A./V1inadlor IW. , ugyssintán a bejegyzett bélyegző-jegy pontos figye\'embe ajánltat.k, mert valódiságáért osakis akkor vállaltatik teljes jótálláe. O--- —------ »»»v. . wu.i va •OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI XXXXXKXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX BUTORTINCTURA (máz) melylyel mindenki fényezetlen (matt) bútorait iöatbeti. — Kapható : WOHAWMTI ADOLF Milalea én kárplloa butorraktá r;a ban VABAZ&DOIS. (Keil .Alajos-félt Pa d I ó z a t -f é n y m á z (Cllasir) • —. legkitűnőbb mAzoló-szer puha padló ssámára, 1 nagy palaosk ára 1 frt 86 kr. — 1 kis palaosk ara 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb és legegyszerűbb beeresstö szer kemény padló.sz&rari, 1 köoaög Ara 60 kr. Arany-fény máz teretek alb. bearanyozAaára. — 1 kis képkeretek alb. bearanyozSaAra. palaosk ara 20 kr. Mindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. 3—12 ooooooooooooooooooooooooooooooooooo . t ; • Ásványfürdó Darilfár Slavonióban a déli vasat társ. AllomAsa vastartalmú hévvit 42-50° PorozelAn-, mArvAny-, kő., tükör- és iazap fürdők, Hlrea gyógyhztAs minden nöi beteg- aégeknél. Terméketlenség, fehér folyás, sápkór, tovAbbá c«üi, oeonttöréa és idegbajok-nAl stb. stb. Újonnan berendezett „hidegvizgyógyintózet" valamint > bf Wjá-i YIZGYÖGYINTÉZET mely föl. Knsipp 8eb. pleb. ur utasltAaai folytén tökéletesen a Worishofenl. vizgyógy iniéaet" minlAjAra épült. A fürdő orvosa haaamoaabb ideig tartóskodott Woriahofenben tanulmAnyozAs végett, as igasgatósAg pedig egy — Kneipp Seb. plébAnoa ur által ajánlott ■ tanult — fürdőmestert alkalmazott Woriahofenből. < (. « A lUrdölgaagatóaAg prospeolua- ée fölvilAgoaitAssal postafordultával ingyen szolgál. snptimbtr i tói októhr 101/ 80 tüialék dfáysi 1 tói junta* lő-tg valamint tngtdméi\\j tiobik- h fütdókbtu. 721 1-10 \' v . - \\ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPESTEN. ■* • » L TŰZ-, SZÁULJTMlNY. ÉS JÉGBIZTOSrrÁSI ÜZLET. _ K i ADÁSOK. Harmincheteik éri ainmúml* 1894/mnaAr -tđi decvmher 31-ig. BEVÉTELEK. YAfiYOM._ Jíérivgnmáumlm 1894 31-ém._TEHER. ont ,kr.j forint \|kr. foHat ;krj tortái jkr. forint [kr. \|\| fcrtnl ^ X. TbUHMitáL r x. T«xl>lzto«tUa ! 1 T~ Elhelyezett tőkepénxek takarékpénztárak és ban- Béezrnyala»tőke: toljeeen KUxetett kirok . rUxontbixto.ltott rt.« I A. 1883. trril ithoxott ki.«pinx díjtartalék* kolmil..................2.361,810 77 befizetett 2000 egé«Z Tt3r__ I oti» ... ... _ .J 1.749.900 iT » Ti.ionU>txu».i»«Ht rt.x i«totUUt»i é> 2163.860 — M. kir. italméréei jo« kártalanítási I ▼fcy * 1000 forint . . 2.000,000 firt — kr. íJ 51 • --------^ - ^köuénjek i 100- = 2.10,850 frt - kr. Bé^alaptfke: glj«** --H t.o«7 m to.iti.ok atn,Tiiimic.t»folyó 480,000 — Pesti m. keresk. b. b«£Mtott 3000 !«««• omnmn ^ g ^nilr^^^^^.maoc« 4V/.-oe«ilogler.ilOO- = 480.000frt - kr. r«y a 600 frt . .1.000.000 > - > 3.000.000- A^k kUuo.^iÜM ^ 28 le\'on^ J - • \' 230.000" - M. jelzáloghitelt Társasagi tartaléktőké............3 -, - ••• 10 rr dij.k ......... us.066.49 41/-/.-08ziloel0T ilOO —= 230.000frt — kr. Külön tartalék)..............I ^ - ^ - vu^tb,\| 200,0(X)" — Egy.bp. főr. takrp. Tűzbiztosig díjtartalék ^^ithati« k8r^urk uui^.. , 7» itjiriTY>«xbiztó«itási \' 47,%-os zálogler. á 100"-= 200,000 frt - kr. keszpenzbeu an»iontbu- 5TJ\' I ■»irt.x^k ... «.«.«»■« 31«,«6* 11.894 drb Magy.-franczia biz- Í2SSÍ mindezt raejterbelé. aélkfll... _ _ _J J.000 000 _ 4.7«S,706 89 At 1893. irbon fCjgóbon mmrxdt kirok tOSÍtÓ r.-t. résr. á 100 = L189,400 frt — fa. rneies ]\|——— uirulíkx ......................__111.122 94 5.114,639 2€l nelkul........^.UW^AW » — » EL SxAllltmAnjrbixtoaitAa. H. fcállltmAayhlxtotítá«. - I 10oü drb Becsi biztonto tar. Szállítmány biztosítási dij- Klfixrteu kirok a TÍxonibixto.Itotl réxz 1«-\' / x Ai 1893. 4rn>] itboxott !iji»rt»lék--- 18,416 95 • - => ITX ZT. U tartalék készpénzben & Tl- ronm,!!....................\| z, l».8It,S14 frt 97 krayi kSi6tt blx- I 16.800 Pe«ti Llord társ. köt- szontbiztosított rész levo- r&íK..ben ».rxdt kirok unxlékx.. _ _! tl£53 to.iti.ok útin, dijnk... _ _ 182.Z49.MI vé k . . fi 100,- = 16,800 frt - fa. \' n^^^^n^n mer 8xrrr.i k81t«««k ......... ........ ! ITi leronra: tórle.zteu , " . nSMTai «8 mind«n m«g- a .xaüiun^aT buu»iti.i axietetterh«i6 ír.x- dií»k............ tf.«72.86 I A fonti értékpapírok atan as „ terhelés nélkül . . . . 20.000 > — » 2.020.00CH- ............ - ..7Z. umJJ vi.xoBtbix^iu.1 dn.ki"r««.i» 120.101,04 0.148 04^ ér régéig e«ocL kamatok . 21,034frt21 kr. \|[ 4^71^2921 Xülblztogitáj,l kirok t^IZkl-!- 115.1975! bix^V^T U LUMnt- : M^r^Z^^^^H 14-4,« ^^ IWnitolt, rúszlwimitolt é> egyéb riltok . 874.413 41 Sxállitminy búto^tMÍ függő karok tartaléka J ^ -£22 -. taUk* .........:----H-1Í21L" \'30< 80 A társaság házai...........f. . 1.210,000- Különféle "hitelezők ..........................327^12 m. JC»áxto«lti. -^\'ÍS^SS^Mx^i^k Különféle adosok: . I Előbbi érékről eddig fel nem rett osztalékok . 2.179- vinontbixtoaitiaok é. tó.Mi^k--„j J SL\'t dii^ ^ »txto.iiW ij68 833 03 a) Pénzkészlet és maradrányok a képriselősegeknel\' 676,983 0^ }rig5 magyar ált biztosito-társaság Lcray-alap 8U.97H SJ xí^Ttrk^rÍMV",lbltu"tlmtT"u \\ rr r\'«"-ri\'h\' T,.Tir.1.k \' b Maradványok idegen bizto.ito Intézeteknél . 407.089 88 TwztSók nyugdíjalapja....................509 27^91 8x^x4.1 Miuirrk «^ra^tJ 1.118,938 62t , Jégbiztositási osztály folyo számlán...... 230.319j.04 Eletbiztositisi osztály folyó számlán..... ^^o^^^ p^^et........, •..... «,63210 1894. M nyerwnén/........... 927.10026 B«kajtbxmu> UntoUMk Utrá«.„ „ --J £ 1^39^8 0: »do«\'4rtkp»pirok 4. idet<>n pinxnenek I A köretkező években lejáró dijráltok es dljkö-18©+. évi nyeremény I 927.100 Jr^i ^ % 66«. loi ut ^lezrények összege . . 14.640.739 frt 92 kr. ;_ ^ ww-^uu^ék « im.f_ jj j) 7.324.880 49\| - \| jj 7,^4,»80 ;\'l0.362^78\|o4 """ \'10.362^781>4 n ÉLETBIZTOSÍTÁSI OSZTÁLY. KÁDASOK. Kmrmin-kett^Ik éri xÁrsxAmla 1894 jmnuír 1-tđl rfccemAer 31-ig, BEVÉTELEI VAGYON._Mrie9BUmü» 1894 december 31-ém__^^ \'IH., forint kr.\| íortnt jtoJj forint krJ forint^ JkrJ \| foHni jkr. Törlesztett kötrények dija . 282,500 31 A mait érből áthozott díjtartalék . (§4.187,18401 ~ - - " ^fn 83 PT^i rí ....... : • . «^«,06612 j Vissiaraltott kötrenyekért . .1» 317.768 70 Befolrt diiak • ez ivbon kiállított : I I s.87iu»o Kor. »..». k. 4% o. koronnj. »8 ftt »8 krjirnl i leronra a ri8zontbizto«ta«i díj- H HaUW^k után kifiWt kárös«^ \| 1071>5149 B<f0ljt \| 432,953 871 .^ÍSSJÍL.1Ü&SiSSi ^ - tartalékot.......... 676,029 46 ^910^066 L;©i«t bh«xasitai tőkekert . . . . 823,246 68 az előbbi években kiál- ! 6.3ti,7oo frtnyi mncyxr f5idhiwiii.tx«i 4»/ro. tni.jjnri. Biztossáci aiap........................846,83144 > litott kötrények utan . 3.836,56874 ^ K:haz^tá«tókék nyereménye........ zov ^rezteben díjvisszatérítés . . 10o,023 a4 a biztosított tőke «m»- 17.000 frtn/i m. raidhit«-UnOx«i xiioji. 100 1 17,000 - Függőben lérő karok tartaléka . ....... 29/,/o9 33 rn^poben levo karok tartaléka . . 297.759 33 lésére fordított nrer«- »2.000írayip«»tim.kere»k.bnk4v,%-o«xiioiU00frt-vai ~ Diil©«xállitá«okra vonatkozó nvrromények t«í^ Evjarad^kokért . ... 1 9fifiti9<i m- <00.^ iomiíkh 68,000 frt pe»ti».k«r«.k.b. 4>/,%-o«k8rx.k -köt. íoofrtJivU U w «8,000- 542^70 Tiízontb toMtixirliUV...... menyek..............18,9B2 oO 4.288,47511 M100 frto^ tl m ."^k^.xiiofi.ioofrtjivni U ,ioo - taleka •••..•• •• ■ • / \' • \' * * AV víRzonio ,tosita«i dijak...... 77,/12oL Mult éri függőben rolt károk t»r- -F loi.ooofnki.Mn!or.x.f5idb.-tet.«\'^I%-o.riao«i. 100fn-mi io«,ooo - Előre fizetett dyak 1896—1897. evefa» . . . - Bélyegétért........... 75.1736L taléka <HQ9n9fii ».ooofrtnyikubirt.orxfcf5idk.-int.5% o.xiio«i. lOOfrtjirai «.<w - Fd nwn T«U nreremények 1893. érrfl .... 9^4o hrodfl\'.ber, postadíjak, nromUtTáarok I í v . ........................>02.000 fn ki. wn.or.x.f5idb..int. xiioCL 100 fn-vni tM.ooe - i-, ,t s«te(ritAaov tartaléka .... tdJOOff — ut»- és l5nűw)1l IUetekek........................96,75902 m.000 fnm.orxx.k6xp. t.-p+nxt. ^vvo.xüod.ioofr^irai 14.000 - Klior»olt biztositasor tartaieza • • • • TisztíSze^V ? • \' • 1 Kamatjövedelem....... <- 1.106,68062 100.00 fru,,..,b».Vuxontbntosito mt«.Uk e. maaok Kr^Ule^s iiszta fizeUvek.........I 79.485) 66 ^ — \' 30,000 fn^y, j.ixi^-hiu^bank nycrín^y- __1894. éri nycruróy............ 183,437 40 ÍOr®4»lmi adoert . . i\| 7 ltófl? 1Z8 firkára) ... ....... _ «8,400 — -V Orvosi dijakért " \' \' \' 0 X«\'q711C «,000 fttayl». j«u..hl«l-bw,k 4»/^» xilocL 100 fr^ivml - e f ?:., , .; • • ; ■ • • - B d»J/l,16 .-> «^17^00 fnayi BpMt f»T. VL1.-om köle^SnkOlT. 100fnjirnl 1AÍTJ00 - »zerzesi e dijbehajtasi kölWjfck . 8 377.39»8öi < i,.oe>ooftt«7i».k.iiUfflT.««.tk6i.4«i>%-o.kat.ioofrvmi i.7o»^oo — Kisorsolt biztosítások tartaléka i 9».0e0frtnyl xx.k. k.l. ilUmk.S»^amnykatT. 1«6 frt-vnl 118,750 — H« kaitKatJ.n 1 - \' \' i, „ ____ 199^00 fnayi m. k. 4»í,-o. fSklMbemvent. k«tv. 97\'/, frtjivnl ÍM, 40» 75 »ttu}thaüan tartozasok leiraaa . 