* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.78 MB | |
| 2018-11-05 13:51:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  626 | 1819 | Rövid leírás | Teljes leírás (151.22 KB) | A Nagy-Kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános Polgári Fiu-Iskola hetedik értesítője az 1878-79. tanév végén. Szerkesztette Morgenbesser János igazgató. Nagy-Kanizsa. Nyomtatott Fischel Fülöp nyomdájában. 1879. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS 3NNMA&X 1YV«X8&<MU& HETEDIK éfeSSif értesítője AZ 1878-79. TANÉV YÉtiÉN. SZEEKESZTE MORGENBESSER JÁNOS igazgató. xaoy.kixiksa. NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP NYOMDÁJÁBAN. 1879. A NAGY-KANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS HETEDIK értesítője AZ 1878-79. TANÉV VÉGÉN. SZERKESZTÉ MORGENBESSER JÁNOS igazgató. MOY\'KAlílZSA. NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP NYOMDÁJÁBAN. 1879. REV 2010 I. Hermann und Dorothea. Széptani értekezés. II. Adatok a tanoda 1878—9. évi történetéhez. III. Jótékonysági rovat. TARTALOM. IV. Az intézet tanszereinek gyarapodása 1878/9-ben. Y. A bevégzett tananyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. YI. A tantestület és működésének kimutatása. VII. Az ifjúság érdemsorozata az 1878—9. tanév végén. VIII. Statisztikai táblázatok az 1878/9. tanévről. IX. A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. Az érdemsorozatban használt rövidítések értelme. Előmenetelre nézve : jel. = jeles jó = jó el. = elégséges elt. = elégtelen Szorgalomra nézve: erny. = ernyedetlen dics. = dicséretes vál. = változó hny. = hanyatló Magaviseletre nézve JO szb. r. J° szabályszerű rosz. I. Hermann und Dorothea, irta Goethe János Farkas. Nagy költők remekművei, melyek nem az elröppenő pillanat számára irvák, hasonlítanak a jótékony naphoz. Valamint ennek sugarai, melyek derűt és fényt hintenek a tájra, életrekeltők, melegítők : úgy az örök igazságok, melyek a világirodalom remekjeiben lerakvák, nemzedékről nemzedékre általánosabb becscsel birnak s szellemi teremtőjük földi része már rég elporladott, mikor művén még teremtő szellemének dicsfénye ragyog s a késő századok az örökké friss forrásból még üdülést, élvezetet merítenek. Ez a remekművek áldott hatása. Nem enyésznek el a korral, melyben létrehozattak, hanem az isteni ihlet szellemtűzében örök ifjúságot nyerve, időkön és nemzeteken túl hirdetik a szellem diadalát. Hiszen az örök igazsággal magukon hordják az örök szépet is, s az erkölcsi világban elévülhetlen levén mindakettő, fenntartják annak nevét és emlékét, ki az utóbbiban (a szépben) az elsőnek (az örök igazságnak) avatott hirdetője volt. Ilyen remekmű Goethének, a legnagyobb német költőnek s a világirodalom egyik legjelesebbjének müve: — Hermann und Dorothea, melyet a következőkben méltatni akarok. I. A német magyarázatokkal szemben, melyeket figyelmesen vizsgáltam, egybevetettem és kritikailag bonczoltam, már azért is szerencsés helyzetben vagyok, mert bizonyos kedvencz nemzeti és felekezeti eszmék a műnek elfogulatlan vizsgálatát nem akadályozták, s azért az előttem fekvő magyarázó anyag mellett is, a mennyiben az annak bősége és terjedelmességénéi fogva lehetséges volt, itéle- — 6 -- tem önállóságát és eredetiségét megőriztem. E magyarázó anyagnak felhasználása lesz egyszersmind az önállóság és eredetiség ismérve, a melyek különben könnyen a plágium szélesen kitaposott és kényelmes ösvényére csábíthattak volna. Ezt azonban nem akartam. Hatni hagyám lelkemre a gyönyörű költemény elévülhetlen szépségeit; az egyszerű ruházatban megjelenő magasztos eszmék egy üdébb légkörbe emeltek s most, hogy a költemény méltatásához fogok, nem láttam be szükségét annak, hogy, mit annak némely német magyarázója tudákosságból vagy elfogultságból el nem kerülhetett — szőrszálhasogató reflexiókkal oly dolgokat böngészszek ki belőle, mikre maga a költő nem is gondolt. A német alaposság, mint másutt, ebben a műben is sok oly dolgot vélt feltalálhatni, amit az elfogulatlan tiszta Ítélet hiába keres benne. Azt az eljárást, melyet a magyarázók Goethe legtöbb munkájával szemben elkövet tek, hogy sokszor a legegyszerűbb, félre nem érthető kifejezéseknek bizonyos titokszerü vonatkozásokat tulajdonítottak, maga Goethe e szóval jellemzi: hineingeheimnissen. Mint a nagy költő minden művének, „Hermann und Dorotheá"-nak is számos magyarázója akadt s e magyarázatokban a szóban forgó költeményt minden oldalról látjuk megvilágítva. Ily körűimé nyek között az eredetiséget és önállóságot megőrizni nem a könnyű dolgok közé tartozik. Ámde magyarázatomban nem is az lehet czé-lom, hogy új szempontokat keressek, melyekből a költemény, az eddigi magyarázóktól eltérőleg, uj világításba helyeztessék ; czélom inkább csak az lehet, hogy az anyag kritikai felhasználásával a remekmű iránt való tiszta lelkesültség világánál annak szépségeit a magyar olvasóközönség s különösen az érettebb tanuló ifjúság előtt megnyissam. Az erre való tekintet és az előbb emiitett körülmény lehetővé teszik nekem azt, hogy a végleteket kerüljem, A német magyarázók között ugyanis némelyek sokkal mélyebben hatnak a tárgyba, s magyarázataik sokkal inkább magukon hordják a tudományosság bélyegét, mintsem hogy ezeket a nagy közönség haszonnal olvashatná ; mások ismét a költemény csekélyebb és jelentéktelenebb részleteit fontolkodó tudákossággal bonczolgatják és any-nyira fecsegőkké lesznek, hogy a részletek miatt az egészet tévesz tik szem elől. Goethe azonban mint költő is sokkal öntudatosabb művész volt, mintsem, hogy a hatást a részletekben kereste volna. (Y. ö. Götzinger : Deutsche Dichter.) Egy neme a magyarázóknak pedig távoli vonatkozásokat keres egyes, az ő szemeikben homályo- saknak látszó részletekre nézve s a költő tiszta intentióját, melyre nézve ő maga, amint később látni fogjuk, nem egyszer nyilatkozott, tévesen fogják fel. Sajátságos, minő ellentétekre akadunk itt. Az utóbbiak között ugyanis vannak olyanok, kik Goethet pogánynak tartják, s a költő legkiválóbb alkotásait az ő szempontjukból elitélik. Ezek a protestáns orthodoxok. Mások éppen azt találják benne, amit amazok keresve sem találnak s Hermann und Dorotheát éppen a Protestantismus dicsőítésének tartják.. Az ilyen rátukmált szempontok, melyeket a költemény figyelmes olvasásánál sehol és semmiben igazolva nem látunk, a különben tiszteletreméltó magyarázókat tévútra vezetik, a költemény valódi élvezetét pedig nagyban csökkentik. De nemcsak ez, hanem minden jóakarat mellett is igazságtalanokká teszik őket a költő irányában. Engem az ily szempontok tévútra nem vezethettek. A költői müvek széptani és tartalmi magyarázatára nézve csak egy szempont lehet helyes. A széptanira nézve azon szabályok lesznek irányadók, melyek a műremeket illetőleg annak külső és belső becsével szemben követelőleg lépnek fel; — a tartalomra, s a tartalomban kifejezett eszmére nézve pedig az erkölcsi alap, a mely a műnek és a benne szereplő jellemek biztos talapzatát képezi s ezenkívül a költő élete s fejlődésének kiválóbb mozzanatai közül azok, melyek a művet létrehozák, kapcsolatban azokkal, melyek azt megelőzték. Amaz kezünkbe adja azon eszközöket, melyek a mű külső becsének megítélésére képesítnek bennünket, ezek pedig, mig egyrészről tudattá emelik bennünk a hatást, melyet a mű reánk, képzeletünkre, kedélyünkre gyakorolt, másrészről felismernünk engedi a költő intentióit s megóv bennünket a téves ösvényre lépéstől. E szempont mellett is bajos a lélektani folyamatot szem elől téveszteni, de éppen nem szükséges, hogy az indokolás a mély tudományosság vagy éppen tu-dákosság színezetével bírjon és ok nélkül homályos legyen ott, ahol tulajdonképpen magyarázni és felvilágosítani akar. Valamely mű absolut költői becsének mérve és foka bizonyos tekintetben mindig azon vonatkozásoktól függ, melyek belőle ki az általános emberire nézve következtethetők. — Nem következik ebből az, hogy a nemzeti irányú műnek magas becse nem lehetne és széptani tekintetben a legmagasabb igényeknek meg nem felelhetne; de szűkebb körénél fogva azon általános hatásra nem számithat, mely a tisztán emberi eszméket hordozó műveknek az elévülhetlen-ség becsét adják meg. Ezzel röviden jelezve van álláspontunk Goethe — 8 -- művével szemben, mely álláspont azonban csak azon hatás eredményének tekinthető, melyet a mű reám gyakorolt. II. Miután „Hermann und Dorothea" 1797 oktoberében készült el, a legrégibb ismertetés kétségenkivül az, mely Schlegel A. W. tollából az „Allgemeine Literaturzeitung" 1797-diki évfolyamának 393—396-dik számaiban jelent meg.\') Ezt az ismertetést részemről még mai nap is a legjobbnak tartom az eddig megjelentek között, mind a mű széptani méltatását, mind pedig belső becsének felfogását illetőleg ; bár terjedelem és a részletekbe ható mélyebb kutatás tekintetében néhány később megjelenttel nem versenyezhet. A biráló álláspontját legjobban a bevezető sorok jellemzik, a legrövidebben jellemezve egyszersmind tartalmát és alakját a költeménynek. így kezdi t. i. a szóbanforgó ismertetést: „Habár ezen költemény tartalmára nézve a körülöttünk levő világban mozog, és erkölcseinkkel és véleményeinkkel rokon, könnyen felfoghatólag sőt bizalmasan kelti fel az általános részvétet: mégis — ami költői alakját illeti, oly jelenségnek fog feltűnni az ókor nem ismerője előtt, mely egészen sajátságos és semmivel egybe nem hasonlítható, a görögök barátja pedig azonnal az öreg Homerus előadásmódjára fog gondolni." A tartalom és előadásmód látszólagos ellentétének felállításával SchlegeJ igen helyesen, mindjárt ismertetésének bevezetésében adja meg a költemény műfaji meghatározásának irányát. Első sorban mi is ezzel akarunk foglalkozni. Németországban e fölött is még mindig szétágazók a vélemények, s egyik költészettani olvasókönyvből a másikba csempésztetik át a hiba; magyar könyveink is minden kritikai bonczolgatás nélkül ugy veszik át, amint ott éppen találják. Kisértsük meg a költemény műfaji meghatározását az eldönthetlen széptani szabályok mellett egyéb vélemények és Goethe saját nézeteinek nyomán. A költői alakra nézve nem lehet kétség. A költemény hexameterekben lévén irva, formájára nézve megfelel az ókori eposi alkotás első kellékének. Az a kérdés foroghat tehát fenn, hogy a tartalom (a kép) megfelel-e a keretnek ; hogy a tárgy, mely magában véve a képzelhető legegyszerűbb, méltó-e azon \') Ujabban az e czimü munkában: Schlegel A. W. Kritische Schriften, 1. und 2. Theil. — Az 1. rész tartalma: Über einige Werke von Goethe: Torquato Tasso; Die römischen Elegien, Hermann und Dorothea. Berlin, 1828. Reimer. \\ — 9 -- alakhoz, melyben előttünk megjelen ? Ha erre nemmel kellene felelnünk, akkor Goethe költeményét teljesen elhibázottnak kellene tartanunk, azt kellene modanunk, hogy a tárgy primitiv egyszerűségéhez mérten csekélyebb eszközökkel is találhatott volna magának alakot a költő. Mert mi a költemény tárgya ? Röviden ez : Egy kisvárosi vendéglős fia, kit anyja a városukhoz közel elvonuló menekülőkhöz ruhákkal és élelmiszerekkel küld, a menekülők között egy leányt talált, kit megszeret, s kit feleségül vesz. — Valóban oly tárgy, mely az első pillanatra sokkal csekélyebb és egyszerűbb, mintsem hogy egy epos keretében megjelenhetnék. A tárgyat egyszerűen köznapiasnak lehet nevezni. — De a költő kezei között a költemény tárgya mindig a teremtés processusán megy keresztül, s ha bámulni is tudjuk, mikor előttünk áll az egész remek szerkezet, a költő műhelyébe is kell egy pillantást vetnünk, hogy a keletkezés egyes phásisait egybevetve a szerkezet részleteivel Ítéletet hozni képesek legyünk ott, hol a vélemények két emberöltön keresztül is még mindig szétágazók. Goethe szóbanforgó költeményét már sokféleképpen keresztelték. Richter Frigyes (Jean Paul) idyllnek (mezei költemény) tartotta. Az aesthetikusok és irodalomtörténészek nagyrésze idylli éposz-nak mondja. Az első elnevezés vonatkozik a költemény tartalmára, a második a költemény külső előadására és taglalatjára. Rosenkranz Károly (Goethe und seine Werke. 1847. II. kiadás 1856. 322—346) nemzeti idyllnek mondja. — Humboldt Vilmos, akinek a mű keletkezésében is nem kis része volt, s a ki azt ágról ágra, virágról virágra nőni és gyarapodni látta, a költeményt illető terjedelmes művében azon eredményre jut annak műfaját illetőleg, hogy az polgári epopoeia. A biráló maga ismeri el, hogy »Hermann und Dorothea "-hoz fűzve főczélja volt a művészet alapelvei fölött való eszméinek kifejezést adni és azokat teljes egészben rendszeresen egybeállítani. (V. ö. Aesthetische Versuche. I. r. 1799.) A költemény magyarázata tehát, bár annak utánozhatatlan dictióját szépen méltatja, csak mellékczélként tűnik fel azok mellett, amiket mélyen beható éleselmüséggel a költészetről, az épos lényegéről s. a. t. mond. Cholevius pedig (Aesthetische und historische Einleitung nebst fortlaufender Erläuterung zu Goethes Hermann und Dorothea, 8. XXII. és 274 old.; Lipcse 1863) határozottan idyllnek mondja ; neki, mint epos, nagyon is rövid. Az idyllek között azonban a legjelesebbnek tartja. — 10 -- Goethe maga eposnak tartotta a költeményt, habár a fogamzás pillanatában talán inkább idyllre gondolt, és egy befejezése előtt Schillerhez intézett levelében azt mondja, hogy csodálatos, mint közeledik (zuspitzt) a költemény vége felé idylli eredetéhez. Én eposnak tartom a költeményt, s ezzel az újkorban az eposi műfajt ép oly jogosultnak tartom, mint az ókorban. Az igaz, hogy az ókor rendkívüli alakjaival lejárt, Más faj állott a kihunyt helyére Gyönge fővel, romlott, szívtelen. (Kölcsey, Zrinyi dala,) s a jelenkor alakjai és társadalmi, nép- és államéleti viszonyai között hiába keresne a költő anyagot és alakot az ókori epopoeia megteremtésére; de nem is szükséges az. Ha a modern dráma, a társadalom és népélet viszonyai között széttörte részben azon bilincseket, melyek az idő, hely és cselekvés egységében korlátozák; ha az ókori világnézlet helyébe, mely a drámai hatás nyilatkozását a fátumnak engedé át, a keresztény világnézlet lépett az ember szabad akaratával, hol a drámai cselekvény mozzanatainak összekötő kapcsa gyanánt csak a szükségszerűség, „a szabadságnak e magasabb lényege" — mint Mundt nevezi — jelentkezik, akkor nem látjuk be, miért irritálná az epos fogalmát, ha félistenek és óriások helyett az általános emberinek tiszta erkölcsi alapján mozgó képviselői lépnek fel az igazság hirdetői gyanánt, ha ezek a polgárság köréből is vannak véve, mely polgárság azon a talapzaton, melyre állíttatott, mindenesetre egy oly eszme hordozójává tétetik, mely eszme az emberiség fennállásának feltéte, mely eszme kapcsán „a jelenben mult s jövő virul" (Kölcsey). Goethe „Hermann und Dorotheá"-ja az eposnak minden kellékével bir, és semmiféle eltéréssel, mely jogosultságot adna arra, hogy a müvet az idyll alantabb álló műfajára le lehetne szállítani. Mert mi az idyll, és mi az epos ? Az idyll elbeszélő költemény, mely a lyra és az epos mes-gyéjén az egyszerű nép szenvedély nélküli életmódjával foglalkozik és subjektiv érzelgősséggel, mely az idyll lyrai elemeit juttatja eszünkbe, a finomult életmóddal járó bajok között vágyat ébreszt bennünk egy elveszett boldogabb kor iránt, mely szebb, verőfényesebb ; mint az érett férfikor, melynek a tapasztalások közepette edződnie kell, az elmúlt gyermekkori éveknek az emlékezet ködén keresztül fel-feltünő boldogabb szakát óhajtja vissza. Ebből semmi — 11 -- sincs Goethe költeményében. Az epos az őskor viszonyához és álla-potjához mértten, egy hőst vezet előnkbe, melynek hátterében népek jönnek és tűnnek, tettben és erélyben mindegyik tagja félisten, a keletkezés és enyészet processusát tüntetve fel. De e kimagasló alakoknak becse is az általános emberinek mérve szerint nő és fogy. Elpuhult és igaz érzelmeit véka alá rejtő korunk képes-e az őszinteség azon érzelmét méltányolni, mely a hős Hectorban nyilatkozik, mikor Andromachetől búcsút vesz s gyengéd szeretettel enyeleg Astyanaxxal? (Ilias VI. ének.) A kitörni akaró érzelmet acon-ventionális formák fagyos hidegével kell takarni s nyilvános életünk, szinlés, mely a családi szentély küszöbét is átlépte már. A hős epos (epopoeia) ott meríti természetszerűleg tárgyát, ahol a monda érintkezik a történelemmel. Az alakokon az öntudatra ébredő népélet egész naivitása ömlik el s a hős és ember egymást teljesen fedő fogalmak. Korunkban a hős eposnak már nincs talaja, mert a jelenkor költőjének felfogása nélkülözi azon naivitást, mely az ókor elbeszélőjének annyira sajátja volt. De hogyha a hős epos már a múlté, mely a multat voltaképen befejezi, a jelenkor költője is az eposi magaslatra emelheti tárgyát, ha ezt oly eszmével kap csolja egybe, s oly háttérrel látja el, melyből a rajzolt jellemek plastikusan kiemelkednek s tetteikben, cselekvésükben az eszme méltó képviselőinek bizonyulnak, s ha a költő mindazon eszközökkel rendelkezik, melyek az epos megteremtésére szükségesek. Különösen pedig, ha az eszmény szálait úgy fűzi a szereplő jellemekhez, hogy ezek külön egyéniségükben feltüntetve érdekeik, a melyekből a bo-nyolódás foly, azon vonatkozásoknál fogva, melyekkel az általános emberihez állanak, megindítsanak, részvétet keltsenek. Az egyénitést épugy megköveteli az epos, mint a drámának legmagasabb faja a tragédia. A hatás tekintetében elégedhetik meg a modern epos más feltételekkel, mint az ókori, bár amaz úgy, mint ez megköveteli, hogy az elbeszélő maga teljesen szenvedélytelenül játszassa le az eszményt és subjectiv reflexióival ne zavarja az események nyugodt lefolyását. Megelégedhetik pedig azért a hatás más feltételeivel, mert nem gyökerezik, nem gyökerezhetik a népalakulás izgalmas talajában, de az egyszerű polgári érdeknek, melyet keretébe von, az általános emberinek magasabb talapzatára való emelés által általánosabb részvétet biztosithat. így keletkezhetik a polgári epos. S ily tekintetekben Goethe „Hermann und Dorotheáa-ja az epos minden kellékeivel rendelkezik. Goethe maga az epos főkövetelményének azt 12 - tartja, hogy sok jelentékeny jellem egy oly középpont köré egyesüljön, sorakozzék, a mely elég hatásos legyen, hogy őket egy közös érdek mellett sajátosságaiknak kimondására ösztönözze.