Az Alkotmány utca 7. számú ház és a Beográda templom (lásd: Szentendre, Pátriárka u.) kerítése között egy romantikus, zárt kis sikátor nyílik. A sarkon a falon Avakumovics Avakum (1774–1811), a Szentendrén született és meghalt, kalandos, változatos életpályát befutó szerb katona, költő és fuvolaművész emléktáblája látható.
Vitkovics Mihály, Avakumovics barátja - Kazinczy Ferencet tudósítva - így foglalta össze életét:
"Avakumovics Avakum kapitány Szentendrén született, a mostan élő aradi és temesvári két püspökeinknek testvérétől való gyermek. Kis korától papnak nevelték, de ő kis korától a kardhoz szitt. Tizenhat esztendős volt, midőn a granitzerek közé állott. A flótát tizenkét esztendős korában derekasan fújta. Ez a neme a muzsikának fő passiojává vált. Annyira is ment benne, hogy a francia háborúkban Német-, sőt Olaszországban is köztapsot nyert. Nápolyban egy angol milord tízezer forint esztendei fizetéssel ez előtt tizenkét esztendővel Angliába hitta, azt vetvén hozzá: csak hazámért tudom forgatni kardomat, csak hazámban tudom legszebben fújni flótámat. — Avakumovicsot sokfelé hitták, édesítgették, de hazájától el nem vonhatták. Végre is 1810-ben tizenegy katonai sebei miatt a katonai életről kénteleníttetvén lemondani, odahagyta a nagy városokat, és születéshelyére ment lakni. Ottan távol a nagy zajtól flótájában és poetisatióban lelte gyönyörűségét. Egy új muzsicis instrumentumot talált fel, és azt Avacumicának nevezték. Az instrumentum cythara forma billegtetőkkel megrakva. Elragadtatással hallottam őtet ezen játszani s mellette énekelni. Mégis ezt a hazánkfia feltalált instrumentumot kevesen ösmérik hazánkban. […] Májusnak 9-ikén tüdőgyulladásban kimúlt."
A Vitkovics által említett hangszer, az avacumica is feledésbe merült. Mibenlétét, felépítését Dr. Beér Gyula próbálta meg felderíteni s rekonstruálni, kutatásai azonban eredménytelenek maradtak.
Az emléktábla szerint Avakumovics a szomszédos szerb temetőben nyugszik (lásd: Szentendre, Pátriárka utca, Szerb temető), sírja azonban mára ismeretlen.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
www.szentendre.hu
Pethő Németh Erika- G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, 1990
Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai. Bp. – Novi Sad, 1978
Beér Gyula: Avakumovics és az avakumika I-II. = Pest Megyei Hírlap Szentendre különkiadása, 1958. jún. 28., júl. 5.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az Alkotmány utca 7. számú ház és a Beográda templom (lásd: Szentendre, Pátriárka u.) kerítése között egy romantikus, zárt kis sikátor nyílik. A sarkon a falon Avakumovics Avakum (1774–1811), a Szentendrén született és meghalt, kalandos, változatos életpályát befutó szerb katona, költő és fuvolaművész emléktáblája látható.
Vitkovics Mihály, Avakumovics barátja - Kazinczy Ferencet tudósítva - így foglalta össze életét:
"Avakumovics Avakum kapitány Szentendrén született, a mostan élő aradi és temesvári két püspökeinknek testvérétől való gyermek. Kis korától papnak nevelték, de ő kis korától a kardhoz szitt. Tizenhat esztendős volt, midőn a granitzerek közé állott. A flótát tizenkét esztendős korában derekasan fújta. Ez a neme a muzsikának fő passiojává vált. Annyira is ment benne, hogy a francia háborúkban Német-, sőt Olaszországban is köztapsot nyert. Nápolyban egy angol milord tízezer forint esztendei fizetéssel ez előtt tizenkét esztendővel Angliába hitta, azt vetvén hozzá: csak hazámért tudom forgatni kardomat, csak hazámban tudom legszebben fújni flótámat. — Avakumovicsot sokfelé hitták, édesítgették, de hazájától el nem vonhatták. Végre is 1810-ben tizenegy katonai sebei miatt a katonai életről kénteleníttetvén lemondani, odahagyta a nagy városokat, és születéshelyére ment lakni. Ottan távol a nagy zajtól flótájában és poetisatióban lelte gyönyörűségét. Egy új muzsicis instrumentumot talált fel, és azt Avacumicának nevezték. Az instrumentum cythara forma billegtetőkkel megrakva. Elragadtatással hallottam őtet ezen játszani s mellette énekelni. Mégis ezt a hazánkfia feltalált instrumentumot kevesen ösmérik hazánkban. […] Májusnak 9-ikén tüdőgyulladásban kimúlt."
A Vitkovics által említett hangszer, az avacumica is feledésbe merült. Mibenlétét, felépítését Dr. Beér Gyula próbálta meg felderíteni s rekonstruálni, kutatásai azonban eredménytelenek maradtak.
Az emléktábla szerint Avakumovics a szomszédos szerb temetőben nyugszik (lásd: Szentendre, Pátriárka utca, Szerb temető), sírja azonban mára ismeretlen.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
www.szentendre.hu
Pethő Németh Erika- G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, 1990
Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai. Bp. – Novi Sad, 1978
Beér Gyula: Avakumovics és az avakumika I-II. = Pest Megyei Hírlap Szentendre különkiadása, 1958. jún. 28., júl. 5.