* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.64 MB | |
| 2018-11-05 15:27:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  633 | 1761 | Rövid leírás | Teljes leírás (139.59 KB) | A nagykanizsai államilag segélyezett községi Polgári Fiú- és Leányiskola huszonötödik értesítője az 1896-97. tanévről. Szerkesztette: Dr. Bartha Gyula igazgató. Nagykanizsa, Ifj. Wajdits József könyvnyomdájából A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: a nagykanizsai iUiSlUU SEGÉLYEZETT KÖZS&Ü Polgári Fiú- és Leányiskola HUSZONÖTÖDIK ÉRTESÍTŐJE AZ 1896—97. TANÉVRŐL. —* •. * *— SZERKESZTETTE: D?j BARTHA GYULA IGAZGATÓ. \\tr NAGYKANIZSA, IFJ. WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL, a nagykanizsai ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI Polgári Fiú- és Leányiskola HUSZONÖTÖDIK ÉRTESÍTŐJE H AZ 1896-97 TANÉVRŐL. SZERKESZTETTE: 1)R BARTHA GYULA IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, ifj. wajdits József könyvnyomdájából. rev 98 SSV 2010 m ta \' ,v| ^ ráhjaüó^ áu.idedett nrtí Visszapillantás az 189G—97. tanévre. A lefolyt tanévvel polgári fiúiskolánk fennállásának 25-ik, leányiskolánk pedig 6-ík évét töltötte he. A közös igazgatás által egybekapcsolt, de szervezetileg különálló e két iskola történetéhen a lefolyt tanév egyike volt azoknak, melyeket az iskoláink fejlődését jelző s jövőjökre is messze kiható mozzanatok tesznek emlékezetesekké\'. A millennáris évben a nemzet egészét átható hazafias lelkesedés, a társadalom minden rétegében megnyilatkozott nemes felbuzdulás megtermékenyítette a régen hangoztatott eszmék egyikétmásikát, nem hagyta érintetlen az iskolafentartó hatóságokat sem: megmozgatta és tevékenységre serkentette a helyi érdekek védelmére hivatott körök hagyományos qnietisnmsát is, és ime e jótékony áramlat hatása alatt örömmel látjuk országszerte, miként iparkodnak állam és községek, felekezetek és kulturegyletek a nemzeti nevelés magasztos ügyét felkarolni, a jövő nemzedék tökéletesebb nevelésére szükséges áldozataikat egymással versenyezve meghozni. Nem szólva az ország közoktatási kormánya által megindított, az iskolaügyet minden vonalon érintő reformmozgalmakról; nem szólva azon — iskoláinkat még közelebbről érdeklő — országos törekvésekről, melyeknek ezélja a polgári iskola intézményének újjászervezése: csak azon helyi érdekű iskolaügyi mozgalmakat említjük fel, melyek polgári iskoláink fejlesztése érdekében megindultak s részben már is eredményeket mutathatnak fel. Ilyenekül említhetjük, hogy \\ágy-Kanizsa város képviselő-testülete millennáris díszülésen elhatározta, hogy a polgári leányiskola számára, mely eddig egy régi rozoga s mindenképp czélszeriitlen épületben volt elhelyezve, egy új és modern iskolaépületet emel, és pedig a polgári fiúiskolától külön. Addig is azonban; inig ezen sok áldozattal járó terv kivitelére az alkalmas telekről s a szükséges költségekről gondoskodhatnék, elhatározta újraépítését azon régi épületnek, a mely a polgári fiúiskolái épülettel közös telken a polgári leányiskola s néhány elemi leányosztály czéljaira szolgált. Ezen új épületben fog elhelyeztetni a polgári leányiskola addig, inig a városnak módjában lesz a millennáris díszülésen egyhangúlag és nagy lelkesedéssel hozott nagylelkű határozatát a polgári leányiskolának egészen külön helyen és csupán saját czéljaira szolgáló épület emelése tekintetében valóra váltani. Egy másik, nem kevésbé messze kiható fontosságú határozatot is hozott a városi képviselő-testület az iskolaszék azon indítványának elfogadásával, hogy polgári fiú- és leányiskolájának államosítását kérelmezze a közoktatási kormánynál. Ez, valamint a régi épület lebontása és újraépítése iránt hozott képviselőtestületi határozat már a megvalósítás stádiumába jutott: a régi épület lebontatván, az új már épül s a jövő tanév már ebben lesz megkezdhető; az államosítás dolgában pedig a folyamodvány már benyújtatott s remélhető, hogy a legközelebb megmditandó tárgyalások az óhajtott czélhoz fognak vezetni. Mindezekkel azonban még nem merítettük ki a tanév örvendetes mozzanatait. Kel kell említenünk ezek közt még az iskoláinkat ért egy kitüntetést, melyet ugy a fiú-, mint a leányiskola a tanulók írásbeli dolgozatainak, 1* _ 4 — szabadkézi, mértani rajzainak és a leánytanulók női kézimunkáinak kiállításával a mult évi ezredévi orsz. kiállításon nyert a „haladásért" odaítélt kiállítási oklevélben. Ez általános vonások után áttérhetünk már az iskolai év lefolyásának részletezésére. 1. A tanév kezdete. A behatásokat megelőzőleg: augusztus 29-én tartotta mindkét iskola tantestülete alakuló ülését, melyen megállapittatott a tantárgyak és tanórák beosztása s a heti órarend, megválasztattak a testületi tisztviselők és pedig a fiúiskolában: jegyzőnek Sauermann Mihály, ifjúsági könyvtárnoknak Hotfmann Mór, tanári könyvtárnoknak újból az igazgató; a leányiskolában: jegyzőnek Pranger Károlin, könyvtárnoknak Papp Miklós. Ugyanekkor kijelöltettek az osztályfőnökök s a napi felügyeletet végző tanárok és tanítónők. A fiúiskola heti órarendjében változatlanul meghagyatott a miniszteri tantervtől némileg eltérő beosztás, mely nálunk már hosszú idő óta gyakorlatban van. A behatásokat megelőzőleg tartattak augusztus 31-én a javitó vizsgálatok is. Az új szabályzat értelmében javitó vizsgálatért folyamodott 17 fiú-, 22 leánytanuló; vizsgálatra bocsáttatott valamennyi: a vizsgálat sikerült 12 fiú- és 19 leánytanulónak, nem sikerült 5 fiú- és 3 leánytanulónak. 2. A beiratások és felvételi vizsgálatok szeptember 1—4. napjain tartattak. A beiratások eredménye részletesen áttekinthető a megfelelő helyen közölt statisztikai táblázatokból, melyek szerint a tanulók létszáma a fiúiskolában 7-tel, a leányiskolában 3-mal apadt. Az apadás oka korántsem a jelentkezők hiányában keresendő, hanem az iskolaszék azon bölcs intézkedésére vezethető vissza, mely szerint megnyugodva az igazgató által tett amaz előterjesztésben, hogy a jelentkező tanulók közül - kivált a leányiskola I-ső osztályában — többeket vissza kellett utasítani hely hiányában, — nem kényszeritette az igazgatót, — mint a megelőző évben - arra, hogy a helyre való tekintet nélkül vegye föl az összes jelentkezőket, hanem előbbre becsülve az iskola paedagogiai érdekeit néhány kiszorult tanuló szülein esett sérelemnél: a most is felmerült panaszokkal szemben arra utasította az igazgatót, hogy a szülők ós az iskola jogos és méltányos érdekeinek kellő mérlegelése mellett a lehetőség határaihoz képest, szabja meg a felveendők számát. Ehhez képest az igazgató az I. fiúosztályba 60, az L leány osztályba 64 tanulót vett fel, mely szám azonban az évközben átköltözött, más polgári iskolából jövő tanulók befogadásával 6l-re, illetve 67-re szaporodott fel. Ekként 1. osztályaink az idén is túlzsúfoltak voltak s nincs is kilátásunk rá, hogy ezen a bajon egyhamar segíthessünk, mert viszonyaink közt párhuzamos osztályok felállítására gondolni sem lehet. Felvételi vizsgálatokat tartottunk ugy a fiú-, mint a leányiskola I. osztályába felvételre jelentkező azon tanulókkal, a kik az elemi népiskola 4. osztályát csak „elégséges" osztályzattal végezték. Ezen intézkedésre — mely különben már 6 óv óta van gyakorlatban - két körülmény kényszeritett. Egyik az, hogy hely hiányában az összes 1. osztályra jelentkezőket felvenni absolut lehetetlenség s ha már néhány tanulót vissza kell utasítanunk, ugy az iskola mint a szülők jól felfogott érdeke követeli azt, hogy a visszautasítottak azok legyenek, a kik az elemi iskola alapvető tárgyaiban nem haladtak annyira, hogy polgári iskolai tanulmányaikat eredményűvel végezhetnék. A másik az. hogy ezen felvételi vizsgálatainkon még mindig szomorúan kell tapasztalnunk, hogy az elemi iskola 4-ik, sőt 6-ik osztályú bizonyítványával jelentkező tanulók közt is akadnak olyanok, a kik csak akadozva tudnak gépiesen olvasni s a földrajz és számolás alapelemeiben is szánalomra méltó tájékozatlanságot tanúsítanak. Ilyen sajnos tapasztalatok mellett méltán kér- dezhetjük mindazoktól, a kik felvételi vizsgálatainkat sérelmesnek tartják magukra vagy növendékeikre nézve: nem azt diktálja-e a józan ész, a szülők, a tanulók és az iskola valódi érdeke, hogy az ilyen szellemileg úgyszólván meztelenül jelentkező növendékeket oda utasítsuk vissza, a hol fogyatékos ismereteiket pótolhatják? - Nem azt parancsolja-e az igazi és nem frázisként hangoztatott hunianismus, hogy az ilyen gyönge készültségi] gyermekeket ne kínozzuk itt a polgári iskolában olyan tanítási anyaggal, melynek elsajátítására előkészítve nincsenek ? Magunk fogunk legjobban örülni annak, már csupán önérdekből is. ha a felvételi vizsgálatok kellemetlen terhétől magunkat felmenthetjük, (le inig ez bekövetkezhetik, kénytelenek vagyunk magunkat a Nagymélt. vallás- és közokt. Mmister úrnak 1876. évi szept. 2-án 20,311. szám alatt kelt rendeletével kiadott „Utasítás" 52. 2. pontjához tartani, mely szerint a „polgári iskola első osztályába az elemi iskola 4 alsó osztályát jól végzett tanulók léphetnek át." 3. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én történt a városi róni. katli. templomban tartott „Veni Sancte"-val; ezt követte az osztályrendezés, a szegény tanulók ellátása tankönyvekkel az iskolai segélykönyvtárból és egyéb előkészületek, melyek után — a közbeeső vasárnap miatt — szept. 7-én a rendes tanítás is megkezdődött. 4. Változás a tantestületek személyzetében nem történt. Pranger Káro-lin leányiskolái kézimunka-tanítónő, a ki eddig óraadói minőségben volt alkalmazva, az iskolaszékhez benyújtott kérelme alapján segédtanitónővó választatott megfelelő fizetéssel. A fiúiskola tantestületében a Nagymélt. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr folyó évi május 12-én 21,869. sz. a. kelt magas rendelete értelmében előléptek: lloffmann Mór, Rozgonyi Lajos, Schinidt Károly a X. fizetési osztály 2-ik fokozatáról az 1. fokozatba; Sauermann Mihály és Sclmltz Károly a X. fizetési osztály 3-ik fokozatából az 1. fokozatba és Walígurszky Antal a 3-ik fokozatból a 2-ikba. 5. Az intézet tanítás-nevelési és rendtartási ügyeinek vezetése tekintetében irányadókul szolgáltak egyfelől a községi iskolaszékek számára kiadott 1876. évi miniszteri „Utasítás" rendelkezései, másfelől a polgári leányiskolák számára 1893. évi julius 29-én 18,547. szám alatt kelt miniszteri rendelettel kötelezővé tett állami felsőbb leányiskolái „Rendtartási és fegyelmi szabályok", valamint az időnként kiadott ide vonatkozó miniszteri rendeletek. De ezek mellett alkalmazkodnunk kellett a helyi iskolai hatóság régebbi intézkedésein alapuló szokásokhoz és hagyományos gyakorlathoz is, mely körülménynél fogva iskolai rendtartásunkban nem lehet meg az az egyöntetűség, szabályosság és elvszerii következetesség, a mi a tanitás-nevelés magasabb érdekeinek megfelelne. A fiú- ós leányiskola tantestületei külön-külön tartott értekezleteiken tárgyalták a hatáskörükbe tartozó ügyeket. A rendes havi értekezleteken kivül minden évharmad közepén tartatott u. n. „ellenőrző értekezlet", melyen a tanulók szorgalma, előmenetele és magaviselete egyénenként tétetett megbeszélés és bírálat tárgyává s a súlyosabb kifogás alá esőknek a szülei is értesíttettek egy e czélra szerkesztett „iskolai intő-lap" által, melyet az illető tanuló szülőivel láttamoztatni tartozott. Az I. és II. évharmad végén minden tanuló „Értesítőt" kapott, a szülők tudósítása végett. A fiúiskola tantestülete ezen kivül még u. n. módszeres értekezleteket is tartott minden évharmad kezdetén, melyeknek tárgya volt az egyes szaktanítók által az illető évhar-madra előirányzott, hónapokra beosztott tananyag előterjesztése, a tanmenet és módszeres eljárások megvitatása, megállapítása, czélja pedig: az egyes osztályokban s az egész intézetben egyöntetű, egybehangzó s egységes elveken alapuló tanitó-nevelő eljárás létesítése. — 6 — 6. A miniszteri tantervben előirt tananyag feldolgozása csak részben volt eszközölhető ugy a fiú-, mint a leányiskolában. A tantestületek törekvései elé igen nagy akadályokat gördítettek: az 1. fiú- és 1. 11. leányosztályban az osztályok zsúfoltsága; a leányiskola összes osztályaiban a tanévnek — az iskolai építkezés miatt — egy hónappal elébb szükségessé vált bezárása. Hátráltatták a tananyagnak a kivánt terjedelemben és kellő alapossággal való feldolgozását a helyi szokásnak megfelelően tartott gyakori szünnapok, melyek száma e tanévben 58 napot tett ki, a tanítás folytonosságát minduntalan meg-megszakitván. Ennyi nehézség közt nem lehet csodálni, ha legjobb törekvéseink mellett sem voltunk képesek a tantervek követelményeinek eleget tenni. 7. Az egészségi viszonyok — hála a Gondviselésnek — egész éven át kielégítők voltak, a mennyiben hosszabb és komolyabb természetű betegségi esetek sem a tanerők, sem a tanulók körében nem fordultak elő. Könv-nyebb és rövidebb tartamú betegségek azonban elég gyakran voltak bejelentve,, különösen a leánytanulóknál, a hol az igazolt óramulasztások feltűnően nagy száma arra mutat, hogy a szülők közül sokan a legcsekélyebb ok miatt is otthon marasztják leányaikat, nem gondolván meg, hogy ezek az iskolában mulasztottakat, főleg a szemléltetés alapján tanulandókat, — otthon a legnagyobb erőfeszítéssel sem lesznek képesek pótolni, és igy ismereteik héza-gosok, felületesek és csupán a feledékenység számára gyűjtött holt tőke lesznek. A tanárok és tanítónők egészségi állapota is megnyugtató volt az egész évben. Betegség miatt senki sem volt kénytelen huzamosabb ideig elmaradni az iskolából, s az előfordult mulasztások is nagyobb részben nem betegség, hanem családi körülmények s egyéb akadályoztatások miatt történtek. A tanév folyamán mulasztott a fiúiskola tantestületének 5 tagja 7 ízben összesen 10 napot, a leányiskola tantestületének 5 tagja 9 ízben összesen 27 napot. Akadályoztatások esetén a hiányzó tanerő helyettesítéséről — a lehetőségig — gondoskodtunk, ha másként nem lehetett: osztály-összevonás által. 8. A vallás-erkölcsi nevelést az iskola legfontosabb feladatai közé tartozónak ismervén, ennek teljesítésére minden kínálkozó alkalmat és iskolailag alkalmazható eszközt iparkodtunk felhasználni. A tanulók többsége róni. kath. vallású lóvén, ezek számára a hitoktató-lelkész urak vasárnaponként reggel szt. misét tartottak, melyen mindkét nembeli tanulók tanáraik, illetve tanítónőik vezetése ós felügyelete alatt vettek részt. Ezen u. n. diákmiséken a fiúiskola énekkara egyházi kardalokat énekelt Sauerniann Mihály kartársunk vezetése alatt, a ki az idén is, mint a inult években, minden dij nélkül, elismerésre méltó ügybuzgalommal fáradozott az énekkar betanítása és vezetése körül. Fogadja ezen ritka önzetlenséggel teljesített fáradozásaiért, e helyen az igazgatóság őszinte köszönetét. A templomi istentiszteleteken kívül a róni. kath. tanulók hagyományos szokás szerint részt vettek a buzaszenteléskor, keresztjáró napokon és l\'rnapján tartott körmeneteken is tanáraik, illetve tanítónőik kísérete és felügyelete alatt: továbbá mindkét nembeli tanulók teljesítették a szokott időben a vallásuk követelte szertartásokat: a gyónást ós áldozást karácsony és húsvét ünnepe előtt. Az izr. vallású tanulók a számukra szombaton tartott istentiszteleten szintén részt vettek hitoktatóik felügyelete alatt. 