* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.74 MB | |
| 2019-07-23 09:50:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  728 | 2344 | Rövid leírás | Teljes leírás (109.1 KB) | A nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium Évkönyve az 1959-60. iskolai évről, hazánk felszabadulása óta a 15., a gimnázium alapítása óta a 195., államosítása óta a 12. tanévről A tantestület tagjainak közreműködésével összeállította Csernay László igazgató "kiváló tanár" A következő szöveg az évkönyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI LANDLER JENŐ GIMNÁZIUM íuU&hjyue, AZ 1959-60. ISKOLAI ÉVRŐL, HAZÁNK FELSZABADULÁSA ÓTA A 15., A GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSA ÓTA A 195., ÁLLAMOSÍTÁSA ÓTA A 12. TANÉVRŐL A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA CSERNAY LÁSZLÓ IGAZGATÓ, „KIVÁLÓ TANÁR" LANDLER JENŐ az iskola névadója LANDLER JENŐ Landler Jenő elvtárs, intézetünk és KISZ szervezetünk névadója nyolcvanötödik évében lenne, ha a halál korán ki nem ragadja közülünk. 1875 november 23-án született Gelse községben. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai gimnáziumban végezte, melynek nyolc éven át, 1885-től 1893-ig volt tanulója. A nevét viselő gimnázium mai tanulói büszkék lehetnek diákelődjükre. A fiatal Landler Jenő ugyanis becsületes, szorgalmas diák volt, szerette a magyar történelmet és a magyar irodalmat, az iskolának termékeny diákköltője és kiváló szavalója volt. Sokáig emlegették a városban azt a március 15-ét, amelyen a nyolcadikos Landler Jenő szavalta a mostani Deák téren Petőfi Sándor forradalmi költeményét, a Nemzeti dalt. Landler Jenő nyolcéves nagykanizsai diákoskodása alatt megmutatta, hogy az igazi szorgalom és helytállás érvényesül minden időben és minden iskolában. Az érettségi vizsga letétele után a budapesti egyetem jogi karára került és az egyetem elvégzése után az ügyvédi pályát választotta. Nem foglalkozásként, hanem hivatásként. Landler Jenő elvtárs ugyanis a munkások, a vasutasok ügyvédje lett, és a jövedelmező örökösödési perek vezetése helyett a megélhetésükért sztrájkoló vasutas dolgozók érdekeit képviselve a ferencjózsefi világban is síkra mert szállni a dolgozó nép igaza mellett. Ettől az időtől kezdve neve „a vasutasok ügyvédje" lett. Később mint a vasutasok lapjának kitűnő tollú szerkesztője és a vasutasok politikai vezetője részt vett a magyar munkásosztály minden megmozdulásában. Az első világháború vége felé, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kibontakozó sztrájkokban a tüntető munkástömegek vezetője volt. Emiatt le is tartóztatták és csak az októberi forradalom szabadította ki. Amikor 1918. november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, Landler elvtárs még nem lépett be a kommunista pártba, de mint a Szociáldemokrata Párton belüli baloldal vezére, a nagy tömegakciókban együtt dolgozott vele. Kormánytisztséget azonban a polgári szocialista koalícióban még nem vállalt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után egyre inkább meggyőződött arról, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetőinek többsége ar proletárforradalom ügyének árulójává vált. Az egyesült pártban a kommunista; álláspontot támogatta, és mint belügyi népbiztos nagy eréllyel fogott a tanácsközigazgatás megszervezéséhez. 1919 május elején, amikor a román csapatok előrenyomulása a Tanácsköztársaság létét veszélyeztette, minden energiáját a magyar vöröshadsereg átszervezésére fordította. A megindított ellentámadás során átvette a harmadik hadtest parancsnokságát, és hadteste: „a Landler hadtest" győzelmet győzelemre aratva egymásután foglalta vissza a fejvesztetten menekülő ellenségtől a felvidéki városok egész sorát. Az áruló Bőhm Vilmosnak júliusban bekövetkezett lemondása után a forradalmi kormányzótanács Landler elvtársat nevezte ki a vöröshadsereg főparancsnokává. Nem rajta és nem a hazájukért és főparancsnokukért tűzbe-vízbe menő lelkes vöröskatonákon múlott, hogy a fényes győzelmek ellenére a nagyhatalmak parancsára vissza kellett vonulniok és a Tanácsköztársaság elbukott. Az öldöklő ellenforradalom elől Ausztriába menekült. Az osztrák szociáldemokrata kormány internálta. Itt, az internáltság nehéz hónapjai alatt vált Landler elvtárs kommunistává és lett egyik vezetője az újonnan megalakult kommunista pártnak. Kiszabadulása után mint a párt titkára vezette a bécsi magyar emigrációt. A fogságban szerzett súlyos betegsége azonban elhatalmasodott és 1928. február 25-én, 53 éves korában meghalt. A hamvait tartalmazó urnát a Kreml fala őrzi. A gimnázium nevelő testülete három évvel ezelőtt elhatározta, hogy felsőbb tanügyi hatóságaink engedélyével az iskola volt diákja, a magyar munkások önzetlen jogásza, a dicsőséges Tanácsköztársaság vöröshadseregének főparancsnoka, a kommunizmus egyik leghűségesebb harcosa iránti kegyeletből a Landler Jenő gimnázium nevet veszi fel. Egy év óta pedig, amióta vörös márványba fargott domborművű képmása ott áll épületünk homlokzatán, az 1919-es vöröskatonák által nagy szeretettel „az öreg"-nek becézett főparancsnok elvtárs mostani ifjú katonái, a nagykanizsai Landler Jenő gimnázium népes tanulóserege fölött tartja naponként szemléjét. A nagykanizsai gimnázium története Intézetünket, amely történelmünk sok nehéz, de szép, hősi napját is látta, 5 év választja el fennállásának 200 éves megünneplésétől. 1690-ben Kanizsa várát visszafoglalták a töröktől. Az eredményes fegyvertény a gazdasági élet és művelődés fejlődését hozta magával. Szükségessé vált a mostoha tanügyi állapotokon való változtatás is. A művelődési igények kielégítésére sürgetően fontos volt egy középiskola felállítása. Az ötlet és annak megvalósítása .Batthyány Lajosé, az akkori nádoré. A tárgyalások 1763-ban indultak meg. A szűkös anyagiak miatt az iskola megnyitását csak két év múlva, 1765-ben engedélyezte a veszprémi püspök. A nádor a laktanyát vásárolta meg iskolaépületnek 500 forintért. A tanítással a piaristákat bízták meg. Az intézet első igazgatója Csonkái Jób, akivel együtt a tanári kar 4 főt számlált. Az iskola megnyitásának szükségességét bizonyítja a növendékek száma. 1765-ben, az indulás évében, 390 tanuló jelentkezett. A második esztendőben a növendékek száma 478-ra ugrott fel. Ebben az időben a nevelési és oktatási módszerek merőben különböztek a maitól. A tanítás nem volt egységes, hiszen a közoktatás nem állt állami felügyelet alatt. Az intézet fenntartása, igazgatása a piaristák jogkörébe tartozott, a tanítási módszerek, a tanítandó anyag megválasztása úgyszintén. A tananyag gerincét a humán tárgyak adták, közülük is kiemelkedő fontos» sággal a latin. Az iskolaév november elsejével kezdődött és augusztus végén fejeződött be. Megindulástól 1851-ig az intézet 6 osztályos volt. Felsőbb osztályba átlépni évközben is lehetett. Az 1777-es Ratio Educationis az iskola fejlődésére fékezőleg hatott. 1780-ra a tanulók létszáma 290-re esett vissza és a királynő külön adományai sem tudták biztosítani — személyi és tárgyi elégtelenségek miatt — a tanítás zavartalanságát. Az intézet hanyatlása II. József idejében fokozódott. 1788-ban a növendékek száma 32-re csökkent. Okai: 1. A szerzetesrendek feloszlatásával tanerőhiány lépett fel. 2. 1785—86-os tanévben II. József bevezette a tandíjat, ami a gimnáziumban 6 forint volt. Ez az intézkedés a szegény sorsú tanulókat ejtqtte ki az iskolából. 3. Bevezették,a német nyelven való kötelező oktatást, és ez erős ellenérzést váltott ki. 4. A török hadjárat alkalmával a termeket raktárnak és fogolytábornak használták. II. József halála után, nemzeti és függetlenségi szempontokat figyelembe nem vevő politikájára mintegy ellenhatásként, nemzeti felbuzdulás érezhető, amely a létszám emelkedésében is kifejezésre jut. I. Ferenc uralkodása és a napóleoni hadjáratok alatt az intézet épületének megrongáltsága, a nehéz gadasági helyzet a piaristákat arra kény-szerítette, hogy az iskolát felkínálják a premontreieknek, akik azonban nem fogadták el. 4 A szabadságharc hősi erőfeszítései eszmeileg is, tettekben is megmozgatták az intézet tanulóifjúságát. A pesti eseményeket megünnepelték, amely ünnepségnek halálos áldozata is volt. Ebben az időszakban a növendékek száma 213-ról 113-ra csökkent. Az 1850—51-es tanévben további létszámesésnek lehetünk tanúi (58 fő). 1849-ben Thun Leó rendelete a nagykanizsai gimnáziumot megszűntette. Az épületet katonai kórháznak akarták berendezni. A város küldöttsé get menesztett a miniszterhez, aki külön rendelettel 1850-ben engedélyezte az iskola megnyitását, de csak 4 osztállyal. A város hiába akart 8 osztályos főgimnáziumot, nem érhette el. Anyagi és egyéb nehézségek miatt ekkor a zalaapáti bencéseknek kínálták fel az intézetet, akik nem fogadták el. Az oktatásban legfontosabb szerepe a német nyelv tanításának volt (heti 8 óra). A magyar, történelem és földrajz tanítását 1860-ban kezdték el az intézetben. 1865 november 5-én tartották az iskola 100 éves fennállásának ünnepségeit, szinte hétköznapi szürkeségben. Eötvös József kultuszminisztersége alatt 1867-ben nyílt meg az V. osztály, s 1871—72-re 8 osztályos főgimnáziummá nőtte ki magát az iskola. A megnövekedett iskola anyagi gondokkal küzd. Nem megfelelő az épület sem. 1896-ban új épület felállítását tervezték, de ez csak terv maradt. 1904-ben a mai Vöröshadsereg úti 48-as honvédlaktanyába, 1923-ban pedig a Frigyes laktanyába (mai B épület) költöztették az intézetet. 1928-ban 50 tanulóra berendezett konviktussal bővül a gimnázium. A II. világháború utolsó éveiben csökkentett idővel, nagyon nehéz körülmények között folyt a tanítás, 1944 október 29-én pedig megszakadt. Az intézet igazgatóinak száma 1945-ig 38 volt. Nagykanizsa felszabadulása után 10 nappal már megkezdődött a tanítás a gimnáziumban. Azokban a napokban a személyi feltételek biztosítottak voltak, a dologi feltételek pedig fokozatosan javultak. Két tanéven át a gimnázium tanulóinak száma 400, a tanári kar létszáma 22 volt. A munkás és dolgozó paraszt származású tanulók létszáma az 1946/47-es tanévben szinte ugrásszerűen emelkedett: a beiratkozottaknak már több mint Ví-ét tették ki. Az akkor még piarista vezetés alatt álló gimnáziumot a VKM 1948. június 22-én vette állami kezelésbe. A gimnázium tanári testülete 7 törzstagból és 7 óraadó tanárból állott, akik 6 osztályt vezettek. A megalakult diákszövetség és a Szülői Munkaközösség tevékenyen részt vett az ifjúság életének irányításában és demokratikus átnevelésében. Az 1949/50-es tanév volt az első általános gimnáziumi tanév I.-től IV.-ig sorszámozott 7 osztállyal, 294 tanulóval. A gépipari technikum létesítésével a gimnáziumot régi épületéből a leánygimnázium épületébe telepíti a VKM, így jött létre a koedukált állami Irányi Dániel általános gimnázium. A fiú-és leánygimnázium tanulócsoportjait érintetlenül hagyták: az osztályok száma 13 lett, 483 tanulóval. 1950. november 1-ével az iskola gondnokot kapott. Az igazgató több időt szentelhetett az oktatás és nevelés irányítására. Kiemelkedő kulturális esemény volt az akkori IV. osztályok kultúi-csoportjának vállalkozása. Betanulták Gogol: A revizor című vígjátékát, melyet Nagykanizsán és vidéken is, többek között Zalaegerszegen is nagy sikerrel előadtak. 5 A DISz-szervezet munkáját a tanári testület állandóan segítette, s ennek eredménye a kultúrmunka területén meg is mutatkozott. Az intézet tanulói kivették részüket az országépítő munkából: 48 főből álló brigád indult a Tapolcán folyó építkezések munkáihoz. Az 1952/53-as tanévben a matematikai szakkör Bolyai János születése 150. évfordulójának megünneplésére a Zala megyei középiskolák matematikai versenyét kezdeményezte, majd 1952. december 22-én ünnepi díszülést rendezett. A tanévet követő nyári szünetben a fiúk tanulócsoportja Sztálinvárosban, a leányoké pedig a zalaszentgróti állami gazdaságban végzett termelő munkát. 