* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
21.25 MB | |
2020-04-21 11:28:23 | |
Nyilvános 740 | 1487 | Zalavármegye 1922. 051-062. szám augusztus | Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: !. éyfolyta. Kalaegerszep, 1922 augusztns 2. Szerda. 51. szám. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Laptaiajdúioi: „Zalavármegye" lapkladótársaság tábsadilii és politikai lap 1r8ielm1k bbtehkéit háb0b8x0b Ilofiietei 1 i éne 120 I. Ervei mm 4 K EGYE Szerkesztőség Klslalndy-n. 8. Telefou 162 sz. Kiadóhivatal Síéchenyi-tér 5. Telefon 131 ,sz. „Htwclr rfcjr l/tcnhen, hlurk fpy hátiban Hiuek tjy I^Cbi öifik lgaiM|(baa. Htti\'V NbfjA-orcUK felUmidAabio ZUiea. 4 Beköszöntő. Barátaim felszólítottak, hogy szerkesszem a Zalavármegyét. Keztletbcíí iá sem hallgattam, mert a fejem fölött megszaporodott; évek száma immár sokat gyöngített erőmön; de később mégis vállalkoztam, mert eszembe jutott, hopy az embernek kötelessége halálig dolgozni Amenny re csak lehet. S hiszem, hogy a nagynl>ecsült közönség a mutatkozható hiány oka? majd ar erő hiányának fogja tulajdonítani és nem a jóakarat hiányának. Huszonhetedik éve lakom /alamegyében. A közönségnek egy része inai ismer is. Az ismeretlenek előtt azonban bemutatkozom aniak a megemlítésével, hogy két lapot már szukcsz-tettem, önállóan. függetlenül, s miért hagytam ott a/.oíci t? Hát Tordán az Aranyosvhtéket tíz esztendeig haladó eredménnyel c>iná!tam. de tisztviselői működéséin onnan ide rendelt s a lapot ott kellett hagynom, m a Magyar i\'uUsí szerkesztettem majdnem h\'.ií/. évig szintén önállóan és függetlenül, — »le l<)17 végén részint a háborús nehézségek miatt, részint inkább egy nagyobb betegségein miatt felbe kellelt hagynom, "ftem adtam át senkinek, sem ingyen, sem pénzért, hoj?v erényeivel és btlnei vei együtt csak engem teilieíjen emlékében Tehát mind a két lapra nézve: sem én nem buktam meg. s^m ők nem buktak meg, sem erkölcsileg, sem anyagilag : csupán a kényszer miatt szűntek meg Szokás a szerkesztés vállakózáskor elvekről buzüni. amelyek szerint eljár az ember. Hit általában a „fennálló jogrend" a\'apjin áüunk Azonkívül ennek a lapn tk is fel van ugyaft írva a homiokara, hogy politikai lap : mindazonáltal <t m, h/akesztÖK\'gtlnk ugy gondolkozik, hogy a politikát végezzék elsősorban azok a nemzetgyűlési képviselők, akiket erre a célra válas/l a nemzet; végezzék másodszor a fővárosi napilapok . minekünk vidékíek\'nek elég, ha htrt kapunk és adunk a politikai eseményekről s egy egy erősei megokolt elv, vagy esemény mellett kardoskodunk : de sem pártot, sem kormányt, ok nélkül és vaktábin nem dics-írgc\'unk Nem d:e>éi|ük egyáltalában sem az emuért, sem a párt«»:, sem a kormányt, sem az in\'ézményt, hanem csak a cseleke-datet. az elvet, a munkát és a jó intézkedést; megadva mindig az okát. Egyebekre nézve pedig még gondolatomban is szégyelném előhozakodni olyanokkal, ho^y miíycn tekintettel kell lennünk a ktllönbn/ő osztályokra, rétegekre, egyházakra s foglalkozásokra. A magyar némtet erdekére és a magyar nemzetnek jogon bír tököm, az egész Magyarországra kell nekünk tekintenünk mindnyájunknak és nem egyebekre. A Zalavármegye erre tekint. Mind az, aki erre tekint, az nekünk berátunk: aki pedig szembe I áll velünk, az vagy felfordítja a mi szekerünket, vagy a mi kerekünk megy rajta keresztül. i;s annak nem mi leszünk az ellenségei, hanem ő lett a mi ellenségünk. A nemzet ellensége Ez a szelleme, elve é iránya a Zalavár megyénk. Emlitém, hogy erőm csökkentével is átvettem a lap szerkesztését. De örömmel átvehettem, hiszen nálamnál jobb erök jónek segítségemre, mar az első nap is. Kgynéhányat névleg is feljegyzek : l)r. Demeter <iyörgy, Gáspár István, Kutass Kálmán, jthly KAroJy, Szirmai Üéza j Wbb fiatal társával. í)r Szélt üyőrgy, Lengyel leiencz a „(jöeseji levelek" irója; a távolabb lakók közül I)r. Hermann Antal egyelcmi lanár, Ifj. I>r. Hermann Antal közgazdasági író, Kuszkó István (Bpesl), tiorbély Sándor (Vácz), stb. A/ iparos osztályból s pályatársaim közQI, különösen a megyei tanitó világból jó segTtő csapat fog jőni. hogy az irányelvekben támogassanak, amit kérek is tőlük. K? Kő;művelődésre szükségünk van. lii erősíti meg nemzetünket s a megerősödött nemzet s/er/i vissza és tartja meg földünket a magyar hazát Ezt a közművelődést akarja fejleszteni és terjeszteni a Zalavármegyr, az önérzetességnek és kitartanak a lobogtatásával. AkiK mé« egyik zászló alá sem sorakoztatok eddig, gyertek e zászló alá jó magyar bajtársak! Hothély György Szociális iskolát! !. k^zki.\'.cny. (A szociális ÍMitcrctck terjesztésének sz.tlksi^essé^e) Ina: SZIRMAI «ifi/A szigorló orvos 1 Az emberiség egyedeinek siralmas gyengeségéből. eti ösztön és természetadla együttéléséből szükségképpen és letagadhatatlanul folyik az egyedek egymásrautaltsága. Hz ai egymásrautaltság és az ebből folyó tömörüicsi kényszer veri az embereket közösségek kapcsaiba, szorvezet-íkbe, sokszor még olyanKoi is, amikor teljesen heterogén egyedekről, sőt fajokról van szó, mikor tehát még a vér kfpesa sem léphét fel , parancsolólag, mindössze is és pusztán csak a közös sors. És ha ehhez a közös sorshoz, közös verej lékhez és jajhoz még < piros rubin is járul, egyedenként elosztott, egy közös ősbányából kivájt, folyékony rubin, amely egy azon ösztön ritmusára ver sötét erekben, ha ehhez még a közös műit is közős jövő is járul, közös, arannyal veit, paloiá«. csengő mult után a közös, pőrére foszlott, büzhödtkrumplis, férgesszalmás jövő; akkor ennek a sok egy pontban támadó erőnek olyan kategorikus imperativusban kellem: parancsolnia, olyan gránitszilárd tömörülést kellene üiklálnia, amilyenre csak ember egyáltalán képes és kiviüe áll és — ellene áll ! Kellene Legalább is mindenütt másutt a földön, csak éppen nálunk, Magyarországon nem — Meit az eredményes és tartós tömörülésnek a már említőit es meglevő szükségeseken kívül meg egy más alajfontos<águ kitevője van : • • szociális érzék és ismeretek a széles rétrgeknél ~ és főleg és különösen: szociális érzék és ismeretek a vezetőknél. (Amit nálunk a legutóbbi időkig kimondani is bün volt és amit még ma sem hisznek Pató Pál uramiék.) Igen. a vezetőknél, a kiskirályoknál, az önzőknél,\'akik született tudósok, mert nekik semmit sem kell tanulniuk (?!) Pedig az urasságra lehel születni, de a vezetésre készülni kell! Még a meglevő érzéket is csak ismeretekkel lehet fejleszteni és vezetni embereket szociális érzék és ismerétek nélkül képtelenség. Amint hogy képtelenség a széles rétegektől a vezetők köíé való tömörülést, engedelmességet várni, szintén legalább is a legprimitívebb szociális érzék és ismeretek nélkül ezen rétegednél Mert a rosz sors még nem szükségképpen a közte C) roíz sors felismerése is és a reaktív ösztön még nem sugallja szükségképpen a helyes tömörülést és a vörös őrülettől a hindu (vagy talán a magyar ?) passivista köklökszem-lélőUésig minden eltajzott kifejezésmódban megnyilvánulhat, csak éppen a he\'yesben nem. K\'s végül hn megvan js valamilyerdéle tömörülés, valamilyen lormáju egyöntetű védekezés a közös sor» ellen, <;/. még nem szükségképpen határos is és még mindig csak passzív, lelket-\' len korcs, ha a munkára lendítő akaraton kívül nem a szociális érzék és ismeretek szerepelnek, mini «"nők tehetetlenségi nyomaték, hogy mozgásban is tartsák a forgó kereket * » De a társadalmi és nálunk főleg nemzeti szervezkedés megkönnyítése és a munka eredményessé tételén kívül még más. eredményeiben talán sokkal kevésbbé kézzelfogható, de annál mélyebb hatása is van a szociális ismeretek mentől szélesebb köiU propagálásának, és ez már merőbea.. individuális határ, amiből a közösségnek csak közvetve van haszna, ellenben minden kincsét tresorljaiba zárhatja az egyén és ez az, amit ugy nevezhetnék, hogy : az egyén egyensúlyozása ! BeKő és külső segédeszközök nyújtása az egyén belső és külső boldogulására. ( A szociális helyzet és viszonyok tárgyilagos és alapos vizsgálása, ember é6 ember koztí kapcsok, az ezek tanulmányozásából levont következtetések, szükségszerűségek és — kötelességek : olyar, tág horizontú perspektívát nyitnak i\\i intelligens létek elótt és abszolút alapegységekkel szolgálnak az „én\' belső mérlegeléseihez, hogy az örökös mosolyos egyensúlyban szemlélheti a „Soil- und Haben"-)ul éi> bármely pillanatban félelem nélkül zár* -hatja a mérleget. Komoly szociális tanulmányok mindig belső békére vehetnek, mfc.dig a belső „én -t ncmrsitlk elsősorban és már praktikus \'gyümölcs nélkül is arannyal jutalmaznak, amikor egy Försler, egy Emerson derűs lelkét lopják meg a kutató javára. £s amikor az emöcr emberi viszonyokat tanulmányoz, azok javítását és eredményeslté-sét célozza, tulajdonképpen ennen külső hol-ilogulásán is fárad, mert megtanulja a legpraktikusabb tudományt: -- mi és miért fáj embertársainak, hogyan kell velük bánni ? —• megtanulja magára és másra vonatkozólag az emberi erő leggyümölcsözőbb kihasználását, fáradtság és kiuzsorazás nélkül és a leghatásosabban való hasznosítását. Megtanulja azt a tudományt, amely egyedül vezet céltudatosan külső boldogulására és amelynek olyan egyszerű n szerkezete, hogy eddig talán csak a méretek kolosszális arányainál és a távlat túlságos közelsége miatt nem ismerhette fel * * * * Szociális érzék és ismeretek nélkül sorsdöntő órákban sem az egyed, sem a szélesebb rétegek közös boldogulása el nem képzelhető. És ma, amikor a pusztulás szélén állunk és menekvésünk csak is a minél boldogabb és stabilizáltabb egyénen és az ezek tömörüléséből keletkezett mir)él hatalmasabb közösségen át gondolható cl, valódi küldetést teljesít mindenki, aki szociális tanulmányokkal foglalkozik, aki ilyeneket másokkal megkedveltet, másoknak tovább ad Ma Messiás mindenki, aki csak egy lépéssel is előbhre viszi az egyetlen léhetseges gyógyszer ügyét: amelv arisztokratává teheti a népet és demokratává a felsőbb rétegeket és ezáltal szakszerű vezetés alatt egységesítve azt, megmentheti a hont: a mtrgyar Szociális Iskolát ! (Folyt, köv.) 1400 korona l«u a kadvaxményos alláUs váltságdíja személyenként. ümtapest/jul. 31. A pénzügyminiszternek « hivatalos lap holnapi «zámábm megjelenő rendelete, a kedvezményes élelmiszer ellátás helyett járó készpénzváltságnak összegét augusztus\' hónapra, a közélelmezési miniszterrel egyelértŐJeg minden egyes családtag ulán havi 1400 koronában állapitja meg. 2 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. Kincsek a földben. Ina: Hermáim Anlal dr. egyetemi tanir Iszonyatosait körülmetélték, megcsonkították büntetlen Magyarországot cudar pribékek. Martalóc szomszédok, vérszomjas Shylockok egy-egy font húst vágtak ki élő testünkből - és még ők követelnek jóvátételt. A trianoni mészár-szék szétmarcangolta Magyarországot. A világtörténelem e legnemesebb gyümölcséről lefosz-tották a hüvelyt, á héját, a burkot, a mag, a csonka Alföld és Dunántul, védőtakaró nélkül, ugvszolván csupaszon nyomorog. De megmaradt csiraképessége, ősi regeneráló ereje, hs lesz még intéger Magyarország, Kárpáloktól Adriáig. Brassótól Pozsonyig. De erre izomfeszülten dolgoznunk kell Sokat emlegetett kulturfölényünk biztosítása melleit ki k-ll használnunk minden erőnket a végsőig, fokoznunk kell a termelést minden téren — Területeinket vizszinlcscn megcsonkították rabló szomszédok a négy vílágtáj felől De függőlegesen a mienk Csonkamagyarország ha nem is fel egesz az égboltig, mert mái a magyar levegőt is elzártak a magyar aviatika elől de lefeié egész a főid középpontjáig, f.s a magyarok Istene gondoskodott sok millió évvel ezelőtt, hogy A\'pád népe a második chiliaz-mus küszöbén bekövetkezendő összeomlás idejében a magvar anyaföld méhéből születendő kincsekkel pótolhassa legalább részben az élethez szükséges elrablott természeti értékeket. tiveszteltük többek közt az aranyat és a vasat, a sót és a fát, a kőszenet és a földgázt. Érc nem igen van Csonka-Magyarország földjében. Az aranyal rónáink buzakalászai kell hogy pótolják A vasat a honliak jelleme. Sónak lenni kell a hajdani tengermedencében. Tüzelő és fűlő anyag pedig olyan rengeleg tömegben van a csonka ország földjében, hogy bőven pótolhatná elveszett hegységeink Iáját, bánváink kőszenét. Erdély íöldgázát Van, csak meg kell találni. Azaz tulajdonképen, már meg is van találva, csak felszínre kell hozni Itn a néplélcknck mélyén rejlő kincseket buvár-lom és az emberi lélek rejtelmes és rendkívüli erőit éa jelenségeit vizsgálom. Van nekem egy jó barátom, aki a hazai föld méhében lappangó természeti kincseket kutatja. Csodálatos érzéke van az anyagok emanaciója iránt. 1500 méter mélységig megérzi a földben levő talaj-, forrás-, ártézi-. ásványvizei kőszenet, petróleumot, töldgázt. Biztosan meg tudja állapítani a mélységet, vastagságot, kiterjedést, irányt, vizeknél a sodrást és a sebességet, képes aria, hogy csak egyféle akart anyagra szigetelje cl fogékonyságát és kikapcsolja a többiek hatását. Segédeszközei: egy tájoló és magakészitettc tabellák Az én bafátom az ország különböző részeiben rengeteg mennyiségű hasznos vizeket, kőszenet, petróleumot, földgázt állapított meg aránylag nem is túlzó mélységekben. E határtalan értékeknek célszerű hasznosítása azonnal tízszeresre szöktetné fel a zürichi kurzust és csakhamar rendbehozná nemzeti gazdasági helyzetünket De egy nagyobb fúrás ma milliókba kerül és nálunk sok a vaskalaposság és kevés a vállalkozó kedv és az úttörő nagy uj dolgok iránti bizalom. Zalamegye földje is tart elraktározva értékes természeti kincseket. Barabásszegen és a három Nemesapátiban kőszén van. Teskándon szénsavas viz A Balatonparton hatalmas tőzegtelepek. A part közelében kisebb földgáz rezer-voar van és talán valami petróleumtó, Ez a csodálatos ézrékü barátom Baselli Rezső báró nyug. vezérkari ezredes Szombathelyen lakik (Kálvária-utca 41). Aki közelebről érdeklő-dikezen fantasztikumnak látszó, de általunk emár ismert természeti törvényeken alapuló tünmény iránt, forduljon nevezett barátunkhoz A román nemzeti párt visszautasított« • királynak b ékek Oz vetítését. Bécs, jul. 31. A román kormánypárt és a nemzeti párt között a legélesebb harc folyik, melybe a király is beavatkozott s békét igyekezett teremteni A nemzeti párt udvariasan értésére adta a királynak, hogy ne fáradozzék, mert a nemzeti párt nem hajlandó békülni Petőfi. { Született 1823. január első napjának első l órájában. Félév muiva 1923. január elsején 100 étes lesz. Ezt az emlékezetes századik évet meg is ünnepeli a magyar nemzet Imák erre az alkalorrra sok jó és sok rossz könyvet Petőfiről. Legjobban ünnepli Petőfit az az ember, aki olvassa és tanulja az ő verseit. A tegnapi nap szintén emlékezetes; évfordulója az ő halálának. Huszonhatéves korában, 1849. július 31-én tünt el a segesvári csatatéren. S evvel kapcsolatban még van egy nevezetesség Halálának ötvenedik évfordulóján 1899. július 31-én az erdélyi magyarok emlékünnepélyt tartottak nagy nevére a segesvári mezőn, Ez alkalommal E. Kovács Gyula, hírneves színészünk elszavalt ott egy Petőfi verset, s mikor elvégezte a szavalást, ott, rögtön meghalt. Ezeket most föl kell említenünk a feledő fiatalság számára. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. •••• A nemzetgyűlés ülése. Budapest, aug. 1. A nemzetgyűlés mai ülését \'«11 órakor nyitotta meg Húszát Károly alelnök. A Ház mindjárt áttért az indemnitási javaslat tárgyalására és pedig a határozati javaslatok feleíti döntésre, Eckhardt Tibor a négy időszaki lap, Az Est, Világ, Magyarország, Pesti Napló betiltására vonatkozó indítványát a miniszterelnök hozzászólása ulán visszavonta. A többi határozati javaslatot is elvetette a Ház. Ezzel az indemnitás általános vitája véget ért és áttérnek a részletes tárgyalásra A dinnél Haller István szólal fel. A cukorkérdéssel foglalkozik és kijeltnti, hogy a pénzügyminiszter tegnapi válasza öt nem elégíti ki. A cukorgyárak az áremelkedés következtében óriási hasznot vágtak zsebre, a fogyasztók pedig kénytelenek drága áron vásárolni a cukrot. Kívánja, hogy az állam monopolizálja a cukorgyártást épúgy, mint a dohánygyártást Az állam váltsa meg a cukorgyárakat és gyártsa maga a cukrot, mert ehhez nem kell tudomány. A Ház elutasította azt az indítványát, hogy a cukorkérdést parlamenti bizottság vizsgálja meg. Kijelenti, hpgy ezt a kérdést újból megismétli, meri a drágasági bizottságban követelni fogja, hogy ezt a vizsgálatot terjesszék ki a cukorkérdésre A B) listára tett tisztviselők ügyével foglalkozva kéri, hogy gondosan mérlegeljék, mely tisztviselőket reaktiváljanak. Hébelt Ede. Az igazságügyminiszter tegnap visszautasította az ő vádjait, de ennek ellenére újból kénytelen kijelenteni, hogy a miniszter a felhozott panaszokia sokkal nagyobb gondot fordítson. Rátér a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatára, amelyben azt mondja, hogy nincs ok, mely indokoltá tenné a korona rohamos esését. Szerinte van, mert hogyan javulna annak az államnak valutája, mely még zárszámadást sem mutat be a nemzetgyűlésnek. De politikai okok is közreműködnek, hogy a külföld bizalma megrendüljön ennek az országnak pénzében. Elnök : Ne provokáljon a képviselő ur általános vitát Hébelt: Kéri az igazság-ügyiminisztert tegye lehetővé, hogy a bírói ítéleteket tudományos vizsgálatnak vessék alá és ilyen módon megállapítsák\' az esetleges tévedéseket, amelyek szerinte igen sok ítéletben előfordultak. Nézete szerint az igazságügyminiszter és a miniszterelnök tegnapi nyilatkozata | között, bizonyos ellentét van. Ezt arra vezeti vissza, hogy a kormány teljeset) önkényeién jár el. ) Daruváry igazságügymini»zter reflektál Hébelt szavaira. Kijelenti, hogy az a kívánság, mely szerint a bíróság Ítéleteit hozzák a Ház elé, teljes ellentétben áll alkotmányunkkal. Ha a nemzetgyűlés mégis magához ragadná azt a jogot, hogy bírói ítéletet megváltoztasson, ez forradalmi eljárás volna. Tiltakozott az ellen, hogy itt a Házban izgatás induljon meg a bírói tekintély ellen. Kckhardt vissza fogja vonni a javaslatét. Budapest, jul. 31. A határozati javaslat felett való szavazáshqia folytatják és ekkor kerül a nemzetgyűlés elé lickhardt ismert javaslata a négy időszaki lap betiltásáról. Ugy értesültünk, hogv a kormány most nem kíván a megtorlás jogával élni. A miniszterelnök ¿zonban nyomatékosan utalni fog arra, hogy a kormány rendelkezésére áll a lapbetiltás joga. Ezzel igenis élni fog akkor, ha bármely lap folytatni fogja azt a forradalmi hangot, mely 1918 ban észlelhető volt. t-pen ezért kérni fogja €ckhardt Tibort, hogy vonja vissza javaslatát, melynek Eckhardt eleget is fog tenni. KHIzatlk a köztisztviselők átmeneti segélyét. Budapest, jul. 31. Az 1922 -23. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és állami kiadásokról szóló és még tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban a kormány a törvényhozástól felhatalmazást kér arra nézve, hogy a közalkalmazottak s nyugdíjasok részére engedélyezett átmeneti segélyl, valamint a hatvan életévet meghaladott nyugdíjasok részére engedélyezett különsegélyt további rendelkezésig engedélyezhesse és kifizethesse* A salgótarjáni munkások sztrájkja. Budapest, jul. 31. A salgótarjáni köszénbánya r. t. igazgatója a kőszénbányászok sztrájkéról a következő felvilágosítást adta: A helyzet az, hogy? az egé^z nögrádmegyei medence munkássága letette \\a csákányt és a kalapácsot s ebben a pillanatban G000 ember sztrájkol. A sztrájk csak részben bérharc A mozgalom-\' váratlanul és nagy erővel indult meg és ezért feltehető, hogy ujabb munkabeszüntetések fogják ezt követni Blangadl az állani a részasadését\' az importcukor után. Budapest, jul. 3!. Az országos közélelmezési „ tanácsnak a cukor és egyéb élelmiszerek kérdésével foglalkozó szakosztálya, ma dulután ülést tartott, amelyen foglalkozott a cukorforgalom mai helyzetével és elhatározta, hogy javasolni fogja az állami részesedés elengedését az importcukor után. A szegedi ébredők HáJJashos. Szeged, jul. 3!. Az ékredők tegnapi nagygyűlésükön határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint a főosztály változatlan szeretettel köszönti Héjjast, amiért bátor és hazafias magatartásáért börtön jutott osztályrészéül. A németek pénzttgyl katasztrófától tartanak. Berlin, jul 31. A kormány délben minisztertanácsot tartolt, amelynek döntése mára nem várható, minthogy a német halasztási kérvényre az angol válasz még nem érkezett meg. Pénzügyi körök katasztrófától tartanak. A kormány nem szándékozik kényszerintézkedést foganatosítani, mert nem akarja a márkát az osztrák korona sorsára juttatni Megállapították a hatósági liszt árát. Budapest, jul. 31. A hivatalos lap holnapi számában megjelenő kormányrendelet a búzából, rozsból előállított hatósági lisztnek a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árait mázsártkipt következőkép állapította meg: Búzadara, finom tésztaliszt 3500 kor. főzöliszt 2500 kor. buza-kenyérliszt, egységes rozsliszt 1500 korona. Az árak zsák nélkül, készpénzfizetés mellett értendók. Az Indamnitás vitája tutajozás elótt. Budapest, jul. 31. Az indemnitást a mai ülésen valószínűleg a részleteiben is letárgyalják, úgyhogy számolhatunk avval, hogy az utolsó 8 órás ülés a mai napon lesz. Ezután a Ház áttér a Kállay pénzügyminiszter által benyújtott négy adójavaslat tárgyalására. Politikai körökben úgy tudják, hogy a négy adójavaslat nem fog sok időt igénybevenni és valószínűleg a nemzetgyűlés nyári szUnete augusztus középért megkezdődik. 1922 augusztus 2, ZALAVÁRMfcGYE 3 HÍREK. Naptár. Szerda, augusztus 2. L. Alfonz. Csütörtök, augusztus 3. István vt, - Az idő. A Meteorológiai Intézet jelenti: Túlnyomóan száraz, meleg idő várható. —\\Egy ovodai vizsgát figyeltünk meg hétfőn, amelyén Tólhné-Gergye Mária ovónö tanított és vizsgáztatóit, E figyelés közben arról győződik meg az ember, hogy minél kisebb ovodás gyerekekkel kell vesződni, annál nagyobb műveltségre, sőt művészetre van szükség Tóthué kitűnő óvónőnek bizonyult c vizsga alkalmával. Az apróságokban most fejlődik a beszélő tehetség, az értelem és érzés; kimondhatatlan nagy érték van abban, ha ezeket a tehetségeket már az első lépéskor jól irányltjuk. A gyermekek igen kedvesen, értelmes beszéddel üdvözölték a megjelent elnököt, Pehm esperest, Hortobágyi tanfelügyelőt és Czobor polgármestert; szavaltak, énekeltek és játszottak tündéréletet .és gazdasági életet, megkapó volt a.szitálás és lakodalom jelenete. Minden munkájuknak s játékuknak forrása és végigkísérő szelleme a vallásosság cs hazafiság. Iláromszinü zászlóval vonulnak ők is a csatába s Istent dicsérve kurucnótákat énekelnek. S ezt nem felejti el a gyermek. - A vizsgán igen szép nagy közönség volt s mindenki gratulált a derék óvónőnek. Pehm esperes elnök a végén beszéigetésoe állolt az aprósággal, szófogadásra intve őket a szülőikkel szemben és az ünnepélyt befejezte - 482 kislakás építésére versenytárgyalást hirdet a kormány. A mostani indemnitási vita folyamán a kormány egy milliárdot akar megszavaztatni a nemzetgyűléssel az állami épitke-zésekre Elsősorban Budapesten, még pedig a Wekerle-telepen, Pongrác-uton és Pestszent-lórincen akarnak a kislakások épitkezésébe belekezdeni A kislakások közül 267-et még az ősz beállta előtt felépíttetnek\', hogy a-vagon-lakók ide költözhessenek be és igy a lefoglalt vagonokat mielőbb átadhassák a forgalomnak. A hivatalos lap a versenytárgyalást a napokban fogja kiírni. \' Kérelem Zalaegerszeg város iparosaihoz. Az országos Stefánia Szövetség anya és csecsemővédő osztálya augusztus 20-án nagy ünnepség keretében ipari és házi ipari cikkekből kiállítást rendez a fedett lovardában. Hogy ennek a szép célú mozgalomnak városunk iparosai is részesei legyenek, felkérjüK iparostársainkat arra, mutassanak fokozott érdeklődést és tevékenységet a kiállítás iránt s résztvételüket augusztus 15-ig testületünknél jelentsék be. Az elnökség. - Megállapítják a hadirokkantak nyugdíjigényét. A hadirokkantak, özvegyek és árvák nyugdíjigényét megállapító bizottság a helyi Rokkantszövetség helyiségében, Tompa-utca 12 sz. alatt; augusztus 17, 18 és 19.-én tartja pótösszeirását. Az összeírás a jelzett napokon délelőtt 10 órákkor kezdődik Akik nem jelennek meg, a nyugdíj felemelésre való igényüket elvesztik. - A papmunka megváltása. Valamikor, midőn a török volt még az ur e vidéken, s azután a törökvilág megszűntével is, a falunak népe minden áldozatot meghozott, hogy egy plébánost tarthasson magának. Bármily szegény is volt a lakósság, szívesen hozott áldozatot, hogy papját az egyház méltóságának megfelelően tartsa el. Azóta sok idő telt el, a falunak népe meggazdagodott, a népesség megszaporodott — és csodálatos, hogy ma nem szívesen teljesitik azt a kevés szántást, aratást, amivel a lelkész földjének tartoznak. Mindegyre előfordul, hogy hatósági kényszerrel kell a munkást kikényszeríteni. Ily körülmények között legcélszerűbb a munkamegváltást gabonában megállapitlatni, amivel sok súrlódásnak elejét lehet venni - Jegyzőválasztás Sümegen. A Malomsoky János halálával megüresedett községi közigazgatási jegyzői állás augusztus 24-én nyer betöltést, a községi képviselő testület ülésén Sümeg közönségének jelöltje Fehér Dénes eddigi adó u8yi jegyző, aki nehéz időkben tanújelét adta munkabírásának és rátermettségének. A megüresedett állásra ö a legkomolyabb pályázó, úgyhogy megválasztása biztosra vehető. — Megválasztották a Szent litván-napi ünnepségnek Intéző bizottságát. Nagyszámú közönség jelenlétében folyt le a városházán vasárnap délelőtt a tanácskozás, melyen az augusztus 20 -i ünnepség részleteit beszélték meg. A központi intéző bizottságba beválasztották : Czobor Mátyást, Tamaska István dr.-t és dr. Németh János orvost, akik hivatalból is intézik az önnepély ügyeit. Kívülük tagjai még az iutéző bizottságnak : Csiszár József elemi isk igazgató, Fürst Béláné, Szirmay Míksáné, és Sper-lágli Gézáné. Az intézőbizottságon kívül szakbizottságok is alakullak. A háziipari é4s kézimunka-rendezőbizottság vezetője Árvay Lajosné a Mansz elnöke: az ipari bizottságé Jády Károly, a mezőgazdasági bizottságé Sárközy Viktor, a sajtópropoganda bizottság vezetője Szirmai Miksa lett. A nagy számban érkező dalárdák ügyeit Németh József fogja intézni. Az ünnepély védnökéül gr. Batthyány Pálnét és Kolbenschlag Béla főispánt, elnökéül pedig Bődy Zoltán alispánt és Czobor Mátyás polgármestert kérje fel a rendezőség. Az ünnepélyen nagyon sok meghívott vendég jelenik meg. Budapestről Heim és Bókay egyetemi tanárok, a vidékről pedig a G-os huszárezred és a zalai gyalogezred tisztikara, nemkülömben a vármegye, sőt az egész dunántul notabilitásai. — Testnevelési tanfolyam nyílik a tanítók részére. Zalaegerszegen és Keszthelyen augusztus 5 i kezdettel testnevelési tanfolyam nyílik meg, mely augusztus 15-ig tart. A királyi tanfelügyelőség ezúton is értesiti az érdekelt tanítói kart, hogy még néhány üres hely van tanítók részére, melyre a központi elemi iskolában augusztus 4-ig jelentkezhetnek. A résztvevő tanítók napi 200 korona díjban részesülnek. Útiköltségük meg lesz térítve, lakásuk pedig a Tompa utcai elemi iskolában biztosítva van. Élelmezést napi 150 K-ért a tisztiélkezdében kaphatnak Az iskolai hatóságok azoknak a tanítóknak, akik a tanfolyamra lelentkeznek a közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében kölelesek szabadságot adni. Cl] tröszt készül. A trösztök áldásos hatalmát nap-nap Jtán érezzük saját bőrünkön. Cukorellátásunkat is egy mindenható tröszt tartja a kezében és az ö aitruisztikus működésüknek az eredménye az, hogy a cukor már 3—400 korona kilogrammonként. Most pedig a Viktória malom vezetésével és több vidéki malom bevonásával malomt-röszt készül. A tröszt megalakulása esetén 500 millióval Budapesten központi eladási irodát akar nyitni. . — Verekedés az oltári búcsún. Az ollári búcsún Gapros Dömötör szepetki cselédemben mellbeszurták. Gaprost a zalaegerszegi kórházba szállították. Állapota súlyos. — Gyermeknyaraltatás a pacsni járásban. A Regnum Mariánum gondozottai közül 50 gyermek nyaral a pacsai járásban. 25 fiu a pacsai iskolában, 25 pedig a szentmíhályiban van elhelyezve. Három, hete, hogy odaérkeztek, s ezen három hét alatt mind lesültek, megizmosodtak, hála a nagy, egészséges kirándulásoknak. A járás birtokosai figyelemreméltó áldozatkézséggel adlák össze a szükséges élelmet. Az akció vezetője Bosnyák Oézáné, aki fáradhatatlan az irányításban és a segítségben Segítő társa Pálffy Margit, aki a pacsai csoport gondozását vállalta. A „Sirály" cserkészcsapat Halász Pál dr. plébános vezetése alatt a nagy-kapornaki jezsuiták erdejében tanyázott. Élelmezésükről szintén a birtokosság gondoskodott. Búcsúzáskor sikerült kabarét rendeztek, melyen nagyszámú közönség jelent meg. £ pacsai járás megmutatta, hogyan kell hozzáfogni a legégetőbb kérdéshez: megmenteni a magyar ifjúságot! — melyben mi sajnos — annyira hátramaradtunk. — k legközelebbi sümegi vásár augusztus 7-én lesz, melyet nagy érdeklődés előz meg. Úgy, hogy nagymérvű állatfelhajtásra számítanak. Gyakorlott SPORT. NVAC-ZSF, 4:1 (2:0.) Az idei évadban szerencsétlenül játszó ZSE vasárnap kapta legsúlyosabb idei vereségét. A csapat az első félidőben\'lélek nélkül, fáradtan játszott, aminek eredménye a VAC. két kitűnően kidolgozott gólja volt, melyet Bakonyi és Palkó rúgtak. A második félidőben hullámos, tetszetős játékot produkált mind a két csapat. Majd az egyik, majd a másik kapunál volt a labda; a ZSE. pár jó helyetbői kapu mellé lő. A 26-ik percben a bíró tízenegyest ítél/ melyet Vikszet gólba rug. ügy látszik már, hogy a ZSE. egyenlíteni fog, da a VAC. jól futó csatársora keresztül szaladt a ZSE. bekkjein és a 31 -ik és 38.-ik percben egy-egy gólt rug, Bakonyi és Bojt révén. A ZSE. m*g egypárszor szerencsés helyetbe kerül, de a helyzetét nem tudja ki használni. — A VAC. minden tagja jól játszott; szép paszjáték, gyors lefutások és biztonsága segítette a jól megérdemelt győzelméhez. A ZSE. nem érte el azt a nívót, amit máskor szokott; emberei közül állandóan jó egy sem volt, legfeljebb percekre. Ez a vereség alighanem fokozottabb munkára fogja buzdítani, úgyhogy a revánson legalább is egyenlően végez egymással a két csapat. A Zalaszentgróti SE. és a volt ZTE. ifjúsági vásárnap mérkőztek Zalaszentgróton egymással. Eredmény 3:1 — a zalaegerszegi ifjúsági csapat javára. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉltZÜfiY. Budapest, 1922 augusztus I. Zürichbeni a magyar korona - — — az osztrák korona---- az osztr. bályegz. bankjegy Julius Augusztus 29. j 1. 0 30 0 267« 0011/« -00l«/4 — Budapesti tóisde. azonnali belépésre felvétetik FENYVESI kaikbiznáifi iritijtiai július 29. Augusztus 1. Valuták: kor. Ilit. 1 kor. , fill. »«w.v - ■ v. . — «.Níi-r .\'íatt: Napoleon----- 6350 - 5 7800 — Font — —--- — — 8975, Dollár----- 1850 - , 1985 - Francia frank--- — - 164 50 Lengyel márka--- — Márka---- 3 30 || 3 03 85 50 86 25 12 50 i; 13 15 Cseh korona —---- 45 50 60 Dinár------ 22 70 20 50/ Svájci frank---- — - :í 36!T— Osztrák kor.--- — 4 15 1 - 4 Termányjalantái. Julius Augusztus 29. 1. Budapest, 1922 augusztus 1 Kor. Kor. Búza —---- . _ 6500 6800 5000 5000 Árpa —------ . — 5300 5400 Zab----- - — 6300 6800 Tengeri----- - — 5800 6200 Köles----- Repce---— - • — 12,000 Korpa - —--- 3600 — IfUlföldl pénzeket 1% (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt lagmagasabb napi áron vásárol F e n y v • s I Bankblzomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. 39 -52 Telefon 38. Efly háziszolgát ét egy lóházból való flut tanulóul falvasa Schdtz Sándor és Fia. 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. I, IIUL lUVMIjdi lilf IIUIIIUIUI \\V\\miU "W^1" I Ml««««»« MH«tf MyüHWIIMlJMI, ngy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége, — Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csáosl)-ntca 76. szám. : ÉS A LAKÁSÜGYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK. ■ Kapható : \\ 5 5 5 S Kakas Ágoston 2 S könyv-, papir- és trószerkereskedésében ■ \' ■ I Tfelefon líti. sz. A győri Back-malom bizományi llsztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papir és festékáruk Komlót M.MIkf a nagykereskedőnél Zalaegerszegen \\}l 50 = VADÁSZ JENŐ = zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Előjegyzések a KAKAS-NYOMDÁBA kéretnek. meghívó. •Ml A ZALAVÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET aug. G-án (vasárnap) délután 3 órakor Zalaegerszegen, az egyesület székházában rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület t. tagjait, a községek és gazdakörök részéről megbízott képviselőket tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: I. A földadójavaslattárgyalása. 2. Indítványok. 3. Folyó ügyek. Zalaegerszeg, 1922. év julius hó 27-én. 2-n TARÁNYI FERENC dr. s k. elnök Mint a /\\ ^SjP 5 -10 Friedlaencfer Emánuel Co. berlini cég vezérképviselője azonnal szállíthatunk l-a porosz kőszenet és kokszot bármely állomásra direkt a bányákból és kokszművekből, sürgősebb esetekben pedigszombathelyi raktárunkból bármily nagy tételben, vagy kis mennyiségben is. Weiss Sámuel Sürgönyeim: WEISS szénkereskedő tüzelőanyag nagykereskedő Telefon 121 és 135. (UCIMDSfUlH Ac I l/észitflnk épületüvegezést, nClrlKlVn W.es La ^ képkeretezés«, üvegtető-. üvegezést vállalat, üvegáru, táblaüveg, Javi,ást és mindcn cszakmábn ? porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. a Cséplő- Raffinált petróleum. Cséplőgép olai benzin, Motorhengerolaj, Notor olai is o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben kereskedelmi Zalaegerszeg irodájában Eötvös-utca 10. sz. Binder és Társa Cementben és mészben Állandó nagy raktár FISCHL EDE íakereskedőnél Zalaegerszegen 2 3 Eötvös-utca 10. Telefon 106. Épület és butor- a munkát a legkényesebb igényeknek ■ I megfelelőleg készítenek :w>-o ■ S Szalay és Dankovlls S 5 épület- és mObiitor-aAztalosok " ■ ZALAEGERSZEG Famwtaunkáló tetep: ■ | iskoi.akoz 2. SZÁM. Ürményi-utca 7. í ■ Állandó k£szbutor raktAri [ il Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. INDULÁS Hova Csatlakozik il i. xrx-. ra-Lí-f 2,04 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . .1550 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........52( 3 11 Zalalövö Szombathelyre érkezik........717 5 24 Zalaszentiván Nagykanizsáia érkezik........745 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........907 7 35 Rédic<? Jl ER K E Honnan I É S Csatlakozik ¿1 -rar- -r - *a*rmx - •.jvtfv v; «JTV"»*** 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 215 648 Zalaszentiván Szombathelyről..........440 7 26 Zalalövő 733 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról } . .........6 — 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról.....21 15 7 53 Celldömölk Gyórbe érk. 17». Bpest keleti pu. gyors érk. 2040 13 23 Zalaszentiván Szombathelyről gyors........1149 11 38 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....13 42 16 23 Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors........1344 13 02 Rédics # 16 26 Rédics 1344 Z«luf*cM»iv/in S/-,menhelyre érkezik (gyors) ...... 1541 i840 ZalaWvó Budapest keleti pályaudvarról gyors . . 8 1441 ZalalövO Körmendre érkezik fkedd, csütörtök, szombat) 21 20 1839 Sárvár Szoinbathelyról..........1310 1543 Celldömölk ^Oy0rl»c érk? Bpest keld! pályaudvari 820 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról...........1650 1710 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........19 56 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . . 720 2108 Zalaszentiván Nagykanizsára érkewk ........2150|23 11 Zalaszentiván Szombathelyről....................2055 HA UTAZIK, legkényelmesebben a men atjQgy irodában váltnatja meg jegyét akár két nappal előre is. - Visum mérsékelt di|a> aás mellett a következő államokba szereztetik meg: Németország. Olaszország, Svá|g, Francia- és Csehországba. NyoraSro.t ToDy f*. tó£U* K.^kuH Auontou KAn.y vnyomd4j6buu ZaU^aru^Ken. Telefon 131. HtAm 1. évíolyaa. Xalaegemef, 1922 angnsstns 4. Péntek. 52. száa. ZALAVARMEGYE Felelős eserkesitti: BORBÉLY GYÖRGY LaftiU)4MM: JUlaYáraegye"lapkladótársasA« TÁBSáDiLII U POLITIKAI LáP ■IflBLIIII I ÉTIKÉIT lálOlSXOI llttiittH \' . ém tíO I. Eires stám 4 K Sierkesstttség Kls!aludy-u. 8. Telefon 162 se. Kiadóhivatal Síéchenyi-tér 8. Telefon 131 s«. „Hlwrt efy Ittartwn. bktrfc tzy kiiáb« . • * HUuh eff Itteni Arők Igaxaáftu«. Rlnrfc M<gyaror«xif félti uudá*áh«B km*« - Az ál Marx-tagadók. A kommunisták nagymestere Marx, mikor láz a* és beteg agyműködéssel, vagy ember-ronló gyűlölettel kidolgozta a szociális államot, akkor szeme elftt tisztán a gyáriparban dolgozók lebegtek Ezeknek társadalmi elhelyezkedését rosszul ismerve fel, ugy akárta a képzelt sérelmeket egyszersmindenkorra kiküszöbölni, hogy kieszelte a proletárdiktatúrát, mely alatt mindenkitől mindent elvesznek s minden az államé lesz s senkinek semmije sem marad Maix abból ai ideológiából indult ki, hogy idővel a gyáripar a maga központosítási törekvésével mind több és több vállalatot szív tel s az ipar mindinkább kevesebb kézbe jut s igy könnytt dolga lesz a gyáriparban dolgozóknak, vagy ahogy csúfnéven nevezte óket proletáiiátusiiak. Azok majd egycsapáseal elvehettek mindent. Marx azonban rein számított a földbirtokkal. Amint a történeti fejlődés mutatja, a földbirtok éppen ellenkezőleg, mindinkább kisebb és kisebb részekre tagozódik, mennél sűrűbb a lakósság s mentől inkább szorítja rá az embereket a szikség arra, hogy azt belterjesebben műveljek. Ainig tehát a gyáripar mindenegyes ágazatban igyekszik a centralizáció felé aion célból, hogy soka!, jól és olcsón termeljen, addig a földbirtok apróbb birtokokra tagozódik, hogy kis területen ugyancsak sokat és jót termeljen bclterjcsebb gazdálkodással A kisbirtoknál könnyebben lehet a földet jól megművelni kisebb befektetéssel, de nagyobb munkával, jobb körültekintéssel. A kevesebb számú áltat gondozása is eredményesebb. A Muiai ideológia lehat annál a tarsadaimi rétégnél, amely a föld megmunkálásával foglalkozik. csődöt mondott Innen magyarázható meg az, hogy a kommunizmust, ott ahol lelütötte fejét, emuiig a fóldmivelók bontották meg f.nnek nagy tömegeitől nem lehetett oly könnyen mindent elvenni, ehhez a proletariátus gyenge is volt és gyenge is marad. Bukás után a bolsevista-kommunisták rendszerint átved-lenek szociáldemokrata koinmunistákká s tovább laziroznak ide-oda, keresik a kiutat, a módot Marx meggondolatlan id»o!ogiajárak megvalósítása erdekeben. A szociáldcmokrata-fcommunistak a kis es törpe birtokosnak éppen olyan haráro/ott ellenségei mint a nagybirtoknak. mivel Marx szerint mindent el keli kommunizálni. Kívülről azonban ezt mutatni nem szabad, mert elvesztenék az esetleg félrevezetett földmivctők kicsikart és kicsalt bizalmát Nincs más mód mint megtagadni a dicső Marx papát és egyelőre csak azt vallani, hogy a kis birtok maradhat magánluia|don. Közös szivük azonban veszettül kalapal tehetetlen dühükben valahányszor arról értesülnek, hogy ennyi meg annyi földnélküli jutott parcellához. Az ó szemükben növeli minden egyes parcella ellenségeiknek a számát. Hiszen mihelyt földhöz jutott a földnélküli, hallani sem akar a\'kommumzálásról s az ó általuk kieszelt, de senkit sem boldogító szociális államnak megbontatva s nem támogatóivá lesznek. 0 A belsejüket kell megnézni ezeknek az uraknak, amikor a földosztásról deklamálnak. De sötét, de fekete, de ijesztő lehet az. mikor külsóieg Kénytelenek megtagadni a nagy apostolt, de ?zéri vele éreznek s alattomban az ó irányelvei mellett lelkesednek Bárhogy is deklamáljanak, fogadjuk óvatosan a báránybőrbe bujtatott larkasr, nem érez úgy. mint ajiogv bcs/éi. (K ) Fohászkodás. .Multadban nincs öröm, jövődben nincs remény" Majdnem száz évvel ezelótt mondta ezt a magyar költő. Ma is elmondhatjuk ugyanezt. Mit is tettek eddig a nemzet előkelői, gazdag urai a nemzet életére nézve ? Tettek ugyan kirándulásokat nyugatra is, keletre is, de kilenczvenkilencz század rés/ben nem tanulmány céljából, mégkevésbé nemzetük hasznának a céljából. Angliában teniszeztek, Afrikában vadásztak, itthon aludtak. A szundikálásban itt kevés vagyont termeltek, s amott tenger vagyoni elpocsékoltak. Nem ellentmondás ez, hanem szomorú igazság. I«y szegényedik a gazdag. A gazdag földbirtokosok voltak első urai az országnak. Ök viselték gazdagságukban a gazdag országnak, nemzetnek a képét; és ók viselik szegénységükben a szegény országnaknemzetnek a képét. Értsük itt csak. a pén/.-gazdagságot. Mát a lelki gazdagságban, a tudományban talán másképen állunk ? Amennyire dicsekvés számba mehet az, hogy a szegények magas polcra emelkednek tanulásuk árán; hogy a disznópásztor fia államférfi s a csizmadia fia püspök les/ : annyira elszomoritó az, hogy a vagyonosoknak a gyermekei kilencvenkilenc százalékban nem tanulnak. S ez a régi bíln les/áll egész napjainkig Alig akad még ma is egv vármegyében négy-öt ifjú embere a gaz dag családoknak, aki végig lanul|a az iskolák tudományát. Minek V Miszen meg tud élni. Bizakodik magában és vagyonában. Talán valamelyes ipari tanulmányokat végzett volna azzal a céllal, hogy műhelyt, gyárat alapítson ? avagy csupán magán szenvedélyből va»v fényűzésből is? Talán kereskedelmi tanulmányokat? Még csak az kellene! Saját fö\'dmivelö mesterségébe vágó iskolákat sem tanult egy tized százalék Azonban az egész nemzet számára az általános iskoláztatásért sem fájt a feje a kormánynak #&in. f\'öldmives ország létünkre a kilencedik s/ázban épült egy tOldmives \' iskolánk, a keszthelyi; s kilencszáz év múlva keletkezett egy második egyetemünk. S ez időben, mikor mar szaj>orodni kezdtek népiskoláink, ezek is, mintha csak a bécsi kormány kedve szerint történt\'k volna inkább a határ-zélcken, idegen nemzetiségeink s későbbi ellenségeink számára keletkeztek bővebben és szebb mértékben, — Istenre bízva s önmagára hagyva a közbeeső magyar fajt. Hát: .Multadban nincs öröm". . . A mult tulajdonságaival nem erősödhetett meg az ország és nem gazdagodhatott meg a nemzet. De ha megerósödött volna és meggazdagodott volna is: ime a/, ország szétszakadozott s a nemzet leégett Es most? Kihez, mihez hasonlít V • „Ali a hajós a parton s a tengeren tekint szét. Mely koldussá tévé. mely elvette minden kincsét.\' Mint ez a hajós csak néz s tehetetlen a végtelen tengerrel szemben: ugy néz most a magyar is a hig levegőbe. Mintha a mostani sorsunkat festette volna Petőfi a hajósnak avval a hasonlatos sorsával Hát jöwdben van e remény ? Hazánk. Kell lenni. Mert hinnünk kell Miszen mozgunk, akarunk valamit Folynak a beszédek a nemzetgyűlésen, tartanak a tanácskozások a bizottsági gyűléseken — az árdrágulások ellen, a több termeles mellett stb. Eredményeket i* lánnnk három év alatt. Igaz, hogy apró mértékekben Hol a kofának az almáját maximálták kereskedelmi téren, hol a csizmatalpalást maximálták az ipar terén, hol a gabonának az árát szabták meg a földmivelés mezején; de mindeniket más más időben % igy az általános drágulás nem szűnt meg. Ezekben a napokban is ugyancsak tárgyalják a bizottságokban ezeket a dolgokat Az egyik bizottsági tag szerint, aki bizonyosan nem földbirtokos, csak a gabona árától füg?. pénzünk értéke s nemzeti életünk biztosítása, a gabona árát kell tehát megrendszabályozni; . a másik bizottsági tag azt mondja, aki bizonyosan nem gyáros, hogy a gyárakat kell megadóztatni s ipari portékáik árát kell megszabni; a har- . madik bízottsági tag, aki bizonyosan nem bankár, azt mondja, hogy a bankban van a tegíöbh es legkönnyelmübb pénz. amely segit- , hetne a nemzet sorsán, meg kell tehát jói adóztatni a bankokat: de egyetlen egy ember semakad olyan, aki azt mondaná, hogyjegyenlő igazsággal, rész-arányosan egyszerre áldozzunk mindnyájan közügyünk javára, a tóldmivelö is, az iparos is, a kereskedő is. Csak ez esetben lehetne valamelyes jó eredményt várni.,.. De ilyen ember nincs. S ha indítványozó nincs, akkor határozat sincs. — Javulásra teháL lehet é remény ? Náyy szónoklatok tartatnak itt és ott a többtermelesre nézve is. Minden jobb életnek és jövőnek határozottan ez az egyedüli biztos alapja. A minden téren való többtermelés. Ám a többtermelési akcziónak (munka, tevékenykedés) három tényezője ismeretes . egyik a tanácskozás s talán a határozat is; másik a hirlap, amely megírja és hírként szétterjeszti; a harmadik a közönség, amely azt elolvassa. Több nincs. Legalább nem ¡látszik. S mígnem látszik, csak azt lehet mondani: „Jövődben nincs remény." A többtermelésre már most meg volna a remény, ha a két millió muszkafogollyal két év alatt n.egcsatornáztattuk volna az Alföldet. Es volna remény a jövónkben, ha minden vármegyében összebeszélne négy-öt, vagy tizr vagy száz földbirtokós avagy más egyéb pénzes ember, mert vau ennyi minden megyében, még több i*: összebeszélnének még ma. mert a dolrfg nagyon sietős, s állítanának föl in ilyen, ott amolyan gyárat. Zalában pl. nagy kender és lentermeléssel hatalmas nagy szövőfonó műhelyt, gyárat .1. Meit éppen elég volt ezer esfctendeig várni ilyenekre. S inert mindennek van határa, még a gondatlanságnak is. Oh bár/ vetne határt ennek a Gondatlanságnak és dzabna élettör-vényt a gondviselés, hogy ( legyen egy kis reményünk a jövőben, Vágy más szóval, amint Bajza Józseffel kezdettem, véle. is végezem: . Kinek hatalma szab Totvényeket, határt, Oh néj>ek Istene ? Küldj egv remény sugári.\' li tíy. Az adriai kórdétben megagyaxés Jött létre. Mgrád, ütig 2. Jól értesült köiökben úgy tudják, hogy Kómában holnap ratifikálják az adriai szerződést. Minthogy ebben a kérdésben a két állam között valamenyi részletben megállapodás jött létre, a ratifikációt követő ötödik. napon Olaszország Susa városát, a 12-ik napon, pedig e megszállott területek ¡egész harmadik zónáját kifogja üríteni A külügyminiszter három tagu bizottságot nevezeit ki, meg fogja állapítani Fjume városnak közjogi tervezetét. A vegyes bizottság Abbáziában, fog ülésezni. 6 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. Korlátozzák a valutaspekulációt A kormány dcvizakózpoaiot állif f«l " . A tőzsdén uünetelnl fog a valuta h deviza tor-Kíilom. — Egvrbekben nem korlátozzák « tőzsdét Budapest, aug. 2 K kormány a pénzügy-mlnltzter xlőteriesztésére elhatározta hogy a valutákkal és devizákkal való spekuláció lehetőségét teljesen beszünteti, a deviza és valutaforgalmat korlátok köze szorítja és a jegyintézet vezetékével devizaközpontot állit fel Az exportból eredő valutabevételt a deviza központba kell beszállítani, viszont az exporthoz szükséges d«viza és valuta csak a devtzaköz-pontnái lesz igényelhető. Tekintettel arra, hogy külkereskedelmi mérlegünk mintegy 4-5 milliárdnyi deficittel zárult, az IV22 év első felébe« a kormány gondoskodni fog arról, hogy a külföldi fizetési eszközök céljaira megfelelő alap álljon a devizaköipont rendelkezésére, melvbö! a legális Igénvck kielégítést nyerhetnek A devizaközpont \'felállításával egyidöben a kormány teimészetese.i gondoskodik minden irányban az illegális forgalommal szemben a szükséges intézkedésekről.1 A devizaközpont felállítására vonatkozó rendelet a legközelebbi napokban meg fog jelenni, a tőzsdén pedig már a holnapi naptól kezdve a valuta és devizaforgalom «ovábbi intézkedésig szünetelni fog Meg kell jegyezni, hogy a valuta és deviza kereskedelemnek az előbbiek szerinti korlátozásán kivűl, a tőzsde tekintetében más korlátozó intézkedés a dolog természeténél fogva nincs tervbe véve. I Nyelvi integritás. Az irredentizmus és integritás kifejezései legújabban lettek nálunk sajnos, időszerűek M^r-már frázisokká váltak Sok visszaélés történik velők Tö »bnyire olyan értelemben használják, hogy az ország elrablott részeit fegyverrel szerzi vissza a nemzet, hógy ismét ép és egész ¡egyen az ezeréves Magyarország Ennek előfeltétele azonban Csonka-Magyar-ország eikölcsi és gazdasági integritása, és sokat hangoztatott kulturfölenyünk biztosítása és fokozása. * világnyelvek termékeinek összege teszi a civilizációnak nevezett emberi műveltség szellemi fóatlagát. A nemzeti nyelv maga es a nemzeti szellemnek c nyelv aiakjába foglalt alkotásai a kulturának, a nemzeti műveltségnek leglényegesebb, legkifejezőbb tényezői, a nemzeti Gitniusznak legközvetlenebb kinyilatkoztatásai. A tiszta magyar nyelvnél zengzetesebb és trőben dúsabb, gazdagabb és kifejezőbb alig van a világon. Egyesíti a kezdetlegesebb és és régibb nyelvek közv.tlen&égét. szemlélletó-ségét, hangfestését, nyelvtani alakböségét a leghaladottabb, legmodernebb nyelvek tömörségével. szabatosságával, szóbőségével, hajlékonyságával. A legeredetibb a legsajátosabb a Nyugat nyelvei közt és mégis a legalkalmasabb más nemzetek gondolatainak kifejezésére, költészetének visszatükröztetésére. A ma» magyar nyelvanyag nem egyöntetű. Megmutatja a nemzet eredetéi és történetét, alkotó elemeit és érintkezéseit. Finn-ugbr talajban gyökeredzve, még az ós hazában tetemes török-tatár elemet vett fel. Majd szláv népekkel érintkezve, azoknak szókészletéből is sokat olvasztott, nyelvébe, mely aztán germánból, latinból stb. szükséges átvételekkel is gyara< podott. De amint a magyar nemzet őserejü fölénye rányomta egységesítő bélyegét a beolvadt népekre, úgy a magyar nyelv is teljesen a maga szelleméhez és hangtörvénycihez idomította a jövevény nyelvelemeket. Csak újabban, mióta idegen ajkú avatlahok nagy számmal tohkodtak irodalmunknak és különösen napi sajtónknak a terére s idegen izlés és gondolkodásmód mellett nemcsak tömérdek fölösleges idegen szót. hanem még veszedelmesebb idegen szerkezetet és szólás formát csempésztek nyelvünkbe, megfertőzve ennek tisztaságát és eredetiségét: azóta romlott afmagyar nemze\'í nyelv. Súlyosbítja a bajt a magyar nyelvterület közjogi szetmarcangolása. Az elrablott vidékeken sanyargó véreinket fokozott mértékben fenyegeti oarbár elnyomóinknak nyelvtorzitó hatása „is. A magyar kultúrpolitikának egyik nemzetmentő fontos feladata nagycélű él tervszerű, kérlelhetetlen és kíméletlen irredentaiiarc a magyar nyelv ügyéért. Ki kell üldözni minden jogtalanul bitorló és garázdálkodó idegent, ki kell küszöbölni minden felesleges henye idegen szót és kifejezést, melyet tudatlanság vagy nyegleség burjánoztatott lel és majmolás, vagy lenyheség tett divatossá. Irgalmatiar.