Az Esterházy–kastély műemléki együttese az Öreg–tó partján, a középkori vár közvetlen szomszédságában áll. Fellner Jakab tervei szerint a XVIII. század második felében épült az Esterházy–család fraknói ága számára, későbarokk stílusban, a kiváló építész egyik legjelentősebb műveként. Fellner a hazai késő barokk, illetve korai klasszicizmus egyik legjelentősebb építésze, munkássága a mai napig meghatározza Tata városképét.
Az épület több alkalommal is jelentős szerepet játszott a történelemben. 1809-ben I. Ferenc osztrák császár és felesége, Ludovika ide menekültek Napóleon hadai elől. Hosszú hetekig itt laktak, s az uralkodó itt, az északi szárny toronyszobájában írta alá az ún. Schönbrunni békét. 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár látogattak ide egy tatai hadgyakorlat alkalmából. 1921-ben az utolsó magyar király, IV. Károly menekült ide feleségével a balul végződött budaörsi csata után, s itt vették őket őrizetbe.
A kastély eredeti berendezését sajnos széthordták, de épségben megmaradtak korabeli belsőépítészeti szerkezetei: kosáríves záródású ablakai, festett ajtói, díszes spalettái, stukkói és festett mennyezetei.
A képen a XIX. század végén kialakított hollandi csempés fürdőszoba látható. Falait kézzel festett csempék borítják, s köztük nincs kettő egyforma mintázatú.
A fénykép 2005. júliusában készült.
Felh. irod.:
Polgárdy Géza: Tatatóváros és környéke kalauza. Az 1939-es kiadás reprintje. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 1998
Magyar kastélylexikon 4. Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái. Bp. Perfect Project, 2003
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az Esterházy–kastély műemléki együttese az Öreg–tó partján, a középkori vár közvetlen szomszédságában áll. Fellner Jakab tervei szerint a XVIII. század második felében épült az Esterházy–család fraknói ága számára, későbarokk stílusban, a kiváló építész egyik legjelentősebb műveként. Fellner a hazai késő barokk, illetve korai klasszicizmus egyik legjelentősebb építésze, munkássága a mai napig meghatározza Tata városképét.
Az épület több alkalommal is jelentős szerepet játszott a történelemben. 1809-ben I. Ferenc osztrák császár és felesége, Ludovika ide menekültek Napóleon hadai elől. Hosszú hetekig itt laktak, s az uralkodó itt, az északi szárny toronyszobájában írta alá az ún. Schönbrunni békét. 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár látogattak ide egy tatai hadgyakorlat alkalmából. 1921-ben az utolsó magyar király, IV. Károly menekült ide feleségével a balul végződött budaörsi csata után, s itt vették őket őrizetbe.
A kastély eredeti berendezését sajnos széthordták, de épségben megmaradtak korabeli belsőépítészeti szerkezetei: kosáríves záródású ablakai, festett ajtói, díszes spalettái, stukkói és festett mennyezetei.
A képen a XIX. század végén kialakított hollandi csempés fürdőszoba látható. Falait kézzel festett csempék borítják, s köztük nincs kettő egyforma mintázatú.
A fénykép 2005. júliusában készült.
Felh. irod.:
Polgárdy Géza: Tatatóváros és környéke kalauza. Az 1939-es kiadás reprintje. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 1998
Magyar kastélylexikon 4. Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái. Bp. Perfect Project, 2003