9. A hazafias és nemzeti érzület ébresztésére, ésn erősbitésere alkalmi iskolai ünnepélyeket tartottunk. Ily ünnepélyek voltak: 0 Felségeik a király és királyné nevenapján — október 4-én és november 19-én — istentisztelettel és szünnappal; Deák Ferencz halála évfordulati napján — január 28-án — tartott nyilvános iskolai ünnepélyünk, melyet fiúiskolánk az idén már huszadszor ült meg; ennek programmját képezte: az igazgató megnyitó beszéde; Hoffmann Mór kartársunknak alkalmi, tanulságos és hazafias beszéde; _ 7 — az iskolai énekkarnak Sauerniann Mihály kartársunk vezetése alatt előadott énekdarabjai s két tanuló szavallata. A leányiskolában csak az egyes osztályokban tartott alkalmi előadások méltatták az ünnepnap jelentőséget, mivel az iskolának az összes tanulók befogadására elég tágas \'tanterme nincs. 10. A tanulók erkölcsi magaviselete és az iskolai fegyelem általában kielégítő és az iskola rendtartási és fegyelmi szabályainak megfelelő volt. Komolyabb természetű és súlyosabb beszámítás alá eső erkölcsi vétség csak egy pár esetben fordult elő a fiúiskola alsóbb osztályos tanulói közt, ezekkel szemben a tantestület az erkölcsi javulásra czélzó intézkedéseket lelkiismeretesen megtette. Fegyelmi szabályokba ütköző vétséget leggyakrabban a fiúiskolái tanulók követnek el a dohányzás által, mely még a legfiatalabb fiúk közt is annyira elharapózott, hogy e rendkívül ártalmas és bűnre csábító rosz szokás ellenében egész erólylyel kell küzdenünk. Az iskolai jó rendnek a tanítási órák előtt és a szünetek alatt való fenntartására a rendes tanerők közül napi felügyelők voltak kijelölve, a kiknek kötelessége volt a tanítási órák kezdete előtt l/i órával az iskolában lenni s a 10 órai szünetkor az udvarra bocsátott tanulókra felügyelni. Az iskolából hazamenetkor a tanulókat az illető tanárok és tanítónők páros sorrendbe állítva kisérték ki az utczára. A tanulókat illető rendtartási és fegyelmi szabályokat az igazgató a tanév elején mindkét iskolában az összes növendékek előtt felolvasta, megmagyarázta s őket ezek szigorú megtartására s általában erkölcsös és illedelmes magaviseletre intette, buzdította. 11. A kedélyi nevelés eszközei közül a játék, szórakozások s egyéb gyermekmulatságok is alkalmazást találtak az ifjúság kedélyének elevenitése, fel-pezsdfllése, testi és szellemi felüdülése czéljából. A leánytanulóknak minden óraközben, a fiuknak csak a 10 órai szünetkor meg volt engedve 10 perczig az udvaron szaladgálni, játszani; tanítási időn kivül a szülők felelőssége mellett megengedtetett a korcsolyázás ós táncziskolába járás. A leányiskola május 29-én a sánczi kertben igen sikerült majálist rendezett a szülők ós a közönség részvétele mellett. A fiukkal tervezett kirándulás az esős idő miatt nem volt megvalósítható. 12. Iskolai szünnapok voltak e tanév folyamán a következők : a) egész napi rendes szünnapok: szept. 8. Kisasszony napja. — okt. 6. 7. 8. szüreti szünnapok. — nov. Í2. a járásköri tanitógyülés napján. — nov. 19. Ő Felsége a Királyné nevenapján. — decz. 8. Bold. Assz. fog. —■ decz. 23. jan. 4. karácsonyi szünet. -— jan. 6. Vízkereszt. — jan. 28. Deák Ferencz emlékére iskolai ünnepély. — febr. 2. Gyertyaszentelő. — márcz. 1. igazgatói szünnap. — márcz. 2. húshagyó keddi szünet. — márcz. 19. Józsefnapi szünet (helyi ünnep). — márcz. 25. Gyüm. 0. Bold. A. — ápr. 8. húsvéti szentgyakorlat ós gyónás. — ápr. 10—21. húsvéti szünet. — ápr. 26. buzaszentelő körmenet. — máj. 13. a járásköri tanitógyülés napján. — máj. 24. keresztjáró nap, körmenet. — máj. 27. Áldozó csütörtök. — jun. 5—8. pünkösdi szünet. —• jun. 10. róm. kath. tanulók hittani vizsgálatai. — jun. 17. Ur napja. — b) fél napi rendes szünnapok: okt. 12. orsz. vásár napján d. e. 10 órától. — decz. 7 ugyanaz. — decz. 22. karácsonyi gyónás, febr. 1. orsz. vásárnapi szünet d. e. 10 órától. —• márcz. 3. hamvazó szerdai szünet. — ápr. 9. húsvéti szentgyakorlat és áldozás. — máj. 25. keresztjáró körmenet. — május 26. ugyanaz. — máj. 31. orsz. vásárnapi szünet d. e. 10 órától. — c) rendkívüli szünetek: szept. 19. és 21. valamint okt. 9. és 10. a niiniszterileg engedélyezett millennáris szünnapok. — okt. 28. orsz. képviselő választás napja. — Ebben a tanévben volt tehát — a szerda ós szombat délutánt, mint rendes heti félnapos szünetet nem számítva — összesen 58 napi szünet. Tanitásra fordíttatott tehát a tanév kezdetétől a vizsgálatok kezdetéig összesen 187 nap, azaz 31 munkahét. — 8 — 13. Hivatalos iskolalátogatások. I)r. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur november 13. és 14-én meglátogatta az összes liu- és leányosztályokat s ezenkívül még több alkalommal megfordult körünkben, mindannyiszor személyesen informáltatván magát az iskolák állapota felől. Az iskolaszék tagjai közül meglátogatták a számukra kijelölt osztályokat l)r. Neumann Ede, Dr. Szűkíts Nándor és l\'losszer Ignácz urak. 14. Magán és nyilvános vizsgálatok. Az 1895. évi márcz. 20-án 5009. szám alatt kelt miniszteri rendelettel kiadott „Szabályzat" értelmében magánvizsgálatokat tartottunk a fiúiskolában szept. 9-én, deczember 23-án. ápril 10-én és junius 21. 24. 25-én; a leányiskolában szept. 12-én, decz. 23-án, ápr. 10-én és május 24. 25. 26. 28-án. A fiúiskolában magánvizsgálatot tett a tanév elején, karácsony és húsvét táján tartott magánvizsgálatok alkalmával összesen 4 tanuló, és pedig 3 sikerrel, 1 sikertelenül. A leányiskolában magánvizsgálatot tett összesen 21 tanuló, és pedig valamennyi sikerrel. A fiúiskolában a tanév végén tartandó magánvizsgálatokra elő van jegyezve eddig 7 tanuló. A nyilvános vizsgálatok a leányiskolában —- a már említett építkezés miatt — a tanévnek egy hónappal való megrövidítése miatt, az iskolaszék-határozata értelmében elmaradtak, hogy az ezzel nyert időt a tantervben előirt tananyag elvégzésére lehessen fordítani, de az igazgató jelenlétében az egyes osztályok rendes tanóráin minden tantárgyból vizsgálat tartatott május 14-től 22-ig. Ez időtől kezdve a közbeeső keresztjáró napok és áldozó csütörtök miatt rendes tanítást nem tarthatván, a még hátralevő napok a magánvizsgálatokra lettek fordítva, május 30-án pedig ünnepélyes „Te Deum" után a bizonyítványok kiosztattak és ezzel a leányiskolában a tanév bezáratott. A fiúiskolái nyilvános vizsgálatok a következő sorrendben tartattak. Junius 10-én a róni. kath. tanulók bittani vizsgálatai a kiküldött egyházi tanfelügyelő ur elnöklete alatt. Junius 21—26-án az I—VI. osztályok vizsgálatai. Junius 27-én pedig ünnepélyes „Te Deum" és az iskolai záróünnepély után a tanév bezáratott. — 9 — II. A helyi iskolafelügyelet, Az iskola helyi felügyeletét a népoktatási törvények s ezeken alapuló ministeri „Utasítás" értelmében a polgári községi iskolaszék gyakorolja, mely legutóhb 1896. évi ápril 15-én alakult újra. Elnök: Eperjessy Sándor Alelnök: Dr. Pachinger Alajos Iskolaszék. Jegyző: Németh Ignácz Gondnok : Faics Lajos. Tagok. Dr. Benézik Ferencz Bún Samu Csizmadia József Ebenspanger Lipót Fiselil Pál l)i-. (¡erő József Goldschniied Dávid Id. Hegedűs László Ilj. Hegedűs László Hoffmann Mór Jákobi Fülöp Knortzer György Kovács Károly Lövvv Adolf Mikos Géza l)i-. Neusiedler Antal Plosszer Ignácz Práger Béla Bapocli Gyula Remete Géza Sebestyén Lajos Simon Gábor Stirling Sándor Szalay Lajos Dr. Szűkíts Nándor Tóth László Dr. Tripammer Rezső Varga Lajos A vallásfelekezetek képviselői: Hütter Lajos, ág. ev. lelkész. Dr. Neumann Ede, izr. főrabbi. Seregély Dezső, ev ref. lelkész. Wéber Vincze, róni. kath. h. plébános. .4 tantestületek képviselői: Dr. Bartha Gyula, polg. isk. igazgató. Récsey György, el. isk. tanitó. Venczel Rezső, el. isk. tanitó. — 10 — III. A tanári testület és foglalkozása. a) A fiúiskolában: 1. Dr. Bartha Gyula igazgató, középiskolákra képesített tanár, bölcsészetdoktor; a természettudományi tanszerek és a tanári könyvtár gondviselője; a tantestület képviselője a közs. iskolaszéken. Tanította a természetrajzot a II., a természettant a IV. és V., a számtant az V. és VI. osztályban, összesen heti 15 órán. Szolgál 1875. óta, ezen iskolánál 1891. óta. 2. Hoffmann Mór rendes tanár, polgári és középiskolai képesítéssel; a 111. osztály főnöke; az ifjúsági könyvtár gondviselője: a közs. iskolaszék és a városi képviselőtestület tagja. Tanította a magyar nyelvet a II. III. V. VI., a német nyelvet az I. és III. osztályban, összesen lieti 20 órán. Szolgál 1864. óta, ezen iskolánál 1875. óta. 3. Pongrácz Adolf tornatanár, tornatanári képesitóssel : a tornászati felszerelések gondviselője. Tanította a testgyakorlatot az I—VI. osztályban összesen heti 3 órán át. Szolgál 1867. óta, ezen iskolánál 1874. óta. 4. Rozgonyi Lajos rendes tanár, polgári iskolai képesitóssel; a IV. osztály főnöke. Tanította a szám- és mértant az I—IV., az egészségtant a 111. osztályban, összesen heti 19 órán. Szolgál 1861. óta, ezen iskolánál 1874. óta. 5. Sauermann Mihály rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel: tantestületi jegyző; a VI. osztály főnöke; az ifjúsági énekkar vezetője. Tanította a magyar nyelvet a IV., a földrajzot az 1. és 111., az alkotmánytant az V., a történelmet a VI. és az éneket az I—VI. osztályban, összesen heti 16 órán. Szolgál 1881. óta, ezen iskolánál 1891. óta. 6. Schmidt Károly rendes tanár, polgári iskolai képesitóssel; az V. osztály főnöke; a földrajzi taneszközök gondviselője. Tanította a német nyelvet a II. IV. V. VI., a földrajzot a II. és IV., a történelmet a III. IV. V. osztályban, összesen heti 20 órán. Szolgál ezen iskolánál 1875. óta. 7. Schultz Károly rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel: a II. osztály főnöke; a rajz-szertár gondviselője. Tanította a mértani rajzot az I—VI., a szabadkézi rajzot az I—IV., a szépírást az I—III. osztályban, összesen heti 25 órán. Szolgál ezen iskolánál 1872. óta. 8. Waligurszky Antal rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel: az I. osztály főnöke. Tanította a magyar nyelvel az L, a természetrajzot az I. és III., a vegytant az V. és VI., az iparlant a VI., a könyvviteltant az V. és VI. osztályban, összesen heti 20 órán. Szolgál 1885. óta, ezen iskolánál 1892. óta. Hitoktatók: 1. Hoffmann Mór polg. isk. rendes tanár, izr. hitoktató. 2. Hütter Lajos ág. evang. lelkész és hitoktató. 3. Pichler Pál Szt.-Ferenczrendi áldozópap, róm. kath. hitoktató. 4. Seregély Dezső ev. ref. lelkész és hitoktató. Iskolaszolga: Vegele Lajos. — 11 — b) A leányiskolában : 1. Dr. Bartha Gyula igazgató. (Lásd a fiúiskolánál.) 2. Grieszbach Gábriella elemi- és polgári iskolára képesített rendes tanítónő; a III. osztály főnöke. Tanította a szám- és mértant az I—IV., a természetrajzot az I. II., a vegy- és ásványtant a III., a természettant és egészségtant a IV. osztályban, összesen lieti 22 órán. Szolgál ezen iskolánál 1893. óta. 3. Hajgató Sándor polgári iskolára képesített rendes tanár: az I. osztály főnöke ; a földrajzi tanszerek gondviselője. Tanította a magyar nyelvtant és földrajzot az I—IV. osztályban, összesen heti 19 órán. Szolgál 1866. óta, ezen iskolánál 1892. óta. 4. Papp Miklós polgári iskolára képesített rendes rajztanár; a II. osztály főnöke; a rajz-szertár gondviselője. Tanította az irást és rajzot az I—IV. osztályban, összesen heti 13 órán. Szolgál ezen iskolánál 1892. óta. 5. Pappné Svastits Janka polgári iskolára képesített rendes tanítónő : a IV. osztály főnöke. Tanította a német nyelvtant az I-—IV., a történelmet a II—IV., a gazdaságtant a III. osztályban, összesen heti 19 órán. Szolgál ezen iskolánál 1892. óta. 6. Pongrácz Adolf (Lásd a fiúiskolánál.) Tanította a tornát az I—IV. osztályban, összesen heti 5 órán. 7. Pranger Károlin képesített női kézimunka-tanítónő; tantestületi jegyző. Tanította a női kézimunkát az 1—IV. osztályban, összesen heti 12 órán. Szolgál 1882. óta, ezen iskolánál 1892. óta. 8. Sauermann Mihály (Lásd a fiúiskolánál.) Tanította az éneket az I—VI. osztályban, összesen heti 4 órán. Hitoktatók: 1. Hiitter Lajos, ág. ev. lelkész és hitoktató. 2. Dr. Neumann Ede, izr. főrabbi és hitoktató. 3. Szabó István, Szt.-Ferenczrendi áldozópap, róm. kath. hitoktató. 4. Seregély Dezső, ev. ref. lelkész és hitoktató. Iskolaszolga : Vegele Lajos. XIII. Az elvégzett tananyag, tankönyvek, tanárok. I. fiúosztály. Főnök: WALIGLRSZKY ANTAL. 1. Hit- és erkölcstan. Hetenként 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 5 órán : Nyelvtanból: egyszerű puszta mondat. Bővített mondat. Összetett és összevont mondat ismertetése. A mondat főrészei és bővítései. Főnév, névmás, melléknév, számnév és ige ismertetése. Viszonyszók, kötőszók és indulatszók. Szók. szótagok ós hangzók. Helyesírás. Ragok és képzők. Olvasás. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok olvastatása és azok tartalmának elbeszélése. Könyv nélkül tanult versek elszavalása. Tárgyaltatott 28 olvasmány, könyv nélkül tanultak lt) verset. Tankönyv: Hoffmann M. Magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv I. r. Tanította: Walignrszky Antal. 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. 1.) Beszédgyakorlatok: I)ie Schultafel. Die Kreide. Der Tisch. Der Ofén. Der llund. Die Katze. Das Pferd. 2.) Versek és olvasmányok : Was die Thiere lenien. Winterszeit. Jahr und Tag. Das llirtenbüb-chen. Der Esel und die drei llerren. Fiiihling. 3.) Nyelvtan: Ilim-, nő- és közneniü névelő. Főnevek nemei. Erős, gyenge és vegyes ejtegetés. Egyes és többes szám. Melléknév. Számnév. Segédigék ragozása a jelen- és elbeszélő múlt időben. Igék ragozása. írás. Tankönyv: Hoffmann Mór: Német nyelvtan ós• olvasókönyv I. r. Tanította: Hoffmann Mór. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. A magyar királyság természeti ós politikai viszonyainak részletes leírása. Az osztrák császárság, Bosznia és Herczegovina általános ismertetése. Tankönyv: Dienes Péter: Egyetemes földrajz. — Tanította: Sauerniann Mihály. 5. Mennyiségtan. Hetenként 5 órán. a) Számtan (h. 3 órán.) A tízes számrendszer. Összeadás, kivonás, szorzás és osztás elvont egész számokkal. A tizedes törtek fogalma, olvasása és irása, valamint a négy számolási művelet. A közönséges törtek és az azokkal való számolás. A közönséges törteknek tizedes törtekre — 13 — való átszámítása és viszont. Fejbeli számolás. A hazai mértékek ismertetése ; időszámítás. T a n k ü n y v : Mauritz R. Közönséges számtan. — Tanította: Rozgonyi Lajos. Ii) Mcrtan (h. 2 órán.) Planimetriai elemek. A pontok. Egyenes vonalak iránya, hosszúsága és mérése. A szögek származása és jelölése, valamint nagysága és mérése. Mellék- és csúcsszögek. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai, alakítása és területek kiszámítása. A kör, ennek mérése és területének kiszámítása. Egyenes vonalú idomok a körben és körön kívül. A keriilék, mentelek, és néhány görbe vonal. Az idomok összeiHősége, symmetriája és hasonlósága. T a n k ö n y v: Lengyel Szemléltető méréstan. Tanította: Rozgonyi L. fi. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Szeptember és október hónapokban a növénytanból: a fa részei. A csonthéjas-, tok-, alma-, bogyó-, hüvely-, becző-, makk-, szárny- és toboz-gyümölcsök ismertetése. Eltanittattak továbbá a fenti gyümölcsök fáinak ismertető jelei is. valamint a tavaszi hónapokban azok virágai, illetve virágzatai. Ásványtanból a téli hónapokban : A kő- és sóféle. valamint az éghető ásványok. A fémek és fontosabh érczeik. Az ásványok közös tulajdonságaik szerinti csoportosítása. Tankönyv: I)r. Róth Samu: Ásvány-, kőzet- és földtan elemei és Növénytan elemei. Tanította: Waligurszky Antal. 7. Mértani rajz. Hetenként 2 órán. 1. Testek, területek, vonalak és pontok; a szögek származása és jelölése: a háromszögek, négyszögek, sokszögek és a köj\\ A testek szemléltetése. 2. A szerkesztő sikmértan elemei. A rajzeszközök hasz-nálási módjának megismertetése: merőlegesek és egyenközüek szerkesztése; a szög osztó- és közbefutó egyenesei : három és négyszögek szerkesztése. Tankönyv nem használtatott. Tanította: Schultz Károly. 