A XIX. zázadban épült polgárház 1978 óta a Barcsay Múzeum otthona.
Barcsay Jenő (1900-) 1929-ben jött először Szentendrére, s azóta az év egy részét itt töltötte. Ezt írta a város szerepéről életében és művészetében:
"Szentendrén éltem és Szentendrén alakítottam ki festészetemet, azt a valamit, amiért nekem érdemes volt küzdenem és élnem. A Szentendrén látott dolgokban, a természetben látott jelenségekben élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek, vonalak, amelyeket csak festő vehet észre..."
A ház másik nevezetessége, hogy 1824. december 3-án itt született Stéger Ferenc (1824-1911) operaénekes. A patikusnak tanult fiatalember Európa–szerte híres hőstenorrá vált: rendszeresen vendégszerepelt Prágában, Bécsben, de énekelt Barcelonában, Bukarestben és Itália több színházában. 1848–1852 és 1873–1874-ben a pesti Nemzeti Színház tagja volt, Erkel színpadi hőseinek, valamint a francia és olasz tenorszerepeknek utolérhetetlen megszólaltatója. Élete alkonyán szülővárosába vonult vissza, itt hunyt el; a Katolikus Kálvária kertjében nyugszik.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
Szentendre. Szerk. Sándyné Wolf Katalin. Bp. Panoráma, 1985
Pethő Németh Erika- G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, 1990
Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Bp. Pátria, 1910
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A XIX. zázadban épült polgárház 1978 óta a Barcsay Múzeum otthona.
Barcsay Jenő (1900-) 1929-ben jött először Szentendrére, s azóta az év egy részét itt töltötte. Ezt írta a város szerepéről életében és művészetében:
"Szentendrén éltem és Szentendrén alakítottam ki festészetemet, azt a valamit, amiért nekem érdemes volt küzdenem és élnem. A Szentendrén látott dolgokban, a természetben látott jelenségekben élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek, vonalak, amelyeket csak festő vehet észre..."
A ház másik nevezetessége, hogy 1824. december 3-án itt született Stéger Ferenc (1824-1911) operaénekes. A patikusnak tanult fiatalember Európa–szerte híres hőstenorrá vált: rendszeresen vendégszerepelt Prágában, Bécsben, de énekelt Barcelonában, Bukarestben és Itália több színházában. 1848–1852 és 1873–1874-ben a pesti Nemzeti Színház tagja volt, Erkel színpadi hőseinek, valamint a francia és olasz tenorszerepeknek utolérhetetlen megszólaltatója. Élete alkonyán szülővárosába vonult vissza, itt hunyt el; a Katolikus Kálvária kertjében nyugszik.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
Szentendre. Szerk. Sándyné Wolf Katalin. Bp. Panoráma, 1985
Pethő Németh Erika- G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, 1990
Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Bp. Pátria, 1910