Zalamegyei almanach 1912. évre.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.78 MB
Keltezés:	2020-04-02 15:06:49

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	203
Megtekintések száma:	615
Leírás:	Cím: Zalamegyei almanach 1912. évre Szerz. közl: szerk. Czobor Mátyás Kiadás: Keszthely : Mérei Nyomda, 1912 Eto: 059(439.121)"1912" ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala ; almanach ; 1912 Szakjel: 059 Cutter: Z 19 Nyelv: magyar Oldal: 240 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ZALAMEGYEI ALMANACH -1912. ÉVRE. “ ■» SZERKESZTI: CZOBOR MÁTYÁS VÁRMEGYEI ALJEGYZŐ. HARMADIK ÉVFOLYAM. Ára: 4 korona. Szerkesztő tulajdona és kiadása. Nyomatott Mérei Ignácz könyvnyomdájában Keszthelyen. ELŐSZÓ, hűséges olvasóit. armadik éve már, hogy a ZALAMEGYE1 ALMANACH útjára indult. A kezdet szokott nehézségeit legyó\'zve ezúttal újra kopogtat jó barát gyanánt s szeretettel köszönti Azt a kitartást és ragaszkodást, melylye! a nagy közönség az Almanachot kitüntette, azzal hálálom meg, hogy az 1912 évi kötetet az eddiginél is bó\'vebb tartalommal és díszesebb kiállításban bocsájtom útjára. Különösen bó\'vült és ezzel használhatóbbá vált a címtár. Ugyanis felvettem abba betüsorrendben vármegyénk községeinek teljes, hiteles névjegyzékét, úgy amint azt a m. kir. belügyminiszter az 1908 évi november hó 1-én 117.358 szám alatt kelt rendeletével az 1908: IV. t.-c. 2. §-a alapján megállapította. Hogy ezen névjegyzéket minél használhatóbbá tegyem, a községek nevei után kitüntettem azt is, hogy az egyes községek melyik körjegyzőséghez, adóhivatalhoz, járáshoz, járásbírósághoz, törvényszékhez és kir. közjegyzőséghez tartoznak, valamint azt is, hogy hol van utolsó postájuk. Azt hiszem, hogy ezen újítással az Almanachot a nagyközönség az a része, amely gyakran van utalva megbízható címtárra, ezután még nagyobb haszonnal forgahatja. Egyebekben a címtár többi része is teljesen □ ■ ... =□ 4 □— - S =□ átdolgoztatott, amennyiben az időközi személyi változások hivatalos adatok alapján abban teljesen keresztülvezettettek. . Ami pedig könyvecském irodalmi részét illeti, csak annyit mondhatok nyugodt lélekkel, hogy a Zala-megyei Almanach hű maradt eddigi programmjához. Megmaradt ezúttal is igazi fehér könyvnek, amely csak azzal szolgál hű olvasóinak, ami igazán szép és hasznos; szem előtt tartva azt, hogy az olvasmány nem lehet az érzékek, szolgája, sem az idegek nárkózisa, hanem csakis nemesitő gyümölcse a nemes munkának 1 Romlatlan, üde és izes! Fogadják tehát e könyvet oly igaz örömmel, amilyennel hűséges munkatársaim segítségével annak összeállításán fáradoztam. E. helyen mondok hálás köszönetét kedves munkatársaimnak is, akik megértvén a Zalamegyeí Almanach becsületes, tiszta irányát, önzetlenül tárták ki lelkűk kincseit s értékes munkájukkal emelték e könyv irodalmi színvonalát; továbbá jóakaróimnak, akik a címtárhoz szükséges adatokat és az illusztráláshoz szükséges képeket a legnagyobb készséggel bocsájtották rendelkezésemre. Kelt Zalaegerszegen, Karácsony havában. £ZOBOR MÁTYÁS vármegyei aljegyző, a ZALAMEGYEÍ ALMANACH szerkesztő-kiadója. == ■- =□ 5 □ \' == =□ 1912 JANUÁRIUS 31 nap 3= Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Hétfő Újév Újév 11 Teb.5672 2 Kedd Makár ap. A sz. k. vt. 12 3 Szerda Genovéva sz. Gordius 13 ■ 4 Csütörtök Titus pk. Titus 14 5 Péntek Teleszfór vt. Simeon, Árpád 15 6 Szombat Vizkereszt Három király 116 Sab.Vaj. 7 Vasárn G1 Raimund G1 Raj mund 17 8 Hétfő Szeverin Szever 18 9 Kedd Julián vt. Julián 19 10 Szerda Vilmos pk. Pál rém. 20 11 Csütörtök Higin p. vt. Fruktuóz 21 12 Péntek Árkád vt. Tácián 22 13 Szombat 40 katona vt. Vidor 23 S. Sem. 14 Vasárn G2 Jézus n. G2 Bódog 24 15 Hétfő Pál rém. Laski János 25 16 Kedd Marcel p. Marcel 26 17 Szerda Antal r. Antal 27 18 Csütörtök Piroska Piroska 28 19 Péntek Kanut kir. Babilasz 29 20 Szombat Fáb., Seb. Fáb. és Seb. 1 Sab. V. 21 Vasárn G3 Sz. Cs. ü. G3 Ágnes 2 22 Hétfő Vince Vince 3 23 Kedd B. A. élj. Izaiás 4 24 Szerda Timót pk. Timót 5 25 Csütörtök Pál ford. Pál fordulása 6 26 Péntek Polikarp Polykarp 7 27 Szombat A. sz. Ján. Krizoszt. 8 Sab. Bo 28 Vasárn G4 Apollónia G4 N. Károly 9 29 Hétfő Sál. Fér. Juven. 10 30 Kedd Mártonka Mártonka 11 31 Szerda Nol. Pét. Virgil 12 Holdtölte: 4-én, 2 óra 29 perckor délután. Utolsó negyed: 11-én, 8 óra 43 perckor reggel. Ujhold: 19-én, 12 óra 10 perckor délben. Első negyed: 27-én, 9 óra 51 perckor délelőtt. Naphossza: 1-én, 8 óra 27 perc. Januárban a nap 58 perccel nő. Időjárás Herschel szerint: A hó elején változó; 4—11-ike közt derült, enyhe; 11-től a hó végéig hideg, sok csapad. ■a P — — \'--— ==□ 6 P ■ - - - - = =□ 1912 FEBRUÁRiUS 29 nap 3 Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Csütörtök Ignác p. Ignác 13 2 Péntek Gy. sz. b. a. Gyertyasz. b. a. 14 3 Szombat Balázs p. Anszgár 15 S. Bes. 4 Vasárn G Hetv. v. G Veronika 16 5 Hétfő Ágota sz. Ágota 17 6 Kedd Dorottya Dorottya 18 7 Szerda Romuald Rikhárd 19 8 Csütörtök M. János Salamon 20 9 Péntek Al. Ciril Apollónia 21 10 Szombat Skolastik. Skolasztika 22 S. Jithro 11 Vasárn G. Hatv. v. G Dezső 23 12 Hétfő Eulália Eulália 24 13 Kedd R. Katalin Benignusz 25 14 Szerda Bálint áld. Bálint 26 15 Csütörtök Fauszt., J. Fausztin 27 16 Péntek Julianna Julianna 28 17 Szombat Donát vt. Donát 29 S. Misp. 18 Vasárn G. Fars. v. G Szimeon 30 Ros Ch. 19 Hétfő Konrád Konrád 1 Adar R. 20 Kedd Eleutér Aladár 2 21 Szerda Harnvaz. f Meinrád 3 22 Csütörtök Péter sz. f. Didim 4 23 Péntek Dam. Pét. Damián 5 24 Szombat Szökő nap Etelbert 6 S. Ther. 25 Vasárn FI Invocabit FI Mátyás 7 26 Hétfő Géza, Viktor vt. Géza S 27 Kedd Sándor pk. Sándor 9 28 Szerda Leánder pk. f Leánder 10 29 Csütörtök Román ap. Román 11 Észt. böjt Holdtölte: 3-án, 12 óra 5S perckor éjjel. Utolsó negyed: 10-én, 1 óra 50 perckor hajnalban. Ujhold: 18-án, 6 óra 44 perckor reggel. Első negyed : 25-én, 8 óra 26 perckor este. Naphossza: 1-én, 9 óra 28 perc. Februárban a nap 1 óra 28 perccel nő. Időjárás Herschel szerint: 1—18-ig hideg, sok hóval és esővel; 18— 25-ig szeles, viharos; 25-től a hó végéig hó meg eső. D a D O 7 D: ■a 1912 MÁRCIUS 31 nap J— Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Péntek Albin pk. hv. Albin 12 2 Szombat Szimplícius p. Szimplic 13 S. Thez. 3 Vasárn F2 Reminisc. F2 Kunigunda 14 Purim 4 Hétfő Kázmér hv. Adorján 15 5 Kedd Özséb vt. Özséb 16 6 Szerda Perpetua vt. Fridolin 17 7 Csütörtök Aqu. Tamás Rikhárd 18 8 Péntek Ist. János hv. Istenes János 19 9 Szombat Rom. Franciska Franciska 20 S.Ki-Th. 10 Vasárn F3 Oculi F3 40 vértanú 21 11 Hétfő Konstantin Konstantin 22 12 Kedd Gergely p. ea. Gergely 23 13 Szerda Nicefor pk. vt Ro dérig 24 14 Csütörtök Matild kir. Matild 25 15 Péntek Longin vt. Longin 26 16 Szombat Heribert pk. Herbert 27 S. Vajak. 17 Vasárn F4 Laetare F4 Patrik- 28 18 Hétfő Jer. Ciril et. Sándor 29 19 Kedd Józs. J. Kr. n. a. József 1 4 NizamR. 20 Szerda Joachim hv. Hubert 2 21 Csütörtök Benedek ap. Benedek ap. 3 22 Péntek Oktávián vt. Oktávián 4 23 Szombat Viktórián vt. Frumenc 5 S. Vajik. 24 Vasárn F Judica F5 Gábor 6 25 Hétfő Gy. o, B. A. Gy. o. B. A. 7 26 Kedd Manó vt. Manó 8 27 Szerda Damaszk. Ján. Rupert 9 28 Csütörtök Kap. János Gedeon 10 29 Péntek Fájdalm. Szűz Eusztáz 11 30 Szombat Kvirin vt. Kvirin 12 S. Cav. 31 Vasárn F Palmarum \| F6 Amosz H3\| Holdtölte 3-án, 11 óra 42 perckor délelőtt. Utolsó negyed 10-én, 8 óra 55 perckor este. Ujhold 18-án, 11 óra 8 perckor este. Első negyed 26-án, 4 óra 2 perckor reggel. Tavasz kezdete 20-án éjfélkor. Nap hossza 1-én 10 óra 59 perc. Márciusban a nap 1 óra 44 perccel nő. □= . ... ■a 8 □ =□ 1912 ÁPRILIS 30 nap Nap i Katholikus 1 Protestáns j o Zsidó 1 Hétfő Hugó pk. Hugó 14 Pass. 1 2 Kedd P. Ferenc hv. Teodózia 15 Pass. 2 3 Szerda Richard pk. hv. Rikárd 16 4 Csütörtök Nagycsütörtök Izidor 17 5 Péntek Nagypéntek Nagypéntek 18 6 Szombat Nagyszombat Coelesztin 19 Sabbat 7 Vasár n F Husv. v. F. Husv. v. 20 8 Hétfő Husv. hétfő Husv. hétfő 21 Pass. 7. 9 Kedd Dömötör vt. Dömötör 22 Pass. 8. 10 Szerda Ezekhiel pr. Ezekiel 23 11 Csütörtök Leó p. et. Leó 24 12 Péntek Qyula p. Gyula 25 13 Szombat Hermenegild Hermenegild 26 S. Sem. 14 Vasárn FI Quasím. FI Tibor 27 15 Hétfő Anasztázia vt. Anasztázia 28 16 Kedd Lambert vt. Lambert 29 17 Szerda Anicét p. vt. Anicét 30 Ros Ch. 18 Csütörtök Apollónius vt. Apollónius 1 19 Péntek Timon vt. Timon 2 20 Szombat Tivadar, Ágnes Tivadar 3 S. Thasz. 21 Vasárn F2 Miserxcor. F2 Anzelm ! 4 22 Hétfő Szótér és Kájus Szótér 5 23 Kedd Béla pk.. vt. Béla ! 6 24 Szerda György vt. György i- 7 25 Csütörtök Márk ev. Márk : 8 26 Péntek Kletus és Marc. Kiüt 1 9 27 Szombat Zita sz., Peregr. Zita j 10 S. Achre 28 Vasárn F3 József olt. F3 Valéria 11 29 Hétfő Péter vt. Szibilla . i 12 30 Kedd Sziénai Katalin Katalin 113 Holdtölte 1-én, 11 óra 4 perckor este. Utolsó negyed 9-én, 4 óra 23 perckor délután. Ujhold 17-én, 12 óra 40 perckor délután. Első negyed 24-én, 9 óra 47 perckor reggel. Nap hossza 1-én 12 óra 48 perc. Áprilisban a nap 1 óra 35 perccel nő. Időjárás Herschel szerint: A hó eleje hideg, derült; 9-től 17-ig kellemes napok; 17—24-ig igen esős ; a hó vége változó. □ ■■■■ ==□ □-. ■ =□ 9 □ — — =□ 1912 MÁJUS 31 nap — Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Szerda Fülöp és Jakab Fülöp és Jakab 14 2 Csütörtök Athanáz pk. ea. Atanáz 15 3 Péntek Sz. f m egtal. Kér. föltálalása 16 4 Szombat Flórián vt. Flórián 17 S. Emor 5 Vasam F.4 Cantate F4 Gotthárd 18 Lag. Be. 6 Hétfő Olajba f. János Dam. Ján. 19 7 Kedd Szaniszló pk.vt. Szaniszló 20 8 Szerda Mihály főa. Arzén 21 9 Csütörtök Naz. Gergely N. Gergely 22 10 Péntek Antonin pk. Antonin 23 11 Szombat Mamertus pk. Mamertusz 24 S. Beh. 12 Vasára F5 Rogate F5 Pongrác 25 13 Hétfő Szerváci kereszt- Szervác 26 14 Kedd Bonifác iáró Bonifác 27 15 Szerda D. S.J. napok Mózes 28 16 Csütörtök Áldozó csüt. Áldozó csüt. 29 17 Péntek Paskál hv. Paskál 1 Szíván 18 Szombat Venáncz vt. Venánc 2 S. Bam. 19 Vasára F6 Exaudi F6 Ivó 3 20 Hétfő Szien.Bernardin Bernardin 4 21 Kedd Timót vt. Konst. és Hona 5 22 Szerda Júlia sz. vt. Júlia 6 Sab. 1 n. 23 Csütörtök Dezső pk. vt. Dezső 7 Sab. 2 n. 24 Péntek Sz. M. kér. s. Eszter 8 25 Szombat Orbán p . vt. ■ Orbán 9 S.Nasszo 26 Vasára F Pünkösd v. F Pünkösd v. 10 27 Hétfő Pünkösd h. Pünkösd h. 11 28 Kedd Emil vt. Emil 12 29 Szerda Pazzi M. Kán. Maxim 13 30 Csütörtök A sz. Jobb felt. Nándor 14 31 Péntek Petronella sz. Petronella 15 Holdtölte: 1-én, 11 óra 19 perckor délelőtt. Utolsó negyed : 9-én, 10 óra 56 perckor délelőtt. Ujhold: 16-án, 11 óra 13 perckor délután. . Első negyed: 23-án, 3 óra 11 perckor délután. Holdtölte 31-én 12 óra 29 perckor délután. Naphossza : 1-én, 14 óra 25 perc. Időjárás Herschel szerint: A hó első felében gyakori záporesők; 16—23-ig szép idő; a hó végéig változó. □— --- - = .■ C o a 10 o 1912 JUNIUS 30 nap 1 Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Szombat Pamfil áld. vt. Jusztin 16 S. Beha. 2 Vasárn FI Szthároms. F Szthároms. 17 3 Hétfő Klotild kir. Klotild 18 4 Kedd Kar. Ferenc Kerény 19 5 Szerda Bonifác vt. pk. Bonifác 20 6 Csütört. Űrnapja Norbert 21 7 Péntek Róbert ap. Róbert 22 8 Szombat Medárd pk. hv. Medárd 23 S. Sel. L. 9 Vasárn F2 Prím. Felic. FI Felicián 24 10 Hétfő Margit királynő Margit 25 11 Kedd Barnabás ap. Barnabás 26 12 Szerda Ékesb. Ján. hv, Antonina 27 13 Csütörtök Páduai Antal Tóbiás 28 14 Péntek Jézus sz. Szive. Vazul 29 Ros Cho. 15 Szombat Vid. Mód. Cr. Vid 30 S. Korach 16 Vasárn F3 Reg. Fér. F2 Jusztina 1 Tham. R. 17 Hétfő Peregrin vt. Rainer 2 18 Kedd Markusz és M. Marcellián 3 19 Szerda Falc. Julianna Gyárfás 4 20 Csütörtök Szilvér p. vt. Szilvér 5 21 Péntek Qonz, Alajos Albin 6 22 Szombat Pauli pk. hv. Paulin 7 S. Chuk. 23 Vasárn F4 Ediltrud kir. F3 Ediltrud 8 24 Hétfő Kér. sz. Ján. Iván 9 25 Kedd Vilmos hv. Vilmos 10 26 Szerda János és Pál vtk. János és Pál 11 27 Csütörtök László m. kir. László 12 28 Péntek Leó p. Ireneus 13 29 Szomb, Péter és Pál Péter és Pál 14 S. Bálák 30 Vasárn F5 Pál ap. eml. F4 Pál emléke 15 Utolsó negyed: 8-án, 3 óra 35 perckor hajnalban. Ujhold: 15-én, 7 óra 23 perckor reggel. Első negyed : 21-én, 9 óra 39 perckor este. Holdtölte: 29-én, 2 óra 33 perckor délután. j 21-én esti 8 órakor a Nap a rák jegyébe lép. Nyárkezdet. Időjárás Herschel szerint: A hó eleje kellemes ; S—15-ig hűvös, sok esővel; 15—21-ig szeles, esős idő; a hó \| végén északi légáramlatban szép, déli légáramlat mellett eső vagy erős szél. \' □ — ===== =□ D ■a 11 o =□ 1912 JULIUS 31 nap Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Hétfő Theodorik áld. Theobald 16 2 Kedd Sarlós B.-Assz. Sarlós B. A. 17 Temp. bj. 3 Szerda Heliodor pk. Jácint 18 4 Csütörtök Ulrik hv. Ulrik 19 5 Péntek Zacc. Antal Ciril és Met. 20 6 Szombat Izaiás pr. Izaiás 21 S. Pinch. 7 Vasára Főj. sz. vére F5 Villibald 22 8 Hétfő Erzsébet kir. Kilián 23 9 Kedd Anatolia sz. Ciril 24 10 . Szerda Amália sz. Amália 25 11 Csütörtök Pius p. vt. Piacid 26 12 Péntek Gualb. János Henrik 27 13 Szombat Jenő pk. vt. Jenő 28 S.Matoth 14 Vasára F7 Bonavent. Fő Bonavent 29 15 Hétfő Apóst, oszlása Apóst, oszlása 1 Ab R.Ch. 16 Kedd Karmelh. B. A. Rut 2 17 Szerda Elek hv. Elek 3 18 Csütörtök Kamii h-v. Frigyes 4 19 Péntek Paulai Vince Rufina 5 20 Szombat Illés pr., Margit. Illés 6 S.Deb. 21 Vasára F8 Legsz. M. F7 Dániel 7 22 Hétfő Mária Magd. Magdolna 8 23 Kedd Apollinár pk. Apollinár 9 Jer. p. b. 24 Szerda Krisztina sz. Krisztina 10 25 Csütörtök Jakab aps. Jakab 11 26 Péntek Anna asszony Anna 12 27 Szombat Pantaleon vt. Pantaleon 13 S. Vaet. 28 Vasára F9 Ince p. F8 Ince 14 29 Hétfő Martha sz. Mártba 15 30 Kedd Abdonn és Sz. Judit 16 31 Szerda Loyolai Ignác Germán 17 Utolsó negyed 7-én, 5 óra 47 perckor délután. Ujhold 14-én, 2 óra 13 perckor délután. Első negyed 21-én, 6 óra 18 perckor reggel. Holdtölte 29-én, 5 óra 28 perckor délelőtt. 23-án kánikula kezdete^ Időjárás Herschelszerint: A hő kezdete változó; 7—14-ig szép idő; 14—21-ig változó; a hó végén szeles, nedves időjárás. O O y - ■- = ==□ 12 e= — - ■ =□ 1912 AUGUSZTUS \' 31 nap LJ Nap ! Katholikus \| Protestáns \| Zsidó 1 Csütörtök Vasas sz. Péter Vas. Péter 18 2 Péntek Liguori Alf. et. Gusztáv 19 3 Szombat Istv. vt. test. Eleázár 20 S. Ekev 4 Vasárn F10 Domonkos F9 Domonkos 21 5 Hétfő Havi B. A. Ozvald 22 6 Kedd Urunk szinv. Urunk szinv. 23 7 Szerda Kajetán hv. Kajetán 24 8 Csütörtök Cirjék vt. Cirjék 25 9 Péntek Román vt. Román 26 10 Szombat Lőrinc, Blanka Lőrincz 27 S, Reéh 11 Vasárn FII Zsuzsanna F10 Zsuzsanna 28 12 Hétfő Klára sz. Klára 29 13 Kedd Berchm. Ján. Ipoly 30 Ros Cho. 14 Szerda Özséb áld. Özséb 1 Elül R. 15 Csütört Nagy B. Assz. Nagy B. A. 2 16 Péntek Jácint hv. Rókus 3 17 Szombat Liberát ap. Liberát 4 S. Softim 18 Vasárn F12 Sz.Joach. FII Ilona 5 19 Hétfő Tuluzi Lajos Szebald 6 20 Kedd Sz. Istv. kir. István király 7 21 Szerda Bern át ap. Sámuel 8 22 Csütörtök Timót vt. Filibert 9 23 Péntek Beniti Fülöp Farkas 10 24 Szombat Bertalan apóst. Bertalan 11 S. Ki The. 25 Vasárn F13 Lajos kir. F12 Lajos 12 26 Hétfő Zefirin vt. Zefirin 13 27 Kedd Kalaz. József Gebhárd 14 28 Szerda Ágoston pk. Ágoston 15 29 Csütörtök Kér. sz. Ján. ■ János fejv. 16 30 Péntek Limai Róza Róza 17 31 Szombat Rajmund bib. Rajmund 18 S.KiTho. Utolsó negyed 6-án, 5 óra 17 perckor délelőtt. Ujhold 12-én, 8 óra 57 perckor este. Első\' negyed 19-én, 5 óra 56 perckor délután. Holdtölte 27-én, 8 óra 59 perckor este Nap hossza 1-én 14 óra 56 perc. Augusztusban a nap 1 óra 32 perccel fogy. Időjárás Herschel szerint: A hó elején esős napok; 12—19-ig szép, ha északi a szél, déli mellett eső vagy szeles idő; a hó végén szép napok. ü: □- . - =□ 13 D ■— =□ 1912 SZEPTEMBER 30 nap J— Nap Katholikus Protestáns Zsidó U 1 Vasárn F14 Őrangy. F13 Egyed 19 - 2 Hétfő Jusztuszpk. hv. Jusztusz 20 3 Kedd Mansuet pk. Hildegárd 21 4 Szerda Rozália sz. Rozália \'22 5 Csütört. Juszt. Lőrinc Herkules 23 6 Péntek Zakariás pr. Zakariás 24 7 Szombat Kassai vt., Reg. Regina 25 Nicabim 8 Vasárn F15 Kisassz. FI4 Korbinián 26 9 Hétfő Klável Péter Oorgon 27 10 Kedd Tolent. Miklós Jodok 28 11 Szerda Jácint vt. Teodóra 29 12 Csütörtök Ouidó hv. Guidó 1 Thi.5673 13 Péntek Amát pk. hv. Amát 2 Újév 2.n. 14 Szombat Sz. kér. felm. Kereszt felmag. 3 S.Haaz. 15 Vasárn F16. Mária n. F15 Nikoméd 4 Gealj. b. 16 Hétfő Kornél, Cipr. Eufémia 5 TT Kedd Lambert pk. Lambert 6 18 Szerda Kúp. József f Titusz 7 19 Csütörtök Január vt. Január S 20 Péntek Euszták vt. Euszták 9 21 Szombat Máté aps. Máté 10] S. Jóm K. 22 Vasárn F17 Vili. Tara. F16 Móric 11 23 Hétfő Linus p., Tekla Tekla 12 24 Kedd Gellért pk. vt. Gellért 13 25 Szerda Kleofás Kleofás 14 26 Csütörtök Jusztina sz. vt. Jusztina 15 Suk. 1. n. 27 Péntek Kozma és Demj. Kozma és Döm. 16 Suk. 2. n. 28 Szombat Vencel kir. vt. Adolf 17 Sab. 29 Vasárn F18 Mihály főa. F17 Mihály 18 30 Hétfő Jeromos ea. Jeromos 19 Utolsó negyed: 4-én, 2 óra 23 perckor délután. Ujhold: 11-én, 4 óra 48 perckor reggel. Első negyed : 18-án, 8 óra 54 perckor délelőtt. Holdtölte: 26-án, 12 óra 34 perckor délután. 23-án 11 órakor délelőtt a Nap a mérleg jegyébe lép.— Őszkezdet. Időjárás Herschel szerint: A bó eleje változó; 11—18-ig esős napok; 18—26-ig változó; a hó végén sok eső O =□ 14 □ — - -■■■ =□ 1912 OKTÓBER 31 nap n= Nap Katholikus Protestáns Zsidó L 1 Kedd Rémig. pk. hv. Rémig 20 2 Szerda Leodegár pk. Leodegár 21 Hős. rab. 3 Csütörtök Kandid vt. Kandid 22] Sem. azé. 4 Péntek Assisi Ferenc Ferenc 23 Szim.tora 5 Szombat Piacid vt. Piacid 24 S. Beres. 6 Vasárn F19 Rózsafüz. FI8 Brúnó 25 7 Hétfő Ágost áld, hv. Amália 26 8 Kedd Brigitta asszony Pelagia 27 9 Szerda Areop. Dénes Dénes 28 10 Csütörtök Borg. Ferenc Gedeon 29 11 Péntek Piacidia sz. Piacidia 30 Ros Cho. 12 Szombat Miksa pk. Miksa 1 M.S. No. 13 Vasárn F20 M. N. A. F19 Kálmán 2 14 Hétfő Kaliiszt p. vt. Kaliiszt 3 15 Kedd Terézia sz. Teréz 4 16 Szerda Gallusz ap. Gallusz 5 17 Csütörtök Hedvig asszony Hedvig 6 18 Péntek Lukács ev. Lukács 7 19 Szombat Alk. Péter hv. Lucius 8 SL.Lech. 20 Vasárn F21 Kant. Ján. F20 Iréné 9 21 Hétfő Orsolya sz. vt. Orsolya 10 22 Kedd Kordula sz. vt. Kordula 11 23 Szerda Ignác patr. Kapisztrán 12 24 Csütörtök Ráfael főangyal Ráfael 13 25 Péntek Aiac. Margit Krizánt 14 26 Szombat Dömötör v. Dömötör 15 S. Vaj ere 27 Vasárn F22 Szabina F21 Szabina 16 28 Hétfő Simon és Juda Simon és Juda 17 29 Kedd Nárcisz, pk. Nárcisz 18 30 Szerda Rodr. Alfons Kolos 19 31 Csütörtök Farkas pk. Reform, eml. 20 Utolsó negyed 3-án, 9 óra 48 perckor délután. Ujhold 10-én, 2 óra 40 perckor délután. Első negyed 18-án, 3 óra ő perckor reggel. Holdtölte 26-án, 3 óra 30 perckor délelőtt. Naphossza: 1-én 11 óra 39 perc hosszú. Októberben a nap 1 óra 41 p. fogy. Időjárás Herschel szerint: A hó első fele változó, a hó másik fele hűvös, sok esővel. O □ - =□ 15 C- - —□ 1912 NOVEMBER 30 nap — Nap Kafholikus Protestáns \| Zsidó 1 Péntek Mindenszent Mindszent 21 2 Szombat Halottak napja Viktorin 22 S. Cháje 3 Vasárn F23 Malachiás F22 Pirmin 23 4\' Hétfő Borr. Károly Károly 24 5 Kedd Imre herceg Imre 25 6 Szerda Lénárd hv. Lénárd 26 7 Csütörtök Engelbert pk. Engelbert 27 S Péntek Qottfried pk. Oottfried 28 9 Szombat Tivadar vt. Tivadar 29 S.Toldot. 10 Vasárn F24 B. A. olt. F23 Lutt. Márt. 30 Ros Ch. 11 Hétfő Márton pk. hv. Márton 1 Kiszlev 12 Kedd Márton p. vt. Jónás 2 13 Szerda K. Szaniszló hv. Árkád 3 14 Csütörtök Jozafát pk. vt. Jukund 4 15 Péntek Lipót hv. Lipót 5 16 Szombat Ödön pk. Ödön 6 S. Vajece 17 Vasárn F25Csod.Gerg. F24 Alfeus 7 IS Hétfő Odó ap. Ottó 8 19 Kedd Erzsébet Erzsébet 9 20 Szerda Valois Bódog Emília 10 21 Csütörtök B. Assz. Bemut. B.-A. bemut. 11 22 Péntek Cecilia vt. Cecilia 12 23 Szombat Kelemen Kelemen 13 S. Vaisl. 24 Vasárn F26 Kér. Ján. F25 Krizogón 14 25 Hétfő Katalin sz. vt. Katalin 15 26 Kedd Szilveszt, ap. Konrád 16 27 Szerda Virgil pk. hv. Virgil 17 28 Csütörtök Ruf. Szoszthén Szosztén 18 29 Péntek Szaturnin pk. Szaturnin 19 30 Szombat András aps. András 20 S. Vajese. Utolsó negyed 2-án, 4 óra 37 perckor délelőtt. Ujhold 9-én, 3 óra 4 perckor reggel. Első negyed 16-án, 11 óra 46 perckor délután. Holdtölte 24-én, 5 óra 12 perckor este Nap hossza 1-én 9 óra 56 perc. Novemberben a nap 1 óra 14 perccel fogy. Időjárás Herschel szerint: A hó első fele nedves, hűvös, a hó másik felében derűit szép idő. n— □ 16 □ 1912 DECEMBER 31 nap U Nap Katholikus Protestáns Zsidó í Vasára FI Eligiusz. pk. FI Eligiusz 21 2 Hétfő Bibiana sz. vt. Bibiana 22 3 Kedd Xav, Ferenc Szofoniász 23 4 Szerda Kryzolog et. Borbála 24 5 Csütörtök Szabbas Szabbas 25 6 Péntek Miklós pk. hv. Miklós 26 7 Szombat Ambrus pk. ea. Ambrus 27 S. Mikec 8 Vasára F2 B.A.sz.fog. F2 B.A. fogant. 28 9 Hétfő Leokádia sz. Joakim 29 10 Kedd Melkiades Judit 30 R.Ch.lá 11 Szerda Damaz p. hv. Damaz 1 Teb.Rlg 12 Csütörtök Színész vt. Szpiridion 2 13 Péntek Luca sz. vt. Luca 3 J(J 14 Szombat Spiridion Nikáz 4 S.Vajlgas 15 Vasára F3 Valérián F3. Valérián 5 16 Hétfő Özséb pk. vt. Albina 6 17 Kedd Lázár pk. Lázár 7 18 Szerda Grác pk. f Grácián 8 19 Csütörtök Nemezius vt. Neméz 9 20 Péntek Teofil vt. Teofil 10 Jer. őst. b. 21 Szombat Tamás aps. Tamás 11 S.Vajekhi 22 Vasára F4 Zeno vt. F4 Zeno 12 23 Hétfő Viktória sz. vt. Viktória 13 24 Kedd Ádám és Éva Ádám és Éva 14 25 Szerda Nagy Karács. Karácsony 15 26 Csütörf. István 1 vért. István I. vért. 16 27 Péntek János aps. ev. János 17 28 Szombat Apró szentek Apró szentek 18 S.Semoth 29 Vasára F Tamás pk. vt. F Dávid 191 30 Hétfő Anizia pk. Anizia 20 31 Kedd Szilveszter p. Szilveszter 21 Utolsó negyed : 1-én, 12 óra 4 perckor délután. Ujhold: 8-án, 6 óra 6 perckor délután. Első negyed: ló-án, 9 óra 6 perckor délután. Holdtölte 24-én 5 óra 30 perckor reggel. Naphossza: 1-én, 8 óra 41 perc, 20-ig 19 p. fogy, a hó végéig 5 p. nő. Időjárás Herschel szerint: 1—8 ig sok hó vagy eső; 8—24-ig változó; a hó vége felé szép, kellemes. ................... D n = =n 17 □ — = ^=D Látogató jegyeken való rövidítések használata. p. f. (pour féliciter) = szerencse kívánáskor, p. c. (pour condeler) = részvét nyilvánításkor, p. r. (pour remercier) = megköszönéskor. p. f. v. (pour fairé visite) = látogatáskor, p. r. v. (pour rendre visite) = a látogatás viszonzásakor. p. p. c. (pour prendre congé) = búcsú vevéskor. MÉRTÉKEK ÉS SÚLYOK. Az aj mérték és súlyrendszer. 1876. január 1-től a nyilvános életben kizárólagosan csak az uj mértékek és súlyok használtatnak. Ez időtől fogva, akik a régi mértéket és súlyt használják, 10—200 K-ig terjedhető pénzbírsággal sujtatnak. Az uj mértékrendszer, úgy, mint számrendszerünk, tizedes, miáltal az árkiszámitás sokkal könnyebb. Az alapmértékek a következők: 1. a méter, 2. a liter, 3. a gramm, 4. az ár. Ez alapmértékek többleteit a következő görög számnevek előtétele által fejezzük ki és pedig; deka annyit tesz mint 10-szer, hektó annyit tesz mint 100-szór, kiló annyit tesz mint 1000-szer, miria annyit tesz mint 10,000-szer. A kisebbb mennyiség meghatározására a következő számneveket használjuk és pedig: deci annyit tesz mint tizedrész, centi annyit tesz mint századrész, mili annyit tesz mint ezredrész. 1 kg. annyi mint 100 dkg. 1 kg. » » 1000 gr. 1 htl. » » 100 lit. 1 lit. » » 10 dlit. 1 dlit. annyi mint 10 elit. 1 mt. » 100 cm. 1 dmt. » » 10 cm. 1 cm. ». 10 mm. 2 □E FD 18 □= 4 régi mérték és súly átszámítási táblázat uj mértékekre. I. Hosszmértékek. Átszámítási tábla: bécsi láb, hüvelyk és vonal méterre, 1 láb == - mtr. 31, 2 láb = - mtr, 63. cm. 6 cm. 2 3 láb = 4 láb = 5 láb = - mtr. 94. cm. 8 1 mtr. 26, cm. 4 1 mtr. 58 mm. mm. mm. mm. cm. 0 mm. hüvely hüvely 1 vonal 2 vonal 3 vonal. 4 vonal 5 vonal — 2\'2 mm. = 44 mm. = 6‘6 mm. = 8-8 mm. = 11 0 mm. Átszámítási tábla: bécsi rőfök méterre. = 2 cm. 6‘8 mm. 1 rőf — - mtr. 77 cm. = 5 cm. 2-7 mm. 2 rőf = 1 mtr. 55 cm. = 7 cm. 9\'0 mm. 3 rőf = 2 mtr. 33 cm, — 10 cm. 5-4 mm. 4 rőf = 3 mtr. 11 cm. = 13 cm. 1-7 mm. 5 rőf = 3 mtr. 89 cm. II. Súlyok. Átszámítási tábla: font kilogrammokra. 1 font = = - kgr. 56 dkg. - - gr- 1 lat = 1 dkg. 7V* gr- 2 font - = 1 kgr, 12 dkg. - - gr. 2 lat = 3 dkg. 5 gr- 3 font = = 1 kgr. 68 dkg. - - gr- 3 lat = 5 dkg. 2V2 gr- 4 font = = 2 kgr. 24 dkg. - - gr. 4 lat = 7 dkg. — gr- 5 font = = 2 kgr. 80 dkg. - - gr- 5 lat = 8 dkg. 77, gr- Átszámítási tábla: lat deka grammokra. III. Ürmértékek, folyadékok. Átszámítási tábla: bécsi pint literre. 1 pint = 1 lit. 4 dlit. 1 elit. 2 pint — 2 lit. H dlit. 2 elit. 3 pint = 4 lit. 2 dlit. 3 elit. 4 pint = 5 lit. 6 dlit, 4 elit. 5 pint= 7 lit. 0 dlit. 5 elit. Átszámítási tábla: bécsi akó literre és hektóiit. V4 messzely = - lit. - dlit. 9 elit. 7a messzely = - lit. 1 dlit. 8 elit. 3/4 messzely = - lit. 2 dlit. 7 elit. 1 m esszely = - lit. 3 dlit. 5 elit. 1 akó = — hlit. 56 liter 6 dliter. 2 akó = 1 hlit. 13 liter 2 dliter. IV. Bel- és külföldi útmértékek. 1 angol mf (1760 Yardes) = 1-61 km. 1 ausztriai mf, = 7.58 km: 1 dán mf. — 7.54 km. 1 földrajz mf. = 7.42 km. 1 francia lieue = 5.55 km. 1 német mf. — 7.50 km. norvég mf. = 11.30 km. orosz verst (1500 arsin) = 1.07 km. svájezi óra = 4.81 km. svéd mf. = 10.79 km. tengeri mérték minden nemzetnél = 1.75 km. □ = =□ 19 □.....— V. Műszaki mértékek. Tengeri mérföld = 1814.965 méter, vagyis y60 egyenlítői fok Kilogramm-méter = azaz erő, amely 1 kgr, terhet 1 m. magasra emel. Lóerő a gépek végezte 75 kgr, méter munka egy m-perc, alatt. Villamos munkagépek mértékegysége a Watt, ami körülbelül 410 kilogramm méternek felel meg. A Watt többszöröse; Hektowatt és a Kilowatt. A világ minden államában levő pénznemek összehasonlító táblázata. Kor. Márka Frank Államok Pénzrendszer é r t é k K \| í M Pl Fr Ct. Anglia 1 font sterl. á 20 sh. á 12 p. 24 20 42 25 22 flusztria-Magyarorsz, , 1 korona a 100 fillér < . 1 — — 85 1 05 Belgium .... 1 frank á 100 centimes . 95 — 81 1 Brazília, Portugália 1 milreis a 1ÓÖ0 reis . . 5 34 4 54 5 67 Bulgária .... 1 lew k 100 stokinki . . — 95 — 81 1 — China 1 haikuan tael .... 3 60 3 — 3 78 Dánia 1 korona 100 őre . . . 1 32 1 12 1 40 Egyptom, Törökország Északamerikai 1 piast. á 40 para á 3 asper — 24 21 — 25 egyesült államok 1 dollár a 100 centis . . 4 92 4 20 5 20 Finnország . . . 1 markká á 100 penni. . — 95 81 1 — Franciaország . . 1 frank k 100 centimes . — 95 — 81 1 = Görögország . . 1 drachma á 100 lepta . — 95 —■ 81 1 — Japán ..... 1 yen á 100 sen á 10 rin. 2 38 2 10 2 50 Mexikó 1 mexikói dollár. . . . 2 40 2 05 2 50 Németország. . . 1 márka a T00 pfennig . 1 17 1 — 1 23 Németalföld . . . 1 forint k 100 cent. . . 2 — 1 70 2 10 Norvégia .... 1 korona á 100 őre . . 1 32 1 12 1 1Ö Olaszország . . . 1 lira á 100 centesimi — 95 — 81 1 — Oroszország . . . 1 rubel á 100 kopek . . 2 53 2 16 2 70 Románia .... 1 lei a 1ŰÖ báni .... — 95 — 81 1 Spanyolország . . 1 pesetas á 100 centimes . — 95 — 81 1 — S váj ez 1 frank á 100 centimes . — 95 — 81 1 — Svédország . . . 1 korona a 100 őre . . 1 32 í 12 1 40 Szerbia 1 dinár a 100 para . . . — 95 — 81 1 — Az aranyérmek az érme paritás szerint, az ezüstérmek á jelenlegi ezüst-árfolyam szerint vannak kiszámítva. :□ 20 a: Bélyegilleték. I. fokozat. Váltókra Lomb ardel Ölesekre II. fokozat Okmányokra III. fokozat Szerződésekre koronáig K f koronáig K f koronáig K f 150 — 10 40 — %4 20 — 14 300 — 20 80 — 26 40 — 26 600 — 40 120 — 38 60 — 38 900 — 60 l. .200 — 64 100 — 64 1.200 — 80, 1 400 1 26 200 1 26 ~ 1.500 1 600 1 88 300 1 88 1.800 1 20 800 2 50 400 2 50 2.100 1 40 1.600 \' 5 — 800 5 — 2.400 1 60 2.400 7 50 1.200 7 50 2.700 1 80 3.200 10 — 1.600 10 — 3.000 2 — 4.000 12 50 2.000 12 50 6.000 4 — 4.800 15 — 2.400 15 — 9.000 6 — 6.400 20 — 3.200 20 — 12.000 8 — 8.000 25 — 4.000 25 — 15.000 10 — 9.600 30 — 4.800 30 — 18.000 12 . 11.200 35 — 5.600 35 — 21.000 14 — 12.800 40 — 6.400 40 — 24.000 16 \' 14.400 45 — 7.200 45 — 27.000 18 — 16.000 50 — 8.000 50 — 30.000 20 — 16.800 52 50 8.400 52 — 33.000 22 — és igy tovább min- és igy tovább min- és igy tovább min- den 3000 kor.-tól 2 den 800 iór. után den 400 kor. után koronával több : a 2 kor. 50 fillérnyi 2 korona 50 fillér- 3000 koronánál cse- illetéktöbblet :ize- nyi illetéktöbblet fi- kélyebb m aradvány tendő; 800 koroná- zetendő;400kor.-nál összeg teljesnek lé- nál csekélyebb ma- csekélyebb marad- vén tekintendő. radványösszeg tel- ványösszeg teljes- jesnek tekintendő. nek tekintendő. □= ..= = =□ 21 □ \' ~ - - =□ Kivonat a Posta-Tarifából. Érvényes 1908. év május hótól. Levél. Bérmentesítési dija: 20 g-ig helyben 6 fillér, máshová 10 fillér; 20—250 g-ig helybe 12 fill, máshová 20 fillér; 250—500 g-ig helybe 18 fill., máshová 30 fillér. A bérmentetlenül feladott levélért a címzett, ha a levél helybe szól, 6 fillérrel, ha máshová szól, 10 fillérrel többet fizet. A levél kiterjedése a három irányban a 10, 20, illetve 30 cm-t nem haladhatja meg. Hossza 30 cm is lehet, de akkor vastagságban az 5, szélességben a 15 cm-t meg nem haladhatja. Tekercsalaku levél legfeljebb 18 cm-vastag és 30 cm hosszú lehet. Levélben pénzt vagy drágaságot küldeni nem szabad. Ajánlott levél. Dija a fenti díjon felül a helybe szólóknál 10, az egyébüvé szólóknál 25 fillérrel több és a feladáskor frankó jegyben rovandó le. Express kézbesítendő levélért a feladáskor 30 fillér külön dijat kell fizetni. Térti vevény dija 25 fillér, a helyi forgalomban 10 fillér. Utánvétellel 1000 koronáig terhelhető a levél; dija ugyanaz, mint a hasonló rendeltetésű ajánlott levélnek. A beszedett összegből 10 fillér beszedési dij s az utalványozás dija vonatik le. Nyomtatvány. A feladásnál bérmentesítendő. Dija: 10 g súlyig.== 2 fillér, 10— 50 g súlyig 3 fill. 50—150 g súlyig = 5 fillér, 150—250 g súlyig = 10 fillér, 250—500 g súlyig 20 fillér, 500—1000 g súlyig = 30 fillér. Áruminta. Súlya legfeljebb 350 g. Dija, melyet a feladásnál kell fizetni, 50 g-ig 3 fillér, 50—250 g-ig 10 fillér, 250—350 g-ig 20 fillér. Postautalvány. Az utalvány-űrlapot (egy darab ára 2 fillér), vakarás és igazítás nélkül tintával kell P ..... ^33 22 n ■■■ ■ =n kitölteni. Egy utalványnyal legfeljebb 1000 K utalványozható. Az utalványozási díjnak megfelelő bélyegeket feladáskor kell az űrlapra felragasztani. Az utalványozás dija: 20 K-ig = 10 fillér, 20—100 K-ig = 2Q fillér, 100—300 K-ig = 40 fillér, 300—600 K-ig 60 fillér, 600—1000 K-ig = 1 korona, Express és kifizetési értesityény (térti vevény) mellett is küldhető. Távirati utalvány nyal legfeljebb 100 K-át lehet küldeni- A rendes utalványozási díjon felül fizetendő még a táviratozási dij és 30 fillér express-dij. Sürgős távirattal is utalványozható. Pénzes, levél. Súlya legfeljebb 250 g-ig terjedhet, súlyosabb küldeményhez szállítólevél kell. Pénzes levélboriték 4 fillérért kapható. A pénzes leveleket 5 pecséttel kell lezárni. A ’ kincstár által e célra kiadott pénzes levélboritékban (ára 3 fillér) zárva feladott pénzeslevelek 2 pecséttel is lezárhatók. Szállítási dij fejében súly és értékportót kell fizetni és. pedig; Sulyportó á 3 km távolságig 24 fillér, ezentúl 48 fillér, Értékportó .100 K-ig = 6 fillér, 300 K-ig = 12 fillér, 600 K-ig 24 fillér, azonfelül az a) alatti értékportó-tarifa táblázat szerint. Oly pénzes, leveleket, melyekben 1000 K-nál több. küldetik, nyitva, azaz úgy is lehet feladni, hogy a behelyezendő pénzt a postahivatal olvassa meg és. tegye a borítékba. A nyitva feladott pénzes levelekért az értékportó másfélszerese számittatik. Csomag. Súlya 50 kg-ig terjedhet. A címet magára a göngyöjefre kell írni. Szállítási dij: a) sulyportó s, ha érték van nyilvánítva, b) értékportó. Sulyportó 5, kg-ig terjedő csomagokért 75 km távolságig — 30 fillér, távolabb fekvő helyekre — 60 fillér. Bérmentetlen küldeményekért, úgy a pénzes leveleknél, mint a csomagoknál bezárólag 5 kg-ig 12 fillér pó.tdij: jár. :□ 23 □: Terjedelmes csomagokért a rendes sulyportó másfélszerese jár. Utánvétel és csomagok. Egy-egy csomag 1000 K-ig terjedhető utánvétellel terhelhető. Az utánvételi összeget fel kell jegyezni a küldemény címére, a szállítólevélre és az utánvételi lapra is. Dij: a rendes súly és értékportón kívül az utánvételi összeg után 24 K-ig = 12 fillér s azon felül minden további 4 K vagy részéért 2 fillérrel több. Az Ausztriába szóló küldeményeknél .általában belföldi forgalomra érvényes dijak az irányadók. Különleges táviratok. = D \'“= sürgős távirat. Ezért háromszoros dij jár. — RP10= egyszerű válasz fizetve ) Szószám nincs =RPD20= sürgős válasz fizetve ) korlátozva = TC = összeolvasás. Az egyszerű dij 1k része jár. = FS = utánküldendő. Az utánküldés diját címzett fizeti. = XP = küldönc fizetve. Ezen jelzés belföldön használandó. A küldöncdij 1 K. „Exprés“ külföldre használható jelzés, a küldöílc-dijat címzett fizeti. = XPT = és = XPP = külföldre használható jelzés. Annyit jelent, mint küldönc fizetve, melynek diját feladó letéttel biztosítja s értesítést kér a küldöncdij összegéről. XPT jelzéssel távirati értesítést kér, melyért 5 szó dijat XPP-vel postai értesítést kér, melyért 25 fillért kell fizetni. =XPír...= külföldre használható jelzés. A feladó ismeri a küldöncdijat s azt megfizeti; ha a fizetett összeg nem elég, a különbözetet címzett fizeti; értesítésre nincs szükség. 1 ha közönséges levélként kell címzett lakó-„PostávaH helyére küldeni a táviratot. Külön dij ezért „Poste" > csak akkor jár, ha az utolsó távirda más (külföldre)], országba küldi a táviratot; dija 25 fillér. □ 24 □: = PR = postán ajánlva, dija 25, illetve 50 fillér. = TM... = több cimü távirat, 1000 szavanként és példányonként (egyet nem számítva) 50 fillér. Sürgős táviratoknál 1 K. = PC = vételjelentés táviratilag; 5 szó egyszerű dija. = PCD = sürgős vételjelentés távir.; 5 szó sürgős dijai = PCP = vételjelentés postán; külön dij 50 fillér. = RO = nyitva kézbesítendő 1 = MP = saját kezéhez kézbesitendő i Ezekért = J = nappal kézbesitendő külön dij = TR — távirdán átveendő nem jár = GP = postán átveendő = GPR .= postán átveendő, ajánlva; 25 fill. külön dij. VASÚTI MENETREND. Érvényes 1911. október 1-től 1912. május 1-ig. Zalaegerszeg—Czelldömölk—Győr—Budapest. Zalaegerszegről ind. regg. 5.50 Czelldömölkre érk. d. e. 9.03 Győrbe érk. d. e. 11.18 Budapestre érk. d. u. 2.10 Zalaegerszegről ind. d. e. 9.36 Czelldömölkre érk.d. u. 12.57 Győrbe érk. d. u. 3.46 Bpestre érk. este 6.35 és 8.45 Zalaegerszegről ind. d. u. 1.38 Czelldömölkre érk. d. u. 4.58 Győrbe érkezik este 7.12 Bpestre érkezik este 10.10 Zalaegerszegről ind. d. u. 4.53 Czelldömölkre érk. este 8.38 Győrbe érk. éjjel 2.24 Bpestre érk. regg. 7.10 Zalaegerszeg Zalaegerszegről ind. regg. 4.36 Csáktornyára érk. d. e. 7.57 Zalaegerszegről ind. d. e. 12.24 Csáktornyára érk. d. u. 3.59 Zalaegerszegről ind. d. u. 5,54 Csáktornyára érk. este 9.39 Budapestről indul este 9.15 Győrből indul éjjel 2.05 Czelldömölkről ind. regg. 4.53 Zalaegerszegre érk. regg. 8.41 Budapest — Győr — Czelldömölkről ind. d. e. 10.16 Zalaegerszegre érk. d, u. 1.20 Budapestről indul reggel 6.40 Győrből indul d. e. 11.25 Czelldömölkről ind. d. u. 2.01 Zalaegerszegre érk. 5.44 Budapestről indul d. u, 1.40 Győrből indul d. u. 4.30 Czelldömölkről ind. este 6.02 Zalaegerszegre érk. este 9.13 -Csáktornya. Csáktornyáról ind. d. e. 6.10 Zalaegerszegre érk. d. e. 9,27 Csáktornyáról ind. d. u. 1.10 Zalaegerszegre érk, d. u. 4.34 Csáktornyáról ind. d, u. 4.26 Zalaegerszegre érk. este 8.21 DE ED 25 DE ED\' Zalaegerszeg—Ukk. Zalaegerszegről ind. regg. 5.50 Ukkra érkezik délelőtt 7.38 Zalaegerszegről indul d. e. 9.36 Ukkra érkezik délelőtt 11.30 Zalaegerszegről indul d.u. 1.38 Ukkra érkezik délután 3.28 Zalaegerszegről indul d.u. 4.53 Ukkra érkezik este 7.10 Ukk—Süme; Ukkról indul reggel 6.15 Sümegre érk. reggel 6.45 Ukkról indul reggel 7.46 Sümegre érk. reggel 8.26 Tapolczára érkezik d. e. 9.18 Ukkról indul délelőtt 11.41 Sümegre- érkezik d. u. 12.19 Tapolczára érkezik d. u. 1.07 Ukkról indul délután 3.35 Sümegre érkezik d. u. 4.09 Tapolczára érkezik d. u. 4.59 Ukkról indul este 7.27 Sümegre érkezik este 8.05 Tapolczára érkezik este 8.54 Tapolcza— Tapolczáról ind. gyv. regg. 4.20 Alsóörsre érk. reggel .6.— Budapestre érkezik d.-e. 9.35 Tapolczáról indul d. u. 3.23 Alsóörsre érkezik d. u. 5.40 .Budapestre érkezik este 10.55 Tapolcza—Alsó Tapolczáról ind. gyv. regg. 4.20 Veszprémb e érk. reggel 7.22 Tapolczáról indul reggel 9.23 Veszprémbe érk. d. u. 12.32 Tapolczáról indul délután 3.23 Veszprémbe érk. este 7.32 Tapolczáról indul délután 5.40 Veszprémbe érk. este 9.23 Alsóörsről indul délután 3.05 Veszprémbe érk. délután 4.04 Ukkról indul reggel 6.21 Zalaegerszegre érk. d. e. 8.41 Ukkról indul délelőtt 11.30 Zalaegerszegre érk. d. u. 1.20 Ukkról indul délután 3.29 Zalaegerszegre érk. d.u. 5.44 Ukkról indul este \' 7.14 Zalaegerszegre érk. este 9.13 ;—Tapolcza. Tapolczáról indul reggel 425 Sümegre érkezik reggel 5-26 Ukkra érkezik reggel 553 Sümegről indul reggel 7— Ukkra érkezik reggel 7-27 Tapolczáról indul d. e. 928 Sümegre érkezik d. e. 1039 Ukkra érkezik délelőtt 1108 Tapolczáról indul d. u. 130 Sümegre érkezik d. u. 226 Ukkra érkezik délután 251 Tapolczáról indul délután 5.16 Sümegre érkezik este 6.20 Ukkra érkezik este 6.46 Budapest. Budapestről indul reggel 5.45 Tapolczára érk. d. u. 12.45 Budapestről indul reggel 8.25 Tapolczára érk. d. u. 5.06 Budapestről ind. gyv, d. u. 2.55 Tapolczára érkezik este 8.17 őrs—Veszprém. Veszprémből indul reggel 4.11 Tapolczára érkezik regg. 7.28 Veszprémből indul d.. e. 9.17 Tapolczára érkezik d. u. 12.45 Veszprémből indul d. u. 1.20 Tapolczára érkezik d. u. 5.06 Veszprémből indul este 6.30 Tapolczára érk. gyv. este 8.17 :□ 26 □: Tapolca— Tapolcáról indul reggel 4.21 Keszthelyre érk. reggel 5.25 Tapolcáról indul délelőtt 9.40 Keszthelyre érk, délelőtt 10.47 Tapolcáról indul délután 1.25 Keszthelyre érk. délután 2.22 Tapolcáról indul délután 5.30 Keszthelyre érk. d. u. 6.36 Tapolcáról indul este 9.44 Keszthelyre érk. este 10.44 Keszthely. K-helyről ind. regg. 3.11 és 7.09 Tapolcára érk. » 4.15 és 8,12 Keszthelyről indul délután 12.08 Tapolcára érk. délután 1.10 Keszthelyről indul délután 3.58 Tapolcára érk. délután 4.58 Keszthelyről indul este 9.30 Tapolcára érk. este 10.29 Keszthely—Balatonszentgyörgy. Keszthelyről indul éjjel 1.20 B-szt-györgyre érk. éjj el 1.46 Keszthelyről ind. reggel 3.58 B-szt-györgyre érk. d. e. 4.24 Keszthelyről ind. reggel 5.30 B-szt-györgyre érk. d. e. 5.54 Keszthelyről ind. d. e. 9,52 B-szt-györgyre érk. d. e. 10.16 Keszthelyről ind. d. e. 11.57 B-szt-györgyre érk. d. u. 12.21 Keszthelyről ind. d. u. 2.29 B-szt-györgyre érk. d. u, 2.55 Keszthelyről ind. d. u. 5.04 B-szt-györgyre érk. d. u, 5.30 Keszthelyről ind. d. u. 6.54 B-szt-györgyre érk. este 7.18 Keszthelyről ind. este 10.49 B-szt-györgyre érk. éjjel 11.15 B-szt-györgyről ind. éjjel 2.47 Keszthelyre érk. éjjel 3.11 B-szt-györgyről ind. regg. 5.04 Keszthelyre érk. regg. 5.28 B-szt-györgyről ind:\' regg. 6.43 Keszthelyre érk. regg. 7.05 B-szt-györgyről ind. d. e. 11.24 Keszthelyre érk. d. e. 11.50 B-szt-györgyről ind. d. u. 1.10 Keszthelyre érk. d. u. 1:36 B-szt-györgyről ind. d. u. 3.20 Keszthelyre érk. d. u. 3.46 B-szt-györgyről ind. d. u. 6.13 Keszthelyre érk. d. u. 6.39 B-szt-györgyről ind. este 9.00 Keszthelyre érk. este 9.24 B-szt-györgyről ind. éjjel 11.55 Keszthelyre érk. éjjel 12.21 Tűrje—Zalaszentgrót- Törjéről indul reggel 7.41 Zalaszentgrótra érk. regg. 8.03 B-szt-györgyre érk. d. e. 10.10 Tőrjéről indul délután 4.40 Zalaszentgrótra érk. d.u. 4.57 B-szentgyörgyre érk. —.— Tőrjéről indul este 6.33 Zalaszentgrótra érk. este 6.50 B-szentgyörgyre érk. —.— Tőrjéről indul este 7.55 Zalaszentgrótra érk. este S.17 B-szt-györgyre érk. este 10.37 •Balatonszentgyörgy. B-szt-györgyről indul regg. 4.34 Z-szt-grótra érk. reggel 6.31 Tőrjére érk. reggel 6.50 B-szt-györgyről ind. d. u. 12.55 Zalaszentgrótra érk.d.u. 3.24 Tőrjére érkezik délután 3.43 B-sz en tgy örgy - -. —• Zalaszentgrótról ind. d. u. 5.30 Tőrjére érk. d. u. 5.49 B-szentgyörgy —.—• Zalaszentgrótról indul este 7.10 Tőrjére érkezik este 7.29 o :□ 27 □\' □ Zalaegerszeg- Zalaegerszegről ind. regg. 6.10 Z-szt-ivánra érk. d. e. 6.34 Zalaegerszegről ind. d. u. 12.09 Z-szt-ivánra érk. d. u. 12.38 Zalaegerszegről ind. d. u. 2.33 Z-szt-ivánra érk. d. u. 3.01 Zalaegerszegről ind. d. u. 6.33 Z-szt-ivánra érk. este 7.00 Zalaegerszegről ind. este S.42 Z-szt-ivánra érk. este 9.13 •Zalaszentiván. Zalaszentivánról ind. regg. 7.39 Z-egerszegre érk. d. e. 8.14 Zalaszentivánról ind. d. u. 1.45 Z-egerszegre érk. d. u. 2.12 Zalaszentivánról ind. d. u. 4.11 Z-egerszegre érk. d. u. 4.42 Zalaszentivánról ind. este 9.50 Z-egerszegre érk. este 10.25 Zalaszentiván—Szombathely—Bécs. Zalaszentivánról ind. éjjel 2.45 Szombathelyre érk. regg. 3.45 Bécsbe érk. regg. 8.30 és 8.55 Zalaszentivánról ind. gyv. 5.03 Szombathelyre érk. regg. 5.58 Bécsbe érk. d. e. 9.10 és 9.48 Zalaszentivánról ind. regg. 7.35 Szombathelyre érk. regg. 8.52 Bécsbe érkezik délután 2.30 Z-szentivánról ind. gyv. d.u. 1.38 Szombathelyre érk. d. u. 2.33 Bécsbe érk. d.u.5.40és est. 6.17 Zalaszentivánról ind. d. u. 3.16 Szombathelyre érk. d. u. 4.39 Bécsbe érkezik este 10.— Zalaszentivánról ind. este 7.30 Szombathelyre érk. este 9.56 Bécs —.— Bécs ----- Szombathelyről ind. regg. 4\'53 Z-szentivánra érk. regg. 6’47 Bécsből indul reggel 7-35 Szombathelyről ind. d. e. 11-36 Zalaszentivánra érk. d. u. 12-48 Bécsből indul délelőtt 10-25 Szombathelyről indul d. u. 2-44 Zalaszentivánra érk. d.u. 4— Bécsből indul d. u. 2-10 Szombathelyről ind. este 7-05 Zalaszentivánra érk. este 8-24 Bécsből ind. gyv. d. u. 5— Szombathelyről indul este 8.46 Zalaszentivánra érk. este 9.41 Bécsből indul este 8.30 Szombathelyről indul éjjel 1.07 Zalaszentivánra érk. éjjel 2.22 Zalaszentiván—Nagykanizsa. Zalaszentivánról ind. regg. 6.52 Nagykanizsára érk. regg. 8.34 Z-szentivánról indul d. u. 12.48 Nagykanizsára érk. d. u. 2.— Z-szentivánról indul d. u. 4.03 Nagykanizsára érk. d. u. 5.10 Z-szentivánról indul este 8,24 Nagykanizsára érk. este 9.42 Z-szt-ivánról ind. gyv. este 9.41 Nagykanizsára érk. este 10.35 Z-szentivánról indul éjjel 2.22 Nagykanizsára érk. regg. 3.40 Nagykanizsáról ind. éjjel 12.55 Z-szentivánra érk. éjjel 2.15 N-kanizsáról ind. gyv. regg. 4.10 Z-szentivánra érk. regg. 5.02 Nagykanizsáról ind. reggel 6.20 Zalaszentivánra érk. regg. 7.30 N-kanizsáról ind. gyv. d.u. 12.45 Zalaszentivánra érk. d. u. 1.37 Nagykanizsáról ind. d. u. 2.01 Zalaszentivánra érk. d. u. 3.12 Nagykanizsáról ind. d. u. 5.30 Zalaszentivánra érk. este. 7.11 □ n 28 Nagykanizsa—Bálát onszentgyörgy—Budapest. Nagykanizsáról indul éjjel 12.45 B-szt-györgyre érk. éjjel 1.43 Budapestre érk. reggel 7.20 Nagykanizsáról ind. reggel 4.00 B-szt-györgyre érk. regg. 4.48 Budapestre érk. reggel 9.10 N-kanizsáról ind. gyv. regg. 5.55 B-szt-györgyre érk. regg. 6.35 Budapestre érk. reggel 10.15 Nagykanizsáról indul d. e. 9.20 B-szt-györgyre érk. d. e. 10.19 Budapestre érkezik d. u. 4.45 Nagykanizsáról indul d. u. 2,12 B-szt-györgyre érk. d. u. 3.10 Budapestre érkezik este 9.05 N-kanizsáról ind. gyv. d. u. 5.25 B-szt-györgyre érk. este 6.06 Budapestre érkezik este 9.55 Nagykanizsáról indul este 7.00 B-szt-györgyre érk. este 8.45 Budapest —.— Budapestről indul reggel 6,30 B-szt-györgyre érk. d. u. 12.28 Nagykanizsára érk. d. u. 1.35 Budapestről ind. gyv. regg. 7.45 B-szt-györgyre érk. d. e. 11.07 Nagykanizsára érk. d. e. 11.51 Budapestről indul délután 1.35 B-szt-györgyre érk. este 7.30 Nagykanizsára érk. este 8.42 Budapest —.— B-sz-györgyről ind. regg. 6.04 Nagykanizsára érk. regg. 7.56 Budapestről indul délután 5.00 B-szt-györgyre érk. este 8.50 Nagykanizsára érk. este 9.45 Budapestről ind. gyv. este 8.00 B-szt-györgyre érk. éjjel 11.29 Nagykanizsára érk. éjjel 12.11 Budapestről indul este 9.15 B-szt-györgyre érk. éjjel 2.40 Nagykanizsára érk. regg. 3.50 Nagykanizsa—Csáktornya-—Pragerhof. Nagykanizsáról ind. d. u. 2.45 Csáktornyára érk. d. u. 3.42 Pragerhofba érk. este 6.10 N-kanizsáról ind. gyv. d. e. 11.58 Csáktornyára érk. d. u. 12.51 Pragerhofba érk. d. u. 2.02 Nagykanizsáról indul este 6.00 Csáktornyára érk. este 8.13 Pragerhof —.— Nagykanizsáról indul este 9.55 Csáktornyára érk. este 10.51 Pragerhofba érk. éjjel 12.05 N-kanizsáról ind. gyv, éjjel 12.21 Csáktornyára érk. éjjel 1.11 Pragerhofba érk. éjjel 2.20 Nagykanizsáról ind. regg. 4.50 Csáktornyára érk. regg. 6.00 Pragerhofba érk. reggel 7.59 Pragerbofból indul este 8.39 Csáktornyára érk. este 10.04 Nagykanizsára érk. éjjel 11.40 Pragerbofból indul éjjel 1.15 Csáktornyára érk. éjjel 2.37 ■ Nagykanizsára érk. regg. 3.48 Pragerhofból ind. gyv. regg. 3.42 Csáktornyára érk. regg. 4.45 Nagykanizsára érk. regg. 5.41 Prágerhofból indul d. e. 9.19 Csáktornyára érk. d. e. 10.54 Nagykanizsára érk. d. u. 12.20 Pragerhofból ind. gyv. d. u. 3.10 Csáktornyára érk. d. u. 4.19 Nagykanizsára érk. d. u. 5.15 Pragerhof — Csáktornyáról ind. regg. 6.01 Nagykanizsára érk. regg. 8.37 Nagykanizsa—Gyékényes—Barcs—[Dombóvár—Zágráb]. Nagykanizsáról ind. regg. 5.06 Gyékényesre érk. regg. 5.59 [Dombóvárra érk. d. e. 9.45] [Zágrábba érk. d. e. 8.30] Barcsra érkezik reggel 7.17 Nagykanizsáról ind. d. u. 3.13 Gyékényesre érk. d. u. 4.01 [Dombóvárra érk. este 6.10] [Zágrábba érkezik este 7.45] Barcsra érkezik d. u. 5.23 □= :□ 29 □= Nagykanizsáról ind. este 7.25 Gyékényesre érk, este 8.25 [Zágrábba érk. este 11.07] Barcsra érk. este 9.38 Nagykanizsáról ind este 10.42 Gyékényesre érk. éjjel 11.26 [Zágrábba érkezik éjjel 1.43] Barcs — Barcs —.