* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.53 MB | |
| 2022-12-14 10:48:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  450 | 722 | Rövid leírás | Teljes leírás (201.04 KB) | A nagykanizsai Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola jubileumi évkönyve 1857-2007 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola A NAGYKANIZSAI THÚRY GYÖRGY KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA JUBILEUMI ÉVKÖNYVE 1857—2007 Szerkesztette: Csordásné Láng Éva Kereskai Eszter Fotók: Kepe Tiborné Magyar Klára Zsoldos Tamásné Borítóterv: Horváth Béla Kiadja: A Thúry SZKI Igazgatósága az „Új Szellemű Kulturált Kereskedelemért" Alapítvány támogatásával Felelős kiadó: Csordásné Láng Éva igazgató A szerkesztés lezárult: 2007. július 3-án Megjelent 2000 példányban Nyomdai munkálatok: Kanizsai Nyomda, Nagykanizsa Felelős vezető: Brenner Árpád TARTALOMJEGYZÉK Hiller István köszöntője...................................................................... Marton István köszöntője.................................................................... Előszó helyett..................................................................................... Thúry György kanizsai kapitánysága 1567-1571................................1 Király Lajos: Óda egy iskoláról............................................................1 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában........................................2 Kanizsai József: Évtizedek távlatából...................................................3 A testnevelés és a sport története a Thúryban.......................................3 Új sportág született............................................................................3 Kulturális élet a „Keriben"................................................................4 A nemzeti és egyéni identitás................................................................4 A keszthelyi Helikon........................................................................5 Szakképzés.......................................................................................6 Az Új Szellemű Kulturált Kereskedelemért Alapítvány....................6 Tisztelgés az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Thúry György Szakképző Iskola előtt..................................7 Visszaemlékezések...........................................................................1 A Thúry Szakképző Iskola nemzetközi kapcsolatai........................... A diákönkormányzat munkája.........................................................1 Intézményi adatsorok......................................................................1 Jelenlegi diákok és dolgozók..............................................................1 Zárszó..............................................................................................1 Hiller István köszöntője 5 Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter köszöntője a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola megalapításának 150 éves évfordulója alkalmából „Embert nevelni elsősorban." Ez a nagykanizsai Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola jelmondata, és ennek szellemében tanítja a diákokat már 150 éve. Mi a titka az intézménynek? Minek köszönheti, hogy a hallgatói létszám a sokszorosára duzzadt? Minek köszönheti, hogy sok-sok generáción át, nehéz, keserves időkön keresztül is folyamatosan fejlődni tudott, színvonalas oktatást biztosított, elismert szakmákat adott? Minek köszönheti, hogy ez az intézmény a legrégebbi az ilyen képzési típusú intézmények között Magyarországon? Igazából ez nem is titok. A diákok iránti elkötelezettség, az áldozatkész munka, a hivatástudat az, ami ezt lehetővé tette, lehetővé teszi. Legyen szó a sáfrányos pezsgőmártással körített rostonsült tokhalfilé elkészítéséről egy versenyen, vagy szabadidős baseball-foglalkozásokról hétvégén, az intézmény megalakulása óta a legjobbat próbálja kihozni a fiatalokból. Az iskola munkája, hozzáállása példaértékű. Megmutatja, hogy kell olyan képzést nyújtani, amely modern, versenyképes tudást biztosít a fiataloknak. Megmutatja azt az utat, amelyre ha a többi iskola is fellép, akkor ismét nagy lehet a presztízse a szakmáknak, a szakképzésnek. Velük, és az ország többi szakképző iskolájával olyan szakképzési rendszer kialakítása a célunk, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a munkaerőpiaccal való együttműködés, a pályakövetés, a felnőttképzés, a regionális szintű kapcsolattartás. Ezek a lépesek elősegíthetik a hiányszakmák betöltését, az európai szinten is versenyképes képesítések megszerzését. 6 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Mindezt együtt, együttműködve, konszenzusokat kötve kell kialakítanunk, hogy gyermekeink biztosíthassák jövőjüket, családjuk jövőjét. A nagykanizsai Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola másfél évszázada része a város életének. Másfél évszázada oktatja a fiatalokat, nevel embereket a gyermekekből. Őszintén kívánom, hogy még sokáig működjön ilyen színvonalon, ebben a szellemben az intézmény. Dr. Hiller István Oktatási és kulturális miniszter Marton István köszöntője 7 Köszöntés 150 éves a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Nagykanizsán. Ünnepel az intézmény, tiszteleg az elődök emléke előtt, számba veszi értékeit, megfogalmazza eljövendő terveit, céljait. A város, a fenntartó osztozni kíván az iskola meghitt ünneplésében, hiszen boldog az a város, amelyben az általa működtetett intézmények nem tiszavirág- életűek, hanem három emberöltőt mondhatnak magukénak. Az eltelt másfél évszázad tapasztalata nem csupán az iskola közösségét, de Nagykanizsát és egész vonzáskörzetét gazdagította. Az üzleteinkben, vendéglátóhelyeinken dolgozó szakemberek többsége a Thúryt mondhatja alma materének. Mindig jó érzés értesülni arról is, hogy az ott tanuló diákok a városunk határain túl is szakmai sikereket elérve öregbítik Nagykanizsa hírnevét. Ugyancsak örülnek a nagykanizsai nézők, ha a városi televízió adásaiban a thúrys diákok avathatják be őket a sütés- főzés rejtelmeibe. A városi rendezvényeken az iskola közössége munkájával mindig képviselteti magát. Az iskola mára már elmaradhatatlan színfoltja lett a városnak. Emlékezünk még a családias méretű iskolára a Zrínyi utcában, mely szinte a szemünk láttára nőtt, s foglalt egyre nagyobb teret magának a városban, mígnem elnyerte a mostani épületet, mely egy zökkenő mentesebb munka lehetőségét biztosítja számára. Az intézmény most már a tartalmi, szerkezeti megújulásán, modernizálásán munkálkodik, hogy minél jobban megfelelhessen a gyorsan változó világ új kihívásainak. Mit kívánhatnánk e nagy múltú intézménynek? Sok lelkes és tehetséges diákot, kiváló pedagógusokat, egyre javuló működési feltételeket, sok nyertes versenyt, társadalmi és szakmai elismerést. Az eddigi munkához gratulálunk, további sikereket kívánunk! Marton István Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármestere Előszó helyett 9 Előszó helyett Felsejlik előttem a dicső múlt, az ország első vidéki városban létrehozott kereskedelmi iskolájának emléke. A nagyszerű kezdeményezés, a valóra váltott ötlet dicséri a város akkori társadalmát és főleg a gazdasági életében meghatározó szerepet játszó izraelita hitközség tagjait. Ők vetették fel ugyanis az iskola alapításának gondolatát és vitték véghez, fejlesztették érettségit adó felsőkereskedelmi iskolává. Az iskola elhelyezéséről és fenntartásáról is a hitközség gondoskodott 1943-ig, amikor a város vette át tőlük. Büszkeség tölt el, ha arra gondolok, hogy az iskola nemcsak országos, de az első évtizedekben európai hírnevet is szerzett. Tudjuk, hogy a vár erőssége nem a falakban, hanem a védők bátorságában és hitében van. Ez a megállapítás igaz erre az iskolára is. Fennállásának első 130 esztendejében mostoha tárgyi feltételek között látta el nemes feladatait, és csupán tanárai hivatástudata, az ügy iránti elkötelezettsége tartotta az említett színvonalon. Néhány év óta az oktatás tárgyi feltételei sokat javultak, és bár nem a célnak megfelelő épületegyüttesben, de jó körülmények között végezheti áldozatos munkáját az intézmény. Az iskola mindenkor a társadalom és a gazdaság igényeit szolgálja. A nevelési elvárások, az oktatandó tananyag összefügg a fejlődéssel, és az iskola felépítmény jellegéből adódóan tükörképe a mindenkori társadalmi és gazdasági körülményeknek és csak közvetve hat azokra. Lévén ez az iskola gazdasági jellegű, a szakmai tananyag, a gyakorlati oktatással szembeni elvárások gyakran változtak, de a nagy cél - embert nevelni elsősorban - mindig ott lebegett a tantestületek által közvetített szellemiségben, a személyes példamutatásban. Követelt az iskola tanulóitól, de azt és annyit, amit és amennyit adott is nekik. Álmodták- e vajon az alapítók ezt a 150 éves évfordulót, ezt a nagyszerű emlékezést az iskola dicső múltjára és jelenére. Álmodták-e, hogy az a mag, amelyet elvetettek és féltő gonddal ápoltak, kikelve eljut híre a tengerentúlra is. Álmodták-e, hogy átvészelve két világháború véres poklát, újra töltekezve, a gazdaság elvárásaira pozitívan válaszolva, ma a hajdani létszám sokszorosával szolgálja a várost, hazát, gazdaságot. Én hiszem, hogy igen, mert bíztak a nemes célban. 10 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Ez az iskola mindenkor arra törekedett, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott társadalmi elvárásoknak. Fegyelemre nevelte tanítványait, mert ez az életben is elsődleges elvárás. Tudást közvetített általános és szakismeret formájában, törekedve arra, hogy helytálló, a változásokhoz alkalmazkodó tudás megszerzésére képes fiatalokat bocsásson ki falai közül. Tanárai személyes tartásukkal adtak példát emberségből, neveltek szolidaritásra, kölcsönös tiszteletre. Jó-jobb és kiváló tanárai is voltak és vannak az iskolának, akiket az elhivatottság tartott és tart meg e göröngyös, de magasztos pályán. Nem a meggazdagodás lehetősége, a fény, a pompa vágya, de a diákok csillogó tekintete a tanári magyarázatot értő figyelem azok, amelyek pályán tartották és tartják a pedagógust. Sajnos a pálya társadalmi tisztelete, megbecsülése ma igencsak hiányzik, és ez a körülmény bizony érezteti káros hatását. Sok minden megváltozott és átalakult az utolsó évtizedekben. A tömegesedés érzeteti hatását, amelynek velejárója, hogy a tanári módszereknek is változni kellett. Hosszú évtizedekig elegendő volt a tanár puszta megjelenése, személyes varázsa a fegyelem, a rend megtartásához, ma azonban ez nem mindig elegendő. Állítom azonban, hogy ma is a tanár felkészültsége, a tananyagközvetítés módja, a személyes példaadás azok a tényezők, amelyeknek elsődleges szerepük van. Az iskola erőssége a tantestület által közvetített szellemiségben, a tanár személyiség megjelenésében, elfogadásában van. A fentebb említetteken kívül az iskolai élet minden rezdülésében érződik, hogy a nemzet szolgálatára neveltek anélkül, hogy akkor és ott a diákok ezt észrevették volna. Kiderül mindez akkor, amikor a 40-50 éves találkozókon résztvevők beszámolóikban emlékeznek egykori iskolánkra. A szeretet, ragaszkodás érezhető ezeken az összejöveteleken az iskola iránt, függetlenül a hajdani előmeneteltől. Ez az iskola nem a továbbtanulásra készít fel elsősorban. A mindennapok számára gyakorlati szakember képzésére hivatott. Mégis vannak sokan, akik felsőfokú tanulmányokat végeztek és magas állásokat töltöttek és töltenek be. Erre is büszke az iskola. Bátran mondhatom, hogy ez az iskola mindig nagyobb részt a szegény emberek gyermekeinek az iskolája volt. És az iskola ezt mindenkor méltányolta. A szociális gondoskodás, az iskola „otthon" Előszó helyett 11 jellege segítette azokat, akik hazulról az anyagiak terén kevésbé voltak „eleresztve", de sem a tanárok, sem a diákok nem éreztették, hogy van különbség e vonatkozásban. Nem voltak vallási megkülönböztetések, még a holocaust időszakában sem. Féltő sajnálat övezte azokat is, akik az embertelenségek áldozatai lettek. Az iskola által elvárt fegyelmezett magatartás azonban nem zárta ki a diákcsínyeket. Ezeket szóvá tették a tanárok, de sok esetben még erre sem került sor. Rossz magatartás viszont nem jellemezte a tanulókat. Nemcsak az iskola termeiben, folyosóin, udvarán tudtak viselkedni, de a külső rendezvények alkalmával is megmutatták, hogy méltók a kerista sapka viselésére. A kirándulásokkor megengedett nagyobb szabadság sohasem fajult szabadossággá. A tantestület néhány tagja részese volt a város közéletének, esetenként az írásuk is megjelent a városi újságban. Ez a magatartás csak elmélyítette a tanárok iránti tiszteletet. Ma ez hiányzik. Igaztalan lenne e sorok írója, ha nem emlékezne a sok évtizedekig tornatermet és tornaudvart nélkülöző, ám mégis igen szép sporteredményekkel büszkélkedő iskolára. A harmincas és negyvenes években a szertorna és a futball terén kimagasló eredményeket értek el testnevelőink irányításával a tanulók. Ma már tornaterem, tornaudvar szolgálja a testnevelőket az egészséges testi fejlődés segítésében, a versenyeztetésben. És a kerista bálok! Eseményszámba mentek, és sokan számítottak ezekre az alkalmakra, az év október vagy november derekán. Rövid műsor után a zene és tánc töltötte be az akkori iparoskör épületének tánctermét. Alkohol és dohányzás ez alkalommal sem volt megengedett, de ezen senki sem háborodott fel. Jó alkalmak voltak ezek a bálok a viselkedési kultúra fejlesztésére is. Visszatekintve büszkén vallom, hogy a jelen és a jövő a múlt pillérére épül. Bízom az iskola további eredményes munkájában, amelyben ötvöződnek a múlt megtartható célkitűzései a jelen és a jövő elvárásaival. Nagyszerű és biztató jövőt álmodom számára a következő 150 évre. Varga Ferenc az iskola volt diákja, majd tanára Thúry György kanizsai kapitánysága 1567-1571 13 THÚRY GYÖRGY KANIZSAI KAPITÁNYSÁGA 1567-1571 Intézményünk 1957 őszén vette fel a 16. századi török ellenes küzdelmek egyik legkiválóbb várkapitányának Thúry Györgynek a nevét. 390 évvel azután, hogy a végvárrendszer meghatározó fontosságú védőbástyájának élére kinevezést kapott a bécsi udvartól, valamint 100 évvel azután, hogy a kereskedelmi szakiskolai képzés megindult falai között. A korábbi palotai kapitány a királyi tulajdonba került erődítmény tényleges irányítását 1568 márciusától vette át, miután az előző tulajdonossal, Kanizsai Orsolyával hosszas tárgyalások után megállapodást kötött Miksa király. Thúry előéletéről annyit tudhatunk, hogy iíjú korában választotta a katonai pályát. 1558-ban lévai kapitány, Bars megye főispánja, majd palotai kapitány. A várkapitányi címet a rátermettsége, a jó szervezőképessége, valamint a katonai sikerei ismeretében hagyományozták reá. A császár az ő személyében látta a Szigetváron 1566-ban hősi halált halt Zrínyi Miklós legmegfelelőbb utódját. Feladata a főkapitányság határainak védelme volt. A heves vérmérsékletű katona azonban a drinápolyi béke (1568) megkötését követően kapta megbízatását, így nem nyílt lehetősége a török haderővel szembeni nyílt összecsapásokra, amelyekben már megannyi tapasztalatra tett szert. A vár élén eltöltött közel négy esztendő mégis intenzíven zajlott. A tulajdonosváltás során elvégezték a felméréseket, elkészítették a leltárakat. A dokumentumokból kiderült, hogy az akkori vár sem nagyságát, sem szerkezetét tekintve nem felelt meg az Udvari Haditanács céljainak. Elrendelték tehát a főkapitányság székhelyének a legmodernebb elvek alapján történő átépítését. Itáliai mesterek irányítása alatt kezdődött meg az átalakítás. Thúry Györgyre egyéb, kiemelten fontos feladatok is hárultak az építkezések mellett. A kanizsai kapitányság katonai erejének megfelelő állapotban tartása, a katonáinak ellátása, valamint zsoldjuk kifizetése tartozott ezek közé. A kapitány felelt továbbá a vár életének, gazdálkodásának biztosításáért. A várszolgák, a falvak lakói művelték földjeiket, ellátták a várat, a katonák pedig védelmezték őket a 14 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 támadások ellen. Mindemellett Szigetvár örökébe lépve hat vármegye királyi adójának behajtása is tevékenységi körébe tartozott. Afőkapitány kötelessége Kanizsa és a hozzá tartozó kisebb várak, erődítmények, valamint az azokat kiszolgáló falvak megvédése is. A térség fegyveres ereje felett is Thúry parancsnokolt. A rendkívüli felelősséghez azonban nem társult megfelelő anyagi biztonság sem a törököt egyetlen pillanatra nyugodni nem hagyó várkapitány, sem az irányítása alá tartozó német és magyar katonák számára. Bécs több alkalommal csak hitegette, hogy megküldi a katonák járandóságát, de az esetek döntő többségében ezt a németajkúaknak (250-300 fő) tette meg. Thúry úgy állt a magyar katonái (550-600 fő) mellé, hogy nekik kevesebb feladatot juttatott. A zsoldfizetés hiánya további erőpróbának tette ki a kapitányt, ugyanis a szolgálatában levő katonák - gyakran a megélhetésük miatt - a környékbeli közösségeket fenyegették (rendzavarások, lopások). A zsellérek panaszai ugyan eljutottak a várkapitányhoz, aki tudta, hogy a katonái végső kétségbeesésükben folyamodtak erőszakos eszközökhöz. A parasztok elköltözése felborította volna azt az egyensúlyt, amely a vár működését biztosította, s a fegyveresei közül többen elhagyták, elszöktek. Hiába kérte Thúry az elbocsátását, az uralkodó nem egyezett bele. A drinápolyi béke megállapodásait igazán egyik fél sem tartotta be. Maga a várkapitány is megszegte több alkalommal (párviadal, fogolyejtés, bilincsbe verés, portyázások). A török nemtetszését gyakran kiváltotta ezzel, s szerzett ellenségeket a cselekedeteivel. Sikeres katonai akcióinak köszönhetően az ellenséges hadvezetés egyre határozottabban akarta Thúry György vesztét. A török véderővonal megerősítése jelezte, a Thúrytól való félelmet. Ütközetben, portyák során nem tudták őt megfélemlíteni, legyőzni, ezért inkább cselhez folyamodtak. A várkapitány hasznos tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a kanizsai főkapitányság határvonala megszilárdult és ellenőrizhetőbbé vált. Katonái körében rendkívüli tisztelet övezte, mert adottságai és képességei kimagaslottak, s mindig képviselte érdekeiket, sőt ha kellett, meg is védte őket. 1571. április 2-án Ali bég terve csapdába csalta az ezúttal óvatlan kanizsai főkapitányt. Orosztónál (Orosztony) csatába keveredett. Thúry György kanizsai kapitánysága 1567-1571 15 Hősies küzdelemben, lovát elveszítve kiszolgáltatott helyzetbe került, és megölték. Zrínyi György a segítségére sietett, de megmenteni nem tudta. Megcsonkított holttestét Kanizsára vitette s eltemettette. A békefeltételek ellenére az udvar számára nem ért meg egy háborút Thúry halála. Csak jelzés, hogy a törökök mennyire tisztelték vitéz ellenfelüket, a földi maradványait őrző kápolna több mint száz éven keresztül háborítatlan maradt. Tiszteljük névadónkat, aki magatartásával, problémamegoldásaival, határozottságával, valamint napjainkban is követendő hozzáállásával példát mutatott katonáinak. A hőst legyőzhették, de az általa képviselt értékrend folytatása, megtartása az utókornak örök irányvonalat jelöl ki az iskola fennállásának 150. évfordulóján is. Összeállította: Rábavölgyi Attila szaktanár ( Vándor László: Nagykanizsa. Városi monográfia I. kötete alapján) Király Lajos: Óda egy iskoláról (A 150 éves „Keri" köszöntése) 17 Király Lajos: Óda egy iskoláról (A 150 éves „Keri" köszöntése) I Százötven éves iskolánk - Köszöntlek tégedet! Ki annyi jót adtál nekem, nekünk, s az éveket, melyekben küzdelem és harc volt: most lepergetem. — O, mennyi szorgos diákod bátran küzdött veled, hogy tanáraiddal együtt mutasd az érveket: reád nagy szükség van, s a kor kívánja létedet, mert csak így halad a világ, s virul a gazdaság: csak tudással, hittel lehet szolgálni a Hazát! - - n Az ezernyolcszázötvenhét oly távoli világ -ott, akkor kellett megnyerni a kezdeti csatát! A német nyelv hatalmát is meg kellett törnie iljú, lelkes tanároknak, és kellett hinnie, hogy a Csengery utcában indul a diadal: 18 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 kereskedelmi iskola falai közt a dal, s a szó és összes ismeret már magyarul zenghet, mert csak így lehetünk nagyok: "Nyelvében él a nemzet!" m Kanizsa ősi végvár volt, egykor Thúry védte, ám ezernyolcszáznak végén Nagykanizsa léte, csillaga felfelé ívelt: határszélen állott, kereskedelme, ipara fejlődött, s a várost Dunántúl egyik szép, ékes csillagává tette: szorgos népét az Isten is tenyerébe vette! És most kellett csak igazán a nagyszerű „Keri", amely emberek garmadát tudással vértezi, s erősíti a szellemet, melynek megküzdeni kellett ezernyi akadállyal, melyet úgy nevezi a tudós nép: közgazdaság, melyben ezernyi ág fut, rohan és találkozik, majd új irányba vág erősödve, lombosodva, miként a nagy tölgyfát az ősi akarat alkotja... -Iskolapadokból indult könyvelő és boltos, Király Lajos: Óda egy iskoláról (A 150 éves „Keri" köszöntése) 19 lett igazgató és bankár -és mert mindenki fontos ki a város életében, akár testben a vér, viszi a gondoskodás tűzét, s van, ki messzebbre ért az országban s határon túl is vitte tudását és bankárként üdvözölte Fiume, Bécs, Zágráb... IV Ám nemcsak a közgazdaság áldott szentélye volt az iskola, falai közt a múzsa is dalolt, s hírét vitte a világba: Somlyó Zoltán tanult itt, „Nyugat" egyik költője, kit Ady pártfogolt, majd Babits és Kosztolányi egyik barátja volt... Deák Ferenc Önképző Kör több évtizeden át ifjú szívet nemesített, s hirdetett kultúrát... Később is zengték daluk kezdő iijú költők: Balassa, Kanizsa, Király "Faliújság költők" friss verseit olvashatták tanárok és kölkök... A sport is dicső dolog volt az ősi falak közt, a tudás mellett sok sportág magasan tündökölt... 20 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 V Megáldott a Sors engem is: szülővárosomban, Nagykanizsán keristaként boldog diák voltam, ó, hányszor szenvedtem, égtem áldott szerelemben, s lelkes tanárok oltalma közt felnőtté lettem... VI Százötven éves iskolánk - Köszöntlek tégedet! -Ki annyi jót adtál nekem, És kedves éveket! Adtál sok ezer diáknak oly pontos érveket, hogy miként lehet legyőzni a makacs tényeket tudással és szeretettel, -mert ettől ember az ember! -Az Isten áldjon sokáig! Köszöntünk iskolánk! Szívünk templomában mondunk Teérted egy imát! Budapest, 2007. június 20. A szerző író, költő, műfordító. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja. Eddig 14 könyve jelent meg nyomtatásban. Francia, angol és eszperantó nyelvből fordít verseket. 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 21 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában A 150 éves intézet fényes múltjára emlékezve, a jelen gondjait feledve, az egykori tanítvány alázatával írom az iskola történetét. Az évkönyv terjedelme és a fellelhető dokumentáció hiányossága határt szab a mennyiségnek anélkül, hogy a történeti hűségen csorba essék. Mint a társadalom egyik felépítménye, iskolánk is a gazdasági szükség szülötte. A magyar közoktatás történetében a legrégibb vidéki kereskedelmi képzést folytató iskola, amelyet 1857-ben alapított az izraelita hitközség, és kétévfolyamos magánjellegű reáliskolaként működött 35 éven keresztül. A kereskedelmi iskola elnevezést 1872-ben vette fel. Óratervében az általánosan művelő tárgyak mellett kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi névtan és váltóismeret. A német-osztrák reál-kereskedelmi iskolákhoz hasonlóan alkalmas volt arra, hogy kiváló szakembereket neveljen. A gazdasági élet számos pénzügyi tekintélye tanult ebben az iskolában. Az alapítást követő időszakban az izraelita elemi iskolához kapcsolódott, azzal közös épületben működött a mai Csengery u. 10. szám alatt. Ez az épület adott helyet a későbbi kereskedelmi iskolának az 1943/44. tanévvégéig. Az iskola első igazgatója Eichberg Adolf, aki nagyszerűen értett ahhoz, hogy az iskolai oktatásnak a kereskedelmi élet követelményeinek megfelelő gyakorlatias irányt adjon. A szakirányú oktatás megalapozásához kiváló segítőkre talált tanártársaiban, akik közül is kiemelkedő ügybuzgalommal dolgoztak: Goldschmidt Dávid, Kellert Lajos, Wilhelm József és Bun Sámuel, aki 1833-ban Eichberg Adolf utóda lett. Bun Sámuel érdeme, hogy a hitközség elhatározta a két évfolyamos kereskedelmi iskola harmadik évfolyamának megnyitását, és a francia nyelv oktatásának bevezetését. Az iskolában folyó eredményes oktató-nevelő munka, s a gazdasági életnek nyújtott hasznos szolgálat eredményezték, hogy az iskolát a belügyminiszter 8086/1889. sz. rendeletével az ország alreáliskoláival egyenrangúnak nyilvánította. ATrefort-féle iskolarendszer szellemének megfelelően a VKM. 1889-ben a 35649. sz. rendeletével jóváhagyta, hogy a hitközség három évfolyamos középkereskedelmi iskolává szervezze a korábban két évfolyamos iskolát. 22 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 A kereskedelmi középiskolába való beiratkozáskor megkövetelték az alreáliskola, az algimnázium vagy a polgári iskola negyedik osztályának elvégzését, így a kereskedelmi középiskola egyenrangúvá lett a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal. A tanulóknak a harmadik osztály elvégzése után érettségi vizsgát kellett tenniük. A középfokú kereskedelmi iskola első osztálya 1891. szeptember l-jén nyílt meg és a Zrínyi Miklós utca 44-46. alatti épületben működött 1899-ig; innen pedig a mai Csengery u. 10. számú épületébe költözött. 1893-ban a VKM 1876. sz. rendeletével az addigi magániskola nyilvános jogot nyert, és az 1893/94. tanévben megtartották az első érettségi vizsgát 19 tanulóval. 1895-ben már felsőkereskedelmi iskola néven szerepel az intézet. A nagy kereskedőcégek és a pénzintézetek ugyanis megkövetelték, hogy tisztviselőik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzenek, így az iskolának is alkalmazkodnia kellett a fennálló viszonyokhoz, ha hivatásának meg akart felelni. Az izraelita hitközség által fenntartott iskola tanári testületében gyakori változások voltak, mert fizetésük nem érte el az állami iskolákban működőkét és nem volt nyugdíjjogosultságuk. Ezért 1899-ben államosítási javaslattal fordultak az akkori kultuszminiszterhez. Az államosítás azonban elmaradt, de a tanári kar állandósága megszilárdult, mert a 75559/1906. sz. kultuszminiszteri rendelet fizetéskiegészítést adott, az 1911. decemberi rendelet pedig biztosította, hogy az iskolánál működő rendes tanárokat 1894-től kezdve felvegyék az Állami Nyugdíjintézetbe. Sok nehézség árán az első világháború alatt is biztosították a tanítás folyamatosságát. Ebben főként dr. Villányi Henrik szerzett múlhatatlan érdemeket, aki 1916. szeptemberében követte Bun Sámuelt az igazgatói tisztségben és 1927-ig vezette az iskolát. Kiváló tanári egyéniség, nagyszerű szervező volt, fáradhatatlan munkása az oktatásügynek és a közéletnek is. Az iskola történetének jelentős állomás volt az 1920-as év, amikor a VKM 60500/1919. sz. rendelete a háromévfolyamú felsőkereskedelmi iskolákat négyévfolyamúakká szervezte át. A háborút követő zilált gazdasági helyzet, de különösen a nagy világgazdasági válság hatással volt az iskolára is. Tanulólétszáma rohamosan csökkent és 1933-ban a négy évfolyamra még 100 tanuló sem iratkozott be. Ezekben a nehéz időkben Balogh Dávid volt az intézet igazgatója, aki nemes személyiségével otthonná 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 23 tette az iskolát tanárnak és diáknak egyaránt. Az iskolát fenntartó hitközség nem bírta az anyagi terheket, ezért az általa 76 éven át fenntartott intézetet felajánlotta Nagykanizsa megyei városnak. 1933. május 9-én Zalavármegye kisgyűlése is jóváhagyta; a belügyminiszter pedig 1933. augusztus 5-én adta meg az átvételhez szükséges engedélyt. Az 1933-34. tanévet tehát már Nagykanizsa megyei város iskolájaként kezdték meg, és ezzel az iskola történetének lényeges szakasza zárult le. Erre az időre az iskola felekezeti jellegét is elvesztette, hiszen az 1899-es 90 % helyett 24 % volt az iskolában a zsidó tanulók aránya. A Város sokat tett az iskola fellendítése érdekében. Intézkedéseivel elősegítette a tanulólétszám emelkedését, biztosította az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Az 1940/41. tanévtől kereskedelmi középiskolaként folytatta működését az intézet, új tantervek alapján. Az oktató munkát azonban a második világháború és a vele kapcsolatos intézkedések zavarták. Az 1939. évi IV. tc. alapján Balogh Dávid igazgatót és négy tanárt eltávolítottak az iskolából. Az oktatást csak óraadókkal tudta biztosítani Surányi Gyula, aki 1940-től 1943-ig, mint a tantestület legtapasztaltabb tagja igazgatta az iskolát. 1944 őszén az intézet mai épületében kezdődött a tanítás, de az 1944. október 26-án megjelent 9700/1944. VKM sz. rendelettel félbe kellett szakítani. A háború az iskola felszerelését elpusztította, az épületet katonai célokra foglalták le. A városban 1945. április l-jén megszűntek a harcok, és a szovjet városparancsnokság kérésére április második felében újra megkezdődött a tanítás. Minthogy az iskola épülete nem állt rendelkezésre, ezért az oktatás a ferences rendház kertjében, udvarán és folyosóin folyt, úgyszólván berendezés és könyvek nélkül. Az 1945/ 46. tanévet már a Zrínyi Miklós u. 33. sz. alatti épületben indította dr. Borsa Béla igazgató. Ez az év jelentős változást hozott az addig csak fiúiskola életében. A belügyminiszter engedélyezte a leánytagozat létesítését és a BKM 37000/1945. sz. rendelete lehetőséget adott arra, hogy ahol nincs külön leányiskola, ott a lányok beiratkozhassanak a fiúiskolába. 24 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Az intézmény fennállásának 100 éves évfordulójának ünnepsége (jobb szélen Fülöp Ernő, az iskola akkori igazgatója) Az ideiglenes Nemzeti Kormány 11130/1945. ME. sz. r. alapján azok a felnőttek, akik önhibájukon kívül nem végezhették el a középiskolát, beiratkozhattak az említett rendelettel megalkotott felnőtt dolgozók középiskolájába. E rendelet alapján kapott engedélyt 1946. április 7-én az iskola a kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztertől a felnőtt tagozat indítására. Ugyancsak továbbfejlődött a már 1920-ban beindult női kereskedelmi szakiskola, és az 1941/42. tanévtől fokozatosan, kisebb kihagyással, párhuzamos osztályokban folyt a tanítás. A fordulat évében, az 1948. 3. tc. alapján az iskolát az állam vette kezelésbe és alkalmazottait is állami alkalmazottakká nyilvánították. Az iskola történetéhez tartozik, hogy 1950. szilveszter éjjelén tüz pusztított az épületben, amelynek következtében megsemmisült a teljes iratanyag. A tanévet a volt piarista gimnázium tantermeiben fejezték be. 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 25 Változást okozott az iskola életében az 1950. évi 41. tvr., amely a kereskedelmi középiskolák helyett közgazdasági középiskolákat hozott létre. (Megemlítem, hogy ez idő tájt sok bizonytalanság volt tapasztalható az elnevezésben. Egyaránt előfordult a közgazdasági gimnázium és a közgazdasági középiskola név is.) 1952-ben újabb változás következett be, mert az 1952. évi 10. sz. tvr. megszüntette a közgazdasági középiskolákat és életre hívta a szakosított technikumokat. Ettől kezdve az iskola Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozat néven működött és a Belkereskedelmi Minisztérium főhatósága alá került. A technikum jól bevált iskolatípus volt, a végzettek közül sokan vannak ma tekintélyes beosztásokban, lettek gazdasági életünk megbecsült dolgozói. Időközben a kereskedelmi tevékenységet képesítéshez kötötték, de a gazdasági fejlődés is szükségessé tette a kereskedelmi szakmunkásképző iskolák felállítását. Ezek óratervei, tantervei, a képzés időtartama többször is változtak, de a képzési cél ugyanaz maradt: szakképzett eladókat és vendéglátóipari szakembereket adni az ágazatnak. A középiskola mellett szervezett szakmunkásképzőbe az 1954/55. tanévben iratkoztak be első ízben, és a képzésben résztvevők száma az 1980/81. tanévben elérte a 300 főt. 1957 őszén jelentős dátumához érkezett az iskola. Méltó keretek között, de mostoha tárgyi feltételek mellett ünnepelte 100 éves jubileumát. Ettől kezdve névadója az iskolának Thúry György, Kanizsa várának főkapitánya. 26 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 1957. Az intézmény névadójának emléktábla avatása Az iskola épületét Fülöp Ernő igazgató többszöri belső átalakítással formáltatta akkorira, de a megnövekedett létszám számára a korszerű oktatás minimális feltételeit is alig biztosította. Az 1955-56. tanévben kezdődött el az iskolában a felnőtt kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés. Ehhez kapcsolódva az 1960-as évek elejétől az iskola végzi a boltvezető és vendéglátóipari üzletvezető-képző tanfolyamok szervezését és lebonyolítását. Az 1965-ben végrehajtott oktatási reform során megszűntek a technikumok és helyükbe az 1965. évi 24. sz. tvr. alapján a szakközépiskolák léptek a technikumétól eltérő képzési céllal. Iskolánk is ettől kezdve lett kereskedelmi szakközépiskola. Óratervében már nem szerepelnek az adminisztratív munkára képző tárgyak. 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 27 22 évi fenntartás és főhatósági jogkör gyakorlása után a 144/1973. (MK 14.)MM sz. utasítás alapján 1975 januárjától ejogköröket a Zala megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya vette át a Belkereskedelmi Minisztérium szakmai főhatósági tevékenységét. A fenntartás 1981 -ben Nagykanizsa Város Tanácsa hatáskörébe került. A rövid idő alatt a tanácsoknak nem volt lehetőségük az iskola tárgyi feltételeinek hiányosságait megoldani. Újabb változás következett 1976. január 1-jével, amikor közös igazgatás alá helyezték a szakközépiskolával a szakmunkásképzőt. Ekkor kapta új nevét is: Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola. A 125. évforduló, Mayer Ferenc igazgató ünnepi emlékbeszéde A rendszerváltásig eltelt kb. 133 esztendő, az azt követő évekhez képest viszonylagos állandóságot jelentett az iskola életében. Az iskola tárgyi feltételei mindig rosszak voltak, és mindinkább szűkösebbé váltak az egyre növekvő tanulólétszámhoz és a megnövekvő feladatokhoz is. A gazdaságban végbement változások szükségessé tették az oktatandó szakmák, tantervek és óratervek módosítását is. Az iskola korábbi mostoha elhelyezésének gondjai nehézségek árán ugyan, de megoldódtak néhány évre, mindjárt a rendszerváltás első éveiben. Az intézményt fenntartó Városi Tanács Művelődési Osztálya 28 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 a volt munkásőrségi és pártbizottsági épületek kezelési jogát 1990 júniusában megkapta. Ezt követően lehetőség nyílott az épületrészek iskolai célra történő átalakítására. Az átalakítás során tantermeket, könyvtárt, melegítőkonyhát és ebédlőt hoztak létre. Az átalakított épületekbe 1991 nyarán átköltözhetett az intézmény a Zrínyi u. 3 3. sz. alatti épületből. Az öröm azonban csak 2 év múlva vált igazán teljessé, amikor egy új épületrész a tantermeken, tankonyhán és tanéttermen kívül tornateremmel is bővítette a komfortot. (Fennállása óta nem volt az iskolának tornaterme!) Az építkezések szervezésében oroszlánrésze volt az iskola akkori igazgatójának, Csordásné Láng Évának. Az iskola jelenlegi épülete Az iskola iránti érdeklődés gyors ütemben növekedett, ezért az említett épületekben a szaporodó osztályokat nem lehetett elhelyezni. Néhány évig az „anyaépületen" kívül 4 épületben is folyt a tanítás. A tanterem gondok csak a közelmúltban oldódtak meg, talán véglegesen. Megtörtént ugyanis az épületegyüttes bővítése (2001), és a volt SZTK épület jelentős részének az iskolához való csatolása, és oktatási célra való átalakítása (2005). 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 29 Az iskola elhelyezésének megnyugtató megoldásán kívül gyors egymásutánban változott a szakmai szerkezet, az oktatott szakmák száma, tanterve és óraterve is. 1993-ban indult a vendéglátóipari szakközépiskolai képzés. Ez a körülmény az iskola nevében is változást hozott. Az új név: Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola lett. Az 1995-ös tanévtől az iskola akkori igazgatója, Cseke Zoltán szervezésében a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolával együttműködve post-secondary képzés indult „anyag- és áruforgalmi ügyintéző" néven. Az oktatást az iskola tanárai és külső óraadók látták el. Ez a tevékenység a 2005-2006. tanévben szűnt meg. Bővült a képzés köre azáltal is, hogy MKM 53806/1998. XV. sz. határozatával engedélyezte a kereskedelmi szakmenedzser képzést bel-és külkereskedő, reklám-marketing és szállítmányozási szakirányban. Az 1996-ban újraindult kereskedelmi technikusképzést 1999-ben vendéglátó technikus, 2001-től idegenforgalmi technikus, 2005-től logisztikai ügyintéző képzéssel bővítették. A szélesedett struktúra magával hozta az iskola új nevét is, amely 2003-tól Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola lett. 1997-től bevezetésre került a Nemzeti Alaptanterv (NAT). ANAT alapján oktató szakközépiskolákban megszűnt a korábbi érettégi-képesítő vizsga, így az érettségi a korábbival ellentétben nem ad egyúttal szakképesítést is. Bevezetésre került a kétszintű érettségi vizsga: közép- és emelet szint. A rendelkezés választási lehetőséget biztosított a jelölteknek, kedvező lehetőséget adva főként a továbbtanulni szándékozóknak (2005-től). A 2002-es tanévtől az új OKJ megváltoztatta az oktatható szakmákat. E szerint az új szakmák a következők: élelmiszer- és vegyiáru kereskedő, kultúrcikk kereskedő, szakács, cukrász, pincér és vendéglátó eladó. A technikus képzés érettségire épül. Időtartama a kereskedelmi, a vendéglátó és idegenforgalmi szakmákban 2 év, a logisztikai ügyintéző képzés esetében 1 év. 2006-ban ismét változott az OKJ. E szerint a vendéglátó szakmában a szakács, a cukrász és a pincér szakmák három évfolyamos képzésűek lettek, mint voltak a korábbi években. 2007. őszétől újabb változást vezet be az OKJ. A hagyományos kereskedelmi szakmák elnevezése 30 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 bolti eladóra változott, a logisztikai ügyintéző maradt, de a képzési idő mindkét említett szakma esetében 2 év lett. Jelentős változást hozott az oktatási törvény a szakiskola és a középiskola közötti átjárhatóság megteremtésével. E szerint a 10. osztály befejezése után a tanulmányi eredmény és az osztályfőnök javaslata alapján lehetősége van a tanulónak a szakiskolából a középiskolába való átlépésre, és viszont. Az idegen nyelvi képzés elősegítése céljából lehetőséget ad a közoktatási törvény nyelvi előkészítő osztály indítására. Ebben az osztályban az első évben heti 12-15 órában idegen nyelvi, 4 órában számítástechnikai képzést kapnak a tanulók, a többi órában és tárgyban szintfenntartás folyik. Ezek a tanulók a 13. osztály elvégzése után tehetnek érettségi vizsgát. A középiskolai felnőtt képzés lehetősége 1985-ig a középiskolákban nem volt engedélyhez kötve. Ettől fogva azonban a törvény akkreditálásához kötötte a felnőttképzést. Az iskola élt ezzel a lehetőséggel. A kereskedelmi és vendéglátó alapszakmákban elegendő jelentkező esetében indítható képzés. Ugyancsak az igények függvényében folyhat képzés boltvezető és vendéglátó üzletvezető szakmákban is. Újszerű, hogy a közoktatási törvény megengedte a szakképzést folytató iskolákban 2006. óta a művészeti oktatást. Ebben az iskolában a színjátszás és a kézművesség szakágakban folyik képzés. Kitüntető feladatra kapott lehetőséget az iskola a már említett főiskolától. 1996 óta német és angol nyelvből szakmai nyelvvizsgákat bonyolíthat. Ez idő óta az iskola Regionális Nyelvi Központként szerepel. Jelentős szerepet tölt be az intézmény a városi rendezvények egy részének bonyolításában, mint szervező és bonyolító is. Az iskola iránti érdeklődés nem csökkent. Beiskolázási gond jelenleg nincs. A végzősök közül főként a vendéglátó szakmák számára kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Néhány végzős külföldön is szerencsét próbált. A kereskedő szakterületen végzők iránt is van igény, de az alacsony bérezés miatt inkább más területen vállalnak munkát. A változásokat érzékeltetve álljon itt néhány adat az iskolaépület adottságairól: 30 tanterem, 8 csoportbontásra alkalmas terem, 1 kémia 150 év a nevelés és a gazdaság szolgálatában 31 előadó, 1 könyvtár, 2 szertár, 1 tornaterem, 2 tankonyha, 1 cukrászat, 1 tanétterem, 1 élelmiszer kabinet, 1 iparcikk kabinet, 1 taniroda, 4 számítástechnikai terem, 4 öltöző, tanári szoba és irodák. Pedagógusok száma 77 fő, technikai dolgozók száma 23 fő. Testvériskolai kapcsolatot ápol az intézmény: olasz, horvát, székely iskolákkal. Pedagógus hittel vallom az iskola emberformáló, jellemalakító szerepét. A társadalom, a gazdaság jó értelemben vett fejlődésében meghatározó szerepe van az iskolának, ezért a felnövekvő nemzedék nevelésére, oktatására a mindenkori hatalomnak erején felül kell áldoznia. Varga Ferenc Kanizsai József: Évtizedek távlatából 33 Kanizsai József: r Évtizedek távlatából (Egykori iskolámra, a Thúry György Közgazdasági Technikumra emlékezve) Évtizedek távlatából Gondolok az iskolámra. Emlék-öröm zajából Visszaszököm Kanizsára. Látom a fejemre illő Szép, búzakék keris sapkám, Ha tanár jött, megbiccent ő, Én mentem tovább az utcán. Büszke lépttel, tekintettel Mentünk az iskola felé, Szívünk tele reménnyel: A Tudásunk - a Jövőé! Emlék-albumban Russay Tanár úr képe néz felém: "Csináld meg, tudd akarni! -És tudtam, és mily könnyedén... Érces fegyelemmel nézem Volt iskolám ablak-szemét, A szívemben vágyom, kérem: Fordítsa rám tekintetét! Még egyszer érezzem, hogy vár Hogy megsimíthassam falát! Marad számomra: Tudás-vár. Szívem nyugodt! Hazatalált! Nagykanizsa; 2007. május 30. A szerző író, költő, meseíró. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára, a Magyar Kultúra Lovagja. Eddig 22 könyve jelent meg nyomtatásban. A testnevelés és a sport története a Thúryban 35 A testnevelés és sport története a Thúryban A kezdetekről kevés adat áll rendelkezésre. A korabeli újságok nem foglalkoznak központi témaként az iskolai testneveléssel és sporttal. Annyit azonban az adatszegénység ellenére tudhatunk, hogy elődeink diákjai bekapcsolódtak Nagykanizsa városának lassan, de folyamatosan fejlődő sportéletébe. A második világháború utáni időkről aztán már több információ áll rendelkezésünkre. Olyan kiváló kezekben volt a kereskedelmi iskola testnevelésének, sportéletének irányítása többek között, mint Holló János és Molnár Sándor. Az iskola tantestületének röplabdacsapata 1954. Holló János 1937-től 1943-ig volt az iskola tanára, aztán részt vett a második világháborúban, amelyben hősi halált halt. 1946-ban került az intézménybe Molnár Sándor, aki 1950-ig vezette az iskolai sportéletet, májd elkerült Nagykanizsáról, és a Közgazdasági Egyetem tanára lett. Őt tizenöt éven át követte Russay Olivér, aki nagy felkészültségével és óriási lelkesedésével a mostoha körülmények ellenére virágzó sportéletet teremtett. Az iskolának egyetlen lehetősége a Zrínyi utcai salakos sportudvar volt, ahol kosárlabdázni és néhány atlétikai feladatot lehetett megoldani (távol- és magasugrás stb.). Hosszú ideig bérelt 36 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 tornatermekben folyt az iskolai testnevelés és sport oktatása. Ez azonban nem gátolta meg azt, hogy a Paizs-Sajni-féle időszakban a 60-as évek elején a tanár úr ne tudjon kialakítani egy ütőképes csapatot a fiú kosárlabdában. Ok jelentős sikereket értek el a középiskolás versenyeken, majd Nagykanizsáról elkerülve Székesfehérváron magasabb, NB-s szinten folytatták pályafutásukat. A fiúkat követték a lányok is, akik aztán Mike József tanár úr vezetésével, szintén idegen tornateremben készülve a versenyekre, szép sikereket értek el a különböző versenyeken. A labdajátékok mellett főleg atlétikában voltak az iskolának olyan tanulói, akik öregbítették az intézmény hírnevét. Közülük is kiemelkedik ANDRI MAGDOLNA, aki súlylökésben ért el országos sikereket. Szépen induló sportkarrierjét azonban makacskodó gerincsérülése kettétörte... 