* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.6 MB | |
| 2024-06-24 14:02:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  228 | 127 | Dél-Nyugat - közéleti hírlap | 1993. április - V. évfolyam Kiadja a Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány, Nagykanizsa Ady u. 1. Szerkesztő: Czupi Gyula Felelős Kiadó: Katona Gyula Tervezőszerkesztő: Fadgyas lászlóné Grafikus: Ambrus Márta Gépi szedés: Horváth Margit Nyomdai munkák: Zalai Nyomda HU ISSN 0865-6393 A következő szöveg az újságból származik automata szövegfelismertető segítségével: Munkahelye védelmében (is) vásároljon magyar árut! A Dél-Nyugat mostani száma a Csengey Dénes tiszteletére szervezett vers- és prózamondó verseny nagykanizsai döntője alkalmából jelent meg. NEMZETI ALAPÍTVANY Közéleti hírlap V. évf. A kárpát-medencei magyarság vers- és prózamondói Nagykanizsán Csengey Dénes emlékére 1993. április 17-én egy országos vers- és prózamondó verseny döntőjére kerül sor Nagykanizsán. Csengey Dénes nevét viseli a rendezvény, melyet a vers ünnepének szánunk. A verseny emléket állít egy olyan fiatalembernek, ki a márciusi ifjak lendületével élt és égette el magát. Arra az íróra, gondolkodóra emlékezik, aki a magyarság fontos történelmi korszakában éles logikával, fantasztikus hittel és eróvel keresett kiutat a több évtizedes bénultságból; akit - írásai tanúsítják - egyaránt foglalkoztattak a határainkon túl élő magyarság és a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek problémái: aki szerint a magyarságnak nem bejutnia kell az egységesülő Európába, hanem hazatalálni benne; akinek szókimondó vehemenciája magával ragadott egy egész nemzedéket, dkinek rdvatalánál pórtállástól függetlenül lerótták kegyeletüket a rendszerváltozás előtti magyar ellenzéki gondokodás vezető alakjai. A magyar vers ünnepének szánjuk tehát ezt az alkalmat, nem messze a költészet napjától, József Attila születésnapjától. 1992. szeptemberében vetettem fel e nagyszabású vers- és prózamondó emlékverseny megrendezésének ötletét. Jó alapot jelentett az, hogy Nagykanizsán már évtizedek óta kitűnő versmondóélet folyik a Tungsram versmondókör keretén belül. A hazai amatőr versmondás sokat köszönhet nekik. Nagy segítséget jelentett továbbá, hogy a Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány felkarolta a kezdeményezést. Ndgy energiával láttunk hát neki barátaimmal a munkának. Felkérésünkre elvállalta a rendezvény fővédnökl tisztét Dr. Antall József miniszterelnök úr, Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke és a Csengey Dénes által kezdeményezett Nemzeti Alapítvány. Védnökséget vállalt a verseny felett Dr. Nahlik Gábor a Magyar Televízió alelnöke, Lezsák Sándor a Lakitelek Alapítvány és Filó Katalin a Haza és Haladás Alapítvány elnöke. Több más országos alapítvány és nagykanizsai vállalat, a város önkormányzata is ügyünk mellé állt és támogatást, jelentős díjdkat ajánlottak fel a győzteseknek. A Magyar Televízió és Rádió vállalta, hogy felvételről közvetítést ad a rendezvényről. Elfogadták a meghívást a kárpát-medencei magyarság prominens személyiségei. Bors István, kaposvári szobrász, nagy eszmei értékű Tavasz című alkotását ajánlotta fel a verseny győztesének. Rövid idő alatt egy nagyszabású rendezvény körvonalai rajzolódtak ki. A kiírást követően több száz jelentkezés érkezett. A verseny lebonyolítása sokban különbözött a hasonló versmondó rendezvényektől. Az elődöntőket ugyanaz a zsűri járta végig. Nem hirdetett sehol eredményt, hanem pontozta a versenyzőket, így a pontszámok alapjón a legjobbak jutottak a döntőbe, A versenyre nevezhettek a határainkon túl élő magyarság versmondói is. A résztvevők ifjúsági és felnőtt korosztályban mérhették össze tudásukat. Az első elődöntőre Szombathelyen került sor 1993. február 20-án. Ezt követte a salgótarjáni, a szabadkai, a szegedi, a debreceni, a kovásznál, a lendvai és a pécsi selejtező. Életre szóló élményeket élhettünk át a zsűri tagjaival - Bedő Csabával, Horváth Istvánnal és Schmidt Istvánnal - ezekben a napokban. Hosszan mesélhetném, milyen érzés volt hallani egy 15 éves vajdasági magyar kisfiú szájából Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét, vagy látni a szlovéniai magyarság küzdelmét az asszimilálódás ellen és megélni azt a feledhetc-tien élményt, dmikor Bedő Csaba és Horváth István március 15-én 20 ezer székely előtt szavalhatott Erdélyben. Az elődöntőket járva megállapíthattuk, van utánpótlása a magyar nyelvű amatőr versmondásnak. A nagyok mögött már ott kopogtat egy új nemzedék, helyet követelve magának. Ezt az is bizonyítja, hogy 23 fiatal és 21 felnőtt versmondó került be a döntőbe. 14-en a határainkon túlról. Emlékezésre és ünneplésre készülünk tehát. Emlékezni Csengey Dénesre és ünnepin! a magyar vers szépségét. A közönség szavazata alapján is kiosztásra kerül egy díj. Kérem, hogy Ön és családja is jöjjön el április 17-én, 10 órára a HSMK-ba, az első olyan országos vers- és prózamondó versenyre, mely Csengey Dénes nevét viseli és melynek döntőjére városunkban, Nagykanizsán kerül sor. Farkas Attila »ngey Dén«5 (1953 - 1991 ) Csengey Dénes Vörösmarty költő lázbeteg éneke Ez a föld, melyen annyiszor, ez a föld, melyen századszor Is futunk, ez a föld minket nem tűr el. Menekül alólunk, lásd, édes Jézusunk! Ez a föld minket csak dobál, és leráz és összeráz, nagyon terhére vagyunk. Legjobbjaink rég elhulltanak. Holnaputánra magunktól elfogyunk. Megállj csak, mit motyogsz, öreg bolond? A sírban, hol nemzet süllyed el, ÚJ kedvvel új ifjúság tolong. És bölcsőnek díszíti Jel. Micsoda rémek a bölcsőben, Úristen, micsoda rémséges babák'' Felének halott arca van, felének véres mézeskalács. Gyermekké rémített magyar népem, ebben a bölcsőben temetnek, úgy lehet, mely nem ápol, nem ringat el, csak hányásig forgat tégedet. Magas ég, mire jut bomlott agyam? Szememre minő rémálom ül? Hogy őrzöm meg már én itt magam hazámnak rendületlenül? Megrendülésünk súlytalan, panaszunk sincsen, nincs már, csak vinnyogás. Túlélő alázat csendesít, de túlélhetetlen itt a hallgatás. Vaspatkós tervek, nagy fogat, parádés trojka vágtat szívünkfelé. Midőn ezt írom, dől a hó. Dől minden itten - vasalt paták elé. Legázolt cigány, mit hozhat még, mire virradhat babonás holnapod? Falhoz a poharat, és aztán húzd! Ameddig kihúzhatod. (1987) Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny Nagykanizsa, 1993. április 17. Csengey Dénes: "A bölcs nem hisz a lehetetlenben, én Igen. Hiszek a tiszta, őszinte beszédben. Hiszek abban, hogy ha én, Itt, most, Magyarországon még, a Duna vizébe dobok egy palackot kurta üzenettel, az a palack ár ellenében, felfelé fog úszni. És ha így közlekedik a palackposta, az Is elképzelhető, hogy nemcsak a Dunából lehet majd kihalászni, hanem a Rajnából, sőt a Temzéből és a Szajnából Is. Az üzenet talán ez lesz: Ml európai nép vagyunk és ezt soha nem fogjuk elfelejteni. Szétszóródtunk, fogságba estünk, legyengültünk és sokáig elfoglalta szemhatárunkat a reménytelenség. De nincs végünk. Meg akarunk maradni, és haza akarunk találni Európába. Tizenötmillió magyar" A rendezvény fővédnök«: Dr. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök CSOÓRI SÁNDOR a Magyarok Világszövetségének elnöke a NEMZETI ALAPÍTVÁNY A rendezvény védnökei: Lezsák Sándor a Lakitelek Alapítvány elnöke; Filó Katalin a Haza és Haladás Alapítvány elnöke, Nahlik Gábor a Magyar Televízió alelnöke Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a Dél-Nyugat újbóli megjelenése alkaimábóL Régen találkozhatott lapunkkal. Minden fontosat megpróbáltunk "beleírni* ebbe a számba, ami egy év alatt történt velünk, ami lényegeset meg szeretnénk örökíteni tevékenységünkből. Tehát mindazt, ami ijöróbeli működésünk, tervünk és programunk hitelesítője lehet Ezért lett ismét súlyos tartalmú és nem könnyed olvasmány a Dél-Nyugat. Elnézését kérem lapunk "egyoldalúságáért". Valóban hasonlóan "egyfajták" a közölt írások. Mindez azért van így, mert arról azold álról szólunk inkább, mely-érzésünk szerint-nem a jelentőségének megfelelő súllyal van jelen a sajtóban. A mi "arányvesztésünk" éppen a kiegyensúlyozást célozza. Kérem, ne dobja el - napilaphoz hasonlóan - a Dél-Nyugat ezen számát Talán hosszabb ideig ismét nem lesz módunk - anyagiak miatt - újra megszólalnunk. Ha Ón politikai ellenfeleinkkel szimpatizál, akkor azért érdemes megtartania, mert az írások figyelmeztetik a másik tábor megfontolandó érveire. Politikai értelemben vett "ellustulás" ellen ajánlom tehát. A pártolóinknak és híveinknek, a velünk szimpatizálóknak pedig bátorítás és muníció szeretne lenni lapunk. Czupi Gyula A rendezvény programja: 10 órakor CSENGEY DÉNES vers-és prózamondó verseny A zsűri tagjai: Hajdú Géza színiigazgató (Nagyvárad) Kaszás Károly nyelvművelő (Újvidék) Virág Mihály főrendező (Újvidék) Horváth Sándor főszerkesztő (Ungvár) Pap Gábor művészettörténész (Budapest) Debreceni Tibor rendező (Budapest) Schmidt István rendező (Nagykanizsa) Lezsák Sándor költő (Lakitelek) 17 órakor: A MAGYAR MITOLÓGIA Bors István szobrászművész kiállítása Megnyitja: Pap Gábor művészettörténész Közreműködik: Németh Ferenc -hegedű 17.30 órakon TÖRTÉNELMI MAGYAR INDULÓK (térzene) Közreműködik: Olajbányász Fúvószenekar 17.40 órakon Drégely László emlékkiállítása Megnyitja: Radnóti László 18 órakon GÁLAEST Ünnepi beszédet mond: Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő A verseny értékelése - díjak átadása A műsor vendégei: Szabó Gyula színművész Bánffy György színművész Cseh Tamás előadóművész Dinnyés József előadóművész Bedő Csaba előadóművész Horváth István előadóművész Egyszólam Együttes Igricek Együttes Olajbányász Fúvószenekar Patkó Banda Népzenei Együttes Dél-Zala Néptáncegyüttes Bojtár Együttes Kanizsa Néptáncegyüttes Műsorvezető: Mohai Gábor Művészeti vezető: Rajnai Miklós A verseny támogatói: Nemzeti Alapítvány Haza és Haladás Alapítvány Lakitelek Alapítvány General Motors Hungary Magyar Televízió Rotary Fúrási Kft. KÖGÁZ Rt. Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Rt. Kanizsa Sörgyár Rt. OTP Kanizsai Fiók Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság MOL Rt. Nagykanizsai Bányászati Üzem Riegel Kft. EURO HUNGARIA Alapítvány Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Demokrata Fórum Nagykanizsa Önkormányzata Alapítvány Nagykanizsáért, Délnyugat - Magyarországért Határon túli vendégeink: MARKÓ BÉLA a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke FODÓSÁNDOR a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke DOBOS LÁSZLÓ a Magyarok Világszövetségének alelnöke (Felvidék) POZSONYECZ MÁRIA a Muravidéki Magyar Érdekközösség elnöke ÁGOSTON ANDRÁS a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke "A T. Ház mindkét oldala fogékony a megfelelő hangnemben előadott, ténylegesen létező problémákat megoldani kívánó felvetésekre " Beszélgetés Tamóczky Attila országgyűlési képviselővel Dél-Nyugat: Képviselő Úri Kérem, beszéljen bizottsági munkájáról a Parlamentben. Mennyi elfoglaltságot jelent, mennyire vesz részt a bizottság munkájában? Tamóczky Attila: Az érdemi parlamenti munka jórészt a bizottságokban folyik, hiszen a bizottságot alkotó huszonegynéhány képviselő, márcsak a kisebb szám miatt is aktívabban vehet részt a vitákban, mint a plenáris üléseken. Ráadásul az egyes módosító indítványok sorsát erősen befolyásolja a bizottsági vélemény, hiszen a minimális támogatás hiánya azzal járhat, hogy a plenáris ülésen a javaslat szavazásra sem kerül. A bizottsági munkával általában a szerdal és csütörtöki napot töltjük és ekkor ülnek össze a koalíciós munkacsoportok is, amelyek az adott bizottságok kormánypárti képviselőit tömörítik. A végzendő munka mennyisége ingadozik, hiszen az önkormányzati bizottság - amelynek magam Is tagja vagyok - csak a témájába vágó törvényjavaslatokkal foglalkozik, amelyek száma időszakonként ingadozik. Végzettségem szerint tanár vagyok, tehát idő kellett ahhoz, hogy a témakörben ismereteimet kibővítsem és valóban eredményesen dolgozhassak. Talán már ez sikerült is, hiszen az önkormányzati bizottság most választott meg alelnökévé, ami reményeim szerint eddigi tevékenységemnek egyfajta elismerése is. Dél-Nyugat: Sokan a plenáris üléseken elmondott beszédei illetve az annak gyakorisága alapján ítélik meg a T, Ház tagjait. Mi erről a véleménye, mikor és milyen témákban szólalt fel a parlamenti vitáikban? Tamóczky Attila: Őszintén el kell mondanom, hogy a parlamenti felszólalások egy része íratlan szabály szerinti kötelesség, hiszen a frakcióknak "illik" kifejteni véleményüket a beterjesztett törvényjavaslatokról. Emellett vannak még az egyéni vélemények, illetve a más műfajú napirend előtti felszólalások, illetve interpellációk és kérdések. Utóbbi kettő nem igazán a kormánypárti képviselő műfaja - neki elsősorban más eszközökkel kell megpróbálni eredményt elérni -, az előbbi pedig sok esetben csak a képviselő öncélú magamutogatásának eszköze, Akkor szoktam felszólalni, ha úgy érzem, amit mondani akarok, azt más nem mondja el helyettem, vagy ha konkrét eredményt akarok elérni, például egy módosító javaslat elfogadtatása érdekében. Kellett némi idő ahhoz Is, hogy felmérjem, milyen típusú hozzászólásokra "vevő" a plénum, ml az, amire igazán felfigyelnek a rengeteg beszédtől elgyötört képviselőtársaim. Rövidnek kell lenni, sokat segítenek a szokatlan fordulatok és ami nélkülözhetetlen: hinni kell abban, hogy az adott kérdésben jga-zam van; abban, hogy a megoldandó probléma valóban fontos. Legutolsó alkalommal Rudics Róbert barátommal közösen javasoltuk a társadalombiztosítási törvény egy elképesztően Igazságtalan részének módosítását, Miután kiderült, hogy az Indítványt a bizottságok nem támogatják, és a kormánytámogatására sem számíthatunk, felszólaltam a részletes vitában, s a felszólalás végén már éreztem, sikerült képviselőtársaimat az ügy mellé állítani. A szavazáskor a Javaslat 75%-os többséggel valóban elfogadásra is került. Az tehát a véleményem, hogy a T. Ház mindkét oldala