24.823,47 3.903,827 31 íoo.ooo fm>/i m. k. kim.jokin»i.4.wo. karr. loofr^irxi (I soo.oo -Dijtartalék az ér réeén j Be.xt«xj«b.--br»«oTxJ 4. ptekJ-T.-knnjxai TMnti «U. k»t. VObl,M M 6 • ^0.31U,UJO ÖO MJOO frtajri «cjr».itotl Ulnmsdówi« 4»/-%-o. p^ptrjirmdék (mija.—omaber l«jir) 100 fr^ivkl „...__ ZZ^OO — 1894. M nye. eae«v i<n it~ ir, 402,734 u« m e. .i« 5%-«* Jimdék 4. v.m.1.1 _ _ jo«.r:i os ......1Ö3,«/ 18»4-b«i «®d. 4 aWxim. piaxkZhUaiény _. M8.403 » J«Uilo«-kAle^Bök _______ ___ 818,749 96 K5cr4ay-kíl<»3D«k __________ 1.5»,»»\' — VUxomWit. k5cr4n7 k«k»te4k _______ ll.&M 10 A k&xpoat tnrtosiaa totró tximlia ______ S4.U2 23 f5ecr»«kj4c«k 4« aink uutesául _ _ » ■ - 99730037\| 29.9973001371 gjot.oe? » Q27J01.Q87 36 Budapest. 1894. deczembr hó 31-én. - ? AZ IGAZGATÓSÁG: Ágoston rfóml, alígazg. életbiztoeitáaí osztályfőnök. Hark&ayf Prfgyea, Joney í,a\|nn L^vay Henijt, Ormody Vilmo«, bAró Sckosbei^er ZslgmoadL, jp^l Zlohy Xáador. KArélj, könyr. íőoöte. . A fenti zárszámlákat és mérlegeket megT:zsgáiván, azokat a türrényben s az alapszabályokban megbatározoU elrek szerint készülteknek és azok egyes tételeit a fő- é« segédkönyvekkel teljesen megegyezőknek ta/ittuk. Budapest. 1894. márczius hó 17-én. . ^ KacninBxkj J Ano., tietlwtositási kónyrirő. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG! Grof Bmtlhyümy CJc»«j Shm.h. JelccIlAit.*) I^ii©«. LúmmI Z,Ifemoi»«U \' SsHAnyl Istdor. Niottttoll FtocheJ Fülöp (Strauei Sándor) kőn7TD>oind6jábaü Cfiáktoroyaa, XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. április 28 szám. gMrkw«««*! rtek«»nl Uhat ml«-lMB»p 11 18 k»»öti — A lap »MlUmi r««4r« toh»Uo»4 „iod.u kOsUmin/ M»r4tal Jé »»ét (MikMJitA HT in kftldwdl. Kiadóhivatal t riackel Fölöp Mayvkareakadáar Id. kOld»udök m «lOfieti»t dijak nylltUwk ia hlrdaUa. BirM jDtiojo&ao számíttatnak. MURA K16a«té«t árak: Kgéaz évre . . . 4 fH Fái érre . . . . * frt Negyed évre ... 1 frt Egy m «iám 10 kr. MAGYAR éi BORUT NYELVEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTKRJESZTŐ 4 SZÉPIRODALMI 0ET1LAP, - Megjelenik hetcnkint egywzer: VANárlinp. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraköz/ ^ takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. HirtMiwk mif •lfogUtetMk! Badp««Un: eoláb«ci«r á. és EekaWla B. hlrd. Ir4. BiwWai H«h»Uk H., Dok« M., Op^llk JL, 1WUTVHL , Urainál ia H»r»#L /V8t.rm M. A Csáktornyái Általános ipnr-testalet alapszabályai. (Folytatás.) 13. §. Elöljáróság. A tealületi elöljáróság 12 tagból áll, a kiket a testület válaszlóképes tagjai egy évre választanak. Választható azon választóképes tag, a ki legalább 3 év óta a város területén mint önálló működik. «« 14- §. Az elöljáróság intézi a testület mindazon ügyeit, melyek a jelen alapsza bályok értelmében a közgyűlésnek fentartva nincsenek. Nevezetesen ügykörébe tartoznak : A lajstromok vezetése és (öleg a testület által törvény szerint végzendő ható-bági teendők elintézése. Az ügyvitel felett örködni, a negyedévi jelentéseket, valamint a levelezést és a negyedévi pénztári kimutatást megvizsgálni. A tisztviselők hanyagságából netán eredő hátrányokat esetleg a számvevők javaslalára megelőzni jogában állván, súlyos vétség esetében a jegyzőt, vagy pénztárnokot, vagy ügyészt működésétől a legközelebbi közgyűlésig felfüggeszteni s azokat helyettesíteni. A közgyűlés tárgyalásaikat elöksziteni, valamint a közgyűlési határozatok végrehajtásáról gondoskodni. A 3. §. értelmében a tanonczok, la-noncziskolák és segédek ügyeinek állandó ellenőrzésére kebeléből egyes megbízottakat esetleg bizottságokat küld ki, ezeknek jelentéseit rendes ülésein tárgyalja és a szükséghez képest intézkedik. 15. § Az elöljáróság havonként legalább egyszer és pedig minden hónapnak egy bizonyos előre megjelölt napján és órá jában rendes, azonkívül pedig valahányszor szükségesnek mutatkozik, rendkívüli ülést tart. Ilyen esetben az eiöljárósági ülés tárgyai az eiöljárósági tagoknak megfelelő módon eleve tudtul adandók. Határozat hozatalra az összes elöljárósági tagok többségének jelenléte szükséges. Háromszori igazolatlan elmaradás esetében az illető tag az elöljáióság határozata által a testületi pénztár javára 20 írt ere-; jéig bírságolható. A/. elöljárósági ülésre a számvevők is meghívandók. Az elöljáróság saját kebeléből titkos szavazás utján általános szótöbbséggel el-kököt választ. Az elnök : a) képviseli a testületet a hatóságok és a harmadik személyek irányában, miért is minden okiratnak, mely által u testületre nézve jog és kötelezettség állapittatik meg, az elnök által aláírva kell lenni. NyHVir p<tito,a 10 Ur. b) összehívja az eiöljárósági üléseket és a közgyűlést s azokon elnököl, adja a szót sorrendben és mond,a ki a határozatot szótöbbség alapján Szavazategyenlőség esetében az elnök >zava dönt. c) a közgyűlés, illetőleg eiöljárósági ha tározatok végrehajtását, valamint a folyrt ügyek intézését vezeti, illetőleg a jegyzőnek azok intézésére nézve utasítást ad d) halasztást nem szenvedő esetekben 5 frtot (elül nem haladó összeget utalványozhat, de erről a legközelebbi eiöljárósági ülésnek indokolt számot adni tartozik. Az elnök akadályoztatása esetében az elnöki jogok gyakorlása és kötelességei az alelnö • köt illetik. 17. §. Jegyző. A testületi ügyek irodai vezetésére egy évre jegyző választatik az elöljáróság által, esetleg nem testületi tagok sorából is. A jegyző fizetését a közgyűlés állapítja meg. A jegyző a közgyűlés és a választmányi ülések tanácskozásait előkészíti, az ügye kei előterjeszti s a határozatokat jegyzőkönyvbe veszi, melyből a határozatok által érdekelteknek kivonatokat ad. Vezeti a tagok, továbbá a testület .területén lévő tanonczok és segédek lajstromát. elintézi a határozatokat és végzi a bttÚUlet levelezéseit. 18 §. Pénztárnok. A testület -j-t-11.Ú55 srxal-lJigaaáfc= A „MuraÜz" tárnája. Modern leányok. — Irta: Tewwrek IatvAn. —. t Ma már nincsenek kis lányok. Ha a modern n.amál az a bizonyos gólya babával megajándékozza, u kérdésre : tiu e vagy lány P a mama boldogan auitogja : .kisasszony-. béták alkalmává gy»kran hallgatjuk a kiállást: Kisasszony, kisasszony, az Istenéri, hova »salad ?1 A hangra ráismerünk, a nevelőnöi huug ez, de hol aa a vállalkozó kisasszony.?... Végre előkerül egy hatesztendős lányka, a nevelőnő megfogja karját, s lanu Kólára kényszerili öt, ahogy illő egy kisasz-»zon y hoz. 8 te azerenoséilen halandó, ki nem is sejted, hogy már nincsenek kis leányok, a 12 éves Hifikével szemben megengeded magadnak a trélás kérdési : Mondja caak Birike, mi maga: lány-e vagy tiu? Binke dühösen elpirul s a szemed közé »öpiii: Se lány, se fiu, ón — nagysád vagjok. Érti ? Ob, On lovagiatlan I Meg ia mondom... Kinek mondja meg és tnil ? Ejb, hál Károlynak ; a hatodoszlályu gimnazistának, aki oly szépen, oly saereimeaen mondogatja \' „Boriska nagy-Jád, g lavasi, de öu még sokkal szebo I* J* valóban ónak kicsibe múlik, osak epp azon, hl\'íy Károly móg gimnázista léhát kio»apnák az mtezetböl, ba párbajoznék, külónbeu móg halalt- osztó íegyveróvel állnál szemközt, oh te jámbor uki nem ludod, bogy ma már nincsenek kis lányok. Ilyen előzmények után 14 éve* lányra ugy kell tekintenünk, mint a ki már elvárja tőlünk, bogy öt komolyan vegyUk. Semmi trélal Semmi gyerekeskedós Caak lessék komolyan udvarolni ós minden óvvel komolyabban. Annyira, bogy mire 18 éves leányhoz jutunk: azzal már más, mint nösülósi szándékból nem is beszólhelüuk. Mert ninosenek ma már gyerekek, az élet komoly, nagyon komoly I Egyszer egy ayolozéves leánykát ölembe ••kartam ültetni. Szavamra mondom csak nyoloz éves volt. Anyja észrevette s indignálva volt. De mit gondol? Erzai már nem kis lány ?... S a kis piczi Erzsi ajkbigygyesztve vógig néaelt engem neveletienségemért. S talán nem is túlzás, ba ugy vélem, bogy miro távoztam : Erzsike a vele egykorú szomszédbeii Arankához Bietetl s izgatottan újságolta neki. Képzeld : ma, csak egy negyedórával ezelőtt egy fiatal ember aa ölibe ajfurt ültetni engem — a mama elölt Aranka csodálkozott: •— Ah I Csak nem akar léged nőül venni ? I Csöppet sem csodálatos, bogy hz emberiaog „erö»ebb--nek nevezeit fele többek közölt a lány-uevetéssel nincs megelégedve. Szerinte nem is az a hiba, hogy netu nevelik a lányokot, de az hogy nagyon is nevelik. Az a túlságos igyekev, hogy a lány minél többel tudjon, azt eredményezi, hogy axt is megtudja idő előtt, amit nem keliene tudnia. Mindea természetesen osakis a »modern leányokra« vonatkozik, kikről mondják, bogy ök képezik a túlnyomó többségét. Szegény lányok I Hátuk mögött mennyi gáncsolás hangzik el, hogyan siedegetik szei a bimbó szirmeil, hogy végül te ue maradjon meg belőle más, csak a tövise. De hibásak-ó ők ? A virág ugy fejlődik, a hogyan ápolják, a ne vihsrt zúdítsatok rá, hogy javuljon, banem napsugarat küldjetek szirmaira, hogy kinyíljék gyönyörködtetően. A „modern lányoku-at nem osak a neveles rontja, de még inkább rontják a modern fialatemberek is. E fiatalság nagyrésze előtt egyáltalán ös-meretlen ax a gyöngédség, melylyel a nöt, a igy a lányt ím illetni tudják, hiányzik náluk a modor nak, társalgásnak az a finomsága, melynek halána alatt a nö szellemi vágya kilejlodbetnék : rendszerint közönséges á viseletük a nőkkel szemben, konvencionálisak s a lányok arra ébrednek, bogy nekik is iiyeueknek kell lenniök, hogy tesseuek. Mei < » n& tulajdonságai közöti nem utolsó az, hogy telsseui kíván. Erénye ez, hiszen hivatása, hogy a l<\\ életét minél kellemesebbé varázsolja. De mit tapasBtttlt, ha a vilagnak bemutatlak? Egyre-másra hallja, hogy a Hatat emberek nem szerelmet keresnek, banem parihit. 