1904-05 A Nagykanizsai Izr. Hitközség által fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.45 MB
Keltezés:	2018-08-09 18:16:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	602
Megtekintések száma:	1639
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (111.86 KB) Hiányzik: 51-52. oldal A Nagykanizsai Izr. Hitközség által fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1904-905. tanévről. Szerkeszti: Bún Samu igazgató. Nagykanizsa, 1905 nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: C /i L~n A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1904-905. TANÉVRŐL. SZERKESZTI: BÚN SAMU IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1005. nyomatott fischeL fűlöp könyvnyomdájában. ■ * ■ A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1904-905. TANÉVRŐL. SZERKESZTI : BÚN SAMU IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1905. nyomatott fischel fülöp könyvnyomdájában. i. Iskolaszék. áCV 2010 Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök : Rosenberg Richárd Gondnok : Loewy Ödön Jegyző : Barta Lajos 5 Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Buxbaum D. 10 Ifj. Deutsch Lajos Ujnépi Elek Lipót Griinhut Henrik Halphen Mór Halász Jenő 15 Heltai József Löwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula 20 Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Szommer Náthán / II. Jelentés az 1904--5-iki tanévről. A javító- és pótlóvizsgálatokat aug. 31-én tartottuk meg, a beiratkozásokat szept. 1., 2. és 4. napjain eszközöltük. Felvétetett az alsó osztályba 27 a középső ,, 26 a felső ,, 32 összesen 85 tanuló Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 27 a középső „ 25 a felső „ 31 összesen 83 tanuló Tandíj mentesség. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 20, részben 44, összesen 64 tanuló. Az elengedett tandíj összege K. 8020. Tanári tanácskozások. A tanári kar augusztus 29-én tartotta meg alakuló tanácskozását, melyen a tanév megnyitására és a tanitás megkezdésére vonatkozó intézkedéseket megtette és a szeptember—október havi tanulmányi rendet megállapította. Ezenkívül havonkínt az előre megállapított időben rendes ellenőrző, illetőleg tanulmányi tanácskozást tartottunk, előbbieken minden egyes növendék magaviseletét és előmenetelét tettük tanácskozás tárgyává s a szükséghez képest intézkedtünk. A tanulmányi tanácskozásokon az egyes, különösen a rokon tárgyak módszeres tanítási menete képezte megvitatás tárgyát. Valláserkölcsös nevelés. A tanulók valláserkölcsös nevelése a tanárkar kiváló gondoskodásának tárgyát képezte, melynél fogva az összes tanulók felekezetük istentiszteletén és vallásos gyakorlatain rendesen résztvettek. 4 Tanulmányi és fegyelmi állapot, iskolalátogatás. Az intézet tanulmányi és fegyelmi állapota, valamint az iskolalátogatás kielégítő volt. Egészségi állapot. A tanuló ifjúság egészségi állapota az egész éven át kedvezőnek volt mondható. Daczára a városban járványszertien fellépett kanyaró- és vörheny-megbetegedéseknek, a járvány egész ideje alatt egyetlen egy tanuló sem betegedett meg, ugy hogy az előadások a tanév végéig minden megszakítás nélkül folyhattak. A tanári karban csak annyiban történt változás, hogy az elöljáróság az iskolaszék előterjesztésére Buxbaum D. és Marko-vits D. tanárokat rendes tanárokká alkalmazta. Tanulmányi kirándulás, ipartelepek látogatása. Ápril 16-án az iskola 24 tanulója az igazgató, Buxbaum és Markovits tanárok vezetése mellett Beliscére tanulmányi kirándulást tettek az ottani Guttmann S. H. czég nagyhírű ipartelepeinek megtekintése végett. Ugy a tanulók, mint az azokat kisérő tanárok ott tartózkodásuk egész ideje alatt a czég vendégei voltak. E tanulmányútról külön fejezetben részletesen számolunk be, miért is e helyen csak arra szorítkozunk, hogy az ipartelepek tulajdonosainak, különösen beliscei és gelsei Gutmann Vilmos báró. urnák azért az igaz magyar vendégszeretetért, melyben Beliscén részesültünk és a készségért, mellyel tudományos czélunk elérésében támogatni kegyesek voltak, hálás köszönetünket nyilvánítsuk. Köszönetet mondunk továbbá a derék tiszti karnak, élén Rosenfeld Emil igazgató úrral, szives közreműködésükért. A felső osztály tanulói, mint mindig, ugy ez évben is a szaktanár vezetése mellett a helybeli ipartelepeket tekintették meg. Az Ifjúsági segitő-egyesület a lefolyt tanévben is üdvös működést fejtett ki. A tankönyv-könyviárt a szükséghez képest gyarapítottuk, ugy hogy már az első héten minden tanulónak meg voltak az összes tankönyvek. Pénzbeli támogatást nyert 14 tanuló, összesen 100 korona összeggel; azonkívül 3 tanulóért a beliscei tanulmányút költségeit fizettük meg. Iskolai ünnepélyek. Hazafias ünnepet rendeztünk november 19-én boldogult Nagyasszonyunk Erzsébet királyné nevenapján, márczius 15-én, ápril 11-én az 1848-iki nemzeti vívmányok törvénybe iktatása és juníus 8-án felséges királyunk megkoronázta-tásának évfordulóján. 5 Tízéves találkozó. Lélekemelő mozzanat színhelye volt iskolánk 1904. junius 29-én és 1905. junius 11-én. Első alkalommal az 1903/4-ik tanévben érettségit tett tanulók gyiiltek egybe, hogy az iskolában fűzött baráti köteléket megújítsák, szorosabbra fűzzék. 24-én tettek akkor érettségit, kik közül 15-en jelentek meg. 1905. junius 11-én az 1895-ben végzettek tartották meg tizéves találkozójukat. 21 közül 12 jelent meg. Mindkét évfolyam majdnem valamennyi növendéke szép positiót foglal el a társadalomban, még pedig túlnyomó részben kereskedelmi téren. Egyik a Wiener Bankverein budapesti fiókjának igazgatója, egy másik a budapesti áru- és értéktőzsde titkára, egy harmadik, ki azóta gymnasiumi érettségit tett, jogi pályára készül. Mások meg mint tekintélyes önálló kereskedők, vagy nagyobb ipari és kereskedelmi vállalatok főtisztviselői működnek. Kérjük Isten áldását derék növendékeinkre, hogy további hazafias működésükkel is az iskolának becsületet, drága hazánknak dicsőséget szerezzenek. III. Az iskola jótevői. ösztöndíjak. Alapító, illetve adományozó Az ösztöndíjas neve Oszt. Kor. Alapítványok: Gelsei Gutmann S. H. Friedländer Ödön felső (2 tandíjmentes hely) Nagy Imre jy Ujnépi Elek Lipót Flesch József köz. 20 Megyeri Krausz Lipót Kaufmann Jenő felső 60 Nagykanizsai Takarékpénztár Kaufmann Béla alsó 40 Pollák Ármin Friedländer Ödön felső 40 Biichler Sándor alsó 12 Adakozások: Nagykanizsai Takarékpénztár Behek Ernő köz. 20 Dénes Albert felső 20 „ Keresk. Társulat Beck Samu j? 20 Koschut Samu alsó 20 Zalamegyei Gazdasági Tkpzt. Oesterreicher József n 20 Dr. Ollop Mór Nagy István felső 10 * mint történelemből legjobb előmenetelt tanúsító. Iskolai pénztár javára Nagykanizsai Tkptár 200 korona. A tanári könyvtár számára Dr. Villányi tanár 2 könyvet adományozott. Fogadják a nevelés- és oktatásügy mindezen nemeskeblii barátai e helyen is hálás köszönetünket. Mély köszönetet mondunk különösen Nagykanizsa város nemeslelkii közönségének, mely iskolánkat a lefolyt évben is 3600 kor. segélyben részesítette. IV. TANÁRI KAR. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a keresked. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 38, ez intézetnél 37. Buxbaum D., felső keresked. iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban, a mennyiségtant és szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 3 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 8, ez intézetnél 6. Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a 3 osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 5 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 12. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a „Zalai Közlöny" szerkesztője, városi képviselő, tanította a német és franczia nyelvet és a gyorsírást mind a 3 osztályban. Működésének évei 21, ez intézetnél 14. Hitoktatók : Krámer Lajos, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 2 év óta. Hercegh Krizolog, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetné! 2 év óta. Tanári könyvtár. Ez évi beszerzések. Csop. Szám A szerző neve A mű czime L 117 Dr. Oláh Gyula Az ember és az egészség. 