úl irtani kell mindén idegenszerű szólásformát, szórendet, nyelvtani szerkezetet. Ezek fertelmescu \'clnWtják régi nyelvérzékünkei é* zavarólag hatnak nemzeti gondolkodásunkra is. Végeredményben tehát nemzet puiztitó mérges mételynek tekintendők Ezzel az irredentaharccal egyidejűleg pedig fel kell hozni nyelvünknek számos félretolt, elhalványuló, avasodó, kiveszőfélben levő ősi és régi eredeti és tősgyökeres, zamatos és jellegzetes kifejezését és szólásmódját, a nép nyelvnek, a tájszólásoknak rengeteg rejtett kincseit, őszinte igéző hatású igéit, sajátságos és különleges kifejezéseit, szólásait, közmondásait. És az ői rokon nyelvek tanulmányozása alapján, fókép Vikár Béla fordításai, Zemplémi Árpád versei révén nagy óvatossággal meg lehet kísérelni nyelvünk némileg kiveszett jellemző sajátságának kifejtését és; felújítását. Mindent cl kell követnünk, hogy a mindnyájunk erős hite szerint feltámadandó integer Magyarországban integer tiszta és ép magyar nyelven dicserhesse a nemzet az isteni örök igazságot. E jó szándékú lapok szerkesztője, György bátyám és szerény magam, mint becsületes 9*ékely közkatonák részt veszünk nyelvünk emV irredenta harcában. E lapok hasábjain folvlatni szándékozunk azt a nyelvtisziitó munkát. melyei a Magyar Paizs és más lapok hasábjain és ..Nyelvünk védelme", Oyomlálás a magyar nyelv kertjében" cimü könyvünkben teljesítettünk A szives olvasótól pedig nemcsak figyelmes érdeklődést, hanem munkáló közreműködést is kérünk. Borbély Sándor (Vác?). A Habsburgok maguknak követelik a korona-javadalmakat. Könyvalakban jelent meg n volt királyné igénye n birtokokra. - A királyi palota is családi bírtol ? — Nehezen felejtenek el bennünket. Pár nap múlva uj könyv jelenik meg Bécsben, melyet Eckartsau - Schager Albin báró, a Habsburgok vagyonának kezelője irt a volt uralkodó család vagyonáról. A kOuyv érdekessége az, hojjy fel vaunak sorolva b »nne mindazok a birtokok, melyekre Károly király özvegye igényt tart. Magyaiország területén csak a következő birtokokat igényli a kirá\'yné; a királyi palotát (!) a gödöllői kastélyt, a tokaji szótőket és a ráckevei uradalmat. Kissé homályos, hogy miért akarja a volt királyné ezeket a butokokat igényelni, ugyanis ezek a koronajavadalmak Magyarország mindenkori királyát illetik meg, felnit nem személyi birtokok. Ha Magyarország más királyt választ, akkor arra szadiuik e^ek a buiokokis. A királyné Csehországban a Hr.tdzsint követeli, melyben ma Massiryk elnök lakik; ezenkívül a gödingi és holicsi uradalmakat. A magyarországi uradalmak közül csak a ráckevei birtok volt koronajavadalom s igy erre nézve is fenn áll az a megszorítás, hogy az Magyarország koronás királyát illeti meg, nem pedig a Habsburg családot A Habsburgok, zsebükön, s nem a szivükön keresztül, nem tudják elfelejteni a királyi palotát s a „szeretett magyar nemzetet." Most jó volna nekik a mi budai palotánk is ; bezzeg mikor ók voltak az urak feléje se néztek. A magyar nemzet Mária Terézia uralkodása alatt építtette a gyönyörű palotát csak azért, hogy a királynő évente legalább egy-két hónapot tartózkodjék benne. Mária Terézia azonban annyira szerette a magyarokat, mint minden Habsburg uralkodó és soha, egyetlen napot sem töltött a páratlan királyi pulotában! Igy volt ez az utána következő uralkodókkal is. Fe/encz József majdnem 70 éves uralkodása alatt xsak napokig tartózkodott a királyi palotában; nem birta ki sokáig a wlovagias magyar nemzet" közöli. Most, hogy a nemzetiségek semmit sem törődnek a volt uralkodó családdal, most megint jók volnánk mi is és jók volnanak a mi keserves veutékünk-ből felépített, szerzett birtokok is. Ahogy mindig ts jók voltak a magyar szabadságért küzdőknek, Rákóczi, Zriny, Frangepánnak a vagyona, kincsei, melyet mind elnyelt a Habsburgok leneketlen kapzsisága. De hál\' Istennek tanultunk a múlton I Amig kellettünk jók voltunk, s amikor kihúztuk Ausztria szekerét a kátyúból, a/ előbb még segítséget kérő karok fojtogattak bennünket legjobban. A Habsburgok is ráemlékezhetnek: Sic traogil glória mundi * . Hagy zaj a nenzetgyálésea. — Vörös színek a hangban. — - Tegnap került elő Sándor Pálnak az az inter- pellációs Ugye. hogy ki hozta be s kl tartotta itt az oláhokat V Bethlen miniszterelnöknek általános válasza után Pckár Gyula okmányokat olvasott föl. Megállapítja, hogy a vörös uralomnak parlamenti tagjai itt ülnek most a nemzetgyűlésen, ezek: Farkas István, jászai Samu, Kita|ka Lajos, Majer Győző, Miákics Ferenc, Peidl Oyula, Peyer Károly, Proppcr Sándor, Reisinger Ferenc, Rothenstein Mór, Sütő József, Eőrffy Imre. Minden egyes névre óriási zaj keletkezik. Ezek itt a parlament pincéjében kínozták Pekárékat. Ki akarnak menni a teremből. Gömbös és mások feléjök indulnak s rájok kiabáljak: ..Gazemberek." Gömböst maga a miniszterelnök rángatja vissza, nehogy valami baj kjgyen. A lárma nagy, a hangulat fenyegető, a rend kis időre felbomlik. A felindult képviselőket mag<>k a miniszterek csilitják A rend helyreálltával Fnedrich bizonyítja be, hogy Kun Bélát Peyer szöktette meg. A Népszava az ántántot és az olahokat kérte védőjéül. L védelem alatt gyalázta a Népszava a magvar bíróságot s vésztörvényszéknek nevezte. (ríébelt közbeszól: „Ma is azt állítjuk !") Gazember I Kiállások hallatszanak s ki kell ezt dobni a magyar parlamentből. Fnedrich azzal végzi, hogy törvény elé állíttassanak ezek s ha hazaárulók, ki keü innen közösíteni A nagybankokról Dr. Wolff Károly a nemzetgyűlésen azt mondja, hogy eredeti hivatásuktól, a hitelnyújtástól végkép elrugaszkodva, teljesen rávetették magukat a közszükségleti cikekkel való spekulációra, fiz az oka a hajmeresztő drágaságnak és annak a közönség körében egyre erősebben hóditó komor és sötét hiedelemnek, hogy Magyarországon tisztességes munkából már N</gyá Italában nem lehet többé tisztességesen inegelni A helyzet ina már annyira vigasztalannak látszik hogy előbb-utóbb, de sajnos, mihamar elveszti mindenki -a hitét a munka becsületében, mert hiába dolgozik vaiaki körmesrakadtáig, az eredmény csak az emberi mivoltunkat megbecstelenítő éhség, nyomor és tehetetlen vergődés TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. •••• A nemzetgyűlés megkezdte nyári szünetét. Budapest, aug J (jaál elnök 10 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai Ülését. Varga Gábornak 4 heti szabadsagot adnak. Következik az indemnitás és a katonai törvényjavaslatok harmadszori olvasása. A Ház a javaslatokat az olvasás után elfogadja. Usetty Ferenc, Mózer Ernő és Krakker Kálmán, az egyes bizottságok előadói beterjesztik jelentéseiket Elnök megállapítja, hogy tegnap sértő kifejezések hangzottak el; kéri, hogy jelentkezzenek azok a képviselők, akik sértó kifejezéseket használtak. Csöngedy Oyula jelentkezik, akit az elnök utólag rendreutasít. Csöngedy ezután szólásra áll fel: Amikor a tegnapi vita folyamán Pckár Gyula, a románokkal kapcsolation felsorolta a Peídl-kormány bűneit és azt, hogy a szovjettanács tagjai közül sokan itt ülnek a Házban, elragadtatta magát és sértő kifejezéseket hasz-\' náll. Bocsánatot kér, de kijelenti, hogy érzéseiben és gondolkodásában továbbra is ugyanaz marad. Ezután a Ház az elnök javatlatára bizonytalan időre elnapolta magát. Az ülés a „ jegyzőkönyv hitelesítése után fél II órakor véget ért. 1922 augusztus 4, ZALAVÁRMfcGYE 3 Hatalmat tttz Budapesten. tiudapast, aug. .7 Ma este 10 órakor a silos közráktár egy ré8zél>eii a Grosz-féle raktárban tftz ütött ki, mely a szélvihar következtében haifcar tovaterjedt és lángba boritolta a Spiral-féle autogarázsot, a l\'csti Hírlap istállóját. a Kirclien-féle kéiránytelepet, valamint a Halász és Révész-féle fatelepeket Mcta mlnlixtaraiiiftk Körirata, Ró ríni. aug 2. f\'acta miniszterelnök köriratot bocsátott kif melyben többek közölt a követ-kt*őkt<mondja A kormány a vezetést olyan időben Kapta meg újra, amikor inkább mint valaha sztlkség van a lelkek harmóniájára. Abban a szilárd elhatározásban vészem át a kormányelnöki tisztséget hogy a kormány a tiazát szolgálja és a benső béke megbontását minden erejével megfogja akadályozni, bár: honnan ts indul ki és ha- az a nemzet jóléte ellen van. ; Jugoszlávia alégtétalt kapott a alkonzul saraiméért. ticlgrdd, uttú 2. Miután Ma gy Írország Jugoszláv iának elégtételt adott, azért a sérelemért, melyben a pécsi jugoszláv alkonzulf részesítették, a szerb belügyminiszter elhatározta, hogy a magyar állampolgárokkal szemben není teszik meg a megtorló intézkedésekel. A rapallól szerződé» hatása. bálin, aug 3 A rapallórorzsz-némel szerződés már kezdi megtenni a maga gyakorlati hatását is. Komoly előkészületek foljnak Oroszország és Németország kereskedelmi viszonyának Kiterjesztésére Ebért birodalmi elnök kihallgatáson fogadia Kreszfinda berlini orou nagykövelet és Németország segítségét ígérte Oroszország talpraállitasahoz. Möcjhatt Dé vaiéra titkára. London, aug. 2. Dc Valóra titkára belehalt azokba a sebekbe, melyeket foglyul ejtéskor kapott A faidsták megszánták a villamos vasutakat Milanóban. Milánó, aug. .7. Néhány száz fascisla megszállta a vulainos-vasuii üzemeket Az üzem* ben a fasclsták maguk látják el a szolgalatot ~ mirek7 Naptár. f\'eiiék, augusztus 4. Domonkos Szombat, augusztus 5. Havi B A. Napirend. Az Jglői diákok" előadása a Katholikus Házban. — Halálozás Ángyán János vm. iroda-igazgatót súlyos csapás érte Bájos kis leányuk Rózsiit*\', f. hó 2-an, életének 8-ik évében e.hútiyt Temetése f. hó 3-án délután 5 órakor voltai közkórházból. — Önálló református tábori püspökség Icteifil Az egyetemes református konvent legutóbbi gyűlésén elvben elhatározta, hogy a honvédségnél önálló református tábori püspökséget állit fel. A jelölést a szeptemberi konvent-gyűlés ejti meg. A zalaegerszegi főiskolások f hó 5-én (szombaton) este Vv9 és 6-án (vasárnap) este Nórakoi fogják szinrehozni az Jglói diákok"-at a Kath. Házban. 6-án (vasárnap) d. e. pou-losap Vtl I órai kezdettel léjpnek a közönség ele matinéjukkal, ugyancsak a Kath Házban. A műsor, melynek minden egves száma tőlük való: 1.) Magyar Hiszekegy. Énekli az énekkar. ) Megnyitóbeszéd. 3) Lőrincz Jenő . Irodalmi megnemesedés és Jövendő. 4.) Baján György : Zalai regék 5.) Hegedű- zongora triówinkler \'»Ivántól Előadják: Bálint Béla, Pintér Sándor a szerző. Szünet. 6.) Versek Lőrincz Jenő-«öl. Szavalja: Nóvák Dénes. 7.) Vörös István : A társadalmi egyesületek szükségessége. 8) Horváth Jolika saját szerzeményű zongora wáma 9.) Himnusz. Énekli az énekkar. — Ezüst emléktárgyat kap a dalosverseny győztes«.. Gróf Batthyány Pálné a Szent \'«Iván napi dalosverseny győztesének ezüst emléktárgyat ajámott fel A gyönyörű emlék-(árgy megérdemli a fáradságot, mellyel az elnyeréséért küzdeni keli. — Szerelmi dráma Kaposváron. Két boldogtalan szerelmes, akiket a szülók nem akartak egymáshoz adni, Kaposvaron öngyilkosságot kíséreltek meg. A fiatalember, Deris Imre 22 éves magánhivatalnok éleiben maradi, Scharl Ilus \\I8 éves urileány azonban meghalt. Mikor a rendőrség Deris Imre lakáiára érkezett, átlőtt mellel találta őket az ágyon egymás mellett feküdve Az eset nagy megdöbbenést okozott afc egész városban - Felhívás az Iparterület tagjaihoz. Az Ipartestület telhivást intézett tagjaihoz, melyben rámutat a december Ö-t<Nl 18 ig tartott kiállítás sikerére s egyben arra kéri a tagokat, hogy az idei iparkiállitáson is minél nagyobb *«amhan vegyenek részt Egyúttal elhatároz ipar- ífSíi ii°g.y ll u.U«°-SÓ -oulóévüket \'.bitó Miiulók kötelesek k»£fHft , tórgyirt készíteni, T& .rf ^ll kZtclé.Mognak kapni. Sbffieaz iuén i8 Má,yás I . ...... |, - Mennyi állat jóvátételi szállított Német\' ország idáig ? A német földmívelésügyi miniszter cKy interpolációra válaszolva felvilágosítást adott auój, mennyi állatot szállított idáig Németország az ántánlnak és mennyit fog még t¿állítani. Németország a szállítás megkezdése óta 1922 julius 3-ig áladotl az ántántnak: 143,525 lovat, 175,606 marhál, 209,213 juhot, ¿1,4ti kecskél és 246,700 tyúkot. A békeszerződés valamivel később kölótt megegyezése alapján szállítandó még, a most fenálló követeléseknek megfelelően: 31,713 ló, 92,100 marha, 77,400 juh. A legközelebbi marhaszállítmány előreláthatólag szeptember elején Olaszországnak jut Délnémetországból; Szerbia juhokat kap valószínűleg augusztus elején. Olaszország 10,000 marhát és 40000 juhot, Szerbia pedig 57,000 juhot kap. — A főiskolások napja lesz a szombati és a vasárnapi nap. Augusztus 5-én adják elő az Jglói diákok"-at, melynek főbb szerepeit Pintér Sanyi, Vörös István, Farkas Béla, Baján Sy.uri, Évikét pedig Farkasovszky Teri adja. asmnap délelőtt tartják-a főiskolások az egv béllel elhalasztott matinét, délután pedig reváns-mérközés lesz a Főiskolások csapata és a ZSE között, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Ugyanis a ZSE szeretné helyrehozni a múltkori 2:0-as vereséget, melyet a Főiskolások kitűnően fát*zó csapata ért el vele szemben Igy igen erős mérkőzésre van kilátás, melyet a szerencsésebben játszó csapat fog valószínűleg meg nyerni - - folyósították a tanítók rendkívüli segélyét. A tanfelügyelőség közli az illetékesekkel, hogy a tanítók rendkívüli segélyét a pénzügyigazgatóság f. év augusztus l-től 1923. junius 30-ig folyósította. : UJ KÖNYVEK!: a B COUUIS-MAHLER: ■ Összes eddig megjelent művel. J a CLAUDE ANET: » ts reng a föld ... J ■TOLSZTOJ: ■ Ifjúságom regénye ■ MAUPASSANT: g Balkézről a Erős mint a halál J| FERENC Zl SARI: ■ Estétől hajnalig ■ LAURlSIN LAJOS: ■ Alkonyi mesék (Kültemények.) ■ PARKAS PAL: g A láthatatlan imám kése ■ pbkAr oyula: a Hatalom ■ s minden egyéb könyv és zenemű- a újdonság kaphat(\') és megrendelhető ■ KAKAS ÁGOSTON S küwyv-, papír, és Irószerkereikedésé&tn Zalaegerszeg. Telefon 131. sx. S j laBeeaaaBBBaaaaBBaaBBaBaS — Zalaegerszeg a vitéz felavató ünnepélyen. A Budapesten Nagyboldogasszony napján megtartandó vitézi felavató ünnepélyre Zalaegerszegről 8-10 tagból álló csoport fog felutazni. A város mindent megtett, hogy részükre az elhelyezést biztosítsa. A társaság vezetője Czinder-István dr. lesz. — A honcodföldi ifjúság nagyon szépén sikerült műkedvelő előadást rendezett \'uiius 30-án az énekegyesület hármon\',\'am-alapja javára. Az előadás számai kÖz<l\',, melyek betanításának főérdeme Qv**e József orvostanhallgatói illeti, jobban teteit Lampérth: .Megjöttek \\ huszárok" egyfelvonásosa. Az után irggelíg laitó tánc következett Jövedelem mintegy 8<KX) korona. — Megjutalmazzák a szorgalmas muakásokat. A kereskedelemügyi miniszter újra életbelépteti a kiváló és szorgalmas ipari munkások jutalmazását. A coproni iparkamara felhívja azért \'•■"\'»•piébe tarlozó munkaadók»«, tiogy a ® részére \' fentartotí í !uUJm> t ZT¿\'detnC munkásaik pályázatát aljra az arra e.aemco , . níiviT«iniik szeptember 15-ig tetsszék oc. A Pálinak igazolnia keli a magyar állampolgars«»^., ipari munkában való állanod alkalmaztatást, megszakítás nélkül legalább 15 évig. A pályázathoz az okmányok hiteles másolatát keli csatolni s azok a soproni iparkamara titkárságához küldendők be. — ÚJ segédjegyző. A salomvári körjegyző mellé Kis Marton szepetki lakós, tart főhadnagyot, egyhangúlag segédjegyzővé választották. — A közigazgatás reformja. A kormány munkatervében a közigazgatás reformja is helyet foglal, melyrtek egyik főrésze a tisztviselők államosítása. Ez által az előléptetés arányosabb elosztási és a más megyékbe, való pályázás lehetősége is megnyílik, Imi több életet fog vinni az ezeréves vármegye önkor-mányzataba Magát a törvényhatóságot az ujitás érintetlenül nagyja, sót jogkörét ki is bóviii. Ez a változtatás egyszersmind a községi élctetet is érinteni fogja és a körjegyzői karnak más hiVajali kört és tekintélyt fog adni, mini ami eddig\\pft. Számolnak végre azzal, nogy egy 8 gimnáziumot és tanfolyamot végzet! emberrnem lehet teljesen alárendelt helyzetben tartani és a jegyzői karnak is méltányolni akarják önfölaldozó munkáját. — Öt pesti gyermeket vállaltak el nyaralásra. Pár nappal ezelőtt megírtuk, hogy milyen szomorú eredménnyel zárult a gyermeknyaraltatási akció működése: igen kevés számban tudott csak elhelyezni nyaralásra vágyó kisgyerekeket. A pesti gyerekek közül jócskán jutott yojna az egerszegieknek is, azonban az egész varosban csak öten jelentkeztek arra. hogy elvállalnak egy-egy gyermeKet nyaralásra. Csak öt ember akadt a tizenötezer közül; drágasággal, rossz viszonyokkal ezt nem magyarázhatjuk, legfeljebb csak közömbösséggel és tán sziv telen Jéggel > I >>.*« - I SPORT. S ■ 3 Főiskolások SE Move ZSE fognak vasárnap délután mérkőzni egymással Erós küzdelemre lesz kilátás, mert a ZSE mindenáron ki akarja vívni a győzelmet a Főiskolások múltkori 2:0-as győzelme ellenére. A mérkőzés alatt a főiskolás zenekar játszik. Nagykanizsa válogatott csapata fog augusztus 13-án mérkőzni a ZSE-vei Mérkőzés közben a katonazenekar fog játszani. Az eredmény a ZSE vasárnapi szereplése után nem lehet kétséges: vereség, s az egerszegi csapat munkája csak arra fog irányulni, hogy minél kevesebb gólkülönbsége legyen a győztes csapattal szemben. A kövérek és soványok mérkőzése. Augusztus 15 én valószínűleg meg lesz tartva ez a sok mulatságot igérö mérkőzés Mint értesülünk a kövérek csapatában egypár igen súlyos kapacitás fog szerepelni, legalább is 100 kg-on felüli kapacitás. Még néhányan hiányoznak a csapatból; remélhető azonban, hogy. a hátralevő idő alatt megszervezik a „komplett" csapatot Tennisverseny. Augusztus 7,8, 9, 10 és 1 l-én tenniszversenyt tart a ZSE. Rossz idő esetén a versenyt a következő napon tartják meg. 8 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. ...jraa, Ittpl, mii Mit hársfa-, Mimi Ml, Hü ngy nyerten mini szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipart B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltéhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csácsi)-ntca 76. szám. közgazdaság és pénzügy. Budapest, 1922 augusztus 3 Zürichben • a magyar korona az osztrák korona - — —• az osztr. bélyegz bankjegy ▼erményjefentés. - I$u<4aj>tíi»t, ¡922 jugut/tuH :}. Búza —— — — — — Rozs —— — — — — Árpa — - .. . _ Zab-----... — Tengeri — - — — — — Köles ------- Repce---— - — v Korpa — — Auguszt I Au^uszt ! 0 26\'/* 0 177- 001 V» -OOI\'/i\' Auguszt Auguízt t. a Kor. Kor. 7500 6800 .WOO 5400 6800/ 7300 6200 7000 13,500 4200 Cementben és mészben állandó nagy raktér FISCHL EDE 3 fakoreskedőnél Zalaegerszegen Kötvös-utca 10. Telefon 100. IfUlföldl pénzeket lm (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásárol Fenyvesi Bankbfzomány, Zalaegerszeg, lőtér. 40 -52 Telefon 38. I ■ j Dr. BUCZV SÁNDOR. > a i Dl LflffBSREHDEQST | | KS A LAKASÜüYRL g ! VONATKOZÓ SZABÁLYOK. n Kapható • r Kakas Ágoston könyv-, papír- és ¡tószerkereskedésében /Czití\'ífLíorwxükí. Telefon t.\'tt. H>C. Anya- vagy házi ajánlkozik a házvezeléstu-n c* tüzesben kiképzett, három idegen nyelvet tcl|«*scii lnró tanítani képes ftzv keresztény úriasszony. Zárt. válaszbélyeges levelekre válaszol laordsinyrit Sárvár, in. Hagyat Itieltiitl. VastOBQye. Egy háziszolgát és egy lóházból való fíut tanulóul felvesz Schütz Sándor és Fia. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek b megfelelőleg készítenek <7-0 S Szalay és Dankovits J épület- és műbutor-asztalosok " ZALAKGtKSZEG famegmunkáló telep: a lskoi.akoz 2. szám urményi-utca 7. ■ AkLANbÓ KÉSZBUTOR RAKTÁRI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ VADASZ JENŐ zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Előjegyzések a KAKAS-NYOHOAba kéretnek. meghívó. A ZAUVÁRMKGYEI GAZDASÁGI tGYtSÜLET aug. 6-án (vasárnap) délután 3 órakor Zalaegerszegen, az egyesület székházában rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület t. tagjait, a községek és gazdakörök részéről megbízott képviselőket tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. A földadójavaslat tárgyalása. 2. Indítványok. 3. Folyó ügyek. Zalaegerszeg, 1922. év július hó 27-én<> 3-:t TARÁNYI FERENC dr. s. k. elnök. A győri Back-malom bizományi tisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen Cséplő- Rafflnált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Hotor ola] i»-u a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben RinHatPÁtTávca kereskedelmi Zalaegerszeg DlllUlSr Mml IdíM irodájában Eötvös-utca 10. sz. BE HEINRICH W.és L. fivegezési vállalat, üvegáru, táblafiveg, porcellán cs lámparaktár ZALAEGERSZEGEN l/észitfmk épületüvegezést, ^ képkeretezést, üvegtető-javítást és minden e szakmába f vágó munkát ugy helyben mint vidéken. Vidéki megrendelő sek pontosan eszközöltetnek. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. 0 Ï ■C X c» . 204 240 3 II 5 24 653 7 35 7 53 II 38 13 02 13 44 1441 1543 17 10 21 08 INDU Hova Sárvár Zalas?.entiván Zalai övő Znlaszentiván Zalaszentiván Rédics» Celldömölk Zalaszentiván Rédics Zalíi\'zcüiiv.ui Zalalöv f) Celldömölk Zalaszenliván Zalaszenliván L A S Csatlakozik V CL Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . .15 50 Szombathelyre érkezik........520 Szombathelyre érkezik........717 Nagykamzsára érkezik........745 Szombathelyre érkezik........907 Győrbe érk. 17£J. Bpest keleti pu. gyors érk. 2040 Nagykanizsára érkeri\'< (gyors) . . . .13 42 S\'ombathelyre érkezik (gyors).....If> <41 Körmendre érkezik (kedd, csütörlök, szombat) 21 20 Győri»* érk 2w. Bpest keleti pályaudvarra 8 2(J Szombathelyre érkezik........19 56 Nagykanizsára érkezik ü u CL nr KE 7. Honnan fi S Csatlakozik 1 JT.J 1 w » \' ri . y ;, « «„ i 4 29 Zalaszentiván 648 Zalaszentiván 7 26 Zalalövő 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván 9 24 Celldömölk Nagykanizsáről Szombathelyről indul Nagykanizsáról..... Budapest keleti pályaudvarról 13 23 Zalaszentiván Szombathelyről gyors . . 16 23 Zalaszenliván Nagykanizsáról gyors . . 16 26 Rédics 18 40 Zalalövő 18 39 Sárvár 1902 Zalaszentiván 20 14 Celldömölk O û. 215 440 6 — 21 15 1149Í 13 441 23 50|23 11 Zalaszenliván Budapest keleti pályaudvarről gyors Szombathelyről....... Nagykanizsáról....... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről....... HA UTAZIK, legkényelmesebben a zás mellett a következő áltamokba szereztetik meg meneljegyirodftban vállhalja meg jegyét akái két nappal előre is. - Vi*um mérsékelt dija-•etik inee : Németország Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. Ny0m"0t\' ■ F< A«o«tüu KOuy vayonid^^ban Z»lfteKQrH,llK»n. Tolefon 131. «»Am \\ 1, évf olyan. Zaltefleraug, 1922 angnsatm 6. Vasárnap. 53 száa. ZALAVARMEGYE Peleifis sserkesítö: BORBÉLY GYÖRGY LaytaitHioaM: „íalaTáraegye" lapkiadótársaság TABSAOALU É8 POLITIKAI LAP IMIELEVTt IKTfVIÉir BÁB0K8X0I Uofiietéi > »éne 120 I. Ejjei txáa 4 K Swkesitőség Klsfaludy-n. 8. Telefon 162 ss. Kiadóhivatal Siechenyi-tér 5. Telefon 131 sí. „Hittek efy Irfeaben. hittek tfy Hatíb«* Htuck tgj isteni őrök l(«zMfb«n, ttksek MMgftroruÁt fettáoudátéfetu x A Hol vagy férfiak erénye? „Nc várjunk minden segítséget a/ államtól." Mondotta a kaposvári képviselő. S mondják talán még némelyek, de milyen kevesen hallgatnak rá \' Pedig nagy fontosságú intő szózat ez. Mert igen szomorú szellem ad okot erre az intelemre. Egy elkényeztetett korszaknak rossz szelleme. Oyönge lábon áll ma az klealismus. És igen erős lábon áll az anyagiság, a testiség, az önzés: az egoismus. Hogy a hazafiságot ne is említsem, gyönge lábon áll egyáltalában maga az ember. Mindenki az államtól vár segítséget, mint az egy éves gyermek az anyjától. Még nem lud a maga lábán sem járni, sem megállani. Ha tud járni és mégis segítséget kér. akkor önző ; akkor a társas életnek, a társadalomnak, az országnak nem hasznos tflgja. hanem káros. Ha azéit kér segítséget, mert nem tud járni: akkor hitvány, gyönge és szintén nem hasznos tagja .*> államnak; akkur az önállóságnak, a. függetlenségnek, a szabadságnak nem embere, akkor rabszolga. S a rabszolgának nincs hazája Aki mindig csak kér és nem akar adni: az koldus A koldusban nem nagv haszna van az egyesületnek, avagy az országnak. Ha rászorul a koldulásra; akkor testileg nyomorék s igy szerencsétlen önmaga is, és az is, akitől kér. Ha nem szorul rá a koldulásra s mégis kér: akkor Icikilcg nyomorék, vagyis igazságtalan, hogy keményebb szót ne használjak, mert azt is mondhatnám, hogy csaló vagy rabló, vagy tóival. S ebben az esetben akitől kér: az esztelen Mindakét tényező híjával van m erénynek. Ne várjon s ne kérjen tehát mindenki mindent a kormánytól s .1/ államtól. De sajnos, kö/éleuinkheu ilyen szuiuoúi szellem uralkodik és bizonyos, hogy ez az 1848-as idők után harapódzott cl erősebben. Régebben ha a gazdag úr előkelő fényes hivatalban ült. nem kert és nem fogadott cl lizctést ; megélt a maga vagyonából; ami hivatala után járt, megelégedett a büszkeséggel és a méltóságaiI Van é ma ember, aki lemondana a fizetéséről V Sót minél gazdagabb és fényesebb ur valaki, annál könnyebben hozzájuthat a hivatalos fizetésekhez is, mert nagyobb a protekciója, hogy hivatalba jusson, de kisebb a lelke, hogy a fizetést föl ne venné A szomorú szellem azt teszi, hogy az emberek általában anyagiasak, lestiesek, önzők. Erő&en önösek. S egyúttal hitványak és gyávák, gyöngék, függók^és önállótlanok, mint a kis gyermek. S mindeht a kormánytól várnak. A gazdag gyárakat is segélyezni kell. Egy vagy több pénzes ember neki kerekedik, gyárat alapítanak Pénzük is van rá. észtehetségük is van a tervezésre, szervezésre és a kormányzásra ; de azért „subvenciót" kérnek és kapnak az állami kincstárból, hogy jobban menjen az üzlet, hogy annál több jövedelmet rakhassanak zsebre. Ók, a magán emberek. " \\ Az ifjú ur külföldre megy, hogy tanulmányozza a komló termelést hazája javára ügy évig a cseh Pardubicban sörözik s egy év múlva még felolvasást is tart itthon a komló-termeléstól, végül olyan számlát készít az államkincstárnak, hogy többe kerül a leves, mint a hus. Bezzeg nem igy sörözfltt Körösi Csorna « /Sándor a Himalája hegy tövében, mikor ezelőtt száz évvel kutatóit Ázsiában az Ősi magyarok után. Gyermekkorában az iskola udvarát söpörte Nagyenyeden. Aztán a nyugati Akadémiákra ment tanulni, hogy Keletre mehessen. Azlán a lalu végén tört egy faágat pálcának s evvel a vagyonaval ment a nagy útra. Aztán nappal fölvette magára az ágytakarót s éjjel a takaróra tette ruhadarabjait is, hogy nc fázzék, amig tanul. S megcsinálta a tibeti nagy szótárt. Idővel küldött Meki a magyar kormány egy kis segélyt, kérés\'hélkül; ő ebből egy krajcárt sem használt fel a maga számára. A pénzen kanvveket s egyéb emlékeket .vásárolt s hazaküldötte közvagyonnak. Aztán meghalt. Életével és munkájával az egykori iskola szolga óriási kincset adományozott a magyar erkölcstannak és mfivelödés-történetnek. Megreszket az embernek a lelke a fájdalomban és a kéjben Milyen sötét volt ennek az embernek az élete a szenvedésekben és milyen fényes a dicsőségben ! Ks mit mondjak ? Nem csuda é az a távolság. az az ellentétes távolság, amely a Körösi önzetlensége és a mai millióknak az önössége közölt van V Jól mondja Tankovits János képviselő ur, hogy, nc várjon mindenki mindent a kormánytól. Jól inon J ja. De hol van ebben az elkényeztetett korszakban az önzetlenség ? Hol a magyar erény ? Hol a úrfiak virtusa ? A Himalája tövében nyugszik. S mintha elborította voína és egész súlyával ránehezednék a hegyi ég erre az erényre. fí. Oy. levél egy iskoláról. S/emrlvcnvekbeit A zalahalápi kántortanító 191*6 óta nem kapta meg a hitközségtől járó terménybeli és egyéb járandóságait. (Egyszer \' már irtunk is egy cikket erről.) A háború idején a termények ára fokr il fokra emelkedett. Minthogy a díj-levélben a zalahalápi tanító fizetése jórészben terményekben voit megállapítva, igy a tanít«\'» ragaszkodott a terménybeli járandóságokhoz — ámde - * dijlcvélben például a hor(áramJóság itcéie \'.>0 tüt.Vci volt értrketve, ugyancsak ijjen olcső, rígi békebeli áron voltak megállapítva a többi lerntenyek >& í A tanitó ragaszkodott ahhoz, hogv a neki megjáró illetményeit ter-ménvekben f:n>sék nem pedig a nevetségesen csekély péri/t .tnneri különben sem lehelen vásárolni. Nézeteltérések leltek, a tanító már 191b október havában Írásbeli panasszal fordult egyházi főhatóságához, ugyancsak a vármegyei Közigazgatási Bizottsághoz és várta az elintézést A plébános iskolaszéki elnök pedig azt tanácsolgatta, hogy a tanítónak Collecti bur helyett fizessenek literenként 20 fillért.\'A tanító nent kapta meg « gabonajáran-dóságál és igy a kántortanitői földek vetés nélkül maradtak s a család kenyér nélkül Nem kapta meg tűzifáját és más egyebeket sem ! A tanító számtalanszor kérő szóval fordult a plébánoshoz, aki csak vállat vont. ügyetlen jó szavába került volna és a tanitó megkapta volna járandóságait. Azóta állandóan tanitói üresedés és üres. zárt tanterem, a tanulóifjúság pedig oktató nélkül, mint a pásztorát vesztett nyáj . , Üres iskola, elnémult orgona és kongó néma templom S a hivő lelkek közül is sokan elmaradoztak a templomból. Évek óta nincsen kántor, nincs kántori funkció, kántor nélkül csendes mise és kántor nélkül a temetés. még 1918 december havában beadta kántor-tanitói állásáról való lemondását felettes egy* házi hatóságának. Ezen lemondást a veszprémi püspök elfogadván 1918. december 23-án 6383 —918 T. sz. számú hivatalos átiratban értesítette Zalamegye állami tanfelügyelőjét, hogy nevezett tanító tiltásáról lemomhtt. Azonban sokáig nem volt tanitó és azóta is csak ideiglenes, menekült állami tanitó van kirendelve Zaluhalápra. aki kantort funkciókat nem végez. Az állami helyettes tanitó is — irja a levél - csak a pillanatot vátja, hogy Zala-halápnak bucsut mondjon Hegedűs óta már , 3 4 helyettes tanitó volt. Köznen erősen közeledik az uj umév Mindezekre nézve pedig nekünk az a szerény megjegyzésünk, hogy holmi kicsinyes okokból az iskolát nem szabad túlontúl szüneteltetni. Hiszen most van elég földönfutó — De meg kell becsülni. Az bizonyos. A magyar ifjúság Hébelt úrral szemben. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók-Országos Szövetsége a következő nyilatkozatnak közzétételéie kért föl bennünket: A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége loglalkozott azzal a minősíthetetlen kirohanással, melyet Hébelt Ede dr. a nemzetgyűlés julius 27-1 olésén intézett a mentelmi jog védelme alatt a magyar egyet»mi ifjúság összessége ellen. Már megszoktuk a szocialista — kommunista — munkásvezetöknek ellenünk irányuló támadásait, de gondolni sem mertük, bojjy a Magyar Nemzetgyűlésen ily durva módon merje valaki megrágalmazni ét gyalázni a magyar ifjúságot, önérzetünk tiltja» hogy válaszoljunk az elhangzottakra Csak azt kibánjuk megállapítani, hogy a keresztény matvar egyetemi ifjúság, melynek 47 százaléka \'^szt vett a nagy hiboru minden borzalmában és otl megállta a helyét és mely nem tántorodott el a kettős forradalom idején sem magyarságától és vallásától, nem fogad el utasításokat a köteles-ségleljesitésre olyanoktól, akiknek nyíltan hangoztatott meggyőződése közel áll a hazaáruláshoz. Hogy hogyan tanulunk, azt kérdezzék meg profcssorainktól: mi tudjuk, hogy a felel« mireánk nezve nem lesz lesújtó. Másodszor : igenis mi bevahjuk, hogy .készítünk elő társadalmi akciókat", mi a második e/erév eisó nemzedéke uj országot akatunk a régi helyébe: keresztényibbet, magyarabbat, dolgosabbat. Ezért tanulunk, szervezkedünk, dolgozunk és harcolunk is ha kell minden erőnkkel az utolsókig és ezt az uj országot fel is fogjuk építeni, ukárki all is az utunkba. Hiába minden más törekvés: ebben az országban a keresztény magyarság lesz az ur. - Még egyet; ne feledje el soha senk se, aki eztán beszélni log a magyar ifjúságról, hogy mi ma még csak húszezer ifjú vagyunk, de holnap a nemzet maga. Ez az ifjúság nem fog feledni és megbocsátani soha senkinek, aki egyszer ellene és így a magyar jövendö ellen volt. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége nevében : Nagy Iván a MEFHÖSz elnöke, a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti „Turul" bajtársi Szövetsége nevében: Kiauss Gyula a budapesti Attilla szervezet vezére. * * » Hegedűs Árpád zalahalápi rk. kántortanító < Zavargáson Törökországban. Konstantinápoly, auu. i. Csataldzsáböl ideérkezett menekülök előadása szerint a osatározAi a török csendőrség és az irreguláris töröli csapatok közt tovább tart. ZALAVÁRMBGYK 1922 augusztus 6, Nfttftnként. MiMHatl •tar koronából ? Az Arinyfcényt. A Csány szoborról van szó Elég érdeke« história S akik érdekednek iránta, «¿ok fájlalják Is ezt a torténcfe«. S Zalamegye körönségé-kck egy nagy reszt erdeklődébi tanúsított s ez a nag> rész fájlalja is A szoborbizottság már 1910-ben megállapodott Istók lános szobrászművésszel, hogy a szobrot 33 ezer koronáért fölállítja. 1914-re volt kilUzve á határidő. A bizottság erre az időre kiteremtene a 35 ezer koronát Istók mfivéM is megteremtene a hatalmat» négy meilékalakot; juliusban s augusztusban szándékozott a bronz fóalakot végrehajtatni s föl is rakatni Július elején kitört a háború. Aztán drágult, csak drágult minden. Mi azt hittílk. hogy csak egy-két hónapig, egy-két évig tart, s minden visszaszáll a régi mederbe. Nem így történt. S mi megrekedtünk a 35 ezer koronával. Még jó, hogy a mellékalakok megkészültek az olcsóbb világban. Azok ki is vannak már fizetve. Mi van s mi lesz a bronz fQalakkal ? A bizottság 1921 és 1922 tavaszán értekezletet tartott, ahol jelen volt Bosnyák Géza elnök, Thassy\' Gábor alelnök. Kolbenschlag Béla főispán; Czobor Mátyás polgármester, Fülöp József fójegy/A, l\'ehin József esperes plébános, Simitskd János pénzügyi főtanácsos, Pásztor Jmre, Fehér Miklós és Borbély György tanárok Azt határozták, várni kell pár évet. talán fordul a világ sora Flvben föntartják a célt S időközben tájékozódni kell, ugyan mibe kerülne a hátralevő munka most? Á bronz-szobor? Istók János elment a bronz öntődébe s onnan levelet irtak a bizottságnak, jelezve, hogy most így bronz-szobornak a megkészítése körülbelül 800 ezer korona. És tájékozódott a bizottság afelől is, hogy a mostani vasúti dijak mellett hogyan lehetne hazahozatni a szobrokat ? F.zért keMene 2 -3 százezer korona S ha a kereskedelmi miniszter ur elengedné a vasúti díjakat, akkor csak félannyiba. A fölállítási munkálatok is csak kerülnének valamibe Végeredményben a legkevesebb, egy inilhórá volna most még szükség Ez lett a 35 ezerből Dc bármilyen nagy szám is ez: mégsem olyan borzasztó nagy már ma Ma Zürich 0 17 fiijért visít. Fzt nem is veszem számításba Számitok 0\'50 fillért, a jobbat Vagyis: 1 kor. 200 kor. Fz esetben a mi 35 ezer koronánk ma hét ff) millió koronát jelenthet. Fnnek arányában ha nekünk most össze kell gyüjtenünk egy millió koronát, ez csak annyi, niint ha régen összegyűjtöttünk 35 ezer osztva 7-tel. 5 ezer koronát. 5000 korona akkor is összegyálf\'cgész könnyen egy év alatt. Az ötcier koronát akkor is elvégezte volna ezer emfber 5— 5 koronával : az egvmilliót inosl is ^ívesen elvégezheti ezer ember 1000 1000 koronával. (Csupa élvezet ez asokrcndbeli pénz-számítás, i A szoborbizottságnak néhány tagja fölfedezett egy Arany konyul. Kzt a bizottságnak ajándékozza a gyüjtéh céljára Az Aranykönyvben van ezer szám ezer ember számára Aki a nevét bele irja. ezei koronát fizet a szobor alapra. Az Aranykönyvről hü és hiteles másolatokat fog készíttetni a bizottság s egyet a szobor talapzatába falaztat, a többieket kisorsolja az •lapltók között, az eredeli Aranykönyvet azonban a vármegyei levéltárba helyezi örök emlékezetül. ■ N Kinek-kinek módjában lehet egyes számokat előre is lefoglalni a neve számára „A porszemekből szikla alakul." Borbély György A czehek szerint az ébredők merényletet tarveinek a cseh politikusok ellen. Prága, aug. 4. A Szlovenszki Dennik budapesti levelezője azt a kalandos hírt közti, hogy ét ébredők merényletet készítenek elő csen vozetö politikusok ellen A tudósító szerint a merénylők a határt hamisitott útlevéllel már át is lépték. A merényletek Benes miniszterelnök, Srobar miniszter, Svehla képviselő és más politikusok ellen irányulnak és azoknak színhelyét valószínűleg karlsbadban választották meg. Kísért a rugalmas munkabér. A nemzetgyűlés egyik ülésén egy szociáldemokrata képviselő azt kivanta, hog) az áftatfkm* drágaságra való tekintettel, hozzák be art a rendszeri, melv a munkabéreket a drágasággal arányban emeli, nem nézve a gazdásági helyzetet és a munkalehetőségét. A korona esése amúgy is igen körei futtatott bennünket AusztnálW, ez az indítvány pedig azt mutatja, hogy maholnap valószínűleg ott is fogunk tartani gazdasági és erkölcsi téren, ahol a halódó szomszéd ország van Mer!: Ausztria iparát versenyképtelenné telte ez a rendszer és azzá tenné a mi iparunkat is rövidesen Nem azt mondjuk, mikor ellenezzük ennek a rendszernek a bevezetését, hogy nem kell a fizetéseket a drágasággal arányban emelni, nem, hanem azt: egy letiport, megcsonkított ország minden egyes lakósának lefokozott élctigényekkel kell élnie! A rugalmas munkabér pedig azt célozza, hogy a munkás bére érje el a békebei» nívót, rfz a törekvés pedig megbénítaná az iparunkat s a kivitelre dolgozó magyar ipart megfosztaná versenyképebségélól Csak az olcsó korona miatt tudunk küzdeni a hatalmas ídegm iparral szemben, a nagy különbségek miatt, mely a jóvaluláju országban gyártott iparcikk és a nálunk gyártott közt van A rugalmas munkabér esetén ugy járnánk, mint a búzával. Additf emlegettük a „világparitásl", inig elértük azt, hogy 7500 8000 K lelt a buza ára. Ez a rendszer azt jelenti: ha Svájcban valamilyen ipari cikk ára 50 trank, annak az ára Magyarországon is, a magas munkabérek miatt szintén 50 frank, azaz 400 K ás árfolyam mellett 20.000 K voiua Amúgy is Zürich után igazodó gazdasági életünk egészen szolgája volna az oltani jegyzésnek. Ha ma lO^ponttal alacsonyabban jegyzik a koronát Zürichben, akkor a pénz értéktelenedése miait ugyanannyival drágább legyen a munkabér Igy aztán lehetetlen volna bármilyen számítás, kalkuláció Az ipaios, különösen az, amelyik több munkással d »Igozik, nem tudná kiszámítani, mennyit kérjen a munkájáért, mert esetleg két-három nap múlva mógegy-szer annyiért sem tudná elvállalni. Rettenetes helyzetünkben a legtöbb leendő az, hogy a becsületes munka árán biztosabb gazdasági helyzetet teremtsünk, amelynek első eszköze : a lefokozott igények. A csépléfi tűzrendészet A belügyminiszter rendeletei adott ki a csépléssel járó tüzveszedelem meggállására, melyben utasítja a községeket, hogy közös szérűn gyfljt-sék és csépeljék a gabonát. £ rendeletre a null idők tanulsága adott alkalmat, mert tübb község hamvadt el a belterületén felhalmozott gabona kigyulladása miatt, mely a cséplőgéptől szikrát fogott A rendelet Zalamegyében nem nagyon népszerű, holott iná» megyékben maguk a községek intézkedtek ekként és bizonyára nem ok nélkül. Jó íeSz tohá: megszívlelni a rendeletet, mielőtt -itt is előfordulna olyan esel, mini tavaly a fejérrne^yei Keresztesen, ahol a cséplőgép 4« házat hamvaszlott el mindenestől, rövid egy nap alatt a drága gabonával «gyűtt. TÁVIRAT-TELEFON. . A Magyar Távirati Iroda Jelentései. I*M Szerelmi légyott okozta a Silos raktárainak égését. Üudapest, aug. 4 A Silos raktár égésével kapcsolatban előállították Deutsch Gyulát, a „Mundus" ccg raktárnokát. A kihallgatás eredménnyel járt. Kiderült, hogy a borzasztó tűzvészt szerelmi légyott okozta Deutsch bevallotta, hogy a tüz estéjén 8 Óra után, mikor a telepről mindenki eltávozott, a mfihelybe hívta a lányt és az ajtót belülről elreteszelte Körülbelül 20 percig voltak ott és /Deutsch eközben eldobott egy cigarettát, mely az ottlevő gyalu-forgácsba esett, amely valamilyen gyúlékony Fascisták éz szocláilsták harca. Budapest. aug 4 Milánóból jelentik: A fascisták egész Olaszországban erélyesen folytatjak a küzdelmei a szociáldemokrata erőszakoskodások ellen. A sítrájkmuzgalmat a legtöbb helyen letöri :k Milanóban a lascistlk megszállották a városhátát es kijelentették, hogy add-g nent vonulnak ki, inig a korr.ány nem kötelezi magát arra, hogy a stodálista váiosilauács helyire rendkívüli kormánybiztost rtévez ki az összes ügyek intézésére A fasclstákat nagy néptömeg támogatta és lehe-tóve tették, hogy a kivonult rendőrséget és a város védelmére kivezényelt katonaságot elllen akciójában megakadályozza. A városháza erkélyére kitűzték a nemzeti zászlót. A szociáldemokrata Községtanács tiltakozott a fascisták eljárása ellen, de kénytelen volt a városházából kivonulni. A fascisták ezután lakására kisérték l)\' Annunziót, aki beszédet intézett a néphez. Franciaország életbe lépteti a büntető szankciókat Németország ellen. Pária, aug. 4 Az „Informáljon" értesülése szerint Franciaország a német birodalom ellen az első böntetó szankciókat már augusztus 7-éin alkalmazni fogja. F.z a rendszabály abból fog állani, hogy 150 birodalmi németet kiutasítanak Ulzász-Lotharingiából, magántulajdonaikat pedig I.-foglalják A további szankciók a legközelebbi napokban tognak következni 33*3 százalékkal drágult a megél* hetés Németországban. tierlin, aug. 4. A német birodalom megélhetési index száma szerint, junius hónappal szemben a juliusi 33 5 Százalék emelkedést mulat. Az élelmiszerárak 33 5 százalékos emelkedést mutatnak. anyagija volt beáztatva. A forgács gyorsan lángot vetett, mire észrevette a veszedelmet, | nem tudta a hatalmas lángokat elfojtani. i HÍREK. Naptár. Vasárnap, uugus^lu* ti. Úr szinv Napirend: 10 órakor athletikai verseny a Zoli pál>án 1.) 1 i II órakor a Feísőiskolások matinéja Kaihohkus Házban 2.i lli II órakor az aug 20-i közj)onti rendező bizottság ülése a városháza nagytermében. D. u. 5 óiakor a Főiskolások csapata és a Move ZSli méúózése. \'/a 9 órakor az „Iglói diákok" előadása a Katholiku» Házban. Hétfő, augusztus 7. Kajeián. Kedd, uugustlus <S\\ Cujék vt. — Személyi hír. Tamaska Ktván dr. városi tanácsos f. hó 7-től kezdve I heti szabadságra utazik A/ augusztus 20-t ünnepély miatt szabadságát 16-20-ig félbeszakítja és így sürgős ügyekben a jelzett időben hivatalában megtalálható — Kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Schischa Dávid felső ker isk tanárt VIII fizetési osztályba nevezte ki. -- A boiiezodföldiek dicséretet érdemelnek, hogy jul. 30-an, amint levelezőnk irja, emberemlékezet óta elóször tartottak művészi estélyi. Llőbbi hírünket azonban megtoldja e második értesítés avval, hogy nemcsak egy darabot adtak elé hanem volt egy monolog és két egyfelvonásos színdarab A tiszta jövedelem egy harmónium megszerzésére jut. Az érdem elsősorban Gedeon Andor tanítót, majd Oyőre József egyetemi hallgatót, továbbá Avár Gáspár, Tanai József, Fábián István, Sípos Ferenc, Hass József, Kovács János, (jyóre János s Végh János rendezőket és szereplöket illeti. — Vigyázzunk a gyerekekre t Szombaton délután 3 órakor a Széchenyi-téren egy kis leánygyermek (Jergácz bérkocsi-tulajdonos kocsija alá került. A kocsi első kereke keresztül gazolt a kis leány laban, akit idegenek szedtek fel s vitték az orvoshoz. Vigyázzunk az apróságokra, s ne hagyjuk őket felügyelet nélkül az utcán kószálni. — A központi rendező-bizottság Blése. Vasárnap délelőtt \', 11 órakor a városháza nagytermében az augusztus 20-i ünnepség központi rendező bizottsága megbeszélést tart. A bizottság tagjai ezúton is feikérelnek, hogy a jelzett időben jelenjenek meg. 1922 augusztus 6, ZALAVÁRMfcGYE 3 — A zalaegerszegi egyetemi tanulók Zalaegerszegen ma szombaton este fél (> órakor és vasárnap este 8 órakor ketdődőleg a Kath. Ház nágylennében előadják az ¡¡¿lói Diókok cimö zenés dláktörlénetet 4 felvonásban. Irta éi zenéjét szerezte Farkas Itnte. Előadják a következőit: Lőrincz Jenő. Farkasovszky Teriké, Wiukler Károly, Borl>élv András, Moldoványi István. Martinecz József. Farkas Béla. Vizsy Lajos, VöMss IsMfi, Pintér Sándor, Nóvák Détíés. SebMlvén l.áízfó. rta|áfi György Tör-(énik !8tX) körül fglóban. Zongorán kiséri: Winkier István. Poréndező: Kutass Kálmán. Helyaiak: /sölye 60 K, Ülőhely 40 és 30 K, állóhely 20 K. FetülUtetéseke! köszönettel tojjad és hirlapilag nyugtáz a Szövetség. — Köszönet. Oróf Balthány Pálné úrasszony ar ipartestületnek 1000 koronát adományozott két szegény sorsban levó iparos segélyzésére Őméltósága ismételve tanújelét adta jó szivének, hozzánk való szeretetének, mert amikor csak a városunkban időzik sohasem felejtkezik el az elaggott iparosokról Jószívűségéért soha cl nem muló hálánkat és köszönetünket fejezzük ki. Az ipartestület elnöksége — - A Csányi szoborra Zalakoppányból fiékc/i Lászlóig, tanitó küldött 103 koronát. - Minden dicséretünket megérdemli, azért is, hogy köz-ben-közben emlékeztet egy egy ilyen kis eset a nagy emlékre. — Helyreállítják a Zalaegerszeg —Nagylengyel közti utat. Az alispán elrendelte, a Zalaegerszeg— Uellénháza—Nagylengyel közöli haladó vicinális útnak kijavítását, mely a Gellén-háza—nagylengyeli hídnak beomlása következtében immár évek óta használhatatlan volt. Burgenland kormányzója Sopronban. Szombaton nagyfontosságú tárgyalás volt Sopron főispáni hivatalában. Vas, Moson és Sopron vármegyék főispáni megbízottai és Burgenland kormányzója találkoztak, h >gy a határmenti gazdálkodás zavartalan biztosítását véglegesítsék. A tárgyalások eredményét közölni fogjuk. — Elrendelték n tiottói tanitó fegyelmi iiirve-nek ujrftfplvótflét. Kiroly József hottói tanitó fegyelmi ügyének ujrafelvéte\'ét a vallás.- és közoktatásügyi miniszter elrendelte. A vizsgálat vezetésével, mely Károly Józsefnek a kommunizmus alaiti magatartására irányul, a zalaegerszegi főszolgabírót bízták meg. — Több községben kifogják irtatni az ebeket Arra való tekintettel, hogy juniusban Zalavármegyében 34 személyi gyógykezellek a Pasteur-intézetben és ennek ellenére, a lakósság nem veszi komolyan a veszettség elleni védekezést, a zalaegerszegi járás főszolgabirósága több községben ki togja irtatni az ebeket. — Folyósították a B listára tett tanítók fizetését. A tanfelügyelőség közli a B. listára tett tanárokkal, tanítónőkkel, hogy az átmeneti 80 százalékos illetményeiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az illetékes adóhivataloknál folyósította. Ennek következtében illetményeiket bármikor felvehetik. — A Gazdasági tgyesület felhívja a gazdák figyelmét a nemesitett vetőmagvak beszerzésére. A beszerzés a Gazdasági Egyesület révén is lehetséges, mégpedig nemesitett óssirozsot, a s/.állitáskor érvényben levő tőzsdei napiárnál 56 százalék felárral, ósziárpát pedig 30 százalék felárral. Ezenkívül Székács-féle nemesitett buza vetőmagvat, az érvényben levó tőzsdei napiáron kívül 40 százalék felárral, a forgalmi adó felszámításával mindenkr- be lehet szerezni. — Német cserkészek Debrocenben. 140 tagból álló német cserkészkülönitmény érkezett tegnap délután Debrecenbe, hol Révész Imre dr ref. lelkész, Landburger János dr. prelátus, valamint nagzszámu közönség fogadta őket. A cserkészek a Nagyerdőben megozsonázlak s megtekintették a nagytemplomot és több szobrot, kOztük a Kossuth szobrot is, atiol kisebb ünnepség keretében elénekelték a Wacht am Rhein-t A lakósság mindenütt magyaros vendégszeretettel fogadta a német fiukat. — Három és félmillió korona a forgalmiadé bevétel Szombathelyen. A mult évben szeptember—december hónapokban, amikor még csak 1\'/«% voli a forgalmi adó s jóval olcsóbbak voltak az árak, három és félmitlió volt, az adóhivatal jelentése szerint, a forgalmi adó bevétet Szombathelyen. — Kereszt egy 100 éves fában Érdekes jelenségnek vagyunk tanul Zalaegerszegen. A könyves holt ablakában ki van téve egy hasáb fa. mely egy száz éve.-, kórlsfának közepéből hdsogatlatott szét. A hasábnak sárgás szinU oldalán egy másfél arasznyi barna-fekete kereszt van, mintha most festették volna oda, vagy mintha egy relief kép volna. Sőt\'még érdekesebb, hogy amint mondják, négy ilyen kereszt hasadt ki a fa belsejéből, s mondják, hogy a hasogátás alkalmával a kereszt helye olyan kemény volt, mint a meggörcsösödött rész szokott lenni s a fejsze megakadt benne. Az Öreg körisfát Vizsy Pál boezföldi birlokosnak a rétjén vágták ki. Most mindenki találgatja, hogyan keletkezett a fa belsejében ez a fekete szinti kereszt. Tatán régen vágták és festették oda a keresztet, mondják, a festék beszívódott a fába s ott maradt, a fa pedig kifelé tovább fejlődött. Bárhogyan volt igen érdekes s a természetrajz kutatói Illetékesek a magyarázatra. — Anyakönvv. Julius 23-tól a következő bejelentések történtek: Szillettek: Pál István, Cztrkovics Stefánia. Mtiray Istvác, Fürtös Mária, Elek Anna, Lengyel György, Merkler Károly, Salamon Imre, Péter István, Alszeghy Ilona, Szabó Irén Házasságot köröttek : Németh Lajos Kósa llöpával, Takács Fetencz Horváth Rozáliával. Ratimorszky Lukács Krosetz Mariával, Wcisz József Arvai Gizellával, Kakas Islv^ttjtisiyás Katalinnal, S/ö\'-.rönyös István Bognár Katalinnal. Meghaltak: özv. Hóvész Jánosné 75 éves (szervi szívbaj); Fülöp József 60 éves (lüdögümőkófi); Budai Maria 14 éves (agyhártyalob); Fitos Márton 66 éves (idült veselob ; Keller Frnil 19 éves (a hazáért hősi halált hnlt Galíciában.); Kovács László 36 éves (mellhártyalob); Ángyán Rózsa 7 éves (vörheny); fcbedli István 67 eves (tüdőlégdjg); Péntek Lajosné 46 éves (lüdőgümókór); jSolosa Ferenc 57 éves (szervi szivbaj); özv Nagy Nándorné 84 éves (végelgyengülés). — Drágább lc«z n trafik. A m. kir. dohányjövedék a közeli napokban uj ártáblázatot állapit meg a trafikárakra nézve. Az áremelés átlagosan 30 40 százainkon lesz. Így a pottorikó szivar 5 helyeit 7 K. a traDukó II helyet! 15 K, és a britamka szivar II helyett 16 K lesz. A mlus cigaretta 3 ról 4 K-ra, a memfisz 2 40-ről 3 20 ra, a hölgy l 40-IŐI 2 K-ra. a 80 fillére.; szimfónia pedig L20K-ra drágul. Ugyanilyen mértékben drágul a többi áru is. — Adomány. A „Zrínyi nyomdaipar és könyvkereskedés r. t." a Katholikus Kör javára 500* koronát, az elaggott iparosok alapja javára 250 koronái, az iparos tanuló iskolások jutalmazására 250 koronát adományozott. — Ango! fontot kérnek a kereskedésekben az árukért. Egyik egersze^i kereskedőnél történt az az eset, hogy egyik helybeli cipész bement talpbőrt venni. Megmagyarázták neki, hogy nem szívesen adják oda a talpat, de azért ha fontba fizeti ki, odaadják. A szegény atyafi igen zavarodott lelf. — Font, font, hát kérem mi is az a font ? — Nyilván valamilyen vasdarabra gondolt, amivel a mészárosnál mérik ki a ..félfunt" leveshust Hosszas magyarázás után tisztázódott a helyzet: nem vasat akarnak, hanem angol pénzt, ami éppen olyan jó, mint a dollár „Dehát honnan a fenébül vegyek fontot," töprengett a szegény suszter és talpbőr nélkül, de súlyos gonddal hagyta el a boltot. -•• Csak annyit füzünk hozzá, hogy Magyarországon megvan a törvényes pénz, a korona és idegen valutában nem szabad követelni a fizetséget Ugy tudjuk, hogy a kormány is erélyes kézzel rendet akar teremteni ebben a dologban és szigorúan meg fogja azokat büntetni, akik ilyen követelésekkel is tovább akarják feszíteni a mai valuta őrületet SPORT. Főiskolások csapata vasárnap délután mérkőzik a ZSE vei. A főiskoláscsapat, a következő felállításban fog szerepelni: Gáspár — Bálint, Pintér II. — Völfer, Pintér I. Nagy -Zsallár, Borbély »., Borbély I., Sebestyén. Czirkovics — A ZSE keményen készülődik, hogy a múltkori vereségei viszönoza. Athleliknl verseny lesz a Move ZSE pályán vasárnap déletölt 10 órakor A ZSE tagjain kivit! idegen, athleiák is fognak szerepeim. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉHZÜIT. Budapest, W22 aujnisíltis 6. Zürichben: a magyar korona — az osztrák korona - — — az osztr. bélyegz. bankjegy ftrményjelantós. Budapest, 1922 augusztus 3. Búza------- Rotfi------ Árpa -* —. — ---- Zab------- Tengeri — —----— — Köles------ Repce------- Korpa •- - --— — Auguo/t Au^us/t 0 17\'/« 025 - , OOP/i - 0-01 •/• Au^uszt. Auguírt. Kor. i Kor. 7500 ~*6800 5600 . 5100 6000 5900 7300 \' 7200 7000 6900 13,500 12,500 4200 - tfUlfÖldí pénzeket (dollárt, dinárt stb.) Arany« és exttstpénsl legmagasabb napi áron vásárol Ftnyvtsi Bankbizom Any, Zalaegerszeg, Fő-tér. 41 -52 Telefon 38. minden mennyiségben, házhoz szállítva napi áron kapható Iroda: Széchenyi tér 9. szám alatt. Telefon 127. sz. Elveszett kicsiny foxi kutyám, a Tüttőssy-utcában. Becsületes megtaláló Kossuth-utca 20. sz. jutalomban részesül. • t—i valamint mindenféle gyógynövényeket a legmagasabb 9 áron veszünk. i-:* taMmlw Gyóoynövéif HT. Budapest, VII. ker., Baross-utca 13. sz. öregségein miatt 80 cv óta fennáMó jóforgalmu asztalosmfthelyembeu egy szolid, józan életfi ember személyében. hw Ftreac «italKigíBr tiSH: I. vuvu i vt viw wtniiuiviiinvui«! imv i« vk zalavAraîegye 1922 augusztus 6 TÜ-1 Töbhtermelésü A Hatvani Növénynemcüitu 1f&szv Társ. eredeti hatvani nemesitett őszibuza vetőmagjai kat holdanként 150-400 kg. többtarmai élt biztosítanak Jegyeztesse elő szükségletét azonnal az egvedáriisitő Magyar lagtenyésztési B. T. BUDAPEST, IV., SZÉP-UTCA 1. Telelőn »¡6 53, üti-54. Sürgönyeim (Jranarium. Kérje a ÍM. sxému Ismertetőt. Sajat tenyésztésű kiváló, szavatoltan fajtiszta és jó esiraképességü gazdasági, konyhakerti és vlrégmagvak. Kertészeli és méhészeti eszközök. monori maqkereskedés Áfic(í\\zék<- ingyen és bérmentve. A győri \\Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fúszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerssegen _ vadAsz jenó : zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Rlőjegyzések a KAKaS-nyomdába kéretnek. STELLA sütőpor ¡^ÜSSSE vanllincukor pudding por salicyl Gyár : Budapest, VII Rottenbiller-u. 46. Lessive-Phénix mosópor vezérképviselet. Épület és bútor- a munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfelelőleg készítenek :«-o ■ S Szalay és Dankovfts S J épület- és mflbutor-asztalosok g ! ZALAEGERSZEG F«ne*mi.nl«áló telep: ■ ■ ISK(»LAKOZ 2. SZAM Urményi-utca 7. ■ 2 Állandó készbutor raktArí ■ Egy háziszolgát és egy ióházból való flut tanulóul felvesz SchUtz Sándor és Fia, lm- vagy háziasszony helyettesneli ajánlkozik a házvezetésben és főzésben kiképzelt, három itlcRen nyelvét teljesen bíró, tanítani képes özv. keresztény ttriasftzonv. Zárt. válaszbélycRes levelekre vAImzo\' í IwIiiyRi Sárvár, In, lagyii livtltivil. Vnanyt. Cséplő- Raffinált petróleum. Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj 20-0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Pliiflna A# T^pca kereskedelmi Zalaegerszeg Dinaer ej larsa irodájában Eötvös-utca 10. sz. HEINRICH W. és L. övegezési vállalat, fivegáru, táblaüveg, porcellán cs lámparaktár ZALAEGERSZEGEN l/észitünk épületüvegezést,\' ^ képkeretezést, üvegtető-javítást és minden e szakmába ^ vágó munkát ugy helyben mint g •vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Mint a ^=CQb ^Qjp »»--10 Frsedlaender. Emánuel Co. berlini cég vezérképviselője azonnal szállíthatunk l-a porosz kőszenet és kokszot bármely állomásra direkt a bányákból és kokszmíívekből, sürgősebb esetekben « pedigszombathelyi raktárunkból bármily nagy tételben, vagy kis mennyiségben is. lilalfa C^bniiaI építkezési és tüzelőanyag nagykereskedő WeiSS Jamliei Szombathely.Telefon i2i és 135. Sürgönyeim: WEISS szénkereskedő. r| iiuiuiu | uumuuvii u^uif uuuuvu utjuij Qgy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. Beváltóhely a glmnázlnmban és Berzsenyi (Csácsl) ntca 76. szám. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 junius hő 1-től. llOVd I N D U L A s Csatlakozik e t c o. i 2 04 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . 15 5C 2 40 Zalaventiván Szombathelyre érkezik ....>.... 52C 3ü £dalÖY0 Szombathelyre érkezik.........711 .\'>24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik .!!!.... 745 ¿I Honnan R K ?. 7 t S Csatlakozik tí v cl 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról ....... indul 215 648 Zalaszentiván Szombathelyről..........440 7 26 Zalalövő 7 33 Rédics ; 6 51 Zalaszenliv.-iii Szombathelyre érkezik........ 907 8 32 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........6 — 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról.....21 15 1323 Zalaszentiván Szombathelyről gyors .......1149 16 23 Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors........1344 16 26 Rédics Budapest kilelt pályaudvarról gyors . . 8 — Szombathelyről........13 10 18 40 Zalalövő 18 39 Sárvár 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk Győrbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. 204C 1138 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors) . . . . . 1342 1302 Rédics 13 44 Za\'•■":•/< tiván Szombathelyre érkezik (gyors).....1541 1441 ZalaUKö Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 2120 1543 Cclldömölx (iyőrbe érk. 2*>. Bpest keleti pályaudvarra 8 20 17 10 Zaiasceiviván Szombathelyre érkezik.........1956 2108 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik................23 50 HA UTAZIK, legkényelmesebben a manatjdgyirodfrban válthalja meg jegyét akár két nappal előre is. — Visum mérsékelt díjazás mellett a következő áltamokba szereztetik meg : Németország. Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. Nyornív\'.oo l\'hN y R KftkHH Aiíohtou kftny Vny omrtftJAbuu ZalAn«pi n/.i\'«iui Tnlofou 191. ««Atn 19 02 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........1650 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . . 7 20 23 11 Zalaszentiván Szombathelyről........... 