1908-09 A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.07 MB
Keltezés:	2018-09-11 15:31:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	572
Megtekintések száma:	1612
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (109 KB) A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1908-1909. tanévről az intézet fennállásának 52. évében. Szerkeszté: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. 1909. Gutenberg Könyvnyomda, Nagykanizsa 250 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1908-1909. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 52. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. 1909. gutenberg könyvnyomda, nagykanizsa 250 REV 98 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1908-1909. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 52. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. I909. gutenberg könyvnyomda, nagykanizsa * 250 REV 98 REV2010 I. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Balog Dávid Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Dénes Lajos 10 Ujnépi Elek Lipót Grünhut Henrik Halász Jenő Halphen Mór Heltai József 15 Lőwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Schwarz Gusztáv Szommer Náthán 25 Stern Sándor Dr. Weisz Lajos II. Jelentés a lefolyt 1908—9-iki tanévről. A javító vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a beírásokat szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltük, a rendes tanítás 6-án vette kezdetét. Felvétetett az alsó osztályba 46 a középső ,, 34 a felső 37 összesen 111 tanuló. szaporodás 16 16%- Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 43 a középső ,, 31 a felső ,, _37 összesen 111 tanuló. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 18, részben 57, az elengedett tandíj összege 8720 korona. Az egészségi állapot úgy a tanári kart, mint a tanulókat illetőleg kedvező volt. Mindazonáltal egy kedves tanulónkat ragadta ki a kegyetlen halál körünkből. Zúvody János, középső oszt. tanuló, rövid, de kínos szenvedés után tanárai és tanulótársai nagy bánatára április 6-án jobb létre szenderült. 14 év óta az 1., az intézet fennállása óta a 2. haláleset. A fegyelmi állapot és tanulmányi előmenetel megfelelők voltak. Nagyságos Dr. Schack Béla, kir. főigazgató úr március 29-én és 30-án meglátogatta iskolánkat, az előadáson valamennyi osztályban többször jelen volt és távozásakor a tapasztalt rend és tanulmányi eredmény fölötti megelégedésének adott kifejezést. A tanári karban csak annyiban történt változás, hogy Krámer Lajos izr. hitoktató helyét Domány Ármin, Farkas Szerafin róni> kath. hitoktató helyét Bécsi Vazul foglalta el. Kir. főigazgató úr 3500/1907. sz. a. felhívására intézetünk a londoni magyar kiállításon egy gyapjú- és egy faminta-gyüjte-mény kiállításával vett részt. A kiállítás bezárása után" gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 6022. eln. sz. a. az igazgatósághoz intézett rendeletével az iskola részvéte- 4 leért köszönetét nyilvánította, f. évi április 7-én pedig vettük a kiállítás igazgatósága által küldött gyönyörűen kiállított diplomát, mely szerint a jury iskolánkat az aranyéremmel tüntette ki. Ezzel kapcsolatban jelentjük, hogy áruminta-gyűjteményünk a lefolyt tanévben is jelentékenyen gyarapodott, amennyiben 15 hazai ipartelep az igazgató ez iránti megkeresésére, nagy részben igen szép és tanulságos, a „Jótevők" rovatában részletezett, gyűjteményt adományozni kegyeskedett. Tanulmányútat a lefolyt tanévben a tanulókkal nem tettünk, két tanárunk azonban, Balog Dávid és Markovits Dávid, a nyári és húsvéti szünidőben nagyobb külföldi tanulmányutat tett Angol-, Francia- és Olaszországban. Mint minden évben, úgy most is a felső osztály tanulói, több helybeli ipartelepet tekintettek meg tanáraik vezetése mellett. Fogadják az illető gyárak tulajdonosai és tisztviselői az adott engedélyért és a szives fogadtatásért köszönetünket. Az iskola látogatottsága ez évben is jelentékeny emelkedést mutat. Az alsó osztályba jóval a maximális számon felül jelentkeztek felvételre, úgy, hogy a későbben jelentkezőket vissza kellett utasítani, miért is figyelmeztetjük a beiratkozni szándékozókat, hogy azt legkésőbb szeptember 3-áig, lehetőleg azonban már 1-én vagy 2-án tegyék meg, mivel a 40-en felül jelentkezők már csak főigazgatói engedéllyel, 45-ön felül pedig egyáltalán senki sem vehető fel. Pünkösd első napján az 1899-ben érettségizettek tartották meg 10 éves találkozójukat. Az akkori felső osztály 31 tanulója közül megjelent 20, kik az iskola iránti hála és szeretet kifejezése gyanánt ifjúsági segitő egyesületünk vagyonát a zárószámadásban kimutatott összeggel gyarapították. Fogadják ezért e helyen is hálás köszönetünket. 5 III. Az iskola jótevői. Alapító, adományozó Ösztöndijas Oszt. K f Alapítványok: Gelsei Gutmann S. H. Kollárovits István I. 2 tandíjmentes hely Engel Ármin II. Nagykanizsai Takarékpénztár Mihalecz József I. 40 — Pollák Ármin Herzog Aladár I. 40 — Böhm Vilmos III. 12 — Ujnépi Elek Lipót Schütz Béla 1. 20 — Délzalai Takarékpénztár Nagy István II. 100 — Fürst Ödön I, 100 — Danneberg Jakab Hirschler Ernő I. 30 — Dr. Stolzer Henrik Szepessy Béla I. 23 — Loewy Ödön Fischer Ernő 11. 52 — Dr. Villányi Henrik Spiller Gyula III. 10 — Bún Samu Hütter Vilmos I. 16 — Adakozások: * Nagykanizsai Takarékpénztár Kollárovits István I. 20 — Ködbaum István II. 20 — Nagykanizsai Ker. Társulat Koréin Sándor II. 20 — Polgár Árpád III. 20 — Zalamegyei Gazd. Takarékp. Rosenberg Lajos I. 20 — Loewy Arnold Krausz Jenő III. 40 — Strem Pál I. 35 — Tanári könyvtárunkat kegyes adományokkal gyarapították: A keresk. ügyi minisztérium: „Hazai ipari beszerzési források" 1909. Dr. Rothschild Béla ur: Werner Lombart, Sozialismus und soziale Bewegung 1905. c. munkákkal. Özv. Somogyi Henrikné: Frankenburg Adolf, Magyar Életképek I. 1843., Knorr Alajos, Önügyvéd 1872., Tóth Lajos, Községi kalauz 1869., Letteris M. dr. Ozer Haschoroschim 1862., Stern M. E. Móré Nebóchim 1864., Stern M. E. Chówoth Ha L\'Baboth 1856., Ben Sew, A szent irás, 18 kötet. 