*) A mi pedig Goethe költeményét valódi epossá teszi, az a szereplő személyeknek oly természetszerű egyénitése s ennek folytán oly jellemzése, melyet semmiféle ujabb költői műben ily művészi alakításban többé fel nem találunk. De ő maga keveset mond a szereplő egyének jelleméhez, magunk előtt látjuk mindegyiket keletkezni és kidomborodni s mindegyik jelleméhez nem hiányzik egy tollvonás sem. — Schlegel emiitett bírálatában is azon eredményre jut, hogy „Hermann und Dorothea* az epos minden kellékeivel bir; „a nyugodtság és előadás pártatlansága; a teljes és élénk továbbfejlődés, főképpen beszédek által, melyek az epiosi összhang czél-jából alakittatnak át, a párbeszédes nyugtalanság és a zavar kikerülésével ; a változatlan, az időzve tovalépő rhythmus" — mindezek feltalálhatók Goethe költeményében. Mit akart Goethe költeményében nyújtani ? A költő 1796-ban foglalkozott tárgyával. Ugyanez év deczem-ber 5-én irja Olaszországban időző barátjának, Mayer Henrik festőnek, a költeményre vonatkozó e következő sorokat: „Egy kis német város existenciájának tisztán emberi érdekét (das Eeinmensch-liehe) az epikus tégelyben salakjától elkülöníteni s egyszersmind a világ színpadának nagy mozgalmait és változásait egy kis tükörből visszavetni iparkodtam." Ez azonban keveset mond ahoz képest, amit a költemény valóban nyújt s ez időben még csak két harmadrésznyiben volt készen a művel. De ideje, hogy magával a művel behatóbban foglalkozzunk. III. A költemény tárgya egy kis műből vétetett, mely 1732-ben jelent meg Lipcsében e czim alatt: „Ausführliche Historie derer Emigranten oder vertriebenen Lutheraner aus dem Erzbisthum Salzburg. " A kis városka Gera volt. Bár Goethe alig tesz említést, *) Goethes Werke, 39, 17. Das Haupterforderniss des Epos besteht darin, dass viele bedeutende Charaktere sich um einen Mittelpunkt vereinigen müssen, der wirksam genug, sie anrege, bei einem gemeinsamen Interesse ihre Eigenheiten auszusprechen. — 13 -- honnan merítette költeményéhez az anyagot, művének. meséje any-nyira megegyezik a fentemiitett elbeszéléssel, hogy ez iránt kétség nem lehet. Goethe csak a háttéren változtat, amennyiben az eseményt a franczia forradalom időszakába teszi, s itt a Rajnán át menekülők azok, melyek közül Hermann szive választottját magáévá teszi. Azáltal, hogy az egyszerű történetet a franczia forradalommal hozza bizonyos nexusba, általánosabb érdeket kölcsönöz nemcsak a történetnek magának, hanem a benne szereplő egyéneknek is, daczára annak, hogy hatalmas szenvedélyek nem képezik a mozgató erőt. Annál mélyebb érdeket ébreszt bennünk azon ellentét, melyben a költemény erkölcsi lényege gyökerezik, az ellentét t. i. mely a forradalmi erő, a szenvedélyekké fajuló izgalom rombolása és pusztítása, valamint a csendes, czéljaiban az emberiséget fenntartó és megújító s polgárosult viszonyok között szilárd erkölcsi alapokon nyugvó házassági intézmény között mutatkozik. A költemény 9 énekre (szakaszra) van osztva. A 9 ének mindegyikét a költő, ugy mint Herodot története könyveit, egy-egy múzsa nevével ruházza fel. Minden éneknek azonkívül külön czíme is van ; különös vonatkozást a munka neve és az ének tartalma kö -zött nem lehetett találni; fel kell tennünk tehát, hogy Goethe ilyes vonatkozásra nem is gondolt, mikor eposa énekeit a múzsák neveivel ruházta fel. A Rajnán túl felrázta a forradalom a békés lakósokat. Egy része menekül, átjön a Rajnán, hogy a zavar idejében magának békés tanyát keressen. — A menekülőket utjok egy városkától nem messze vezeti el, melynek lakosait részint a kíváncsiság, részint a részvét, a forró nap daczára is kicsalja az elűzöttek menetének megtekintésére. E városka piaczán, házának kapuja alatt ül az arany oroszlánhoz czimzett vendéglő tulajdonosa feleségével, hol részvéttel beszélgetnek az elűzöttek sorsáról. Fiát Hermannt az anya már el-küldötte ruhával és élelmiszerekkel, hogy a szerencsétleneknek segedelmet nyújtson. A városka lelkésze és gyógyszerésze visszatérnek sétájukról és hozzájuk csatlakoznak, s a vendéglősnő résztvevőleg tudakozódik az elűzöttek sorsa iránt; a gyógyszerész le is irja azt amit látott, de a vendéglős, ki a kényelem barátja, nem szeret gondolataival sokáig időzni a nyomor mellett és vendégeit a hűvös hátulsó szobácskába hivja egy pohárka rajnai borra, hol a beszélgetést tovább folytatják, s hol a vendéglős gondolatai csakhamar a — 14 -- szép uj kocsira tévedeznek, melyen Hermann a szerencsétleneknek különféle adományokat vitt. Ő szivéből kivánja a békét, s örülne, ha a béke ünnepe egyszersmind tartózkodó és félénk fia részére nászünnep volna ; a kocsi, a hazajövő Hermannal a kapu alatt az udvarba robog, s ezzel végződik az első ének, melynek czime: Sors és részvét (Schicksal und Antheil.) A költő azonnal az esemény folyamába helyez bennünket; s a szereplő személyek nagyobb részének — ha nem is a főszereplők jellemének némely alapvonásait, a melyekből biztosan lehet jellemükre vonatkoztatni, tanuljuk megismerni. A vendéglős maga magát jellemzi, mikor nejének mondja : „Dicséretesen cselekedtél, hogy elküldéd a fiút ócska vászonnal, étellel és itallal, hogy a szegényeknek ajándékozza ; mert — nem kevés önérzettel teszi hozzá — adni a gazdagok dolga (Geben ist Sache des Reichen). Ezt meg a fiu jellemzésére mondja : Mint hajt a fiú, s mint fékezi a méneket. Az asszony könyörületes érzületét ismerjük már; a költő okosnak, értelmesnek és tisztesnek nevezi. De megismerni tanuljuk e szavaiból is : Nem örömest ajándékozom el az elviselt vásznat, mert sokfélére lehet használni és pénzért nem kapható, mikor szükség van reá. De ma szívesen adtam némely jobb darabot is czihákból és üngökből, mert aggokról és gyermekekről hallottam, kik mezítelenek." A gyógyszerész, ki a lelkészszel a tisztes párhoz csatlakozik, agglegény, ki majdnem boszankodik a felett, hogy a nép kíváncsi volt megnézni a menekülőket, s nem gondol arra, hogy hasonló sors őt is érheti. Ezt megbocsáthatlannak találja; de vigasztalódik, hogy az ember természetében fekszik. — A lelkész felel neki; habár őt is később ismerjük meg kellőleg saját szavaiból, a költő is rövid jellemzését adja: »És monda reá, a nemes, értelmes lelkész, ő, a város dísze, ifjú, közelebb a férfikorhoz. Ez ismerte az életet és a hallgatók szükségleteit, át volt hatva a szent irások magas becsétől, melyek az emberek sorsát és érzületét leleplezik. S igy ismeré a legjobb világi iratokat is."*) S feleletében a lelkész valóban azon erős intelligen- *) Und es sagte darauf der edle verständige Pfarrherr, Er die Zierde der Stadt, ein Jüngling, näher dem Manne, Dieser kannte das Leben und kannte der Hörer Bedürfniss, War vom hohen Werthe der heiligen Schriften durchdrungen, Die uns der Menschen Geschick enthüllen und ihre Gesinnung Und so kannt er auch wohl die besten, weltlichen Schriften. — 15 -- tiával felruházottnak mutatja magát, melyet a jellemző sorokban olvasni alkalmunk van : „Ha a kíváncsiság nem csábítaná az embert erős ingerrel, megtudná-e valaha, hogy a világi dolgok mily szépen viszonylanak egymáshoz ? Mert előbb kívánja az ujat, azután keresi a hasznosat ernyedetlen szorgalommal, végre a jóra vágy, mely őt felemeli és becsessé teszi. Ifjúságában vidám kísérője a könnyelműség, mely elrejti előle a veszélyt és a fájdalmas bajnak nyomait üdvös gyorsasággal megsemmisíti." Mesteri — egyszerűségében — a leirás, melyet a gyógyszerész a látottakról az asszony kérésére ad ; a menekülők közt uralkodó zűrzavart, mely az ily alkalmakkor mindig elkerülhetetlen; a kényelmet szerető vendéglős megindul ezek hallatára és azon kívánságának ad kifejezést, vajha Hermann velük találkozzék, őket megvigasztalja és ruházza. A gyógyszerész elgondolkozik s nem igen akar hozzálátni a borhoz, melylyel a vendéglős őt a hátulsó szobácskában megkínálja, azon biztos hitének adva kifejezést, hogy az Isten, ki a városkát az utolsó 20 év előtt történt tűzvész óta megkímélte a bajtól, nem fog minden fáradtságot újra megsemmisíteni. A lelkész vidáman felel és gyengéden erre, hogy maradjon meg szilárdan hitében és érzületében, mert ez a szerencsében értelmessé és biztossá tesz, a szerencsétlenségben a legszebb vigaszt nyújtja és a legjobb reményt éleszti.*) A vendéglős azt feleli, hogy sokszor csodálkozással üdvözölte a Rajnát, s most úgy tűnik fel előtte, mint védgát a francziák ellen. Óhajtja a békét s mikor a béke ünnepe fog az egyházban ünnepeltetni, kívánja hogy akkor Hermann is mátkájával elhatározva lépjen a lelkész elé az oltárhoz ; s a béke szerencsés ünnepe a jövőben házi örömeinek is évnapja legyen. „De nem örömest látja az ifjút, ki oly tevékenyen mozog a házban, a házon kivül oly lassúnak és tartózkodónak. Nem tetszik neki, hogy a fiatal leányok társaságát kerüli." Egész figyelmünk felébredt Hermann iránt. A részletek, melyek lelkünk húrjait rezgésbe hozták, az élet azon nemes felfogása, mely a lelkész páratlanul szép szavaiban nyilatkozik ; a tiszta, derült világnézlet, mely az igazgyöngyökké vált gondolatokból, felénk sugárzik ; a vendéglősnek Hermannról ejtett szavai, melyek az utóbbi jellemének teljes leleplezését még függőben hagyják, misem zavar- *) Haltet am Glauben fest und fest an dieser Gesinnung; Denn sie macht im Glücke verständig und sicher, im Unglück Reicht sie den schönsten Trost und belebt die herrlichste Hoffnung. - 16 — tátik azon mozgalmas kép által, melyet a gyógyszerész a menekülőkről nyújtott. Az háttérbe szorul, de megindító relieft nyer az emberbaráti könyöriilet által, mely e jó emberek tetteiben és szavaiban nyilatkozik. IV. A második énekben (Terpsichore, Hermann) Hermann alakjának körvonalai határozottabban tűnnek elénk. Már a második ének első versében jellemzi őt a költő e kifejezéssel: „der wohlgebildete Sohn", mi annak termetére vonatkozik. A lelkész pedig vizsgáló szemmel tekint reá, mintha lelke gondolatait akarná arczárói leolvasni. A lelkész valóban változást is vesz észre rajta. Hermann elmondja útja eredményét. Elbeszélésében Dorothea képének egyes vonásait vázolja, s kezdjük sejteni, minő mély benyomást tett az elűzött leány Hermann szivére. A menekülők már elvonultak volt, de két ökör által vont szekér feltűnt előtte az útban ; mely szekér mellett szilárd lépésekkel („mit starken Schritten") egy leány haladott hosszú bottal majd hajtva, majd visszatartva s okosan irányozva. A szekéren fekvő beteg nő s kis csecsemője késztik őt arra, hogy kérjen, bár nem mindig szokott hozzá, különösen vásznat, ruhát. Maga szerencsétlen, s azok között, kik segélyre szorulvák, a beteg nő és csecsemője képezik gondozása tárgyát. Megindító jellemzése azon önmegtagadó és önzetlen könyörülő érzületnek, melyre csak a női szív képes. Hermann örül, hogy szolgálhat neki, s átadja a fehérnemüeket s a hálóköntöst, melynek a beteg nő annyira megörül, ki állapotában kétszeresen érzi az adomány jótékonyságát. A benyomás, melyet Dorothea szive Hermannra tett, legjobban kitűnik azon szavakból, mikor a leány sietve hajtva ismét az ökröket, Hermann utánna néz : „Én pedig még időztem s tartám vissza a lovakat; mert kétség volt szivemben, hogy siető lovakkal elérjem-e a falút, az ételeket a többiek között elosztandó, vagy pedig itt adjak-e mindent a leánynak, hogy ő bölcsen feloszsza. S én mindjárt szivemben elhatárzám magam s csendesen utána mentem ...."*) *)......Ich aber verweilte Hielt die Pferde noch an, denn Zwiespalt war mir im Herzen, Ob ich mit eilenden Rossen das Dorf erreichte, die Speisen Unter das übrige Volk zu spenden, oder sogleich hier Alles dem Mädchen gäbe, damit sie es weislich vertheilte. A gyógyszerésznek, ki a családi élet kellemeit nem ismeri, bár annak bajait sem, önző, rideg természete most nyilvánul leginkább ; mert ő, Hermann elmondván küldetésének eredményét, boldognak tartja azt, ki ily futás és zavar idejében egyedül él házában, s ő is oly boldog most, és sokért nem lenne most apa s gondoskodnék nőről és gyermekekről. — Mily természetes átmenet az Hermann érzületének és gondolkozásmódjának megismerésére ; a jellemek körvonalai mindjobban kibontakoznak, Hermann már alig hagy kétségben azon benyomás fölött, melyet Dorothea szivére tett, — s ki ellentétben a rideg szomszéddal éppen ezen alkalommal azonnal képes volna magát a házasságra határozni: „Denn manch gutes Mádchen bedarf des schützenden Mannes." Az anya, ki fia szivébe lát, s emlékébe felidézi azon napot, melyen húsz év előtt ő is szomorú napok után lépett oltár elé, s élénk képét adja a tűzvésznek, mely a városkát elpusztította, dicséri fiát, hogy a harcz közepette és romok felett merészel kérőként fellépni. Az atya is okosnak tartja Hermann elhatározását, de ő gazdag menyet szeretne; mert nézete szerint nem jó mindenkinek elől kezdeni, sőt nagyon is előnyös, hogyha a szülők hagyhatnak valamit a gyermekeknek, mert a jobb - jobb. Azért reméli is fiától, hogy szép nászhozományu menyasszonyt hoz a házba, mert derék férfiú jómódú leányt érdemel meg. Az atya ki is jelöli a menyasszonyt, a városka legelső kereskedője, a gazdag és tekintélyes férfiúnak egyik leányát szeretné. Gazdag és csak három leánya van. Az örökség ezekre száll. Megbocsátható becsvágya az öreg vendéglősnek. De Hermann szerényen felel : Őneki is az a szándéka volt, de nem örülhet társaságuknak ; egyszerűségét kinevetik, gúnyt űznek belőle. A velük való találkozás leírásában néhány, de annál találóbb vonásban látjuk jellemezve a felületes és csupán csak a külsőségekre szorítkozó nevelést, mely érintetlenül hagyja a kedélyt és szeretetlenné teszi a szívet. Egypár jól-rosszul betanult franczia szólásmód, egypár zongoradarab eljátszása, pár dal éneklése képezi a gazdagabb középosztály leánygyermekeinek nevelésében azt a külső mázt, mely a belső ürességet, a szív- és kedélyképzés sajnálatos hiányát alig eltakarni képes. Innen a gondolkozásmódnak, a külső finomabb máz daczára — durvasága és a selejtesség, — innen a gúny, mert a modorában egyszerűbbnek gazdag szivét felismerni, megítélni nem ké- Und ich entscbied micli gleicli in meinem Herzen und fuhr ihr Sachte nach ........ 