2055 I. évfolyam. Zalaegerszeg, 1922 augusztus 9. Kedd. £ 54. száa. EGYE tm Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Lapuuidoie«: „Zalavármegye" lapkiaúótársaság TABSADALII É8 POLITIKA! LAP B86IBLSI1K HETEIKÉIT HÁBOISZOB llotiMtea 1 4 évre 120 I. ígyta sxAn 4 K Szerkesztőség Kisfalndy-u 8 TeiafOrt 162 sz. Kiadóhivatal Sarécbti. vi-ter 5. Teflon 131 sz. „Hlmk tfj laltnben, tiltok efy hatéban * v, Hlwek egy Isteol örök IcwAgbtn. \' *.,. Htnuk ftUorarortiág felfám«JAtAbnn ktntaS- >t Három kívánság. Beköszöntőjében megmondta a szerkesztő, hogy abba a nagy politikába nem mélyedünk bele, legfeljebb csak mükedvelOsködünk. Helyes. Épen azért én is csak ugy népiesen, laikusan szólok a dologhoz. Mert nem vagyok szakember. Igy azonban bátran hozzászólhat a közönség, sőt kell is. hogy szóljon. Én a közönségnek, a népnek egyik tagja, azt óhajtom, hogy azt az adótörvényt ugy csinálják meg az urak, hogy egyiknek se kedvezzen jobban, mi.it a másiknak, s igy egyiket se sújtsa erősebben, mint a másikat. Akkor talán senki sem tud panaszkodni. l)e legalább is alapos döntő okot senki sem tud felhozni a kritizálására. Ugy é, milyen gyermekes tanács. De én is olyan naiv vagyok, mint az a nagyobb tömeg, amelyhez tartozom. S az óhajtást szabad kifejezni. És még van egy óhajtásom. Éppen olyan egyszerű ez is. Ez abból ált, hogy amit a magyarok földje megterem, azt használják első sorban a magyarok s abból csak azt vigyék külföldre, ami már fölösleg. Nekünk, laosznak, vagyis a népnek, laikusoknak nem fér a buta fejünkbe, miéit kell nekünk az Egyiptomból és Italiából behozott hagymát ennünk, amikor a makói hagymának nagyrészét elviszik külföldre? Még akkor sem helyes ez, ha a makói hagymáéit több pénzt kapunk külföldről s az olasz hagymáért kevesebb pénzt adunk kü földre. Nem helyes Mert a mákéi hagymás látja, hogy elég pénzt kapott külföldről, nem igyekszik többet termelni; de ha minden hagymáiát itthon kell eladnia s talán kevés hasznot csinált, nincs vele megelégedve, akkor arra törekszik, hogy többet termeljen, hogy külföldre is adhasson el s több pénzt rakhasson zsebre. Ez csak egy példa. De minden termelvény- nyel igy lenne. Még volna egy harmadik kívánságom. Erről ugyan már olvastam is valami hírt egyik újságban liz az, hogy ha már egyéb lehetetlen, legalább a fényűzési portékák kö*ül fegyetlen egy da»abot sc engedjünk be az országunkba, ha meggebednek is a citrálkodók A háborús stílust használva : utasítsuk vissza. Azt nem tudom, hogy a hangzatos magyar kereskedelemmel ki lehetne é ezt vinni ? De azt tudom, hisz annyi a vám, rendőr, határőr! Rettenetes, mit csinálnak ezek egész életükben ? Lám, az oláh bőrig levetkőzteti az embert, » egy Kalendáriumot sem enged se be, se ki, ha neki ugy tetszik. Egyszerű ez mind a három kivánság. Laikus. - A közigazgatási bizottság ülése Kedden délelőtt i)lést tartott a közigazgatási bizottság, melyen a megye igazságszolgáltatásáról szóló jelentéseket is tárgyalták. A jelentés szerint a csendőrség 399 esetben nyomozott, mely közül 80 lett kiderítve. Járásbíróság körébe tartozó kihágás 16 volt, egyéb 716. Zalaegerszeg város rendőrsége 95 bűnügyben nyomozott, Nagykanizsa rendőrsége pedig 48 esetben A bizottság határozatot hozott a veszettség elleni védekezés ügyében, még pedig azt, hogy az olyan kutyák, amelyeket szájkosár és póráz nélkül lalalnak az utcán, nemkülömben azokat, melyek az udvaron nincsenek megkötve, haladéktalanul ki kell irtani Nagy kutya, kis kutya. Igen kellemetlen dolov. történt egy családban, üöbel Árpád tanár családjában egy veszett macska megmarta és karcolta a gyermeket. Az érintkezések következtében az egész, többtagú család bajba jutott. S az egésznek fel kell mennie a Pasteur intézetbe. Nemcsak kellemetlen ez, hanem irtózatos is. Talán a veszettségre nézve nem véglegesen irtózatos, mert a tudomány biztossága meg fogja gyógyítani. De irtózatos dolog egy vidéki tisztviselőnek egész családjával Pestre menni s ott lakni inost tgy néhány hétig. Ez bárkivel is megtörténhetik. De a részvéten kivül egyébbel nem sokat segíthetünk." A bajnak sem lehet elejét vágni. A megtörtént bajnak nem ; de a jövőre gondolhatunk, sőt gondoskodni tartozunk. A veszett macskáról eszünkbe jut a veszett kutya Hiszen a macska ritkábban szokott ebbe a borzasztó betegségbe esni. A „dühös -Kulya azonban igen gyakori. Hiszen csak nemrégiben volt, hogy Nagyatádi földműves-minisztert interpellálták a tengermódra megsokasodott veszett kutyák miatt. Nem is tréfa dolog ez. A kutyákat, társadalmi állásukra és foglalkozásukra nézve három osztályba sorozhatjuk. Első osztályba tarto?ik a paraszt kutyája. Ez a föidmivcs embernek az udvarán lakik, esetleg a pásztor emberrel együtt jár hegyenvölgyön. Senki sem gondoskodik sem a lakásáról, sem az ételéről, sem az italáról. Télennyáron a szalmalyukban hál. Talál ő magának csontot, kenyérhéjat és ivásra vizet. Ez a legbecsületesebb és legegészségesebb kutya. Ezek közül ritka, amelyik megkapja a dühödtséget. Mert tudtommal a szomjúság miatt lesz veszett a kutya. A második osztályba tartozik az uri kulya. Akár nagy, akár kicsiny s akár milyen fajta. Azért uri kutya ez, mert a gazdája ur, vagyis mert gondját viseli a/ állatjának : gondoskodik lakásáról, ételéről, italáról. Tejfeles csirkét eszik. Kötelessége kevés, joga nagy; henye, here. De nem ellenséges, mert ezek közül is kevés az, amelyik megdühödik. A harmadik osztályba tartoznak a gazdátlanul csatangoló kutyák Ilyen van itt mindennap öt-hat. inkább hat inert párosával szokott iárni, a zalaegerszegi piacon a „promenáde" körül. Szépelegr.ek ók is. Ezek nem paraszt kutyák, sem nem un kutyák, hanem hazátlan bitangok. Sokban hasonlítanak a bolsevistákhoz. Szomjúságukat nein tudják kielégítem. Más meg senki sem gondoskodik róluk. Ezek közül kapja meg a leghamarább s a legtöbb a veszettséget. S ugy terjed ez tovább, mint a tüz-lángja s a bolsevizmus Mire kell tehát ügyelni ? Arra, hogy aki kutyát tart, az arra viseljen gondot. Erről eszünkbe juthat, hogy a kutyát sokan szeretik. Sokan tartanak kutyái, kicsit-nagyot. Némelyik nagy kutya három-négy anyi hust is megeszik mint a gazdája. Mégis tartja, mert szereti. S mert van rá pénze. Itt Zalaegerszegen is van elég ilyen. Tegnap láttam a polgármester védnökségében egy kis tiz éves lánykát. Egy budapesti szegény tisztviselőnek a gyermeke. Idejött nyaralni, vakációzni, — megélni, mert otthon nincs mit ennie. A polgármester keres, de nem talál egy embert, aki ezt a kis teremtést befogadja, ezt a kis kivert kutyát pár hétre. Pedig istenuccse, egy tizedannyit semeszikmeg, mint egy nagy kulya. B. Gy. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesitíe! közgyűlése. Vasárn-v o. u. 3 órakor tartotta a fent nevezett egyesület közgyűlését. Jelen voltak többek közt Kolbenschlag Béla főispán, Dr. Tarányf Eerenc, az egyesület elnöke, Dr. Earkas Tibor, nemzetgyűlési képviselő és még számos, a vármegyében jól ismert földbirtokos. Tarányi elnök ismerteti a földadójavaslatot, indítványát pedig, hogy a pénzügyminisztert kérjék meg, hogy a földadót a többi adójavaslattal együttesen tárgyalják le, a gyűlés nagy helyesléssel elfogadta. Tiltakoztak az ellen, hogy a tőzsde legyen az adóalap, mert hisz ebben az esetben a rossz termés esetén nagyobb adót fizetne a gazdálkodó, mint jó termés esetén. Az elnök indKványára, hogy aug. M>én megtartandó Íjazdakongresiszuson Zalavármegye is képviselve egyen, a gyűlés a következő delegáltakat küldi ki az elnökség : Ábrahám József, Bedegi (iyula, Bedő Gyula, Bosnyák Oéza, Csertán Ferenc, Deli László. Fábián Zsigmond, Farkas Tibor, Handléry Gusztáv, Hertelendy József, Koller István, Maiatinszky Ferenc, Molnár István, Oltay Guidó, Páslek Lajos, Stádel János és Simon János földbirtokosokat. Farkas Tibor a felszólalásában az 5 kg-os kivetést lehetetlennek tartja. Előbb tudnunk kell, hogy gazdaságilag hogy állunk s csak azután volna rendén az új adó életbeléptetése. Szeretné, ha törvénybe vennék az olyan állapotok elkerülését, mint amilyen ma van, hogy 3—4 esztendőre visszamenőleg vessék ki az adót. Az elnök ezután a gyűlést bezárta. A magyar és osztrák kormány képviselői tárgyaltak Sopronban. Vas, Sopron és Mosonvármegyékkel történt a mrgegye/és. — A kivitelt 24 órán belül engedélyezik. Az önkényesen húzott határvonalak által teremtett lehetetlen helyzetet akarta némiképpen orvosolni, a Sopronban összeült magyar-osztrák bizottság, mely a halármenti gazdálkodás megkönnyítéséről tanácskozott. Azok a gazdák, akiknek a határon túl is volt földjük, nem tuJták megmunkálni azt. mert elsősorban a határt sem lehetett külön engedély nélkül átlépni és a földet sem lehetett kellően megművelni, mert a vetőmag kiviteléhez is külön engedély kellelt A soproni tanácskozáson a két ország képviselői kedvező megállapodásra jutottak, melyet rendeletileg fognak közölni a határmanti lakossággal. A magyar kormány képviseletében a következő megbízottak jelentek meg: Maróthy László dr., Vasvármegye főispánja, Réthey Ferenc, Mosonniegye főit-pánja, Gévay Wolf Lajos, Sopronmegye főispáni teendőivel megbízott alispánja és még tőbb, a határmenti lakosság érdekeit szolgáló tisztviseld. Az osztrák kormány részéről jelenvoltak: Rauhofer dr. Burgenland kormányzójának képviselője, Neubeck Pál dr. rendőrfőtanácsos, Pitz Pál kerületi kapitány és Winter mérnök. A vasvármegyei gazdasági kirendeltség által kidolgozott javaslat volt a tárgyalás alapja. A javaslatot elfogadták. A főbb határozatok a következők: \' Osztrák területen ingatlannal biró magyar birtokosok, azon osztrák községi elöljáróságtól kapják igazolványukat, amely község határában fekszik az ingatlan. A községi előljárósáf igazolványával a legközelebbi osztrák vámhivatalnál, kellő igazolás után 24 órán belOl teljesen díjmentesen megkapják egész évre 9 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. szóló kiviteli engedélyüket. Az engedély alapján vámmentesen behozható a magyar területen fekvő lakhelyre a termés, mely nemcsak gabonára, hanem széna s más takarmánynemüekre is vonatkozik^ Az osztrákok közül azok, akiknek magyar területen birtokuk van, szintén ez alá a rendelkezés alá esnek. A rendelkezés szerint a gazdasági eszközök, a gazdasághoz tartozó állatok is átvihetők a haláron. A bizottság még arról is tanácskozott, hogy a megállapodást kiterjesztik a borra és a fára is; azonban ezt a két kormány határozatától teszik függővé. A rendelkezés az eddigi határozattól 15 kilóméteres határsávon belül lakó gazdákra vonatkozik Pinkász a ni pártunkon. - Pesti posta. - Pikler Pinkász a socialdemokrata-kommunista kucséber édesitett mandulát kínálgatott a nemzetgyűlésen. A mandula tetszős csomagban inger-lóen hatott, de a megvételtől tartózkodtak. Jó is volt ez az óvatosság, mert az édesitelt mandula pokolian keserű, annyira keserű, hogy még a külső cukorburkolat édessége is hatás talanná válik. Pinkásznak a fajvédelem fáj. Rapszodikus álpátosszal odadörgi, hogyha a kereszténység volna az üldözés tárgya, akkor a kereszténység oltalmára állna. Nem hiszünk Pinkásznak, hogy 6 az üldözött ko/resztények oltalmára állna, mert akkor megkellóft volna ezt tennie a múltban is. Hol volt ő akkor, midőn a falusi putyikos triplán fogó krétája révén elszedte a magyar nép utolsó darab földjét, utolsó párnáját ? Hol volt ó akkor, midőn a töke által az éhbérre lepofozott keresetek miatt a munkás tömegek csak tengették életüket, mert az a piszkos konkurencia — igy kivánta azt? Hol volt ő akkor, mikor a hitelezők söpredéke 20—30 százalékos uzsorakölcsönt sózott a megszorultak nyakába, előre tudva és jól kiszámítva azt, hogy ebbe belefognak pusztulni? Hol volt ő akkor, midőn a vállalatok, ipartelepek létesítésénél maradandó érdemeket szerzett keresztényeket kidobták, mint a kifacsart citromot ? Addig míg szükség volt rájuk, hogy a vállalat jól meglegyen alapozva, addig a kénytelenségből tűrték, megdolgoztatták, kiszipolyozták a vérét, lesorvasztották róla a husi, de mikor már a vállalat jövője biztosítva volt, akkor a tisztességes, becsületes munkában megedzetteket kidobták az utcára, vagy amit leggyakrabban tettek, hogy ne legyeh feltűnő, holmi kölyköket ültettek föléjük, vezető állásba. Hof volt ő akkor, mikor a legtöbb vállalat, ipartelep alkalmazottainak kilencvenkilenc-százaléka, természetesen a fizikai munkásokon kívül, saját pártjukbeli volt s ezek mellett csak a legalárendeltebb munkára alkalmaztak ellenpártit, aki felett basáskodtak, s akit porhintésül diszkereszténynek tartottak ? Hol volt ő akkor, amidőn az intelektueilek között mindjobban elszaporodott pártjabeliek azokat a becsületes magyar embereket, akik nem voltak hajlandók bevenni a szabadkőműves, marxista kultura ideákat, sötét gondolkozásuaknak, maradiaknak, ostoba fajankóknak jellemezték és uton-utlélen használhatatlanoknak, megnein bizhalóknak tüntették föl, megbénítva azok munkálkodását, megakadályozva azok előmenetelét? Ez ma is igy van! És hol van Pikler Pinkász V Itt van, létezik, él, de mélységesen hallga! Belülről örvend, titokban tapsol, bra-vózik, hiszen ezek a Pinkász fajgazdasági és társadalmi megerősödését viszik előre. Van arcbőre ezek után még odaállni a nemzetgyűlés élé s ily hangokon megtéveszteni akarván a közvéleményt. Szerencse, hogy már a közvélemény nyitott szemmel jár, s követeli a tisztító munkát. Követeli, hogy minden párt aránylagosat foglaljon minden téren helyet és ne egyoldalúan a magyar faj rovására, a magyar faj kipusztítására. (K.) — Zalavármegyei Gazdasági Egyesület felkéri mindazon igen tisztelt tagjait, kik a tagdíjfizetéssel hátralékban vannak, ezen hátralékos tagdijaikat az egyesület pénztárába a folyó hó folyamán befizetni szíveskedjenek, Alapszabály szerint a tagdíj minden év első negyedévében fizetendő be, ennek elmulasztása esetén a tagdíj postai megbízás utján szedetik be, ami a tagok költségszaporitásával jár. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. •••• Ai Egységes-PArt értekezlete földadójavaslat tArgyAban. Budapest, aug. 8 Az Egységes- Párt hétfőn délután Fáy Gyula elnöklétével a földadójavaslat megvitatására értekezletet tartott. Szuhdnyi Ferencz szólt a javaslathoz. Utána Balog György az egész földadójavaslatot igazságtalannak tartja. Prónay báró rámutat srra, hogy az adókivetésben nagy komplikációk fognak beállani, mert a buza ára folytonosan változik. Gadl Gaszton azt szeretné tudni, hogy az értekezlet informatív jellegű-e, vagy pedig hivatva van dönteni a javaslat sorsa felőh E kérdésre vonatkozólag Bethlen miniszterelnök azt válaszolta, hogy az értekezletnek dönteni kell, mert már 2 hete folyik a huzavona. A kormány ugy itéli meg a helyzetet, hogyha a magyar nemzet nem hajlandó meghozni az áldozatot, hogy ai államháztartást helyreállítsa, akkor ez annyit jelent, hogy ezt az országot gazdaságilag helyrehozni nem lehet, Kéri a pártot, hogy ne saját helyzetüket vegyék, hanem tartsák^szem előtt azt, hogy elvesztettük a háborút. Azt mindenkinók tudnia kell, hogy a mai helyzetnek nem a kormány és a kormányzópárt az okai. Ezután Gadl Gaszton kijelenti, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapul vétele teljesen igazságtalan. Igazságtalan a buza-alap megállapítása, mert nem lehel a gazdasági termelést a legkonjukturá-lisabb termény kulcsán átszámítani. Majd Gömbös Gyula szólal fel. Kállay pénzügyminiszter reflektál a vita során elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy a maga részéről nem kiván más javaslattal clóállani. Ezután Bethlen miniszterelnök válaszában megadta az egyes felszólalásokra a felvilágosításokat és arra kérle a pártol, hogv hozzon egységes határozatot. Az Egységes-Párt ügyvezető elnöke előterjeszti a htározati javaslatot, melyben a párt belátja a súlyosabb megadóztatás szükségességét. A párt a javaslatot elfogadja Az ülés éjjel 1 »12 órakor ért véget. HlREK. Qyászrovat. Ujlaky László nyug. alsó-lendvai telekkönyvvezető 73 éves korában f. évi julius 19-én elhunyt. Nevezett részt vett a boszniai hadjáratban, 40 évi buzgó állami szolgálat után nyugalomba vonult és Budapesten a Magyar Földhitelintézet tisztviselője volt — Nyugdíjazás. Vázsonyi Izidor tapolcai elemi iskolai tanítót a vallás- és \' közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta. — Előléptetések a zalamegyei pénzügyőrség körében. A zalamegyeí pénzügyőrség körében augusztus I-vel a következő előléptetések történtek. Zalaegerszegen Francia János és Varga János pénzügyőri fővigyázókat szcmlészekké, Hankovszky Varga Géza és Szélpál Szilveszter pénzügyőri vigyázókat fővigyázókká; Nagykanizsán Cztimpf Ernő és Újlaki Elek fővigyázók szemlészckké; Tapolcán Magasházy János fővigyázó szcmlésszé; Sümegen Takács Jenó fővigyázó szemlésszé ; Keszthelyen Fehér Jőzsef és Turza, vigyázók fővigyázókká lépleltek elő — Az alföldi katholikusok nagygyűlése. Szeptember 8, 0 és 10-én naggyíilést tartanak Szegeden az alföldi katholikusok A nagygyűlés a jelek szerint rendkívül impozásnak ígérkezik, mert eddig is nagyon sok katholikus egyházi és világi előkelőség jelentette be részvételét. — Hogyan segíthetnénk a lakásínségen ? Egyik fiatal, szorgalmas kőmives mester járt nálunk s elmondta, hogy a tavasz elején vett egy kis telket, épített ra egy kis lakást s most hogy készen áll a ház, amelybe azonnal be lehet költözni, elakarja adni, csak azért, hogy másikat építsen azonnal, ugyanolyan céllal. Ime egy beszédes példa. Nem kell neki állami | segítség. Csupán a két keze munkájával teremtette meg s tán még egy kis haszna is marad, amit bizony meg is érdemel az ilyen szorgalmas, előrelátó iparos. Istenem I milyen hamar megoldódnék a lakáskérdérdés, s egyéb nyomorúság is, ha minden kőmives* mester egy évben csak egy házat épített volna is az utolsó években, vevő bizonyára akadt volna rá. — Az egyetemi diákoknak zalaegerszegi csoportja hálás az ö szülőföldjéhez, hálás az ő eddigi iskoláihoz. Ez a csoport az ö szeretett közönsége számára vakációnként itthon előadásokat szokott tartani többnyire saját elmetermé-kciből, jeléül annak, hogy ók nem töltik haszontalanul az időt, tehetségöket fejlesztik és kamatoztatják nemzeti közművelődésünk, nemzeti erősödésünk javára. Most pl. szombaton este zsúfolt ház előtt pompásan eljátszották Farkas Imrének ismert kedves költeményét, az Jglói diákok"-at. Legelső sorban Baján György tünt ki, nélkülözhetetlen szereplője a tót kocsmárosnak; s még följegyezzük a jobbak közé Lörincz Jenőt, Vörös Istvánt, Pintér Sándort, Farkas Bélát, V\'usyt és külön Farkasovszky Terust. — A színdarab előadását vasárnap este megismételték. — Ugyancsak ez a lelkes diákcsoport vasárnap délelőtt 11 órakor úgynevezett reggeli előadást (matinéé) tartott. Trdjber elnök a megnyitójában hangoztatta, hogy szükség van a magyarság megerősödésére. A jó ulon járó ifjúság ezt a megerősödést célozza. Lörincz Jenő felolvassa a magyar szépirodalomról készített tanulmányát, Baján György Kandikó és Csatár regéjét adta elő, mely a hunok és magyarok története közötti időben történt, a mostani Zala földjén. Vörös István a vessző-csomag példázatból indulva ki arra intett, hogy fogjunk össze és tartsunk össze, magyarok I Szükségesek a társadalmi egyesületek, szövetkezetek. Lörincz Jenő rövidebb versei közül elszavalt hármat, Pintér Sándor és Winkler István zongorán játszottak. S végül nemcsak a lovagiasság parancsára, lunein való érdem szerint viharos tetszés fogadta Horváth Jolánka zongorajátékát, melynek dallamát maga készítette. Megújrázták s a második még szebb volt. Üdvözölni lehet a kis fiatal mestert, aki csak most nőit ki a gyermekkorból s csak pár éve végezte a pesti akadémiát s már ilyen élénk érdeklődések között vezet A szép ünnepély a magyar Hiszekegygyei kezdődött s a kar Himnuszával végződött. Az értelmes és lelkes fiatalságot pedig illesse a közönség elismeréssel és dicsérettel. — A magánorvosi díjazások megállapítása. Az O. O. Szövetségnek zalavármegyei fiókszövet-sége a megváltozott viszonyok nyomasztó hatása alatt kénytelen volt újból az orvosi díjazások kérdésével foglalkozni. Megállapította, hogy ugy qz állami, mint a vármegyei tisztviselők és ezek családtagjainak kedvezményes orvosi ellátása az eddigi módon továbbra is biztosítva van; az ipari és kereskedelmi alkalmazottak a kerületi munkásbiztosító pénztárak révén jutnak ugyanily kedvezményekhez; a szegény betegek gyógykezelését és gyógyszerekkel ellátását továbbra is ingyen végzik, mint eddig, a Szövetség tagjai, egyéb fizetni képes betegtől jár ez?ntul: az orvos lakásán nappali egyszeri rendelés minimális \\J>ja ^00 K, éjjel ennek kétszerese. — Takarékoskodjunk az idővel is. Az órárólórára emeikcdő drágaság ijesztően megnövesztette a munkabéreket is. Ma már nem is órabérről, de szinle percekre cső munkabérről is könyen lehet beszélni. Ezt az iparosok, kereskedők, s egyéb termelőmunkát végzők igen jól tudják s azért a legtöbb helyen vezető jelszó lelt az ige: „Az idő pénz!" Csodálatos, hogy a tisztviselóosztálynak egy része tisztelet a kivételnek — nem veszi azt észre. Pl velem történt rövid időn belül már másodízben, hogy a városi pénztár az egy negyed óra alatt elvégezhető dologért több fél napot vont el tőlem indokolatlanul Legutóbb d e. 10 órától, fél 12 óráig vártam, hogy velem végezzenek, azaz, hogy a befizetni szándékolt pénzt tőlem átvegyék, de a pénztárnok ur ezt fél ¡2 órakor megtagadta, pipaszó mellett utasítva, hogy menjenek majd másnap. Ez a potyára eltöltött fél nap ma pénzt jelent, de eltekintve az egyéb megjegyzésektől, erősiti azt a felfogás!, hogy a tisztviselők nem szívesen dolgoznak. Már pedig ezt ma erősíteni senkinek sem lehet érdeke. Ha pedig mégis volna olyan, — mint a pénztárnok ur is, — aki akár Öregségénél fogva, akár kényelemszeretetből nem végzi szivesen a munkáját, kérjük az arra illetékeseket váltsák fel a fölösszámban levő, szívesen dolgozó, de véletlenül a B) listára került valamelyik tisztviselővel. Mert a közönség érdeke az első s .az idő pénz!1\' n. 1922 augusztus 9, ZALAVÁRMfcGYE 3 A »ló" fiuk. Az oláhok Petőfit is megrendszabályozzák. Hogy meri azt mondani Petőfi a székelyekről, hogy : hős fiuk ! Ez sérti az oláhok önérzetét. Hősök csak az oláhok lehelnek. A költő itt tévedett s az oláh meg is cenzúrázta. Megtörtént, hogy az erdélyi magyarok julius 31-én Petőfi születésének századik évében s halálának hetvenharmadik évfordulóján magasztos emlékünnepélyt rendeztek a segesvári csatasikon 8 erre meghivták az összes magyarságot. A meghívó végén idézték ezt a két sort: „Nem mondom én; Előre székelyek! Előre mentek úgyis hős fiuk.\'1 Az oláh rendőr csóválgatta a fejét a hős szóra. Nem lehet jó, gondolá s helyébe irta: jó fiuk. Ezzel aztán megengedte az ünnepély tartást S a „vitéz" oláh nemzet ezzel a hős cselekedetével is emelkedett a hősiségnek és egyéb virtusnak a lajtorjáján. — Lebontották a Horthy téri kőhidat. Többször szóvá tettük már, hogy a teljesen céltalan Horthy-téri kőhidat, mely elcsúfította a most rendezés alatt levő teret otrombaságával, végre lerombolták. Egyébként a Horthy-teret nagyban csinosítják. Virágokkal ültetik tele a honvédemlékmű körüli pázsitot, a házak körül is uj kerítések épülnek, úgyhogy rövidesen ez a tér lesz Egerszeg legszebb tere. Dicséret illeti a várost azért, hogy pár hónap alatt ilyen szép teret tudott varázsolni, az előbb elhanyagolt, gidres-gödrös tér helyébe. — Az utcai Járdákat a városi hatóság figyelmébe ajánljuk. Kissé furcsa dolog, hogy az aszfalt járdát állandóan figyeli a rendőr, - hogy a, rajta maradt szalmaszálat leseperjék róla, azt meg nem veszi észre, hogy a nem aszfaltos járdákra szekérszámra rakják a murnyát, az iszapmaradékot s más egyéb, rothadó szemelet. — A Katholikus Népszövetség II. füzete gazdag tartalommal jelenik meg, mely tagsági illetmény képen megy szét az országban a Kath. Népszövetség 120.000 tagjának. A vezető cikkben Ernszt Sándor nemzetgyűlési képviselő, a Kath Népszövetség vezérigazgatója emlékezik meg IV. Károly királyról. — Szoják Oéza titkár a drágaság okairól, Borián Ferenc titkár a Népszövetség belső életéről s a többtermelésról irt cikket. - A nemzetgyűlési választások tanulságairól, a családi birtokról talál még benne vonzó költeményeket az olvasó. A gazdag tartalmú füzetet illusztrációk, elbeszélések, vers és adomák teszik még váltazatossá és élvezetessé. — VVilson Európába jön. Az utolsó évek legnagyobb demagógja, aki egész nemzeteket ámított cl, Európába szándékozik jönni. Prágát s meglátogatja, ahol Henesék valószínűleg igen nagy örömmel fogadják. Hiszen neki köszönhetik javarészt a f^uffadt cseh birodalmat. Prága ünnepelni fog, de minálunk addig tovább tart a máról-holnapra élés tudata, a nélkülözés, a keserű gond. Prágában nagy lesz az öröm, nagy lesz a vígság s az elszakított magyar testvéreink meg mi is rágondolhatunk a Wilson-féle maszlagokra: népek önrendelkezési joga — kisebbségek védelme stb.! — Két örökös. Még a háború előtt meghalt Bécsben az öreg Poldi. Kétszázezer forint vagyonát örökölte két fia: az ifjú Poldi s a még ifjabb Tóni. Az ¡íj. Poldi jó fiu volt. Százezer forintját bankba tette. Ó maga dolgozott, a pénze kamatozott. Ez derék ember. Tóni pedig inkább szeretett inni. mint dolgozni. A százezer forinttal bort vett, sok bort, finom bort, százezer finom üvegben, — hogy legyen, mit igyék, aztán ivott is, mint a kefekötő. Ez a lump! — De a nagy drágaságban a jó Poldinak is elfogyott a takarékba tett pénze, sőt minden egyéb ingó és ingatlan darabjait is eladta — s a végén nyomorba jutott. Tóninak még hamarabb elfogyott a bora. ó is eladogatta a párnáját. Végre a pincében talált még holmi üvegeket s kapott érettök kerek nyolc milliót. Tóni most pörköltet eszik tizórakor és sörözik, a jó Poldi koplal. Ez a háború. — A menetjegyirodában az augusztus havi legújabb utmató kapható. gazdaság. A Földhaszonbérletek megállapítása. A mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozó 6270— 1921 sz. kormányrendelet az 5776 sz. alatt most kiadott rendelet értelmében a haszonbérek megállapítása tárgyában beadott kérelmek esetén a bíróság bármelyik fél kívánságára köteles a fizetendő haszonbért bizonyos mennyiségű terménynek a haszonbér esedékességének napja szerint igazodó mindenkori pénzheti egyenértékében megállapítani A bíróság az e tárgyban hozandó határozatában úgy a lejárt, mint a határozat hozatala után lejáró szolgáltatások teljesítési idejét és a szolgáltatások esedékességének időpontjától kezdve a törvényes kamat fizetésének kötelezettségeit is tartoznak meg állapítani. Ha a kérelem beadásakor nem történt volna meg, a felek a haszonbérnek terményben H|etőleg annak pénzben kifejezett egyenértékében való megállapítását a folyamatban levő, de még jogerős határozattal befejezett bírói eljárás során is előterjeszthetik. Azoknál a haszonbérleteknél, amelyeknél a gazdasági év 1923 évi április hó 1 előtt végződik, a folyó gazdasági évre járó haszonbér megfelelő ujabb megállapítása iránt szintén terjeszthető elő kérelem. A szerb megszállás alól felszabadult területeken levő haszonbérletekre nézve az 1921 — 22 gazdasági évre előterjeszthető kérelemben a haszonbérnek a folyó gazdasági évet megelőző, legfeljebb egy gazdasági évre v sszamenőleg való megállapítása is kérelmezhető, ha még ez nem történt volna meg. A kishaszonbérletekre nézve a haszonbért visszamenőleg a bíróság csak különös méltányos esetben állapithatja meg. Az 1921 évi december 31-ikc után kötött haszonbérleti szerződésekben megállapított haszonbérnek ujabb megállapítását kérni nem lehet. Hatálytalan a felek oly* megállapodása, amellyel a haszonbér ujabb kérclrtreífietését kizárták. Ha a haszonbér ujabb megátlapitása a szerződés megkötésekor érvényben volt haszonbérnek az akkori árak szerint felérő terménymennyiségnek 40 százaléknál is nagyobb terménymennyiség alapjárt, történt • vagy a pénzösszegben megállapított haszonbér az említett 40 százalékos terménymennyiség egyenértékét meghaladja, a haszonbérlő a jogerős bírói határozat közlésétől számitolt 30 napon áz első fokon eljáró bíróságnál bejelentheti, hofcy a haszon.bér emelése miatt a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő gazdasági év végére a haszonbérlettől eláll. Ha az újonnan megállapított haszonbér a 40 százalékos terménymennyiség egyenértékénél alacsonyabb, akkor a bérbeadó van jogosítva ugyanolyan módon a haszonbérlettől elállni. A haszonbérlő elállása esetén a bíróság a jogerős határozatot a 40 százalékos terménymennyiség egyenértékét meghaladó haszonbér megállapítás tekintetében hatályon kivül helyezi. A 4 százalékos külön eljárási költséget a rendelet 3 százalékra szállítja le. sport. MoveZSE-Főiskolások 6:0 (2:0). A nagy goabrányu győzelem nem jelenti azt, hogy a ZSE annyival jobb lenne a Főiskolás csapatnál. Szerencsével dolgoztak s szerencséjüknek legelső eszköze volt a Főiskolások kapusa, aki minden tudás és akarás nélkül állott a kapuban. A kapott goolok közül 4-et védhetett volna. A rettenetes „védés" aztán elkedvetlenítette a csapat többi játékosát is és az eddig szépen és győzelem reményében játszó Főiskolás csapat elveszítette lelkesedését s energiáját. A ZSE igen rámenős játékot produkált. Egyébként jobban játszott, mint múltkor. Legjobb emberük Hankovszky volt. A Főiskolás csapat az első félidőben a támadások hosszú sorát vezette ZSF kapuja ellen, azonban a lövések egyrésze a kapufára, másik része a kapus kezébe jutott. A leg|obb játékosok a csapatban Borbély és Pintér III. voltak. A reális eredmény legfeljebb egy-két goolkülönb-ség lett volna, tekintve a Főiskolások tudását s amire a Főiskolások is számjjottak. Azonban ember, vagy talán Főiskolás csapat tervez, — kapus végez I Move ZSE athletlkal versenye. Vasárnap délelőtt volt a ZSE athletikai versenye, melynek eredményei a következők: 100 ni. síkfutás. I. Fáth 12 7, II. Hankovszky, III. Arvay dr. 200 rn. síkfutás. I. Karlovics, II Svélec, 400 m. sikfutás. I. Karlovics, II. Svélec. 1500 m síkfutás. I. Svélec, II. Hankovszky. Magasugrás. I. Hankovszky 145 cm., II. Árvay dr. 140 cm., III. Fáth 135 cm. Sulydobás. I. Arvay dr. 932 cm., II. Fáth, III. Pál. Diszkoszvetés. I. Árvay dr. 29 80., II. Fáth. Geretydobds. I. Arvay dr., II. Fáth. Távolugrás. I. Fáth 5 07, II. hankovszky 501, III. Karlovics. KÖZGAZDASÁG £S PÉNZÜGY. Budapest, 1922 augusztus 8. Zürichben: a magyar korona --- az osztrák korona --- az osztr. bélyegz. bankjegy Terményjelentés. Budapest, 1922 augusztus 8. Búza--—--- Rozs------ Zab*------- Tengeri-----— Köles------ Repce----— — Korpa — —---- AugusztJ Auguszt. 6- • *„„ 025 0 30 OOP/* 001 o-oi«/. 001\'/« Auguszt Auguszt. 6. i 8 __!......_ Kor. Kor. 6800 6700 5ÍOO 4850 5900 5900 7200 6300 6900 7100 12,500 12,000 — 4000 Ifülföldi pénzeket lm (dollárt, dinért stb.) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásIVol Fenyvesi Bankblzomáiiy, Zalaegerszeg, Fő-tér. 41-52 Telefon 38. diákokat felveszek Szemere-utca 19. sz. alatt. 1 -3 = vadasz jenő m zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Előjegyzések a KAKAS* NYOMDÁBA kéretnek. Egy szobás lakásból álló ház eladó azonnal beköltözhető Bővebbet Zalaegerszeg, Berssenyl-utca 37. sz. alatt. i—3 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. A győri Back-malom bizo mányi lisztraktára, mohai savanyúvíz, öss*fes fűszer, rövid-, papír ós festékáruk Komlós M.Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 34 ,30 A Petrikereszturba vezető tőrvényhatósági ut mentén QOQff négyzetöl terület, melyből *O70 2400 negyzetöl vegyes (bükk, gyertyán, fenyő) erdő folyó hó 13 án délelőtt II órakora hely. szincn tartandó önkéntes árverésen a legtöbbet ígérőnek cladatik. 1-3 Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ a megfelelőleg készítenek 39-0 ■ S Szalay és Dankov!ts 5 2 épület- és műbulor-a&ztaiosok j S ZALAEGERSZEG F™«*»unMIÓ telep: » ■ isk\'.m.aköz 2. s/á.v. L\'rményi-utca 7. 0 ■ M f ÁLLANDÓ HkW.fiUYOS ^MKTAtti Egy háziszolgát és egy Jóházból való flut fanulóul felvesz Schiil* Sándor és Fia. Íw-\'nh fiáziasszoDy-helyettesiiek ajánlkozik a házvezetésben és főzésben kiképzett, három idegen nyelvet teljesen biró. tanítani képes özv. keresztény uriasszöny. Zárt, válás/bélyeges levelekre válaszo\' j Raoydémyné Sárvár, fti -Hagyni leveleivel, Vnniiifi. Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Hotorhengerolai, Motor olaj 21-0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Rln^Af átTávca kereskedelmi Zalaegerszeg DlfflWSl larsa irodájában Eötvös-utca 10. sz. - valamint mindenféle gyógy-, Í»vényeket a legmagasabb 011 veszünk. 2-3 . agyar Gyógynövény R.T. Budapest, VII. ker., Baross-utca 13. sz. Pályázati hirdetmény. A baki (Zalamegye) községi iskolánál megüresedett - kántor-tanitól állásra pályázat hirdettetik. Javadalom : 1. Háromszobás I lakás, konyha, kamara, pince s a szükséges ! gazdasági épületek 2 hold szántó, 2 hold rét : érték 208 kor. 3. Szabad legeltetés : 72 kor. 4. Párgabona megváltás 280 kor. j5. Faváltság volt urbérességtől: 72 kor. 6. 0 Szekér tűzifa uradalomtól természetben: 12 kor. 7. Tandíjváltság 424 kor. Kántorságért: I. Stoláris jövedelem 40 kor 2. Gabonakéve megváltás 70 kor. 4. Lélekpénz 34 kor. Mindenféle adót község fizet. Választás, melyet kántorpróba előz meg, augusztus 17-én d. e. 10 órakor. Vasútállomás helyben. Útiköltséget az iskolaszék nem téríti meg. Csak okleveles kántortanítók pályázhatnak. Kérvények Szabó Károly iskolaszéki elnökhöz intézendők Bak (Zalamegye.) UBlMDIf&J UU Ám I Készítünk épületüvegezést, ^ICirCKIVn Mmm * képkeretezést, üvegtető- javítást és minden e szakmába vágó munkát ugy helyben mint vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. iivegezési vállalat, üvegáru, táblaüveg, porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN r a Frfedlaender Emánuel Co. berlini cég vezérképviselője azonnal szállíthatunk l-a porosz kőszenét é$ kokszot bármely állomásradirekt a bányákból és kokszművekből, sürgősebb esetekben pedigszombathelyiraKtárunkból bármily nagy tételben, vagy kis mennyiségben is. C4bmiiaI építkezési és tüzelőanyag nagykereskedő WtSlM jamutsi Szombathely. Telefon 121 és 135. 1 Sürgönyeim: WE1SS szénkereskedő. ÍM, MM, Hit (pipitér), M-, iaril, Úrit, ugy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csácsl)-ntca 76. szám. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. 1 - •O ö. Hova "204 Sárvár r 2 40 Zalaszentiván 3 11 Zalalövö 5 24 Zalaszentiván 653 Zalaszentiván 735 Rédícs 753 Celldömölk 11 38\' Zalaszeuiivan 1302; Rédicfl 1344 Zalaszentiván 1441 Zalalövö 1543 Celldömölk 1710 Zalaszenliván 2108 Zalaszentiván INDU L A s Csatlakozik C •O I --- - i Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Győrbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... Szombathelyre érkezik (gyors)..... Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) Győrbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ 15.5C 5 2C 717 7 45 907 í 20«! il T~R K E Z TT Honnan 429 648, 7 26 7 33 832 924 13 23| 1342|I623 1626 1541 1840 21 2011839 82011902 1956120 14 23 50123 11 Zalaszentiván Zalaszentiván Zalalövő Régies Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván Rédics Zalalövö Sárvár Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván Csatlakozik rím rotftiVi BRe tac Nagykanizsáról....... indul Szombathelyről.......... íl 2 15^ 440 Nagykanizsáról..... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről gyors . . . Nagykanizsáról gyors . . . Budapest keleti pályaudvarról gyors Szombathelyről....... Nagykanizsáról....... Budapest keleti pályaudvarról . . Szombathelyről........ 6-21 15 1149 1344 I8 •13101 1650 720 20 5S HA UTAZIK, legkényelmesebben a m«n«t|Mylrodlbail válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. — Visum mértékeit di|i-zás mellett a következő áltamokba szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. _ Nyomatott Tmtiy B. utóda Katica*« AgOBton kóny -rrny otxxdLAj Aban. ZalaaBertBogun.. T.lefon 131. aaám 1. évlolyam. Zalaegerszeg, 1922 avgasztus U. Péntek. 55 szán. EGYE Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY fjMtviaidoios: „8a!aTérBfgye" Itpkiadótársaság Ti&SifilLBi ÉS POUTIU; ur MOJILRBIK BBTBIKÉBT BABOISXOB. BUUxttea \'4 érre ISO I. Cirti uáa 4 I Sserkesztöség Kísfalndy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széclieuyi-ter 5 Telefon 131 sc. „Hlmk egy Iticftbra, hli/rk efy búiban ItUuk egy Itteni őrök ig/uugb^n, # . Hittek AUfytrwruie fehimadi»4b«p Mmen " A példaadók! Magyarországon a törvények, rendeletek tisztelete, azoknak szigorú megtartása soha sem állott valami erős lábon Bármilyen törvény vagy lendclel jelent is meg, mindjárt arra irányult minden törekvés és spekuláció, hogyan lehetne azt kijátszani, hogyan volna lehetséges annak megnem tartása miatt a büntetés sújtó keze elöl kitérni Elől jártak ebben a gyönyörűséges mákvirágok, akik a nemzet zsírján, jó kövérre híztak s akiknek kaján arcukról le rí az emhernyuzás vad szenvedélye, a munkanélküli pénzcsmálók és uszályhordozóik. Adó eltitkolás, hamis bevaüás. törvények, rendeletek viláuos szövegén^ kicsavaiása, törvényt ülök felrevezetése oly mindennapossá lett, hogy tneg sem ütköztünk rajta s olybá vetlük, mint a mindennapi felkelést, vagy esti lefekvést. Az erkölcsi morálnak cz a szándékos és Önző célokéit való legyöngitése lassan átment a köztudatba s az emberi társadalom nem is* vette ezeket a bűnözéseket valami nagyon komolyan, sö! bátorságnak tüntette fel, ugv gondolkozván „aki mer a/ nyer." Hogy mennyire átszállították a társadalom erkölcsi felfogását e téren, legjobban igazolja Hébelt szociáldemokrata-kommunista legutóbbi bejelentett mentelmi sérelme Előadja, hogy akkor, mikor képviselő jelöltként lépett fel Sopronbjn, rendőri felügyelet alatt állf, hogy miért, milyen okból helyezték rendőri felügvc-lel alá, azt nem kutatjuk, csupán azt az egy tényt állapítjuk meg, hogy 0 mint tendori felügyelet alatt álló egyén nem tartotta meg a rendőri felügyeletre vonatkozó utasításokat, kijátszotta azt és elment Sopronba Tehát egy képviselő, akinek hivatása magával hozza azt, hogy a törvényeket alkossa, másokkal mec-tat tassa és ő maga is megtartsa, valóban szép példát mutatott arra, hogyan kell az, Ő működésűket komolyan venni -\\r. egész országnak. Egy végrehajtó hatalommal felruházott állami szerv utasításait, rendelkezéseit semmibe sem venni éppen annyi, mini a törvén)eket nem tisztelni. Erkölcsi értelemben iil nti.es vonakodásnak helye, nem áll az okólcsi nívón az a felszólítás sem, hogy az igazságügyi miniszter indítson vizsgálatot az ő személyes szabad-ságanak megsértése címen, akkor, mikor ő mar tuüelte magát a<on, vagyis saját maga szolgáltatott magának igazságul Ali lenne, na minden bűnöző a letartóztatást, vagy addig, míg Ügye eldől a rendőri felügyelet alól egyszerűen személyes szabadság megsértése címén Önkényesen kivonná magát ? Olyan jogrend, amilyent a szociálista- kommunisták is kívánnak, amelyből azonban az ország népe nem kér. K. ■¡lantétek az angol és francia ml-nlsztaralnök között a némát Jóvá-tétal kérdésében. Mris, aug 10 Londonból jelentik : Poincare, Lloyd Qeorge és a belga miniszterelnök között ma nagy ellenlétek merültek fel. Hir szerint Lloyd George a francia javaslatok közül csak a következőket fogadta el: 1. A jóvátételi bizottság ama javaslatát, hogy a Németországba behozott idegen valuták 2ti yázalékat foglalják le. 2. A német vámjövedelmek lefoglalását, amit 300 millió aranymárkár i becsülnek 3. A Ruhr vidéki bányaművek lel-palását A vámvonalnak a Rajna mentén való helyreállítása, valamint a többi rendszabály Anglia ellenzésébe Ütközött Úgy látszik, hogy Poincare ezekben a pontokban sem hajlandó engedni. A közélelmezésről. Ivády Béla nemzetgyűlési képviselő indit-ván\\t adott be egy 33 as eitnü bizottsághoz, hogy a közélelmezési minisztériumot függetlenítsék a többi minisztériumoktól, vagyis önállósítsák ; hatáskörét ki kell bővíteni; más szóval: nagyobb tekintélyt kell adni neki; az első tényezők között kell szerepelnie, mert az élelmi ügy nem tehet harmadrendű ügy, legalább is mostani körülményeink között. Az indítványozó az értekezleten nem jelenheteit meg, közvetlenül nem indokolhatta meg indítványát s a bizottság el «cm fogadta Pedig bizony, a mcgokolás benne van az Indítványban Az élelmezés — nemcsak most - sohasem lehet hannadrendü dolog. Rosszul tette a harmincharmas bizottság, hogy /nem gondolkozott errő! a kérdésről, hanem egyszerűen eldobta Azok az úrik nem ismerik az életet Nem Udják hogy lehet megszerezni a krumplit a „Csoport*-ból. Igen, evvel bőven érvelhetett volna Ivády képviselő az ő indítványa mellett. Igen, cz a régebben „Csoport" névvel nevezett Intézmény í;en kttlftnn* Intézmény. Jóindulatú. mert kedvezményes olcsó árérl ad némely élelmicikket a közalkalmazottaknak, a kormányzat jóvoltából. De a s/eivezete. működése ellenőrzése legalább is a közönségre nézve érthetetlen Csak azt tudjuk, hogy régebben csoport volt a neye, most pedig szövetkerct Még azt is tudjuk, hogy az intézmény vezetésével egy pénzügyi tisztviselőt bizott meg a pénztlgyiga7i»ató Ebből következtetve, de határozottan állítják is, hogy az ügynek felettes halősfya a pénzügyminisztérium. Már pedig a tartalmai tekintve, minthogy élelmezéssel foglalkozik, a IngiVn szerint az élelmezési minisztérium hat;:trra alatt ál! Ámde a gabona és krumplitermelés, ezeknek vásárlása, eladása, vagy ajándékozása jfg szerint a löldmivelési minisztert illeti s végre minthogy kö/.ös állami tisztviselőkről van «zó : a miniszterelnök is dirigálhatná A közönség nem tudja, hogy melyik miniszter a f« je ennek az intézménynek ? Vagy mind a négy V Vagv egvik sem ? Nem éppen iaevelans, vagyis nem mindegy, h.i ezt a közönség tudja, vagy nem tudja. Legalább az érdekelt közönség, a köziltylma-zotiaknak az a ingy nyája, amely innen n sót kapja Fnnek ioga van néha kritikára, joga van néha némi panaszra, ha oka van, s ioga van esetleg némi felvilágosítást kérni a központtól Kihez fordulj« n ? Egyszerre mind a négy miniszterhez? Amikor csoport néven szerepelt, akkor szok-lak néha közgyűlést tartani s ott a tagok eléadták panaszaikat, kívánságaikat s azok többm ¡re orvosoltattak is. Most a közgyűlés sem szokásos. Eltekintve kritikától. j>anasztól és felvilágosítás-kéréstől : bizonyos mértékben bánihatja és sértheti a közalkalmazottak táborának, nyájának az érzületét, ha csakugyan ugy bánnak vele, mint a nyájjal, hogy ne legyen se öntudatos. se önérzetes, elégedjék meg azzal, hogy olcsón adnak neki ételt-italt. Ez volna a morális érzék. A reahs érzékre nézve fölemiitek egy példát Nem panaszként ho/om fel. tisztán csak j élda-! ként emlitem i A krumplit ősszel mind kiássák Nyíregyházán, ! ami c«ak termett. De ugyanakkor ebből csak \' egy kis részt hordanak a csoportoknak. A másik részét a 23 fokos december^. hidegben | hordják ki. A fagyott krumpli nem elfnyöt portéka; károsodnék vele a tisztviselő, az intéző teljes jó indulattal elküldi valahová a fagyott burgonyát, hogy főzzenek belőle pálinkát, a tisztviselő számára jó krumplit fog hoiratiri, akkor, amikor meleg lesz, áprilisban. A tisztviselőnek ősztől tavaszig nem volt krumplija, tehát nem is evett de most már van eiég, egy évre való, s ezt az egész évit egy hét alatt meg keli hogy egye, különben elrothad, s nagy kára lesz. Holott a pénzt már ősszd befizetett volt érte Miért ne tudná azt a vasút elhozni már ősszel ? Mién ne lehetne ezt a bajt orvosolni, a többiekkel együtt ? Miért ne lehetne ezt az orvoslást kérni ? De nincs kitől. Egyszerre négy minisz\'ertől kelljen ezt kérnünk ? Inkább egy lépést sem tesz az ember Hanem túr mindenki, mint a nyájnak a birkája Pedig ez még csak krumpli. Hát még a többi Az élelmezés az élelmezési miniszterhez tartozik, nem a pénzügyihez. Ám tartozzék akármelyikhez. de csak egyhez tartozzék és ne négyhez Mert sok bába közt elvész a gyermek. Ivády Béla képviselőnek igaza van, mikor azt kívánja, hogy az élelmezési miniszternek legyen tekintélye, ne legyen utolsó s ne harmadrendű. hanem elsőrendű miniszter Eh minden élelmezési ügyet vegyen a keze alá — még a, zalaegers/.egit is. Borbély György. Szomorú Jelenség. . . A salgótarjáni bányákban. — amint azt már hírül adtuk, — hetek óta szünetel a munka. Sztrájkolnak a bányászok. Mintegy 8000 ember szerszáma hever tétlenül, mert az ember, aki forgathatná, aki termelni tudna vele, halalmi kéidesek miatt kidobta a kezéből. A sztrájk oka nem a kei eset kevés volta, — mert a bányászok keresnek az ország mukásai közül legtöbbet, — hanem a hatalmi kérdés, a sztrájk csupán a sztrájkért, melynek károt hatását elsősorban az otS2ág fogyasztó közön-sége( s igy a munkásosztály is megérzi Egyik munkás belátva azt, hogy nem okvetlen szentírás a szakszervezet részéről diktált 8 órai munkaidő, tovább akar: dolgozni, hogy szorgalmával a rendes munkabéren kívül is kereshessen magának valamit De a munka-szabadságért. jogrendért, szabad szervezkedésért ki.tbáiö szakszervezeti mindenható elrendeli a sztrájkot s evvel az Ürüggyel óriási kArokat okoz a munkásságnak s az országnak egyaránt. Lehet-e ilyen dolgok láttára komolyan hinni azt, hogy a szociáldemokrata szervezetek dolgoznak az ország újjáépítésén V Németországban épen most akarják behozni a 9 órát munkaidőt, hogy az ország szén-ellátását biz-tosilsák! Nálunk pedig a kifosztott, szerencsétlen országban sztrájkol provokálnak a munkásság vezetői ilyen kis okok, ürügyek mia\'t. A dolog menthet meg bennünket, s az tgész magyar közvélemény várja, hogy ebben a nemzetmentő munkában részt fog venni a magyar munkássá* is, nem az, amelyik sztrájkol, hanein az. amelyiR még lelkesedik a nemzeti ideálokért. ki. Drezdéban megnyílt a nemzetközi \' gyorsírd kongresszus. Drezda, aug ¡0. Kedden nyílt meg a nemzetközi gyorsíró kongresszus. A kongresszus célja a világ gyorsíróinak megbékélésié • a nagy háború hatásaképen támadt ellentétek i elsimítása. Tizenhárom országnak 276 tagja ! jelent meg a kongresszuson A kongresszua , elnöke Futch, a magyarokat kifogástalan magyar nyelven üdvözölte. A legközelebbi kongre**™» \' 1923-ban lesz megtartva Lausanneben. o ZAI.AVARM!-GYI; 1922 augusztus 11 Szociális iskolát! 11 közlemény (A szociális iskola lcnyegc és szerkezete.) Irta; SZIRMAI OfcZA szigorló orvoa. A társadalmi egyensúlynak azt hiszem ma csak egy biztos formája lehetséges, még pedig amint már mondtam: „Arisztokrata nép s a demokrata uri és parancsoló osztály \'. Ezt a társadalmi egyensúlyt van hivalvawelö-mozdiiani a szociális iskola, amikor kitűzi két már szintén emiitett célját: 1.) a társadalmi és nemzeti megértés, szervezkedés és munka megkönnyítését az egyén megfelelő nevelésével. 2 az egyén belső (szellemi) és külső ^anyagi) egyensúlyozását. Ezt a kél célt az iskola elméleti és gyakorlati oktatással érheti el, valamint hatásosan kifejteit sajtómunkássággal. Ezen előadások modora és tárgyai egyaránt kell hogy garancia legyenek, hogy benne a különböző társadalmi osztályok egymásra és önmagukra találhatnak. A kellőt« célnak megfeletőlcg az elméleti oktatás két főcsoport köré csoportosítható. Az első céh mozdítanák elő a szorosabb értelemben vitt szociális tudományok, a második célt szolgálná egynéhány pedagógiai kérdés ismeitetése és a kettő közt az átmenetet adná meg egy kis népié« közgazdaságtan, amennyiben közvetlenül az egyen is és a közönség is hasznát látná. Ezen három tárgykörben főleg a következő kérdéseimet tartom megvilágitandónak mint olyanokat, amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy a biztos mértékelést megkönnyítsék és igy az ellentéleket és kilengéseket megszüntessék / Szociális csoport I. Nemzeti és emberi célok; egységes világnézet 2 Társadalmi rendszerek, hasznok ét* károk (különös tekintettel saját társadalmi tetrJünkre és annak előnyeire) 3. Tarsadalmi szervezetek, céljuk és módszereik (Különös fontosságúak a nemzetvédelmi é^ kulturális szervezetek) 4. Társ idaimi fegyelem és fegyelmezés, (intelligens fegyelem). 5. Fajvédelem, ennek célja és eszközei (Talán a legfontosabb pontok egyike) \' 6 Nemzeti egységügy és intézményei. 7. Osztá\'yviszonyoft és osztályegyensuly (1) 8 Politikai jogok és kötelességek és azok gyakorlása Slb stb ... //. Közgazdasági csoport. 1. Az egyén szerepe az államháztartásban- 5 2. Munkáskérdés «* 3. Munkaerő, bér és haszon » 4. A többtermelés eszközei 5. Pénz és hitel. 6. Gazdasági szervezetek (Bankok, hitelszövetkezetek, termelő szövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek stb > III. Pedagógiai csoport. 1. Gyermeknevelés. (Akié a gyermek, azé a jövő) 2. önnevelés és Önképzés. 3 A\'jellem kifejlesztése és az akarat nevelése I 4 Gyakorlati lélektan és tömeglélektan Stb A gyakorlati oktatás inkább csak gazdasági alapoicon mozoghatna. \\ 1. A szociális egyesüleleket, melyek az iskola megszervezésében ugy is tevékeny rész vennének, oda kellene szorítani, hogy mentől több mintaüzemet állítsanak fel (ipar- és gazdaságit) ahol a gyakorlati oktatás is megoldható volna. , 2 Magánosak mintaüzemeinek megtekintésére (ipari, gazdasági) csoportokat szervezne az iskola, melyek az üzemek szociális intézményeit kapcsolatban a gazdasági résszel a helyszínen tanulmányozhatnák. 3. Ide tartoznak még egyébb szociális intézmények megtekintése és tanulmányozása, mint pl. könyvtárak, népotthonok, népkonyhák, iskolák, betegházak, rokkanttelepek, árvaházak stb. Természetet, hogy az egész oktatásnak nem subád az iskolai jelleg sablonjában elvesznie, a hallgatókat inkább saját érdekük, érdeklődé- sük és a jól megszervezett propaganda kell, hogy az órákra hozza, még pedig a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből keverten. Természetes továbbá, hogy az említett témákon kivül minden más tárgy előhozandó és alkalmazandó, amely csak a\'tcnti célokat szolgálni képei és előadóra talál. És természetes végül, hogy az egész munkát ugy az időszakos előadások alatt, inint a szünetekben eredményes sajtótevékenységgel kell támogatni, esetleg ismeretterjesztő röpiratok kiadásával, ami az iskolán kivül is foglalkoztatja a hallgatókat. Ez a vázlat nem egyezik meg tökéletesen a külföld szociális iskoláinak vázlatos tervezeteivel, de én hiszem, hogy a mi speciális viszonyainkra jobban rá illik és olykor hatásosabb is amazoknál. Nem egyezik meg végül a tervezet (amely még maga is csak próbálkozás) a nálunk eddig lezajlott és elkönyvelt szociális tanfolyamokkal sem, (mert iskolák ezek nem voltak) de ezek szerintem meg csak tervek sem voltak, legfeljebb ötletszerű kísérletezések több-kevesebb eredménnyel, amelyek azonban távolról áem képezték állandó szerves részét egy nemzet ujaépitó munkának. Én pedig rövid ismertetésemben mindig azt tartottam szem előtt, hogy egy állandóan bekapcsolható munkaeszköz egyelőre primitív formáiról adjak képet és hogy egy ilyenhez csináljak kedvet a merész és munkakedvvel rendelkező magyaroknak A megvalósítás módszereiről a legközelebb fogok beszélni. Képiek a piacról. Egy vidéki >nagyar a pénztk\'yigaz^alóság ütött kopott palotája előtt búzát árul Csendes megelégedettséggel a zsákok tetején „üdogél" és pipázik Két kopottas ruháju úr kerülgeti a szekeret — valaha jobb napokat láthatlak — s az egyik hosszas gondolkodás és sok kerülgetés után megszólítja a pipázó magyart: — Hogy adja a búzát Bácsi? Hatezerkétszáz az árai Eközben egy valahonnan odavelődött kifogástalan ruháju úr — valaha rossz n\'pokat láthatott — belekiált a vásáiba: — Hétezeiet adok értei A kopott ruháju elkeseredett arccal hallgatolt, a pipázó magyar és a kifogástalan ruháju örömtől sugárzó arccal paroláztak, — a- vásár megköttetett * • * A kofa tojást árul. —*Hogy a tojás néni? — kérdi egy piros pettyes ruháju menyecske. — Tizenkettő! Alig távozott a piros pettyes ruháju, vendég érkezett, egy másik kofa személyében. — Hallotta Kati néni? kérdi a vendég a hazigazda kofát. — Mit Te ? — Hát hogy leesett a magyar korona. • Le? „ — Lel \' \' Közben uj vevő jött. — Hogy darabja? - kérdi a fehér pettyes ruháju vevő a tojásra mutatva. Tizennégy I — feleli a házigazda kofa. Többrendbeli fejcsóválás s .rettenetes drágaság" után 5 drb tojás „tizennégyér" a fehér pettyes szatyorjába vándorolt, miközben a vendég kofa, a kartársi szeretet melegétől és a megértés szellemétől áthatott arccal Doldogan távozott * • * Kél falusi alyafi beszélget. Az időjárás mos-tohasága után a drágaságról esett szó, mire az egyik — a pipa mellől kieresztett hatalmas köpés után elkeseredetten „rossebezte" a kormányt, mint aki a drágaságot „csinája." — Pedig alighanem újra nagyobb drágaság lesz, - feleli a csendesebb atyafi! — Hunnét gondulla? —-kérdi a másik. — Hunnan? Hát csak azért vélekszem, mer a kirakatokba már újra sehun sincsenek az árak kiplakátozva. Néhány ujabb és régibb „rosseb* után kezet fogtak és eltávoztak Sz. Az iparostanonciskola tanitói fizetésemelést kértek a várostél. A képviselőtestület a kérelmet elutasította -Mit kérnek a tanítók ? — Ujabb elutasítás esetén nem hajlandók tovább tanítani. A zalaegerszegi iparostanonciskola tanitói a következő beadványt intézték a városhoz: A zalaegerszegi községi iparos tanonciskola tanítótestületeié sajnálattal veszi tudomásul a városi képviselőtestületnek azon határozatát, mely szerint az iparosianoncisko>ai tanítótestületnek azon kérelmét, hogy díjazását természetben nyujisa, nem teljesítheti, sőt mint a határozatból kivehető, az e:ől is elzárkózik, hogy az ezelőtt egy évvel megállapított készpénzbeli járandóságot a mai viszonyoknak némileg is megfelelően felemelje. Pedig, hogy ez az állapot mennyire tarthatatlan, legyen szabad egyszerűen rámutatni arra, jelenlegi évi díjazásunk reális értéke, a békebeli, már ezelőtt 25 éwel megállapított, akkor is nagyon szerény dijazásunk-15-0d részét sem teszi Ezen díjazásért egy egész éven át tartó jelentékeny lekötöttség mellett, a kor és e\'ő-képzettség tekintetében a legkülömbözflbb elemekből összeverő Jött, fegyelmezetlen, erkölcsi tekintetben nagyon alacsony nívón álló ifjúság tanitását vállalni, lelkileg a legfárasztóbb tanítói munka végzését kívánni, szerény nézetünk szerint lehetetlenség. Ez a munka sem minémüsége, sem díjazása tekintetében semmikép sem vonható egy elbírálás ala a más közhivatalok túlórai munkájával s az ezek után megállapítom .mellékkeresettel " Erre, a lelkierőt valósággal kínpadra feszítő munka vállalására a tanítótestületet, a mindenkori nagyon szerény díjazásért, nyomasztó viszonyai kényszeritették s önérzettel állithatja, hogy az iparostanonciskola fenntartása érdekében a legnagyobb áldozatot minden időben ó hozta. Épen azért arra kérjük a tek. Képviselőtestületet, ha nem áll módjában díjazásunkat természetbeni járandósagokban folyósítani, kegyeskedjek készpénzbeli díjazásunkat, más városokhoz hasonlóan, csak némileg is összhangba hozni a jelenlegi viszonyokkal olykép, hogy eddigi dijazásunkat az 1922 23 tanévtől kezdődő hatállyaMOO%-kal emelni szíveskedjék, mely minder>*további kérelmezés elkerülése végeit legalább jninden költségvetési félévben, januárban és juliusban, az életviszonyok szerint a város által hivatalból revideáltassék Hisz maga az állam is ma már nem évenként, hanem sokkal rövidebb időközökben kénytelen különféle módon alkalmazottainak javadalmazását emelni. Teljes tudatában annak, hogy eien tiszteletteljes kérésünk teljesítése esetén is messze mögötte marad díjazásunk a békebeli szerény díjazásunk értékének, holott a létfenntartási cikkek árai, valamint a szabad kereseti pályán levők munkadíjai fokozatosan ahhoz igazodnak, legyen szabad tiszteletteljesen, de égisz határozottsággal kijelentenünk, hogy előterjesztett kérésünk azon minimumot foglalja magában, melynek elutasítása eseten, az iparostanonciskolában a tanítást az 1922 23-ik tanévtől kezdődöleg nem vállaljuk. Ehhez a kéréshez azt a megjegyzést füzzük, hogy a tanítók keresték volna meg kérésükkel előbb azokat a képviselőtestületi tagokat, akik az iparostanonciskola felügyelóbizottságában helyet foglalnak. Igy aztán azok a tagok a közgyűlésen keresztűlvitték volna a tanítóság jogos kérelmét, melynek méltányosságát mindenki köteles elismerni. leitat agy erdélyi utazás. Egy ügyvéd barátom most jött haza Erdélyből, ahova látogatásba ment vala pár hétre, mert onnan hozott volt feleséget. Mit csinálnak a szegény magyarok? mohón faggatom. Hát pajtás megvannak még, akik megvannak, vegyes érzelmek és gyötrődések között . . . Ah f azt mondja, érdekes, az erdélyi magyarok minket nem is tartanak magyaroknak, csak ők a magyarok, azt mondják Mi nem ismerjük a magyarság ellenkezőjét, tehát magunkat sem ismerjük. Ok keservesen érzik a magyarság- 1922 augusztus 11 L ZALAVÁRMEGYI: 3 tagadást az oláhban, tehát ismerik is Önmagokban a magyarság-létét Aki mindig boldog, nem ismeri a boldogságot ; csak a l>oldog-talan ismeri a boldogságot. Igy van ez az éhessel és jóllakottal is Aki sohasem éhes, sohasem jóllakott Hogy is volnánk mi úgynevezett nagymagyarországiak magyarok ? hiszen nem is törődünk a magyar sorssal, a saját magunk sorsával, mondja az erdélyi magyar, nekünk inkább azért fáj a fejünk, hogy a h.tbsburgoknak nehogy valami bajok legyen ; ugy latszik, hogy nekünk inár nincs is semmi bajunk ; mikor a más bajával foglalkozunk; s na tehát boldogok vagyunk, nem érezzük, hogy magyarnak lenni — kell. Egyebekben azonban most már elég csendesség van s egyes magyar családok egyes o!Ah családokkal tűrhető barátságban élnek, mint régente. Ez azonban régebben is, most is inkább parasztoknál található. Az iskolázottak nem barátkoznak Olt. ahol tiszta kuruc magyar faluk vannak, azok megmaradtak ilyeneknek, oda az oláh nem megy bc s hiába erőltették az oláh hatóságok, hogy oláhot válasszanak falus bírónak. Nem sikerült. Ahol pedig vau egy kis oláhság is, az oláh hatóság ilyen nelyen nagyobb erővel tudja nyomni a magyart: ott a magyarságban, mint a töldhöz