A kastélyparkban, az Esterházy sétány nyugati oldalán, a támfal előtt három megmaradt oszlop és a falon emléktábla idézi az egykori Esterházy–kastélyszínházat.
Esterházy Miklós József gróf (1839–1897) életét két nagy szenvedély kísérte: a lovassport és a művészetek iránti rajongás. Nagy vagyonából mindkét passziójára sokat költött. Tréningtelepet és versenypályát létesített, lóversenyeket rendezett. S hogy az összegyűlt főúri vendégeket kulturális élményekben is részesítse, 1888-ban létrehozta kastélyszínházát. A kis ékszerdoboz épületet a kor két neves színházépítője, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte (az ő alkotásuk a budapesti Vígszínház is).
A grófi Várszínház csak időszakosan, lóversenyszezonban játszott, méghozzá német nyelven. Műsorán kellemes korabeli vígjátékok, operettek, énekes játékok, olykor operarészletek szerepeltek.
A gróf halála után megszűntek az előadások. A használaton kívüli épület állaga leromlott, s 1913-ban lebontották. Az itt felállított oszlopokon kívül az Öregvárban található Kuny Domokos Múzeumban néhány tárgyi emlék és kép idézi egykori életét.
A fénykép 2005. júliusában készült.
Felh. irod.:
Polgárdy Géza: Tatatóváros és környéke kalauza. Az 1939-es kiadás reprintje. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 1998
Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. kötet. Bp. Színháztudományi Intézet - Országos színháztörténeti Múzeum, 1964
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A kastélyparkban, az Esterházy sétány nyugati oldalán, a támfal előtt három megmaradt oszlop és a falon emléktábla idézi az egykori Esterházy–kastélyszínházat.
Esterházy Miklós József gróf (1839–1897) életét két nagy szenvedély kísérte: a lovassport és a művészetek iránti rajongás. Nagy vagyonából mindkét passziójára sokat költött. Tréningtelepet és versenypályát létesített, lóversenyeket rendezett. S hogy az összegyűlt főúri vendégeket kulturális élményekben is részesítse, 1888-ban létrehozta kastélyszínházát. A kis ékszerdoboz épületet a kor két neves színházépítője, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte (az ő alkotásuk a budapesti Vígszínház is).
A grófi Várszínház csak időszakosan, lóversenyszezonban játszott, méghozzá német nyelven. Műsorán kellemes korabeli vígjátékok, operettek, énekes játékok, olykor operarészletek szerepeltek.
A gróf halála után megszűntek az előadások. A használaton kívüli épület állaga leromlott, s 1913-ban lebontották. Az itt felállított oszlopokon kívül az Öregvárban található Kuny Domokos Múzeumban néhány tárgyi emlék és kép idézi egykori életét.
A fénykép 2005. júliusában készült.
Felh. irod.:
Polgárdy Géza: Tatatóváros és környéke kalauza. Az 1939-es kiadás reprintje. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 1998
Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. kötet. Bp. Színháztudományi Intézet - Országos színháztörténeti Múzeum, 1964