2 — 18 -- pesek, Minő ellentét e gazdag kereskedő bőségben úszó leányai és Dorothea között? Mennyivel méltóbb előttünk a női névre a szerencsétlen száműzött, ki szerencsétlenségében meginditó nemeslelkü-ségével és szilárdságával lebilincsel, mint ama ferde nevelésű divat-hölgyecskék, kik az ember értékét bizonyosan aszerint ítélik meg, amint zongoradarabjuk szövegjét ismeri vagy nem ! Jellemzetes a gazdag kereskedő alakja, ki gúnyjával hozzá járult kedves leányainak mulattatására. E gúny fullánkja mélyen szivébe fúródott Her-mannak. De az apa, kinek heveskedő természete ez alkalommal kitör, kemény szavakban feddi Hermannt, hogy kedveért semmitsem tesz, s hogy szégyenelnie kell magát miatta. Becsvágya magasabbra ösztönzi, nem hírvágyból, hanem a decorum kedveért, s nem mond le arról, hogy oly menyet akar, ki zongorázzon is ; hogy a város legszebb, legjobb emberei összegyűljenek ná\'a. A fiú mélyen megsértődik atyja szavai miatt s gyengéden megnyomva a kilincset, elhagyja a szobát. Ezzel végződik a második ének. Az atya és fiu közötti párbeszéd drámaibbá teszi a cselekvényt s a két jellem egyes vonásait kiegészitvén a cselekvény továbbfej-lésére kíváncsivá tesz. Y. A harmadik ének czime : a polgárok (Die Bürger). Találó elnevezés. Személyeink életviszonyainak uj oldalai vannak feltüntetve. Ez ének inkább kiegészitéseül szolgál az előbbinek. A vendéglőst immár egészen megismerjük, az előbbiekhez uj vonások járulnak, melyek derék érzületéről, a polgár hivatásának valódi felfogásáról tanúskodnak, ellentétben a gyógyszerészszel, ki ismét nem a legjobb szinben mutatja be magát, miután azokra, miket a vendéglős a közügyekben való részvételéről mond, az ő minden szava csak ujabb bizonysága annak, hogy a megtestesült rideg önzéssel állunk szemközt. — S mily arany szavakat mond a vendéglős a polgár kötelességeiről ! — A közügyek érdekében mennyit tett ő, és mennyit fáradozott; mint buzdította tanácsos társait, hogy a város szépitése körül neki segédkezet nyújtsanak, s a buzgó akarat mi mindent nem ért el. De fél, hogy a fiatalok nem lesznek ilyenek, nem szívesen fognak fáradozni a közügyekért, mert az egyik része csak a mulatozásra s a muló díszre gondol, a másik része otthon ül és a kályha mellett, fél, hogy ilyen lesz Hermann is. Az anya pedig a — 19 -- legszeretetreméltóbb oldalról mutatja be magát. Fiának védelmére kel, s ez alkalommal egy becses nevelési elvet mond ki, mikor szemére lobbantja az atyának, hogy igazságtalanul bánik Hermannal, ha folyton feddi, nem mindenkit lehet egy kaptafára nevelni, ami annyit tesz, hogy a nevelésnél a nevelendőnek egyéniségét kell tekintetbe venni. Hány nevelő nem érti ezen fontos elvet, mit a ter^ mészét drága adománykép a jó anya szivébe oltott! S utánna siet, hogy fiát megvigasztalja. VI. Minden gondolkozó olvasó előtt „Hermann und Dorothea" olvasásánál önkénytelenül felötlék annak legerősebb oldala : a személyek egyénitése. Az ellentétek maguk, melyeket ismertetésünk folyamában feltüntetni iparkodtunk, nem erős szenvedélyek eredményei, hanem a szereplő személyek egyéni vonásai, mely egyéni vonások egyszersmind emberiek is; — az epikus nyugodtság tiszta folyásában igy mutatja be nekünk a költő az emberi természet különféle-ségét, amint azt a nevelés, életnézlet, tapasztalás, vérmérséklet meghatározzák. A bonyolódás, ha itt arról szó lehet, ott mutatja első szálait, hol az apa és fiú csak a látszatban különváló érdekei erőszakosabb ellenkezésbe jutnak, s Hermann, atyja határozott akara-ratával szemben, inkább szó nélkül hagyja el a szobát, mintsem hogy bevallaná, hogy Dorotheát szemelte ki magának feleségül, kit erősnek és elszántnak talált a szerencsétlenségben, s ki hozzá való nő. Azért eltávozik s bánatát megy kisírni le a körtefához, hol anyja felkeresi, nem mielőtt atyjának szemrehányásokat tett volna a fiúval szemben követett eljárása miatt. Ha Hermann szenvedélyesebb jellem s nem azon inkább belsőleg fejlődő, mely itt a félénk tartózkodás és erős lelküségnek sajátságos vegyületéből áll, akkor a szerelmét felkeltő rendkívüli körülmény nélkül nehezen volna lélektanilag indokolható vonzalma. De a valódi szerelem és vonzalom csak a szivek kölcsönös ismeretén alapszik, s mikor ismerhetnék fel egymást a szivek jobban, mint mikor rendkívüli körülmények közbenjötte által megszabadulva a conventionális formák nyűgétől egész eredetiségben nyilatkoznak és nyilatkozhatnak. Egész erejében megragadta Hermannt a Dorothea iránti vonzalom, melynek rendkívüli lénye szive melyében felzavarta az érzelmeket, bár vonzalma sajátságos voltát maga is érzi; azért 2* — 22 -- nem is mer atyja szigorú szavaira szólni. De látni fogjuk, mily művészi hatással indokolja a költő e vonzalmat, mely indokolás a lelkész szavaiban nyer kifejezést a negyedik énekben, melyet most megismerni akarunk, — s melynek czime : anya és fia. (Buterpe.) Az anya keresi fiát, a szokott helyeken ahol tartózkodni szokott, a ház előtti kőpadon, az istállóban, hol maga szokta a csikókorukban vett lovakat gondozni, s itt tudja meg, hogy a kertbe ment. Hasonlithatlanul szép az anya menete a körtefáig; menetközben az anya jellemvonásaihoz a gondos és figyelmében mindenre kiterjedő háziasszony jellemvonásai járulnak és megismerjük egyszersmind a jómódú vendéglős vagyonos állapotát. Két nagy udvaron kell keresztül mennie mig a kerthez ér, mely a városka faláig terjed. De útközben a dús növényzet örömét felkeltvén, mindenütt van valami igazítani valója. A költő élénk leírását nyújtja a kertnek, a mellette elterülő szőllőnek, a lugasnak, s a gondos nő előre örül a bő szüretnek, mely oly sok örömmel ünnepeltetik meg a városkában. Már kétszer háromszor hivta fia nevét, de csak a visszhang felelt neki s kezdett egy kissé nyugtalankodni; már a szőlőt is elhagyta s a mezőre ért s örült a hullámzó „arany erőnek8, („goldenen Kraft*,) a dús aratást igérő kalászoknak, s a dombon álló nagy körtefa felé tartott, mely a vendéglős földbirtokának határát képezte. Hermann valóban ott ült. Az anya vállára tette kezét, a fiu megfordul s ekkor vette észre az anya, hogy Hermann sirt. Ez gyorsan leszárítja könnyeit — a költő jellemzetesen teszi hozzá, „der Jüngling edlen Grefühles" (a nemes érzelmű ifjú) teljesen a régiek szellemében, ez által mintegy kimentve az ifjút, hogy köny-nyeit nem kell szégyenelnie. Az anya pedig meglepetve kérdezi, hogy minek keresi a magányt és mi készteti a sírásra; az ifjú pedig, ki szive óhajának teljesülésében nem látszik bizni, összeszedő magát (nahm sich zusammen) s azon elhatározását adja tudtul anyjának, hogy megindulva azoktól, amiket ma látott és hallott, fegyvert akar ragadni a haza érdekében, mert közel az ellenség, mert folyamok és hegyek semmit sem jelentenek azon „rettenetes népnek8 mely zivatarképpen közéig. Kebelében a vágy és bátorság felébredt, hogy hazájának éljen. S bizonyos büszke önérzettel teszi hozzá, vonatkozással atyja feddő szavaira: „Azután mondja atyám, hogy keblemet nem hevíti a becsületérzés s nem vágyom magasabbra ?" Az anya azonban mélyen szivébe lát fiának, s csöndes könyeket sir. S éppen azért, mert fia érzületét megítélni képes, tetmészetesnek látszik — 21 -- előttünk, hogy azért, amiért egy harmadik Hermannt fennen dicsérte volna, ő csak fedheti, mert szive valódi szándokát eltitkolja előtte. A finom jellemzés bámulatos magaslatán áll a költő, mikor Hermann vallomásában elismeri, hogy előbbi szavai csak félig igazak voltak» s hogy szavak voltak csak, melyeket szivét emésztő érzelmeinek elrejtése czéljából mondott. S mintegy megnyugvó lemondással ejti e nem keserűség nélküli szavakat : „S hagyj óh anyám ! miután hiú óhajokat táplálok keblemben, életem is hiába múljék el." *) Az anya most egészen tisztában van fia érzelmével, s sok szóba nem is kerül, hogy Hermann egész titkát megtudja s azért a nőnek sajátos gyorsaságával egyszerre akarja ketté vágni a csomót és egyszerűen, minden körülírás nélkül mondja neki: „Az elűzött lány az, kit választál te magadnak." — S a fiu élénken felelt rá : „te mondod kedves anyám." — A jelenet mely e vallomást megelőzi, a hol Hermann hangosan kisírva bánatát anyja kebelén, époly elragadó és Hermann szivéről a legszebb tanúságot tevő, mint az, mely a vallomást követi, s melyben a fiu erőteljes vonásokban irja le erős és kitéphetlen szerelmét. Mindakettő mélyen meghat az igazság és őszinteség által, mely a fiu minden szavain elömlik. Az anya nem veszti el reményét, reméli hogy az atya beleegyezését fogja adni, habár a leány szegény is, ha jó és derék. Az atya és fiu között — „wie Felsen unbewegt und stolz, will keiner dem Andern sich nähern" — ő ismét elvállalja a közvetítő szerepét, mert ő tudja, neki szive mondja: „Wenn die Stunde nicht kommt, die rechte, wenn nicht das rechte Mädchen zur Stunde sich zeigt, so bleibt das Wählen im Weiten, Und es wirket die Furcht, die falsche zu greifen, am meisten." De, habár tudja, hogy Hermann az atyja iránti tiszteletet sohasem sérté meg, azt is tudja, hogy egyébhez, mint a gazdasághoz nem volt és nincsen neki kedve, azért nem mulasztja el neki anyai jósággal, vonatkozással az atyának némelykor heves, de alapjában jó és engedékeny jelleméhez, azon figyelmeztetést adni : Ámde kiván jó szót, s ezt kívánhatja te tőled 5 Mert atya ő ! . . ." **) *) Und so lasst mich 0 Mutte», denn da ich vergebliche Wünsche Hege im Busen, so mag auch mein Leben vergeblich dahingehn. **) Aber ein gutes Wort verlangt er und kann es verlangen; Denn er ist Vater ! . , . — 22 -- Az anya jelszava levén : a ki mer, az nyer, fiával azonnal indul, azon reményben, hogy a lelkész is segítségükre lesz, az atyát más gondolatokra bírni. Útközben pedig a fontos szándékról gondolkodnak. VII. Az emberi természetben sajátságos vegyüléke fekszik a régi iránti kegyeletnek és az új iránti vágynak. Érzületének amaz oldala megóvja attól, hogy mindent elvessen, ami régi; az utóbbi pedig ösztönzi az újra — sokszor a jobbra. De kétségtelen, hogy ama fenntartó hajlam, ha csak a jónak megóvására van irányozva s nem ragaszkodik makacsul a régihez, csak azért, mert régi, sok jót mentett már meg a világnak. Mikor az anya elhagyta a szobát, hogy Hermannt felkeresse, a három férfiú még tovább beszélt azon tárgyról, melyet az atya heveskedése idézett elő, mikor magasbra törő hajlamának adott kifejezést. A lelkész szerint a jobb és magasabb iránti vágynak is van határa. Emberséges szive egyenlő szeretettel hajlik a felé is, ki mindig tevékenyen és pihenés nélkül, az élet zajában keres dús kincseket; de becses előtte a csendes nyugodtságban működő polgár is, s boldognak mondja azon embert, kinek a természet ily-képpen hangolt kedélyt adott, mert „ő táplál mindnyájunkat." De méginkább boldognak tartja azon kisvárosi polgárt, ki a mezei munkálkodást a polgár tevékenységével párosítja, mert a földművelőt korlátozó nyomás és a sokat igénylő városinak gondja őt nem bántja. S felhívja a vendéglőst, hogy a fia csöndes fáradozását áldja meg. A lelkész mély jelentőségű szavai majdnem összefüggésnélkülieknek látszanának az eseménynyel, ha nem abból a czélból mondattak volna, hogy a vendéglőst fia irányában kedvezőbb hangulatra indítsák. A vendéglőst felvilágosítják arról, hogy álláspontja a Hermann iránt tett követelésekkel szemben egyoldalú; s a sen-tentia jelentőségével birnak a lelkész ezen szavai: „Minden állapot jó, mely természetes és okos. Sokat kiván az ember és mégis csak kevésre van szüksége." Hermann hajlamait ő megváltoztatni már nem lesz képes. Éppen a lelkész szavainak végeztével lép be az anya Hermannal. Azzal a finom tapintattal, mely ilyen esetekben mindig a nők és anyák sajátsága, az anya a legegyszerűbben elmondja az atyának Hermann szándékát, s hogy a hírt kevésbbé — 23 -- meglepővé tegye az atya előtt, avval kezdi, hogy mennyiszer beszéltek együtt azon óráról, mikor Hermann egykor menyasszonyával a szülők elé fog lépni. S ime most eljött az óra, ő férfiasan el van határozva. Ama leány 8jZj tlz idegen, kivel találkozott; nélküle nőtlen marad. A fiú is kimondja most érzelmeit, egyszerűen, minden erősebb kitörései nélkül a szenvedélynek : „Tisztán és biztosan választott szivem ; neked a legméltóbb leány." Az atya valószínűleg mégis megvolt lepetve vagy pedig véleménye kifejezése fölött még nem határozott. Ekkor a lelkész ragadja meg a szót, a lelkész, kinek élet- és emberismerete valóban hivatásának magaslatán áll, és Hermann pártjára kel, kit már fiatal kora óta ismer. Kéri az atyát, hogy félre ne ismerje a leányt, ki legelőször mozditá meg a „szeretett, jó és értelmes" fiú lelkét. S mint ki az emberek lelkébe látni és belső érzelmeiket az arczokról megítélni képes, azt mondja, hogy az apát annálinkább hajlandóvá tegye: Igen, arczárói látom, sorsa el van döntve. A való vonzalom az ifjút férfiúvá teszi. A gyógyszerész ajánlatára és Hermann indítványára megegyeznek abban, hogy a lelkészszel együtt elindulnak a leány felkeresésére, valamint azért, hogy felőle tudakozódjanak. Hermann ezzel nagyon is meg van elégedve és kétségtelen tanúknak tart két olyan férfiút, mint a gyógyszerészt és lelkészt. Azután dicséretére kel a leánynak, ki nem kalandok kedveért bolyong az országon keresztül, hanem kit a pusztító háborúnak kérlel-hetlen végzete, mely a világot romba dönti s nem egy szilárd épületet emelt ki alapjából — űzött el. Szerencsétlenségét feledve, még másokon segit. — Az atya csudálkozik fiának szólási tehetsége fölött, saját óhaját elfojtja az anya és fiu kívánságával szemben, miután a két szomszéd is ezek pártján van és ellenkezése esetében előre látja a könnyeket és makacsságot az övéi részéről, azért beleegyezik, hogy a lelkész és gyógyszerész a leány felkeresésére induljanak. Sentimentalis érzelmű emberek azt várnák, hogy kitörő örömmel fogadja Hermann atyja beleegyezését, a mire az előzmények szerint részéről alig volt reménye. Egy ily vonás azonban, amennyire ellene volna az epikai csendes folyásnak s ezt nagy mértékben alanyivá tenné, nem is fekszik Hermann jellemében, kinek minden nyilatkozása naiv és természetes. 24 - Szavaiban azonkivül bizonyos szilárd önérzetesség nyilvánul, mely az apja beleegyezése fölött való tiszta örömét elfödni nem képes. Annyira bizik azonfelül a szomszédok Ítéletében, hogy esküszik, miszerint alá fogja magát vetni elhatározásuknak, s nem látja előbb a leányt, mig nem az övé. — Mig Hermann a lovak befogatásával foglalkodik, addig a szobában maradottak egyetmást megbeszélnek még a fontos dologról. A lovak felkantározása, a lovak befogatása, előttünk történik oly mesteri rajzban, mint páratlan szépségű az, melylyel Hermann szomszédainak, mikor nem messze a falutól, hová a leány felkeresésére indultak, megállította a lovakat, s Dorothea ismertető jeleit leirja. — Itt van egyszersmind azon kút is, mely mellett Hermann és Dorothea találkoznak, s melynek leírását a költő öntudatos művészi felfogással már itt adja, hogy ez később a páratlan szépségű találkozási jelenetet ne zavarja. S itt állítja meg Hermann a lovakat, a hársak árnyékában, hogy a szomszédok saját belátásuk szerint járjanak el érdekében. De, hogy a leányt annál előbb feltalálhassák, lerajzolja előttök alakját és ruházatát, de kéri őket, hogy szándékukat el ne árulják, s másokat kérdezzenek meg, mit beszélnek felőle. A barátok a falu felé indulnak, s itt alkalmat vesz magának a költő, hogy az elűzöttek között uralkodó zavart plastikusan leirja. Egy helyen kiabáló hadonászó tömeget látnak, kik felé egy ősz ember méltóságos lépésekkel közeledik ; atyailag komoly szavaira azonnal elhallgat a zaj. Szavainak benyomását indokolva látjuk abban, amit mondott. S valóban, ha valami, úgy a közös szerencsétlenség az, mely az embereket megfékezheti, s az egymással való megfé-résre utalhatja. A lelkész, ki daczára annak, hogy eddigi utjokban is szomszédjával körültekintett, Hermann leírása után Dorotheát eddig meg nem pillantotta, az ősz férfiú komoly nyugodtságu szavaira, feléje közeledett és megszóllitá. Kérdezi, ha ő birája-e ezen községnek, s a gyönyörű szavakat intézi hozzá : Úgy tűnsz fel előttem, mint a legrégibb vezetők egyike, Kik a pusztákon keresztül űzött népeket vezettek. „Ugy gondolom éppen, mintha Mózessel vagy Józuével beszélnék. Époly hasonlíthatatlan az ősz felelete, ki a kort, a történelem legritkább koraival egybehasonlitja; egy pillanat alatt éveket él át az ember. „Nekünk azokkal szabad egybehasonlitanunk magunkat, kiknek az úr isten égő bokorban jelent meg komoly órában; nekünk is megjelent tűzben és felhőkben." A lelkész tovább is szól az érdemes férfiúval, a gyógyszerész pedig fülébe súgja, hogy megy a leányt fölkeresni. VIII. A hatodik ének két részre volna osztható. Az ének czíme: A korszak (Klio, das Zeitalter) az első résznek felel meg, a második rész a cselekvényt egy lépéssel odább viszi. A biró, kivel a lelkész most egyedül maradt, beszélgetésüket folytatva, egyszerű és megható képét nyújtja a franczia forradalom kitörésének, és fejlődésének egyes mozzanatait, melyek a franczia határhoz közel, a Rajnán túl lakó németeket sem hagyhatták érintetlenül, hű vonásokban ecseteli. A szabadság hajnalhasadtát ők is üdvözölték; a szabad kebel tisztábban lüktetett hallatára a szabadság szózatának; mikor emberi jogokról s az egyenlőségről szóltak, ők is nemes fel-hevüléssel buzdultak, s reméltek jobb kort. Jellemző e sor, mely-lyel a forradalom hatására mutat: „Wuchs nicht jeglichem Menschen der Muth und der Geist und die Sprache ?" Azonban csalatkoztak. A szabadság szép, derült ege csakhamar beborúlt. „Romlott nemzedék küzdött az uralkodás előnyeért, méltatlan a jónak megteremtésére."