— Gyékényesről ind. éjjel 2.40 [Zágrábból ind. éjjel 12.24] [Ujdombovárrólind. éjjel 11.07] N-kanizsára érk. regg. 3.18 Barcsról indul reggel 4.02 Gyékényesre érk. regg. 5.50 [Ujdombovárról ind. regg. 3.07] [Zágrábból indul éjjel 2.09] Nagykanizsára érk. regg. 7.15 Barcsról indul délelőtt 9.10 Gyékényesre érk. d. e. 10.24 [Zágrábból indul reggel 7.84] [Dombóvárról indul regg. 6.06] Nagykanizsára érk. d. e. 11.23 Barcsról indul délelőtt 11.10 Gyékényesre érk. d. u. 12.24 [Zágrábból ind. reggel 7.34] [Dombóvárról ind. d. e. 10.19] Nagykanizsára érk. d. u. 1.17 Barcsról indul este 9.45 Gyékényesre érk. éjjel 11.— [Zágrábból indul este 8.31] [Dombóvárról indul d. u. 5.19] N-kanizsára érk. éjjel 12.— BERKOCSÍ-DIJSZABALY Nagykanizsán. Egy egész napra reggel 7 órától kezdve esti 7 óráig azaz 12 órára.................14 K — f. Fél napra, azaz 6 órai időtartamra ... 7 » — » Az első negyed órára................1 » •— » Egy fél órára.......................1 » 20 » Háromnegyed órára.................. 1 » 60 » Egy egész órára.....................2 » — » Minden következő negyed órára . . . — » 60 » Egy kétfogatu bérkocsiba a kocsis négynél több személyt vinni nem tartozik. Minden megkezdett negyedóra 15 percnek vétetik. A bérkocsi igénybevételének időpontját a vendég és bérkocsis közösen állapítják meg. II. Útszakasz dijak: Bérkocsi a vaspálya udvaráig vagy onnan vissza 1-60 K. A kocsi belsejében el nem helyezhető podgyász-da- rabért egyenkint.....................20 fillér. A kocsi belsejében 25 kilogrammnál súlyosabb pod-gyászdarabot elhelyezni nem szabad. □.____ _ =□ 30 n = - —---------n A VI. és VII. kerületben vagy a városon kívül eső helyekre. A VI. és VII. kerületbe oda és vissza egy negyed órai várakozással.................... 2 K. Somogyszentmiklósra oda és vissza egy negyed órai várakozással.................................2.60 K. Tárházakhoz, sörgyárhoz, Patria pótkávégyárhoz oda és vissza 1.20 K, negyedórái várakozással 2 K. Sáncba és Lazsnakba oda és vissza egy negyed órai várakozással....................................2 K. Palinba oda és vissza egy negyedóra várással 2.60 K. III. Alkalmi fuvarokért az I—VII. kerületben. Színházba, táncmulatságba oda és vissza . . 2 K. Esketésre és keresztelésre a templomba, temetésre a temetőbe oda és vissza...................2 K. Szabadhegyre, Szentgyörgyvárra és Kisbagolára oda és vissza egy negyedórái várakozással . . 2 K. Látóhegyre, Nagybagolára oda és vissza negyedórái várakozással ...................................3 K. Förhénczre és CserfóTe oda és vissza egy negyedórái várakozással................................. . 4 K. Ha a vendég az útszakaszra bérelt kocsival az útját megszakítja és a kocsist negyedórán túl várakoztatja, tartozik a kocsist az illető mulasztásért ne-gyedóránkint 40 fillérrel kárpótolni. A bérkocsis a viteldijat előre is követelheti. Kivonat a zalaegerszegi bérköcsi-árszabályzatbol. A városból a vasúti állomásra és vissza podgyász-vitellel együtt......................... 1.60 K Társaskocsiknál 25 kgr. podgyásszal, személyenkint 40 fillér. Ezen meghatározott súlyú podgyászon felül való vitel esetén. a többlet után kg-ként 2 fillér. A fentieken kívül 1—5 kg-ig egy órai várakozással együtt oda és vissza kilométerenkint 80 fillér. CT ^33 31 □ ■ 5—10 kilométerig 2 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint...................... 60 fillér. 10-15 kilométerig 3 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint...........................60 fillér. 15 kilométernél hosszabb útra 4 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint ... 40 fillér. Ettől eltérő esetben a várakozási időre nézve külön egyezkedésnek van helye. Vadászati és halászati tilalmi időszakok. Vadászat. Az általános vadászati tilalom tart február 1-től augusztus 15-ig. Tilos a vadászat: a) szarvas-bikákra október 15-től, dámvad-bikára november 15-től julius 1-ig; b) szarvasra, dámvadra és őztehénre febr. 1-től okt. 15-ig; c) őzbakra január 15-től ápr. 1-ig; d) zergékre nov. 15-től jul. 1-éig; e) a fajdkakasra jun. 1-től márc. 1-ig; jércékre pedig minden időben; f) minden más madárra február 1-től aug. végéig, azon megjegyzéssel, hogy a fönt kitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulajdonosok vagy bérlők, kik a tojást ép a vad tenyésztése céljából szedetik. A madarak közül kivételt képeznek a vándoréi vizimadarak; de ahol utóbbiak keltenek, a pároso-dás és keltés időszaka alatt a tilalom reájuk is kiterjed, továbbá tiltott időszakban is szabad vadászni a seregekben vonuló vadludakra és kacsákra, vad és szelíd galambokra, seregélyre, keselyűre, sasra, sólyomra, kányára, vércsére, a héja és ölyv minden nemére, valamint a nagy suholyra s végül a hollóra, szarkára, varjakra és verebekre is. 32 □— ^=a X = dm él és idő Január Február Március Április Május Junius Julius Auguszt. Szeptemb. Október Novemb. \| Decemb. \| 1x XjXtX <1 r 1 1 Világos = vadász-idő Általán. vad. tilalom X X X X X X X Dámvad-bika X X X X X X X X Szarvas-bika X X X X X X X X X Szarvas, dámv. őzteh. X X X X X X X X X X Zer^e. X X X X X X X X Ózbak X X X Nyúl . X X X X X X X Fajdkakas . . X X X X X X X X X Fajdtyuk (jércék). . X X X X X X X X X X X X Fácán és túzok . . X X X X X X X Császármadár X X X X X X X X X Fogoly X X X X X X X Fürj . X X X X X X X Vadréce X X X Erdei szalonka . . X X X X X X X X Sár-szalonka X X X X X X X X Éneklő madár . . X 1 X X X X X X X X X X X Halászat. Április 1-től junius 15-ig tilalom alá esik: Fajtok (Tok, Acipenser schypa), Fogas-Süllő (Lucioperca sandra), Kecsege (Acipenser ruthenus), Kősüllő (Tótsüllő, Lucioperca volgensis), Márna (Barbus fluvitalis), Söreg (Acipenser stellatus), Szintok (Acipenser gla-ber), Tetemestok (Szükhal, Acipenser Güldeestadtii), Viza (Acipenser huso). Április 1-től julius 18-ig: Ponty (Potyka, Pozsár, Cyprinus carpio). Szeptember 15-től január 31-ig: Lazac (Salmo salar), Pisztráng (Salar Ausonii.) □E ED 33 DE ED Március 1-től április 30-ig: Lepényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer). Márc. 1-től május 31-ig: Galóca (Salmo hucho). X tiltott idő W -3 N X S (D X 33 X X X X X 3 cn cn cn co <v c c <v 3 pO S 3 b/) ex -4-J > o <D Q Világos = halászati idő <v CL. < sÜ 3 >“—> 3 < N CT) o o z Faj tok . X X X Fogas süllő X X X Kecsege X X X Kősüllő X X X Márna X X X Sőreg X X X Szintok X X X Tetemes tok X X X Viza X X X Ponty Lazac X X X X X X X X X Pisztráng Lepényhal X X X X X X X Galóca . X X X A rákot április 1-től május 15-ig tilos fogni. \' Oly rákokat, melyek a szemtől a kiegyenesedett fark végéig mérve nyolc centiméternél kisebbek, vissza kell bocsátani a vizbe. Zalavármegyei országos vásárok. Álsódomboru márc. 19., máj. 16., jul. 13., dec. 9. Álsólendva jan. 25,, böjt közép hetében csütörtök, husvét előtt nagycsütört.., Szt-Háromság vasárnap utáni hétfőn, jul. 28, aug. 28, okt. 28, Katalin napján és karácsony előtti csüt, Bagonya máj. 19, szept. 4. Baksa máj. 4, szept. 14. 3 □....- =□ 34 □. =□ Balatonfüred jan. 14, ápr. 15, jul. 11, szept. 11. Bánokszentgyörgy ápr. 24, jun. 24, aug, 3, nov. 29. Bántornya = Turnischa Husvét utáni 2-ik hétfő, Pünkösd el. csütört., Antal, N.-B.-Asszony el. csütört., Kisasszony ut. nap, fekete hét csütört., okt. 4, szt. György és szt. Mihály. Becsehely márc. 19, máj. 11, szept. 11, okt. 13. Bellatinc jan. 20, febr. 21, ápr. 25, jun. 27, jul. 15, nov. 5. Bottornya jun. 9, szept. 19. utáni hétfőn. Csabrendek pünkösd előtti csüt, csonka csüt., Lőrinc napja előtti csüt. Csáktornya febr. 3, virágvására, utáni hétfő, jun. 30, aug. 5, okt. 15. előtti hétfőn, nov. 25. Cserföld = Cserencsócz szent kereszt nap. Csesztreg jan. 19, máj 19, aug. 25, okt. 31. Deklezsin jun. 18, aug. 21. Drávaegyház Szt. Lőrinc nap. Drávavásárhely márc. 10, jun. 15, őrangyal nap után hétfőn és dec. 13. Galambok febr. 16 és aug. 2. előtti hétfőn. Oyulakeszi ápr. 24, jun. 4, szept. 8 és 29, nov. 11. Hetés husvét utáni kedden, áld. csüt. előtti szerdán, jul. 27. Kapolcs máj. 10, okt. 28. Káptalantóti márc. 19. Kapornak (Nagy-) Jézus nevenapja, Fehér vasárnap, Szt. Háromságvasárnap, Boldogasszony és Mindsz. után hétfőn. Karmacs máj. 3 és nov. 1. utáni kedden. Kerkaszentmiklós febr. 15, ápr. 23, jun. 10, aug. 6. utáni keddi napon. Keszthely jan. 6, husvét után csütörtök, Űrnap után csüt., aug. 6. u. ut. és szept. 21 s Szentmárton után csütörtökön. Kotor márc. 9, jun. 27, szept. 30, nov. 30, továbbá május 3. és szeptember hó 14-ét követő vasárnap, bucsuvásárok. □ • , □ 35 n n Köveskál husvét után kedden, áld. csütört. ut. nap, Lajos nap után hétfőn. Kővágóörs aug. 17, nov. 5. Légrád márc. 12, Szentháromság napját követő hétfőn, aug. 24, nov. 2, dec. 13. Lendvavásárhely = Dobronak Űrnap után hétfőn, juh 25. Lenti febr. 22, ápr. 10, dec. ö. Lesencetomaj minden év május 1-ét követő hétfőn és júniusban a Medárd napot követő szerdán orsz. állatvásár. Letenye febr. 24, jun. 2, juh 29, aug. 25, okt. 6 és dec. 25-ét megelőző keddi napon. Monoszló ápr. 11-—15, szept. 4—9. Murahely = Deklezsin junius 18, aug. 21. Muraszerdahely máj. 1, jun. 26, aug. 19, okt. 26. Muravid ápr. 25 után hétfőn és október 18. Nagykanizsa febr. 2, husvét, pünkösd, aug. 15, okt. 15, dec. 8. előtt hétfőn. Nemeshetés husvét u. kedd, áld. csüt. előtt szerdán, julius 27. Nemessándorháza jan. 25, március 9. Németszentmiklós ápr. 15, julius 5, okt. 25. Nova, Gergely, György, Sári. Boldogassz. el. hétfőn. N.-Boldogassz., Mihály el. és Karácsony el. hétf. Pacsa aug. 1-8-án és Mátyás el. csütörtök, ápr., jun. okt. és dec. első csüt. állatvásár. Perlak hush. kedd, pünk. után és Jakab nap ut. kedd. Pölöske juh 25, szept. 1. Söjtör márc. első csüt., május első hétfőn, aug. első csüt. és okt. első hétfőn csak állatvásár, ha ünnep, a legközelebbi hétköznap. Stridóvár márc. 19, jun. 22, szept. 30, dec. 11. Sümeg böjt közepe utáni kedden, Áldozó csüt. előtti kedden, Sári. Boldogasszony napján, Bertalan, Dömötör és Erzsébet napja. Szántó Pünkösd és Illés utáni kedden. Szentantalfa február első hetének, Antalnap hetének . és nov. ut. hetének szerdáján. t, n ~ =n 36 □\' ■ — =□ Szentbékkálla Oy.-B.-A. után hétfőn. Szentgrót febr. 3, márc. 12, Husvét el. szerda, jun. 24, julius 13, szept. 1, nov. 12, karács, el. szerda. Szentgyörgyvölgy febr. 19, ápr. 12, jun. 8, aug. 10. Szentilona, máj. 22, szept. 29. Szentkereszt máj. 3, szept. 14. Szentlászló április 22, május 29, junius 27. Szepetk márc. első hétfőjén, decemb. hó Luca napja előtti hétfőn. Tapolca országos állatvásár: március és május első keddi napjain, országos kirakódó és állatvásár aug. első keddjén és október 3-dik keddjén. Tihany márc. 21, október 21. Tótszentmárton jun. 13, nov. 11. Tűrje február 24, ápr. 24, jul. 25, szept. 29. Zalaapáti márc. 24, pünkösd el. szerda, őrangy. után napon, október 31. Zalabér Szt.-Gergely el., N.-B.-Assz. utáni és advent második vasárnapja utáni kedden. Zalaegerszeg febr. 14, Virágvas., Szt.-György utáni hétfőn, Pünkösd ut. kedd, jul. 22. előtt, szept. 8, okt. 28. utáni hétfőn, továbbá nov. 30, dec. 28. zaia]öv6\' ápr. 1, máj. 13, aug. 29, nov. 5.r\' ZaíavaFTebr. 24, ]ui. 2(37 \' ~~ i 1 :□ 37 □: II. RÉSZ. CZIMTÁR. Rom. kath. Egyház. A) A szombathelyi egyházmegyének Zalavármegye területére eső része. Püspökség székhelye: Szombathely. Megyés püspök. (Püspöki szék üres.) Székesegyházi káptalan: Nagyprépost. (Üresedésben). — Olvasó kanonok. Horváth István püspöki helynök, egyházmegyei főtanfelügyelő, Tisza melletti keői c. prépost. — Éneklő kanonok. Vidos Lajos őszentsége tb. káplánja, almádit c. apát. — Őrkanonok. Ber-talanffy Gyula okrai c. prépost. — Pápád perjel. Tulok József zalaegerszegi főesperes, szentszéki ülnök. — t Alsólendvái főesperes. Tóth József dr. szentszéki ülnök. A plébániák névsora: Zalaegerszegi főesperesség. Főesperes: Tulok József c. apátkanonok. — Kerületi esperes: Legáth Kálmán c. apátplébános. — Plébániák: í. Alsóbagód. Plb.: Fábián Gábor. 2. Boncódfölde. Borsody János. 3. Zala-háshágy. Plb. Klaff Mihály. 4. Salomvár. Beszinger János, segédlelkész: Pintér Imre. 5. Söjtör. Pajthy Elek. 6. Zalaegerszeg. Legáth Kálmán. Segédlelkészek: Farkas Kálmán és Virág Ferenc. Hitoktató: Zimits József. Hittanár: Kun Vilmos. 7. Zalaszentgyörgy. Tiborcz Lajos. Novai kerület: Esperes: Tornyos Gábor. Segédesperes: Gráczer János. Plébániák: 1. Lenti. Tóth Sándor, segédlelkész: Tőke Károly. 2. Milej. Gráczer □-- =□ 3S □= =: - —□ János. 3. Nagylengyel. Keresztury József. 4. Nova-Tornyos Gábor. 5. Páka. Major Gyula plb., Zrínyi József segédlelkész. 6. Pusztamagyaród. Schmidt István. 7. Zalatárnok. Szilner József. Alsólendvai foesperesség: Főesperes: Tóth József kanonok. Kér. esp.: Strausz Flórián. Plébániák: Alsó-lendva. 1. Plb. Strausz Flórián. Segédlelkészek: Gosz-tolya László és Szele Alajos. 2. Pagonya. Plb. Bassa Iván. 3. Belatinc. Plb. Zrínyi Károly. Segédlelkész: Kiss Kálmán. 4. Cserfáid. Plb. Vugrincsics Boldizsár. Segédlelkész: Horváth József. 5. Csesztreg. Plb. Szto-janovics Jenó\'. Segédlelkész: Bedics Mihály. 6. Lendva-vásárhely. Plb. Volper Pál. Segédlelkész: Szabó Imre. 7. Rédics. Sarger Ferenc. 8. Szentgyörgyvölgy. Plb. Berger Ignác. Segédlelkész: Szekér Antal. 9. Bántornya. Plb. Szalay László. Segédlelkész: Faflik József. Letenyei kerület: Kér. esperes: Tóth János. Plébániák: 1. Bánokszentgyörgy. Plb. Desits Géza, segédlelkész Baráth Ferenc. 2. FelsŐszemenye. Erkinger István. 3. K.erkaszentmiklós. Plb. Gaál István. 4. Letenye. Plb. Tóth János. Segédlelkészek: Meláncsek Ferenc és Virágh Miklós. 5. Szécsisziget. Plb. Iker István. 6. Szépeinek. Plb. Berkovics József. Segédlelkész Sütő Ferenc. 7. Tótszentmárton. Kadija Imre. B) A veszprémi egyházmegye zalamegyei része: Püspökség székhelye: Veszprém. Püspök: Dr. hornburgi Hornig Károly báró, valóságos belső titkos tanácsos, a magyar királyné Ő felségének udvari kancellárja, hittudor, a Vaskorona-rend I. oszt. s a Lipót-rend nagykeresztjének; tulajdonosa. Székesegyházi káptalan: Nagyprépost: üresedésben. — Olvasó kanonok: üresedésben." — Éneklő kanonok: Dr. Rédey Gyula jaápai praelátus, vásárhelyi apát, püspöki helynök. — Órkanonok: Néger Ágoston apostoli főjegyző és pápai praelatus, kerci apát. — Székesegyházi főesperes és hantai prépost: Kránitz □ -z=n 39 □ \' =□ Kálmán felszentelt püspök, egyházmegyei főtanfelügyelő. — Zalamegyei fó\'esperes: Dr. Rada István csöpőfői prépost, pápai praelatus. — Somogyi főesperes : Káuzli Dezső bulcsi apát. — Pápai főesperes: Péller Pál bélakuti apát. — Segesdi főesperes: Dr. Molnár Dénes körtvélyesi apát. — Mesterkanonokok: Adám János hévvizi apát, dr. Simon György pápai kamarás, borchi apát, oldalkanonok, Reiner Gyula ercsi apát. —\' Tiszteletbeli kanonokok Zalamegyében: Aczél József nyug. gyulakeszii plébános, Szehénfai Király Elek felsőhahóti esperes-plébános. A plébániák névsora: Székesegyházi főesperesség: Főesperes: Kránitz Kálmán. — 1. Füredi esperesi kerület. Esperes: Vurg-lich Ágost. ■—■ Aszófő. Plbh. Schádl Arnulf, Szt. Bene-dekrendi. Balatonfüred. (Fürdőtelep). Ellátja a tihanyi szt. Benedekrendi konvent. — Felsőőrs. Plb. Vurglich Ágost prépost, segédlelkész Gutheil Jenő. Paloznak. Plb. Czigány Pál. Tihany. Plbh. Bozmánszky Gyárfás, Szt. Benedekrendi. Vászoly. Plb. Fábián János. 2. Monostorapáti esp. kerület: Esperes: Paulics János. A1 esp eres Kéry Gyula. — Plébániák: 1. Bala-toncsicsó. Plb. Kasza Vilmos, segédlelkész Mayer Dömötör. 2. Kővágóőrs. Plbh. Cséby János. 3. Monostor-apáti. Plb. Horváth János. 4. Szentbékkálla. Plb. Kéry Gyula. 5. Taliándörögd. Plb. Tapolczai Pál. ő. Zala-petend. Plb. Paulics János, segédlelkész Stefel Alajos. 3. Tapolcai esp. kerület: Esperes: Bognár Károly. — Plébániák: 1. Badacsonytomaj. Plb. Horváth József. 2. öyulakeszi. Plb. Rimanóczy Endre, segédlelkész Serák József. 3. Káptalantóti. Plb. Bognár Károly, segédlelkész Simon Gyula. 4. Lesencetomaj. Plb. Magyar! István, segédlelkész Debreczenyi Gyula. 5. Ne-mestördemic. Plb. Papp Imre.. 6. Nemesvita. Plb. Kelemen Géza. 7. Tapolca. Plb. Ley József prépost, segédlelkész Domnanich Sándor oki. hittanár és Felki Győző 8. Zalahaláp. Pl. hely. Totola Lajos. □.■■■ — = — ^=a 40 □= - =\' = •=□ II. Zalai foesperesség. Főesperes Dr. Rada István. Keszthelyi esperesi kerület. Esperes Fekete Gergely. Plébániák: 1. Alsópáhok. Pl. Vida József. 2. Karmacs PL Joó Miklós. 3. Keszthely. Pl. Dr. Dunst Ferenc apát, s.-lelkészek Dombay Sándor és Blasutigh Sándor. 4. Nemesbük. Pl. Szűkíts Vendel. 5. Kézi. Pl. Havassy József. 6. Sármellék. Pl. Vida János oki. hittanár. 7. Szentgyörgyvár. Pl. Szijj Alajos. 8. Zalaszántó. Plb. Hajba Mihály, segédlelkész Tánczos Kálmán. 9. Alsó-zsid. Pl. Fekete Gergely. Szentgróti kerület. Esperes Osadinszky György. Plébániák: 1. Kisgörbo. Pl. Tamási István, sl. Egry Jenő. 2. Pakod. Pl. Séllyei Imre. 3. Tekenye. Pl. Vele-dits Lajos. 4. Tűrje. Pl. Hajdú Gellért prem. r., segéd-.lelkész Cicer Anicét. 5. Zalabér. Pl. Osadinszky György. 6, Zalakoppány. Pl. Fülöp Antal tb. esperes. 7. Zala-szentgrót. Pl. Schneller Jenő, sí. Kreutzer Ferenc. 8. Zalaszentlászló. Pl. Kintli György. Kiskomáromi esperesi kerület. Esperes Juk József. Plébániák: 1. Galambok. Pl. Juk József. 2. Kiskomá-rom. Pl. Méhes Kálmán szentszéki ülnök, sl. Gősy István. 3. Nagyrada. Plh. Gyürkis Anaklet, Szent Be-nedekrendi. 4. Orosztony. Pl. Rieffling Alajos. 5. Zala-merenye. Pl. Strausz Antal oki. hittanár, sl. Bándy Ferenc. 6. Zalaszabar, Pl. Humor János. 7. Zalavár. Plh. Mesterházy Imre, szent Benedekrendi. Kanizsai esperesi kerület. Esperes: Szehénfai Király Elek c. kanonok. 1. Gelse. Pl. Kreutzer Dezső, sl. Bősze Jenő. 2. Hahót. Pl. Szehénfai Király Elek c. kanonok. 3. Homokkomárom. Plh. Ambrus Jenő. 4. Marakeresztur. Pl. Rosos István apát, sl. Sárközy Lajos. 5. Nagybakónak. Pl. Müller Károly, ő. Nagy-, kanizsa. Plh. Börzsey Tódor sz. fér. r. 7. Nagyrécse PL Knezevich József. 8. Zalaszentbalázs. Pl. Kiss István oki. hittanár, sl. Krisch Emil. Pacsai esperesi kerület. Esperes Illés István apát, H. esperes Vass Ferenc. — Plébániák: 1. Dióskál. Pl. Koller Imre. 2. Kehida. Pl. Vass Ferenc. 3. Nemes- □ .... ■ =□ 41 D . =□ rádó. PL Herzog Mihály. 4. Pacsa. Pl. Illés István apát, sl. Vicze Pál. 5. Szentpétemr. Pl. Naup Márton. 6. Zalaapáti. Plh. Récsei Farkas, szent Benedekrendi, sl. Horváth Károly, szent Benedekrendi. 7. Zalacsány. Pl. Gosztonyi László. 8. Zalaszentmihály. Pl. Szarka Antal. Kaportiaki esperest kerület. Esperes Vajda János. Plébániák: 1. Bezeréd. Pl. Tüske József. 2. Bucsu-szentlászló. Pl. Czónár Czelesztín sz. Frr. 3. Csatár. Pl. Mészáros Flóris, sl. Koronczay István. 4. Csács-bozsok. Pl. Hőgyészi Amand, szent Benedekrendi. 5. Nagykapornak. Plh. Faludi István S. Jes. 6. Nemesapáti. Pl. Vajda János. 7. Szepetk. Pl. Szabó József ifj. 8, Zala-szentiván. Pl. Győré János. Pápai főesperesség. Főesperes Péller Pál. Sümegi esperesi kerület. Esperes Andalíts Lajos, tb. esperes Szanyi Ferenc. — Plébániák: 1. Csabrendek. Plh. Tálos Ede, sl. Perényi Lajos. 2. Qógánfa. Pl. Huszár Gyula. 3. Káptalanfa. Pl. Sándli Ferenc. 4. Zalami-hályfa. Pl. Gergyesi Ferenc. 5. Nyirád. Pl. Andalíts Lajos. 6. Sümeg. Pl. Németh János szentszéki ülnök, oki. hittanár, sl. Horváth Mihály és\'Júímly&LAmbrus. 7. Sümegcsehi. Pl. Szanyi Ferenc, sl. Havas Mihály és Hevesi István. 8. Ukk. Pl. Dr. Ott Mihály. 9. Zala-gy\'óm\'órö. Pl. Haukó András. 10. Zalaszegvár. Pl. Jüng-ling Zoltán, sl. Horváth János ifj. C) A zágrábi főegyházmegyének Zalamegye területére eső része: Az érsekség székhelye: Zágráb, Érsek: Dr. Poszilovics György. Baksai főesperesség. Főesperes Hangi János pápai praelatus. Alsómuraközi esperesség. Esperes és kerületi tan-felügyelő Imrey Ferenc kisszabadkai plébános. — Plébániák. 1. Belica, pl. Purics Lukács. 2. Alsódombom, pl. Czimermann Ferenc, sl. Jakopec János. 3. = \' =□ 42 □- —□ Ligetvár, pl. Iszkra József nyugalmazott tengerészeti lelkész, sl. Kosák Pál. 4. Muracsány, pl. Kengjelics János. 5-. Dékánfalva, pl. Ehrenreich Nándor. 6. Kotor, plh. Lajtman György, sl. Svigir Miklós. 7. Légrád, pl. Fábián Gyula. 8. Bottornya, pl. Murk István. 9. Tiiske-szentgyörgy, pl. Fiser András, sl. Kloboncsek Alajos. 10. Muraszentmária, pl. Czirkvencsics Ede. 11. Kis-szabadka, pl. Imrey Ferenc, sl. Szrsa Mátyás. 12. Muravid, pl. Golub János. 13. Perlak, pl. Kuhár János, sl. Ródi Ignác. Felsó\'muraközi esperesség. Esperes és kerületi tanfelügyelő Filipits Lajos plébános. — Plébániák. 1. Csáktornya, plb. Rozman Róbert szt. fér. rendi, leik. Horvát Lajos, Tislér Timoteus, Horvatek Mausvetus, Varga Volfgang szentferencrendü áldozó papok. 2. Viziszentgyörgy, pl. Jurák Zvojnimir. 3. Miksavár, plh. Jungvirth Gábor. 4. Felsötnihályfalva, pl. Gáspáron Mihály. 5. Drávavásárhely, pl. Filipits Lajos, sl. Menziger István. 6. Muraszentmárton, pl. Molnár György. 7. Szelence, pl. Kraljics Bálint, sl. Hrdjok János. 8. Stridóvár, pl. Joko János, sl. Mozsár István. 9. Murasiklós, pl. Kotter Márton. Zalamegye területén levő szerzet házak. I. Szent Benedek rend. A) Szent Adorján vértanúról nevezett zalavári szent-benedek rendű Apátság. Székhelye: Zalaapáti. Kroller Miksa apát, pannonhalmi szentszéki tanácsos. Fleischmann Jenő oki. főgimn. tanár, a zalavári országos levéltár őre és olvasója. Benyák Ottó nyug. oki. főgimn. tanár, a zalavári országos levéltár hites tagja. Horváth Róbert nyugalmazott oki. főgimn. tanár, a zalavári országos levéltár hites tagja. Récsei Farkas zalaapátii lelkész, könyvtáros, a zalavári országos levél- D ---^=D 43 □ ^=D tár hites tagja és levéltárosa. Dr. Kardos Czelesztin az apátsági javak kormányzója, a rendház házgondnoka,. esztergályi hitelemző, a zalavári országos levéltár hites tagja. Hőgyészi Amand lelkész, lakik Csács-ban. Oyürkis Anaklét lelkész, lakik Nagyradán. Mes-terházy Imre lelkész, lakik Zalaváron. B) Szent Ányos püspökről nevezett tihanyi szentbene-dek rendű apátság. Székhelye: Tihany. Halbik Cziprián apát, pannonhalmi és veszprémi szentszéki tanácsos. Németh Vilmos perjel, nyug. gimnáziumi igazgató. Dr. Vurdics Ignác alperjel, pannonhalmi szentszéki tanácsos. Lingl Valérián fürdőigazgató, lakik Balatonfüreden. László Boldizsár nyugalmazott lelkész, Bozmánszky Gyárfás lelkész, lakik Tihanyban, Schádl Arnulf lelkész, lakik Aszófőn. II. A fehér és kiváltságolt csorna-premontrei kanonokrend A) Keszthely. (Lásd felsorolva a középiskoláknál.) B) Tűrje. Házfőnök: Hajdú János oki. gimnáziumi tanár. III. A kegyestanitórend. Nagykanizsa. (Lásd felsorolva a középiskoláknál.) IV. Jézustársaságiak nagykapornaki társháza. Házfőnök és jószágkormányzó: Speiser Ferenc atya. — Tagjai: Faludi István lelkészhelyettes és Nagyfalusi Lajos atyák. V. Szent Ferenc rendiek. Nagykanizsa. Házfőnök: P. Zsiska Gentilis VI. és VII. kér. lelkész. P. Börzsey Tivadar rendi taná- :□ 44 □: n esős és helyettes plébános. P. Kurucz Kopisztrán so-mogyszentmiklósi lelkész és hitoktató. P. Dallös Bertalan polg. isk. hitoktató és segédlelkész. P. Jámbor András liszói lelkész és hitoktató. P. Lantos Angyal hitoktató és segédlelkész. P. Kovács Kalliszt hitoktató. P. Skolyák Rémig fogházi lelkész. Bucsuszenttászló. Házfó\'nök: Plbh. Brucker Co-^1 estin és Déri Eayed atya. qWI Wi. Sümeg. Házfó\'nök: £oLyaL_.Lámbért és Horváth Domonkos atya. VI. Paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek. Tapolca. Főnöknő: Sági Florentin. — Andorka Emma, Bontz Gizella, Czikora Candida, Sebestyén Armella, Stampf Amália, Szakolczay Klotild és Szarvas Elégia nővérek. (Leányneveléssel foglalkoznak.) Keszthely. Fó\'nöknő: Girst J. \'Álba. — Bégány A. Mari, Bőgehold M. Teréz, Fieneke R. Leopoldina, Jahrmann J. Lujtgardis, \'Kerbler M. Gizella, Kiek B. Korona, Kőszeghy A. Antónia, Kulcs J. Koletta, Marton J. Viktória, Mellau E. Tertulla,- Nagy K. Stella, Paul A. Cecília, Poppel E. Kerubina, Sárái M. Libe-rata, Stein G. Olga, Wáger E. Felicia, Wicha A. Jozefa és Viszolájszky K. Fidesz nővérek. (Leányneveléssel foglalkoznak). Kórházi nővérek. Főnöknő: Vass Berta. — Benei Gizella, Bona Andrőnica, Farkas Bonfilia és Kallobb Theodóra nővérek. (Betegápolással foglalkoznak). Nagykanizsa. Főnöknő: Bentel Mária, kívüle még 9 nővér és 4 kisegítő nővér. (Betegápolással foglalkoznak.) Zalaapáti. Főnöknő: Kneifel Emma. — Kálmán Róza, Schweizer Tekla és Wenzel Flóra nővérek. (Leányneveiéssel foglalkoznak). □ -.. =□ 45 O ■ ■ ■■ \' =□ VII. Szent Keresztről nevezett nővérek. Belatinc. Főnöknő: Dietmayer Aloizia. — Mayer Lacticia, Puhán Anna és JReiter Izidora nővérek. — (Kötelmük: Gróf Zichy Ágost főudvarnagy családi sírboltjára, a templomi ruha és felszerelésre felügyelni és rendbetartani; iskolásleánykákat kézimunkára tanítani és a téli hónapokban gróf Zichy Ágost jóvoltából az iskolásgyermekek részére levest főzni és kiosztani.) VIII. Az isteni Megváltóról nevezett nővérek. Nagykapornak. Főnöknő: Bauer M. Ágota. — Kastner M. Szerafin, Kurcsy M. Margit és Treit M. Martina nővérek. (Leányneveléssel foglalkoznak). Zalaegerszeg. Főnöknő: Németh Mária. Dária Mentes M. Ernesztine, Albrecht M. Pudentianna, Szigeti M. Anieta és Huller M. Mauritia nővérek. (Betegápolással foglalkoznak). IV. Az isteni Szerétéiről nevezett nőverek. Légrád. Főnöknő: Prokesch Aurelia és 6 nővér. (Leányneveléssel foglalkoznak.) Ágostai ev. egyház. Püspök: Gyurátz Ferenc főrendiházi tag. Székhelye: Pápa. — Felügyelő : vései Véssey Sándor nagy-birtokos Szőcsényben. A dunántúli ág. hitv. egyházkerület körébe tartozó zalamegyei egyházközségek: I. A kemenesaljai egyházmegyéből. Alsólendva. Lelkész: Teke Dénes. — Felügyelő: Petrik Gyula ügyvéd. □ — \' ■ - — □ 46 ----:--;----— - □ Pusztaszentlászló. Lelkész: Szabó Lajos. —Felügyelő : Grunner Károly földbirtokos Pötrétén. Zalaegerszeg. Lelkész: Király Mátyás. —- Felügyelő: Odor Géza kir. pénzügyigazgató. — Kántor: Szalay Sámuel áll. tanító. Zalaistvánd. Lelkész: Vértesi Sándor. — Felügyelő\': Ferenczy Győző urad. intéző Pakodon. II. A veszprémi egyházmegyéből. Zalagalsa. Lelkész: Mód Aladár. — Felügyelő: László Dezső Rigácson. III. A somogyi egyházmegyéből. Nagykanizsa. Lelkész: Hütter Lajos. — Felügyelő: Lengyel Lajos dr. ügyvéd. Légrád. Lelkész: Bors György. — Felügyelő: Kobilitz Elek dr. kir. táblai tanácsjegyző Pécsett. IV. A zalai egyházmegyéből. Alsó-Felső Dörgicse. Lelkész: Nyirő Károly. Napolcs. Lelkész: Magyari Miklós esperes-lelkész. Kővágóőrs. Lelkész: Novák Elek. — Felügyelő: Berzsenyi Gyula földbirtokos Keszthelyen. Szentantalfa. Lelkész: Nagy Lajos. Református egyház. Püspök: Antal Gábor dr., a Ferencz József-rend nagykeresztese, a m. Főrendiház tagja, a m. Prot. irod. társ. elnöke, az orsz. Közművelődési tanács igazgató tanácsosa, az orsz. vallásegyenlőségi szövetség alelnöke, volt theol. tanár, a genfi egyetem theologia diszdoktora, az e. Konvent lelkészi elnöke stb. stb. stb. Lakhelye: Komárom. (Budapesten a Metropol-szállodában lakik.) □ . "HÍZZUK\'.......EE33 47 □ .---= ^=n Főgondnok: borosjenői és szegedi Tisza István gróf, dr., v. b. 1.1., a m. Főrendiház tagja, Magyarország volt miniszterelnöke, a m. Prot. irod. társ. alelnöke, országgyűlési képviselő stb. stb. stb. Lakik: Geszt és Budapest (VII. kér., Városligeti-fasor 3. sz.) Az egyházkerület lelkészei Zalavármegye• területén. Alsóörs. Szűcs József. Balatonarács. Ólé Sándor. Balatonfüred. Segesdy Miklós, a veszprémi egyházmegye esperese, s.-lelkész: Balogh Imre. Balatonhenye. Raksányi Károly.Balatonszollds.\'QaxiAos Móric.Balaton-kövesd. Szűcs Károly. Balatomidvari. Tánczos Gyula. Barabásszeg. Fejes Gábor. Felsóors. Cseh Sándor. Köveskál. Váczy Dezső. Rerkanémetfalu. Horváth Endre. Monoszló. Szentmihályi József, s.-lelkész: Siskey Imre. Nagykanizsa. Kádár Lajos. Nemespécsely. Nagy Benő. Szentantalfa. Ráczkevy Béla. Szentgyörgyvölgy. Antal Dénes. Tihany. Bende Gyula. Zánka. Hetessy Zsig-mond. — Qálambok. Horváth Gábor, s.-lelkész: Pető Sándor. Kilencedik izraelita községkerület. Idetartoznak Zala- és Somogymegyéknek az 1868. évi egyetemes gyűlésen alkotott szabályzatok szerint szervezett zsidó hitközségei. A községkerület székhelye: Nagykanizsa. Elnök: Báró Guttmann Vilmos. Elnökhelyettes: Kunfi Adolf (Kaposvár). Pénztáros: Rotschild Samu. Jegyző: Dr. Neumann Ede. Titkár: Barta Lajos. Rabbik: Alsólendva. Rudolfer Antal dr. Balatonfüred. Pollák Dávid. Belatinc. Neumann Miksa. Csab-rendek. Winkler Sándor dr. Csáktornya. Schwarz Jakab. Hahót. Deutsch József. Rapolcs. Weisz Mór. Reszt-hely. Büchler Sándor dr. főrabbi. Nagykanizsa. Neumann Ede dr. főrabbi. Pacsa. Duneisz Alfréd. Sümeg. Pfeiffer Izsák dr. Tapolca. Schőnwald Károly dr. Zalaegerszeg. Engelsmann Izrael főrabbi. Zalalövő. Bender Adolf. Zalaszentgrót. Hirtenstein Adolf. :□ 4S □; M. kir. csendőrség. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság székhelye: Székesfehérvár. Zalamegye területén a csendőrőrsök száma 40, 207 gyalogcsendőrrel. A kerületben átlag egy csendőrre 27.67Q km. és 1779 lakos esik. Az egész VI. csendőrkerületben van: 3 törzstiszt, 31 főtiszt, 71 gyalog j. őrmester, 219 gyalog őrsvezető, 1127 gyalog csendőr, 1 pótszárny, 8 szárny, 18 szakasz, 69 járás és 278 őrs. A kerület területe: 40.510.43 □ km. Körlete kiterjed: Fejér, Sopron, Moson, Baranya, Vas, Somogy, Zala, Győr, Veszprém és Tolna megyékre. Kerületi parancsnok. Fery Oszkár ezredes. Pár. helyettes. Rómay Béla őrnagy. Másod törzstiszti teendőkkel megbízva. Szányi Árpád őrnagy. Segédtiszt, Nádpataky Ágoston főhadnagy. Számvivő. Letső Jenő. Hadbíró. Dr. Dalmai Géza honvédszázados hadbíró. 6-ik szárny Zalaegerszegen. Szárnyparancsnok Szíj Géza százados, szárnyszámvivő Omeisz Gyula törzsőrmester, szárnysegédmunkás Németh József őrmester és Hermann Gyula őrsvezető. I. Szakasz. Zalaegerszegen: Szakaszparancsnok Zelkó Henrik főhadnagy. Csendőrőrsök: 1. Zala-egerszeg (8) Varga István I. járőrmester. 2. Söjtör (5) Könye Gábor őrmester. 3. Kemendollár (5) Fenyvesy Mihály c. őrm. 4. Zaialövő (5) Farkas Ferenc I. c. őrm. 5. AlsóIendva (5) Németh Albert j. őrm. 6. Csesztreg (5) Sári Mihály c. őrm. 7. Belatinc (5) Fábián Péter c. őrm. 8. Lendvavásárhely (5) Németh István VI. őrm. 9. Nova (5) Fábos Mihály j. őrmester. 10. Páka (5) Gollner Lajos c. ó\'rm. 11. Nagylengyel (5) Cseh János c. őrm. 12. Pacsa (5) Kis József II. jőrm. 13. Bucsuszentlászló (5) Bolevácz János c. őrm. 14. Orosztony (4) Hertelendy Lajos c. őrm. II. Szakasz Nagykanizsán. Szakaszparancsnok: Fonyó László hadnagy. — Csendőrőrsök. 1. Nagy- Zárójelben levő számok az egyes őrsöknél levő legénység számát jelzik, Járőrmesteri állomás* Z. — - - — SSSO 49 □ ... ....=□ • -.nizsa (6) Berényi Dénes jőrm. 2. Kiskomárom (5) L-kicsi András c. őrm. 3. Gelse (5) Vinczen Lajos .. őrm. 4. Csáktornya (6) Nagy Ferenc jőrm. 5. Stridó-15i Máté Sándor c. őrm. 6. Muraszerdahely (5) Gaüó István c. őrm. 7. Miksavár (4) Bocs János I. 8. Perlak (5) Sámson László jőrm. 9. Alsódom-: ru 5) Orbán András c. őrm. 10. Dékánfalva (4) • rváth Lajos I. c. őrm. 11. Letenye (6) Tremmel n; j őrm. 12. Dobri (5) Kiss János c. őrm. 13. Bánok-\'zentgyörgy (5> Szabó Imre őrsv. Ill-dik szakasz Keszthelyen. Szakaszparancsnok r z\\ .-szky Pál hadnagy. — Csendőrőrsök. 1. Keszt-5 Horváth Sámuel jőrm. 2. Zalaszántó (5) Ge-e_cscr Pál c. őrm. 3. Sármellék (5) Vass Ferenc e. őrm. 4. ‘Zalaszentgrót (5) Kovács Sándor jőrm. 5. Zi iiv-.-y 5\' Kiss Lukács őrm. 6. Sümeg (6) Vlasits Jaaos jónn. 7. Nyirád ő: Nagy Ferenc c. őrm. 8. \'Tapolca (5» Kiss József jőrm. 9. Kővágóőrs (5) Kovács Jíaos őrm. 10. Badacsonytomaj (5) Németh István c. őrm. 13L Akaii <5) Bátori József c. őrmester. Fürdő-- — r- e« • Hévizén és Balatonfüred fürdőn. Katonaság. 1. Zalaegerszgen állomásozik: A pápai m. kir. n . nvédhuszárezred 2. osztálya. 2. Nagykanizsán. A cs. és kir. Ferdinánd nevét selr 48. gyalogezred 2-ik zászlóalja és a m. kir. 20. c nvcdgyalogezred ezredtörzs 1. és 2. zászlóalj. 3. Keszthelyen. A pécsi m. kir. 8-ik honvéd-\' c \'zarezred 2-ik osztálya. 4. Csáktornyán. A «II. Miklós, oroszok cárja» nevet viselő cs. és kir. 5-dik dsidás ezred. 5. Palin. A székesfehérvári m. kir. áll. Méntelep Y. osztálya. 4 =□ 50 □-..... \' =□ Zalavármegye országgyűlési képviselői. 1. Alsólendvai kerületben: Fuss Nándor (n: munkapárti.) 2. Csáktornyái kerületben: Dr. Fiajós Ferencz (n. munkapárti). 3. Keszthelyi kerületben: Rakovszky Béla (néppárti). 4. Letenyei kerületben: alsódomborui Dr. Zalán Oyula (n. munkapárti). 5. Nagykanizsai kerületben: Bosnyák Oéza (48-as független). 6. Tapolczai kerületben: Dr. Darányi Ignácz (67-es ’ pártonkivüli). 7. Zalabaksai kerületben: Dr. Hajós Kálmán (n. munkapárti). 8. Zalaegerszegi kerületben: Qróf Batthyány Pál (48-as független). 9. Zalaszentgróti kerületben: Eitner Zsigmond. (48-as független). Közigazgatási bizottság. Elnök: Dr. Balázs Béla főispán. Megyei tisztviselők: Árvay Lajos, alispán, Kol-benschlag Béla főjegyző, dr. .Csák Károly t. főügyész, Trstyánszky Ödön árvaszéki elnök, Thassy Gábor dr. t. főorvos. Állami közegek: Odor Géza kir. pénzügyigazgató, dr. Ruzicska Kálmán tanfelügyelő, Goszleth Lajos műszaki tanácsos, Szász Gerő dr. kir. ügyész, Flandorfer Ignác közgazd.\'1 előadó, Augustiny Nándor töjrv. főállatorvos. Választott tagok. Batthyány Pál gróf, Batthyány József gróf, Bogyay Máté, Bosnyák Géza, Csertán Károly, Eitner Zsigmond, Koller István, ifj. Tarányi Ferencz, Tripammer Gyula, Vizlendvay Sándor. r =n 51 □ \' \' " ■ ■ Zalavármegye tiszt!-, segéd- és kezelőszemélyzete. Főispán: Dr. Balázs Béla. Főispánt titkár: I. Központ: Alispán: Árvay Lajos. Főjegyző: Kolbenschlag Béla. Vármegyei I. oszt. aljegyzők: Bődy Zoltán és Czobor Mátyás. Vármegyei II. oszt. aljegyző: Bubics Tivadar. III. oszt. aljegyzők: Polgár Ferencz_és_Cséry_ Bálint Közigazg. gyakornokok: Balogh \'András, lovag Ahsbahss Sándor és Oltay Lászlóm "1 isztTTSügyész: Dr. Csák Károly. Tiszti főorvos: Thassy Gábor dr. Levéltárnok: Fitos Márton. Törv. m. kir. főállatorvos: Augusztiny Gyula. M. kir. állatorvos gyakorn.: Megyei árvaszéknél: Elnök: Trstyánszky Ödön Helyettes elnök: Zarka .Zsigmond dr. Árvaszéki ülnökök; M^lits-rJózsef elnökhelyette-sitéssel megbízva, Csesznyák Ödön, Kadák Pál dr., EHmann Ödön, ÁbrahámJLmó dr., Hannjános. Farigfer Béla és dr. Br.igLevfes—Károly. Vm. II. oszt. aljegyző: Szeliánszky Nándor. III. oszt aljegyzők: Kádár Sándor és Hődy-L£h&L.Eáh Segéd- és kezelőszemélyzet; Közig, kiadó Kozáry Lajos, iktató Nagy Antal, írattárnok Horváth István, árvaszéki kiadó Hutter Ferencz, iktató Pucher Károly, irattámok Paizs Kázmér. — írnokok: Bakonyi Vilmos, Viosz Miklós, Pitz Ferencz, Fűzik Ernő, Krizmanich József, Schleininger Manó, Jeney Mihály, Erdős Gyula, Farkas József, Ángyán János, Grubits Antal, Rajky György, Hartmann Károly és Gondy István. — Rendszeresített dijnokok: Grünfeld Izidor és Péntek Lajos. — Kőnyomdász: Szabó György, segédkőnyomdász: Martinék Lajos és Kajtár József. II. Külső tisztviselők: Alsólendvai járás (székhely Alsólendva). Főszolgabíró: Székely Emil, szolgabiró: Szilágyi Dezső, járás- □ ;......... =□ 52 -.. =□ orvos: Józsa Fábián, tb. megyei főorvos. írnok: ................, utbiztos: Fülöp József, számvevő: Schmidt Ignácz, állatorvos: Horváth Károly. Balatonfüredi Járás. Főszolgabíró: Langer István, szolgabirő: Kiss Dezső dr., orvos Holczer József dr., írnok: Fazekas Vilmos, utbiztos: Vargha János,_ állatorvos: Sefer Vilmos. Csáktornyái Járás. Főszolgabíró: Szalmay József, szolgabirő: Huszár Pál dr., Írnok: Szirk Frigyes, orvos: Kovácsics Ferencz, utbiztos: Ács János, számvevő: Lippich István, állatorvos: Jakocs Bertalan. Keszthelyi járás. Főszolgabíró: Takách Imre, szolgabirő: Farkas Kálmán, orvos: Hanny Ödön tb. megyei főorvos, Írnok: Kovács I. Bálint, utbiztos : Szombath József, számvevő: Tóth János, állatorvos : Lázár Izidor. Letenyei járás. Főszolgabíró: Bogyay György, szolgabirő: Vizkeleti Árpád dr., orvos: Marton Imre, írnok: Lesnyák János, utbiztos: Hofer Mihály, számvevő:................, állatorvos: .Fodor Vilmos. Nagykanizsai járás. Főszolgabíró: Viosz Ferenc, szolgabirő: Dienes Sándor, írnok: Tury Pál, orvos: Mayer Ferencz dr., utbiztos: Bodiczky Lajos, számvevő: Svastics Elemér, állatorvos: Fürst Sándor.- Novai járás. Főszolgabíró: Mayer István, tb. szolgabirő: Gyömörey István, orvos: Székely József dr., imok: Rédei László, utbiztos: Molnár László, számvevő: Kovács Ferencz, állatorvos: Reisinger Pál. Pacsai járás. Főszolgabíró: Pálffy László, szol-gabiró: Koller István dr., orvos: Fodor Gyula dr, írnok: Bukovich Árpád, utbiztos: Brand János, számvevő: Záborszky Géza, állatorvos: Lacher József. Perlaki járás. Főszolgabíró: Sághváry Jenő dr., szolgabirő: Gájássy Lajos, orvos: Böhm Sidney tb. m. •főorvos, írnok: Rehák Miklós, utbiztos: Korpics János, ■számvevő: Karczag Béla, állatorvos: Lángé Kelemen. □ ^33 53 □ — - Sümegi járás. Főszolgabiró: Farkas István, szolga-biró: Gózony István dr., orvos: Lukonich Gábor tb. m. főorvos, Írnok: Gaál István, utbiztos: Betlehem Vendel, számvevő: Hartl István, állatorvos Kazár Manó. Tapolczai járás. Főszolgabíró: Karácson Kálmán, szolgabiró: Botka András, orvos: Deák Jenő dr., írnok: Pollák Emil, utbiztos: Ács György, számvevő........ ......., állatorvos: Székely János. Zalaegerszegi járás. Főszolgabíró: Thassy Lajos, szolgabiró: Skublics Ödön dr., orvos: Halász Miksa dr., írnok: Kullmann Gyula, utbiztos: Sebestyén Antal, számvevő: Csupor Lajos, állatorvos: Polgár Arnold. Zalaszentgróti járás. Főszolgabíró: Malatinszky Lajos, szolgabiró: Paál Viktor, orvos: Misner Antal dr., írnok: Vérth József, utbiztos: Németh János, számvevő: Okolicsányi Rezső, állatorvos: Viasz József. Zalavármegye tiszti- segéd- és kezelőszemélyzetének nyugdíjintézete. Elnök: Árvay Lajos alispán. Tagjai: Kolbenschlag Béla főjegyző. Csák Károly dr. t. főügyész. Farkas József, Königmayer János, Nagy László, Szigethy Elemér dr., Udvardy Ignácz, Bődy__ Zoltán, Málits József, Thassy Lajos, Trsztyánszky Ödön, Zarka Zsig-mond dr. Nagykanizsa r. t. város tisztikara. Vécsey Zsigmond polgármester. Dr. Sabján Gyula főjegyző, anyakönyvvezető. Áts József v. tanácsos, közig, előadó, hely. anyakönyvvezető. Csányi János v. tanácsos, katonaügyi előadó. Perger Károly v. aljegyző. Benedek József tiszt, jegyző. Anhoffer Gyula v. számvevő. Horváth István adóellenőr. Kárlovits Lajos könyvelő. Halvax Gyula pénztárnok. Hardi Gyula közgyám. Vojkovics János adótiszt. Csigaházi Antal v. erdőmester. Dr. Goda Lipót v. orvos. Dr. □ ...________________54 □________________=□ Rácz Kálmán v. orvos. Dr. Benczik Ferenc v. ügyész. Halis István v. tanácsos, árv. ülnök, községi bíró. ■— Külső tanácsosok: Faics József, Halvax Frigyes, Hegedűs György, Kárlovics József; Plánder György, Varga János. Király Sándor v. mérnök. Székely Nándor v. s. mérnök. Deák Péter v. rendőrkapitány. Farkas Ferenc alkapitány. Bay György alkapitány. Hajós Ferenc rendőrbiztos. Táncsics Béla kát. nyilvántartó. Pahocsa István városgazda. — írnokok: Orbán József, Jutási István, Novák Nándor, Füredi János, Erdélyi János, — Végrehajtók: Pintér István, Pál János, Tan-czenberger János. Zalaegerszeg r. t. város tisztikara. ^aJgáBm;e§ter; ...Kor-ba-i—Károly _d:._Főjegyző: Fü-löp József. T~al]égyzőT Brenn Zoltán. II. aljegyző: Kutsera István. Hely. városi tanácsos: Wéber Ödön. Városi közgyám: Kardos Sámuel. Pénztáros: Magyar Lajos. Ellenőr: Simonffy István. Számvevő: Fendrik József. Számtiszt: Tanár Ignác. Iktató: Simonffy Lajos. Kiadó: Csiszár Lajos. Irattáros: Simon József. Kát. nyilvántartó: Medgyessy László. Városgazda: Vizsy jános. — írnokok: Juhász Gyula, Tánczos Lajos, Zsámár Béla. Végrehajtó: Jámbor Henrik. Városi ügyész: Jámbor Márton dr. Városi főorvos: Graner Adolf dr. Tb. városi orvos: Fürst Béla dr. Városi mérnök: Klosovszky Ernő. Helyhatósági állatorvos: Szekeres Márk. Rendőrség: Mezriczky Jenő h. rendőrfőkapitány. Salamon Ferenc h. rendőrkapitány. Korch-máros Jenő írnok. Paál Pál rendőrbiztos. Zalavármegyei községi és körjegyzők egylete. Elnök Starzsinszky György Galambok. I. alel-nök Vass Miklós Kiskeszthely. II. alelnök Takács Imre Zalaapáti. Főjegyző Harmath Nándor Ligetvár. I. aljegyző Lévai Endre Szepetnek. II. aljegyző Vajda II: ■ ■- E=E=D 55 □ . .. Ákos Hévizszentandrás. Pénztárnok Pallér János Kar-macs. — Választmányi tagok: Vlasits Géza Bagonya. Feisz László .Murabaráti. Plichta Béla Csáktornya-vidéki. Dobsa Kálmán Muraszentmária. Szekeres Ödön Keszthely. György Ferenc Vonyarcvashegy. Kámán Lajos Tótszentmárton. Plichta Lajos Letenye. Szondy László Zalaszentbalázs. Nagy Ferenc Hosszuvölgy. Horváth Gyula Csonkahegyhát. Csizmazia György Nova. Kovács Béla Hahót. Nagy Elek Zalaszabar. Puhr Mihály Kisszabadka. Hajdú Lajos Kotor. Malom-soky János Sümeg. Zábó Gyula Gógánfa. Hórváth Jenő Tapolca. Fekete Gáspár Díszei. Ujlaky Béla Andráshida. Somogyi József Ságod. Martincsevics István Zalabér. Köbér János Kisszentgrót. Lohner Ferenc Balatonfüred. Cséiy Zoltán Aszófő. Községi kör- és segédjegyzők nyugdíjintézete. Elnök: Árvay Lajos alispán, tagjai: Kolbenschlag Béla főjegyző, Csák Károly dr. t. főügyész, Czinder István dr., Farkas József, Hajik István, Kőnigmayer János, Krosetz Gyula, Legáth Kálmán, Molnár István, Starzsinszky György, Szigethy Elemér dr., Takách Imre és Udvardi Ignác. Zalamegyei község? és körjegyzők és a községek közigazgatási beosztása. Alsólendvat járás. Alsólendva. Községi jegyző Grassanovich Ottó. Alsólendvavidéki körj.: Alsólendva, körjegyző: Hadrovics Elek. (Bánuta, Csentevölgy, Lendvahidvég, Lendvahosszufalu, Petesháza, Völgyifalu). A dőlt betűkkel nyomott helynevek a körjegyzői székhelyek. A zárójel között levő községek nevei a körjegyzőségekhez tartozó községek nevei. :□ 56 □: Bagonya, körj. Vlasits Géza. (Bakónak, Filóc, Őrszentvid, Zalaivánd.) Bántornya, körj. Mráz Kálmán. (Lendvaerdő, Lendvaszentjózsef, Kislippa). Belatinc, körj. Besnyák Lajos. (Adorjánfalva, Murasziget, Muramel.ence.) Cserföld, körj. Grassanovics Antal. (Alsóbesz-terce, Felsőbeszterce, Középbeszterce, Tüskeszer, Zsi-zsekszer.) Csesztreg, körj. Rácz István. (Alsószenterzsébet, Kerkakutas, Kerkanémetfalu, Kerkapéntekfalu, Kerka-ujfalu, Pusztaszentpéter, Ramocsa). Lendvav ás árhely, körj. Varga Ferenc. (Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza, Szentistvánlak, Kámaháza, Kebeleszentmárton, Radamos, Zsitkóc). Murabaráti, körj. Feisz László. (Murahely, Hárs-liget, Lendvarózsavölgy). Rédics, körj. Pallér Jenő. (Belsősárd, Lendvade-des, Külsősárd, Szijártóháza, Zalaszombatfa). Résznek, körj. Kulcsár Miklós. (Baglad, Lendva-jakabfa.) Szentgyörgyvölgy, körj. Púnk István. (Magyarföld, Felsőszenterzsébet, Márokföld, Nemesnép, Szécsi-szentlászló.) Zalabaksa, körj. Koller Nándor. (Kerkabarabás, Cup, Kálócfa, Porszombat, Kozmadombja.) Zalatyertyános, körj. Polczer Imre. (Alsólakos, Felsőlakos, Murarév, Kapca, Kőt.) Zorkóháza, körj. Kovács János. (Lendvanyires, Kispalina, Nagypalina.) Balatonfüredi járás. Alsódörgicse, körj. Papp Aladár. (Akaii, Felső-dörgicse, Kisdörgicse.) Aszófő, körj. Cséry Zoltán. (Örvényes, Bajaton-udvari, Tihany.) Balatonfüred nk. közs. jző: Lohner Ferenc.. =□ □ — =□ 57 □: Csopak, kör]. Somogyi Dezső. (Balatonarács, Balatonkövesd, Palóznak.) Felsőőrs, körj. Molnár Ferenc. (Alsóörs, Lovas.) Nemespécsély, körj. Cséry Mór. (Balatonszőllős, Nagypécsely, Vászoly.) Szentantalfa, körj. Németh Ignác. (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka.) Csáktornyái járás. Belica, körj. Kópjár Lajos. (Muragárdony.) Bottornya, körj. Larnszak István. (Alsóferencfalva, Muraszilvágy.) Csáktornya, nk. közs. jegyző: Dénes Béla, adóügyi jegyző: Kummert Sándor. Csáktornyavidéki körj.: Csáktornya, körj. Plichta Béla. (Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Felsőpusztafa, Felsővidafalva, Jánosfalva, Nyirvölgy, Szászkő, Szent-ilona. Zalaujvár.) Drávacsány, körj. Szabolics Rezső. (Cseresnyés, Drávamogyoród, Miksavár.) Drávanagyfalu, körj. Simon István. (Drávaóhid, Éd esküt, Tótfalu, Zrinyifalva.) Drávavásárhely, nk. közs. jegyző Marinovics Fér. Felsőmihályfalva, körj. rusny&y János, (Delejes, Felsődomboru, Farkashegy, Hétvezér, Károlyszeg, Királyiak, Mártonhalom, Zalabárdos.) Murasiklós, körj. Kollarics Imre. (Bányavár, Felső-királyfalva, Kristóffalva, Muraszentkereszt, Zsidény.) Maraszentmárton, körj. Dobsa Kálmán. (Békásd, Tündérlak, Szentmargithegy, Hétház, Lapány, Majoriak, Muranyirád, Ormós.) Muraszerdahely, körj. Lukmann Nándor. (Szelencehegy, Bocskaihegy, Muraréthát. Stridóvár, kj. Belletz Ede. (Erzsébetlak, Gábor-völgy, Határőrs, Robádihegy, Szentorbánhegy, Bánfi- r- ^33 58 n--------- =n hegy. Vashegy, Ligetfalva, Kismagyaród, Murafüred, Ráckanizsa, Végfalva.) Viziszentgyörgy, kj. Martonossy Imre. (Gyümölcsfáivá, Gyümölcshegy, Kismihályfalva, Nyiresfalva.) Keszthelyi járás. Alsópáhok, körj. Németh‘János. (Nemesboldogasszonyra, Szenígyörgyvár.) Alsózsid, kj. Milkovich Andor. (Felsőzsid, Vállus.) Hévizszentandrás, körj. Vajda Ákos. (Egregy, Felsőpáhok, Zalaköszvényes.) Karmacs, körj. Pallér János. (Zalaköveskut, Ne-mesbükk, Vindornyafok.) Keszthely, községi j. Szekeres Ödön, adóügyi jegyző Bognár Imre. Kiskeszthely, körj. Vass Miklós. (Cserszegtomaj.) Sármellék, körj. Deli Béla. (Égenföld). Vonyarcvashegy, körj. György Ferenc. (Gyenes-diás, Balatongyörök.) Rezi, nk. községi jegyző Bárdió Antal. Zalaszántó, kj. Sarkady Károly. (Vindornyalak.) Zalavár, nk. helyettes községi jegyző Glázer Zsigmond. Letenyei járás. Bánokszentgyörgy, kj. Galambos István. (Bucsuta, Oltárc, Várfölde.) Becsehely, körj. Horváth László. (Pola.) Borsfa, körj. Zsiga Gyula. (Báza, Kerettye, Kistolmács, Valkonya.) X&l Felsó\'szemenye, kj. BpejEEj^sSf. (Alsószemenye, Csörnyeföld, Csernec, Murarátka, Szentmargitfalva.) Kerkaszentmiklós, kj. Wendl Ede. (Dóbri, Kerka-szentkirály, Kútfej, Lendvaujfalu, Lovászi, Pince.) Letenye, körj. Plichta Lajos. (Béc, Egyeduta, Zajk.) □ - • ==□ 59 □ . ■ ==□ Pasztamagyaród, körj. (Szentliszló.) Szentadorján, körj. Baka Ferenc. (Erdőhát, Kányavár, Kiscsehi, Lasztonya, Lispe, Maróc.) Szécsisziget, körj. Kovács Elek. (Kerkateskánd, Kerkatótfalu, Kislakos, Tormaföld és a novai járásból Kerkaiklód és Bördöce.) Tótszentmárton, kj. Kámán Lajos. (Semjénháza, Molnári, Petrivente, Tótszerdahely.) Nagykanizsai járás. Galambok, körj. Starzsinszky György. (Garabonc, Zalakaros.) Gelse, kj. Kugler Sándor. (Gelsesziget, Kilimán, Újudvar és a pacsai járásból Alsórajk.) Hosszavölgy, kj. Nagy Ferenc. (Füzvölgy, Fío-mokkomárom, Korpavár, Magyarszentmiklós, Obornok.) K.