8 előbb-utóbb 0 ia kész a maga okoskodásával : A<u jól En sem keresek szerelmei, hanem csupán térjet. Legyek osak asszony I... De azért a modern lányok sem olyan ros-szak, mint a minőknek látszanak. A mit sokan rossza-ágnak vélik: o-iak csintalanság az, modern láuyból is vAlbatik jó feleség, csak a térj tudja a módját, hogy kell bánni az asszonykává. Az igaai modern lányt ez a mondasa jellemzi legjobban : Ah, ha térti lehelnék I Világos tehát, hogy a lérfiakkal nincs megelégedve. Majd megmutatná ö, milyennek kell lenni a tériiuuak, annak a tórhuuak, kiről ha álmodik h u kit az életben nem talál. Legyeu bátor ós okoz. Merész, de azért ud-\' varia a nőkkel szembún s bódítson meg minden vagyonának kezelésére az elöljáróság egy évre pénztárnokot választ a tagok kebeléből : ez veszi be, kezeli és adja ki a les-tületi pénzeket a közgyűlési, illetve előljá-rósági határozatoknak megfelelő elnöki utalványozás alapján A pénzkezelésért vagyoni felelősséggel tartozik 19. §. S z á m v e v ö A rendes évi közgyűlésen általános szótöbbséggel három (8) számvevő választatik, kiknek kötelessége a pénzkezelés és számvitel felett, ezzel összefüggésben azonban az összes ügyvitel felett is, a mennyiben a pénzbeli kiadásokkal jár. őrködni s a netalán felmerülő hiányok elhárításáról gondoskodni. E czélra a számvevő bizottság a pénztárt bámikor megvizsgálhatta és az elöljáróság Illéseiben részt vehet. Ha a pénzke zelésben vagy az ügyvitelben bármely testületi köv.eg részéről oly hanyagsápot vagy pontatlanságot venne észro, melyből a les tületre nézve anyagi kár háramolhatnék, a számvevő bizottságnak kötelesség ez ügyben intézkedés végett az elöljáróságnak, vagy ha a hiba az elöljáróságban volna, a köz gyűlésnek összehivását kivánni; ha az el nökség e kivánatot teljesíteni vonakodnék, a számvevő bizottság az iparhatósági biztoshoz jelentést tesz az elöljáróság, illetőleg a közgyűlés egybehivása végett. 20. §. Ügyész. Az ipartestület jogi vagy az ipartörtörvényből kifolyó ügyeiben tanácsadóul és szakvezetőül egy (1) évre ügyészt választ. Az ügyészi és jegyzői leendők egy személyre bízhatók. 21. §. Vagyon A testület vagyonát képezi: 1. A testület alaptőkéje, mely a feloszlott társulat hagyományaként a testületre szállt és a mely a beiratási dijakkal, valamint a netáni hagyományok vagy aiapitvá-nyokkal és birságokkal gyarapiltatik 2. A testületi jövedelmek nevezetesen: a) a vagyon évi kamatjai, b) a tagok állal fizetett évnegyedi illetékek, leányt, llál van-e ennél szebb hivatás. Szerelni 6a mindég szerelni. Imádni a nőket. De, ha mint lány megleli a férfi ez ideálját : némi konses«iókat nemosak hogy megtesz, de meg is kivftu. T. i. legyen bátor es udvarias íb szeressen, de ne Bzeresse mind a nöt, hanem csak egyet, öt t. i. csak magát a lányt: vegye nőül és szeresse mindvégig. Mert a házas életben minden osak attól lllgg, hogy kik Itsanek egymáséi. Nem is értem: mit okoskodnak az emberek, mikor aa igaz szerelem a legnagyobb és legbol-dogitóbb boldogság. A modern lányoknak éles a megfigyelésök és túljárnak a fiatalemberek eszén. S ha a fiatalemberek nincsenek a lányokkal megelégedve, a lányok se tartják Okét valami tökéletes lényeknek. Kritikájuk osipös s nem egy biu ifjúnak ÍAjna, ha hallaná. Lulu már kapaszkodik, Józsi oly unottan jár, mint egy blazirt gróf, Gyula meg olyan lipe-gösen jár, mintha gombosiakra lépdelne. Károly a diplomájával henozeg, amije ninos óh bok adósságáról hallgat, amije van. DezsÖ monoklit vIhoI a aat hiszi, hogy ellenálhatatlan, pedig osak majom. (iusati rikitó nyakkendőt visel, de e mellett bula mint as éjszaka. Béla selypit mint egy öreg zongoralauitónö, Muki pedig egyre mosolyog, mint egy ötvenéves naiva. A modern Margit igy ssól a leányokhoz mikor egymás mellett vannak : — Ab, leányok szép az élet. Ónak aa a baj... osak az a baj gyerekek, hogy a fiatalemberek kérnek minket felexégOl s nem mi kérjük őket iérjttl. Ab, ba választani lehetne I Mert a modern lánv ia, bármilyen kitanult-nak higyjék is, minden hásaaság között a szerelmi házasságot sieretné legjobban. Költészettel vegyétek körül a lányokat és udvarias hódolattal, melylyel igy az egész gyön* gébb nemnek adóztok Mert asszonyok lesznek a lányokból és lányok voltak aa asszonyok. Asaaony-bői soha sem lehet lánv igazi de ne adja Isten, Jugy ocak egy leányból ia ne váljék asszony. c) az elöljárósági ós békéltető bizottsági tagokra netán kivetendő birságok. 8. A közös vállalatok tiszta nyereményéből a külön szabályzatok értelmébenja testületre eső rész. 4. A mult évről netalán maradt többlet. 22. §. A folyó kiadások fedezésére köz vetlenül nem szükségelt pénzek magyar járadék-papírba heíyezendök el- 28. §. Vagyonkezelés. A bevételek és kiadásokról évnegyedenként jelentés és az óv befejeztével okmányolt számadás készítendő, mely a számvevők Által felülvizsgálat után az évi közgyűlés elé terjesztetik 24. §. A pénztárnok bárminemű fizetést csak nyugta ellen és szabályszerű utalványra teljesíthet. Szabályszerű utalványnak tekintetik : o) bizonyos időszakonként rendesen ismétlődő fizetésekre nézve oly fizetési iv, melynek fejére sz utalványt tartalmazó elöljárósági határozat az elnök, jegyző és egy számvevő aláírásával fel van irva s mely az egyes részletek nyuglatására alkalmas rovatokkal el van látva. £) kisebb 6 frtot meg nem haladó ösz-szegekre nézve, az elnök által aláirt utalvány c) minden egyéb kiadásra nézve az elnök, jegyző ós számvevő által aláirt jegyzőkönyvi kivonat. 26 §. A vagyon és pénzkezelés további részleteire nézve az elöljáróság kezelési szabályzatot dolgoz ki. 26 §. Felügyelet. Az iránt, hogy a testület a jelen alapszabályok és a törvény értelmében működik, az iparhatásági biztos Őrködik, a ki is a testületi e\'őljáróság minden ülésére, valamint a közgyűlésekre mindig külön meghivatik. 27 §. Békéltető bisottHág. A testQ\'et kebelében a tagok és a tanonozok vagy a segédbk közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére az 1884. t. cz. 141. §-a értelmében békéltető bizottságot szervez. 28 §. A te;tí\\let feloszlása. A testület közgyűlési határozattal nem oszlatható fel. Ha azonban a testületi tagok száma 60 re olvadt le, ez esetben az iparhatósági biztos jelentése alapján a törvényhatóság jelentést tesz a kereskedelemügyi Ministeriumhoz a mely az ipar- és kereskedelmi kamara meg-hal\'gatásával a testület fenmaradása, esetleg feloszlatás esetén a testületi vagyon hova-fordítása iránt határoz. 29 §. Szakosztályok. Az ipartestü\'et az egyed iparágak vagy Iparcsoportok szak-érdekeinek önálló képviseletére szakosztályokat szervez, a melyeknek ügyrendjét az illető iparágak, vagy csoportok képviselőinek javaslata alapján az elöljáróság előterjesztésére a közgyűlés állapítja meg. Felhívás az országban lótsxő önzet kereskedelmi tártul átokhoz. Az 1896-iki ezredéves országos kiálli* tás V. (kereskedelem pénz, és belögyi) ezoportjában külön ostály van tervezve a kereskedelem érdekeit szolgáló intézmények számára Ide tsrtoznak az összes kereske-de\'mi társulatok és egyletek, a melyek bármily uton, ha csak társas összejövetelek és felolvasások által is, a kereskedelem érdekeinek azemmeltartását és előmozdítását tűzték ki feladatokul. \' A osoport programmja szerint e társulatok egy-egy dolgozatban ismertetni fognák történőtöket, keletkezőtöket és működésük viszonyait s esetleg rajzokban és fényképekben bemutatnák helyiségeik külső alakját és berendezését A szóban levő társulatok közül azok, a melyekről h csoport intéző bizottságának tudomása volt, kösvetienül már föl lettek szólitva a kiállításon való részvételre. Meglehet auonban, sőt valószínű, hogy több kereskedelmi érdeket szolgáló társulat, minthogy ozimükel a bizottság nem iimerte, nem kapott felszóllitást. Ez uton hívjuk fel tehát az illetőket, hogy a föntebbiék szerint a kiállításban részt venni és ebbeli határozatukról a kiállitá3 igazgatóságát folyó évi május hó végéig értesítem szíveskedjenek. Megjegyzendő, hogy ebből semmiféle költség sem az igénybe veendő helyért, sem az installatióért ós felügyeletért nem fogja Őket terhelni. Egyben fölhívjuk a társulatok közül azokat, a melyeknek birtokában a régebbi szabadalmas kereskedői társulatok hagy, tékái (szabadalmi levelek, számadási- és jegyzőkönyvek, kereskedői