* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 13.6 MB | |
| 2019-01-03 13:56:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  665 | 1862 | Értesítő a Kegyes Tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai | Katholikus Főgimnáziumról az 1910-1911. tanévben. Közzéteszi: Horváth György igazgató. Nagykanizsa, 1911 Gutenberg Könyvnyomda. 3062 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ÉRTESÍTŐ a KEGYES TANÍTORENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLO NAGYKANIZSAI KATHOLIKUS FŐGIMNÁZIUMRÓL AZ 1910—1911. TANEVBEN. KÖZZÉTESZI: HORVÁTH GYÖRGY IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1911. GUTENBERG KÖNYVNYOMDA. 3062 HELYE ïmsï ÉRTESÍTŐ A KEGYES TANÍTÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ NAGYKANIZSAI KATHOLIKUS FŐGIMNÁZIUMRÓL AZ 1910 1911. TANÉVBEN. KÖZZÉTESZI: HORVÁTH GYÖRGY IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1911. GUTENBERG KÖNYVNYOMDA. 3062 HAL!S ISTVÁN VÁRC3Í KC: :YV\'iÁR 337066 NAGYKAR ]ZC A I. Magyar Gábor. Nagy ünnepe volt a jelen tanévben a piarista iskoláknak. A rend érdemes főnökének ötvenéves tanügyi munkásságát ünnepelték a kegyesrendi gimnáziumok. Lélekemelő és tanulságos volt ez az ünnep mindenütt, mert Magyar Gábor élettörténete tele van értékes tettekkel. Félszázad óta önzetlenül szolgálja a hazát a tanügy terén. Működése külön fejezet lesz Szeged város történetében, de a piaristarend fejlődésében is egészen uj korszakot alkot. Főbb vonásaiban megrajzolom nemes egyéniségének képét. A nagy magyar Alföldön született, egyenes is a lelke, mint az alföldi síkság. Szép alakkal és vas egészséggel áldotta meg az Isten. Csakis olyan erős testben lehet olyan erős lélek. Erkölcsi felfogása tiszta, Ítélete biztos, akarata szilárd. Az értelem és érzelem testvéri összhangban vannak nála. Nem lágyul el, de nem lesz kőszivü sem. Olyan önálló egyéniség, hogy utánozni is nehéz. Az elvek és az akarat embere. Senkinek a tetszésére nem számít. Megy a maga útján. Egyedül meggyőződését követi. Nagy alkotó erő, a ki rombol, hogy építsen. A régit mint hasznavehetetlent lerontja és helyébe újat, jobbat állít. Kis dolgokkal nem igen törődik, arra csak az ér rá, akinek nagyobbhoz nincsen ereje. Mindig magasabb céljai 1* 4 vannak, de sohasem elérhetetlenek. Mindenkor okos, gyakorlati ember marad. Tettei tanúsitják, hogy sokat valósított meg terveiből. Mint ember nagy és nemes lélek. Egész lényében jóleső varázs van, mely kicsalja rokonszenvünket. Komoly és hallgatag természet. Az első tekintetre hidegnek is látszik, pedig igen barátságos. Az embereket értékük szerint becsüli. Nem dédelget senkit, csak a szegediek tudnak valamivel közelebb férni a szivéhez. Nem szeret sokat beszélni, de szavainak sajátságos melegsége van. Nem a képzelet ad nekik ragyogást, hanem az őszinteség. Hogy szines szavakkal elrejtse, amit érez, ahhoz ő nem ért. Mindig nyiltan, egyszerűen és világosan szól, látszik, hogy a lelkéből beszél. Szónoki fogásokat nem használ, nem akar elragadni, de amit mond, azt megtudja értetni. Eles szeme minden hibát észrevesz, de dorgálásából is kiérezni szive jóságát. Nem haragszik sokáig. Lelkében a felindulás után rögtön mosolyog a béke. Pályafutását mint történelmi tanár kezdte 1861 ben. Gyönyörű, de veszedelmes szerepük volt akkor a magyar történelem tanárainak. Mi csak a regényekből és apáink meséiből ismerjük azokat az időket, a melyekben ő már szerepelt. Az elnyomatás szomorú évei voltak azok. A költők is csak félve merték vigasztalni a nemzetet. Honfiaink egy része börtönben szenvedett, a másik részének lelkére meg rászállt a kétségbeesés a nemzet jövője felett. Elaludt még a remény is, mert minden sötét volt akkor Magyarországon, csak a csendőrszuronyok voltak fényesek. Magyar Gábor e nehéz viszonyok között is bátran hirdette a nemzetnek szentesitett törvényeihez való jogát. Ébresztgette a magyar ifjúságban a reményt, hogy amit erő és hatalom elvett, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. Csak bizzunk a jövőben, bízzunk ügyünk igazságában, mert az igaz ügynek győzni kell. Nem kell félni a megpróbáltatásoktól. A tűz edzi meg az aranyat 5 is, a szenvedés megedzett bennünket is. Csak tűrni kell csüggedés nélkül, de tartsunk össze, mert az összetartásban erő van, mely idővel a legnagyobb hatalmat is legyőzi. Ilyen eszmékkel lelkesítette Magyar Gábor az akkori magyar ifjúságot. Tanitványai közül Wlassics Gyula kedvesen emlékezik vissza ezen történelmi órákra*. Mint tanár szigorú volt, de igazságos. Hibát nem nézett el, de a feddés komolyságán átcsillogtatta szive szeretetét. A fejlődő gyermeki értelemhez mindig a szivén át találta meg az utat és ebben rejlik sikerének legfőbb titka. Előadásában le tudott szállni tanítványainak értelméhez és őket egyéniségének magaslatára emelte. Szivhez szóló közvetlenséggel tette világossá, amit mondott. Vonzó előadásaiból mindig kiérezték hallgatói, hogy gazdag lélek áll előttük, a kinek van miből adni és mindig szivesen ad, csak ugy szórja elméje kincseit. Szaktárgyai közül a magyar történelmet szerette legjobban és Szegeden 32 esztendeig tanította. Ez a körülmény igen nagy jelentőségű, különösen Szegeden, a hova a Délvidék német ajkú tanulói seregestül tódulnak magyar szóra Az ilyen helyen egy lelkes történelmi tanár óriási hasznára lehet nemzetének. A csendes vérű svábfiukból tüzes magyar ifjakat nevel. 1871-ben ő lett a szegedi főgimnázium igazgatója. 27 évig vezette az Alföld ezen hires tanintézetét. Működése fényesen igazolta a kegyesrend kormányának emberismeretét, mert rátermettebb igazgatót keresve sem találhattak volna. Az ő igazgatása volt a szegedi főgimnázium aranykora. Egyéniségének minden tulajdonsága vezetésre, a működő erők összetartására és irányítására tették őt hivatottá. Követendő mintaképe marad egy jó piarista-igaz-gatónak. * Zala, 1910. dec. 25. sz. 6 Kiváló volt mint az ifjúság vezetője, kiváló volt a szülőkkel szemben, de kiváló volt a tanári kar élén is*. A tanulóknak jóságos birája és pártfogója volt. Szerette is őt az ifjúság nagyon. Tanítványainak ezrei szeretettel emlegetik igazgatójuk nemes szivét és humánus gondolkozását. Áldják, ahol nem is látják és tisztelettel hajolnak meg előtte, ha összekerülnek vele. Pedig erélyes és szigorú igazgató volt. Az erkölcsi romlottságot kíméletlenül üldözte. A korholásban és a büntetésben egész művész volt. Ugy tudott a lelkére hatni a bűnösnek, hogy ujabb csintevés miatt restelt volna az illető újból az igazgató szeme elé kerülni. Pedig testi fenyítéket sohasem alkalmazott. Nem hagyott szó nélkül semmi hibát, de a kis dolgokat nem fújta fel. A legszebb krisztusi szellem vezette őt minden eljárásában. Ez a szellem az ember javítására törekszik és bosszú helyett megbocsát. A vétségek elbirálásánál sohasem vette magát a rideg tényt, hanem mint a gyermeki lélek mély ismerője a körülményeket is mérlegelte. Sohasem itélt elhamarkodva, sőt néha az ellentétes vallomások miatt töprengő is volt. Ilyenkor eljárása túlságosan engedékenynek látszott, meri az indító okokat idő előtt nem árulta el, de a fejlemények később mindig igazolták felfogását. Eljárásánál tehát, ami az első tekintetre gyöngeségnek tünt fel, az tulajdonképen erő volt. A hirtelenkedéssel szemben a megfontolásnak, a tudatos Ítéletnek volt az ereje. O nem a törvény hideg betűi szerint ment, hanem az ő nemes szive után és salamoni Ítéletei mindig a legnagyobb szeretetről tanúskodnak. A tanulók között külömbséget nem ismert. Minden tanulóról egyformán gondoskodott. Sohasem felejtem el, hogy milyen kedvesen tudta beajánlani a legrosszabb fiút is tanárainak szeretetébe. Hogyan kérte ki türelmünket a gyermek elevenségéből, vagy nevelése hiányosságából eredő hibáival szemben. Olyan meggyőzően tudta hangoztatni, hogy a tanár * 1. Váradi Károlytól M. G. a szegedi vár. fő^imn. 1898 - 99. évi értesítőjében. 7 annyira fölötte áll a fejletlen és neveletlen tanítványnak, hogy ez őt nem sértheti meg s igy a tanár eljárását sohasem vezetheti bosszú vagy sértett önérzet. Tanítványainak minden ügye szivén feküdt. Gondozta lelküket, figyelte otthonukat, munkásságukat, minden tettüket. Neveléstani eszméiről, elveiről nem irt könyveket, de kivitte őket az életbe és azok az ő tanítványainak és tanárainak lelkében élnek és kedves örökség gyanánt szállnak az utókorra. A középiskolai igazgató működési körének egyik nagyon fontosága a szülőkkel való érintkezés. A középiskola munkáját nagyon sok esetben a szülők tájékozatlansága, elfogultsága és egyes tanárok eljárásának helytelen megítélése bénítja meg. Az igazgató feladata az ellentéteket kiegyenlíteni, a szülőket felvilágosítani, tanácsokkal ellátni, az iskola iránt bizalmat kelteni és a családot az iskola munkakörébe vonni. Magyar Gábor egyénisége e feladat megoldására teljesen rátermett volt. Komoly, higgadt természetét bizonyos kedves vidámság, megkapó közvetetlenség s igazi barátságos szellem tették rokonszenvessé. A szülők szivesen is keresték fel minden ügyükben a barátságos, igazgatót s ennek sohasem vált terhére őket fogadni. Es hogyan fogadta őket! Nem hivatalos nagyképüsködéssel állott elébük, hogy néhány perc alatt letárgyalja a felmerülő ügyet, hanem a jó izlésü, nemes szivü férfiú kedves közvetlenségével érdeklődött látogatója minden dolga iránt. Nem tartotta tehernek sokszor órákig elbeszélgetni a szülőkkel s ilyenkor nyerhette azt a nagy tájékozottságot a tanulók otthoni viszonyairól és azt a mély bepillantást a tanulók lelkébe, amely bennünket, tanárokat nem egyszer meglepett. Egyaránt meg volt mindenkivel szemben a kellő modora és hangja. A sértő, kihívó fellépéssel szemben elriasztóan fagyos, csontighatóan ironikus tudott lenni, de egyébként végtelenül türelmes és okos volt a szülői elfogultság- vagy 8 tudatlanság szülte kitörések, panaszok és feladások meghallgatásában. Nem a dolgot elmérgesiteni, hanem meggyőzni és békéltetni volt az elve s ez Magyar Gábornak majdnem mindig sikerült. De legfényesebb sikereit mint a tanári testület vezetője aratta. Aki ismeri a tanári testületeket, az tudhatja, hogy mily kiváló tulajdonok szükségesek azok helyes vezetéséhez. Mert a középiskolai tanárok magasabb képzettségüknél fogva élesebben kialakult egyéniségek és sokkal érzékenyebbek mint mások. Tudományos munkálkodásuknál fogva hozzá vannak szokva a fogalmak szigorú külön választásához és ezért ellentmondásra, vitára és birálgatásra hajlandóbbak. Az iskolában napról-napra mint egy kis társadalom kormányzói és itélőbirái szerepelnek és igy foglalkozásuk észrevétlenül is bizonyos csalhatatlansági hitet olt beléjük. Nemes, de kényes erények ezek, melyeket csak okos és tapintatos vezetés tud egységes cél érdekében kiaknázni. Tapintatlan kéz könnyen támaszt zűrzavart, a mely mindig a tanügy rovására esik. Magyar Gábornak a vezetésnél megvolt a tapintatos keze és ez legnagyobb érdeme és sikereinek legfőbb forrása. Ismerte tanárait, ismerte jótulajdonságaikat, de ismerte hibáikat is. A jótulajdonságokat az iskola javára használta fel, a hibák érvényesülése elől pedig az alkalmat ügyesen elvonta Tudta becsülni az érdemes munkásságot, tudta munkára serkenteni a tanári kar minden tagját és tudott közöttük együtt működő, jóbaráti szellemet teremteni. Ilyen vezetőképességgel megáldva nem csoda, ha felvirágoztatta a szegedi főgimnáziumot. De szervező erejét akkor mutatta meg a teljes nagyságában, amikor Szegedet elöntötte az árviz. Mig a nagy veszedelemben mindenki tépelődve, tanácstalanul állt, ő már határozott. Az ósdi és az árviz által megrongált gimnázium helyett egy hatalmas épületről gondolkozott, a mely a 9 Délvidék magyar szóra tóduló sváb gyermekeit is magába fogadhassa. Terve csakhamar meg is valósult, néhány év múlva Szeged városa magához méltó hatalmas palotát emelt a tanuló ifjak és tanárok számára, mely páratlan berendezésével büszkesége az egész Alföldnek és örök emléke Magyar Gábor szervező képességének. Terhes iskolai elfoglaltsága mellett minden jelentősebb társadalmi és tudományos mozgalomból is kivette a részét. Nagy érdemei vannak a Dugonics-szobor létrehozatalában és a Dugonics-Társaság megalakításában, a melynek irodalmi osztályát 1898-ig ő vezette. Sokat fáradozott az 1876-ik évi szegedi kiállítás ügyében is. Tanügyi érdemeit a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, majd a főigazgató cimnek adományozásával jutalmazta. Mindezen kitüntetések a szerény, komoly férfiún nem változtattak semmit, továbbra is ugyanazzal a féltő szeretettel munkálkodott kedves iskolája felvirágoztatásán. Önzetlen munkássága páratlan népszerűséget és tekintélyt szerzett neki az egész Alföldön. Szeged város hálás is volt e nagy munkásság iránt és Magyar Gábort díszpolgárává választotta. Az érdemnek ennél szebb elismerése nem lehet. Ennél szebb jutalmat egy város sem adhat. Diszpolgársága általános örömet és lelkesedést keltett. A lapok tele voltak érdemei magasztalásával. Idézem a „Szegedi Napló" akkori vezércikkének* egy részét, mely az én szavaimnál szebben méltatja Magyar Gábor érdemeit: „Rómában a haza atyjának nevezték azt, a ki békében vagy háborúban az állam hajóját ugy irányította, hogy a polgárok biztonsága és jóléte a veszedelmekből nagyobbodva és erősödve került ki. Szeged szabad királyi város szabad polgárai a város díszpolgárává avatták azon férfiút, a ki városunk szellemi életének fejlesztésében az utóbbi harminc éven át a munkának oroszlán részét viselte vállain, viselte szeretettel, viselte a legnagyobb sikerrel ..." * 1899. márc. 8. sz. 10 Ilyen volt a hálás Szeged Ítélete Magyar Gáborról. De Magyar Gábornak el kellett válnia Szegedtől, mert a rendtársak bizalma őt választotta a rend főnökévé. Nehezen tudta elhagyni azt a kedves várost, a melyhez 32 évi eredményes munkásság fűzte. Benne töltötte élete legszebb idejét, hozzá nőtt a szive, ismert benne mindenkit, hiszen tanitványa volt jóformán az egész város. De a kötelesség parancsolt és az uj rendfőnök — amint maga irja első körlevelében — fölcserélte a kis folyón ringó sajkának kormánylapátját, a nagy tengeren hánykolódó hajó kormányrudjával. Uj állásában nehéz feladatok várakoztak reá. De bölcs tapintata és nagy munkaereje 13 évi rendfőnöksége alatt minden téren bámulatos haladást mutat. Biztos kézzel irányit egy hatalmas gárdát, a 24 piarista gimnázium tanári karát. Felvirágoztatta a tanárképző intézeteinket, mert mint jó vezérnek gondja van arra, hogy katonái jól legyenek kiképezve. Buzgón fáradozik azon is, hogy iskoláink mindenütt megfelelő hajlékot kapjanak. Oda törekszik, hogy a piarista iskolák haladjanak a haladó korral, tartsanak lépést a nyugati államok virágzó iskoláival. Figyelme kiterjed a nevelés-oktatás minden mozzanatára, de legfőbb gondja, hogy az ifjúság nevelése mindenkor vallásos és hazafias szellemben történjék. Félszázados tanügyi munkásságának megünneplése egy eredményes élet tanulságos megállója volt, de nem befejezése, mert az ilyen sokat tapasztalt vezérférfiu áldásos munkájára nagy szüksége van. még a magyar tanügynek. Divényi Gyula. II. Váradi Károly. Szinte hihetetlenül hangzott az első hir, mely a székesfehérvári tankerület gyászát hozta. Váradi Károly meghalt. Ma, mikor a meglepődés első érzése elmúlt, mikor veszteségünkből fakadó fájdalmunk felett a megnyugvás uralma szilárdabb, nyugodtabban adhatjuk át magunkat emlékének. Mert a legfőbb akaratban való megnyugvásra van szüksége a felajzott léleknek, ha igaz kegyelettel akar adózni a megboldogult szellemének. Váradi Károly már csak szellemével él közöttünk. Jóságos szava bátoritólag nem hangzik itt többé, hangja örökre elnémult, mely egy tankerületet éltetett, irányitott nyolc éven keresztül. Mert közel nyolc esztendeje, hogy a székesfehérvári tankerület élére állott. Működési körébe lelkét vitte be, nemcsak fizikai erejét. Csak igy magyarázható meg, hogy minden szava oly élénken csendült vissza a kerület működésében, a gyakorlati életben. Működése egy tankerület szelleme volt, mely életet teremtett ott, mindent áthatott s átalakított saját ideái szerint. A magyar tanügyi életből egy erős, jellegzetes egyéniség vonult el Varádi halálával. Á vezérhatalom trónján, hová a királyi kinevezés a negyvenhárom éves debreceni igazgatót agilis erővel s munkakedvvel ültette, meg tudta szerezni munkatársainak igaz barátságát. Mint küzdésre elszánt sereg állott mindig mögötte a kerület tantestülete vezető szavát várva, hogy a magyar tanügynek előkelő helyet szerezzen a szellemi hóditás e reá bizott területén. 12 S most, mikor e körből örökre elvonult, árván hagyott kerületének igazgatói és tanárai kegyelettel őrzik emlékét, melyet aere perennius vésett hozzátartozói szivében. A munkakedv eleven törekvésében, a férfikor delén hullott ki Váradi Károly kezéből a vezető hatalom pálcája Mikor eszméit megvalósultan, jóakaratú tanácsait a gyakorlati életben megtestesülve láthatta volna, akkor kellett itt hagynia munkatársait, kiknek szivén váratlan távozása erős sebet ejtett. A tanügy kétségtelenül nagy erőt veszitett benne. Ambiciózus munkást s tetterős vezért egyaránt. Jogos kérdés, tudja-e utódja pótolni őt mindenben, ki az igaz pedagógus embernek, a lelkiismeretes munkásnak, a tevékeny akaratnak oly igaz példáját hagyta emlékével maga után a magyar pedagógia történetében. S nem különös, hogy ilyen volt. Életműködésének irányitója, rendje alapitójának nagy szelleme volt, kinek főképpen szeretetét eltanulva, örök szabályképpen is alkalmazta azt egész tanügyi pályáján. Ez az érzelem vezette tanításában a szegedi tanárt, ezt fejezti ki mindenütt az eszközök ritka gazdagságával egyesülve, mint debreceni igazgató, ennek hangja csendül pedagógiai irataiban s ezzel végezte legutóbbi munkakörét is, mint székesfehérvári főigazgató. Szinte valótlanul hangzik, hogy az a beszédes ajak elnémult, az az atyai sziv kihűlt, melynek annyi mondani valója volt a tanári gyűléseken a haza boldogságát munkáló tanügy érdekében. Már beteg volt s csaknem utolsó perceit élte, mikor még mindig hivatalában dolgozott. Kötelességtudása erő-sebb volt életösztönénél. Kötelességével szemben teljesen megfeledkezett betegségéről. Ez volt halálának főoka. Betegségének rabságában sem gondolt mással, mint állásának betöltésével. Pedig, hacsak keveset kiméli magát, még ma is a mienk testével, lelkével s nem kellene emlékét e szűkszavú nekrolog gondolataiba zárni. De éppen az siettette halálát, hogy kötelességet csak munkakörében érzett s önmagával szemben feledte ezt. Saját kivánsága szerint halt meg, mint katona a csatatéren Állásának kötelességteljesitéséből egy másik, 13 szomorú kötelesség- szolgálatába állott, lerótta a földi élet zsoldját. A magyar pedagógia egy lelkes, értékes és tiszteletet keltő egyéniséggel lett szegényebb halála következtében. Egy lélek tüze lobbant utolsót, melynek szeretete egy életen keresztül melegített minden körben, hova Váradi munkaereje elhatott, hol akarata és tanácsa uralkodott. Budapesten született 1861. október 6-án egyszerű, polgári családból. Középiskoláit az ottani piarista főgimnáziumban kezdte s mint piarista papnövendék Kecskeméten végezte. Theologiai és bölcsészeti tanulmányainak befejeztével Szegeden találjuk a kegyesrendiek hires főgimnáziumában. Tizenöt évig működik itt, mely idő alatt mindig kedvvel és lelkesen tanított. Ez időben kezdi meg irodalmi működését. Bölcsészeti és tanügyi értekezései, ismeretterjesztő cikkei s útirajzai méltán tartanak igényt nevüknek fennmaradására. Jelentősebb dolgozatai közül néhányat meg is említhetünk. Nem mások ezek, mint gazdag lelkének itt hagyott relikviái, a haló porok itt maradt halhatatlan emlékei. Horváth Cirill konkretizmusa A gimnázium reformja és Frary Rezső munkája a latin nyelv kérdéséről; A középiskola -kérdéséről; A görög nyelv tanításáért folyt vita; Szegedtől Rómáig; A gyermek, annak erényei és hibái; Három hét a görög földön, csaknem egymásután jelennek meg egy-egy tanévi időközben. Alapos tudását az Ókori Lexikonban megjelent s a római magán régiségekről szóló cikkei is tanúsítják. Azonban irodalmi működésének gyöngyeit a Budapesti Hírlapban megjelent cikkei alkotják, melyekben 1890 -97-ig az összes középiskolai értesítőket összefoglalóan ismertette. Szegeden sikeres és sokoldalú munkálkodásban másfél évtizedet töltött. 1899-ben a debreceni társház és gimnázium élére állitotta őt a piaristarend kormánya. Alkotóerejének legszebb dokumentuma itt a rendház és főgimnázium modern hajléka. Pályájának delelőpontjára 1905-ben ért. Ekkor nevezték ki a székesfehérvári tankerület főigazgatójává. Uj 14 állásába belevitte lelkének egész energiáját. Tudatos, nagy gonddal mélyedt itt el szerepébe, melyben a hajszálig menő pontosság jellemezte. Látszott minden szaván, hogy lelke a tanügy világában él. S ebből a sajátos életből lehet sokszor különös viselkedésének indokolását meríteni. Nem is vette tőle senki zokon, ha olykor a kötelesség-teljesités pedantériájával találkozott nála, mert mindenki tudta, hogy működésének célja a legnemesebb, hazai tanügyünket rendeltetésének legmagasabb fokára juttatni. Bátran lehet mondani, hogy főigazgatói működése pedagógiai tradíciókat alkotott. Sajnos, hogy e működés oly rövid életű volt. 1907-ben Fiumében napszúrás érte. Ámbár betegségéből kigyógyul, mégis marad vissza valami lehangoltság kedélyében. Egy időre pihenni tér Mária-Grünbe, Pozsony-Szentgyörgyre, Fenyőházára. A pihenés helyreállította egészségét. De később szivmüködésében zavarok jelentkeznek. A vas szervezet hiába küzd az ádáz kórral. A halál hivatalos teendői közül május 18-án éjjel ragadta el. Korai elmúlását sokan fájlalják. A kedves, vonzó, nyájas és természetes modorú úriembert sajnálják benne mindannyian. De a gyász legerősebben az ifjúságot érinti, mely legjobb atyját veszítette el benne. A nevelés eszközeinek változatos alkalmazásában igazi mester volt. Minden lélekhez volt utja, minden gyermeki szellemhez értelme s mindegyikhez — szeretete. Méltó, hogy az ifjúság is szeretettel őrizze meg emlékét! Lukács József. III. Listius László gróf a színlelés költője. Listius László nevéhez és irodalmi működéséhez számtalan, eddig még egészen meg nem oldott rejtély fűződik. Már magának, családi nevének kiirása is tarka változatosságot mutat. Az első irodalomtörténetiró, aki róla és munkájáról megemlékszik, Horányi Elek piarista, Liszt-hiusnak irja. Toldy Ferenc és nyomában Ürményi József, a költő műveinek második kiadója, Liszti néven emiitik; vannak, akik a Listi kiirást használják. S minő következetlenség mutatkozik a névhasználatban a kiadóknál ? Liszti költeményeit adja ki Ürményi, de a költemény elejére tett ajánlólevél aláirásában már Listi nevet használ. 1 Mig Komáromy András Listi László munkáit adja ki, de az ajánlólevél aláirásakor Listiust szerepeltet.- Kortársai nevét Listiusnak ejtik és irják, mint a pozsonyi káptalan elé idéző nádori levélből is látszik, s ő maga is Listius néven irja magát alá. Mivel ő maga tudhatta legjobban családi nevének kiirási módját, s mivel a Magyar Márs avagy Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete c. munkáját is Listius László néven adja ki, döntő okként vesszük e tényeket arra nézve, hogy mi is a Listius használatában állapodjunk meg. Rangjának megjelölésében sincsen teljes megegyezés, O maga rangjának megjelölése nélkül bocsátja világgá művét; sokáig a bárói rangjelzést tették neve mellé, mig legújabban rangemelést kapott, aminthogy joggal viseli 1 Liszti munkái. Ujabb nemzeti könyvtár III. folyam, Pest 1854. 2 Listi László munkái. Olcsó könyvtár. 761 — 766. sz. Budapest, 1891. / 16 is a III Ferdinánd királytól 16b5-ben neki juttatott kitüntetés alapján a grófi rangot. így most már megállapított rangja és neve : Gróf Listius László. Személye is különféle találgatásokra és föltevésekre adott alkalmat. Voltak, akik azon éles ellentétnél fogva, mely Listius László gróf magánéleténék szennyessége és a költeményeiben uralkodó magasztos erkölcsi felfogás közt mutatkozik: gróf Listiust nem is tekintették a mü szerzőjének, hanem egy, a családba becsempészett, Lászlófi György nevü fiát tették meg annak és igy a költőt a gonosztevőtől elválasztva, két külön személy gyanánt szerepeltették őket. E vélemény első hangoztatója gróf Kemény József s vele egyetértőleg Toldy Ferenc, aki ugy ir róla, hogy „báró Liszti László, eredeti nevével Lászlófi György, természetes fia b Liszti Ferencnek és egy Lászlófi Anna nevü szegény rendű nemes leánynak" L Csergheő Géza egy másik báró Listius Lászlót gyanit a költemény irója alatt, de aki a gonosztevővel szintén nem azonos. Ma már azonban történetileg eldöntött kérdés, hogy Listius László a költő és a vérpadon halt gonosztevő egy és ugyanaz a személy, amint az Komáromy Andrásnak minden adatot latra vető, éleselméjü bizonyítása alapján megállapitást nyert.- Az a kérdés is fölvetődött irodalomtörténeti kutatóink elméjében, hogy honnan vette a mohácsi veszedelemről irt krónikájának történeti anyagát ? Erre a kérdésre Pintér Jenő kutatásai derítettek fényt, mert ezek alapján nyilvánvaló lett, hogy a költemény anyagának legnagyobb részét Brodarics István latin nyelvű munkájából vette kölcsön s minden lényeges átalakítás nélkül csengő-bongó versekbe szedte. Ámde a legsúlyosabb kérdés még mindig megoldásra vár, amely Listius költészetének vizsgálója előtt fölmerül és ez a kérdés arra irányul, hogy mi az oka 1 A magyar költészet kézikönyve I. k., 199. 1. " Gróf Listi László életrajza. Az O. K.-ban. 3 Listius László Mohácsi veszedelmének forrásai. írod tört. Közi. XVI. 2. és 3. füzet. n.-u. ío iw ; v.. 4 • városi könyvtár 3 3 7 06 6^ = NAGYKANIZSA 17 annak a nagy különbségnek, mely Listius életének erkölcstelensége s költeményeinek erkölcsi szépsége közt megnyilvánul ? Mert Listius László, az ember, a legocsmányabb bűnök elkövetője volt. Oklevélhamisitó, gyermekcsempésző, gyújtogató, sodomita, méregkeverő és gyilkos, végre tetten ért pénzhamisító egy személyben. Költeményeiben pedig istenfélőnek, a haza sorsán aggódó hazafinak, a jó hirt és nevet mindennél többre tartó, becsületes embernek mutatkozik. Honnan hát ez az ellentét ? Erre némelyek azt felelik, hogy Listius lelke és jelleme a költemény Írásakor még erkölcsileg ép és tiszta volt s csak azután változott meg valamely külső befolyásra. Heinrich Gusztáv e külső befolyást meg is véli találni második feleségében, Kecskés Évában, akinek hatása alá kerülvén, életének e házasságkötéssel kezdődő második korszakában sülyed gonosztevővé. Mert szerinte élete első korszakában még nem volt „véres gonosztevő " Amit aztán a véres gonosztevővé sülyedés okáról Kecskés Évával kapcsolatban elmond, az annyira érdekes, hogy szószerint közlöm : Listi, életének e második felében, iszonyú gonosztevő . . . számos gonoszságának rugója pedig legközelebbi rokonai ellen táplált féktelen gyűlölete. Honnan e gyűlölet? Listinek nem volt gyermeke, és igy vagyona halála után Listi Jánosékra szállt. Ezt akarta Listi megakadályozni s ezért csempészett be újdonsült fiukat nejének szinlelt gyermekágyába, ölte meg a gyermekek anyjait, készített mérget rokonai számára stb. Ez mind érthető, de nem érthető, hogy Listi miért gyűlölte annyira rokonait. E kérdésre ismereteink jelen állása mellett csupán egy felelet lehetséges és e felelet: Kecskés Éva. Listi Jánosék (de ez merő föltevés) bizonyára örömmel vették a meddő Bánffy Hedvig halálát, mert hiszen most nem kellett attól tartaniok, hogy László fiörökösre hagyhassa nagy vagyonát. De László újra meg akart nősülni, és most igen valószínű, hogy Jánosék ezt a házasságot tőlük telhetőleg, ki tudja, mily nemtelen és sértő eszközökkel, megakadályozni törekedtek és 2 18 ezzel a fiatal asszonyt mert László keresztülvitte tervét halálos gyűlölettel töltötték el az egész rokonság iránt. Ha László szerette nejét és könnyen föltehetni, hogy szenvedélyesen szerette, midőn gróf létére ily alsó rangú arát választott, akkor, a fönti föltevéssel, a többi sem probléma többé ; a költő és főúr gyönge és engedelmes eszköz lett egy dühöngő fúria kezében, aki, mint a későbbi tanúvallomások kétségtelenné teszik, férjének legiszonyatosabb tetteiben is hü társa és semmitől vissza nem riadó segédje volt".1 Heinrich e föltevése megállhat a gyermekcsempészés, ezek anyjainak eltüntetése s Listius Jánoséknak méreggel szándékolt elpusztítására nézve, sőt még hamis pénzgyártását is elhihetővé teszi gonosztettei tanúinak elhallgattatása céljából. Ámde a nádori idéző-levél szavai szerint Listius László már „különösen az 1650. évtől kezdve", tehát költeményei irása idejében, mindenesetre azok kinyomatása előtt bűnnel terhelt ember volt s a Kecskés Évával valószínűleg 1654-ben kötött házassága csak még bünösebbé tette. Hiszen az első pecsétnyomó hamisitást s ezzel együtt a hamis oklevélgyártást Sibrik István kárára még 1647-ben követte el s a megvesztegetést és az igazság elferditésének rút bűnét már régen űzte. De különben is, ha ép erkölcsi érzésű ember lett volna, s nem uralkodtak volna lelkén kóros szenvedélyek, nem tántoríthatta volna el őt az igazság és törvényesség egyenes útjáról még az akárhogyan szeretett Kecskés Éva sem. Heinrich föltevésével tehát, bármily elfogadhatónak látszik is az, Listius összes gonoszságai meg nem fejt-hetők, mert költeményében váltig ismétli a jó hirnévnek a sirontul is fennmaradó, boldogitó erejét s azt, hogy az igazi erkölcsös ember az ő szilárdságát a kisértés, a megpróbáltatás között mutatja meg ; tehát valószínű, hogy e kijelentése életének bűnösebb szakában is szemei előtt lebegett, s hogy mégis annak ellenére cselekedett, annak más is lehet az oka. 1 Listi László munkái. Birálta Heinrich Gusztáv, az Egyet. phil. közi. XVI. évf. 51. 