* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 10.81 MB | |
| 2018-01-15 14:45:18 | |
 | |||||||
Védett  4 | 145 | Szerző: Hoffmann János (1895-1944) | Cím és szerzőségi közlés: Ködkárpit : egy zsidó polgár feljegyzései, 1940-1944 / Hoffmann János Megjelenés: Szombathely : [Önkormányzat], 2001 Terjedelem, fizikai jellemzõk: 140 p. ill. 21 cm A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: SZOMBATHELYI MEMOÁROK Szombathely 2001 Hoffmann János KÖDKÁRPIT Egy zsidó polgár feljegyzései 1940-1944 Szombathely Megyei jogú Város kiadványa Felelős kiadó: Szabó Gábor polgármester Szerkesztő: Feiszt György Borítóterv és tipográfia: Bonyhádi Károly Nyomdai munkák: Szignatúra Nyomda Kft Szombathely Felelős vezető: Balla Tibor ISBN - 963 - 00 - 6868 - 0 ISSN -1587-2777 © Varga Judit BEVEZETŐ Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992-— ben határozott arról, hogy a legújabb tudományos eredmények felhasználásával megíratja a város monográfiáját. A Savaria-Szombathely történetét a római alapítástól 1526-ig tárgyaló első kötet 1999-ben jelent meg. De hiába bővültek a források mégsem születtek Szombathelyről történeti munkák. Ennek az ellentmondásnak a feloldására, a várospolitika és eseménytörténet fehér foltjainak eltüntetésére, a szombathelyi polgárosodás emberi hátterének felderítésére szükségessé vált az „oral history" alkalmazása. Szombathely II. világháború előtti közéletének élő szereplőivel folytatott beszélgetések során több írásos memoár létezéséről szereztünk tudomást. Bár a most könyv alakban megjelenő Hoffmann kézirat nem ennek a munkának a révén került elő, mégis több szempontból rendkívül érdekes, és műfaját tekintve kétségtelenül ez a legértékesebb eddig rendelkezésre álló kézirat. Az öt füzetben fennmaradt retrospektív napló nyelvezete és stílusa kiváló színvonalú, közérthető és így olvasmányként is élvezetes. Különösen fontos és az elkészült mű értékét növeli, hogy a kézirathoz a jogutód családja hatalmas szorgalommal végzett kutatómunkával, jegyzetapparátust készített. A munkában kiemelkedő szerepet játszott Groó Rudolfné, Hoffmann János unokája. A kiegészítésekkel a memoár szereplői a korabeli Szombathely társadalmába behelyezhetők, és így a napló, az olvasó számára érthetővé, a történész számára pedig hasznos forrássá válik. Feltárulnak a család gazdasági és emberi kapcsolatai, érthetővé válnak az események más forrásokból nem kiszűrhető indokai, mozgatórugói. Hoffmann János memoárja különleges dramaturgiáját az adja, hogy 1940-1944 között, a holocausthoz vezető korszak idején íródott. A végig higgadt hangvételű, minden szélsőséges megjegyzéstől mentes szöveg megrendítően szép példája egy egzisztenciájától és jogaitól fokozatosan megfosztott zsidó ember gondolkodásmódjának, az emberi kapcsolatokról, a társadalomról, a családról, az életről vallott felfogásának. A memoár nemcsak napló, hanem egyúttal lírai vallo- 3 más is Hoffmann János emberségéről és hazaszeretetéről. Az általános eszmei értékeken túl a napló szombathelyi szemmel különösen érdekes, hiszen sok alig ismert kultúrtörténeti adalékot, információt tartalmaz Szombathely társadalmáról. A memoárból értesülünk például arról, hogy Pablo Casals koncertezett a városban; a család birtokában lévő műkincseket kiállították az 1912-ben. Megismerhetjük a századforduló gazdagodó polgárságának szórakozási szokásait, házassági kapcsolatait és a gazdasági rivalizálások személyi indítékait. Az öt füzetből álló memoárt keletkezésük sorrendjében, füzeten-kénti jegyzeteléssel adjuk közre. A kéziraton minimális számú tollhi-bát leszámítva, alig kellett javítani. A kiadás során tiszteletben tartottuk a Hoffmann János eredeti szándékát tükröző írásmódokat. Pl: szüleit („Édesapám, Édesanyám") következetesen nagybetűs írással említette, de meghagytuk jellegzetes szóhasználatát („néhány") vagy kiemelésre szánt, gondolatjelekkel tagolt mondatfűzését. |
