* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.4 MB | |
| 2022-12-14 10:44:09 | |
 | |||||||
Nyilvános  269 | 394 | A nagykanizsai Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola | jubileumi évkönyve 1981-82. 1857-1982 Közzétette az iskola igazgatója az intézet fennállásának 125. évfordulóján A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I A NAGYKANIZSAI THÚRY GYÖRGY KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA JUBILEUMI ÉVKÖNYVE 1981—82. 1857—1982 KÖZZÉTETTE AZ ISKOLA IGAZGATÓJA AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 125. ÉVFORDULÓJÁN ) A NAGYKANIZSAI THŰRY GYÖRGY KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA JUBILEUMI ÉVKÖNYVE 1981-82. T A RT ALOM ZSOLDOS FERENC: Ünnepi köszöntő 3 VARGA FERENC: A 125 év története 5 ÁBRAHÁM LÁSZLÓ 25 éves az iskolai KISZ szervezete 10 BEKE FERENC: Diáéveimre emlékezve 16 TÖRÖK ANDRA.S: Rapszodikus emlékezés egy régvolt kamaszkorra 21 MAYER FERENC: Jelentés az 1981/82. tanév munkájáról 24 Az 1981/82. tanév rendeskorú tanulói 29 VARGA FERENC: Iskolánk története a statisztikai adatok tükrében 39 BEHM FERENC—SERFŐZŐ SÁNDOR: A Skála-Coop szerepe a Nagykanizsa és Vidéke AFÉMSZ áruforgalmi tevékenységében 46 BARTAL GYÖRGYNÉ: Az iskolában folyó szakképzés formái és rendszere 52 Felelős kiadó: Mayer Ferenc igazgató 82 1544 Zalai Nyomda, nagykanizsai Telepe IBS KÖSZÖNTŐ 1 Városunk — Nagykanizsa — társadalmának, párt- és állami vezetésének és mindazoknak a nevében, akiknek kapcsolata volt és van a fennállásának 125. évfordulóját ünneplő, patinás Alma Materrel, köszöntöm a jubiláló Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanárait, dolgozóit és tanulóifjúságát. Az eltelt 125 év már történelmi mértékű idő. Korszakok és korfordulók történéseit élte át az iskola. Tanuja volt az 1848-as polgári forradalmat lezáró 1867-es kiegyezésnek, a magyarországi kapitalizmus kibontakozásának, a nagy vasútépítés időszakának és részese volt városunk fellendülő ipari és kereskedelmi életének. Áz iskola is átélte az első világháború tragikus éveit és 1919 forradalmi tavaszát a tanárok és tanítványok közül sajnos sokan már nem köszönthették. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után újabb megrázkódtatást okoztak a gazdasági világválság nehéz évei, majd a második világháború bénította meg a szellemi életet és az alkotó munkát a tantermekben. Az eltelt egy és negyed évszázad alatt megismétlődő újrakezdések valóságos társadalmi és politikai feltételei 1945 tavaszán teremtődtek meg. A ,,fényes szelek" újjáélesztve járták át a megkopott épület termeit, új szellemiséget, új lelkesedést, a megújulás, az újrakezdés életét hozva, valóban kitárták az iskola kapuit az agyonviselt ruhájú, irkáik mellett naponta tüzelőt is hozó diáksereg előtt. Köszöntjük az iskolát, köszöntjük tanárait és dolgozóit, és kegyelettel gondolunk mindazokra, akik már nem lehetnek közöttünk. Köszöntjük iskolánkat, és köszönjük iskolánknak mindazt, amit tanítványainak nyújtott, adott, amit itt tanultunk, ami itt ivódott és itt érlelődött bennünk életre szólóan, kitörölhetetlenül és felejt- 3 hetetlenül. Itt tanultunk emberséget, kötelességérzetet. Itt vésődött belénk a közösségi és egyéni felelősségtudat, egymás megbecsülésének, tiszteletének szép és embert melengető érzése. A szó igaz és nemes értelmében második otthonunk volt az iskola. Akkor is itt voltunk, akkor is bejöttünk, amikor nem a lépcsőházi zengő harang hívott bennünket. Innen indultunk esti kalandozásinkra, mentünk „falutjárni", és itt tanultuk szerepeinket a hétvégi kultúrműsorokra. Közösséggé is itt váltunk osztály- és iskolai értelemben, szellemi és erkölcsi téren egyaránt. ,,Keristákká" itt lettünk és maradtunk azóta is, köszönve a tanárainktól kapott értékeket, köszöntve iskolánkat a régi tanítványok nevében, annak reményében, hogy a ma és a jövő ifjúságát népünk hasznos, alkotni kész és alkotni tudó nemzedékévé neveli a 125 éves múlt nemes hagyományainak talaján hazánk szocialista fejlődéséért. Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes 4 A 125 év története | A 125 esztendős intézet fényes múltjára emlékezve, a jelen gondjait feledve, az egykori tanítvány alázatával írom az iskola történetét. Az évkönyv terjedelme és a fellelhető dokumentáció hiányossága határt szab a mennyiségnek anélkül, hogy a történeti hűségen csorba essék. Mint a társadalom egyik felépítménye, iskolánk is a gazdasági szükség szülötte. A magyar közoktatás történetében a legrégibb kereskedelmi képzést folytató iskola, amelyet 1857-ben alapított az izraelita hitközség, és kétévfolyamos magánjellegű reáliskolaként működött 35 éven keresztül. A kereskedelmi iskola elnevezést 1872-ben vette fel. Óratervében az általánosan művelő tárgyak mellett kereskedelmi szaktárgyak is szerepeltek: kereskedelmi számtan, kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi névtan és vállóismeret. A németosztrák reál-kereskedelmi iskolákhoz hasonlóan alkalmas volt arra, hogy kiváló kereskedelmi szakembereket neveljen. A gazdasági-élet számos pénzügyi tekintélye tanult ebben az iskolában. Az alapítást követő időszakban az izraelita elemi iskolához kapcsolódott, azzal közös épületben működött a mai Béke u. 10. szám alatt. Ez az épület adott helyet a későbbi kereskedelmi iskolának az 1943/44. tanév végéig. Az iskola első igazgatója Eichberg Adolf, aki nagyszerűen értett ahhoz, hogy az iskolai oktatásnak a kereskedelmi élet követelményeinek megfelelő gyakorlatias irányt adjon. A szakirányú oktatás megalapozásához kiváló segítőkre talált tanártársaiban, akik közül is kiemelkedő ügybuzgalommal dolgoztak: Goldschmidt Dávid, Kellert Lajos, Wilhelm József és Bun Sámuel, aki 1883-ban Eichberg Adolf utóda lett. Bun Sámuel érdeme, hogy a hitközség elhatározta a kétévfolyamos kereskedelmi iskola harmadik évfolyamának megnyitását, és a francia nyelv oktatásának bevezetését. Az iskolában folyó eredményes oktató-nevelő munka, s a gazdasági életnek nyújtott hasznos szolgálat eredményezték, hogy az iskolát a 5 belügyminiszter 8086/1889. sz. rendeletével az ország alreáliskoláival egyenrangúnak nyilvánította. A Trefort-féle iskolarendszer szellemének megfelelően a VKM. 1889-ben a 35649. sz. rendeletével jóváhagyta, hogy a hitközség háromévfolyamos középkereskedelmi iskolává szervezze a korábban két évfolyamos iskolát. A kereskedelmi középiskolába való beiratkozáskor megkövetelték az alreáliskola, az algimnázium vagy a polgári iskola negyedik osztályának elvégzését, így a kereskedelmi középiskola egyenrangúvá lett a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal. A tanulóknak a harmadik osztály elvégzése után érettségi vizsgát kellett tenniük. A középfokú kereskedelmi iskola első osztálya 1891. szeptember 1-én nyílt meg és a Zrínyi Miklós utca 33. sz. alatti épületben működölt 1899-ig; innen pedig a mai Béke u. 10. számú épületbe költözött. 1893-ban a VKM 1876. sz. rendeletével az addigi magániskola nyilvános jogot nyert, és az 1893/94. tanévben megtartották az első érettségi vizsgát 19 tanulóval. 1895-ben már felsőkereskedelmi iskola néven szerepel az intézet. A nagy kereskedőcégek és a pénzintézetek ugyanis megkövetelték, hogy tisztviselőik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzenek, így az iskolának is alkalmazkodnia kellett a fennálló viszonyokhoz, ha hivatásának meg akart felelni. Az izraelita hitközség által fenntartott iskola tanári testületében gyakori változások voltak, mert fizetésük nem érte el az állami iskolákban működőkét és nem volt nyugdíjjogosultságuk. Ezért 1899-ben államosítási javaslattal fordultak az akkori kultuszminiszterhez. Az államosítás azonban elmaradt, de a tanári kar állandósága megszilárdult, mert a 75559 1906. sz. kultuszminiszteri rendelet fizetéskiegészítést adott, az 1911. decemberi rendelet pedig biztosította, hogy az iskolánál működő rendes tanárokat 1894-től kezdve felvegyék az Állami Nyugdíjintézetbe. Sok nehézség árán az első világháború alatt is biztosították a tanítás folyamatosságát. Ebben főként dr. Villányi Henrik szerzett múlhatatlan érdemeket, aki 1916. szeptemberében követte Bun Sámuelt az igazgatói tisztségben és 1927-ig vezette az iskolát. Kiváló tanári egyéniség, nagyszerű szervező volt, fáradhatatlan munkása az oktatásügynek és a közéletnek is. Az iskola történetének jelentős állomása volt az 1920-as év, amikor a VKM 60500/1919. sz. rendelete a háromévfolyamú felsőkereskedelmi iskolákat négyévfolyamúakká szervezte át. A háborút követő zilált gazdasági helyzet, de különösen a nagy világgazdasági válság hatással volt az iskolára is. 6 Tanulólétszáma rohamosan csökkent és 1933-ban a négy évfolyamra még 100 tanuló sem iratkozott be. Ezekben a nehéz időkben Balogh Dávid volt az intézet igazgatója, aki nemes személyiségével otthonná tette az iskolát tanárnak és diáknak egyaránt. Az iskolát fenntartó hitközség nem bírta az anyagi terheket, ezért az általa 76 éven át fenntartott intézetet felajánlotta Nagykanizsa megyei városnak. 1933. március 3-án tartott közgyűlésen a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta az iskola városi kezelésbe vételét és ezt a határozatot 1933. május 9-én Zalavármegye kisgyűlése is jóváhagyta; a belügyminiszter pedig 1933. augusztus 5-én adta meg az átvételhez szükséges engedélyt. Az 1933-34. tanévet tehát már Nagykanizsa megyei város iskolájaként kezdték meg, és ezzel az iskola történetének lényeges szakasza zárult le. Erre az időre az iskola felekezeti jellegét is elvesztette, hiszen az 1899-es 90 % helyett 24 % volt az iskolában a zsidó tanulók aránya. A város sokat tett az iskola fellendítése érdekében. Intézkedéseivel elősegítette a tanulólétszám emelkedését, biztosította az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Az 1940 41. tanévtől kereskedelmi középiskolaként folytatta működését az intézet, új tantervek alapján. Az oktató munkát azonban a második világháború és a vele kapcsolatos intézkedések zavarták. -Az 1939. évi IV. tc. alapján Balogh Dávid igazgatót és négy tanárt eltávolítottak az iskolából. Az oktatást csak óraadókkal tudta biztosítani Surányi Gyula, aki 1940-től 1943-ig, mint a tantestület legtapasztaltabb tagja igazgatta az iskolát. 1944 őszén az intézet mai épületében kezdődött a tanítás, de az 1944. október 26-án megjelent 9700/1944. VKM sz. rendelettel félbe kellett szakítani. A háború az iskola felszerelését elpusztította, az épületet katonai célokra foglalták le. A város 1945. április 1-én felszabadult és a szovjet városparancsnokság kérésére április második felében újra megkezdődött a tanítás. Minthogy az iskola épülete nem állt rendelkezésre, ezért az oktatás a ferences rendház kertjében, udvarán és folyosóin folyt, úgyszólván berendezés és könyvek nélkül. Az 1945/46. tanévet már a Zrínyi Miklós u. 33. sz. alatti épületben indította dr. Borsa Béla igazgató. Ez az év jelentős változást hozott az addig csak fiúiskola életében. A belügyminiszter engedélyezte a leánytagozat létesítését és a BKM 37000/1945. sz. rendelete lehetőséget adott arra, hogy ahol nincs külön leányiskola, ott a lányok beiratkozhassanak a fiúiskolába. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11130 1945. ME. sz. r. alapján azok a felnőttek, akik önhibájukon kívül nem végezhették el a középisko- 7 lát, beiratkozhattak az említett rendelettel megalkotott felnőtt dolgozók középiskolájába. E rendelet alapján kapott engedélyt 1946. április 7-én az iskola a kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztertől a felnőtt tagozat indítására. Ugyancsak továbbfejlődött a már 1920-ban beindult női kereskedelmi szakiskola és az 1941/42. tanévtől fokozatosan, kisebb kihagyással, párhuzamos osztályokban folyt a tanítás. A fordulat évében, az 1948. 