118 Vall. és közokt. mi- 1903. jelentés a népoktatás nisterium állapotáról. 119 Goerth A. A tanitás művészete. 120 Molnár László A nevelés története. 121 Gyertyánffy I. Előgyakorlatok az irás-olvasás és rajzolás tanításához. IV. 44 Danheisser, Küffner Französische Sprachlehre für és Offenmüller Handelsschulen 45 Kovács S. János Magyar-franczia ker. szótár. VI. 348 Bodnár Zs. A népfajok sorsa és más kér- dések. 348 Krisztinkovics Ede Birtokrendezések. 349 Halis István Szines mozaik Nagykanizsa város történetéből. X. 119 Jónás J.—dr. Schack A magyar és német kereske- delmi levelezés. 120 Odenthál József Das Mustercomptoir an Han- delsschulen. 121 — Lehrbuch der dopp. Buch- haltung. 122 M. kir. közp. statisz- A magyar korona országainak tikai hivatal 1903. évi külkereskedelmi forgalma. 123 Dr. Schack Béla A f. ker. isk. tanárok miskolczi szünidei tanfolyamának év- könyve. ! 124 Budapesti áru- és Áruüzleti szokások 1904. értéktőzsde .125 Bún József Pénzintézeti ellenőrzés. 9 Csop. Szám A szerző neve A mű c z i m e XIII. 172 Magyar Nyelvőr 1904. 173 — Orsz. Középiskolai Tanár- egyesületi Közlöny 1903—4. 174 — Kereskedelmi Szakoktatás 1903—4. 175-77 — Természettudom. Közlöny 1902—1904. 178 — Néptanítók Lapja 1904. 179 — Hivatalos Közlöny 1904. 180 — -Zeitschrift f. Buchhalt. 1904. 181 — Izr. Tanügyi Értesítő 1904. XIV. 46 Ferd. Ernecke Physikalische Apparate. 47 Max Kohl n » VII. Tanterv a nagym. vall. és ftözoktalásiigyi m. hir. miniszter ur 1895. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. sz. alatt kelt vallás és közoktatási m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése, olvasmányok alapján. 1. L e i r á s. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, uti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parapola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók müveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás,részelés; a bizonyítás legegyszeriibbformái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok müveiből.j 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kiviil a költőiekből lyrai és leíró müvek, kisebb elbeszélések (románcz, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkezetére, a prózai és költői kifejezésmód köliimbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók 11 vagy az olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok utánképzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kétheten-kint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás, valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra: régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb Iyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az eposzok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészökben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb írók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és Írásbeli iskolai dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismereteinek köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és statisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkiil. Szavalás. Felső osztály, Hetenkint 2 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vigjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Próza és verses darabok könyv nélkül. Szavalás, 12 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján ; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása ; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelemi nyelvre. írásbeli irálytaní gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú Íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből. Írásbeli dolgozatok : fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás - magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Franczia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkiilözhetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a 13 népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymologikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főképp levelek olvasása, fordítása, betanulása és minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Ámerikai Egyesült-Á\'lamok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból. 14 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piaczoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparczikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkán-félsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harcz (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hnnyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse ; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Ja-lók alatt. 15 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátio és elterjedése ; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburg-ház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp ; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harminczéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai sza-badságharcz. A franczia szabadságharcz. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátio elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek ; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harminczéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót ; a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre fölkelése. Magyarország fölszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz fölkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibéküléíe. III. Károly. Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a franczia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Herczegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. 1. Ferencz uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap." Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848riki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szabadságharcz. Önkényuralom. Deák Ferencz és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 16 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet positiv és negatív számokkal. Hatvány-mennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásival, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák, főkép a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valósziniiségí számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönáríolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a dijtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 17 Halmaz-állapot. A csepfolyó és légnemű testek alaptiine-ményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikros-kop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplastika. Hőelektro-mosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Lánezszabály. Arányos osztás. Elegyités-szabály. A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a süly-, értékés költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az áruk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont-számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tolása. Az osztrák-magyar bank határozniányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piaczokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 18 A külföldi- váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fontosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam kompensatio. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetetlen intézvény és ktildvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és in-direct kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az ár-vetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzemüveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen áruiizlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főkép a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combi-nált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és czélja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 19 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXVII. t.