1. 19 Váczy János szintén megpendíti Kecskés Éva végzetes befolyásának eszméjét, de a kapzsiságot, a mérhetetlen kincsvágyat nevezi meg minden emberiességből kivetkőzött tettei rugójául; mert nagybátyjának, Listius Jánosnak vagyonát is ő akarta magához ragadni. De ezt a véleményt annyira nem hiszi a végleges megoldáshoz vezető szálnak, hogy maga is fölveti a kételyeket: „Vájjon föltehetjük-e, hogy Listi már műve megirásakor is gonosz ember volt ? Vagy azt kell hinnünk, hogy rohamos sülyedése egyszerre leszállitotta a tiszta emberi érzés köréből a bűnök fertőjébe ? Egyik föltevés ép olyan különös, mint a másik, de ez utóbbi talán még hihetetlenebb".1 Azok az ellentétek, melyek Listius életében elénk tárulnak, meg nem fejthetők ; az a nagy ür, mely a szájjal hirdetett erény és a tényleg végrehajtott gonoszságok között tátong, át nem hidalható másként, mint ugy, ha Listiust a rendes észjárású emberek közül kivesszük és a beteglelküek közzé állítjuk. Meg kell vallani, hogy többen fölvetették a beteg-lelküség eszméjét e talányos ember lélekállapotának megfejtésénél anélkül, hogy annak a gyökeréig hatolni igyekeztek volna. Fölvetette Listius életének ezideig legalaposabb megrajzolója, Komáromy András is, de a feleletet nem ebben az irányban és értelemben adta meg, ellenkezőleg, őt épeszű embernek ismerte el. Pedig elszámlálja lelkiismeretesen a tényeket is, melyek a rendellenes lelki működés ismertető jelei és mégis az ellenkező következtetést vonja le belőlök. Ott emliti általánosan ismert és gúnyolt sodomitá-ságát, mely rendes észjárású és erkölcsű ember ténye gyanánt nem szerepelhet. Ott van az alchimiával való foglalkozása, melyet csak rögeszmétől befolyásolt lélekkel űzhetni. Ott van a sátánnal való cimborásko-dás színlelése, mely olvasmányain alapulhatott és a tőle való rettegés terjesztésére szolgált. E rendellenességre vonatkozólag idézhetjük RiedI Frigyesnek azt a megjegyzését : Némelyek Liszti Lászlót szellemi betegnek tartják 1 Irodtört. közi. I. évf. 313. 1. Birálat Komáromy András életrajzáról. 2* 20 és valóban emellett szólna viselkedése, hogy az ördöggel cimborált, hogy éjféli miséket tartott az akasztófa alatt. Mindez a démonikus apparatus, mellyel magát körülvette, már a józan ész határán tul van.L Ott van a vér látásában való gyönyörködés, melyet Komáromy is emlit, s amelynek alapelemei, az alaphajlandóság e bűnre, aligha nem lelki öröklés utján szállt rá, mert Riedl emlit a családból egy szörnyű nőt, Liszti Annát Thurzó nádornak a feleségét, „aki abban lelte gyönyörét, ha vért láthatott, szerette kinozniés véresni verni jobbágyait S amint azok véreztek, néha gyönyörében a földön fetrengett, mintha valami fizikai élvezet lett volna ő reá, ha a meleg, piros vért bugyogni látta."- Ott szerepel pörlekedési hajlama, ott a magányosság keresése s az emberek élete és vagyona ellen törése. Mindezek ismertető jelei a nem rendes, hanem beteges léleknek és mégsem ebben az irányban keresték és keresik a megfejtést. Pedig még irási hajlandóságát is beteges lélekállapotából lehet leszármaztatni, mivel a költészetre egyedül képesitő igaz tehetség nélkül ontja ezerszámra a verssorokat. A megfejtést tehát Listius elmebajának vizsgálata adhatja meg. Épen az e kis dolgozat feladata is, hogy megkísérelje lélektani magyarázatát adni annak, miért erkölcstelen Listius magánélete és miért erkölcsös az ő költői felfogása. E cél elérhetése végett első sorban Listius erkölcstelen életének okadatolásával kell foglalkoznunk, másod sorban költészete erkölcsös vonásának megfejtése áll előttünk feladatul. Célunk megoldására Lombroso Cézár elmegyógyász könyvének útbaigazításait követjük, mely a „Lángész és őrület" czimet viseli. * Lombroso azt a beteges lélekállapotot, mely költőnkben is meg volt, grafomanía néven nevezi. Az ilyen bajban gyötrődőkről több pszichológus azt állítja, hogy „örökölt idegbajban szenvednek." Listiusról is mondják, 1 Irodtőrt. magyarázatok, 370. 1. 2 Ugyanott 363., 364. 1. 3 Lángész és őrület. Irta: Lombroso Cézár, fordította: Dr. Szabó Károly, Budapest 1905. 21 hogy családjától lelki bajokat örökölt nemcsak az irásra, hanem egyéb, gonoszságot tervező foglalkozásra, teszem az alchimistaságra a szenvedés, a vér látására is. „Az ilyen lelki betegek hajlanak a túlzásra akár az önmegtagadás, akár a féktelen élvezet terén a nemi életben is irtózatos kicsapongásokra képesek."1 Listiusról is emliti életirója, hogy a nemi élet terén a szélsőségekre ragadtatta magát, hiszen közismert volt sodomitasága s talán első nejét, Bánffy Hedviget is ez vitte a korai sirba; második neje is sokszor panaszkodott asszonyos módon az ő paráznasága ellen. „A kedélybaj vagy a morális beszámithatatlanság igazában az a talaj, honnan az ember gonosztevővé nőhet ha annak született — vagy ilyenné válhatik. Vannak merőben vizenyős lelkű egoisták, akik nem képesek semmi melegebb érzésre, semmi részvétre, akiket nem hat meg a halál, nem érintenek hozzátartozóik szenvedései s még jó, ha nem nézik kárörömmel azokat."" Listius lelkében is megvolt ez a kárhozatos vonás. Leányok sajátkezű megölése és másokkal eszközölt megöletése, ártatlan jobbágy emberek méreggel való elpusztitása, más vagyonának rongálása Listius kedvelt foglalkozásai közé tartozott és nem tudjuk, hogy ezek miatt lelkifurdolást érzett volna. Ilyen tetteire vonatkozólag jegyzi meg Komáromy András, is „hogy volt természetében valami gyilkos szenvedély, melyet ki kellett elégiteni s egy rend-kivüli lelkiállapot, mely a kiömlött vér látásában kéjeleg. \'" Ez csak nem egészséges lélek hajtása, itt a morális életben betegségnek kell uralkodnia. „Sokszor valami embergyülölet vesz erőt rajtok, félreeső helyre vonulnak vissza s kerülnek minden érintkezést az emberekkel.4 S váljon Listius nem vonul-e el Köpcsény vastag és sötét falai közé, igaz azért, hogy alchimista munkájában, vagy méregkeresési kisérleteiben, emberirtó működésében ne zavarják a nála esetleg megjelenendő I Lombroso 135. 1. II L. 136. 1. 3 Komáromy 74. 1. 4 Lombroso 136. 1. 22 vendégek? Es ha nem az egész emberiséget is, de nem gyülöli-e engesztelhetetlen hévvel vérrokonait, Listius Jánosékat? Igen, ez mind kézzel fogható tény és adat! „Néha kora ifjuságuk óta megrögzött kegyetlenek, képmutatók, tolvajok, csalásból, csenésből egész vagyont harácsolnak össze és még csodálkoznak, ha megbüntetik őket, ámbár nagyon jól ismerik a törvény paragrafusait."\' Listius is megcsalja vagyonszerzés céljából először Dras-kovich János nádort, azután Sibrik Istvánt hamis okmányokkal, s hamis pénzveréshez vetemedik, hogy vagyonát és befolyását gyarapítsa. Lombroso szerint „hihetetlen ezeknek az embereknek a hiúsága; képesek a bűnre is, csakhogy kivánságukat kielégíthessék."" Ez a kielégités nem sikerült Listiusnak, bár minden követ megmozdított, csakhogy szerepet játszhassék a közügyek vitelében, s nem sajnálja a pénzt, hogy a bécsi udvar támogatásával Mosonmegye főispánja lehessen. S midőn ez nem sikerül, kész hazája kárára a törökkel is szövetkezni. E vágyát kiemeli Komáromy is az ő róla irt életrajzában, midőn azt állítja, róla, hogy lelke a dicsőség és vagyon után sóvárgottJ és meg is tett mindent, hogy ezt elérhesse.4 „E kategóriának, ahol hóbortos elme morális vagy kedélyi zavarokkal társul, egyik ágába tartoznak a grafo-mánok," mondja Lombroso. Listius erkölcsi zavarát, bűneinek sokaságában, kedélyi rendellenességét szerelmi és társas életében meg lehetett állapítani; kíséreljük meg most elméjének hóbortosságát, mely az Írásban nyilvánult, megfejteni. A grafomániásnak „az az jellemző tulajdonsága, állapítja meg Lombroso,\' hogy meg van győződve a saját előnyeiről, a saját fontosságáról, aminek inkább Írásban, mint szóval és tettel ad kifejezést." Komáromytól megtudható, hogy Listiusban erős dicsvágy lakozott,1 ami egyjelentésü Lombroso azon kité- 1 Lombroso 136. 1. 137. 1. 2 L. 137. 1. Komáromy. 3 1 Komáromy 15. sz 26. 1. 4 L. 127. t. 6 Lombroso 139. 1. 23 telével, hogy meg van győződve a saját előnyeiről; de mivel ezt a dicsvágyat sem a harcmezőn, sem a közpályán való szerepléssel ki nem elégithette, Írásban keresett annak betöltésére alkalmat. A távolabbi okot dicsvágyának ily irányban való kielégítésére gr. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének 1651-ben történt megjelenése szolgáltatta, amelynek elolvasása után a költői dicsőség elnyerése nem engedett többé nyugtot Listiusnak sem. Ugy tűnt fel előtte, mintha megtalálta volna a tehetsége bemutatására legalkalmasabb munkakört s a benne állandóan és élénken működő dicsvágy s a családjában örökletes irói hajlam végre is az irodalom terén való érvényesülésre késztették.1 így irta meg Cladis Mohachianac müvét 13 részben, 1400 Balassi-versszakban, 8400 sorbán," s adta ki 1653-ban. Jellemző az iróra, hogy a Mohácsi veszedelem elbeszélő tartalmát Brodorics István latin nyelvű krónikájából kölcsönözte, illetőleg Pintér Jenő megállapítása szerint a szerző megnevezése nélkől ugy orozta, eposzi modort s néhány diszitő eljárást Zrinyitől tanult; a versmértéket Balassitól vette kölcsön és igy a nagy műben csak néhány lírai részlet, fohászkodás, erkölcsi intelem és elmélkedés az ő eredeti elmeterméke, a többi rész vagy orzás, vagy utánzás, vagy kölcsönzés eredménye. Övé még a nyelv, a verselés, mely utóbbi nagy ügyességről tanúskodik, de nyelve bizony igen sok helyen nemcsak erőltetett, de értelmetlen szóhalmaz is. Es ettől a munkától várt nagy hatást, evvel akarta más irányban gátolt dícsvágya kielégítését elérni. Az eredmény mutatja, hogy nem sok szerencsével, ha csak szerencsének nem vesszük grófi rangra való emeltetését amelyet egyéb hazafiúi érdemek hiján valószinüleg a Mohácsi veszedelemhez csatolt Reges Hungáriáé címet viselő toldalékának a Habsburg uralkodókra bőkezűen szórt dicséretével szerzett meg. Mert, hogy dicsvágyból irta a nagy művet, az kétséget sem szenvedhet, e tekintetben senkit sem vezethet félre ajánló leve- 1 Komáromy 23. 1. 2 L. Pintér Jenő L. L. mohácsi veszedelmének forrási Írod. tört, k. XVI. 3. 284. 1. 24 lének az a szerény mentegetőzése, hogy „csak mulatságul és idő megcsalásul" dolgozott; színlelő természete s Zrínyit utánzó hajlama mondatja ezt csupán vele, valóságban örök hirt, nevet s életében bámultatást és befolyást volt szándéka szerezni, amint azt a jó hírről való gyakori elmélkedése is hihetővé teszi. íme a hiúság és dicsvágy elhitették vele, hogy költői tehetség, pedig csak hajlam volt benne a költésre, de valódi alakító, teremtő tehetség nem. A költészettel való foglalkozására nem csekély befolyással lehettek tanulmányai is. Eletirója, Komáromy András szerint, „a korabeli előkelő ifjak szokása szerint bővebb tapasztalás végett külföldön is járt, s atyja példájára valamely katholikus egyetemet látogathatott."1 A külföld nagy valószínűség szerint Németország volt, ahol ez idő-tájt a renaissance hatása alatt a francia Ronsard által megindított tudós költészet járta, mely a minél homályosabb klasszikus vonatkozásokban és minél több jegyzetben találta kedvét. Ez irodalmi korszakot Németországban az önállótlan utánzás korának nevezik s ennek legbámultabb alakja az Erdélyben is megfordult Opitz Márton volt. Nem lehetetlen, hogy ennek a költészetét tanulmányozva és költészeti szabályait magáévá téve és saját egyéni dicsvágyától is ösztökéltetve, Zrínyi müvétől is sarkaltatva fogott az íráshoz. Opitznál és iskolája tagjainál a tudós renaissance költészet uralkodott, melyben a fő az alaki tökéletesség. Ebből folyt az az elve is, hogy a költészet megtanulható művészet, mely nem a természet adományától vagy az élet viszonyaitól, hanem kizárólag a költő tanultságától és elhatározásától függ"- Maga Opitz is „mindig önállótlan, rendszertelen utánzó, sokszor csupán forditó, de tanult és ízléses ember."3 Listiusról is el kell ismerni, hogy tanult fő, ki a római klasszikusok műveinek ismeretében igen jártasnak mutatkozik idézetei alapján. Szereti ő is az ókori vonatkozásokat, eszméket, ő is önállótlan; a nagy Zrínyi s 1 Komáromy 12. 1. * Heinrich G. A német irod. tört. II. 381. 1. 3 u. o. 380. 1. 25 utánzója, de verselése kifogástalan, tehát az alaki tökéletességre sokat ad. Opitzzal való egyezésre vonatkozólag érdemes még a következő jellemzést ide iktatni, melyet Opitzról ad Heínrich : „Személyes jellemét már a kortársak is elitélték: udvari ember volt, ki a hatalmas és befolyásos urak kegyét versben és prózában, szóval és tettel kereste és első sorban egyéni érdekeit szolgálta, melyekről ugy volt meggyőződve, hogy a legfontosabb irodalmi s tudományos érdekek előfeltételei; sem nemzeti, sem vallásos meggyőződés nem lakozott benne." Sok tekintetben illik ez Listiusunkra is. Riedl Frigyes is azt állítja L. költészetéről, hogy abban „a renaissancenak megfelelő allegorikus betétek vannak s már a cimben is allegorikus felfogást látunk : Magyar Mars." További sajátsága az ilyen grafomániában szenvedőknek abban mutatkozik, „hogy az eszmék nem függnek irójuk személyiségétől : a legmagasztosabb, legvilágosabb gondolatokhoz nyomban egy közepes, silány, paradoxiális tétel csatlakozik, mely ellentétben áll nemcsak a közvéleménnyel, hanem a személy álláspontjával és képzettségével is." E jellemzésből két vonás illik feltűnően Listiusra. Egyik az a tulajdonsága, hogy a sokszor meglepően fennszárnyaló, érzelmi kitörést a prózai laposságu, alantjáró elbeszélő rész követi. Lássunk csak egy példát: Nagy felhőszakadás, szegény magyar, romlás Majd követi hazádat, O hatalmas Isten, ki segithetsz itten, Szánd meg te juhaidat! Csak te az egekbül, küldheted felségbül, Angyali légiódat. Te áldott s szentséges, égben dicsőséges, Angyalok királynéja ! Tekénts seregedre! s megritkult népedre, Magyarok patronája ! Ne szenvedd pogánynak, s dühödt haragjának Országod rabolnia ! 1 Lombroso 141. 1. 2 Id. m. 38?. lap. írod. tört. magyarázatok. 363. 1. 26 S nyomban utána : Magyar állapotok, nagy és kisded dolgok, Nehéz karban valának, A kik nyilván s titkon, falun s városokon, Naponkint forgottanak, Mivel nemességnek, restség személyeknek, S kellett akaratjoknak. Az ezerötszáznak, cs az huszonhatnak, Esztendő folyásában, Mikoron imának, s napot számláláaak, A martius havában, Soliman indula, ki igen dúl-fúla Országunk határában. mily prózai előadás. (Pars II.) A másik vonás, hogy oly eszméket hirdet, melyek ellentétben állanak az iró álláspontjával, nem függenek össze személyével. Ez az a nagy ür, mely Listius vallásos eszméit s hazafias kitöréseit elválasztja istentelen és hazafiatlan életétől. Az, aki magiával, hamis pénzveréssel foglalkozik, nem lehet istenes férfiú és az, a ki személyes dicsvágyának ki nem elégithetése miatt az ellenséges törökkel is kész társulni, aki a haza akkori szorongatott állapotában sem kárral, sem pénzzel nem siet annak védelmére, az nem lehet jó hazafi. De ő a Mohácsi veszedelemben vallásosságát és hazafiasságát is nagy hangon hirdeti, pedig oly távol van tőle mindkettő, mint az ég a földtől. Csupa szinlelés tehát egész irói eljárása s csak puszta szópattogtatás a jónak hirdetése, mit az ő élete nyomban megcáfol. Mig Zrinyi azért az eszméért, melyet nagy művében hirdet, a haza megváltásáért a töröktől, él, munkálkodik, fárad állandóan: Listius Köpcsénybe vonulva, aljas szenvedélyeinek hódcl. ,,A legtöbbjénél a zseniális lelkesedésnek és ihletnek a hiányát találjuk inkább, mintsem a bőséget." i Ez is áll Listiusra, mert hiszen nem tárgyáért való lelkesedés iratta vele a nagyterjedelmü költeményt, hanem a feltűnni vágyás. S ir oda nem tartozó dolgokat oly fárasztó bőséggel, hogy e tekintetben szinte bámulatunkat vivja ki. 1 Lombroso, 142. 1. 27 „A grafomániásoknak is van hajlamuk arra, mint az igazi őrülteknek, hogy egyre ismételjék ugyanazt a szót vagy mondatot." Listiusnak egy gyakran ismételt, hézagpótló szava, a mond ige különféle változatban igy : „Minden nemes erkölcs, azt mondhatom, nem bölcs." „ De e mindazonnal mondhatom bizonnyal." „Berohaná-sának, mondjam, rablásának." „A folyóvizekhez, mondom, mindenikhez." „Az hires, nemes Pécs, mondhatom, másik Bécs." „Itt egynehány napot, ne mondjam, hónapot" és még vagy harminckétszer. A római diadalmenet ismertetésekor untalan ismétlődik a korona szó. A II. részben ez a sor kerül gyors egymásutánban: „Király akaratján és parancsolatján." A III. részben ez a kifejezés állandósul: „maga állapotjában." A város szó pedig sokszor csábitja az áros szóval valós rímelésre : „Egyik használatát város, házzal s várral áros\\ „Épített mezőváros, városával határos, mondom, lehet áros." „Mezeivel zsiros, barmaival áros;" „volt régente nagy áros." Kedvelt szava a megdúlja ige, felülmúlja értelemben. S aztán hányszor kerül elő a hir, a szerencse, a mulandóság eszméje, de az ezt megvilágositó hasonlat mindig ugyanaz Emellett csak ir, ír, keresi a csengő rimet, ám az értelemre nem sok gondot vet. Néha értelmileg egymástól a legtávolabb eső fogalmakat kapcsolja össze, ami a világosság és érthetőség rovására esik, máskor az egyeztetésre nem tekint, csak a ritmus és a vers csengése ne szenvedjen általa. Álljon ebből is egy-két példa az állítás erősitéseül: A Magyarországot, e drága jószágot, Vagy a magyar nemzettől; Avagy Scythiából, a kik jöttek abból, Származott nemzetségből. Kiket hunnuroknak akkoron hittanak, Neveztetett ezekről, stb. (P. III.) Azt akarja mondani, hogy Magyarországot vagy a magyar nemzettől, vagy a hunnusoktól nevezték el; de hibás a mondatszerkezet. Vagy egy másik: Szabad akarat volt, s félsznek hire sem volt, S biró sem kívántatott: 1 Lombroso 143. 1. 28 Merőn egy igazság, ott semmi hamisság, Akkor nem találtatott, Minden törvény nélkül, és ugyan vég nélkül. Volt is határoztatott ez az utolsó sor értelem nélkül való. Egy harmadik : Némely tigris módra, miként k?n vadakra, Fogait csikorgatja, S mint a fene párducz, ki prédájában bús, Agyarát csattogtatja, S mint fene oroszlány, kiben török foszlány. Fegyverét villogtatja. Az ilyen utánvetések egy csepet sem világositják meg a tárgyat! A grafomániások végre nagyon szeretik a jegyzeteket, a mely tulajdonság nélkül Listius sem szűkölködik, mert Pintér Jenő 259 jegyzetet számlált össze nála . A felhozott adatok alapján arra a következtetésre juthatni, hogy Listius, mint iró, grafomániában szenvedett, irnia kellett, mert ez öröklött lelkibaja volt és irt nem önállóan, hanem fordított, utánzott, csakhogy iródühét kielégithesse. Nem a tárgy iránt érzett lelkesedés, nem is az istenes élet és a hazafias kötelesség helyességébe vetett meggyőződés vezeti tollát, hanem lelkének beteges hajlandósága. Eddig adott fejtegetéseinkkel azonban a kérdésnek csak egyik tagjára adtunk választ és e kérdés azt öleli fel, miért lett iró Listius László gróf? Ámde van a kérdésnek egy másik tagja is, mely amazzal szorosan összefügg s amannál talán még fontosabb s ez a kérdés arra vonatkozik, miért irt Listius ugy, ahogyan ismerjük, vallásos érzést es hazafias kötelességet hangoztatóan? S erre a kérdésre is meg kell felelnünk. A feleletet a kérdés e részére a költő színlelő természetének, a közvéleményt félrevezetni akaró céljának vizsgálatával vélem megadhatónak. A színlelés sem természetes, józan lélekállapot, olyan betegség az, mint a részeg embernek magát józan gyanánt feltüntetni akaró erőlködése. Tapasztalhatni különben ezt a törekvést az elmebajosoknál is, kik váltig erősítgetik az 1 rod. tört. közi. 285. 1. 29 ő józan eszöket, itéletöket. Listius gonosztevő volt, tehát minden áron ártatlannak, hófehér jellemünek szinlelte magát azon magasabb társadalmi körök előtt, melyektől megbecsülést és befolyást várhatott. Kétféle természete azonban itt is feltűnik, mert mig a köznép előtt ördön-gösnek, a főnemesség előtt angyalnak óhajtotta magát bemutatni, de mindkettőt színlelésből. Hívjuk tanukul az idevágó tényeket! Listius szinlelő eljárása magánélete bűneinek palástolására, első sorban hamis pénzgyártásának takargatására irányult. Nagybátyjától, Listius Istvántól örökölte az alchi-miára, vagyis aranycsinálásra vonatkozó hajlamot, ámde nagybátyját e szerencsétlen szenvedély anyagi romlásba döntötte, amelyet hamis pénzverései igyekezvén helyre hozni, elitéltetést vont a saját fejére. Mivel Listius Lászlónak gonosz szenvedélyei voltak, azok kielégitésére tömérdek pénz kellett neki. Első feleségének, Bánffy Hedvignek életében még csak tudott pénzhez jutni, mert felesége gazdag nő volt; ámde annak magtalan elhalálozása után a vagyonnak felesége rokonait illető részét elvesztvén, Listius jövedelmei nagyon megcsappantak, szenvedélyei pedig egyre magasabbra duzzadtak. Ily helyzetben józan itéletü ember más menedéket nem látott volna, mint összébb vonni a vitorlákat. De a gonosz ember az örökölt vér hatása alatt másra vetemedett, a pénzcsináláshoz fogott, a szenvedélyes embereket jellemző azon tévhitben, hogy ami nagybátyjának nem sikerült, a hatóság figyelmének elkerülése, neki sikerülni fog. E siker biztositása végett öltötte magára a szinlelés palástját, hogy bőven guruló aranypénze keletkezésének elhihető magyarázatát adhassa. Azt híresztelte tehát, hogy ördöngös ember, az ördöggel cimborál s hogy garaboncás hatalma van. Hogy állítását valószerűvé tegye, „megfőzött egy fekete tyúkot tollastul, egy fekete malacot szőröstül s abból hét tál étket készítvén, kenyérrel és egy korsó borral együtt hét keresztúton ásatta el s erről azt a mesét terjesztette a nép közt, hogy az ördög „azon étkekért egy erszényt ad, 30 melybe valahányszor nyul, egy aranyat talál." (Komáromy) Mi természetesebb, mint hogy a természet ellenes magyarázatba könnyen belenyugvó népnek nem tűnt igy fel, hogy két kézzel szórja az aranyat. Van miből, gondolta a nép, hiszen az ördögnek a cimborája. Lám, egy adat, egy vonás már ahhoz, hogy lelke a színlelés művészetével volt teljes, mert a legocsmányabb bűnt, az ördöngösséget képes volt magáról elhitetni, csakhogy igazi gonoszsága rejtve maradjon. De még tovább is haladt a már megkezdett uton. Hogy a ördöggel való cimboráskodásáról terjesztett hírét megerősítse, éjjelenkint a büntanya, Köpcsény közelében fekvő várromokhoz járogatott, különféle varázsmondatokkal idézni az ördögöt s gúnyolni az Isten létét. Babonás félelem lepte meg az embereket ilyenek hallatára, s nemcsak Köpcsény várát kerülték, de öt magát sem merték figyelemmel kisérni, rettegtek titkaihoz férkőzni, tettei után leselkedni, mert az ördög barátjával kikötni nem tartották tanácsosnak. S ha valaki megtudott is egyet-mást viselt dolgairól, némaként hallgatott, mert rettegtek hatalmától és bosszújától. Ez már a második adat, hogy színlelése által a közhiedelmet félrevezette s félelemgerjesztés által a veszélyt a saját feje felől elhárította. De még egyéb módokat is kieszelt. Alchimista nagybátyjának, Istvánnak a hagyatékából Köpcsényben tömérdek titkos jelekkel és Írásokkal tele könyv, sajátságos műszer és titokteljes vegyület volt felhalmozva, melyek mig egyrészt a várúrnak gonosz lelkére hatottak veszedelmesen, másrészt az esetleg azokat megpillantó, alsórendű és csekély műveltségű népre hatottak megfélemlitőleg. E könyvek közül többet, melyeket ő ördöngösöknek hirdetett, lemásoltatott olyan emberekkel, kikről tudta, hogy a szó nem marad meg bennök, hanem azonnal elfecsegik fünek-fának, hogy ő a mágiával foglalkozik, a szellemekkel tud érintkezni, akik neki tömérdek kincset ajándékoznak. íme a harmadik eszköze a színlelésnek, melylyel csalfa pénzszerzési módját a köznéppel el tudta hitetni. Mert mind e mesékkel az egyébként kíváncsi s kíváncsi- 31 sága miatt az ő bűnös üzelmeinek nyomára jöhető népre kivánt hatni. Azonban mint magyar, "előkelő, ur, mágnás, kénytelen volt arra is tekintettel lenni, hogy saját osztályosai se higyjenek az esetleg kiszivárgó rossz hireknek semmit, sőt felőle a lehetőleg jó véleményt tápláljanak. Erre való volt irodalmi működése, melylyel a közbecsülést óhajtotta a maga számára biztositani. Felötlő ebben az egyébként kevés értékű műben az az erőlködés, melylyel a jó hir és név nagy és mindent felülmúló értékét hangsúlyozza. Mintha csak azt akarná kiáltani a világ fülébe, ime, aki ily magas polcra helyezi a jó hirt és nevet, az csak nem lehet olyan életű, hogy a saját hírnevét kockára tegye. Már a költeménye elé irt ajánlólevélben untalan a jó hir nagyszerűségét bizonyitgatja a történelemből merített példákkal. így Macedo Filep fiának, Nagy Sándornak azt a tanácsot adatja, hogy „a jó hirnél, névnél és jó cselekedeteknél egyebet ebből a mulandó világból holtunk után el nem vihetünk." Ugyanevvel a tanácscsal szolgál Marcus Aurelius császár fiának, Commodusnak, midőn arra inti, „oly dolgokat cselekedjél éltedben, a kiket az utánad valóknak örökké való dicséretedre emlékezetül hagyhasd." Ezt adja Nero császár ajkaira, aki igy elmélkedik: „Nem is tudom, mi lehet fejedelmeknek kedvesebb, ha a jelesen viselt dolgok mind éltekben s mind holtok után dicsértetnek, mivel a halál által minden megemésztettetik, de a jó hir, név fönmarad világvégzetig." így ir e tárgyról az ajánlólevélben. Magában a költeményben is, melyet hazug színleléssel „mulatságul és időmegcsalásul" irtnak állit, mindjárt az elején a jó hírnévről énekel igyen : Ember bár meghaljon s koporsóba szálljon, E két jószág követi, Sőt még egekben is, az Isten előtt is Szépen tündökölteti, Világon pediglen, ember elméjében El sem temettetheti. 