1981-ben Mike tanár úr eltávozott az iskolából, a testnevelés és sport irányítása ezután átmenetileg óraadó tanárok kezébe került. A sportélet aztán akkor lendült fel ismét, amikor 1982-ben újra megalakult a lányokból egy kosaras társaság. A Jakabfi Éva, Szigeti Ágnes, Németh Ágnes-féle társaság a még mindig mostoha körülmények ellenére (továbbra sem volt tornaterem, szabadban edzettek, csak a mérkőzésekre volt bérelt termük) mindjárt az első évben a középiskolás bajnokságban megyei 3. helyezést ért el. Számos alkalommal vettek részt a középiskolás kupaversenyeken is, többek között a Ganz Szakközépiskola által rendezett Őry-kupán. A tantestület futballcsapata egy tanár-diák meccs után A testnevelés és sport története a Thúryban 37 Gyarmati Csilláék ezen a versenyen a sokkal jobb feltételek mellett sportoló csapatokkal szemben 3. helyezést értek el. Jelentősen megváltoztak a testnevelés és sportolás feltételei akkor, amikor 1993-ban végre lett saját tornaterme az intézménynek. Ez a teremhez kötődő sportágak fejlődésének adott további lendületet. Ekkor már a kosárlabdát a fiúcsapat jelentette. Ők folyamatosan szerepelnek azóta is különböző bajnokságokban. Ma már szép hagyományokra tekint vissza a THÚRY-KUPA versenysorozat, amelyet később az előbbiekben említett Russay tanár úrról RUSSAY EMLÉKTORNA néven szervez az időközben megalakult THÚRYDSE. Számos neves csapat, köztük több horvát, szlovén részvételével sikerült nemzetközivé alakítani. A kupát ebben a rangos mezőnyben többször is megnyerte a Thúry csapata, amely szerepelt a felnőttek között a megyei bajnokságban is. A labdajátékok közül a kosárlabda mellett idővel nagy népszerűségre tett szert a labdarúgás és a röplabda is. Az iskola tanulói rendszeres szereplői a diákolimpia versenyeinek, amelyeken szép sikereket értek el. Az egészséges életmódra nevelés sikeréhez jelentősen hozzájárult a sokáig dr. Pillér Ernő, majd Göncz Ferenc és dr. Pataki Miklósné vezette ODK-szakosztály is. A túrák alkalmával a résztvevők nemcsak a szűkebb és tágabb hazával ismerkedtek, hanem sok időt töltöttek a szabadban is. A nem versenyszerűen sportoló tanulók számára a 2005-ben megépített sportudvarral további lehetőségek adódnak a szabadidő hasznos eltöltésére. Ma már elmondható, hogy a jelentősen megjavult feltételek mellett a sport az egyik virágzó területe a Thúrynak... Göncz Ferenc Új sportág született — Baseball 39 r Uj sportág született Ezzel a címmel tudósítja olvasóit a Zalai Sportrevü 1991. november 1-jei száma. A sporttörténeti mérkőzés helyszíne Nagykanizsa, Mindenki Sportpályája. Az időpont 1991. október 23. 14 óra. A mérkőző csapatok: ANTS B.C. (Nagykanizsa) és DARK HORSES B.C. (Győr). A mérkőzést a 300 nézőn kívül dr. Kereskai István polgármester, Farkas Zoltán alpolgármester és dr. Dornbach Alajos az Országgyűlés alelnöke is megtekintette. ... de hogyan, mi módon valósulhatott meg az I. hivatalos magyar baseball-mérkőzés. A történet két évvel korábban kezdődött. 1989. augusztus 31-én Iváncsits János a Thúry SZKI tanára egy 50 éves érettségi találkozót szervezett, melyen két Floridában élő öregdiák is részt vett. Egyikük bizonyos Stephen A. Karakay, Florida-állam közjegyzője másnap arra kérte a szervezőt, hogy próbáljon meg - az amerikaiak nemzeti sportjával - a baseballal foglalkozni, Nagykanizsán csapatot szervezni, esetleg a baseballt Magyarországon megszerettetni. Iváncsits János igent mondott erre a hihetetlenül nehéznek ígérkező felkérésre, de arra kérte Mr. Karakayt, hogy adjon meg minden szakmaimódszertani-technikai segítséget ahhoz, hogy a „baseball-misszió" sikeres legyen. Sajnos, ahogy telt-múlt az idő bebizonyosodott, hogy mi „keris" tanárok sokkal lelkesebbek voltunk, mint az amerikai megbízónk: Karakay úr... Iváncsits János tanár másnap tájékoztatta igazgatóját, Csordásné Láng Évát a baseball felkérésről. Az igazgatónő az első perctől kezdve támogatta az akkor még teljesen bizonytalan kimenetelűnek tűnő base-ball-ügyet. Először keresni kellett egy edzőt! A választás Gondi Zoltán fiatal testnevelő tanárra esett. Ma már tudjuk, hogy ez a választás telitalálat volt, hiszen Gondi Zoltán hite, akaratereje, tenni akarása, és új iránti fogékonysága nélkül nehezen valósulhatott volna meg az a sikersorozat, melyet a később alakult csapattal elért. 1990 januáijában - nagyon sok jelentkező közül - Gondi Zoltán kiválasztott 25, 14-18 éves fiút. Megtörtént a névválasztás is: ANTS (hangyák) lettünk. A Hangyák hangyaszorgalommal kezdték meg az edzéseket. Igazi baseball- 40 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 felszerelés híján először széklábakkal ütötték el a teniszlabdákat, taktikai elemeket sajátítottak el videofilmekről, reflex- és erőfejlesztéseket végeztek, illetve az atletikus képességek javításával teltek az edzések. Az országosan másodikként bejegyzett klub elnöke Csordásné Láng Éva, edzője Gondi Zoltán, titkára Iváncsits János lett. A csapat először a Thúry Kereskedelmi SZKI csapataként DSK-szinten működött. Később egyre inkább nyitottunk a város felé. A fő probléma a felszerelés hiánya volt. Az első szponzorunk a Generál Electric lett, miután Karakay úr felkereste az Egyesült Államokban a GE. Elnökét Mr. Welch-et, és tájékoztatta őt a nagykanizsai baseball-csapatalakítási fejleményekről. így az ő közbenjárására kapták a Hangyák az első pólókat és melegítőket. 1990 novemberében Nagy Márta (az első magyar csapat menedzsere) a Testnevelési Egyetemen - nagy érdeklődés mellett -mutatta be a baseball sportot. Ezen a bemutatón ismerhettük meg a játék lényegét, a felszereléseket, - mindez nagyon lelkesítően hatotta Hangyákra. Fontos esemény volt az első felszerelések érkezése az USA-ból, amelyet Karakay úr küldött. Ez azonban kevésnek bizonyult, így Iváncsits János felvette a kapcsolatot az amerikai Willimsporttal, a baseball sportcentrummal, és a sokadik levélváltás után, Frank Lupacchino (a nemzetközi kapcsolatok felelőse) úgy döntött, hogy segítségünkre siet. így kaptunk több csapatra szóló felszerelést. Azonban a küldő személy az amerikai Little League (kis liga) vezetője volt így a felszerelések egy része a „kis hangyáknak" lett jó. A kicsik edzését a Vécsey iskolában Rácz András testnevelő tanár vezette. Az új felszerelések birtokában bátran tervezhettünk. Ekkor már rajtunk kívül Győrben és Budapesten is működött baseball csapat, így 1991. október 23-án - nemzeti ünnepünkön -megrendeztük az I. hivatalos baseball-találkozót, melyről Balogh Antal sportújságíró a Zalai Hírlapban így tudósított: „Sporttörténelmi mérkőzés Kanizsán-győri sikerrel. Hazánkban új sportág van születőben, s reméljük, hogy a mai - országosan is első -baseball-mérkőzéssel megindult a külföldön egyre népszerűbb sportág térhódítása." Új sportág született - Baseball 41 Bár a mérkőzés a Mindenki Sportpályáján volt, a Hangyák bázisa az új Víztorony melletti Thúry-pálya lett. Itt építettük ki a Honvédség segítségével, (Poprádi Zoltán alezredes és Horváth Lajos sporttiszt aktív közreműködésével) azt a pályát, melyet az Európai Baseball Szövetség 1995-ben hitelesített. 1992-ben az ANTS B. C. Vezetősége megszervezte Nagykanizsán az I. Nemzetközi Baseball-tornát, amelyen az osztrák GRAZER BEARS-csapat is részt vett. AII. nemzetközi tornánkon a Bp. Island-ers és Brick Factory magyar csapatok mellett a pozsonyi KSK-FELO és a horvát VARASDIN 1181 is szerepeltek. Ezt a tornát a Bp. Island-ers nyerte meg. A III. nemzetközi tornán már 7 csapat szerepelt a VIENNA SKUNKS-szal kibővítve. Az 1992-es év egyéb érdekessége a japán J.O.C.V. (Japán Külföldi Önkéntes Szolgálat) magyarországi megjelenése volt. A J.O.C.V ''92 júniusában kezdte meg tevékenységét, és általuk számos kitűnő baseball-szakember érkezett hazánkba, így Nagykanizsára is. Közülük is kiemelhető Yamada Koichi tevékenysége, aki tapasztalatával, lelkesedésével és szeretetteljes egyéniségével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy néhány év múlva a csapat a csúcsra juthasson. 1992-ben már nemcsak a hangyák, hanem a Bp. Islanders is rendezett meghívásos versenyt. A kétnapos kupaversenyt Jeszenszky Géza külügyminiszter nyitotta meg. A kanizsai Hangyák nagyszerűen szerepeltek és a 2. helyet szerezték meg. Fontos momentum volt, hogy a verseny előestéjén megalakult a Magyar Országos Baseball Szövetség. Elnöke: Tibor Tamás, főtitkára Venczli György lett. 42 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Az M.O.B.SZ. megalakulása és a növekvő csapatszám megteremtették a Nemzeti Bajnokság megindításának lehetőségét. Csapatunk 1992-ben és 93-ban az 5. helyet, 94-ben a 3. helyet, 1995-ben a 2. helyet szerezte meg, és emellett a „Hangyák" részt vettek az Európa Kupa (Ceba) küzdelmeiben, ahol az 5. helyet szereztük meg. 1996 nyarán már érezni lehetett, hogy kitűnő formában van a csapat. A gárda augusztus 20-án Zamárdiban elnyerte az első ízben kiírt Magyar Kupát. A döntőben a nagy ellenfelet: a Szentendre Sleepwalkers (Alvajárók) csapatát sikerült legyőzni 14:4 arányban. A csapat a következő összeállításban szerepelt: Barbalics, Yamada, Szili, Széchényi, Ivanics, Weinausz, Poprádi, Nakagawa, Gondi, Traub. ...és eljött október 20-a. Szinte pontosan 5 évvel az első magyar baseball-meccs után a Nagykanizsai Hangyák az ősi ellenféllel - a Szentendre Sleepwalkers csapatával - néztek farkasszemet Szentendrén, a mindent eldöntő bajnoki döntőben. Szetey András újságíró terjedelmes cikket írt a Népszabadság sportrovatában a döntőről, és írását így fejezi be: „A nagykanizsai szurkolótábor öröme persze érthető, mivel Szécsényi bravúros ütésével átveszik a vezetést, sőt a 7. inning végére gyümölcsözik a Hangya-szorgalom: már 11:7 az állás. Ez marad a végeredmény is, így fennállása során először bajnok a Nagykanizsa ANTS. Öröm felsőfokon, a csapat tagjai egymás és Yamada nyakában. Nem hiányozhat a pezsgő-locsolás sem, majd a csapatinduló következik. Akár a profiknál." A bajnokcsapat - és egyben Nagykanizsa város sporttörténete első bajnokcsapatának - tagjai: Gondi Zoltán, Barbalics László, Yamada Koichi, Szécsényi Attila, Szili Zsolt, Imamura Humitoshi, Ivanics István, Móricz Vilmos, Nakagawa Toshikazu, Weinausz Ferenc, Poprádi Zoltán, Darabos Gábor, Kálmán László és Traub Attila. 1997-ben a nemzetközi porondon is szépen helytálltak a Hangyák, pedig a körülmények számunkra egyáltalán nem voltak ideálisak. A szlovéniai Kranjban vendégszereplő csapatunk a B-csoportos BEK küzdelmekben az elődöntőig jutott és végül is a 4. helyet szerezte meg. A bajnokságban ismét a csúcsra jutott a gárda a Szentendre 12:8 arányú legyőzésével a bajnoki döntőben (Szentendrén). Egy év múlva Nagykanizsa rendezhette meg a B-csoportos baseball BEK-et, melyen 7 ország vett részt. A remek formában szereplő csapatunk a 2. helyet szerezte meg a nemzetközi kupafináléban a bécsi Új sportág született — Baseball 43 VIENNA BULLDOGS mögött. Az 1999-es év is rendkívül sikeresnek mondható, hiszen - bár a hazai bajnokságban „csak" a 2. helyet szereztük meg - a Magyar Kupát ismét sikerült megnyerni. Bemutatkozhattunk az Interligában is (8. hely), de a legnagyobb eredményt a B-csoportos KEK döntő hozta, melyet a Hangyák egy moszkvai csapat ellen megnyertek! Nagykanizsa ANTS B.C. -Russtar MOSCOW 16:11, 1999. június 20., Nagykanizsa. „AB-csoportosKEK megnyerését óriási „Hangyaboly" ünnepelte a pálya közepén - a hálás nézők vastapsától kísérve" - írta másnap a Zalai Hírlapban Kelemen Valéria. 1999-ben az ANTS BASEBALL CLUB vezetése is ünnepelte a club fennállásának 10. évfordulóját. Egy sajtótájékoztatón Csordásné Láng Éva klubelnök és iskolaigazgató a következőképpen összegzett: „Nemcsak a 10 éves fennállás miatt jeles alkalom a mostani, hanem azért is, mert a klub történetének legeredményesebb esztendejét tudhatjuk magunk mögött. Ha anyagi lehetőségeink jobbak lesznek, akkor bízom benne, hogy a következő évről is hasonló jókat tudunk elmondani." Csordásné Láng Éva 1990-2002-ig látta el az elnöki teendőket, 2002-től Bobay Jenő, 2004 augusztus 1-től Dencs Béla a klubelnök. A 2000-es évben Európa legjobb 24 csapata között az „A" kategóriás KEK küzdelmekben a 7. helyet szerezték meg a Hangyák. 2001-ben már bajnoki aranyat és a 3. magyar kupagyőzelmet sikerült begyűjteni, és az Interliga 3. helyezés is nagyon ígéretes. 2002-ben is taroltak a Hangyák, hiszen a Magyar Kupa és a Bajnoki Cím mellett az Interligában is(!) az élen végeztek. 44 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 2003-ban is sikert sikerre halmoztak a kanizsai baseballozók: az évzáró eredménylista így festett: NB l-es bajnok: Torony Szőnyegház NB Il-es bajnok: Red Ants Magyar Kupa: Torony Szőnyegház Női Softball Kupa: Ants 2004-2006-ig a baseball-csapatnak bajnoki címet nem sikerült szerezni, de az Interliga küzdelmekben szépen helytálltunk (5.-7.-5 hely) és a Magyar Kupát is megnyertük 2004-ben és 2006-ban. A baseball mellett a női softball is megjelent. 1994 augusztusában Traub Attila vezetésével női softball-csapat alakult, mely a Magyar Bajnokság kezdetétől jelen volt a bajnoki küzdelmekben. A női csapat tagjai közül a kezdetektől válogatott játékos Gyimes Magdolna és Poprádi Eszter, majd később az lett Kovács Rita is. A Tóthmárton Vera, Radics Sára, Balassa Nóra, Feitli Kornélia, Ölvedi Anita fémjelezte generáció egyre jobb játékot produkált: és Darabos Gábor edzőségével 1999-ben ás 2000-ben a Magyar Kupát elnyerték és a Nemzeti Bajnoki címet is megszerezték. Később Kápolnás Zoltán, majd Ivanics István látta el az edzői teendőket. A játékosok közül többen is szerepeltek a válogatottban: Tóthmárton Vera, Balassa Nóra, Radics Sára, Ölvedi Anita, Balog Zsuzsa, Bántó Zsófia, Feitli Kornélia. Az 1995-és évtől a Nemzeti Bajnokságban a stabil 3. helyet sikerült 3-szor is megszerezni, a Bp. United és az Óbuda Brick Factory mögött (egyetlen nem budapesti csapatként). A 2000 utáni éveket a Bp. Uniteddel (jelenleg Hungarien Astros-szal) való kiélezett csaták jellemzik, melynek eredményeként az utolsó három évben egy kupagyőzelmet és három 2. helyezést sikerült elérni a Nemzeti Bajnokságban. A softball-válogatottak érdekes találkozójára került sor Nagykanizsán 1999 május 1-én, mikoris a Magyar Softball Válogatott - hatalmas csatában - legyőzte az amerikai SFOR ALL STAR csapatát 11-10-re. A női softball-csapat mellett nem szabad megfeledkezni az utánpótlásról sem. Az NB II-ben kétszer is bajnokságot nyert a II. baseball csapatunk 2003-ban és 2004-ben. A gyermekbajnokságot 2002-től 4-szer sikerült megnyerni, és ez is alapot adhat a bizakodásra a jövőt illetően. Új sportág született — Baseball 45 .....hosszú út vezetett 1989-től a jelenig, mely időszakban a nagykanizsai HANGYÁK sikert sikerre halmoztak: 7 Magyar Kupa, 5 Nemzeti Bajnoki Cím, Interliga és KEK I. helyezést elérve, megannyi játékost, edzőt és sportvezetőt adva kanizsai és hazai baseballnak. Külön öröm, hogy sportolóként GONDI ZOLTÁN, BARBALICS LÁSZLÓ és GYIMES MAGDOLNA tanár-kollégáink elválaszthatatlan részesei a kiemelkedő sikereknek. A „Hangya"-sikerek igazi „varázslója GONDI ZOLTÁN, aki sportolóként, edzőként, szervezőként, sportvezetőként és menedzseri minőségben immár 18. éve heroikus munkát végez az ANTS Baseball Clubért, és országos szinten is a magyar baseballért. Iváncsits János középiskolai tanár baseball-alapító Kulturális élet a Keriben 47 KULTURÁLIS ÉLET A „KERIBEN." „Mert magyar vagyok" Ez volt a Zalai Hírlap 1999. május 7-én megjelent számában az egyik riport címe. A Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában (akkoriban ez volt az intézmény hivatalos neve) az 1970-es évek végétől szép hagyományai voltak az anyanyelv ápolásának. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a Göncz Ferenc tanár úr vezette „Beszélni nehéz" nyelvművelő szakkör tagjai rendszeresen résztvevői voltak a „Szép magyar beszéd" és az „Édes anyanyelvünk" szépkiejtési, illetve nyelvhasználati verseny országos döntőinek. Az iskola tanulói nemcsak résztvevők voltak, hanem sikeresek is. A szépkiejtési verseny győri, illetve a nyelvhasználati verseny sátoraljaújhelyi országos döntőjén a Thúry tanulói közül a következő tanulók vettek részt: Németh Erika Scheffer Magdolna Scheffer Magdolna Bődör Mónika Gyurkovics Erika ■ Ács Éva ■ Istéf Zsuzsanna Szilágyi Margit - Szebényi Brigitta - Balogh Mária - Bácskai Zsuzsa Győr Győr Sátoraljaújhely Győr Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Győr Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Győr Győr különdíj különdíj különdíj Kazinczy-érem Kazinczy-plakett Kazinczy-plakett Kazinczy-érem A bevezetőben említett cikkben Bácskai Zsuzsa így emlékezik a versenyre: „Elsősorban a verseny írásbeli részére készültem, hiszen úgy éreztem, tavaly ezen úszott el a Kazinczy-érem. Ennek ellenére az írásbeli megint nem a legjobban sikerült, így az eredményhirdetéskor nagyon meglepődtem. 48 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Magyar vagyok és szeretem az anyanyelvemet, ezért vettem részt a versenyen is. Szerintem a mai magyaroknak is szépen kell beszélniük, s ezt már diákkorban meg kell tanulniuk. A legtöbb diák sajnos nem tud magyarul szépen írni vagy olvasni, nekem azonban örömet okoz, ha az átlagnál szebben művelem az anyanyelvemet." Zsuzsa cukrásznak tanult, de nem a tanult szakmájában helyezkedett el, hanem a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után leérettségizett. Hosszú ideig Nagykanizsán a VTV munkatársaként dolgozott, itt kamatoztatta kivételes anyanyelvi képességeit. Sikerének értékét növeli az a tény, hogy amikor a Kazinczy-érmet megkapta, már jelentősen megváltozott az anyanyelvi versenyek kategóriaszerkezete. Sokáig a szakközépiskolások a gimnáziumi tanulókkal egy kategóriában versenyeztek. Amikor Zsuzsa Kazincy-érmet nyert, már a szakmunkások a szakközépiskolásokkal voltak egy csoportban. így szakmunkásként különösen értékes volt 1999-es győri sikere. Nemzeti és egyéni identitás 49 A nemzeti és egyéni identitás Elindulok, mint egykor Csorna Sándor, hogy felkutassak minden magyart. Székelyek, ott a bércek szikla - mellén, üljetek mellém! Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján, magyarok ott a tót hegyek közt s bácskai szőlőhegyek közt, üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párisban, vagy Amerikában, üljetek mellém! Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök, ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök, üljetek mellém! Psalmus Hungaricus (részlet) Dsida Jenő Európa már jó ideje az egységesülés időszakát éli. Nem járhatunk más utat mi, magyarok sem. Jövőnket ugyanis csak az egyesült, liberális és szociális piacgazdaság által éltetett Európában tudjuk megalapozni. Ez a létfontosságú törekvés azonban nem feledtetheti el velünk azt a felismerést, hogy Európa kultúráját, benne a nemzeti kultúrákat veszély fenyegeti. Hiszen az egységesülés szükségképpen kiváltja a nagymértékű uniformizálódást, a nemzeti jelleg elszíntelenedését, esetleg végérvényes eltűnését. A levegő és a vizek tisztaságának megőrzéséért, a teljes természeti környezet romlásának a megállításáért a „Zöldek" szerte a világon mozgalmakat indítottak. Törekvéseik példa értékűek a számunkra! A „homo sapiens" megmaradásának és boldogulásának nemcsak a fizikai tér romlatlanságának a megőrzése a feltétele, hanem a kultúra egyetemes és nemzeti sajátosságainak a megtartása is. 50 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 A művelődési hagyományok feletti őrködés, a kultúra ápolása és fejlesztése minden nép elidegeníthetetlen kötelessége és feladata. Kötelessége más népekkel és magával szemben is! Európa, sőt az egész művelt világ elvárja tőlünk, hogy a magyar kultúrát a magas kultúrájú népek szellemi asztalára tegyük, hozzájárulva az egyetemes művelődés sokszínűvé tételéhez. A világ tudja, hogy magyar örökség nélkül szegényebb lenne. Szegényebb Bartók zenéje, Fábri filmjei és Makovecz Sevillában álló háza nélkül. Az sem kétséges, hogy a magyar kultúrát nem ápolja senki más helyettünk. Az ugyanis a nép, a nemzet kultúrájaként létezik csupán! A nép emlékei, szokásai, dallam - és ízlésvilága, lelkének a rezdülései nélkülözhetetlenek a művészet számára. Hitelesen akkor szólal meg a művész, ha ezekből merít. Nem hagyhatjuk tehát ezt a kincset veszendőbe menni! Nem hagyhatjuk, hogy múló divatból, igénytelenségből, tudatlanságból vagy hanyagságból a nemzettudat leglényegesebb tartalmáról, magyar létünk biztosítékáról lemondjunk! Nemzeti létünk vonatkozásában napjainkban legalább olyan fontos időket élünk, mint élt a magyarság a XIX. század hajnalán. A sorsszerű helyzetet az akkori szellemiség - Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Katona, Berzsenyi...-, felismerte. Mindegyikük a saját szellemi és művészi eszközével munkálkodott azon, hogy ezeréves európai létünk után végre használható nemzettudatunk legyen. Az azóta lezajlott történelmi viharok, azok sebei, az európai társadalmi és politikai változások, az egyéni és közösségi élet minőségi változásai, az új hatalmi ág a MÉDIA megjelenése új kihívásokat, veszélyeket jelent a nemzeti identitástudatokra, a miénkre is. A megváltozott körülmények miatt a reformkori elképzelések már nem alkalmazhatók. Új helyzet van, talán súlyosabb, mint a XVIII.-XIX. század fordulóján. Sajnálatos, hogy ebben a helyzetben nincs az országunkban - a mindenkor - regnáló hatalmak között nemzeti identitás ügyét fontosnak tartó konszenzus. Helyzetünket súlyosbítja Közép-Európa válságos útkeresése. A széthullott birodalmak (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia) népei nemzetállamokként definiálják magukat. Teszik ezt - nagyon helyesen - önvédelmi szempontból; védekezve a globalizáció okozta kulturális uniformalizálódás és értéktelenedés ellen karakteres valakivé válásuk érdekében, félve az akárkivé válástól, s talán szomszédaink a tőlünk Nemzeti és egyéni identitás 51 való félelem miatt is. Csak örülhetünk annak, ha a kulturális identitás minden nép számára fontos, megvalósított és ápolt valóság lenne. Tudományosan bizonyított tény, hogy a nemzeti kultúrában identifikálódó ember toleránsabb, együttműködőbb és befogadóbb, mint a talajtalan ember. Természetes dolog, hogy az ember kulturális fundamentuma a nemzeti kultúrája legyen. Ebbe a kultúrába születik, ezt a nyelvet tanulja édesanyjától, környezetétől, ezt a dallamvilágot hallja dajkájától, ennek a népnek a meséivel alszik el, ebben a közösségben szocializálódik, hatnak rá a szokások, hagyományok, ez lesz a kulturális fundamentuma. Ezen a fundamentumon alakul ki erkölcsi és esztétikai metrikája, igényessége. Ez biztosítja számára azt az igényt, hogy tovább építkezzen, mint „kultúrlény". Ez a fundamentum és esztétikai mérce garancia arra, hogy az egyetemes kultúra teréből az értékeket asszimilálja a kultúrájába. Az így „felépített" ember nem tömegember, hanem egyéniség, aki nincs kiszolgáltatva a média manipulációjának. Sajnálatos, hogy a korábbi internacionalista neveltetésű „modern ember" teljesen ki van szolgáltatva a médiának és a fogyasztói társadalom negatív hatásainak. Itt átadom a szót a tőlem illetékesebb Kodolányi Jánosnak. „A modern ember, nem a transzcendenciához, hanem pusztán az e világi léthez kötődik, eközben független lénynek hiszi magát. Ez az ember az úgynevezett autonóm ember, aki felszámolta azokat a kötődéseket, amelyek az emberiséget története során mindig egy magasabb létezéshez fűzték. Az autonóm ember, mint társadalmi lény valóságos, megmérhető erőktől, viszonyulásoktól s kényszerektől függ, egyébtől nem. Lelkiismereti szabadsága nincs, mert nincs lelkiismerete. A régi embertípus transzcendens jelképrendszerben gondolkozott, a mai okban és okozatban. Az autonóm ember önmagából indul ki és önmagába tér vissza. Mindent önmaga igazol, és önmaga vállal. Egyetlen igazolása a siker. Nem szociális lény, álközösségbe erőszakkal kell kényszeríteni, ami természetes. Irtózik a kultúrától, hiszen anarchiában él. Kínérzései csillapítására narkotikumot használ: hatalmat, sikert, rekordot, hasznot, szerelmet, utazást, alkoholt játékot, kényelmet, gyorsaságot, tempót." 