1955-ben a DISz kulturális seregszemlét rendezett, ahol az intézet megérdemelten az első helyezést érte el. Az 1954/55-ös tanévben 167 munkás, 121 dolgozó paraszt, 84 egyéb származású tanuló tanult a gimnáziumban. A munkás és dolgozó paraszt származású tanulók arányszáma nagy mértékben előnyösen fejlődött. A következő iskolai évben a szakkörök ünnepi ülést tartottak a magyar-szovjet diákhéttel kapcsolatban. A torna szakosztály a megyei győztes bajnokság után részt vett az országos bajnokságon is. Az 1956/57-es tanévben a DISz-szervezet Mohács szigetén 20 tanulóval képviseltette magát az újjáépítési munkálatokban. Az ellenforradalom alatt a tanulók nem vettek részt nagyobb szabású rombolásokban, a helyzet rövid idő alatt a régi kerékvágásba tért vissza. Az 1957/58-as tanévben az országos középiskolai tanulmányi versenyen 36 tanuló vett részt, az intézetben 9 szakkör működött. Ebben a tanévben 732 a tanulók száma, munkás 242, dolgozó paraszt 140, értelmiségi 106, alkalmazott 147, egyéb 93 és X 4 tanuló. A KISz-szervezet taglétszáma ÖO-re emelkedett, a nevelőtestület 12 tagja ideológiai továbbképzésben vett részt. A hulladékgyűjtési versenymozgalomban a tanulóifjúság szép eredményt ért el. Az 1958/59. tanévben a nevelőtestület száma 40 fő volt, 887 tanuló iratkozott be, bizonyítványt kapott 809 tanuló. A tanév folyamán komoly harc indult mind a tanulóifjúság, mind a tantestület körében a vallásos világnézet ellen, komoly és alapos munka folyt a tantestület eszmei-politikai egységének megteremtéséért. A KISz kollektív nevelőmunkája során a tanulóifjúság munkafegyelme nagy mértékben javult. A május 1-i színpompás felvonuláson a gimnázium nyerte el a Városi Pártbizottság által a legszebben felvonuló középiskola részére felajánlott díszes serleget. A közel kétszázéves iskolából számos olyan diák került ki, akik későbbi irodalmi, tudományos vagy közéleti munkásságukkal maguknak maradandó nevet, volt iskolájuknak pedig dicsőséget szereztek. Hogy betűrendben csak néhányat említsünk, ebben az iskolában tanult Deák Ferenc, Gasparich Márk, Királyi Pál, Landler Jenő, Virág Benedek stb. Az 1959/60. iskolai év története 1. A tanítás menete. Az 1959/60. iskolai év első érdemleges eseménye az augusztus 24-én és 25-én Zalaegerszegen lefolyt megyei igazgatói értekezlet volt. Ezen Kiss Gyula elvtárs, a megyei művelődésügyi osztály vezetője hatalmas referátumában először az elmúlt tanév munkáját értékelte ki, majd közölte a Művelődésügyi Minisztériumnak az új tanévre vonatkozó irányelveit. Intézetünkben augusztus 26-án volt a tantestület alakuló értekezlete, s ezt követően tartottuk meg a tanév eleji vizsgákat. Az ezeken 6 sikerrel vizsgázott tanulókat és a pótfelvételre jelentkezett, általános iskolát végzett tanulókat az aug. 29-i és 31-i pótbeíratáson vettük fel. Aug. 31-én, szept. 1-én és 2-án zajlott le a szeptemberi érettségi vizsgák írásbeli része. Szept. 1-én nyitottuk meg ünnepélyes külsőségek között az új tanévet, és szept. 2-án Ilku Pál miniszterhelyettes elvtárs tanévnyitó beszédének közös meghallgatása után megkezdtük az órarendszerinti rendszeres iskolai munkát. Szeptember 9-én és 10-én folytak le a szóbeli érettségi vizsgák Kékesy Antal tanulmányi felügyelő kartárs elnökletével. A tanév a Rendtartás előírásainak megfelelően semmitől sem zavartatva folyik, a novemberi és márciusi ellenőrző, valamint az I. félévi osztályozó értekezletet szabályszerű időben megtartottuk, s azok tapasztalatait szülői értekezleteken megbeszéltük. Április 1-én megtartottuk a tanév végi érettségi vizsgát előkészítő értekezletet. Ennek megállapítása szerint a tanév végén tartandó érettségi vizsgára 151 idei negyedik osztályos tanulónk jelentkezett. A tanév végi munkák előreláthatólag a Rendtartás előírta rendben fognak lefolyni, s hatalmassá duzzadt intézetünk másfélszáz főből álló ifjú gárdát fog a felsőbb iskolákba, illetőleg az életbe kibocsátani. 2. Személyi változások. Az 1959-60. tanév is jelentékeny változásokat hozott a tantestület összetételében. Dr. Buvári András matematika-fizika szakos tanár, megyei szakfelügyelőt a Művelődésügyi Minisztérium a 19384-2/1959. M. M. sz. rendelettel a pécsi Pedagógiai Főiskolához, Koma-novics József történelem-marxizmus szakos tanárt pedig a megyei művelődésügyi osztály 19796-3/1959. számú rendeletével a pécsi Jogtudományi Egyetemhez helyezte át. Hozzájárult a Művelődésügyi Minisztérium Karakas Gábor és Szengyel Piroska tanárok távozásához. Németh Ferenc földrajz szakos tanár, a politechnikai műhely eddigi vezetője a helybeli MTH iskolához került. Megvált az intézettől Gerzsényi Irén diákotthoni főhivatású nevelő, a lélektan és logika óraadó tanára is. Végül a megyei művelődésügyi osztály felmondással megszüntette Alaksza Ambrus magyar-történelem szakos tanár munkaviszonyát. Az eltávozott kartársak helyére felettes tanügyi hatóságaink Ördög Ferencné magyar, Dávidovics Sándor föld-rajz-geológia és Búzás István matematika-fizika szakos tanárokat helyezték intézetünkhöz. A politechnikai műhelyben az eltávozott Németh Ferenc elvtárs örökségét Németh András okleveles technikus elvtárs vette át, s ebben a tanévben ő igyekszik a fémmegmunkálásra beosztott tanulóinkkal a fémreszelő, fémfűrész és fúrógép használatát megismertetni, s velük a fizikai munkát megszerettetni. A tanév folyamán bekapcsolódtak még az iskola munkájába az új kollégiumi főhivatású nevelők is: a leánykollégiumtól Harmath Mária és Lipák Mária, a fiúkollégiumtól pedig Mészáros Ferenc és Grédics Gyula kartársak. Utóbbiak úgyszólván hazajöttek, hiszen néhány évvel ezelőtt még intézetünk tanulói voltak. Örömmel és nagy szeretettel fogadtuk őket mint a tantestület új tagjait. A megyei művelődésügyi osztály 19436-4/1960. sz. rendeletével Debreczeni Attiláné tanárt nevelési igazgatóhelyettessé és KISz KB szervezővé nevezte ki. Az intézettől a nyár folyamán megvált Bányai Györgyné gondnok helyét Török Ferencné foglalta el. 3. Hivatalos látogatások. Felsőbb tanügyi hatóságaink részéről Kiss Gyula megyei művelődésügyi osztályvezető, Koplár Lajos iskolai csoportvezető elvtársak, valamint Kékesy Antal megyei középiskolai tanulmányi felügyelő, Bogár László, Göndöcs István, Kóbor Vilmos, Kovács Lajos és Sümegi Béla megyei középiskolai szakfelügyelő kartársak több ízben tettek látogatást intézetünkben, látogatták a tanítási órákat és tapasztalataikat 7 az érdekelt tanárokkal megbeszélve igyekeztek az intézetünkben folyó oktató-nevelő munka minőségét javítani. A tanév második felében az érettségi utáni továbbtanulás ügyében az Agráregyetem, az Építőipari és Közlekedésműszaki Egyetem, a pécsi Orvostudományi Egyetem, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Pedagógiai Főiskola, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola és az Egyesített Fegyvernemi Főiskola küldöttei keresték fel iskolánkat és tájékoztató előadásokat tartottak tanulóink előtt a helyes pályaválasztás érdekében. Április 14-én pedig miniszteri bizottság látogatta meg intézetünket. Tagjai Fekete József dr., a MM középiskolai főosztályának osztályvezető helyettese, Kalmár Ferenc, a Fővárosi Tanács politechnikai általános felügyelője és Steiner Andor, a kispesti Landler Jenő gimnázium igazgatója. A látogatás célja a politechnikai 5-f-l-es kísérleti oktatás helyzetének megvizsgálása és a jövő tanévre szóló tervezés megbeszélése. 4. Ünnepélyek, megemlékezések. A Rendtartásban előírt megemlékezéseket mind megtartottuk. Az iskolának — sajnos — nem áll rendelkezésére olyan méretű terem, amelyben a közel kilencszáz tanulónkat el tudnánk egyszerre helyezni, nem is beszélve az ünnepély fogalmához szorosan kapcsolódó vendégekről. így közös iskolai ünnepélyt csak addig tudunk tartani, amíg azt az időjárás megengedi. A hűvösebb idő beáltával beszorulunk az épületbe, s ettől kezdve csak osztályonként tudjuk az ünnepélyeket megtartani, vagy pedig az iskolán kivül kell többé-kevésbé alkalmas helyiséget keresni, amint azt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának, valamint hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepélyeinknél tettük. Szeptember 1-én a MSZMP,a Városi Tanács, a Városi Nőtanács és a Városi KISz Bizottság képviselőinek és számos szülőnek a jelenlétében tartottuk tanévnyitó ünnepélyünket. Ezen az igazgató az intézetbe most bevonuló 300 fős ifjú gárda, az I. osztályosok üdvözlése után félreérthetetlenül adta tudtára a tanulóknak és a szülőknek a tanulókkal szemben támasztott magatartási, tanulmányi és világnézeti követelményeket. Szeptember 29-én iskolai ünnepélyt tartottunk a Néphadsereg Napja alkalmából. Az ünnepély műsora: 1. Himnusz. 2. Petőfi: Feltámadott a tenger c. versét szavalta Egyed Károly IV/A. o. t. 3. Zagyva Lajos százados elvtárs ünnepi beszéde. 4. Az énekkar számai. 5. Devecseri Gábor: A béke katonái c. versét szavalta Jerausek Júlia II/B. o. t. 6. Internacionálé. Október 1-én megemlékeztünk a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulójáról. Október 6-án osztályok szerinti megemlékezést tartottunk az aradi vértanuk emlékére. Október 8-án osztályonként emlékeztünk meg a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. évfordulójáról. November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évofrdulója alkalmából a Városi Művelődési Házban rendeztük ünnepélyünket, melyen a megyei művelődésügyi osztály képviseletében jelen volt Kiss Gyula osztályvezető elvtárs és Koplár Lajos iskolai csoportvezető elvtárs. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Magyar és Szovjet Himnusz. Előadta a gimnázium énekkara Gazdag István tanár vezényletével. 8 2. Gorkij: „Viharmadár dala" c. költeményét szavalta Egyed Károly IV/A. osztályos tanuló. 3. Ünnepi beszédet mondott Morvay Gyula tanár. 4. „Fel vörösök . . .", „Októberhez" és „Vörös Csepel" című mozgalmi dalokat előadta a gimnázium énekkara Gazdag István tanár vezényletével. 5. Kom ját Aladár: „November 7" című költeményét szavalta Gáspár Emma III/E. osztályos tanuló. 6. Muragyelli: „Szputnyik-üdvözlet" című dalát énekelte Csapási Mária III/B. oszt. tan. Zongorán kisért Ivánkovits Ferencné zeneisk. tanár. 7. Zeneszámok. Behár: „Előljárunk a harcban", Grieg: „Aase halála" és Behár: „Kommunista ifjúsági induló". Előadta a gimnázium vonós zenekara Szalay Sándor zeneiskolai tanár vezényletével. 8. Bejlij: „Varsavianka" és Szabó Ferenc: „Békét a világnak" című énekszámokat előadta a gimnázium kamarakórusa. 9. A gimnázium tánccsoportja népi táncot mutatott be. Betanította Kozák József né. 10. Internacionálé. Énekelte az énekkar és a közönség. November 20-án osztályonként emlékeztünk meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 41. évfordulójáról. November 23-án osztályonkénti megemlékezés volt névadónk születésnapja alkalmából. Január 22-én Bolyai Jánosra emlékeztünk halálának 100. évfordulója alkalmából. Február 24-én osztályonkénti megemlékezés volt Landler Jenő elvtárs halálának 32. évfordulóján. Február 25-én a Vörös Hadsereg első győzelmeiről emlékeztünk meg megalakulásának 42. évfordulóján. Március 7-én osztályonkénti megemlékezés volt a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Március 14-én a nagykanizsai középiskoláknak az 1848. március 15-i pesti forradalom emlékére a Deák téri Petőfi szobornál tartott ünnepélyén a teljes műsort a Landler Jenő gimnázium adta. A műsor a következő volt: 1. Himnusz. Előadta az intézet énekkara, vezényelt Gazdag István tanár. 2. Petőfi: Nemzeti dal című versét szavalta Császár Géza III/A. oszt. tanuló. 3. Ünnepi beszédet mondott Zsoldos Ferenc tanár. 4. Kossuth nóták. Előadta az intézet énekkara, vezényelt Gazdag István tanár. 5. Petőfi: Egy gondolat bánt engemet című versét szavalta Miklósy Gyula II/G. oszt. tan. 6. Az emlékmű megkoszorúzása. 7. Internacionálé. Előadta az intézet énekkara, Gazdag István tanár vezényletével. Március 21-én a dicsőséges 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 41. évfordulója alkalmából megkoszorúztuk az intézeti épület utcai falába helyezett Landler domborművet. A koszorú elhelyezése előtt Varga Géza tanár emlékezett meg Landler Jenő elvtársról. Ugyanaznap este 6 órakor a Tanácsköztársaság kikiáltásának 41. és a KISz megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából az Erkel Ferenc kultúrotthonban rendezett ünnepély teljes kultúrműsorát a Landler Jenő gimnázium szolgáltatta. A műsor a következő volt: 1. Az énekkar és a zenekar. Lendvai: Dal a Tanácsköztársaságról és Eisler-Hidas: Vörös Csepel című dalokat adta elő. Vezényelt Ivánkovits Ferenc, a zeneiskola igazgatója. A LANDLER DOMBORMŰ LELEPLEZÉSE 1959. március 21. AZ ISKOLA ÉPÜLETE FÜZET-ELLENÖRZÉS EGY TANÍTÁSI ÓRA ,9 2. József Attila: Végül c. versét szavalta Tóth Tibor IV/B. oszt. tan. 3. Bartók: Elmész rózsám című művét zongorán előadta Kovács László IV/B. osztályos tanuló. 4. Matvejev: A galambokhoz című dalát énekelte Vörös Györgyi és Czvetkó Aranka III/B. oszt. tanuló. Zongorán kisért Ivánkovits Ferencné zeneiskolai tanár. 5. Ady Endre: Űj tavaszi seregszemle című versét szavalta Miklósy Gyula II/G. osztályos tanuló. 