*) S elmondja azután, mikor a barátból ellenség lett; az öldöklést, a gyászt, mikor a rend felbomlott, s mindenkinek másra nem lehetett gondolnia, minthogy védje azt, amit védhetett, s mikor a gyengéd nő kénytelen volt gyilkos fegyvert ragadni. S itt alkalmat vesz magának a biró egy hős leány tettét elbeszélni, ki egyedül maradott vissza a többi leányokkal a házban, mert a férfiak az idegenek ellen mentek. E bátorszivü leány egy a szobába tóduló prédáló csapat ellenében önmagát és a leányokat megvédette azáltal, hogy az egyiknek kardját elragadva, azt leverte és „férfias vágásokkal" a többieket megfutamítótta. E természetes átmenet szerves összekötő kapcsot képez a két rész között. A biró, anélkül, hogy maga valamit sejtene, észrevétlenül viszi át a beszélgetést azon térre, mely végre a lelkésznek is alkalmat nyújthat, hogy a keresett leány fölött tudakozódjék. — De erre nincs is ideje, mert a gyógyszerész, ki Hermann leírása után a leányt meg- *) Aber der Himmel trübte sich bald. Um den Vortheil der Herrschaft Stritt ein verderbtes Geschlecht, unwürdig das Gute zu schaffen. - 26 — találta, suttogva mondja a lelkészhez, ki feléje fordul, hogy a leányt végre megtalálta, hogy jöjjön és hivja el a birót is. A hirót azonban azalatt elhívták, azért ketten indultak megnézni a leányt. A kerítésen keresztül mutatja a gyógyszerész a lelkésznek az azon belül ülő leányt, ki a Hermann által adott vászon és ruhadarabokat a gyermek számára kiszabta és elkészítette. A lelkész az emberismerő szavaival tekint az ülő leányra s felismerve becsét, mondja: „Valóban nem csodálkozom, hogy az ifjút elragadta." Azon csodálkoznunk nem lehet, hogy a gyógyszerészre Dorothea nem azt a benyomást tette, miután — ha nem is épen a legroszabb értelemben, önző természetét ismerjük, amivel egyáltalában egy kis bizalmatlanság szokott egybekapcsolva lenni. — A költő azonban az ő szájába adja Dorothea személyleirásának ismétlését. Ilyen részletek ismétlésével az ókori eposokban gyakran találkozunk. — A lelkész Dorothea testalkatáról következtet tiszta lelkére és sok élet-bölcseséggel hozzáteszi, hogy ily derék ifjúság boldog aggkort ígér. Most ismét a bíróhoz akarnak fordulni, ki éppen feléjük tart az uton. A lelkész azonnal okos elővigyázattal kérdezősködik a leány fölött, nem feledvén hozzá tenni, hogy dicséretes szándékból kérdezősködnek. — A biró betekintvén a kertbe azt mondá, hogy már ismerik, mert ez vala azon hős leány, ki magát és öveit karddal védette meg. De ép oly jó mint erős! S a biró a leányról dicséretesen emlékezvén meg kiemeli, mily csendes megadással viselte a jegyese halála fölött való fájdalmat; ez nemes szenvedélye a szabadságért küzdők sorába vezette Párisba, és iszonyú halállal múlt ki, mert mint itthon is, a Cselszövény és önkény ellen küzdött. Mikor a lelkész és gyógyszerész elváltak a bírótól, az első erszényét húzta ki zsebéből s abból egy arany pénzdarabot vévén elő a bírónak adá felosztás végett (az ezüst darabokat már előbb osztotta szét) a gyógyszerész pedig, kinek pénze nem volt nála, egy pár pipa dohánynyal szolgál. A kettő most sietve tér Hermannhoz, kinek az örvendetes hírt a lelkész meg akarja vinni. A lelkész üdvözli az ifjút mondván: Szived helyesen választott. Mily finom lélektani indokolás fekszik azon módban, melylyel Hermann ezen reá nézve örvendetes hirt felveszi, s mily mély pillantást enged ez vetni a derék ifjú becsületes jellemébe. Míg a lelkész és gyógyszerész érdekében eljártak, addig az ifjú lelkében kételyek merültek fel. Gazdasága mellett sem hiszi, hogy a leány, kit a meg nem érdemlett szegénység büszkévé tesz, őt kövesse ; — 27 attól is fél, hogy nem szabad már. — Az ifjú szivében azonban megérlelődik az elhatározás, ő maga akar menni sorsát megtudni. A lelkészt és gyógyszerészt rábirja, hogy maguk menjenek haza. Ő meg is jelöli az ösvényt, a melyen haza fog térni vidáman vagy szomorúan — egyedül. IX. „Hermann und Dorothea" magyarázói egy véleményen vannak a hetedik ének: Dorothea (Erato) hasonlíthatatlan szépsége fölött. Es valóban, a mi a jellemzés gyengédségét, a kifejezés bensőségét, az utánozhatlan bájt és varázst illeti, mely az egészen elömlik: mind ez ritka harmóniában egyesül e képben, mely elragad és le-büvöL Az éneknek minden egyes jelenete a jellemzésben és hűségben a tökély bélyegét hordja magán. Hermann és Dorothea találkozása a kútnál, hová a leány korsóival vizért megy, találóan van indokolva s észrevétlenül, ugrás nélkül szövi tovább a történet fonalát. Ugy Hermann mint Dorothea jellemével teljesen megegyező a megszólítás, melylyel egymást üdvözlik, ép oly természetes, hogy a találkozásnak örvendenek. Mert az egyik a másikat oly oldalról ismerte meg, mely egymás előtt becsessé tette őket. A leány látása erőt és bátorságot adott Hermannak, — a leány pedig örül, hogy azt láthatja, ki nekik oly sokat adott: „Mert az adakozónak látása époly örvendetes mint az adomány." Mindketten lefelé haladtak a széles lépcsőkön s mindketten a forrás falacskájára ültek ; a mint lehajoltak a korsókba vizet merítni akarván, arczuk vissza verődött annak tiszta tükréről, melyből az ég kékje vissza sugárzott s egymást barátságosan üdvözölték ; az ifjú vizet kért és Dorothea odanyujtá neki a korsót. Bizonyára már előbb is feltűnt a leánynak, hogy Hermann ló és kocsi nélkül van itt, s kérdezte is őt, hogy került ide onnan, ahol őt előbb látta. Egészen Hermann tartózkodó jellemét ismerjük fel a válaszban is, melyet Dorotheának adott. Vallomást tenni nem mer, Dorothea szemeiből, mikor rövid gondolkozás után fölemeli fejét és beléjük néz, tiszta érzelem sugárzik feléje ; talán a jegygyűrű, melyet Dorothea ujján látott, is befolyással volt elhatározására, azért eltökélte magát — szivében csendes vigaszszal — (fühlte sich still und ge-trost) s bizalmasan mondá a leányhoz, hogy anyja a korán elvesztett nővér helyébe már rég kivánt volna magának egy leányt, ki nem- - 2a — csak kezével, de szivével is legyen segítségére, s mikor őt ma látta hazament és elmondá szüleinek, dicsérve ügyességét és egészségét. S most eljött megmondani neki, a mit ő és szülei kívánnak. A leány azt mondja, hogy ne tartózkodjék megmondani a többit is, őt el nem rémítheti a szó ; az atya és anya részére cselédül akarja szegődtetni. — Az ajánlat rövid volt, a felelet is rövid legyen. Igen, mondja, ő elmegy vele, s a sors szózatára hallgat. Megtette kötelességét, az anyát öveihez vezette, ők örülnek megmentésüknek. A többiek is remélik, hogy nemsokára házi tűzhelyükhöz visszatérhetnek, de ő nem csalogatja magát könnyű reménynyel, a szomorú napok után szomorúak fognak következni. Csendes megnyugvás jellemzi következő szavait, a szolgálatot egy derék nő védelme alatt nem tartja lealázónak: „ingatag hírneve van a vándorló leánynak." — Csak a vizet akarja még övéinek vinni és elbúcsúzni tőlök, azután vele megy. — Az ifjú örömmel hallotta a leány elhatározását, és tűnődött, hogy az igazságot ne vallja-e be neki ? De ő beszélni hagyta. Mielőtt oda hagyták volna a kutat, még egyszer bele tekintettek. — Cholevius bámulatos naivitással és fontoskodással figyelmeztet arra, hogy ez alkalommal azon a véletlen által okozott fejbólintgatást nem ismételték. Sajátságos bogara egy komoly aestheticusnak ily körülményen fennakadni. Ha első izben sem szándékosan történt s talán a viz felszínének hullámzása okozta, ami több mint valószínű, akkor az ugyanazon okból, most is történhetett volna, anélkül hogy a költő ezt szükségesnek találta volna ismételten felemlíteni; de az egymás felé való bólint-gatás ismétlése ez esetben nem is tőlük függött volna. — De a viz felszíne valószínűleg teljesen elsimult, s az egymás felé való bólintgatás csak szándékosan történhetett volna, a mi a páratlan szépségű jelenetnek oly szint kölcsönöz, mely a képnek hatását nagy mértékben csökkenti .... Hermann az egyik korsót ki akarja venni a kezéből, hogy segítségére legyen, de Dorothea nem engedi meg; az úr, ki néki parancsolni fog majdan, neki ne szolgáljon, — és folytatólagosan mély jelentőségű szavakat mond Dorothea a nő rendeltetéséről. Valóban a nő becsét és méltóságát, hivatásának rendkívüli fontosságát, szívós kitartását és mindenre nagy befolyását kevés szóban méltóbban ecsetelni nem lehet.*) *) Dienen lerne bei Zeiten das Weib, nach ihrer Bestimmung; Denn durch Dienen alléin geíarigt sie endlich zurn Herrschen, — 29 -- Yégre a pajtához értek, hol a Dorothea által gondozott nő volt ama leányokkal, kiket ő mentett meg; ugyanekkor a biró is belépett a pajtába két gyermekkel, melyeket az imént találtak meg. A mily örvendetes volt a viszontlátás, oly megindító volt a Doro-theától való bacsú. mikor meghallották, hogy elhagyja őket, s a derék ifjút követi a városba, hol neki ennek szüleinél biztos hajléka lesz; dicsérték szándékát és áldották Hermann elhatározását, a gyermekek alig bírtak elvállni Dorotheától, míg nem Ígértek nekik valamit. X. A nyolczadik énekben (Hermann und Dorothea ; — Melpomene) a költő Hermann és Dorotheának útját írja le a városkába. Holdvilágos este van. Dorotheát élénken foglalkoztatja az új viszony, melybe lép, s az őszinte lélek, mely mindenekfölött az egyenes utat becsüli, kérdezi Hermanntól mikép viselje magát, szülőivel szemben, hogy őket megnyerje. Hermann őszintén felel, sőt bizalma, mely irányában határtalan, atyja kis hibáit sem halgattatja el vele. De Dorothea még többet akar tudni, még azt is kérdezi tőle, hogy vele szemben mikép viselje magát. Ezt csak erős, rendületlen érzület (Gesinnung) kérdezheti, párosulva a mocsoktalan, tiszta gondolkozásmóddal. — Azon fa alá értek most, melyen e délután Hermann bánatának okát panaszolta el anyjának. A hold fényesen világolt s a ház körvonalait mutatta, melyben hajlékot, tanyát lel a száműzött leány. A jelenet, melyben Dorothea elhibázza a lépcsőt és elbotlik, s hogy el ne essék, Hermannra kell támaszkodnia, Hermann habozása, hogy való szándokát elmondja-e, és tisztelettel vegyes tartózkodása, miután Dorothea ujján ismét érzi a gyürüt, az a mély erkölcsi érzés, mely szóban és tettben nyilatkozik — mindez antik egyszerűséggel van előadva s a költőt azon klassikus magaslaton mutatják, melyet elérni csak keveseknek adatott. A szülők, a lelkész és gyógyszerész, különösen pedig az előb- Zu der verdienten Gewalt, die doch ihr im Hause gehöret Dienet die Schwester dem Bruder doch früh, sie dienet den Eltern, Und ihr Leben ist immer ein ewiges Gehen und Kommen, Oder ein Heben und Tragen, Bereiten und Schaffen für Andre. Wohl ihr, wenn sie daran sich gewöhnt, dass kein Weg ihr zu sauer Wurd\', wenn die Stunden der Nacht ihr sind wie die Stunden des Tages, Dass ihr niemals die Arbeit zu klein und die Nadel zu fein dünkt, Dass sie sich ganz vergisst, und leben mag nur in anderen. — 30 -- biek türelmetlenül várják Hermann visszatértét. Ők Hermannal a menyasszonyt várják s nem sejtik, hogy Dorothea, mint cseléd lépi át a küszöböt. Az ebből támadt félreértések, egy gyors megoldást nyerő bonyolódást okoznak, mely az egyének magas emberi becsét annál jobban tünteti elő. XI. Feltűnő a 9-dik ének (Aussicht — kilátás; Uránia) kezdete. A költő a múzsákhoz fordul; s a segélykérést, melylyel az epos-költő művét elkezdeni szokta, itt a 9. ének kezdetén látjuk. Ugy hiszszük, hogy itt találhatunk némi vonatkozást az egyes énekek elnevezésére, a költő segélykérése itt a megoldásra vonatkozik. Kéri a múzsákat, hogy a kedves pár szövetségét teljesíteni engedjék. A társaság türelmetlenkedik, sőt az anya már aggodalmának is adott kifejezést Hermann elmaradása fölött. Ekkor megnyílt az ajtó s annak küszöbén megjelen a pár. Hermann érzi helyzetének kényes voltát, s miután Dorotheát szüléinek ajánlja, kéri a lelkészt, hogy oldja meg a csomót, melynek kifejlésétől borzad ; mert nem mátkájául kérte a leányt, hanem ez cseléd gyanánt lépte át a küszöböt. A lelkész szólni is akar, de az atyä, ki nem sejt és nem is sejthet semmit, öntudatlanul, és egészen eltelve az örömtől, hogy fia jól választott, oly szavakkal szólitá meg Dorotheát, hogy ez, ki cselédnek hitte magát a házban, melybe lépett, mélyen sértve érezhette magát. Az atya önelégült szavai, a leány szivét mérges tőrként érintették, a vélt gúny sajátságos izgalomba hozta a nő kedélyét, és természetével meg nem egyező hevességgel tesz szemrehányást az atyának, mondván, hogy teljesen ismeri magát és a viszonyt s kérdi, nemes gondolkozásmódra mutat-e őt ily gúnynyal illetni ? A lelkész egyszerre ketté vághatta volna a csomót, felvilágosítván az atyát a félreértésről; a költő azonban nem akarta, hogy a leány egyéniségéből a legkisebb vonás hiányozzék, azért a lelkész még tetézi a keserűséget, melyet már az atya gúnyja okozott neki, s kedélyének kipuhatolása végett, habár látja a leánynak visszatartott fájdalmát és szemében a könyeket, vizsgálni akarja a leány megindult kedélyét és kisértő szavakkal („mit versuchenden Worten") fordul hozzá, mondván, ha az úr szeszélyeit tűrni nem képes, nem igen szolgálatra való, miután már az atya tréfája is oly mélyen találja őt; mert mi sem természetesebb, mint amit az atya mondott. — Dorothea valódi nőies és mégis büszke jelleme válaszában — 81 — nyilatkozik egész eredetiségében és fenségében. — Keble túlárad az érzelmektől, tovább nem birja visszatartani ez érzelmek rohamos folyását és forró könyeket sirva, válaszol a lelkész szavaira: Az okos ember, ki fájdalmunkban tanácsot adni hisz, sohasem tudja, mily kevéssé képes a hideg szó kebelünket azon szenvedésektől megszabadítani, melyeket magas sors reánk rótt. A beteg a leggyengédebb érintést is érzi. Dorothea el akar menni, nem szabad a házban maradnia, felkeresi szegény övéit, kiket a szerencsétlenségben elhagyott, a maga részére keresve a jót. S mivel erős elhatározása ez, azért bevallhatja, a mi különben éveken át szivébe rejtve lett volna. Mélyen találta az atya gúnyja, nem azért mert büszke és érzékeny, ami a cselédhez nem illik, hanem mert a vonzalom megmozdult szivében az ifjú iránt, ki ma szabaditójaként jelent meg előtte. Bevallja azt is, hogy hízelgett neki a gondolat, hogy talán kiérdemelheti őt. S most belátja, hogy a szegény leány mily távol áll a gazdagabb ifjútól, habár amaz a legderekabb volna. Rendkívül nemes gondolkozása azon szavakból tűnik ki, mikor azt mondja, hogy mindezt azért emiitette, hogy szivét félre ne ismerjék, melyet a véletlen sértett meg, hogy eszméletét visszanyerje. Most azonban ne tartsa őt vissza semmi, nem a mély éjszaka, a zuhogó eső, a menny dörgése, a zakatoló vihar. Bámulatos művészi öntudatossággal játszatja bele a költő a természet működését is e jelenetbe. A leány ki akar menni az ajtón, az anya azonban körülfogja és csudálkozva felkiált: Mit jelentsen ez ? te fiam jegyese vagy. Az atya azonban, ki még mindig nincsen felvilágosítva, boszankodva mond, hogy nem szereti a könyeket, ellenére vannak; és kellemetlen reá nézve, hogy engedékenységeért igy végződik a nap. „Végezzetek, én lefekszem." Az öreg már elmenni készül, de a fiu könyörögve áll elébe; kéri hogy ne haragudjék, mert minden zavarnak ő az oka; e zavart a lelkész még színlelésével növelte; s kéri a lelkészt hogy most szóiion már ő. A lelkész pedig, ki inkább örül annak hogy ő, éppen e zavar növelésével czélját elérte, mosolyogva kérdi, hogy máskép lehetett e volna Dorothea ajkairól a szép vallomást hallani, s oly mély pillantást vetni kedélyébe? Azért biztatja Her-mannt, hogy csak beszéljen maga, nincs szükség itt az idegen nyilatkozásra. És Hermann első sorban Dorotheát világosítja fel. — Szíves szavakban mondja neki, hogy ne bánja a könyeket és a muló fájdalmat, ők bevégzik szerencséjét. Nem azért jött a kúthoz, hogy az idegen, derék leányt cseléd gyanánt szegődtesse, hanem hogy 32 szereimét megnyerje. Tartózkodó, félénk tekintete nem láthatta szive vonzalmát, s csak nyájasságot látott szemében, mikor a kút csendes tükrében üdvözölte. Azért már az is boldogság fele volt reá nézve, hogy a házba hozhatta. Légy áldott — mondá végül hozzá — mert ime te magad fejezéd be. — A leány mély megindulással tekintett az ifjúra. — A többieknek pedig a lelkész magyarázott meg mindent. A leány kecsesei meghajol az atya előtt és kezet csókolva mondja: „Ti igazságosan megfogtok bocsátani a meglepettnek, előbb a fájdalom könyei és most könyei az örömnek; bocsássátok meg amaz érzelmet és bocsássátok meg ezt is, és hagyjatok magamat beletalálnom a boldogságba, mely újonnan ért! Igen az első boszantás, melynek én — a megzavarodott — voltam oka, legyen egyszersmind az utolsó is! A mire magát a cseléd kötelezi, hivséges szolgálatra, azt tegye meg nektek a leány." *) Az atya, ki érzelmein alig bir uralkodni, könyeit elrejtve megöleli, az anya is megöleli és megcsókolja ; és — halgattak a könyező nők. — A lelkész az atya és anya ujjairól lehúzva a jegygyűrűket eljegyzé Hermánnt és Dorotheát. Az aranygyűrűnek ismét azon rendeltetése legyen, hogy szorosra fűzze a szövetséget, mely hasonló legyen a régihez. Eljegyzi és megáldja őket a szülők akaratával a barát tanúsága mellett. — A szomszéd pedig — a gyógyszerész — nem fukarkodik üdvözletével. — De mikor a lelkész az arany karikagyűrűt Dorothea ujjára húzza, a másikat is meglátja, mely Hermánnt, történetünk folyamában többször visszatartóztatá vallomása kimondásától. A lelkész tréfásan megjegyzi, nehogy az első vőlegény tiltakozzék az oltárnál! — Dorothea erre egy pillanatot szentel az elhunytnak, ki egy nagy és nemes eszme szolgálatában áldozta fel életét; s Dorothea szavaiból tanuljuk ismerni a szeretetreméltó, a nemesért és jóért hevülő ifjút, kit a forradalom árjai eltemettek. Mily nemes önmegtagadás nyilatkozik e szavakban : „Ha uj lakás és uj egyesülés csábit téged, élvezd hálával, amit azután a sors neked nyújt." **) *) Ihr werdet gerecht der Überraschten verzeihen , Erst die Thränen des Schmerzes und nun die Thränen der Freude. 0 vergebt mir jenes Gefühl, vergebt mir auch dieses Und lasst nur mich ins Glück, das neu mir gegönnte mich finden! Ja, der erste Verdruss, an dem ich Verworrene schuld war, Sei der letzte zugleich ! Wozu die Magd sich verpflichtet, Treu, zu liebendem Dienste, den soll die Tochter euch leisten. **) Locket neue Wohnung dich an und neue Verbindung, So geniesse mit Dank, wass dann dir das Schicksal bereitet. - 33 — Hermann, kinek férfiassága teljes fejlettségben mutatkozik, boldognak és erősnek érzi magát, Nagyobb becse van előtte mindennek: Te enyém vagy — mondja, s igy az enyémnél enyémebb, mint valaha. Bekövetkezhető zavaroktól nem fél, azért boldogságát erővel és bátorsággal, nem pedig aggódva akarja élvezni. S ha most vagy jövőben fenyegetne az ellenség, te készits el a harczra s add kezembe a fegyvereket. Ha érzem, hogy te véded a házat és a szülőket, keblem biztosan elébe áll az ellenségnek. — „S ha mindenki úgy gondolkoznék, mint én, akkor a hatalom kelne fel a hatalom ellen és mindnyájan örülnénk a békének."