ozéhládák, pe-osótek stb ) vannak, hogy ezeket is a csoport kiállítása számára as emiitett határnapig bejelenteni szíveskedjenek Budapesten, 1896. ápril hó 16-án. Falk Wllksa 8. k. Lukács Antal t. k. az 1896-iki oi\'tdéves országos kiállttá ktrukedelem , péiu- ia bltoltlfjfi cBoportjá»ak elnökei. Különfélék. Qlnevatés. Molnár István perlaki kir. járásbirósági aljegyzőt az igazságügyminister ,ur a pécsi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. <£lhtly»iés. Jancsó Gynla csáktornyai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a igaz-ságOgyminiszter ur a debreczeni kir. törvényszékhez helyezte át. — llami segélyek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur a helybeli egyesületi kisdedóvó intézet folyó kiadásainak födözésére ez évre 180 forint segélyt utalványozott ki. A helybeli alsófoku iparos-tanoncziskola föntarlási költségeihez meg 800 frttal járult hozzá, melyet a vármegyei iparalapból rendelt el kifizettetni. - (gskűrő. Zakál Vilmos m. kir. adóhivatali ellenőr mult szerdán vezette oltárhoz déli 11 órakor Zakál Henrik helybeli köz-és váltó ügyvéd kedves lányát, Kornélt. A szertartást, melyet Weber Vincze házfőnök végzett, nagyszámú előkelő közönség nézte végig. Az esküvőt a szülei házoál ebéd követte. Az ifjú pár a délutáni vonattal utazóit haza, a fiatal férj állomáshelyére Alsó-Lend-vára. Tartós, fellegtelen boldogságot kívánunk a kötött frigyhez I madarak tarajii kiáltványa. Az állat védő egye ület közvetítésével, a költöző madarak az idén is kiadták szokott kiáltványukat az ősiség népéhez, — mely a következőleg hangzik: Magyaror zág összes madárserege ez évi húsvét táján tartott első gyűlésén a következő manifestumot bocsátotta ki: „Visszatérve messze idegen földről kedves régi hazánkba, s visszaköltözve erdei és mezei, lápos és tóparti, városi és falusi lakunkba, újra békés és boldog családi életre készülünk. Magunkat én leendő fiainkat az emberek hathatós védelmébe ajánljuk s bizton reméljük, hogy öregje fiatalja, apraja-nagyja életünknek kegyelmez, sérelmet nem követ el rajtauk, s a szabadság drága kincsétől nem foszt meg minket. Kü\'önösen esedezünk, hogy annyi fáradsággal rakott fésikeinket megkíméljék, tojásainkat el ne vegyék, fiókjainkat ápolásunk alól ki no vonják, s velünk mindig baráti szívvel bánjanak. Hálás viszonzásai vig ugrándozá-aunkkal, repkedfesel füttyszóval, énekkel ós csevegéssel mulatságot szerzünk kedves ba, kainknak, s ft fAkon éa cserjéken, bokrodon éi növényeken, mezőkön, s a rajtuk legelésző házi állatokon garázdálkodó élő idi rovarok puiztitá«« által hozzájárulunk erdő, mező, kert éa liget viruló állapotához. 8 Itten\'e&ép világa a pompás alkottam fölött érzett gyönyör növeléséhez". E kiáltványunk terjesztését a magyarországi tanítók és tanárok összességének kegyes figyelmébe ajánljak . A madarak húsvéti országos kongrosz-szusánuk megbizottjai: Gólya, Pacsirta, Fülemile, Fecske. — ffalla a furában Hónapokig volt a vizben egy 68 éves öreg uri ember, kinek hulláját az alsó szemenyei révnél fogták ki a Murából. Ugyanis még ez év január 8^án Simon Mihály volt alsó-lendvai utbiztos Mura Szerdahelynél öngyilkossági szándékból a Murába ugrott s benn is veszett, ugy hogy hozzátartozói hollétéről nem tudtak semmit, csak most, midőn a közigazgatási vizsgálat a hulla azonosságát megállapította, értesültek az öreg ur tettéről, melynek elkövetésének okát senki sem tudja. jxrfi érős hírek a „M. K.u 1790 ik évfolyamából. — Ezen hónapnak 8-dikán, mulatságos vadászatjok volt a nagyobb Fő Ilertzegnek, mindjárt az Auke>t mellett le\\ő erdőben A Ferenoz Fő Hertzeg után levő FŐ He\'tzeg Ferdinánd 4 szarvast ejtett le lábától, melynek annyival inkább ö ült, mert ez a szerentséje Olasz országban nem lehetett, ugy mint a\' hol nagyon ritka madár a Szarvas. A\' több FŐ Ilertzegek ellen ben, nem a legjobb szemmel nézték Báttyok fzerencséjét: mert Ők osztán edgyet sem lőhettek ; minthogy a több Szarvasok mind által vették magukat a\' Dunán a\' más részbe. — A napokban egy hijjok esett véletlen »z apróbb FőfHertzegeknek. Eltűnt t. i. közőlük egy 5 esztendős igen eleven Fő Hertzeg hirtelenséggel; ugy, hogy a Nevelők észre nem vették. Keresni indultak a Fő Hertzeget minden azobákban ; de osak nem találták. Egyszer a\' királynak, amint oz asztalánál dolgozott meg-tsipi valami a lábát, raellyct légy taipéanek gondolván, tsak megrázza a lábát ; hanem nyomban még sajnoaabb osipés esik a lábán. Akkor az asztal alá tekint a király, \'s látja, hogy olt kutzorog a\' nem találtatott B\'ő Hercz\' g, ki is rá mosolyodván a királyra, igy szol a fin nyájas bizalommal: ,ltá szedtem most "gy e Uram Atyámat ? A király megf* nyegette Atyai módon a kis Hertzeget: „Várj, ugy mond, Te csintalan, majd bé-adlak az édes Anyádnak, hogy roszszul vi seled magadat, s vissza küldőt Florentziá-ba. Melyre megijedvén a kis Hertzeg kérte az Atyát, hogy tsak mOst ne küldesse visz-«za Florentziába nem fogja már azt többször tselekedni. galaloiás. özvegy Tomka Györgyné, "Zül. Péntek Terézia asszony, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele után 66 éves aoiában f. hó 24 én éjfélután elhunyt Alsó-Lendván. A boldogult hült tetemeit 26-án helyezték el örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozatot 27 én d. e. 8 órakor mutatták be Mindenhatónak. A boldogultat 4 gyer-meke h 2 unokája siratja. Örök világosság fényeskedjék neki. A kaaz^rnya ügy. A lovassági kaszárnya ópiiéaének Ugye, mely már-már tengeri kígyóvá nőtte ki magát, a folyó hó 27-én d. u. 3 órakor megtartandó városi képviselőtestületi gyűlésen kerül végleges döntés alá. Az érdeklődés a kaszárnya uKye iránt terméesetesen igen nagy ; mert elvégre 18 nem lehet tőle elvitatni azt a kihalást, melylyel a áros jövő fejlődésére nézve, bárminő ered-^ónynyel Is, de mindenesetre birni fog. De viszont »Pgodalmak is merülnek föl a költeégeket illetőleg, yaJjon el fogja-e birni a kie város azt a* óriáai \'"bet a jövőben, melylyel e majdnem félmillióba »ertllö komplex a város vállaira nehezedni fog. A számítás szeriül 463 ember és 418 ló fogna elhelyezést találni as épületben, melyek után 16899.50 illetőleg 9154.20 frtot fizetne a vármegye, melynek 30 ^-ját, 5069.85 illetve 2740.26 Irtot a vármegye kntonabei»zálláolás oaimén vlsz-sza fog fizetni a városnak. Ez a 7816 frt II kr. valamint a kino<lár részéről bér fejében a váróénak fizetendő 19658 frt 9€ kr. tehát összesen 87175 frt és 9 kr. az összeg,, mit a város kaszár nyája után évenként, mint jOtédelmet, élvezne. Az épület 400,000 írtba kerülne. Ezt az összeget a város természetesen kölcaön utján szereaha\'né osak be. á föltótelek azonban meglehetősen kedvezőtlenek ! mert 25 évi törlesztésre 7-6 saázalékra, 50 évi amorlizáolóra 5 4 százalékra kapná meg a város a kívánt kölosönö&aaeget. Csakhogy az első esetben 80000 frt a tiszta amortizáolonális ösz-szeg. mely az idővel mindenképen fölmerülnridö tatarozás! költségeken kivül egymagában i- 8000 frttal lépi tul a födözetet, akkora összeg, mit a város nem viselhetne el. Az 50 évi törlesztés mellett 2500 irtot takarítana meg a város, évenként Ex elönyösebbnek látszanék tehát, osakhogy kérdés, hogy a 25 év után, a meddig a kincstár kötelezettsége a bérletre nézve terjed, ha az állam a kaszárnyára bármely tekintetben nem reflektálna, mit osinálna a\'város az épülettel; hogy értékesíthetné aztj; hogy pótolná azt a 20.000 frloi évenként, melylyel a megtakarított s kamatoztatott évi 2500 irtokból a lefolyt 25 év alatt nyeri töke után gyümölosül kapott 6200 Irinyi kamatot a szükséges törlesztési összegig kiegészítené. Ez és efféle controversiák merülnek fel, a mikor a kas/árnya kérdését elbírálják s ép azért nagy a felelősség érzete, a mikor sorsa fölött a döntés történik. A lanáos egyébiránt 7 szóval 2 elleué-ben elfogadhatónak találta a föltéleleket s igy előreláthatólag a képviselőtestületben is meglesz hozzá a szükséges többség. TJj vaanti menetrend. Május elsejétől fogva a magyar királyi államvasutak Csáktornya —zágrábi ón Csáktornya—boba- kis ozelli vanalain a küvetkexö ukvonatok foguak közlekedni: A esáktornya—zágrábi vonalon : A Csáktornyáról Jelenleg reggel 6 óra 50 perozkor Zágrábba induló vonat, onnan közvotlen csatlakozással a déli vasul gyorsvonatához Prágerhof fe\'öl már reggel 4 óra 49 peroikor fog indulni és Zágráb m. á. v. pályaudvarba délelőtt 10 óra 54 perozkor érkezik meg. — Csáktornyáról reggel 6 óra 15 perozkor, csatlakozással a déli vasútnak vonalához Budapest felöl, egy uj vonat indul Novimarovba, a hová reggel 7 óra 37 perozkőr érkezik; továbbá Varazid-ról éjjel 12 óra 16 perozkor és reggel 6 óra 15 perozkor egy-egy uj vonat indul Csáktornyára, a hová éjjel 12 óra 43 perez, illetve reggel 6 óra 43 porozkor érkezik s ott csatlakozásban áll Prágerhof felé a déli vasútnak gyors, illetve személyvonatához 5 Csáktornyáról pedig éjjel 1 óra 80 perozkor osatlakozással a déli vasútnak Budapeat felöl érkező gyorsvonalához, szintén