6. Cigándi párostánc. Bemutatta a népitánc-csoport. Betanította Kozák Józsefné tánctanár. Zongorán kisért Dárdai Erzsébet III/E. oszt. tanuló. 7. Farkas Ferenc: Két magyar tánc című művét gordonkán előadta Jakabos Katalin III/F. oszt. tanuló. \ 8. Koppány János: Tiborcok című drámai jelenetét előadta a színjátszó csoport. Tagjai: Bárd Károly II/A., Borsai János III/C., Illés György III/A., Magyar Miklós II/C., Miilei" Zsuzsa II/E. és Telkes Miklós III/D. oszt. tan. Rendezték Ördög Ferencné és Lőrinczy Attiláné gimnáziumi tanárok. Március 23-án a Városi és Járási Honvéd Kiegészítő Parancsnokság kérésére a katonaköteles korból kilépő 50 éves veteránok búcsúztató ünnepélyének kultúrműsorát szintén teljes egészében a gimnázium kultúrgár-dája szolgáltatta. Ez a műsor nagyjából azonos volt a március 21-i ünnepély műsorával. Március 29-én résztvett az egész intézet a hálastaféta tagjainak fogadása és továbbindítása alkalmával a Szabadság téren tartott ünnepélyen és iskolánk KISz szervezete szalagot kötött a stafétabotra. Április 1-én este a gimnázium valamennyi Nagykanizsán lakó tanulója tanárai vezetésével résztvett a felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére rendezett lampionos, fáklyás felvonuláson, majd utána a felszaba-• dulási hősi emlékműnél rendezett rövid ünnepélyen. Április 3-án délelőtt az intézet 8 tagú küldöttséggel képviseltette magát az MSZMP, a Hazafias Népfront és a Városi Tanács által rendezett felszabadulási ünnepélyen. Április 4-én reggel az iskola KISz szervezetének küldöttsége részt vett a szovjet hősi temetőben rendezett koszorúzáson, délelőtt 10 órakor pedig Csernay László igazgató és Debreczeni Attiláné igazgatóhelyettes képviselte a tantestületet a Szabadságtéren rendezett emlékünnepélyen és koszorúzáson. Április 11-én minden osztályban megemlékeztek a magyar tanárok József Attiláról születésének 55. évfordulója alkalmából. Intézetünknek a felszabadulási évforduló megünneplésével kapcsolatos előkészületeiről és rendezvényeiről évkönyvünk más helyén számolunk be részletesen. Május 7-én osztályonként emlékeztünk meg az „Anyák napjá"-ról. Május 11-én délelőtt zajlott le az iskola udvarán a szülők és érdeklődők többezres tömege jelenlétében a gimnáziumi élet legszebb és egyben legmeghatóbb ünnepélye, az érettségi előtt álló negyedikeseknek iskolájuktól való, immár hagyományossá váló ünnepélyes búcsúzása. Az ünnepély után az érettségizők igazgatójuk, osztályfőnökeik és nagyszámú szülő kíséretében a Magyar Szocialista Munkáspárt városi székháza elé vonultak, hogy köszönetet mondjanak a munkások pártjanak azért a szerető gondoskodásért, amelyet a magyar ifjúság boldog jövője érdekében kifejt. 10 Onnan a Szabadság térre vonultak és virágaiknak a szovjet hősi emlékmű talapzatára való lerakásával adtak kifejezést a felszabadító szovjet hősök iránti hálás kegyeletüknek. 5. Helikoni ünnepségek. Az iskolai év legnagyobb kultúrális seregszemléjén, a keszthelyi Helikoni Ünnepségeken azok felújítása óta minden évben részt vettünk. Tavaly a dunántúli középiskolák versenyében iskolánk a 14. helyet foglalta el. Az idei versenyeken egy szavalóval, két énekessel, két szólóhangszeressel, az iskola vonós zenekarával és népi tánccsoportjával indultunk. Néhány tanulónk irodalmi, képzőművészeti és iparművészeti pályamunkát is küldött be. A május 26-ától 29-éig tartó versenyek elbírálása szerint iskolánk a résztvevő 56 gimnázium között a 7. helyet érdemelte ki. Kovács László IV/B. oszt. tanulónk zongorajátékáért második díjat, Majoros Attila IV/D. oszt. tanulónk költeményéért negyedik díjat és vonós zenekarunk szintén negyedik díjat kapott. A zeneszámok betanítását Ivánkovits Ferenc zeneiskolai igazgató és Szalay Sándor zeneiskolai tanár végezte. Szíves fáradozásukért ezúton is hálás köszönetet mondunk. 6. Ifjúsági Vöröskereszt. Tanfolyamainkon 157 tanuló vett részt. A tanfolyamok közül három kezdőfokú, ,egy haladó középfokú és egy haladó felsőfokú volt. Az utóbbi tanfolyam hallgatói kórházi gyakorlatot is végeztek. A tanfolyamok vizsgái márciusban voltak. A vizsgázott vöröskeresztes tagok feladata az iskolán belüli elsősegély nyújtás és a tisztaság ellenőrzése. 7. Érettségi vizsga. A folyó tanév végén tartandó érettségi vizsgára a más helyen már említett 151 nyilvános tanulón kívül egy sikerrel vizsgázott magántanuló és három korábban végzett végzett tanuló is jelentkezett, egy tanuló pedig javító vizsgát tesz. Így az érettségi vizsgán összesen 156 tanuló vesz részt. Az érettségi vizsga írásbeli része május 13., 14., 16 és 17. napjain folyt le. A Művelődésügyi Minisztérium az érettségi vizsgák elnöki teendőinek ellátására a IV/A. osztályhoz Bogár László, a IV/B.-hez Kovács Lajos, a IV/C.-hez Göndöcs István szakfelügyelőket, a IV/D.-hez dr. Hadnagy László elvtársat, a Megyei Tanács V. B. elnökhelyettesét, a IV/E.-hez pedig Kékesy Antal megyei tanulmányi felügyelőt jelölte ki. A szóbeli érettségi vizsgák az elnökökkel történt megállapodás alapján június 1-én kezdődnek és 23-án fejeződnek be. 8. Kollégiumok. Iskolánkkal kapcsolatban két nevelőotthon működik Nagykanizsán. Örömmel vettük tudomásul, hogy a bennük folyó nevelő munka eredményességét méltányolva a Művelődésügyi Minisztérium a folyó tanévben mind a kettőt kollégiummá minősítette. Az egyik az Ady Endre utca 14. szám alatt lévő Zrínyi Miklós fiúkollégium, amelyben 56, a másik a Vöröshadsereg útja 7. szám alatt lévő Hámán Kató leánykollégium, amelyben 107 tanulónk nyert az idén elhelyezést. Mindkét kollégium nevelői a gimnáziumban is tanítanak, s a kollégiumok és az iskola között bensőséges, jó kapcsolat áll fenn. Pedagógusnap. A június 4-én tartott pedagógusnapi ünnepély, melynek szónoka Benke Valéria művelődésügyi miniszter volt, nagy örömet hozott a gimnázium dolgozóinak. Jó munkájukért 16-an részesültek jutalomban. Pénzjutalmat kaptak Csernay László igazgatón kívül Biskopics Márton, dr. Buvári Andrásné, Kugler Sándorné, Navracsics Ilona, Ördög Ferenc, Pálfi Magdolna és Zsoldos Ferenc tanárok, Pichler Erzsébet adminisztrátor, Horváth Jánosné és Szabó Jánosné hivatalsegédek. Rendkívüli feljebbso-rolásban részesültek: Debreczeni Attiláné igazgatóhelyettes, továbbá Béli József, Márkus Ferenc, Matus István és Skandera Lajos tanárok. 11 Hogyan készültünk hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára? A gimnázium tantestülete 1959. augusztus 26-án tartott alakuló érte-tekezletén határozatban mondta ki, hogy az idei tanév legfontosabb és legnagyobb szabású ünnepélyének hazánk felszabadulásának 15 évfordulóját tekinti, annak előkészítését mindjárt a tanév elején megkezdi, és az egész tantestület közös feladatának tekinti. A tantestület határozata alapján szeptember 15-én az intézet igazgatójának, KISz segítő tanárának és a szülői munkaközösség elnökének aláírásával pályázati felhívás jelent meg az intézet hirdető tábláján. A felhívás értelmében az intézet bármely tanulója részt vehet a pályázaton hazánk felszabadulásával vagy annak eredményeivel foglalkozó, hiteles adatok alapján megírt történelmi tanulmánnyal, lírai vagy epikai költeménnyel 'és elbeszéléssel vagy karcolattal. Mind a három csoportban egy-egy 100 forintos első és egy-egy 60 forintos második díjat tűztünk ki. A pályázatok benyújtásának határidejét 1960. március 1-ében állapítottuk meg. A kitűzött határidőig 43 jeligés pályamunka érkezett be. A bíráló bizottság, melynek tagjai Debreczeni Attiláné igazgatóhelyettes, Lőrinczy Attiláné, Pálfi Magdolna, Szalay Istvánné és Varga Géza tanárok voltak március 21-én hozta meg döntését. Tekintettel arra, hogy díjazásra érdemes költeményt nem talált, a jutalmazásra szánt összegből három történelmi tanulmányt és négy elbeszélést ítélt díjazásra méltónak a .következő részletezéssel : 1. A történelmi tanulmányok I. díját, 100 forintot az „Alma mater" jeligéjű, a II. díjat, 60 forintot az „IJj élet 1945-1960" és a III. díjat, egy könyvet a „4791" jeligéjű dolgozat írója kapja. 2. Az elbeszélésre kitűzött I. díjat, 100 forintot a „4971", két, egyenként 60 forintos II. díjat a „Jó szerencsét!" és a „Hősök voltak", míg a III. díjat, egy könyvet az „Anonyma" jeligéjű dolgozat írója kapja. 3. A jutalmazottakon kívül dicséretben részesíti a bíráló bizottság a „15 éve", „1945", „Arany 17", „Virrad", „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál" és a „Franciscus Longus" jeligéjű pályamunkák íróit. A bíráló bizottság azt javasolta, hogy a jeligés levelek felbontása és a jutalmak kiosztása az április 2-án tartandó nyilvános felszabadulási ünnepélyen történjék. Az igazgató a javaslatot elfogadta és ennek értelmében történt meg az Erkel Ferenc kultúrotthonban tartott ünnepélyen, a közönség és az izguló pályázók szemeláttára a jeligés borítékok felbontása. A borítékokat az ünnepély műsorszámait talpraesetten bekonferáló Zadravecz György III/D. oszt. tanuló vágta fel és adta az igazgató kezébe. A történelmi tanulmányra kitűzött I. díjat Gráf László IV/A., a II. díjat Békési József IV/A., a III. díjat pedig Kovács László IV/B. oszt. tanuló, az elbeszélésre kitűzött I. díjat Kovács László IV/B., a két II. díjat Lehota János III/D., illetőleg Baglady BélaJII/D., míg a III. díjat Geresics Gizella IV/B. oszt.' tanuló kapta. Dicséretben részesültek: Szabó Csaba III/D., Szathmáry Katalin, Gráf Éva és Bojtos Csilla III/E., Szűcs Judit II/F. és Hosszú Ferenc II/G. oszt tanulók. Hogy a felszabadulási ünnepélyünkön való szereplésre az intézet legjobb szavalói között válogathassunk, kötelező és szabadon választott költemény elszavalására szavalóversenyt hirdettünk. A szavalóverseny élénk 12 viszhangot keltett és a február 16-án egész napon át tartó versenyen 53 tanulónk indult. A bíráló bizottság, melynek tagjai Zsoldos Ferenc, Ördög Ferenc, Ördög Ferencné, Lőrinczy Attila és Szalay Istvánné tanárok voltak, a résztvevők nagy számához mérten 10 tanulót jutalmazott az érdemességi sorrendnek megfelelően kiválasztott értékes könyvekkel. A jutalmazott tanulók a bíráló bizottság által meghatározott helyezési sorrendben: 1. Gráf László IV/A., 2. Miklósy Gyula II/G., 3. Gordos Erzsébet IV/C., 4. Czink Ida IV/B., 5. Tánczos Erika II/F., 6. Hoppál Katalin I/F., 7. Gáspár Emma III/E., 8-10. Gegesi Kiss Magdolna III/C., Nyári Éva I/F. és Szalay Júlia II/C. oszt. tanulók. A bíráló bizottság ezenfelül még dicséretre javasolta Császár Géza III/A., Kordics Magdolna III/E., Skoda Mária III/C., Tóth Tibor IV/B. és Szoliva Ibolya I/C. oszt. tanulókat. A reál tárgyak iránt fogékonyabb tanulók érdeklődésének felkeltése és a felszabadulási évforduló megünneplésébe való bekapcsolódása érdekében felszabadulási matematikai és fizikai versenyt is rendeztünk. A matematikai verseny március 8-án délután zajlott le osztályonként kitűzött 3-3 feladattal. A verseny időtartama 3 óra volt és az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásainak megfelelően tanári felügyelet mellett folyt le. A versenyen harminc I., húsz II., tizenhét III. és kilenc IV. osztályos tanuló vett részt. A legjobb eredményt a IV. osztályos tanulók érték el. A dr. Buvári Andrásné és Sorosi Miklós tanárokból álló bíráló bizottság Békési József és Gráf László IV/A. továbbá Mazzag Mihály IV/D. oszt. tanulókat könyv-jutaloínra javasolta, míg Kovács László IV/B., Gombos Júlia és Daka Judit IV/C., valamint Kis Ilona IV/E. oszt. tanulókat dicséretre ajánlotta. A III. oszt. tanulók közül Székács György és Rejtő György III/D., Császár Géza III/A. és Kishalmi Klára III/E. oszt. tanulókat tartotta könyvjutalomra érdemesnek. A II. osztályos tanulók közül Bogatin Valéria II/G. és Mayr Endre II/D. oszt. tanulók könyvjutalmat, míg Hosszú Ferenc II/G. és Tálosi Péter II/A. oszt. tanulók dicséretet kaptak. Az I. osztályos tanulók közül Horváth Magdolna I/D. oszt. tanuló kapott jutalomkönyvet, míg tíz tanuló, névszerint Baj Endre és Ivánkovits Ferenc I/A., Csányi Jenő és Tulézi Ilona I/B., Szabó Terézia I/F., Buda György, Fodor István, Kassai István, Somlai Konrád és Tardos Zoltán I/G. oszt. tanuló dicséretben részesült. A II. osztályosok részére rendezett felszabadulási fizikai verseny március 11-én délután folyt le ugyancsak 3 órai időtartammal. A versenyen 24 tanuló vett részt. Az egyetlen hibátlan dolgozat készítője, Mayr Endre II/D. oszt. tanuló könyvjutalmat kapott. A gimnázium Zsoldos Ferenc tanár által vezetett fotószakköre is hirdetett felszabadulási pályázatot. A pályázatra benyújtott 18X24 cm méretű nagyított képek az iskola felszabadulási kiállításán voltak március 