-cz. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-cz.; a magyar büntető törvény 1878. V. t.-cz idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése : az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az áru-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árubizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi áruüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása, b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (franczia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesitett napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 2* 20 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzések, Gyűjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemiitett segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Heter.kint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és a bizományi ügyletek könyvelése az áru- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszeriiek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek: a bizonyítványok, efismervények, téritvények, kötelezvények, nyugtatvá-nyok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmaz-ványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a czégbejegyzést és czégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az áru-üzletben kínáló levelek; levelek hitelügyben ; tudakozódó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények-ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, 21 prolongatióról, bizományi váltókról, sziikségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek foiyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben-Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Czég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az áruk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesités. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás-vevés, ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproductiv termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet). A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének föltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmivelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. 22 Ipar. Felosztása, különösen a kis- és nagy-ipar s annak jelentősége. Czéhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegy-védelem. Munkás-kérdés. Intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. — Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepőt-ok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Állam-szíikséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok "egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi s örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, fölvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és fölosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden : A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog, család- s öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók : a magyar kereskedelmi törvény I. része, 23 a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vízi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-iigyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és áruismeret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molecula, atom, molecula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrögén. Oxygen. viz. Kén, kénhydrogen. Kén-trioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen, arsenes-sav és arsensav, áruripigment és realgar. Antimon, antimon-Irisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, czeruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid ; a láng és az égés; szénsulfid. Salicium. Saliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Basisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxíd és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Soda, soda bicarbona. Viziiveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, caliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammoniumcar-bonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlormész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, barium-sulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magne-siumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zink-sulfat. Réz, rézchlorid. rézoxidul és rézoxid, rézgálicz, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Betiiöntvény, sörét. Higany, higanychlorid, higanychlorür, higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó, 24 Agyag és agyagáruk; üveg és üvegáruk. Vas és vasáruk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálicz, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, szmalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, ka-liumpermanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat, kaliumbi-chromat. Platina, platinachlorid. Ón, ónchloriir, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az áruismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok: methyl-alkohol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a pipí.gyártás, robbanó gyapot és collodium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemiiek, rizs és szágó. Szőlőczukor (méz). Nádczukor és a czukorgyártás. Phenol, hangyasav, eczetsav (eczetgyártás); palmitinsav; sterainsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Míívaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faáruk. « 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanitása és gyakorlása; rond- és díszirás. 25 A tantárgyak és heti órák. Sor Tantárgy A heti órák száma alsó t?Ö22p felíő ÍSSZC- sen osztályban 1 Vallástan ....... 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv...... 4 3 3 10 4 Franczia nyelv...... 4 3 3 10 5 Földrajz........ 2 2 2 6 6 Történelem....... 2 2 2 ö 7 Mennyiségtan és pol. számtan 2 2 2 6 8 Természettan...... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan . . . 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok .... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan...... — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . — 2 2 4 15 Jogi ismeretek...... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 6 17 Szépirás........ 2 — — 2 Összesen . 32 34 34 100 VII. A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv I. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. „ „ „ Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. levelező. Noel-Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv I. rész. 11. kiadás. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem I. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kont, Elemi fizika. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. 26 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv II. és III. rész. Dr. Scliack Béla, Német olvasókönyv II. Dr. Scliack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv II. Dr. Kovács J., Franczia keresk. szótár. „ „ „ Franczia ker. levelezés. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S , Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Sclirön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — áruisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III. Reich M., Kereskedelmi levelező. Dr. Scliack B., Német olvasókönyv III. r. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv II. Kovács S. János, Franczia levelezés „ „ „ Fr. ker. szótár. Péter János, Közg. Földrajz. Simonyi, Világkereskedelem II. kiadás. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó-Havas, Keresked. számtan II. III. r. „ Táblák a polg. számtanhoz. „ Politikai számtan. Schrön-Stoczek, Logaritmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és áruisme. Simonyi, Világkereskedelem. Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvből a legújabb kiadás használandó, VIII. Riuonat a nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szeruezeíi szabályzatából. Az intézet, czime, czélja, tanterve. 