vert gummtlabda, még erősebben kukra ugrik a magyar önérzet s az energia Ahol a laköság túlnyomóan oláh, ott az oláhhatóság csúnyán tobződik a magyarokon Itt bizony, kénytelenek a magyarok hallgatni — de fogvicsorgatással. Magyar szót csak magánbeszélgetés közben hallhatni Hivatalosan sehoi soha egy árva magyar szót nem szabad kiejteni. A legutolsó kis falunak is oláh nevet adtak (Bezzeg a magyar világban a magyar körjegyzők és\'szolgabirák órák hosszáig elpovedállak oláhul az ol4h parasztokkal hs azt ók zsarnoki leigázásnak panaszolták a világ előtt) Nos, hát aztán ? Az oláh halóság?! Hát az borzasztó valami. Sikkas/t lop, csal, zsarol. "Egy lépést nem ehetek, hogy ne vesztegessek ; igy aztán elvégzik a dolgomat De elvégzi a halóság. járásbíróság, még az ügyvéd dolgát is, megfeji a .feleket" Ügyvédre nem is igen van szükség. Hogy egy kis képed legyen az igazságszolgáltatásról, hát elmondok neked, csak egyetlen egy esetet Egy oláh ellopta egy magyarnak egy szekér szénáját. A magyar panaszra ment a törvényre Az oláh hatósági személy még egyszer megkérdezte, hogy Muntyán Vaszi lopta cl Fodor Ferenctől a szénát ? Ugy ám ! Jól telte, mondja a biró s evvel bc is fejeztelett az egész tárgyalás No, hagyd el pajtás, ne mondj többet, én ugy is tudóin ezt; sót tudtam már a meg-töiténte előtt három évvel, és azt is tudom, hogy ezután mi fog történni Az fog történni, hogy tíz esztendő múlva sem széna, sem rét, sem buza, sem tóid, sem gyermek, sem ember nem lesz ott magyar — egy szál sem . . . ... ha a nagymagyarországiak nem tesznek magyarok. fi- TÁVIRAT-TELEFON. . A Magyar Távirati Iroda jelentései. •••• LaszáHHották a malmok a llastérakat. Budapest, aug 10. A malmok a gabonaárak esése miatt leszállították a lisztárakat. Az új lisztárak a következők: 0-ás búzaliszt 100 K. Kettős duplafogásu 96 K 6 os liszt 90 K. 5\' *-es liszt 84 K. Takarmányliszt 41 K Kotpa 38 K. Rozsliszt 0-ás 74 K. l-es 70 K. Takarmányliszt 41 K. Korpa 38 K Nyugalom van Olassorsságban. Róma, aug. 10. Néhány jelentéktelen incidenst leszámítva, Olaszországban helyreállott a rend. Válságban a csah szénbányászat. Prága, aug. ¡0 A márka óriási esése következtében a cseh szénforgalomban válság állott be. amelyet a szén és a koksz árának lényegesebb leszállításával sem lehet megszüntetni, j Nemrég a cseh szén még versenyezni tudott a német szénnel, ma ellenben és belátható időn belül erről sió sem lehet. Bamutatkozott az uj olasz kormány. Róma, aug. 10. Steláni ügynökség jelenti: Az uj kormány bemutatkozása alkalmával a kamara mai ülésén Facta miniszterelnök rövid kormány nyilatkozatot lett, amelyben mindenki előtt kijelentette, hogy tekintettel az uj kormány politikai és parlamenti összetételére, mely ugyan olyan mint az előbbi kormányé, programja is ugyanaz marad - HTR ek • ••• Naptár. Péntek aug. II. Zsuzsanna. Szombat, aug. 12. Klára. — Az idn. A Meteorológiai intézet jelenti: Nyugati szelekkel, hősüiyedésekkel, túlnyomóan száraz idő várható. — A zalavármegyei vitézek avatása. Vitéz Horlhy Miklós kormányzó, a vitézek főkapitánya, augusztus 15-én, a margitszigeti sporttelepen, az eskü letétele után a következő zalamegveieket fogja vitézzé avatni: Szentkirály: Gyula ny. huszáralezredes földbirtokost; Szüts Kálmán tart. százados, számvizsgálói ; Bosnyák Andor tart. főhadnagy, löldfcwfckost; Rhédey László tart háxlnagy, mérnököt; Horváth Sándor tart hadnagy, körjegyzőt; Vattay Dénes tárt. főhad nagy, községi jegyzőt; Radics László tényleges főhadnagyot; Dr. Terbócz Miklós tart. főhadnagyot; Tóth Károly és Nagy Sándor tényl. törzsőrmestereket; Szakony Péter tény I tiszthelyettest ; Kiss György tart. őrmester, oénz-ügyi felvigyázót; Óváiv György és Szabó József tényl. tiszthelyetteseket; Hunyadi Bertalan tart. tiszthelyettes, bankszolgát; Bolh Lajos tart. tiszthelyettes, poiiást; Papp István tart. őrmester, államrendört; Rózsa István tényl. tiszthelyettest; Molnár István tart. tizedes, kertészi; Táborfy Károly tényl. tiszthelyettest és Németh József tart. szakaszvezető földművest. Az av.itáson Zalavármegyét több küldöttség fogja képviselni - Hogyan is van azzal a 250—300 példánnyal. amit a Zalamegyei (Jjság elad naponta> Erről levél érkezett a szerkesztőségünkbe, melyet közlünk a Z. U. s a magunk igazának a kiderítésére - „A Zalamegyei Újság" mai számában megjelent egy kis riport, melyben arról van szó, hogy az Egerszegen árusított újságok közQI hány példány fogy el naponta. A Zalamcgyei Uiság (salát bevallása szerint) 250—300 példányt, a „Zalavármegye" (az ő bevallásuk szerint) 30—50-et ad cl. Itt valami bibi lesz a dologban, véltem és eszembe jutott egy eset, mely a Zalamegyei Újság kiadóhivatalában játszódott le. A kiadóhivatali főnök ur éppen a köruljukról visszatérő rikkancsokat fogadta és számolgatta az újságokért járó pénzeket. Éppen az utolsó volt soron. — No,.mennyit adtál el? -- kérdezi a főnök ur. - Hatot, -r- feleli a rikkancs. — Mennyit?! — kiált a főnök ur. — Hatot, — ordítja a rikkancs. • Azért nem muszáj annyira kiabálni, minden szó kihallatszik az utcára, — mondta zavartan a főnök ur, aki nyilván előttem restelte az eladott példányok kevés számát. -Aztán hányat vittél el? - kérdem a gyereket. — Százat - feli. ó kérem nem tesz semmit, — vágott közbe a kiadóhivatal! főnök ur, — máskor sokkal többet ad el, ilyen eset, mint a mai, egyszer egy évben szokott előfordulni. — Én azonban ezt az „esztendőnkint előforduló esetet" szellőztetni akarom b. lapjuk révén, — mert hátha nem annyira esztendőnkint szokott előfordulni és hátha nem olyan biztos az a naponkinti 250 300 példányszám I A szerkesztőség kész hive. ^ K. V. * * Mi a magunk részéről csak annyit füzünk ehhez, hogy vájjon kiváncsi-é rá a közönség, hogy melyik lapból mennyi fogy ? Azt hisszük, nem igen akad ma olyan ráérő ember, aki ezzel foglalkozna. Inkább egy kis öndicséretet látunk abban a cikkben, aminek bizony egy kis mellékize is van Ha pedig mégis érdekelne valakit, hogy mi mennyit adunk el naponta, azt bizonyára nem a Z. U. tói kérdezné meg, meit a kiadóhivatalunkban mindenki meggyőződhetik róla. Mindenesetre jóval többet mint a mennyit a Z. U. állit. \\ — Harangszentelés Mllejen. Vasárnap, aug. 13 án délelőtt 10 órakor togják felszentelni Mi lejen az új harangot, mely Takó Mihály gazdának az ajándéka, aki korán elhunyt leánya „ emlékére állíttatja fel a harangot. A harang ara 55,000 korona volt, a mai ára azonban már 180 ezer korona. A har.ngot reggel 8 órakor közszemlére teszik ki. — A QOK felhívja a inalomtulajdonosokat, hogy minél előbb jelentsék be, miszerint az 1922—23 évben a vámörlés mellett kivánnak-e kereskedelmi őrlést is folytaim. Az esetben, ha kereskedelmi őrlést is tolytatnak, ellenőrzés alá kerülnek, hogy ha a kívánt kontingest be is szolgáltatják. A malomtulajdonosok az állammal a kontingensre nézve köthetnek megállapodást, ellenkező esetben a vámbevétel ellenőrzés alá kerül. Figyelmezteti a GOK a malonitulajűono-sokat arra, hogyha a bejelentés szerint valamely malom kizárólag csak vámörléssel foglalkozik és ennek ellenére kereskedelmi őrlést folytat, adócsalás cimén ellenük az eljárás meg fog indulni. A malmok mindaddig kötelesek vámkeresetüket egész mennyiségben beszolgáltatni, míg a közélelmezési miniszter máskép nem intézkedik. — Zalalövő községben lyphus megbetegedés történt. Az óvóintézkedéseket megtették. — Agyonlőtte magát az édesanyja sírjánál. Vas lulisla hivatalnoknő, szombathelyi 18 éves urileány, édesanyja sirján agyonlőtte magát. Azonnal meghalt. Tettének okát nem ismerik. ínség akció lesz Zalában. A főispán kezdeményezésérc nagyszabású inség-akcíó van foly : ¡natban Zalamegyében, amelynek célja az önhibáján kivül munka nélkül maradt mezőgazdasági és egyéb munkások segélyezése. A segé-lyzés abban áll,hogy a munkásokat az ősz és tél folyamán munkához akarják juttatni. Gondoskodnak arról is, hogy a dolgozó munkások kedvezményes árban kapjanak lisztet, úgyhogy a keservesnek igéikczó léi folyamán mindenki, aki dolgozni akar, találhat megfelelő munkaalkalmat. A vármegye maga akar gondoskodni az ellátatlanjairól és ebben a munkájában számit a vagyonos közönség támogatására is. — Nlnci só. A napokban utalták ki a helybeli kereskedőknek augusztus és szeptemberre járó sót. Egy nap afatt azonban ez a jókora mennyiség elfogyott, legalább is igy mondják a kereskedők. A valóság azonban az, hogy kilátás van a sóárak emelésére és a kereskedők nem akarják ma odaadni ° a sót, mikor egy hét múlva felemelt áron adhatnak túl rajta. Illetékes helyen már intézkedtek, hogy annál a néhány kereskedőnél, akik visszatartják az árut, házkutatást tartsanak. Jó lesz hát elővenni azt a sót!• , — Megkezdődtek a vadászatok. 15-től kezdve megjön a keserves idő a nyulakra is. Minden bokor aljában leskelődik majd a szerencsétlen állatokra egy vadász, ha ugyan leskelődik. Hej! drága mulatság lett a vadászat. Nerft is szólva a vadászterületek horribilis béreiről, mert elég drága lett maga a patron is. 40 50\' korona darabja. Mint külön érdekességet ide-jegyezzük, hogy egy jó angol vadászfegyver, kerek egy millió koronába kerül! — Reszneken mulatság lesz az egerszegi szegény gyermekek javára. Szabó Lajos reszneki vendéglős és társai a zalaegerszegi szegénygyermekek javára tárfcmulatságot tartanak aug. 15-én A derék vendégiós követésre méltó . példát mutatott hogyan kell segíteni a szegény, segítségre szoruló városi gyermekeken. Ügyes munkásleányt vagy kifutó fflut keres kakas Agostom könyvnyomdája. Zala vár magyal Takarékpénstár R. T. részvényalnak elővételi Jogát lagkadvasóbb áron vass és FENYVESI BANKBIZOMANY Zalaagarssog, Pó-lér. zalavAkmegye 1922 augusztus 11 K0Z6AZDASÁ6 ÉS PÉNZÜ6T Hmíaj>t\\V. !»»22 flii>!ii-/tus 10 Zürichben Angiit/t Augutut M 10 a magyar koron* az osztrák korona 87 oszt^: bélyegz bankjog) Terroéityjelantés. Hudapcst. 1922 augusztus 10 Búza - - — -- --Rozs Árpa —---- - • - — Zab------- Tengeri---—-- Köles----- Repce------ - Korpa — — —----- 0 30 0 01 036 001 0 0 l\'A OOP\'. Augusíl Augus/t 10 Kor. 6250 4400 5500 5600 7000 1 Kor, 6700 4850 5900 6300 7100 12.000 11,500 4000 3600 IfÜlföldi pénzeket ffm (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásárol Fenyvesi Bankblzomány, Zalaegerszeg. Fő tér 42 ">2 Telefon 38 A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papir és festékáruk Komlói H.Miksa nagykere«Hedőnét Zalaegerszegen J5 50 | 1. . ■ . 1 Egy stobás lakásból álló ház eladó azonnal beköltözhető Bövebbat Zalaegerszeg, Berzsenyi-utca 37. sz. alatt. 2-3 diákokat feiveszek Szemere.ytca 19. sz. alatt. 2 3 s vaoAsz jenö = zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Előjegyzések A Petrlkereszturba vezető tőrvényhatósági ut mentén négyzetül terület, melyből aO^O 2400 négyzetei vegyes (bükk, gyertyán, fenyő) erdő folyó hó 13 árt délelőtt II órákor a hely. színen tartandó önkéntes áfveró* sen a legtöbbet ígérőnek eladatik. 2-3 Épület és bútor- ■ munkál a legkényesebb igényeknek ■ a megfelelőleg készítenek 40-0 8 ________________ ______ S Szalay és Dankovlts \\ a KAKAS .NYOMDÁBA köretnek. S épület- és mflbutor.asztalosok J ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: J iskolaköz 2. szám. urményi-utca 7. g valamin! mindenféle gyógynövényeket a legmagasabb I áron veszünk. 3-3 • ■ Állandó kéjzbutor raktAri ■ Egy háziszolgát és egy ióházból való Pautodrag Magyar Gyógynövény R.T. riut tanulóm felvesz Budapest, VII. ker., Baross-utca 13. sz. . SchUtz Sándor és Fia. Cséplő- Raffináit petróleum, Cséplőgép olal benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj a legjobb minősében a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben nimlAb A#T4»ca kereskedelmi Zalaegerszeg SSinaer ei larsa irodájában EötvOs-utca 10. sz. UCIIünirU llf Am I l/észitfink épületüvegezést, nElllKIVn WaW Im ^ képkeretezés!, Üvegtető nvegezési vállalat, üvegáru, táblaüveg, i«viíást & mindc" e szakmába a porcellán és lámjíaraklár vá?0 munk*! heW*n ,.n!,!, s ZALAEGERSZEGEN vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. in, npl, Hl IM, hársfa-, iiirld, Urlgol, w§ ngy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csácsi)-ntca 76. szám. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius lió 1-től, ÉRKEZÉS C H Hova 204 Sárvár 2 40 Zalas\'.cntiván 3 II Zalalövö 5 24 Zalaszentiván 653 Zalaszentiván 7 35 Rédics 753 Celldömölk 11 38 Zalaszentiván 13 02 Rédic* 13 44 Zuias/cütiváa 14 41 Zalalövö 1543 Celldömölk 17 10 Zalaszenliván 2108 Zalaszentiván INDU L Á S Csatlakozik - « rrv-r.Mr-.* - Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Öyőrbe érk. 1720. Bpest keleti pu gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors) ...» Szombathelyre érke/ik (gyors)..... Körmendre érkezil. íkedd/csütörtök, szombat) Győrt* érk. 2*0. Bpest keleti pályaudvarra Szon>bathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ Honnan Í550 4 29 Zalaszentiván 520 648 Zalaszentiván 717 7 26 ZalaKWŐ 745 7 33 Rédics 907 8 32 Zalaszentiván 924 Celldömölk 20 40 13 23 Zalaszentiván 13 4: 16 23 Zalaszentiván 16 26 Rédics 1541 1840 Zalalövő 21 20 18 39 Sárvár 820 H>02 Zalaszentiván 1956 20 14 Celldömölk 23 5( 23 11 Zalaszentiván Csatlakozik - »ár "R" • - Nagykanizsától....... indul Szombathelyről.......... j- T . 2 15 440 Nagykanizsáról..... Budapest keleti Dályaudvarról Szombathelyről £yors Nagykanizsáról gyors . . Budapest keleti pályaudvarról gyors Szombathelyről ..... Nagykanizsáról......... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről ........ 6 — 21 15 11491 1344 ; 8 13 101 1650 720 205» HA UTAZIK, legkényelmesebben a zás mellett a kővetkező áltamokba szereztetik manatlagylrodéban válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. - Visum mérsékelt di|a-tetik meg: Németország Olaszország, Svájc, Fraru \'rancia- és Csehországba. Nyomatott fmliy X. -vitrei« A k oh rôti ikôxi^r trix y o ctv«3Li3kJ^ to® n zaiaeraih^uon. Telefon 131- Uárn I. évlélfád. XalAeeersiefl, 1922 ailQiiaztug 13. Vasárnap. 56 szám. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY LiptiUNMoi: ..íalavármegye" lapkiadótársaság Közmunkával segítenek a * munkanélkülieken Olcsó lisztet kapnak, «kik dolgozni fognak. A kormány felhívása. Zalauiejiyében először az utakat illiiják helyre. i A hosszú háború keserves telei elmultak , a sorba állás, a jegyekért való tülekedés s a tincsnek mindig fenyegető veszélye Kimúlt a háború, s mindannyian fellélegeztünk, hogy már vége van a nyomorúságos esztendőknek, a bétszükesztendönek. Hittük, hogy nem lesznek többel olyan megpróbáltatásunkban bő esztendők; r- s a háború után jönnek a legkeservesebbek. Elmúlt a jegyrendszer. a\'sorbanállás, - de |ött a szabadverseny, a szabadforgalom ! Az árak olyan szabadon lendültek az elérhetetlen magasságokba, olyan messze estek a kis-polgáii lehetőségektől, hogy már mindenki, aki nem bővelkedik anyagi javakban, visszasírja a háborús időket, amikor a jegyért is. de mindent lehetett kapni nem is olypn maga* árun. árikor még három korona volt a cukor, s a kenyér is, ha hadikenyérnek is hivták, nem volt olyan veszettül drága, olyan nagy gondot okozó, mint manapság. Zalamegyében a nyár folyamán igrn sokan maradlak önhibá ukon kívül munka nélkül. A szegényebb városi lakósságon a bérföklck kiosztásával akartak segíteni, de a földek a nagy szárazság következtében igen gyengén fizetlek A mai elviselhetetlenül súlyos gazdasa^i helyzetben igen sokan nem tudták maguknak a megélhetést biztosítani a jövő évben bekövetkező munkaalkalomig A legfontosabb kfi/élel-me?ési cikkeknek, mint a gabonának, krumplinak, a zsirnak az ái». oly ijesztően magas, hogy ezren meg ezren nem tudnak gondoskodni a beszerzésükről. A helyzetet súlyosbította az is, hogy a kormány rendelete szerint a munkásoknak nincs Igényük a kedvezményes ellátásra és Igv a tnegélhetes legfőbb szükségletétől a/, olcsó kenvértől is elestek Amit a nyáron kerestek,annak értéke a mai zűrzavaros valutáris helyzetben lényegesen csökkent és igy a nehezen szerzeii pénz vásárlóereie is kisebb, mint a megízer-zésere fordított munka értéke.- Ősszel és télen kevés a munkaalkalom és rövidesen a napi szükséglétét sem tudia megkeresni a munkásosztály. A kormány is> Mattá, hogy ezen a rettenetes helyzeten segíteni kell. mivel konyör-adi.niányokkal nem lehel e/vr meg ezer dolgozni akaróemhcicn segíteni, elhatarozta, hogy munkaalkalmat teremt. Fzért felhívta n törvényhaíósá-gokat ana, hogyha van a törvényhatóság területén olyan munka, melynek elvégzése szükséges volna, kmtséget nein kiméivé és ha kell áldozatkészséggel is. de juttassák munkához a szegényebb lakósságot A dolgozni akaró lakóssag igy munkaalkalomhoz jutna és a pénzbeli kereseten kivül még kedvezményen liszthez is jutna, a kormány szociális intézkedése következtétjen a zalamegyei dolgozni akaró munkások, mint értesülünk, a nagylengyelt utvonalat állítják helyre Zalaegerszeg városnál magánál is van sok olyan munka, melynek végrehajtása évről-évre húzódik ; itt az idő, hogy végre megkezdjék éR befeje/zék ezeket a munkákat is. Nem hangoztathatjuk eléggé, hogy a kormánynak ez a rendelkezése igen nagy figyelmet érdemel; mélyen járó szociális bajoknak akarja elejét venni akkor, amikor azoknak, akiknek nincs kenyerük, kenyeret »Var adni, vagyis m6dot a kenyér megszerzésé\' e. A vagyonys osztály, amennyire teheti, támogassa a kor-mányi ebben a munkában, mert a társadalmi bajok sohasem csak egy osztályt érintenek; megérzi annak hatását az egész nemzet. G. TáA&U&Ul ÍS POUTUUU LU 1I9IELIIIK ICTIVKÍIT BÁlOltltZ. llétiutés < 4én*ÍMi. Somuáail Hetenként -- írjunk föl mlndant. — Végvári mondja egyik versében, hogy mindent fölírunk. Tudniillik, amit az oláh csinál most írjunk föl mindent. S talán lesz még valaha valami világfeifordulás. Akármikor. Nekünk nem szabad clieleitculiiik. Avagy elfele|ltitük volna é már a zalathnai vérfürdőt s Nagy-♦nyednek lungba l*»rulását? Arobáf l)»gy ezeket az 1848 -49-cs apróságokat már elbori-totta a mostani egész erdélyi vérfürdő \' mégse lelejisu* el azokat az előbbieket se. Iriunk föl mindent * A világ farizeusai mindig fecsegnek valamiről Mostanában négy öt év óla holmi kisebbségek jogáról, önkormányzatról, népek védelméről stobb efféléről csácsognak, fővexérükel, Wilsont követve; mert ezeket a humánus j^-szókat ez a Wilson találta ki, a kancsalszcmü betörőknek és kondorkeseiyüknejt halaiinas királya. Azéta mindezekről a becsületes törvényekről beszelnek l\\s épen azóla pusztítja az oláhság Erdélyben a magyar nemzetet. Azóta üti-ven. öli és kergeti világba. Minden nap, minden órában, minden peteben, állandóan, szakadatlanul. El nem múlik egy másodperc sem pusztítás nélkül. A pusztítás kezdetétől fogva el mult bárom esztendő, I:s most már egy harmada hiányzik a magyarságnak. Számszerűleg. Következtetéssel állítottam sokszor, hogy tíz esztendő múlva Erdélyben már nem lesz magyar. De tévedni emberi dolog. Maga az oláh is gondol uie, hogy talán ugy testileg nem tudja kipusztítani \\\\/ esztendő alatt Megköszörülte felszéjét, hogy vagdalja kí a lelkeket is, a létnek a gyökerét, ami csak viszonyban .van a magyarsággal: hogy pusztítsa el a szokást, a törvényi, a szellemet, az intézményekei, a mtlvés7etet, a nyelvet. — mindent, ami magyar. Igv aztán még is sikerül, hogy tiz évre végez. Elveszi az iskolákat, templomokat; lerombolja a szobrokat; megszünteti a társaságokat; -- s kitépi gyökerestől a magyar nyelvet C\\nk mult héten törülték el a magyar társaságot. melynek br jósika Samu és Sándor József voltak az elöljárói. Ezen a héten rendeletet adtak ki a magyar színészetre nézve. Az oláh kormány pén/beli «egits^get ruf a magyar «zinhárnak fsubvenííó) ide fgve.j, hamulő világ. Az oláh pénzzel Is segíti u magyar művészetet s ápolja a magyar nyelvit és magyar szellemet! Ez a világ-mécé nás! ez a nagy lélek! Ez a lovagias oláh! Dc csak egy lépéssel kell tovább mennünk s meglátjuk, hogv e/ a segítség éppen annyi les?, mint ahány porszem elégséges arra, hogy tőle a szem megvakuljon. Kiköti azonban a/, oláh kormány, hogy ezért a segítségért aztán ő, az oláh halóság szabja meg, hogy hetenként kétszer milyen költeményt adjon el«"» a magyar színész Nesze neked scgélye/ell magyar színház! Az oláh ráparancsól a magyar színészre, hogy magyart gyalázó daiabok.it ¡átszodjék. Most már ismered magyar atyámfia az oláhot ? Sejted a terveit ? Ismered pusztító törvényeit ? Még nem ismered. S mikor meg fogod ismerni, akkor azt mondod, hogv nem hiszed Mikor aztán elhis/ed ; akkor mar minden késo. Erdélyben t</ esztendő múlva nem le-/ magvar. S a/ oláh elvégzi ezt a műveletet szép csendben, rendben, azalatt, mig Wilson urnik a pajtásai locsognak fecsegnek a kisebbségi jogokról. Ezek tudniillik azért fecsegnek olyan lassan, hogy téliek az idő. Nos, mi van a magyar s/inházza! V Eloláho- SzerkesztőséQ Klsfalndy-n. 8. Telefon 162 ss. Kiadóhivatal Stéchenyí-ter 5. Telefon 131 sz. sodik ? Nem a ! A magyar színész nem esett T a feje lágyára. Nem engedelmeskedik annak az oláh uarancsnak, hogy magyait gyalázó költeményeket szavaljon. S mi erre azt mondjuk : vivát Hungárns\' Az oláh- pedig kopja magát, először is megszünteti a szubvenciót, másszor eltörli a magyar színházat, mert ez nem engedelmeskedik az ő törvényének. Szetreiászkc\' vivát lex komana! szól a francia s wilson urnák többi cimborája. S igy megy ez tovább - tiz évig. \'lalán. Isten tudja. Mert ember tévedhet. Felfordulás még jöhet előbb-utóbb. Azért iiiuuk fői mindent. S alkalomadtán rójjuk föl az oláh orrára. S Isten tudja, vájjon (lein róhatnók é még föl a gloir nemzetnek is talán ,a díszesebb felére, a hátuljára, de ha alkalmas bélyegző kerül kézügybe, az jó lesz a homlokára is. Éorbély György. & keszthelyi Balatoni Vándorkiállítás. t Zalavármegye kincseinek gyüjieméayc. — az új szabadalom- — Mindent csak gabonáért. A Zalav.irmegyo tiuMflitójától. - Keszthely, jut. /?. A Balatoni Társaság keszthelyi fiókja, az Amerikai Vöröskereszt akció és a Faluszövciség a Balatonvidék fejlesztése: gazdasági, kulturális, egészségügyi és építkezési viszonyainak javítása céljából f. hó I O-tól Ifi éig rendezte gyönyörű kiállítását Keszthelyen a községi fiúiskola összes helyiségében A kiállítás nem csak az agilis rendezőségnek válik díszére, nem csak Keszthelynek, ennek a kis balatoni városkának, . melyik mindig el<"»l járt a magyar kultúra fejlesztésében, dc különösen . Z<i la megyének A télen láttunk már egyet Zalaegerszegen a helybeli iparosok rendezésében és méltán büszkék lehetünk rá mi zalaiak, úgy mint most a keszthelyire. Azonban mik az egerszegi iparosok saját kézimunkájukat mutatták be. addig Keszthelyen a vidék különböző gazdasági stí> kincseit is láthatni. A kilenc teremre és a tágas udvarra is kiterjedő kiállítást lO-én d e 10 órakor nyitotta meg Reisehl Imre városbíró ünnepélyes keretek közöli. A bejárattal szemben, az udvaron van az Építkezési csoport Itt különösen Ansorge szabadalma, „Fundus" vasbetonkeritéssei (Pauk V Nagykanizsa) kelteitek feltűnés\', to.ábbá G.tdácsi Lajos kiskeszthelvi eserepesinester agyagzsindelyfedésc;, a Balatonhalászati K. T. halói és a Gazdasági Akadémia gazdasági gépei. Itt láttuk ínég özv. Hoff.nan Mörné és Fia ecmentárú gvárának csinos munkáit is és a Mayer testvérek gépeit. A földszinten az első teremben van a Mezőgazdasági csoport. — Szalucsek J. komúrvarosi iparos beton k ész it-ménvei, Pálfy | oki építő ¿s Töth János szig. építő tervezetei Szokotay Béla festőművész képei ioglaliak el nagy helyet. A magyaróvári növénynemesitő intézetnek és Qróí Károlyi Imre zalas/éntgróti növény nemesítő uradalmának kiállításai élénk érdeklődés tárgyál kepe/lék A híres magyar nemesített óriási kalászokat és vetőmagvakat nagy tetszéssel togadta a gazdaközönség. Az ipari csoportban láttuk a különböző géptözegeket, a fűtőanyagok egyenértékeit szép rendezésben és a külföldi tőzeggyártmá-nyokal. A mézeskalácsosok is itt ütötték fel \\ sátraikat. Szekeres János keszthelyi cipész szab. alatt álló bőrványoló lemezét is élénk kritika kisérte. továbbá Szilágyi György keszthelyi mübutor- és hangszerkészítő hegedűit, cimbalmait és amerikai női Íróasztalait. A két teremre kiterjedő ipari csoport másik termében a gyenes-di isi muukatelep gyékénydolgai és működésben 2 ZALAVÁRMBGYK 1922 augusztus 13. álló gyékényszőnyeg szövőgépe kóré gyúlt a közönség. N.igv feltűnést keltett bohai üvőrffy Ilona nagykanizsai lakós .Pannónia" csipke szab UUluUtuA 4 «¿r melléki és kískomáromi nép csptoe^umUi H a keszthelyi Ranolder Inteí^ víJUCdO ¿t&tyixu iniscruiiai. whíoH a Festetics Oyörgv grvV ¿s \\-**/,*<< Kok* s:oba Keszthely két IU£< «M»*ft*i < «-tffctirgyai láthatók itt. Különíti a tawgprimás aranysujtásos mise-tf* Mit rexetendáit. breviáriumait szem lélfí Ahüittjl a közönség A kertes^eti csoport is méltán megérdemli a dicsérelet.. Szép \\olt Lovassy dr. nyug. akadémiai rgazgatóruk Beírnia rex gyűjteménye, a hercegi uradalom és ai Akadémia kertészetének kiallitasa s a Kanokkr Intézet befőttjei A kulturális és népművészeti csoportban láttuk Keszthely és környéke nagyjainak (Deáknak. Kisfaludynak) emlékeit, melyek nagyrészt a sümegi Darnay Múzeumból vándoroltak át, továbbá Lénárd Miklós dr. akad tanár régiség gyűjteményét, a keszthelyi iparos dalkör nyereménytárgyait az elemisták, polgárislák és és gimnazisták rajzait, festményeit és slöjd kiállításait. A mezőgazdasági és méhészeti csoportban láttuk a kiállítás egyik legszebb tárgyát, a Gazdasági Akadémia hirneves tanárának, Fáber Sándornak gyönyörű tcngerigyüjteményét és az Akadémia birtokának talajszelvényeit, továbbá különféle prcparációt, a Festetics uradalom és \' a zalavári bencés-apátság gazdaságának feltűnést keltő terményeit A méhészet körében a cserszegi méhészet (V.J.K.) és Kirchner Boldizsár gelsei mintaméhészetének kiállitását. Az utolsó terem a halászati és vadászati csoporté. Itt a keszthelyi premontrei főgimnázium. a Gazdasági Akadémia mesteri prepa1 rációi voltak az érdeklődés tárgyai, Oltay Ouíüó agancsgyüjteménye, Bálványossy és Horváth főerJeszek, gróf Zichy üyula stb. különféle gyűjteményei s a Balatonhalászali r t. hálói, szárított sózott halai stb A kiállítást csak három napra tervezték, azonban már az első nap oly nagy közönséget vonzott jiogy a rendezőség két nappal meghosszabbította. Az Akadémia élőállatgyüj-teményének már nem jutott hely és így az az Akadémia uIvarán látható A kiállítást szervesen kief\'ésM a keszthelyi Balatoni Muzeum, amely,a kiállítás napjain egész nap nyitva áll A vidék minden részéről és a n«lp minden rétegéből láttunk érdeklődőket és számos előke lóséK megférte látogatását. Nagy újságot és feltűnést keltett, hogy az iparosok kiállított tárgyaikat csak gabonáért bocsátják áruba És pedig egy pár szép sárga lószerszám ára 20 (husz) mázsa búza, egy cimbalom 7 mázsa stb. A szerszám tulajdonosa felvilágosítja a nagy számoktól és értékektől megzavarodottakat, hogy ő valamikor tiO forintért vette, de a b^za is olcsóbb volt és mep volt az arány. Tessék kiszámítani Unatkozó tisztviselőknek szép mulatság. (y.) TáVIRAT-TELtFONr A Magyar Távirati Iroda jelentései. A Mezőgazdasági Kamara a föld-adójavaslatról. Budapest. aug. 12. A nemrég megalakult Országos Mezőgazdasági Kamara elnökei és igazgatói tegnap délelőtt megjelentek a miniszterelnökségen és előadták a foidadójavaslatra vonatkozó előterjesztésüket, melyben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a búzavaluta nem alkalmas értékmérő az adó inegállapitátiá-hoz, mert a gabona eladásából származó összeg a kisgazda jövedelmének csak 40%-át teszi ki. A többi 60.» az állattenyésztésből származik. Nagybirtokoknál ez a jövedelem 50~-501/o arányban oszlik meg Ezért az adó kiszámításánál a buza árát csak részben lehet figyelembe venni. A másik részben az állatok értékéből származó összeget kellene megállapítani. Az állatok értéke átlagosan IOO°/c-al emelkedett, a buza értéke ellenben 250°/o-al Ha igazságosait akarjuk megállapítani az adókulcsot, akkor ennek a két összegnek középarányát kell venni. A kamara kifogásolta azt is, hogy a buza árát 20 arany koronában állapították meg. Ok 25 K-ás árat kívánnak irányadóul venni Ennek következtében nem 5. hanem 4 kg. volna a buza adókulcsa. A kis exístenciák adózásánál az erős progresszió elvét kívánják, valamint azt is, hogy a katasztrofális rossz termés esetén a megváltási összeget törvényhozás útján állapítsák ineg, mert a gazda rossz termés esetén semmit sem tud eladni, de az adóját import paritásban kénytelen megfizetni. Ez azt jelenti, hogy minél rosszabb a termés, annál nagyobb lenne az adó. A szőlősgazdáknál a bor érték-pazitásos álláspontjára kell helyezkedni az adókulcs megállapításánál. Nem igazak a keresztény sajtó meg< rendszabélyozásáról terjesztett * - hírek. Budapest, aug. II. A sajtó egy része meglehetősen tendenciózus beállításban foglalkozott bizonyos miniszterelnöki nyilatkozattal, amely a keresztény lapok megrendszabályo-zása érdekében a miniszterelnökségi sajtókonferencián hangzott volna el Illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján a MTI. kijelenti, hogy a miniszterelnökségen semmiféle sajtókonferencia nem volt; ellenben Bethlen miniszterelnök fogadta néhány keresztény lap szerkesztőjét, akiket arra kért, tartózkodjanak, kölönösen a zsidókérdéssel kapcsolatban olyan közlésektől, amelyek szélsőséges hangjuknál fogva a törvényekbe ütköznek. Lz semmi esetre sem jelenthet állásfoglalást a keresztény irányzattal szemben. , Az angolok Javaslatokat terjesztettek a londoni konferencia elé. I.ondon, aug. 11 A ma délután kiadott hivatalos angol kommüniké szerint, a Poincare részéről előterjesztett javaslatokra, válaszul végleges angol javaslatokat nyújtottak be. Az angol javaslatokat Poincare és Thenuis pontrólpontra megvitatták A német trónörökös visszatér Németországba. Bertin, aug 11 A -lémet nacionalista lapok azt a hm közlik, hogy a volt német trónörökös még ebben ez évben visszatér Németországba A német kormánynak csak az a kikö-ése, hogy a trónörökös lehetőleg távol Berlin-ól, mint magánember teljesen visszavonultan éljen. Az orosz forradalmárok pénzt kaptak az ántánttól. Berlin, aug. II Az orosz szociálforradal-márok ellen hozott Ítélet indokolásául, az United Telegraph moszkvai értesítés szerint megállapítja, hogy a vádlottak ellenforradalmi üzelmekben és a bolsevista vezetők ellen tervezett merényietekben részesek voltak Az ellenforradalmárok allitása szerint Trockijt és Lodanszkyt akarták elpusztítani. Megállapították továbbá, hogy az ellenforadalmárok a szovjet megbuktatására antant köiökból pénz kaj)tak Magyar kommunistáknak megadták a tartózkodási engedélyt BécsbenT Bécs, aug 12. Jól informált bécsi köröktöl tudjuk, hogy az osztrák kormány három, a rigai egyezmény értelmében Oroszországnak kiszolgáltatott magyar kommunistáknak, névszerint Kéri Pálnak, Haubricli Józsefnek és Dovcsáknak. volt népbiztosnak, megadta a Bécsben való tartózkodási engedélyt. Az osztrák kormány számol avval, hogy a magyar kormány ez ellen erélyesen tiltakozni fo(Ezt a hirt a legnagyobb fen-tartással kell fogadnunk. Szerk ) hírek. Neptár. Vasárnap, augusztus 13. Ipoly vt. Napirend D. u. 5 órakor Nagykanizsa-Zalaegerszeg mérkőzik a ZSE pályán. Hétfő, augusztus 14. Özséb hv. Kedd augusztus 15. Nagy B. A. Lapunk legközelebbi száma Nagy tt. A. ünnepe miatt csütörtökön a rendes időben jelenik meg. — Az idő. A Meteorológiai intézet jelenti: Túlnyomóan száraz idő várható — Áthelyezés. Ifj. Székely Emil letenyei és Pál Viktor zalaszentgróti szolgabirákat kölcsönösen áthelyezték - Halálozás Késtnárky Dezső, volt szombathelyi rendóikerületi főkapitány, augusztus 9-én este Budapesten, egy szanatóriumban 48 éves kerában hirtelenül elhunyt. — Félreértés, — megmagyarázás. A Zala-vármegye ez évi 47. számában, a Hetenként cz.-ben, akkor még nem voltam szerkesztő, írtam egy cikket egy menekültnek az érdekében s itt szóvá tettem a lakáshivatalt s vezetőségének néminemű eljárását. Nagyobb idő j múlva meglepetve hallom, hogy a közönség körében egyik másik ember azt mondja, hogy én cikket irtam a rendőrfőkapitány ellen. Hát ez nem igaz, én mostanában sem rendőri dolgokról, s még kevésbé a főkapitány úrról nem írtam egy betűt sem Okot sem tudnék rá. Saját lelkiismeretem szerint jónak tartom tehát e tisztázást a közönségre nézve. A félreértésnek oka a következő ,\'lehetett. Cikkemben ez a kifejezés van: „A rendőrségi hivatal keretében van fölállítva a lakáshivatal s ennek a főnöke mondotta" ... stb. Tehát ennek, vagyis a legközelebbi szónak, a lakás-hivatalnak a főnöke, vagy a vezetője, aki abban a szobában van, az asztal mellett ül, dolgozik és tárgyal az emberekkel és tárgyalt velem is, a cik ezt érlelte és irta főnöknek, vezetőnek egész végig s még gondolatban sem értettem mást senkit. Tehát nem a rendőrségi hivatal főnökéről van itt szó, hanem a rendőrségi hivatal területén lévő lakáshivatalnak a főnökéről, vagy vezetőjéről. Ez nagy külömb-ség. Hiszem azonban, hogy a zavart az is okozhatta, hogy a lakáshivatalnak s vezetőjének egyúttal főnöke a rendőrfőkapitány. En ezt nem is tudtam, de nem is reflectáltam rá Ugy tudtam, hogy a lakáshivatal önállóan intézkedik s fölöttes hatósága közvetlenül a főispán s peres ügyekbe»-apróság. Akár így, akár ugy, írásomban még a s\'Vokközött sem szerej>elt a t főkapitány ur. Még egy: A cikk vége fele szerepel a Zilahi-név. Mindnyájan tudjuk, hogy rendes ember evvel nem hasonlítható össze. Ez a név csak riasztó példaként "szerepel ott. Viszont azt meg mindenki óhajtja, ho$y mindenfele hivatalban, hatóságban, irányban az összes vezetők jól vizsgálják meg, kit hová helyeznek, mivel bizzák meg. stb. Ezt óhajtja általánosságban annak a cikknek a vége is. Summa simmarum az egészre nézve kérem az újság olvasót, hogy az emiitett cikkbe ne olvassa bele Ur. Horváth rendőrfőkapitány urat, mert ő abban sehogyan sem szerepel. Borbély György — A kaszaliází fürdőnél nagy tolongás szokott lenni és emiatt szükségessé vált a fürdőzés beosztását a hölgyeknek és férfiaknak újólag szabályozni. A szabályzat e napokban el fog készülni. — Megismétlik az „Iglóí diákok \' előadását a főiskolása* augusztus 17-én (csütörtökön) abban az esetben, ha 3500 K kiadásuk fedezésére szolgáló jegyek, az előadás előtt 2 nappal elfogynak. Jegyeket mar most lehet kapni a ..Zrínyi" könyvkereskedésben. Augusztus 14-én (hétfőn) Zalalövőn fogják előadni az iglói diákokat\'. — Uj crcpénzek Németországban. Az uj érc- pénzek közül az első ezer darabot ma hozták foigalomba A pénz első oldalán az értékmegjelölés látható, a hátlapján pedig a birodalmi sas körirattal. — Akasztófára, vagy Zalaegerszegre ? A Sümegen megjelenő. Eszak-Zala azt Írja vezér«\' cikkíben, hogy ha nem is rögtön akasztófára, de legalább azonnal Zalaege-szegre, a fogolytáborba kell vinni a valutaspekuláusokat, az áruuzsorásokat. „Ne segítsen, ugy mond, ac* vagyon, se név, se semmiféle öíszekölt^és, mert ha csak a kis bűnösök kerülnek Egerszegre, — bizony Isten népitélettel kerül a sor az „akasztófára". — A Barabásszegi ÖTt augusztus 20 án a tűzoltóság felszerelése javára mulatságot tart. — Hol jobbak a viszonyok? Ez év julius havában Angliában 1.362,000 munkanélküli volt, míg Németországban ugyanebben az időtlen csak 19 ezer — Ottő kir. herceg nevelője. Kováts Arisztid, előbb soproni, mijd győri bencés tanán a főapát engedélyevei Ottó kir. herceg mellé nevelőnek hívták meg 1922 augusztus 13. ZALAVÁRMEGYE — A MÁV. tarifaemelése. A MÁV. tarifaemelése immár befejezett tény. Az emelés nagyságára jellemző, hogy tiz és fél milliárd jövedelem többletre számit a MAV. az emelésből kifolyólag. Evvel a hatalmas jövedelemmel aztán remélhető, hogy eltűnik a MÁV költségvetéséből az a nagy deficit, mely szintén oka volt a bekövetkezett emelésnek. A tervezet szerint a személyszállításnál a személyvonat! jegyeket 100°/, al, a gyorsvonat! jegyeket 120%-al. a podgyász szállítást a személyvonatokon 150%-al, a gyorsvorfati podgyász szállítás 200";o ai, a gyorsáru szállítást 1507 -al akarják emelni A leherforgalomban az állatszállítás 200° t-al dráguld A tarifaemelésben a rekordot a nullás liszt tartja, melynek szállítási díjtételét 300°/o-al emelik! Láthatjuk, milyen óriási mértékű emelést szándékozik életbelép-teinl a MÁV. és láthatjuk azt is, hogy milyen óriási méretű emelkedést jelent ez ismételten élelemben, állatban, importcikkekben, ruhában, kereskedelmi és ipari cikkekben. Mint értesülünk, a kereskedelmi és iparkamarák harcot indítanak az emelés ellen. — tgymást eszik az emberek Oroszországban. A N Fr Presse borzalmas cikkben számol be az oroszországi állapotokról. írja, hogy az emberevést eddig lehetetlennek tartották Európában, holott Oroszországban egyes területeken ebből élnek az emberek. A szülők felfalják gyermekeiket. a gyermekek szüleiket. Gyakori eset, hogy az apa elmegy kenyeret keresni, útközben az éhségtől meghal, otthon pedig az anya fejezi be életét Ekkor a gyermekek megeszik az anyjukat. Egy faluban olyan testvérre akadtak, aki jóízűen lakmározik testvére holttestéből. Mindezeket a rémségeket jegyzőkönyvbe veszik, sőt le is fényképezik Sok helyütt, különösen a f ekete-tengerhez közel emberevő bandák alakultak. Általában hősiesen halnak meg az éhező oroszok. A Fekete -tenger melleit egész községek kihaltak már. Európát az orosz nyomorúság borzasztó átka fenyegeti: a kolera és a tífusz, mely minden határon keresztül betör. A szovjet hatalmasságai nem igen tesznek semmit a baj leküzdésére. Csicserin, meg a többi urak a legdrágább szállodákban laknak s a legdrágább menüket eszik s otthon addig a szánalmas emberjDillíók halomra rothadnak az éhségtől. — Házkutatásokat tart az ánlánt. A katonai létszám és anyag ellenőrzés céljából ánlánt bizottság játja be Dunántul községeit és városait. A bizottság, melynek tagjai M. Gathie francia ezredes. M. Graig angol őrnagy és két vezérkari liszt, a trianoni békeszerződés* ellenére több helyen házkutatásokat tartottak. Emiatt egyes községekben, különösen Kaposváron, a lakósság ellenséges érzéssel fogadta az ántánt tisztek önkényeskedesét és ennek nyíltan is kifejezést adolt. A l)ós tiszturak pedig, — épen úgy, mint itt Egerszegen, — szaladlak mindjárt a rendőrségre orvoslást kérni a bajukra. Reméljük. kapnak is akkor, mikor legkevésbé várják, akkorát, hogy semmiféle orvos sem gyógyítja be soha. — A bécsi henyér ára hétfőtől kezdve kilogrammonként 3150 korona lesz. Budapesten sem kerül sokkal olcsóbba! Pedig mi gabonatermő ország vagyunk! — A szerbek nem akarnak fizetni a mozdony-javításokért. A Máv miskolci műhelyében az idén hat olyan mozdonyt javítottak, amit annak idején a szerbek vittek el tőlünk. Később aztán, amikor látták, hogy a mozdonyok javításra szorulnak, az SHS királyság gépgyárai pedig ezeknek a rendszerű mozdonyoknak a javilására nem voltak berendezkedve, visszaküldték a gépeket a magyar államvasuti műhelynek, kijavítás végett. Igy került Miskolcra is ez a hat mozdony, melyet teljesen kijavítottak. Azonban máig sem szállították el őket Szerbiába, mert a szerbek a javitási munkálatokat nem akarták megfizetni. A javítás rengeteg pénzt kitevő költségét mind a jóvátételbe akarták betudni. Most tehát addig, míg a két állam kormánya ezt a kérdést nem rendezi, nem szállítják el Miskolcról a kijavított mozdonyokat, amelynek javitási költségeit a szerbek a nagy-haranggal akarták megfizettetni Szomorú iróniája a sorsnak az, hogy a tőlünk elrablott mozdonyokat hozzánk küldik vissza javítás végett és a kijavított, elrablott mozdonyok, magyar munkáskezektől rendbeszedve a rablók érdekeit szolgálják, - büntetlenül. x A 20 honvéd tisztek találkozója. A báró Szurmay nevét viselő volt 20-ík honvéd gyalogezred tisztiéi, tisztjelöltjei és hasonállásu havidíjasai f. évi augusztus 26-án esti fél 9 órakor Nagykanizsán a Polgári Egylet helyiségében barátságos vacsorára összejönnek. — Buzavetőmagbeszerzés. Eredeti Székáts-féte nemesitett őszi magyar buza után termelt búzavetőmag 100 kg.-onkint 130 kg. búzáért beszerezhető. Bővebb felvilágosítást ad a Zalavármegyei Oazdasági Egyesület titkári hivatala Zalaegerszeg SPORT. Nagykanizsa Zalaegerszeg. Már napok óta nagy érdeklődéssel várja sportközönségűnk az augusztus 13-iki d. u. 5 órai kezdetű városközi futball-mérkőzésl. Amint értesültünk, Nagykanizsa a legjobb 11 játékossal fog vendégszerepelni nálunk A Move Sport Egylet is a lehető legerősebben készül az idény legszenzációsabb küzdelmére. Egyébként a zalaegerszegi felállítás a következő: Bácsal-Tivolt, Gróf— Kis, Borbély 1., Szakái Borbély II., Lang, Hankovszky, Juhász, Eáth. Tartalék Pál és Nagy. A felállításhoz csak annyit füzünk, hogy Pált kár volt mellőzni. A mérkőzés fényes sikerét előmozdítja az, hogy a szünetek alatt a főiskolások jóhirű teljes zenekara fog hangversenyezni. Jegyek előre válthatók a Kuliffay drogériában és a Zrínyi könyvkereskedésben. közgazdaság és pénzügy Budapest, 1922 augusztus 12. Zürichben. a magyar korona —-az osztrák korona —■ — hz osztr. bélyegz. bankjegy Auguszt. Auguft/.t. 10. 42 0 36 0 37 0 01 001 001V« OOP/* Külföldi pénzeket lm (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásárol Fenyvesi Bankblzomány, Zalaegerszeg, Fő-tér 43 - 52 Telefon 38 IU J KÖNYVEK! j I COURTS-MAHLERf ■ | Összes eddig megjelent művel. J I CLAUDE ANET: ■ | És reng a főid ... £ | TOLSZTOJ: ■ Ifjúságom regénye ■ | HAUPASSANT; " l Balkézről ■ | Erös mint a halál ■ I FERENCZI SARI: ■ Estétől hajnalig ; | LAURlSIN LAJOS: ■ Alkonyi mesék (Költemények) a FARKAS PAL: ! A láthatatlan Imám kese ■ PEKAR GYULA: í a Hatalom ■ s minden egyéb könyv és zenemű- ■ újdonság kapható és megrendelhető J KAKAS ÁGOSTON ■ könyv-, papír- és irószerkereskedésében a Zalaegerszeg. Telefon ISI. ss. ■ Ügyes munkásleányt vagy kifutó flut keres kakas Ágoston könyvnyomdája. Kétszobás modern biidal lakást helybeli jófekvésü lakásért cserélni szeretnék. Ajánlatokat kérem „SÜRGŐS" 12058 jeligére BLOCKNER J. hirdető irodába,4 BUDAPEST IV. kerület, Semmelweis-utca 4. \'szám küldeni] .1. zala- és somogyvármegyei képviselősége, Nagykanizsai Autoforgalmi i T. A Tauril bizományi gumiraktára, autó- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusitása nagyban és kicsinyben. — A D. K. W. kisegítő biciklimotorok eladása, szeméivés teherautó, tracteur, motoreke eladás Autók garagirozáf a. Teheráru fuvarozás. Inda: ErzsífcBHór, Mztisztviselii üirikk-éMlit Telefon 359. Iiugitttíi: FHII. BatiMjIüt Tiiiiu 3*6. Oarage: Tárház-utca. Távirati cím: Autóforgalmi. 10-0 Zalavármegyei Takarékpénstár R. T. részvényeinek elővételi Jogát legkedvezőbb fron vess és elad FENYVESI BANKBIZOMANY Zalaegerszeg, Fő-tér. • i__t valamint mindenféle gyógynövényeket a legmagasabb | áron vészünk. 2.-3 Pautodrofl Magyar Gyógynövény R. T. Budapest, VII. ker., Baross-utca 13. sz. A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai sávanyuviz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlói M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszeget! 36 50 i STELLA s<k*por vanlllncukor 6_l2 puddlng por sallcyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbíller-u. 46. Lessive-Phenix mosópor vezérképviselet. 2 ZALAVÁRMBGYK íj——--- tfibbtermelés!! A Hatvani Növénynemesítő Réizv Társ. EREDETI HATVANI nemesi tett őszibufca vetőmagul kat. holdanként 150-400 kg. f 6 bbtar mai és t biztosítanak Jagyextesse elő szükségletét azonnal 37 tícyedániMtó láiyar Magtenyésztési 8. T. BUDAPEST, IV., SZÉP-UTCA 1. Telef<\'n<>«i ."»J,«» - VI Mirei-nyii\'ti üranaruim Kórja a 1Í6. számú Ismartatőt. Saját tenyésztésű kiváló, szavatoltan .\'aj-fiufa és Jó .^rjiképcss^jjIjpd^i, konyhakert) és vlródmagvak. • • • kertészeli és mellészeli eszközök. HONORI HAQKEI^ESKEDÉS árjegyzéke ingyen és bérmentve. diákokat felveszek 1922 augusztus 13. Épület és bútor- J munkát a legkényesebb igényeknek £ ■ megfelclőlt\'g készítenek 41 - n a S Szalay és Dankovits § { épület- ós mObutor-asztalosok J S ZALABUCHSZl£G Nmegrnujikáló telep: g 5 iskolak02 2. szAm Ürményi-utca 7. i 5 Állandó KlszftUTofci raktAri • Szemare-utca 10. ss. alatt. ]E3 : : Mint a j • 10 Egy szobás lakásból álló ház eladó azönhál beköltözhető Bővebbet zalaeftarsieg, Berzsenyi-utca 37. sz. alatt. 3-3 friedlaender Emánuel Co. berlini cég vezérképviseltje azonnal szállithatunk I-» porosz kőszénét és kokszot bármely állomásra direkt a bányákból és kokszmiívekből. sürgősebb esetekben pedigszombathelyi raktárunkból bármily nagy tételben, vagy kis mennyiségben Is. . (ÁméiiaI é^itkezósi és tüzelőanyag nagykereskedő WeiSS jamuei Szombathely.Telefon 121 és 135. Sürgönyeim: WEISS szénkereskedő. Egy háziszolgát és egy lóházból való flut tanulóul felvesz} Schlitz Sándor és Fia. A Pstrlkereszturba vezető törvényhatósági út mentén OQQC négy/elől terület, melyből AU7v 2400 négyzet öl vegyes (bükk, gyertyán, ffényő) erdő folyó hó 13-án délelőtt II órakor a helyszínen tartandó önkéntes árverésen a legtöbbet igéiének eladatik. .< -3 I S^s ? ■ n A V M ■ • V ■\' *-> i* V .)(,• 1 \' lj-»1 UClMDirU III A* I Ifészltflnk épületüvegezést. nCIrVKlvn WitSaki ^ képkeretezést, üvegtető- üvegezés! vállalat, üvegáru, táblaüve*, i*vi;ást « minden e szakmába f porcellán és lámparaktár v*Kóf ,nunk*! "tt hc,ybcn J1"1 3 < ^ _ vidékén. Vidéki ntegrendele- ZALAEGERSZcGEN sek pontosan eszközöltetnek; Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj tifenzfn, Motorhengerolaj, Motor ola) 23 -0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben RImiIap ¿ftápcft kereskedelmi Zalaegerszeg Dlliucr ISy I CiraiCl .irodájában K\'StvAs-utca 10. sz. i| n«ilyuuymuif imiiiiiini u<it<iiui,f nuium , ucjuuuviih^uij uyuwwiiiijjuif agy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari R. T. Zalaegerszegi Kiréndeltsége. - beváltóhely a gimnázinmban és Berzsenyi (Csácsi)-ntoa 76. szán. _ Zalaegerszeg Vasúti menetrendié 1922 lúnius hó 1-től. él hova 2 04 Sárvár 240 Zalas/entiván 3 11 Zalalövő 5 24 Zalaszentiván 6,53 Zalaszentiván Rédic« 7 53 Celldömölk f 1*38 Zalaszentiván 13 02 Rédies 13 44 Zalűszttitwáu 14 41 Zalalövő 15 43 Celldömölk J7 10 Zalaszcnliván 21 08 Zalaszentitán INDU- LÁS Csatlakozik Budapest keleti, pályaudvarra érkezik S/omb.tthelvre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik ..... Szombathelyre érkezik..... Győrbe érk. 17£V Bpe<*t keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... e - c £ I55Q 520 7 17 7 45 907 2040 13 42 Síomnathelyre érkerik (gyors) .... Körmendre érkeiik (kedd, csütörtök, szombat) Győrbe érk. 2M. Bpcst keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik . . ;..... Nagykanizsára érkezik........ c l c ft. 4 29 648 726 7 33 8 32 924 13 23 1623 16 26 1840 18 39 1902 2014 23 11 Honnan Zalas/.entiván Zalaszentiván Zalalövő Rédies Zalaszentivan Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván Rédies Zaialövő Sárvár Zalas/.entiván Celldömölk Zalaszentiván P. R K K Z ft S Csatlakozik ív r rt Nagykanizsáról .... Szombathelyről .... indul S£ ■ ■ 215 440 Nagykanizsaról..... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről gyors . . Nagykanizsáról gyors . . . Budapest keleti pályaudvarról gyors . . Szombathelyről......... Nagykanizsaról......... Budapest keleti pályaudvarról . . . . Szonibathelvről......... 6 21 19 1145 1344 8 -13 IC 16601 720 205» HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegyirodébap válthatja meg jegyét akár két nappal el/ *zás mellett a következő ált,írnokba szereztetik meg : Németország. Qlaszor«ág, Svájc, Francia- és Csehországb előre is. — Visum mérsékelt dijs- Nyomani\'», .v n. ^tórt «. kuk»m A uo*».o m kftn y ■tra.v^müujnhftn 7!*? nofto ti Tolofon 19t- »»Ara. 1. évfolyam. Salaeoerszeo, 1922 auQuszlas 17 Pétjlefc. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L ívtiiiiMui: „Eaiavároegye" lapkiadótarsaság TÁRSADALMI ti POLITIKAI LAF 118IBLBIIK BBTSIIÉIT QÁfiOISIOI. Iloüietes \' «erre 120 C. Egyet iua 4 K Szarkeaitoség Kislalndy-a 8. Telafoi 162 sz. Kiadóhivatal Síéchenyl-tér 5. Telefon 131 sa. „Mluefe efy lattnhcn, titsjek fgj kuihi* Hittek tflr Itteni örök t£AuAfrb4u, Hittek Mtfyeromá* fetMmadiiáhtfl ktata Letörik a drágaságot. Ezt Örömmel üdvözli az közönség. Tudniillik ezt a hirt s még inkább magát a tény*, amennyiben megválóiul — Csak ne volna olyan átkozott kemény ez a kifejezés s olyan erős ez az ígéret, hogy no most, vigyázz árdrágító I No I most beszélj aztáu spekuláns I Kettéváglak, összetörlek. letiporlak, megsemmisítelek I Emlékeztet ez a stílus a hetvenkedő katonára Meg a közmondás is azt tartja, hogy amelyik kutya erősen ugat, az nem harap. Hát bárcsak ne ¡enne ilt igaza a közmondásnak. Bárcsak végérvényesen is lenne ereje ennek az erő« stílusnak, hogy no mosl letörik a drágaságot. Higyjük is a jót, a jobbat Hiszen a nemzet 8 a társadalmunknak egy nagy része erősen szenved ebben a bajban. És régóta Most aztán « kormányhatalom elhutarozla, hogy véget vet ezeknek a nem epen erkölcsös dolgoknak ; működésbe indította ugy a fővárosban, mint a vidéken az ertevaló hatóságokat, az árvizsgáló bizottságokat, a büntető bnóaá-gokat. sőt a rögtön ítélő bíróságokat, amelyek már félelmetesen ijesztők is Sőt a bizottságok, bíróságok és hatóságok már a tettek mezeiére is léptek Ennyi százai, meg annyi szá/at bebörtönözlek Nem éppen sok a milliókból, de példaadáskéni elég Nem könnyű dolog ez e vállalkozás, s éppen azért dicsőséges, ha sikerül Nehéz eligazodni ebben a labirintusbau, hogy * nyitjára jöjjön az ember, ki a bűnös V Ki kezdette a drágítást V Mert a kezdő a bűnös Nem könnyebb rájöni, mint arra, hogy vájjon a tyúk volt e előbb, vagy a tojás, igazi lánc-fczemtkből levő kötél cz s mint a művészi háló, olyan is. Az e téren működő összes közgazdasági é9 pénzügyi szaktudósok ebben a kérdésben eddig még csak annyira tudlak jutni, hogy két csoportra osztják az árdrágulás okozóit: külföldiekre és belföldiekie Ennyit pedig már éa is tudtam Legokosabb dolog pedig az, amit a kormány meg ift kezdett már, hogy ne váijuk végéi a bőlcseikedők elméleteinek, hanem rögtön szüntessük meg a drágulást, avagy a drágítást. Erre nézve három módot ismerhetnek a vezető hatóságok. Az egyik az, amelyet egyszer már használtak is félbe-szerbe. az úgynevezett maximálás, vagyis a portéin árának meghatározása és mwdilildsu, a kereskedelmi portékánál természetesen a haszon százalékának a meghatározása Ezt kicgészilné a másik mód Ha ugy tennénk, mint az álmos Pharaó, aki hallgatolt Józsefnek, egy ifjú zsidónak a tanácsra Hombárba kell tenni a gabonát t> ne adjuk el rögtön haszontalan papirosért és értéktelen aranyért. Csak azután adjuk el, ha már biztosak vagyunk, hogy csakugyan felesleges ez már 5 viszont haszontalan rongyot, pipere portékát se vásároljunk külföldről, mindaddig, amíg bajban vagyunk. Harmadszor : Mind ezt a két módot ne szórványosan intézzék a bizottságok Ez a három mód belevág az áraknak megállapít hatásába E három módnak a használata nélkül bizony-bizony mondom tinéktek magyarok, tátva Urlhatjátok a szátokat a — sírásra 6 nem azért, hogy a sült galamb belerepüljön. <A nemzet és a társadalom jól járna és megköszönhetné, hogyha ez a zajos megindulás célhoz érne, ha eredményt érne el; hogyha ezek a hatóságok, bizottságok és bíróságok -mit is csinálnának? .letörnék"? nem, nem is kellette talán letörni, hanem csupán ha meg-állítanák az árakat. Kosz. rósz; dc mégis jobb, mintha mmden percben rettegni kell, hogy még roszabb is jön. Tehát megállítani kell urak, és azt megtartani Nem bánom éti, ha nem törik is le. mint a la ágat, csak ne engedjék az égiu nőm azt a fát- Ki szedi le airól a gyümölcsöt? Bizni is kell a bizottságok működésében s ennek |ó eredményében Mindenkit arra unszolok. hogy bízzék benne. Olyan édes-mézes, bűvös-bájos cz a icmény, iiogy hinni kell neki. L)e én nem tudom miért van bennem néha olyan gonosz szellem, hogy én néha kötve hiszek, Ennek az az oka, hogy én már láttam rosz szellemeket s nem felejtem el. Mi olyanok vagyunk, hogy ezerszer lógunk neki valaminek és ezerszer hagyjuk azt Télbe feleúton Fz az egyik oka az en hitetlenségemnek A másik ok <v, hogy <u az a: letörés olyan erősen zúgó-búgó jelekk»\'. indul, mint a vinar Letöröm, eltiprom, megölöm.\' A vihar is előre Küldi fojtó gőzét. Erre minden bogflr bebúvik a lyukába. S az ilyen vihar rendesen hamar At zug a fejünk fölött. Aztán minden bc-^ár kibúvik a lyukábft! és tovább sütkérezik a napon. Ezért van bennem egy kis lamás. Horbély György Szociális iskolát I 111. kO/lcmcny (A megvalósítás nrótljai.) hu SZIRMAI ÚÉ/A »zigorlu orvos» Már beszéltem a szociális ismeretek terjesztésének szükségességéről, majd a szociális iskola lényegéről és szerkezetéről, de mlndcz-ideig hallgattam minden ilyen iskolának három legfőbb követelményéről, mivel ezek keil, nogy szolgáljanak zsinórmértékül minden kivitelben és ezétt úgy látszik, hogy inkább ebbe a fejezetbe tarto/ppk. Ezek • a pártatlanság, a hivatottság és az általánosság Pártatlanság; vagyis függetlenség minden politikai és gazdasági tényezőtől, amely az iskola kezén tévő ktilturhalalmat a saját párt-céliainak támogatására használná föl, mert ezáltal az egész urkol .t meghamisítaná. Hivatottsag, azaz biztosítékok, hogy az oktatást vezetést hivatottak fogják ellátni, akiknek képességük és isy joguk van ehhez, mert erkölcsiekben és képzettségben a hallgatók felett állnak. általánosság, vagy mn> szóval bistositék arra, hogy az iskolák .17 állam egész tprületén minden nagyobb gócban kifejtik működésüket, mert különben az egesz akció csak töbhé-kevésbbe kétes értékíi próbálgatás volna általános nemzetmentő munka helyett Ezt a három követelményt mint irányelvet a megvalósításnál föltétlen figyelembe kell venni * A kivitelt most már több uton el lehet kép zelnl Az egyik az egyéni ut. a másik az állami, a harmadik a társadalmi megoldás 1. Az egyéniül, mint magánvállalkozáselé^é biztosítani látszik a hivatottságot, mert Msz minden ilyen is«ola üzletnek feltétlen rossz, tehál az illető csak ambícióból kezdeményezheti, viszont érlcnie is kell hozzá, mert hozzáértés nélkül ilyesmivel tartósan babrálni unalmas Itt tehát a vállalkozónak valószínűleg meg kell lenoi a hivatottságának és valószínű, hogy a munkatársait is e szerint fogja megválogatni. Majdnem el ichel hinni a pártatlan-ságot is, amennyiben a magánember a leg-függetlenebb, legkevésbé befolyásolt, legfeljebb saját egyoldalúsága által, ami már nehezebben kerülhető ki Ellenben nagyon messze esik ez az ut az általánosságtól. Magán ember már vagyoiulag sem bírná minden valószínűség szerint biztosítékét adni annak. hogy ilyen intézménnyel az egész országot ellássa, de meg munkával sem bírná, ha csak társadalmi útra nem terelné a kérdést. Es végül egy hivatott ember élete ínég nem elég hosszú biztositéka a magánvállalkozásban egy ilyen intézmény életének. Elvégre kultur-hivaiást nem lehet úgy örökölni, mint pl. egy hentesüzletet. 