6 Az igazgatóság megkeresésére a következő ipartelepek tanulságos és részint igen értékes áruminta-gyűjteménnyel gyarapították áruminta-szertárunkat: 1. Topics József Fia tésztagyár, Budapest: 8 doboz külünféle tésztanemek. 2. Biehn János, kátránytermék-gyára, Budapest: 4 minta aszfaltfedél-lemez, 5 minta aszfalt elszigetelő-lemez, 1 minta alátét-lemez. 3. Kábelgyár r. t. Pozsony: 5 tábla villamosvilágítási kábel, 1 tábla távbeszélő kábel, 1 tábla izzólámpa zsinór. 4. Műtrágya-, kénsav- és vegyiipar r. t., Budapest: Műtrágyázási kísérletek, 12 kép diszes mappában, mellékletekkel. 5. Fischer Emil, porcellán - és majolikagyár, Budapest: 4 doboz porcellán agyag, porcellán-máz, majolika-agyag, majolika máz, 1 doboz bisquit-porcellán és majolika, 1 drb. porcellán- és 2 drb. kis majolika-edény. 6. Rózsahegyi cellulose gyár: 1 — 1 papírzacskó főzéshez előkészített fa, 1 — 1 üveg megőrölt és már papirgéphez menő anyag, csomagoló papírminták. 7. „Hungária" műtrágya- és kénsavgyár, Budapest: 3 üveg stassfurti sótelep termékei, 8 üveg műtrágya és műtrágyához szükséges anyag. 8. Copony Márton papírgyár, Brassó: 20 üveg a szalmapapir és fapapir gyártását feltüntető termék. Kész papírminták. 9. ,,Unió" magyar ált. gyufagyár r.-t. Budafok: 2 gyufaszálból álló kerék, több a doboz készítést feltüntető doboz részlet, kész dobozok. 10. „Hungária" műtrágya és kénsavgyár, Budapest: 1 üveg különböző só, 1 üveg kainit, 1 üveg kálitrágyasó. 11. Rizshántoló és keményítőgyár r.-t., Fiume: Nyers rizsminták zsákokban. Különböző keményítő minták különböző csomagolásban. 12. Egyesült magyarhoni üveggyárak r.-t., ujantalvölgyi gyár- vezetősége : 31 darabból álló mintakollekció (félgyártmány, kész gyártmány). 13. Selypi cukorgyár: 14 drb a cukorgyártást feltüntető üvegben lévő termék. 14. Bantlin-féle vegyi gyárak r.-t., Perecsény: 1. bükkhasábfa, 2. faszén, 3. nyersecet, 4. nyirfaszesz, 5. methyl alkol 99%- 6. faszeszolaj 7. kátrányolaj, 8. kátrány- 7 szurok, 9. famész (80% ecetsavas meszet tartalmaz) 10. nyers-aceton, 11. tiszta aceton 99%, 12. vizben oldható ketonok, 13. acetonolaj. 15. „Flóra" stearingyertya- és szappangyár, Budapest: A stearingyertya- és szappangyártáshoz szükséges anyagok és félgyártmányok 11 üvegben. 16. Dr. Ollop Mór ügyvéd ur az önképző kör vezetőjének egy a történelemben legjobb előmenetelt tett tanuló jutalmazására 1 drb aranyat adott át. Fogadják a nemes adakozók e helyen is hálás köszönetünket. 8 IV. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József rend lovagja, a keresked. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, Zalavármegye törvényhatósági és Nagykanizsa város képviselő testületének tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 42, ez intézetnél 41. Balog D., felső keresked. iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a mennyiségtant és szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 7 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 12, ez intézetnél 10. Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a három osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 9 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 16. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, a „Zalai Közlöny" főszerkesztője, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 25, ez intézetnél 18. Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója.. Működik ez intézetnél e minőségben 1 év óta. 9 Bécsi Vazul, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ev. tanulók hitoktatója, működik ez intézetnél megszakítással 15 év óta. Jankovics Velimir, görög kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. 10 V. Tanári könyvtár, Ajándék Csop. Szám A szerző neve A mű cime I. 155 Göőz-Ujváry-Petróczy Tanitók tanácsadója V. kiadás 156 Dr. Balló József Vezérkönyv a beszéd- és érte- lemgyakorlatok tanítására 157 Legouvé-Feleki Az olvasás művészete 158 Dr. Wessely Ödön A modern paedagógia útjain II. 148 Szinnyei József Magyar irók élete és munkái XII. kötet IV. 46 Laezkó—Ujváry Francia nyelvtan és keresked. levelező I. r. V. 68 Letteris M. dr. Ozer Haschoroschim 1862. 69 Stern M. E. Móré Nebóchim 1864. 70 Chówóth Ha L\'Babóth 1856. 7188 Ben—Sew A szent irás, 18 kötet VI. 357 Veritas A magyarországi románok 356 Kogutovicz Manó Teljes földrajzi atlasz 358 Dr. Bernstein Béla A szabadságharc és a zsidók 359 Frankenburg Adolf Magyar Életképek I. 1843. IX. 31 Erdmann—König Allgemeine Warenkunde X. 147 Kaiser Gizella A gépirás tankönyve 148 Mártonfy Miklós dr. Keresked. ismeretek 149 Kreutzer Lipót dr. Magyar jegybank IbO — Az Első Magy. Ált. Bizt. Társ. jubil. évkönyve 1857— 1907. XI. 69 Philippovich Jenő dr. Grundriss d. pol. Ökonomie II. 70 Werner Sombart Socialismus und sociale Be- wegung 71 Knorr Alajos Önügyvéd 1872. 72 Tóth Lajos Községi kalauz 1869. XIII. 208 — Néptanítók Lapja 1908. 209 — Hivatalos Közlöny 1908. 210 — Magyar Nyelvőr 1908. 211 — Orsz. Paed. Könyvtár és Tan- szerm. Hiv. Értesítője 1908. 212 — Magyar Könyvviteli Folyóiral 1908. 213 — Izr. Tanügyi Értesítő 1908. 214 — Keresked. Szakoktatás 1907/8. 215 — Terniészettud. Közlöny 1908. 11 XIII. Tanterv a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. klr. miniszter ur 1905. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1—1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Lei rá s. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történirók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből, 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kívül a költőiekből lyrai és leíró müvek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 12 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrínyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 13 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. Írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irálytaní gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből. írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Franczia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan, Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leirások a 14 népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szó tanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d)Irásbelidolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. c) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való íratása. d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 15 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, külünös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakúit keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal, Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 16 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Ejszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarországa mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakúlása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Bálkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása Az 1825. évi országgyűlés: a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 17 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitív és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tarttételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kor kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyíség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a lo-garithmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők). A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometríából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 2 18 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége, és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikros-kop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismerterése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont-számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az öntvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való átfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 19 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és índirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árvetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 2* 20 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.; a magyar büntetőtörvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 21 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghataimazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyíratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények- 22 ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldv.ényekrő!, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-íizletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. Á termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 23 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földinívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kis-ipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállitó-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 24 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbevételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és árúismeret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiaí érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygen. Víz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat,ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlormész gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnézium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid,r rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Betüönt-vény, sörét. Higany, higanyclorid. higanyclorür, higanoxid, higany- 25 sulfid (cinnober). Ezüst, ezíistchlorid, ezüstnitrát. Arany, arany-chlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag- és agyagárúk; üveg és üvegárúk. Vas és vasárúk; vaschlorid, vasoxid, vas-hydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorüt, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kaliumpermanganat. Chrom-oxid, chromsav, kaliumchromat, kaliumbichromat. Platina, platina-chlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methylalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás): palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faárúk. 17. Szépirás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és díszírás. 26 A tantárgyak és heti órák. Sor A heti órák száma Tantárgy alsó közép felső össze- osztályban sen 1 Vallástan........ 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv...... 4 3 3 lü 5 Földrajz........ 2 2 2 6 6 Történelem....... 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan 2 2 2 6 8 Természettan...... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan . . . 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan...... — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4 15 Jogi ismeretek...... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 6 17 Szépirás........ 2 — — 2 Összesen . 32 34 34 100 , VII. A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Koltai Virgil, A prózai Írásművek fejlődése. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. Levelező. Laczkó-Ujvári, Francia nyelvtan és ker. levelező. Kirchner-Pataki, Földrajz I. Kerekes Gy. Történelem I. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kovács J., Fizika. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. 27 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai V., Poétika II. kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyak., képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Dr. Kovács J., Francia keresk. szótár. „ „ „ Francia keresk. levelező 2. kiadás. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Kirchner-Pataki, Földrajz II. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — árúisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai V.-Sassi Nagy L. és Mészáros S., A magyar nemzeti irodalom története. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv III. r. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Kovács S. János, Francia levelezés 2. kiadás. „ „ „ Francia keresk. szótár. Kirchner-Pataki, Földrajz III. Simonyi, Világkereskedelem. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó-Havas, Keresked. számtan II. III. r. „ Táblák a pol. számtanhoz. „ Politikai számtan. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és árúisme. Simonyi, Világkereskedelem. Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvből a legújabb kiadás használandó. 28 VIII. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet címe, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. §. Á belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül, tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 29 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kívül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogosítvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 30 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az új szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint .jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. 31 IX. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy éppen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tiszteség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 32 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kivüi, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kívül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei, bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 33 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el: feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kivül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás. is. Óraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 2 34 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi ni. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kivtil alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanúimányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. 35 X. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola Deák Ferenc körének évi működéséről. Tizenhat év óta áll fenn iskolánk kebelében a Deák Ferenc önképzőkör; elég hosszú idő arra, hogy nyomot hagyjon intézetünk történetében. Ámbár — s ez sajnos — utóbbi években nem felelt meg céljának, amit talán a korviszonyoknak kell betudni. A mai ifjúságban nincs meg az a lelkes szeretet, amely az ilynemű intézményeket ezelőtt oly kedveltekké tette. A mai lázas életben az ifjúságnak is eltűnik az az eszménye, amely hajdan az ifjakat oly nemes versenyre buzdította. Alig hihető, hogy a mai önképzőkörök oly tehetségeket adnának a nemzetnek, mint annak idején azok, amelyek Petőfit, Aranyt, Jókait stb. adták. Megszűntek az önképzőkörök a tehetségeknek melegágyai lenni, aminek talán az is oka, hogy nincsenek tehetségek. Ilyen gondolatokkal köszöntötte a krónikás az uj évet a kör történetében, amikor megismétlődött a tisztikar szokásos megválasztása. A vezető tanár rövid beszéde után, amelyben kiemelte a kör célját s a tagokat munkásságra buzdította, megtörtént a választás. Elnök: Spiller Gyula f. o. t., alelnök: Nagy István k. o. t., titkár: Hoffmann Sándor f. o. t., másodtitkár: Bedő József k. o. t., főkönyvtáros: Ring Pál f. o. t., könyvtárosok: Pollák Árpád és Krausz Jenő f. o. t., Kaloud József és Engel Ármin k. o. t. Az év folyamán a kör hét rendes gyűlést tartott. E gyűléseken volt leginkább észlelhető az ifjúság szellemi rátermettsége egyes tárgyakra. Voltak nagyon jó szavalatok, amelyek nagy hatást értek el. Kívánatos azonban az is, hogy a tagok magukat a közönséges, prózai előadásban is gyakorolják, mert a kör akárhány tagja gondolatait sem tudja szabatosan szavakba önteni, amint ezt különösen a bírálatoknál lehetett gyakran tapasztalni. Nyilvános ünnepet a kör mindössze hármai tartott; boldog emlékezetű Erzsébet királyné névnapján, március 15-én és junius 8-án, amelyek elég jól sikerültek. 2* 36 A krónikás végére ér jelentésének, adja Isten, hogy a jövő év Anonymusa többet és szebbet irjon az esztendő történetéről. De ez csak ugy lesz lehetséges, ha a kör tagjai szemük előtt tartják annak célját: az önképzést; mert az iskola sokra megtanít, de még többre nem. Amit az iskolában nem lehet megtanulni, azt akarja egy csekély részben megtanítani a kör: beszélni tudni, a költői müveket kellő szempontból vizsgálni s ha valakiben talán tehetség volna, azt a helyes irányba terelni. Dr. Ollop Mór ez évben is egy 10 frankos aranyat adott át e sorok Írójának, valamint dr. Weisz Lajos is adományozott egy 10 koronás aranyat, egy-egy a történelemben kiváló előme-netelü tanuló megjutalmazására. A dijat Neumann Károly felső, illetve Szepesi Béla alsó osztályú tanulók kapták. Fogadják a nemes adakozók ez úton is hálás köszönetünket. Az Önképzőkör vezetője. 37 XI. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, Iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 38 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak julius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskol a igazgatója és azon osztály tanárai, amelyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell 39 tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—89 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettség vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. 40 XII. Az ifj. segitő egyesület 1908-1909. BEVETEL a) Pénztár- A fent kimutatott pénztárkészlet gyümölcsözően el van helyezve: Az izr. hitközségnél........... K 216073 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál.......1822-65 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál . . . . . . „ 220\'— K 4203-38 b) Vagyon-kimutatás. Készpénz betétek............K 420338 Tankönyvek értéke az 1908/9. tanév végén K 612-53 Ujabb beszerzések........