-iskomárom, kj. Szilvay Gyula. (Balatonmagya-ród, Komárváros.) Légrád, nk. községi jegyző Seregélyes Károly. Murakeresztur, körj. Szemző Gyula. (Fityeház.) Nagybakónak, körj. Szenímihályi László. (Zala-merenye, Zalaujlak.) Sormás, körj. Amtmann Sándor. (Eszteregnye, Rigyác.) Szepetnek, körj. Lévay Endre (Bajcsa.) Zalasárszeg, kj. Szemző Zsigmond. (Csapi, Kis-récse, Nagyrécse, Zalaszentjakab.) Zalaszentbalázs, körj. Szondy László. (Bocska, Börzönce, Kacorlak, Magyarszerdahely, Pölöskefő.) Novai járás. Csonkahegyhát, körj. Horváth Gyula. (Barabás-szeg, Gombo\'sszeg, Győrfiszeg, Kislengyel, Kustánszeg, Milej, Németfalu, Pálfiszeg, Pajzsszeg.) Gutorfölde, körj. Veszprémi Gyula. (Csertalakos, Náprádfa, Szentpéterfölde.) n ----n 60 □ =□ Lenti, körj. Hőhn Béla. (Bárhely, Gosztola, Ker-kaszentmihályfa, Lentikápolna, Lentiszombathely, Má-homfa, Mumor.) Nagylengyel, kj. Kelemen József. (Iborfia, Lickó-vadamos, Ormándlak, Petrikeresztur, Rózsásszeg, továbbá a _zalaegerszegi járásból: Bazita, Dobronhegy, BabosdöbititeJCieTrehháza.) Nova, körj. Csizmazia György. (Barlahida, Karácsonyfa, Mikefa, Szilvágy.) Páka, kj. Kukorelíi Ferenc. (Csömödér, Döme-földe, Hernyók, Kissziget, Ortaháza, Pördefölde, Ze-becke.) Zalatárnok, körj. Beznicza Péter. (Baktüttős, Szentkozmadombja, Tófej.) Területileg ide tartoznak még: Bördöce és Kerka-iklód kisközségek, melyek közigazgatásilag a letenyei j, szécsiszigeti körjegyzőségéhez vannak beosztva. Pacsai járás. \' Bucsuszentlászló, kj. Toppler György. (Kisbucsa, Nemeshetés, Nemessándorháza, Nemesszentandrás). 1 Dióskál, kj. Galadalics Lajos. (Egeraracsa, Nagyhorváti, Zalaszentmárton.) 0> Hahót, nk. községi jegyző Kovács Béla. \'i Felsőrajk, körj. Vük János. (Pötréte.) i\' Nagykaporhak, körj. Zumbók János (Misefa, Or-bányosfa, Padár.y? ad a ■ " ^GfOTZTbTzyp\'kö^rVegde József. (Kérécsenyj KtS1 tj, Pacsa, körj. Székely Ernő. (Pacsatüttös). Szentpéterur, körj. Török Gyula. (Gétye, Zala-igrice, Nemesszer, Nemesrádó, Vörrü). (0 Zalaapáti, körj. Takács Imre. (Esztergály, Zala-hosszufalu). . H Zalaszabar nk. közs. jegyző Nagy Elek. \\\\.Zalaszentmihály, kj. Anders Károly. (Pölöske.) □= =□ 61 CB ED. Területileg ide tartozik még Alsórajk kisközség, mely a nagykanizsai járás gelsei körjegyzőségéhez van beosztva. Perlaki járás. Alsódombom nk. közs. jegyző Miháczi János. /6pf4> Dékánjaivá, kj. Brenner Mihály. ■fHamfl.sa, Mura- ^ ujfalütj f g , Drávadiós, körj. Cira Sándor. (Drávaszilas,^^\'^ Drávaollár). \' , Kotor nk. közs. jegyző Hajdú Lajos, adóügyi jegyző Brunner. Gusztáv. _____ Kísszabadka, körj. Puhr Mihály. (Zalabenkő Dezsérlaka, Györgylaka, Drávaszentiván, Felsőpálfa Muralövő). Ligetvár, körj. Harmath Nándor. (Drávasiklós, Henisfalva, Drávafüred). Mtiracsány nk. közs. jző Haris Károly. Murakirály, körj. Neusiedler Jenő. (Drávaegyház). Muraszentmária, körj. Füzessy Gusztáv. (AIsó-mihályfalva). Muravid nk. közs. jző Babics Gábor. Perlak, nk. községi jegyző Zala József. Tiiskeszenímiörgv.. .körj. Kisfaludy Gyula. (Haras-4yá», ^Jságu§z±afa, Csehlaka. Heéesány, Alsópálfa, T&ökudyar).. (Vuu^ ^Sumegi járás. Bazsi, körj. Zábó\' Ferencz. (Sümegcsehi, Sümeg-prága). Csabrendek, nk. közs. jző. Schreiner Dénes. Qógánfa, körj. Zábó Gyula. (Dabroncz, Hetyefő, Zalaerdőd). Káptalanfa, körj. Tubl József. (Bodorfa, Gyepü-kaján, Nemeshany). Kisgörbő, körj. Mikolajtsik László. (Nagygörbő, Döbröce, Vindornyaszőllős). Mihályfa, körj. Lohonyay Elek. (Kisvásárhely, Óhid, Szalapa). □\' 1 1 ^=g 62 □-■■■ . ^=n Nyirád, körj. Döme Lajos. (Szőcz). Sümeg, nk. közs. jző. Malomsoky János, adóügyi jző: György Elek. Ukk, körj. Linter Gyula. (Zalagyömrő, Zala-meggyes, Megyer, Rigács). Zalagalsa, körj. Rohrer János. (Hosztót, Szent-imrefalva, Zalaszegvár). Tapolczai járás; Badacsonytomaj nk. közs. jző. Vajda Elek. Balaionederics, körj. Pátzay György, (Nemesvita), Díszei, körj. Fekete Gáspár. (Zalahaláp, Sáska). K.ékkut, körj. Kuna Dénes. (Mindszentkálla. Salföld). \' KŐvágóörs, körj. Papp Lajos. (Rendes, Szepezd). Kflveskál, körj. Fehér Sándor. (Balatonhenye, Monoszló, Szentbékkálla.) Lesenczetomaj, körj. Vöczköndy László. (Lesence-istvánd, Lesencenémetfalu.) Monostorapáti, körj. Rohönczy Károly. (Hegyesd, KaP°lcs)- ’ TRvL Nemesgulács, körj. ................ (Gyulakeszi, Káptalantóti, Kisapáti). Nemestördemícz, körj. Csillag Ernő. (Hegymagas, Raposka, Szigliget). Taüándörögd, körj. Nussal József. (Zalapetend, Vigánt, Pula). Tapolcza, nk. közs. jző. Horváth Jenő, adóügyi jző: Németh Jenő. Zalaegerszegi járás; Andráshida, körj. Ujlaky Béla. (Apátfa, Zalabol-dogfa, Ebergény, Szenterzsébethegy, Vorhota). Bóczfölde, körj. Horváth Ferencz. (Bak, Sárhida). Alsóbogod, körj. Paulin József. (Felsőbagod,. Bőrönd, Ozmánbük, Hagyáros, Vitenyédszentpál, Zala-szentgyörgy). □ \' =□ 63 = =□ Nemesapáti, kj. Árvay Gábor (Vöczkönd). Ságod, kj. Somogyi József. (Kaszaháza, Kiskutas, Kispáli, Nagykutas, Nagypáli.) Salomvár, kj. Farkas István. (Budafa, Keményfa, Vaspör, Zalacséb, Zalaháshágy.) Söjtör, körj. Tóth Gyula. (Pusztaederics, Puszía-szentlászló). Szepetk, körj. Molnár István. (Gyűrűs, Kemen-dollár, Pókafa, Zalaistvánd). Teskánd, körj. Kesseldorfer Lajos. (Bonczodfölde, Böde, Hottó, Kávás, Zalaszentmihályfa). Zalabesenyö, körj. Borky Antal. (Botfa, Csács-bozsok, Csatár). Zalalövo, körj. Korbai Dezső. (Csődé, Zalamind-szent, Zalapataka). Zalaszentiván, körj. Lénk János. (Alibánfa, Ör-döghenye, Petőhenye, Pózva, Zalaszentlőrincz). Területileg ide tartoznak még: Bazita, Dobron-hegy, Döbréte, Gellénháza kisközségek, melyek közigazgatásilag a novai járás nagylengyeli körjegyzőségéhez vannak beosztva. Zalaszentgróti tárás; Aranyod, körj. Nagy Kálmán. (Csáford, Tüske-szentpéter). Kisszentgrót, körj. Kóber János. (Zalaudvarnok). Tűrje, körj. Rózsa Ferencz. (Tekenye). Zalabér, körj. Martincsevics István. (Batyk, Dötk, Pakod, Zalavég). Zalacsány, körj. Halmos József. (Zalanémetfalu, Tilaj, Bókaháza). Zalakoppány, körj. Keresztury Ödön. (Almásháza, Barátsziget, Bezeréd, Kalósd, Kehida). Zalaszenttászló, körj. Rimmer Lajos. (Kustány, Gyülevész, Sénye). Zalaszentgrót, nk. közs. jző Sztrókay György. •— —=n 64 □ ^=n Zalavármegye helységnévtára. A. Adorjánfalva, kj, up. Bellatinc, jár., jb., közj., adh. A.-Lendva, törvsz. Zalaegerszeg. Akaii, kj. Alsódörgicse, up. Akaii, jár. Balaton-füred, adh. Tapolca, jb. Balatonfüred, közj., törvsz. Veszprém. Alibánfa, kj., up. Zalaszentiván, jár., jb., közj., adh., \'törvsz. Zalaegerszeg. Almásháza, kj. Z.-Koppány, up. Nagykapornak, jár. Z.-Sz.-Orót, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg, adh. Sümeg. Alsóbagod, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Alsóbeszterce, kj., up. Cserföld, jár., jb., közj., adh. A.-Lendva, törvsz. Zalaegerszeg. o Alsódomboru, kj., up. Alsódomboru, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Alsódörgicse, kj., up. Alsódörgicse, jár. Balatonfüred, adh. Tapolca, jb. Balatonfüred, közj., törvsz. Veszprém. Alsóferencfalva,. kj-> up. Bottornya jár., jb., adh., körj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Alsólendva, kj., up., jár., jb., közj., adh. Alsólen dva, törvsz. Zalaegerszeg. Alsólakos, kj. Zalagyertyános, up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Alsómihályfalva, kj., up. Muraszentmária, jár., jb., adh. Letenye, közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Alsóőrs, kj., up. Felsőőrs, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Alsópáhok, kj., up. Alsópáhok, jár., jb., adh., ■ közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. A használt röviditések magyarázata: kj. = körjegyző, up. utolsó posta, jár. = járás, jb. = járásbiróság, közj. = köz-jegyzőség, adh. = adóhivatal, törvsz. = törvényszék. □ — =!■■ 65 a»=r- — ^=g Alsópálfa, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Murakirály, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa, Alsópusztafa, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Murakirály, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Alsórajk, kj., up. Gelse, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Alsószemenye, kj., up. Felsőszemenye, jár., jb., adh. Letenye, közj, tör\\\'sz. Nagykanizsa. Alsószenterzsébet, kj., up. Csesztreg, jár., jb., közj., adh. Aisólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Álsózsid, kj., up. Alsózsid, jár., jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Andráshida, kj. Andráshida, up., jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Ápáifa, kj. Andráshida, up., jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Aranyod, kj. Aranyod, up., jár. Zalaszentgróth, jb, közj.. adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Aszófő, kj., up. Aszófő, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. B. Babosdöbréte, kj. Nagylengyel, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Badacsonytomaj, kj., up. Badacsonytomaj, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Baglad, \' kj., up. Résznek, jár, jb, közj, adh. Aisólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bagonya, kj. Bagonya, up, jár, jb, közj, adh. Aisólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bajcsa, kj, up. Szepetnek, jár, jb, közj, adh, törvsz. Nagykanizsa. Bak, kj. Bocfölde, up. Bak, jár, jb, közj, adh, törvsz. Zalaegerszeg. Bakónak, kj. Bagonya, up, jár, jb, adh. Aisólendva, törvsz. Zalaegerszeg. t Baktüttős, kj. Zalatárnok, up. Bak, jár, jb, közj, adh, törvsz. Zalaegerszeg. 5 □ ■ - ==□ 66 □ ■ ■ ^=g Balatonarács, kj. Csopak, up. Balatonfüredfürdő, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, \' közj., törvsz. Veszprém. . Balatoncsicsó, kj., up. Szentantalfa, jár., jb. Balatonfüred, adh., közj. Tapolca, törvsz. és tlkv. Veszprém. Balatonederics, kj. Nemesvita, up. Balatonede-rics, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. • Balatonfüred, nkj., up., jb. Balatonfüred, jár., adh. Tapolca, -közj., törvsz. Veszprém. Balatongyörök, kj. Vonyarcvashegy, up. Balatongyörök, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Balatonhenye, kj., up. Balatonhenye, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Balatonkisszőllős, kj. Nemespécsely, up., jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Balatonkövesd, kj., up. Csopak, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Balatonmagyaród, kj. Kiskomárom, up. Balaton-magyaród, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Balatonudvari, kj., up. Aszófő, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Barlahida, kj., up., jár. Nova, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Barabásszeg, kj. Csonkahegyhát, up. Barabás-szeg, jár. Nova, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Barátsziget, kj. Zalakoppány, up. Kehida, jár. Zalaszentgróth, jb., közj. Keszthely, adh. Sümeg, törvsz. Nagykanizsa. Batyk, kj., up. Zalabér, jár. Zalaszentgróth, jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Bazita, kj. Nagylengyel, up., jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Bazsi, kj. Bazsi, up., jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Bánfihegy, kj. Muraszerdahely, up. Stridóvár, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. :□ 67 □ \' =□ Bánokszentgyörgy, ki., up. Bánokszönígyörgy, fár_, jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa, Bántornya, kj,, up. Bántornya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bánuta, kj., up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bányavár, kj. Murasiklós, up. Muraszerdahely, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Bárhely, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Báza, kj. Borsfa, up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Becsehely, kJ., up. Becsehely, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz* Nagykanizsa. Belatinc, kj., up. Belatinc, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszegi Belica, kj., up. Belica, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Belsősárd, kj. Rédics, up. Résznek, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bezeréd, kj. Zalakoppány, up. Szepetk, jár. Zala-szentgróth, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Béc, kj., up., jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Békásd, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Bocska, kj., up. Zalászentbalázs, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Bocskaihegy, kj., up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Bocfölde, kj., up. Bocfölde, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Bodorfa, kj., up. Káptalanfa, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Boncodfölde, kj. Teskánd, up. Alsóbagod, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Borsfa, kj. Borsfa, up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. fj =□ 68 —..... =□ Botfa, kj. Zalabessenyő, up.; jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Bottornya, kj., up. Bottornya, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Bókaháza, kj. Zalacsány, up. Zalaapáti, jár. Zala-szentgrót, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Bődé, kj. Teskánd, up. Alsóbagod, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Bödeháza, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Bördőce, kj., up. Szécsisziget, jár. Nova, jb., közj. Alsólendva,, adh. Letenye, törvsz. Zalaegerszeg. Bőrönd, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Börzönce, kj., up.\' Zalaszentbalázs, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Bucsuta, kj., up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Bucsuszentlászló, kj., up. Bucsuszentlászló, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Budafa, kj., up. Salomvár, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. C. Cs. Cup, kj., up. Zalabaksa, jb., jár., adh., közj. Alsó- -lendva, törvsz. Zalaegerszeg. Csabrendek, nkj., up. Csabrendek, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Csapi, kj. Zalasárszeg, up. Galambok, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Csatár, kj. Zalabessenyő, up. Bocfölde, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Csúcs, kj. Zalabessenyő, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Csáford, kj. Aranyód, up., jár. Zalaszentgrót, jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. e Csáktornya, nkj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. 3 ............^=D 69 □ --=ED Csehlaka, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Murakirály, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Csentevölgy, kj., up., .jár., jb., adh., közj. Alsó-lendva, törvsz. Zalaegerszeg. Cserföld, kj., up. Cserföld, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Cseresnyés, kj., up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Csernec, kj., up, Felsőszemenye, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Cserszegtomaj, kj. Kiskeszthely, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Csertalakos, kj., up. Gutorfölde, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Csesztreg, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Csonkahegyhát, kj., up. Csonkahegyhát, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Csopak, kj., up. Csopak, jár., jb., Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Csődé, kj., up. Zalalövő, jár., jb., adh., közj.,-törvsz. Zalaegerszeg. Csömödér, kj., up. Csömödér, jár. Nova, jb. Letenye, adh. Alsólendva, közj., törvsz. Nagykanizsa. Csörnyeföld, kj., up. Felsőszemenye, jár., adh., jb. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. D) Dabronc, kj., up. Gógánfa, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Damása, kj., up. Dékánfalva, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Dékánfalva, kj., up. Dékánfalva, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Delejes, kj. Felsőmihályfalva, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Zalaegerszeg. Dezsérlaka, kj., up. Kisszabadka, jár,, jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. n ~ -----n 70 n—.....— -----n Dióskál, kj., up. Dióskál, jár. Pacsa, adh. Keszthely, jb., közj., törvsz. Nagykanizsa. . Díszei, kj., up. Díszei, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Dobri, kj., up. Kerekszentmiklós, jár., adh. Le-tenye, jb., közj. Alsóiendva, törvsz. Zalaegerszeg. Dobronhegy, kj., up. Nagylengyel, jár., jb., adh., közj., törvszék Zalaegerszeg. Döbrőce, kj., up. Kisgörbő, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Dömefölde, kj., up. Páka, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Dötk, kj. Zalabér, up. Pakod, jár. Zalaszentgrót, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Drávacsány, kj. Drávacsány, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. ■ Drávadiós, kj. Drávadiós, up. Kisszabadka, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Drávaegyház, kj. Murakirály, up., jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Drávafüred, kj., up. Ligetvár, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Drávamagyaród, kj. Drávacsány, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Drávanagyfalu, kj. Dráván agyfalu, up. Dráva-vásárhely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Drávaollár, kj. Drávadiós, up. Kisszabadka, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Drávaóhid, kj. Drávanagyfalu, up. Drávavásár-hely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Drávasiklós, kj., up. Ligetvár, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Drávaszentiván, kj., up., jár., jb., adh.,. közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Drávaszentistván, kj. Kisszabadka, up., jár., jb.. közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. . . . 3 — . ■■■- =□ 71 □ - =□ Drávaszentmihály, kj., up., jár., jb., adh., közj Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Drávaszilas, kj. Drávadiós, up. Kisszabadka, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. ♦ Drávavásárhely, kj., up. Drávavásárhely, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. E. Ebergény, kj. Andráshida, up., jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Egeraracsa, kj., up. Egeraracsa, jár. Pacsa, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. - Egregy, kj. Hévizszentandrás, up. Alsópáhok, jár., jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Egyeduta, kj., up., jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Egyházasozmánbük, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Erdőhát, kj., up. Szentadorján, jár., jb,, adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Erzsébetink, kj., up. Síridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Eszteregnye, kj., up. Sormás, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Esztergál, kj., up. Zalaapáti, jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Édeskut, kj. Drávanagyfalu, up. Drávavásárhely, jár., jb., adh., törvsz. Nagykanizsa. F. - Fafkashegy, kj. Felsőmihályfalva, up., jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsőbagod, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Felsőbeszterce, kj., up. Cserföld, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. _ _ ... ^=D 72 = - ==□ a Felsődomboru, kj. Felsőmihályfalva, up. Miksa-vár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsődörgicse, kj., up. Alsódörgicse, jár., jb. Ba-latonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Felsőkirályfalva, kj. Murasiklós, up. Muraszerda-hely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsőlakos, kj. Zalagyertyános, up., jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Felsőmihályfalva, kj. Felsőmihályfalva, up. Miksa-vár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsőörs, kj., up. Felsó\'örs, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. és tkv. Veszprém. Felsőpáhok, kj. Hévizszentandrás, up. Alsópá-hok, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Felsőpálfa, kj., up. Kisszabadka, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsőpusztafa, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, . törvsz. Nagykanizsa. Felsőrajk, kj., up. Felsó\'rajk, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. ’ Felsőszemenye, kj., up. Felsó\'szemenye, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Felsőszenterzsébet, kj., up. Szentgyörgyvölgy, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Felsővidafalva, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Felsőzsid, kj., up. Alsózsid, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Ferencfalva, kj., up. Bottornya, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Filóc, kj., up. Bagonya, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Fityeház, kj., up. Murakeresztur, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. □ .... 73 □ . ^=D Füzvölgy, kj., up. Hosszuvölgy, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa; Ö. Gy. Galambok, kj., up. Galambok, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Garabonc, kj. Galambok, up. Garabonc, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Gáborjánháza, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Gáborvölgy, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Gellénháza, kj., up. Nagylengyel, jár., jb., adh. közj., törvsz. Zalaegerszeg. Gelse, kj., up. Gelse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa.\' Gelsesziget, kj., up. Gelse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Gétye, kj. Szentpéterur, up. Zalaapáti, jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törv. Nagykanizsa. Gombosszeg, kj., up. Csonkahegyhát, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Gosztola, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Gógánfa, kj., up. Gógánfa, jár., jb., adh., közj, Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Göntérháza, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Gutorfölde, kj., up. Gutorfölde, jár. Nova, jb. adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Gyenesdiás, kj. Vonyarcvashegy, up. Gyenes-diás, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Gyepükaján, kj., up. Káptalanfa, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Györgylaka, kj., up. Kisszabadk-a, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. n =n 74 Győrfiszeg, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Gyulakeszi, kj. Nemesgulács, up. Gyulakeszi, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Gyülevész, kj., up. Zalaszántó, jár. Zalaszent-grót, jb., közj. Keszthely, adh. Sümeg, törvsz. Nagykanizsa. Gyümölcsfáivá, kj., up. Viziszentgyörgy, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Gyümölcshegy, kj., up. Viziszentgyörgy, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Gyűrűs, kj., up. Szepetk, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. H. Hagyáros, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Hahót, nkj., up. Hahót, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Harastyán, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Hódosán, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Határőrs, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Hársliget, kj., up. Belatinc, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Hegyesd, kj., up. Monostorapáti, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Hegymagas, kj. Nemestördemic, up., jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Henisfalva, kj., up. Ligetvár, jár., jb., közj., adh., Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Hernyók, kj., up. Páka, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Hetyefő, kj., up. Gógánfa,jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Hétház, kj., .up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. :□ 75 □: Hétvezér, kj. Felsó\'mihályfalva, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Hévizszentandrás, kj. Hévizszentandrás, up. Alsó-páhok, jár., jb., közj., adóh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. • Hodosány, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Hodosány, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Homokkomárom, kj., up. Hosszuvölgy, jár., jb., adh., közj., törvszék Nagykanizsa. Hosztót, kj., up. Zalagalsa, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Hosszuvölgy, kj., up. Hosszuvölgy, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Hóttó, kj. Teskánd, up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. t Iborfia, kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Jánosfalva, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. K- Kacorlak, kj., up. Zalaszentbalázs, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kallósd, kj. Zalakoppány, up. Kehida, jár. Zala-szentgrót, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Kapca, kj. Zalagyertyános, up., jár., \'jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. • Kapolcs, kj. Monostorapáti, up. Kapolcs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Karácsonyfa, kj., up., jár. Nova, adh. Alsólendva, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Karmacs, kj., up. Karmacs, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Kaszaháza, kj. Ságod, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. □ \' = =□ 76 .. =□ Kámaháza, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. .Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kányavár, kj. Szentadorján up. Páka, jár. jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Káptalantóti, kj. Nemesgulács, up. Káptalantóti, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Káptalanfa, kj., up. Káptalanfa, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Károlyszeg, kj. Felsőmihályfalva, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kávás, kj. Teskánd, up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg.’ Kebeleszentmárton, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kehida, kj. Zalakoppány, up. Kehida, jár. Zala-szentgrót, adh. Sümeg, közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Kemendollár, kj. Szepetk, up. Ollár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Keménfa, kj., up. Salomvár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Kerecseny, kj., up. Orosztony, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kerettye, kj. .Borsfa, up. Szentadorján, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Kerkabarabás, kj., up. Zalabaksa, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkaiklód, kj., up. .Szécsisziget, jár. Nova, jb., közj. Alsólendva, adh. Letenye, törv. Zalaegerszeg. Kerkakálócfa, kj. Zalabaksa, up. Kozmadombja, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkakutas, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkanémetfalu, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkapéntekfalu, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. n ■ =^n 77 □\'----------==□ Kerkaszentkirály, kj., up. Kerkaszentmiklós, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zala- egerszeg. Kerkaszentmihályfa, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkaszentmiklós, kj., up. Kerkaszentmiklós, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zala- egerszeg. Kerkateskánd, kj., up. Szécsisziget, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkatótfalu, kj., up. Szécsisziget, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kerkaujfalu, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. - Keszthely nk., up., jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Kékkút, kj. Kékkút, up. Kővágóőrs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Kilimán, kj., up. Gelse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Királyiak, kj. Felsőmihályfalva, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kisapáti, kj., up. Nemesgulács, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Kisbucsa, kj., up. Bucsuszentlászló, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Kiscsehi, kj., up. Szentadorján, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Kisdörgicse, kj. Szentantalfa, up. Alsódörgicse, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, törvsz.. Veszprém. Kisgörbő, kj., up. Kisgörbő, jár.^Z&^etrtgrót,) jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Kiskeszthely, kj. Kiskeszthely, up., jár., jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Kiskomárom, kj., up. Kiskomárom, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kiskutas, kj. Ságod, up. Egervár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. □-_______ ________=□ 78 ..- =□ Kislakos, kj., up. Szécsisziget, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz; Zalaegerszeg. Kislengyel, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Kislippa, kj., up. Bántornya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kismagyaród, kj., up. Stridóvár, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kismihályfalva, kj., up. Viziszentgyörgy, jár,, jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kispalina, kj. Zorkóháza, up. Bántornya, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kispáli, kj. Ságod, up. Egervár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Kisrada, kj. Orosztony, up. Garabonc, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kisrécse, kj. Zalasárszeg, up. Nagyrécse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kisszabadka, kj., up. Kisszabadka, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Kisszentgrót, kj. Kisszentgrót, up., jár. Zalaszent-grót, jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Kissziget, kj., up. Páka, jár. Nova, jb. Letenye, adh. Alsólendva, közj., törvsz. Nagykanizsa. Kistolmács, kj. Borsfa, up.\' Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Kisvásárhely, kj., up. Zalamihályfa, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Komárváros, kj. Kiskomárom, up. Komárváros, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Korpavár, kj., up. • Hosszuvölgy, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Kotor, nk., up. Kotor, jár., jb., adh. Perlak, közj. ■Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kóth, kj. Zalagyertyános, up., jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kozmadombja, kj. Zalabaksa, up. Kozmadombja, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. =□ 79 □ ...... Köveskál, kj., up. Köveskál, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. . Középbeszterce, kj., up. Cserföld, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Kővágóőrs, kj., up. Kővágóőrs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Kristóffalva, kj. Murasiklós, up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Kustánszeg, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, \'jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Kustány, kj. Zalaszentlászló, up. Kustány, jár. Zalaszentgrót, jb., közj. Keszthely, adh. Sümeg, törvsz. Nagykanizsa. Kútfej, kj., up. Kerkaszentmiklós, jár., adh. Le-tenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Külsősárd, kj., up. Rédics, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. L. Lapány, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Lasztonya, kj., up. Szentadorján, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Lendvadedes, kj., üp. Rédics, jár., jb., adh., közj., Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvaerdő, kj., up. Bántornya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvahidvég, kj., up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvahosszufalu, kj., up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvajakabfa, kj., up. Résznek, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvanyires, kj. Zorkóháza, up. Bántornya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvarózsavölgy, kj. Murabaráti, up. Belatinc, jár,, jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. n 80 □: Lendvaszentjózsef, k]., up. Bántornya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvaujfalu, kj. Kerkaszentmiklós, up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lendvavásárhely, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lenti, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. .Lentikápolna, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lentiszombathely, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Lesenceistvánd, kj., up. Lesencetomaj, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Lesencenémetfalu, kj., up. Lesencetomaj, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Lesencetomaj, kj., up. Lesencetomaj, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. 0 Letenye, kj., up., jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Légrád nk., up. Légrád, jár., jb., adh,, közj., törvsz. Nagykanizsa. Lickóvadamos kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj,, törvsz. Zalaegerszeg. Ligetfalva kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Ligetvár kj., up. Ligetvár, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Lispe kj., up. Szentadorján, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Lovas, kj. Felsőó\'rs, up. Alsóörs, jár., jb. Bala-tonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Lovászi, kj., up. Kerkaszentmiklós, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. M. Magyarföld, kj.Szentgyörgyvölgy,up. Semjénháza, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. :□ 81 □: Magyarszentmiklós, kj., up. Hosszuvölgy, jár., * jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Magyarszerdahely, kj., up. Zalaszentbalázs, jár., jb., adh., közj, iörvsz. Nagykanizsa. Majoriak, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Maróc, kj., up. Szentadorján, jár., jb., adh. Lete-nye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Máhomfa, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Mártonhalom, kj. Felsó\'mihályfalva, up. Miksa-vár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Márokföld, kj., up. Szentgyörgyvölgy, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Megyer, kj., up. Ukk, jár., jb., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Mihályfa, kj., up. Mihályfa, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Mikefa, kj., up., jár. Nova, adh., jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Mikófa, kj., up. Bottornya, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Miksavár, kj. Drávacsány, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Milej, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj,, törvsz. Zalaegerszeg. Mindszentkálla, kj. Kékkút, up. Kővágóőrs. jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Misefa, kj., up. Nagykapornak, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Molnári, kj. Tótszentmárton, up. Murakeresztur, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Monoszló, kj., up. Köveskál, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Monostorapáti, kj., up. Monostorapáti, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. 6 □ 82 □ -. ^=n Mumor, kj., up. Lenti, jár. Nova, jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zaleegerszeg. Murabaráti, kj. Murabaráti, up. Belatinc, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Muracsány, kj., up. Muracsány, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Murafüred, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Muragárdony, kj. Muragárdony, up. Belica, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Murahely, kj. Murabaráti, up. Belatinc, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Murakeresztur, kj., up. Murakeresztur, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Murakirály, kj., up. Murakirály, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Muralövő, kj., up. Kisszabadka, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Muramelence, kj., up. Belatinc, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Muranyirád, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Murarátka, kj., up. Felsőszemenye, jár., jb. Le-tenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Muraréthát, kj. Muraszerdahely, up. Stridóvár, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Murarév, kj. Zalagyertyános, up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Murasiklós, kj. Murasíklós, up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Murasziget, kj., up. Belatinc, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Muraszentkereszt, kj. Murasiklós, up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Muraszentmária, kj., up. Muraszentmária, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. □— ^=g S3 □ =■■ — ^=g Muraszentmárton, kj., up. M uraszen tmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktorn\'ya, törvsz. Nagykanizsa, Muraszerdahely, kj., up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Muraszilvágy, kj., up. Bottornya, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Muraujfalu, kj., up. Dékánfalva, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Muravid nk., up. Muravid, jár., jb., közj., adh. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. N. Ny. Nagybakónak, kj., up. Nagybakónak, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Nagygörbő, kj., up. Kisgörbő, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Nagyhorváti, kj., up. Dióskál, jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Nagykapornak, kj., up. Nagykapornak, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Nagykanizsa rendezett tanácsú város. Nagykutas, kj. Ságod, up. Egervár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Nagylengyel, kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Nagypalina, kj. Zorkóháza, up. Bántornya, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Nagypáli, kj. Ságod, up. Egervár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Nagypécsely, kj. Nemespécsely, up. Aszófő, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Nagyrada, kj. Orosztony, up. Zalaszabar, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Nagyrécse, kj. Zalasárszeg, up. Nagyrécse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Náprádfa, kj. Zalatárnok, up. Gutorföld, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. □ \' \'=□ 84 □ --- =□ Nemesapáti, kj., up. Nemesapáti, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. * Nemesboldogasszonyfa, kj., up. Alsópáhok, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Nemesbükk, kj., up. Karmacs, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Nemesgulács, kj., up. Nemesgulács, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Nemeshany, kj., up. Káptalanfa, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Nemeshetés, kj., up. Bucsuszentlászló, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Nemesnép, kj., up. Szentgyörgyvölgy, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Nemespécsely, kj. Nemespécsely, up. Aszófő, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Nemesrádó, kj. Szentp.éterur, up. Nagykapornak, jár. Pacsa, adh. Keszthely, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. . Nemessándorháza, kj., up. Bucsuszentlászló, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Nemesszentandrás, kj., up. Bucsuszentlászló, jár. Pacsa, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Nemesszer, kj. Szentpéterur, up., jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Nemestördemic, kj., up. Nemestördemic, jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Nemesvita, kj., up. Balatonederics, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Németfalu, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg, Nova, kj., up., jár. Nova, adh., jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. 1 Nyirád, kj., up. Nyirád, jár., adh. Sümeg, jb., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Nyiresfalva, t kj. Viziszentgyörgy, up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. it — \' 85 □ ^=g Nyirvölgy. kj., up., jár., jb., adh., közj: Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. o. ó. ö. ő. Obornok, kj., up. Hosszuvölgy, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Oltárc, kj., up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Orbányosfa, kj., up. Nagykapornak, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Ormándlak, kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Ormós, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Orosztony, kj., up. Orosztony, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Ortaháza, kj., up. Páka, jár. Nova, jb. Letenye, adh. Alsólendva, közj., törvsz. Nagykanizsa. Ozmánbük, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Óbudavár, kj., up. Szentantalfa, jár., jb. Balaton-füred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Óhid, kj., up. Zalamihályfalva, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. o Ördöghenye, kj., up. Zalaszentiván, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Örvényes, kj., up. Aszófő, jár., jb. Balatonfüredi adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Őrszentvid, kj., up. Bagonya, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. P. ■* Pacsa, -kj., up., jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz-Nagykanizsa. Pacsatüttős, up., jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. □= — ------=□ 86 □— = =□ Padár, kj., up. Nagykapornak, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pajzsszeg, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pakod, kj. Zalabér, up. Pakod, jár. Zalaszentgrót, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Palóznak, kj., up. Csopak, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Páka, kj., up. Páka, jár. Nova, jb., adh., közj. •\'Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Pálfiszeg, kj. Csonkahegyhát, up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Perlak nk., up., jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Petesháza, kj., up., jár., jb., adh., közj. Alsó-lendva, törvsz. Zalaegerszeg. Petőhenye, kj., up. Zalaszentván, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Petrikeresztur, kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Petrivente, kj., up. Tótszentmárton, jár., jb., adh, Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Pince, kj., up. Kerkaszentmiklós, jár., adh. Letenye, jb., közj. Alsólendva, törvszék Zalaegerszeg. Pókafa, kj., up. Szepetk, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Póla, kj., up. Becsehely, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Pórszombat, kj. Zalabaksa, up. Kozmadombja, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Pozva, kj. Zalaszentiván, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pölöske, kj. Zalaszentmihály, up. Pölöske, jár., Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pölöskefő, kj. Zalaszentbalázs, up. Oelse, jár., jb., adh., közj., törvszék Nagykanizsa. Pördeföld, kj., up. Páka, jár. Nova, jb., adh\'. Alsólendva, közj., törvsz. Nagykanizsa. n ■■ =n S7 □ ...