52 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Másutt: „Az emberi lélek a tudattalan létezés és a transzcendens létezés között levő feszültség szenvedését a transzcendens világ jelképrendszerében (szimbólumaiban) oldja fel. Ez a jelképrendszer a kultúra. Ha e szimbólumrendszerbe való kollektív hit, tehát a jelképek valóságának érzése elvész, a jelképrendszer, tehát a kultúra fölbomlik. Az egyén számára megszűnik a harmonikus élet feltétele, a közösség számára a harmonikus, önként működő, önmagát szabályozó életkeret. Igen, ha a kultúra fölbomlik, anarchia áll be. Az élet elviselhetetlenné válik. Új csodának, új jelképrendszernek, új kultúrformának kell jönnie, hogy a közösség ismét az legyen, amit a szó jelöl: önként egybeálló és egybeillő, önmagát nem külső erőszakkal, hanem belső alkalmazkodással, a jelképrendszerhez való spontán igazodással szabályozott, kollektív, harmonikus életforma." Az előzőekben néhány gondolattal - a teljesség igénye nélkül -érintettük az identitás mélyebb bölcseleti kérdését. Nagykanizsán 1992-ben egy szűk értelmiségi csoport úgy gondolta, hogy az identitás kérdésével nem elég szellemi magányukban, dolgozószobáinkban foglalkozni, hanem nyilvánosságot, fórumot kell teremteni. Ezen elhatározás eredménye lett az Identitás Szabadegyetem. Témaválasztásunk a magyarság kultúrtörténetének egy-egy fejezetére esett. A témát mindig a magyar és az európai történelem adott korszakába ágyazva tárgyaltuk. Előadóink a választott témában munkálkodó, elismert szellemi és művészeti elit sorából kerültek ki; egyetemi tanárok, akadémikusok, írók, művészek, népművészek, miniszterek, államtitkárok. Kirándulásaink során felkerestünk határainkon túl élő magyar közösségeket pl.: Zágráb, Lendva népi építészet emlékeit, néprajzi értékeket (Göcsej, Hetés, Őrség). Kihelyezett ülést tartottunk a grazi egyetemen. Megismerkedtünk a gyönyörű zalai tájjal. Minden alkalommal tájékoztatást kaptunk a külügyminisztériumtól (európai integrációnk politikai vonatkozásairól valamint a határainkon túl élő magyar kisebbségpolitikáról) és a kultúra minisztériumától az aktuális kultúrpolitikai kérdésekről. A 2004-es nyugdíjba vonulásom után 2005-től Csordásné Láng Éva igazgatónő a folytonosság biztosítása érdekében vitte tovább - lelkes csapatával - az Identitás Szabadegyetemet. A foglalkozások tartalma Nemzeti és egyéni identitás 53 Nagykanizsa és régiója kultúráját ölelte fel. A „Nemzeti és európai identitás" témájában való megújulásba vetett hitéért szervező munkájáért hála és köszönet illeti. Az Identitás Szabadegyetemnek 1994-ig a Batthyány Lajos Gimnázium adott otthont. 1994-től pedig a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola lett befogadója és igazán gondos gazdája. Az iskolában minden feltétel adott volt a zavartalan műhelymunkához, előadásokhoz, kiállításokhoz, a felejthetetlen esti kulturális programokhoz. Nem túlzás kijelentenem, hogy az iskola tanári kara örömmel és öntudattal vállalta az Identitás Szabadegyetem munkájának segítését. A magyar és történelem munkaközösség tagjai a szervező és bonyolító munkában vették ki a részüket. Aktív szerepet vállaltak az előadások felvezetésében, a szellemi műhelyek működtetésében, kirándulások szervezésében, vezetésekben. A titkárság dolgozói a kedves hangvételű felkérő levelek írásával és telefonok bonyolításával segítették munkánkat. A gazdasági iroda dolgozói a pontos-precíz könyvelésekkel, elszámolásokkal és kifizetésekkel, a porta dolgozói segítő, udvarias útbaigazításaival járult hozzá a sikerhez. Külön is ki kell emelni az iskola tankonyhája és tanétterme tanárainak, dolgozóinak és ott segítő diákjainknak a munkáját. Az ételek minőségéről és az ott dolgozók kedvességéről csak szuperlatívuszokban szóltak vendégeink. Az előbb felsorolt csapatok mindegyikének hervadhatatlan érdeme volt abban, hogy a Szabadegyetem hívogatóan jó híre eljutott Kanadától-Izraelig, Brassótól-Grazig, Beregszásztól-Fiuméig, Kassától-Zágrábig, Pozsonytól-Eszékig, Komáromtól-Obecseig, Lugostól-Lendváig. Meg kell jegyezzem, hogy kollégáim e kultúrmissziót anyagi juttatás nélkül, önként végezték. Előre elnézést kérve a fel nem soroltaktól -mert mindannyian megérdemelnék - álljon itt a legtöbbet tevők neve: Bali Judit tanárnő Tóthné Birics Gyöngyi tanárnő Rábavölgyi Attila tanár úr Göncz Ferenc tanár úr Dr. Bálint Jánosné tanárnő Fekete Zsuzsanna tanárnő 54 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Püspökiné Jámbor Zsuzsanna tanárnő Varga Klára tanárnő Dr. Horváth Antalné tanárnő Takács László tanár úr Iváncsics János tanár úr Kereskai Eszter könyvtáros Horváthné Rodek Andrea gazdasági titkár Köszönöm még a sok, most meg nem említett kollégámnak, barátomnak, akik évről-évre fáradtságot nem kímélve önzetlenül, lelkiismeretesen, lelkesen dolgoztak a Szabadegyetem sikeréért, hogy minél többen mondhassuk Vass Alberttel: „és maradok ez úton, míg csak élek töretlen hittel ember és magyar." Cseke Zoltán címzetes igazgató A keszthelyi Helikon 55 A KESZTHELYI HELIKON „Itt a kék Balaton partja virányain, Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág, Hol dús búzakalász rengedez a mezőn, S a halmok koszorús oldalain ragyog A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd, Itt ,a keszthelyi zöld parton emelkedik A csendes Helikon. Az idézet Berzsenyi Dániel Keszthely c. verséből való, mellyel a nagy költő a Helikont köszönti a reformkor hajnalán. Berzsenyi Keszthelyben egy magyar Weimart óhajtott látni, és ez a nemes eszme gróf Festetics György elképzeléseivel is találkozott. Festetics gróf akkoriban már érlelte magában a nemes missziót: megszervezni birtokán a költők, írók, tudósok, az értelmiség és a Georgikon fiatal hallgatóinak összejövetelét, zenével, tánccal, színpadi művek bemutatásával, felolvasásokkal és előadásokkal megrendezve. így lett Keszthely a múzsák találkozási helye, a Helikon szülővárosa. Gróf Festetics György 56 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 1817. február 12-e és 1819. február 16-a között 5 Helikoni Ünnep volt, minden év februárjában a császár születésnapján, és májusban a Georgikoni vizsgák alkalmával. Az első Helikonon Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor is részt vett. Festetics György halálával sajnos hosszú időre megszűntek a Helikoni ünnepségek is. A Keszthely által szervezett első újkori Helikoni Ünnepségeket 1992-ben csak szűk körben: a Balaton-parti városok és Zala megye, később egyre kibővítve 1998-ra a teljes Dunántúli Helikon kerülhetett megrendezésre. Ki kell emelnem a Rendező Bizottság heroikus munkáját, hiszen 4-5000 versenyző, felkészítő és zsűritag 3 napos elhelyezését, étkeztetését, mozgatását, szállásának biztosítását megoldani roppant szervező munkát jelent. A Rendező Bizottság titkára Cséby Géza, ügyvivője Kálmánné Bodó Edit, a főbb segítők Kocsis Zsuzsa, Bajna Zsoltné, Fischl Balázs. Rajtuk kívül több tucat személy segít abban, hogy a Helikon maradandó élmény maradjon mindenkinek, aki részt vesz benne. Iskolánk, a Thúry György Kereskedelmi Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 1998-tól vesz részt nagyobb létszámmal az Újkori Helikoni Ünnepségeken. Az első - egész Dunántúlra kiterjedő - versenyen folklór kategóriákban két aranyminősítést sikerült begyűjtenünk a népdal és néptánc vonatkozásában. E területek felkészítője, vezetője Vizeli Dezső volt, aki 3 fiúval és 8 leánnyal érte el ezt a páratlan folklórsikert. A 2000-es Helikoni Ünnepségeken a néptánc-együttesünk ezüst oklevelet szerzett. A későbbi Helikoni versenyeken Horváth János koreográfus vezetésével, változó létszámmal és sikerrel szerepelt a Thúry Néptánccsoport. A keszthelyi Helikon 57 Képeslap a 2000-ben rendezett Helikoni ünnepségekről A legsikeresebb szereplés a 2002-es Helikonhoz kapcsolható, ahol Rábaközi táncokat mutattak be, és bronzminősítést nyertek iskolánknak. A 2004-es Szatmári táncok és a 2006-os Forgatós sajnos minősítés nélkül maradt. Néhány thúrys név az utóbbi évek néptánccsoportjából: Gurdonyi Zsuzsa, Gurdonyi Tünde,Gredics Péter, Szalay Szabina, Szalay Szabolcs, Vinczek Anett, Szúnyogh Éva, Lenkovics Zoltán, Vajda Gábor, Vajda Tamás, Imre Anikó és Imre Katalin. A 2002-es Helikonon a színjátszás kategóriában is szerepeltünk: Tóthné Birics Gyöngyi szerkesztésével és rendezésével egy 16 fős csoport 56-os emlékműsor-részletet mutatott be. Az előadás érdekessége az volt, hogy a zsűri téves jelzése miatt 10 perc után újra kellett kezdeni a műsorukat. A vers-és prózamondás nem tartozik a sikeres kategóriánkhoz, de 2004-ben Bucskó Beáta kitűnően adta elő Arany János: Tengeri hántás c. versét Tóthné Birics Gyöngyi felkészítésével. A lelkes, átélt produkciót a Bánffy György-vezette zsűri bronz-minősítéssel jutalmazta. 2006-ban Balogh Ramóna a Vörös Rébék c. Aranyballadát választotta. A közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta az előadását, de - sajnos - a vers legvége előtt megszólalt egy mobiltelefon, megzavarva Ramónát - és talán a zsűrit is - az ítéletalkotásban. 58 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 A könnyűzene kategóriában ritka sikereket ért el a 2000-ben DIXI-együttes néven, 2002-ben JUNIOR DIXILAND BAND néven szereplő együttesünk. Ez a csapat hatalmas közönségsikert aratva mindkét alkalommal arany-minősítést szerzett, és felléphettek a Gálaműsorokon is. Felkészítésükben a zeneiskolai tanárok közül Murka László nevét kell kiemelnem. Néhány név a siker-csapatból: Murka Zsuzsa (bőgő), Kálovics Tamás (klarinét), Bonczok Norbert (ének), Molnár András (klarinét), Szalay Anita (ének), és Molnár Dániel (gitár). Az együttes 5 évig zenélt együtt, jelentős hazai és külföldi sikereket-és elismeréseket begyűjtve... Vágó László és Vágó Lászlóné neve fogalom a fitness-tánc területén. Az ő felkészítésükkel szerepeltek 2000-ben KEYO-GIRLS néven, 2002-ben FITTNES-GIRLS néven azok a lányok, akik mindkét alkalommal arany-minősítést szereztek A 2000-es aranycsapat tagjai: Melles Csilla, Szakáll Szabina, Laky Zsuzsanna, Vágó Diána és Vágó Alexandra. A 2002-es együttesben Kardos Erika, Verbovszky Nikoletta, Szakáll Szabina, Laky Zsuzsanna, Vágó Diána és Vágó Alexandra szerepeltek. „Mellesleg"- nem sokkal később -Párizsban Laky Zsuzsanna Európa Szépe lett! Az ének-zene, rajz-és művészeti oktatás csak pár éve indult iskolánkban. Hatása azonban érződik a helikoni szerepléseken -köszönet elsősorban Püspökiné Jámbor Zsuzsannának, Lukács Juditnak és dr. Pataki Miklósnénak. Nagy teljesítménynek érzem, hogy 2004-ben Szebenyi Alexandra és Gyurókovics Vivien klasszikus ének-duettjét a zsűri bronz-minősítéssel jutalmazta. Műsorukon Mendelsohn, Vermeland svéd népdal és Trippole-trappole spanyol népdal szerepeltek. Felkészítőjük Püspökiné Jámbor Zsuzsanna volt. Örömmel emlékezhetünk vissza 2004-ből Szebenyi Alexandra népdal- és Gyurókovics Vivien könnyűzene-ének előadására is. A zeneiskolás kollégák aktív segítőmunkája áll Vinkó Ádám sikere mögött, aki a komolyzene-kategóriában, tuba-hangszerrel (zongorakísérettel) ezüstminősítést szerzett 2006-ban. Ádám, Don Haddad: Szvit tubára 1. tételét mutatta be Kéthelyi Kornél irányításával és Jánosiné Árvái Zsuzsa zongorakíséretével. A 2006-os Helikonon szerepelt Kovács Dávid (könnyűzene-ének), Kerpács Ádám-Sopár Balázs (egyéb), Horváth Péter (képzőművészet), Szekeres Kinga (modern tánc) és Gerócs Balázs (videó) nem kaptak „érmes" elismerést. A keszthelyi Helikon 59 A Helikoni Ünnepségek páros években kerülnek megrendezésre kb. 30 milliós költségvetésből. A központi anyagi forrásokon túl szponzorok és a Keszthelyi Önkormányzat is jelentősen támogatja a jelek rendezvényt. A 2004-es Helikonnak külön érdekessége az volt, hogy az egyik versenynap egybeesett hazánk Európai Unióba való belépésével. Mindez különös hangulatot teremtett és különleges ünnepi csemegékkel szolgált. Ezen a rendezvénysorozaton már külföldi versenyzők is részt vettek: Hof van Twente (Hollandia), Boppard (Németország), Turnov (Csehország) és Hidaskürt (Szlovákia) képviseletében. A külföldiek el voltak ragadtatva a rendezvény és a rendezés magas színvonalától, jó hírét vitték a magyar kultúrának és művészetnek, a magyar diákok tehetségének. 2007-ben Hollandiában - „helikoni mintára" - hasonló rendezvényt szerveznek. Erre büszkék lehetünk, hiszen példát és értéket mutattunk a kultúránkkal az Európai Uniónak! Jó érzés a Helikoni Ünnepségek alatt Keszthelyen lenni! A város megfiatalodik a több ezer diáktól. A versenyhelyszínek között szabadon mozoghat bárki, és bárhová be lehet menni. A parkokban, a sétányokon és a sétálóutcán zene és ének hallatszik és alkalmi tánccsoportok lépnek fel. Mindig elvarázsol és rabul ejt a Helikon. Öröm látni ezt a sok ügyes, tehetséges, önmagát komolyan vevő fiatalt, akik igyekeznek önmagukból a legjobbat, a legnemesebbet adni - önmaguk és mások örömére -, akik értéket teremtenek és közvetítenek. A sok keserű tapasztalat mellett jó tudni, hogy ilyen mentalitású és tehetségű fiatalok is léteznek. Mindez visszaadhatja az ember fiatalságba és a jövőbe vetett hitét Aki Keszthelyen a Helikon parkban sétál és az 1921-ben felállított Helikoni emlékműhöz ér, egy vörös gránit lapon a következőket olvashatja: " E dicső napok emléke ragyogjon a honfiúi szívekben időtlen időkig és hirdesse hazánknak bizton elkövetkező boldog jövendőjét". Iváncsits János Helikoni felelős tanár Szakképzés 61 Sikeres tanítványból sikeres tanár Ritka eset, hogy egy iskola egykori tanulója volt diákévei színhelyén tanárként dolgozzon. Az pedig a még ritkább esetek közé tartozik, hogy valaki diákként tanulmányi versenyen országos szinten jó eredményt érjen el, aztán később tanárként saját magához hasonló sikereket elérő tanítványokat készítsen fel. Jakabfi Éva diák, Majomé Jakabfi Éva tanárnő esetében pedig erről van szó. És hogy a ritkaságok sorát tovább fokozzuk, az még kevesebbszer fordul elő, hogy e sorok írója az iskolában sportoló, kosárlabdázó diák edzője volt, ma kollégája; az országos kereskedelmi gazdaságtan versenyre őt felkészítő tanárnő, Csordásné Láng Éva ma munkahelyi főnöke. Jakabfi Éva így emlékszik vissza a diákévekre, a felkészülésre: „Nagyon megörültünk több osztálytársammal, amikor hírét vettük, hogy a Thúryban újjászerveződik a kosárlabda. Mindjárt az első évben, 1982-ben a megyei középiskolai bajnokságban 3. helyezést értünk el. Tanulóként sokat köszönhetek felkészítő tanárnőmnek, jelenlegi igazgatónőmnek, Csordásné Láng Évának, aki felkészített a tanulmányi versenyre. Országosan 8. helyezést értem el, és ami még nagyobb örömet okozott, írásbeli munkámért különdíjat kaptam. A két sikernek köszönhetően az 1982/83-as tanévben elnyertem a Jó tanuló - jó sportoló kitüntető címet. Aztán 1985-ben sikeres érettségi vizsgát tettem." Ezután következtek a főiskolás évek, családalapítás, majd a visszatérés a Thúryba, immár tanárként. Majomé Jakabfi Éva tanárként is sikeres. Tanítványainak, akiket egyedül, vagy kollégáival együtt készített fel, sikerek egész sorát érték el. íme a lista: 2001. Horváth Zsuzsanna OSZTV országos 8. helyezés kereskedelmi és vállalkozási ismeretekből 2003. Molnár Katalin kereskedelmi technikus OSZTV országos döntős 2004. Bajáki Gábor kereskedelmi technikus OSZTV országos 8. helyezés + marketing tantárgyból különdíj 62 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Ez utóbbi két tanuló felkészítésében szakmai szakos kollégái is részt vettek. Ma legfontosabb feladatának a tehetségekkel való foglalkozásokon kívül az új rendszerű szakmai képzésre való felkészülést tartja. Ehhez kívánok j ó erőt, egészséget neki. Göncz Ferenc Csoportos oktatás az iskola tankonyhájában Szakképzés 63 Pályázati tevékenység Intézményünkben aktív pályázati tevékenység folyik, jelenleg is folyamatban van számos projektünk, amelyek az iskolának több tíz milliós fejlesztést jelentenek, nemcsak eszközök beszerzéséhez, hanem a humán erőforrás fejlesztéséhez is ( pl. pedagógus továbbképzések finanszírozása). I. HEFOP 3.1.3. „ Új módszerekkel a tudásalapú társadalomban a nagykanizsai Thúry iskolában „ A projekt során az intézmény vezetése és hét pedagógus, 6 kompetenciaterületen készül fel a kompetenciaalapú oktatás bevezetésére két kilencedikes szakközépiskolai osztályban. A kompetenciaterületek az alábbiak: - szövegértés és szövegalkotás; - matematikai-logikai; - idegen nyelvi ( német, angol nyelvnél); - életpálya-építési; - szociális, életviteli és környezeti; - info-kommunikációs technológiák. A projekt első évében került sor az új módszerek, eljárások bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtésére, a szükséges eszközök beszerzésére, a vezetők és a pedagógusok továbbképzésére. Ezután következett és jelenleg is folyik a mentorok segítségével a továbbképzéseken tanult ismeretek adaptálása, a szükséges dokumentumok (tanmenetek, tantervek stb.) elkészítése,a Pedagógiai Program megújítása, majd az új módszerekkel, tartalmakkal, eszközökkel folyó oktató-nevelő tevékenység a két kilencedikes, majd később a többi osztályokban is. A projektben résztvevő kollégák a tantestületet folyamatosan tájékoztatják, nekik belső továbbképzéseken továbbadják az új módszereket, ismereteket, hogy ők is folyamatosan bevezethessék azokat az oktatásba. A projekt hosszú távú célja, hogy az intézményünkben tanuló diákok megszerezhessék az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, készségeket és kompetenciákat, azok fejlesztésével, 64 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 gyarapításával a felnövekvő generáció a mindennapi élet és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiát is használni tudják. Iskolánknak elsősorban a 9-10. évfolyamokon kell vállalnia az új ismeretek átadása mellett az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását is a sikeres továbbhaladáshoz szükséges szintre, ezt csak alapkompetenciákat fejlesztő módszerek alkalmazásával tudjuk megvalósítani. Reményeink szerint ez a projekt segít ehhez is megteremteni a feltételeket. II. Szakiskolai Fejlesztési Program II. Magyarországon 2003-ban indult az az átfogó fejlesztés, amelynek célja többek között a szakiskolai képzés tartalmi megújítása, a végzett tanulók munkaerő-piaci értékének , a szakiskolák technikai színvonalának , és a szakképzésben dolgozók presztízsének javítása, a hátrányos helyzetű tanulókról való megkülönböztetett gondoskodás, a lemorzsolódások számának csökkentése. Iskolánk a fejlesztés második szakaszához sikeres pályázat útján csatlakozhatott, így a 2006/2007-es tanévben 69 iskolával együtt kezdhettük meg az öt évig tartó fejlesztő munkát. A Szakiskolai Fejlesztési Program I. keretében 90 szakiskola vett részt, a II. szakaszban 70. A program fő célja a közismereti és szakmai oktatás színvonalának emelése, az iskolának, mint szervezetnek a fejlesztése, az önfejlődésre képes iskola megteremtése, a tanulók tanulási körülményeinek javítása. A Szakiskolai Fejlesztési Program felépítése: 1. Hátrányos helyzetűek reintegrációja: A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 2007/2008-as tanévtől került bevezetésre iskolánkban a szakképzést előkészítő évfolyam, azaz a hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése a kereskedelem- Szakképzés 65 marketing;üzleti adminisztráció; a vendéglátás-idegenforgalom és az élelmiszeripar szakirányon. A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe (Kt 27. § (8)). Az előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerzi meg a tanuló, „és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel". 2. Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztését kell szolgálnia. Céljai között szerepel a szakiskola általános és szakmacsoportos képzési programjának, valamint a pályaorientációs tevékenységének megújítása, a tevékenységközpontú tanterv- és tananyagfejlesztés, a szakiskolai tanárok módszertani megújulásának segítése, a bevált módszerek, jó gyakorlatok terjesztése, az intézményközi és intézményen belüli kommunikáció, együttműködés javítása. A program keretében a tavalyi tanévben a tantestület nagy része részt vett valamilyen továbbképzésen. Ezen továbbképzések vagy módszertani továbbképzések voltak, ( pl. kooperatív technikák, konfliktuskezelés, stb.) vagy informatikai és nyelvi képzések. Szintén a pályázati keretből jelentős összegben eszközök beszerzésére nyílt lehetőségünk, főleg informatikai eszközöket és a projektoktatáshoz szükséges anyagokat vásároltunk. 3. Szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés A módszertani fejlesztés célja a szakiskolák vezetésének és a szakiskolai tanároknak a felkészítése a kompetenciaalapú, 66 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 modulrendszerű szakképzés bevezetésére, szervezetfejlesztésre, a munkaerő piaci igényekhez való iskolai alkalmazkodás módszereire. (A program keretében az első szakképzési évfolyam a 2008/2009-es tanévben indul be. ) 4. Mérés-értékelés fejlesztési terület A mérés-értékelés fejlesztési terület a tanulók ismeretanyagában, készségeiben, képességeiben fellelhető erősségek, tudások, hiányosságok gyors, objektív és hatékony feltárását segíti, amelyre megbízhatóan építhető a további fejlesztő- építő munka. A mérésértékelés módszertanának elsajátítását továbbképzések, konferenciák segítik. A programban minden évben a kilencedik évfolyamon, és később majd felmenő rendszerben a felsőbb évfolyamokon is bemeneti kompetencia mérésre kerül sor szeptemberben, amelyek alapján egyéni fejlesztési programokat lehet készíteni. Az iskolában megkezdte működését egy mérés- értékelés munkacsoport, akik szervesen beépültek az iskola szervezetébe. 