1. §. Az intézet czime: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Czélja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben niiveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtnak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001 szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülírt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben az fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 28 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kívül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi 1. t. cz. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumá-nak látogatására is minősítve vannak és végül, amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogositvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tamilok. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba : a) oly tanulók, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alul eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A Ianulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3. közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban emiitett miniszteri rendelet irányadó. 29 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak beinutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visz-szaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és írásbeli. Az intézet igazgatója, a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az írásbeli vizsgálat szama ra az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. X. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatu, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy éppen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai er- 30 cseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra engedetlenségre csábítja. 5. §. A czél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illeni és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kívül engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei, bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a 31 tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, skárlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távoltartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését a kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad ; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirká-lása, előadáson kívül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 32 22. §. Egyleteket művelődés czéljából alapithatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kiviil álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; épen ugy tilta-tík az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kiviili viselet hasonlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyittetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített heTyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kiviil alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégitő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülök sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasitás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 33 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány- a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. 3 X. Jelentés a „Deák Ferencz körnek" 1904—905. évi működéséről. Az ifjúság „Deák Ferencz Köre" Domány Ármin vezető tanár ur szives fáradozása folytán az idén érte meg fennállásának 12. évét. Célja az idén is az volt, hogy tagjainak művelődését elősegítse. A Kör tagjai az alapszabályok értelmében a középső és felső osztály tanulói. A kör minden 2 hétben tartott gyűlést. Az alakuló gyűlést a Kör október hó 4-én tartotta. Domány Ármin a Kör vezetőtanára szép és lelkes szavakban fejtegette a Kör célját és nagyobb munkálkodásra serkentette az ifjúságot, mint a minőt a Kör tagjai az utóbb lefolyt években tanúsítottak, annyival is inkább, mert a Kör felállítását maga az intézet ifjúsága kérelmezte. Tudatta továbbá a Körrel, hogy valószínűleg ez az év lesz az összes önképzőkörök próbaéve, mert szakkörökben sokat foglalkoznak vele, vájjon szükségük van az oly intézet növendékeinek önképzőkörre, mint a milyen a kereskedelmi iskola, ahol a heti kötelező órák száma 36, a rendkívüli órák száma pedig szintén 2—3. Felolvasta még az alapszabályoknak a Kör tisztikarának választására vonatkozó szakaszait. Azután minden tisztségre két-két tagot jelölt. A nyilt szavazással megejtett választás eredménye lett: elnök: Kaufmann Jenő f. o. t.; alelnök: Behek Ernő k. o. t.; főjegyző : Beck Samu f. o. t.; aljegyző : Pollák Manó k. o. t.; főkönyvtáros : Lengyel István f. o. t.; pénztáros: Dukász Manó f. o. t. Ezután a könyvtárosok megválasztása következett. E pontban az idén ismét újítás történt, mert az alsó osztály ezentúl nem választ osztályában könyvtárost. A választás eredményeként könyvtárosok lettek: Goldschmied Károly f. o. t., Nagy István f. o. t., Aczél József k. o. t. és Flesch József k. o. t. Összesen volt kilencz gyűlés. Azonkívül a Kör november 19-én Erzsébet királynénk gyászos halálának évfordulóján március 15., ápr. 11-én és jun. 8-án rendezett szép iskolai ünnepet. Az első ünnepet a Kör november 19-én tartotta Istenben boldogult Erzsébet királynénk gyászos halálának évfordulója alkalmából. Az ünnep a „Hymnus" éneklésével kezdődött, mely- 35 nek eléneklése után dr. Villányi Henrik tanár úr mondott szép megnyitó beszédet. Azután Heine Róbert f. o. t. szavalta Várady Antal „Erzsébet" c. költeményét, melyet a „Gyászdal" éneklése követett. Majd Kaufmann Jenő az önképzőkör elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben szépen emlékezett meg a nemzet mély gyászáról. Az ünnepi beszéd elhangzása után Scherz Jenő k. o. t. szavalta szépen Józan Miklósnak „Genfi áldozat" c. költeményét. Az ünnep a „Szózat" éneklésével végződött. A nagy és dicső naphoz méltóan ünnepelte meg az ifjúság március 15-ének emlékét. A „Kossuth induló" elhangzása után Dukász Aladár k. o. t. szavalta nagy lendülettel Arany János „Rendületlenül" c. szép költeményét. Majd Domány Ármin a Kör vezetőtanára mondott ünnepi beszédet, melyben szép szavakkal emlékezett meg a szabadság napjáról, mely után Horváth József f. o. t. szavalta nagy hatással Petőfi Sándornak „A szabadsághoz" c. költeményét. Az ünnepet a „Szózat" éneklése zárta be. A márciusi törvények szentesítésének évfordulóját április 11 -ét is megünnepelte az ifjúság. A „Hymnus" után Vermes Oszkár f. o. t. szavalta Petőfi Sándortól ,,A magyarok istenét", mit Markovits Dávid tanár úr gondosan szerkesztett ünnepi beszéde követett. Az ünnepi beszéd elhangzása után Kaufmann Jenő f. o. t. szavalta Petőfi Sándornak ,,Á hazáról" c. költeményét. Az ünnep a „Szózat" éneklésével végződött. Szépen sikerült ünnepet rendezett a Kör junius 8-án Felséges királyunk megkoronáztatásának emlékére. A „Hymnus" eléneklése után Bún Samu igazgató úr tartalmas megnyitó beszéde következett, melyben szép szavakkal ismertette az ünnep jelentőségét s hazaszeretetre és a király iránt való rendithetetlen hűségre buzdította az egybegyűlt ifjúságot. Azután Dukász Aladár és Scherz Jenő k. o. tanulók szavalták hatással báró Eötvös József „Vár és kunyhó" c. költeményét, melyet a „Király hymnus" éneklése követett. Majd Behek Ernő az Önképzőkör alelnöke mondott ünnepi beszédet, melyben szépen emlékezik meg a nagy napról, ezt követte az ösztöndijak kiosztása. S végül az ünnep a „Szózat" éneklésével végződött. Rotter Andor volt Önképzőköri elnök ez évben is 20 koronát adományozott abból a célból, hogy a vezető tanár úr egy közgazdaságtani és egy irodalmi tételt tűzzön ki s mindenik témából a legjobbat 10—10 koronával jutalmazza meg. A közgazdaságtani tétel: „A vámok hatása a közgazdaságra"; az irodalmi: „A dráma fejlődése irodalmunkban Kisfaludy Károlytól napjainkig. A közgazdaságtani tételre egy munka érkezett be, mely azonban a kitűzött pályadijat nem érdemli; a másik tételre még munka sem érkezett. A könyvtár gyarapodott vétel utján 53, ajándék utján 18, összesen 71 kötettel. Hz Önképzőkör uezetője. 