1906-07 A Nagykanizsai Izr. Hitközség által fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.94 MB
Keltezés:	2018-09-11 15:20:38

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	604
Megtekintések száma:	1703
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (126.95 KB) A Nagykanizsai Izr. Hitközség által fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1906-1907. tanévről. Szerkeszti: Bún Samu igazgató. Nagykanizsa, 1907 nyomtatott Krausz és Farkas Könyvnyomdájában. 19239 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: e áfm^fii^ - -w ÁLTAL FENTARTOTT FELSÓ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1906—1907. TANÉVRŐL. SZERKESZTI: BÚN SAMU IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1907. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 18238 REV 98 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1906—1907. TANÉVRŐL. SZERKESZTI: BÚN SAMU IGAZGATÓ. V NAGYKANIZSA, 1907. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. REV 98 ftEV 2010 I. Iskolaszék. Elnök : Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Jegyző: Barta Lajos Dr. Neurnan Ede, iskolai felügyelő 5 Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató líj. Deutsch Lajos Ujnépi Elek Lipót Grünhut Henrik 10 Halphen Mór Heltai József Kertész József Löwy Adolf Markovits Dávid 15 Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu 20 Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Schwarz Gusztáv Szommer Náthán Stern Sándor 3 II. Jelentés a lefolyt 1906—7-iki tanévről. A javító vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a beírásokat szeptember 2., 3. és 4-én eszközöltük, a rendes tanítás 6-án vette kezdetét. Felvétetett az alsó osztályba 44 a középső „ 19 a felső „ 28 összesen 91 tanuló. Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 40 a középső „ 19 a felső „ 28 összesen 87 tanuló. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 20, részben 39, az elengedett tandíj összege K 7600. Az intézet tanulmányi és fegyelmi állapota, úgyszintén az iskolalátogatás kielégítő volt. Nagyobb fegyelmi vétség vagy igazolatlan mulasztás nem fordult elő. Az egészségi állapot, ugy a tanári kart, mint a tanuló ifjúságot illetőleg az egész éven át kedvező volt. Ragályos betegség nem fordult elő. Általában örömmel konstatáljuk, hogy az egészségi állapot hosszú idő óta nagyon kedvező, sőt még az 1904/5-iki tanévben is, midőn a kanyaró és vörheny városunkban járvány-szerűen léptek fel, iskolánk ettől teljesen ment maradt, haláleset pedig az iskola 16 évi fennállása óta egyetlen egy fordult elő. Mély megilletődéssel kell azonban megémlékeznünk iskolaszékünk egy szeretetreméltó tagjának, iskolánk gondnokának: Loewy Ödön urnák elhunytáról, ki 1906. december 7-én hosszas szenvedés után nagyszámú tisztelői és barátai őszinte fájdalmára elköltözött. Nagyságos Dr. Schack Béla kir. főigazgató ur május 22-én és 23-án iskolánkat meglátogatta, az előadáson valamennyi osztályban többször jelen volt és távozásakor a talált rend fölötti örömének adott kifejezést. A tanári karban változás nem történt. Balog D. tanár egyéves katonai szolgálatát bevégezvén, állását szeptember 23-án újból 1* 4 elfoglalta, mely napig őt az iskola tanárai helyettesítették, miután Baumgarten Zsigmond tanár, ki őt az 1905/6-iki évben helyettesítette, erre a folyó tanévben nem vállalkozhatott. Jóleső megelégedéssel emiitjük itt, hogy tanári karunk régi kívánsága, fizetésének államsegéllyel kiegészítése, végre valóra vált. Az 1906. julius 5-én tartott iskolaszéki ülésen az igazgató ez ügyben a következő indítványt tette: „Kérje a hitközség sürgősen a kormánytól a felső keresk. iskolai igazgató és tanárok fizetésének kiegészítését és az intézetnek az országos nyugdíjintézetbe való felvételét. Kérje egyúttal abban az esetben, ha a kormány a segély megadására nem hajlandó, az iskolának állami kezelésbe vételét. A kérvényt küldöttség adja át a vallás és közokiatásügyi miniszternek, mely küldöttség Nagykanizsa város országgyűlési képviselőjénél, Molnár Viktor államtitkárnál és dr. Morlin Emil miniszteri tanácsosnál is adja elő a hitközség kérelmét." Ez indítványt az iskolaszék egyhangúlag elfogadta és már a következő hónapban Vécsey Zsigmond polgármester, Unger Ullmann Elek, Tripammer Rezső, és Josifovics Milán városi képviselő urak és Dr. Rothschild Jakab iskolaszéki elnök, Rosenberg Richárd alelnök, Heltai József, Dr. Ollop Mór, Rothschild Zsigmond, Dr. Schwarz Adolf iskolaszéki tag urak és az igazgatóból álló küldöttség Budapestre utazott és ott a hitközség kérelmét gróf Aponpyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek, valamint Dr. Morlin Emil miniszteri tanácsosnak és Kirchner Béla főigazgató urnák szóval is előadta. Valamennyien a kérelmet indokoltnak és méltányosnak találva, annak teljesítését ha nem is teljes biztonsággal, kilátásba helyezték. 1906. szeptember 28-án megjelent a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 75559/1906. sz. rendelete, melyben kimondja, hogy mivel „a nem állami felső ker. iskolai tanárok ugyanoly fontos feladatok teljesítésére hivatvák, mint az állami iskolák tanárai," a nem állami iskolai tanárok fizetését a rendeletben felsorolt feltételek mellett kiegészíteni óhajtja és felhívja az illető iskola-fentartókat, hogy ez iránti kellően felszerelt kérvényüket deczember 1-éig Dr. Schack Béla kir. főigazgató úrhoz adják be. E felhívásnak természetesen hitközségünk is megfelelt és 1907. márczíus 29-én érkeztek le a helybeli m. kir. adóhivatalhoz a nm. vallás-és közoktatásügyi miniszter ur rendeletei, melyekkel az iskola igazgatója és tanárai részére az őket megillető összegeket kiutalta. Kellemes kötelességet teljesítünk, midőn városunk polgármesterének, iskolaszékünk elnökségének és a többi (valamennyi saját költségükön) a küldöttségben részt vett uraknak e helyen is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. A mily örvendetes a tanári fizetések kiegészítése, ép oly leverőleg hat ránk az a szomorú tudat, hogy felső kereskedelmi iskolánk még mindig nincs felvéve az 1894. évi XXVII. t. c. alapján létesült orsz. nyugdíjintézet kötelékébe. 5 Ez ügyben ugy a hitközség, mint a tanári kar már egy izben folyamodvánnyal fordult a minisztériumhoz, de eredménytelenül. Tekintettel arra, hogy a tanárok fizetésének állami kiegészítése egyúttal az iskola fönnállását biztosítja; tekintettel továbbá arra, hogy az összes társulati iskolák közül egy sem kötött le vagyont, hanem valamennyi csak az állami segély alapján vétetett fel a nyugdíjintézetbe, a milyen helyzetbe most a mi iskolánk is jutott: az iskolaszék és a tanári kar a nyugdíj ügyében az uj helyzet alapján újból folyamodvánnyal járult a miniszter elé, mely folyamodványt a tanári kar az igazgató vezetése mellett április 5-én személyesen adott át gróf Apponyi Albert miniszter ur ő nagyméltóságának, ki a tanári karnak adott válaszában kijelentette, hogy a mennyiben kérvényünk valamely törvényes intézkedésbe nem ütközik, azt szívesen teljesíti. Ugyanekkor ő nagyméltóságának gróf Zichy Aladár miniszter urnák, városunk képviselőjének és Klauzál Gábor miniszteri tanácsosnak adtuk elő ügyünket, kik az iránti jóindulatukról biztosítottak. Valóban ideje volna már, hogy iskolánk eme régóta elhúzódó ügye valahára kedvező elintézést nyerjen. Ép oly fontos, mint örvendetes mozzanat tanintézetünk történetében a női kereskedelmi tanfolyam megnyitása, melyről külön fejezetben számolunk be. Mint minden évben, ugy a lefolyt tanévben is a felső osztály tanulói a szaktanár vezetése mellett a helybeli ipartelepeket tekintették meg. Azonkívül márczius 25-én az iskola 18 tanulója 3 tanár kíséretében gyakorlati ismereteik gyarapítása végett Fiúméba tanulmányútat tett. A szaktanár erről szóló jelentését tisztelt olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. 6 III. Az iskola jótevői. Ösztöndijak. Alapító, adományozó Ösztöndíjas Oszt. K f Alapítványok: Gelsei Gutmann S. H. Beck Károly I. 2 tandíjmentes hely Flesch Richárd II. Megyeri Krausz Máyer Beck Károly I. 60 Nagykanizsai Takarékpénztár Flesch Richárd II. 40 Fleischhacker Imre III. 40 Ujnépi Elek Lipót Böhm Vilmos I. 20 Délzalai Takarékpénztár Krausz Jenő I. 100 Oesterreicher József III. 100 Danneberg Jakab Schwarz Jenő II. 30 Dr. Stolzer Henrik Kaufmann Béla III. 23 11 Loewy Ödön dec. 7-én fog kiadatni 72 Pollák Ármin Böhm Endre III. 12 Dr. Villányi H. Darvas Leo III. 6 Adakozások: Nagykanizsai Takarékpénztár Neumann Károly I. 20 Bódog Ferenc I. 20 Nagykanizsai Keresk. Társulat Báder Béla II. 20 Jelinek Miklós II. 20 Zalatnegyei Gazdas. Tkptár Pentz Gyula III. 20 A nm. vallás- és közokt. miniszter úr tanári könyvtárunkat a küldeni szokott statisztikai kimutatásokon kivül Havas Rezső dr. „Dalmácia" c. művel, árúminta-gyüjteményünket pedig Kalmár Benő és Friedländer Ödön urak, iskolánk volt tanítványai, előbbi szép tengeri gyűjteménnyel, utóbbi szép gyapju-gyüjteménnyel gazdagították. Fogadják e helyen is hálás köszönetünket. 