5. Intézményi önfejlesztés Az önfejlesztés szemlélet, innováció, módszer a mindennapokban, amely változásokra érzékeny, nyitott intézményben tud csak megvalósulni, és hosszútávon a mindenkori gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő működést célozza A program keretében 150 órás továbbképzésen kerül sor a megvalósításhoz szükséges ismeretek átadására, amelyekkel az intézményben a szükséges korrekciókat el lehet végezni. 6. Minőségfeljesztés Az SZFPII. keretében megkezdi működését az uniós Szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer alapján adaptált hazai modell. Apro-gram alapján a 2006/2007-es tanévben elkészült a Szakképzési Szakképzés 67 Önértékelési Modell. Az önértékelési modell arra szolgál, hogy az intézmények objektív alapon legyenek képesek megfogalmazni fejlesztési célkitűzéseiket, terveiket. Összességében a program eddigi egy évében is több mint 20 millió forintos fejlesztésre került sor az iskolában, kollégáink ingyenes továbbképzéseken, konferenciákon, regionális műhelymunkákon vehettek részt, megkezdődhetett az intézményben a szakiskola ugrásszerű fejlesztése. III. Decentralizált Szakképzési Alap pályázata Iskolánk az idei tanévben sikeres pályázatot nyújtott be a decentralizált Szakképzési Alap pályázatra. Ennek keretében több, mint tíz millió forintot fordíthatunk a vendéglátó kabinet, elsősorban a 16 éve kialakított tanétterem berendezésére. Cseresnyésné Bedő Györgyi szakmai igazgatóhelyettes Thúry Históriás napok 2006-os ünnepi menüsora 68 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Siófoki verseny 2. helyezést elért menüsorának előétele Siófoki Krúdy verseny díszasztala Iskolai alapítvány 69 r Az Uj Szellemű Kulturált Kereskedelemért Alapítvány Az iskola vezetése, neves szakemberekkel a munkaerő utánpótlásnak a kor követelményeihez igazodó, jó színvonalú biztosítása érdekében 1991 -ben alapítványt hozott létre. Az alapítvány célja többek között: az intézmény oktatási-, művelődési- és sporttevékenysége színvonalának emelése, - a képzés tárgyi feltételeinek a javítása, - az elméleti vagy gyakorlati munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása, - külföldi tanulmányutak támogatása, - színvonalas oktatói-nevelői munkát végző tanárok támogatása. Az Alapítvány minden évben a végzős tanulók jutalmazására, kulturális eseményeken való részvétel támogatására, (pl. színház látogatás, Helikon versenyen való részvétel nevezési díjai stb.) szakmai kirándulásokra, nemzetközi cserekapcsolatokra költ jelentős összegeket. Bevétele elsősorban az évente egyszer megrendezésre kerülő alapítványi bál bevételéből, szülői és egyéb adományokból, valamint a személyi jövedelem adó 1 %-ának felajánlásából származik. 2006-ban az alapítvánnyal összevonásra került az iskola másik két alapítványa, „Az év keris tanulója,, és a „Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolájáért Alapítvány,,, amit az akkreditált felsőfokú szakképzés megszűnése miatt kellett megszűntetni. Az alapítvány közhasznú szervezetként működik. Cseresnyésné Bedő Györgyi szakmai igazgatóhelyettes 70 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 2005. évi alapítványi bálterme ünnepi díszben Nyitótánc a 2004. évi alapítványi bálról Tisztelgés az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Thúry György Szakképző Iskola előtt 71 „Tőlünk függ minden, csak akarjuk" (Széchenyi István) Tisztelgés az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Thúry György Szakképző Iskola előtt Sokan elmondhatják, hogy életük talán legszebb négy esztendejét töltötték a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola falai között, és szereztek biztos szakmai tudást, mely megalapozta további sikeres életüket. Az iskola alapvető értékei - a Thúry György szellemiségéből is fakadó - kitartás, akaraterő, szorgalom és küzdeni tudás, valamint az emberség és egymás kölcsönös megbecsülése, a munka tisztelete, amely áthatja az emberi, kollegiális valamint tanuló, tanár és külső kapcsolatokat is. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a 150. jubileumát ünneplő Thúry György Szakképző Iskola kapcsolata évek óta meghatározó szerepet tölt be a szakképzés területén. Kivételes sorsúnak érezheti magát az a tanár, aki pályája során a másfél évszázados iskola falai között taníthatja a jövő kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi nemzedékét. Az elődök által kialakított hagyományt követve - a múlt vállalása és tisztelete kötelez - korszerű programmal, folyamatos fejlesztéssel, és közös munkával járuljunk hozzá az állandóan változásban lévő társadalom kihívásaiból fakadó feladatok magas szintű megvalósításához. A Megyei Kereskedelmi Kamara megalakulása óta -1994 év-gyümölcsöző kapcsolatot ápol a nagyhírű Kereskedelmi Szakképző Iskolával. A közös munkának köszönhetően sok jól képzett kereskedő és vendéglátásban dolgozó értékes szakember tevékenykedik a megyében és Nagykanizsán. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerves része Zala Megye gazdasági életének és szakképzésének. Megalakulása óta ellátja a megyében működő vállalkozások gazdasági érdekképviseletét, a szakképzési, gazdaságfejlesztési, kereskedelemfejlesztési, okmányhitelesítési feladatokat a megyében. Az országban egyedülálló módon kiépítette térségi szervezeti rendszerét Zala megye öt városában (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely, Hévíz), 72 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 ahol Szolgáltató Irodát működtet. Közel 1100 önkéntes tagot tudhat magáénak, melyek gazdasági súlya megközelíti a megyei GDP közel 70%-át. A kamara fennállása óta fontosnak tartja, hogy a megyében működő szakképző iskolákkal szoros és jól működő kapcsolatot tartson fent. Közös a cél: jól képzett szakemberek dolgozzanak és vállalkozzanak a megyében, ezzel is erősítve a megye gazdasági súlyát és fontosságát az országban. Az iskola alapítóinak célja az volt, hogy a tanulói a szolgáltatás kiváló szakembereivé váljanak, megállják helyüket az egész ország területén, és versenyképesek legyenek Európa piacán. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a Kamara segítségével és közreműködésével a térségben olyan szakmai képzések induljanak, melyre a vállalkozóknak és vállalatoknak szüksége van, ezzel is segítve és ösztönözve az iskolát arra, hogy jövőben is piacképes és keresett szakembereket bocsásson ki falai közül. Ezért is szerepel a Kamara és a Thúry György Iskola közös tervei között a szakképzéssel és hiányszakmákkal kapcsolatos -határokon is átívelő- rendezvények szervezése, a Szakma kiváló tanulója verseny megrendezése, közös tajékoztató jellegű előadások megtartása, valamint további közös gondolkodás és együttműködés a jövő szakképzése érdekében. Az Intézmény fennállásának 150. évfordulója előtt tisztelegve, köszönetünket fejezzük ki az alapítók iskolát teremtő tevékenysége előtt, és elismeréssel adózunk a jelenben munkálkodóknak, fenntartóknak, szülőknek, pedagógusoknak, és az iskolát bármiben segítő támogatóknak. Útravalóul Kölcsey Ferenc gondolatát idézve kívánunk szebb jövőt, és eredményes munkát a következő nemzedékeknek: „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény. " Mazzag Ferenc Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke Visszaemlékezések 73 Visszaemlékezések A mártírok iskolája /Megjelent Torontóban a „Memoár" cimü folyóirat 1990. januári számában./ Nagykanizsa. Akik soha nem jártak ebben a városban, azok is ismerték a gyereknótából, hogy: Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára... Ez a dal a Délivasút megépítésekor keletkezett, amely függetlenül a MAV-tól mint Duna-Száva-Adria Vasúttársaság jött létre. Ez a vonal összekötötte Budapestet Rómával, Nagykanizsán keresztül haladva. Ott volt a műszaki karbantartási központ, amelyet vasúti nyelven „fűtőháznak" neveztek. A Kiegyezést Követő Evekben Nagykanizsa rohamos fejlődésnek indult. A kis megyei városból fontos ipari-kereskedelmi centrum lett. Itt alakult meg a Weiser Gépgyár, a Franck Kávégyár, a Blau-család Transdanubia Gőzmalomja, Szegő Móricz Gépjavító Üzeme, aBerger-féle Gépészeti Tervező és Építő Vállalat, a Ford-gyár traktor és teherautó részlege - Bazsó József igazgatásával, valamint a Fiumei Kávébehozatali és Gyarmatáru Rt. A bankszakmát a Magyar Nemzeti Bank fiókja és négy más jelentős bank képviselte. Utoljára említve, de jelentőségében fontos volt a nagy Sörgyár és az európai hírű Szesz- és Likőrgyár. A fejlődő gazdasági élet megkövetelte a szakemberek képzését és ennek fontosságát felismerve az Izraelita Hitközség felállította az ország egyetlen felekezeti kézben lévő szakiskoláját, a hitközségi elemi iskola szomszédságában, még 1857-ben. Nagykanizsa általában úgy volt nyilvántartva mint a „felekezeti béke városa". A református és evangélikus templomok mellett volt 2 katolikus és 2 zsidótemplom. De volt imaházuk az adventistáknak és a baptistáknak is, ámi valóban szokatlannak minősült egy 35.000 lakosú kisvárosban. Az Izraelita Hitközség elemi iskolája a Zrínyi Miklós és a Csengery út sarkán volt, közvetlenül a Kistemplom mellett, - közrefogva a Kereskedelmi Iskola 4 osztályát. Szemben az iskolával volt a Hitközség hosszú, 1 emeletes épülete, amelynek az udvarán épült még az 74 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 impozáns művészi kivitelű Nagytemplom, a fő zsinagóga. A város centrumából, a Fő utcáról is volt direkt bejárás. A 125. jubileumi évre kiadott évkönyv szerint az iskola első igazgatója Eichberg Adolf volt, utána Goldschmidt Dávid, majd Kellert Lajos, Wilhelm József és Blum Sámuel következett. Az első világháború befejezésekor Dr. Villányi Henrik vezette az iskolát, akit Buchsbaum-Balogh Dávid követett, aki egészen az iskola tragédiájáig volt az igazgató. Zsidó iskoláról lévén szó, természetesen a Hitközség nevezte ki az igazgatókat és válogatta össze a legjobb tanerőket az országból. A Trefort-féle iskolareform alapján 1895-ben a Hitközségi Kereskedelmi Szakiskola átalakult négy évfolyamú felső kereskedelmi iskolává és a legmagasabb európai szinten működött, - egyenrangúan a németek Handels Hochschule és a franciák Ecole de commerce superieur-jével. Ebben az időben Magyarországon sehol vidéken ilyen tanintézet nem létezett. Az első világháború egyik szomorú következménye volt a Muraköz elvesztése, amely nagy gazdasági csapást mért Nagykanizsára és közvetve híres iskolájára is. A fémipari és elektromossági szakiskola megszűnt, amint a Weiser Gépgyár becsukta örökre a kapuit. Szegő Móricz üzeme is felére redukálódott, a Transdanubia Gőzmalom jelentősége is csökkent, mert lejárt a várossal kötött szerződése villanyáram-szolgáltatásra. Az iskola tanulóinak a száma is jelentősen leapadt, mert kevesebb szakemberre volt szükség. Nagyapám 1896-ban végzett a Hitközségi Felső Kereskedelmi Iskolában. Az ő elbeszéléseiből sok emlékem maradt fenn. Az egyik legkiemelkedőbb a sok iskolai története közül, hogy amikor 1914-ben kitört az első világháború, ő már mint a Gazdasági Takarékpénztár tisztviselője „kerista" diákokkal járta be a vidéket, hadikölcsön jegyzést végzett. Az első 3 hónapban az akkori Monarchia területén olyan rekordot jelentő hadikölcsön kötvényt adtak el, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztere meglátogatta a várost, és díszokleveleket adott át nagyapámnak és az iskola diákjainak szorgalmas munkájukért. - Tudni kell persze, hogy a vidéki útjukon az iskola igazgatójának az ajánlóleveleivel és névjegyzékével látogatták meg az uradalmakat és vidéki kereskedőket, akik bejártak az ünnepekre a főtemplomba, ahol hallhatták a főrabbi biztatását, hogy pártolják az Visszaemlékezések 75 iskola diákjait munkájukban. - Az egyik legnagyobb hadikölcsön jegyző Gelsei-Guttman Samu volt, akinek pár évvel korábban Ferenc József császár és király bárói címet adományozott az állatnemesítés terén végzett érdemeiért, amelyet saját maga finanszírozott az ő Gelse-pusztai gazdaságában. Az én visszaemlékezéseim az 50 év előtti eseményekre szorítkoznak az iskolára és a városra vonatkozóan. Nagykanizsa megyei város volt a második világháború előtt; saját újságja volt, a Zalai Közlöny, amelynek akkor Barbarits Lajos volt a szerkesztője. Újságjában hétről hétre olvashattuk Winklerné Munkácsi Noémi gyönyörű költeményeit. A főrabbi felesége nemcsak párját ritkító „szépasszony" hírében állott, de költői tehetsége is elbűvölő volt. A város másik jelentős zsidó költőnője pedig M. Lídia volt, akinek az édesapja a Dunántúl egyik legjobb sapkaüzemének volt a tulajdonosa. Barbarits főszerkesztő nagy örömmel közölte le minden alkalommal Lídia verseit is, - amiért aztán később a nyilas világban alaposan meghurcolták. Az én igazgatóm Buchsbaum-Balogh Dávid volt. A legelegánsabb férfiként tartották számon a városban. Agglegény volt, de a nők rajongtak érte. Ingjeit mérték után készíttette és a nyakkendővel azonos mintájú volt a díszzsebkendője, mindkettő monogramozva. Amikor a walesi herceg Budapesten járt, a helyi újság megjegyezte, hogy neki is olyan elegáns volt az öltözködése, különösen a nyakkendői, mint a Balogh igazgató úrnak. A diákok szerették, mert szigorú, de igazságos volt, és a gyengébb diákoknak megengedte, hogy intő-osztás előtt javíthassanak a gyenge osztályzatukon két-három esetben is. Beceneve Buxi volt, amit ő is tudott, és mosolyogva szokta mondani, hogy akit a Buxi megbuktat, az igazán buta kell hogy legyen. Kémiát és áruismeretet tanított. Nagy koponya volt. A következő nagy tudású tanárunk Marosi Géza volt, aki egyben a Szentegylet elnökeként is szerepelt. Egy gyönyörű kislányuk volt, Jutka, szüleinek szemefénye. Beceneve Apuci volt, ahogyan kislánya hívta, és azután ez a név ráragadt. Matematikát és kereskedelmi számtant tanított, diákjait is több-kevesebb sikerrel matematikai zsenikké nevelte. Tőle tanultuk meg a fejszámolás, gyorsszámolás és a számok összeolvasásának titkait. Az ő elve volt, ha 28 betűt össze tudunk olvasni, hogy abból szavak jönnek ki, akkor mennyivel egyszerűbb csupán 9 számot összeolvasni, hogy abból eredmény jöjjön ki. 76 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Nagykanizsa mint megyei kultúrgócpont is fontos volt, és minden vasárnap este liceális előadás volt a városháza nagytermében. Minden alkalommal zsúfolásig telve. Tíz fillér volt a belépődíj (a villanyszámla fedezésére). Ilyenkor a helyi művészek, tudósok léptek fel. A 30-as évek elején az egyik helyi bank új elektromos számológépet vett és ezzel a géppel mérte össze tudását a mi Apucink! Két egyenlő hosszúságú számoszlopot kellett összeadni. Az azonos lapokat kiosztották az érdeklődők között, egyet kapott a bankos és egyet az Apuci vett a kezébe. A start elhangzása után kattogtak a számológép billentyűi, Apuci pedig végignézett a számoszlopokon és már írta is alá az eredményt. Ő már végzett mindkét oszloppal, amikor a bankos még csak az első oszlopot fejezte be. Amikor 4 perces késéssel mindenki készen lett az összeadással, Apucinak mindkét oszlopa a helyes eredményt mutatta, az elektromos számolós csoda pedig a második oszlopnál hibás eredményt hozott ki, mert az ideges bankos melléütött. Apuci 4 perccel győzött, 2 diákja pedig 2 perccel utána, a bankos lett az utolsó és még csak nem is helyes eredménnyel. Neufeld-Nádor Simon volt a kedvenc tanárom, aki németet és franciát tanított. O valódi regényhős volt, mert Kunz Aladár: Fekete kolostor című könyvében van a személye megörökítve. Az első világháborút francia internáló táborban töltötte. Persze jobban franciául megtanulni már csak a Sorbonnon lehet, ahol az internálásig diákoskodott. Nemcsak nyelveket, hanem mindkét idegen nyelvű kereskedelmi levelezést is ő tanította. - Amikor 35 évvel később a BaankLyonnaise igazgatóját meglátogattam, megkérdezte tőlem, hogy hol tanultam azokat a finom nyelvi nüanszokat, amelyet csak a bennszülöttek ismerhetnek. Büszkén mondtam neki, hogy Nádor Simon volt a francia professzorom. Abádi Jakab kereskedelmi számtant és kettős könyvelést tanított. Özvegyember volt, kisfia vele élt és az „öreg" nagy cionista hírében állt. O volt az a tanár, aki év közben a legtöbb intőt adta, és az évzáró vizsgákra ugyancsak kellett nála készülni! Az volt a vesszőparipája, hogy a könyvvitel nagyon egzakt tudomány, ott nem lehet a tévedést megengedni. Az ő keze alól mérlegképes könyvelők kerültek ki és a bankok, vállalatok áldották érte az iskolát, hogy olyan alaposan kiképzett munkaerőket szállított az életbe. Visszaemlékezések 77 Vermes Aladár gép- és gyorsírást tanított. Az iskolának külön gépíróterme volt, ahol az akkor létező mindenfajta írógépből volt legalább 1 példány. A gépek sorszámozva voltak, és a tanulók minden órán más-más gépen gyakoroltak. Volt ott Remington alul- és felülütős, Olympia, Olivetti, Hermes, Adler, Smith-Corona szintén alul- és felülütős, és hirtelen nem is tudnám mindnek a márkáját felsorolni. Az volt a bevett szokás, hogy l-l órán csak magyar kereskedelmi levelezés volt, a következő órán német, azután pedig francia. Heti 3 gépírás órán 3 nyelven gyakoroltunk. Hol van ma ez az alapos oktatási módszer? Ezek voltak a zsidó tanáraim. - A többiek közül Borsa Béla magyar nyelvet és irodalmat, Surányi Gyula földrajzot, irodai és parlamenti gyorsírást tanított, Beke Ferenc gazdasági jogot. A háború alatt Surányi lett az igazgató, 45 után pedig Borsa Béla vezette az iskolát, de a régi patina már ekkor lekopott, és a következő iskolareform aztán megszüntette az iskola kiválóságát. Az 1939-es évfolyam diákjai is osztoztak tanáraik sorsában. Volt, aki a deportálás folyamán a munkatáborokban, mások a harctereken és Rákosiék őrült uralma alatt életüket vesztették. Korábbi évfolyamok találkozóin kb. a tanulók 50 százaléka meg tudott jelenni. A közel 79 százalékos veszteség messze meghaladja a normálisnak elfogadott halálozási arányt. Balogh Dávid, Marosi Géza, Nádor Simon, Abádi Jakab, Vermes Aladár valahol eltűntek a náci gonoszság áldozataiként. Emléküket a mai napig sehol nem őrzik semmiféle táblák és emlékművek. Ugyancsak nincsen megörökítve a már lebontott iskolaépület és a „kistemplom" helye, ahol a diákok magas nívójú önképzőköri gyűléseiket szokták tartani. Ezen a mulasztáson akarunk segíteni azzal, hogy megalakítottuk a „Martyr Teachers Memóriái Committee"-t. Bizonyára vannak az USA-ban és Canadában még, akik a dicső múltú iskolában végezték tanulmányaikat-, vagy ha nem is ott tanultak, de egyetértenek azzal, hogy a zsidóságnak támogatnia érdemes ezt a mozgalmat hozzáj árulásukkal. Állítsunk mindenütt emlékeztetőt mártírjainknak és emlékeztessük egymást és a világot, hogy mártírjaink nincsenek - és nem is lesznek -elfeledve. Andor Légrády Visszaemlékezések 79 „Én iskolám, köszönöm most neked Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted..." (Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba) Mit adott nekünk a mi iskolánk? Volt-e olyan üzenete, melyet követve ember módra tudunk élni, helytállni? A válaszom: Igen! Megpróbálom kis csokorba kötni mindazokat az üzeneteket, melyet a mi iskolánk, a Nagykanizsai Kereskedelmi Iskola (akkor Közgazdasági Technikum) 1948 és 1952 között számunkra közvetített. A tanulás, a tudás értelmét, fontosságát tanáraink példáján láthattuk. Kedves osztályfőnökünk az idő tájt végzett az egyetemen, a mi kis, 27 fiúból álló közösségünk volt az első osztálya. Dr. Pillér Ernő tanár úr velünk együtt tanult, képezte magát; orosz és német nyelvből tett különböző fokú vizsgákat. Még az emlékezetes badacsonyi kirándulásunk alkalmával is hatalmas szótárakból mondatokat szerkesztett, fordítgatott. Nem múlt el nyomtalanul ez a példamutatás. Nevelési módszereiből nem hiányzott az önállóságra, az egyéni felelősségtudatra való nevelés sem. Különböző alkalmakkor színpadra léptünk, s különböző műsorszámokkal szórakoztattuk a közönséget. Többször hívták a társulatot vidékre is vendégszerepelni. Amikor a bucsutai kultúrházat avatták, a mi színes műsorunk adta az ünnepség egyik fénypontját. Osztályfőnökünk néha megnézte felkészülésünket, s a próbákon egy-egy mondattal véleményt mondott, tanácsot adott. A műsorokat mi állítottuk össze, a felkészülés önálló munkánk folyamata volt. Tanáraink a tanítási órán kívül, a kötelező tananyagon túl szabad perceikben sokszor beszélgettek velünk. Perjés tanárnő kedves szavakkal szólított meg bennünket: „No, gyere édes fiam, beszélgessünk!" Elmondhattuk terveinket, vágyainkat, de gondjainkban, bajainkban is tanácsokat, enyhülést kaptunk. Csodálatos türelemmel, szakmai tudással neveltek, tanítottak bennünket. Egyetlen durva szót nem hallottunk négy év alatt tőlük. Pedig lett volna miért mérgelődniük. Millió diákcsínyt eszeltünk ki, sok kis tréfa főszereplői voltunk. Varga Ferenc és Bársony Róbert tanár 80 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 urak olyan alapokat adtak könyvvitel és politikai gazdaságtan tantárgyakból, hogy akik a Közgazdasági Egyetemen tanultak tovább a legjobbak között is sikeresen megállták helyüket. Tanáraink sokszor hangsúlyozták a szabadidő eltöltésének változatos lehetőségét. Példát mutattak az olvasás, a könyvek szeretetéből is. E példamutatás eredményezhette; sehol a világon nem jött össze ennyi költő, mint a mi osztályunkban. Szerelmes verseinkkel hódítottuk a leányszíveket. Legkedvesebb költőink közé tartozott Csohány Gabriella is a kor fiatal, tehetséges lírikusa. Köszönöm című, első verseskötetét az egész osztály megvásárolta. A mi iskolánk sportiskola volt. Már a hagyományok is köteleztek. Egyik kedves tanárunk Iváncsits János a negyvenes években atlétizált, diszkoszvetésben bajnokságokat nyert. Testnevelő tanárunk, Molnár Sándor a kanizsai Vasút NB Il-es csapatának középcsatáraként ontotta a gólokat. Különböző szakosztályokban (atlétika, röplabda, asztalitenisz, labdarúgás) a mi osztályunk tanulói is jeleskedtek. Németh Lajosnak, Kálecz Istvánnak, Andris Györgynek