8. Szabadkézi rajz. Hetenként 3 órán. Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalak, görbe vonalok s ezekből összetett egyszerű diszitmények. Sikmértani idomok. Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljes lapú mintákról árnyékolása s ezeknek festése. Tan i t o 11 a: Schultz Károly. 9. Szépírás. Hetenként 1 órán. Üteny szerint tanulták az úgynevezett angol szépírást Nagy S. Magyar és német előiratai szerint. Tanította: Schultz Károly. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán. A menés és futás nehezebb nemei mellett gyakorolták a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat s a sorok mozdulatának, össze-állásának és kifejtésének különféle nemeit. Szabadgyakorlatok. Tanította : Pongrácz Adolf. — 14 — 11. Ének. Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor lépcsőinek fokozatos megismertetése a nyolczadik (octava), a megfelelő gyakorlatokkal összekötve. Hangtalálási gyakorlatok. */4-es, s/4-es ós *ft~m üteny; üteny-zési gyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke. Egyszólamú kardalok. T a n k ö n y v : Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. — Tanította: Saüérmann Mihály. II. fiúosztály. Főnök: SCHULTZ KÁROLY. 1. Hit- és erkölcstan. Heti 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 5 órán. Az I. osztály nyelvtani anyagának ismétlése mellett bővített és összetett mondatok. Mondatkötés. Mondatszerkezet. A fő- és mellékmondatok különbségei. Kapcsolt, választó, ellentétes, okádó mondatok. A mellékmondatok különféle nemei. A határozók tana tüzetesen. Szóképzés. Bokonórtehriü szók csoportjai. Olvasmányok. írásbeli dolgozatok részint a tárgyalt olvasmányok, részint a tanult nyelvtani anyag alapján. Költemények könyv nélkül tanulása. Tankönyv: Hoffmann Mór, Magyar nyelvtan ós Magyar olvasókönyv II. rész. Tanította: Hoffmann Mór. t 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. A főnevek ejtegetésének folytonos ismétlése mellett különösen a személyes és birtokos névmások ismertetése és begyakorlása; továbbá a segédigék hajlitásán kívül teljes igeragozás a cselekvő alakokban. Olvasmányok, fordítások és kisebb költemények könyv nélkül, Írásbeli gyakorlatokkal. T a n k ö n y v : Hoffmann M. Német nyelvtan és Olvasókönyv. T a n i-totta: Schmidt Károly. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. Európa általános és részletes ismertetése, különös tekintettel az egyes államok természeti viszonyaira. Ázsia általános leírása. T a n k ö n y v : Dienes P. Egyetemes földrajza. Ta n it ot t a: Schmidt K. 5. Mennyiségtan. Hetenként 5 órán. a) Számtan, (h. 3 órán). Rövidített összeadás, kivonás, szorzás és osztás. Arány ós aránylat ; egyszerű hármasszabály. Százalékszámítás. Száztól, százból és százra való számítás. Olasz gyakorlat. Egységre hozatal által való megfejtése az egyszerű hármasszabálylioz tartozó példáknak. Tankönyv: Mauritz R. Közönséges számtan. — Tanította: Rozgonyi Lajos. b) Mértan (h. 2 órán). Stereometriai elemek. Az egyenesek fekvése egymásra nézve, valamely lapra nézve. Lapok fekvése egymásra nézve. Szögletek. A hasáb származása és alkatrészei, valamint azok nemei; ezen testek átmetszete, hálója, folíiletük és térfogatuk kiszámítása ós készítése kemény papírból: úgyszintén a henger, gúla, kúp és gömb fólülete és térfogata, valamint ezen testek készítése is kemény papírból. T a n k ö n y v : Lengyel Szemléltető méréstan. T a n i t o 11 a : Bozgonyi L. 6. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Az állattanból: az emberi test alkotásának ismertetése ; az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak, rovarok, pókok, sok-lábuak, rákok, férgek, puhatestűek és sugárállatok osztályaihoz tartozó egyes jellegzetesebb és a közéletben nagyobb fontosságú állatok szemléleti ismertetése és leírása, s ezek alapján az illető osztályok általános jellemzése. Tankönyv: Dr. Róth S. Az állattan elemei. — Tanította: Dr. Bartha Gyula. 7. Mértani rajz. Hetenként 3 órán. 1. A síkszerkesztő-mértan folytatása; a sokszögek, csillagídomok. 2. Az ábrázoló mértanitól: az orthogonalis vetülettan elemei, a tér megismertetése, szemléltetése. A pont és vonal vetületei, utóbbiak helyzete s egymáshozí viszonya vetületeikkel együtt. Egyenes valódi nagyságának meghatározása. A sík különféle helyzete a térben. Egyenes és görbe vonalú síkidomok és egyszerűbb testek vetületei. Tankönyv: Adamovics Jánostól. Tanította: Schultz Károly. 8. Szabadkézi rajz. Hetenként 2 órán. Fali táblára előrajzolt ábrákról, fali nagy képekről ékítmények elemei s ezeknek 2—3 színnel való festése. Tanította: Schultz Károly. « 9. Szépírás. Hetenkint 1 órán, mint az 1. osztályban. Tanította: Schultz Károly. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, mint az I. osztályban. T a n i t o 11 a : Pongrácz Adolf. 11. Enek. Hetenként 1 órán. A hangsor az alsó hetediktől a felső ötödikig (li—g); gyakorlatok ezen hangkörben. A. (¡-hangsor gyakorlása és hangtalá-lási gyakorlatok. A pont értéke a hangjegy után. Ligatura, synkopa. Egy-és kétszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan. I. rész. Tanította: Sauennann Mihály. — 10 — III. fiúosztály. Főnök: HOFFMANN MÓR. 1. Hit- és erkölcstan. Hetenként 1 órán. az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelvtan. Hetenként 4 órán. Prózai és költői történeti tárgyú olvasmányok olvas-tatása és értelmezése. Költemények könyv nélkül tanulása. A nyelvtan rendszeres áttekintése. Hangsúlyos verselés. Kéthetenként egy Írásbeli dolgozat részint a nyelvtanból, részint az olvasmányok alapján. T a n k ö n y v : Hoffmann Mór, Rendszeres magyar nyelvtan : Hoffmann Mór olvasókönyv III. r. Tanította: Hoffmann Mór. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. 1.) Nyelvtan: Az alaktan. Elemzés az egyszerű és bővített mondat körében. A beszédrészek, főnevek csoportjai; ejtegetés. Melléknév, számnév, névmás. Segéd- és rendes igék ragozása. Erős hajlitásu igék csoportjai. Viszonyszók. Mondatrészek. 2.) Olvasmányok, fordítás, az olvasmányok alapján beszédgyakorlatok: Der Ktaar von Segringen. Die Grille und die Ameise. Der Schatz im Acker. Die Lage -vom Plattensee. Die drei Hanriöthe. Der Pilgrim von St. .lust. Der Bettler und sein Hund.. Leben und Weben im Walde. Zwei Wanderer. Der Herbst. Die Krfindung des Schiesspulvers. Der Grimm des Winters. Der reichste Fürst. — Fordítás és elemzés. Tankönyv: Hoffmann Mór: Német nyelvtan és olvasókönyv 1. r. T a n i t o 11 a : Hoffmann Mór. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. Amerika. Afrika és Ausztrália leirása. A fölfedezések története. T ank ö n y v : Dienes Péter. Egyetemes Földrajz. T a n i t o 11 a: Sauermann Mihály. 5. Történelem. Hetenként 2 órán. Az őskorszak rövid ismertetése után a kereszténység befogadása s a királysággal a magyar állani megalapítása, ennek európai szerepe az Árpádok és az Anjouk alatt. A Hunyadiak korában Magyarország mint a keresztény Európa előharezosa a törökök ellen. Későbben az ország hirtelen sülyedóse s a török-német világ bekövetkezése. I. Lipót idejében a török járom alól való felszabadulás, de az ország alkotmányának fenyegetése, utóbb ennek fokonkinti biztosítása s végül a legújabb korszakbeli reformok által Magyarország újjászületése. T a n k ö n y v : Varga (Htó Magyarok története. T a ni t o 11 a: Schmidt K. 6. Mennyiségtan. Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 2 órán) Összetett hármasszabály. Kamatszámolás. Ugyanezen számolási míveletekhez tartozó példák megfejtése r — 17 — egységre hozatal által. Határidőszámolás. Arányos osztás. Egyszerű és összetett társaságszabály. Elegyítés számolás. Lánczszabály. T ank ö n y v: Mauritz R. Közönséges számtan. — Tanította: Rozgonyi Lajos. b) Mértan, (h. 2 órán). Görbevonalú síkidomok. A kör egyeneseinek és részeinek szerkesztése. Kör és köriv felezése stl). Kör érintője. Középponti és körvonali szögek. Kör szerkesztése a háromszögben és háromszög körül. Szabályos sokszögek szerkesztése a körben: körök a körben. Körnek arányosan kisebb vagy nagyobb más körre való átalakítása. Constructiv feladatok. Az összeíllőség és hasonlóság gyakorlati alkalmazása. T a n k ö n y v : Lengyel S. Szerkesztő és gyakorlati méréstan. T a n i-t o 11 a: Rozgonyi Lajos. 7. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Őszszel: A virágtalan növények. Télen: Az ásványok összefoglalása ós a csoportok jellemzése. A levegő és a víz leírása. Az ásványok természettani és vegytani tulajdonságainak ismertetése. Egyszerű és összetett kőzetek. Kőzetek szerkezete és képződése. Földkérgét átalakító tényezők. A geologia. Tavaszszal: A sejtek. Szövetek, gyökér, szár és levelek. Virág és virágzat. Termés és magvak., Tankönyv: Dr. Róth S. Ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai, Dr. Róth Növénytan elemei. Tanította: Waligurszky Antal. 8. Mértani rajz. Hetenként 2 órán. 1. A síkszerkesztő-niértan folytatása: a síktani ábráknak más alakú, de egyenlő területű ábrákká való átalakítása: területek felosztása és körök alakítása. 2. Az ábrázoló niértanból: A térbeli idomok valódi nagyságának és a testek hálózatának meghatározása. A testek saját ós vetett árnyékainak meghatározása. A látkép szerkesztése. T a n k ö n y v nem használtatott. Tan i t o 11 a: Schultz Károly. 9. Szabadkézi rajz. Hetenként 2 órán. Görög, középkori és keleti stihi ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények fóldomború mintákról. T a n i t o 11 a : Schultz Károly. 10. Szépírás. Hetenként 1 órán. Nagy S. magyar és német előiratai és rondeirási mintalapjai után. T a n i t o 11 a: Schultz Károly. 11. Testgyakorla t. Hetenként 1 órán, mint az I. osztályban. Tanította: Pongrácz Adolf. 12. Ének. Hetenként 1 órán. A hangsor, hangközök, a hangsoralkotás módja: alakító jegyek. Kemény C-, lágy A-hangsor. Hangtalálási és énekgyakorlatok. Ismétlő-jelek. Egy-, két- és háromszólamú kardalok. Polg. isk. érteóitő 2 — 18 — Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. 13. Egészségtan. Hetenként 1 órán. Dr. Széli L. „Életmentés- és egészségtan" ez. tankönyve alapján tanította: Rozgonyi Lajos. IV. fiúosztály. Főnök: ROZGONYI LAJOS. 1. Hit és erkölcstan. Hetenként l órán. az illető vallásfelekezetek tantervei szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán a) Olvasmány: Arany J. Toldi-ja. b) Szépirálytan: Az írásmód fajai: az egyszerű Írásmód és kellékei. A szépirásmód kellékei: a kellemes fenséges, komikus, plasztikus, festői és zenei irály. A szerkezettanhói: a tárgyválasztás, az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, a kidolgozás. A hangsúlyos és idómértékes verselés: a ríni. A prózai Írásművek : leírás, elbeszélés, értekezés és fajaik. e) Közönséges irálytan. A levélírásról általában: a levél belső és külső kellékei. A levélke, a köszöntő, üdvözlő, vigasztaló, kérő, emlékeztető, felszólító, mentegető, tudósító és köszöntő levelek. Okiratok: utalvány, vevény. elismervény, nyugtatvány, számla,tóritvény, kezeslevél, engedményezés, adomány-levél, meghatalmazás, bizonyítvány. d) írásbeli gyakorlatok. Levelek és okiratok írása. T a n k ö n y v : Környei-Gyulai Irálytan : Arany J. Toldi-ja. Ta n i-totta: Sauermann Mihály. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Az összetett szerkezetű mondat taglalása és alkotása az ezekhez szükséges nyelvtani alakok folytonos gyakorlásával. A mondattannak és szóképzéstannak kiegészítése. Fordítás és könyvnólküliek tanulása. Tankönyv: Hoffuianii Mór Német nyelv- ós Olvasókönyv II. r. Tani t o 11 a : Schmídt Károly. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. Az I., II. ós 111. osztály tananyagának általános átismétlése. A mathematikai ós phisikai földrajz elemei. T a n k ö n y v : Dienes I\'. Egyetemes földrajza. Tanította: Schmídt K. 5. Történelem. Hetenként 3 órán. A keleti népek, görögök és rómaiak története. A római császárság romlását elősegítő népvándorlás. A keresztes hadjáratok. A középkori viszonyok bomlása, kivált a törökök hatalmának emelkedése következtében. T an könyv: Ribáry-Varga Világtörténet. Tanította; Schmídt K. — 19 — 6. Mennyiségtan. Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 3 órán.) A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkáI. Értékpapír számítás n. ni. helybeli ós idegen váltók leszámítolása. Lerovás és váltókémlés. Árfolyamszámítás. Állampapírok számítása. A tőzsde ismertetése. Az ellentett szám; a hat első alapművelet hetükkel és számokkal. Elsőfokú egyenletek megfejtése egy ismeretlennel. Tankö ny v : Mauritz K. Közönséges számtan ós Mocnik-Schmidt Algebra. T a n i t o 11 a : Rozgonyi L. b) Mértan (h. 1 órán.) A méréstan gyakorlati alkalmazása. A tér felmérése és területének kiszámítása. A testek köbtartalmának kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmainak kiszámítására. A szabálytalan testek térfogatának kiszámítása. Tankönyv: Lengyel S. Szerkesztő ós gyakorlati méréstan. Tanította: Rozgonyi Lajos. 7. Természettan. Hetenként 3 órán. Az erőkről, a testek súlyáról, a testek halmazállapotai: a folyadékokról, légnemű testekről: a meleg; az időjárás; dör-zsölési villamosság : delejesség : a villamos áram s ennek főbb hatásai. T a n k ö n v v : Dr. Kovács J. Fizika. Tanította: Dr. Bartha Gyula. H. Mértani rajz. Hetenként 2 órán. a| Ábrázolástan. A térbeli pont vetülete. A térbeli vonalok vetületei. Az egyenes vonal vetülete a tér 4 négyedében. Az egyenes vonalnak a képsikokkal való átdöfési pontja. Az egyenes valódi hosszúsága és hajlási szöge. Két egyenes kölcsönös fekvése. A képsikok átváltoztatása. A sik ábrázolása és nyomának meghatározása. Két sik ábrázolása ós nyomának meghatározása. Két sik metszósvonalának meghatározása. A határolt síkok vetületei. A sikgörbék vetületei. A sugárkévék ós a testszögletek. b) Rajzoló mértan. Ivek szerkesztése, kosárvonal alakítása, emelkedő ivek. Keriilók, hajtalók, mentelek, középkiviili korongok, csigavonalok, körfejlék, kerékvonalok, kagylóvonalok, csavarvonalok, mérővesszők szerkesztése. Tanította: Sclíultz Károly. 9. Szabadkézi rajz. Hetenként 3 órán. Ékítmények dombormű vekről, emberi fej és testrészek rajzolása fali táblákról ós mintákról. Tanította: Schultz Károly. 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán. Az alsóbb osztályokban végzett gyakorlatok mellett gyakorolták a katonai test- ós fegyvergyakorlatokat. Tanította: Pongrácz Adolf. 11. Ének. Hetenként 1 órán. A módosító jelek megfelelő gyakorlatokkal összekötve. Előadási jelek (p, f, pp, ff, mf, erese., decresc.) Énekgyakorlatok. _ 20 — A hangnemek ismertetése; a kemény G- és lágy E-hangsor tüzetesebb begyakorlása. A hangsoralkotás módja. Kardalok és egyházi énekek négy szólamban. Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály. V. fiúosztály. Főnök: SCHMIDT KÁROLY. 1. Hit- és erkölcstan. Hetenként 1 órán, az illető vallásfelekezetek tantervei szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. a) Költészettan. A lantos és elbeszélő költészet fajai. A dal. Oda, hymnus, rhapsodia. (Magyarokhoz. Fohászkodás. A magyar ifjakhoz. Búcsú. Egy gondolat bánt engemet.) Elégia, lieroida. (Mohács. Zrínyi dala. Mikes, Szülőföldemen.) Epígramm. Gnóma. Szatíra. (Pinty úrfi. Pató Pál úr. A Széchenyieskedők.) Tanító költemény. (Domokos napra.) Költői levél. (Levél egy elutazott barátom után.) Költői leírás. (Erdélyben.) Mese, példabeszéd, allegória. Monda, rege, legenda. (A hamis tanú. Készlet János vitézből. Jézus és a nép.) Románcz, ballada. (Falu végén. Hadnagy uram. Botli bajnok özvegye. Szondi két apródja. Kádár Kata.) Hősköltemény. (Zrínyi „Szigeti veszedelem" ezimü eposzának szerkezeti és tartalmi ismertetése olvasás alapján.) Költői elbeszélés. (Szép Ilonka.) Regény és novella. A szónoki beszéd ismertetése. b) Közönséges irálytan. A szerződések különféle fajai. A telekkönyv: folyamodvány. írásbeli dolgozatok : Leírások, elbeszélések, fejtegetések a költészeti olvasmányok alapján. Szerződések Íratása. Tankönyv: Dr. Gyulai Béla Irodalom ismertető. Környey-Gyulav Gyakorlati irálytan. Tanította: Hoffmann Mór. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. A nyelv- és mondattan ismétlése, főtekintettel az összetett mondatokra. Olvasmányok fordítása és elemzése. Mondatok szerkesztése a mondattani anyaggal kapcsolatban. Tankönyv: Hoffmann M. Német nyelvtan és olvasókönyv II. r. Tanította: Schmidt Károly, 4. Történelem. Hetenként 3 órán. A középkor művelődésének áttekintése után a fölfedezések és a reformatió kora, a korlátlan királyi hatalom kifejlődése, a nagy franczia forradalom ós a császárság kora, végül a legújabb kor napjainkig. T a n k ö n y v: Ribáry-Varga Világtörténete. T a n i t o 11 a : Schmidt K. 5. Mennyiségtan. a) Számtan. Hetenként 3 órán. Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Logarithmus. Számtani és mértani haladvány s ez utóbbi alkalmazása a kamatos-kamatszámításra. r — 21 — Tankönyv: Dr. Lutter N. Betiiszáintari polgári iskolák számára. Tanította: I)r. Bartha Gyula. b) Könyvviteltan. Hetenként 1 órán. A könyvviteltan szükségessége és előnyei. A háztartási könyvvezetéstől kiindulva az egyszerű könyvvezetés alapfogai inainak és üzleti könyveinek megismertetése. Példák elkönyvelése az üzleti könyvekbe. Elkönyveltetett két egy-egy havi, egy két havi ós egy egész évi összevont üzletesemény az egyszerű könyvvezetés könyveibe, s a könyvek lezárása után felvétetett a leltár. A váltó ismertetése, amennyiben erre a könyvvezetésben szükség van. T a n k ö n y v: Roller-Wittinger Könyvviteltan. Tanította: Wali-gurszky Antal. 6. Természettan. Hetenként 3 órán. A különböző mozgások. Erők összetevése és szétbontása. Az inga. Forgás és keringés. A munka fogalma. Az energia. Gépek. A hang és a fény nevezetesebb tüneményei és törvényei. T a n k ö n y v : I)r. Kovács J. Fizika. T a n i t ó 11 a: Dr. Bartha Gyula. 7. Vegytan. Hetenként 2 órán. Kémiai változások és azok feltételei. Kémiai folyamatok. Halmazállapot. Víz szétbontása ős tulajdonságai. Egyszerű testek : Oxigén, Nitrogén, Hydrogen, Clor, Fluor, Broni, Jod, Phosphor, Kén, Arsen, Antimon. Fémek : Kálium, Nátrium s ezekkel a viz szétbontása. Magnesium, Calciuni. Fémek szinitése ós ötvények. Összetett testek. Oxydok. Savas és lúgos hatás. Savak: Sósav, kénsav, Salétromsav. Szénsav, Kovasav, Arsensav. A savak nevezetesebb sói. Fotografálás. Üvegégetés. Robbanó keverékek és gyújtó szerek. Kén és sultidok. T a n k ö n y v: Dr. Kovács J. „Kémia" I. r. T a n i t o 11 a: Waligurszky A. 8. Alkotmánytan. Hetenként 2 órán. Az állani keletkezése és fogalma. Az államhatalom, kormányformák; az alkotmány fogalma. A magyar állam és a magyar nemzet. A királyi hatalom. A törvényhozó hatalom. Az országos és az osztrák-magyar közös kormány. A törvényhatósági ós községi önkormányzat. Az egyes közigazgatási ágak lbntosabb ügyei ós intézményei. A magánjog és bűntetőjog alapvonalai. Tankönyv: Dr. Osiky K. A hazai alkotmány és jogismeret alapvonalai. Tanította: Sauermann Mihály. 9. Mértani rajz. Hetenként13 órán. aj Ábrázoló mértan. Lapos metszetek, áthatások, érintési lapok. Árnyéktan. b) Földméréstan. A helyszinrajzolás elemei és térképkészítés. Gyakorlatok a vázoló asztallal és szögmérő műszerekkel. Tanította: Schultz Károly. # 10. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban. 11. Enek. Hetenként egy órán, mint a IV. osztályban. VI. fiúosztály. Főnök: SAl\'KKMANN MIHÁLY. 1. Hit- és erkölcstan. Hetenként 1 órán, mint az V. osztályban. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. a) Költészettan: A dráma általában. Drámai jellemek. A dráma szerkezete. Shakespeare Ooriolanusának olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével. A tragédia. A vígjáték. A komikum. Kisfaludy Csalódások cziniü vígjáték olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével. b) A magyar irodalomtörténet korszakainak áttekintése. c) Közönséges irálytan: Keresk. levelek, beadványok. Körlevelek. Megrendelő, tudakozó, kínáló, ajánló, folyószámlákat kisérő levelek. A beadványokról általában. Ipar- és keresk. beadványok; folyamodványok. Havonként egy szépir. írásbeli dolgozat ; keresk. levelek, beadványok. Tankönyvek: Dr. Gyulay Béla Irodalomisniertető. Névy László Shakespeare Oöriolanus, fordította Petőfi Sándor. I)r. Szigetvárv Iván Csalódások, irta Kisfaludy Károly. Környey-Gyulay Közönséges irálytan. Tanította: Hoffmann Mór. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán, mint az V. osztályban. 4. Történelem. Hetenként 3 órán. A magyar nemzet összefüggő története, különös tekintettel azon kötések-, törvényes intézkedések- és fejleményekre, a melyeken Magyarország jelen alkotmánya felépült. Tankönyv: Sebestyén Gy. Magyarország történelme. Tanította: Sauermann Mihály. 5. Mer i nyiségta 11. a) Számtan. Hetenként 3 órán. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. Évi betétek, évjáradékok, kölcsöntörlesztósek számítása. Az életbiztosítások egyszerűbb esetei. Bankok és egyéb pénzintézetek szervezetei ismertetése. Állam és magánsorsjegyek. Tankönyv: Dr. Lutter N. Betüszámtan polgári iskolák számára. Tanította: Dr. Bartha Gyula. b) Könyvviteltan. Hetenként 2 órán. A kettős könyvvitel fogalma és számláinak megismertetése. Az üzleti könyvek. Példák elkönyvelése az egyes könyvekbe. Könyvek lezárása és megnyitása. Elkönyveltetett és lezáratott két egy-egy havi és* két egész évi üzletesemény a leltár tekintetbe vételével. Olasz kettős könyvvitel. Folyószámlák és azok háromféle módon való lezárásának ismertetése. A franczia módon elkönyvelt példák elkönyveltettek olasz módon is. Takarékpénztárak, részvénytársnlatok és biztosító intézetek könyvvezetése. T a n k ö n y v: Roller-Wittinger Könyvviteltana. T a n i t o 11 a : Wali-gurszky Antal. _ 23 — <• t 6. Vegytan és ipartan. Hetenként 4 órán. A szerves vegyületek, azok alkotórészei és bomlásai. Mocsárgáz. Petróleum. Kátrányolajok. Szurok és aszfalt. Ethylen. Világító gáz. A láng. Szén. Cellulózé. Szövetek. Nád-, tej- és szőlőczukor. Gyümölcs-czukor. Borszesz ós szeszes erjedés. Alkoholok. Zsírsavak. Etherek. Zsírok. Gyümölcssavak. Gyári vegyületek. Aromás vegyületek. Csersavak. Festő-anyagok. Illó olajok ós gyanták. Alkaloidok. Fehérjék és fehérjeszerü anyagok. — Petroleum finomítás. Papírgyártás. Fa conserválása. Keményítő. Bor. Sör. Szesz-főzés. Eczetgyártás. Szappanfőzés. Gyertyagyártás. Bőrcserzés. Festés. Kelmenyomás. Tankönyv: l)r. Kovács J. „Kémia" II. rész. Tanította: Wali-gurszky Antal. 7. Mértani rajz. Hetenként 3 órán. 1.) Az ábrázoló mértanból: az árnyéktan folytatása, alkalmazva építészeti rajzokra. Távlattan: a képsík, alap-, közép és láthatársík, szem- és főpont, alap-, közép- és láthatárvonal és a fősugár megismertetése és ábrázolása; a pont, vonal, görbe- és egyenesvonalú síkidomok távlati képének meghatározása azok vetületeiből, kísérletekkel ós példákkal szemléltetve. Az egyszerűbb testek ós testcsoportozatok távlati képének meghatározása. 2.) A földméréstanból: területek felvétele a mérőasztallal ós lejtmérós. Tanította: Sehultz Károly. 8. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban. 9. Éviek. Mint a IV. osztályban. 1. leányosztály. Főnök: HAJGATÓ SÁNDOE. 1. Vallástan. Hetenként a róni. katli. vallásúaknak 1, az izraelitáknak 2 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 4 órán. Értelmes olvasás, különös tekintettel a helyes hangsúlyozásra. Az olvasmányok (kiváló alakok a magyar történelemből, mondák, mesék stb.) értelmezése, tartalmuk rövid összefoglalása; a gondolatok tömött, határozott és magyaros kifejezése czóljából beszéd- és értelemgyakorlatok. Alkalmas olvasmányok alapján nyelvtani elemzés, leginkább az egyszerű mondatok körében. A helyesírás diktándó-gyakorlása. Kisebb verses művek betanulása és szavalása. Kéthetenként nyelvtani írásbeli dolgozatok az iskolában s kisebb olvasmányok leírása emlékezetből. — 24 — Tankönyv: Dr. Göőz ós Tóth J. Magyar nyelvtan és olvasókönyv. Tanította: Hajgató Sándor. 3, Német nyelv. Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, fordítás, az olvasottak tartalmának elmondása; kisebb vers betanulása; írás táblán és füzetben. Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtani, rész. Tanította: Pappné-Svastits Janka. 4. Földrajz. Hetenként 2 órán. Földrajzi alapfogalmak. Csillagászati és természettani földrajz, a földgömbön ismertetve. A magyar szent korona országai részletesen és Európa többi országainak földrajza, főtekintettel a természeti viszonyokra. Térképkészítés. Tankönyv: Dr. Hunfalvy és Schneider J. Földrajz I. rész. Tanította: Hajgató Sándor. 5. Számtan. Hetenként 3 órán. A tízes számrendszer. Számok alaki és helyi értéke. Számok írása ós olvasása. Római számirás. A négy alapművelet gyakorlása fejben és írásban megnevezett ós nevezetlen egész számokkal. A méterrendszer : hosszúságmértékek, területmértékek, űrmértékek, súlymértékek. Átszámítás. Számvetés többnevezetü egész számokkal. T a n k ö n y v : Suppan V. Számtan I. fűz. Tanította: Gríeszbach Gabriella, 6. Természetrajz. Hetenként 2 órán. Növénytan: Egyes virágos növények leirása. -— Mattan: A gerinczes állatok vázának szemléltetése. Az emlősök osztályából: a ragadozók, rágcsálók, rovarevők, páros ujjúak, páratlan ujjúak, uszólábúak, ormányosok, majmok ós a denevérek. — A madarak osztályából: A tyúk és rokonai, a galambok, úszók, gázlók, éneklők, ragadozók, kúszók és fútók. — A hüllők osztályából: a gyikok, kigyók;és teknősbékák. — Kétéltűek. Halak. Tankönyv: Dr. Róth. S. Állat- és növénytan. Tanította: Gríeszbach Gabriella. 7. Ének. Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor fokozatos felépítése az oktáváig; ezen hangkörben hangtalálási ós énekgyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke, nevezetesen : az egész, fél, negyed és nyolczad hang- ós szünetjegyek, 8/4-, 4/4-es ütenyek. Ligatura, a pont a hangjegy után. Egyszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. 8. Szépírás. Hetenként 2 órán. A vonalrendszer ismertetése. A hajszál és árnyalt vonalak ismertetése és gyakorlati alkalmazása. Magyar és német folyóirás, többnyire üteny után. Szirmai J. 1—10-ik füzetei szerint. A magyar és német nagybetűk Íratása táblai előírás után. Tanította: Papp Miklós. — 25 — 9. Rajz. Hetenként 2 óra. A rajzeszközök ismertetése ós alkalmazásuk módja. A rajzlap felezése ós osztása. A test, lap, vonal ós pont fogalma. A különböző vonalak keletkezése, azok nemei és rajzolási módja. Távolsági alapműveletek. Az egyenes vonal helyzetei. Két egyenes egymáshoz való helyzete. Szögek keletkezése, jelölése, mérése és osztása. Az idomok ismertetése. Három- és négyszögek nemei és alaptörvénye. Sokszögek és körvonal keletkezésé ós része. Síkidomok díszítése. Hímzés-, padozat-, mozaik- és maeander diszek rajzolása és színezése. Csillagidomok, szalagfonatok ós diszek rajzoltatása és színezése. Rózsa, szalag, disz és egyszerűbb görbe vonalú ékítmények rajzolása szabadkézzel táblai előrajz és magyarázat után. Kézikönyv: Suppan V. Rajzoló mértan. Tanította: Papp Miklós. 10. Női kézimunka. Hetenként 3 órán. Kötött és horgolt minták, harisnya-jegyzés, tül-kivarrás, kereszt- és diszöltések, alkalmazva különféle teritőkre és más tárgyakra. Tanította: Pranger Károlin. 11. Testgyakorlat. Hetenként 2 órán, tanította: Pongrácz Adolf. Ií. leányosztály. Főnök : PAPP MIKLÓS. 1. Vallástan. Hetenként a róm. kath. vallásuaknak l, az izraelitáknak 2 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Hangsúlyos, értelmes szép olvasás. Az olvasottak összefoglalása, mint az I. osztályban. A mondat- és beszédrészek : a név- és igeragozás összes formái, különös tekintettel a hangbeli módosulásokra. Szóképzés. Fő- és mellékmondatok; az írásjelek tudatos használata s a helyesírás egyéb szabályai nyelvtani elemzés alapján s diktándó-gyakorlatokkal. 10—.12 vers szavalása. Kéthetenként egy iskolai dolgozat, főleg mondattani elemzések, kisebb leírások s elbeszélések köréből. Tankönyv: l)r. Göőz és Tóth J. Magyar nyelvtan és Olvasókönyv. Tanította: Hajgató Sándor. 3. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, az olvasottak tartalmának elmondása, fordítás; a nyelvtanból: a beszédrészek ismertetése. Néhány költemény betanulása ós elszavalása. írásbeli dolgozatok. T a n k ö n y v : Gráf .1. Olvasókönyv és nyelvtan 1. rész. Tanította; Pappné Svastits Janka. I — 26 — 4. Történelem. Hetenként 2 órán. Bevezetés a törtérielembe, őskor, az emberiség felosztása fajok szerint. Egyptom, Babilónia, Assyria, Föniczia, a zsidók és Perzsia története. A görögök történetéből: a görögök hőskora és regevilága, a nagy törvényhozók: Lykurgus és Solon, a görög gyarmatok, a perzsa háborúk, Perikies kora, a peloponesusi háborúk, Görögország aláhanyatlása és Nagy Sándor. A rómaiak történetéből: Róma alapításának mondája, Róma királyai, a köztársaság megalapítása, a patríciusok és plebejusok küzdelmei, Róma harczai Itáliáért, a pún háborúk és Kelet meghódítása. A polgárháborúk; a triumvirátusok korszaka s a köztársaság bukása; Augusztus kora és a császárság jellemzése: a birodalom hanyatlása. A középkor történetéből: a népvándorlás. Tankönyv: Ribáry-Varga Világtörténet. Tanította: Pappné Svastits Janka. 5. Földrajz. Hetenként 2 órán. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza. Térkép-készítés. T a n k ö n y v : Hunfalvy és Schneider J. Földrajz II. r. T a n i t o 11 a: Hajgató Sándor, 6. Számtan. Hetenként 3 órán. A számok oszthatósága és annak ismertető jelei. Törzsszám és összetett szám. Törzstényezők. A legnagyobb közös mérték meghatározása tényezőkre való szétbontás és lánczosztás utján. A legkisebb közös többszörös. Időszámítás. A közönséges tört fogalma, jelölése. Tizedes tört. Számvetés tizedes számokkal. Összetett hánnasszabályra tartozó feladványok megfejtése egységre hozatal utján. T a n k ö n y v: Suppán V7. Számtan I-ső füzet. (II. rész). Tanította: Grieszbach Gabriella. 7. Természetrajz. Hetenként 2 órán. a) Növénytan: A növények szerveinek ismertetése az egyes növények leírásával kapcsolatban. A virágos növények közül: A szegfű félék, mákfélék, burgonyafélék, fészkesek, keresztesek, boglárkafélék, liliomfélék, tűlevelűek és barkások szemléltetése egyes növényeken. Déligyümölcsök és fűszernövények. Egynéhány külföldi növény. A virágtalan növények közül: a gombák. b) Állattan. Gerincztelen állatok, még pedig ízeltlábúak, úgymint: rovarok, rákok, pókok, férgek.,Puhatestűek. Tömlős állatok. T a n k ö n y v : Róth S. Állat- és növénytana. Tanította: Grieszbach Gábriella. 8. Ének. Hetenként 1 órán. A hangsor kibővítése az alsó hetedtől a felső ötödig (h—g); gyakorlatok ezen hangkörben. A pont értéke a hangjegy után. Fel-ütés, synkopa. Emelő ós föloldó jel. A O-dur és A-moll hangsorok begyakorlása. Hangtalálási gyakorlatok. Egy- és kétszólamú kardalok. T a n k ö n v v: Erney J. Gyakorlati énektan. I. rész. Tanította: Sauermann Mihály. —- 27 — 9. Szépírás. Hetenként 1 órán. Magyar és német folyóirás, többnyire titeny vitán Szirmai J. 6—12. füzetei szerint. Magyar folyóirás előmondás után egy-vonalu füzetekben. T a n i t o 11 a: I\'appné Svastits Janka. 