* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 18.87 MB | |
| 2021-06-22 12:52:10 | |
 | |||||||
Védett  1 | 453 | Cím: Kanizsa vára | Szerző: Molnár László, V. Szerz. közl: V. Molnár László Kiadás: Budapest : Zrínyi, 1987 Eto: 943.9Kanizsa"12/17" ; 355.48(439)Kanizsa ; 728.81(439)Kanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; vár ; vártörténet ; Kanizsa vára Szakjel: 943.9 Cutter: M 82 ISBN: 963-326-357-3 Nyelv: magyar Oldal: 166, [3] p. Megj.: Kanizsa vára, (V. Molnár László: Kanizsa vára, 1987) egy népszerű vártörténeti könyvsorozat darabjaként megjelent mű, ami 166 szöveges oldalon és 64 oldalnyi illusztrációval jelent meg. A könyv Kanizsa várát ábrázoló kortárs illusztrációk következtében kiemelkedik a várról szóló művek sorából. A kötet olyan ismeretterjesztő összefoglaló, amely a már publikált munkák eredményeit hasznosítja, így idéz Balogh János: Nagy-Kanizsa város és vidékének had-történelmi leírása című kötetéből is. Fő érdeme, hogy izgalmas olvasmányos formában kalauzol végig a vár több mint négyszáz éves történetén. Lásd még történelmi kiadványok (Cz. Gy.) ; Bibliogr.: p. 154-155. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: V. Molnár László KANIZSA VÁRA A Dél-Dunántúl történetével hosszú ideje foglalkozó szerző könyvében egy ma már nem látható erősség, a zalai tájat 400 éven át uraló kanizsai vár múltjával ismerkedhet meg az olvasó. A török elleni küzdelmekben kulcsszerepet játszó Kanizsa históriája bővelkedik véres harcokban, pusztító természeti csapásokban. Sorsát mégsem ellenséges ostrom, még csak nem is az idő pecsételte meg. A fenyegető kuruc mozgolódástól tartva I. Lipót császár és magyar király parancsára 1702-ben felrobbantották, köveit a környék lakossága széthord-ta. Falai és bástyái helyén ma gyárak, raktárak épületei állnak. S noha e falak elenyésztek, Kanizsa várának emlékét fönntartották egykori tulajdonosainak, kapitányainak: a Kanizsaiak, Nádasdyak, Zrínyiek, Batthyá-nyak nevei. Kanizsa építését, ostromait, 1600-ban történt elfoglalását, majd 90 évvel későbbi felszabadítását nyomon kísérve, V. Molnár László könyve róluk is szól. ZRÍNYI KATONAI KIADÓ E könyvet szüleimnek Vörösmarty Erzsébetnek és Molnár Lajosnak ajánlom V. MOLNÁR LÁSZLÓ Kanizsa vára ZRÍNYI KATONAI KIADÓ © BUDAPEST, 1987 Lektorálták: NAGY LÁSZLÓ és UNGER MÁTYÁS © V. Molnár László, 1987 Bevezetés Könyvünkben egy ma már nem látható erősség, a dél-zalai tájat 400 éven át uraló kanizsai vár múltjával ismerkedhet meg az olvasó. A török elleni küzdelmekben kulcsszerepet játszó Kanizsa története bővelkedik véres harcokban, pusztító természeti csapásokban. Sorsát mégsem ellenséges ostrom, még csak nem is az idő pecsételte meg. A fenyegető kuruc mozgolódástól tartva I. Lipót császár és magyar király parancsára 1702-ben felrobbantották, köveit a környék lakossága széthordta. Egykor volt falai és bástyái helyén gyárak és raktárak épületei állnak. Hogy mégis magunk elé képzelhessük, ahhoz Evlia Cselebi török világutazó művét, a Szejáhatná-mét, azaz Utazások könyvét kell fellapoznunk: „Ez a vár olyan erős, hogy rendszerint hét király egyesülve ostromolja s végre mégis leverve, kárt szenvedve, távoznak el... E vár ugyanis egy mocsár-tenger mély tavában van, mintha egy béka négy lábát kiterjesztve, a vízben feküdnék. Négy lába gyanánt a négy sarkán girbe-görbe bástyák vannak, melyeket semmiféle ellenség ágyúi le nem ronthatnak, mert igen őrzik azokat. A vár minden oldalán két konaknyira ingovány van. Azonkívül pedig befásított síkság. A vár keleti ol- dalán azonban, Berzence vára és Királyhídja felé nyílt síkság van, s azon az oldalon vannak Kanizsának szőlői, kertjei és ligetjei. Ez oldalon ... a várig teljes háromszáz lépésnyi erős fahidat készítettek. Három helyen ez el van metszve, s a szolgák minden éjjel ezt a három darabból álló fahidat csigákkal felhúzzák, megtámogatják, s minden éjje |