2 Ar állami megvalósítás nagyon kecsegtető, amennyiben az állam rendelkezésére álló hatalmi" eszközök aránylag a le^könyebbnek igtrtk a kivitelt és az általánosság benne biztosítva is van Nem így ál) azonban a dolog a pártatlansággal, amennyiben az államhatalom soha sem tekinthetne el attól, hogy mint minden más eszközt, az ilyen iskolában rejlő szellemi erőket is föl ne használja Haját politikai céljainak megvalósítását a. Ez pedig mindjárta hivatoU-ságot i« csirájábau Öli meg, mert hisz a kinevezéseknél minden valószínűség szerint nem az volna a fontos, hogy ki milyen értéket rajt magában, hanem a jelöltnek politikai pártállása. 3 A legtöbb biztosítékot igén minden irányban a társadalmi uton való megoldás. Egy ilyett iskola ugy körülbelül pártatlan lehetne, amennyiben megalakulásában actív-részt helyenkint a íakósság és főleg nenueli és kulturális irányú társadalmi szervezetei vennének és így h.i pártosságról egyáltalán szó lehet, az csak nemzeti és faji \'rányba képzelhető el, amit kiküszöbölni, amíg külömböző fajok közt élünk, teljességgel lehetetlen, de meg nem is szükséges. Megkftzclitóletr biztosítottnak látszik jcleu cselben a hivatottság is. mindössze is csík arra kellene ügyeim, hogy az oktatók ék vezetők megválasztása tóleg a szakképzeltekre és erkölcsileg hivatottakra háramoljék. tehát egy szellemi kaszt válasszon Ez pedig nem is látszik aunyira kivihetetlennek, Itisz társadalmi és nemzet túlélőit szervezeteinkben az erkölcsi hivatottság ugy nagyjából tömörítve van és ez a hivatottsag mar könnyebben megtalálja az utat édes testvére, a tudományos hivatoitság télé különösen ha hozzá vesszük, hogy tudományos intézeteinkben és köreinkben a hivaiotlság istél.gmár szervezve áll- És végül fellehető, hogy az általánosság sem szenvedne csorbát e megoldás mellett, hisz társadalmi egyesületeinknek nem ^yike örvend általános elterjedtségnek és hasonló elterjedtségre társadalmi uton szeit lehelne a »lociális iskola is. önállóan, akár ezekkel kapcsolatban. • * Ezzel aztán már el is jutoltunk oda. ahová akartunk. A szociális iskola kérdésének megoldásánál, mint általában minden szociális kérdfo megoldásánál az egyetlen megközelítőleg tökéletes ut a társadalmi megoldás, melyről legközelebb röviden részletes tervet fogok adni, hogy vele ezen cikksorozatot szerves egészkéíit zárhassam le. — Kel kell lobogozni n lnuai a t aiig. 2<NfV* Az augusztus 20-i ünnepségek előkészítő bizottsága felhívja a háztulajdonosokat, hogy az ünnepségek alkalmával lobogózzák fel a hazaikat. A kérés különösen a Batthyány-utca és Horthy-tér háztulajdonosainak szól. 2 ZALAVÁRMBGYK 1922 augusztus 13. tAvirat-telefon. A Magyar Távirati Iroda Jelenttel. A nemzetgyűlés ülése. A szocialisták lemondtak « bizottságokban viselt tagságaikról. — Szilágyi és lakó men-tf Imi jogának fellüggewtéset kérik. — Tárgy alják az adóiavaslatokat. Budapest, aug. 17. A nemzetgyűlés mai ülését Huszár Károly alelnök 10 órakor nyitotta meg. Tudomásul hozza llébelt Ede mentelmi jogának megsértését Bejelenti, hogy Farkas István, Jászai Samu, Esztergályos János, Győrffy Imre, Kabók Lajos, Peidl Gyula, — az egyes bizottságokban viselt tagságukról lemondanak A Ház a lemondást tudomásul veszi Koszó. Peidl és Vázsonyi, 6-6 heti szabadságol kapnak Azután bejelenti, hogy a debreceni ku. ügyészség Szilágyi Lajos ellen ligatáá cs magáokirathamisitás ; a pécsi ügyészség Lakó Imre ellen súlyos testi sértés vétsége miatt vadat emel és mentelmi Joguk felfüggesztését kéri. Mmássy László beterjeszti a földadóról szóló javaslatot. Gaáj Gaszton és Kállay pénzügyminiszter hozzászólása után a nemzetgyűlés a tárgyalásra kimondja a sürgősséget, v rffy Imre. a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti jelentését a ház, kereseti és társulati adókról A Ház megadja a hozzájárulását. Honunonay Tivadar sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra l/*2 órakor térnek át. Usctty Ferenc beterjeszti a nemzetgyűlés 1922 23 évi költségelőirányzatát. A Ház ezt általánosságban és részleteiben is elfogadja. Azután a nemzetgyűlés áttér a nemzeti közgyűjtemények Önkormányzatáról szóló javaslatok tárgyalására, melyet Barabds Samu ismertet: Ne varjúnk senkitől semmit, különösen a ir.üveltebb nyugattól, mely a történelem folyamán mindig megcsalt bennünket. A következő szónok Vicíán István aki Ópugy, mint utana Egri-Nagy János örömmel üdvözölte a javaslatot, mert üdvös eredményeket vár tói-. Németországban azt látta, hogy a nemzet minden ba, bizonyos tisztelttel borul le a|mu!t emiékei előtt A torradalom alatt fájdalmasan n^tialt szivébe az a törekvés, hogy a nemzetet elszakitsák a múlttól. Jól tudta, hogy ezzel ha\'álos csapást mérnek a nemzetre t órái Uleseken tárgyalják az uj adóJavas;atokat. Budapest, aug 17. A nemzetgyűlés tegnapi formális ülése után a mai sokkal tartalmasabb lesz, amennyiben tárgyalás alá veszik a belügyminiszter altat benyújtott a vármegyei alkalmazottak létszámáról, a községi körjegyzők és segédjegyzők, illetményeiről, valamint a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat Ugyancsak a inai ülésen terjeszti be a pénzügyi bizottság előadója a véglegesen letárgyalt négy adójavaslatot, melyekre a sürgősség kimondását fogja kérni. Ebben az esetben a Ház ismét 8 órás üléseket fog tartani Mint ismeretes Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elnöke lemondott állásáról. Az elnöki tisztség betöltése tárgyában, ma este 7 órakor az egységes párt gyűlést tart. amelyen tárgyalni fognak az uj elnök személyéről. Értesülésünk szerint az u) elnök Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés eddigi alelnöke lesz. A megüresedett másod-alelnöki állás jelöltje Almássy László egységespárti képviselő. * tiatárkilgazltások kérdése a Népszövetség előtt. Genf, augv16. A népszövetségi-tanács a legközelebbi ülését aug. 30-án tartja. Napirendjén a szeptember 4-én kezdődő népszövetségi üléshek előkészítése és a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ végleges rendezése szerepel A népszövetség tanácsában Hymanns, Belgium képviselője lesz a határkiigazitási kérdések előadója. A népszövetség titkárságánál augusztus 14-én kezdték meg a tanácskozásokat a jelentések kidolgozására. A tanácskozásokon Magyarországot az osztrák kérdésben báró Villány, a jugoszláv határ kérdésben báró Veszt képviselik A Jugoszláv minisztertanács a drágaság állon. Belgrád, aug. 16. A tegnap Laibachban megtartott minisztertanács a következő határozatokat hozta. I. Az élelmiszerek exportjának megtiltása. 2. A legenergikusabb rendszabályok a drágaság ellen 3. Jugoszláviát a kis-ántánt marienbadi konferenciáján Pasics miniszterelnök és Nincsica külügyminiszter képviseli. A némát kancellár válaszol Polncara vádjaira. Berlin, aug. 16 A birodalmi kancellár azokra a kijelentésekre, amelyeket Poincare Londonból való elutazása előtt a sajtó képviselői előtt tJtt, ugyanolyan formában és behatóan fog válaszolni. Poincare kijelentései például azt is tartalmazták, hogy Németország Csehországnak kölcsönt ajánlott fel és hogy német bankoknak külföldi fiókjai utján a vagyont külföldre akarják csempészni. Ezek olyan igazságtalanságok, hogy lehetetlen azokat helyreigazítás nélkül hagyni. Nagy sxeréncsétlenség. a lengyel repülőgép-gyakorlatokon. Danzig, aug. 10 A Putzig melletti lengyel repülőtéten tegnap katonai gyakorlatok kerc? tében bombavetést akartak\' bemutatni a közönségnek A repülőgépről egy bomba esett le éppen akkor, amikor mintegy 800 főnyi nézőközönség felelt lebegett A bomba a nézőközönség között robbant fel es 10 személy a helyszínen meghall, további 50 személy részben súlyosan, vagy könnyebben megsebesült. Legitimista puctkisóriet Bécsben T Bécs, aug. 17. A Koruspodenz Wilhelm jelenti, hogy a rendőrsége i feljelentések feküsz nek a legitimisták fekete-sárga csoportjának pucskisérletéről. Ennek folytán egy kelmefestő gyárban és egy vegyeskereskedésben, ahol gyanús összejöveteleket s/.okiak tartani, házkutatást tartottak. Nyolc személyt elfogtak, akik 18—20 éves fiatalemberek voltak. Ezek kijelen\'ették, hogy összejöveteleiket nem felforgató célból, hanem a mai kommunista gyűlés után várható kommunista pucs elleni védekezésből tartották. HÍREK. rfoyfyok i/a/a Vagyunk u poklok néma sorja, A testet öltött kárhozat, Aszott testűnk júr rongy tokarja És száz seb ég a rongy alatt i\'bénél rosszabb, vér a sorsunk. ü jz őrünk sújt és szitkot oszt, Ha szóra nyílik néma ajkunk. Felbuggyan rajta vad siralmunk, A vadunk, átkunk, sir, zokog mNagy Isim\' verd meg az oroszt" Vagyunk a Martnán pártái. Ragályok rongya, szolga nep. Vagyunk a bánya dögkutyái, Ődöngünk, döglünk szerteszét Kancsuka vág és rúg a csizma. Röhögd muzsik arcba köp. A szivünk nyög. az égre dobban. S hagymázos, lázas, dall agyunkban Rosszul sir minden kusza rost .Nagy Isten \' verd meg at oro%zt!\' A Dnyeszter tói at Köreáig Rabcsönt >t csontra lioril a szel Patkó to/HMljo, vértöt ázik. Hiéna, varja rajta él j Marakvö, rühes kutya/atka Dagadt Ínyére kész a koszt, S agyaruk közt száz csontdarabko Recsegve csörgi, azt ropogja, Az égre átkot csikorog: .Nagy Isten! Irtsd ki az oroszt ....\'• Kasthiro. I\'II7. decemberén. Sz. G. -- Áthelyezések A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint a következő polgári iskoiai tanárnők lettek áthelyezve: Csepreghy Ilona tapolcai polg. iskolai tanárnő Pásztóra (Heves in), özv Eichelené Holl Jolán sümegi polg. leányiskolái tanárnő Zalaegerszegre, Bodor Erzsébet magyaróvári polgári iskolai kézimunka tanárnő Nagykanizsára, Pehérné Bauer Dóra zalaegerszegi polgári leányiskolái tanárnő Erzsébetfalvára. - Az Országos Stefánia Szövetség zalaegerszegi fiókja aug. 20-1 ünnepségének programmja : 1. 19-én este fél 7 órakor a Mozi helyiségében vetitettképcs előadás a csecsemő és gyermeknevelés egészségtanáról, tartja: Dr. Merétey Sándor közp propaganda főorvos, ezt megelőzőleg felolvasást tart Dr. Németh János, « védőintézet vezetőorvosa a csecsemő helyes táplálásáról. 2. Este 7 órakor az érkező dalárda fogadtatása és megvendégelése a Katholikus Hazban. 3. 20-án d. e. fél 9 órakor a népegészségügyi kiállítás megnyitása a központi elemi iskolában. Megnyitó beszédet tartja: Czobor Mátyás polgármester. Utána a kiállítás megtekintése 4 Fél 10 órakor tábori mise és szentbeszéd a „Szcntháromság^-téren, tartja Pehm József esperes-plébános. Szentmise alatt közreműködnek az Összes dalárdák. 5. Kivonulás az elesett hősök em\'ékoszlopához, hol a következő ünnepély tolyik le: a) „Hiszekegy" Énekli az ös^zdalárdák énekkara, b) ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Csák Károly megyei főügyész, c) Hubert „Szabadság dala." Előadja a Körmendi Daloskör, d) az emlékoszlop átadása a volt 6 honv. huszárezred részéről. e) az emlékoszlop átvétele a város nevében, f) a lelkészek imája az elesett hősökért, g) Szózat. Énekli az összdalárdák énekkara 6. D. u 4 órakor az élőbaba-kiállitás megnyitasá a közj)jnli ovoda Wiassits-utcai helyiségében. A kiállítást megnyitja: Dr. Németh János vezető-orvos. 7 D. u. fél 6 órakor a második vetitettképes előadás a Mozi helyiségében és Dr. Duzár József egyetemi tanársegéd előadása. 8 Es:e fél 9 órakor a dalosünnepély megkezdése az Arany Bárány kerthelyiségében (kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben.) A dalosünnepélycn résztvesznek: a) a Zalaegerszegi Polgári Daloskör, b) a Zalaegerszegi Ku. Legényegylet Dalárdája, d) a Zalaegerszegi róikolai Szöve\'ség Dalárdája, d) a Zalaegerszegi Egyházi Zeneegyesület Dalárdája, c) a Szombathelyi Daloskör, f) a Körmendi Daloskör, g) a Keszthelyi Iparos Dalkör, h) a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör Daiárdáji A kiállítás nyitva marad 27-éig. naponta 8-12 és d u 3—7-ig. A kiállítás belépődija 10 K, tanulóknak 5 K, a mozi meg tekintése ingyenes. A dalosünnepclyre személyjegyek 50 K-ért, családjegy (4 személyre) 150 K-en előre válthatók Pál és Indra divatáru-kereskedésében, a „Zrinyi" könyvkereskedésben és a Kuliftay-drogériában. Tekintettel a nemes és humánus célra, melyet a kiállítás szolgálni akar, felűllizetéseket szívesen logad és hirlapilag nyugtáz a kiállítás és ünnepély vezetősége. — A zalaegerszegi kereskedők hazafiasságot mutatnak az árdrágulás kérdésében Ebben a/, ügyben a Kereskedelmi kör elnöke, Lőwenstein Ignác gyűlést hívott össze a napokban, s meghívta ide a közös értekezletre a polgármestert, a rendő.kapilányt és az árvizsgáló bizottságot is. Lőwensífcwi elnök örömmel jelzi, hogy Czobor polgármester meg is jeleni, dc sajnálja, hogy a rendőrség és árvizsgáló bizo;tság nem képviseltette magát. Az értekezleten clinondiák, hogy a zalacgcrs/egi kereskedők, dc általában is a kiskereskedők nem hibáztathatók és nem is vádolhatók hazafiallansággal az árdrágítás ügyében, mert ő tőlük nem függ a d-águlás, hane.n függ inkább a nagykereskedőktől, a gyárosoktól és különösen a kartellektől. Előadják, ho,»y amikor jött a hir, hogy meg kell álli\'ani iz árak emelkedését, ók a zalaegerszegi kereskedők, még a régi, drágán vásárolt készleteknek is egy részét már leszálitottt árban adják és határozatot hoztak, hogy ők maguk fognak őrködni afelett, hogy saját körükben rendetlenség és kapzsiság ne üsse fel a fejét, hogy Ők maguk fogják feljelenteni, aki közülük megfeledkeznék a szolidságról s kapzsimódon csinálna szabálytalan árakat. — Megjegyezzük erre, hogy ilyen elvekkel s ilyen elveknek s megvalósításaival lehet egységes és egészségen polgári életet cini. ~ 130 waggon bú iát és 651 waggon rozsot kell be&zolgáltami a zalamegyei vámmalmoknak. A közélelmezési miniszter a zalamegyei vám malmok terhére 130 waggon búza és 651 waggon rozs kontingenst állapított meg. E tárgyban csütörtökön az alispán elnöklete^ alatt a közélelmezési bizottság ülést tartojt és a kontingenst az egyes járások között szétosztotta. 1922 augusztus 27, ZALAVÁRMfcGYE 3 — Szent litván király koronázásának 921 évi évfordulóján augusztus 15 én emlékezetül az erdélyiek diákuzsonát rendeztek az Emke kollégium éttermében Budapesten. Az Összejövetelen az első koronázás idei évforduló napján, megemlékeztek a mi szent királyunkról István királyról, aki Jézus Krisztusnak földi helytartójától kapta a szent koronát; e koronához annyi szent emlék fűződik s ez oly drága ereklye, melynek értéke megmérhetetlen. Ilyen drága kincset a föld egyetlen nemzete sem képes felmutatni. Romlott hazánk szegény magyarjaiba e drága, szent talizmán leheli a bűvös erkölcsi erőt, mely a magyarok millióinak összetartásához vezet s amely olyan szívós munkára ösztönöz, mellyel megmutatjuk, hogy a magyar nép megint nagy lesz méltó régi jó hitéhez. — A Nagyboldogasszony napi vasvári bucsu, tegnapelőtt, kedden, mint évenként szokott, most is, nagy lelkikészüllséggel és óriási közönség jelenlétében iolyt le. Mintegy negyven ezeren vettek részt. A vallásosságnak s a hitbuzgóságnak emelkedését mutatja az, hogy pl. Zalaegerszegről az idén nemcsak az egyszerűbb néposztály, hanem a magasabb értelmiségnek rétegei is, férfiak és gyönge urihölgyek is vállalkoztak a fáradságos gyalog útra Vasvárig és vissza. A ragyogó idő egyfelől kedvezett, de másfelől a nagy hőség próbára tette a gyöngébb testű de erős lelkű vállalkozókat. Ez alkalommal gyönyörű könyörgéseket lehetett hallani Magyarország integritásáért és felajánlási a Boldogságos Szűznek. — „Vitéz." Sokat jelent nekünk ez a szó, ez a fogalom. Benne vau ebben a testi erő, a lelki derékség és minden nemesség. Magyar katonák! akik voltatok és akik lesztek, figyeljetek. Itt most csupán okmányszerüleg feljegyezzük, ho,:y e hónapnak 15-én, Nagyboldogasszony napján a Szent Margit szigeten nemzeti ünnepséggel Nagybányai Vitéz Horthy Miklós, aki eg> tmal az or.szág kormányzója is, a vitézek főkapitánya, Vitézzé ütött 727 hős magyart. Ezek közJtt 342 tiszt van és 385 legénység-beü. Tavaly 204 hős magyart avattak Vitézzé: 61 tisztet és 143 legénysegbelit ö.^szessen 931 magyart. Evvel a kitüntetéssel földbirtok adományozás is jár. Büszkesége legyen ennek a megnyomorékitott kis országnak és nemzetnek, hogy evvel ő szebben megjutalmazza és kitünteti az ő hőseit, mint a gazdag nemzetek. Kilencszázharminccgy Vitéz magyar \\ Bizonyára vagytok többen is még, akiknek köteles-égtek, hogy akár gyermekeitekkel és unokáitokkal együtt a meglépett és megcsúfolt háromszínű lobogónkat újra felemelitek, fölemelitek és föltartjátok, föl a magasra, „Egész világ hadd láthassa." -- Az Aranykönyv. A zalaegerszegi jó cserkészfiuk, amint észrevették, hogy a Csány szoborbizottság szándékszik felfektetni egy Aranykönyvet arra a célra, hogy az ezer koronás adakozók abba irják nevüket örök emlékül: azonnal hozzálátlak s készítettek cg/ csinos Aranykönyvet a bizottság számára. Mert meg keli jegyezni, hogy a zalaegerszegi cserkészfiuk egyéb jó foglalkozások mellett nyugalmas óráikban könyvkötéssel is foglalkoznak A csinos könyvet hazafiasságból készítették, csupán a Síját pénzkiadásaikat számították fel. - A könyv a szoborbizottság titkáránál van (Zalaegerszeg, Wlasics utca 8) s a jelentkezőket üdvözlettel várja. Elég érdekes lesz, hogy ki írja nevét az első szám után. Az ezredik szám pedig érdekessége mellett értékes is lesz, mert aki majd oda írja a nevét az befejezendette a gyűjtést, amely gyűjtésnek a kettős korszaka szintén nem érdektelen — A hősi halottak emlékünnepe Balatoniellen. Nagy ünnepséggel leplezték le Balalonlellén a világháború 25 hősi halottjának emlékére felállított emléktáblát. Az ünnepségen Oaál Oaszton mondott cmlékbeszédet. A község ez alkalomból táviratilag üdvözölte a kormányt, lózsef főherceget és Belilska honvédelmi minisztert — I millió 7U0 ezer koronáért kelt el egy kisbéri csikó. A magyar lótenyésztés telivér csikóinak alagi árverésén, melyről az idén a németek és olaszok távolmaradtak, a kisbéri állami ménesnek egy lovát egy millió 700 ezer koronáért árverezték el. összesen 22 állatot 11 millió 65 ezer koronáért adlak el. Átlagosan tehát csaknem 503 ezer koronáért darabonkint. \' L — Az Akarat szövetkezet választmányi gyűlést tartott tegnapelőtt Kosárszky József elnökkel. Az értekezleten jelen volt Dr. Győrffy Lajos tanár is, kit a budapesti központ küldött ki tájékoztatónak. Részvéttel vették jegyzőkönyvbe, hogy öudaházy S buzgó elnök, időközben meghalt. A következő alkatommal a közgyűlés fogja megválasztani az uj tisztviselőket. Qyőrffy előadta, hogy az Akarat tagjai a tagsági dijakat nem fizették még be olyan mértékben, hogy a házépítéseket erre alapíthatná a szövetkezet. Ezért most a kormánnyal van alkudozásba, hogy erre a célra mintegy 100 millió kölcsönt kapjon az állami pénztárból. Az eredményre van remény. Az építkezési kormánybiztos most arról tanácskozik a minisztériumban, hogy a hajléktalan tisztviselők számára építendő házakat az illető tisztviselőknek tulajdonába engediék c át amortizációs kölcsönnel, vagy pedig maradjanak az állam tulajdonában s a tisztviselők csak megfelelő bért fizessenek, A két mód közül akármelyik jó megoldás lesz a remény van rá, hogy az építkezést nemsokára meg fogják kezdeni. — Drágulás a hírlapok körül is A Nagykanizsán megjelenő Zala és Zalai Közlöny társaink olvasó közönségeiknek tudtul adják, hogy a munkásbérek ujabban majdnem negyven százalékkal emelkedtek s felette drága a papir is, s ezek a lapkiadást telette megnehezítik, ők azonban nem hárítják ugyan át ezt a terhet a közönségre mindjárt közvetlenül, de kénytelenek kevesbíteni a papíranyag fogyasztást s így az eddigi négy oldal helyett naponként két oldalos hírlapot adnak az olvasóközönségnek. Hírlap kollegáinknak teljesen igazuk van. A különös az, hogy most a hatóságok megakarják állítani a drágulást s némely dolgok mégis drágulnak, ntint pl. a munkásbérek is. — Maciit és javítóvizsgák a zalamcgyel polgári iskolákban. A vármegyei kir. fanfelügyelőség a megyében levő polgári iskolák javító és magánvizsgálatait következőképen tűzte ki: A keszthelyi polg. leányiskolában és a tapolcai polg leányiskolában aug 29: a tapolcai polg. fiúiskolában és a nagykanizsai polg. leányiskolában aug. 30; a zalaegerszegi polg. leányiskolában, a balatonfüredi polg. fiúiskolában és a nagykanizsai polg. fiúiskolában aug. 31. -- Tiszteletdijak a dalárdák számára. Az aug. 20-i ünnepélyen résztvevő dalárdák számára igen szép tiszteletdijakat ajánlottak fel a magánosok és a város. Az előjelek szerint az ünnepségek igen szép sikerrel végződnek. Az intézóség kéri a város lakósságát, hogy minél \'nagyobb számban vegyenek reszt az ünnepségeken. A kiállítás bizottságai minden dicséretet megérdemelnek nagy tudással és lelkesedéssel végzett munkájukért í UJ KÖNYVEK! i l COURTS-MAHLER; | Ossz os eddig megjelent müvei. I CLAUDE ANET: És reng a föld . . . I TOLSZTOJ: Ifjúságom regénye | MAUPASSANT: Balkézről Erős mint a halét FERENCZI SARC Estétől hajnalig LAURiSIN LAJOS: Alkonyi mesék (Költemények.) PARKAS PÁL: A láthatatlan Imám keze PÉKÁR GYULA: Hatalom s minden egyéb könyv és zenemű- újdonság kapható és megrendelhető KAKAS ÁGOSTON könyv , papir- és irószerkereskedésében i Zalaegerszeg. Telefon 191. as. j - Az oláh világból kaptuk azt a hirt, hogy Oróf Zichy Rubido követünk tiltakozott Bukarestben az oláh kormány túlkapásai ellen. Az oláh kormány ugyanis az Erdélyben levő magyar földbirtokokat kisajátítja, s nem tekint arra, hogy a földtulajdonos oláh polgáré,vagy nem Ez ellen ídtakozík a magyar követ a magyar kormány nevétyen. — Az oláh ugyanis ily hajszálnyi különbségekre nem tekint, hogy vájjon kisajátítás é, megvásárlás é, vagy elfoglalás? — Fogós kérdés: mi eredménye lesz az ellenvetésnek? Az erdélyi magyaroknak keserű hangulata szerint — semmi. sport. Aug. 20 i atliletikai verseny. A nagy népünnepély egyik számottevő programja lesz. A Move-ZSÉ pályán napok óta már élénk sportélet folyik. Készülnek athletáink megmutatni, hogy még nem puhultak el teljesen, testüket edzik, hogy esetleg azzal a régi magyar hont visszaszerezzék. Erre a nyilvános athletikal versenyre már szép számú nevezések történtek, s amint halljuk a Főiskolások is teljes gárdával résztvesznek. Aki érez magában valamelyik versenyszámhoz erőt, vagy ügyességet, avagy kitartást, lépjen a porondra küzdeni, mert a sportolásban nemcsak az élvezetet, szórakozást, hanem a kötelességtudást is kell nézni. A verseny számra való nevezéseket dr. Árvay intézőnél lehet beadni. A versenyszámok: 100, 200, 400, 800, 1500 méteres síkfutás, magasugrás, magasugrás rúddal, távolugrás, sulydobás, diszkoszvetés és 4X100 méteres staféta, rudugrás. Nagykanizsa—Zalaegerszeg 7:0, félidő 5.O. Vasárnap játszódott le zsúfolt nézőtér előtt a városközi futballverseny. A kanizsaiak fürge játékukkal s technikájukkal már eleve biztosították maguknak a győzelmet. Mindjárt az első percben a jobbszélsőjük révén gólt érnek el, melyet kevés időközönként még néggyel szaporítanak a bíró hibájából kifolyólag, mert három gól tiszti ofsiede helyzetből esett. A második félidőben esett két gól közül az egyik tizen-egycsböl, a másik Kornerrugásból a balszélső révén kerül a hálóba. A helybeli csapat okulhatott vereségen, anfcnnyiberi labdastoppolás s erős rá menő játék nélkül futballt nem lehet játszani. Az egész csapatban e két nagy hiba volt Különösen az ui centerhalf már az elején kifulladt s az iramot nem bírva, nagyon, elősegítette a vereséget. Rácsai a kapott gólokat nem védhette és különben is volt egy pár bravúros védése Szakái és Tivolt mutattak jobb formát. Az ellenfél csapatában a jobb-szélső, a centerhalf különösen a fejeléseivel tünt ki. A bíró ítélkezése kifogás alá esik, amennyiben igen határozatlanul, át nem tekin-tően s bemondás után bíráskodott. Sok ofsiede helyzetet nézett el. ami el is kedvetlenítette a helybeli csapatot. A vereség ne kedvetlenitsen el senkit se, mert inkább verjen meg bennünk Kanizsa, sem hogy Türjét verjük mi. Csak erősebb csapattól tanulhatunk. Kövérek-Soványak 2:1 (2:0). Nagy Boldogasszony ünnepén folyt le elég szép számú közönség előtt e két csapat küzdelme. A kövérek tultáplálkozásuk ellenére is erős iramban indítanak ostromot s szinte odaszegezik haragos ellenfelüket a kapuhoz. Két szép gólt el is érnek. A soványak az elért gólt tizenegyesből rúgják. Bíró első félidőben Bili, másodikban Szaksz. Bili rosszul bíráskodott, mert tudott. Szaksz kevés hozzáértéssel kitűnően állta meg a helyét. f (szántó, szőlő, rét, gyümölcsös, konyhakert és szép lakás) szabadkézből eladd. Cim megtudható a kiadóhivatalban Fűszer vagy vegyes kereskedői segéd állást keresek helyben vagy vidéken Ferentzy István Pókamalom Salomvár, 28 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. •••• Budapest. Ií»22 augtm/lui» 17. A buüdpesti devisa központ liivatalos árjegyzései. Amsterdam 612-24 Prága London Newyork Berlin Milano Páris 7025 1580 145 7200 12550 Stokholin Sweiz Bécs Zágráb 4775 414 300 235 470 Zürichben ■ a magyar korona - — az osztrák korona — — az osrtr. bélyegz bankjegy Ttrményj«l«ntés. Budapest. «uiguiztttf \\1 Búza — — — — - Roz* — — —--- Árpa - . — — — — Zab------- Tengeri — —--— - Köles------ Repce —--— — — Korpa —-----— Ifülföldl pénzelte 1% (doHárt, dinárt stb) < 1 Augus/t 12 Aupuszt. 17 0 37 001 OOI\'V 033 0-07 Auguazt. 1?. Aiicusrt 17. Kor. Kor. 6250 4400 5500 5600 7000 7025 5300 6200 6430 7200 11,500 3ö00 V — ) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol trlékpaplMdntfd megbízásokat gyorsan és előnyősén teljesit Fenyvesi Bankbizomány, Zalaegerszeg, Fő tér. 44 $2 Telefon 38 Épület és bútor- ■ munkál a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfelelőleg készítenek 42-0 P ! Szalay és Dankovits S I épület- és «ndbiator-af italosok jj ■ ZALAEGERSZEG J}«et»unkál6 telep: g ■ ISKOLAK0Z 2. SZÁM. Orményi-utca 7. ■ | kLANOÓ KÉSZBUTOR RAKTÁRI | Két középiskolai tanulót teljes ellátásra elfogad gimnázium mellett lakó urícsalád. »-* Cim a lap kiadóhivatalában fiatalember rész-re Cim a kiadóban. A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összest fűszer, rövid-, papír és festékáruk KomlósM.MIkta nagykereskedőnél Zalaegerszegen y< - 50 Egy háziszolgát és egy Jóházból való flut tanulóul felvesz Schiitz Sándor és Fia. ügyes munkásleányt vagy kifutó flut keres KAKAS AOOSTOM könyvnyomdája. •..... — ■" * \'. 1876—2/1922. l iriHynigi jir ftrtimtt. Hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: 1167. számú zálogjegy a Hegyi Lajos vendéglős kaszaházi lakos ¿Kai 1921. április 27-én Laub Joachim zalaegerszegi záiogOzlet tulajdonosnál zálogba elhelyezett 18 karátos férfi arany óráról, amely zálogjegynek lejárata 1021. julius 27-ike, megsemmisítése iránt az eljárást a Hegyi Lajos kaszaházai lakos kérelmére folyamatba I tette. Ennélfogva felhívja az említett 4 okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított 45 nap alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetbén a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó ujabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Zalaegerszeg, 1922. aug. 14. Magis. k., kir. tszéki tanácselnök. A kiadmány hiteléül: Zoltánsk.t irodaigazg Cséplő- Raffináft petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerola), Motor olaj a-o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Pln#<n» AiT^yga kereskedelmi Zalaegerszeg DIlVQtSr ©J I aiia irodájában\' Eötvös-utca 10. sz. HEINRICH W.ésL. fivegezcsi vállalat, üvegáru, táblaüveg, porcellán és lóniparaktár ZALAEGERSZEGEN l/észitünk épületüvegezést, ~ képkeretezést, Üvegtető-javitást és minden e szakmába vágó munkát ugy helyben mint viácken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Unit MMA Hl lift M-, HM MM, wHM agy nyersen mint száraién bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csácsty-ntea 76. szám 777 204 240 311 524 f;Ü 7^3 1136 1302 1344 1441 1543 17 10 2106 Zalaegerszeg vasuM menetrendié 1M2 Junius hó 1-MM. ÉRKEZÉS Hova Sárvár Zalas^entiván Zalalövő Zalaszenhván Zalaszentiván Rédics Celldömölk Zalaszentiván Rédics Zaiafczentivátl Zaialövö Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván ! N D U t. A s Csatlakozik -V S. - —Üi.— w WA a > xr ----3 Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Győrbe érk. I7£>. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... Szombathelyre érkezik (gyors)..... Körmendre érkezik (kedd, cstttörtAk, szombat) üyörbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ fl 15-5C 5 2Q 711 7 45 9071 2040 í * o £ 4 2Q 7 832 »24 1323 1342)1623 1626 1541 1840 21 20 1834 82C 1902 195920 14 23 5023 11 Honnan t »»•I Zalaszentiván Zalaszentiván Zalalövő Rédics Zalaszentiván Celldömölk Zaiaszentiván Zalaszentiván Rédics Zalalövö Sárvár Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván CnaUakox* mmmmt^x • tmttmm . — -.vjt-* Nagykanizsáról..... Szombathelyről..... i"5 "sve .srfnr. \'ra-j indul P I Nagykanizsái..... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről gye Nagykanizsáról gye fon tort Budapest keleti pályaudvarról gyors Szombathelyről....... Nagykanizsáról....... Budapest keleti pályaudvarról . . Szombathelyről....... HA UTAZIK, legkényelmesebben a maootjooylrodifcan válthatja meg jegyét akár kát nappal előre is - Vísum mérsékdt dlla-zás mellett a következő államokba szereztetik meg : Németország, Olaszország, Svájc, Francit- és Csehországba.__ Nyo-m»»o«t Tahy <fl. utód» KakcAH Accoüton Icöny v iiyo/al »»nerscoBon. Telefon 181- • Ara 6 korona. i. 6tíolyan. Zalaegerszeg, 1922 augusztus 20 Vasárnap. 58. ssam. Felelős szerkesstö: BORBÉLY GYÖRGY LaytQ\'.ixiMot: „Ealavárisegye" lapkiadótársaság TáBSABALHl ÉS POLITIKA\' Láp 118iclkvt1 HETEIKÉIT HÁB0I8Z0I. Ilóüiítéí 1 > «no 180 S. Egyei uao < K SzerkesEtöség Kislaludy-u. 8. Telefon 162 se. Kiadóhivatal Széchenyi-ter 5. Telefon 131 sí. „Htefk tg? ¡nemben, biuek tgy bnábw ntezck Hteai Arfth tfttjck MivtjaroroÁr frttifludiaábaB kmtm.\' Emlékezetes up Zataeeerszegn. A mai nap ez az emlékezetes nap, 1922. augusztus 20. Szent István királynak emléknapja, a régi dicső múltnak az emléke S emléke egyúttal annak a közelmúltnak is, amelyben 358 magyar katona meghalt a hazáért. Vagyis dicsőséges múltnak, de egyúttal véres és gyászos múltnak fájdalmas emléke. Zalaegerszegnek északkeleti részén vzn a Horthy Miklós tér, ezen a téren van egy hatalmas kőoszlop, az oszlopnak felső részén föl van irva 19b magyar honvéd huszárnak a neve, akik a nagy háborúban elestek s akik a zalaegerszegi t> honvéd huszár ezrednek voltak a tagjai; az oszlopnak alsóbb oldalain lb2olyan magyar katonának a neve van fölirva. akik más ezredekben harcoltak, de mind zalaegerszegiek s szintén meghaltak a hazáért a nagy háborúban. Összesen 358 magyar katonának a neve és emléke van bevésve a köbe. a jövő számára. Vallásos szertartás és elmélkedő szónoklat jelzi ezen a napon, hogy a mű elkészült s HadMib a város polgármesterének gomlorts és megőrzés végett. Csak egy Vövön 3JW magyar vértanúnak az emléke. Nagy temetési nap. De félre gyász és félre bánat. Emeljük tel lelkünk bátorságát és szivünk" reményét a jövőre. A múltnak fájdalmas emléke mellett itl van a jövőnek édes reménye. Épen ez a temetési emléknap egyúttal születési és feltámadási ünnep is. Ugy intéztek a vezetők, hogy minél emlékezetesebb legyen e* a nap Ugy intézték, hogy magyar észnek, magyar szívnek, magyar kéznek a munkáit összeszedik s fölmutatják a közönség előtt, hogy ez lásson, okuljon, tanuljon és ébredjen minél nagyobb önérzetre, érezze, hogy van még magyar erő, mely alapja a jövőnek s lesz magyar erő, amely maga le?2 az élet. Hat teremben lendeznek a vezetők kiállítást müvés/i ke/ek készítményeiből Országos emléknappá emelkedik ez a nap avval, hogy a fővárosból is többen megjelennek . képviselője van itt a Stefánia* gyermekvédelmi egyesületnek is; hét városból hét daloskör jött el s egész Zalából nagy közönség Nagy jelentősége van annak, hogy a kiállítást jóiészt Magyar Asszonyok csinálják. Még nagyobb jelentősége van annak, hogy a kiállítás nagy részét a Stefánia országos gyermekvédő ligának helyi .Csoportja rendezi és foglalja t/l. De legszebbnek azt tarthatjuk, hogy a rendezésnek az élén a gyermekvédelmi ligának az orvosa áll. A jövő reményének az orvosa. Ugy hogy kitudnám mondani: evvel a szereplésével Dr Németh János nemcsak a napi értelemben vett betegcégeknek az orvosa, hanem a beteg emberiségnek, legalább is a beteg magyarságnak az orvosa. Ám kiki hallgassa végig a nagy emléknapnak jelenségeit. Nézzen a szemével, de lásson az elméjével és szivével. A legapróbb részletek is mutatják, hogy ez a nagy emléknap Zalaegerszegen nemcsak a m uttak emléke, nanem a jövőnek a reménye is. B. Gy. K , Szociális Iskolát t IV. közlemény (.A társadalom iskolája.*) írta SZIRMAI üt\'iZA »¿morl j orvos. A szociális iskola társadalmi uton való meg-va\'ősitására a legcélszerűbbnek a következő módot tartom: I Megalakulás Kiinduló pontnak minden építésnél legcélszerűbb valami meglevő kipróbáltat fölvenni és én itt erre legmegfelelőbbnek működő társadalmi, nemzetvédelmi és tudományos egyesületeinket és intézményeinket tartom. Pontosabban meghatározva a „Társadalmi Egyesületek Szövetségét." (TESz.) Tehát a „TESz" felszólítja vidékenként az alátnrtnzó legtekintélyesebb egyesületeket, hogy jelöljek ki körzetükben a legbecsültebb és legintelligensebb polgárokat, akiket egy ilyen intézmény vezetésére javaslatba lehetne hozni. A javaslatokat mellékelt pontos életrajz, szociális és esetleg tudományos működés vázolása alapján egy meghívott bíróság bírálná el, mely megfelelő águ tudományos intézményeink legjava eróibiM lenne Összeválogatva Az ilyen módon vidékenként kiválasztottakat a helyi egyesületek a szervezésre és vezetésre fölkérik és nekik mindén tekintetben rendelkezésükre állanak. A végtegesitett vezetők most magukat környezetükből a körzet nagyságának és az igényeknek megfelelöleg kiegészítik. Minden további pótlás a hivatottság megőrzése céljából ¡»inét a/, önkiegészités alapján történik Ettől a pillanattól teljes az autonornia. 2. Működd. A mfikndéshez szükséges tervezetet a „TESz- . fölkéresérc szociologiaí és pedagógiai tekintélyeink készítenék és a „TESz" azt a körzeteknek megküldi A tervezet csak irányit, de nem parancsol, hogy az egyes vidéki iskolák önálló irányú fejlődése csorbát nc szenvedjen. a) A cooptálás utján kiszemeltfoklatól: tárgyaikat saját legjobb tudásuk és hozzáértésük szerint választják, esetleges hiányok esetén a hiányos tárgykörbe inkább vendégoktatók hivandók meg más helyekről, mint hogy hozzá nem értők tartsanak kényízerelöadásoka*. Az oktatás időtartamát és, beosztását mindenütt a helyi viszonyok szabják meg. Más les/ tehát .íz időbeosztás és a tárgykör városban mint fa!t:n, más ipari vidéken, mint fóld-miví lők k*zi. más intelligensebb, mint egyszerűbb közönség eselén h) A gyakorlati oktatás megkönnyítéseié a társadalmi egjcsillétek saját kezelésben mintaüzemeket állítanak fel a gazdaságlak mellett megfelelő szociális intézményekkel. A „TESz" országos szervezettségének segítségével tanulmányutak, látogatások szervezen-dök szociális intézmények, idegen üzemek megtekintésére. c) Az iskola vezetősége gondoskodik róla, hogy a körzet jobb lapjai állandóan el legyenek látva az iskola céljainak megfelelő közleményekkel. ismertetésekkel és emellett minden épkézláb szociális gondolatnak propagandát csináljanak. Igyekszik m^felelő könyviárt összehozni és részint saját kiadásait, részint a központtól kapott röpiratokat mentől szélesebb körben terjeszti. d) Felvilágosításokat, ulmuiatást a központ ad, mely a „TESz" és a »Tudományos Egyesületek* delegáltjaiból áll és a vidékkel állandó levelező viszonyban van. 3. HUenrués. Az ellenőrzést a központ végzi, de a vidéki körzetek autonómiájának legtágabb érvénvbentartásával. 4. Költségvetés. A költségeket a társadalmi egyesítetek és a községek fedeznék, főleg azonban a résztvevők és kulturbarátok önkéntes adományai, szükség esetén a körzetenként a társadalmi szervezetek által kirótt és társadalmi pressióval behajtott kulturadóban. * » Most még\'ezen tervezet előnyeiről szeretnék pár szóval szólni. Ezek : 1. A legtökéletesebb hivatottság az oktatásban A kiválogatásban a társadalmi egyesületek szerepelnek, akik az erkölcsi hlvitást képviselik és a tudományos körök, akiktől a tudományos hivatottság elvitathatatlan. A további kiegészítés pedig cooptatio, tehát a hivatottak utján történik. 2. A szabad fejlődés. A vidéki iskolák teljes autonómiával rendelkezve leginkább megközelíti a decentralizálás ideálját és így fejlődésük mindenütt természetszerűleg alkalmazkodni fog a környezethez és a helyzethez, ami egyedül egészséges rendszer. 3. A versenyvágy fölkeltése. A szervezetek egymástól való függetlensége hozza magával a versenyvígyat. ami még crösebb biztositéka a jövő fokozott fejlődésnek. 4. A könnyű mozgathatóság, amely vetekszik a/ állam szervezetével. Hiszen rendelkezésre áll a TESz" egyesületekben teljesen kiépített szervezete. Ezek pedig cserben nem hagyhatják, hisz mindenikük programjában benne van a nép szociális fejlesztése. 5 Szellemi kapcsok teremtése. Az iskola a hivatottak közt egy állandó szellemi kapcsot teremt, ami rr.ég előnyősebben hozzájárul egy jövendő tiszta és erős értelmi kaszt kialakulásához, amely a társadalmi egyensúly egyik fő biztositéka. 6. Az állam tehermentesül, amikor egy szükséges intézmény költségét társadalmi uton teremtik elő, ezzel szemben viszont az iskola megszabadul az államhatalom untalan bekon-lárkodásától. amely a mindenben kiválóan hivatástalan demokrácia túlságos érvényrejutása folytán európaszertc a kontárság legfőbb istápolója lett. 7. Előnye végül a tervezetnek, hogy benne úgyszólván teljesen biztosítottnak látszik az iskola népszerűsége iamelyet egyébként is ki kell íiogy vívjon szükségképpen rövidesen jelentkező áldásos hatásával) és pedig részint az alapító egvesületck népszerűségének átruházása áttai, részint lélektani okok miatt, mint a telje* kényszortclenség és a hozzátart.jzóság érzete. Hiszen a társadalom legalsóbb fokától a iegmag.nabbíg egy így megszervezett intéz-rnénjt mindenki tökéletesen a magáénak vallhat, hisz teljességgel belőlük és értük van. * * ♦ Ezzel talán le is zárhatom est a rövid tanulmányt. amelyben Csonkamagyarország nevében igyekeztem mindenkit meggyőzni a szociális fejlődés szükségességéről, egy kis ízelítőt adni a szociális iskola szerkezetéből és a megvalósítás módjaiból, csak azért, mett hiszem, hogy semmiféle munka a jóért nem hiábavaló. Most már nem lehet más dolgom, mint kérni minden igaz magyart, hogy ha hisz nekem, dolgozzék ezért a célért, ha pedig nem, gondolkozzék olykor az elmondottakon. Ha más eredményre jut, én hiszem, hogy az is a köz javára lesz; és ha mégis végre ugvan-ide ér. tudom, hogy a tamásokból lesznek a legbuzgóbb apostolok. Vege. - — — Qyórött Is sctr*Jkota«fc. Budapest, aug. 19. Győrben 3 gyár munkásai sztrájkba léptek és minden jel arra mutat, hogy általános sztrájk tör ki a városban. 2 ZALAVÁRMBGYK 1922 augusztus 13. Hetenként. - A mai sportról. — Valami szenvedélyt jelent a sport. De nem szükséges magyarra fordítani, minden nemzetnek a tia megérti, s különösebben a testnevelésre vonatkozik. Folytatódik ma is a régi sport az ó összes fajaival. De hozzájött még egy új, sajátságos faja: angol szóval footbal, magyarul rug-dosodás Vannak veiem együtt még némelyek, akik ezt a játékot nem szeretjük; de a szereplő és a közönségnek százaléka örjöngóen szereti. Én nem azért nem szeretem, mert halálosan hasba rúghatják egymást; hiszen a többi sport-ág is járhat veszedelemmel, sót mindenkibe beleüthet a rnenvkö a díványon heverészve is. Én cs.ik Hzón nem szeretem. mert nem természetid. Nem fog ez állandóan megmaradni a spór telei l>en A sport tájáról le fog sodródni ez a fattyú haitás, ez a betegsége« kinövés, miit e0yéb kinövések, mint pl a vörösuralom s a költészet mezején az Ady féle versírásnak a módja. Erről a rugdosodási sportról különben egyszer majd ki fogom lejteni részletesen az elvemet és véleményemet egy fejezetben. ^ Most csaK annyit jegyzek meg róla, hogy nem szeretem. A második megjegyzésem az, hogy ha ennek a versenyeiről olvasom a hírlapi tudósításokat, csak olvasom a betűket, de nem értein. Olyan az a »udósitás. mint egy tőzsdei jelentés, vagy egy algebrai egyenlet. Oombamódra megsokasodtak az egyesületek és éktelen hosszadalmas a ciniök. így keletkeztek aztán a Move. Dove, Jove: ¿se, Zte, Zue ; Mak, Mek, Muk stb. rövidítések ; jönnek az idegen szók: Start, Mecs, Bekk, Gól (ez talán logarithrpust jelent), szörti, forti. tutti; van magvar ,szó is. de az műszó, s igy azt sem lehet érteni: mezőny, idény, szárny, kapu, kidolgozott gól stb. aztán : 0:2, 7.0. 0:0 s igy tovább Nincsen ebben lélek, azért nem értem én De van egy harmadik megjegyzésem is Ehhez már magam szerint — értek. A zalaegerszegi csapatok versenyeznek más városok csapataival s legtöbbször megveretnek, még pedig néha 7:0 arányban Ezt nem helyeslem én. A fiam vitatkozik velem, hogy ő nem szégvenli, ha megveretik, mert ö nem a dicsőségért versenyez, hanem csupán sportból. Jól van. Ez erkölcsi szempont. S bizonyos fokig helyes Annak idejében magam voltam, aki gyalogversenyző bajtársamat pohárköszöntőben magasztaltam, azért, hogy — legutolsónak beerkezett Nem lehet mindenki első; nem a hirért-dicsőségért. hanem a testnevelésért versenyez stb. Sőt majdnem ötven esztendős koiomban ötven kilómétert kétszer gyalogoltam Zalaegerszegről Keszthelyig egy szuszra, csupán sportból, anélkül, hogy dicsőséget kerestem volna, mert csak magam valék De mégis, ifjú Barátaim, mikor versenyről van sző, akkor ott szükséges, hogy az ambitio, a dicsőség-vágy is szerepeljen Ha belenyugodtok abba hogy nem baj, ha mindig levernek is benneteket, mert csak sportból és csak tanulni akarásból versenyeztek : akkor beleévődik, rögződik a köztudatba, hogy Zalaegerszeg az utolsó F.zt pedig ti nem akarhatjátok, fcz esetben az ellenfelet már az erkölcsi tudat is erősíti, s titeket a belenyugvás is gyöngít. Ilyen formát jelent a demorálizálásszó is. Ebbe nem szabad beleesni! Minden nemes versenyző abban a tudatban áll ki, hogy ő győz. S ha mégsem igy lesz, akkor nem szabad elkedvetlenedni, ez az eset még jobban sarkalja, még jobban készül s még bátrabban kiáll. Másodszor, vagy harmadszor sikerül. De a háromszor nem sikerült: többször nem próbál ugyanolyan viszonyok között. Azután már nem versenyző lenne, hanem csak hézagpótló szereplő „Strohmann". Ehhez semmi köze a virtusnak. Ifjú Barátaim 1 ti annyi angol szót tudtok már annak az átkozott footbalnak a révén. Hát tanuljátok meg azt is, mi a training. Ez azt teszi, hogy a verseny előtt legkevesebb hat hétig szakadatlanul gyakorolni készülsz, éleiben, italban is mértéket tartasz, szeszes italt nem iszol stb. Ez még arra is jó, hogy egyúttal máskor is tartózkodói a testgyöngitő italtól Mondom, hat hétig Nem verseny az. ha ti a versenyt tartjátok trainingnek. A verseny ritka legyen és ünnepélyes. Hát aztán mit mondjak még arról a birkózásról. amelyet li igy fejeztek ki: 7:0, vagy pedig 0 7. Mindegy. Ti ezt versenynek tartiátok? Akkor az is verseny, ha egy huszár-Őrmester kiáll a porondra s birkózik egy tiz esztendős gyermekkel A gyermeket hétszer földhöz vágja, de a gyermek őt természetesen egyszersem vágja földhöz. Ez 7:0. S az óriási közönség ezt végig nézi. Nem gondoltok rá, hogy ez komikum ? Holott azt is tudjátok, hogy a nevetséges öl. Az ellenfél felöl tájékozódni kell. A küzdelemre erősen készülni kell S a verseny ünnepélynek Komolynak kell lenni v Borbély György. TáVUmf-TELEFÖN. A Magyar Távirati Iroda Jelentése ¡1 A Davlzaközpont aug. 21-én megkezdi működését. Budapest, aug. IS. A Devizaközpont a szervezkedési intézkedések bef.\'jczCsével augusztus 21 én, hétfőn teljes mertékben megkezdi működését A pénzügyminiszter a forgalom lebonyolításának könnyítése céljából feliatalmazia a Pénzintézeti-Központot ós 8 nagybankot, hogy az átmeneti időre, egyenlőre szeptember l-ig, a kétségtelenül törvényes , szükséglet kiegyenlítése céljából igényelt deviza és valuta mennyiséget az igénylőknek, saját belátásuk alapján, engeJélyezhessék. Az árfolyammal, valamint a felhatalmazással el nem látott pénzintézeteknél bejelentett szükségletet a miniszteriális szakbizottság közreműködésével a Devizaközpont cicaringje fogja kielégíteni. Ezzel gondoskodás történt a külföldi utazási szükséglet akadálytalan kielégítésiről is. A ker. szociálista munkásság ellenzi a szocialista munkások sztrájkját. Budapest, aug 19. A vasmunkások sztrájkja ügyében tegnap esti ülésen véglegcsen állást foglalt a ker. szociálista vas és fémmunkások országos szövetségének bizalmi testülete. Megállapították, hogy a sztrájkért a felelősség elsősorban a szociáldemokrata vezetőséget illeti, mely kétes kimenetelű bérmozgalmakba ugratta a munkásságot és helytelen taktikát követett. Határozatilag kimondották, hogy azokban az üzemekben, ahol keresztény szociálista munkasok vannak túlsúlyban, nem szüntetik be a munkát, hanem követelik a béremelések folyósítását és szükséghez képesi való növelését Uiabb határkiigazltás Magyarország Javára. Baja. aug 19 Hivatalos helyről nyert értesülésünk szerint augusztus 22-én Kelcbia és Szabadka között ujabb határkiígazitást eszközölnek Magyarország javára. Hébelt pártot alakit. Budapest, aug 19. Hébelt Ede az egyházi és tanáii tisztségétől a napokban megfosztott szociáldemokrata képviselő, rövidesen megfogja alakítani a magyarországi független szociálista pártot % Eltörlik a numerus clasustT Budapest, aug. 19. Az Egységes-Párt körében tegnap nagyon érdekes hír keringett. Arról van szó, hogy Bethlen miniszterelnök kezdeményezésére az Egységes-Párt egyik vezető tagja, alkalmasint Lers Vilmos báró, a jövő héten indítványt terjeszt a nemzetgyűlés elé a numerus clasus enyhítése, vagy eltörlése érdekében. Beszélik meg, hogy a numerus clasusot a kormány nem az ellenzék követelésére, hanem a saját kezdeményezésére kivánja módosítani. A hírt ellenőrizni még nem sikerült, annyi azonban tény, hogy a kormányhoz közelálló informátorok szerint a kormány nem zárkózik el az arányszámok felemelésétől, de a törvény teljes egészében való megszüntetése az öt támogató párt elég nagyszámú csoportja miatt nem lehetséges. A szociáldemokrata párt állást fog. lett ez adója vasiatok kérdésébán. Budapest, aug 19. A szociáldemokratapárt parlamenti frakciója pénteken értekezletet tartott az adójavaslatok kérdésében, amelyben úgy döntött, hogy a párt tagjai a vita során csaknem mind felszólalnak. További magatartásukat a körülményektől teszik függővé. hírek! OLVASÓINKHOZ I A munkabérek óriási arányú emelkedése miatt elkcrülhetetlennéválik árainknak felemelése. A felemelt árak csak részben fedezik azt a különbözetet, amit a béremelés és a papír drágulás okozott Mi azonban, amíg erőnk engedi, áldozatok árán js el i<ariuk kerülni olvasóközönségünknek megterhelését. Egyben bejelentjük, hogy vasárnapi számunk a szokott ti oldal helyett egy ideig 4 oldal tfcriL\'delmu lesz, mihelyt azonban enyhül a nagy papir-drágásig és könnyebb lesz az újságpapír beszerzése, ismét a szokott terjedelemben jelenünk meg. Reméljük, hogy ez 2 3 szám után már bekövetkezhetik. A t. olvasó közönséget pedig arra kérjűK, ho^y ne vonj * meg tőlünk ezután se a jóakaratú, megirtö lám jgalását. Augutzius 20 tói kezdve e,jyes stáin ara ti K Negyedévi előfizetés......180 K. Előfizetőink régi előfizetésük lejártáig az előbbi aro i kapja* lapunkat \\ „Zalavármegye" kiadóhivatala Naptár. Vasárnap, auguiztus 20 István király. Napirend: I. I). e fél 9 órakor a kiállítás megnyitása a központi ellenit iskolában. 2. D. e. fél 10 órakor tábori mise. Utána kivonulás az elesett hősök emlékoszlopához. 3. D. u. 4 órakor élőbaba kiállítás megnyitása a Wiassics-utcai központi óvodában. 4. D. u fél 5 órakor a Move ZSE atületikai versenye 5. D. u. fél tk órakor vetitett képes előadás az Edison-mozgóban. 6. Este fél 9 órakor a diloi-ünnepály kezdete az Arany Bárány korthelyiségében. Hétfő, augusztus 21. Sámuel. Kedd, augusztus 22. Timót. - házasság Szombat délután tartotta esküvőjét Huhn Gyula, lapunk volt munkaiársa tart. hadnagy Vrancsics Erzsikével. Áthelyezések. Balog Endre balatonfürcdi áll polg. iskolai tanárt Szombathelyre. Biró Sándor orosházai polg iskolai tanárt pedig Nagykanizsára helyezte át. hasonló minőségb;n a vall; -és közoktatásügyi miniszter. - Az augusztus 20 i ünnepségeknek egyik legszebb szama lesz a dalárdák versenye a Bárány kerthelyisegében. A rendezőség jóelőre felhívja azokat,\' akik az előadásokat megakarják hallgatni, minél előbb váltsák meg jegyüket. Az ünnepségek keretében fogja a város megvendégelni az elesett hősök árváit is. A rendezést Voröss György, Siposs Dezső és Stefanecz Gyula vállalták magukra. A rendezőség ezúton is felhívja a közönséget arra, hogy utasításaikat mindenkor szó nélkül kövessék, hogy az ünnepségek zavartalanul és rendben folyjanak le. Az ünnepségeken a szombathelyi katonazenekar is fog szerepelni. Tizenhárom milliárd koronával tartozunk a cseheknek. A szokol 60 -70 koronás árfolyama következtében előállott az a helyzet, hogy a magyar kereskedők nem tudják kifizetni csehországi tartozásaikat. Ugyanis még akkor szerezték be áruikat a kereskedők, amikor a szokol ára 8-10 korona volt. Amire az árulkat eladták és amire lejáróban volt a cseh tartozások fizetési határideje kiderült, hogy a befolyt magyar korona összegért, még a negyede-részét sem lehet kifizetni a cseh tartozásoknak. Rendkívül sok kereskedő van érdekelve ebben az ügyben, akiknek az egész vagyonuk rámehet a fizetési kötelezettségekre, ha a csehek nem. engednek követeléseikből. Amint értesülünk a kereskedők akciót indítottak, hogy a szokol-tartozásokat 30 - 40 koronás árfolyamon egyenlíthessék ki. 1922 augusztus 31, ZALAVÁRMfcGYE 3 — A veszprémi püspök most ünnepelte papságának 25-ík évfordulóját. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök augusztus 15-én ünnepelte pappá szentelésének 25 éves jubileumát. Ez alkalommal szülőfalujában Nagypcrkátán, ahol annak idején első szentmiséjét mondotta, ünnepi misét és szentbeszédet tartott. A község küldöttsége Kéri Ferenc plébános vezetése melleit üdvözölte a föpásztort, aki meghatottan mondott köszönetet a megemlékezésért a küldöttségnek. Egyben a szegény gyermekek fel-luházására 50 ezer koronái, a tisztelgő Kath. Legényegycsület részére pedig 5 ezer koronát adományozott. — A kormánvzó szózatának első eredménye. Horthy kormányzó hatalmas erejű szózata, melyet a nemzethez intézett, viszhangot talált és ennek első eredményéről most vettünk hírt. Léva;. M\'hálv nemzetgyűlési képviselő, nbonyi apátplébános 5 mm búzát ajánlott fel a kormám zó által kijelölt cilra • Végle^rs hat iroza\' :<z Msóbagodi unitó-lak is \'uutnn Az .ilsóbagod. lanitötikás ügyében a járasbiráság arra kötelezte Kclter, immár állásából elmozdiiott tanítót, hogy f. év szeptember l-ig a tanilólakast üresilse ki. Ezzel a határozattal egy rég vajúdó ügy nyert befejezést. — Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 38-ik vándorgyűlését Keszthelyen fogják megtartani szeptember 2--7-ig. A vándorgyűlés 2-án, szombaton este 9 órakor ismerkedői estéllyel és társasvacsorával kezdődik. Szeptember 3-án reggel Keszthely városi tekintik meg a gyűlés résztvevői, délelőtt pedig az Urániában, a város közönségének részvételével ünnepélyes megnyitó közgyűlés lesz. Az előadók között vanak llosvay Lajos ny. államtitkár és Heim Pál dr. egyetemi rektor. Délután 2 órakor hajókirándulás lesz Badacsonyba, este 8 órakor Helikon-est és társasvacsora a Hullámban. Szeptember 4-én reggel 9-órakor a plébánia templom megtekintése. 10 órakor a közgyűlés folytatása az Urániában, melynek főtárgya: „A radioaktivitás jelenségei természettudományi és orvo«i szempontból." Előadók: Góth Gyula dr., Rohrer László dr. egyetemi tanárok és Kolen Béla dr. a Röntgen intézet igazgatója. Délután 1 órakor kirándulás Fenék-pusztára este 7 órakor pedig Bogdánffy dr. tart gazdasági előadást. Szeptember 5-én 8 -10 óráig a Gazdasági Akadémia és a Balatoni Muzeuin megtekintése. 10—12 óráig együttes gyűlés az Urániában, melynek tárgya „Az örökléstan haladása és jelentősége". Előadók: Gorka Sándor dr. és Grabner Emil dr. egyetemi tanárok. Délután 2 órakor kirándulás Hévíz-fürdőbe. Szeptember 0-án a keszthelyi kórház megtekintése, 10—12-ig együttes ülés az Urániában, melynek lótárgya: „A belső elválasztás jelenségei". Előadók: Korányi Sán dor báró és Farkas (iéza dr. egyetemi tanárok. Délután 4 órakor ünnepélyes záróülés, meiy nek tárgyai, az elnöki megnyitó, titkári jelentés a gyűlés lefolyásáról, Lenhossék Mihály dr. egyetemi tanár előadása és az elnöki bezáró. Este 7 órakor Lovassy Sándor dr főtanácsos tart előadást a balatonvidéki ragádozómadarak-ról. A vándorgyűlésre érkező tagok a Gazdasági Akadémiában minden szükséges felvilágosítást megkaphatnak. A vándorgyűlés iránt országszerte nagy a/, érdeklődés. Az utolsó vándorgyűlés 1912-ben, a háború előtt volt. Keszthely város vezetősége és Thassy Gábor megyei főorvos mindent elkövetnek, hogy a gyűlés tagjai jól érezzék magukat és kellemes emlékeket vigyenek magukkal Keszthely vidékéről. Sport Vasárnap délután 5 órai kezdettel tartja athletikai versenyét a Move ZSE a Főiskolás csapat és számos helybeli versenyző közreműködésével. A versenyszámok 100, 200, 400, 800 és 1500 méteres futó számokból, stafétafutásból és suly, diszkosz, gerelydobásból, magas és fávolugráshól állanak. — Nemes szivü adomány. Németh\' Ágoston szepetki iakós a vadászfegyver árát (XXX) koronát a zalaegerszegi Szent Antal szegényeinek elosztására adományozta. Ugyancsak N. N. a zalaegerszegi Ipartestületnek az elagott iparosok alapja javára 1000 koronát adományozott. — Pécs ünnepli felszabadulásának első évfordulóját. Pécs városának polgársága a honvéd hely örséggel, valamint a társadalom minden rétegének bevonásával, kellő fénnyel ünnepeli meg augusztus 19- és 20-án a városnak az ellenséges szerb megszállás alól való felszabadulását és a nemzeti hadsereg Pécsre való bevonulásának egy éves évfordulóját. Az ünnepségeken Baranyamegye minden részéről küldöttségek jelennek meg, hogy résztvegyenck a szenvedések elmultával az örömünnepen. A város lobogódiszbe öltözik és igy fogadja a városba érkező vendégeket. Ezt az alkalmat használták fel a dunántuli újságírók, hogy megalakítsák az ünnepségek napján a Dunántuli Újságírók Egyesületét, melyben az összes keresztény lapok képviseltetik magukat. — Hébelt képviselőt megfosztották állásától. Napokban ítélkezett Miskolcon az ágostai egyházi vármegyék törvényszéke Hébelt Ede dr. nemzetgyűlési képviselő, jogakadémiai lanár fegyelmi ügyében. Rövid tanácskozás után az elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint az egyházi alkotmány szakaszai alapján a törvényszék Hébelt Ede dr.-t, a kommunizmus alatti magatartásáért egyházi és iskolai állásától megiosztja és a fegyelmi eljárás során felmerült költségekben elmarasztalja. — Hibaigazítás. Mult számunk címlapjában a folyó száin tévedésből 58-al lett jelezve 57 helyett, amit ezennel helyreigazítunk. — Beiratások a budapesti egyetemen. A Pázmány Tudomány Egyetemen a beiktatások és beiratások az 1922- 23 tanév első felére szeptember 1-én kezdődnek és bezárólag szept. 