10. Rajz. Hetenként 3 órán. Szögek osztása és kivonása, azok másolása. Szimmetrikus idomok tulajdonságai. A háromszögek hasonlósága és az ott fel-állitható arányok. A háromszögek szerkesztése adatok után. Elypszis szerkesztése különböző adatok szerint és ezek részletei. Egy- és különközepü körök. Három- és négyszögek, valamint a sokszögek területszámitása. A kör kerülete és területének számítása. A körgyűrű-, körczikk- és csonkított kör-czikk területe. Mértani szerkesztések és azok gyakorlati alkalmazása külömböző stylbeli fonadék, csomhók és sikékitmények rajzolásánál. Egyszerűbb levélékitmények rajzolása és színezése táblai előrajz és magyarázat után. Hörög, római és renaissance ékítmények rajzolása és színezése Várday Szilárd faliminták és magyarázat után. K é z i k ö n y v : Suppán V. Rajzoló mértan. T a n i t o 11 a : l\'app Miklós. 11. Női kézimunka. Hetenként 3 órán. Csipkehorgolás hálózott betét- és inintaszallag-kivarrással: a slingelés és lyukkívarrás elemei: sima szár- és diszöltések különféle teritőkre alkalmazva: kötött keztyü, kendő, horgolt gallér; egy női ing kézben varrva. Tanította: Pranger Károlín. 12. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, tanította: Pongrácz Adolf. III. leányosztály. Főnök: GRIESZBACH GABRIELLA; 1. Vallástan. Hetenként a róni. kath. vallásuaknak 1, az izraelitáknak 2 órán, az illető felekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Szép és értelmes olvasás s nyelvtani elemzés. Az egyszerű és szépirály sajátságai. írásművek szerk. szabályai. Polgári ügyiratok. A prózai műfajok ismertetése. Hangsúlyos ós időmórtókes verselés, a tárgyalt költemények alapján. Olvasmányok válogatott prózai és költői művekből. Szavalatok. Költői olvasmány „Toldi" széptani fejtegetéssel. írásbeli dolgozatok (kéthetenként az iskolában); közéleti fogalmazványok, saját formájukban ; elbeszélések, leírások füzetben Tankönyv: Nóvák S. Irály- és szerkezettan. Tanította: Hajgató S. — 28 — 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Értelmes és hangsúlyos olvasás, az olvasottak tartalmának elmondása: fordítás. A nyelvtanból a mondatrészek : alany, állítmány, jelző, kiegészítő és határozó ismertetése; továbbá az egyszerű-, bővített-, összevont- és összetett mondat. Néhány költemény betanulása és elszavalása. írásbeli dolgozatok. Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan II. r. Tanította: Pappné-Svastits Janka. 4. Történelem. Hetenként 2 órán. Az investitura-harcz: a keresztes hadjáratok és ezek eredményei: Németország, Kranraiaország és Anglia a keresztes hadak korában, a császárság bukása, a középkori pápaság bukása, az Angol- és Franezia-ország közti százéves háború, a középkor műveltsége. Átmenet a középkor történetéről az újkorra. A találmányok: iránytű, lőpor és könyvnyomtatás; felfedezések : renaissance: a hitújítás: a Habsburgok világbirodalma. V. Károly, a schmalkaldeni háború, ellenreformatió Francziaországban és Angliában. Az angol forradalom. A németalföldi szabadságharc/, s a Habsburgok spanyol ágának aláhanyatlása: a harmincz éves háború. Franczíaország XIV. Lajos alatt. Poroszország és II. Frigyes. Oroszország és Nagy Péter. Az éjszakamerikai szabadsági)arcz. A franczia forradalom. Napóleon kora. Napóleon bukása. T a n k ö n y v : Ribáry-Varga Világtörténet. T a n i t o 11 a: l\'appnó-Svastits Janka 5. Földrajz. Hetenként 1 órán. Az eddig tanult anyag ismétlése és kibővítése, térkép-készítéssel. Tankönyv: mint az I. és 11. osztályban. Tanította: Hajgató Sándor. 6. Számtan. Hetenként 3 órán. A tört fogalma. Valódi és áltört. Áltörtnek átszámítása vegyes -számra és viszont. A törtszám mint hányados. A tört értékének változása a számláló vagy nevező változásával. Tört egyszerűsítése. Tört szorzása ós osztása egész számmal. Törtnek szorzása és osztása törttel. Egyenlő és különnevezőjü törtek összeadása ós kivonása. Közönséges és tizedes törtek átszámítása. Olasz gyakorlat. Arány és aránylat. Egyszerű és összetett hármasszabály törtekkel; ehhez tartozó feladványok megfejtése következtetés útján és aránylatok segélyével. T a ii k ö n y v : Suppán V. Számtan II. füzet. T a n í t o 11 a : Grieszbach Gábríella. 7. Végy- és ásványtan. Hetenként 2 órán. a) Szervetlen vegytan. A levegő ós ennek lényeges alkotó részei: az oxigén és nitrogén. A víz és ennek alkotó részei. Elemek ós összetett testek fogalma; a súlyviszonyok törvénye: átom, átomsúly és vegyképlet. A víz oldó hatása ós a kristályképződés. A nem fémes elemek közül: a chlor, jód, fluor, kén, foszfor, bór, szilieziuni és szén s ezek ásványalkotó fontosait!» vegyületei: a szén égési termékei. Az égés tüneményei A savak: sósav, kénsav, salétromsav. A fémek s ezek egyszerűbb vegyületei. Az aljak ós sók. A chloridok. Salétromsavas és chlorsavas sók. A kénsavas — 29 — sók. A szénsavas sók. A bórsavas és foszforsavas sók. A kovasavas sók. A földtanból: a kristályos kőzetek, törmelék kőzetek, a kőzetek képződése; földünk története. b) Szerves vegytan: Szénhydrogenvegyiiletek. Illó olajok és gyanták. Szénhydrátok. Alkoholok és erjedés. Savak. Zsiradékok. Festőanyagok. Cyán-vegytiletek. Alkaloidok. Fehérjenemii anyagok. T a n k ö n y v : Bybár J.: V egytan, ásványtan és földtan Tanította: Grieszbach Gábríella. 8. Gazdaságtan (háztartástan). Hetenként 2 órán. A háztartás berendezése: a költségvetés; a háztartási napló. A lakás megválasztása és berendezése ; kályhák, tüzelőanyagok és világítás. A ruházatról: A felső ruhák, fehérnemüek: mosás, vasalás, pecsét-tisztitás. Táplálkozásról: szén- és nitrogéntartalmú élelmiszerek; a húsfélék eltartása: tej, vaj ós tojás; növényi élelmiszerek; kenyérsütés; gyüniölcs-con-serválás. A kert berendezése: a talaj termékenyítése és mivélóse; a vetemény ezés, a növények szaporítása és nemesítése: kártékony rovarok. A háziállatokról: baromfitenyésztés; szarvasrnarhatenyósztós; disznóhizlalás; selyem-bogarak és méhek. T a n k ö n y v: Sebestyénné Stetina Ilona. Háztartástan. Tanította: Pappné-Svastits Janka. 9. Ének. Hetenként 1 órán. A hangnemek ismertetése és alkotása. A B-dur, G-moll, l)-dur, H-moll tüzetesebb begyakorlása; énekgyakorlatok. A ®/8"os iiteny. Egy-, két1- és háromszólamú kardalok. Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály. 10. Szépírás. Hetenként 1 órán, mint a II. osztályban. T a n i t o 11 a: Papp Miklós. 11. Rajz. Hetenként 2 órán. Síkok keletkezése ós ismertetése. Az egyenes síkhoz való helyzete a térben, két sík egymáshozi helyzete. A testszöglet keletkezése. A mértani testek, u. m. koezka-, szabályos négylapu, szab. nyolezlapu, szab. 12 lapu ós szab. 20 lapu testek ismertetése: továbbá a hasáb, gula. henger, kup ós gömb ismertetése és ezeknek tömörsége, illetve köbtartalmuk és felületük kiszámítása. Levél- és virágdíszek rajtoltatása és színezése részben táblai előrajz és magyarázat, részben alkalmas minták után. Görög, római és renaissance ékítmények rajzolása ós színezése tekintettel a kfilömböző stílekre a Yárdai Sz. faliminták és magyarázat után T a n k ö n v v: Suppán V. rajzoló mértan. T a n i t o 11 a : Papp Miklós. 12. Női kézimunka. Hetenként 3 órán. Horgolt ingbetét, reczeguipure, tiilkivarrás csipkén alkalmazva, a nehezebb fehérhimzés ingbetót, zsebkendő és párna-héjjakon, _ 30 — lapos öltés, áttört munka, különféle teritők és más tárgyakon alkalmazva, diszesebb női ing és hálókabát kézben varrva. Tanította: Pranger Károlin. 12. Testgyakorlat. Hetenként 1 órán, tanította: Pongrácz Adolf. IV. leanyosztály. Főnök : PAPPNÉ SVASTITS JANKA 1. Vallástan. Hetenként a róni. kath. vallásúaknak 1. az izraelitáknak 2 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint. 2. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Szép olvasás. A költői műfajok (lyrai, epikai ós drámai csoport) ismertetése, alkalmas olvasmányok alapján, szóptani fejtegetése, az időmértékes verselés szokottabb alakjainak ismétlésével. A magyar irodalom történeti fejlődése főbb vonásokban, tekintettel a politikai ós főleg művelődési viszonyokra. A korszakot alkotó s általában jelesebb nemzeti írók élete s irodalmi működésének méltatása. Szavalatok. Kéthetenként felváltva iskolai és otthoni gyakorlatok. Tankönyv: Nóvák S. Költészettan ós irodaloinismertető. Tanította: Hajgató Sándor. 3. Német nyelv. Hetenként 3 órán. Hangsúlyos olvasás; fordítás. A nyelvtanból az előző osztályokban szerzett alak- és mondattani ismeretek ismétlése ós kibővítése. Költemények szavalása. írásbeli dolgozatok. Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan III. r. Tanította: Pappné-Svastits Janka. 4. Történelem. Hetenként 3 órán. Magyarország lakói a magyarok bejövetele előtt. A honfoglalás. A fejedelmek kora s a műveltségi állapot. Az Árpád-házból származó királyok kora. Az Anjouk és a Hunyadiak kora. a Jagellók uralnia. A mohácsi vész után Ferdinánd ós Szapolyai János közötti küzdelmek a magyar koronáért, a török beavatkozása e küzdelmekbe, a török hódítás, a törökök kiűzése. Magyarország önáUásának s alkotmányának veszélyben forgása, az alkotmány fegyveres védelme, III. Károly alatt a pragmatica sanctio, Mária Terézia és II. József uralma. A szabadságharcz és a kiegyezés. Tankönyv: Gaál-Helmár Magyarország története. Tanította: Pappné-Svastits Janka. 5. Földrajz. Hetenként 1 órán. Csillagászati földrajz A föld alakja s a rávonatkozó bizonyítékok. Az ég egynapi tüneményei (látszólagos mozgás, s ennek __ 31 __ magyarázata. A föld nagysága és lapultsága. Az égitestek távolsága és nagysága. A föld forgása. A nap látszólagos évi mozgása. Időszámítás. A föld keringése a nap körül. A nappalok váltakozó hossza. Évszakok. A földövek. A mozgás rendszere és törvényei. A hold és keringése a föld körül. A Imid fónyváltozásai. A nap- és holdfogyatkozások. Üstökösök. Hullócsillagok. Tankönyv: Dr. Kovács János. A csillagászati földrajz elemei. Tani totta: Hajgató Sándor. 6. Számtan. Hetenként 3 órán. Százalékszámítás: a százalékszám, a százalék, az összeg kiszámítása. Kamatszámítás: a kamatszámítás körében előforduló feladatok. képletek. Lerovat, váltóleszámítolás. Százalékszámítás százra és százba. Egyszerű és összetett arányok és aránylatok. Arányos osztás, egyszerű és összetett társaságszabály. Vegyítés, vegyítőszabály. Pénzek, lánczszabály. Tankönyv: Suppán V. Számtan II. füzet. Tanította: Griesz-bach Gábriel la. \' 7. Természettan. Hetenként 2 órán. A testek közös tulajdonságai. Az anyag szerkezete. A testek mozgása: szabad esés, hajítás, inga, keringés. A munka és a gépek. A folyadékokról. A légnemű testekről. A hangról. A melegségről. A világosságról. A mágnességről. Az elektromosságról: dörzsölési elektromosság és galvanizmus. Tankönyv: Schubert-Heller. Természettan. Tanította: Griesz-bach Gábriella. 8. Egészségtan. Hetenként 2 órán. Az egészség ós betegség nyilvánulása. Az egészség fontossága úgy egyesekre, mint az egész nemzetre nézve. Magyarország egészségi viszonyait tekintve a többi államok sorában. — Az emberi test megismertetése. Az egyes életműködések és azok szervei. Azon tényezőkről, melyek az egészségre befolyással vannak, u. m. éghajlat, a levegő, talaj, a lakás, a táplálkozás, a munka és ruházkodás. A fertőző betegségek: az eljárás egyes baleseteknél. Tank ö n y v: Osapody I. Egészségtan. Tanította: Grieszbach Gábriella. 9. Ének. Hetenként 1 órán. A dur- és moll-hanglétrák ismertetése és szerkesztésük módja. A három megelőző osztályban tanult elméleti rész összefoglalása. Énekgyakorlatok az egyszerűbb hangnemekben. Egy-, két- és három-szólamú kardalok. Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály. 10. Rajz. Hetenként 1 órán. Az 1., II. és III. osztály anyagának ismétlése. Á távlattan fogalma. Távlati képek keletkezése. Képsik. szempont, szemtengely. Látóhatárvonal és távolsági pontok. Távlati törvények. A távlati kép — 32 — előállítása a vízszintes és függőleges képből. A térbeli pont meghatározása a képekből«. — Különböző idomok és mértani testek távlati képe. Ktilömböző stylii ékítmények rajzolása és színezése. Kombináltabb levél és virágékitmények rajzolása és színezése. ■— Domború ékítmények rajzolása irónnal és színezéssel árnyékolva. — Egyszerűbb fejminták rajzolása kevés árnyékkal. Figurális rajzok készítése lapminták után. Tanköny v : Suppan V. Rajzoló mértan. Tanította: Papp Miklós. 11. Női kézimunka. Fehérnemü-szabás és varrás; disztörülköző és más téritőcskék áttört munkával és műhimzéssel; monogramm-himzés; csomózási minták: a felső ruhák szabása és varrása mintarajzolással. Tanította: Pranger Károlin. 12. Testgyakorlat. (Meni kötelező.) Az önkéntes tanulóknak a III. osztálylyal együtt tanította: Pongrácz Adolf. — 33 — V. A tanszergyüjtemények gyarapodása. a) A fiúiskolában. I. Tanári könyvtár. 1. Vétel utján: Ribot. A lelki átöröklés. — Ruskin. Velencze kövei, 1. kt. — Radó A. Az olasz irodalom története, I. 11. kt. - - I)r. Fodor. Az ábrázoló geometria elemei, II. kt. — György A. A föld és népei, I. II. kt. — Dr. kovács J. A felső nép- és polgári iskolai oktatás. — Müller. Grundriss der Physik. — Müller-Píaundler. Phy-sik, 111. kt. — Straub S. Gyakorlati Elektrotechnika. — A következő szaklapok és folyóiratok 1897. évfolyamai : Egyetemes Philologiai Közlöny. —• Földrajzi Közlemények. — Polgári Iskolai Közlöny. — Magyar Paedagogia. — Magyar Nyelvőr. — Századok. — Budapesti Szemle. — Népnevelők Lapja. ■— Középisk. Tanáregyes. Közlöny. — Neue Bahnen. — 2. Ajándékozás utján: Nagy-Kanizsa város tek. tanácsától: Halis-Hoffmann. Zalavármegye Evkönyve. — A Nm. vallás- és közokt. minisztériumtól: Gecser B. A Dunán le Ziinonytól: Néptanítók Lapja ; Hivatalos Közlöny. — A magy. tud. akadémiától: Akadémiai Értesítő. — Összesen gyarapodott tehát a könyvtár 108 írt 66 kr. értékkel. Leltári szám = 877. II. Ifjúsági könyvtár. 1. Vétel utján: Benedek E. Magyar mese- ós mondavilág, V. kt. — Szemák. Képek Róma őskorából. -— Schumann. A nagymama meséi. •— Bródy S. Az egri diákok. -— Madarassy. A majom király. — Seemann G. A libapásztor. — Réves I). A sarktengeren. Verne Gy. Apróbb műveiből. — Malonyai. A Nílus országában. — Bárány J. Magyarország története elbeszélésekben. — Seemann G. A galambosi csárda. — Brehm. Az északi sarktól az egyenlítőig. — De Gerando A. Wlencze 12 képben. — Donászy. Buda hőse. — Tóth B. Szájról szájra. — Verne Gy. Kétévi vakáczió. — Verne Gy. Névtelen család. — Gaái M. Mindent a hazáért. — Tábori R. A legsötétebb világrészből. — Tábori R. Szabadsághősök. — 2. Ajándékozás utján: Zalavármegye nemesi és alapítványi választmányától : Gönczi P. Muraköz és népe. — Összes gyarapodás = 43 frt 15 kr. érték. Leltári szám = 1236 mű. III. Természetrajzi szertár. 4 drb kvarcz-kristály (Belloni János III. oszt. tanuló ajándéka.) Leltári szám = 189 tétel. IV. Vegytani szertár. 2 drb. szarúkanál. -— 10 drb. üveglombik. — 2 drb üveghenger. -— 1 db. gazometer 6 literes. — 1 drb. Barthel-féle borszeszlámpa. — Külömbfóle vegykisórleti anyagok, edényekkel. Összes gyarapodás = 40 frt 99 kr. Leltári szám = 278 tétel. V. Természettani szertár. 1 drb. emeltyű igazitó-csavarral és 10 drb súlylyal. — 1 drb. érverő. — 1 drb. elektromotor Grüel szerint. — 1 drb villamos kisütő Henley szerint. — 1 csomag vezető-zsinór. — 2 drb léggömb papírból. — 2 drb új üvegkorong és 1 sűrítő a Holtz-féle villamgéphez. — Összesen = 43 frt 05 kr. értékben. Leltári szám = 307 tétel. VI. Földrajzi szertár. Kogutovicz. Ázsia fali térképe léczczel 10 frt. Leltári szám = 50 tétel. VII. Rajz-szertár. E tanévben nem gyarapodott. Leltári szám — 61 tétel. Polg. isk. é. tSjitő 3 — 34 — VIII. Szám- és mértani taneszközök. 1 táblavonalzó. — 1 tábla-körző. —■ 1 tábla háromszög 90 fokú. — Összesen 4 frt 40 kr. értékben. Leltári szám - 34 tétel. IX. Bútorok és vegyesek. 