fogékonya megfelelő hangnemben előadott, ténylegesen létező problémákat megoldani kívánó felvetésekre, Dél-Nyugat: A képviselők előterjesztései, javaslatai a törvényalkotó munkában igen fontosak. Az elkészült törvények és határozatok azonban nem tartalmazzák azt, hogy ki, milyen módon vett részt a végső szöveg kialakításában, kinek a javaslatai váltak a törvény szövegévé, részévé. Kérem, beszéljen ilyen irányú munkájáról! Tamóczky Attila: Az előbb említett módosítás mellett 1992-ben volt két önálló törvényindítványom - kevesen mondhatják ezt el magukról, Mindkettő viszonylag gyorsan "átment" az amúgy lomha parlamenti megmérettetésen és nagy szavazati aránnyal lett elfogadva, Mindkettő a társadalmi igazságosság jegyében oldott meg elsősorban kisembereket sújtó rendellenességeket. Egyik a végkielégítés ügyét rendezte az érintettek számára kedvezően, a másik a kisvállalkozók számára kedvező társadalombiztosítási járadék legkisebb összegét csökkentette 40%-kal. Módosító javaslatom nyomán kaptak az ország kis települései lakosonként kb. 3.000 Ft-ot felújítási célokra, Gondolom, ezekre a korábbiakban háttérbe szorított, lepusztult településekre ez bizony "rá is fért", Egyszemélyes csatát folytattam a köztisztviselői alapilletmény tervezett túlzott emelése ügyében. A végül elfogadott változat, azt hiszem, megfelel a realitásoknak. Általában az érdemi változtatás a célom. Apróságokért csatázni már csak azért sem "kifizetődő", mert kardinális kérdésekben álláspontom elfogadtatásának esélyeit rontja. Hogy a végső törvényszövegben a "szerző" neve nem szerepel, természetes, de enélkül is elégedettséggel tölt el, ha látom, hogy a változás eredményeként ügyek rendeződnek, sérelmek szűnnek meg. Dél-Nyugat: Az a választókerület, amelyben képviselővé választották, mennyire ad Önnek feladatokat, ötleteket képviselői munkájában? Tamóczky Attila: Önálló Indítványaim, módosító javaslataim alapötletét mindig az engem személyesen vagy levélben megkereső választópolgárok szolgáltatják. Köszönettel Is tartozom ezért nekik, mert az ötletekből elért sikerek - még akkor is, ha sokszor úgy tűnik: jobbára csak magam tudok róluk - sokat jelenteken számomra is. Enélkül nehezen tudnám lélekben átvészelni ezeket az éveket, amikor bizony a képviselői munka nem örvend közmegbecsülésnek, sőt sokak véleménye rólunk egészen lesújtó. E vélekedésnek sajnos időnként szolgáltatunk alapot, de azt hiszem, minden negatívum ellenére a képviselők Jó része nem szolgált rá az ilyen sommás véleményekre. Dél-Nyugat: Van-e szabadnapja, idejének mekkora részét emészti fel képviselőségéből fa kadó mindenféle feladata? Tamóczky Attila: Ha lehet, a szombatomat Igyekszem szabadon tartani. Ekkor - ha módom van rá - kimegyek a kertembe, mert a virága immal való "piszmogás" megnyugtat és öröm mel tölt el. Dél-Nyugat Köszönöm a beszélgetést. Beszélgetés Rudics Róbert országgyűlési képviselővel Dél-Nyugat: Képviselő Úr! Kérem, beszéljen bizottsági munkájáról a Parlamentben. Mennyi elfoglaltságot jelent, mennyire aktív a bizottság munkájában? Rudics Róbert: A Gazdasági Bizottság tagja vagyok, ezen belül az Energetikai, a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi, valamint a Fogyasztóvédelmi Albizottságok munkájában veszek részt, ezen túl jelentkeztem a most alakuló Területfejlesztési Albizottságba is. Az Alkotmányügyi Bizottság után a Gazdasági a leginkább leterhelt: a Parlamentben a szerdai és csütörtöki napok rendszeresen bizottsági ülésekkel telnek. Jelentős részt vállaltunk az előprivatizációs, a kárpótlási, a szövetkezeti, a koncessziós, a banki és pénzintézeti, a számviteli, a posta, a csőd, a távközlési, valamint az állam vállalkozói vagyonáról rendelkező törvények és az új munka törvénykönyve megalkotásában, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Jelenleg a bányászatról, a frekvenciagazdálkodásról és a kőolaj biztonsági készletezéséről szóló törvények előkészítése ad munkát a bizottságnak. Legfontosabb feladatomnak jelenleg a bányászatról szóló törvényben a zalai olajipar érdekeinek védelmét, jövőjének biztosítását látom egy differenciált bányajáradék rendszer segítségével. A tárgyalás jelenlegi stádiumában ezeknek - az olajos szakemberek közreműködésével kidolgozott - javaslatoknak az elfogadására reális esély van. Dél-Nyugat: Sokan a plenáris üléseken elmondott beszédei, illetve annak a gyakorisága alapján ítélik meg a T. Ház tagjait. Mi erről a véleménye, mikor és milyen témákban szólalt fel a parlamenti vitában? Rudics Róbert: A plenáris vitát nem "szereplési lehetőségnek", hanem a törvényjavaslat elfogadásához való konstruktív hozzájárulásnak te-kintem. Akkor szólalok fel, ha lényegi mondanivalóm van, vagy ha módosító javaslatom elfogadtatása érdekében szükségét érzem a szólásnak. Többen szóvá tették már, hogy ritkán hallják a hangomat. Ilyen szempontból nem szerencsés a számomra, hogy a gazdasági vontakozású törvények (pl, kárpótlási, szövetkezeti, koncessziós, világkiállítási, útalap stb.) amelyekhez hozzászóltam, rendszerint késő délután. Illetve este kerültek napirendre, amikor a TV már nem közvetít, így kevesen értesültek róla. Egyetlen kivétel az 1992. decemberi költségvetési vita volt, ahol délelőtt folyamán szólalhattam meg. Dél-Nyugat: A képviselők előterjesztései, javaslatai a törvényalkotó munkában Igen fontosak. Az elkészült törvények és határozatok azonban nem tartalmazzák azt, hogy ki, milyen módon vett részt a végső szöveg kialakításában, kinek a javaslatai váltak a törvény szövegévé, részévé. Kérem, beszéljen ilyen irányú munkájáróll Rudics Róbert: Ebben az értelemben Is Igaz a mondás: "a szó elszáll, az írás megmarad". Ezer szép szónál többet ér egy - a választókerület érdekében megfogalmazott - elfogadott mó- X dosító javaslat, amely bekerül a törvényszövegébe. Még a törvényelőkészítés fázisában sokat csatáztam a települések kétmillió forintos alaptámogatásának - 200fó alatti lakosú falvak számára történő - megadása és megtartása érdekében. Az olajos vállalatok tevékenységének folytonosságát biztosító javaslataim kerültek be a koncessziós törvénybe és a munka törvénykönyvéhez is volt néhány sikeres indítványom. Tamóczky képviselőtársammal közös javaslatunkra kaphatnak félmillió forint kiegészítő támogatást a 100 főnél alacsonyabb tanulólétszámú kisiskolák és ugyancsak vele benyújtott indítányunk volt az alapja annak az elfogadott gazdasági bizottsági csatlakozó módosító Javaslatnak, melynek értelmében a törvénymódosítás előtt megkötött szerződések alapján történő külföldi munkavégzés napidíja 1994. december 31-ig nem adóköteles. Nem az a fontos, hogy egy-egy javaslat kinek a nevéhez fűződik, hanem az, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból és az elfogadott módosító indítványokból olyan törvények szülessenek, amelyek mindannyiunk - vagy legalábbis a többség - érdekét szolgálják, Dél-Nyugat, Az a választókerület, amelyben képviselővé választották, mennyire ad Önnek feladatokat, ötleteket képviselői munkájában? Rudics Róbert: Olyan - több mint 100 településből álló - választókörzet jutott osztályrészemül, amelyben a jelentkező igényeknek szinte lehetetlen megfelelni. Nem vagyok képes "osztódással szaporodni" és egyidóben több helyen is megjelenni. Az aprófalvak nagy száma miatt viszonylag ritkán jutok el ismét ugyanarra a településre. Ugyanakkor ez az aprófalvas településszerkezet a bázisa a benyújtott és elfogadott módosító indítványaimnak is. Sok levelet, ezekben néha konkrét javaslatokat is kapok, ezentúl rendszeres kapcsolatot tartok az "olajos" vállalatok szakembereivel, melynek eredménye jó-néhány elfogadott indítvány. Dél-Nyugat: Van-e szabadnapja? Idejét mennyire emészti föl a képviselőségéből fakadó mindenféle feladata? Rudics Róbert: Képviselővé választásommal magánéletem úgyszólván megszűnt létezni. Hétfőtől csütörtökig Budapesten, a plenáris és bizottsági munka tölti kl az Időmet, a hétvége viszont a választókörzeté, Pénteken tartok fogadóórát, pénteken és esetenként szombaton képviselői fórumokat, valamint ugyanekkkorte-szek eleget az egyéb meghívásoknak is, Ez utóbbi körbe tartoznak a különböző szakmai és érdekképviseleti konzultációk, párt illetve frakció rendezvények, emlékmű és templomszen-telések, közműavatások, ünnepségek és megemlékezések. Ugyancsak a hétvégén kell felkészülni a következő heti ülésre a szombat reggel kézhez kapott több száz oldalas futárpostából. Gyakran előfordul, hogy egy-egy hétvégén csak néhány órát tölthetek együtt a feleségemmel. Az ő megértése és támogatása nélkül nem tudnék a feladataimnak eleget tenni. Dél-Nyugat: Köszönöm a beszélgetést. MENNYI IS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK BÉRE? (Megjegyzések a mellékelt igazoláshoz) Azért közöljük ennek a hivatalos Igazolásnak a másolatát, hogy Tisztelt Olvasónk pontos tájékoztatást kapjon erről a sokakat loglalkoztató kérdésről. Ebben az esetben Is a tárgyszerű tájékoztatás a legfontosabb. Meg kell mégjegyeznünk, hogy az országgyűlési képviselők 13. havi fizetést nem kapnak, már csak azért sem, mert a képviselő nem munkabért - nincs munkaviszonyban senkivel -, hanem tlszteletdjat kap, nem vonatkozik rá sem a köztisztviselői, sem a közalkalmazotti törvény. Az eredetileg megállapított fizetésük egyszer lett megemelve - tavaly, 1992 nyarán -, azóta nem változott. Idén nem Is emelkedhet, mert a költségvetésben nincs meg a fedezete. Az alapbért kapja minden olyan képviselő, aki nem tagja valamelyik bizottságnak. Nem kevesen vannak Ilyenek, különösen a két nagy frakcióból. Az Igazolásban szereplő fizetés tehát valahol középen áll, átlagosnak mondható, többet csak a frakcióvezetők, bizottsági tisztségviselők, az Országgyűlés elnöke, alelnökei. Jegyzői és az a néhány képviselő kap, aki egyben különbizottságban Is tag. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Aj'' K Alulirott hivatalosan igazolom, 1990. 04. 08. óta országgyűlési képviselő. Alapbér: 56.063.- + biz.tag. 22.425.- = 78.488.- bruttó Havi nettó tiszteletdija: 44.335.- Ft, azaz Negyvennégyezer háromszázharmincöt forint. Fenti igazolást a képviselő kérésére adtuk ki. Budapest, 1993. február 26. Dél-Njugat 1993. április 2. Oldal Munkahelye védelmében (is) vásároljon magyar árut! MDF NAGYKANIZSA Országgyűlési képviselők: Iroda: Nagykanizsa, Ady u. 1. Ügyeleti Idő: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Telefon és Telefax: 93 /12-749 Schmtdt István (szervezés, képviselet) Szőke Veronika, (ügyelet. Irodaif eladatok) Fogadóórák: TaMóczkyAttOa péntek: 9-11 óra között Rudics Róbert péntek: 9-11 óra között (választókerületi körzetében a Zalai Hírlapban, a Zalai Új Hírekben közzétett helyen és Időpontban) Nagykanizsai képviselőtestületi (közgyűlési) tagok: Balogh Tibor református lelkész, a KKK ós az MDF közös, független, egyéni választókerületi képviselője. Czotterné Ivády Zsuzsa váltakozó, az MDF tagja, listás képviselő, (a gazdasági ós az etnikai ós kisebbségi bizottság tagja) Czupi Gyula könyvtáros-tanár, az MDF tagja, listás képviselő (az oktatási és kulturális bizottság tagja) Kovács János technológus, a KDNP tagja, az KDNP ós MDF közös, egyéni választókerületi képviselője Magyar József főmérnök, a kanizsai Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, független az MDF listáján megválasztott képviselő (a városüzemeltetési bizottság tagja) Marton István okleveles gépész ós okleveles gazdasági mérnök, az MDF független, egyéni választókerületi képviselője Németh László váltakozó, az MDF tagja, listás képviselő (a gazdasági ós a városfejlesztési bizottság tagja) Takács Zoltán villamosmérnök, az MDF tagja, egyéni választókerületi képviselő (az ügyrendi ós a városüzemeltetési bizottság tagja). Elérhetők az MDF irodáján keresztül. Tel.: 93/11 -546 Az MDF Nagykanizsai Szervezetének vezetősége: Elnök: Czupi Gyula könyvtáros Gazdasági vezető: Katona Gyula szervező Az elnökség további tagjai: Farkas Tibor népművelő Horváth Ferenc tanár Krasznal Bertalan hitoktató, postás Magyar József elektroműszerész Marosi Attila tanár Pavlicz László ópítósztechn., műszaki ügyintéző Schmidt István nyugdíjas Pénztáros: Varga Ferenc pedagógus, átképzési tanácsadó. Az MDF Irodája: 8800 Nagykanizsa, Ady u. 1. Pf. 221. Telefon és telefax: 06-93/11-546 Irodavezető: Katona Gyula Ügyeleti idő: hétfőtől péntekig 8-16 őréig. MINDEN SZERDÁN 18 órától a Városháza alagsorában fórumot tartunk. Működésünk nyilvános, minden érdedkiődőt szívesen látunk gyűlésünkön. Egy statisztika fekszik előttem arról, hogy 1992. decemberében - tehát abban a hónapban, amikor az 1993. évi költségvetést Is elfogadta a Parlament - milyen arányban vettek részt az egyes képviselők a Tisztelt Ház munkájában. A statisztika tudománya lejára-tóttá vált az elmúlt évtizedekben. Nszen statisztikával már mindenfélét bizonyítottak Magyarországon. Nem kívánok Ilyen statisztikai elemző lenni, tudatosan vállalom azt. hogy ezekből az adatokból a magam szája íze szerint válogatok. Úgy gondolom, hogy olyan adatokat sikerült belőle így Is kiemelnem, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot, és sokat mondanak a Parlament és a zalai képviselők munkájáról. Kétfajta összesítést lapozgatok. az egyik a plenáris üléseken való részvételt, a másik a törvényi szavazásokon való Jelenlétet mutatja. Mivel lényegi eltérés a kettő adatai, arányai közöl1 nincsen, ezért az egyiket, a plenáris üléseken való részvételt választottam. Ez az a része az Országgyűlés tevékenységének, amelyet leginkább látnak a televízlóban a választópolgárok. Először a zalai képviselők részvételéről. Dr. Czoma László keszthelyi képviselő, aki a függetlenek között foglal helyet, a plenáris üléseken 56%-ban vett részt, az ő részvételét némileg meghaladja az SZDSZ Zala megyei listáján Parlamentbe került Solt Ottílla. őt frakciótársa, a zalaegerszegi Dr. Szlgethy István előzi meg. A négy MDF-es zalai országgyűlési képviselő mindegyikének, Dr. Marx Gyulának. Rudics Róbertnek. Tarnóczky Attilának ós Dr. Tóth Tihamérnak Is a részvételi aránya magasabb az övéknél. Mindannyian 85% feletti arányban vettek részt a plenáris üléseken. Kimagaslóan magas Rudics Róbert (98.13%) részvétele. Dr. Tóth Tihamér pedig az egész Parlamentet Mverf99,38%-os.jelenlétével. E képviselők teljesítménye azért Is különösen figyelemre méltó, mert ők azokon a napokon, amikor a Parlament ülései folynak, kénytelenek választóik, egyes települések kéréseinek, kívánságainak megfelelően elmenni némely minisztériumokba. utánajárni bizonyos ügyeknek. Ez az Időszak adatik meg csak nekik ahhoz, hogy a törvénymódosítási Javaslatalkat előterjesszék. Minden egyebet is azon a négy napon kell elvégezniük a fővárosban, amely bizottsági munkákra és a plenáris üléseken való részvételre adatott. A vidéki képviselő számára a fővárosban dolgozott négy nap után következő három nap a helyi választókörzeti helytállást Jelenti. Ekkor kell végigjárniuk a választókörzetüket, ekkor kell elmenniük bizonyos rendezvényekre, eleget tenni meghívásoknak, ekkor kell fogadóórát tartanluk és felkészülniük a következő heti ülésekre. Mindezek tudatában értékelhető Igazán a zalai MDF-es képviselők magas arányú részvétele a plenáris üléseken. Még néhány érdekes adat. Többen a Parlamentben képviselt pártok vezetői közül elég szerény mértékben látogatták a Parlament üléseit. Dr. Orbán Viktor a FIDESZ vezetője, a Fidesz frakció elnöke csak minden harmadik lehetséges ■alkalommal volt jelen decemberben. Külön érdekesség az. hogy azok az új pártvezetők, akik éppen a Parlament által (Is) biztosított nyilvánosság révén váltak közismertté, bizony elég ritkán vesznek részt a T. Ház munkájában. Palotás János. a Köztársaság Párt elnöke a lehetséges Jelenlét 13%-át. Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke 1%-át sem töltötte az Országgyűlésben 1992. utolsó hónapjában. Király Zoltán - aki az egyik Szociáldemokrata Pártnak a vezetője - minden 3. lehetséges alkalommal volt csak jelen a munkában. Megemlítem még, hogy a legifjabb'''' kévise-lő. Keleti György, az MSZP országgyűlési képviselője gyorsan leszokott a parlamenti részvételről, a lehetséges részvétel 41%-át érte el a Jelenléte. Két közismert, volt MSZMP-s miniszter, ma MSZP-s politikus részvételét is hadd említem föl. Békési László, volt pénzügyminiszter a lehetséges alkalmak 1/3-át használta ki arra. hogy "bölcs" Javaslataival segítse a "szakértelemmel alig bíró kormánypártok költségvetési tervezési munkáját." Csehák Judit, volt egészségügyi miniszter minden ne-gyedlk-ötödlk lehetséges alkalommal vett részt a plenáris üléseken. Dr. Torgyán József Jelenléte éppen csak meghaladta az 1%-ot. Csak a napirend előtti hozzászólások segítségével kívánta előre mozdítani a Parlament munkáját? Czupi Gyula a munkaügyi minisztérium államtitkára lett. Gratulálunk és jó munkát kívánunk! La Mancha-ban Sancho/ne, UwqWvla-Wi DonTiWvm'' a etaw V\aycol Ferkovics József E grafika alkotója Ferkovics József. Olvasóink már többször találkoztak lapunk korábbi számaiban rajzaival. Azok, akik a Dél-Nyugat-ot készítik, igen nagyra becsülik rajzait, festményeit. Ezért is külön öröm szá-munkra, hogy Ferkovics József sikereiről beszámolhatunk. A zalai amatőr képző- és iparművészek megyei kiállításán az országos tárlatra javasolta a zsűri Szt. Ferenc című akvarelljét. 1993. februárjában pedig Pécsett nyílt önálló kiállítása. A Dunántúli Napló 1993. február 28-án a következő tudósítással emlékezett meg erről az ese-, ményről: , "Ferkovics József kiállítása Ferkovics József grafikusművész kiállítása nyílott meg szombat délután Pécsett, a Helyőrségi Klub emeleti előcsarnokában, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület rendezésében. Ferkovics József, aki az időjárási viszonyok miatt nem tudott személyesen megjelenni a megnyitón, Nagykanizsán született, állami gondozottként nevelkedett. Hosszabb ideig Pécsett is ólt. Mint ihletett megnyitójában a barát ós múvósztárs, a mohácsi Kovács József költő mondotta, Ferkovics "öntöttvas bakancsokban bóklászik nagy példák között", Assisi Szent Ferenc szent galambjainak szárnyát figyeli a hószakadásban", "szögesdróttal összecsomózott arcokat melenget avégtelen didergésben". Azaz igaz művészettel szól, igaz hangon. KDK A Kanizsai Demokrata Kör sok vendéget fogadott az utóbtJ 12 hónapbn. A programokról, az előadókról megemlékezett annak Ideién a helyi sajtó. A szép esték felelevenítését szolgálják ezek a képek. 1. Entz Géza a Határontúll Magyarok Hivatala államtitkára 2. Szócs Géza az RMDSZ főtitkára. 3. A Pesti Hírlap estje középen: Bencslk András főszerkesztő; Jobbra: Seszták Á gnes főszerkesztőhelyettes: balra: Bataská Jenő költő, újságíró. 4. Raffay Ernő a Honvédelmi Minisztérium államtitkára Képviselők, zalai képviselőink a Parlamentben Dr. Tóth Tihamér zalai országgyűlési képviselő 1993. április 3. oldal Dél-Nyugat Keresztény Holnap Híradás Hahótról A Keresztény Hohap Kór Hahóton kezdte el működését Két konferenciát szervezett az elmúlt időszakban, a közölt tudósítás ezek egyikét ismerteti Az írás figyelmes oh/asója könnyen átérezheti, mit is váltalak Hahóton azok a szülők, akfc elmentek és véleményt mondtak azon a beszélgetésen. Bátorításnak szánjuk - különösen a zártabb vlágban élő falusi szülőknek - ezeket a sorokat Az elhangzottak vüát kelthetnek, de a tanácskozást létrehozó szándék egyértelműen támogatható és támogatandó. Az oktatás, az iskola körül kialakult vita ma a legfontosabb - jövőnket meghatározó - ügy. (a szerkesztő) I. Keresztény Kulturális Konferencia Hahóton (Tudósítás) 1992. november 5-én este 6 órai kezdettel Keresztény Kulturális Konferenciát tartottak Hahóton a Kultúrház nagytermében művelődési és közoktatási témákban. A község lakosságából körülbelül 100 fő volt jelen a programon. A kezdetkor az egyik szervező felhívta a Jelenlevők figyelmét arra. hogy nem test és vér ellen van hadakozásunk, hanem szellemi hatalmasságok ellen kérte, kerüljék a személyeskedést. Ezt követően Schmidt István, az MDF megyei alelnöke tartott beszédet. Történelmi áttekintésében az erkölcsi züllésről Is beszélt mely nem anyagi okokra vezethető vissza, hanem az Istennélküll nevelés következménye, hiszen az irgalmatlanul feloszlatott szerzetesrendek tagjai a legnagyobb nyomorúságban sem lettek bűnözőkké. A keresztény kurzusról hallottak cáfolatául felmutatott egy statisztikát, mely bizonyítja, hogy a keresztény jellegű iskolák, intézmények száma országos átlagban nagyon elenyésző. Erdős Géza klskanizsai kanonok úr beszélt a tönkretett magyar egyház felelősségéről, történelmi küldetéséről. a szülők felelősségéről. Dr. Fekete István neveléstudományi kandidátus Jogi tájékoztatást adott az egyházi iskolák működéséről, az önkormányzatok kötelességéről. Felhívta a lakosság figyelmét arra. hogy az önkormányzatok nem tanácsok, kötelesek a választópolgárok szolgálatában állni, a nép akaratát teljesíteni. A homokkomáromi rendházból érkezett Horváth Pál a mai nap fontosságára mutatott rá a ''Keresztény Holnap'' fontos szerepét hangsúlyozta. A rend felajánlotta szellemi, imádságos segítségét a mozgalomnak, egyúttal a Magzatmen- tő Misszió teret kért a kör lapjában. Jónás József né beszélt arról, hogy mit Jelentett a vallásos család gyermekének az ateista iskola tanítása. Szeretteink tanítását hogyan ölte meg a materialista tanítás. Azt hirdették - mondta -. hogy a vallás babona. Isten nem létezik, és ez tudományos tény. Ezt a nemzedéket kitépték az ősök hitéből, szeretetéből, az egyházból. Nem egy vagyontárgyat vettek el tőlünk, hanem az életmentő Krisztus-ismeretet. Nem vádolni kell ezt a nemzedéket, hanem a lelkét kell gondoznil Ez a mostani szülői nemzedék állandó vádak közt harcol sokszor a puszta megélhetéséért. Számonkérik őket az ősök. az utódok; a rrlát meghatározó tanárok pecSg a gyermeke tanulmá- nyl eredményét is rajta kérik számon. Hangsúlyozta, hogy a gyermek nevelése régen sem csupán a szülő dolga volt. A nagyszülők, a falu közössége, az erkölcsös iskola együttesen nevelt. Most pedig a szülő, ha megfeszül se Jobb a mostohánál. hiszen gyermekét nem kötheti magához, s kénytelen elengedni a rossz közszellem által fertőzött közegbe. Az erkölcsös nevelést a hitoktató heti két órája, a pap heti egy órai miséje, s a túlhajszolt szülő esti órákban végzett munkája, beszélgetése gyermekével nem szolgálhatja hatékonyan, mert az Iskola, az utca, az írott és elektronikus sajtó elnyomja mindezeket. E közszellem ellen kell felvenni a harcot, az szolgálja mindannyiunk lelki békéjét. Az iskola vállalja a teljes felelősséget a gyermekek tanulmányi, nevelési eredményéérti A tanító, a nevelő alkotó gondolkodást plántáljon; eredményesebb a munka a céladással, biztatással, kedvcsinálással. Jézus beszéddel is gyógyított. Személyes ós társadalmi betegségeinkből is csak benne bízva gyógyulhatunk meg. Az összes hiábavaló szóért számot fogunk adni. A hiábavaló szó beteggé tesz. Isten beszédei a tiszta forrás, oda kell fordulni gyógyulásért a nevelésben is. Igékkel világított rá az ember lényegére, a gondolkodásra, mely emberi létünk alapja. A felsőrajkl Igazgatónő a vallásos pedagógus Jószolgálatáról beszélt. Egy házaspár elmondta, hogy még sokan félnek a tanárok megtorlásától, s hogy élnek még a régi beidegződések, de ők még is vállalják a következményeket. Volt. aki hiányolta az elöljáróság és a tanítók Jelenlétét, bár két nyugdíjas tanár, a helyi hitoktató. Fekete Gábor ós felesége isjeien voltak, de valójában a gyakorló tantestület nem képviseltette magát a konferencián. Holott minden pedagógus írásos meghívót kapott. A tanácskozás népénekkel kezdődött és azzal is zárult. (Jéné) A város iskoláinak jövőjéről (Adalékok Nagykanizsa oktatási koncepciójához.) Dél-Nyugat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - munkaterve szerint - még e hónapban tárgyalja "A város oktatási koncepciójának részletes kidolgozása" c. napirendet. Az Önök által ezen témakörben bó esztendővel ezelőtt készített ad hoc bizottsági jelentést mennyire érzi aktuálisnak napjainkban? Marton István: Minden mondatában! Kicsit részletesebben ez azt is jelenti, vannak olyan részei megállapításainknak, amelyek az egy esztendővel ezelőtti döntés elmaradása miatt annyira aktuálissá váltak, hogy ma már szinte evidenciának számítanak (pl. iskolabezárások), míg akkor sokkolták a szakmai közvéleményt Is, Másik oldalról pedig: újabb kettő oktatási év beiskolázási adatainak ismeretében a statisztikai háttér stabilabbá vált. Dél-Nyugat: Lapunk szeretne hozzájárulni az oktatási koncepció vitájához. Annak idején - az oktatási intézmények vezetőinek kivételével - az anyag nem volt publikus, ezért most kérem, ismertesse főbb megállapításait. Marton István: Bizottságunk az általános iskolák és a középfokú oktatási Intézmények helyzetét és ennek várható alakulását vizsgálta. Valamennyi iskolánál a helyszínen szemrevételeztük atanterm eket és az oktatás céljára szolgáló egyéb helyiségeket, mindezt összevetettük a tanulólétszámmal, illetve a belátható időn belüli (1996-ig) várható mozgással. A dolgok jobb megértése érdekében kérem közölje az általános iskolai létszámadatokat. 93/94 94/96 95/96 Tanév 87/68 88/89 89/90 90/91 91/92 92/93 Létizám 7.70? 7 564 7.240 6 886 6 604 6.371 terv 6.143 5.922 5.700 6.281 tény (<J teoCl)aBb 5.200 prognózis) Csökkenet 125 344 354 282 233 terv 228 323 tinv 221 222 A Polgármesteri Hivatal által ezévben készíttetett létszámprognózisok azáltalunktavalytervez-hetónél Is lényegesen pesszimistábbak. Például az általános iskolák tanulói létszáma a 95/96-os tanévben korábban tervezett 5.700 fő helyett ma mindössze 5.200 főben prognosztizálható. A kilenc tanév alatt m integy 2.500 fővel 2/3-ára csökkent, illetve csökken a tanulólétszám. A Kisegítő Iskola a fenti számsorban nem szerepel, itt az átlagos létszám tanévenként 170 tanuló. Az 1987/88-as tanévben a 7.709 tanuló oktatása 268 tanulócsoportban folyt 28,8 fős átlaglétszámmal. A 91 /92-es tanévben a 6.604 tanulót 256 csoportban oktatták átlag 25,8 fős osztályokban. Számításaink szerint az 1995/96-os tanévre a vizsgálatkor feltételezett 5.700 fős tanulólétszámot figyelembe véve, csoportonként 25 fővel számolva 228 lesz a csoportok száma, ami további 28 osztály csökkenést jelent. A részletes helyzetkép az általános iskolákat két fő csoportba sorolta. Relative kedvező helyzetű iskolák (az épületük helyzetéről van szó): Hunyadi, Hevesi, Zrínyi, Vécsey, Templom téri, Miklósfaés Nagyrác. Ezen intézményeknél csak az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggőfeladatok ellátásáról kell gondoskodni. Felújítást ós beruházást igénylő Iskolák: Csokonai, Péterfy, Rozgonyi, Bolyai, Palin, Petőfi, Zemplén. A szükségesnek tartott munkálatokat természetesen részleteztük. Itt — helyhiány miatt — felsorolásuktól Is el kell tekintenünk. Dél-Nyugat Beiskolázási gondok hol várhatók? Marton István: A demográfiai változások alapján már a vizsgálatkor látható volt a részletezett jelentős létszám - és tanulócsoport - csökkenés (atanulólétszám esetében közel 14%, ami 900fő felett van, ennek következtében 11 %-os a tanulócsoportoknál várható fogyás). A keleti városrészben a tankötelesek oktatását öt iskola - Hevesi, Csokonai, Zemplén, Péterfy, Petőfi - látja el. Az itt lévő iskolák közül beiskolázási gondokkal -avesgálatévében mindössze 17, ezévben 12 elsős - küzd a Petőfi iskola Az 1994/95-ös tanévtől a városrész tanulói maximum 4 intézményben kulturáltan elhelyezhetők, így a Petőfi iskola a jelzett Időpontig folyamatosan megszüntethető. A belvárosi iskolák közül a Zrínyi, ós a Bolyai iskolában indokolt a tanulócsoportok csökkentése. A Rozgonyi és a Hunyadi iskola 16-16 csoportjának fenntartása indokolt és hosszútávon javasolt. Mindezen elképzelést módosíthatja az esetleges egyházi tulajdonlás. Ez esetben az egyházi iskolából kiszorulókat más belvárosi Iskolába (pl. Vécsey) kell irányítani, mely amúgy is beiskolázási gondokkal küzd, hiszen jelenleg is sok tanuló a keleti városrészből jár hozzájuk. A Miklósfán és Palinban működő iskolák