„ 17Q-68 K 783-21 10% leirás „ 78-32 704-89 K 4908-27 Egyenleg az 1907—1908. tanév végén .... Az 1897—1898-ban érettségizettek adománya . Intézeti r. tagok di ai.......... Alapitó tagsági dij........... Pártoló tagok dijai........... Intézeten kivüli r. tagok dijai....... Az ifjúsági hangverseny tiszta jövedelme . . . Adományok ............. *Az 1898/9-ben érettségizettek adománya a Bún Samu alapra......K 250.— a dr. Villányi Henrik alapra . . . „ 100.— Korona 3021 80 94 10 15 6 837 5 350 101 82 03 21 Kamat............... • - 4520 06 41 évi pénztár- és vagyonkimutatása. kimutatás. KIADÁS Korona Újonnan beszerzett könyvek és azok bekötése . Nyomdai költség............ Készpénzsegélyek ........... Egyenleg .............. 170 5 141 4203 68 38 4520 06 Domány Ármin s. k. ellenőr. Bún Samu s. k. ig., elnök. Balog D. s. pénztáros. k. 42 Az 1908. junius 29-iki tiz éves találkozón részt vettek: Babócsay Tivadar Budapest, Blauhorn Emil Zágráb, Deutsch Jakab Zágráb, Engel Béla Budapest, Engel Jakab Győr, Herlinger Ernő Grác, Hirchler Miksa Sziszek, Kertész Sándor Budapest, Kondor Miksa Budapest, Kárpáti Sándor Kaposvár, Kollin Izsó Siklós, Kondor Dezső Budapest, Krausz Ignác Nagykanizsa, Markó Sándor Budapest, Nagv Jenő Zágráb, Radó Gyula Nagykanizsa, Radó Miksa Pécs, Reinitz Lajos Martonvásár, Biró Vilmos Fiume, Rosenberg Kálmán Csáktornya, Szívós Imre Fiume, Telekes Sándor Villány, Tóth Károly Csáktornya = 23. *Az 1909. május 30-iki tizéves találkozón részt vettek: Karcag Vilmos Budapest, Rechnitzer Lipót Temesvár, Heinrich Mór Terezovác, Dreisziger Izsó Zágráb, Boskovitz Aladár Lenci-puszta, Horváth Mihály Pozsony, Mautner Gusztáv Zágráb, Frank Elek Budapest, Gstettner Henrik Budapest, Számek Jenő Szeged, Bolgár Benő Csáktornya, Kövesdi Imre Zágráb, Hajós Sándor Keszthely, Perényi Dezső Trieszt, Morgenstern Zsigmond Daruvár, Weisz Ernő Nagykanizsa, Würzburger Miksa Szombathely, Vajda Izsó, Barcs, Susitzky György Zágráb, Wirth Imre Budapest 20. 43 XIII. A tanulók névsora, születési helye és ideje. Alsó osztály. Osztályfőnök: DOMÁNY ÁRMIN. Betlehem György, Nagykanizsa, 1892. május 1. Blau Jenő, Csáktornya, 1894. április 24. Bolmánátz Velimir, Budapest, 1894. február 29. Böhrn Zoltán Rád, (Zalam.) 1892. február 23. 5 Brandlhofer Antal, Nagykanizsa, 1891. december 21. Fürst Ödön, Muraszombat, (Vasm.) 1892. október 26. Gógl Jenő, Nagykanizsa, 1891. május 6. Hajnal Andor, Tolna (Tolnám.) 1893. nov. 24. Hercog Aladár, Perlak (Zalam.) 1894. november 4. 10 Herrenstein Pál, Csáktornya, 1893. október 20. Hirschler Ernő, Szeszvete, (Belovárm.) 1893. november 1. Hoffmann István, Nagykanizsa, 1894. október 27. Hütter Vilmos, Nagykanizsa, 1893. junins 10. Josifovic Milivoj, Nagykanizsa, 1894. december 28. 15 Keőmives Izidor, Nagykanizsa, 1887. december 29. Keszler Ferenc, Eszék, 1893. április 26. Kisfaludi Aladár, Komlósd (Somogym.) 1892. augusztus 1. Klein Miklós, Lajosfapuszta (Somogym.) 1894. május 4. Kollárovics István, Vizvár (Somogym.) 1891. julius 16. 20 Krausz Kálmán, Magyarszerdahely (Zalam.) 1892. aug. 16. Mihalec József, Nagykanizsa, 1892. október 29. Pátkai Jenő, Szombathely, 1894. november 29. Perényi Andor, Nagykanizsa, 1892. május 25. Piszenberger Imre, Kapuvár (Soprom.) 1892. julius 18. 25 Pollák Jenő, Nagykanizsa, 1893. augusztus 20. Rechnitzer József, Pusztakovácsi (Somogym.) 1893. junius 8. Reichenfeld Jenő, ism. Felsőhahót (Zalam.) 1893. aug. 27. Riebner Samu, Kottiza (Zalam.) 1894. szeptember 8. Rozenberg Lajos, Nagykanizsa, 1893. március 13. 30 Schütz Béla ism., Pacsa, (Zalam.) 1892. szeptember 11. Stem Lajos, Nagykanizsa, 1892. julius 25. Strein Pál, Budapest 1894. április 19. Szabó István, Nagykanizsa, 1892. augusztus 18. 44 Szepesi Béla, Szentgotthárd, 1894. április 22. 35 Székely Ernő, Csáktornya, 1894. julius 6. Széman György, Nagykanizsa, 1893. május 27. Szépe László, Nagykanizsa, 1893. október 12. Szilágyi Imre, Kaposvár, 1891. március 7. Vlasits Gábor, Nagykanizsa, 1893. március 24. 40 Weisz Rezső, Kapolcs, (Zalam.) 1891. szeptember 13. Wollner Géza, Perlak (Zalam.) 1894. október 10. Wortmann Jenő, Karácsonyfa (Zalam.) 1894. julius 28. Zsubory István, Nagykanizsa, 1892. április 2. Kimaradtak: Mandl Jenő, Németh István, Stöger Ödön. Magántanulók: Horváth Livia, Krátky József. 45 Középső osztály. Osztályfőnök: MARKOVITS DÁVID. Beck Ede, Szepetnek, (Zalam.) 1889. október 11. Bedő József, Pécs, (Baranyam.) 1891. április 9. Biach Imre, Nagykanizsa 1893. november 23. Bók Endre, Lengyeltóti (Somogym.) 1893. május 26. 5 Bölim Imre, Bélavár, (Somogyin.) 1893. október 1. Dőri Zsigmond, Nagykanizsa, 1892. december 2. Engel Ármin, Nagymezka, (Zemplénin.) 1887. augusztus 13. Fischer Ernő, Nagykanizsa, 1892. május 9. Goldstein Sándor, Nagymarton, (Somogym.) 1891. aug. 14. 10 Gróf Lajos, Salföld (Zalam.) 1893. február 6. Guttentag Imre, Nagykanizsa 1892. január 31. Günsberger Ferenc, Nagykanizsa, 1892. augusztus 13. Handelsmann Ferenc, Nagykanizsa 1893. december 16. Hudi József, Harta, (Pestm.) 1890. november 1. 15 Jirovec János, Puszta-Szemes, (Somogym.) 1890. junius 25. Kaloud József, Tarnow (Lengyelország) 1890. január 12. Koréin Sándor, Zalaszentgróth, (Zalam.) 1892. december 3. Ködbaum István, Nagykanizsa, 1891. november 26. Krámer Imre, Nagybajom, (Somogym.) 1892. december 29. 20 Leitner Károly, Tótszentmárton, (Zalam.) 1893. szeptember 9. Lőrincz Gyula, Nagykanizsa, 1893. május 6. Nagy István, Zágráb, 1890. január 22. Piszár József, Nagykanizsa, 1892. julius 29. Pollerman János, Nagykanizsa, 1889. december 4. 25 Rosenberg Hugó, Belisőe, (Verőcem.) 1891. szeptember 7. Stern Henrik, Staro-Petrosveselo (Pozsegam.) 1892. márc. 14. Schwarcz Imre, Kővágó-Örs, (Zalam.) 1893. október 29. Szabó Imre, Nagykanizsa, 1892. április 18. Szegő János, Alsó-Domboru, (Zalam.) 1892. január 24. 