3. tc. alapján az iskolát az állam vette kezelésbe és alkalmazottait is állami alkalmazottakká nyilvánították. Az iskola történetéhez tartozik, hogy 1950. szilveszter éjjelén tűz pusztított az épületben, amelynek következtében megsemmisült a teljes iratanyag. A tanévet a volt piarista gimnázium tantermeiben fejezték be. Változást okozott az iskola életében az 1950. évi 41. tvr., amely a kereskedelmi középiskolák helyett közgazdasági középiskolákat hozott létre. (Megemlítem, hogy ezidőtájt sok bizonytalanság volt tapasztalható az elnevezésben. Egyaránt előfordult a közgazdasági gimnázium és a közgazdasági középiskola név is.) 1952-ben újabb változás következett be, mert az 1952. évi 10. sz. tvr. megszüntette a közgazdasági középiskolákat és életre hívta a szakosított technikumokat. Ettől kezdve az iskola Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozat néven működött és a Belkereskedelmi Minisztérium főhatósága alá került. A technikum jól bevált iskolatípus volt, a végzettek közül sokan vannak ma tekintélyes beosztásokban, lettek gazdasági életünk megbecsült dolgozói. Időközben a kereskedelmi tevékenységet képesítéshez kötötték, de a gazdasági fejlődés is szükségessé tette a kereskedelmi szakmunkásképző iskolák felállítását. Ezek óratervei, tantervei, a képzés időtartama többször is változtak, de a képzési cél ugyanaz maradt: szakképzett eladókat és vendéglátóipari szakembereket adni az ágazatnak. A középiskola mellett szervezett szakmunkásképzőbe az 1954/55. tanévben iratkoztak be első ízben, és a képzésben résztvevők száma az 1980/81. tanévben elérte a 300 főt. 1957 őszén jelentős dátumához érkezett az iskola. Méltó keretek között, de mostoha tárgyi feltételek mellett ünnepelte 100 éves jubileumát. Ettől kezdve névadója az iskolának Thúry György, Kanizsa várának főkapitánya. Az iskola épületét Fülöp Ernő igazgató többszöri belső átalakítással formáltatta a maira, de a megnövekedett létszám számára a korszerű oktatás minimális feltételeit is alig biztosítja. Az 1955-56. tanévben kezdődött el az iskolában a felnőtt kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés. Ehhez kapcsolódva az 8 1960-as évek elejétől az iskola végzi a boltvezető és vendéglátóipari üzletvezető-képző tanfolyamok szervezését és lebonyolítását. Az 1965-ben végrehajtott oktatási reform során megszűntek a technikumok és helyükbe az 1965. évi 24. sz. tvr. alapján a szakközépiskolák léptek a technikumétői eltérő képzési céllal. Iskolánk is ettől kezdve lett kereskedelmi szakközépiskola. Óratervében már nem szerepelnek az adminisztratív munkára képző tárgyak. 22 évi fenntartás és főhatósági jogkör gyakorlása után a 144/1973. (MK 14.) MM sz. utasítás alapján 1975 januárjától e jogköröket a Zala megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya vette át a Belkeres kedelmi Minisztériumtól. Ez a változás nem érintette a Belkereskedelmi Minisztérium szakmai főhatósági tevékenységét. A fenntartás 1981-ben Nagykanizsa Város Tanácsa- hatáskörébe került. A rövid idő alatt a tanácsoknak nem volt lehetőségük az iskola tárgyi feltételeinek hiányosságait megoldani. Üjabb változás következett 1976. január 1-ével, amikor közös igazgatás alá helyezték a szakközépiskolával a szakmunkásképzőt. Ekkor kapta új nevét is: Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola. A sok küzdelmet látott, tartalmában és szellemében sokszor változott nagymúltú iskola reményekkel tekint előre, bízva abban, hogy a jelenleginél jobb feltételek között végezheti áldozatos tevékenységét. Varga Ferenc igazgatóhelyettes 9 25 éves a KISZ iskolai szervezete 1957. július 2-án a legöntudatosabb nagykanizsai tanulók megalakították iskolánkban a KISZ-szervezetet. Havonta rendszeresen tartottak taggyűlést, megbeszélték a politikai eseményeket. Közvetlen feladat volt a taglétszám növelése, az eszmei-politikai nevelőmunka, valamint az eredményes munkára, tanulásra való ösztönzés révén — a tanulóifjúság mozgosítása a szocializmus építésére. A taglétszám a következő években egyre növekedett: 1961-ben 66 %-os, 1964-ben 95 %-os volt a szervezettség. Az eszmei-politikai nevelés szinterei voltak az első években: iskolai megemlékezések, ünnepélyek szervezése, előadások meghallgatása a nemzetközi eseményekről, Kilián-próba a felvételre jelentkezők, Ifjú Kommunista-próba és Ifjúsági Akadémia előadássorozat a tagság részére. A tanulmányi munka javítását szolgálta az osztályok közötti tanulmányi verseny — negyedévenkénti értékeléssel. Beindult az építőtábori tevékenység (tanulóink Hanságban és Balatonbogláron dolgoztak a nyári szünetben). Társadalmi munkaakciókat szerveztünk a helyi mezőgazdasági üzemekbe, részt vettünk a városi fásítási mozgalomban, az iskolában kosárlabda pályát építettünk.- KISZ kultúrcsoport alakult iskolánkban 30 taggal. A versmondók, táncosok, és színjátszók szép eredménnyel szerepeltek 1960-ban a városi Felszabadulási Kultúrális Seregszemlén. Az Edzett Ifjúságért mozgalom követelményeit tanulóink döntő többsége teljesítette. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom meghirdetése azt célozta, hogy a KISZ az élet számos területét (a gazdasági építőmunkát, a tanulást, a sportot és a kultúrát) átfogó követelményrendszert állítson tagjai elé. A 60-as években a mozgalom követelményeinek teljesítése állt az iskolai KISZ-élet középpontjában. A KISZ-tagok teljes létszámban, a KISZ-en kívüliek nagy többsége jelentkezett a próba követelményeinek teljesítésére. 10 — A munka: Biztosítottuk, hogy minden tanuló teljesíthesse a 20 óra társadalmi munkát. Ennek területei voltak: részvétel a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok munkájában, városi közhasznú társadalmi munkák, őszi mezőgazdasági munkák, szemléltető-eszközök készítése. — A tanulás: Negyedévenkénti értékeléssel osztályok közötti tanulmányi versenyt hirdettünk. A legjobb eredményt elért osztályt jutalmaztuk, a tehetséges tanulókat szakkörökbe irányítottuk, a gyengébbek számára tanulószobai korrepetálást szerveztünk. A politikai oktatás formáit színesítettük, a felsőbb osztályosok számára Ifjúsági Filmszemináriumot indítottunk. A vetítések előtt előadás hangzott el a filmek témájáról, majd a filmek megtekintését viták követték. Az első és második osztályos tanulók részére Ifjúsági Akadémia előadássorozatot indítottunk. Az előadásokat (központi anyag alapján) esetenként tanárok, de leggyakrabban felsőbb osztályos KISZ-vezetőségi tagok tartották. — A kultúra: Iskolai kultúrcsoportunk részére szereplési lehetőséget biztosítottunk az iskolai, városi és a Helikoni Ünnepségeken. Több tanulónk ért el értékes helyezést a Helikoni Ünnepségeken. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján minden évben megrendeztük iskolai szavalóversenyünket. A művelődés és szórakozás céljából évente 4 alkalommal műsoros klubdélutánt tartottunk. Tanulóink jelentős számban bekapcsolódtak a József Attila Olvasómozgalom követelményeinek teljesítésébe. Jelentősen bővítettük az ifjúsági lapok terjesztését iskolánkban. Közös és egyéni előfizetéssel közel 200 példányban járt iskolánkba Magyar Ifjúság, Ifjú Kommunista, Zalai Ifjúság, Lengyelország és Szovjet Híradó. — A sport: Hagyománnyá vált iskolánkban a házibajnokságok, labdarúgásban, kosár- és röplabdában, megrendezése. A bajnokságoknak ez a formája tanulóifjúságunk teljes tömegét megmozgatta. Kosár- 11 és röplabda csapatunk rendszeresen szerepelt a megyei középiskolás bajnokságban. A jó tanuló, jó sportoló mozgalom követelményeit évente 5-10 tanuló teljesítette. Megkedvelték tanulóink a Természetjáró Szakosztály rendszeres és szervezett kirándulásait. Csapatunk döntőbe jutott az Országos Diáknapok rendezvényein. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom biztosította az egyéni vállalás, megbízatás és értékelés egymásra épülő rendszerét. Tanulóinknak kb. 80 %-a jelvényt kapott a próba teljesítéséért. A KISZ Központi Bizottsága 1966-os állásfoglalása határozottan megfogalmazta, hogy növelni kell a KISZ-tagsággal szemben támasztott követelményeket. Első ízben fogalmazta meg részleteiebn az ifjúsági szövetség érdekvédelmi funkcióját és feladatait. III. és IV. osztályokat bíztunk meg az első osztályosok tagfelvételének előkészítésével. Hagyománnyá vált, hogy az úttörő funkcionáriusokat az őszi hónapokban, a többi tanulót — a követelmények teljesítése után — folyamatosan vettük fel KISZ-tagjaink sorába. A bejáró tanulók önmaguk döntöttek, hogy nálunk vagy falujukban kérik tagfelvételüket. A politikai oktatást tartalmában és formájában megújítottuk. Az első osztályosok részére Fáklyavivők-kört, a II. osztályokban Politikai vitakört, a III. és IV. osztályokban Marxista vitakört indítottunk. A foglalkozásokat kéthetenként tanár vagy diákelőadó vezetésével tartottuk. Beindítottuk az iskolarádiót, az osztályok között műsor-szerkesztési versenyt hirdettünk. Kultúrális tevékenységünk színvonalának emelkedését jelentette iskolai énekkarunk megalakulása. Az énekkar szereplése iskolai ünnepélyeinken jelentősen hozzájárult az érzelmi hatás fokozásához. A tanulmányi munka javítását kívántuk emelni az egyes tantárgyakból meghirdetett osztályok közötti versenyekkel. Bekapcsolódtunk a Ki miben tudós? vetélkedőbe. Kialakult a központi vezetőképzők rendszere (Balatonederics, Pécs, Nógrádverőce), ahol KISZ-vezetőink alapos felkészítést kaptak gyakorlati munkájukhoz. Sporttevékenységünk az Országjáró Diákok megyei találkozóján való részvétellel bővült. 1970-ben megalakítottuk iskolánkban az önálló Ifjú Gárda szakaszt. 1971 májusában első alkalommal rendeztük meg a 2 napos összetett honvédelmi versenyt az iskola valamennyi tanulójának részvételével. 12 Kibontakozott a külföldi (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fiatalokkal való levelezési mozgalom. Közel 50 tanuló rendszeres levelezése nagymértékben szolgálta a Szovjetunió és a népi demokratikus országok életének megismerését. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970-ben napirendre tűzte az ifjúság és a KISZ helyzetének megvitatását. A KISZ lehetőséget kapott arra, hogy jobban összpontosítsa erőit a politikai tevékenységre. Politikai nevelőmunkánk megélénkülését jelzi 1971-ben a politikai oktatások tartalmi és formai megváltoztatása. A KISZ-vezetők számára Ifjúsági aktivisták fórumát, a tagság számára Társadalmi kérdések, Nemzetközi osztályharc kérdései és Külpolitikai vitakört szerveztünk. Jól hasznosítottuk a KISZ VIII. kongresszusára való felkészülést politikai munkánkban. A Kongresszusi levél és a Szervezeti Szabályzat — tervezet megvitatásán felvetett észrevételeket a KISZ-vezetőség igyekezett munkájában hasznosítani. Szervezeti életünk jelentős változását eredményezte a vegyes életkorú alapszervezetek létrehozása. Nagy gondot fordítottunk a KISZ-megbizatások rendszerének kialakítására, amely növelte a tagság aktivitását. Önálló Ifjú Gárda szakaszunk 1973-ban 43 tanulóval városi és megyei versenyeken eredményesen képviselte iskolánkat. Elkészítettük a KISZ és az iskolavezetés közötti Együttműködési megállapodásunkat. Fő területei: segítségnyújtás a pályaválasztásban, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, a szabad idő hasznos eltöltése, a KISZ képviselete az érdekképviseleti fórumokon. 