-^=D Pötréte, kj.,«up. Felsőrajk, jár. Pacsa, jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Pula, kj. Taliándörögd, up. Nagyvázsony, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Pusztafa, kj., up. Drávavásárhely, jár., jb., adh. közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Pusztaederics, kj. Söjtör, up. Tófej, jb.,__ adh. közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pusztára agy aró d, kj., up. Pusztamagyaród, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Pusztaszentlászló, kj., up. Söjtör, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Pusztaszentpéter, kj., up. Csesztreg, jár., adh., jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. R. Radamos, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Ramocsá, kj., up. Csesztreg, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Raposka, kj. Nemestördemic, up., jár., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Ráckanizsa, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Rendes, kj., up. Kővágóőrs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. » Résznek, kj., up. Résznek, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Rezi nk., up. Karmacs, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Rédics, kj., up. Rédics, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Rigács, kj., up. Ukk. jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Rigyác, kj., up. Sormás, jár., jb., adh., közj. törvsz. Nagykanizsa. Robádihegy, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. □= \' =□ 88 □- - = =□ Rózsásszeg, kj., up. Nagylengyel, jár. Nova, jb., adh,, közj., törvsz. Zalaegerszeg. 5. Sz. Salföld, kj. Kékkút, up. Kővágóőrs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz.\'Zalaegerszeg. Salomvár, kj., up. Salomvár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Ságod, kj. Ságod, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Sárhida, kj., up. Bocfölde, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Sármellék, kj., up. Sármellék, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Sáska, kj.- Díszei, up., jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Semj énháza, kj. Tótszentmárton, up. Mura-keresztur, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Sénye, kj., up. Zalaszentlászló, jár. Zalaszení-grót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Sormás, kj., up. Sormás, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Söj.tör, kj., up. Söjtör, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Stridóvár, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. * Sümeg nk., up., jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Sümegcsehi, kj. Bazsi, up., jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Sümegprága, kj. Bazsi, up., jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Szalapa, kj._ Zalamihályfa, up. Tűrje, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Szászkő, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. o 89 □: Szelencehegy, kj., up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Szentadorján, kj., up. Szentadorján, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Szentantalfa, kj., up. Szentantalfa, jár., jb. Bala-tonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Szentbékálla, kj., up. Köveskál, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Szenterzsébethegy, kj. Andráshida, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Szentgyörgyvár, kj., up. Alsópáhok, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Szentgyörgyvölgy, kj., up. Szentgyörgyvölgy, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Szentilona, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Szenti mref alva, kj., up. Zalagalsa, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Szentistvánlak, kj., up. Lendvavásárhely, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Szentjakabfa, kj., up. Szentantalfa, jár. Balaton-füred, jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. és tlkv. Veszprém. Szentkozmadombja, kj., up. Zalatárnok, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Szentliszló, kj., up. Pusztamagyaród, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Szentmargitfalva, kj., up. Felsőszemenye, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Szentmargithegy, kj. Muraszentmárton, up. Muraszerdahely, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Szentorbánhegy, kj., up. Stridóvár, jár., jb., közj.. adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Szentpéterfölde, kj., up. Gutorfölde, jár., jb. Letenye, adh. Zalaegerszeg, közj., törvsz. Nagykanizsa. Szentpéterur, kj., up. Szentpéterur, jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. □= ~ ^=n 90 □\' ^=p Szepetk, kj., up. Szepetk, jár., jb., adh., közj, íörvsz. Zalaegerszeg. Szepetnek, kj., up. Szepetnek, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Szepezd, kj. Kővágóőrs, up. Szepezd, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Szécsiszentlászló, kj., up. Szentgyörgyvölgy, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Szécsisziget, kj., up. Szécsisziget, jár., adh. Le-tenye, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Szigliget, kj. Nemestördemic, up. Szigliget, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Szijártóháza, kj., up. Rédics, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Szilvágy, kj, up., jár. Nova, jb., közj. Alsólendva, adh., törvsz. Zalaegerszeg. Szőc, kj., up. Nyirád, jár., adh. Sümeg, jb., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. T. Ty. Tagyon, kj., up. Szentantalfa, jár. Balatonfüred, jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. és tlkv. Veszprém. Taliándörögd, kj. Taliándörögd, up. Kapolcs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz-. Zalaegerszeg. t Tapolca nk., up., jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Tekenye, kj., up. Tűrje, jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Teskánd, kj. Teskánd, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Tihany, kj. Aszófő, up. Tihany, jár., jb. Balatonfüred, adh. Tapolca, kö\'zj., törvsz. Veszprém. Tilaj, kj., up. Zalacsány, jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Tormafölde, kj., up. Szécsisziget, jár., adh. Lete-nyé, jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Tófej, kj. Zalatárnok, up. Tófej, jár. Nova, jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. □ 91 □: Tótfalu, kj. Dráván agyfalu, up. Drávavásárhely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Tótszentmárton, kj., up. Tótszentmárton, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Tótszerdahely, kj. Tótszentmárton, up. Tótszerda-hely, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Törökudvar, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Murakirály, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Turzóvölgy, kj. Felsőmihályfalva, up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Tündérlak, kj., up. Muraszentmárton, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Tűrje, kj., up. Tűrje, jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Tüskeszentgyörgy, kj. Tüskeszentgyörgy, up. Murakirály, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Tüskeszentpéter, kj. Aranyod, up., jár. Zalaszent-szentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Tüskeszer, kj., up. Cserföld, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. U. \'b Ukk, kj., up. Ukk, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Újudvar, kj., up. Gelse, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. V. Valkonya, kj. Borsfa, up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Vashegy, kj., up. Stridóvár, jár., jb., közj., adh. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Vaspör, kj., up. Salomvár, jár., jb., adh., közj., , törvsz. Zalaegerszeg. Vállus, kj., up. Alsózsid, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Várföld, kj., up. Bánokszentgyörgy, jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. □— — :^=g 92 □— ~ ~ = ^=b Vászoly, kj. Nemespécsely, up. Aszófő, jár., jb. Balafonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Végfalva, kj., up. Stridóvár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Vigánt, kj. Taliándörögd, up. Kapolcs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Vindornyafok, kj., up. Karmacs, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Vindornyalak, kj., up. Zalaszántó, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Vindornyaszőllős, kj., up. Kisgörbő, jár. /ZakA szenigrótN jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Vitenyédszentpál, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Viziszentgyőrgy, kj. Viziszentgyörgy, up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. 4 Vonyarcvashegy, kj., up. Vonyarcvashegy, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Vorhota, kj. Andráshida, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Vöckönd, kj. Nemesapáti, up. Zalaszentiván, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Völgyifalu, kj., up., jár., jb., adh., közj. Alsó-Iendva, törvsz. Zalaegerszeg. Vörrü, kj. Szentpéterur, up., jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Z. Zs. Zajk, kj., up., jár., jb., adh. Letenye, közj., törvsz. Nagykanizsa. Zalaapáti, kj., up. Zalaapáti, jár. Pacsa, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalabaksa, kj., up. Zalabaksa, jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zalabárdos, kj. Felsó\'mihályfalva, up. Miksavár, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. □ =□ 93 □. --■■■■ =□ Zalabér, kj., up. Zalabér, jár. Zalaszentgrót, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalabenkő, kj., up. Kisszabadka, jár., jb., adh., közj. Perlak, törvsz. Nagykanizsa. Zalabessenyő, kj. Zalabessenyő, up., jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaboldogfa, kj. Andráshida, up. Alsóbagod, jár., jb., közj., adh. Zalaegerszeg. Zalacsány, kj., up. Zalacsány, jár. Zalaszentgrót, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalacséb, kj., up. Salomvár, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. * Zalaegerszeg rendezett tanácsú város. Zalaerdőd, kj. Gógánfa, up. Jánosháza, jár., jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalagalsa, kj., up. Zalagalsa, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalagyertyános, kj. Zalagyertyános, up., jár., jb., közj., adh. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zalagyömörő, kj., up. Ukk, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalahaláp, kj. Díszei, up., jár., jb., közj., adh. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Zalaháshágy, kj. Salomvár, up. Zalaháshágy, jár., jb., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Zalahosszufalu, kj., up. Zalaapáti, jár. Pacsa, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalaigrice, kj., up, Szentpéterur, jár. Pacsa, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalaistvánd, kj., up. Szepetk, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaivártd, kj. Bagonya, up, Dobronak, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zalakaros, kj. Galambok, up. Kiskomárom, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Zalakoppány, kj., up. Zalakoppány, jár. Zalaszentgrót, adh. Sümeg, jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. □ =□ 94 □ - =□ Zalaköszvényes, kj. Hévizszentandrás, up. Alsó-páhok, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalaköveskut, kj., up. Karmacs, jár., jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalalövő, kj., up. Zalalövő, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalameggyes, kj., up. Ukk, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalamerenye, kj. Nagybakónak, up. Garabonc, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Zalamindszent, kj., up. Zalalövő, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalanémetfalu, kj., up. Zalacsány, jár. Zala-szentgrót, jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalapataka, kj., up. Zalalövő, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalapetend, kj. Taliándörögd, up. Kapolcs, jár., jb., adh., közj. Tapolca, törvsz. Zalaegerszeg. Zalasárszeg, kj., up. Zalasárszeg, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. Zalaszabar nk., up. Zalaszabar, jár. Pacsa, adh. Keszthely, jb., közj., törvsz. Nagykanizsa. Zalaszántó, kj., up. Zalaszántó, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalaszegvár, kj. Zalagalsa, up. Jánosháza, jár., jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentbalázs, kj., up. Zalaszentbalázs, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Zalaszentgrót nk., kj., up., jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentgyörgy, kj., up. Alsóbagod, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentiván, kj., up. Zalaszentiván, jár., jb., adh., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentjakab, kj. Zalasárszeg, up. Nagyrécse, jár., jb., közj., adh., törvsz. Nagykanizsa. □_. ^=n 95 n - . --n Zalaszentlászló, kj., up. Zalaszentlászló, jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentlőrinc, kj., up. Zalaszentiván, jár., jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentmárton, kj. Dióskál, up., jár. Pacsa, jb., közj., adh. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalaszentmihály, kj., up. Zalaszentmihály, jár. Pacsa, adh., jb., közj., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszentmihályfa, kj. Teskánd, up., jár., jb.. közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaszombatfa, kj., up. Rédics, jár., jb., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zalatárnok, kj., up. Zalatárnok, jár. Nova, jb., közj., adh., törvsz. Zalaegerszeg. Zalaudvarnok, kj. Kisszentgrót, up., jár. Zalaszentgrót, jb., adh., közj. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zalattjlak, kj., up. Nagybakónak, jár., jb., adh., közj., törvsz. Nagykanizsa. Zalaujvár, kj., up., jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Zalavár nk, up. Zalavár, jár., jb., adh., közj. Keszthely, törvsz. Nagykanizsa. Zalavég, kj., up. Zalabér, jár. Zalaszentgrót, jb., közj., adh. Sümeg, törvsz. Zalaegerszeg. Zánka, kj. Szentantalfa, up. Zánka, jár., jb. Ba-latonfüred, adh. Tapolca, közj., törvsz. Veszprém. Zebecke, kj., up. Páka, jár. Nova. jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zorkőháza, kj. Zorkóháza, up. Bántornya, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zrinyifalva, kj. Drávanagyfalu, up. Drávavásár-hely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. Zsidény, kj. Murasiklós, up. Muraszerdahely, jár., jb., adh., közj. Csáktornya, törvsz. Nagykanizsa. n --------n 96 □ -------^=n Zsitkóc, kj., up. Drávavásárhely, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zsizsekszer, kj., up. Cserfölde, jár., jb., adh., közj. Alsólendva, törvsz. Zalaegerszeg. Zalamegye területén működő orvosok. Zalavármegye tisztifó\'orvosa: Thassy Gábor dr. Járás orvosok. Alsólendván: Józsa Fábián dr., Balatonfüreden: Stol ezer József dr., Csáktornyán: Ko-vacsics Ferenc dr.. Keszthelyen: Hanny Ödön dr. tb. m. főorvos, Letenyén: Marion Imre dr., Nagykanizsán: Mayer Ferenc dr., Nován: Székely József dr., Pacsán: Fodor Gyula dr., Perlakon: Böhm Szidney dr. tb. m. főorvos, Sümegen: Lukonich Gábor dr. tb. főorvos, Tapolcán: Deák Jenő dr., Zalaegerszegen: Fíalász Miksa dr., Zalaszentgróton: Misner Antal dr. Városi orvosok. Zalaegerszegen: Gráner Adolf dr., Nagykanizsán: Rácz Kálmán dr. és Goda Lipót dr. Községi orvosok. Alsólendván: Brünner József dr., Csáktornyán: Schwartz Albert dr., Keszthelyen: Neumark Béla dr., Légrádon: Neumann Henrik dr., Tapolcán: Löké Mór dr. Körorvosok. Alsódomborun: Braun Nándor dr., Alsólendván: Preisz Aáór dr., Badacsonytomajon: Al-pár János dr., Balatonfüreden: Halász István dr., Bánokszentgyörgyön: Gross Vilmos dr., Belatincon: Kollárs Ferenc dr., Csbrendeken: Lengyel Ármin dr., Csesztregen: Stanovszky Nándor dr., Drávavásárhe-lyen: Wolf Béla dr., Qelsén: Viola Ignác dr., Kapatoson: Schwarz Ottó dr., Karmacson: Simon Sándor dr., Kiskeszthelyen: Rozenberg Samu dr., Kiskomá-romban: Hausner József dr., Köveskálon: Kustos Károly dr., Lendvavásárhelyen: Kollin Ignác dr., Letenyén: Fiajós Sándor dr., Muracsányon: Mestrics Mátyás dr., Nován: Nagy Lajos dr., Pacsán,.....:..... Pákán: Augustinovics Nándor dr., Perlakon:. Szabó n 97 □: : Zsigmond dr., Stridóváron: Csillag Dezső dr., Sümegen: Biró József dr., Szepetken: Tompa Adolf dr. lakik Zalaegerszegen, Szepetneken: Ország Lajos dr., Tapolcán: Klein Gyula dr. h. körorvos, Zalaapatiban: Plósz Sándor dr., Zalaegerszegen: XVIII. kör. Fürst Béla dr. és a XIX. kör. Rosenthal Jenő dr., Zalalövon: Gerő Károly dr., Zalaszentgróton: a jobbpárti kör Hamburger Jenő dr., a balpárti kör Erdős Adolf dr. Magánorvosok. Balatonfüredien: Kossutány István dr. fürdőorvos, Belatincon: Pilitzer Endre dr. (áll. trachoma orvos is), Keszthelyen: Illés Ignác dr. (honvédtörzsorvos), Mojzer György dr. kórházi igazgatófőorvos, Lőwi Mór dr., Kövágóörsön: Hauszbrunner Mór dr., Nagykanizsán: Bállá János dr., Darányi Árpád dr., Fodor Aladár dr., Hajós Soma dr., Kőnig József dr., Vajda Márk dr., Pilitz Sámuel dr. (vasúti orvos), Pollák Ernő dr., Szekeres József dr. kórházi főorvos, Schwarcz Károly dr. (törvényszéki orvos) és Szigethy Károly dr. (vasúti és törvényszéki orvos) Szabó Zsigmond dr. kórházi Il-od orvos, Tapolca: Fischer Gyula dr., Varjas Gábor dr., Tihanyon: Ge-mal László dr., Zalaegerszegen: Halász Vilmos dr. Kórházak: 1. Nagykanizsa városi közkórházban,, igazgató főorvos Szekeres József dr. Másodorvos, dr. Szabó Zsigmond. Kórházi gondnok Hitzelberger Lajos. 2. Zalaegerszeg városi közkórházban, igazgató főorvos Graner Adolf dr. Alorvos Fürst Béla dr. Elmegyógyintézetnél vezető\' orvos Halász Miksa dr. Kórházi gondnok Galambos Géza. 3. Keszthely községi kórházban igazgató orvos Mojzer György dr. tb. megyei főorvos. 4. Sümeg nyilv. jelleggel felruházott kórházban igazgató orvos Lukonich Gábor dr. 5. Perlaki áll. trachoma kórházi igazgató orvos Schiller Vilmos dr. 6. Zalaszentgróti alapit, kórház: Misner Antal dr. 7 □ " —-— ^=D 98 ^=g Gyógyszertárak: Alsódomborun: Segesváry Dezső Pál, Atsólend-ván: Fuss F. Nándor, Badacsonytomajon: Fiuszár Károly, Balatonfüreden: özv. Orbán Ignácné, Belatin-con: Szepessy Gusztáv, Csabrendeken: Pozsgay Andor, Csáktornyán:- özv. Göncz Lajosné, illetőleg kiskorú fia Göncz Dénes, Keszthelyen: Cséby Lajos és neje Luiszner Erzsébet, dr. Simon Ernő, Kiskomá-romban: Szűcs Sándor, Köveskálon: Reinhardt József, Letenyén: Kovács Tivadar, Légrádon: Draskovich Lajos, Nagykanizsán: B\'ellus Lajos, Neumann Aladár, Reik Gyula, Szabó Albert, Pacsán: Bichler Gyula, Perlakon: Sípos Károly, Sümegen: ifjú Magyari Kossá Gusztáv és neje Szmetanka Jenny, Tapolcán: Glázer Sándor, Nován: Persay Gyula, Zalaegerszegen: Kasz-ter Sándor és dr. Kaszter Ödön, Berta Kálmán, Hra- bovszky Rezső, Zalaapátiban:.......... Zalalövön: Erdélyi József, Zalaszentgróton: Botfy Péter. Kézi gyógyszertárak helyei és tulajdonosai. Bánokszentgyörgyön: dr. Gross Vilmos, Csesz-tregeh: dr. Stanovszky Nándor, Qelsén: dr. Viola Ignác, Ko-polcson: dr. Schwarcz Ottó, Lendvavásár-helyen: dr. Kollin Ignác, Pákán, dr. Augusztinovics Nándor, Stridóváron: dr. Csillag. Dezső. Fiók gyógyszertár: Hé vízfürdőn Cséby Lajos. Kir. törvényszékek, ügyészségek és a járásbíróságok. Nagykanizsai kir. törvényszék Elnök: Závodi Albin cufTár"bíróT~TörvényszemT17ák: Csesznák Miklós,. Eöri Szabó Jenő dr., Kenedi Imre dr., Gózony Sándor, Fischer József dr., Székács, Pál, Szabadi Lőrinc. dr. és, Mutschenbacher Ervin dr. Albiró: Kayser-Elek. Jegyzők: Lovass Gyula, Witzl Győző, Szugfill János, Szartóry Zsigmond dr., Podolay Jusztin és :□ 99 □: Mehrwirth Árpád. Joggyak.: Schwammer Károly dr. és Gózony Aladár. Telekkönyvvezető: Kratky József. Irodaigazgató: Horváth Gyula. írnokok: Varga József, Szabó Lajos, Gerencsér József, Gumilár Mihály, Németh János, Varga Pál és Perger József. Nagykanizsai kir. ügyészség. Vezető kir. ügyész: Juretzky Iván dr. Kir. ügyész: Kiss László ős.Jegyző: Gertner Antal dr. Irodcdiszt: Székely József. Járásbíróságok. 1. Csáktornya. Vezető járásbiró: Simon Lajos táblabiró. Járásbirák: Bertin Ágoston és Bakoss Géza dr. Albiró: Sámuely Ottó. Jegyző: Vaghth Albin. Telekkönyvvezető: Ruesz József. Irodatisztek: Kovácsics József és Horváth Zoltán. írnokok: Ambrus József, Bernáth Mihály, Halmos József és Orbán Elek. 2. Keszthely. Vezető jbiró: Remsey Lajos. Járásbirák: Fehér József és Pál János. Jegyző: Kovács László dr. Telekkönyvvezető: Németh Aladár. Iroda-tiszt: Kauffmanrt Márk- írnokok: Benedek Ferenc és Árszénovics Illés. 3. Letenye. Vezető jbiró: Orosz Béla. Albiró: Farkas László dr. Jegyző: Emődy Géza. Telekkönyvvezető: Vadlya István. Irodatisztek: Zdelár József éS\' Révai Marton. írnokok: Nagy Jenő és Mikó György. 4. Nagykanizsa. Vezető járásbiró: Oszterhuber László táblabiró. Járásbirák: Katzenbach József,. Dre-ven Lajos, Beretzky Viktor dr. és Lajpczig Antal. Jegyző: Horváth Tivadar. Irodatisztek: Huchstádt Gocsárd, Kercsmár Dénes és Nováczky József. írnok : Kaszab Lajos. 5. Perlak. Vezető járásbiró: Szabó Győző. Járásbirák: Higlbauer József és Szenes Dezső. Albiró: Szüts Jenő dr. Telekkönyvvezetők: Horváth Pál és Jab-retzki Flóris. Irodatisztek: M\'egyeresi Géza, Pintarics Tamás és Lisziák Jenő. írnok: Indrák. Antal. Zalaegerszegi kir. törvényszék. Elnök: Horvát Sándor. Törvényszéki bírák: Fritz József kir. ítélőtáblái biró cim és jelleggel) Rutich Sándor, •Sip.os\'József, □ , = =□ 100 □; =□ Skoday Aurél, Sperlágh Géza, Szalay László (vizsg. bíró) és Tüskés Dezső dr. Albiró: Keresztessy József. Jegyzők: Fülöp Jenő, Kapossy Arthur, Lukács Béla dr., Németh Bálint dr., Onody Zoltán és Zilahy Lajos dr. Joggyakornok: Csesznék Elemér dr. Telekkönyvvezetők: Pirity Gáspár és Tanító Kálmán. Irodaigazgató: Polgár János. Irodatisztek: Berkes János, Fábián Károly, Horvát Jenő, Király Gyula, Pap Sándor és Schneider István. írnokok: Lovonyák Oszkár, Németh Károly és Szláby Sándor. Zalaegerszegi kir. ügyészség. Vezető kir. ügyész: Szász Gerő dr. ügyész. Ügyészi megbízott Jakabffy János dr. írnok: Léránt Gábor. Fogházfelügyelő: Sprin-czer József. 1. Alsólendvai kir. járásbíróság. Vezető járásbiró : Csiszár Sándor és Bíró Lajos jbirák. Albiró: Szűcs Zoltán, Horváth Ferenc dr. Jegyző: Koch Ödön. Telekkönyvvezetők: Rózsás János, Ujlaky László. Iroda-tiszt: Rosenberg Mór. írnokok: Vrancsics Sándor, Beck Hugó, Téglás József, Németh Sándor. Végrehajtó Havel Ede. 2. Sümegi kir. járásbíróság. Vezető jár ásbiró: Süvegh János. Berczelly Kálmán dr. járásbiró és Csonka Antal albiró. Jegyző: Nagy István dr. Telekkönyvvezető: Szente Sándor. Irodatiszt: Havasy József és Bachinger Imre. írnokok: Bódis Tivadar és Gosz-tony Sándor. Végrehajtó: Vértessy Béla. 3. Tapolcai kir. járásbíróság. Vezető járásbiró: Pap Lajos. Grün Gyula, Müller Ferenc, Ruff Jenő dr. járásbirák. Telekkönyvvezető: Ján István. Irodatiszt: Gróf Márkus. írnokok: Gayer Pál, Szántó József, Léránth József, Krammer Károly, Szoltsányi Károly. Végrehajtó: Kerkápoly István. 4. Zalaegerszegi kir. járásbíróság. Vezető járásbiró : Szupits Antal táblabiró. Bruck Alajos, Főglein Miklós és Moizer Imre. Irodatiszt/. Szedenik Benő. írnokok: Vajda Emil és Zoltán Ödön. Végrehajtók: Nagy Sándor és Lukács József. □ =:. —= =D 101 □—= —- _ =□ A veszprémi kir. törvényszék alá tartozó balatonfüredi járásbíróság. Járásbiró Segesdy Ferenc dr. kir. táblabiró. Jegyző Szende István dr. írnok Kerepeczky Pál. (Telekkönyvi hivatal Veszprémben.) Zalamegyében működő kir. közjegyzők. Közjegyzői kamara székhelye Pécs. Kamarai elnök Madarász István dr. Választmányi tagok: Plihál Viktor dr., Ursziny Pál, Toldy Béla dr. Póttagok: Tolvaj Géza dr. és Kasza Sándor dr. Zalamegyei közjegyzők. Alsólendván: Laubhaimer Oszkár dr., Csáktornyán: Isoó Viktor dr., Keszthelyen: Berzsenyi ’Gerő dr., Nagykanizsán: Plihál Viktor dr., Perlakon: Noszlopy Gáspár dr., Sümegen: Szüy Ferencit - \'sVun- dr., Tapolcán: lics Imre. Takács Jenő., Zalaegerszegen: Skub- Zalaegerszegi ügyvédi kamara. Kiterjed a kaposvári, nagykanizsai és zalaegerszegi törvényszékek területeire. Elnök: Czind&r-Istváa=dr. Zalaegerszegen. Elnök-helyettes: Bentzik Ferenc dr. Nagykanizsán. Titkár: Boschán Gyula Zalaegerszegen. Ügyész: Hajós Ignác dr. Pénztáros: Szigethy Elemér dr. Választmányi rendes tagok: Grünwald Samu dr. Zalaegerszegen, Haidekker Károly dr. Kaposváron, Isoó Ferenc, Hajós Mihály Alsólendván, Jámbor Márton dr., Keresztury József dr., Berger Béla dr. Zalaegerszegen. Schwartz Adolf dr. Nagykanizsa. Választmányi póttagok: Ja-kabffy János dr., Hochreiter Kornél dr., Csurgó, Ud-vardy Jenő dr., Weiss Endre dr., Zalaegerszeg. Arácsi Sámuel dr., Mészöly Gyula Balatonfüred. Kamarai tagok Zalamegyében: Alsólendván: Chilkó Sándor dr., Fiikor Márton dr., Hajós Mihály, Isoó Ferenc, Kara-bélyos Elek, Petrik Gyula, Politzer Izidor dr., Wollák ex = ~ ; - — -==□ 102 □= — = - ^=n Adolf dr. Csáktornyán: Albay János dr., Hajós Ferenc dr., Hídvégi Miksa dr., Kovács Lipót dr., László Béla dr., Schwarcz Lajos dr., Wollák Rezső, Zakál Henrik. — Keszthelyen: Bernáth Béla dr., Bozzay József dr., Hoch-stádter Sándor dr., Illés Mór dr., Lénárd János dr., Men-czer Imre dr., Stieder Lajos, Szabó Pál, Schwarcz Zsig-mond dr., Simon Géza dr. Letenyén: Csempész Kálmán, dr., Havas József dr., Lakó Imre dr., Sibrik Dezső dr., Zakál Gyula. Nagykanizsán: Aczél Pál, Bentzik Ferenc dr., Bród Tivadar dr., Bún Jenő dr., Balázs Z.sidmond dr., Dómján Lajos dr., Dőri József dr., Etlényi Géza dr., Faics Lajos, Farkas Tibor dr., Fábián Zsigmond dr., Ferenczy Gyógy dr., Freiler Adolf dr., Fried Ödön dr., Győrffy János, Gross Dezső dr., Hajdú Gyula dr., Havas Hugó dr., Halphen Jenő dr., Kreisler József dr., Löké Emil dr., Málek László dr., Miklós Dezső dr., Ollop Mór dr., Oroszváry Gyula, Rapoch Gyula, Remete Géza, Rosenberg Mór dr., Rotschild Jakab dr., Rotschild Samu dr., Rotschild Béla dr., Schwarcz Adolf dr., Tripammer Rezső dr., Vajda Béla dr., Weisz Lajos dr. Perlakon: Kemény Fülöp dr., Pichler Gyula dr., Reményi Zoltán dr., Tamás János dr., Szakái Lajos dr. Pasztamagyarádon: Csesznék József. Sümegen: Barkóczy Károly, Fürst János dr., Havas Béla dr., Kassay Győző dr., Surgóth Miksa, Takács Zsigmond. Tapolcán: Berger Sándor dr., Búzás Dezső dr., Győrffy Zoltán dr., Hoffman László dr., Kaszás Károly dr., Kovács Vilmos dr., Szüts Arnold dr. Zalaegerszegen: Árvay László dr., Berger Béla dr., Boscfián Gyula, Czinder István dr., Csák Károly dr., Gombás Aladár dr., Grünwald Samu dr., Hajik István, Hajós Ignác dr., Jakabffy János dr., Jámbor Márton dr., Kardos Jenő dr., Kele Antal dr., Keresztury József dr., László Pál dr., Lőke Imre dr., Mihalovich Károly, Szalmay József, Szigethy Elemér dr., Udvardy Jenő dr., Weiss Endre dr. Zala-szentgróton: Biró Károly dr. \'□E ED 103 □= ED A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság. A) Fogalmazói kar: Jánosházi.-Q.rf.ac^.Géza kir. tanácsos, pü. igazgató; Balassy Miklós pü. tanácsos, pü. igazgatóhelyettes; pü. titkárok: Gyenge 5andor pü. tan., Nagy Ferenc ch\\, RáíáFy LajosrMártinecz Rikárd, Rauschenberger János, Ttnye_dy Albert, Kosz-trabszky-Perenc; pü. segédtitkárok: Mérő Géza. Hantker Emil, Pásztor Károly; pü. fogalmaitok: György József, Kozma mn^u"3r. Szikszay Jenő, dr. TjáÜiJ^s^ló és FatenTimclre; pü. fogalmazó gyakornok: Kreva József. V B) \'Állami végrehajtók: Nyikita György, Richter Vince, Gavallér Kálmán. C) Földadónyilvántartás: Litványi György segédtitkár; kataszteri irodatisztek: Nagy György és Gas-parics János. D) Irodaszemélyzet: Stockinger Ferenc pü. irodavezető; irodatisztek: Borhy Ferenc, Nyéky Mihály; Vörös Sándor kezelési gyakornok. E) Mellérendelt számvevőség:/Bécteh számtanácsos, számevőségi fonökhélyettes; pü. szám-vizsgálók: Simicska János, Salamon Károly számtan., Bertalan Pál, Vidóczy Pál; számellenőrök: Hrabovszky Jenő, Vörös György, Zarubay Andor; pü. számtisztek: Somossy Gyula, Mayer István, Holly Béla, Szűcs Kálmán, Hlavács Gyula, Csomóss Benedek, Balogh István, Mohácsy Lajos, Fangler Ferenc; számgyakornokok: Slemmer Sándor, Czinder Lajos, Molnár Gyula. Dij-nokok: Sebestyén János, Cselesnik János, Kemenczey Ferenc, Németh József, Budai Endre, Kramecz Ferenc, Gombás Tivadar, Sebestyén Ernő, Varga József, Unger Ferenc, Fentős József és Zalavári István. Kir. adóhivatalok. Alsólendva. Floch Antal m. kir. adótárnok, Óriás János m. kir. adóellenőr; m. kir. adótisztek: Körtvé-lyesy István, Farkas Lajos. □ =□ 104 n~ = = =□ Csáktornya. Czövek István m. kir. adótárnok; Heiszig Ferenc m. kir. adóellenőr; m. kir. adótisztek: Horváth Antal, Dómján József. Keszthely. Dráveczky Kálmán m. kir. adótárnok,; Marton Lajos m. kir. adóellenőr; Kétszery Géza m. kir. adófőtiszt; m. kir. adótiszt: Balázs József és Riszla Sándor gyakornok. Letenye. Pápay Károly m. kir. adótárnok; ellenőr: Bartha Géza; Hajós Ottó m. kir. adófó\'tiszt; m. kir. adótisztek: Csányi Károly, Bak József. Nagykanizsa. Ötvös Emil m. kir. adótárnok; Kottler Gusztáv m. kir. adóellenőröm, kir. adófőtisztek: Zalavári József, Rácz Ödön, Dénes Jenó\', Kovács János, Sugár Béla; adógyakornokok: Lábas Gyula, Móger Károly. Perlak. Márkus Péter m. kir. adótárnok; Prekopa Vilmos m. kir. adóellenőr; Várallyi L. Dezső és Erin ényi József m. kir. adótiszt. Sümeg. Kűrthy János m. kir. adótárnok; Tamássy János m. kir. adóellenó\'r; adótisztek: Talabér Lajos, Balog Viktor, Hiroch Jenő és Thész József. Tapolca. Adótárnok: Czunf István, ellenőr: Faragó Manó, adófó\'tiszt: Cser József, adótisztek: Monda Alajos, Boromissza Jenő és Borbély János. Zalaegerszeg. Vajda Áron m. kir. adótárnok; Práger Samu m. kir. adóellenőr; adófőtisztek: Vörös Károly, Lovász Bódog, Farkas János, Hajgató József, Fertő Henrik, Kovács József, Vajda Adolf, Grünvald Samu; Simonffy Ferenc m. kir. adógyakornok. Pénzügyőrség. Zalaegerszeg. Főbiztos: Lukács Ferenc; Rusz Gábor biztos. Nagykanizsa. Knaute Lajos főbiztos. Keszthely. Szabó Géza biztos.. Csáktornya. Fenyvesi József biztoshelyettes. □\' ... - ===□ 105 n.........— ■■ —fn Zalaegerszegi m. kir. állam építészeti hivatal. Hivatalfőnök: Goszleth Lajos műszaki tanácsos. Beosztottak: Kirz Arthur, Oravecz Győző, Sándor Zsigmond és Ziegler Béla kir. mérnökök; Tantó Pál és Wassermann Samu kir. s.-mérnökök. Kezelő személyzet: Garay Benő irodatiszt. Molnár Ilona, Sebestyén Ilona gépirónők. Nagykanizsai m. kir. iparfelügyelőség. M. kir. iparfelügyelő: Braun István. Posta-, távirda- és távbeszélő-hivatalok. Igazgatóság székhelye: Pécs. Igazgató: Opris Péter c. főigazgató, helyettese: Sebők Géza főtanácsos, c. igazgató. Kincstári hivatalok, Csáktornya. Hivatalvezető: (betöltetlen). Segédellenőrök: Wrana Győző, Szilágyi György, Heinrich Oszkár. Segédtisztek: Barka Imre, Horváth Antal, Tál Lőrinc, Brüll Pál. Kezelőnő: Bencsák Emma. Altisztek: Filipovics Nándor, Aigner József, Polecz András, Marko János, Meszarics János, Hadrovics Ferenc, Dóba József. Szolgák: Zsnidarics István, Zsuzsits Pál, Biger Tóbiás, Lehóczky Géza, Szabó Pál, Vukics János, Ehmann Péter. Keszthely. Hivatalvezető: Palkó Zsigmond főfelügyelő. Főtiszt: Tallér Géza. Tisztek: Molnár János, Palotay Ferenc és Ring József. Segédellenőrök: Kunfi Sándor, Fülöp Viktor. Segédtisztek: Cziklin Zsigmond, Iwsits Imre és Linter Dezső. Kezelőnő: Fülöp Viktorné. Altisztek: Kollmann József, Goór György, Bem Márton, Kenyeres Gyula, Balog János, Kálmán György, Németh József és Nagy Károly. Szolgák: Cziglin Károly, Rafai István, Gerencsér József, Szita Pál, Horváth Imre. J Még az év folyamán betöltetnek. :□ 106 D! D Nagykanizsa 1. szám. Hivatalvezető: Szommer Náthán főfelügyelő. Főtisztek: Mark Géza, Miklóssy Antal, Csontos László, Maschler István, Gálos Béla, Tóth Béla és Riedlmayer László. Tisztek: Áts Ede Árpád, Antal József, Janda Károly, Németh György, Farkas Sándor, Stern Dániel, Kaffka József, Kengyel István, Egry Gyula, Csillag Károly, Topolits Lajos, Döme Lajos, Molnár István. Segédellenőrök: Böhm Ignác, Vincze Kálmán, Mesteri Ferenc, Varga István, Müller Béla és Pusovszky Béla. Segédtisztek: Nagy Tivadar, Hoffmann András - és Pintér Nándor. Kezelőnők: Barabás Kálmánná, Ferenczy Gyuláné, Freyslinger Józsefné és Henel Lajosné. Altisztek: Pál Gyula, Csákány István, Hajdú József, Tausz György, Pásztor János, Kovács Pál, Varga György. Szolgák: Hémár István, Kreznár György, Dénes János vonalfelvigyázók, Bauer Ferenc, Stokker Károly, Karlovits Péter, Koch György, Vucsák György, Andri Lajos, Molnár József, Németh József, Szalai György, Ágh József, Vidovics István és Gozdán Károly. Nagykanizsa 2. szám és mozgóposta főnökség. Hivatalvezető: Kaffka József főfelügyelő. Felügyelők: Hájek József, Geiszl Miksa, Schuch Lajos és Schott Adolf. Főtisztek: Boncz Andor, Árvay Lajos, Palko-vics Ignác, Harsay György, Kattauer Ede, Lepossa, Ferenc, Ferenczy Gyula, Kostyák Lajos és Vellák János. Tisztek: Iiirschler Miksa, Barabás Kálmán, Bur-kovics Gyula, Thury Ernő, Nagy István, Fehér Lajos és Szabó Kálmán. Ellenőrök: Kancz Kálmán, Seres Dénes, Supka Béla, Czinder János és Sonnenberg Frigyes. Segédellenőrök: Reitmann Alajos, Vitális Árpád, Tassaly Tamás, Bayer László, Ütő László, Raspotnik László, Kovács Géza, Pintér Sándor, Rözge Lajos, Nemes Jenő, Szántó Gyula, Vadász Ignác és Kossá Aladár. Segédtisztek: Prucser József, Stern Gábor, Resser Antal, Olasz János és Topolits Ferenc. Altisztek: Schwartz Izsák, Jaberics Károly, Polecz Jó- □= ; =□ 107 □ =□ zsef, Sülé Antal. Babics József, Halász József, Megyesy Ferenc, Jersche Nándor, Horváth József, Völker Mátyás, Kincses György, Kocsilovics Izidor, Frankovics József, Keszey Lajos, Tóth Károly, Wittmann János, Vörös József. Tengerdy László, Varasdi István, Bátori István, Kiss Zsigmond, Szalay Sándor, Tóth Ferenc, Holecz János. Boros Károly, Ruskár Károly, Hagner Ferenc, Tamás Ignác, Vető Imre, Németh József és Mekovecz Antal. Szolgák: Szűcs János, Nagy Béla, Gombócz János. Boros Máté, Vercz József, Vucsák István, Vukics János, Filák Ferenc, Viola István, Polgár Géza, Gazdag Kálmán, Pintér István, Szij Pál, Mustos Pál, Sajni József, Búza Zsigmond, Peti György, Török György\'. Pulai József, Kárpáti József, Sándor Lajos, Pataki Sándor, Horvát József és Tibola József. Tapolca. Hivatalvezető: Muzikár Ferenc. Tisztek: Posmuk Vince, Horvát József és Földes Győző. — Gyakornok: Nelhibel Oszkár. Segédtisztek: Gulyás Dávid és Halász Vilmos. Szolgák: Kaszás Antal, Csabli Ferenc, Jolbinger József, Bordács András, Tóth György, Köves Ödön és Tóth Mihály. Zalaegerszeg. Hivatalvezető: Remm József felügyelő\'. Főtisztek: Horváth János és Jáross Imre. Tisztek: Riedlmayer János, Sanits Sándor, Papp Aladár, Grész Viktor, László József, Kováts Dezső, Ná-dasdi Mátyás, Fangler Lajos és Weiler Gyula. Segédtisztek: Nagy Ferenc, Császár Gábor és Kürschner Jenő. Altisztek: Hosszú Pintér János, Nyilasi József és Vörös Ábel. Szolgák: Pataki Antal, Varga József, Doszpot Géza, Zimitz Lajos, Németh József, Mészáros József és Szeiler János. Nem kincstári postahivatalok. Rövidítések: ph. = postahivatal; pt. = posta- és távirda-hivatal; pttb.=posta-, távirda- és távbeszélő-hivatal, pü. = p.-ügyn. Alsóbogod postahivatal (ph.) postamester (pm.): Veitzy Júlia. Alsódombom posta- és távirdahivatal (pt.): □ ^=a 108 □ =_ ^=n Korber János. Alsólendva (pt.): Matuss Lajosné. Alsó-dörgicse Borcsiczky Eleonóra\'. Alsóörs pü. Kovács László. Alsópáhokon ph. Novák Károly. Aszófőn ph. Kauffmann Cecilie. Badacsonytomajon pt. Torma Fe-rencné. Bakon ph. Németh "józsefné. Baksán (Zala) ph. özv. Kopácsy Györgyné. Balatonedericsen ph. Kocsis Jánosné. Balatonfüredfürdő pttb. özv. Hermann Edéné. Balatonfüred pt. özv. Sváb Lajosné. Bánok-szentgyörgyön ph. Stampf Malvin férj. Lamp ért Józsefné. Bántornyán ph. Némethy János. Becsehelyen ph. Ho-bor Lajosné. Belaüncon pt. Kelecsényi Ferencné. Be-licán Vaszary Mária. Bottornyán ph. Stangl Lujza. Bucsitszenttászlón ph. Novánits Ferenc. Csabrendeken pt. Wlasich Jenő. Cserföldön ph. özv. Orlai Imréné. Csesztreg ph. Szmodis Krisztina. Csopakon ph. Raft Flóra. Dékánfalván ph. Ehrenreich Aranka. Dioskálon ph. Mayer Mihály. Díszeién ph. Hetény\'i Irén. Dráva-vásárhelyen ph. Szlovencsák Gézáné szül. Horváth Etelka. Felsőörsön ph. Kroll Franciska. Felsőrajkon ph. Rindermojzer Gézáné. Felsőszemenyén ph. Hajgató Lajosné. Felsőzsíden ph. Fűzik Lenke, úalambokon ph. Starzsinszky Györgyné. Oaraboncon ph. Györkös IViihályné. Oelsén ph. Gál Józsefné. Oógánfán ph. Pintér Margit. Qutorföldén ph. Plevniczky Zsuzsi. Gyenesdiáson ptb. Kárpáthy János. Flahóton ph. özv. Györke Józsefné szül. Biró Katalin. Hosszuvölgyph. Sárvári Ilona. Hodosányon ph. Varga Gizella. Kapol-cson ph. Kántor József. Káptalanfán ph. Boresiczky Emerika. Knrmacson ph. özvegy Bohner Istvánná. Kehidán ph. Domokos Györgyné. Kemendollár pü. ph. Erdős Pál. Ksrkaszentmiklóson ph. Alasits Györgyné. Kísgörbőn ph. Újvárosi Ilonka. Kiskomóromban pt. Szmodis István. Kisszabadkán ph. özv. Mészáros Ferencné. Ko mérv árosban ph. Ágh Jánosné. Kotoron pt. Hajdú Lajosné. Kővágóörsön pt. Ullman Adolf. Köves-kálón pt. Illés Ferenc. Lendvavásárhelyen ph. Szijjáríó Géza. Lentiben pt. Schlick Ilka. Lesenceiomajon pt. Nádray Antalné. Letenyén pt. özv. Horváth Istvánná. □---- =□ 109 □ -----------------------:---------=□ Légrádon pt. özv. Haller Istvánná. Mihályfán ph. Wlasits Nándorné Frászt Mária. Miksaváron ph. Czeg-lédy Erzsébet Muracsányon ph. Terbócz Ilonka. Mura-keresztár ph. Náray Giza. Murakirályon, pt. Ráth Ida. Muraszentmárián ph. Peczelmann Irma. Muraszent-mártonban ph. Nika Gizella. Muraszerdahelyen ph. özv. Csury Jánosné. Muravidon ph. Herboly Lajos. Nagykanizsán 3. ptb. Orbán Károly. Nagykapornakon ph. Bayer Gyula. Nagylengyelen ph. Farkas Kornélia. Nagyrécsén ph. Kavetz Józsefné. Nemesapátiban ph. Parragi Mária. Nemesgulácson ph. Wlasits Karolin. Nován pt. Brüll Dezsó\'né. Nyirád ph. Jósa Matild. Orosztonyban ph. Máté Nándorné szül. Mészáros. Ötvös pü. ph. Vikás Zoltán. Pacsán pt Székely Szabó Ilona. Pakod ph. Somogyi Vilma. Palin ph. Mészáros Irma. Pákán ph. Augusztinovics Nándorné. Perlakon pt. Németh Gyuláné. Pölöskén ph. Radosits Istvánné. Pusztamagyarádon ph. Deutsch Ede. Reszneken ph. Gálos Pál. Rádiósén pu. ph. Sperlák Gusztáv. Révfülöpön pt. özv. Nagy Gézáné. Salomváron ph. Kiss Márton. Sármelléken ph. Fischl Róza. Sormáson ph. Szávits György. Söjtörön ph. Karancsy István. Strido-váron ph. Forintos Lajos. Sümegen pt. Krisztinkovich József. Szentadorjánon ph. Wizmathy Ferenc. Szent-antalfán ph. Tükör Istvánné szül. Nikola Helén. Szent-györgyvölgyön ph. Buchberger Irma. Szentpéteruron ph. Cziklin Gizella. Szepetken ph. Huszák Erzse. Szepetneken ph. Lévay Endréné szül. Dénes Lujza. Szécsiszigeten ph. özv. Némethy Agostné. Tihanyon ph. Emhecht Károlyné. Tótszentmártonban ph. Nemes istvánné. Tótszerdahelyen Herédy Erzsébet. Türjén ph. Pracser Jánosné. Ukkon ph. Linter Gyuláné. Vonyarcvashegyen pu. ph. Polacsek Mihály. Zalaapá-tin ph. Linter Pál. Zalabaksán ph. özv. Kopácsy Györgyné. Zalabéren ph. Fülöp Lajos. Zalacsányon ph. özv. Cziklin Vilma. Zalagalsán ph. Sass Berta. Zalakoppányon ph. Horváth Dezső. Zalalövőn ph. Dobruczky Cyrill. Zalaszabaron ph. Tyuk István. Zala- □ — — =-- =■ ==□ 110 =r = =□ szántón, ph. Sarkady Károly: Zalaszentbalázson ph. Scheller Gizella. Zalaszentgróton pt. Brenner Ernó\'. Zalaszentivánon pt. Fejes Géza. Zalaszenttászlón ph. Rimmer Lajos. Zalaszentmihályon ph. Scháffer An-dómé. Zalatárnokon ph. Puly Gáborné Kusch Mária. Zalaváron ph. Kaschmitter Endréné. Postaügynökségek. Bagonyán Koczuván Ferenc. Balatongyörökön Bucsy Margit. Balatonhenyén Németh Gerő. Balaton-magyaródon Bőhm Samu. Barabásszegen Bán Kálmán. Bocföldén Tóth Árpád. Csonkahegyháton Horváth Gyu-Iáné. Drávadióson Cira Sándor- Drávanagyfalun Mayer-csák Gyula. Egeraracsán Máté Jánosné. Gyorfibors-fán Rekettye Pál. Hévizszentandráson Vajda Ákosné. K.ozm.adombján Bogyay Imre. Lentikápolnán Bezlanovits Mária. Ligetváron Harmat Nándor. Molnáriban Hevesi Jenő. Mencshelyen Varga Mária. Nagybakoliakon Tóth. Antal. Nemespecselyen Nagy Benő. Nemestördemicen Rauch Teréz. Pórszombaton Kálmán Margit. Sandon Szabó Erzsébet Szepezden Mészáros Gyula. Sziglige-ien Horváth Emma. Tiiskeszentgyörgyön Kisfaludy Gyuláné. Taliándörögdön Deák Antal. Tófejen Fehér János. Viziszentgyörgyön Major János. Zánkán Takács Matild. Zalamegye területén levő MÁV. alkalmazottak. Celldömörk—Csáktornyái vonal. Ukk. Radó Samu állomásfőnök, Pérher Ferenc és Jenci Ferenc állomásfelvigyázók. —- Eötvös. Vikár Zoltán állomásfelvigyázó. — Tűrje: Steindl Emil állomásfőnök, Binder Sándor és Pad\'as Jenő állomásfelvigyázók. — Zalábér: Győrit Dezső\' Sándor állomás-felvigyázó. — Szepetk. Szirmai Sándor állomásfelvigyázó. — Ollár. Erdős Pál állomási elvi gyázó. — Zalaszentiván-Kisfaludpaszta. Kárpáti Imre és Szabó István állomásfelvigyázók. — Zalaegerszeg.. Somossy n m □: :o Nándor állomásfőnök főellenőr, Déván Pál és Polgár Dezső hivatalnokok, Rácz Győző állomási elöljáró, Haviin József irodakezelő, Varga József állomásfelvigyázó, Nagy Lajos és Berlanovics Lajos raktárnokok, Radványi Dezső mérnök. — Bak. Wagner János és Paraicz Jenő állomásfelvigyázók. — Tófej. Fejér János ájlomásfelvigyázó. — Qutorföld. Vadnai Salamon állo-másfelv. — Csömödér. Lőrincz Dezső állomási elöljáró. — Lenti. Sipos Kálmán II. o. váltókezelő (kiadóőri teendőkkel megbízva.) —■ Rjédics. Sperlak Gusztáv állomási elöljáró, Vizkeleti József állomásfelvigyázó. — Alsólendva. Lázár Győző állomásfőnök, hivatalnok, Kiss Imre raktárnok, Gerlits Ferenc állomásfelvigyázó, Legény Elemér hivatalnok. — Muraszerdahely. Tokody Ferenc állomási elöljáró. Ukk—Balatonszentgyörgyi vonal. Zalagógánfa. Sebestyén Gyula II. o. kiadóőr. — Sümeg. Szentirmay Rezső állomásfőnök, ellenőr, Dr. Tóth József fogalmazó, Somogyi Lajos raktárnok, Kőhalmi Ferenc állomásfelvigyázó. — Sümeg-Bazaltbánya. Barasits János állomásfelvigyázó. — Lesencetomaj. Korintus Ferenc állomásfelvigyázó. — Tapolca. Trexler Albert állomásfőnök, hivatalnok, Berger Kálmán, Sugár Hugó és Mohos Ferenc hivatalnokok, Péterfi Lajos főraktárnok, Rábai József raktárnok, Szigetvári József és Büki Lajos állomásfelvigyázók. — Balatonederics. Tima Kálmán állomásfelvigyázó. Vonyarcvashegy. Po-ktschek Mihály állomásfelvigyázó. Keszthely. Csikós József állomásfőnök, ellenőr, Gebhardt Márton, Vizi Aladár és, Vörös Mátyás hivatalnokok, Horváth András főraktárnok, Németh Kálmán-, Serényi Miksa, Steincz Emil és Bellám János állomásfelvigyázók, Horváth István raktárnok. Tűrje—Balatonszentgyörgyi vonal. Zalaszentgrót.. Blaha János, hiv.- állomásfőnök. — Zalaszentlászló. Horváth Sándor II. o. váltókezelő. — o 112 a D= Kehidakustány. Nagy Károly II. o. kiadóőr. — Zala-csány. Nagy János állomásfelvigyázó. — Zalaapáti. Kovács György állomásfelvigyázó. — Sármellék. Sze-denik Pál állomásfelvigyázó. Balatonvídéki vasút. Nemestördemic. Jámbor István állomásfelvigyázó. — Hableányszálló. Tolnay Mihály II. o. kiadóőr. — Badacsonytomaj. Szőke Jenő állomásfőnök. — Kővágó-őrs—Révfülöp. Kovács Ferenc állomásfelvigyázó. —-Zánka—Köveskál. Albert Ágoston, állomásfőnök, Máté István állomásfelvigyázó. — Alsódörgicse—Akaii. Roch Ferenc állomási elöljáró. — Aszófő— Tihany. Várnai Tamás állomásfelvigyázó. •— Balatonfüred. Röschent-halek Gyula állomásfőnök, hivatalnok, Fejes Miklós állomásfelvigyázó, Tóth Márton raktárnok. — Balaton-arács. Horváth Gyula II. o. állomási málházó (kiadóőri teendőkkel megbízva.) — Alsóörs. Kovács László állomásfőnök, hivatalnok, Jámbor Zsigmond állomásfelvigyázó, Stockinger Ferenc fogalmazó. Körmend—Muraszombati vonal. Zalaliáshágy—Rimánymajor. Piros István kiadóőr. — Zalalövo. Pitze Gnertán állomási elöljáró. Keszthelyi osztálymérnőkség. Klein Lipót osztályvezető mérnök, Schlesinger Zsigmond mérnök, Somossi József és Laczó Kálmán II. o. irodakezelők, illés István, Miloss Lőrinc és Pathy i Rezső I. o. pályafelvigyázók. Winkler Ferenc, Virág Rezső, Tivald Bonifác és Kutschi Károly II. o. pályafelvigyázók. Tapolcai osztálymérnökség. Kun Dávid osztályvezető mérnök, Oláh Géza és Fodor Henrik mérnökök, Túri Antal II. o. irodakezelő, Görög János I. o. irodakezelő, Borbély János, Hujber =□ 113 □ —— =□ Ferenc és Kenyeres Benő I. o. pályafelvigyázók, Gáspár István, Bodon Géza, Sablauer Viktor, Bakos István és Horváth József II. o. pályafelvigyázók. Zalaegerszegi osztálymérnökség. Vas Dezső osztályvezető mérnök, Miszory Ferenc mérnök, Bezlanovits Vendel ellenőr, Berta József II. o. irodakezelő, Hódossy István és Suták Ferenc I. o. pályafelvigyázók, Szatmári Jónás, Stéger Pál, Kardoss Károly István, Hauptvogel János és Fábián. Ferenc II. o. pályafelvigyázók. Keszthelyi fütőház. Mán dics Pál m ozdonyf elvigyázó, fütőházvezető, Bárdosi Lajos II. o. irodakezelő, Lendvai Antal, Vitáz József, Varga János, Radányi Adolf, Czinder Pál és Juhász György mozdonyvezetők, Kardos József moz-donyfütő, Iffi József előfütő, Németh Ferenc, Cimmer-mann József, Persovics Károly, Baranyai Ferenc és Sta-dinger József mozdonyfűtők. Tapolcai fütőház. Halász Ignác fütőházi főnök, hivatalnok, Sziget-váry Antal főmozdonyvezető, Kovács József, Répás István, Ács István, Horváth József és Schilling Henrik mozdonyvezetők, Horváth József előfütő, Major Miklós, Nagy István és Fülei Lajos mozdonyfütők. Erdészeti hatóságok. Erdöfeliigyeló\'ség székhelye Szombathely. Erdőfelügyelő Kögl Árpád. Alerdőfelügyelő Földvári Miksa. M. kir. állami erdőhivatal székhelye: Zalaegerszeg. Hivatalfőnölc: Apáti László m. kir. erdőtanácsos. — Alárendelt erdőgondnokságok: 1. Alsólendva: Ihrig Vilmos m. kir. s.