*) XII. Az eljegyzés tényével végződik a költemény. A regény házassággal végződött volna; az idyll Vosz „Luizá8-jának értelmében szintén, de nem kell e éreznünk, hogy a költemény ideális lényege ama közönséges befejezéssel mennyit szenvedett volna. így megmarad az emberileg ideális magaslatán, s a lelket megragadó, büvöletes összhangot nem zavarja meg semmi. Előttünk fejlődnek és előttünk nyerik tökéletes bevégzettségüket a jellemek.. De nem egy oldalról hanem minden oldalról ismerjük őket, úgy hogy felőlük teljes képet alkothatunk magunknak. A világosság mellett ott van az egyikben, másikban az egyéniséget annál jobban feltüntető, habár csekély árny is. — Nehezen szeretnők őket annyira, ha emberileg szép jellemükbe, az emberi gyarlóság egy-egy vonása nem vegyülne; de örülünk annak, hogy a világosság, a fény majdnem mindegyikben túlnyomó. — így a vendéglősben egy kis hiúság és szeszély mellett, — a közügyekért szivesen áldozó polgár jellemét ismerjük meg, munkás derék, hasznos tagját az emberi társaságnak. Hermannban a félénk tartózkodás mellett, a lelke mélyében becsületes, a józan munkásság iránt fogékony ifjút, ki a salonok kölni-viz illatú levegője helyett a természet üde levegőjében folyó verejtékes munkát szereti inkább s testben lélekben egyaránt erős, vésztől, vikartól nem fél s kész vele megküzdeni. — Az anyában, kinek eszményein rajzolt jellemébe árny nem vegyül az egyszerű gondolkozású, de a nő, az anya és hitvestárs kötelmeit egész kiterjedésükben méltányló házi- *) Ur.d gedächte jeder wie ich, so stünde die Macht auf Gegen die Macht und wir erfreuten uns alle des Friedens, 3 — 34 -- nőt. — A lelkész jellemébe sem vegyül a legkisebb árny sem. S a költő mély öntudattal rajzolta e jellemet, felfogván a lelkész hivatását. Hisz ezrek példájául kell neki szolgálnia; tanácscsal, tanítással kell ellátnia híveit, kik az élet folyásán keresztül annyiszor reá szorulnak; s kevesebb emberi gyarlóságot kitől várhatnánk méltán, mint attól, kinek szavára annyian hallgatnak, s ki példaadásával annyi üdvöset és jót teremthet — az isten szolgájától ? És valóban bámulással vegyes tisztelettel tekintünk a lelkészre, ki mindegyiküknek felette állva, szavaival vigasztalni van hivatva; ki az élet magasabb felfogásával élénk érzéket párosítva a kisebb bajok, a gyarló gondok iránt, megérdemli, hogy a lelkek vezetője legyen. S mi szívesen bízza magát ily vezetőre az ember, ki sokszor az ok és okozat közötti egybefüggést kikutatni nem birván, idegen gyámolra szorul a bánat és keserűség napjaiban ? Magas és tiszta Dorotheának jelleme. A legnagyobb mértékben gyengédnek és érzékenynek bizonyul. Humboldt Vilmos meg nem egyezőnek tartja a női természettel Dorothea hősies tettét, melyet a biró a lelkésznek oly egyszerű és megindító szavakban elbeszél és téves fogásnak tartja a költő részéről. Mi a rendkívüli körülmények folytán, melyek miatt a gyenge leány tűzhelyéről elűzetik, nemcsak megegyezőnek tartjuk tettét a női természettel, hanem nagyon is természetesnek ; a veszély pillanata óriási erőt kölcsönöz a gyengébbnek is, és nem kelle-e Dorotheának is a legvégsőre elhatározva lenni, mikor saját és az általa védett gyermek-leányok becsülete megóvásáért a természetével ellenkező hősi tettre ragadtatja magát. Határozottan öntudatosnak kell tehát tartanunk a költő eljárását Dorothea jellemének megalkotásában is. Dorothea a pillanat kényszerének hatása alatt cselekedett úgy, amint cselekedett, s jellemének e vonását éppen e kényszerítő hatás szülte, — az önvédelem jogát kellene tehát megtagadnunk a nőtől, ha cselekedetét jellemének rovására kellene írnunk ; zavaros időkben a nőnek sem elegendő fegyver — a köny. — Ez értelemben még kalandszerü vonásnak sem lehet azt nevezni. A történet folyamában pedig, amint alkalmunk van Dorotheát jobban megismerni, gazdag kedélyét, nemes szivét, egészséges tiszta érzületét, mely époly mentt az üres ér-zelgéstől, mint a fagyos tartózkodástól, azon elszántságot, mely-lyel a meg nem szokott, kényelmetlen helyzetbe találja magát s tehetsége és ereje szerint még igy is szívesen van mások segítségére; mindezekben egy oly női lélek igaz jellemvonásait látjuk, mely — 35 -- megóva a ferde, gyenge s csak a kiilszinre számító nevelés káros befolyásától,\' szépen és üdén fejlődhetett. A költő teremtő szellemének egész varázsával árasztotta el Dorothea egyéniségét; s az üde természetesség, mely szavait és tetteit jellemzi, valóban megindít és elragad bennünket. A gyógyszerész önzése is enyhül némiképen az által, hogy mások örömein örülni tud. A bíró nemes magatartásában, egyszerű szavaiban az elkerülhetetlen bajokba való bölcs megnyugvás, nyugodt megadás szellemét árulja el. XIII. Fejtegetésünk folyamában többször volt alkalmunk odamutatni, hogy a költemény egészében és részleteiben nagymértékben megindító, sőt lélekemelő. A benvomás, melyet átolvasása után érzünk, tiszta, derült és — mondanám — üditő. Ez egészen a költő érdeme, ki az egyszerű tárgyat a teremtő művész öntudatosságával dolgozva fel, az átlátszó szerkezet mellett, mely a költemény taglalásában nyilatkozik, a költői dictiónak majdnem utolérhetlen példáját adta. Mert kétségenkivüli az, hogy a compositió és dictio tökéletessége nélkül akármely költemény harmonicus hatást előidézni nem képes. „Hermann und Dorotheáa-ban pedig mindkettő oly szerencsés módon egyesül, sőt a költő az egyiket oly szerves egységbe hozta a másikkal, hogy azt csak az eposi egység rovására képzelhetnék másként. „A dictio szépsége — mondja Humboldt Vilmos már fentebb emiitett művében „Hermann und Dorotheá"-ról — egyes példákon mutatható ki és érezhető. Az egész költemény egyetlen egy helyén sem találunk fölösleges díszt, kelletlen ismétlést vagy általában oly kifejezést, mely erősebb, pompásabb volna, mint ahogy a tárgy megkívánja. A költészet szónokias stylusával, melyet a külföld költőinél oly gyakran találunk, misem ellentétesebb, mint költőnk előadásmódja. Mindenütt csak a tárgyat irja le, de mindenütt csakis azt, egész és teljes tartalmában. A hol nagy természeti jeleneteket ir le, kifejezése érzékies, pompás és merész. Hermann und Dorothea este, mikor a nap éppen lemenőben van, hazafelé mennek. Mily nagyszerűen festi a költő a jelenetet: — „így elébe ment a kettő a lehanyatló napnak, mely viharral fenyegetőleg mélyen a felhőkbe - 36 — rejtőzött, és tüzes pillantásokkal a fátyol mögül majd itt, majd ott, sejtelemteljes világítást ragyogtatva a mező fölé." *) Éj lesz. „Gyönyörűen fénylett a teli hold le az égről; éj vala, egészen elfedve a napnak utolsó fénylése; s igy előttük fekvének tömegekben egymás ellenében világosságok, fénylők, mint a nap, és sötét éjszakák árnyékai." **) Érett rozsföld hullámzik a levegőtől megmozgatva ide és oda. Arany erőnek nevezi, mely az egész mezőn mozog. De a leírásoknál is láthatni, hogy érzéki tárgyakat s nemcsak az érzékek kedveért festi, hanem mindig egyúttal képzeletünket is mélyebben hangolja, s mindent jellemzetesen rajzol, mindent vonatkozással azon hatásra, melyet reánk gyakorol. Mert előadásmódjának ez nagy és szép sajátossága. Úgy mint egyáltalán mindig egybekapcsolva adja elő az alakot az érzülettel, épúgy mindig oly kifejezést választ, mely mindakettőt, az elsőt egész egyéniségében , a másikat egész igazságában mutatja. Azért ő oly sajátos művészettel bir, s egyes melléknevekkel sokat képes kifejezni, legtöbbet azokkal, melyek az első pillanatra nagyon egyszerűeknek tetszenek.......A hol indulatokat fest, vagy pedig igazságokat mond, minden szót kerül, mely túlzottnak vagy mesterségesnek tetszhetnék vagy melylyel általában a legegyszerűbb érzelem nem rokonszenvezhetne ; de ezzel ismét mindent egybekapcsol a mi ez egyszerűséggel megfér. Ez által minden kifejezésében van mély tartalom és bizonyos antikszerüség, s az erény, szerencse, élet fogalmai nála oly tartalmat és teljességet kapnak, melyet más költőnél hiába keresünk. Nem szavaknak és leírásoknak tetszenek azok többé, hanem azon érzelmek maguk, amint a szívből ömlenek. Ilyen a halál képe a lelkész beszédjében : „S mosolyogva mondá a lelkész: A halál megindító képe a bölcs előtt nem rém s a jámbor előtt nem vég; amazt vissza ösztönzi az életre és cselekvésre tanítja; emennek a jövendő üdvre való reményét erősíti a bubánatban ; mindkettőnek életté lesz a halál. Az atya *) Also gingen die zwei entgegen der sinkenden Sonne Die in "Wolken sich tief, genvitterdroliend, verhüllte, Aus dem Schleier bald hier, bald dort, mit glühenden Blicken Strableud über das Feld die ahnungsvolle Beleuchtung. **) Herrlich glänzte der Mond, der volle, vom Himmel herunter; Nacht wars, völlig bedeckt das letzte Schimmern der Sonne; Und so lagen vor ihnen in Massen gegen einander Lichter hell wie der Tag, und Schatten dunkeler Nächte. — 37 -- igaztalanul járt el, mikor az érzékeny gyermeknek a lialált mutatta a halálban. Mutassák az ifjúnak a nemesen érő aggkornak becsét s az aggnak az ifjúságot, hogy mindkettő az örök körnek örüljön és igy az élet teljesüljön az életben !a *) A kiszabott szük tér nem engedi meg, hogy e helyütt azon véleményekre is kiterjeszkedjem, melyek a mű nemzeti jelentőségére nézve az aestheticusok magyarázataiban találhatók, bár ezekhez annál is inkább szó férne, mert Goethe maga ujjmutatást adott a költemény felfogására nézve már abban is, hogy az eposban szereplő személyeket a tisztán emberinek alapjára helyezte, elválasztva őket úgy szólván nemzeti és felekezeti érdekeiktől. Nem kevésbé érdekes volna Schiller befolyásának nyomait keresni és taglalgatni, mely pedig éppen e műre nézve, nemcsak elvitázhatlan sőt nagy mérvű. Gervinus szerint Schillernek befolyása nélkül egyáltalán nem nyilt volna meg ismét Goethe költészetének tiszta forrása. (L. Gervinus Geschichte der Deutschen Dichtung V. r. Leipzig 1842. 470. 1. s. t.) Mindezekről más helyen és más alkalommal fogok bővebben szóllani. „Mindenütt — igy végzi Schlegel A. W, emiitett ismertetését ■— az emberi dolgok fölötti szelid, szabad, nemzeti és politikai pártosságoktól tisztult szempontra emeltetünk. — A főbenyomás megindulás, de nem érzelgős, szenvedő, hanem jótékony tevékenységre átmenő megindulás. „Hermann und Dorothea tökéletes mestermü nagy stilban, egyszersmind szives, érthető, hazafias és népszerű; a bölcseség és erény arany tanításaival teljes könyv. HOFFMANN MÓR. *) A lelkész ezen hasonlithatlanul szép szavai a költemény utolsó 9, énekében fordulnak elö, mikor a gyógyszerész elmondja, hogy atyja miképpen példázta egykoron türelmetlenségeért a halállal Lächelnd sagte der Pfarrer : Des Todes rührendes Bild steht Nicht als Schrecken dem Weisen, und nicht als Ende dem Frommen. Jenen drängt es ins Leben zurück und lehret ihn handeln; Diesem stärkt es zu künftigem Heil, im Trübsal die Hoffnung; Beiden wird zum Leben der Tod. Der Vater mit Unrecht Hat dem empfindlichen Knaben den Tod im Tode gewiesen. Zeige man doch d^in Jüngling des edel reifenden Alters, Werth, und dem Alter die Jugend, dass Beide des ewigen Kreises Sich erfreuen und so sich Leben im Leben vollende. II. Adatok a tanoda 1878-9. évi történetéhez. Az elmúlt évi értesítőben közöltem hogy az uj iskolaépület a jövő tanév kezdetén magasztos czéljainak át fog adatni. A nagykanizsai polgári fi-iskola 7. évi folyamát már az új épületben kezdhette meg. Ezen, városunknak díszét képező épület valóban nagyszerű, amit mindazon t. vendégek, kik intézetünket becses látogatásukkal megtisztelték, bevallanak, és a város áldozatkészségét mindenkor dicsérőleg kiemelik. Az emeletes épület az elemi fi- és a polgári fi-iskolák számára épülvén, a beosztás is aszerint történt. Földszint van az elemi iskola számára hat tanterem, az iskolaszék gyűlésező terme, az elemi iskolai igazgató irodája, a polgári iskolai tornaterem és a polgári iskolai szolga lakása. Az emeleten pedig a polgári iskola helyeztetett el; van itt hat tanterem, egy vegytani laboratórium, mely\'egyszersmind könyvtári helyiség is, egy terem a terményrajzi- és természettani szerek elhelyezésére, egy rajzterem, tanácskozási szoba és az igazgatói iroda. Az iskolaépület belseje épen oly kellemes benyomábt gyakorol mint a külseje ; a lépcsőház és folyosók elég világosak és szélesek, honnét czélszerü ajtók nyilnak az egyes tantermekbe, melyek mind igen világosak, tágasak, magasak és könnyen szellőzhetők; a tantermek a legújabb mintájú padok- és asztalokkal, a szertárak pedig a czélnak teljesen megfelelőleg vannak bebútorozva; említésre méltó még a tornateremnek felszerelése és az iskola melletti nyári tornahelyiség. — 39 -- Az 1878/9. tanévre a tanulók szabályszerű felvétele m. évi augusztus hó utolsó és september havának három első napján történt; ugyanezen napokban tartatván meg a felvételi és javitó vizsgálatok is. September hó 4-én az összes tanuló ifjúság az intézet rajztermében összegyűlvén, az igazgató, a tantestület jelenlétében, alkalmi beszéddel üdvözlé a tanulókat az uj épületben a tanév küszöbén. Kiemelé Nagy-Kanizsa városhatóságának és közönségének páratlan áldozatkészségét, melylyel intézetünket minden irányban tökéletesíteni és ezáltal minél nagyobb mérvben hasznossá tenni igyekszik ; ecseteié a tanárok feláldozó szeretetét, mely szeretet és áldozatok csakis az ifjúság javát és boldogságát czélozzák ; inté végre a tanalókat szorgalomra és erényességre, mert csak erkölcsösség-, engedelmesség- és tudományban való haladás által szerezhetnek örömet elsősorban a szülőknek, de közvetve másoknak és a hazának. — September hó 5-én a magas rendeletek megtartásával kezdetét vette a rendes tanítás. A beirt tanulók összes száma 148. Kitetszik, hogy tanulóink száma ezen tanévben is növekedett; az előző tanévben 140 tanuló lőn bejegyezve, ezen évben pedig 8-cal több tanuló jegyeztetett be. A tanévet szabályozó tantestületi értekezlet, melynek működése a tantárgyak s órák felosztására és az osztályfőnökök kijelölésére terjedt ki, september hó 1-én tartatott meg. Ugyanekkor az értekezletek jegyzőjévé Hoffinann Mór, könyvtárnokká Morgenbesser János választattak meg. A tantárgyak mind a tanoda helyiségeiben adattak elő. Változás a tantestületben nem történt ugyan, a tanítás tehát szabályosan folyhatott volna az egész év alatt, de zavarólag hatott intézetünkre azon körülmény, hogy Schultz Károly rajztanár a mozgósítás alkalmával augustus hó 25-én mint tartalékos behivatott, Boszniába küldetett, honnét csak november hó 11-én térhetett vissza, amikor is működését azonnal megkezdte ; távolléte alatt teendői a kartársak készséges helyettesítései által pótoltattak. Az egészségi viszonyok intézetünkre nézve eléggé szerencséseknek mondhatók, a mennyiben sem a tantestületet, sem tanítványainkat nem sújtották komolyabb következményű betegségek ; meg kell említenem, hogy egyes tanárok néhány napig tartó betegségük alkalmával tanóráik a kartársak által töltettek be és igy a tanításra nézve hátrány nem volt. — 40 -- A fegyelem érdekében az ide vonatkozó iskolai szabályok kétszer, a tanév elején és február havában a rajzterembe összegyűlt tanuló ifjúság előtt ünnepélyesen felolvastatván, az erkölcsi általános magaviseletre nézve nem téveszték el jótékony hatásukat, a mennyiben nagyobb kihágás nem történt. A tantestület pontosan megtartotta az előirt értekezleteket, részint, hogy a tanmenet- s módszerről számot adjon magának és a felsőbb tanhatóságoknak, részint azért, hogy az összes ifjúság s minden egyes növendék erkölcsi és szorgalmi magaviseletéről közösen meggyőződjék s gondoskodjék azon tényezők megszerzéséről, melyek az ifjúság előhaladását biztosítják, és elhárítson minden akadályt, mely a sikernek útjában állana. Nyilvántartás végett óráról-órára vezettetett a tanügyi napló, s ezzel kapcsolatban a mulasztók valamint a fegyelmi észrevételed rovata is. Nagy-Kanizsa város tekintetes tanácsa és iskolaszéke, hogy a szegényebb polgárok gyermekeinek ezen intézethez való férhetésöket megkönnyebbítse, a tanév kezdetén a tandíjmentesség kedvezményét 28 tanulóra terjeszté ki és azonkívül 60 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel is ellátott. Oesterreicher József VI. oszt. tanuló egy aranynyal jutalmaztatott Schultz Károly rajztanár által a rajzolásban tett feltűnő haladása miatt. Ösztöndíjat élvezett Schaller János YI. oszt. tanuló, főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok úr alapítványából 60 o. é. frtot. Hálásan jegyzem fel, hogy a tekintetes városi tanács a lefolyt tanévben is tekintélyes összeget fordított, részint taneszközök-, részint a könyvtárnak gyarapítására. A rendes tantárgyakon kívül előadattak még mint melléktárgyak az arra önkényt vállalkozott tanulóknak a franczia nyelv, a zene, a szalmafonás és lombfürészelés. A franczia nyelvet összesen 13 tanuló tanulta egy csoportban heti 2 órában. Ahn-Mutschenbacher „Franczia nyelv" czimü tankönyv anyagából 80 leczke végeztetett. A zenében már több-kevesebb jártassággal rendelkező 8 tanulóból álló zenekar ez idén is folytatta működését és hetenkint 2 órát fordított zenedarabok betanulására. A szalmafonás és lombfürészelés egy, ezen czélra külön berendezett, szobában taníttatott szabad órákban. A tanuló ifjúság rendesen végezte vallásbeli kötelességeit az illető hitoktatók utasítása és vezetése mellett. Intézetünk a lefolyt tanévben több ünnepélyt rendezett, és pedig október hó 4-én Ő felsége dicsőén uralkodó apóst, királyunk _ 41 — legmagasb névünnepén; január 28-án Deák Ferencz halála évfordulójának alkalmából; április 24-én O felségeik ezüstmenyekzője alkalmával, továbbá a tanév megnyitása- és bezárásakor. Mindezen alkalmakkal az összes ifjúsághoz intézett alkalmi ünnepi beszéd Hoffmann Mór nyelvtan, által, az ifjúsági ének- és zenekar közreműködése és szavalat emelték az ünnepélyek magasztosságát. Ezeken