1972 októberében iskolai diákparlamentet tartottunk. Az elfogadott-feladatterv összegezte a legfontosabb tennivalókat: házi vezetőképzés beindítása, túlterhelés csökkentése, kapcsolatépítés a vállalati KISZ-szervezetekkel. Párttag tanárok pártmegbizatásként KISZ-alapszervezeteket patronáltak. Az 1972. évi törökbálinti ifjúsági építőtáborban tanulóink az iskolák közötti versenyben 1. helyezést értek el. Iskolai sportpályát építettünk, kb. 3000 óra társadalmi munkával. Hagyománnyá vált a 6 napos őszi betakarítási munka a helyi Állami Gazdaságban. A KISZ Központi Bizottsága 1974 áprilisi határozata jelentős meg-ujúlást hozott mozgalmunkban. Erősödött a kommunista politikai jelleg, növekedett a tagság aktivitása, élénkült a szervezeti élet. A vertikális forma bevált iskolánkban: a felsőbb osztályos KISZ-vezetők jól irányították az alapszervezetek munkáját. A Kilián-próba és 13 az egyéni feladatvállalások rendszere kedvező változást hozott: rendszeres munkát követelt minden KISZ-tagtól. A III. és IV. osztályokban szervezett Szabad hazában politikai körök működtek legeredményesebben — tanár előadókkal. Az alapszervezetek megemlékeztek névadójukról, nemzeti és nemzetközi ünnepeinkről, bekapcsolódtunk a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényeibe, megszerveztük a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. Megrendeztük a Szép magyar beszéd iskolai versenyt, meghirdettük az Alkotó Ifjúság pályázatot, részt vettünk a Helikoni ünnepségeken (megyei 1. helyezést értünk el szólóének kategóriában), megalakult iskolánkban a Lövészklub, a foto-szakkör és az Ifivezetők klubja. Ifivezetőink az úttörő-szervezetek tevékenységét segítették eredményesen (klubvezetőnk megkapta a KISZ KB Dicsérő Oklevelét). Építőtábori munkáért 7 brigádunk Kiváló brigád címet kapott. Az 197''8-79-es tanévben beindítottuk iskolánkban a tanulmányi mozgalmat. A verseny szervezését, irányítását és értékelését a KlSZ-ve-zetőség, az osztálydiákbizottságok és az osztályfőnöki munkaközösség végezte. KISZ-tagjaink egyéni vállalásaikba bevették tanulmányi eredményük javítását, szép számmal bekapcsolódtak a szakkörök munkájába. Emelkedett iskolánkban a kultúrális munka színvonala, nagy volt az érdeklődés az irodalmi bérletek, hangversenyek, színházi előadások, zenei estek iránt. Jelentős számban vettek részt tanulóink a szépkiejtési, szavaló- és prózamondó versenyeken. A megalakult pedagógus KISZ-alapszervezet akcióprogramja szervesen kapcsolódott az iskolai munkához: alapszervezetek patronálása, politikai vitakörök vezetése. A Politikai Bizottság 1979-es határozata nagyobb önállóságot biztosított a KISZ-szervezeteknek, ösztönözte a KISZ vezetőit, aktivistáit az ifjúság igényeinek jobb megismerésére, önálló kezdeményezésekre. Az 1979-80-as tanévben meghirdettük a Kiváló osztály mozgalmat. A feltételek kidolgozásában a KISZ-vezetőség és az osztályfőnökök vettek részt. Beindult a Radar mozgalom. Építőtábori jó munkánkai a Megyei KISZ Bizottság jutalommal honorálta. Az iskolai vöröskeresztes csoport beindította a Tiszta, rendes osztály mozgalmat. KISZ-szervezetünk a Zrínyi úti, Szabadság téri és a palini általános iskolák VIII. osztályos úttörő rajait patronálta. Előkészítettük KISZ tagfelvételüket. Mozgalmi munkánk eredményét igazolja, hogy a Pablo Neruda alapszervezet a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta. Megrendeztük a Könyv és ifjúság vetélkedőt. 14 A KISZ X. kongresszusa 1981-ben fő célként azt fogalmazta meg, hogy a KISZ jobban feleljen meg az ifjúság különböző csoportjai igényeinek és a társadalom szükségleteinek. Szaporodtak iskolánkban a vonzó programok, az önálló kezdeményezés is gyakoribbá vált. Iskolai akcióprogramunk erőnkhöz, lehetőségeinkhez méretezett feladatokat tartalmazott: 1.) Tanulásod, munkád legyen példa! Beindítottuk a tanulmányi mozgalmat. Az értékelés részterületei; tantárgyi átlag, iskolai fegyelem, tanulmányi versenyek eredményei. Az 1. helyezést elért osztályt jutalmaztuk. A Szovjetunió vetélkedőn iskolánk területi versenyen 8. helyezést ért el. Javult a radar érdekvédelmi tevékenység. Az Alkotó Ifjúság pályázaton megyei 1. és 3. helyezést értünk el. 2.) Politikusabban, aktívábban! Az I. osztályosok számára 5 Kilián-kört, a -felsőbb osztályosok számára 3 Ifjúsági vitakört, a KISZ-vezetők számára Aktivisták kört indítottunk. 1981 áprilisában elkészítettük és ünnepélyesen felavattuk a Thúry-emlékfalat. A Thúry napon osztályok közötti versenyt szerveztünk. 3.) Művelt és edzett ifjúságért! A Könyv és ifjúság vetélkedőn részt vett iskolánk csapata. Javult az iskolarádió munkája. Hagyománnyá váltak az iskolai Helikoni bemutatók. Az Edzett ifjúságért mozgalom követelményeinek teljesítése rendszeres lehetőséget adott tanulóinknak a sportolásra. A tapasztalatokból merítve, a múlt és jelen tanulságait számba véve, a növekvő követelményeknek megfelelve törekszünk kibontakoztatni tanulóifjúságunk tettrekészségét, új iránti fogékonyságát és alkotó kedvét. Ábrahám László párttitkár 15 Diákéveimre emlékezve Jubiláló öreg iskolánk, akkori nevén: a Nagykanizsai Izraelita Hitközségtől fenntartott Négyévfolyamú Felső Kereskedelmi Iskola életéből szeretnék néhány dolgot elmondani, természetesen nem mindent, csak a legjellemzőbbeket, úgy, ahogyan én láttam akkor. 1922. szeptember 4-én, a tanév ünnepélyes megnyitása napján 39 elsős tanuló kiváncsian, de kissé elfogódottan lépte át az iskola küszöbét. Osztálytársaim gazdag kereskedő- és iparos családok, valamint postások, vasutasok és más „kisemberek" gyermekei voltak. Hasonló volt az összetétel a felsőbb évfolyamokban is. A kanizsai tanulókon kívül a közeli és a távolabbi falvakból, városokból toborzódott a diáksereg. A tehetséges és szorgalmas tanulók mellett szép számmal akadtak a tanulást könnyebben vevők is. Ez a magyarázata annak, hogy évfolyamunk 39 tanulója közül csak 24 jutott el az érettségi vizsgáig. A szorgalom hiánya és anyagi okok idézték elő a lemorzsolódást Az elsősök nagy tisztelettel nézték a tekintélyes, már serkedő bajuszú felsősöket. Tegeződés csak évfolyamokon belül és barátok között volt, a felsősöket magáztuk. Ők már „urak" voltak, az igazgató és a tanárok famulusai. Idős igazgatónk, dr. Villányi Henrik irodájában egy szigorú tekintetű negyedikes fogadta az ügyfeleket, intézte az ügyeket az irodakezelő kisasszony felügyeletével. Felsős tanulók kezelték az iskolai könyvtárakat, javították a magyar helyesírási dolgozatokat. Az iskolai demokratizmus és a munkára való nevelés gyökerei korán kifejlődtek, habár mai szemmel nézve nem is mindig helyes gyakorlattal. Az iskolának az igazgatón kívül 4 főállású és több óraadó tanára volt. A tanárok jól képzettek (felső kereskedelmi vagy középiskolai tanári képesítéssel), előzetes kereskedelmi vagy bankgyakorlattal, idegen nyelvi tudással rendelkezve, egyesek írói vénával megáldva. Az iskola régebbi tanárai között országos, sőt Európahírű tanárok is vol- 16 tak. Ilyen és hasonló tanárok kezei alól kerültek ki azok az érettségizettek, akik kereskedelmi vagy pénzügyi szakemberek lettek, ilyen intézmények tisztviselői és vezetői, nemcsak az országban, hanem annak határain túl is. * • Az iskola szoros kapcsolatban állt a helybeli bankokkal, takarékpénztárakkal, ipari és kereskedelmi üzemekkel. Ezek vezetői iskolánk tanulóifjúságának előadásokat tartottak, az iskola tanulói ez intézményekhez üzemlátogatásra mentek. Ezek a látogatások igen hasznosak és érdekesek voltak. A tanulmányi követelmények igen magasak voltak, a tanárok szigorúan bevasalták a tantervi anyagot. Sok volt a szóbeli anyag, még több az írásbeli feladat. A havonként elkészítendő gyakorló-irodai üzletterv gyakran két napot is igényelt. A lusták könnyen megkapták a négyest, a legrosszabb osztályzatot. A magyar nyelvből is sok volt a kötelező házi olvasmány, ezek tartalmát írásban kellett igazolni. Persze akadtak leleményes tanulók, akik tartalmi ismereteik alapján olvasás nélkül oldották meg a feladatot. Sok volt a szemléltető anyag is, költeményeket és idézeteket (prózai művekből) kellett tudni. Több költeményt teljes egészében,. Hazai és külföldi drámákból (pl.: Shakespeare: Julius Caesarja, Coriolanusa,) drámai költeményekből, elbeszélő költeményekből is tanultunk részleteket. Sok részt tanultunk Madách örökszép drámai költeményéből, Az ember tragédiájából és Katona József Bánk bánjából. Az előbbivel kapcsolatban jut eszembe egy érdekes történet: az egyik, bukásra álló tanuló az év végi ismétlések alkalmával magyar nyelvből felelt, igen nehézkesen. A felelés végén a tanár úr Madáchtól kért idézetet. A tanuló kérdésére, hogy melyik részt idézze, ezt a választ kapta: „Mond el a sírverset önmagadra!; A tanuló elkezdte: „Hiú ember, próbáld, és szörnyet bukol." — és úgy is lett. Komoly magyarosítási mozgalom élt az iskolában. Irányítója a magyar nyelv és irodalom tanára volt. Szorgalmasan kutattuk és irtottuk a felesleges idegen szavakat és a magyartalan kifejezéseket. Akkor ugyanis a gazdasági nyelvben hemzsegett a germanizmus. Tankönyveink sem voltak ezektől mentesek. Elég, ha csak a magyar kereskedelmi levelezés tankönyvünket említem meg, amelynek szerzői: Schack Béla és Wirker István voltak. Hogyan is beszélhetne és írhatna magyarosan az, kinek még az anyanyelve sem magyar! Lehet, hogy Lőrincze professzor úr néha-néha csóválta volna a fejét, 17 lehetséges, hogy harcos törekvéseink közepette esetleg néha túl is lőttünk a célon, de mindenesetre dicséretes munkát végeztünk szép magyar nyelvünk tisztasága védelmében. Büszke vagyok arra, hogy én is részt vehettem ebben a munkában. Magyarosítási munkánkat segítette az iskolai önképzőkör is, amely kéthetenként, vasárnap délelőtt tartotta üléseit. Itt szavalatok, értekezések, felolvasások, viták alkották a tárgysorozatokat. Az önképzőkör szavalóversenyeket rendezett és pályatételeket tűzött ki irodalmi, történelmi és gazdasági kérdések kifejtésére. A versenyek és a pályamunkák nyerteseit jegyzőkönyvi dicséretben részesítették. Iskolánkban demokratikus nevelés folyt. A tanárok nem tettek különbséget tanuló és tanuló között, pedig abban az időben sok kívülálló — a felekezeti különbözőség miatt — ennek az ellenkezőjét gondolta. Az iskola a szegény sorsú, de jó előmenetelű tanulókat tandíjkedvezményben részesítette, az év elején pénzsegélyekkel támogatta, az iskolaév végén pedig ösztöndíjjal jutalmazta. Alapítványokból, ipari kereskedelmi intézmények és mások adományaiból, az érettségi találkozók alkalmával gyűjtött pénzekből elég szép anyagi alap állt rendelkezésre. Külön támogatták az érettségi előtt álló, arra érdemes tanulókat, pl.: az 1925-26. iskolai évben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 3 millió koronás ösztöndíját e sorok írója kapta. Azért, hogy ezen ösz-szeg reális értékét szemléltessem, elmondom: ekkor voltunk az I. világháborút követő infláció mélypontján, amikor pénzünk, a korona eredeti értékének 13.000-ed részét jelentette, tehát a jelzett összeg kb. 240 jó koronát ért (a század elején a középiskolai tanárok kezdő fizetése 100 korona volt.) Az iskola a fegyelmi nevelésre nagy gondot fordított. A tanárok jó példával, a hazafias érzés folytonos ébrentartásával, a nemzet vezéralakjai kultuszának ápolásával igyekeztek az ifjúságot az erkölcsi eszmékben rejlő tartalommal eltölteni. A fegyelmi szabályok pontosan előírták a tanulók tennivalóit. Pajkos csinytevések, goromba tréfák, az iskola felszerelésének rongálása, a dohányzás, a leányokkal való séta több alkalommal adott okot a feddésre és megrovásra, néha az intézetből való eltávolításra. Emlékszem arra, hogy egy másodikos fiút és egy szaktanfolyamista leányt eltávolítottak az iskolából, mert a suszter-allén (a Lenin útnak a Petőfi-szobor felé eső részén, ahol igen régen a város cipészei és csizmadiái heti és országos 18 vásárok alkalmával kirakták eladnivalóikat) kettesben sétáltak, és pont az iskola igazgatója látta meg őket. A testi nevelés érdekében az iskolának sportköre is volt, s bár sem tornateremmel, sem felszereléssel nem rendelkeztünk, az iskolai év végén színvonalas tornaünnepélyt rendeztünk, ahol nagy tömeget megmozgató tornagyakorlatok és sportverseny tette színessé a bemutatót. Az iskolának volt futball-csapata is, tanulóink helyközi és más városok tanulóival