* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.72 MB | |
| 2018-09-28 14:41:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  643 | 1848 | Rövid leírás | Teljes leírás (153.58 KB) | A nagykanizsai M. Kir. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola harminczadik értesítője az 1901-1902. tanévről. Szerkesztette: Dr. Bartha Gyula igazgató. Nagy-Kanizsa, 1902. Nyomtatott Weiss L. és F. Könyvnyomdájában. 48349 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ■V A NAGYKANIZSAI vr M. KIR. ÁLLAMI POLGÁRI FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA HARM1NCZADIK értesítője AZ 1901—1902. TANÉVRŐL. SZERKESZTETTE: DR BARTHA GYULA IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, 1902. NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 4S349 t A NAGYKANIZSAI M. KIR. ÁLLAMI POLGÁRI FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA HARMINCZADIK ERTESITOJE AZ 1901-1902. TANÉVRŐL. SZERKESZTETTE : DR BARTHA GYULA NAGY-KANIZSA, 1902. NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. REV 98 REV 2010 TARTALOM. Oldal I. Visszapillantás az 1901 —1902. tanévre.......3 II. A nagykanizsai m. kir. állami polgári fiú- és leányiskola gondnoksága...............II III. A tanári testület és munkabeosztása a fiúiskolában ... 12 IV. A tanári testület és munkabeosztása a leányiskolában . . 13 V. Az elvégzett tananyag, tankönyvek, tanárok.....14 VI. A tanulók érdemsorozata az 1901 — 1902. tanévről ... 39 VII. Statisztikai kimutatás a fi úisko 1 a tanulóinak létszámáról az 1901-1902. tanévben............51 VIII. Statisztikai kimutatás a leányiskola tanulóinak létszámáról az 1901-1902. tanévben...........53 IX. A tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában 1901 — 1902-ben 55 X. A tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában .... 56 XI. Jelentés az intézeti tornaversenyről.........57 XII. Jótékonyság, jutalmazások............58 XIII. Értesítés a jövő tanév megkezdéséről........59 I. Visszapillantás az 1901—1902. iskolai évre. z év történetének kimagasló eseménye, mely egyszersmind fordulópontot jelez az egy czim alá foglalt polgári fiú- és leányiskola történetében is, ezen iskolák államosítása volt. Mult tanévi Értesítőnkben már jelezhettük, hogy a magas közoktatási kormány és Nagykanizsa város közt már 3 év óta folyó tárgyalások a községi polgári iskolák állami kezelésbe leendő vétele tárgyában már határozott megállapodásokra vezettek s igy az iskolák államosítása 1901. évi szeptember 1-től kezdődőleg biztos kilátásban van. A mi akkor csak kilátásban volt, az ma már befejezett tény. A Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr JflOI. évi ríiifrnqyt ng hó 8-án jcelt 54,684. számú magas rendeletével iskoláinkat az 1901 — lJ)0^_tanévtüL_kezdíe államivá nyilvánította, miután Nagykanizsa város képviselő-testületének 1901. évi május Kol?5-én tartott közgyűlésében hozott és Zalavármegye törvényhatóságibizottságának 1901. évi julius hó 9-én tartott közgyűlésében 14676/382. sz. a. jóváhagyott kötelező nyilatkozatát, illetve az ezen nyilatkozatban foglalt ajánlatát elfogadta. Ugyanezen magas rendeletével méltóztatott kinevezni a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr a polgári leányiskolához az ezen iskolánál a község által már eddig is alkalmazott tanítókat illetve tanítónőket, és pedig: Hajgató Sándort a IX. fizetési osztályba rendes tanítóvá, özv. Pappné Svastits Jankát a X. fizetési osztályba rendes tanitónővé, végül Sauermann Júliát, Pranger Károlint és Lőrinczy Gézát a XI. fizetési osztályba segédtanitónőkké, illetve segédtanítóvá. A polgári fiúiskolához már régebben kinevezett 8 tanerő, valamint a leányiskolához kinevezett 1 tanítónő uj kinevezése mellőztetett. Az újonnan kinevezett tanítók és tanítónők augusztus 30-án tették le a hivatali esküt a kir. tanfelügyelő úr előtt és szepteniber 1-én a két iskola már mint állami tanintézet kezdte meg működését a régi tanítói személyzettel. A mi az iskola dologi ügyeit illeti, Nagykanizsa város kötelezte magát, hogy a volt községi polgári fiú- és leányiskola által eddig használt iskolai helyiségeket és fölszereléseket örök használati joggal átadja az állami iskoláknak s az épületek jókarban tartásáról, valamint a nyári szünidőben eszközlendő tisztogatásáról gondoskodik; kikötötte azonban, hogy a polgári fiúiskola helyiségeit az iparos és kereskedelmi tanoncziskola, a polgári iskola tornatermét pedig az állami elemi iskola továbbra is használhassa. A tanulók által fizetendő iskolai dijak tekintetében a magas minisztérium előzetesen nem rendelkezvén, az igazgató felterjesztése folytán a kir. tanfelügyelő úr 1901. évi augusztus 27-én kelt 2802. számú leiratárai az iskolai l * dijakat egyelőre a következőleg állapította meg: a) tandij egy évre 16 korona; b) beiratási dij 2 korona; c) a tanév végén kiadandó Értesítőre 1 korona; d) a szegény tanulók segély könyvtára javára 50 fillér. Ezen dijakat a Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr f. évi február 20-án kelt 79,083. számú magas rendeletével a jelen tanévben érvényben hagyta, egyidejűleg rendelkezvén a jövőben szedendő iskolai dijak tekintetében is. Miután a fennebbiekben polgári fiú- és leányiskolánk államosításának összes mozzanatait röviden előadtuk, állapodjunk meg egy kissé a tanév történetének ezen legfontosabb eseményénél. Nem tehetjük, hogy minden reminiscentia nélkül haladjunk át iskoláink történetének az államosítást jelző határkövénél, mert élénken érezzük, hogy itt iskoláink történetének egy uj korszaka kezdődik. Az államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 29, a leányiskola pedig csaknem 10 évig viselte a „községi" jelleget s ez alatt a múltban soha sem volt oka szégyenkedni az „állami" testvérintézetek hosszú sorvonalával szemben, s azt hisszük a jövőben sem lesz oka kicsinylőleg tekinteni vissza múltjának ezen részére. Mert Nagykanizsa város — ezt hálával kell elismernünk — soha sem volt szük-kebelü, a mikor arról volt szó, hogy iskoláinak a kor színvonalára emeléseért áldozatokat kell hozni. Nem fényes palotákat ugyan, hanem tisztességes hajlékokat emelt a polgári iskolák számára és ezeket a tanítás czéljaira a paedagogiai kívánalmaknak megfelelően fölszerelte. Bőkezűen gondoskodott a szegénysorsú tanulók felsegéléséről nemcsak tandijaik elengedésével, hanem tankönyvekkel való ellátásukkal is. Mindezek átlag-évi 12—15 ezer korona teherrel nehezedtek a város költségvetésére. Nem csoda tehát és nem érheti a szűkkeblűség vádja a város tanácsát és képviselő-testületét, midőn a város terheinek könnyebbitése czéljából elébb elemi, aztán polgári iskoláinak államosítását határozta el. Hisszük és reméljük, hogy polgári iskoláink eddigi fenntartója, habár a fenntartás nehéz gondjait az államosítással le is vette magáról, de azért a szellemi és erkölcsi kötelékeket köztünk végképp nem szakította el és \'nem fogja elszakítani. Hiszen iskoláink az „állami" büszke lobogó alatt is ugyanazt a czélt fogják tovább szolgálni, s ha hazafias hivatásukat hiven betöltik, első sorban városunknak nevelnek derék polgárokat és jó honleányokat. Adja Isten, hogy polgári iskoláink az állami támogatás hathatósabb eszközeivel ezt a czélt ínég sikeresebben szolgálhassák s az érettük hozott nem csekély áldozatokat ezentúl még szebb eredményekkel jutalmazzák! Áttérve ezután már a tanév történetének más részleteire, szomorúan kell jeleznünk általánosságban, hogy ez az év is, miként a megelőző 3 év, gyászt hozott a fiúiskolára, és pedig kettős gyászt: eltemettük a legrégebbiek közül való 2 kartársunkat, Schmidt Károlyt és Pongrácz Adolfot, rövid 4 év alatt immár az ötödiket polgári iskoláink tantestületéből. Igazán mélyen megdöbbentő a végzetnek az a következetessége, a melylyel fiúiskolánk tantestületének régibb tagjait évről-évre elszólította működésük teréről, habár életkoruk alig volt túl még az emberi kor delelőjén. Ezek a törvényszerű következetességgel egymás nyomába lépő gyászévek minden tekintetben szomorúak iskolánk történetében. Szomorúak nemcsak az emberi érzésre, hanem az iskola szellemi munkájára való hatásukban is, mert a tantestületben úgyszólván állandósult betegségi és halálesetek komoly zavarokat és fennakadásokat okoztak évről-évre az iskola rendes munkájában, a minek káros következményei természetesen meglátszanak az iskola szellemi arczulatán. A sok helyettesítés, mely az egészséges kartársakra majdnem állandóan nehezült évek hosszú során keresztül, bizony megviselte, kimerítette ezeket is ugy, hogy teljességgel nem csodálható, ha a tanitó-testületet olykor-olykor a csüggedés szelleme szállotta meg. De. Isten segélyével végig küzdöttük a nehéz megpróbáltatásokat is, s ezek után éled már reményünk, hogy talán a gondviselés megelégelte már a nehéz próbákat és a sok szomorú év után majd örvendetesebbek fognak elkövetkezni. Ez évi halottainkról emlékezvén, vegyük az eseményeket időrendbe. Schmidt Károly kartársunk halálát hosszas betegeskedés előzte meg, mely még a mult tanév elején kezdődött. Súlyosbodó baja miatt hosszabb időre szabadságot kellett kérnie s letelvén, újra meghosszabbíttatnia. Miután egészségének helyreállítására remény nem mutatkozott, a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr a tanév elejétől kezdve elrendelte nyugdíjaztatását. Ennek bekövetkezését azonban ő már nem érhette meg, szenvedéseitől megváltotta a halál szeptember 15-én életének 55-ik, tanítói működésének 26-ík évében Sopronban, a hova rokonai már régebben elvitették voit. A tantestülettel a halálesetet csak a családi gyászjelentés tudatta s így a temetésen kartársi kegyeletünk külső nyilvánítása lehetetlen lévén, csak külön kiadott gyászjelentéssel fejezhette ki fájdalmát a tantestület. Béke lengjen porain, áldás emlékén! Pongrácz Adolf kartársunk betegsége egész váratlanul, hirtelen támadt s az erőteljes, izmos, edzett férfit rövid 3 hét alatt sírba döntötte. Betegsége január 8-án kezdődött és 29-én, miután egy nehéz műtétet is kiállott, kiszenvedett életének 62-ik, tanitói működésének 35-ik évében. A tantestület külön gyászjelentésen nyilvánította fájdalmát s koporsójára koszorút helyezett; a tanítványok koszorújokkal s a sirnál előadott gyászdal éneklésével fejezték ki kegyeletes részvétüket. Áldás és béke poraira! Schmidt Károly kartársunk betegsége és utóbb bekövetkezett halála miatt az általa tanított tantárgyakat, u. m. földrajzot, történelmet és németet, á fiúiskola illető osztályaiban a tantestület egyes tagjai helyettesitették már az egész mult tanévben is, s az akkor megállapított tantárgy-és órabeosztás szerint kezdődött és folyt a tanítás a jelen iskolai évben is egész november hó 23-ig, a mikor Schmidt Károly utóda itteni állását elfoglalta. Pongrácz Adolf tornatanár betegsége és halála a tornatanitásban okozott 2 hónapi fennakadást, január 8-tól márczius 8-ig, a mikor a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr által megbízott tornatanár működését megkezdte. Mig a fiúiskolában az események ekként váltották fel egymást, addig a leányiskola, legalább egyelőre, nyugodtabb napokat töltött, mert tantestületének minden tagja helyén volt. Grieszbach Gábriella rendes tanítónő is, a ki a mult tanévet szabadságon töltötte, betegségéből felépülve érkezett vissza s állását ismét elfoglalta. De csak november 19-ig maradt leányiskolánknál, mivel az itteni terhes szolgálat s az iskola kedvezőtlen egészségi viszonyai miatt át helyeztetését kérelmezte Csáktornyára, a mit a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr teljesített is. így hát a leányiskola tantestülete betegségtől mentes volt és maradt az egész tanéven át. Ámde a végzet nem lett volna következetes, ha valami akadályt nem gördít az iskolai munka útjába! Ha az elmúlt 10 év alatt nem volt egyetlen tanév, a melyben legalább 3 heti órarendet ne kellett volna szerkeszteni az iskola rendes munkájának kerékvágásba terelésére, ugy a sorsnak e következetes járására az idén is el lehettünk készülve. Az első nagyobb fennakadás a rajztanitásban történt október 14-én, a mikor Lőrinczy Géza rajztanár beteg testvérének látogatására 3 napi szabadsággal haza utazott, azonban szabadsága leteltével nem tért vissza, hanem ujabb 10 napi szabadságot kért és nyert a kir. tanfelügyelő úrtól. Az iskolai év harmadik időszakában pedig egyáltalán _ 6 — nem volt rajztanítás a leányiskolában, mivel a Nagyméltóságú m kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr Lőrinczy Gézának a középiskolai rajztanári képesítés megszerezhetése végett a tanév végéig terjedő szabadságot engedélyezett s helyettesítésével a tantestületet bizta meg. Minthogy azonban a tantestület kebelében nincs a rajz tanításhoz szakszerűen értő tanerő, a tantestület egyik tagja sem vállalkozhatott a rajz tanítására, tehát kénytelenek voltunk a rajzórákat egyébb tárgyak tanítására fordítani. Ez a fennakadás a rajztanitásban annyival súlyosabb természetű baja leányiskolánknak, mivel már egészen krónikussá vált és évről-évre visszavisszatérve egyik osztályról a másikra rövidíti meg a növendékeket ezen fontos tárgy tanulásában. Íme, ennyi bajjal, akadálylyal és nehézséggel küzdve éltük át e tanévet, melynek mindennapos apróbb vesződségei semmivé törpültek a nagy bajok mellett. Nem is hallatjuk hát azokat az apró panaszainkat, a melyek iskolai helyiségeink hygienéjére, némely osztályok túlzsúfoltságára, a fegyelmezésben folyton fokozódó nehézségekre, a leányiskolái helyiségek elégtelenségére stb. vonatkoznak, hiszen ezek úgyis csak a levegőben elhangzó kiáltások lennének most is, a mint voltak az eddigiek, anélkül, hogy meghallgatásra találnának. Térjünk át inkább az iskolai év általános képének vázlata után a részletekre. 1. A tanév kezdete. Az iskolai év mindkét intézetünkben a rendes időben kezdődött. Az egyes tantestületek már augusztus 29-én megtartották alakuló ülésüket, melyen megválasztattak a testületi tisztviselők, meg-állapíttatott a tantárgyak és tanórák beosztása, kijelöltettek az osztályfőnökök és a napi felügyelő tanárok, illetve tanítónők stb. A fiúiskola tantestülete jegyzővé Németh Mihályt, ifjúsági könyvtárnokká ismét Waligurszky Antalt, tanári könyvtárnokká újból az igazgatót választotta. A leányiskola tantestülete jegyzővé Lőrinczy Gézát választotta. A szertárak gondviselői az eddigiek maradtak. A beiratásokat megelőzőleg augusztus 30-án tartattak a fiúiskolái, 31-én pedig a leányiskolái javitó vizsgálatok. Ezekre folyamodott 41 fiú-és 20 leánytanuló. Vizsgálatra bocsáttatott valamennyi. Megvizsgáltatott 40 fiú 56 tantárgyból és 20 leány 26 tantárgyból. Sikerrel tett javitó vizsgálatot 24 fiú- és 13 leány. Ismétlésre utasíttatott 16 fiú- és 7 leánytanuló. 2. A beiratások és felvételi vizsgálatok szeptember 2—4. napjain tartattak. Ezek eredményei áttekinthetők a hátrább közölt statisztikai kimutatásokból. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a fiúiskola I. osztályába és a leányiskola II. osztályába annyi volt a jelentkező, hogy körülbelül 20 jelentkezőt hely hiányában el kellett utasítani. Ezeknek egy része, a helybeliek, a kir. tanfelügyelő úr engedélyével később felvétetett ugyan, de "a vidékiek kénytelenek voltak más polgári iskolához menni. Ez az állapot már egy évtized óta tart és fog is tartani mindaddig, mig a helybeli állami elemi iskolánál végre nem hajtják a közoktatási kormánynak az 5. és 6. osztály kötelező felállítására vonatkozó rendeletét. Mert a jelenlegi 4 osztályos elemi iskolai tanfolyam mellett a 4. osztályt Végzett elemi iskolai tanulóknak egy jó nagy része csakis azért jő polgári iskolánk I. osztályába, mert máshová nem mehet, nem pedig azért, mert kedve van tovább „tanulni11. Nem, ezek egyáltalán nem „tanulnak" és teljességgel nem törődnek sem maguk, sem a szüleik, ha meg is buknak, mert hiszen úgyis előre tudják, hogy csak addig járnak polgári iskolába, mig testileg megerősödnek, hogy szüleik munkára adhatják vagy foghatják. Sokszor meg volt már vitatva a tanügyi szaklapokban, nyomatékosan hangsúlyozva a közoktatásügyi miniszteri rendeletekben az elemi népiskola - 7 - G osztályos tanfolyamának megcsonkítása miatt ugy az egyes tanulókra, mint az összes nemzeti közoktatásügyre kiható kár, és mindamellett sajnosan kell tapasztalnunk, hogy még az állami tanintézeteknél is sok helyen hiányzik az 5., 6. elemi osztály. À polgári iskolákra aztán ebbó\'l az a hátrány háramlik, hogy alsó 2 osztályában, a hol a következő osztályok számára az alapvető ismereteket kellene szilárdan és gondosan lerakni, — a tanulók egyharmad része csak ballasztja az osztálynak, a melyet czipelni kell magával azért, hogy 1—2 év alatt kidobják. Sajnos, hogy ilyen egyszerű és mindenki által beismert igazságok sem birnak nálunk tettet érlelni. Pedig még költségkímélés szempontjából is előnyösebb az elemi iskolát 2 osztálylyal bővíteni, mint a polgári iskola alsóbb osztályai mellé párhuzamos osztályokat állítani, hiszen itt egy osztály felállítása és fenntartása majdnem kétannyiba kerül. Már pedig az alsóbb két osztály párhuzamosítása ugy a fiú-, mint főkép leányiskolánknál oly sürgős szükséglet, a mely nem tűr halasztást, mert késedelme máris tarthatatlan állapotokat teremtett. 3. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én volt a róm. kath. templomban tartott „Veni Sancte" után. Ezt követte az osztályrendezés, a szegény tanulók segélykönyvtárában levő tankönyvek kiosztása s egyéb előkészületek, melyek után a rendes tanítás is megkezdődött szeptember 6-án mindkét iskolában. 4. Változások a tantestületek személyzetében. A mint már a bevezetésben említettük, Schmidt Károly halálával a fiúiskolában megürült egy nyelv- és történettudományi tanári állás, a leányiskolában pedig Grieszbach Gabriella rendes tanítónőnek az 1901. évi október 30-án kelt 75,968. számú magas miniszteri rendelettel a csáktornyai állami polgári iskolához történt áthelyezése folytán megürült egy mennyiség-természettudományi tanítónői állás. Ezen üresedésben levő állásokat a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr 1901. évi november 2-án kelt 73,666. számú magas rendeletével töltötte be, áthelyezvén a csáktornyai állami polgári iskolától Szalwnyi Gézát a fiú-, és Szakonyiné Kintner Bózát a leányiskolához addigi rendes tanítói minőségükben. Az uj tanerők itteni állásukat november 23-án foglalták el, s ezzel a tantestületek létszáma mindkét iskolában kiegészült. Változás történt továbbá a hitoktatói állásokban is-, a mennyiben Treiberics Titusz leányiskolái róm. kath. hitoktató helyére az illetékes egyházi hatóság llasztics Iiáfáelt, a polgári fiúiskola róm. kath. hitoktatóját rendelte. Kovács Kálmán ev. ref. lelkész és hitoktató más állomásra választatván meg, helyére Murányi János ev. ref. lelkész jött hitoktatónak. A fiúiskolánál a Pongrácz Adolf halálával megüresedett tornataniói állás nem töltetett be külön tanitóval, hanem a Nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi Miniszter úr 1902. évi 11,626. számú magas rendeletével a fiúiskolái tornatanitással külön dij mellett Szalwnyi \'\'Géza rendes tanárt méltóztatott megbízni. Itt emiitjük meg a tantestületek kebelében történt előléptetéseket illetve kinevezéseket is. Előléptek ugyanis Jelinek Márk a X. fiz. osztály 3. fokozatából a 2-ikba, Szakonyi Géza a X. fiz. osztály 2. fokozatából az 1-be. (1901. nov. 25-én kelt 81,174. sz. a.) Kineveztetett a XI. fiz. osztály 3. fokozatából a X. fiz. osztály 3. fokozatába Lörincey Géza és Sauermann Júlia (1901. évi decz. 8-án kelt 89,220. sz. a.); továbbá Waligurszky Antal a X. fiz. osztály 1 fokozatából a IX. fiz. osztály 3. fokozatába. 5. A miniszteri tantervben előirt tananyag feldolgozása lényeges részeiben mindkét iskolában sikerült, sőt a fiúiskolában a mult tanévi hátralékot is, mely Schmidt Károly egész tanévi szabadságolása miatt - 8 - maradt, a jelen tanévben kipótoltuk az illető osztályokban. A fiúiskolában egész a jelen tanévig követett tantervet, melyben az iskolaszék egy régebbi határozata értelmében a német nyelv már az I. osztálytól kezdve kötelezett tantárgyként volt fölvéve, a jelen tanév elején teljesen az országos tantervnek megfelelően módosítottuk, és miután sem az itteni állami elemi iskolában, sem a vidéki elemi iskolákban a német nyelv nem taníttatik, azért fiúiskolánk I. és II. osztályában sem fogjuk tanítani a jövőben. A jelen tanévben azonban a II. osztályban még átmenetileg meghagytuk. 6. Az iskola egészségügyi viszonyairól már a bevezetésben szóltunk s elsoroltuk panaszainkat. E helyen még csak azt kell jelentenünk, hogy a gondviselés iskoláinkat megkímélte járványos betegségektől, habár a városban többször járványszerüleg léptek fel egyes betegségek. A tantestületek tagjai is kielégítő egészségi állapotnak örvendhettek, betegség miatti mulasztások tehát igen ritkán és kevés ideig voltak. A növendékek körében haláleset nem fordult elő, súlyosabb természetű vagy hosszantartó betegség is csekély számban. Könnyebb természetű apróbb bajok azonban — főleg a leánynövendékek közt — igen nagy számban fordultak elő, illetve jelentettek be az iskolamulasztások igazolására, a mi arra enged következtetni, hogy némely szülők éppen nem csinálnak lelkiismeretben dolgot gyermekeik pontos iskolába járásából s legcsekélyebb ok miatt, néha talán minden ok nélkül engedik meg gyermekeik otthon maradását. Az iskola hygienikus viszonyai miatt ivekre menő panaszokat sorolhatnánk elé, de mivel ezek orvoslását egyhamar álmodni sem merjük, hallgatunk róluk. Csupán azt az egyet nem hallgatjuk el, mivel ezen igen könnyen lehet segíteni, hogy a tornateremben tűrhetetlenek az állapotok. Ez a terem t. i., mely eredetileg a polgári fiúiskola számára épittetett s összes felszerelése, fenntartása, tisztogatása, fűtése, szóval minden szükséglete a fiúiskola költségvetését terheli, — nemcsak a fiúiskola, hanem a polgári leányiskola s az állami elemi iskola közös használatára áll s ezen iskoláknak ezernél több növendéke jár oda tornászatra. Természetes, hogy már ezért is nagyon el van foglalva a tornaterem, s a napnak majdnem minden tanítása órájában foly benne a tornászat. Ez a"zonban nem volt elég. Átengedtetett a tornaterem az izraelita elemi és polgári iskoláknak és a városi Tornaegyletnek is, ugy hogy a tóm. kath. főgymnásium kivételével tornatermünk a város összes iskoláinak használatára van bocsátva. Hiszen idáig ez nem volna baj; a város nagylelkűsége szép és megható. De ha megnézzük a valóságban, hogy a nap majdnem minden órájában elfoglalt, rosszúl szellőztethető, félig a souterrainben fekvő tornateremben a testi nevelésre szánt órák alatt mi megy végbe: elszorúl a szivünk azon a merényleten, a mit itt látunk a növendékek egészsége ellen rendszeresen elkövetni. Ebben a porral telt, a tanulók ki-lélegzése és kipárolgása által valósággal megfertőztetett levegőben tornász-tatni a gyenge gyermekeket, egyszerűen bűn, vétkes kisérlet a gyermekejc testi épsége ellen. Hiába akarjuk itt az izmokat fejleszteni, a testet ügyes mozdulatokra képesíteni, ha ezen czélért tönkre tesszük a tüdőt, a szemet stb. De hát ez nálunk mind nem számit. A fődolog a szent humanizmus, melynek bálványozása miatt nem lehet valamit megtagadni a kérőktől. Gyermekeink szervezetét rendszeres mérgezési kísérleteknek kitenni azonban nem ütközik a humanizmus törvényeibe. 7. A vallás-erkölcsi nevelést az iskola legfontosabb feladatai közé tartozónak ismervén, ennek teljesítésére minden kínálkozó alkalmat és iskolailag alkalmazható eszközt iparkodtunk felhasználni. A tanulók többsége róra. kath. vallású lévén, ezek számára a hitoktató-lelkész urak — 9 —. vasárnaponként reggel szent misét tartottak, melyen mindkét nembeli tanulók tanáraik, illetve tanítónőik vezetése és felügyelete alatt vettek részt. Ezen az u. n. diákmiséken az iskolai énekkar egyházi kardalokat énekelt Sauermann Mihály kartársunk vezetése alatt, a ki az idén is, mint a mult években, minden dij nélkül, elismerésre méltó ügybuzgalommal fáradozott az énekkar betanítása és vezetése körül. Fogadja ezen ritka önzetlenséggel teljesített fáradozásaiért e helyen az igazgatóság őszinte köszönetét. A templomi istentiszteleteken kivül a róm. kath. tanulók hagyományos szokás szerint részt vettek a buzaszenteléskor, keresztjáró napokon és Űrnapján tartott körmeneteken is tanáraik, illetve tanítónőik kísérete és felügyelete alatt; továbbá mindkét nembeli tanulók teljesítették a szokott időben a vallásuk követelte szertartásokat: a gyónást és áldozást karácsony és húsvét ünnepe előtt. Az izr. vallású tanulók a számukra szombaton tartott istentiszteleten szintén részt vettek hitoktatóik felügyelete alatt. 8. A tanulók erkölcsi magaviselete és az iskolai fegyelem általában megnyugtató s az iskola rendtartási és fegyelmi szabályainak megfelelő volt, a mennyiben komolyabb természetű és súlyosabb beszámítás alá eső erkölcsi vétség csak egy pár esetben fordult elő. Ezekkel szemben a tantestületek lelkiismeretesen megtették az erkölcsi javulásra czélzó intézkedéseket. Az iskolai jó rendnek a tanítási órák előtt és a szünetek alatt való fentartására a tanerők közül napi felügyelők voltak kijelölve, a kiknek kötelessége volt a tanítási órák kezdete előtt \'/4 órával az iskolában lenni s a 10 órai szünet alatt az udvarra lebocsátott tanulókra felügyeletet gyakorolni. Az iskolából hazamenetkor az illető tanárok és tanítónők a tanulókat páros sorrendbe állítva kisérték ki. A tanulókat illető rendtartási és fegyelmi szabályokat az igazgató a tanév elején az összes növendékek előtt felolvasta, megmagyarázta s őket ezek pontos megtartására s általában illedelmes és erkölcsös magaviseletre intette és buzdította. 9. Iskolai ünnepélyek. Az ifjúság hazafias és nemzeti érzületének ébresztésére és erősbitésére szolgáló iskolai ünnepélyek e tanévben is a szokott számban és módon tartattak meg. így november 19-én Erzsébet királyné emlékére tartottunk ünnepélyt; márczius 15-én az 1848-iki nemzeti újjászületés emlékére; ápril 11-én az 1848-iki törvények királyi szentesítésének és junius 8-án dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronázásának évfordulója alkalmából a kiegyezés és Deák Ferencz emlékének ünneplésére. Az intézetnek díszterme nem lévén, az iskolai ünnepélyeket a tornateremben kellett tartanunk, együttesen a két iskola növendékeivel. Ez ünnepélyek programmját képezték november 19-én Hajgató Sándor, ápril 11-én Szakonyi Géza, junius 8-án Hoffmann Mór tanárok alkalmi beszédei a növendékekhez, egyes fiú- és leánytanulók szavalatai és az iskolai (fiú- és leány-) énekkar által előadott énekdarabok. Ezeken kívül megünnepeltük 0 Felsége a király nevenapját október 4-én a róm. kath. templomban tartott hálaadó isteni tisztelettel és szünnappal. Márczius 15-kének emlékét az egyes osztályokban tartott alkalmi beszédek méltatták és magyarázták a növendékek előtt. 10. Hivatalos iskolalátogatások. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő úr iskoláink tüzetes látogatására junius 11. és 12-dik napjait szentelte, a látogatás végeztével tartott értekezleteken tapasztalatait előterjesztette és a talált hiányok orvoslására biztató ígéreteket tett. Általában azonban megelégedésének adott kifejezést az egyes tantestületek eredményes működése felett. Ugyanezen alkalommal személyes meggyőződést szerzett kir. tanfelügyelő úr arról is, hogy az 1900. évi augusztus — 10 —. 9-én kelt 40,863. számú magas miniszteri rendelet végrehajtására minő intézkedések történtek és minő nehézségek merültek fel azon rendelet életbeléptetésénél. 11. Magánvizsgálatok. Az 1895. évi márczius 20-án kelt 5009. számú magas miniszteri rendelettel kiadott „Szabályzat" értelmében magánvizsgálatokat tartottunk a fiúiskolában: szeptember 14-én, deczember 23-án, márczius 21-én és junius 25. és 27-én. A leányiskolában: szeptember 11-én, márczius 22-én és junius 18. és 20-án. A fiúiskolában magánvizsgálatot tett a tanév elején, karácsony és húsvét táján tartott magánvizsgálatok alkalmával összesen 6 tanuló, és pedig sikerrel 5 tanuló; javitó vizsgálatra bocsáttatott 1 tanuló. A leányiskolában a tanév elején, húsvét táján és tanév végén magánvizsgálatot tett 16 tanuló, sikerrel 15, javitó vizsgálatra utasíttatott 1. A tanév végén tartandó magánvizsgálatokra elő van jegyezve 9 fiú. 12. Nyilvános vizsgálatok s a tanév bezárása. A róm. kath. vallású tanulók hittani vizsgálatai mindkét iskolában junius 10-én délelőtt 8 —12-ig, az izraelita vallású növendékeké a fiúiskolában junius 9-én délelőt 11 -12-ig, a leányiskolában pedig junius 10-én délelőtt 10—12-ig tartattak meg. A protestáns vallású tanulók szokás szerint saját templomaikban tették le a hittani vizsgálatot. A többi tantárgyakból a vizsgálatok junius 16-tól 26-ig bezárólag folytak le, és pedig junius 16-tól 20-ig a leányiskolában, junius 21-től 26-ig a fiúiskolában. Miután a közbeeső napokat az osztályzatok végleges megállapítására és a bizonyítványok kiállítására fordítottuk, junius 29-én az iskolai évet ünnepélyesen bezártuk. — Il- ii. A nagykanizsai m. kir. állami polgári fiú- és leányiskola gondnoksága. A gondnokság 1902. évi márczus 24-én tartotta alakuló ülését Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő úr jelenlétében, a mikor is kir. a tanfelügyelő úr felkérte az állami elemi iskolák gondnokságát, hogy fogadják felügyeletük alá az állami polgári iskolákat is, és intézzék ezeknek az 1900. évi 40,863. számú magas miniszteri rendeletben a gondnokság hatáskörébe utalt ügyeit is hazafias ügyszeretettel. Ezzel a polgári iskolai gondnokság az alábbiak szerint megalakult. E sorok zártáig tartott összesen 3 ülést. Gondnokság. Elnök: Jegyző: Gondnok: Dr. Bentzik Ferencz. Dr. Bartha Gyula. Dr. Bartha Gyula. Tagok: Elek Lipót Faics Lajos Ifj. Fesselhofer József Dr. Goda Lipót. Halvax Frigyes Dr. Hauser János Hütter Lajos Kranitz József Lengyel Lajos Dr. Mayer Ferencz Miltényi Sándor Nagy Dezső Dr. Neumann Ede Dr. Rátz Kálmán Remete Géza Dr. Rotscliild Jakab Simon Gábor Szedlmayer László Dr. Tuboly Gyula Vécsey Zsigmond Weisz Tivadar. — is- in. A tanári testület és munkabeosztása a fiúiskolában. 1. Dr. Bartha Gyula igazgató, a mennyiségtan-tennészettani szakból középiskolákra képesített tanár, bölcsészetdoktor; a természettudományi felszerelés és tanári könyvtár gondviselője; az állami iskolai gondnokság jegyzője és gondnoka. Tanított számtant a IV., V. és VI. osztályban, összesen heti 9 órán. Működik 1875. óta, ezen iskolánál 1891. óta. 2. Hoffmann Mór polg. isk. igazgatói czimmel felruházott rendes tanár, a magyar és német nyelvi és irodalmi szakból polgári és középiskolákra képesítve; a VI. osztály főnöke. Tanitott magyar nyelvet és irodalmat az V. és VI., német nyelvet a II., III., IV., V. és VI. osztályban; összesen heti 20 órán. Működik 1864. óta, ezen iskolánál 1875 óta. 3. Jelinek Márk rendes tanár, a mennyiség-természettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesítve; az I. osztály főnöke. Tanitott mértant az 1—IV., természetrajzot az I. és III., természettant a IV. és V., szépirást az I. és II. osztályban, összesen heti 20 órán. Működik 1886. óta, ezen iskolánál 1899. óta. 4. Németh Mihály a rajzból polgári iskolára képesített rendes tanár, a II. osztály főnöke; a rajz-szertár gondviselője; a tantestületi értekezletek jegyzője. Tanitott szabadkézi rajzot az I—IV., mértani rajzot az I—VI., szépirást a III. osztályban, összesen heti 23 órában. Működik 1889. óta, ezen iskolánál 1900. óta. 5. Sauermann Mihály a nyelv- és történettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesített rendes tanár; a IV. osztály főnöke; a földrajzi felszerelések gondviselője; az ifjúsági énekkar vezetője. Tanitott magyar nyelvet a IV., földrajzot az I—IV., történelmet a VI., alkotmánytant az V. és éneket az I—VI. osztályban, összesen heti 20 órán. Működik 1881. óta, ezen iskolánál 1891. óta. 6. Szakonyi Géza a nyelv- és történettudományi szakcsoportból valamint a tornából polgári iskolára képesített rendes tanár; a III osztály főnöke; a történelmi felszerelés gondviselője; a torna tanításával megbízott óraadó. Tanitott magyar nyelvet az I—IIItörténelmet a 111., IV., V. osztályban, összesen heti 22 órán; mint óraadó tanította a tornát az I—VI. osztályban, összesen heti 5 órán Működik 1891. óta, ezen iskolánál 1901. november 23. óta. 7. Waligurszky Antal a mennyiség-természettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesített rendes tanár; az V. osztályfőnöke; az ifjúsági könvtár könyvtárnoka. Tanitott számtant az I—111., természetrajzot a II., egészségtant a III, vegytant az V. és VI.; ipartant a VI., könyvviteltant az V. és VI. osztályban, összesen heti 20 órán. Működik 1885. óta, ezen iskolánál 1892. óta. Hitoktatók : 1. Halász Jenő elemi isk. rendes tanító, izr. hitoktató. 2. Hütter Lajos ág. ev. lelkész és hitoktató. 3. Murányi János ev. ref. lelkész és hitoktató. 4. Rasztics Ráfáel, Veszprém-egyházmegyei áldozópap, róni. kath. hitoktató. Iskolaszolga; Vegele Lajos. VIII. A tanári testület és munkabeosztása a leányiskolában. 1. Dr. Bartha Gyula igazgató. (L. a fiúiskolában.) 2. Farkas Vilma állami elemi iskolai rendes tanítónő, a torna-tanítással megbízott óraadó. Tanította a testgyakorlatot minden osztályban, összesen heti 7 órán. Ezen iskolánál működik 1897. óta. 3. Hajgató Sándor a magyar nyelvből és irodalomból polgári iskolára képesített rendes tanár; az I. a) osztály íonöke. Tanított magyar nyelvet mind az 5 osztályban és földrajzot a III. osztályban, összesen heti 18 órán. Működik 1866. ótá, ezen iskolánál 1892. óta. 4. Lőrinczy Géza a rajzból polgári iskolára és tanitóképezdére képesített rendes tanár; a II. osztály főnöke; a tantestületi értekezletek jegyzője. Tanított rajzot és irást mind az 5 osztályban, összesen heti 19 órán. Ezen iskolánál működik 1900. október óta. A tanév Ill-ik szakában szabadságon volt. 5. özv. Pappné Svastits Janka a nyelv- és történettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesített rendes tanítónő; a III. osztály főnöke; a történelmi felszerelés gondviselője. Tanított német nyelvet mind az 5 osztályban és történelmet a II., 111., és IV. osztályban, összesen heti 19 órán. Ezen iskolánál működik 1892. óta. 6. Pranger Károlin női kézimunka-tanításra képesített segéd-tanítónő ; a kézimunkához való tanszerek gondviselője; a III. időszakban a II. osztály főnöke. Tanitott kézimunkát mind az 5 osztályban és háztartástant a III, osztályban, összesen heti 17 órán. Működik 1882. óta, ezen iskolánál 1892. óta. 7. Sauermann Júlia a mennyiség-természettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesített rendes tanítónő; az I. b) osztály főnöke. Tanitott számtant az I. a), I. b) és II., természettant a IV., vegytant a III., földrajzot az I. a), I. b), II. és IV. osztályban, összesen heti 20 órán. Ezen iskolánál működik 1898. óta. 8. Szakonyiné Kintner Róza a mennyiség-természettudományi szakcsoportból polgári iskolára képesített rendes tanítónő; a IV. osztály főnöke. Tanitott számtant a III. és IV., egészségtant a IV., természetrajzot az I. a), I. b) és II., éneket mind az 5 osztályban, összesen heti 19 órán. Működik 1897. óta, ezen iskolánál 1901. november 23. óta. Hitoktatók: 1. Hütter Lajos ág. ev. lelkész és hitoktató. 