kivül rendezett az ifjúság május 24-én a tantestület vezérlete mellett tavaszi ünnepélyt, mely alkalommal az ifjúsági ének-és zenekar nyilvános előadást tartott belépti dij mellett. E hangverseny tiszta jövedelme 174 frt 84 kr o. é. az intézet számára egy uj zongora beszerzésére fordittatik. Intézetünk iskolai takarékpénztárának az idén csak 12 tanulónk volt részvényese, mely körülmény csakis a mostoha időknek tulaj donitható. A tanulók minden héten egyszer adták át pénzüket Rosenblüh Lajos tanár urnák a ki az iskolai takarékpénztárt e tanévben is kezelte. Junius l-ig összesen betétetett 12 tanuló által 19 frt 50 kr., mely összeg a helybeli takarékpénztárba elhelyezteti. Intézetünk iskolai takarékpénztára részéről három év óta 233 frt 20 kr. van elhelyezve a helybeli takarékpénztárnál. Tekintetes Yizner Pál zalamegyei m. tanfelügyelő ur, Nucsecz József iskolaszéki elnök ur kíséretében január hó 25-én szerencséltette intézetünket becses látogatásával ki is az egyes osztályokban folyamatban volt előadásokat élénk részvéttel kiséré; megtekinté az intézet vegytani helyiségét, tanszertárait, gyűjteményeit s kellemesen vett tudomást azon áldozatokról, melyeket a város ezen intézet javára már eddig is hozott. Ezenkívül szerencséltették még intézetünket látogatásukkal tek. Nucsecz József iskolaszéki elnök, Plosser Ignácz, Dr. Szukits Nándor és Lengyel Ignácz iskolaszéki tag urak több ízben. A lefolyt tanévben tantestületünk, a tekintetes iskolaszék előleges jóváhagyásával, a következő lapokat járatta : Magyar nyelvőr, Középtanodai tanáregyleti közlöny, Népnevelők Lapja, Általános tanügyi közlöny, Földrajzi közlemények, Néptanítók Lapja, Bürger-schule. Ezeken kivül járatta még a tantestület: Magyar Tanügy-et és a Polgári iskolá-t. Május hó végén tartott értekezletén megállapította a tantestület az évi rendes vizsgálatok sorrendjét, mely a tek. iskolaszékhez jóváhagyás végett felterjesztetett. A vizsgálatok, a tek. iskolaszék előleges jóváhagyásával, junius hó 23-ától ugyan e hó 28-ig bezá- — 42 -- rólag az iskolaszék biztosai elnöklete alatt tartattak meg; a szép és nagyszámú rajzok a vizsgálatok tartama alatt csoportokban voltak kiállítva. Junius 20-án tantestületi tanácskozmány tartatott s ezen a tanodai ifjúság erkölcsi viselete, szorgalma s az egyes tantárgyakban tanúsított előmenetele bírálat alá vétetett, az osztályzatok megálla-pittattak és a bizonyítványokba jegyeztettek ; a tanévet junius 29-én zárünnepélylyel fejeztük be, kiosztván ez alkalommal a jutalmakat, bizonyítványokat és az Értesítőt. III. Jótékonysági rovat. A lefolyt iskolai évben is akadtak, részint egyes intézetek, részint egyes tanügybarátok, kik a tanügy oltárára meghozták nemes áldozataikat. A um. vallás- és közokt. minister ur Bartalus Ist. és Gyer-tyánffy Ist. „Négyesdalok zsebkönyve" czimü munkával ajándékozá meg könyvtárunkat. Főtisztelendő és ngs. Tallián Ede zágrábi kanonok ur 1000 frtos alapítványa kamataiból egy kitűnő és jóviseletü növendék ré-szesittetett segélyben. A tek. városi hatóság és iskolaszék 28 tanulót tandíjmentességben részesített és 60 tanulót a szükséges iskolaköuyvekkel ellátott; könyvtárunkat pedig Bátorfi Lajos „Tíz év emléke Zalában" czimü munkával gazdagította. A nagy-kanizsai takarékpénztár tek. választmánya intézetünk szegényebb és szorgalmas tanulói közt kiosztandó tankönyvekre 40 frtnyi összeget utalványozni kegyeskedett. Tek. Ebenspanger Lipót ur egy körmöczi aranyat a számtanban legjobbnak elismert tanulónak jutalmazására ajándékozni szíveskedett. Witt Fülöp helybeli magán-tanító ur 1 db. igen szép Meidin-ger-féle elemmel járult intézetünk természettani múzeumának gyarapításához. Az Eggenberger-féle könyvkereskedés, a Franklin-társulat, valamint Tettey Nándor ur több becses művel gazdagiták könyvtárainkat. Említendő itt még a tanulók által gyűjtött rovarok. Fogadják mindannyian nemesszivü áldozataikért, melylyel a jó czélt előmozdítani szíveskedtek, legforróbb hálánk őszinte kifejezését. 43 - IV. Az intézet tanszereinek gyarapodása 1878—9-beu. Azon körülménynél fogva, hogy a tek. városi tanács a még hiányzó iskolai bútorokra 1006 irtot, a tornaterem felszerelésére pedig 560 frtot, tehát összesen 1566 frtot engedélyezni szíveskedett, tanszerek beszerzésére és a tanári könyvtár gyarapítására csakis 172 frt 90 krt ajánlott meg; ezen összeg erejéig a következő beszerzések iránt történt intézkedés : 1. Természettani szertár. 1 darab Atwood-féle esőgép ; 4 db. Bunsen-féle elem ; 15 kgr. salétromsav ; — összesen : 87 frt 50 kr. Ajándék utján : 1 db. Meidinger-féle elem. 2. Földrajzi szertár. Magyarország fali térképe; Osztrák-magy. monarch. fali térképe ; — összesen : 8 frt 80 kr. 3. Szabadkézi rajz. 10 dbból álló Vignola-féle oszloprendszer gypsből, — összesen : 36 frt. 4. Tanári könyvtár, a) Vétel utján: Bodnár : Irályt, és szerkezettan ; Bodnár: Irályt, és olvasókönyv; Névy L. : írásművek elmélete ; Névy L.: Olvasmányok az Írásművekhez ; Fillinger K.: Állattan ; Fillinger K.: Növénytan ; Dr. Hajdú Gyula : Vegy- és ásványtan; Hunfalvy J. : Kis földleírás; Schwicker J. H.: Magy. története ; Lutter N. : Szorszámok. Folyóiratok : Magyar nyelvőr ; Középtanodai tanáregyleti Közlöny ; Népnevelők Lapja ; Általános tanügyi Közlöny ; Földrajzi közlemények ; Bürgerschule ; Magyar Tanügy ; Néptanítók Lapja, — összesen 40 frt 60 kr. b) Ajándék utján. Fillinger Károly: Állattan I. rész ; Szécskay J.: Növénytan I. r.; Szvorényi J.: Olvasókönyv ; Harrach J.: Német verstan ; Klingenberg J. : Deutsches Sprachbuch ; Márgai K.: Deutsche Auf-gaben; Németh K. : Hit- és erkölcstan ; Hoffmann M. : Németnyelvtan II. r. : Dr. Szabó J. : Ásványtan ; Sporzon P.: Gazdasági olvasm.; Németh K„: A ker. egyház röv. tört. ; Kozma Gy. : Magyarország rövid statisztikája; Stewart-Müller : természettan; Roscoe-Müller : Vegytan ; Udvarhelyi Gy. : Magyar Írásmód ; Jónás J.: Német Nyelvtan ; Márgai K. : Német gyakorló könyv; Dr. Ribáry F.: Világtörténelem ; Schwiedland F.: Franczia nyelvtan ; — 44 -- Krisz F.: Elemi ábrázolástan ; Kont Gy.: Elemi természettan; Bátorfi L. : Tiz év emléke Zalában ; Bátorfi L.: Adatok Zalamegye történetéhez V. K. ; Bartalus és Gyertyánfty Ist. : Négyes dalok. A tanári könyvtár 188 művet tartalmaz 305 kötetben. 5. Ifjúsági könyvtár. Az ifjúsági könyvtár számára a növendékek által fizetett használati illetményekből a következők szereztettek be: Tariczky F.: Népdalfüzér 20 f.; Szilágyi S. : Szazadok 1876—1877 ; Törs Kálm.: Életképek ; Imrik J. Pragmatica Sanctió ; Tárnok Al.: Batthyányi lierczeg csal. , Farkas Ant. : Dugonics Album ; Réső E. S.: Helynevek magy. ; D. Suhajda J.: Császár emléke ; Rényi R. : Hrotsuitha álláspontja ; Kossuth L. : Levele Deák Fer. ; Szilágyi S.: Történelmi tár; Szilágyi S. : A két Rákóczy Gy.; Csorba J.: Somogymegye ism. ; Yáry G.: 25 év a kegy. r. irod. ; Urházy Gy.: Keleti képek ; Bach Mik. : Miksa hercz. ut. ; Csengery Ant.: Történeti tanúim. ; Nagy J. : Thököly Imre ; Ká-mory Sam. : Három százados mozz.; Emilia : Szeretetkönyv ; Va-szary Kol.: Várnai csata; Kölcsey Fer. munkái; Schwicker J. : Bilder aus d. Gesch. Ung. ; Závodszky K.: Otthon ; Fehér Gy. : Kunok eredete ; Bendtner J. : Cholera ellen; Hubert Y.; Grundregein d. deutsch. Spr.; Merényi L. ; Dunamelléki mesék ; Merényi L. : Kis tükör; Erdélyi J.: Magyar közmondások ; Kóbi Kohn; Kóser élezek, Huszár humor, Baka humor; Bocskay Br. : A Jezsuiták ; Kubinyi L.: Meddig él a magy. nemz.; Verne Gy.: Servadai Hector; Horváth Mik. : Törökország fővárosa; Balogh A.: Megtört szív hangjai; Kőváry B.: Utazásom ; Jókai M.: Színmüvek; Jókai Mór: Lieder; Réső E. S.: Csörsz- Arka; Bajza J. : Werther keservei; Vajda J.: Költemények ; Bendtner J. : Munka gyermekei; Toldy L.: Költeményei; Kazinczy F,: Baróczy munkái ; Lévay J. : Költeményei; Sujánszky Ant.: Őrangyal; Magyar K.: Oroszhon ; Nogl Ist. utazása kelet.; Nagy L. : Léta magy. vitéz ; Aurora; Beniczky E. : Szerelmi kaland; Pap J. : hazai Almanach ; Rényi R.: Petrarca; Sárváry J.: Phaedrus ; Tóth Ede Toloncz ; Abafi L. : Mikes Kelemen ; Balogh Gy.: Heine dalai; Haan Rezső: Szebb idők eml.; Aigner L.: Magyar népdalok ; Vallót S.: Derű és ború ; Dempwolff Gy. : .Konstantinopel; Dash grf. A szeretet áldozata; Dickens K.: Dombey és fia; Jókai M.: Politikai divatok, Kőszívű ember fiai; Beniczky Irma: Mindennapi életből, Divat szélsőségei; Gerando Ad. : Franklin élete ; Boross M. munkái; Vértesy ujabb beszélyei; Zsengery S. : Lénárd és — 45 Gertrúd; Szász K.: Goethe élete ; Tompa M. versei; Szász K. Költeményei; Papp L.: Hajdúk története; Majthényi F.: Őrült meséi ; Jakab Ist.: Zsarnok apa ; Boross M.: Élet tükre ; Vahot S.: Ifjúsági iratok; Tóth Y.: Az elzárt; Komáromy L.: Görög regék; Emilia: Beszélyek; Thály K. : Thököly és Rákóczy kor.; Nobel Józs.: Lepkék ; Ballagi Al.: Testőrség tört. ; Deák F.: Wesselényi Anna ; Farkas Alb.: Országgyűlési emlékk. ; Korizmics L.: Uti képek és jegyz., Fiume tájrajza ; Szilágyi Ist. : Mármarosm. leir.; Hamar L.: Csokonay emlény ; Salamon F.: Magyarorsz. a a török h. a.; Pulszky F.: Deák jellemrajza; Dux A. : Für d. Glanz d. Hauses ; Jókai M. : Elbeszélések ; Csukássy J. : Scháfter Ma gaalena ; Sayous Ed.: Mongolok betörése; Szinnyey J.: Kölcsey Ferencz ; Michelet Gy.: Lengyel- és Oroszország ; Kazinczy F.: Magyarországi utak; Szinnyey J.: Szalay László; Bátorfi L.; Antónia, Jenő, Mirza, Konstantinápolyig, Tengerész küzdelme, A női fegyver, 111 Költemény; Jenvay G. : Nagyravágyás átka; Benedek Al. : Hulló levelek; Ney F. : Emlékvonások Jós. Nád. ; Yereby Soma : Magyar mágnások ; Thewrewk J.: Forray István , Szokoly Y. : Hazánk és külföld ; Balogh Al.: Sümegh-vára; Cher-nel Kál : Kőszegváros tört; Molnár J. : Harmincz év ; Ábray K. Történeti beszély ; Kelmenfy : Beszélyek ; Paulikovics L.: Nefelejt-sek ; Bús vitéz: Két házasság; Beniczky I. : Fekete árnyék; Rózsaági Ant. : Tiz év előtt; Hahn J.: Doralice; Szegfi M : Kis bajok nagy gondok ; Dincklage : Ötödik feleség ; Yelenczei G. : Éjszakamerika, Magyar irók arczképei; Fischer N. : Ifjúsági iratok; Yargyas E. : Emléklapok ; Garay J.: Regélő ; Balogh Z. : Alpári; Illustrirte Geschichte ; Almási Tihamér: Köny es mosoly ; Yahot I.: Gályázók könyve ; Endrődy: Másodvirágzás; Baczur G.: Jogász humor; Történelmi könyvtár: Assyria és Babyl. tört., Keresztes háborúk tört, II. Endre király; Bayer F. ; Bacsányi J.; Buday J.: A fekete asszony; Kákay Ar.: Szeged pusztulása; Jókai M.: Die stillen Jahre ; Osiky G.: A jóslat; Olcsó könyvtár: Dajka G. költeményei, Bácsmegyeinek gyötrelmei, Bulyba Tárász, Irene, Ku-peczky János, Zrinyi, Regék és mesék, Ódák, Egy pár kis faczipő, A buzavirágék háza, Augusztus családja, Bölcs Náthán, Az eszmény a művészetben, Bot-csinálta doktor, Moliere, Camaron, Barere Bertrand, Egy nő naplója, Kisfaludy Károly, Mózes küldetése, Kalifornia beszélyek, Előkelő világ, Zsák Mór; Jókay M.: Az elátkozottcsalád ; Mihály Endre : Bécsi világtárlati körút; Mikó D.: Adoma- — 46 -- Emlék ; Lauka Gusztáv ; Ujabb novellák ; Bátorfi Lajos : P árizsig és vissza-, Merimée: Garmen ; Sand Gy.: Leoni Leo ; Kisfaludy: Tihamér; Szigligeti: Magyar színészek,— összesen: 137 frt 50 kr. Az ifjúsági könyvtár magában foglal 576 művet 950 kötetbeü. 6. A tornaterein felszerelésére fordíttatott 560 forint. V. A bevégzett tanagyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. Első osztály. Osztályfőnök: Scliultz Károly. Hit- és erkölcstan. Hetenkint 1 óra. A tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, kölönösen a népmese, népmonda, magyar sz. legenda köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás ; az olvasmányok tartalmi megmagyarázása s ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése. A szép előadás „ gyakorlására könyv nélkül tanult versek szavalása. Egyszerű mondat, mondatrészek ; fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. Szóképzés: az elő-képzők. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Gyulai B. magyar nyelvtana, Bodnár Zs. és Iványi magy. olvasókönyv I. r. Tanította: Zánhay Zsigmond. Kémet nyelv. Hetenkint 3 óra. Egyszerű mondat, mondatrészek megkülönböztetése. A conjugátióból a személyragozás é3 az igealakok megkülönböztetése idő és módjelzők alapján. A declinatió és motió. Szótanulás, főleg tárgyi csoportokban. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Hoffmann Mór német nyelvtana I. r., Jausz Gy. Deutsches Lesebuch I. r. Tanította : Schmidt Károly. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Magyarország és a földközi tengert környező földrész, nevezetesen : Európa déli félszigeteinek, Elő-Ázsiának és Afrika éjszaki partjainak természeti és népi viszonyai. A földleírással kapcsolatban a leginkább előforduló közeteknek ismer- — 47 -- tetése, tekintettel azon tüneményekre is, melyek a föld felületének alakját változtatják. Tankönyv: Hunfalvy J. kis földleírás. Tanította: Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A magyarok történelme IY. Béláig. A honszerzés. A keresztyénség Magyarországban. Keresztes hadak. A tatárjárás. Tankönyv: Schwicker J. H. Magyarország története. Tanította : Morgenbesser János. Számtan. Hetenkint 4 óra. A megnevezett egész és törtszám, mint a mérésnek eredménye, példákkal fölvilágosítva. Az elvont szám. A tizes számrendszer tüzetes ismertetése. A négy alapmüvelet nevezett és nem nevezett egész számokkal. A számok oszthatósága. A közös osztó és közös többes. A négy alapmüvelet közönséges és tizedes törtekkel. A közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtté és megfordítva. A hazai mértékek tüzetesebb ismertetése a számtani müveletekkel kapcsolatban. Tankönyv: Mauritz R. köz. számtan I. r. Tanította: Eosenblüh Lajos. mértan és mértani rajz. Hetenkint 4 óra. Sikalaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján: A hoszmérték és szögmérő ismertetése és alkalmazása. A négy alapmüvelet hosszakra és szögekre alkalmazva. Merőleges és vízszintes vonalak rajzolása. Az egybevágóság és hasonlatosság rajzi uton való megmagyarázása. A területmérték ismertetése. Sik ábrák területeinek kiszámítása. — Egyszerű mértani diszitmények szabad kézzel való rajzolása. Tankönyv : Mocnik F. mértani nézlettan I. r., Krisz F. Sikalaktan. Tanították : Zánkay Zsigmond és Schultz Károly. Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Az állattanból a gerin-czes állatoknak, a növénytanból élő növénypéldányoknak szemlélése, a pontos terminología és tüzetes leirás gyakorlására. Tankönyv: Fillinger K. állattan I. r. Szécskay J. növénytan I. r. Tanította : Zánkay Zsigmond. Szabadkézi rajz. Az I. és II. osztály tanulta a mértani rajzzal kapcsolatban. Tanította: Schultz Károly. Szépírás. Hetenkint 1 óra. Üteny szerint tanulták a magyar és német szépírást. Tanította : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többfélesége, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolták a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállásának és kifejlésének különféle nemeit. A szabad- - 48 — gyakorlatok különféle nemei, az ugrás különféle nemei, a függési és támaszkodási gyakorlatok. Tanitotta : Pongrácz Adolf. Ének. Hetenkint 2 óra. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból. Khorálok és népdalok. Tanitotta : Berecz Imre. Második osztály. Osztályfőnök: Rosenblilh Lajos. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. Összefüggő történelmi olvasmány. Hosszabb elbeszélő költemények. Az olvasmány feldolgozása mint az első osztályban. Összetet t szerkezetű mondatok : mellérendelt és alárendelt mondatok viszonya; a körmondat. Mód- és időtan. A határozók tana tüzetesen. Szóképzés. Synonymák magyarázata és egybeállítása. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Gyulai B. magyar nyelvt., Bodnár-Iványi magy. olvasókönyv I. r. Tanitotta: Hoffmann Mór. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Fő- és mellékmondatok. Teljes conjugátió. A határozók tana. Szóképzés elemei, főleg szótanulás etymologikus csoportokban. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Hoffmann Mór német nyelvtana I. r., Jausz Gy. Deutsches Lesebuch í. r. Tanitotta: Bosenblüh Lajos. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Európa többi része, e földrész áttekintése. A meteorología és klimatológia legelemibb része, tekintettel földrészünkre. Tankönyv : Hunfalvy J. kis földleírás. Tanitotta : Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A magyarok történelme folytatása a mohácsi vészig : Az anjouk uralkodása. A török háborúk. A Hunyadiak kora. A mohácsi vész. Tankönyv: Schwicker J. H. Magyarország története. Tanitotta: Schmidt Károly. Számtan. Hetenkint 4 óra. Az előbbi osztályban tanultak rövid ismétlése a számolási fogásokkal és rövidítésekkel. Az egyszerű hármasszabályhoz tartozó feladatok feloldása, következtetésekkel. A száztóli forgalma és alkalmazása a gyakorlatban. Egyszerű mértani arányok és aránylatok és az egyszerű hármasszabály, mint ennek alkalmazása. Olasz gyakorlat. Tankönyv: Nóvák S. számtana I. r. Tanitotta: Bosenblüh Lajos. 