7 IV. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a keresked. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, városi képviselő, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 40, ez intézetnél 39. Balog D., felső keresked. iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban, a mennyiségtant és szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 5 óv óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 10, ez intézetnél 8. Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a 3 osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 7 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 14. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes-tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a 3 osztályban. Működésének évei 23, ez intézetnél 16. Hitoktatók: Krámer Lajos, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta. Cónár Celestin, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 2 év óta. - 8 A tanári könyvtár 2. pótjegyzéke. Csop. Szám A könyv szerzője A könyv czíme I. 114 Csikós Gyula A jelképes számtanítás mód- szere. 115 Ember János Az apró emberek tudománya. 116 Goerth A. A tanítás művészete. 117 Hosztinszky Antal Illusztrált részletes tanmenet az elemi ísk. rajzolás taní- tásához. 118 Gyertyánffy J. Előgyakorlatok az írás-olvasás és rajzolás -tanításához. 119 Juhai Antal A gyermek első tanítója. 120 n n A II. osztály tanítója. 121 Molnár László A nevelés története. 122-5 Munkácsi Bernát dr. Az izr. vallasoktatás elemi isk. vezérfonala I—IV. 126 Oláh Gyiria dr. Az ember és az egészség. 127 Pékár Gyula dr. A nürnbergi isk. egészségügyi kongresszus 128 Peres Sándor Neveléstan. 129 Szűcs Izsó Modern rajzoktatás. I. 130 » n A modern rajzoktatás vezér- fonala II. kötet. 131 Tomcsányiné Czukrász Phonomimikai előgyakorlatok. Roza 132 V. és közokt. miniszter A egységes jogosítású közép- iskolákról folyt szakértekez- let jegyzőkönyve. 133 » » 1903. jelentés a népoktatás állapotáról. 134 n n Közoktatásügyünk 1902-ben. 135 n n Magyarország közoktatásügye 1904-ben. 136 n n Ugyanaz 137 » w Szakér-tekezleti jk. az egysé- ges jog. középiskoláról 9 Csop. Szám A könyv szerzője A könyv czime 138-45 V. és közokt. miniszter Tanterv és Utasítás az elemi népiskolák számára. II. 125-7 Balassa József Magyar olvasókönyv f. ker. isk. számára. I—III. 128 Brunovszky Rezső Eötvös József báró Magyar olvasmány a polgári fiúiskolák számára II. Összes munkái (folyt.) : 129 » » » A nemzetiségi kérdés (XVI. k.) 130 » » » Kisebb politik. cikkek (XVII. k.) 131 a a a Költemények, színművek (XVIII. kötet.) 132 a a a Gondolatok (XIX. kötet.) 133 n a a Levelek, életrajzok (XX. köt.) 134 Kobzy János Zrinyiász és régi epikai költészetünk. 135-7 Kozma-Somogyi-Szől-lősy-Ember Magy. nyelvkönyv a népisk. uj tanterve szerint 1906. 138 a a Első könyvem. Phonomimikai A. B. C. és olv. könyv 1906. 139 a a Első könyvem. Hangoztató A. B. C. és olvasókönyv 1906. 140-3 a a Olvasókönyv az elemi népiskolák számára II—V. 144 id. Szinnyei József Nyelvtudományi Közlemények XXVII. 145-7 Szinnyei József Magyar irók élete és munkái XX-XXI. III. 113 Hortobágyi A. Német nyelv- és olvasókönyv polg. iskolák számára. IV. 43 Danheisser, Küffner és Ofenmüller Französische Sprachlehre für Handelsschulen. 44 Kovács S. János Magyar francia ker. szótár. 45 Larive és Fleury La première année de grammaire. VI. 341 Beksics Gusztáv A román kérdés és a fajok harca. • 342 Bodnár Zs. A népfajok sorsa és más kérdések. 343 Csiky Kálmán dr. Magyar alkotmánytan 1906. 344 Deme Károly Földrajz a polgári fiuisk. 4. osztálya számára 1904. 345 Halis István Szines mozaik Nagykanizsa város történetéből. 346 Hangay Cusztáv Harc a magyarságért. 10 Csop. Szám A könyv szerzője A könyv czíme 347 Havas Rezső dr. Dalmácia. 348 Krisztinkovics Ede Birtokrendezések. 349 Dr. Marczali—Földes A történet kis tükre. 1906. 350 Német Károly dr. Földrajz az osztott elemi nép- isk. IV. o. sz. 1906. 351 n n Földrajz az osztott el. nép-isk. V. és VI. o. sz. 1906. 352-3 Nösselt Friedrich Weltgeschichte für Töchterschulen I. és III. k. 354 Sebestha Károly A m. nemzet tört. polg. isk. számára. 355 Sebestyén Gy., dr. Kovács Gy. Egyetemes történet II. VII. 82 Gaál József Ábr. mértan polg. isk. sz. 1903. 83 Hittig—Kados Számtan polg. isk. sz. 84 Szuppán V. Pécli A. Számtan középisk. és polgári fiuisk. sz. 1903. 85 Szuppán V.—HavasM. Algebra f. ker. isk. sz. 1906. VIII. 102 Bozóky Endre dr. Középisk. fizikai gyakorlatok. 103 Grosz FI. (Ahler) Die wichtigsten Handelspflan- zen in Wort und Bild 104 Lorinser F. W. dr. Die wichtigsten essbaren, verdächtigen und giftigen Schwämme. 105 Makay István Fizikai Laboratorium 106 Miklós Gergely Vegytan és természettan a népisk. VI. o. sz. 1906. X. 116 Bpesti áru- s ért. tőzsde Áruüzleti szokások 1904. 117 Bein-Bogyó-Havas Politikai számtan I. 118 Bún József Pénzintézeti ellenőrzés. 119 Földm. minisztérium Zalam. selyemtenyésztésének állapota 1904-ben. 120 Csonka—Váradi A szegedi paprika. 121 Hügli F. Konstante Buchhaltung. 122 Jónás J. — dr. Schack Béla A magyar és nérhet keresk. levelezés 123 Kraicz Lajos Útmutató postai küldemények felszerelésére. 124 M. kir. Ker. Múzeum Kiviteli árutár. 125 M. kir. Közp. statiszt. hivatal A magyar korona orsz. 1903. külkeresk. forgalma. 126 Odenthál József Das Mustercomptoir an Handelsschulen. 11 Csop. Szám A könyv szerzője A könyv czíme 127 Orsz. Ipari és keresk. Szakvélemények és előadói Okt. Tanács javaslat a felső ker. iskola szervezetének revíziója tár- gyában. 128 Odenthal József Lehrbuch der doppelten Buch- haltung. 129 Porges Carl Lehrbuch d. fr. Handelscor- respondenz. 130 Scheiber Franz Lehrbuch d. Gabelsbergischen Stenografie. 131-132 Dr. Schack Béla Magy. Ker. könyvtára III—IV. 133 » » » A felső ker. isk. tanárok mis- kolczi szünidei tanfolyamá- nak évkönyve. 134 » » n A magyar kereskedő könyve I. 135 Tschinkel Camilló Kereskedő és konzul. 136 Zerkowitz Emil Amerikai kereskedők. 137 Zsengeri Manó Könyvvitel és Mérleg XI. 67 Bárczi István dr. Közgazd. ismeretek. 68 Th. Theumann Das oesterr. Wechselrecht. XIII. 163-6 ■— Hivatalosközlöny 1903—1906. 187-90 •—- Izr. Tanügyi Értesítő 1901. 3, 171-4 — t % O. Keresk. Szakoktatás 1903—6. 175-8 —■ Magyar nyelvőr 1908-1906. 182 — Népnevelők lapja. 167-70 — Néptanítók lapja 1903—1906. 179-81 — Orsz. Középisk. Tanáregyesü- leti Közlöny 1903—1905. 191-4 — Zeitschr. f. Buchhaltung 1903-6 183-6 — Természettudományi közlöny 1902—1905. XIV. 46 Beleznay Antal Gyakorlati énektan polg. isk. számára. 47 Ernecke Ferd. Physikalische Apparate 48 Kohl Max 49 Stepanko Albert Vezérkönyv a tornatanításhoz. A könyvtár jelenlegi állománya: I. 114 mű 145 kötet II. 91 „ 147 „ III. 54 „ 113 „ IV. 34 „ 45 „ V. 54 „ 67 „ VI. 170 „ 355 „ VII. 66 „ 85 „ VIII. 83 „ 106 „ IX. 26 „ 29 „ X. 108 „ 137 „ XI. 47 „ 68 . XII. 20 „ 91 „ XIII. 24 „ 194 „ XIV. 19 „ 49 „ Összesen 910 mű 1631 kötet. 13 XVIII. Tanterv a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály, Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és Irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Lei rá s. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Érteke zés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái,elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kívül a költőiekből lyrai és leíró müvek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositíók vagy az 14 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi. Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regérry verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészökben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb írók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Próza és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 15 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása ; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és a szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú Íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből. írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a 16 népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás,tollbamondás,forditás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi- és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főképp leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főképp fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főképp levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után afontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból. 17 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakúit keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és áz olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora : a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse ; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 126 18 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése ; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Újabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centrálisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyilt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 19 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitiv és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logaritlnnus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Elsőfokú\' számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valószinüségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással.) Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 126 20 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladati. Szeszszámolás. A kamat- és discont-számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 21 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fontosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az ár-vetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapirokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapirokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 22 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.; a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása actív, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása, b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimeritően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló,és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 23 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig : a váltó-hitelről, intézvények-ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, 24 prolongatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeknt is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, prodtictív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. 25 Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kis-ipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. —Valuta, pénz, annak értéke és hatása A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók ; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar 26 váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővonásai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-iigyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és árúisnieret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, cheiniai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygen. Viz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen, arsenes-sav, és arsensav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szén-sulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natriumoxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kalium-jodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsír, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammoniumcarbonat. Calcium-chlorid, calciumoxid,; ínész, cement, chlormész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesismchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesium-carbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanychlorür, higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiunisulfat, timsó. Agyag és agyagárúk ; üveg és 27 üvegárúk. Vas és vasárúk; vaschlorid, vasoxid, vashydroxid, vas-sulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kaliumpermanganat. Chronioxid, chromsav, kaliumchroniat, kaliumbichromat. Platina, platinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulíid, (musir arany.) Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Metlian, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methylalkohol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok ; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collodium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemiiek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás): palmitinsav, sterainsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav, és cserző-anyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vér-lugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilin-festékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek). Á fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faáruk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és díszirás. 28 A tantárgyak és heti órák. A heti órák száma I-. o Tantárgy alsó Iközépj felső össze- ín osztályban sen 1 Vallástan........ 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv....... 4 3 3 10 5 Földrajz........ 2 2 2 6 6 Történelem....... 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan 2 2 2 6 8 Természettan....... 2 —- — 2 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 1 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan....... -— 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6 ! 13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4 15 Jogi ismeretek...... -— 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 6 1 17 Szépírás........ 2 — — 2 Összesen . 32 34 34 100 VII. A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Koltay Virgil, A prózai műfajok elmélete. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. „ „ Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. levelező. Noel-Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv I. rész. 11. kiadás. Péter J. Közg. Földrajz. Kerekes Gy. Történelem I. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kont, Elemi fizika. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. 29 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv. II. és III. rész. Dr. Schack Béla, Német olvasókönyv II. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák. Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Dr. Kovács J., Franczia keresk. szótár. „ „ „ Francia keresk. levelezés. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — árúisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Dr. Schack B., Német olvasókönyv III. r. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Kovács S. János, Francia levelezés. „ „ Francia keresk. szótár. Péter János, Közg. Földrajz. Simonyi, Világkereskedelem II. kiadás. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó-Havas, Keresked. számtan II. III. r. „ Táblák a polgári számtanhoz. „ Politikai számtan. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és árúisme. Simonyi, Világkereskedelem. \' Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvből a legújabb kiadás használandó. 30 VIII. Tanulmány utunk. Kereskedelmi iskoláink az életnek nevelik növendékeiket. Az iskolának fontos feladatai közé tartozik tehát az elméleti ismereteknek gyakorlatiakkal való kiegészítése. A tanulmányi kirándulásoknak ebből a szempontból megbecsülhetetlen az értékük. Sok oly tapasztalatot szerez ilyenkor a tanuló, amit az iskola egyáltalában nem nyújthat növendékeinek. Sok oly gépet, berendezést lát olyankor a tanuló, a mire a tanításnál egyáltalában kiterjeszkedni nem lehet. Amellett a közvetlen tapasztalatok sokkal jobban rögződnek meg az élet iránt fogékony, fiatal lélek emlékezetében. Érdeklődése pályája iránt fokozódik, ami gyakorlati iskoláinkból kikerülő ifjainknál igen fontos. Örömmel ragadtuk meg tehát ez idén is az alkalmat, hogy ifjainkkal egy kis igazi életet megismertessünk. Fiúméra, a magyar tengerpartra esett választásunk. Ifjaink örömmel üdvözölték ez eszmét. Hiszen a magyar tengert látni az ifjak nagy részének álma ! Március 25-én délután 115 órakor indult menetrend szerint a 18 főből álló kis csapat 3 tanár vezetésével, a kanizsai pályaudvarról. Tényleg azonban csak 2 óra után indultunk. Vonatunk ugyanis késett. Félő volt, hogy Pragerhofon nem lesz csatlakozásunk. Pillitz felügyelő lekötelező szívessége azonban segített rajtunk. 