2. Murányi János ev. ref. lelkész és hitoktató. 3. Dr. Neumann Ede izr. főrabbi, hitoktató. 4. Rasztics Ráfáel Veszprém-egyházmegyei áldozópap, róm. katli. hitoktató. Iskolaszolga: Vegele Lajos. _ 14 - V. Az elvégzett tananyag, tankönyek, tanárok. 1. fiúosztály. Főnök: JELINEK MÁRK. 1. Hit- és erkölcstan. a) Hóm. Tiath. hittan. Hetenként 1 órán. Isten tiz parancsolata. Az anyaszentegyház öt parancsolata. A malaszt eszközei: a szentségek. Tankönyv: Egri Középkatekizmus. Tanította: Rasztics Ráfáel. b) Ág. ev. hittan. „Dr. Luther M. Kis kátéja Bognár E. magyarázatai nyomán" czimü tankönyvből a káté 5 része. Tanította: Hütter Lajos. c) Ev. ref. hittan. Ezen osztályban tanulók hiánya miatt nem taníttatott. d) Izraelita hittan. A zsidók története az izraeliták származásától a birodalom kettészakadásáig, Schlesinger S. tankönyve szerint. Héber olvasási gyakorlatok; egyes imáknak és bibliai szemelvényeknek magyarra fordítása. Tanította: Halász Jenő. 2. Magyar nyelv. Hetenként 5 órán. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának magyarázása, szabadon való elbeszélése, néhány költemény beemléztetése. A mondat, a szók, szótagok, szóhangok, betűk. A mondatrészek. A mondat faja. A főnév, névmás, melléknév, számnév. Az ige és az igeragozás. A határozószók, névutók, kötőszók és indulatszók. A szófajok tiszte a mondatban. Az írásjelek használata. Mondatok elemzése. írásbeli dolgozatok készítése. Tankönyv: Hoffmann Mór, Magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv I. rész. Tanította: Szakonyi Géza. 3. Földrajz. Hetenként 2 órán. Magyarország általános és részletes ismertetése. Az osztrák császárság általános rajza. Tankönyv: Dienes P., Egyetemes Földrajz. Tanította: Sauer-mann Mihály. 4. Mennyiségtan. Hetenként 5 órán. a) Számtan (h. 3. órán). A tizes számrendszer. A négy alapmüvelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A mértékek ismertetése. A számok oszthatósága. Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. Közönséges tört mint hányados. Közönséges törtekkel való müveletek. Időszámítás. Tankönyv: Barbierik Titus, Számtan polgári iskolák számára. Tanította: Waligurszky Antal. b) Mértan (h. 2 órán). Pont és vonal. Az egyenes iránya. Távolság és ennek mérése. Számolási müveletek távolságokkal. A kör. Számolási müveletek körívekkel. Szögek, azok nemei és mérése. Számolási müve- > - 15 - letek szögekkel. Szögpárok. A legnevezetesebb síkidomok tulajdonságai, kerületének és területének kiszámítása. A körök fekvése egymásra nézve. Körbe és kör körül irt idomok. Kerületi és középponti szögek. Tankönyv: Lengyel S., Szemléltető Méréstan. Tanította: . Jelinek Márk. 5. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Növénytanból: Őszszel, néhány az őszi hónapokban virágzó növény leírása, a gyökér, szár, virág, virágzat és termés. Tavaszszal, néhány a tavaszi hónapokban virágzó növény leírása. Növény-gyűjtés. Ásványtanból: Télen, a só- és kőféle ásványok, drágakövek, éghető ásványok, a fémek és fontosabb érczeik, ötvények, levegő. Tankönyv: Dr. Róth Samu, Ásvány-, kőzet- és földtan elemei és Növénytan elemei. Tanította: Jelinek Márk. 6. Mértani rajz. Hetenként 2 órán. Szerkesztő síkmértan elemei. A rajzszerek ismertetése és kezelési módja. Az egyenes és görbe vonal származása, alakja és egymáshoz való helyzeti viszonyainak ismertetése. Az egyenközüek, merőlegesek s nem egyenközüek ismertetése. Az egyeneseknek páros, páratlan és arány szerinti osztása. Az egyenesek mérése, a kisebbített mérőeszköz, a rézsútos átlós mérték és nonius ismertetése és szerkesztése. A szögek származása, nemei, szerkesztési módja és osztása; a szögmérő szerkesztése és használata. A síkidomok ismertetése s adott alkatrészekből való szerkesztésük; a szabályos és szabálytalan sokszögek s másolási módjuk. A csillagidomok szerkesztései. A görbe vonalak származása; a görbék nevezetesebb pontjairól. A síkgörbékről általában. Az előadott tananyag rajzoltatása. Tanította: Németh Mihály. 7. Szabadkézi rajz. Hetenként 3 óra. Az egyenes vonal s azokból alkotható szalag-, padony- és mozaik-minták rajzolása és kihúzása, szines sraffirozása és festése; előrajzolás és lapminták után. Tanította: Németh Mihály. 8. Szépírás. Hetenként 1 órán. Magyar és német irás ütem szerint. Tanította: Jelinek Márk. 9. Testgyakorlat. Hetenként 1 óra. Rendgyakorlatok: Sorképzés egy vonalban. Igazodás arczsorban. Különféle állások. Testfordulatok. Sornyitás és zárás. Menetgyakorlatok egy és két sorban. Kanyarodások. Ellenvonulások. Szabadgyakorlatok: Fej-, váll-, törzs-, láb-, kéz- és karmozgások. Könnyű összetett szabadgyakorlatok. Szertornázás. Magas- és távolugrás. Játékok. Tanította: az I. időszakban Pongrácz Adolf, a 11.-tól kezdve Szakonyi Géza. - 16 - 10. Ének. Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor lépcsőinek . fokozatos megismertetése a nyolczadig (octava) a megfelelő gyakorlatokkal összekötve. Hangtalálási gyakorlatok a/4:, 3/4, 4/4-es ütenyben, ütenyzési gyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke. Egyszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. II. liliosztály. Főnök: NÉMETH MIHÁLY. 1. Hit- és erkölcstan. a) Bőm. kath. hittan. Hetenként 1 órán. Szent cselekmények. A szent mise részei. A szentségek és szentelmények. A szent idők. A karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör. A bold. szűz Mária és szentek ünnepei. Tankönyv: Tóth József, Róm. kath. Szertartástan. Tanította: Rasztics Ráfáel. b) Ág ev. hittan. Mint az I. osztályban. c) Ev. ref. hittan. Az uj testamentum általános és részletes ismertetése. Az evangelium szebb\' részeinek olvastatása. Palaestina földrajza. Imádságok és énekek. Tankönyv: Bocsor L. Biblia-ismertetés. Tanította: Murányi János. d) Izraelita hittan. A zsidók története a birodalom kettészakadásától a babyloni fogságig Schlesinger S. tankönyve szerint. Héber olvasási gyakorlatok; egyes imáknak és bibliai szemelvényeknek magyarra fordítása. Tanította: Halász Jenő. 2. Magyar nyelv. Hetenként 5 óra. Magyar népmesék, nép- és történeti mondák köréből vett elbeszélő prózai és költői olvasmányok tárgyalása, azoknak emlékezet után való elmondása, különös figyelem fordíttatván az értelmes és hangsúlyos olvasásra; könyv nélkül tanult költemények szavalása. Az I. osztály nyelvtani anyagának ismétlése után a határozók tana tüzetesen. Főnevek, melléknevek, igék képzése. Az összetett mondatok. A mellé- és alárendelt mondatok. Az alárendelt mondatok beolvasztása a tőmondatba. A körmondatok. A szórend. Az írásjelek használata. Mondatok elemzése. Iskolai és házi írásbeli dolgozatok készítése. Tankönyv: Hoffmann Mór, Magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv II. rész. Tanította: Szakonyi Géza. 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Olvasási és írási gyakorlatok. Olvasmányok: Das Haus. Die Bewolmer des Hauses. Die Hausthiere. Der menschliche Körper. Die Stadt. Die beiden Ziegen. Was die Menschen arbeiten. Was ich liebe (vers). Guten Morgen (vers). Die Grille und die Ameise. Fordítás németből magyarra. - 17 - A nyelvtanból: Elemzés az alaktan körében. Főnevek csoportjai. Erős és gyenge ejtegetés. Melléknév és fokozása. Számnév. Személyes és birtokos névmás. Viszonyszó. Segédigék ragozása. Igeragozás a főidőkben. Két vers könyv nélkül. Tankönyv: Hoffmann Mór, Német olvasókönyv I. rész. Tanította: Hoffmann Mór. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. Európa általános és részletes ismertetése, különös tekintettel az egyes államok természeti viszonyaira. Ázsia általános leírása. Térképrajzolás. Tankönyv: Dienes P., Egyetemes földrajz. Tanította: Sauer-mann Mihály. 5. Mennyiségtan. Hetenként 5 órán. a) Számtan (h. 3 órán). Számvetési előnyök és rövidítések. Rövidített számtani müveletek. Olasz gyakorlat. Az arányosság. Kettős tétel egységre hozatallal. Arányok és aránylatok. Az aránylatok alkalmazása a kettős tételi feladatok megfejtésénél. Százalék-, suly- és lerovatszámitás. Tankönyv: Barbierík Titus, Számtan polgári iskolák számára. Tanította: Waligurszky Antal. b) Mértan (heti 2 órán). A testekről általában. A térbeli pont, vonal és sík. Azok helyzete egymásra nézve. Az egyenes hajlásszöge a síkhoz. Két sík hajlásszöge. Szöglet. A hasáb, henger, gúla, kúp és gömb ismertetése, metszete és hálója. Ezen testek felületének és térfogatának kiszámítása. A szabályos testek. A testek egybevágósága, hasonlósága és szimmetriája. Testminták készítése. Tankönyv: Lengyel S., Szemléltető méréstan. Tanította: Jelinek Márk. G. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Állattan. Az emberi test alkotásának ismertetése. A gerinczes-, puhatestű- és ízeltlábú állatok, férgek, türkebőrüek, tömlős állatok és véglények ismertetése és leirása. Tankönyv: Dr. Róth-Kohaut, Az állattan elemei. Tanította: Waligurszky Antal. 7. Mértani rajz. Hetenként 3 óra. A görbe vonalak ismertetése, a síkgörbékről általában. A síkgörbék érintőinek szerkesztése, a görbe vonalak hosszúságának meghatározása. A kör, a körre vonatkozó egyéb szerkesztések. A kerülék, a kerülékre vonatkozó egyéb szerkesztések. A hyperbola, a hyperbolára vonatkozó egyéb szerkesztések. A parabola, a parabolára vonatkozó egyéb szerkesztések. A kör érintőinek szerkesztése, két vagy több körnek viszonylagos fekvése. A kerülék, hyperbola s parabola érintőinek szerkesztése. A cyclois, epicyclois, hypocyclois és közönséges cyclois ismertetése és szerkesztése. A körevolvens. A csigavonalak ismertetése és szerkesztései: a jóniai, a logarithmikus csigavonalak többféle alakban, a külömbtele görbe vonalak ismertetése és szerkesztése; kassini-féle görbe, a szivvonal, a korong, a kagyló, a tojás, a hullám és kigyóvonalak; a külömböző ivek: a félkörű iv, a lapult, a csúcs, a lóherelevél-iv, a perzsa ivek, a normán ivek, a patkó-ív, csúcsos iv s az emelkedő ivek szerkesztése. Az ábrázoló mér-tanból: az ábrázoló mértan fogalma, alkalmazása, a vetítés és nemei. A pont, Polg. Értesítő. 2 -18- vonal ábrázolása egy és két síkon, a két képsík meghosszabbítása, a négy térnek ismertetése és az ezekben való ábrázolás. A harmadik képsík ismertetése és alkalmazása. A vonal átdöfési pontjának s hajlásszögének ismertetése és ábrázolása; a vonal valódi nagyságának szerkesztése. A pont és vonal, két vagy több vonal kölcsönös helyzete és viszonyairól. A három-, négy- s több-szög, a kör, kerülék, hyperbola és parabola ábrázolása egy-, két- és három képsíkon. Az előadott anyagokból rajzlapok készítése. Tanította: Németh Mihály. 8. Szabadkézi rajz. Hetenként 1 óra. A görbe vonalak s azokból alkotható egyszerű s összetettebb görög, arabs, perzsa, mór, római és renaissance diszitmények rajzoltatása és színezése. Előrajzolás és lapminták után. Tanította: Németh Mihály. 9. Szépírás. Hetenként 1 óra. Magyar és német ütemes és ütem nélküli folyó jrás. Tanította: Jelinek Márk. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, mint az I. osztályban. Tanította: Szakonyí Géza. 11. Ének, Hetenként 1 órán. A hangsor az alsó hetediktől a felső ötödikig (h—g): gyakorlatok ezen hangkörben. A G-hangsor gyakorlása és hang-találási gyakorlatok. A pont értéke a hangjegy után. Ligatura, synkopa. Egy- és kétszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. III. fiúosztály. Főnök: SZAKONYI GÉZA. 1. Ilit- és erkölcstan. a) Hóm. katli, hittan. Hetenként 1 órán. Az ó- és újszövetségi bibliai történetek. Tankönyv: Róder Alajos, Bibliai történet 1. és II. rész. Tanítótta: Rasztics Ráfáel. b) Ág. ev. hittan. A protestáns egyház története Magyarhonban s a keresztény egyház felekezeteinek rövid ismertetése. Tankönyv: Pálfy József, „A ker. anyaszentegyház rövid története," kisebb kiadás. Tanította: Hütter Lajos. c) Ev. ref. hittan. A keresztény egyház megalapítása, küzdelmei és fejlődése. Apostolok, vértanuk. A hereszténység diadalra jutása és Nagy Konstantin. Az első keresztények istentisztelete, erkölcsi élete és - 19 - egyházkormányzása. A pápai hatalom kora. A reformáczio kezdete, küzdelmei és győzelme. A magyarországi reformáczio. Tankönyv: Bocsor L. Kis Egyháztörténet. Tanította: Murányi János. d) Izraelita hittan. A zsidók története a babyloni fogságtól Jeruzsálem pusztulásáig Schön Dávid tankönyve szerint. Héber olvasási gyakorlatok; egyes imáknak és bibliai szemelvényeknek magyarra fordítása. Tanította: Halász Jenő. 2. Magyar nyelv. Hetenként 4 óra. Prózai és költői olvasmányok fejtegetése s azok tartalmának szabadon való előadása. Könyv nélkül tanult költői darabok elszavalása. Szóhangok és betűk; hangok változásai; a hangok és a szók kiirása. A névszók nemei és azok ragozása. Az igék nemei; igemódok, igeidők, személyragok; igeragozás. Szóképzés és szóösszetétel. A mondat fogalma és felosztása; az alá- és mellérendelt mondatok fajai. A mellékmondatok összevonása a főmondattal. Többszörösen összetett mondatok. Körmondat. A szórend és hangsúly. Az Írásjelek használata. A nyelvtan rendszeres áttekintése A hangsúlyos verselés ismertetése. Elemzés. Hetenként egy Írásbeli dolgozat, melyeknek tárgyát részint a nyelvtanban tanultak begyakorlása, részint kisebb önálló dolgozatok képezték. Tankönyv: Hoífmann Mór, Rendszeres magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv III. rész. Tanította: Szakonyi Géza. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Olvasmányok: Die Tageszeiten. Der Herbst. Die Kornáhren. Der Pilgrim vom St. Just. Die Sage vom Plattensee. Der Esel und die drei Herren. Einkehr. Der Winter. Der Frühling. Der Sommer. Die wandelnde Glocke. Das Hirtenbüblein. Leben und Weben im Walde. Fordítás és elemzés. Beszélgetés az olvasmányok alapján. Néhány költemény könyv nélkül. Nyelvtan: Az alaktan. A beszédrészek. Főnevek csoportjai. Főnevek ejtegetése. Melléknév és fokozása. Számnevek. Névmások. Viszonyszók. Segéd- és rendes igék ragozása. Az erős hajlitásu igék csoportjai. Mondatrészek. Tankönyv: Hoffmann Mór, Német nyelvtan és olvasókönyv I. r. Tanította: Hoífmann Mór. 4-, Földrajz. Hetenként 2 órán. Afrika, Amerika és Ausztrália általános és részletes leirása. A fölfödözések története. Tank ö n y v : Dienes Péter, Egyetemes földrajza. Tanította: Sauermann Mihály. 5. Történelem. Hetenként 2 óra. Ős, pogány korszak. A magyar nemzet származása; a húnok fellépése és bevándorlása; a rómaiak uralma hazánk területén, Pannónia és Dácia; a húnok Attila idejében; a magyarok vándorlásai; a honfoglalás; a kalandozások kora. A kereszténység befogadása és a királyság megalapítása. Szent István. Pogánylázadás a kereszténység és a királyság ellen. A keresztény vallás és királyság megszilárdulása. Az 2* — 20 —. ország függetlenségének megvédése a német és görög császárok ellenében. Az aranybulla. A tatárjárás. Az utolsó Árpád-házi királyok. Magyarország az Anjouk alatt. Magyarország harczai a törökök ellen. Zsigmond. Hunyady János. Hunyady Mátyás. Az ország elhanyatlása II. Ulászló és II. Lajos alatt. Az ország darabokra való bomlása. János király. I. Ferdinánd. Fráter György. Alkotmányos sérelmek. Erdély mint a magyar szabadság előharczosa. Bocskay István. Bethlen Gábor. I. Rákóczy György. Magyarország alkotmányának és vallásszabadságának megsemmisítése. Az ország fölszabadulása a török járom alól; alkotmányának biztosítása. III. Károly. Mária Terézia. II. József reformjai. II. Lipót. I. Ferencz: Magyarország tespedése. Az ébredés. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. 1848. Deák Ferencz és a kiegyezés. T a n k ö n y v: Varga Ottó, A magyarok története. Tanította: Szakonyi Géza. 6. Mennyiségtan. Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 2 órán). Összetett hármasszabály egységre hozatal és aránylatok alapján. Arányos osztás. Egyszerű és összetett társaságszabály. Egyszerű kamatszámítás. Határidő számolás. Elegyítés- és láticzszabály. Kamatos-kamatszámítás. Évi betétek. Kölcsönök törlesztése. Tankönyv: Barbierik Titus, Számtan polg. iskolák számára. Tanította: Waligurszky Antal. b) Mértan (h. 2 órán). Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Szögek szerkesztése és osztása. Az idomok összeillősége és hasonlósága. Az egyenlőszáru háromszög tulajdonságai és ezeken alapuló szerkesztések. A távolságok egyenlő és arányos részekre való osztása. Aránylatot képező távolságok. Területátalakitások. Szabályos sokszögek szerkesztése a körben. Kerülék, hajtalék, mentelék. Pythagoras tantétele. Tankönyv: Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati méréstan. Tanította: Jelinek Márk. 7. Természetrajz. Hetenként 2 órán. Őszszel: A virágtalan növények. Télen: Víz. Az ásványok természettani és vegytani tulajdonságai. A kőzetekről általában. Kristályos és törmelék kőzetek. A kőzetek szerkezete és képződése. Neptunismus és vulkanismus. Geologia. Tavaszszal: Gyökér, szár, virág, termés. Sejtek és szövetek. A növények táplálkozása és szaporodása. Tankönyyv: Dr. Róth S., Ásvány-, kőzet-és földtan alapvonalai, Növénytan elemei. Tanította: Jelinek Márk. Mértani rajz. Hetenként 2 óra. A pont, vonal és síkidomok ábrázolása külöinböző helyzetekben és irányokban a képsíkokhoz viszonyítva. A vonal valódi nagyságának, hajlásszögének és átdöfési pontjának meghatározása s szerkesztése. A pont-vonal, két vagy több vonal kölcsönös helyzeteiről. A szögletes és gömbölyű testek ábrázolása. A síkok s ezek metszeteinek ábrázolása és szerkesztése, á síkban fekvő alakzatokról s ábrázolása. A testeknek síkkal való metszése, a metszetek s valódi nagyságaik meghatározása és szerkesztése. A csavar-vonal, lapos és éles menetű csavartestek, a forgási felületek ábrázolása. A testek áthatása, hálójának és az — 21 —. álhutási körvonalak szerkesztése s feltüntetése. Testcsoportozatok ábrázolása. Az előadott tananyagból rajzlapok készíttetése. Tanította: Németh Mihály. 9. Szabadkézi rajz. Hetenként 3 óra. Stylszerü, egyszerű s majd összetettebb diszit-mények rajzolása, arányos kisebbítése vagy nagyobbitása: a rajzoknak tussal való kihúzása az árnyékvonal feltüntetésével. A területeknek diszitményekkel való szabályos betöltése s színezése, előrajzolás és lapminták után. Tanította: Németh Mihály. 10. Szépírás. Hetenként 1 óra. Rondirás, a kis és nagy rondbetük irása, a rond-irás gyakorlása. Fraktur, gót és diszbetük irása és gyakorlása. Tanította: Németh Mihály. 11. Testgyakorlat. Hetenként 1 óra. Kettős rendekbe való kanyarodás és fejlődés. Ebből visszakanyarodás és szakadozás kettős sorokba. Sorok és sorközök nyitása és zárása. Menetgyakorlatok kettős és négyes sorokban. Kettős rendek képzése menetközben. Körök alakítása és bontása. Szabadgyakorlatok: Összetett szabadgyakorlatok különféle tagmozgásokkal. Bottal való szabadgyakorlatok. Társas szabadgyakorlatok. Szertornázás. Magas- és távolugrás. Tanította: az I. időszakban Pongrácz Adolf, a II.-tói kezdve Szakonyi Géza. 12. Ének,. Hetenként 1 órán. A hangsor, hangközök, a hangsoralkotás módja: alakító jegyek. Kemény C-, lágy A-hangsor. Hangtalálási és énekgyakorlatok. Ismétlő-jelek. Egy-, két- és háromszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. 13. Egészségtan. Hetenként 1 órán. A levegő. Lakás. Ruházat. Tisztaság. Táplálék. Munka. Az érzékszervek. Foglalkozási módok. Betegségben való miheztartás. Balesetekben való rögtöni segélynyújtás. Mérgezések. Járványos betegségek. Közegészségügyi szabályok. Tankönyv: Dr. Széli L., Életmentés és egészségtan. Tanította: Waligurszky Antal. IV. liiiosztaly. Főnök: SAUERMANN MIHÁLY. 1. Ilit- és erkölcstan. a) Hóm. kath. hittan. Hetenként 1 órán. Az anyaszentegyház története főbb vonásokban. Tankönyv: Fehér Gyula, Egyháztörténet. Tanította: Rasz-tics Ráfáel. b) Ag. ev. hittan. Mint a III. osztályban. c) Ev. ref. hittan. Tanulók hiányában nem taníttatott. d) Izraelita hittan. A zsidók története a janinai fó\'iskola alapításától a Talmud befejezéseig. Héber olvasási gyakorlatok stb. mint az alsóbb osztályokban. Tankönyv: Schön Dávid, A zsidók története. Tanította: Halász Jenő. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. a) Olvasmány: Arany J. Toldi-ja. b) Szépirálytan: Az Írásmód fajai; az egyszerű Írásmód és kellékei. A szépirásmód kellékei; a kellemes, fenséges, komikus, plasztikus, festői és zenei irály. A szerkezettanból: A tárgyválasztás, az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, a kidolgozás. A hangsúlyos és idó\'mértékes verselés; a rím. A prózai Írásművek: leírás, elbeszélés. c) Közönséges irálytan. A levélírásról általában; a levél belső és külső kellékei. A levélke, a köszöntő, üdvözlő, vigasztaló, kérő, emlékeztető, felszólító, mentegető, tudósító és köszöntő levelek. Okiratok: utalvány, vevény, elismervény, nyugtatvány, számla, téritvény, kezeslevél, engedményezés, adománylevél, meghatalmazás, bizonyítvány, kérvény. d) írásbeli gyakorlatok. Levelek és okiratok irása. Tankönyv: Környei-Gyulai, Irálytan; Arany J. Toldi-ja. T a n í- t o 11 a : Sauerinann Mihály. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Olvasmányok: Der Glockenguss von Breslau. Undank ist der Welt Lohn. Das Gewitter. Die drei Ziegeuner. üie Geschichte des altén Wolfs, I. II. Menenius Agrippa. Der Sánger. Quidher. Der Adler und der Fuchs. Wind und Sonne. Fordítás és elemzés. Néhány költemény könyv nélkül. Nyelvtan: Az alaktan folytonos ismétlése mellett a mondattan. Egyszerű tő- és bővített mondatok. Alany, állítmány, jelző, kiegészítő és határozó. Az összetett mondatok ismertetése. Tankönyv: Hoffmann Mór, Német nyelvtan és olvasókönyv II. rész. Tanította: Hoffmann Mór. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. A csillagászati és természettani földrajz elemei. Az öt világrész általános ismétlése. Tankönyv: Dienes Péter Egyetemes földrajza. Tanította: Sauermann Mihály. 5. Történelem. Hetenként 3 órán. A mult évi tananyag pótlásául a magyarok történetéből: Az ország darabokra való bomlása a mohácsi vész után. I. Ferdinánd. Fráter György. Erdély mint a magyar szabadság előharczosa. Bocskay István. Bethlen Gábor. I. Rákóczy György. Magyarország alkotmányának és vallásszabadságának megsemmisítése. Az ország felszabadulása a török járom alól; alkotmányának biztosítása. III. Károly, Mária Terézia, II. József reformjai. II. Lipót. I. Ferencz. Hazánk részvéte a franczia háborúkban. Az ébredés. Széchenyi István. Kossuth Lajos. A szabadságharcz. Deák Ferencz és a kiegyezés. — 23 —. A jelen évi tananyag: A történelem tárgya. Őstörténeti hagyomány. A világtörténelem fölosztása. A keleti népek története. A görögök származása, vallása, hőskora. Lykurgos és Solon. Pisistratos és fiai. A görög-perzsa háborúk. Perikies kora. A peloponnesosi háború. Nagy Sándor. India. A görögök műveltsége. Róma eredete és a királyok uralkodása. A patricziusok és plebejusok küzdelmei. Róma harczai Itáliáért. A pút: háborúk. A Gracchus testvérek forradalma. Marius és Sulla. Pompejus. Caesar és az első triumvirátus. Caesar egyeduralma. A második triumvirátus. Róma mint császárság. Művelődési viszonyok a császárság idejében. A kereszténység kezdete. A népvándorlás. Uj országok keletkezése. A keletrómai vagyis görög birodalom. Mohamed és az arabok. A frank birodalom megalakulása és a nyugati császárság megújítása. Nagy Károly. A verduni szerződés. Németország mint vezérhatalom; a pápák és császárok közti harcz. A keresztes hadjáratok kora. A középkori intézmények bomlása. A százéves háború Angol- és Francziaország közt. Spanyolország megalakulása. Teli Vilmos, Svájcz szabadságának hőse. A török hatalom eredete. Magyarország, mint keleti nagyhatalom. A középkor művelődése. Tankönyv: Varga Ottó, A magyarok története; Dr. Ribáry Ferencz, Világtörténelem. Tanította: Szakonyi Géza. 6. Mennyiségtan. Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 3 órán). Arany-és.ezüstnemüek, azok mérése és értékszámitása. A pénz és pénzláb. Vertpénzek körüli számitások. A váltó. Váltóleszámolás. Állam- és értékpapírok. Az ellentett szám; a hat első algebrai alapmüvelet. Elsőfokú egyismeretlenü egyenletek megfejtése. Tankönyv: Barbierik Titus, Számtan polgári iskolák számára, és Schmidt A, Algebra. Tanította: Dr. Bartha Gyula. b) Mértan (h. 1 órán). A pont kitűzése. Merőleges és párházamos távolságok kitűzése és mérése. Szög kitűzése és mérése. A földterületek fölmérése. Földterületek fölvétele mérőasztallal. Magasságmérés. Vizszintezés. A testek köbtartalmának kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, föld-kiásások, épületek falai köbtartalmának kiszámítására. Tankönyv Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati méréstan. Tanította: Jelinek Márk. 7. Természettan. Hetenként 3 órán Az erőkről, a testek súlyáról, a testek halmazállapotai; a folyadékokról, légnemű testekről; a meleg; az időjárás; dör-zsölési villamosság; delejesség; a villamos áram s ennek főbb hatásai. Tankönyv: Dr. Kovács J., Fizika. Tanította: Jelinek Márk. 8. Mértani rajz. Hetenként 2 óra. Az árnyékszerkezettan ismertetése. A fényforrás, a fénysugár irányai, a világításról általában. A természetes és mesterséges világításról. Az egyenes és görbe vonal, a pont s vonal, a párhuzamos és metsző egyenesek, három, négy és sokszög, a kör, kerülék-vonal árnyéka; a síkidomok árnyéka. A szögletes és gömbölyű testek saját és képsíkra vetett árnyéka. Az egymáson nyugvó testek, test-csoportozatok, fülkék, párkányzatok és oszloprészek saját, egymásra és — 24 —. képsíkra vetett árnyékának szerkesztése. A távlattan. A távlattanról általában, a távlattan fogalma s alapismereteiről. A távlattani sikok s távlati képről. Az eltűnő vagy irány pontról. A pont, vonal, három, négy s sokszög, kör, kerülék; síkidomok és testek, testcsoportozatok és oszlop sorok távlati képeinek meghatározása, szerkesztése. A távlati metszési mód. Az előadott anyagokból rajzlapok készítése és színezése. Tanította: Németh Mihály. 9. Szabadkési rajz Hetenként 3 óra. Stylszerü, egyszerű, majd összetettebb diszit-mények rajzolása s árnyékolása, irón- és kréta-rajzban; lap- és gypsz-minták után. A fejeknek arányok szerinti fokozatos rajzoltatása, előrajzolás után. Fejrajzok, kéz- és lábrajzoknak irón és szénnel való kidolgozása, lap- és gypszminták után. Tanította: Német Mihály. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 óra, mint a III. osztályban. 11. Ének. Hetenként 1 órán. A módosító jelek megfelelő gyakorlatokkal összekötve. Előadási jelek (p, f, pp, ff, mf, erese., decresc.). Énekgyakorlatok. A hangnemek ismertetése; a kemény G- és lágy E-hangsor tüzetesebb begyakorlása. A hangsoralkotás módja. Kardalok és egyházi énekek négy szólamban. Tankönyv: Erney\' J., Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály. "V. liliosztály. Főnök: WALIGURSZKY ANTAL. 1. Hit- és erkölcstan. a) Iióm. kath. hittan. Hetenként 1 órán. Általános erkölcstan. Isten akarata és az ember erkölcsi képessége. Az erkölcsi jó és rossz. Részletes erkölcstan. Kötelességeink Isten iránt. A belső istentisztelet. A A külső istentisztelet rendes formái. Tankönyv: Demény Dezső, Erkölcstan. Tanította: Rasz-tics Ráfáel. b) Ág. ev. hittan. Tanulók hiányában nem taníttatott. c) Ev ref. hittan. Tanulók hiányában nem taníttatott. d) lzr. hittan. Tanulók hiányában nem taníttatott. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. a) Költészettan. A lantos és elbeszélő költészet fajai. A dal. Óda, hymnus, rhapsodia. (Magyarokhoz. Fohászkodás. A magyar ifjakhoz. Búcsú. Egy gondolat bánt engemet.) Elégia, heroida. (Mohács. Zrinyi dala. Mikes. Szülőföldem.) Epigramm. Gnóma. Szatira. (Pinty úrfi. Pató Pál úr.) Tanitó költemény. (Domokos napra.) Költői r — 25 —. levél. (Levél egy elutazott barátom után.) Költői leirás. (Erdélyben.) Mese, példabeszéd, allegória. Monda, rege, legenda. (A hamis tanú. Részlet János vitézből. Jézus és a nép.) Románcz, ballada. (Falu végén. Hadnagy uram. Botli bajnok özvegye. Szondy két apródja. Kádár Kata.) Hősköltemény. (Zrínyi „Szigeti Veszedelem" czimü époszának szerkezeti és tartalmi ismertetése olvasás alapján.) Költői elbeszélés. (Szép Ilonka.) Regény és novella. A szónoki beszéd ismertetése. b) Közönséges irálytan. A szerződések különféle fajai. A telekkönyv ; folyamodvány. írásbeli dolgozatok: Leirások, elbeszélések, fejtegetések a költészeti olvasmányok alapján. Szerződések Íratása. Tankönyv: Dr. Gyulay Béla, Irodalomismertető. Környey-Gyula, Gyakorlati irálytan. Tanította: Hoffmann Mór. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Olvasmányok: Das treue Mütterchen. Zeus und das Pferd. Erikönig. Der Mensch. Frau Holle. Der Sánger. Der kleine Löffel. Sprichwörter. Mohammed. Der betrogene Teufel. Wiege und Sarg. Forditás és elemzés. Nyelvtan : Az alaktan folytonos ismétlése mellett elemzés az egyszerű és összetett mondat körében. Tankönyv: Hoffmann Mór, Német nyelvtan és olvasókönyv. Tanította: Hoffmann Mór. 4. Történelem. Hetenként 3 órán. A mult évi tananyag pótlásául: A keresztes hadjáratok kora. A középkori intézmények bomlása. A százéves háború Angol- és Francziaország közt. Teli Vilmos, Svájcz szabadságának hőse. A török hatalom eredete és emelkedése. Magyarország mint keleti nagyhatalom. A középkor művelődésének képe. A jelen évi tananyag: Az újkor általános ismertetése és felosztása. A renaissance. A találmányok. A felfedezések. A reformáczió és ellen-reformáczió ; a vallásháborúk. Művelődési viszonyok a felfedezések és a reformáczió korában. A korlátlan királyi hatalom kora. Az Északamerikai Egyesült-Államok keletkezése. A XVIII. század műveltségi állapota. A franczia forradalom és Napoléon kora. Az ujabb forradalmak és az ujabb államalakulások története, A XIX. század művelődési állapota. Tankönyv: Dr. Ribáry Ferencz, Világtörténelem. Tanította: Szakonyi Géza. 5. Mennyiségtan. a) Számtan. Hetenként 3 órán. Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Logarithmus. Számtani és mértani haladvány s ez utóbbi alkalmazása a kamatos-kamatszámitásra. Tankönyv: Dr. Lutter N., Betüszámtan polgári iskolák számára. Tanította: Dr. Bartha Gyula. b) Könyvviteltan. Hetenként 1 órán. A könyvviteltan szükségessége és előnyei. A háztartási könyvvezetésből kiindulva a? egyszerű könyvvitel alapfogalmainak és üzleti könyveinek megismertetése. Példák elkönyvelése az üzleti könyvekbe. Elkönyveltetett 2 egy-egy hónapos és egy két hónapos üzleti esemény az egyszerű könyvvezetés könyveibe, s a könyvek le is zárattak. A váltó ismertetése, amennyiben erre a könyvvezetésben szükség van. — 26 —. Tankönyv: Roller-Wittinger Könyvviteltana. Tanította: Wali-gurszky Antal. 6. Természettan. Hetenként 3 órán. A külömböző mozgások. Erűk összetevése és szétbontása. Az inga. Forgás és keringés. A munka fogalma. Az energia. Gépek. A hang és fény nevezetesebb tüneményei és törvényei. Tankönyv: Dr. Kovács J., Fizika. Tanította: Jelinek Márk. 7. Vegytan. Hetenként 2 órán. Kémiai változások és azok feltételei. Kémiai folyamatok. Halmazállapot. Viz szétbontása és tulajdonságai. Egyszerű lestek: Oxygen, Nitrogén. Hydrogen, Clor, Fluor, Brom, Jod, Phosphor, Kén, Arsen, Antimon. Fémek: Kálium, Nátrium s ezekkel a viz szétbontása. Magnesium, Calcium. Fémek szinitése. Összetett testek. Oxydok. Savas és lúgos hatás. Savak: Sósav, Kénsav, Salétromsav, Szénsav, Kovasav, Arsensav. A savak nevezetesebb sói. Fotografálás. Üvegégetés. Robbanó keverékek és gyújtó szerek. Kén-sultidok. Tankönyv: Dr. Kovács J., „Kémia" I. rész. Tanította: Wali-gurszky Antal. 8. Alkotmánytan. Hetenként 2 órán. Az állam keletkezése és fogalma. Az államhatalom, kormányformák; az alkotmány fogalma. A magyar állam és a magyar nemzet. A királyi hatalom. A törvényhozó hatalom. Az országos és az osztrák-magyar közös kormány. A törvényhatósági és községi önkormányzat. Az egyes közigazgatási ágak fontosabb ügyei és intézményei. A magánjog és büntetőjog alapvonalai. Tankönyv: Dr. Gsiky K , A hazai alkotmány és jogismeret alapvonalai. Tanította: Sauermann Mihály. 9. Mértani rajz. Hetenként 3 óra. A szerkesztő és gyakorlati méréstan. A méréstanról általában. A méréstan felosztása. A térképekről és keletkezéseikről. A térképek méreteiről. A vízszint méréstan vagy síkmérés; alapvető feladatok. Egyenvonalu összeillő idomok; egyenes vonalaknak hosszabbítása, páros és páratlan részekre való osztása, a merőleges és párhuzamos vonalak szerkesztése s kitűzése. Az egyenesek mérése. Mérő eszközök. Egyenes oldalú arányos részű idomok. Arányos és aránylatot képező egyenes oldalú síkidomok átalakítása s részekre osztása. Görbe vonalú síkidomok. Két pont közötti távolság megmérése akadály esetén. A méréstan gyakorlati alkalmazása. A földterület felmérése: helyszínrajzok; a földterület felvételei, mérő-asztal felállítása: a mezőn egy pontnak, vonalnak, szögnek, három-, négy- és sokszögnek, egy vagy több álláspontból való felvétele mérő-asztallal. A felülvizsgálás. A földméréstani eszközök ismertetése és használati módja. Erdőség és földbirtok felvétele és felmérése. Az iránytű használata. A függélyes mérés vagy magasság-mérés. A magasság-mérési eszközök ismertetése és használata. Helyszínrajz elemei. A térképrajzok, tárgyak jelölése, a térképek festése, a térkép-jelek, az emelkedési viszonyok feltüntetése, a térkép-irás és másolás. — 27 —. Az előadottakból rajzok készítése. Továbbá diszitményeknek és stylizált részleteknek rajzolása s árnyékolása gypszminták után. Tanította: Németh Mihály. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, mint a III osztályban. 11. Ének. Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban. VI. iiúosztály. Főnök: HOFFMANN MÓR. 1. Hit- és erkölcstan. Hetenként 1 órán, mint az V. osztályban. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. a) Költészettan. A dráma általában. Drámai jellemek. A dráma szerkezete. Shakespeare Coriolanusának olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével. A tragédia. A vígjáték. A komikum. Kisfaludy Csalódások czimü vígjátékának olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével. b) A magyar irodalomtörténet korszakainak áttekintése. c) Közönséges irálytan. Keresk. levelek, beadványok, körlevelek. Megrendelő, tudakozó, kináló, ajánló, folyószámlákat kísérő levelek, intőlevelek. A beadványokról általában. Ipar- és keresk. beadványok, folyamodványok. Havonként egy szépir. írásbeli dolgozat; keresk. levelek, beadványok. Tankönyvek: Névy László, A magyar irodalomtörténet vázlata. Névy László, Shakespeare Goriolanus, fordította Petőfi Sándor. Dr. Szigct-váry Iván, Csalódások, irta Kisfaludy Károly. Ivörnyey-Gyulai, Közönséges irálytan. Tanította: Hoffmann Mór. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Das brave Mütterchen. Zeus und das Pferd. Erikönig. Der Mensch. Hannibal. Der Alpenjager. Der geheilte Patient. Belzazar. Der Ring des Polykrates. Johanna Sebus. Eine Jagdgeschichte. Wanderers Nachtlied. Nektartropfen. Fordítás, elemzés. Nyelvtan: Elemzés az egyszerű és összetett mondat körében az alaktan folytonos ismétlése mellett. Tankönyv: Hoffmann Mór, Német nyelvtan és olvasókönyv II. r. Tanította: Hoffmann Mór. 4. Történélem. Hetenként 3 órán. A magyar nemzet összefüggő története, különös tekintettel azon kötések-, törvényes intézkedések- és fejleményekre, a melyeken Magyarország jelen alkotmánya felépült. — 28 —. Tankönyv: Sebestyén Gy., Magyarország történelme. Tanította: Sauermann Mihály. 5. Mennyiségtan. a) Számtan. Hetenként 3 órán. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. Évi betétek, évjáradékok, kölcsöntörlesztések számítása. Az életbiztosítások egyszerűbb esetei. Bankok és egyéb pénzintézetek szervezeti ismertetése. Állam- és magánsorsjegyek, Tankönyv: Dr. Lutter N., Betűszám tan polgári iskolák számára. Tanította: Dr. Bartha Gyula. b) Könyvviteltan. Hetenként 3 órán. A kettős könyvvitel fogalma és számláinak megismertetése. Az üzleti könyvek. Példák elkönyvelése az egyes könyvekbe. Könyvek lezárása és megnyitása. Olasz kettős könyvvitel. Folyó számlák és azok háromféle módon való lezárása. Franczia és olasz módon elkönyveltetett 1 egyhavi és 2 kéthavi üzletesemény. Takarékpénztárak, részvénytársulatok és biztosító intézetek. Tankönyv: Roller-Wittinger Könyvviteltana. Tanította: Wali-gurszky Antal. 6. Vegytan és Ipartan. Hetenként 4 órán. A szerves vegyületek, azok alkotórészei és bomlásai. Mocsárgáz. Petróleum. Kátrányolajok. Szurok és aszfalt. Ethylen. Világító gáz. A láng. Szén. Celluloze. Szövetek. Nád-, tej- és szőlőezukor. Gyümölcs-czukor. Borszesz és szeszes erjedés. Alkoholok. Zsírsavak. Étherek. Zsírok. Gyümölcssavak. Cyán vegyületek. Aromás vegyületek. Csersavak. Festő-anyagok. Illó olajok és gyanták. Alkaloidok. Fehérjék és fehérjeszerü anyagok. — Petróleum-finomítás. Papírgyártás. Fa conserválása. Keményítő. Bor. Sör. Szeszfőzés. Eczetgyártás. Szappanfőzés. Gyertyagyártás. Bőrcserzés. Festés. Kelmenyomás. Tankönyv: Dr. Kovács J., „Kémia" II. rész. Tanította: Wali-gurszky Antal. 7. Mértani rajz. Hetenként 3 óra. Az épitő művészetről. Az oszloprendekről általában. Az oszloprendek felosztása, méretei, magassága, lépték használata. Az oszloprcndek jellemzése és elhelyezéseiről. Az öt oszloprend és tagozatainak ismertetése és szerkesztése. — Mezőgazdasági vizműtan ismertetése. Meteorologiai előismeretek. Felületi vízfolyások. Föld alatti és földfeletti vizek. A. folyó vizek s mozgásai. A folyó vizek szabályozásai; az áradásról ; a folyók s források vizének apadásáról. A csatornák, a mocsarak lecsapolása, nyílt árok vagy alapcsövekkel. Szántóföldek és rétek öntözéséről. — Az oszloprendek rajzoltatása. Gypszminták után tollrajzok készítése és festése. Tanította: Németh Mihály. 8. Testgyakorlat. •Hetenként 1 órán, mint a III. osztályban. 9. Ének. Mint a IV. osztályban. — 29 —. \\ I. a) és I. 1») leányosztály. Főnökök: HAJGATÓ SÁNDOR és SAUERMANN JÚLIA. 1. Vallástan. a) Hóm. Jcath. vallástan. Hetenként 2 órán. Az ember végczélja és rendeltetése. A hit fogalma és tárgya. A hit szükséges volta. A hit tulajdonságai. Az apostoli hitvallás tizenkét ágazata. 0- és Újszövetségi bibliai történetek. Tankönyvek: Egri Középkatekizmus és Róder Alajos, Bibliai Történet. Tanította: Rasztics Ráfáel. b) Ág. ev. vallástan. Stelilo András „Evangéliumi keresztény vallástan" czimü tankönyve szerint elvégeztetett az egész tananyag. Tanította: Hütter Lajos. c) Ev. ref. vallástan. Az uj testamentum általános és részletes ismertetése a szent irók történetével. Az evangéliumok szebb részeinek olvastatása. Palaesztina földrajza. Imádságok és énekek. Tankönyv: Bocsor L , Biblia-ismertetés. Tanította: Murányi János. d) Izr. vallástan. Bibliai történet a világ teremtésétől Mózes haláláig. Vallásos erkölcsi törvények és kötelességek általános ismertetése. Héber olvasás kapcsolatban az imarend bemutatásával. Tankönyv: Stern Ábrahám, Izrael története I. r. Tanította: Dr. Neumann Ede. 2. Magyar nyelv. Hetenként 4 órán. Értelmes olvasás, különös tekintettel a helyes hangsúlyozásra. Az olvasmányok (kiváló alakok a magyar történelemből, mondák, mesék stb.) értelmezése, tartalmuk rövid összefoglalása; a gondolatok tömött, határozott és magyaros kifejezése czéljából beszéd- és értelemgyakorlatok. Alkalmas olvasmányok alapján nyelvtani elemzés, leginkább az egyszerű mondatok körében. A helyesirás diktandó-gyakorlása. Kisebb verses művek betanulása és szavalása. Kéthetenként nyelvtani Írásbeli dolgozatok az iskolában s kisebb olvasmányok leírása emlékezetből. Tankönyv: Dr. Gőőz és Tóth J., Magyar nyelvtan és Olvasókönyv. Tanította: Hajgató Sándor. 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, fordítás; kisebb versek betanulása; irás táblán és füzetben. Tankönyv: Gráf J., Olvasókönyv és nyelvtani, rész. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. A csillagászati és természettani földrajz alapfogalmai. Magyarország részletes, az osztrák császárság, valamint Európa többi országainak általános ismertetése. Tankönyv: Dr. Hunfalvy és Schneider J., Földrajz I. rész. Tanította: Sauermann Júlia. 5. Számtan. Hetenként 3 órán. A tizes számrendszer. Számok alaki és helyi értéke. Számok írása és olvasása. Római számirás. A négy alapmüvelet - 30 - gyakorlása fejben és írásban megnevezett és nevezetlen egész számokkal. A méterrendszer: hosszuságmértékek, területmértékek, űrmértékek, súlymértékek. Átszámítás. Számvetés többnevezetü egész számokkal Egyszerű hármas-szabályra tartozó feladatok megfejtése egységre hozatal alapján. Tankönyv: Suppan V., Számtan I. fűz. Tanította: Sauer-mann Júlia. 6. Természetrajz. Hetenként 2 órán. Növénytan: Egyes virágos növének leirása. — Állattan: A gerinczes állatok vázának szemléltetése. Az emlősök osztályából: a ragadozók, rágcsálók, rovarevők, páros ujjúak, páratlan ujjúak, uszólábúak, ormányosok, majmok és a denevérek. — A madarak osztályából: A tyúk és rokonai, a galambok, úszók, gázlók, éneklők, ragadozók, kúszók és futók. — A hüllők osztályából: a gyikok, kigyók és teknősbékák. — Kétéltűek. Halak. Tankönyv: Dr. Róth S., Állat- és növénytan. Tanította: Szakonyi Gézáné. 7. Ének. Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor fokozatos felépítése az oktávig; ezen hangkörben hangtalálási és énekgyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke, nevezetesen: az egész, fél, negyed és nyolczad hang- és szünetjegyek. 3/4-, 4/<t~es ütenyek. Ligatura, a pont a hangjegy után. Egyszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Szakonyi Gézáné. 8. Szépírás. Hetenként 2 órán. A szépírás szabályai. Helyes test- és tolltartás. Hajszál- és árnyékolt vonalak. Magyar és német kis és nagybetűk Íratása ütenyzésre, táblai előírás után. Szirmai J. 1—9 füzetei szerint. Tanította: Lőrinczy Géza. 9. Rajz. Hetenként 2 órán. A rajzeszközök ismertetése és alkalmazásuk módja. A rajzlap felezése és osztása. A test, lap, vonal és pont fogalma. A különböző vonalak keletkezése, azok nemei és rajzolási módja. Távolsági alapmüveletek. Az egyenes vonal helyzetei. Két egyenes egymáshoz való helyzete. Szögek keletkezése, jelölése, mérése és osztása. Az idomok ismertetése. Három- és négyszögek nemei és alaptörvénye. A körvonal keletkezése és részei. Síkidomok diszitése. Himzés-, padozat, mozaik- és maeander-diszek rajzolása és színezése. Csillagidomok, szalagfonatok és diszek rajzoltatása és színezése. Rózsa, szalag, disz és egyszerűbb görbe vonalú ékítmények rajzolása szabadkézzel táblai előrajz és magyarázat után. Kézikönyv: Suppan V., Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza. 10. Női kézimunka. Hetenként 3 órán. Kötött és horgolt minták, harisnya-jegyzés, tül-kivarrás, kereszt- és diszöltések, alkalmazva különféle teritőkre és más tárgyakra. Tanította: Pranger Károlin. - 31 - 11. Testgyalcorlat. Hetenként 2 órán. Rendgyakorlatok; sorképzés oldal- és arczsorba; sornyitás; kettős és négyes sorba fejlődés; fordulatok helyben; kanyarodás ; ellenvonulás; csigavonulás; lyoni felvonulás. Szabadgyakorlatok: lépő és keresztállások; üdvözlő lépés; egyszerű kargyakorlatok 2 és 4 ütemben; törzshajlitás és fordítás számlálás szerint; fejforditás és hajlítás 2 és 4 ütemben; a természetes járás halkan és dobbantással. A játékokból: A ki ül, az áll. Hol a garas? A róka fekszik. Hogy tetszik a szomszédod ? Jakab, hol vagy ? Körbenforgó. Macska és egér. Mit csinálsz a kertemben? Gyürüjáték. Hátra ne nézz, jön a róka. Szergyakorlatok: magas- és távugrás.irammal; gyakorlatok a gyűrűhintán; mászás. Tanította: Farkas Vilma. II. leányosztály. Főnök: LŐRINCZY GÉZA. 1. Vallástan. a) Bőm. lcath vallástan Hetenként 2 órán. Az Isten tiz parancsolata. Az anyaszentegyház öt parancsolata. A ker. igazság. A szent mise részei. A szentségek és szentelmények. A szent idők. A bold. szűz Mária- és szentek ünnepei. Tankönyvek: Egri Közép-Katekizmus és Tóth József, Róm kath. Szertartástan. Tanította: Rasztics Ráfáel. b) Ág. ev. vallástan. Mint az I. osztályban. Tanította: Hütter Lajos. c) Ev. ref. vallástan. Mint az I. osztályban. Tanította: Murányi János. d) Izraelita vallástan. Bibliai történet a honfoglalástól a királyság megszűntéig. A liturgia tüzetes ismertetése kapcsolatosan a vallásos szertartások méltatásával. Héber olvasás és egyes rövid imák betanulása. Tankönyv: Stern Ábrahám, Izrael története II. rész. T a n í-t o 11 a: Dr. Neumann Ede. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Hangsúlyos, értelmes szép olvasás. Az olvasottak összefoglalása, mint az I. osztályban. A mondat és beszédrészek; a név- és igeragozás összes formái, különös tekintettel a hangbeli módosulásokra. Szóképzés. Fő- és mellékmondatok: az Írásjelek tudatos használata s a helyesírás egyéb szabályai nyelvtani elemzés alapján s dik-tandó-gyakorlatokkal. 10—12 vers tanulása. Kéthetenként egy iskolai dolgozat, főleg mondattani elemzések, kisebb leírások s elbeszélések köréből. Tankönyv: Dr. Gőőz és Tóth J., Magyar nyelvtan és Olvasókönyv. Tanította: Hajgató Sándor. 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, fordítás; a nyelvtanból: a beszédrészek ismertetése. Néhány költemény betanulása és elszavalása. írásbeli dolgozatok. - 32 - Tankönyv: Gráf J., Olvasókönyv és nyelvtan I. rész. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 4. Történelem. Hetenként 2 órán. Bevezetés a történelembe, őskor, az emberiség felosztása fajok szerint,. Egyptom, Babilónia, Assyria, Föniczia és Perzsia története. A görögök történetéből: A görögök hőskora és regevilága, a nagy törvényhozók: Lykurgus és Solon, a perzsa háborúk, Perikies kora, a peloponesusi háborúk, Görögország aláhanyatlása és Nagy Sándor. A rómaiak történetéből: Róma alapításának mondája, Róma királyai, a köztársaság megalapítása, a patríciusok és plebejusok küzdelmei, Róma harczai Itáliáért, a pún háborúk és Kelet meghódítása. A polgárháborúk; a triumvirátusok korszaka s a köztársaság bukása; Augusztus kora és a császárság jellemzése; a birodalom hanyatlása. A középkor történetéből : a népvándorlás, az arabok és germánok világbirodalma. Tankönyv: Márki S., Világtörténet. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 5. Földrajz. Hetenként 2 órán. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália általános és részletes ismertetése. Tankönyv: Hunfalvy és Schneider J., Földrajz. II. r. Tanította: Sauermann Júlia. G. Számtan. Hetenként 3 órán. A számok oszthatósága és annak ismertető jelei. Törtszám és összetett szám. Törzstényezők. A legnagyobb közös mérték meghatározása tényezőkre való szétbontás utján. Á legkisebb közös többszörös. A közönséges tört fogalma, jelölése. Tizedes tört. Számvetés tizedes számokkal. Összetett hármasszabályra tartozó feladványok megfejtése egységre hozatal utján. Tankönyv: Suppán V., Számtan I-ső füzet (II. rész). Tanította: Sauermann Júlia. 7. Természetrajz. Hetenként 2 órán. a) Növénytan: A növények szerveinek ismertetése az egyes növények leírásával kapcsolatban. A virágos növények közül: A burgonyafélék, fészkesek, keresztesek, boglárkafélék, tűlevelűek és bar-kások szemléltetése egyes növényeken. Déligyümölcsök és fűszernövények. Egynehány külföldi növény. A virágtalan növények közül: páfrányok, surlók, korpafűfélék, mohok, moszatok, gombák. b) Állattan: Gerincztelen állatok, még pedig Ízeltlábúak, úgymint: rovarok, rákok, pókok, férgek. Puhatestűek. Tömlős állatok. Tankönyv: Róth S., Állat- és növénytana. Tanította: Szakonyi Gézáné. 8. Ének. Hetenként 1 órán. A hangsor kibővítése az alsó hetediktől a felső ötödikig (h—g); gyakorlatok ezen hangkörben. A G-hangsor begyakorlása; hangközök. Á pont értéke a hangjegy után. Hangtalálási gyakorlatok; synkopa. Egy- és kétszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan. I. rész. Tanította: Szakonyi Gézáné. - 33 -9. Szépírás. Hetenként 1 órán. Magyar és német folyóirás, többnyire ütem után, Erdős Jakab és Adolf füzetéi szerint. Tanította: Lőrinczy Géza. 10. Rajz. Hetenként 3 órán. Szögek osztása és kivonása, azok másolása. Szimmetrikus idomok tulajdonságai. A háromszögek hasonlósága és az ott felállítható arányok. A háromszögek szerkesztése adatok után. Ellypszis szerkesztése kölönböző adatok szerint és ezek részletei. Egy- és különközépü körök. Három- és négyszögek, valamint a sokszögek terület-számitása. A kör kerülete és területének számítása. Mértani szerkesztések és azok gyakorlati alkalmazása különböző stylbeli fonadék, csombók és síkékitmények rajzolásánál. Egyszerűbb levél-ékitmények rajzolása és színezése táblai előrajz és magyarázat után. Görög, római és renaissance ékítmények rajzolása és színezése Várady Szilárd faliminták és magyarázat után. Kézikönyv: Suppán V., Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza. 11. Női kézimunka. • Hetenként 3 órán. Csipkehorgolás hálózott betét- és mintaszalag kivarrással; a slingelés és lyukkivarrás elemei; sima szár- és diszöltések különféle teritőkre alkalmazva; kötött keztyü, kendő, horgolt gallér; egy női ing kézben varrva. Tanította: Pranger Károlin. 12. Testgyakorlat. Hetenként 2 órán. Az I. osztályban felsoroltakon kivül a rendgyakorlatokból : körképzés, többféle felvonulás. A szabadgyakorlatokból: lépő és keresztállások összekötve kargyakorlatokkal 8 és 12 ütemben; lábringatás, törzshajlitások a kar működése mellett; járás énekkel; térd-hajlitás, terpeszugrás. Játékokból: Üsd a harmadikat. Karikadobás. Szergyakorlatokból: gyakorlatok a nyújtón és a korláton. Tanította: Farkas Vilma III. leányosztály. Főnök: Özv. PAPPNÉ SVASTITS JANKA. 1. Vallástan. a) Hóm. katli. vallástan. Hetenként 2 órán. A malaszt eszközei. A szentségek, szentelmények és az imádság. Az anyaszentegyház története főbb vonásokban. Tankönyvek: Egri Középkatekizmus és Fehér Gyula, Egyháztörténet. Tanította: Rasztics Ráfáel. b) Ag. ev. vallástan. Pálfy József, „A keresztény anyaszentegyház rövid története" czimü tankönyvből a 3. és 4. rész. Tanította: Hütter Lajos. c) Ev. ref. vallástan. Növendékek hiányában nem taníttatott. Folg. Értesítő. • 3 - 34 - d) Izraelita vallástan. A zsidók története a babyloni fogságtól a misná szerkesztéséig. A rendszeres hit- és erkölcstanból az istenismeretről szóló rész. Az imagyakorlatok folytatása. Tankönyvek: Fényes Mór, A zsidók története I. rész és Ilochrnuth—Szép, Hit- és erkölcstan. Tanította: Dr. Neumann Ede. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Szép és értelmes olvasás s nyelvtani elemzés. Az egyszerű és szépirály sajátságai. írásművek szerk. szabályai. Polgári ügyiratok. A prózai műfajok ismertetése Hangsúlyos és időmértékes verselés, a tárgyalt költemények alapján. Olvasmányok válogatott prózai és költői művekből. Szavallatok. Költői olvasmány „Toldi", széptani fejtegetéssel. írásbeli dolgozatok (kéthetenként az iskolában); közéleti fogalmazványok, saját formájukban; elbeszélések, leírások fűzetben. Tankönyv: Nóvák S., Irály- és szerkezettan. Tanította: Hajgató S. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Értelmes és hangsúlyos olvasás, az olvasottak tartalmának elmondása; fordítás. A nyelvtanból a mondatrészek: alany, állítmány, kiegészítő és határozó ismertetése; továbbá az egyszerű-, bővített-, összevont- és összetett mondat és ezeknek olvasmányok alapján való begyakorlása. Néhány költemény betanulása és elszavalása. írásbeli dolgozatok. Tankönyv: Graf J., Olvasókönyv és nyelvtan II. r. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 4. Történelem. Hetenként 2 órán. Az investitura harcz; a keresztes hadjáratok és ezek eredményei; Németország, Francziaország és Anglia a keresztes hadak korában, a császárság bukása, a középkori pápaság bukása, az Angol- és Francziaország közti százéves háború, Spanyolország rfiegalakulása, Svájcz keletkezése, a középkor műveltsége. Átmenet a középkor történetéről az újkorra. A találmányok: iránytű, lőpor és könyvnyomtatás; felfedezések; renaissance; a hitujitás; a Habsburgok világbirodalma, V. Károly, a schmalkaldeni háború, ellenreformátió Francziaországban és Angliában. Az angol forradalom. A németalföldi szabadságharca s a Habsburgok spanyol ágának aláhanyatlása; a harmincz éves háború. Francziaország XIV. Lajos alatt. Poroszország és II. Frigyes. Oroszország és Nagy Péter. Az éjszakamerikai szabadságharcz. A franczia forradalom. Napoleon kora. Napoleon bukása. Ujabb forradalmak s a legújabb államok. A legújabb kor műveltsége. Tankönyv: Márki S., Világtörténet. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 5. Földrajz. Hetenként 1 órán. Az eddig tanult anyag ismétlése és kibővítése, térképkészítéssel. Tankönyv: mint az I. és II. osztályban. Tanította: Hajgató Sándor. 6. Számtan. Hetenként 3 órán. A tört fogalma. Valódi és áltört. Áltört átszámítása vegyes számra és viszont. A törtszám mint hányados. A tört értékének változása a számláló vagy nevező változásával. Tört egyszerűsítése. Tört szorzása és osztása egész számmal. Törtnek szorzása és osztása törttel. Egyenlő és kűlönnevezőjü törtek összeadása és kivonása. Közönséges és tizedes törtek átszámítása. Egyszerű és összetett hármasszabály törtekkel; ehhez tartozó feladványok megfejtése következtetés utján. Tankönyv: Suppán V., Számtan II. füzet. Tanította: Szakonyi Gézáné. 7. Vegy- és ásványtan. Hetenként 2 órán. a) Szervetlen vegytan. A levegő és ennek lényeges alkotó részei: az oxigén és nitrogén. A víz és ennek alkotó részei. Elemek és összetett testek fogalma. A viz oldó hatása és a kristályképződés. A nem fémes elemek közül: a chlor, jod, fluor, kén, foszfor, bór, sziliczium, és szén s ezek ásványaikató fontosabb vegyületei; a szén égési termékei. Az égés tüneményei. A savak: sósav, kénsav, salétromsav. A fémek és ezek egyszerűbb vegyületei. Az aljak és sók. A chloridok. Salétromsavas és chlorsavas sók. A kénsavas sók. A szénsavas sók. A bórsavas és foszforsavas sók. A kovasavas sók. A földtanból: a kristályos kőzetek, törmelék kőzetek, a kőzetek képződése; földünk története. b) Szerves vegytan: Szénhydrogénvegyületek. Illó olajok és gyanták. Szénhydrátok. Alkoholok és erjedés. Savak. Zsiradékok. Festőanyagok. Alkaloidok. Fehérjenemü anyagok. Tankönyv: Rybár J., Vegytan, ásványtan és földtan. Tanította: Sauermann Júlia. 8. Gazdaságtan (háztartástan). Hetenként 2 órán. A háztartás berendezése; a költségvetés; a háztartási napló. A lakás megválasztása és berendezése; kályhák, tüzelőanyagok és világitás. A ruházatról: a felső ruhák, fehérnemüek; mosás, vasalás, pecséttisztitás. Táplálkozásról: szén- és nitrogéntartalmú élelmiszerek; a húsfélék eltartása; tej, vaj és tojás; növényi élelmiszerek; kenyérsütés; gyümölcs-conserválás. A kert berendezése; a talaj termékenyítése és mivelése; a veteményezés, a növények szaporítása és nemesítése; kártékony rovarok. A háziállatokról; baromfitenyésztés; szarvasmarhatenyésztés; disznóhizlalás; selyembogarak és méhek. Tankönyv: Sebestyénné Stetina Ilona, Háztartástan. Tanította: F\'ranger Karolin. 9. Ének. Hetenként 1 órán. Módosító, ismétlő es előadási jelek. A hangnemek ismertetése. A-moll, G-dur, E-moll, F-dur és D-moll tüzetesebb begyakorlása; énekgyakorlatok. Egy-, két- és háromszólamu kardalok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Szakonyi Gézáné. 10. Szépírás. Hetenként 1 órán, mint a II. osztályban. Tanította: Lőrinczy Géza. 3* - 36 - 11. Rajz. Hetenként 2 órán. Síkok keletkezése és ismertetése. Az egyenes síkhoz-való helyzete a térben, két sík egymáshoz való helyzete. A testszöglet keletkezése. A mértani testek, u. m. koczka, hasáb, gúla, henger, kúp és gömb ismertetése és ezeknek tömörsége, illetve köbtartalmuk és felületük kiszámítása. Levél- és virágdíszek rajzoltatása és színezése részben táblai előrajz és magyarázat, részben alkalmas minták után. Görög, római és renaissance ékítmények rajzolása és színezése tekintettel a külömhöző stylekre a Várday Sz. faliminták és magyarázat után. Tankönyv: Suppán V., Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza. 12. Női kézimunka. Heteként 3 órán. Horgolt ingbetét, reczeguipure, tülkivarrás csipkén alkalmazva, a nehezebb fehérhimzés ingbetét, zsebkendő és párna-héjjakon, lapos öltés, áttört munka, különféle teritők és más tárgyakon alkalmazva, díszesebb női ing és hálókabát kézben varrva. Tanította: Pranger Károlin. 13. Testgyakorlat. Hetenként 1 óra. Az I. és II. osztályban tanultakon kivül a rendgyakorlatokból: többféle felvonulás. Kézi szerekből: gyakorlatok súlyzóval. Tanította: Farkas Vilma. IV. leányosztály. Főnök: SZAKONYI GÉZÁNÉ. 1. Vallástan. a) Rám. katli. vallástan. Hetenként 2 órán. Isten akarata és az emberi képesség. Az erkölcsi jó és rossz. Isten iránti kötelességeink. A belső és külső istentisztelet. Önmagunk- és felebarátaink iránti kötelességeink. Tankönyv: Demény Dezső Erkölcstana. T a n í t o 11 a : Rasz-tics Ráfáel. b) Ág. ev. vallástan. Mint a III. osztályban. c) Ev. ref. vallástan. Mint a III. osztályban. d) Izraelita vallástan. A zsidók története a misná szerkesztésétől napjainkig. A rendszeres hit- és erkölcstanból az istentiszteletről szóló rész. Az imagyakorlatok folytatása. Tankönyvek: Fényes M, A zsidók története II. rész és Hochmuth—Szép, Hit- és erkölcstan. Tanította: Dr. Neumann Ede. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Szép olvasás. A költői műfajok (lyrai, epikiai és drámai csoport) ismertetése, alkalmas olvasmányok alapján, széptani fejtegetése, az időmértékes verselés szokottabb alakjainak ismétlésével. A magyar irodalom történeti fejlődése főbb vonásokban, tekintettel a politikai és főleg művelődési viszonyokra. A korszakot alkotó s általában jelesebb nem- — 37 —. zeti irók élete s irodalmi működésének méltatása. Szavalatok. Kéthetenként felváltva iskolai és otthoni gyakorlatok. Tankönyv: Nóvák S., Költészettan és Irodalomismertetó\'. Tanította: Hajgató Sándor. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Hangsúlyos olvasás; fordítás. A nyelvtanból az előző osztályokban szerzett alak- és mondattani ismeretek ismétlése és kibővítése és nyelvtani elemzés. Költemények szavalása. írásbeli dolgozatok. Tankönyv: Graf J., Olvasókönyv és nyelvtan. III. r. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 4. Történelem. Hetenként 3 órán. Magyarország lakói a magyarok bejövetele előtt. A honfoglalás. A, fejedelmek kora s a műveltségi állapot. Az Árpád-házból származó királyok kora. Az Anjouk és a Hunyadiak kora, a Jagellók uralma. A mohácsi vész után Ferdinánd és Szapolyai János közötti küzdelmek a magyar koronáért, a török beavatkozása e küzdelmekbe, a török hódítás, a törökök kiűzése. Magyarország önállásának s alkotmányának veszélyben forgása, az alkotmány fegyveres védelme, III. Károly alatt a pragmatica sanctio, Mária Terézia és II. József uralma. A szabadságharcz és a kiegyezés. Tankönyv: Gaál-Helmár, Magyarország története. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka. 5. Földrajz. Hetenként 1 órán. Csillagászati földrajz. A föld alakja. Az égboltozat naponkénti látszólagos mozgása. Bolygók, állócsillagok. Tájékoztató körök.. A föld nagysága. Az égi testek távolsága és nagysága. A föld forgása és keringése. Időszámítás. A Keppler és Newton-féle törvények. A nappalok váltakozó hossza. Évszakok, földövek. A hold keringése, fényváltozatai. Nap- és holdfogyatkozás. Üstökösök. Hullócsillagok. Tankönyv: Dr. Kovács J., A csillagászati földrajz elemei. Tanította: Sauermann Julia, 6. Számtan. Hetenként 3 órán. Százalékszámítás: a százalékszám, a százalék, az összeg kiszámítása. Kamatszámítás: a kamatszámítás körében előforduló feladatok, képletek. Lerovat, váltóleszámítolás. Százalékszámítás százra és százba. Arányos osztás, egyszerű és összetett társaságszabály. Vegyítés, vegyitőszabály. Lánczszabály. Tankönyv: Suppán V., Számtan II. füzet. Tanította: Sza-könyi Gézáné. 7. Természettan. Hetenként 2 órán. A testek általános tulajdonságai és halmazállapotuk különféleségei. A nehézség. A testek mozgásai; szabad esés, inga, keringés, centrifugális erő. A munka és a gépek. A folyadékokról. Archimedes törvénye, közlekedő csövek. A légnemű testekről. Légnyomás. A hangról. A melegségről. A meleg hatása; thermometer. Légáramlások. Csapadékok. A világosságról. A mágnességről. Az elektromosságról: dörzsölési elektromosság és galvanizmus. A galvan áram mágnes-, hő- és vegyi hatása. — 38 —. Tankönyv: Bóbita-Gerevich E., Természettan. Tanította: Sauermann Júlia. 8. Egészségtan. Hetenként 2 órán. Az egészség és betegség nyilvánulása. Az egészség fontossága úgy egyesekre, mint az egész nemzetre nézve. Magyarország egészségi viszonyait tekintve a többi államok sorában. — Az emberi test megismertetése. Az egyes életműködések és azok szervei. Azon tényezőkről, melyek az egészségre befolyással vannak, u. m. éghajlat, a levegő, talaj, a lakás, a táplálkozás, a munka és ruházkodás. A fertőző betegségek; az eljárás egyes baleseteknél. Tankönyv: Gsapodi L, Egészségtan. Tanította: Szakonyi Gézáné. 9. Ének. Hetenként 1 órán. A dur- és moll-hanglétrák ismertetése és szerkesztésűk módja. A három megelőző osztályban tanult elméleti rész összefoglalása. Énekgyakorlatok az egyszerűbb hangnemekben. Egy-, két és háromszólamu kardok. Tankönyv: Erney J., Gyakorlati énektan. II. rész. Tanította: Szakonyi Gézáné. 10. Bajz. Hetenként 2 órán. Az I., II. és III. osztály anyagának ismétlése. A távlattan fogalma. Távlati képek keletkezése. Képsík, szempont, szemtengely. Látóhatárvonal és távolsági pontok. Távlati törvények. A távlati kép előállítása. A térbeli pont meghatározása a képekből. — Különböző idomok és mértani testek távlati képeinek szerkesztése. Különböző stylü ékítmények rajzolása és színezése. Kombináltabb levél és virágékitmények rajzolása és színezése. — Domború ékítmények rajzolása irónnal és árnyékolva. — Egyszerűbb fejminták rajzolása, kevés árnyékkal. Figurális rajzok készítése lapminták után. Gypszrajzolás. Tankönyv: Suppan V., Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza. 11. Női kézimunka. Fehérnemű-szabás és varrás; disztörülköző és más teritőcskék áttört munkával és műhimzéssel; monogramm-himzés; csomózási minták; a felső ruhák szabása és varrása mintarajzolással. Tanította: Pranger Károlin. 12. Testgyakorlat. (Nem kötelező.) Az önként jelentkezőknek a III. osztálylyal együttesen tanította: Farkas Vilma. - 39 — VI. Atanulók érdemsorozata az 1901—1902. tanévről. Az érdemjegyek jelentése: Fok Magaviselet Szorgalom Előmenetel írásbeli dolgozat külalakja 1 dicséretes kitartó kitűnő csinos 2 J" kellő jeles tiszta 3 tűrhető változó J° rendes 4 szabálytalan hanyatló elégséges tűrhető 0 rossz csekély elégtelen rendetlen I. fiúosztály. Folyó szám | A tanuló neve és vallása Magaviselet | Szorgalom Hittan ; Magyar ny. Földrajz Számtan Mértan T, 1 1 erm. rajz Mértani rajzj Szabadk. rajz Szépirás Torna Ének Irásb. dolg. | Bagyari Vendel r. k. 2 3 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3 4 4 *Borbély Gyula r. k. 2 3 3 3 3 3 1 2 3 4 4 4 3 3 Buvári Béla, r. k. k i ID a r a d t Cserép Imre, r. k. 2 4 2 3 4 4 4 4 4 4 2 3 4 4 5 Czethoffer János, r. k. 2 5 3 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 Czimbalek Viktor, r. k. 3 2 2 2 2 3 2 2 4 4 3 3 4 3 Druzsin Károly, r. k. 1 2 1 1 3 3 2 2 3 1 1 3 3 1 Fabick Károly, r. k. 3 4 4 4 4 4 3 3 3 4 4 3 4 4 Fenyves Dezső, ág. ev. 1 3 2 3 3 3 4 3 3 3 1 3 4 3 10 *Ferencz József, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 4 2 2 4 4 4 4 *Figlár Béla, gör. kath. 3 Q u 3 3 4 3 4 4 3 2 3 3 3 3 Folkrneier Antal, r. k. 3 4 3 4 4 4 3 4 4 4 3 3 3 4 *Folkmeier Gyula, r. k. 3 5 4 4 4 4 3 3 4 4 3 3 4 5 Francsits József, r. k. 2 4 3 3 5 4 4 4 5 4 2 3 3 3 15 Gaál József r. k. 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 1 3 4 3 Graff Viktor, r. k. 3 5 4 4 5 5 5 4 5 4 4 3 4 4 Id. Halász József, r. k. 2 5 4 4- 5 4 3 4 5 4 1 4 4 4 Ifj. Halász József, r. k. 2 3 3 4 4 4 3 3 3 4 2 3 4 4 Handelsmann Imre, izr. 2 5 2 3 5 4 4 3 5 5 2 3 4. 4 20 Handrik Lajos, r. k. k i m a r a d t Heine Rezső, r. k. 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 5 Hubai László, r. k. 2 3 1 3 3 3 4 2 4 4 2 3 3 3 Jenschke Ferencz, r. k. 2 4 3 4 5 4 4 4 4 4 1 3 2 3 Keszler József, r. k. 2 2 2 3 2 1 1 1 1 2 3 3 3 3 25 Klein Ernő, r. k. 3 5 4 4 5 4 5 4 5 4 3 4 4 4 Kocsiás József, r. k. 2 3 4 4 4 4 3 3 3 3 3 2 3 3 Koréin Sándor, izr. 2 4 3 3 4 4 3 3 4 4 2 3 3 3 *) A csillaggal jelöltek ismétlők voltak. — 40 - Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet 1 Szorgalom Hittan ! Magyar nv. ¡1 Földrajz Számtan Mértan i Term, rajz | Mértani rajz i| Szabadk. rajz 1 Szépírás Torna Ének Irásb. dolg. | *Kovács János, r. k. 2 3 3 2 3 3 1 2 2 3 2 3 4 3 Kovács József\', r. k. 3 5 5 4 5 4 5 5 3 2 2 3 4 3 30 Kovács László, r. k. Merschits Ágoston, r. k. k k i i Dl !D a a r r a a d d t t Meskó József, r. k. 1 3 3 4 3 4 3 3 2 1 1 3 4 3 Mihálka István, t k. 3 4 4 4 5 3 3 3 4 4 4 2 4 4 Mischon Béla r. k. 2 4 4 4 4 5 4 4 4 4 1 2 4 3 35 Molnár József, r. k. 2 5 4 4 4 5 3 4 4 4 4 4 3 5 Neznarics István, r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 1 3 3 2 *Poletz József, r, k. 2 3 3 3 3 4 3 3 2 3 2 3 3 3 Raffay Gyula, r. k. 3 4 3 4 3 3 3 4 4 5 2 4 4 3 Rathmann Jenő\', r. k. k i ID a r a d t 40 Ross István, r. k. Rozsek Hugó, r. k. 3 k 4 i 4 ni 3 a 3 r 3 a 4 d 4 t 4 4 4 4 4 4 Salamon István, r. k. 4 5 5 5 5 5 5 5 4 3 3 4 5 5 Samu József, r. k. 1 5 4 5 5 5 5 5 3 2 1 4 3 4 Schermann József, r. k. k i ID a r a d t 45 Schlesinger Vilmos, izr. 2 3 3 2 4 1 1 2 3 3 3 3 4 3 Schweinzger Dezső, r. k. 3 5 4 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 Skergula Kálmán, r. k. 3 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 4 3 3 Spiegel Henrik, izr. k i ID a r a d t *Stefics József, r. k. 2 3 3 3 4 3 3 2 1 2 2 3 3 4 50 *Szabó József, r. k. 3 5 4 4 4 4 2 4 4 5 3 3 4 4 *Szettler Antal, r. k. 2 4 3 3 4 4 3 3 2 1 1 2 3 3 Szieger Károly, ág. ev. 2 4 4 4 4 4 3 3 2 2 1 4 4 2 *Szoncly Aladár, r. k. 3 3 2 3 4 2 3 3 2 3 4 3 4 3 Tibolt Jenő, r. k. 2 2 1 2 3 1 1 2 2 2 1 3 3 2 55 Tóth Károly, r. k. 2 5 4 4 5 5 5 5 4 4 3 3 3 4 Töllősy József, r. k. 4 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 Vindics György, r. k. 2 5 3 5 5 3 4 4 5 5 4 4 4 5 *Wieland János, r. k. 3 5 4 5 5 5 4 4 3 3 4 4 4 4 II. fiúosztály. Folyó szám -*---- A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Mértan Term, rajz Mértani rajz 1 Szabadk. rajz Szépírás Torna Ének Irásb. dolg. || Bogáti Dezső\', r. k. 2 5 3 4 3 5 5 3 3 5 3 2 3 4 3 Büky Béla, r. k. 2 4 4 4 4 3 3 4 3 4 3 2 3 4 4 Csordás József, r. k. 1 2 1 2 3 4 2 1 1 2 O O 1 3 4 2 *Deák Ferencz, r. k. 4 5 5 4 5 4 4 4 3 5 3 3 3 5 4 5 Farkas István, r. k. 2 5 4 5 5 5 5 5 5 5 4 4 3 4 4 Francsik Géza, r. k. 1 2 2 1 3 2 2 3 3 2 1 3 3 1 Gerócs József, r. k. 3 5 4 5 5 5 3 4 3 5 5 4 4 4 4 Goldberger József, izr. 2 4 2 3 4 4 3 4 2 5 4 4 3 4 4 *Graff József, r. k. 2 3 3 2 3 3 2 2 1 3 3 3 3 3 3 10 *Griinfeld Ede, izr. 2 4 2 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 5 Győri Lajos, r. k. 3 5 4 4 3 5 4 4 5 3 3 4 3 4 4 Ilardi István r. k. 2 3 4 4 4 3 3 2 2 3 4 3 4 3 4 Hirsch Miksa, izr. 2 4 4 4 4 4 5 3 3 5 4 4 4 4 4 Horváth Béla, r. k. 4 5 4 5 5 5 5 4 5 5 3 3 3 4 4 15 Horváth János, r. k. 2 3 3 4 3 3 2 4 3 4 4 3 3 4 3 Kálód Frigyes, r. k. 1 4 2 4 3 4 4 4 3 5 4 2 3 3 4 *Kattauer Pál, r. k. k i m a r a d t Kelemen Gyula, r. k. 3 5 4 5 5 2 5 4 4 4 2 1 3 4 4 Kerber István, ág. ev. 2 3 4 2 2 4 4 2 4 2 1 1 1 4 1 20 Kiss Géza, r. k. k i m a r a d t Id. Kovács János, r. k. 