32 A jó hír megmarad, a föld színén árad, Ura holta után is ; Nem szenved szorulást, kiván szabadulást, Megujul magában is; . Szárnya vagyon, repül s nagy földet bekerül, Rászáll Chronikákra is. (Pars I.) Még- nyomatékosabban s szinte a belső meggyőződésből fakadozónak látszó határozottsággal énekli néhány lappal odább: Ember bár mindenét, aranyát s ezüstjét Egy órában veszesse, Ezt feltalálhatja, s helyreállíthatja, Csak hűséggel keresse; De elveszett hirét, mint legdrágább kincsét, Nincs hol elővehesse. Két kárt nevez a bölcs, kiket nemes erkölcs, Nem tud előszerezni : Ekes nevét, hirét, mint tulajdon vérét, Kell embernek őrzcni, Ki ha egyszer elvesz, helyette más nem lesz, Nehéz ez kárt foldozni. Nem csoda aztán, ha ezt a féltett drága kincset ő maga is igyekezett szinleg megtartani s midőn bátyja, Listius János a pozsonyi országgyűlésen rémes tettei miatt bevádolta s az országgyűlés az 1659. évi 112. tcikkben utasította a nádort, hogy a királyi tábla biráival egyet-értőleg soron kivül is törvényt üljön felette, jó hirneve ótalmáért s egyben feje biztosításáért nem átallotta a nádort, Wesselényi Ferencet 40,000 forinttal megvesztegetni, aki a királynál ki is vitte a pör lefolytatásának és igy az Ítélet kimondásának megszüntetését. De evvel végzetét csak 2- 3 évvel tolta odább. Még tökéletesebb embernek tekinthették Listius Lászlót kortársai azon sorok olvasása után, melyeket Istenhez, a mindenség alkotójához, a leghatalmasabbhoz, a legfélelmesebbhez, az élet és a hadak intézőjéhez küldött költeményeiben. Mély áhitat nyilatkozik meg ilyen helyeken s képtelenségnek tartanok a szinte zsoltársze-rüleg magasztos hangok hallatójáról azt, hogy elvetemült gonosztevő, ha a pőrében fölvett jegyzőkönyvek tanúvallomásai azt nem igazolnák. Hogyan férhetett volna meg egy lélekben a színlelésnek akkora foka, hogy a 33 legmélyebb vallásos érzés legfelsőbb kifejezési ereje egyesült a legundokabb bűnök öntudatával, ha lelke egészséges lett volna és nem beteg? A költeményben az ország egykori fényét s későbbi romlását mind Isten akaratából származtatja s a támadó török visszaverésére összegyűlt magyarság is minden ügyét Istenre bizza, tőle vár segítséget, mert „Nem félnek pogánytól, dühös hatalmától, Magok Istenre bizzák, Ha mind ott vesznek is, vissza nem térnek is, Leikök Istennek adják;" mert abban biznak: „Vagyon igaz ügyünk, mert Isten is velünk, S lehet hát jó reménység." (Pars VI.) Biztatják is egymást ezen az alapon a vitézek : „Semmit ne féljenek, csak emberkedjenek, Karjok ereje Isten — — Mostan is nem hagy el, bizzunk benne szivvel, Isten is leszen itten." (Pars VIII.) S tovább folytatja igy : „Maga fog harcolni s népét oltalmazni Szent irgalmasságáért, Megbátorit minket s nem hagyja lelkünket Végtelen jóvoltáért." (Pars X.) Régi keresztény szokás szerint az ütközet előtt a seregek urához könyörögnek a leendő győzelemért: Véghetetlen Isten, ne hagyj most el itten, Menyből légy jelen jóval, Őrizd meg népedet, s ne borits el minket E rettenetes tóval; (t. i. a török seregge ) Seregeknek ura, miként, Josuéra Fordítsd ránk szemeidet Nyújtsd ki jobb karodat s küld el angyalidat, Szánd meg te hiveidet ; Agarustól fajzott s hamisan származott, Verd meg pogány népedet. Te is áldott szép szűz, ki tiszta mint lángtüz, Vagy fiad jobbja felől, Te vagy szószólója magyarok asszonya, Vitézséggel végy elől, Rettentő fegyverrel s fiad érdemével, Pogányt verd meg egyfelől 34 Te boldog szent István, érdemes vagy méltán, Végy esedezésedben, Amiként Júdásnak, Jérémiás annak, Adj fegyvert jobb kezünkben, Mellyel a sereget s pogány ellenséget Verhessük meg mindenben. Ti is magyar szentek, akik könyörgéstek Mint egy arany csészékben, Isten oltáránál s arany bárányánál, Egyenlő dicséretben, Mint tömjén illatot, drága áldozatot, Mutattok kéréstekben. (Pars XI.) Isten forditja el a nemzetről a mohácsi csata után a további szerencsétlenséget, a meghalt Lajos királyt s az elhalt vitézeket Isten a menyekbe fogadja be. S megható a költőnek könyörgése az elszenvedett csapás után az irgalomért, melyet veszélybe sodort hazája érdekében óhajt megnyerni: „Isten, ki az égből, mint királyi székből Mindeneket általlátsz, Ideig tűrsz s szenvedsz, bűnökre nem nézhetsz, Emberekre ostort adsz, Bűnből megtéröket s néked könyörgőket Teljességgel el nem hagysz. Pogány fegyverével s vérontó tőrével Hazánkat sanyargatád, Mint az édes atya haragját mutatja. Haragodat mutatád, De kevés időre, kegyelmességedre, Még rólunk elforditád: Nem tűröd békével, kész vagy kegyelemmel Ezt a szörnyű vérontást, Keresztyénségen tett, a kit hazánk érzett Ez veszedelmes romlást, Angyalod bocsátod s viszont megujitod Köztünk a nagy változást; Sok ártatlanoknak s hozzád kiáltóknak Véres bosszúállást vár, Mint egy drága illat s könyörgő áldozat Szined eleiben jár, Fordits ostorodat, rájok haragodat, S szánakozzál rajtunk már." (Pars XIII.) Sőt egy 38 versszakos költeményben a Boldogságos Szűzhöz mint Magyarország Patronájához külön is fohászkodik. Egyébként is az ember minden dolgának intézésében Isten kezét látja s különösen három dologról, a király- 35 választásról, a házasságról és a hadrontásról azt hirdeti, hogy azokat Isten magának tartotta fönn; mindezen sorok és vallomások azt hitethetik el az olvasóval, hogy irójuk vallásos s ebből folyólag istenesen élő ember. S mind e sorokra és vallomásokra kegyetlen gúnnyal rácáfol Listius élete, mely az isteni és emberi törvények lábbal taposásának kiáltó bizonyítéka. Ám vallásosságával összefonódik hazaszeretetet sugárzó számos nyilatkozata is. Hirdeti és vallja, hogy az ember előmenetelének két utja van e világ szinén, s ez a „tudomány s vitézség." Es pedig együtt jó e kettő, a tudós és vitéz embert a hir szárnyaira veszi s berepüli vele az egész földkerekséget; s igazi bölcsnek hiszi azt, „aki isteneért s édes hazájáért tanult jó hirt szerzeni." Mikor a haza veszedelemben van, arra az esetre azt a tanácsot adja, hogy világi és egyházi embernek össze kell fogni s a hazáért mindent, még az életet is föl kell áldozni. Azt akarja a magyarság emlékezetébe vésni, hogy a hazáért mindent föl kell ajánlani, még a templomi szereket is. Azért az egyházi és világi rendekre egyaránt kiterjeszthető, eme tanács kél lantján: Vitéz Capistranus (ki volt franciscanus) Itt bizonyságom lehet, Szerzetesekre is, s egyházi rendre is, Hogy a fegyver ráillett, Mert martyromságot és csak boldogságot Fegyvere által vehet. Szükség ez országnak, aki juhainak Nyiregeti a gyapját, Szép jövedelmének s fejős tehenének Gyűjtögeti a vaját, Ország oltalmára s Tömöri módjára Forgassa éles kardját. Harmatozzék az ég s essék valaha még Magyarságra jó idő, Idegen nemzettől, vagy ellenségitől Ne legyen tanácskérő, De legyen pogánytól s egész hatalmától Édes országa védő. Régi éles kardját, kiből szántó vasát Megújította vala, 36 Öntéssé újonnan s vegye hatalmában, Mint régen szokta vala, Ozze ellenségét, szélessze seregét, A mint tanulta vala. (Pars V.) És ő, a szintén gyapjunyiró, a szintén tejet lefölöző főúr soha sem kötött oldalára kardot hazája érdekében, soha nem áldozott egy fillért sem hazai célokra, de annál többet gonosz szenvedélyeire s azok eltussolására. Hiába hirdeti a jó lelkiismeret boldogitó érzetét, hiába hangsúlyozza az Isten mindent látását és mindenre kiterjedő büntető körét, hiába erősitgeti a kincs értéktelenségét erkölcs nélkül, hasztalanul tanácsolgatja a tudománynak és vitézségnek a haza szolgálatára forditását, ő maga nem tartja egyik szabályt, egyik törvényt, egyik tanácsot sem meg, hanem minden tette e szavaival ellenkezőt mutat. Szinlelés összes irása, hogy elhitesse az olvasóval, hogy az, aki vallásos és hazafias érzésű s aki a jó hirre még holta után is sokat ad, az magán és nyilvános életében is ilyen kell, hogy legyen, — mert hiszen a költő szavai lelkének visszhangjai. Mmde Listiusnál ez a visszhang hazug, mert mást ad vissza, mint a mit oda be-mondtak. Ha pedig ez igy van, akkor nem lehet józan észjárású, egészséges érzésű az az ember, aki homlokegyenest ellenkező cselekedeteket végez, mint aminőkről beszél, hanem beteglelkünek és érzésűnek kell őt minősítenünk. Őrültnek ugyan lelki életének egész területére nézve mondani nem lehet, azonban egy bizonyos irányban semmiesetre sem rendes. Nem rendes az ő gondolkodása a kincsszerzés módjára nézve, mert e tekintetben az alchimiával való terheltség hibájával jött a világra, melyet aztán életkörülményei: a hirtelen elszegényülés, az éhes szenvedélyek kielégítésének mohó vágya, főbenjáró bűnök elkövetésének elpalástolására irányuló törekvés még jobban tápláltak és teljes kifejlésre segítettek. Nem rendes az ő érzelmi világa, mert itt is a kiömlött vér látásában való gyönyörködés hibáját örökölte s általában érzései a végletek határain mozogtak. 37 Nem rendes az ő költői működésének forrása, mert a grafománia, mint lelki betegség szülte Írásait, melyekben azért lelki meggyőződésből eredő érzelmeket és gondolatokat keresni céltévesztett fáradság volna. Nem rendes az ő gondolkodása, mert élete ténykedéseinek egy nagy része színlelésből fakad részint azért, hogy gonoszságait leplezze, részint azért, hogy önmagát szépitse. Akinek lelki életében pedig ennyi a hiba, annak tettei teljesen be nem számithatók, afölött az őrültség egy faja uralkodik. Őrültségével össze van nőve szinlelése. Színleli a magasabb társadalmi körök előtt, hogy ő vallásos, hazaszerető és becsületes, pedig nem az; színleli a tudatlan nép előtt, hogy ő ördöngös, pedig nem az. Szinlelése tisztán őrültségének eredménye. Hogy magát boszorkánymesternek, az ördög cimborájának hirdette, annak oka gyanús pénzszerzésének el-palástolásán kiviil a 16. és 17. század azon fölfogásában leli alapját, hogy még a legtanultabb fők is, mint Paracelsus, Van Helmont, Pico de Mirandola, Reuchlin, Cam-panella és mások több olyan dolgot, amit ma a kifejlett természettudományos módszer mellett fizikai, fiziológiai és pszikológiai ismereteinkkel természetes okokból meg tudunk fejteni, akkor az ördögnek tulajdonítottak. A nagy vallási fölfordulással karöltve járt a pogány irók munkáinak felújítása és igy a pogány bűvészet minden meséje és története újra közbeszéd és közismeret tárgya lett. „Az orthodox protestáns theológia a lényegében megromlott emberi természet fölött roppant hatalmat tulajdonított az ördögnek, ezt a két thémát gyakran fejtegették a szószéken..... Az egyszerű nép a szóbeli hagyományokból és elbeszélésekből, az olvasni tudó pedig az azon időben módfelett felszaporodott boszorkányhistóriákról szóló könyvek- és füzetekből szívta tele lelkét az ördögnek az emberrel való szövetkezéseivel."1 Mert a boszorkányperekben fölvett jegyzőkönyvekben kivétel nélkül előfordul az a vallomás, hogy az ördöggel 1 Dr. Szilvek Lajos, A hypnosis ismertetése és magyarázata. Bölcseleti Folyóirat, XV. évf. 16. 1. 38 kötött az illető szövetséget, minek fejében Istenről és az ő szolgálatáról le kellett mondania. A szövetség értelmében bizonyos időpontokban erdőkben, elhagyatott helyeken, barlangokban, vesztőhelyeken, hegyeken összejövetelek történtek a gonosz szellemekkel. Ilyeneket vallottak a boszorkánysággal vádoltak s ezeket a nép elhitte, a ravasz, tanult ember, minő Listius is volt, nem hitte, de javára forditotta. Innen érthető meg Listius éjszakai számos kóborlása, hókusz-pókusza, csakhogy ördöngössége hitelre találjon. Különös játéka a sorsnak, hogy mikor pőrének tárgyalását az 1659. 112. t. c. értelmében az országgyűlés elrendelte, a pörbe idéző nádori levélben ördöngösségről, gyilkosságról, gyujtogatásról, hamis pecsétről, gyermekcsempészésről, mint általa elkövetett bűnökről van szó, de pénzhamisitásáról itthon semmit sem tudnak. Midőn pedig Ausztriában a hamis pénzverésen tetten éretve, a halálbüntetést kimondották fejére, egyedül pénzhamisítását hozza fel az itélet kivégeztetése okául, egyéb gonoszságairól ott nem tudnak semmit. * * * Ha tehát elfogadhatónak Ítéljük Listius László részleges őrültségét, magától elesik az a sok kérdés, melyet életirója, Komáromy András és az ő nyomán a Képes magyar irodalomtörténet is fölvet. Mert e műnek 1. köt. 398. lapján Listiust illetőleg kérdés kérdésre van halmozva. „Megfejthetetlen problémája az emberi életnek, hogy egy főúri család ivadéka, kit a szelídebb érzések a költészet ápolására inditnak, hogyan vetemedhetik olyan bűnök elkövetésére, melyekre csak az elvetemült-ség képes. Minő ellentéte ez a jónak és rossznak, mely embertársa fejére gyújtja a házat, keblében hordozza a Leviathant, gyilkol orozva s mérget önt a barátságosan nyújtott pohárba, hogy örökre néma legyen az, aki áru-, lója lehetne gonosz tette titkainak! Ki a hibás ? a század, melyben élt; a nevelés, mely ferde volt; a kör, melyben forgott; az exigenciák, melyek túlkapásait elősegítették ; vagy a bűnös asszony, aki életének s gonosz- 39 ságainak társul szegődött ? Hogyan emelkedett ez a bepiszkolt lélek a magasságbeli trónjáig, hogy pártfogásért könyörögjön a Boldogasszonynak, s ajka dicséretet és imát rebegjen a Megváltó anyjának ?" Mindezen kérdésekre választ ad Listius részleges őrültsége s abból fakadó szinlelése, miért is őt a színlelés örült lelkű költőjének nevezhetjük. Hogy nem járok messze az igazságtól, ujabb, neves irodalombuváraink egyikének nyilatkozatával is támogathatom véleményemet, amely szerint: „Egyike volt azon sze rencsétlen egyéneknek, kik geniálisak és terheltek egy személyben.1" Ha azonban terhelt, azaz a lelki bajt örökölt vonásként hozta magával evilágra, akkor nincs más megoldás, mint élete szörnytetteire és költészete erkölcsi szép világára vonatkozólag a mindkettőben megnyilatkozó színlelés alapján őt őrültnek mondani : Még határozottabban és felfogásomat erősitőleg ir Listiusról, mint lelki betegről, amikor megállapitja, hogy „csak szánhatjuk e jobb sorsra érdemes szerencsétlen elmebeteget, kinek a nem egyenes ut még szellemi termékére is a megvetés sötét árnyékát vetette."2 Erti alatta irodalmi orzását, mely Brodarics latin munkájának szorosabb megjelölés nélkül való átvételében nyilvánult meg. Távol áll tőlem azt hinni, hogy e fejtegetésekkel a Listius-kérdés végleges megoldást nyert volna. Arra akar e kis dolgozat szolgálni, hogy tudósaink figyelmét az ez irányban való behatóbb és sikeresebb tanulmányozásra hivja fel. Mert meggyőződésem, hogy csak ezen az alapon adható végleges és megnyugtató megoldása Listius kettős természetének. Az sem volt a célom, hogy a gonosztevőt tisztára mosva állitsam az olvasó elé ; marad ő azért a gonoszságnak sok fajtajávái megfertőzött egyén, csak enyhébb megbirálást óhajtok számára nyerni, az emberi természetnek a lelki betegek iránt mutatkozó szánalma alapján. Kováts Antal. 1 Pintér Jenő, „A magyar irod. története." II. k. 280. 1. 2 U. a. L. L Mohácsi veszedelmének forrásai. Irodt. közi. XVI. 293. 1. Iskolai tudósítások az 1910—11. iskolai évről IV. Tanári kar. A kötelezett tantárgyak tanárai. Horváth György, kegyes-tanitórendi pap, a társház főnöke, főgimnáziumi igazgató, rendes tanár, okleveles gyorsiró, tanit 3U év óta ; tanította a latin nyelvet az 5. osztályban heli 6 órában Balogh Sándor, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a természettani szertár gondozója, a 8. osztály főnöke, tanit 18 év óta ; tanította a földrajzot a 3. B, a természettant a 8., a mate^ matikát a 2. B, 4., 5. és 8. osztályban heti 18 órában. Cavalloni Sándor, világi, helyettes tanár, az 1. B osztály főnőké, tanit 1 év óta; tanította a magyar, latin nyelvet és szépírást az 1. B, a történelmet a 4. és 5. osztályban heti 18 órában. Divényi Gyula, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a gyakorló-iskola vezetője, az ifjúsági nagyobb könyvtár őre, a 2. A osztály főnöke, tanit 15 év óta ; tanitotta a magyar nyelvet a 2. A, 7. és 8., a latin nyelvet a 2. A, a görögpótló irodalmat a 6. osztályban heti 20 órában. Eberhardt Béla, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a 6. osztály főnöke, tanit 17 év óta; tanitotta a matematikát a 3. A, 3. B, 6. és 7., a természettant a 7 osztályban heti 17 órában. Hársing István, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a tanári könyvtár, a történelmi és filolog. szertár és az ifj. segélyző egyesület könyvtárának őre, a 3. B osztály főnöke, tanit 9 év óta; tanitotta a magyar és latin nyelvet a 3. B, a történelmet a 3. A, 3. B és 7. osztályban heti 19 órában. Incze István, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, tanács-kozmányi jegyző, a 7. osztály főnöke, tanit 23 év óta; tanitotta a latin nyelvet a 7. és 8., a görög nyelvet a 7., a görögpótló irodalmat az 5. és 8. osztályban heti 19 órában. 41 Kováts Antal, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a 3. A osztály főnöke, tanit 26 év óta ; tanította a magyar nyelvet a 3. A, a latin nyelvet a 3. A és 6., a bölcsészetet a 8. osztályban heti 18 órában. László József, világi, rendes tornatanár, a tornaszertár őre, a játékdélutánok vezetője, tanit 6 év óta ; tanította a tornát és játékot az 1—8. osztályban heti 30 órában. Lukács József, kegyes-tanitórendi pap, a hittudományok felavatandó doktora, rendes hittanár, főgimnáziumi hitszónok, tanit 9 év óta; tanította a vallástant az 1. A, 2. A, 3 A, 3. B, 4., 5., 6., 7. és 8. osztályban heti 18 órában. Mátyás József, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, a földrajzi szertár gondozója, tanit 16 év óta ; tanította a földrajzot az 1. A -és B, 2 A és B, a történelmet a 6. és 8. osztályban heti 18 órában. Mészáros József, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, hitelemző, a 4. osztály főnöke, tanit 36 év óta; tanította a vallástant az 1. B, 2. B. a magyar és latin nyelvet a 4. osztályban heti 14 órában. Milosits Károly, világi, helyettes tanár, az ifjúsági kisebb könyvtár gondozója, a 2. B osztály főnöke, tanit 1 év óta ; tanította a magyar nyelvet a 2. B, 5. és 6., a latin nyelvet és szépírást a 2. B osztályban heti 18 órában. Orbán Lajos, világi, helyettes tanár, tanit 4 év óta; tanította a német nyelvet a 3. A és 3. B, 4., 5. és 6. osztályban és a szépírást a 2. A osztályban heti 18 órában. Pfeifer P. Elek, világi, rendes tanár, a rajzszertár gondozója, tanit 6 év óta ; tanította a rajzoló geometriát a 2. A és B, 3. A és B és 4., a görögpótló rajzot az 5., 6., 7. és 8. osztályban heti 20 órában. Sáfrány Károly, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, az 1. A osztály főnöke, tanit 23 év óta; tanította a magyar és latin nyelvet az I. A, a német nyelvet a 7. és 8. osztályban heti 17 órában. Sándor Oszkár, világi, helyettes tanár, tanit 1 év óta ; tanította a görög nyelvet az 5., 6. és 8., a görögpótló irodalmat a 7., a szépírást az 1. A osztályban heti 18 órában. Tőkés Lajos, kegyes-tanitórendi pap, rendes tanár, oki. gyorsiró, okleveles hittanár, a természetrajzi és vegytani szertár gondozója, a gyorsiró kör vezetője, az 5. osztály főnöke, tanit 17 év óta; tanította a földrajzot a 3. A, a természetrajzot az 1. A és B, 2. A és B, 4., 5. és 6. osztályban heti 19 órában. Vegele Károly, világi, helyettes tanár, tanit 2 év óta ; tanította a matematikát az 1. A és B, 2. A, a rajzoló geometriát az 1. A és B osztályban heti 18 órában. 42 b) A nem katholikus vallású tanulók hitoktatói. Halász Jenő, izr. elemi iskolai tanitó; tanította az izr. vallástant az 1 5. osztályban heti 10 órában. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész; tanította az ág. ev. vallástant heti 2 órában. Jankovits Velimir, varasdi gör. kel. szerb lelkész ; tanította a gör. kel. vallástant heti 1 órában. Kádár Lajos, reform, lelkész ; tanította a reform, vallástant heti 2 órában. Neumann Ede dr., főrabbi ; tanította az izr. vallástant a 6 8 osztályban heti 6 órában. c) A nem kötelezett tantárgyak tanárai. Fodor Aladár dr., iskolaorvos, egészségtan tanár ; tanította az egészségtant a 7. osztályban heti 1 órában. László József, tanitotta a vívást heti 2 órában. Lauschmann Jenő, m. kir. honvédszázados, vezette a lövésztanfolyamot heti 1 órában. Lukács József, tanitotta a müéneket és vezette a zenekart heti 5 órában. Pfeifer P. Elek, tanitotta a szabadkézi rajzot heti 4 órában. Tőkés Lajos, tanitotta a gyorsírást heti 4 órában. V. Előadott tananyag. a) A rendes tantárgyakból. ELSŐ A ÉS B OSZTÁLY. Osztályfőnök : Sáfrány Károly az A-ban, Cavalloni Sándor a B-ben. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv : Középkatekizmus. Tananyag: Az ember rendeltetése és végcélja. A hit. Az apostoli hitvallás. Isten tiz parancsolata. Az anyaszentegyház öt parancsolata. A keresztény igazság. A malaszt eszközei : a szentségek és az imádság. Tanár: Lukács József az A, Mészáros József a B ( osztályban. Magyar nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek: Szabó Ignác, Magyar nyelvtan, I. r.; Szabó Ignác, Magyar Olvasókönyv, I. r. Tananyag: A hangulat elemei. Mondattani alapon alaktan. Az egyszerű mondat és részei : a fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Helyesirás. Prózai és költői olvasmányok. Az előbbiek tartalmi elmondása, az utóbbiak elszavalása. Elemzés. Kellően hangsúlyozó olvasás. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár: Sáfrány Károly az A, Cavalloni Sándor a B osztályban. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. Tankönyv : Földi-Kardos, Latin nyelvtan és olvasókönyv. Tananyag: Latinból magyarra és magyarból latinra fordítás. Az olvasmányok alapján a főnevek, melléknevek, névmások, számnevek alaktana. A határozók és praepositiók ismertetése. A cselekvő igeragozás, Memoriter. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár : Sáfrány Károly az A. Cavalloni Sándor a B osztályban. 44 Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Tankönyv : Tőkés L., Természetrajz, I. r. Tananyag-: A négy évszak, kivált a növényeken mutatkozó jelenségekben feltüntetve Osz : a közönségesebb gyümölcsformák taglalása és csoportosítása. Házi állatok. Tél: a közönségesebb fenyők. Az ember lakása közelében, a mezőn és erdőn élő emlős állatok. Tavasz ; könnyen szemlélhető virágos növények, megjelenésük szerint; a növények részeinek megismerése. Házi szárnyasok. Tanár: Tőkés Lajos. Földrajz. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Jákó-Ujházy, A magyar királyság földrajza, Kozma-Kőrösi, Rendszeres földrajzi atlasz. Tananyag: Általános földrajzi fogalmak. A Kis-Alföld, a Nagy-Alföld, az Északnyugat, Északkeleti, Délkeleti felföldek, a Duna és a Dráva, a Dráva és a Száva közötti vidékek hegyrajza, vízrajza, néprajzi viszonyai, éghajlata, talaja, termékei, megyéi és városai. Térkép-vázlatok kitöltése az iskolában. Tanár: Mátyás József. Matematika. Hetenkint 4 óra. Tankönyv : dr. Suták József, Számtan. Tananyag: A tizes számrendszer; a római számjegyek ismertetése ; a négy számolási alapmivelet nevezetlen és megnevezett egész számokkal, kiváló tekintettel a fejszámolásra ; a mértékek ismertetése; a számok oszthatósága ; a legnagyobb közös osztó ; a legkisebb közös többszörös ; a közönséges törtszám ; a tizedes tört fogalma, a törtek átalakítása; számolási miveletek közönséges és tizedes törtekkel. Tanár: Vegele Károly. Rajzoló mértan Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Huszka, Rajzoló geometria, I. r. Tananyag : Planimetriai elemek ; a pont, a vonalak rajzolása, iránya és elnevezése; ugyanezekkel a négy számolási mivelet; a párhuzamos és metsző vonalak ; a szögek, ezeknek hányfélesége és mérése szögmérővel ; a három- és négyszögek elnevezései, szögeik és oldalaik szerint; terület számítás a hasonlóság és összeillőség: a szimmetria ; a kör és ennek nevezetesebb egyenesei, a kerület- és területszámitások. Tanár: Vegele Károly. Szépírás. Hetenkint 1 óra. Tanár: Sándor Oszkár az A, Cavalloni Sándor a B osztályban. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Rendgyakorlatok: Arc-és oldalsor alakítás, szakasz-alakitás, sorbontás legegyszerűbb nemei. Járás, kanyarodás, rendes és kettősrendek alakítása helyből. Szabadgyakorlatok 1 4 ütemben kézi szerekkel (fabot, farúd) és anélkül. Társas gyakorlatok. 45 Osztálytornázás szereken. Gyakorlatok a szabadban : Gyors és kitartó síkfutás, ugrások különféle nemei. Tanár : László József. Játék Hetenkint 2 óra. Tananyag- : Futójátékok: Fogócska, kotló és kánya, farkas és bárány, vadember, Jakab hol vagy ?, fehér-fekete, sánta róka gyere ki, tolvajüző, futvaütő, körfutó Labdajátékok kis labdával: Futóróta, hivogató, frissítő, lapdaröpitő, kapós, sintérméta. Középnagyságú labdával: Labdaugrató, wres nagy labdával: Szökdelő, Hadakozási játékok: Kakasviadal, rabló s pandúr. Helyi játékok. Tanár: László József. MÁSODIK A ÉS B OSZTÁLY. Osztályfőnök: Divényi Gyula az A-ban, Milosits Károly a B-ben. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv: Pokorny E., Ószövetségi bibliai történet és középkatekizmus. Tananyag: Az isteni kinyilatkoztatás története, a világ teremtésétől a Megváltó eljöveteléig. — A hitről és a parancsokról. Tanár: Lukács József az A, Mészáros József a B osztályban. Magyar nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyv: Szabó Ignác dr., Magyar nyelvtan és Olvasókönyve. Tananyag: A mondat és részei. Azok elemzése. Mellérendelt és alárendelt mondatok. Szóragozás és szóképzés, Rokonalaku és rokonértelmü szók. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok olvasása és azok tartalmi magyarázása és szabadon való elbeszélése, még pedig mesék, mondák, rajzok, történelmi tárgyú elbeszélések, leírások a magyar föld és nép élete köréből bizonyos csoportok szerint. Könyv nélkül tanult költői darabok elmondása. Kétheten-kint egy Írásbeli dolgozat. Tanár: Divényi Gyula az A., Milosits Károly a B osztályban. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. Tankönyv; Fodor—Székely, Liber sexti. Tananyag: Egy római ifjú történetéből vett olvasmányok alapján a fő- és mellékmondatok megkülönböztetése, kötőszók szerint. Az alaktan befejezése; a rendhagyó és személytelen igék. Szócsoportok. Forditás latinról magyarra és viszont. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Tanár: Divényi Gyula az A, Milosits Károly a B osztályban. Földrajz. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Jákó—Újházi, Földrajz, II. r. 46 Tananyag: Európa országai és népei Magyarországból kiindulva és erre vonatkoztatva; Ausztria részletesebben. Ázsia és Afrika általános leirása, különös tekintettel az európai gyarmatokra. Térképolvasás; térképvázlatok kitöltése az iskolában. Tanár: Mátyás József. Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Tankönyv: Tőkés L., Természetrajz, II. r. Tananyag: Ősszel: Néhány ősszel viritó növény, tekintettel a növények alaktanára. Télen : Az egyes állatkörök megismertetése, különös tekintettel a főbb emlősökre, madarakra és halakra. Tavasszal: Az Ízeltlábúak. Az embert közelebbről érdeklő, termesztett és vadontermő növények biológiai és oekonómiai megismerése. Céltudatos, korlátolt rovar- és növénygyüjtés. Tanár: Tőkés Lajos. Matematika. Hetenkint 4 óra. Tankönyv: Suták József dr., Számtan. Tananyag: Ismétlése a négy alapmíveletnek közönséges törtekkel. Számolási rövidítések, az u. n. számolási míveletek korlátolt pontossággal; az arányosság fogalmának fejtegetése; az egyszerű hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése következtetéssel, különösen egységre hozatallal és az aránylatok tana szerint: százalék-számitás és ennek alkalmazásai. Tanár: Vegele Károly az A, Balogh Sándor a B osztályban. Rajzoló mértan. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Huszka József, Stereometriai alaktan. Tananyag: Stereometriai elemek; a sík, az él-, lap- és testszögek; a szögletes- és a görbelapú mértani testek ismertetése, szerkesztésük adott méretekben, a parallel-perspektíva alapján, árnyékolással; a testek hasonlósága, egybeillősége és szimmetriája; a testek hálójának készítése; a testek felületének és köbtartalmának kiszámítása, számos gyakorlati példával ; geometriai ékítmények, valamini levéldiszitmény-elemek rajzolása, színezéssel. Tanár: Pfeifer P. Elek. Szépírás. Hetenkint 1 óra. Tananyag: Folyó magyar és német írás. Tanár: Orbán Lajos az A, Milosits Károly a B osztályban. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Mint az I. osztályban. Tanár: László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Futójátékok : Üsd a harmadikat, menekülő, tolvaj-üző, futvaütő, körfutó. Labdajátékok kis labdával: Távdobálás, rejtőróta, magyar csatajáték, sintérméta, kapós. Középnagyságú labdával: Labdacsata, labdaharc. Üres nagy labdával: Labdaöklöző, labdaszökdelő. Tömött nagy labdával: Labdafogó, labdakergető, 47 labdahajsza. Hadakozási játékok: Huszáros, fogolyharc, kakasviadal, rabló és pandúr, körharc. Tréfás játékok és versenyek. Szökdelő futás fél lábon és páros lábon. Helyi játékok. Tanár: László József. HARMADIK OSZTÁLY. Osztályfőnők : Kováts Antal az A-ban, Hársing István a B-ben. Vallástan. Hetenkint 2 óra Tankönyv : Pokorni E., Bibliai történet, II. r., Újszövetség és Középkatekizmus. Tananyag- : Az isteni kinyilatkoztatás történetének folytatása Előkészület a Meg-váltó eljöveteléhez; Keresztelő szent János tanítása és élete; a Megváltó és a Megváltás története ; az anyaszentegyház alapítása és terjedése az I. században ; az apostolok cselekedetei ; Palesztina leírása ; a malaszt eszközeiről; a szentségekről. Tanár: Lukács József. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. Tankönyvek: Szabó Ignác: Rendszeres Magyar Nyelvtan, Magyar Olvasókönyv. Tanagyag : Nyelvtan. A magyar nyelv eredete, rokonai s a mai magyar nyelv. Hangtan, szótan és mondattan. Olvasmányok: Elbeszélések a magyar nemzet történetéből, a görög és római világból. Szemelvények Tompa, Tóth Kálmán, Pósa, Kisfaludy Károly és Sándor, Petőfi, Arany, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty és Eötvös egyszerűbb hazafias költeményeiből; leíró és vig darabok az olvasókönyv fonalán s ezek tartalmának elmondása. Költemények elemzése és szavalása. Elemzés. Kéthetenkint egy Írásbeli feladat, leirás közvetlen szemlélet és megbeszélés alapján. Rövid elbeszélések. Tanár: Kováts Antal az A, Hársing István a B osztályban. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. Tankönyvek: Hittrich Ö., Latin mondattan. Pirchala I., Latin olvasókönyv. Tananyag : Cornelius Nepos életrajzai közül olvastuk: Milti-andest, Themistoclest, Aristidest, Pausaniast, Cimont, Lysandert. Egyes szebb részleteket memoriter. Phaedrus meséi közül: Lupus et agnus, Canis per fluvium carnem ferens, Canis fidelis, Passer ad leporem consiliator, Lupus et gruis, Cervus ad fontem. Mindezek memoriterként is. Szótanulás és kifejezéstanulás az olvasmányok kapcsán. Nyelvtan \' Az egyszerű mondat, különös tekintettel a határozókra. Mondatszerkezetek : Nom., acc, c. inf., particip. 48 szerk., gerundivumos szerk., függő kérdés. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat, fordítás magyarból latinra. Tanár : Kováts Antal az A, Hársing István a B osztályban. Német nyelv. Hetenkint 4 óra. Tankönyv : Endrei-Szele, Német nyelvkönyv. Tananyag; Név- és igeragozás, melléknevek fokozása, határozószóképzés, számnevek és névmások, szórend, szótanulás az olvasmányokkal kapcsolatban és tárgyi csoportokban. Fordítás németből magyarra. Beszédgyakorlatok. Kisebb költemények beem-lézése. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat magyarról németre. Tanár: Orbán Lajos. Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Varga Ottó, A magyarok története, 6. kiadás. Kogutowitz, Történelmi atlasz. Tananyag: Magyarország története a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Tanár: Hársing István. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Tankönyvek : Jákó-Ujházy, Földrajz, III. r., Vörös Cyrill, Fizikai és math. földrajz. Kogutowitz, Középisk. földrajzi atlasz. III. rész. Tananyag : Amerika és Ausztrália földrajza. Fizikai földrajz, a föld száraza, vize, légköre, belseje ; a föld mint világtest. Tanár : Tőkés Lajos az A, Balog Sándor a B osztályban. Matematika. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Suták József dr., Számtan. Tananyag : Az egyszerű és összetett kamatszámolás, határidőszámolás, állampapírok, váltók, egyszerű és összetett lerovat, társaságszabály, elegyítésszabály, láncszabály, ötvény-számitás. Tanár : Eberhardt Béla. Rajzoló mértan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv : Huszka I., Rajzoló geometria III—IV. r. Tananyag : A szerkesztő síkmértan ; az egyenes vonalú síkidomok másolása és szerkesztése, adott méretekben, az egybe-illőség és hasonlóság alapján; merőleges és párhuzamo" egyenesek mértani szerkesztése ; távolságok, szögek aránya és osztása ; kisebbített mértékek ismertetése és alkalmazása, a szögek szerkesztésénél és az idomok másolásánál. A magyar, görög, arab és renaissance diszítmény elemek ; stilizált levél- és virág-idomok rajzolása és színezése. Tanár : Pfeifer P. Elek. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Rendgyakorlatok : A szabatos menetelés gyakorlása ; fejlődések, kanyarodások, rendek és kettősrendek alakítása. 49 Szabadgyakorlatok 1—4 ütemben kézi szerekkel (vasbot, súlyzó) és a nélkül. Társas gyakorlatok. Osztálytornázás szereken. Gyakorlatok a szabadban. Gyors és kitartó síkfutás, ugrások különféle nemei. Tanár : László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag mint a II. osztályban. Tanár: László József. NEGYEDIK OSZTÁLY. Osztályfőnök: Mészáros József. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv: Pokorny, Szertartástan. Tananyag : Szent helyek és egyházi készletek. Az isteni tisztelet szent cselekményei. A szent mise részei. A szentségek és szentelmények: Az egyházi idő; A karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör. A szentek ünnepei. Tanár : Lukács József. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. Tankönyvek: Bartha-Prónai, Stilisztika. Lehr A., Arany J. Toldija. Tananyag: Stilisztika és verstan. Olvasmányok. Nagyobbak : Arany Toldija és Kisfaludy K. Mátyás diákja. Kisebb költemények a magyar klasszikusokból, különös tekintettel a különböző versformákra. Prózai olvasmányok : A Példák Könyvéből, Pesti Gábor, Heltai Gáspás, Haller János, Rozsnyai Dávid meséiből, Mikes leveleiből, Faludi elbeszéléseiből; leírások, könnyebb élet- és jellemrajzok, erkölcsrajzok. Polgári ügyiratok. Költemények beem-lézése, szavalása. Toldiból: az előhang és az I IV., VI. és X. énekek memoriter, a 12 ének alaki és tartalmi fejtegetése. Toldi keletkezése, forrásai, műfaja, verselése. Írásbeli dolgozatok : Havonként 2 Írásbeli, felváltva iskolai és házi. Tanár: Mészáros József. Latin nyelv. Hetenkint 6 Óra. Tankönyvek : Hittrich, Latin nyelvtan és Pirchala, Latin olvasókönyv. Tananyag: Az alaktan ismétlése után az összetett mondatok. Mellé- és alárendelés. Consecutio temporum. Oratio recta et obliqua. Mondatok összevonása. Igenevek. Stilisztikai sajátszerűségek a beszédrészek használatában. A római naptár. Olvasmányok : C. J. Caesaris: De bel!o Gallico I. 1., 39—54; II. 15—28; VI. 11—28. P. Ovid N.; Metamorphoseon 89-150., 252 415., VIII. 183 235, 611 724. Caesar és Ovidius élete és müvei. Gallia és lakói. Vallási régiségek az olvasmányok alapján. A 4 50 rómaiak hadviselése. Mitologfiai alapismeretek Ovidiushoz. A hexameter. A költői előadás sajátságai. Memoriter : Ovid. A világ négy kora. Kéthetenkint iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár : Mészáros József. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Endrei Ákos, Német nyelvkönyv. Tananyag : Az alaktan befejezése. A legfontosabb mondattani szabályok. Prózai és költői darabok olvasása, fordítása, elemzése és néhány költői darab beemlézése. Szótanulás és beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat. Tanár: Orbán Lajos. Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Varga Ottó, A magyarok története és Magyarország a jelenben. II. r. 6. k. Kogutowitz, Történelmi atlasz. Tananyag : Magyarország története a mohácsi vésztől 1867-ig. Magyarország politikai földrajza. Tanár : Cavalloni Sándor. Természetrajz. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Tőkés L., Növénytan. Tananyag: Növénytan. Néhány ősszel található növényfaj leirása. A növények kémiája. A növények sejttana, szövettana, életjelenségei. A virágtalan növények. A virágos növények; nyitvatermők ; zárvatermők ; egy és kétszikűek. A virágos növények bíologiai megfigyelése. Tervszerinti korlátolt növénygyüjtés. Tanár : Tőkés Lajos. Matematika. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Suták József, Algebra 1. r. Tananyag : Bevezetés a betüszámtanba ; a négy alapmivelet, egész és törtszámokkal ; négyzetre és köbreemelés ; a számok oszthatósága ; elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel ; aránylatok. Tanár : Balogh Sándor. Rajzoló mértan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv : Szuppán-Szirtes, Constructiv planimetría. Tananyag : A szerkesztő sík mértan ; görbe vonalú idomok. A kör húrja és érintője; a körben előforduló szögek tételei; két kör relatív fekvése, a körök mint hasonló idomok és az ezekre vonatkozó tételek; az elipszis, parabola, hiperbola, ezek tengelyei és sugarai. Görög, arab és renaissance diszitmény elemek. Stilizált levél és virágidomok rajzolása és színezése, valamint természetes levélformák utáni vázolás. Tanár : Pfeifer P. Elek. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Mint a III. osztályban. Tanár : László József. 51 Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Futójáték : üsd a harmadikat, tolvajüző, táboros, kötekedő, csalogató, botrablás, farkasverem. Labdajáték kis labdával : Benforgó, nagybüdü, magyar csatajáték, távdobálás, sintér-méta, négyes méta, körméta, céldobíilás, lövészjáték. Középnagyságú labdával: Labdaharc, labdaverseny, kanászos. Üres nagy labdával: Határrugó, várjáték Tömött nagy labdával : Körrugó, guruló, határvédő. Hadakozási játékok: Huszáros, várostromlás, sáncostromlás, körharc, tömeges birkózás alsó fogásért. Tréfás játékok és versenyek : Szökdelő futás guggó állásban; nekifutással és ülőhelyzetben, bakugrás. Helyi játék. Tanár; László József. ÖTÖDIK OSZTÁLY. Osztályfőnök : Tőkés Lajos. Vallástan. Hetenkint 3 óra. Tankönyv Dr. Titz Antal, Ker. kath. Vallástan, V. oszt. sz. Tananyag : A kath. egély igazságainak bizonyításai. Tanár : Lukács József. Magyar nyelv. Hetenként 3 óra. Tankönyv: Négyesy, Rhetorika és olvasókönyv. 3. kiadás. Tananyag : Az irodalom fogalma és felosztása. A szerkesztés három művelete. Feltalálás. Elrendezés. Kidolgozás. A tartalom forrásai. Meghatározás. Indukció. Dedukció. Felosztás. A prózai műfajok. Leirás. Elbeszélés. Történetírás. Értekezés. A szónoki beszéd. Olvasmányok: Kisebb leírások, elbeszélések, értekezések és jellemrajzok (Kemény Zs., id. Wesselényi Miklós báró stb.). Szónoki beszédek (Kossuth, A nemzeti védelemről ; Deák első felirati beszéde; Gyulai, Arany János fölött mondott beszéde; Kölcsey Parainesise és Kazinczy fölött mondott beszéde). Szemelvények Salamon Ferenc, Marczali H történeti müveiből. Arany János: Toldi estéje. Jókai: Az uj földesúr. Széchenyi: Hitel. Havonként egy írásbeli dolgozat. Tanár: Milosits Károly. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. Tankönyvek: Hittrich : Latin nyelvtan 1—II. r. Dr. Cserép L., Szemelv. P. Ov. Naso műveiből. Köpesdy S., M. T. Cicero De imp. Cn. Pompei és Pro Archia. Wagner-Horváth, Római régiségek. Tananyag : Az alak- és mondattan ismétlése mellett olvastatott M. T. Ciceronis or. de imp. Cn. Pompei et pro Archia poéta. Az olvasást szükséges nyelvi és tárgyi magyarázatok kisérték. Tüzetesen tárgyaltatott Róma, az időszámitás, a speciális 52 római mythologia, a tartományok kormányzása és a vallás. KöLoi olvasmányok: Ovidii Metamorphoses : Niobe, Orpheus és Eurydice. Fasti: Lemuria, Terminalia, Hercules és Cacus, Róma alapítása. Remus halála, Romulus halála, Fabii. A salius-papok eredete. Havonkint 2 iskolai dolgozat. Tanár: Horváth György. Görög nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek : Dr. Maywald J., Görög nyelvtan, Görög gyakorló- és olvasókönyv. Tananyag: Alaktan. A főnevek, melléknevek, névmások, számnevek és határozók. Az omega-végü magán- és mássalhangzó tövű igék. A tárgyalt anyag gyakorlása megfelelő olvasmányokkal. Két-hetenkint egy iskolai dolgozat. Tanár: Sándor Oszkár. Görögpótló irodalmi olvasmányok. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek: Csengery: Homeros Iliasa. Gyomlay: Homeros Odysseiája. Geréb: Szemelvények Herodotos történeti műveiből. Badics: Magyar Irodalmi olvasókönyv I. kötet. Tananyag: I. Homeros élete, a homerosi kérdés. Az Ilias és Odysseia szemelvényekben. II. Herodotos élete, irodalmi működése, valláserkölcsi világnézete, történetírói felfogása. Herodotos történeti könyvei szemelvényekben. III. Magyar irodalmi olvasmányok: Tinódi : Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról. Gyöngyösi: Kemény János emlékezete. Arany J.: Buda halála. Heltai Gáspár: II. Lajos király és a mohácsi viadalom. Szemelvények Kemény J. önéletírásából: Bethlen Gábor. Szalárdi J. : A jeneiek veszedelme. Gr. Bethlen Miklós : Zrinyi Miklós halála. Cserey M.: A magyarországi bujdosók Erdélyben, Teleky Mihály politikája. A zernyeszti ütközet. Br. Apor Péter Metamorphosisából: A régi Erdélynek köntösiről. Az erdélyiek régi nyájasságáról. Félévenkint egy-egy házi dolgozat. Tanár: Incze István. Görögpótló rajz. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Egyszerű stereometriai testeknek s ezek összetételeinek szemlélet alapján való rajzolása, contourokban és utóbb árnyékolással is. Alkalmilag rajzolás lapminták és egyszerű reliefek után (gyps). Az egyptomi, görög, bizánci, arab és román építmények alkatrészei, azoknak fölismerése és kulturhatása a szemlélőre. A rajzolás színezéssel, előbb a tömegtanitás alapján, nagy, alkalmas fali táblák, később pedig kisebb mintalapok után. Tanár: Pfeifer P. Elek. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek: Albrecht J., Német olvasókönyv. Német nyelvtan. Tananyag: Az alaktan ismétlése és kiegészítése, szórend, mondattan. Olvasmányok: Mut über Gut. Die Hasenjagd. Das wohlfeile Mittagessen. Das seltsame Recept. Cásars Ermordung. 53 Die goldene Repetieruhr. Betrachtung übcr ein Vogelnest. Die Standeswahl. Sankt Peter mit der Qeige. Untreue schlágt den eigenen Herrn. Der Sommer. Karthagos Zerströrung. Költemények: Du bist wie .... Lorelei. Barbarossa. An mein Vaterland Einst und jetzt. Der Sánger. Legende. Az olvasmányok alaki és tárgyi fejtegetése. Néhány költemény beemlézése. Szók és kifejezések gyűjtése. Beszéd és stílusgyakorlatok. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat. Tanár : Orbán Lajos. Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek; Szölgyémy János, Világtörténelem I. r., Jausz. Történelmi atlasz. Tananyag: Az ó-kor története a nyugat-római császárság bukásáig (476), a földrajzi ismeretek ébrentartása mellett. Tanár: Cavalloni Sándor. Természetrajz. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Pjntér Pál, Állattan. Tananyag: Állattan. Az állatvilág általános felosztása. Az állatok szervezettsége a védelem, mozgás, érzés szempontjából. Az anyagcsere és a szaporodás. Az antropológia főbb tételei. Az egyes állattipusok jellemzése, az egyes állatok főbb képviselőinek leírása, tekintettel a hazai előfordulásokra. Tervszerinti korlátolt rovargyűjtés. Tanár: Tőkés Lajos. Matematika. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Suták József, Algebra. Lóky B., Geometria I. r. Tananyag: Algebra: Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel; a gyökök; az irrationális négyzetgyök; négyzetes egyenletek egy ismeretlennel; számmíveletek négyzetgyökökkel; a köbgyök; számolási miveletek gyökmennyiségekkel; irrationális egyenlet. Geometria: Síkmértan, a körig. Tanár: Balogh Sándor. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Rendgyakorlatok: Kettősrendek és rendekre sza-kadozás gyakorlása menetközben, összekötve kanyarodásokkal és fejlődésekkel. Távolabb fekvő pont felé való menetelés az irány pontos megtartásával. Szabadgyakorlatok 1—8 ütemben kézi szerekkel (vasbot, súlyzó, buzogány) és a nélkül. Társas gyakorlatok. Csapattornázás. Gyakorlatok a szabadban: Gyors és kitartó síkfutás, súlydobás és diszkoszvetés, ugrások különféle nemei. Tanár: László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Mint a IV. osztályban. Tanár: László József. 54 HATODIK OSZTÁLY. Osztályfőnök : Eberhardt Béla. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv: Dr. Titz Antal, Erkölcstan, VI. oszt. sz. Tananyag: Katholikus vallástan. Tanár: Lukács József. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Négyesy, Poétika olvasmányokkal. Tananyag: A poétika fogalma. A költői műfajok elágazása. Az elbeszélő költészet tulajdonságai és fajai. A lira motívumai. A lirai költészet fejlődése. A dráma főbb változatainak sajátságai. — Olvasmányok: Mesék, mondák, balladák; Zrinyi Szigeti vészedelem c. eposza; Arany, Nagyidai cigányok. Toldi szerelme és Buda Halála c. eposzai; Vörösmartytól. A két szomszédvár és Zalán futása. Csokonai Dorottyája Tanitó költemények, Vojtina Ars-poetikája, Csokonai, A lélek halhatatlanságáról). Petőfi családi költeményei és János vitéze. Kisfaludy K.-tóI a Kérők. Katona Bánk bánja. Szigligeti Trónkeresője. Shakespere Coriolanusa. Madách, az ember tragédiája. Moliére, A tudós nők. Havonként egy Írásbeli házi dolgozat. Tanár : Milosits Károly. Latin nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek: Hittrich 0., Latin nyelvtan I II. r. Kalmár Elek: Szemelvények Livius művéből. Wirth Gyula: Szemelvények P. Vergilius Aeneiséből. Wagner Horvátéi: Római régiségek. Tananyag: Az alak- és mondattan folytonos ismétlése mellett olvastattak: T. Livi. Ab urbe condita 1. II. 1.. 2., 12., 13., 31., 32., 33. III. 33., 34. IV. 6., 7., 8. XXI. 1., 4., 35-37. XXII. 44 49. XXX. 34., 35., 45. Verg. Aen. 1. 1 210., 494 630. II. 1 370., 506—558., 634 804. 111. 568 718 IV. 1—30., 54 89., 219—278., 584—629. tartalmi áthidalásokkal. Hadügyi és vallási római régiségek. Memoriter: Liv. II. 32. XXI. 4. XXX 45. Verg. Aen. I. 1—33. II. 1—56. Livius és Vergilius élete és művei. Kéthetenkint iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár: Kováts Antal. Görög nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek: Dr. Maywald J., Görög nyelvtan, Görög gyakorló és olvasókönyv. Tananyag: Az V. osztály anyagának ismétlése után a mi-végü és rendhagyó igék tüzetes ismertetése. Mondattan. A tárgyalt anyag gyakorlása az Anabasis I. könyve nyomán átdolgozott olvasmányokkal. Az eredeti szöveg szerint: Anabasis III. 1., 15 26. és IV. 7., 19 27. Memorabilia II. 1., 21—34. III. 6. IV, 8. Szemelvények a görög lyrikusokból 1—50. Memoriter Kallinos, 55 Theognis, Simonides müveiből és az AnaLeonteumokból. Két-hetenkint egy iskolai dolgozat. Tanár: Sándor Oszkár. Görögpótló irodalmi olvasmányok. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek; Badics József dr., Magyar irodalmi olvasókönyv, II. kötet; Aeschylos Oresteiája, ford. Csengery János. Tananyag : 1. Szemelvények a görög lira és a vele kapcsolatos magyar klasszikus költészet termékeiből. A görög és magyar elegikusokból: Kallinos, Tyrtaeus, Archilochos, Solon, Theognis ; B. Szabó Dávid, Révai, Rájnis, Kazinczy, Kisfaludy, Berzsenyi. A görög és magyar epigramma ; a görög és magyar iambos- és trochaios-költészet, ezeknek főbb képviselői. A szoros értelemben vett görög lantos költészet, párhuzamosan a magyar lantos költészettel. Anakreon, Sappho, Rajnis, Bacsányi, Anakreon szabad átdolgozói Dayka, Révai utánzói, Virágh B., Vörösmarty M., Bacchylides és Pindaros győzelmi ódái. 11. Aeschylos Oresteiájának olvasásával kapcsolatban a görög dráma szerkezete, kifejlődése, mivelői; a görög szinház és szini élet. Tanár : Divényi Gyula. Görögpótló rajz. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Testcsoportok és egyszerűbb használati és díszítési tárgyak rajzolása valóság után, árnyékolással és a perspectiva egyszerűbb törvényeinek megismertetésével a rajzolás közben. Az ókori keleti népek, görögök és rómaiak szobrászati emlékeinek ismertetése. Tanár : Pfeifer P. Elek. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Albrecht J., Német olvasókönyv, Német nyelvtan. Tananyag: A nyelv és mondattani ismeretek ébrentartása mellett az olvasott költők életrajzának előrebocsátásával a következő balladák olvastattak : Der Schatzgräber, Erlkönig, der Fischer der Zauberlehrling, Ballada vom vertriebenen und zurückkehrenden Grafen (Goethe), Die Bürgschaft, Der Taucher, Die Kraniche des Ibykus (Schiller), der blinde König (Uhland), die Grenadiere (Heine). Der Ring des Polykrates (Schiller), der wilde Jäger (Bürger). Prózai olvasmányok : Der Kluge Sultan. Das Wunderkästchen. Die leichteste Todesstrafe. Die Ungarn in St.-Gallen. Der Löwe. Der Seiler von Fürfeld. Die Burgen im Mittelalter. Andreas Hertzeg. Rudolf von Habsburg. Die Ameise. Die Erfindung der Buchdruckerkunst. Az olvasott müvek alaki és tárgyi fejtegetése, beszéd- és stílusgyakorlatok. Kéthetenkint 1 iskolai Írásbeli gyakorlat. Tanár : Orbán Lajos. Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Márki S. dr., Egyetemes történelem, II. rész ; Jausz Gy. Történelmi atlasz. 56 Tananyag: Egyetemes történet a magyar nemzet történetével kapcsolatosan a nyugat-római császárság bukásától a westphaliai békéig (1648), a földrajzi ismeretek ébrentartása mellett. Tanár : Mátyás József. Természetrajz. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Pintér Pál, Ásványtan. Tananyag : Ásványtan. A már szerzett kémiai ismeretek kibővítése és értelmezése. Az ásványok leírása alaki, fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján. Fémes elemek, mint ásványok leírása, Oxidok, Sulfidok. Közönségesen ismert mesterséges sók és savak. Az ásványokon mesterségesen előidézhető változások s a kristály rendszer ; analízis. Carbon tartalmú ásványok. A viz, a levegő és a szerves világ, mint geológiai viszonyainak ismertetése kirándulások alkalmával. Feldolgozott ásványi és kőzettermékek felismerésének begyakorlása. Ásványhatározás. Tanár : Tőkés Lajos. Matematika. Hetenkint 4 óra. Tankönyvek : Suták. Algebra II. r. Lóky B., Geometria I. r. Tananyag : Algebra. Hatvány és gyökmennyiségek tagadó-és tört kitevőkkel, számrendszerek, logarithmusok tana és műveleti szabályok. Az arithmetikai és a véges geometriai haladvány. Geometria. A kör kerülete és területe. Sikháromszögtan és alkalmazása. Tanár : Eberhardt Béla. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag : mint az V. osztályban. Tanár: László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Futójátékok, kötekedő, csalogató, tolvajüző, üsd a harmadikat, darázsfészek. Labdajátékok kis labdával, sintérméta, hosszuméta, négyesméta, körméta, budavár ostroma, piski hid. Középnagyságú labdával, ütögető, nagykutya, lábcsata. Üres nagy labdával, Foot-ball. Tömött nagy labdával, füleslabda. Hadakozási játékok, láncszakitás, fogolyszabaditó, római cirkusz, birkózás fekvő helyzetben. Tréfás játékok és versenyek, háromlábú futás, usztatás, hosszu-bak, szökdelőkör. Tanár: László József. HETEDIK OSZTÁLY. Osztályfőnök : Incze István. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv : Dr. Titz Antal, Ker. kath. egyház története. Tananyag: A kath. egyház történelme. Tanár : Lukács József. 57 Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek: Beöthy Zsolt, A magyar nemzeti irodalom ismertetése. I. r. Szinnyey J., A magyar nyelv. Tananyag : A magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-ig és a magyar nyelv rendszerének áttekintése, figyelemmel a nyelv történeti fejlődésére. A tárgyalt korokra és Írókra vonatkozó tanulmányok felolvasása az irodalomtörténeti oktatás egész folyamán keresztül. Havonkint egy házi és minden félévben egy iskolai dolgozat. Tanár: Divényi Gyula. Latin nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek: Bartal-Malmosi: C. Sali. Cr. opera. Pirchala J. P. Verg. M. Aeneis. Incze József: M. T. Cic, in Verr. acc. 1. IV. (De signis). Dr. Molnár Samu: Latin stílusgyakorlatok. Horváth-Wagner: Római régiségtan. Hitrich O : Latin nyelvtan. I II. r. Tananyag: Olvastatott nyelvtani, tárgyi és tartalmi magyarázatok kíséretében: Sall. |ug. 1 — 16., 20—26., 108 114. Verg. Aen. VI. 42—155., 264—332., 384 478., 948—991. Cic. in Verr. acc. IV. 1—8., 12—15., 27—35, 39—43, 48 60., 67. Római törvénykezés. Magánrégiségek. Sallustius, Cicero, Vergilius élete és müvei. Memoriter. Sall Jug. 10., 24. Verg. Aen. VI. 724—751. Cicero in Verr. I. Kéthetenkint Stílusgyakorlat és Írásbeli iskolai dolgozat. Tanár: Incze István. Görög nyelv. Hetenkint 5 óra. Tankönyvek: Kempf J, Homeros Odysseiája, Vietórisz: Szemelvények Herodotos történeti müveiből. Dr. Maywald J.: Görög nyelvtan, Wagner-Horváth: Görög régiségtan. Tananyag: Homeros élete és munkái, a homerosi kérdés; Herodotos élete, irodalmi működése, vallás-erkölcsi világnézete, történetirói felfogása a mondához való viszonya. Alaktani, mondattani és tárgyi magyarázatok mellett olvastatott Homeros Odys-seiájából; I. \'—305, II. 1—434. VI. 1 330, IV. XVI. 1 320. Tartalmi áthidalások, memoriter I. 1 62. Herodotosból: A perzsák vallása és szokásai. Egyptomi szokások. Skytha szokások. A marathoni csata. A thermopylai csata. A salamisi csata. Plataiai és Mykale. Havonkint egy iskolai dolgozat. Tanár: Incze István. Görögpótló irodalmi olvasmányok. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Szilasi, Szemelvények Thukydidesből; Földi dr., Demosthenes beszédei; Kapossy É., Görög irodalmi történet; Badics, Magyar irodalmi olvasókönyv III. rész. Tananyag : A görög történetírás Thukydidesig. Thukydides élete és irodalmi működése; a peloponnesusi háborúról szóló történeti müvének olvasása szemelvényekben. A görög szónoklat Demosthenesig. Demosthenes élete, szónoki működése. Demosthenes 3 olynthosi beszédének s 3 philippikájának olvasása. Magyar 58 irodalmi olvasmányok, Virágh B. : Szent István, Kazinczy : Pályám emlékezetéből szemelvények, Teleki I. gróf: Hunyady János jellemrajza, Salamon F.: Török hódoltság Magyarországon, Szalay L. : Magyar néposztályok Szt. István idejében, Kölcsey F. : Or-szágyülési izenet a magyar nyelv ügyében, Wesselényi M. báró : A magyar nyelv ügyében, Széchenyi I. gróf : A szólásszabadságról, A közteherviselésről, Eötvös J. báró: A szólásszabadságról, Kossuth L. : Erdély és unió, egység a magyarnak, Deák F.: A 2. felirati javaslat, Húsvéti cikk, Gyulai P. : Emlékbeszéd Eötvös J. báró fölött. Félévenként egy házi dolgozat. Tanár: Sándor Oszkár. Görögpótló rajz. Hetenkint 2 óra. Tananyag : Görbe lapu testcsoportok rajzolása a perspectiva törvényei alapján árnyékolással. Természeti tárgyak tanulmányozása (rajz és festés). Domborművű ornamentika rajzolása gipszminták után. Kéz, láb vázolása és építészeti részletek rajzolása. A keletázsiai, görög és római képirás tört. ismertetése. Tanár: Pfeifer P. Elek. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Albrecht J., Német olvasókönyv, Német nyelvtan. Goethe, Hermann und Dorothea; Ed. Schnabel, Budapest; Schiller, Wilhelm Teli. Magy. Heinrich G., Budapest. Tananyag: Olvasmányul szolgált Goethe „Hermann und Dorothea"-jából az 1 IV. ének és Schiller „Wilhelm TelT\'-jéből az I. felvonás, továbbá „Das Nibelungenlied", „Parcival", Lessing: A us „Laokoon". Szemelvények Schiller, Heine, Lenau lírájából. Hetenkint egyszer stílusgyakorlatok. Az olvasmányok forditása, elemzése, tárgyi és tartalmi magyarázata. Memoriter: Részletek Goethe „Hermann und Dorothea"-jából és Schiller „Wilhelm TelT\'-jéből. Beszédgyakorlatok az olvasottak alapján. A német nyelv fejlődésének korszakai. Az ófelnémet és középfelnémet időszak irodalmi termékei. A második virágzás kora. Lessing élete és működése. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Tanár: Sáfrány Károly. Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek : Márki S., Egyetemes történelem, III. r.; Jausz Történelmi atlasz. Tananyag: Egyetemes történet a magyar nemzet történetével kapcsolatosan 1648-tól 1871-ig. Európa és Amerika nevezetesebb államainak politikai földrajza. Tanár: Hársing István. Természettan. Hetenkint 4 óra. Tankönyv : Vörös Gyrill, Kísérleti természettan. Tananyag : Általános tulajdonságok; az erő fogalma, a szilárd, folyékony és légnemű testek egyensúly- és mozgástana; a rezgő mozgás törvényei ; hang- és fénytan. Tanár: Eberhardt Béla. 59 Matematika. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek: Suták, Algebra, II. r.; Lóky B., Geometria II. r. Tananyag : Algebra, a másodfokú egyenletek elmélete ; a másodfokú függvény szélső értékei; a másodfokuakra visszavezethető felsőbbfoku egyenletek; a haladványok és ezek alkalmazása; kamatos kamat- és járadékszámítás ; kölcsön törlesztése ; a végtelen mértani haladvány. Geometria, A stereometria főbb tételei ; Szögletes és gömbölyű testek felületének és térfogatának kiszámítása. A pont koordinátái. Két pont távolsága. Algebrai kifejezések ábrázolása. Tanár : Eberhardt Béla. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Rendgyakorlatok: Kettősrendek és rendekre sza-kadozás gyakorlása, menetközben összekötve kanyarodásokkal és fejlődésekkel. Távolabb fekvő pont felé való menetelés az irány pontos megtartásával. Felvonulások. Szabadgyakorlatok 1 12 ütemben kézi szerekkel (vasbot, súlyzó, buzogány) és a nélkül. Társas- és müszabadgyakorlatok. Csapattornázás. Gyakorlatok a szabadban : Gyors és kitartó síkfutás, gátfutás, sulydobás, dísz-kosz- és gerelyvetés, ugrások különféle nemei (rúdugrás is). Tanár: László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Mint a VI. osztályban. Tanár : László József. NYOLCADIK OSZTÁLY. Osztályfőnök: Balogh Sándor. Vallástan. Hetenkint 2 óra. Tankönyv: Schütz, Ker. Kath. hitvédelem. Tananyag : A természetfölötti vallás védelme. Tanár : Lukács József. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Tankönyv: Beöthy Zsolt, A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése, II. rész. Tananyag: A magyar nemzeti irodalom fejlődésének történeti ismertetése 1820-tól. A tárgyalt Írókra vonatkozó tanulmányok felolvasása az irodalomtörténeti oktatás egész folyamán keresztül. Havonkint egy házi és félévenként egy iskolai dolgozat. Tanár : Divényi Gyula. Latin nyelv. Hetenkint 4 óra. Tankönyvek: Wirth Gyula: Szemelvények Horatius Flaccus műveiből. Gyomlay Gyula: Szemelvények Tacitus műveiből. Wagner Horváth: Római régiségtan s a római irodalomtörténet vázlata. Pirchala: Latin nyelvtan I—II. rész. 60 Tananyag: Nyelv- és mondattani ismétlések, tárgyi és tartalmi magyarázatok kíséretében olvastatott: Hor. Carm. I. 1., 3., 4., 14., 20., 22., 24., 34., II. 3., 18., III. 1., 9., 30., IV. 3., 7. Epod. 2., 9., 13., Sat. I. !., 6., Epist. I. 7., 10., 20. Ars Poet. szemelvényesen. Tac. Ann. I. 1—15., XV. 38 -44. Hist. V. 1 — 13. Agr. 43—46. Egyes szebb részek memoriter. Kéthetenként stílus gyakorlat és iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár: Incze István. Görög nyelv. Hetenkint 4 óra. Tankönyv : Kempf: Homeros Iliasa, Simon J.: Szemelvények Platón műveiből, Dr. Maywald J.: Görög nyelvtan, Wagner— Horváth: Görög régiségek. Tananyag : Nyelvtani és tárgyi magyarázatok mellett olvastuk: Hom. II. I. 1—365., 413-641. VI. 237—529. XVIII. 468— 617. Platón: Apologia 1—6., 10., 32., 36., §§. Kriton 1—5., 8., 10., 13. §§. Havonként egy iskolai dolgozat, felváltva görögből magyarra és magyarból görögre. Tanár : Sándor Oszkár. Görögpótló irodalmi olvasmányok. Hetenkint 2 óra. 1 ankönyvek: Alexander B., Platón és Aristoteles. Schill S., Görög régiségek és a görög művészet története, Görög irodalomtörténet. Tananyag : A görög bölcselet ismertetése Platón: Apologia, Kriton, Gorgias, Politeia. Aristoteles. Nikomachosi ethika. A görög művészet remekeinek ismertetése szemlélet alapján. Tanár: Incze István. Görögpótló rajz. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Berendezési tárgyak, valamint használati és diszit-ményi tárgyak rajzolása; szénnel, ceruzával és festékkel. Emberi testrészek, fejek rajzolása gypszminták után. Későbbi fejrajzolás természet után. A középkor- és újkor festészetének vázlatos ismertetése. Tanár: Pfeifer P. Elek. Német nyelv. Hetenkint 2 óra. Tankönyvek: Goethe, Iphigenie auf Tauris. Ed. Maywald. Budapest. Albrecht J. Német olvasókönyv, Német nyelvtan. Bpest. Tananyag: Olvasmányok: Goethe, Iphigenie auf Tauris, I—II. felvonás. Aus der „Italienischen Reise". Aus Lessings „Laokoon". Aus Goethes „Wahrheit und Dichtung Schiller". Aus der Geschichte des Abfalles der Niederlande. Szemelvények Goethe, Heine, Uhland, Lenau, Grillparzer lírájából. A német irodalom első és második virágzásának részleges története. Az osztrák költők. Hetenkint egyszer stilus-gyakorlatok. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tanár: Sáfrány Károly. 61 Történet. Hetenkint 3 óra. Tankönyvek: Varga Ottó, A magyarok oknyomozó története. Kogutowitz, Térképek a hazai történelemhez. Tananyag: Magyarország oknyomozó története a legrégibb kortól 1867-ig, tekintettel az állam- és a műveltségi viszonyok fejlődésére és a főbb kútfőkre. Tanár: Mátyás József. Természettan. Hetenkint 4 óra. Tankönyv : Vörös Cyrill, Kísérleti természettan. Tananyag : Hőtan, delejesség, villamosság : a kozmografia elemei. Tanár : Balogh Sándor. Matematika. Hetenkint 2 óra. Tankönyvek : Suták J., Algebra, II. r. Mocnik-Klamarik-Wagner, Geometria VI. kiad Tananyag : a) Algebra : Kapcsolástan. A kéttaguak hatványai és a Pascal-féle háromszög. Az algebra összefoglaló áttekintése b) Geometria : A gömbháromszögtan cosinus-tétele és alkalmazása a geographia helyek távolságának meghatározására. A geometria összefoglaló áttekintése. Tanár : Balogh Sándor. Bölcsészeti elötan. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Szitnyai, Lélektan és Logika. Tananyag : Lélektan. A lelki életről általában ; a lelki jelenségek főbb csoportjai ; érzetek, képzetek, a tudat, kedélymozgalmak, akarat és tényei, indulat és szenvedély. Lelki betegségek, az alkoholizmus. Logika. Előismeretek: a logikai gondolkodás fejlődése, az általános és a rendszeres gondolkodás formái; a tudományok felosztása, a főbb módszerek, az elme tévedései, az észelvek. Tanár: Kováts Antal. Torna. Hetenkint 2 óra. Tananyag: Mint a VII. oztályban. Tanár : László József. Játék. Hetenkint 2 óra. Tanár: László József. b) A rendkívüli tantárgyakból. 