fenntartása sajátos helyzetük miatt mindenképpen indokolt. A jelenlegihez hasonló tanulólétszám mindkét intézményben hosszútávon biztosított. Kiskanizsán jelentős létszámcsökkenésre kell felkészülni, így a lényegesen jobb körülményekkel rendelkező Templom téri intézmény kedvezőbb helyzetbe kerül. Az 1995/96-os tanévre Kiskanizsa alsófokú oktatását egy Intézmény biz-tosítanitudja. Dél-Nyugat: A középfokú oktatási Intézményekről mit állapított meg az ad hoc bizottság? Marton István: Az általános Iskola 8 osztályát befejező tanulók mintegy 90-95%-a tanul valamelyik középfokú oktatási intézményben. A továbbtanulási arány az utóbbi két évben változott, eltolódott a gimnázium javára. Ez a tendencia országosan is tovább erősödik. Ennek oka részben az általános műveltség megalapozottabbá tételére történő központi törekvés és a szakképzés teljes átstrukturálódása, mely egybeesik a szülői igényekkel is. A legnagyobb gond városunkban is a korábbi években kialakított iskolaszerkezet, melyben az olajiparhoz, a vegyiparhoz, és a gáziparhoz kapcsolódó képzés dominált, mely iránt az igény drasztikusan csökkent. A figyelem természetszerűen a szolgáltatásokkal kapcsolatos oktatás felé (közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó stb.) Irányul. Jelzik ezt a beiskolázási adatok is. A legnagyobb túljelentkezés ennek megfelelően a gimnáziumokban, aThury Kereskedelmi és a Dr. Mező Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában van. Komoly beiskolázási gondokkal küzd a Kőolajbányászati Szakközépiskola. Tervezett osztályait 40%-ban máshonnan átirányított tanulókkal tudja csak indítani. Elég sok az átirányított tanuló a Cserháti Szakközépiskolában Is (20%). Legnagyobb változást a jelenlegi szakmunkásképző intézetnek kell átélnie a már jelzett társa-dalmi, gazdasági háttérváltozás miatt. Súlyosbítja az intézmény helyzetét, hogy a szakmaváltás mellett (bizonyos szakmák visszaszorulása, "kihalása") a most jelentkező demográfiai csúcs levezetéséből is ki kell vennie részét. E demográfiai nyomás azonban az elkövetkező években 100-200 fővel csökken. Dél-Nyugat: Az egyes iskolákról bővebben is hallhatnánk? A Batthyány L Gimnázium ós Egészségügyi Szakközépiskola a gimnáziumi képzés fő bázisa. A hagyományos gimnáziumi oktatás mellett elindította a 8 osztályos gimnáziumot 2 párhuzamos osztállyal. Az intézmény bármilyen, a közoktatási törvényben megfogalmazódó gimnáziumi oktatási struktúra megvalósítására alkalmas. Ezért javasoltuk tiszta profilú gimnáziummá tételét, az egészségügyi szakközépiskola más intézménybe történő telepítését. A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában továbbra Is kiemelt fontosságúnak tartjuk a közgazdasági, illetve az ehhez kapcsolódó képzés fenntartását, további szélesítését, figyelembe véve a mindenkori társadalmi igényeket. Az intézménynek ezen oktatás fő bázisává kell válnia. Hosszabb távon a gimnáziumi képzés a demográfiai hullám levonulásával és a piarista gimnázium belépésével várhatóan visszaszorul, esetleg megszűnik. A Cserháti S. Szakközépiskolában folyó képzés egy korábbi oktatáspolitikai koncepció alapján alakult ki. A társadalmi, gazdasági helyzet azonban jelentősen megváltozott. Az ipari képzés területén meghirdetett szakok - számítástechnika, gyártástechnológia, mechatronika, finommechanika, elektrotechnika - korszerűek, de részben átfedést is mutatnak a KBMSZ és a Széchenyi Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola profiljaival. Javasoltuk, hogy az intézmény a jövőben a műszaki oktatás városi bázisa legyen, emellett oldja meg a mezőgazdasági szakképzést is. Az arányokat a mindenkori tényleges igények határozzák meg. A KBMSZ mint már jeleztük, évek óta komoly beiskolázási gondokkal küzd; melynek oka az, hogy a képzés felhasználói háttere térségünkben visszaszorult, egyes területeken lényegében megszűnt. Az iskolatárgyl ellátottsága jó, így profi iváltozással egyrészt Igazodhat a megváltozott gazdasági környezethez, másrészt besegíthet a demográfiai csúcs középiskolai levezetésébe. Az iskolavezetésnek, a városi szakmai vezetéssel közösen már ki kellett volna dolgoznia a lehetséges elmozdulási irányokat. A Széchenyi István Szakmunkásképző ós Szakközépiskola a társadalmi, gazdasági háttérváltozás miatt a leginkább érintett Iskola. Mindezt figyelembe véve a szakközépiskolai képzés irányába nyitott (faipari, ruhaipari). Különösen nagy gondot okoz a vállalati tanműhelyek megszűnése és az ehhez kapcsolódó keretszámok csökkenése. A bizonytalanságot fokozza, hogy jelen pillanatban nem Ismert a magyar szakképzés jövője. Szakoktatási törvény nélkül, ennek elfogadásáig és ezt követően még néhány évig tart az átmeneti állapot, ami sokféleséget eredményez és nagyfokú mobilitást kíván. Indokoltnak tartjuk a tanterem- és műhelybővítést, mert az intézménynek az átképzési feladatok megoldására is fel kell készülni. Az iskolavezetésnek stratégiát kell kidolgozni a differenciált képzési idő bevezetésére. A Thury Szakközépiskola és Szakmunkásképző tárgyi feltételrendszere a helyváltoztatással nagymórtékben javult. A tornaterem és az oktatási kabinet elkészülésével optimálissá válik. Felkészült a kereskedelemben és a vendéglátásban beköve(ke-zett változásokra Az itt fotyó képzés iránt megnőtt az érdeklődés, nagy a túljelentkezés, ami az elkövetkező néhány évben is várható, de a nagyobb létszámú felvételnek objektív akadályai vannak. Dél-Nyugat: A helyzetelemzés ismeretében milyen tényezők befolyásolhatják az oktatási stratégia kialakítását? Marton István: Az első befolyásoló tényező az egyházi iskola megjelenése. A város oktatásügyében 1948 előtt nagy szerepet vállalt a Piarista Rend, itt működtette megyehatáron túl is elismert gimnáziumát. A rend visszatérését csak üdvözölni lehet és mielőbb kérni részletes Iskolakoncepcióját. Megjegyzem, hogy Nagykanizsa elemi iskolái 1900-lg községi (városi), ezt követően pedig állami fenntartásúak voltak. A világbanki támogatást, melyre három intézmény együttesen pályázott (Cserháti, Dr. Mező, KBMSZ) szintén figyelembe kell vennünk. Ebből az első kettőét elfogadták. Ez a tény is nyomatékkal hívja fel a figyelmet az általunk is javasolt struktúraváltoztatások szükségességére. Sajnálatos tény, hogy az ország húsz megyei jogú városa közül egyedül Nagykanizsa nem rendelkezik felsőfokú oktatási intézménnyel. Hagyományainkból és földrajzi helyzetünkből adódóan (100 km-en belül Ausztria, Szlovénia és Horvátország is elérhető) rendkívül indokolt egy kereskedelmi főiskola létesítése. Egy-két éven belül már részlegesen beindulhatna (akár valamelyik működő főiskola kihelyezett tagozataként) a kül-, belke-reskedói ós Idegenforgalmi képzés, természetesen korszerű számítástechnikai ós idegennyelvi háttérrel. Elhetyezésóre átmenetileg számításba jöhet a KBMSZ egyik épülete, majd hosszabb távon patinás Intézmény alakitható ki a Dózsa Gy. út 75. szám alatti volt laktanya felújításával. A főiskola beindításával a város fiatalságot megtartó ereje ugrásszerűen megnőne. Javaslataink még késve történő megvalósításuk esetén is a várost valódi regionális központtá tennék. Dél-Nyugat: Mi várható a kérdéskör hóvégi közgyűlési megtárgyalásától? Marton István: Bár az alapvető döntések meghozatalával - véleményem szerint - egy éves késésben vagyunk, nagyon kellemesen lennék meglepve, ha most e szükséges döntéseket a testület meghozná! Az előbbiekben részletezetteken felül szükséges a szellemi és az anyagi erőforrások részbeni koncentrációja, majd újszerű elosztása Túlmenve az akkori megállapításokon példaként megemlítem, hogy a központi normatívák alapján az általános és középiskolák működtetésére a város megközelítően annyit kap, mint amennyit bérre és TB-járulékra úgyanltt kifizet. Ez az összeg a város e célú működtetési, beruházási és egyéb ilyenirányú kiadásainak - közel 1,1 milliárd Ft - csak 58%-a A 450-460 millió Ft-os különbözetet a város egyéb bevételeiből állja Belátható, hogy drasztikusan csökkenő gyermekszám mellett az Idők során kialakult rendszert változatlanul hagyni - minden megy tovább a maga útján - a legnagyobb felelőtlenség lenne, mellyel a következő képviselőtestületet is ellehetetlenítenénk. Dél-Nyugat: Kik voltak társai 1992-ben az ad hoc bizottságban? Marton István: Inkább úgy fogalmaznék, én voltam atársa Dr. Kotnyek István ésTüskeTibor uraknak. Dél-Nyugat: Köszönöm a beszélgetést. Dé-Nugat 1993. április 4. Oldal Munkahelye védelmében magvar árut! "Kell egy reális és ezzel együtt szívet melengetően szép elképzelés a jövőnkről!" MI LETT ITT? (az MDF-es önkormányzati képviselők nyilatkozata) Mára már megválaszolható az SZDSZ kampányában oly sokat látott Ml LESZ ITT? kórdós. Az 6 vezetésükkel döntő többségben vannak a parlamenti ellenzéket képviselő pártok (SZDSZ. FIDESZ, MSZP), melyek vállalták a város vezetésének teljes felelősségét. Pl. Önálló Intézményt hozhatnak létre ós szüntethetnek meg (Ifjúsági Ház), elfogadhatják a költségvetést ós mindenféle rendeletet megalkothatnak. Képviselőik közül került ki a polgármester ós az alpolgármester, az általunk állandóan bírált 9 közgyűlési bizottságból esetenként mindössze egyet vezetett, illetve vezet koalíciós képviselő. A döntóselőkószítós ós a végrehajtás minden eszköze a kezükben van. Mindezek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a parlamenti ellenzék helyi képviselői vezetik a várost. A felelős- ség - őszinte sajnálatunkra - így nem megosztott. A parlamenti ellenzék szerepére szorítkozik felelősségünk, pedig városunk esetében ez nem szükségszerű, hiszen itt nem politikai váltógazdaságról, hanem önkormányzásról van szó. A Megyei Jogú Város címet megkaptuk, mert környezetünk történelmileg kialakult szerves központja Nagykanizsa. A cím és a vele járó önállóság azonban - a vezető csoport érzéketlensége miatt - nem jelentette a környezetünkkel való együttműködés erősödését, nem központ, hanem sziget lettünk a megyén belül. A város költségvetése m integy 80%-ban a központi költségvetésből rendelkezésére bocsátott forrásokkal gazdálkodik. Nem meghatározóak tehát a helyi adókból (3-4%), az ár- és működési bevételekből és az egyéb forrásokból származó összegek. Bár ezek alultervezése automatikus túlteljesítést eredményezett mindkét esztendőben. A folyamatos panaszkodással ellentótben a valóság az. hogy 1991 -ben ós 1992-ben az inflációt meghaladó mértékben, azaz reálértékben is néhány %-ot nőttek a város bevételei. A fontosabb beruházásokat a város meghatározó részben céltámogatásból ós lakossági hozzájárulásból - a koalíciós egyéni önkormányzati képviselők kezdeményezésére ós szervező munkájuk eredményekónt - valósítja meg, pl. Kiskanizsa ós a Ka-tonarót csatornázása, vagy a céltámogatás mellé saját pénzéből pl. iskolák tornatermei. Központi pénzek Igénybevétele nélkül komolyabb beruházásba nem kezdtünk. (Pl. könyvtár, önkormányzati utak, stb.) Városunk "önkormányzata" tehát elfogadja a lehetőségeket, jogokat (lásd. a központi költségvetés forrásai, címzett ós céltámogatásai, megyei jogú cím, stb.), de szinte semmit nem tesz azért, hogy bővüljenek. Nem sikerült elérnünk, hogy a városnak legyen egy hosszútávú stratégiai terve, amely a megoldásra váró feladatokat rangsorolná, rendezné. Született ugyan egy tervezet, bár az szinte még csak helyzetelemzés sem volt, ós különösen keveset árult el a jövőről. így nem csoda, hogy a Közgyűlés elé kerülő témák ad hoc jellegűek, az élet kényszeríti ki a döntést igénylő előterjesztéseket, nem kezde-ményezően befolyásolja az önkormányzat a város életét, működését. Nem csoda, ha a testület mindig időzavarban van, nagyon sok ülés több napig tart. Ennek persze oka az előkészítettség, illetve előkészítetlen-sóg is. Az önkormányzat döntéselő-kószítő mechanizmusa csapnivaló. Ez nagyrészt a bizottságok munkáját "dicséri". A magunk részéről már 91 tavaszán kezdeményeztük a bizottsági tevékenység teljes felülvizsgálatát ós az átszervezését, majd egy óv múlva újból, most már erélyesebben. Gyakorlati eredményt azonban nem értünk el e téren, hisz egy-két személyi változáson kívül minden maradt a régiben. Sajnos a munka hatékonysága is. A halogatás ós az elmulasztott lehetőségek önkormányzata ez a testület. Magunkról: Célunk az, hogy ne csak vezetése legyen a városnak, hanem vezetve is legyen a város. Nem lettünk ellenzékiek a parlamenti értelemben. Az együttműködést szorgalmazzuk ós konstruktív javaslatokkal élünk. A bizottságok rossz vagy kellő körültekintést nélkülöző előterjesztései javaslatainkra gyakran jelentős átalakuláson mennek át, ezt továbbra is folytatni kívánjuk. A várossal kapcsolatos hosz-szabb távú elképzelések megfogalmazását szorgalmazzuk. Kell egy reális ós ezzel együtt szívet melengetően szép elképzelés a jövőnkről. A források helyi bővítését, a költségvetés feszített, de még teljesíthető tervezését akarjuk elérni. A Polgármesteri Hivatalt a várost szolgáló ós neki szolgáltató hivatallá szeretnénk tenni. Nem .személyes előnyökért működünk, a várost kívánjuk szolgálni, MONDJON LE A POLGÁRMESTER! A február 22-1 közgyűlésen szerezhetett tudomást a közvélemény arról, hogy Nagykanizsa polgármesterének és alpolgármesterének fizetése Január 1-t6l emelkedett, mely tényről a polgármesteri beszámoló is elfelejtett említést tenni. A közgyűlést megelőzően egy héttel a polgármesteri hivatalban - a közgyűléshez címezve, az előírásokkal összhangban. írásban - a következő kérdés adtam le. Történt-e törvénysértés, és ha igen. ki a felelős az önkormányzati képviselői költségtérítés Január 1-től történt 20%-os növeléséért. továbbá a polgármester úr és az alpolgármester úr ugyanilyen mértékű fizetésemeléséért? Kérdésemet azért kellett feltennem, mert a köztisztviselők Jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 76. paragrafus (2) bekezdése lehetőséget ad arra. hogy az illetményrendszerre és a miniszteri Illetményekhez kötődő külön Jogszabályokban - például önkormányzati rendeletekben - meghatározott Juttatásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok 1992.01.01 -tői alkalmazásra kerüljenek azon szerveknél, ahol ennek feltételeit bér- megtakarításból, illetve költségvetési fedezetből tudják biztosítani. Ezen feltéteiek egyike sem teljesült. Az elmúlt évben ugyanis nem volt bérmegtakarítás. Esetleges bérmegtakarításról egyébként is csak az 1992. évi zárszámadás elfogadásakor szerezhet tudomást a testület (várhatóan április 26-án). Költésgvetési fedezet már csak azért sem lehetett január 1-től. mert városunk ez évi költségvetését kérdésem elhangzása után öt órával fogadta el a közgyűlés. Mindezek értelmében meg vagyok győződve a tön/énysértés fényéről. Amennyiben nem történt volna törvénysértés, a fenti eljárást erkölcsi okok miatt akkor Is mélyen elítélem. Erre a sietségre és mértékre - a költségvetésben a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek szeptembertől tervezett és most már Jóváhagyott. 