1 órai késéssel abban a biztos tudatban indultunk el, hogy csatlakozásunk lesz. A kedvező elintézés ifjainkat jókedvre hangolta. E jókedv ellenére minden alkalmat megragadtunk, hogy ismereteinket gyarapítsuk. Láttuk a Murát, gyönyörködtünk a csáktornyai Zrínyi-várban, mely ma a gróf Festetich-család tulajdona. 2S3 órakor Polstrauba, a kis stájer határállomásra értünk. Az állomás előtt látható határkövek érdekes párbeszédre adtak alkalmat. Áll-e itt katona? kérdé egyik naiv tanítványunk. Minek, hiszen békességben élünk Ausztriával, hangzott egy másik válasza. Dehogy élünk! dehogy élünk ! hangzott több oldalról az ellenvetés. Pettau mellett pillantottuk meg a Drávát, mely itt már tekintélyes, nagy folyó benyomásával hat. Nemsokára Pragerhofba értünk, a hol a Bécs-Triesti vonatra szálltunk át. Nemsokára a Sann völgyében haladunk. Cilii mellett tűnik fel és hűen kisér bennünket Steinbrückig. Útközben Tüffer, Römerbad mellett haladunk el. A nagy reklámtáblák már messziről hirdetik az utazónak, 31 hogy itt a nevezetes stájer hőforrás. Impozáns látványt nyújt a vonatnak Streinbrück állomásra való berobogása. Elbűvölő kép ez, mely tanulóinkat elragadta. Utunk mesés szépségű vidéken vezetett ezután. Trifail azért nem kerülte el figyelmünket. Az itt lévő kőszénbányát idéztük fel tanítványaink emlékezetébe. A littaui ércolvasztó nagy méreteivel szintén kellemesen hatott ránk. Littau után hagyott el bennünket a Száva, mely Steinbrücktől kezdve hü kísérőnk volt, hogy annál szebb látványban gyönyörködhessünk. Salloch mellett tűntek fel a Karavankok legrégibb nyúlványai, a steini alpok a látóhatáron. A nap már lemenőben volt ekkor. Mindnyájan sajnáltuk, hogy hosszabb ideig nem gyönyörködhettünk e festői képben. 53"-kor értünk Laibachba. Innen elindúlva, az éj sötét leple vonta\'be a tájat, megfosztva bennünket továbbra az élvezettől. 8-kor Adelsberg mellett haladtunk el. A világhírű cseppkőbarlangra figyelmeztettük itt növendékeinket. 8 órakor indult St.-Péterből a Fiúméba robogó vonat. Víg tréfálkozás mellett az idő gyorsan haladt előre. Nemsokára célnál kell lennünk. Leírhatatlan a kíváncsiság, mellyel várták a tengert azok, akik még nem látták. Mindnyájunkon a meghatottság egy neme vett erőt, midőn a sötét éjszakában végtelen fehér foltnak látszó tengert észrevesszük. A hatás azonban nem tart sokáig. Álmodozásunkból a vonat füttye ébreszt fel, a mely Fiumét jelzi. Néhány pillanat és Fiúméban szállunk ki. Néhány perc alatt szállónkba értünk, ahol igazgatónk bölcs előrelátásából vacsorával vártak bennünket. Étkezés után pihenőre tértünk, hogy erőt merítsünk a másnapi munkához. 26-án reggel a szállónk közelében levő dohánygyárat, mely Magyarország legnagyobb ilynemű telepe, tekintettük meg. 3500 munkást foglalkoztat e gyár. A szivarka és szivarkészítésnek minden egyes fázisával ismerkedtek itt meg tanulóink. Láttunk zsenialis szerkezetű gépeket, melyek szivarkahüvelyeket készítenek és azokat mindjárt meg is töltik. Csodáltuk az itt alkalmazott asszonyok ügyességét is és ebben a munkafelosztás előnyeit. A dohánygyár megtekintése után a torpedógyárba mentünk. Impozáns látványt nyújtott ez a méreteiben is hatalmas telep, mely egész Európát látja el gyártmányaival. Alapos magyarízat mellett ismerkedtünk itt meg a torpedók szerkezetével, készítésének egyes részleteivel. Vezetőnk szívességéből torpedók lancirozásában is gyönyörködhettünk. A lancirozás célja annak a kipróbálása, vájjon horizontálisan és 3 m. mélységben megy-e a torpedó? A Diezl-féle motor működési módja is tetszett tanulóinknak. Nyers nafta-olaj szolgáltatja a gép hajtóerejét, mely 30 atm. nyomás mellett explodál. Őszinte és igaz kritikát mondott egyik tanulónk a gyárról: ,,Ha az egész úton mást nem látnánk is, nem sajnálom a pénzemet". A közelfekvő gázgyárba mentünk innen, mely a város világítására szükséges gázt szolgáltatja. Sietve távoztunk a petróleum finomítóba, a hol a petroleumdestiilatió részleteivel ismerkedtünk meg. Amellett a paraffinkészítés és különböző kenőolajok gyár- 32 tását is láttuk e telepen, mely gyártási módok arról győztek meg bennünket, hogy rationálisan vezetett üzem csak az, mely a melléktermékeket is feldolgozza. Néhány gyakorlati fogással is megismertetett bennünket a gyár vezető vegyésze. Ugyanis a gyártott kenőolajokat állati olajok hamisítására is használják. De az ásványi olaj phosphoreskál, miáltal könnyen felismerhető. Azért nitrovegyületekkel keverik, melyek e tulajdonságát csökkentik. A gyár mintagyűjteményét is megtekintettük, ahol a világ különböző részeiről származó petroleumtartalmú kőzetek láthatók. A petróleum fellángolási hőfokának meghatározására szolgáló Abel-féle készüléket, annak működési módját is bemutatta a kalauzoló vegyész növendékeinknek. Kimenet a nyers petróleum szállítására szolgáló kocsikat néztük meg, melyeken Galíciából hozzák a nyers petroleumot Fiúméba. Panaszkodva enilítetta vegyészünk, hogy az Ausztriával való gazdasági viszonyunk miatt más petróleum behozatala lehetetlen, a galíciai nyersanyag pedig a nagy szállítási költségek miatt igen drága, úgy, hogy a gyár e miatt üzemét redukálta. 3/4l-kor távoztunk a gyárból és rövid idő múlva a jól megérdemelt ebédhez ültünk, hogy erőt gyűjtsünk a délutáni munkához. Ebéd után megtekintettük a tengerpartot. A kikötőben horgonyzott éppen az Osztrák-Lloydnak egyik Chinába járó hajója. Megnéztük a berendezését, a kirakodást, különböző árúk: (thea, kávé, gyapot stb.) eredeti csomagolását. Láttuk a parttól a tengerbe nyúló kőfalakat, az u. n. mólókat. Meggyőződtünk arról is, hogy ezek mennyire felelnek meg rendeltetésüknek. Ugyanis rendeltetésük egyrészt az, hogy a hajók mellettük kiköthessenek, másrészt pedig, hogy a tenger hullámai rajtuk megtörve, a kikötőben álló hajókon kárt ne tehessenek. A kikötő megszemlélése után a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság kávéraktárát néztük meg. Láttunk itt kávét eredeti csomagolásban. A kávé hántolása, festése és fényítése is sok tanúsággal járt. Megmagyarázta a vezető tisztviselő azt is, hogy gazdaasszonyaink kényes izlése miatt szükséges a kávé fényítése, noha e müvelet egészségügyi szempontból feltétlenül káros. Beszélt arról a küzdelemről is, melyben a társaságnak, mig sikerült Triest versenyével szemben Magyarországon a Fiúmén át behozott kávét bevezetnie, része volt. 3 órakor indultunk a Magyar-Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság hajóján Abbáziába. A bizonytalanság érzete szállta meg kisded csapatunkat, mikor a hajóra szálltunk. Színlelt nyugalmunkat nem tudtuk megőrizni, mikor a hajó sípja az indulást jelezte. Mindenki a tengeri utazással járó kellemetlenségekre gondolt. E bizonytalanság azonban hamar eloszlott, mindnyájan a fönséges víztükör, az ezzel kapcsolatos gyönyörű kép szemlélésébe merültünk. V2 órai hajózás után partra szállottunk. A pillanatnyi hatás alól szabadulva ifjaink siettek az elmaradhatatlan képeslapot megvenni és megirni. Az idő, melyet Abbáziában töltöttünk, sokkal rövidebb volt ahhoz, hogy ezt teljes mértékben 33 élvezhettük volna. A néhány óra, melyet a program szerint ott-időzésre szántunk, hamar röpült el. Csakhamar itt volt az indulás órája. A nap lemente, az erősen háborgó tenger még fönségesebbé tette a képet, melyben idejövetelünkkor gyönyörködhettünk. Fiúméba érkezve szállónkba siettünk. Vacsora után abban a tudatban tértünk pihenőre, hogy az első napot eredményes munkában töltöttük el. Utazásunk főcélja ipartelepek megtekintése lévén, másnap reggel a csokoládégyárat tekintettük meg. Szakszerű magyarázat mellett mentünk végig a telep különböző részein. A gyakorlatban látták itt mindazt tanulóink, amit az iskolában a csokoládé gyártásról tanultak. A kakaó megőrlését, a kakaóvaj kipréselését, az őrlött kakaónak kakaóvajjal való keverését, cukorral és vaníliával való füszerezését és formázását. A bonbonkészítés a maga egyszerűsége mellett szintén tanulságos volt. Tanulságos volt a csomagoló helyiség megtekintése is. Igazolva látták itt tanulóink azt a gyakorlati elvet, hogy mennyire kell a gyárosnak még a külsőségekben is a közönség Ízléséhez ragaszkodnia. Innen a rizshántoló és rizskeményítő gyárba mentünk. Sajnos azonban, hogy a rízskeményítő gyártásával foglalkozó részét a telepnek technikai okokból nem láthattuk. Ugyanis rizsaratás ideje lévén, épen akkor várta a gyár nagyobb rizsszállítmányok megérkezését és a nyersanyag hiánya miatt kellett az üzem