2* xi. Fiz ifj. segítő egyesület pénztári és uagyon-himutatása. Domány A. s. k. eUenör- BÚtl Samu s. k. igazgató, elnök. b) Vagyon-kimutatás. Buxbaum D. s. k. pénztáros. Készpénz ......... Tankönyvek számla szerinti értéke 1903/4-iki tanév végén . . . Ujabb beszerzések...... le 10% leirás K. 2011.42 K. 171.63 „ 81.96 K. 253.59 „ 25.36 K. 228.23 Domány A. s. k. ellenőr. Bún Samu s. k. igazgató, elnök. K. 2239.65 Buxbaum D. s. k. pénztáros. BEVÉTEL. a) Pé,1ZtárÍ kimutatás" KIADÁS. Egyenleg az 1903/4-ik évről ..... Alapitó tagok dijai . Rend. tagok dijai (tanulók) „ „ „ (int. kivi) Pártoló tagok dijai . Az 1893/4. érettségizett tan. adom. 10 éves találkozójuk alkalmával Az 1894/5. érettségizett tanulók adománya ugyanily alkalommal A hangv. tiszta jöved. Betéti kamat . . . K. 1321 30 64 4 18 160 240 347 55 f. 29 Tankönyvek beszerzése Könyvkötési díjak Készpénzsegély sze-génysorsu tanulóknak Pénztári egyenleg . . K. 72 9 147 2011 f. 72 24 04 42 40 73 \\ 2240 42 2240 42 1 1 i i 37 Az egyesületnek intézeten kivüli tagjai : a) rendes tagok: Halplien Mór Kleinfeld Ignác b) pártoló tagok: Fleischner Miksa Grünhut Henrik Kertész Lajos Mayer Ödön Stréni Ottó Weisz Félix c) alapitó tagok: Fischel Lajos Lendvai Samu Weisz L. és F. Nagykanizsai izraelita hitközség Nagykanizsai Takarékpt. r. t. Nagykanizsai Bankegyesület r. t. Zalamegyei Gazd. Takarékpt. r. t. Az 1894-ben érettségizettek adományához hozzájárultak: Radnai Jenő 20 K., Andor György, Báder Ödön, Fehér Henrik, Gellért Lajos, Kondor Miksa, Kardos Izsó, Mandel Henrik, Morvay Izsó, AAii 11 er Jenő, Maros Bódog, Schwartz Alfréd, Sclilesinger Ign., Strém Ignác, Wirth Ernő 10—10 koronával, összesen 160 K. Az 1895-ben érettségizettek adományához hozzájárultak: Schwarz Pál 50 K., Rosenfeld János 30 K, Rosenberg Arnold, Scherz József, Schreiber Jenő, Hűvös Salamon 20—20 K., Deutsch János, Weisz Ernő 15—15 K., László Vlmos, Neumann Alfréd, Beck Sándor, Bliihweisz Henrik, Hirschel Fülöp 10—10 koronával, összesen 240 korona. Fogadják a nemeslelkü adakozók e helyen is hálás köszönetünket. XII. Magánvizsgálati szabályzat. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mínisiternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása czéljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kiviil helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, akik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz czimzett kérvényeiket minden év szeptember havában annál a felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi s oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó 39 iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti fel a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely dijak azonban a kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandijak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak julius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, amelyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja ugy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizattság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő Írják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy más súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó credménynyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolezadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes 40 érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati dij elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási dij minden osztály-magánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű dij fizetendő. E vizsgálati dijakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen uj szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok uj szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. XIII. Tanulmányútunk. A kereskedelmi iskola annál inkább felel meg hivatásának, mennél jobban neveli tanulóit az életnek. Hathatós eszközei az iskolának e cél elérésében a tanulmányi kirándulások. Azok a kereskedelmi iskolai tanulók, akik a kereskedelmi centrumokban, ipari középpontokban csak néhány napig is időztek és beletekintettek egynéhány olyan alkotás gépezetébe, amelyet hatalmas vállalkozási szellem és technikai zsenialitás teremtett meg, más szemmel térnek vissza az iskola padjai közé. Ez a cél vezérelte a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola tanári karát, midőn elhatározta, hogy az iskola növendékeivel megismerteti a Gutmann S. H. cég, a modern technika legújabb vívmányaival berendezett beliscei ipartelepét. Hirből ismertük már azt, de a látottak meggyőztek bennünket arról, hogy a hir csak megközelíti a valóságot, mely képzeletünket sokban felülmúlta. Tanítványaink ismeretekben meggazdagodva tértek e telepről vissza, melynek beható tanulmányozására a rendelkezésünkre álló idő épen azért rövid volt. Április 17-én reggeli 4 órakor indult a 24 tanulóból álló kis csoport Bún igazgató, Buxbaum és Markovits tanárok vezetésével a nagykanizsai vasúti állomásról. Bár még igen kora volt, jókedv uralkodott az ifjak között annak bizonyítékául, hogy a kirándulások etikai szempontból is hasznosak. Útközben földrajzi ismereteiket is gyarapították tanulóink. Láttuk a Murát, gyönyörködtünk a Dráva hömpölygő habjaiban. Impozáns látványt nyújtottak ezek Légrádnál, ahol a Mura a Drávába ömlik. A Zákány közelében lévő vasúti hid is felköltötte tanulóink figyelmét. Víg énekszó mellett gyorsan röpült az idő tova. 7 órakor Barcson voltunk, ahol megreggeliztünk. A reggeli hatása alatt még jobb kedvvel ültünk a rendelkezésünkre álló külön kocsiba. 9 óra után Baranya-Szt.-Lőrincre érkeztünk. Rövid idei várakozás utána Baranya- 42 Szt.-Lőrinc — Noskovce között közlekedő vicinálisra ültünk. 10 óra 50 perckor Sztara-Zalato határállomáshoz értünk. Nemsokára a Dráva hidján haladtunk keresztül, mely a Magyarország és Horvátország közötti határ. Sajátságos érzést ébresztett bennünk e hid látása és önkéntelen hangzottak fel ifjaink ajkain a szent Szózat zsolozsmái: „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar 1" Nemsokára hallottuk a kalauz szavát: „Noskovce." Örömmel szállottak ki ifjaink e név hallatára a vasúti kocsiból, mert tudták, hogy itt kezdődik már a Gutmannok birodalma. A cég birtokát képező vicinálisnak ugyanis ez a határállomása. Örömünket fokozta iskolánk 4 volt növendékének, akik most a cég hivatalnokai, megjelenése is, akikben egyik-másik jó ismerősét üdvözölte. A cég vendégszeretete már itt nyilatkozott meg. A Szlavóniai Drávavidéki vasút igazgatósága két kocsit bocsátott rendelkezésünkre. 80 km.-nyi utat tettünk meg, míg a középpontba, Belis-cére értünk. Útközben tanulóink csodálták a Majláth grófok hatalmas birtokait, gyönyörködtek azokban a szép erdőkben, melyek a pálya 2 oldalán, óriási területen elterülnek, melyek értéke a vasút megépítése által többszörösen emelkedett. Láttuk a világ legnagyobb tölgyesét, az 1500 k. hold területű Karaset, amelyben lévő tölgyesek vágatási jogát 6 millió koronáért vette meg a környék uraitól, a Majláth grófoktól a Gutmann S. H. czég-Rövid idő múlva előtűnnek a büszkén emelkedő és a vasárnap miatt most pihenő kémények, melyek jelzik, hogy célunkhoz közel vagyunk. Néhány perc és Beliscén vagyunk. Az óra 2-öt mutat. A hivatalnoki kar, élén a fáradhatatlan igazgatójával, Ro-senfeld Emil úrral szívesen üdvözöl bennünket. Kölcsönös bemutatkozás után lakásainkra vezetnek. Az ut már tanulságos volt. Egy rendezett kis városkát láttunk szemeink előtt. A csinos munkáslakok, a rendezett utcák, a telepnek feltűnő tisztasága, minden arra vallott, hogy e telep urai tisztában vannak mindazokkal a szociális kötelességekkel, melyekkel a munkaadó munkásainak tartozik. A kép teljes volt, midőn az úgynevezett főtérre jutottunk, ahol nagyvárosi hölgyek csoportja fogadott bennünket. Egy pillanatra elfeledtük, hogy a világtól távol eső ipartelepen vagyunk. Rövid idő múlva ebédhez ültünk. Ebéd után ifjaink az út fáradalmainak kipihenése végett lakásaikba vonultak vissza, hogy felfrissült erővel gyönyörködhessenek az 5 órára tervbe vett kiránduláson a Dráva és környékének természeti szépségeiben. Sajnálatunkra e kirándulást elmosta az eső. Szobában kellett tartózkodnunk. A beliscei kaszinó dísztermében (díszére válhatnék ez bármely kisebb városnak) gyűltünk össze, ahol vezetésem alatt önképzőköri ülést rögtönöztünk, ami kellemesen szórakoztatta ifjainkat. Közben elállott az eső. Hogy a vacsoráig rendelkezésünkre álló időt felhasználjuk, megnéztük a hatalmas faraktárt. Csodálatos rendben van itt elhelyezve minden. 