vívott mérkőzéseken igyekeztek az iskolának dicsőséget szerezni. A 4 (egyeseknél több) év elteltével érettségi vizsgát tettünk, 5 írásbeli és 6 szóbeli tárgy volt. A szóbeli tárgyak 2 csoportban szerepeltek, csak háromból kellett felelni, de csak a legvégén derült ki, hogy melyik csoportba ki tartozik, így mindent kellett tanulni. Emlékszem egy iskolatársamra, aki egy évfolyammal alattam járt, a 4 évet 7 évig végezte el, az érettségit többször megismételte, én már tanár voltam amikor a legfőbb és legutolsó engedély birtokában a jósors átsegítette. Az érettségi évében a félév után kitűzték a zöld szalagot. Ezt az alkalmat — a haladó hagyományok szellemében — illett másképpen is megünnepelni, ezért az osztály tanulóinak legtöbbje (egy-két tanuló kivételével, akiket a szülők nem engedtek el) kirándult egy kisvendéglőbe, ahol az egyik osztálytárs nagybácsija volt a tulajdonos. Az ügy kitudódott, minden résztvevő fegyelmi büntetést kapott, a szervezőket nem engedték érettségire. Az iskolával kapcsolatban működött a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam, közös igazgatással és tanári testülettel. A tanfolyam bejárata a mai Zetkin utca felől volt. A mi udvarunk felől is volt egy átjáró ajtó a két intézményt elválasztó deszkakerítésen. Ezen az ajtón azonban csak a tanárok és a pedellus közlekedhetett, a tanulók csak lopva tekintgettek át a réseken, amikor a Zsiga bácsihoz mentek egy kis harapnivalóért, de a fizika törvénye miatt a réseken csak előre láthattak, pedig az érdekesség oldalvást volt. Ott, túl a palánkon virultak a Rózsák, Klárák, Irmák, Ibolyák és más, szépnevű szép leányzók, akik megdobogtatták sok kerista szívét. Az élet és a fegyelmi szabályzat azonban kegyetlen volt, csak titokban, az iskola lőtávolságán túl néha-néha lehetett a „kiválasztott" közelébe, inkább nyomába kerülni. Befejezésül szomorú kötelességnek teszek eleget, amikor kegyelettel emlékezem meg a fasiszta gonosz fajelmélet és a hitleri világhódító terv kirobbantotta I. világháború áldozatairól. Az előbbinek 19 4 tanárunk és 12 osztálytársunk esett áldozatúl, az utóbbi pedig 5 osztálytárs fiatal életét oltotta ki. Fejtegetéseim végére értem. Remélem, sikerült iskolánk 125 éves jubileuma alkalmából készült, sok időt igénybe vevő és fáradságos munkát igénylő iskolatörténet komoly megállapításait 1-2 érdekes esemény felvillantásával még teljesebbé tenni. Ügy érzem, e rövid megemlékezés megírása kedves kötelességem is volt, mert a jubiláló iskolának nemcsak tanulója, hanem sok éven át tanára is voltam. Beke Ferenc nyugdíjas tanár 20 A diákévek mindig a legszebbek — Rapszodikus emlékezés egy régvolt kamaszkorra — Azok voltak csak a szép idők! E szép évek 1956 és 1960 között jutottak ki a sorok írójának, az akkori Thúry György Közgazdasági Technikum diákjának. Szép idők? Hát elsőként ősszel rögvest belecsöppentünk közelmúlt honi történelmünk legsúlyasobb viharába, amire feleszméltünk, nem egy ismerős arccal volt kevesebb a mi iskolánk diáknépe is; a közeli határ esélye és hazúg illúziók keltése többeket sodort a nagyvilágba ...... Nehéz volt újrakezdeni a mi iskolánkban is a megszokott, fegyelmezett munkát, s azt is tapasztalhattuk, hogy a külvilág teli van drámai gondokkal. Mégis, a magyar társadalom 1957-től megindult, a realitásokra és a nemzeti egységre alapozott felivelő fejlődése utóbb számunkra is igazán szép diákéveket hozott. A Thúry-technikum mindenesetre talán utolsó fénykora előtt állt akkoriban. Az a hajdani iskola ugyanis nemcsak a város legpatinásabb tanintézete volt a Landler-gimnázium mellett, hanem egyúttal a legismertebb, legnépszerűbb, legsikeresebb kanizsai középiskola is. Akkoriban még közgazdász-színtű kereskedelmi középkádereket képeztek itt, s egyenrangú társintézménye volt az egerszegi Csány-technikum-nak. A mi két osztályos évfolyamunk technikus-j elöl tjei — mert a továbbtanulásra feljogosító érettségi mellett technikus-minősítés is várt ránk — azzal a nyugodt tudattal választották a Thúryt, hogy a kereskedelmi szakmákon túl bármilyen egyetemet és főiskolát is felkészülten megpályázhatnak majd, 19 évesen. (Hol van ez a lehetőség egy mai szakközépiskolás számára?) Emlékszem, Bognár Jóska már elsősként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre készült. Hermán Márti, Csörgits Jutka és mások pedagógusnak, és e sorok írója pedig egyenesen bölcsésznek.... Elárulhatom, nem is volt gond egyikünk terveinek realizálásával sem! A humán-pályák iránt vonzódók számára nyitva állt az iskola jeles múltú, osztályfőnökünk — mindig korrekt és speciális érdeklődésünk kielégítéséért oly sokat 21 tett — Dr. Pillér Ernő vezette irodalmi köre. Hogy mennyire nem voltunk holmi „szakbarbárok," arra talán elég csak annyival utalni, hogy Majakovszkij munkásságával, Lope de Vega drámatörténeti jelentőségével, vagy Baudelaire, Verlaine költészetével foglalkoztunk például egy-egy összejövetelen, alapos „szemináriumi dolgozatot" megvitatva rendre. Nem volt ritka a versfaragó, novella-író diák sem körünkben, hogy csak a lányosztály irodalmár-kiválóságát, a ma könyvtárosként újra látott Gumilár Erzsikét említsem. De akadt olyan, szép reményekre jogosító — ám súlyos szívbetegsége miatt korán derékbatört pályája — matematikai tehetség is a vegyes osztályban, mint Uzsoki Zoli .... S milyen jeles híre volt Russay tanár úr sportolóinak, főként a kosarasainak: Sajni Jóska, Paizs Öcsi, Tamás Atli és Falka Laci volt a gerince a verhetetlen thúrysta kosaras-gárdának, mely az országos középiskolás bajnokságon is sokat jeleskedett a legjobbak között. Elég talán említeni, hogy már korábbi végzősökre — például a „nagy" Dervalicsra — is villámgyorsan rátették kezüket fővárosi NB l-es klubok, ezután a Sajni-Paizs-Tamás trió is a Videoton színeiben folytatta 18 évesen, sőt a mind közül legkiválóbb, energikus Jóska utóbb a Honvédban és a válogatottban is feltűnt egy időben. Russay tanár úr még azzal is megpróbálkozott, hogy a már akkor is mostoha feltételek között zajló testnevelési órákon a cselgánccsal is megismerteti a fiúkat, ám miután olykor tanórákon kívül is hm... bevetettünk egy-egy fogást, méltatlanná váltunk — úgymond — e nemes sport űzésére ...... Csúnya volt ugyan az akkori thúrysták diáksapkája — jónéhány intőt is beszedtünk elhanyagolásáért...-, ám rangja volt, a fentebbiekért is, viselőinek a városban és messze környékén. Mondhatnám: versengtek a Thúry technikusaiért Kanizsa legkülönfélébb cégei, intézményei. Mert a szakmát is becsülettel és tájékozottan ismertük, ha nem is mind szerettük, valljuk be utólag férfiasan. Főleg a könyvviteltől ódzkodtunk sokan, holott néhai Dr. Csordás Zoltán igazán nem tartozott a kemény tanárok közé, sőt diákéveink egyik megértő barátja volt, miként egy másik „nehéz" tárgy, a kereskedelmi számításokkal feldúsított matematika oktatója, az immár ugyancsak eltávozott Dr. Daka Mihályné is. Még a „száraz, lélekölő" statisztikát is elviseltük, talán éppen Varga Ferenc tanár úr emberséges szigorát látva. De hasonló okokból kívántunk bizonyítani Vili néni, azaz a kedves, de kérlelhetetlen Perjés tanárnő kémia-áruismeret óráin is. S a tervezés, vagy a gép-gyorsírás tárgyakból sem adtuk alább. 22 Elment már Licskay tanár úr is, a francia nyelv alapjait szerette volna megszerettetni velünk ..... Hadd mondjam el, hogy ezek a kiváló pedagógus-egyéniségek még országos tanulmányi versenyekre is sikerrel ösztönöztek néhányunkat, akkoriban például irodalomból is jutott a legjobbak közé thú-rysta diák. S ha már egyéniségekről esett szó, idekívánkozik Balogh Árpád tanár úr neve — földrajzra oktatott oly módon, hogy érzékletes előadásai hallatán világot látni keltett vágyat sokunkban-, vagy a magyart megszerettető Dr. Pillér Ernőé. S igazi élmény volt Fülöp Ernő igazgatónk és Ábrahám tanár úr történelmi, sőt mi több pégé, azaz politikai gazdaságtan óráin részt venni. Nem együnkben ébredt így és ekkor olyan benső kötődés e tárgyak — mit tárgyak, tudományok — iránt, ami meghatározta későbbi érdeklődésünket, sőt élet-és a régvolt emberek, s a világ mindenkor színes történeteibe ágyaz-útunk alakulását is. Előadásaikon életre keltek az egzakt ismeretek va csatáztak előttünk eszmék, gazdasági rendszerek, história egyéniségek. Élő történelmi példák erejével segítették diákjaik érlelődését. Talán nem túlzok azt állítva, hogy a hajdani tanárok és thúrysta diákok a legkiválóbb városlakókkal egyenrangú tényezői voltak az akkori Nagykanizsa mindennapjainak. Bohók és olykor diákosan szertelenek— néha talán felelőtlenek — is voltunk persze, nem egy diákcsínyünk beszédtémává is vált városszerte, ám, ahogy mondani szokták, ha kellett, hoztuk is magunkat, a legkényesebb igényeknek is eleget téve. Meglepő, de érettségi találkozónk sohasem volt, mégis, ha a véletlen szeszélye összehoz Kanizsán és az ország számos pontján a hajdani társak valamelyikével, kölcsönösen tapasztalhatjuk: egyikünk sem hozott szégyent az alma materre. Kitűnő kereskedelmi szakemberek mellett köztiszteletben álló pedagógussal, rendőrtiszttel, közgazdával és más szakmák képviselőivel egyaránt találkoztam egykori diáktársaim személyében. Ilyenkor keveset nosztalgiázunk, inkább szép, de férfiasan kemény évekre emlékezünk, a derék tanárokra, áldozatkész szülőkre és a meglelt hivatásra terelődik a szó. Persze, a szűkre szabott, múltidéző mondatok mögött — kimondatlanul is — ott érezzük a diáktárs szavaiban rejtőző meleg szeretetet és a húszegynéhány év előtti világ emlékeihez fűződő mély, emberi kötődés ezer jelét. Mert hiszen a középiskolás diákévek mindig is a legszebbek egy ember életében, s kicsit mindannyian megmaradunk örökké diáknak. Török András újságíró 23 Jelentés az 1981 / 82. tanév munkájáról A tanév munkájának tervezésekor a soronlévő oktatáspolitikai határozatok, az MSZMP XII., a KISZ X. kongresszus határozatai, a tanév munkarendjét és főbb feladatait meghatározó minisztériumi tanévnyitó utasításon túlmenően természetesen az iskola fennállásának 125. évfordulója méltó megünneplését is figyelembe vettük. Az ikolai közösség éves munkája során arra törekedett, hogy a jubileumi évforduló szelleme szervezettségében és tartalmában tovább javítsa nevelő-oktató munkánkat, erősödjön tanulóink hagyományteremtő és megőrző tevékenysége, az iskolával szemben támasztott nevelési, képzési feladatrendszert a szokásosnál is magasabb szinten teljesítse. A tanév munkájának részletes elemzése előtt megállapítom, hogy az iskolai közösség a jubileumi tanévre tervezett feladatait jó szívonalon teljesítette. Az 1981/82-es tanévre 228 szakközépiskolai, 279 kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanuló iratkozott be. Az iskola rendeskorú tanulóinak összlétszáma tehát 507 tanuló. Jelentős részt vállaltunk továbbra is városunkban és környékén a kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó felnőttek továbbtanulási lehetőségeinek biztosításában. A kereskedelmi szakközépiskola levelező tagozatán 85 fő képzését végezzük, felnőtt szakmunkástanfolyamainkon 110 fő tanul. A Belkereskedelmi Minisztérium Továbbképző Intézetének irányításával a jelen tanévben boltvezetői, üzletvezetői és önkiszolgáló pénztárosi tanfolyamot indítottunk 106 fő számára. Tanulóink gyakorlati oktatásának további javítása érdekében a vállalati tanulófclelősök és gyakorlati oktatók számára 23 fő részére pedagógiai alapismeretek tanfolyamot indítottunk. Az iskola kebelében a jelen tanévben összesen 831 fő tanul. Az iskola feladatait és létszámát alapul véve tárgyi feltételeink mostohák. Az iskola épületében mindössze 9 tanterem áll rendelkezésünkre, így a két bérelt helyiség igénybevétele ellenére egész napos oktatásra kényszerülünk, ami rendkívüli erőfeszítést igényel nevelőktől és nagylétszámú vidékről bejáró