-erdőmérnök; 2. Nagykanizsa: Halász József m. kir. főerdőmérnök; 3. Tapolca: Vigh József m. kir. erdőmérnök; 4. Zalaegerszeg: Monspart István m. kir. erdőmérnök. 8 □\' =□ 1-14 □ =□ Zalaegerszegi m. kir. gazdasági felügyelőség. M. kir. gazdasági felügyelő\': Flandorfer Ignác. Helyettes gazdasági felügyelő: Mihályi Géza. M. kir. állatorvosi szolgálat. Állategészségügyi felügyelőség székhelye: Szombathely. Állategészségügyi felügyelő: Trombitás Ignác. M. kir.\'törvényhatósági főállatorvos Zalamegyében: Auszgusztiny Gyula m. kir. főállatorvos. Járási és városi m. kir. állatorvosok. Alsólendván Horvát Károly. Balatonfüreden Se-fer Vilmos. Csáktornyán Jakosi Bertalan. Keszthelyen Lázár Izsó. Letenyén Fodor Vilmos. Nagykanizsán Fürst Sándor. Nován Reisinger Pál. Pacsán Lacher József. Perlakon Lángé Kelemen. Sümegen Kazár Manó. Tapolcán Székely János. Zalaszentgróton Viasz József járási és városi m. kir. állatorvos Zalaegerszegen Polgár Arnold m. kir. állatorvos. Városi m. kir. állatorvos Nagykanizsán Elschleyer Elemér. Helyhatósági állatorvosok. Városi közvágóhidi állatorvos Nagykanizsán Kertész Lipót; városi kisegítő husvizsgáló állatorvos Nagykanizsán Günsberger Lipót; városi állatorvos Zalaegerszegen Szekeres Márk; községi állatorvos Csák- * tornyán Szenthe Ferenc. Magánállatorvosok. Alsólendván Brüll Lipot; Zalaegerszegen Szakái Emil. Katonai állatorvosok. Zaleegerszegen Adamik István, Keszthelyen Zilahy Károly honvéd huszár állatorvosok. r; — — = =n 115 □ = — ■ = —□ Zalavármegye gazdasági egyesülete és a vármegyében lévő gazdakörök és azok tisztviselői. Zalavármegye Gazdasági Egyesület. Diszelnöke: pusztaszentgyörgyi és tetétleni dr. Darányi Ignác, v. b. t. tanácsos, országgyűlési képviselő. Elnöke: Vindornyalaki és hertelendi Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, lesencetomaji földbirtokos, Alelnöki Koller István. Titkár: SárkÖzy Viktor, Pénz-tárnok: Fitos Márton. Ügyész: Boschán Gyula. A megyében levő gazdakörök. 1. Keszthelyvidéki Gazdakör, Keszthely Elnök: Bogyay Máté, titkár: Faber Sándor akadémiai tanár. 2. Pacsai Gazdakör, Pacsa. Elnök: Bosnyák Géza, titkár: ifj. Nyáiy Kálmán. 3. Sümegvidéki Gazdakör, Sümeg. Elnök: Hayden Sándor, alelnöki Pintér Lajos, titkár: Éles Károly. 4. Novai Gazdakör, Nova. Elnök: gr. Batthyány Zsigmond, titkár: Farkasovszky Endre. 5. Nagykanizsa város és járási, Gazdakör Nagykanizsa. Elnök: Vizlendvay Sándor, ügyvezető elnök: Gallu-bics Lajos, titkár: Tóth István. 6. Nagylengyel és Vidéke Gazdakör, Nagylengyel. Elnök: Strausz Farkas. 7. Nagykapornaki Gazdakör, Nagykapornak. 8. Barabásszegi Olvasó és Gazdakör, Barabásszeg. 9. Balatonfüredi Gazdakör, Balatonfüred. Elnök: Horváth Mihály. Alelnöki Bedegi Gábor. 10, Csáktornyavidéki Gazdakör, Csáktornya. Elnök: Mesterich Aladár, titkár: Szenteh Dezső, jegyző\': Víosz Nándor. 11. 7a-polcavidéki Gazdakör, Tapolca. Elnök: gyulakeszi-i Forster Elek, gyulakeszi-i földbirtokos —■ Alelnöki lesencetomaji Virius Vince, balatonszepezdi és Sze-zemszky Gyula monostorapáti-í lakosok. Titkár: Szi-gethy Ödön. A keszthelyi kir. gazd. akadémia. Igazgató: Diósgyőri Czakó Béla. Tanárok: Dr. Lovassy Sándor, Ferenczy Ferenc, Dr. Windisch □ ---- =□ 116 D;............ \' =□ Rikárd, Faber Sándor, Groffits Gábor, Dr. Hoffmann Ferenc, Pesthy Béla, Dr. Kozák László, Dr. Keller Oszkár, Prack László, Lehrmann Ferenc (akad. titkár), Náray András, Dr. Flanny Ödön (ak. orvosa). A tapolcai m. kir. vincellériskola. . Igazgató: Tus Antal. Tanárok: Csathó Gyula, Mock Gyula és Vetter Pál szőlőszeti és borászati felügyelők. Zalavármegye területén lévő középiskolák és felső kereskedelmi iskolák. A zalaegerszegi áll. főgimnázium. Igazgató: Medgyessy Lajos. Tanárok: Bencsik János, Borbély György, Csiky György, FehérÖVliklós, Göbel IVL Árpád, _Horák Ferenc, _Kulcsár Gyula, Laux Rezső\', Lintia Izsák, Martin Imre, Jjjásztor Imre, Steiner Szilárd dm Takács József (torna- és énektanár)JJTuczy János, Ücfvardy Vince, Vogel Richárd. Iskolaorvos. Halász ""Miksa dr. Hitoktatók. Kun Vilmos oki. róm. kath. hittanár, Fazekas Lajos ref., Király Mátyás ág. h. ev., Engelsmann Izrael és Adler Lázár izr. hitoktatók. A keszthelyi premontrei főgimnázium. Igazgató, Berkes Ottó. Tanárok, Bihari Elek, Eckhardt Antal (világi), Gaál József (világi), Gergye Ipoly, Góczy Mihály, Gönczi Ede, dr. Hanny Ödön, Láng Emi], Lakatos Vince dr., Lukács István, Matics Döme, Pap László dr., Simonffy Jenő, Tibolt Ákos, Vadász Norbert, Vargha István, Vutskits György dr. (világi). A nagykanizsai kegyesrendi főgimnázium. Házfőnök és igazgató: Horváth György. Tanári kar: Incze István, Lukács József, Mátyás József, Mészáros József, Sáfrány Károly, Tőkés Lajos, □ - =□ 117 □----- = =□ Kovács Antal, Divényi Gyula, Balogh Sándor, Eber-hardt Béla, Hársing István k. r. áldozárok. Világi tanárok: Pfeiffer P. Elek, Vegeie Károly, Cavalloni Sándor, Milosics Károly, Orbán Lajos, Sándor Oszkár. Tornatanár: László József. Iskolaorvos-tanár: Dr. Fodor Aladár. Iskolai házmesterek: Molnár György, Vojkovics György. A sümegi állami alreáliskola. Igazgató. Kelemen Károly dr. Tanárok Danielisz Sándor, Dekény József, Fischer Ferenc József, Gaide-necker György, Havas József,\'Jámbor Miklós, Konda László és Németh József énektanár. Hitoktatók. Horváth Mihály, Mód Aladár és Pfeiffer Izsák dr. A zalaegerszegi áll., felső kereskedelmi iskola. Igazgató. Schmidt József. Tanárok. Balassa Benő, Balás Márton, Elek Márton, Kiss Lajos, Lázár Gyula, Takács József, (tornatanár). Zimits József-. róm. kath., Király Mátyás ág. ev., Fazekas Lajos ev. ref., Adler Lázár izr. hitoktatók.\' A nagykanizsai izr. hitközség által fenntartott felső\' kereskedelmi iskola. Igazgató. Bún Samu. Tanárok. Balogh Dávid, Domány Ármin, Elek Mór, Rosenberg Mór dr., Villányi Henrik- dr., Kovács Kalliszt r. kath., Jankovits Velimir gör. kath., Hütter Lajos ág. ev. hitoktatók. Királyi tanfelügyelőség* Kir. tanfelügyelő: Ruzicska Kálmán dr. kir. tanácsos. Kir. segédtanfelügyelők: Kőrössy Sándor, Rucsek Imre és Madarász Lajos. Szóig, tételre berendelt tanító: Madarász Andor. Tollnok: Pavlicsek Kálmán oki. tanító. n ......=□ 118 □ — ==□ Csáktornyái állami tanitóképző-intézet. Igazgató. Zrínyi Károly. Tanárok. Beszterczey Gábor, Dienes Károly, Grész Ernő, Kovácsics Ferenc dr., Purcsi János, Rónai Sándor, Sárosi István, Tömör Boldizsár, Varga Wolfgang, Grau Géza (gyak. isk. tan.) Lukács Péter nevelő\'. Állami polgári iskolák. Alsólendvai állami polgári fiúiskola. Igazgató, Kiss Dénes. Tanárok. Bittera Béla, Laschober Ödön, Plauder János és Somogyi Imre. Balatonfüredi állami polgári fiúiskola (internátussal). Igazgató. Nánay Sándor. Tanárok. Horváth Sándor, Székely Géza, Szathmáry Károly, Szuhács János. Csáktornyái állami polgári fiú- és leányiskola. Igazgató. Pataky Kálmán. Tanárok. Bencsak Stana, Grész Ernőné, Bodroghy Irén, Hajas Eszti, Tódor Margit, Anhalt Lajos, Bencsak Richárd, Deák Dezső, Fischer Endre, Unger Károly, Boleraszky Gedra Gyula, Szabolics Antalka. Keszthelyi állami polgári leányiskola. Igazgató. Biró József. Tanárok. Csathó Alajos, Egry Fanny, Nagy Margit, Posch Zsigmond, Ekhardt Antal (óraadó), Nagy Gizella (megbízott), özv. Radó Gézáné (megbízott). Grósz Valeri. Nagykanizsai állami polgári fiúiskola. Igazgató. Waligurszky Antal. Tanárok. Földes Miklós, Jelűnek Márk, Németh Mihály, Sauermann Mihály, Wehry Hugó. :□ 119 □: Nagykanizsai állami polgári leányiskola. Tanárnők. Földesné Valkovszky Olga, Dr. Hor-váfhné Kenedy Erzsébet, Kovács Mária, Svastitsné Svastits Janka, Szigethy Lídia, óraadó: Bérezi János, megbizott: Bontz Renée, Farkas Vilma, Pranger Kar. Tapolcai állami polgári fiúiskola. Igazgató. Rédl Gusztáv. Tanárok. Alpár Mór, Buday Lajos, Szűcs Mihály, Fáy Géza, óraadó: Ste-phanek János, Solcz Lajos. Zalaegerszegi állami polgári leányiskola. Igazgató. Kászonyi Mihály. Tanárok. Bajóné Krób Matild, Bauer Dorottya, Grész Irma, Grosz Vilma, Schmidtné Réfy Laura, özv. Szeléné Zóbel Aranka, óraadók: Faller József, Paukovich György. Sümegi községi polgári leányiskola. Igazgató. Cserny Mariska. Tanárok. Eitler Vilma, Felicián Viktória, Horváth Ilona, óraadó: Pap József. Keszthelyi róm. kath. polgári leányiskola. Jahrmann Janka Luitgardis, Kerbler Mária Gizella, Poppel Emília Kerubina, Sardi Mária Liberata és Wa-ger Eleonóra Felicia nó\'vérek. Magán polgári leányiskola Tapolcán. Igazgató: Bischoff Ilona. Friedl Anna, Stadler Mária és Prohászka Mária. Állami elemi iskolák. BaglacL: Németh Ferenc. Balatónfüred: (Erzsébet szeretetház): Molnár Antal igazgató, Bottá Ferenc, Kéri János, Gaál Izidor. Bucsuszeiitlászló: Martin Béla. ~ ~ _ = ^=g 120 _ . =_ =_ ^=g Csabrendek: Farkas Sándor igazgató,. Bartos Sándor, Csepreghy Gábor, Pataky Teréz, Tömösváry Ágnes, Posgay Jolán, Sümeghy József, Szántó Aranka. Csáktornya: Pólyák Mátyás igazgató, Brauner Alajos, Do-bossy Elek, Fischerné Dugovics Borbála, Mencsey Károly igazgató, Polesinszky Emil, P. Zrínyi Ilona, Thorday János, Nuzsy Stefánia. Damása; Avar Gyula igazgató, Koller Teréz, Szécsi Lajos. Dekánfalva: Ti-szay Kálmán igazgató, Pál Lajos, Stadler Ida. Dráva-diós: Karner Ágoston, Varga János. Drávaegyház: Németh György, özv. Csizmadia Károlyné szül. Hencz Apollónia. Drávanagyfalu: Bezenhofer Mihály, Kürti Margit. Drávaszentmihály: Mendel Zsigmond. Dráva-szilas: Hajnal János.\' Drávavásárhely: Sráy József, igazgató, Láng\' Mária, Rhosóczy Elek, Sráyné Grész Valéria, Vreszk. Vince. Egyeduta: Sperg Lajos, Spergné Bross Mária. Hodosány: Major Károly ig., Dergovics György, M. Kiss Jolán, Torna Valéria. Királyiak: Rantes Menyhért. Kisszabadka: Fábián Ilona, Koósz János, Macsuga János. Lendvahosszufalu: Csizsek Károly, Grész Malvin, Tóthné Halápy Juliska. Letidva-rózsavölgy. Fekete Géza, Feketéné Némethy Ilona. Mihályfa: Lugmayer Ferenc, Lugmayerné Tóth Erzsébet. Molnári: Hevesi Jenő, Mágot Vilma. Mura-csány: Schramm Béla ig., Mutnyánszky Irén, Kuhár Ernő, Kulcsár Ilona, Bittner Gizella, Steinauer József, S.-né Gérics Mária. Muramelence: Holtzer Béla, H.-né Popovics Olga. Murászentkereszt: Ferenta János ig., Vranáné Bó\'dy Fanny. Muraszerdahely: Kaczun Ignác ig., Czinzek István, Gerstner Margit, Nagykanizsa, I. körz.: Szalay Sándor igazgató, B.-né Nyakas Viktória, Bartos Irén, E.-né Novak Lujza, Erdősi Bálint, Farkas Vilma, Kovács Miklós, K.-né Pataky Vilma, Orbán István, S.-né Szakonyi Irma, Ti-bolt Boldizsár, Vlasits József. II. körzet: Poredus Ántal igazgató, A.-né Mantuano Janka, Almásy János, Ács József, Banekovics János, Gergye Sándor, Harsayné Mantuano Gizella, Jutasyné Reiner Mária, Kaán Irma, □ — - =□ 121 □ = " =□ Kun Reneé, K. Csillag Ilona, Nagy Lajos, R.-né Mágot Józsa, id. Szabó István, Sz.-né Juk Etelka, Szalay Dénes, V.-né Szakonyi Józsa, Váry József ig^Nagy Lajos. III. körzet: ifj. Szabó István igazgató, Ábrahám Katalin, Kesselbauer Olga, Mantuano Mária, Nagy Lajosné sz. Stettner Borbála, Szénás Ferenc, Litvay Endre, Váry Jolán, Németh Sándor, Davidovics György, Szalay Ida, Szabó Mária. Nyirvölgy: Lerch Lajos. Perlak: Tóth Sándor igazgató, Benedek Mária, Babuczay Margit, Harsó Jenő, Náday Ferenc, Pollák István, T.-né Miilei Erzsébet, Wogrintsits Nándor, Winkler Anna. Pórszombat: Kászli András. Ráckanizsa: Tihanyi Lajos, T.-né Sze-bold Sarolta, K\'rampatits Magdolna. Stridóvár: Danitz Sándor ig., Csere Sára, D.-né Mészey Blanka, Kram-patits József, Kr.-né Kosich Ilona. Sümeg: Bánfi Alajos igazg., Bánfi Mariska, Éles Károly, Gellért Mór, Hajós István, Nagyné Tulok Aliz, Németh Anna, Németh József, Gyarmathy János, Rózsa Károly, Vértessyné Nagy Mária, Zob Érzsébet, Böröczky Mária. Szent-adorján: Sárvári József igazgató, Doroghy Kornélia, Volford Béla. Szentilona: Sray Ferenc. Szetüliszló: Trebiczky József. Szentorbánhegy: Balogh Ferenc. — Törökudvar: Máthéné Öpasits Mária, Nagy Ferenc. Vashegy: Faludi Géza, F.-né Mészárits Anna, Zala-baksa: Kiss Károly igazgató, Murányi Irén, Szabó Karolin. Zalaegerszeg, I. körz.: Paukovich György igazg., Baján Ferenc, B.-né Tikk Mária, Csiszár József, Faller József ig., Fridrik István, Horváth János igazg., Kocsis Janka, Rechnitz Mária, Szalay Samu, Tikk László, Zarubayné Gergye Vilma. II. körz.: Novák Mihály ig., Berzsényi Sándor, Berkovits Ignác; Fazekas Lajos, Horváthné Horváth Érzsi, Makara Mária, Mayer Marianna, Takátsné Hrisovszky Erzsébet ig., Madarászná Kravits Matild. Zalalövd: Vizy István igazgató, Gyömörey Miksa ig., Haller István, May Margit, Puer Irén. Zalaszentgrót: Szűcs Imre h. igazg., Rónay Béla, Bartha Alberi, Bollinger Irén, Rozs Matild, R.-né Nédejr :□ 122 o: a o Margit. Zánka: Pelyvássy Mihály. Zrlnyifalva: Honfi Lőrinc. Községi elemi iskolák. Alsódombom: Alszeghy Ilona, Bagyary János, Bíró Mária, Gyarmaty József, Simon Dezső.Alsórajk: Simon Károly. Bajosa: Holler Andor. Bak: Németh József, Szabó Erzsi. Bánokszentgyörgy: Kutor János, Héjjá Lajos, Pataky István. Becsehely: Hobor Lajos, Keller József. Botfa: Farkas Béla. Bucsuta: Nagy József Csapi: Németh János. Cserszeg: Csákós János. Cserszegtomaj: Polgár Jenó\'. Csömödér: Küronya István, Németh János. Csörnyefölde: Szekula Aurél. — Drávafüred: Bóna Ernő. Dobri: Standtné Hessky Ilona. Ebergény: Vimláti Lőrinc. Egeraracsa: Máté János. Eszteregnye: Lencz István, Györki Jenő. Eitye-háza: Varga Ferenc. Fiizvölgy: Horváth Pál. Oelléti-háza: Kerner Károly. Qelse: Kovács József, Vindhof-fer Ernő, Tarr Piroska. Qelsesziget: Dudás Sándor. Gyűrűs: Szabó Gusztáv. Göntérháza: Schlégl Géza. Gutorfölde: Tanító Mária. Qyenesdiás: Kárpáthy János, Pruska Ferenc. Elemyék: Kámán István. Hosszuvölgy: Vellák Katalin. Kacorlak: Eplényi Ferenc. Kálócfa: Lillik Béla. Karácsonyfa: Bojnecz Péter, Karmacs: Fenyves József, Torna József. Kemendollár: Koronczy Nándor. Kerkabarabás: Daday János. Keszthely: Murai Lajos igazgató, Bory. Imre, B.-né Illy Emma, Emecz Gizella, Ivsits Gyula, Károlyi Ferenc, Juhász Antal, Pethő Elza, Szerdahelyi Károly, Szinger Szerén, Szol-lár István, Sz.-né Schaller Irén, Újlaki Ferenc, Vaszary Kálmán. KiHaián: Saffarics Júlia. Kislakás: Kölcsey Elemér. Kispalina: Reiszler Mária. Kotor: Pataky Viktor igazg., Horváth Jenő, Horváth József, H.-né Pécsy Margit, Kovács Illés, Havas Mária. Katfej: Mausz Miklós. Ligetvár: Novák Ferenc, Matuka István. — Lovászi: Selesztay Emil. Magyarszentmiklós: Pausch János. Magyarszerdahely: Gáspár Ödön, Hepper József. Muravid: Herboly Alajos, Varga Pál. Nagyba- n 123 □: kának: Papp Mihály, Páris Lajos. Nagykutas: Kapiller Mihály. Nagypáli: Orth János. Nagyrécse: Lendvay Béla, Márkus Margit, Pesti Alajos. Nemesapáti (alsó) Török Károly, Mráz Péter, (felső): Szalay József. — Pakod: Egyed Ferenc, Andrássy János. Palin: Borbély Gyula. Petrivente: Korentey István. Pola: Kreicsi Antal,- Vértes Vilmos. Pölöske: Valentiny Miklós, Kovács Ida. Pölöskefő: Kovács Zsigmond. Piisztaederics: Horváth Anna. Sormás: Vastag György. Szepetk: Kulcsár Dezső, Pethő Marianna. Szilvágy: Fukász Teréz. Újudvar: Magyar Károly. Viziszentgyörgy: Major János. Völgyifalu: Hartmann Ferenc. Zalabesenyd: Zalacsány: Stángl Gyula, Struglics Ilona. Zalakoppány: Békefi László, Berkovics István, Pap Karolin. Zalaszentbalázs: König Ferenc, Patay Ferenc. Zalaszentmihály: Németh Jenő, Haász Péter. Zalatár-nok: Gedeon Andor, Málly Géza. Rom. kath. elemi iskolák. Adorjánfalva: Bencsics Károly, Kréjci Antal. Akaii: Dausz Sándor. Almásháza: Kovács Ilona. Alsó-bagod: Farkas János, Hammer Albert. Alsóbesztercze: Filó Balázs. Alsődörgicse: Kiss Ernő. Alsólakos: Veér Lajos, Bobay Erzse. Alsólendva: Koller Ferenc, Or-szágh Kálmán, Pozsgár Ilona, Tóth Pál. Alsópáhok: Jakabos Dénes, Konkoly Kornélia. Alsózsid: Füzesi János, Jakits Aranka. Andráshida: Bálint Mihály. Aszófd: Kemény György. Babosdöbréte: Horváth Hermin. Badacsonytomaj: Gombay Jolán, Szahula Emilia, Zányi Kálmán. Bagonya: Desics Kálmán, D.-né Véber Mária, Koczuván János. BaktüttÖs: Mohi József. B.-arács: Soós József. Balatoncsicsó: Újvári Imre. Bala-tonederics: Molnári Gyula, Nés Vilma. B:-fiired: Szőke Dániel, Kecskés Lajos. B.-györök: Üst Gyula. B.-henye: Bajomi Béla. B.-magyaród: Bódai József, Kávé János. B.-szöllös: Horváth Mária. B.-udvari: Thury Géza. Bántornya: Gasparics Endre, Gasparicsné T. Etel, Némethy János, Némethy Jánosné, Szedule n-. 124 n-...- ^=n János. Batyk: Taraaskó János, Radnay Lajos. Bazita: Laky Mária óvónő. Bazsi: Tóth Rudolf, Szatmári Ilona. Belatin.cz: Csepreghy Károly, Hajduné Szenteh Margit, Habach János, Vugrincsics Villibáld, Belica: Steinauer Vilma, Tersztenyák József. Bezeréd: Makray József. Boczfölde: Horváth János. Bodorfa: Babics Vilmos. Bókaháza: Pallos János. Boncodfölde: Egyed József. Borsfa: Nehoda Károly.. Bottornya: Koósz Antal, Wirth László. Bődé: Zimányi Ilona. Bőrönd: Földes József. Budafa: Stojanovics Kálmán. Csács-bozsok: Wachtl József, Király József. Csáford: Gosz-tonyi József, Oosztonyi Janka. Csatár: Gubits József. Cserföld: Binder Ferenc, Monda Ferencz. Csesztreg: Mahrsch Erzse, Szita János. Csonkahegyhát: Dabronc: Sárváry József, Szentirmay Erzse. Dióskál: Bucsy Mária, Pécsy Béla, Díszei: Németh György, Nika Ferencz. Dötk: Kass Ilona. Drávaszent-iván: Gáspár József. Égenföld: Bucsy Aladár. Egregy: Csere Ignácz. Esztergály: Sárváry István. Felsőmihályfa: Alszeghy Paula, Koósz Károly. Felsöó\'rs: Csendes Gyula. Felsó\'páhok: Bacza Ferenc. Felsó\'rajk: Csonka József, Oszoly Irma. Qáborjánháza: Bagecsics Borbála. Galambok: Buzassy László, Dávid Géza. Gara-boncz-: Györkös Mihály. Qétye: Molnár Ferenc. Qó-gánfa: Helbeck Irén, Nagy Ferenc, Qyepükaján: Pöl-tel József, P.-né Gyarmati Anna. Qyulakeszi: Csupor Gizella, Czimmerman Gusztáv. Oyülevész: Csecsino- vits József. Hahót: ...........:............ Lakner Vidor, Varga Julianna, Bálint Rezső. Hársliget: Virsch-ling Ferenc, Vida István. Hegyesd: Horváth Gyula. Hegymagas: Diószegi Károly, Hévizszentandrás: Borteleki Elek. Homokhomárom: Ferk Mihály. Hosztót: Lehóczky Béla. Hottó: -.-K^apcza: Csider Kálmán. Kányavár: Schifter. Miklós Béla. Kapolcs: Varga János. Káptalanfa: Gaál Péter, G.-né Szalaváry Karolin. Káptalantóti: Döbröczönyi Dezső, Nusal Ilona. Kávás: Seper János. Kebeleszentmárton: Horváth Ferenc, Spányik Rezső. Kehida: Beke Mihály, □_________________^=p 125 □:.... ==□ Molnár Anna. Kékkút: Nemes Géza K. Kerecseny: Szabady Gyula. Kerkaiklód: Fatér Anna. Kerkakutas: Antauer Lajos. Kerkaszentkirály: Illy Károly. Kerka-szentmihályfa: Nagy Emma. Kerkaszentmiklós: Peint-ler Géza, Gergye Péter, Nagy Ferenc, Kerkateskánd: Boár Janka. Keszthely (zárda): Girst Júlia Álba, Be-gány Agata, Stein Gizella Olga, Kőszeghy Aranka Antónia, Nagy Stella Krisztina, Paul Anna nővérek. Keszthely-Fenékpuszta: Takács Imre. Kisapáti: Gyar-mathy Kálmán. Kiskacsa: Antal Gusztáv. Kisgörbö: Rosta Kálmán. Kiskomárom: Wache Adolf, Wache János. Kisüppa: Rácz Alajos. Kisörshegy: Fazekas Kálmán. Kisrada: Horváth Dezső. Kisszentgrót: Virágh Sándor, Vértessy Margit. Kissziget: Márkus Károly, Farkas Róza. Kisvásárhely: Druszbaczky Ferenc. Komárváros: Draskovics Márton, Szeidl János. Köveskál: Bucsy Kálmán. Kdvágóö\'rs: Lakatos Karolin, Szentgyörgyi József. Középbeszterce: Fekete Etelka, Vinkovics Lajos. Kastány: Mundy Jolán. Légrád: Oszten Lajos, (zárda): Cicó M. Natalia, Vertin M. Veneranda, Vesszősi M. Erna nővérek. Lendvajakabfa: Udvarnoky Katalin. LendvaszeAtjózsef: Rákóczy János. Lendvavásárhely: Bognár Kálmán, B.-né Krecsí Anna, Turza János. Lenti: Berényi Miklós, Völgyi Mária. Lentikápolna: Für Antónia. Lentiszombathely: Boár Szidónia. Lesenceistvánd: Kemény Ignác, Nemess Imre. Lesencenémetfalu: Jani Károly, Kiss Béla. Lesencetomaj: Klein Ferencz, Koloszár József. Leienye-. Berényi Frida, Gebauer Paula, Mladoniczky Boldizsár, Tóth Béla. Liczkó:, Kováts Margit. Máhomfa: Völgyi Anna. Mikefa: Németh Gergely. Maralövo: Vrana Ilona. Miksavár: Szép János,. Sz.-né Richter Adél. Milej: Tóth Istyán. Mindszentkálla: Müller Kálmán, Müller János. Monostorapáti: Horváth Kálmán, Nagy János. Maragárdony: Bóna József. Murahely: Benkovics János. Murakeresztur: Szőke Kálmán. Maraker.-kollát-szeg: Mattos Béla. Murakirály: Koronczy Gizella, Láng Tivadar., Murarév: Stuigly János. Murasiklós.* n =□ 126 Dl- ... =□ Nagy Aladár. Muraszentmária: Fehér Fülöp Sándor, Laubheimer Rózsa, Muzsics Lukács. Muraszentmárton: Fiiszár Miklós, Tóth Jolán. Murasziget: Preininger János. Muraszilvágy: Balogh Ágnes. Nagygörbo: Ponauer Emil. Nagykapornak: Erdősi András, Szita Boldizsár, (zárda): Bauer Ágota, Karstner Szerafin. Nagylengyel: Bruzsik Lajos. Nagy patina-. Pallér Kálmán. Nagypécsely: Édes János. Nagyrada: Krupiczer Margit, Pers Ödön. Naprádfa: Prasch József. Nemes-bükk: Sulyok István. Nemesgulács: Lakatos József. Nemeshany: Puska Pál. Nemeshetés: Fuchs Pál, Schmel-ler Anna. Nemesrádó: Harasztovich Károly. Nemes-sándorháza: Pados József, P.-né Nagy Mária. Nemes-szentandrás: Kiss István. Nemestördemicz: Antal Imre. Müller Gyula. Nemesvita: Csákós Mária. Szabó János. Nova: Martincsevits Ferencz, Tamándly József, Tábori Béla. Nyirád: Deák Matild, Horváth Lajos. Ny, Deáki-puszta: Szarka Etel. Óbudavár: Molnár Márton. Óliid: Döbrössy Endre, Mészáros Anna. Oltárcz: Rezsnyák József, Svatkó Géza. Orosztony: Hammer Petronella, Markpvics János. Ozmánbükk: Ekker Károly. Örvényes: Hakk Sándor. Pacsa: Landi Ferencz, Lázár Elvira. Pacsatüttös: Etelváry Mária. Padár: Réthy Lujza. Paizsszeg: Palatni Márton. Páka: Németh Jenő, Török Bertalan. Pálfiszeg: Hajós János. Paloznak: . Petesháza: Horváth Jenő, Floch Lucia. Petőhenye: Csütörtök Lajos, Stampf Ilona. Petrikeresztur: Tili János. Pördefölde: Farkas Gizella. Pötréte: Sár-váry István. Pula: Göndör Kálmán. Pusztamagyaród: Lencz Ferencz, Schmidt Mariska. Radamos: Varga János. Raposka: Szabó József. Rédics: Kraíancsik István, K.-né Korpics Margit, Rokk József. Rendes: Gábriel Pál. Résznek: Tóth Ignácz. Rezi: Paál Elek, Pintér Lujza. Rigács: Boda Béla. Rigyácz: Cseh Joa-•kim. Ságod: Kovács Ilona. Salföld: Szabó János. Salomvár: Horváth Magda, Kiss Márton. Sárhida: Sármellék: Kun ez Károly, Proszt Ignácz. Sáska: Inzsöly Géza. Semjénháza: Heckenast □.........- =□ 127 □. -----—--- =□ Károly. Senye-. Szőke Imre. Söjtör: Ferenczi István, Kilár Irma, Kilár Károly, Lázár József. Sümegcsehi: Cserny Béla, Kreizer Erzsébet. Sümegprága: Szath-máry Zsigmond. Szalapa: Párti Erzsébet. Szelencze-hegy: Szlavkovszky Gusztáv. Szentbékálla: Bajomi Jenő, Rácz Károly. Szentgyörgyvár: Varga Ferenc. Szent-györgyvölgy: Keller József. Szenümrefalva: Mohos Ferenc. Szentjakabfa: Marton Tbé.nes.Szetitpétenir: Boda Gyula,Boda Hermin. Szegeinek: Berkovics Karolin, Plan-der János, Tóth Albert. Szepezd: Pápa György. Szécsi-sziget:?>ZQXif\\ Imre. Szigliget: Jánka István, Lakits József. Szocz: Heinrick Károly. Tagyon: Weinacht Lukács. Taliándörögd: Horváth Pál. Tapolcza: Stephanek János, Sebestyén Gyula, Szigethy Ödön, Keszler Zoltán, (zárda): Sági Florentin, Bontz Gizella, Stampf Amália, Szarvassy Mária. Tekenye: Mészáros Sándor, Ka-lup József. Teskánd: Török László. Tihany. Téczely János, Varga Jolán. Tilaj-. Király Dezső. Tófej-. Roz-gonyi Árpád. Tormafölde: Szentkirályi Károly. Tót-szentmárton: Albeck Gyula, Szlamek József. Tótszerda-hely: Magyar Mária, Henlein János. Tűrje: Császár Lajos, Horváth János, Kendli Vilma, Szabó Lenke. Tüskeszentgyörgy: Pintér László, Szahó István. Tüske-szentpéter: Varga Miklós. Tüskeszer: Fontányi Péter, Takáts Irma. Ukk: Roch Győző. Valkonya: Schultz Etelka. Vállas: Szüts László. Várfölde: Bardócz Pál. Vaspör: Gilits Miklós. Vászoly: Bogáti János. Vindornya-lak: Horváth János. Vindornyafok: Dura József. Vindornyaszó\'llö\'s: Belkényi Imre. Vonyarczvashegy: Nagy János Vincze, Varga József. Zalaapáti: Vörös István, Martincsevics Jenő, (zárda): Pinviczky Mária. Zalabér: Boldizsár Sándor. Nagy József. Zalaboldögfa: Nagy Károly. Zalacséb: Marovits Gyula. Zalaerdód: Mittler Etelka, Zsoldos Elek. Z.-galsa: Rauscher János. Z.-gyömörő: Kalmár József, Mohos Irma. Z.-haláp: Csupor Béla. Z.-háshágy: Stevanecz Antal. Z.-igricze: Kreiner Sándor. Z.-ivánd: Krepsz Arnold. Z.-karos : Janikovics Gyula. Z.-merenye: Vastag Vincze. V.-né --- =□ 12S □:----- -------- =□ Pál Viktória. Z.-németfalu-. Németh Béla. Z.-petend: Vidosa Ernő. Z.-szabar: Bacza Béla, Tóthmárton Imre. Z.-szántó-. Kemendy Sándor, Nyers Imre, Pflanczer Jolán. Z-szegvár-. Hajdú István. Z.-szentgyörgy: Plan-der Boldizsár. Z.-szentiván: Groszinger Géza, Szigethy János. Z.-szentj’akab: Bors Lajos. Z.-szentlászló:....... ...... Várhalmy Antal. Z.-szentloríncz: Hegedűs Elek. Z.-szentmárton: Rády Sándor. Z.-szombatfa: Gerencsér József. Z.-udvarnok: Nagy Teréz, Wendler Viktor. Z-újlak-. Matisa József. Z.-ujvár: Kollarics Richárd. Zalavár: Brichta József, Gulyás János. Zalavég: Mészáros László, Pozsogár Gyula. Zsizsekszer: Krajcsiné Milecz Róza. Ref. elemi iskolák. Alsóörs: Laszip György. Balatonarács: Tóth Sándor. Bfiired: Szabó Károly, Szőts József. Bhenye: Németh Gerő. Bkövesd: Köntös Dezső. Bszollös : Csefkó Zsigmond. B-udvari: Kiss Árpád. B.arabás-szeg: Ábrahám János. Cyanjuhegyjiát: Katona Piroska. Felsöőrs: Rásky Imre. Galambok: Pap K. Emil. K,erkanémetfalu: Kánya Lajos. Röveskál: Kun Lajos.. Rfustánszeg: Szijj Albertina, Somogyi Béla. Lovas: Karsay Béla. Monoszló: Cserkuthy Sándor. Nemes-pécsely: Fejes Aladár. Szécsiszentlászló: Tezerniczky Irén. Szentantalfa: jors Lajos. Szentgyörgyvölgy: Gőzön Lajos, Piry Mária. . Tihany: Bende Gyula. Vászoly (egyesült prot): Kenyér István. Ág. h. ev. el. iskolák. Akaii: Bognár József. Alsólendva: Gecsényi \' Lajos. Barlahida: Németh Vilmos. Felsödörgicse: Kovács Sándor. Kfo-polcs: Bázler Béla. Lfisdörgicse: Fü-löp József. Kövágóörs: Bándi Géza, Garab Lujza. Légrád: Mikler Győző. Nemeshany: Varga János. Eusztaszentlászlá: Nándor János. Rigács: Németh Kálmán. Szentantalfa: Fazekas János. Szepetnek: Wöl- -- =□ 129 □ -- . =□ fel Gyula. Szepezd: Mészáros Gyula. Taliándörögd: Kovács János. Zalagalsa: Sass Lajos T. Zalaistvánd: Németh György. Izr. el. iskolák. Alsólendva: B.-né Lőwenstein Hermin. Balaton-fiired: Díszei: Gartenzaum Gyula. Hahót: Deutsch Endre. Kővágóőrs: Schwarcz Ármin. Nagykanizsa: Bún Samu igazg., Halász Jenő, Hirsch-feld Rezső, Kemény Jenőné szül. Klein Júlia, Kertész József, Kertész Józsefiné szül. Grünbaum Sarolta, Krá-mer Lajos, Lőwenbach ^Jozefa, Treindné Winterstein Róza. Tapolca: Kálmán Ármin, Pollák Ilka, Stem Irma, Vázsonyi Izidor. Áll. kisdedovodák. Csabrendek: Pozsgay Hedvig. Csáktornya: Hüli Cecília, Martincsevics Júlia. Ligetvár: Lettlinger Irén. Drávaegyház: Szó\'llőssy Irén. Perlak: Grófi Gizella, Dénesiné Petz Gizella, Littván Irma. Sümeg: Németh Hermin, B.-né Mohos Ilona. Lendvarózsavölgy (gyer-mekmenhely): özv. Ivánkovits Ferencné. Hodosány: Kovácsics Júlia. Községi kisdedovodák. Alsódombom: Egy állás. Keszthely: Egy állás. Kotor: Két állás. Muracsány: Két állás. Nagykanizsa;, Négy állás. Zalaegerszeg: Két állás. Zálaszentgrót: Két állás. Rk. kisdedovodák (apácák vezetése.) Keszthelyen, Lesencetomajon, Légrádon, Nagyka-pornakon, Tapolcán és Zalaapátiban két-két apáca. 9 □ =□ 130 D ----------=a Zalavármegyében megjelenő hirlapok és folyóiratok. 1. Zalaegerszegen-. 1. ZALAMEGYE. Politikai hetilap, megjelenik minden vasárnap. Felelős szerk. és tulajdonos: Udvardy Ignác. XXX. évfolyam. 2. MAGYAR PAIZS. Társadalmi hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos. Főmunkatárs: Borbély György fó\'gimn. tanár. Laptulajdonos: Borbély György. II. Nagykanizsán: 1. ZALA. Politikai napilap. Fő-szerkesztő: Szalay Sándor. Felelős szerkesztő: Nagy Samu. Laptulajdonos: A Zala hírlapkiadó és nyomda r.-t. XXXVIII. évfolyam. 2. ZALAI KÖZLÖNY. Politikai lap. Megjelenik Nagykanizsán hétfőn és csütörtökön. Felelős szerk.: Kertész József. L. évfolyam. III. Keszthelyen: 1. BALATONV1DÉK. Politikai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Bozzay József dr. Laptulajdonos: Boncz József. 2. KESZTHELYI HÍRLAP. Politikai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Csák Árpád dr. Laptulajdonos: Mérei Ignác. XXXIV. évfolyam. IV. Tapolcán: TAPOLCAI LAPOK. Társadalmi hetilap. Felelős szerkesztő: Szigeti Ödön. Laptulajdonos : Lőwy B. V. Sümegen: SÜMEG ÉS VIDÉKE. Társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Polgár József. Felelős szerkesztő: Éles Károly. Laptulajdonos: Horváth Gábor. XIX. évfolyam. :□ 131 □: d: VI. Csáktornyán.-. MURAKÖZ. Társadalmi hetilap. Magyar és horvát nyelven jelenik meg. Felelős szerkesztő: Zrínyi Károly. Laptulajdonos: Strausz Sándor. XXVIII. évfolyam. VII. Alsólenáván: ALSÓLENDVAI HÍRADÓ. Társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Oszeszly M. Viktor. Laptulajdonos: Bal-kányi Ernő. XVI. évfolyam. VIII. Balatonfiireden: BALATON. A Balatoni Szövetség hivatalos értesítője. Szerkesztő: Cséplő Ernő, a Balaton Szövetség titkára. Megjelenik márc., junius, julius, augusztus, szeptember és december hó 1-én és a szükséghez képest máskor is. Előfizetési ára nem tagok részére 5 K. Tagok ingyen kapják. Gyönyörű kiállításban a Stephaneum-nyomda állítja elő Budapesten. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bala-tonfüred (Fürdőtelep.) Zalavármegyei pénzintézetek. Zalaegerszeg-. 1. Zalaegerszegi takarékpénztár. Elnök: Hajik István. Vezérigazgató: Fischer Pál. 2. Zalamegyei központi takarékpénztár részvény-társaság Zalaegerszegen. Elnök-igazgató: Krosetz Gyula. 3. Zalavármegyei takarékpénztár részvénytársaság Zalaegerszegen, Helyettes elnök és vezérigazgató: Krosetz István. Zalalövőn: Zalalövői Népbank Részvénytársaság. Zalaszentgrót: Zalaszentgrót és Vidéké Takarék-pénztár Részvénytársaság. Nagykanizsa-. 1. Osztrák-Magyar Bank nagykanizsai fiókintézete. Bankfőnök: Unger Ferenc. Főnökhelyettes: Schnell Alfréd. □ =□ 132 □ ..=□ 2. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókja. Főnök: Forbát Arthur. 3. Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság. Elnök: ujnépi Elek Lipót. Alelnök: Dr. Fábián Zsig-mond. Igazgató: Tripammer Gyula. 4. Délzalai Takarékpénztár Részvénytársaság. Elnök: Dr. Bentzik Ferenc. Alelnök: Bettlheim Győző. 5. Nagykanizsai bankegyesület részvénytársaság. Elnök: ujnépi Elek Lipót. Ügyvezető: Hirschler Sándor. 6. Zalamegyei gazdasági takarékpénztár részvény-társaság Nagykanizsán. Elnök: Koller István. Igazgató: Knortzer György. 7. Néptakarékpénztár részvénytársaság Nagykanizsán. Elnök: Remete Géza. 8. ^Tisztviselők hitelszövetkezete. Elnök: Hütter Lajos. Ügyvezető: Reinitz József. Alsólendvai 1. Alsólendvai takarékpénztár. Vezér-igazgató : Fuss Nándor. Hely. vezérigazgató: Hajós Mihály. 2. A1 sólendvavidéki takarékpénztár. Elnök: Kara-bélyos Elek. Balatonfüred-. Balatonfüred és vidéke takarék-pénztár r.-t. Elnök: Horváth Mihály. Vezérigazgató: Hirschfeld Samu. Csabrendekem Csabrendeki takarékpénztár. Elnök és vezérigazgató: Barcza László. Alelnök: dr. Tarányi Ferenc. Csáktornyán-. 1. Csáktornyái takarékpénztár r.-t. Vezérigazgató: Pálya Mihály. 2. Muraközi takarékpénztár r.-t. Csáktornyán. Elnök: Horváth Lajos. Igazgató: Morandini Bálint. 3. Csáktornyavidéki takarékpénztár r.-t. Igazgató: . Aligazgató: Tóth István. o o Keszthelyen-. 1. Keszthelyi takarékpénztár r.-t. Elnök és vezérigazgató: Beck Sándor. ............-^=p 133 □ ■ ^=D 2. Keszthelyvidéki takarékpénztár r.-t Elnök: Imrik János. Kotor: 1. Kotor és Vidéke takarékpénztár. Elnök: Pollák Lipót. 2. Perlaki takarékpénztár kotori fiókja. Elnök: Tóth Sándor. Belatinc: Belatincvidéki takarékpénztár. Elnök: Isoó Ferenc. Alelnökök: Vugrincsics Boldizsár, Weiss Béla. Légrádon: Légrádi takarékpénztár r.-t. Igazgató: Friedfeld Henrik. Letenyén: Letenyei takarékpénztár r.-t. Elnök: Stern Zsigmond. Alelnök: Leitner József. Nován: Nova és vidéke takarékpénztár. Elnökigazgató: Tornyos Gábor. H. igazgató Goricsanecz József. Perlakon: 1. Alsómuraközi takarékpénztár részvénytársaság Perlakon. Elnök: dr. Bó\'hm Sidney. Alelnök: dr. Kemény Fülöp. 2. Perlaki takarékpénztár r.-t. Perlakon. Igazgató: Tóth Sándor. Aligazgató: Ebenspanger Miksa. Stridóváron: Stridói takarékpénztár r.-t. Elnök-igazg.: Jokó János. Alelnök: Varga Sándor. Ügyvezető: Krauthacker József. Sümegen-. 1. Sümegi népbank. 2. Sümegi takarékpénztár. Elnök-vezérigazgató: Eitner Zsigmond. Alelnök: Eitner Jenő. Tapolcán: 1. Tapolcai takarékpénztár r.-t. Igazgató: dr. Fischer Gyula. 2. Balatonmelléki takarékpénztár r.-t. Tapolcán. Elnök: Takách Jenő. Igazgató: Frisch Lipót. Helyettes igazgató : Glazer Sándor. 3. Tapolczavidéki gazd. takarékpénztár r.-t. Elnök: Szezemszky Gyula. Igazgató: Merkly Antal. Hely. igazgató: Marton Rezső\'. ■ ■ ■ =□ 134 □ ^777-.... =□ Zalavármegye területén működő Hitelszövetkezetek székhelyei. Alsóbagod Nagybakónak Alsódomboru Nagylengyel Alsórajk Nemesapáti Bazsi Pacsa Drávadiós 20 Pölöske Galambok Rózsásszeg Garaboncz Tapolcza Gelse Teskánd Gellénháza Tűrje Keszthely 25 Viziszentgyörgy Kiskanizsa Zalaegerszeg Kotor Zalalövő Légrád Zalaszántó Lesenczetomaj Zalaszentandrás Murakeresztur 30 Zalaszentgyörgy Zalaszentmihály. A zalamegyei nagyobb ipartelepek s azok székhelyei, Hungária hazai ernyőgyár r.-t. Alsólendva. Ujlaky Hirschler és fia gőzfürésze Rédics. Csáktornyái gőzmalom és villanytelep Csáktornya. Strahia testvérek jéggyára Csáktornya. Morandini Bálint gőztéglagyára Szentilona. Neuman S. utóda kékfestőgyára Csáktornya. Berényi Béla és társa gőztéglagyára Keszthely. Reischl Vencel és fia sörgyára Keszthely. Ganz és társa villanytelep Keszthely. Regensperger Ferenc gőztéglagyára Keszthely. Bőhm Mór gőzmalmai Alsópáhok és Vindornyalak. Br. Berger Emil mezőgazdasági szeszgyára Borsfa. n - —n 135 ü . — ...=□ Breuer testvérek gőzmalmai Letenye és Bánokszent-györgy. Annamajori főbérnökség mezőgazdasági szeszgyára Póla. Weiser I. C. gazdasági gépgyára Nagykanizsa. Merkúr vasmüvek Nagykanizsa. Stern I. Mór és fia gőztéglagyárai Nagykanizsa. Bettlheim W. Sám. és fia szalmatokgyára Nagykanizsa. Kardos Sándor és társa kefegyára Nagykanizsa. Neu és társa cipőgyára Nagykanizsa. Maláta és serfőző gyár r.-t. Nagykanizsa. Franz Lajos és fiai r.-t. gőzmalma és villanytelepe Nagykanizsa. Spitzer S. játékgyára Nagykanizsa. Patria pótkávégyár Nagykanizsa. Cs. és kir. szab. déli vaspálya társaság gépjavító műhelye Nagykanizsa. Dunántúli gazdasági szeszgyárosok szeszfinomitó r.-t. Nagykanizsa. Schertz Géza gőztéglagyára Nagykanizsa. Elek Lipót és társai gazdasági szeszgyára Ujnéppuszta. Koller István gőzmalma Alsórajk. Ujlaky Hirschler és fia gőzfürészé Kotor. Barcza László mezőgazdasági szeszgyára Csabrendek. Sümegi bazaltbánya r.-t. kőzúzója Sümeg. Epstein Steiner és társa mész- és téglagyára Sümeg. Eitner testvérek bőrgyára Sümeg. Eitner Jenó\' és társa hadfelszerelési gyára Sümeg. Badacsonyi bazaltbánya r.-t. kőzúzói Nemestördemic és Badacsonytomaj. Dr. Lóké Emil és Árpád mezőgazdasági szeszgyára Talliándörögd. Berényi Béla gőztéglagyára Tapolca. □\'---- —EEEED 136 □ - : Ganz és társa villanytelepe Tapolca. Zalaegerszeg r.-t. város villanytelepe és jéggyára Zalaegerszeg. Bichler Dénes gőztéglagyára Zalaegerszeg. Kovács gőztéglagyára Zalaegerszeg. Faragó Béla magpergetó\'gyára Zalaegerszeg. Schütz Sándor és fia kékfestőgyára Zalaegerszeg. Bőhm testvérek malma Kaszaháza. Haas Adolf téglagyára Zalalövő. Justusz Izidor mezőgazdasági szeszgyára Zalalövő. Frim Jónás gó\'zfürésze Zalalövő. Gróf Károlyi Imre gőz és vízimalma Zalaszentgrót. Vargha Géza mezőgazdasági szeszgyára Zsigmondháza. Skublits Imre mezőgazdasági szeszgyára Zalacsány. n 137 a IRODALMI RÉSZ. Bevezetés egy készülő anthologiához.) Irta: LAKATOS VINCE dr. Nézd, valamerre veted den előtted. szemeid, szép min-JZerzsenyi. Mosolygó part, földeknek, réteknek Szép szőlőknek elegyülete, Zola erdőknek, tsutsoknak, bértzeknek Ezer formát játszó képzete, „ Hol van az a Tempe, az az Éden, Mely oly mélyen s még is,^ oly gyengéden Lenne a szebb lelkekre ható. Xis János. vizek titokzatos, csodás világa mindig nagy szerepet játszott az emberiség történelmé-\'ben. A sejtelmes mélység, melynek fenekére emberi szem le nem láthat, bűvös erővel ragadja meg képzeletünket. Valami megnevezhetetlen, valami ösztönszerü vágy fog el bennünket, ha vizen vagy viz partján állunk. ) Eláruljuk olvasóinknak, hogy a keszthelyi főgimn. e tudós tanára „A Balaton és vidéke költőink dalaiban“ címmel egy már teljesen elkészült anthologiának kéziratait rejtegeti Íróasztalának fiókjában. A fenti közlemény, melyet oly szives volt átengedni a Zalamegyei Almanach részére, bevezetésnek készült e müvecskéhez, amely nagyon kedves meglepetést fog hozni a Balaton lelkes bámulóinak. Lakatos dr. e munkájának megjelenését még csak azon körülmény késlelteti, hogy az antholo-giában megjelenő költemények közléséhez még nem sikerült az engedélyt a szerzői jogról szóló törvény értelmében az arra jogosultaktól megnyernie. □■■■ - • ■■ .. ... 138 □ —. : ------- ■ z=g Goethe «Der Fischer» cimü balladája szépen és igazán fejezi ki ezt az általános emberi érzést. Az Üdvözítő maga is igen szívesen tartózkodott a tavak közelében. Nem egyszer hajóra szállt és onnan tanított. Apostolait tudatlan, egyszerit galileai halászok Lakatos Vince dr. premontrei kanonok, főgimn. tanár. közül választá. A vizi ember csakugyan más is, mint a szárazföldi. Sokkal csendesebb, mélázóbb, szelidebb, kedvesebb. Mikor a Balatoni Halászati R.-Társulat megalakult, sok ősi magyar halászcsalád maradt kenyér nél- □ ..\'=□ 139 □ ■■■ T\'VTTZrEED kül Az egyik keszthelyi halász a gróf Festetics-féle uradalom tátikai erdejében erdőó\'r lett, de a susogó lombok nem tudták vele feledtetni a hűvös, locsogó habokat. Fel-felment a várromok aljába s onnan nézte egykori tanyáját: a kék Balatont. A hontalanság keserű érzése megölte. Egy fa tövében találták meghalva, arccal a Balaton felé fordulva. Mily megható az egyszerű magyar halászembernek ez a néma szerelmi vallomása s mekkora bűn Az uj tihanyi áll. kikötő a tihanyi hegyről nézve. volt ezt a kedves, magyaros ősi foglalkozást napszámos foglalkozássá alacsonyitani ! Az ősi halászat megszűntével Balatonunk egy költői vonással szegényebb lett; de hála a magyarok Istenének, a kék magyar tenger még igy is bájos; igy is elragadó! Láttam az egykor oly gazdag Sicilia leg-elbüvölőbb pontját, Taorminát, a finom ízléssel megáldott görög népnek ezt az ősi városát, melyet a világ legszebb helyének tartanak; álltam Nápoly mosolygó □——------------=^a 140 □........... =□ öblében, melynek szépségét Serao Matild tolla oly megkapóan ecseteli; végighajóztam a Rajna és a fejedelmi Duna legregényesebb vidékein ; gyönyörködtem a Boszporusz világraszóló szépségében: álmélkodva szemléltem Dalmácia sziklakapuit s égbe meredő hegyóriásait, végig gondoláztam Venézia márványpalotái között, de mondhatom, hogy mind e szépségek egy pillanatra sem homályositották el bennem azt a képet, A tihanyi uj áll. kikötő váróhelyisége és rakodó partja. Fent a hegytetőn a tihanyi apátság ősi temploma. amely emlékezetembe nyomult, mikor Fonyód tetejéről áttekintettem a Szigligeti öböl susogó nádasai felett a szép Zalába, vagy mikor a vén Badacsony kihűlt krátere mellől eljártattam a szememet a világ egyik legváltozatosabb vidékén! Ilyenkor igazán átéreztem Petőfi szavait: < Magyar vagyok legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén.\' □-------- =□ 141 □ --=□ Hát mit szóljak Zsid község mellett emelkedő Kőorráról, melyei oly kevesen ismernek, a visszhangos Tihanyról s Fürednek nyájas, költői tájáról? Ezen a szép Balatonvidéken még a nem költői lelkeken is költői érzések vesznek erőt. Csodálhatni-e tehát, ha a költők finoman érző lelke dallal köszönté a kék Balatont és regényes vidékét? Valóban a Balaton előbb érdekelte a költőket, mint a tudomány embereit. Ám a Balaton tudományos tanulmányozásának A tihanyi uj áll. kikötő gőzös kikötője. eredményei már megjelentek, de olyan munka tudtommal nem áll az olvasók rendelkezésére, mely a Balatonnak és vidékének költői képét rajzolja. E kis mü összeállítója már 1895-ben tartott Keszthelyen egy felolvasást, melyben a Balatonnal és vidékével foglalkozó költői termékeket ismerteti. Most. midőn a nemzeti kormány jóvoltából az eddig mostoha zalai part. mely a Balatonvidék legfestőibb része, vasúton megközelíthető és remélhetőleg a Balaton r-- =□ 142 - =□ vidékének látogatói szaporodni fognak, jónak láttam ■e kis könyvecske kibocsátását. Ha az ember a Rajnán végighajóz, minden állomáson, minden vendéglőben, minden hajón kap olyan könyvet, amely a Rajnavidék nevezetes helyeinek költői legendáit tartalmazza. Ilyesmire gondoltam én is. Igaz, hogy a mi szép Balatonunkhoz és környékéhez nem fűződik igazi népmonda, hisz a magyar nép fantáziája sohasem volt gazdag, mégis jól fog esni az utazónak, ha majd végighajózza a kedves magyar tengert s oly könyv lesz a kezében, amely egyik-másik hely költői szépségeire felhívja figyelmét. Adja Isten, hogy azok a magyar szivek, melyek eddig hazánk e mosolygó vidékének szépségei iránt közömbösek, hidegek voltak, e kis anthologiát lapozgatva felmelegedjenek s ne az idegenért, hanem a hazaiért hevüljenek. Te pedig édes szülőföldem, mely engem magyarrá neveltél, fogadd el ezt a kis munkát örök szeretetem csekély zálogául! SIPEKI BALAZS BÉLA DR. Zalamegye újonnan kinevezett főispánja. :□ 143 □: Falun. Irta: KINCS ISTVÁN. rózsaszirmot teszek e levelembe. Te, édes lzám, tudod, mit jelentenek. Sokszor tépik őket együtt s azt mondtuk rá: — Ilyenek az asszonyok foszlott reményei. Nos hát az idén nekünk is vannak foszlott reményeink. Hogy szőttük még a tavasszal szép terveinket, emlékszel, a nyíló orgonabokor alatt. Úgy egyeztünk meg, hogy együtt megyünk fürdőre. Kiválasztottuk már a krém és lila selyemruhánkat s kalapjaink is egyformák lettek volna. Még testvéreknek néztek volna, ha végigsétálunk a tárcsái gesztenyék, vagy a füredi platánok alatt. Mert hogy okvetlen föltünést keltünk ... no de csitt! nem irok többet róla. A férjeink még el találnák olvasni. És látod-e, milyen szappanbuborékok az asszonyok álmai! Téged a férjed nem eresztett. Máig sem tudom, hogy keríthetett hálójába az az ostoba prózai lélek és éppen téged, te egyetlen drágám! Levelem ezt a részét megmutadhatod neki. Hogyha megharagszik, azzal sem törődöm. Hadd tudja meg, hogy van még asszony a világon, ki a férjeknek is meg meri mondani az igazat. Elég fájdalom, hogy már csak kevesen vagyunk. Divattá vált a politikában is a zsarnokok örök tömjénezése. De igen messze tértem már el tárgyamtól. Tehát te nem jöhettél. Én mehettem volna, de nálad nélkül nem akartam. Azt hiszem gyengédebb bizonyítványát nem adhatnám irántad érzett őszinte barátságomnak. És mégis megindultam. Nem jószántamból tettem, azt elhiheted. Férjem parancsolt rám. Az én Jenőm □ •" — • □ 144 □----- . ^=D bizonyos fokig szintén zsarnok, éppen olyan mint a tied, csakhogy más kiadásban. Le akart egy hónapra rázni magáról, hogy korcsmában, kávéházban élvez- Horváth Sándor a zalaegerszegi kir. törvényszék újonnan kinevezett elnöke. hesse darabig az aranyszabadságot. Keresztül láttam a kártyáin, ne félj. De hát tudod, én szeretem a békességet. Nehéz szívvel bár, de engedtem. Mit meg nem tesz egy szegény asszony, ha a kölcsönös egyetértés forog kockán! □ __________ ~ ~ ..\'.e^d 145 rr—---------------e Hanem édes Elzám, te tartsd nyitva a szemedet. Vannak bizonyos pontok, illetve határok, melyeknél minden asszonynak sarkára kell állania. Én itt nem értem a tréfát, azt úgyis tudod. Tehát nagyon kérlek referálj. Szóval elindultam Tárcsára. S most szinte látom, hogy összecsapod azt a hercig két apró kezedet, ha Szénlliszlói férfiak. megírom, hogy én tulajdonképpen nem is vagyok Tárcsán, hanem egy határszéli kis faluban, Rőthön. A vonaton változtattam meg elhatározásomat, mert volt egy pesti utitársnőm, ki annyit beszélt annak a falunak szépséges fekvéséről, zöld fenyveseiről, tiszta apró házairól, meg magam sem tudom mi mindenről még azonkívül, hogy egészen levett a lábamról. 