A Ferenczy Károly Múzeum az egykori ortodox szerb iskola copf stílusú, 1793-ból származó, Oesner Antal József tervezte épületében kapott helyet. A fényképen látható udvar felőli, modern szárnya 1972-ben, Cifka Anna tervei alapján készült.
Az 1951-ben alapított múzeum az imresszionizmus egyik legnagyobb magyar mesteréről, Ferenczy Károly (1862-1917) festőművészről kapta a nevét, aki 1889-92-ben Szentendrén élt és alkotott. Gyermekei közül az ikertestvérek: Noémi, a gobelinművész és Béni, a szobrász 1890-ben itt születtek (lásd: Szentendre, Alkotmány u. 1.).
A múzeum állandó kiállításon a Ferenczy művészcsalád alkotásai láthatók (Ferenczy Károlyné Fialka Olga is jeles festőművész volt). De gazdag a gyűjtemény más szentendrei művészek munkáit őrzőt képzőművészeti alkotásokban, elsősorban római kori régészeti leletekben, valamint helytörténeti és a környék hagyományait bemutató néprajzi tárgyakban, dokumentumokban is.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Ferenczy Károly Múzeum az egykori ortodox szerb iskola copf stílusú, 1793-ból származó, Oesner Antal József tervezte épületében kapott helyet. A fényképen látható udvar felőli, modern szárnya 1972-ben, Cifka Anna tervei alapján készült.
Az 1951-ben alapított múzeum az imresszionizmus egyik legnagyobb magyar mesteréről, Ferenczy Károly (1862-1917) festőművészről kapta a nevét, aki 1889-92-ben Szentendrén élt és alkotott. Gyermekei közül az ikertestvérek: Noémi, a gobelinművész és Béni, a szobrász 1890-ben itt születtek (lásd: Szentendre, Alkotmány u. 1.).
A múzeum állandó kiállításon a Ferenczy művészcsalád alkotásai láthatók (Ferenczy Károlyné Fialka Olga is jeles festőművész volt). De gazdag a gyűjtemény más szentendrei művészek munkáit őrzőt képzőművészeti alkotásokban, elsősorban római kori régészeti leletekben, valamint helytörténeti és a környék hagyományait bemutató néprajzi tárgyakban, dokumentumokban is.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
http://pmmi.hu/muzeumok/ferenczy/index.htm
Szentendre. Szerk. Sándyné Wolf Katalin. Szentendre, 1985
www.vendegvaro.hu