1. Egészségtan. Hetenkint 1 óra. Tankönyv: Dr. Fodor József, egészségtan. Tananyag : Az egészségre befolyással bíró legfontosabb körülmények. Az egészség és a betegség és a korai halál jelentősége ugy az egyes emberre, mint az "egész nemzetre. A helyes 62 táplálkozás törvényei, a hiányos és hibás táplálkozás káros következményei. A megromlott, meghamisított ártalmas tápszerek és italok, a nép helyes táplálására és ivóvízzel való ellátására szolgáló legfontosabb közegészségügyi intézkedések. Az alkoholizmus káros következményei, ennek okai és az ez ellen való helyes küzdelem módjai. A lakás egészséges vagy egészségtelen voltának legfőbb tényezői. A test ápolásának szükségességei a legveszedelmesebb betegségek, a fertőző bajok, Az élet véletlen veszedelme és az ezzel szemben szükséges életmentési eljárások. Tanár : Dr. Fodor Aladár. 2. Ének. a) Kezdők Hetenkint 1 óra. A kezdők oktatást nyertek a vonalrendszerben, hangjegy-Írásban, azok elnevezésében és időértékében, az ütemben és hangnemekben. Kézikönyv: Sztojanovits Jenő, Apolló hangjegyfüzet, ének-és zeneelmélet. b) Haladók Hetenkint 2 óra. A haladók egyházi és világi darabokat tanultak férfi-, gyermek- és vegyeskarban, az ünnepélyeknek és az egyházi évnek megfelelő alkalmi darabokat, külön adventre, karácsonyra, nagyböjtre, húsvétra és pünkösdre. Énekeltek a templomban minden sz. misén. A betanult énekszámok közül nevezetesebbek : Kempter, Vasárnapi mise zenekarral. Seiler, Ünnepi mise zenekarral. Mettenleiter, Sz. Háromság miséje zenekarral. Mozart, Ave verum zenekarral. Beethowen, Isten dicsősége zenekarral. Verdi, Ima a Nabuc. c. operából. Händel, Diadal ének, gyermek-és vegyeskarra. Arany Petőfi, Falu végén kurta korcsma stb. Tanár : Lukács József. 3. Francia nyelv. Heti 1 óra. Helyes kiejtés és olvasás, a névragozás, a melléknevek fokozása, a számnevek, a névmások, a viszonyszók, az avoir és étre segédigék és a rendes igék ragozása a jelentőmódban. Költői és prózai olvasmányok. Tankönyv : Bartos és dr. Chovancsák, Francia Nyelvtan és Olvasókönyv, I. r. Budapest, 1909. 13. kiadás. Tanár : Sáfrány Károly. 4. Gyorsirás. Kezdők a gyorsirást a Gabelsberger-Markovics-féle rendszer alapján tanulták heti 2 órában. Elvégezték a levelező gyorsírást s tanulták a legegyszerűbb jelényeket. 63 Tankönyv : Vikár Béla, Gyorsírás Gabelsberger elvei szerint. Levelező irás. I. rész. A haladók heti 2 órában tanulták a vitairást. Tankönyv : Vikár Béla, Vitairás II. r. Tanár : Tőkés Lajos 5. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. I. fokon. Egyszerűbb diszitményeknek lapminta után való rajzolása, esetleg- egy szinnel való kifestése. II. fokon. Összetett dis2Ítmények rajzolása lapminta után, azoknak 2 vagy 3 szinnel való kifestése; egyszerűbb gipsz-dom-borművek rajzolása különböző árnyékolási technikák tanulmányozásával. III. fokon. Különböző használati tárgyaknak természet után való rajzolása, esetleg festése fehér és szines papiroson a távlat törvényeinek figyelembe vételével. Antik gipsz-modellek, (\'fejek, testrészek, aktok) később élő modelek után való felrajzolása. Tanár : Pfeifer P. Elek. 6. Zene. Zenekar. Hetenkint 2 óra. A zenekar a következő darabokat tanulta be s adta elő : Kreutzer, Nyitány a granadai éjji szállás c. operából. Herold Zanye, nyitány. Mendelssohn, Sz. Iván éjji álom, nyitány. Különféle keringők, indulók és gavottek. Vonós négyes és hármasok. Seiler, Mettenleiter és Kempter misék, zene és énekkarral. Mozart Ave verum. Beethoven, Isten dicsősége. Tanár: Lukács József. 7. Vivás. (Olasz kardvivó-rendszer szerint.) Hetenkint 2 óra. A vivás elemei. Vívóterem és felszerelés, a vivókard és annak fogása. Alapfogalmak és lábmozdulatok. A felállás, vívó-vonal, tisztelgés, vivóállás, terc-gard és szekon-gard, vivótávolság, az előrelépés, kitörés, hátra-lépés, lépés-roham, ugrás-roham, hátra kitörés, kettős hátra-lépés, hátra-ugrás az ismételt kitörés, roham és a beugrás. Alapfogalmak és kardmozdulatok. Felső vonal, alsó vonal, kézállások, rések. Lenditési gyakorlatok a fejre, belső és külső oldalon vágásra, oldal-, mell és hasvágásra. Közeledés az ellenfélhez. Invitók, kötések, átmenet, érintkezés. 64 A vágás. Szög-vágás éllel és fokkal. A szúrás. A vágások és szúrások begyakorlása az ellenfél kötésére, a saját kötésünkre, azok gyors véghezvitele kitöréssel és rohammal. Az egyszerű védekezés elemei, véghezvitele és összekötése prim, szekond, terc, kvart, kvint és szekszt védésből. Az engedő védések, körvédések, a módosított védések alkalmazása és a kitörés. A visszavágás. Az ismételt egyszerű támadás. Gyakorlati rész. Gyakorlatok megállapított akciókkal. Az egyszerű támadások és azok elhárítása. A kitérés, az elővágás, a védés. A pengetámadások. A kötések, az eltolás, a csavargás, az elütés, a lefegyverzés. A pengetámadások elhárítása, kitérés a pengetámadások elől és védekezés. A cseltámadások. Kötött szuráscselek. Egyszerű, kettős és összetett cseltámadások. Cseltámadások elhárítása, azok lefolyása és az előlük való kitérés. A feltartó szúrások, az elővágás, a cseltámadások védése, visszavágások csellel és ezek elhárítása, ismételt pengetámadások csellel, pengetámadással összekötött cselek és ezek elhárítása. A szúrás pótlása. Passé-cselek. Altámadások (második intenció). Védekezés második intencióból. Közbetámadás csellel s ennek elhárítása. Az ellentámadás. A mérkőzés. A mérkőzésről általában. Szellemi és erkölcsi tényezők a mérkőzésben. Bevezetés a mérkőzésbe. A mérkőzés szabályai. Az ambó elbírálása. Mérkőzés szabálytalanul vívó ellenfelekkel, vadul verekedővel, óvatosan verekedővel, szabályosan vívókkal és balkezes ellenféllel. Mérkőzés akadémián. Volt mérkőzés. Mérkőzés éles karddal. A kardpárbaj szabályairól. A küzdelem. Tanár: László József. VI. írásbeli feladványok. 1. Magyar nyelvből. V. Osztály. 1. Tinódi históriás énekei. 2. Vannak-e egyező vonások a Toldiban és Toldi estéjében ? 3. Egy kirándulás leirása (Iskolai d.) 4. Az állatok az ember szolgálatában. 5. A magyar történetírás története. 6. a) Az uj földesúr főbb alakjainak jellemzése, b) Urdekes népszólások. 7. Kölcsey Parainesisének gondolatmenete (Iskolai dolgozat.) 8. Ünnepi beszéd március 15-én. 9. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! (Chria). VI. Osztály. 1. Az alföldi és székely népballadák jellemzése. 2. A hallucináció Arany balladáiban. 3. A Zrinyiász főbb epizódjai. 4. Az eposzok közös vonásai (Iskolai dolgozat). 5. A családias érzés Petőfi költeményeiben. 6. Valamely kiváló irodalmi termék eszthétikai méltatása. 7. Az Alföld Petőfi költészetében. 8. Női jellemek Jókai regényeiben. 9. A tragikum feltételei példákban bemutatva. VII. Osztály. 1. Középkori énekmondóink. 2. Szent László a régi magyar költészetben. 3. A XVI. század elbeszélő költészetének forrásai. Iskolai. 4. Hitvitázó irodalmunk jellemzése. 5 66 5. A végbeli vitézek élete a XVI. században. 6. Milyen kapcsolatban van a XVII. század költészete a kor politikai költészetével? 7. Mikes leveleinek nyelvi szépségei. Iskolai. 8. A Himfy-dalok természeti képei. 9. Kölcsey, mint kritikus. VIII. Osztály. 1. Milyen volt a magyar szinmü-irodalom és színészet Kisfaludy Károly előtt ? 2. Gvadányi és Gaal „Peleleskei nótárius"-ának összehasonlítása. 3. Barnabás jelleme a „Zord idő "-bői. Iskolai. 4. Bajza és a magyar kritika. 5. A megyei élet rajza Eötvös „Falu jegyző"-jében. 6. Milyen okok idézték elő a magyar népies költészet diadalra- jutását ? 7. A családi érzés Petőfi lírájában. Iskolai. 8. Milyen reformeszmék vannak Széchenyi műveiben ? 2. A görögpótló irodalomból. 5. osztály. 1. A görögök főistenei Homérosz eposzai nyomán. 2. Teleki Mihály politikája. 6. osztály. 1. A Pindaros előtti görög lira jellemzése. 2. A görög tragédiák jellemzése. 7. osztály. 1. Perikies és a peloponnesusi háború. 2. A magyar történetírás története. 8. osztály. 1. Államformák Platón műve alapján. 2. A görög festészet. VIII. Gyakorló iskola. Gyakorló iskolánk szeptember 10-én tartotta alakuló gyűlését. Divényi Gyula vezető tanár megnyitó beszédében arra buzditott bennünket, hogy iparkodjunk szépen virágzó önképzőkörünket a mult évinél is magasabb színvonalra emelni. Szűnjék meg e kis irodalmi társaságban minden pártoskodás és lépjen helyébe egyetértő, együttműködő szellem. Az ifjúság a beszéd hatása alatt összes tisztviselőit egyhangúlag, közfelkiáltással választotta meg: elnökké Sommer József 8. o., főjegyzővé Dénes Lajos 8. o., pénztárossá Molnár István 8. o., jegyzővé Beck Ferenc 7. o., a biráló bizottság elnökévé s könyvtárossá Hirschler Jenő 8. o., ellenőrré Metzger István 7. o., könyvtárosokká Fekete Imre 8. o., Fehér Miklós 7. o. és Berger József 7. o. tanulókat. A rendes tagok száma 51 ; a szavalóké 66. Szeptember 25-én tartottuk első rendes ülésünket; az ezen elhangzott elnöki programmot a kör magáévá tette és 17 gyűlésen igyekezett azt megvalósítani. A szépirodalom mellett majd minden tudományszak talált körünkben lelkes fejtegetőre: a fizika, a filozófia, a történelem « stb. Felkaroltuk ismét a világirodalomnak kissé elhanyagolt ügyét: forditásaink, idegen irodalmi fejtegetéseink általános elismerésre találtak. Régi s modern magyar irodalmat egyforma kedvvel fejtegettünk s nem tértünk ki a mai társadalmat mozgató eszmék fejtegetése elől sem, 68 — gondosan megkülönböztetve azokat a jelszavaktól — hogy az életbekilépő ifjút ne találja készületlenül semmi sem. Az Írásbeli munkák számban, de kivált minőségben messze felülmúlják a tavalyiakat. A legtöbb mű érdemfoka jeles és jegyzőkönyvi dicséret, jó egy-kettő van, egyszerű nincs s elvetést érdemlőt is csak egyet találtunk. Különösen érdemes azonban működésünk szelleme: erős akaratunk volt csirájában elfojtani minden, a magyar társadalmat megbontó szellemet s oly magasra emelni a nemzeti eszmét, hogy az minden magyart összekössön. A jegyzőkönyvi dicséretre és jelesre elfogadott munkák tárgyak szerint a következők: Régi magyar irodalom : Dénes Lajos: Kemény Zsigmond br. „Zord Idők" (jeles); Samu Lajos: A legnagyobb magyarról (dicséret); Győrffy Zoltán: Zágoni Mikes Kelemen (jeles). Modern magyar irodalom; Hirschler Jenő: Bródy Sándor (dicséret); Metzger István: Keblovszky Mayer Lajos (jeles); Csányi László: Endrődi Sándor (dicséret); Kalmár Géza: „Kuruc nóták" dicséret). 7^örténet: Dénes Lajos: Az aradi szobor; Kalmár Géza: A mohácsi vész okai (dicséret). Világirodalom: Fehér Miklós: Nagy irók műhelyéből (dicséret); Grünfeld Béla: Rostand (dicséret); Szegedy Sándor: Tolsztoj menekülése a pusztába (dicséret); Platschek Dezső: Tolsztoj életrajza (dicséret); Dénes Lajos: Karenin Anna (dicséret). Aviatika, Halász Pál: A légi közlekedésről (jeles) Filozófia és társadalomtudomány. Sommer József: Önbizalom (dicséret); Fekete Imre: Az alkoholizmus (jeles). Költemények és novellák: Csányi László; Oszi rózsák (jeles); Dénes Lajos: Novellák (dicséret). Műfordításainkban négy idegen nyelv szellemi termékeit ültettük át németből: Eörsi és Muth: Goethe: Ballada (jeles), Szegedy Sándor br. Messersky: Tolstoj\'s Flucht (dicséret); Latinból: Laubhaimer Alán: Cicero: De finibus bonorum et malorum V. 4. (jeles); Franciából: Steiner Miksa: A javitó intézetben (dicséret); Angolból; Sommer József: Emerson: Self-Reliame (dicséret). 69 Célunk volt a szóbeli készségnek f jlesztése is. Evünk e tekintetben is nagy haladást mutat: szónoklataink számban emelkedtek, a mult évben teljesen hiányzó szabadelőadásokat ismét életbe léptettük, sőt szerveztünk egy uj intézményt is: a vitaülésekét. A kiválóbb alkotások e téren. Szabadelöadások: Hirschler Jenő: Bródy Sándor (dicséret); Dénes: Karenina Anna (dicséret); Halász: A légi közlekedés (jeles). Szónoklatok: Eredetiek: Sommer József hat szónoklata, a melyek közül a megnyitó, a Tolsztoj s az Endrődi felett mondott beszédeknek a jegyzőkönyvben, a március 15-iki és október 6-iki emlékbeszédnek az emlékkönyvben való megörökitését rendelte el a Kör. Szónoki előadás : Nagy Győző; Kossuth emigrációs beszéde (jó). A vitaiilés tárgya: Martinuzzi s a mohácsi vész (dicséret). Előadó: Kalmár Géza A tanári kar és az ifjúság élénk érdeklődése kisérte diszíiléseinket, amelyeket az aradi vértanuk emlékének, Endrődi Sándor 60-ik születésnapjának, Tolsztoj emlékezetének s a sajtó felszabadítása emlékének szenteltünk. Ünnepélyeink sorrendje: 1910. október 6-án az aradi vértanuknak szentelt díszülés. 1910. december 18-án Endrödi-ünnepély műsora: 1. A költészethez. Endrőditől. Szavalja Samu L. 8. o. t. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Sommer József 8. o. t. 3. Endrődi életrajza. Irta s felolvassa Csányi László 8. o. t. 4. A keltő óra. Endrőditől. Szavalja Beck F. 7. o. t. 5. „Kuruc nóták". Irta és felolvassa Kalmár Géza 8. o. t. Ülésünkről Endrődi Sándort táviratilag üdvözöltük, a költő meleghangú válasza levéltárunkat gazdagitja. 1911. február 19-én Tolsztoj-emlékünnep. Műsora: 1. Tolsztoj menekülése a pusztába. Németből fordította: Szeg-edy Sándor br. 8. o. t. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Sommer József 8. o. t. 3. Tolsztoj élete. Irta és felolvassa Platschek Dezső 8. o. t. 4. Karenina Anna. Szabadelőadás. Mondja Dénes Lajos 8. o. t. 5. Tolsztoj írói műhelye. Irta és felolvassa Fehér Miklós 8. o. t. 70 1911. március 15-án a sajtó felszabadításának ünnepe. Rendkivüli buzgalom eredményezte Körünkben ez idén a szavalásnak nagy fellendülését. Komoly és vig szavalataink száma 24, a melyek érdemfoka kizárólag a jegyzőkönyvi dicséret, jeles és jó között váltakozik. E szép eredmény s tagjaink áldozatkészsége birta rá a Kör vezetőségét, hogy szavalóversenyt rendezzen, a mely 1911. április 23-án a következő műsorral ment végbe: 1. Arany: Egri leány. Szavalja Szukics Béla 8. o. t. 2. Váradi: Örökkévalóság. Szavalja Szommer J. 8. o. t. 3. Arany: Tetemrehívás. Szavalja Eörsi J. 6. o t. 4. Nagy: Béke. Szavalja Nagy Gy. 6. o. t. 5. Váradi: Tanú, Szavalja Turek F. 7. o. t. 5. Farkas I.: Költemények. Szavalja Fehér M. 7. o. t. 7. Farkas J.: Vén Cigány. Szavalja Győrffy Zoltán 8. o. t. A szavalatok megbirálását a jelenlévő tanár urak voltak szivesek magukra vállalni, a kiknek döntése értelmében a 3 legkiválóbb szavaló, Sommer József 8 o. t., Turek Ferenc 7. o. t. és Eörsy István 6. o. t. az Önképzőkör pénztárából 10—10 kor. jutalomban részesült, mig a többiek dicséretet nyertek. Méltó elismerés illeti meg azon tagjainkat is a kik a három diszgyülésen működtek a közönség nagy tetszésére. Ezen gyűlések szavalatai nem estek birálás alá. Gyakorló iskolánk egyik legfőbb célja az ügyes fogalmazás elsajátítása, vagyis az arra való törekvés volt, hogy egy kitűzött tétel megfejtésével magunk tanuljunk, másokat pedig gyönyörködtetve tanítsunk. Az egyes szaktanárok e nemes cél elérésére 10 pályatételt tűztek ki, gondosan ügyelve arra, hogy a tételek a középiskolai növendék tudáskörét felül ne múlják és hogy a különböző tudományszakok mindegyike képviseltessék. Örömmel jelezhetjük, hogy az eredmény nagyon kielégítő. Gyenge mű alig van. Á legnagyobb rész olyan, hogy elismerésre, sőt jutalomra érdemes. A gyakorló iskola vezetője a pályamunkák megbirálására Balogh Sándor, Kovács Antal, Lukács József, Pfeifer P. Elek, Mátyás József, Tőkés Lajos és Incze István tanár urakat kérte fel, a kik őt a legnagyobb készséggel támogatták. Fogadják ez uton is a vezető tanár és a tagok hálás köszönetét. 71 Az egyes pályatételek a következük voltak: /. Legújabb költészetünk ismertetése példákkal. Jutalma a Jókai-féle alapitvány egy évi kamata. A beérkezett „Forrongás" jeligéjű pályamű a kitűzött jutalmat elnyerte. Szerzője Hirschler Jenő 8. o. t, 2. Mikes és Köszeghy Zsuzsi. Elbeszélés. Beérkezett 5 pályamunka, ezek közül kettő Sándor Ernő 7. o. t. adományából 10—10 kor. jutalmat nyert. Jeligéjük: „Egyedül hallgatom a tenger mormolását I." és „A csapás néha nem az észt rombolja szét, hanem a szivet." Az előbbinek szerzői Berger József és Fehér Miklós 7. o. t., az utóbbié Hirschler Jenő 8. o. t. Kettő dicséretet nyert. Jeligéjük: „Magyarvilág Törökországban," szerzője Schlesinger József 6. o. t. és „A munka nemesit" jeligéjű. Szerzője Hiczelberger Sándor 6. o. t. Az „Egyedül hallgatom tenger mormolását II." jeligés gyenge elbeszélése és hibás jellemzése miatt el nem fogadható. 3. Kumilla. Ballada. A Zrinyiász XII. é. alapján. Beérkezett 2 pályamunka, ezek közül a „Törökvilág Magyarországon" jeligés nem fogadható el, a „Zrinyi a költő" jeligés pedig Sándor Ernő 7. o. t adományából 10 kor. jutalomban részesült. Szerzői Fehér Miklós 7. o. és Muth László 6. o. tanulók 4. Nemzeti erényeink és bűneink kritikai méltatása. Jutalma a Polgári Egylet 1 darab cs. és kir aranya. Beérkezett egy pályamű, mely a kitűzött jutalmat meg is nyerte. Jeligéje: „Ha a föld Isten kalapja" . . . Szerzői; Kalmár Géza 8. o. t. és Fehér Miklós 7. o. t. 5. Csak a sziv és lélek ügye-e a vallásosság ? Jutalma a Polgári Egylet 1 darab cs. és kir. aranya. Egy mű érkezett be „Ora et labora" jeligével, mely a jutalmat el is nyerte. Szerzői: Kálovics Ferenc és Mezgár Ferenc 8. o. tanulók. 6. A renaissance festészet Olaszországban különös tekintettel Lionardo, Michelangelo és Rafaelre. Jutalma a Délzalai Takarékpénztár egy darab cs. és kir. aranya. Beérkezett 2 pályamunka A kitűzött jutalmat Markovics Arnold 8. o. t. vitte el „Ticiano Vecelli" jeligéjű dol- 72 gozatával. A „Michelangelo" jeligéjű dolgozat dicséretben részesült. Szerzője Fehér Miklós 7. o. t. 7. A kátrány. Jutalma a Pap János-féle alapítvány 16 korona kamata. A beérkezett „Empiria" jeligéjű pályamű a kitűzött jutalmat el is nyerte. Szerzője Schul-theisz László 8. o. t. 8. Műfordítás Horatíusból Carm. II. 13. óda versben. Jutalma Sándor Ernő 7. o. t adományából 10 kor. A kitűzött jutalmat a „Nem jó katona" kezdetű jeligés fordítás nyerte el. Szerzője Muth László 6. o. t. 9. A gőzgépek. Jutalma a Gazdasági Takarékpénztártól 20 kor. Beérkezett 2 pályamunka. A kitűzött pályadijból a két munka egyenlően 10—10 kor. jutalomra lett érdemes. A „Tudomány" jeligéjű szerzői : Schultheisz László és Platschek Dezső 8. o. tanulók. Az „Es mégis mozog a föld" jeligéjűnek szerzője: Fehér Miklós 7. o. t. 10. A család befolyása a jellem alakulására. Jutalma az Ebenspanger-féle alapitvány 6 kor. kamata. A beérkezett egyetlen munka a kitűzött jutalmat elnyerte. Jeligéje: „Nem messze esik az alma a fájától." Szerzője Halász Pál 8. o. t. 11. Az ének és zene hatása c. pályatételre egy munka sem érkezett be. A gyakorló iskola a saját pénztára terhére járatta az Illustrierte Zeitung, Moderne Kunst, L\'Illustration, Elet, Vasárnapi Újság, Uj Idők, Magyar Iparművészet és Kultura c. szépirodalmi lapokat, a melyek vasár- és ünnepnaponkint a délelőtti órákban minden tagnak rendelkezésére állottak s melyeket a tanév végén az ifjúsági nagyobb könyvtárnak ajándékoztunk. VIII. Markovits-gyorsirókör. Gyorsirókörünk szeptember hó 10-én tartotta alakuló gyűlését Tőkés Lajos vezető-tanár, okleveles gyorsiró elnöklésével; jelen voltak a körnek szavazati joggal biró tagjai s a rendkívüli tagok. A kör védnöke, Horváth György főgimn. igazgató, okleveles gyorsiró. A vezetőtanár megnyitó beszédében kijelölte a modern gyorsiró-kör céljait s megismertette az alapszabályokat. Erre a tisztikar megválasztása következett; ifjúsági elnök lett Dénes Lajos 8. o., titkár Fekete Imre 8. o., jegyző Spiegler Árpád 7. o., pénztáros Sommer József 8. o. és könyvtáros Csányi László 8 o. tanuló. A tagok ez évben a következők voltak : Csányi László 8. o. t. Dénes L. Gábor „ Fekete Imre „ Halász Pál „ 5 Kalmár Géza Kálovits Ferenc „ Markovits Arnold „ Sommer József „ Beck Ferenc 7. o. t. 10 Berger József „ Lukács Béla „ Spiegler Árpád „ Toppler Jenő „ Bory Károly 6. o. t. 15 Eörsi István „ Grosinger József „ Hajdú Imre „ Hiczelbergcr Sándor 6. o. t. Kertész Béla „ 20 Kohn Miklós Muth László Schilhán Péter „ Schlesinger József „ Horváth Gyula 5. o. t. 25 Kaufer Árpád „ Nagy Győző Vlasits József „ Völgyi Sebestyén „ Berger Egon 4. o. t. 30 Klein Miksa Király Lajos „ Frank Sándor 3. o. t. Hammerschidt Alfonz „ Weisz Jenő „ Alapszabályaink értelmében havonta egy közgyűlést s két hetenkint gyakorló ülést tartottunk, külön a kezdő-s a gyakorlottabb tagok számára. Ügyeltünk arra, hogy 74 közgyűléseinket ne sülyesszük a magyar irodalmi Önképzőkör fiók ágazatává, se gyakorló üléseink ne legyenek egyoldalúak, tisztán a parlamenti beszédek utánirására előkészitők. A gyakorló órák anyaga felölelte a parlamenti gyorsíráson kivül az egyes tudományszakok gyorsirási alkalmazhatóságának kérdéseit; az egyes tantárgyakból szak-jelényeket, stenogrammokat állítottak össze; szépirodalmi, természettudományi, kereskedelmi tárgyú szövegeket irtak, részint tintával és irónnal versenyirás vagy korrekt stenogrammok gyanánt, részint ugyanazon diktátumot egyszerre két fali táblán krétával, s Írásukat kölcsönösen megbírálták s érdemesítették. Az írásban beadott házi mintaátiratokat írásban bírálták meg s hibáikat táblán illusztrálták; a birálatot esetleg ellenbirálat alá vetették. Gyakoroltuk a rögtönzött átolvasásokat, gyorsirási szövegelemzéseket. A havi közgyűléseken a gyorsírás történelmével vonatkozásban álló szónoki beszédek, gyorsírás tárgyú szavalatok, felolvasások, szabadelőadások s átírások voltak, melyeket nyomban megbirálás, érdemfoki minősités és eszmecsere követett. Gyorsírás tárgyú humoreszkek, rébuszuk, indítványok, válogatott példák előterjesztése stb. tették változatossá a gyűléseket. Az ülések végén házi versenyirást tartottunk, 80 szótagtól feljebb s nyomban átirva, az eredményt megbíráltuk. Ugyancsak meghonosítottuk a jelényversenyeket, melyeken egy előző gyűlésen kijelölt jelénykör közül a legkevesebbet hibázónak jutott a buzdító elismerés. Nagyobb szabású szónoki beszéd volt 4 Dénes Lajos 8. o. t. megnyitó beszéde A gyorsírás jelenéről s záró beszéde A gyorsírás jövőjéről s Emlékezés Gábels-bergerre; Sommer József 8. o. t Emlékezés Markovíts Ivánról. Szabadelőadás volt 9. Tartották : Dénes Lajos 8. o. t. A levelező és vitairás határai, Reformtervek és vitás kérdések; Kohn Miklós 6. o. t.: A gyorsírás, gépírás és gépgyorsirás (bemutatásokkal), A gyorsirászat fejlődése hazánkban-, Spiegler Árpád 7. o. t.: Művészet vagy 75 tudomány-e a gyorsírás?; Muth László 6. o. t.: A magyar és német gyorsírás fejlődése és jelen állapota (bemutatásokkal) ; Bory Károly 6. o. t.: A jelképi jelölés ; Eörsi István 6. o. t.: A gyorsírás esztetikája; Kaufer Árpád 5. o t.: Markovits élete s kulturtörténelmi jelentősége. Gyorsírás tárgyú szavalatokat adtak elő : Csányi László, Halász Pál 8. o. t., Nagy Győző 5 o t., Ber-ger Egon és Klein Miksa 4. o. tanulók. Gyorsírással irott mű volt 11 ; ezek közül jegyzőkönyvi dicséretet nyert 5, jeles érdemfokot 6. Beadóik : Csányi László 8. o. t. (saját költemény), Dénes Lajos 8. o. t., Fekete Imre 8. o t. (eredeti), Kohn Miksa 6. o. t., Horváth Gyula, Vlasits József 5. o. t. Átolvasásokat tartottak: Dénes Lajos 8. o. t., Eörsi István, Kertész Béla, Kohn Miksa, Muth László, Schle-singer József 6. o. t., Horváth Gyula, Kaufer Árpád, Vlasits József 5. o. t. Birálatokat, illetve ellenbirálatot tartottak: Csányi László, Dénes L Gábor, Fekete Imre, Halász Pál, Sommer József 8. o. t., Spiegler Árpád 7. o. t., Bory Károly, Kertész Béla 6. o. t., Horváth Gyula 5. o. tanulók. A versenyirásokon s a jelényversenyeken s ezek el-birálásában felváltva, a kör valamennyi tagja részt vett. Ünnepélyes közgyűlést tartottunk április hó 2-án Gábelsberger Ferenc- s május hó 2-án Markovits Iván emlékére; e két gyűlésen a gimnáziumi ifjúság gyorsírást nem tanuló tagjai is nagy számmal jelentek meg. Egyes üléseken Horváth György főgimn. igazgató és Sándor Oszkár főgimn. tanár is jelen voltak, a tagok munkájában élénk részt vettek; érdeklődésük nagyban hozzájárult a tagok gyorsirási tevékenységének fokozására. Az egész évi működés méltánylásául a kör saját vagyonából 3 dijat adományozott; ez I. dijat (20 kor.) Dénes Lajos 8. o. t múlónak, a II. dijat (15 kor.) Kohn Miklós 6. o. t., a III. dijat (10 kor.) Spiegler Árpád 7. o. tanulónak. A kör könyvtárába a tagsági dijakból járattuk a 76 Gyorsírászati lapok, Gyorsírászati Szemle, Cyakorló Gyorsíró, Szárnyas Toll, Szépirodalmi Gyorsíró és az Országos Gyorsíró Közlöny c. lapokat Vétel utján beszereztük a következő műveket: Bódogh J., A gyorsirási betűk regéje. Dr. Bárdos Gy., A gyorsirástanitás módszertana. A gyorsírásról. Boros G. dr., Gyorsirástörténelem. Gopcsa L. dr., A magyar gyorsírás története. A magyar gyorsírás modern irodalmának negyed százada. Emlékezés Markovits Ivánra. Dr. Téglás Géza, Uj adatok a magyar gyorsírás történetéhez. Dr. Rónay K., Adalékok Markovits életrajzához. Végváry F , A Stolze- és Gabelsberger-rendszer összehasonlítása Dr. Wiesinger, A gyorsírás világából. A kör tagja az Országos Magyar Gyorsiró-egyesü-letnek s az Orsz. Diák Gyorsíró Szövetségnek. A Gyorsírókor tagjainak száma 34. VIII. Jótékonyság. I. Ösztöndijak. A lefolyt iskolai évben a következő tanulók élveztek ösztöndijat: Steinauer József 4. o. t. a Haulik zágrábi érsek alapítványából 168 koronát. Hirschler Jenő 8. o. t. az Opris Péter alapítványból 100 koronát. Metzger István 7. o. t. a Nagykanizsa várostól alapitott Deák Ferenc alapítványból 225 koronát. Kálovits Ferenc 8. o. t. a zalavármeg"yei millenáris alapítványból 400 koronát. II, Jutalmazott tanulók. Az intézethez kötött jutalom-alapitványok kamatait a következő tanulók kapták : A vallástanból tanúsított szorg-alomért: Péller Pál (800 K) alapítványból 36.12 koronát Rácz István 7. o. tanuló. Barátság (300 K) alapítványból 12.46 koronát Krompaker József 3. A) o. tanuló. A magyar nyelvből s irodalomból és a történelemből adott legszebb érettségi feleletért: Plihál Ferenc (400 K) alapitványából 16 koronát Molnár István 8. o. t. 78 Jó magaviseletért és szorgalomért: Szalay József (1000 K) alapítványából 20 -20 koronát Zsigmond István 1. A) és Kázmér József 1. B) o. tanulók. Gelsei Gutmann Vümos (2000 K) alapítványából 82.26 koronát Schultheisz László 8. o. tanuló. Karczag Béla (400 K) alapítványából 18.56 koronát Strem Ferenc 3. A) o. tanuló. Karczag István (400 K) alapítványából 18.56 koronát Dóczi Imre 3. B) o. tanuló. Ifj Fesselhofer József (200 K) alapítványából 8 koronát Hajdú Károly 3 B) o. tanuló. Tarródy Mihály (100 K) alapítványából 4 koronát Puska Péter 1. B. o. tanuló. Hirschl Adolf (200 K) alapitványából 8 koronát Csere Sándor 2. A) o. tanuló. Nagykanizsai takarékpénztár (2000 K) alapitványából 80 koronát Kertész Béla 6. o. tanuló. Kiss József (200 K) alapítványából 9 koronát Pintér József 2. B. o. tanuló. Csengery Antal nevére tett (1000 K) alapítványból 45 koronát Huchthausen Lajos 1. B o. t A Délzalai Takarékpénztárnak Eperjesy Sándor nevére tett (10000 K) alapitványából 100 100 koronát Török József 5. és Mezgár Ferenc 8. o. tanulók. Blau Pál (200 K) alapitványából 9 koronát Pap János 2. A o. tanuló. Lengyel Lajos városi főjegyző nevére tett (2500 K) alapítványból 112.50 koronát Vécsey Elemér 5. o. tanuló. A történelem tanulásában tanúsított kiváló szorgalmáért : Három osztályfőnök emléke (220 K) alapítványból 9.97 koronát Szigeti József 4. o. tanuló. Az éneklésben tanúsított szorgalmáért : Grossmann Ignác kegyesrendi tanár emlékére tett (300 K) alapítványból 12 koronát Ruszák János 7. o. tanuló, Pályázati munkákért : Ebenspanger Lipót (400 K) alapitványából 16 koronát Halász Pál 8. o. tanuló. Pap János, iskolánk volt igazgatójának (400 K) alapitványából 16 koronát Schultheisz László 8. o. tanuló. A Jókai-alapból (503.44 K) 22.78 koronát Hirschler Jenő 8. o. tanuló. 79 Adományok. Pályázati munkáikért a következő tanulók kaptak jutalmakat: A Polgári Egylet egyik cs. és kir. aranya Kalmár Géza 8. és Fehér Miklós 7. o.; a másik Kálovics Ferenc és Mezgár Ferenc 8. o. tanulóké lett. A nagykanizsai Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár 20 K adományából 10 koronát Schultheisz László és Platschek Dezső 8 o,, 10 koronát pedig Fehér Miklós 7. o. tanuló kapott. A Délzalai Takarékpénztár egy drb cs. és kir. aranyát Mar-kovics Arnold 8. o. tanuló érdemelte meg. Dr. Miklós Dezső nagykanizsai ügyvéd ur 20 korona adományát Anhoffer József 1. A) o. tanuló kapta szorgalmáért és jó magaviseleteért A tornászaiban tanusitott előmeneteléért dr. Ehn Kálmán ur, Somogyvármegye tb. főorvosa 10 K adományát Sándor Jenő 5. o. tanuló érdemelte meg. A Nagykanizsai Takarékpénztár jutalomban részesiti az oly horvátajku tanulókat, kik a magyar nyelv elsajátításában kiváló haladást tettek; ezen évben az adományozott 20- 20 koronát Reizner János és Vojvoda Márton 1. A) o. tanulóknak itélte a tanári kar. Sándor Ernő 7. o. tanuló 40 K adományából 10—10 koronával Berger József és Fehér Miklós 7. o., Hirschler Jenő 8. o., és Muth László 6. o. tanulók pályamunkája jutalmaztatott. A gyakorló iskola pénztárából 10 10 korona jutalomban részesült Eörsi István 6. o., Turek Ferenc 7. és Sommer József 8. o. tanuló ügyes szavalatáért. A gyorsirókör pénztárából Dénes Lajos 8. o. tanuló 20 K, Kohn Miklós 6. o. tanuló 15 K és Muth László 6. o. tanuló 10 K jutalomban részesült egész évi működésük méltánylásául. Könyvjutalomban részesültek: A nm. vallás- és közokt. minisztérium ajándékából Metzger Ferenc 3. A (Károly Ignác, Ahitat könyve), Schneemann János 6. o. t. (Fröhle Vilmos, Napkeletről), Laubhaimer Ervin 8. o. t. (Taubcr Gyula, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt), Milosits Károly főgimn. tanár ajándékából Nagy Győző 5. o. t. a magyar nyelvben tanusitott buzgalmáért (Beniczky Gyula költeményei) és Eörsi István 6. o. t. (Ferenczy József, Felolvasások az irodalom és művészetek köréből), a gimnáziumi ének- és zenepénztárból a zenében tanusitott szorgalmukért Beck Ferenc 7. o. t. (Csiky, görög-római mithologia), Varga Sándor 7. o. t. (Morvái Gy., a képzőművészetek története) és Laubhaimer Ervin 8. o. t. (Dupanloup, Jézus Krisztus.) 