együtt szurkoltunk a focipályán. Mi nemcsak a hétköznapokat, hanem a vasárnapokat is együtt töltöttük. Barátságos mérkőzéseket játszottunk a szomszédos falvak felnőttekből álló csapataival. Mindig vereséget szenvedtünk, de a szomorú eredmények után egy-egy baráti vacsorával vigasztalódtunk, melyet vendéglátóink vigasztalásunkra rendeztek. Hozzá tartoztak a vidám diákéletünkhöz az évente két alkalommal megrendezett Keri-bálok. Legtöbbször az Iparoskör nagytermében került e hagyományos táncestre sor, műsorral egybekötve. A mi osztályunk tanulói legtöbbször a rendezőség szerepét vállalták. Fő feladatunk az volt, hogy mindent tegyünk meg a jó hangulat, a rend érdekében. Felkértük a „pártában maradt" leányzókat, hogy Ők is jól érezzék magukat. Hogy ne maradjon a terem közepén majomsziget, a bizonytalanul tébláboló kislányokat felkértük táncolni. Ami bálunkon egyetlen kislány sem „árult petrezselymet"... minden leányzót táncba vittünk. A barátság, az összetartozás érzéseinek bizonyítéka, hogy minden öt évben megtartottuk az osztálytalálkozókat. A megjelenés mindig nagylétszámú, örömteli volt. Beszélgetés a régi osztályunkban (osztályfőnöki óra), városi séta (új szépségek felfedezése érdekében), - étkezés, poharazgatás (tánc, dalolás) zárta a találkozókat. Visszaemlékezések 81 Nádasi Laci barátunk, a találkozók főszervezője ötven év iratait, leveleit őrizte (fiának adta át ezt az értékes gyűjteményt megőrzésre). Egy mondat a sokszáz levél egyikéből: „Próbáljatok meg, fiúk, újra rendetlenkedni, cincogni, súgni és a WC-ben tiltott cigit szívni! Kérlek arra Benneteket, legyetek újra jókedvű diákok. Ott leszek! Ott leszünk! Nem küldök szeretettel üdvözletet. Gondolatban máris köztetek vagyok!" (1977. Gondozó György) Az ötvenéves találkozónkon, 2002 tavaszán kedves Osztályfőnökünk így kezdte hozzánk intézett szavait: „Ti, kedves fiúk, nagyon mélyről jöttetek. Szegény, kétkezi munkásemberek gyermekeiként jöttetek a mi iskolánkban. Nagy akaraterővel, szívós és lelkiismeretes tanulással értétek el azt, hogy most már elmondhatjuk, sikeres életutat jártatok végig becsülettel mindnyájan. Ezt az osztályközösséget én mindig emlegetem ma is tanítványaim körében..." Jólesett a dicséret. Elcsendesedtünk pár percre, - majd Varga tanár úrral együtt magyar nótákat énekeltünk. Dr. Dobó László Visszaemlékezések 83 Hatvanéves érettségi találkozóra Évfolyam társaim és hozzátartozók Nagyon ritkák ám az ilyen találkozók Hatvan éve történt, hogy érettségiztünk Ennek emlékére itt most összejöttünk Kereskedelmibejártunk Nagykanizsán Itt érettségiztünk mi bizony hajdanán Ez volt életünknek egyik szép korszaka Ifjúságunknak tán legszebb időszaka Háborús időben nem volt könnyű dolgunk Leérettségizés volt a feladatunk Ennek érdekében mindent meg is tettünk Kedves tanáraink őrködtek felettünk Negyvenöt tavaszán zajlottak a vizsgák Emlékeztek erre még kedves kollegák? Gondoljunk most vissza minden szépre, jóra Diák éveinknek legszebb napjaira Minden olyan emlék, mely örömet kelthet Szívet dobogtat és vidámságra késztet Legyünk mi mindnyájan ma nagyon vidámak Hátha segíthetünk még most is egymásnak Nyolcvan év körül már nehéz emlékezni Ezért csak a jóra szabad most gondolni Fontos vezérelvként törekedjünk arra Emlékezni szabad, de csak szép dolgokra Ilyen korban bátran lehet reménykedni Nem szabad a reményt sohasem feladni Amíg reménykedünk kevéssé öregszünk Tán lassabban múlnak az évek felettünk Mi az életünkben már bizonyítottunk Az elismerésre bőven rászolgáltunk Legyen hát jutalmunk ez a találkozó Mindenki számára hasznos útravaló 84 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Közöttünk mindenkor legyen egyetértés Kísérje utunkat majd a gondviselés Szívemből kívánok ehhez jót és szépet Osztálytársaimnak meg hosszú életet Budapest, 2005. június 4. Dr. Mészáros Feri „Öreg diák" Visszaemlékezések 85 Nyolcvanéveseknek Uram, most leszek nyolcvan éves De az életem nagyon lelkes Még oly sokat akarok tenni Úgy szeretnék nyolcvanegy lenni Néhány tervem még mindig lenne Amit több időt igényelne Egy év nem lenne elegendő Add, hogy lehessek nyolcvankettő Jó lenne még sokat utazni Ujabb helyeket látogatni Halálom éve még tán várhat Megélhetném a nyolcvanhármat Erősek a külső hatások Gyorsan jönnek a változások Ha nem sürgős, hogy magadhoz végy Esetleg lehetnék nyolcvannégy De ahogy a technika halad Sok újat lát, ki élve marad Engem az évek ide kötnek Úgy örülnék a nyolcvanötnek Az emberiség sokat tehet A világ oly csodás hely lehet Jó annak aki itt maradhat Nem olyan sok az a nyolcvanhat Tudom Uram, hogy sokat kértem Mit számít Neked az én létem Mégis számolom az éveket Tán megérem a nyolcvanhetet A fáradtságot olykor unom El is kések már néha tudom De még az is előfordulhat Hogy betöltöm a nyolcvannyolcat Eddig én már oly sokat láttam Emlékeimet regisztráltam Mily nagy kár lenne, ha elmennék 86 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Mielőtt nyolcvankilenc lennék Szememet meresztem az égnek Uram ne vedd szemtelenségnek Eveim száma kerek lehet Ha megérném a kilencvenet És hogyha ezt már megengedted Ezt a lépést értem tetted Neked már úgyis mind egyre megy Mért ne lehetnék kilencvenegy Minden szemérmet félreteszek Hogyha még egyet kérdezhetek Tudom ez a kor hajmeresztő De hadd legyek kilencvenkettő Úgy megszoktam az életemet S elszerették a szívemet Ki csókolná szerető párom Lehetnék még kilencvenhárom Lehet, hogy már reszket a kezem De ha még helyén lesz az eszem Utoljára kérek még egyet Add meg hát a kilencvennégyet A korra nincsen szabadalom Ily korban már kimondhatom Ha őrködsz egészségem fölött Akkor lehetnék kilencvenöt Manapság már hallani olyat Emberekről készül másolat Járhatok tán én is ez úton Segíts át a kilencvenhaton Ha csak hirtelen meg nem halok Kis vagyonommal rendben vagyok Elég lehet tán még egy évig Kibírhatnám kilencvenhétig Hála Neked, nagy a családunk Még pár dédunokát várunk Látni szeretném mind a nyolcat Visszaemlékezések 87 Érjem meg a kilencvennyolcat Sok évet kaptam, nem egy-kettőt Megköszönöm a sok esztendőt De szeretnék kérni még egyet A kilencvenkilencediket Még egy év és ez egy új program A népek azt mondhatják rólam Ez aztán sok mindenre képes Tegnapelőtt múlt már száz éves Ennyi volt csak az óhajtásom Hogy teljesüljön kívánságom És ezt Te mind megadtad Nekem Ezzel megboldogult a lelkem Uram az életet Te adod Úgy veszed el ahogy akarod Nem zavarlak többet Téged Csak beszélgetni vágytam Véled 2004. április 25. Dr. Mészáros Ferenc „Öreg diák" Visszaemlékezések 89 Párhuzamok A vekker mintha vakcinaként szúrná át az álmok rétegeit elérve a főeret, s a csipás szem lassú nyikorgással fedezi fel az ismerős teret. Első képként a muszáj úszik át koponyádon, s halad, mint gyászos uszály a homályos, ébredő, ködös tájon. A kávé, mint egy barna szem kidülledve rádnéz, s miután felhörpinted, már te vagy az, aki így néz. Áttekinted az órarendet. Fékez a busz, és hátizsákod lóbálva futsz, nehogy elkéss. Áttekinted a beosztásod. Retikülöd lóbálva futsz, nehogy elkéss. Az iskolafolyosó túlzottan csendes. Rosszat sejtesz. Már készíted a kifogást, Szíved picivel gyorsabban verdes. Benyitsz. A tanár feltolja szemüvegét. Nincs kegyelem! Igazolatlan! Jól kezdődik megint a hét! Belépsz. A főnök felnyitja kis noteszét. Nincs kegyelem! Egy óra mínusz. Jól kezdődik megint a hét... Órán ciki, ha ötöst kapsz? Igazán a karó a menő? 90 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Munkahelyen az egyes elég snassz. Pénztelenül és hontalanul azért a karóért csak egy köpést kapsz. A matekóra feladatait közvetve használhatod. Jó lesz arra, hogy beoszd egy napod. Hogy a térben elhelyezd majd szépen bútoraid. S kiszámold hogyan végezd el a dolgaid. Mire való az irodalom? Érzelmi, emberi birodalom. Közel állni az emberekhez: nagy hatalom. A történelem a múltra tekint, s a jelen gazdag asztalára évszámokat terít. De hogyha jobban megnézed: látni jövőbe tanít. Tiszta logika, mint zongora akkordjai. Tiszta érzelem, angyal kibontott szárnyai. Tiszta előrelátás: a boldogság harangjai. Az embernek így lesznek kiegyensúlyozottak napjai. Dolgai között rend lesz, az emberek között népszerű, s tudja, hogy holnap mit tesz. Az iskola... buborékos, pezsgő, serkentő kóla az élethez. Hogyha elkezdődik egy óra, vele felnőtt sikered válthatod valóra! Néha munkahelyi vizit előtt egy-egy felelés izgalma elönt. Mégis nyugodtan reagálok, Visszaemlékezések 91 mert emlékeimben utat találok jelenem jobbá tételére. Ráfekszem hát az életemre, Mint a galaxis, a Mindenség egy tételére! Horváth Éva volt „keris" diák Visszaemlékezések 93 Emlékezés egy volt tanuló, majd később dolgozó tollából: Régi jó KERI, az iskolánk! Már a század elején, a felsőkereskedelmiben végzett a nagybátyám, Idejárni nálunk családi hagyomány: majdnem 50 éve végzett az unokanővérem, 1959 szeptemberében én beléptem félve a Közgazdasági Technikum nagy tölgyfa kapuján, melynek jogutódja ez a KERI immár a 150. évfordulót ünnepli, s most is sok-sok diákkal van teli. Az én időmben más volt, egészen más: Kötelező volt viselni a diáksapkát! Lányiskolából jöttem, s az is furcsa volt, hogy „A" osztályba kerültem, s ott voltak a fiúk. Kénytelenek voltunk tanulni, de sokat, vagy figyeltük órán a magyarázatokat. Drága tanáraink! Isten áldja őket! Már többen fent járják az égi mezőket. Fülöp Ernő igazgató úr 23 évig irányította az iskolai munkát, s közben tanított történelmet és mást, nálunk kereskedelmi ismeretórán magyarázta az önkiszolgálást, amely mára már mindennapossá vált. Balogh Árpád bácsi, az igazgatóhelyettes már akkoriban túl volt élete delén, de humora még órákon sem hagyta el: „Nem tanul, de fülei jók" került a füzetembe, amikor egyszer sikerült nemtanuláson csípnie. A magyar nyelv tanára: dr. Pillér Ernő volt, és akit tanított, csak az tudja milyen megértő volt ő, 94 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 volt egy leány, jó tanuló, csak verset nem tanult soha. A tanár úr megértette, s tőle többé nem kérdezte. Történelem: Ábrahám tanár úr. Aki órán odafigyelt, összefüggéseket is megértett, de aki órán ásítozni mert, vagy unott képet vágott," nem láttuk, hogy figyel, mégis azonnal lerámolt. III-IV. osztályban új osztályfőnökünk nagyon szigorú volt, dr. Perjés Istvánné, Vili néni áruismeretet és kémiát tanított! Francia nyelv Licskay József tanár úr: megértő a rosszakkal, szigorú a jókkal, mindig beírt a naplóba, de csak kölcsön tollal. No és a torna órák, Russay tanár úr: Az órák többnyire kosarazással teltek, ez volt a hobbyja, volt is jó csapata. dr. Csordás Zoltán kerismeret-könywitel a szakja csak egy évig tanított, de az osztállyal mindig csak baja volt. Már csak ketten, illetve hárman élnek, Az Isten tartsajó egészségben őket. Varga Ferenc tanár úr aki az iskolába még mindig, minden nap kirándul: A politikai gazdaságtant tanította, szúrós szemeivel az osztályt kordában tartotta, nem is volt egy pisszenés sem az óráján soha. Matematika-fizika: dr. Tóber Ernő asztala Visszaemlékezések 95 Még ma is küld feladatokat az egyetemnek nálunk házi feladatokat gyűjtött reggelente. A füzeteket a kapunál a kukákra rakta, mire órára jött már tudta ki volt a lusta, a trehány, az kapott is egyest mindjárt. Ha valaki a táblánál hülyeséget csinált, azonnal „Hű jégeső" hullott miránk. És a Tamara néni! Ursics Imréné, akiről ma semmit sem tudunk, de anno oroszt próbált nekünk tanítani, a boltban pedig „marhagyereket" akart venni A kereskedő mégis megértette, s a borjúhúst neki lemérte. Hát így múlt el a tanulással töltött négy év! A képesítő vizsga 7 tantárgyból nem mindenkinek sikerült az osztályból. Én viszont szabad voltam, mint a madár! Csak augusztusban néztem állás után. Már éppen sikerült, amikor megjelent a hivatalsegéd az udvaron. Hírt hozott az iskolából Laci bácsi Kati néni mellé az irodába mehetek dolgozni. A másik helyre küldtem egy osztálytársam, én pedig rohantam, gyorsan vitt a lábam, tanáraink közé vissza, boldogan vállaltam! Órarend-másolással kezdtem, kézírással így ezzel nem volt baj, ment is, igaz lassan, No de a jegyzőkönyvek-gépírás, elsőben tanultam! Azóta sehol sem gyakoroltam. Szegény Iváncsits Mária, Csöpi néni okított bennünket elsőben hajnali órákon akkor úgy nézett ki, tudom, 96 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 de most kiderült, hogy a gépen a betűk nem mindig ott vannak, ahol vélem. A Reikmetall gépen sok hibával, lassan, rengeteg javítót elhasználtam. Igazgató úr miatt - mert gyors munka kellett volna, még sírtam is, de rövidesen tettem róla: Iváncsits Jancsi bácsi mentett meg: kölcsönadott gyakorolni egy táskaírógépet. Kati néni (Ábrahám Lászlóné) pedig a másik megmentő, gyorsan gépelt, helyettem leírta ami sürgős. Furcsa helyzet volt az is, amikor az igazgatói körözvényt vittem az osztályokba, addigi tanulótársaimat kötelezték a vigyázzállásra. Aztán csak békésen múltak az évek névváltozások, költözések: úttörőház, pártház, munkásőrség, s a régi KERI helyén, a Zrínyi utcában főiskola, az egykor félős kislányból nyugdíjas nagymama. Ebbe a hatalmas iskolába már az unoka jár, a fia is itt tanult, a családi hagyomány egy cseppet sem fakult. A tanulók, a mai gyerekek már egészen mások mint hajdanán, tanulni sem érdemes, mindenütt ezt hallják, mert sok-sok diplomás nyelvvizsgákkal nem tud elhelyezkedni, nincs állása. Kérlek Benneteket, mai tanárok! Tantárgyaitokra érdeklődésüket valahogy felcsigázzátok! S ha ez sikerül, a diákok - remélem - ezentúl komolyan veszik a tanulást, talán megértik, hogy becsülendő a tudás, és esetleg kevesebb lehet a bukás. Szalavics Józsefné volt diák, majd dolgozó Nemzetközi kapcsolatok 97 A THÚRY GYÖGY SZAKKÉPZŐ ISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A határainkon túli szakmai, testvériskolai együttműködéseink célja, hogy széles látókörű, európai tapasztalatokkal rendelkező, fogékony és nyitott szakembereket nevelhessünk, akik a külföldi tapasztalatszerzés után még erősebb késztetést éreznek a szakmai önképzésre és karrierre. Nem lebecsülendő ugyanakkor az a tény sem, hogy tanulóink jelentős része így eljuthat külföldre, első alkalommal láthat világot. A szakmai érvek mellett jelentős értéket képvisel az a benyomás, hogy egy jó szakembernek szüksége van a nyelvtudásra is ismeretei gyarapításához, illetve életpályája gördülékenyebb végigjárásához. Az iskolavezetés szeme előtt kicsit a középkori céhes vándorlegények példája is lebeg, amikor külföldre küldi legjobb tanulóit. Partnereink jó és rossz példáiból is tanulhatnak, hiszen önmagában a technika, vagy a materiális eszközök birtoklása nem biztosít jobb szakmaiságot. Mindegyik partnerünk kereskedelmi, vagy vendéglátó képzést végez, legyen az Olaszországban, Horvátországban vagy éppen Székelyföldön. Idegenforgalmi szakiskolaként missziót is betöltünk, hiszen a szakmai programok mellett kötelességünknek érezzük, hogy Magyarország, és szűkebb régiónk, Zala és a Balaton természeti és ember alkotta attrakcióit is bemutassuk, megismertessük a remélhetőleg felnőttkorban szívesen visszatérő külföldi vendégdiákjainkkal. Iskolánk jelenleg három nemzetközi testvériskolai kapcsolattal rendelkezik, melyek a reciprocitás elvén alapulnak. A teljesség kedvéért a sort ki kell egészítenünk egy a Leonardo program keretében pályázati úton három évre nyert pénzalappal, mely 3 kereskedő tanulónak négyhetes évközi Bajorországi szakmai gyakorlatot tett lehetővé 2005-2007 között. 98 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 OLASZ KAPCSOLAT Szakmai és nyelvi együttműködés céljából vettük fel a Vittorio Veneto-i Alberto Beltrami Vendéglátó Szakközépiskolával a kapcsolatot 2004 őszén. Azóta három alkalommal, 2005. 2006. és 2007. tavaszán 6 magyar, illetve 6 olasz szakácstanuló és kísérőjük töltött egy-egy hetet a partnerintézménynél. A szakmai programban szerepelt a nemzeti és helyi gasztronómiai hagyományok és technológiák bemutatása és megismertetése az iskolák tankonyháin. A program kibővült azzal, hogy mindkét nemzet megpróbálta bemutatni a kulturális, gasztronómiai és borászati büszkeségeit. így jutottak el a mi tanulóink a romantikus Velencébe, egy, még a Monarchiában alapított és azóta is működő borászati főiskolára, a Val d''Oca völgybe, ahonnan a híres Prosecco habzóbor származik, a XIII. századi follinai kolostorhoz és ismerhették meg Vittorio Veneto város múltját. Olasz vendégeinkkel idegenvezető tanulóink segítségével végigjártuk és bemutattuk Nagykanizsát, illetve fővárosunkat, valamint egy Kis-Balaton - Keszthely - Szigliget kirándulásra kalauzoltuk el őket. A kapcsolat jelentőségét jelzi, hogy a 2006. év során szervezett gálavacsoráinkat Olaszországban a nagykanizsai polgármester úr, Magyarországon pedig a Vittori Veneto-i polgármester úr tisztelte meg, ezzel is nyomatékosítva, hogy városi szinten is fontosnak tartják a két intézmény közös munkáját, illetve a két város esetleges együttműködését. A kapcsolat a paritás elvén alapul, azaz a vendéglátó állja a szállás, étkezés és nyersanyagköltségeket, míg a vendég az utazás költségeit vállalja magára. A tanulók kiválasztása során mindig a jó szakmai teljesítmény mellett, az iskola számára nyújtott többletmunka és a nyelvi felkészültség szempontjai érvényesültek. Nemzetközi kapcsolatok 99 Olasz konyhában a tanulóink Olasz vendégdiákok nálunk 100 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Olaszországban HORVÁT KAPCSOLAT Horvátországban két városban három iskolával tartunk kapcsolatot. Ennek oka, hogy iskolánk három szakirányban képez tanulókat, míg a horvát testvériskolák csupán egy-egy szakmában. Többéves sport- és történelemoktatási kapcsolat köti iskolánkat a csáktornyai kereskedelmi szakközépiskolához. Évente tanulóikkal egy-egy alkalommal részt vesznek a Russay Olivér Kosárlabda Kupán, valamint kiállítóként a Thúry Vásáron, szaktanáraik pedig a történelemtanárok számára szervezett módszertani konferencián. Három éve, 2004 óta él egy Opatija-i vendéglátó és egy szintén Opatija-i idegenforgalmi szakközépiskolával a kapcsolatunk. Ezen iskolákkal kimondottan szakmai (és nyelvi) jellegű együttműködésünk van. A horvát kapcsolat révén vettünk részt a Horvátországban megrendezésre kerülő Gastrorandevú elnevezésű nemzetközi versenyen 2005-ben és 2006-ban. A 2006-os verseny Dubrovnikban került megrendezésre 15 ország részvételével, ahol cukrászaink ezüstérmet szereztek díszmunkájukkal. E versenyeken való részvételünknek köszönhetően több tanulónk kapott külföldi munkavállalási lehetőséget a versenyzők közül. 2005. nyarán már realizálódott az az elképzelés, melynek keretében 2 szakács, 2 pincér és 2 idegenforgalmi technikus tölt egy kéthetes nyári gyakorlatot augusztusban Opatijában három-, négy- és ötcsillagos szállodákban, illetve 6 horvát tanuló a szintén négycsillagos zalakarosi Hotel Karos SPAés a Hotel Sport szállodákban. Nemzetközi kapcsolatok 101 Dubrovniki kitüntetettek A dubrovniki verseny helyszíne 102 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 SZÉKELY KAPCSOLAT Ezen partneriskolái kapcsolat célja az anyaországi és a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztése, szélesítése. A nagykanizsai valamint a kézdivásárhelyi tanulók egy közösen összeállított tematikájú programban vesznek részt, melyben az anyaországi és a határon túli magyar fiatalok és tanáraik az együtt töltött napok alatt megismerik egymás iskolai és életkörülményeit, személyes kapcsolatokon keresztül, közös gyakorlatok, programok és kirándulások keretében remélhetőleg erősödik bennük a nemzeti összetartozás érzése. A Nyergestetőn tartott március 15-i emlékmüsor A közösen megállapított program egy-egy, a partnerintézménynél tett szakmai-tanulmányi kirándulásra terjed ki. A szakmai-tanulmányi kirándulás időtartama 4-4 nap. A program 2005-ben került először lebonyolításra. A program mindkét fél nagy megelégedésével zárult 2006 tavaszán és mindkét fél megerősítette szándékát, hogy a jövőben folytatni kívánja az együttműködést. Hála a Julianus testvériskolai programnak, melyen azóta folyamatosan pályázati pénzt nyertünk, az utazás finanszírozása nem rótt túl nagy terheket az iskolára. Nemzetközi kapcsolatok 103 A programban szerepelt gyöngyfűzés, tájjellegű székely, illetve zalai ételek főzése-sütése, hagyományos karácsonyi díszek és díszletek elkészítése természetes alapanyagok felhasználásával, táncház, közös sportprogram, óralátogatás. A programot helytörténeti kirándulások tették teljessé, melynek néhány állomása a teljesség igénye nélkül: Székelyföldön: Kézdivásárhely, Gelence, Zabola, Kovászna, lka vára, Nyergestető, Székelyudvarhely, Szent-Anna tó; Magyarországon: Nagykanizsa, Kis-Balaton, Keszthely, Kehidakustány, Budapest. Ezenkívül intézményünk az erdélyi iskola kérésére segít abban, hogy 8 pincér tanulójuk Nagykanizsán háromhetes nyári gyakorlatot tölthessen az iskolánk nagykanizsai vendéglátó partnereinél. Ez a program 2006 augusztusában kezdődött és nagy megelégedéssel zárult a kanizsai munkáltatók és a kézdi diákok számára. A nyári gyakorlat 2007 nyarán is megismétlődött. Horváth István gyakorlati oktatásvezető Diákélet a Thúryban 105 A diákönkormányzat munkája Szabadidős tevékenység Iskolánkban a 2000/200l-es tanévtől működik függetlenített szabadidő-szervező. Ez azt jelenti, hogy a középiskolák tanulói sokkal aktívabban vesznek részt az iskolai és a városi szervezésű rendezvényeken. Iskolánkban a szabadidő szervező és a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye ugyanaz. Ez feltételezi a hatékonyabb, intenzívebb munkát. Diákjaink minden városi rendezvényen részt vesznek a programok szervezésében, lebonyolításában. Például: Mikulász-kupa, „Karácsonyvárás", Vasember-kupa. A diákönkormányzat munkája: Minden tanév a DÖK újjáalakulásával, tisztségviselőinek megválasztásával kezdődik. Meghallgatjuk a jelölteket, titkos szavazással döntünk az elnök, elnökhelyettes és a titkár személyéről. Részletes programajánlót állítunk össze az éves rendezvényeinkről. A gólyabál: A DÖK első kiemelt rendezvénye a gólyabál, amire október végén, november elején kerül sor. A felavatandó gólyák előzetes feladatokat kapnak - rövid bemutatkozó műsor zenével, tánccal - ,amit a bálon bemutatnak. Majd a felsőbb évesek vezetésével be kell bizonyítaniuk, hogy érdemesek arra, hogy iskolánk teljes jogú tagjai legyenek. Ehhez viccesebbnél viccesebb