* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 2.72 MB | |
| 2023-11-02 10:52:34 | |
 | |||||||
Védett  24 | 184 | Cím: Nagykanizsai Városi Tanács Híradója (1970-1988) | Részjelzés: 1971 (III. évf. 11. sz.) Kiadás: Nagykanizsa : Városi Tanács VB., 1970-1988 Közös adat: Nagykanizsai Városi Tanács Híradója (1970-1988) Közrem.: Petike Antal (szerk.) ; Zalavári Gyula (szerk.) Szerz. közl: [szerk. Petike Antal, Zalavári Gyula] Megjelent: 1971 Eto: 352(439Nagykanizsa) ; 908.439.121Nagykanizsa Szakjel: 350 Cutter: N 32 Nyelv: magyar Oldal: 16 p. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KÉZIRAT GYANÁNT TANÁCSI HÍRADÓ III. évf. 11. sz. 1971 novembar NAGYKANIZSA 1971 Szerkeszti a szerkesztő bizottság: Petike Antal, Zalavári Gyula Kiadja a Nagykanizsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Felelős kiadó: Mózes Pál vb. elnök A borítót tervezte: Haraszti László, Derkovits-díjas festőművész Nyomda Zalaegerszeg 71 3961 Felelős vezető: Szendrői Ervin. III.év. 2. s. TANÁCSI HÍRADÓ 1971. november Az új tanácstörvény alapelvei, lényege Az 1971. évi I. törvény újabb előrelépést jelent állami életünk és a szocialista demokratizmus fejlesztésében. A törvény megalkotásának szükségességét pártunk IX. kongresszusa mondta ki, majd a X. kongresszus központi feladatként jelölte meg az államélet a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését. A tanácsrendszer továbbfejlesztését lényegében három tényező sürgette: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás rendjének átalakulása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlődése. Tanácstörvényünk alapelvei a tanácsok jellegének megfogalmazásából következnek. A törvény új módon határozza meg tanácsaink jellegét. Eszerint a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. A népképviseleti jelleg azt jelenti, hogy a tanácsok elsősorban helyi érdekeket képviselnek. A törvényhozó helyesen ismerte fel a helyi tanácsok jelentőségét és szerepét, mivel ezekhez kerül az ügyek jelentős hányada és itt a legszorosabb a kapcsolat a lakosság széles tömegeivel. Nyilvánvaló, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében a legtöbbet a városi és községi tanácsok tehetnek. Az állampolgárok elsősorban itt fordulnak meg ügyes-bajos dolgaikkal. Az ügyek gyors, törvényes intézése, a tanács és a lakosság kapcsolatának alakulása a szocialista demokrácia alapja. Mindezek felismeréséből következik, hogy a legfontosabb változások a törvény alapján a városi és községi tanácsoknál következnek be. A községi tanácsok megnövekedett önállósága a járási tanácsok mint választott testületek működését szükségtelenné tette. A járási tanácsok, mint választott testületek megszüntetésének több összetevője van. Lényegében a lakosság közötti kapcsolatuk formális volt, legalábbis az érdekképviselet szempontjából. A termelőszövetkezetek megnövekedett önállósága, a hatásköröknek a községekhez való decentralizálása indokolta megszüntetésüket. A megyei képviselet a megye szintjén összpontosuló érdekek képviselete. E képviseletnek megfelel az, hogy a megyei tanácstagokat közvetett úton választják. A tanácsok népképviseleti jellege feltételezi a tömegkapcsolatok mind teljesebb kiszélesítését. A törvény indokolása is hangsúlyozza ennek szükségességét. A tanács készülő szervezeti és működési szabályzatában erre nagy súlyt kell fektetni. Meg kell határozni a tanácsnak a Hazafias Népfront Városi Bizottságával, a tömegszervezetekkel és a nem tanácsi szervekkel történő hatékony együttműködés formáit. A tanácsok önkormányzati jellege az egyre növekvő hatáskört, a nagyobb önállóságot és természetesen a nagyobb felelősséget jelzi. Az önálló gazdálkodási lehetőség biztosítása a fejl5dés tágabb lehetőségeit nyitja meg. Új tanácstörvényünk nagy érdeme, hogyi nem ált |