21-étől április 9-éig kiállítva. Közülük a bíráló bizottság az I. díjra Gráf László IV/A. oszt. tanuló „Nem adok" című képét tartotta érdemesnek. Készítője egy fényképező gépre szerelhető villanó lámpát kapott. A II. díjat, egy értékes fotópapír-csomagot, Baglady Béla III/D. oszt. tanuló kapta a szovjet hősi temető egy részletét ábrázoló „Kegyelet" című képéért. A III. díjat, a Színes fényképezés című szakkönyvet Szabó Csaba IV/A. oszt. tanuló „Hévíz" című szép felvételéért kapta. Dicséretben részesültek még Béres Katalin és Balázs Judit III/E., valamint Buzási János IV/A. oszt. tanulók részben a pályázatra benyújtott képeikért, részben a szakkörben végzett lelkes, jó munkájukért. A felszabadulás 15. évfordulójának megünnepléséhez a többi szakkör is hozzájárult tárgyának megfelelő táblák, grafikonok, eszközök, kísérleti 13 berendezések és elektrotechnikai készítmények előállításával, illetve kiállításával. A kiállításon a fotószakkör már említett pályázati képein kívül számos az iskola fejlődését és belső életét, a KISz és a kultúrcsoportok munkáját, a tanulmányi kirándulásokat, a tanulók társadalmi munkáit, a kollégiumok életét szemléltető képekkel, tablókkal és a fotólaboratóriumban használt eszközök ügyesen összeállított gyűjteményével vett részt. » A Kocsi Tibor tanár által vezetett földrajzi szakkör tagjainak szorgalmas munkájával tervezett és tetszetős kivitelben elkészített 10 db. nagyméretű gazdaságföldrajzi szemléltető táblát és grafikont állított ki. Kiállításuk bizonyítéka annak, hogy a földrajzi szakkör mind szakmai, mind pedig felszabadulásunk évfordulójának megünneplésével kapcsolatos feladatát komolyan fogta fel. Külön dicséretet érdemelnek gondos munkájukért Bálint Mária, Hoppál Katalin és Tolnai Judit I/F., Bárd Károly II/A., Ágh Attila és Horváth Béla II/C., Dervalits Judit, Gyenesei Etelka és Vörös Júlia III/B., Gráf Éva 1II/E. valamint Mihalovszky Zsuzsanna és Vellák Mária IV/C. oszt. tanulók. A Horváth Béla igazgatóhelyettes által vezetett kémiai szakkör tagjai vegyipari gyári termelő berendezések üvegtechnikai munkával összeállított, üzemképes üvegmodelljének egész sorát állították össze. Dicséretet érdemelnek: Lakatos József, Tálosi Péter, Vass Imre II/A., Tóth Ágoston és Szomjas Zsolt II/C., Bedics Magdolna és Csesztregi Erzsébet II/E., Ambrus Árpád, Héjjas Pál, Fehér Éva és Lőczy Judit II/G., Farsang Csaba, Kumanovics József és Telkes Miklós III/D., Czigány Katalin és Szenohrad-szky Mária III/F. oszt. tanulók. A Gulyás Mihály tanár által irányított elektrotechnikai foglalkozásban résztvevő IV/A. osztály tanulói és a rádiós szakkör tagjai csőfoglalatokat, elektromágneses darut, mérőműszert, különféle kapcsoló és .Csatlakozó elemeket állítottak ki, melyeknek mechanikai részét is a tanulók készítették. Dicséret illeti Mátrabérczi Sándor IV/A. osztályos tanulót, aki az elektrotechnikai és a szakköri munkában is tevékenyen, a kötelező időn túl is résztvett, valamint a IV/A. osztályt a kiállítás lelkes előkészítéséért. A fémmegmunkáló gyakorlati foglalkozásokon Németh András és Németh Ernő szakoktatók vezetése mellett résztvevő I/A., II/A. és III/A. politechnikai osztályok tanulói lencsefoglalat sorozattal, a szemétlapát elkészítésének, valamint a biztonsági kulcs reszelésének fázisait bemutató kiállítással, valamint az iskola részére készített kerékpárállvány asztalra helyezhető kicsinyített modelljével vettek részt, a felszabadulási kiállításon. A kiállításon látható volt az a kis szputnyik modell is, amelyet a gimnáziummal kapcsolatos Hámán Kató leánykollégium öttagú leánybrigádja kapott Hruscsov elvtárstól, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökétől a hozzá intézett szép orosz nyelvű levélért. A „szputnyik-brigád", melynek tagjai Tóth Éva IIÍ/F., Bella Klára, Horváth Ibolya, Hermann Anna és Rédícs Mária I/D. osztályos tanulók, viszonzásul egy remekbe készült matyó babát küldött Hruscsov elvtársnak. Lelkesen készült felszabadulásunk 15. évfordulójának megünneplésére intézetünk közel száztagú vegyeskara Gazdag István énektanár, 14 tagú vonós zenekara Szalay Sándor zeneiskolai tanár és 20 tagú vegyes népi tánccsoportja Kozák Józsefné tánctanár vezetésével. Szorgalmas, kitartó munkájukért és fegyelmezett, sikeres szerepléseikért legalább annyit megérdemelnek, hogy névszerint felsoroljuk őket. Az énekkar tagjai: Botkai Gyula,.Böcskey József, Kurucz József, La-deczky László, Mantuánó Katalin, Nagy Gabriella és Simongáti Teréz I/B., 14 Perendy Erzsébet I/C., Horváth Ibolya, Málék Márta, Sümegi Éva és Varga Ilona I/D., Czégényi Veronika, Donát Erika, Finda Paula, Kóbor Gizella, Tóth Anna és Vitális Beáta I/E., Horváth Erzsébet, Horváth Ilona, Magyar Judit, Magyar Zita I/F., Fitos Attila, Hársfalvi Tibor, Horváth Zsuzsanna, Kassai István, Kovács Gabriella, Maruska Erzsébet, Mezei István és Szilajka Ferenc l/G., Szabó Emőke II/B., Agh Attila és Tili Krisztina II/C., Csikós Sándor, Daka Miklós, Dusnoki Gyula, Gangler Ernő, Gyenge Barna, Kovács István, Lajtai Csaba, Lázár József, Lékai András, Patsch Ferenc, Szabó Péter és Uzsoki László II/D., Dara Györgyi, Horváth Teréz, Korentsy Ildikó, Kőhalmi Marianna, Párta Ilona és Varga Anna II/E., Éberling Katalin, Kovács Zita, Nagyváradi Ildikó, Németh Mária, Szabó Aranka, Szalay Ibolya, Szokolai Mária és Tátrai Anna II/F., Csapó Irma, Héjjas Pál, Kelemen Rózsa, Kovács György, Miklósy Gyula és Petrics Zsuzsanna II/G., Csapási Katalin és Csapási Mária III/'B., Barabás Anna, Berecz András, Borsay János, Kreft Mária, Lakihegyi Mária, Pécsi Lajos, Skoda Mária és Szabó Györgyi III/C., Gruttó István, Lehota János, Szabó Csaba és Szente Attila III/D., Dárdai Erzsébet, Gráf Éva, Kenyeres Erzsébet és Varga Márta III/E., Borsfay Ildikó, Kertész Judit, Korocz Éva, Mátrai Júlia, Paizs Piroska, Tóth Éva és Vizi Klára III/F., Böjti János és Temesvári Andor IV/A. oszt. tanulók. A vonós zenekar tagjai: Ivánkovits Ferenc I/A., Horváth Zsuzsanna és Somlai Konrád I/G., Ágh Attila II/C., Németh Mária és Szabó Aranka II/F., Csapási Katalin és Szekeres Anna III/B., Berecz András III/C., Tardos László IV/A., Burján Gyöngyi és Szőcs Gyöngyvér IV/E. oszt. tanulók hegedűsök, Jakabos Katalin III/F. oszt. tanuló gordonkás és Tardos Zoltán I/G. oszt. tanuló nagybőgős. . A népi tánccsoport tagjai: Bedő Katalin I/D., Pálfi Judit I/E., Szabó Margit II/C., Galácz Zsuzsa és György Erzsébet II/E., Bagyin Erzsébet II/F., Boross Zsuzsanna és Radics Anna III/C., Hardi Gabriella és Kenyeres Erzsébet III/E. osztályos leányok, Bognár Imre II/A., Gangler Ernő II/D., Friss Ferenc III/A., Balaskó Tibor, Borsay János III/C., Szente Attila, Török Zoltán III/D., Hegyi István és Mátrabérci Sándor IV/A. osztályos fiúk. Meg kell említenünk itt a Zrínyi Miklós fiúkollégium Mészáros Ferenc nevelőtanár által megszervezett férfikarát, amely felszabadulási ünnepélyünk sikeréhez jelentékeny mértékben járult hozzá. Az énekkar vezetője Ágh Attila II/C. osztályos tanulónk, tagjai: Zámbó Árpád, Kovács Antal, Farkas Csaba, Molnár Ákos, Sipos Miklós, Kovács Gyula, Miklósy Gyula, Olasz József és Szűcs János gimnáziumi, Cserni László, Farkas István, Fodor István, Gyimesi Árpád, Haász György, Horváth Ottó, Kiss Sándor, Kovács Zsolt, Kővári László, Kulics Sándor, Lakatos Péter, Madár József, Nagy Zoltán, Németh Sándor, Pungor Tibor, Radics György, Radics Mihály, Révész László, Sallay Endre, Somogyvári István, Spilák Lajos, Szabó Péter, Tóth Ferenc, Végh Gábor és Zieger Vilmos kőolaj bányászati technikumi tanulók. A zenekart harmonikán Dallos Ferenc kisérte. Mivel intézetünknek nincs olyan nagy helyisége, amelyben ünnepélyeinket megrendezhetnénk, felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére tervezett ünnepélyünket is az iskolán kívül kellett megtartanunk. Ezúton is hálás köszönetet mondunk a Kőolajipari Gépgyár Vezetőségének azért az előzékenységéért, amellyel az Erkel Ferenc kultúrotthon színpadát és színháztermét április 1-én és 2-án rendelkezésünkre bocsátotta. Így ünnepi műsorunk kétszeri előadásával sikerült elérnünk azt, hogy ünnepélyünkön a tantestület tagjai, egész tanulóifjúságunk, kevés érdeklődő szülő 15 és iskolánk néhány áldozatkész barátja tanuja lehetett annak a lelkes munkának, amelyet az iskola kultúrcsoportjai hazánk felszabadulása 15. évfordulójának méltó megünneplése érdekében végeztek. Az április 2-i ünnepély részletes műsora a következő volt: 1. Magyar és Szovjet Himnusz. (Zenekar hanglemezről.) 2. A gimnázium ének- és zenekara bemutatta az „Április 4-ről szóljon az ének" és a „Vörös Csepel" című dalokat. Vezényelt Gazdag István énektanár. 3. Várnai Zseni „Kopogtatok" című versét elmondta Gordos Erzsébet IV/C. osztályos tanuló. 4. Ünnepi beszédet mondott Béli József gimnáziumi tanár. 5. A gimnázium kamarakórusa Hándl „Győzelmi dal" és Dunajevsz-kij „Kubáni aratódal" című dalokat adta elő. Tagjai: Csapási Katalin, Csa-pási Mária, Czvetkó Aranka, Polai Ibolya, Tóth Ágnes és Vörös Györgyi. Zongorán kisért Ivánkovits Ferencné zeneiskolai tanár. 6. A gimnázium népi tánccsoportia bemutatta a cigándi páros táncot. Betanította Kozák Józsefné tánctanár. 7. Szüdí György: „Felszabadulás" című versét elmondta Gráf László IV/A. oszt. tanuló. 8. A Zrínyi Miklós Fiúkollégium énekkara Cser: „Dal a felszabadulásról" című művét, a „Bunkócska" című orosz forradalmi dalt és Lendvav: „Dal a Tanácsköztársaságról" című dalt adta elő. Vezényelt Ágh Attila II/'C. oszt. tanuló. 9. A gimnázium vonós zenekara Sugár: „Bölcsődal" és Mozart: „Szimfonietta" című zeneműveket adta elő. Vezényelt Szalay Sándor zeneiskolai tanár. 10. A felszabadulás 15. évfordulójával kapcsolatos versenyek és pályázatok eredményét kihirdette és a jutalmakat kiosztotta Csernay László igazgató. 11. A gimnázium színjátszó csoportja előadta Koppány János: „Tibor-cok" című drámai jelenetét. Szereplők: Várkonyi László, színész . . Bárd Károly II/A. o. t. Kata, a felesége . . . . . Miilei Zsuzsa II/E. o. t. Péter, a fiuk......Magyar Miklós II/C. o. t. Huba, Várfoki apósa .... Borsai János III/C. o. t. Tamás, Várfoki barátja . . . Illés György III/A. o. t. Berze Pál, üldözött kommunista Telkes Miklós III/D. o. t. Rendezték: Ördög Ferencné és Lőrinczy Attiláné gimn. tanárok. Sugó: Balogh Lajos III/A. oszt. tanuló. 12. Internacionálé. (Zenekar hanglemezről.) Felszabadulási ünneplés sorozatunk április 2-ával nem ért véget. Intézetünk benevezett a városi felszabadulási kultúrversenybe is. Ennek a középiskolai döntője április 14-én délután zajlott le az Erkel Ferenc kultúrotthonban. Intézetünk két szavalóval, a kamarakórussal, a vonós zenekarral és a népi tánccsoporttal vett részt a versenyen. Ezek közül a bíráló bizottság kiválónak minősítette Gráf László IV/A. oszt. tanuló szavalatát, a vonós zenekar számait, a népi tánccsoport üveges táncát és a kamarakórus énekszámait, jónak minősítette Gordos Erzsébet IV/C. oszt. tanuló szavalatát és a tánccsoport cigándi párostáncát. Ha a felsorolták alapján összeszámláljuk, hogy a felszabadulási évforduló megünneplésének előkészítésében hányan vettek részt, azt kell megál- 16 lapítanunk, hogy az előkészületi munkába valamilyen formában több mint 500 tanulónk, tehát tanulóifjúságunknak mintegy kétharmadrésze kapcsolódott be. Ehhez hasonló méretű tömegmozgalom még nem volt iskolánkban. Elismerést és dicséretet érdemel az előkészítő és kivitelező munkában részt vett valamennyi tanulónk. De elismerést, köszönetet és dicséretet érdemelnek azok a fáradságot nem ismerő, lelkes tanárok is, akik hosszú hónapok munkájával előkészítették, betanították, rendezték a műsorszámokat, irányították, szervezték és kiértékelték a versenyeket, előkészítették és megrendezték a kiállítást. Ezekben a munkákban valamilyen formában részt vett a tantestület minden egyes tagja azokon kívül is, akiket a beszámoló egyik-másik részében névszerint is megemlítettünk. Legyen legszebb jutalmuk az a tudat, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk idei 15. évfordulója megünneplésének megszervezésében való tevékeny közreműködésükkel hazafias kötelességük példamutató teljesítésén túlmenően nagyfontosságú és eredményeiben szinte felmérhetetlen nevelő munkát végeztek tanulóifjúságunk körében. Iskolánk KISZ szervezete 1950-ben létrejött iskolánkban a Magyar Dolgozók Pártja által irányított DISz szervezet. Ebben az ifjúsági szervezetbe beletartozott tanulóifjúságunk csaknem teljes egésze. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt határozata értelmében megkezdődött 1957. március 21-től a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezése. Tanulva a mult hibáiból a KISz nem arra törekedett, hogy a taglétszámot duzzassza fel, hanem arra, hogy egy ifjúsági élcsapat jöjjön létre, amely képes az egész tanulóifjúságot politikailag irányítani. 1957. április 10-én 23 taggal alapszervezet alakult, melynek titkára Beke Árpád IV. osztályos tanuló lett. Á taglétszám a tanév végéig 51 főre emelkedett, az 1957/58-as tanév elején a IV. osztályos tanulók eltávozása miatt azonban az induló létszám 26 lett. A szervezési élet megsegítése érdekében a szervezet segítő tanára Varga Géza elvtárs lett. A tanév folyamán a munkát Kozári Tibor és Báron Péter (félév után) irányította. A tanév végére a taglétszám 90 főre emelkedett. Segítséget adott a munkához a KISz városi bizottsága és a megyei KISz bizottság középiskolai felelőse is. A vezetőség munkaterv alapján irányította az alapszervezet munkáját, melyben feladatként szerepelt a tanulmányi eredmények javítása, a fegyelem megszilárdítása, egymás kölcsönös segítése. A politikai látókör kiszélesítése érdekében természettudományos előadás sorozat indult meg. részt vett a tagság a kulturális és sportrendezvények munkájában. A tanév végén a KISz központi vezetőségének felhívására 13-an mentek a Hanságba lecsapolási munka végzésére. 1958/59-es tanév elején 78 tagja volt a szervezetnek, s a jelentkezések megkívánták azt, hogy 2 alapszervezet jöjjön létre. Máté István IV/A. és Turányi Miklós III/D. o. tanulók lettek az alapszervezetek titkárai. A két alapszervezet munkájának irányítására létrejött egy csúcsbizottság, melynek Békési József III/A. o. tanuló lett a titkára, a II. félévtől kezdve a KISz segítő tanára Németh Ferenc elvtárs lett. A tanév végén a KISz központi bizottságának felhívására 200 fiútanuló jelentkezett nyári építőmunkára Kilimánba, ahol a Principális csatorna szabályozási munkálatait végezték. Az itt végzett jó munka bizonyítéka az volt, hogy az előírt napi 2,5 m3 föld kitermelése helyett napi 3,5 m3-t termeltek ki, BALLAGÓ NEGYEDIKESEK A FELSZABADULÁSI KIÁLLÍTÁS RÉSZLETE TÍZPERCBEN A FOLYOSÓN FIZIKA ÓRA ELŐTT 17 Az 1959/60-as tanév elején a KISz tanácsadó tanára Zsoldos Ferenc elvtárs lett. A két alapszervezet titkára Skoda Mária III/C. és Kishalmi Klára III/E. o. tanuló lett, a csúcsszervezet titkárává Landi Anna III/E. o. tanulót választotta a tagság. A nagy lendülettel elindult munka eredménye a taglétszám emelkedésében is megmutatkozott. A tagok teljes létszámmal — 108 — jelentkeztek az Ifjú Kommunista próbákra, 230-an pedig tagfelvételük elősegítése érdekében Kilián György próbára jelentkeztek. A próbák február végéig lezajlottak, a sikeresen próbázott tanulók márciustól kerültek felvételre. A tanév végéig a taglétszám 350 fő lett. A nagy létszám további decentralizációt követelt meg. Űjabb három alapszervezet alakult meg áprilisban, melynek titkárai Gruttó István III/D., Illés György III/A., Balogh Ilona III/F. osztályos tanulók lettek. A tanév elején kb. 300 tanuló lett a KISz akadémia hallgatója. Az előadásokat Matus István, Mor-vay Gyula, Pálfi Magdolna, Szalay Istvánné, Széli Rozália és Varga Géza tanárok tartották. A KISz tagok a szakkörökben aktívan dolgoztak. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából redezett kiállításon a KISz szervezet is bemutatta írásban és képekben életének egy-egy mozzanatát A felszabadulási ünnepély egyik műsorszámát Koppány János: Tiborcok c. jelenetét kizárólag KISz tagok adták elő. A felszabadulási szavalóverseny első 10 helyezettje közül 7 volt KISz tag. A tagság egymáshoz való közelebb kerülése és megismerése céljából sikeres klubdélutánt rendezett, melynek egyik programja a szellemi olimpia megrendezése volt. A KISz tagság és az intézet tanulóinak közös munkájaként minden osztály osztályprogramot állított össze. Ezek egybevetéséből készült a tanulmányi és fegyelmi helyzet megjavítását célzó iskolaprogram. Magáévá tette a KISz a „Szocialista Osztályért" versenymozgalmat is és elhatározta, hogy májusban iskolanapot rendez. A Kilián próbák befejezése után háromszorosára megnövekedett létszámú szervezetet a II. félévtől kezdve Németh János és Pálfi Magdolna tanárok segítették. A következő tanév sikeres beindítása érdekében a nyár folyamán 15 KISz tag megy vezetőképző táborba Szigligetre. Áprilisban a KISz központi bizottsága felhívást intézett a tanulóifjúsághoz nyári építőmunkára való jelentkezés céljából. A felhívást megértve 230 fiútanuló jelentkezett a pölöskei állami gazdaságba építő munkára, 30 leánytanuló pedig a balatonbogiári állami gazdaságba gyümölcsszedési munkára. A fiútanulók munkájukkal az állami gazdaság részére 500 kat. hold területet tesznek megművelhetővé. A KISz tagok közül 130-an kapcsolódtak be a József Attila olvasó mozgalomba. A követelményeknek eleget téve 18-an bronz, 70-en ezüst, 42-en pedig arany fokozatot értek el. Az okleveleket és jelvényeket ünnepi taggyűlésen kapták meg az olvasó mozgalom tagjai. Politechnikai oktatás Pártunk művelődéspolitikai irányelvei és a VII. kongresszus határozatai kötelességünké teszi, hogy iskoláinkat közelebb hozzuk az élethez, a termeléshez. Ezt szolgálják az intézetünkben már évek óta folyó kisér-lerek is. Az 1957-58. tanév elején a megyei művelődésügyi osztály felhívására elhatároztuk, hogy kísérletképpen egy reáltagozatú I. osztályban bevezetjük a fémmegmunkálási gyakorlatokat. Mivel sem műhelynek alkalmas helyiségünk, sem szerszámaink nem voltak, a gyakorlatokat az Űttörőház 18 igazgatójának szíves engedélyével az Üttörőház műhelyében és szerszámainak igénybevételével meghívott műhelyoktató vezetésével indítottuk meg. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tanulók nagyobb része, főleg a falusi általános iskolákból jött tanulók, szívesen végezték ezeket a munkákat és pár hónapi munka után már egész ügyesen mozgott kezükben a fémfűrész és a reszelő. Az 1958-59. tanévben már két osztályunk, az I/A. és a II/A. dolgozott komoly tanmenet alapján ugyancsak az Úttörőház műhelyében. A gyakorlatokat az intézet egyik földrajz szakos, de a fémmunkához is értő fiatal tanára vezette. Az I. osztályosok a kézi szerszámok használatával és egyszerűbb szerszámok készítésével - foglalkoztak, a II. osztályosok pedig főleg a fizikai szertár részére készítettek egyszerű, de az oktatásban jól használható szemléltető és kísérleti eszközöket. 1959 nyarán nagy fába vágtuk a fejszénket és saját műhely létesítését tűztük ki célul. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár igazgatójának szíves engedélyével a gépgyár dolgozói 5 darab egyenként négy férőhelyes satupad vázát készítették el számunkra olyan minimális összegért, hogy azt inkább ajándéknak tekinthettük. A satupadok lapját pedig a Délzalai Erdőigazgatóság fűrészüzeme készítette el. Sikerült satukat és a legszükségesebb kéziszerszámokat is beszereznünk, s a minisztériumtól is kaptunk egy villanymeghajtású fúrógépet. A MÉH telepen olcsó áron vettünk kilószámra elhasznált reszelőket, s ezekből a Finommechanikai Javító Vállalat teljesen ingyen vadonatúj reszelőket készített számunkra. így azután a folyó, 1959-1960. tanévben saját műhelyünkben, saját felszerelésünkkel már három osztály foglalkozhatott fémmegmunkáló gyakorlatokkal. A gyakorlatokat ebben a tanévben Németh András elvtárs, okleveles technikus, a tanulók népszerű Bandi bácsija vezeti. A tanulók a tanmenetben előirányzott és sorozatban gyártott eszközökön kívül igen sok olyan munkát is végeztek, amelyekkel az intézetet tetemes összegű kiadásoktól kímélték meg. Így számos kulcsot reszeltek, zárakat javítottak, kerékpárállványt készítettek, sőt a satupadok összeszerelését is ők maguk végezték. Most éppen kézilabda kapuk készítésén dolgoznak. Az említett három osztályon kivül a IV/A. osztály Gulyás Mihály kartárs vezetésével elektrotechnikai gyakorlatokon vett részt heti 2 órában. A műhelyben végzett heti 2 órás gyakorlatokon kívül az idén kísérletképpen bevezettük a reáltagozatú I/C. leányosztályban az 5+1-es mezőgazdasági kísérleti oktatást is. Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók hetenként 5 napon át járnak iskolába, egy napon pedig a Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdaságában dolgoznak a szövetkezet szakembereinek, elsősorban főagronomusának irányításával. Mint minden kezdet, úgy ez is kissé döcögve, nehezen indult, főleg a gyakorlatokat vezető főagronómus sokrétű elfoglaltsága miatt. Most azonban már kedvvel dolgoznak a tanulók és örömmel várják a jövő tanévet, amikor szakosodnak és egész éven át baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Az ország számos iskolájában végzett kísérletek tapasztalatai alapján a minisztérium az iskolai műhelyekben való foglalkoztatás helyett nevelési szempontból sokkal eredményesebbnek látja a tanulóknak üzemben való, 5-f-l-es beosztás szerinti foglalkoztatását. Ezzel ugyanis elérhetjük azt, hogy a tanulók nemcsak a szerszámok használatát tanulják meg, hanem megismerkednek a nagyüzemi termeléssel, megtanulják, a gépek használatát, megismerik és megszeretik a fizikai munkát, megismerik és megbecsülik a fizikai munkást. 19 Éppen ezért a jövő tanévre szóló terveink a következők. Négy I. és három II. osztályunk áttér az 5+1-es beosztás szerinti foglalkozásra a következő részletezéssel. Egy I. osztály fele a műhelyben fémmegmunkálással foglalkozik Németh András elvtárs vezetésével, másik fele pedig az Üveggyárba megy, s ott üvegtechnikai munkákkal, faesztergályozással, üvegfúvással, asztalos- és villanyszerelési munkákkal foglalkozik. Egy I. osztály három részre osztva a MÁV Fűtőházban, a Gépgyárban és a Vasipari Vállalat műhelyeiben dolgozik. Két I. osztály a Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában mezőgazdasági munkálatokkal foglalkozik. Egy II. osztály a Vörös Csillag tsz.-ben baromfitenyésztéssel foglalkozik. Egy II. osztály a Vegyesipari Javító Vállalat üzemeiben és a nyomdában, egy II. osztály pedig a Finommechanikai Javító Vállalat műhelyeiben és a MÁV Fűtőházban kapja a gyakorlati oktatást és végzi az 5-|-l-es beosztás szerinti politechnikai gyakorlatokat. Egy III. osztály, amelyik már két éve dolgozik az iskola műhelyében, jövőre is itt végzi gyakorlatait, egy IV. osztály pedig, amelyik már három éven át dolgozott műhelyünkben, jövőre elektrotechnikai képzésben részesül. Reméljük, hogy tanulóifjúságunk több mint harmadrészének a vázolt terv szerinti foglalkoztatásával és a gyakorlati oktatásnak a következő években bekövetkező még szélesebb körre történő kiterjesztésével valósággá válik az a régebben is sokszor hangoztatott, de akkor csak szólamszerű mondás, amely szerint „non scholae, sed vitae discimus", magyarul „nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk". Felnőttek oktatása Pártunk és kormányunk minden lehetséges segítséget megad a dolgozóknak, hogy közép- és felsőbb iskolai tanulmányaikat, amelyet származásuk, vagy anyagi helyzetük miatt a múltban nem végezhettek el, most az esti tagozatokon, vagy a levelező oktatás keretében pótolhassák. Intézetünkben az államosítás után, az 1948-49. tanévben megindult a dolgozók gimnáziumának V. osztálya, a kis létszám és a rossz szociális összetétel miatt azonban a minisztérium a felfejlődést nem engedélyezte, s a VI. osztály már nem is nyílt meg. A tanulók egy része magántanulóként tanult tovább és meg is szerezték az érettségi bizonyítványt. 