* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
7.35 MB | |
2020-03-30 10:34:50 | |
Védett 1 | 767 | Cím: Muraköz történetének rövid foglalata | Alcím: Die kurzgefasste Geschichte der Murinsel Szerző: Fára József (1884-1958) Szerz. közl: Fára József Kiadás: Szombathely : [Martineum Ny.], 1942 Eto: 908.439.121Muraköz ; 943.9 Muraköz ; 949.713 Muraköz ; 9 (439) Muraköz (04) Tárgyszó: Muraköz ; Zala Szakjel: 908 Cutter: F 17 Nyelv: magyar, német Oldal: 26, [2] p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: FÁRA JÓZSEF DR.: MURAKÖZ TÖRTÉNETÉNEK RÖVID FOGLALATA (DIE KURZGEFASSTE GESCHICHTE DÉR MURINSEL) SZOMBATHELY, 1942. Különlenyomat a Dunántúli Szemle 1942. évi 3—4. számából. /^<V«*//Vv9. J^o-^<L r V. / FARA JÓZSEF DR.: MURAKÖZ TÖRTÉNETÉNEK RÖVID FOGLALATA (DIE KURZGEFASSTE GESCHICHTE DÉR MURINSEL) SZOMBATHELY, 1942. Különlenyomat a Dunántúli Szemle 1942. évi 3—4. számából. HAL1S ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR 337043^— NAGYKANIZSA A DUNÁNTÜLI SZEMLE KÖNYVEL 195. sz. Szerkeszti: Pavel Ágoston dr. MARTINEUM KÖNYVNYOMDA RT. SZOMBATHELY Muraköz mindenkor szerves része volt a történeti Magyar-ország területének.* Történetíróink egybehangzó véleménye szerint a honfoglaló magyarság déli irányban a dunántúli részeken már kezdettől fogva a Dráva folyóig terjesztette ki az ország határát, sőt egyes helyeken azon túl is, és birtokába vette ekkor a Dráva és Mura folyók között elterülő részt is. A legújabb idők történeti művei is azt valliák, s teljes részletességgel mutatja ezt ki egyik történetírónk, aki Zala megye történetével kapcsolatosan terjedelmesen foglalkozik Muraköz történetével is. Az országot megszálló honfoglaló magyarság, miként az egész országban, úgy ezen a délnyugati részen is, a magyar honvédelmi rendszer követelményei szerint, szállásait a szomszéd népektől több napi járóföldre is kiterjedő lakatlan földsávval választotta el, s ezzel a többnyire mocsaras, nehezen járható területtel vette körül szállásait, hogy az azok körül felállított védővonalnak, — a gyepűnek —, a megtámadását ilyen lakatlan * A Délvidék visszatértének örvendetes eseményei során jutottak kezünkhöz az alább eredeti szövegükben közlendő sorok, amelyek Muraköz történetére vonatkozólag téves adatokat tartalmaznak. Ezekkel az adatokkal vitába nem szállunk; azonban, nehogy ezek a téves adatok helyreigazítás nélkül a kevésbbé járatosakat esetleg félrevezessék, szükségesnek véljük, hogy okmányok alapján ismertessük Muraköz történetét. A kezünkhöz jutott iratsorok, egyebek közt, a következőket tartalmazzák: „Die erste nordkroatische Staatsorganisation, das sogeaannte „Posa-winische Kroatíen", wurde im Norden durch Fiüsse Savé, Mur, Drau und Donau begrenzl. Medjimurje, das von den Kroaten um 600 nach Chrísti besiedelt wurde, war alsó eín Teil des nordkroatischen Staates. Nach dér Vereinigung des Posawinischen und des Dalmatischen Kroatiens im Jahre 912 unter dér Regierung des ersten kroatischen Königs Tomislav I., war die Medjimurje ebenfalls ein Teil des kroatischen Gesamtstaates. Dieausdem 13. Jahrhundert vorliegenden schriftlichen Dokumente lassen keinen Zweifel darüber, dass auch nach dér Personal-Union zwischen Ungarn, alsó nach dem Aussterben dér kroatischen nationalen Dynastie, die Murinsel zu Kroa-tien gehörte. Das beweist zum Beispíel ein Schriftstück aus dem Jahre 1264., das dér Banus Rolando in Prelog auf dér Murinsel ausfertigen liess und ín dem er ein Verfahren in eíner Streitsache anordnet, die ihm dér ungarische Köníg abgetreten hat, weíl sie auf die Murinsel handelt und deswegen in seinem Zustándigkeitsbereich falit. Ausserdem war die Murinsel seit dér Gründung dér Agramer Diözese (1094) mit dieser verbunden. Nach den Gráfén von Cilii und dem Banus Vitovec sehen wir in Mathias Corvinus erst-malig einen ungarischen Landesherren ín Me |