21-ig tartanak. A folytatólagosan íratott tandíj-fizető hallgatók legkésőbb szeptember 8-ig tartoznak beiratkozni, a tandíjmentességért folyamodó ugyanilyen hallgatók pedig szept. II, 12, 13-án iratkozhatnak be. Áz ujonan íratott, vagy felvett hallgatók közül^a tandíj fizetők szeptember 9-től 18-ig, a tandíjmentességért folyamodók pedig 19-től 21-ig iratkozhatnak be. Az előadások szeptember 22-én kezdődnek. — A vasúti tarifaemelés augusztus 19-én, szombaton lépett életbe. Az utóbbi napokban beérkezett vonatok a szokottnál is zsúfoltabban I indullak és érkeztek, mert aki lehette, még az \' eddigi olcsó tarifa szerint-akarta a jegyét megváltani. A tarifaemelés 10 milliárdot hoz a MÁV-nak és ezt a hatalmas összeget a közönségnek kell megfizetni; legjobban a szegényebb osztályok érzik meg ezt is. Szombat éjféltől kezdve a személy vonali menetdijak 100 ®/.-al, a gyorsvonatok 120 %-al, az expressáru szál litási dijai 150 7o-al drágulnak. A személy és vegyesvonatok menetdíja: 1 — 5 kilóméteiig: I. osztály 48. II. osztály 24. III osztály 12 és IV osztály 10 korona; ti—10 kilóméterig: 60, 36, 16, 12; 11-15 kilóméterig: 72,48,22,18; 16- 20 kilóméterig: 60, 32. 24; 21 -27 kilómétcrig: 144, 84. 44, 34; 28-30 kílóméte-rig 192, 108,64, 48; 31—40 kilóméterig: 252. 144,84,72; 41-50 kilóméterig: 324, 192. 108, 84 és igy arányosan tovább. Gyorsvonatoknál: 1—40 kilóméterig: I. oszt. 396, II. oszt. 237. III. oszt. 158; 41— 50kilóméterig: I. 515, II. 304, III. 211; 51-60 kilóméterig: I. 594, II. 356, III. 251; 61—70 kilóméterig: I. 713, II. 422, III. 290; 71-80 kílóméterig: I. 805, II. 475, III. 330 ; 91 — 100 kilóméterig: I. 1016, II. 594, III. 409. Százkilóméternél nagyobb távolságra szóló menetdijak hasonló aranyban emelkednek. — Tőrvényszék. Szauer Ignác kereskedősegéd többrendbeli csalás és sikkasztással vádolva került a törvényszék elé. Kondor Ferenc szombathelyi kereskedőtől nagymennyiségű árut vett át bizományba és az érte járó pénzt elköltötte. A bíróság ezért másfél évi börtönre Ítélte. — Talált kulcs. A Deák Ferenc-téren egy kulcs találtatott. Igazolt tulajdonosa az állam-rendőrkapitányságon átveheti. Jó rakettet vennék kéz alatt. Cim megtudható a lap kiadóhivatalában. KÖZGAZDASÁG £8 PÉHZÖGY. Budapest, l\'J22 augiuztu* 19. A budapesti deviza-központ hivatalos árjegyzései. 3rága 47 Stockholm 428 Swei/ 309 Bécs 200 130 Zágráb — Amsterdam 632 London 7250 Newyork 1620 Berlin 150 Milano 73 Páris 130 Zürichben: Auguszt. Augus/.t. 19. a magyar korona -- -- — 0-33 033 az osztrák korona --- 007 0001/» az osztr. bélyegz. bankjegy o-oo*/« Terményjelentés. Augus/.t. Auguszt. 19. Budapest, 1922 augusztus 19. Kor. Kor. Búza —----- — 7025 7150 Rozs------ 5300 5200 Árpa —----- 6200- 6150 Zab------- ►6490 6150 7200 I 7525 Köles------ — 1 — Repce —----— —— % 1 _ Korpa — —---— — 1 1 Külföldi pénzeket lm (dollárt, dlnArt stb.) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol Értékpapír-tőzsdei megbízásokat gyorsan és előnyösen teljesít Fenyvesi Bankblzomöny, Zalaegerszeg, Fő tér. . 45-52 Telefon 38. STELLA »«"«por ¡^^¡¿•¡¿i vanllincukor puddlng por salicyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbilleí-u. 46. Lessive-Phenix mosópor vezérképviselet. <»—12 i UJ KÖNYVEK! j 1 s I COURTS-MAHLER: ■ \\ Összes eddig megjelent művel. { ■ CLAUDE ANET: ■ | fis reng a föld ... £ » TOLSZTOJ: » 1 Ifjúságom regénye ■ ! MAUPASSANT: J 1 Balkézről ■ | Erős mint a halál ■ I FERENCZI SARI: ■ Estétől hajnalig ! [ LAURiSIN LAJOS: * Alkonyi mesék (Költemények.) 3 FARKAS PAL: . J A láthatatlan Imám kese ■ PÉKÁR GYULA: a Hatalom ■ s minden egyéb könyv és zenemű- ■ újdonság kapható és megrendelhető J KAKAS ÁGOSTON | könyv-, papír- és irószerkereskedésében a Zalaegérszeg. Telefon 131. az. ■ 2 ZALAVÁRMBGYK 1922 augusztus 13. A győri Back-malom blzo mányi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és ffestékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 37 Dü A Tauril bizománji flumiraktára, auíó- és motorbenzin, auUV- és hengerolaj árusítása nagyban és kicsinyben. A D. K. W. kisegít*» biciklimotorok eladása, személyéi teherautó, tracfcur, motoreke eladás. Autók garagirozáf a. Teheráru fuvarozás. írola: Erzsébet tér, Hztiszimilii barakk-épttet. ieirfou iSV. loazgatósáQ: Fő ut 8. Bazár ¿Hlet Tilifn 358. üaragr: Tárház-utca. T.itirati cim: Aatótorgalmi 11 — 0 Két középiskolai tanulót teljes ellátásra elfogad gimnázium mellett lakó uricsalád. Cim a lap kiadóhivatalában Ugwes munkásieányt vagy felfutó fiút keres KAKAS ÁGOSTON könyvnyomdája. Egy háziszolgát és egy ióházból való fiút tanulóul felvesz SchfJtz Sándor és Fia. Épület és buftor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ u megfelelőleg készítenek 43-0 ■ ! Szalay és Dankovits g 2 épület- és mObiilor-asztalosok J S ZALAEGERSZEG ^".unkáió teieP: g ti tsKot.AKöz 2. szám. urményi-utca 7. m ■ Állandó készbutor raktAri ■ Cséplő- Rafflnált petróleum. Cséplőgép olai benzin, Motorhenserola), Motor olaj •«-« a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben kereskedelmi Zalaegerszeg irodájában Eötvös-utca 10. sz. Binder és Társa /hí HSSNRSCH W.és L. & fivegezcst vállalat, ftvegéru, táblaüveg, 1 porcellán cs lámparaktár \\zalaegersztgen Ifcszitüiik épületüvegezést, ^ képkeretezést, üvegtető- ^ javitást cs minden e szakmába * vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. HANfiSZLRtK. ZONGORÁK. GRAMOFONOK.. Mi»*«« ..ÍÜUH lir.ilwi ^ IIISUElfirál STERNBERG 1 3 Budapest, c A /„ számú saját Rákóczi ul UV/U. palotáiéban írja meg azonnal, ixm aUyea hangszerre van vök*épn •>* ml arr. ! dtJUlml küldünk árajánlatot, ha ezen u|Mgra hivatkozik. )avitlBd4 haifuerét küldje fx Mán t^árumtba, jutányosán ujiáalakiljuk. fraiéfoihÚaMwOMkVak legújabb hanRlemerefcrAl tlgytn e* Mrn.cnl»«. ku.djuk inn kor jegyzékünkéi Mint a ^fQte A ^Ql11 9-10 Friedlaender Emánuel Co. berlini cég vezérképviseltje azonnal szállíthatunk l-a porosz kőszenet és kokszot bármely állomásra direkt a bányákból és koksz mű vek bői, sürgősebb esetekben pedigszombathelyi raktárunkból bármily nagytételűén, vagy kis mennyiségben is. C4m»iiaI építkezési és tüzelőanyag nagykereskedő weiss Samuéi Szombathely. r. Telefon 121 és 135. Sürgönyeim: WEISS szénkereskedő. int HMml mi MM, IM-, iáit, tangói, igy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron yásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari R. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. - Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csáosl)-ntoa 76, szám. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 junius hó 1-t6l. Hova I N l) u K s Csatlakozik m ü O a. «t-jrc waraai Budapest keleti pályaudvarra érkezik . 204 Sárvár 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik..... . "52c 311 Zalalövő Szombathelyre érkezik.....! ! ! 717 5 24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........745 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik .... Q07 7 35 Rédics \' 7\'53: Celldömölk Győrbe érk. 17». Bpest keleti pu. gyors érk 2040 l! 38 Zalaszentiván, Nagykanizsára érkezik (gyors) . . . \'1V42 13 02 Rédics • * 13 44 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik (gyors).....1541 1441 Zalalövö Körmendre éíkezik (kedd; csütörtök, szombat) 21 20 15 43 Celldömölk Győrbe érk. 230. Bpe$t keleti pályaudvarra 82C 17,10 Zalaizentiván Szombathelyre érkezik . ...... 19 jh 155C 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 2)1! e y ■ o £ E R K E Honnan Z E S Csatlakozik * r bmbm 648 Zalaszentiván Szombathelyről 726 Zalalövő 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........6 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról.....21 1! 1323 Zalaszentiván Szombathelyről gyors........,llf 1623. Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors........13»- 16 26 RédM 1840 Zalalövő Budapest keleti pályaudvarról gyors ... 8—1 18 39 Sárvár \\ Szombathelyről..........13 H 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........16! 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról.....fí 2108 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........ 235CJ23 iI SSSSSto S^mbathelJiS 7 . . .* . 20 , iíí;I^Va "^"•«WlrodÉban válthatja meg jeeyét akár két nappal előre is. - Vi.um mérsékelt di|a- zás mellet. .1 következő áltamokba szereztetik meg: Németország. Olaszország, S^lc, Francia- és Csehországba. N^om^ott ^^ Ti utóö« írnkM AKOHtou Icör^.^orrxtíLAjAtoe»^ 2ftlaoKo rgtoueu. Telefon 131. acám 1. éviolya». L Zalaegerszeg, 1922 augusztus 23 Szerda. Ara fi korona. 59. száa. ZALAVAR EGYE Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L lytviatfeM«: „lalavármeoye" lapkiadótársaság. TA18AIAIK1 ÉS POLITIKAI IAF IieiBUVIK IKTISKÉIT lAltUXOS lUtixctis \'«én» 180 K. KfTN atáa • K Szerkesztőség Kisialudy-n. 8. Telelőn 162 ss. Kiadóhivatal Széchenyt-ter 5. Telefon 131 si. „Hiszek *fjr Utcabcu, bu/ek tgjr Hfcxrk efjr Mrwl 6rAk l(u«ácb*n Hlnrtr NUfyarnmáf fettAaudáaUuv / * r;»; >N Az aog. 20-1 nagy ünnepségek. Ai őnnepségfk lefolyása. - A Stefánia szövet-jég kiállítása. - Ünnepélv a hösök emlékoszlopánál. jeleztük már, ho«y minő részekből AH. Legkiemelkedőbb természetesen a háború halottainak ünnepe. Az itt megjelent emberek sokaiága megközelíti a tízezret. A városnak sok vendégje volt mindenfelől. IttJ volt^ gróf Batthyány Pálué palini Inkey Valtria Őméltósága, aki minden közművelődési mozzanatnál elóljár s minden lépésén a jótékonyság áldása fakad. A honvédelmi minisztert Bugsch Aladár ezredes kepviselte A f>. h h. ezredből a következők voltak: Jármy Elemér tábornok, Jankovlch László és (lörgc Viktor ezredesek, Tókéssy János őrnagy, Podmanicky Péter, Lovass Zoltán, Muzsik Olivér, Oaál Jenő, Dr. Tarányl Ferenc, Kristofits János. Lukács Károly, Lövészy György, Mon*part István. Hodaszy Dénes századosok, Forszter Lajos, Staub Károly, Szlgethy Tibor, Bercsényi László, FÖldváry Ferenc. Schwendtncr Pál, Dr Thawy Kristóf, Bartha Lajos, vitéz Bosnyák Andor főhadnagyok Az összes ünnepélyek lefolyásáról a következő pontokban számolunk be Kár, hogy az imponáló hatalmas Ünnepbe egy kisNlrömcsep is esett, kár, hogy a tiszta folyást egy kis haszontalanság zavarta. Majd okulnak abból is az emberek Az ünnepségek és a tudományos előadások sorrendje szombaton kezdődött. A vidékről érkezett dalárdak fogadtatására nagy számú közönség jött össze a vasútállomáson A kiszálló dalárdistákat nagy él|enzéssel fogadta az ege^-szogi közönség. A város nevében Cobor Mátyás polgármester üdvözölte őket szive» szavak kíséretében. Ugyanekkor volt a Mozi helyiségében az első vetített képes előadás, melyet nagyszámú közönség hallgatott végig Merétey Sándor dr központi propaganda főorvos a csecsemővédelem lontossagáról s a csecsemővel való helyes bánásmódról beszélt mrgsziv-lelendő dolgokat. Sainos. hogy a szépszámú közönség között nem voltak eléggé képviselve azok, akiket legjobban érdekelhetett volna az előadás: a magyar anyák Merétey dr. után Németh Jái.os dr. tartóit előadást a csecsemő helyes táplálásiról. Előadásában rámutatott arra, hogv a csecsemők közül legtöbben a rosz. helytelen táplálkozás következteben kajpott bélhurutban halnak meg Az augusztus 20-1 ünnepségek a kiállítás megnyitásával kezd/Wtek Az elemi iskola helyiségét xsufo-lásig megtöltötte az érdeklődik tömege Ceobor polgármester megnyitóbeszédében rámutatott a kiállítás fontosságára és kérte a város közönségét minél számosabban látogassák azt s minél s^mosabban vegyenek részt ezután is abbén a munkában, mely a kiállítást létrehozta. A kiállítás heiyisegei közül első a népogésiséf0«yi csoport két tenne, melynek ügyes rendezése Németh János dr. faradhatatlanxágát es hozzáértését dicséri. A tanulságos képek, hasznos tanács- j •döK közön voli .i babakelengyék kiállitasa. "»elveket Pál és Indra cég. nemkülönben ! Ne/fteth Matiska állított ki Legnagyobb elis- j me^st kelteit az a művészi faragású, gyönyörű . oltár, mely Szalay és Dankovks és Koósz I iparművész, szobrász, munkáját dicséri. A női háziipar terme zsúfolva volt a kiállított értékes, szebbnélszebb munkák tömegévei. Gyönyörűek voltak Fazekasné és tanítványainak esetnek* csipkéi, Oroszinger Gézáné vert csipkéi és Oláh Mariska kézimunkái. Feltűnő itt két tanárnak a munkája egyik Rcinholcz felsőkereskedelmi iskolai tanárnak a müve, mely díszes fa-faragványokból áll s tükörnek alkotja két oldalú diBzét. a másik Pásztor Imre gimnáziumi tanárnak két szép szőnyege. Az egész terem hangos hirdetője volt a magyar asszonyok tudásának, okosságának, leleményességének. Kívánatos volna, ha a kíállitás Zalaegerszeg keretein túlnőve igazi helyiérdekű népiparrá fejlődne. melynek istápolója lehetne az eddigi kezdeményező Mausz. A mezőgazdasági csoport helyiségében hatalmas paradicsomokai, hagymákat, pinkákat állított ki ifj. Nyáry Kál-mánné pölöikei gazdasága. Az Eszteiházy herceg badacsonyi szőlőgazdasága borokat. Kovács Károly vasutas, Neuwlrt keresk isk. tanár és Társa mézet és méhészeti eszközöket, a Nemzeti Hitelintézet a kezelésében levő téglagyárból jóminóségü zsindelyeket és téglákat, Horváth Imre szép virágállványokat, Havas kertész pedig virágokat, nagy paprikákat, paradicsomokat állított ki. Evvel nagyjából végeztünk a kiállított tárgyak felsorolásával. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy Zalavármegye ezekben a hetekben a második kiállítást produkálta, az elsőt Keszthelyen, a másodikat pedig Zalaegerszegen. Dicséretére válik mindazoknak ez a szép kiállitás. akik akár munkájukkar, akár rendezésükkel létrehozni segítették. A legkedvesebb s tán a legzajosabb az élóbaba kiállítás volt Siró-rlvő, egészséges, ujjaikat szopogató, nagy egykedvűséggel a vllágbabámuló apróságok kivirágozott kosarakban, bölcsekben feküdlek s csodálkoztak az őket nézegető publikumon. Mind makkegészséges volt, hála az itteni viszonyoknak. Sajnos, azonban nem mindenütt állanak igy a viszonyok, mint minálunk. A kis dunántuli gyerekek között rágondoltuuk a pestiekre, az angolkórosokra, a rosszultápláltakra. Merétey Sándor dr megnyitójában erről beszélt. Figyelmeztette az anyákat, hogy az ő kezükben van a magyar jövendő, a Nagy-Magyarország. Gondos neveléssel, hozzáértő szeretettel kell helyrehozni kipótolni azokat a vllághábotuban elveszett magyar milliókat, akik életerejük teljében a harctéren véreztek el. - A kiállítást igen nagyszámú közönség látogatta ; alig lehetett bejutni az ovoda udvarába. A kiállitás szenzációja egy magyar ruhába öltöztetett kisbaba volt. akinek pirospozsgás arca, ragyogó szemei csakúgy égtek aa élettől. A kiállított kisbabák mindegyike oklevelet kap. Délután 1 & órakor tartotta a Mozi helyiségében DuzAr József dr. egyetemi tanársegéd előadását. F.ste pedig az Arany Báiány nagytermében volt a hét tfaltrtfa varsonya. Egymásután csendültek tel a szebbnél-szebb tnagyar nóták. Leglelkesebben a szombathelyi s a zalaegerszegi Egyházi Zeneegyesület dalárdáját tapsolta meg, a termet zsúfolásig megtöltő közönség Zalaegerszeg város diját Va szombathelyi dalárda, Batthyány gróíné dijht a zalaegerszegi Egyházi Zeneegyesület, a vármegye ajándék;»! a körmendi daloskor nyerte meg. A keszthelyi daloskör egy tintatartót, a Főiskolások dalárdaja egy ezüst dobozt kapott; a Katholikus Legényegylet a Kereskedelmi Kör. a Polgári Daloskör pedig Deutsch Herma nn ajándékát kapta. Az Egyházi Zeneegyesület vegyes kara, rövid fennállását tekintve, igen szép sikert aratott. Derekasan megállta helyét a nagymúltú szombathelyi daloskörrel szemben. A szintén rövid idő óta fennálló Főiskolás dalarda is szép sikerrel énekelt. A dalosversenyl megelőzőleg a dalárdák szerenádot adtak Batthyany grófné őméltóságának, Koibenschlag főispánnak s a város polgármesterének. A hősök emlAkannepe délelőtt 10 órakor kezdődött a Főtéren a tábori misével, melyet Pehm József esperes plébános végzett. Az előtérben a szociális missziónak, a csecsemő védőknek s a kongregációnak a tagjai ültek. Körben a hatóságok, nivatalok s egyesöletek képviselői álltak és a volt ti. huszárezrednek mintegy 40 tisztje; köröskörül hét daloskör Onnep alatt a díszszázad négy csoport-tüzet adott. Mise után az esperes beszédet tartott aup. 20-nak, s Szt. István királynak a méltatására. Válságos helyzetben volt úgymond — akkor a magyar nemzet. Kelettől már elszakadt, de Nyugathoz még nem simult hozzá; s elpusztult volna, ha István a keresztény vallást fel nem véteti vele. Megemlékezik elitélőleg 1514-ről és 1918-ról Innen a tenger tömeg gszép rendben vonul végig a Batthyány-utcán a Horthy-térre. az oszlop elé, amely oszlopon 358 hós halottnak van bevésve a neve. Elsőnek Dr Csák Károly áll a lépcsőre s mondja cl tartalmas emlék-beszédét, s ebben azt az örök Igazságot, hogy amíg két ember lesz a földön, mindig lesz háború, s igy a katona, a vitéz, a hös, a virtus embere mindig tiszteletet fog követelni. Szól a magyar nemzetnek katonai erényeiről, a magyar katonának a világháborúban tanúsított férfiasságáról Széttört az országunk ... Elpusztulunk ? veti fel szónok a kérdést. Nem I feleli rá azonnal. Feltámadunk. Fzeknek a hősöknek csak testűk pihen, leikök, vagyis testi és lelki erejök hatványozottan él bennünk tovább. Ezután Jármy Elemér tábornok lépett föl, ald a háborúban két évig volt parancsnoka az ezrednek. A magyar nemzet — igy szól — sokszor hullatta a vérét, a mi ezredünk méltó volt őseirikhez. Az ezredből 23 tua s SCO nál több legénységi harcos esett el. Megritkultunk, sokan meghaltak, de él a hit bennünk rendíthetetlenül, hogy véreinket nem engedjük a szélvken rabszolgaságban kínoztatni. Hatalmas koszorút tc<z a talapzatra a 6. honvéd-huszárezred nevében s az emlékoszlopul átadja a város polgármesterének gondozás és megőrzés végett Oobor Mátyás polgármester szintén szép és lelkes beszéd melfett átveszi a szobrot s esküvel fogadja, hogy gondját viseli és viselteti. A kőbe vésett nevek még erösebben bevésődnek sziveinkbe A város nevében szintén n?gy koszorút lesz az alapzatra. A daloskörölt az ünnepség elején, végén ós közben kitűnően elkésZtilt dallamokkal Kerepeltek. Az egyházak szer« ai amlékOmiepétyi Az oszlop előtti műsornak a végén kellemetlenség voll. De akár az esemény közlésében, akár a vélemény nyilvánításában nehogy tévedjek egy hajszálnyit is: ezekre nézve kérdezősködöm a rendezőktől, Czubor Mátyás polgár-mesteriől. a legfőbb rendezőtől; Kutas* Kálmán cs Dr. Junger Mózes érdekelt lelkészektől, a katonaság Köréből egyik ezredestől, a nagy közönségnek egyik-másik tagjától, meg magam is jelen voltam. Tanúskodnak végre a műsorok és meghívók. Nincs térségünk, hogy minden egyes u. n. „interjuvolást" közölhessek, hát \'za£a vármegye 1922 augusztus 23, összesűrítve csak a iényét írom meg a históriának A nyomtatott műsor szerint a városban levő három egyháznak a papja szerepel A katholikus Egyháznak csperesplebánosa, amint ezt már leirtam, a műsor elején szerepelt. Az evangelikus egyháznak és a? izraelita hitközségnek a lelkészei pedig a sor végén áldják meg a halottak emlékét. Ezt a két pontot későn vették be a műsorba, s későn ment ki nekik a meghívó j*. De mégis megtörtént mindakét intézkedés A két lelkesz meg is jelent, teljes papi ornatusban, diázpapi köntösben De már itt a második rosz hangulat volt rájuk né/ve, s föl >s tünt nekik, hogy csak megtűrt vendégek, de nem fogadott és nem szivesen látott vendegek. Ülőhely nem is volt számukra. juoger lelkészt egy ázázados kapacitálja, hogy ne szerepeljen. jXngkr végighallgatja, nem válaszol, magaba^) .habozik, mire döntsön Kutass csak az utolsó percben érkezik*1 meg. meri mii vasariMp délelőtt <r* a negyedik szereplése. Megérkezvén, egyik ezredes lép hozzá s kóii. hogytne szerepeljen. Erre Kutass lelkész határozottan föllép a lépcsőre, elmondja imáját, áldasc kér a hazára és harsány hangon átkot mond mindazokra, akik viszályt keltenek Magyarországon a magyarok kö/ött. Utolsó pontnak Dr. Jungcr lelkész kétkedve megy. el is ér az alsó lépcsőig, a rendőrkapitány a dalarda felé szól, hogy : a Szózatot! s a lelkész felé, hogy: Ne tessék! Erre a IC-rabbi visszatér. A Szózatot elénekelték s az ünnepély elvégződött Dr. Junger elvégezhette vonta a kötelességét s gondolhatta magában, hogy öt is meghallgatják, ugy mint az evangelikus lelkészt; de gondolhatta az ellenkezőjét is; egy pap inkább szelid. lelkű, mint dacos s minek provokáljon esetleges bajokat ? Visszatért. Magam a főuraknak közelében állottam s azt hallottam, hogy: Ez nem egyházi ünnepély. Én pedig erre azt mondom, hogy ez az érvelés itt most egyenlő a nullával, vagyis a semmivel. A tömeg hangulat pedig — kivéve ebből a katonatiszteket — az, hogy a meghívott szereplőket a7 utolsó percben visszautasítani nem lehet, s a már megirt és kihirdetett műsort még Herkó Páter ellenére is végre kelt hajtani. Ebből az esetből nem jó nagyobb lármát csinálni, de igen jó belőle tanulni. B. Gy. * * * Ezekkel kapcsolatban az evangélikus lelkész ünnepély után a következő\' levelet küldötte Czubor polgármesterhez: Tekintetes Polgármester Úr! Sajnálattal keit megállapítanom és csodálkozásomat keli kifejeznem azon, hogy a f. hó 20-i ünnepélyen való cselekvő résztvételemről az illetékes bizottság az én meghívásom és megkérdezésem nélkül határozott. Továbbá bántón hatott rám, hogy az ünnepély előtt csak 48 órával értesíttettem eme megkérdezésem nélkül elhatározott cseiekvő résztvétofiről, jóllehet kőztudomásu, hogy egy lelkészt vasárnap funkciói erósen kötik, kérem, hogy máskor az egész város társadalmát, tehát a zalaegerszegi Erotestáns egyházakat is érintő aktusra ennek épvisclete meqhivassék s erkölcsi méltósága iránt tapintatosabb figyelem tanuslttassék.; Tisztelettel Kutass Kálmán. • » Czobor polgármester nem hibás ax Incidensért« A polgármesternek külön felelete:. A keresk. egyesületben Lőwenstein elnök kifejezte óhajtásat, hogy\\a szobornál ax ev. es izr. pap is mondjon misét. A polgármfc$ter azt feleli < Nagyon helyes, nagyon szívesen urtrtép-előtti este a tisztikartól két küldöttség is megjelent nála, hogy ez kimaradjon. Czobor azt felelte: Ez már nem lehet. A műsort végrehajtjuk A helyszínén Jármy tábornok erősen kapacitálja Czobort, hogy maradjon el az utolsó pont. Czobor eiős felindultsággal feleli: Nem lehet i A műsort keresztül viszem. Erre a tábornok azt mondta: Na jól van hát S beleegyezett. S ezek alatt a vállalkozások alatt történt a féiig szereplés, féiig nem szereplés, ami a tudósításban elég pontosan megvan irva. Abból látható, hogy Czobor sem polgármesteri, sem főrendezői minőségében már meg nem akadályozhatta az incidenst. Bugsch ezredes Pesten I erről jelentést tesz \' Hogyan ünneplik a menekültek Szt. István királyt. Legtöbb szó most István királyról esik. Egyik nap koronázási évfordulója, másik, aug. 20, névnapja. Évszázakon át csak aug. 20.-t szoktuk megünnepelni. Évenkint országos zarándoklások voltak a fővárosba; bebalzsamozott szent jobbját a nagy királyink, körülhordozzák s méltán csókolgatják a tömegek. Ez a kegyeletes szép szent szertartás a római pápát kielégítheti és az osztráknak sem árt. Vájjon miért kellett e szent emléknapokon évenként hallgatni az adományozott keresztes koronáról s a koronádnak iiagyjelentöségéról. Hiszen a szent jobbkkézz.el való egyházi szertartás a római pápának a dicsőségét csak egy-hazílag emeli, de u kettős keresztes kotonanak ajándékozása, a megkoronázásnak európai jelentősége s ezeknék évenkénti felemlegetése a római pápának a dicsőségét európai, srt világtörténelmileg is emeli. Igen ám, de éppen e/.i tudta jól az osztrák, hogy a migyar történelem szebb és nagyobb, mint az övé. S nem ízerjü a dicsösegcs magyar szép koronát sem az osztrák, sem a nemzetköziség. Az osztrák egy-egy szemöldök rántással irányította a magyar történelemnek tőlemlege-tését, vagy pedig itt ott az elhallgatását. Holott a magyar korona hitelességét és értékességét a szin-magyarság miilóinak kiontott vére pecsételgette ezer éOen át S Európának a népei és nemzetei őszinte háiaérzettől áthatva térdet, fejet kciiene hogy hajtsanak a magyar korona előtt. Gondoljanak csak Hunyadira s a Zrínyiekre A pápa keresztet és koronát adott Istvánnak. S ezért a köszönetet és a hálát Istvánnak *a nemzete rótta le, még pedig a keresztény Európa előtt. Pesti levelezőnk a következő tudósítást küldi: Nagy boldogasszony n3p volt 921 évi forduló napja, hogy 1001. Cvben szent István királyt niegkoronázták Jézus Krisztus földi helytartójatói, II Sylvester papától nyert koronával. Ez évfordulóról kegyelettel emlékeztek meg az otthonukból kiutasított, Budapesten élő menekültek az EMKE-kollégium nagytermében tartott összejövetelükön A megjelentek előtt a kegyeletes ünnep összehívója Kuszkó István az Országos Történelmi Ereklyemuzeum igazgatója rámutatott, hogy a magyar szent koiona a földieké egyik legragább ereklyéje s egyeden voltánál fogva legritkább szentsége. Annyi küzdelem, annyi hősiesség, annyi dicsőség s annyi kiomlott ver emieke tapadt e szent koronához, hogy minden magyar ember nemes büszkeséggel tekinthet reá. E szent Korona nyújtott biztos védelmet egész Európának a kereszténység s a civilizáció terjedéséhez. E szent kotona varázsa teljesen összeforrasztja nemsokára a sziveket s kitartó cselekvésre ösztönzi a nemzet minden hü fiát és leányát. A megnyitó után az egyesület tiszteletbeli elnöke báró Bálás György táborszernagy osztatlan figyelem Között mondott történelmi adatokban gazdag beszédet. Hangoztatta, hogy elsőrangú feladat és kötelesség a magyar szent korona jelentőségét és nagy értékét a köztudatba átvinni és e tekintetben eddigi mulasztasunkat pótolni. Szent István ezer évre előrelátással és cél-tudatpssá^gal végezte szervező munkálkodását. Ezek részleteikben is azt célozták, hogy hatalmas és tüggeiien állammá alakuljon ki a haza A magyar szent korona * szilárd alapja lett 1000 éves hazánknak. E nélkül eltűnt volna nemzetünk Európa térképéről Nagy multunk eseményei, nagy elődeink cselekedetei átérté-sevel találjuk meg az alapot jövö alkotásainkhoz. \' Ma már látjuk a mulasztásokat és bűnöket, \\ miket szent István tanításaival szemben elkö- vettünk; a szomorú következmények, mik négy év előtt nemzeti érzésünk kigunyolásával a nemzetköziség becsöpögtetésével. a haza fogalmának eltörlésével s egyébb keserű é s édes mérgek beadagolásával erős tanúságok a jövőre nézve Nemzetünk előre-látással kell. hogy kövesse szent István irányelveit ha a második ezer év számára helyesen akarjuk hazánkat megépi-teni. Megujuló taps és éljenzés követte a táborszernagy magas színvonalú, tanulságos beszédét. — Kiss Kovács Rezső a jelenlévők nevében lelkes szavakkal köszönte meg a táborszernagy fejtegetéseit. Az ünnep jelentőségéhez s Magyarország újjáépítése munkájához hozzá szólt Hantz Pál Emke-kollé-giutn igazgató, Tokaji Nagy László EGE igazgató, Tupta Gé/a s Nemes Lajos az Erdélyi Otthon elnöke. Az ünnepély hangulatát emelte a gyülekezet által énekelt Magyar Hiszekegy* a Szózat é- a Himnusz. Az ünnepélyen daliból jelen volt Finna János letenvei főszolgabíró is Letörik-e a drágaságot?! A múltkori cikkünkre vonatkoztatva írják a közönség köréből Letörik? Vájjon kik? Micsoda isteni hatalom kellene ahhoz, hogy az emberek: termelőit, fogyasztók, közvetítők mind megértsék egymást I AAert hogy egyetértés nélkül aKar egyik, akár-másik osztály le tudná törni a drágaságot, azi igazán nem lehet komolyan venni, még kevésbé elhinni. A termelő, akar földinives, akár földbirtokos, akar iparos-válialnozó, a \'keresxedőt okozza a drágulásért; viszont a kereskedő a gyárost, a termelöt, az iparost sze-ctné felelőssé tenni A hatóságok pedig legtöbbször szintén helytelen utón tapogatják a dragaság okait, hol a kereskedőt. hol az iparost, hol meg a földmlveiót prőbálják megbüntetni, de evvel ugyan még nem segitettek a bajon. A drágulás oka leginkább a munkátlan jövö-delemben van. A termelő és a fogyasztó közé odafurakodott a csempész; aztnn a nagy jövedelem láttára felcsapott közvetítőnek a favágó, az elcsapott alkalmazott, a leszerelt katona, s mind a tisztességes kereskedő rovására hajtotta fel az árakat a hihetetlen magasságba. Itt van például a tűzifa. Annyi a közvetítő, -ügynök, \'megbízott, hogy a fogyasztó ezeknek a lömegctftl nem is látja meg a tulajdonképeni forrást, a fának a túl íjdonosat. S mig ez a sok-sok pióca hétről-hétre hajtja Jel az árakat, addig sem a termelő nem jut rendes árhoz, sem a fogyasztó nem jut fához, mert a spekulánsok egész serege ül ra;ta, várva azt az időt, amikor még nagyobb hasznot tud kicsikarni az autugy is pőrére vetkőztetett fogyasztótól, (gy van ez egyéb cikkel is. Pedig ennek nem volna szabad így lenni. Hj mindnyájan komolyan akarnók a drágaságot megállítani, akkor nem szabad szóba alini a vigécek sisera hadával A termelő ne adjon el fát, búzát gyümölcsöt s minden egyéb termeket közvetítőnek, hanem csak az arra rászoruló fogyasztónak, vagy a rendes üzlethelyiséggel és iparengedéllyel bíró kereskedőnek. Viszont a hatóság szigorúan ellenőrizze a lótó-futó, néha pöffeszkedő közvetítőket, s akit rajtacsípnek, hogy illetéktelen hasznot szerez magának, vagy nem olyan munkából él, amivel a köz javát szolgálja, irgalmatlanul tegye lehetetlenné őket Mihelyt megakadályozzák ezeknek az újdonsült ügynököknek, ezeknek a közönség bőréből élőknek, a nyomor vámszedőinek a munkáját, magától megszűnik a drágaság. s-n. á zalaszentgróti Tttzoltóegye-sülét ünnepe. j Lélekemelő ünnepet ült tolyó hó 20-án a zalaszentgróti önkéntes Tűzoltó egyesület. Negyvenéves fcnr.álásának jubileumi emléknapján kegyeletes emtékezésül emléktáblát állítva a háborúban hősi halalt halt tűzoltó bajlaisaknak — ez alkalommal vendégül látta a város falai között a zalavármegye) tüzoltószöyetséget melyen rendes közgyűlését szintén akkor tartott1». Reggel 6 Arakor a szombathelyi tűzoltózenekar zeaés ébresztője jelezte az emléke*tes nap felvírradását. 1922 augusztus 23, ZALAVÁRMfcGYE 3 tfílenc órakor tábori mise és az evengélikus templomban lefolyt istentisztelet után a ttiz-oltószertár falában elhelyezett emléktábla leleplezése vette kezdetét. Felvonultak a helybeli és a meghívott tüzoltóegyesületek küldöttségei — köztük a zalaegerszegi, nagykanizsai, jáno>-házai. mezőtúri stb. — Dr. Lux Béla parancsnok vezénylete mellett. A Himnusz eléneklése után Dr. Lux Béla vezénylőtiszt megnyitó szavakat mondott, majd Nagy István zalaistvándi lelkész Kegyeletes szavakban emlékezett meg az elesett bajtársakról. Ünnepély után a zalavármegyei tűzoltószövetség ülésezett Knortzer György siöv. elnök elnöklete alatt. Majd a zalaszentgróti tűzoltó-egyesület tartotta diszgyülését — emlékezésül a 4 évtizedes múltra. Dr. Mizner Antal elnök különösen kiemelte az egyesület alapitója Peré-nyi Károly apátkanonok. ~ Dr. Blaha Sándor államtitkár és Gaylhoffer László érdemeii. Délben a Korona szállóban bankét volt, déiután 3 órakor pedig minden tekintetben sikerült diszgyakorl tt, mely preciziiásával a szakértők elismerései mindenben kiérdemelte s megmutatta, ho<?y a zalaszentgróti tűzoltók nemcsak ünnepélyek rendezésében, hanem a tűzoltó munkában való kiképzés tekintetében is az elsők közt foglalnak helyet. • Mi, akik a tűzoltó intézményt mindig nagyrabecsültük, s az emberi életet és vagyont sokszor élete kockáztatásával mentő tűzoltónak mindig elismeréssel adóztunk, kivánjuk a zalaszentgróti bajtársaknak: Vivát, crescat, floreat TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. Augusztus 27-én lesz a tarpal képvlsallő-vélasztás. Budapest, aug. 22. A tarpai kerületben, ahol a választás vezetésével megbizott funkcionáriusok lemondása következtében két izben elhalasztották a választást, augusztus 2t-ére újból kitűzték. Klbővltatta a kis-éntént a szövetségi szerződést. Prága, aug. 21. Beavatott forrásból szerzett értesülésünk szerint a kts-ánlánt rnarienbadi értekezletén a bóvitett tormában megújított szövetség-védelmi szerződés nem csupán a trianoni béke megvédésére fog irányulni, mint eddig, hanem biztosítani akarja a versaillesi, saintgermaini, neuilly és sévresi békeszerződések tiszteletben tartamát Mig tehát az eredeti szerződésben ,a ezuverénitást csak Magyarországgal es a Haosburg dinasztiával szemben védelmezik, addi^ az ujbanjvalamennyi eurőpai államra vonatkozik arra az esetre, ha ezeknek az államoknak valamelyike a kis-ántant ellen restaurációs, vagy iinperialisztikus tendenciát akar érvényesíteni. Banas és Salpal térqydlnak Ausztria megmentedről. Prága, aug., 21. Seipel dr. szövetségi kancellár Ausztria megmentéséről Prágában Benes dr. miniszterelnökkel folytatolt tárgyalása ma egész napon át tartott. A tanácskozásokon főleg a két áilam .pénzügyminiszterei vettek részt. Benes miniszterelnök a szövetségi kancellárnak arra a kérdésére, hogy nyujt-e az osztrák kérdésnek a Népszövetség előtt való megvitatása halasztást arra, hogy az utolsó órában mégis megadják Ausztriának pénzügyi téren azokat a biztosítékokat, melyek zavartalan fennmaradását lehetővé teszik, vagy pedig már most más útra kell térni, mely abban áll, hogy valamelyik szomszéd államhoz, vagy p<pg valamelyik hatalmi csoporthoz csatlakozzék, akár gazdasági, akár politikai irányban, a következő konklúzióra jutott: A Népszövetség működését nem szabad kevésre becsülni, okvetlenül kísérletet kell tenni a reorganizációra annál is inkább, mert tudomása szerint egyes hatalmak a kérdés érdekében síkra szállanak. Más utat maga sem választana, mert a közgazdasági problémákat nem lehet kísérletekkel és hirtelenül megoldani,\' hanem teljes nyíltsággal és a legjobb egyetértéssel. Ausztria pénzügyi és gazdasági katasztrófájának elhárí- tása nemcsak magának Ausztriának, hanem egész Európának nagyfontosságú érdeke Benes dr. támogatni fogja az osztrák ügyet a Népszövetségnél, valamint azoknál a hatalmaknál is, melyek érdeklődnek Ausztnu helyzete iránt. Végül megbeszélték azokat—ír módozatokat, melyek cseh kölcsön gyors lebonyolítását lehetővé teszik. HÍREK. Naptér. Szerda, augusztus 23. B. Fülöp. Csütörtök, augusztus 24. B.rtalan.- Az idő. A metcorologiai intézet jelenti: Zivatarra hajló idő később megélénkülő szelekkel, hősűllyedés. Halálozás. Árvay Jenő Károly felső kercsk. isk. tanuló, augusztus 21-én éleiének 19-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése aug. 22-én d. u. 5 órakor volt. — Óról Batthyány Pálné — Palini Inkey Valéria őméltósága a zalaegerszegi állami főgimnáziumban három jó tanuló számára fölajánlotta, hogy kifizeti a beiratási és egész évi tandijai néhai Czukelter Lajos grófi titkárnak az emíékére. A nemes grófné ugyanezt tette a nagykanizsai főgimnáziumban is. — Guilieaume Árpád — altábornagy. Horthy Miklós kormányzó Guilieaume Árpád szombathelyi körletparancsnokot altábornaggyá nevézte ki. Ez a kinevezés kiváló érdemeknek elismerése. A kinevezés alkalmából Szombathely város tanácsa Guilleume Árpád altábornagyot üdvözlő irattal kereste fel. — Adomány. Szilvás Káioly molnársegéd Zalaszentivánról az elaggott iparosok alapja javára 50 koronát adományozott. -- Az inségakció előkészítő munkálatai folyamatban vannak. A bizottság megállapítja, hány munkás maradt munka nélkül és felszólítja őket közmunkák vállalására. Egyben összeírják a teljesítendő közmunkákat. — Á zalaegerszegi áll. polgári leányiskolában miniszteri rendelet folytán a-beírások már f é. augusztus 29, 30 és 31-ik tikjain megtartatnak. Ezúton is felhívatnak tehát n szülők, hogy a fenti napokon gyermekeikkel okvetlen megjelenjenek beirás céljából, mert f. évi szeptember 1-én már az iskolaév ünnepélyesen megnyittatik. Igazgatóság. ^ — Szoborszentelés Mikefárí. Vasárnap, aug. 27-én szenteltetik fel Mikdan nagy ünnepség keretében özv. Fodor Gytíláné és családja.által emeltetett fogadalmi Má/ia szobor. A szentelést Hajszányi Adoíf novai ésperes plébános végzi. — Az a vasárnapi „incidens" homályos. Helyi laptársunk ugy értesült, hogy a katona tisztikar megelőző este kifejezte azt az óhaját, hogy az ünnepély ne legyen egyházi színezetű s ezert nem kérték föl a katholikus egyházat sem a szobornál való funkcióra — Hiszen ez meg homályosabbá teszi a dolgot. Ebből az következtethető, hogy a másik két egyház tolakodólag lépett tel. Pedig ez nem igaz, mert mind a ketiö meg volt híva. S mikor ez igy van, akkor nagyon csudálatos, hogy az uralkodó nagy egyházat nem hívják meg s a két kis egyházat meghívják. Azonban ez a csudálatosság is elenyészik, ha egész világosan emiitjük meg a történelet A való az, hogy mind a három egyházat meghívták, azzal a részletességgel, hogy a nagy Egyháznak a kepvíselóje az ünnepélynek első pontját tölti be, mégipedig teljes istentisztelettel, tábori misével és szónoklattal, -- a kél kisebb Egyháznak a képviselői pedig az ünnepély utolsó pontjait töltik be rövid néhány szó áldással. Mindezek együttvéve sem teszik az ünnepélyt egyházi jellegűvé, sem színezetűvé. Ha valamely papnak valahol való szereplése egyházi jelleget adna annak az ügynek, akkor az itt tartott tábori mise is már egyházi színezetűvé és jellegűvé tette volna a Hősök felavatási ünnepélyét, mert ez a tábori mise az ünnepélynek első pontja volt. csupán avval a különbséggel, hogy a tábori mise a szobor talapzatától néhány méterrel távolabbi területen történi, de a szomszédságban, a nagy templom előtt. Az „incidens"-nek az okait tehát egyebütt kell keresni, ha keresni kell. — A Stefánia Szövetség kiállítása aug 27- ig, vasárnapig marad nyitva. — A szokoi magas árfolyama ártott a cseh fürdőknek. Karlsbadból írja egyik alkalmi tudósítónk, hogy ezúttal bátran elmehet mindenki a cseh világfürdóbe. mivel ott ezután mindig talál bőségesen üres szobát Karlsbadnak 1911-ben 73 ezer fürdővendége volt, mely szám 1919-ben leapadt 13000-re. A mostani idénynek immár csúcspontján van Karisbad, de a szokol magas kurzusa miatt a középosztálynak le kell arról mondani, hogy Karlsbadba menjen üdülni, mivel nem bírják az iramot. Ugyanígy vagyunk Marienbad, Franzesbad. Teplitz és a többi cseh fürdővel. Mindenütt el kellett bocsátani a kiszolgáló.személyzet egy részét, mivel azt foglalkozta\'ni nem tudták. Karlsbadban az a néhány amerikai tartji a lelket, aki doll&r-. jaival bírja a szokol vásárlását. Amint látható, egyes országok magas valutája nagy kárára van az illető országnak. — Rablógyilkosság Vas vár ott. Borzalmas gyilkosság tartja izgalomban egész Vasvárt és a környékbeli csendőrséget. Szombaton éjjel Fürst Mór vasvári malomtulajdonos Sándor nevü 28 - 29 éves éves fiát, a községen kivűl eső malmuk közelében ismeretlen teltesek meggyilkolták. Fürst Sándornak a nyakát teljesen elvágták úgy, hogy a fejét csak egy kis bőr tartotta a testhez. A nála levő 4000 korona pénzt, gyűrűjét, óráját a gyilkosok elrabolták. — Villám csapott a lőszeres kocsiba. Mult héten végzetes szerencsétlenség történt Cegléden. Az ottani zászlóalj éjjeli gyakorlatra készült. Lőkisérlctet akartak előkészíteni és e célból szekéren a laktanyából lőszert szállítottak a lőtérre Hírtelen vihar keletkezett és a villám vagy a kocsiba, vagy a kocsi közelébe vágott le, mire a lőszer felrobbant. A szekér mellett haladó Sáska Ignác főhadnagy, Vörösváry Ernő hadnagy, Kis Andor alhadnagy, a borzalmas robbanás következtében a helyszínen halálukat lelték Szűcs Aladár alhadnagyot súlyos sebesülésével a kórházba szállították, ahol rövid szenvedés után meghalt. Hoinis józset főhadnagy és Nemes Gusztáv hadnagy, akik véletlenül a robbanás előtt leszálltak a kocsiról, csak kOny-nyebb sebesülést szenvedtek és túl vannak a veszélyen. — Szervezkedik a romániai katholikusok tábora A román területen élő, milliónyi katholikusok tábora irtegmozdult. Kolozsváron megalakították, illetve kibővítették a Katholikus Népszövetség szervezetét egész Romániára kiterjedőleg. A szervezkedő naggyölés a napokban folyt le a Nemzeti Színház helyisegében. A gyűlésen megjelentek: Majláth gróf, Bielik és Karácsonyi püspökök és sok világi előkelőség. A nagygyűlés megválasztotta az ideiglenes tisztikart, amelyben minden egyházmegye képviseletet kapott. —i Nagy tüntetés Firenzében a női alkalmazottak ellen. Firenzéből jelentik: Több nunt 2000 volt főiskolai hallgató mult szombaton gyűlést tartolt, hogy a női alkalmazottak további alkalmazása ellen tűntessen. A gyűlés után a főposta elé vonultak, áttörték a katonaság kor-donat és a női alkalmazottakat el akarták kergetni Az utóbbiak között nagy pánik keleuezett. A tüntetők követelték, hogy szeptember 1-vei bocsássák el a női alkalmazottakat, ellenkező esetben támadásukat meg fogják ismételni. SPORT. A Movr ZSE atlétikai versenye. A hösök emlékünnepének napján rendezett athletikai verseny eredményei a következők: 100 m. síkfutás: I Fáth Lajos 11.9 mp., II. Hankovszky Géza. — 200 m. síkfutás: I. Karlovits lános 25-1 mp., II. Kámán János. — 400m.sikfutás: Karlovits János 64 2 mp., — ftOO m. síkfutás: I. Svélecz Géza 2 p 26 mp., II. Zechmeister László. — ¡500 m. síkfutás: I. Svélecz Gézi 5 p. 27 mp., II. Hankovszky Géza. -- Suty-dobás: I. Dr. Árvay László 911 m., II. Fáth Lajos. — Diszkoszvetés: I. Dr. Árvay László 305 m, II. Vidóczy Tamás. — Gerelyvetés: I. Fáth Lajos 33 39 m.. II. Vidóczy Tamás. — Magasugrás: I. Vidóczy Tamás 152 cm. II. Hankovszky Géza. — Távolugrás: I. Vidóczy Tamás 590 m., II. Hankovszky Géza. — 4^100 Staféta: I A Move ZSE (Dr Árvay, Fáth, Hankovszky, Karlovits) csapata. . ~ -íj M M ■m 36 zalavármegye 1922 augusztus 30. — Találtatott A Kisfaludy-utcában egy retikül kulcsokkal és egyéb tartalommal találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányság közigazgatási osztályánál átveheti Ugyanott egy laláit pokróc is átvehető. közgazdaság és pérz06y. • ••• Budapest, 1922 migii&/tu.s 22. k budapesti deviza központ hivatalos árjegyzései. Mint a 10-10 Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris üőO 7475 1700 175 75 133 Prága Stockholm Sweiz Bécs Zágráb Zürichben: a magyar korona — — — az osztrák korona — — az osztr. bélyegz bankjegy Auguírt Aujjus/t 19 i 22 033 ! 0 34 000»\'- 000*/« OOOO\'A Budapesti tőzsde. Valuták: Napoleon— — Font--— Dollár--- Francia frank Lengyel márka Márka-- Ura - - - Uu--- Cseh korona — Dinár--- Svájci frank — Osztrák kor. — Augustus ti Augusztus 22 kor. (¡11. | kor. tilt. 7800 8075 1985 164 3 S6 13 49 23 .369 — i 7300 - — ¡ 1690 -50 ¡ - — 03 I i 80 25 \\ 15; - - 60 - i :: 4J - 2-20 IfUlföldl pénzekel Ilk (dollárt, dinárt stb) Friedtaender Emánuel Co. berlini cég vezérképviselője azonnal szállíthatunk l-a porosz kőszenet é$ kokszot bármely állomásra direkt a bányákból és kokszmüvekből, sürgősebb esetekben pedigszombathelyi raktárunkból bármily nagy tételben, vagy kis mennyiségben Is. WkM^imm C^miiaI építkezési és tüzelőanyag nagykereskedő WGISS Samuéi Szombathely. F. Telefon 121 és 135. Sürgönyeim: WEISS szén kereskedő. HSINRICH W.ósL. üvegezést vállalat, üvegáru, táblaflveg, poreollán é* Mmparaktár ZALAEGERSZcGEN Készítőnk épület üvegezést, képkeretezést, üvegtető-javítást és minden c szakmába & vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Cséplő- Rafflnált petróleum. Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Hotor olaj ■» o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben DImjIav áiTAm« kereskedelmi Zalaegerszeg Dlíiaer ej lorSa irodájában Eötvös-utca 10. sz. a deviza-központ által megjelölt napi árakon ; vásárol Ért ék papír* tózsdel megbízásokat "gyorsan és előnyösen teljesil Fenyvesi Bankblzomány, Zalaegerszeg. Fó-tér. *> vz Telefon 38 ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres KAKAS Ágoston könyvnyomdája. A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk KomlófM. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen Épület és bútor- J munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ mcgfelelőíeg készítenek 44-0 i § Szalay és Dankovits 3 { épület* és mflbutor-asztaJosofc | " ZALAEGERSZEG Jj"w^wMKHd«p: ■ iskolához 2. szám. Ürményi-utca 7. ■ Állandó készbutor r akt Ari ■ I ■■■■■! ,_______ J, mi liiil hársfa-. MM agy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. -- Beváltóhely a gimnázlnmban és Berzsenyi (CsáosQ-gtoa 76. szán. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. ¿ir I N D U Hova i. A s Csatlakozik 41 204 Sárvár c.^i «a \'mi .- • • ■ Budapest keleti pályaudvarra érkezik 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........S2C 3 11 ZalakWÖ ~ ....... I55C 4 29) Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul K R K B Honnan 7. É S CMtVtkorik . KU \'T X 648 Zalaszentiván Szombathelyről 7 26 Zalalövö 7.33 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... 9 24 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . 1323 Zalaszentiván Szombathelyről gyors..... 16 23 Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors..... 16 26 Rédics , 1840 Zalalövö Budapest keleti pályaudvarról gyors 1839, Sárvár Szombathelyről....... 1902 Zalauentiván Nagykanizsáról....... 2014\' Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . 1 2151 \' 4 4C Szombathelyre érkezik........717 5 24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik.........745, 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........ 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk Győrbe érte. I7£). Bpest keleti pu. gyors érk. 204C 1138 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....1342 1302 Kédics 1344 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik (gyors).....15 41 14 41 Zaialrtvó Körmendre érkezik (kedd/csUlörtök, szombat) 21 2C 1543 Celldömölk Győrbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra 820 1710 Zalaszentiván Szmtibathelyre érkezik........19,561 21 08 Zalaszentiván Nagykanizsara érkezik................23 50(23 11 Zalaszentiván Szombathelyről HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetj agy Irodában válthatja meg jegyét akár két nappal előr zás mellett a következő államokba szereztetik meg N^mctorszáj; Olaszország. Svájc. Francia- és Csehországba. Nyom»t«f.- J ^ix.v Ft. vatocam Atfontoa kflny Tel.foxx 131. »ám előre is. — Vitum mérsékelt I. évfolyam. talaegersgfg, 1922 apqnsztns 25 Péntek Ara Q korona. 60. szév. ZALÁ Felelés sserkesztö. BORBÉLY QYÖR8Y L »ptuiiidoB»»: „SalaTsmegye" lapkladótársaság TARSASAUI ZS POLITIZA) LAP IZSJKURJK BBTSltílT OÁZSISieS Blétlxetís ! 4 érre 180 K. Ene* nán 6 K Szerkesstöseg Ktslaludy-v. 6. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz. .Hliiek ttl iMcnlwi. Iiiun tty Hsáéban Hturk ejjy I«t«ol * IgatM^bnu, !> »Hu Hi «UcytrnnnAx ftttiin»\'1<*itw,n Anm * J$ « i A drágasás és az áStam. A nemzetgyülés drágaság-verő bizottsága és a Bethlen kormány kikeresett inditották ífieg az akciót e százíejü hidra ellen, hogy tnegszab-da ták és leterítsék A drágaság kezd tágítani, az éiclmicikkek árából enged, a kenyeret, lisztet, zsiil és bust máris olcsóbban adja, De hallunk aféle morajt is, hogy mi okon ts jogon viaskodik így a közhatalom a drága-sáegJl, holott az állam maga a legnagyobb árdrágító. Széltében hivatkoznak u lakásrendeletre, mely felverte a házbért meg .a vasúti tarifát Ismételt nagyarányú emelésre, a lövedékek díjtételeinek óriási magasságára és a legújabb adójavaslatokra, aminek eg>utt és egyenként drágító hatása lesz óz árupiacon. Micsoda ellenmondás ez mondják többfelé még a nemzetgyűlés bizottságában is : egyik kézzel harcolni a drágaság ellen, a másik kézzel pedig nevelni! ? Nem értjük a morgókat s nem látjuk ál az állítólagos ellentmondást Mert lényeges ktHömb-ség van aközött, ha az állam kénvtelen növelni bevételeit és ha magánszemélyek vetnek ki polgártársaikra törvénytelen sarcot, bezsebelve rajtuk azt a piaci koniukturák közepett, hogy a megfizorultsággal visszaélhessenek Amoti az-állam maga a suveién jogát gyakorolja és teszi közérdekből az. ország és nemzet hasznára Emitt egyesek magánérdeke és magánzsebe a mozgató elv. melynek, nemében a zsarolás és uzsora kettős bűnét kí\\velik el honfitársaikon, beleütközve a közérdekbe az ország es nemzet érdekeibe Az államháztartás az ország háztartása és az államkincstár a nemzet közvagyona. Országos és nemzeti érdek, hogy államháztartásunk egyensúlyát helyreállítjuk, a sok milliárdos költségvetési hiányt d közadókból és jövedékekből fedezni tudjuk A pénzügyi egyensúly megerősit, hitelképessé tesz és gazdasági egyensúlyunkkal politikai értekünket is fokozni fogja Fnnek jótékony hatását pedig csakhamar érzi minden polgár és minden magánháztartás. Amit fölemelt adókban é* jövedékekben az állam elvesz az egyes p? Igátoktól, mind ezt sokszorosan visszaadja nekik az intézmények áltat, melyeket e»ak az állam tarthat fenn a lakossag biztonsága a jogrend erdekében a közhatalom kultura és gazdasági szervek erejével. Az állami s/ervezetnek meg kell adni, amire okvetlenül szüksége van, hogy életműködését folytathassa Csonka-Magyarország magyarságát, vagyonát, épségét és jövőjét egyedül a magyar állam szervezete oltalmazza meg, ha ez is ömzeomlanéV, nemzetünk maradványát és javait ellenséges szomszédok ejtik zsákmányul. Ellenben amit a kapzsi magánérdek az árupiacon drágító üzelmelvel végbe visz, az a piócák és más elösdiek szipolyozó harapásával azonos. E parazila had a nemzet vérét szívja, maga hízik, duzzad és dúskál a jólétben amihez mások mcgnyomoritásával ellenérték nélkül és munkátfant)! jutott Meg kell védenünk a közéletel e hadtói és a kártevést meg kell torolni rajta. A Keresztény Egység téborénak értekezlete. :>udupest hűk 24 A Keresztény Egység tábora ma értekezletet tartolt, amelyen Vass népjóléti miniszter bemutatja a robkantügyról j és nyomor-cnyhitési akcióról készített tervezetét. • Az Iparosok törekvése i Talán nem is vagyok illetéktelen, ha a magyar iparpártolásról, a magyar iparnak a fejlesztéséről szólok Husz esztendőn át szakadatlanul izgattam e?