1952—53-ban indult meg a levelező oktatás. Ennek az oktatási formának a lényege abban áll, hogy tanulói hetenként egyszer, öt tanítási órára bejárnak a gimnáziumba, ott tanáraik megbeszélik velük a beütemezett anyagot, s azt egyéni tanulással otthon magukévá teszik. A megtanult anyagból tanévenként háromszor, novemberben, februárban és áprilisban beszámolnak és a tanév végén az egész évi anyagból vizsgát tesznek. Az intézetünkben az 1952-53. tanévben eleinte csak honvédtisztek, párt- és tanácsfunkcionáriusok részére megindult levelezőoktatás évről-évre fejlődött és polgári tagozattal is kibővült Az ellenforradalom azonban ezt is szétzüllesztette, és az 1956-57. tanévben az I., II. és III. osztályból összesen 25 tanuló tett osztályozó vizsgát. Azóta ismét örvendetesen izmosodik levelező tagozatunk. Az 1957-58. tanévben négy osztályban 40-en vizsgáztak. Az 1958-59. tanévben újra megindult a honvédtiszti tagozat is, s ebben a tanévben a négy polgári tagozatú osztálybari 6K-un, a két honvédtiszti osztályban pedig 31-en tettek vizsgát. A most folyó tanév igen nagy létszámmal indult. A polgári tagozaton a jelentkezők nagy száma miatt három I., egy II., egy III. és egy IV. osztályt, a honvédtiszti tagozaton egy I., egy II. és egy III. osztályt kellett 20 nyitnunk. Bár a levelező tagozaton a dolog természete szerint sokkal nagyobb lemorzsolódással kell számolnunk, mint a nappali tagozaton, meg kell állapítanunk, hogy a tanulók nagyobb része lelkes, komoly munkával viszonozza a kormányunk által nekik nyújtott lehetőséget és minden reményünk megvan ahhoz, hogy júniusban a tavalyi létszámnál jelentékenyen többen fejezik be sikeres vizsgákkal a levelező tagozat 1959-60. tanévét. Iskolánk sportélete 1947: A szombathelyi tankerület középiskolai kosárlabda bajnokcsapata a Nagykanizsai Gimnázium csapata. — 1952: Az országos középiskolai bajnokság 100 m-es síkfutó számában kanizsai diák lett a harmadik. — 1956: Leány tornászcsapatunk az országos döntőben hatódik lett. — 1958: A 4X400 m-es váltófutás országos döntőjében a második iskolánk csapata volt. — 1959: A 400 m-es síkfutás országos döntőjében Varga Mihály a 2., Solymosi Tamás a 3. lett. Ugyanakkor kosárlabda csapatunk az ország legjobb 12 iskolája közé került. — Ilyen és ehhez hasonló eredményekkel dicsekedhetik intézetünk a felszabadulást követő 15 évben. Iskolánk sportmunkáját vizsgálva szembetűnik, hogy a felszabadulás előtt nem mutatott fel a gimnázium ezekhez hasonló, értékes sikereket. Pedig a régi, papi gimnázium tanulói között is akadtak sportolók, ezek azonban csak a jómódú szülők gyermekei közül kerülhettek ki, akik a vívó és szertorna órákért meg tudták fizetni a tandíjat és meg tudták vásárolni a drága vívó felszerelést. Így aztán természetesen a jómódúak és nem a legtehetségesebbek jutottak sportolási lehetőséghez. Tömegsportról meg szó sem lehetett. A vezető klérus sokkal inkább törődött az ifjúság „lelki táplálásá"-val, mint testük, egészségük fejlesztésével. A felszabadulás mélyreható változásokat hozott neveléspolitikánkban is. A testi nevelés a kommunista pedagógia szerves részévé vált. A szocialista rendszer építéséhez szellemileg és testileg egyaránt fejlett ifjúságra van szükség, hogy megállja helyét á békés építő munkában és szükség esetén a haza megvédésében is. Az állam a testnevelésre mind több gondot fordított, az iskolákat ellátta felszereléssel, a testnevelés „főtantárgy" lett és az ifjúság sokoldalú fejlesztése lett a cél. A középiskolákban, így nálunk is, önálló sportkörök működnek, számos sportágban rendeznek megyei és országos középiskolai bajnokságot állami költségen. Iskolánkban is új sportágak honosodtak meg, így a kézilabda, kosárlabda és röplabda. Tanulóink évről-évre résztvevői a megyei és országos szintű versenyeknek. Különösen atlétikában, kosárlabdában és tornában értünk el szép sikereket. Az 1957-58. tanévben leány kosárlabdázóink megyei bajnokok lettek. 1958—59-ben leány kézi labdázóink lettek megyei bajnokok, atlétáink pedig a középiskolai atlétikai bajnokságon Zalaegerszegen az egyéni számok pontversenyében lettek elsők. Ugyanebben az évben megyei bajnokságot nyertek a fiúk kosárlabdában, labdarúgásban, sakkban és atlétikai csapat pontversenyben. .Leánytornászaink hat éven keresztül nyerték meg a megyei bajnokságot. Az 1957-58. tanévben az intézet vándorserleget létesített olyan tanulóink részére, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiváló eredményeket érnek el az év folyamán. Ezt 1958. júniusában Varga Mihály, 1959-ben pedig Szalay Mária nyerte el. Az 1959-60. tanévben a sportkör vezetésébe sok tanulót vontunk be. Az ifjúsági vezetők segítettek lebonyolítani a házi bajnokságokat, segítséget nyújtottak a tömegek mozgósításában. 21 Az 1959-60. tanévben az alábbi tanulók tűntek ki a sportkörben kifejtett munkájukkal: Ekler János, Siftár József, Szalay Mária, Tamás István IV., Gruttó István, Sziva Antal III.,Bekő Mária, Daka Miklós, Jerausek Júlia, Szokol Teréz II., Béres Sándor, Kassai István, Sipos Lujza és Szélles Ilona I. oszt. tanulók. Könyvtárak, szertárak A bútorzat megfelelő állapotban van. Mind a termeket mindpedig egyéb helyiségek bútorzatának korszerű berendezéssel való kicserélése folyamatosan történik. Állomány: 2.338 db., 365.902.— Ft értékben. Tanári könyvtár. 1959. évi beszerzés 192 mű 202 db. 7.276.— Ft. Könyvtári állomány: 3.459 mű 4.320 db. 81.015.— Ft. Ifjúsági könyvtár. A könyvanyag nagyjából alkalmas, bár különösen a világirodalmi rész bővítésre szorúl. A könyvtár az iskolák államosítása óta nagy fejlődésen ment keresztül. 1948-ban 1.181 kötetünk volt 7.200.— Ft értékben. 1959. december 31-én a kötetek száma 4.119, értéke pedig 37.247.— Ft. A fizikai szertár állománya a felszabadulás, illetve az iskola államosítása óta korszerű eszközökkel gyarapodott. A szertár állománya csak az előadói kísérletekhez elegendő. A korszerű politechnizált fizikaoktatáshoz szükséges szertári állomány fejlesztés alatt van. A szertár jelenlegi állománya: 561 db. 51.751.— Ft értékben. Kémiai szertár. Az iskola államosítása idején a szertár állománya az értékes ásványgyűjtemény kivételével nagyon fogyatékos volt. Az 1951-52. tanévtől kezdve a rendszeres szertárfejlesztés során jól felszerelt szertárunk lehetőséget ad a kísérletező, korszerű kémiai tanításhoz. A szertár állománya: 1.833 db. 18.468 — Ft. értékben. A matematikai szertár állománya 115 db. 3.589.— Ft. értékben. 1948. óta 96 darabbal gyarapodott 3.21-5.— Ft. értékben. Biológiai szertár. 1948-ban 794 darab szemléltető eszköz volt 9.662.— forint értékben. A felszerelés legnagyobb részét az állattan és az igen figyelemre méltó kagylógyűjtemény tette ki. Az utóbbi években lehetőség nyílt a szertári anyag bővítésére, és ennek során élettani és bonctani vizsgálatok végzésére alkalmas készülékekkel, bonceszközökkel, valamint mikroszkópokkal és egyéb preparátumokkal egészült ki. A jelenlegi állomány 904 db. 18.356. —Ft. értékben. A földrajzi szertár állománya kielégítő, 288 db, 16.067.— Ft. értékben. Jórészt térképekből és szemléltető képekből áll. A tanulók által készített szemléltető eszközök száma is jelentős. A történelmi szertár az államosításkor 143 darabot vett át 1.820.— Ft. értékben, amelynek legnagyobb része történelmi, illetőleg művészettörténeti szemléltető kép volt. Jelenlegi állomány: 295 szemléltető kép, 31 térkép, 676 diafilm, összesen: 1.002 db., 6.385.— Ft. értékben. Az ének-zene szertár az utóbbi években új hanglemezek és énekkari művek beszerzésével bővült. Állomány: 911 db., 12.027.— Ft. értékben. A testnevelési szertár állománya: 263 db., 62.718.— Ft. értékben. Az egyéb felszerelések lelt. állománya: 579 db., 51.634.— Ft. értékben. A fotólaboratórium felszerelése 183 db., 13.238.— Ft. értékben. Technikus szertár. A politechnikai iskolai műhely szerszámállománya 326 db., 157.144.— Ft. értékben. A segélykönyvtár könyvállománya az 1959/60. iskolaév végén 2500 db. tankönyv. 22 A tanári testület névjegyzéke, szolgálati éveinek száma, szakképesítése, iskolai munkaköre. CSERNAY LASZLÖ igazgató. 39. Matematika-fizika. Tanított matematikát a III. e osztályban. Heti óraszáma: 4. DEBRECZENI ATTILÁNÉ ig. helyettes. 10. Történelem-földrajz. Tanított: történelmet a III. f, IV. c osztályokban. A IV. c osztály főnöke. Ertekezleti jegyző. Heti óraszáma: 10. HORVÁTH BÉLA ig. helyettes. 34. Biológia-kémia. Tanított: kémiát a II. a, II. c, III. d osztályokban. A kémiai szakkör vezetője. A kémiai szertár őre. Heti óraszáma: 9. BALLA MÁRIA tanár.3. Matematika-fizika. Tanított: mátematikát a II. g, III. c, III. f; fizikát a II. f, II. g, III. d osztályokban. A mezőgazd. gyakorlaton felügyelő.. Tisztasági felelős. Heti óraszáma: 23. BÉLI JÓZSEF tanár. 5. Történelem. Tanított: történelmet a II. a, II. d, III. a, IV. b, IV. d, IV. e; művészettörténelmet a IV. d, IV. e osztályokban. A II. a osztály iőnöke. A tanári könyvtár őre. Heti óraszáma: 27. BISKOPICS MARTON tanár. 8. Orosz. Tanított: orosz nyelvet az I. a, II. c, II. g, III. a, IV. a, IV. c osztályokban. A IV. a osztály főnöke. Tisztasági felelős. Heti óraszáma: 22. Dr. BITTERA ZOLTÁNNÉ tanár. II. Orosz-német-francia. Tanított: orosz nyelvet az I. c, II. b, III. d; német nyelvet a II. b, III. b, IV. a; franciát az I. c osztályokban. A segélyző könyvtár őre. Tankönyvfelelős. Az eseménynapló vezetője. Heti óraszáma: 23. Dr. BUVÁRI ANDRÁSNÉ tanár. 3. Matematika-fizika. Tanított: matematikát az I. d, III. b, IV. d, IV. e; fizikát a II. e, III. b osztályokban. A 111. b osztály főnöke. Kultúr felelős Statisztikai felelős. A matematika szakkör vezetője. Heti óraszám: 24. BÚZÁS ISTVÁN tanár. 1. Matematika-fizika. Tanított: matematikát az I. e, I. f, I. g; fizikát a II. a, III. c, III. e osztályokban. Az I. e osztály főnöke. Statisztikai felelős. Heti óraszáma: 25. DAVIDOVICS SÁNDOR tanár. 5. Földrajz-geológia. Tanított: földrajzot az I. a, I. b, I. c, I. g, II. a, II. c, II. d, III. d; történelmet az I. g, 11. e osztályokban. Az 1. a. osztály főnöke. Gyámügyi összekötő. A bejáró tanulók ellenőre. Heti óraszáma: 27. Dr. FEKETE IVÁNNÉ tanár. 18. Testnevelés. Tanított: testnevelést az I. b, I. d, I. f, I. g, II. b, II. c, II. e, II. f, II. g, 111. b, 111. c, 111. e, 111. f, IV. b, IV. c, IV. d, IV. e osztályokban. A leány sportkör vezetője. Heti óraszáma: 30. GULYÁS MIHÁLY tanár. 4. Fizika-matematika. Tanított: matematikát az I. b, I. c; fizikát a II. d, IV. a, IV. d; elektrotechnikai gyakorlatokat a IV. a osztályokban. A fizikai szertár őre. A rádió szakkör vezetője. Heti óraszáma: 26. KOCSI TIBOR tanár. 5. Földrajz-geológia. Tanított: földrajzot az I. f, III. a, III. b; kémiát az I. d, I. f osztályokban. A födrajzi szakkör vezetője. Az I. f. osztály főnöke. Heti óraszáma: 19. KOCSI TIBORNÉ tanár. 5. Földrajz-geológia. Tanított: földrajzot az I. e, II. b, II. e, II. f, II. d, III. e; biológiát a III. e osztályokban. A 111. e. osztály főnöke. A földrajz szertár őre. A mulasztási grafikon vezetője. Heti óraszáma: 22. KUGLER SÁNDORNÉ. 29. Matematika-fizika. Tanított: fizikát a II. c, IV. b, IV. e; kémiát a II. b, II. d, II. e osztályokban. A fizikai szakkör veztője. Órarend készítő. Heti óraszáma: 22. LÖRINCZY ATTILA tanár. 2. Magyar-orosz-francia. Tanított: magyar nyelvet a II. c, II. d, III. b; orosz nyelvet a II. d; francia nyelvet az I. a osztályokban. A II. d osztály főnöke. Az ifjúsági könyvtár őre. Heti óraszáma: 20. LÖRINCZY ATTILÁNÉ tanár. 2. Magyar-orosz. Tanított: magyar nyelvet az I. d, II. f, II. g, III. f; orosz nyelvet az I. f osztályokban. A II. f. osztály főnöke. Mozi, sajtó és folyóirat felelős. Heti óraszáma: 23. MATUS ISTVÁN tanár. 3. Matematika-fizika. Tanított: matematikát a II. e, III. d, IV. b; ábrázoló-geometriát a III. b, IV. a, IV. b; lélektan-logikát a IV. a, IV. b, IV. c, IV. d, IV. e osztályokban. A IV. b . osztály főnöke. Heti óraszáma: 28. MÁRKUS FERENC tanár. 5. Magyar. Tanított: latin nyelvet I. e, I. f, I. g, II. d., II. e> II. g, osztályokban. A II. e. osztály főnöke. Iskolai faliújság és kultúr felelős. Heti óraszáma: 23. MÉSZÁROS KÁLMÁNNÉ tanár. 12. Német-francia-orosz. Tanított: orosz nyelvet az I. e, I. g, II. a, IV. e; német nyelvet az I. b, II. a, II. c osztályokban. A IV. e. osztály főnöke. Heti óraszáma: 22. 23 MORVAY GYULA tanár. 31. Orosz. Tanított: orosz nyelvet az I. b, II. e, III. b, III. f, IV. b, IV. d osztályokban. A IV. d. osztály főnöke. Dekoráció felelős. Heti óraszáma: 22. NAVRACSICS ILONA tanár. 4. Matematika-fizika. Tanított: matematikát a II. a, II. b, IV. a, IV. c; fizikát II. b, IV. c osztályokban. A matematika szertár őre. Az iskolai Vöröskereszt vezetője. Heti óraszáma: 28. NÉMETH JÁNOS tanár. 4. Biológia-kémia. Tanított: biológiát az I. b, I. c, I. d, II. c, III. a, III. d, IV. b; kémiát a II. f osztályokban. Az I. b. osztály főnöke. A biológiai szertár őre. KISz segítő tanár. Heti óraszáma: 24. NÉMETH JÁNOSNÉ tanár. 3. Biológia-kémia. Tanított: biológiát a II. b, II. d, II. f, III. b, III. c, III. f, IV. c;kémiát 111. c, 111. f osztályokban. A 111. f. osztály főnöke. Heti óraszáma: 22. ÖRDÖG FERENC tanár. 4. Magyar. Tanított: magyar nyelvet az I. b, III. d, IV. a, IV. b, IV. c osztályokban. A III. d. osztály főnöke. Kultúrfelelős. Heti óraszáma: 24. ÖRDÖG FERENCNÉ tanár. 4. Magyar. Tanított: magyar nyelvet az I. c, I. f, II. a, II. e osztályokban. A mezőgazdasági gyakorlatokon felügyelő. Az I. c. osztály főnöke. Az önképzőkör vezetője. Heti óraszáma: 24. PÁLFI MAGDOLNA tanár. 