30 Ugor Ferenc, Nagykanizsa, 1891. április 6. Viola Lajos, Nagykanizsa, 1889. május 19. Kimaradtak: Belloni József, Erős József. Meghalt: Závody János. Magántanuló: Supka Béla. 46 Felső osztály. Osztályfőnök: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Beck Sándor, Szigetvár, 1891. december 31. Biró Simon, Somogysávoly, 1889 március 26. Bodó Rezső, Nagykanizsa, 1892. augusztus 23. Bódog Ferenc, Cserhátpuszta, (Tolnám.) 1892. junius 7. 5 Böhm Vilmos, Keszthely, 1893 január 1. Francsits József, Nagykanizsa, 1889. november 13. Freud Károly, Siófok, 1893. március 27. Grünfeld Elek, Gelse, (Zalam.) 1889. julius 4. Guttmann Imre, Nagykanizsa, 1891. junius 5. 10 Hamburg Sándor, Wien, 1892. április 31. Háhn Izidor, Körmend, 1890. március 4. Hoffmann Sándor, Lengyeltóti, 1892. julius 5. Kalmár Hugó, Nagykanizsa, 1892. szeptember 9. Keller István, Zalaegerszeg, 1892. május 31. 15 Kertész Jenő, Görgeteg, (Somogyin.) 1893. január 31. Klein Oszkár, Kapán, (Verőcem.) 1891. november 11. Krausz Jenő, Gyűrűs, (Zalam.) 1892. március 6. Lusztig József, Nagykanizsa, 189>. december 3. Melczer Jenő, Sümeg, 1891. január 25. 20 Mischon Béla, Nagykanizsa, 1890. január 12. Neumann Károly, Caprag, (Zágrábm.) 1892. október 9. Polgár Árpád, Kotor, (Zalam.) 1892. julius 28. Révész János, Nagykanizsa, 1892. január 21. Ring Pál, Kiskorpád, (Somogym.) 1892. junius 22. 25 Róna Gyula, Nagykanizsa, 1892. december 6. Rosenberg Emil, Banjaluka, 1892. február 18. Singer Sándor, Kiskomárom, 1891. december 31. Somlyó Ödön, Alsódomboru, (Zalam.) 1892. május 22. Spiller Gyula, Diakovár, (Pozsegam.) 1892. november 6. 30 Schulcz Oszkár, Muracsány, (Zalam.) 1890. január 24. Schultheisz István, Nagycenk, 1889. augusztus 18. Stern László, Pata, (Somogym.). 1892. junius 2. Strasser József, Drávazsitfa, (Somogym.) 1891. április 4. Szeidmann Ernő, Nagykanizsa, 1892. február 13. 35 Szerb Ernő, Muracsány, (Zalam.) 1892. augusztus 25. Varga Lajos, Nagybajom, 1892. augusztus 18. Weisz Ignác, Kapolcs, (Zalam.) 1891. szeptember 13. Magántanulók: Lederer Sámuel, Prucser József. 47 XIII. Az 1907/8-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve Lakóhelye Báder Béla Kiihmayer F. és Ta. r. t. Budapest Darvas Lajos Generali biztosító r. t. Kaposvár Flesch Richárd Dosler és Brichta Vajszló Franki József Auer gázizzófény r. t. Budapest 5 Háfner Izsó Herzog S. Budapest Hajós Imre Mellinger D. Budapest Hódos János Körjegyzőség Nagyatád Jelinek Miklós Magy. Ker. Részvényt. Budapest Kerekes József Bernhard Spitzer & Sohn Wien 10 Kertész Imre Holzhandels-Akt.-Ges. Szolyva Kisfaludi Rezső Csurgói Takarékpénztár Csurgó Neufeld Lipót Budapesti Giró- és Pénz- táregylet Budapest Ország József Mercurbank Wien Rosenberg Elek Budapesti Giró- és Pénz- táregylet Budapest 15 Schwarz (Szegő) J. „Panonia" kender- éslen- fonógyár r. t. Budapest Sonnenschein R. Erzsébetvárosi Bank r. t. Budapest Szeidmann Leó Schenker és Ta. Fiume Schlesinger Vilmos Ismeretlen 48 XV. Jelentés az 1908/9-iki tanévben megtartott érettségi vizsgálatokról. A május 25-én és junius 1-én megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 37 tanulója közül négy folyó évi szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott, 1 betegség miatt engedélyt kapott az érettségi vizsgálatnak szeptember hóban való letételére. írásbeli vizsgálatra bocsáttatott tehát 32 tanuló, kik a junius 2—7. napjain megtartott érettségi vizsgálatokon mind megjelentek. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki: I. Magyar fogalmazás. A nemzetközi kereskedelem fontossága. Eredmény: 4 jeles, 6 jó, 22 elégséges. II. Német nyelv és német ker. levelezés. 1. Was soll der angehende Kaufmann lernen? 2. a) N. Schüler és TL Wien panaszkodik junius 5-én Lefébre & Cie. Páris-nál, hogy a küldött 10 tucat Chevreau bőr a számlában I^-nak feltüntetve, nemcsak hibás és gyenge, hanem az alakja és prímának, kicsi; csak mint szekunda árút tarthatná meg, és kér 6 K. pr. tucat bonifikációt. b) Páris VI/10. válaszol, hogy a küldött bőr ugyan kisebb alakú a szokottnál, semmiesetre sem azonban rossz. Megadja a kért bonifikációt és 60 K. javára ir. Eredmény: 2 jeles, 8 jó, 19 elégséges, 1 elégtelen. 49 III. Magyar keresk. levelezés. 1. 1/20. N. Breuer Hamburg, kérdést intéz Hoffmann Gyulához helyben, hogy minő feltételekkel vásárolna ott, á terzo részesedésre. Az árú, melynek bevásárlásához körülbelül 100,000 M-ig hozzájárulna, célszerűen Londonban volna eladandó, ameny-nyiben Crown & Comp. London arravaló hajlandóságát már ki is jelentette. E cég körülbelül 1000 Pounddal az üzlethez, azaz a bevásárláshoz is járul. 2. 1/24. Hoffmann szivesen vállalkozik rá, 100,000 M-ával szintén hozzájárul az üzlethez. Mint lebonyolító az á terzo számlán, valamint a folyó számlán 472% kamatot számít pro és kontra, lebonyolítási jutalék 1% a tiszta bevétel után. 3. 11/26. Hoffmann értesíti Schenker & Co. Fiume, hogy teherárúként küldött H. Gy. 10 waggon lisztet Crown & Co. London cimére való továbbítás végett. Minden költséget fizet. Biztosítás 30.000 M-ig. 4. 11/27. Schenker értesítése, hogy megkapták a 10 waggon lisztet s londoni telepük útján elktildötték a Vulkán hajóval. A biztosítást az Ankernél végezték 30,000 M-ig, költségszámlájuk értéke 1800.40 M per ma. Eredmény: 3 jeles, 9 jó, 18 elégséges, 1 elégtelen. IV. Francia keresk. levelezés. 1909. május 4. Petit & Cie. ügynökök Toulouseban felajánlják szolgálataikat Fanché Léon borkereskedőnek Párisban borok bevásárlására és ismertetik feltételeiket. Ezek: 1 frank jutalék hektoliterenként és a költségek megtérítése. Eredmény: 5 jeles, 4 jó, 19 elégséges, 3 elégtelen. V. Könyvvitel. Varga Pál borkereskedő 1909. január 1-én következő vagyonállapottal nyitja meg üzletét: Aktíva: Készpénz. . K 13,742-90 Árúk . . . „ 26,546-72 Váltók. . . „ 17,372-40 Adósok . . „ 25,174-70 Ingóságok . 