ért az esrméért Néha talán csak ösztönből, mint az állat, mikor előre megérez valami bajt s ugat; de többször öntudatosan is izgattam a magyar műhelyek építésére, mert azt mindig tudtam, hogy az ipar második erős nagy oszlopa a nemzeti életnek. Most mulatja a sors. mennyire igaza voll az ösztönszerű törekvésnek; most bizonyltja a nemzeti fájdalom, mennyire jogosult volt az öntudatos izgatás. Ugyanazt vallom ma Is, amit tegnap, hogy 37 egyes embernek és a nemzetnek is első életszükséglete a kenyér, vagyis a földmflvelés; második életszükséglete a ruha és egyéb velejáró, vagyis az ipar, a műhely munkája. A zalaegerszegi iparosok ezt az elvet vallják, amikor egy szép felhívást bocsátanak ki a közönség elé. A zalaegerszegi iparosok megértik az időnek intő szavát. Ezek az értelmes es lelkes iparosok ebben a szorongatott, kinos nemzeti korszakban mind sűrűbben értekeznek, tanácskoznak, gondolkoznak, rnóncttiatndm : vívódnak a közös küzdelemben kézi munkájok mellett elméjökben is. hogy egyfelől saját magok javára, másfelől a közös nemzeti élet javára szebb-sztbb megerősödés teremtessék ebben az országban, Jó iranyu tftrekvésöknek íme bizonyítéka ez a szép felhívás, melyet itt alább közlünk, amely felhívásban tömöríteni igyekeznek a kézinii-Ipíuosokat, sót a munkátadó közönséget is ; tömöríteni egy cél felé, a közös jólét felé s a közös művelődét felé . \' Ez hí ipartestület az ő tagjainak a kézmiiveiből kiállítást szándékszik rendezni december 8-án. A kiállításnak sekoidalu jó hatását, fejlesztő nemzetgazdasági célját nem szükséges magyarázni. I«meri azt a kiállító is s a közönség is De van ennek a kiáilitás előkészítésének egy sajátságom külön jó tulajdonsága is. Azt óhajtják itt a kiállító iparosok és a testület vezetősége. hogy legyen a közönség is ösztökélője ennek a kiállításnak. Ismeretes dolog ugyanis, hogy az embereknek nagy része, aki c?ak feJieti, a karácsonyi nagy ünnep alkalmával, avagy újév napján valami szép, valami kedves, értékes, néha nem értékes, de valamely emlékezetes portékát szeres, vásárol, a maga számára, vagy a családja számára, vagy a kedvese számára. Nohát azt óhajtja a testület vezetősége, hogy mind az ilyen emberek egyfelől legyenek jó hazafiak é6 saját iparos polgártársainktól vásárolják azokat a portékákat, hacsak itt megszerezhetők s ne a külföldiektől. — s másfelől hogy ne várják meg azt á/. idflt. amelyik órában éppen meg kell venni, hanem rendeljék meg jó előre, már most, az illető helyeken, az illető magyar iparosoktól. Legyen az ruhatele, bútordarab, vagy c kármely dísztárgy. Ebben egyszerre hármas hasznot lelünk Az iparosmester, még inkább a fiatal segéd, vagy tanuló remekbe csinálná azt meg előre a kiállítás számára is. Őneki jó alkalom ez, hogy kielégítse a dicsvágyát és terjedjen a jó Ilire; a megrendelő erősebb és finomabb készítményhez jut, mint a közönséges vásárlásnál; harmadszor legalább cgv kicsikét kevesbítjük a külföldről való behozatalt, vagyis pártoljuk és fejlesztjük a magyar ipari Mert ha például karácsony etőtt két nappal akarok szerezni valamit, a mi iparosunk azt már nem tudia megteremteni olyan rövid idő alatt, hát akkor roharok oda; ahol készen van, tohanok s megvásárlom a külföldön készült portékát, holott azt az én hazámfia" éppen olyan jól s talán még jobban és olcsóbban is megtudná Osinálni. Teljes jóindulattal serkenthetjük tehát a közönséget erre az előre való megrendelésre. A kiállításra nézve pedig, ámbár erre a felhívás nem mutat rá. szerény véleményem az, hogy necsak Zalaegerszegnek a* iparosai, hanem a megyei többi iparosok is részt vehessenek benne. Zalaegerszeg központi város, nagyságra is legnagyobb Kanizsát kivéve — maga az ipartestület pedig, ugy tudom, legnagyobb és legtekintélyesebb. Világosabban szólva: a kiállítás egyelőre csak zalaegerszegi lenne s nein megyei jellegű, de a vidék iparosai részt vehetnének benne. Akár így, akár ugy, örömmel kell üdvözölnünk a kiállítást s a derék ipartestületet a hazafias tervébén. S a már említett céllal a közönség figyelmét felhívjuk- rá hazafias érzéssel. A kibocsátott felhívást íme szószerint közöljük: FeitUvés. A zalaegerszegi ipartestület folyó évi december 8 tói 17 ig tarló iparkiállitást rendez karácsonyi vásárral egybekötve. A kiállítás célja, hogy várofunk iparosai bemutathassák a magyar munkát, a magyar kézműipar fejlődését és versenyképességét. A kiállításon való részvétellel tanúsáét tesznek arról a\'szorgalomról, haladásról és buzgalomról, mely a magyar kézmű iparnak mindig becsületet és elismerést szerzett. Az iparossag tudatában van annak, hogy csak a termelő munkától várhatja nemzetünk újjászületését és szerencsétlen országunk talpra-állítását. Kiállításunkat meg akarjuk ismertetni a társadalom minden rétegével, amely még nem isineri a békességes, becsületes, nehéz, de eredményes munkának óriási gazdasági jelentőségét Kiállításunk hárot.. célt szolgál: I. szolgálja a kulturát; 2. szolgálja az iparfejlesztést, hogy iparosainkba már kora fiatalságukban beléolt-hassuk a munka becsét és a munkaszeretetet; 3. sorban szolgálja a jótékonyságot. A kiállítás keretében résztvesznek a tanonc- és segédmunkások munkáikkal, kik kitüntetésben részesülnek ; a többi kiállítók pedig versenyen kívül. Azonkívül városunk iparos asszonyai és leányai sajátkezüleg készített háziipari kézimunka, játéfc-és egyéb disimii-tárgyakkal vesznek részt Pel-hivjuk városunknak és vidékének mélyen tisztelt közönségét, megrendeléseivel keresse fel tv ¡parolinkat, hogy az igy előre megrendelt tárgyakat a kiállításon bemutathassák. Zalaegerszeg, 1922. Az ipartestület vezetősége. ■ í¡ 2 zxlavármkgye 1922 augusztus 25. Bujdosó Póter öcsémhez! Megkaplam leveledet Kedves Öcsém, melyet a Népszavában közöltél, talán azon célból, hogy a nagv nyilvánosság is lássa, hogy mi nem csinálunk titkot leveleinkből. Mivel te így irtál nekem én is igy irok neked Kedves Öcsém Péteri Mindjárt első soraid olvasásánál nagyot nézten^ amikor azt olvastam, hogy nem voltál még álihoduan sem milliomos. Nem értettem meg eleinte, hogy mit akarsz ezzel voltaképen monoani Késóbbi soraid aztán megvilágították a helyzetet. Gjnye Kedves Péter öcsém csúnyán nekem rontottál ^bban a levélben s azt tanácsoltad mielőtt kútba ugornék váltsunk egy-két szót. Hát állok/elébe. Szememre Veted, hogy amolyan ötven holdas gazdáik«.dó milliomos mindig sirok afelett, hogy milyen nagy a drágaság, pedig annak mi volnánk w okai és mi azt nem érezzük csak ti „fogyasztók". Azok a milliók amiket ugy papíron nekem ajándékoztál jó volna, ha meglennének. Fogadom Kedves Öcsém sose sirnék neked többe a drágaság miatt. De hát te azt ott Bécsben egy kávéház asztalánál fundálhattad csak ki egy zsiros ebéd után. Mcgirom neked a valói, hogy lásd hogyan szerezzük ipeg „ mi azokat a milliókat? Nem panaszkodással kezdem. A harminc hold buza szépen hozotl, majdnem kétszeres magot, itt tehát az Isten megáldotta szorgalmunkat. Az uram és két fiam ugyancsak dolgoztak kora reggeltől, késő estig. De még estebéd után sem térlek pihenni. Én a Sárival meg a Rózsival — bizony azok már azóta eladó lányok lettek — ellátjuk á házkörüli teendőket, de az apjuk mindig mondja, hogy jó ha az állatokhoz a gazda is szól! Van két szép tehenünk, két tinónk, a llőke meg a Csillag is megvannak, de már nagyon kiöregedtek szegények, pedig emlékszel milyen sokat lovagoltál rajtuk. Ezekre a/, állatokra az idén rossz sor vár. A nagy szárazság miatt nyolc-holdas kaszálónkon nem termett több öt szekér szénánál. A sarjura sincs kilátás Az állatokat nem adhatjuk el, mert nem lenne trágyánk, s nem tudnánk őszire szántani. Vettünk tizenöt szekér szénát, közel egy negyedmillióba kerülf. Búzában fizettük. Volt\' hat szép hizónk, juniusban orbáncban elhullott belőlük három, Fz is egy negyedmilliócska kár. Aratás után egy nagy jégzivatar jött s a gyümölcsös mögötti szőllönket teljesen elvette, még a levelet is lehasogatta a tőkéről. A szőllő gondozásához napszamosokat fogadtunk, meri nem győztük a munkát. Fgy liter borunk nem sok, de még annyi se lesz. Pedig kiadtunk munkásra, karóra, kénre, gál-cra többet egy negyedtnilliócskánál ismét. Láthatod ebből Kedves Öcsém, hogy a munkánk, faradságunk, mennyire fü^g az Ur Istentől I gy haragos villanasa a mai nagy árak mellett több, mint félmilliót vont el tőlünk, tizenöt hold buza termésünket, mintha csak elvette volna. Gondolod magadban, marádt még tizenöt hold termés, az is egy félmilliócska ! Itt is nagy tévedésben vagy, mint mindig. Máma nem kapsz egy métermázsa búzáért két pár csizmát, mint \'azelőtt Pedig évente hatunknak kell lábbeli, nem kimélhetjük, mint ti az aszfalton. Csak ez felemészt tizenkét mázsa búzát. Hol van a ruha, ami a munkában tépödik, rongyolódik s nem is olyan az ma, mint volt régen. Azután tudod egy gazdaságban minden évről-évre kopik. Kell uj ráf a kocsira, két hónaponkint, uj patkó a lovaknak, noha ma ugy veri tel a kovács, hogy egy hónapig is alig tart. Kell kasza, kapa gereblye, vasvilla, kanna s ki tudná ezeket felsorolni, amit ezelőtt apró kiadasnak neveztek, az ma ezrekbe kerül. A boltosnál, az iparosnál a legkisebb pén/.egy-ség a százas. S igy apránként a másik félmilliócska is kikerül s alig marad valami a kővetkező évre. Minket is épen ugy nyom a drágaság, mint titeket. S ha te szemünkre veted az aranyparitásos búzát, én is szemedre vethetném az aranyparitáson jóval felül emelkedett ipari cikkeket, amiket ti adtok nekünk jó j borsosán. Elhiszem, hogy egy autó. vagy cikor- t nyás bútor, vagy valamiféle masinéria olcsó, j de azok a cikkek, melyeket minden ember j használ és kénytelen megvenni jóval felül, de ! az aranyparitáson. Igy gyújtjuk mi a milliókat, de nem kívánom 1 neked, hogy te is igy gyűjtsd, annyira rossz- ■ lelkű nem vagyok. Hanem mondok neked valamit Kedves Öcsém Dolgozzatok ti is a műhelyekben, gyárakban éppen ugy és annyit, mint háború előtt, ne járjatok sokat gyűlésekre, bizalmi kupaktanácsokba, hanem használjátok fel az időt okosan munkában, akkor olcsóbb lesz minden. Azt követelni, hogy mi tartsunk el titeket olcsón, de ti rólunk lehúznátok a hetedik bórt is, még se lehet valami, nagy igazság, ha mindjárt szociáldemokratának is hívnak titeket. Termeljelek többet. Dolgozzatok annyit, mint én a te cudarul megtámadott, oktalanul kigúnyolt nénéd. tAvirat-telefon. A Magyar Távirati Iroda jelentései. | •••• A nemzetgyűlés ülése. Pártolják az adójavaslatukat. — Felütötte fejét a destrukció. — A nemzeti katasztrófa idején első kötelességünk: önmagunk megismerése. Budapest, aug. 24. Szcitovszky elnök * « 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Elnök jelenti, hogy Echkardt Tibor megválasztása óta 30 nap múlt él, mely idő alatt a mandátum ellen panaszt nem adtak be s igy F.cliardtot megválasztott képviselőnek tekinti. Takács József sürgősségi indítványát elfogadják és az így holnap érvénybe lép. . Napirend szerint az adójavaslatok tárgyalása következik. ElsÖ felszólaló Halász Móric (egy-ségesp ) Reflektál a tegnap elhengzott felszólalásokra. Szijj Bálint lefogását magaévá teszi, hogy a közigazgatási halóságok túlságosan igénybe veszik a kisgazdák fogatait, holott erre a kedvezményre csak, a katonaság jogosult. Kifejti, hogy a föld értékére az adózast felépíteni nem Ibiiét. Drózdy Győző tegnapi adatairól kimulatja, hogy nem felelnek meg a tényleges viszonyoknak. A túlsó oldalról következetesen összetévesztenek két nagyon fontos fogalmat: a földbirtok és a földbirtokos adót, A nagybirtok többet jövedelmez, mint a kisbirtok Ezután Gaál Gaszton felszólalásával foglalkozik. ítrvei ellen aJig tud ellenérvet felhozni és szinte kénytelen öt gondolatmenetében követni. Gaál felfogását még kiegészíti néhány szóval. Nem lehet ezért ót félreérteni, mert a kiegészített adatokat csak azért akarja felhozni, hogy a dolgokat tárgyilagosan, minden kritikán felül állva világítsa meg. A buzaadó bevezetéséve! kapcsolatban kívánatosnak tartana, hogy a buzaadóra térjünk át az adózás minden vonalán. A létminimum megállapításának híve. A létminimumot a cselédkonvenció alapul vételével kívánja megállapítani. Megemlékezik arról, hogy az adójavaslatok tárgyalásánál olyan közbe-^«zólások hangzottak el, amelyekből arra lehet következtelm, hogy a destrukció ismét felütötte a fejét. A magyarságtól teljesen idegen mentalitás dolgozik ut. A nemzeti katasztrófa idején az első hazafias kötelesség önmagunk megismerése. Meg keli értenünk, hogy a kor hívó szava az, hogy ezeket a nehéz adókai elfogadjuk. Az adójavaslatokai elfogadja. A* kormány iránt bizalommal viseltetik. (Taps és éljenzés a kormánypárton) Czettler Jenő helyesli Halász azon kijelentését, hogy erős kormányra van szoksége ennek a szerencsétlen orszagnak. Szükségesnek tartja, hogy a magyar államhatalom képviselői erősen üljenek azon székben, mely őket az ország kormányzására jogosítja. Sokszor felvetettek a kérdést, mi a hivatása a pártonkívüli képviselőnek ? Egészen más, mint a kormányi támogató és ellenzéki képvi-.selónek A kormányt támogató képviselőnek el kell fogadni a, javastltokat, ha egyenileg nem w tartja helyesnek azokat. Az ellenzéki képviselőnek pedig bizalmatlannak kell lennie a kormány összes ténykedései iránt. Feladata, hogy a kormányt helyéről elmozditsa (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Antant bizottság Körmenden. Körmend, aug. 24. E hó 21-én, hétfőn néhány tagból álló antantbizottság )art Körmenden, mely az osztrák határ kiigazítása tárgyában kihallgatásokat eszközölt. Jövő héten ez interparlamentáris unió gyűlése miatt kevés Ölést tart a Néz. Budapest, aug. 23. Az Egységes Pártban ma a szokottnál élénkebb volt az élet, Fennjártak Kállay és Rakovszky miniszterek, akik elbeszélgettek a szőnyegen levő adójavaslatokról. Mint értesülünk, a Ház a jövő héten nem igen tart ülést, tekintettel az interparlamentáris unió bécsi konferenciájára A képviselők nagy része ugyanis elutazik s igy Bethlen kérésére javasolni lógják a Háznak jövő héten való szünetelését. Munkatársunknak alkalma volt Patacsy Dénessel beszélgetést folytatni, aki határozottan megcáfolta azokat a híreket, mintha ő kilépni szándékoznék. Kategórikusan kijelentette, hogy a hir teljesen valótlan és megjegyezte, hogy nem fog segíteni azoknak, akik a helyzet felbontására törekszenek. TOntetnek a • munkanélküliek Bécsben. Bécs, aug. 22. Ma rendezők vezetése alatt 2500 munkanélküli vonult az egyes munkaközvetítő helyekről a parlament ele, ahol ma tartották meg a szociáldemokrata pártvezetőség által a politikai és gazdaw^i ^helyzet megvitatására összehívott konferenciát. A munkanélküliek. akiket már meglehetősen felizgatott az a hir, hogy Adler Frigyes képviselő ellen merényletet követtek el és emiatt a konferenciát félbeszakítottak, megkísérelték, hogy benyomuljanak a parlamentbe A tüntetők összeütköztek a rendőrséggel, amely kardot rántott Mindkét részről tőbtíen megsebesültek. A tüntetők tobbhelyütt rombolta*, a lépcső falkén-teséból KöJarabokat emeltek ki és a rendörségre dooálták. Egy órára sikerült a tüntetőket szétszórni, akik részben ismét a munkaközvetítő helyekre mentek Délután 3 órakor nyugalom volt. At osztrák tárgyalások csődje. Berlin, aug. 23 Meg lehet állapítani, hogy Seypel kancellár berlini tárgyalásai semmiféle kézeifogiiató eredménnyel ne n jártán. Németország részéről a tárgyüáiok csupán rokon-szenvuyi számnásokii eredményeztek. Biztosították a kancellárt, lugy Németország készséggel segítene, de jelenleg non lehet semmit sem tennie, még akkor sem, ha Ausztria Ügyeit magaévá tenné. A szocialista párt képviseli a munka* nélkülieket. Bécs, aug. 23. A lap)k jelentése szerint a munkanélküliek a kormány engedményeit, mint elégteleneket elvetették es elhatározták, lugy fenntartják követeléseiket. Küldöttséget menesztettek a szociálisa párt konferenciájához, ahonnan a küldöttség több szociálista képviselő kíséretében jött viasza, akik kijelentették, hogy a párt elhatározta, lugy képviselik a munkanélküliek követeléseit. A szocialista párt követelni fogja a népjóléti minisztertől az inség-segélynek valamennyi munkanélküli részere való kifizetését. Az olasz külügyminiszter is tárgyal Seypel kancellárral. Berlin, aug. 24 Schanzer külügyminiszter a berlini osztrák nagykövetség utján meghívta Seypel kancellárt és a veie levő pénzügyminisztert, hogy pénteken Veronáoan találkozhassanak. A meghívás következtében a kancellár és a pénzügyminiszter ma Berlinből közvetlenül Veronába utaztak s igy Bécsbe csak vasárnap térnek vissza. Liszt helyett kenyeret fogunk exportálni. Budapest, aug. 24. A földművelésügyi és közélelmezési miniszterek ma foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a liszt kivitelét gazdaságossa tenni. Mist a kenyér kivitelét emlegetik. Természetes, hogy csak a 0-ás lisztből készült kenyér exportjáról lehet szó, mert csak az ilyen liszt kivitele van megengedve. A kivitt kenyereket állítólag Csehországban lehetne elhelyezni. A tárgyalások még folyamatban vannak é> ezeken dől el, hogy milyen kiviteli illetékkel terhelik meg az exportra kerülő kenyeret. . / 1922 augusztus 3, ZALAVÁRMfcGYE 3 Hírek. Naptár. / Péntek, augusztus 25. Lajos kir. Szombat, augusztus. 26. Zefirin p. — Oróf Batthyány Pélné - Palini Inkey Valéria Őméltósága szerkesztőségünk utján tízezer koronát juttatott Pehm József esperes-plébános úrhoz, egy építendő újtemplom alapra; továbbá az építendő szülő-otthon céljaira tizenötezer koronát s páholy megváltás cimén ezerkoronát adományozott. — Halálozás. Hazai Samu kereskedelmi ügynök meghalt. Temetésére nagyszámú közönség jött össze. Kitűzték a főjegyzői és árvaszéki ülnöki állásra a pályázatot A Zalalavármcgyci Hivatalos Lap legutóbb! száma közli, hogy az alispán kiiria a pályázatot a főjegyzői és az árvaszéki ülnöki allásra. A pályázatban felhívják mindazokat, akik pályázni akarnak a két állásra, pályázatukat szeptemlvr 2-ig adják be. — egys/.rr arra a vasárnapi incidesre vonatkozólag. Ne ts nevezzük azt polémiának, amit csak egyszerű beszélgetésnek, vagy talán, még ha ellentétes is, csak vélemény-nyilvánításnak nevezhetünk. Ami a célozgatást illeti, szót se szólok; lehet, hogy bár akaratlanul — célozgattam, jobban mondva: ki lehetett ilyesmit olvasni belőle De én nem tudtam volna ezt kiolvasni. - Legyen az én hibám. De a másik dologra nézve világosan nekem van igazam. Abban t. i. hogy a tábori mise a szoborleleplezéshez tartozott s annak az első pontját alkotta. Igaz, hogy egyúttal szt István királynak ez évenkénti emlékünnepe is volt. Mosta kettő egybekapcsoltatott. Nem mondhatjuk, hogy ez csak az. évenkénti rendes szent emlekmise volt. A rendes évenkénti a templomban szokott megtartatni. S ennek az idei nagy misenek a megtartása előtt néhány héttel az esperes plébános ur a polgármester úrral, meg a szobor ünnepély rendezőségével együtt tárgyalt és tanácskozott s tanácskozván ugy döntött, hogy nem a szobor előtt, hanem a templom előtt tartja még tábori miseként S meg is történt, meg pedig a szobor ünnepélynek hivatalos és nem hivatalos óriási tömege előtt. A rendes évenkénti szt. Istvánnapi zalaegerszegi misén a hadügyminiszter ur nem szokta magát képviseltetni, de most ezt tette. S a rendes evi szentmisék alkalmával az esperes plébános ur nem szokott bizottságokkal tárgyaim az istentiszteletre vonatkozólag, — de most tárgyalt. — "fcbben tehát rtekem van igazam. — 40 éves jubileum. A Zalaszenlgrőti önkéntes Tűzoltó Egyesület jubileuma alkalmával meleg ünnepeiteteshcn volt része dr. Mizner Antal elnöknek és Hallék Rezső szertárosnak, kik a szép multu egyesület bölcsőjénél is ott állottak s azóta szakadatlanul lelkes, munkás tagjai az egyesületnek. — Visszakapunk három községet. A határki-igazitó bizettiág három elszakított nyugalma-gyarországí községet, Lékát és vele szomszédos két falvat, a határkiigazitás során visszaítélte Magyarországnak. A visszacsatolás napját a soproni antant-bizottság még nem határozta meg, erről csak holnap, csütörtökön fog dönteni s előreláthatólag a jflvö vasárnapra tűzi ki. — Kgy tehervonat beleszaladt a vagon-lakók lakásaiba. A Rákos rendező pályaudvaron csütörtökön reggel s/< fi órakor súlyos vasúti szerencsétlenség történt, mely a magyarországi viszonyokra szomorúan jellemző. A/ reggeli órákban, amikor a menekültek zsúfolt szükség tanyáján mindenki aludt, 30 kocsiból álló kavicscsal megrakott tehervonat tolatott a vagonlakók melletti sínpáron. Eddig még ki nem derített okból a tehervonat rászaladt a holt vágányra és nekiütközött a lakásoknak. A vagonlakásokban összezsúfolva álltak a bútorok és a lakók ts alig fértek a szűkös helyiségben. Az összeütközés következtében óriási pusztulás történt. A bútorok mind összetörtek és több súl>osabb sebesülés történt. Az azonnal kivonult mentők első segélyben részesítették a sebesülteket. Szigorú vizsgálat indult meg, hogy a tolató tehervonat személyzete mennyiben felelős a szerencsétlenségért. — Felvételi vizsgálatok a ¿¡mn,ínamban. A főgimnázium igazgatósága közli az érdekeltekkel, hogy a gimnáziumi felvételi vizsgálatok augusztus 30-án lesznek. A vizsgálatra azonban f. hó 26-ig jelentkezni kell. A vizsgázóknak magukkal kell hozni a születési anyakönyvi kivonatot, az ujraoltási bizonyítványt és az elemi iskolai bizonyítványt. — Az ujságpnpir is drága. Hát természetes. A kormány is beleszólott ebbe á dologba. Bárcsak minél több dologba beleszólana. Nem engedi, hogy a hírlapok tékozolják a papírost. Vagyis azt rendeli, hogy a nagy lapok hétköznapokon nem több, csak 8 oldalon jelenhetnek meg, ünnepeken 12 oldalon. Bizony nem is árt ez a takirékossági rendelet, ha önkényt nem jöttek eddig rá eddig magok a lapok. Valóságos verseny-pazarlást visznek végbe. Ha laké Juvonás meghal, ezt a három szót 20 30 sornyi terjedel emben írják meg egymásután négyszer. Előbb a nagy közös cím vastagon ; azután jönnek az alcímek, melyek ugyanazt fejezik ki; következik, hogy .saját tudósítónktól, táviraton és telefonon.14 Mintha a magyar hírlapokat nem a sjját szerkesztőik és sajat tudósítóik irnák, hanem egytől-egyig a sziámi király, — nós, következik negyedszer apróbctüvel és több szóval ugyanaz, amit a két cím már megmondott s a jámbor olvasó közönség harmadszor, negyedszer is elolvassa s meggyőződik igazában, hogy Take János meghalt. — A polgári leányiskolában a beiratások augusztus 29, 30, 31-én lesznek. A rendes tanulók javítóvizsgája f hó 26-án, a magántanulók pedig 31-én lesz Átirat a gnbonaüszög elleni védekezés tárgyában. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara átiratban fordult a vármegyei törvényhatósághoz, hogy a gabonaüszög elleni védekezés kötelező voltáról vármegvei szabályrendelet alkotasával gondoskodjék a törvényhatóság. A gabonaüszög annyira el van lefedve az országban, hogy a gabonatermést mennyiségileg es minőségileg is igen veszélyezteti. — Ledöntik a csehek a nagy szombati honvéd-emléket. A nagyszombati 48 as honvédemléket szeptember 10-eti hatósági rendeletre eltávoliiják. A sok értékes és híres szobormű után, melyet a csehek vandál dühe lerombolt, most erre az emICkre került a sor. A Felvidéken sokat ápolt, nehezen szerzett magyar kultúrát a csehek két-három év alatt teljesen lerombolták. Fájó szívvel látjuk a magyar munka, a magyar áldozatkézség pusztulását; egymásután tűnnek el azok az emlékek a Felvuekeu, melyek a magyarságra emlékeztetnek. Hisszük, mielőtt az utolsó is eltűnnék, nem a cseh lesz ott az úr ! — A gőzgépkezelök és kazanfütok legközelebbi képes-tó vwsgái Sopronban szeptember hó 1-én délelőtt 9 órakor fognak megtartani. A kellően felszerelt vizsgalati kérvények a m. kir. ker. iparfelügyelőséghez küldendők. • Találtak. Folyó hó 16-án a Berzsényi-ulcában 3 drb. alsónadrágot találtak. Igazolt tulajdonosa a a rendőrkapitányságon átveheti. — Letartóztatás a vasvári gyilkosság Ügyében. Vasárnap virradóra Vasvárott meggyilkolt Fürst molnár ügyében a csendőrség megindította a nyomozást. A gyanú egy vasvári izraelita fiatalemberre esett, akinek a letartóztatására a csendőrség kiment Alsóujlakra, ahol éppen bucsu volt. De a gyanúsított több más mulató legénnyel közben már átment Kámba, ahova a csendőrség is követte. A letartóztatás a kámi korcsmában meg is történt. A nyomozás tovább folyik. — Tolvaj lókupec. Kiricsi János 33 éves vépi lakós, lókupec állott tegnap a zalaegerszegi kir. törvényszék előtt. A vádlott Meszlényi János somlóvásárhelyi lakóstól a sümegi vásáron tavaly októberben 20000 koronát lopott el, vádlott társával összejátszva. A bíróság bűnösnek mondotta ki és mivel bűnös előélető két és fél évi fegyházra ítélte. — Szent István napja a megszáijott Pelvidékea. Szent István napját a cseh-tót \'területen levl magyarság teljes csendben ünnepelte. Az ünneplés kizárólag csak a templomok látogatásából állott. A templomokban nem énekelték a magyar himnuszt. — A drágaság s a fa. A drágasági bizottság talán nem is eredménytelenül működik. Legalább is itt-ott némely dolog egy-két koronával olcsóbbah kapható. De vájjon kiterjed é a figyelme a bizottságoknak mindenre? Mindenekelőtt hátborzongató rémként jelenik meg előttünk a tűzifa, mintegy láthatatlan szellem. Már mOst a melegben előre fázunk, ha rágondolunk a télre. Nagyon furcsa az a fa. De az is nagyon furcsa, hogy nincs hatalom, amely fához jutassa az embert. Pedig lehetne. Ennek a megmaradt harmad Magyarországnak is van elég fája arra, hogy ne fagyjunk meg a télen. De nem lehet hozzájutni. Inkább ott rothad el az erdőn. Aztán beszélnek munkanélküliségről. Aki pedig fát akar most venni, megveheti — szóval. De pénzt rrost nem fogadnak el, fát meg még kevésbé adnak. Csak papíron megy a vásár. S ez azért van, hogyha ma 30 ezer korona egy kocsival, holnap 40 ezer, holnapután 50 ezer s a csikorgó télen lehet az és lesz 100 ezer korona. Csak akkor lehet nyélbe ütni a vásárt. Akinek lesz ennyi pénze, ezt is kifizeti; akinek nem lesz ennyi, az megdermed. Vájjon gondolnak é erre a bizottságok? — Hercegek nyugdija. A Wiener Mittag berlini jelentése szerint a birodalmi nyugdíj-hivatalnál, amely a volt tisztek ellátásáról gondoskodik, három fejedelmi személyiség is jelentkezett katonai nyugdíjért, még pedig György meiníngeni herceg, Oszkár porosz herceg és Ruprecht bajor trónörökös. György herceg kérését elutasították, Oszkár porosz hercegitek értésére adták, hogy várjon addig, mig a porosz állam és a Hohenzollern család közt folyó vagyonjogi tárgyalások elintéződnek. Ruprecht bajor trónörökös kérvényéről még a mai napig nem döntöttek. — Hulladékmészvétel trágyázási célokra. 50—60 waggon trágyázási célra is kitűnően bevált hulladékmész kapható mázsánkint 75 K helyt Ajka állomás, waggonba rakva, melyhez még hozzájárul a mindenkori forgalmi adó. Fentirt 50 — 60 waggon hulladékmészre 10 napig megrendeléseket csak waggontételekben felvesz a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala. — A Stefánia Szövetség kiadásában raegjrle at Magyar Anyák Naptárára felhívjuk a közönség figyelmét A legkiválóbb magyar írók a munkatársai ennek a napiárnak, mely a csecseinó-védelem ügyét akarja szolgálni. Ara 60 korona. Kapható a Szövetség orvosánál, Németh János dr-nál is. — Az augusztus 20 i méhészeti kiállitásról. A csecsemővédő egyesület által rendezett kiállítás keretében elhelyezkedő méhészeti kiálitásról közölt tudósítást, mely szerint csak 3 méhész állított volna ki mézet és méhészeti felszereléseket utólag a következővel egészítjük ki A gazdasági kiállítás túlnyomó részét alkotó méhészeti kiállítást Zalaegerszeg és Vidéke Méhészeti Egyesülete rendezte. A kiállításon maga az egyesület és annak számos tagja — már amint az idő rövidsége lehetségessé tette — különféle méretű és rendszerű kaptárak, mülépkészitó-gép, mézpergető, számos méhészeti eszközök, mézzel befőzött gyümölcsök, különféle fajtájú mézek, valamint mézes sütemények és méhpreparatumok kiállításával vett részt. — A kormány nemesitett vetőmagvakat ad a gazdáknak. Mint értesülünk, a kormány rendeletileg közölte a megyei gazdasági hivatallal, hogy állapítsa meg a megyei gazdák nemesített vetőmag szüségletét. Mindazok tehát akinek szükségük van nemesitett vetőmagra, igényét jelentse be a vármegyei gazdasági felügyelőségnél, ahol minden felár nélkül nélkül, tehát egy mm. bu2áért egy mm. nemesitett vetőniagvat kaphat. Ügyts munkésleányt vagy kifutó flwt keres KAKAS AOOSTON Könyvnyomdája. « 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 25 iöz6azdasá6 és pénz0gy. Budapest, 1922 24 A budapesti deviza-központ hivatalos árjegyif»el. Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris fifis 7625 1720 lfi5 76 134 Pragj Stockholm Swei¿ Bécs Zágráb 59 452 325 202\'t 475 Zürichben 3 magyar korona -az osztrák korona — osztr. bélyegz bankjegy Auüui>¿I 0 34 0 06< Aucucit. 24 030 0 005 0057-. Budapesti tôisds. Valuták: Napóleon — — - • Font--- — Dollár---- Francia frank Lengyel márka Márka-- Lira -- • — - Leu —---- Cseh korona — — Dinár----- Svájci trank-- Osztrák kor.-- Auau*/tu*22y\\ugusztus24. kor. tilt. ; kor. fitt. 7300 - \\ 6400 - 1690 - 1 1710 - i I 80 2 20 19 - i - - - 2 20 IfUlftfldi pénzeket fm (dollárt, dinári stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol |rté kp aplr-tőzsdei megbízásokat gvorsan és előnyőseit teljesit Fenyvesi Bankbizomány, Zalaegerszeg, Fő tér 47 - 52 Telefon 38. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ e megfelelóleg készitenek 45-0 ■ ■ ■ S Ssstay és Dankovits ! { épület- és mflbutor-esztalosok J S ZALAEGERSZEG r*™*»™*™ »ciep: J ■ iskolaköz 2. szAm. Ürményi-utca 7. a ■ Állandó készbutor raktAri 5 § K0TSY JÓZSEF : B ¡¿eperrtre ¡»ercruterotl H 1 KOCSIOYÁRTÓ ! 2 ma holy e ZALASZEKTGRÓTON. ¡ 8 1 —r»o ■ Állandó k^s7-kucsiraktár. — < ta/da^ájii szekerek j" !es minden e szakba víró inu> kák ké»/itést. ■ ~ Javítások és atalakfiá-iok mindenkor a lejt- J ■ modernebb kivitelben, a iesolcxóbb \'WP\' *ron. A győri Back-malom bizományi llsztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papfr és fcstékérufc Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 3V 50 : U J KÖNYVEK! : 8 ELADÓ wrth xillaT 8 HP " wdb ,_,„ Uatrat 800-as alig hasinál! cséplögarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalaszentgrót 8 ■ S g s COURTS« MAHLER: Összes oddig megjelent mfivei. CLAUOfi ANET: és reng a föld . . . TOLSZTOJ: Hiúságom regénye MAUPASSANY; Balkézről Erős mint a halál FERENC2I SÁRI: Estétől hajnalig LAURlSIM LAJOS: Alkonyi mesék (Költemények) FARKAS l>Al: A láthatatlan Imám keze PÉKÁR GYULA: Hatalom s minden egyéb könyv és zenemű- újdonság kapható és megrendelhet/5 kakas Ágoston ■ : m m 8 ■ 5 ■ s s e e s g 8 ■ 8 g könyv-, pipir- és irósrerkereskedéséhen g I Zalaegerszeg. Telefon 131. sz. ■ I /liSiNRSCH W.és L. ■ üvegezést vállalat, üvegáru, táblaüveg, 1 porcellán és lámparaktár ^ZALAEGERSZEGEN l/észitftnk épületüvegezést, képkeretezést, ftvrgtető-javítást és minden e szakmába vágó munkát ugy helyben mint vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Cséplő- Rafflnált petróleum. Cséplőgép olaj benzin, MotorhengerolaJ, Motor olaj 27-0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben DBmjJ^h AiT^mm kereskedelmi Zalaegerszeg Dinaer «1 laiSO irodájában EOtvös-utca 10. sz. i| riunuuuyuiuii Huiuutui IH^nuif, iimuiu » uuuuuvu uyui, uuuwvimyut, ugy nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltóhely a gimnáziumban és Berzsenyi (Csáesl)-ntca 76. szám. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 junlus hó 1-től. INDU L T S Csatlakozik Hova « U £ S» O X - . y» - — — 204- Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . lf>5( 240 Zaiaszentiván Szombathelyre érkezik........520 3 11 Zalalövő Szombathelyre érkezik........717 5 24 Zaiaszentiván Nagykanizsára érkezik..............745 653 Zaiaszentiván Szombathelyre érkezik..........907 7;35 Rédic» 7 53 Celldömölk Győrbe érk. 17». Bpe>t keleti pu gyors érk. 204C 1138 Zaiaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....13 42 13 02 Kédicfi 1344 Zaiaszentiván Szombathelyre érkezik (gyors).....1541 14 41 Zalalövő Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 21 2C 1543 n.»«-^. — .. ......- / v, 17 10 ___________________________, „1839 Sárvár ____________ Celldömölk Qyőrbe érk. 2». Bpest keleti pályaudvarra 82C 1902 Zaiaszentiván Nagykanizsáról Zaiaszentiván Szombathelyre érkezik . . .....195612014 Celldömölk Budapest keleti * tí\' O I Honnan H K e Z é S C*«ti«kouk r rcae. m . » j; «"Vrr 4 29* Zaiaszentiván Nagykanizsáról....... indul 648! Zaiaszentiván Szombathelvröl.......... 7 26 Zaüűövö 7 33j Rédics 832 zaiaszentiván Nagykanizsáról.......... 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról..... 13 23 Zaiaszentiván Szombathelyről gyors........ 16 23\'Zaiaszentiván Nagykanizsáról gyors........ Ifi 2fi Rédics 1840 Zalalövó Budapest keleti pályaudvarról gyors . . • Szombathelyről.......... 21 08 Zaiaszentiván Nagykanizsára érkezik........ 23 50|23 11 Zaiaszentiván Szombathelyről MA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegy Irodában válthatja meg jegyét akár két nappal elór zas mellen a következő államokba szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. pályaudvarról Tt^y K. v. t^or* K^ka« fonton teôuy VOyomdA^bftn ^InoKo.-Hr. fcroii. »oiofon 191. «»Ara 1. évfolyam. L Zalaegerszeg, 1922 augusztus 27. Vasárnap. Ara 6 korona. 61 szaa.\' ZALAVAR Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L iptii*idonM: „ÜalavárMegye" lapkladétársaság tAbsadahi és politikai lap ■KSICLKIIX BETEKÉIT HABOISIOS. Ilóflietci 1 4 tvr« 180 K. Egyei atfii 6 K Szerkesztőség Klsíalody-n. 8. Teleion 162 sz. Kiadóhivatal Szechenyi-tér 5. Telefon 131 sz. „Hlutk f y Utcaben. himk egy b»t»b».i Hli.fl-. tflr Utenl örök IgAiUtfban. , Hluek M*fy«ror«ui{ fdtimaditiban A Inségmunka. Amint a lapokból tudjuk, a kormány bizo-> nyos munkákat soron kivül akar elvégeztetni, hogy a munka nélkül maradt és kereset kilátásaitól is megfosztott embereket munkához, kenyérhez mttassa. Ugyanakkor, amikor a munkanélküliség rémét festik a falra, kénytelen a miniszterelnök kijelenteni, hogy a csepeli kikötő épitéséhez nem lehetett elegendő munkást kapni. Hz a két esei igy egymás mellé álliiva nagyon szomorú képét adja a mai állapotoknak, a mai léha erkölcsi felfogásnak. Az ingyen kenyer, a kedvezményes ellátás, (nem a kedvezményes ellátásta valóban rászorulókról van szó!) a potya eszcm-iszom s az alamizsna mindig akad elfogadóra; — de hoey becsületes munkával kell megkeresni a kenyeret s a munkáért csak annyit szabad kérni, amennyit az a munka megérdemel, — ezt vajmi kevesen tartják szem előtt. Bántó jelenség az utcasarkon ácsorgó izmos, erőteljes ember. Bosszantó az a kapzsiság, amit egy órai ide-oda sétálásért követel egy ilyen ..munkanélküli*. Mindez az utóbbi évek eredménye. A szociál-kommunista áramlatok idején a tömegbe vetődtek a jelszavak, melyeket kulturátlansága miatt sem megemészteni, sem helyesen értelmezni nem tud. Telekiabálták a .lejét, bogy van a társadalomnak egy rétege, mely az ó munkájából él, melyet ó hizlal a verejtékén s azóta az utcasarkon álló dologkerüló sem akar senkit ..hizlalni— inkább lopja a napot és számit a könnyebb megélhetésre, a kormány gondoskodására Hz a léha. dologkerüló fHfogás annyira elharapózott, hogy már nemzeti veszedelem kezd lenni. A dologkerüló mindig legveszedelmesebb eleme a társadalomnak. Forrongó, mindenre könnyen kapható s a nemzelen élősködő annál is ii<kább, inert tudta, hogy a/ államnak gondoskodnia kell és gondoskodik is a munkanélküliekről Annyira veszedelmes leli a dolngkerüJes, hogy már csak e^y ut van háira: Kinevelni ezekből az emberekből a leha&ágot s rákényszeríteni, ha kell, a dologra Ha máskép nem, hát erőszakkal! Annyi közmunka, annyi kfresetí alkalom kínálkozik az egész országban, csak munkáskéz kellene hozzá. — Egyszer volt alkalmam a polgármester urnák ajánlani a kényszermunka rendszert, mint egyik enyhitő eszközét a nyomorúságnak. Azt mondta : — keresztül-viheletlen Én pedig most is azt mondom : Ha lehetett a háború idején igénybevenni minden embert s olyan munkára kötelezni őket, amilyent azelőtt sohasem végezteK : — miért ne lehelne közmunkára kötelezni olyant, akinek rendszeres foglalkozása nincs s aki csak a társadalom nyakán élősködik. Meg kell büntetni a munkakerülést. Mert van munkaalkalom, csak dolgozni kell I Aki dolgozik, az megtud, a maga erejéből élni; nem szorul rá semmiféle közadakozásra. A munka legyen a vérkeringés, mely áthatja ennek az országnak beteg lestét s éppen manapság olyan nagy szükség van a vérre, • a munkára. Magyarország ma nem gondoskodhatik a munkakerülőkről; nem istápolhatja a saját testén elszaporodó élősdi-ekei. Nem szabad többet előfordulni annak, hogy munkás hiány miatt egyes munkákat meg kelleti szüntetni, vagy ami a mult években Komárom vidékén történt; — a cukorrépa a földben rothadt, mert nem volt, aki kiszedje I Ha minden egyes ember kötelességének ismeri a munkát, ha szégyen lesz a munkanélküli élet: - akkor nem lesz szükség inség-akcióra, inség munkára, mert akkor\' mindenki kényszerítve van önmagáról gondoskodni. Inségakcióval csak ideiglenesen lehet orvosolni a bajokat és csak felületesen. Gyökere a bajnak a munkaiszony, a henyélés, melynek megszüntetésére radikálisabb eszközökhöz kell nyúlni. n. Hetenként. Legnevezetesebb nap volt ezen a héten vasárnap, szent István királynak a napja, a sokrendbeli kiállításokkal gazdag nap s a hősök szobrának felavatásáról emlékezetes nap. De bár tenger sokat lehetne beszélni róla, mégis homokszemnyi keveset kell szólni. Ezt is inkább abból a célból, hogy minél előbb elfelejtsük. No, nem az egészet s nem az igazi emléket, hanem csak azt a kis mázaiékot. amit a szél ráfujt. Az idők, sőt a napok szele le is fújja ezt S megmarad a lényeg. Mert az idő igaz s lefújja, ami nem az. + ♦ * Beszéjünk inkább egyébről. Például a rendezésnek a gyönyörűségeiről ¡j. a rendezőnek a kéjes boldogságáról. Az emberek azt hiszik, hogy a rendező olyan, mint a király : mindenkinek parancsol, és minden dicsőség az övé. Pedig ez nem igaz. A rendező olyan, mint egy király, aki mindenkinek engedelmeskedik, hogy őtet szeressék, de a dicsőseget a miniszterek rakják - zsebre ? vagy a mellükre ? Hasonlít a rendező a lábtörlőhöz is Kajla keresztül jutnak be a szalónba a fényes vendégek. Hát hiszen már színdarabot is, vagy csak monologotV írtak ezen a címen: Egy bálrendező keservei. A főrendező megy, fut. rohan s törli horniokáról az izzadtságot, hordja néha a székeket is. mint az öreg Wekerle hordta fiatal korában; de ha a kisasszony sokat táncol, meghűl és meghal,: a főrendező I az okú; tia pedig petrezselymet árul: a főrcn j d.zö a hibás. A többi rendezők állandóan hordják a disz-kokárdát, ha f-ikerül. ha nem sikerül a hadjárat.\'Különösen akkor, he sikerül, inindeniK rendező magara Ölti ;jr dicsőség kfintösét s fejérc teszi a kokárda -koronát ; a főrendezőnek cboól már nern is Jut: ő ilyenkor is csak a kötckccők kritikájának a kapcáját facsargatja a labára bocskornak ; mert a közön ségnek egyharmada ilyenkor is acsarog, valamit rosznak tart Ha pedig nem sikerül a bál: akkor meg éppen, hogy éppen ! A főrendező nem hasonlit a főhadvezérhez. Ciceró említi, hogy a fővezér, ha megnyerte a háborút, azt mondja: az enyim a dicsőség, hiszen én győztem le az ellenséget; ha elvesztette a csatát, azt mond|a: a körülmények nem engedték, hogy győzzünk. Most a magyar ügyvéd olyan, mint a római hadvezér, sike-rülés esetén igy szól a pártfogoltjához . Megnyertem a pört; nem sikerülés esetén : Elvesztettük a pört. A főrendező egyikhez sem hasonlit. Ezt mindenki szidja, mindenkor mindig találnak rá valami okot, ha ezt nem, hát ürügyet. Még az igazságos hírlapíró is szidja, hogy miért nem küldött neki tisztelet-jegyet. * ♦ Igen is. Nohát a .hírlapíró Keserveiről is sokat lehetne zengedezni, ha nem volna olyan drága a papiros () meg éppen öreg kollegája a rendezőnek A rendezőt csak egyszer szidják, de a szerkesztő mindennap rendez ezreket szid s öt is ezren szidják. Ki van egyenlítve a dolog De nincs igazság abban, hogy belépő jegyet nem adnak neki és mégis megkövetelik, hogy mindenről irjon — persze dicséróleg. Zalaegerszeg közönsége még mindig felette — népies. Követel, de nem ad. Még uiost is magyarázni kell neki, hogy a hírlapírónak joga is, kötelessége is, de meg régi szokás is, hogy minden nyilvános helyen ott legyen. Az ám, csak győzze szuflával: a vasárnapi előadások és kiállítások például óránként 20 -30 koronával adóztatnák a lótó-futó újságírót. Ez az ünnepély tíz szakaszból is állott. Tévedek, mondhatja a közönség. Épen ellenkezőleg, annyira természetes a szerkesztő megjelenése, hogy nem is szükséges a jegy, tehát belépő fizetség sem. Igen. ha ősidőktől mindig ugyan az volna a közönség s ugyan az a\' hírlapíró; de szüleiünk, halunk es vándorlunk ezen a földgolyóbison — s a rendőr és a pénztárnok nem ismeri a szerkesztőt, igazolásra hivja föl s ki is tolorcolhatja a szentélyből, igazán ió voina, ha e tekintetben egy kissé finomodnék es művelődnék a nagyközönség. B. Gy. Csehek Magyarországon. Még pedig Zalamegye közepén vannak ezek a csehek S az előadásból egy kis képlettel azt is mondhatnók: Cseh erdők Magyarországon. Egyik zalaegerszegi polgártársunk meglátogatott s panaszkodva és felháborodva mondja el az ó esetét a következőleg. Elmentem — igy kezdi — Nagykapornakra, hogy fát vásároljak. Ott egy rengeteg nagy erdőség van a jezsovéták (jézsuiták) kezében. Nagy a családom, nekem sok fa kell, nagy tömegben kell vásárolnom, s ha drága is, hála Istennek ki tudom fizetni. A szerkesztő ur éppen most irt több cikket is általában a drágaságról s különösen a fa drágaságáról, hogy mi lesz a télen, ha addig még jobban megdrágul a fa. Nem akarom tehát télire hagyni a dolgot. Elmentem Nagykapornakra a jezsovétákhoz és mit talaltam.\'.Uram I Elsem hinné. Beszélni akaitam a papokkal, de nem tudtam. Nem tudtam velük beszélni, mert azok csehek és csehül beszélnek; én pedig nem tudok csehül, s mondjuk meg az igazat, ha tudnék, akkor sem beszélnék csehül. Én csehül ? Magyarországon? Éppen evvel a gyilkos ellenségünkkel? Nem én soha! Talán ntég más nvelven, de igy nem. Kérdeztem, tudnak é angolul, svédül, olaszul? Nem. Mert tetszik tuüni en több nye!ven;tudok,(megtanultam néhányat Amerikában. De csehül nem tanultam meg. Minthogy nem beszélhettem velük, igy fát1 sem vásárolhattam. Hó megállj! Uondolám, hiszen ott az erdö-f mester, vagy erdőtanácsos, vagy gondnokj valamelyik szakember, avval végezhetek. Mit képzel uram? Tiszta cseh az is; az sem tud magyarul; avval sem végezhettem. Rettenetes 1 gondolám, ilyen rengeteg nagy erdő és egyéb tenger magyar értékek cseheknek a kezében, Magyarország közepében, a mai időkben 1 Talán csak nem azért, — szól keserűen — hogy ezeket az értékeket jobra-balra kiszállítsák tőlünk s mi itt tovább fázzunk és éhezzünk ? Isten a megmondhatója! Hát aztán elmentem Zalalövőre és ott vásároltam fát. Ezeket mondotta el zalaegerszegi polgártársunk. De mi örvendenénk azon, ha valaki ezeket megcáfolná. Mert az egy kissé sok, hogy északon is szlávok, délen is szlávok s középen is szlávok legyenek, akik Nagyszombatban a honvéd-emléket döntik le, Pozsonyban a Petőfi szobrot ütik le, s itt benti a cseh nyelvre akarnak bennünket kényszeríteni, hogy megélhessünk. Egy kissé sok. Azért várjuk is, hogy rniképcn cáfolják meg ezt a nagykapornaki Csehországot. ZALAVÁRMEGYE . 1922 augusztus 27. Erdélyi Aladár nyilatkozik Tárnti beszédéréi. Várnai Dániel megállapításai heJylcleaek. — Egyedül »»elves alap ai adójavaslatok tárgy«. Iáiénál i kataszteri jötredeleo. Várnai Dániel szociáldemokrata képviselő az adójavaslatok tárgyalása folyamán tegnap, beszédet mondott. Beszédében a földadót csekélynek mondta s eiősen beszélt a nagybirtok ellen is. A kataszter adatai, szerinte nem egye/nek meg a valósággal s ezért át kell térni a földérték adóra Beszédével kapcsolatban Erdélyi Aladár űr. egységespárti képviselő munkatársunk előtt a következőket mondta : A beszéd teljesen egyoldalú beállítása a javaslatnak olyan statisztikai adatok alapján, amelyek a valóságnak nem felelnek meg. Amikor a földnek a jövedelmét számitja ki, akkor még Fellner Frigyesnek kéznél levő könyvét sem értelmezi megfelelően, figyelembe véve azt, hogy a régi Magyarországnak csak 32® « maradt meg. Állandóan szembeállitja a földadót az egyéb egyenes és jövedelmi adókkal. de nem mondja meg azt, hogy a földbirtokos, illetőleg a földDérió nemcsak föld és házadót fizet, hanem jövedelmi adót, vagyonadót és minpenféle pótadót, amely éppen a falunál a házadó 5—10-szeresét teszi ki. Amikor a bérföldről hoz elő példát és hibaztatja, hogy a kisgazda egy-egy hold bérletéért 2—3 mm. gabonát ad enele|tl, hogy ezt mi sem tartjuk egészséges állapotnak, mert csak a kís-bérlő jár ilyen esetben rosszul és ilyen maga6 bérösszeg egyenlő a tönkremenéssel. Sajnálattal kell tapasztalni azt, amit sokszor hangoztattam, hogy & szociáldemokraták éppen avval nem foglalkoznak, amihez talán jobban kellene érteniök t. i. hogy mennyi a jövedelme a nagyiparnak, mennyi tut ebből a munkásnak és milyen • e-bai járul hozzá az állami terhekhez. Midnyájan elismerjük, hogy a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésénél vannak arány-talansagok és hiányok, de ez annak tulajdonitható, hogy a kataszteri felvétel óta 70 év múlt el. Ez az aránytalanság nemcsak a nagyobb birtokokra, hanem mivel nagyon sok nagybirtokot 70 év alatt felparcelláztak és kisbirtokosok kezére jutottak, — a kisbirtokra is vonatkozik. Így tehát ezt az aránytalanságot részben ezek is élvezik. A kataszteri Úszta jövedelmet az adójavaslatok tárgyalásánál kénytelenek alapul venni a hiányok ellenére is, mert más megfelelő adókulcsot nem találnak. A kataszter ujabb megállapítása éveket venne igénybe, holott az adójavaslatok megszavazása sürgős TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. •••• Meghozták a Landau-perben as ítéletet. Budapest, aug. 10. A Landau-perben a bíróság meghozta az ítéletet. Ru/ics Ferencet zsarolás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 21\'» évi fegyházra, Dobé Nándort zsarolás miatt 3 évi fegyházra, Siposs Kamillát személyes szabadság elleni vétség miatt 5 évi fegyházra, , Becker Istvánt hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 3 hónapi fegyházra, Tóth Andort hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 10 hónapi fegyházra ítélte. Kiss Ignácot (elmentették. Jugoszlávia tiltakozni fog Ausztriának Olaszországhoz való csatlakozása allén. Bécs, aug. 26. A belgrádi lapok behatóin foglalkoznak a* osztrák kancellár és az olasz k külügyminiszter mai összejövetelével és egy-* önletüleg ugy nyilatkoznak, hogy poliUkai okokból nem lehetne jóváhagyni Ausztriának Olaszországhoz való közeledését. Pasics szerb miniszterelnök és Nincsics szerb külügyminiszter ezt az ügyet Benes cseh miniszterelnökkel Marienbadban folyó konferencián szóváteszik. Véget ért alnémet vagyonra elrendelt zárlat. 1 Párls, aug 26. A német javakra elrendelt ! ~ s^rlat Elzász-Lotharingiában mi véget ért. \' Macedónia autonómiát követel. Szófia, aug. 26. Macedónia felszabadításának évfordulóján a macedóniai emigránsok kongftsBzuit tartottak, amelyen 60.000 személy vett részt. Egyhangúlag elhatározták, hogy a szabadságharcol folytatják és követelik az j autonómiát, a népek szövetsége, vagy a nagyhatalmak fennhatósága alalt. Kommunista szökevény tart elő-adásokat rólunk Svédországban. Stockholm, átig. 26. Schwarlz Ridiard, a budapesti Votksüinme volt szerkesztője, aki a legutóbbi időben mint szökevény Bécsben tartózkodott, Svédországban propaganda körutat lesz, tegnap a stockholmi népházban szociálist* munkások előtt előadást tartott, melyben a háború elöhi és.utáni Magyarországot ismertette és| Tisza István grófot és a magyar mágnásokat azzal vádolta, hogy a háborút előidézték. A magyar szociáldemokratákról dicsérő beszédet mondott. Schwartz a bécsi szökevények számára gyűjtést rendez. Franciaország katonai Intézkedé-. seket tesz Németország ellen. Bécs, aug. 26. Franciaország kényszerítő intézkedései katonai térre is kiterjednek, ha Németország nem alkalmazkodik a követelésekhez. A francia lapok katonai előkészületeket jelentenek és közlik, hogy a katona kötelesek utolsó évfolyamait három hónapra visszatartották. Befejezték a veronai tárgyalásokat. Verona, aug. 26. Schanzer olasz külügyminiszter és Seypel osztrák kancellár, valamint Segur osztrák külügyminiszter között folytatott tárgyalásokat délután befejezték. Szombaton délután elhagyják Veronát. A Deviza Központ kétszer ad kl naponta Jelentést. Budapest, aug. 26. A Deviza Központ a külföldi fizetési eszközök adás-vételére naponta kétszer állapit meg árfolyamokat. A reggeli váltóüzleti árfolyamokba vidéken tulajdonképen csak tájékozásul szolgálnak, míg az elszámolások a déli clearing árfolyamokon történnek. A Jugoszláv kethollkusok memoranduma a kormányhoz. Budapest, aug. 26. A jugoszláv katholikus püspöki kar Zágrábban konferenciát tartott, melynek eredményeképen memorandumot szerkesztett, melyet elküld a királyhoz, a miniszterelnökhöz és a vallásügyi miniszterhez. Ebben felpanaszolják, hogy a katholikus egyházat nagy csalódás érte, mert az új állam megalakulásakor a legmagasabb helyen tett ígéreteket is megszegték. Ez a törekvés különösen a Bácskában, Bánságban és Baranyában nyilvánult meg, ahol az összes felekezeti iskolákat bezárták, épületeiket elkobozták, a katholikus rendek iskoláit állami iskolák céljaira használták fel, a női rendtagokat pedig elűzték. A memorandum felpanaszolja továbbá, hogy a kormány nem ad engedélyt a katholikus iskolák fentartására, holott például Bccskcrcken 1200 főnyi zsidóságnak megengedte, hogy iskolákat létesítsen. A katholikus papság minden egyházi javadalomtól megfosztva Ínségben és szegénységben él. A kisantant értekezletén tárgyalnak a békeszerződések erószekos érvényesítéséről. Prága, aug. 2b A kisantant külünyminisztetei Prágában tartolt értekezletének első napján az egyes államoknak a békeszerződések érvényesítésére kidolgozott módszereinek felülvizsgálásával foglalkozik, melyek kapcsán felmerült Magyarország <5s Ausztriával való viszony kérdése is. Ennek elintézése után valószínűleg a kisantant paktuma kerül a tárgyalás napirendjére. Massaryk alnök fogadja a kisantant minisztereit. Prága, aug. 26. Masaryk elnük vasárnap Lanaban fogadni fogja az összes kisántánt minisztereket, akik jelenleg Csehország területén tartózkodnak Stájerország Magyarországhoz kíván csatlakozni. Budapest, aug. 26. Néioetűjvárról jelentik : A szomszédos stájerországi nép már évtizedek óta nagyon átjáratos a lutármenti községekbe, tehát az itteni viszonyokat igen jól ismeri ¿g ők ic látják, hogy a hienceknek sokkal jobb dolguk volt régen, mint az osztrák uralom alatt. Most, hogy Ausztria összeomlás előtt áll, Stájerországban mozgalmat indítottak az irányban, hogy Ausztria feloszlatása esetén Stájerországot Nyugat-Magyarországgal együtt csatolják Magyarországhoz. hírek. Qyfloyyal iatcían óitytdni. Magyar harcban Öregedni: Csak ezt ne add Uram nékem! Meddő harcban kopott fürttel, Elveszne a vágyam, vérem, Piros, élő emberségem. Magyar küzdés: szárai szálfa; Minden rongyos beleszakgat. Amit rádob magyar hála: ÚAe támad a szavaknak S tőrnél jobban hasogatnak. Dunaparti szent csatáknak Vége: halál, ára: nincsen. Magyar harcban kivénültre Nem hull virág búja szinben S aki véijne: nincsen Isten! ¡.ÖftINCZ HiNé. * Naptár. Vasárnap, augusztus 27 Kall. József. Hétfő, augusztus 28. Ágostoh. Kedd, augusztus 29. Ker. János. — Az Idő. A Meteorológiai Intézét jelenti: Változékony, hfivös, keVés esővel. — Dr. Tarányi Perencet, a zalaszentgróti kerületnek nemzetgyűlési képviselőjét, amint az Észak-Zala értesül, a napokban kinevezik Vas-vármegye főispánjává. — Áthelyezték Sümegről Zalaegerszegre özv. Eichelené - Holl Jolán polgári leányiskolái kézimunka tanítót. — Darnay Kálmán kir. tanácsos ujabb "kitüntetést nyert! A Balatoni Társaság Keszthelyen kiállítást rendezett s ebben a közművelődési osztály aranyérmét Darnaynak ítélte. — Nyugdíjazás. Retteghyné Zomody Emilia zalaegerszegi, Steinauer József nagykanizsai és Popovics Magda zalalövői állami elemi iskolai tanítókat a vallás- és közoktatásügyi miniszter julius 1 -ével nyugdíjazta. — Hirtelen halállal halt meg tegnapelőtt Schischa Dávidné felsőkereskedelmi iskolai tanárnak a felesége A haláleset azért is megrendítő, mert egyik kis gyermeke súlyos beteg lett s c nriatti bánatában szive megszakadt s pár perc alatt mehalt. A fiatal asszony halálát Dr. Halász Vilmos orvos apaként gyászolja. — Városi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete 1922 évi augusztus 28-án (hétfőn) d. u. 4 órakor a városház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A íárgysorozat fontossabb pontjai: a polgármester előterjesztése a szeszfőzde áthelyezése tárgyában; a városház és Arany Bárány épületében levő boltok bérlőivel kötött szerződések bemutatása; az Arany Bárány szálloda bérletének felemelése és ez ellen Sebestyén Lajos bérlő által beadott kérelem targyában előterjesztés; a Róm. Kath. Hitközség átirata Kecskes Dezső róm. kath. kántor természetbeni javadalmazása tárgyában. A kereskedők és iparosok vasárnap délután 5 órára nagygyűlést hívtak egybe az árszabályozás megbeszélése tárgyában. Ez a nagygyűlés közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elmarad. 1922 augusztus 3, ZALAVÁRMfcGYE 3 — A gabona kontingens kivetése az egyes járások között. A vármegyére kivetett gabonakontingenst a vármegyei bizottság a következőképen osztotta el az egyes járások között: zalabaksai járás 250 mm, balatonfüredi járás 100 mm., keszthelyi járás 400 mm, letenyei járás 540 mm., nagykanizsai járás 1270 mm., novai járás 280 mm, pacsai járás 5ó() mm., sümegi járás 361 mm., tapoleái járás 763 mm., zalaegerszegi járás 1070 mm, zalaszentgróti járás 900 métermázsa. — Szegény Wlasslts utcaiak . . . (Levél a Szerkesztőhöz.) Wlassits-utcai lakós vagyok, aki idáig, rendes ember szokása szerint, mindig átaludta az éjszakát. Egy idő óla azonban éjjeli nyugalmamat harsogó hangok zavarják Bieg. Egy hete innen-onnan felharsant az ablakom alatt a csodaszép nóta : Egerszegi sürgönyeiéről jaj de magas . . . slb Bosszúsan forgolódtam az ágyamban, lévén immár éjjel, sőt hajnali 3 óra. Gondoltam, hadd danoljanak a jámbor atyafiak, — de másik este megint végicharsogott a nóta, a mi máskor csendes utcánkon. Ezúttal változatosság okáért: Csend ül a Volga vizén . . . Milyen jó lehet a Volga vizén, gondoiUm magamban, ott legalább csend van, ha nappal nem is, de éjszaka az Harmadmn, negyednap — s azóta majdnem minden éjszaka végig dalolják a mulato-.jók a Wlassits-utcát. Mult éjjel pont az én ablakom alatt fújták, hogy — énnekem a szerelem csak virágokat hintsen . . . Most már nem birom tovább t. Szerkesztő ur és szóvá akarom lenni a nyilvánosság előtt, remélve, hogy a rendőrség elejét focja venni a jánka- Íyöngyéből hazatérő mulatóknak életfilozófiájuk ibömbölését Végtére nekem igazán nincs közöm ahhoz, hogy a tisztelt ur virágokat és szereimet akar-e elképzelni életének valószinü-leg gyöngyös utain, avagy dollárokat. Tisztelettel. Egy Wlassits-utcai aludni akaró. — Szegények — gazdagok. Horthy Miklós, Magvarország kormányzója, tudvalevőleg szózatával felszólította a magyar társadalmat, hogy a közelítő télnek elképzelhető veszedelmére gondoljon s a nyomorultakon segítsen; vagyis adakozásra hivja föl a vagyonosokat a szegények számára. Amint a felhívásnak a híre eljutott Kómába, a pápa adakozott ez emberbaráti célra egy félmillió koronát, melyet a Budapesten levő pápai-követe, Schioppa Lőrinc szép levél kíséretében küldött el a kormányzó úrhoz Hódmezővásárhely törvényhatósági város a napokban tartott közgyűlésén számbavette a szegényeit, akik nyolc ezeren vannak. Ezt a nyolcezret a városnak kell eltartania, (egy kissé ugyan ez sok) s ezeknek a számára megszavazott a város 30 millió koronát, ugy, hogy a polgárság pótadóban adja össze, a földes gazdák pedig holdanként 4 kilogramm búzával. -- 5 milliót adott Esterházy herceg a segélyakció céljaira. Horthy Miklós kormányzó által megindított segélyakció céljaira Esterházy Pál herceg, aki jótékonyságának már sok szép jelét adta, ma 5 000.000 koronát küldött a miniszterelnök kezéhez, a szegénységgel küzdő, de segítségre érdemes embereknek. — A kenyér ára ismét emelkedett Bécsben. A kenyér árát újból emelték.* Augusztus 28-tól kezdve kilógrammonként 5670 korona. Egy zsemlye 410 koronába fog kerülni. — A németországi tennis verseny eredné-.nyci. A németországi tennís-verseny eredménye: Németország bajnokságának férfi egyes döntőjébe kerül Frendheim és Ratzhe, akik a végső küzdelmet Hamburgban fogják folytatni. Második Kreuzer, harmadik Keluling Béla (Magyarország) lett. A női versenyben Várady Ili (Budapest) harmadik lett. A kizárásos versenyben első Göncz Lajos (Budapést). Vörheny járvány miatt bezárták a zalaigricei iskolát. A vármegye alispánja a zalaigricei elemi iskolát vörheny-járvány miatt további intézkedésig bezárta. — Bezárják a bárokat és kabarékat Szerbiában. A szerb belügyminiszter kijelentette, hogy rövid időn belül rendeletet ad ki, mellyel betiltja az ország területén a bároknak és kabaréknak működését, miután káros hatással vannak az ifjúság erkölcsi életére. — Országhatár a ház tetején. A „Zaládban olvassuk a következő érdekes hírt: Mokrín és Valkány községek között a lővonaltól kilenc százhúsz méternyire húzódik a szerb-román határ. Ezen a vonalon az oláh katonák most jelölik meg színés<ölöpökkel az országhatárt. Pontosan 920 métert mérnek le a vasúti vonaltól és hogy az igy kapott határvonal tanyák, kertek, sőt házal ton megy keresztül, ez egy csöpp gondot sem okoz a cölöpverő határrendezőknek. Igy esett meg aztán az a furcsa eset, hogy a cölöpverők útjába egy ház került és ezen a házon fcpresztül a 920 métert a katonák egészen szellemesen ugy jelölték, hogy felmásztak a padlásra ott kinyomtak egynéhány cserepet ég. az igy nyert lukon dugták ki a póznát, améíy lelzi, hogy hol kezdődik Románia. A háznak két szobája van és miként a két országba nyíló ház tulajdonosa meséli, az egyik szobában, vagyis Romániában alszik ö, a felesége, meg két gyerek, az SHS állambeli szobában pedig három másik gyerek tanyáz. És a két szoba közt a padláson a pózna. - Visszautasították a szegényebb iparosok kedvezményes iiszteilátási kérelmét. A közélelmezési miniszter visszaküldte az Ipartestület kérvényét, melyben a szegényebb ipari munkások és iparosok részére kedvezményes lisztellátási kért. A határozat elkedvetlenítette mindazokat, akik a szegényebb iparosság helyzetét ismerik Igen sokan vannak sok gyerekes családapák, akik keserves munkájukból alig tudják fenntartani családjukat. A kormány most ínség-akciót tervez. Segíteni akar a nyomorgókon s azokon, akik önhibájukon kívül munka-nélkül maradtak Az utóbbiakról közmunkák végeztetésével akar gondoskodni s megígérte nekik a kedvezményes lisztellátást. Ha ezek a munkások megkaphatják, akik pedig nem, olyan értékes részei a társadalomnak, miért nem kaphatnak kedvezményes lisztet a szegény, arra rászoruló iparosok ? A kormány segíteni akarja a lakosságot az elkövetkező nyomorúságos tél elleni küzdelmében, A legméltányosabb segítség az volna, ha nem vonná meg a kenyeret azOKtól, akik rá vannak szorulva, ha nem szűkítenék, de kitérjésztenék az ellátatlanok, a kormány istápolására szorulók kategóriáját. — Roskadozik Nagy-Németország is. Óriásit zuhant a márka, a német gazdasági élet spekulációval izgatott fokmérője. Olyan nagyot zuhant, hogy még az igen alacsonyan álló koronát is elhagyta esésében. Megdöbbenve fogadjuk ezt a hírt is; — az utóbbi időben ugyan hozzászoktunk sok meglepetéshez, de erre nem voltunk elkészülve. Németország úgy állott előttünk, mint a munka, az élniakarás szimbóluma. Hittük, hogy eljön az idő, amikór a mi nsszegyülemlett keserűségünk, megaláztatásunk, elnyomatásunk meg lesz boszúlva s ebben a boszú-hadjaratbau együtt fogunk állani hajdani szövetségesünkkel. A háború után megpróbálkoztunk francia-olasz ántánt barát politikával: - hamar csődöt mondott minden kísérletezés. Beláttuk, hogy a mi céljaink olyanok, melyek sehogy sem férnek meg a győztesek ideológiájával s újra visszatértünk a próbálkozások alatt elfelejteti szövetségesünkhöz, kihez bennünket mindennél súlyosabb kötelék csatol: a közös gyűlölet, a közös nagy célok egymásra hivatottsaga. Németország állott először talpra, úgy hittük s most azt látjuk, hogy mélyebbre esett, mint mi. A hatalmas Németország nem birja elviselni azokat a terheket, melyeket a győztes ántánt-őrülct reá rakott. Pedig Németország megmaradt egésznek; nem szakították el területének kétharmadát! Németország volt a mi reménységünk előretörése ; a német akarat s a magyar keserűség meghozta volna a régi határokat, a Nágy-Magyar s az erős Németországot. Mindennél szomorúbb ezért az a letörés, mely Németországot, — hisszük csak rövid időre érte, — mert a ini céljaink csődjét is jelenti ez a nagy gazdasági leromlás. Eltolódott a mi revánsunk ideje is, mert előbb gazdaságilag kell megerősödnünk s csak azután jöhet a politikai megerősödés. Németország és mi is roskadozunk a terhek alatt, melyeket ránk róttak ; nem tudunk talpra-állani, megerősödni. Krizis közeleg Németországra, melynek eredménye kétséges is lehet az ántántra nézve s mely talán meghozza Németország és a mi szabadulásunkat is! . .. - Kitiltott sajtótermékek. A belügyminiszter a „Magyar Világ" Gorldj: ,A kis polgár", Marx: „A tőke", Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok az 1848—49-iki forradalomban" cimü Berlinben megjelenő sajtótermékek terjesztését megvonta és azok elkobzását is elrendelte. — „Barátságos" íoptball mérkőzés Fertő-szentmiklóson az ottani Iparos Sport Egylet és a Csornai Iparos Sport Egylet között „barátságos" foolballmérkőzés volt. A csornai footbaJisták 8 embere már a pályára való felvonuláskor láthatóan részeg volt. A szesz hatása alatt a „barátságos" mérkőzés folyamán a fertőszent-miklósiak egész csatársorát, összesen 6 embert játékképtelenné rugdostak. A kapust pedig ügy szájon rúgta az egyik sportmaan, hogy foghus-repedést szenvedett. Természetes, hogy ilyen körülmények között a csornaiak nyerték meg a meccset, mely diadalukat nem játéktudásuknak, hanem minősíthetetlen durvaságuknak köszönhetik. — Igy festett az augusztus 13-tki fertőszentmiklósi „barátságos" mérkőzés. -- Az oláhok felosztották ZseJéoszky Róbert gróf birtokát. Aradról jelentik: Az aradi járási agrár bizottság ma döntött Zseiéoszky Róbert 5985 katasztrális holdat kitevő uradadalma felett. A bizottság kimondotta, hogy 400 holdat enge-déyez a tulajdonos részére és a fenmaradé területet kisajátította az állam részére földosztás céljaira. A kisajátított földek áráról később határoz a bizottság. KÖZGAZDASÁG ÉS férz08t. Budapest, 1922 augusztus 26. A budapesti deviza-közpoot hivatalos árjegyzései. Amsterdam 725 Prága 6600 London 8250 Stockholm 497 Newyork 1850 Sweiz 355 Berlin 106 Bécs 500 Milano 8100 Zágráb Páris 140 Varsó 24 Zürichben: a magyar korona —-- az osztrák korona —-- az osztr. bélyegz. bankjegy Auguszt i Aujju •zt 030 0005 \' 0-057-.