300—400 éves 43 tölgytörzsek, parkett készítésre alkalmas farészek, már csak tanningyártásra alkalmas fatörmelékek milliókat érő mennyiségben felhalmozva. Ezekről a dimenziókról tanulóinknak fogalmuk nem volt. E tanulságos séta után vacsorához ültünk. Rövid ideig tartó együttlét után nyugalomra tértünk, hogy erőt gyűjtsünk a következő napra. „Ha másodszor tutolnak, mindenkinek talpon kell lennie," mondotta az igazgató úr. „Másodszor pedig már 3/46-kor tutolnak." Másnap reggel \'/i^-kor indultunk el találkozó helyünkről. Első utunk a tannin gyár felé vezetett. 1888-ban létesítették a telep e részét, mely a termék szállítására szükséges hordók készítésével foglalkozó hordógyárral kapcsolatos. A tölgyfahulladékot dolgozzák fel itt. Megnéztük a fahulladékok aprítására szolgáló gépeket, láttuk a hulladékoknak a diffúzió elvén alapuló extrahálását, az extractnak vacuumokban való besüritését, a vérrel való derítést. Igazolva látták tanulóink azt az iparban lépten-nyomon érvényesülő elvet, hogy a termékek kellő kihasználása a gyár versenyképességének egyik fontos faktora. Az extrahálás után visszamaradt részeket ugyanis részint tüzelő-, részint trágyaanyag gyanánt használják. Különösen megragadták figyelmünket a telep e részének is hatalmas méretei. Az extrahálásra 3 battéria á 9 kád szolgál. 45000 hordó tannint állítanak itt évenként elő, melyet főleg Angliába, Németországba, Amerikába szállítanak. Ezután a telep laboratóriumát tekintettük meg, ahol a gyár egyik vegyésze a telep összes kémiai termékeit, néhány érdekes és tanulságos készüléket és kísérletet mutatott be tanulóinknak, mire 8\'/, órakor reggelihez ültünk. Reggeli után a telep legrégibb részét, a hatalmas méretű fürészt tekintettük meg. A fűtőházban a gépóriásokban gyönyörködtünk, melyek 900 lőerőt produkálnak. Ez erőmennyiség hajtja a fürész munkagépeit. A fűrészek különböző fajait láttuk itt. A hatalmas gatterek néhány másodperc alatt hatalmas törzseket vágtak széjjel. A munkafelosztás teljes mértékben érvényesül itt. A gyermekkoruk óta bizonyos árucikk előállításával foglalkozó munkások csodálatos ügyességgel dolgoznak. E lázas tevékenység eredménye az a nagymennyiségű talpfa, parkett és donga stb., melyet Francia- és Németországba szállítanak. Innen a különböző műhelyekbe mentünk, ahol a telep részére szükséges szerszámokat, sőt vasúti kocsirészeket készítik és a szükséges javításokat végzik. Sok tanulságos eljárást láttunk itt is. Nagyméretűek ezek is. Ezt igazolja a cég 800,000 kor. értékű áruraktára, amelyben felhalmozott különböző nyersanyagokat a műhelyek dolgozzák fel. Ezután külön vasúti kocsikon a Drávához vittek bennünket, ahol már indulásra .készen állottak a cs. és kir. Dunagőzhajózási társaság hajói, melyek a telep némely termékeit a Dráván a Dunáig, onnan pedig Németországba szállítják. Tanulságos volt a 44 kirándulás, valamint a szivattyu-telep megtekintése is. Egy hatalmas szivattyú, mely óránként 400 m3 vizet szolgáltat, látja el a telepet vizzel, mely naponként annyit fogyaszt, mint Zágráb városa. Innen körülbelül fél óráig vitt bennünket a gőzös a telep sinein, mig a fadesztillálóhoz értünk. Ugyanis e telep gazdái, urai egy 280 km. hosszú vasúthálózatnak. Ebből 80 km. közforgalmi vonal, mely nemcsak a telep gazdaságos kihasználását tette lehetővé, hanem valóságos áldása a környéknek is, mely azelőtt a világforgalom útjaitól teljesen el volt zárva. A hálózat többi része ipari célokat szolgál, mert nincs a telepnek egyetlen pontja, mely Beliscével összeköttetésben nem volna. . A látnivalók legérdekesebb része most következett, mert a fa desztillálása a kémiai ipar legfontosabb ága. 1900-ban, mikor a cég az orahovicai és vocini nagy bükkösöket vette meg, kezdtek e telep urai a fa desztillálásával kísérletezni. 5 retortát állítottak fel az előbb említett erdők hatalmas bükköseinek kihasználása céljából. Ma a retorták száma 50, már a közel jövőben 75 lesz. A szakszerű vezetés, munka és szorgalom eredménye ez. A frakcionált desztilláció minden egyes fázisával ismerkedtek meg itt tanulóink, amit részben Wechsberg vegyész ur igazán lekötelező szívességének köszönhetünk, aki a maga részéről mindent megtett, hogy tanulóink mindent megértsenek és lássanak. Látták a retorták megtöltését, agyaggal történő légmentes elzárását, a retortában maradó faszén kiürítését. Megismerkedtek a legértékesebb, gázalakban távozó termékek hűtésére szolgáló készülékekkel, a hűtés alkalmával keletkező nyers ecetsav feldolgozására, ecetsavas mész előállitására szolgáló eszközökkel. Látták, hogyan nyerik a nyers ecetsavból a festékiparban oly fontos termékeket, a metylalkoholt, ebből az antiszeptikus célokra ma nagy mennyiségben használt formaldehydet, az ecetsavas mészből a füstnélküli puskapor nyersanyagát az acetont, ecetsavas nátront, tiszta ecetsavat. Sajnos, hogy az idő rövidsége miatt a kátrány desztillálót nem tekinthettük meg. A telepnek e része is, mint azt már a retorták számából is következtetni, nagy méretű. Ennek igazolására felemlítem még, hogy naponkint 1 vaggon faszenet, 6000 kgr. ecetsavas meszet és 1200 kgr. acetont termelnek. A többi termékekből a produkció kisebb. Ebéd előtt még a víztoronyból gyönyörködtünk a Dráva és partvidékének természeti szépségeiben, majd 1 órakor ebédhez ültünk. Ebéd után a rendelkezésünkre álló kocsikon a világ legnagyobb tölgyesébe, a Karasba rándultunk ki. Rosenfeld igazgató úr előzékenységéből gyönyörű látványban volt részünk. Egy hatalmas, 300 éves tölgyet vágtak ki, mely földrengéshez hasonló morajjal zuhant le. Láttuk, mily praktikus módon történik a hatalmas törzsek szállítása és a kocsikba való elhelyezése, ami szintén egy kis élet volt tanulóink szemeiben. 45 Áz erdőből a főtelephez hasonló csínnal berendezett erdőtelepre mentünk, ahol az erdőben foglalkozó tisztviselők laknak. Idillikus lakok ezek az erdő közepén. Az itt élvezett uzsonna után a legjobb hangulatban indultunk visszafelé. Fél nyolckor értünk Beliscére. Az előrehaladott idő miatt a kereskedelmi irodát már nem tekinthettük meg, pedig itt sokat tanulhattak volna növendékeink. Vacsora után szívesen bucsuztunk a telep igazgatójától és szeretetreméltó nejétől, valamint a hivatalnoki kartól, kiknek sokat köszönhetünk, hogy ott tartózkodásunk oly tanulságos és kellemes volt. Nem mulaszthatjuk el, hogy Rosenfeld Emil igazgató urnák velünk szemben tanúsított előzékenységeért e helyen is köszönetet ne mondjunk. Őszinte és hálás köszönet illeti azonban első sorban a telep tulajdonosait. Az ő érdemük, hogy szegényebb tanulók is résztvehettek e tanulságos kiránduláson, mert a telepen az intézet tanárai és tanulói is a Gutmann S. H. cég vendégei voltak. Ennek köszönhető, hogy az 1 — 1 tanulóra eső költség maximuma csak 11.55 koronát tett. Másnap reggel 4 órakor indultunk el Beliscéről. Noskovcéra érve, tudtuk meg, hogy a Dráva áradása miatt más irányban kell utaznunk, Szlatina érintésével fél kettőkör érkeztünk Kanizsára. A vasúti kocsikban volt időnk elmélkedni a látottakról. Gondolkozhattunk arról az áldásos munkáról, melyet a beliscei telep urai annak