3. Latin-történelem. Tanított: latin nyelvet a II. f, III. c, III. d, III. e, III. f, IV. d, IV. e; történelmet az 1. d osztályokban. Az 1. d. osztály főnöke. A történelmi szertár őre. KISz segítő tanár. Heti óraszáma: 26. POGÁNY ANDORNÉ tanár. 1. Orosz. Tanított: orosz nyelvet az I. a, I.'d, I. e, I. f, I. g, II. f osztályokban. Heti óraszáma: 20. SKANDERA LAJOS tanár. 2. Matematika-fizika. Tanított: matematikát a II. c, II. d; kémiát az I-. a, I. b, I. c, I. e osztályokban. A II. c. osztály főnöke. Oktatófilm felelős. Heti óraszáma: 27. SKANDERA LAJOSNÉ tanár 2. Matematika-fizika. 1960. február 17-től szülési szabadságon. SOROSI MIKLÓS tanár. 3. Matematika-fizika. Tanított: matematikát az I. a, II. f, III. a; fizikát a III. a, III. f; ábrozoló geometriát a III. a, IV. c osztályokban. Heti óraszáma: 25. SZALAY ISTVÁN tanár. 3. Magyar-történelem. Tanított: magyar nyelvet az I. a, III. a, IV. d, IV. e; történelmet az I. f osztályokban. A III. a. osztály főnöke. A tanulószoba vezetője. Fűtési felelős. Heti óraszáma: 24. SZALAY ISTVÁNNÉ tanár. 3. Magyar-történelem. Tanított: Magyar nyelvet az I. e, II. b, III. c, III. e; történelmet az I. e osztályokban. A III. c. osztály főnöke. Kultúrfelelős. Heti óraszáma: 24. SZÁNTÖ ZOLTÁN tanár. 6. Testnevelés. Tanított: testnevelést az I. a, I. b, II. a, II. e, II. d, II. g, III. a, 111. c, 111. d, IV. a, IV. b, IV. d osztályokban. A fiú sportkör vezetője. A testnevelési szertár őre. Heti óraszáma: 28. SZÉLL ROZÁLIA tanár. 3. Biológia-kémia. Tanított: biológiát az I. e, I. g, II. a, II. e. II. g, IV. d, IV. e; kémiát az I. g, III. a, 111. b osztályokban. A biológia szakkör vezetője. Az I. g. osztály főnöke. A zeneszertár őre. Heti óraszáma: 26. Dr. SZŰCS LÁSZLÖNÉ tanár. 21. Magyar-német-orosz. Tanított: orosz nyelvet a III. e, III. e; német nyelvet az I. d, III. a, IV. b, IV. c osztályokban. Takarékossági felelős. Szülői munkaközösségi összekötő. Heti óraszáma: 20. VARGA GÉZA tanár. 4. Földrajz. Tanított: földrajzot a III. c, III. e; történelmet az I. a, I. b, I. c, II. b, II. c, II. f osztályokban. A II. b. osztály főnöke. Hulladékgyűjtési ellenőr. Heti óraszáma: 23. ZSOLDOS FERENC tanár. 4. Földrajz. Tanított: földrajzot az I. d; történelmet a II. g, III. b, III. c, III. d, III. e, IV. a osztályokban. A 11. g. osztály főnöke. A fotó szakkör vezetője. Heti óraszáma: 26. < GAZDAG ISTVÁN óraadó tanár. Ének. Tanított: éneket az I. b, I. c, I. d, I. e, I. f, I. g, II. d, II. e, II. f, II. g osztályokban. A karének vezetője. Heti óraszáma: 12. GRÉDICS GYULA óraadó tanár. Testnevelés. Tanított: testnevelést az I. c, I. e osztályokban. Heti óraszáma: 4. HARMATH MÁRIA óraadó tanár. Biológia. Tanított: biológiát az I. a, I. f osztályokban. Heti óraszáma: 5. KETTING FERENC óraadó tanár. Tanított: műszaki rajzot az I., II., III., IV. osztályokban. Heti óraszáma: 8. MÉSZÁROS FERENC óraadó tanár. Magyar-történelem. Tanított: magyar nyelvet az I. g osztályban. Heti óraszáma: 4. NÉMETH ZSUZSANNA óraadó tanár. Biológia-kémia. Tanított: biológiát a IV. a; kémiát a II. g, III. e osztályokban. Heti óraszáma: 6, NÉMETH ANDRÁS műhelyoktató. Tanított: műhelygyakorlatot a II. a, III. a osztályokban. A műhely felszerelés őre. Heti óraszáma: 6. 24 NÉMETH ERNŐ műhelyoktató. Tanított: műhelygyakorlatot az I. a osztályban. Heti óraszáma: 4. SZABÓ LÁSZLÓ agronomus. A mezőgazdasági gyakorlatok vezetője. Irodai alkalmazottak: TÖRÖK FERENCNÉ gondnok, PICHLER ERZSÉBET adminisztrátor. Hivatalsegédek: Horváth János, Horváth Jánosné, Káplár Lajosné, Schöfl József né, Szabó Jánosné. Tanulóink névsora felszabadulásunk 15. évfordulójának évében I/'A. osztály. Osztályfőnök': Dávidovics Sándor Ács Gyula, Babati József, Baj Endre, Bánáti József, Bende József, Boa Béla, Buzek Dénes, Farkas János, Gondi Gyula, Ivánkovits Ferenc, Kanász József, Karakai Gyula, Kovács István 1., Kovács István II., Kúti Jenő, Lukács Károly, Mogyorósi József. Nyers Ferenc, Pelencei Jenő, Prunner József, Rajnics János, Róka József, Simon Lajos, Simon Péter, Szabó Ferenc, Szabó József, Szakasits Sándor, Szokoli Lajos, Takács József, Tarnóczky Attila, Tóth Bence, Tóth László, Unger József, Varga Győző, Varga János, Vida Jenő, Zámbó Árpád. Más iskolába ment: Bolla Attila, Dobsa Sándor, Fartig István, Gombos László, Hegedűs József, Keller Ferenc, Nagy Kálmán, Milei Tibor, Punger János, Zugó Gyula. Egyéb okból maradt ki: Gaszner Gábor, Gombor Ferenc, Panka István. összesen: 50 tanuló. I/B. osztály. Osztályfőnök: Németh János Bagladi Ibolya, Barabás László, Botkai Gyula, Böcskei József, Buzsics Endre, Csányi Jenő, Farkas Csaba, Farkas László, Gether József, Gregor Mihály, Gyurkó Pál, Haba Ágnes, Horváth Ferenc, Kalocsai Györgyi, Kósa Antal, Kovács Antal, Kovács Imre, Kovács Tamás, Kőnigsberger Szilvia, Kurucz József, Ladéczky László, Lang Antal, Lukács Imre, Májon Tibor, Mantuánó Katalin, Molnár Ákos, Nagy Gabriella, Nagy Miklós, Pátkai József, Rada János, Reiner Erzsébet, Rodek Antal, Salamon Ferenc, Simongáti Teréz, Szinyéri István, Takács György, Tóth Ferenc, Török Ferenc, Tulézi Ilona, Ujfalussy László, Üst Vilmos, Vadász Gabriella, Varró Jozefa. Más iskolába ment: Farkas László, Felker József, Kuzma József, Lavkó István, Pölöskei István, Rétfalvi Árpád, Strick Károly, Szabó Tibor, Tu-boly József. Egyéb okból maradt ki: Bénák József, Cselenkó László, Lukács Márton. összesen: 55 tanuló. I/C. osztály. Osztályfőnök: Ördög Ferencné Berzsenyi Julianna, Boa Ilona, Csákányi Éva, Fehér Erzsébet, Gál Irén, Géczi Margit, Gerencsér Mária, Gerő Györgyi, Gödri Mária, Gyenes Ella, Horváth Edit, Jaksics Judit, Kiss Ilona, Kovács Mária, Kun Irma, Kuzma Erzsébet, Légránd Izabella, Murányi Zita, Németh Anna, Perendi Erzsébet, Perjési Mária, Petővári Rozália, Rajkó Margit, Sághi Katalin, Sifter Piroska, Simon Margit, Sípos Lujza, Soproni Magdolna, Szabó Erzsébet, Szo-liva Ibolya, Varga Klára, Víg Gizella. Más iskolába ment: Bende Klára, Cséka Éva, Forgács Zsuzsanna, Halász Rózsa, Pónácz Mária. Egyéb okból maradt ki: Benkő Éva, Kovács Alice, Németh Erzsébet, Szakács Ella, Szokolai Klára, Vilcsek Margit. összesen: 43 tanuló. A KOSÁRLABDA PÁLYÁN TORNÁSZ LÁNYAINK HAL ETETÉS BONCOLÁS KÉMIAI GYAKORLATON RÁDIÓ SZAKKÖR 25 I/D. osztály. Osztályfőnök: Pálfi Magdolna Árkus Mária, Balogh Zsuzsanna, Bedő Katalin, Bella Klára, Benczik Jolán, Bognár Jolán, Gáspár Mária. Grabant Ilona, Hermán Anna, Horváth Emi-lia, Horváth Ibolya, Horváth Magdolna I., Horváth Magdolna II., Horváth Rózsa, Kanász Magdolna, Kardos Piroska, Kercsmarics Teréz, Kiss Anna, Koleszár Anna, Kovács Ilona, Kucséber Rozália, Málék Márta, Megyer Anna, Milei Mária, Nóvák Ilona, Papp Rózsa, Pataki Anikó, Petőfalvi Beatrix, Récsei Mária, Soós Margit, Subics Márta, Sümeghy Éva, Szabó Éva, Szabó Kornélia, Szász Rózsa, Szentes Mária, Szélles Ilona, Tibol Mária, Tuskanecz Zsuzsanna, Varga Ilona, Varga Teréz, Várfalvi Éva, Zalán Anna, Zsoldos Irma. Más iskolába ment: Magai Gyöngyi. Egyéb okból maradt ki: Amfer Éva. Bangó Etel, Barabás Jolán, Bene Klára, Büki Katalin, Czégényi Veronika, Donát Erika, Dusnoki Ágnes, Fenusz Anna, Finda Paula, Gubics Piroska, Gyurcsák Mária, Hadnagy Katalin, Hajós Márta, Házi Margit, Hóbor Gizella, Horváth Edit, Kele Rózsa, Kelemen Mária, Král Györgyi, Németh Irén, Németh Magdolna, Nóvák Irma, Nyári Éva, Pálfy Judit, Peresztegi Mária, Persovits Márta, Pogány Tatyjána, Pozsgai Mária, Punger Viola, Rejtő Zsuzsanna, Sgánecz Éva, Simon Márta, Süle Mária, Szőnyi Zsuzsanna, Tompa Margit, Tóth Anna, Vágvölgyi Ágota, Vigh Györgyi, Vitális Beáta, Zadravecz Erzsébet, Zentai Erzsébet. Más iskolába ment: Burján Zsuzsanna, Szakonyi Klára. Egyéb okból maradt ki: Ferincz Magdolna, Paál Andrea. összesen: 45 tanuló. I/F. osztály. Osztályfőnök: Kocsi Tibor Bazsika Erzsébet, Bálint Mária, Bánovits Erzsébet, Cseh Margit, Cserjés Bernadett, Csetneki Ágota, Csomós Júlia, Domina Rózsa, Gasztonyi Éva, Gerencsér Rozália, Gergely Anikó, Gerlei Erzsébet, Harmath Mária, Hoppál Katalin, Horváth Erzsébet, Horváth Mária, Horváth Ilona, Horváth Gabriella, Jakab Julianna, Kovács Erzsébet I., Kovács Erzsébet II., Kovács Györgyi, Kovács Magdolna, Kozma Edit, Magyar Judit, Magyar Zita, Mónai Zsuzsanna, Nagy Éva, Raáb Enikő, Simon Gertrúd, Sipőcz Erzsébet, Somogyi Mária, Szabó Teréz, Szekeres Mária, Szenkovszky Adrienne, Tolnai Judit, Tornyos Anikó, Tóth Zsófia, Vas Mária. Kimaradt: Balassa Rózsa, Kollerits Zsuzsanna, Mikola Rozália, Tóth Anna. összesen: 43 tanuló. I/G. osztály. Osztályfőnök: Széli Rozália Béres Sándor, Buda György, Csaba Anna, Dene Béla, Fekete Attila, Fitos Attila, Fodor István, Gaál Győző, Gudlin Ágnes, Hársfalvi Tibor, Herczeg Katalin, Homoki József, Horváth Dezső, Horváth Katalin, Horváth Zsuzsanna, Kassai István, Kovács Gabriella, Lukács Tibor, Maruska Erzsébet, Málnási Lajos, Mezei István, Ország István, Sey Pongrác, Sípos Miklós, Sneff Erzsébet, Skoda Mária, Somlai Konrád, Strazsek Judit, Szakálas Márta, Szamosi Klára, Szilajka Ferenc, Szilvás Erzsébet, Tardos Zoltán, Török László, Tüke Ervin, Varga Tamás, Vörös Miklós, Zábó József. Más iskolába ment: Borszéki János, Iglódi Imre, Szantner János. Egyéb okból maradt ki: Horváth Ilona, Kovács Anna, Lőrinc Mária. összesen: 44 tanuló. I/'E. osztály. összesen: 46 tanuló. Osztályfőnök: Búzás István 26 IÍ/A. osztály. Osztályfőnök: Béli József Akácz Csaba, Bárd Károly, Bognár Imre, Egyed Gyula, Faragó József, Fülöp Ferenc, Halász Sándor, Horváth Sándor, Kaszás János, Lakatos József, Mazzag János, Meződi László, Oláh György, Poszovecz László, Pőcze Ferenc, Szalai Tibor, Tálosi Péter, Vadas János, Yass Imre. Más iskolába ment: Dombováry József. összesen: 20 tanuló. II/B. osztály. Osztályfőnök: Varga Géza Berke Ilona, Bódi Éva, Bognár Zsuzsanna, Buttula Éva, Csizmazia Anna, Dobai Mária, Farkas Erzsébet, Gondi Éva, Hargitai Hajnalka, Hojer Irén, Jerausek Julianna, Kránicz Anna, Keglovics Irén, Kuczogi Valéria, Magyar Ilona, Májon Szilvia, Molnár Magdolna, Molnár Rozália, Sánta Magdolna, Schindlberger Klára, Szabadkai Mária, Szabó Emőke, Szekeres Katalin, Tánczos Ilona, Vaskó Erzsébet, Zakócs Gizella, Zámbó Júlianna, Zelles Ilona. összesen: 28 tanuló. II/C. osztály. . Osztályfőnök: Skandera Lajos Ágh Attila, Czigány Gabriella, Csiszár Éva, Dómján Antónia, Farkas Márta, Fülöp Csaba, Hermán János, Hobok Rózsa, Horváth Béla, Kamenár Géza, Károlyi József, Kárpáti Andrea, Kiss László, Kovács Gyula, László István, Lukács Erzsébet, Madarász Ferenc, Magyar Miklós, Matics Cecilia, Odor Ernő, Pápai Ágota, Peszleg Irén, Szabó Margit, Szakos Anna, Szalai Julianna, Szokoli Éva, Szomjas Zsolt, Szűcs Éva, Tili Krisztina, Tislér Valéria, Tóth Ágoston, Tóth Márta. Más iskolába ment: Lackner László, Nagy Magdolna. Egyéb okból maradt ki: Kovács Mátyás, Tóth István. összesen: 36 tanuló. II/D. osztály. Osztályfőnök: Lőrinczy Attila Almás Béla, Ács László, Balogh Lajos, Bóna Ágoston, Busa Ferenc, Cseke Gyula, Csigó József, Csikós Sándor, Csizmadia Csaba, Csonka Ferenc, Daka Miklós, Dusnoki Gyula, Egyed Sándor, Filipp Miklós, Gangler Ernő, Gerics László, Gyenge Barna, Heitz István, Kuhár József, Jugovits Ferenc, Károly Viktor, Kárpát Géza, Kellencz Lajos, Kovács István, Kuhár József, Lajtai Csaba, Lázár József, Lékai András, Mayr Endre, Németh József, Paál Zoltán, Patsch Ferenc, Perlényi Sándor, Ruzsinszky László, Szabó Péter, Szili Olivér, Uzsoki László. Más iskolába ment: Páll Imre, Török István. Összesen: 38 tanuló. II/E. osztály. Osztályfőnök: Márkus Ferenc Ádám Zsuzsanna, Baranyai Mária, Bedics Magdolna, Benkő Mária, Cseszt-regi Erzsébet, Dani Erzsébet, Dara Györgyi, Fehér Erzsébet, Fónyad Márta, Galácz Zsuzsanna, György Erzsébet, Halász Erzsébet, Horváth Erzsébet, Horváth Teréz, Husz Magdolna, Kiss Erzsébet, Kiss Júlia, Korentsy Ildikó, Kőhalmi Marianna, Marton Anna, Mezei Zsuzsanna, Miilei Zsuzsanna, Nagy Erika, Övári Elvira, Pacsa Erzsébet, Paizs Mária, Párta Ilona, Polai Ibolya, Porogi Márta, Ruszák Anna, Simon Erzsébet, Szakony Valéria, Szokol Teréz, Szűcs Judit, Taxner Klára, Timár Viktória, Tóth Ágnes, Tóth Éva, Turi Anna, Varga Anna, Vargha Éva, Vasvári Edit, Weinberger Éva. összesen: 43 tanuló. 