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 2 _ 2 2 Ifj. Kovács János, ev. ref. 3 3 2 4 3 4 1 3 2 1 1 3 3 2 2 *Málovecz György, r. k. 3 5 4 5 4 4 3 3 4 4 4 4 4 2 5 May Lajos, r. k. 2 3 3 4 4 2 3 4 3 4 4 3 3 4 4 25 Nagy László, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 1 3 3 2 Németh József, r. k. 3 4 3 3 3 3 3 3 3 5 4 3 3 3 4 Pintér Nándor, r. k. 2 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 1 3 3 *Poszovecz István, r. k. 2 3 3 3 3 2 3 3 2 4 4 3 4 3 3 Rathmann Imre, r. k. k i m a r a d t 30 Rádli Mihály, r. k. 1 1 2 2 1 3 1 2 1 1 2 1 2 3 2 Sáfrán József, r. k. 4 5 3 4 4 5 4 4 3 5 4 4 3 4 4 Schiller József, r. k. 1 4 4 4 3 4 4 4 3 3 3 2 3 4 3 Schuhel Lajos, r. k. 2 3 3 4 4 3 3 1 2 3 3 3 4 4 4 Scbultheisz Antal, r. k. 3 3 4 4 3 4 3 2 2 3 3 4 4 3 5 35 Schultheisz István, r. k. 3 5 4 5 4 5 4 4 3 5 4 4 4 4 5 Schweinzger Ferencz, r. k. 4 5 5 5 5 5 4 4 5 5 4 2 4 4 4 Semrán József, r. k. 2 3 2 3 2 3 2 2 2 3 4 2 2 3 4 Szedlacsek Gyula, r. k. 2 5 4 4 4 5 5 4 3 5 5 3 3 4 3 Tanner Rezső, r. k. 3 5 5 5 4 5 5 4 5 5 4 4 4 3 4 40 Tersztenyák József, r. k. 2 4 4 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 2 4 Totola Ferencz, r. k. 1 3 3 3 3 3 3 1 3 3 4 2 4 4 4 Zsoldos Gyula, ev. ref. 1 1 1 2 2 1 2 1 1 2 2 1 3 3 2 Magántanuló: Pollák Leo, izr. Magánvizsgálatot tett: Broch Emil, Szabó István és Szakács József. Összevont magánvizsgálatot tett az I. és II. osztályról: Gerócs József. _ 42 - III. fiúosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet 1 Szorgalom j Hittan j Magyar ny. ; Német ny. 1 Földrajz , Történelem ; Számtan 1 Mértan Term, rajz | Mértani rajz | Szabadk. rajz | Szépirás | Torna Ének j Egészségtan | Irásb. dolg. i Anhoffer György, r. k. 2 3 2 3 4 3 4 4 4 4 3 3 2 3 3 3 3 Benkó\' Pál, ev. ref. 2 4 1 4 4 3 2 4 3 3 4 4 4 3 2 3 3 Bogdán Dezső, r. k. 2 4 1 4 4 2 2 4 3 3 4 4 4 3 4 3 4 Broch Emil, izr. 4 4 4 4 2 9 O 4 3 4 3 4 5 4 4 3 4 3 5 Detrich Dezső, ág. ev. Fabick Tivadar, r. k. 2 k 4 i 4 m 4 a 4 r 4 a 4 d 4 t 4 3 4 3 3 2 4 3 4 Fehér József, r. k. 2 4 2 3 2 3 3 2 4 2 4 4 4 3 4 2 3 Ferk Mihály, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 2 3 3 3 4 4 3 3 3 4 Fojta Vilmos, r. k. 3 4 3 4 3 4 4 4 4 3 3 3 4 3 4 3 3 10 Grünfeld Jenő izr. 2 4 2 4 3 3 4 3 3 2 3 3 3 3 4 3 3 Heine Richárd, r. k. 4 5 4 4 3 4 4 5 5 5 5 3 4 4 3 3 3 Kálmán József, r. k. 2 4 2 4 4 3 4 4 4 4 3 2 2 3 2 2 3 Kelemen Ferencz, r. k. 2 3 2 4 3 2 3 2 2 1 3 4 3 3 4 2 4 Knortzer Sándor, r. k. 2 3 2 4 4 3 4 2 3 2 4 3 4 3 3 3 3 15 Kovács Illés, r. k. 2 4 2 4 3 3 3 4 4 2 4 3 3 3 4 2 3 Lackenbacher Sándor izr. 2 2 1 2 1 1 2 2 3 1 2 2 2 3 2 1 2 Láng Ferencz, r. k. 2 5 1 4 4 2 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 Mayer Mátyás, izr. 2 4 3 4 4 3 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 3 Mischon Károly, r. k. 2 3 4 4 3 3 4 3 2- 3 4 3 4 2 3 2 3 20 *Molnár György, r. k. 1 2 3 3 2 2 4 3 2 2 2 3 2 2 3 2 2 Poszovecz Károly, r. k. 2 3 3 4 4 3 3 3 4 4 4 4 2 q o 3 3 3 Schwinghammer Fer. r. k. 1 3 3 4 4 4 4 5 4 4 4 3 3 2 3 3 3 Sugár Géza izr. k i ni a r a d t Szabó István, r. k. 2 4 2 4 4 3 4 4 4 4 3 2 4 3 4 3 2 25 Székely József, r. k. 2 2 2 2 3 3 3 2 1 1 2 4 4 2 4 1 4 *Windisch József, r. k. ! 2 3 2 3 2 3 2 3 4 2 4 4 3 3 3 3 3 Magántanuló: Pollák Manó, izr. Magánvizsgálatot tett: Csányi Elek. Összevont magánvizsgálatot tett a 11. és 111. osztályról : Goldberger József. - 43 - IV. fiúosztály. Folyó szám | A tanuló neve és vallása Magaviselet 1 Szorgalom Hittan ! Magyar ny. 1 Német ny. Földrajz Történelem | Számtan Mértan Természettan j Mértani rajz || Szabadk. rajz Torna Ének Irásb. dolg. || Babics Antal, r. k. 2 4 3 5 3 3 4 4 4 4 3 4 4 2 3 Bajzáth Ignácz, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4 3 2 2 3 Balogh József, r. k. 2 3 3 3 4 2 4 3 3 2 3 4 3 4 3 Bobánovics Flórián, r. k. 3 5 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 5 Böhle Ferencz, r. k. k i ni a r a d t Braun Iván, izr. 3 3 2 3 2 3 2 4 2 3 4 4 3 3 3 Csányi Elek, r. k. vi zs g á la ti a n m a r a d t Cserpes Gyula, r. k. 2 3 2 3 3 3 3 3 2 1 3 2 1 3 3 Csizmazia György, r. k. 3 3 2 3 4 3 3 4 4 3 2 3 1 2 3 10 Ferenczy István, r. k. 1 2 1 3 2 2 2 2 1 1 2 1 2 4 3 Flurnbort József, r. k. 2 4 2 4 4 3 3 4 3 2 2 3 3 4 3 Goldberger Kálmán, izr. 3 4 2 4 4 4 3 2 3 2 4 4 2 3 3 Gréczi Péter, r. k. 2 3 2 4 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 Horváth Jenő, r. k. 3 5 4 4 4 5 4 5 5 5 5 4 3 3 3 15 Horváth József, r. k. 2 4 3 4 3 4 4 3 4 3 4 4 2 2 2 Ifcsics Lajos, r. k. 2 4 2 4 3 3 3 4 4 3 3 3 2 3 3 Kocsiás Antal, r. k. 2 4 2 4 3 2 4 ,3 3 3 5 3 2 3 2 Kovács József, r. k. 2 5 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4 3 Málovecz Mihály, r. k. vi zs g á la tl a n in a r a d t 20 Megygyesi Ferencz, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 4 2 4 4 3 2 3 3 Meschnark József, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 3 Meskó György, r. k. 2 2 2 2 2 3 3 2 2 3 2 1 3 4 1 Mittermayer Ferencz r. k. 2 5 4 5 4 4 4 5 5 3 5 4 3 4 3 Modrovics Lajos, r. k. k i ni a r a i t 25 Nagy Imre, r. k. 2 2 1 3 2 3 3 2 1 1 3 4 3 3 2 Pavelkovics Béla, r. k. 3 4 2 2 4 3 3 4 4 4 5 3 3 3 2 Pesty József, r. k. 1 2 2 2 4 2 2 3 1 2 1 1 3 3 1 Polák Imre, r. k. 2 3 2 4 2 3 2 2 2 1 4 4 3 3 2 Pongrácz Elemér, r. k. vi zs g á la 11 a n ni a r a d t 30 Richter Jenő, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 2 1 4 5 Szabó István, ev. ref. 2 4 2 4 3 4 3 4 4 4 4 4 2 3 3 Tislér János, r. k. 2 4 3 4 3 3 4 4 4 4 4 3 2 3 2 Topolics Ferencz, r. k. 2 4 2 4 4 2 2 4 4 3 4 4 3 4 5 Totola József, r. k. 1 3 2 3 4 2 1 4 2 2 3 1 2 3 3 _ 44 — V. fiúosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. !| Német ny. Történelem | j Számtan Könyvvitel Természettan | Vegytan j Alkotm. tan | Mértani rajz | Torna Ének J Irásb. dolg. 1 Geiszler József, r. k. 2 3 3 3 2 3 4 3 3 3 3 3 2 3 2 Gerstner Antal, r. k. 2 3 3 2 2 2 4 1 2 2 2 3 3 2 2 Gudlin Ferencz, r. k. 2 3 3 3 4 3 4 3 3 4 4 3 3 3 2 Horváth Ferencz. r. k. 3 5 3 4 5 4 5 5 4 5 4 3 2 3 2 5 Horváth Kálmán, r. k. 3 3 4 3 3 4 4 3 4 3 4 3 3 3 2 Klapper Miklós, r. k. 2 3 3 3 4 3 4 1 3 3 2 2 2 3 1 2 Magori Ferencz, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 2 4 4 3 3 2 1 Marvalics István, r. k. 2 3 4 3 4 4 3 3 3 4 3 3 3 4 2 Nagy Ferencz, r. k. 3 4 3 3 4 3 4 4 4 4 3 3 3 2 3 10 Id. Nagy István, r. k. 2 4 4 4 4 5 5 4 4 5 4 5 2 3 2 Ifj. Nagy István, r. k. 1 2 2 2 3 1 2 1 2 2 1 2 3 3 1 Pencz Gyula, r. k. 3 3 2 2 2 2 4 3 3 3 2 2 - 4. 3 Prikler Gyula, r. k. 3 2 3 2 3 2 4 1 3 1 1 3 3 4 3 Sárdi Géza, r. k. 1 3 2 3 4 4 2 3 2 3 3 2 3 3 1 15 Szeder Lajos, r. k. 4 4 4 2 2 4 5 2 4 3 3 3 3 4 3 Szűcs Ferencz, r. k. 2 4 4 3 3 4 4 4 4 3 4 3 1 3 2 Tóth Károly, r« k. 2 3 3 3 O O 3 4 4 4 3 3 3 2 3 3 Vellák Antal, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 3 4 5 4 3 3 3 3 Viczenty Ferencz, r. k. 2!5 4 4 4 4 5 4 4 5 4 4 _ 3 2 Magántanulók: Nuszer Lajos, r. k. Varga Pál r. k. VI. fiúosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet j| Szorgalom Hittan ; Magyar ny. | Német ny. Történelem | Számtan | Könyvvitel j Vegytan Ipartan Mértani rajz || Torna Ének Irásb. dolg. | Bogáti József, r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 3 Hanzsalits József, r. k. 2 3 3 4 4 4 4 3 4 4 3 3 3 1 Kollár Géza, r. k. 2 2 1 1 3 2 4 2 2 2 1 2 2 2 Körmendy Ignácz, r. k. 1 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 3 3 3 5 Nagy Antal, r. k. 2 4 3 2 2 3 4 3 3 3 4 2 4 2 Plander János, r. k. 2 2 1 2 3 2 4 2 1 1 2 3 3 3 Polay József, r. k. 1 1 1 1 1 1 2 l 1 1 1 2 2 l Stark Ferencz, r. k. 2 3 3 3 4 4 3 2 3 3 3 2 4 2 Magántanulók: Gazdag Sándor, r. k. és Kaufmann Jenő, izr. I. a) leányosztály. Folyó szám 1 A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Term, rajz i Kézimunka ; Ének Rajz Irás Torna Irásb. dolg. ¡| Armuth Ilona, izr. k i 111 a r a d t Bajor Terézia, r. k. l 3 2 4 3 4 4 2 2 2 1 1 2 3 Bokány Ilona, r. k. k i m a r a d t *Broch Elza, izr. 2 3 4 4 3 4 3 2 - 1 2 4 - 4 5 Csányi Margit, r. k. 2 5 3 4 5 5 5 5 2 4 4 4 3 4 *l)örnölky Ilona, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 3 2 2 3 4 3 4 Figlár Verona, gör. kath. 2 2 1 2 4 3 3 1 1 3 2 4 2 3 Gleirn Gizella, ág. ev. 2 2 3 3 2 4 2 2 2 1 2 3 2 3 Gréczi Júlia, r. k. 1 2 1 1 4 4 3 1 2 3 3 O O 3 3 10 Gréczi Mariska, r. k. ! 2 1 3 4 3 2 1 2 3 3 3 2 3 *Holczheiin Józsa, r. k. 1 3 3 4 3 4 2 4 2 4 3 3 2 3 Horváth Margit, r. k. k i in a r a d t Horváth Mariska, r. k. 2 2 2 4 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 Hütter Anna, ág. ev. 2 4 3 4 4 4 4 3 2 3 4 O 2 4 15 Jaeger Ilona, r. k. 2 2 3 3 3 3 4 3 3 4 3 4 2 3 Józsa Ilonka, r. k. 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 3 2 2 2 Jugh Mari, r. k 1 3 2 3 3 4 3 3 2 4 3 3 3 4 Koch Irén, ág ev. 1 4 2 4 5 4 3 3 1 3 2 4 2 3 Krausz Ilona, izr. 2 4 4 5 5 3 3 3 2 4 2 4 1 4 20 Lendvay Erzsi, ág. ev. 2 4 3 4 4 4 4 3 2 3 3 3 2 4 Ló\'rincz .Margit, r. k. 2 4 2 4 4 4 3 4 3 4 2 3 3 3 Marton Juliska, izr. 2 3 1 3 3 4 3 2 2 4 2 3 3 3 Mattersdorfer Irén, izr. 2 5 4 5 5 5 5 5 3 4 3 3 3 3 Mikoss Anna, r. k. 1 1 1 1 3 2 1 1 2 2 2 2 1 2 25 Pelcz Ibolyka, r. k. 1 1 1 1 2 3 2 1 2 2 3 3 1 3 Pigraond Margit, r. k. k i m a r a d t Schapringer Etel, izr. 2 2 1 2 3 3 2 1 2 3 4 4 2 3 Strasser Mari, r. k. 2 2 2 4 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 Szabó Erzsi, izr. 2 2 3 2 3 4 3 3 3 3 2 4 3 4 30 Szabó Júlia, ev. ref. 1 3 2 4 3 4 5 3 4 2 4 4 4 4 Szabó Mária, r. k. 1- 3 3 2 4 4 •2 3 2 3 2 2 2 3 Szecső Mária, r. k. 1 2 1 2 3 3 1 2 3 4 3 3 3 3 Szitár Paula, r. k. 2 5 5 4 4 5 4 5 4 4 5 5 3 4 Szternát Teréz, r. k. 1 4 2 4 4 4 4 3 3 4 4 4 3 4 35 Varga Juliska, izr. 1 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 3 Varga Lujza, r. k. 1 3 2 4 4 4 4 3 2 4 3 2 2 4 Viola Margit, izr. 2 4 3 3 4 4 3 4 2 4 - 4 3 4 Weisz Hermin, izr. k i m a r a d t Magántanuló: Korher Erzsébet, r. k. Magánvizsgálatot tettek: Guth Józsa, Guth Margit, Kherndl Ilona és Riedl Vilma. I. b) leányosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom j Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Term, rajz [ Kézimunka | Enek Rajz Irás Torna 1 Irásb. dolg. 1 Armuth Janka, izr. 2 5 4 5 4 4 5 4 4 3 3 4 3 5 Bartha Jolán, izr. 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 2 3 Bálits Teréz, r. k. 2 5 4 5 5 5 5 5 4 4 5 5 2 5 Berger Aranka, izr. 1 4 2 4 4 4 4 3 3 3 4 4 3 4 5 Bognár Margit, r. k. 1 3 3 4 4 3 3 2 2 2 3 4 2 4 Bontz Reneé, r. k. 1 2 2 3 3 3 1 2 2 2 2 3 2 4 Detrich Ilona, r. k. 1 1 2 1 3 2 1 1 2 3 1 1 1 2 Deutsch Ilona, izr. 1 4 3 3 4 5 4 3 2 4 2 2 3 4 Deutschberger Ilona, izr. 2 4 3 4 4 4 5 4 3 4 3 3 3 4 10 Fleischhacker Irén, izr. 1 4 4 4 5 4 4 4 3 3 4 3 2 4 Geiszier Frida, r. k. 1 4 3 4 2 4 4 3 2 3 2 3 2 4 Gieber Lujza, r. k. k i m a r a d t Goldfinger Hermin, r. k. 1 2 1 1 3 2 2 1 2 2 1 2 3 3 Gulyás Margit, r. k. 1 2 1 2 3 3 2 2 1 3 2 4 3 3 15 Günsberger Irma, izr. 1 5 3 5 4 5 3 4 3 4 4 4 3 4 Günsberger Anna, izr. 1 4 3 3 4 4 2 4 3 4 4 4 3 4 *Háhn Ilona, izr. k i m a r a d t Heinrich Olga, izr. k i m a r a d t Kluger Aranka, izr. 2 5 4 5 4 5 5 5 2 4 - 4 3 4 20 Kohn Ida, izr. Kohn Róza, izr. 1 k 3 i 3 m 2 a 4 r 2 a 3 d 2 t 2 4 3 3 3 4 Koller Mária, r. k. 1 3 3 3 4 3 4 3 3 4 3 3 2 3 Kovács Erzsébet, r. k. 1 2 3 4 3 2 2 3 1 3 1 1 2 3 Krausz Erzsébet, izr. 2 3 3 2 3 3 3 3 4 4 4 4 3 3 25 Krausz Jolán, izr. 1 2 2 3 3 4 3 2 2 3 1 2 2 2 Krausz Olga, izr. 1 1 1 1 3 2 t 2 3 3 3 3 2 3 Lenkei Margit, izr. 2 4 3 3 4 4 3 4 3 4 4 3 2 3 Lőbl Gizella, izr. 1 2 2 3 3 3 4 3 2 4 3 2 3 3 Mautner Elfrida, izr. 1 2 2 2 2 3 1 2 1 2 2 1 2 2 30 Milhoffer Erzsi, izr. 1 1 1 1 2 1 2 2 3 2 3 2 2 3 Németh Katalin, r. k. 2 2 1 2 3 1 3 2 2 3 4 2 2 4 Pauer Rozália, r. k. k i ID a r a d t Pál Teréz, r. k. 1 3 2 3 4 3 4 3 2 4 3 4 2 4 Sonnenschein Margit, izr. 2 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 3 3 4 35 Spiegel Olga, izr. 2 4 4 2 3 4 3 4 3 4 - 3 3 3 Stettler Mari, izr. 1 3 2 2 4 2 3 2 3 3 2 3 3 3 Szabó Mariska, r. k. 2 3 2 3 4 3 2 1 3 2 4 3 2 4 Szigethy Edith, r. k. 1 2 1 2 3 2 2 1 1 2 1 3 2 3 Vass Mária, r. k. 2 5 3 5 5 5 3 3 4 4 4 4 3 4 40 Viltner Jolán, r. k. 1 4 3 4 5 4 4 3 4 4 3 5 4 4 47 - II. leányosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. j Német ny. Földrajz Történelem Számtan Term, rajz Kézimunka I Ének Rajz Irás Torna Irásb. dolg, 1 Acél Lenke, izr. 2 5 3 5 4 4 5 5 5 3 3 3 3 2 4 *Ács Ilona, r. k. 1 2 1 1 3 2 3 2 1 2 2 3 3 2 3 Ágh Aranka, r. k. 2 3 2 4 4 3 2 3 3 3 3 3 3 1 4 Bartos Anna, r. k. 2 3 1 4 3 2 4 2 1 1 3 1 1 2 3 5 Bedenek Margit, r. k 1 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4 1 2 3 3 Benedek Paula, r. k. 2 3 3 4 3 4 4 3 3 3 4 1 2 2 4 Benedik Irén, izr. 2 5 5 5 4 5 5 4 5 2 4 4 4 3 4 Berényi Gabriella, r. k. 2 5 4 5 5 5 5 3 5 3 4 5 4 1 5 Briill Malvin, izr. 2 5 4 5 5 4 5 5 3 3 4 4 4 2 4 10 Buchwald Margit, izr. 2 3 4 4 4 3 4 3 4 3 4 4 4 3 4 Gsányi Mari, r. k. 1 i ni a r a (1 t Ditrichstein Kornélia, izr. ■2 4 4 4 3 3 4 2 4 3 4 4 4 3 4 Eisinger Hajnalka, izr. i 5 4 4 5 5 5 4 5\' 4 3 4 4 2 5 Epstein Margit, izr. 1 3 3 4 3 3 4 2 3 1 3 4 4 3 3 15 Farkas Erzsi, r. k. 2 2 3 2 3 2 3 1 2 2 3 1 1 1 3 Fáy Vilma, r. k. 1 3 2 1 3 2 4 3 3 4 3 3 3 1 4 Friedricli Teréz, izr. 1 5 4 5 5 5 5 4- 4 3 4 1 1 3 3 Geiszl Lili, r. k. 1 3 3 3 4 4 4 4 3 _ 3 3 4 2 5 Gógl Mária, r. k. 2 3 3 4 3 3 4 3 4 3 2 4 4 2 4 20 Gstettner Paula, izr. 2 2 1 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 Havas Margit, izr. 2 3 1 1 3 2 3 4 3 3 4 3 4 3 4 Herczfeld Ilona, izr. 1 4 4 3 4 3 4 3 4 3 4 4 4 2 4 Herczog Ilona, izr. 2 5 3 5 5 4 3 5 3 4 4 5 5 3 5 Horváth Borbála, r. k. 2 2 3 3 3 2 4 2 2 2 3 2 3 3 3 25 Ifcsics Mária, r. k. 2 3 1 3 3 2 3 3 2 2 3 3 3 2 4 Illés Emilia, r. k. 1 4 3 4 5 4 4 4 4 2 5 4 3 3 3 Jersche Irma, r. k. 1 1 1 1 2 1 2 3 3 2 3 1 3 3 4 Jurmics Júlia, r. k. Ii i ni a r a d t Kertész Gizella, izr. 2 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4 5 4 2 4 30 Király Flóra, izr. 2 4 2 3 4 3 3 3 3 2 4 3 3 4 3 Krausz Elza, izr. 2 2 3 2 2 2 2 3 2 2 1 3 3 2 3 Krausz Gizella, izr. 2 4 3 4 5 4 4 4 2 2 1 2 3 O O 4 Mair Margit, r. k. 2 4 3 4 4 4 4- 3 3 3 3 4 2 2 4 Mautner Paula, izr. 1 2 2 4 2 4 3 2 2 3 2 3 3 2 3 35 Melczer Margit, izr. 2 5 4 5 5 4 5 5 3 2 3 4 4 3 4 Metz Margit, r. k. 1 3 3 4 3 3 3 3 3 2 4 3 3 3 2 Molnár Erzsébet, r. k. 1 4 4 4 4 4 5 4 4 3 3 3 3 2 4 Molnár Irén, r. k. k i ni a r a d t Molnár Mari, r. k. 2 3 1 4 4 4 3 4 3 2 3 5 4 3 5 40 Morandini Anna, r. k. 2 3 3 4 3 2 3 4 3 2 3 2 2 2 3 Mórocz Mária, r. k. 2 3 2 4 4 4 3 4 3 2 3 3 2 2 3 Nemes Júlia, r. k. 2 4 2 3 5 3 3 4 3 2 3 5 3 3 3 Neumann Vera, izr. 2 2 1 1 2 1 3 2 2 2 3 2 3 2 3 Nyitrai Bóza, izr. 3 4 4 4 4 5 3 5 5 4 3 5 4 3 5 45 Okos Juliska, r. k. k i ni a r a d t. — 48 — Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet 1 Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. 1 Földrajz Történelem j Számtan Term. rajz. 1 Kézimunka 1 Ének ; Rajz Írás Torna Irásb. dolg. ¡1 Rosenberg Erzsi, izr. 1 0) 1 4 3 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 Spitzer Irma, izr. 2 3 3 4 4 3 4 3 3 1 3 3 2 3 4 Stern Frida, izr. 2 5 4 5 5 4 5 4 3 3 4 5 4 3 5 Subicz Lujza, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 3 4 2 4 4 4 2 4 50 Szabó Mária, ev. ref. 1 2 2 4 4 O u 3 2 2 3 3 3 3 2 3 Szalay Ida, ág. ev. 2 3 3 3 3 4 4 4 2 2 3 2 2 2 3 Szikszay Margit, ev. ref. 1 2 1 2 3 2 3 1 2 1 3 2 3 2 3 Szupper Irma, r. k. 1 5 3 5 5 5 5 4 3 4 3 3 2 2 3 Takács Anna, r. k. 2 3 3 4 4 2 2 3 2 2 3 3 4 3 3 55 Thobik Teréz, r. k. 1 4 3 4 4 3 3 2 4 2 4 3 4 3 3 V\'egele Margit, r. k. 1 2 1 3 4 2 2 2 1 3 2 3 3 2 4 *Verbanchicli Magdolna, r. k. 1 2 1 3 3 2 2 1 3 2 3 4 3 - 3 Verbanchich Margit, r. k. 2 3 3 4 4 4 3 3 4 2 3 4 3 3 3 Wolf Teréz, ág. ev. k i 10 a r a d t Magánvizsgálatot tett: Deutsch Gizella és Riedl Etelka. Összevont magánvizsgálatot tett az I., II. osztályról: Freytag Emma. III. leányosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása ! Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. | Német ny. | Földrajz Történeiem Számtan Vegytan Gazdaságtan || Kézimunka Ének Rajz írás Torna Irásb. dolg. [| Áts Erzsébet, r. k. 2 4 2 3 4 3 4 4 4 2 3 4 5 4 2 4 Bakos Ilona, r. k. 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 3 3 2 2 2 Bay Irén, r. k. 2 4 3 3 4 3 4 4 4 2 3 4 2 3 3 4 Bodor Anna, r. k. 1 1 1 1 3 1 3 1 2 1 2 3 2 2 1 3 5 Bontz Edit, r. k Breiner Aranka, izr. 1 k 1 i 1 m 1 a 3 r 1 a 1 d 2 t 1 1 2 3 2 3 2 4 Bún Ella, izr. 1 3 1 3 3 4 4 3 2 2 2 4 3 3 2 5 Detrich Jolán, r. k. 1 2 1 1 3 2 3 2 2 1 1 3 2 2 1 2 Fenyves Margit, ág. ev. 1 3 3 3 3 3 4 2 4 2 2 1 4 3 2 3 10 Fleischhacker Malvin, izr. 1 4 3 4 4 4 4 5 4 2 3 3 4 3 2 4 Franczia Amália, r. k. 2 3 1 3 4 1 2 3 3 2 2 3 2 3 1 3 Friedmann Szidi, izr. 1 2 1 1 3 2 2 4 2 2 3 3 2 3 2 3 Galambos Júlia, r. k. 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 2 2 3 Grósz Irma, izr. 1 2 1 2 2 4 2 3 2 1 1 3 2 2 3 4 15 Gubicza Róza, r. k. 2 2 1 2 3 1 2 2 1 1 2 4 2 4 3 3 Günsberger Róza, izr. 1 4 4 4 4 4 4 5 4 3 4 4 5 4 4 5 Káply Jolán, ág. ev. 1 4 3 3 4 4 4 4 3 2 2 4 3 3 2 4 Knausz Erzsi, r. k. 1 2 1 3 4 3 3 2 3 3 2 4 3 4 2 4 Knortzer Erzsébet, r. k. 2 3 2 4 3 3 3 3 3 2 3 3 4 4 3 5 20 Kohn Margit, izr. 2 3 1 2 3 3 3 4 3 2 1 4 3 3 3 3 49 - 1 Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom | Vallástan Magyar ny Német ny. Földrajz Történelem 1 Számtan 1 Vegytan Gazdaságtan | Kézimunka Enek Rajz Írás Torna Irásb. dolg. I Kováts Jolán, r. k. 2 3 3 4 3 4 4 3 3 2 2 3 2 1 3 Krausz Erzsi, izr. l 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 3 2 3 3 3 Krausz Klára, izr. 2 3 2 3 3 3 3 4 4 2 2 2 3 4 3 4 Kuhár Klára, r. k. 2 4 2 3 5 3 4 3 2 2 3 3 4 4 3 4 25 Kuhár Lujza, r. k. 1 3 1 3 4 4 2 4 4 2 3 3 4 4 4 5 Lackenbacher Ella, izr. 2 4 4 3 4 3 4 4 5 3 3 3 5 4 2 4 Lehotzki Erzsi, r. k. 1 3 2 4 4 3 3 1 2 2 3 3 4 4- 3 3 Milhoffer Katalin, izr. 1 2 1 3 3 2 4 2 1 2 3 1 3 2 2 3 Nagy Zsuzsánna, ev. ref. 1 2 2 1 3 1 3 3 2 1 2 3 1 1 3 2 30 Neumark Ilona, izr. 2 4 3 4 3 4 4 3 3 2 3 1 5 4 _ 4 Noll Viktória, r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 3 2 1 3 1 2 2 4 Oszeszly Mártha, r. k. 2 3 2 4 3 3 4 2 3 1 1 2 3 3 1 4 Pflanczer Irma, r. k. 2 2 1 3 3 3 2 4 1 2 1 3 2 3 2 3 Pillitz Irma, izr. 2 2 2 3 3 2 3 2 2 2 1 3 2 3 3 4 35 Pongrácz Kornélia, r. k. 1 2 2 2 3 2 3 1 2 2 2 1 2 2 1 3 Rein Anna, izr. 1 2 2 2 3 3 4 1 2 2 1 2 2 2 2 3 Roszkos Róza, r. k. 1 2 1 2 2 2- 2 3 1 1 2 4 2 3 2 3 Rozs Erzsébet, r. k. 2 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3 4 3 4 1 4 Scliapringer Ilona, izr. 1 4 2 2 3 2 4 2 3 2 3 2 1 1 2 3 40 Schlesinger Irén, izr. Schott Anna, ág. ev. 1 k 4 i 3 m 4 a 4 r 4 a 4 d 2 t 3 2 3 4 4 4 3 5 Sótonyi Mari, ág. ev. 3 4 3 4 4 3 4 4 3 2 3 3 4 4 3 4 Szabó Mária, r. k. 2 3 1 2 3 2 4 2 2 1 2 2 2 2 3 3 Táncsics Mari, r. k. 1 3 2 4 O O 4 4 3 3 2 2 4 5 4 3 4 45 Varga Róza, r. k. 2 3 2 1 3 2 3 4 2 1 2 3 2 2 2 3 Vegele Vilma, r. k. 1 1 1 2 3 1 3 1 2 2 2 2 2 3 1 3 Vincze Lujza, r. k. k i m a r a d t Wallerstein Janka, izr. 2 4 3 4 4 4 3 4 4 2 2 3 _ 4 3 4 Weisz Lujza, izr. 2 5 3 4 4 4 4 3 4 3 2 3 3 1 1 4 Magánvizsgálatot tettek: Laendler Margit, Laendler Erzsi, Pátkai Irma és Szilvágyi Sarolta. folg. Értesít«. 