49 - Mértan és mórlaiii rajz. Hetenkint 4 óra. Téralaktan : a vonalok és sikok térbeli és viszonylagos helyzete. Szögletek és egyszerűbb siklapu és görbe testek ismertetése, lapjaik, csúcsaik és éleik összeszámlálása s különböző helyzetüknek leirása a tájékozó fogalmak segítségével. A kristálytan kiválóbb alakjainak mint mértani alakoknak ismertetése. Testek összehasonlitása nagyságra és alakra nézve, köbtartalmuk kiszámítása. — Sík ábrák és testek szabad kézzel való távlati rajzolása, sodrony és zárt mintákról. Árnyékolás. Egyszerűbb alakoknak emlékezetből rajzolgatása. Tankönyv: Mocnik F. mértani nézlettan I. r., Krisz F. szemléleti mértan. Tanították : Rosenblüh Lajos és Schultz Károly. Természetrajz. Hetenkint 2 óra Az első osztálynál emiitett szempontból folytattatott az állatok és növények szemlélése; használtattak részint természetes példányok, részint jó ábrák. Tankönyv : Kríesch J. természetrajza. Tanította : Zánkay Zsigmond. Szabadkézi rajz. Lásd I. osztály. Szépírás. Hetenkint 1 óra. A magyar és német lolyóirás ismétlése után a franezía ronde-irást. Tanította: Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd I. osztály. Ének. Hetenkint 2 óra. A könnyebb hangnemekből négy kemény s az ezzel kapcsolatos négy lágy. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tanította : Berecz Imre. Harmadik osztály. Osztályfőnök: Zánkay Zsigmond. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Nagyobb epikus olvasmány (p. Arany Toldija). Az olvasmány tartalma megértetésén kívül a mű szerkezetének, valamint a költői stilus sajátosságainak kellő magyarázata. Magyar prozódia. Prózai olvasmány : Leírások, elmélkedések. — A nyelvtan rendszeres áttekintése. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Gyulai B magyar nyelvtana, Bodnár-Iványi magy. olvasókönyv II r. Tanította : Hoffmann Mór. Nemet nyelv. Hetenkint 3 óra. Az összetett szerkezetű mondat. Időtan. Az alaktan és szóképzéstan kiegészítése az olvasmány alaptanján. Az olvasmányokban előfordult sajátos német kifejezések, 4 — 50 -- synonymák csoportosítása. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Hoffmann Mór ném. nyelvtan II. r., Jausz Gy. Deutsches Lesebuch II. r. Tanította: Hoffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra. A physikai és mathematikai föld rajz elemei: a föld alakja, nagysága, felületének természeti felosztása, a földségek és tengerek jellemzése, a föld mozgása, földövek és égalj, — Afrika és Ázsia azon részei, melyek az első osztályban tárgyalva nem voltak, továbbá Amerika és Ausztrália; természeti és népi viszonyaik szerint tekintetbe véve a fölfedezések és gyarmatosítások történetét is. Tankönyv: Hunfalvy J. kis földleírás. Tanította: Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A magyarok történelme a Habsburg-ház uralkodása alatt; A reformáczió és a török hódolt -ság. Vallás- és szabadságharczok. Az alkotmányos és társadalmi reformok. A függetlenségi harcz és az 1867-ki kiegyezés. Tankönyv: Schwicker J. H. Magyarország tört. Tanította: Schmidt Károly. Számtan. Hetenkint 4 óra. Százalékszámítás alkalmazva az egyszerű kamat, súly, bizománydíj, alkuszdíj, biztosítási díj, nyereség és veszteség kiszámítására. Összetett arányok és aránylatok. Összetett hármasszabály. Összetett kamatszámítás. Láncz-szabály. Közép határidő és közép kamatláb számítása. Elegyítés-szabály. Tankönyv: Nóvák S. számtana I. r. Tanította: Zánkay Zsigmond. Mértan és mértani raja:. Hetenkint 3 óra. Elemi ábrázolástan : Egyszerű testek távlati és orthogonális ábrázolása. A kör, ennek egyenesei és szögei. Az ellipsis. A kör és ellipsis területeinek kiszámítása. A parabola, hyperbola, cykloyda, körlefejtő és csigavonal ismertetése. Tankönyv : Mocnik F. mértani nézlettan TI r., Hieser-Szabóky rajzoló mértan. Tanították : Zánkay Zsigmond és Schultz Károly. Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Az állati és növényi Organismus taglalása, a mennyiben az élet fenntartására szolgáló működésének általános megértésére szükséges. Tankönyv : Fillinger Károly: Az állatok és növények természetrajza. Tanította: Morgenbesser János. Természettan. Hetenkint három óra. A természettani alapfogalmak ismertetése : Testek általános tulajdonságai, halmazállapot változása. Suly és sulymérő. Fajsúly és íajsulmérő. Barométer. A melegség határa, thermométer. A nap mint hő és fényforrás. A 51 fény visszaverődésének és törésének alaptörvényei. A villamosság és delejesség főbb jelenségei. Tankönyv : Stevart-Müller természettana. Tanította : Rosenblüh Lajos. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Görög stilü ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Egyszerűbb ékítmények rajzolása főszmintákról. Az emlékezetből való rajzoltatás folytatólagosan. Tanította : Schults Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd I. osztály. Ének. Hetenkint 1 óra. A következő négy kemény és négy lágy hangnem. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tanította: Berecs Imre. Negyedik osztály. Osztályfőnök: Hoffmailll Mór. Ilii- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Költői olvasmány : román-czok, balladák és lyrikus költemények. A tartalmi magyarázat mellett a verstan. Prózai olvasmány : Beszélgetés, levél. — A stilus általános törvényei. A költői és prózai stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra is. Két-hetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Bodnár irálytan és olvasókönyve I. r. Tanította : Hoffmann Mór. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. A német grammatika rendszeres áttekintése. A\' sajátos német verstan elemei. — Szólásmódok, synonymák folytatólagos magyarázása. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Hoffmann M. német nyelvtana II. r., Jausz Gy. Deutsches Lesebuch II. r. Tanította : Hoffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra. A magyar-osztrák monarchia természeti és politikai földrajza. Tankönyv: Schwicker J. H. ált. föld rajza. Tanította: Schmidt Károly. Történelem. Hetenkint 3 óra. Európa történelme, Amerika felfedezéseig; A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A keresztyénség eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és az annak folyamában alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Tankönyv : Neumann S. világtörténete I. és II. r. Tanitotta: Schmidt Károly. 4* — 52 -- Számtan. Hetenkint 4 óra. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés. — Az ellentett szám a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. Tankönyv: Nóvák S. kereskedelmi számtanai, r. Tanította: Bosenbluh Lajos. Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra. Gyakorlati mérések. A siktani ábráknak más alakú, de egyenlő területü ábrákká való átalakítása. A területek felosztása. A gyakorlati életben előforduló testek felületeinek és köbtartalmának kiszámítása. Tankönyv: Mocnik F. mértani nézlettan II. r., Ivrisz F. Leirati mértan. Tanították : ZánJcay Zsigmond éi Schultz Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra. Egyszerű könyvvitel, különös tekintettel a háztartásra és az iparra. A váltók és váltóüzlet megismertetése. Tankönyv: Karner - Nóvák egyszerű könyvviteltana. Tanította : ZánJcay Zsigmond. Vegytan és ásványtan. Hetenkint 4 óra. A közéleletben előforduló anyagokból (u. m. levegő, víz, só, mészkő, stb) kiindulva az elemeknek s azok fontosabb vegyületeinek ismertetése. Kapcsolatban megismertettek a fubb ásványok és sziklafajok. — A szerves vegyek közül tárgy altattak a nevezetesebbek : u. m. vérlugsó, bor, eczet, szappan, növényrost, keményítő, czukor és cserző anyagok, mindegyiknél a hozzátartozó fontosabb vegyületeket is megismertetve. — Mindez kísérletek alapján ; a vegyképleteket minden elméleti fejtegetés nélkül, csak annyiban használtam, a mennyiben azok az írás rövidítésére szolgáltak. Tankönyv : Dr. Haydu Gyula vegytan és ásványtana. Tanította: Mor/jenbesser János. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és színezése. Összetettebb ékítményeknek fősz-mintákról való rajzolása. Tanította : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Az I. osztálynál emiitetteken kivül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatok. Tanította : Pongrácz Adolf. Ének. Hetenkint 1 óra. Folytatólag a még hátralevő négy kemény és négy lágy hangnem. Továbbá kisebb művésziebb beosztású hangjegyek és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tanitolta : Berecz Imre. - 53 — Ötödik osztály. Osztályfőnök: Berecz Imre Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Költői olvasmány : Drama (Shakespearetől : Macbeth ; Molieretől: A tudós nők ; Kisfaludytól egy vígjáték ; Szigligetitől egy komoly dráma). A tartalmi magyarázat mellett a drámai compositió megértetése. — Prózai olvasmány: Szónoki beszéd, szerkezetének megvilágításával. A compositió általános törvényei. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Bodnár irálytan és szerkezettana II. r. Tanította: Hoff mann Mór. Német, nyelv. Hetenkint 3 óra. A nyelvtani ismeretek folytonos ébrentartása és alkalmazása mellett oly prózai müvek olvastatása, melyek tartalmilag a polgári iskola tanulmányi körével kapcsolatban vannak és a közélet nyelvének megértését is elősegítik ; nevezetesen, népszerű tudományos értekezések és előadások, szónoklatok a közélet terén. — Költői olvasmány : nevezetesebb írók (különösen Göthe, Schiller, Uhland) müveiből. — Az olvasmányok tartalmának magyarázata. Költemények könyv nélkül tanulása és előadása. Beszélgetés német nyelven. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tankönyv: Szemák J. német mondattana I. r., Jausz Gy. Deutsches Lesebuch III. r. Tanította : Iloffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Az európai többi államok föld rajza, tekintettel más földrészeken való birtokaikra és a kereskedelmi összeköttetésekre. Tankönyv : Schwicker J. H. ált. földrajza. Tanította : Schmidt Károly. Történelem. Hetenkint 3 óra, Európa történelmének folytatása a legújabb korig: A fölfedezések. A tudomány és művészet újjáéledése. A vallásos reform. A vallásos és nemzeti háborúk. A fejedelmi absolutismus kora. Az amerikai szabadságharcz. A franczia forradalom és Napoleon kora. Az ujabb forradalmak és az állami ujabb alakulások. Tankönyv: Neumann S. világtörténete II. és III. r. Tanította : Schmidt Károly. Számlán. Hetenkint 3 óra. Logarithmus. Első fokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Regula falsi. Első fokú számtani és mértani sorok. A kamatos kamat számítása. Tankönyv : Dr. Lutter N. betűszámtana, Weninger V. politikai számtana. Tanította : Zánkay Zsigmond. — 54 -- Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra. Sik háromszögtan alkalmazva a terület és köbtartalom kiszámítására. Gyakorlatok szögmérő műszerekkel. Tankönyv: Mocnik F. mértani nézlettana IL r., Krisz F, leirati mértana II. r. Tanították : Zánltay Zsig. és Schults Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra. Egyszerű és kettős könyvvitel, különös tekintettel a kereskedésre. A folyószámlák. Tankönyv : Kar-ner-Novák egyszerű és kettős könyv viteltana. Tanította : Zánkay Zs. Természettan. Hetenkint 3 óra. A hő. A testek mozgása. Az erők és azok sulyegyenlősége. A munka. A gépek. Tankönyv : Greguss Gy. természettana. Tanította : Morrjenbesser János. Ipartan. Hetenkint 2 óra. A gőzgép ; a szerszám gépek. A nyers anyagok feldolgozása. A természeti erők felhasználása A vas és vas-ipar. Az aczéltollgyártás, az óragyártás, a papírgyártás, az ujezüst. Az ipari és élettani jelentőségű szerves vegyeknek ismertetése. A szeszes erjedés. Az állatok és növények táplálkozása. Tankönyv : Az előadó tanár jegyzetei. Tanította : Morgenbesser János. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Az emberi fej és testrészek rajzolása lapmintákról: ugyancsak az emberi fej és testrészek rajzolása főszmintákról. Tanította : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd IV. osztály. Ének. Hetenkint 1 óra. A fennebbiek ismétlése a szerint, a mint az osztályok haladottsága s éneklésbeli jártassága igényelte. Az eddigiek tüzetesebb elméleti áttekintése. Kargyakorlatok magyar népdalokból és más jelesebb karénekekből. Tanította : Berecz Imre. Hatodik osztály. Ostályfőnök: Sclnnidt Károly. Ilit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Költői magán olvasmány. Iskolai olvasmány : Népszerű tudományos értekezések. A költői és prózai műfajok elmélete különös tekintettel az egyes műfajok fejlődésére a magyar irodalomban. Havonkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Névy L. olvasókönyv az írásművek elméletéhez. Tanította : Hoff\'maun Mór. Német nyeív. Hetenkint 2 óra. Lásd V. osztály. Tankönyv: Szemák J. német mondattana II. r. Tanította: Hoffmann Mór. — 55 -- Statistika. Hetenkint 2 óra. A magyar birodalom statistiká-jának főbb elemei, összehasonlítva az európai nevezetesebb államokkal. Tankönyv : Kozma, Magyarország összehas. statist. Tanította: Schmidt Károly. Történelem. Hetenkint 3 óra. Magyarország pragmatikai történelme, különös tekintettel a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás fejlődésére. Tankönyv : Horváth M. a magy. története. Tanította: Schmidt Károly. Számtan. Hetenkint 3 óra. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. A törlesztési és évjáradéki számitások. A biztosító intézeteknél, takarékpénztáraknál előforduló számitások és a velük összefüggő szervezeti ismeretek. Állam- és magán-sorsjegyek. Tankönyv : Weninger V. politikai számtana. Tanította : Bosenblüh Lajos. Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra. Vetülettan és annak alkalmazása építészeti és gépi tárgyakra. Árnyéktan. Felmérés. Lejtmérés alkalmazva a vizvezetés, öntözés, alagcsövezésre és lecsa-polásra. Tankönyv : Mocnik F. mértani nézlettana II. r., Krisz F. leirati mértan a II. r. Tanította : Schultz Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra. A takarékpénztárak, bankok és részvény társulatok könyvvitele. Tankönyv : Weninger V. könyvviteltana. Tanította : Zánkay Zsigmond. Természettan. Hetenkint 3 óra. A hang, fény, villamosság és delejesség tüneményei. Befejezésül a kosmografia elemei. Tankönyv : Greguss Gy. természettana, Berecz mennyiségtani földrajza. Tanította : Morgenbesser János. Ipartan. Hetenkint 2 óra. Lásd V. osztály. Alkotmánytan. Hetenkint 2 óra. Nemzetgazdaság elemei. Az ország közjoga : a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. A magánjogból, az anyagi részből: az örökösödési szerződési, telekkönyvi jog fővonalai ; az anyagi büntető jog. Az alaki jogból: a birói szervezet és a perrendtartás röviden. A váltójog és csődtörvény főbb vonalai. Tankönyv : Mártonfi M. magyar alkotmánytana II. kiad. Tanította: Schmidt Károly. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Bevezetés az építészeti alaktanba rajzgyakorlatokkal, Az oszloprendek rövid ismertetése és rajzolása. Tereprajzi gyakorlatok. Tanította : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd IV. osztály. Ének. Hetenkint 1 óra. Lásd V. osztály. — 56 -Rendkívüli tantárgyak. A rendkívüli tantárgyak a tanitási rendes órákon kivül az olyan növendékeknek taníttattak, kik az iskolai év elején vagy maguktól, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoztak. Franezia nyelv. Hetenkint 2 óra. Ahn-Mutschenbacher tankönyvéből végeztetett 80 gyakorlat. Tanította : Morgenbesser János Zene. Hetenkint 2 óra. Intézetünk növendékei közül 8-an, kik a zenében már némi jártassággal bírtak ez idén is működtek Berecz Imre énektanár vezetése alatt. Szalmafoníis, szalmarakás és lombfürészelés. Intézetünk növendékei szabad órákban gyakorolták magukat Récsey György népiskolai tanitó ur vezetése alatt. VI. A tanári kar és működésének kimutatása. 1. Morgenbesser János igazgató; polg. iskolákra képesített tan., a kir. magy. természettudományi társulat rendes tagja, a n.-kanizsai iskolaszék tagja, a vegyt. labor., a termény- és természettani szertár, a tanári és ifjúsági könyvtár őre ; tanította a történelmet az I, a természetrajzot a III., a vegytant és ásványtant a IV, a természettant az V. és VI., az ipartant az V. és VI. osztályban és a franczia nyelvet mint rendkívüli tantárgyat. H. ó. 18. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 6. 2. Berecz Imre zene- és énekre képesített tan., az V. osztály főnöke; a soproni „ifjúsági zene-egylet" tiszteletbeli alelnöke; tanította az éneket és zenét minden osztályban. H. ó. 8. Sz. éve ezen int.: 7. 3. Hoffmann Mór rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a IV. osztály főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület első alelnöke, iskolaszéki tag, tantestületi értekezleti jegyző ; tanította a magyar nyelvet és irodalmat a II. III. IV. V. VI, a néraetnyelvet a III. IV. V. és VI. osztályban. H ó. 24. — Sz. éve ezen int. : 4. Irodalmilag is működött. — 57 -- 4. Pongrácz Adolf tornára képesített tan., a tornaszerek őre; tanította a tornászatot minden osztályban. H. ó. 6. — Sz. éve. ezen int.: 5. 5. Rosenblüll Lajos rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a II. osztály főnöke, az iskolai takarékpénztár kezelője; tanította a német nyelvet a II., a természettant a III., a számtant az I. II. IV, VI., és a mértant a II. osztályban. H. ó. 23. — Sz. éfe ezen int.: 5. 6. Schmidt Károly rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a VI. osztály főnöke, a zalamegyei ált. tanítótestület elnöke; tanította a német nyelvet 8LZ I., Sh földrajzot a IV. V., a történelmet a II. III. IV. V. VI., a statistikát és alkotmánytant a VI. osztályban. H. ó. 24. — Sz. éve ezen int.: 4. 