80 Az Orsz. Közegészségi Egyesületnek dr. Fodor József emlékére tett jutalmát (az Egészség c. folyóirat 1910. és folytatólag az 1911. és 1912. évfolyamát) az egészségtan szorgalmas tanulásáért Fehér Miklós 7. o. tanuló kapta. A helybeli izraelita jótékouy nőegylet által fentartott népkonyha 6 szegény tanulót látott el ebéddel a tél folyamán körülbelül 130 korona értékben. A városi tanács 72 tanulónak egészen, 38 tanulónak pedig fele részben engedte el a tandijat 4500 korona értékben. X. Adatok az intézet 1910—11. tanévi történetéhez. Tanári testület. A tanári testület 13 oki. rendes, 1 rendes kath. hittanár és 5 helyettes tanárból áll. Tanit ezen kivül 5 nem kath. vallástanitó és 1 rendes iskolaorvos, egészség-tanár. A tanári testület 25 tagból áll, kik közül 12 kegyes-tanitórendi pap. A kegyes-tanitórend kormánya Farkas Miklós rendes tanárt Veszprémbe helyezte; az eltávozott helyébe pedig Eberhardt Béla rendes tanárt küldötte Veszprémből. A hiányzó rendi tanár helyét jelenleg Milosits Károly világi helyettes tanár tölti be. A kegyes-tanitórend kormánya a város felkérésére ez évben Bérezi János, Dehény József, Orbán Lajos és Vegele Károly világi tanárokat ajánlotta helyettes tanárokul egy évi időtartamra. Az igy megalakult tanári karban nagy változások történtek. És ez természetes is. A párhuzamos osztályokra szükséges tanári állások nincsenek rendszeresítve, hanem a világi helyettes tanárok évről-évre újra kapják a megbízást, s mihelyt megszerzik az oklevelet, végleges állásba óhajtván jutni, az állami alkalmazásért folyamodnak. így történik, hogy okleveles világi helyettes tanáraink ritka kivétellel, pár hónapi, sőt heti működés után eltávoznak iskolánktól, mert állami alkalmazást kaptak. A folyó tanévben meg fokozottabb mértékben mutatkoztak ezen rendezetlenségnek következményei. így szeptember 5-én Pickel Ferenc az erzsébet-városi áll. főgimnáziumba, szeptember 8-án Dehény József a sümegi áll. reáliskolába, október 10-én Bérezi János a lugosi áll. főgimnáziumba nyertek kinevezést; ezen eltávozott tanárok helyét betöltő Dzubay István szeptember 13-tól november 6-ig, Selmeczi Adolf szeptember 12-től november 16 ig működött iskolánknál, mig végre ennyi változás után Cavolloni Sándor, Milosits Károly és Sándor Oszkár világi helyettes tanárok megbízatásával véglegesen megalakulhatott a tanári kar november 17-én. Az iskolai év lefolyása. A tanulók felvétele június 30., julius 1. és 2. továbbá szeptember 1., 2. és 3. napjain történt. A 6 82 beiratást megelőzőleg augusztus 29. és 31-én tartottuk a magán-, felvételi- és javitó vizsgálatokat. A tanév szeptember 4-én ünnepélyes „Veni Sancte"-val nyilott meg; istentisztelet után a teljes számmal összegyűlt ifjúság meghallgatta az iskolai törvények felolvasását és magyarázását. Az előadások szeptember 6-án kezdődtek meg és azonnal megalakultak a gyakorló-iskola, a gyorsiró-kör, az ének- és zenekar. A rendkívüli tárgyak tanítása szeptember 9-én kezdődött. Valláserkölcsi és fegyelmi állapot. A tanítás mindenkor imádsággal kezdődött és végződött. A róm. kath. ifjak a vasárnapi szent misét megelőzőleg szent beszédet hallgattak. Szent misén vett részt az ifjúság: ő Felsége névnapján, Erzsébet királyné halálozási napján, november 19-én és Ferenc királynak, a kegyes tanitórend jótevőjének halála évfordulóján, március 2-án; részt vett az egyházi körmeneteken és az 1911. május 2-án tartott Eucharis-tikus-ünnepélyen. Ezenkívül minden alkalommal, midőn hazánk nagyjairól iskolai ünnepélyen emlékeztünk meg, szent mise előzte meg az ünnepélyt. A szent gyónáshoz és áldozáshoz ötször járult az ifjúság. A más vallású ifjak saját lelkészüktől nyertek vallásukban oktatást és az előirt vallási kötelességüket hittanáruk utasítása szerint végezték. A fegyelmi szabályokat minden tanuló megkapta, ki először lépett intézetünkbe. Az év megnyitása alkalmával az egész ifjúság meghallgatta a tanári kar jelenlétében a fegyelmi szabályok felolvasását, de az alsóbb osztályú tanulóknak az osztályfőnökök ismételten felolvasták és megmagyarázták. Ünnepélyek. Az egyes ünnepélyek alkalmával előzőleg istentiszteletre vonult az ifjúság a tanári kar vezetése mellett. Ünnepélyeink, melyeken az ifjúság bemutatta az énekben és zenében tanúsított szorgalmát és nagy haladását, hazánk nagyjai iránt érzett kegyeletét, a város közönségének érdeklődése mellett folytak le. Örömünnepe volt az 1911. év március 24-ike iskolánknak. Ezen a napon ünnepeltük ugyanis Magyar Gábor urat, a magyar kegyes-tanitórend főnökét, ki tanügyi működésének ötven évét töltötte be. Reggel hálaadó isteni tiszteletet tartottunk, a mikor az ifjúsági ének- és zenekar művésziesen adta elő Seiler Ünnepi miséjét. Jubiláris ünnepélyünk hatásos koncert keretében folyt le a Polgári Egylet nagytermében. Az ifjúságon kivül osztozott örömünkben és megjelent az ünnepélyen Vécsey Zsigmond polgármester úrral a városi tanács és városunk közönsége, mely nagy számban jött leróni tiszteletét és háláját a tanárikar szellemi vezére iránt. Ilyen ünnepélyeink voltak : 1. Az aradi vértanuk emlékére 1910. október 10-én. 1. Gyászdal, Klósztól. Énekelte a főgimnáziumi vegyeskar. 2. Ünnepi 83 beszéd. Mondta Sommer J. 8. o. t. 3. Kuruc nóták. Énekelte a főgimn. énekkar 4. A régi könyv, Váraditól. Előadta Csányi László 8. o. t. 5. A vértanuk szobra. Irta és felolvasta Dénes L. 8. o. t. 6. Az aradi tizenhárom, Palágyitól. Szavalta Győrffy Zoltán 8. o. t. 7. Hertelendi induló. Énekelte a főgimn. vegyeskar. 2. Ifjúsági hangverseny 1911. január 14-én. 1. Nyitány a Granadai éji szállás c. operából. Kreutzertől. Előadta a főgimn. zenekar. 2. A nap a fényes égről. Nápolyi dal. Énekelte a főgimn. vegyeskar. 3. A vén kuruc. Melodráma, Köveskuti Jenőtől. Szavalta Varga Sándor 7. o. t. Zongorán kisérte Halász Pál 8. o. t., harmoniuinon Laubhaimer Ervin 8. o. t., hegedűvel Pataki Kálmán 4. o. t., gordonkával Laubhaimer Alán 8. o. t. 4. Estharangszó, Katzan L.-tól. Előadta a főgimn. zenekar. 5 a), Vándor éji dala, Böttcher /\\.-tól, b) Szülőföldem, Erődi E.-től. Énekelte a főgimn. vegyeskar 6. A műkedvelő fotográfus, Rudnyánszky Gyulától. Előadta Győrffy Zoltán 8. o. t. 7. Madárdal Trauslateurtől. Előadta a főgimn. zenekar. 8. Dalra fel 1 Abt F.-től. Énekelte a főgimn. vegyeskar. 3. Calasanzi Szent József tiszteletére 1911. február 2-án. 1. Nyitány a Zampa c. operából, Heroldtól. Előadta a főgimn. zenekar. 2. Az innisfarei harang, Altenhofer K.-tól. Énekelte a főgimn. énekkar. 3. Calasanzi Sz. József. Csányi László 8. o. t.-tól. Szavalta Fekete Imre 9. o. t. 4. Solo a Trovatore c. operából. Verditől. Gordonkán előadta Laubhaimer Alán 8. o. t., zongorán kisérte Laubhaimer Ervin 8. o. t. 5. O. Páter Parvulorum! Zsass-kowszkytól. Lnekelte a főgimn. énekkar. 6. Calasanzi Sz. József alázatossága. Irta és felolvasta Kováts Antal főgimn. tanár. 7. Kápolna, Kreutzertől. Énekelte a főgimn. énekkar. 8. Potpourri a Fehér asszony c. operából. Boieldieutöl. Előadta a főgimn. zenekar. 9. Az árva karácsonya. Szepessy Lászlótól. Zenéje Erney Józseftől. Szavalta Krompaker Géza 5. o. t. Zongorán kisérte Halász Pál 9. o. t. Az énekszólamokat Pataky Kálmán 4. o. t. és Laubhaimer Oszkár 3. o. t. énekelte. 4. Az 1848-ik évi március 15-iki események emlékére 1911. március 15-én. 1. Toborzó. Énekelte a főgimn. énekkar. 2. Petőfi a Hortobágyon. Váradi A.-tól. Szavalta Petrics László 8. o. t. 3. Szerenád a Tisza-ház előtt. Előadták Pataky Kálmán 4. o. t., Pollák László, 4. o. t., Varga Sándor 7. o. t. és Laubhaimer Alán 8. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondta: Sommer József 8. o. t., az önképzőkör elnöke. 5. Rákóczi-Bercsényi emlékezete. Énekelte a főgimn. énekkar. 6. Vitézi ének, Szávay Gy.-től. Szavalta Nagy Győző 5. o. t. 7. Hertelendy induló. Énekelte a főgimn, énekkar. 5. A magyar kegyes-tanitórend főnökének, Magyar Gábor urnák 50 éves tanügyi működésének jubileumi ünnepén 1911. március 24-én. Délelőtt fél 9 órakor szent mise, melyen a főgimn. ének- és zenekar Szeiler Ünnepi miséjét adta elő. (A dur.) — 1. Ünnepi megnyitó. Mondta Horváth György, főgimn. igazgató. 84 2. Jubileumi nyitány, Webertől. Előadta a főgimn. zenekar. 3. Ünnepi óda. Irta Csányí László 8. o. t., szavalta Samu Lajos 8. o. t. 4. Diadalének a Makkabeus Júdás c. oratóriumból. Händel F.-től. Előadta a főgimn. ének- és zenekar. 5. Fantázia Gounod Faustjából. Előadták Laubhaimer Oszkár 3. o. t. hegedűn, Laub-haimer Alán 8. o. t. gordonkán és Laubhaimer Ervin 8. o. t. zongorán. 6. Magyar Gábor. Ismertette Divényi Gyula, főgimn. tanár. 7. Üdvözlő dal, Kreutzertől. Előadta a főgimn. énekkar. 8. Rákóczi zászlója. Melodráma. Szövege Dr. Prónai A.-tói, zenéjét irta Szent-Gály Gyula. Szavalta Dénes L. Gábor 8. o. t. Kisérték Halász Pál 8. o. t. zongorán, Pataky Kálmán 4. o. t. hegedűn, Laubhaimer Alán 8. o. t. gordonkán s a főgimn. vegyeskar. 9. Isten dicsősége, Beethoventől. Előadta a főgimn. ének- és zenekar. Iskolaorvosi jelentés az 1910 11. tanévről. A tanuló ifjúság egészségi állapota a lefolyt tanévben állandóan kedvezőnek mondható. A téli és kora tavaszi időszakban fordultak ugyan elő tömegesebb távolmaradások az előadásokról betegségi okokból, azonban ezen betegségek nem voltak egyebek, mint a légzőszervek könnyebb hurutos bántalmai. Tüdő-gümőkórban egy tanulónk fekszik már három hónap óta súlyos betegen. A VII. és VIII. osztály növendékei közül azok, akik előzetes iskolaorvosi megvizsgálás után alkalmasaknak találtattak, részt vettek a katonai fegyvergyakorlatokban. Az iskolai év elején megvizsgáltattak mindazok a tanulók, a kik valamely testi hiba, vagy fogyatkozás miatt a torna és finomabb kivitelű rajzolások alól kérelmezték a felmentéseiket. E vizsgálatból kifolyólag mindazok a tanulók, a kiknek egészségi állapota ezt ugy kivánta, a kért felmentésben részesültek. A tanulók hivatalos szemvizsgálata két izben megtartatott. Ragadós szembetegség, avagy lényegesebb baleset egy esetben sem fordult elő. Az iskola-épület összes helyiségeinek tisztántartására, jóllehet mindenkor a legnagyobb gond fordíttatott, mégis igen sok, közegészség ellen vétő hibát kell e helyen megemlítenem, melyek nem is a felügyelet hiányának, mint inkább a céljainak meg nem felelő kaszárnyából iskolává alakult épületnek — illetőleg a teljesen már rossz iskola-berendezéseknek tulajdonithatók 1 Igazán a legnagyobb megütközéssel kell megemlítenem, hogy a legtöbb osztályban még 48 előtt készült padok vannak, amelyek nemcsak hogy már annyira el vannak kopva és faragva, hogy azokon irni valóságos kínszenvedés, hanem akárhányon még az ülés is kényelmetlen. Az illemhelyek kritikán aluliak. A test ápolása, valamint a tisztaság iránt az intézet növendékei fejlett érzéket tanúsítottak. 85 A vidéki tanulók részére szállások magánházakban az igazgatóság tudtával voltak felfogadhatók. Az egészségtant a Vll-ik osztály tanulói igen jó eredménynyel hallgatták. Dr. Fodor Aladár, iskola-orvos és egészségtan-tanár. Lövésztanfolyam. Intézetünk kebelében már a mult évben életbeléptetett katonai lövészkiképzést a helybeli m. kir. 20. honvéd gyalogezred parancsnokság szives támogatásával és a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisztérium engedélyével a „lövésztanfolyam" felállításával az idén is folytattuk és fokozatosan tovább fejlesztettük. A tanfolyam 54 hallgatója az iskolai osztály beosztás lehető megtartásával egy három szakaszos katonai századot képezett, melynél az altiszti helyeket a már tavaly kiképzésben részesült ügyesebb tanulókkal töltöttük be, kik egyúttal az idén belépett újoncoknak segédoktatói is voltak. A belszolgálatot a századnál Grünfeld Béla mint szolgálatvezető őrmester vezette, kit a kiképzési napokon egy-egy tanuló mint napos tizedes, illetve ügyeleti őrvezető támogatott. A lövésztanfolyam kiképzését Lauschmann Jenő százados ur vezette a hozzá beosztott Matolcsy Elek hadnagy ur több honvéd altiszt közreműködésével, intézetünk részéről pedig a segédoktatást László József tornatanár végezte. A kiképzés, melyhez a szombat délutánok állottak rendelkezésre, a 20. honvéd gyalogezred parancsnoksága és az intézeti igazgatóság által közös egyetértéssel megállapított terv szerint, felölelte: gyakorlatilag a gyutacslövést és az éles tölténnyel való lövést, a célzás gyakorlatát, testedző gyakorlatokat a katonai tornautasitás szerint, a csapat csinos és ügyes fellépésében okvetlen szükséges zártrendü katonai gyakorlatokat, a század belszolgálatát, a fegyverek, géppuskák, katonai telefon és távjelzés ismertetését, a katonai fegyver hatóképességének bemutatását; elméletileg pedig a tanulók a védtörvényből, a katonai szervezetből vázlatos ismertetést, az általános érdekű katonai kérdésekről pedig tájékozást és felvilágosítást nyertek. A lőkiképzésnél a tanulók először 100 gyutacslövést tettek, és azon tanulók, kik a gyutacslövésnél 45% találatot értek el, II. osztályú lövésszé való kinevezés mellett az éles lövéshez bocsáj-tattak. Az éles lövésnél pedig azok, akik 50°/0 találatot értek el, I. osztályú lövészekké lettek. Megkülönböztető jelvényül mindkét osztálybeli lövészek más-más jelvényt kaptak. Az 54 tanuló közül 16 bocsájtatott az éles lövéshez és ezekből lettek I. osztályú lövészek. Az I. és II. osztályú lövészekkel 1911. junius 5-én nyilvános dijlövészetet rendeztünk. Ezen dijlövészeten megjelent a helybeli honvéd tisztikarral Seide Rezső honvéd ezredes, Biffl Ferenc, Erőssy Oszkár és Lederer Miksa őrnagyok és több érdeklődő ur. 86 A kitűzött dijak a következők voltak: 5 drb. lövész érem (adományozta a m. kir. honvédelmi minisztérium) és 7 drb. zsebóra. Ezen dijak beszerzését Nagykanizsa város, a helybeli honvédtisztikar, a tornaegyesület, Lauschmann Jenő százados, Király Sándor városi mérnök és Horváth György igazgató urak áldozatkészsége tette lehetővé. Á tanulókkal elért eredmény az oktatók példás és szakszerű kiképzési módját dicséri, mellyel egy nékik szokatlan kiképzési anyagba katonai szellemet sikerült oltani és a testi ügyesség fejlesztésén kivül megalapozni és az élet követelte fegyelemérzést és rendszeretetet megszilárdítani. Ezen az alapon haladva a tanulók élénk és folytonosan növekvő érdeklődéssel kisérték a lövésztanfolyam minden előadását. Nemes versengés idejévé lett a lövészeti óra, melyen az immár ismert és megbecsült puskával kitartó lelkesedéssel törekedtek a tanulók az egyéni lőügyesség fokozására. A gyakorlatokhoz használt Werndl-féle puska a testedzés szempontjából bizonyult hasznosnak. A testi erő és ügyesség nagy fokban fejlődött. Örömmel tapasztaltuk a katonás testtartást, a biztos, határozott fellépést. Az iskolai év végén pedig nyugodt öntudattal bocsátottuk el végzett ¡íjainkat, mert a tanfolyam célját elérte; hallgatói majdan megfelelő katonai előképzettséggel kezdhetik meg szolgálatukat sikerült. Meleg érdeklődéssel kisérték tanulóink katonás kiképzését a város közönsége, de főképen az elhunyt ezredparancsnok méltóságos nagyváradi Horváth Dénes és utóda Seide Rezső ezredes urak. Előbbi elhunyta feletti mély gyászának a lövésztanfolyam a gyászmenetben testületi kivonulásával adott kifejezést. Kedves kötelességet teljesítünk, midőn méltóságos Seide Rezső ezredes urnák segítő jóindulatáért. Lauschmann Jenő százados és Matolcsy Elek hadnagy uraknak a szeretetteljes oktatásért, melyet egész éven át lankadatlan buzgalommal tanúsítottak, hálánkat és köszönetünket fejezzük ki. Rajzkiállitásunk. Intézetünk junius hó 15-étől 21-ig rajz-kiállítást rendezett, melyen minden tanuló részt vett. A kötelező iskolai rajzokon kivül szerepeltek ott a szabadkézirajzi tanfolyamon készített olajtanulmányok, vizfestmények, iparművészeti tervezések (könyvtábla és tányér), agyagdombormüvek és fényképfelvételek. A munkásságnak ezen sokfélesége minden tanuló érdeklődését az egész tanév folyamán letudta kötni s mindenkit az egyéniségének megfelelő munkakörhöz juttatott. Különösen említésre méltók az órán kivül készített szines tcrmészettanulmányok a szabadban, mely festményeken sok érdekes felfogás mutatkozik. A szabadtermészetbeni tanulmányozást azonban a görögpótló órában a rajztanár vezetése mellett is kultiválták s így természetlátásuk élesedett és természetfelfogásuk antisztikussá vált. » 87 Nagyon jótékonyan hatott az ifjúság munkakedvére a közönség nagy érdeklődése s az ott együttesen kedvezőbben érvényesülő nagy anyag művészi nivója. Az áldozatkészség sem maradt el a közönség részéről, (apró belépti dijak és felülfizetések alakjában) mely jövedelmet a jövő tanév folyamán kiváló előmenetelü rajzolók jutalmazására szándékozunk fordítani. Hivatalos látogatás. Nagyságos és főtiszt. Váradi Károly, kegyestanitórendi pap, tanker. kir. főigazgató 1910. november 16 22. napjain végezte hivatalos látogatását. Látogatása befejeztével november 22-én a tanári karral tanácskozást tartott, amikor is ezen látogatása alkalmával szerzett tapasztalatait közölte a testület tagjaival. Iskolánk testgyakorlatának megfigyelésére a nm. vallás- és közokt. minisztérium dr. Schuschny Henrik iskola-orvost és egészségtan-tanárt küldötte ki tornafelügyelői minőségben. Ezen hivatalos látogatás 1911. április 20-án volt. A látogatás befejeztével tartott tanácskozmányon a tanári kar tudomást nyert a megfigyelés eredményéről, a jegyzőkönyv pedig fefterjesztetett a nm. vallás* és közokt. minisztériumhoz. A tanári testület társadalmi és közmüvelédési működése. Cavalloni Sándor tanár, tartotta az ünnepi beszédet március 15-én az irod. és művészeti kör ünnepélyén. Divényi Gyula tanár, ismertette Magyar Gábor piárista rendfőnök pedagógiai működését a jubileumi ünnepen és az ezen évi Értesitőnkben. Eberhardt Béla tanár előadást tartott a 20. honvéd gyalogezred legénységének a pénzről és értékéről cimmel. Hársing István tanár, felolvasott A régi magyar vendéglátás cimmel a kath. legényegyletben. Horváth György igazgató, Nagykanizsa város képviselőtestületének választott tagja, a nagykanizsai kath. legényegyletnek, az irod. és müv. körnek, a templomépitő bizottságnak elnöke, az áll. elemi és polg. iskolák gondnokságának tagja. Kováts Antal tanár, felolvasást tartott az ifjúsági estélyen Kalasanti szent József alázatossága cimmel és a jelen hrtesitőben gróf Listius László, a színlelés költője. László József tanár, a nagykanizsai tornaegylet művezetője. Lukács József tanár, a kath. legényegylet alelnöke, előadást tartott a kath. legényegyletben Konstantinápoly műkincsei, március 15-ikének jelentősége; az irod. és müv. körben Granada műemlékei (vetített képekkel) cimmel. Pfeifer P. Elek tanár, a nagykanizsai kereszt, jótékony nőegylet titkára, felolvasott az irod. és müv. körben A festészet klasszikusai (vetített képekkel) cimmel Magyarország c. napilapban cikket irt: Ifjabb Teniers Dávidról. 88 Sáfrány Károly tanár A csendes emberek cimmel olvasott fel az irod. és müv. körben. Mária-Kongregácio. A vallásos szellem ápolására nagyban befolyt a főgimnázium róm. kath. ifjaiból alakult Mária-Kongregáció, mely szept. 8-án tartotta alakuló gyűlését Lukács József tanár vezetése alatt. Az előző évi működés méltatása s az újonnan megindult munkálkodás céljának kitűzése után a tisztviselők választását ejtették meg. Itt prefektussá Kálovits Ferenc 8. o. t. választották meg első sorban. A választás további folyamán a bizalom még a következőket emelte a tisztviselők sorába: Mezgár.Ferencet (titkár) 8. o. t., Samu Lajost 8. o. t., Schultheisz Lászlót 8. o. t., Fekete Imrét 8. o. t. (főkonzultorok), Miklóssy Sándort 7. o. t., Gál Józsefet 7. o. t., Löke Endrét 6. o. t., Radics Kálmánt 6. o. t., Krompaker Gézát 5. o. t., Schneider Józsefet 5. o. t., Sebestyén Gyulát 4. o. t„ Steinauer Józsefet 4. o. t., Metzger Ferencet 3. o. t. (konzultorok). Pénztáros Szabó István 8. o. t. lett, mig sekrestyésnek Rácz Istvánt 7. o. t. választották meg. Célunk a legideálisabb volt: a vallásos buzgóság fejlesztése, a kath. hitvédelmi munkák ismertetése, a hit tényezőinek gyakorlati megvédése, a hittan magyarázása, az erkölcsi élet szabályozása, Magyarország Nagyasszonyának tisztelete, Sz. Imre erényeinek követése és megvalósítása s az igaz alapokon nyugvó, buzgó hazafiság erősítése. A tiszta és igaz életre vállalkoztunk, az Igazság és Elet hívó szavára figyeltünk. A felebaráti szeretetnek az ápolása, egymás tanítása és javítása volt az a cél, a mely bennünket a Szeplőtlen Szűz zászlaja alá sorakoztatott. Lelkesedéssel csatlakoztunk Magyarország kath. ifjainak táborához, hogy a gyűlölködés és széthúzás szellemének megtörésén fáradozzunk s a helyett a kölcsönös megértés és szeretet megteremtésén munkálkodjunk. Apraja-nagyja egyforma buzgósággal törekedtünk arra, hogy az élet küzdelmeire biztos erkölcsi alapot szerezzünk A kitűzött célt kéthetenkint tartott gyűléseinken valósítottuk meg. A 16 gyűlésnek gazdag és változatos műsora elég bizonyítékkal szolgál arra, hogy nem muló fellobbanás volt elhatározásunk, hanem komoly szándék, mely férfi életünkre is kisérni fog bennünket. Az igaz kongregánista eszméje hatotta át szivünket és az ünnepélyes felvételek alkalmával (dec. 8., márc. 25.) egy szivvel és lélekkel ujitottuk meg jó szándékunkat a nyilvánosság előtt, hogy hitünket el nem hagyjuk, hogy a hamis jelszavak táborába nem sorakozunk, hanem megmaradunk magyar őseink vallásos és hazafias buzgóságában s attól soha el nem tántorodunk. Az alsó osztályosok egyszerű, a felsőbb osztályoknak mélyen átérzett szavalatai mindig örömmel töltötték el lelkünket. Hiszen az ilyen pillanatban egy sziv és értelem voltunk: az Istennek hatalmát dicsőítő és elismerő emberiség egy ifjú hajtása. Nem maradtunk el sohasem onnan, ha szivünk s lelkünk vonzott, hol az Ut, Igazság és Élet lakik. Vallásos ájiitattal kerestük 89 fel a templomot október vasárnapjainak délutánjain is, hogy a vett jókért hálálkodjunk az egek Urának. Könyvtárunk erősen gyarapodott e tanévben. Szeretettel kell megemlékeznünk még azokról is, kik távolból sem feledkeztek meg rólunk s nem egy tanulságos felolvasással örvendeztettek meg bennünket, mint Schultz Gábor pécsi és Mezgár Lajos budapesti theologus. Hallottaink lelki üdvéért sz. miseáldozatot mutattunk be. A kegyelet folytonosan felujitja előttünk alakjaikat s egyek vagyunk velük haláluk után is lelkileg. Kongregációnk ez évben is több nemes szivü adományozóra talált. így segítették adományaikkal Riegl Sándor érettségi elnök, jezsuita áldozó pap K. 23"34, Kaufmann Lajos takarékpénztári tisztviselő K. 10. , Mezgár Lajos és Scholtz Gábor theologusok. 10 és 25 éves találkozó. Iskolánk azon volt növendékei, kik az érettségi vizsgálat kiállása után kiléptek az élet küzdőterére, mind gyakrabban megemlékeznek életük ezen nevezetes fordulópontjáról. így 10 éves találkozóra jöttek össze 1911. junius 4-én: Bartos Gyula főerdész Hátszeg, Bér Jenő gépészmérnök Alsó-lendva, dr. Darás László ügyvédjelölt Nagykanizsa, dr. Gärtner Antal ügyvéd, törvényszéki jegyző Nagykanizsa, dr. Hoch Oszkár ügyvédjelölt Nagykanizsa, Kelemen György körjegyző Nagylengyel, Keömives Ferenc bíztositásí tisztviselő Nagykanizsa, Külley János földbirtokos Gógánfa, Németh György posta- és távirdatiszt Nagykanizsa, Táncos Kálmán káplán Zalaszántó, Tripanner Jenő banktisztviselő Pécs, Zimmermann Gusztáv gimnáziumi tanár Keszthely, Winkler Ferenc posta- és távirdatiszt Eszék. Hozzájuk csatlakozott a volt iskolatársak közül még Bogenrieder Károly nagyvendéglős Nagykanizsa és Vidos István magántisztviselő Nagykanizsa. 1911. junius 19-én iskolánknak 25 év előtt érettségizett volt növendékei adtak egymásnak találkozót, kiknek nagyrésze igen tekintélyes állást vivott ki magának: dr. Biedl Arthur a wieni egyetemen a kórtan tanára, dr. Csury Jenő miniszteri osztálytanácsos, a m. kir. postatakarékpénztár aligazgatója, Budapest, Baltás Béla m. kir. államvasuti ellenőr Budapest, ujnépi Elek Ernő földbirtokos Nagykanizsa, Friedl Jenő államvasuti erdészmérnök Zágráb, Havas Imre déli vasúti főmérnök Szombathely, Martincsevics István körjegyző Zalabér, dr. Hajós Kálmán ügyvéd, orsz. képviselő Budapest, dr. Buchberger József műszaki tanácsos Budapest, dr. Pollák Ernő orvos Nagykanizsa, Rácz István körjegyző Cseszt-reg, dr. Hölzer József járásorvos Balatonfüred, Schertz Géza gyáros Nagykanizsa, dr. Tamás János ügyvéd Perlak, Zechmeister Viktor plébános Kemenesfa és Vucsák György főadóellenőr Sopron. Megható szeretettel és hálával emlékezett meg mindkét társaság iskolánkról és volt tanáraikról; az utóbbi társaság összejövetelét még azáltal is emlékezetessé tette, hogy egykori tanáruk, 90 Hám József kegyesrendi pap nevére egy 500 koronás alapítványt létesítettek a szegénysorsu tanulók jutalmazására. A tanévet záró vizsgálatok. A 8. osztály évvégi vizsgálatait május 8., 11., 13. és 15., az 1—7. osztályét pedig junius 16- 24. napjain tartottuk. A róm. kath. tanulók vallástani vizsgálatán nagys. és főtiszt. Rosos István murakereszturi apát ur, mint püspöki biztos elnökölt. Az érettségi Írásbeli vizsgálatok május 17., 18. és 19-én, a szóbeliek pedig junius 12., 13. és 14. napján voltak Riegl Sándor, a kalocsai érseki főgimnázium igazgatójának elnöklete alatt. A magánvizsgálatokat május 8. és 9., továbbá junius 16—17. napjain tartottuk. A tanévet junius 29-én ünnepélyes „Te Deum"-mal fejeztük be. XVIII. Segélyző-Egyesület. A Segélyző-Egyesület Incze István főgimnáziumi tanár felügyelete alatt áll. Az egyesület vagyonát az igazgató őrzi. A Segélyző-Egyesület könyvtárának gondozója Hársing István főgimnáziumi tanár, ki a tanári kar javaslata szerint osztotta ki a tankönyveket a szegény tanulók között. A lefolyt iskolai évben 76 tanuló kapott egy évi használatra 585 darab könyvet 877*50 korona értékben. A folyó tanévben a könyvtár gyarapodása vétel utján 45 darab 91\'24 korona értékben, ajándék utján 30 darab 56"20 kor. értékben. A Segélyző-Egylet bevétele pénzben : Ifjúsági gyűjtés I. A osztály : Jábreczky Sándor 3\'30, Geiszl István 4\'80, Sós Géza 5\'20, Brod Andor 3\'30, Schilhán János 7\'—, Németh István 2\'20, Schlesinger Frigyes 2"80, Steiner Fülöp 2*80, Wehofschitz Nándor 3\'14, Lusztig István 2"—, Zsigmond István 1"—, Holzer Zsigmond 2\' , Müller Imre 2*50, Varga Ödön 1*50, Horváth István 2 80, Dümmerth István 2\'10, Orbán Aladár 3 40, összesen 51 "84 K. I. B oszt. : Rothschild Sándor 9\'20, Hirschler Ferenc 5\' , Zakál Dénes 5\'—, Hajdú Dezső 2\'80, Gutman Károly 5\'50, Singer Imre 2" , Kripác Lajos 5" 10, Sommer Emil 1\'06, Weisz Andor 10" Fischer Rudolf 1\' , Klein Bertalan 1\'20, Farkas György 2\'30, Szabadi Zoltán 1\'30, Kálec József —"50, Schlesinger István -\'50, összesen 52\'46 K. II. A oszt. : Dénes Gyula 16*40, Reininger Károly 6"—, Fábián Lajos 3\' , Fischer Lajos 5\'40, Grünhut Elemér 6\'80, Meider József 16\' , Heimler István 9\'42, Frk Ferenc 3\'30, Rözge Lajos 1 08, Grünbaum Béla 3\' , Philipp László 7\'90, Neu Pál 7 40, Freislinger Ágoston 3\'50, Nyul Dezső 1\'50, Alstádter József — 30, összesen 91"— K. 11. B oszt. : Bettlheim Károly 3\'40, Dómján Lajos 1"12, Hám László 1 "04, Kertész Lajos 2\'60, Kemény Győző 5" 10, Kohn Ernő 4\'20, Blumenschein Ferenc 3\'—, Schertz Albert 30\'70, Schwarcz Pál 2\'—, Tukra László 0\'68, összesen 53\'84 K. 92 III. B oszt.: Fürst Zoltán 10\'20, Fischer János 19\'34, összesen 29-54 K. IV. oszt.: Haba József 7\'—, Mágics Jenő 3\'80, Sebestyén Gyula 2\'60, Szabó János 1"—, összesen 14\'40 K. V. oszt.: Bosnyák Andor 15"—, összesen 15— K. VI. oszt.: Eörsi István 4" , Löké Endre 25\' -, Mátay Gábor 1"70, összesen 30\'70 K. VII. oszt.: Berger József 12—, Miklós László 1" 10, Spiegler Árpád \'20, összesen 13 30 K. Az összes ifjúsági gyűjtés 352\'08 korona. Az egyesület céljaira a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár 20 koronát, Eberhardt Béla, Kováts Antal és Mészáros József kegyesrendi tanárok mindegyik 17\'59 koronát adományozott, az ifjúsági hangverseny jövedelméből pedig 200 korona adatott az egyletnek. Ruhára kiadatott 802\'30 korona; ezen összegen 14 télikabát, 21 teljes öltözet és 11 pár cipő vásároltatott. Három tanuló 29\'90 koronát kapott a beiratási dij fedezésére. Az egyesület vagyona. Pénztári álladék az 1909—10. tanév végén: A Nagykanizsai Takarékpénztár 27464. számú betétkönyvében 1909. december 31-én — — 7609\'94 kor. A Délzalai Takerékpénztár 11125. számú betétkönyvében 1910. január 1-én — — — 8859\'63 kor. A Délzalai Takarékpénztár 13108. számú betétkönyvében 1910. junius 21-én — — — 1342\'43 kor. összesen 17812\' kor. Az 1910—11. tanév forgalma : Bevétel: Ifjúsági gyűjtés — — — — — 352\'08 kor. Adomány — — — — — — 72\'77 „ Ifjúsági hangverseny jövedelméből — — 200\'— „ összesen 624 85 kor. Kiadás: Ruhára _—___ — — 802 30 kor. Tankönyvekre — — — — — — 91\'24 „ Készpénzben — — — — — — 29\'90 „ Postára _____ — 1\'12 „ összesen 924\'56 kor" 93 A 299*71 korona tulkiadás kivétetett a Délzalai Takarékpénztár 13108. számú betétkönyvéből 1911. junius 19-én. Alladék az 1911. tanév végén. A nagykanizsai Takarékpénztár 27464. számú betétkönyvében 1910. december 31-én — — — 7956*21 K. A Délzalai Takarékpénztár 11125. számú betétkönyvében 1910. december 31-én — — —\' 9262*75 K. A Délzalai Takarékpénztár 13108. számú betétkönyvében 1911. junius 19-én — — — — 1111*86 K. összesen 18330*82 K. XVIII. Könyvtárak. Tanári könyvtár. Ajándék: Vallás- és közokt. minisztérium: A magyar Uni-versity