\' 0-29 0005 000»/« Budapesti tőzsde. Valuták: Napoleon-- Font--— Dollár--- Francia frank Lengyel márka Márka-- Líra - t —■ Leu —-- Cseh korona — Dinár--- Svájci frank — Osztrák kor. — 5Augusztus 26. kor. ¡ flu. 17100 — Augusztus 2> kor. 1 fill ¿¿»•«O. 6400 ! - Ü 7100 — — — |i 8250 — 1710\' — \'! 1840 — — « 140 50U 0 24 - Ii - 1 81 - 16 , 50 66 -19 - 19 80 - - 1 355 — - 2 20 j - 2 10 TaméflyJalMrté». Budapest, 1922 augusztus 19. Búza--— Rozs — — — Árpa--- Zab----- Tengeri — — — Korpa - — — Repce — — — Köles--- Auguszt Auguszt. 17. 2tx Kor. Kor. 7150 7100 5200 5250 6150 6300 6150 6200 7525 7800 — 4300 — 13500 — IfUlfölcH pénzeket lm (dollárt, dinárt stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol fertékpapIr-tőzsdei megbízásokat gyorsan és előnyösen teljesít Fenyvesi Bankblzomény, Zalaegerszeg, Fő tér. 48-52 Telefon 38 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfeleltfleg készítenek 4f,-o a § Szalay és Dankovits S J épület« és möbulor-asxtalosok J S ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: ■ ■ iskolaköz 2. SZÁM. Urményi-utca 7. a ■ Állandó készbutor baktAri g Tll« \\0\\mm ¡igynim % A magy. kir. posta és táv. távbeszélő hálózat előfizetőinek országos szaknévser szerk. kiküldött tisztviselői a mai nappal városunkba érkeztek. Névleg: komori Bedekovics József főtitkár, Koszó Béla, Szánthó Pál, Voszák János és Katona Endre főtisztviselők, hogy az országos szaknévsorba az adatokat felvegyék. Kérjük a hatóságókat és a feleket, hogy az adatgyűjtés nehéz munkáját végző tisztviselőket működésükben a lepmesszebb-menőleg támogassák. ELADÓ «wdb *áUa*8 HP 68 wdb 2_IU ümrat 800-as alig hassnált cséplőgarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalassentgrót STELLA sütőpor vanlllncukor puddlng por salicyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbiller-u. 46. Lestive-Phenix mosópor vezérképviselet. 8-12 U£BAJSng#lSyB M# Ám I l(észitünk épületüvegezést, nEBNKlWn W.C5 Le * képkeretezést, üvegtető- r •• \'ni* r...i\'uofi.m(, javítást és minden e szakmába ? üvegezés^ vallalat, lágó munkát tigy helyben mint S porccllan cs lamparaKiar ^^ megrendc,é. ZALAE&ERSZÉGEN sek pontosan eszközöltetnek. Cséplő-. Raffinait petróleum. Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Notor olaj -j»-o a legjobb minőséhen. a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Binder és Társa kereskedelmi irodájában Zalaegerszeg Eötvös-utca 10. sz. z«la- és somogyvárnicgyei képviselősége, Nagykanizsai Auteforgalmí R. I A Tauril bizományi gumiraklára, autó- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusítása nagyban és kicsinyben. — A D. K. W. kisegítő biciklimotorok eladása, személy-és teherautó, tracteur, motoreke eladás. Autók garasirozása. Teheráru fuvarozás. lrtfi: Eruibetttr, Klztisztvisclii barakl ípllii. Tfícíon 15Q. l|U|itM|. FI III. Bulr ifUst Tilifii 356. Garage: Tárhi/ utca. Tivlrati cim: Antóforgalml. 12—2»". 5 KOTSY JÓZSEF i Kópcrfirc berendezett A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M.Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen [ KOCSIGYÁRTÓ j ■ műhelye zalaszentqróton. ■ s — : ■ Állandó kész-kocsiraktar. — Gazdasági szekerek B ■ és minden e szakba vágó munkák készítése. B ■ — Javítások és átalakítások mindenkor a leg- A ■ modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. B L.......................I Nagy Jenő-féle olai vendéglő Bővebbet Hegyi Lajos- ) nál Kaszaháza. 1-3 Eladó Nemeshetésen egy 40 -50 teljesen jú állapotban, teljesen felszerelve. ! SiiiilfNii tárgyai I0IÍTJ JÓZSEF HEMESHETÉS mm tiin mi m, m, izirii, bbbi bN így nyersen mint szárazon bárkinél magasabb áron vásárolja a Gyógynövény- és Vegyipari B. T. Zalaegerszegi Kirendeltsége. — Beváltóhely a gimnázinmban és Berzsenyi (Csácsl)-ntca 76. szán. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junlus hó 1-től. U INDU Hova LAS Csatlakozik e ■O Cl 2,04 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . 155C 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........5 2C 3 ll Zalalövő Szombathelyre érkezik . .......717 524 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........7 45 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........907 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk Győrbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. 2040 II 38 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....1342 13 02 Rédics 1344 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik (gyors).....1541 14 41 Zalalövö Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 21 2( 15 43 Celldömölk Győrbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra 8 20 17 10 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik . . ......1956 21 08 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik................23 50 HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegyirodában I E H K E Honnan Z é s Csatlakozik ¿1 *«*»■ i-m*"mW .«urt-i r*T- 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... jndul ! 2 1 648 Zalaszentiván Szombathelyről ... áéí 726 Zalalövő ....... 7 33 Rédics 832 Zalaszenfiván Nagykanizsáról................g1— 9 24 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . ] \' 2115 13 23 Zalaszentiván Szombathelyről gyors...... 1149 1623 Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors ........ \\3A4 16 26 Rédics \' 1840 Zalalövő Budapést keleti pályaudvarról gyors . . . , 8 1839 Sárvár Szombathelyről . . . . . . .\'mű 1902 ZalaszentivárT Nagykanizsáról........... 165Í 20 14 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról S""\'\' 720 23 11 Zalaszentiván Szombathelyről...... \' 2055 hA U1A£IK, legKenyeimesebben a menetjegylrodában válthatja meg jegyét akár két nappal előre is - Vi.um m^kpit diia-rás mellen a következő áltamokba szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svljc, Francia- és Csehországba! mérsékelt dija- Nyorr^o^t TrvKy R. utóda HT^l*«« Ago.ton kdny^nyomdájAb.n zai»eBOT-,„oBon. Telefon 131. ««toT 1. éflolyam. Zalaegerszeg, 1922 angnsztns 30. Szerda. Ara 6 korona. 62 szám. Felelős sserkesstö: BORBÉLY GYÖRGY h apttlaléoaoa: M Zaiavíraippye" lapkiadötársaság TABSADALU ÉS POLITIKA* LAP BE6JEL8III BETEJKÉIT BÁB01SZ0B. Clófliete« \' <érre 180 K. Zgyt* uin 6 K Szertesztöség Kísfalady-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Teleion 131 sz. Mtti*aek t*y Wlenfom, hnarh rgv h»*ih«o Hltiek MscyiruniAg f*MAni*4á«ában AZ Oláh »•uuicui itmy^s\'i ^ ----------A; -<»«—— j alkalmazzák F.rdélvrc is. Ugy. hogv Kemény j J Árpádnak, Bánffy Zoltánnak, Teleky Pálnak és többieknek, akik nem laknak ott s nem Az oláh fzónak a jelentése különös F.nnek a siónak a tartalmát nem ¡ehet sem megtanulni, sem mást rá megtanítani : semmihez és senkihez nem lehet hasonlitam, sem Őhozzá nem lehet semmit és senkit hasonlítani. Hiába kérnének engemet, houy mondjai». meg, milyen az oláh. Igy défíniálnám : az oLh annyimint oláh. Fzt a fogalmat csak önmagával lehet meghatározni. S nem lehűl, mondom, sem megismerni, sem megismertetni, legte jebb — ismerni, ab ovo, hu \\alaW gyermekéveiben közlök élt s öntudatlanul emlékébe ragadt belőtök valami: de öntudatosan tanulmányozni nem lehet. Én egyszer egy kitérő példával igy próbáltam ismerteim az oláhot egy kérdezősködő előtt Na figyelj, mondom. Egyedül utazol üres kézzel a rengeteg vad erdőben Tátott szajjal rohan rád a haragos éhes medve Tisztában vagy vele, hogy széttép, megöl Kívánságod sem lehet arra. hogy életben maradj. Csupán azi óhajianad még, hogy testamentumot csinálj, vagy csupán hogy elbúcsúzzál kedveseidtől. S igy szólsz a haramiához : Méltóságos Nagyhatalmú Medve ur? Birtokosa a rengetegnek I Nem háborgatom föltett szándékában kérelemmel, morzsoljon szel, egyék meg engemet, csupán kél percnyi türelmei kérek ízletes falalozát>a előtt, amíg két sort írok bucsuzásul feleségemnek és gyermekeimnek. Mit gondolsz ? Megáll é a medve és várakozik é itt két percig ? Ugy é V Nem. No látod, ez az oláh. Törődik é ez a medve a te testamentumoddal ? Mit várakozzék ő két percet, avagy egv másodpercet is addig, amíg te csó^olódzol s búcsúzkodó! ? Nos. hát ezt is rósz néven veszed éV Nem. hát köteles é a medve, az erdei vad arra, hogy figyelembe vegve al isteni é?> emUn lorvmytketV hegy érzelegjen a te család* e« nenvttsegi könny.-huüausodon ? Nem föiCdik ó a le két perces rimánkodásoddal, hr cse-kcdé>eddel, igérgeie-seddd, avagy fenyegetéseddel sem Mi köze nek- a trianoni békekötéshez, a genfi, vagy a genovai kisebbségi vedeleir.hez ? Mi közt neki törvényhez, s/okashoz, rendelethez. Istenhez, eml>ethez ? ö szét marcangol téged, mert éhségében ez az ő ösztöne s punktum No látod ez az oláh. Ez hasonlati példa volt De tudok egy szörnyebb példát is, egy történeti, igaz hogy csak jövőbeli, vagy jóslati példát. Hetenként hiszem, hogy tíz esztendő múlva Erdélyben, nem lesz sem magyar etnber, sem magyar beszéd, sem magyai vallás, még pedig 1019-től számítva tíz év múlva Ha persze közbe nem |ó valami Nagy Sándor-féle kardvágás a fonál gombolyagra. Csak a vak nem látja, hogy a tíz évnek egyharmadrészében a munkának már felét elvégezték Az embereket eltávolítják, a földet a maguk iába alá kaparják. Előbb a nemzettől vették el az országnak a felél s azóta az egyesektől szedik el földbirtokaikat. \' Hetenként, naponként hoznak uj törvényeket a földrablásra. A megelőző egyéb földrablási törvényekhez most legújabban azt határozták, hogy amelyik magyar nem lakik Erdélyben, annak a földbirtokát egyszerűen elfoglaljak. Azoz. hogy erre nekik nem is kellett ujabb torvényt hozni; Oláhországban meg van az a •örvény, hogy idegen ember ott földet nem "erezhet s nem bírhat. Ezt most egyszerűen esküdtek rá az o!áhra, birtokaikat elvették Holott a trianoni szerződésnek 63. szakasza ( megengedi, hogy a másik országban lakóknak ? eredeti nelyen levő ingatlan birtokaik meg-; maradhatnak, tulajdon birtokosaiknak a kezén. ! De amint az a bizonyos medve nem hallgat | az áldozatnak erkölcsi prédikációjára, épen ugy ügyel az oláh a trianoni beszédre. Most gróf Bánffy Miklós külügyminiszter ur egy nagy u n. jegyzéket adott át a párizsi követnek s ez átadta a jegyzéket a Nagykövetek Tanácsának Külügyminiszterünk a sok argumentummal ellátott nagy emlékiratában panaszol, tiltakozik követel. A Jámbor magyarság azt hiszi, hogy ennek most eredménye lesz Hát, ha az én barátomnak, aki az erdőben a tátott szájú medve előtt áll, volnának itt ott fegyveres embertársai, akik a medvét az utotső pillanatban lepuffint-hatnák, akkor még lehetne reménye, hogy életben marad; de ember csak ő van egyedül az erdőben.a többiek közül,akik vannak : a róka. a hiúz. a farkas, a sakál, a vaddisznó, a tigris s a saskeselyű és igv tovább, egész biztos, hogy egyik sem siet az én Darálom megmentésére a medve nyugodtan végezheti a műtétet. Ennélfogva a |ámbor magyarság scin remélheti. hogy az oláh visszalépjen arról a magyar birtokról, amelyre egyszer már rátette a lábát. A Magyar Hírlap írja, tudomása van róla, hogy az oláh kormány résteről az optáló határidő kjártaval akció induit meg, hogy szerződés, törvény és sJag eitenére megfosszák birtokaikiöl az erdélyi magyar birtokosokat. No lám, én ezt egy kissé másképpen tudom. Semmifele hírforrásra nem hivatkozhatom, semmiféle levelem, hírnököm, okmányom nincsen ebben az ügyben : mégis napnál világosabban tudom, hogy oz akció ma-indult, hogy I az akciói a román kornwnyzat ¡rútította meg és hogy az akció a magyar földek átvételére irárvul !)e az akciö nem az optáló hatandó (tálán iuiuis vegén) leiánával kezdődik, hanem kezdődik IVIS- tol. attól o perctől, amikor az oláh betette a lábát Magyarországra és tartani fog - isten tudja, milyen n.vid ideig, talán csak az én jóslalszerü tíz es/térülőmig. Nem kell ide semmi nagy tudomány; csak azi kell tudni: mi az oláh. Erről pedig tud-nunk kell. hogy csak önmagával határozható meg Ha a mostani idővel jár le a tiz esztendő, akkor mások is megismeri^ az oláhot a hason-lati példa mellett egy történeti példával is. Bós példa fesz ez. Erkölcsi lörvényönk most, hogy nem szabad pesszimistának lennünk Kell hinnünk s támogatni keh optimizmusunkat a köitók idézésével, hogy nem veszett el bármi sors alatt, ki el nem csüggedett." De én ezt a szép optimizmust csak a gordiusi megoldásra tudom alapítani. Tiz éven innen, vagy tiz éven tul S átok fekügyék mindannak a magvarnak a sírjára, aki erre a megoldásra nem törekszik Borbély György RandtMH tanácsú városok lettek Pozsony és Kassa. Pozsony, aug. 2H. A cseh hivatalos iap közli a Pozsony és Kassa városok közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szőlő törvényt. Eszerint a két városnak megszün» a törvény- i hatósagi joga és ezzel belépett a renoezett . tanácsú városok sorába. A* megrendszabalyo- I zott városok nagy mozgalmat indítottak jogaik- | nak védelmére i Abol nem szabad imádkozni. A bécsi városháznak országmentü prograimnja. Az osztrák kancellár a gőgös kisantant államainak kapuján kopogtat alázatosan és a haláltusáját vívó országa számára irgalomért esd. Sorba járja Európa nagyhatalmait ez a szerencsétlen férfiú, akinek az a szomorú és szerencsétlen feladat jutott, hogy menthetetlen hazájának sorsát a világ ellen lázadó kétségbeesett erőfeszítéssel mentse meg és kierőszakolja jövőjét. Ezalatt a bécsi városházán hangosan vannak a nagylegények: az egyedül üdvözítő Marx tanításának szabadalmazott apostolai. — Hangosak és káromkodnak Ók nem törődnek hazájukkal, őket nem indítja meg sorsa és megsemmisülése. Minden összedülhel, az asz-szonyok éhes gyermekeik mellett sorvadhatnak, egy egész ország, egy óriási város tömegei éhezhetnek; mindez azoknak a szigorú, kérlelhetetlen Marxista-elvű uraknak egyáltalán nem fontos A bécsi városi szenátus rendületlenül ülésezik és tárgyal. nem a kenyérről. Nem. A vallás ügyében hoznak határozatokat Az Utistent rendszabályozzak Bécs város urai rendeletileg megtiltották, hogy a tanulók az iskolában imádkozzanak. Rövid néhány perc még a világtörténelemben; a függöny legördül és Német-Ausztria eltűnik a világ szméről De a kórus nem imádkozik, hanem rárettent a jobbérzésű közönségre. Vérbe borult szemmel ordítja: Nem szabad imádkozni. Sz. M. Ny. távirat-telefon. A Míigvar Távirati Iroda Jelentései. Nagy az öröm a kormánypártban Xslrkay megválasztása miatt. Budapest, aug. 2fi. Kormánypárti és a kormány! támogató képviselők körében r. agy megelégedést keltett Zsirkay János megválasztásának hire. A tatpai kerület, amelyet Nagy Ernő a választói elet hosszú során át a legszélsőségesebb agitácíóval igyekezett magának megnyerni, teljesen megelegette Nagy Ernő örökös izgatását és noha a választók Zsirkayt alig ismerték, rnégí: nagy többséggel ót tün-tetiék ki bizalmukkal. Ugyanakkor Nagy Ernő pártja minthogy Zsirkayra szavazni nem mert, Nagy Ernőre pedig nem akart, sok helyütt feltűnően tartózkodott a szavazástól. A kerület józan elegei között nagy az öröin, hogy végre sikerült megszabadulni Nagy Ernőtől. Lefoglaltak 721 mm. zsírt és 73 mm. szalonnát. Budapest, aug. 29. A IX. kerületi rendőrkapitányság detektivjei és rendőrei tegnap délután Henke\' Lajos rendőrfőtanácsos intézkedésére kiszálltak a sertésvágóhidi hűtőháznál, mert napok ót* rebesgették, hogy ott a nagyvágók és nagykereskedők igen nagymennyiségű zsírt és szalonna készletet rejtegetnek. A razzi3 nem várt eredménnyel végződött 721 mm. zsirt és 75 mm szalonnát foglaltak le a rendőrök. A lefoglalt sertéstermékek értéke körülbelül 45 millió korona. A nyomozás megállapította, hogy az óriási értékű **:.» ét szalonnát mlr több mint fél éve r*fifgetik a nagykereskedők. A rendőrség a zsirraktárt lefoglalta és lepecsételte. ZALA VÁRMEGYE 1922 augusztus 30. »hárították az utolsó akadályokat a Mldadó Javaslat útjából. Budapest, aug. 28> A parlament egy hetes szünetét egyes ellenzéki lapok arra használják fel, hogy elhíresztelik, mintha a földadónrefor-mok megszavazása nehézségekbe ütköznék. Ezzel szemben a földadóreform megszavazása teljesen biztosítva van és az egységes pártból Vyiló további kilépések nem várhatók. A pénzügyminiszter méltányolta a legkisebb birtokokkal biró kisgazdák speciális helyzetét cs azzal, hogy a legkisebb birtokod számára lényeges adókönnyítéseket engedélyezett a füldauójavaslak ellen a legutolsó komolyabb természetű kifogást is elhárította. Hatalmi kérdések okoztak a szrajkokat. Budapest, aug 28. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a közelmúltban lefolyt nagyterjedelmü sztrájkmozgalmak ntm tisztán gazdasági, hanem politikai természetűek is voltak és bizonyos tekintetben hatalomi kér-.déseket vetettek fel. Kitűnik ez abbót, hogy a Kormánynak a legutóbbi napokban a sztrájkok-Rai s/ejjib^ elfoglalt esélyes álláspontja a sztrájkok megszűnését idézte elő Ma külpolitikai helyzetünk általában nem olyan, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt megengedhetné magának azt, hogy a bérmozgal-makon^keresztül. ha birkoltan is hatalmi kérdéseket véssenek fel kUlföldl »ajtó az helyzetről. osztrák BudUpest, aug 28. A külföldi sajtó á1 legintenzívebben foglalkozik a jelenlegi legaktuálisabb kérdéssel, az osztrák kérdés megoldásával Konstatálható, hogy a háborús idők óta ezutta! talán először történt meg, hogy ebben a kérdésben a külföldi közvélemény nagy súlyt Iteiyez Magyarországnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjára A gazdatisztek nagygyűlése. - Budapest, aug 28. Vasárnap délelőtt tartották a magyar gazdatisztek, erdőtisztek és gazdasági alkalmazottak szervezkedő nagygyűlésüket az Érne Sörliaz-utcai helyiségében A gyűlést Balogh Ferenc államtitkár nyitotta meg. Hangoztatta, hogy a gazdatisztek és a gazdasági alkalmazottak érdekeik megvédését csak ugy érhetik el. hogyha egy táborba tömörülnek. A nagygyűlés ebDen az értelemben ugy határozott, hogy a tömörülés az f*me égisze alatt és keretein belül t >rtónik meg. Ezután a nagygyűlés határozatilag kimondta, hogy követeli az 1919-ben szentesitett ama törvénycikknek keresztülvitelét, melynek értelmében a gazdaságok okleveles gazdatiszteket kötelesek fogadni. Sztrájkmozgalmak Francia* országban. Paris. aug. 29. A reggeli lapok jelentése szerint az általános munkás szövetség elvetette azt az indítványt, hogy csatlakozik a- túlzók részéről meginditott sz>rájkmozgalmakhoz. A szociáldemokrata párt elhatározta, hogy dolgozik tovább, de a mai nap munkabérét a havrei sztrájkolók javára adják, akikkel magát szolidárisnak nyilvánította és a kormányt tette felelőssé a kiontot vérért. Szombaton és vasárnap országszerte tüntető felvonulásokat rendeznek. A határozat következtében valószínű, hogy csak Párisban lesz részleges sztrájk. hlftek. Naptár. Szerda, augusztus 30. Limai Róza. Csütörtök, augusztus 31 Rajmund. - Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti: Túlnyomóan derült, száraz, melegebb idő várható. — Rendkívüli városi közgyűlés volt 28-án 5Czobor Mátyás polgármester elnöklésével. A képviselő tagok labsan gyülekeztek s végül is kevesen voltak, pedig három tárgyban kellett névszerinti szavazással dönteni s azonkívül két tárgy igen nagy érdeklődést keltett. Első volt a szeszfőzőnek az áthelyezése. Egészségügyi ok miatt el keli helyeznr Sót ezzel kapcsolatban a gyümölcs-értékesítésre konzervgyárat létesít a város. A városi tanács javaslata szerint azonnal át kell vinni s legjobb hely erre a volt kaszárnya telek folytatása a város szélén közel a vasúthoz. A javaslathoz hozzászólott: Dr. Korbai Károly, Fridrik István, Udvardy Vince, Jády Károly, Mautner Jenő, Bedó Vendel, Juhász Lajos, Deutsch Hermán, Dr. Czinder István, Dr. Rosenthal lenő, Heincz János. Németh Oyula s Dr. Udvirdy Jenő városi ügyész, szóval majdnem mind a jelenlevők. Főképen azt vitatták, hogy nincsen a javaslat mellett egészségügyi szakvélemény, s nem tudni: alkalmasak é a meglevő gépek, eszközök az áthelvezésre, s körülbelül is mennyibe kerülhet a/. átköltözködés s a konzervgyári fölszerelés stk. hogy sötétbe ne ugorjék a város. A szeszfőző ügy ugy végződött, hogy a polgármester kívánsága szerint most levették a napirendről, hogy az egészségügyi szakvéleménnyel, a gépek megvizsgálásával s a költség ho//ávelésevel ellátva nyolc napon belől újra közgyűlés ele hozzák. — A közkőrház költségvetését pótolták még <> és félmillióval, s Dr. (jráuer Adolf főorvosnak 3b ezer, Dr. Fürst Béla orvosnak 18 ezer s Dr. Klein Ferenc s. orvosnak 17 ezer koronara emelik a fizetését. — Az olakülvárosi harangozónak megadják az óha;tott 100 K havi fizetest. - Bemutatiak a varos epületeiben lakókkal való uj lakásbér-megdiínpoddst, négyszeresre, tízszeresre, tizenötszörösre, húszszorosra való felemelést; a Bárány szálloda, a pénzügyi palota, posta- és rendőrség lakásbéreire nézve nincs megállapodás, ezeket a járásbíróság fogja eldönteni. A Bárányért péld. 280 ezer a pénzügyiért 240 ezer, a postáért 100 ezer, a rendőrségi epületért 84 ezer 400 koioiiát kér a tanács s a bérlők ezeket sokalják. — Horváth Dezső rokkantnak elárusító bódét engedélyez a város a csendőrkaszárnya előtt. — Wfiffer Mariska és Alasztics Istvánné városi hivatalnokok személyi pótlékot nyetnek kérvényük után. — Kecskés Dezső rk kántor számára természetben való ellátást törvényesen nem adhat a város. -t Dr. Jámbor Márton ny. városi ügyésznek családi pótlékot állapítanak mc:. — özv Schili Imréné kegydiját felemelik. A vármegyei testnevelő egyesület számára ötezer koionat ad a város. ■— Ifj Bukovácz Józsefet honosítják. — A vakok Gyámolító Egylete Dunántuli Fiókjának kérésére a tagdíjat felemelik Több tárgy nem volt. — Rendkívüli közgyűlés. Szeptember 4-én rendkívüli közgyűlés lesz az Arany Bárány ügyében. kezmüiparos kamarát állítanak fel ebben az évben. A kisiparosság az idén igen válságos helyzetbe jutott. A közönség nem tud vásárolni a tohanios áremelkedések miatt; az élet naprólnapra drágul és így a még annyira szükséges ipari cikkeket is elnélkülözi a drágasággal küzdú közönség. Az iparosság válságos helyzetét súlyosbítja, hogy a nyersanyag magas beszer-zcsi ára, a munkabér s az üzemi költségek akkoia összeget emésztenek fel, hogy egyáltalában nem fúródik Ki a munkáitatás. A kézműves és kisiparos testületek szeptemberben országos iparkongresszust fognak tartani, amelyen tárgyalni tognak a válságos helyzet elsimításáról. A tanácskozások szeptember 10-én kezdődnek a régi képviselőházban. A kisiparosság talpraáilitásának kérdésén kívül szóba kerül a kézműves-kamara felállítása is. A nagygyűlésen Vaikó Lajos kereskedelemügyi miniszter be fogja jelenteni azt, hogy a kézműves-kamarát még ebben áz évben felállítják. A kamara felállításával a kisiparosság sokat nyerhet és ez az elhatározás igen nagy örömet kellett az érdekeltek körében A nagygyűlésen a zalaegerszegi Ipartestület is képviselteti magát annal is inkább, mert tárgyalni fognak az ipartestületek reformjáról is. — Az iparosok törekvése c. cikkünknek megjelenése után mindjárt eredménye is lett; ugyanis némelyek már tettek megrendelést ruházati cikkekre nézve, amelyekre még karácsonykor lesz ugyan szükség, de a decemberi kiállításon felmutathatók. Jól tenné a közönség, ha minden rányban fölkeresné Zalaegerszeg iparosait s így megrendeléseivel előre gazdagítaná és biztosítaná a kiállítás szép sikerét s a maga számára is kiváló portékához jutna. — A francia puskaporszagot érez. A francia kormányt nagyon aggasztják azok a körülmények. amelyek Ausztria összeomlásával előállhatnak és amelyek könnyen fegyveres összeütközésekre vezethetnek az Ausztriával szomszédos államok közölt Az osztrák problémát Párisban még sürgősebbnek tekintik, mint a jóvátételi kérdést. Az utóbbi 24 óra alatt Párisba jelentések érkeztek Ausztriának Olaszországhoz való csatlakozásáról. Hivatalos francia körökben kijelentik, hogy ez a lépés háborút jelentene Olaszország és a kisantant között. Másrészről közük, hogy Olaszország nem engedi meg a kisanlantnak, hogy döntő tényezővé legyen Ausztriában. Párisban sürgős felhívást intéztek a szövetségesekhez, hogy a balkáni zűrzavarra komoly figyelmet fordítsanak s ezzel hárítsák el a háború veszedelmét. — A sümegi f ¿reáliskolába. mely internátussal kapcsolatos, a felvételi vizsgálatok az I. osztály ba aug. 28-án kezdődnek. Tekintve, hogy tnterná-tussal kapcsolatos a főreál, nagy stáminal a messze vidékekről jönnek a jelentkezők. Az internátusban tanári felügyelet alatt vannak állandóan a növendékek, az egészséges levegő, kitűnő ellátás és a mai viszonyok dacára is elég humánus dijak mellett kedvező a szülőknek. — A beiratások szeptember l-én kezdődnek. Áru tőzsdét kap Szombathely. A Szombathelyi Kereskedők Társulata pár hónappal ezelőtt mozgalmat indított egy Szombathelyén létesítendő tőzsde ügyében. Az engedély megadásában annál is inkább bíztak, mert a város képviselőjelöltje Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter volt. Mikor Hegyeshalmy a szombat-helyi választáson megbukott, a tőzsde Ugye igen kedvezőtlennek látszott. Most azonban Hegyeshalmy a Keressedők Társulatával közölte, hogy kérésüket már minden minisztériumban elintézték, még csak a Pénzügyi Központ tárgyalja le a kérelmet, mely után Szombathely varosa arucsarnokot létesíthet, melyben a termények adás-vételét lebonyolíthatja. A Kereskedők Tásulata legközelebbi ülésén a megvalósítás módozatairól és a csarnoit mfuödésé-hez szüksége* adminisztratív ügyekről fog tanácskozni. Súlvos parbaj Persián és Dinics között. Persián Ádám és Dinics UyózŐ hétfőn este 9 órakor harcképtelenségig menő párbajt vívtak. Persián segédei Hajdú Marcel dr. és Letdl Henrik voltak; Dinicsé pedig Fáy Zoltán és Kovács Lajos. A felek háromszor csaptak össze. A párbaj 20 percig tartott s* a súlyos összecsapások után mindkettő sebesülésével végződött, mire a segédek a párbajt beszüntették — A bécsi nemzetközi vásár (szept. 10—17) iránt érdeklődőknek felvilágosítást ad az ipartestület. — Borkóstoló és borvásár Balatonfüreden. Szeptembet 10 -17-ig lesz Balatonfüred lürdóu, a gyógyterem épületetien a hatodik balatoni borkóstolo es borvásár, bor-, gyümölcs-, virág-i zöldség-, főzelék-, konzerv-, házi és kisipar, kiállítás; mező-, kert-, szőlő-, és borgazdasági gép és eszköz bemulató, melyet a Balatoni Szövetség a Balatonfüred és vidéke és más baiatonmenti gazdakörökkel rendez. A borkiállításon csakis termelők állithatják ki saját termésű boraikat A kiállításra belföldi és külföldi borvásáriók nagy számmal fognak érkezni es ezért kívánatos, hogy a kiállításra minden borkészletet bejelentsenek — Külföldi hirek. Moszkvából érkezett hir szerint az 1902 évfolyambelieket a szellemi munkások kivételével fegyverbe hívták. - Tegnap délután a cseh tót szociáldemokrata párt tiltakozó gyűlést tartott a rendívüli drágaság ellen — A chicagói rendőrség elfogott 9 embert, akiket avval gyanúsítanak, hogy ők okozták áugusztus 24-én a Chicago—Newyork vasút-kisiklását. —^Több nagyobb osztrák vidéki lap megjelenését egészben vagy részben beszüntetni szándékozik Elhatározásuk oka, hogy a lapok anyagilag katasztrofális helyzetben vannak — Beírások a városi óvodákba. A zalaegerszegi ovodákoan a beírások augusztus 30, 31 és szeptember 1, 2. 4-én lesznek, mindenkor j délelőtt 9-12 óráig. A rendes foglalkozás 5-én kezdődik. Kéretnek a szülök, hogy ovó-köteles gyermekeiket a jelzett időben pontosait beírassák. 1922 augusztus 3, — Az uj sajtófőnök. Beavatott helyről értesülünk, hogy Eckhardt Tibor képviselővé választásával megüresedett sajtófőnőki állás betöltéséről már megtörtént a döntés. A sajtó/-iroda vezetésével a miniszterelnök Havel Béja címzetes min. osztálytanácsost bizta meg. Dr. Havel Béla min. osztálytanácsos eddig x miniszteielnökség sajtóosztályának vidéki csoportját vezette s e fontos pozíciójában a sajtó iránt mindenkor nagy megértést és jóakaratot tanúsított. Mostani megbízatása nyereség a sajtóra, amely odaadó támogatót és barátot kap benne. ii Arany Bárány szálloda igye Múltkoriban közöltük a Belügyminiszter döntését az Arany Bárány ügyében Most módunkban van a Igazságügyminiszter átiratát közölni, melyet a Belügyminiszterhez intézett ebben az ügyben s mely átitat alapul szolgáit az emiitett belügyminiszteri határozat meghozására. ■ Az átirat teljes szövege a következő: A zalaegerszegi Ar?nv Bar.íny szálloda eladása «gyében folyó évi május hő tv»-én 50100-1922. IV b. sz. alatt kelt nagybecsű átiratára az alábbiakat van szerencsém Nag) méltóságoddal közölni. A puszta tényállás <v ügyben a következő: Zalaegerszeg város eladta. Szép Ferenc megvette a zalaegerszegi Arany Bárány szállodát. A/, adásvételi ügyletet a belügyminiszter, mint legfelsőbb felügyeleti hatóság jóváhagyta azzal, hogy a szerződésben kellő biztosiakkal ki kell kötni. hogy a bérleti jogviszony folytán a várost terhelő barmi néven nevezendő kötelezettségek az eladás következtében a vevőre s/állanak át és ebből kifolyólag a városra semmiféle terhek nem háramolhatnak. A város és Szép Ferenc tárgyaltak ebben a kérdésben, a város nem tartolta elégnek azt, ainit a vevő ajánlott, a vevő pedig elfogadhatatlannak tartotta, amit a város követelt. Alelug>e!eli hatóságok, nevezetesen a vármegyei törvényhatósági bizottság és a belügyminiszter kitértek annak a/ eldöntése alól. hogy a vevőtől ajánlott biztosítékok kellóek-e. tgy ez a kérdés eldöntetlen maradt. Minthogy tgy eldöntetlen maradt ez a kérdés, amelyben a döntés a korábbi belügyminiszteri rendeletekhez képest es a . királyi Kúria Ítéletének ;u»l>kolás.> szerint is a körigazgatási hatóság végső fokon Nagymélto»,1god hatáskörébe tartozik, a királyt Kúria kénytelen vtlt megállapítani, hogy ezidő-szennl nincsen olyan érvényes jogügylet, amelynek alapján a vevő az "ingatlan tulajdonát a várostól jogszerűen követelhetné, a város pedig a tulajdont leiperesnek átengedni volna kötele«. A királyi Kúriának e/. az ítélete csak azt jelenti, hogy a/ ügylet, amely a heltlgv miniszter jóváhagyásával létrejött, nem olyan bevégzett adásvételi szerződés, amelynek alapián a vétel tárgyának tulajdonba adását lehetne követelni, de semmi eftelre sem jelenti azt. hogy etinek az ügyletkötésnek semmi magánjogi kihatásai nincsenek. Maga a királyi Kúria 1» nyomatékosan rámutatott az ítélet indokolásában arra, hogy a királyi Kun\'a döntése nem zárja e! a vevőt attól, hogy a város ellen a szerződés véglegesítésének meghiúsítása alapján öt eselleg megillető kárigényét érvényesíthesse. A jogügyletnek ezeknek a magánjogi kihalásoknak a szempontjából való megbiralása a bíróság hatáskörébe fog tartozni abban a perben, amelyei a vevő elsősorban a kártérítés irár.t fog í>:dilhatni a város ellen. Nagymeltoságodnak vag\\onfcliioel<ti jogkörében azl kell vizsgálat tárgyává tenni, micsoda következményekkel fog járni egy ilyen kárténtc.M per a varosra és ehhez, kell szabnia nag\\becsli elhatározását. A kártérítési perben, amiül a királyi Kúria ítéletének indokolásából is látszik, az lesz a döntó kérdés, melyik fé! volt az oka annak, hogy az adásvételi szerzőtlés véglegesítése meshiusult Minthogy a szerződés véglegesítése a biztosítékok kérdésén múlott, azt fogia kutatni a bíróság, megfelelőek voltak-e a vevőtől felajánlóit biztosítékok, volt-e joga a városnak ennél többet is követelnie. Véleményem szerint a bíróság döntése ebben a kérdésben nem lehet kétséges. A vevőtől ajánlott biztosítékok objektív mértékkel mérve is clégégséges biztosítékok voltak, olyanok, hoay a/oknál hatályosabbakat az eladó nem követelhetett, a vevő nem is nyújthatott. A vevő ugyanis három biztosítékot ajánlott fel a) A benyújtott szerződés tervezetének 3 pontjában kijelentette, hogy a városnak a Kagendorter Samuval fennálló bérleti jogviszonyából a várost terhelő és bárminéven nevezendő kötelezettségekel magára vállal és ebből kifolyólag a városra semmiféle lerhek nem háramolhatnak; b) beleegyezetté abba, hogy Ragertdorfer Samuval kötön bérlett szerzfcíés az eladott Ingatlanra bekebe- leztessék; c) beleegyezett abba is, hogy a bérleti jogviszony tartamára az ingatlanra a város javára elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztessék fel. Hogy kellően mérlegelhessük, keltőek-c ezek a biztosítékok, meg kell állapítanunk, inlk lehetnek azok a kötelezettségek, amelyek az ingaUan eladása után a várost a bérlővel szemben terhelhetnék. A bérbeadóla bérlővel szemben szavatol a*ért, hogy » bérleményt a bérlő a bérleti idő egész tartama alatt használhatja, a bérlemény használatában őt senki nem háborítja, a bérleményből ki nem mozdítja. A bérbeadónak ezen a szavatossági kötelezettségén nem változtat az, hogv az Ingatlant eladja. Épen ezért tartozik gondoskodni arról, hogy az uj tulajdonos vállalja át a. érleli szerződésből vele szemben fennálló kötelezett- ZALAVÁRMfcGYE ségekel, ha a bérbeadó ennek a kötelezettségnek nem 4esz eleget, kártérítéssel tartozik a bérlővel szemben. br ellen a kártérítési felelősség ellen kell magát a városnak biztosítani. Ezek után lehál azl a kérdési kell eldönteni, kellően biztosltják-e a várost ez ellen a kárléritési felelősség ellen a/ok a biztosítékok, amelyeket a vevő felajánlott. Véleményem szerint a felajánlott biztosítékok abszolút .garanciát nyújtanak \\A vevőnek a szerződés harmadik pontjában foglalt kötelezettség vállalása azt jelenti, hogy a vevő a város helyébe lén a bérleti szerzódesbe, mint bérbeadó. Magára vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a várost, mint bérbeidót terhelik. fiz már magában véve is kellő biztosíték, a vevó azonban emellé a kötelmi hatályú biztosíték mellé még dologi hatályú biztosítékot is ajánlott (el azzal, hogy megengedte a bérleti |og bekebelezését. Ennek folytán a bérlő elő-nyösebb helyzetbe jut, mint amilyenbe maradt volna akkor, ha az adásvételi ügyletel nem kötötték volna meg, mert a bérleti jog bekebelezése folytán az ingatlannak minden későbbi tulajdonosa dologi hatállyal is türui tartozik a bérleli szerződést. Igaz ugyan, hogy ha az Ingatlan végrehajtási árverés alá kerül a végrehajtási tö vény 181. §-a értelmében a bérleti jogviszony a bérleli jog bekebelezése ellenére is megszűnik s a bériő ebben az esetben a Végrehajtási törvény 181. illetőleg 191. §-a értelmében csupán csak kártérítésre tarthat igényt, abban a rangsorban, amelyre a bérleti joga be volt kebelezve, de a vevó kizárta azt az eshetőséget Is, hogy a/ ingatlan ellene vezetett végrehajtás sorári árverésre kerülhessen, azzal, hogy megengedte a város javára az elidegenítési és a terhelési tilalom feljegyzései. \\ Ezek után egyedül a csőd és a kisajátítás maradna hátra. ívint két olyan eset. amely a bérleti jogviszony megszűnését vonhatná maga utáii, de nem tekintvs azt, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése következtében a csőd esetét csaknem teljesen kizartnak kell tekinteni, a bérlőnek a jogai még csőd esetében is kellő védelmet találnának, mert a csődtörvény 22. §-a értelmében a csőd nyitás következteben a bérleti szerződés kikötött időtartamán változás nem esik, ha pedig az Ingatlan netalán a birói árverés joghatályával biró eladásra kerülne, a bérlő kártérítési idénye a csődtörvény 22. §-«. illet leg a végrehajtási törvény 181. és I9Í. §-a értelmében nem szenved sérelmet; a kisajátítás esetében pedig az 1881: XU t. c. 59. §-a gondoskodik a bérló megfelelő kártalanításáról. Ha ezek utan -- bár teljesen kizártnak tartom, — de mégis előfordulhatna az ar eset. hogy a bérlő a bérleti szerződés időelőtti megszüntetése miatt valamiféle kárléritési igényt támaszthatna a város ellen, a város a kártérítési követeléssel szemben ebben az esetben »s fedezve volna, mert a vevő a szerződés 3. pontjában kifejezetten magára vallatta mindazokat a terheket, amelyek a bérleti CSzerződésből kifolyólag a városra háramolhatnának. A vevőnek ez a kötelezettségvállalása pedig nem csupán jo< biztosíték, hanem anyagi szempontból is teljes biztosíték, mert az elidegenítési és ternelési tilalom feljegyzése következtében a városnak biztosítéka van arra, hogy a vevő elleni esetleges követeléseit az. ingatlanból kielégíthesse. Az eladónak az az ellenvetése, hogy a vevőtől ajánlott biztosítékok, nevezetesen a bérleti jog bekebelezése, az elideger.itéM és a terhelési liialoin (eljegyzése, mind csak a bérleti idő tartamára szólnak, de a bérleti jog megszűnése után többe nem hatályosak, nem alapos. His<cn, ha a városnak ez az ellenvetése helytálló volna, a vevő biztosítékai még a bérle.\'i idő letelte után 32 éven at vissza kellene tartani, mert a bérló esetleges kártérítési igényei csak 32 év alatt évülnek el, csak 32 óv elteltével lehetne biztonságban a város az ellen is. hogy a bérleti szerződésből kifof^ólag a bérlő nem támaszt, ellene igényeket. De nem állhat helyt a városnak ez az ellenvetése azért fvm, mert hu a bérló az érdekeinek a megóvásara rendelkezésére álló igen hatályos eszközöket (sommás és rendes birtokper; béiösszen visszatartása stb) nem veszi igénybe, az ebből a mulasztásából szenvedett kárának megtérítéséén nem fordulhat a város ellen, annál a jogszabálynál iogvj, hogy a saját mulasztásából eredő kárát senki sem érvényesítheti (. . . dainnum vero quod quis culpa sua sentit, sentire non videtur. Plánum Tabuiara 832.) I)e mindezeket nem is tekintve, alig lehet elképzelni, hogy a bérlő a bérleli idó letelte után a bérleti jogviszonyból kifolyólag oly követeléseket támaszthatna, amelyekért az eladó várost is feleletre lehetne vonni. Legfeljebb a beruházások megtérítése iránti igény lehetr.e olyan, amelyet a berleti szerződés megszűnése után is érvényesíteni lehetne, de emiatt a város elten nem léphetne tel a bérló, mert ez olyan igény, amelyet csak azzal lehetne érvényesíteni, aki a beruházások következtében gazdagodott. Ezek után nem lehet kétséges, hogy a bíróság a vevőtől vállalt és fentebb három pontban felsorolt ■ biztosítékokat teljesen elégségesnek (ogja találni arra, hogv a várost a bérlő esetleges kártérítési követelésével szemben megóvják. Ezeknél messzebbmenő biztosítékokat a vároftr legmesszebbmenő gondosság és a legelőrelátóbb átatossá« mellett sem követelhetett. Ezekkel szemben\'a városnak az a követelése, hogy s vevó 500,000 koronát, tehát a vételár csaknem egynegyed részének megfelelő összeget a teljes vételár kifizetésén (elül helyezzen letétbe és ezenfelül még 500.000 korona erejéig engedje meg a város javára a biztosítéki zálogjog bekebelezését, tnesizc túlhaladja azokat a határokat, amelyeken belül eshetnek azok a\' biztosítékok, amelyeket az eladó Adásvételi ügylet alkalmával követelhet a vevőtől Minthogy a városnak ez a követelése a vevőtől ajánlott biztosítékok után a város érdekeinek a megóvására egyáltalában nem volt szükséges és olyan aránytalanul nagy terhet rótt volna a vevőre, amelyet az előreláthatóan nem vállalhatott magára, ehhez a követeléshez való ragaszkodás a város jóhiszeműségét teszi kétségessé és valószínű- 3 siti azt, hogy a váres ezt a követelést csak azért támasztotta, hogy a megegyezést lehetetlenné tegye és ezzel rí belügyminisztertől már Jóváhagyott, de a tulajdonátruházásra meg nem alkalmas adásvételi ügylettől szabaduljon. Kétségtelennek tartom ezek után, hogy a biróság iweefogja állapítani, hogy a városnak cr. az eljárása kár térítési jogalapot nyújt a vevőnek. Ebből a szempontból nagyon sulyositja a város helyzetét az, hogy a vevő a vételárat már kifizette és pedig 1,0I7.0ÖC koronái a város kezéhez készpénzben, a többit pedig bírói letétbe helyezés utján. A kártérítési jogalap ezek szerint kétségtelen lévén, a további kérdés most már az, hogy miféle kárigényt érvényesíthetne a vevő. Ebben a tekintetben felhívom Nagyméltóságod nagybecsű (¡gyeimét arra, hogy a város a birói ítéletek ténymegállapítása szerint a 2,150000 korona vételárból I.U17.000 koronát már (elvett. A birói ítéleteknek ezzel a ténymegállapításával szemben semmi súlya »Inc* a város utólagosan hozott ama határozatának, amellyel 1020 évi november 25-én 8482-1920. szám alatt ezt az összegei kölcsönnek minősítette éa 1921 év február l-ére visszafizetni rendelte. A városnak ez a határozata egyszersmind rosszhiszemű is, mert a hivatalos nyugtákból és a városi pénztári könyvből készült kivonatokból is egesz világosan kitűnik, hogy az 1,540.000 koronábol 1,017.000 koronát a város kifejezetten vétel-ártörlesztés címén vett át éa ezen a címen könyvelt el. Téves a/ a feMogás, hogy a város minden egyéb kártérítési kötelezettségétől szabadul, hogyha a vételárat visszatizeti. E tekintetben (elhívom Nagyméltóságod nagybecsű tigyelmét arra. hogy épen Zalaegerszeg városának egy másik ügyében a királyi Kúria sz 1921 évi májú» hó 10-ik napján P V. 262-1921. számú Ítéletében (Magánjog Tára III. kötet 24 -26. lap) kimondotta, hogy a valutának a vételár felvétele utan jóval későbben bekövetkezett nagymérvű leromlása folytán az előbbi állapotnak az eladó által kért helyreállítása esetében a vevó az általa adott vételári összegben nem kapná vissza az ezzel az összeggel annak szolgáltatásakor képviselt értéket, viszont pedig az eladó az ingatlanban az általa készpénzben visszaadott értéknél nagyobb mértékhez jutna, ami a jogrenddel annál kevésbé vólna összeegyeztethető, mert az ügylet létrejötte idejében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás megfelelő volt vagy legalább számbavehetó eltérést nem inutatotL A kir. Kúriának ez az álláspontja kétségtelenné teszi, hogv a városra hárulna a már kifizetett vételárnak a pénz elértéktelenedéséből származó vesztesége is, ami tekintetbe véve a fizetés és viasza-fizetés között eltelt hosszabb klót, igen jelentékeny összeget képvisel. Figyelembe ketl venni a kártérítés kérdésénél még a vevőnek azt az előadását is, hogy a vételár kiűzetése végett több ingatlanát eladta és ebből is jelentékeny károsodás származnék, ha most az eladott ingatlanai helyében kénytelen volna beérni a visszafizetett c* elértéktelenedett vételárral. Végül az sem lehetséges, hogy a város roszhiszemü-ségének a megállapítása esetében a biróság az elmaradt hasznot is megítélné a vevőnek. Az előadottak után tehát abban kell összefoglalnom a véleményemet, hogv a városnak azt a tényét, hogy a biztosítékok tekintetében érdekeinek megóvására szükségtelen és a vevó részére teljesíthetetlen követelést támasztott, az ügylettől való szándékos vissza-léj>ésnek kell tekinteni (amit ínég esetleg roszhiszemü-nek is lehet minősíteni) a visszalépés a vevőnek kártérítési jogalapot ad a várossal szemben: a város kártérítési kötelezettsége nem merül ki pusztán a vételár visszafizetésével, hanem ezen messze túlterjedő arányokat ölthet; végül mindezeknek a kérdéseknek a megállapítása és eldöntése egy esetleges kártérítési per keretébe fog tartozni, anclyben a birói döntés minden valószínűség szerint a most ismertetett elveknek fog megfelelni. Ezt az álláspontot foglaltam et egyébkent abban a véleményemben is, amelyet Nagyméltóságod egyik hivatali elődjének 80>«6- 1821. szám alatt kelt átiratára 1921. évi március hó 5-én 10913-1921. szám alatt volt szerencséin nyilvánítani, ezt az álláspontot tartották helyesnek és enne« adtak kétségtelen kifejezést az 1920 évi augusztus hó 3-án 47737— 1920. IV. b. és az 1921. évi április hó 10-én 19948->921. évi IV. b. számú belügyminiszteri rendeletek is, amelyek az ügyben döntó jelentőségű, határozatok voltak, abban az irányban, hogy- a várost nem engedték az ügylettől visszalépni. Nagyméltóságod vagyontelflgveleti jogkörébe tartozik, hogy az ügyben olyan megoldást találjon, hogy azzal a várost a kártérítési kötelezettségtől megóvja, de cgvuttal.a várossal szemben álló magánfél jogos és méltányos érdekeit is kielégítse. Véleményem szerint az egész fonák helyzetet az idézte elő, hogy a Nagyméllóságod hivatali elődeitől 47737-1920. és 19948-1921. szám alatt kiadott rendeletek végrehajtását nem foganatosították. A rendeletek értelmében ugyanit a városnak a vevővel megegyezést kellett volna létesíteni a biztosítékok tekintetében. A megegyezés helyett azonban az történt, hogy a város egy indokolatlan és olyan követelést támasztva a vevővel szemben, amelyről előre tudta, hogy a vevőre elfogadhatatlan, kijelentette, hogy az adásvételi ügylet nem létesült. Ezzel a határozattal szemben a felsőbb hatóságok véleményein szerint akkor jártak volna el a korábbi belügyminiszteri rendeletekben elfoglalt álláspontnak megfelelően, ha belebocsátkoztak volna annak a megítélésébe, hogy vagyon felügyeleti szempontból elfogadhatóak és elégségesek-e azok a biztosítékok, amelyeket a vevó ajánlott. Hiszen a királyi Kúria is azt áltapitotta meg, hogy ebben a kérdésben a döntés a közigazgatási halóság, végső fokban a belügyminiszter hatáskörébe tartozik és épen ezért függesztette fel a perben az eljárási, hogy megvárja ebben a kérdésbea a közigazgatási hatóság, végső fokon a belügyminiszter , döntését. A közigazgatási hatóság azritban ahelyett U 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 augusztus 30. tevédül helve« eljárás helyett, «melyet a már tnbbs/flr említett belügyminiszteri rendeletek e< .i"kir. Kúria is kijelNtek, mu tett ? .4 korábbi rendeletekkel és a kir. Kurta halarozatdval ellentétben kimondotta. hogy ebben a kérdésben nem dönt (í.asti a tflriényltjtöság: húnttsüu 12017-1920. sztimu hatóromtüt és n betügymintuhr 1921. n i augusztus hó .-iin MifS -1921. snlm alatt hi>:olt htUOriKtítal.) így állolt el A az a helyzet, hogy a kd/igargatási hatóságok elhárítván magukról a döntést, a kérdés eldöntetlen, a |<»j?tlyylet. amelynek a véglege-zé*e ettft függött. télben maradt: a kö/iga»gató*iti hatóság eljárása bennrekesztette a teleket egy felbenmaradt Ucvletben ós ez/el belekényszeríti a vevót a kártérítési perbe a vári»» elten. A vevó ai tijfv újra felvételét kéri. Véleményem szerint ez nem újra felvétel, mert ujratelvételnek a/ 190». évi XX t-e. 10. 4}-a érteiméhen c.sak a fAüjfy Jogérvényea eldöntése után van helye, c; az ügy ivedig a közigazgatási utón jogérvé!>ve.«e» iiíiks eldöntve, félbe maradt azzal, hogy a törvényhatósági bi/ottsáe és a belügyminiszteri lendelel elhárították a dóntest azzal, hogy a kérdés eldöu\'ése a bíróság hatáskörébe tartozik. Most. hojjv a kir. Kuua Ítéletében kimondotta, ho^y a biztosítékok ke ide »eben igeni-* a k«»zig:»/g»tá*i hatóvá:: hatásköréi. tctrfcfsAbb fokon Naeymé!iöságo<1 hatáskörébe tartóik a döntés, a félbeszakadt eljárást minden újrafelvételi kereiem nélkül ott kell folytatni, «hot félbe*/akadt Vélemen>em szerint tehát leghelyesebb volna, hogy Nagymé\'tóságixl. tekintettel Szép Ferenc kérel nére 6$ a kir. Kúria ítéleleben elfoglalt arra at álláspontra hogy j biztosítékok kérdésében a döntés legfelsőbb fok»n Nagvniélló«á(jod hatáskörébe tartozik. Nagvtné!-tóaagod most már határozzon abban a kérdésben, hwgy vagyonfclug) eteti szempontból elégségesnek tarija-e a vevőtől felajánlott biztosítékokat. Fbben a kérdésben a dóntés veleményem s/ermt a fentebb részletesen kifejtettek stopján csakis igenlő lehet Ha Nagyméltó-ság<>d is osztozik ebben az álláspontomban, az eredeti adásvételi i./er/ódéM a biztosítékokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéssel jóvá kellene hagyiji Ez a döntés egyrészt megóvná a várost a kártérítési pertől, amely a fentebb előadottak s/ermt minden valószínűség szerint kedvezőtlen kimene:clü lenne a városra, másrészt nem rarna el a varost attól, ho^y amennyiben kelió jogalapja van arra. hogy az ingatlan átbocsátási! megtagadja, az ügvnek most már végleges eldöntesét biroi útra terelje. Budapest. 1022 május 24. A miniszter helyett: Szdszy s. k. államtitkár. GAZDAfÁCL • ••• k csávázás legújabb módszerei. Kisgazdáink figyelmébe ajánljuk a- vidéken ként évről-évre megismétlődő üszögös búzatermés megakadályozására vetőbúzája kicserélését, mely célra legalkalmasabb a Székács féle nemesitett magyar buza A kicseréléstől eltekintve. egy gazda se mulassza el búzavetőmagjának triörözése mellett annak csávázását (pácolását) Azonban e csávázási ne a hangzatos elnevezési! csávázó szerekkel, hanem az évtizedek óta Ripróbáltan legjobbnak bizonyult rézgálic-oldattal végezze. 100 liter vizhez ♦/« I. kgr. rézgálic kell. A rézgálicot vászonzacskóba kötjük s a vizzel nem teljesen színültig töltött fakádon vagy régi hordón kere»2t belek teteti rúdra akasztjuk ugy, hogy a vízben szabadon lógva. abl>ati mielőbb feloldódjék, vagy par liter forró vízben oldjuk fel a rézgálicot. ezt öntjük a kádba vagy a hordóba A feloldódás vagy a beleöntés utan az oldat jól összekeverendő A vetőmagból 10—15 litert vászonzsákkal bélelt kétfülü fűzfa kosárba, vagy fenekén és három oldalán apró lyukakkal ellátott füles ládába töltünk s ezt beíementjüK az oldatba, a kosár vagy faláda füléig, miközben a gaooiiat kézzel jol (elkeverjük. A léha és üszögös szemek a felszínre kerüínek, ezek kis szitával lemcniendők. Ezután a szemet kézzel a bemeritett s kissé felemelt edényben egymáshoz dörzsölve jól kimossuk. E?en munka utan kiemeljük a csávázó edényt, az oldat visszacsorog s az oldatos kád szélére vagy a másik kadra fektetett rúdra állítjuk. Ezután egy másik láda vagy kosár kerül sorra s mikor ezzel is késien vagyunk, iá elsőből kiöntjük a becsávázott magot vékonyan ponyvára, vagy ha van betonozott, padiózon helyünk, arra Ké< három óra alatt a csávázott bu/a annyira megszárad, hogy géppel vagy kézzel vethető Ily módon csávázott vetőmaggal az üszögspórák fejlődését megakadályozzuk. Ujabtyí;i vannak inás csávázó szerek is, mint pékiául -it Uspurum, forroalin stb, ezek azonban ne\'wcsik az üszögspórákat ölik meg, hanem helytelen arányban alkalmazva a mag csiraképességét is veszélyeztethetik. Utóbbi évekoen t-jdományos intezetek és akadémiák sok kísérletet végezlek egy ujabb szerrel, a krolorral, mely méregmentcs lévén, ellentétben a fentiekkel, a buza csiráját nem bánljp s közkézen forogva nem jelent veszélyt. Ara most olcsóbb, mint a rézgálicé Az elóirást pontosan megtartva vele, biztos hatásúnak ígérkezik. Kívánatos, ha minden gazda egy-két holdon megkíséreli a klorol-csirázást és igy maga alkothat róla véleményt. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZ06T. Budapest, 1922 augusztus 29. A budapesti deviza-központ hivatalos árjegyzései. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfelelóleg készítenek 47-0 ■ S Szalay és Dankovlts S J épület- és mObutor-asztalosok J S ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: ■ ■ iskolaköz 2. szám urményi-utca 7. ■ ■ ■ ■ Állandó készbutor raktAri 5 Amsterdam 735 Prága 7000 London 84CX) Stockholm 500 Newyork 1875 Swciz 355 ; Berlin 120 Bécs 200 J Milano 8200 Zágráb 530 Páris 142 Varső 2450 Zürichben: a magyar korona — — — az osztrák korona — — az osztr. bélyegz. bankjegy Auguszt. Auguszt 26. 29 029 x 029 005 005 OO7/* frOV« I Budapesti tőzsde. 7100 8250 1840 140 81 10 06 19 355 Valuták: Napoleon — — ■ _ — Font — - — Dollár----- Francia frank — — Lengyel márka - - Márka----- Lira - - - — — — Leu — •— — - — Cseh korona — — — Dinár------ Svájci frank — Osztrák kor. —s-- Termönylelentés. Budapest, 1922 augusztus 29. Búza-------- Rozs------ Árpa - — — ... — _ Zab------- Tengeri — - — — — — Korpa - - — — — — Repce--------- Köles--------- Augusztus 20. Augusztus 29 kor. fill, i kor. fill. - 1 7100 - 8400 - I Í865 50 142 024 0-24 —- * 1 20 _ » 82 — 50 . 7 50 - li 70 — 80 ¿ 21 40 335 — 2 10 220 Auguszt. Auguszt Kor. Kor. 7100 7150 5250 5250 6300 6200 6200 6200 7800 7800 4300 4400 13500 13500 IfUlföldt pénzeket lm (deliért, dinárt stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol ftrtékpaplr-tóxsdel megbízásokat gyorsan és előnyösen teliesit Fenyvesi Bankbiiomány, Zalaegerszeg, Fő tér. 49-52 Telefon 38. Eladó Nemeshetésen egy ifi iolii teljesen jó állapotban, teljesen felszerelve. Siistlfisiii Urjjyal ROVATS JÍZSEF NEMEMTÍS. A győri Back-maiom bizo* mányi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen [KÖTSYJÓZSEFI ■ géperőre berendezett K0CSIGYART0 ¡ ma kel ye ZALASZGNTQRÓTON. g I s 3—30 Állandó kész-kocsiraklár. — (iazdasági szekerek és minden e szakba vágó mui.kák készítése. - Javítások és átalakítások mindenkor a legmodernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. Nagy Jenő-féle olai vendéglő aIcijJÁ Bővebbet Hegyi Lajos-CHdQO á Kaszaháza. 2\\ ELADÓ eyy dbKallay 8 HP 68 egydb 3_tu Unrat 800-as alig ^anznalt cséplőgarnitura Bővebb K0TSY JÓZSEF Zalnszcntgrót HEINRICH W.és L. fivegezési vállalat, flvegáru, táblafiveg, porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN l/észiffink épületfivegezést, ^ képkeretezést, üvegtető-javitást és minden e szakmába & vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olai benzin, Motorhengerolai, Motor olaj w-o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Binder és Társa kereskedelmi irodájában Zalaegerszeg Eötvös-utca 10. sz. Nyomfttótt \'Piltxy R. Xitáű-» Aiíohíoii. kflayvnyomd AJ Aban Zakl gorHücgoxx. Telefon X31. |