indul egy uj vonal Varazsdra, a hová éjjel 2 óra 4 perozkor érkezik. — 2. A o-tákiornya—kisczelli vonalon; A mull nyáron Kisczell ós Zalaegerszeg között mindkét irányban közlekedett é» Kis-Czellen a gyorsvonathoz Budapest felé, illetve felöl csatlakozó személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. Ezen vonat Zalaegerszegről reggel 5 óra 25 perozkor indul ós Közelibe délelőtt 8 óra 45 perozkor érkezik, Klsozellböl pedig este 6 ora 50 perczkor indul ós Zalaegerszegre éjjel 10 óra 12 perozkor érkezik. Ezen vonatokon Ukkon, Tapolcza felől és felé, \'fürjén pedig Zala-Szent Gróth felől és felé csatlakozások ismét léteaitleinek. Hscalay-Baróti „A magyar nemzet története" oz. millenáris emlékművéből most kaptuk kézbea a 12. füzetel, mely már IV. Béla korát tárgyalja, rendkívül eleven képét festve a tatárvésznek. A kiadók a füzethez egy gyönyörű azin nyomatú melléklelet is csatoltak ; hü mását a péc«i ó-keresatóny »Irkamra amaz ismert falfestményének, melyet eddigelé osak a Magyarország Kégésaeti Emlékei közöltek. Külön melléklete e füzetnek a pannonhalmi apátaág kiváltság-levele is, mely eredeti fénykép után van czinkografálva. A s/övegbe nyomott illustráoziók is figyelmet érdemelnek. — A Szalay Baróli-féle történelmet ismételten melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe, beoses munka s a mellett sem oly nagy terjedelmű, sem oly drága, hogy a köaépoaztály i« meg ne szerezhetné. Egy füzet ara oaak 30 kr. éa mintegy 60 fűzeiben az egésa munka teljea\'lesz. L E 6 U J A B B. A Tinct. Caps^comp. mindig mint Horgony-Pain-Expeller kérendő és cao-magolások »Horgony« nélkül, mint nem valódiak visszautasitandók. A kaszárnya építése ügyében tegnap d. u. 8 órakor megtörtént a végleges döntés nagy érdeklődés mellett. VA város képviseli 27 szóval 12 ellenében — távol 13, elnöklő városbíró nem szavazott — kimondották, hogy a kaszárnyát fölépitik s Ztegler Kálmán határozati javaslata értelmében a megállapított törlesztési födözet tekintetében a vármegye hozzájárulását kérik. CSARNOK. Nevető betűk. Nem a nidgam portékáját áruigatom. A napokban a kövgtkező megyei ötleteket szedtem ö-isze. Ezt a czimet adhatnám neki: a mi nevető megyénk. Egyik megyei városunkba az indítványozás hajlandóságban leledző városatya, reflektálván egy előbbi szónokra, ki indítványát a hiteles városi sertésmázsáló készség felállítása tekintetében melegen pártolta, — így érvelt: Csak két okos ember van itt, a ki előttem szólott, meg én. - Én is, ő Í3 akarjuk a sbrtésmázsálót, de nem akarjuk a polgári házasságot. Párbajvélséget követett el egyik megyei fiskálisunk. A városi szenátor az ügyéazség megkeresésére vagyoni£és erkölcsi bizonyítványt állított ki\'róla. Abba a rovatba, hogy van e vagyona, ezt irta: még nincs, de lesz, mert nem hiába kös és viltóyjügyvéd. A magaviseletről való rovatba, pedig komoly, határozolt vonásokkal ezt irtajgbe ijloyalis. * Ez meg a megye egy nagyon jci-pici falujában történt. Tányéroz a czigány, lökdösik a legények a réztalláriumot. Az egyik legény odaszól a társának. — Mennyit hajítottál, hó ? — Négy vasat. — Akkor »per tuk« vagyunk- * A törvényszéken pedig a napokban a következő kaczagtató váltó járt körúton a hivatalban: Elfakadtam Sírva János. E helyett: Elfogadom; Sírva János: • <» Szintén a hét "derekán egyik megyei községi képviseletünkben ülés volt. A falunak van egy eleven lelkiismerete, ki nem hagy szó nélkül semmit A lámpaügyben felkelt helyéről es nagy gesztusokkal szónokolt, a biró orrát is veszély környezvén. Rászólt a biró. Makó uram, ami sok, az sok! Tud\|a meg hogy ez nem képviseleti állás, hanem üiés.\' Makó, igy hivták a veszedelmes szónokot - leült: — Igaza van a biró urnák, ez nem képviseleti állás, hanem ülés és nem mert többé egy szót sem szólni. Felelős szerkesztő: MAB6ITAI JÓZSEF. Laplulajdonoa és kiadó; FISCHEL FÚLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) r» XII. tečaj Vu Čakovcu, 1^5 28. áprilisit. Broj 17. M 8 nr«dnlk»m moíl j« avaki >Un govoriti m»d II i IS »lirom. — Sr« potiljke tKoć« m »adrlaj« »o-riaftk, B«J M poílljaju na ím Hariltal J«Af» uWilki « (Vkotm. i Xx«UJjtTo: riMh«! Filipov kua m ftUfUU i »tanan« potflM. I\'redplatn« muh \|ei Nu celo leto ... 4 fit Na pol leta ... t frt Na četvert leta . . 1 fc« foj«dlnt broji koftUJ« 10 kr. Ob »• polt r«l»A« i (kl rftAuuJm. mm horvaliskor a I naagfarakoaa j«>Elku lxlaieél družtvenl zuaimt veiil I povuéljlvt llnt sa puk. fc Ir.l a.x,1 aviiiclV»tlJadan 3«d.<baalcrat 1 to: vu. o Trolira. Službeni glasnik : „Međimurskoga podpomagajučega činovničkoga družtva\'C,.Čakovečke aparkanse", „Medjimurske sparkaW. -—-----m - t t. d. t ji--nT 11 \\, Odpušćenje gornice. Aprila Šestoga je orsačko spravile raspravljalo jako znamenitu zakonsku osnovu o gorićnih gospodarov. Staroj i vruCoj nevolji gledalo je, da ae sakonom pomore. Gorićne gospodare oslo« bodilo je od onih neprilikah I nevugodnostih, a kojimi su jih terSili sa eg2ekuoijom zaostatke gornice. Zakon, k»»j na novo pole^ćicu goričnim gospodarom osigurava, za réditi se plaćanje gornice, govori sljedeće : \'> §. 1. Naputek se daje ministru finan-ci ah, da dug gornice koj je do konca 1894. opet narasel ; ali zaradi elementarne nesrei e ili nesreće zrokuvane od filoksere, nemre se o4 gorićdoga dohodka nikaj stérjati, samo bi se moglo na negibivi iméíek putem eg-žekucij.e, — da taj dog minister flnancijab izbride § 2. One bivle gorice, koje se vezda sa drugi kakov prirud hasnuju, i koje se je gorićni dug poleg čistoga katastralnoga prihoda ljeta 1891. zak. ól. I § 6. podpunk* tomom c) snizil, pod naslovom duga gornioe počem^i od 1895. ljeta, zemljarina nebudo se dvojvrstdo zahtövala. Ako pek cdli stojeći dug črer 26 l;et ae nebi mogel isplatiti, onda se postojeći dug bride §. 8. a) One pako gorice, koje su sa filokserom ili drugom kojom nesrećom bile sfondane, pak ako bi se ove gorioe znović nasadile s takvim trajem, koje odoljeva filokseri, onda se jo4 nelazeći\'dug gornioe izbride b) Ako pak koj gorični gospodar ielji, da si svoje skrčene gorioo novo zasadi, ili pak je več zasadil barem \'/4 dél (jednu petinu), onda mu se njegova goruica na pet Ijet odgodi od plaćanja, — ako pak za pet Ijet \\so /.asadi, onda mu se céli dug gornice izbrifle, vu protivnom slučaju, kultko bude zasadil nove loze. tuliko mu se bude duga brisalo.\' o) Pod punktomom §. a) i b) popisane gorice, koje su se od 1893. ljeta januara 1. počele saditi ili se vezda bi sadile znović, praktičen naputek daje minister finanoijah i minister poljodelstva. §. 4. Tam gde su se poleg ljeta 1894 ? XII. zak. ti. glava VIII brežne obćine konstituirale i gorice po filokseri ili po d< ugi elementarni nesreći sfondane, ima se od svih goroah plaćanje gornice za 8 ljeta odgoditi; ako se pak vi; to doba nasadile bi vse gorice, onda so bt ide ves dug, — vu protivnom slučaji, kuliko bi se nasadilo, kak kaže § 3. toliko bi se duga brisalo, a tim je opUnovlaSćen minister finaucijah. §. 6. Vu § 3. napomenjena poleSćioa i vu takvom slučaju se daje ako vlastniki (gospodari) goricah, koje su po nesreći sfondane, mesto (traja) posadiju sad\|e (voća — jabuke, hru ke, slnve, ćreinje i t. d ), tak da jim ovo dohodek dona a, vuftivaju ae isto takove poleflćioe za brisanje duga gornioe, kak da bi sadjenje loze (trsja) bili obavili Za kredno sadjenje sada budu putem naputka odredili ministri financije i poljodelstva §. 6. Izver.iavnn;e ovoga zakona povjereno je ministru finanoijah i ministru poljodelstva. N. Hrana. Ocet. C Ocet, umé eno ga upotröb jujaći, k priredjenju nekojih jelah je potrébiti, k n iho-▼o probavljivosti pripomaže, tak n pr. vrlo olahkoiuje k probavljivosti talate, ali ga neumréeno upotréblavamo, razdražuje £e. ludca, te mrPavost prouzrućuje, osobito, ako neje dobre fele. Gustoput krivotvore octa. naročito sa sumpornom kiselinom, kaj je jako pogibeljno zdravju. Cukor I med Oukor oživljuje — te je i hranivo srédstvo. Ugodnu duhudaje mnogim nalim hranam ; lahko je probavljiv i hraniv. Ali né je smeti od njega mnogo jesti, ar pokvari želudac i napadne zube. Rsvno je tak i med. U mrzlom ga je mčstu treba držati, ar inače fietno se skisa. Meda gustoput krivotvore i oponavljaju, poglavito a farbanim dkrobovnim syrupom ZABAVA, _ Novi novci. 1 izbilja se je tskov nadel I U uedelju poslie sv. mele, kad je Tonček z Maricom liepo čedno iz cirkve sv. Gjur-gjanske u Hodolane, kak oavaduo, ilel, posmehaval se je potajno te se moglo vid* ti. da ina nekakovu tajnost, koju Ipak nemre prav skriti. „Marica, danas imam« — veli joj putem idrć — ,Ako uVttk uebude illó, ondi dam svemu skupa mir." Ona je dakako hotela saznati, kaj si je preduzel učiniti, ali Joj je odgovori . da ga nikaj uek ueizpitava. uego samo neka trpljivo počeka, već bu sve saznala. Doiftvli do liarićiuoga doma, ostal je i danas, kak po nedeljah navadno, Tonček oude pri obedu, a po obedu bil je oavadeo staromu Milki, koj je bil već slabog vida bez očalov, li MurakOza novosti (teti. Ali danas >e Tonćek odmah po obedu staue I domov odpravlja. „Je, kaj ai se teč odpravil- — veli mu stari Muka - »Zakaj tak naglo odbađjal ?" »No znate, muram se iarili, da željeznicu nezakasnim u Čakovec" — odgovori Touček — fje zaradi zadnjeg termina".