egy részének szünetelnie. Sok érdekes látnivalóval szolgált azonban a méreteiben hatalmas rizshántoló is. Alapos magyarázat mellett tekintettük meg a különböző berendezéseket, gépeket, amelyek a rizs portalanítását, tisztítását és hántolását végzik. A fényezés, polirozás műveleteinek gyakorlati fontosságát is beigazolva láttuk. Az őrlést végző berendezések megtekintése az őrlés lényegét ismertette meg velünk. Érdekes volt a rizs festését végző gép is. Sárga szinüre festi az a rizst, mert igy kivánja a japán nép izlése, magyarázta vezetőnk. Ugyanis a fiumei rizshántoló jelentékeny mennyiségű kikészített rizst szállít Japánba. A délelőtt hátralevő részét a halcsarnok és a fiumei aquarium megtekintésére fordítottuk. Természetrajzi ismereteiket gyarapították itt növendékeink. Délután folytattuk tanulságos útunkat. A közvágóhíd megtekintése után Baccarich és Simonics susáki bőrgyárát néztük meg. A telep csak talpbőrök kikészítésével foglalkozván, legnagyobb sajnálatunkra csak a cserzővargaság gyakorlati kivitelét láthattuk. A kikészítés egyes fázisait a legnagyobb részletességgel magyarázta meg, szives kalauzunk, a gyár egyik társtulajdonosa, Simonics úr. Programm szerint a Fiume közelében, a Karsztba épült kis községet Terzattot kellett volna megtekintenünk. A kellemetlen bóra azonban megakadályozott eme szándékunkban. így a héttornyú Frangepán vár, a Frangepán család ősi fészkének megtekintéséről le kellett mondanunk. Élestünk attól az élvezettől is, hogy az innen látható festői képben gyönyörködhessünk. A napnak hátralévő részét a város megtekintésére fordítottuk. 126 34 Másnap, 27-én, reggel mondtunk búcsút Fiúménak. A búcsú igen megható volt. Köszönetet mondtunk a magyar állam dédelgetett kedvencének azért, amit két napi ott tartózkodásunk alatt nekünk nyújtott. Köszönetünkkel egy kis óhaj is párosult. Lenne Fiume tényleg azzá, mivé lenni kellene, magyar kikötő várossá. 8 órakor ültünk a Zágráb felé induló gyorsvonatra. A kopár Karszton vezetett utunk. E vonaton utazva lehet csak fogalmunk arról az áldozatról, melyet a magyar állam a vonal megépítésével Fiume fellendítése érdekében hozott. Meredek sziklafalak oldalába van bevágva a vonat útja. Mély és meredek völgyekben, szerpentin útakon, több alagúton át 1000 m. magasságig visz ott a vonat, mig a hegység túlsó oldalán leér Károlyvárosba. Vadregényes, de kopár és szegény vidéken visz itt a vonat. A védőfalak, melyekkel kis megművelt földjüket az apró, néhány házból álló kis falvak lakói körülveszik, igazolják azt a küzdelmet, melyet e szegény ördögöknek a bóra ellen folytatniok kell. Károlyvárostól Zágrábig egyhangú úton visz a vonat. A Száva az egyetlen látnivaló. Délután Va3-kor értünk Zágrábba. Az egyhangú út után szinte jól esik a modern házcsoportok között vezető utcában gyönyörködnünk. Az ebéd után rendelkezésünkre álló időt a város nevezetes középületeinek megtekintésére fordítottuk. Megnéztük a gót stílben épült székesegyházat. A horvát nemzeti muzeumot Dr. Frischenauer muzeumi őr kalauzolása mellett tekintettük meg, kinek e helyen is köszönetet mondunk előzékenységeért, mellyel lehetővé tette, hogy a muzeumot megtekinthessük. Ezután a színházat, majd a a középiskolák mintaszerű épületét tekintettük meg. E monumentális épület látása önkéntelen bizonyos gondolatokat ébresztett bennünk, melyeket azonban e helyen kifejezni nem akarok. Este 7 órakor indultunk el Zágrábból. Éjfélkor értünk Nagykanizsára. A vasúti kocsikban volt időnk elmélkedni a látottakról. Elmélkedésünk eredménye, hogy utunk igen tanulságos volt. Balog Dezső. 35 IX. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet címe, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, haza-tias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtnak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 126 36 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék. 5. § Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül, amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogosítvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3. közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 37 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva az új szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. X. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy éppen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai er- 38 köleseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kiviil engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. § A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan láto-\' gatní, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei, bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló tijra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a 39 tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre Írott közlései nem fogadtatnak el. 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, liltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet" elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kívül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 40 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kívül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképpen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandijmen-tességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 41 29. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. 42 XI. Jelentés a „Deák Ferenc körnek" 1906—1907. évi működéséről. Az ifjúság ,.Deák Ferenc" köre ebben az évben érte meg fennállásának 14. évét. A kör vezetője Domány Ármin, a magyar irodalom tanára volt. Ideje volna már egyszer szakítani az elmúlt hagyománnyal, hogy a Kör vezetője csak a magyar irodalom tanára lehet. Más iskolákban több Kör áll fenn, s a modern nyelvek tanárának is van helye a vezetésben, sőt a szoros értelemben vett szaktanárok is találnának működési kört. Az ilyen egyesületek célja nem lehet kizárólag a szépirodalom ápolása, mert ettől messze esik a felső kereskedelmi iskolai tanulók 90%-jának tehetsége. Lehet valaki akármilyen szorgalmas a kereskedelmi iskolában, szépirodalmi művek Írásához ez még nagyon kevés, oda rátermettség kell, ez pedig némely évben egyáltalában nem fordul elő. Ilyen silány év volt a most lefolyt. A szorgalmasabbak megpróbálkoztak, de belátván tehetségük hiányát, csakhamar abbahagyták, úgy, hogy ebben az évben az Önképzőkör kizárólag az iskolai ünnepek rendezésére szorítkozott. Az alapszabályok értelmében kéthetenkint kellett volna gyűlést tartanunk, ezt azonban csak négyszer tehettük meg az egész év folyamán. Az alakuló gyűlés október 4-én volt. E sorok irója fejtegette a Kör célját és tevékenységre buzdította a tagokat, de buzdításának vajmi kevés sikere volt. Önként felvetődik a kérdés, ha a budapesti kereskedelmi akadémia, mely a kereskedelmi iskolák legjavát kapja, meg tud lenni Önképzőkör nélkül, miért tartja fenn ezt a céltalan intézményt a legtöbb egyéb iskola, mely évek folyamán sem kap annyi tehetséget, mint ott egy felső osztály. Az alapszabályoknak a választásokra vonatkozó részének felolvasása után, a tisztikar megválasztása következett. Elnök lett: Krausz Gyula f. o. t., alelnök: Jelinek Miklós k. o. t., titkár Armuth Dezső f. o. t., altitk.ir Flesch Richárd k. o. t., pénztáros: Kaufmann Béla f. o. t., főkönyvtáros: Scherz Jenő f. o. t., és még minden osztályból 2—-2 alkönyvtárnok. Összesen volt 4 gyűlés. Azonkívül a Kör nov. 19. márc. 15. ápr. 11. és jun. 8-án tartott szép iskolai ünnepeket. Fölöslegesnek tartom az egyes ünnepségek prograinmját itt leközölni, elég ha utalok arra, hogy mindegyiken egy tanár mondta a megnyitó, 43 egy tanuló az ünnepi beszédet, 2—2 tanuló szavalt és az énekkar szintén 2—2 számmal fordult elő. Kegyeletesen adóztunk még ezeken kivül Rákócy Ferenc emlékének hamvainak hazahozatala alkalmából. Rotter Andor ur, volt Önképzőköri elnök mult évi adományából vezető tanárnál maradt még 10 korona, mely összeget a következő pályakérdésre tűzte ki: Minő hatással volna az önálló vámterület Magyarország közgazdaságára? A kitűzött határidőig két munka érkezett be, melyeknek bírálatát vezető tanár a legutolsó iskolai ünnepen junius 8-án olvasta fel, s mi a következő volt. Az „erős akarattal" stb. jeligéjű igen szépen, részletesen fejtegeti a kérdést, de főhibája, hogy nagyon egyoldalú, amennyiben az önálló vámterületnek csak az iparra gyakorlandó "hatásáról beszél, szem elől tévesztve azt, hogy ahol az ország közgazdaságáról van szó, a földmüvelésről sem szabad megfeledkezni, s különösen nem Magyarországban, hol ez az ország 2/3 részének a főfoglalkozása. De még a kereskedelem sem az a faktor még Magyarországon sem, mely ily óriási átalakulást minden rázkódtatás nélkül kibirna. Dicséretnél egyebet tehát nem kaphatott. A „Magyarország nem volt" stb. jeligéjű a közgazdaság mind a három ágára tekintettel van, s ha nem is fejtegeti oly részletesen az iparra gyakorolt hatását — mint versenytársa — a pályadijat az anyag gondos feldolgozásáért, magyaros stílusáért megérdemli. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a mű szerzője: Krausz Gyula f. o. t. Dr. Ollop Mór ez évben is egy 10 frankos aranyat adott át az Önképzőkör vezetőjének, hogy avval az intézet egy szorgalmas tanulóját jutalmazza meg. E dijat, Böhm Endre f. o. t. kapta meg. A könyvtár vétel utján 42 kötettel gyarapodott. Az Önképzőkör vezetője. 44 XII. Az ifj. segitő egyesület pénztári és vagyonkimutatása az 1906/7. tanév végén. BEVETEL. a) Pénztári kimutatás. KIADÁS. A pénztári készlet gyümölcsözően el van helyezve: a nagykanizsai izr. hitközségnél.....K. 1978.66 a Nagykanizsai Takarékpénztárnál .... „ 120.— a PestiMagy. Keresk. bank nagykanizsai fiókjánál „ 215.82 Domány A. s. k. ellenőr. Bún Samu s. k. ig., elnök. K. 2314.48 Balog D. s. k. pénztáros. ^Résztvevők: Ádám Róbert, Áts E. Árpád, Braun Lajos, Deutsch József, Dorner Pál, Fuchs Sándor, Gellért Arnold, Gibsz Gusztáv, Gross Kálmán, Hoffmann Henrik, Kemény Ödön, Krausz Zs., Leitner Ernő, Lukács László, Marton Aladár, Nádor Lipót, Sattler Géza, Schwarz Mihály, Weisz Alfréd. K. f. K. f. Egyenleg az 1905/6. tan- Újonnan beszerzett év végén ..... 2288 88 könyvek .... 140 67 Intézeti r. tagok díjai . 78 — Könyvek bekötése . . 49 34 Alapító tagok díjai . . 20 — Készpénz segély . . 114 — Pártoló tagok „ . . 18 — Egyenleg..... 2314 48 Intézeten kívüli r. tagok díjai...... 4 — \\ Az 1897-ben végzett nö- \\ vendékek 10 éves ta- \\ lálkozója alkalmából \\ begyült adományok. 100 — \\ A felső ker. iskola nö- \\ vendékeinek „Eichberg \\ Adolf" koszorupótló \\ adománya .... 33 60 \\ Kamat 1906. dec. 31-ig 76 01 \\ 2618 49 2618 49 45 b) Vagyon-kimutatás. Készpénz betétek.............K. 2314.48 Tankönyvek értéke 1905,6. év végén K 392.56 Ujabb beszerzések...... „ 190.01 K 582.57 10°/o leirás „ 58.26 524.31 K. 2838.79 46 XIII. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában. Á felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64 és 65 §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a rn. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve), sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz címzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 47 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti fel a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak julius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, amelyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el mint a rendes tanulóknál, A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedély-lyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell 48 tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztály-magánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. 49 XIV. Érdemsorozat. Alsó osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. A tanuló neve Hittan \| Magyar ny. i\| Német ny. \| Francia ny. Földrajz 1 Történet Mennyiség Fizika \| Ker. számt. írod. munk. Ker. levelez. Ker. isme Szépírás ! Gyorsírás lrásb. dóig. k. alak 1 Magaviselet 1 Beck Károly 1 1 3 2 2 1 3 3 3 3 2 1 2 1 3 i 1 Beck Sándor 3 3 4 3 3 3 4 3 3 2 3 2 1 - 3 1 Bellóni József 2 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 - 3 1 Bodó Rezső 2 3 1 1 1 3 3 3 3 3 3 2 3 3 - 4 2 5 Bódog Ferenc 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 Böhm Vilmos 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 2 1 Grünfeld Alajos 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 Grünfeld Elek 1 2 3 2 2 2 3 2 3 3 3 3 2 - 2 2 Guttmann Imre 2 3 3 3 2 3 2 3 3 2 3 3 2 2 2 2 10 Hamburg Róbert 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 3 2 1 Hamburg Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 1 Hoffmann Sándor 1 2 3 3 2 \' t o 2 2 3 2 2 1 2 - 2 2 Hudi József ism. 3 3 4 3 4 3 2 3 3 2 3 2 1 1 2 Kalmár Hugó 2 3 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 15 Keller István 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 Kertész Jenő 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 2 3 2 1 Klein Oszkár 1 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 3 - 3 1 Koréin Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 Krausz Jenő 1 1 3 2 1 1 2 1 2 2 1 1 2 2 2 1 20 Lustig József 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 Melczer Jenő 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 Mischon Béla 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 2 - 2 1 Neumann Károly 2 3 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 - 2 2 Pillitz Ernő 2 4 3 4 3 3 3 4 4 3 3 3 3 - 3 1 25 Pollák Árpád 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1 Révész János 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 1 - 2 2 Ring Pál 1 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 1 2 - 1 1 Rosenberg Emil 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 - 3 2 Rosentlial Gyula 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 126 50 A tanuló neve Hittan \| Magy. ny. Német ny. Francia ny. j\| Földrajz Történet Mennyiségi. \| Fizika Ker. számt. \| írod. munk. \| Ker. levelez. \| Ker. isme \| Szépírás Gyorsírás Irásb. dolg. k. alak Magaviselet \| 30 Spiller Gyula 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 Schultheisz I. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 _ 3 1 1 Schulz Oszkár 2 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 2 1 1 Schwarzenberg I. 3 3 4 4 4 3 3 3 4 2 4 .3 2 _ 2 2 Somlyó Ödön 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 1 35 Singer Sándor 2 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 Strasser József 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 Szeidmann E. 1 i 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 3 3 . 2 1 1 Szerb Ernő 1 2 3 4 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 Varga Lajos 2 4 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 _ 1 1 40 Weisz Ignác 1 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 2 1 Kimaradtak: Buclivald Géza, Ceizek Ferenc, Erőss József, Lenk József. Középső osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. 51 A tanuló neve Hittan Magyar ny. Német ny. Francia ny. \| Földrajz Történet Mennyiségt. Ker. számt. írod. munk. Könyvvitel Ker. level. Közg. ism. Jogi ism. Vegyt. áruis. Gyorsírás Irásb.dolg. k. alak. Magaviselet Báder Béla 1 2 3 2 1 1 3 3 2 2 2 1 2 2 1 1 Darvas Lajos 2 3 3 3 2 2 2 3 3 2 3 2 3 2 - 2 1 Flesch Richárd 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 - 1 i 1 Franki József 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 - 2 2 5 Frantsics József 1 4 4 4 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 - 2 1 Hafner Izidor 2 2 3 4 3 2 2 3 2 2 2 2 2 4 - 3 2 Handelsmann Imre 2 3 3 :J> 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 2 Hódos János 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 - 2 2 Jelinek Miklós 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 - 1 1 10 Kerekes József 2 3 3 4 3 3 3 3 3 Q O 4 2 2 3 - 3 1 Kertész Imre 2 3 3 2 2 3 3 3 3 2 3 2 2 3 2 3 1 Kisfaludi Rezső 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 - 3 Neufeld Lipót 2 3 3 3 3 2 2 3 3 t 3 3 2 3 - 2 1 Ország József 2 3 2 3 2 2 3 3 3 1 3 2 2 3 - 1 1 15 Rosenberg Elek 1 3 3 O O 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 - 1 I . Schlesinger Vilmos 2 3 3 3 4 3 2 2 3 1 4 3 2 3 3 2 1 Schwartz Jenő 1 1 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 2 2 - 1 1 Sonnenschein Rezső 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 Szeidmann Leó 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 4* Felső osztály. Osztályfő: MARKOVITS DÁVID. Armuth Dezső Biró István Bichler Sándor Böhm Endre 5 Fleischhacker Imre Grünfeld Jenő Herrnfeld Albert Kaufmann Béla Kelemen Ernő 10 Koschuth Samu Krausz Gyula Milhofer Hugó Nyitrai Imre Österreicher József 15 Pentz Gyula Philipszky Péter Pollák Leó Propper Ernő Reichenfeld Soma 20 Révész Pál Rosenberg Jakab Scherz Jenő Scheiber László Schiller József 25 Somló József Silberstein Józset Villányi István Weltner Simon Az érdemjegyek magyarázata. Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből 1 jó jeles 2 szabályszerű jo 3 kev. szabályszerű elégséges 4 rossz elégtelen 53 XV. Az 1905/6. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve lakóhelye Bajzáth Ignác Körjegyzőség Alsók Behek Ernő M. lesz. és pénzváltó bank Budapest Czech Albert Egyévi önkéntes Deutsch József Mezőg. Gyáripar-Szövelkezet Szombathely 5 Dukász Aladár Schlesinger B. és Ta. bankház Budapest Erdőss Sándor Posta és távirda Keszthely Flesch József Weisz Fülöp Sopron Goldstein Leó Goldstein J. Bécs Liditt Ede Sertéshizlalda Barcs 10 Mechner Zsigmond Járási ált. takarékpénztár Apatin Morgenstern Dezső Kern és Társa Triest Neumann Frigyes Fischer Giola Fiume Pavelkovits Béla M. fr. Biztosító Társ. Nagykanizsa Politzer Jenő Wasserfuhr és Társa Pa.-Sz.-Lőrinc 15 Pollák Manó Zerkowitz Albert Nagykanizsa Pollák Sándor Sör- és malátagyár Nagykanizsa Samek Sándor österr. Creditanstalt f. H. u. G. Triest Sternberger Albert Kornhauser és Hertzka utódai Trencsén Szabados Andor Bettlheim és Guth Nagykanizsa 20 Tálassy József Ismeretlen Totola József Blau M. Fia Nagykanizsa 54 XVIII. Jelentés az 1906/7. tanév végén megtartott érettségi vizsgálatokról. A május 30-án és 31-én megtartott osztály vizsga alapján a felső osztály 28 tanulója közül három folyó évi szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott. írásbeli vizsgálatra bocsáttatott 25 rendes és 1 magántanuló. A junius 3—7 napjain megtartott isásbeli érettségi vizsgálatokon megjelent tehát 26 tanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül a kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki: Magyar nyelv. A munkáskérdés, különös tekintettel a sztrájkokra. Eredmény: 1 jeles, 5 jó, 20 elégséges. Német nyelv és német kereskedelmi levelezés. Von den Aktiengesellschaften. 1. Johann August Mauro triesti cég 1907. 1/28. Müller Péter soproni cégnek gyarmatárú és déli gyümölcs bizományi vásárlására ajánlkozik. Feltételei: jutalék 2%, alkuszdíj Vs\'Voo, a felmerült költségek megtérítése, fedezet 3 havi váltóval. 2. Sopron 1/30 az ajánlatot elfogadja és megbízza Triestet, 10 bál édes mandula vásárlására, az árú vasúton teherszállítmányként küldendő. Eredmény: 2 jeles, 6 jó, 15 elégséges, 3 elégtelen. Magyar kereskedelmi levelezés. 1. Gondrand Testvérek fiumei cég IV, 6. Bárcy Károly helybeli cégnek kávé vásárlására szolgálatait ajánlja. Jutalék 3°,«, fedezet vagy 3 havi intézvénnyel, vagy jó fiumei rimesszákkal. 2. Bárcy IV/9. a feltételeket elfogadja, egyúttal 30 bál Santos kávé vásárlására, legfeljebb ä 126 pr. u/o kg. megbízást ad. Az árú vasúton teherszállítmányként küldendő. A számlaösszeget intézvénnyel hajtsa be. 55 3. Fiume IV/14. küld B. K. Vbo szám 30 bál Santos kávét, btto kg. 1800.— tara kg. 1.— pr. bál, á 126.—pr. °/o kg. nettó, jutalék 3%>, értéke pr. 3 hó. Egyúttal a számlaösszeg erejéig intéz reá kelettől 3 hó s. r. az intézvény elfogadását és budapesti cégnél való telepítesét kéri. 4. Kanizsa IV/24. az árúküldeményt rendben átveszi, a váltót elfogadja és Dietrich és Gottschlig budapesti cégnél telepíti. 5. Kanizsa IV/24 a budapesti telepest értesíti. Eredmény: 2 jeles, 8 jó, 15 elégséges, 1 elégtelen. Francia kereskedelmi levelezés. 1. 1907. junius 17. Alexandre Elissen & Cie Párisban megbízzák a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot Bpesten, hogy vegyen számunkra K 100.000. - n. é. magyar koronajáradékot pr. f. hó végére. 2. Junius 20. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank értesíti az Alexandre Elissen & Cie céget, hogy megbízásukat teljesítette és felszámítja a szokásos alkuszdíjat és jutalékot. Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 17 elégséges, 2 elégtelen. Könyvviteltan. Német Kálmán és Horváth Lőrinc betéti társas kereskedés 1907. május 1-én a következő vagyonállapottal nyitja meg üzletét: Aktíva. Passíva. Készpénz Árúkészlet Küldvények Adósok . Ingóságok K 4000.— Elfogadványok . . K 4510.— „ 17190.— Hitelezők . . . „ 3590.— „ 10340.— Tiszta vagyon . „ 50000.— „ 25170.— „ 1400.— K 58100.— K 58100. A tiszta vagyonból Német beltagot K 30000.— Horvát kültagot 20000. — K illeti. A \'társasági szerződés értelmében, Német az üzlet vezetéséért havi 300 korona fizetést kap, a tiszta nyereség a betétek arányában osztandó el és azokat szaporítja. Máj. 3. Érkezik Kardos Jenőtől, Siófok, 5 vaggon tengeri á 14.40; melyre készpénzben fizetnek 4000 koronát, a maradékról 4/h. elfogadványt adnak. „ 7. Küldenek ebből bizományi eladás végett SteinerMíklós-nak, Botzen, 4 vaggonnal á 14.40 és fizetnek szállítási díjat K 340.— 7. Leszámitoltatják Nyári Ödön váltóját pr. jun. 15. K 3400 5% lerovat. 12. Eladnak Varga Edének helyben, 3/h. váltójára 4 vaggon rozsot á 15.91. 56 13. Beváltják ma lejáró elfogadványukat Lengyel Kálmán r. K 1500. 14. Ujházy Károly, Sopron, adós,küldi csekkjét az Osztrák Magyar Bankra K 1200, melyet a bank kifizet. 15 Steiner Miklós jelenti, hogy a tengeriből eladott 250 q á 16.80 K 4200.— 150 „ „ 16.— „ 2400.— számít 3u/o jutalékot és 40 K költséget, a tiszta eladási árról 3/h. elfogadványát küldi. „ 15 Német kivett a pénztárból 120 K, Horvát 80 K.-át. Az árúkészlet értéke K 13220, az ingóságok értékéből 5% leírandó. Kidolgozandó közvetlen kettős mód szerint. Eredmény: 4 jeles, 7 jó, 12 elégséges, 3 elégtelen. Kereskedelmi számtan. 1. Bpest Berlin számlájára következő ügyleteket köti: Máj. 8. Vesz 25 drb Magyar Hitelrészvényt á776.50(n.é. 400 K) „ 15. IntézvényezBerlinre M 4216.50 lej. jun. 2. » á 11778, „ 6534.— „ „ 28. ) 5V2u/o ,, 22. Fizet Berlin számlájára K 6278. ,, 26. Elad 5000 frt. n. é. magyar aranyjáradékot á 112.25. Elkészítendő retrográd módon, a kamatos folyószámla, K/l. 4Ví°/o pro és kontra. Zárás napja máj. 31. Jutalék 1/8°/o, Költség K 32.40. Az egyenleg kiegyenlítése látra szóló direkt váltóval történik, á 117.78 2. Londonban a mandula ára 66 sh pr cwt Skontó 2°/o. Alkuszdij Va\'Vo. Biztosítás 8/s pr %> L. Kisebb költsegek 3Vs\' d. Bizományi díj 2%. Költségek Triesztben K 2.02, Budapesten vám és egyéb költségek fejében fizetünk K 12.15. Hány korona Bpestenazárúparítás, ha 10L=K240.50. 1 cwt=50.8kg. Eredmény: 6 jeles, 7 jó, 11 elégséges, 2 elégtelen. Az írásbeli vizsgálatok eredménye alapján mind a 26 érettségire jelentkezett jelölt szóbelire bocsáttatott. A szóbeli vizsgálatokat junius 18-án és 19-én tartottuk meg dr. Zom Vilmos ny. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és Heltai József ker. kamarai tag, kereskedelemügyi min. biztos ur elnöklete alatt. Az érettségi vizsgák végeredménye ez : Jelesen felelt meg: Koschuth Soma. Jól feleltek meg: Fleischhacker Imre, Kaufmann Béla, Oesterreicher József, Pollák Leó = 4. 57 Megfeleltek: Ártnuth Dezső, Bichler Salamon, Bíró István Böhrn Endre, Griinfeld Jenő, Krausz Gyula, Milhofer Hugó, Nyitrai Imre, Kelemen Ernő, Pentz Gyula, Propper Ernő, Reichenfeld. Soma, Rosenberg Jakab, Scherz Jenő, Somló József, Villányi István 16. 5 tanuló szeptember hóban 1—2 tárgyból teendő javító vizsgálatra utasíttatott. 58 XVII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal bíró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t. c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti és gyakornoki tisztviselők ; b) a pénztári szaknál, mint központi és állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányáYudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek. e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál, mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intezet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 59 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, posta, távíró), 3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. 60 XVIII. Statisztikai kimutatás. A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Iskola látogatás Beíratott összesen . . Évközben kimaradt . . Létszám a tanév végén 44 4 40 19 19 28 28 91 4 87 Születési év 1885 ....... 1886 ....... 1887 ....... 1888 ....... 1889 ....... 1890 ....... 189 1....... 1892 ....... 1893 ....... 4 5 10 22 3 1 1 3 8 6 \' 1 1 6 3 8 9 2 1 6 4 15 22 16 22 3 Vallás Izraelita...... Római katholikus. . . 36 8 17 2 24 4 77 14 Anyanyelv Magyar...... Német...... Horvát...... 42 2 18 1 26 1 1 86 1 4 A felvétel alapja Ismétlő...... Polg. isk. 4. oszt. biz. Gimnázium 4. „ „ Reálisk. 4. „ „ Felső ker. alsó oszt. „ „ közép „ 2 22 19 1 1 18 1 27 4 22 19 1 18 27 61 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Nyelvismeret Magyar...... Magyar-horvát.... Magyar-német .... Magyar-német-horvát . 