felvirágoztatása körül végeztek a hazai ipar és a maguk javára. Elmélkedésünkben a kanizsai állomásra érkező vonat füttye zavart meg. A hangkeverékből tisztán hallatszott a jóslat: „Lesz idő, midőn hazánk derék főurai hasonlóképen fognak gondolkozni az ipari foglalkozásról és akkor Magyarország jóléte emelkedni fog." Vajha mennél előbb virradna az az idő reánk! Tjuxbaum 7)ezső. XIV. Érdemsorozat. Alsó osztály. Osztályfő: MARKOVITS DÁVID. A tanulók nevei ; Hittan Magyar ny. I Német ny. Franczia ny. Földrajz j Történelem Mennyiségi. Természett. Ker. számt. Irodai munk. Ker. levelez. Ker. ismer. j Szépírás j Gyorsírás lrasb. dolg. Ármuth Dezső 1 1 3 3 3 1 2 3 2 ■ 1 2 1 1 1 Berger István 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 2 2 Bichler Sándor 1 3 2 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 2 Bőhm Endre 1 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 2 5 Erényi György 1 3 2 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 Fleischacker Imre 1 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2 1 2 2 2 Graff József 2 3 4 3 3 3 3 4 3 2 3 3 3 2 Háfner Izidor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 10 Herrnfeld Albert 1 3 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 Kaufmann Béla 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Kelemen Ernő 1 3 3 3 3 3 1 2 3 3 3 2 3 3 2 Koschutli Samu 1 1 1 1 1 1 2 2 3 2 1 1 2 2 3 Milliofer Hugó 1 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 1 2 2 2\' 15 Nyitrai Imre 1 3 3 2 2 1 3 2 3 3 2 1 2 1 Oszterreicher József 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 Pencz Gyula 1 2 2 2 1 2 2 2 3 1 2 2 2 2 Pollák Leó 1 2 2 2 3 1 2 2 2 2 2 2 2 2 Propper Ernő 2 3 2 3 3 2 2 2 3 2 2 3 2 1 20 Rosenberg Jakab 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Scheiber László 2 3 3 1 3 3 2 2 2 2 3 3 2 3 3 Schiller József 2 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Semrán József 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 3 2 Silberstein József 2 3 4 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 4! 25 Szűcs Ferencz ism. 1 2 3 o 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 Villányi István 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 Viola Lajos 2 4 3 3 4 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 Vizsgálatlan maradt Heisler József. Középső osztály. Osztályfő : Dr. VILLÁNYI HENRIK. A tanulók neve Hittan j Magyar ny. \| j Német ny. \| Franczia ny. J Földrajz j Történet ! Pol. számt. Ker. számt. j\| írod. munk. \| Könyvvitelt. 1 Ker. level. i Közg. ismer. \| Jogi ismer. \| Vegyt. áruis. Gyorsírás Irásb. dolg. \| Magaviselet Acél József 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 2 3 3 3 2 1 Bajzátli Ignác 2 3 3 4 3 1 3 3 3 3 4 3 2 2 2 1 Behek Ernő 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 Czech Albert 2 3 1 3 3 3 3 3 2 2 1 2 2 3 2 1 1 5 Deutscli József 2 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 3 3 3 3 1 1 Dukász Aladár 2 3 3 3 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 Erdőss Sándor ism. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 Flescli József 1 2 2 2 1 2 1 2 2 1 3 1 2 2 2 1 1 Goldstein Leó 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 10 Griinfeld Jenő 2 4 4 3 2 3 3 3 3 4 4 3 2 3 3 1 Kaiser József 3 4 4 4 3 3 4 3 3 3 4 3 3 4 2 3 Liditt Ede 1 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 Mechner Zsigmond 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 1 2 2 Morgenstem Dezső 3 3 2 3 3 3 4 3 3 3 2 3 3 3 3 1 1 15 Neumann Frigyes 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Pavelkovits Béla ism. 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 Pollák Manó 1 1 2 2 2 1 2 2 2 1 1 2 1 2 2 1 Pollák Sándor 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 4 2 Politzer Jenő 1 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 20 Révész Pál 3 4 4 4 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3 1 2 Szamek Sándor 1 2 1 2 3 2 3 3 3 3 1 3 3 3 1 1 Sclierz Jenő 3 4 3 4 4 3 4 2 3 3 3 3 3 3 1 2 Sternberger Albert 1 3 3 2 2 1 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 Szabados Andor 2 3 3 3 4 2 3 3 2 3 3 3 3 4 2 1 25 Totola József 1 3 4 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Kimaradt: Krausz Gyula. Felső osztály. Osztályfő : DOMÁNY ÁRMIN. Asztalos József Áts Jenő Aschner Arnold Beck Samu 5 Berger Ferencz Deutsch Jenő Dénes Albert Dukász Manó Friedländer Ödön 10 Qerstner Antal Goldschmidt Károly Gréczi Péter Havas Leo Heine Róbert 15 Hirschfeld Miksa Horváth József Hrabovszky Ede Kaufmann Jenő Kluger Aladár 20 Kollarits Lajos Lengyel István Máy Mátyás Meiszner Oszkár Nagy Imre 25 Nagy István Schnitzler Andor Stern Miksa Strém Károly Vajda Ernő 30 Vermes Oszkár Weltner Simon Kimaradt: Tállossy József. Az érdemjegyek magyarázata. Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből 1 jó jeles 2 szabályszerű jó 3 kev. szabályszerű elégséges 4 rossz elégtelen XV. flz 1903—4-iki íanéuben uégzcíí nöuendékek alkalmazási helye. A tanuló neve A czég neve és telepe Báron Ernő Becht László Ben kő Oszkár Deutsch Antal 5 Dobó Dezső Dukász Lajos Filipich Kornél Füredi Rezső Gerő Andor 10 Gross Ferencz Gross Mór Komlósi Sándor Kondor Géza Krausz Ödön 15 Maschanzker Ign. Pataki Árpád Rosenberger Lajos Steiner Kálmán Waltersdorfer Ign. 20 Weisz Nándor Déli Vasút Segédjegyző Gazalet á Fils Franki A. Hermann Fiai Heltai József Zerkowitz Zs. és Társa Csáktornya vidéki tkrpt. r. t. Assesuracioni Generali Nagykanizsai Bankegyes. Schwarz és Tauber özv. Gross Mórné Magy. Gázizzófénygyár r. t. Wiener Bankverein „Unió" malom r. t. Ismeretlen M. kir. adóhivatal Ecker és Tsa posztógyár Klein Simon gabonaker. Mayer Testvérek Pesti M. keresked. Bank Nagykanizsa Köttse Bordeaux Bécs Nagykanizsa w Csáktornya Nagykanizsa Budapest V Eszék Nagykanizsa Budapest V Csáktornya Budapest 4 XVI. lelentés az 1904—5. tanén uégén megtartott érettségi uizsgálatohról. A május 16., 17. és 18. napjain megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 31 tanulója közül 3 a folyó évi szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott. A május 21—28. napjain megtartott írásbeli érettségi vizsgálatokon megjelent tehát 28 tanuló, valamint 3, kik az 1903—4. tanévben egy évre visszavettettek, illetőleg visszalépett, összesen 31 tanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül a kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki: 1. Magyar nyelv. A közgazdaság fontossága az államok életében. Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 24 elégséges. 2. Német nyelv. Die Reklame und ihre Mittel. Eredmény : 1 jeles, 7 jó, 22 elégséges, 3 elégtelen. 3. Kereskedelmi számtan. 1. Budapest elad 1905. május 10-én Páris számlájára 50 drb. Osztrák-Magyar Államvasuti részvényt á 658.75. Egyidejűleg kiildvényez Hamburgnak: M 5212.45 lejár máj. 29. ) „ 8765.80 „ jun. 6. ) 311 \'Aö\' ^ U • Jutalék 78"/o 53 4. Kanizsa szept. 2. a bizományos feltételeit elfogadja egyúttal R. I. Vr.o szán"- 50 zsák nagyszemii feliér babot, Btto kg. 5100, Ta kg 50, Nettó kg. 5050 limitó nélkül consignál. 5. Budapest szept. 7. a bizományi áruk átvételét elismeri. Tu- datja, hogy már 7 zsákot á K 11.60 pr 50 kg. el is adott. 6. Budapest szept. 12. Kanizsától egy kocsirakomány kisszemü gömbölyű babot kér, mivel e fajtát nagyon keresik. Az első küldeményről a végelszámolást a hó végén küldi. A 2. és 3. levél német. Eredmény: 1 jeles, 8 jó, 22 elégséges. 6. Franczia nyelv. 1. Október 15. Léon Rey Bordeauxban postacsomagban bormin- tákat küld az uj termésből jálics Kálmánnak Pozsonyban. 2. Október 20-án Jálics Kálmán uj bormintákat kér, mivel a küldött minták nem felelnek meg. Különösen a borok színét kifogásolja. 3. Október 25-én Léon Rey Bordeauxban értesiti a Jálics Kálmán céget, hogy uj bormintákat küld, megfelelő vörös borból. Kedvezményes árban adja, 50 f.-ért hl-kint, ha legalább 30 hl. rendel. 