• »Kakvog termina?« — zapita Mi»ka— „Imád pri sudu posla?" ,Ab, kaj bi tmal« odgovori Touček — »Samo je radi tih novih penez. Sutra najme je zadnji termin, pak moram stare novce za nove premeniti. ili m mo i onak dosta ta stvá.- srdi, kad se öoviek u u juj uidt uerazme, pak nebi rad bil tih uekoliko foriutov kvaren, makar da ih i ueimam puno." »Kaj to govoril ?« zapita ga uzbuujeno Milka — „Z-kakvemi novemi penezi ? — Jeli s-kruoami ?• — »Sara neznam prav« — odgovori Tonček — .Ali misUm, da je bolje ako so prije pobrinim, nego da bi poslie bil kvaren. Jet kak se čuje od sutra vać stari UOvci nebudu niát vriudili. — Auda zbogom, sutra dojdem nazal." Miflka jod bolje uzbunjeu zakriéi : »Čekaj malo 1 Taki mi povedj kak\'se to stemi ataremi i novemi uoroi ima." »Km Vam je to sve jeduo — odgovori Tonček — »Kad i onak ueimate gotovčiue, a ostali irnetek uepropuda sa suti aduj m terminom, jediio se stari uovci ,od sutra mogu za uove izmemt\'.* Midka vudri takom srdito po stolu: nP k zakaj to nisu dali ved prije prebubajati V »Em sve samo o tom govori" — odgovori Touček — »Ne vi neidete uikam, pak zato niti niste ćuli nikaj o tom." »Tak je tak- — odgovori Midka - 0 A kad ide vlak?« Te pričme po žepih uz* buujeno iskati. »Žarite se dati, ako koj forint Imate" — veli Touček — »Jer do željeznice je jol dalko a u četiri sata v.ć ide iz Kraljevca u Oakovac." »Je, je, takiu — vikne Milka te n naglosti bal uemre nikaj najti, konačno ipak potegne iz žepa ključa te 4njim odpre ormara. Iz njega vzeme najprije punoga mohura, kojega metue ftveueé na stol. .Tak, ta su tame dkude po dva forinta, ne treba brojitl, koliko stoji gore napisauo, toliko je u uutra." Touček vzeme smieleći se težku raoáuju 1 hoće Injom oditi, aH stari na debelom za-zakrići za njim : „Čekaj jod malo, iod niamo gotovi, jol je jedna aaćka." Te zvadi 1 ovu iz ormara. — „Pit, pst, izbilja, tu odzad je jod-bugjilaoift . . . budi tak dobor ... sve ■kupa je devet sto i šestdeset forinti, i jo.-) samo ov paklec fertal forintakev dojde k\'toiua, ouda je baá hiljada.« — i Tonček je to »ve skupa pazljivo na kuji 9 manualnim 8 melfom, u voskom j t. d priinčdajuč jih modu. Dober med more se prepoznati po tom, da se u vodi podpuno raztopi, dočim u krivotvorenom medu tudje sastojne nego cčstice se u vodi neriztope, nego se dolé sedu. Pekarine medeni kolači. Med Cukronjaci i cukornatimi peka rinzmi, su šuto i osob to zeleno farbani sa olrovnom farbom prigotovljeni. Ovi bu — zdravju —• pogibeljni zdravju te jih se morati čuvati. Pitja. - Pitja podavaju čovfiku potrébnu tekućinu, te pokraj toga njim je svrha, da podpomažu probavljanje. Trovrst na pila razlikujemo, vodu,, koja nam }e neobhoden napitek ; alkoholna i dideča, pitja, koja su u većoj Hi manjoj méri razdražljiva ili uznemirujuća. Voda Čista \|voda najzdravije je pitje. Za napitek najbolja je friika previdljive brez farbena i brez duha voda. Poleg ovih svoj-stvah »poznati ae mora dobra pitka voda, da u njoj mohunaato sőmenje fri/.ko kipi (vii) ili capun u njoj lehko se pčni, kak to u vodi deždjovnioi, — ZdenCna voda redo vito je menje dobra zi pilo, kak voda iz vrčla (zviranjka), ar je gustoput smetna zemlja« ü kojoj se zadržava. - Ako je zdeneo blizo iekreta ili smetidća, onda je redovito nezdrav. Namesto ovakva treba je drugoga izkopati, daleko od smetljive zemlje. Mutnu vodu treba je precediti ćrez dobro cédilo — od kamenaBtih i péskovi* tih naslagah. Alkoholna voda. Najobičnije se hasnajuóa alkoholna pića su vino i žganica. Razdražujuća njim svojstva alkoholnoj sadižine, od koje vide manje zavidi njihova jakost. Vin t je zmed alkoholnih pićah naj* zđravifie, ali samo med jelom i to u malojga méri uživajući. Osobito je onakvim hasno-vito, koji se mnogo trudiju, slabih tölesnih ustrojah ljudem pak navlastito je hasnovito za mrzlih i mokrih godi9njih dobah. Vino su navadni jako gustoput krivot- voriti, osobito pak črljeno vino. I umétno délano vino proizvadjaju Ovakvo je škodljivo zdraAju naroClto ako je olovnatim oukorom krivotvoreno, čime sladek tek davaju oukoru Ili ako ga m renj zadržavajučim fuksinom na čerljeno farbaju. Žganjca i u občo sva ona alkoholna pića, koja s vinskog alkola, krumpira, cukora i zrnja prigotavljaju, flkodljiva au Osobito je Škodljiva fridka iganica. Dobru staru iganicu osobito sa mrzlih i mokrih vremenah jako umöreno, mogu odrasli uživati. Za döcu je žganioa pravi otrov, kak u valikoj méri i za odrasle <, Iz proklijajućeg ječmena i hmelja pro izvedeno pivo zdravo je pitja. Muogo menje razdražuje, nego vino, ar vrlo malo alko hola zadritva. Dlfiuća pića. i Izmed di~ućih pićah največma »e has-nuje kava, thae i Čokolada. D lovanje prvih dviju je jedne vrsti, polagano razdražuju ieludec i jaćiju. Böla s mlčkom kava zadovoljavajuće je hranitbeno srčdstvo onim koji ae malo trude. Kava i the#, ako su odvidejaka, preveč razdraiuj u, teprouzrokuju brezsnenost. S vodom,\'a poglavito s mlókom prigotovljena čokolada zdrava je i hraniva Kava, thee i čokolada često se krivotvore. Tak zvana nad- méstljiva kava nigdar nadomčSćnje pravu kavu, ar ravno glavne sastojne dőle kave koffeina, nigdar neza-država. Iz dkorje, repe, figah, žira is zrnja i t. d., priredjuju kavu sasuSenjam i prženjem. Nadoméstljiva kava neima nikakve hranit-bene v ödnosti, te samo peneze razsipava, koji takvu kupuje. Namatnije bude ćinil koji namösto nje mlöko, melja ili meso kupi, ar bu ova prava hranitbena sredstva. Kuhinjska posudja* Na kuhinjsko posudje ima se velika pazka i čistoća obračati. Osobito ku&rfViio posudje mora biti dobro činjeno, inače ae u njih kufernata galica napravlja, koja je otrov. I érepnato posudje je negda otrovno; ar mu je maz olovnati ravno zbog toga je treba < repnato posudje prije hasnovanja sa octenom i slanom vodom napuniti, tim dobro skuhati i zatim izprati, tak se olov iglóra U kufernatih, olovnatih ili oinkovnalih posudah nedtžimo nigdar vodu, kisela pi<a mastna ili kisela jela, ar ove iz takvog posudja otrovnu m»teriju u aebe povleču. Činjena, bojadoaana, p\'ehn ta ili sa željeza zgotavljena peauda, ima se pred •vaku drugu vrat postaviti. KAJ JE NOVOGA ? Potre« vuamene noći. Denes — hvala Bogu — nemamo o potresu vuzmene noči nikaj novoga da javimo. Kaj smo do denes dobili dopisab, dajemo na znanjo nifte redom. Naftemu mnenja o ovom velikom petre&u rejmamo nikaj niti da do-deuemo niti da odv»eraemo,JJall imamo kojekaj, kaj Bmo vu drugih novinah čitali, da izpravimo i oprovrguemo. Prije vsega h ćemo ipak da naglasimo, najmro, da se je prvi najjakái vudarec ovoga potresa iste minute očutil na célom velikom prostoru, pod kojim se je razáitil, najmro ob 11 vuri 17 minuti nekoliko sekundah pred polnoči va Firenci, va Maj-landu, Veroni, Venedikl, Trstn, Ljubljani, Fiurni i Senju, kak I vu Zagrebu, vu ostalih mčstih vu Horvatskoj, vu Beću, linču 8»lc-burgu na severo-zahed, vu Szombathelya 1 Virovitici na izhod. To je, zuanost, da rečemo, stečevina srednjoevropskoga vremena, po kojem a m od dvö Ijoti dogovorno ravna promet na ieljezuicah vu Austro Mag(arskoj, Italiji i Prajzkoj (Njemadkoj). To je moment, koji bi geologi trebali ozbiljno da uvaže. Istovre-meno8t potresa na tolikim silnem prestoru more vnogu dovezda nju teorija o bitnosti potresa da izpravl. Gde je bil centar ovoga potresa, nije jorfće uotanovljen. Đruttvo južne željeznice kale, da se taj ceutar nahadja vu Posaviju od Zidanogmosta proti Ljubljani i Kamniku, dočim ga mudrost bečkih tornalistah igće vu samoj Ljubljani, a to zato, kaj je Ljubljana najvide stradala, a da zato ipak nije stajala u centru potresa; ar učinci potresa odviše vn velike o zemlji ću i o načinu, kojim su hiže kojega varala, gradj^ne. zgrnul i rekel : fGlej, glej, Miéka je na to sve zaboravil, drugač bi vtć radi vienčanja s Maricom bili ua čistom. ,Za istinu, čisto Bam zaboravil" — odgovori Midka, te &i ves zrneten poteguo kapu na drugo vaho. — Kad mu je Touček, koj so je izbilja, ali ;po dragem poslu, ou dau moral u Cako vec peljati drugi dau blistajuče ne po dvadeset krunah komade nabrojil, napravi Miika odmah iz ujih dva kapa: „Ovo ovde pojde opet u mehur a ov drugi kupee je vaö, ako budete odmah gosti obdržavall. — Ovoga drugoga inehura vam jod k tomu prikažujeuo, ali to vam odmah sada vetim : „šekicu« nedobite, pk makar se tu sad taki na glavu postavitel — Nju mi nebudete zmamili, jer krava uviek gilta te neima nikakovog zadnjeg termina". Mi pak mislimo, da je Touček z Mari-curn zvriemenom i „Sekicu" od starogu Da avoj način izmamil." — \' Znanstveno, ~ Prvi dijak t „Kaj veliS k-danaínjemu predavanju professora Mudrovćića ? Oa veli, da jedna stvar iz druge postaje. Đi se nastupom smrti, samo dotičnoga tiela samo forma mieuia, jer sč tielo na razne dielove raztvara. a iz onog opet nove stvari postaju, koje se poslie raztvaraju te opet nova telesu postaju. Ovak da se sve na svietu u okruga prepo d jenja vrti. Ja to prav nerazmem, nuder mi to dragi prijatelj raztolnaCi, ako rasmes11. Drugi dijak : „Pak kaj to nebi raimé. em je to poBve naravski, Na priemer: Iz suhog grla postaje žedja, iz iedje napijanje iz napijanja pijanočs, Iz pijanoče raučioj^va i glavobol^ (Katzenjammer) iz močiojave i glavoboli opet suho grlo, a iz cieloga vrtenje lUarih a okruga." — Potepeni irnetek- Imetek, kojega čoviek jo» za divota svojih roditelja!) ili poslie ujihove smrti dobije; je različit, Jer dok jedni dobe puue lerbe dobe drugi ciole kotare zenaljah a treći se moraju zadovoljiti aa dvimi ili tri m i rali sleuokoie, dapače ima i takovih, koji od svojih siromadnih roditelja!) jedino dobar nauk a divot dobe, jer im drogo radi »iromaUva\' • i dati nemogu. Ali i to nije za zali lit, jer dobar nauk je često vide vriedan, nego pun bug\|ilarid novac. Dakako da je negda opet pun bugjiiarid vide vriedan, nego svi nauki, najmro pa!