7. Scliultz Károly iendes tan., polg. iskolákra képesített tan., az I. osztály főnöke, a rajztanszerek őre; tanította a földrajzot az I II. III, a mértant a VI., a szépírást az I. II., a mértani- és szabadkézi rajzot minden osztályban. H. ó. 26. — Sz. éve ezen int.: 7. 8. Zánkay Zsigmond segédtan., polg. iskolákra képesített tan., a III. osztály főnöke; tanította a magyar nyelvet d)Z I»J cl természetrajzot az I. II., a mértant az I. III. IV. V., a számtant a III. V., a könyvvitelt a IV. V. VI. osztályban. H. ó. 24. — Sz. éve ezen int.; 4. Hitoktatók: 9. Nitll Norbert, ferenczrendi atya. 10. Szilvágyi Gyula, evang. lelkész. 11. Boronkay Károly, izr. elemi isk. tanító. VII. Az ifjúság érdemsorozata az 1878-9. tanév végén. A) Rendes tantárgyak. I. osztály. Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz 1 Történelem Számtan -1 Mértan - \\ " Természet-I rajz ----— Mértani rajz Szépírás Testgyakorlás Ének II Szorgalom Magaviselet Czelczer Ferencz jó jel el el jel jel jel jel el el jó el dics szb Coss János el el elt el el el elt jel el el jó el hny Demmer Béla el elt elt elt el elt elt el elt elt el el hny szb. Duffek Ferencz k i m a, r a d t jó 1 dics 5. Fischer József jel jel jel jó ! jel jel jó jel jó jó el szb Francsics József el jó elt el í elt el el jel el el el el ! hny , Fried Zsigm. ism.* k i m a r a d t el hny szb Gáspár Ágoston el elt | elt | elt | el 1 elt | elt | el 1 elt | el | el 1 Gutentag József k i m a r a d t jó vál 10. Hirschel Samu el jel jel jó jó el el jel jel el jó jel jó Hochwald József jel jel jel jel jel jel jel jel jel el — erny jó Holczer Mihály jó jel jel jel jel jó je jel jó jel el el erny szb Horváth István jel jel el jó jel jó jel jel el jó jel jó vál Kaufmann Béla elt el elt elt elt elt el el elt elt jó jó hny szb 15. Kopács József el el jó el elt elt elt el jó el el el hny szb Kossányi Nándor jó el el el jel jó el jó el el jel el vál jó Kugler Lajos jó jel jel jel jel jel jó jel jó el S el jó dics jo Kunfy Aladár el jel jó jó jel jó el jel Jó el dics szb Laski Miklós el jó el el el jó el el el el jó el vál *) ism. — ismétlő. 20. Lenek György jó J° jó el el jel el el el el el el vál r Martincsevics Ist. jel jel jel jó jel jel i jel jel el el el el dics jó Maschanczker Lip. elt elt elt elt elt elt 1 elt elt elt elt jó jó hny szb Masznyák Istv. el jó el el el jó el jó el el jó el vál jó Matkovics Pál el elt elt elt el elt elt el elt el jó el hny szb 25. Matyi Mihály jel jel jel jó jel jó jel jel jó )ó el jel dics jó Molnár Sándor el el elt elt elt elt elt el el el el el hny szb Mühlbaeh Károly el el el el jó jó jó jel el el jó jó vál jó Neumann Lajos jó jel jó jel jel jel jel jel el el el el dics jó Oszeszly Alajos jó el el el jó el el jel el el jó j°\' jel vál szb 30. Pákay Sándor ism. el jel el el el el jó jel el el el vál szb Palkó István jel jel jel jó jó jel jó jel jó jó jó jó dies jó Pichler József jó el elt el jó el elt jel el el jó el hny szb Plander József el elt elt elt elt elt elt el elt el el el hny jó Rathmann János el el el el el jó elt el el el jel el hny szb 35. Reiss Alajos el el jel el el jel el el jó jó jel el vál szb Rohrer János jó jó jó el jó jó jó jel el jó jó jel vál szb Rohrer Károly el jó el el el el el jó el el jó jel vál szb Rosenfeld Ede jó el el el el el jó el el el jó jó vál jó Ross György el el elt elt el el el jel elt elt el el hny szb 40. Schlesinger Béla jó jel jó el jó jel jel jel el el el jó vál jó Sehliek Géza jó el jó jó jel jel jel el el jel el jó jó jó vál jó Sehwartz Gusztáv jó jel jel jel jel jel jel jel el el erny jó Sepper Antal jó jel jel jó jó jel el jel jó el jó jel dics jó Sipos Ferencz k i m a r a d t 45. Stanicz József jel jel jó jó jó jel jó jel el jó jel jó dics szb Tauss Samu k í m a r a d t Telepecsek Vincze jó jó jó elt el jó jel el jel jel jel jel jel dics ój Tóth István el el elt elt el el el el jó el jó hny szb Wésel Manó el el jel el jó el el jel el jó — jó vál jó 50. Wolf Mór ism. k i m a r a d t Zdrahal János el el el el ¡ó el el jel el jó jó jel vál szb II. osztály. Nevek Hittan * Magyar nyelv Német nyelv Földrajz . II Történelem Számtan Mértan Természetrajz 1 Mértani ,j rajz Szépirás Testgyakorlás Ének Szorgalom Magaviselet Ángyán László iel jó el jó jel jó jó jel jel jel jel jel dics jó Beck Ede jó el elt el jel jó el jel el el jó jó hny szb Berger Jabab jó jel el jó jel jó jó jel jó el el vál szb Blummensehein Sim. k i m a r a d t szb 5. Egyed Jenő jel el jó el el jó jó jel jel jel jó jel jel el vál Eibner József jel el jó jó el jel jel jel el el dics jó Fürst Sándor jó jó jel jó jel el jó jel jó jó jó el dics jó Grosz Vilmos jel el el el el el jó el el el el jó vál jó Hardi Fyula el el el el elt el el jó el el jel el hny szb 10. HerezlÖdön el jó jó jó jó el jel jó jó el elt el vál szb Hirschel József jó el el el el jó jó jó jel jó jel jel jó vál szb Horváth Lajos jel el el el el jó el jó jó jó jó vál szb Imrik József k i m a r a d t jel jó Kapperl Samu jel jel jel jó jó jel jel jel jel jel el erny 15. Kohn Ignácz el el el elt elt el jó jel elt el el — hny szb Kovács Ferencz jel el jó jó jó jel jó jel el el jó jó dics jó J\\ Kozár Elek jel el jó jel jel jel jel el jó jó jó jó dics Kreisler Béla jó elt el el elt elt el jó el el el jó hny szb Krucsay Ferencz jel el jel el jó jó el jel jó el jó jó vál jó 20. Lengyel Ernő el el el jó elt elt el el el jó el el hny jó Paulusz György ism. jel el el jó jó jó jó jel el el el jó dics jó Pollák Samu jel jel iel jel jel jel jel jel jel jel el jel erny jó Récsey Gusztáv k i m a r a d t jel dics Roseníeld Ede jel jó jel jó jó jel jó jel jó jó jel jó 25. Schuehel Gyula jó el el el el el el jel el el el jó vál jó Schwartz Izsó k i m a Y a d t Singer Lipót Stettier Ignácz elt elt el el elt elt el jó jel el el elt el hny szb jel jó jel jó jel jel jel el jó el . jel erny jó szb Szabó István ism. jó el el el el el l\'ó jó jó ló elt jel vál 30. Szigritz Ferencz H ]el jó jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel erny szb Treiber Lajos el jó jel jó jó el jel el el jó — vál Veinovits Nándor ism. ló elt jó el elt jó jó el el el el el hny szb Werner Boldizsár jel el jó el el el el jel jó el el el vál szb Magántanuló: Tóth Géza. III, osztály. Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történe- 9 lem Számtan i j Mértan Természetrajz Természettan Mértani rajz Szabadkézi rajz l Testgyakorlás Ének j Szorgalom 1 Magaviselet Ángyán Sándor ism. k i m a r a d t Ballia Győző jel jó el )ó jó jel jel jó jel jó jel jó jó dics jó Bartos Géza jó jel jó jó ió jó jó jó jó el el elt jó dics szb Berger Albert jel jel jel jel jó jel jel jel )ó jel jó elt jel dics jó 5. Bergincz János jó jel jó jel jel jel jel jel jel jó jel el jó erny íó Bicza János jó el elt el elt jó jó el jó el el jó jel hny szb Boár Jenő jó jó el el el jel jel jó jel el el el jel vál szb Dobrin István jó jel jel jel el jel jó jel jó jó el el vál r Faschinger Győző jó el el el jó el jó jó el el el jó jó vál jó 10. Feuchtenberger Kár. jó elt elt el el el el el el el el el jel hny jó Fried Henrik el jó jó el jel jel jel el el el el jó jó vál szb Haász József el elt el elt el el el el el el el el jó hny jó Hamburger Ján. k i m a r a d t Hamvay Sándor jel jel jó jel jó jel jel jó jó jó el el el dics jó 15. Hartmann Zsigmond jó jel jei jel jel jel jel jel jel jel jó el jó erny jó Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történelem Számtan Mértan Természet» rajz Természettan Mértani rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Ének Szorgalom Magaviselet Horváth Nándor ism. Istvánffy István Krausz Antal Liszt Kálmán 20. Nagy József Pallér János Schlesinger Mór Simon Ferencz Smirmund Jenő 25. Spitzer Béni Szondy László Veinhoffer Nándor Wágner György Wéber Jakab 30. Weiss József el lel jó jel jel jel jel el jel el jel jó jó el jó jó jel jel jó jel el jel jó jel jel jel elt jó jó jel jó el jó jó jel jó jel jó jel el el el jel el k k jó jel el jel elt jel jó el elt jó el jel jó i i jó jel el jel el jel jó jó jel el jel jel jel m m jel jó jó jó el jel jó 1 jó el el jel jel jel a a jel jel el el jó jel el jó el el jó jó el T\' r jel jó el jó el jel el 1 el el jó jó jel jó a a jó jó el el el jel el jó el jó el jel el d d jó el el el el jel el el jó jó el jó el t t jel el el el el jel el el jó jó jó el jó el el el el el jel jel 1 elt 1 el jó el jel jó el jel jó el el jel el jó hny vál vál erny vál dics dics vál dics hny erny vál vál szb jó szb jó szb jó jó szb szb szb szb szb jó IV. osztály. Nevek I Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történe- 1 lem Számtan i Mértan Könyvviteltan Vegytan és ásványtan1 Mért. rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Ének 1 Szorgalom Magaviselet Berger Gyula el jel jó jó jó jó jel iel jel jó el el el dics szb Gizerics Flórián - k i m a r a d t Hikády István jó el el el el el el el jó el el el el vál )ó Horváth Kálmán k i m a r a d t Y. osztály. 5. Jeglies Ferencz. jel jó jel jel jel jó jel jó jel jel jel jel jel jel jel erny vál jó jó szb Kovács Gyula el el jó jó el jó jó jó jó — jó Kozma Nándor jó jó el el elt elt elt el elt el el el jó el — hny Krucsay Károly jó jó jó jó el el el jó jó el jó el jel vál jó szb Németh Gyula jel jel elt elt el el el el jó el jel hny 10. Németh Vilmos el el el jó el jó el jó jó jó jel jó vál jó Policzer Lipót jó jó el el jó el el jó el el el jel jó vál szb Prager Fülöp Rechnitzer József jel jel jel k jel i jel m jel a jó r iel a jel d jó t elt jó erny jó szb Ress Lajos jó el el el jó el el jó jó el el jel jel vál 15. Sölét György Tóth Lajos jel jel jel jel jel jó jel jel jel jó jó el jel erny vál jó jó jel el el el jó jó jó jó jó jó jó el jó Tripammer József jel jel jel jel iel jel jel jel jel jel jel el jel erny jó Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történelem Számtan Mértan Könyvviteltan - l Természettan Ipartan 1 Mértani rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Ének Szorgalom Magaviselet Blauhorn Miksa jel jó jel jel jel jel jel iel jel jel jel jó elt el dics jó Fischer Miksa jel jó jel jó jel jel jó jel jel .iel Jó el elt el dics szb Hiczlberger Lajos el el el el el el el el el jó el el el Jó vál szb Lublicz Zsigmond. jó el el el el el el el jó jó el el )ó ló vál jó 5. Nyakas Antal el el elt el el jel jel jel jó el jó el )el Jó hny szb Reiner Ödön jó jó el ió jel jel iel jel jó jel jel jó elt — vál szb Schmidt Rezső jel jó el J° jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel dics szb VI, osztály. 64 Nevek Hittan Magyar nyelv Német i nyelv Statistika Történelem Számtan Mértan Könyvviteltan Természettan j Ipartan Alkotmánytan Mértani rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Ének Szorgalonx Magaviselet Deutsch Jakab jel jel jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel jel jó el el 1 jel dics szb Friedlender Zsigm. jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel jó jel jel I jel erny jó Keresztury Kálmán jó el el jó jó 10 jó jel jó jó jó el jel I jel dics jó jó Klausz Lajos ló el ji jó jó 10 jó íó jó jó jó jó jó jel jel jel vál 5. Komlóssy Kálmán jó el jó jó jó jó jó 10 jó jó jó jó jel j jel vál jó Oesterreicher József jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel ió \' jel erny 10 Schaller János ,el jel .jel jel lel jel jel jel jel jel jel jel el jel erny jó Vörös József ló jel jó jó el jel jó jel jel jel el jó jó jel jel vál szb Wieland Gyula ló jó el ió el jel jó jel jó jó jó jel jó el l jel vál szb B) Nem — 65 — kötelezett tantárgyak. A tanuló neve Melyik osztályba járt ? Franczia nyelv Zene Szalmafonás, szalraarakás és lombfüré -síelés Ángyán László II. jel Ballia Győző III. jó Beck Ede II. jó Berger Albert III. jó 5. Berger Jakab II. jó Demmer Béla I. el Deutsch Jakab VI. jel Faschinger Győző III. ló jó Fischer Miksa V. jel 10. Herczel Ödön II. jó km* Hirschel József II. Klausz Lajos VI. jel Komlóssy Kálmán VI. jel Kreisler Béla 11. jó 15. Krucsay Károly IV. jó Lublitz Zsigmond V. jó Mühlbach Károly I. el Németh Vilmos IV. jel Neumann Lajos I. el 20. Paulusz György II. el Pollák Samu II. jel Schwartz Izsó II. km. Smirmund Jenő III. km. Stettler Ignácz II. jó 25. Szigritz Ferencz II. jó Szondy László III. jel Tóth Lajos IV. jel Vörös József VI. jel Wieland Gyula VI. jel * km — kimaradt. VIII, Statistikai táblázatok az 1878/9. tanévről. I. A tanulók általános áttekintése. Osztály A tanulók száma Vallásuk Nyelvi viszonyaik (Minő nyelveket beszélnek ?) Szüleik polgári állása Elomenetelok i Beíratott Elmaradt r. kath. evan. móz.val. magyar magyar-német magyar-né-met-olasz jinagyar- ném.-horv.j magyar-vend Értelmiségi Önálló őstermelők (földbirtokosok és bérlők) Önálló kereskedők és iparosok Magántisztviselők Személyes szolgálatot tevők és munkások Haladók Ismétlők I. 51 6 36 — 15 23 23 1 4 — 5 3 24 7 12 31 14 n. 34 4 17 — 17 12 21 - 1 — 3 1 18 6 6 23 7 in. 30 4 17 3 10 11 16 3 — 3 — 17 3 21 5 IV. 17 3 11 2 4 8 8 — 1 — 3 — 11 3 — 12 2 V. 7 — 4 — 3 2 4 — 1 — 2 1 3 1 6 1 VI. 9 — 6 — 3 3 5 — 1 2 1 3 3 — 9 — Összeg 148 17 91 5 52 59 77 1 10 1 í 18 6 76 26 22 102 29 II. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint. Tantárgyak I. osztály. II. osztály. III. osztály. IV. osztály. V. osztály. VI. osztály. 1 jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles Jó elégséges elégtelen Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz és statistika Történelem Számtan Mértan Könyvviteltan Természetrajz Természettan Vegytan és ásványtan Ipartan Alkotmánytan Mértani rajz Szabadkézi rajz Szépirás Testgyakorlás Ének 7 17 12 5 13 14 9 28 3 4 6 7 15 7 9 10 12 10 8 3 8 13 18 15 21 16 12 21 13 13 18 13 27 24 21 23 2 5 12 9 7 8 10 1 . 7 ____ 4 16 3 7 4 8 8 7 19 6 6 6 7 1 8 6 8 11 7 10 13 5 10 8 7 10 4 17 13 13 8 8 9 5 12 15 13 12 1 3 1 1 6 3 1 3 10 13 7 9 7 14 13 6 6 4 4 2 7 11 7 11 4 10 7 6 9 11 16 5 8 11 5 4 5 11 7 5 7 11 9 — 16 17 13 8 I 2 3 2 2 3 7 5 4 4 4 2 4 5 5 2 2 4 6 6 2 2 3 7 5 3 5 6 7 6 1 5 1 6 7 6 2 6 7 3 3 5 6 8 3 1 1 1 1 1 1 _ 1 3 2 1 4 5 4 5 3 4 3 1 2 1 2 4 3 1 3 2 2 2 ¡1 3 2 3 4 3 3 2 2 2 1 1 2 4 1 3 1 3 4 5 4 4 3 6 3 7 5 5 4 4 4 5 9 5 1 3 5 4 3 6 2 4 4 4 5 3 1 3 2 2 1 2 3 — — 68 -IX. A jövö tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. A tanulók fölvétele vagyis beirása augusztus 29-én kezdődik és tart september hó l-ig, naponkint délelőtti 9 órától 12-ig és délutáni 3 órától 5-ig a polgári iskola uj épületében (I. emel.) az igazgatói irodában ; ugyanekkor tartatnak a felvételi és javitó vizsgálatok is. September l-jén túl csak igazolandó alapos okoknál fogva vehető fel a tanuló. Az iskolai év a polgári iskolában september 1. napján kezdődik s tart a következő év junius hava végéig. A polgári iskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, 1.) ki legalább 9-dik évét betöltötte, 2.) kinek az elemi népiskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van [s ebbeli ismereteit e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. A polgári iskolába lépő tanuló, bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelv elemeiből is annyit tudni, hogy a törvény által ezen iskolákban elrendelt magyar nyelvi oktatásban fenakadás nélkül résztvehessen, A polgári iskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántató előkészültségéről vizsgálat utján bizonyságot tesz; középtanodából a polgári iskolába átlépni kivánó tanulót bizonyítványa alapján is fel lehet venni. A polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő osztályába ; az átlépésre legalkalmasabb idő azonban a harmadik osztály bevégzésekor van. A középtanodába átlépő iskolai tanuló köteles: 1.) ha a gymnasiumba kívánja magát felvétetni, a latin nyelvből az illető osztályban megkívántató jártasságot vizsgálat utján bizonyítani. 2.) ha reál-iskolába lép, a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. A növendék személyesen, még pedig szülei, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében tartozik a fölvételre az igazgatónál megjelenni. — 69 -- Minden nyilvános- és magán-tanuló beiratás alkalmával a tandíjon kivül 1 frtot fizet az ifjúsági könyvtárra. Az egész évi tandij, a tekintetes iskolaszék 1878. október 31-én tartott gyűlésének 11. pontja értelmében, minden vidéki- és magántanulóra nézve 5 frt., a helybeli nyilvános tanulókra nézve pedig 3 frt., mely a beiratás-kor lefizetendő. A tandíjfizetés alól való felmentés egyedül Nagy-Kanizsa város hatóságát, mint ezen intézet kegyurát illeti, azért a felmentés iránti folyamodványok a város tek. tanácsához nyújtandók be. A pót- és javitó vizsgálatokra csak olyan tanulók bocsáttatnak, kik csak egy kötelezett tantárgyból nyertek „elégtelen" osztályzatot. Azoknak, kik hét tantárgyból kaptak „elégtelen" osztályzatot és akiknél a hiány pótlása a szünnapok alatt remélhető, az igazgató-tantestület meghallgatása után engedélyt adhat a javitó vizsgálat letételére, de csupán azon intézetnél, a hol tanultak. Kik több tantárgyból kaptak „elégtelen* tanjegyet, az osztály ismétlésére köteleztetnek. A beiratási és vizsgálati napok pontos megtartására annyival is inkább felhivatik a t szülők figyelme, mert a később jelentkező s késedelmet kellőleg igazolni nem tudó tanuló a tanintézetbe nem vétetik fel. Nagy-Kanizsán, 1879. évi junius hó 30-án. Morgenbesser János igazgató. |