4. Október 30-án Jálics Kálmán Leon Rey-nél Bordeauxban a 208. sz. mintából rendel 60 hl. vörös bort á Fr. 50.— Az árut átvétel után chekkel a Comptoire d\'Escompte-ra Bordeauxban fizeti. Eredmény: 2 jeles, 9 jó, 16 elégséges, 2 elégtelen. 7. Politikai számtan. 1. Egy földbirtokos felvesz 30000 korona kölcsönt 4\'/s°/e évi utólagos annuitással, melyből 4\'J C jut kamatra, V.2°/8 tőketörlesztésre. a) Hány időszak alatt törlesztjük a kölcsönt. b) Elkészítendő a törlesztő terv első három, utolsó négy, 28. és 29-ik sora. 54 c) Hány időszak alatt törlesztenők a kölcsönt 4V2°/o előleges annuitás esetén ? 2. Valaki takarékba tesz 900 koronát és azt akarja, hogy 10 év múlva 8500.— korona álljon rendelkezésére. Mennyit kell minden félév elején hozzátenni, 2% félévi utólagos kamatos kamattal számítva. (Táblázattal és logarithmussal.) Eredmény: 4 jeles, 9 jó, 16 elégséges, 2 elégtelen. A május 16., 17. és 18-án megtartott osztályvizsga alapján az intézet 31 növendéke közül érettségi írásbeli vizsgálatra bocsáttatott 28, kikhez hozzájárult 3 az 1903—4-iki tanévről, valamint 2, kik 1—2 tárgyból javitó vizsgát tettek. Az Írásbeli vizsgálatok eredménye alapján mind a 33 tanuló Írásbeli vizsgálatra bocsáttatott. A szóbeli vizsgálatokat junius 14., 15. és 16. napjain dr. Kunos Ignácz, egyetemi m. tanár, kel. ker. akadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és dr. Hazay Gyula keresk. min. s. titkár, kereskedelemügyi min. biztos ur elnöklete alatt tartottuk meg. A szó- és Írásbeli vizsgálatok végeredménye ez : Jelesen felelt meg: Friedlánder Ödön. Jól feleltek meg: Beck Samu, Dénes Albert, Dukász Manó, Goldschmidt Károly, Kaufmann Jenő. Megfeleltek : Asztalos József, Aschner Arnold, Berger Fe-rencz, Deutsch Jenő, Gerstner Antal, Heine Róbert, Hirschfeld Miksa, Horvát József, Hrabovszky Ede, Klüger Aladár, Kollarits Lajos, Lengyel István, Nagy István, Schnitzler Andor, Stern Miksa, Strém Károly, Sebestyén Sándor, Szurony István, Vajda Ernő, Vermes Oszkár, Zábó János, Füredi Rezső, Haba Miklós (utóbbi kettő javitó vizsgán). 4 tanuló szeptember hóban 1—2 tárgyból teendő javitó vizsgára utasíttatott. XVII. fl felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-cz. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u.m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti és gyakornoki tisztviselők ; b) a pénztári szaknál, mint központi és állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek. e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál, mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s adóhivataloknál, dohányjövedéknél, adófelügyelőségnél, állami jószágigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek; 56 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi tanfolyamokba (vasút, hajózás, posta, távi ró), 3. gazdasági akadémiába, 4. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-cz. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. XVII. Statisztikai kimutatások. A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Iskola- Beíratott összesen . . 27 26 32 85 Évközben kimaradt — 1 1 2 látogatás Létszám a tanév végén . 27 25 31 83 1882 ...... 1 1 1883 ...... — — 1 1 1884 ...... — — 1 1 1885 ...... 2 — 3 5 Születési éve 1886 ...... — 3 6 9 1887 ...... 4 9 14 27 1888 ...... 4 8 6 18 1889 ...... 7 6 — 13 1890 ...... 9 — — 9 1891 ...... 1 — — 1 Izraelita ..... 22 21 18 61 Vallás Római katholikus . . 5 5 14 24 Magyar...... 24 23 32 79 Anyanyelv Német...... 1 1 — 2 Horvát...... 2 2 - 4 Ismétlő...... 1 2 3 A felvétel Polgári isk. 4. oszt. biz. 19 — — 19 Gymnasium 4. „ „ 6 — — 6 alapja Reáliskola 4. „ „ 1 — — 1 Felső ker. isk. alsó o. „ — 24 — 24 „ „ „ középs o. — — 32 32 58 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen osztály Csak magyar .... 18 18 25 61 Nyelvismeret Magyar-horvát..... —. 3 — 3 Magyar-német . . . 6 2 4 12 Magyar-német-horvát . 3 3 3 9 Nagykanizsa város . . 7 15 22 44 Zalamegye..... 5 4 2 11 Somogymegye . . . 7 1 2 10 Vasmegye..... — 1 2 3 Sopronmegye .... 1 — — 1 Veszprémmegye . . . 1 — — 1 A sziilö vagy Tolnamegye .... — 1 — 1 Nyitraniegye .... — — 1 1 gyám Pest-Pilis-Soltmegye 2 — — Biharmegye .... — — 1 1 lakóhelye Modrus-Fiumemegye Zemplénmegye . . . 1 — 1 1 1 Kolozsmegye .... — 1 1 1 Pozsegatnegye . . . — 1 Belovár-Körösmegye — 1 — 1 * Varasdmegye .... 2 — — Alsó-Ausztria .... 1 \'— — 1 Morvaország .... — 1 — 1 Értelmiségi .... 3 2 4 9 Önálló kereskedő . . 11 13 8 32 A sziilő vagy Alkalmazott kereskedő 1 3 — 4 gyám Önálló iparos . . . 5 2 6 13 Alkalmazott iparos . . 2 1 2 5 foglalkozása Őstermelő..... 2 — í 3 Magánzó..... 2 2 5 9 Egyéb foglalkozású 1 3 6 10 Egész fizető .... 7 8 6 21 Tandij fizetés 3/4 tandijas .... Féltandijas..... 1 5 2 7 2 8 5 20 Negyedtandijas . . . 9 2 8 19 Egész tandíjmentes . . 5 7 8 20 fl tanulmányi eredmény áttekintése. \| Folyó szám Tantárgy Alsó oszt. Középső o. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 27 25 31 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 Hittan....... 14 12 10 10 5 15 16 2 Magyar nyelv és irodalom 3 5 16 2 3 3 15 4 2 6 22 1 3 Német nyelv .... 2 8 14 2 4 3 14 4 1 4 25 1 4 Frangzia nyelv .... 3 6 16 1 2 4 15 4 1 8 21 1 5 Földrajz...... 3 7 15 1 3 10 10 2 2 7 22 — 6 Történelem..... 4 11 11 — 5 10 10 — 3 8 20 — 7 Mennyiségt. és pol. számt. 2 10 14 — 2 4 15 4 2 3 25 1 8 Természettan .... 1 12 12 1 — — — — — — — — 9 Ker. számtan .... 1 6 18 1 2 3 19 1 2 4 24 1 10 Irodai munkálatok . . 3 11 12 — 2 8 14 1 3 15 13 — 11 Könyvviteltan .... — — — — 3 6 14 1 4 6 21 — 12 Keresked. levelezés . . 4 7 14 1 5 4 12 4 1 6 24 — 13 Ker. ismeretek .... 5 11 10 14 Közgazdasági ismeretek . — — — — 3 5 17 — 1 13 17 — 15 Jogi ismeretek .... — — — — 3 9 13 — 2 16 13 — 16 Vegytan, áruismeret . . — — — — 2 6 15 2 2 9 20 — 17 Szépírás...... 3 12 11 18 Gyorsírás..... 1 7 4 — 2 3 5 — 3 4 2 — XIX. r Ertesités a jövő tanévre. A tanulók felvétele szeptember 1., 3. és 4. napjain d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig; a javitó- és pótló vizsgálatok auguszt. 31-én d. e. 8—12 óráig tartatnak meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymna-sium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanalók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javitó vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-áig az igazgatóságnál benyújtandók. Évi tandíj az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona. A tandíj 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed ápril 15-én fizetendő. fieiratási díj 11 korona. Egyéb dijak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 6 kor., az izr. tanulók hitoktatási dij fejében 4 kor.; b) beiratkozásnál : az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. katli. tanulók hitoktatási dij fejében 6 kor. 61 Mindenki, ki tandíjmentességet kivan nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodok tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kiviil a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1905. junius hó 29. BÚN SAMU, igazgató. Tartalomjegyzék. Oldal 1 Iskolaszék............ . . 2 II. Jelentés a lefolyt tanévről.........3 III. Az iskola jótevői ............6 IV. Tanári kar............ • • 7 V. Tanári könyvtár.............8 VI. Tanterv................10 VII. Az 1905/6-iki tanévben használandó tankönyvek . 25 VIII Szervezeti szabályzat...........27 IX. Fegyelmi szabályok............29 X. Önképzőköri jelentés . . ........34 XI. Ifj segítő egyesület............36 XII. llagánvizsgálati szabályzat.........38 XIII. Tanulmányúlunk.............41 XIV Érdemsorozat .............46 XV. Az 19v3/4-ik tanévben végzett növendékek a\'kaltna- zási helye...........- ... 49 XVI. Jelentés az érettségi vizsgálatokról......50 XVII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és képesítés..........55 XVIII. Statisztikai táblázatok...........57 XIX. Értesítés a jövő tanévre..........60