6 drb. kis ruhafogas a tanári asztal mellé az osztályokba. — 1 vendégkönyv. — Összesen — 7 frt 20 kr. értékben. Leltári szám = 102 tétel. b) A leányiskoláhnii. I. Tanári könjrvtár. Szaklapok és folyóiratok 1897. évfolyamai: Nemzeti Nőnevelés. — Nemzeti Iskola. — Természettudományi Közlöny és Pótfüzet. — Magyar Bazár. — FrauenHeiss. — Ornamentenschatz. — A nm. vallás- és közokt. minisztériumtól díjtalanul: Néptanítók Lapja és Hivatalos Közlöny. Összesen = 32 frt 70 kr. II. Földrajzi szertár. E tanévben nem gvarapodott. Leltári szám 11 drb. III. Rajz-szertár. Zeller. Fürbige Ornamente. — Julien. Ornements classiques. — Vouga. Vorlagen I—III. Serie. Ohabai. Etudes des Heurs. — 8 drb mappa a rajzminták elhelyezésére. — Összesen = 48 frt 23 kr. Leltári szám === 57 tétel = 214 drb. IV. Természetrajzi szertár. 1 drb. Hartnack-féle demonstráló-mik-roskop és ehhez 50 fedő ós 50 tárgytartó üveglap. — 10 drb mikroskopi praeparatum. — 1 olló. — 2 drb virágminta (Taraxacum vulgare és Brassica napus). Összesen = 54 frt 15 kr. Leltári szám 72 drb. V. Természettani szertár. E tanévben nem gyarapodott. Leltári szám = 55 drb. VI. Bútorok és vegyesek. 1 kályhaellenző. — 4 rajzasztal. Összesen = 74 frt 20 kr. — 35 — VI. A tanulók érdemsorozata az 1896—97. tanévről. Az érdemjegyek jelentése: Fok Magaviselet Szorgalom Előmenetel írásbeli dolgozat külalakja 1 2 3 4 5 dicséretes jó tűrhető szabálytalan rosz kitartó kellő változó hanyatló csekély kitűnő jeles jó elégséges elégtelen csinos tiszta rendes tűrhető rendetlen I. fiúosztály. Folyó szám ! A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. F\'öldrajz Számtan Mértan ! Term, rajz Mért. rajz Szabadk. rajz Szépirás Torna Ének Irásb. dolg. Balogh József, r. k. 2 4 3 2 4 4 2 2 3 4 4 3 4 4 3 Bayer Gyula, izr. 2 2 2 2 1 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 Czoller István, r. k. 2 5 4 5 5 5 3 4 4 5 4 3 2 4 3 Dants Árpád, r. k. 4 5 4 5 5 5 3 3 5 4 4 3 3 4 3 5 Dreissiger Miksa, izr. 1 3 4 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 Eisner János, ág. 1 4 4 5 3 5 3 4 5 5 4 3 3 3 3 *Filipich Kornél, r. k. 2 3 2 3 4 2 3 3 3 2 3 3 2 4 3 Fraschek László, r. k. 3 3 1 2 2 3 2 2 2 4 4 3 2 3 2 Grünbaum Gyula, izr. 3 5 4 3 2 5 3 2 3 4 4 3 3 3 2 10 Gudlin Ferencz, r. k. 2 5 2 4 4 4 3 3 4 4 4 3 3 4 2 Hanzsalits József, r. k. 1 2 1 2 2 3 1 1 3 3 2 2 4 2 1 *Haspel Aladár, r. k. 4 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 3 2 3 3 Hegedűs József, r. k. 2 5 4 5 4 5 3 3 5 4 4 3 3 4 2 Horváth Ferencz, r. k. 3 5 3 5 5 5 2 2 5 4 4 3 3 4 3 15 Horváth István, r. k. 3 5 2 5 4 3 4 4 5 3 4 4 — 2 3 Horváth Kálmán, r. k. 3 3 3 3 4 3 2 3 3 3 4 3 4 4 4 Hűtter Géza, ág. 4 5 3 5 5 5 5 5 5 5 4 3 4 4 4 Imrey Ferencz, r. k. k i m a r a d t Károly Kálmán, r. k. 2 3 3 3 3 3 2 2 3 4 3 3 3 4 2 20 Klapper Miklós, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 4 2 Kollár Géza, r. k. 1 3 1 2 4 3 2 3 2 3 2 3 3 4 2 Kollárics Lajos, r. k. 3 4 4 4 4 4 2 2 4 3 4 3 3 4 2 Körmendy Ignácz, r. k. 2 4 4 3 4 4 2 3 4 3 4 4 3 4 3 *Krausz Imre, izr. 3 2 4 2 4 3 2 2 2 2 4 3 3 3 2 25 *Lieb Gyula, r. k. 2 4 3 3 2 4 2 3 3 3 2 2 4 4 2 Markotány Zsigmond, r. k. 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 3 3 4 3 May Mátyás, r. k. * 3 3 4 4 3 3 3 » 4 2 3 4 3 *) A *-gal jelöltek ismétlők voltak. 3* — 36 — 1 Folyó szám 1 A tanuló neve és vallása Magaviselet | Szorgalom Hittan Magyar ny. | N\'émet ny. Földrajz Számtan Mértan Term, rajz Mért. rajz Szabadk. rajz 1 Szépírás Torna Ének Irásb. dolg. II Márksz József, r. k. 3 3 4 3 2 4 2 2 3 4 3 4 4 4 4 Mátéé József, r. k. 2 4 3 4 4 4 3 4 3 4 4 3 4 3 2 30 Meihsner Oszkár, r. k. 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 3 3 3 Milosics Károly, r. k. 1 2 ; 1 2 4 2 2 3 2 3 4 3 3 3 2 Mintsek József, r. k. . 2 3 3 4 4 3 2 3 4 4 2 4 3 4 3 *Németh János, r. k. 2 3 2 2 4 3 2 2 3 3 4 3 2 4 3 *Novák József, r. k. 1 3 3 4 2 4 3 3 4 2 1 3 3 3 2 35 Nőt hifi\' Károly, r. k. 3 5 5 5 3 5 4 5 5 5 5 4 3 4 3 Pauchly László, r. k. 3 5 3 4 5 4 3 4 5 4 4 3 3 4 3 Pencz Gyula, r. k. 3 5 4 4 3 5 3 3 5 4 4 4 _ 4 3 Plander János, r. k. 2 3 1 2 4 3 2 2 2 4 4 3 4 4 2 Polai József, r. k. 2 3 2 2 3 3 2 3 2 4 3 3 4 3 2 40 Politzer Jenő, izr. *Preglei Ignácz, r. k. 2 2 5 : 4 ; 4 3 5 3 2 3 4 4 3 4 2 4 5 3 4 4 3 3 4 3 4 3 4 4 2 3 Rosenberger László, izr. 3 2 1 4 1 1 2 2 1 1 3 4 2 4 2 3 Rozs József, r. k. 2 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 3 1 3 Simon János, r. k. k 2 ] ni a 4 r 3 a 4 «I t 3 45 Singer Frigyes, izr. 3 4 3 4 3 4 4 _ 4 3 Stark Ferencz, r. k. 3 5 4 5 4 5 4 4 4 4 3 4 3 4 3 Suller Gyula, r. k. 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 3 4 4 Sfimegh József, r. k. 3 4 4 3 3 4 3 3 4 4 4 3 4 4 3 Szántó Lajos, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 3 3 3 50 Szeder Lajos, r. k. 3 3 4 4 3 3 2 3 3 3 4 4 4 4 3 Szűcs Ferencz, r. k. 2 4 4 4 4 4 3 3 4 4 4 4 2 4 4 Tanner Gyula, r. k. 2 2 1 1 2 3 3 2 3 2 3 1 3 3 2 Taschner Károly, r. k. 3 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 2 3 4 3 *Topolits Lajos, r. k. 2 2 2 1 3 2 4 2 2 2 2 1 3 3 2 55 *Topolits Nándor, r. k. Tóth Károly, r. k. 1 3 2 1 4 3 2 2 2 4 3 3 4 3 2 4 3 4 3 4 4 3 3 3 4 4 3 3 4 3 Yastagh József, r. k. 2 3 1 3 4 3 4 3 3 4 3 4 3 3 3 Vellák Antal, r. k. 2 3 1 3 4 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 Yiczenty Ferencz, r. k. 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 2 — 4 2 60 Weisz Lajos, izr. *Zeáro Gyula, r. k. 3 k 3 i 4 in 4 a 3 r 4 a 3 3 3 4 3 3 3 3 3 Magántanulók: Gross Ferencz izr., Mándy Béla ev. rei\\, Sárdi Géza r. k., Szűke Sándor r. k. Javitó vizsgálatra bocsáthatók: Grünbaum Gyula, Hegedűs József, Horváth István, Pauchly László, Pencz Gyula, Politzer Jenő, Rozs József, Stark Ferencz. Osztályismétlésre utasíttatnak : Czoller István, Dants Árpád, Eisner János, Has-pel Aladár, Horváth Ferencz, Hütter Géza, Nöthig Károly, Sullcr Gyula. — 37 — II. fiúosztály. Folyó szám 1 A tanuló neve és vallása | Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Mértan Term, rajz Mért. rajz Szabadk. rajz Szépírás i Torna Ének ! Irásb. dolg. || Anders Károly, r. k. 1 2 1 3 3 3 3 2 3 3 3 1 2 2 2 Bogáti József, r. k. 2 5 3 4 5 5 3 2 3 4 4 4 3 4 4 Breuer Zoltán, izr. 2 4 4 3 4 4 3 3 2 3 4 3 3 4 3 *Bunics József, r. k. k i in a r a d t 5 Biichler Mór, izr. 2 2 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 4 2 2 Csordás Rezső, r. k. 3 4 3 3 4 4 3 3 4 4 3 2 3 4 2 Dolmányos József, r. k. 2 5 4 4 5 5 2 3 3 4 4 4 3 4 4 Gavora Jenő, ág. 3 4 3 4 3 2 3 3 4 3 3 3 2 4 3 Háry László, r. k. 4 5 3 5 5 4 3 2 4 3 2 3 3 3 3 10 Horényi Károly, r. k. 4 3 2 2 4 4 2 2 4 4 3 1 2 3 3 Horváth János, r. k. 2 4 2 3 4 4 4 4 4 4 4 2 3 4 3 Horváth Nándor, r. k. 4 5 3 4 5 4 3 4 3 4 3 3 4 4 4 Kamenár Géza, r. k. 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 2 Kámondy Albert, r. k. 2 4 2 3 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3 15 Kengyel István, r. k. 1 2 3 2 3 3 2 3 4 1 2 2 3 2 2 Kindl Jenő, r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 Kirchmayer Lajos, r. k. 3 4 3 4 4 4 3 3 4 4 3 4 4 5 4 Kocli Géza, izr. 4 4 4 4 3 4 3 4 4 4 4 3 2 3 4 *Kovács Ferencz, r. k. 2 2 2 2 4 3 2 1 3 2 2 2 3 3 2 20 * Kovács József, r. k. 2 3 3 2 4. 3 3 2 3 3 4 3 4 4 2 Krausz Lajos, izr. 3 3 3 4 2 3 2 3 3 3 4 3- 4 4 4 Ledofsky Rezső, izr. 2 4 4 4 3 4 4 2 4 4 4 4 4 4 3 Márovits Péter, r. k. 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 4 3 4 3 3 Xovotny József, r. k. 3 3 4 3 2 3 2 3 3 4 4 3 3 3 3 25 Pavelkovics Kálmán, r. k. 3 3 H 2 4 3 2 3 3 4 4 3 2 3 3 Preglei Antal, r. k. 2 5 4 5 2 4 5 4 4 4 4 5 4 5 4 Radosits Ferencz, r. k. 3 4 2 4 4 4 3 3 3 3 2 3 3 4 4 Sándor Lajos. r. k. 3 4 ■1 3 4 4 2 2 3 3 2 3 4 3 3 Schwarzenberg József, izr. 2 3 3 2 4 4 2 3 3 3 4 3 4 3 2 30 Spirk Károly, r. k. 2 2 l 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 1 *Szabó Antal, r. k. 1 2 1 1 3 3 2 2 2 2 1 1 3 3 1 Szalay Mihály, r. k. 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 4 3 1 Szatay Zsigmond, r. k. 2 4 3 3 4 3 3 3 4 4 4 4 3 4 3 Szervisz Imre, r. k. 3 4 3 3 4 3 3 3 4 4 3 2 2 3 2 35 Szitár Béla, r. k. 4 4 4 4 2 3 3 3 4 4 4 2 3 2 3 Takács Lajos, ág. 2 3 2 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 Talabér László, r. k. 3 4 2 4 4 3 3 2 4 3 3 2 2 4 2 Tantsits Béla, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 2 4 3 3 2 3 4 3 Tálosy József, r. k. 2 3 1 3 4 3 4 2 3 4 4 3 4 3 3 40 Tollár Ferencz, r. k. 3 5 4 4 5 4 2 3 4 5 4 4 3 4 4 Tolnai Géza, izr. k i m a r a d t Trojkó György, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 2 Varga Pál, r. k. 3 5 4 4 5 5 3 2 3 4 3 2 4 4 2 Vidos János, r. k. 2 2 2 3 4 4 2 2 4 2 2 1 4 4 2 — 38 — Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Mértan Term, rajz Mért. rajz Szabadk. rajz Szépírás Torna Ének i Irásb. dolg. | 15 Vuesák János, r. k. 2 2 1 1 2 3 1 1 2 2 2 1 4 2 2 Wornigg Lajos, r. k. 2 4 4 4 3 4 4 4 4 4 2 3 3 1 3 /alay Károly, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 Összevont magánvizsgálatot tett az I. N. osztályról: Wurst Antal. Javító vizsgálatra bocsáthatók : Bogáti József, Dolmányos József, Háry László, Horv th Nándor, Preglei Antal, Tollár Ferencz, Varga Pál. III. fiúosztály. Folyó szám 1 A tanuló neve és vallása 1 Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. 1 Német ny. | Földrajz j Történelem Számtan Mértan | Term, rajz | Mért. rajz j j Szabadk rajz | 1 Szépírás | Torna j Ének I Egészségtan 1 ! Irásb. dolg. !| Adrián Béla, r. k. 2 r> 2 5 5 4 3 3 3 5 4 4 3 4 4 3 3 Andri Ferencz, r. k. 2 4 1 3 3 4 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3 3 Ágh Ede, r. k. 2 3 2 4 4 3 3 4 3 3 4 4 3 3 2 3 2 Bagdány Ferencz, ev. ref. 3 4 3 3 3 4 3 4 3 3 4 4 3 3 4 3 3 5 Bagyari János, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Baranyai István, r. k. 3 5 2 5 5 4 4 4 3 3 4 4 4 4 4 3 3 Bayer Oszkár, izr. 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 4 4 2 3 3 2 3 Belloni János, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 3 2 4 3 3 3 3 4 3 3 Buday László, r. k. 3 4 2 4 4 4 :i 3 3 3 3 4 2 2 3 3 2 10 Dómján József, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 4 3 4 4 4 4 3 3 2 Döme Károly, r. k. 2 3 2 4 4 3 3 3 2 4 3 3 4 4 4 3 3 Fisclil Salamon, izr. 3 4 4 4 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 Fűzfái Ernő. r. k. 3 4 1 3 4 3 4 2 2 2 4 4 4 1 4 2 4 Golenczky János, r. k. 3 2 1 2 3 2 3 2 2 3 4 4 2 3 4 2 3 15 Gomher József, r. k. 3 4 2 4 4 4 3 4 3 4 3 3 3 2 2 3 3 Gundy Géza, r. k. 3 3 1 3 3 2 3 3 3 2 4 3 3 3 4 3 2 Hencz János, r. k. 3 5 3 4 5 4 4 4 3 5 4 2 4 4 4 3 3 Kaufer Ignácz, izr. 3 3 2 2 1 4 4 2 3 2 2 3 3 4 4 2 3 *Kohn Aladár, izr. 2 3 3 3 2 4 3 3 4 3 4 3 3 4 4 3 2 20 Litvay Endre, ág. 3 2 2 3 3 2 2 3 3 1 3 4 3 4 4 2 3 Máté Ignácz, r. k. 3 4 2 3 4 4 3 3 2 4 3 2 2 4 4 3 2 Molnár József, r. k. 3 3 1 3 3 2 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 Molnár Sándor, r. k. 4 5 4 4 4 4 4 3 2 4 4 íj 4 2 1 4 3 Nagy Tivadar, r. k. 2 3 1 4 4 2 4 3 3 2 3 4: 3 4 4 3 3 25 Németh Géza. r. k. 2 2 1 3 4 1 4 4 3 1 3 2 2 4 2 2 2 Orbán József, r. k. 1 3 1 4 4 3 4 4 2 3 2 2 2 — 3 2 2 Oszten Lajos, r. k. 3 3 1 4 4 3 3 3 3 3 2 1 2 4 4 3 3 Pilvax Lajos, r. k. 2 3 3 4 4 4 4 4 3 4 3 2 2 2 4 2 2 Polgár Lajos, r. k. 1 3 2 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 30 Pollák Emil, izr. 2 2 2 1 1. 1 3 3 2 1 3 3 2 4 3 2 2 Reich Béla. izr. 3 5 4 5 4 4 3 5 4 4 4 4 2 3 4 3 3 Rosenstein Gyula. izr. 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 3 4 3 2 Schlesinger Béla, izr. 2 3 4 3 3 4 3 2 2 4 4 4 4 4 3 2 4 Sgeiner Henrik, r. k. 3 2 2 4 2 3 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 2 35 Sinkovics József, r. k. 3 5 3 5 5 4 4 4 3 4 3 3 3 4 4 3 3 Steiner Nándor, izr. 3 3 3 2 2 2 4 4 4 3 3 3 2 3 3 3 3 Szalay Sándor, r. k. 3 3 2 2 3 4 3 3 3 4 3 4 3 4 3 3 3 Varga István, r. k. 3 4 2 4 4 3 4 4 4 3 4 4 2 3 4 3 3 Vastag Vincze, r. k. 2 4 1 3 4 4 3 4 4 3 3 2 3 4 4 4 3 40 Vojkovics János, r. k. 2 3 1 3 3 2 4 4 4 2 4 3 3 4 4 4 2 Wagner Ferencz, r. k. 3 3 3 2 2 4 3 1 1 3 3 2 2 4 3 3 2 Zábó Kálmán, r. k. 2 3 2 4 4 4 3 3 3 2 4 4 4 4 4 4 3 Magánvizsgálatot tett: Böjti József. Javító vizsgálatra bocsáthatók : Adrián Béla, Baranyai István, Hencz János, Reich Béla, Sinkovics József. __ 40 __ IV. fiúosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem Számtan Mértan Term. tan. Mért. rajz Szabadk. rajz Torna Enek ! Irásb. dolg. Babnigg Béla, r. k. 3 4 3 4 2 4 4 4 4 4 3 1 1 2 1 Báli Károly, r. k. 3 4 2 4 3 4 4 3 3 4 4 4 3 3 2 Bayer Izsó, izr. 2 2 1 1 2 2 1 l 2 3 3 4 4 3 1 Burits Sándor, r. k. 3 4 2 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 5 Dolmányos Ferencz, r. k. 2 4 1 4 4 4 3 3 3 4 4 3 1 3 2 Farkas Sándor, r. k. 2 3 1 3 3 4 2 3 3 3 3 3 4 2 2 Fleiner Aladár, izr. 3 4 4 4 3 4 4 3 3 4 3 2 4 3 2 Fülöp József, r. k. 3 4 1 4 4 4 4 3 3 4 4 3 4 3 3 Gavora Károly, ág. 2 3 2 2 3 4 4 3 3 4 3 3 2 4 3 10 Gumilár Mihály, r. k. 2 3 1 4 4 3 3 3 2 4 3 3 3 3 4 Hutter Géza, r. k. 1 2 1 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 1 Jaeger István, r. k. 3 4 3 4 4 1 3 3 2 3 3 2 1 3 3 Kolongya Boldizsár, r. k. 2 2 1 l 3 2 l 3 3 3 4 3 2 3 1 Kutnyák István, r. k. 2 3 1 4 4 3 3 3 3 3 3 4 4 4 3 15 *Lenk Gyula, r. k. 3 3 l 3 2 4 3 1 1 3 4 4 4 4 2 Marvalics József, r. k. 2 3 1 4 4 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 Málics István, r. k. 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 4 Mihálecz József, r. k. 3 3 2 3 4 4 3 2 2 4 3 2 4 3 2 Moravecz Imre, r. k. 1 l 1 1 1 1 l l 1 1 1 2 4 1 1 20 Riedlmayer Sándor, r. k. 2 2 1 2 3 3 3 2 2 1 2 2 4 4 2 Sáliján Ferencz, r. k. 2 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 4 3 3 2 Scherer János, r. k. 2 3 2 4 4 4 4 3 3 4 3 1 1 2 1 Stampfel György, r. k. 2 3 1 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 Szűcs József, r. k. 2 3 1 3 3 3 3 2 3 3 3 4 3 2 2 25 Varga Ferencz, r. k. 2 3 2 4 3 3 2 2 2 4 3 4 4 2 3 Veszely Gyula, r. k. 1 1 1 1. 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 Vogl Géza. r. k. 3 4 2 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 3 Zábó János. r. k. 2 4 1 4 4 4 4 2 2 3 2 2 4 3 3 Záhó József, r. k. 3 4 2 4 4 4 4 2 2 3 2 2 4 2 3 Magánvizsgálatot tett: Szabó Gyula és Hruska Nándor. — 41 — V. fiúosztály. Folyó szám 1 A tanuló neve ós vallása Magaviselet | Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Történelem : Számtan Könyvvitel Term, -tan Vegytan | Alkotmányt. Mért. rajz Torna Ének .1 Irásb. dolg. i| Feliór István, r. k. 4 5 3 5 4 4 5 3 5 3 4 2 3 3 l Feiler Pál, ág. 2 3 3 4 3 3 4 3 4 3 3 4 4 3 3 Gáspár Ferencz, r. k. 4 5 3 5 5 5 4 3 5 5 0 5 4 2 3 Golobics Lajos, r. k. 2 3 3 4 3 3 4 3 4 4 3 4 4 4 3 5 Hiuifi Béla, r. k. 2 2 1 3 3 3 3 1 3 1 1 3 3 4 1 Kolossá István, ág. 2 3 3 4 4 4 4 3 4 3 1 4 4 4 3 Koltay Klek. r. k. 2 3 2 3 4 4 4 2 3 3 4 3 2 4 2 Lövvy Gusztáv, izr. 3 4 4 4 4 4 4 2 4 2 4 4 4 1 2 Martinék Gyula, r. k. 1 2 2 3 3 3 4 2 3 1 2 2 4 2 1 10 Pimeizl Árpád, r. k. 2 5 1 3 4 3 5 4 4 4 3 4 1 4 3 Schwarcz Ferencz, izr. 4 5 4 5 4 5 4 3 4 4 5 3 4 4 2 Szántó Gyula, r. k. 2 3 3 3 4 4 4 2 3 3 4 3 1 2 2 Magántanuló: Kardos Lajos, ev. ref. Javitó vizsgálatra bocsáthatók: Fehér István, Pimeizl Árpád, Schwarcz Ferencz. Osztályismétlésre utasittatik: Gáspár Ferencz. VI. fiúosztály. Folyó szám | A tanuló neve és vallása Magaviselet 1 Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Történelem Számtan Könyvvitel Vegytan Ipartan Mért. rajz Torna Ének Irásb. dolg. II Amtmann Sándor, ág. 2 3 3 3 4 3 3 1 2 2 4 4 4 2 Beznicza Péter, r. k. 2 3 1 3 3 3 4 1 1 1 2 1 3 I Buksz Manó, izr. 2 2 1 1 3 1 3 1 1 1 3 2 4 2 Etlényi János, r. k. 3 5 1 3 5 3 4 2 3 3 4 4 3 2 5 Koltay Zsigmond, r. k. 2 3 2 4 4 3 4 2 3 3 3 1 3 2 Koszi Kálmán, r. k. 2 3 1 3 3 4 3 2 3 3 4 1 1 2 Nemes Jenő, ág. k 1 in a r a d t Sattler Rezső, izr. 4 5 3 3 5 4 4 1 3 3 4 3 4 2 Szabolits Rezső, r. k. 3 3 2 2 4 2 4 2 3 3 3 5 2 2 10 Szondi Béla, r. k. 3 4 2 1 5 1 4 1 2 2 4 4 4 1 Javitó vizsgálatra bocsáthatók : Etlényi János, Sattler Rezső és Szondy Béla. — 42 — I. leányosztály. Folyó szám 1 A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Term, rajz Kézimunka Ének Rajz Szépírás j Torna Irásb. dolg. | Altenthaler Teréz, r. k. 1 2 1 1 3 1 2 3 2 4 3 3 3 2 Ágh Róza. r. k. 1 3 1 1 3 1 3 2 1 2 4 2 4 3 Baán Mari, r. k. 3 4 1 3 3 3 3 2 3 4 4 4 2 5 Báron Irma, izr. 3 5 4 5 4 5 4 3 3 4 4 3 3 4 5 Beck Hermin, izr. k i m a r a d t Belloni Irén. r. k. 2 3 3 3 4 2 4 3 3. 