szakmunkástanulók részéről 24 egyaránt. A kereskedelmi szakközépiskolai és a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók gyakorlati oktatásának feltételei jók. Az élelmiszer eladó szakmunkástanulók csoportos gyakorlati oktatását a 36-os sz. ABC áruházban és a CSEMEGE áruházban kialakított oktató kabinetben 2 fő iskolai állományú szakoktató végzi. Az iparcikk szakmák csoportos gyakorlati oktatásának feltételei jelenleg nem kielégítőek, de 1982 szeptemberére a Dél-Zalai Áruházban elkészülő oktató kabinet jelentősen javítja az oktatás tárgyi feltételeit. A vendéglátóipari szakmunkástanulók oktatása a vendéglátó vállalat élő egységeiben ill. cukrászüzemében folyik jó feltételek között. A képzésben érdekelt valamennyi vállalat lehetőségeihez mérten maximálisan segíti és szervezi a tanulók gyakorlati oktatását. Az 1981/82-es tanév kiemelt feladatának természetesen a tanulmányi munka színvonalának javítását, a tanulmányi rend és fegyelem megszigorítását tekintettük. A rendszeresebb és fegyelmezettebb tanulmányi munkára nevelés hangsúlyozását az indokolta, hogy tanulóink egy hányadának körében is tapasztalható a jobb tanulmányi eredmény iránti közömbösség, olykor az elégségesre tanulás szándéka. Az iskola nevelőtestülete a tanórán folyó nevelő-oktató munka hatékonyságának növelésével, a tanórán kívüli tanulmányi munkát segítő tevékenységi formák szervezésével (felzárkóztatás, tanulószobai korrepetálások, szakkörök, iskolai tantárgyi versenyek, megyei és országos tanulmányi versenyeken való részvétel), elérte, hogy tanulóink többsége a gyakran irreális tantervi követelményeket teljesítette. A tanév eredményei közül büszkék vagyunk arra, hogy Imre Erzsébet III. osztályos tanuló a szakközépiskolai tanulók országos orosz nyelvi versenyének megyei fordulóján első helyezést ért el és eredményesen szerepelt az országos döntőben is. Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny iskolai fordulóján kereskedelmi gazdaságtanból ill. áruismeretből 20-20 tanuló versenyzett, az országos versenyre 4-4 tanuló kapott meghívást. A szakközépiskolai tanulók részt vettek a megyei matematika és fizika versenyen, de számottevő eredményt nem értek el. A szakmunkástanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése eredményes volt. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás eredményességét bizonyítja, hogy a Szakma Kiváló Tanulója megyei versenyén Miksó Anikó III. osztályos tanuló a vendéglátóipari eladó szakmában, Geröly Zoltán pedig cukrász szakmában első helyezést ért el. Ruházati eladó szakmában 2., háztartási felszerelés eladó, műszaki cikk eladó és cukrász szakmában 3. helyezést értek el tanulóink. Kiemelkedően jól helytállt az SZTK országos versenyén Miksó Anikó, aki szakmájában 9. helyezést ért el és így mentesült a szakmunkásvizsga alól. 25 Eredményesen szerepeltek tanulóink a szakmunkástanulók tantárgyi versenyein is, magyar nyelvtanból 3., magyar irodalomból és történelemből 5. helyezést értek el. Jelentős sikernek értékeljük, hogy a Kazinczy-verseny megyei fordulóján 2. helyezést értünk el. Szűkös tanterem-ellátottságunk ellenére a tehetségesebb és érdeklődőbb tanulók számára áruismeretből két szakkört szerveztünk, orosz nyelvből és német nyelvből egyet-egyet. Tanulóink szakmai képzését segítették a gyakorlatvezető tanárok által irányított üzemlátogatások, amelyeket valamennyi osztály számára megszerveztünk. Az iskolai nevelőmunka hatékonyabbá tételét a tanév során több kiemelt iskolai és iskolán kívüli rendezvény segítette. Különös gonddal készítettük elő az iskolai diákparlamentet. A parlamenten felvetett kérdések többsége tanulóink egyre jobban érlelődő közéletiségét, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi kérdései iránt érzett felelősségét és tenniakarását bizonyította. Az 1981/82. tanévben megrendezett nevelési értekezletek témája: A KISZ X. kongresszusa határozatiból adódó iskolai feladatok és a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete iskolánkban. Mindkét értekezletet az osztályfőnöki munkaközösség írásos felmérése és elemzése előzte meg. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója a szokásosnál is mozgalmasabbá és tartalmasabbá tette az iskolai KISZ-szervezet munkáját. Az ifjúsági mozgalom irányításában jelentős részt vállalt az iskola pedagógus KISZ-alapszervezete, amely ebben az évben nyerte el a KISZ KB Kiváló KISZ Szervezete zászlaját. Kimagaslóan jól helytálltak csapataink a ,,Ki tud többet a Szovjetúnióról?" vetélkedőn. A szakközépiskola csapata a megyei verseny első helyezettje lett, a területi döntőn kilencedik. A szakmunkásképző iskola csapata minimális hátránnyal megyei második helyezést ért el. Tanulóink aktívan részt vettek a FIN városi rendezvényein. Az ifjúsági mozgalom története városi vetél-ktdőn és a városi helytörténeti vetélkedőn 4. helyezést értünk el. Javult az iskolai KISZ, Ifjú Gárda, Vöröskereszt és a Honvédelmi Klub együttműködése. Ifjú Gárda szakaszunk a félévzáró versenyen második, a szakrajok megyei versenyén harmadik helyezést ért el. Az iskolai Honvédelmi Klub a különböző színtű versenyeken való részvételen túlmenően jelentős részt vállalt a Honvédelmi Napok szakszerű és fegyelmezett lebonyolításában. A munkára nevelés hatékonyabbá tételét jól szolgálta az őszi betakarítási munkákon való részvételünk, minek során a szakközépiskolai tanulók fegyelmezetten és eredményesen dolgoztak, a szakmunkástanulók viszont elmaradtak a megyei átlagos teljesítményektől. 26 Tanulóink 600 óra társadalmi munkában segítették városunk tereinek és parkjainak rendezését, az új MHSZ lőtér kialakítása során pedig 300 társadalmi munkaórát teljesítettek. Kultúrális nevelőmunkánk az iskola tárgyi feltételeinek megfelelően elsősorban a közművelődési intézmények nyújtotta lehetőségek kihasználására irányult. Az iskolánkban működő irodalmi színpadunk iskolai ünnepélyeken túlmenően a nagykanizsai Állami Gazdaságban és a Kórházban is adott műsort. A 406. Ipari Szakmunkásképző Iskolával közösen énekkart szerveztünk, amely a „Vándor Sándor" országos seregszemle döntőjébe jutott. Az Alkotó Ifjúság iskolai kiállításán kevés, de színvonalas alkotásokat mutattak be tanulóink. A szinte valamennyi osztály által szervezett tanulmányi kirándulások alkalmával jelentős kultúrális programokat iktattak be, egy osztályunk a tavaszi szünetben csehszlovákiai kiránduláson vett részt. Az iskolai KISZ-bizottság kimagaslóan jól dolgozó tagjai számára februárban téli túrát szervezett a Bakonyba. Az iskolai testnevelés és tömegsport helyzete kedvezőtlen. Tornateremmel az iskola nem rendelkezik, de rendszeresen igénybe vehetjük a MÁV NTE tornacsarnokát, az Olajbányász SE sportpályáját. Az Edzett Ifjúságért mozgalomban, a házibajnokságokban tanulóink aktívan részt vesznek, bár a tömegsport foglalkozások látogatottságát javítani kell. Az iskolában három szakosztály működik: ODK, atlétika és kézilabda. Az ODK szakosztály tervezett tíz túráját teljesítette. Leány kézilabda csapatunk a megyei középiskolai bajnokságban 50 %-osan szerepelt. Atlétikai szakosztályunk tagjai több versenyen vettek részt. A városi futó CSB-n és a városi atlétikai bajnokságon több dobogós helyezést értek el a szakosztály tagjai. A szakmunkástanulók megyei versenyén sakkban 3., asztaliteniszben 4. helyezést értek el. A tájékozódási futás megyei bajnokságában váltóban második és harmadik helyezést értünk el, Devecz Judit korosztályában megyei elsőként az országos döntőbe jutott Az iskola kapcsolatrendszere a hagyományoknak megfelelően jól szolgálta az egységes nevelési követelményrendszer érvényesítését. Valamennyi képzésben érdekelt vállalattal és szövetkezettel együttműködési megállapodást kötöttünk, ami a tanulók gyakorlati oktatásának rendjét, az együttműködés oktatáson kívüli egyéb területeit is szabályozza. A tanév során kétszer valamennyi vállalati oktató részvételével rögzítettük az együttműködés konkrét, aktuális feladatait. A szülői házzal, a családdal kialakított kapcsolatunk tartalmában javult. Bővítettük a szülők informálásának rendszerét, a két szü- 2,7 lői értekezleten kívül a KISZ-tagok szülei részvételével külön szülői értekezletet tartottunk, a nevelők fogadóóráin egyre több szülő informálódott, a családlátogatások száma szintén nőtt. Kollégista tanulóinkat az osztályfőnökök rendszeresen látogatták, a kollégiumok közgyűlésein részt vettünk, a kollégiumi nevelők gyakori látogatói az iskolai tanóráknak. A sportegyesületekkel kialakított kapcsolataink megnyugtatóak, az osztályfőnökök és az edzők információ cseréi rendszeresek. Az 1981/82. tanév munkáját értékelve megállapítom, hogy az iskola tervezett feladatait teljesítette. Az iskola nevelőtestülete a nehéz körülmények között lelkiismerettsen végezte nevelő-oktató munkáját, az iskola nevelési tényezőket koordináló szerepe javult, a tanulók többsége az iskola követelményrendszerének mtgfelelt. Meggyőződésem, hogy a 125. jubilemi év munkalendülete további javulást eredményez az iskola nevelő-oktató munkájában. Mayer Ferenc igazgató 28 Az 1981/82. tanév rendeskorú tanulói SZAKKÖZÉPISKOLA I/A osztály Osztályfőnök: DR. NAGY ISTVÁN 1. Ágoston Zita 2. Bakos Éva 3. Balogh Erika 4. Becze István 5. Bencsik Attila 6. Bódai Tibor 7. Csalódi Erika 8. Dezse Judit 9. Fuksz István 10. Gelencsér Ibolya 11. Háncs Imre 12. Iván Zsolt 13. Kámán Tibor 14. Koller Gyula Károly 15. Lakatos Margit 16. László Andrea 17. Martin Judit 18. Molnár Gyöngyi 19. Molnár Teréz 20. Nagy Andrea 21. Palotai Andrea 22. Rada Zsolt 2,3. Sas Mária Klára 24. Somodi János 25. Steiger István 26. Szeles Erzsébet 27. Takács Magdolna 28. Tollár István 29. Tóth László 30. Varga Zsuzsanna I/B osztály Osztályfőnök: HORVÁTH PÉTERNÉ 1. Anrasek Jolán 2. Bödör Katalin 3. Borvári Anna 4. Csizmadia Marianna Csilla 5. Dani Valéria 6. Erdélyi Edit 7. Göndöcs Ildikó 3. Gregor Ágnes 9. Hervai Piroska 10. Horváth Anna 11. Horváth Éva 12. Horváth Mária 13. Horváth Zsuzsanna Mária 14. Jakabfi Éva I. 15. Jakabfi Éva II. 16. Kelemen Erzsébet 17. Kiss Ildikó 18. Lencse Mária 19. Lutár Ágnes Ibolya 20. Major Zsuzsanna 21. Megla Rózsa 22. Nagy Erika 23. Nóvák Anna 24. Orbán Ágnes 25. Sejber Katalin 26. Szerpák Gyöngyi Anikó 27. Szigeti Ágnes Anita 28. Szokol Sarolta Terézia 29. Szörcsök Ildikó 30. Tóth Ibolya 31. Vadász Ilona 32. Vörös Terézia 29 II/A osztály Osztályfőnök: SERFŐZŐ SÁNDOR II/B osztály Osztályfőnök: VARGA KLÁRA 1. Bakonyi Piroska 2. Bányai Zita Csilla 3. Bedő Katalin 4. Boros Ferenc 5. Dömötörfy Eszter 6. Farkas Ildikó 7. Gazda Marianna Magdolna 8. Gál Mária 9. Hazafi Gyula 10. Hegyfalvi László 11. Horváth Katalin Mária 12. Kiss Mária 13. Knausz Edit 14. Kovács Erzsébet 15. Lebeda Géza Sándor 16. Lukácsi Ágota 17. Málék Rózsa 18. Németh Béla 19. Németh Ferenc 20. Németh József 21. Persics Margit 22. Pintér György 23. Svélecz Ildikó 24. Tislér Katalin 25. Tóth Erika Erzsébet 26. Varga Anikó 27. Varga Gyöngyi 28. Zsovár László 1. Andor Gyöngyi 2. Árkus Ilona 3. Bencze Judit 4. Blaskovics Margit 5. Csizmadia Borbála 6. Englert Mária 7. Göndör Ibolya 8. Herbai Gyöngyi 9. Kámán Judit 10. Kondricz Beáta 11. Kónya Edit 12. Koszednár Ildikó 13. Kozma Ibolya 14. Körmendi Anikó 15. Laczó Mária 16. Marton Mária 17. Németh Andrea 18. Pásztori Gyöngyi 19. Sajni Jolán 20. Simon Márta 21. Steinauer Csilla 22. Szabó Éva 23. Szmodics Valéria 24. Tamás Andrea 25. Tóber Gabriella 26. Tollár Andrea 27. Tuhári Mária 28. Vajda Ildikó 29. Zombori Ágnes 30. Zsupek Piroska 30 III./A osztály Osztályfőnök: BARTAL GYÖRGYNÉ 1. Adorján Judit 2. Csabai Edit 3. Csordás Anikó 4. Dani Tünde 5. Dávid Zoltán 6. Devecz Judit 7. Egyed Zsuzsanna 8. Horváth Árpád 9. Horváth Márta 10. Igri Mária 11. Imre Erzsébet 12. Katona Ildikó 13. Liplin Zoltán 14. Lukács László 