33 4 2 5 14 1 2 2 22 3 3 69 5 7 10 A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsa .... Zalamegye..... Somogymegye . . . Vasmegye..... Sopronmegye .... Veszprémmegye . . . Tolnamegye .... Pest-Pilis-Soltmegye. . Baranyamegye.... Zemplénmegye . . . Varasdmegye . . , . Zágráb...... Verőczemegye .... Belovár-Kőrös .... Alsó Ausztria .... 11 15 G 1 1 1 4 1 1 1 2 10 3 3 1 1 1 7 7 7 1 1 2 1 1 1 28 25 16 1 2 2 1 6 1 1 3 1 1 1 2 A szülő vagy gyám polg. állása Önálló kereskedő . . Keresked. alkalmazott . Önálló iparos . . . Iparosnál alkalmazott , Köztisztviselő .... Magántisztviselő . . . Őstermelő..... Magánzó ..... Egyéb ...... 16 9 1 9 3 6 3 1 7 1 3 1 1 2 10 1 3 4 1 7 2 29 2 19 1 8 10 2 12 8 Tandíjfizetés Egész fizető .... Háromnegyed fizető. . Fél „ . . Negyed „ . . Teljesen tandíjmentes . 18 5 9 5 7 6 1 4 3 5 8 1 4 7 8 32 7 17 15 20 62 A tanulmányi eredmény áttekintése. Folyó szám Tant á r g y A1 só oszt. Középső oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 40 19 28 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 Hittan....... 11 21 8 8 11 12 11 5 2 Magyar nyelv és irodalom 6 3 28 3 3 2 13 1 2 7 19 —• 3 Német nyelv .... 5 4 24 7 1 3 14 1 3 4 20 1 4 Francia nyelv .... 4 7 24 5 1 4 10 4 1 7 20 — 5 Földrajz...... 5 6 25 4 3 4 11 1 3 (5 19 6 Történelem..... 6 3 30 1 3 8 8 — 5 8 15 — 7 Mennyiségi, éspol.számt. 3 7 28 2 2 5 12 ■— 2 7 18 1 8 Természettan .... 3 6 29 2 — — — — — — .— — 9 Keresked. számtan . . 1 5 31 3 1 3 14 I 2 5 20 1 10 Irodai munkálatok . . 2 12 26 — 2 5 12 — 4 16 8 — 11 Könyvviteltan .... — — — — 0 5 8 J 6 11 1 1 12 Keresked. levelezés . . 3 7 29 1 2 3 12 2 1 5 21 1 13 Keresked. ismeretek . . 9 11 20 14 Közgazd. ismeretek . — — — 2 9 8 1 10 17 — 15 Jogi ismeretek .... — — —■ — 1 10 8 2 14 12 — 16 Vegytan, áruismeret . . — — ■—. — 1 4 11 3 3 6 19 — 17 Szépírás...... 6 18 16 — — — — — — — — — 18 Gyorsírás...... 1 7 10 — — 2 1 — — — — — Irásb. dolgozatok külső alakja...... 6 20 13 1 6 9 4 — 9 16 3 — Magaviselet..... 27 13 13 6 25 3 63 XIX. Jelentés a női kereskedelmi tanfolyamról. Felső kereskedelmi iskolánk tanári kara az iskolafentartó izr. hitközség iskolaszékével egyetértve, az előző években már kétszer (1901-ben és 1902-ben) kísérelte meg a női kereskedelmi tanfolyam megnyitását, mind kétszer azonban a jelentkezők csekély száma miatt eredménytelenül. Ez az oka, hogy azóta ily iskola létesítésével nem foglalkoztunk. A most lefolyt tanév szeptember havában azonban oly sűrűn történtek a jelentkezések, hogy egy harmadik kísérlet elől ki nem térhettünk, még pedig ezúttal a legszebb sikerrel, amennyiben a szabályszerű számon fölül, 41 en, jelentkeztek felvételre. Szeptember 30 án leérkezett az országos iparoktatási főigazgató ur 1906. szeptember 29 én 1557. sz. alatt kelt leirata, melyben tudatja, hogy a nagym. miniszter ur szeptember 27 én 79.907. sz. rendeletével\' a női kereskedelmi tanfolyamot engedélyezte. Miután az összes előkészületek már ezt megelőzőleg megtörténtek, a tanfolyamot az iskolaszék és nagyszámú közönség jelenlétében még szeptember 30 án megnyitottuk és a tanítást október 1-én megkezdtük, mely a szabályszerű szünetek kivételével junius 10 éig szakadatlanul folyt. A tanfolyamra beiratkozott 41 tanuló, kik közül kimaradt 3, a tanfolyamot bevégezte tehát 38 tanuló. A tanítási helyiséget valamint a tanszereket a fentartó izr. hitközség díjtalanul bocsátotta rendelkezésünkre. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak és irodai ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyam 10 hónapig tart. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazojlák. 64 Felvételi vizsgálatra a tanári kar határozata értelmében azok bocsáttatnak, kik legalább 15 évesek. A felvételi vizsgálat dija 10 kor. A felvételi vizsgálatnál megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak és mondattanilag s jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármas szabályhoz tartozó feladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, Áfrika és Ausztrália átnézetileg. A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint csak 40 növendék vehető fel. Rendes tantárgyak: heti Kereskedelmi számtan . . . Könyvvitel....... Kereskedelmi és váltóismeret . Irodai munkálatok és levelezés Német nyelv és levelezés . . Keresked. földrajz áruismével Gyorsírás....... Szépírás........ Rendkívüli tantárgy: Gépírás, heti 2 órában. órában Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt. Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. földrajzot és áruismét. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította az irodai munkálatokat és ker. levelezést. Krámer Lajos, polgári iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást. Markovits D., felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant. Dr. Rosenberg Mór, gyakorló ügyvéd, tanította a keresked. és váltóismeretet. Dr. Villányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést. 65 A tanfolyam növendékei: Báron Ilona Bartha Jolán Benedek Ilona Deutsch Gizella 20 Lörincz Margit Lenkei Margit Mayerhofer Margit Neumann Elza 5 Fleischhacker Jolán Fleischhacker Irén Fleischhacker Meláni Farkas Margit Filipánits Lujza Neumann Vera 25 Oszeszli Márta Oszvald Anna * Ötvös Gabriella Pintér Margit 10 Günsberger Irma Günsberger Olga Grosz Aranka Havas Margit Horvát Lenke Pollák Karolin 30 Prucser Mária Szabó Erzsi Schapringer Etelka Schmidt Juliska Török Francziska 15 Katzenbach Ida Krausz Elza Krausz Gizella Kraut Kornélia Lobi Gizella 35 Tripámmer Jolán Vámbéri Adel Vegele Emilia Villányi Agáta Kimaradtak: Kertész Gizella, Mair Margit, Viczenti Lujza. Az Írásbeli záróvizsgálatokat jun. 10. 11 és 12-én, a szóbelieket 20-án tartottuk meg dr. Zom Vilmos, ny. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József, ker. kamarai tag, kereskedelemügyi miniszteri biztos elnöklete alatt. A vizsgá-tatok végeredménye igen kedvezőnek mondható. A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Akik tfehát abban részt venni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján -utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltetik, mely alkalommal születési és utolsó isk. bizonyítvány bemutatandó. Évi tandíj 100 korona, beirási díj 20 korona. 126 66 XVIII. Értesítés a jövő tanévre. A tanulók felvétele szeptember 1-én d. e. 9—12 óráig, 2 án és 3 án d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig történik, a javitó vizsgálatok augusztus 30 án d. e. 8 — 12 óráig tartatnak meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymna sium, reál vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javító vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-áig az igazgatóságnál benyújtandók. Evi tandíj az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona. , A tandíj 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2. részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1 én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő. Beiratási díj 11 korona. Egyéb dijak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 6 kor., az izr tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor.; b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róin. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor. 67 Mindenki, ki tandíjmentességet kivan nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők:-szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1907. junius hó 29. BÚN SAMU igazgató. Tartalomjegyzék. Oldal I. Iskolaszék................2 II. Jelentés a lefolyt tanévről......................3 III. Az iskola jótevői.............6 IV. Tanári kar..............................7 V. Tanári könyvtár.............8 . VI. Tanterv.................13 VII. Az 1907/\'8-iki tanévben használandó tankönyvek . . 28 VIII. Fiumei tanulmányútunk...........30 IX. Szervezeti szabályzat............3f) X. Fegyelmi szabályok............37 XI. Önképzőköri jelentés............42 XII. Ifj. segitő egyesület............44 XIII. Magánvizsgálati szabályzat..........4t> XIV. Érdemsorozat...............48 XV. Az 1905/6-ik tanévben végzett növendékek alkalma- zási helye..............53 XVI. Jelentés az érettségi vizsgálatokról.......54 XVII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és képesítés...........58 XVIII. Statisztikai táblázatok............60 XIX. Női ker. tanfolyam . . ..........63 XX. Értesítés a jövő tanévre...........(56