4 3 3 2 4 Berger Ida, izr. 2 4 3 4 3 4 4 3 4 2 4 3 4 3 *Biba Jolán, r. k. 2 5 3 4 4 4 4 4 3 4 5 3 5 4 Braun Kornélia, izr. 3 5 3 4 3 3 3 2 2 4 5 4 3 5 10 Buksz Regina, izr. 3 5 2 4 4 5 3 3 3 3 5 4 4 4 Bún Sarolta, izr. 2 4 3 3 3 3 4 4 — 4 4 4 2 5 Cseplits Erzsébet, r. k. k i m a r a d t ■ *Czenger Teréz, r. k. 1 4 4 4 4 4 4 4 2 4 3 2 3 3 Eislitzer Hedvig, izr. 2 4 2 3 4 4 4 4 3 4 4 4 2 4 15 Ernwirt Mari, r. k. 2 5 3 5 4 4 3 5 3 4 4 4 4 4 Farkas Jolán, r. k. 1 1 1 1 2 1 2 2 2 2 2 3 2 1 Fábiánics Blanka, r. k. 1 2 1 1 2 1 2 2 3 3 3 3 4 2 Fischer Mari, izr. 1 1 1 I 1 l 1 1 3 3 2 3 4 3 Gerő Ella. izr. 2 4 1 4 2 4 2 3 2 4 4 2 3 3 20 Gieber Matild, r. k. 3 3 2 2 3 2 3 3 3 4 2 2 2 2 *Gross Melánia, izr. 2 4 2 4 2 4 4 3 4 3 4 3 4 3 Helfy Irén, izr. 3 2 2 2 3 1 2 2 3 2 4 3 4 4 Heller Ida. izr. 2 4 1 4 3 3 3 3 4 4 4 4 3 4 Hirschl Jolán, izr. 1 2 I 1 3 2 2 2 3 4 4 3 3 3 25 Hoch Irma, izr. 1 5 3 4 4 4 5 4 3 3 4 3 2 3 Hoffmann Sarolta, izr. 2 3 2 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Horváth Janka, r. k. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 4 4 3 3 3 Horváth Mari, r. k. 2 4 1 3 3 3 3 3 4 4 4 3 2 5 Huckstedt Mari, r. k. 2 3 3 4 4 4 4 4 2 2 4 3 3 3 30 Kellermann Józsa, izr. 2 1 3 2 2 2 2 2 2 3 1 1 2 2 Keömives Mari, r. k. 1 3 2 3 4 4 4 4 2 3 3 3 4 2 Kien Mari, r. k. 1 3 2 2 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 Kluger Gizella, izr. 2 5 3 5 4 5 5 5 5 4 5 4 4 5 *Kohn Mari, izr. 3 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 — 5 35 Koller Mari, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4 3 2 4 Koller Vilma, ág. 2 5 5 5 4 5 5 5 3 4 5 4 3 5 Korchmáros Elvira, r. k. 3 4 3 3 4 3 4 4 3 1 4 4 4 4 Köröskény i Piroska, ág. 2 4 3 4 4 4 4 4 1 4 4 4 2 4 *Kövecs Piroska, r. k. 2 4 3 3 4 4 4 3 2 4 4 4 2 5 40 Kuthi Mari, r. k. 1 3 2 4 4 4 4 4 3 4 3 3 4 3 Kuzmics Gizella,, r. k. 2 4 2 2 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 Lackenbacher Meláni, izr. 2 5 5 5 4 5 5 5 5 4 5 3 4 4 Lengyel Ilona. izr. 2 3 1 4 3 4 3 3 3 4 4 3 4 4 Mandl Margit, izr. 1 5 3 3 3 5 4 4 3 4 4 3 4 3 45 Mannheim Margit, izr. 2 5 3 4 4 5 4 5 3 2 4 3 2 3 — 43 Folyó szám ;| A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom j Vallástan Magyar ny. Ném et ny. Földrajz Számtan Term, räjz Kézimunka Ének Rajz Szépírás Torna Irásb. dolg. íj Maschanzker Lina, izr. 2 4 3 3 3 4 4 4 3 2 4 4 4 4 Mergenthaller Margit, r. k. k i m a r a d t Miltényi Mari, r. k. 2 4 1 1 3 1 3 4 2 4 4 4 4 5 Molnár Irma, r. k. 1 4 1 4 3 3 4 3 1 3 4 3 4 3 50 Österreicher Amália, izr. 2 4 3 4 3 4 4 4 3 1 4 3 4 3 Polin Ella, r. k. 1 5 4 5 5 4 4 5 4 4 5 4 3 5 Pollák Janka, izr. k i m a r a d t Pongrácz Jolán, r. k. -1 4 3 4 4 4 3 3 3 2 4 3 2 3 Prager Erzsi, izr. 3 5 4 4 4 4 5 4 4 4 5 4 — 5 55 *Reinitz Henriette, izr. 2 5 4 4 3 4 4 5 4 3 5 4 4 5 Sauer Margit, izr. 1 2 1 1 2 2 3 3 2 2 3 2 4 2 Schreiber Gizella, izr. 2 2 1 2 2 3 2 2 3 1 3 2 4 2 Schwarcz Gizella, ág. 1 1 1 3 1 3 1 1 3 3 2 2 4 1 *Seress Margit, r. k. 3 4 3 3 4 4 4 4 3 2 4 3 2 3 60 Tóth Mari, r. k. 1 2 1 3 3 2 3 3 2 2 2 3 4 2 Tóth Matild, r. k. ■1 2 1 1 3 1 2 3 2 3 4 3 .— 3 Tscheik Mari, ág. 1 2 3 3 4 3 3 3 2 3 1 1 3 1 Varga Gizella, r. k. 2 4 1 4 4 3 4 4 3 5 4 4 4 4 Váry Jolán, r. k. 2 3 1 3 4 3 4 3 3 4 4 4 3 3 65 Viczenty Lujza, r. k. 2 2 1 3 4 3 3 3 2 4 2 2 3 2 Weltner Elza, izr. 3 4 4 3 4 3 4 4 4 1 4 4 2 4 Wéber Mari, r. k. 2 5 3 4 4 4 5 4 3 4 4 4 4 4 Magántanulók: Gross Malvin izr., Wagner Ilona r. k. Magánvizsgálatot tettek : Czmerk Margit, Rosenzweig Lina. .lavitó vizsgálatra bocsáthatók : Báron Irma, Biba Jolán, Braun Kornélia, Buksz Regina, Ernwirt Mari, Hoch Irma, Mandl Margit, Mannheim Margit, Prager Erzsi, Reinitz Henriette, Wéber Mari. Osztályismétlésre utasíttatnak : Kluger Gizella, Koller Vilma, Lackcnbachcr Meláni, Polin Ella. II. leányosztály. | Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem Számtan Term, rajz Kézimunka Ének Rajz Szépírás Torna Irásb. dolg. i Augenfeld Stefánia, izr. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 4- 3 4 4 Ács Malvin, r. k. 2 5 2 2 5 2 4 4 3 2 3 4 3 4 4 Baum Róza, izr. 2 3 4 2 4 2 3 4 4 3 4 4 2 .— 3 Bendekovics Janka, r. k. 2 5 4 4 5 3 5 5 4 3 4 5 4 2 5 5 Berény Zsófi, izr. 3 3 4 1 3 2 4 2 3 2 3 3 2 3 3 Berényi Vanda, r. k. 3 5 4 3 5 3 5 5 5 2 5 5 3 3 4 Berger Teréz, izr. 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 1 1 4 1 Blau Margit, izr. 2 :i 1 1 2 1 2 2 2 3 1 3 3 2 4 Färber Kiementin, izr. 2 4 3 3 4 4 3 4 4 3 3 4 3 — 3 10 Fischer Margit, izr. 1 3 3 3 3 2 2 4 3 2 3 2 2 1 3 Fleiner Gizella, izr. 2 2 1 1 3 1 1 2 1 2 4 4 3 3 4 Fleischacker Meláni, izr. 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 1 1 3 Frankfurter Jolán, izr. 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 4 1 1 2 1 Fülöp Erzsébet, r. k. k i ni a r a d t — 15 Fülöp Jolán, r. k. 1 2 1 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 — 2 Fülöp Margit, r. k. 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 1 1 — 2 Garai Anna, izr. 2 2 2 2 3 1 3 3 3 2 2 4 2 — 3 Gerstner Janka, r. k. 2 5 2 3 4 3 4 5 4 2 3 4 2 2 3 Grosz Aranka, izr. 2 3 2 3 3 2 2 4 3 2 3 4 3 4 3 20 Heimler Anna, izr. 3 4 2 4 3 3 3 4 4 3 4 4 3 4 4 Hild Franciska, r. k. 2 5 2 4 4 4 4 4 4 2 2 5 4 2 5 Jeleníts Anna, r. k. 2 5 2 4 4 2 3 3 4 3 3 5 4 1 4 Kántz Júlia, r. k. 2 2 1 1 3 1 3 1 1 3 1 2 3 1 2 Killer Jolán, izr. 2 4 4 3 3 3 4 4 4 4 3 4 3 4 3 25 Körinendy Károlin, r. k. 2 3 2 2 3 2 1 3 3 3 4 4 3 3 4 Krátky Margit, r. k. 2 4 3 3 3 3 3 3 3 1 2 4 4 4 5 Krausz Margit, izr. 2 2 3 1 3 1 2 3 2 3 4 2 1 2 2 Kutor Ilona, r. k. 2 5 2 3 5 4 5 4 4 3 3 3 3 4 3 Leidli Anna, r. k. 1 2 2 3 4 3 3 4 4 3 4 2 2 2 3 30 Lengyel Margit, izr. 2 3 2 3 2 2 3 3 3 3 2 3 3 — 4 Mágot Györgyike, r. k. 1 5 2 4 4 3 2 4 4 2 4 5 3 3 5 Márkus Etelka, izr. 3 4 4 3 3 3 4 4 4 4 4 4 3 4 4 May Margit, r. k. Merényi Gizella, r. k. 1 2 2 3 3 3 3 4 4 2 2 2 1 2 2 1 2 2 3 2 3 2 3 3 3 4 2 3 4 1 35 Mihájlovics Katalin, g. kel. 2 2 2 3 3 2 2 2 2 1 4 3 3 4 4 Nagy Margit, r. k. 2 2 1 2 3 1 2 3 3 3 4 1 2 1 1 Nagy Mari, r. k. 1 2 1 3 3 1 2 3 3 3 4 2 2 2 2 Némethy Irma, r. k. 1 2 1 1 2 2 1 3 1 2 2 4 3 4 4 Novácsek Antónia, r. k. 2 4 1 4 4 3 4 4 4 1 3 2 3 — 2 40 Nyitrai Margit, izr. : 2 5 4 3 5 3 4 5 5 3 4 5 3 4 4 *Oszeszly Elza, r. k. 2 4 2 4 4 3 4 4 4 3 3 4 4 2 4 Österreicher Elza, izr. 2 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 3 2 5 3 Pataky Irén, r. k. 2 2 1 2 3 2 1 2 3 4 2 4 4 4 4 Pálffy Rózsi, unitár. 2 2 1 2 3 1 2 2 2 1 3 2 3 3 3 45 Páros Kornélia, ev. ref. 2 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 4 3 2 3 — 45 — Folyó szám j A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hi tan Magyar ny. Német ny. F\'öldrajz Történelem Számtan Term, rajz Kézimunka Ének Rajz Szépírás Torna Irásb. dolg. ] »Péntek Matild, r. k. 3 5 4 5 4 4 3 5 5 3 4 3 3 1 4 Polednák Czecilia, r. k. 2 4 2 3 4 2 4 3 3 3 3 3 3 1 3 Polgár Margit, r. k. 2 2 3 2 3 3 3 3 2 2 4 3 4 5 3 Politzer Jolán, izr. k i m a r a d t 50 Rothschild Rózsi, izr. 1 2 1 1 2 1 2 2 1 3 2 2 3 4 3 Schleiffer Szidónia, izr. 2 3 3 2 3 1 3 4 2 2 4 3 3 — 3 Schwarcz Paula, r. k. 3 5 3 3 5 3 4 5 4 2 3 2 2 2 2 Simán Mari, r. k. 2 5 4 3 5 3 4 4 5 4 4 5 4 4 5 Stern Stefánia, izr. 2 5 4 5 5 4 4 4 5 3 5 4 4 5 4 55 Szeder Amália, r. k. 2 3 1 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 Trébár Mari, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 3 3 2 4 3 3 3 4 Tripammer Jolán, r. k. 2 2 1 2 3 1 1 1 1 3 4 2 3 4 2 Varga Ida, r. k. 3 5 1 3 5 3 4 4 4 3 4 4 3 .—. 4 Veszély Etelka, r. k. k i m a r a d t 60 Wainberger Adél, izr. 3 3 2 2 3 1 1 4 3 2 5 2 3 — 3 Weisz Elza, izr. 2 3 3 3 3 3 4 4 3 3 4 4 1 1 3 Wittmann Teréz, r. k. 1 5 3 4 5 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 Magántanulók : Burits Ilona r. k., Deutsch Ilona izr., Elischer Etel ág., Weiser Ella izr. Magánvizsgálatot tettek : Szegő Anna, Szegő Erzsi, Pick Irma. — Összevont magánvizsgálatot az I. 11. osz:ályról: Flór Mari, Prager Margit, Bődy Magdolna, Koz-lovszky Aranka, Baruch Vilma, Grieszbach Amália. Javitó vizsgálatra bocsáthatók: Ács Málvin, Gerstner Janka, Hild Francziska, Jelenits Anna, Kutor Ilona, Mágot Györgyike, Péntek Matild, Schwarcz Paula, Simán Mari, Varga Ida, Wittmann Teréz. Osztályismétlésre utasíttatnak : Bendekovics Janka, Berényi Vanda, Nyitrai Margit, Stern Stefánia. III. leányosztály. Folyó szám A tanuló neve és vallása j Magaviselet Szorgalom Hittan .Magyar ny. Német ny. : Földrajz Történelem Számtan Vegy-és ásvt.j Gazdaságt. Kézimunka 1 Enek Rajz Szépírás Torna ; Irásb. dolg. 1 Beek Ilona, izr. 2 3 2 3 4 3 4 3 3 4 2 4 4 3 5 Berger Szabina, izr. 2 5 3 4 3 4 5 4 4 4 3 l 4 4 3 5 Bognár Kornélia, r. k. 2 3 2 4 4 3 4 4 4 4 2 3 4 3 2 5 Bún Ida, izr. 2 2 3 3 3 1 2 3 3 2 3 4 3 3 3 3 5 Fischer Irma, izr. 2 2 1 2 3 2 3 2 2 1 2 3 4 4 — 3 Fischer Júlia, r. k. 2 3 2 3 3 2 4 4 3 3 2 3 3 2 2 2 Flór .Mari, r. k. l 3 3 3 3 3 4 3 4 4 2 4 4 3 4 4 Fülöp Károlin, izr. 2 2 2 1 2 1 2 3 2 1 2 3 4 2 4 3 Gréczi Teréz, r. k. 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 .2 1 1 10 Günsberger Olga, izr. 1 2 2 2 2 2 2 1 2 3 2 3 3 2 3 3 Hám Elvira, r. k. 2 3 4 4 3 4 3 4 3 3 4 3 4 2 3 Katzenbach Ida, r. k. k i m a r a d t Kapossy Mari, r. k. 2 2 1 1 4 1 3 2 3 3 4 3 3 3 3 4 Keller Gizella, r. k. 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 2 3 3 2 15 Krausz Elvira, izr. 1 3 2 3 2 1 3 3 3 2 1 4 1 3 3 2 Krauth Kornélia, izr. 2 3 2 3 3 3 4 3 2 2 3 4 3 3 3 3 Maschanzker Ilona, izr. 2 3 1 4 3 4 3 4 3 3 2 4 4 3 4 4 Neu Károlin, izr. 2 4 3 3 4 3 3 3 4 3 3 4 3 3 — 4 Neumann Józsa, izr. 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 2 2 2 2 — 3 20 Nyitrai Olga, izr. 2 2 1 1 3 1 2 2 2 1 3 4 4 3 4 3 Polednák Anna, r. k. 2 2 1 2 3 1 2 2 2 1 2 4 3 3 1 2 Prager Margit, izr. 2 4 3 3 3 3 4 3 4 3 1 3 4 3 — 4 Riedl Blanka, r. k. 2 2 1 3 3 2 4 2 2 3 2 3 2 1 — 2 Riedl Olga, r. k. 2 4 2 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 2 — 3 25 *Sallér Ilona, r. k. 2 2 2 1 4 2 4 2 3 3 2 4 4 b -— 3 Scherer Róza, r. k. 2 5 4 4 4 3 5 4 4 5 3 4 4 3 1 4 Szollár Anna, r. k. 1 3 2 3 4 1 3 4 4 3 3 4 4 4 — 3 Szommer Erzsébet, r. k. k i m a r a d t Taschner Mari, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 5 4 3 — 3 30 Tilpák Károlin, r. k. t 3 1 3 4 4 2 4 4 1 3 4 4 3 _ 4 Török Franciska, ág. 2 5 3 4 4 3 5 4 4 4 1 4 3 2 — 2 Weisz Irina, izr. k i ni a r a d t — — — — — — _ _ Wilde Anna, r. k. 2 3 3 4 3 2 3 3 3 3 1 3 2 2 2 2 Magántanulók : Barla Hona ev. ref., Csizmadia Aranka r. k., Krausz Olga izr. Javító vizsgálatra bocsáthatók: Berger Szabina, Schcrer Róza, Török Franciska — 47 — IV. leányosztály. Folyó szám I A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem Szám.-mért. Term, rajz Egészségtan j Kézimunka Ének Rajz Torna Irásb. dolg. | 1(1. Herényi Frida, r. k 2 3 3 3 4 3 2 4 4 3 4 3 4 5 Ifj. Herényi Frida, r. k. 1 3 2 3 4 3 2 3 3 3 3 ft 4 — 4 Búza Róza, ág. 1 1 1 t 2 2 1 2 2 1 1 1 1 — 1 Desewffy Emilia, ág. 1 2 2 2 3 2 3 3 2 2 1 4 4 — 4 5 Fejes Margit, r. k. 1 l 1 I 2 1 1 1 1 1 1 1 I 1 2 Fiálovits Margit, r. k. 2 2 1 2 3 3 1 3 3 3 2 4 3 — 3 Forsterics Mari. r. k. 2 2 1 2 3 1 3 4 3 2 3 4 3 — 3 Fürst Sarolta, izr. 2 3 2 2 3 3 3 4 3 3 3 3 4 — 4 Gross Elza, izr. 2 2 1 1 3 2 2 2 2 3 1 4 3 — 4 10 Helfy Vilma. izr. 2 3 3 2 3 2 2 3 3 2 3 3 3 — 4 Horváth Mari, r. k. 2 3 2 2 3 2 4 3 3 3 2 4 4 — 4 *)Knortzer Paula, r. k. k i m a r a d t Koronczy Mari. r. k. 1 2 1 2 3 2 2 2 2 2 I 2 1 — 1 Kulcsár Mari. r. k. 2 3 2 3 4 3 3 3 3 3 2 3 3 — 3 15 Lakits Gizella, r. k. 1 3 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 — 3 Mágot Vilma, r k. 1 3 3 2 4 3 3 3 4 3 2 4 4 — 3 Matkovich Antonia, r. k. 2 3 1 2 3 2 2 3 3 2 3 1 3 — 4 May Szidónia, r. k. 2 3 2 4 3 4 3 4 4 3 3 3 2 — 2 Nagy Margit, r. k. 2 2 1 1 3 1 3 2 2 I 2 4 1 — 1 20 Pollák Blanka, izr. 2 2 2 1 3 1 2 3 3 2 2 4 3 — 3 Pongrácz Margit, r. k. k i m a r a d t Schlesinger Jolán, izr. 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 3 3 — 2 Schultz Margit, r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 — 1 Spitzer Berta, izr. 2 l 1 2 2 2 1 1 1 1 1 3 3 — 2 25 Surughi Eszter, r. k. 2 3 2 3 3 3 3 4 4 3 2 4 4 — 3 Szalay Jolán, r. k. 2 3 2 2 3 2 3 1 1 2 3 4 3 — 3 Vajda Blanka, ág 2 3 2 1 3 3 3 3 2 2 2 4 4 — 3 Vellák Katalin, r. k. 1 2 1 3 3 2 2 3 2 2 3 4 4 — 3 ■Wallenstein Rózsa, izr. 2 3 3 3 2 3 3 4 4 3 3 3 3 — 3 30 Wamberger Meláni, izr. 2 3 1 3 2 3 2 4 4 3 1 3 3 —■ 3 Weisz Irina, izr. 1 1 1 2 1 2 1 2 2 1 1 1 2 — 2 Wreisz Olga, izr. 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2 — 2 *) Önkéntes ismétlő. Magántanulók : Elischcr Erzsébet ág., Laszka Ilma, r. k. Összevont magánvizsgálatot tett a III. IV. osztályról: Simon Rózsa. — 48 — VII. Statisztikai kimutatás a fiúiskola tanulóinak létszámáról az 1896—97. tanévben. C z i m Osztályok Összesen I. II. III. IV. V. VI. 1. Altalános áramlat: Beíratott rendes tanuló . 61 47 42 29 12 10 201 magán „ . . 4 — — — 1 — 5 Alsóbb osztályainkból fellépett — 39 37 28 12 9 124 Osztályát ugyanitt ismételte 8 1 — 1 — — 10 Elemi népiskolából jött . . 54 54 Más polgári iskolából jött . — 2 3 — — 1 6 Középiskolából átlépett 3 5 2 — 1 — 11 Évközben kimaradt . . . 3 2 — — — 1 6 Maradt a tanév végén . 62 45 42 29 13 9 200 2. Lakóhely szerint: Helybeli....... 48 33 29 23 9 6 148 Vidéki ....... 17 14 13 6 4 4 58 3. Vallás szerint: Eómai katholikus . . 53 38 31 26 8 6 162 Ágostai evangelikus . . . 2 2 1 1 2 2 10 Evang. református . . . 1 — 1 — 1 _ 3 Izraelita....... 9 7 9 2 2 2 31 4 Életkor szerint: 1886. évben született . . . 9 9 1885. „ • • • 29 5 1 — — — 35 1884. „ . . . 18 18 6 1 — — 43 1883. „ „ ... 7 8 10 3 — — 28 1882. „ • • . 2 12 17 10 1 2 í 44 1881. „ „ ... — 2 4 7 5 1 19 1880. „ . . . — 1 3 7 4 3 18 1879. „ • • • — 1 1 — 3 2 7 | 1878. „ . . . 1 2 3 — 49 — C z i ni Osztályok Összesen I. 11. III. IV. V. VI. 5. Nyelvismeret szerint: (Elől áll az anyanyelv.) Magyar....... 47 37 36 20 10 8 158 Magyar, német .... 13 8 3 4 3 1 32 Magyar, horvát .... 1 2 1 4 — — 8 Magyar, német, horvát . . 3 — 2 — — — 5 Horvát, magyar .... 1 — -- 1 — 1 3 6. A szülők polgári állása. Értelmiségi...... 3 3 1 1 — — 8 Ónálló őstermelő .... 10 6 4 2 1 2 25 Kereskedő .\'..... 5 1 4 — 1 1 12 1 páros ....... 23 15 12 7 5 2 64 Tisztviselő...... 4 7 7 9 2 3 32 Magánzó....... 9 2 2 1 1 1 16 Személyes szolgálatbeli és \\ munkás...... 11 13 12 9 3 1 49 7. Előmenetel a tanév végén. Felsőbb osztályba léphet . . 42 38 37 29 8 6 160 Pótló vizsgálatot tehet . . Javitó „ „ . . 8 7 o — 3 3 26 Osztályismétlésre utasíttatott 8 - —— — 1 — 9 8. Összehasonlítás. A mult tanévben beíratott 68 53 36 31 16 9 213 A jelen „ „ . . 65 47 42 29 13 10 206 Szaporodás (-)-) v. apadás (—) —3 —6 +6 —2 —3 + 1 —7 — 50 — VIII. Statisztikai kimutatás a leányiskola tanulóinak létszámáról az 1896- 97. tanévben. C z i 111 Osztályok Összesen I. II. III. IV. 1. Altalános áramlat. Beíratott rendes tanuló .... 67 63 34 32 196 magán „ .... 2 3 2 2 9 Alsóbb osztályainkból fellépett . — 63 35 31 129 Osztályát ugyanitt ismételte . . . 7 2 1 l 11 Elemi népiskolából jött .... 62 — — — 62 Más polgári iskolából jött . . . — 1 — 2 Évközben kimaradt..... 