4. 50 - IV. leányosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem Számtan Term, tan Egészségtan Kézimunka Enek Rajz Torna Irásb. dolg. Arany Erzsébet, r. k 1 2 1 2 3 2 2 3 2 2 2 4 4 3 Barta Erzsi, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 i A 3 Biba Irma, r. k. 2 5 3 4 4 5 5 5 5 4 4 4 4 _ 3 Dick Katalin, izr. 1 1 2 1 2 3 2 2 2 1 3 4 3 _ 3 5 Erdősi Lujza, r. k. 1 2 2 3 3 2 4 2 1 1 2 3 1 i 3 Farkas Margit, r. k. 1 1 1 1 3 1 2 1 1 1 2 1 1 i 2 Fischer Etelka, izr. 3 5 3 3 4 5 3 5 5 3 3 4 5 _ 4 Fitos Erzsébet, r. k. 2 3 1 2 4 1 3 2 2 1 2 1 3 _ 4 Furtinger Vilma, r. k. 2 3 3 4 4- 3 4 3 3 3 - 3 3 _ 4 10 Geiszl Gabriella, r. k. 1 3 1 3 4 2 3 4 3 4 2 2 4 _ 4 Geiszler Romána, r. k. 1 2 1 3 3 2 2 2 3 1 1 3 3 _ 3 Gogl Gábriella, r. k. 1 3 2 3 4 4 4 4 3 3 3 2 3 i 4 Grosinger Anna, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 4 1 3 4 2 3 Grunner Emilia, ág. ev. 1 2 2 3 2 4 4 2 3 1 1 1 3 _ 2 15 Gstettner Méta, izr. \'1 1 1 1 1 2 1 3 2 1 _ 2 4 _ 3 Hajek Mária, r. k. 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 2 _ 2 Hoch Gizella, izr. 2 5 2 5 5 4 4 5 5 4 3 4 3 _ 4 Ivánics Ilona, r. k. 2 3 2 2 3 3 3 3 4 2 3 2 2 _ 3 Keller Gábriella, r. k. 1 1 1 3 3 2 3 2 1 1 3 3 4 _ 4 20 Knortzer Anna, r. k. 1 3 3 3 4 4 4 4 4 3 3 2 4 _ 3 Kollarits Paula, r. k. 2 4 2 3 4 2 3 4 3 4 2 4 2 _ 5 Köő Anna, r. k. 1 3 2 4 4 4 3 4 4 3 2 3 2 _ 3 Matolay Etelka, r. k. .2 4 2 3 4 4 4 4 4 3 2 4 3 1 3 Mautner Zóra, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 25 Mayerhofer Francziska, izr. 2 2 1 2 4 2 3 2 3 1 1 1 3 - 3 Megyercsy Katalin, r. k. 1 2 2 3 4 3 3 4 3 2 2 4 4 _ 3 Österreicher Margit, izr. 1 2 1 3 3 3 3 3 3 2 2 3 4 _ 3 Pelcz Ida, r. k. 2 3 2 3 3 3 4 4 3 2 2 2 3 _ 3 Pintér Margit, r. k. 2 4 2 3 4 4 4 4 4 4 2 4 2 _ 4 30 Rosenthal Etel, izr. Scheicli Erzsébet, r. k. 2 2 4 3 3 2 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 2 3 3 3 1 3 4 4 3 3 Schmidt Aranka, izr. 2 5 3 3 5 5 5 5 5 3 3 4 4 _ 5 Schwarz Irén, izr. 2 2 3 3 3 4 2 3 4 3 2 3 3 2 2 Skrilecz Rozália, r. k. 2 2 2 3 3 2 3 2 2 1 3 3 4 2 3 35 Striczkó Mária, r. k. 1 3 2 3 3 4 4 4 3 3 2 2 2 1 3 Szabó Erzsébet, r. k. 1 2 3 3 3 2 3 2 2 2 3 2 4 _ 4 Sza\'iay Gizella, r. k. 2 2 1 3 3 3 o O 1 3 1 3 1 3 _ 3 Szedlacsek Mária, r. k. 2 4 1 3 3 2 4 4 4 2 2 4 2 2 3 Vargha Julia, r. k. 1 2 2 3 3 3 4 4 3 3 2 3 3 _ 4 40 Vargha Mária, r. k. lí i m a r a d t Villányi Agátha, izr. 2 2 1 3 2 4 3 3 3 3 2 3 4 - 3 Wéber Szidónia, r. k. 1 1 .1 3 3 2 1 2 1 1 2 1 2 1 3 Weisz Ilona, izr. 2 4 2 3 4- 4 1 4 4 3 3 3 5 - 3 Magántanuló: Schreiber Málvin, izr. Magánvizsgálatot tettek: Kalocsay Gabriella, Laendler Margit és Pátkai Olga. Összevont magánvizsgálatot tett: a III. és IV. osztályról: Perger Matild. — 51 — VII. Statisztikai kimutatás a fiúiskola tanulóinak létszámáról az 1901—1902. tanévben. C z i m Osztályok Összesen I. II. III. IV. V. VI. 1. Általános áramlat: j Beíratott rendes tanuló . 58 42 26 34- 19 8 187 magán „ . . — 1 1 — 2 2 6 Alsóbb osztályainkból fellépett — 34 25 33 21 10 123 Osztályát ugyanitt ismételte . 11 8 2 — — — 21 Elemi népiskolából jött . . 42 — — — — — 42 Más polgári iskolából jött . 1 i — 1 — — 3 Középiskolából átlépett . 4 4 Évközben kimaradt 8 4 3 2 2 1 20 Évközben meghalt . . . — — — —. — — _ Maradt a tanév végén 50 39 24 32 19 9 173 2. A szülök lakóhelye szerint: Helybeli....... 43 35 20 27 19 8 152 Vidéki........ 15 8 7 7 2 2 41 3. Vallás szerint: Római katholikus .... 51 36 19 31 21 9 167 Ágostai evangelikus . . . 2 1 1 — ■ — — 4 Evang. református . . . — \'2 1 1 — — 4 Izraelita....... 4 4 6 2 — 1 17 Görög katholikus .... 1 -- — — — — 1 4. Életkor szerint: 1891. évben született. . . 10 _ _ __ ___ _ 10 1890. „ ..... 17 4 — — — — 21 1889. „ „ . . . 10 21 6 — — — 37 1888. „ „ . . . 15 9 11 7 42 1887. , „ . . . 5 5 5 15 4 1 35 1886. „ „ . . . 1 4 4 8 4 — 21 1885. „ „ . . . — — 1 2 9 3 15 1884. „ „ ■ . . — — — 2 2 3 7 1883. „ „ . . . 2 2 1882. „ „ . . . — — - 2 1 3 4* — 52 G z i ra Osztályok Összesen I. II. III. IV. V. VI. 5. Nyelvismeret szerint: (Elől áll az anyanyelv.) Magyar....... 52 37 21 29 18 10 167 Magyar, német..... 2 3 4 3 3 — 15 Magyar, horvát..... — 1 2 2 — — . 5 Német, magyar..... 2 1 — — — — 3 Horvát, vagy más idegen nyelv és magyar . . . 2 1 — — — — 3 6. A szülők polgári állása: Birtokos és bérlő .... 2 3 — 1 3 2 11 Őstermelésnél alkalmazott . 4 — 2 2 1 — 9 \' Önálló iparos..... 15 15 5 10 6 1 52 Iparnál alkalmazott . . . 6 7 1 1 1 1 17 Önálló kereskedő .... 5 3 2 1 1 1 13 Kereskedésnél alkalmazott . — — 1 — 1 — 2 Köztisztviselő..... 11 4 6 5 1 — 27 Magántisztviselő .... 1 2 — — — 2 5 Egyéb értelmiségi .... 1 — — 3 — — 4 Katona....... — — 1 1 — — 2 Személyes szolgálatbeli . 11 6 8 7 4 2 38 Magánzó és tőkepénzes . . 2 3 1 3 3 1 13 7. Tandíjmentességre nézve: Egészen tandíjmentes . . 8 5 4 3 — — 20 Kétharmad részben tandíj- mentes ....... — 4 3 2 — 1 10 Fél tandíjmentes .... 6 2 3 4 2 — 17 8. Előmenetel a tanév végén: Felsőbb osztályba léphet 28 23 21 21 13 8 114 Pótló vizsgálatot tehet . . — — — 3 — — 3 Javitó „ „ • • 11 10 2 3 4 — 30 Osztályismétlésre utasíttatott 11 6 1 2 2 — 22 9. Összehasonlítás: A múlt tanévben beíratott . 60 43 41 39 17 9 209 ! . A jelen 58 43 27 34 21 10 193 Szaporodás (+) vagy apadás (—] -2 — — 14 —5 +4 +1 — 16 VIII. Statisztikai kimutatás a leányiskola tanulóinak létszámáról az 1901—1902. tanévben. C z i ni Osztályok Összesen La) I. b) II. III. IV. 1. Általános áramlat: Beíratott rendes tanuló .... 38 40 59 49 43 229 magán „ .... 1 — — —. 1 2 Alsóbb osztályainkból fellépett — — 55 48 42 145 Osztályát ugyanitt ismételte . . 4 2 2 — 1 9 Elemi népiskolából jött .... 35 38 — — — 73 Más polgári iskolából jött . . . — — 2 1 1 4 Évközben kimaradt ..... 5 5 5 3 1 19 Évközben meghalt..... — _ _ :_ __ _ Maradt a tanév végén .... 33 35 54 46 42 210 2. A szülők lakóhelye szerint: Helybeli......... 37 51 45 39 204 Vidéki......... 7 3 8 4 5 27 3. Vallás szerint: Római katholikus...... 23 17 31 26 29 126 Ágostai evangelikus..... 4 — 2 4 1 11 Evang. református..... 1 — 2 1 — 4 Izraelita......... 10 23 24 18 14 89 1 — — — — 1 4. Életkor szerint: 1891. évben született .... 10 16 _ _ _ 26 1890. „ „ .... 18 15 14 1 — 48 1889. „ „ .... 6 6 24 13 — 49 1888. „ „ .... 4 1 16 23 18 62 1887. , — 1 5 10 18 34 1886. „ ..... — 1 — 2 7 10 1885. „ „ .... 1 — — —. — 1 1884. , „ .... 1 1 — 54 —. G z i m Osztályok Összesen I. a) 11. b) 11. III. IV. 5. Nyelvismeret szerint: (Elől áll az anyanyelv.) Magyar ......... 28 34 50 42 31 11 185 Magyar, német...... 9 5 6 6 37 Magyar, horvát...... — — 2 — — 2 Német, magyar...... 2 1 — — — 3 Horvát, magyar; német . . . — — 1 1 2 4 6. A szülők polgári állása: Birtokos és bérlő...... _— 2 1 1 2 6 Őstermelésnél alkalmazott . 1 — — — — 1 Önálló iparos....... 9 6 10 10 . 11 4-6 Iparnál alkalmazott..... 3 6 1 5 — 15 \' Önálló kereskedő...... 3 6 10 3 5 27 Kereskedésnél alkalmazott . . . 2 1 3 2 2 10 Köztisztviselő....... 7 4 7 7 5 30 Magántisztviselő...... 2 5 7 4 4 22 Egyéb értelmiségi...... 5 3 5 5 7 25 Katona......... 2 1 — — — 3 Személyes szolgálatbeli .... 4 3 6 8 3 24- Magánzó és tőkepénzes .... 1 3 9 4 5 22 7. Tandíjmentességre nézve: Egészen tandíjmentes .... 7 4 1 14 12 6 43 Kétharmad részben tandíjmentes . — 1 2 Fél tandíjmentes...... 3 10 5 6 1 25 8. Előmenetel a tanév végén: Felsőbb osztályba léphet . . . 27 26 38 39 37 167 Pótló vizsgálatot tehet .... — — — — — Javító „ „ .... 3 7 6 7 1 24- Osztályismétlésre utasíttatott . . 3 2 10 - 4 19 : 9. Összehasonlítás: A mult tanévben beíratott . . . 35 50 70 54 35 244 A jelen „ • • • 39 40 59 49 44- 231 Szaporodás (-(-) vagy apadás (—) +4 -10 -11 —5 +9 — 13 Az 1901—1902. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában. Tantárgyak i. osztály II. osztály m. osztály IV. osztály V. osztály VI. osztály kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges J elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen i kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen Hittan...... 3 6 19 18 4 3 7 10 16 3 4 11 5 4 2 15 8 4 3 8 8 3 5 Magyar nyelv . . . 1 4 1G 20 9 1 6 7 17 8 — 2 5 17 — — 3 7 17 2 — 5 9 5 — 2 2 3 1 — Német nyelv .... — — — — 3 3 14 13 6 1 4 7 12 — — 5 8 16 — — 4 5 9 1 1 1 3 3 — Földrajz..... — 2 11 2017 1 4 11 13 10 1 4 15 4 — — 7 11 10 1 Történelem .... — — — — — — — — — — — 4 6 14 — 1 5 10 13 — 1 3 5 9 1 1 2 3 2 — Számtan..... 3 1 14 20\'12 3 6 12 11 7 — 6 6 10 2 —. 6 6 15 2 — 2 1 12 4 — 1 3 4 _i. Mértan..... 6 3 17 14 10 5 7 9 17 1 1 3 7 12 1 3 7 6 10 n> Könyvviteltan . . . — 4 2 7 5 1 1 3 4 — — Természetrajz . . . 1 8 15 18 8 5 7 17 5 5 3 6 7 7 1 Természettan . . . - - 4 6 10 8 1 — 9 o 6 10 1 2 8 4 4 2 2 3 1 — Ipartan..... — - — — — — — — 2 2 3 1 — 1 Alkotmánytan . . . 2 3 7 7 Mértani rajz .... 3 8 11 18 10 2 4 9 10 14 — 3 7 13 1 1 4 9 11 4 — 4 13 1 1 2 3 2 1 — Szabadkézi rajz . . . 3 9 8 22 8 3 4 11 19 2 — 3 10 10 1 4 2 10 13 — Szépírás..... 12 11 11 15 1 7 8 13 11 — — 5 7 12 Torna...... 4; 29 17 — 2 2 22 12 — — 5 16 3 — 3 11 13 2 — 1 6 10 — — — 4 4 — — !! Ének...... — 1 18 30 lf — 4 13 21 1 — 3 10 11 — — 4 17 8 — 1 2 12 4 —. — 2 4 2 _ r Egészségtan .... — — — 2 6 14 2 — Az 1901—1902. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában. Tantárgyak I. a) osztály I. b) osztály II. osztály III. osztály IV. osztály kitűnő I jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elegséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen 1 Vallástan...... 9 10 10 3 1 7 9 14 5 12 7 22 12 1 19 13 12 2 16 17 9 _ _ Magyar nyelv..... 4 6 6 15 2 5 8 10 7 5 5 4 9 27 9 9 9 14 14 — 5 5 26 5 1 Német nyelv..... — 3 14 12 4 — 4 13 14 4 — 5 17 21 11 — 4 26 15 1 3 4 16 17 2 Földrajz....... 1 1 10 18 3 2 8 9 11 5 2 15 12 19 6 9 9 16 12 — 4 13 9 13 3 Történelem..... — — — — — — — — — — — 7 19 18 10 3 8 15 20 — 5 6 14 15 2 Számtan...... 3 8 11 8 3 4 8 11 8 4 3 10 19 17 5 8 11 12 13 2 5 10 7 16 4 Természetrajz..... 7 5 15 3 3 4 11 10 8 2 3 13 23 10 5 — — — — — — — — — — Vegy- és ásványtan . . . 8 14 14 9 1 — — — — — Természettan..... 7 6 15 10 4 Egészségtan..... 15 8 13 6 — Gazdaságtan..... — — — — — — — — — — — — — — — 13 28 5 Kézimunka...... 3 20 7 2 — 4 13 13 5 — 4 24 20 5 — 11 19 15 1 — 5 20 14 1 — Enek........ 2 6 12 13 — — 8 11 16 — 2 4 30 17 1 4 7 23 12 — 10 8 13 11 — Rajz........ 1 11 14 5 1 5 7 11 9 1 6 6 21 14 7 4 18 10 8 5 3 9 13 15 2 írás........ 1 5 14 12 1 3 6 14 10 2 3 8 23 19 1 4 11 15 16 — Testgyakorlat..... 3 15 13 1 1 17 16 1 4 24 24 1 8 18 16 2 8 4 — 57 —. XI. Jelentés a fiúiskolái tornaversenyről. Polgári fiúiskolánk tornavizsgálata versenynyel egybekötve június hó 21-én d. u. 5—7 óráig tartatott meg az iskola udvarán. A versenyek közül a versenyfutás helyszűke miatt nem volt megtartható. Versenybírálók a tantestület részéről az igazgató elnöklete alatt: Szakonyi Géza tornatanár, Németh Mihály és Jelinek Márk. A sorrend a kqvetkező volt: 1. Rendgyakorlatok az I—VI. osztálylyal. 2. Szabadgyakorlatok a I. és II. osztálylyal. 3. Szabadgyakorlatok a III—VI. osztálylyal. 4. Botgyakorlatok a IV—VI. osztálylyal. 5. Társasgyakorlatok a III—VI. osztálylyal. 6. Versenyek. A versenyek eredményei a következők: AJ M agasugrás. Részt vett az I —VI. osztályból egy csoportban vonatkozólag 3—j—3—j— 2—|—5—|—5—J—3=21 tanuló. Győztesek: 1G5 cm. magas ugrással Szűcs Ferencz V. oszt., 160 cm. magas ugrással Magori Ferencz V. oszt. és Tislér János IV. oszt., 150 cm. magas ugrással Székely József III. oszt., 140 cm. magas ugrással Kerber István II. oszt. tanuló. B) Távolugrás. Részt vett az I—VI. osztályból vonatkozólag 5+4+3+6+5+2=25 tanuló Győztesek: 500 cm. ugrással Szűcs Ferencz V. oszt., 460 cm. ugrással Nagy Antal VI. oszt., 430 cm. ugrással Cserpes Gyula IV. oszt., 390 cm. ugrással Kálmán József III. oszt. és 380 cm. ugrással Braun Iván IV. oszt. tanuló. C) Bakugrás. Részt vett a III—VI. osztályból vonatkozólag 4+8+6+2=20 tanuló. Győztesek: 200 cm. magas ugrással Csizmazia György IV. oszt. és 195 cm. magas ugrással Schwinghammer Ferencz III. oszt. tanuló. D) Súlydobás. Részt vett a IV—VI. osztályból vonatkozólag 4+3+2=9 tanuló. Győztesek: Szűcs Ferencz V. oszt. tanuló jobb és bal kézzel vonatkozólag 6-50+5-85 m. Szeder Lajos V. oszt. tanuló 5-90+4-70 m. és Totola József IV. oszt. tan. 5-90+4--60 m. távolságokkal. Az eldobott vasgolyó súlya 7-75 kg. volt. A fent nevezett győzteseknek kiadatott 13 drb. elismerő okirat. — 58 —. XII. Jótékonyság, jutalmazások. 1. Tandij elengedés folytán a fiúiskolában összesen 48 tanuló 578 korona 60 fillérrel, a leányiskolában pedig összesen 72 tanuló 941 korona 32 fillérrel segélyeztetett. 2. Boldogemlékezetü Vizeky Tallián Ede, volt zágrábi prépostkanonok 2000 korona alapítványának, melyet Nagykanizsa város tanácsa takarékpénztáriig kezel, 4°/0-os kamatai fejében idén is 80 korona bocsáttatott a gondnokság rendelkezésére a polgári fiúiskola 2 felsó\'bb osztályos, viszonylag legérdemesebb szegénysorsú növéndékének jutalmazására. 3. Nagykanizsa város tek. Tanácsa a boldogemlékü Blau Mór alapítványának kamataiból 20—20 korona értékű ruhát rendeltetett 3 fiú-és 3 leánytanulónak karácsonyi ajándékul, összesen 120 korona értékben. 4. A helybeli „Szegények Tápintézete" czimü jótékony egyesület népkonyháján fiúiskolánk 18 szegénysorsú növendéke részesült ingyenes ebéden november 19-től márczius 19-ig. Fogadják az itt felsorolt jóltevők a jótéteményekben részesült szegénysorsú növendékeink nevében is a nevelés és humánizmus oltárára tett áldozataikért az intézeti igazgatóság hálás köszönetét. Ösztöndijak és jutalmak. 1. A Vizeky Tallián-féle alapítvány kamataiból 40—40 korona ösztöndijat nyertek Ifj. Nagy István V. oszt. és Polay József VI. oszt. tanulók. 2. A „Nagykanizsai Takarékpénztár" 600 koronás alapítványának évi 24 korona kamataiból jutalmat nyertek, mint osztályaik legjobb előmenetelü és magaviseletű tanulói, a következők: Keszler József I. oszt., Id. Kovács János és Rádli Mihály II. oszt. tanulók fejenként 4—4 koronát; Ferenczy István és Pesty József IV. oszt. tanulók fejenként 6—6 koronát. # — 59 —. XIII. Értesítés a jövő tanév megkezdéséről. A tanulók beiratása szeptember 1., 2. és 3. napjain történik és pedig naponként délelőtt 8 —12. a fiú-, d. u. 2—6. a leány iskolában. Ezt megelőzőleg augusztus 30-án tartatnak a pót- és javító vizsgálatok, melyek engedélyezéseért a folyamodványok az igazgatósághoz legkésőbb augusztus 15-ig benyujtandók. A behatásoknál a következő szabályok tartandók szem előtt: 1. A beiratásra a tanulók — első beiratáskor okvetlenül — kötelesek szüleik vagy gondviselőik kíséretében jelenni meg és előmutatni: a) keresztlevelüket vagy születési bizonyítványukat; b) múlt tanévi iskolai bizonyítványukat; c) lakásuk czimél az uteza, ház-szám és esetleg a szállástadó megnevezésével. Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül új tanuló az intézetbte egyáltalán nem vehető tel. 2. Az 1887. évi XXII. törvényczikk értelmében minden 12 évet betöltött tanuló igazolni tartozik a beiratáskor: a) hogy a legutóbbi 5 év alatt védhimlővel ujraoltatott, vagy b) hogy az ujraoltás alól orvosilag fölmentetett. 3. A polgári iskola I. osztályába csak azon 9 évet betöltött fiú- és 10 évet betöltött leánytanulók vehetők fel, a kik az elemi iskola 4 alsó osztályát végezték s ezt nyilvános iskolai bizonyitványnyal igazolják; vagy kik ennek hiányában a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállják. 4. A felvételi, pót- és javitó vizsgálatok díjtalanok. 5. Minden nyilvános és magántanuló köteles a beiratás alkalmával 2 korona beiratási dijat, 30 fillért az országos tanítói nyugdijalapra, 1 koronát az ifjúsági könyvtárra és az évi Értesítőre, 50 fillért a szegény tanulók segélykönyvtárára, azaz összesen 3 korona 80 fillért előre lefizetni. Ugyanekkor fizetendő a tandij is, mely évi 16 koronában van megállapítva. 6. A tandij elengedéseért folyamodhatnak oly vagyontalan szülők, kiknek gyermekei a megelőző évi iskolai bizonyítványukban jó magaviseletet és legalább jó előmenetelt mutathatnak fel. Ennek hiányában a tandij csak részben engedhető el. Folyamodványok szegénységi és iskolai bizonyitványnyal felszerelve és Zalavármegye kir. tan felügyelőségéhez czimezve a beiratásnál nyújtandók be. 7. A beiratási és vizsgálati napok pontos megtartására a t. szülők figyelme annyival is inkább felhivatik, mert a később jelentkező tanulók csakis a késedelem okát hitelesen igazoló bizonyítvány mellett nyert felsőbb engedély alapján vehetők fel. Nagykanizsán, 1902. junius 29. Az igazgatósa g. |