Extension és előkészítő intézményeinek évkönyve az 1807/8. évről, Vári Rezső, A classika philologia encyclopediája, Magyarország- közoktatási ügye 1909. évben, Kain, Magyarország, Jelentés az országos tanári nyugdij- és gyámintézet 1909. évi állapotáról. Kalocsai érseki kath. főgimnázium : A kalocsai kollégium ötvenéve. Szerző : Lissák Jenő, A számtoló kézikönyve. Dick. Walther, Eine Schulreise nach Morgen, Menschendörfer Heinrich von Kleist des Prosaschriftsteller. Fenyves Ferenc. L\'histoire courte de la meteorologie en Hongrie. Tanulmány a positivismus tudomány hierarchiájáról. A differenciál és integrál számitás elemei. A sarki fény, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Wellisch Béla: Lauringer Ernő. Közintézményeink történeti fejlődése. Bálint Károly, Történelmi helynevek és mükifejezések szótára. Vétel: Muther, Geschichte der Maierei. Arany János összes művei, Rudnyánszky B., Magyar családi élet és háztartás a XVI. és XVII. században. Klasszikus regény tár XI. csoport. Gaugusch, Das Rechstinstitut der Papstwahl. Műveltség könyvtára II. sor. 2. sz. Szinnyei, Magyar nyelvhasonlítás. Szinnyei J., Magyar írók 120—124. Művészeti könyvtár: Ohquist, A finn művészet. Jókai, Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob, Uj földesúr, Szegény gazdagok, A régi jó táblabirák, Kőszívű ember fiai, Politikai, divatok, Az elátkozott család, Egy az isten, Fekete gyémántok, És mégis mozog a föld, Aranyember, A jövő század regénye, Rab Ráby, A barátfalvi levita, Az élet komédiásai. Népvilág, A három márványfej, A lélekidomár, A lőcsei fehér asszony, Sárga rózsa, Szeretve mind a vérpadig. Fráter György, Tengerszemű hölgy Hétköznapok, Erdély aranykora Török világ Magyarországon, Enyém, tied, övé. Veszely, A modern paedagogia utjai. R. Kiss István, Az utolsó nemesi felkelés. Földes Béla, A socializmus. Hornyánszky 95 Gyula, A görög felvilágosodás tudománya. Berzeviczy Albert, A tájképfestés a XVII. században, Platz B., Természettudomány és Igazság. Lukcsics József, A Galilei kérdés. Zubriczky A., Párhuzamok a kereszténység és más vallások között. Schütz A., Krisztus jelenléte az Oltári szentségben. Fehrenreich, Görögország középiskolái. Váradi Károly, A székesfehérvári tankerület második igazgatói értekezletének jegyzőkönyve. Az orsz. magy. képzőműv. társaság, Téli kiállítás, 1 avaszi kiállítás. M. tud. akad., Magyar történelmi emlékek. I. oszt. okmánytár 35. kötet. Folyóiratok. Vétel; Földrajzi Közlemények, Budapesti Szemle, Kath. Szemle, Egyetemes Philol. Közlöny, Természettudományi Közlöny, Irodalomtörténeti Közlemények, Magyar Nyelvőr, Orsz. Középisk. Tanáregyleti Közlöny, Századok, Magyar Iparművészet. Katonai nevelés, Művészet, Hittudományi Folyóirat, Mathem. Értesítő, Nyelvtudományi Közlemények, Mathem. és természettud. Közlemények, Mathem. és természettud. Értesítő, Értekezések a nyelv- és széptud. köréből, Értekezések a társ. tud. köréből, Értek, a bölcseleti tudomány köréből, Ertek, a történeti tud. köréből, Emlékbeszédek a m. tud. akad. elhunyt tagjai fölött. Ajándék: Vallás- és közokt. minisztérium, Jó egészség, Magyar nyelv, Herkules. Ifjúsági nagyobb könyvtár. Ajándék. A főgimnáziumi gyakorló iskolától : L\'Illustration Moderne Kunst, Illustrierte Zeitung, Élet, Vasárnapi Újság, Uj Idők, Művészet, Magyar iparművészet és az L\'Illustration 18 darab drámai és regénymelléklete, Kussinszky Arnold ur ajándékából 10 drb. Studiosus Joviális Redivivus ; Csizmadia Vilma urnő ajándékából : Bácskay Emil : A világpusztító regény, Sölétormos Gy. : Lelki sebek ; Scott Walter : Durvard Quentin, Hock János : Rá-kóczyné ; Dr. Erődi B. : A török küldöttség emlékkönyve ; Dr. Buza Sándor : A Megváltó ; Jókai Mór : Dekameron I—VI. kötet. Összesen 29 mű 46 kötetben 76 korona értékben. Vétel : Br. Kemény Zs., Tanulmányok I—III. k. ; Lessing, Bölcs Náthán ; Szitnyai, Levelek egy tanuló ifjúhoz ; Tóth, A falu rossza ; Turgenyev, Egy vadász iratai ; Corneille, Cid ; Jókai, Egy magyar nábob, Szomorú napok, Erdély aranykora, Fekete gyémántok ; Gyulai, A vén szinész, Vörösmarty életrajza 4 példány ; Katona, Bánk-bánja 2 példány ; Jósika, Abafi ; Churck, Egy római ifjú kalandjai ; Verne, A rejtelmes sziget ; Uj Idők 1907. I. k. ; Császár, Ányos Pál versei ; Eliot, A raveloi takács ; Imre S., A népköltészetről ; RiedI, A magy. irod. főirányai ; Bérezi, A gyógyult seb ; Legouve, Leányaink és fiaink ; Donászy, Buda hőse ; Halász, Gondolatok az „Ember tragédiájából" ; Pasteiner, Római 96 világ ; Petiscus, Az Olympus ; Bánó, Bolyongásaim Amerikában ; Slatin Rudolf pasa, Tüzzel-vassal I—II. k.; Tóth, Magyar ritkaságok ; Verseghy Ferenc, Gróf Kaczaifalvi László; Jósika, Az utolsó Báthori I—II. k.; Eötvös, A falu Jegyzője I—II. k.; Zalamegyei almanach; Badics Ferenc; Fáy András ; Magyar Helikon I. k.; Tissandier G., A tudomány vértanúi; Műveltség könyvtára VI. k. A társadalom. Összesen 52 munka 67 kötetben 168 korona 30 fillér értékben. A könyvek bekötéséért és javításáért kiadás 86 K 12 f. Az ifjúsági nagyobb könyvtár ez évi gyarapodása összesen 81 munka 113 kötetben 244 kor. 30 fillér értékben. Ifjúsági kisebb könyvtár. A kisebb ifjúsági könyvtár a következő művekkel gyarapodott : Ajándék. Csizmadia Vilma urnő, Radó V., Ujváry Miklós, a Magyar Robinson, Földes Géza, A burok magyar vitéze, Tábori Róbert, Magyar vitézek Párisban, Abonyi Árpád, Miklós vitéz, Benedek Elek, Hazánk története 5 munka 5 kötet 5 korona. Vétel: Church, Római élet Ciceró korában, Hevesi, Jelki András kalandjai, Christián, Kolumbus Kristóf, Szterényi, Természettud. olvasmányok, Tomtit, Száz kísérlete, Tömörkény, Fer-geteg János, Cervantes Radó, Don Quijote, Vámbéri, Középázsiai utazása, Radó V., Magyar népmondák, Uckermann, Mulatságos elbeszélések 15 munka, 19 kötetben 49 korona 60 fillér értékben. Összes gyarapodás 20 munka 24 kötet 54 K 60 fillér értékben. Kötésre 82 K 10 fillér fordittatott. XIII. Szertárak. Természetrajzi szertár. Vétel utján szereztettek: Keller, Őskori állatok nagy rekonstruált fali képei, 6 szinnyomatu tábla 136X102 cm. nagyságban; Zittel Haushofer-féle őslénytani és földtani faliképek és földtani tájképek 40., 54., 57., 69., 60. számú; Schreiber-féle anatómiai faliképek 4 nagy szinnyomatu tábla 156X55 cm., Fiedler—Hoele-mann-féle anatómiai faliképek, 6 szinnyomatu tábla 91X65 cm., szétszedhető emberi szem-modell; kar izommodell kézzel, szétszedhető, természetes nagyságban; lábszár izom-modell lábfejjel, természetes nagyságban, szétszedhető. Földrajzi szertár. Vétel: Kogutovicz, Magyarország politikai fali térképe (2 példány), Magyarország hegy- és vizrajzi térképe (2 példány), Ázsia fali térképe, Áfrika fali térképe. Rajzszertár. Vétel: Várdai, Magyar diszitmények. Seemann, Die Maierei der altén Meister 5 füzet (25 kép). Vegytani laboratórium. Vétel: Bunsen és Pettenkoffer-féle abszorpciós csövek; centri-fugagép négy meghatározáshoz; Peligot-féle chlorcalciumcsövek és tornyok; Berthold-féle benzin fuvólámpa vasállványon; Kipp— Wartha-féle gázfejlesztő készülék; lombikok, retorták és golyós csövek jénai üvegből; küllég-, belső-, laboratóriumi és demonstrációs hőmérők; gyémánt üvegvágásra; manomet\'er; méregszivornyák; Allembic—Sallerson-féle alkohol % meghatározó készülék; Griffin-féle olvasztó kemence; tégelyhevitő kemence; olvasztó tégelyek. 7 98 Ének- és zeneszertár. Ajándék : Szerzők, Kontur és Késmárszky Árpád, Ünnepi daloskönyv, Homonnay Ferenc, Magyar király-himnusz. Vétel : Herold, Zampa, Mendelsohn, Sommernachtstraum, Kreutzer, Granadai éji Szállás, Wallace, Maritana, Nyitányok zenekarra, 2 és 4 kezes zongorára, Szepessy, Az árva karácsonya szólamokkal (2 példány), Wéber, Jubel nyitány szólamokkal, Bethoven, Isten dicsősége vonós és fúvós zenekarra, Mettenleiter, Missa votiva solemnis szólamokkal ének- és zenekarra, Arany, Falu végén kurta korcsma, énekkarra szólamokkal, Translateur, Wiener Zugzögel zenekarra, Köveskuti, Vén kuruc, melodráma. Zanger, Remekírók I—II. kötet. Moskovszki, Guitár. Klanirettiskola. Hangverseny fuvola. Brácsa vonóval. Nagybőgő. Oboé. Oboéiskola. Egy darab kottatartó. Öt karosszék. rwi •• ■ r I mm fii • • • r Tortenelmi es filogiai szertar. Ajándék : Vallás- és közoktatásügyi minisztérium, Egy Marx-és Mérei-féle vetitőgép, villanylámpával. Vétel : Lehman, Művelődéstört, képek : Harcjáték. Várostrom. Egy középkori város. Zárdaudvar. Tábori élet a 30 éves háborúból. XIV. Lajos korából. Szt.-galleni kolostor. Cölöpépitmény. Népáldozat. A könyvnyomdászat feltalálásához. A germánok megtérése. Mesterré r avatás. Hűbéres hűbéradása. Schreider Epitőstilek : Egyiptomi stil. Görög stil. Római stil. Ókeresztény stil. Bizánci, módstil. Román stil. Gót stil. Renaissance stil. Barokk stil. Rokokó stil. Copf- és Empir stil. Újkori vonalvezetés. Természettani szertár. Vétel : 1. Higanyszelence, 2. Centrifugálpálya, 3. Készülék a hajlítási rugalmassághoz, 4. Egye-temes areometer, 5. 1 kg. gummicső (vörös), 6. Homorú gömbtükör, 7. Készülék a hajításhoz, 8. Piezometer légmanometerrel. Tornaszertár. Vétel : Egy századkürt, egy permetező fecskendő. XIV. Rövidítések és jelzések magyarázata. Ág. ev. = ágostai vallású; ref. = református; gör. kath. görög katholikus; gör. kel. = görögkeleti; izr. = izraelita ; ism. = ismétlő ; ö. d. = ösztöndíjas ; f. = fölmentetett ; ahol a név után a kötelezett tárgyakban vallás jelezve nincsen, ott római katholikus értendő. Szám Előmenetel Magaviselet 1 jeles jó 2 jó szabályszerű 3 elégséges kevésbbé szabályszerű 4 elégtelen rossz XV. A tanuló ifjúság érdemsorozata. A rendes és rendkivUIi tantárgyakból. ELSŐ A) OSZTÁLY. 1 Rendes tantárgyak Rk. lant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz Term, rajz Matematika Rajz. geom. Szépirás Tornázás Ének Szabadk. r. Anhoffer József 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Balog György 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1 - Benedek József, ism. 2 2 4 4 4 1 3 3 3 1 3 - Bory Ottó 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 5 Bród Sándor, izr. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 f. l - Dümmerth István 1 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 _ Fischer Elemér 2 2 1 2 1 1 2 2 2 1 2 - Geiszl István 1 2 3 3 3 2 3 3 2 2 2 1 Hacker Ernő, izr. 1 1 2 2 1 1 3 2 2 2 1 _ j 10 Halász Ernő, ág. hitv. ev. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 1 2 _ : Heincz Henrik 2 3 4 4 4 4 4 4 3 2 3 - Hild István 2 3 3 4 3 3 3 2 3 1 3 - Hirsch Imre, izr. 1 2 3 3 3 3 3 4 3 2 3 - Holczer Zsigmond, izr. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 15 Horvát István, izr. 2 2 4 4 3 4 3 4 2 3 2 - Jabreczky Sándor 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 - Kaszap Nagy Dénes ref. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 - Kőbán István 1 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 - Kohn Ödön, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 - 20 Konold Dezső, ág. hitv. ev. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 - Kovács Lajos 1 2 3 4 4 3 3 3 3 3 2 - Kűrschner István, izr. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 - Megyesi József 1 1 2 3 2 1 1 1 1 1 1 - 101 A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rh. tant. | Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz i Term, rajz j Matematika Rajz. geom. Szépírás Tornázás Ének Szabadk. r. Müller Imre, izr. 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 1 25 Németh István 1 1 2 3 1 2 2 3 2 1 1 _ Németh Péter 1 2 4 4 3 2 3 2 3 2 2 Noszlopy Andor, ág. h. ev. 1 3 3 3 3 1 2 3 3 3 3 - Ofenbeck Imre 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 - Orbán Aladár 1 1 3 3 1 3 3 3 3 2 1 1 30 Piroska Jenő 1 2 3 3 1 3 2 2 1 2 1 - Polecz Ferencz 1 2 3 3 3 2 3 3 3 1 2 - Reizner János 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - Ritter János, ism. 2 4 4 4 3 3 4 3 3 1 3 - Sabján László 1 2 3 3 3 2 2 2 2 1 3 - 35 Schilhan János 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 - Schlesinger Frigyes, izr. 2 2 3 3 3 3 2 2 3 1 3 - Sós Géza, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - Steiner Ferenc, izr 1 1 1 2 1 1 2 2 2 2 1 - Steiner Fülöp, izr. 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 - 40 Szöllősy József 1 1 3 3 1 1 2 1 2 2 1 1 Varga Ödön 2 3 3 4 3 2 3 3 3 3 3 - Vojvoda Márton 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 - Wehofschitz Nándor á. h. e. 1 3 3 3 3 1 3 3 2 1 1 - Weinausz Ferenc 1 2 3 3 2 3 3 3 3 2 2 - 45 Weisz Rezső, izr. 1 1 2 2 3 3 1 2 2 2 2 - Zsigmond István 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - Magántanulók : Farkas József - 1 3 3 2 2 2 2 - _ - - Mátay Imre - 2 3 3 3 3 3 3 - - - - Zala György 1 1 1 1 1 2 1 Kimaradt: Lusztig István, izr. Beiratott: 50. Vizsgálatot tett: 49. ELSŐ B) OSZTÁLY. Rendes tantárgyak Rh. tant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz Term, rajz Matematika Rajz. geom. Szépirás Tornázás Ének Szabadk. r. Biba Károly 1 2 3 3 2 1 3 3 2 2 2 1 Boros László, ág. h. ev. 1 2 2 3 3 2 2 1 2 2 2 _ Farkas György 2 1 2 3 2 2 3 3 2 1 3 1 Fischer Rudolf, izr. 1 1 3 3 2 2 3 2 3 1 3 _ 5 Fürst Alajos, izr. Genetheim Lajos 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 _ 2 3 4 4 4 4 4 4 3 2 3 _ Gönczöl János I 1 4 3 3 3 3 3 3 1 3 _ Guttman Károly, izr. ism. 2 2 3 3 3 2 3 3 2 3 3 - Hajdú Dezső 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 2 _ 10 Halász Gyula 1 1 3 2 2 1 3 3 2 2 2 _ Halász Pál 1 1 2 2 2 1 3 3 2 1 3 _ Hémár János 1 1 2 2 2 1 3 2 2 1 2 _ Hirschler Béla, izr. 1 1 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 Hirschler Ferenc, izr. 1 1 2 2 2 1 2 3 2 2 2 2 15 Huchthausen Lajos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Incze Pál 1 2 3 3 3 1 3 3 2 2 2 _ Kálecz József 1 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 Kánnár József 1 2 2 2 1 1 2 2 1 1 2 _ Knortzer György 1 2 3 3 2 1 2 3 3 1 1 _ 20 Kósa József, ref. 1 1 1 2 3 1 2 2 1 1 2 _ Kripácz Lajos 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 1 1 2 Lang István, izr. 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 _ Muth Ervin, izr. 2 1 3 3 2 1 3 3 3 2 3 _ Mutschenbacher Edvin 1 1 2 2 2 1 2 2 1 2 2 25 Mutschenbacher Imre 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 2 Muzikár Gyula 1 2 3 3 1 1 3 3 3 2 1 _ Oberster Imre 2 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 _ Pálfy Gyula 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 3 2 Polednák Jenő 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30 Polgár József 2 3 4 4 4 3 4 4 3 1 3 _ Pörcz János 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 _ Puska Péter 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 2 _ Rathmann József 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 _ 35 Rosenberger Béla, izr. 1 1 3 3 3 2 3 3 3 1 3 _ Schlesinger István, izr. 1 1 3 2 3 3 2 2 2 2 2 _ J Schlosser László, ism. 1 3 3 3 3 1 2 2 2 1 3 103 A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rk. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz Term, rajz Matematika Rajz. geom. Szépírás Tornázás Ének Szabadk. r. Singer Imre, izr. 2 2 3 3 3 1 3 3 3 2 3 Sommer Emil, izr. 1 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 - Spiegel Lajos ism. 1 2 3 3 3 1 3 2 3 2 2 - 40 Szabady Zoltán 2 1 2 3 1 1 3 3 2 2 2 - Szálinger József, ism. 1 2 3 4 3 2 2 3 2 1 3 - Tüttő Géza 2 3 4 3 3 3 3 3 3 2 3 - Weisz András, izr. 1 1 2 2 1 2 2 1 2 2 2 - Zakál Dénes 2 1 1 2 2 l 1 1 1 1 1 - 45 Zsiga János 2 3 4 4 4 3 4 4 3 2 3 - Magántanulók : Fáy Ede _ 1 2 2 2 2 3 2 - - - - Kollin Imre, izr. - 1 1 1 1 1 1 1 - - - - Szegedy-Ensch István br. 3 3 3 3 4 3 3 Kimaradt: Klein Bertalan, izr., Rothschild Sándor, izr., Szabó Károly, izr. Beíratott: 51. Vizsgálatot tett: 48. MÁSODIK A) OSZTÁLY. Rendes tantárgyak Rk. tant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz Term, rajz I Matematika Rajz. geom. Szépirás Tornázás Ének Szabadk. r. Altstädter József 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 Banekovich János 2 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 Csere Sándor 1 1 1 1 2 1 2 1 2 2 1 Dezső József 1 1 2 2 2 1 3 3 2 2 _ . 5 Dénes Gyula, izr. 1 1 1 1 1 1 2 1 1 _ 1 Fábián Lajos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 Fischer Lajos, izr. 1 1 1 2 1 2 2 2 2 1 _ 2 Freyslinger rtgoston 1 1 2 2 1 2 2 1 2 1 1 1 Frk Ferenc 1 1 2 2 1 1 1 2 2 1 1 . 10 Grünbaum Béla, izr. 1 3 3 2 3 3 2 3 1 Grünfeld Ferenc, izr. 1 1 1 2 u 1 3 1 2 3 1 Grünhut Elemér, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Halász Ferenc ág-, h. ev. 1 2 2 2 2 2 2 1 3 1 _ 1 Heimler István, izr. 1 1 3 3 2 3 3 3 3 2 _ 2 15 Hirschler Andor, izr. 2 3 4 3 1 3 3 2 1 _ 2 Hrabovszky Zoltán 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 _ Josifovits Tivadar, g. kel. 1 1 3 3 2 3 3 3 2 1 1 2 Kohn Fülöp, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 _ _ Löwenstein László, izr. 1 1 2 2 1 3 2 2 2 2 _ _ 20 Meider József, izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 2 _ 2 Neu Pál, izr. 1 1 2 2 2 1 3 2 3 1 _ 2 , Nyull Dezső 1 3 3 3 3 1 3 3 2 1 _ _ Papp János 1 1 2 2 1 2 2 1 2 2 _ 1 Petrics Sándor 1 1 2 3 1 1 3 3 2 3 2 _ 25 Philipp László, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 Reininger Károly 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 - _ Rözge Lajos 1 2 3 3 3 1 3 3 2 1 2 _ Scholz János 2 1 3 3 3 1 3 2 2 2 1 1 Simon Elek 2 3 3 3 3 3 4 4 3 3 _ _ 30 Somogyi István 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 _ • Soproni Ferenc 1 2 3 3 3 2 3 3 3 2 1 _ Strém Ernő, izr. 1 1 3 3 3 4 3 3 3 2 _ 2 Szabó István 1 1 2 2 1 1 2 2 1 2 1 • Szvetecz József 1 1 2 3 3 2 3 3 3 1 _ 2 35 Taródi József 1 1 2 3 3 3 3 3 3 1 2 Tiszai István 2 3 3 3 3 1 4 3 2 2 _ _ Torma István 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 _ _ Vindis Dénes 2 2 3 4 3 1 3 4 2 1 1 - 105 A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rh. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Földrajz Term, rajz Matematika Rajz. geom. Szépírás Tornázás Ének Szabadk. r. Vitális Zoltán, ág. h. ev. 1 2 2 3 3 1 3 3 3 1 _ 2 40 Weisz Zsigmond, izr. 1 2 3 2 2 1 3 3 3 2 - - Zavilla Akos 1 1 2 2 2 1 3 2 2 1 1 - Magántanulók : Eörsi Mária, izr. _ 1 1 1 1 2 1 2 - _ _ _ Fuss René - 1 1 2 1 2 2 2 - - - - Kimaradt: Nagy József, Török Ferenc. Beíratott 45. Vizsgálatot tett 43. MÁSODIK B) OSZTÁLY. Rendes tantárgyak ük. tan\'. A tanuló neve | Magaviselet | Vallástan Magyar ny. Latin nyelv j Földrajz 1 Term, rajz Matematika Rajz. geom. 1 Szépirás Tornázás Ének Szabadk. r, | Ágoston Rolánd 1 3 3 3 3 1 3 3 2 3 Balaton Ede, izr. 1 1 3 3 3 1 3 3 3 1 1 - Bettlheim Károly, izr. 1 1 2 1 2 1 1 2 2 2 _ 1 Blumenschein Ferenc, izr. 2 1 2 3 3 2 3 3 3 3 _ 2 5 Dobó József, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - Dómján Lajos 1 2 3 3 2 3 2 2 1 2 - Ehrenwald Andor, izr. 2 2 3 3 3 4 3 3 3 2 _ _ Farkas Endre 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 _ Friedrichkeit Ferenc, ism 2 3 3 3 3 1 3 3 1 2 _ 10 Gaszmann Lajos 1 3 3 4 3 3 3 3 1 3 _ 2 Hám László 2 2 2 3 3 1 3 3 1 3 1 _ Horváth Béla 2 1 3 3 1 1 3 2 3 2 2 _ Horváth Sándor 1 2 4 4 3 2 3 4 3 2 _ _ Hubay Kálmán 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 - 15 Kemény Győző 1 1 2 2 2 1 3 2 1 2 - 1 Kertész Lajos, izr. 1 2 3 3 3 1 3 2 3 2 2 Kohn Ernő, izr. 2 2 2 3 3 1 3 3 1 1 _ 2 Krausz Lajos, izr. 1 1 1 2 1 1 1 1 1 fn _ Lopusánszky Károly 1 1 2 2 2 3 3 2 1 3 - 2 20 Markotán Ferenc 1 1 3 3 2 2 3 2 3 2 - Maschanzker László, izr. 2 2 3 3 3 3 4 3 2 3 1 2 Mezei Dénes 1 1 2 3 3 1 3 2 1 2 . . Németh Gyula 1 1 3 3 2 1 3 1 1 2 1 1 Pintér József 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - 25 Schertz Albert, izr. 1 1 1 1 2 2 1 3 1 Itt; - - Schreiber Béla 2 1 3 3 2 1 3 3 3 flT Schvarz Pál, izr. 2 2 3 4 3 3 4 3 3 2 2 Steiner Sándor, izr. 1 1 2 2 1 3 2 3 1 ír _ Strém Géza, izr. 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3 _ 30 Süle Ernő 1 1 1 2 2 2 3 3 1 2 _ _ Szabó Zsigmond 1 1 3 3 3 2 3 2 2 2 - - Szmodics József 1 2 3 3 3 2 3 2 1 1 - - Tamás Károly 1 1 3 3 3 2 3 3 2 1 - - Tellemann Károly, izr. 2 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 - 35 Tóth Péter 1 2 4 4 3 2 4 3 3 2 _ _ Tukora László 1 1 3 3 3 2 4 3 2 2 1 _ Vercz József 2 3 4 4 3 2 4 3 3 2 - 2 107 A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rk. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv | Földrajz Term, rajz Matematika Rajz. geom. Szépírás ! Tornázás Ének Szabadk. r. Zbinyovszky Lajos 1 2 2 3 3 2 3 2 1 1 1 Zsiga Gyula 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 - Magántanulók : 40 Kalamár József _ 1 3 3 1 2 3 3 1 _ - _ Smodiss László - 1 1 1 1 2 2 1 - - - Kimaradt: Horváth József, Matisa József. Beíratott 43. Vizsgálatot tett 41. 108 HARMADIK A) OSZTÁLY. Rendes tantárgyak ReMk. tant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar ny, Latin nyelv Német ny. , Történelem Földrajz Matematika e o u be N \'c? OS ; Tornázás Ének 1 Gyorsírás Szabadk. r. | Zene Ács Béla 2 2 3 2 3 2 3 3 2 Balázs Imre 3 3 4 4 3 3 3 3 3 - - - _ Biach Sándor, izr. 1 1 1 2 1 1 2 2 1 - - 1 _ Bontz Zsolt ref. 2 3 4 3 2 1 3 3 2 - - 1 _ 5 Dolmányos László 1 1 3 3 3 3 3 3 3 f. - - - _ Frank Sándor, izr. 1 1 1 1 1 2 2 2 2 - - 2 _ Frk János 1 2 3 3 3 3 1 2 3 2 - - - _ Fölöp József 1 1 1 2 1 2 2 2 1 - - - _ Hammerschmidt Alfonz 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - 1 _ 10 Helf János 1 3 3 3 3 1 3 3 2 - - - _ Hoffmann Géza, izr. 1 2 3 3 3 3 2 3 3 1 - - - _ Jelinek László 1 1 3 3 3 3 1 4 2 2 1 - - _ Kámán Endre 1 1 2 2 3 1 1 3 3 3 - - - _ Kemény Antal 1 3 3 3 3 1 3 2 1 - - 2 - 115 Kondor Ferenc, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - 1 _ Krompaker József 1 2 3 2 2 1 3 3 1 1 - - - Laubhaimer Oszkár 1 2 3 2 2 3 3 2 1 1 - - 1 Lettner János 1 3 3 3 3 2 4 4 1 - - - _ Lichtschein Ödön, izr. 1 1 3 2 2 3 2 3 3 1 - - - _ 20 Mátés József 1 2 1 2 2 1 2 2 1 - - - _ Metzger Ferenc 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - - - Pintér János, ism. 1 3 3 2 3 2 3 3 2 - - - - Plánder Péter, ism. 1 1 3 3 3 3 2 3 3 2 - - - Récsei József, izr. 1 2 2 2 1 2 2 2 2 - - - - 25 Réti Lajos 2 3 3 4 3 3 3 2 2 - - 2 - Samu László 3 3 3 4 3 3 4 3 2 Strem Ferenc, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 - - - _ Szaucsek Géza 3 3 3 4 3 1 3 2 2 - _ 2 _ Vida Ernő 2 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2 - - - 30 Vlasits Gyula 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 - 2 - Weisz Jenő, izr. Zalai László ág. h. ev. 9 2 3 3 2 3 2 3 3 1 - - 3 - 1 3 3 3 3 2 1 3 2 2 - - - - Magántanuló : Scheller Béla. - 1 1 1 1 2 2 2 3 - _ _ - Beiratott: 33. Vizsgálatot tett: 33. 109 HARMADIK B) OSZTÁLY. A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rendk. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Német ny. | Történelem j Földrajz Matematika 1 Rajz. geom. Tornásás Ének Gyorsírás Szabadk. r. Zene Bajkor Levente, ref. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 _ _ _ Bettlheim Géza, izr. 1 1 2 2 2 2 1 2 2 2 - - 1 - Bihál Béla 1 1 4 4 4 3 3 4 2 2 1 - 2 - Bogáti Ferenc 2 2 3 4 4 3 3 4 3 1 1 - 2 - 5 Bors Lajos 1 1 1 2 3 2 2 3 1 1 1 - - - Chinorány Ferenc 1 1 2 3 3 2 3 2 3 f. - - - - Dóczi Andor 1 1 2 3 3 1 2 2 2 2 - - - - Dóczi Imre 1 1 1 2 2 1 1 1 2 3 - - - - Dömötör Lajos, izr. 2 1 I 1 2 1 3 3 2 2 - - - - 10 Fischer János 3 2 3 3 3 3 3 4 4 3 - - 2 - Fürst László, izr. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 - - 1 - Fürst Zoltán, izr. 2 2 2 2 3 2 3 3 3 1 - - - - Goricsanecz László, ism. 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 - - - - Hajdú Károly 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 - - - - 15 Halvax Sándor 2 1 2 3 3 3 3 3 3 2 2 - - - Horváth Sándor 1 1 3 4 4 2 3 3 4 1 - - - - Kasza Imre, ism. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 - - 2 - Kertész Béla, izr. 1 2 2 3 3 2 2 3 2 2 - - 2 - Klein Imre, ízr. 1 2 3 3 3 3 2 3 2 1 - - 1 - 20 Krámer Ferenc, izr. 2 2 3 3 3 3 3 4 3 2 - - - - Neumann Ferenc, izr. 1 1 2 2 2 1 1 2 2 2 - - - - Noszlopy Ottó, ág. h. ev. 2 3 2 3 2 3 2 3 3 3 - - - - Osvald József 2 2 3 3 2 3 2 2 2 2 - - - - Rácz János 2 2 4 4 3 3 3 4 3 2 1 - - - 25 Rácz József, ism. 1 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 - - - Schapringer József izr. 1 2 3 3 3 3 3 3 2 f. - - 1 - Schneider Gyula 1 2 3 3 4 3 3 4 2 1 - - 1 - Sebestyén Mátyás 1 1 2 2 2 1 1 3 2 1 - - - - Singéi- Lipót, izr. 2 2 2 3 3 1 3 3 2 1 - - - - 30 Singer Pál, izr. 2 1 3 3 2 3 2 1 2 1 - - 1 - Stróbl Hugó 1 2 3 3 2 2 2 3 3 2 1 - - - Szabó Lajos 1 1 2 3 3 3 3 3 3 f. - - - - Szili Károly 1 1 3 3 4 3 3 3 3 1 1 - - - Vámosi Arnold 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 - 1 - 35 Weisz László, izr. 1 1 3 3 2 3 3 4 3 3 - - 2 - Magántanuló : Széchenyi József, gróf - 2 2 3 2 2 1 1 2 - - - - Beiratott: 36. Vizsgálatot tett: 36. 110 NYOLCADIK OSZTÁLY. Rendes tantárgyak Rendkiv. tant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar uy. Latin nyelv Német ny. Történelem Term, rajz Matematika Rajz. geom. j Tornázás Enek Francia ny. Gy orsirás Szabadk. r. ! l Zene Altstádter István, izr. 2 2 3 3 3 2 3 3 2 2 2 Babics József 2 2 3 4 3 3 3 3 1 3 - - - - Bajkor Loránd, ref. 2 2 3 3 3 3 3 1 1 f. - - - 1 _ Bednázsek István 1 2 3 3 3 3 2 3 2 3 - - - - _ 5 Berger Egon, izr. 2 1 1 2 1 1 2 2 0 3 - - 1 1 _ Berke József 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 - - - 2 _ Bosnyák Iván 1 3 2 3 2 1 2 2 2 2 - - - - _ Bóna Jenő 1 1 3 3 3 3 3 3 2 1 - - - - _ Deutsch Ferenc, izr. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 - - - _ 10 Farkas István 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 - - - - _ Fehér Sándor, izr. 1 1 3 3 2 2 3 3 3 2 _ 2 - - _ Francsits Lajos 2 1 2 3 3 3 3 3 2 1 _ - - - _ Garai László 2 2 3 3 4 3 3 2 3 2 2 - - - _ Goricsanecz József 2 1 3 4 3 3 3 4 2 2 1 - - - 15 Göndöcs István 1 2 2 3 3 2 3 3 3 2 1 - - - _ Gyutai István 1 1 3 3 3 2 3 3 O O 2 - - - - _ Haasz Vilmos 1 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 - - - _ Haba József 1 1 3 3 4 3 3 4 3 2 - - - 2 _ Halász Kálmán ág. ev. 1 2 3 3 3 2 2 2 3 2 2 - - 2 _ 20 Hild József 2 2 3 3 3 2 3 3 3 1 - - - - _ Josifovics Sándor g. k. 1 1 3 3 2 2 3 2 3 1 1 - - 2 - Király Lajos, reform. 1 2 2 3 3 1 2 3 3 f. - - 1 - - Klein Ármin, izr. 1 2 4 4 3 4 3 4 4 2 - - - - _ Klein Miksa, izr 2 1 2 2 1 3 3 3 2 2 1 - 2 2 _ 25 Kovács Ferenc 1 2 3 3 3 3 3 2 3 2 - - - - _ Kovács Miklós 1 2 2 3 3 3 3 3 2 3 - - 1 1 _ Kisfaludi Imre, izr. 2 1 2 3 3 3 2 3 2 1 - - - - _ Krámer László, izr. 2 1 1 1 2 1 2 1 2 1 - - - _ Krisch Oszkár 2 2 4 4 4 4 3 4 4 3 1 - - - - 30 Lampel Jenő, izr. Lőke Dénes 1 1 1 1 1 1 2 1 1 ¿ 1 - - - 1 1 1 2 2 1 2 1 2 3 - - - - - Mayer Károly ág. ev. 1 2 3 3 4 3 3 3 3 1 - - • - - Mágics Jenő 1 1 2 2 3 2 2 3 3 1 1 - - 2 1 Mátyás János 1 2 3 3 3 3 3 3 3 1 - - - - - 35 Mester Sándor 2 1 3 3 3 2 3 3 3 2 - - - - - Mező Ignác, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - - - 1 _ Pataky Kálmán 1 2 1 3 3 1 2 3 3 3 1 - - - i Pollák László, izr. 1 i 1 1 2 2 2 3 2 2 2 - - 1 i 111 A. tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rendkiv. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Német ny. Történelem Term, rajz Matematika Rajz. geom. Tornázás 1 Ének Francia ny. Gyorsirás Szabadk. r. Zene Pottyondy József 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 40 Rácz Gyula 1 3 3 4 3 3 3 3 2 2 1 - - 1 - Riethmüller Ármin 1 2 1 2 2 1 3 3 3 3 Roboz Ottó, izr. 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 - - - 2 - Róna Ferenc, izr. 2 1 2 2 3 1 2 3 3 1 45 Sattler István, izr. 1 2 3 3 3 1 3 3 3 3 Scherz Imre, izr. 1 1 1 2 2 1 3 2 2 2 Schlosser István 1 1 3 3 3 3 2 2 1 1 1 - - 1 - Sebestény Gyula 1 1 2 2 2 1 3 2 2 3 1 - - - - Simán Endre 1 1 3 3 3 2 3 3 2 3 2 - - 2 - 50 Steinauer József 2 1 2 3 2 1 3 2 2 1 1 - - - 1 Steiner Henrik, izr. 1 1 2 2 1 1 2 1 1 2 1 - - 1 - Szabados István, izr. 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 1 - - I 1 Szabó János 1 2 2 3 3 2 2 1 3 2 Szálinger Antal 2 2 3 4 3 3 3 4 4 3 55 Székely Vilmos, izr. 2 1 1 1 1 1 2 2 1 3 - - - 1 - Szigeti József, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 Szittár József 1 2 2 2 2 2 2 3 3 1 1 - - - - Trankovits Andor izr. 1 1 2 2 1 1 2 3 2 3 - - - - - Vécsey Barnabás, ref. 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 1 - - - - 60 Weisz Emil ág. h. ev. 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 Weisz József, izr. 1 1 3 3 2 2 3 3 1 Wunderlich Antal 1 1 3 3 3 3 3 3 2 1 - - - 1 - Zalaváry Gyula 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 Magántanuló : Wittmann Gyula - 2 2 3 2 1 3 3 3 Kimaradt: Horváth Dénes, reform., Kovács László, Rózsai Pál, izr. Beiratott: 66. Vizsgálatot tett: 63. 