10%-os (éves szinten 3.3 százalékos) béremelése mellett -nem volt erkölcsi alap. A magyar parlament az országgyűlési képviselők Járandóságának ezévi emelésével a mai napig nem foglalkozott, és erre várhatóan a közeljövőben sem kerül sor. Egy országgyűlési képviselő - sokak által iri- A POFOSZ Nagykanizsán gyeit - bruttó havi fizetése 56 ezer Ft. mely összeg, ha tagja valamelyik bizottságnak, még 40% pótlékkal kiegészül. Nem szívesen dicsérem a régi rendszert, de olyan korábban nem fordult elő. hogy Zsoldos úr előbb kapott volna fizetésemelést, mint a hivatal többi dolgozója. A feltételek megléte esetén törvényesen a polgármester fizetése 40.365 Ft és 107.640 Ft értékhatár között állapíható meg. Rendkívül sajnálatosnak ítélem azt a tényt, hogy míg a hivatal dolgozóinak úgynevezett beállási szintje mindössze 57%-os. addig ez a polgármester és az alpolgármester uraknál 100%ll Az önkormányzati testület ós a polgármesteri hivatal vezetésének színvonala megítélésem szerint nem Indokolja, hogy a polgármester úr ''92. Június 30-i 50.000 Ft-os havi bére fél év alatt ''93.01.01-tői 214°^ra. azaz 107.000Ft-ra emelkedjen, összehasonlításként, Budapest főpolgármestere havonta mindössze 5.000 Ft-tal kap több fizetést. Ha a polgármester úr egyébként betartotta volna a hatályos törvényeket, akkor az idei költségvetés elfogadása után - akár Január 1-től visszamenőleg is - nem lett volna jogi akadálya fizetésemelésének! Ezek után úgy vélem, érthető: ekkora kapzsiság láttán nem maradt más hátra, mint hogy a polgármester urat lemondásra szólítsam fel. Marton István (Marton István ezen gondolatainak többsége - interjú formájában - már megjelent a városi hetilapban.) A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Nagykanizsai Szervezete - mint a POFOSZ más helyi szervezetei - az elm últ több mint 50 óv valamennyi olyan kárvallottjának érdekvédelmét vállalta fel, akit a személyes szabadság bármilyen jellegű korlátozását elszenvedte. Hadifogság, hadiözvegy-ség, hadirokkantság, polgári személyek elhurcolása, kitelepítés, munkaszolgálat, törvénysértő módon elítéltek, internáltak, közbiztonsági őrizet, kényszer gyógykezelés stb. A Kormány rendeletei alapján hozott társadalombiztosítási, munkajogi helyzet rendezéséhez szükséges beadványok elkészítését, az életétől ós szabadságától politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási igénybejelentésének kitöltését a szervezet aktivistái végezték ós végzik a Nagykanizsa. Ady u. 1. szám alatt lévő irodahelyiségben, minden hétfőn 8-12 óra ós minden csütörtökön 14-17 óra között. Ezen ingyenes segítségnyújtást minden sérelmet elszenvedett igénybe veheti. Nem kötődik POFOSZ tagsághoz. A kórelmek szakszerű kitöltése ós postázása után -különösen tagjaink szám ára - megpróbáljuk a kórelmek útját követni, az esetlegesen felmerült hiánypótlásokat beküldeni. A kapott kárpótlási jegyek felhasználásában segítséget nyújtunk. A fenti feladatok elvégzése során sok olyan információt kaptunk, melyek kezdeti működési körünket szükségszerűen kibővítették. Azt tapasztaltuk, hogy az érintettekhez vagy nem jutottak el az információk, vagy nem voltak közérthetők. Az érintettek túlnyomó többsége idős ember, közülük kevés olvas rendszeresen újságot, viszonylag kevés hallgat rádiót. A külvilággal a fő kapcsolatuk a televízió, mely lehetne a család is, de tapasztalatunk szerint a mai helyzetben ez nem jelent igazi információs kapcsolatot, A középnemzedékhez tartozók - a hírközlő rendszerek ezen témakörben történő szándékos félretájékoztatása következtében - szüleik kárpótlási lehetőségével szemben közömbössé váltak, holott pont ez adhatja meg sok esetben az ó újrakezdési lehetőségüket is. Az egyedüli hatékony tájékoztatási eszköz tehát csak a televízió lehetett volna, mely 1992. decemberóig szinte egyáltalán nem foglalkozott e kérdéssel. A kárpótlásról, az abban rejlő egyéni lehetőségek részletes ós gyakorlati megoldásáról a tévénéző nem kapott tájékoztatást. így fordulhatott elő, hogy még rengeteg sérelmet szenvedett nem ólt a törvény adta lehetőségével, vagy csak részben ólt vele. Például a társadalombiztosítási eF látással kapcsolatos kormányrendeletet, mely nyugdíjkiegószítósről rendelkezik, köznapi szóhasználatban sokszor kártérítésként nevezik meg, tehát maguk a fogalmak is keveredtek. Igy fordulhatott elő például Llszó községben a volt szovjet hadifoglyok ós özvegyeik esetében, hogy a nyugdíjklegószítést már megkapott sértettek közül senki sem adta be - az előírt határidőre - személyi kárpótlási igényét. Ez személyenként 150-200 ezer forint összegű kárpótlási jegyet jelent. Három hót munkájának eredménye az. hogy az így felkutatott kárpótlási igény 15 millió forint körül alakul. Ezek a tapasztalatok, valamint a beadványok elkészítésénél jelentkező ön-kormányzati tisztségviselői tájékozatlanság, nemtörődömség ós esetenkénti szándékos akadályozás arra késztetett bennünket, hogy kutassuk a sérelmet szenvedetteket, kísérjük folyamatosan figyelemmel ügyük intézését, ha szükséges, akkor - segítő szándókkal - avatkozzunk ís be. A személyi kárpótlási folyamat nem zárul le a különböző határozatok megkapásával. Az idős kor következtében beálló elég gyakori halálesetek további ügyintézést követelnek, másrészt a kárpótlási Jegy felhasználása sokkal nehezebb, mint korábban gondoltuk. Segítő, támogató szerepünknek a hasznosítás területére is ki kell terjednie. Ezért vállaltuk fel a kárpótlási jegyek hasznosításával kapcsolatos felvilágosító ós tanácsadó m unkát is. Sok m indenhez szerencse is kell. A TIT nagykanizsai szervezetének igénye ós a POFOSZ helyzetfelismerése szerencsésen egybeesett. így került sor arra. Erkölcstan Sokan kételkednek e tárgy szükségességében. Vannak, akik elavult dolognak, régmúlt idők erőszakos visszaidézésének tartanák, ha visszatérne az oktatásba. Mások a szabadságjogok megsértését látják benne, megint mások egyszerűen haszontalannak vélik. Az élet azonban minduntalan bizonyítja hiányát, szükségességét. A legutóbbi elrettenti példát a nagykanizsai önkormányzati testület ülésén lehetett látni, hallani. A polgármester úr fizetésemeléséről van szó. Nem hiszem, hogy rászorult volna, hiszen eddigi fizetése Is Magyarország polgármesteri fizetéseinek egyik legmagasabbika volt. Azt gondolom, ha a város tényleg olyan sanyarú helyzetben van, mint polgármester úr a költségvetés vitájában említette, hogy még városi könyvtárának kiviteli tervére sem futja, akkor a fizetésemelést - mint nemes gesztust - vissza kellett volna utasítania. Ha pedig nem olyan szegény a város, mint gondolom, akkor a hivatal többi dolgozójának is feli kellett volna januártól emelni a fizetését, és nekiállni legalább egy, amúgy egyszer mindenképpen megvalósítandó beruházásnak. Tudom Polgármester Úr, ez a tette lehetne akár jogszerű Is, de ebben a helyzetben mindenképpen Inkorrekt. Sokan védenék és tán védik Is Önt azzal, hogy mások Is biztosan így tettek volna, mert hát pénzből élünk. Egy város polgármesterének azonban a feladattal együtt erkölcsi felelőssége is van. Élete példa kell, hogy legyen a város lakói előtt. Aki ezt a magas erkölcsi követelményt nem tudja vállalni, az tekintélyét veszti. . Kardos Fenne városlakó hogy a TIT által szervezett népfőiskola felvette előadásai sorába a kárpótlási jegyek felhasználásának ügyét. A megtartott első előadás megmutatta, hogy a kórdóskört ki kell bővíteni a személyi kárpótlásra való jogosultság témakörével is. A későbbiekben már az Is látszott, hogy a vagyoni ós a személyi kárpótlásjogosultságát tárgyalni kell a jelenlevő személyekre lebontva, s csak ezek után lehet beszólni a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségéről. [Külön írást közlünk a kárpótlási jegyek felhasználásáról, (a szerk.)] Az eredetileg felvállalt feladatunk tehát jelentősen kibővült. Itt kell arról is beszólni, hogy a POFOSZ jelentós szerepet vállalt az egyes kormányrendeletek, illetve törvények meghozatalának előkészítésében. Az eredetileg sokkal szűkebb kört sikerült kibővíteni a nyugati hadifoglyokkal ós az 1951 -56 közötti munkaszolgálatosokkal. Ha sikerül döntő részben felkutatni a már megalkotott rendeletek, törvények által rendezett sérelmet szenvedetteket, s ha kérelmüket beadtuk, hozzá fogunk kezdeni azon csoportok, illetve személyek összegyűjtéséhez, melyek véletlenül. vagy speciális esetük miatt kimaradtak a kárpótlási folyamatból. A már meghozott törvényekkel ós rendeletekkel kapcsolatban is vannak kifogásaink. Csak két példát említek. Az úgynevezett nyugati hadifoglyok más elbírálás alá esnek, mint a keleti hadifoglyok. Hivatkozási alap a két fogvatartási körülmény közti jelentós eltérés, ezért a nyugati hadifogoly részére kártérítés nem jár, csak nyugdíjki-egószítós, de az eltöltött időből 6 hónap levonandó. Ugyanakkor statisztikai adatok alapján egyértelmű, hogy a francia hadifogságban lévők túlélési esélye alacsonyabb volt, mint a Szovjetunióba hurcoltakó. Minden 100 keleti magyar hadifogolyból körülbelül 70 halt meg, míg a francia fogságba kerülő magyar hadifoglyok esetében mintegy 75 fő. A másik példa elég sok embert érint. A politikai indíttatású cselekedeteket köztörvónyeskónt bírálták el, például az 1956-os forradalomban részt vett fegyveres szabadságharcost emberölési kísérlet, vagy a társadalmi tulajdon szándékos rongálása miatt ítélték el. Ezen esetek sértettjei nem részesülhetnek személyi kárpótlásban, mert az ilyen bírói ítéleteket nem helyezi automatikusan hatályon kívül a semmisségi törvény. A POFOSZ társadalmi szervezetként, pártoktól elkülönülve tevékenykedik, de érdekvédelmi munkája során szükségszerűen kapcsolatba került velük. Az országos politika porondján önálló erőként nem kíván fellépni. Helyi viszonylatban, ahol az érdekvédelem napi eseményei zajlanak, más lehet a helyzet. Nagykanizsa esetében az SZDSZ-FIDESZ vezette önkormányzat eddigi tevékenységével kapcsolatban rendkívül rossz a tapasztalatunk. Összehasonlítva más városok fejlődésével megállapíthatjuk, a hasonló adottságú települések rohamos tempóban hagynak el bennünket. A közmeghallgatáson egy kérdésre a polgármester úr kijelentette, hgoy a Jelenlegi önkormányzat nem kíván vállalkozni. Igaz, a gazdasági tevékenységben sok a koc-kázat, de ennek elmaradása következtében Kanizsa polgárai biztosak lehetnek abban, hogy rövidesen komoly helyi adók terhelik őket, alvó városuk működésben tartása érdekében. A szociális ós az egészségügyi eF látással kapcsolatban sem összehangolt az önkormányzat munkája. Vállalkozók, kereskedők ós egyáltalán az állampolgári kezdeményezések támogatásának, érdemi segítésének nyoma sem látszik. Inkább az a tendencia bontakozott kl, hogy m inden kezdem ó-nyezóst lefojtsanak. A fent soroltak kikövetelik szervezetünktől a helyi politika színterén való megjelenést ós a jelenlegi - krftkán aluli - helyzet megváltoztatására a szóles társadalmi összefogás kezdeményezését ós abban való részvételt. Bízunk benne, hogy a soron következő önkormányzati választás eredményeképpen egy hatékony, a város érdekelt elsődleges feladatként tekintő, a város lakosait szolgáló önkormányzat jöhet létre. Ennek érdekében mi a magunk részóról mindent meg is teszünk. Bartal György 1993. április 5. Oldal Déi-Njugüi Újabb lehetőségek a kárpótlási jegyek felhasználására Hogyan képzeltem el a "rendszerváltást" Magyarországon... ? Az Állami Vagyonügynökség létrehozta - csak kárpótlási Jegy tulajdonosok számára - a Pillér első Ingatlanbefektetési alapot, melynek befektetési Jegyét kárpótlási jegy ellenében lehet megvásárolni. Részletes tájékoztatást ad erről az OTP és a Budapest Bank bármely fiókja. Ezen befektetési Jegy mostanában nagy nyilvánosságot kap. ezért Inkább egy másik, most Induló leh etőséggel foglalkozunk részletesen. Ha létrejön, ez lesz a legjobb megoldás minden kárpótlási Jegy tulajdonos számára. ELŐNYÖS KÁRPÓTLÁSI JEGY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉG. A Magyarok Világszövetségének szándékában áll olyan befektetési társaságot létrehozni és támogatni. amely alkalmas a megtakarítások ós a kárpótlási Jegyek összegyűjtésére. Ezen konstrukció részben hasonlít az Á VÜ által létrehozott Pillér befektetési alaphoz de nemcsak kárpótlási jegyet, hanem készpénzt is gyűjt, teljes egészében magántulajdonú. független az államtól. Előzetes Jelzések alapján várható a külföldön élő magyarok jelentős érdeklődése, ők Is szeretnék pénzüket egy Ilyen rendszeren keresztül befektetni, ezzel mód nyílna az Itthoni és a külföldön élő magyarok, valamint Magyarország barátai gazdasági. pénzbeli erejének összefogására. A létrejövő társaság Jogi formája az alaptőke nagyságától fog függni. A legkedvezőbb lehetőség abban az esetben kínálkozik, ha az ún. ígérvények szerint összegyűjtött alaptőke meghaladja az egymilliárd forintot, mert ekkor a privatizálásra kerülő állami bankok valamelyikének megvásárlása kereskedelmi banki tevékenységre Is lehetőséget ad. Ennek főbb előnyel: • Kárpótlási Jegyek megvásárlása esetén a ''Kereskedelmi Bank'' a saját jogon szerzett kárpótlási Jegyért mintegy 5%-kal többet fizet, mint a napi tőzsdei árfolyam. így az. aki