27 TI/F. osztály. ' Osztályfőnök: Lőrinczy Attiláné Bagyin Erzsébet, Bedő Judit, Bojtos Gabriella, Csendes Rózsa, Cserjés Györgyi, Dinda Ilona, Éberling Katalin, Gróf Márta, Kemény Ildikó, Kovács Zita, Kökényesi Olga, Lackenbacher Mária, Laza Mária, Lőczi Judit, Mátrai Zsuzsa, Molnár Emőke, Molnár Katalin, Nagyváradi Ildikó, Németh Mária, Németh Márta, Pálfi Mária, Páli Erzsébet, Pölöskei Julianna, Ruszka Erzsébet, Sabján Mária, Sánta Ilona, Seregély Mária, Skoda Ilona, Szabó Aranka, Szalay Ibolya, Szávai Éva, Szloboda Márta, Szmodics Ágota, Szoko-lai Mária, Szűcs Judit, Takács Mária, Tánczos Erika, Tátrai Anna, Tva-ruskó Márta, Boza Teréz. Más iskolába ment: Durkó Ildikó. Egyéb okból maradt ki: Bányai Mária. összesen: 42 tanuló. II/G. osztály. Osztályfőnök: Zsoldos Ferenc Ambrus Árpád, Artner Edit, Bartol Margit, Bazsó Sándor, Belasics Anna, Bogatin Valéria, Borbíró Éva, Bunczom Ágnes, Csapó Irma, Dávid László, Fehér Magdolna, Gadányi Károly, Gerencsér Mária, Gódor Rózsa, Haba Erzsébet, Havasi László, Héjjas Pál, Hermán Éva, Hohl Mária, Horváth László, Hosszú Ferenc, Kelemen Rózsa, Kercsmarics Anna, Koltay Klára, Kovács György, Kupó Gyula, Lakatos Mária, Lukács Kálmán, Mauzer János, Miklósy Gyula, Miklósy Pál, Müller Bernadett, Páncél Judit, Pet-rich Zsuzsa, Pintér Mária, Sáfrán Ibolya, Süle Ilona, Tóth Julianna, Varga Katalin. Kimaradt: Hegyi Ibolya. összesen: 40 tanuló. III/A. osztály. Osztályfőnök: Szalay István Andrasek Miklós, Balogh István, Bíró Albert, Császár Géza, Feréncz Árpád, Friss Ferenc, Galácz József, Győrvári László, Illés György, Kaczeus Márton, Kelemen Zoltán, Marics László, Máté Elemér, Rezsek Szilveszter, Rituper József, Szigeti István, Szíva Antal, Szűcs István, Tímár József, Tislér István, Tóth Előd, Tóth István, Tóth József, Tóth Tibor, Traub Sándor, Vukics János. Más iskolába ment: Rosta Ferenc. Egyéb okból maradt ki: Mihályfi Károly. összesen: 28 tanuló. III/B. osztály. " Osztályfőnök: dr. Buvári Andrásné Arkovits Margit, Balatoni Mária, Bánhidi Mária, Benkő Edit, Benyák Irma, Csapási Katalin, Csapási Mária, Czvetkó Aranka, Dervalits Judit, Endrédi Ibolya, Gáspár Anna, Gyenesei Etelka, Horváth Márta, Kiss Mária Hedvig, Koszorú Ilona, Kovács Erzsébet, Lakatos Katalin, Lenkovics Mária, Lukácsi Margit, Magasdi Mária, Orsik Ildikó, Övári Anna, Pálfi Piroska, Párta Magdolna, Perger Margit, Perger Mária Magdolna, Péntek Mária, Polai Mária, Pusztai Mária, Simon Mária, Slebics Margit, Stróbl Anna, Szabó Rózsa, Szekeres Anna, Szűcs Gabriella, Tamás Valéria, Téli Magdolna, Török Mária, Vörös Györgyi, Vörös Julianna, Zagyva Irén. összesen: 41 tanuló. 28 III/C. osztály. Osztályfőnök: Szalay Istvánná Balaskó Tibor, Balogh Éva, Barabás Anna, Bánáti Miklós, Berecz András, Bérezés Ildikó, Boda József, Bóna Gabriella, Borsay János, Boros Zsuzsanna, Csordás Edit, Csöndör Árpád, Fodor Szabolcs, Gegesi Kiss Magdolna, Járomi Anna, Kardos Györgyi, Kassai László, Kreft Mária, Kulcsár Erika, Lakihegyi Mária, Lakos Érzsébet, Lélek Sándor, Nagy Margit, Navalka Etelka, Niklesz Tibor, Olasz József, Palkó Eleonóra, Pécsi Lajos, Poór Erzsébet, Radics Anna, Skoda Mária, Soós Emma, Stiller Ilona, Szabó Györgyi, Sziklai Anna, Varga Tibor. összesen: 36 tanuló. III/D. osztály. Osztályfőnök: ördög Ferenc Bagladi Béla, Bedő Gyula, Bránát Kálmán, Egyed Tihamér, Farsang Csaba, Gruttó István, Harkány Tibor, Hir Mihály, Horányi Barna, Horváth Ferenc, Horváth Károly, Kumánovics József, Lapos Tamás, Lehota János, Mózer Aladár, Nagy Tibor, Németh László, Rejtő György, Simon József, Szabó Attila, Szabó Csaba, Szabó Ferenc, Szabó Nándor, Szente Attila, Székács György, Telkes Miklós, Tomka Pál, Török Zoltán, Turi István, Zadravecz Árpád, Zadravecz György. összesen: 31 tanuló. III/E. osztály. Osztályfőnök: Kocsi Tiborné Akác Piroska, Baj Mária, Balázs Judit, Béres Katalin, Bojtos Csilla, Dárdai Erzsébet, Friss Erzsébet, Gáspár Emma, Gráf Éva, Halász Teréz, Hardi Gabriella, Horsetzky Györgyi, Horváth Érzsébet, Kishalmi Klára, Kordics Magdolna, Kovács Rozália, Král Zsuzsanna, Landi Anna, Mónai Erzsébet, Neményi Gabriella, Ózdi Szilvia, Persovits Irma, Simon Erika, Szathmáry Katalin, Szmodics Margit, Varga Mária, Varga Márta, Zsohár Gizella. Más iskolába ment: Szinay Györgyi. összesen: 31 tanuló. III/F. osztály. Osztályfőnök: Németh Jánosné Antal Ilona, Balogh Ilona, Bocskor Zsuzsanna, Borsfay Ildikó, Böjti Irén, Czigány Katalin, Csiszár Mária, Csupor Éva, Göndics Mária, Gyimes Piroska, Horváth Ilona, Jakabos Katalin, Kalmár Marianna, Káfka Margit, Kertész Judit, Korocz Éva, Kovács Katalin, Kugler Emese, Mátrai Julianna, Mészáros Éva, Molvarecz Ilona, Paizs Piroska, Róka Rozália, Salamon Mária, Sípos Márta, Szenohradszki Mária, Tóth Éva, Tóth Mária, Vajda Klára, Vizi Klára, Wuscher Rozália. Más iskolába ment: Pál Zsuzsanna, Salamon Judit. Egyéb okból maradt ki: Vágvölgyi Zsuzsanna. összesen: 34 tanuló. IV/A. osztály. Osztályfőnök: Biskopics Márton Balogh László, Bánhidi Tibor, Békési József, Böjti János, Buzási János, Egyed Károly, Ekler János, Farkas János, Fekete Lajos, Ferenczi Zoltán, Gráf László, Györek Ernő, Hajdú Gábor, Hegyi István, Hetyésy Árpád, Hoffmann János, Horváth László, Kruzslik László, Maurer József, Mátra-bérei Sándor, Molnár József, Nagyváradi Csaba, Schmidt Béla, Simó Attila, Süle Ferenc, Szabó Csaba, Szűcs János, Tardos László, Temesvári Andor, Tömpe Antal, Vörös János. összesen: 31 tanuló. 29 IV/B. osztály. Osztályfőnök: Matus István Ács Zsuzsanna, Czink Ida, Dózsa László, Fatér Klára, Friss Erzsébet, Gál Erzsébet, Geresits Gizella, Gersei Terézia, Horváth Zsuzsanna, Imre Hugó, Kánnár László, Kiss Antal, Kisteleki Mária, Kováts Kinga, Kováts László, Kriston László, Mikó Mária, Pusztai Ferenc, Sárdi István, Schmidt Aranka, Simon István, Sostorics Mária, Stróbl Zsuzsanna, Szak Mária, Szőke Magdolna, Tánczos Ervin, Tili Ilona, Tóth Margit, Tóth Tibor, Vandzsia Terézia, Varga Magdolna. összesen: 31 tanuló. IV/C. osztály. Osztályfőnök: Debreczeni Attiláné Bali Mária, Benkő Ilona, Bodzái Gyöngyi, Bukta Klára, Daka Judit, Gombos Julianna, Gondor Erzsébet, Gotthárdi Éva, Göncz Klára, Hajas Ilona, Hermán Mária, Hitter Erzsébet, Horváth Irma, Horváth Kornélia, Jam-niczki Anna, Keglovics Margit, Kiss Zsuzsanna, Kovács Aranka, Lukács Anna, Magyar Mária, Mauzer Mária, Méhes Irén, Mihalovszky Zsuzsanna, Szabó Ilona, Szollár Mária, Vellák Mária, Weinhoffer Terézia, Zab Terézia, Kimaradt: Nóvák Mária. összesen; 31 tanuló. IV/D. osztály. Osztályfőnök: Morvay Gyula Bakonyi Kornél, Balogh Mária, Büky László, Farkas Éva, Farsang Mária, Fülöp Attila, Gyimesi Zoltán, Haba József, Herczeg Gábor, Jakabfi Hugó, Kalamár Mária, Király István, Kondora Adél, Lukács Miklós, Majoros Attila, Martinék Mária, Mazzag Mihály, Márton Attila, Molnár Ferenc, Répás Ilona, Salamon Konrád, Siftár József, Szalai Mária, Tamás István, Turányi Miklós. Magántanuló: Jámbor László. összesen: 26 tanuló. IV/E. osztály. Osztályfőnök: Mészáros Kálmánné Bankó Gizella, Berényi Edua Márta, Burján Gyöngyi, Bunczom Mária, Böröndi Marianna, Csigaházi Mária, Csizmadia Éva, Csordás Éva, Fábián Zsuzsa, Godina Éva, Héjjas Edit, Hopfinger Éva, Kaszás Amália, Kiss Erzsébet, Kis Ilona; Kovács Erzsébet, Kúti Erzsébet, Náray Márta, Németh Anna, Nézics Mária, Páncél Ilona, Pölöskey Ildikó, Ritter Aranka, Strazsek Lilla, Strazsek Mária, Szalay Klára Zsuzsanna, Szamosi Katalin, Székács Eszter, Szmodics Mária, Szőcs Gyöngyvér, Szőnyi Mária, Tóth Katalin, Végvári Györgyi, Zsinkó Magdolna. összesen: 34 tanuló. A beiratkozott tanulók származás szerinti megoszlása munkás: 315. dolgozó paraszt 194, értelmiségi 106, alkalmazott 210, egyéb 98, osztályidegen 6. összesen: 929. 30 Szakkörök Az önképzőkör és a szakkörök feladata, hogy az órákon tanult anyagot elmélyítse, és az iskolai anyagot túlmenően tudást nyújtson a tanulóknak. A tanév folyamán iskolánkban a következő szakkörök működnek: önképzőkör. Vezetője: Ördög Ferencné. Önképzőköri tagok: Büky László, Majoros Attila, IV. d, Héjjas Edit IV. e, Kaczeus Márton, Rezsek Szilveszter, Tóth Előd III. a, Kordics Magdolna III. e, Héjjas Pál II. g, Mezei Zsuzsa, Nagy Erika, Timár Viktória, Varga Anna II. e, Szűcs Judit II. f, Farkas Csaba I. b, Géczi Márgit, Kuzma Erzsébet, Szabó Erzsébet, Szoliva Ibolya I. c, Horváth Mária I. f. Matematika szakkör. Vezetője: Dr. Buvári Andrásné. Tagjai: Kezdő szakosztály: Koleszár Anna, Horváth Magdolna II., Szélles Ilora I. d, Rejtő Zsuzsanna I. e, Baranyai Mária, Korentsy Ildikó, Miilei Zsuzsanna, Tóth Éva II. e, Hosszú Ferenc, Miklósi Gyula II. g. Haladó szakosztály: Sziva Antal III. a, Rejtő György, Székács György III. d, Kugler Emese III. f, Békési József IV. a, Daka Judit IV. c, Haba József, Majoros Attila, Márton Attila, Mazzag Mihály IV. d, Kis Ilona IV. e. Fizika szakkör. Vezetője: Kugler Sándorné. Tagjai: Ágh Attila, Horváth Béla, Matics Cecília, Tislér Valéria II. c, Csigó József, Daka Miklós, Filipp Miklós, Mayr Endre, Patsch Ferenc II. d, Héjjas Pál II. g, Rejtő György, Székács György III. d, Kugler Emese III. f, Békési József IV. a, Daka Judit IV. c, Kiss Ilona, Kúti Erzsébet, Németh Anna, Tóth Katalin, Végvári Györgyi IV. e. Biológiai szakkör. Vezetője: Széli Rozália. Tagjai: Lukács Tibor, Sípos Miklós, Varga Tamás, Fitos Attila, Fodor István I. g, Tóth Ágnes, Polai Ibolya, Mezei Zsuzsanna, Korentsy Ildikó II. e, Farsang Csaba, Szabó Csaba, Zadravecz György III. d, Ritter Aranka IV. e. Kémiai szakkör. Vezetője: Horváth Béla. Tagjai: Lakatos József, Tálosi Péter, Vass Imre II. a, Bedics Magdolna, Csesztregi Erzsébet II. e, Lőczy Judit II. f, Ambrus Árpád, Fehér Éva, Héjjas Pál II. g, Farsang Csaba, Kumánovics József, Németh László, Telkes Miklós III. d, Czigány Katalin, Szenohradszky Mária III. f. Földrajzi szakkör. Vezetője: Kocsi Tibor. Tagjai: Bálint Mária, Hoppál Katalin, Tolnai Judit, Tornyos Anikó I. f, Bárd Károly II. a, Ágh Attila, Horváth Béla II. c, Dervalits Judit, Gyenesei Etelka, Vörös Julianna III. b, Gráf Éva III. e, Mihalovszky Zsuzsa, Vellák Mária IV. c. Rádiós szakkör. Vezetője: Gulyás Mihály. Tagjai: Mátrabérczi Sándor, Siftár József IV. a, Mazzag Mihály, Király István IV. d, Galácz József III. a, Mazzag János, Poszovecz László II. a, Horváth Károly, Kovács Gyula, László István, Tóth Ágoston II. c, Havasi László, Dávid László II. g, Lukács Károly, Nyers Ferenc, Tóth Bence, Zámbó Árpád I. a. 31 Fotó szakkör. Vezetője: Zsoldos Ferenc. Tagjai: Kezdő csoport: Majoros Attila IV. d, Császár Géza III. a, Kaczeus Márton, Máté Elemér III. a, Kreft Mária III. c, Farsang Csaba, Zadravetz György III. d, Baj Mária, Hardi Gabriella, Král Zsuzsanna, Persovits Irma III. e, Vajda Klára III. f, Tálosi Péter, Vass Imre II. a, György Erzsébet, Mezei Zsuzsanna II. e, Bojtos Gabriella, Németh Márta II. f, Ambrus Árpád, Bogatin Valéria, Kupó Gyula, Petrich Zsuzsanna II. g. Haladó csoport: Buzási János, Fekete Lajos, Gráf László, Györek Ernő, Szabó Csaba IV. a, Bakonyi Kornél, Márton Attila IV. d, Friss Ferenc III. a, Balaskó Tibor, Kulcsár Erika, Stiller Ilona III. c, Bagladi Béla, Kumánovics József, Nagy Tibor III. d, Balázs Judit, Béres Katalin. Szathmáry Katalin III. e. Tájékoztató az 1960-61. tanévre Az 1960-61. tanévre szóló beírások június 21-én és 22-én lesznek. A különbözeti és magánvizsgák írásbeli része augusztus 26-án és 27-én, szóbeli része augusztus 29-én lesz. Az egy-két tárgyból bukott tanulóknak a javító vizsgára tanulmányi értesítőjük beadásával augusztus 15-éig kell az igazgatói irodában jelentkezniük. A javító vizsgák augusztus 29-én lesznek. A sikeres javító vizsgát tett tanulók, valamint az I. osztályba a pótfelvétel során felvett tanulók beírása augusztus 30-án és 31-én történik. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 1-én de. 9 órakor lesz, utána osztályrendezés és órarendhirdetés. Szeptember 2-ától órarendszerinti rendes tanítás. A diáksapka beszerzése és viselése minden tanulóra kötelező. A sapkát a fejbőségnek a beírás alkalmával történő megállapítása alapján az iskola rendeli meg a sapkajelvénnyel és a ruhán viselhető kis intézeti jelvénnyel együtt. A leánytanulók az iskolában csak munkaköpenyben jelenhetnek meg. Ünnepi öltözetül pedig kötelező számukra a fehér vászonból készített, háromnegyedes ujjú matrózbluz és sötétkék színű rakott szoknya beszerzése. Tankönyvét mindenki az iskolában szerezheti be szeptember első napjaiban, füzeteit azonban a papírkereskedésekben már korábban is megveheti az előre összeállított egységcsomagok alakjában. A Tanulói Szabályzat a nyári nagyszünetben is kötelező. Az igazgatóság a nyári szünetben minden szerdán és pénteken 9-től 12-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. F. k.: Csernay László Kiadta: a gimnázium igazgatósága, Nagykanizsa, Vöröshadsereg útja 9. Telefon: 15 48. Zala megyei Nyomda Vállalat, Nagykanizsa. F. r,: Szendröi Géza. |