2170-— . K 85006-72 Passzíva. Elfogadványok . . K 3474-12 Hitelezők . . . . „ 6315-20 Átm. kamat . . . „ 21740 Tiszta vagyon . . „ 75000"— . K 85006-72 4 50 Ugyanakkor Somogyi Bélával közkereseti társaságot alapít, melybe ez 40,000 K készpénzzel lép be. A szerződés értelmében Varga havi 400 K fizetést kap, a tiszta nyereség a társak betételei arányában osztandó el és a társak betéteit szaporítja. Jan. 3. Eladnak Herzog Lajosnak Zágrábban 6154 1. bort K 3255*60 „ 8. Küldenek bizományba Müller Ferencnek, Qrácz, 8132 1. bort K 3686-24 és fizetnek erre vasúti vitelbért K 105-40 „ 11. Leszámíttatják Hajdú Miklós váltóját pr. április 1-én. K 2100-—, 6°/0 lerovat. „ 14. Érkezik Németh Páltól. Szekszárd, 7620 1. vörös bor á 36 K per % 1., melynek ára fejében küldenek neki készpénzben 1500 koronát, a maradékról 3 havi el-fogadványt. „ 16. Herzog Lajos küldi elfogadványát pr. április 3-án a f. hó 3-án neki küldött árúért. „ 20. Beváltják ma lejáró elfogadványukat Kovács Endre r. K 1310.— „ 23. Elfogadják Hajnal Mór intézvényét pr. május 22-én, melyet ez követelése fejében reájuk intézett K 2000.— „ 25. Müller Ferenc jelenti, hogy a bizományba kapott bort eladta, melynek ára fejében, jutaléka és költsége levonása után K 4159-80 szóló elfogadványát küldi pr. április 20. „ 26. Molnár Ede, Szombathely, fizet számlájára K 1000.— „ 28. Fizetnek á kontó Magyar Gábornak, Pécs K 2000.— „ 31. Az üzleti helyiségért fizetnek K 100.— egyéb üzleti költségért „ 300.— Varga kivesz a pénztárból K 200.—, Somogyi K 150.— Zárás: Az árúkészlet értéke K 24015-—, az ingóságok értékéből 5% leírandó, a küldvények átmeneti kamatja K 300.—, az elfogadványoké K 95.— Eredmény: 4 jeles, 12 jó, 15 elégséges. V. Keresk. számtan. 1. Berlin 1909. április 14-én vesz Budapest számlájára 50 drb osztrák hitelrészvényt (n. é. K 320.—) á 197-40. Jutalék V8°/0. Költség M 8-20. Ellenértékül intéz 1 hó múlva lejáró direkt váltót á 85-35: 4V2%- a) Budapest e részvényeket 1909. május 28-án eladja á 633-42. b) Minő eredménnyel végződött ez üzlet, 5% időközi kamatot számítva. 2. London, 1909. május 10-én elad Budapest számlájára 120 angol tonna lisztet á 44/—. Jutalék 2%- Raktár költség L 5 „ 14 „ 7. Kihordás a hajóból L 11 „ 9 „ 5. Fuvardíj Fiume— London á 14/— pr. angol tonna. 51 Ellenértékül küld 2 hó múlva lejáró direkt váltót á 2412. 4V2%. Elkészítendő London elszámolása. Eredmény: 3 jeles, 7 jó, 20 elégséges, 1 elégtelen. Az Írásbeli vizsgálatok\' eredménye alapján 31 érettségire jelentkezett jelölt szóbelire bocsáttatott. A szóbeli vizsgálatokat junius 16-án és 17-én tartottuk meg dr. Zorn Vilmos ny. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos úr és Heltai József, ker. kamarai tag, kereskedelemügyi min. biztos úr elnöklete alatt. Az érettségi vizsgák végeredménye ez: Jelesen feleltek meg: Polgár Árpád, Spiller Gyula, Szeid-mann Ernő 3, 10%. Jól feleltek meg: Grünfeld Elek, Kertész Jenő, Krausz Jenő, Neumann Károly 4, 13%- Megfeleltek: Bodó Rezső, Bódog Ferenc, Freud Károly, Cutmann Imre, Hamburg Sándor, Hoffmann Sándor, Kalmár Hugó, Keller István, Lusztig József, Melzer Jenő, Rosenberg Emil, Róna Gyula, Schultheisz István, Schulz Oszkár, Singer Sándor, Somlyó Ödön, Stern László, Szerb Ernő, Varga Lajos 19, 61%. Egy tárgyból szeptember hóban javitó érettségi vizsgát tehet: 5, 16%. 52 XIII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal bíró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.; a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek. e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, posta, távíró), 3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is elvezik. 53 XVII. Statisztikai kimutatások. A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Beíratott összesen . . 46 34 37 117 Iskola- Évközben kimaradt . . 3 2 — 5 látogatás „ meghalt . . — 1 — 1 Létszám tanév végén . 43 31 37 111 1887 ....... 1 1 2 1889 ....... — 3 4 7 1890 ....... — 6 3 9 Születési év 1891....... 6 6 8 20 1892 . . . 12 10 19 41 1893 ...... 14 8 3 25 1894 ....... 13 13 Izraelita...... 29 22 33 84 Vallás Római katholikus . . 14 12 4 30 Qörög katholikus 2 2 Ag. evangelikus . . . 1 -- -- 1 Magyar...... 37 30 35 102 Anyanyelv Horvát ...... 4 1 2 7 Német ... . . 5 1 6 Lengyel ... . . — 1 — 1 Tót....... — 1 — 1 Ismétlő...... 2 1 3 A felvétel Polg. isk. 4. oszt. biz. 28 — — 28 alapja Gymnázium 4. ,, „ 16 — — 16 Felső ker. isk. alsó ,, — 33 — 33 íj >> n kÖZ. ,, ----- — 37 37 54 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Magyar...... 27 28 28 83 Magyar-német . . . 6 1 4 11 Nyelvismeret Magyar-horvát . . . 9 1 3 13 Magyar-német-horvát . 4 2 2 8 Lengyel-magyar-német . — 1 — 1 Magyar-német-tót . . — 1 — 1 Nagykanizsai .... 25 14 16 55 Zalamegyei..... 10 7 5 22 Somogyinegye . . . 6 5 8 19 Vasmegye..... 2 — 1 3 Veszprémmegye . . . — — 1 1 A szülő Baranya ...... — 2 1 3 vagy gyám Zemplén..... Pest....... — 1 1 1 1 2 lakóhelye Verőce ...... — 1 1 2 Pozsega ...... — 1 — 1 Zágráb...... 1 1 1 3 Belovár...... 2 — 1 3 Varazsd ...... — — 1 1 Lengyelország . . . — 1 — 1 Önálló kereskedő . . 4 8 16 28 Keresked. alkalmazott . 3 3 2 8 Ónálló iparos .... 9 5 5 19 J\\ szuio Iparosnál alkalmazott . 2 2 — 4 vagy gyam Köztisztviselő .... 5 4 2 11 polg. állása Magántisztviselő . . . 7 1 4 12 Őstermelő..... 3 — 1 4 Magánzó..... 8 2 4 14 Egyéb ...... 5 9 3 17 Egész fizető .... 11 13 18 42 3/ / 4 » .... 1 — 2 3 Tandíjfizetés / 2 " .... 17 5 9 31 li » .... 9 10 4 23 Egészen tandíjmentes . 8 6 4 18 55 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 42 30 37 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hittan...... 10 20 12 6 8 16 9 14 14 Magyar nyelv és irod. 3 7 27 5 1 6 22 1 3 5 29 — Német nyelv .... 2 9 25 6 1 7 18 4 5 6 26 — Francia nyelv 3 7 29 3 2 4 23 1 5 6 25 1 Földrajz..... 4 14 20 4 4 9 16 1 3 7 26 1 Történelem .... 6 12 24 — 2 10 18 — 6 14 17 — Mennyis, és pol. számt. 2 9 29 2 1 4 22 3 2 7 28 — Természettan .... 2 9 28 3 — Keresked. számtan . . 