15. Nóvák Zoltán 16. Penteli Éva 17. Perkó Rita 18. Rózsás Gyöngyi 19. Simon Irén 20. Steiner Zoltán 21. Szalai Tünde 22. Szokol Gyöngyi 23. Szollár Judit 24. Szulák László 25. Tamás István 26. Zsuppányi Andrea III./B osztály Osztályfőnök: GYÖRINÉ TAKÁTS ÉVA 1. Anda Katalin 2. Ágoston Éva 3. Balogh Rita 4. Berkes Katalin 5. Böröcz Éva 6. Czinki Ágnes 7. Cser Katalin 8. Durgó Erzsébet 9. Göncz Ildikó 10. Horváth Katalin 11. Kanizsai Mária 12. Kocsis Katalin 13. Lengyel Katalin 14. Marton Veronika 15. Mátés Mária 16. Mózes Mária 17. Óvári Ilona 18. Pásztori Rózsa 19. Schreiber Zsuzsanna 20. Simon Júlia 21. Somogyi Ildikó 22. Soós Judit 23. Szlávecz Rózsa 24. Takács Éva 25. Túrós Ildikó 31 I/A osztály Osztályfőnök: DR. PILLÉR ERNŐ 1. Ádám Marianna 2. Bazsó László 3. Czinki Anna 4. Erdélyi Erika 5. Farkas Ágota 6. Fazekas Erzsébet 7. Fürdős Anna 8. Horváth Anikó 9. Horváth Mária 10. Horváth Zsuzsanna 11. Kele Mária 12. Kovács István 13. Kőmives Ágota 14. Könczöl Zsuzsanna 15. Körösi István 16. Köveskáli György 17. Kulik Gyöngyi 18. Nóvák Nándor 19. Simon Klára 20. Sipos Csilla 21. Szabó Erzsébet 22. Szepe Erzsébet 23. Tern Ildikó 24. Tóth István 25. Udvari József 26. Visnics Margit 27. Virág Szilvia 28. Oláh Tibor I/B osztály Osztályfőnök: GECSÉNÉ GÁTI MÁRIA 1. Bársony Mária Magdolna 2. Császár Judit 3. Czigóth Ágnes 4. Decs Szilvia 5. Göncz Katalin 6. Horváth Zsuzsanna 7. Kiss Márta 8. Kollárovics Erzsébet 9. Kollárovics Éva 10. Kovács Márta 11. Kummer Erzsébet 12. Lovas Gyöngyi 13. Marton Ildikó 14. Marton Zsuzsanna 15. Mihovics Marianna 16. Miksó Rita 17. Milei Katalin 13. Papp Ibolya 19. Rudics Erzsébet 20. Szabó Ágnes 21. Szőke Erika 22. Ternovecz Mária 23. Tóth Edit 24. Tóth Piroska 32 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA I/A osztály Osztályfőnök: CSORDÁSNÉ LÁNG ÉVA 1. Bálint Katalin 2. Bethlen Ilona 3. Boa Csilla 4. Csondor Katalin 5. Deli Erika 6. Fatér Katalin 7. Gécsek Mária 8. Horváth Erika 9. Jakabfi Gyöngyi 10. Kiss Erzsébet 11. Konkoly Ildikó 12. Kurucz Andrea 13. Markó Ildikó 14. Megyimorecz Katalin 15. Mihovics Éva 16. Nagy Erzsébet 17. Nagy Ildikó 18. Németh Ildikó 19. Simon Anikó 20. Szabó Rita 21. Szijártó Timea 22. Szmodics Judit 23. Szoborits Zoltán 24. Tornai Judit 25. Tuboly Ágnes 26. Varga Erika 27. Varga Zsuzsanna 28. Vastag Szilvia 29. Végh Ágnes 30. Zsiga Marianna 31. Beke Zoltán 32. Béli Róbert 33. Jagarics Tamás I/B osztály Osztályfőnök: SZABÖ LÁSZLÖ Osztályfőnök: I/C osztály HALASINÉ SZÍVA MARIANNA 1. Andricz Eszter 2. Bécs Ildikó 3. Blahna Andrea 4. Boros Mária 5. Csillag Gyöngyi 6. Devecseri Éva 7. Dónay Erzsébet 8. Fejes Ildikó 9. Fuchs Marianna 10. Hartai Erzsébet 11. Horváth Erzsébet 12. Horváth Rita 13. Horváth Timea 14. Kis Marton Erzsébet 15. Lajtai Ferenc 16., Lichtnekker Klára 17. Markotán Zsuzsanna 18. Németh Ágnes 19. Pliha Csilla 20. Sopár Zsuzsanna 21. Szabó Rózsa 22. Szilágyi Éva 23. Tóth Mária 24. Tuboly Judit 25. Varga József 26. Véghelyi Zsuzsanna 27. Weisz György 28. Zakál Judit 29. Zsovár Beáta 1. Deák Erzsébet 2. Fülöp Magdolna 3. Gombos Zsuzsanna 4. Gudlin Ildikó Éva 5. Gurgel Gabriella 6. Horváth Éva 7. Horváth Ildikó 8. Kasper Márta 9. Kovács Katalin 10. Krémer Andrea 11. Lekszikov István 12. Murai Anikó 13. Nagy Henriette 14. Németh Bernadette 15. Németh Erzsébet 16. Németh Gyöngyi Mária 17. Péntek Ágnes 18. Perkó Erika Katalin 19. Schnell Éva Anna 20. Szökrény Mária Katalin 21. Tálosi Erika 22. Tóth Jolán Anna 23. Vajda Szabolcs 24. Vuk Valéria 25. Zsidi Erzsébet 34 II/A osztály Osztályfőnök : BEHM FERENC II B osztály Osztályfőnök : DR. PATAKI MIKLÖSNÉ 1. Andrasek Gyöngyi Mária 1. 2. Bartók Zsuzsanna 2. 3. Bedő Erzsébet 3. 4. Beke Edit 4. 5. Böcseics Mária 5. 6. Erdélyi Andrea 6. 7. Fekete Gyöngyi 7. 8. Háklár Marianna 8. 9. Horváth Gyöngyi 9. 10. Hökkön Klementina 10. 11. Kőbán Judit 11. 12. Kovács Zsuzsanna 12. 13. Major Mária 13, 14. Mándó Rózsa 14. 15. Mazzag Erzsébet 15. 16. Mohosi Valéria 16. 17. Nagy Gyöngyi 17. 18. Nóvák Katalin 18, 19. Pánczél Andrea 19. 20. Pintér Ágnes 20. 21. Rezsek Anikó 21. 22. Takács Mária 23. Vass Erika 24. Wenczel Éva Babati Judit Bajzik Magdolna Balázs Ildikó Baranyai Angéla Bokán Rózsa Csordás Zsolt Farkas Gábor Fényes Tünde Hauzman Katalin Horváth Beatrix Horváth Erika Kovács Ágnes Magasdi Bernadette Máthé Alfréd Miilei Mária Récsei Erzsébet Salamon Edit Simon Éva Somogyi Edit Szabó Krisztina Szerecz Ágnes II/C osztály Osztályfőnök: GÖNCZ FERENC II/D osztály Osztályfőnök: IVÁNCSITS JÁNOS 1. Bánfi Erika 2. Bedő Valéria 3. Bertalan Éva 4. Czerpán Magdolna 5. Czupi Ágnes 6. Deli Erzsébet 7. Fodor Lenke 8. Gyarmati Csilla 9. Florváth Anna 10. Horváth Gyöngyi 11. Jandrasics Erzsébet 12. Keszli István 13. Király Mária 14. Kiss Gyöngyi 15. Koloszár Gyöngyi 16. Kovács Zsuzsanna 17. Lukács Mária 18. Mátyás Ildikó 19. Ország Edit 20. Sabjanics Lajos 21. Tamás Mária 22. Ternovecz Julianna 23. Tóth Marianna 24. Vid Mária 1. Bedi Erzsébet 2. Czupi Ágnes 3. Csányi Erzsébet 4. Csik Ildikó 5. Emmer István 6. Fülöp Erika 7. Gaál Gyöngyi 8. Godina Judit 9. Györkös Zsuzsanna 10. Horváth Ildikó 11. Ifka Anna 12. Jerausek László 13. Kámán Teréz Éva 14. Kolongya Gyöngyi 15. Kránicz István Árpád 16. Lengyel Endre 17. Mikó Mária 18. Miilei Rózsa 19. Nagy Judit 20. Orsós Zsuzsanna 21. Pataki Andrea 22. Takács Katalin 23. Tóth János 24. Varga Andrea Mária 25. Varga Gyöngyi 26. Varga Zsolt 27. Zelmanovics Klára Katalin 28. Zsohár Erzsébet 36 III/A osztály Osztályfőnök: CSILLAG GYÖRGYI 1. Bakonyi Mária 2. Béli Aranka 3. Endrei Erika 4. Kálcsics Mária 5. Méhes Katalin 6. Ornódi Ágota 7. Panker Valéria 8. Petőfi Judit 9. Seprenyi Erzsébet 10. Sneff Mária 11. Varga Éva 12. Vincze Margit 13. Vörös Borbála 14. Zsiga Rita 15. Árok István 16. Dóber László 17. Németh László 18. Tukszár Tibor III/B osztály Osztályfőnök: VAJDA ÁGNES 1. Aczél Éva 2. Bedő Zsuzsanna 3. Bokán Erzsébet 4. Dani Anna 5. Dávid Gabriella Mária 6. Dómján Zsuzsanna 7. Gelencsér Anikó 8. Hermán Andrea 9. Horváth Magdolna 10. Kempf Rita 11. Kovács Gyöngyi 12. Kovács Judit 13. Lang Ildikó 14. Merencsics Zsuzsanna 15. Nagyfi Ildikó 16. Németh Mária 17. Péntek Erika 18. Rácz Veronika 19. Skoda Gyöngyi 20. Szumi Mária 21. Tar Ildikó 22. Tálos Júlia 23. Tóth Éva 24. Vlasics Anna III/C osztály Osztályfőnök: TARNOCZKINÉ TAJTI ZSUZSANNA 1. Baján Csilla 2. Baján Henriette 3. Bakon Tamás 4. Benkő Ágnes 5. Dombi Márta 6. Gerócs Zsuzsanna 7. Géczi Csaba 8. Gigler Timea 9. Gulyás István 10. Hatvani Mária 11. Horváth Csilla 12. Horváth Eszter 13. Jámbor Valéria 14. Kánnár Mária 15. Kovács Csaba 16. Kucsebár József 17. Mezei Barnabás 18. Molnár Ildikó 19. Neumajer Judit 20. Pintér Magdolna 21. Prukker Jolán 22. Szabó Erzsébet 23. Szabó Zoltán 24. Szalavics József 25. Szlotta Gyöngyi 26. Szlotta Mária 27. Szoldatics Éva 28. Tóth Margit 29. Varga László m/D osztály Osztályfőnök: FODORNÉ KOLLER ZSUZSANNA 1. Béli Valéria 2. Csók Mária 3. Gerencsér Margit 4. Geröly Zoltán 5. Horváth Károly 6. Horváth Tünde 7. Iván Katalin 8. Marcsinkó Zsuzsanna 9. Miksó Anikó 10. Molnár Mária 11. Pávlicz Ferenc 12. Pintarics Sándor 13. Simon Valéria 14. Sinkovics Géza 15. Svélecz Valéria 16. Tóth László 17. Tóth Mária 18. Rácz Angéla 38 Iskolánk története a statisztikai adatok tükrében Az iskola eddigi igazgatói: Eichberg Adolf 1857-1883., Bun Samu 1883-1916., dr. Villányi Henrik 1916-1927., Balogh Dávid 1927-1940., Surányi Gyula 1940-1943., Dr. Borsa Béla 1943-1950., Dr. Bársony Róbertné 1950-1953., Fülöp Ernő 1953-1976., Kocsi Tiborné 1976-1981., Mayer Ferenc 1981- Az iskola eddigi tanárai: Abádi Jakab 1925-1940., Ábrahám László 1958-, Balogh Árpád 1951-1970., Balogh Dávid 1902-1927., Baranyai Géza 1951-1957., Dr. Bársony Róbert 1950-1953., Behm Ferenc 1980-, Beke Ferenc 1932-1955., Dr. Borsa Béla 1933-1943., Csillag Györgyi 1978-, Dr. Csordás Zoltán 1955-1980., Csordásné Láng Éva 1978-, Dr. Daka Mihályné 1941-1970., Devecz Ferencné 1970-1974., Dévényi József 1936-1938., Domány Ármin 1894-1932., Dörnyei Teréz 1948-1950., Elek Andor 1910-1922., Farkas Margit 1976-1978., Fülöp Ernő 1951-1953., Fodorné Koller Zsuzsanna 1981-, Gadányi Miksa 1941-1944., Dr. Gáspár Józsefné 1960-1961., Gerócs György 1947-1951. Gecséné Gáti Mária 1974-, Göncz Ferenc 1979-, Győriné Takáts Éva 1973-, Halasiné Sziva Marianna 1975-, Holló János 1937-1943., Horváth István 1964-1966., Dr. Horváth József 1943-1945., Horváth Péterné 1975-,Dr. Iváncsits János 1947-1970., Iváncsits János 1972-, Dr. Iváncsits Jánosné 1947-1948., Iváncsits Mária 1944-1968., Kocsi Tiborné 1964-1975., Kollmann Klára 1981-, Kárpáti Manó 1892-1899., Dr. Kováts Anna 1944-1949., Koronczay Lászlóné 1945-1946., Kósa Lajos 1940-1950., Küronya István 1940-1951., Krihó Józsefné 1968-1974., Licskay József 1945-1978., Markovits Dávid 1900-1910., Marosi Géza 1922-1941., Meződy Jánosné 1945-1949., Mike József 1965-1981., Molnár Sándor 1946-1950., Dr. Nagy István 1976-, 39 Dr. Nagy Tiborné 1966-1976., Nádor Simon 1920-1941., Dr. Pataki Miklósné 1976-, Perjés Istvánné 1950-1965., Dr. Pillér Ernő 1946-, Puskás Béla 1959-1961., Russay Olivér 1950-1965., Serfőző Sándor 1963-, Surányi Gyula 1943-1944., Süle Mária 1961-1963., Szabó László 1976-, Dr. Szabó Lajos 1922-1923., Szakáll Margit 1976-1978., Dr. Szűcs Lászlóné 1945-1949., Tarnóczkiné Tajti Zsuzsanna 1974-, Dr. Tóber Ernő 1959-, Ursicz Imréné 1959-1978., Vajda Ágnes 1976-, Varga Ferenc 1950-, Varga Klára 1978-, Dr. Vida Tibor 1945-1946., Vidor Salamon 1891-1897., Vig Istvánné 1971-, Villányi Henrik 1896-1916., Szakoktatók: Kollár Istvánné 1979-, Fleck Irén 1979-. Visszatekintő kimutatás az iskola tanulóiról 1891—1950. Tanév Rendeskorú Magántanuló Női kereskedőim szakiskola i Dolgozók szakközépiskolája 1891—1892. 34 1892—1893. 47 1893—1894. 76 1894—1895. 97 1895—1896. 110 1896—1897. 117 1897—1898. 100 1898—1899. 97 1899—1900. 112 1900—1901. 108 1901—1902. 98 1902—1903. 100 1903—1904. 93 1904—1905. 83 1905—1906. 68 1906—1907. 87 1907—1908. 97 1908—1909. 116 1909—1910. 107 1910—1911. 119 1911—1912. 125 1912—1913. 134 1913—1914. 130 1914—1915. 132 40 Tanév Rendcskorú Magántanuló Női kereskedelm szakiskola Dolgozok szakközépiskolája 1915—1916. 130 1916—1917. 117 1917—1918. 121 1918—1919. 137 1919—1920. 135 1920—1921. 128 5 — — 1921—1922. 127 3 — — 1922—1923. 131 10 66 — 1923—1924. 147 7 34 — 1924—1925. 161 8 53 — 1925—1926. 154 2 24 — 1926—1927. 157 6 28 — 1927—1928. 155 7 32 — 1928—1929. 165 4 34 — 1929—1930. 144 2 — — 1930—1931. 137 — — — 1931—1932. 131 — — — 1932—1933. 95 — • — — 1933—1934. 101 — — — 1934—1935. 116 — — — 1935—1936. 125 — — — 1936—1937. 150 — — — 1937—1938. 179 — — — 1938—1939. 151 — — — 1939—1940. 154 — — — 1940—1941. 195 — 58 — 1941—1942. 204 — 49 — 1942—1943. 162 — 40 — 1943—1944. 235 — 55 — 1944—1945. 117 — 52 — 1945—1946. 267 — 34 — 1946—1947. 297 — 30 87 1947—1948. 281 — 24 109 1948—1949. 287 — 26 98 1949—1950. 276 — 31 102 41 KIMUTATÁS az iskola tanulóiról 1950—82. Rendeskorú Dolg. közg. középisk. KöZgazd. lev. F einölt szakmunkás Irodakez. Szakiskola Tanév Közép isk. S/a mur Ker. ik- . ikás Vend. esti Ker. Ipari Ipar lieg. Ker. Vend. Rendes-korú Felnőtt 1950—51. 259 74 75 1951—52. 259 — — 37 - — — — — 40 32 1952—53. 281 — — 49 — — — — — 40 31 1953—54. 325 — — 79 19 — — — — 43 60 1954—55. 256 29 10 99 49 1955—56. 202 49 18 36 13 — — 45 3 — — 1956—57. 208 50 16 32 34 1957—58. 192 59 17 11 45 — — 49 22 — — 1958—59. 219 78 21 — 70 — — 69 30 — — 1959—60. 247 72 18 — 93 — — 71 — — — 1960—61. 260 87 28 — 101 26 — 67 — — — 1961—62. 276 87 3*1 — 105 44 — 24 31 — — 1962—63. 294 91 44 — 121 55 — 1 12 — — 1963—64. 309 76 50 — 121 80 — 11 21 — — 1964—65. 299 111 54 — 103 77 — — 28 — — 1965—66. 304 110 60 _ 74 77 — 21 24 — — 1966—67. 