közvetlenül pénzt akar kapni a kárpótlási jegyért. nagyobb összegű készpénzhez Juthat. - Hosszú távú befektetők előnyös feltételek mellett fektethetik be kárpótlási jegyeiket. A Nacionalizmus vagy csak magyarságtudat? Egyes szomszédaink gyakran a nacionalizmus vádjával támadnak bennünket, a vádaknak sokszor külföldi visszhangja is van. A nacionalizmus a nálunk használatos Idegen Szavak Szótára szerint: törekvés a saját nemzet hatalmának más népek rovására való kiterjesztésére. Nem kell különösképp bizonygatnunk, hogy az 1920-as trianoni ós az 1947-es párizsi békékben egyes szomszédainknak nacionalista törekvései valósultak meg. Olyan ezer év óta hozzánk tartozó országrészeket csatoltak az un. utódálla mokhoz - milliókban is mérhető magyar lakossággal -, mely területeket azelőtt ezek az országok soha nem uraltak. Az volna jó egyes szomszédainknak ma is, ha egyáltalában nem törődnénk a náluk élő magyarok sorsával, emberi jogaik elismerésének kérdésével, mint ahogy a magyar pártállamnak nem okozott problémát, ellenérzést Ceausescu bulldozeres programja sem. Mi vagyunk - szerintük - a nacionalisták, nem pedig Kolozsvár polgár mestere. Itt Kanizsán nem szabad gondolni a hozzám hasonló korúaknak arra, hogy volt egy, a mai "Jancsi ós Juliska" néven közismert művészinek nem nagyon mondható - szobor helye mellett egy emlékmű, amely arra emlékeztette a nézőket, hogy az egykori Magyarországnak mind a négy égtáj felé máshol voltak egykor a határai. Nekünk nem szabadott a második világháborúban elveszett családtagjainkat a házfalakon kívül is megsiratni, de még beszólni sem volt tanácsos róluk, mert mind fasiszták voltak az állampárt főideológusai, vezetői szerint. Hiába jelentette ki nem is egyszer miniszterelnökünk, hogy a Magyar Köztársaság harci erővel nem törekszik a határok megváltoztatására, azért mi - szerintük - továbbra is nacionalisták maradunk, mert nem örülünk annak, hogy a román származású, de magyar király, Hunyadi Mátyás szobrát le akarják dönteni Kolozs várott, pardon: Cluj Napocán. Dr. Pals János Üdvözlet laptársunktól Kedves Olvasó! Örülök, hogy újra megjelenik a Dél-Nyugat. Szükség van erre a lapra, erre a hangvételre Nagykanizsán. Hasonló szellemiségű lap Indult tavaly októberben Iharosberényben Iharosberénvl Krónika címmel. Eddig három szám Jelent meg. Testvéréhez hasonlóan. a Krónika írói sem fogadnak el soha honoráriumot. így nem nehezednek szerzőinkre anyagi eredetű kényszermegfontolások s az újságírói divatot sem kell figyelembe venniük. A lap megjelenéséhez az MDF Iharosberényl Szervezete Járult hozzá a legtöbb pénzzel. Az Iharosberénvi Krónika egy kis régió -Iharosberény és vidéke - lapja lévén mindent fölvet, rögzít, ami a falvakban tervvé kristályosodik, történik. A faluközösségek hírlevele. krónikája ós levelezőlapja kívánt lenni, ami ezedcSg sikerült is. Ha ön kíváncsi lapunkra, szívesen beleolvasna, az MDF nagykanizsai irodájában hozzájuthat. Az Iharosberénvi Krónika szerzői és támogatói nevében sikeres visszatérést és hosszú életet kívánok a Dél-Nyugatnak. önnek pedig - Kedves Olvasó - békés, boldogságos és bátorságos esztendőt. Tisztelettel: Kardos Ferenc felelős szerkesztő készpénzes és kárpótlási Jegykonstrukció eredményes gazdálkodást. ezzel magas osztalékot biztosít, mivel a létrehozandó szervezet sokféle gazdasági tevékenységet fejt ki. - Az ingatlanforgalom csak egy szelete tevékenységének. Magába ötvözi a külföldi kapcsolatokat, sok lábon áll, stabil és biztonságos befektetés lehetőséget adja. - Kis- és középvállalkozások részére olcsó hitelt kíván biztosítani. - Országos lakásépítési programot kíván finanszírozni az építőipar - mint a nemzetgazda- ság egyik motorja - fellendítésére, különös tekintettel a fiatal házasok- Emlékező séta március 15-én A Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum városi szerveztei MÁRCIUS 15. tiszteletére 1989 óta ötödször szervezett műsorokkal közbeiktatott emlékező ünnepi sétát Nagykanizsa belvárosában. Kora este kellemes, derűs időben sokszázan - főleg lelkes ifjak -gyülekeztek a Kazinczy utca bejáratánál és a Hunyadi Áltanos Iskola előtt. Néhány perccel 18 óra után Czupi Gyula, az MDF városi szervezetének elnöke lépett a mikrofon elé, aki az ilyenkor elmaradhatatlan üdvözlőszavak után ismertette az est ünnepi programját. A műsor a Himnusz közös eléneklésóvel kezdődött, majd Vicze Ferenc és Kiss József felváltva olvasott fel részleteket Csengey Dénes 1988. március 15-én elmondott beszédéből. A Hunyadi Általános Iskola énekkara által előadott két katonadal elhangzása után Tar-nóczky Attila országgyűlési képviselő ós Czupi Gyula az ünneplők koszorúját helyezte el az Iskola Sugár úti falán. Deák Ferenc emléktáblája alatt. A több mint ezer főre növekedett ünneplők ezután - élen egy hatalmas, nemzeti színű zászlóval, számos fiatal kezében lobogó fáklyával ós gyertyával - a Sugár-Fő-Ady utak érintésével a Zrínyi Általános Iskola Ady úti szárnyához vonultak, ahol Bajor Veronika szavalta el Kalász László: Jön március c. versét. Aztán gitárkísérettel a Dr. Mező Ferenc Gimnázium kórusa forradalmi dalokat énekelt, majd Petőfi Sándor: Nemzeti dal-a hangzott el. Itt az iskola falán lévő Petőfi-emléktáblát koszorúzták meg. Ezt követően a Zrínyi-Csen-gery utakon áthaladva értek az ünneplők a Deák térre, ahol a Petőfi szobornál újabb m űsor következett, mégpedig: hangszórókon sugárzott forradalmi dalok, a Himnusz, Vincze Ferenc felolvasásában 1848-49 márciusa zalai, főként kanizsai eseményeinek felelevenítése, a Dr. Mező Ferenc Gimnázium kórusa által elénekelt Nemzeti dal, a város társadalmi ós politikai szervezeteinek koszorúzása, végül a Szózat közös eléneklése. Az 1848-49-es forradalomra ós szabadságharcra emlékező séta utolsó állomása a HSMK volt, amelynek színháztermében az ünneplők sokat tapsoltak a helyi Patkó Banda és a Bojtár népzenei együttesek színvonalas műsoránk. A programot itt Kócza András ós Tóth István vezetésével táncház zárta. A kitűnően szervezett ünnepi műsor emlékeztetett a felejthetetlen 1989. évi emelkedett hangulatú kanizsai március 15-re, emelyet idézett a résztvevők nagy száma is. Március tizenötödike Kézdivásárhelyen és Kovásznán Váratlanul, de nem hívatlanul csöppentünk bele a kézdrvásárhelyi március 15-i ünnepségek kellős közepébe. Előző napon - mint a nagykanizsai testvérvárosi küldöttség tagjai - Kovászán vettünk részt a Csengey Dénes emlékére kiírt vers- ós prózamondó verseny regionális döntőjón. Szép produkciókkal, lelkes fiatalokkal találkozhattunk, néhányukat biztosan vizsontlátjuk a Nagykanizsán április 17-én megrendezésre kerülő döntőn. Kézdivásárhelyen délelőtt 11-kor kezdődött a március 15-i megemlékezés. Már útközben felfigyeltünk az üzemek, hivatalok kapujánál nemzeti színű zászlóval gyülekező kisebb csoportokra. Az ünnepség a környező falvak lakóinak lovas, szekeres felvonulásával kezdődőtt. Gábor Áron szülőfaluja, Bereck lakói nyitották meg a sort Pöttömnyi legénykék nemzeti színű zászlókat lobogtatva szőrén ülték meg a lovat, a szekereken elhelyezkedő lányok, asszonyok, férfiak népviseletbe öltözve önfeledten dalolták: Gábor Áron rézágyúja, Kossuth Lajos azt üzente. Féltve őrzött, megfakult, címeres-koronás lobogók kerültek elő valahonnan a rejtekhelyekről, hogy meglobogjanak a friss márciusi szélben, kisimuljanak a szikrázó napsütésben. A lovasok elvonulása után az ünneplők rendezett sorokban magyar és román lobogókat lengetve rövid idő alatt megtötlöttók a teret. Mintegy 20 ezer (!) ember élvezte végig a színvonalas lelkesítő műsort: dalokat, verseket, ünnepi beszédeket. Az ünnep fő szónoka a város szülötte, Markó Béla az RMDSZ elnöke volt. Bátorító, buzdító, lelkesítő szavait a hallgatóság hosszú, szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. A város polgármestere, Szőts Csaba nyugalmazott ve- gyészmérnök engedélyével a rendezők felvették a műsorba küldöttségünk két tagjának, Horváth István ós Bedő Csaba Radnóti-díjas versmondók szavalatalt is. Csak az volt a kikötés - a vádak elkerülése érdekében - ne hangozzék el, hogy az előadók Magyarországról érkeztek. Talán soha nem zúgtak igya "Karthagói harangok", talán soha így nem szólt a "Szózat", mint azon a szép kézdlvásárhelyi márciusi napon. Kora délután volt az ünnepség Kovásznán, kisebb létszámú közönség előtt. Itt a hivatalos személyek szónoklatai mellett, az egyház képviselői - a református lelkész, a katolikus plébános - mondtak lelkesítő beszédet az egybegyűlteknek. A versekből összeállított műsort - Gazda József tanár úr vezetésével - a helyi középiskola növendékei adták elő. Mint annyiszor, most is megcsodálhattuk azt a romlatlan, ékesen szóló magyar nyelvet, amellyel idehaza egyre ritkábban találkozunk. Az ünnepélyen ismertették azoknak a 46-as honvédeknek a névsorát, akik életüket adták a szabadságért a hazáért Egyben bejelentés hangzott el egy 48-as emlékmű felállításáról, adakozásra szólítva fel a város lakóit. Reméljük, hogy egy év múlva már ennél az emlékműnél rendezhetik a kovásznai magyarok a márciusi ünnepséget Sajnálatos, hogy a Magyar Rádió Krónika c. műsora mindezen rendezvényekről 1 mondatban ejtett szót. Mi, vendégek, sokszor könnybe lábadt szemmel, megrendülve és magyarságunkban megerősödve tértünk vissza városunkba, Nagykanizsára. A sokszor kétkedőknek, csüggedőknek, mindenért panaszkodókanak ajánljuk kúraként az erdélyi hitet, erőt, tenniakarást és magyarságszeretet. Id. Farkas Tibor Tihanyi István (A KANIZSA 1993112. számából átvett kát) J»RHtíH9KERE''K VtfnbZB''SOX«* 4S30 533**? 4335? p Déi-Nyugat 1993. április 6. Oldal ra és a hazatelepülni kívánóhon-fítársalnkra. A tervezett befektetési társasághoz csatlakozni kívánóknak szándéknyilatkozatot kell kitöltenie a befektetni kívánt pénz vagy kárpótlási Jegy összegének közlésével. A lapokban további Információ Jelenik meg erről a lehetőségről. Részletes felvilágosítási Információs anyagot a POFOSZ helyi szervezeteiné/ kaphatnak az érdeklődők. (Nagykanizsán az Ady u. 1-ben. hétfőn 8-12. csütörtökön 14-17 óráig) Itt vehető át a szándéknyilatkozat Is. A szándéknyilatkozat kitöltése elsőbbségi részvényjegyzés!Jogot biztosít. Bariul György Világéletemben "optimista" voltam, most is az vagyok, annak ellenére, hogy az események miatt akár "pesszimista" is lehetnék. A fenti kérdésre egyszerűen úgy válaszolhatnék: nem így. Megmondom őszintén én naivul azt gondoltam, hogy a rendszerváltás után majd minden másképp lesz. Először is azt gondoltam, az 1990-es választások után majd mindenki, aki helyet kap a közéletben, azon fog munkálkodni, hogy ebben az országban ezután másképp, illetve jobb legyen. Csalódnom kellett, mert ahelyett, hogy összefognának az emberek, a legnagyobb széthúzás, gáncsoskodás tapasztalható. Azt el kell ismerni, legfelső szinten megtörtént a rendszerváltás, de nem úgy az alsóbb szinteken. A munkás azt látja, neki most is az parancsol, aki a pártállam idejében. A volt párttitkárokból szakemberek lettek, a volt munkásór-parancsnok vagy átmentette magát egy jó beosztásba, vagy élvezi korkedvezményes nyugdíját. Még nem szabadult meg az ország a pártállam dédelgetettjeitől, a talpnyalóktól. A legnagyobb kormányzó párt, az MDF túlságosan engedékenynek, nyugodtnak bizonyult a rendszerváltás után. Mostanában már fennáll annak aveszélye, hogy-feltehetően külső sugallatra, belső segítséggel - kettészakad. Az ellenzéki pártoknak ez nagyon jól jönne, most a 94-es választások előtt. A kisgazdapártot már - úgy néz ki - sikerült szétverni. Most az MDF következik! Pedig ha az MDF elvész, elvész az ország! Legyünk hát résen, hisz végre szabad az ország, legyen végre béke és megbékélés, de ne a volt gyilkos, a hazaáruló, a volt AVO-s, a volt lll/3-as ügynök mondja meg ebben az országban, hogyan tovább! Továbbá, ne bántsa a magyar a magyart, legyen már végre egyetértés, és ne csak várjuk másoktól, hanem magunk is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ebben a Hazában ezután jobb legyen, békesség legyen. (Ugy legyen!...) Rövid kis írásom végén még megkérdezem: mi lesz veled MDF? Bízhatunk-e abban, hogy jobbra fordul ennek a nemzetnek a sorsa? A párton belül vajon leomlanak a barikádok? Megszúnik-e egymás lejáratása? Mert a széthúzásnak az ellenzék örül a legjobban! Balogh László (egy MDF-szímpatlzáns) Utazások, élmények Amerika földjén Mint egyszerű magyar állampolgár ós a GULAG megbélyegzett rabja a legutóbbi évekig nem juthattam el nyugati országokba. Aztán az idők változásával kézhez kaptam én Is a világútlevelet. A Svédországi Magyarok Szövetsége meghívására első utam északra vezetett, majd családi kapcsolatok folytán és hivatalos tolmácsként többször megfordultam Németországban, Franciaországban és Ausztriában. Már ez a lehetőség is nagy szó volt a számomra, de mindezt túlszárnyalta amikor 1992. elején egy volt magyar rabtársam, akivel 1945-1946-ban Ukrajna különböző lágereiben töltöttük a ránk kiszabott kegyetlen büntetést, Bien György a feleségével, Ellyvel együtt meghívott egy három hetes látogatásra hozzájuk, Washington közelébe, az utazás minden költségét magukra vállalva. Megörültem ennek a lehetőségnek, hiszen a magam emberségéből soha nem szánhattam volna rá magamat, hogy az Atlanti-óceánon keresztül arra a távoli földrészre eljussak. Különös érzés volt Amerika földjón járni. Elly ós György szeretettel fogadott, mindvégig baráti gondoskodással vett körül. Az angol nyelv Ismeretének hiánya számomra, tolmács számára zavaró volt. Egy életen át megszoktam, hogy ón teremtsek kapcsolatot kü- lönböző nyelven beszóló emberek között, most ón szorultam György barátom szakszerű ós készséges közvetítésére. Szeptember 16-án Györggyel bementünk Washingtonba. Első utunk az Amerika Hangja székházába vezetett. A magyar osztályon György barátai barátságosan, ismerősként fogadtak bennünket ós kellemes társalgás alakult ki. Örömmel tapasztaltam, hogy emlékirataim kéziratát szinte m indannyian olvasták annak idején, amikor Nyugatra jutott. Úgy látszik, előre megbeszólt dolog volt, mert