* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 16.57 MB | |
| 2023-10-24 15:03:38 | |
 | |||||||
Védett  15 | 160 | Cím: Nagykanizsai Városi Tanács Híradója (1970-1988) | Részjelzés: 1988. (20. évf.) Közrem.: Zsoldos Ferenc (szerk.) ; Fazekas István (szerk.) Szerz. közl: szerk. Zsoldos Ferenc, Fazekas István Megjelent: [1988] Eto: 352(439Nagykanizsa) ; 908.439.121Nagykanizsa Szakjel: 350 Cutter: N 32 Nyelv: magyar Oldal: 120 p. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA VÁROS TANÁCSA 1988 A NAGYKANIZSAI VÁROSI TANÁCS HU ISSN 0230-5461 HIRÁD03Á 1988 20. évf. NAGYKANIZSA Tanácsi koordináció a nyílt várospolitika szolgálatában Az elmúlt esztendőkben számos párt- és állami dokumentum foglalkozott a nyílt várospolitikai munka kialakításának fontosságával, az e körben ielentkező tanácsi (és nem tanácsi) szerveket terhelő teendőkkel. E kötelezettségeit teljesítve Nagykanizsa város tanácsa is áttekintette időszerű feladatait, melyekről a most közreadandó tanulmányban adunk áttekintést.. A nem tanácsi szervekkel való helyi kapcsolati formák és munkamódszerek elemzésével választ kaphatunk arra, hogy tanácsunk és szervei városfejlesztő, városformáló munkájában milyen súllyal és hatékonysággal vannak jelen az államigazgatás szervező, rendelkező és végrehajtó funkciói. Indokolt ezt az értékelést elvégezni azért is, mert az együttműködési formák és módszerek jelzik tanácsunk szervező, szükségletkielégítő, szabályozó tevékenységének hatékonyságát, mindazon funkciói eredményesebb ellátását, amely tanácsunk, mint a terület „gazdája" szerepéből következik. A város lakossága, a vállalatok, az üzemek dolgozói, munkásközösségei, a társadalmi- és tömegszervezetek mindenkor jelentős részt vállaltak a várospolitikai célok kialakításában és azok végrehajtásában. Ennek alapja, hogy tervezett céljainkban a lakosság többsége saját kezdeményezéseit, jogos igényeit és szükségleteit látja. Lakosságunk városunkért érzett ragaszkodását, tenniakarását és felelősségérzetét nap mint nap érzékelhetjük, tapasztalhatjuk. Különös jelentősége van ennek most, amikor a helyi tanácsok önkormányzati-, gazdasági-, államigazgatási-, várospolitikai irányító szerepe fokozódik. Nem mond ellent ennek az, hogy átmeneti időre szűkülnek a tanácsok rendelkezésére álló anyagi eszközök. Tudatában vagyunk annak, hogy mindenekelőtt a lakosságtól, a lakosság érdekeit képviselő társadalmi és politikai szervektől függ, hogy városunk életét és jövőjét érintő elhatározások alapos és sokoldalú társadalompolitikai elemzés után szülessenek meg, várospolitikánk hatékonyan és hosszú távon szolgálja fejlődő városunk életét, gazdasági és kulturális arculatát. A lakosság bevonása a közösség ügyeinek intézésébe társadalmi rendszerünk egyik alapelvének, a szocialista demokratizmusnak az érvényesítése a városi életben. A társadalmi munka minden formája, mely önkéntességen alapul a tapasztalat szerint erősíti a városhoz fűződő kötelékeket, az egészséges lokálpatriotizmust, azt a húzóerőt, amelyről egyetlen város tanácsa sem mondhat le. Az aktív városi élet jótékony hatása túlterjed a város határain, összefüggésben van társadalmunk közgondolkodásával, a hazaszeretettel, az állampolgárok felelősségérzetével.1 A várospolitika alakításának már eddig is több és sajátos formáját hoztuk létre. A tanács keretein belül a bizottságok, a hazafias népfront keretében az elnökség, a bizottság, a körzeti bizottságok, a várospolitikai bizottság, valamint a városi pártbizottság különböző bizottságai már évtizedek óta hatékonyan segítik munkánkat. Ezen túlmenően egy-egy speciális várospolitikai kérdés vizsgálata, elemzése céljából ideiglenes bizottságokat hoztunk létre. Ideiglenes bizottság vizsgálta a lakásszükséglet várható alakulásának összefüggéseit, a telekkínálat-, a magánerős lakásépítés városrendezési és építéshatósági vonatkozásait. Operatív bizottság foglalkozo |