295 133 62 50 72 17 — — — — 1967—68. 271 90 50 i — 20 53 12 — — — — 1968—69. 260 90 34 — 37 17 — — — — 1969—70. 253 107 51 — — 20 16 — 42 — — 1970—71. 253 135 86 25 1971—72. 241 119 108 26 — — 54 14 — — 1972—73. 251 195 113 — 57 — — — 19 — — 1973—74. 245 187 82 58 — — 39 22 — — 1974—75. 239 209 75 75 — — 39 41 — — 1975—76. 231 211 66 120 — — 32 21 — — 1976—77. 228 240 76 9G — — 35 22 — — 1977—78. 228 247 8C 1 — 125 — — 35 25 — — 1978—79. 229 239 Ti i _ 140 — — 21 50 — — 1979—80. 229 244 8E 110 — — 45 22 — — 1980—81. 223 227 81 — 72 — .— 15 59 — — 1981—82. 228 204 71 — 75 — — 44 62 — — 42 Az iskolában érettségi vizsgát tett tanulók és felnőtt hallgatók száma Rendcskorúak 1394-ben 24 fő, 1898-ban 37 fő, 1902-ben 28 fő, 1906-ban 20 fő, 1910-ben 33 fő, 1914-ben 37 fő, 1918-ban 27 fő, 1922-ben 41 fő, 1926-bán 32 fő, 1930-ban 29 fő, 1934-ben 28 fő, 1938-ban 45 fő, 1942-ben 41 fő, 1946-ban 35 fő, 1950-ben 58 fő, 1954-ben 64 fő, 1958-ban 28 fő, 1962-ben 60 fő, 1966-ban 74 fő, 1970-ben 54 fő, 1974-ben 58 fő, 1978-ban 60 fő, 1982-ben 52 fő. 1895-ben 21 fő, 1899-ben 31 fő, 1903-ban 30 fő, 1907-ben 30 fő, 1911-ben 34 fő-1915-ben 41 fő, 1919-ben 19 fő-1923-ban 30 fő, 1927-ben 41 fő-1931-ben 18 fő, 1935-ben 21 fő-1939-ben 31 fő, 1943-ban 21 fő-1947-ben 78 fő, 1951-ben 51 fő-1955-ben 55 fő, 1959-ben 33 fő-1963-ban 62 fő, 1967-ben 76 fő-1971-ben 54 fő, 1975-ben 57 fő-1979-ben 48 fő, 1896-ban 28 fő, 1900-ban 31 fő, 1904-ben 19 fő, 1908-ban 18 fő, 1912-ben 29 fő, 1916-ban 47 fő, 1920-ban 10 fő, 1924-ben 21 fő, 1928-ban 27 fő, 1932-ben 34 fő, 1936-ban 16 fő, 1940-ben 39 fő, 1944-ben 45 fő, 1948-ban 56 fő, 1952-ben 52 fő, 1956-ban 54 fő, 1960-ban 54 fő, 1964-ben 61 fő, 1968-ban 59 fő, 1972-ben 56 fő, 1976-ban 54 fő, 1980-ban 46 fő, 1897-ben 36 fő, 1901-ben 37 fő, 1905-ben 34 fő, 1909-ben 39 fő, 1913-ban 43 fő, 1917-ben 36 fő, 1921-ben 39 fő, 1925-ben 30 fő, 1929-ben 33 fő, 1933-ban 29 fő, 1937-ben 27 fő, 1941-ben 39 fő, 1945-ben 25 fő, 1949-ben 53 fő, 1953-ban 39 fő, 1957-ben 60 fő, 1961-ben 44 fő, 1965-ben 62 fő, 1969-ben 67 fő, 1973-ban 59 fő, 1977-ben 49 fő, 1981-ben 50 fő, Felnőttek: 1951-ben 9 fő, 1955-ben 12 fő, 1959-ben 8 fő, 1963-ban 42 fő, 1967-ben 33 fő-1974-ben 18 fő, 1980-ban 14 fő, . 1952-ben 9 fő-1956-ban — , 1960-ban 36 fő-1964-ben 16 fő, 1968-ban 47 fő, 1976-ban 34 fő, 1981-ben 20 fő, 1953-ban 8 fő, 1957-ben 22 fő, 1961-ben 30 fő, 1965-ben 31 fő, 1969-ben 10 fő, 1978-ban 21 fő, 1982-ben 18 fő. 1954-ben 15 fő, 1958-ban 35 fő, 1962-ben 37 fő, 1966-ban 38 fő, 1970-ben 34 fő, 1979-ben 25 fő, 43 Szakmunkásképző iskola létszámadatai Tanév Kereskedelem Vendéglátás Mindösszesen ]. ír. III. Össz. Szakmunkád. I. II. III. Össz. Szak-mun-kásv. 1954—55. 29 29 10 10 39 1955—56. 20 29 — 49 21 8 10 — 18 9 67 1956—57. 30 20 — 50 14 8 8 — 16 5 66 1957—58. 29 30 — 59 29 9 8 — 17 5 76 1958—59. 26 24 28 78 26 13 5 3 21 3 99 1959—60. 25 25 22 72 28 — 13 5 18 5 90 1960—61. 38 25 24 87 4 15 — 13 28 12 115 1961—62. 24 38 25 87 25 16 15 — 31 1 118 1962—63. 29 24 38 91 41 15 16 13 44 15 135 1963—64. 23 29 24 76 19 21 13 16 50 15 126 1964—65. 59 23 29 111 27 23 18 13 54 14 165 1966—66. 28 59 23 110 21 23 20 17 60 19 170 1966—67. 42 28 63 133 63 14 23 25 62 24 195 1967—68. 22 40 28 90 27 13 14 23 50 24 140 1968—69. 26 26 38 90 35 15 15 14 34 17 124 1969—70. 51 30 26 107 29 23 13 15 51 15 158 1970—71. 59 49 27 135 31 51 22 13 86 10 221 1971—72. 74 65 50 189 54 37 50 21 108 23 297 1972—73. 78 68 49 195 63 38 34 41 113 51 308 1973—74. 49 76 62 187 59 14 35 33 82 33 269 1974—75. 91 45 73 209 74 28 13 34 75 31 284 1975—76. 91 77 43 211 47 35 19 12 66 16 277 1976—77. 84 83 73 240 73 26 31 19 76 19 316 1977—78. 88 80 79 247 88 26 25 29. 80 34 327 1973—79. 79 81 79 239 79 31 21 25 77 26 316 1979—80. 88 76 80 244 79 34 30 21 85 21 329 1980—81. 70 84 73 227 75 31 22 28 81 25 308 44 Szakmunkásvizsgád tett felnőttek létszáma Év Kereskedelem Vendéglátás 1956. 45 3 1957. — — 1958. 49 22 1959. 69 30 1960. 71 — 1961. 67 — 1962. 24 31 1963. 1 12 1964. 11 21 1965. — 28 1966. 21 24 1967. — — 1968. 1 — 1969. — — 1970. — 42 1971. — — 1972. 54 14 1973. — 19 1974. 39 22 1975. 39 41 1976. 32 21 1977. 35 22 1978. 35 25 1979. 21 50 1980. 45 22 1981. 15 59 45 A Skála-Coop szerepe a Nagykanizsa és Vidéke AFEMSZ áruforgalmi tevékenységében — különös tekintettel az árubeszerzésre — A gazdasági társulások szerepe Gazdasági rendszerünk továbbfejlesztésében'' a gazdálkodás szervezeti struktúrájának korszerűsítésében napjainkban fontos szerepet játszanak a gazdasági társulások. Gazdasági társulás fogalmán a szocialista gazdálkodó szervezetek tartós, kölcsönösen előnyös, szerződésben szabályozott gazdasági együttműködését értjük, amely a társuló felek alapvető érdekazonosságán alapul. A társulás tagjai az együttesen végzett gazdasági tevékenység eredményéből közösen részesednek, illetve viselik az esetleges veszteségeket. (Némelyik szakember véleménye szerint célszerű lenne „nyereségmegosztási és közös kockázatvállalási kritérium nélküli tartós gazdasági együttműködések" jogi kereteinek kialakítása is.) A jogi szabályozás a társulási formák széleskörű elterjedését teszi lehetővé a szerződés konkrét tartalmának meghatározásában nagyfokú önállóságot nyújtva a társulok számára a népgazdaság minden területén'' így a belkereskedelemben is. A jogszabályok által biztosított szabadság, az összefogásban rejlő előnyök ellenére, a társulások szerepe a belkereskedelemben még ma is csekély, azonban az ágazaton belül, elsősorban a vegyes tevékenységű kereskedelemben számottevő jelentősége van: a belkereskedelmi gazdasági társulások mintegy 2/3 része a vegyes tevékenységű kereskedelem területén működik. 46 Az ÁFÉSZ-ek gazdasági együttműködése Pártunk szövetkezeti politikája kezdettől fogva a lenini elveken alapult: ,''A szövetkezet a népgazdaság és a társadalmi rend fontos tényezője, a szocializmus intézménye." A szövetkezetek közötti gazdasági együttműködés a vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedések (szövetkezeti törvény, társulási jogszabály) alapján bontakozott ki, és az 1970. évek elejétől vált rendszeressé. Az összefogás egyik legfontosabb formája a szövetkezeti gazdasági társulások létrehozása, melyek fontosabb célkitűzései — a kereskedelmi tevékenységet tekintve — a következőkben foglalhatók össze: 1.) Az áruforgalom volumenének növelése — a megfelelő kínálat biztosítása érdekében a meglevő beszerzési források stabilizálása- új termelők felkutatása, saját termeltetés biztosítása, az import bővítése. — az értékesítési pozíció erősítése: egységes árukínálat, monopol- és márkacikkek forgalmazása, egységes vásárlási feltételek biztosítása, szolgáltatások nyújtása, az értékesítés fokozását eredményező kereskedelmi megoldások (kereskedelmi akciók- reklám, stb.) egységes megszervezése révén. 2.) Egységes árpolitika érvényesítése 3.) A különböző területeken megvalósítandó együttműködés gazdasági előnyeinek kihasználása (berendezések, csomagolóanyagok közös beszerzése, a beruházások hatékonyságának fokozása, a megtérülési idő rövidítése: pl.: közös raktárüzemek stb.) 4.) Szolgáltatások nyújtása a tagszövetkezetek részére 5.) Az adatfeldolgozás egységesítése korszerűsítése feltételeinek megteremtése. A Skála-Coop mint a szövetkezeti társulások legfejlettebb formája Az előbbiekben vázolt célkitűzéseket a szövetkezeti társulásoknak az 1970-es években nem sikerült teljes egészében megvalósítaniuk. A hiányosságok elemzése, a tapasztalatok összegzése alapján került 47 sor 1979-ben a Skála-Coop Szövetkezeti Beszerzési és Értékesítő Vállalat létrehozására'' amely napjainkban a szövetkezeti társulás legfejlettebb formájának tekinthető. A Skála-Coop — a SZÖVOSZ 1976. évi VIII. kongresszusán elfogadott irányelveknek megfelelően — a társulásban résztvevők piaci pozícióinak erősítését, a lakosság ellátásának javítását, az áru útjának rövidítését és a kereskedelmi munka hatékonyságának növelését kívánja megvalósítani. Az alábbi néhány adat is jól érzékelteti a társulás gazdasági súlyát: . — tevékenységét 217 gazdálkodó szervezettel kezdte; ezen belül az ÁFÉSZ-ek száma 187, továbbá sokrétű (külkereskedelmi, szállítási, mezőgazdasági stb.) tevékenységet folytató szövetkezeti vállalatok'' szövetkezeti irodák (pl.: SZÖVORG) tartoznak a társuláshoz. — a közös induló vagyon 900 millió Ft volt. A Nagykanizsa és Vidéke ÁFÉMSZ mint a Skála-Coop egyik tagszövetkezetc A Skála-Coop egyik tagszövetkezete a Nagykanizsa és Vidéke ÁFÉMSZ, amely az 1.946. évi 21 tagot számláló megalakulása óta nehéz, küzdelmes évek kitartó, lelkes munkájával sokrétű tevékenységet folytató, — jelenleg több mint 6 500 tagjának érdekeit jól szolgáló — jelentős gazdasági egységgé vált. Gazdasági tevékenysége Nagykanizsán kívül 26 település lakossága áruellátásának szervezésére terjed ki. A szövetkezet fejlődését — a taglétszám gyors ütemű növekedése mellett — jól érzékelteti kiskereskedelmi és vendéglátó forgalmának alakulása. A forgalom gyors ütemű fejlődésében kiemelkedő szerepe van az 1970. februárjában megnyilt Dél-Zalai Áruháznak, amely több mint 1948. év 1969. év 1970. év 1981. év 144 ezer forint 82 millió forint 159 millió forint 635 millió forint 48 3400 m2-es alapterületével akkor az ország legnagyobb szövetkezeti áruháza volt. A közelmúltban befejezett bővítés eredményeként az áruház alapterülete csaknem kétszeresére nőtt, forgalma meghaladja a 360 millió Ft-ot, melynek következtében a Skála-Coophoz tartozó 54 áruház egyik reprezentatív egységévé vált. A Skála-Coop keretében szoros együttműködést megvalósító áruházak üzletpolitikájukban, tárgyi feltételeikben, szervezettségükben egységes és kötelező szabványokat, mintákat alakítanak ki, biztosítva ezzel az egységes arculat megvalósítását, a kereskedelmi munka hatékonyságának javítását. Az eredményes együttműködés biztosítása érdekében a Skála-Coop Igazgatósága mellett — annak legfőbb tanácsadó szerveként — Szakmai Bizottságok tevékenykednek. Ezek feladata az adott szakmában a fogyasztói igények széleskörű felmérése, annak kielégítéséhez szükséges árualap összetételének véleményezése, a szövetkezetek árufoga-dó-képességének megismerése, fejlesztésének elősegítése, közös kereskedelmi akciók szervezése, döntés a közös reklám és propaganda kérdésében, monopol- és márkacikkek termeltetése és mindezek eredményeként az együttműködők részére nagyobb gazdálkodási eredmény realizálásának elősegítése. A Szakmai Bizottságok — melyek munkájában a Dél-Zalai Áruház nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei is eredményesen közreműködnek — sokrétű tevékenységének egyik kiemelkedően fontos területe a Skálalánchoz tartozó áruházak kínálatának összehangolása, közös beszerzési politikájának kidolgozása és annak gyakorlati megvalósításában való közreműködés. Az alapellátást jelentős standard cikkek beszerzése a területileg illetékes szak-nagykereskedelmi vállalatokra épül. A Szakmai Bizottságok legfőbb feladata az összefogás eredményeként megvalósuló „nagyvevői pozíció" következtében különböző engedmények elérése a szállítókkal folytatott tárgyalások során. Ennek érdekében az egyes szakmák bizottságaiban résztvevő szakemberek — egységes szempontok alapján és tematikák alapján végzett, rendszeres piackutatás során megismert igényeket a Szakmai Bizottság titkárához továbbítják, aki az összesített igények ismeretében tárgyalásokat kezdeményez az érdekelt termelő-, külkereskedelmi- és nagykereskedelmi vállalatokkal. 