kis idő múltán közölték. hogy most átvonulunk a stúdióba, kis beszélgetést veszünk fel egy rádióadás számára. Csernus Ákos szerkesztő úr Györgyöt ós engem a szovjet lágerek körülményeiről kérdezett: mit jelentett a szovjet hétköznapokban az egész társadalmat érintő lágervilág? Aztán ráterelódött a szó emlékirataim megírásának körülményeire, a kézirat kalandos sorsára, míg végre 15 óv után nyomdafestéket láthatott Magyarországon is. Bien György a saját családi tragédiáját említette, őt 16 évesen ítélte el szovjet bíróság, a vele együtt elhurcolt édesapja még 1945-ben meghalt az odesszai börtönben. A magyar orsztály vezetőjének, Horváth János úrnak a kíséretében felkerestük a nagyméretű központi hírtermet, ahová a világ minden tájáról állandóan özönlenek a hírek a telexgópek szalagjaira. Onnan továbbítják az épületen belül ötven ország szerkesztőségébe az információkat. A hírközpont vezetője orosz származású. így közvetlenül folyt a társalgás ós ismerkedés a hírközpont munkájáról. Utána a tágas folyosók labirintusán keresztül átmentünk az orosz osztályra. Ludmilla Tam asszony fogadott minket, a kölcsönös bemutatkozás, ismerkedés után elbeszélgettünk egy kicsikét. Tam asszony ugyancsak meghívott a stúdióba, hogy amiről beszélgettünk, foglaljuk interjú formába. Kérdésekre válaszolva elmondtam, hogy előzetes levélváltás során tisztáztuk Szolzse-nylcinnel azt, hogy meglátogatá-sá- ra nem kerülhet sor, mivel az író rendkívül feszített tempóban dolgozik hatalmas művének. a Vörös Keréknek utolsó, ötödik kötetén, hogy azt befejezve, a tervek szerint Jövő tavasszal, visszatelepülhessen hazájába, Oroszországba. Az ón emlékirataim moszkvai megjelentetése érdekében több irodalmár barátom fáradozik Oroszországban. de a jelenlegi állapotok nem nagyon kedvezőek erre a vállakózásra. egészen prózai okok m iatt. A rubel értékének bizonytalansága, a papírhiány késlelteti a megvalósítást, minden jóindulatú ós segítőkész igyekezet ellenére. Az Amerika Hangja szókházából távozva megtekintettük az Egyesült Államok repüléstörténeti múzeumát. Nagyon érdekesek voltak az űrhajózás tárgyi emlékei, de engem a legjobban Lindbergh kis repülőgépe fogott meg: hogyan is merészelte azon a kis törékeny járművön átrepülni az Atlanti-óce-ánt? Igazi hóstett volt. talán nagyobb kockázat, mint az űr meghódítása. Két nap múlva változatos program következett. Jártunk például a Kapitóliumban. bementünk a jelenlegi szenátusi és képviselőiházi üléstermekbe is. A sajtópáholyból néztük a honatyák munkáját. Az ülésterem mindkét helyszínen szinte kongott az ürességtől, az éppen felszólalón kívül alig voltak ti-zen-tlzenöten jelen. Vendéglátónk elmondta, hogy a szenátor és a képviselő urak vagy fent az irodájuk képernyőjén figyelik az eseményeket, vagy majd írásban futják át az őket érdeklő felszólalásokat. Szavazásra viszont teljes létszámban lejönnek. Aznap fóltizenkettó-re volt kitűzve a szavazás ideje. Michaelson úr azt mondta, hogy addig járjuk csak az épületet, ós arra majd visszajövünk. Ott láthatjuk majd az összes hírességet összegyűlve. De bizony ott sem jött össze a dolog. Nem tudtak a tisztelt honatyák az éppen terítéken lóvó té-, mában dűlőre jutni, ós délután 3 órára halasztották a szavazást. Nekünk akkor már más programunk volt, így nem várhattuk meg a tekintélyes gyülekezet összejöttét. A Kapitólium éttermében ebédeltünk. Két nevezetes szenátor úrnak is bemutattak. Még egy harmadik szenátor is tudomást vett jelenlétünkről. Mikor kiderült, hogy magyarok vagyunk, mosolyogva említette, hogy a második világháború alatt járt Magdeburg-ban. Láthatóan nem érzékelte, hogy az a város más országban volna. Talán ó ós mások is Európát amerikai mintára több országból álló egységes államnak képzelik ott a tengeren túl? Egy másik alkalommal Washington környékén módunkban volt látogatást tenni az arlingtoni katonai temetőben is. Hatalmas területen fekszik, ós az elmúlt kétszáz óv háborúiban elesett vagy kiérdemesült katonák nyugszanak benne, katonásan elrendezett sorokban. Elzarándokoltunk J. F. Kennedy elnök egyszerű sírjához, ahol lobog az örökláng. Nem messze onnan Róbert Kennedy még díszetele-nebb sírja látható. Felkerestük az Ismeretlen Katona Síremlékét, ahol m inden félórában őrségváltás van, amit felváltva ós kalaplevéve illik szemelni. Mögötte egy kupolás csarnokban kitüntetések ós harci zászlók vannak kiállítva. Azon túl egy hatalmas márvány amfiteát- rum terül el. Minden óv május utolsó vasárnapján a hősök tiszteletére ott nagy ünnepséget rendeznek, melyen az államelnök Is megjelenik. Az utolsó napok egyikében kirándulást tettünk a közeli természeti parkban, az úgynevezett Shenandoah Nemzeti Parkban. Délután megteklnettük Washingtonban a Vietnami Háborús Emlékművet. 58.000 elesett amerikai katona emléket őrzi a derékszögben földbesüllyesztett fekete márványtáblasor, melyekre a hősök neveit aranyozott betűkkel vésték fel. Távolabbra, a derékszög átlójának közepén három alakos szoborcsoport jeleníti meg a háború résztvevőit. Befejezésül csak annyit: a felvillantott eseményeknél több élményem, megfigyelésem is volt, de közlésének határt szab a terjedelm I korlát. A három hót alatt tapasztaltam. hogy Amerika más világ, más móretek között, más életritmusban ól. Nagyon távol vagyunk egymástól, hogy elvárhatnánk, értsék meg a problémánkat, évszázados beidegződéseinket, a fennmaradásért, megmaradásért folytatott küzdelmeinket. Mi sem tudjuk felsorolni a csillagos lobogó ötven államát, ők sem biztos, hogy tudják, melyik földrészen is található a kis Magyarország... Rózsás János Munkahelye védelmében (is) vásároljon magyar árut! Mi EZEkET A NApíUpokAT (is) olvASSuk! Pestit Hírlap Intlclm: Bud>p»tl M31 Pl 169_^ T.lelon 1)7-6162 liltlu: 117-6029 M_ KANIZSA SOR NYEREMÉNYAKCIÓ! Küldjön be 1993. május 15-lg 10 db HOLSTEN vagy KANIZSAI (Balatoni, Kinizsi, Korona, Göcseji) sörcímkét egy borítékban az alábbi címre: KANIZSA Sörgyár Rt. NAGYKANIZSA 2. Pt.:10. ■KANIZSAI SÖR" NYEREMÉNYEK: I. 2 hét EGYIPTOMI körút 2 fő részére II. 2 hét MALLORCAI nyaralás 2 fó részére III. 3 nap a MÜNCHENI sörfesztiválon 2 fő részére IV-X. 10.000,-Ft értékű ajándékcsomag Sorsolás: 1993. május 20. A nyerteseket levélben értesítjük! TERVEZZEN MÁR ELŐRE A NYÁRRA, KEZDJE A TAVASZT A KANIZSA SÖRGYÁRRAL! Önkormányzati beruházások - vállalkozó önkormányzati képviselők Indítvány etikai szabályok megállapítására Március elsején tárgyalta a nagykanizsai közgyűlés a vállakózásba adott munkákkal összefüggő etikai szabályok megállapítására tett képviselői indítványt. A Javaslattevők - Czupi Gyula, Marton István ás Takács Zoltán - kát változatot alakítottak ki. Az egyik szerint a magánvállalkozó, illetőleg társas vállalkozásban árdekelt települési képviselő, valamint a települési képviselő közeli hozzátartozója (egyeneságbeli rokona és annak házastársa, testvére, házastársa, élettársa) az önkormányzat által pénzügyileg egészben vagy részben finanszírozott gazdasági tevékenységet (munkát) sem pályázat, sem pályáztatás nélküli vállalkozásba adásnál nem vállalhat el. Ennek az "A" változatnak, vagyis a teljes tiltásnak, az elfogadásában az indítványozók maguk sem nagyon bíztak, bár egy ilyen mértékű önkorlátozás is üdvös lett volna. A második, vagyis a "B" változat - melyet az alábbiakban teljes terjedelmében, változatlanul közlünk - csak a vállalkozásba adáshoz szükséges döntés meghozatalából való kizárást javasolja, melyet eddig is követni kellet volna a döntéshozóknak. Ezen túl az igazgatási és Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalását javasolja a tervezet. A bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. Tehát csak etikai kérdésben foglalhat állást, ami egyébként a bizottság eredeti feladata is. A pályázó képviselőnek és hozzátartozójának védelme tehát egyértelmű, mivel mindenféle későbbi megjegyzéstől megóvja az eljárás. A "B" változat teljes szövege: I. PÁLYÁZTATÁS ÚTJÁN VÁLLALKOZÁSBA ADOTT MUNKÁK ESETÉBEN Magánvállakozó, illetőleg társas vállalkozásban érdekelt települési képviselő, valamint közeli hozzátartozója (egyeneságbeli rokona ós annak házastársa, testvére, házastársa, élettársa) az önkormányzat által pénzügyileg egészben vagy részben finanszírozott gazdasági tevékenységet (munkát) pályázat útján elvállalhat az alábbiak szerint: 1.) Ha a pályázat elbírálására az önkormányzat képviselőtestülete jogosult, a képviselőtestületi vitában és a döntés meghozatalában a pályázattal saját maga, illetőleg közeli hozzátartozója által érintett települési képviselő nem vehet részt. A kizáró okot a települési képviselő legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig a polgármesternek köteles bejelenteni. 2.) Ha a pályázat elbírálására a képviselőtestület bizottsága jogosult, a vitában és a bizottsági döntés meghozatalában a pályázattal saját maga, illetőleg közeli hozzátartozója által érintett települési képviselő (amennyiben a döntést hozó bizottságnak tagja), nem vehet részt. A kizáró okot a települési képviselő saját maga sesetében a pályázat benyújtásával egyidejűleg, közeli hozzátartozója esetén a pályázat benyújtásakor, vagy e ténynek a tudomására jutásakor haladéktalanul köteles a bizottság elnökének bejentenl. A bizottság döntéséhez az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság nemleges állásfoglalása a pályázatban érdekelt települési képviselő, illetőleg közeli hozzátartozója pályázatból tötónő kizárását jelenti. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. 3.) Ha a pályázat elbírálására a Polgármesteri Hivatal jogosult, a hivatal döntéséhez az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Az igazgatási ós Ügyrendi Bizottság nemleges állásfoglalása a pályázatban érdekelt települési képviselő, illetőleg közeli hozzátartozója pályázatból történő kizárását jelenti. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. 4.) Ha a pályázat elbírálására önkormányzati Intézmény (annak vezetője) jogusult, az intézményi döntéshez az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Az Igazgatási ós Ügy- rendi Bizottság nemleges állásfoglalása a pályázatban érdekeit települési képviselő, Illetőleg közeli hozzátartozója pályázatból történő kizárását jelenti. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. II. NEM PÁLYÁZTATÁS ÚTJÁN VÁLLALKOZÁSBA ADOTT MUNKÁK ESETÉBEN Magánvállakozó, Illetőleg társas váltakozásban érdekeit települósi képviselő, valamint a települósi képviselő közeli hozzátartozója a Polgármesteri Hivatal, illetőleg önkormányzati intézmény által pénzügyileg finanszírozott - pályáztatáson kívül vállalkozásba adott -gazdasági tevékenységet (munkát) elvállalhat az alábblak szerint: 1.) A Polgármestert Hivatal döntéséhez - a m unka települósi képviselő, illetőleg közeli hozzátartozója részére történő vállakózásba adásához - az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság nemleges állásfoglalása a települósi képviselő, illetőleg közeli hozzátartozója részére történő vállakózásba adást kizárja. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. 2.) Önkormányzati Intézmény (annak vezetője) döntéséhez - a munka települósi képviselő, Illetőleg közeli hozzátartozója részére történő vállkozásba adásához - az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság nemleges állásfoglalása a települósi képviselő. Illetőleg közeli hozzátartozója részére történő vállakózásba adást kizárja. Az Igazgatási ós Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szakmai kérdésekre nem vonatkozhat. Az indítvány tárgyalása továbbra is aktuális. Ha a Közgyúlés egy teljeskőrú, minden képviselőre érvényes Etikai Szabályzatot kíván alkotni, akkor Is a magánvállalkozó és a társas vállalkozásban érdekelt települési képviselők és hozzátartozóik helyzete a fenti esetekben önálló szabályozást igényel. Ezért önmagában is rendeletté emelhető. A javaslat ellen szavazó 16 képviselő (Balassa Béla, Balogh György, Böröcz Zoltán, Czóbor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Dr. Csákal Iván, Dömőtörfy Sándor, Farkas Zoltán, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Krémer József, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva és Stamler Lajos) zöme - talán - csak értelmezési okok miatt mondott nemet e szolid változatra és nem más okokból. GAZSZOLGALTATASSAL KAPCSOLATOS KÉRÉSEIVEL KERESSEN FEL BENNÜNKET! A FŰTÉSI SZEZON UTÁN IS ÁLLUNK RENDELKEZÉSÉRE. FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN. 199a április 7. Oldal Önkormányzati képviselők FOGADÓÓRÁJA az MDF helyi szervezetének irodájában (Nagykanizsa. Ady u. 1. Tel.: 93/11-546) 1993. április - május április 21. (szerda) 16-18 óráig Balogh Tibor, Takács Zoltán április 28. (szerda) 16-18 óráig Czupi Gyula, Németh László május 5. (szerda) 16-18 óráig Czupi Gyula, Marton István május 12. (szerda) 16-18 óráig Czottemé Ivády Zsuzsa, Kovács János május 19. (szerda) 16-18 óráig Takács Zoltán május 26. (szerda) 16-18 óráig Magyar József IFJÚSÁGI DEMOKRATA FÓRUM (IDF) A nagykarizssi ós a rágó szervezeteinek közös irodája Nagykanizsán, az Ady u. 1-ben Irodavezető: Farkas Attila Ügyeleti idi: hétfMI pintekig 9-17 óráig Telefon és Telefax: 93/11 -546 Az MDF irodáiéban (Nagykanizsa. Ady u. 1.) havonta kétszer INGYENES JOGI TANÁCSADÁS. Hittudományi szeminárium (Középiskolásoknak Is) A keresztény értelmiségiek hittudományi szemináriuma soron kővetkező előadását az Evangélikus Teológia Akadémia dékánja □r. Reuss András tartja április 25-én, 18.30 órakor a Szent Imre plébániatemplomban. (Sugár úti kápolna) Előadásának címe: Teológia a hit és atudomány feszültségében. A POFOSZ Nagykanizsai Szervezető HOL? Nagykanizsa, Ady u. 1. MIKOR? Hétfőn 8-12 óráig, csütörtökön 14-17 óráig. Gondolatok a költségvetésről Az idei költségvetésről - koncepció szintjén - már a múlt év november 30-án megkezdődött a közgyűlési vita. Végül 1993. február 22-én fogadta el a testület, igaz, csupán egyetlen szavazattöbbséggel... A három költségvetési év tapasztalatainak levonását megkönnyítendő, álljon