10 — .....146 Azután az igazat megvallva, úgysem éreztem magamat elég egészségesnek, hogy egy fürdőhely tortúráit nélküled, édes Elzám, kibírjam. Valljuk meg őszintén, Odor Géza m. kir. pénzügyigazgató. a fürdők inkább egészségeseknek valók, hogysem a gyengélkedőknek. Aki nem érzi magát egészen jól, az inkább menjen el valami csöndes fészekbe nyaralni. Ott meghasznál neki igazán a jó levegő, a csönd, a — =□ 147 □----------—□ jó falusi kedély. Ha valahonnan, hát ilyen helyről térnek vissza az emberek pirosságtól duzzadó orcával, újra megacélozott idegekkel és azzal a félig-meddig való önérzettel, hogy no bánom is én, egy esztendeig csak elhúzom megint az igát. Te persze, kedvesem, el nem tudod képzelni, hogy mit csinálok én naphosszat egy Isten háta mögötti faluban. Sok mindent, elhidd, édesem. Először is nem csinálok toalettet. Szál blúzban futom végig a hegyeket. Mert azt majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy Rőth valóságos kis paradicsom. A papok mind nyolcvan esztendősek lesznek benne s akkor se jut eszükbe meghalni, hanem még penzióba mennek azon fölül. A falu tisztára fürdőhely benyomását teszi. Csak kurtaksát kellene szedni s nyárra egy orvost hozatni, ki a vendégeket kicsit szórakoztassa s rögtön meg volna minden kellék, ami Rőthöt fürdőhellyé avanzsi-roztatná. A savanyuviz nem lényeges. Hozatunk Tárcsáról, Petáncról és nincs kizárva azonfölül, hogy időközben födöznek is föl valahol a határban. Csak próbafúrásokat kellene eszközöltetni. Térzene nincsen az igaz, de a cigányok mindjárt a korcsma mellett laknak. Egy kurjantás csak s nyomban futnak hegedűvel, klarinéttal, öregbőggővel. Akkor rendezünk bált, mikor nekünk tetszik. "Nyomtatott meghívó nincs. Egyéb költségeket a városból ideszakadt fiatalemberek viselnek. Mellesleg jegyzem meg, hogy Kőszeg az erdő végén, melyik rendezett parknak is beillik, alig öt kilométernyire van. Onnan csapatostól rándulnak ki hozzánk az emberek. Egyéb szórakozásról a falu legényei gondoskodnak. Minden vasárnap rendeznek afféle parázs veszekedést. Vérbe nem igen szokott menni, az az egy szerencse. Bátran végig lehet nézni tülekedésüket, többet ordítanak, mintsem ütlegelnek. Kitünően lehet mulatni rajtuk. □ - HEED 148 =□ A bátorság különben sem valami nagy erénye a helybeli fiatalságnak. Gyávák még a szerelemben is. Minap sugdozást hallottam késő este az ablakom alatt. Kinyitottam s kiszólok rajta: — Ki az? Mit akar? Hanem, ha te ezt hallottad volna, kedves Elzám, hogy neki,iramodott ijedtében^szegény lovag! Futott, mennyire csak a lábai bírták. Ónagysága is beszökött az udvarra. A ház szépei közül való lehetett. Sajnáltam, hogy egy szép pásztorórát igy megzavartam. De manó hitte volna, hogy olyan egyszerre inukba szalad minden bátorságuk. Mosom a kezemet. Eszem ágában sem volt keserűséget okozni nekik. A falu véneinek azonban magasabb fogalmuk lehet a fiatalság virtusáról, mert két héttel ezelőtt, mikor az öreg-biró öt esküdtnek élén Dr. Czinder István szét akarta a korcsmái a zalaegersregi ügyvédi kamara einöke. veSZekedŐket választani, minden biztatásnak dacára nem mert benyomulni a csata színhelyére, hanem először a papért küldött s mikor ez visszaizente, hogy a feje fáj, nem jöhet, akkor a tűzoltó kürtössel alarmot fuvatott. Arra persze szétfutott az egész banda. A kőszegi bakák azonban nem fogták föl olyan tragikusan a dolgot. Múlt héten kettő kikezdett vagy húsz legénnyel. S képzeld el, kedves Elzám, ez a húsz bikanyaku siheder megretirált a két baka elől. Bevették magukat egy szobába s rázárták az ajtót. A két :□ 149 c;=^=-------------rzz;a baka meg nekifeküdt vállával az ajtófélfának. Erős tölgyből faraghatták, mert nem engedett, mit látva a hadfiak üres sörös hordóval kezdték bombázni az ajtót. Iszonyú kravál támadt. A korcsmáros tiltakozott, de a bakák nem engedtek. Hanem a végén mégis hosszú orral sompolyogtak el a katonák a hely színhelyéről, mert mire a legényekre rátörték az ajtót, a a szoba üres volt. A legények ekkorra már bátor elszántsággal mind kiugráltak az ablakon s vagy száz lépésnyire a korcsmától, hosszú orrokat mutattak a katonáknak. Ez a hecc különben egy másik ártatlan bakának majdnem az életét kóstálta. Gyanútlanul tévedt a faluba pár napra rá. A legények összeröffentek. rávetették magukat s csak kevés híja, hogy ki nem kalapálták a lelket is belőle. Most a kórházban ápolják. A dolog természetesen nem marad annyiba, jövő vasárnapra várják a folytatását. Hir szerint akkor négy baka fog kirukkolni a falu egész legénysége ellen, s hogy mi fog történni akkor, annak csak az Úristen lészen a megmondhatója. Ha úgy tehetnéd, kedves Elzám, gyere el. Látogass meg. Hatalmas hecc vagyon kilátásban. De ha nem tehetnéd és érdekelne a dolog, lesz gondom rá, hogy legközelebbi levelemben híven leírjam neked a különös csata egész lefolyását. Addig is szerető szívvel csókol a te mindig hű Eleonórád. □ 150 □: Apróságok Zalavármegye három legnagyobb fiának: Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor és gróf Festetics Györgynek életéből. Irta: DARNAY KÁLMÁN. égen volt, még a sümegi elemi iskola padjait róttam, mikor boldogult nagyapám, Eitner Józsefnél laktam, kit majdnem félszázadon át meleg barátság fűzött Kisfaludy Sándorhoz, kinek társaságában megismer-ák Ferenccel, Festetics György gróffal, Vörösmarty és Döbren-teyvel, Kossuth Lajossal, Kisfaludy Károllyal és másokkal, kiknek nevük ott ragyog egy-egy világitó csillagként nemzetünk történetében. Ha az idő télre fordult, korán beesteledve a szobába szorultunk, melynek barátságos melegéhez a derengő\' fényt a cserépkályha fahasábjainak lángja adta. Ilyenkor odahuzódtam nagyapám mellé és hallgattam gyermeki áhítattal elbeszéléseit a letűnt nagy idők emlékeiről. Darnay Kálmán kir. tanácsos, Ferencz József-rend lovagja, a sümegi áll. Darnay-muzeum igazgatója. □ — 151 □ ..- . Azóta sok idő múlt el. Nagyapám csontjai is negyedszázad év óta a sümegi temetőben porladoz-nak barátja, Kisfaludy Sándor sírjának szomszédságában, de emlékét szivembe véste örökre a nagyjaink-ról elmondott sok kedves aprósága, melyet ritka emlékező tehetségével oly híven adta vissza, ahogy azt tőlük hallotta. A lángelméjü halhatatlanok olyanok, mint a gyöngytermő kagyló. Nemcsak a testéből kiváló tüzes fényű nagy, igaz gyöngyei értékesek, megbecsülendők azok az apró gyöngyszemecskék is, melyek szintén szivük véréből fakadva jönnek a világra. Ezeket az apró gyöngyszemecskéket megyénk nagyjainak «Zala-vármegyei Almanach» évfolyamaiban folytatólagosan óhajtom megörökíteni, úgy ahogy azok nagyapám elbeszélése után elmémbe maradtak. * * * Deák Ferenc, ki Nyirlakon nyaralt sógoránál, Oszterhuebernél, gyakran átjárogatott Sümegre egy kis tereferére. A kaszinót helyettesitő gyógyszertár előtti kőpad vagy a főtér sóházának oszlopos tornáca volt a találka helye, itt pletykáztak a délelőtti órákban naponkint a megyeurak és táblabirák. Itt kelt szárnyra Deák Ferenc azon híres mondása, mikor a tereferélő Hertelendy Györgyöt, Farkas Gábort, Kisfaludy Sándort, Skotty és Mayer őrnagyokat, Rosty Knéret, Vajda Ignác hétszemelynöket, Oszterhueber Józsefet, Mihálovicsot, Eitnert és Nikola Adámot együtt találta : «Akit Sümegen meg nem szólnak, Rendeken meg nem lopnak, Egerszegen fel nem akasztanak, az bátran mehet a világban * A sóház előtt álldogált a reggeli társaság, mikor a városháza előtti csapó pádhoz 10—12 esztendős fiút vezetett a kisbiró és irgalom nélkül ráverte a tizenkettőt méltó büntetéséül, mert az éjjeli őrzésnél elaludt és a marhái tilosba mentek. A keservesen jaj- □r~ r~ r~ = = = ^=g 152 -=■ ^ ^=g gató gyermeken megesett a kaszinózó urak szive és felháborodtak az embertelenségen. Hagyják el barátaim, szólt közbe Kisfaludy, hogy lehetne a százbothoz embereket nevelni, ha a gyerekeknél nem a tizenkettőnél kezdenék. * Kisfaludy Sándornak volt egy Scheiber nevű kedves házi zsidója, kitől, mint a költő jegyzeteiből tudom, többször vett föl apró kölcsönöket. Egyszer nagyobb összegre lévén szüksége, Scheiber Schei nevű ismert kőszegi uzsorástól közvetítette a kölcsönt. Fülébe jutott ez Deák Ferencnek, ki a legelső alkaiom-kor igy szólt Kisfaludyhoz: «Sándor isi waar, dass du in Schei’s Hdnde geko turnén bist. * 1836-ban általános felháborodást keltett a nemesek megadóztatása. Ezt tárgyalták a sümegi urak a sóház oszlopos tornácán, midőn látták Deák Ferencet közeledni sógorával, Oszterhueberrel. Skublics kapitány mindjárt szóra is fogta: — Ferenc öcsém, te okos ember vagy, adj tanácsot, hogy az adó alól kibújhassak. Deák a szokott komolyságával felelt: — Ha csak az kell bátyám, azon könnyen segíthetsz. Irattasd be magadat szamárnak, annak nincs rubrikája a porciós könyvben. Skublics vastagnak találta a tréfát és elkomolyodott. Kisfaludy törte meg a csendet: — Soha se búsuljon öcsém, hallottam én ma reggel ennél különbet is. Hogy a majorba mentem, a barátok kutjánál találkoztam egy nemes asszonnyal, kinek négy gyermekét tartotta boldogult Róza a keresztvízre. Amint az asszony észrevett, elibém sietett: — Mit szól komám uram ehhez a szomorú újsághoz ? — Melyikhez? — Hogy a német adót vetett ránk, nemesekre. 9 □=: ~ ——□ 153 n~........==n — Melyik német? — Hát a császár, pedig ki tudja, O maga nemes ember-e, vagy nem? * Kisfaludy és Festetics. Megyénk e két nagyfiának első találkozását Vas Gereben megírta egyik müvében, de elbeszélése sok- Id. Festetics György a keszthelyi gazdasági akadémia és a csurgói ev. ref. főgimnázium alapitója. bán eltér a valóságtól. Azóta a sümegi múzeumba került Festetics György gróf erre vonatkozó levele, mely teljesen fedi nagyapám elbeszélését, igy neki adom át a szót, leirom. ahogy tőle hallottam 1874-ben: Most harminc éve voltam együtt utoljára Kisfaludy Sándorral, kezdte nagyapám elbeszélését. A □ 1 "=□ 154 . \' =□ havas eső leszoritott bennünket a gyógyszertár bőr-diványára, ott beszélgettünk késő estig. Kisfaludy szokatlanul jókedvű volt, előhozakodott terveiről, hogy félévre Somlyói szőlőjébe költözködik és befejezi a nemesi felkelő sereg történetét. Majd áttér Festetics Györgyre: Alig van hazánkban nagyobb patrióta Festeticsnél, kinek akkor is nagy tisztelője volnék, ha meleg barátság és rokonság nem fűzne hozzá. Nálánál műveltebb férfiút, vendégszeretőbb házigazdát nem ismerek szerte e hazában. De szellemesebb társalgót sem. Deák Ferkó csak az adomázásba versenyezhetett vele, de Festeticsnek minden tettét igazi magyaros humor fűszerezte, melyek között nem a legutolsó, amit velem elkövetett. 1818 nyarán a keszthelyi sokadalomra készültem, futó lovakat akartam venni konyhás lovaim helyett, melyeket tönkre tett a sok szántás. Ebéd után indultam. Marci, a főlajtárom (igy hívta Kisfaludy inasát) szokás szerint a kocsi mellé telepedett. Róza, a feleségem itthon maradt, megijedt a tornyosuló felhőktől. Utitársul rám erőszakolta a rövidszürt, hogy megvédje uj átillámat az esőtől. Kerékig való sár volt. A bazsii kapaszkodónál az eső is utolért, igy nem csoda, hogy megsülyed-tünk. Magam is leszálltam a kocsiról és éppen azon tanakodtam Marcival, miként menekülhetnénk hamarosan ki a kátyúból, midőn szintén Sümeg felől köny- . nyen futó kocsiján arra hajtatott egy eddig előttem ismeretlen úriember, ki önként ajánlkozott, hogy kivontatja kocsimat a sárból. Mig a kocsisok és Marci a vontatással bajmolódtak, addig ketten az árokparton beszélgettünk. Az idegen Tolnay grófi ispánnak mutatkozott be. Beszéd közben kikérdezte utazásom célját és azt az ajánlatot tette, miután vásár előtt Keszthelyen szállást úgy sem kaphatok a nagyvendéglőben, szálljak hozzája a grófi kastélyba, annál inkább is, miután a gróf ur úgy sincs Keszthelyen, ki különben □ =□ 155 □ - ...... =□ is szívesen lát minden idegent kastélyában. Rövid szabatkozás után elfogadtam a meghívást, Tolnay bucsuzáskor kijelentette, hogy vacsorával várni fog. Együtt indultunk, de csak Szántóig tudtam nyomába járni. Mikor a gyöngyösi csárdánál már pora sem látszott az ispán kocsijának, önkéntelenül elgondolkoztam, mennyivel nagyobb ur a gróf ispánja ilyen magamfajta földbirtokosnál. , A nap már nyugodni készült, mire Keszthelyre érkeztem. A grófi kastély kapujába már várt rám uj ismerősöm. Igazán nagyúri ellátásba részesültem. Két kocsis is segítette a lovakat kifogni. Marcinak kezéből még útitáskámat is kivette valami grófi inas. Az ispán egy pillanatra sem hagyott magamra. Megmutatta vendégszobámat, majd az ebédlőbe vezetett, hol valóságos lakoma várt reánk. Csak ketten ültünk az asztalnál, mégis négy inas állt mögöttünk, szüntelen töltögetve poharainkba. Nem vagyok nagy borivó, de akkor szokatlanul ízlett a grófi pincéből előkerült Somlyói, badacsonyi. Egyideig a gazdaságról beszélgettünk, majd áttértünk a magyar literaturára és ugyancsak meglepett az ispán ur járatossága, mit kérdésemre azzal magyarázott meg, hogy elég alkalma van a grófi könyvtárban olvasgatni. Jó ideig került az álom, arról gondolkoztam, hogy minő tudománykedvelő lehet a gróf, kinél még az ispán is literatus ember. Másnap korán kelve, megjártam a vásárt, de nem találtam kedvemre való lovakat. Midőn késő délután fáradtan visszaérkeztem, ozsonna után az ispán uram azt az ajánlatot tette, ha már a vásárba nem találtam megfelelő lovakat, nézzem meg a gróf ur lovait, talán azok között találok kedvemre valót. Először a hátas lovakban gyönyörködtem, majd a kocsilovakhoz érve, feltűnt két sötét pej telivér, mely szinte hasonlított az én lovaimhoz. — Mit szól táblabiró ur ezekhez? □ " = -^33 156 - ~ ■■■■ — Gyönyörű két állat! Ezeket már én sem dobnám ki az istállóból, — feleltem tréfálkozva. Végig járva az istállókat, fogatni akartam, de a házigazdám karonfogott és kijelentette, hogy vacsora előtt nem ereszt haza. így a másik estét is a kastélyban töltöttem. Nem szívesen tettem, mert otthon megmondtam Rózának, hogy vacsorával várjon. Ismét belekeveredtünk a beszélgetésbe. Az ispán ur elmesélte a májusba lefolyt helikoni ünnepségeket, kijelentve, hogy a gróf ur neheztel is reám, hogy azokon, meghívása dacára eddig részt nem vettem. Mentegettem magamat elfoglaltságommal, a rossz úttal, még rosszabb lovaimmal, de megígértem, hogy a gróf ur első meghívását fel fogom használni, annál is inkább, mert most már egy kedves ismerősöm van az ispán ur személyében. Végre előjárt a kocsim. Alig hogy kijártunk, talán a szokatlan nehéz boroktól, elbólogattam. Alvásom nem tartott soká, felébresztett lovaim szokatlan gyors járása. Odaszóltam Marcinak : — Te, miért veri a kocsis a lovakat, ha lassabban kocognak is haza érünk? — Nem kell azokat ma verni, tekintetes uram, jó abrakot ettek a grófi istállóban. Még éjfél előtt hazaértem és nem kis bámulatomra, istállómat kivilágítva találtam. Hirtelen megdöbbenésemet nem kisebb meglepetés váltotta fel, midőn istállómba látom bekötve saját rossz lovaimat. A rejtélyt megfejtette az istállóból elibém siető grófi lovász, ki a gróf levelén kívül még azt a szóbeli izenetet hozta, hogy tiszteltet a méltóságos gróf ur, ‘{reményű, hogy szavamnak ura leszek és nem dobom ki istálllómból az ö szerány ajándékát, a két telivér pejcsikót.-» Egész éjjel nem jött álom a szememre, tépelődtem a gróf tréfáján, ki oly kitünően játszotta végig két napon át az ispán szerepét. Azóta többször átjártam hozzá Keszthelyre, nem egyszer ő is meglátogatott. A nemes gróf levele egy félszázad év után a muzeum Kisfaludy termébe került, álljon itt eredeti szövegében: Tettes Kisfaludy Sándor Táblabiró urnák Sümegben. Tekintetes táblabiró ur! Különösen tisztelt Nagy Jó Uram . Engedje meg Tekintetes ur, hogy a Keszthely Heliconi Pegasus fajtából egy párral kedveskedni me- Festetics Tassilo herceg. CT_____===□ 158 _ _ ^=g részeljek; bármily csekély is legyen ezen igaz tiszteletemnek megbizonyitása, mindazon által ezen Lovaknak többszöri szemlélése talán mégis egyszer valaha Tettes Tábla Biró Urat arra reá buzdíthatjuk, hogy valami alkalmatossággal taland a Keszthelyi Helikon tartásának idó\'pontjában, ide Keszthelyre rándulni mél-tóztatna, mivel ugylátszik, hogy már egészen rólunk elfelejtkezett, a Keszthelyi Helikont megveti és barátságos indulatának számából kiveti, de ugyancsak a mellett örvendek mégis, hogy voltak oly felséges gon-dolatu Lelkek, az kik annyira megengesztelték és olyan leereszkedésre késztették, hogy a Magyar Petrarkánk, ama híres Himfi egy Pindarushoz illő remek Homlok-irást a Csáktornyái emlék oszlopra, egykori jó vénájában készített. A melyért amidőn alázatos köszönete-met meg tenném, a Méltóságos Hugóm Asszonynak kezeit csókolom és a Keszthelyi Helikon első kötet-jéből hat példázattal szolgálni bátorkodván, Úri barátságába ajánlott különös tisztelettel maradok. A Tettes Tábla Biró urnák őszinte barátja. Gróf Festetics György m. p. Keszthely 1818......... (Folytatása következik.) 13 159 □ = A királyné. Irta: LUX TERKA. j\|aurus, a félszemü bölcs öreg pap, a királyné gyermekkori tanítója, barátja, tanácsadója, gyóntatója, ott állt a nagy, hűvös, fehér teremben s várta a királyné megszólítását. A királyné lehajtott fejjel, gondolkodva járkált a teremben és szép, nemes, nyílt arcán zavar látszott. Fehér kezével végigsimitott olykor fekete haján, gyönyörű ivü szemöldökét összevonta s egy-egy percre megállt a nyitott ablaknál. Olyan szép volt ilyenkor, mint egy alabástrom-szobor, melyre aranyrózsás fátyolt borított a nap. Az ablak alatt óriási park feküdt, valamikor erdő Volt s most mint egy megszeliditett oroszlán simult a palota lábához. Türelmes hátán csodálatos növények és virágok nyíltak. Oránátvörös grenadillák és brazíliai pálmák, melyeknek levele az indusok édes és részegítő itala. Valamelyik rózsabokor között csalogány énekelt s egy óriási bükkfa ágán feketerigó ült és ízlelgetett a rózsabokor apró dalosának. A királyné most hosszan és némán állt az ablak mellett s észre sem vette, amint az öreg pap halkan közeledett feléje és aszott kezét rátette vállára. — Mauna Loa, nagyasszonyom, — szólott szeretettel és tisztelettel az öreg. — Attól félek, fordult meg a királyné szomorú mosollyal — hogy nem vagyok többé a te Mauna G------ — ■ =□ 160 — . ==□ Loád, a te tisztelt, nagy királynéd, öreg Maurusom 1 A népem kigunyol, mosolyog rajtam, talán meg is vet. Kérdöleg nézett az öreg Maurusra, de ez lehunyta egyetlen nyitva levő szemét és hallgatott. — Ülj le Maurus — intett a királyné s ott az ablak mellett leültek egymással szembe. — Azért hivattalak, — szólt a királyné — hogy megkérdezzem tőled, mivel tartozom még annak a népnek, aki előbb az enyém volt, azután a fiamé lett s akinek egész ifjúságomat, asszonyi életemnek legszebb és soha vissza nem jövő éveit feláldoztam, odaajándékoztam ? Szólj Maurus ! — Még tartozol valamivel — felelte az öreg nyugodtan. — Bocsánattal. — Minő bocsánattal ? — kérdezte a királyné kissé ingerülten s alig hallhatólag rácsapott a széke karjára. — Nem mindent megtettem a népért? Értük éltem, szenvedtem, fosztottam ki magamat, mit kívánnak még? Az életem most már az enyém. Húsz esztendei kormányzás alatt boldoggá tettem szellemileg, anyagilag és királyt szültem, kinek fejére koronát tehettek. Többet tettem országomért, mint tiz férfiuralkodó, mit kívánnak még tőlem? Letettem a kormányzás pálcáját, nem vagyok többé az ő sorsuknak királynéja, csak a magaménak. Engem nem gúny, de hódolat illet meg! Az öreg Maurus hallgatott. o ö — Miért nem felelsz? — kérdezte a királyné csodálkozva. — Talán nem tartod jogosnak kívánságomat? — Nem — felelte keményen az öreg és felnyitotta a szemét. — Nem tartom jogosnak a kívánságodat. Nem tartottad be a sorrendet a nép, az emberi lélek pszichológiájában és nincs jogod azt követelni tőle, amit nem adhat. Ami nem természete: a hála. A királyné tágra nyitotta ki nagy, fekete gyémánt szemét. □ ..........-..=□ 161 .................-....... — Nincs jogom a nép hálájához? — kérdezte bámulva. — Nekem ? Nekem, Maurus ? — Neked, királyné és senkinek, aki úgy gondolkodik, mint te. Ha valaki hódolatot kíván az emberektől, azt ne a jósága után kívánja, hanem a kegyetlensége után. Ha nem hálálkodva, hanem rettegve mondanák ki nevedet, akkor a hódolat úgy fogna körül, mnit ujjadat gyűrűid. A jóság nem fáj az emberi léleknek s csak ami fáj neki, arra gondol vissza. Ha boldoggá teszel egy embert, elfelejt. Ha megkorbácsolod, gyűlölni fog, de elfeledni soha. A jóság a közöny porszeme, a szél tovasöpri, a kegyetlenség sziklagránit s az emlékezés monumentumát már élő korában felállította magának a kegyetlen szivü. A jóság, Mauna Loa: önzés. A gonoszság: bátorság. Jót elsősorban is önmagunkért teszünk, de rosszat: másokért. A királyné lehunyta szemét, összerázkódott és felállt. Párszor végigment a nagy, fehér termen, melyet mintha aranyhidakkal választott volna el a nap egy-egy fénysávja, azután megállt az öreg ember előtt és megfogta a vállát. — Maurus, — mondta mélyen a szeme közé nézve — te megcsaltál engemet! Megcsaltad bennem: a gyereket, a serdülő leányt, az asszonyt és a királynét ! — Igaz — felelte az öreg. — Megcsaltalak, mert nem arra tanítottalak, amire a királyokat tanítják: hogy önmagukban Istent lássanak, az emberek között az első személyt. Olyan királyt neveltem belőled, Mauna Loa, aki népe között az utolsó személy legyen önmagára nézve. Megcsaltalak, mert embert neveltem beléd, a jóság önzésével teli szivet. Csak terád gondoltam, mert nagyon szerettelek és azt akartam, hogy ha boldogtalan leszel is, de a saját lelked maradjon meg a legjobb és legtisztább barátodnak. Nem a népet, nem az embereket szerettem, csak téged. Az embereket ismerem és nem szeretem, csak szánom 11 a - ■ =□ 162 □ =— = -=□ őket. Láthatod ebből, szegény királyném, milyen vég-hetetlen önzés a szeretet és a jóság. Szinte azt hiszem, amint most végignézek itt magamban az életemen, hogy nagyobb bűn, mint a gonoszság. A királyné kétségbeesetten nézett maga elé. — Jól van, Maurus, értelek! Mindent értek s ha még egyszer születnék, ismét az lennék, aki vagyok. De beszélj nekem a háláról, a háláról valamit, mert megőrülök! Mindent odaadtam népemért: ifjúságomat, leányálmaimat, első szerelmemet s annak hitvese lettem, akit a politika, népemnek java választott ki számomra. Hát beszélj nekem, Maurus, a háláról, hisz lehetetlen, hogy ez a legszebb virága az emberi erénynek kihalt volna a szivekből? Maurus sápadtan hajtotta le fejét. — Nem tudok arról beszélni, ami nincs — felelte szomorúan. — Tudsz! — kiáltotta a királyné szenvedélyesen. — Ha tudsz az Istenről beszélni, akit csak sejtesz, belészuggerálod szivedbe, leborulsz láthatatlan képe előtt, akkor tudsz beszélni a háláról is! Nézd, öreg Maurus, hisz mi mindketten tudtuk, hogy a szerint hisszük az Istent, amint élünk a lelkűnkben. Nem az Isten törvénye szerint élünk, hanem a saját lelkünk erkölcse szerint: él bennünk az Isten. Hát ne vedd el lelkemnek legdrágább hitét: a háláról alkotott fogalmat. Nézd Maurus, én alkotmányt adtam népemnek. — Már elfeledték — felelte az öreg tompán. — Évszázadokon keresztül rabszolgák voltak, elnyomottak, én felszabadítottam őket. — Már elfeledték. — Vallásszabadságot, politikai jogokat adtam. — Elfeledték. — Magánvagyonomnak felét odaajándékoztam kulturális célokra. — Elfeledték. — Ipart teremtettem, kereskedelmet, háborút nyertem. ;□ 163 a o — Elfeledték. — Dolgoztam, tanultam, úgy mint egy férfi, hogy értsek, tudjak mindent. Mindenféle államtudományt, katonai és jogi dolgokat. — Elfeledték. — Igazságos voltam és mindig érdem szerint jutalmaztam. — Elfeledték. — Soha egy kérvényt, egy okiratot nem írtam alá addig, mig el nem olvastam. — Elfeledték. — Elfeledkeztem nememről, elfeledtem, hogy asszony vagyok, csak királyné és anya voltam. — Elfeledték, Mauna Loa! A királyné zokogva rejtette el arcát s visszaült az ablak mellé, térdére könyökölve sirt és lehajtott fejének fekete fürtéi szikrázva égtek a nap aranysugarában. Az öreg Maurus meghatva nézte és csönd, bánat, keserűség gyűrűzte körül a királyi palota termét. Egy idő múlva Maurus igy szólt: — Mauna Loa, nagy királyné voltál, de ezt az emberek már is elfeledték. Csak azt nem fogják soha elfelejteni, hogy egyszer életedben gyönge is voltál . . . Asszony .. . A királyné fölvetette a szemét. — Még csak harmincnyolc éves vagyok és a többi emberek sohasem vétkeznek ? — Minden ember vétkezik, de minden vétek között az a legnagyobb: mikor a bűnös a másik bűnös felett ítélkezik. Ehhez ép úgy, mint az oktalan és nevetséges gőghöz, amig az ember nem végzi el az életet, nincs joga; azután pedig nincs rá szüksége. A királyné letörölte könnyeit és figyelmesen nézett az öreg Maurusra. — Igazad van! — sóhajtott elgondolkodva. Még valamivel tartozom az embereknek: bocsánattal. És megrázta a fejét, kiegyenesedett s intett az öreg Maurusnak, hogy elmehet. □ 164 □: o uocsej. Irta: GÖNCZI FERENC. érdekes nyelvjárása s a legújabb megtartott ősrégi szokásai révén az országban ismert vidék. Már a múlt huszas éveiben irt róla Pálóczi th Adám költő. Azután Plánder Ferenc novai esperes-plébános ismertette a »Tudományos Gyüj-temény« cimü folyóirat 1838-iki évfolyamában. Plánder Göcsej és Hetés. F. a nép között élvén s valószinüleg maga is e nép szülötte volt, jól ismerte Göcsej belső vidékének lakóit. Cikkében futólag, de tárgyilagosan jellemzi Göcsej □--------------^=J 165 □ --=□ vidékét és népét, kiterjeszkedve főbb szokásaira is, amelyek közül különösen a regölés keltett országos feltűnést. Ugyanezen időtájban kezdték a göcseji nyelvjárást is tanulmányozni. Göcsejnek népéről mindazonáltal kimeritő ismertetés mindezideig nem jelent meg s igy igazában e népet még nem ismerjük. Pedig nagyon sokan vélik Vidék Bánokszentgyörgytől délnyugatra. ismerni. Aki csak megfordult Göcsejben, mindegyik mond valami groteszk dolgot. Szórványosan lát, hall itt valami szokatlant az illető, azt kiszínezi, megtoldja; felkap egy-egy, e népre alkalmazott csipó\'s adomát, azt megtörténtként tüntetve fel s adja a göcseji nép igazi ismerőjét. Pedig egész alaposan még azok sem ismerik a göcsejieket, akik évekig köztük élnek, mert azokat a szokásokat, amelyek a nép lelkének, jellemének tükréül tekinthetők, nem figyelik meg. Ezek ismerete nélkül pedig nincs igazi népismeret □ ..............==□ 166 DEL =.. _ EE=D Azzal sem vagyunk voltaképen tiszíában, hogy meddig terjed egyes irányokban Göcsej területe. Ha természetes határok közé akarjuk szorítani, akkor északon Zalalövőtől Zalaegerszegig a Zala folyó, keleten a Pusztamagyaródtól északra folyó Váliczka-csatorna és az ugyancsak Pusztamagyaródtól Bánokszentgyörgyig délnek folyó Váliczka patak; délen Bsztgyörgytó\'l Pákáig szintén a Váliczka a határa. További határa délen Páka községen túl egy darabig — a Kerkával való egyesülésig — a Cserta patak, azután Lentiig a Kerka. Nyugati Páka délről nézve. határául a Lentitől északra futó megyei, azután a varasd—pozsonyi országutat tekintik. Ez, a természetes határokhoz való kötöttség kedvéért szűkített Göcsej írapezalaku terület, mely 70 községet és 104 pusztát, majort, telepet s egyéb lakott helyet foglal magában s területe 648 Q km. Azonban, ha ethnographiailag vesszük e vidéket, területe keleten, délen és nyugaton kibővül. Keleten hozzászámíthatjuk még Zalabesenyő, Söjtör, Bucsuta, Nemeshetés, Sándorháza, Oltárcz, délen pedig Val-konya, Báza, Lispe, Erdőhát, Szentadorján, Csehi és □ "■ 168 □ ......... ^=g Marócz, nyugaton Lenti, Lentikápolna és Kerkabarabás községeket. Az ekként kiterjesztett Göcsej 807 □ km., melynek 86 községe, 118 pusztája, telepe, majorja s egyéb lakott helye van. Sőt talán tovább is mehetnénk: ide vehetnők — etnographiailag — a Göcsejtől északnyugatra eső vasmegyei Őrség egy részét, mert hisz a lakósok ott szintén azon szokásokat gyakorolják, amelyeket a göcsejiek; népies építkezésük hasonló, nyelvjárásuk pedig szinte ugyanaz. Zebeczke keletről nézve. A néprajzilag vett Göcsej lakosainak a száma - Zalaegerszeget nem számítva — az 1900. évi nép-számlálás szerint 41.628. Göcsej elnevezésének eredetét eddigelé még nem tudjuk.. Lehet, hogy a göcsörtös szóból, vagy — Vám-béry Ármin szerint — a török göce (nomád, vándor) szóból ered. Göcsej vidéke, sűrű változatosságban, dombos és hegyes. Szélesebb völgyeket a Cserta és Kerka patakok mentén találunk. A hegyek 300 méter magasságig emelkednek. A terület mindenütt művelhető. Á mere-dekebb hegyeken, ha mást nem, szőlőt lehet termelni. A vidék nagyobb része szép, különösen a Kerka és □--- -- ... 169 DziEEzE==Z . \'~=3D Váliczka mente. Bánokszentgyörgy és Páka környéke különösen kedves, mint azt képeink is tanúsítják. A Cserta mellékéről Zsebeczke és Csertalakos kisded községeket, a felső Váliczka csatorna és Cserta mellékét összekötő bájos völgyben Eördögh Gyurkó várát mutatjuk be. Ez utóbbi a baki uradalom hajdani tulajdonosáé az Eördögh családé volt. A vár helye lapályból kiemelkedő kerek domb, melyet csak akkor látunk dombnak, amikor fölmegyünk rá; mert a rajta levő gyönyörű lombozatu, szálas bükkfák egészen elfedik. A vidék északi részéből Csonkahegyhát és Kustánszeg községek környékét ábrázoló két kép bizonyítja azon tájék változatos szépségét. Göcsej merészebb alakú kiemelkedéseit nem díszítik váromladékok, E vidéken különben is kevés vár volt. Amelyek voltak, mint a pákái, kányavári, lenti-i (Nempthy) s talán a várföldi (Bánokszentgyörgy mellett) völgyben feküdtek, mocsarak, nádasok által körül- A csonkahegyliáti fensikról északra eső vidék. Kustánszeg keletről nézve. A Ienti-i (Nemptliy) vár romja. □.........173 □: =;□ vetten. Csak Lentin maradt a várból valami. A képünkön látható rom azonban már itt is eltűnt. Az Eszter-házy uradalom bérlői pusztulni hagyták. Az egyik bérlő 10—15 éve a még megmaradt várfalakat is lebontatta s helyére magtárt építtetett. Pedig hatalmas vár volt e helyen. Már a XIII. században egyike az országban a legerősebbeknek. Kanizsa várának a törökök által 1600-ban történt elfoglalása után ezt tartották Stiria védelmi kulcsának. Göcsejben aránylag sok község van s azok általában kicsinyek. A községek túlnyomó részénél a lakosok száma 100—600 között váltakozik. 1000—2000 lakosa csak 11 községnek van. A házak a kedvező fekvésű s rendesen épült faluban a főutca mentén, két sorban, meglehetős szorosan sorakoznak egymás mellé. Igénytelen s eredeti kis épületek ezek, agyontetőzve, agyonzsuppozva. A régimódiasak egész kis favárak, köröskörül épülve. A régi házalakok négyfélék: egyvégbe építettek (\|), hajlítottak (\|_), három oldalról derékszögűén (\|”\|) és keri-tetten épültek (d). Ez utóbbi teljes négyszög. A kerített hajlékok 1—2 szobát, 2—5 kamrát, 2—3-féle istállót, ólakat s éléskamrát foglalnak magukban. Az udvar tele trágyával. Néhol, régebben, télen oly magasra emelkedett a trágya, hogy köröskörül az épület szintájáig állott. Ilyen kerített hajlékok pusztulnak. Egész Göcsejben alig van több 200—300-nál. A régi nemesi kúriák közül is bemutatunk egy házat, Milejbó\'l. Efajták már elpusztultak s csinos kőházak állanak helyükön. A göcseji nép, miután az a terület, amelyen lakik, a legújabb időkig a világtól nagyon el volt zárva s iskolákban is szűkölködött, népmüveltség tekintetében hátrább áll, mint a környékbeli magyarság. De korántsem olyan értelmetlen, félszeg, mint amilyennek, főleg évődésből jellemzik. Tehetsége mellett általában megvan a tudásvágya és minden jóra való hajlandósága. Régi nemesi kúria Milejben. Régies házak Szilvágyról. □ ----- If. =□ 176 g~ . =□ A göcseji nép nagyon kedélyes, élcelődő és vig életet kedvelő. Minden alkalmat szívesen felhasznál, hogy egy kissé »kihánkuggya magák. Szeret a korcsmába benézni, szívesen jár búcsúra, vásárra s különösen a szőlőhegyet szereti, ahol alkalma van az összejövetelre s pinceszerezéssel összekötött ivásra. A hegyen Csömödéri alakok hétköznapi ruhában. } önti ki örömét, buját. Itt tárgyalják meg néha bizalmasabban a községi életet is. A göcseji ember sokat ad arra, hogy becsületes embernek tartsák s ez természetes is olyannál, aki rátartós, sőt bizonyos fokig büszke. Mert annak lehet a göcseji embert tekinteni, különösen a nemesi részét s azokat, akik a módban »e vannak bizva«. De a sze- □ —-------\' " EEEED 177 □--------------- ---------====:□ szegény szintén tart magára. Hogyne ! »Szégin is legyen a zembér, még kevi se légyén, — mit iér akkor!« mondják tréfásan. Alkalomadtán önzetlenül segit a maga »nyája* belin«. Beszédközben nem egyszer hangoztatja: »Ném vaok magamnak valu embér«, azaz nem önző. Barátságát főleg nyílt őszinte magatartással lehet megszerezni. A mézes-mázos beszédű, hízelgő embert nem szereti, mert ravasznak tartja. Közelebbi barátságot különben sem könnyen köt, de akivel egyszer megkötötte, ahhoz hű. Rokonságán és számtalan komáin kivül különösen az otthoni s hegybeli szomszédaival és pásztoraival igyekszik jóviszonyba jutni. A cserta-melléki ember azt tartja, hogy a jó szomszéd a legelső rokon, még a testvérnél is több. Férfias, bátor magatartásu. A gyávát, félénket kigunyolja, semmibe sem veszi. Kötekedő, verekedő hajlama újabban mérséklődik. Ósi tulajdona a pörleke-dési viszketegség. Jussából a göcseji ember sem akar engedni, de semmit se. Vendégszeretete nagyjában a régi. Már Plánder Ferenc irta a múlt század első felében, hogy a göcsejiek ».. . szeretik az idegent, szívesen házaikba fogadják, étellel, itallal ellátják és a régi szokás szerint láb-vizzel megkínálják. Szívességüket különösen a szőlő-hégyeken mutatják ki, hol nemcsak jóbarátot, hanem még idegent sem bocsájtanak el pincéjek előtt, mielőtt boraikat velek meg nem izleltetnék.« Részben ma is igy van. Serény, munkás nép. A dologtalanja, a szegvidék-beli bocskoros nemesség, mely prototypusa volt a henyeségnek, kipusztult s helyébe, főleg Vas- és Veszprém megyékből jóravaló, munkás nép telepedett ide. A régi göcseji »adózó nép« erkölcsére nézve Plánder Ferenc azt állítja, hogy ». . . tiszta erkölcsű, azért cégéres gonoszokat, vagy elfajult tisztátalanokat ezek között ritkán találni.-^ Ellenben a kurta nemesek- s ágilisekre kedvezőtlenül nyilatkozik. A mostani göcseji nép sem elfajult. Házas élete általában tiszta. Elválások, vadházasságok ritkák. 12 CF^— 178 d~--------- ■ —=□ Terünk itt nincs e nép bővebb ismertetésére, annál kevésbbé az őt jellemző szokásainak elsorolására. Futólag említjük csak még, hogy családi életében számos oly vonást találunk, mely ősréginek tekinthető. A gyermeknevelés módja rendkívül érdekes, Csoportkép Bakról. / az ahoz fűzött szokások egyrésze pedig pogány eredetű. Babonás hiedelmei, azoknak alakjai, az év egyes napjaihoz kötött szokásai, művelődéstörténeti szempontból is figyelemre méltók. Sok oly szokást tartott meg, mely mythologiai szempontból megbecsülhetlen értékű. Ha valaha a magyar mythologia elkészülhet, a göcseji nép által megőrzött (s már összegyűjtött) adattörmelékek annak fontos részei lesznek. Mert nincs □..... 179 n~----------------------□ még az országban oly magyarlakta vidék, hol annyi ősi népszokás maradt volna fenn, mint Göcsejben. Nyelvjárását nagyjában már megírták; arról minden nagyobb magyarnyelvtani kézikönyvben tanulnak. E nép ideköltözésének ideje, eredete homályos. Sokan a székely néppel tartják egynek. A nyelvjárás közeli egyezőségére s olyan tényekre hivatkoznak, amelyek nem holmi véletlenségek szüleményei. Hogy többet ne említsünk, ott van a regölés, mely csak Göcsejben s Dunántúl némely részén és a székelységnél van meg. Egyes tájszók, azok kiejtése, feltűnő egyezést mutat a székely népével. Mélyebb összehasonlítás azonban eddig nem történt s igy a székelységgel való régi együttélés egyelőre csak oly feltevés, mely bebizonyításra vár. Utca Lendvavásárlielyen. □ : O 181 □ = A férfisziv. Irta: Báró KEMÉNY ELEMÉRNÉ. férfiről szól a nem mindennapi ének . . . Egy egész férfiről, ki szilárd volt, mint tölgy. Büszke és hajthatatlan. Szentandrásy Pál nem volt mindennapi nber. Villogó szemű, olajbarna arcú. szé-es vállu, nagy alak és bátor, férfias arcával úgy nézett ki, mint valami pogány Isten. Ez a hihetetlenül erős szervezetű, herkulesi izomzatú szál ember vérének minden sejtjével, hatalmas testének minden idegszálával szerette a kis Baldóczy Máriát, akinek Pesten a legelegánsabb toilettjei, a leg-csodásabb áttetsző fehér bőre és a legpirosabb cseresznye-ajka volt. És a kis törékeny szőkeség addig bosztonozott, addig flirtelt vele, mig egy szép napon férjhez ment — máshoz. Mit tudta ő miért? Leányos dacból? Asszonyi hiúságból? Anyagi előnyökért? Szentandrásy Pál, midőn letette az újságot, melyben töviről-hegyire le volt Írva a díszes és nagyúri Báró Kemény Elemérné m. kir. honvédhuszár-századosné Zalaegerszegen. □=—- r:rr~D 182 =\'n esküvő egészen addig, hogy az ifjú pár délre utazott s hogy onnan majd a férj birtokaira jönnek vissza — sok mindenfélét érzett. De egységes gondolat, kész eszme jó sokáig nem tudott benne megérlelődni. Végre is csomagoltatott és a legközelebbi vonattal nagy külföldi utazásra indult. Utitársat nem vitt magával, csak a keserű világfájdalmat és a fekete nő-gyülöletet. * Már kétszer kinyílt, kétszer hervadt el az őszi rózsa, Szentandrásy még mindig a világot járta. Vadászott párducra, oroszlánra, vízilóra aszerint, hogy mily vidéken ütötte föl tanyáját. Az idei fősaisont Nizzában töltötte. Hosszas bolyongásai közben annyit mégis elért, hogy rájött arra, miszerint egyetlen mód az, hogy kevesebb ideje legyen a tépelődésre, ha teljes igyekezettel beleveti magát a társas élet hullámaiba. Szentandrásy akaratán kívül is könnyen teremtett magának posiciót. Rövid időn belül a legkedveltebb tagja lett a társaságnak, ki előtt a legzárkózottabb szalonok ajtai is megnyíltak. Volt valami a lényében, a mi érdekessé tette. Mint egy regényhős, vagy mint egy mesebeli herceg járt-kelt uj ismerősei között, egyaránt férfiakat és nőket magához vonzva. Az asszonyok mindent elkövettek, hogy az érdekes, vagy a hogy maguk között nevezték, «a szép magyarnak* barátságát megnyerjék. Ám á sok csábításnak, művésziesen kieszelt tőrvetéseknek szuverén közömbösséggel állott ellent. Mintha a múlt fájó emlékeit a társas élet még se tudná teljesen feledtetni... A farsang legsikerültebb mulatságának a nizzai nagy opera bálja ígérkezett. A tündérkertté átvarázsolt nézőtér pazar látványt nyújtott. A színes villanylámpák izzó ragyogása, a levegőben szállingó női illatszerek exotikus bóditó illata, a jelmezesek ötletesen változatos tarkasága, a páholyokban ülő kipirult, szép asszonyok pajzán suttogása, a nyüzsgő és morajló □==--- ------183 □: sokaság közvetlenségével valóságos földi paradicsomba varázsolta a jelenlevőket. És amint az álarcosok serege megindul, kart-karba öltve, melegen, puhán, szerelmesen, egymáshoz simulva, szinte érezni lehet, hogy mint röppennek a vágyteljes sóhajok szivtől-szivhez, ajaktól-ajakhoz. Ebben a környezetben, hol a jókedv tombolt, a mámor valósággal orgiát ült, a terem egyik sarkában, egy nagy legyező-pálma levelei alá vonulva nézte Szentandrásy skeptikus mosollyal az előtte elvonuló párokat. Mikor egyszerre egy sárga dominó karját megérintve, mondá: — Bon soir Cherie! — Madam? — Tu ne me conait pás? — Pás de tout! Hej pedig ha tudnád, ki vagyok ?! Ez utolsó szavaknál megremegett a kis dominó hangja, de Szentandrásynak is nagyot dobbant a szive! Megsem-misültnek hitt érzések, eltemetettnek hitt vágyak keltek életre az oly rég nem hallott ismerős hangra. De e percben egy zsibongó csoport szétválasztotta őket és egész éjjel hiába keresték egymást. * Szentandrásy sokat hánykolódott ágyában és csak a madarak hajnali dalára aludt el egy keveset és amikor felébredt, akkor úgy érezte magát, mint akinek letörték a derekát. Minden tagja sajgott, most a szive is sajgott, az sajgott talán a legjobban. Valami névtelen sejtés fészkelte magát a leikébe, valami megmagyarázhatatlan ! Mikor elkészült az öltözködéssel és átment dohányzójába, megállóit tulipánfából készült nagy Íróasztala előtt és erőszakosan rántotta ki magát gondolataiból és a ma érkezett, még fel nem bontott levélhalmaz felé fordult. Szórakozottan vette a kezébe őket és bontotta fel egyiket a másik után. Legtöbb közülök teljesen jelentéktelen volt. Meghívók — meghívók — dinére, soirére, délutáni theára, érdektelen levelek, □ . : 184 -— ^=D számlák és hirdetés stb. De a legutolsónál szemei előtt összefutottak a betűk, magyarul volt irva s a levelet Ő irta, Mária. «Bünös asszony vagyok és szerencsétlen ! Inkább szerencsétlen, mint bűnös. Hozzá fohászkodom ! Aki imádkozik, az megalázkodik. Tehát egy megalázkodó, megtérő bűnös kéri a bocsánatát. Tudom megvet! Megvetett már akkor, midőn hozzámtartozóim rábeszélésének engedve, másnak nyújtottam kezem anyagi előnyökért, olyannak, kit nem szerettem soha. De lássa, megbünhődtem érte! Mert midőn férjhez mentem, még nem ismertem szerelmem nagyságát, azt hittem, hogy a szerelem éles határvonalakkal elválasztható és kizárható lesz jövendő életemből. Azt, hogy szerelem dolgában a lélek egy^ a testtel, azt csak asszonykoromban tanultam meg. És ekkor kezdődött az én bünhödésem. Az a lelki szerelem, mely magához fűzött, mely napról-napra ellenállhatatlanul tört ki, erőnek erejével jött, pusztított és dúlta fel az én házasságomat. Egy könyteli éjszakán beláttam, hogy mindkettőnk érdekében jobb, ha elválunk. Elhagytam férjem házát és — most szabad vagyok! Megesküdtem magamba, hogy bármi okból lettem azé, akié voltam — nem leszek másé soha, csak a magáé . . . Mert szeretem önt! És imádom önt! Maga nekem volt teremtve és én megcsaltam önt és saját magamat. Szeretem — és követtem egész idáig. Itt állok az ajtó előtt és várom. A vérem háborog, a szivem dobog, mert érzem, hogy jönni fog szerelmesebben, mint valaha, a maga Máriájához.» Mária fantasztikus levelének olvasása után félig önkívületbe esett. Nem szakította meg semmi nesz, csak a tavasz halk fuvalma. Egy élőlény sem volt látható vagy hallható, úgy hogy a férfinek az az érzése támadt, hogy ez a nagy magányosság az ő lel- □ =7~ = =~\' T\' =□ 185 □ =□ kének döbbeni elhagyatottságához hasonlít. Különös állapot volt az, oly megrázó és megzavaró. Itt állani túláradó szívvel, mely telve van ezer keserű szemrehányással, ezer kétségbeeső panasszal. Szivettépő pillanat volt ez és mégis szebb és kívánatosabb, mint a milyent valaha remélhetett. Most, hogy tudta, hogy abból a visszataszító sablonból egy más világ, egy virágos kert lehet az élete, hol a Mária törékeny szőke alakja lebeg, mint egy csodálatos, ragyogó bűbájos tündér, aminőt rózsapiros hajnalhasadásakor az álom tündére csókol a bűnös emberi szemekre. Szive lázas tűzben forrott . . . — Mit csináljak ? — kérdezte önmagától. — Menj hozzá! — súgta lelke gyengébb fele, öleld magadhoz s csókold le ajkairól a felkínált üdvöt s boldogságot! — Nem lehet! — felelt a józan ész s a férfiakarat. — Menj oda, hisz nem érzed, csak téged szeret, érted hagyott el mindent, otthont, családi tűzhelyet! — csábítja vérének lobogó indulata. Menned kell, mit tépelődöl ? — hajtja a sejtelmes, titokzatos boldogság után felébredt vágya. És megindult az ajtó felé, hogy annyi mérhetetlen szenvedés után magához ragadja őt, akit számára örökre eltemetettnek hitt. — Megállj! — riadt fel a szunnyadó lelkiismeret! — Egy Szentandrásy sohsem lehet jellemtelen! Hisz a még szabad volt, elcsalta tőled tiszta, önfeláldozó szerelmedet! S most cserébe a családi tűzhelyről ellopott s bűnössé vált szerelmét elfogadhatod-e az önmagát kínálótól! ?! . . . Megremegett egész valójában s lelke bóditó álmából felriadva kiáltott fel: Nem, ezerszer nem ! Ezt egy Szentandrásy nem teheti! . . . Kigyult két ragyogó szeme, lelkében csodás nyugalom áradt szét és szép, nemes arcára az igazi férfi □ =~ ~ -- — 186 □= r— ==□ örökszép vonásai vésődtek. Nyugodtan ült le most már Íróasztalához s formás betűkkel irta meg levelét: «Asszonyom ! Ön téved ! Mi sohasem ismertük egymást! Szentandrásy Pál.» Lezárta, csengetett inasának s gyorsan, nagyon gyorsan küldte el azt vele . . . Akinek pedig e levél szólt, epedő vágygyal tépte fel ... s sápadt ajkairól nehéz sóhajként szakadt fel összetört lelkének jajkiáltása: «Most ismertelek meg, hogy elvesztettelek! Te erős, nagy ember, áldjon meg az Isten ! . . . □ 187 □: Hóhérverseny. Irta: HALIS ISTVÁN. zalamegye hóhéra meghalt a múlt század negyvenes éveinek elején. A hires hivatal elnyeréséért rögtön lépéseket tettek a szentgróti, kanizsai meg az egerszegi gyöpmesterek. Úgy látszik akkor is «kilincselni» kellett az állásokért, mert a pályázók jártak vicispánhoz, ügyészhez, csöndbiztoshoz a hóhérság elnyerése végett. A kanizsai gyöpmes-tert az ügyész ekszámen alá vette. Ilyenfélekép beszélt vele: — Tudja-e a hóhéri tennivalókat ? — Tudom. — A kerékbetörést is? — Azt még nem próbáltam. — Hát a nyakazást? — Azt sem. — Hiszen akkor sem- mit sem tud! Talán azt gondolja, hogy a hóhéri hivatalt is csakúgy el lehet végezni, mint a város-biróságot? Halis István De már ezt nem hagyta városi tanácsos Nagykanizsán. □= ^33 188 □ ........... ^=D magán száradni a gyöpmester. Haragosan kérdezte: — Hát az egerszegi meg a szentgróti gyöpi jó lesz hóhérnak? Azok sem törtek kerékbe, nem is nyakaztak ! Ez igaz volt. A fiskus nem tehetett mást, mint némi reményt nyújtott a pályázónak: — No jól van! Bízzék az ügye kedvező elintézésében és menjen haza nyugodtan ! De a másik két pályázó is járt a protekció után. Különben pedig mind a három pályázó régi hóhér család sarjadéka volt. Mi nem is lehetett másképen, mert a hóhér ivadékok csak hasonrangu családba házasodtak a kényszerűség miatt. Tudniillik az utszéli koldus is megvetette a magyarok közül ezt a mesterséget. Sőt szükség esetén még a cigányt is csupán életveszélyes fenyegetés mellett lehetett az akasztás elvégzésére kényszeríteni. Ezért legtöbbnyire német vagy cseh volt nálunk a hóhér. S éppen ezért voltak a pályázók mindannyian rokonságban egymással is, meg a soproni, bécsi, brünni és prágai hóhércsaládokkal is. Az egerszegi gyöpmester különbnek tartotta magát a szentgróti, meg a kanizsai sógoroknál, mert az ő felesége nagybátyjának jutott 1818-ban a szerencse, hogy egy mágnásnak, az utolsó Beleznay grófnak fejét levághatta s a pallost az egerszegi gyöpmester örökölte. Persze a pallost valóságos kincs gyanánt őrizte. A szentgróti gyöpmester pedig azt hánytorgatta, hogy olyan munkát senki se tud készíteni, mint ő. Mielőtt azonban Szalamegye betöltötte volna a hóhéri állást, rendkívüli dolog történt Ebergénvben. Ebergény kicsi falu Göcsejben. Tiszta magyar lakóit avar utódoknak tartják. Még manapság sem igen mozdulnak ki falujokból: abban a zsuppos hajlékban halnak meg, ahol születtek. Alig múlt el a század legrettentó\'bb kolerája, már egy különös uj járvány kezdett pusztítani Eber-gényben, meg a szomszéd Erzsébethegyen. Erős, □ =□ 189 □...... ........ egészséges emberek jó étvágygyal megvacsoráltak és reggelre halva voltak. Valami ismeretlen nyavala ölte meg őket. Napjainkban sem igen szeret orvost hivatni a göcseji ember, hanem azt tartja: «Meg lehet hanyi doktor nékünn is!» Hát még nyolcvan év előtt hogyan jutott volna eszébe doktor, hisz az egerszegi fizikuson kivül csupán Keszthelyen, Kanizsán meg Lendván volt orvos a vármegyében ? A parasztnak tehát szépen rá kellett hagyni az egész dolgot a mindenható Istenre: akit ő szólít, az meghal, punktum! A sűrű halálozásnak csupán annyi hatása volt, hogy litániakor áhitatosabban énekelték: «Hirtelen haláltól, ments meg uram minket!* Már néhány esztendeig pusztított az ismeretlen pestis, mig utoljára mégis gondolkodóba ejtette az embereket az a furcsaság, hogy a járvány csupán feleséges embereket támad meg. Sem asszonyt nem bánt, sem pedig legényt vagy özvegy embert. Figyelni, nyomozni kezdtek. És csakhamar iszonyú bűnt fedeztek föl: asszonyok ölték meg hites férjüket. , N A mérgezés egész sora bizonyosodott be. Épen úgy, mint ezelőtt tizenhárom évvel a fityeházi asszo-^ nyoknál. \' Különben is nagy hasonlóság van a két eset között. Mind a fityeházi, mind pedig az ebergényi asszonyok szerelem \\agy boszu miatt mérgeztek. Ha valamelyik menyecskével az ura kegyetlenül bánt, (ami éppen nem volt ritkaság) vagy ha az asszony mást szeretett: eltették útból a férjet. Az ebergényi gyilkolásról immár uton-utfélen beszéltek, mikor Szalamegye ügyésze perbe fogta a bűnösöket és hosszú eljárás után az 1840. év táján sikerült neki halálra Ítéltetni két asszonyt! ~ Ezekre pallos-halál várt, mert Werbőczy Tripár-tituma szerint csak a közönséges embert volt szabad □=-__________ =□ 190 D~ —■ =ZQ fölakasztani, mig asszonynak és nemesnek pallos dukált. Ma már alig tudjuk elgondolni, mekkora érdeklődést keltett az Ítélet az egész vármegyében. Akkor a kivégzés teljes nyilvánosság mellett mindenféle ceremóniával járt. Pallos halál meg éppen rendkívüli ritkaság volt. «Regula szerint» a két asszonyt jól megláncolva kitették a «siralomház»-ba három napig. Mellettük a vármegye két-két katonája őrködött talpig fölfegyverkezve. Sőt a megyeház kapujában soron kívül őr állott éjjel-nappal, mig csak meg nem történt a kivégzés. Siralomház gyanánt a vármegyeház egyik nagy szobája szolgált, melynek utcára néző egyetlen ablakát erős vasrostély védte. (E szobát később a telekkönyvi hatóság használta ülésteremnek.) Mindenik asszony előtt feszület állott az asztalon. A feszületek mellett éjjel-nappal két-két gyertya égett. Három napig tódult a vármegye népe megnézni «az elvetemedett személyeket, kiknek részére minden látogató egy-egy pénzdarabot dobott az asztalra helyezett tálba. Az igy begyült pénzen a halálraítélt hozathatott magának pecsenyét, bort vagy másféle enni-innivalót. Ami pénz igy el nem fogyott, azt szent célra kellett fordítani: a papnak adták, hogy misét mondjon a bűnös asszonyokért. De ez alatt az idő alatt a kivégzésre is el kellett készülni. A hóhérságra pályázók közül a vicispán berendeltette a szentgróti meg az egerszegi gyepmestereket. A jurátusa küldte a berendelő parancsolatot. A vicispán valamelyik Kerkápolyi volt, a jurátus pedig az eőri Szabó család egyik fiatal sarja, ki megkérdezte a vicispántól: — Hát a kanizsai gyöpmestert miért hagyta ki urambátyám ? □--------------- —Q 191 □................... =□ A vicispán nevetett és azt válaszolta: — A fiskus akarata az egész! Nem hagyott békét, amig bele nem egyeztem, hogy az ebergényi asszonyokon remek munkát csinálhassanak a szent-gróti meg az egerszegi gyöpmesterek. Majd ezek közül nyeri el egyik a hóhéri állást, mert csak az lehet a vármegye hóhéra, kinek remekje van! A kanizsainak nem lesz remekje s kedvéért nem fog elitélni még egy asszonyt csupán azért, hogy ő is kapjon remek munkát! A becitált két gyöpmester pontosan megjelent a vármegyeháznál. A második vicispán adta ki nekik az utasítást, ki tudott németül beszélni és akiről azt suttogták, hogy az öreg apja zsidó volt. Azt kérdezte a pályázóktól: — Nyakaztatok-e már? — Nem! válaszolták csüggedten a németek. — Akkor jól van! vigasztalta őket a második alispán. Most alkalmatok lészen hozzá! Mindegyitek kap egy asszonyt, kin elvégezheti a remeklést! Az lesz a megyehóhér, aki szebben dolgozik! Mert nem akarunk Kanizsáról (abból a zsidófészekből) hóhért hozni a vármegyére! A pályázók felvidámodtak annyira, hogy az egerszegi gyöpmester még kérni is merészelt valamit. Azt, hogy a vármegye csináltasson a kivégzéshez olyan vörös ruhát, amilyen a királyi parancsolatok szerint dukál. A második alispán azt mondta: — A vármegyének most nincsen ahhoz való posztója! Az egyszer dolgozzatok fekete ruhában! Az is elég ijesztő! A két gyöpmester megköszönte a jó indulatot és nagy ambícióval fogott hozzá a munkához. Először is lehozták a megyeház padlásáról a két hóhérszéket és a két darab pallost. Ezek a vármegye tulajdonai voltak. A vörösre festett székeket lemosták, a palloso- □=-"------------^^=_p 192 ;___ :=□ kát pedig napokig fenték, tisztították, mig borotva élességüvé lettek. Ez idő alatt a pecérek a kivégzés helyét készit-gették. A városon kivül, az Akasztófa-domb mellett, mintegy két méter magas és negyven négyszög méter széles uj dombot hánytak földből. Tetejét ki egyengették, aztán beborították szép zöld gyeppel. A hóhérszékek lábait földbe vert cövekekhez szilárdan hozzákötözték, hogy megmozdítani ne lehessen. Ez azért volt szükséges, hogy a székekre kötött asszonyok a rémületes utolsó pillanatban székestül együtt fel ne ugorhassanak és kellemetlenséget ne okozhassanak a — hóhérnak. A kivégzés előtti éjjel az egerszegi sógornál hált a szentgróti gyöpmester. Már éjfél után mind a két hóhérjelölt fölkelt az ágyból. A szentgróti pálinkázgatott, hogy a pallossuhintáskor ne remegjen a keze. Az egerszegi pedig szó nélkül elment hazulról. A beözönlő falusi nép úgy reggeli három óra tájban a szentháromság szobor előtt az utcán látta imádkozni. A kivégzési cerimonia nagyon hosszú volt. Hajnalban a pap meggyóntatta a két asszonyt. Aztán a porkoláb össze kötözi ette a félholt személyek kezeit és pontban hat órakor szekérre ültette őket. Mindeniket más-más szekérre. A bűnösök arca hátrafelé volt fordítva és mindenik mellett egy pap meg egy fegyveres megyehuszár ült. A harangozónak is jutott szerep. Egy megbízott embere vigyázta, hogy mikor indulnak meg a halálra-vivő szekerek. Induláskor a megbízott sebesen elfutott a templomtérre, jelt adott a toronyban váró harangozónak, ki rögtön megkonditotta a Lélekharangot és húzta egészen a kivégzésig. Így a lélekharang szünet nélkül való csilingelése között ünnepi menetben vitték ki az asszonyokat. Ezer meg ezer ember kisérte. =□ 193 DTur—:;::- • ~ =□ A két szekér mellett széles kardu, cifra tarsolyos megyehuszárok lovagoltak, kik máskor a hivatalos leveleket szállították. A huszárokon kívül még hivataluknál fogva jelen kellett lenniök a börtönőröknek, kiket a várnagy vezetett. Utánuk a szolgabiró következett, ki nélkül az a kivégzés éppen nem történhetett meg, mert ő az egész utón kezében tartott egy piciny pálcát, melyet a kivégzés előtt ketté kellett törnie. Az óriási néptömeg minden tagja nagyon megszokta nézni azt a kis faágot, mert az volt az általános hit, hogy ha a szolgabiró nem tudja eltörni kétfelé a pálcát, akkor szabadon kell ereszteni a bűnöst. Lassan, méltóságosan haladtak már csak azért is, hogy a szintén nagy számban kivonuló pendelyes gyerekeket agyon ne szorítsák vagy el ne gázolják. Már messziről meglátta mindenki az emelvényen a fekete ruhás két hóhért. Mikor az ezernyi nép a vesztőhelyig ért, akkor az asszonyokat a szolgabiró intésére leszállították a szekerekről. És ekkor a szolgabiró hangos szóval még egyszer fölolvasta előttük a «szentenciát.» Az Ítélethirdetés után eltörte a vékony, száraz pálcikát és két darabban odadobta az asszonyok lába elé, azt kiáltván: — Istennél a kegyelem! E szabályos eljárás után a gyöpmesterek vették át a két asszonyt. Pecéreikkel odakötöztették a vörös székhez az asszonyok kezét-lábát. A két nyomorult még mindig remélt, mert hire futamodott. hogy a király megkegyelmezett az — egyiknek. Természetesen mind a két asszony reménykedett, hogy ő lesz az egyik. Azt is mesélték, hogy a kegyelmet a legutolsó pillanatban hirdetik ki. Eközben az egyik elitélthez odalépett az eger-szegi gyepmester, lenyirta haját és bekötötte szemét. A lassú készülődés alatt a nézők közül sokan rosszul lettek. 13 □ -="-------------=□ 194 ■-----=n A szentgróti mester lenézte társa mesterkedését. Néha be-benyult kabátja hátsó zsebébe és bütyköst vett elő. Pálinkázott. Majd gúnyosan rászólt az eger-szegire: — Rosszul csinálod, Michl sógor! Tudniillik az egerszegit Mihálynak hívták. Kessel- dorfer Mihálynak. Kesseldorfer kézbe fogta a pallost és keresztet vetett magára. A közelállók hallották fohászkodását: — Az Atya, Fiú és Szentlélek Istennek nevében! A fényes pallos egyet villant a napfényben. Suhintás hallatszott. Abban a pillanatban az asszony feje felugrott a levegőbe. Egyet kalimpált és úgy esett vissza a földre, hol az esés erejénél fogva jó messzire elgurult. A csonka testből az ég felé lövellt a vér hatalmas sugárban. Igazi remekmunka volt! Nem lehetett volna szebben csinálni. Most a másik asszonyra került a sor. A szentgróti mester nem vágta le az elitéltnek a haját, sem a szemét nem kötötte be. A közönség felé fordult és hetvenkedett: — Ajne májszterstuck werde ich máchen! Utasítására az egyik pecér kezébe fogta az elitéit hosszú haját és fölfelé tartotta, hogy a fej a hajnál fogva a pecér kezében maradjon a levágás után. A félholt asszonynak a rémület miatt kimeredt szeme még mindig a messze távolban révedezett. Utolsó pillanatig várta a fejér keszkenőt lobogtató lovas hírnököt. Meg kell annak érkezni, hisz egyikök kegyelmet kapott! Egyszerre hozzásujtott a szentgróti mester. Részeg volt-e, vagy megzavarta sógorának a sikere? nem tudni. Csak annyit látott az iszonyat miatt megnémult nép, hogy a vágás féiarcban találta az asszonyt. A szerencsétlen nő kiáltozni kezdett. Azonban a vágás folytán a szája egybeszakadt a fülével s □ =— —□ 195 □ ■■ — — az óriási nyíláson csak rettenetes ordító hang tört ki, de nem lehetett megérteni egyetlen szavát sem. A gyepmester megrémült, hogy rossz munkájáért a nép agyonveri. Emiatt még bizonytalanabb lett a második vágása. Megint fölebb vágott, mint kellett volna. Ismét a fejre ütött. Hirtelen harmadszor is sújtott. Hiába! Megint rosszul talált! A fej még mindig a törzsökön volt. Újra odacsapott. És végre a negyedik vágás elszakította a fejet. A pecér is, meg a mester is csupa vér lett a szörnyű mészárlásban. A kanizsai gyöpmester szintén a néző seregben volt. Nem állhatta szó nélkül a rettenetes munkát, hanem fölorditott: — Agyon kell ütni a kontárkodó gazembert! A néptömegbe a rémület belefojtotta a lélekzetet. Nem értette meg a kiáltást. Zúgott és ordítozott ugyan, de eszébe se jutott, hogy meg kellene torolni a förtelmes gyilkolást. Németek között azonban pórul járt volna a szentgróti mester. Mert például Magdeburg-ban 1611-ben ilyen «kontár munkáért Gallé hóhért agyonverték pecérestül együtt. A kanizsai gyöpmester a végén leszólta az egész kivégzést: — Én jobban csináltam volna mindeniknél! Nem folyamodtam volna sem a pálinkához, sem az Istenhez 1 El is érte a büntetés! Mert a nép az istentelen nyilatkozatért ütni kezdte és csupán futás mentette meg attól, hogy darabokra nem tépték. A hóhéri állást természetesen Kesseldorfer nyerte el. De rá is termett. Olyan széles volt a marka, hogy fél tenyerében elfért az emberfej egészen. Különben is öles magas volt. Mindennap eljárt a templomba, akármilyen rossz volt az idő. S mikor már az öregség miatt nem tudott járni, akkor hintón vitette magát a misére. Mert a mesterség jól jövedelmezett és elég gazdag volt ahhoz, hogy hintót tarthasson magának. A □“=- = □ 196 □ ^ _ =.• = r - —p hóhér Szalamegye virilistái közé emelkedett. Különösen sok «gazember» került keze alá az ötvenes években. A hóhérok remekelését pedig sokáig nem feledte el a nép. Úgy mesélgették a későbbi nemzedéknek, hogy a rosszul teljesített kivégzés miatt halálra ítélték a szentgróti gyöpmestert. «De a császár pardont adott neki, mert a hóhérok a császár szolgái!» □= :□ 197 Qi Zalamegye halhatatlanjai. Irta: SUSZTER OSZKÁR. a) Költői. Zalamegye nevét először Zrinyi Miklós, a késői magyar renaissance legkiválóbb alakja hozta az irodalommal kapcsolatba. Az egész ország sorsára kiható élete külső megnyilvánulásaiban gyermekkorától haláláig majdnem kizárólag Zalamegye határai között folyt le; nagy művében hires őse, a szigetvári hős, mellett zalamegyei magyar és horvát katonák véreznek el a magyar hazáért. S ő az első, akivel a zalamegyei nyelvjárás az irodalomba is bevonul. Azután a nagy megújhodás korában, a 18. század végén és a 19. század elején jutott ismét nagy szerep Zalamegyének az irodalomban. Mintha Zrinyi Miklós szelleme, amely katonai, politikai és irodalmi téren egyaránt produktív volt, támadt volna fel újra, de sok-sok egyénre felaprózva. Ebben a korszakban a magyar társadalom és irodalom a legteljesebb kölcsönhatást tünteti fel. A társadalmi élet ismerete nélkül nem lehet teljes képünk a megújhodás kora szellemi életének igazi méreteiről. E kor a lassankint egységesnek induló nemzetet még széttagoltságában mutatja be. Csak itt-ott tűnnek fel az egységességnek némi jelei. A közlekedési eszközök kezdetleges volta, az ősi hagyományok, egyes országrészeknek önálló történelmi múltja a magyar társadalmat sok kisebb társadalomra bontották fel. Ez a széttagoltság a politikában határozottan gyengeséget jelentett, az irodalomnak azonban inkább Dl = = ~=^=£=n 198 DH-. T~ -^Z^D erőt adott, mert a különböző lokális sajátságokból alakult ki nagy klasszikusainknál az egyetemes magyar nemzeti jelleg, mint ahogyan a nemzeti zászlón is három különböző szin együtt alkotja a magyar nemzeti egység szimbólumát. Az ország egyes vidékei szerint más-másoknak jutott a közéletban a vezető szerep. Erdélyben még a nemzeti fejedelmek hagyományaként a főnemességé volt a vezérség s közülük is különösen azoké, akik a fejedelemnek leszármazottai voltak, vagy akiknek ó\'sei egykor a fejedelmi udvarokban jelentős szerepet töltöttek be. A főnemesek közül kerülnek ki az irodalom és művészet legkiválóbbjai isnemcsak a mecénások, hanem az alkotók is. Barcsay Abrahám a fejedelmi sarj, Bessenyeinek az irodalom nagy reformátorának leg-derekasabban segédkezett; az idősebb Wesselényi Miklós az első erdélyi színtársulatnak pártfogója, oktatója és rendezője volt. Fejedelmi családból származott Kemény Zsig-mond, a nagy regényíró is. Jósika pedig anyai ágon Báthory Istvánnal, a nagy fejedelemmel és még nagyobb lengyel királlyal volt rokonságban ; ezt nagyon szerette is emlegetni s büszkén irja emlékiratainak egyik helyén, hogy egy erdélyi lakoma alkalmával egy hosszú asztal mellé mind fejedelmi családok sarjai kerültek. Az erdélyi magyarság zömét, a nemzetiségek tengere választotta el az egykori fejedelmi városoktól s az ott élő főúri társaság hatásától s igy a IQ. sz. elejének erdélyi magyar társadalma csak nagyon exkluzív, előkelő kis körre szorítkozott. De a belőle fejlődő költészet átlépte ennek a kis körnek határait s országszerte ismertté lett. Az Alföld társadalmában, ebben a korban leginkább a népből feltörekvő tehetségek vitték a főszerepet. A kollégiumok tanárai, volt tanulói, különösen a papok alkották az alföldi müveit társadalmat. Az ősi debreceni kollégium adta meg ennek a társadalomnak a szivét. Az ebből kikerülő többnyire népies eredetű irók tele vannak ősi erede- n ---- 199 □ ... ==□ tiséggel, humorral, de bizonyos kollégiumi nyerseséggel is, előfutárai annak az iránynak, amely később Arany és Petőfi költészetében teljesen kifejlődve és megtisztulva klasszikus magasságra emelkedett. A nyugati megyék s igy Zalamegye akkori állapota is bizonyos különösségeket tüntet fel, amelyeket a faji jellemvonásokból, a földrajzi helyzetből s a történelmi múltból lehet magyarázni. Az itt letelepülő ősi magyarságnak a nyugati németséggel korán elkezdődő s állandósuló érintkezése okozza azt, hogy itt egymás mellett élnek s éltek már a múltban is a legjellemzőbb magyarosságok és idegenszerűségek, miként a nép nyelve is valóságos tárháza a honalapítók nyelvéből megmaradt ősi sajátságoknak, de ezekkel békességben megférnek a legfurcsább németes szerkezetek. Ősi magyaros érzés lobogott ennek a társadalomnak a szivében, de azért mohón szívta magába a nyugatról beszivárgó német szokásokat. Az idegen nyelv s idegen divatok itt terjedtek el legelőbb. Nem véletlen az, hogy épen itt irta Berzsenyi hazafias fűztől izzó ódáját a magyarság ellen, amely «eldődeink-nek bajnoki köntösét s nyelvét megunván, rut idegent cserélt. Ennyi tűzzel, ennyi elkeseredéssel máshol meg sem Írhatta volna. A német szó annyira divatozott, hogy még Szegedy Róza is, Kisfaludy Sándornak a múzsája német verseket Írogatott s német versekben magasztalta őt is az akkori aranyifjuság. A nyugati határtól távolabb eső országrészekbe egyenlő mértékben jutottak el a különböző idegen hatások s szép harmóniában egyesültek a magyar nemzeti jel-leggel; itt azonban a többi idegen kulturhatás közül erősen kiemelkedett a német nemzeté, inért a közeli gyöngébb hang tulharsogja a távoli erősebbet. De a társadalmi és irodalmi élet jellegének kialakulásában nagy része volt a történelmi fejlődésnek is. A köznemesség intézménye sehol sem alakult ki olyan erősen és sehol sem jutott olyan fontos szerepre, mint a dunántúli megyékben. De ehhez a vi- □— - = ér =- =:=□ 200 --~ ~ -=^^^33 dékhez tapadnak a magyar kereszténység legrégibb hagyományai is. Az egész Dunántúl tele van a köznemesség és a magyar kereszténység múltjának beszédes emlékeivel. A régi diétákon és megyegyülése-ken latinul szónokoló nemesség és az ősi kolostorokban latin írókat olvasó és fordító szerzetesek a latin nyelvvel együtt a római műveltségnek és irodalomnak is legmegértőbb hívei; lehet-e csodálkozni azon, hogy a római klassicizmusnak a magyar költészetben a vasmegyei Berzsenyi és a zalamegyei dióskáli születésű Virág Benedek) a legkiválóbb képviselői. Abból a körülményből, hogy a köznemességből kerültek ki ezen a vidéken a politika és irodalom hangadói, magyarázható a zalamegyei költők egy másik közös sajátsága is: bizonyos konzervativizmus, amely az országszerte mindig jobban erősbödő reformmozgalmakkal nehezen barátkozott meg, sőt ilyen elzárkózást tanúsított a nyelvújítással szemben Is. A nemesség hozzászokott ahhoz, hogy önmagát tekintse a nemzetnek, kényelmes, jó módban élt, meg volt elégedve a helyzettel, nem kívánta a változásokat, amelyek ősi nyugalmából, megszokottságából kizökkentik. Ritka ebben a költészetben nagy átalakulásokra hivó szózat, de gyakori a jellemek dicsérete s még gyakoribb a múltnak, különösen régi hadi dicsőségnek magasztalása. Ezt a gondolkodást és érzést legköltőibben Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel fejezi ki. Berzsenyi nem tartozik ugyan a zalamegyei költők közé, de teljesen hasonló összetételű társada-dalomban élt, a keszthelyi Helikon-kör pedig, amelynek szintén tagja volt, formális egységet is teremtett közötte és a zalamegyei költők között. Kisfaludy Sándorban egy német könyv olvasása kelti azt az elhatározást, hogy regéit megírja. De élet-körülményei, különösen a Napóleon elleni háborúk ) Szül. 1754-ben Dióskálon, f 1830. jan. 30-án Budán. A budapesti belvárosi templomban van fehérmárvány emléke. Ferenczy István alkotása. :□ 201 □: elsodorják hazulról s csak később fog régi tervének kiviteléhez, amikor fényes és izgalmas bécsi tartózkodásából és a francia hadjárat küzdelmeiből hazatér s Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza közös sírja Sümegen. a Balaton vidékén csöndes családi tűzhelyt alapit s miután nevét a Himfy-dalokkal már ismertté tette. A régi nemesi kúriákon még egy könyvet sem fogadtak •\' "---:□ 202 rr.....................n olyan erős rokonérzéssel, mint Kisfaludy regéit. A nőket a regék érzékeny romantikája hatotta meg, a férfiakat az érzékeny történetek közül kivillanó régi dicsőségnek a fénye. Regéiben megelevenedik a Bala-ton-vidék rombadőlt várainak egykori diadalmas élete. A történetek itt-ott a német eredetire emlékeztetnek, de a bennük viaskodó harcosok középkori magyar daliák, lírai bevezetésein, hangulatos leírásain pedig a Balatonvidék szelíd bája tükröződik vissza. A regékből a már kiforrott, szenvedélyektől megtisztult érzésű férfiúnak harmonikus lelke árad ki. Kisfaludy a nemesség múltjának, Berzsenyi a nemesség jelenének a költője. Gondolatban és érzésben Virág Benedeket követi, de költői erőben és kifejező képességben sokszorosan felülmúlja. A »Romlásnak indult hajdan erős magyar» harsány szava mellett csak gyöngén hangzik a «változások» ébresztő szózata. Berzsenyi költészetéből erős magyaros érzés, de a konzervatív magyar ember érzése sugárzik ki. Költészete legerőteljesebben azokban a költeményeiben nyilatkozik meg, amelyekben a nemzet hadi erényeit dicsőíti. A hadverő ősök harcias szelleme tombol benne, amikor a felkelt nemességet üdvözli, amelynek < nem rabbérbe emelt bús buzogányt keze.» De az elkeseredés szenvedélye izzik szavaiban, amikor a «veszni tért> erkölcsöt ostorozza. A lelkesedés és szenvedély szavát a megelégedés hangja váltja fel, =□ 203 amikor a politikai állapotokról irt. A jelent, a változ-hatatlan, meg nem mozditható békés jelent magasztalja politikai költeményeiben. Szívesen zengi Mária Terézia korának dicsó\'ségét, aki alatt «Saturnus áldott lelke jött fel.» A «Balaton»-ban pedig Magyarországot mint a boldogság ideális hazáját mutatja be, ahol «a gazdag palotát lakja királyi szabadság s a gunyhók lakosit szent törvény jobb keze védi. De ezek a költeményei nemcsak a nemességnek a meglevő állapotokkal való megelégedettségét tükröztetik vissza, hanem kedvenc költőjének az Augustusi magasztaló Horatiusnak hatását is. Csakhogy Berzsenyi tollát nem a hízelgés vezette. Erre nem is volt szüksége. Büszke gőggel hivatkozik Kazinczyhoz irt egyik levelében családi hagyományaira és független anyagi helyzetére ; s vagyonát nem az Augustusok kegyének köszönhette, hanem ősi jussként örökölte. Lelkesedéssel, de néha bizonyos rövid látással magasztalja korának nevesebb embereit is. Egyenlő hévvel ünnepli Kazinczy Ferencet és Helmeczy Mihályt, Kisfaludy Sándort és Dukai Takács Józsefet. Azonban dicséretei mindig önzetlenek, még ! akkor is, mikor kora leghatalmasabb arisztokratáit (pl. gr. Festetics György, hg. Eszterházy Miklós) magasztalja. Aki nem kereste az Augustusok kegyét, még kevésbbé kereste a Maecenasokét. Berzsenyinek és Kisfaludynak nemcsak a gondolkozása rokon. Azokban a költeményekben, amelyekben Berzsenyi szakit a görög-római versformákkal, lehetetlen fel nem ismerni a rokonságot a Himfy-dalok könnyen folyó ritmusával, minden cifrázástól ment magyarságával. Ennek bizonyítására álljanak itt «Egy szilaj leánykához* c. költeményének következő sorai: «Siratlak, ha nyugalomra Hajtom árva fejemet, Oh siratlak, mig könnyeim Forrása el nem apad, Mig be nem hunynak szemeim, Mig szivem meg nem szakad.* Berzsenyi költészetét, még legerőteljesebb és legszebb költeményeinek nagy részét is, bizonyos mértékig az elavultság színével vonja be a görög és □ —--------------- =□ 204 □ =r- - =- — =□ római világ képeinek túlságos halmozása, amelyekkel költeményeit feldíszítette. Egyes erőteljes, zengzetes és kifejező sorai azonban önálló életet is élnek s valósággal hozzátartoznak mai nyelvkészletünkhöz. Még Arany és Petőfi müveiből sem forog közszájon annyi idézet, mint Berzsenyi költeményeiből. Kisfaludy és Berzsenyi költészetének szelíd békéjébe, patriárchális csendjébe élesen sivit bele Batsányi Jánosnak), a tapolcai születésű, jobbágy származású költőnek harcias hangja. Ő már nem a letűnt múltat idézi fel, nem is a jelennek boldogságát magasztalja, hanem a jövőt akarja előkészíteni. Egészen külön helye van a zalamegyei költészet történetében. Szavában, amellyel a nemességgel szemben az elnyomott jobbágyság védelmére kel, a francia forradalom mindent elsöprő\' vihara zúg. A francia forradalmat köszöntő verse az elnyomottakat rajongóan szerető s az elnyomókat szenvedélyesen gyűlölő, dacos és minden szenvedésre kész léleknek félelmetesen szép megnyilatkozása. Ez a szenvedélyes hang folytonosan tombol költészetében, minél jobban közeledik az osztályérzéstől az egyetemes nemzeti érzéshez. A szenvedély hangját előbb a hazafas hév, majd a börtönben irt elégiáiban a fájdalom érzése, később pedig a ) Született Tapolcán 1763 május 7. f Lincben 1845. május 12-én. □= "---------=E=D 205 □ ~ ~ —=□ lelki harmónia nyugodtsága váltja fel. Berzsenyi, Kisfaludy és Batsányi költészete nem hangzott el nyomtalanul, hanem visszhangot keltett koruk társadalmában is. Kisfaludy műveiből szerette meg a régi nemesség a könyveket. Berzsenyi műveit állandóan olvasták és idézték legnagyobb államférfiaink s költeményeinek egy-egy kiszakított sora az országgyűlési szónoklatokban lángra lobbantotta a legközönyösebb hallgatóságot is. Batsányi pedig a későbbi nagy reformkorszakot készítette elő, valósággal szállás csinálója volt a reformkor politikusainak és költőinek, hogy a nemzet méltóan fogadja leikébe szellemüket. Minél jobban közeledett az ország a 48-iki nagy átalakulásokhoz, annál jobban távolodott a nemzet attól a pátriárchális egyszerűségtől, amely a régi vármegyei életet jellemezte. Az egymás után napirendre kerülő reformkérdések megszüntették az egykori béke csendjét, ellenséges táborokra osztották az eddig egységes társadalmi osztályokat, hogy az elvek harcából s a szenvedélyek izzásából kialakuljon az ország újabb jövendője. Ennek a forrongó életnek középpontjában is az irodalom áll. Ennek az irodalomnak már nem ideálja többé az a kiváltságos nemesi osztály, amelynek dicsőségéről egykor Berzsenyi és Kisfaludy Sándor énekelt. A negyvenes évek irodalma kritikával tekint a kiváltságos társadalomra s ez a kritika a politikai célzatnak megfelelően önkénytelenül is nagyítja a hibákat s könnyen megfeledkezik az erényekről. A szatirikus irodalom céltáblájává válik a nemesség, különösen Eötvös József fellépése óta. Az ő nyomdokain igyekszik haladni a keszthelyi Nagy Ignác, amikor híres «Tisztujitás»-át megírta, amelyben a megyei választások ellen irányította szatírájának élét. Vas Gereben is szívesen szállott harcba a régi vármegyével kávéházi barátainak heves beszéde s kedvenc olvasmányainak hatása alatt. író pályájának elején itt-ott megjelent, a vármegyei életről rajzolt apró képeiben szembetűnő a szatirikus célzat. De □ —■ ■ ■ . =□ 206 n~....... — ----n minél jobban belemerül a régi világ rajzába, annál jobban tompul szatírájának élessége. A gyermekkori emlékek felujulása bizonyos szelíd derűvel vonja be ezeket a képeket. Egymásután újulnak fel emlékezetében régi élményei, amelyeknek nagy része Zala-megyéhez fűződik. Feltűnnek képzeletében a letűnt világ híres alakjai, a régi táblabirák, juratusok, megyei szónokok s mert a visszaemlékezés okozta hangulatokon keresztül nézi a múltat, megnagyobbítva és megszépítve látja a régi embereket és intézményeket. Első nagyobb korrajzában a «Régi jó idó\'k»-ben még itt is ott is előbukkanik a szatíra ere, később azonban ez egészen eltűnik s folytonosan növekedő szeretetet mutat a múlt képei iránt. Nem akarja ugyan feltartóztatni azon intézmények rombadöntését, amelyeket a pusztulásra megéretteknek tart, de a pusztítást másokra bízza; magának azt a feladatot választotta, hogy a pusztulásra szánt régi világot lefesse, mint ahogy az újabb fejlődés útjában álló épületeket a lebontás előtt lefényképezik a kegyeletes utókor számára. Ezt a munkáját derekasan végezte. Vas Gereben műveivel a magyar társadalomnak és a magyar irodalom-történetnek egy érdekes korszaka záródik be. Az újabb irodalom napjai is szívesen fordulnak írói érdeklődésükkel a vidék élete felé, csak a legújabb időkben kezd megszűnni az a hatás, amelyet a vidéki társadalom élete az irodalomra gyakorolt. Az újabb költészet sokkal több tárgyat, hangulatot és szint merít az egyetemes európai irodalom termékeiből, mint a magyar vidék életéből. A vidéktől való ez az elszakadás egyszersmind a magyarosságtól és nemzetiességtől való elszakadást is jelenti. (Folytatása a jövő évfolyamban.) Tapolca. Irta: SZIOETHY ÖDÖN. Baiatonvidék sok szép képet nyújt, de szebbet, elragadóbbat alig képzelhetünk, mint azt a nagyterületű völgykatlant, melyet a kurucok és a hős zalai nők által védett, a Gyulaiakról regélő, omladozó várfalakkal felvett Csobánc, a méltóságosan komor fekvésű Badacsony, a koronájával bazalt kó\'zsákokra támaszkodó Szt.-György, a jellegzetes tűzhányó alakú üulács, a török hódoltság idejéről regélő Megvesd és a Bakonytól elszakadt Maláp, tűzhányó eredetű, ma szőlővel koszoruzott hegyektől, nyugatról a Bakony végláncolatával bezárt síkságról élvezhetünk, amelynek északi részén fekszik a Baiatonvidék legélénkebb és gyorsan fejlődő kis városa, a legutolsó népszámlálás szerint 6640 lakossal biró Tapolca. Valóban festői kép nyílik a község északi részén emelkedő magaslatról, honnan a nevezett hegyek, melyek mindegyike törté- ,SK\' "\'"szerkesztője.\'1 Szigethy Ödön 3................ =□ 208 □ ......... =□ nelmi múltról regélnek, — adnak keretet Tapolca nagyközségnek és határának. Keletkezése visszanyulik a honfoglalás előtti időkre. Ismeretes, hogy a honfoglaláskor a Balaton-vidéken egy szláv nemzetiségű fejedelemség, Privina szláv fejedelemnek egy kis országa volt. E néptől származott a szláv eredetű «toplica»-hőforrás-ból Tapolca indokoltan azzal, hogy a község közepén jelenleg is elterülő tó vizét bővizű, állandóan egyenlő hőmérsékletű források táplálják. Nevének eredetét azonban magyar keletkezésre is visszavihetjük. Tudvalévő ugyanis, hogy a városok, falvak rendszerint ott keletkeztek, ahol az emberek a létfenntartás egyik leglényegesebb kellékét, az egészséges ivóvizet találták. Az itt lévő forrás bőven szolgáltatta azt, ma is mintegy 100 méter átmérőjű tavat képez a forrásvíz táplálta medence. Ide a tópartján vagy a meredek sziklás parttól a «tó polcán» épültek az első házak, mi sem természetesebb tehát nevének magyar eredetére nézve, mint a jelzett logikus levezetés, amiből idők folyamán keletkezett jelenlegi neve Tapolca. De mégis inkább első feltevésünk mellett bizonyít a szomszéd községek szláv eredetű nevei, milyenek Lesencetomaj, Ra-poska, Ederics, Haláp, Tördemic stb. Talán innen vette nevét Tapolczai Lőrinc gróf, kit IV. László király, AAiklós mesternek 1272-ben kelt, Tapolca levéltárában levő adománylevelében említ, mint a Miklós mesternek ajándékozott földbirtok közvetlen szomszédját. Sajnos, hogy Tapolca régebbi történetére vonatkozó adatokat egészen a 18-ik századig a községi levéltárban nem találunk. A veszprémi püspökségtől a községhez 1760-ban érkezett átirat szerint, mint «püspöki mezőváros, később 1814-ben pedig «privi-legizált mezőváros» szerepelt. A veszprémi püspöki levéltárból tudjuk, hogy 1440-ben Tapolcán a karthauzi szerzetes rendnek a község közepén lévő tó partján zárdájuk és templo- □===■•"■: ■ ■ ...... ==□ 209 : ... =□ műk volt, amely ismeretlen időben elpusztult, romjaira még az idősebb emberek emlékeznek. A népképzelet várnak nevezte. Az elpusztult zárda és kápolna köveiből épült fel részben a jelenlegi templom góthstylü szentélye, — amely akkor a plébánia templomul szolgált, — e mellett bizonyít ama körülmény is, hogy a nyolc évvel ezelőtt az oratórium építése alkalmával falfestménnyel ellátott kő\' volt a gó-íhikus stylü szentély épületkövébe falazva. A templom Tapolca: Fő-utcai részlet. körül volt a temető, amit az építés alkalmával előkerült nagymennyiségű embercsont is bizonyít. Hogy Tapolca már a XVI. században nagyobb község volt, bizonyítja, hogy az említett plébánia templomon kivül még egy templom volt a község nyugati részén, az u. n. «Miklós»-kápolna, amelynek csak romjaira emlékeznek az idősebb emberek. Sajnos, hogy ennek ma-holnap még élettelen tanúja sem lesz. A szőlők forgatása alkalmával talált nagymennyiségű bronzkori leletek tesznek tanúbizonyságot arról, 14 n =n 210 .....__=□ hogy a vidék már abban az időben lakott hely volt. Tapolca fejlődése a 19. század vége felé kezdődik. Nagyobb terjedelmű falu volt csupán, szőlőmivelő lakosokkal; hisz ezelőtt 50—60 évvel még gyalogposta hozta a leveleket Sümegről Tapolcára, postahivatal sem volt. Mint sok községet, igy Tapolcát sem kerülte el a tűzvész; igy 1863-ban majdnem az egész község Tapolca: M. kir. vincellériskola. leégett, 1908. julius 30-án pedig a község keleti részét pusztította el a tűz. A község fejlődése, mint említettem, a 19. század közepe táján vesz lendületet a borkereskedelemmel, amelyet maga a község kezd el, rendszeresen foglalkozván azzal; ezt bizonyítja a községnek ez időből származó számadásai. A szabadságharcban sok katona kerül ki Tapolcáról. Az 1848/49-iki községi számadások oly nagy összegű kiadásokat tüntetnek fel önkéntesek toborzására és nemzetőrök tartására, hogy a vármegye is sokalja a számadás e tételeit. . =□ 211 □, — \' =□ \' A kereskedelem feltétele a kedvező közlekedési eszközök létesítése. Ez tette Tapolcát azzá, ami most és fejleszti azt tovább is. Az ukía, keszthelyi, legutóbb pedig a balatoni vasút kiépítése adott hatalmas lendületet a község fejlődésének nemcsak a város belterületén, hanem azon kivül is, a község nyugati részén, a vasúti állomás felé egészen uj városrész keletkezett. A vidék borkereskedelmének Tapolca a gócpontja, a környékbeli falvak lakói itt eszközük bevásárlásaikat és merem állítani, hogy az egész Dunántúlon nincs a hasonló nagyságú községek között oly élénk forgalmú városka, mint Tapolca. Kereskedelmének fejlődésével lépést tart ipari, földmivelő és kulturális haladása is. A három hat-hat osztályú elemi iskoláján kivül van látogatott áll. polg. fiúiskolája, községileg segélyezett polg. leányiskolája, m. kir. vincellériskolája, ipariskolája és mintegy 20 közművelődési és jótékony-sági egyesülete. Hivatalai: a kir. járásbíróság, adóhivatal, telekkönyv, szolgabiróság, kir. közjegyzői, osztálymérnöki, erdészeti, posta, táviró, telefon stb. hivatal A község főutcája valóságos nagyvárosi - képet nyújt; szép emeletes házsorok közt, kényelmes gyalogjárón jutunk a község főterére, itt találjuk a nagy, modern és kényelmes vendégfogadót. A vidék létkérdése függött a múlt század végén fellépett filoxera pusztításkor, amely természetesen legjobban érezhető volt Tapolca forgalmán. Ámde az erős kitartás mellett állami támogatással a vincellér-iskola útmutatásával a csapást a vidék kiheverte, ma már szebb és több szőlő foglalja el a pusztulás helyét, amely ismét jobb helyzetbe juttatta a lakosságot. A község modern haladását mutatja a villamos-világítás, fásítás stb. Tapolcának két neves szülötte van. Egyik Batsányi János költő. 1763. évi május hő 7-én született Viszontagságos élete közben értékes müvekkel gazda- □= ^=D 212 □___________........ gitotta a magyar irodalmat, amiért később az akadémia is tagjává választotta. Meghalt 1845-ben, teteme a linzi temetőben van. Az Akadémia már többször kísérletet tett hamvainak hazaszállításáért, de mindez-ideig sikertelenül. Tapolca közönségének kegyelete születésházának utcáját róla nevezte el, jóllehet azt még nem jelölte meg emléktáblával, de már is szép Batsányi János szülőháza Tapolcán. alapot teremtett és gyarapit nemcsak emléktáblára, hanem hazahozatala és szoboralapja javára. A másik neves szülötte, kiről szintén egyik utcáját jelölte, Török János, a múlt század legnevesebb gazdasági irodalmának művelője. Tapolca és vidékének közgazdasági, közművelődési előbbrehaladásának munkása a «Tapolcai Lapok cimü hetilap. Úgy Tapolca, mint a vidék gazdáinak anyagi és szellemi előbbrehaladását igen szép sikerrel munkálja D-.. = =□ 213 n-\'- . —n az alig négy esztendős és ma már 1400 tagot számláló Tapoícavidéki Gazdakör, melynek felvirágzása Forster Elek gazdaköri elnök érdeme. Tapolca és vidékét nemcsak a turisták keresik föl természeti szépségéért, hanem északi határa katonai gyakorlatokra kedvező és változatos terepviszonyai miatt igen alkalmas s ezért évenként nagyobb harcászati lövőgyakorlatokat is tartanak vidékén. Tapolca természeti érdekességei közé tartozik — — cikkünk elején is említett — a község közepén Tapolca : Főrészlet. elterülő mintegy másfél hold felületű, bővizű forrásokkal táplált kristálytiszta tó, benne az élénk, u. n. fürge cselle nevű kis halak millióival, amelyek a vizbe dobott kenyérmorzsára ezrével tódulnak, ugyannyira, hogy sűrű tőlük a viz. A kerek alakú tó sziklás polcán ma már szép házak adnak méltó keretet a víznek, amely állandóan 17 Celsius-fok hőmérőjü; nyáron üditő fürdőül szolgál, amelyet élvezettel használ föl Tapolca közönsége. A tó vize lefolyást nyer az u. n. Tapolca-patakba, amely a város belterületén két malmot is hajt. A tó, forrásvíz táplálván, télen sem re □ 214 =-;: .\' =□ fagy be, hanem alkalmas menedékhelyül szolgál a vízicsibéknek, amelyek vígan lubickolnak benne; a tó nyugodtabb vizében meghúzódva békák kántája tölti be a tó környékét még a decemberi és januári legnagyobb hidegekben is. Kár, hogy az elődök estetikai hiánya miatt a tó partján nem létesítettek néhány méter széles utat, hanem beépítették. Mily szép volna, ha a kerek tó partját fákkal beültetett sétahely foglalná el. Tapolcai barlang. A község másik újabb érdekessége a néhány év előtt felfedezett barlang, a város északkeleti része alatt. Öt évvel ezelőtt egy kút ásása alkalmával, a Kisfaludy Sándor-utcában a kút oldalfalán mintegy 12 méter mélyen nyílást találtak, amely egy nagyobb nyílásba vezetett. Az érdeklődés csakhamar arra az eredményre vezetett, hogy a kisebb-nagyobb barlang-\' □=t"- -----esesd 215 ... szerű üredékeknek egész sorozata van a község alatt; egyik-másikban 30—40, sőt ennél is több mélységű kristályvizü tóval, amelyet ugyanaz a fürge kis halacska népesít be, amely a község közepén terül el s igy bizonyos, hogy ugyanaz a közös viz táplálja mind a két helyet. A barlang neptunikus eredetű. Évezredekkel ezelőtt a föld mélyében lefolyást találó vizmosta üredékek, amelyek most már bebizonyítva, a város Tapolcai barlang. egész északi részének alját elfoglalják. Beomlástól nem tarthatunk, mert a barlangnyilások fölött egytömegü sziklaanyag van. A barlang falait az évszázadok folyamán a mésztartalmú viz elpárolgásából lerakodó u. n. mészkivirágzás teszi érdekessé; kár, hogy abból sokat levertek és elvittek emlékül. A folyó év elejéig alig történt mozgalom a bar- OEZ. -EE1. 31, ■ =□ 216 OUT:------- -..... =□ láng felzárására; mig egy tiz tagból álló társaság anyagi áldozatkészségével, közig, engedélylyel hozzáláttak a barlang feltárásához; kényelmes szép lejáratot készítettek a legnagyobb barlangnyilásba és ezzel megkezdődött annak további kutatása. Nyolc egymásba nyiló üredéket találtak fel eddig, hogy pedig egymásba kényelmesen lehessen jutni, a keskeny nyílásokat kibővítették, általában a fölösleges és a szabad közlekedést akadályozó kőtörmeléket pedig keskenyvágányu iparvasuton sodronykötéllel szállítják fel. Ezen munkálatok lassan folynak, mert roppant sok kőtermeléket kell eltávolítani; ezenkívül a föld alatti tó körül, amely egyik barlangnyiiást teljesen betölti, sziklába erősített erkélyszerü gyalogjáró készül, villamosvilágitást vezetnek be, szóval a természet ezen érdekes alakulását könnyen hozzáférhetővé, szebbé, élvezetesebbé teszik. Mindezen munkák csak a jövő év tavaszán készülnek el, azután fogják csak a nyilvánosságnak is megnyitni. Tapolca élénksége bizonyára ismét sokat nyer a barlang megnyitásával; a sok balatonparti fürdővendég, Vastagi] János t 1910. Olázer Sándor Ferencz Tózsef-rend lovagja. □.......... =□ 217 □ . -=□ kirándulók síb. mindegyike megtekinti ezen természeti érdekességet. Talán nem sértem meg szerénységét azon egyénnek, ki Tapolca fölvirágzásának tiz évi községi bíráskodás alatt lendületet és irányt adott; Glázer Sándor a község szülöttje, akit ezirányu tevékenységéért Őfelsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntetett ki. Nem lenne teljes Tapolcáról szóló ezen dióhéjban foglalt ismertetésem, ha meg nem emlékezném Tapolca városának nemrég elhunyt fáradhatatlan fiáról : Vastagh Jánosról, akinek emlékét hálás kegyelettel őrzi Tapolca összes lakossága. Az ő nevéhez fűződik a község déli határában fekvő mintegy 1000 hold vizes rétnek lecsapolása, melyet fáradhatatlan utánjárással, munkálkodással részben államköltségen ő tett gazdaságilag ma már óriási hasznot hozó területté. Akik Tapolca történeti fejlődését e rövid leírásból megismerik, alkalomadtán bizonyára meglátogatják e szinmagyar szorgalmas, barátságos lakossal bíró községet, ahol mindig kényelmes otthont és kellemes szórakozást találnak a természeti szépségek élvezete után. a :□ 218 □: D Epizódok egy tanulmányúiról. Elpleíykázza: HANTKE EMIL, át Isten neki nem bánom! Elmesélem az egerszegi diákok tanulmányúját. Pedig tudom előre, hogy ebből is kellemetlenségem lesz, amelyet, miként már sok elődjével tettem, szintén nem veszek fel. De késztet a mesére főleg Czobor Mátyás hónapok óta tartó ösztökélésén kívül az is, hogy Borbély Gyurka bátyám — lapunkban úgy irta le ezt a kirándulást, mintha az semmi más, mint tanulmányút, nem lett volna. Hát igaz tanul- / tünk eleget? Én például /\' most tanultam meg, hogy a férfi magában véve egyoldalú és félszeg, mert teljes egészet csak a nővel együtt képez. De amellett nemcsak tanultunk, hanem kellemesen szórakoztunk is. Hogy azonban a fonalat el ne ejtsem, kezdem az egészet elölről, ott, mikor a göcseji express Egerszegről kirántott ben-nünket. a Magyar Paizsban — Hantke Emil pénzügyi titkár («Pubi») □ .. ==□ 219 p ---------------- - ==D Az első impressziók, amik a megejtett terepszemlén belém vésődtek a következők: külön IIL o. kocsi, amelynek egyik fülkéjében külön kaptunk a 10 felnőtt és Bebé, a diákkisasszony elhelyezést. Ezen kedvező bevagonirozást a hölgyek elemózsiás skatulyái még rózsásabbá tették, úgy hogy Tűrje körül már a legbékésebb egyetértésben fogyasztottuk a kipakolt ételeket. Sőt még a szomjunkat is sikerült oltani. Borbély Gyurka bátyám egy üveg bort hozott magával. Sikerült aztán neki megmagyarázni, bár igaz, hogy nem sok fáradtságba került, miszerint útra, minél kevesebb csomagot vigyen az ember magával, úgy hogy alig hagytuk el Eötvöst, az üveg bor közös\' akarattal elfogyott. Estére megérkeztünk j Tápolczára, ahonnan anélkül, hogy valami nevezetesebb történt volna reggel 4-kor utaztunk tovább Budapest felé. Vasutunk a szép Balaton partján robogott végig. Legjobban ismervén a Balaton, nevezetességeit felcsaptam cieerónénak. A hölgyek valóban nem győzték mit csodáljanak jobban, a hegyoldal gyönyörű panorámáját vagy a felkelő nap ragyogó sugárzását a halkan fodrozó remek víztükrön. Én meg beszéltem szívesen, mert észrevettem, hogy a legfigyelmesebb hallgatóm a kis diákkisasszonyunk: Bebé. Zánkától Tihanyig már nem olyan változatosan szép a part, neki álltunk hát reggelizni. A hölgyek előszedték a csomagokat és alig győztünk enni. Hol Takáchné, hol Pásztorné, hol Haerterné, de folyton kínáltak. Rántott csirke, libamáj, szalámi, csokoládé, torta felváltva került kezeink közé, de nem hiányzott a cognac sem. Kivétel nélkül jókat ittunk belőle, ami ilyen reggeli utazásnál már egészségügyi szempontból is indokolt. A kínálásból nem akart kimaradni a helyes Bebé sem. Hol jánkahegyi cseresnyével, hol otthon készült pogácsával traktált és nem tudom a pogácsa okozta-e vagy a vasúti kocsi ablakán- beszűrődő és azt a szép szőke fejét valósággal megaranyozó reggeli napsugár, □- - r~==D 220 □- — ~\' ----□ denique minden egyes pogácsa után mindig szebbnek tűnt fel, úgy hogy mire Almádiba értünk elő is léptettem aranyos Bebének. Már itt kezdett különben a társaság teljesen összeszokni. Lassan-lassan egész észrevétlenül lehullottak azok a korlátok, melyek az utrakelés idején a nem, a kor és mi egyéb ilyenek közt fennállottak. Felütötte fejét a pajzán, sokszor naiv, de mindig állandóan derűs jókedv és mi úgy éreztük egymást, mintha egymástól tudja Isten mióta, teljesen elválaszthatatlanok lennénk. Ebben a hangulatban robogtunk tovább Pestnek. Itt a kiránduló család megszaporodott. Csatlakozott hozzánk Szabó Böske baki tanítónő, aki szintén egész végig kitartott velünk. Pesten nem történt^semmi különös. Azaz hogy mégis. Észrevettem, hogy ezeknek a romlott ízlésű pestieknek is hébe-hóba van napjuk, mikor egészen helyes ízlésük van. Ezt abból vettem észre, hogy egy pár uniformisos vagy anélkül való alak valósággal rajta felejtette szemét a mi Bebénken. Hohó ! mondok magamban. Ezt nem tűrhetem! Ennek elejét vesszük. Még pedig hogyan? Tudják, hogy én milyen magas vagyok? Kereken 194 cm. Volt a társaságban egy ur, aki jó egy pár ujjnyival még nálam is magasabb. Ez pedig Deák Iván tárnoki földbirtokos. Intek neki. — Iván! Mi menjünk itt hátul, közvetlen Bebé mellett Egyikünk jobbról, másikunk balról. Úgy fogunk kinézni, mint a Bebé testőrei, kik tüzbe-vizbe rohannak érte. Szeretném aztán látni, hogy melyik pocsék pesti mer akkor konfidenskedni. Hiszik vagy nem, de ennek a csoportosításnak aztán lett is eredménye. így barangoltunk fáradhatatlanul Pest utcáin, hasznos »tanulmáriyokat« téve (Képzelem!! Szerkesztő!) mig csak vezetőnk nem jelentette, hogy pesti tartózkodásunk ideje lejárt. Katonásan siettünk hát az állomásra, hogy robogjunk tovább, egyelőre Nagyvárad felé. □; =□ 221 □, ■■■: ............................ =□ A társaság nagy részének már itt útközben volt látnivalója. A beláthatatlan messzeségü széles Alföld nagy távolságban fekvő tanyáival és főleg szélmalmaival. Nagyváradra elég későn érkeztünk meg arra, hogy színházba vagy más szórakozó helyre mehessünk, de elég korán arra, hogy már lefeküdjünk. A vendéglőnk nyári kertjében kényelmesen elvacsoráztunk, hallgatva a cigányt és nézve a mozgó fényképeket, közbe élvezve a vendéglősnek azon a címen, hogy az ő apja is dunántúli ember, gratis felhozott érmelléki rizlingjét. Majd elvezettem a társaságot a Pannóniába cigányt hallgatni. Hát sok szép teremtés van Váradon, de ott a kávéház előtt, az ivlámpák vakitó fényében, a babér és pálma-lombok között kivétel nélkül büszkék voltunk a mi aranyos Bebénkre. Még én is, dacára, hogy ezen kijelentésemet a lokálpatriotizmus rovására kell tennem. Egy pár régi újságíró cimborám meg is interpellált, aminek eredménye lett aztán az, hogy másnap Bebé már a váradi lapokban is szerepelt. Várad megtekintésére egy fél nap volt szánva. Addig én odahaza tartózkodtam, mig a többiek a város nevezetességeit nézték meg. A fotográfusok innentől kezdve állandó permanenciában voltak. Váradon is számos felvételt csináltak, de érdekességénél fogva ezt mutatom itt be önöknek. Sál Ferenc (volt polgármester) utcának az olasz! plébánia templom előtti részlete. Azért ezt, mert az a bekerített, parkszerű, belül fás részlet arról nevezetes, hogy e sorok Írója ott látta meg először a napvilágot. (Ó Nagyváradi! A szerkesztő megjegyzése.) Hátha a Zalamegyei Almanach ezen a réven még fontos szolgálatot tehet az irodalomtörténetnek! Délben indultunk tovább egyelőre a révi, vagy mint most nevezik a Zichy cseppkőbarlang megtekintésére. Sajnos nincs elég helyem a remek szép vidék és magának a barlangnak méltatására, de eleget beszélnek majd helyettem az ott felvett fényképek. □EEE^^EEE^^=^^n 222 CF......... ■■ =□ Egy alaguton berobogva, melyet Erdély kapujának neveznek, tárul elénk a mesés panoráma, halról a meredek, a nép fantáziája által különfélekép elkeresztelt sziklacsoportozatokkal, jobbról a közvetlen mellettünk kanyargó Sebes Kőrössel és a belé omló\' vízeséssel. Ennek vize már a Zichy barlangból jön és Nagyvárad: Sál Ferenc-utca. mi is közvetlen itt leszálltunk, hogy kettes csoportban tekintsük meg a barlangnak teljes egészében még mindig fel nem tárt csodás részleteit. Én a második turnusba kerültem bele, hát alig vártam, hogy ott lehessek a vendéglő terraszán már rég ott szórakozó társaságban. Jóizü nevetéssel fogadnak. No vájjon mi történhetett azalatt, még én bent voltam? Hát rövidesen kisült. i 223 □: Zichy barlang. (Vízesés,) n 224 □: Takách József tanár, mint szenvedélyes fotográfus neki indult részleteket keresni. Talál is egyet. Felállítja a gépét, mire egyszerre különös hangok ütik meg füleit. Susogás, majd elfojtott nevetés, de az egész kellemes zaj abba az állandó dumzsolásba ful- Vendéglő a Zichy barlangnál. ladva,1 mint mikor a pajzán scherzo nyomán a méla-bus andante kullog. Végre felleli Józsi bátyánk a különös zaj okát. Alatta lent egy pár, még pedig szerelmes pár. A hölgy ifjú barna és fehérruhás, a férfi szintén ifjú, ellenben szőke és uniformisban van. Mikor Józsi bátyánk ,megpillantotta őket, már erős aktivitásban voltak. Átölelve egymást, egyik csókot a másik után cuppogták egymásra. □= =: = - = - ; =□ 225 D~ ~ ~ = = EL. H=D — És mégis — mondja nem éppen jelentőség nélkül — 167 csókot olvastam meg. — Hát miért nem kaptad le őket a gépeddel? — kérdem tőle. — Hiszen váltig akartam, de mindig hamarább nyomtam meg, mint ahogy kellett volna. De legalább nyertünk vele egy titkos jelt. Ha ezután valami helyes nővel találkoztunk, vágyainkat e két szóval adtuk egymásnak tudtára: «Takách 1Ő7:» Jött aztán a jelzés és mi gyülekeztünk az őrház előtt, hogy onnan vasúton tovább robogjunk Kolozsvárra. Ide is este érkeztünk meg. Előre tudtunkra adták, hogy az állomás elég messze van a szállodánktól. Tehát a nagyok valameny-nyien a szálloda omnibuszába telepedtek be. Azaz csak telepedtek volna. Mert éppen a nagyságra nézve utolsó előttinek nem jutott hely. Azért nem esett kétségbe. Egyszerűen kívül a londiener ülőkéjén foglalt helyet, a mi különben a mi aranyos Bebénknek any-nyira tetszett, hogy másnap délben, mikor elutazás végett, de már fiakkeron hajtattak ki az állomáshoz, az illetőt a bakra ültette. De azt kikötötte, hogy burg-lakáj módjára feszesen, keresztbe font karokkal kell ott ülnie. Hát mit meg nem tenne az ember Bebé kedvéért! - Másnap egész délelőtt Kolozsvár nevezetességeit néztük meg. Előzőleg az egyetemi templomban — éppen Péter-Pál napja lévén —- misét hallgattunk, amelyet a szintén velünk utazó Berkovich István sze-petneki plébános mutatott be. Itt már Borbély Gyurka bátyám volt a kalauzunk, aki mélabusan vezetett bennünket volt bajnoki dicsőségének emlékein. Incidens itt sem történt semmi. Ha csak az nem, hogy az állomásra kiérve, várakozás közben e sorok Írója az ott levő automata-tyukba beledobott egy 15 n......-. =n 226 •" =^Q hatost, hogy majd azért kap tojást. Aztán ördögöt kapott. A hatos eltűnt, de jönni, nem jött semmi. Legjobban a mi aranyos Bebénk bosszankodott meg rajta. Hogy hát ez még sem járja! Neki is álltunk a nyomorult tyúknak Bebével. Ráztuk, egyengettük, de hiába, és bár a nagy zajra a portás, a hordárok, sőt a rendőr is megjelent, sem a tojás, sem a hatos nem került elő. A nagy ribilliónak a vonatra szállás vetett véget, innentől fogva összes vasúti utazásaink a művészet jegyében folytak le. Megkezdődtek a mozgó kabaré és opera eló\'adások. A kabaré előadások feltétlenül a fehér műsort képviselték és bár többé-kevésbbé .valamennyien részt vettünk benne, az előadást illetőleg némi kifogásolni valók találtattak. Meglátszott, hogy minden próba nélkül lettek előadva. Sokkal nagyobb hatást értünk el az opera előadásokkal. Ennek a szövegét is, a zenéjét is mi kelten Bebével komponáltuk, sőt mi magunk énekeltük is. Sőt a zenekiséretet is mi szolgáltattuk a kupéajtók nagy veszélyeztetésére. Egy-egy sikerültebb részletnél beállott az orchesterbe Haerterné őnagysága és Takách Józsi is és hogy milyen hatást tudtunk elérni igazolhatja az, hogy egyes fülbemászó intonációnál az édesen szendergő Takáchné őnagysága, valósággal boldogan ébredt erre a művésziesen gyönyörű valóra. Utunk célja tulaj dón képen a kissármási földgáz megtekintése lett volna. De előzőleg Maros-Ludason szálltunk le, hogy onnan éji pihenés után jókor reggel menjünk tovább. Hát szépen pihentünk! Az állomáson a ludasi intelligenciának egy pár tagja fogad és vezet bennünket a mintegy kilométer távolságban levő Ludasra. Közvetlen előtte folyik a Maros és ezen egy nagy vashid vezet be a városba. Ez a páratlan, minden képzeletet felül \'múló fogadtatás aztán valósággal frappirozott bennünket. A vashid előtt ott áll a tűzoltó zenekar, a vashidon túl az egész város apraja-nagyja. Odaérünk a hídhoz. A □ —- ............... =□ 227 p----------------------- ~ zenekar eijátsza a hymnuszt, mi elénekeljük a szózatot és szép négyes sorokban vonulunk tovább a városba, követve a beláthatatlan néptömegből. Megérkezünk a vendéglőbe. Ott meg már vár az elszállásoló bizottság. Egy-kettő ment minden. Már előre fel volt Írva ide 2 diák, oda 2 hölgy —- oda 2 felnőtt, úgy hogy 10 perc leforgása alatt ment ki-ki a maga vendéglátó házigazdájával. Én Haerter Ádám-mal Rozsnyay Béla földbirtokos vendégszerető kúriájába kerültem. « Fogadtatás Marosludason. Este 7 órára össze voltunk toborozva a vendéglő éttermébe. Az első tekintet elárulta, hogy itt készül valami. Az étterem közepén T formájú asztal gazdag virágdiszitéssel, mintegy 100 személy számára felteritve és minden teríték mellé még ludasi anzix kártya is téve. Külön nagy lombfüzéres emelvény a zenekar számára. Mindjárt is mondtam, hogy szervusz neked alvás 1 Amilyen felemelő volt a fogadtatás, olyan impozáns volt a bankettünk is. Ott volt a városnak szá- □ - 228 □ - ■ ==□ motíevő intelligenciája és meg kell említeni, hogy ezt a páratlan rokonszenves- tüntetését a keleti magyarságnak s nyugati magyarokkal szemben, egy kedves, aranyos, Fedák Zsazsára roppant emlékeztető urasz-szony, dr. Szathmáry Zoltánné, a járásorvos neje csinálta igazán helyes kis pici nőkből álló táborkarával, akiknek méltó társuk volt a kivitelben Demény Endre iskolaigazgató. Tehát magnum áldomás 1 És természetes quan-tum satis, dikcio! Beszélt a katholikus, a református felekezet papja, beszélt mindenki, a mi tanáraink, a mi papunk is, sőt — Takáchné 6\'nagysága különben az oka, mert ő biztatott — még én is, és ismét csak Takáchné inspirációjára, a ludasi hölgyekre ürítve poharamat. Aztán, hogy a cigány már nagyon nyugtalankodott, jött a tánc. Ez is olyan volt, mint minden tánc-mulatság, — vége lett, és mi reggel négykor ültünk Vasútra, hogy menjünk tovább földgázt nézni. Hát bizony nem igen sokat láttunk. Láttunk egy nagy, hosszú, több emeletnek megfelelő fatorony-várat, ezen eresztgették le a csöveket, amelyekből a földgáz előtört. Beszélni nem lehetett, mert akkora zajt csirfalt, hogy a dobhártyánk megmentése végett a füleink is vattával voltak bedugva, hát leírva adtam tudtára Bebének, hogy ezt a hangot szerződtetni fogom mozgó operánk, számára. Mert ebben a hangban volt üvöltés, nyöszörgés, orditás, bömbölés, fütyülés, zugás stb. olyan conglomeratumban, hogy ezt hallva, el tudja az ember a mythoszokból képzelni a lebilincselt elemek felszabadulását. Nagyon sokunkat kárpótolt ez a hangfenomén a látnivalók csekélysége miatt. De mit csináljunk? Még csak reggel 7 óra és 9 órára van kitűzve a vezető mérnök megérkezése, aki majd magyarázatokkal fog szolgálni. Nem sokat teketóriáztunk. A gázforrás mellett volt elszórva egy pár szénaboglya. Egy vaskos boglyának nekiestünk és egy-kettó széjjel hányva beleheve- c : 229 □ 1 1 \' -=^=a redtünk, avval a fölemelő tudattal, hogy a tetején, trónoló Bebé, mint egy jóságos kis istennő fog gyors és röpke álmaink felett őrködni. Végre megjött a mérnök és végighallgattuk a magyarázatát. Ezt azonban a hölgyek már nem győzték bevárni, bementek Nagy-Sármásra, ahova az ebéd meg volt már előre rendelve. Kissármási szénaboglya. Dél felé mi is megérkeztünk és mig szedtük be magunkba a söritalokat, gyönyörködtünk a frizurája rendbehozásával legutoljára maradt Szabó Böske gyö-györü szép Loreley hajában. Ebéd végeztével felcihelődtünk és vonultunk ki az állomáshoz, hogy innen vissza Maros-Ludason és Székely-Kocsárdon át este beérjünk Tordára. Kiránduló társaság a nagysármási vasútállomáson. □ • — =□ 231 □ ..— ■ =3 Az erdélyi vicinálisoknak is meg lévén az a tulajdonsága, a mi a dunántúliakénak, ez is késett, tehát leheveredtünk, ki hova tudott és úgy vártuk, mig be ér a görög keleti express. Mi<? Ludasra visszaértünk, utunk a rám nagyon szép benyomást tevő mező-záhi tó mellett vitt el. Ludason megint meglepetés! A ludasi hölgyek csokrokkal várták a mi hölgyeinket és valósággal a legbensőbb és legszivélyesebb bucsuzásban volt valamennyiünknek része. De már a hangulat kezdett pilledni és valósággal mint egy letört sereg, úgy értünk be este Tor-dára. Nem is sokat teketóriáztunk, hanem egy-kettő feküdt le mindenki. Torda történelmi múltjával és régiességével hatott ránk egész utón, a hogy reggel korán mentünk ki még régi rendszerű, de méreteiben annál impozán-sabb sóbányáit és sóstavait megnézni. Ez is megérdemelné, hogy bővebben foglalkozna vele az ember, de hát hiába, az az istenverte helyszűke! így hát csak a kép kedvéért említem meg, hogy az egyik sóstóban, mert 6 van, alig pár lépés távolságra egymás mellett, meg is fürödtünk. Nekem roppant tetszett az a bátorság, mellyel a csapat a körülbelül 100 méter mélységű tóban egész nyugodtan úszkált és bravuroskodott, mikor rájöttem arra, hogy a sós vízben nem lehet elmerülni. Mikor kijöttünk a vízből, vettük észre, hogy a testünk egész be van rakódva finom sós réteggel. Az odavalók aztán kioktattak, hogy ilyenkor az arcot meg a kezet kutvizzel még külön le kell mosni. Mire ezzel is végeztünk, éppen dél lett és siettünk vissza a városba, hogy mielőbb megebédeljünk. Egész mohón fogok az evéshez, hát majd leejtem a kanalam, olyan sótalan volt a levesem. Nézek körül, hát látom, hogy egész messze van a sótartó, éppen Bebé előtt. Most fárasszam a kis aranyost? Dehogy! Egy pokoli gondolat villant át agyamon, a □ ■■--------^33 232 l~f ~■ - --------\'"= n mint ezen tanakodva ránézek Bebére. Észre veszem, hogy nem elég gondosan mosta meg a fejét kutvÍzzel, mert a nyaka hátul a haj alatt még mindig só-réteges volt. Oda szólok hozzá: — Édes Bebé! — Na mi kell ? Zalai diákok fürdőzése a tordai sóstóban. — Tudja, olyan sótalan a levesem. — Hát adjam oda a sótartót? — Oh sohse fáradjon. Inkább engedje, hogy megnyaljam a nyakát. És mit gondolnak, az aranyos Bebé nem feltalálta magát? De mennyire! Rögtön leintett: — Persze! A vén kecske még megnyalná a sót 1 --- =□ 233 □ " =□ Na de nem lehetett soká okoskodni. A torockói székely szekerek és kocsik már nyugtalankodtak. Ezekre kellett feltelepednünk, hogy megnézzük előbb a világhírű regényesen szép tordai hasadékot és onnan vonuljunk be Torockára, kétszer kelő napot megnézni. \' A látvány, a hogy 4 kocsin és 3 diákokkal megrakott szekeren kirobogtunk Tordáról, nem utolsó volt. Szintén nem volt utolsó a tordai hasadék által nyújtott élvezet, mellyel bőven kárpótolt az érte hozott fárasztó utért. Alig is vártuk, hogy vigyenek bennünket. És-vittek is. Torockó előtt még betértünk Aranyosrákosra is. Nem azért, hogy Székely Sámuel szülőházát megnézzük, hanem azért, hogy Gyurka bátyánknak, illetve az ő bátyjának, Borbély Lajosnak legyünk szívesen látott vendégei.! Hát az biztos, hogy sörital olyan jól még sohasem esett, mint akkor. A lekötelező szives vendéglátás után megint hajrá, vonulás tovább a szekérkaravánnal. Késő este értünk be Torockóra. A teljes pompájában ragyogó hold megvilágította az egész ut vadregényes festői szép részleteit, mely ut egyike volt a legszebbeknek az egész kirándulás alatt. Mi Berkovich plébános és Haerter tanár egy kis homokfutón, körülbelül egy negyedórával előbb értünk be Torockóra, mint a többiek. Én persze rögtön terepszemlét tartok és ismerkedem a háziakkal. Megtudtam, hogy a vendéglőst Kriza Józsefnek hívják. Hohó! .Hisz ez irodalomtörténeti név. Tudja is és büszke is rá nagyon. Na de azért mi nem hagyjuk magunkat. Elmondom neki, hogy velünk jön, a legelső megyének, Zalamegye alispánjának a lánya és ha még ez sem elég, hát Deák Éerencnek az unokája is. De már erre csodálkozásában Ágnes is összecsapta a kezét. Hja vagy úgy?! Hát Ágnesről idáig nem beszéltem? Az a tűzről pattant, eleven észjárású, szemrevaló székely leánynak a típusa, akivel az első tekintetre =□ 234 ■ " =□ már úgy beszél az ember, mintha Isten tudja mióta ismerné. Kriza Józseféknál szolgálói szerepet töltött be és ebben a minőségében úgy sürgött-forgott, tettvett és mindezt állandóan mosolyogva és nevetve, hogy a nemsokára megérkező. hölgyeknek is megnyerte mindjárt a tetszését. Azt lehet mondani, hogy ő maga egyedül tálalta fel a vacsorát is 46 ember számára. A vacsoránál megindult a jókedv. Rövidesen cigány is került elő, a társaság nótázásba fogott, mi meg Gyurka bátyámmal egyre-másra hozattuk oda Ágnessel a «piccereket.» (A szentnek se tudta Ágnes kimondani, hogy — spriccer.) Egyszer csak eszembe jut valami: — Na hallod Gyurka, hogy neked éppen idevalósi embernek nem jutott eszedbe! — Micsoda pajtás? — A csürdöngölő! — Az áml^Hát te is ismered? Előkapjuk Ágnest a tanácskozásba. Azt mondta, csak bízzuk rá. És nem telt bele egy félóra, egy kemény formás legénnyel ott lejtették előttünk a székelyek speciális, nehéz és rithmykus csárdását, a csür-döngölőt. Ám Haerter végett vetett a mulatságnak. Elküldte az egész társaságot feküdni, mert máskép nem látják meg reggel 3 órakor az először felkelő napot, mely eltűnik mindjárt, hogy utána 6 órakor, de akkor már végérvényesen ismét felkeljen. Mi Gyurkával annyira belejöttünk a spriccerezésbe, hogy benne is akartunk még maradni. De mit csináljunk? Az étteremből is kotródni kellett, mert az is át lett alakítva hálószobának. Nem volt más hátra, mint bementünk a konyhába. Letelepedtünk^ még másik két társsal a konyha-asztalnál, miközben Ágnes hordta a priccereket. Mig nem hordta, addig ott mellettünk mosta az edényeket. Ezt az idillikus helyzetet azonban egyszer csak Haerter harsány szava zavarta meg, ki D 235 □: azzal érvelve, hogy olyan zajban vagyunk, miszerint a többiek nem tudnak aludni, bennünket is aludni küldött. Mit volt mit tenni! Lefeküdtünk és dühünkben elaludtuk a nap első felkelését. A másnapot Torockó híres néznivalóival töltöttük el. Megmásztuk a meredek és kopár Székelykövet, végighallgattuk az egy Istent hívők, az unitáriusok isteni tiszteletét és néztük a festői szép népviseleteket utcán és házakban. Közbe barátkoztunk az odavalókkal, ugyannyira, hogy az ebéd utáni tovább indulás Vajdahunyad vára. előtt, lementünk a falu fiataljai közé és nemcsak hogy táncoltak, de táncoltattak is a mieink. Azután a kocsikon tovább be Nagyenyednek, hogy onnan meg vasúton menjünk Vajda Hunyadra. Enyeden közbe stációztunk. Megnéztük a híres Bethlen collegiumot és ott adtak valami idáig még mindig rejtély dolgot kosztolni. Itt már kezdett a társaság végkép kimerülni. A sző teljes értelmében letört és alig várta, hogy az ut véget érjen. A kezdet friss energiája azonban Vajda □ = -—11 =□ 236 n- — ----n Hunyadon megint előtört, miközben nézegettük szakavatott magyarázat mellett az állami hatalmas vasgyárat és a méreteiben olyan subtilisen csinos kis lovagvárat, a Hunyadyak ősi fészkét a vajda-hunyadi várat. Délután külön vonaton mentünk fel a gyaláni vasbányákat megnézni. Ez volt utunk utolsó célja és itt volt alkalmunk látni a legszebb úti részét kirándulásunknak. A szeszélyesen kanyargó vonat több tekintélyesen hosszú alaguton vitt keresztül, hogy mikor kiérünk belőle, lássuk a meredek, ügyesen csoportosult sziklafalakat, a természet szépségének üdeségét és a mélységben csörgedező patak harmonikus illeszkedését. Megkapó, gyönyörű szép képek voltak. Késő este értünk vissza, általános nagy énekszóval, a városba. Az utolsó közös vacsoránál aztán emlékül anzixokra irt kéziratokat adtunk egymásnak és egy kártyán, melyet kivétel nélkül valamennyien a hölgyekkel együtt aláirtunk, üdvözöltük Józsa Ágnest Torockón. Finis! Reggel útra keltünk és egy kellemes kirándulás és még kellemesebb együttlét emlékével gazdagon indultunk vissza, hogy legelső sorban is kipihenjük az ut fáradalmait.) ) A szöveghez a felvételeket Takách József fó\'gimn. tanár, Deák Iván gazd. akadémia hallgató és Váradi Sanyi jogász urak voltak szívesek rendelkezésemre bocsájtani. Fogadják érte ezúton is hálás köszönetemet! Szerkesztő\'. □ :□ 237 □: Jánosi Gusztáv. (1841—1911.) Irta: CZOBOR MÁTYÁS. olvasó, ha megakad szemed e címen, kérdezd, hogy kerül a «Zalamegyei ,anach» lapjaira a szomszéd vármegye kinek nevét a zalai nagyok között ia keresed! ? Bármit is gondolsz én mégis toliam hegyére veszem ezt a nevet, melynek viselőjét, most, hogy elköltözött az élők sorából, zokogva siratja Balatonunk. És ha az siratja, valóban nagynak, tiszta lelkűnek kellett lennie, mint a Magyar Tenger sima, tükrös vize. A mi gyönyörűséges Balatonunk iránt érzett mély rajongása tette őt a mienkké is s irodalmunk mezején mély barázdákat hasitó munkája révén lett ő édes mindnyájunkká! Ez, valamint az iránta érzett nagy szeretetem ösztönöztek arra, hogy itt e lapokon pár szürke igénytelen sorban emlékezzem meg Jánosi Gusztávról, erről az ezüsthaju főpap poétáról, aki egész életében, bár tudása és ragyogó szelleme mindig előttünk. és felettünk ragyogott, mindvégig a szerénység áldott köpenyébe burkolódzott, hogy «ne látott, hanem mindig látó maradhasson, hogy ne kitüntetett, hanem méltányló maradhasson!» Ebben az önkéntes inkognitóban zavartalanul bonthatta ki lelke sasszárnyait s keresztültörve szűkös hazája határain, felszállt a szellemóriások birodalmába s onnan hozta le újkori Prométheuszként számunkra az égi szikrát, melynek Iángragyult fényénél mutatta be a világirodalom költői remekeit, átültetve azokat zengzetes nyel- O 238 □: =□ vünkre nem a maga mulatságára, hanem mindnyájunk gyönyörködtetésére. Jánosi Gusztáv Veszprémben 1841. szept. 14-én született. Gyermekségének legkedvesebb idejét Kenésén, a Balaton-part e kedves helyén töltötte. Itt szívta leikébe a Magyar Tenger szeretetét, melyet sem az Adria mosolygós kék ege, sem az olaszhon derűs Jánosi Gusztáv költő és műfordító f 1911. g t==D 239 □ napfénye nem volt képes onnan kitörülni. Visszavágyott ide mindig s idetért a mi Balatonunk mellé örök pihenőre is! Tanulmányait szülővárosában és Székesfehérvárott végezvén, 1858-ban belépett a veszprémi szemináriumba. Theologiai tanulmányainak elvégzése után két évig nevelősködött, majd Kaposvárott, az ottani főgimnáziumban eltöltött egy évi hittanári működése után Ranolder János, a veszprémi egyházmegye nagynevű püspöke vette maga mellé 1865-ben, ez időtől kezdve gyorsan haladt egyházi pályáján, melyet mint a veszprémi káptalan nagyprépostja s dulmi vál. püspök fejezett be a f. é. augusztus havában. Költői müvei pályája kezdetén csak elszórva jelennek meg az egykori lapokban, köztük Arany János lapjaiban: a Szépirodalmi Figyelőben és a Koszorúban is. Később azonban, midőn megismerte a világ-irodalom ragyogó alkotásait, csak egy törekvés üzte-hajtotta szomjas lelkét: hazahozni minden szellemi kincset s hozzáférhetővé tenni nemzetének mindazt, amiben az ő tiszta lelke fürdött, mint sas az égben, mint a cédrus a verőfényben! . . . Mint a virágporral megrakott szorgalmas méhe tér vissza külföldi útjairól a hazai földre s dolgozó szobájába, e kincses kaptárba visszavonulva, szüztiszta mézzé dolgozza át az összehordott szellemkincset s zengzetes nyelvünkön tárja elénk á világirodalom költői remekeit. így látott napvilágot remek nyelvezeten Jánosinak a Nyugat költőiből címmel első e nemű alkotása Lamartine, Béranger, Hugó Viktor, Schiller, Goethe, Heine stb. müveiből. Majd Arden Enoch, Tennysön után angolból (1870), 1886-ban Az arany legenda ugyancsak angolból (Longfellov W. H. után) s 1890-ben Az elveszett paradicsom Milton János után angolból, 1893-ban Torquato Tasso: Megszabadított Jeruzsálem a Szent István Társulat kiadásában. És mi köznapi emberek, akik csak végigrójuk egyik napot a másik után, ne áldjuk-e sorsot, hogy □----- =□ 240 ~P szürke életünk magános napjaiban kezeinkbe vehetjük alkotásait, melyeket örökségkép hagyott hátra mindnyájunk számára! Amikor olvastam, hogy megszámlálhatlan sokaság kisérte utolsó útjára, lelkemben egy kérdés tolult elő: Ki volt az a gazdag, ki ennyi örököst hagyott maga után? Megkaptam rá azonnal az igaz feleletet: Költő az, kitől milliók kincset örököltek, kincset, mely csak annál nagyobb lesz, mentül több felé osztják! Valóban, aki úgy fordított, mint Jánosi Gusztáv, aki annyira belemélyed az eredetinek gondolataiba és hangulataiba, az maga is nagy költő volt! Ne resteld tehát a fáradságot nyájas olvasó s vedd elő könyvtárad rejtekéből Jánosi műfordításait és meg fogod érteni, hogy miért emlékeztem meg róla az Almanach e lapjain 1 Mert hát nagy volt ő a napnak minden órájában, szép ezüstös fejét mindvégig a jóság és szeretet fénye vette körül. Lelke magasan szárnyalt s csak akkor szállt alá, ha másokat kellett felemelni és segíteni. És most, hogy elköltözött s örök nyugovóra tért a Magyar Tenger partja mellé, nehéz követ tettek sírboltjára s felírták a nagy fehér kőre: Jánosi meghalt! De tagadjuk ezt a mondást! Földi részét elfödhette a hant, égi fele azonban felszállt a dicsőültek honába, alkotásai itt lenn maradtak honának, nemzetének. De ne higyjük, hogy a költőknek csak a hátrahagyott munkái képeznek közkincset, mely mindnyájunkat gazdagít: nevük is az, emlékökben is gondolat van! Megbecsülésük is egy nagy és szent eszme, mely uj és drága gyümölcsöket terem az élettelen hantokon. «A költő élete halálával kezdődik» -— mondja Garay! Igaz! A költő ajaka csakugyan nem némult el azért, hogy meghalt: tovább zengi ő énekét a következő korszak uj nemzedékének is: csak menjetek ki sírjához, boruljatok reá imádkozva és hallgassátok . . . TARTALOM. I-.RE-SZ. Oldalszám Előszó ................................................... 3 Naptár ................................................... 5 Látogató] egy eken való rövidítések.......................17 Mértékek és súlyok........................................17 Pénznemek táblázata.......................................19 Bélyegilleték .... -......................................20 Posta és távírda tarifa............., . 21 Vasúti menetrend..........................................24 Bérkocsi díjszabás....................................... 29 Vadászati és halászati tilalmak ....... 31 Zalamegyei országos vásárok...............................33 II. RÉSZ. CÍMTÁR. Szombathelyi egyházmegye.............................- 37 Veszprémi egyházmegye.....................................38 Zágrábi egyházmegye.......................................41 Szerzetesek ..............................................42 Ág. ev. egyház . 45 Református egyház........................................ 46 Izraelita hitközségek ....................................47 M. kir. csendőrség........................................48 Katonaság.............................................. 49 Országgyűlési képviselők ......... 50 Közigazgatási bizottság ..................................50 Megyei tisztikar 51 Megyei tiszti nyugdíjintézet .....■_......................53 Oldalszára Nagykanizsa r. t. város tisztikara.........................53 Zalaegerszeg r. t. város tisztikara .......................54 Zalamegyei községi és körjegyzők egylete .... 54 Jegyzői nyugdíjintézet.....................................55 Zalamegyei községi és körjegyzők és a községek köz- igazgatása ............................................55 Zalamegye helységnévtára...................................64 Zalamegyei orvosok.........................................96 Kórházak...................................................97 Gyógyszertárak ............................................98 Kir. bíróságok és ügyészségek . . . .... . 98 Kir. közjegyzők............................................101 Zalaegerszegi ügyvédi kamara ....... 101 M. kir. pénzügyigazgatóság ......... 103 M. kir. adóhivatalok......................................103 M. kir. államépitészeti hivatal...........................105 Nagykanizsai m. kir. iparfelügyelőség.....................105, Posta-, távirda- és távbeszélő hivatalok...................105 Postaügynökségek...........................................110 Máv. alkalmazottak.........................................110 Vasúti osztálymérnökségek ........ 112 Erdészeti hatóságok........................................113 M. kir. gazdasági felügyelőség........................... 114 M. kir. állatorvosok......................................114 Zalamegyei Gazd, Egyesület és a gazdakörök . . . 115 Keszthelyi kir. gazd. akadémia.....................\'. 115 Tapolcai vincellériskola.................................. 116 Középiskolák és felsőkeresk. iskolák.......................116 Kir. tanfelügyelőség.......................................117 Csáktornyái áll. tanítóképző intézet.......................118 Polgári iskolák........................................... 118 Áll. elemi iskolák.........................................119 Községi elemi iskolák..................................... 122 Felekezeti elemi iskolák...................................123 Zalamegyei hírlapok........................................130 . Zalamegyei pénzintézetek..................................131\' Zalamegyei hitelszövetkezetek..............................134 Nagyobb ipartelepek........................................134 III. RÉSZ. IRODALMI RÉSZ. Oldalszám Czobor Mátyás : Jánosi Gusztáv...........................237 Darnay Kálmán: Apróságok Zalamegye három legnagyobb fiának: Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor és gróf Festetics Györgynek életéből . 150 Gönczi Ferenc: Göcsej....................................164 Malis István: Hohérverseny...............................187 Hantke Emil: Epizódok egy tanulmányúiról .... 218 Báró Kemény Elememé: A férfisziv....................... 181 Kincs István: Falun......................................143 Lakatos Vince dr.: Bevezetés egy készülő anthologiához 137 Lux Terka : A királyné ’.................................159 Suszter Oszkár: Zalamegye halhatatlanjai .... 197 Szigethy Ödön:1 Tapolca................................ 207 HIRDETÉSEK. Első magyar — ! 1 ~B Általános Biztosíts Társaság ALAKULT 1857-BEN. ===== Gróf Apponyi György Deák Ferenc Gróf Dessewffy Emil Báró Eötvös József Havas József Báró Jósika Sámuel A társaság alapítói: Karátsonyi László Gróf Károlyi György Kiss Endre Nádosy István Báró Sennyei Pál Somssich Pál Gróf Széehen Antal Szögyényi László Ürményi József Gróf Zichy Ferenc Gróf Zichy Henrik A társaság jelenlegi kormányzó testületet Gróf Csekonics Báró Baich Milán Gróf Bánffy György Gróf Batthyány István Dr. Bródy Samu Darier Henrik Gróf Erdődy Rudolf A) Választmány: Endre, elnök Gróf Zichy János, alelnök Báró Gerliczy Ferenc Libits Adolf Budai GoldbergerBerth. Báró Harkányi János Gróf Karátsonyi Jenő Gróf Károlyi Gyula Gróf Nádasdy Tamás Schoeller Pál lovag Szitányi Géza. Báró Uechtritz Zsigmond Gróf Wenckheim Frigyes B) igazgatóság: Báró Harkányi Frigyes László Zsigmond Ormody Vilmos Gróf Zichy Nándor Balaban Adolf igazg,, BaraP.Zsigm,, Gergely Tódor, Polllmre, Róna Márk aligazg. Berzeviczy Albert Németh Titusz C) fe Wggeto-bizo ttság: Burchard-Bélaváry Konrád ^\|SRJ°\|^L2ky Géza Vagyon-kimutatás 1910 december hó 31-én. Biztosítéki alapok. 1. Alaptőke.......................................K 6.000,000.— 2. Tartaléktőke...................................» 6.000,000.—• 3. Külön tartalék.................................» 7.314,554.83 4. Jégbiztositási külön tartalék..................» 1.000,000.— 5. Elemi biztosítási díjtartalék...............» 8.438,966.78 6. Életbiztosítási díjtartalék....................» 139.467.022.16 ~ K 168.220,543.77 Biztosítéki alapok elhelyezése. 1. Értékpapírok: a) záloglevelek és magyar állampapírok . K 122.442,173.98 b) egyéb értékpapírok.....................» 9.390,842.03 2. Pénzintézeteknél elhelyezett tőkék ...» 17.679,258.30 3. Saját életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök..............................» \' 14.663,751.— 4. Társasági házak és jelzálogkölcsönök . . ■ » 3.509,075.46 5. Leszámítolt váltók........................» 535,443.— K 168.220,543.77 Társaságunk ÖÍDenflároinéDes fennállása alafi 940,905 káresetben nyújtott . 402.611,215 kor. . 62 fillér Halálesetek után ..... 79.147,597 » 68 » \\ LejártXéletbiztositások után . 65.779,111 » 51 « / Közhasznú célú intézményeket 804,942 » 70 « összegű kártérítést, összegű tökét fizetett ki., támogatásban részesített. Érvényben levő életbiztosítások összege az év végén . 510.241,495 kor. 10 fillér, melynek fedezésére .... 139.467,022 » 16 » összegű tartalék szolgál. A társaság elfogad biztosításokat. ayjüzkár Mellen (ha azt gyújtó vagy száraz villám okozza is), épületekre, gyárakra, gépekre, gazdasági és iparkészletekre, árúkra, bútornemüekre, marhaállományra stb.; b) szállítmányt károk ellen, vizen, szárazon és vasúton; c) jágkárok ellen, teljes kártérítéssel; d) betörés ellen és e) az ember életére (halál esetében fizetendő tőkére, kiházasi-tási és évjáradéki biztosításokra stb.) Életbiztosítási módozatai kiterjednek: a) halálesetre szóló biztosításokra; b) vegyes, azaz elérésre és halálesetre szóló biztosításokra; c) kiházasitási biztosításokra; d) közvetlen vagy bizonyos idő lejártával kezdődő életjáradékokra; e) túlélési életjáradékra és özvegyi nyugdíjbiztosításokra; f) nevelési költség biztosításokra ; g) jelzálog életbiztosításokra; h) nyugdijakra és rokkantsági biztosításokra. Életbiztosításai érvényesek a természetes elhalálozáson kiviil: 1. a háború veszélyeire, minden pótdíj nélkül; 2. a párbaj [.esetért; 3. az öngyilkosság folytán bekövetkező halálesetre; 4. baleset folytán történő elhalálozás esetére A kötvény-feltételek szerint. ALAPITTATOTT 1845-ben. 06 < 0. 06 < S* o < STÁDEL KÁROLY 1862. óta országosan szabadalmazott gépgyára, vas- és ércöntődéje .% győr. r;;;;;i íí. Rákóczi Ferenc-utca 32—34. szám. Tulajdonos: Stádel János földbirtokos Zalatárnok. Sürgönyeim: „Stadel“ Gépgyár Győr. ®© Telefon: 182. @@ Mindenrendü gazdasági és ipari gépek a legjobb konstruktióban a legszolidabb kivitelben és jutányos árakban készíttetnek; a legnagyobb szabású mindenféle javítások, gyorsan, pontosan teljesittetnek. — A gyár öntödéje óriási mintakészlettel rendelkezik, ezáltal minden gépalkatrész kapható. — A gyár modern alapon áll, több szabadalommal rendelkezik, számos elsőrendű kitüntetése van. — Bármiféle gazdasági és ipari gépek berendezését saját terve és költség-vetés szerint. — Szolid munka, jutányos árak. — Árjegyzék ingyen. 3 > N ■25 X r w o 73 W\\ o Cö co o W’ 3 o •< 73 > ALAPITTATOTT 1845-ben. LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS! RADÓ HENRIK :: :: női divatkereskedése ;: : I Zalaegerszegen. Az összes bélésáruk, díszek, selymek, bársonyok, eső- és napernyők, keztyük, derékfüzők, alsószoknyák, blúzok, gyermekruhák, női- és férfiharisnyák, úri- és női disz-ny\'akkendők, gallérok, .zsebkendők, fátyolok, csipkék és csipkekelmék, hímzések, szőrmeáruk, menyasszonyi fátyolok, koszorúk és virágok. , ........ Pécsi HAMERLI keztyü. ........ Jelszó: „Kevés haszon, nagy forgalom!“ Lakatos István cipész dZALAEGERSZEG. 01 iiimuni ...—* ■ Ajánlja finom sevreaux, box stb. cipőit a \\TU legjobb minőségben. ITÍl Művészi kivitelű nagyítások bármely kis kép után olaj, aquarell és platin kivitelben EE=í SZIGETI E::EEÍ főhercegi kamarai fényképészeti és festészeti műtermében készülnek. Zalaegerszegen Kossuth Lajos-utca 40. szám. Csoport és tablau felvételeket a legszebb és legjutányosabban készítem. Felvételek minden időben. Meghívásra vidékre is kimegyek. IIEUFEbD IZIDOR ÖZREG9E ™ ZALAEGERSZEG □ □ □ □ R R uri-szabó üzlet .’. bel- □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ és külföldi szövetek, q □ □ _ _ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ a g UranpremniBl Rífüntetüe. g □ □ □ - - □ □ _ _ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ • □ □ □ □ □ □ p IP p p □ p p p p □ □ p p p □ □ □ FÜLÖP JÁNOS • • könyvkereskedése és könyvkötészete ZALAEGERSZEGEN. Ajánlja dúsan felszereli üzletéi, elsőrendű kőnijDköfészetét •090 9 • O09» AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG ÜGYNÖKSÉGE. GYARMATI VILMOS Fűszer, csemege, déli-gyümölcs, bor- és ásványvíz kereskedése ZALAEGERSZEGEN. Az „Arany Bárány“-szálloda épületében. CACAO és csokoládé SUCHARD Milka Velma legjobb!! Főraktár: GYARMATI VILMOS ZALAEGERSZEGEN. Versenyáruház k0 JS a #■ O\' 0 a « U7Eisz nnnooR n Ctf divatáruháza S3> >> cc t» ZALAEGERSZEG 0 CQ :S 5- .. nagytőzsde épületben Hí J= ^CO >> Uersenpn RídüIí oícsi áreRsn Hí i ?r cö ctf RaphifóR: \'fii \'\'Cö -M Illatszerek, női-szabó kellé- w 3 u kék, harisnyák, nyakkendők, H ^CC 13 ingek, gallérok, kézelők és ** 5 T3 <D mindennemű divatcikkek. H- P* H >> w w Minden idényre párisi divat- lapok vételkényszer nélkül ■■■■■■■ megtekinthetők ■■■■■ki HM BOB n ■■■■■■■ b B nman ngiinaa r ■■miaiig níllim ■■■■■■■■ .a flíafliftaíoií í. „KEGYELET" disztemetkezési vállalat !„KEGYELET"5 iann ■ s ívUtfi : disztemetkezési vállalat 2 SIPOSS JÁNOS FIA Zalaegerszegen, a vármegyeház átellenében ELVÁLLAL: temetések rendezését, sírboltok felállítását, sirok gondozását, hullaszállitásokat vidékről % % helybe vagy vidékre és külföldre. Raktáron tart: fa- és érckoporsókat, valamint egyéb temetkezési cikkeket, koszorúkat, szalagokat stb. nagy választékban. ssssssss VIRÁG ÉS SIPOSS szobrász és kőfaragó Zalaegerszegen. Nagy raktár: márvány, gránit és homokkő sírkeresztekből, s s s-s Díszes utszéli keresztek. Építkezéshez mindennemű terménykövek és gipszdiszitések. sssssss: Legújabb kitüntetések: 1902., 1903., 1904., 1905. és 1907. években 18 első díjjal, arany-, ezüstéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. KÁLLAI LAJOS motorgyára BUDAPEST VI, GYÁR-UTCA 28. SZÁM. ® ® Teljes jótállás kitűnő cséplésért! ® ® A gazdaközönségnek legjobban ajánltatnak a Kállai Lajos-féle benzinmotor és villamos benzinlokomobil cséplőkészletek kettős tisztító szerkezettel. Egyedüli létező újdonság! Benzinlocomobilok szabadalmazott kettős tisztitó csépló\'kkel Gyárutca 28. szám alatt mindenkor üzemben láthatók. A világ legegyszerübtj és legtMetesel motorcséDlö-készlete. Ezen motorok bárki által gépész nélkül rendkívül könnyen .......... kezelhetők szalmafedeles házak között is. ........ Ezen legjobb motorok terjesztése érdekében használt gőzgépek cserébe vétetnek. Külön gazdasági géposztály: Gőzgépek, malmok, jár-gányos cséplők, vetőgépek, szecskavágók, répavágók. □ Olcsó árak részletre! Legolcsóbb üzemi Árjegyzék bérmeiítvel KAlln! T ainc\'^e motorcséplőkészletek, melyek ÍYd.ild.1 LicLJOo mindenütt a legkitűnőbben beváltak, a magyar gazdaközönségnek legmelegebben ajánltatnak. Miltényi cipó utolérhetetlen, meghódította a jó ízlést. CL O « tó c 8 >> tó > v<U - 8 <u 4) T3 C 4) i- W) <U Hölgyeknek öröme Uraknak kedvence O A Miltényi cipő Legsikerültebb estélyi cipő MILTÉNYí SÁNDOR és FIA cipőáruháza NAGYKANIZSA A VAROS PALOTAJABAN. Kunze Antalné utóda LÖWY PÁL órás-, ékszerész és látszerész Keszthely, Kossuth Lajos-u. (Beck-féle ház.) Ajánlja dúsan felszerelt raktárát minden e szakba vágó tárgyakból u. m. A legfinomabb zsebórák (minden fémben),, ékszerek ezüst és china-ezüst tárgyakból, fali- és ingaórák, ébresztők stb. Tárgyaimat különösen ajánlom névnap, születésnap, karácsony és újévi alkalmakra. Előnyös ár ! Pontos kiszolgálás ! Araim a következők: Omega zsebóra................... Schaffhausen ................. . Zenith . ....................... Eterna ......................... Acél zsebébresztő............... Arany férfi órák ........ Arany női órák . . :............ Finom nickel és acél órák....... 6 drb ezüst kanál............. . Arany gyűrű................. Arany férfi lánc................ Arany női hosszú lánc........... Arany női nyaklánc amulettel . . •. . Briliáns és gyémánt gyűrűk...... Briliáns és gyémánt függők...... Kiváló tisztelettel LÖWY PÁL 24 K 45 » 2S » 32 » 14 » 60 24 » 5 » 16 » 6 » 30 50 » 24 » 20 » 36 » órás és ékszerész. SCHWEIGER SÁNDOR ..; SZUCSMESTER ES ; Aíapittatot ; KALAPKERESKEDŐ : Alapittatott : 1856. ; KESZTHELY, Fő-utca. S 1856. Hjánlom dúsan felszerelt raktáromat, melyben a legújabb divatu bel- és külföldi férfi- és gyermekkalapok, sport- és lodensapkákat, a legjobb minőségben tartok, o O Nagy raktár: saját készitményü utazó- és városi bundák, valamint mindennemű bélelt vadászkabátok, vadászniuffok, szőrmesapkák, bun-dás csizmák, kocsitakarókből stb. o O Különösen ajánlom nagyválasztéku női divatraktáromat, úgymint: szőrme-kabátok, gallérok (capes), női szőrmekalapok és sapkák, muffok, nyakékek (collier) stb. stb., melyek nálam mindig nagy választékban kaphatók vagy ------------- minta szerint készíthetők. ~— Elvállalom mindennemű vadbőr kikészítését, szőnyegek készítését naturizált fejjel vagy anélkül. Az összes fentnevezett tárgyakat megrendelésre saját műhelyemben a legrövidebb idő alatt ízlésesen és pontosan készítem el. O Mindennemű szőrmeárut nyári OO gondozásra jótállás mellett elfogadok. OO VIDÉKI MEGRENDELÉSEKET GYORSAN ÉS PONTOSAN TELJESÍTEK. 1 Elektrotechnikai és mechanikai Eépmiheíy. fi legalkalmasabb és legszebb ajándék egy Dalódi »PflT5É« BESZÉLŐGÉP, A »PATHÉ« gépek tű nélkül, nemes szafir-kőből készített gömb véggel játszanak, minélfogva nem sértik a lemezeket és a felvett darabokat a legtisztábban adják le. A lemezeket nem teszik tönkre, mint a tűvel játszó gépek, fflás gyártmányú gépet csekély költséggé! átalakítóin eredeti «PflT5É» bangDerseny ........ dobozhoz és lemezhez. ........ ■ ■■•■■■■■■ KB BiMiiKODdiiEiiBaiiiaiiiiiiBaBDiiixBEaiieiiiiKianDnBBEBBiiaiaKx db maamma Elvállalom műhelyemben a következő cikkek szakszerű javítását: Az-összes rendszerű beszélő-, iró-, kötő-, photograph- és varrógépek, kerékpárok, motoros kerékpárok, telephonok, villamos jelzőkészülékek, fegyverek stb., stb. Úgyszintén ezen cikkek alkatrészeit állandóan raktáron tartom technikai cikkekkel együtt. fl szafir Dég ha elkopna 10 éDen belül, díjtalanul kicseréljük. Ajánlom saját gyártmányú motoros hajóimat. ESSf PÁME-R ISTVÁN MÓR szakműszerésznél Keszthelyen, Rákóczi-tér 2. (ezelőtt Tapolcai-utca 32.) A magyar „Automobil Club“ benzin és olaj állomása. The W. H. Mullius Co. acél lemezből préselt motoros csónak-gyár és Ferro-motor Balaton tavi képviselete. KRAUSZ LAJOS UTÓDA ERDŐS JÓZSEF fllapiffafofí Í/C Q7TTJCl V Híapiffafolt 1875-ben, 1\\..LLoZj I Fi JlLJLi I. 1875-ben, A Balatonmellék legnagyobb áruháza! Menyasszonyi. kelengyék. Legújabb divatu nó\'i-és férfi ruhakelmék. Rumburgi, szepességi vásznak és asztalnemüek, szőnyegek és térítők. Kész női- és gyermekfelöltők. • Blousok és pongyolák a legnagyobb választékban. \'mérei ignácz\' fllaplffnioff C 7 "T Lí R T Y fllopitWoif . 1877-ben. fv I_j kJ Zj 1 íl lh l_i I. 1877-ben, KÖNYVNYOMDA, KÖNYV-, PAPÍR- ÉS zenemű-kereskedés. .. ZALAVÁRMEGYE KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐINEK KÖZPONTI NYOMTATVÁNYRAKTÁRA. irodai felszerelés. A „KESZTHELYI HÍRLAP" kiadóhivatala. í:::::::::::™- ! t *=> LEGOLCSÓBB BESZERZÉSI FORRÁS cd rKJi> i\\JO . . ZALAEGERSZEG, KOSSUTH-LAJOS-UTCA 50. sz. ARANYÉREMMEL . KITÜNTETVE! Alulírott tisztelettel hozom a nagyérdemű közönség becses tudomására, hogy 20 év óta fennálló szobrászati és kőfaragó gyáramat villamos gépekkel szereltem fel, mi által azon.kellemes helyzetbe jutottam, hogy a sirkő-kereskedőkkel szemben- minden e szakmábó vágó megrendelést első kézből legjutányosabban nálam szerezheti be a tisztelt vevő közönség. Raktáron készletben tart nagy választékban síremlékeket, szobrászati műveket, syenit, gránit, tiroli, sziléziai.éssteier-márvány fajokból, valamint homokkövekből 5 írttól 1000 írtig. ^ Készít építkezési munkálatokat, oltárokat, szent-szobrokat, úti kereszteket, keresztelő-medencéket, mauzóleumokat, sirszegélyeket vasrácsozatokkal, vagy anélkül, stb. A mélyen tisztelt gyászoló közö: mély tisztelettel Raktáron tart a legegyszerűbb és legdíszesebb kivitelű\' fa- és érckoporsókat, halotti ruhákat, szemfedőket és az összes temetkezési cikkeket. Elvállal mérsékelt árak mellett egyszerű- és disztemetkezéseket, hullaszállitást, átszállítást stb. Halotti lárfák a leghüebb kivitelben készíttetnek. ég szives pártfogását kérve, maradok WAPPER IGNÁC, szobrász és kőfaragó-mester. ,,CONCORDIA“,disztemetkezési vállalat tulajdonosa. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO O O o o o o o Központi Nagy Áruház ZALAEGERSZEG. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooöo o o o o o o o o o o •o o o o o o o o o Ajánlom nagyválaszték.u raktáram a olvasó-közönség figyelmébe. n. e. Mindenféle diszmü- és rövidáru, üveg-, porcellán- és lámpaáruk a legnagyobb /. választékban kaphatók DEiiTscH HERmnnnéb. o o o o o o o o o o o o o o o o o o o oooooooooooooooooooooooooooooooooooooo