- ako su od puuioe. Jedau fidkali pak, kojega kći je za drugoga, mladoga fiikaliia xaoau>. podla, dal je jvomu jednu pravcu, k oj v je saiu ph\|e za uekoga proti uekotnu tieral. Ov mladi dojde ^ol godine pun veselja k-svomu t<«stu te mu povedan da je baá ote dano pravda, koju niti jedan fidkal veé prek sto godili nije mogel dovri ti, sretno dovréil — i to velikim trudom i juiidiikom znanostjum dovrfiil. Tast se nA to očitovanje atrajíoo osupne i zakriči: „Oh ti nesrečni moj zet I Sa ovom pravd um, sa kojum se ti dičte, da si a tak kratko vrierne dovrdil, sm ja moju flkalillju započel, na uja se oslanjajući se oženil, znjom iva svoju dieca ákolal i odbranjivatl dal te lam ju sad tebi za miraz u ženitvu sa kčer-jum da). T\' sad u malo miesedh ju dovrdil i potepel, iz koje bi ti svojum . enum do smrti i poslie jod tvoja dieoa i diece dieca bila mogla živeti« — Lm KolUy, I 0 potresa, koji je vasmene noči potrebi znamenitim dčlom jogo izhodne Europe, do« bivamo po najuovelih vésUh približno vjernu spodobu. Na zahoda, ćini se, da je dosegel Paviju i Majland, te ae obrunci izhodnih Alpah pretegoal na céla Lombardiia i Mije-tačka, Koralku, Južnu Tirolsku do Breanera, Kran\|sku, Štajerska, Austrija i Solnogradska. Na sjevera dosegnul \|e)Pa«ovu i Beč, a zatim sa pravcem proti Szombathelya i poleg Drave pretegaul preko Ilorvatske i Slavonije ra Boeaa i Hercegovina do Krape. Odvad je jalni kraj zgrabil Dalmaciju do Zadra, otoke, Istru i Primorje ter irédnja Italija do Firence i Siene. Granice ovog potresa obuhvaćaju kakvih 280 000 do 800.000 četvornih kilometrah sa stanovničtvom od preko 20 miltjuoah dudah. Sredina potresa bila je va Kralkom gorja oko Ljubljane i Trsta. i Li Fiume sa j»vili, da bo ondi očutili vrlo jaki potres ob U. vari 20 minut, koji je trajal 21 sekunda, ter se do zorje tripat slabele opetovah Voliće sa bile paae ljudstva, asfalt je na korza popacal. Teater bil je puD, ali se je hitro izpraznil. Vnogo ljudstva pobeglo je na ladje, gde je sprevodilo noć. Vu Trsta bil je potres osobito jak. Glavni vudarec sbU se je ob 11. vurl 16 minut zjakom podzemnom halabukom v po trajal je do 10 sekundah. Taki iza prvog vudarca je sledilo viie slabeflih vudarcov Odmah iza prvog vudarca zavladal Je po varaáu strah, ljudi su odbežali iz hižah ter su bežali na pijaee, vrte I pusta m sta, gde su vu strahu sprevadjali noć. Vu gornjih kondignacijah bil je potres jako ćotljiv, vnogo je stvarih pohitano na pod i vnogo oblokov razbito. Ljudi, koji bq ležali vn posteljah, bili sa tak rekuć shičeni Iz posteljah, konji na vulici poplaiili su se i počoll beiati. Povsud se je čulo vikauje, plač i žamor. Vse su vare stale vu fertalj na 12. Vnogi su 1 Jadi pobegli na ladje na morje, gde je bil stralen viher. Nije za izpisati, kaj se vse dogadjalo na vulici. Poleg vsega toga uóga vnogo kvara. Karakteristično je, da je itatua Karla VI. na burzovnom pijacu premeuila svoj poloiij, ter se obrnula na lövő. Kak smo gori spomenuli, stradala je najviše Ljubljana, gde se potres, kak vele, do jutra 7 me vure, opetoval 81 krat, — a bilo ga je i vo uoči od 15. na 16. aprila. Pripovéda se, da nejma oiti jedne bile, koja nebi bila skvarjeo«, doklam ih ima vile, koje aa se zevsema zrnáile, tak na baohofskoj cesti I vo Petrovoj vulici. Prvi i najjakfll vudarec sbil se je ob 11. vori 20 minot. Kanonirska kasarna se je sruftlla, vo muzeja je vnogo kvara, novi teater i cirkva sv. Marija pokvarjene su. Potres se je do tri fertalje na tri opetoval sedem put, a zatim je vsakih pet časov sledila treánja. Pravac potresa bil je od izhoda na zahod. Ljudstvo je beialo va najveklem strahu iz hižah i izkalo vtekaligće na polja i va vagonih na teljezuici.^Vse su vure stale za prvim vudarcem. Skrovov je padal črčp, rafaugi sa se počeli rnlitl, zidine pucati. Ljadstvc je po olo bežati kakti prez glave na pol goli. Bilo je vid Jenjah groznih, Betelnlke sa nosili na blazinah, decu oa kolcih. Vojska je na jaiaoj željeznici od Trsta do Beča. Oug je malo pred Ljubljanom bil zatečen od potresa, ter se je izprva čiullo, da se je nekaj dogo-godilo Da malini i da je cag liflel Iz linjab. Kad Je oapokon srečao dospel aa banhof va Ljubljana, bilo je i kaj videti. Ljudstvo je do vsih stran vrvilo na željeznica, čula se je baka i vika, a pripovédalo se je strahotah i to preveč. Oug je moral duge vu Ljubljani stati, dok je mogel dalje iti, ar je vu metežu vsaki čas stigla nova vöst o novoj nesreći, a potresi su se opetovali. Jednako strahovito jak potres bil je i vn okolici Ljubljane, gde je petero ljadih zaglavilo. Va Kamniku, va Kranja, LéSóa, céloj Savskoj i 8avinskoj dolini va Zidanom mosta, Trebovlja, Laikib, Toplicah i Oelju bil je jaki potres. Potres se je osjetit na dalje vn Oelovcu, Jadenbarga, Lutenberga, Optuju, Marburga, Gradca, Veldenu, Gradilki, Gorici, Fridento, Arka,, Merana, va Cakovou, va Dráva-Vá-sárhelya, va obče va Medjimarja, Bellatincu, Szombathelya, Sopronu, Beča, Papi, va céloj Homtskoj, veklem dčlu Bosne preko Sarajeva, lamalo nč va ctMoj Dalmaciji, Pulju i vu spomenutom dčlu Italije. Krfićenje na dvoru. Aprila 16. ob 11. vurl pred poldan obavljeno je vu palači nadvojvode Karla Ljudevita vu Beča svetčano krićenje najmlaj-fleg sina nadvojvode Otta i nadvojvodkinje Marije Jozefine. Nj. Veličaustvo bilo je na zoćao krlčenju, koje obavil kardinal nadbil-kup dr. Grufla. Uz kralja bili sa nazočni: nadvojvoda Karlo Ljudevit i tovaruflica mu nadvojvodkinja Marija Terezija; princ Gjoro Baski, nudvojvoda Otto i braća mu : nadvojvoda Ferenc Ferdinand i Ferdinand ter sestre nadvojvodkinje Marija Ananoiata i Elizabeta, nadvojvodkinja Marija Immacalata s kćeriu uadvojvdkinjom Marijom Raineriom, uadvojvoda Leopold Salvator sa tovarušicom nadvoj-vodkinjom Blancom, nadvojvoda Fridrik sa tovarušicom nadvojvodkiojom Isabellom, nad* vojvod k inja Adelgunda i princesa Beatrioa bourbonska. Kumoval je nadvojvoda Ljudevit Viktor, koga je za8tupal nadvojvoda Fridrik. Mali nadvoivoda prijel je na krsta imena Maksi-milian Eugon Ljudevit Fridrik Filip Jožef Marija. Po krlčenju bil je vu nadvojvodskom dvoru svetčani zajtrek, komu su bili nazoćui uz kralja vsi nadvojvode i nadvojvodkinje. voda, koja je poplavila dolnje déle varal odplavila je iz belgradskog monopolskog mai gazlna 4 milijuna kilograma soli, zaradi česa je Sava neko vröme »bila podpano osoljena. Kratke novosti. Novi dvorski mester ceremonijah. morala vnoge vuHce saprétl, da se nedogodl vekla nesreča. Od padajočih rafangah i ra* letih se sidinah ranjene je viie ljadih. Jedna dövojka vil predgradjo zdrobljena je od po« rušene sténe, a Jeden soldat, stralmelter Kelnboid od 87. pješačke regimente na smrt je ranjen. Prave strahote pripovédajo potniki, koji lo one noči potovali loel cogom (brzim vlakom) Iz Beča javljajo, da je Nj. Veličanstvo imenovalo vrhovnom dvorskom ceremóniára grofu Kolomana Huuyádyu, pomočnika ia velike dvorske svetéanosti. Novi dvorski meftter ceremonijah komornik i kapetaa vu rezervi, grof August Bellegarde, rodjen je 26. majata 1868. ter je najsUreši sin vrhovnoga dvorskog mcátra kral.ićinog grofaFerenca Bellegarda. Od ljeta 1887. oženjen je s groficom Henriettom LariS-Mönnich. Va ovom se imenovanja nazire doskoralnje penzioniranje grofa Huny&dya. Ogenj vu postarskom vagonu. Iz Soprona se tetegraflrali i Va potar-kom vagona coga, kojl je občil izmed Poiuna 1 Szombathelye, vužgala bo se včera od žareče peči rekomendirana pisma i pakleci novicah. Iz Corne javljajo vezda, da > izgorel i pe-nezoi list sa 14.000 forinti. Osoljena Sava Telegram iz Belgrada javlja: Visoka — Vo Eflztergomu, 16. aprila. Nuncij Agliardi dodel je vu nedelju po poldan Bimo. Primas Vaszari dočekal ga je sa svećenstvom i sprevodil uz zvonen\|e zvonah vu svoja palača, gde je bil obed za 42 osobe. Po obeda raz« govarjal