itt egy kis táblázat. Év Tervezett bevétel és kiadás Tényleges kiadás (millió forintban) Eltérés (növekmény) l«fl 1.704 1991 1.867 2.340 473 1992 2.761 3.147 386 1993 3.263 LEMONDÁS A TISZTELETDÍJ EMELESEROL NYILATKOZAT A települési képviselők tiszteletdíját tudtunk és beleegyezésünk nélkül 1993. január 1 -tői 20%-kai megemelték. Tették ezt annak ellenére, hogy a város költségvetése - az előterjesztés szerint -nagyon nehéz helyzetben van, és számos cél megvalósítására nem jutott forrás. Úgy érezzük, ebben a helyzetben az emelt szintű díjazást nem tudjuk elfogadni. Kérjük a T. Polgármester Urat, hogy részünkre továbbra is az 1993. január 1. előtt fizetett tiszteletdíjat folyósítsa. Egyben arra is kérjük szíves intézkedését, hogy az így felszabaduló összeget az új hulladékgyűjtő rendszer és telep programjára fordítsa a város. Nagykanizsa, 1993. február 29. Takács Zoltán MDF, Koczfán Ferenc KDNP, Palotás Tibor KDNP, Dómötörffy Sándor független, Németh László MDF, Jesch Aladár SZDSZ, Magyar József MDF, Balogh Tibor KKK-MDF, Czupi Gyula MDF, Marton István MDF, Kovács János KDNP-MDF, Dr. Bogár Gáspár KDNP. Kálmán királyunk (1095-1116) azon rendelkezése, Illetve utasítása, hogy "a boszorkányokról pedig, akik nincsenek, semmi vita ne legyen!" - nem lett hatályos gyakorlatilag, mert ahogy Európa-szerte, úgy hazánkban is még 600 évig folytak a boszorkányperek. Előbbiek a régi feljegyzések szerint zömükben rágalomból, haragból, az átlagot meghaladó szellemi képesség, vagy női szépség miatti irigységből gyakrabban nőkkel, ritkábban férfiakkal szemben - keletkeztek hivatkozással a varázslás, a bűbájosság, az ördöggel való cim-borálás "bűntényeire". Azért ragadta meg különösen figyelmemet a dobrl boszorkányper, mert vizsgálóbírája. Az 1990. évi költségvetés teljesítéséhez a Megyei Jogú Város Közgyűlésének nem sok köze volt, de az azt követő két év terv-ós tényszámai, valamint az ezévi költségvetés elfogadása teljes mértékben a testület felelőssége. Elsősorban természetesen a várost vezető SZDSZ-FIDESZ koalícióé, akik konstruktív javaslataink ellenére mindig ugyanabba a hibába esnek, egyre növekvő mértékben. Az Idei költségvetést készítői egészen biztosan nem tudták volna elfogadtatni a közgyűléssel, ha az előző évi zárszámadás nem néhány hónappal követné azt. Akkor ugyanis minden önkormányzati képviselő előtt világos lett volna az, amit a költségvetés vitájakor kifejtettem, hogy ez lesz az első olyan költségvetés a testület életében, amikor a tárgyévi tervszám alatta marad a ma már ismert előző évi tényszámnak. Ez azért van így, mert a 3 milliárd 263 millió Ft-ból a fejlesztési célú 200 millió Ft hitelt levonva, a saját forrás mindössze 3 milliárd 63 millió Ft, vagyis 84 millió Ft-tal kevesebb a tavalyi - fejlesztési célú hitel felvétele nélküli - tényleges költésnél. Tán meglepő, de nem elhanyagolható az a tény, hogy ez az önkormányzat - saját elhatározásából -még nem vett fel fejlesztési célú hitelt. (Az 1991. évi 50 millió Ft ilyen célú hitel felvételét a szennyvíztisztítómú befejezéséhez még elődeink elhatározták.) A tavalyi évre 66 millió Ft fejlesztési célú hitel felvétele szerepelt a költségvetésben, de mivel nem volt rá szükség - elsősorban a bevételek nem tervezett növekedése miatt - ez elmaradt. A már említett ezévi 200 millió Ft felvételét - annak feleslegessége miatt - kizártnak tartom, csak a tavalyi "léggömb" megháromszorozódásának tekintem. Táblázatunk alapján a város által elkölthető összeg két év alatt 85%-kal nőtt. Ez az infláció mértékének két év alatti mintegy 65%-os növekedését figyelembe véve is közel 20%-os reálérték növekedést Jelent. Azaz a város pénze nemcsak összegében, hanem értékében is jelentősen szaporodott, még ha az elért eremények ezt nem is tükrözik minden területen. Az ezévi 84 millió Ft-os forráscsökkenésteljességgel elfogadhatatlan, csak a szándékos ós súlyos alultervezéssel magyarázható. Az igaz, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatnál maradó részének 50-ről 30%-ra csökkentése a tavalyi évhez képest 50 millió Ft-os bevételkiesést jelent. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a normatív állami hozzájárulás 914 millió Ft-ról 1.124 millió Ft-ra - azaz 210 millió Ft-tal - nőtt. A kettő eredője 160 millió Ft növekedés. Ha a bevételeket az előző évi - hitelfelvétel nélküli - kiadások szintjén tervezték volna, akkor - a tervezett 200 millió Ft-os hitel felvétele nélkül is - az állami hozzájárulás eredőjének hozzáadásával 3,3 milliárd Ft felett lenne az idei költségvetés végösszege. A költségvetés szerkezetének korszerűsítése várhatóan a következő testület feladata lesz, mert a fő feladatok megoldási stratégiájának kialakítása nélkül ez elképzelhetetlen. Egyszerűbben fogalmazva: rossz rendszerben nem lehet jól dolgozni! Példaként a sokszor és sokat emlegetett oktatási koncepció, illetve ennek hiánya évente legalább 100 millió Ft-os veszteséget okoz a városnak. Teljes bizonyossággal jelenthetem ki, hogy a kitűzött célok megvalósulása esetén az idei költségvetés végösszege 3,5 milliárd Ft körül alakul, azaz várhatóan lépést tart az inflációval. Sajnos, most sem mondhatok mást, mint amit a Dél-Nyugat előző évi februári számában már részletesen kifejtettem, vagyis: A költségvetés spontán túlteljesülésének legfőbb veszélye, hogy a többletbevételek szinte észrevétlenül használódnak fel, s emiatt fontos célok megvalósulása elmarad. Marton István önkormányzati képviselő Fókónt a nyugati magyarság érdeklődésére számot tartó, az ö igényekhez és anyagi lehetőségeikhez igazodó Identitás Szabadegyetemet szervez a NAGYKANIZSÁÉRT - DÉLNYUGAT MAGYARORSZÁGÉRT ALAPÍTVÁNY Részletek a Szabadegyetem céljaiból: A művelődési hagyományok feletti őrködés, a kultúra ápolása és fejlesztése minden nép elidegeníthetetlen kötelessége és feladata. Kötelessége más népekkel és magával szemben Is! Európa, sőt az egész művelt világ elvárja tőlünk, hogy a magyar kultúrát a magas kultúrájú népek szellemi asztalára tegyük, hozzájárulva az egyetemes művelődés sokszínűvé tételéhez. A világ tudja, hogy magyar örökség nélkül szegényebb lenne. Az 1993. évi program Időpontja: 1993. Július 9-19. Címe: HUSZADIK SZÁZADI MAGYAR SORSKÉRDÉSEK Helyszíne: NAGYKANIZSA BATTHÁNY LAJOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NAGYSZERŰ KORTÁRS GONDOLKODÓKAT, VEZETŐ POLITIKUSOKAT NYERTÜNK MEG ELŐADÓNAK. A program része a népi kismesterségekkel, népdalokkal, néptánccal való ismerkedés, mód van sportolásra, kirándulásra. Célunk a szellemi, lelki épülés mellett a pihenés, a sportolás lehetőségeinek biztosításával olyan komplex {programot adni. amit tartalmas üdülésként Is tiszta szívvel ajánlhatunk. Érdeklődni és jelentkezni lehet levélben és telefonon: Levélcím: 8800 Nagykanizsa. Ady u. 1. Pf.: 227 Tel/fax: 93/11-546 Akik szállást és étkezést nem kérnek - a jelentkezés számától függően -, ingyenesen is résztvehetnek az előadásokon és vitákon. Boszorkányperek tegnap.....és ma? (Boszorkányper Dobriban) Pais Farkas szolgabíró apai ágon egyik ősöm volt. A dobri lakos Hajt» Jánostól a lopott körte elfogyasztása után a tolvaj Simon Márton megbetegedett. Betegségét azzal indokolta, hogy az ördöggel cimboráló Hajba hideglelést ''eresztett rá", amit Hajba János az ellene indított boszorkányperben - tagadott. BaJogh Mihály dobri lakos a per folyamán ugyancsak azt vallotta, hogy a Hajbitói lopott körtétől kapott - Hajba ■boszorkányráolyasása" miatt hideglelést. Gazdagh Márton két öccse pedig a Hajbitói lopott babtól lett hideglelés Gazdagh vallomása szerint, aki azt is vallotta, hogy beszélik, miszerint Hajba "bűbájos és tudákos''. A hideglelés elmúlott, mitor - szBrinte - Hajba a ''rá-eresztésf megszüntette. Balogh Jinos azt tanúsította, hogy egy telekvita miatt ejtette ót Hajba hideglelésbe. Vargha Mihály, csehi lakos, Zichy gróf erdó pásztora a tolvaj Hajbától elvette a lopott gesztenyén kívül a pipiját és a tarisznyáját. Hajba ri is hideglelést bocsájtott, amitől Vargha feldagadotf. Később visszaadta Hqj-bának az elvett holmikat, ekkor Hajba ■háromszor a vállát tenyerével meghú-zíntotta*, mire Vargha egészséges lett. A vádat a főispán nevében Thassy Ferenc tiszti ügyész ismertette. Thassy Hajbát sokféle varázslással, az ördöggel való cimborálissal és búbi-jos boszorkánysiggal vidolta és ezekért ót a Praxis Criminalis 60 articulusa szerinti megkj''nzatás utin -mint boszorkánynak - elevenen való megégetését indítványozta. A védő arra hivatkozott, hogy a kihallgatott tanúk mindegyike csak egyetlen, saját maga által állított tényről vallott, és minden tényállításról csak egyetlen tanú vallott. Ezek miatt a tanúvallomisok elvetendók agy ta- nú nem tanúi A védő azt is kihangsúlyozta, hogy a vádban felem ített hideglelés akkor járvány wt, s ezt nem Hajba okozta. A védő utolsó mondata szerint a vád bizonytalan, hatástalan, azért Hajba felmentendói Az ítélet Hajba Jinos felmentését mondta ki, amivel elég ritkán szokták a boszorkánypereket befejezni. Ez a boszorkinyper 1752. március 16-in folyt le. A keresztény megbocsájtásra hivatkozva - farizeusi szemforgatással - igyekeznek bizonyos politikai erők megakadályozni az ÁVH-s gyilkosok és az egyéb ''56 utáni vérengzők elmarasztalását. Nevezetlek parlamentben ellenzéki ismerősei megpróbálják összemosni a minden tényleges jogalapot nélkülöző 200 év előtti boszorkányperekkel a mai idők büntetőjogi szemlélete szerint is büntetendő gaztettek miatti jogos számonkérését. Dr. Pala János Piarista iskola - újra - Nagykanizsán Szokatlan esemény szólította a kis elsősöket e tanév első napjaiban a temetőbe. Idős szerzetestanárt kísértek utolsó útjára, városunk szülöttét, akit ők egyáltalán nem Ismerhettek. Különös életutat járt be Iván János. A sokgyermekes család fia tanárai példáján lelkesülve választotta a piarista rendet. Egyetemi tanulmányai zárásakor pedig a nagynevű, kemény követelésű professzornál, Szekfű Gyulánál doktorált. Működése első éveiben már tankönyv írását forgatta fejében - méhozzá korában az elsők között - tankönyvcsaládot tervez. Munkájával 1943-ra készült el, csakhogy az 1944-gyel beköszöntő súlyos történelmi változás lehetetlenné teszi megjelenését. Élete további sorában is szinte mindig hátrányt szenved. Sok mellőzést eltűr, rátermettsége, tudása szintje alatti feladatokat végez. Ha a sikerek oldaláról nézzük, nyugodtan mondhatja bárki róla, hogy szerencsétlen, rossz időben született. Pedig e gondozatlan öltözetű emberben - késő öregségében is - nagy erőt és lelket láttam lakozni. Sétáink során a fentieket egyszerű tényként közölte, soha sem volt elégedetlen. "Nézze, az ón dolgomat ott fönn Intézik, - annál,magasabb hatalmat pedig nem ismerek." Rendjének alapítója, Kalazanci Szt. József kanonizációs aktáiban van egy furcsa kitétel, mely "keresztény Jóbként" említi Róma utcagyerekeinek kopottas-jeles tanítóját. Ezzel a világtól való hátránnyal mindig számolt, s így lett egyszerre edzett ós nagy a rend. A kissé hosszúra nyúlt bevezetőtől azért nem tekintettem el, mert mindkettőjükben a piarista lelkület ós tanító szellem napjainkra is érvényes példaképeit látom. Szerzeteseik akkor érkeznek magyar földre, amikor a török uralom végnapjait éli. Az országos méretű felfordulásban lassan, de igen határozottan a szellem és vallás konszolidációját valósítják meg. Ott dolgoznak, ahová meghívják őket, s a hely "deficitjeivel'' is megküzdenek. Csak öltözetükben Igénytelenek. ''Apró munkával", hallatlan következetességgel korszerűsítenek. Elsők a természettudományos tárgyak kiterjesztésében és a magyar tannyelv bevezetésében. Ha pedig a haza ügye megkívánja, hadba is szállnak annak védelmére. (1848-ban városunkban több tanár tanítványai ólén elhagyja az iskolát - komoly gondot okozva a színvonalas tanításnak.) Napjainkat vizsgálva nemcsak örülünk, hanem természetesnek is tartjuk, hogy a város közgyűlése fogadta a 44 éves kényszerszünet után újra Iskolát nyitó piaristákat. Itt nemcsak érdemeik elismeréséről, "kárpótlásukról" van szó. Sokkalta inkább arról az egészséges ós kívánatos versenyállapotról, melynek következtében szellemiekben ós erkölcsökben erős, keresztény felfogású, vallását élő ifjúság kerül kl a 12 évfolyamra tervezett iskola padjaiból. Olyanok, akik tudják a matematikát, de nem felejtenek el imádkozni sem. A több századon át kibocsájtott generációk, nemzeti kiválóságaink és becsületet szerzett városi polgáraink egyaránt bizonyítják, hogy minden történelmi, társadalmi változásban a közösségért, a hazáért áldozatot vállalni tudó, felelősségteljes ós dolgos életre tanítás volt a rend elve ós gyakorlata. Bízhatunk abban, hogy nemes tradíciókat városunkban nemcsak felélesztik, hanem öregbítik is. Ezt a II. világháború pusztításait követő romlott helyzetünkben szinte hónapokon belül megmutatták. Értékteremtésükhöz - a szakmai felkészültség mellett - a vállalt feladat szívós teljesítése, hitükben folyvást Istenre tekintő bizalom ós a diák sorsáért felelős szeretet munkált, segített. A rendalalpító ugyanis tanítványaiban is szerette Jézust! Csak így írhatott a korai 1600-as években rendtársainak emlékeztetőül máig ható jelmondatokat. "Furtum facit, qulsinefructu vlvit." (Tolvaj az, aki nem gyümölcsözően él.) "Maximé debetur pueri reverentia! (Legnagyobb mértékben - meg kell adni -a gyermeknek a tiszteletet!) Majd 300 évvel később nem ugyanezt mondja Makarenko a "Követelek, mert tisztellek'' normájában? Vajon a haza szellemi-erkölcsi rekonstrukciójának sürgető idején kl mondhatja korszerűtlennek az azért hivatásból, fogadalomból tenni kívánó szerzetesek jelentkezését? Boros Antal Déi-Nyugat Kiadja a Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány. A szerkesztőség és az alapítvány cím«: Nagykanizsa, Ady u. 1. Felelős kiadó. Katona Gyula, Szerkes2tó: Czupi Gyula, Tervezőszerkesztő: Fadgyas Lászlóné, Grafikus: Ambrus Márta, Gépi szedés: Horváth Margit, Nyomdai munkák: Zalai Nyomda. HU ISSN 0665 - 6393 E számból példányok kérhetők az Alapítvány címén. 1993. április 8. Oldal |