49 A Dél-Zalai Áruház a Skála-Coop által lekötött árualapokból történő beszerzésének aránya az elmúlt években jelentősen nőtt, amelyet jól tükröznek az alábbi táblázat adatai is: A Dél-Zalai Áruház beszerzésének alakulása a Skála-Coop által lekötött árualapokból az 1979. és 1931. években 1979. évi 1981. évi 1982. évi Megnevezés beszerzés millió Ft-ban, beszerzési forgalom fogyasztói áron 1979. évi %-ában Ruházat 4,3 13,8 320,9 Vegyes iparcikk 13,2 34,5 261,4 Összesen: 17,5 48,3 276,0 Amíg az 1979. évi összes beszerzési forgalomból a Skála-Cooptól történt beszerzés mindössze 6 %-ot képviselt, addig ez az arány 1981-ben megközelíti a 14 %-ot. • Mint az adatokból kitűnik, a társulás egyre nagyobb szerepet tölt be az áruház beszerzési tevékenységében. A Skála-Coop által biztosított árualap jelentős hányada a közvetlen beszerzésből (termeltetés, import) származó monopol- és márkacikkeket, egyedi illetve szűk keresztmetszetű árukat foglal magába. Az áruházak teljes áruválasztékán belül elsősorban ez az árualap biztosítja a Skála-Coop áruházak kínálatának adott ellátási körzeten belüli megkülönböztetését a más szektorhoz tartozó kereskedelmi egységekétől, és- egyúttal lehetővé válik a Skála-lánchoz tartozó áruházak hasonló kínálatának kialakítása is. A Dél-Zalai Áruház által forgalomba hozott monopolcikkek értékesítése az 1979. évi 1,2 millió Ft-ról 1981-ben 7,3 millió Ft-ra növekedett, ami az áruházi összforgalom viszonylag csekély hányadát — alig több mint 2 %-át — jelenti, de szerepe a sajátos választék ki- 50 alakításának kedvező következményeit figyelembe véve számottevő. \ A monopolcikkek köréből példaként megemlíthető a Lenti Fa- és Fémipari Szövetkezettől beszerzett személygépkocsi-utánfutók, a Győri Cardó Bútoripari Vállalat által szállított Cardo "S" modulrendszerű szekrénysor, az importból származó CB-rádió, amelyek iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A közeljövőben — többek között — a Zalaszentgróti Faipari Szövetkezet különböző típusú ebédlőgarnitúrával bővül a monopolcikkek köre. A Skála Cooptól történő beszerzésnek a választékbővítés eredményeként jelentkező kedvező — pontosan ki nem mutatható — hatása mellett számszerűsíthető, közvetlen előnye is van: a "nagyvevői" pozícióból" származó kedvezményekből eredő realizált többletárrés 1981-ben meghaladta a 150. 000 Ft-ot, emellett a Skála-Coop nagykereskedelmi raktáraiból beszerzett áruk után az áruház 180. 000 Ft kockázati alapátadásban részesült, amely a különböző kereskedelmi akciók alkalmával adott árengedmények fedezése révén hozzájárult az értékesítési munka javításához. Az egykori személyi- tárgyi feltételekkel, kis létszámmal működő nagykanizsai szövetkezet ma már komoly gazdasági erőt képviselő, a tagság bizalmát élvező, növekvő igényeiket egyre magasabb színvonalon kielégítő gazdasági vállalkozássá nőtte ki magát, amely a város és a városkörnyéki települések lakossága ellátásában is jelentős szerepet tölt be. Az ÁFÉMSZ kiskereskedelmi forgalmának több mint 60 %-át lebonyolító Dél-Zalai Áruház — különösen a bővítés után — kiemelkedő szerepet tölt be a szövetkezetre háruló feladatok megoldásában. Mint Skála-lánc egyik áruháza, az együttműködésben rejlő lehetőségek eddiginél jobb kihasználása révén — mint pl.: a tranzit-szállítások fogadása tárgyi feltételeinek javításával az áru útjának rövidítésében rejlő gazdasági előnyök kihasználása; a helyi áruforrások erőteljesebb felfuttatása, a hálózati egységek vezetőinek szemléletformálása, annak érdekében, hogy jobban használják ki az új szervezeti formából eredő előnyöket — a jövőben még eredményesebben szolgálhatja a növekvő lakossági igények differenciált kielégítését. Behm Ferenc tanár 51 Serfőző Sándor tanár Az iskolában folyó szakképzés formái és rendszere Iskolánk, a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola a belkereskedelem területeire képez áruforgalmi és vendéglátóipari szakembereket. Nagykanizsán a kereskedelemnek és a vendéglátásnak kiemelt szerepe van abban, hogy a hazánkba látogató külföldiek megelégedettek legyenek, elvigyék országukba Magyarország jó hírét. A belkereskedelem feladatainak megoldásához széles látókörű általános és szakmai műveltséggel, és nem utolsó sorban szakmai rátermettséggel rendelkező szakemberekre van szükség. A fogyasztók által támasztott és a munkafolyamatokból adódó követelmények magasak. Az új tantervek alapján erre igyekszünk nevelni, oktatni. Iskolánkban a kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek képzése az alábbi szinteken folyik: I. Szakközépiskola nappali tagozaton 4 év II. Szakmunkásképzés nappali tagozaton 3 év III. Munkaviszonyban állók kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzése 1. Dolgozók Kereskedelmi Szakközépiskolájának Levelező Tagozata 2. Szakmunkásképző tanfolyamok IV. Belkereskedelmi Továbbképző Intézet szervezésében tanfolyamok: 1. Boltvezetői 2. Üzletvezetői 3. Önkiszolgáló pénztárosi 4. Pedagógiai alapismeretek 52 4 év 2 év az alábbi I. Szakközépiskolai oktatás Évfolyamonként 2-2 osztályban folyik a képzés "A" és "B" szakosításban. A szakosítás áruismeret és szakmai gyakorlat vonatkozásában jelent különbséget a következők szerint: I. osztály Anyagismeret "A" "B" II. osztály Élelmiszer áruism. Ruházati áruismeret III. osztály Háztart.-vegyi áru. Lakberendezési áru. IV. osztály Ruházati áruismeret Háztartási félsz. ái. Élelmiszer áruism. Háztartási félsz. ái. Gyakorlat I—IV. osztály Éleim iszerbol tokban ABC áruházakban Ruházati boltokban Áruházak ruházati osztályain A IV. osztály végén az érettségi vizsga egyben középfokú áruforgalmi képesítést is ad. A végzett tanulók megfelelő gyakorlat után képesek lesznek a kereskedelmi hálózatban és a vállalatok központjaiban áruforgalmi és ehhez kapcsolódó szervezési, gazdálkodási feladatok megoldására. Az elméleti oktatás során a tanulók általános műveltségét fejlesztő közismereti tárgyakat, valamint speciális szakmai tantárgyakat tanulnak. A szakmai tantárgyak keretében a vállalati áruforgalmi és gazdálkodási tevékenységgel, a hálózat szerkezetével, a különböző bolttípusok berendezéseivel, a legfontosabb áruk nyersanyagaival, előállításával, tulajdonságaival és tárolásával, a bolti munkaszervezéssel és a vevők kiszolgálásával ismerkednek meg a tanulók. Hetenként 1 alkalommal a kiskereskedelem egységeiben vesznek részt a tényleges kereskedelmi munkában. A gyakorlati helyeken a legképzettebb szakemberek foglalkoznak tanulóinkkal. Igyekeznek megszerettetni a kereskedelmi pályát. Az, hogy tanulóink 4 éven át ugyanabban az egységben végzik gyakorlatukat, lehetőséget ad arra is, hogy megtanulják a beilleszkedést a kollektívába, jó közösségi emberré válnak. Nyári szünetben összefüggő szakmai gyakorlaton mélyítik el mind az elméleti, mind a gyakorlati tudásukat. 53 Az érettségi után szívesen alkalmazzák tanulóinkat boltokban, áruházakban, raktárakban, valamint kis- és nagykereskedelmi vállalatok központjaiban ügyintézőnek. A megfelelő gyakorlat megszervezése után boltvezető-helyettesek, boltvezetők lehetnek. A legrátermettebbeknek továbbtanulási esélyük van. Szakirányú továbbtanulás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Kereskedelmi Karán, továbbá a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen lehetséges. II. Szakmunkásképzés Egyenrangú feladata iskolánknak a szakközépiskolával párhuzamosan a szakmunkásképzés. Ez a középfokú oktatási intézmény 3 év után szakmunkásképesítést nyújt, de lehetőségük van a végzetteknek különbözeti vizsgák letétele után a középiskola levelező úton időbeszámítással való elvégzésére. Iskolánkban a vállalati igényekhez alkalmazkodva a következő szakmákban folyik képzés. Kereskedelemben: élelmiszer eladó ruházati eladó háztartási felszerelések eladója műszaki cikkek eladója kozmetikai- és vegyicikk eladó kul túrcikk eladó Közismereti és szakmai tantárgyak keretében sajátítják el a gyakorlati munkájukhoz szükséges legfontosabb ismereteket. Átfogó képet kapnak a kiskereskedelmi értékesítésről, a bolti munka folyamatár.ól, gazdasági összefüggésekről. Foglalkoznak vevő-ismerettel, az udvarias, szakszerű kiszolgálás módozataival. Megismerkednek a választott szakmájukhoz tartozó legfontosabb áruk alapanyagával, minőségével, szakszerű tárolásával, esztétikus és célszerű elrendezésével és az árukezeléssel. A gyakorlati oktatás színvonalát emelte az oktatókabinetek létrehozása. Itt jól képzett, függetlenített szakoktatók .foglalkoznak csoportos bontásban tanulóinkkal. 54 Az iparcikkes szakmák jobb színvonalú képzését a Dél-Zalai Áruban lévő oktatókabinet szolgálja. Tanulóink tevékenyen részt vesznek munkahelyükön az értékesítő munkában. Sokoldalú képzésüket a terv szerinti "forgatás" biztosítja. Vendéglátásban: cukrász felszolgáló szakács vendéglátóipari eladó szakmába képez iskolánk. A vendéglátóipari szakmunkástanulók megismerik a vendéglátóipar szerepét, forgalmát, hálózatát, gazdálkodását. Foglalkoznak a korszerű táplálkozás követelményeivel, az élelmiszerek táplálkozásélettani tulajdonságaival. Szakmájuknak megfelelően megismerkednek a korszerű konyha vagy cukrászüzem felszerelésével, berendezésével, a nyersanyagokkal, a különböző ételek, cukrászkészítmények elkészítési módjával és megtanulják a felszolgálási módokat. Gyakorlati foglalkozásaikat a város nagyobb vendéglátóipari egységeiben szakoktatók segítségével végzik. — III. Munkaviszonyban állók kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzése Iskolánk szűkös viszonyai ellenére lehetőséget ad arra, hogy a kereskedelemben, illetve a vendéglátóiparban dolgozók továbbképezhessék magukat a következő oktatási formákban. 1. Dolgozók Kereskedelmi Szakközépiskolájának Levelező'' Tagozata A hallgatók heti 1 alkalommal jönnek konzultációra. A tanulmányi idő 4 év. A hallgatók elbírálása a negyedéves beszámolókon, az év végi vizsgákon, illetve az ''érettségi vizsgán történik. Sikeres érettségi vizsga után a nappali tagozatéval azonos értékű középfokú kereskedelmi képesítést tanúsító oklevelet kapnak a hallgatók. 2. Szakmunkásképző tanfolyamok A tanfolyamok célja a szakképzetlen dolgozók képzése, előkészítése a szakmunkásvizsgára. Itt szintén a vállalati igények határozzák meg azt, hogy mely kereskedelmi Ül. vendéglátóipari szakmák kerülnek oktatásra. 55 A szakmai tananyag azonos a nappali tagozatos szakmunkásképző iskoláéval és 2 év alatt heti 1 iskolai foglalkozás keretében oktatják. 50 órás gyakorlati foglalkozásukat a kijelölt bolti, ¡11. vendéglátóipari egységekben végzik. A tanfolyamot eredményesen elvégzők szakmunkásvizsgát tesznek. IV. Belkereskedelmi Továbbképző Intézet szervezésében a következő oktatási formák találhatók iskolánkban 1. Boltvezetői tanfolyam Célja a képesítéssel nem rendelkező boltvezetők, áruházi osztályvezetők, illetve ezek helyettesei, továbbá e munkakörök betöltésére számításba vett dolgozók képzése. A tanfolyam anyagát 2 év alatt heti 1 alkalommal dolgozzák fel a hallgatók, majd vizsgát tesznek. Eredményes vizsga után boltvezetői képesítést tanúsító bizonyítványt kapn*ak. Az elméleti foglalkozásokon gazdasági és politikai ismereteket, gazdasági számításokat, vezetési, szervezési, gazdálkodási, üzemeltetési ismereteket, jogi ismereteket tanulnak a hallgatók. 2. Üzletvezetői tanfolyam Célja a képesítéssel nem rendelkező vendéglátóipari egységvezetők és helyettesek, valamint e munkakörök betöltésére számításba vett dolgozók képzése. A hallgatók a közgazdasági alapismeretek, szakmai számítások, értékesítési alapismeretek, üzletvezetés és technológia tantárgyak keretében sajátítják el a szükséges ismereteket. 3. önkiszolgáló pénztárosképzés A tanfolyamon, amely 6 hónapig tart, heti 1 alkalommal, az önkiszolgáló boltok pénztárosainak nyújtanak olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják munkájukat. A tanfolyamot vállalati szakemberek vezetik. 4. Pedagógiai alapismeretek tanfolyam A tanfolyam keretében a szakmunkástanulók gyakorlati foglalkozásait irányító hálózati dolgozók pedagógiai alapismeretekből kapnak felkészítést. Bartal Györgyné tanár 56 |