1 6 32 3 2 2 25 1 2 5 28 2 Irodai munkálatok . . 3 10 29 — 4 6 20 — 5 17 15 — Könyvviteltan .... — — — — 3 9 18 — 7 8 21 1 Keresked. levelezés 1 11 29 1 1 5 20 4 3 5 27 2 Keresked. ismeretek 8 14 19 1 Közgazdasági ismeretek — — — — 1 11 18 — 5 6 26 — \|ogi ismeretek . . . — — — — 3 7 20 — 5 7 25 — Vegytan, áruismeret — — — — 1 6 22 1 4 6 26 1 Szépirás..... 7 18 17 — Gyorsírás..... 1 12 5 — 2 4 Irásb. dolgozatok külső alakja..... 9 16 16 1 9 17 4 — 10 23 4 — Magaviselet .... 29 14 22 8 18 19 56 XVIII. Jelentés a III. női kereskedelmi tanfolyamról. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak-és irodai ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjaínak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyam 10 hónapig tart. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. Felvételi vizsgálatra a tanári kar határozata értelmében azok bocsáttatnak, kik legalább 15 évesek. A felvételi vizsgálat dija 10 korona. A felvételi vizsgálatnál megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag s jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leíró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg. A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint csak 40 növendék vehető fel. Rendes tantárgyak: Kereskedelmi számtan . . . heti 3 órában Könyvvitel................„3 „ Kereskedelmi és váltóismeret . . „ 1 „ Irodai munkálatok és levelezés „3 „ Német nyelv és levelezés . . . „ 2 Keresked. földrajz áruismével „2 „ Gyorsírás................„3 „ Szépírás.........„1 „ Rendkívüli tantárgy: Gépirás, heti 2 órában. 57 Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt. Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. földrajzot és áruismét. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította az irodai munkálatokat és ker. levelezést. Krámer Lajos, polgári iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást. Markovits D., felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant. Dr. Rosenberg Mór, gyakorló ügyvéd, tanította a keresk. és váltóismeretet. Dr. Villányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést. Női felügyelő: Halász Jenőné, oki. tanítónő. Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, a tanfolyamot a nagyin, vallás- és közokt. miniszter úr 91.923/908. sz. engedélyével szeptember 10-én megnyitottuk. Beíratott 31 tanuló, kik közül 26 a tanfolyamot a tanév végéig látogatta. 58 A tanfolyam növendékei Buchwald Malvin Deutsch Janka Gráf Jolán Grünfeld Elza 15 Okenfusz Ilona Okenfusz Gábriella Pátkai Lujza Rosenthál Margit Rátnik Erzsébet Marton Erzsi 5 Herzog Margit Künstler Mária Keller Ilonka Kremsier Irma Kiss Aranka 20 Scherz Julia Springer Ilona Thomka Irén Vámosi Gábriella Viola Margit 10 Kovács Izabella Krauthacker Róza Loewy Mária Lemberger Róza 25 Weisz Márta Weisz Erzsébet Az Írásbeli záróvizsgálatokat junius 8., 9. és 11-én, a szóbelieket 18-án tartottuk meg dr. Zorn Vilmos, nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József, ker. kamarai tag, kereskedelemügyi miniszteri biztosok elnöklete alatt. A vizsgálatok végeredménye ez évben is kedvezőnek mondható. A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban részt venni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltetik, mely alkalommal születési és utolsó isk. bizonyítvány bemutatandó. Évi tandij 100 korona, beirási díj 20 korona. 59 A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása. A kimutatás tárgya Csoport Iskolalátogatás Beiratkozott összesen..... Kimaradt.......... Záróvizsgálatot tett...... 31 5 26 Vallás Izraelita.......... Római katholikus....... Ág. evangelikus....... 17 8 1 Anyanyelv Magyar.......... 26 A felvétel alapja Polgári iskola 4. oszt. bizony. . . Felső népiskola 2. oszt..... Felvételi vizsga....... 21 1 4 A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsa........ Megyebeli......... 18 8 A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő....... Önálló iparos........ Köztisztviselő........ Magántisztviselő....... Egyéb ........... 10 6 4 1 5 GO XIX. r Értesítés a jövő tanévre. A tanulók felvétele szeptember 1., 2. és 3. napjain délelőtt 9—12, d. u. 3—5 óráig történik, a javító és pótló vizsgálatok augusztus 31-én d. e. 8—11 óráig tartatnak meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javító vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók. Évi tandíj az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona. A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetei dő. Beiratási díj 11 korona. Egyéb díjak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdíjalapra 6 kor., énektanítási díj 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor., b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor. 61 Mindenki, ki tandíjmentességet kiván nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjan <k el. Ebben az osztályfőnökök szívesen szolgálnak útbaigazítással. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1909. junius hó 29. BÚN SAMU igazgató. Tartalomjegyzék. Oldal 1. Iskolaszék..............................2 II. Jelentés a lefolyt tanévről..........3 III. Az iskola jótevői.............5 IV. Tanári kar...............8 V. Tanári könyvtár .............10 VI. Tanterv................11 VII. Az 1909/ 10-iki tanévben használandó tankönyvek . . 26 VIII. Szervezeti szabályzat............28 IX. Fegyelmi szabályok............31 X. Önképzőköri jelentés...............35 XI. Magánvizsgálati szabályzat..........37 XII. Ifjúsági segitő egyesület...........40 XIII. A tanulók névsora.........., . . 43 XIV. Az 1908/9-ik tanévben végzett növendékek alkalma- zási helye..............47 XV. Jelentés az érettségi vizsgálatokról.......48 XVI. A felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és képesítés.....: ... 52 XVII. Statisztikai táblázatok...........53 XVIII. Női kereskedelmi tanfolyam .........56 XIX. Értesítés a jövő tanévre...........60