4 3 3 2 12 Maradt a tanév végén .... 65 63 33 32 193 2. Lakóhely szerint. Helybeli......... 62 54 30 27 173 Vidéki......... 7 12 6 7 32 3. Vallás szerint. Római katholikus...... 34 34 18 20 106 Ágostai evangelikus..... 3 1 1 4 9 Evang. református ..... 1 1 1 — 3 Unitárius ........ — 1 — — 1 Görög keleti ....... — 1 — •— 1 Izraelita......... 31 28 16 10 85 4. Életkor szerint: 1886. évben született , . . . 21 1 — .— 22 1885. „ „ .... 26 16 — — 42 1884. „ „ .... 17 27 6 — 50 1883. „ „ .... 4 18 17 8 47 1882 „ „ ... 1 4 8 17 30 1881. „ „ .... — — 3 9 12 1880. „ „ .... — — 1 — 1 1879. „ „ .... 1 1 ii - 61 - C z i m Osztályok Összesen I. II. III. IV. 5. Nyelvismeret szerint: (Elől áll az anyanyelv.) Magyar......... 50 42 20 22 134 Magyar, német ...... 18 23 13 12 66 Magyar, horvát ...... — — 3 — 3 Német, magyar ...... 1 — — — 1 Szerb, német, magyar ..... — 1 — - 1 6. A szülők polgári állása. Értelmiségi........ 7 7 3 5 22 Ónálló őstermelő...... 3 1 4 1 9 Kereskedő........ 10 21 6 5 42 Iparos ......... 21 8 12 5 46 Tisztviselő ........ 16 8 10 7 51 Magánzó ........ 6 8 — 8 22 Személyes szolgálatbeli ós munkás . 6 3 1 3 13 7. Előmenetel a tanév végén. Felsőbb osztályba léphet . » . 50 47 30 32 159 Pótló vizsgálatot tehet .... • — — — — — Javitó „ „ .... 11 12 3 — 26 Osztályismétlésre utasíttatott . . 4 4 — — 8 ! 8. összehasonlítás. A múlt tanévben beíratott . 85 46 38 39 208 A jelen „ „ ... \' 69 66 36 34 205 Szaporodás (-)-) v. apadás (—) — 16 +20 —2 —5 —3 Az 1896—97. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály VI. osztály Tantárgyak kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó__ elégséges elégtelen j kitűnő jeles jó__ elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő 1 jeles jó elégséges | elégtelen Hittan........ 8 8 13 25 4 7 10 16 12 11 17 10 4 17 9 2 1 2 2 6 2 4 3 2 Magyar nyelv..... 5 10 14 16 13 5 7 13 18 2 1 6 15 16 4 4 3 6 16 — — — 5 4 3 2 1 5 1 — Német nvelv...... 2 9 12 27 8 2 6 11 20 6 2 610 20 4 2 411 12 — — 4 7 1 3 3 3 Földrajz....... —- 5 19 22 12 — 3 20 19 3 2 8 10 22 — 2 4 9 14 — — — — — — — — — — — Történelem...... —- -— — -— — — _!_I_ -— — 2 25 15 — 4 3 12 10 — — — 5 5 2 2 1 4 2 — Számtan....... 1 22 22 11 2 2 14 20 8 1 2- 4 19 16 1 4 7 16 2 — —• — 1 9 2 — — 3 6 — Mértan....... 2 17 23 13 3 3 15 20 7 ■—- 1 11 23 7 — 3 10 13 3 — — — — —- — — — Könyvviteltan...... — — — — — — 1 l i i — — — — — — — — 1 4 6 1 — 5 4 — — — Természetrajz:..... 1 1 8 21 17 11 — 5 17 23 — 3 9 17 11 2 — — — — — — — — — — — — Természettan...... — — — — -— _ — — — 3 — 13 13 — — 4 6 2 — — — Vegytan....... i 2 1 5 3 1 2 2 5 — Ipartan....... 2 5 — — Alkotmánytan..... 2 1 3 4 2 — _ — — Mértani rajz...... —• 7 15 31 5 1 6 16 21 1 3 20 19 2 3 16 8 — — 2 4 5 1 _ 1 3 0 —- Szabadkézi rajz..... 1 6 14 36 1 2 9 14 20 — 1 9 1418 3 7 11 8 — Szépírás....... 2 7 34 15 — 6 10 20 8 1 — 15 17 10 — — — — — — — — — — _ — Torna........ — 7 33 14 — — 7 22 16 — 1 5 14 21 — 4 7 15 — 2 1 2 7 — 3 1 1 3 1 Enek........ — 4 18 36 — 1 6 15 21 2 1 3 12 26 — 2 6 13 8 — 1 3 2 6 — 1 1 3 4 — Egészségtan...... " | 11 27 4 Az 1896—97. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában. I. osztály 11. osztály 111. osztály IV. osztály Tantárgyak kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen Vallástan........... 21 10 23 7 2 17 19 13 10 10 10 9 1 16 10 4 Magyar nyelv......... 9 6 19 23 6 8 14 26 9 2 6 4 11 9 8 13 8 1 _ Német nyelv.......... 2" 8 22 30 1 1 8 25 15 10 1 5 12 12 _ 3 6 17 4 _ Földrajz.......... \'. 8 7 17 24 7 15 15 23 6 _ 10 6 9 5 __ 8 11 11 _ _ Történelem.......... — _ — — — 9 13 17 17 3 2 7 7 11 3 8 9 12 1 _ Szám- és mértan........ 2 9 18 28 6 5 8 18 22 6 3 7 10 10 _ 6 5 12 7 _ Természetrajz........ 2 9 22 23 7 9 7 20 18 5 _ — - - __ _ __ _ _ Vegv- és ásványtan ....... — — - - _ _ -- __ _ 2 8 8 12 _ _ _ Természettan........ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ 6 8 10 6 Egészségtan.......... —_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ 8 9 13 Gazdaságtan.......... _ — _ _ _ _ _ _ _ __ 8 3 1 1 7 1 Kézimunka.......... 3 15 33 9 2 4 22 29 4 - 5 13 11 1 9 11 9 1 __ Ének............ 4 12 13 33 1 2 13 17 24 3 l 1 12 15 1 5 3 9 13 _ j Rajz ............ 2 6 9 37 9 4 15 12 21 7 2 4 10 14 __ 5 3 13 9 Szépírás........... 2 8 29 24 _ 8 10 32 9 _ 1 8 17 4 Testgyakorlat.......... 16 15 28 1 8 12 9 16 3 3 4 7 4 1 - — 54 — XI. Jótékonyság, jutalmazások. 1. Tanintézeteink jóltevői sorában első helyen áll az iskolák fenntartója, Nagy-Kanizsa város, melynek tek. hatósága a szegény tanulókat az idén is többféle jótéteményben részesítette. Mellőzve a tandijak elengedése által nyújtott segélyt, csak azt említjük meg, hogy a szegény tanulók segélykönyvtára gyarapítására a fiúiskolában 63 frt 47 krt, a leányiskolában 27 frt 43 krt fordított. Továbbá, szegény tanulók felruházására karácsonykor a fiúiskolában 69 frtot engedélyezett, mely összegből 28 növendék számára vásároltatott összesen 1 kabát, 7 nadrág és 22 pár czipő. 2. Főtisztelendő és Nagyságos Tállián Ede zágrábi prépost-kanonok úr 1000 frtos alapítványa kamata fejében ez évre is kegyes volt 60 frtot bocsátani az iskolaszék rendelkezésére szegény és szorgalmas felsőbb osztályos tanulóknak adandó ösztöndíjként. 3. A helybeli „Szegények Tápintézete" czimii jótékony egyesület népkonyháján 14 fiú- ós 6 leányiskolái növendékünknek adott ingyenes ebédet november 20-tól márcziús 27-ig. 4. A „Nagykanizsai első magyar asztaltársaság" deczember 23-án egy I. osztályos szegény és szorgalmas növendékünket egy teljes ruházattal volt. szíves felsegíteni. 5. A „Nagykanizsai Takarékpénztár" a fiúiskola szorgalmas és jó magaviseletű tanulóinak jutalmazására az idén is — miként évek óta — 20 frtot volt szíves az iskolaszék rendelkezésére bocsátani. 6. Mair József helybeli könyvárus úr a legszorgalmasabb ós legjobb magaviseletű alsóbb osztályos tanulók jutalmazására 6 drb jutalomkönyvet volt szíves adományozni. Fogadják a nevezett jóit evők iskoláink iránt tanúsított szives érdeklő dósokért, a nevelésügy oltárára hozott hazafias ós emberbaráti áldozataikért az intézeti igazgatóság hálás köszönetét! Ösztöndijak és jutalmak. 1. Évi 60 frtos. ösztöndijat élvezett a Jettim-féle alapítványból Veszély Gyula IV. oszt. tanuló. 2. A Tallián-féle alapítvány 60 frtos kamatából 30—30 frt jutalmat nyertek Himfi Béla ós Martinék Gyula V. oszt. tanulók. 3. A „Nagykanizsai Takarékpénztár" 20 frtnyi adományából jutalmat nyertek : Tanner Gyula I. oszt. ós Szalay Mihály II. oszt. tanuló 3—3 frtot; Vncsák János II. oszt. ós Riedlmayer Sándor IV. oszt. tanuló 4—4 frtot: Moravecz Imre IV. oszt. tanuló 6 frtot, mint az alsóbb osztályok legjobb magaviseletű ós legkiválóbb szorgalmi ós előmeneteli\'! növendékei. 4. A Mair ./. úr által ajándékozott jutalomkönyveket kapták : Han-zsalits József I. oszt., Biieliler Mór és Szabó Antal II. oszt., Pollák Emil III. oszt., Bayer Izsó és Veszely Gyula IV. oszt. tanulók. XIII. Kivonat a Nagyméltóságú m. kir. vallás- és köroktatásügyi miniszter úr által 1895. márczius 20-án 5009. szám alatt kiadott új vizsgálati „Szabál}xat\'\'-ból. Ezen új vizsgálati „Szabályzat"-nak ngy a nyilvános, mint a magántanulókat legközelebbről érdeklő azon czikkelyeit, melyek új eljárást léptetnek életbe, az illetők tájékoztatása ezéljából a következőkben közöljük kivonatosan. I. Nyilvános tanulók vizsgálatai. Iá A mely tanuló az évvégí vizsgálatot alapos ok nélkül mulasztotta el (tehát az iskolából önként kilépett), s megszakított tanulmányait a következő tanév elején, esetleg évek múlva folytatni óhajtja, pótvizsgálatra nem, hanem csakis magánvizsgálatra bocsátható, az egész évfolyamon elta-nitott tananyagból. Az ily tanuló a magánvizsgálatért járó összes dijakat megfizetni köteles. 13. Azon tanuló, a ki legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot: a tantestület által javitó vizsgálatra bocsátható a következő tanév elején. A ki háromnál több tantárgyból bukott: annak ismételnie kell az osztályt, mint szintén annak is. a ki a javitó vizsgálaton bárcsak egy tantárgyból is újra megbukott. 16. §. A javitó vizsgálat csak a következő tanév elején és minden esetben csak azon tanintézetben tehető le, melyben a tanuló az elégtelen osztályzatot kapta. 18. §. A pót- és javitó vizsgálatokat kérő folyamodványok augusztus hó lő. napjáig benyújtandók az igazgatósághoz. 19. §. Az elégtelen tanjegy kijavítására a bukott tanuló csak azon esetben bír igénynyel, ha a javításra szóló engedélyt az előbbi §-ban megszabott időben kérelmezi és tanulói pályáját meg nem szakította. Oly tanuló, aki a folyamodvány beadására megszabott határidőt elmulasztja, vagy az iskolát odahagyta, előbbi időből származó elégtelen tanjegyeinek kijavítására többé igénynyel nem bir, hanem az egész osztályt ismételni tartozik, vagy az egész osztályról magánvizsgálatot köteles tenni. II. Magántanulók vizsgálatai. 1. §. A polgári iskolákban évenként négyszer — u. m. a tanév elején, karácsony táján, húsvét előtti vagy utáni napokon ós a tanév végén — magánvizsgálatok tartatnak. 23. §. A magánvizsgálat Írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsgálat tárgyai: magyar ós német nyelvtani gyakorlatok, számtan ós rajz. 26. §. Felmentésnek a magánvizsgálatoknál csupán a női kézimunkából, a szabadkézi és mértani rajznak gyakorlati részéből van helye tiszti orvosi bizonyítvány alapján, testi hiba okából. A felmentést a kir. tanfelügyelő adhatja meg. 29. §. Magánvizsgálatokra ezentúl a kir. tanfelügyelő adhat engedélyt a megszabott határidők valamelyikében. 37. §. A magánvizsgálatért folyamodó tartozik a megelőző osztály elvégzését valamely nyilvános iskola bizonyítványával igazolni: ha pedig ilyennel nem bir, köteles a megelőző osztályról (vagy osztályokról) is szabályszerű időben és feltételek mellett teljes magánvizsgálatot tenni. 38. §. A kik azonban, bár elemi iskolai bizonyitványnyal nem bírnak, de 20 éves életkort meghaladtak és magánúton a szükséges előképzettséget megszerezték, az elemi iskolai 4 alsó osztály mellőzésével is bocsáthatók polgári iskolai magánvizsgálatra. 12. §. A magánvizsgálatra folyamodó köteles folyamodványát kellően bélyegelve ós a) származási bizonyitványnyal; b) összes tanulmányairól szóló bizonyítványaival; c) tanulmányai elvégzése vagy megszakítása óta lefolyt idő alatti foglalkozását igazoló bizonyitványnyal; il) erkölcsi tekintetben való kifogástalanságát igazoló hatósági bizonyitványnyal felszerelve a polgári iskola igazgatóságához benyújtani. Szegénységi bizonyítvány alapján a folyamodvány bélyegmentes. 47. §. A magánvizsgálat dija egy osztályról 15 frt, összevont magánvizsgálat esetén 2 osztályról 25 frt. Ezenfelül fizetendő az évi tandij és a beiratási dij, még pedig az engedély kézbesítése alkalmával. XIII. Értesítés a jövő tanév megkezdéséről. A tanulók behatása a fiúiskolában szeptember 1-—3. a leányiskolában pedig kivételesen (az új építkezés miatt) esak október 1—2. napjain történik, naponként délelőtt 8—12., délután 2—5 óráig. Ezt megelőzőleg augusztus 31-én a fiúiskolában, szeptember 30-án pedig a leányiskolában tartatnak a pót- és javitó vizsgálatok, melyek engedélyezésééit a folyamodványok az igazgatósághoz legkésőbb augusztus 15-ig benyújtandók. (Lásd az előbbi fejezetben a 18. 19. §.) A behatásoknál a következő szabályok tartandók szem előtt: • 1. A beiratások első napján — ugy a fiú-, mint a leányiskolában — előnynyel birnak a helybeli szülők I. osztályba menendő gyermekei. Vidékiek esak azon esetben lesznek felvehetők, ha számukra az osztályban még üres hely lesz. 2. Behatásra a tanulók — első behatáskor okvetetlenül — kötelesek szüleik vagy gondviselőik kíséretében jelenni meg és előmutatni: (a keresztlevelüket vagy születési bizonyítványukat; b) múlt tanévi iskolai bizonyítványukat; c) lakásuk cziiuót az utcza, ház-szám és esetleg a szállástadó megnevezésével. Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül új tanuló az intézetbe egyáltalán nem vehető fel. 3. Az 1887. évi XXII. törvényczikk értelmében minden 12 évet betöltött tanuló igazolni tartozik a behatáskor: a) hogy a legutóbbi 5 év alatt vód-himlővel ujraoltatott, vagy b) hogy az ujraoltás alól orvosilag fölmentetett. 4. A polgári iskola I. osztályába esak azon 9 évet betöltött fiú- és 10 évet betöltött leánytanulók vehetők fel. a kik az elemi iskola 4 alsó osztályát jól végezték (lásd: 1876. évi szept. 2-án kiadott miniszteri „Utasítás" 52. §. 2. pontját) s ezt nyilvános iskolai bizonyitványnyal igazolják: vagy a kik ennek hiányában a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállják. 5. A felvételi, pót- és javító vizsgálatok díjtalanok. 6. Minden nyilvános és magántanuló köteles a beiratás alkalmával 1 frt behatási dijat és 15 krt az országos tanítói nyugdijalapra előre lefizetni. Ugyanekkor fizetendő a tandíj is. inelv helybeli tanulóktól évi 5 frt, vidékiektől évi 8 frt, 7. Ugyancsak a beiratás* alkalmával nyújtandók be az igazgatóhoz a tandíj-elengedésért való folyamodványok is Nagy-Kanizsa város Tekintetes Tanácsához cziniezve és kellőleg felszerelve. Ezen folyamodványok tekintetében a Tek. városi Tanács 1896. évi deczember 5-én kelt 13,469 számú végzésében a következőképp rendelkezett: a) A tandíj elengedése külön folyamodványban kérelmezendő a tanév első, és külön a második felére. Az első félévi folyamodványok a behatáskor, a második félének február 1-én nyújtandók be az igazgatóhoz, a ki ezeket okt. 15-én, illetve február 15-én együttesen terjeszti be a tanácshoz. Elkésve érkezett folyamodványok az igazgató által visszautasitandók. b) Egy kérvényben csak egy tanuló részére lehet tandíjmentességet kérni. c) A folyamodás mindig a szülő vagy gyám (és sohasem a tanuló) nevében történjék. — 58 — d) A folyamodványban valamint ennek külső cziniében kiteendö a tanuló neve, az iskola ós osztálya, a melybe jár: a tanuló szülejének vagy gyámjának neve, foglalkozása ós lakóhelye (utcza, ház-szám.) Előadandó a kérvényben a jogczim, melynek alapján a tandijelengedós kérelmeztetik. s a mennyiben ez vagyontalanság vagy szegénység okából történik: csatolandó az illetékes községi hatóság által kiállított vagyontalansági vagy szegénységi bizonyítvány is. Csatolandó továbbá az 1. félévi folyamodványhoz a tanuló mult tanévi iskolai bizonyítványa, a II. félévihez pedig a tanév I. időszakáról nyert „ Értesítő "-je. e) Hiányosan felszerelt vagy alakilag meg nem felelő folyamodványok az igazgató által visszautasitandók. 8. A beiratási és vizsgálati napok pontos megtartására a t. szülők figyelme annyival is inkább felhívatik, mert a később jelentkező tanulók csakis a késedelem okát hitelesen igazoló bizonyítvány mellett nyert felsőbb engedély alapján vehetők fel. N agy-Kan í zsán, 1897. junius 27. Az igazgatóság. t TARTALOM. Oldal 1. Visszapillantás az 1896—97. tanévre...............3 II. A helyi iskolafelügyelet ...................9 III. A tanári testület és foglalkozása................10 IV. Az elvégzett tananyag, tankönyvek, tanárok............12 V. Az intézet tanszereinek gyarapodása...............33 VI. A tanulók érdemsorozata az 1896—97. tanévről...........35 VII. Statisztikai kimutatás a fiúiskola tanulóinak létszámáról az 1896—97. tanévben 48 VIII. Statisztikai kimutatás a leányiskola tanulóinak létszámáról az 1896—97. tanévben 50 IX. A tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában 1896—97-ben.....52 X. A tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában.........53 XI. Jótékonyság, jutalmazások................ ... 54 XII. Kivonat az uj vizsgálati „Szabályzaf-ból .............55 XIII. Értesítés az 1897—98. iskolai év megkezdéséről...........57 |