se je nuncij a primasom. Nnncij je telegreflral kardinala Schlanohu vu Veliki Varadin, da ga bode po svoj priliki vo srédo pohodi. Pri svetćauom obeda nsglasil je primas vo latinskoj zdravici nunciju Agllardiju, k »k ga veseli njegov dolazek; Ztmolil ga je, da bade pri svetoj stolici tamačem ljubavi vjer« nosti i prUržnnosti Magjarske. Nuncij Agliardi zahvalil se je i zaključil. .Molim tebe, Čuvara svog odličnog naroda, da nastavil svoja plemeniti borba i polučil željeznici aspjeh.M — Na Krfo, 16. aprila. Povodom do-lazka princese G<sele bil je na vozem kraljic; Elisabeti familfjarski obed, koma je nazoéea bil i poslanik va Ateni, barun Kosjsk sa tovarulicom. — V u Ljubljani, 16. aprila. Ovdelnj-banhof jako je od potresa oltećen, pak sa ga moral j izprazniti. Is starogagftpltala odpremi Ijeni sn vsi betežuiki. Kvar se va varalo joS nemre preceniti, ali iznosi vsikak par milijooah. Va cčloj okolici j ljabljanski usmrćeno je od potresa 7 ljadih. Oirkve i »kole tak u skvarjene, da jih je dala oblaatjjzapróti. — Vu Ljubljani, 17. aprila. Vfiera su bili dva slabi potresi ob 12 vori i ob 1 vuri o poldah Broj akvarjtnlh hižah je velik. Vile od 600 familijah moralo sa \|e preseliti. — Pučanstvo Japana. Jtdhe novine javljaju iz Japana, da je službenom rezultatu pućkog popisa broj ljudstva vu Japanu iznosil 31. decembra 1898. ljeta 41,886.206 duflah, i to 18,905.869 mužkarcah i 20,480.906 ženah. — Pobégel trgovec. Iz Budimpešti javljaj uj: Policija podnesla je proti trgovcu s opravom, Henriku Lissaueru, koji je pred pur dnevi iznlknul, prijavu zaradi prevare. Ostavil je dugov 86.000 for. Clni se, da je Lissauor aa veklim délom ovih penes pobégel vu Ameriku. — Vu Japanu pojavila se e kolera. Iz okolice Hiroiime vumrlo je 40 lju dih — Kaj kofita izvoz inéga vn Berlinu. Varal Berlin obavila vu svojoj režiji čiđče nje vulioah, ter je minula zima bila najostrela. od kak je sam varal preusel ovu dužnost* Izvoz snlga koflta j« ove sime 1,109.702 marke. Dobre žepne I sténe vure za^al očnu moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Cakovou (Pijao, dparkassa). Pri njem s uslmljeju vure takaj za popravek sa fa očnu: ODQOVOBNl UBKüIflK MARQITAI JOZ8BF Glavni »urednik GLAD FKBKNOZ. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért »em alaki, »em finimi tekintetben nem vállal felelősséget a Sserk. Hamisított fakete selyem- Égerünk el egy kis mintát a venni szándékolt selyemből és a hamisítás rögtön kiderül : Mert mig a vulódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban össaepödörödik ós csAkhamar kialszik, maga után osekély barna hamut hagyván, addig a hamisított selyem (mely uiros szinti aaallonás lesz a könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostssállai a festékanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga utáu, mely valódi selyem módjára eoha össse nem pö-törődik, osak meggörbül. Ha valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporaik, a hamisítványé nem. — Ilenneberg Q-. (cs. kir. udvari szállító) Helyemgy&ra ZOrioh-ben, házhoz szállítva, poslabér ós.vámmentesen szívesen köld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből, Svájo-ba czimzett levelekre 10 kros ós levelezőlapokra ö kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéz-* tetnek. i - Graz, 20-ga aprilifia 1896. 21 28 I 08 4 Gabona árak —- Ciena zlika. 1 m-.raázsa. 1 m.-cent. \| frt kr. Buza , Pšenica 6.80-- \' Zab Rozs Zr»b Hr» 6.70-- 6 60-- Kukoricza ó Kuruza stara uj s nova 7---- Árpa Ječmen 6.50— Fehér bab uj Grah beli 8— s Sárga a » > žuti 7— Vegyese „ » zméöan 6,- Lenmag / Len lO.- Bükköny Grahorka 6. -- 1241 tk. 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h gy a beletiuczi takarékpénztár vógrehajtatónak Makovecz Lórincz végrehajtást szenvedett el-leui 92 frt tőkekövetelés és járlékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir. járásúit óság terű letáu levő végfalvi 86 tkv. 63 hrsz. a ingatlan 176 frt ugyanitt 60 hrsz. a. ingatlnn 166 frt és ugyanitt 127 hraz. a. ingatlan 871 ft t kikiáltási árban az árverést elrendelte ós hogy t fentebb megjelelt ingatlanok az 1895 éti mijut hí> 11 én d t. 10 órakor ® tég\'alvi községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási Áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át készpénzben »gy az 1881 : LX. t. cz. 42. §-ában jelzett Árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 -én 3883. sz. a kelt igazság-Ogyminiszteri rendelet 8. g.ában kijelölt ó»adékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. 8-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál e\'ólegee elhelyezéséről kiállított szabályszerű •hsmervéuyt áUsolgáltatuh 726 1—1 Kir. jblróság, mint tlkvi. hatóeág. Csáktornyán, 1896. márcziui bó 81. in BUTORT1NCTURA (máz) melylyel tik lndeuki fényezetlen (matt) bútorait föslheti. — Kapható : HIORAWUTZ ADOLF m«B\|R\|M ém UmtryHmm BUTORRAKTAKABANT VA HAZADON. 4-4 61. szám v. 1896. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102 § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a perlaki kir. játásbifó-aág 1894; évi 1165p94 számú végzése következtében Dr B Glancauik marburgi ügyvéd álUl képviselt Tertenyek József rottenbergi lakós javára Újlaki Lórincz perlaki lakos ellen 160frt a jár. «rejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 832 írtra becsölt 1 méuió 1 tehéo, 1 pajta, 1 sj^kér és 2 kukoriczakaaból áiló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésuek a perlaki kir. jbiróság 6690\|p 1894. száma végzése folytán 160 frt tőkekövetelés, ennek 1890. évi julioi hó 21. napjától áró 6/* kamatai ée pedig összesen 36 frt 68 krbari biróilag már megállap tott költségek erejéig Perlakon a iielyazinén leendő eszközlésére 1895. évi május hó 6. napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel bivatoak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. éa 108 §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1896- évi április hó 22-ik napján. 724 1—1 Stern Frigyes, kir. jbirósági végrehajtó. <Keil (Alajos-fék Pa diózal-fény tnáz v (ULAStJKl) legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára, 1 nagy palaozk ára 1 frt 35 kr. — 1 kis palaczk ára 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb és legegyszerűbb beeresaiö-szer kemény padló számára, 1 köcsög ára 60 kr. Arany-fénymáz képkeretek stb. bearanyozására. — 1 kis palaozk ára 20 kr. jiit i Mindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. OXXXXXXXXXXXXXXXX XXI xxxxxxxxxxxxxxxo # I Ajándéktárgyak nagy választékban. J Ü JX 09 i— 2 X) cc N M O K S ■JD tO ** (V M 4) Ját I* <v M 00 -O O POLLÁK BERN ÁT órás és ékszerési ^ Csák torny án, Főtér, az uj takarékpénztári épüieiben. Ajánlja dúsan felszerelt \\ SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó áraljért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. so a BOJT I Otené árak meiieti, Í^WOOUO^MXKXIXXIXXXX^XXK^X^XXKMMKMKXO (TI I . i Ásványfíirdó lllirilV lír Slavonióban h déli vHHut tár«. AllomAna vastartalmú hévviz 42-50° (§- / PorcxelAn , mArvAny-, kfl-, tükör- és l«ap fürdők, Hire« gyógyhatAs minden nöi beteg-■égeknél. Termékellenség, fehér folyás, aápkór, lovAbbA o«űt, osonltöréa 6b idegbajok-nAl »tb. »lb. Újonnan berendexetí „hidegvizgyögyintézet" . - valamint f U\|f Stkljtíli VIZGYÖ6YINTEZET mely föt. Kneipp Seb. pleb. ur utasításai folyiAn tökéletesen a Worlshofeni „vixgyógy iniéxet" minlájftra épült. A iQrdö orvo»a huaamonfbb Ideig tartóxkodolt Worisholenben tanulmányoxAH végett, ax igaxgatónAg pedig egy — Kneipp Seb. plébAnos ur állal ajánlott a lanult — fürdőmestert alkalmazott Worishofenből. < A lürdöigHzgatÓHóg prospeo us- és fölvilAgOHilással postafordultával ingyen axolgAl. 1 tói janim Í5lg valamint sseptember i tói október iB-lg 30 ssáialék engedménr s sob dk és tűidikbea- 721 2-10 Magyar, német, franczia ée íngol képekkel ókitett • MUNKÁK. \\ —o — Kő-, aczél- s réznyomatu éitzwirtk. Magyar, német, franczia ós angol REMEKÍRÓK MŰVEI. I. \'V Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, atlaszok, löldabroszok, tervrajzok, föld és ggAmbök. Ima- és ájtatosasgi lt Onpek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek h rajzok N ól MŰNK A K 1IOZ A .MURAKÖZ\' társadalmi hetilap kiadóhivatala- FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMÖKERE8KEDÉSE KÖN YVKI ADÓHIVATAL A, PAPIR-, IBÓ és RAJZESZKÖZÖK BAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTÉSZETE CnAktoinyán. Alapíttatott 1850. évben. Szét árak. IIUÖSUl IRATOK KÍPKSKÖWRK minden kor ós nem sxAmAra, minden nyelven, a legdhsabb vá-laHziékb«.,. ISKOLAI * OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, A & Bft A N A ££ Q aswebUöny vek. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. szakAC)*kön:vEK, Előfizetés elfogadtatik minden bel- és külföldi folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre leggyor sabban eszközöltetik. lílegy^Hk lautnh\'zelrébru ha»tmVaiifió /ntekönyveh fotj/lon rakiai on vannak. -r