112 ÖTÖDIK OSZTÁLY. A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Remik. tant. Vallástan Magyar ny. Latin nyelv : Görög ny. Görögp. ir. Görögp. rajz 1 Német ny. Történelem Term, rajz Matematika I Tornázás 1 Enek Gyorsírás I Szabadk. r. Zene Baa Ferenc 1 2 2 2 1 2 2 1 1 2 1 i Barabás Kálmán 2 2 3 3 3 - - 3 2 3 3 1 1 - - - Báron Pál, izr. 1 1 2 1 - 2 2 2 1 2 2 2 - - 2 - Bosnyák Andor 1 2 1 3 - 2 3 1 2 1 2 2 - - 2 - 5 Dely János 1 1 3 3 - 3 2 3 3 2 3 1 - - - - Ehrenvald Ernő, izr. 1 1 1 1 - 1 1 1 1 1 1 f. - - 1 - Fülöp György 1 2 3 3 - 1 3 2 2 2 3 1 - - - - Gáspár Ferenc 1 2 2 3 - 2 1 3 2 2 2 1 - - - Grosz Manó, izr. 1 1 2 1 1 - - 1 1 í 3 2 - - - - 10 Heinz Miksa 1 2 2 1 1 - - 1 1 1 3 1 \' 2 1 - - Hertelendy Zoltán 2 3 3 3 - 3 3 3 3 3 3 2 - - 2 - Horváth, Gyula 2 3 3 3 - 1 1 4 3 3 3 2 - 1 - - Kaufer Árpád, izr. 1 1 2 3 3 - - 2 1 1 2 3 - 1 - 1 Kámán Tibor 2 3 2 1 2 - - 2 2 3 2 2 2 - - - 15 Kiss József 1 2 3 3 2 1 2 2 2 2 1 - - - Kittiinger István 2 2 3 4 - 2 3 3 3 3 3 2 - - - - Konold Zolt., ág. h. ev 2 2 3 3 - 3 3 2 3 3 2 2 - - - - Krompaker Géza 1 1 2 2 3 - - 3 2 2 2 1 1 - - - Mair Pál 2 1 2 3 - 2 3 2 2 2 3 2 - - - - 20 Nagy Győző, ref. 1 2 1 3 - 2 2 3 1 1 3 1 - 1 - - Paár Ferenc 1 2 3 3 - 3 3 3 3 3 3 2 - - 2 - Pál Sándor 2 3 3 3 - 1 2 4 3 3 3 2 - - 2 - Percze István 1 3 3 3 - 3 2 4 3 3 3 2 - - - - Polecz Nándor 1 1 3 3 - 3 1 3 3 3 3 2 - - - - 25 Pollák Lajos, izr. 2 1 2 3 - 2 3 3 3 3 3 1 - - - - Riethmüller Dén., ism. 2 1 2 3 - 2 3 3 2 3 3 3 - - - - Ruszák György 1 1 3 3 - 2 2 3 3 2 2 1 - - - - Sallér Istv., ág. h. ev. 1 3 2 3 1 - - 2 1 1 2 1 - 1 - Sándor Jenő, ism. 1 1 2 3 3 - - 3 1 3 3 1 - - - - 30 Schneider József 1 1 3 2 - 1 2 3 2 1 1 2 1 - 1 - Sermán Antal 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 - 2 - - Simon Gyula 2 1 2 3 2 - - 3 2 3 2 1 - - - Soós Antal 1 1 3 3 - 3 2 3 1 2 3 2 2 - - - Supka Ferenc 1 2 2 3 - 2 3 3 3 3 3 1 - - - - 35 Szabó Jenő 1 2 3 2 - 2 1 3 1 2 2 2 - - - - Szendrei Károly, ref. 1 1 3 4 - 2 3 3 3 3 3 f. - - 2 - Török József 1 1 2 1 1 - 2 1 1 1 2 1 - - - pan -- 113 A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rendk. tant. I 1 Vallástan Magyar ny. Latin nyelv j Görög ny. Görcgp. ir. Görögp. rajz Német ny. Történelem Term, rajz Matematika \\ Tornázás Enek Gyorsírás Szabadk. r. j Zene Vécsey Elemér ref. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Vlasits József 1 1 2 3 - 1 1 3 3 2 2 1 1 1 40 id. Vlasits József 2 2 2 3 - 3 1 3 3 1 3 1 1 _ Völgyi Sebestyén izr. 1 1 2 3 2 3 2 2 3 3 2 - 2 - Magántanulók: Fekete Sándor _ 2 2 3 _ 2 3 3 3 3 3 Mikula Szigfrid - 1 3 3 í - - 2 1 3 2 Muth László izr. 1 1 1 2 1 1 1 1 2 - Kimaradt : Brusits Árpád, ism. Beiratott: 45. Vizsgálatot tett: 44. 114 HATODIK OSZTÁLY. A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak üílendkiv. tant. Vallástan ] Magyar uy. Latin nyelv Görög ny. Görögp. ir. 1 Görögp. rajz Német ny. | Történelem Term, rajz Matematika Tornázás Ének | Gyorsirás I Szabadk. r. | 1 Zene Bello Péter 2 2 3 3 3 3 3 1 3 4 3 Bory Károly 2 2 2 2 - 3 2 3 3 2 3 1 1 1 2 - Eörsi István, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 1 1 1 _ _ Fatér József 2 2 3 3 - 3 3 3 2 3 4 2 2 - - _ 5 Fekete Sándor 1 1 3 3 - 1 2 3 2 1 3 2 1 1 - _ Grósinger József 1 1 2 3 - 2 1 2 3 3 3 1 1 1 1 1 Hajdú Imre 1 1 3 3 - 2 1 3 3 3 3 1 2 1 2 _ Hiczelberger Sándor 1 1 3 3 - 2 3 3 2 3 4 2 1 1 - - Horváth Károly 1 3 3 - 3 3 3 2 3 3 2 2 - _ _ 10 Kasza László 1 1 2 3 - 2 2 2 2 3 3 2 1 _ 2 2 Kertész Béla, izr. 1 1 1 2 - 1 1 2 1 1 2 2 - _ 1 _ Kohn Miklós, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 2 - _ _ Kováts József 1 3 3 3 - - 3 3 3 3 2 1 - - - Kuminecz Mihály 1 1 2 3 - 2 1 3 3 3 3 2 1 - 2 - 15 Lőke Endre 1 1 2 2 - 2 2 2 2 2 2 3 _ _ _ Mátay Gábor 1 3 3 3 - - 3 2 3 3 1 - - - - Muth László, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 3 - - _ Némethi János 1 2 3 3 - 2 2 3 3 3 4 1 _ _ _ - Osskó József 1 1 3 3 - 2 3 3 1 3 3 3 _ _ _ 20 Radics Kálmán 1 1 1 1 - 1 1 2 1 1 3 1 1 _ 1 Schilhan Péter 1 1 2 3 _ 1 2 2 2 1 2 2 _ 1 1 _ Schlesinger József 1 1 1 1 2 - - 2 1 1 3 3 - - - - Schneemann J. ág. ev. 1 1 1 1 1 - - 1 1 2 1 1 1 - - 1 Szukits Béla 1 1 3 2 - 3 2 3 3 3 3 1 1 - - 1 Magántanulók: 25 Krausz Erzsébet, izr. - 1 2 3 2 - _ 2 2 1 2 Krausz Mária, izr. - 1 1 2 2 - - 2 1 1 1 Kimaradt: Stern Andor, izr. Beiratott: 27. Vizsgálatot tett: 26. HETEDIK OSZTÁLY. 115 Rendes tantárgyak Rendkiv. tant. A tanuló neve Magaviselet Vallástan Magyar ny. Latin nyelv Görög ny. Görögp. ir. ! Görögp. rajz Német ny. | Történelem Term.-tan j Matematika Tornázás Egészségt. Ének Francia ny. Szabadk. r. Zene : Vivás Beck Ferenc, izr. 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 _ Berger József, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 2 2 2 1 1 Csempesz Dénes 2 3 3 3 3 - - 3 3 3 4 2 2 2 - - - Gál József 1 1 1 2 2 - - 2 1 3 3 2 2 - 1 - - - 5 Gréczi Ferenc 1 1 2 3 - 2 2 3 1 2 3 1 2 1 - - - - Fehér Miklós, izr. 1 1 1 1 - 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 - - 1 Lmrey Lajos 1 1 3 3 - 2 3 3 1 3 3 ím 2 Koréin Dezső, izr. 2 2 1 2 - 2 3 2 1 2 3 2 2 Lukács Béla 2 1 3 3 3 - - 2 3 3 4 2 2 1 1 - - - 10 Metzger István 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 1 1 1 1 - - - Miklós László, izr. 2 2 3 3 - 2 2 3 2 3 3 2 2 - 2 1 - - Miklóssy Sándor 2 3 3 3 - 2 1 3 2 3 3 2 2 - 2 - 1 - Rácz István 1 1 2 2 2 - - 2 3 2 3 2 2 1 - - 1 - Ruszák János 1 1 3 3 - 2 2 3 2 3 3 1 2 1 - - 1 - 15 Sándor Ernő, izr. 2 2 2 3 - 1 3 1 3 3 2 2 1 - - - - 1 Seregély István 2 3 3 3 - 2 2 3 3 3 4 2 2 1 - - - - Spiegler Árpád, izr. 1 1 1 2 - 1 3 1 1 2 3 2 1 1 1 - - - Stern Andor, izr. 2 3 3 3 - 1 3 2 1 3 3 2 2 - - - - 1 Toppler Jenő 1 1 1 2 2 - - 2 1 2 2 2 2 1 1 - - - 20 Turek Ferenc 1 1 3 3 - 1 2 2 1 1 3 1 1 1 - - - - Varga Sándor 2 1 3 3 - 1 1 3 1 3 4 1 2 1 3 1 1 - Vida András 1 3 2 3 - 2 2 3 3 3 3 1 1 1 - - - 1 Zavilla Aladár 1 1 2 3 - 2 2 2 1 2 3 1 2 1 - - - - Zömböly Gyula 1 1 3 3 1 2 3 3 3 4 1 2 1 Kimaradt: Sanveber József. Beíratott: 25. Vizsgálatot tett: 24. 116 NYOLCADIK OSZTÁLY. A tanuló neve Magaviselet Rendes tantárgyak Rk. tant. | Vallástan Magyar ny. Latin nyelv 1 Görög ny. Görp. irod. Görp. rajz. Német ny. Történelem Term.-tan Matematika Bölcsészet Tornázás Enek Szabadk. r, j Zene • Vivás Csányi László 1 1 2 3 3 3 2 2 3 2 2 1 Dénes Lajos 1 1 1 1 1 - - 2 1 1 1 1 2 - _ - _ Fekete Imre 1 1 2 3 1 - - 2 1 1 2 3 1 _ _ 1 _ Grünfeld Béla, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 2 1 1 - _ _ _ 5 Győrffy Zoltán ág. ev. 3 4 3 - 3 2 3 3 3 3 3 1 - - 1 1 Halász Pál, izr. 1 1 1 2 1 - - 1 1 1 1 1 lm - - 1 Hankó József 1 2 3 3 2 - - 2 3 3 3 3 1 1 _ _ - Hirschler Jenő, izr. flj. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 1 fm 1 - - - Kalmár Géza, izr. 1 1 1 1 1 _ - 1 1 1 3 2 2 _ _ _ _ 10 Kálovics Ferenc, fl. [|. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 1 1 1 _ _ _ Kelecsényi Tibor 1 1 3 3 3 - - 3 2 2 3 1 1 1 - 1 1 Laubhaimer Alán 1 2 2 2 2 - - 1 2 2 2 1 2 1 - 1 _ Laubhaimer Ervin 1 2 2 3 _ 2 2 2 2 2 2 2 2 1 _ 1 _ Markovits Arnold, izr. 1 3 3 _ 1 1 1 2 2 3 2 2 1 _ _ _ 15 Mezgár Ferenc 1 1 2 2 2 - - 2 1 2 2 1 1 1 - - Molnár István 1 1 1 1 _ 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 Petrics László 1 3 2 3 _ 2 1 3 1 3 3 2 2 1 - _ - Platschek Dezső, izr. 1 1 l 1 1 - - 1 1 1 1 1 1 - _ ■ - Polin Nándor 1 1 3 3 _ 1 2 3 2 3 3 2 fm 1 - _ _ 20 Samu Lajos 1 1 2 2 2 - 3 1 2 2 1 2 1 _ 1 _ Schultheisz László 1 1 1 2 _ 1 1 2 1 1 2 1 1 1 _ _ _ Sommer József, izr. 1 1 1 1 1 - - 1 1 1 1 1 1 1 _ - Steiner Miksa, izr. 1 1 1 2 2 - - 1 1 1 2 1 2 1 _ _ _ Szabó István 1 1 2 1 1 _ _ 2 1 1 1 1 1 _ _ _ 25 Szabó József 1 1 3 2 2 - - 2 2 2 3 2 2 - - - Szegedy-E. Sándor br. 1 2 3 2 - 2 2 1 2 2 2 2 1 - - - 1 Magántanulók: Koch Arnold, ág. ev. - 2 4 3 _ 3 3 3 3 3 3 3 Loydl Győző - 2 3 3 - 3 3 3 2 3 3 3 Pintér Nándor — 3 4 3 - 3 3 3 3 3 3 3 Beíratott: 29. Vizsgálatot tett: 29, XVII. Érettségi vizsgálat. Az érettségi vizsgálatok Riegl Sándor, a kalocsai érseki kath. főgimnázium igazgatójának elnöklete alatt folytak le. A vizsgálatra 27 tanuló jelentkezett. Az Írásbeli vizsgálatok május 16., 17. és 18. napjain voltak. írásbeli tételek: 1. Magyar nyelv: Kazinczy Ferenc irodalmi vezérsége. 2. Latin nyelv: Az eskü kötelező ereje a rómaiaknál. (Cic. De officiis 111. 31. fordítás latinból magyarra.) 3. Mathematika: a) Mekkora az a tőke, mely 4l/20/((-os kamatos kamat és 100 K évi betét mellett akkorára növekszik, mint 4076-47 K 8\'/(1-os kamatos kamat és 120\'8 évi hetét mellett 10 év alatt? b) Adva van A, B, C és D pont ugy, hogy D-től A és B távola nem nézhető; ismeretes AB= 500 m, BC=1500 m, CD= 1000 m, B szög^IőHrSO", C szög=80n50\'40", milyen távolra van D pont A B-től ? A szóbeli vizsgálatok junius 12., 13. és 14. napjain voltak: Jelesen érettek: Dénes Lajos, Grünfeld Béla, Halász Pál, Hirschler Jenő, Kálovics Ferenc, Molnár István, Platschek Dezső, Sommer József, Szabó István. Jól érettek: Fekete Imre, Kalmár Géza, Laubhaimer Alán, Laubhaimer Ervin, Mezgár Ferencz, Petrics László, Samu Lajos, Schultheisz László, Steiner Miksa, Szegedy Ensch Sándor báró. Érettek: Csányi László, Haukó József, Kelecsényi Tibor, Loydl Győző. Markovics Arnold, Polin Nándor, Stern Manó, Szabó József. XVII. Tanulók statisztikája. 1. A tanulók számának alakulása az iskolai év folyamán. Nyilvános tanulók Magántanulók Az iskolai év folyamán Az osztályvizsgáról elmaradt Junius ill. május hóban osztályvizsgálatot tett Pótló vizsgálatot tett Összesen osztályvizsgát tett Felvétetett Oszt-vizs-gálatot tett Felvétetett önként kimaradt tanács folytán távozott kizáratott betegség baleset öngyilkosság következtében meghalt fiu leány fiu leány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 429 14 - 415 — 415 17 4 17 4 2. A felvett és vizsgát tett tanulók száma. Felvétetett Oszt.-vizsg. tett Felvétetett Oszt -vizsg tett Osztály Nyilvános tanuló magántanuló Nyilvános tanuló magántanuló Osztály Nyilvános tanuló magántanuló Nyilvános tanuló magántanuló fin ¡leány fiu leány fiu leány fiu leány 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 A. 47 3 —. 46 3 IV. 65 1 — 62 1 1. B. 48 3 — 45 3 — V. 42 3 — 41 3 — 1. 95 6 — 91 6 — II. A 43 -- 2 41 — 2 VI. 25 2 24 — 2 11. B. 41 2 — 39 2 — VII. 25 — — 24 — — II. 84 2 2 80 2 2 III. A. 32 1 — 32 1 — VIII. 26 3 — 26 o «j — III. B. 35 1 — 35 1 — I-VIII. 429 17 4 415 17 4 III. 67 2 — 67 2 — 119 3. A felvett nyilvános tanulók megbetegedése s az igazgatói és tanárkari megrovások száma. Megbetegedések Megrovások A könnyű A súlyos A fertőző (esetleg járványos) Az igazgatói A tanári nem fertőző megbetegedések száma megrovások száma 1 2 3 4 5 628 27 — 10 2 4. A tanulók megoszlása december 31-én kor és osztály szerint. Osztály A nyilvános és a magántanulók együttes létszáma dec. 31-én A nyilvános és a magántanulók együttes létszámából december 31-én 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. évét már betöltötte 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 I. A. 50 3 27 12 4 4 ... ... ___ ... ... ... ... I. B. 51 3 24 16 5 3 ... ... ... ... ... ... ... Ii. A 45 ... 2 23 15 4 1 — ... ... ... ... ... II. B. 42 ... 4 18 12 7 ... 1 ... ... ... ... ... III. A. 33 ... ... — 18 10 5 ... ... ... ... ... ... 111. B 36 ... — ... 21 10 2 2 1 ... ... ... ... IV. 65 ... ... ... 6 28 18 7 5 1 ... ... ... V. 45 ... ... ... 2 15 18 4 4 2 ... ... VI. 26 ... ... — ... ... ... 11 6 6 3 ... ... VII. 25 ... — ... ... ... ... 1 15 5 4 ... ... VIII. 29 ... ... ... ... ... ... ... ... 15 9 1 4 I-VIII 447 6 57 69 81 68 41 40 31 31 18 1 4 120 5. Az osztályvizsgálatot lett tanulók megoszlása honosság és szülőik (gyámjuk, illetőleg más törvényes gondviselőjük) állandó lakóhelye szerint. Az osztályvizsgálatot tett nyilvános és magántanulók összes száma közül száma, akiknek szülője (gyámja, illetve más törvényes gondviselője) állandóan magyar honos volt külföldi honos volt ugyanazon a magyar anyaország más törvényhatóságában Horvát-Szla-vonor-szágok-ban külföldön, még pedig községben magyarországi horvát-szlavonországi megye más községében Ausztriá ban Boszniá ban illetősegü 1 a k o t t 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 436 429 6 1 283 80 65 7 ... 1 6. Az osztályvizsgálatot tett tanulók megoszlása törvényhatóságonkint szülőik (gyámjuk, illetőleg más törvényes gondviselőjük) magyarországi állandó lakóhelye szerint Törvényhatóság A tanulók száma Törvényhatóság A tanulók száma Törvényhatóság A tanulók száma 1 2 1 2 1 2 A) Magyar anyaország: a) Vármegyék: 1. Baranya várm. 2. Bereg vármegye 3. Fejér vármegye 5. Komárom várm 4. Moson várm. 5 Nógrád várm. 6. Pest-Pilis-Solt- Kiskun várm. 7 Somogy várm 8. Szepes vrn. 9 Tolna vármegye 10. Vas vármegye Átvitel 2 1 1 1 1 2 1 41 1 2 7 60 Áthozat 11. Zala vármegye 10. Zemplén várm. 60 363 1 B) Horvát-Szlavon-ország: a) Vármegyék: 1 Belovár-Kőrös vármegye 2. Varasd várm. 3 4 A) a) együtt 424 b) Városok: 1. Budapest 2 Pécs 3. Pozsony 1 2 1 B) a) együtt 7 b) Városok: A) b) együtt A) a)-fb) együtt 4 428 I!) b) együtt B) a)+b) együtt 7 7 Ismétlés Magyarországi ... ... Horvát-szlavonországi Magyar birodalmi ... Boszniai ............ A tanulók száma ....... 428 _____ 7 435 1 Összesen ... 436 121 7. Az osztályvizsgálatot tett tanulók megoszlása szülőik (gyámjuk, illetve más törvényes gondviselőjük) foglalkozása (társadalmi állása) szerint. Foglalkozás (társadalmi állás) A tanulók száma —- Foglalkozás (társadalmi állás) A tanulók száma 1 2 1 2 Nagybirtokos és nagybérlő (1000 kat. holdon felül) Középbirtokos és bérlő (100-1000 kat. holddal 8 3 Áthozat ... Egyéb keresk. v. közlek. segédszemély (altiszt, segéd, szolga stb. ... . . 243 56 Kisbirtokos, kisbérlő (100 kat holdon alul) .. 4\'J Köztisztviselő (a papok, tanárok és tanitók kivétel.) ésközhivatalb.alk dijnok 18 Kisbirtokos-napszámos (kisbérlő-napszámos) ... 3 Pap__________ __________ Tanító, tanár ... ... ... ... 1 22 Egyéb őstermelő (feles, majoros, kertész, halász) Gazdasági tisztviselőd ... 2 9 Másféle értelmiségi (orvos, ügyvéd,közjegyző,gyógyszerész stb.) s ilyeneknél alkalmazott segéd, imok 23 Egyéb gazdasági segédszemély (főldmives-nap-számos, gazd cseléd)... Nagyiparos, bánya-nagyvállalkozó ... Kisiparos, bánya-kisvállalkozó Ipari, vagy bányászati tisztviselő ... ... ._ ... 1 6 64 7 Közhivatalban alkalmazót* vagy másféle értelmiségi altiszt vagy szolga... ... Katonatiszt (honvédtiszt, csendőrtiszt)... ... ______ Katona altiszt (honvéd altiszt, csendőr altiszt) ... Különböző v. közelebbről meg nem nevezett foglalkozási ágakban dolgozó napszámos ... ... 7 3 9 Egyéb ipari v bányászati segédszemély (előmun-kás, segéd, munkás stb.) Nagykereskedő, nagyvállalkozó ......... ... ... . Kiskereskedő, kisvállalkozó 7 12 51 Tőkés, járadékos, háztulajdonos ... ... ... ... . . Nyugdíjas tisztviselő, vagy az értelmiség körébe számitható egyéb nyugdíjas 12 24 Nyugdíjas altiszt, szolga, vagy munkás ... ... ... 6 Kereskedelmi v. közlekedési (vasúti, posta stb) tisztviselő ... ... ... ... 30 Magánzó, eltartásos ... ... Egyéb és ismeretlen foglalkozású ... ... . . ... 9 1 Átvitel ... 243 Mindössze ... 436 122 8. Az osztályvizsgálatot tett tanulók megoszlása vallás, anyanyelv és nyelvismeret szerint. Az osztályvizsgá-_ ! latot tett tanulók összes száma Az osztályvizsgálatot tett tanulók közül latin görög örmény református ág. hitv. evang. görögkeleti unitárius izraelita baptista szertartású róni. kat. vallású volt 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 11 12 436 277 1 ... 10 17 2 ... 129 ... ... ... Az osztályvizsgálatot tett tanulók közül magyar német tót oláh ruthén horvát szerb olasz -a c o > összesen nem magyar a n y a n y e Ív ü v 0 1 t 13 14 15 ! 16 17 18 j 19 20 21 22 23 24 4 3 2 — ... ... 10 ... ... 1 ... 13 Az osztályvizsgálatot tett magyar anyanyelvű tanulók közül csak magyarul j más nyelven is__i németül 3 oláhul ruthénul horvátul szerbül olaszul egyéb házai nyelven tudott is tudott 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 341 95 69 3 ... ... 29 2 ... 3 123 9. Ismétlők, a görög pótló tárgyak tanulói, magaviselet és mulasztások szerint. Az osztályvizsgálatot tett Osztály nyilvános és magántanulók közül nyilvános tanulók közül által ismétlő volt a görög pótló tárgyakat tanulta magaviseletből egy órát sem csak igazoltan igazolatlanul igazoltan igazolatlanul 1- 2 í 3. 4 osztályzatot kapott mulasztott órák száma mulasztott 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 A. 2 ___ 35 11 ___ ... £0 26 4»3 --- 1. B. 4 ... 31 14 ... ... 18 26 1 718 15 \' 6 ... 66 25 ... ... 38 52 1 1141 15 II. A. ___ ___ 31 10 ___ 17 24 ... 1115 ... II. B. 1 ... 28 10 1 ... 10 29 ... 705 ... II. 2 ... 59 20 1 ... 27 53 ... 1820 ... III. A. 2 ___ 24 8 ... ___ 7 25 ... 749 ___ III. B. 3 ... 23 11 1 ... 2 33 ... 909 ... III. 5 ... 47 19 1 9 58 ... 1658 ... IV. ___ ___ 45 17 ___ ... 16 46 ... 968 ... V. — 30 28 13 ... ... 5 36 ... 986 ... VI. ... 17 18 6 ... ... 10 14 ... 391 — VII. ... 16 15 9 ... 5 19 ... 569 ... VIII. ... 11 24 2 ... ... 6 20 ... 584 — I-VIII. 12 74 302 111 2 116 298 1 8117 15 124 10. Az osztályvizsgálatot tett tanulók előmenetele osztályonkint. Osztály Az osztályvizsgálatot tett nyilvános és magántanulók nyilvános tanulók közül összes száma közül egészségtant éneket gyorsírást szabadk. rajzot vivást zenét lövést francia ny | minden egy két több rendes tantárgyból kitűnő jeles jó elégs elégtelen mint rendkívüli tantárgyat legalább elégséges eredménynyel tanulta osztályzatot kapott 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 1 A. 49 7 10 23 3 2 4 46 4 I. B. 48 ... 3 11 27 4 ... 3 ... 45 6 ... — I. 97 10 21 50 7 2 7 91 10 11. A. 48 5 13 20 3 2 12 ?1 11. B 47 2 6 24 5 1 3 9 11 II. 84 7 19 44 8 3 3 : 1 32 III. A. 33 ... 4 6 15 5 3 ___ 7 3 9 2 III. B. 36 1 6 20 3 2 4 10 13 III 69 5 1 35 8 5 4 17 3 22 ... 1 ... 5 - IV. 63 ... 3 10 41 4 2 3 19 5 21 5 1 V. 44 ... 3 4 33 5 ... ... 9 9 10 3 1 ... Vi. 6 ... 3 4 15 3 1 ... ... 11 7 8 3 4 15 - VII. 24 ... 2 3 14 5 24 16 ... 2 4 5 22 11 VIII. 29 ... 4 9 13 3 ... 14 ... 1 4 6 16 ... I-VIII. 436 36 82 -\'45 43 13 17 24 198 24 106 14 23 53 • 12 125 11. Az osztályvizsgálatot tett tanulók megoszlása a tandíjfizetés szempontjából, a jutalmazott tanulók száma, az elengedett tandijak összege és a jutalmak értéke. Az egész tandijat megfizette Részben Egészben Jutalomban részesült Az elenge- A kiosztott dett tandij jutalmak összege értéke tandíjmentes volt koronában 1 2 3 4 5 | 6 326 38 72 51 4550 2033 Pótlás a 79. oldalhoz. A Sümeghy Ferenc-féle (2000 K) nevelési ösztöndíj 80 korona kamatait Szabó István 8. o. tanuló nyerte el. A tanulmányok eredményének áttekintése osztályonkint. Osztályok I. A. I. B. II. «A. II. B. III. A. III. B. IV. V. VI. VII. VIII. Az osztályzottak száma 49 48 43 41 33 36 63 44 26 24 29 Tantárgyak jeles jó elégs elégt jeles "jó elégs. elégt | jeles jó elégs. elégt. jeles jó elégs. í elégt. jeles jó elégs. elégt. jeles jó elégs elégt. jeles jó elégs. elégt j jeles jó elégs elégt. jeles 1 jó elégs. elégt. jeles jó ; elégs. elégt. jeles ¡Íó 1 elégs. elégt. Vallástan ...... Magyar nyelv Latin nyelv ... Görög nyelv ... 24 13 11 17 8 10 7 23 20 1 26 5 9 8 5 14 14 17 8 20 22 5 4 30 11 8 9 16 16 4 16 17 2 24 8 6 12 10 7 5 20 22 3 6 22 8 9 6 7 4 5 18 18 20 6 2 15 13 9 1 15 21 ... 33 2 17 4 7 27 3 19 32 15 35 23 5 8 5 8 9 6 15 15 20 4 3 15 7 12 12 6 19 30 5 8 15 23 17 2 3 22 7 6 4 4 5 4 10 4 6 5 3 8 7 9 8 13 15 2 5 5 13 7 1 16 8 4 3 7 3 6 13 3 5 5 3 9 8 8 4 5 11 15 ~~5 10 7 ... 20 11 9 9 4 3 11 16 6 8 8 7 3 5 9 9 3 7 12 2 4 3 9 4 3 Görögpótló irod. Görögpótló rajz Német nyelv 6 10 16 11 6 11 11 17 6 5 2 8 8 13 10 4 16 18 19 5 9 24 18 32 15 22 4 2 Történelem ... Földraiz ...... ?0 fi ?n 311 2 26 2 7 16 12 14 18 8 24 3 18 10 8 11 15 9 22 1 2 9 18 6 10 14 5 22 8 25 1 5 Természetraiz 21 12 14 16 20 ? 95 6 12 18 39 13 33 13 4 12 16 19 24 ... 10 5 3 4 13 13 Matematika ... Természettan... 11 3 8 4 8 18 3 6 6 17 7 3 4 3 7 13 13 5 8 13 9 9 12 7 ... Rajzoló geom. Bölcsészet______ 11 16 19 3 8 14 23 3 11 13 17 5 14 21 1 4 12 16 1 4 17 13 2 11 25 24 3 15 8 6 ... Szépírás ... ... Tornázás ... ... 15 21 14 20 19 5 — 11 20 19:18 22 3 ... 9 ,21 20 17 14 3 ... 20 6 9 22 12 7 ... 13 16 2 ... 14 11 7 ... 20 26 14 ... 17 20 2 ... 9 10 4 ... 11 12 13 11 ... ... Tornától 1 mentes 3 mag.-t. 3 mag.-t. 2 mag.-t. 4 mentes 2 mag.-t. 1 mentes 1 mag.-t. 3 mentes 1 mag.-t. 2 mentes 1 mag.-t. 2 mentes 3 mag.-t. 2 mag.-t. 1 mentes 3 mentes 3 mag.-t. XVIII. Az 1911—12. tanévben használandó tankönyvek. Az 1911—12. tanévben ugyanazon tankönyvek lesznek használatban, melyek a jelen tanévben voltak s amelyek az „Előadott tananyag" rovatban vannak jelezve az egyes tantárgyaknál. A tankönyveket a legutolsó kiadásban kell beszerezni. Az egyes osztályok szerint a következő uj tankönyvek lesznek : I. osztályban: Körösi A.: Földrajz. I. rész. 8. kiad. 1907. ára: 1 K 50 f. II. osztályban: Földi-Kardos: Latin nyelvtan. I. rész. 1908. ára: 1 korona. Földi-Kardos : Latin olvasó és gyakorlókönyv. II. rész. 1909. ára : 1 K 20 f. III. osztályban; Földi-Kardos: Latin nyelvtan. II. rész. 1909. ára: 1 K 60 f. Földi-Kardos : Szemelvények Livius, Corn. Nepos, I. Caesar, Cur- tius Rufus és Phaedrus műveiből. 1909. ára : 2 K 60 f. Kozma-Kőrösi : Rendszeres földrajzi atlasz. 1908. ára : 2 K. IV. osztályban: Huszka J. ; Rajzoló geometria III—IV. rész, 2. kiad. 1904. ára 1 K 20 f. V. osztályban : Latin stílusgyakorlatok. 111. köt. Szerkeszti Csen- gery J. dr. 1908. ára 70 f. Bartha-Prónai : Rhetorika 2. kiad. 1910. ára: 3 K 20 f. VI. osztályban: Szölgyémi F. : Világtörténet II. rész. 3. kiadás, 1902. ára : 2 K 60 f. VII. osztályban: Prónai A.: A magyar nemzeti irodalom története. I. köt. 1910. ára 3 K 60 f. VIII. osztályban: Lóky B.: Geometria II. rész. 1904. ára : 2 K 40 f. Dr. Korniss Gy. : Lélektan és logika. 1911. ára: 2 K 60 f. XVIII. Értesítés az 1911—12. tanévre. A tanulók felvétele az 1911—12. tanévre. Az intézet valamennyi osztályába jun 30. és julius 1. és 3. napján délelőtt 9—11-ig, valamint szeptember I., 2. és 4-én vétetnek fel a tanulók Ezen utóbbi időn túl egy hétig csakis azon tanulókat veheti fel az igazgató, kik késésüket elfogadhatólag igazolják. A még később jelentkezők felvételét a tankerületi kir főigazgatóság engedheti meg az igazgatóság útján benyújtott folyamodvány alapján. Akik a tanév első hónapja után lépnek be, az eddig végzett tananyagból vizsgálatot kötelesek tenni. Ha a junius 30., julius 1. és 3-án felvett tanulók szeptember 5-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett dijakat is elvesztik. Előjegyezni a felvételre sem helybeli, sem vidéki tanulót nem lehet; Írásbeli jelentkezésnek helye nincs. Az I. osztályba csak oly tanuló vehető fel, ki a 9-ik évét már betöltötte, 12 évnél idősebb tanuló felvétele felett a tantestület határoz. A tanulóknak személyesen, a szülök vagy ezek megbízottja (de nem gyermekek és tanulók) kíséretében kell a felvételre jelentkezniök. Magántanulóknak is már a tanév elején kell jelentkezniök. 129 A beírásra minden tanuló tartozik magával hozni az előző évről szóló bizonyítványt Az I. osztályba beiratkozok kötelesek magukkal hozni I. születési bizonyítványt, 2. a népiskolának legalább a IV. osztályáról szóló Ertesitő-könyvecskéjét, 3. sikeres himlőoltási bizonyítványt s ha a tanuló 12 éves, az ujraoltásról. A más tanintézetből jövő II Vili osztályú tanulók kötelesek bemutatni az összes ossztály-bizonyitványokat, a születési bizonyítványt és az ujraoltási igazolványt. Azon tanuló, ki az elemi iskola elvégzéséről bizonyítványt nem tud felmutatni, azon esetben irható be az I. osztályba, ha a felvételi vizsgálaton kitűnik, hogy elegendő jártassággal bir az elemi iskola IV. osztályának tananyagában; a felvételi vizsgálat tárgyai a magyar nyelv, földrajz, számtan, rajzolás. A felvételi vizsgálat dija 20 korona, mely a vizsgálatot megelőzőleg fizetendő. Azon tanulók, kik a közös hadseregbeli vagy honvédhadapródiskolákba felvételért folyamodtak szept. 20-ig felvételi díjfizetése nélkül látogathatják az előadásokat. Dijak. Minden tanuló tandij fejében egész évre 50 koronát, a razjtanár és a tornatanár nyugdijára 40—40 fillért tartozik fizetni a városi pénztárba. A szabályrendelet értelmében a tandij az egész évre egyszerre és pedig a beirás alkalmával azonnal befizetendő; azok, kik a tandijat részletekben óhajtják fizetni, ez iránti kérvényüket a városi tanácsnál a tanév kezdetén, de legkésőbb szeptember 15-ig tartozik beadni, mert a későbben beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. — A tandij elengedéséért a városi tanácshoz címzett kérvényeket azonnal a beíráskor kell átadni az igazgatóságnak, mert azon kérvények, melyeket nem az igazgatóság utján, vagy a melyeket később adnak be, el fognak utasíttatni. A tandíjmentességet kérő folyamodványhoz mellékelni kell az előző évi osztály bizonyítványt, szegénységi, illetőleg mentességi jogcímet igazoló bizonyítványt. Fizet továbbá minden tanuló a beirás alkalmával 5 korona felvételi dijat, az ének- és zenetanitó tiszteletdijának fedezésére 2 koronát, az Értesítőre l koronát, az ifjúsági 130 könyvtár cimén 1 koronát. A helybeli izraelita tanulók 4, a vidékiek pedig 8 koronát tartoznak fizetni a hitközségi pénztárba a hittan tanitásáért. Javitózizsgálatra bocsáttatnak: oly egytantárgyból bukott és legalább szabályszerű magaviseletű tanúlók, kiket erre a testület Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. Azon tanulók, kik javitó-vizsgálatot tesznek, kötelesek bizonyítványukat augusztus 20-ig a főgimnáziumi igazgatóságnál benyújtani. A javitó vizsgálatok augusztus 30-án tartatnak. A ki két tantárgyból kapott elégtelen tanjegyet, egy koronás bélyeggel ellátott és a székesfehérvári tankerület kir. főigazgatóságához cimzett folyamodványt adjon be a főgimnázium igazgatóságához legkésőbb julius 5-ig; ezen folyamodványhoz az iskolai bizonyitványt mellékelni kell. Aki kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen tanjegyet, javitó vizsgálatra egyáltalán nem bocsáttatik. Az osztály másodszori ismétlése nincs megengedve. Pótló-vizsgálat. Ha valamely tanuló a vizsgálatoka betegség vagy egyéb fontos ok miatt le nem teheti, vagy megszakítani kénytelen, julius 15-ig folyamodhatik a tanári testülethez a következő tanév kezdetén tartandó pótlóvizsgálatra való engedélyért. A betegség igazolására hatósági vagy hatóságilag megerősitett orvosi bizonyitványt kell mellékelni. A pótlóvizsgálat csak teljes vizsgálat lehet, melyért semmi dijat sem kell fizetni. Oly tanuló, ki a vizsgálatot megszakította, ezzel nem szerezhet jogot arra, hogy akár ugyanazon, akár más intézetben magánvizsgálatot tehessen. Az augusztus végén tartandó magán-vizsgálatra csak miniszteri engedéllyel bocsáttatnak a tanulók, — akik erre engedélyt nyertek, az összes megelőző osztály bizonyítványokat és a születési bizonyitványt kötelesek aug. 20-ig az intézet igazgatóságához beküldeni. A magánvizsgálat ideje aug. 30. és 31. napja Felvételi vizsgálat. Azon tanulók, kik polgári iskolából vagy reáliskolából gimnáziumba akarnak átmenni, felvételi vizsgálatot kötelesek tenni. E vizsgálat az elhagyott és az újonnan választott iskola tantervei közt mu- 131 tatkozó lényeges különbözetre terjed. E tekintetben bővebb felvilágosítást nyújt az igazgatóság. Felvételi vizsgálatot csak azon intézetben tehet a tanuló, amelyben a jövő tanévben járni szándékozik. A felvételi vizsgálat dija 20 korona, mely a vizsgálatok megkezdése előtt fizetendő le. A pótló és felvételi vizsgálat ideje augusztus 30. Görögpótló tantárgy. Az V. osztályba lépő tanulók szülője, illetőleg gyámja köteles kijelenteni, vájjon fia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. t.-c. értelmében a görög nyelvet, avagy az idézett törvénycikk által meghatározott más tantárgyakat fogja-e tanulni. A görög nyelv tanulmányáról a görögpótló tanulmányokra lépő tanulóknak az átlépésre az engedélyt a szülők vagy helyettese kivánságára — akár a tanév elején, akár a tanév folyamán törvényszerű felvételi vizsgálat feltételeül tűzése mellett maga a tanári testület adja meg. A folyamodványok a tanári testülethez intézendők s az igazgatósághoz nyújtandók be. Ezen felvételi vizsgálat dija 20 korona. A görögpótló tantárgyak tanulása ajánlatos azon tanulóknak, kik a nyelvekből gyengébb előmenetelt tanúsítanak. Felügyelet. A szülőnek vagy ezek helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül a tanulók erkölcsös magaviselete felett őrködni. A középiskolai Rendtartás 12. §-a értelmében azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekeik vagy gyámfiuk felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák. A szülők és gyámok e részben minden változást személyesen vagy Írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál, kinek joga és kötelessége ott, hol alapos oknál fogva a gondviselés elégtelennek vagy a befolyást épen károsnak tartja, megkövetelni, hogy e tekintetben célszerű változás történjék. A szülőket figyelmeztetjük, hogy csak az ezen Értesítőben felsorolt tankönyvek hssználhatók. Egyáltalában 132 óvakodjanak elrongyolt, piszkos és régibb kiadású könyvek vételétől. Az intézet kötelékébe tartozó tanulók nemcsak a tanév folyamán, hanem a nagy szünidőben is az intézet fegyelmi hatósága alá tartoznak és az iskolai fegyelmi szabályokat betartani kötelesek. A vidéki szülőknek szívesen szolgál felvilágositással az igazgatóság gyermekeik részére szükséges szállás iránt. Nagykanizsa, 1911. junius 29. Az igazgatóság. HALiS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR 3 3 7 06 6^ NAGYKANIZSA / TARTALOM. Lap I. Magyar Gábor ..... 3 II. Váradi Károly . . . . .11 III. Listius László gróf a színlelés költője ... 15 IV. Tanári kar . . . . .40 V. Előadott tananyag .... 43 VI. írásbeli feladványok . . . . .65 VII. Gyakorló iskola ..... 67 VIII. Markovits-gyorsirókör . . . . .73 IX. Jótékonyság ..... 77 X. Adatok az intézet 1910/11. tanévi történetéhez . ■ 81 XI. Segélyző-egyesület .... 91 XII. Könyvtárak . . . • .94 XIII. Szertárak ..... 97 XIV. Röviditések és jelzések magyarázata . . .99 XV. A tanuló ifjúság érdemsorozata . . • 100 XVI. Érettségi vizsgálat . . . - .117 XVII. Tanulók statisztikája . . . .118 XVIII. Az 1911 12. tanévben használandó tankönyvek . • 127 XIX. Értesítés . . • • .128 Ii—iuí.^ci r % LDETT |