feladatokat kell közösen, a tanáraik és a többi diák előtt megoldaniuk: Himnuszt írni az osztályfőnökhöz, bekötött szemmel sminkelni stb. A feladatok elvégzését egy diákokból és tanárokból álló-zsűri értékeli. A legjobb „gólya-osztály" jutalma egy szabadnap, amit osztálykirándulásra fordíthatnak. A versenyek végén az összes gólyát felavatjuk, melynek során leteszik a Gólya-esküt. A Gólyabál zárása az év első, közös diszkója. A DÖK a második bulit Mikuláskor, a harmadikat pedig Húsvétkor rendezi. A bálok bevételét a Thúry KÉSZ bankszámlájára utaljuk. Az egyesület a bevételből tavasszal egy közös iskolai színházlátogatást finanszíroz. Ellátogatunk 106 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Zalaegerszegre a Hevesi Sándor Színházba, ahol egy előre kiválasztott, a tananyaghoz kapcsolódó színdarabot nézünk meg. Alapítványi bál: Nagy hagyománya van iskolánkban az alapítványi bálnak, ami novemberben zajlik. Ezen az estén iskolánk tehetséges tanulói szórakoztatják iskolánk támogatóit, szponzorait, a tanárokat és a többi kedves vendéget. A bál helyi sajátossága, hogy a diákok állítják össze, főzik meg és szolgálják fel az ünnepi menüt. A diákönkormányzat kiveszi a részét a dekoráció elkészítéséből, a műsor lebonyolításából. Bemutató az alapítványi bálon a kereskedő tanulók díszmunkáiból Diákélet a Thúryban 107 Thúry-vásár: Kiemelt iskolai rendezvényünk a Thúry-vásár, ami igaz, szakmai rendezvény, de a kiegészítő programokat, kulturális műsorokat a DÖK állítja össze. Szervezi a fellépőket, lebonyolítja a programokat. Erre a rendezvényre hívunk más középiskolákból is fellépőket, de itt bemutatkozhatnak iskolánk tehetséges táncosai, irodalmi színpadosai, zenekarai is. Hagyomány már, hogy a Thúry vásáron megjelennek a csáktornyai testvériskolánk képviselői, akik szintén fellépnek a műsorban, valamint elhozzák termékeiket a vásárra. Thúry vásári forgatag Szalagavató: A februári hónap legfontosabb rendezvénye a szalagavató. Az elmúlt tanévben sikerült egy színvonalas helyen, jó körülmények között megrendezni ezt a középiskolások életében oly fontos eseményt. A későbbiekben is hagyománnyá kívánjuk tenni, hogy a szalagavató helyszíne a sormási István fogadó színházterme lesz. Az ünnepség hagyományai szerint a 12. évfolyam elbúcsúzik az iskolájától, az alsóbb évfolyamosok ünnepélyes műsorral köszönnek 108 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 el tőlük. A szalagfeltűzés után nagy sikere volt az iskolai életük képeiből összeállított kisfilmnek, amelyet a műsor zárásaként nézhettek meg. A közös vacsora után szalagavató bállal fejeződik be a rendezvény. DÖK nap: Iskolánk Diák Önkormányzata a tanévet egy DÖK - nappal zárja le. Ez a végzősök utolsó tanítási napja. Itt minden rendezvény a tanulókról, a gyerekeknek szól. Az elmúlt tanévben forgószínpad-szerüen zajlottak a különböző bemutatók. Az osztályfőnökök vezetésével minden osztály a korosztályának megfelelő programokon vett részt. A rendőrség tartott drogos kiállítást, biztonsági-öv szimulátoros bemutatót. Itt voltak a katasztrófa-védelmisek, a Technika Autósiskola. Lehetett lovagolni, íjászkodni, láthattunk rendőr-kutya bemutatót is. Hallhattunk nőgyógyászati előadást, megismerkedhettünk a vizek élővilágával. A védőnők tartottak bemutatót az egészséges táplálkozásról. Nagy sikere volt a tanár-diák kosármeccsnek és a filmvetítésnek is. A végzősök részt vettek a városi bolond ballagáson. Nyári tábor: Iskolánk tanulói minden évben részt vesznek a balatonmáriai középiskolai táborozáson. Volt olyan diákunk, aki a DÖK-ben végzett munkáért jutalmul kapta az egyhetes nyaralást. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek egyesületünk teljes egészében, illetve részben finanszírozta a táboroztatását. Diákélet a Thúryban 109 ...kis Karácsony Iskolánk nem egészen egy évtizedes szép hagyománya a Karácsony közös megünneplése. Ennek első lépéseként csatlakozunk minden évben a „Legyen ünnep" elnevezésű városi rendezvényhez, melynek keretében közösen díszítjük fel a város karácsonyfáját ( ennek díszeit 2 éven keresztül iskolánk készítette), kíséretként felelevenítjük a régi Luca napi és karácsonyi szokásokat és segélygyűjtést rendezünk a rászoruló tanulók számára. Második rendezvényünk a karácsonyi ünnepkörben az Alsóvárosi iskolai diákhangverseny, ahol a tanulók (énekkarunk, versmondóink és vendégként a kollégák gyermekei) adnak a többieknek közös műsort, ezzel kívánva boldog ünnepeket a téli szünet megkezdése előtt. Végül az utolsó tanítási nap végén műkedvelő kollégák kis csapata ad karácsonyi ajándékműsort az iskola többi dolgozójának, hogy aztán együtt kívánjunk egymásnak boldog új esztendőt. Tapasztalatunk szerint e mindig megható, szép közösségi pillanata intézményünknek, valamint az erre való több hetes felkészülés erősíti az összetartozást és az emberi értékeket. Intézményünk pedagógusainak alkalmi kórusa 110 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 ....aThúrysta Mint a legtöbb iskolában, nálunk is történt több kezdeményezés az iskolai diákújság létrehozására, életben tartására, majd felélesztésére. Az első évfolyam szerkesztője Radics Sára nagy lelkesedéssel és ötletgazdagon írta tele szinte önállóan az egész T-húrystát, ám a következő évfolyamok nehezebben készültek hasonló írni szerető szerkesztők híján. S ahogy az ifjak olvasni is egyre kevésbé szeretnek, úgy az elkövetkező lapszámokon egyre inkább az is látszik, hogy intézményünk profilja nem a literatúra. Életkori sajátosságból adódóan szerelmesversekből kaptuk a legtöbb próbálkozást, de Tóth Dorottya „Főzőcske" , Gulyás Mónika sportrovatot is vezetett a lapban. Legnagyobb sikere kétség kívül a tanárok által összegyűjtött tanórai „aranyköpéseknek" volt. A helyi kezdeményezést lassan kiszorította a megyei diáklap, mely ingyenesen jutott el minden intézménybe. Csak remélni lehet, hogy lesz egyszer szerkesztői kapacitás a lap felélesztésére. Diákújságunk borítólapja Diákélet a Thúryban 111 Vasemberkupa Még a 1999/2000. tanév tavaszán rendezett iskolánk egy nagysikerű játékos és komoly feladatokat, feladványokat és a többi középiskolát maguk mögé utasítva elsők lettek. így indulhattak az országos vetélkedőn. A küzdelem folyamatos versenyt biztosít 24 órán át a résztvevő csapatoknak szellemi, fizikai, játékos ügyességi feladatokkal kell megbirkózni, állóképességről, általános műveltségről tanúbizonyságot tenni, hogy a nap elteltével kiderüljön ki bírta legjobban az úszást, sorversenyeket, akadályversenyt, ki főzte a legjobb ételt, ki volt a legokosabb, legkreatívabb. Olyan képességek kerültek elő tanulóink tarsolyából, melyeknek sokszor önmaguk sem voltak tudatában. Az országos versenyeken azt is bizonyították csapataink, hogy nem érdemtelenül vitték el a pálmát a helyi megmérettetésen. Az első évben 1. és 3. a második évben 2. helyezettek lettünk a még keményebb budapesti versenyen is. Feledhetetlen élményekkel gazdagodtak a csapattagok, melyet tovább erősített az azt követő nyereménytáborozás. 2004. évi „Vasemberkupa" a fővárosban Diákélet a Thúryban 113 Thúry Kulturális Érdekvédelmi és Szabadidős Diákegyesület (KÉSZ) Egyesületünk 2004. őszén alakult az iskola 12 tanára és a diákönkormányzat összefogásával. Szerettük volna, ha az iskola diákszervezete legálisan végezhetne gazdasági tevékenységet is, így juttatva bevételhez önmagát. Igyekeztünk a lehető legszélesebb körű működési területet lefedni, mely diákjaink érdekét szolgálja. így az egyesület kezeli a DÖK „vagyonát", segíti a kulturális és szabadidős programok szervezését és kivitelezését, ide értve az anyagi feltételek megteremtését vagy ehhez való hozzájárulást, végül, de nem utolsó sorban azon diákok számára, akik szociálisan rászorulnak, biztosítja a programokon való részvétel lehetőségét, III. igény esetén eseti támogatást nyújt. Bevételi forráshoz kisebb részben pályázatokból, nagyobb részt diákdiscók rendezéséből jutunk. Ezen bevételek felhasználása pedig az évenként megrendezésre kerülő közös iskolai mozi-, színházlátogatások, nyári táborozások és karácsonyi segélyezések. így láthatták diákjaink pl. a Sacra Korona, a Hídember, a Világszám c filmeket ill. a zalaegerszegi Hevesi Színházban Az ember tragédiája, a Fiatalok szövetsége vagy a Pillantás a hídról című darabokat. Ezzel igyekeztünk nem csupán a tananyag szemléltetéséhez hozzájárulni, hanem diákjaink kulturális igényszintjét is emelni. Ez utóbbi kezdeményezésünk rendkívül pozitív visszajelzést kapott, volt diákunk, akit élete első színházi élményéhez juttattunk. Alkalmanként az ezer főt számláló diákságból kb.6-700 tanuló vett részt a mozilátogatáson, és mintegy 300 fő utazott térítésmentesen évente Zalaegerszegre színházlátogatásra. A karácsonyi ajándékozás alkalmával évenként 35 rászoruló tanuló kapott 5000 Ft értékű vásárlási lehetőséget. A tanévek végeztével legjobbjaink táborozási lehetőséghez jutottak, melyet részben vagy egészben az iskola egyesülete és alapítványa fedezett. Ezek mellett persze számos alkalmi segítséget nyújtottunk és nyújtunk a jövőben is diákjaink számára. Bali Judit Lovkóné Horváth Csilla szabadidő szervező Intézményi adatsorok 115 Intézményi adatsorok Az iskola eddigi igazgatói: Eichberg Adolf 1857-1883 Bun Samu 1883-1916 Dr. Villányi Henrik 1916-1927 Balogh Dávid 1927-1940 Surányi Gyula 1940-1943 Dr. Borsa Béla 1943-1950 Dr. Bársony Róbertné 1950-1953 Fülöp Ernő 1953-1976 Kocsi Tiborné 1976-1981 Mayer Ferenc 1981-1984 Németh János 1984-1989 Serfőző Sándor (mb) 1989 Csordásné Láng Éva 1990-1993 Serfőző Sándor (mb) 1994 Cseke Zoltán 1994-2004 Csordásné Láng Éva 2004- Az iskola eddigi tanárai: Abádi Jakab 1925-1940 Ábrahám László 1958-1994 Balogh Árpád 1951-1970 Balogh Dávid 1902-1927 Baranyai Géza 1951-1957 Dr. Bársony Róbert 1950-1953 Behm Ferenc 1980-1986 Beke Ferenc 1932-1955 Dr. Borsa Béla 1933-1943 Csillag Györgyi 1978-1984 Dr. Csordás Zoltán 1955-1980 Csordásné Láng Éva 1978-1993; 1994- 116 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Dr. Daka Mihályné Devecz Ferencné Dévényi József Domány Ármin Dörnyei Teréz Elek Andor Farkas Margit Fülöp Ernő Fodorné Koller Zsuzsanna Gadányi Miksa Dr. Gáspár Józsefné Gerócs György Gecséné Gáti Mária Göncz Ferenc Győriné Takáts Éva Halasiné Sziva Marianna Holló János Horváth István Dr. Horváth József Dr. Iváncsits János Iváncsits János Dr. Iváncsits Jánosné Iváncsits Mária Kocsi Tiborné Kollman Klára Kárpáti Manó Dr. Kováts Anna Koronczay Lászlóné Kósa Lajos Küronya István Krihó Józsefné Licskay József Markovits Dávid Marosi Géza Meződi Jánosné Mike József Molnár Sándor 1941-1970 1970-1974 1936-1938 1894-1932 1948-1950 1910-1922 1976-1979 1951-1976 1981-1982 1941-1944 1960-1961 1947-1951 1974-1979-1973-1999 1975- 1937-1943 1964-1966 1943-1945 1947-1970 1972-1947-1948 1944-1968 1964-1986 1981-1982 1892-1899 1944-1949 1945-1946 1940-1950 1940-1951 1968-1974 1945-1979 1900-1910 1922-1941 1945-1949 1965-1981 1946-1950 Intézményi adatsorok 117 Dr. Nagy István 1976-1995 Dr. Nagy Tiborné 1966-1976 Nádor Simon 1920-1941 Dr. Pataki Miklósné 1976- Perjés Istvánné 1950-1965 Dr. Pillér Ernő 1946-1988 Puskás Béla 1959-1961 Russay Olivér 1950-1965 Serfőző Sándor 1963-1999 Surányi Gyula 1943-1944 Süle Mária 1961-1963 Szabó László 1976- Dr. Szabó Lajos 1922-1923 Szakáll Margit 1976-1978 Dr. Szűcs Lajosné 1945-1949 Tarnóczkyné Tajti Zsuzsanna 1974-2006 Dr. TóberErnő 1959-1988 Ursicz Imréné 1959-1978 Polainé Vajda Ágnes 1976-1987 Varga Ferenc 1950-1988 Varga Klára 1978- Dr.Vida Tibor 1945-1946 Vidor Salamon 1891-1897 Víg Istvánné 1971-2007 Villányi Henrik 1896-1916 Kollár Istvánné 1979-2006 Simon Zoltánné 1979- Tar Mihály 1992-1994 Rábavölgyi Attila 1992- Acsai Ferencné 1993-1995 Csontos Zsuzsanna 1993- Gőbölösné Vass Ibolya 1993-1995 Pálfi Zsuzsanna 1993- Katonáné Vörös Anikó 1993- Vlaszák Andrea 1993-1995; 1999- Zombori Judit 1993-1997 Kőfalvi Ilona 1993-2005 118 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Ferencz Istvánné 1991 -1993 Nagy Józsefné 1993 - Bedenek Tamás 1994-1996 Cseresnyésné Bedő Györgyi 1994- Magyarné Hohl Etelka 1994-1995 Papp Magdolna 1994- Molnár László 1984-1995 Zieger Krisztina 1995-1997 Sinkovicsné Szili Gyöngyi 1995-1999 Kuti Csaba 1990-1995; 1997-2000 Csizinszkyné Kathi Csilla 1995-1999 Takács László 1995- Meiszterics László 1991 -1995 Szili Zsuzsa 1994-1995; 1999-2000 Miha Márta 1993-1995 Dobó Éva 1995-2000 Horváth István 1995-1999; 2002- TóthAlla 1995-2006 Dornbach Borbála 1991-1997 Gondi Zoltán 1991- BlasszauerJános 1997-2000 Horogh Roland 1998-2000; 2002- Csordás Andrea 1998-2000 Kovácsné Nemes Adél 2000-2005 Zsoldos Tamásné 2000- Huszárné Mosonyi Éva 2000-2002 Sólyomvári Eszter 2000-2002 Farkasné Horváth Anna 2000- Fülöp Réka 2003-2004 Dr. Turcsányi Katalin 2001 -2002 Varga Zoltánné 2001- Kovácsné Tóth Ildikó 2001 - Barbalics László 2001- Májer Anita 2001-2003 Kiss Ilona 2001- Vajda Ágnes 2001- Dr. Szabadosné Rák Éva 2001-2005 Intézményi adatsorok 119 Vargáné Perjés Erzsébet 2001 Bali Judit 2001- Kereskai Eszter 1999- Balogh Eszter 1998-1999 Tóthné Birics Gyöngyi 1999- Simon Tamás 1999-2006 Böjtiné Farkas Valéria 1999- Bartal Hajnal 1999- Janzsó Gábor 1999-2001 Almás Piroska 1999- Gyimes Gyuláné 1998- Pásztorné Szabó Dóra 1998- Fekete Zsuzsanna 1997- Bárczi Lászlóné 1997- Kovács Barbara 2003- Lukács Judit 2003- Völlerné Pál Mónika 2003- Debreczeni Anikó 2002-2003 Szeiler Péter 2002- Kunvári Zoltán 2002- Küne Edina 2002-Püspökiné Jámbor Zsuzsanna 2002- Holczinger Melinda 2002- Bartal Györgyné 1970-2007 Matuczáné Babits Veronika 1996- Dr. Bálint Jánosné 1986-2006 Varga Tünde 1997-Dr. Rejtőné Nemes Katalin 2001 -2007 VathiDóra 2003-2004 Berkesné Rodek Nóra 2002-2004 Bicsák Józsefné 2002-2006 Csizmadia Vera 2003-2004 Horváth Judit 2005-2006 Pécsi Judit 2004-2005 Szerdahelyiné Czigler Ágnes 2002-2004 Tácsi Hajnalka 2006-2007 Takács Barna 2006-2007 120 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Dr. Fekete Ivánné 1978-1981 Kerecsényi Erzsébet 1984-1985 NagySándor 1957-1970 Paizs Szilvia 2006-Jágerné Leel-Össy Krisztina 2006- Kalmár Izabella Tímea 2006- Novák Nándor 2006- Hajnesné Balazsin Mária 1984- Majorné Jakabfi Éva 1989- Úr Zoltán 2006- Gyimes Magdolna 2004- Kovácsné Anik Katalin 1986- Baranyai Magdolna 2006- Behmné Pethő Ilona 1979- Kovács Edina Zita 2005- Polgárné Szőllősi Noémi 2006- Molnár Levente 2005- Dr. Horváth Antalné 1983- Baksa Annamária 2002- Baloghné Horváth Adrienn 2007- Imrey Szabolcs 2007- Kutasy Gábor 2007- Szendrei Ferenc 2007- Intézményi adatsorok 121 Tanítottak még: Horváthné Polai Mária Dr. Stand László Kahotek Ferenc Dónay Beatrix Halászné Végh Ilona Baj József Pusztai Emil Dr. Németh László Gyurkó László 122 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Visszatekintő kimutatás az iskola tanulóiról 1891-1950 Tanév Rendeskorú Magántanuló Női kereskedelmi Dolgozók szakiskola szakközépiskolája 1891-1892 34 1892-1893 47 1893-1894 76 1894-1895 97 1895-1896 110 1896-1897 117 1897-1898 100 1898-1899 97 1899-1900 112 1900-1901 108 1901-1902 98 1902-1903 100 1903-1904 93 1904-1905 83 1905-1906 68 1906-1907 87 1907-1908 97 1908-1909 116 1909-1910 107 1910-1911 119 1911-1912 125 1912-1913 134 1913-1914 130 1914-1915 132 1915-1916 130 1916-1917 117 1917-1918 121 1918-1919 137 1919-1920 135 1920-1921 128 1921-1922 127 5 3 Intézményi adatsorok 123 Tanév Rendeskorú 1922-1923 131 1923-1924 147 1924-1925 161 1925-1926 154 1926-1927 157 1927-1928 155 1928-1929 165 1929-1930 144 1930-1931 137 1931-1932 131 1932-1933 95 1933-1934 101 1934-1935 116 1935-1936 125 1936-1937 150 1937-1938 179 1938-1939 151 1939-1940 154 1940-1941 195 1941-1942 204 1942-1943 162 1943-1944 235 1944-1945 117 1945-1946 267 1946-1947 297 1947-1948 281 1948-1949 287 1949-1950 276 Magántanuló Női kereskedelmi Dolgozók szakiskola szakközép- 10 66 7 34 8 53 2 24 6 28 7 32 4 34 2 iskolája 58 49 40 55 52 34 30 24 26 31 87 109 98 102 124 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Kimutatás az iskola tanulóiról 1950—1982 Rendeskorú Dolg.köz.isk. Közg..lev Feln. szakm. Irodakez.szakisk. Tanév Középi. Szakmunk. esti ker. ipari ip. kieg. ker. vend. rendeskorú felnőtt Ker. Vend 1950-51. 259 74 75 1951-52. 259 37 40 32 1952-53. 281 49 40 31 1953-54. 325 79 19 43 60 1954-55. 256 29 10 99 49 1955-56. 202 49 18 36 13 45 3 1956-57. 208 50 16 32 34 1957-58. 192 59 17 11 45 49 22 1958-59. 219 78 21 70 69 30 1959-60. 247 72 18 93 71 1960-61. 260 87 28 101 26 67 1961-62. 276 87 31 105 44 24 31 1962-63. 294 91 44 121 55 1 12 1963-64. 309 76 50 121 80 11 21 1964-65. 299 111 54 103 77 28 1965-66. 304 110 60 74 77 21 24 1966-67. 295 133 62 50 72 17 1967-68. 271 90 50 20 53 12 1968-69. 260 90 34 37 17 1969-70. 253 107 51 20 16 42 1970-71. 253 135 86 25 1971-72. 241 119 108 26 54 14 1972-73. 251 195 113 57 19 1973-74. 245 187 82 58 39 22 1974-75. 239 209 75 75 39 41 1975-76. 231 211 66 120 32 21 1976-77. 222 240 76 96 35 22 1977-78. 228 247 80 125 35 25 1978-79. 229 239 77 140 21 50 1979-80. 229 244 85 110 45 22 1980-81. 223 227 81 72 15 59 1981-82. 228 204 71 75 44 62 Intézményi adatsorok 125 Kimutatás az iskola tanulóiról 1982—2007 Tanév Szakközépiskolai Szakmunkás Technikus Felsőfokú szakképzés 1982-83 1983-84 242 283 1984-85 217 280 1985-86 230 293 1986-87 229 249 1987-88 229 261 1988-89 239 248 1989-90 249 267 1990-91 284 301 1991-92 295 340 1992-93 311 349 1993-94 332 364 1994-95 333 358 1995-96 338 363 1996-97 373 361 33 1997-98 388 387 25 1998-99 406 344 25 92 1999-00 456 309 25 95 2000-01 515 264 50 55 2001-02 515 379 129 61 2002-03 486 397 147 40 2003-04 483 399 146 54 2004-05 473 352 144 31 2005-06 593 187 174 2006-07 465 285 156 126 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Az iskolában érettségi viszgát tett tanulók és felnőtt hallgatók száma Rendeskorúak 1894-ben 24 fő, 1895-ben 21 fő, 1896-ban 28 fő, 1897-ben 36 fő, 1898-ban 37 fő, 1899-ben 31 fő, 1900-ban 31 fő, 1901-ben 37 fő, 1902-ben 28 fő, 1903-ban 30 fő, 1904-ben 19 fő, 1905-ben34fő, 1906-ban 20 fő, 1907-ben 30 fő, 1908-ban 18 fő, 1909-ben 39 fő, 1910-ben 33 fő, 1911-ben 34 fő, 1912-ben 29 fő, 1913-ban 43 fő, 1914-ben 37 fő, 1915-ben 41 fő, 1916-ben 47 fő, 1917-ben 36 fő, 1918-ban 27 fő, 1919-ben 19 fő, 1920-ban 10 fő, 1921-ben 39 fő, 1922-ben 41 fő, 1923-ban 30 fő, 1924-ben 21 fő, 1925-ben 30 fő, 1926-ban 32 fő, 1927-ben41 fő, 1928-ban27 fő, 1929-ben33 fő, 1930-ban29fő, 1931-ben 18 fő, 1932-ben34fő, 1933-ban29fő, 1934-ben28 fő, 1935-ben21 fő, 1936-ban 16 fő, 1937-ben27 fő, 1938-ban 45 fő, 1939-ben 31 fő, 1940-ben 39 fő, 1941-ben 39 fő, 1942-ben 41 fő, 1943-ban 21 fő, 1943-ban 21 fő, 1944-ben 45 fő, 1945-ben 25 fő 1946-ban 35 fő, 1947-ben 78 fő, 1948-ban 56 fő, 1949-ben 53 fő, 1950-ben 58 fő, 1951-ben 51 fő, 1952-ben 52 fő, 1953-ban 39 fő, 1954-ben 64 fő, 1955-ben 55 fő, 1956-ban 54 fő, 1957-ben 60 fő, 1958-ban 28 fő, 1959-ben 33 fő, 1960-ban 54 fő, 1961-ben 44 fő, 1962-ben 60 fő, 1963-ban 62 fő, 1964-ban 61 fő, 1965-ben 62 fő, 1966-ban 74 fő, 1967-ben 76 fő, 1968-ban 59 fő, 1969-ben 67 fő, 1970-ben 54 fő, 1971-ben 54 fő, 1972-ben 56 fő, 1973-ban 59 fő, 1974-ben 58 fő, 1975-ben 57 fő, 1976-ban 54 fő, 1977-ban 49 fő, 1978-ban 60 fő, 1979-ben 48 fő, 1980-ben 46fő, 1981-ben 50 fő, 1982-ben 52 fő, 1983-ban 49 fő 1984-ben 53 fő 1985-ben 50 fő, 1986-ban 49 fő, 1987-ben 58 fő, 1988-ban 50 fő, 1989-ben 36 fő, 1990-ben 49 fő, 1991-ben 62 fő, 1992-ben 60 fő, 1993-ban 60 fő, 1994-ben 61 fő, 1995-ben 77 fő, 1996-ban 69 fő, 1997-ben 81 fő, 1998-ban 69 fő, 1999-ben 83 fő, 2000-ben 96 fő, 2001-ben 124 fő 2002-ben 118 fő 2003-ban 131 fő 2004-ben 123 fő 2005-ben 109 fő 2006-ban 146 fő 2007-ben 109 fő Intézményi adatsorok 127 Felnőttek: 1951-ben 9 fő, 1952-ben 9 fő, 1953-ban 8 fő, 1954-ben 15 fő, 1955-ben 12 fő, 1956-ben — 1957-ben 22 fő, 1958-ban 35 fő, 1959-ben 8 fő, 1960-ban 36 fő, 1961-ben 30 fő, 1962-ben 37 fő, 1963-ban 42 fő, 1964-ben 16fő, 1965-ben31 fő, 1966-ban38fő, 1967-ban33 fő, 1968-ban47fő, 1969-ben 10fő, 1970-ben34fő, 1974-ben 18 fő, 1976-ban 34 fő, 1978-ban 21 fő, 1979-ben 25 fő, 1980-ban 14 fő, 1981-ben 20 fő, 1982-ben 18 fő, 1983-ban 40 fő, 1984-ben 12 fő, 1985-ben 19 fő Szakmunkásvizsgát tett felnőttek létszáma Év Kereskedelem Vendéglátás 1956. 45 3 1957. - - 1958. 49 22 1959. 69 30 1960. 71 - 1961. 67 - 1962. 24 31 1963. 1 12 1964. 11 21 1965. - 28 1966. 21 24 1967. - - 1968. 1 - 1969. - - 1970. - 42 1971. - 1972. 54 14 1973. - 19 1974. 39 22 1975. 39 41 1976. 32 21 1977. 35 22 128 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Év Kereskedelem Vendéglátás 1978. 35 25 1979. 21 50 1980. 45 22 1981. 15 59 Szakmunkásvizsgát tett tanulók száma, fő 1982—2007 Év Iskolarendszerű Tanfolyam Egyéb kereskedő vendéglátó kereskedő vendéglátó 1982. 73 17 17 24 1983. 62 23 25 38 1984. 59 27 13 43 1985. 54 22 24 1986. 55 43 24 1987. 64 41 30 1988. 63 33 3 21 1989. 51 28 22 1990. 51 21 11 18 1991. 43 27 20 8 1992. 68 56 31 17 1993. 76 30 29 2 1994. 64 40 20 24 1995. 59 37 16 42 1996. 78 50 24 67 22 1997. 64 49 40 73 55 1998. 85 26 14 58 91 1999. 63 53 17 74 79 2000. 66 60 10 89 63 2001. 61 51 14 50 117 2002. 44 55 10 41 78 2003. 35 58 30 48 45 2004. 26 68 10 71 79 2005. 30 64 17 60 48 Intézményi adatsorok 129 Év Iskolarendszerű Tanfolyam Egyéb kereskedő vendéglátó kereskedő vendéglátó 2006. 22 78 12 21 27 2007. 22 44 38 43 12 Technikusvizsgát tett tanulók száma, fő 1997—2007 Szak Év Kereskedelmi Vendéglátó Idegenforgalmi Logisztikai üi. 1997. 33 1998. 25 1999. 20 2000. 26 2001. - 2002. 30 30 2003. 26 30 10 2004. 21 35 8 2005. 15 33 9 2006. 19 25 7 2007. 22 30 9 Tanulóink 131 Jelenlegi diákjaink és az alkalmazottak A tanári kar 133 A tanári kar 1.sor: Cseresnyésné Bedő Györgyi; Varga Klára; Majomé Jakabfi Éva; dr. Horváth Antalné; Fekete Zsuzsanna; Kovácsné Anik Katalin; Kovács Barbara; Zsoldos Tamásné; Víg Istvánné; Göncz Ferenc; Iváncsits János; dr. Pataki Miklósné; Hajnesné Balazsin Mária; Baksa Annamária 2.sor: Zolcsák Györgyné; Polgárné Szőllősi Noémi; Varga Zoltánné; Almás Piroska; Lukács Judit; Böjtiné Farkas Valéria; Csordásné Láng Éva; Püspökiné Jámbor Zsuzsanna; Kovácsné Tóth Ildikó; Katonáné Vörös Anikó; Gyimes Magdolna; Nagy Józsefné; Gecséné Gáti Mária; Matuczáné Babits Veronika; Baloghné Horváth Adrienn; Kutasy Gábor Ferenc 3.sor: Simon Zoltánné; Kiss Ilona; Vajda Ágnes; Papp Magdolna; Halasiné Sziva Marianna; Kalmár Izabella Tímea; Baranyai Magdolna; Kereskai Eszter; Pásztorné Szabó Dóra; Völlerné Pál Mónika; Varga Tünde; Vlaszák Andrea; Kovács Edina Zita; Csontos Zsuzsanna; Lovkóné Horváth Csilla; Takács László; Szabó László Felső sor: Paizs Szilvia; Bárczi Lászlóné; Farkasné Horváth Anna; Pálfi Zsuzsanna; Behmné Pethő Ilona; Horogh Roland; Rábavölgyi Attila; Barbalics László; Gondi Zoltán; Kunvári Zoltán; Úr Zoltán; Horváth István; Imrey Szabolcs; Molnár Levente; Szeiler Péter Hiányoznak: Bartal Hajnal Anna; Bartal Györgyné; Bekéné Pados Ivett; Gyimes Gyuláné; Holczinger Melinda; Jágerné Leel-Őssy Krisztina; Küne Edina; Szendrei Ferenc; Tóthné Birics Gyöngyi; Bali Judit 134 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Technikai dolgozók 1. sor balról: Dolezsárné Ács Aranka, Petőfi Sándorné, Kovács Zoltánné, Horváthné Rodek Andrea, Németh Bálintné, Kozári Ildikó, Üst Tünde 2. sor balról: Marton Csaba Lászlóné, Szak Gáborné, Havasi Gáborné, Kele Imréné, Herczeg Lajosné, Varga László, Sárecz Gyuláné 3. sor balról: Szmodics László, Szalai Krisztián, Scheier Attiláné, Huszár Józsefné, Pávé Sándorné, Korosecz Istvánné, Németh Ferencné, Kováts Lajos Tanulóink 135 Tanulóink 9. A osztály Osztályfőnök: Horogh Roland 1. sor: Reizner Nikolett; Vágó Valéria; Varga Kitti; Kiss Barbara; Kovács Lilla; Molnár Zsuzsanna; Gábor Veronika; Hegedűs Henrietta; Orsós Titanilla; Dómján Csilla 2. sor: Kovács Vivien; Toplek Eliza; Vida Evelin; Szabó Nikolett; Hörcsök Renáta; Polai Barbara; Tóth Flóra; Vámosi Brigitta; Komárovics Melitta; Cséke Noémi 3. sor: Tulok Tamás; Zsiga Bertold; Bogdán Attila; Pallanki József; Horogh Roland osztályfőnök; Melles Barnabás; Hökkön Zsolt; Mátrai András; Körösi András Hiányzik: Mathias Éva; Pálfy Barbara; Pintér János 136 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 9. B osztály Osztályfőnök: Tóthné Birics Gyöngyi 1. sor: Dénes Petra; Nagy Krisztina Melióra; Szakái Dóra; Németh Anett; Bánfai Bence; Tóthné Birics Gyöngyi osztályőnök; Végvári Dorina; Seprenyi Bianka; Seprenyi Dalma 2. sor: Fazekas Orsolya; Kollerits Viktória; Klinger Evelin Viktória; Jobbágy Marietta; Józsa Evelin Edit; Rosta Éva; Bránát Claudia; Balassa Katalin; Hederics Adrienn; Ivány Alexandra; Salamon János 3. sor: Horváth András; Horváth Bence; Kaprinai Tibor; Bedenek Kitti; Kém Alexandra; Császár Roland; Budaházi Richárd; Horváth Gergő; Varga Patrik; Végh Csaba Hiányzik: Antal Henrietta; Antal Renáta; Tóth Klaudia Tanulóink 137 9. C osztály Osztályfőnök: Gyimes Magdolna 1. sor: Pusztai Martin; Singula Krisztina; Lukács Csilla; Pusztai Szidónia; Kulcsár Zoltán; Gyimes Magdolna osztályfőnök; Jordanics Réka; Rák Nikoletta; Rosta Hajnalka; Molnár Mónika; 2. sor: Hompók Tamás; Scherer Jeniffer Bernadett; Présel Nikolett; Jakopánecz Barbara; Bogdán Vanda; Németh Brigitta; Orsós Hajnalka; Varga Marcella; Kolarics Zsanett; Szőke Nóra; Balogh Barbara Katalin 3. sor: Szecskó Zsolt; Somogyi-Magyar László; Szentes László; Lakner Bence; Kovács Bence; Hajdú Dávid; Horváth István; Dömötörfi Gergely; Farkas Márk Hiányzik: Horváth Ágnes 138 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 HHHH 9. D osztály Osztályfőnök: Pásztorné Szabó Dóra 1. sor: Jósvai János; Tóth Dénes; Király Nikolett; Mismás Renáta; Molnár Adrienn; Horváth Tamara; Pásztorné Szabó Dóra osztályfőnök; Tóth Liliána; Gerencsér Kitti; Orsós Lilla; Barna Diána; Kecső Erika 2. sor: Trojkó Dávid; Csárdi Alex; Olasz Kinga; Czinderi Szimonetta; Bátor Dorottya; Köhler Annamária; Bacs Berill; Kovács Héra; Kovács Klaudia; Kádár Timea; Strausz Alexandra 3. sor: Szabó Zoltán; Varga Gábor; Szabó Gergely; Kiss Kornélia; Szeredi Bettina; Szabó Melinda; Lengyel Klaudia; Rába Viktória; Gál Viktória; Lakatos Barbara Tanulóink 139 9. E osztály Osztályfőnök: Varga Tünde 1. sor: Tóth Gergő; Turbucz Ádám; Benke Adrienn; Bogdán Szabina; Orsós Bernadett; Horváth Dalma; Varga Tünde osztályfőnök; Dömötör Krisztina; Mihalicz Melinda; Herbai Vanda; Horváth Dávid; Kovács Zsolt 2. sor: Jakabfi Márk; Bogdán Melinda; Hegedűs Veronika; Lisztes Ráhel; Kovács Kinga; Vég Márk; Völgyi Cintia; Cseresnyés Krisztina; Horváth Vivien; Mester Bence; Beke Péter; Gál Richárd; Lengyel Attila 3. sor: Tamás Boglárka; Tihanyi Krisztina; Szakmeiszter Kitti; Horváth Gergő; Dömötör Marianna; Oletics Szilvia; Jónás Brigitta; Vörös Dóra; Varga Zsófia; Sütő Dávid; Pávlicz Patrik Hiányzik: Léránt István Krisztián 140 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 9. F osztály Osztályfőnök: Papp Magdolna 1. sor: Mánfai Henrietta; Surányi Nikoletta; Papp Magdolna osztályfőnök; Horváth Krisztina 2. sor: Varga Tünde; Lődri Barnabás; Mészáros Márton; Korcsmáros Róbert; Komláthi Krisztián 3. sor: Bogdán Viktória; Kalányos Éva; Demendi Diána Kinga; Horváth Vivien; Bene Ibolya; Kántor Patrícia; Gál Katalin Hiányzik: Csóti Viktória Mónika; Hajnal Attila; Ruzsics Milán; Sárközi Ramóna Tanulóink 141 10. A osztály Osztályfőnök: Almás Piroska 1. sor: Bátorfi Tünde; Kotnyek Lilla; Imre Dorina; Dolecki Szabina; Almás Piroska osztályfőnök; Benczes Edit; Hegedűs Péter; Zámbó Renátó 2. sor: Pintér Marcell; Pál Alexandra; Mátyás Regina; Máthé Gréta Viktória; Bagó Szilvia; Szász Mónika; Süle Lucia Lilla; Rab Georgina; Varga Klaudia; Németh Szimonetta; Dombai Ádám 3. sor: Vlasics Gábor; Pécsek Roland; Hofstádter Máté Dániel; Nagy Lívia; Kollár Renáta; Horváth Judit; Kovács István; Szabó Csilla; Mózes Dávid; Rezsek Ervin 142 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 10. B osztály Osztályfőnök: Kovács Barbara 1. sor: Bazsó Adrienn; Miilei Petra; Kovács Barbara osztályfőnök; Vidman Mirella; Szokai Krisztina; Gerencsér Vivien 2. sor: Papp Zsuzsanna; Sárecz Nóra; Csesztregi Barbara; Tájcsnek Brigitta; Erdős Orsolya; Barbély Georgina; Bajzik Nikoletta; Németh Judit; Bönöcz Diána 3. sor: Kulcsár Ferenc Márk; Kis Gergő; Varga Anita; Fülöp Dávid; Lengyel Norbert; Pati Dorottya; Bata Zsófia; Gyergyák Máté; Borbély Márk Tanulóink 143 10. C osztály Osztályfőnök: Baranyai Magdolna 1. sor: Rinyai Ivett; Vajda Viktória; Zágon Eszter; Zsin Éva; Baranyai Magdolna osztályfőnök; Bognár Katalin; Orsós Rita; Németh Szandra 2. sor: Szalavics József; Kakucs Péter; Pátri Gábor; Stoklász Zoltán; Márkus Attila; Kánnár Márton Péter; Császár Richárd; Marton Kinga; Farkas Felícia 3. sor: Tuboly Laura; Jagarics Dóra; Gyergyák Zsóka; Gerencsér Adrienn; Hoffer Melinda; Pölcz Éva; Pájer Adrienn; Máté Dorina; Borbély Klaudia; Fojtek Martina Hiányzik: Csonka Viola; Kiss Tamara 144 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 10. D osztály Osztályfőnök: Zsoldos Tamásné 1. sor: Kovácsi Diána; Horváth Eszter; Figler Ildikó; Zsoldos Tamásné osztályfőnök; Horváth Laura; Szmodics Aletta; Horváth Alexandra; Vári Anasztázia; Pécsy Patrícia 2. sor: Tóth Eszter Dóra; Mózes Piroska; Farkas Judit; Sebestyén Alexandra; Lendvai Alexandra; Szokol Bernadett; Dimovics Bernadett; Alexandroff Gabriella; Bogár Márta 3. sor: Poszavecz Dávid; Hegedűs Dániel; Sajóvölgyi László; Kiss Zoltán; Baj Zsolt; Kele Márk; Persek Gergely; Göttinger Márton; Hompó Dávid Tanulóink 145 10. E osztály Osztályfőnök: Hajnesné Balazsin Mária 1. sor: Dobri Klára; Nemes Julianna; Mikó Beáta; Kodela Andrea; Hajnesné Balazsin Mária osztályfőnök; Borsos Szabina; Kovács Barbara; Orsós Melinda; Biró Zsuzsanna Evelin; Orsós Beáta; Mihályfí Márta 2. sor: Hóbor Edina; Balla Dorottya; Fülöp Renáta; Princz Patrícia; Varga Szömös Klaudia; Gecse Mária; Rohrböch Diána Kitty; Németh Ibolya; Heizler Tamás; Virth Péter; Juhász András 3. sor: Németh Krisztián; Herczeg Dániel; Czippán Réka Viola; Harcsa Mónika; Magyar Veronika; Csizmadia Éva; Horváth Tamás; Keller Csaba; Vercz Dávid Hiányzik: Révész Bettina 146 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 10. F osztály Osztályfőnök: Kovácsné Tóth Ildikó 1. sor: Nóvák Csaba; Halász Eszter; Szakáll Kitti; Kovácsné Tóth Ildikó osztályfőnök; Peters Kevin; Ángyán András; Marosi Gábor; Bognár Balázs 2. sor: Horváth Eszter; Flórián Alexandra; Brunner Bianka; Tóth Ádám; Horváth Zita; Gelencsér Viktória; Balogh Zsuzsanna; Orsós Hajnalka; Szenderfí Lilla; Mátyus Margit; Póka Zsófia 3. sor: Hertelendi László; Jagarics Csaba; Takács Tünde; Földes Eszter; Pőcze Karolina; Nagy Alex; Marosa Zsolt; Nagy István Zoltán; Gerencsér Attila; Tóth Renáta Tanulóink 147 11. A osztály Osztályfőnök: Kovácsné Anik Katalin 1. sor: Szép Szilárd; Meilinger Viktória; Perusza Brigitta; Lajos Tímea; Ács Adrienn; Magyar Georgina; Kovácsné Anik Katalin osztályfőnök; Kuti Szabina; Dienes Dóra; Baranyai László; Lugosi Péter 2. sor: Mikó László; Kovács Karolina; Bognár Nikolett; Vass Alexandra; Marton Anita; Vidéki Nikoletta; Csordás Anita; Vlasics Dóra; Gyergyák Zsófia; Szabados Aliz; Balogh Ramóna; Lenner Bence 3. sor: Tarsoly Lídia; Hege Szilvia; Bagladi Nikolett; Gelencsér Csilla; Beke Diána; Horváth Kata; Németh Hajnalka; Kutasi Szilvia; Friebert Andrea; Kovács Réka; Lukács Anett 148 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 11. B osztály Osztályfőnök: Molnár Levente 1. sor: Szerecz Szabina; Bánáti Barbara; Berthold Flóra; Szekeres Kinga; Modor Réka; Kiss Renáta; Molnár Levente osztályfőnök; Takács Szonja; Szabó Melinda; Kozák Adél; Horváth Henrietta; Hapsz Ildikó 2. sor: Farkas Szabina; Papp Alexandra; Kercsmár Szabina; Bor Mónika; Horváth Tünde; Szűcs Mónika; Kovács Diána; Bagladi Gabriella; Orsós Celerina; Tarsoly Zsuzsanna; Horváth Klaudia; Hosszú Sára 3. sor: Tóth Klaudia; Hári Anita Zsuzsanna; Veier Dorina; Kele Judit; Parti Éva; Baksai József; Parti Máté; Balogh László; Illés Roland; Pesti Péter; Aczél László Zsolt Hiányzik: Benke Klaudia Vivien Tanulóink 149 11. C osztály Osztályfőnök: Püspökiné Jámbor Zsuzsanna 1. sor: Patyi Zsolt; Szántó Kitti; Kiss Gyöngyi; Imrei Balázs; Pintér Attila; Hartai Márk; Liplin László Rafael; Stáhl Fanni; Molnár Éva; Oros Brigitta; Béli Róbert 2. sor: Villányi Georgina; Kovács Mirabella; Balogh Viktória; Németh Kinga; Göncz Annamária; Püspökiné Jámbor Zsuzsanna osztályfőnök; Kirschlechner Nóra; Sipos Edina; Pongrácz Eszter; Halász Bernadett; Kiss Alexandra 3. sor: Dómján Andrea; Virth Kitti; Boros Lilla; Pusztai Bernadett; Busa Alexandra; Nagy Edina; Vágó Klaudia; Vargovics Nikoletta; Vámosi Irina; Halajkó Attila Hiányzik: Páli Jenifer; Friedman Tünde 150 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 11. D osztály Osztályfőnök: Böjtiné Farkas Valéria 1. sor: Tóth Bernadett; Elekes Klaudia; Tóth Ramóna; Böjtiné Farkas Valéria osztályfőnök; Magyarosi Edina; Boros Veronika; Vizvári Bernadett; Sárközi Ildikó 2. sor: Nagy Kitti; Kakuk Csilla; Tóth Xénia; Kantó Katalin; Varga Eszter; Szabó Renáta; Képes Alexandra; Orosz Renáta; Orsós Erika; Horváth Ildikó 3. sor: Gazdag Péter Ádám; Hartai Krisztián; Földesi Gábor; Nagy Bálint; Grácz Péter; Kránicz Gergely; Zentai Gábor Hiányzik: Szabó Judit; Orsós Marietta; Papp Nikoletta; Németh Zoltán; Balogh László; Bánlaki Richárd; Boldizsár László; Dániel Georgina Tanulóink 151 11. E osztály Osztályfőnök: Barbalics László 1. sor: Barbalics László osztályfőnök; Szekeres Dorina; Radanovics Klaudia; Fehér Eszter; Orsós Csilla; Pintér Noémi; Bodó Nikoletta; Vass Kinga; Varga Tünde; Povelcsák Renáta; Kiss Dávid; Gyirán Dániel 2. sor: Tislér László; Bánfi Zsolt; Tóth Ramóna; Kiss Katalin; Dezső Hajnalka; Németh Szilvia; Hervai Krisztina; Horváth László; Kovács Norbert; Buzási László; Mészáros Máté 3. sor: Fiiszár Norber; Plichta László; Kiss Péter; Szakonyi Roland; Kuzma Péter; Vörös Dávid; Kékesi Milán; Bajor József; Péter Ákos, Kém Tibor; Szabados János; Szegi Gábor; Molnár Gábor 152 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 11. F osztály Osztályfőnök: Vajda Ágnes 1. sor: Szabó Karolina; Fitos Szabina; Balogh Patrícia; Dániel Georgina; Horváth Katalin; Vajda Ágnes osztályfőnök; Gócza Mónika; Horváth Virág; Ruszó Edina; Orsós Renáta 2. sor: Tóth Adrienn; Komárovics Milán; Navrasics Márk; Orsós István; Tóth Kinga; Jagarics Klaudia; Horváth Péter; Rácz László; Ignácz Edit; 3. sor: Illés Roland; Kahautek Ádám; Nagy Máté; Kónya Miklós; Lengyel Gábor; Rodek Márton; Szabó Gergő; Sipos Ádám; Bogdán Norbert Hiányzik: Hermán Henrietta; Kovács Boglárka; Szabó Krisztina Tanulóink 153 11. N osztály Osztályfőnök: Rábavölgyi Attila 1. sor: Jagarics Tamás, Varga Melinda; Oláh Alexandra; Ginter Anita; Idai Nikolett; Ginter Edina; Nikolics Zsuzsanna; Rábavölgyi Attila osztályfőnök; Simon Vivien; Varga Szabina; Kovács Regina 2. sor: Biró Evelin; Schróth Viktória; Fehér Brigitta; Szabó Barbara; Kodela Barbara; Mónok Dóra; Nagy Melinda; Durgó Adrienn; Csendes Gabriella 3. sor. Váradi Tibor; Makár Alexandra; Kis Anita; Tóth Bernadett; Bláser Ádám; Spolarics Róbert; Erhetics János; Sipos Ádám 154 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 12. A osztály Osztályfőnök: Katonáné Vörös Anikó 1. sor: Takács Melinda; Belasics Nikoletta; Tóth Viola; Üst Nóra; Magyaros Lejla; Katonáné Vörös Anikó osztályfőnök; Iker Henrietta; Gárdony Kitti; Keszthelyi Renáta; Korosecz Anita; Magyar Dóra; Szekeres Petra 2. sor: Nagy Gabriella; Tóth Csilla; Vlasics Nikoletta; Pölöskei Petra; Baranyai Csilla; Andróczi Zsanett; Dervalics Nóra; Balogh Beatrix; Hersits Bianka; Gerencsér Barbara; Hohl Krisztina 3. sor: Kirchner Róbert; Kicska Tamás; Jankács Róbert; Kozári Géza; Rajnai Dávid; Rostás Zsuzsanna; Tóth Alexandra; Tihanyi Diána; Fodor Mercédesz Hiányzik: Magyar Krisztián; Naubauer Zsolt Tanulóink 155 12. B osztály Osztályfőnök: Matuczáné Babits Veronika 1. sor: Pálfi Nóra; Danajka Henrietta; Salamon Nikoletta; Matuczáné Babits Veronika; Szittár Szandra; Herczeg Enikő 2. sor: Hajdú Erzsébet; Kecső Anita; Kucs Klaudia; Újvári Zsófia; Mészáros Kata; Szabó Veronika; Köteles Csilla; Somogyi Klaudia; Opicz Viktória; Jandzsó Dóra 3. sor: Cser András Barnabás; Vinkó Ádám; Lázár Máté; Grózner Dávid; Keresztesi Tünde; Lakics Andrienn; Harcz Veronika; Polai Viktória; Lukács Dorottya; Neubauer Dóra; Simon József 4. sor: Ihász Gábor; Berényi Benjámin; Szántó Zoltán; Őri Gergő; Paizs István; Dömötör Dávid; Belovics Krisztián; Horváth Roland; Pintér Péter; Horváth Attila Hiányzik: Füstös István 156 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 12. C osztály Osztályfőnök: Iváncsits János osztályfőnök 1. sor: Vig Annamária; Ozvald Andrea; Iváncsits János osztályfőnök; Horeczki Lívia; Göncz Anikó; Kovács Anett; Kollár Gábor 2. sor: Pintér Zsanett; Kócza M. Orsolya; Kincs Lívia; Szekeres Veronika; Szíjártó Veronika; Fehér Diána; Budaházy Viktória; Illés Renáta; Sipos Lilla 3. sor: Szabó Gábor; Iglói Csaba; Balassa Krisztián; Jámbor Máté; Radics Arnold; Csizmazia Milán; Takács István; Kovács Milán; Papócsi Viktor Hiányzik: Kun Babett; Bujtor László Tanulóink 157 12. D osztály Osztályfőnök: Paizs Szilvia 1. sor: Cseh Melinda; Hegedűs Diána; Horváth Tünde; Orsós Gizella; Paizs Szilvia osztályfőnök; Varga Alexandra; Gerócs Annamária; Csendes Amália; Horváth Nóra 2. sor: Kanizsai Hermina; Tataya Szabina; Pati Alexandra; Németh Kitti; Fehér Judit; Kovács Mónika; Mikó Alexandra; Halmosi Zsolt 3. sor: Nováczky Gabriella; Tarr Kaludia; Iván Viktória; Pribék Adrienn; Gyepesi Máté; Lebár Adrienn; Balázs Mária; Hajdinyák Helga; Tamás Violetta Hiányzik: Knezovics Amália; Böte Barbara 158 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 12. E osztály Osztályfőnök: Gondi Zoltán 1. sor: Horváth Péter; Horváth Regina; Bakon Andrea; Bogdán Judit; Szőllősi Viktória; Pulszter Nikoletta; Cserfő Diána; Kovács Mónika; Gondi Zoltán osztályfőnök 2. sor: Várhegyi Balázs; Orsós Tamás; Budai Tamás; Ivanovics István; Mátrai Gábor; Dobos Attila; Lőrinczy Attila; Soós Dávid Mihály 3. sor: Farkas Tibor; Helyes László; Lázár Dávid; Tóth Ármin; Szmodics Bálint; Fábián Szilárd; Liplin Ferenc; Pataki Tamás; Simon Péter Hiányzik: Kovács Róbert Tanulóink 159 12. F osztály Osztályfőnök: Gyimes Gyuláné 1. sor: Bagarus Krisztina; Jandovics Nikoletta; Goldfinger Zsanett; Szoborits Nikoletta; Fekete Barbara; Révész Hermina; Szever Viktória; Kéki Aliz 2. sor: Rosta Bettina; Szabó Krisztina; Jakabfi Sarolta; Figler Mónika; Petánovics Florentina; Felső Evelin; Papócsi Tímea; Szabó Katalin; Cseh Zsófia 3. sor: Tálosi Tibor; Varga András; Szantner Ádám; Kuzma László; Dömötör Ádám; Kalamász Gergő; Strazsek Ákos; Kisharmadás Gábor; Kovács Dávid Hiányzik a képről: Gyimes Gyuláné osztályfőnök; Pintér József; Takács Georgina 160 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 12. N osztály Osztályfőnök: Varga Klára 1. sor: Takács Ilona; Bútor Kata; Varga Viktória; Varga Klára osztályfőnök; Nagy Beáta; Somogyi Magyar Renáta; Ferencz Zsófia 2. sor: Kánya Andrea; Trenka Orsolya; Babati Brgitta; Ésik Alexandra; Oláh Andrea; Pesti Eszter; Nagy Krisztina; Szitkovics Péter 3. sor: Berta Bernadett; Szabó Krisztián; Takács Gyula; Friskó Péter; Takács Barna; Berkics Dávid; Svélecz Miklós Hiányzik: Liplin Manuéla Tanulóink 161 13. A osztály Osztályfőnök: Majomé Jakab fi Éva 1. sor: Horváth Nikoletta; Fazekas Erika; Blatt Mónika; Imre Eszter; Faragó Georgina; Dávid Éva; Szekeres Bernadett; Bedő Mónika; Szabó Anna 2. sor: Gerencsér Szilvia; Varga Zsuzsanna; Kovács Cintia; Tkálecz Viktória; Pintér Tamás; Horváth Dávid; Dömötör Anett; Farkas Edit; Germán Richárd Hiányzik: Kiss Zsuzsanna; Biró Tímea 162 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 13. B osztály Osztályfőnök: Zolcsák Györgyné 1. sor. Nóvák Pál; Szilvás Tamás; Dominkó Nóra; Dezső Mária; Tóth Nikoletta; Tölli Péter; Zolcsák Györgyné osztályfőnök; Nagy István; Balogh Szilvia; Kuzma Eszter; Németh Barnabás; Tóth Pál 2. sor: Dara Ádám; Tóth László; Kurucz Arnold; Gergelics Annamária; Vörös Regina; Szabó Zsuzsanna; Lázár Erika; Marics Eszter; Gerócs Adrienn; Molnár Bernadett; Rátkai Adél; Szabó László 3. sor: Gerócs Zsolt; Kovácsi Roland; Kiss László; Jankovits Bálint; Jáni Richárdz Szökrény Lajos János; Kecskés Milán; Gredics Péter; Mészáros Bence; Tizedes Marcell Hiányzik: Horváth Gergő Tanulóink 163 13. C osztály Osztályfőnök: Kiss Ilona 1. sor: Kiss Ilona osztályfőnök; Cseresnyés Mónika; Csizmazia Diána; Varga Gabriella; Kovács Adél; Mikó Rózsa Henrietta; Nincsics Anikó; Kövesi Adrienn; Lebár Ivett Anita 2. sor: Csondor Anita; Timár Balázs; Kovács Dániel; Horváth Norbert; Puskás Sándor; Mayer Zsófia; Varga Nikoletta; Reizner Szilárd Hiányzik: Vörös László András 164 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 13. D osztály Osztályfőnök: Behmné Pethő Ilona 1. sor: Tóth Krisztina; Simon Bernadett; Dobos Bernadett; Czigány Eszter; Gombos Krisztina; Simon Beatrix; Vékási Edina; Németh Andrea; Silheim Szabina; Kocza Eszter 2. sor: Molnár Lúcia; Honcz Krisztián; Molnár Péter; Bemhné Pethő Ilona osztályfőnök; Szabó Kristóf; Mihovics István; Pintér György Tanulóink 165 14. A osztály Osztályfőnök: Szeiler Péter 1. sor: Szeiler Péter osztályfőnök; Hóbor Szilvia; Mátravölgyi Ágnes; Szabó Zsuzsanna; Nagy Ramóna; Tóth Viktória; Horváth Annamária 2. sor: Fujtó Heléna; Fenyvesi Bettina; Lakos Beáta; Kovács Judit; Hóbor Annamária; Takács Edina; Szakony Judit; Burcsi Renáta 3. sor: Bedő Gábor; Völgyi Gergely; Gál Dávid Tibor; Szilágyi Bálint; Kósz András; Olasz Attila; Józsa Mónika; Alács Nóra; Horváth Dénes 166 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 14. B osztály Osztályfőnök: Halasiné Sziva Marianna 1. sor: Gyöngy Andrea; Halasiné Sziva Marianna; Császár Csilla; Kovács Eszter 2. sor: Darabos Balázs; Tóth Anita; Horváth Renáta; Zsohár Krisztina; Kovács Nikoletta; Istvánfi Vivien; Bagarus Gábor 3. sor: Klein Márk; Fábián Tamás; Kovács Tibor; Horváth Krisztina; Varga Ivett; Nagy Hajnalka; Vlasics Hajnalka Hiányoznak: Radovics Tünde Tímea; Kámán Szabina Tanulóink 167 14. C osztály Osztályfőnök: Úr Zoltán 1. sor: Virovecz Anita; Úr Zoltán osztályfőnök; Kovács Richárd; Németh Mária Ingrid; 2. sor: Józsa Adrienn; Kangyalics Judit; Mikocsis Viktória; Lukács Edina; Tollár Zsanett Hiányzik: Kovács Anett Éva Zárszó 169 Zárszó „Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak." „Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, ami ültettetett." „Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek." „ Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak." /Prédikátorok könyve 3. fejezet/ Szép és hálás feladat volt a Thúry György Szakképző Iskola vezetőjeként megrendezni a 150 éves fennállás megünneplésének rendezvénysorozatát. Nem helyes azonban egyes szám első személyben szólnom a szervezés lefolytatásáról. Örömmel számolok be arról, hogy nekem, nekünk csak el kellett kiáltanunk magunkat, és a lavina tette a dolgát. Akár erről a könyvről, és az itt megjelent anyagokról beszélünk, akár a kiállítás tárgyainak összegyűjtéséről, a kapcsolódó rendezvények lebonyolításáról, vagy a támogatások felkutatásáról, kizárólag segítőkészséggel, lelkesedéssel találkoztam. Köszönöm! Köszönet a „keris" öregdiákoknak, nyugdíjas pedagógusainknak, volt és jelenlegi dolgozóinknak, szülőknek, tanítványoknak! Hálás vagyok a természetnek, hogy láthattam a boldog-szomorú emlékek fényében csillogó szemeket, megfoghattam az adni akaró, adni tudó kezeket, átérezhettem az összetartozást Önökkel, Veletek. 150 éve működik ez az intézmény, 150 éve kitartott profilja mellett. 150 éve nem akad olyan család Nagykanizsán, ahol valakinek ne lenne kötődése a Kerihez. Szükség van ránk, tesszük a dolgunk, lépést tartunk, küzdünk, és most magunkat büszkén kihúzva, ünnepelünk. 170 Nagykanizsai Thúry SZKI Jubileumi évkönyv - 1857-2007 Zárszóként azt az őszinte reményt szeretném szavakba önteni, ami az iskola sikeres, eredményes jövőbeli fennmaradását óhajtja, melyet teljes lényemmel kívánok. Ne legyen színtere továbbra sem ez az intézmény politikai csatározásnak, ne essen áldozatául múló divathullámoknak, végezze lelkiismeretesen a feladatát: nemzedékrőlnemzedékre, a kereskedelmi-, vendéglátó- és idegenforgalmi szakma jól képzett, értékkel gazdagodott képviselőit adja a városnak, az országnak! Ehhez kívánok az utánunk következő iskolai dolgozóknak, leendő tanítványoknak kellő hitet, e hitből táplálkozó kitartást, e hitet tápláló sikereket! Őszinte szeretettel: Csordásné Láng Éva igazgató „Az a bölcs ember, aki a jelent éppúgy szereti, mint amilyen szívesen fog visszagondolni rá, amikor az már múlttá válik." Machado THÚKy Köszönöm megtisztelő részvételüket! CoOJL .GlVP Csordásné Lang Éva igazgató ^GiKANlZSN |
